Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése január 18-án tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve. Napirend:

18 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. január 18-án tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve a./ tárgysorozata: b./ határozatai:4-12/2010. c./ rendeletei: 1-2/2010.

Napirend: 4./ Előterjesztés a Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság nem képviselő tagja lemondásának tudomásulvételére és új bizottsági tag megválasztására 5./a. Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata adott évi költségvetésének előterjesztésekor, valamint a zárszámadás mellékleteként beterjesztendő mérlegek és kimutatások tartalmi meghatározásáról szóló 21/2006.(VI.1.) KGY rendelet kiegészítésére 5./b. Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelet megalkotására

6/a.Beszámoló a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) „Államreform Operatív Program ÁROP-1.A.2 keretében a polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése” című pályázat végrehajtásáról 6/b.Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala belső szervezeti tagozódásának és ügyrendjének megállapítására 7./ Előterjesztés „Érkert lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása” című pályázati program módosított pénzügyi tervének elfogadására 8./ Előterjesztés „Az ifjúság aktivizálására települési, regionális és nemzetközi projektekben” című pályázat benyújtásának önkormányzati támogatására 9./ Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Alapító Okiratának módosítására, a szükséges változások átvezetésére 10./ Előterjesztés a közoktatási intézmények alapító okiratának módosítására

19

11./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 286/2009.(XII.14.) számú határozata, valamint a kapcsolódó megállapodások és alapító okiratok módosítására 12./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 234/2009.(X.26.) számú határozatának módosítására

Nyíregyháza, 2010. január 18.

Csabai Lászlóné polgármester

20 JEGYZŐKÖNYV

Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. január 18-án tartott nyílt üléséről Jelen voltak: Csabai Lászlóné polgármester, Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, Nagy László alpolgármester, Giba Tamás alpolgármester, Dr. Ajtay-Horváth Magda, Aranyos Gábor, Dévényi József, Dr. Farkas Csilla, Felbermann Endre, Fesztóry Sándor, Földesi István, Dr. Hajzer László, Jászai Menyhért, Jánócsik Csaba, Dr. Jeney István, Jeszenszki András, Lengyel Károly, Lőrincz Tamás, Nagy Károly, Marinka Viktor, Márföldi István, Mikó Dániel, Dr. Moskovits Károly, Dr. Olajos Judit, Palicz György, Szabóné Dr. Csiszár Gabriella, Szabó Attila, Dr. Szilvai Mária, Dr. Szilassy Géza, Szokol Tibor, Dr. Tirpák György, Tormássi Géza, Turcsik László, Urbán Judit, Dr. Veréb József, Dr. Vinnai Győző képviselők Meghívottként részt vettek: Dr. Gál György aljegyző, Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet, Hajzer Gábor, Dr. Freidinger Renáta, Dr. Köteles István, Dr. Kádár Csaba, László Géza, Váradi István, Markovics Attila, Kemenes Erika irodavezetők, Tasnádi János Közterület–felügyelet vezetője, Veres István városi főépítész, Kovács Edina politikai tanácsadó, Csisztu Csilla sajtóreferens, Faragóné Széles Andrea közgyűlési referens, Dr. Béres József Attiláné jegyzőkönyvvezető, Hámoriné Rudolf Irén Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Bartha László Nyírsuli Non-Profit Kft. ügyvezetője, Palotai Bálint és Felker Nóra IFUA Kft. képviseletében, Szendrői Jenő Inter Reál Audit Könyvvizsgáló és Tanácsadó Rt. könyvvizsgáló, Pintye Zsolt újságíró, Saliga Péter Sunshine Rádió riportere.

Szünet után. 4./ napirend: Előterjesztés a Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság nem képviselő tagja lemondásának tudomásulvételére és új bizottsági tag megválasztására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Szeretném tájékoztatni a testületet, hogy ez a személyi változás a Független Képviselők Egyesülete által delegált képviselőnél következett be, ezért a szokásunknak megfelelően az Egyesületnek adjuk meg azt a lehetőséget, hogy javaslatot tegyen a változásra. Írásban kiadtuk a változásra vonatkozó javaslatot, amelyik azt mondja, hogy Somogyiné Bársony Valéria lemondása után a Szociális Bizottságban Császári János, és Császári János helyett a Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottságába Dr. Hudákné Fábián Nóra Csilla kerülne. Kérdezem, hogy e témával kapcsolatban kíván-e valaki kérdést feltenni,

21 vagy véleményt megfogalmazni? Nem látok jelentkezőt. Kérem, aki a határozattervezettel egyetért, kérem szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 29 igen szavazattal, 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 4 /2010. (I.18) számú határozat a Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság nem képviselő tagja bizottsági tagságról történő lemondásának tudomásul vételéről és új bizottsági tag megválasztásáról A Közgyűlés 1./

Somogyiné Bársony Valéria, a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság nem képviselő bizottsági tagja bizottsági tagságról történő lemondását 2010. január hó 7. napjával tudomásul veszi.

2./

Császári Jánost, a Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság nem képviselő zottsági tagját a Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottságból 2010. január hó 18. napjával visszahívja, egyidejűleg a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság nem képviselő bizottsági tagjának megválasztja.

3./

A Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság nem képviselő bizottsági tagjának 2010. január hó 18. napjával megválasztja: Név: Dr. Hudákné Fábián Nóra Csilla Anyja neve: Biri Erzsébet Szül.hely,idő: Nyíregyháza, 1968. május 2. Lakcím: Nyíregyháza-Sóstóhegy, Igrice u. 13. szám alatti lakost.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem a testület tagjait és a vendégeinket, hogy álljanak fel, és kérem Dr. Hudákné Fábián Nórát, hogy jöjjön előre az esküt elmondani. Dr. Hudákné Fábián Nóra Csilla:(bizottsági tag) Letette az esküt.

5./a. napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata adott évi költségvetésének előterjesztésekor, valamint a zárszámadás mellékleteként beterjesztendő mérlegek és kimutatások tartalmi meghatározásáról szóló 21/2006.(VI.1.) KGY rendelet kiegészítésére Előadó: Csabai Lászlóné polgármester

22

Véleményezi: Pénzügyi Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság Csabai Lászlóné:(polgármester) Én vagyok az előterjesztő, de ennek az értelmi szerzője a Vagyon Iroda vezetője és a Főjegyző úr. Szóbeli kiegészítés nincsen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Bocsánat, a bizottságok véleményét szeretném kérni. Először a Pénzügyi Bizottság véleményét. Csak a két bizottság? Márföldi István:(Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság támogatja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. A Gazdasági Bizottság véleményét kérdezem. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság egyhangú szavazással elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Nem látok jelentkezőt. Kérdezem, hogy kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Nem látok jelentkezőt. Kérdezem, hogy szavazhatunk-e? Kérem, aki a rendelet kiegészítésével egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet:

1/2010.(I.19.) KGY rendelet

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata adott évi költségvetésének előterjesztésekor, valamint a zárszámadás mellékleteként beterjesztendő mérlegek és kimutatások tartalmi meghatározásáról szóló 21/2006. (VI. 1.) KGY rendelet kiegészítéséről

A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata adott évi költségvetésének előterjesztésekor, valamint a zárszámadás mellékleteként beterjesztendő mérlegek és kimutatások tartalmi meghatározásáról szóló 21/2006.(VI.1.) KGY rendeletét (a továbbiakban Ör.) a következőkkel egészíti ki:

23 1. §. Az Ör. mellékletben bemutatott 6. számú melléklet száma 6.1. számra változik, és kiegészül a 6.2. számú melléklettel, illetve a 22. számú melléklet törlésre kerül. 2. §. E rendelet 2010. január 18-án lép hatályba. Nyíregyháza, 2010. január 18.

24

MELLÉKLET

EXCEL

!!!

25

5/b. napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelet megalkotására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző László Géza Gazdasági Iroda vezetője Véleményezi: valamennyi bizottság

Csabai Lászlóné:(polgármester) Szóbeli kiegészítést én fogok adni. Egy költségvetést előkészíteni soha nem könnyű dolog, de ebben az évben különösen nem volt könnyű, még akkor se, hogyha valamennyien tudjuk, hogy november végén a Parlament elfogadta az állam az ország költségvetését, és gyakorlatilag egy hónappal hamarabb tudtuk, hogy körülbelül nagyságrendileg milyen számokkal tudunk számolni. A költségvetés előkészítésekor a költségvetési koncepcióban meghatározott alapelvek szerint mentünk végig, de azt is őszintén el kell mondani, hogy minden alapelvnek, az alapelveknek minden részét nem tudjuk betartani, hiszen valamivel kevesebb a pénzünk, mint amennyit eredetileg gondoltunk. Kétfordulós tárgyalással egyeztettük a költségvetést, a gazdasági társaságok vezetőivel, az intézményekkel először decemberben, majd egy második fordulóban január első napjaiban. Azt nem mondom, hogy mindenki mosolyogva ment el az egyeztetésről, de végül is nagyjából meg tudtunk állapodni a gazdasági társaságok vezetőivel és az intézményekkel is. A későbbiekben kitérek arra, hogy van két olyan téma, ami az intézményvezetők második egyeztetésénél jött felszínre, és ami indokolttá teszi, hogy a korrekciót elvégezzük. A múlt héten tárgyaltam valamennyi intézményvezető és szakszervezet közalkalmazotti tanács képviselőivel, és a mai nap az egészségügyi és a szociális szakszervezetek képviselőivel is tárgyaltam, mert ők valamilyen címhiba miatt a múlt héten nem tudtak eljönni az egyeztetésre. Azt tudom mondani, hogy általában elfogadták, helyesebben szavazatukkal elfogadták a költségvetést és támogatták azt. Egy kifogásuk volt, hogy jó lenne, hogyha a cafetériában nagyobb összeget tudnának kapni a közalkalmazottak, mint amennyit mi a költségvetésbe beterveztük. Gyakorlatilag igazán markánsan ez a vélemény fogalmazódott meg. A költségvetés összeállításakor arra törekedtünk, hogy a megszorítások mindenkit egyformán érintsenek, és ha önök végig nézik a költségvetést, akkor azt láthatják, hogy általában az intézmények olyan 95% és 96% között állnak be a múlt évhez képest. Ennek vannak objektív és szubjektív okai, az objektív oka az, hogy a járulékok csökkentek, tehát nincs bevétel, de nincs kiadás se. A távhőszolgáltatás díja az igen jelentősen csökken, és itt szintén nincsen kiadás, és van szubjektív része is, amikor kényszer megtakarítást írtunk elő, úgy a Polgármesteri Hivatalnál, mint a többi intézménynél. A bevételek vonatkozásában mi megpróbáltunk egy óvatos költségvetést beterjeszteni, az illetékek, a vagyoni bevételek, a gépjármű bevételek azok számításokkal alátámasztott bevételek, az iparűzési bevétel az sokesélyes. Ugye tavaly mi is azt gondoltuk, hogy kisebb lesz a bevétel, ehhez képest mintegy 500 millió forinttal lett nagyobb a bevételünk, mint a terv. Ezt az 500 millió forintos többletet ma nem mertük visszahozni, itt egy 300, ha jól emlékszem 350 millió forinttal alacsonyabb értéket terveztünk be, mint a tavalyi tényleges terv, mert úgy gondoljuk, hogy a válság hatása az 2010-ben fog érződni,

26 hiszen vannak áthúzódó adózási tételek, aminél ez meg fog jelenni. Jó esetben persze el lehet érni esetleg a 2009-es teljesítést, de annál többet egészen biztos, hogy nem lehet elérni. A vagyoni bevételeknél a mostani tervet jobban megalapozottnak látjuk, mint az elmúlt évben, amikor sajnos nem teljesültek a bevételek. Ennek az az oka, hogy egy olyan nagyon súlyos, általunk nem szeretett döntést hoztunk meg, mint a Zrínyi I. utcai ingatlanoknak az eladása, amire szeretném mondani, hogy az első 55 millió forintos tételre ma aláírtam a szerződést, tehát úgy tűnik, hogy annak egy jelentős része az első negyedévben be fog folyni, ez nagyon fontos nekünk likviditási szempontból, mert nekünk az első negyedév finanszírozása majdnem az évben a legnehezebb téma. A kiadási oldalról a működési kiadásoknál elsősorban a faragások azokon a területeken voltak, amelyek nem az önkormányzat kötelező feladatai. Én nem mondom azt, hogy ebből nem lesz feszültség, egészen biztos, hogy több terület is lesz, ahol ez feszültséget fog jelenteni, de azt gondoljuk, hogy nem volt más választásunk, ezeket a lépéseket meg kellett tenni. Nagyon magas a vagyoni felújítási és fejlesztési kiadás. Ez valamivel több, mint 17 milliárd forint. Ez azt jelenti, ez a 17 milliárd forint, hogy talán Szeged és Miskolc után a legmagasabb összeg a megyei jogú városoknál. Debrecen költségvetésének az anyagát láttuk valamelyik nap az újságban, ők általam érthetetlen módon nem érik el ezt az összeget. Tehát ez egy nagyon magas. Szeretném elmondani, hogy ebben egy furcsa helyzet alakult ki, mert politikusként én arra ösztönöztem a hivatal dolgozóit, hogy ne növeljék, hanem csökkentsék ezeket a kiadásokat, de ők azt mondták nekem, hogy a különböző szerződésekkel ez alá van támasztva, ezért nincs lehetőségük, hogy lejjebb vegyék még azon az áron is, hogy lehet, hogy nem minden fog ebből teljesülni. Szeretném elmondani, hogy a fejlesztési kiadásoknál valamivel több mint 20% a saját erő, tehát majdnem 80% a támogatott pénz. Szeretném elmondani, hogy a felújításoknál az a fura helyzet van, hogy sokkal kevesebb intézményt érint a felújítás, de nagy felújítások vannak, tehát amihez hozzá nyúlunk ott komplex felújítások vannak. Sőt, ha az Érkerti lakótelepet hozzávesszük, akkor közel 1,3 milliárd forintot fogunk felújításra fordítani. Tájékoztatom a testületet, hogy a hét intézményre kiterjedő KEOP-os pályázatunkat befogadták a hiánypótlás után, és értékelésre bocsátják, így van rá esély, hogy ez a pályázat is nyertesként fog megjelenni. Mindezt összevetve arról kell tájékoztatnom a testületet, hogy nem tudtuk összehozni a költségvetést úgy, hogy ne kelljen hitelt fölvenni. Ha mindent összeszedünk, a cafetériát, az étkezési hozzájárulást, az összes nem kötelező feladatot, akkor se érjük el a 1,5 milliárd forintot. Tehát egyszerűn nem volt igazán mozgástér arra vonatkozóan, hogy hol lehetne még megtakarítást elérni. Ezért tisztelettel azt javasoljuk a testületnek, hogy támogassák a költségvetést és támogassák azt, hogy egy 1,5 milliárdos hitelfelvétellel biztosíthassuk mindazokat a feladatokat, amelyek szolgálják a költségvetésnek a működőképességét, és természetesen szolgálják azt, hogy azok a fejlesztések és felújítások megvalósuljanak, amelyek a nyíregyházi lakók jobb életkörülményeit biztosítják a következő időszakban. A költségvetést a különböző bizottságok tárgyalták, a bizottságok tárgyalása alapján és a beadott módosító indítványok alapján a nem tudom hányadik mellékletként kiadtuk azokat a módosításokat, amelyeket javaslunk megfogalmazni, ezért ezt én nem olvasom fel. Abban benne van egy komoly tétel, ami egy elírás az egyik intézménynek, ha jól emlékszem a Kikelet Óvodánál volt egy közel 50 millió forintos elírás, ennek a rendezése megtörtént és volt néhány kisebb tétel. Tájékoztatom a képviselő-testület tagjait, hogy voltak olyan módosító indítványok, amelyeket nem tudtunk befogadni, illetve voltak olyan módosító indítványok, amiket úgy fogadtunk be, hogy azt beemeltük a városüzemeltetés egyéb

27 üzemeltetési feladatai közé, amiről egy tájékoztató jelentést adtunk az utolsó mellékletben, a költségvetés utolsó mellékletében, ami egyenlőre nincsen számszerűsítve. Számszerűsítve ez a lista a Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft-nek az üzleti tervénél fog majd visszajönni. Egy olyan tétel van, amiről már a bizottságokat tájékoztattuk, de az írásos anyagban nem jelent meg. Ez az Állatparknak egy 100 millió forintos fejlesztési tétele. Amikor a közbeszerzés volt, akkor a közgyűlés döntött, hogy mennyivel támogatjuk az Állatparknak a fejlesztését és egy elírás miatt 100 millió forinttal kevesebb összeg került be a mostani költségvetésbe, pedig ez az idén felmerül, hiszen március végére befejeződik a beruházás, tehát ezt az idén ki kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb pénzt viszünk át a következő évben a kötvényből és ezt ilyen módon pótoljuk. Ezekkel a kiegészítésekkel bocsátom vitára a tisztelt képviselőknek a költségvetést. A könyvvizsgáló urat kérdezem, hogy kíván-e szólni? Amennyiben nem, akkor sorba adok szót a bizottságoknak. A rendelet-tervezetben van kisebb, két kisebb módosítás, László Géza fogja elmondani. László Géza:(Gazdasági Iroda vezetője) A rendelet-tervezet 5.§ (3) bekezdésében van egy módosítás. Helyesen úgy szól a (3) bekezdés, hogy felhatalmazza a polgármestert, hogy a (2) bekezdésben engedélyezett hitelfelvételek hitelszerződéseit a pénzintézettel kösse meg. Itt az illetékes szó maradna ki és az 5.§ (5) bekezdése pedig teljesen kimarad, mert a mikro- és kisvállalkozásoknak az elmúlt évben odaítélt 30 millió forint felhasználásáról nem Nyíregyháza Közgyűlése dönt, hanem delegált egy tagot, Dévényi József képviselő urat, aki a kisvállalkozások támogatás odaítélésénél az Önkormányzatot képviseli és mint bizottsági tag vesz részt ennek a pénzeszköznek a felhasználásánál. Van még egy, ami rendelettervezetet érinti, és amennyiben a közgyűlés jóvá fogja hagyni, akkor a hitelkeret nem 1 milliárd 500 millió forint, hanem 1 milliárd 550 millió forintra fog módosulni. Polgármester asszony említette már, hogy a következő évre áthúzódó kötvény maradványa pedig 100 millió forinttal fog csökkenni, tehát helyesen ez az összeg 425 millió 988 ezer lesz, és a fejlesztési célú felhasználás, ezen belül pedig a felhalmozási célú pénzeszköz átadás 100 millió forinttal növekszik, és az Állatpark költségvetése a 4. számú melléklet 38-as során 100 millió forinttal nőni fog. Köszönöm szépen. Nem a 2009. évi költségvetésen, a 2010. évi költségvetéséről, itt a 2009. helyesen 2010. és elnézést kérünk érte. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Pénzügyi Bizottság véleményét kérdezem. Márföldi István:(Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság a költségvetést a mai napon tárgyalta meg és csupán annyit szeretnék megjegyezni, hogy elég hosszú elemző vita alakult ki. Különösképpen a hitelképesség vonatkozásában és úgy érzem, hogy a vita során sikerült azokat a fogalmakat tisztázni, amik esetleg a hitelképességét az önkormányzatnak kétségbe vonták volna. Ennek a előrebocsátásával gyakorlatilag mondom, hogy a Pénzügyi Bizottság elfogadásra javasolja a napirendet. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. A Gazdasági Bizottság véleményét kérdezem. Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét kérdezem.

28 Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és Gazdasági Bizottság megtárgyalta az előterjesztést. A bizottsági ülésen irodavezető úr megismertette velünk azokat a képviselői módosító indítványokat, amelyeknek előző nap délután volt a határideje. Ebben a kérdésben is állást tudott foglalni a bizottság, az interneten már a javított változata van fenn, hiszen az általunk megkapott változatban még Fesztóry Sándor képviselő társamnak a Könyök utca járdafelújítása még a nem támogatottak között szerepelt. Most megnéztem, az interneten már helyesen van javítva. Mind a költségvetés, mind az ahhoz becsatolt módosító indítványokat a bizottság elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr Veréb József gondolom a Kulturális Bizottság véleményét mondja el. Utána Dr. Vinnai Győző következik. Dr. Veréb József:(Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke) A Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága az előterjesztést megtárgyalta, támogatja és javasolja annak közgyűlés általi megtárgyalását, azzal a módosító indítvánnyal, hogy a kulturális és civil alapban szereplő összeg felbontását a korábbitól eltérő arányban 1/3 – 2/3 arányban fordítsa civil, illetve kulturális célok támogatására. Ez konkrétan a költségvetés 4. számú mellékeltében szereplő 9. számú melléklet kettes sorára vonatkozik. Az ott szereplő 8 millió 750 ezer forint megbontására. Tehát a költségvetést ezzel javasolja elfogadni a bizottság és egyúttal kezdeményezi a helyi önszerveződő közösségek támogatásáról szóló rendelet ilyen tartalmú módosítását. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Vinnai Győző, őt követi Dr. Szilassy Géza. Dr. Vinnai Győző:(Oktatási Bizottság elnöke) Az Oktatási Bizottság az idei költségvetési tervezetet egy héttel ezelőtt, múlt hétfői ülésén megtárgyalta és a vita, a kérdések és a vélemények egyfelől a hitelállomány növekedéséhez, illetve az oktatási intézmények működéséhez kapcsolódtak. Mint bizottsági elnök mondom, nem mint bizottsági vélemény, hogy sajnálattal láttuk, legalábbis itt az ellenzéki képviselők nevében mondhatom, hogy nemcsak a feladatmutatók miatt, ez közkeletű nevén a gyermeklétszám csökkenése miatt, hanem az oktatási normatíva csökkenése miatt is nehéz helyzetbe kerülnek Nyíregyháza oktatási intézményei, amelyeket kötelezően tart fönt az Önkormányzat az önkormányzati törvény szerint, és ez év közben nehézséget fog jelenteni a működés során. Azt gondolom, mint bizottsági elnök, hogy közösen kell arra törekedni, hogy az oktatás színvonala az elmúlt évek színvonalát elérje, ne romoljon, ez viszont most már a 2010-ik évi költségvetési tervezet miatt nagyon nehezen tartható. A bizottság döntött és 7:6 arányban elfogadásra javasolja a költségvetési tervezetet. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Szilassy Géza a Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi, Idősügyi Bizottság véleményét mondja el. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság elnöke) A bizottságunk napirendre vette az előterjesztést és az előterjesztést nem támogatta. Köszönöm szépen.

29 Csabai Lászlóné:(polgármester) Fesztóry Sándor Ifjúság. Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A Gyermek, Ifjúság és Sport Bizottság megtárgyalta, s 6 igen szavazattal, 5 nem szavazat ellenében támogatta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tormássi Géza Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Bizottságunk múlt hét csütörtökön tárgyalta a napirendet, 7 igen és 6 nem mellett elfogadásra javasolja a költségvetést. Csabai Lászlóné:(polgármester) Környezetvédelmi Bizottság.

Jánócsik

Csaba

Városfejlesztési

és

Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 7-4 arányban támogatta az előterjesztés elfogadását. Csabai Lászlóné:(polgármester) Eu Integráció és Idegenforgalmi Bizottság. Dévényi József:(Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalta és elfogadásra javasolja egy kis módosító indítvánnyal, amit az előterjesztő a helyszínen el is fogadott. Ez arról szól, hogy az eredetileg tervezett összeget 31 millió forintra módosítanánk, ami a korábbi közgyűlési határozatokból következik, úgy hogy a 2009-es idegenforgalmi adó mértéke, ami után minden beszedett 1 forint után 1 forint állami támogatás a normatív hozzájárulásokban szerepel, valamint az idei évre a Gazdasági Iroda által eredetileg javasolt és várható 17 millió forint idegenforgalmi adóbevétellel együttesen jelentkező összeg lenne. Miután a TDM-re pályázatot nyújtott be az Önkormányzat és ott is született egy önkormányzati határozat, ezért ennek az összegnek a felosztása úgy nézne ki 2010-ben, hogy 90% TDM szervezet működtetésére és 10% maradna céltartalék a bizottság hatáskörében. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. A bizottságok elmondták, vagy a bizottsági elnökök elmondták a véleményüket és végül Dr. Moskovits Károly a Jogi Bizottság véleményét mondja el. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság 4 igen és 2 tartózkodás mellett a költségvetés elfogadását javasolja. Köszönöm.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Nagy Károly, Szilassy Géza, Tormássi Géza, Vinnai Győző ez a sorrend. Nagy Károly:(képviselő) A mai nap egy választókörzetemben élő vállalkozó keresett fel és kifejezetten kért, hogy a Közgyűlésen tegyem fel ezt a kérdést. A városi járdák építéséről van szó. A következőket mondta, a kivitelezés megtörtént, a műszaki

30 átadás megtörtént, a fizetési határidő 40 nappal ezelőtt lejárt. A város miért nem fizet? A pályázaton a város azt is nyilatkozta, hogy a források rendelkezésre állnak. Tudtam volna rá a válaszolni, kérem, hogy most kapjak rá nyilvánosan választ. Nyílván figyeli az adást. A kérdést egyébként jogosnak tartom, csak azt nem tudom, hogy a pályázat városüzemeltetési vagy a városfejlesztési volt. Csabai Lászlóné: (polgármester) Egyszerűbb lett volna, ha ebben a témában minket keres meg az illető. Szilassy Géza. Szilassy Géza:(képviselő) Én azt gondolom, hogy nem véletlen, hogy a mi bizottságunk nem támogatta ezt az előterjesztést, azt gondolom, hogy a legnagyobb, a szociális szférát érinti és ebben szeretnék néhány kérdést feltenni elsősorban László Gézának. Szeretném megkérdezni tőle, a viszonyítási alap minden kérdésemmel a 2009-es esztendő költségvetése lesz, a 2009-es évhez képest hány millióval csökken az állami normatíva, ami a szociális szférát érinti? A 4.7 mellékletben az egészségügyi és szociális célfeladatok előirányzatában hány millióval csökken a tavalyihoz képest az előirányzat támogatás? A következő kérdésem, a rendelkezésre állási támogatás milyen mértékben nő a tavalyihoz képest és a tavalyihoz képest a közcélú foglalkoztatás és a közhasznú foglalkoztatás összesenre szánt összege hogyan változik? Hogyan nő a rendszeres szociális segély, hány százalékkal körülbelül? A 4.9 mellékletben az önszervező közösségek pénzügyi támogatási alapja hány millióval csökken a tavalyihoz képest? Szeretném megkérdezni, bár tudom nagyjából, a választ nem értem, hogy miért nem szerepel a NYITÖT-höz tartozó, tehát a Nyírségi Többcélú Társasághoz tartozó szociális intézményeknek a támogatása, a közvetlen támogatása, az előterjesztésben nincs benne. A mellékletben, külön mellékletben szerepel, a 11.2 számú mellékletben szerepel, viszont nem szerepel a korábbi, ahol tavaly szerepelt, az 5. számú mellékletben, bár a megnevezési soron ott vannak a intézmények megjelölve, de mégse szerepel. Konkrétan mennyi összeggel támogatja ezeket az intézményeket a város? Majd a hozzászólásomban elmondom, hogy miért tartom ezt lényegesnek, fontosnak, illetve igaz-e akkor, már ha itt tartunk, akkor megkérdezem, hogy a NYITÖT támogatása a szociális intézményeket illetően 361millió a város részéről, igaz-e, hogy tavaly ez 915millió volt? Csabai Lászlóné: (polgármester) Kapja az állami támogatást és nem rajtunk keresztül. Tormássi Gézáé a szó. Tormássi Géza:(képviselő) Nekem a 4. számú mellékletekhez lesz néhány kérdésem. Elsősorban a 2009-es tételekhez kapcsolódóan, mert ugye meghatározzák utána a számokban. Az egyik 4. számú mellékletnél itt az előterjesztő, illetve a polgármester asszony is jelezte azt, hogy átrendezésre kerültek bizonyos kiadási sorok és átkerültek a városüzemeltetés részéhez a Vagyonirodával ellátott feladatok. Itt 41 millióval hozza 2010-re a költségvetés a nem lakás céljára szolgáló helységek kezelését. 2009. évre nem hoz semmit, míg az eredeti 2009-es általunk elfogadott, illetve a koalíció által elfogadott költségvetésben 96,4 szerepel. A másik tétel részben szó volt már, az a világítás korszerűsítés a Fény-Invest Zrt.-vel kötött megállapodás alapján, 2004-2005-ben datálódott, ez a projekt megvalósult úgy tudom, hogy 2016-ig fizetési kötelezettségek lesznek. Itt megint 2009-re az eredetében nem szerepel egy fillér se, erre az évre 97 millió van, miközben tavalyi évben is fizettünk erre 89 milliót. Tudom, hogy a zárás még nem történt meg minden

31 vonatkozásban, bizottsági ülésen is kérdeztem, hogy ha most már részletesebb adat lenne. Áthúzódó intézményi szinten 730 millió illetve hivatali részről 1milliárd 348millió, ez kiket érint, főleg milyen cégeket érint, illetve mint Városüzemeltetési Bizottsági elnök kérdezném, hogy a Nyíregyházi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft. mint szakfeladatot ellátót mennyiben érinti ez az 1,3 milliárd forint? Dr. Vinnai Győző: (képviselő) 4 kérdést szeretnék feltenni. Az első kérdésem az, hogy az áthúzódó kifizetetlen számlákkal, amelyről már volt szó, mennyi a város kötelezettség vállalása? Tehát az adósságállomány és a kifizetetlen számlák, amelyeket át kellett adni tavalyról az idényre, milyen terhet jelent? A második kérdésem, hogy előterjesztő milyen problémát vagy problémákat lát abban, hogy új hiteleket kellett felvenni? Ahogy Polgármester asszony is elmondta, nem ért össze a költségvetés bevételi-kiadási oldala, itt munkabérhitelt, rövidlejáratú hitelt kellett felvenni ahhoz, hogy egyensúlyt lehessen teremteni. Én még emlékszem évekkel ezelőtt arra, csak egy megjegyzés, hogy ha hosszú lejáratú hitelt veszünk fel fejlesztünk, akkor nem éljük fel a jövőt. Kérdezem, hogy így milyen módon éljük fel a jövőt, hogy ha rövid lejáratú hiteleket veszünk fel? A harmadik kérdésem az oktatási intézményekre vonatkozik. Szilassy Géza elnöktársam azt mondta, hogy a szociális szférában restrikció volt, ugyanezt tudom elmondani az oktatási intézményeknél is. Én vettem magamnak a fáradságot, elővettem a 2009-es költségvetés 5.1 mellékletét és hozzátettem a 2010-hez. Ezt majd véleményemnél pontos számokkal is alá akarom támasztani. Kérdezem irodavezető urat, összességében mennyivel jut kevesebb oktatásra nominálisan, hiszen az oktatásnál van egy központi költségvetési támogatás, ami a normatíva és van egy olyan része, ami a város saját bevételéből tesz hozzá, hogy az oktatási intézmények működni tudjanak, tehát a bért ki tudják fizetni, a dologi kiadásokat rendezni tudják. Megjegyezem az infláció, a hivatalos KSH adat szerint 4,2% volt tavaly. Az utolsó kérdésem, mivel egy nagyarányú fejlesztési kiadás vagy úgynevezett áthozatal van, fejlesztési célú áthozatal, tehát a fejlesztések megvalósítását reálisnak látja-e az előterjesztő? Dr. Hajzer László:(képviselő) Azért maradok ülve, hogy feltudjam a kérdéshez tartozó részt olvasni az előterjesztésből. Kérdésemnek a lényege az, amit Nagy Károly is feszegetett a vállalkozó oldaláról. Én a költségvetés oldaláról a következőt szeretném kérdezni. Ebben az évben nem teljesült az illetékbevétel, a gépjárműadó bevétel, a településrendezésből adódó bevételek. A tagi kölcsönöket nem fizették olyan arányban vissza összességében, azt mondja az előterjesztés, hogy 2 milliárd 113 millió 290 ezer forint bevétel kiesés keletkezett és akkor jön még az át nem utalt és áthúzódó szállítási tartozások ezzel szemben 2 milliárd 87 ezer forint. A feladatok egyértelműen azt mutatják, hogy sem 2009. éven, sem 2010. évben a saját és a központi források az éves kiadásokat nem fedezték. Így mindkét évben rövidlejáratú hitel igénybevétele vált szükségessé. Na most mitől ez az optimizmus most? 2009ben, 2010-ben sem látszik az, hogy a saját bevételeinket teljesíteni tudjuk. Azt gondolom, hogy ahhoz képest a szállítói tartozásaink olyanok amilyenek. Tehát ehhez képest én nagyon optimistának látom ezt a költségvetést. Én azt gondolom, hogy ilyen nagyságrendű lukaknál és most nem a véleményemet mondom, hanem a kérdést tenném fel, mi az oka annak, hogy 2 milliárd, egészen pontosan mondom, 2 milliárd 87 millió 41 ezer forint áthúzódó kiadással vágunk neki ennek az évnek? Honnan tudhatnánk meg ennek a részletezését? Honnan tudhatnánk meg, hogy akkor mi az oka ennek a 2 milliárdos nagyságrendű áthúzódó kiadásnak? Köszönöm szépen.

32

Marinka Viktor:(képviselő) Én nem fogok ilyen részletekbe menően kérdezni, két általános kérdésem lenne Polgármester asszonyhoz. Nagyon nehéz a helyzet véleményem szerint és nagyon feszített a költségvetés és nagyon nagy a hitel, az önkormányzati rendszer gyakorlatilag nagyon nehéz helyzetbe került az országban. És úgy látom, hogy a város is a csőd szélén táncol. Az a kérdésem, hogy polgármester asszony polgármesterként, illetve az MSZP országos politikusaként személyesen felelősnek érzi e magát a kialakult helyzetért? Akár a városban, akár az országban. Azt is szeretném megkérdezni, hogy Ön szerint a következő ciklusban a következő polgármesternek, a következő testületnek kell-e további megszorításokat alkalmazni majd ahhoz, hogy működőképességét a város megőrizhesse? Kötelezettségeinek eleget tehessen, hiteleket visszafizesse és hogyha kell, akkor most polgármester asszony szerint milyen területeken kell majd továbbra is visszafogni a kiadásokat? Köszönöm szépen. Márföldi István:(képviselő) Nem kérdést szeretnék feltenni, hanem két hibára szeretném felhívni a figyelmet, ezt a bizottsági ülésen meg kellett volna, hogy tegyem, de elfeledkeztem róla. A költségvetési törvénynek az 5.§-ának 2.) pontja (3) bekezdésében a bérhitel 800 millió forintban van beírva. Ez véleményem szerint 600 nem? Mind a kettő jó? Akkor rendben van. A 6.§ (1) bekezdésében pedig a következőket olvastam, 8.300 forint adómentes étkezési költséget kapnak a dolgozók. Ez nem egészen precíz, ez a fogalmazás véleményem szerint, mert csak a dolgozóknak adómentes, egyébként azt tehát, aki biztosítja, annak kell megfizetni, tehát ez így nem igaz, hogy adómentes, hanem a dolgozó részéről adómentes. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Elkezdem én a válaszadást és kérem László Gézát, hogy figyeljen és akkor amit én kihagyok, azt fogja elmondani. Az állami normatíva mennyivel kevesebb? Nagyon egyértelműen van vezetve a költségvetésben egyébként, ha Szilassy Géza képviselőtársam elolvasta a költségvetést, ott pontosan lehet látni. Valamivel több mint 1,5 milliárdból, amiből 650 milliárd forint amit a NYITÖT hív le, mert az átadott intézmények miatt nem mi kapjuk, hanem a NYITÖT közvetlenül kapja. 400 millió forint körül van az az összeg, ami a járulékot nem kell fizetni, mert alacsonyabb a járulék fizetés. És van néhány olyan kötött normatívájú támogatás, amit nem kapunk meg és nem is kell kifizetni és van növelő tényező, ez a rehabilitációs járulék, amit ha nem alkalmazunk megváltozott munkaképességűeket, akkor be kell fizetni az államnak. Ennek a nettó összege 800 millió forint körüli összeg. Ezt csökkenti a távhőszolgáltatás díjának a csökkentése és még néhány kisebb tétel, ami előzőévek intézkedéséből adódó ha mindent összevetek akkor körül-belül 600 millió forinttal kevesebb az állami támogatás mint tavaly. Tehát ez az első válaszom. A 4.7. akkor ezt majd fogjátok mondani. A RÁT-ot fogom mondani, a RÁT-nál többet tervezzünk, tehát rászorultsági támogatásként is az Út a munkához programban is többet terveztünk, mint az elmúlt évi, ennek a bevétele megjelenik a mellékletben. A kiadása pedig megjelenik a városüzemeltetési cégünknek a kiadásánál. A kettő így van összhangban. Ez egyébként magasabb, mint a 2009-es évi volt. Az önszerveződő csoportoknak a támogatása valóban kevesebb, de nemcsak a szociális, hanem mindegyiké. Hiszen visszafogni kell magunkat, akkor nyilvánvalóan nem a kötelező feladatokból kell megtakarítást elérni, hanem az önként vállalt feladatoknál, ha valaki végignézi akkor minden önként vállalt feladatnál minden nagyságrendben azonos feladat vállalás

33 csökkenés van, kivéve a szociálist, mert ott a szociális támogatásoknál jelentős csökkenést nem alkalmaztunk. Az áthúzódó kifizetetlen számlák. Semmi különös nincs benne, 3 évvel ezelőtt ugyanennyi volt az áthúzódó számlánk. Valaki akkor is azt mondta, hogy csődbe fog menni az önkormányzat, azóta eltelt 3 év és azóta is működünk. Szívesen visszaolvasom azokat a hozzászólásokat, pontosan ennyi volt a kifizetetlen számlánk, aminek persze én nem örülök, de akkor is valahogy elmenedzseltük a várost és azóta is működő - és fejlődőképesek vagyunk. Ami a járda építést illeti, én nem tudom, hogy miről van szó, nem tudom, hogy kiről van szó, a vállalkozónak ha van problémája, akkor hívjon fel vagy engem, vagy László Gézát telefonon és valószínű, különösen, hogy ha kötvényből vagy hitelből finanszírozzuk ezt a dolgot, akkor ki fogjuk fizetni. Tessék szólni a vállalkozónak, hogy jelezze és megpróbálunk utána nézni, hogy hol van ez a kifizetetlen számla. A rövidlejáratú hiteleknél valóban mi jobban szeretjük a hosszú lejáratú hiteleket, de most az az irodának a javaslata, hogy a finanszírozás szempontjából jobb, ha nem tételről, tételre nevesítjük meg a hitelnek a felhasználási módját, mert ez a mindennapi életben gondot okoz. Ezért javasoljuk, hogy 3 éves rövidlejáratú hitelt vegyünk fel. Szilassy Gézának volt még egy kérdése, hogy mennyi a NYITÖT-nek a támogatása? Pontosan annyi, mint a tavalyi évben volt. Hiszen a melléklet az nagyon egyértelműen bemutatja, hogy a NYITÖT az állami támogatásból kap pénzt, annyit mint a mi normatívtámogatásunk volt tavaly, sőt 40 millióval többet fog kapni ezekre az intézményekre és mivel ez a pénz nem elég ezeknek az intézményeknek a működéséhez, ezért adunk mi 360 millió forintot többletként oda. Ez is benne van a költségvetésben, az első oldalon is, a kiadás és a bevételi oldalon is. És benne van a mellékletben is. A NYITÖT-nél levő szociális intézmények minden olyan jutatást megkapnak, amit a nem NYITÖT-höz tartozó önkormányzati intézmények. Tehát semmilyen károsodást ők nem szenvednek azért, mert átadtuk ezeket az intézeteket. Vinnai Győzőnek volt a kérdése, hogy feléljük-e a jövőt? Én azt gondolom, hogy ha 17 milliárd forinttal nő a város vagyona, akkor mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy feléljük a jövőt, mert 17 milliárd vagyonnövekmény lesz. Az meg nem jövő felélése. Abban, hogy a mozgásterünk szűkül, abban nincs köztünk vita, mert nyilván azzal, hogy hitelt veszünk fel, vagy azzal, hogy vagyont adunk el, azzal a mozgási lehetősége szűkül az önkormányzatnak. De az nem felel meg a valóságnak, hogy a jövőt feléljük, hiszen egy nagyon komoly vagyonnövekedés fog az önkormányzatnál bekövetkezni. Semmivel sincs az oktatási szféra rosszabb helyzetben mint tavaly, hiszen az oktatási szférában odaadjuk a tavalyi bért, ami azt mutatja a mi számításunk alapján, hogy azok a közalkalmazottak, akik akár az oktatási szférában, akár a szociális szférában dolgoznak, átlagban havonta 6 és 17 ezer forint közötti nettó jövedelemnövekményben fognak részesülni. Hiszen a személyi jövedelemadó változása ebben a jövedelmi viszonyban ezt a nettó bérnövekményt fogja jelenteni. Ami azt jelenti, hogy még a legrosszabb szituációban is fedezi az inflációt, a jobbaknál, akik már régebben dolgoznak és magasabb a jövedelmük, azoknál pedig kifejezetten nettó reáljövedelem fog bekövetkezni, hiszen az infláció az 4,2%, ha jól emlékszem ezt mondta képviselő úr, és a nettó növekmény pedig 9 és 11% között van. Tehát ilyen szempontból nem jártak rosszul a közalkalmazottak. A közalkalmazottaktól nem vettük el az utazási költséget, nem vettük el a különböző egyéb járandóságokat, van két terület, ahol károsodnak, erről is őszintén kell beszélnem. Az egyik, hogy a 8.300 forint étkezési hozzájárulás az valóban adómentes étkezési hozzájárulás, mert ennek az adóját máshol számoljuk el. Tehát ez nettó összeg, amit valóban megkapnak az emberek. Ez kevesebb, mint a tavalyi étkezési hozzájárulás és van még egy terület, ahol visszacsökkentés van, ez pedig a

34 kötött normatívájú támogatásoknál a pedagógus szakkönyveknek a támogatása, a korábbi évi 14 ezer forint helyett 4.000 forint lesz. De az intézményektől nem vettük el a saját bevételnek a felhasználási lehetőség, nem vettük el a gyerekek sportjára jutatott támogatást. Nem vettük el az úszósport támogatását, ezek gyakorlatilag amik tavaly benne voltak a költségvetésben, minden benne van a költségvetésben. A fejlesztések vonatkozásában én elmondtam a szóbeli előterjesztésben, hogy nekünk Hajzer Gáborral vitánk van egymással, mert én azt kértem tőle, hogy minél kisebbre hozzák a fejlesztést, ők meg azt mondják, hogy nem tudják kisebbre hozni a fejlesztést, mert a szerződések körülbelül ezt tartalmazzák. Ugye ebben egyetlen, hogy mondjam érdekes dolog van, hogy tudunk-e ilyen ütemben haladni a szennyvízzel, mint ahogy most ebben az előterjesztésben van. De a megkötött szerződések meg ezt mutatják. Tehát neki nem volt más lehetősége, mint ezeket az összegeket beállítani a fejlesztésbe. Nyilván van néhány olyan tétel, ami még kétesélyes, legalább kétesélyes. Ezek a tételek a nyugati elkerülő út építése, a két csapadékcsatorna építése és a KEOP pályázat. A KEOP-os 7 intézmény felújítása, de azt is el kell mondjam, hogy befogadták, tehát minden esély meg van arra, hogy ezeket a pályázatokat meg tudjuk nyerni. Hajzer László képviselő úr ez a költségvetés nem optimista, ez egy kényszer költségvetés, amit a jelenlegi körülmények között voltunk kénytelenek meghozni, de azt gondolom, hogy ez a költségvetés menedzselhető. Marinka Viktor politikai kérdést tett fel, én a következőt szeretném rá válaszolni. Kedves Marinka úr, ha nekem lesz lehetőségem ezt a költségvetést menedzselni, ezt én fogom tudni akár a következő önkormányzattal is menedzselni. Mint akkor is tudtuk, már százszor elmondták, hogy ez a város csődben van és ezért ez az elmúlt 4 évben nem következett be. Tehát úgy gondolom, hogy a következő 4 évben sem fog bekövetkezni. De mégis szeretnék mondani önnek néhány dolgot, hogy ez miért nem fog megtörténni. Legalábbis reményeink szerint nem fog megtörténni, hogy 2011-re néhány nagy útépítést kivéve a város teljes infrastruktúra ellátása meg lesz oldva. Tehát nem kell már ilyen tételekre nagy pénzt fordítani. 2011-re a város intézményeinek nagy része teljes felújításba fog részesülni. Hiszen már most is, de a mostani KEOP pályázatokkal pedig az egyéb oktatási intézmények is teljes felújítást kapnak, a kollégiumoknak a KEOP pályázatát is be ha tudjuk adni, akkor azoknak is a teljes felújítása meg fog történni. Én azt gondolom, hogy ez nagyon-nagyon fontos dolog. A következő ilyen tétel és ezzel nem biztos, hogy szimpatikus leszek, sem önöknek, sem a városlakóknak, én azt gondolom, hogy a következő ciklusban elkerülhetetlen, hogy valamilyen olyan adó ne kerüljön bevezetésre, amit egyébként az egész országban fizetnek. Ha megnézzük a nyíregyházi kistérséget, a kistérségben a 8 hozzánk tartozó települések közül ha jól tudom 7 vagy 8 fizet kommunális adót. Lakossági kommunális adót. Nálunk nincsen lakossági kommunális adó, ha megnézzük a megyei jogú városokat, a megyei jogú városok közül legalább a 40%-a fizet lakossági építmény adót. Mi nem fizetünk ilyen építményadót. Én ebben a válságos időszakban egyetértek ezzel, hogy ilyenekkel ne terheljük a városlakókat, de ha kikerülünk ebből a válságból, a következő önkormányzatnak mindenképpen szükséges, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzon. A másik, szeretném önöket tájékoztatni, hogy felülvizsgáltuk az összes közüzemi díjunkat, bár nem áll minden adat rendelkezésünkre, de azt tudom mondani, hogy a közüzemi díjaink, beleértve a buszdíjakat, a szemétdíjat és egyéb díjakat, a 23 megyei jogú város alsó harmadában van. Szívesen bocsátjuk az önök rendelkezésére, nyilván nem akarjuk emelni ezeket az árakat, de azért itt egy jobb időszakban ebben van némi lehetőség. És azt gondoljuk, hogy a következő önkormányzatnak sem lehetősége, sem

35 szüksége nem lesz arra, hogy nagyon-nagy fejlesztéseket valósítson meg egyszerűen azért, mert az európai uniós pályázat mintegy 18%-a került 2010-2014 között meghirdetésre. Ebből Nyíregyházának nagyon sok nem fog jutni, hiszen messze az átlag felett teljesítettünk ebben az időszakban, a megvalósítás közül nagyon sok minden át fog húzódni a következő évbe. De mint előkészítő munka, sokkal kevesebb lesz, mint az idei évben volt. És ha képviselőtársam azt kérdezi tőlem, hogy felelősnek érzem magam azért, hogy a várost ilyen mértékben fejlesztettük, akkor azt mondom, hogy igen, ezt a felelősséget én felvállalom. Még a nehézségek és a problémák ellenére is. Márföldi István képviselőtársamnak szeretnék válaszolni. Két kérdése volt, az egyik az, hogy a 8.300 forint az nettó összeg, mert az adót azt máshol számoltuk el. Tehát László Géza ezt jól fogalmazta meg. A másik kérdésed a 600 millió, hogy 800 millió forint a közbeszerzéssel a bérhitelnek a felső plafonja, de mi 600 millió forinttal vagyunk most benne, mind a két szám igaz. Fejlesztéssel kapcsolatban nem emlékszem, hogy lett volna olyan kérdés, amivel ki kell egészíteni. László Géza? László Géza:(Gazdasági Iroda vezetője) Szeretnék válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek nem hangzottak el válaszok. Tormássi Géza vetette fel, hogy a 4. számú mellékletben az NLC kezelésen 41 millió forint szerepel. Ez meg lett bontva, ez két soron szerepel, hogy ha a 4. számú mellékletet megnézzük, akkor ezen a 14. sor vagyonkezelésbe adott ingatlanok. ott 41 millió 400 ezer forint és a 22. soron pedig 41 millió forint. Ennek az az oka, a kimutatáson is látszik, hogy van egy vízszintes erős vonal, az a feletti rész ez a Vagyonkezelő és Városüzemeltető Kft-hez tartozó feladatokhoz kapcsolódó előirányzat a 22-es sorral bezárólag, ez pedig a Városüzemeltetés és Vagyonkezelő Irodának a kezelésében lévő előirányzatokat tartalmazza. Tehát együtt összességében ez 82 millió 400 ezer forint. Az előző évre ezzel szemben ugye 96 millió forint volt betervezve. Ha jól emlékszem. Itt van csökkenés, de egyeztetve lett mind az irodával, mind pedig a Kft.-vel. A másik kérdés az intézményvilágítás korszerűsítés és az intézményvilágítás. Ez az elmúlt 5 évben egy soron szerepelt, az idén kettébontottuk, mert tavaly a szakfeladat rendet a Kft megváltoztatta, ebbe nem volt egy rendezett állapot. Évközben előirányzatot emeltünk rá. Tehát nem volt tervszinten a teljes eredeti előirányzat lefedezve. A intézményi világítás korszerűsítése és az intézményi energiára most ez a költségvetésünkbe két soron jelenik meg, az intézményvilágítás a 16. soron jelenik meg és megjelenik a 18. soron világításkorszerűsítés. Tehát itt jelenik meg mint jelenik a 16–on mint intézményvilágítás 271 millió 250 ezer és a 18. soron pedig megjelenik mint világításkorszerűsítés 97 millió forinttal 2010. évre. A másik kérdés arra irányult, hogy mennyi a 2 milliárd 87 millió forint tartozásból az ágazatot érintő tétel. A városüzemeltetési kiadáshoz kapcsolódó ez meghaladja az 1 milliárd forintot. A másik részre szintén egy önkormányzati fenntartású gazdasági társaság kapcsolódik, egy jelentős rész, ez a Nyírtávhő, ez az intézményi távhővel kapcsolatos kifizetések. A kérdésekre ez a válaszom. Aztán dr. Vinnai Győző képviselő úr kérdezte, hogy az áthúzódó kötelezettségekből mennyi a város kötelezettségvállalása? Tulajdonképpen 2010. január 1-ei állapotnak megfelelően bemutattuk, hogy 2 milliárd 87 millió 41ezer forint ha jól emlékszem a számra. Az ami a kifizetetlen számláknak az összege, ezt az előterjesztés tartalmazza. Egyúttal Hajzer képviselő úrnak is szeretnék válaszolni, amikor ő azt kérdezte, hogy mi az oka annak, hogy ezek a kiadások áthúzódnak a következő évre? Az előterjesztésben felsoroltuk azokat a bevételeket, amelyek tételesen nem teljesültek. De ennek az az oka, hogy a felhalmozási, tőkejellegű bevételek nem teljesültek. Nem teljesültek az

36 illetékbevételek. Nem teljesültek azonkívül még a gépjárműadó bevétel sem a tervezetnek megfelelően. És a sorban amit ott bevételeket felsoroltunk, az összességében 2 milliárd 113 millió 290 ezer forint bevételi kiesést jelentett és ez az oka, hogy nem lehettek kifizetve ezek a számlák, mert nem volt rá fedezett. Minden esetben elmondtuk azt, hogy ha a bevételek nem teljesülnek, a bevételeket azokat be kell szedni a költségvetésnek, a gyakorlatilag a kiadásjellegű irányzatok a költségvetésnek a korlátját jelentik, mint lehetőséget. Ebből adódóan amikor az előirányzatra kötelezettségvállalás megtörténik, akkor gyakorlatilag a kötelezettségvállalásnak a jóváhagyott költségvetési előirányzat a fedezete, a források évközben nem teljesültek. Ez az oka magyarul. Aztán Vinnai Győzőnek visszatérve a kérdésére, tehát december 31-én, vagyis 2010. január 1-én a hitelállományunk összességében 13 milliárd 87millió 460 ezer volt. Ebbe benne van a kötvény kibocsátás is, amiből 1 milliárd 558 millió 827 ezer forint továbbra is betétként le van kötve. Nyilván ez a nettó tartozás, ha figyelembe vesszük, akkor 15 milliárd 528 millió 633 ezer forintot jelent. És említettem a 2 milliárd 87 millió forint, 2 milliárd 87 millió 41 ezer forintot, tehát, ezt most a nettó hitelállomány. Ha hozzátesszük akkor 13 milliárd 848 millió 205 ezer forintot jelent ez. Na most a kötelezettségvállalás szempontjából ez mind kötelezettségvállalás tulajdonképpen, mert amikor egy hitelszerződést megkötünk, akkor is kötelezettséget vállalunk arra, hogy a hitel összegét és annak a kamatait vissza foguk fizetni. A szállítói tartozás az ugyanúgy kötelezettségvállalás, mert arra vállaltunk kötelezettséget, hogy visszafizetjük. Ez a városnak a fennálló tartozás állománya, egyrészt a pénzintézet, másrészt pedig ugye a szállítók felé. Nagy László:(alpolgármester) Vinnai elnök úr által feltett megválaszolandó kérdésre szeretnék válaszolni. A 4.7 mellékletről kérdezte elnök úr, hogy miben változott ez nagyjából a tavalyi. Tehát ez a 4.7 melléklet azért, hogy mindenki tudja, akár a tévénézők is tudják, az egészségügyi és szociális célfeladatoknak az előirányzatát, ezen belül is azokat az előirányzatokat tartalmazza, amelyek elsősorban az alapellátáshoz kötődnek. Ilyen tételek szerepelnek benne, mint a rendelők bérleti díja, a védőnők, tanácsadók bérleti díja, a védőnői tanácsadók bérleti díja. Nyilvánvalóan ezeknek a bérleti díjaknak, az itt felsorolt előirányzatoknak az összege meglehetősen konkrét feladatot jelent és meglehetősen konkrét kiadást is jelent. Túlságosan csökkenteni nem lehetet. Nem is szándékoztunk egyébként ezen csökkenteni, a főorvos úrral, az alapellátás vezetőjével ezekről a kiadásokról egyeztettünk és több mint a 30 millió forintos keretösszeg úgy tűnik, hogy ezeket az előirányzatokat képes magába foglalni. Egyetlen kiegészítés szeretnék még hozzátenni. Polgármester asszony Marinka Viktor által felvetett kérdésére elmondta, hogy igen, vannak olyan feladatok, amelyeket esetleg a következő önkormányzatoknak érdemes végig gondolni. Meglehetősen olyan célzatú volt, hogy megszorítást kell-e adni vagy kell-e tenni a következő önkormányzatnak. Én azt gondolom, hogy a megszorítások soha nem szándéktól függnek, hanem attól, hogy érdemes-e foglalkozni egy olyan kérdéssel, ami a város különböző feladatait talán még könnyebbé és áttekinthetőbbé teszik, vagy tehetik. Meggyőződéssel mondom, hogy azontúl, amit Polgármester asszony elmondott, lesznek olyan feladatok a következő önkormányzat számára is, amelyekkel foglalkoznia kell és nem lehet kikerülni. Ilyen feladatok például a szolgáltatásokban lesznek, az oktatási intézmények fenntartásában, illetve a struktúrának a megtartásában vagy változtatásában is. Akár tetszik akár nem, az élet magával fogja hozni a változtatásokat és ezek nem kényszermegoldások lesznek és megszorítások

37 lesznek. Egyszerűen arról van szó, ha az élet megváltozik körülöttünk, akkor nekünk is illő ehhez a megváltozott körülményhez alkalmazkodni. Éppen ezért azt gondolom, hogy maga a kérdés is azt sugallja, minthogyha bármilyen ilyen megszorításra szűkség lenne. Én meggyőződéssel vallom azt, hogy ebben az évben, illetve a következő évben olyan beruházási összeggel fogja a költségvetését teljesíteni ez a város, amely előre vetíti azt, hogy jó vagy rossz, ezt nem tudom, de abból a szempontból mindenképpen jó, amit polgármester asszony mondott, hogy 20122013-ban túlságosan nagy fejlesztési előirányzattal nem kell, hogy számoljon az önkormányzat. Viszont kell, hogy olyanokkal számoljon, amelyek lehet, hogy az élethez való alkalmazkodást előtérbe fogják helyezni ennél az önkormányzatnál. Csabai Lászlóné:(polgármester) Egy maradt el. Hajzer László ha jól emlékszem ő mondta el, hogy mik nem teljesültek a tavalyi évben, és most ehhez képest pozitívabb az előterjesztés. Ha én jól emlékszem, Hajzer László azt mondta, hogy az illetékbevételek nem teljesültek. Ha észrevette Hajzer László, akkor 300 millióval kevesebb illetékbevételt terveztünk 2010-re mint 2009-ben volt. Ha azt mondja, hogy az illetékbevételek nem teljesültek akkor a tényleges vagyoni bevételhez képest 350 millió forinttal tervezetünk kevesebbet, mint amennyi a tavalyi, 2009-es tényleges bevétel volt. Azt mondta Hajzer László képviselő úr, hogy a gépjármű adó nem teljesült. Valóban igaz, hogy nem teljesült az elmúlt évben, de mértékváltozás volt. És a mértékváltozást egy az egyben nem érvényesítettük. Tehát amikor növekményt terveztünk, akkor itt is egy viszonylag óvatos tervezést indítottunk el. Két kritikus tétel van. Abban Hajzer Lászlónak igaza van. Az egyik a vagyoni bevétel. A másik a településfejlesztéshez tartozó bevételek. A vagyoni bevételeknél jobb a helyzet mint tavaly ilyenkor volt. Hiszen meghoztunk egy nehéz, igazán nem szeretett döntést, aminek nagy valószínűséggel lesz komoly bevétele. A másik tételnél, a településfejlesztéshez kapcsolódó beruházásoknál pedig a keleti elkerülő úthoz kapcsolódva minden információnk szerint indul a beruházás, hiszen rendelkezésre állnak a tervek, több lakossági fórum volt. És ha ez elindul, akkor itt az év végére a bevétel teljesülhet, hiszen használatbavételi engedélyt nem kap az illető beruházó amennyiben ezt az összeget nem fizeti be. Bennem is vannak kételyek a vagyoni bevételt illetően. A többi bevételnél én azt gondolom, hogy tartható ez a terv, amit beterveztünk a költségvetésbe. A kérdéseket megválaszoltuk, aki elfogadja az elfogadja, aki meg nem, a hozzászólásában valószínű ezt el fogja mondani. Miután nem látok más jelentkezőt, ezért hozzászólásra van lehetőség. Hajzer Lászlónak adom meg először a szót. Csabai Lászlóné:(polgármester) Márföldi Istváné a szó, Szilassy Géza, Fesztóry Sándor és Hajzer László következik. Márföldi István:(képviselő) Az igazság az, hogy nem célom, hogy dramatizáljam a helyzetet, de most itt a kérdések megválaszolása kapcsán kicsit rosszul éreztem magamat, vagy érzem magamat, hisz majdnem olyan válaszokat kaptunk, hogy minden a legnagyobb rendben van. Azért az igazság az, hogy én pénzügyi bizottsági ülésén is elmondtam, hogy elég rossz a helyzet, régen vagyok képviselő, de azt hiszem, hogy ez a legfeszesebb és ez a problémásabb költségvetés azóta, amióta én képviselő vagyok Nyíregyházán. Na most ahhoz, hogy ez így van, és még egyszer mondom én nem szeretnék dramatizálni, mert úgy gondolom, hogy a fő feladat az, hogy megoldja, megoldjuk és gyakorlatilag megmentsük a várost attól, hogy itt esetleg nagyobb problémák legyenek, itt a fizetésképtelenségre gondolok.

38 Erre azt hiszem, gondolnunk sem szabad, hanem egyszerűen nem szabad, hogy idáig eljussunk. De amikor a leírt anyagban az ember ilyesmiket olvas, hogy a kiadási főösszeg az 47,6 milliárd forint, a bevételi főösszeg kerekítve 40 milliárd, és a költségvetés hiánya az 7,6 milliárd, ez a valóság. Ha e mellé hozzáolvassa az ember azt, hogy a saját bevételek és a központi normatívák, valamint a működésre célra átvett pénzeszközök összes összege több mint 2,1 milliárddal kevesebb, mint a működési költség és az adósságszolgálat összesen, gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy az Önkormányzat a működését biztosítsa, tehát minden intézményének és az önkormányzatnak, illetve azt a 4,2 milliárdos adószolgálatot kifizesse, mert ezt ki kell fizetni, ahhoz 2,1 milliárd hitelt kell biztosítani, illetve annyit kell fölvenni. Ez a valóság, ez a valós helyzet, és gyakorlatilag ezt a helyzetet az hozza létre, hogy a saját bevételeink ugyan nem nagy mértékben, de csökkennek, és drukkolunk annak, hogy nehogy nagyobb mértékű legyen, mert az nagyobb gondokat fog okozni. A nagy gondunk az, hogy a központi költségvetést támogatás az igen jelentősen csökkent, és elhangzottak itt már a számok, én nem kívánom még egyszer ezt elmondani, ez durván 10%-os csökkenést jelent gyakorlatilag. Az átvett pénzeszközöknél más a helyzet, hisz azok jelentősen csökkennek itt az uniós és egyéb régiós pályázatok kapcsán, jönnek igen csak a pályázatokkal kapcsolatosan, így akartam mondani, ezért ilyen magasak, hisz a másik oldalon ha megnézzük, a felhalmozási kiadásaink szintén olyan nagyságúak, amilyeneket még valóban nem láttam a nyíregyházi képviselőt-estületnek a költségvetésében. Az egy más kérdés, ez tudjuk mindnyájan, hogy ennek egy jelentős része nem fogja érinteni, legalábbis 2010-ben a város költségvetését, tehát pénzügyileg nem fogja érinteni a város költségvetését, hisz át fog húzódni a következő évre. A másik nagy szám, legalábbis kiadási oldalon, a felhalmozási költségek mellett az a működés. Én úgy gondolom, hogy a működést nagyon szigorúan tervezte meg a városvezető koalíció. A véleményem az, hogy nagyon következetesnek, nagyon szigorúnak, mondhatnám azt is, hogy drákói szigorral kell kezelni azt, hogy ezek a számok, amik itt a költségvetés, tehát a működési kiadások között szerepelnek, ezek megvalósuljanak. Biztos vagyok benne, hogy akármilyen szigorral fogjuk ezt vezényelni, mert azt hiszem ez a jó szó ide, mert ezt vezényelni kell, gyakorlatilag nem hiszem, hogy ezt teljesíteni tudjuk. Mivel jelzett a csengő ezért egy mondattal úgy fejezném be, hogy én drukkolok annak és reménykedem abban, hogy a betervezett bevételek azok teljesülnek és a kiadások nem lesznek magasabbak, hisz ha ezek a számok fordított előjellel realizálódnak, akkor bizony nagyobb gondja is lesz a városnak és erre ne kerüljön sor. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Az a ritka helyzet van, hogy Márföldi Istvánnal egyetértek. Dr. Szilassy Géza. Dr. Szilassy Géza:(képviselő) Valójában nehéz helyzetben leszek és egy képviselő is nehéz helyzetben van, amikor párbeszédet folytat a polgármester asszonnyal azért, mert neki máris csak 4 perc 40 másodperc áll rendelkezésre, miközben a polgármester asszony csaknem 20 percig beszélt, úgyhogy egy kis toleranciát kérünk azért, hogy a párbeszéd legalább egyenlő szintű legyen. Visszautalva arra, amit a polgármester asszony mondott, azt kell, hogy mondjam a költségvetés tervezetéről, most is nyilvánvalóvá vált, hogy milyen ügyes politikus a polgármester asszony. Tud egy katasztrófa költségvetést úgy előadni, hogy az valójában egy teljesen pozitív dologként jön elő, és úgy érezzük, hogy zászlót bontunk és megyünk a Kossuth térre, vonulunk és hajrá, előre! De amikor ezt mondta, közben az jutott eszembe, még

39 gyerekkoromban emlékszem, volt egy orosz humorista, egy nagyon kiváló humorista, Arkagyij Rajkin volt a neve, aki egyszer, talán az idősebbek emlékeznek rá, kijött egyszer a plénum elé, egy körtével a kezében. Ott mutatta, hogy íme, tetszenek látni, hogy ez micsoda? Ez egy körte volt, mindenki látta, és elmagyarázta, hogy ez tulajdonképpen alma. Igen, ez egy alma! Most is ez az érzésem volt, amikor hallottuk polgármester asszonyt, mert bevallom, mintha nem azt a költségvetést olvasnánk mindketten, amit én, meg a polgármester asszony, illetve az előterjesztő, de természetesen nem mondom azt, hogy nekem van igazam, beszéljük meg, ezért folyik itt a párbeszéd most. Akkor konkrét dolgokra visszatérve. Az igaz, hogy a város nincs csődben, az kétségtelen, még nincs csődben, de hogy az ország csődben van, ez alaptétel, induljunk ki ebből, ez teljesen nyilvánvaló, ha a Nemzetközi Valutalap nem finanszírozná az ország fennmaradását, akkor bizony az országnak csődöt kéne jelenteni, így van. S nem csak államcsődöt, hanem ország csődöt is. Ez megnyilvánul az állami normatívák csökkenésében is, ez teljesen világos, hogy próbálják rászorítani az önkormányzatokat arra, hogy minél hatékonyabban, minél kisebb költéséggel gazdálkodjanak, hiszen valahonnan ezeket a hiteleket vissza kell fizetni, tehát megszorítások kellenek, ez teljesen világos. Óriási mértékben csökkent a szociális állami normatíva, és hogy milyen nagy a baj, az is bizonyítja, hogy ha csak a rendelkezési állási támogatást nézem és még egyszer mondom, a 2009-es adatokat veszem alapul, akkor a 126-%-al nő, ez azt jelenti, hogy 176 millióval nő a tavalyihoz képest. Ezt tetszenek tudni, hogy mit jelent? Ez azt jelenti, hogy majdnem kétszeresére, több mint kétszeresére nőtt a rendelkezési állási támogatás, tehát a munkanélküliek száma és a munkanélküli támogatás gyakorlatilag ezt jelzi. Ugyanakkor érdekes módon a tavalyihoz képest a közcélú foglalkoztatásra szánt összeg szerintem, ahogy én látom az csökkent. Én úgy látom, de kérdezem László Gézát, hogy ebben a sorban, a közcélú foglalkoztatás 478 millió van durván betervezve, tavaly több mint 600 millió volt, most 700, azt mondják, de azért mondom lehet, hogy én nem jól látom. A rendszeres szociális segély is nőtt. Nő a betervezettek szerint a tavalyihoz képest, tehát amit, amit vizionálunk folyamatosan, hogy szociális katasztrófa létezik, itt a bizonyíték a költségvetésben. Véleményem szerint, véleményünk szerint a lakásfenntartási támogatás és a közgyógyellátási támogatás is jóval alul van becsülve. A tavalyit eléri kétségtelen, eléri a tavalyi szintet, de ha figyelembe vesszük amiket az előbb mondtam, hogy óriási mértékben megnőtt a szociális rászorultak száma, ez bőven alul van tervezve. Alul van becsülve. Összességében az eseti pénzbeli és természetbeni ellátás véleményünk szerint totálisan alul van becsülve a tavalyihoz képest. És nem is a tavalyihoz képest, bocsánat rosszat mondtam, a szükséglethez képest, az igényhez képest. Igen, erről beszéltem, igen pontosan, mert még rengeteg mondanivalóm lenne. Nagy László alpolgármester úrnak azt szeretném mondani, hogy az egészségügyi, szociális célfeladatok előirányzatában mínusz 6 millióval van kevesebb betervezve, ez a tavalyihoz képest 20%-os csökkenést jelent. Ezek a tények. Az intézményi finanszírozást ha nézzük, akkor a legnagyobb bajt itt látom valójában, de lehet, hogy nem jól látom. Következőről van szó. Ha elővesszük az 5.1-es számú mellékletet, akkor az Egészségügyi, Szociális, Bölcsődei Igazgatóság önkormányzati támogatása, és kérdezem a László Géza urat, hogy az önkormányzati támogatás oszlop sora, és maga az önkormányzati támogatás azt jelenti ugye, hogy az önkormányzat ezzel a saját erővel támogatja meg plusz a szociális szférát? Kérdezem László Gézát, hogy ez így van? Így van. Akkor ez a 100 millió, csak a bölcsőde igazgatóság tekintetében 100 millióval kevesebb a tavalyihoz képest. De meg kell, hogy mondjam, hogy a NYITÖT szférába tartozó, tehát magyarul a

40 Szociális Gondozási Központ, a Gyermekjóléti Szolgálat, és a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona, ez a három intézmény önkormányzati támogatása több 100 millióval marad el a tavalyihoz képest. Több száz millióval. Én így látom, mert ugyan is arról van szó, hogy tavaly 915 milliós önkormányzati támogatást kapott ez a három intézmény és most csak 360 milliót kap. Csabai Lászlóné:(polgármester) 120-at képviselő úr, meg kellene tanulni a költségvetést értelmezni. Olyan elemi kérdéseket tesz föl idő után, amit háromszor válaszoltunk meg. Így van. Elveszem a szót képviselő úr, elnézést kérek, de szeretném Önt tájékoztatni arról, hogy én egyedül messze nem használok fel annyi időt, mint önök, a Fidesz képviselő csoportja. Tehát, ha Önök ezt kérik, akkor legközelebb meg lehet azt csinálni, hogy határozzuk meg, hogy kinek mennyi ideje lesz, és azt tudom mondani, hogy Önök mindig túllépik azt a keretet, ami a másik oldalnak rendelkezésére áll, tehát ne érezze azt, hogy Önök el vannak némítva, mikor én egy kicsit többet beszélek. Köszönöm szépen a hozzászólását, még két percben lesz ideje reagálni és adom tovább a szót Fesztóry Sándornak. Fesztóry Sándor:(képviselő) Kicsit én is nehéz helyzetben érzem magam, hiszen egyéni képviselőként, valamint sportszerető emberként is, úgy is mint a Sport Bizottság elnöke is meg kell próbálnom megszólalni öt percben. Kezdeném akkor a sporttal. Nemrég részt vettem egy rendezvényen, Megyei-Városi Sportgála volt. Volt szerencsém meghallgatni Mesterházy Attila úrnak, a Sportszövetségek Országos Sportszövetségek elnökének a beszámolóját, amiben azt fejtegette, hogy az elmúlt években is és az elmúlt évben is óriási fejlődésen ment keresztül a sport. Én úgy gondolom, hogy van ebben néhány olyan pont, amiben nem érthetek egyet Mesterházy Attila úrral, különösen akkor nem, amikor Nyíregyházának a sport költségvetéséről kell beszélni. Jelenleg az a helyzet, hogy körülbelül 15%-kal csökken a tavalyi évihez képest Nyíregyháza Megyei Jogú Városnak a sportcélú tartaléka. Tudom, el fog majd hangzani a másik oldalról magyarázat arra nézve, hogy ez a 15% ez nem is 15%, mert a diáksportnak a normatíváját, azt az 1 millió120 ezer forintot, az a központi költségvetésből kikerült, de Nyíregyháza Megyei Jogú Város mellé teszi ezt, és ez egy másik tételen fog megjelenni, tehát máris 22 millió forinttal több ez a költségvetés. Azonban azt a 22 millió forintot is valahonnan el kell venni. Tehát csökken ezzel is a sportcélú tartalék. Következő problémám az lenne még ezzel, hogy olyan aránytalan a csökkentés ebben a 15%-ban, ami azt eredményezheti, hogy sportágak szűnhetnek meg Nyíregyházán ennek a következtében. Csak néhány számot hagy mondjak. Az egyik, a csapat és egyéni sportágak tételén abból a kis pénzből, ami igazán nem nagy pénz, tavaly 10 millió forint volt, idén 5 millió forintra lett lecsökkentve a tervezet szerint, de még volt módosítás a Sport Bizottságnál, amiről majd szavazni fog a Közgyűlés és még nem tudom, hogy mi lesz ennek a végkimenetele, tehát nem beszélhetek róla tényként. 50%-kal csökkent ez az alap ugye? Ebből a kis pénzből a tavalyi évben 15 sportágat, illetve sport szervezetet támogatott a város. Csökkent továbbá a szabadidős sport támogatása, úgy gondolom, hogy ez egy elég fontos dolog Nyíregyházán. Ez 20 tételt támogatott, és mínusz 2,5 millió forinttal, felére fogják csökkenteni. Csökkent továbbá az egyéb sport támogatás is, ez 15 tételt támogatott, ha ezt a hármat összeadom, csak ez 50 tétel, és ez mindösszesen 7,5 millió forintot jelentett. 7,5 millió forintból ilyen sok sportágat, sport szervezetet idézőjelbe téve boldoggá lehetne tenni, és itt kanyarodnék még vissza ahhoz a javaslathoz, amit írásban is

41 benyújtottam a polgármester asszonyhoz, és ennek az lenne a címe, hogy javaslat a 2010. évi költségvetéshez módosító indítványokról, több mint 15-öt tettem. Ami a sporthoz kapcsolódna, az pedig az lenne, s ezt még szeretném elmondani és megtenni módosító indítványként, hiszen nem tudom, hogy mi lett azoknak a módosító indítványoknak a sorsa, amit én, vagy képviselőtársaim benyújtottak, hiszen erről úgy gondolom, külön senki nem tárgyalt, ezt néhány ember eldöntötte, nem tudom, hogy ki vagy kik, hogy mi az, amit befogad belőle a városvezetés vagy nem fogad be. Azután azok megjelentek abban a 3. számú táblázatban, amit Mikó Dániel úr is említett. Én a magam részéről itt is kicsit tanácstalan voltam, mert mondjuk az én körzetemnél olyan tételeket láttam, amiket én nem is kértem, de ha kapunk, annak örülni kell, tehát ha adnak fogadd el, ha ütnek szaladj el. Az lenne a javaslatom, hogy 7-esben 7,5 millió forinttal növelje meg a sport célú tartalékot Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése. Nem egy olyan nagy összeg szerintem, hogy ezt ne lehetne akceptálni, hiszen olyan tételeknél költünk el olyan pénzeket szerintem, nem azt mondom, hogy fölöslegesen, hanem kevésbé hasznosan, mint mondjuk a jégidő vásárlás, amire tavalyi évben 13,5 millió forintot költöttünk, idén pedig majdnem 16 millió forintot akarunk költeni. Egy rosszul megkötött szerződés eredményeképpen, vagy pedig van olyan tétel, egy hely, a természeti területek védetté nyilvánítása, úgy gondolom, hogy a védettség is egy nagyon fontos dolog, de prioritásként előtérbe kellene szerintem helyezni a sportot, és van egy általános tartalékunk is, amiből szerintem 7,5 millió forintot erre a célra nem luxus lenne levenni és oda adni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Szeretném megjegyezni, hogy Fesztóry képviselő úron kívül még csak egy képviselő volt, aki nem jött el a képviselők egyeztetésére. Mással mindenkivel végig tudtuk egyénileg egyeztetni a képviselői igényeket, a többiek mind szükségesnek érezték, hogy eljöjjenek. Hajzer László képviselő úré a szó, őt követi Aranyos Gábor. Dr. Hajzer László:(képviselő) Én nem fogom kihasználni az 5 percet, mert látom, hogy megrovásban fogok részesülni, hogy én voltam a másik, aki nem volt ott állítólag ezen az egyeztetésen. Azt gondolom, hogy most, ha általánosabb kérdésekkel foglalkozunk és el hisszük azt, hogy annak van más módja is, mert az ellenzéki lét az nem arról híres, hogy olyan gyakran befogadják javaslatainkat, de hogy tegyek néhány javaslatot, amit mondjuk ott mondtam volna el, de most is elmondhatom. Az első javaslatom Szilassy Gézához csatlakozik, aki csodálja a polgármester asszonyt a hozzászólásában, hogy milyen finoman, cizelláltan jellemezte a költségvetést. Van itt két szám, ahol viszont azt mondom, hogy kifejezetten akár néhány gorombaságot is lehetet volna mondani és ez a gorombaság ez arra vonatkozik, és ezzel még csak nem is önmagunkban kerestük volna a hibát, hogy a központi források mennyivel csökkennek az idén. Na most a központi források 12 milliárd, tehát a normatív hozzájárulások és a személyi jövedelemadóból idejövő rész az 12 milliárd 705 millióról mindent figyelembe véve 11 milliárd 176 millióra csökken. Tehát ha polgármester asszony keményen bírálná a Kormányt amiatt, mert ilyen döntéseket hozott, akkor ez megegyezne az én álláspontommal vagy véleményemmel, akár támogatni is tudnánk ebben polgármester asszonyt, hogy keressünk közös területeket, ahol egyetértünk. Azt gondolom, hogy e tekintetben lehetett volna egy kicsit erőteljesebben bírálni a

42 támogatások, a normatív hozzájárulások csökkenését. Ami apró javaslataimat illeti nyilván az egész ilyen nagyságrendnél nem lehet a hozzászólás tárgya, most a saját frakció társaim is meg fognak róni. Hivatkozunk a világválságra és hivatkozunk a begyűrűzésére a válságnak és minden ilyen bűvös szóra, ami a kiadások, vagy a bevételek csökkenését eredményezte az illetékben, a gépjárműadóban, a település rendezési bevételekben, tagi kölcsönökben, stb. Azt gondolom, hogy 101 millió forintot adunk a futball klubunknak, én valószínűleg meg leszek ezért róva, de én sem az eredményekben, sem a közgazdasági oldalon nem gondolom azt, hogy ezt változatlanul kellett volna hagyni 2010-re, főleg ahogyan az őszi eredményeket látom, és ahogyan a jövőt látom a 2010-es évre vonatkozóan. Tehát én itt ebben azt gondolom, hogy le kellene ülni és legalább jelképesen jelezni azt, hogy nem vagyunk elégedettek ezzel a teljesítménnyel és ez a finanszírozás ez nem feltétlenül szükséges közpénzből, vagy valamilyen ellenőrzési mechanizmust kell beépíteni ennek a felhasználására. A másik javaslatom. Lelkes híve vagyok a kisebbségi önkormányzatoknak, de van itt 2, 4, 6, 7 kisebbségi önkormányzat, egységesen minden kisebbségi önkormányzat kap 2,5 millió forintot, mondjuk azt, hogy még ez is helyes, bár ízlésemmel picit ellentétes, de ha ez így alakult ki, akkor ám legyen. De azt nehezen tudom megmagyarázni önmagamnak, ha elfogadjuk azt, hogy minden kisebbség egyformán kapjon támogatást, az én világképemben az ukrán kisebbségbe úgy egy kis jóindulattal a ruszin kisebbség beletartozna, tehát én magam azt gondolom, ezzel nem sértenénk meg az ukrán kisebbséget, ha képviselnék a ruszin kisebbséget is és akkor nem kellene ezt a külön 2,5 millió forintot még oda megítélni, de még egyszer mondom, ha arra gondolok, hogy az örmények száma milyen Nyíregyházán, és ha számba veszem még emellett a lengyeleket is Nyíregyházán, akkor azt gondolom, hogy ezen a téren egy pici jelképes takarékoskodás azt hiszem gesztusértékű lehetne. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Aranyos Gábor, Tormássi Géza a sorrend. Aranyos Gábor:(képviselő) Ezt a költségvetést figyelve azt lehet meglátni, hogy ez a költségvetés igen nehéz. Ezt minden évben elmondtuk, de mégis úgy gondolom, hogy ez egy nagy feladat elé állította a városvezetést és az a több hónapos egyeztetés, ami ebben folyt az nem volt igen egyszerű. Azt is lehet látni ebben a költségvetésben, hogy egyetlen egy tétel gyakorlatilag nincs olyan, amit kihúztunk ebben a költségvetésben. Minden olyan feladatot meghagytunk, ami a város élhetősége és a város működése szempontjából fontos. Amit mindenképpen persze muszáj elmondani azt, hogy nem csak bázis szinten kell nézni azt, hogy mi van egy költségvetésben, hanem a feladatokat is. Azokat a feladatokat, amelyeket Nyíregyháza ha nem is mindig ellátta és a legmesszemenőbbig támogatta mind a nyugdíjasokat, a város sportját, a kultúrát is, minden más olyan feladatot, ami egy város életéhez tartozik. Amit pedig mindenképpen fontos elmondani, az nem más, mint hogy ez a költségvetés ez biztonságot nyújt mind az intézményeinknek, és mind pedig a fejlődésnek. Annak a fejlődésnek, ami több mint 17 milliárd forintot fog hozni ennek a városnak. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tormássi Géza, Fesztóry Sándor, és Jánócsik Csaba.

43 Tormássi Géza:(képviselő) Én változatosság kedvéért megint városüzemeltetési kérdésekben fogok hozzászólni. Az előbb konzultáltam László Géza úrral és elmondta, hogy a világítás korszerűsítés vonatkozásában tavalyi évben történt egy kis malőr a tervezés vonatkozásában. Ha ezt a bizonyos összeget, amit tavalyi évben nem terveztek be és ténylegesen azért ez kifizetésre kerül, ebben az esetben már nem olyan szép a gyermek fekvése, mint ahogy itt látjuk a 4. számú mellékletben, mert a 4,1-4,2%-os emelkedés helyett az én számításaim szerint már csak 1,6%-os az emelkedés a 4,1%-os infláció mellett. Ugye kerültek át feladatok a Vagyonirodától, illetve legalábbis így fogalmazza az előterjesztés, aminek egy része a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft-nél fog lecsapódni, másik része ténylegesen a Vagyonirodától kerül majd rendezésre. Azonban ami átkerült most a tavalyi évből, itt azt lehet látni, hogy a 2010. év vonatkozásában 87,9%-os a beállási szint a 2009-es évvel szemben. Üzemeltetési feladatoknál nagyon érdekes, nem veszem figyelembe ezt a bizonyos 97 milliós tételt, illetve a 89 milliót tavalyi évről, akkor első pillanatban örülnék neki, mert 4,9%-os emelkedést tapasztalok, azonban ebben 66,5 millió, 66 millió, 66 millió 50 ezer forintot tesz ki egy átfutó tétel, illetve kettő, a közvilágosítás, illetve az intézményi világítás kérdésköre. A közutaknál a közhasznú, közcélú munkával kapcsolatban 20 millióval növeltünk és a közhasznú, közcélú foglalkoztatásban egy 81 milliós emelkedést tapasztaltunk. Azonban jelezném, hogy ez nem egy az egyben városüzemeltetés területén csapódik le, tehát számszerűsítve megint nagyon szépen hangzik, hogy a városüzemeltetésnél mennyivel növekedett az összeg. A közhasznú foglalkoztatottak jelentős része nem ott fog jelentkezni, csak két tételt szeretnék vizsgálni, ami mondjuk klasszikus és két legnagyobb városüzemeltetési tétel volt és 2006-os alapadatokat veszek figyelembe, amit az inflációval realizálunk. Ebben a pillanatban már azt lehet látni, hogy zöldfelület fenntartás, illetve közutak vonatkozásában egy olyan 83-85 millió forint hiányzik az akkori szinthez képest reálértékben. Még egy dologra szeretném fölhívni a tisztelt képviselőtársak figyelmét, ez pedig az előző évről áthúzódó tételek kérdésköre. Ha a városüzemeltetési vonatkozásban vizsgálom a kérdéskört, akkor ez annyit jelent, hogy 57%-kal emelkedett ennek az összege. 634 millióról több, mint 1 milliárdra ment föl. Illetve, ha az összes áthúzódó tételt nézem, tehát itt az intézményi tartozásokat és a város tartozásait, ott is közel 50%-os a növekedés. Hogy miért jelzem ezt? Az előző évről áthúzódó tételek vonatkozásában, a városüzemeltetés vonatkozásában van egy társaságunk, a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft, akinek gazdálkodnia kell, és ezeket a feladatokat el kell, hogy lássa. Ha 1 milliárd forinttal tartozunk neki, akkor ez a cég működését nagymértékben nehezíti, likviditási gondjai lehetnek. Így is közel 800 millió hitelt kellett, hogy fölvegyen. Itt kérdésként föl is lehetne tenni, hogy mikor van reális esélye, melyik az a határidő, amikorra ezt a tartozást a cég felé az önkormányzat kompenzálni tudja. Zárásként csak annyit, nem nagyon szoktam itt lobbizni a közgyűlésen a választókerületért, én ezt a hivatalon belül, illetve bizottsági üléseken szoktam megtenni, azonban a következőt kérném a tisztelt közgyűléstől és polgármester asszonytól. Én ezen a bizonyos egyeztetésen részt vettem, megrovást most nem kapok, de jelezni szeretném, hogy a Bethlen G. utcán kértem, hogy alakítsuk át egy gyalogátkelő helyet Alpolgármester úr jelezte, hogy különösebben nem támogatná, én változatlanul kértem, s a vége az volt az egyeztetésünknek, hogy egyenlőre várakozó álláspontra helyezkedünk. Én szeretném, ha ez a várakozó álláspont ez megszűnne és ez a bizonyos gyalogátkelőhely megépülne, ugyanis van egy keskeny közünk, ahol kijönnek a városlakó polgárok a Bethlen G. utcára, mivel jobbra van a Piac, triviális, hogy nem balra néznek. Most jobbra néznek, és akkor elindulnak a Piac felé. Hol akarnak

44 átmenni? A Búza utcai kereszteződésben és nem mennek balra el a Pacsirta utcára, illetve nem fognak elmenni a Szabolcs utcára. Én azért kérném ezt, hogy ne úgy járjunk, mint mondjuk a Kállói úton, vagy a Korányi utcai körforgalomnál, ahol több embernek kellett meghalnia ahhoz, hogy végül is valamit érdemben lépjünk. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérlek, hogy ilyeneket ne mondjál, mert egyébként, ha valaki a szabályokat betartja, akkor át tud ma is menni, tehát ne riogassunk ilyennel. Ez nem egy tisztességes dolog. Nagyon kérlek benneteket. Hiszen, ha hogy mondjam, ha minden zebrát felfestünk, akkor is előfordulhat baleset, és nem kell előre megcímezni a felelősséget, ha esetleg egy szabálytalan közlekedés miatt baleset lesz. Fesztóry Sándoré a szó. Fesztóry Sándor:(képviselő) Szó volt arról, ezért is kértem a kétpercest, hogy nem jelentem meg azon az egyeztetésen. Nem jelentem meg azon az egyeztetésen, amit polgármester asszony hívott össze. Minden bizonnyal valamilyen egyéb elfoglaltságom volt, azért nem tudtam ott lenni. Sajnos más alkalmam erre nem volt, hiszen ennek az egyeztetésnek az a módja, hogy polgármester asszony megad egy időpontot, és ha az adott képviselő ott megjelenik, akkor ott van és kialakulhat egy párbeszéd, ha nem jelenik meg, akkor pedig így járt, sajnálhatja magát. Ezek szerint, mivel erre több lehetősége nincsen, ezért is nyújtottam be írásban. Volt egyébként az elmúlt évek tapasztalatából okulva olyan tapasztalatom is, hogy nem biztos, hogy érdemes elmenni egy ilyen egyeztetésre, hiszen ha nem is megyek vissza nagyon messzire csak a tavalyi évre, akkor elmentem erre az egyeztetésre, meg is állapodtunk több mindenben, de abból semmi, illetve nagyon sok minden nem teljesült. Ha gondolja polgármester asszony, akkor kigyűjtöm majd ezeket és akár a következő közgyűlésen is fel is olvashatom. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jánócsik Csaba. Jánócsik Csaba:(képviselő) Érkezett egy olyan javaslat, ami miatt nem akartam én hozzászólni, de szeretném elmondani Fesztóry képviselőtársamnak, hogy a természeti területek védetté nyilvánítása az egy közgyűlési határozat volt, egy döntés, amely alapján az E-misszió Természetvédelmi Egyesület több éves munkája alapján néhány területet védetté nyilvánítottunk. Tehát én azt szeretném javasolni Fesztóry képviselőtársamnak, hogy amikor javaslatot tesz arra, hogy az erre szánt pénzösszeget vegyük el, és tegyük máshova, nézze át az ehhez kapcsolódó határozatot és egyeztessen azokkal, akik ezzel foglalkoznak, ezt gondozzák, ezt a természetvédelmi területet, ezeket a természetvédelmi területeket. Ez az egyik, amit akartam mondani. A másik, hogy 17 milliárdos fejlesztés van előttünk most ebben a költségvetésben. Azt szeretném elmondani, hogy ez oly sok mindent fog érinteni, nem csak közlekedést, nem csak épületeket, hanem más egyéb kapcsolódó beruházásokat is, ami miatt a város bizony-bizony alaposan fel lesz bolygatva, alaposan fel lesz túrva. Én azt kérem képviselőtársamtól is, s azt kérem a városlakóktól is, hogy pozitív hozzáállással, kellő türelemmel valahogy viseljük el a felújításokkal, az építkezésekkel járó felfordulást. Még egy ilyen lehetősége a közeljövőben nem lesz a városnak, tehát ha mi most ezzel nem élünk, akkor utána hosszú-hosszú évekig nem fogunk tudni ilyen forrásokat a város érdekében felhasználni.

45 Csabai Lászlóné:(polgármester) Vinnai Győző, őt követi Lengyel Károly. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Tisztelt képviselőtársaim, polgármester asszony, ilyen kritikus és bizonytalan teljesítésű költségvetést az elmúlt nyolc évben egyet se láttam. Azt szoktuk mondani, hogy a papír elég sok mindent elbír. Tehát rá lehet írni a számokat bevételi oldalon, kiadási oldalon, föl lehet tüntetni azt, hogy mennyi hitellel ér össze a költségvetés. Én elhoztam a tavalyit, elhoztam az ideit és végeztem egy számítást. Most közel 7,6 milliárd hitellel ér össze a költségvetés. Ez 3,5 milliárd volt 2009-ben. Itt van nálam a 2009-es tervezet. Tehát ez a gyors léptékű eladósodás, amely egyrészt a fejlesztések miatt történik, ezt magam sem vitatom. Csak valahogy úgy vagyok, amikor a szocialisták, vagy éppen képviselőtársam, Jánócsik Csaba egyéni képviselőt hallgatom, meg a polgármester asszonyt is. Mindig a jövőről beszélünk, mint Smith ügynök a Mátrixban, nincs jelen, vagy a jelen nehéz, az emberek azt érzik, hogy nagyon nehezen élik meg a mindennapokat. Most már egyből hallom, hogy kampány beszéd lesz, és akkor azt mondják nekik, hogy jól élnek, azt mondják nekik, hogy az oktatási intézményeknél nincs olyan nagy baj, idézem a polgármester asszonyt, „semmivel sincsenek rosszabb helyzetben, mint tavaly”. Én nem így látom, és néhány számmal be is fogom bizonyítani. Én azt gondolom, hogy akkor sikeres egy önkormányzat, ha az emberek, az a közösség, a nyíregyháziak közössége is sikeres, és sikerként éli meg a fejlesztéseket, a működéseket, vagy éppen a helyi vállalkozók az önkormányzat segítségét. Senki nem mondta el eddig, hogy 30 milliót adtunk tavaly a helyi-, közép- és kisvállalkozóknak, a mostani költségvetésben ez egyharmadára csökkent, 10 millió forintra. Egy 47 milliárdos költségvetésben 10 millió forint támogatást adunk a helyi vállalkozónak közvetlenül, illetve a Primomon keresztül. De egyébként gesztor szerepet vállalhatna az önkormányzat, mert az önkormányzatnak ez a feladata, s én azt gondolom, hogy az eladósodás a fő veszély, mert a polgármestert is hallottam központi médiában nyilatkozni, hogy a szocialisták azt mondják, hogy eladósodtak a fideszes vezetésű önkormányzatok. Megkérdezték a szocialista önkormányzati vezetőt Csabai Lászlónét, s polgármester asszony elég helyesen azt mondta, hogy azért adósodtunk el, mert fejlesztésre vagy önerőre nem sok pénzünk van, mert sokat fejlesztettünk, ami önmagában nem baj, de mindenkinek látni kell lehetőségeit, ahogy szoktam mondani, hogy addig nyújtózkodj, ameddig a takaró ér. A másik, hogy egy tendenciát megfigyeltem a költségvetési számokban, az elmúlt években egyre romló pozíciót lehet látni. Ezen bármikor, bárkivel hajlandó vagyok vitatkozni, hogy ha a számokat megnézzük, hogy milyen romló tendencia van, és itt lehet azt mondani, a szocialisták rossz gazdaságpolitikájukkal, megszorításokkal elérték azt, hogy az önkormányzati alrendszer is nagyon nehéz helyzetbe került, legyen fideszes polgármestere vagy legyen szocialista polgármestere, nem nagyon tud ebből a kényszerpályából kibújni. Nagyon gyorsan néhány dolgot az oktatási intézményekről, hiszen Csabai Lászlóné azt mondta, hogy 95-96% között állnak be az intézmények, amely azt jelenti, hogy a járulékok is csökkennek, meg a távhő is csökken, tehát kevesebbet kapnak önkormányzati támogatásként, mert a normatíva is csökken, illetve amit nekünk kell hozzátenni, hiszen a normatíva nem elég, hogy fönntartsunk egy oktatási vagy szociális intézményt. Én végeztem egy gyors számítást, mondok néhány számot, László Géza biztosan meg fogja jegyezni. A 2010. évibe beírtam az 5/1-es táblázatba, ahol az intézmények önkormányzati támogatása van, beírtam a mostani, illetve a tavalyi számokat. Mondok egyet, például a Gyermekek Háza Óvodánál 99 millió 456 ezret adunk, tavaly 109 millió valamennyit, ez 10 millió mínusz. Van ám itt furcsaság is, de persze a Kikelet Óvodánál magam is láttam,

46 hogy a 80 milliós elvonás ez csak elírás lehet, de ezt hallottuk, hogy elírás. Benczúr Gyula Általános Iskola, szintén egy nagy általános iskolánk, 300 millió most az önkormányzati támogatás, több mint 310 millió volt. Petőfi Sándor Általános Iskola, itt viszont pályázat és felújítás is volt, itt egy 120 milliós különbség van, ez megint nem a normatív támogatás csökkenéséből jön, hanem egy másik összegből és folytathatnám a sort, de egyet szeretnék még mondani. A kultúrára is kitérjek, a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum 152 millió önkormányzati támogatást kap most, és 249-et kapott tavaly, mínusz 100 milliót látok itt. Ha ez nem elírás, akkor így nagyon nehéz így tervezni az intézményeknek a költségvetést. Arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy nem lehet azt mondani az embereknek, hogy minden rendben van, zavartalanul működünk, hanem azt kell mondani, hogy nehézségek vannak, azt kell mondani, hogy tulajdonképpen a város teherbíró képessége ezt viseli el, mert különben fizetésképtelenné válik az önkormányzat, amit mindannyian szeretnénk elkerülni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Valószínű, hogy nem egy önkormányzati ülésen vagyunk, mert az első 10 percben csak erről beszéltem, hogy nehézségek vannak. Úgy látszik, hogy nem egyformát hallunk tisztelt képviselőtársaim. Szívesen ajánlom majd a jegyzőkönyvet az önök figyelmébe. Csak azért, hogy reálisan ítéljék meg a dolgokat és ne beszéljenek olyat, ami nem felel meg a valóságnak. Lengyel Károly, Felbermann Endre, Marinka Viktor. Lengyel Károly:(képviselő) Akkor én is szeretném megerősíteni a városvezető koalíció részéről, hogy szűkös és válságos éveknek a kiélezett költségvetése ez a költségvetés, ami le van elénk téve az asztalra. Mégis e mellett azt szeretném hangsúlyozni, hogy a városvezető koalíció láthatón elkötelezett a város működésének a fenntartása, és az elindított beruházásoknak a folytatása mellett. Mindemellett szeretném elmondani, hogy emeltük a rendőrségnek nyújtott támogatást, mert elkötelezettek vagyunk a közbiztonság és a rend fenntartásában és javításában is. Csodálkozom, hogy Szilassy konzervatív képviselőtársam szerint alul van tervezve a szociális kiadás, még akkor is, hogy ha elképzelhetően elnézte a számsorokat. Én, az Éljen Nyíregyháza Független Mozgalom konzervatív beállítottságú képviselőjeként azt kifogásolom inkább, hogy az adófizetők pénzéből igen is sokat költünk szociális segélyekre annak a fényében, hogy ezek az összegek jó részben uzsorára, játékgépekre, alkohol és dohányárukra fordítódnak. Megnyugtat azonban, hogy az Éljen Nyíregyháza Független Mozgalom kezdeményezésére a városvezető koalícióban folyamatban van a kidolgozása azon törvényi feltételeknek, mely nyomán a kifizetett összegek direkt a rászorulók gyermekeinek étkezése érdekében azok iskoláiba, illetve a rászorulók lakhatási megélhetési költségeinek a fedezésére jut el. Mindezek fényében az Éljen Nyíregyháza Független Mozgalom nevében a költségvetést elfogadásra javaslom. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Felbermann Endre kért szót. Őt követi Marinka Viktor, majd Tormássi Géza. Felbermann Endre:(képviselő) Azzal kezdeném, hogy nem kívánok részletekbe bocsátkozni, hanem inkább valamilyen átfogó elemzést akarok mondani a költségvetésünkről. Feltettem magamnak a kérdést, hogy lehet-e ma ilyen gazdasági körülmények között konszolidált nyíregyházi városi költségvetést megalkotni. Az én válaszom erre, hogy nem. Nem lehet konszolidált költségvetést létrehozni, mert nem

47 olyan a gazdasági környezet, és ez nem elsősorban csak Magyarország hibája. Nem tudunk elvonatkoztatni a körülöttünk lévő világgazdaság helyzetétől. A bevételi oldalon egy olyan hatás ér bennünket, amely sokkoló. Mi ez a hatás? Az állami költségvetés hiányának fenntarthatósága érdekében a szigorú gazdaságpolitikai megfontolások eredményeképpen a mérlege a központi támogatásnak körülbelül 700 millió mínusz. Ez a hatás a bevételi oldalon azt hiszem, hogy nagymértékben korlátozza az önkormányzat mozgásterét. A bevételi oldalon egy bizonytalansági tényező is hatással van a költségvetésünkre, ez a bizonytalansági tényező a felhalmozási és tőke jellegű bevételek, amelyek soha sem tervezhetők precízen, mert mindig a piac hatásai alatt vannak. Évek óta problémánk van ennek a teljesítésével és ezek a bevétel-kiesések görögnek előre és egyre nagyobb terhet rónak az önkormányzatra, mert hisz hiányoznak ezek a bevételek. A kiadási oldalon óriási hatást gyakorol a költségvetésünk teljesíthetőségére a fejlesztési célú kiadások. Több mint 17 milliárd értékben van betervezve egy 47 milliárdos költségvetésben kiadás-fejlesztés, amely az európai uniós források maximális felhasználásának a kihasználást próbálja megoldani. Tehát ezek a hatások mind a kiadási, mind a bevételi oldalon drasztikusan szűkítik az önkormányzat mozgásterét, s a költségvetés tervezését. Most én nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgattam a megjegyzéseket a részletekről, de nem hallottam egyetlen olyan javaslatot sem, hogy akkor ebből a helyzetből hogyan lehet megoldást találni. Ez egy általános lózung, hogy jó gazdaságpolitikával meg lehet oldani. Nekünk van egy konkrét helyzetünk, amit meg kellene oldani. Lehet-e, felteszem a kérdést, lehet-e megoldás az, hogy ne vegyünk fel újabb működési hitelt, ami iszonyatos teher, különösen nagy teher. Lehet-e olyan megoldást találni, amely a működési hitel felvételeinek a szükségtelenségét eredményezi? Lehet, de drasztikus megoldással. Ez a megoldás lehet az, hogy lemondunk a 17 milliárdos fejlesztésről, amelynek az önrésze 1,7 milliárd forint, a többi mind nyert pénz. Meg merjük ezt tenni? Én azt mondom, hogy nem tudjuk megtenni, nem merjük megtenni, mert ez a város fejlődésének az alapja. Meg vannak húzva azok a kiadások, amelyek nem kötelező feladatok. Ugye ezek különböző céltartalékok. Lehet-e ezt tovább zsugorítani? Mit tudunk ezzel elérni? El tudunk érni esetleg 100 millió forintot még, hogy itt megfogunk valamit? Javít-e ez a költségvetésünk helyzetén? Minimálisan. Lehet-e ezt drasztikusan nullává tenni? Lehet, de összeomlik a kultúra, összeomlik a sport, összeomlik minden civil kezdeményezés. Lehet-e működési célú kiadásainkat csökkenteni? Most, ha megnézzük a működési célú kiadásainkat, az 50% környékén van. Azt mondom, hogy a működési célú kiadások jelentős része elmegy a bérekre, a közalkalmazottak bérére, és azon felül a terhekre, és azon felül az energiaköltségekre, és alig marad már egyéb kiadásra pénz. Lehet-e ebből csökkenteni? Én azt mondom, hogy ebből már nem lehet csökkenteni. Tehát van megoldás? Nagyon szűk a megoldás mezsgyéje, a szűk megoldás mezsgyéjén pedig nem marad számunkra más, mint egy olyan hitel felvétele, amelyet nem kíván a jövőben senki. Tehát én arra szeretnék rávilágítani, hogy amikor kritizáljuk ezt a költségvetést, és jogosan kritizáljuk, akkor ne felejtsük el, hogy milyen gazdasági környezetben jön létre ez a költségvetés, és ne felejtsük azt sem el, hogy milyen a mozgásterünk ezen a területen. Nem szívesen szavaz meg senki újabb másfél milliárd hitelt, és én csatlakozom polgármester asszonyhoz abban, amikor azt a kijelentést tette, hogy egyetért Márföldi Istvánnal. Én is egyetértek. De mit tudunk tenni? Van valami más lehetőségünk? Sajnos, hogy olyan a helyzet, hogy nincs nagyon más lehetőségünk, valamilyen működőképességet a városban biztosítani kell. A működőképesség más nem lehet, minthogy most hitelt kell felvenni, amelyet nem szívesen vesz fel senki, de azt

48 gondolom, hogy valamilyen formában kell, hogy legyen a városnak költségvetése, és sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy a jövőben bátrabban kell belemenni a reformokba, bátrabban kell az intézményrendszer reformjába belemenni. Úgy nem megy, hogy még abban sem tudunk megegyezni, hogy első osztály indítását le akarjuk venni és nem támogatja senki ezt a megoldást rajtunk kívül. Úgy nem megy, hogy intézményt akarunk bezárni, de petíciók tömkelege jön be a városhoz és nem állunk egységesen e kérdés mögé. Tehát intézményreform, önkormányzati átfogó reform nélkül az önkormányzatok konszolidálása néhány éven belül elkerülhetetlen lesz. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Marinka Viktoré a szó, őt követi Tormássi Géza, majd Földesi István. Marinka Viktor:(képviselő) Ahogy Felbermann Endre képviselő urat hallottam, vagy hallgattam, meg a városvezető koalíció több képviselőjét is, abban már megegyezhetünk, hogy nehéz a helyzet, de hogy hogyan jutottunk el idáig, nem egy véleményen vagyunk. Amit én ebből értettem, azt mondja Felbermann képviselő úr, hogy jött a válság és Magyarország nehéz helyzetbe került. Én ezt nem így mondanám, én úgy mondom, hogy jött Gyurcsán Ferenc és Magyarország nehéz helyzetbe került. A válság ezt természetesen felerősítette, de nézzük már meg, hogy hány ország vett még fel 25 milliárd dollárt a válság kirobbanását követően két hónapra? Csak nézzük meg, hogy hány ország még? Számoljuk össze. Tudom, hogy ez egy átfogó fogalom, nincsen gazdaságpolitika egyenlőre, központi, ami megteremtené részben legalább azokat a lehetőségeket, hogy egy önkormányzat boldogulni tudjon. Hát ezért vannak a megvonások, vissza kell fizetni ezt a rengeteg pénzt. Sajnos itt tartunk, igen. Azt mondja Nagy László alpolgármester úr nekem a válaszában, hogy nem kell majd megszorításokat alkalmazni, ha jól értettem, de alkalmazkodnunk kell az élethez. Hát ez nekem ugyanaz. Elnézést alpolgármester úr, nekem ez majdnem ugyanez. Előtte azért polgármester asszony elsorolta, hogy feltehetően miket kell majd meglépni a következő önkormányzatnak. Tehát az MSZP nagyon jól tud kommunikálni, azt tudom, én megértem, hogy 3 hónappal a választások előtt ezért ezt így kell kommunikálni, vagy így kommunikálják. Még egy dolgot és nem akarom húzni az időt. Nagyon sok minden elhangzott már, lehet, hogy ebben tévedek. Van egy olyan érdekes érzésem, hogy 20 évvel ezelőtt a rendszerváltozás idején nagyon hasonló helyzetben volt ez az ország, az önkormányzatok is. Akkor is mintha az MSZP kormányozta volna ezt az országot, meg most is sajnos. MSZMP, ugyanaz! Nem ugyanaz? Jó. Nem ugyanaz. Bocsánat. Tehát akkor én rosszul látom a világot. Persze azt is szokták mondani, hogy 60 éve, 4 év megszakítással önök kormányozzák ezt az országot, de az biztos, hogy akkor is Csabai Lászlónénak hívták azt, aki a város élén volt, meg most is. De ez biztos csak ilyen félreértés, vagy biztos véletleneknek az egybejátszása. Köszönöm szépen.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Tormássi Géza, Földesi István, Szilassy Géza. Tormássi Géza:(képviselő) Én is a 2 percemmel szeretnék élni, nem gondoltam volna, hogy emiatt a kijelentésem miatt megrovásba kéne, hogy részesüljek, mégpedig a következők miatt. Nem én találtam ki azt, hogy ide ilyen igény felmerül. 130 aláírással hoztam be a listát a Városüzemeltetési Irodára, ezzel a kéréssel. Mégpedig azon apropóból, hogy gépkocsi az úton átkelő gyalogosokat sodort el. Én

49 hirtelen végig számoltam, hogy a Rákóczi úton hány gyalogátkelő hely van. Ha itt megnézem a Mező utcától kezdjük befelé az egészet, akkor ha elmegyünk a Síp utcáig, akkor hirtelen összeszámolok négyet. Az egyik részen a Rákóczi úton és összeszámolok kettőt a másikon. Ez csak számtan. A másik ami miatt jogos a kérdés az, hogy itt egy iskola is van és ténylegesen a városlakó polgárok ezen az úton próbálnak eljutni a piacra. Összességében egy 2 milliós beruházás, nem tudom, hogy ez miért okoz ekkora gondot. Földesi István:(képviselő) Annyi sok minden elhangzott már, hogy nem is nagyon lehet mit mondani. Néhányan elmondtátok, elmondtuk, hogy ez a költségvetés milyen nehéz gazdasági még hozzáteszem azt is, hogy politikai-társadalmi körülmények között született. És igen sok munkát tettek bele az alkotói, ezért illő lenne ezt nekik meg is köszönni. Na de nem ez a leglényegesebb, hanem a lényeges az, hogy a gazdasági válság ugyan sokat emlegetjük, de annak a hatásai alól ez a költségvetés sem tudja kihúzni magát. Ezt mindnyájan tudjuk, kár is elmondani. A költségvetésnek sok jelzője hangzott el, hogy feszített, szűk, kevés, nem megvalósítható stb. Nekem és a függetlenek frakciójának is egy kicsit más a véleménye. Akiknek végre kell majd hajtani, a közgyűlést is beleértve, nehéz munkájuk lesz és nagyon nagy odafigyelést és nagyon nagy szellemi erők mozgósítását fogja igényelni. Elsősorban a bevételeknek a beszedése, hogy ez a költségvetés megvalósuljon. Ez szigorú feltétel, hogy ez a betervezett bevétel a költségvetésbe befolyjon. Szigorú feltétele, hogy a kiadások ne növekedjenek vagy lényegesen ne növekedjenek. A magam részéről és frakciónk részéről el tudom mondani őszintén, hogy nagyon nehéz lesz az intézmények gazdálkodása is. A végrehajtóknak igen nagy odafigyelést ésszerű, takarékos gazdálkodást feltételez. Az iskolák igazgatói, gazdaságvezetői és a gazdasági egységeinknek a vezetőinek is igen nagy a felelőssége. Tudomásul kell venni mindnyájunknak, hogy milyen helyzetben van a költségvetés és milyen viszonyok között kell ezt a költségvetést megvalósítani. Én hiszem a költségvetés számaiból, hogy intézményeink jó színvonalon fognak tudni működni. Nem könnyű helyzetben, de jó színvonalon fognak tudni működni, ha ezt a költségvetést végrehajtják. Emellett mondjuk és mondom, hogy az intézményeink, beleértve az egészségügyi, oktatási intézményeket is, további megszorításokat nagyon nehezen tudnak elviselni. És itt szeretném megemlíteni, amit nem mondott senki, az intézményekben ez a költségvetés biztosítja a dolgozóknak a soros előlépését. Ez nem kapjuk állami normatívából, úgy tudom, ezt mi biztosítjuk. Azok, akik 3 évenként megkapják a törvény szerinti emelt fizetést. Csak egyszer hangozott el polgármester asszonytól, hogy nem a város intézkedésének hatására, de a központi költségvetés adócsökkentése és egyebek hatására minden dolgozó nettó illetménye növekedni fog. Nekem csak egy bajom van vele, hogy a legszegényebbek, a legkevesebbet keresők azok arányában kevesebb nettót fognak kapni és így az a bizonyos olló a társadalomba tovább nő. A magam részéről is frakciónk részéről is javasoljuk a közgyűlésnek elfogadásra, hisz a város nem maradhat költségvetés nélkül, mert ha a költségvetésünk nem lenne, akkor válságba sodorhatnánk a gazdaságunkat, a intézmények működését. Támogatjuk. Szilassy Géza:(képviselő) Köszönöm szépen a szót, két percben gyorsan elmondom. Tanulékony vagyok polgármester asszony nagyon, tehát elmentem László Gézához és ő felvilágosított engem. Valóban elkerülte a figyelmemet a 19. számú melléklet, ahol a NYITÖT által fenntartott intézmények kiadása, illetve költségei vannak. De kétségtelen, hogy forrás is észlelhető. Nem olyan dimenzióban,

50 mint amit én elmondtam, de egyértelműen is észlelhető. És mindenki mondja, kérdezi, hogy mi a megoldás. Szeretném emlékeztetni a képviselő-testületet arra, hogy már 2 éve mondom, mindenegyes költségvetésnél, vissza lehet nézni a jegyzőkönyveket, hogy nem tudjuk, nem lehet fenntartani ezt a szociális szférát, ezt a rendszert így, ahogy van, nem csak az országban, de Nyíregyházán sem. Komolyan át kell értékelni, komolyan kell venni azt, hogy a szolidaritás egyensúlyát meg kell bontani jobban, nagyobb hangsúly kellene fektetni a természetbeli juttatásokra és a szociális szférában lévő ismert párhuzamosságokat is meg kellene szüntetni. Tehát át kellene értékelni az egész szociális szférát gyakorlatilag azt kell, hogy mondjam, hogy évek óta ebben csak lépegetés zajlik és igazából konkrétan nem nyúl bele senki ebbe a rendszerbe teljesen érthető módon. Miért nem? Mert politikailag ez a legérzékenyebb szféra. Érzi Lengyel Károly független konzervatív képviselő úr is, hogy itt baj van egyébként. Itt változtatni szükséges, csak azt nem értem, hogy ha konzervatív, akkor mit keres a másik oldalon, de ez csak megjegyzés volt. Tehát érzi ő is, hogy változtatni kellene ezen a dolgon, de elmondtam, hogy mi a megoldás, és mi lenne a csapás iránya, amin el kellene indulni. Köszönöm szépen. Nagy László:(alpolgármester) Lám-lám, itt is vannak konzervatívak, mint ahogy ott is vannak, esetleg még 1989-ben is, ahogy Marinka Viktor mondta, akkori MSZMP tagok nem is kevesen lehet, hogy mind a két oldalra kerültek át olyan emberek, akik ma már hittel vallják azt, amire éppen felesküdtek a ciklus elején. Hát változnak az idők és változnak az emberek is. Hogy ha már Marinka Viktort mondtam, akkor tényleg csak egy gondolat erejéig térnék vissza. Ez az ő, költségvetésről alkotott véleménye elsősorban abba merült ki, hogy személyeskedő megjegyzéseket tett mindenféle politikusra, aki esetleg eszébe jutott. A költségvetésről kevesebb szó eset. De talán ez a legfontosabb eleme ennek a hozzászólásnak, hogy 1989-ig visszanyúlt a költségvetés kapcsán. És én azt gondolom, hogy 1989-ben persze párhuzamot lehet keresni. 1989-ben a Fidesz tagjai között is voltak elég jelentős MSZMP politikusok is. Az elmúlt hét az sok mindenre megtanított engem, megtanultam például azt, hogy a közgyűlés elnöke azt mondta, hogy a kötvény nem hitel. Akkor nálunk is ezt így kell számolni a költségvetésben ezentúl. Ezt azért többször is elmondta a közgyűlésnek az elnöke, úgy, hogy ajánlom a fideszesek figyelmébe, ha erről legközelebb fogunk beszélni, akkor ezt is vegyék majd figyelembe. Az elmúlt héten elfogtam egy levelet ami a következőképpen szól. Csak egy pár sor idéznék belőle. „Az elmúlt évek költségvetési adatai azt mutatják, hogy a város bevételei a tervezett alatt maradnak, ezért hitel felvételére készül az önkormányzat. A párt önkormányzati képviselői az elmúlt évben is felhívták a figyelmet arra, hogy az ingatlanpiac visszaesése miatt nem teljesíthető a városi ingatlanok eladásából származó csaknem 8,5 milliárdos bevétel. Az év folyamán a tervezetet körülbelül 5,5 milliárdra csökkentették és ez is csak 20,8%-ra teljesült. Ezért az év végén a város 3 milliárd forintos hitel felvételére kényszerült, amellett, hogy több kiadását is 2010-re elhalasztotta. Bár a 2010-es költségvetés körülbelül 3 milliárd forinttal kevesebb kiadással számol. Az egyensúlyt újabb 2,7 milliárd hitel felvételével és egy helyi cégtől 400 millió forint osztalék elvonással biztosítja. Így több mint 6 milliárd forint ingatlan eladására lenne szükség. Megítélésünk szerint ez az ingatlanpiac visszaesése miatt kizárt, hogy ez az összeg 2010-ben befolyik az önkormányzat kasszájába, ez újabb hitelfelvételre fogja kényszeríteni az önkormányzatot.” Tudnám folytatni ezt az idézetet. Ez egy szomszéd nagyváros jobboldali vezetésű, jobboldali párt képviselői által leadott nyilatkozat volt. Tehát nem baloldali, nem az MSZP politikusai mondták ezt. Hanem a jobboldali pártnak a

51 politikusai mondták a szomszéd nagyváros költségvetéséről. Én ezzel csak azt akartam mondani, hogy mindazok, akik egy költségvetést komplexen tekintenek meg, azért azok látják azt, hogy nem csupán a jó szándékon múlik az, hogy a költségvetés bevételei teljesülnek-e vagy sem. Az elmúlt héten azt is megtanultam egyébként, hogy lehet úgy is költségvetési módosító javaslatokat beadni, hogy igazából nincs fedezet ezekre a javaslatokra. Hisz az egyik képviselőtársunk úgy adott be költségvetési módosító javaslatot, hogy olyan területet jelölt meg, hogy lehet egyébként kimondani azt, hogy valaki egyébként nem szereti a lakótelepet és nem szereti a lakótelepen élőket. Ezt nem úgy kell megtenni, hogy olyan javaslatot adok le, hogy azt sem nézem meg, hogy 2010-re azon a soron nulla forint van betervezve. Tehát 5 helyen jelölte meg az egyik képviselőtársam azt, hogy Fazekas János tér tervezéséből és kivitelezéséből vegyünk el pénzt és miközben nincs betervezve erre az évre egy fillér sem. Ebből persze lehetne a Kertvárosban fejleszteni, de erre az évre sajnos ez bevételi lehetőség nullára redukálódott. A Fazekas János térre ebben az évben nem terveztünk semmilyen kiadást. Így ebből a forrásból nem is lehetett elvenni. Így elég nehéz támogatni a módosító javaslatot is még akkor sem, amikor Giba Tamás lehet a felelős azért, hogy nem volt itt a képviselőtársunk ezen a egyeztetésen. Hiszen legutóbb őt vádolta meg azért, hogy érte kellett volna küldeni egy autót, hogy a lakossági fórumon részt vegyen. De majd harmadszorra, mert három a magyar igazság, össze fog jönni ez a találkozó úgy, hogy valóban részt is fog venni egy egyeztetésen a képviselő úr. Amit még szeretnék mondani, nagyon sok minden elhangzott és tényleg nagyon hosszú lenne minden apró mondatra reagálni, de azért vannak olyan égbekiáltó dolgok, ami mellett nem szabad elmenni. Akkor, amikor valaki azt mondja, hogy a Művelődési Központnak a támogatása és a kultúrának a támogatása mennyivel esik vissza, akkor azt is figyelembe kell venni, hogy ebben az évben lesz egy AGÓRA program. Valamikor el fog indulni, mi eleve úgy kértük a Városi Művelődési Központtól a költségvetés megtervezését, hogy ezt vegye figyelembe, hiszen nem kell egész évben üzemeltetni a Városi Művelődési Központot, vannak olyan rendezvények, amik ki is kerültek a költségvetéséből ennek az intézménynek. Ezekkel együtt azt gondolom, hogy a városvezető koalíció a költségvetési javaslat-tervezett megfogalmazása során világosan elmondta az elképzelését és itt képviselőtársaim többen elmondták, hogy milyen kényszerhelyzetben vagy milyen feszítő körülmények közt kellett meghozni ezt a javaslatot. Valóban nem tudom ki volt, melyik képviselőtársam volt, talán Felbermann Endre aki megjegyezte, hogy nem hallottunk olyan módosító javaslatot, amely ezen a költségvetési egyensúlyon vagy pozíción javított volna az ellenzék részéről. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Csak szeretném mondani, hogy nemsokára 5 óra lesz. Aranyos Gábor 2 perc, Szokol Tibor most fog először hozzászólni. Aranyos Gábor: (képviselő) Én nem akartam reagálni, amit Marinka úr rövid szösszenetében elmondott, de mégis úgy érzem, hogy Nagy László mellett még muszáj ráerősíteni. Csak amiatt, mert ebben városban, Nyíregyháza városában ez a stílus soha nem volt megszokott, amit Marinka úr megengedett magának. Ugyanezt látom Szegeden is, amikor éppen ott jártam. Idézném Botka László szavait, aki azt mondta, hogy mindenkinek annyi a világa, amit fel fog belőle. Azt akarom mondani, hogy ez a politikai mutogatás javaslat nélkül ez nem teljesen ehhez a városhoz szokott. Tehát, hogy ha itt valóban politikáról akarunk beszélni és mutogatásról, akkor azt kellene mondani, hogy mi az amin változtatna és mi az amin szeretne

52 kevesebb pénzt vagy sok pénzt. Szilassy úr is elmondta, hogy bár lehet, hogy vitatkozzunk, a demokrácia erről szól a javaslat az javaslat. És azt kellene megbeszélni és nem pedig a politikai mutogatást. Amit szeretnék elmondani, hogy komoly elismerés az Polgármester asszonynak, amit ennek a közgyűlésnek az elmúlt 16 éves munkájában tett és semmi mást nem tudott említeni, csak Gyurcsány Ferencet negatívumként. Én úgy gondolom, hogy ez egy elismerés ebben a városban, amit dolgozott ez a párt, az elmúlt időszakban. Csabai Lászlóné: (polgármester) Szokol Tibor, Fesztóry Sándor szerintem már nincs lehetősége. Csak egy mondatott fogok adni lehetőségnek. Gondolom, hogy személyes érintettség, bár a neve nem hangzott el. Szokol Tibor:(képviselő) Magam is azt szeretném, ha egymást megkímélnénk. Inkább általánosságban néhány gondolatot szeretnék elmondani. Az előbb kint voltam, ott is azért nem osztatlan sikerrel nézik a televíziót. Azt gondolom, hogy valóban nagyon nehéz, gyötrelmesen nehéz költségvetésről van szó. Érintettük, hogy az apparátusnak, a koalíciónak és mindenki, aki a költségvetésben dolgozott, nagy feladatot jelentett. 2008 óta ismerjük, megtapasztaljuk, megéljük, hogy mi a válság, nem csak tanítjuk a válságot, hanem megtapasztaljuk, hogy mi a válság. És tessék elhinni, hogy mi kevésbé tapasztaljuk meg a válságot, én látom, hogy jobban megtapasztalják a vállalkozók, akiknek elmarad a megrendelése vagy nincs megrendelése, mert ilyen vállalkozók is elég szép számmal van sajnos a városban. De amikor a vállalkozók támogatásáról beszélünk, akkor azért majd fel szeretném hívni a figyelmet, hogy nagyon érdekesek a hozzászólások, nem akarok minősíteni, de általában ilyen lézerceruza-szerűen kiveszünk egy számot és azt körüljárjuk, holott ezt sokkal komplexebben kéne. A sport bizonyos területein nominálisan csökken az összeg, de összességében a város sport tekintetében 2010-ben többet fog fejlődni, mint az utóbbi 5-6-10 évben. Hogy, miért? Ezt tessék kiolvasni a költségvetésből. Ugyanezt érzem a kisvállalkozók támogatásánál is. És amikor azt mondjuk, hogy nem 30, csak 10 millió, az persze igaz. Na de Nyíregyházán most él az, hogy 2,5 millió forint alatt iparűzési adót nem fizetnek, és ennek az összmértéke 128 millió forint, vagy ha ezeket a támogatásokat összeadjuk, mert emlékeznek, a költségvetésben más támogatás is fel van sorolva, 140 millió és a helységek bérbeadásának jutányossága vagy kedvező összege miatt még további 40 millió. Csak 200 millió forint az, amit ilyen értelemben a vállalkozásoknak adunk. Én nem azt mondom ezzel, hogy sok, de Nyíregyházán megvan. Tehát megvan, nem vontuk el, és ezért szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy ne ilyen még egyszer hangsúlyozom lézerceruza-szerűen cikizzünk egy-egy számot, egy-egy területet, egy-egy kis táblát. Szerintem ha egy-egy területet komplexitásában és összességében nézünk, ugyanez igaz az oktatásra is, ugyanez vonatkozik az intézményrendszerünkre is. Öröm az, ahogy azt többen jellemeztük, hogy több mint 17 milliárdos fejlesztés kerül Nyíregyházára és ennek nagy része európai uniós támogatás. Tehát 10-20% saját erő igénybevételével sok minden megújul, infrastruktúra, közlekedés, kutatás és sok minden más, én azt gondolom, hogy ezeket is úgy kellene könyvelni, hogy a válság éveiben jó, hogy meg tudjuk csinálni. És Felbermann Endrének az az okos zárógondolata, hogy igen, reformokra van szükség. Mi még a másik oldalnak a gazdaságpolitikáját nem ismerjük, lehet, hogy meglepetéssel fog szolgálni számunkra az, hogy miért nem jönnek elő a gondolatokkal, hogy hogyan csinálnák ők a gazdaságpolitikát, milyen gazdaságpolitikát szeretnének. Mert csak kritizáljuk, hogy így nem jó. Ez igaz,

53 lehetne jobban. Ez igaz, hogy Gyurcsány Ferenc meghirdette a reformokat és ezer erővel azon dolgozott mindenki, hogy ezeket negligáljuk vagy, mérsékeljük. Én azt gondolom, hogy szerintem a tettek beszélnek, most útjára indítunk egy költségvetés, amit jó szívvel ajánlunk, a gondokkal együtt is jó szívvel ajánlunk és azt gondolom, hogy 1 év múlva a siker is benne lesz azzal együtt, amit Pénzügyi Bizottság ülésén is beszéltünk, hogy persze fizetési gondokra és egyéb olyan negatív jelenségekre oda kell évközben figyelni ami várható esetleg. Fesztóry Sándor:(képviselő) Nagy László említette, hogy ő nem akar személyeskedni, most fogok egy picit személyeskedni. Azt szeretném mondani, hogy az elmúlt több mint 3,5 évben az ő hozzászólása volt a legszemélyeskedőbb, egyik legprimitívebb hozzászólás amit volt szerencsém meghallgatni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Visszautasítom és kérem, hogy ilyen megjegyzést ne tegyen. Palicz György. Palicz György:(képviselő) Én nem vagyok pénzügyi szakember, a költségvetéshez is csak ilyen amatőr módon értek, amit itt az elmúlt 3 évben felszedtem. Bennem egyetlen egy érzés fogalmazódott meg, amikor ezt a költségvetést olvastam. Ez a költségvetés úgy néz ki, mintha 9-10 hónapra szólna és utána majd legyen a következő megalakuló közgyűlésnek a gondja, hogy mi lesz az utolsó 2 hónapban. Úgy néznek ki az intézmények költségvetése és ahogy a hozzáértők elmondták, eléggé úgy néz ki, hogy október, novemberig van tervezve. Addig biztos, hogy kitart, és utána majd úgy is lesz egy új testület, akinek majd fájjon a feje azon, hogy valójában ezzel mit kéne csinálni. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez egy választási költségvetés, nem a klasszikus értelemben használt választási költségvetés, inkább egy olyan választási költségvetés, ahol amit mi tudunk megcsinálunk ebben a 10 hónapban, de a gondok nagy részét pedig áthárítjuk azokra, akik utánunk fognak következni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Lengyel Károly 2 perces, és azt követően főjegyző úr kap szót. Lengyel Károly:(képviselő) Csak nagyon rövid reagálás, köszönöm, hogy bejött Szilassy képviselő úr. Képviselő úr, vannak olyan konzervatív képviselők, akik a nagy pártpolitika guzsalyába vergődve képtelenek, kénytelenek populisták lenni. És van olyan is személyemben, akinek nem kötelező direktíva mindig az éppen hatalmon lévőkkel szembeállni. Ebből az ideológiai szempontból tessék elfogadni, hogy Nyíregyházán nagykoalíció van jelenleg. És amennyiben mondjuk a nagyobb ellenzéki párt is meg tud szabadulni a jobboldali mumusaitól, kísértőitől, számíthat a mérsékelt konzervatívokra. Köztük mondjuk az én személyemnek is a támogatására is. Köszönöm szépen. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) A vita lezárását követően - talán egy kicsit a feszültséget is oldani -, mint a költségvetés előkészítéséért és végrehajtásáért felelős személy szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni és talán név nélkül ebben kimondott és ki nem mondott megjegyzésre is reagálni kívánok. Az éves költségvetés előkészítéséért a jegyző és a jegyző által vezetett hivatali apparátus felel. Egy köztisztviselőnek kutya kötelessége a köztisztviselői esküjéhez híven legjobb tudása szerint egy költségvetést előkészíteni, függetlenül attól, hogy ez a

54 költségvetés választási évre szól, vagy pedig bármelyik másik évre vonatkozik. Ez igaz a jegyzőre és igaz természetesen arra a konkrét személyre is - nevesül a Gazdasági Iroda vezetőjére is -, aki szakmailag felelős ezért a történetért. A koncepcióban az szerepelt, hogy a kiadásokat vissza kell fognunk és lehetőleg szinten kell tartani. A koncepcióhoz képest az a változás következett be, hogy már látható, hogy ez kevés. Ez kevés ahhoz, hogy 2010-ben eredményesen gazdálkodjunk. Ezért, csakhogy a saját házunk táján maradjunk, a koncepcióhoz képest a tervezetben a Polgármesteri Hivatal kiadásai nem a 2009. évi bázisszinten, hanem annak 95%-án kerültek megtervezésre. Nekem nemcsak hinni kell abban, hogy ez megvalósítható, hanem kötelességem ennek a végrehajtásáért mindent megtenni, és meg is lehet tenni, ez meggyőződésem. Ahogy röviden megfogalmaztam nemcsak rám igaz, hanem kéretik ezt a koncepciót és magát a most elfogadandó költségvetést is nemcsak hivatali, hanem intézményi szinten is rendkívül komolyan venni, betartani és betartatni. Ebben kérem mindenkinek a partnerségét, akik valamilyen hivatali intézményt vagy gazdasági társaságot vezetnek. Ezt az évet csak akkor lehet komolyan venni és végigcsinálni, ha ebben mindenki partner lesz. Úgy gondolom, hogy nekünk, akik a közgyűlés döntéseit végre kell, hogy hajtsuk, ez közös érdekünk, ez közös felelősségünk és közös feladatunk és ebben közösen kell együtt dolgoznunk valamennyiünknek. Reagálnék egy hozzászólásra, amelyet Hajzer László képviselő úr mondott el. Nem kívánok vele vitatkozni, mert mindenben igaza van, mert ha vitatkoznék, akkor a politizálás talajára tévednék és itt most a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó részt mondtam el. Csak megragadva a televízió nyilvánosságát, hiszen nagyon sokszor ér bennünket és a képviselő-testületet is kritika, hogy miért ezek a kisebbségi önkormányzatok vannak Nyíregyházán, és miért van ez így? Hagy egészítsem már ki a képviselő úr hozzászólását azzal a nagyon rövid mondattal, azért ezek a kisebbségi önkormányzatok vannak Nyíregyházán, mert a törvény rendkívül liberális, ha már 100 választópolgár egy kisebbségnek tartozónak vallja magát, akkor az már egy településen belül kisebbségi önkormányzat létrehozása iránt intézkedhet. Az is igaz, hogy maga a törvény kimondja, hogy melyik az a 13 államalkotó kisebbség, amelyik kisebbségi önkormányzatot hozhat létre. Ez a 13 a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. Tehát a törvény egyértelmű és kógens ebben. Más kisebbségi önkormányzatot nem lehet létrehozni, viszont ezeknél meglehetősen liberális a szabályozás. Úgy gondolom, hogy ezt talán egyszer a nyilvánosság előtt is helyre kellett tenni. Csabai Lászlóné: (polgármester) Teljesen szokásos rendben történt a képviselőtestületi ülés. Mindenki végezte a maga dolgát. Az ellenzék kritizált, a koalíció pedig védte és elfogadásra javasolta az előterjesztést. Ezért én a hozzászólások egy igen nagy részére nem kívánok reagálni, de néhány dolgot összefoglalóként szeretnék elmondani. Több képviselőtársam szinte azt igényelte tőlem, hogy én szidjam a kormányt. Én azt szeretném elmondani, hogy ezt nem teszem meg, egyébként néhány nagyon éles kivételtől eltekintve ezt akkor sem tettem, amikor a Fidesz volt a kormányon. Néha megtettem, mert ma is azt gondolom, hogy óriási hiba volt a kamatpolitikája. A jegybanki kamatnak a kamatpolitikája, ezt számszakilag lehet bizonyítani, hogy ez mennyit ártott az országnak, ezt akkor néhányszor szóvá tettem, de igazán ez nem volt napirenden a közgyűlésen. És nemcsak azért nem tettem, mert most szocialista kormány van, vagy fideszes kormány, azért, mert nem tudok vele mit kezdeni. Minden számot bemutattunk, semmilyen számot nem titkoltunk el,

55 én magam a szóbeli kiegészítéssel feldobtam a magas labdát, hogy mennyivel kevesebb az önkormányzati támogatás. De amin nem tudok változtatni azon nincs értelme vitatkozni, lehet róla beszélni, meg lehet politizálni, de ez nem befolyásolja a mi költségvetésünket, nekünk abból kell főzni, ami számunkra rendelkezésre áll. De ha belekényszerítenek a politizálásba, akkor muszáj vagyok belemenni. Tehát azzal, hogy az illetékbevételünk kevesebb, ez a másik oldalon azt jelenti, hogy az illetékkiadása a magánembereknek és a vállalkozóknak is kevesebb. Tehát ami nálunk hiányzik, az megmarad az embereknél, az úgynevezett, az MDF által kezdeményezett haláladó. Ugye a hagyatéki adónak a csökkentésével, illetve megmarad a vállalkozóknál illetve a lakásépítőknél, hiszen 2%-ra csökkent a lakásilleték, illetve a telek illeték, ha jól emlékszem, akkor 10%-ról 4%-ra csökkent. Tehát az egyik oldalon ez kiadás, a másik oldalon viszont eredmény a dolgozók vagy az állampolgárok részéről. Ugyanezt tudom elmondani a járuléknak a csökkenésével. A járulékcsökkenés kevesebb kiadást jelent a vállalkozóknál, kevesebb kiadást jelent a munkavállalóknál és itt pedig bevételben is kiadáscsökkenés jelenik meg. Ugyanezt tudom mondani a személyi jövedelemadónál, ami bizony 2 év múlva nagy problémát fog jelenteni az önkormányzatoknál, hiszen az önkormányzatok költségvetésének egy része a személyi jövedelemadóból is adódik. Azzal, hogy a lakosság 90%-a az alacsony, a legalacsonyabb személyi jövedelemadó kulcsba fog kerülni, a számítások szerint 300 ezer forint jövedelemig, ez azt fogja jelenteni, hogy igen jelentős személyi jövedelemadó bevétel kiesés fog az állami költségvetésben jelenteni. Ez a másik oldalon az embereknél pedig egy nettó jövedelem növekménybe fog megjelenni. Az összefüggések ezek ilyenek. Muszáj vagyok Palicz György képviselő úrnak reagálni, ha 10 hónapra vonatkozó költségvetést csinálnánk, akkor nem úgy állítottuk volna össze a 14-es táblázatot, valószínű, hogy képviselő úr nem jutott el a 14-es táblázatig. Az teljesen egyértelművé teszi, hogy ez a költségvetés 12 hónapra szól, nem pedig októberre. Úgy, hogy tisztelettel ajánlom a figyelmébe, valószínű, hogy már nem volt ideje a 14-es táblázatig elmenni. A másik, amire szeretnék reagálni, csak azért, hogy nehogy bármilyen kételye legyen azoknak az intézményi dolgozóknak, akik a NYITÖT-höz átkerülnek, remélem, hogy tisztázódott Szilassy Géza képviselő úrnál, hogy az önkormányzati támogatás a NYITÖT-höz kerülő önkormányzatoknál összesen 44 millió forinttal kevesebb, ez egyébként kevesebb mint a járulékcsökkenés. Úgy, hogy azt szeretném mondani, hogy semmivel nem jártak rosszabbul ezek az intézmények mint a város más intézményei. Ami pedig a szociális kiadásokat illeti, itt néhány dologra szeretném felhívni a figyelmet. Az eseti pénzbeli és természetbeli ellátások legnagyobb része természetbeli ellátás. Ez eddig is az volt és a következő időszakban is ez lesz. A rendszeres pénzbeli ellátásoknál van egy nagyon markáns törvényi változás, ez a törvényi változás pedig azt jelenti, hogy az ápolási díjban részesülő embereknél ugyan egy picit emelkedett a társadalombiztosítási járuléknak az összege, de ez munkaviszonyt és nyugdíjat létesítő munkaviszony jellegű dolog lesz. Aki ápolási díjban részesül, az a táppénzen kívül nyugdíj időszakot is szerez. Azt gondolom, hogy ez nagyon nagyon fontos változás az előző időszakhoz képest, Ugyancsak nagyon fontos változás az, amit több képviselőtársam korábban sürgetett, hogy a rászorultsági támogatást az egy családban csak 1 ember veheti igénybe, tehát nem lehet az, hogy 1 családban négyen nem dolgoznak és négyen igénybe veszik. Az egy másik dolog, hogy Hámoriné Rudolf Irénéknek nem lesz könnyű dolguk abban, hogy azoknál a családoknál, ahol több munkanélküli van azoknál a családoknál minél több embert vonjanak be az Út a munkához programba, hogy ez ne jelentsen a család számára nyomort és megélhetőségi problémát. Egyik oldalon az emberek

56 igényei szerint változott ez a jogszabály, a másik oldalon viszont lehetnek ennek olyan vesztesei, akik nem maguk tehetnek arról, hogy ebbe a helyzetbe kerülnek. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy egy költségvetés megítélése nem fehér és nem fekete. Összefüggések vannak benne és ezeket az összefüggéseket néhány képviselőtársunk nagyon egyértelműen és nagyon jól fogalmazta meg. Függetlenül attól, hogy a teremnek a jobb vagy a bal oldalán ült. És én ezeket külön szeretném megköszönni. Egyetlen dolgot nem értek, hogy lehet egy képviselő szájából egyszerre azt megfogalmazni, hogy elszaladt a költségvetés, tarthatatlannak ítéli, csődhelyzet van, és kérjük még, hogy ez meg ez meg ez legyen. Mert így nem lehet, akkor azt kell mondani, hogy tarthatatlan ez a költségvetés, javasoljuk, hogy ezt meg ezt meg ezt csökkentsük és helyette ezt meg ezt csináljuk meg. Ez nem jött be. Kérem önöket, hogy menjenek vissza az utolsó 4 évre. 1 évben volt olyan, amikor a javaslatok egy részét be is fogadtuk. Amikor valóban olyan módosító indítványok jöttek be, megtakarítási és kiadási oldalról ellenzéki képviselők részéről is, amikor ezeket valóban figyelembe lehetett venni. És nemcsak arról szólt a javaslat, hogy mit lehetne vagy mit kellene még pluszba adni. Ezzel együtt is én nem látok óriási eltérést a koalíció két oldala között a költségvetés megítélésében. Még ha verbálisan nem is így jelenik meg. Mert persze mindenki mondja, hogy csőd meg egyebek, de mindenki pontosan tudja, hogy ezt a költségvetést össze kellett állítani. Senki nem akarja a 17 milliárd forintos fejlesztést lecsökkenteni, senki nem akarja több mint a 1 milliárd forintos felújítást lecsökkenteni és tudjuk, hogy egyébként nem fog megvalósulni minden, de muszáj volt a törvények értelmében így betervezni. És én azt gondolom, hogy mindenki pontosan tudja, hogy az intézmények működni fognak még akkor is, ha lesznek fizetési hátralékok és ha lesznek problémák évközben a finanszírozásban. Én tisztelettel azt kérem, hogy a képviselő-testület szavazza meg a költségvetést, támogassa ezt a költségvetést és évközben is figyelje ennek a költségvetésnek a végrehajtását. Az elhangzott javaslatok közül egy javaslatot kell figyelembe venni, többet nem, Fesztóry Sándor írásban is leadta a költségvetési módosító javaslatát, ami mi nem tartottunk jónak. Részben azért, mert azt gondoljuk, hogy ezeken a területeken is megtakarítást kell elérni, részben azért, mert az általam másik oldalon felvetett témák azok nem felelnek meg a valóságnak. Nagyon nem szeretnék abba a hibába esni, amibe képviselő úr esett, hogy ezt a szót mondta, de milyen viselkedés az, amikor olyan forrást jelöl meg, ami egyébként nincs benne a költségvetésben. Nem kell köszönöm szépen az a forrás, amit ön megjelölt, az egyébként megfelel annak, amit ön jelzőként használt. De én nem fogom ezt a szót kiejteni. Olyan dolgot jelöl meg, amire szerződéses kötelezettségünk van. Hát ilyeneket nem lehet megjelölni forrásként. De mivel képviselő úr ezt írásban leadta, és ma megismételte, ezért nekem az ő javaslatát fel kell tennem szavazásra. A másik pedig Dévényi Józsefnek az idegenforgalmi feladatokra vonatkozó javaslata, ami bizottsági javaslat, ha jól értettem. Illetve Veréb Józsefnek szintén egy bizottsági javaslata. Tehát ez a 3 javaslat van, amit módosító javaslatként meg kell fogalmazni, mert a többi módosító javaslatot nem tudom szavaztatni, mert azok határidőben nem jelentek meg. Tehát elsőként Fesztóry Sándor tett javaslatot, benne van egyébként a mellékletben. Fesztóry Sándor:(képviselő) Köszönöm szépen, a felém érkező negatív hullámok hatására tisztelt polgármester asszony visszavonom a javaslatomat. Bár a sportnak ezt a 7,5 milliót szerintem nem volt sportszerű így ebben a formában kivenni.

57 Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor 2 módosító indítványt kell megszavaztatnom. Dévényi József az idegenforgalmi célfeladatoknál a pályázathoz kapcsolódóan egy 6 millió forintos többletet kér. Ennek nem tudunk most más fedezetet találni, mint a tartalékkeretet. Kérem, aki ezt elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal, 3 ellenszavazattal elfogadta. A másik Veréb Józsefnek volt egy javaslata, ez pedig a 4.9. melléklet 2. sorának a megosztására vonatkozott. Kérem aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 35 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadta. Az utolsó előtti táblázatban a benyújtott módosító javaslatokat írtuk, mivel ezeket a módosító javaslatokkal a bizottság is egyetértett, szerintem nem kell megszavaztatni, mert az előterjesztő befogadta, ezért ezt nem szavaztatom meg. Egy dolgot meg kell szavaztatom, mert az nincsen az előterjesztésben, az Állatparknak a plusz 100 millió forintját. László Géza? Azt te elfogadtad, úgyhogy azt sem kell külön megszavaztatom. Igen. Akkor ezek után a költségvetési rendelet egészének a szavazására kerül sor azokkal a pontosításokkal, amiket László Géza szóbeli kiegészítésében is megfogalmazott és amiket a bizottságoknál is elmondtunk. Kérem aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 35 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 16 ellenszavazattal megalkotta az alábbi rendeletet:

2/2010. (I. 19.) KGY rendelet

a 2010. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól

A Közgyűlés az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban ÁHT ) 65. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az 2010. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól a következő rendeletet alkotja:

58 A RENDELET HATÁLYA 1.§ A rendelet hatálya a Közgyűlésre, annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és az önkormányzat által fenntartott költségvetési intézményekre terjed ki.

A KÖLTSÉGVETÉS CÍMRENDJE 2. § (1) Az ÁHT 67. §. (3) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzat költségvetésének címrendjét a 13.sz. melléklet szerint állapítja meg. (2) Az önálló működő és gazdálkodó, az önállóan működő költségvetési szervek, valamint a polgármesteri hivatal külön-külön alkotnak egy-egy címet.

A KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI 3. §. A Közgyűlés (1) A 2010. évi költségvetés kiadási főösszegét bevételi főösszegét a hiány összegét

47.690.809 eFt-ban 39.989.091 eFt-ban 7.701.718 eFt-ban

az 1. számú melléklet szerinti részletezéssel, míg a 2010. évi normatív állami hozzájárulás összegét feladatonként a 2. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hiányból -

1.558.827 eFt-ot a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évi pénzmaradványból

-

1.432.891 eFt-ot beruházási hitel felvétellel (előző évben fel nem használt összeg),

-

2.560.000 e Ft-ot az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Zrt-vel megkötött hitelszerződés alapján 2010. évi működési hitelfelvétellel,

59

-

600.000 eFt-ot munkabérhitel felvétellel

-

1.550.000 eFt-ot további rövid lejáratú működési hitelfelvétellel

finanszírozza.

(3) A bevételi források megnevezése: eFt-ban! - Működési bevételek - Önkormányzat sajátos működési bevételei - Felhalmozási és tőkejellegű bevételek - Központi költségvetési támogatás ebből: - normatív állami hozzájárulás - normatív kötött felhasználású támogatás - Átvett pénzeszköz - Egyéb kölcsönök, visszatérülések Finanszírozási bevételek - Pénzmaradvány igénybevétel - Hitel - felhalmozási hitel - működési hitel

2 323 419 11 440 135 1 645 817 8 166 010 7 602 247 563 763 16 221 504 192 206 7 701 718 1 558 827 6 142 891 1 432 891 4 710 000

4. §.

(1) Az önkormányzat és az irányítása alá tartozó intézmények bevételeit és kiadásait az alábbiak szerinti főösszegekkel, (2) eFt-ban! Működési kiadások - Személyi juttatások - Munkaadót terhelő járulék - Dologi kiadások - Egyéb folyó kiadások - Ellátottak pénzbeni juttatásai - Egyéb működési célú támogatások - ÁFA befizetés

23 746 116 9 448 182 2 544 620 8 539 934 571 945 39 725 2 307 636 294 074

60 eFt-ban! Felhalmozási kiadások - Beruházás - Városfejlesztési kiadások - Felhalmozási célú pénzeszköz átadás - Felújítások Kölcsönök kiadásai - Dolgozók lakástámogatás kiadásai - Első lakáshoz jutók támogatása Hiteltörlesztés - Működési hitelek törlesztése - Felhalmozási hitelek törlesztése Tartalék - Általános tartalék - Céltartalék - Kisebbségi Önkormányzatok tartaléka - Kötvényből tárgyévet követő években

17 627 657 353 930 14 601 829 1 525 406 1 146 492 8 000 3 000 5 000 3 711 950 3 093 212 618 738 2 597 086 79 057 2 087 041 5 000 425 988

megvalósuló feladatokra

az engedélyezett létszámot a 6.1-6.2. számú melléklet szerint hagyja jóvá. (3) Az önkormányzat hivatali költségvetésében tervezett bevételeket a 3. számú, míg az egyes kiemelt feladatokon tervezett kiadásokat a 4. számú melléklet szerint hagyja jóvá. A célfeladatok előirányzatát a 4.1. – 4.8., a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatási alapját a 4.9. számú mellékletek szerint hagyja jóvá. (4) Az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő intézmények 2010. évi bevételi előirányzatait az 5.1. számú melléklet, a kiemelt kiadási előirányzatait az 5.2. számú melléklet szerint és az intézmények létszám irányszámait a 6.1. számú melléklet szerint hagyja jóvá. (5) Az önkormányzat 2010. évi költségvetésében szereplő beruházásifejlesztési kiadásokat és az azokhoz kapcsolódó bevételeket feladatonként a 7. számú melléklet, az Európai Uniós támogatással megvalósuló feladatok bevételeit és kiadásait a 8. számú melléklet szerint hagyja jóvá. (6) Az önkormányzat költségvetésében szereplő intézményi felújítási feladatokat, az önkormányzati tulajdonú lakás és nem lakás célú épületek felújítását a 9. számú melléklet szerint hagyja jóvá. (7) A kisebbségi önkormányzatok költségvetésének bevételi és kiadási előirányzatait a 10.1.-10.7. számú mellékletek szerint hagyja jóvá.

61 (8) Az önkormányzat a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei Önkormányzattal közösen fenntartott intézmények üzemeltetésével kapcsolatos együttműködési megállapodás szerinti működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadás – átvételeket a 11.1 számú melléklet szerint határozza meg. (9) Az önkormányzat a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott intézmények üzemeltetésével kapcsolatos együttműködési megállapodás szerinti működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadás – átvételeket a 11.2 számú melléklet szerint határozza meg. (10) Az önkormányzat 2010.-2011.-2012. évekre prognosztizált költségvetésének bevételeit és főbb kiadásait a 12. számú melléklet szerint jóváhagyja. (11) Az önkormányzat hitel-kötvény állományának alakulását a 16. számú melléklet szerint tudomásul veszi. A kötvényből megvalósuló feladatokat a 16.1. számú, a hitelből megvalósuló feladatokat a 16.2. számú melléklet szerint jóváhagyja. (12) A 2010. évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak tervezetéről az előirányzat felhasználási ütemtervet a 14. számú melléklet szerint hagyja jóvá. (13) A többéves kihatással járó feladatok kiadási előirányzatait a 17. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI

5.§ (1) A költségvetés végrehajtásáért, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős. (2) A 2010. évben tervezett feladatok végrehajtásához az esetleges évközi likviditási gondok megoldására 2.560.000 eFt folyószámlahitelt, a működési kiadások finanszírozására 1.550.000 eFt rövid lejáratú működési hitelt vehet fel. A beruházási feladatok megvalósításához az előző évben megkötött hitelszerződések alapján felvett hitelből 1.432.891 eFt beruházási hitelt használhat fel. Kötelezettséget vállal arra, hogy a felvett hiteleket, a kibocsátott kötvényt és azok kamatait az éves költségvetésekbe betervezi és megfizeti.

62 A Közgyűlés 800.000 eFt összegig 30 napon belüli visszafizetési kötelezettségű munkabérhitelt vehet fel. A munkabérhitel forgalmáról, a költségvetési gazdálkodásról szóló beszámolóban a Közgyűlést tájékoztatja.

(3) Felhatalmazza a Polgármestert, hogy a (2) bekezdésben engedélyezett hitelfelvételek hitelszerződéseit a pénzintézettel kösse meg. (4) A célfeladatokra tervezett – a bizottsági hatáskörbe tartozó – előirányzatok felhasználásáról az illetékes szakmai bizottságok döntenek, míg a helyi önszerveződő közösségek részére tervezett előirányzatok felhasználásáról – a 24/2008. (IV. 29.) KGY rendelet szerint – a Közgyűlés dönt. A bizottsági hatáskörbe utalt egyes feladatokra tervezett összegek csak az adott feladatra használhatók fel. Az évközi előirányzat-maradványok bizottsági, vagy hivatali kezdeményezésre (ez utóbbi esetben is kell a bizottsági hozzájárulás) csak a Közgyűlés jóváhagyása után használhatók fel. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a bizottságok elnökei – a döntést követő hónapban – kötelesek a Közgyűlésnek beszámolni. (5) A szakfeladatok között tervezett polgármesteri keret felhasználásáról a Polgármester rendelkezik. A polgármesteri keret nem használható fel alapítványok támogatására, költség- és üzemanyag térítések finanszírozására, valamint magánerős út-közműtársulásoknál a lakossági önerős befizetés helyettesítésére, kiváltására és intézmény működtetésére. (6) Felhatalmazza a Polgármestert, hogy a két közgyűlés közötti időszakban az előirányzatok között a költségvetési főösszeg 1‰ erejéig előirányzat átcsoportosítást hajtson végre, melyről a soron következő közgyűlésen köteles beszámolni. 6. § Az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények dolgozói részére havonta 8300 Ft adómentes étkezési hozzájárulás fizethető. A Polgármesteri Hivatal dolgozói részére megállapított cafetéria juttatás 2010. évi összege 250 e Ft. 7. § (1) A Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a mindkét besorolási osztály első fokozata szerinti 2010. évben 38.650 Ft illetményalap alapulvételével, az automatikus béremelés fedezetét a hivatal költségvetésében biztosítja.

63 (2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §ában foglalt illetménypótlék számításának alapja 2010. évben 20.000 Ft. (3) A 2010. január 1-től a minimálbér 73.500 Ft, - teljes munkaidő teljesítése esetén - a szakmai minimálbér összege 2010. január 1-től 89.500 Ft. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés összege 5.250 Ft/fő/hónap, a pedagógusok szakkönyvvásárlásához biztosított támogatás 4.000 Ft/fő/év. 8.§ (1) Az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési intézmények a megállapított bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény vezetője a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat változtatását évente három alkalommal - a féléves beszámoló, az I-III. negyedévi tájékoztató valamint az éves beszámoló elkészítését megelőzően - a Jegyzőnek köteles bejelenteni. (2) Az intézmények részére engedélyezett létszámot és a személyi juttatások előirányzatát évközben csak a Közgyűlés módosíthatja. Az év végi pénzmaradványból jutalmazásra fordítható összeg csak a pénzmaradvány jóváhagyását követően használható fel. A tárgyévben keletkezett bérmegtakarítás terhére jutalom év közben nem fizethető. (3) Az önállóan működő költségvetési szerv vezetője az intézmény éves előirányzatának megváltoztatását csak a Közgyűlés által meghatározott pénzügyi- gazdasági feladatainak ellátását végző önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vezetője útján kezdeményezheti. (4) A költségvetési intézmény a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevétele terhére csak a forrásképződés mértékének, illetve ütemének figyelembevételével és az intézmény biztonságos működésének szem előtt tartásával - a pótelőirányzati kérelem jóváhagyását követően – vállalhat kötelezettséget. Az intézmény a dologi kiadások között – az energia és az élelmezési előirányzat, valamint a kötött felhasználású előirányzatok kivételével - hajthat végre átcsoportosításokat. (5) A tárgyévben tervezett jutalmak csak tárgyév augusztus hó 31-ét követően fizethetők ki abban az esetben, ha a tárgyévre tervezett bevételek időarányosan teljesültek. Az adó és egyéb érdekeltségi rendszerbe tartozó jutalékok, és prémiumok kifizetésére a Közgyűlés külön rendeletében foglaltak szerint kerülhet sor.

64 (6) Az intézményi költségvetés terhére új beruházást csak a Közgyűlés engedélyezhet. Az engedélyezést megelőzően az előterjesztéshez csatolni kell a működési többletköltségek fedezetére vonatkozó számításokat és a forráskimunkálást is. (7) Az intézmények közötti feladatváltozást vagy bármely ok miatti átcsoportosítást csak a Közgyűlés engedélyezhet. (8) Az intézmények a részükre engedélyezett felújítási előirányzatot csak a jóváhagyott feladatokra használhatják fel. A jóváhagyott felújítási előirányzat intézményi hatáskörben nem módosítható, a felújítási előirányzat felhasználásánál kötelesek betartani a közbeszerzésekről szóló törvényben, illetve annak végrehajtására hozott önkormányzati közbeszerzési szabályzatban foglaltakat. (9) Az intézmények az éves gazdálkodásukról készített beszámolóban a pénzmaradvány elszámolása során – az általános szabályokon túl – kötelesek a felújítási, az étkeztetési-, az energia és közüzemi díjak-, a nyugdíjazás és létszámcsökkentési döntések, jubileumi jutalmak fedezetére biztosított előirányzatokról, a normatív kötött felhasználású támogatásokról, a gazdasági szakemberek továbbképzésére biztosított előirányzatokról, a bejáró dolgozók útiköltség térítésére adott előirányzatokról, a rehabilitációs hozzájárulásról, az önkormányzati kincstári finanszírozási rendszerben keletkezett kamatkülönbözetekről és a bankszámlavezetéshez kapcsolódó jutalékról elszámolni. (10) A pénzmaradványt a Gazdasági Iroda vizsgálja felül. (11) Az intézményeket nem illeti meg az intézményi feladatellátáshoz kapcsolódó olyan nettó (az indokolt kiadással csökkentett) bevétel összege, amely bizonyítottan alultervezésből származik. (14) Az önkormányzat irányítása alá tartozó intézményhez önkormányzati biztos kirendelését rendeli el akkor, ha az intézmény elismert 30 napon túli tartozás állománya az éves költségvetési előirányzatának 10 % - át, vagy a 100.000 eFt-ot eléri, és e tartozását egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani. (15) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmények finanszírozását a Közgyűlés 101/2001. (IV. 23.) számú határozata értelmében az önkormányzati kincstári finanszírozás rendszer alapján végzi.

9. § Az önálló gazdálkodási jogkörrel is felruházott költségvetési szervek kötelesek saját hatáskörükben kialakított számviteli rendjüket számviteli politikájukban és számlarendjükben rögzíteni.

65 Valamennyi költségvetési szerv köteles a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályzatot a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembevételével elkészíteni, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságokért a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE 10. § (1) A költségvetés végrehajtását a költségvetési szervek vonatkozásában a polgármesteri hivatal köteles az éves ellenőrzési munkaterv alapján ellenőrizni. Az ellenőrzés tapasztalatairól a jegyző a zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor köteles a Közgyűlést tájékoztatni. (2) Valamennyi önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény vezetője köteles gondoskodni a saját és a hozzá tartozó önállóan működő intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséről. Az éves beszámoló elkészítésekor a belső ellenőrzés tapasztalatairól a polgármesteri hivatal által kiadott szempontok szerint köteles tájékoztatást adni.

11. § A rendelet 2010. január 19-én lép hatályba, de rendelkezéseit 2010. január hó 1-től kell alkalmazni. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 2010. évi önkormányzati gazdálkodás átmeneti szabályozásáról szóló 50/2009. (XII.15.) KGY. rendelet, - a 4. §. (2) bekezdése kivételével - hatályát veszti. Nyíregyháza, 2010. január 18.

66

MELLÉKLET

(66-138)

EXCEL !!!!

67

Csabai Lászlóné:(polgármester) Szünetet rendelek el. Szünet után. 6/a. napirend: Beszámoló a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) „Államreform Operatív Program ÁROP-1.A.2 keretében a polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése” című pályázat végrehajtásáról 6/b. napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala belső szervezeti tagozódásának és ügyrendjének megállapítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Meghívott: Dr. Bodnár Viktória IFUA Horváth & Partners Kft. ügyvezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) A két téma nagyon összefügg, az a javaslatunk, hogy együtt tárgyaljuk. Az előterjesztők az IFUA képviseletében Palotai Bálint és Felker Nóra, dr. Bodnár Viktória sajnos betegsége miatt nem tud itt lenni. Egyébként őt valószínű, hogy sokan ismerik, mert nyíregyházi. Abban állapodtunk meg, hogy miután nagyon hosszú az anyag, én egyébként meg tudom érteni, nem mindenki tudta végig olvasni, őszintén elmondom, hogy szóról-szóra én sem tudtam végig olvasni. Azért mondom előre mert néhány képviselőtársamat megkritizáltam, hogy végigolvasták-e a költségvetést. Ezért abban állapodtunk meg az előterjesztőkkel, hogy egy maximum 15-20 perces prezentációt tartanak. Remélhetőleg ezzel a kérdéseknek a sorát meg tudjuk takarítani, és utána szeretnénk néhány módosítással együtt szavazni és reméljük, hogy ezt a pályázatot le lehet zárni. Tessék parancsolni. Dr. Hajzer László:(képviselő) Lelkes hívei vagyunk a prezentációnak, de miután írásban megkaptuk ezért azt gondolom, hogy súlypontokat azzal lehet képezni, hogy ha tudjuk azt, hogy ebből az előterjesztésből mi az ami érdekli a képviselőket és mi az ami kevésbé érdekli. Legalább addig jussunk el, hogy a kérdéseket a képviselők feltehessék, mert ennek az egésznek a végkifejlete az, hogy előállnak egy javaslattal, a szervezet korszerűsítésével. Na most hogy ha e javaslat témájában ha meginogna ez az előterjesztés, akkor megtakarítanánk azt az utat, ameddig ehhez eljutunk. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tisztelt Képviselőtársak! Egy előterjesztőt, bárki az előterjesztő, azzal meg kell tisztelni, hogy megadom a lehetőséget, hogy az előterjesztését indokolja. Az egy más kérdés, hogy ennek a határidejét, vagy az idejét hogy korlátozzuk, de szeretném elmondani, mert ki fogom gyűjtetni egyébként, hogy minden témánál, hogyan aránylik meg az előterjesztő, a koalíció és az ellenzék hozzászólási idejének az aránya. És azt tudom mondani, hogy összességében az elmúlt évben egészen biztos, hogy az előterjesztő és a koalíció soha nem beszélt annyit mint az ellenzék. Tehát ezt az egyensúlyt meg lehet teremteni. Az előterjesztőnek megadom a szót.

68

Palotai Bálint: (IFUA Horváth & Partners Kft. képviselője) Tisztelt Polgármester asszony, tisztelt Közgyűlés! Köszönjük szépen a lehetőséget, igyekszem élni a 15 perces felső korláttal. Egy közel féléves munkának a végére értünk gyakorlatilag a mostani előterjesztéssel, a mostani közgyűlési alkalommal. 2009. nyarán kezdtünk el dolgozni a hivatalnál nagyon intenzíven, számos interjú megbeszélésen vettünk részt a hivatal különböző szervezeti egységének a vezetőivel és közösen egy javaslatcsomagot hoztunk létre. Ennek van nyilván olyan része, ami a szervezeti struktúrára vonatkozik, van egy csomó más olyan javaslatunk, ami a belső működés egyik más területeit érinti. Ez a kiosztott anyagban egyébként részletesen és tételesen szerepel is. Nagyon nehéz több száz oldalról 15 percben beszélni. Igyekeztünk a súlyponti kérdés témáját kiemelni, ami fontos volt. A kivetítőre ha pillantanak akkor azt látják, hogy milyen témákkal foglalkoztunk a munka során. Kiemelt témánk volt a belső működésnek a felülvizsgálata, különböző aspektusok szerint vizsgáltuk a hivatalnak a projekt menedzsment gyakorlatát. Vizsgáltuk a belső folyamatokat, hogyan adják egyes szervezeti egységek egymásnak a feladatokat, milyen határidővel, milyen felelőség megosztással dolgoznak együtt a kollegák. És erre vonatkozóan számos olyan javaslatot fogalmaztunk meg, ami a folyamatnak a lefutását gyorsítja. A munkatársak közötti együttműködést javítja. Az információáramlásnak a minőségét jobbá teszi. Tehát a belső működés kapcsán ami a hivatal normál életéhez kapcsolódik fogalmaztunk meg javaslatokat. Nagyon fontos témánk volt az ügyfélkapcsolati tevékenységnek a felülvizsgálata. Folyamatban van egy beruházás, amely gyakorlatilag az ügyfélkapcsolati centrumnak infrastrukturális kialakítását célozza. A feladatunk az volt, hogyan lehet ezt megtölteni tartalommal, ezt az ideális készenlét állapotban lévő épületet. Gyakorlatilag a feladatunk az volt, hogy az ügyfélszolgálati folyamatokra vonatkozóan tegyünk javaslatot, hogy milyen típusú ügyeket intézhetnek ott majd az állampolgárok, milyen típusú segítséget fognak kapni a hivatal dolgozóinak a részéről. Mennyire érzékelik ők az ügyfélbarát hivatalnak a megvalósulását Nyíregyháza esetébe. Erre vonatkozóan dolgoztunk ki számos javaslatot. Nagyon fontos témánk volt és aktualitását adja a mostani vita is, a költségvetési tervezési gyakorlatnak a felülvizsgálata. Így gyakorlatilag egy új költségvetési tervezési módszertant javasoltunk a hivatal vezetése részére, amely egy picit elszakad a bázisalapú tervezéstől. Sokkal inkább előtérbe helyezi az feladatalapú tervezésnek az alkalmazását, vagy a normatíva alapú tervezésnek a gyakorlatba ültetését. Reméljük, hogy ebből minél több meg fog valósulni akár a mostani, akár a későbbi költségvetési tervezési időszakban. Foglalkoztunk a beszámolási rendszerrel. Erre vonatkozóan sablonokat alakítottunk ki, amely alapján a hivatal teljesítménye megítélhető. Az átfutási idő hogyan alakul egyes ügytípusok esetében, erre vonatkozóan azt gondoljuk, hogy a hivatalvezetés számára, akár a képviselők számára is érdekes információk lehetnek a hivatal teljesítményéről. Ily módon a hivatalnak a hatékonyságáról, eredményességéről kaphatnak az érintettek tájékoztatást. És végezetül egyet ugorva szeretném kihangsúlyozni, megemlíteni, hogy számos oktatást tartottunk a kollegák részéről. Több száz munkatárssal volt szerencsénk találkozni és azt gondoljuk, hogy egy-egy megbeszélés alkalmával leegyeztettük, elmondtuk azt nagyon sokszor az oktatások keretében, amikor kézen foghatóvá teszünk egy javaslatot akkor lehet hatékonyabban átadni. Úgyhogy ennek következtében a kollegákkal több alkalommal találkoztunk és igyekeztünk mindarról amiről az egyes javaslati pontokat kidolgoztuk, a gyakorlatban is adni segítséget. Ügyfélszolgálatról egy dolgot szeretnék kiemelni, azt gondolom, hogy ez egy érdekes

69 téma lehet, de a közgyűlés számára szeretnénk, hogy ha az ügyintézés az érdemi ügyintézés lenne. Amikor az állampolgár beérkezik az ügyfélkapcsolati centrumba akkor ott már rögtön, amikor először találkozik egy ügyintézővel, kapjon tőle érdemi segítséget, tartalmi segítséget. Ne csak egy postázó szerepet töltsön be az ott ülő kollega, hanem segítsen neki eligazodni a hivatali ügyintézés gyakran rögös és kacskaringós útvesztőiben. Szintén javasoljuk, hogy legyen egy hosszabb nyitva tartás az ügyfélszolgálat esetében, ami meghosszabbított nyitva tartás a jelenlegi gyakorlathoz képest, mert azt gondoljuk, hogy az állampolgárok nagy része munka után tudja elintézni a hivatali ügyeit. Tehát ilyen értelembe is azt gondoljuk, hogy a többi önkormányzat tekintetében egy ilyen élenjáró gyakorlatot valósíthatna meg a hivatal. Szintén fontos és ezt emelném még ki a javaslataim közül, egy call-centernek a kialakítása. Abban az időben amikor esetleg nincsen ügyfélfogadási idő, abban az időben is el tudják érni a hivatalt, illetve ne csak egy automata válaszoljon, hanem a kérdésekre emberi hangon intézők tudjanak választ adni. Abban az időszakban, amikor egyébként más módja a hivatal elérésének nincsen. Költségvetés tervezés kapcsán nagyon röviden két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik az a döntéstámogatás. Úgy érezzük,hogy mindenféleképpen javítandó, fejlesztendő ez a fajta funkciója a költségvetési tervezési gyakorlatnak. Erre tettünk egyébként konkrét, sablonok szintjén is megoldási javaslatot. Szeretnénk javasolni, hogy a költségvetés tervezés során, ha az alternatívák, opciók merülnek fel, akkor azt részletes számítások támasszák alá. Annak érdekében, hogy a közgyűlés, a képviselők megalapozottan tudjanak statikai kérdésekről döntést hozni. A másik ami javaslatunknak a középpontjában szerepel ez az okozathű tervezésnek a bevezetése. Vagyis minél inkább elszakadni a bázisalapú tervezéstől és a feladatoknak a volumenét, a feladatoknak a nagyságát alapul véve egy picit rugalmasabb tervezési metódust megvalósítani. Az erre vonatkozó javaslatainkat egyébként László Géza úrral részletesen egyezettük és még egyszer bízom benne, hogy akár már a mostani költségvetés tervezési szakasza során is ebből egy-két elem megvalósulhat. Projektmenedzsment kapcsán nagyon fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a hivatal alapvetően jól működik. A funkciók, a hierarchiák kapcsán alapvetően nem tapasztaltunk komolyabb problémát. Ami talán fejlesztendő a későbbiekben az a horizontális együttműködés az egyes egységek között, az információáramlás az egyes egységek között. Erre vonatkoznak a projektek, amelyben Nyíregyháza rendkívül sikeres. Egy kiváló alapot, illetve szükséget, ha így tetszik jelent. A projektekben együtt kell működni számos terület számos munkatársának. Olyan embereknek, akik egyébként a hierarchiákban nem egymás munkatársai. És azt gondoljuk, hogy a projekt egyszerű működésének a megvalósítása a következő fejlesztési lehetőség lehet a hivatal számára. Nagyon fontosnak tartjuk hangsúlyozni és erre vonatkozik egyébként a következő fóliánk, hogy a projekttervezés ha lehet, akkor még pontosabb legyen, még részletesebben készüljenek tervek azokra a projektekről, amelyekben a hivatal, illetve az önkormányzat szeretne belevágni. A másik ilyen fejlesztendő terület a teljes projekt portfóliójának a nyomon követése. Nem egy projektről beszélünk szerencsére. Számos projektje van a városnak és ezeket a projekteket ezeket együttesen kell nyomon követni, együttesen kell kontroll alatt tartani és erre vonatkozóan fogalmaztunk meg több javaslatot tulajdonképpen. Kész sablonokat, táblázatokat dolgoztunk ki itt is az érintett vezetőkkel közösen, amelyeket a gyakorlatban bármely projekt kapcsán, akár egy közlekedési projekt kapcsán, akár egy ilyen területfejlesztési projekt kapcsán lehet alkalmazni. És végezetül amit a közgyűlés elé szeretnénk most terjeszteni, ami most téma, amit vizsgáltunk az elmúlt időszakban,

70 az hivatal szervezeti struktúrájának a vizsgálatát, elemzését illeti. Erre vonatkozóan kiindulási alapként a jelenlegi működési gyakorlatot tekintettük és megnéztük a belső működés értékelése kapcsán, hogy milyen fejlesztési területek lehetségesek a hivatal számára. Alapvetően, ha ezeket egy pontban kell megfogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy alapvetően a hivatalt összehasonlítva más megyei jogú városoknak a teljesítményével, a hivatal jól működik. Létszámhatékonyságát tekintve hoztunk néhány számot, minden megyei jogú várossal összevetve is a legjobbak között szerepel. Amiben talán javítható a működés az pont az információáramlás, a szervezeti egységek közötti együttműködésnek a javítása. Tehát megint azok a témák, amelyek horizontális együttműködési kérdéseket jelentenek. Ebben érezzük úgy, hogy ebben lehet még javítani. Ez nyilván minden önkormányzatnál egyébként nagyon komoly feladat. De itt azért Nyíregyháza esetében az átlagosnál sokkal nyitottságot láttunk ezen javaslatok iránt. Hogy konkrétan ez majd miben fog testet ölteni erről fogok beszélni röviden. A hatékonyságról tettem említést, hogy a létszámokat, ha összevetjük más megyei jogú városoknak a létszámaival, akkor azt tapasztaljuk, hogy a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának a hatékonysága, a létszámhatékonysága az a legjobbak között van. Ha a kivetítőre tekintenek, akkor látják, hogy mely városok szerepeltek a vizsgálatok fókuszában. Gyakorlatilag a legnagyobb Nyíregyháza méretű megyei jogú városokat megvizsgáltuk, ez alapján a legfontosabb elemzésünk az egy hivatali munkatársra jutó állandó lakosoknak a száma, hiszen a hivatal azért van, hogy a lakosokat kiszolgálja. És ebben az összevetésben azt látjuk,hogy Nyíregyháza messze az átlag felett van és tulajdonképpen Székesfehérvárral, Miskolccal, Győrrel együtt az élbolyban szerepel ami a létszámhatékonyságot illeti. Itt ha az abszolút létszámot nézzük, 339 fő az is alapvetően egy átlagosnak tekinthető, ha lakosság arányosan nézzük akkor ez mindenféleképpen a jók között van. Megnéztük, alábontottuk, területenként is megvizsgáltuk, hogy a hatósági területben ez a fajta hatékonyság, létszámhatékonyság miként alakul. Ebben is azt látjuk, és itt a lenti kék ilyen ellipszisek amik állandó lakosra jutó hivatali ügyintézők számát mutatja, azt látjuk, hogy a legjobbak között szerepel, ami a hatósági területnek a hatékonyságát, a létszámhatékonyságát illeti. Ugyanezt megvizsgáltuk a népjóléti, humánszolgáltatások területére vonatkozóan. Itt is azt gondoljuk, hogy a számok azt mutatják, hogy az átlagoshoz közelítő, az átlagost meghaladó mértékű ez a fajta hatékonyság. Ezt természetesen tovább is bontottuk, a szociális ügyintézőkre jutó nyugdíjban részesülők számát is megvizsgáltuk és így tovább. Tehát igyekeztünk minél komplexebb elemzést adni, hogy a hivatalnak a jelenlegi működéséről egy minél teljesebb képet adjunk. Mi az, ami ezekből a szervezeti struktúrára megállapításként leszűrhető? A legfontosabb, hogy ezeknél a megyei jogú városoknál a legtöbb helyen egyfajta centralizált modell valósul meg, vagyis a hatósági terület az egységes irányítás alatt van a legtöbb helyen, a népjóléti terület egységes irányítás alatt áll a legtöbb helyen, a műszaki, városüzemeltetési, városgazdálkodási területek, szervezeti egységek megint csak egységes irányítás alatt állnak. Gyakorlatilag ez a centralizált modell az, amit mi javaslatként szeretnénk megfogalmazni Nyíregyháza Polgármesteri Hivatala számára is. Néhány példa csak, hogy ne a levegőbe beszéljek. Elsőként Debrecennek a szervezeti felépítését hoztuk el önöknek, illetve vizsgáltuk meg. Itt az látszik, hogy van egy nagyon erős Gazdálkodási Főosztály, pénzüggyel, vagyonkezeléssel, illetve adótémával, van egy nagyon erős Humán Főosztály családvédelem, kulturális-oktatási, szociális osztállyal. Van egy Hatósági Főosztály, amiből az építést ugye leválasztották és van egy Városfejlesztési Főosztály, ahol városépítési és városüzemeltetési témák vannak,

71 egységes főosztályi irányítás alatt. A következő példánk az Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata illetve Polgármesteri Hivatala. Szintén van egy erős Városfejlesztési Főosztály, egy Pénzügyi Főosztály adóval együtt. Van egy Hatósági Főosztály és van egy Humán Főosztály, ami megint csak a népjóléti típusú témákat, ügyeket kezeli. Itt ugye ami érdekesség, az ügyfélszolgálat, az Okmányiroda, Anyakönyvi Csoport az külön található. Kaposvár szintén, amit nagyon sokszor modellértékűnek tekintünk, amikor a hivatal működését szoktuk vizsgálni, gyakorlatilag szintén ezt a centralizált modellt mutatja. Van egy Adóiroda- Okmányiroda, Közszolgáltatási Igazgatóság, van egy Népjóléti Igazgatóság, van Műszaki Igazgatóság. Itt talán a vagyongazdálkodás külön szerepel, ebből a szempontból nem teljesen centralizált modell valósul meg. Az utolsó példa Kecskemét. Ez gyakorlatilag a klasszikus példa, hogy ha mondhatom ezt a 4 nagy területnek egy-egy önálló vezető alárendelése az, ami modellként megjelenik. Gyakorlatilag ezt összefoglalva hagy mutassam az utolsó fóliát és akkor be is fejezem a rövid prezentációt. Szeretnénk javasolni az egyes területeknek az egységes irányítás alá helyezését, ami azt jelenti, hogy a Pénzügyi Főosztálynak a létrehozását a Gazdasági Osztály és az Adóosztály irányítása felett, Városstratégiai Főosztálynak a létrehozását, ahol a városfejlesztés, főépítészi és városüzemeltetési, vagyongazdálkodási témákat szeretnénk egységes irányítás alá helyezni. Egy egységes irányítás alá helyezett hatósági területnek a felállítását javasoljuk, Építés-hatóság, Okmányiroda, illetve az Igazgatási Osztálynak a irányításával illetve az irányítás alá helyezésével. Javasoljuk egy Humán Főosztálynak a létrehozását, ahol valamennyi népjóléti típusú ügyintézést egységes irányítás alatt lehetne megszervezni, családvédelem, gyermekvédelem, szociális kérdéseknek a kezelése, Gyámhivatal és így tovább és egy Szervezési Főosztályt ami tulajdonképpen kiszolgáló területként nevezhető arra vonatkozóan, hogy mind a hivatal működését mind pedig a közgyűlésnek a munkáját segítse. Még egy elem amit szeretnék kiemelni, azt tapasztaltuk, hogy vannak olyan témák, amelyek a városlakókkal kapcsolatos feladatokat jelentik. Például városkommunikáció, városmarketing, PR és így tovább. Egész egyszerűen hiányoltuk ezeknek a funkcióknak a megjelenítését a szervezeti működésben. Erre vonatkozóan egy társadalmi kapcsolatok területnek, egy osztálynak a létrehozását javasoljuk. Azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon fontos téma, a városlakókkal való kapcsolattartásnak kiemelt szervezeti egysége kell legyen mindez, és azt gondoljuk,hogy egy önálló szervezet behelyezésével ez a funkció jobban ellátható és alakítható. Röviden ennyit szerettünk volna előterjesztésként elmondani, minden további információ a megküldött anyagban szerepel, illetve a kérdésekre nagyon szívesen válaszolunk és ezentúl is ha bárkinek kérdése van, akkor engem illetve a kollegáimat keresse nyugodtan. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jogi Bizottság véleményét kérdem. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság az előterjesztést 4 igen és 1 tartózkodással mellett elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Hajzer László. Dr. Hajzer László:(képviselő) Kifejezetten csak kérdés és nem vélemény még. Valamikor év elején részt vettem abban a döntésben, hogy egy pályázaton nyert 50 millió forintot az önkormányzat erre a programra vagy legalábbis én egy ilyen számra

72 emlékszem. Azt szeretném kérdezni, hogy mennyit fizettünk ki ezért, tehát mennyiért adták ezt a tanácsot nekünk? Végül is ebből a pénzből milyen mértéket használt fel? A második kérdésem az, hogy ez a társaság, az IFUA Horváth & Partners Kft. ez most egy magáncég vagy ez hogy kapcsolódik az államigazgatáshoz? A Horváth-ból meg a partnereiből arra következtetek, hogy nem államigazgatási cég lehet. Tehát ez a második dolog, nincs bennem rosszindulat, csak akarom tudni a referenciákat, hogy mi ez? A harmadik kérdés az az, hogy ugye a karácsonyi ünnepekre jelent meg Bárándi György ügyvéd kollegámnak és Sárközi Tamás professzor úrnak egy életrajzi írása, amelyben Sárközi Tamás, az államreform bizottság elnöke ezzel kapcsolatban úgy foglalja össze a tapasztalatait, hogy reformot, főleg államreformot mindig akkor lehet csinálni, amikor kellő felhatalmazottság és kellő idő van a reformra és a felhatalmazásra. Én most nem tudom, hogy mi lesz, és hogy kinek lesz felhatalmazása, de azt tudom, hogy az idén választás lesz. Véletlenül ez a tanácsadó cég nem mérlegelte azt, hogy a tanácsokat valamikor akkor kéne adni, amikor már egy erősebb legitimáció van? A negyedik kérdésem pedig az, hogy a tanácsadó úr elmondta azt, hogy javasolja a költségvetésnél a költségelemzést, hogy a költségelemzéssel erősítsük meg az előterjesztéseket, például a költségvetésnél. Ebben az előterjesztésben nem látom, azt, hogy ez a sok új osztály, főosztály, ez az új szervezeti struktúra mennyibe kerül? Tehát az egyszerű kérdésem az, hogy mennyibe kerül, kevesebbe, mert nem is az, hogy mennyivel többe. Nyílván ha többe kerül, nem ismerik megtenni ezt a javaslatot. Valószínűleg ez kevesebbe kerül, mennyivel kerül kevesebbe? Egyáltalán van-e ilyen elemzés? Csabai Lászlóné:(polgármester) Dévényi Józsefnek ügyrendi kérdése lenne. Dévényi József: (képviselő) Csak azért nyomtam ügyrendit, mert egy kicsi zavar támadt. Ez az előterjesztés 2 részből áll. Az egyik a pályázat, a másik pedig az ügyrendet érintő része. Nem igazán világos, hogy mind a kettő tárgyaljuk. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) Én is azt hittem, hogy külön fogjuk tárgyalni, csak magának a pályázatról való beszámolóról beszéltem, ugyanis a Jogi Bizottság külön tárgyalta az ügyrendet, illetve a pályázatról szóló tájékoztatást. Az ügyrenddel kapcsolatban azt is elfogadta a bizottság, tehát elfogadásra javasolja a közgyűlésnek, de ugyanakkor megfogalmazta azt a véleményt, hogy további egyeztetéseket tart szükségesnek a különböző szakbizottságokkal, illetve minden bizottság tárgyalja meg és ennek megfelelően egy következő közgyűlésen ismételten tárgyalja a közgyűlés. Tekintettel arra, hogy nemcsak a Jogi és Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozó feladatoknak az ellátását, hanem valamennyi szakbizottság hatáskörébe tartozó feladatok ellátását érinti az anyag. Palotai Bálint: (IFUA Horváth & Partners Kft. képviselője) A képviselő úr kérdésére válaszolva az IFUA-nak a közbeszerzésre adott ajánlati ára az 39 millió forint nettó+ áfa volt. Gyakorlatilag a projektnek a végén tartunk most. Ebből kifizetés nyilván a teljesítési szakaszok irányában történt. A második kérdésre a válasz. 1989-ben alakították, magyarországi, tehát magyar tulajdonosi köre van. A Horváth az egy 1956-ban Németországba kivándorló professzor embernek a nevére utal, aki Németországban a kontrolling szakmának a nagy professzora és tudósa. Gyakorlatilag ő volt az, aki 1989-ben magyar egyetemi emberekkel összeállva az IFUA-át összehozta, 1989 óta működik az IFUA. Teljesen függetlenül

73 Magyarországon és egyébként a környező országokban is. Fő bevételünk az a piaci szektorból van, különböző ágazatokban dolgozunk és tulajdonképpen 1989 óta van egyetemi kötődésünk. Nagyon fontosnak tartja a cég vezetése a közigazgatásnak a fejlesztését. Minisztériumoknak, önkormányzatoknak dolgoztunk az elmúlt 15-20 évben, referenciákat kérdezett. Például a debreceni Vagyonkezelő Holdingnak a kialakításához fűződik az IFUA a neve, de Miskolcon a Holdingnak a létrehozásában, ami egyébként Európa Minőségdíjat nyert szintén az IFUA működött közre. De ezen kívül számos megyei jogú városnál és kerületnél is dolgozunk, jelenleg 8 ÁROP-os projektünk van. Tehát 8 településen végezzük a hasonló típusú ellenőrzési munkát Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Képviselő úr által feltett kérdések közül a harmadikra és a negyedikre szeretnék válaszolni. Idézte Sárközi professzor urat, illetve Bárándi ügyvéd urat, volt miniszter urat. Hajzer úr elmondta, illetve célzott arra, hogy vajon ez a megfelelő idő ennek az anyagnak a megtárgyalására? Igazat kell, hogy adjak neki. Amikor ez a pályázat megfogalmazásra került az államreform operatív program keretében mintegy 1,5 évvel ezelőtt, én magam is azt mondtam, hogy nem a legszerencsésebb, kifejezetten nem szerencsés ilyen pályázatot írni a polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztésére akkor, amikor ezeknek a pályázatoknak a teljesedésbe menése egyértelműen látszott, hogy 2010-ben fog bekövetkezni. Mind a 19 megyei jogú városnál, akik egyébként a 23-ból bepályáztak ebben a szakaszban tart. Általában egy picit mögöttünk, de valamennyinél ebben a szakaszban tart. Az államreform operatív program keretében most van a pályázat kiírva. Most lehetett rajta 8%-os önerővel 92%-os állami támogatást elérni, nem volt más választásunk, mint hogy ezt a pályázatot felvállaltuk, a képviselő-testület elé terjesztettük és örömünkre, segítségünkre a testület az elmúlt év tavaszán támogatta ennek a pályázatnak a benyújtását. Nem vitatkozom a képviselő úrral, én csak a szikár tényeket mondom. Egyébként az elvi megközelítésével teljesen egyetértek. Ismerjük azt a mondást, hogy ha valamit nem tudsz megakadályozni, akkor állj az élére. El kell mondanom, hogy magával a pályázat céljával, technikájával, tartalmával teljesen egyetértek. Éppen ezért úgy gondolom, ha már ebben a szerencsétlen időpontban kellett ezt a feladatot elvégeznünk, akkor a legjobb tudásunk szerint igyekeztünk azt mi, a hivatal dolgozói elvégezni, elősegítve ezáltal a közbeszerzésen győztes partnercég, az IFUA Horváth & Partners ez irányú tevékenységét. A költségelemzés vonatkozásában, majd Palotai Bálintot megkérem, hogy egészítsen ki engem, úgy beszéltük meg, ketten fogunk válaszolni, hiszen a kérdés elsősorban neki szól. Nagyon röviden azt szeretném elmondani a projektnek a végrehajtása kapcsán, hogy hatékonyságot nemcsak azáltal lehet növelni, hogy csökkentjük egy szervezet létszámát. Elhangzott, nem én mondtam és kicsit zavart is, hogy ilyen sokszor elhangzott, hogy mi az ország egyik legjobb létszámhatékonyságú hivatala vagyunk. Ezek számok. Úgy gondolom, hogy innentől nem az a fő cél, hogy létszámot takarítsunk meg, hogy embereket engedjünk el, hanem az a fő célja, ami egy másik út, hogy a meglévő létszámmal lényegesen jobban, jobb minőségben, hatékonyabban lássuk el a feladatunkat. Ez az anyag, ez az elemzés, ez a vizsgálat erről szól, erre teszünk javaslatokat. Palotai Bálint: (IFUA Horváth & Partners Kft. képviselője) A javaslataimnak a legnagyobb része arra vonatkozik, illetve olyan hatással vagy következménnyel irható le, hogy mennyivel gyorsul a hivatali ügyintézés, mennyivel kell mondjuk az állampolgároknak kevesebb időt tölteniük egy engedélynek a beadásával,

74 elintézésével. Azt gondoljuk, hogy azok a javaslatok, amiket mi tettünk, azok ezt az ügyintézési időt csökkentik, ebből az következik, hogy mennyi erőforrás szabadul fel. Mi azt mondjunk egyébként, ehhez konzisztensen tartjuk magunkat, hogy persze, ezeket az erőforrásokat le lehet építeni. Meg lehet azt tenni, hogy ennyi emberrel kevesebbre van a hivatali munka elérésére szükség. Mi ilyenkor azt szoktuk mondani, hogy akkor még kevésbé biztos az, hogy az ügyek akkor el lesznek intézve. Még inkább csúszni fognak a kérelmek, még inkább lassabb lesz az ügyintézés. Törekedjünk a gyors és hatékony munkavégzésre, amit így meg tudunk spórolni, az erőforrásokat azokat fordítsuk olyan feladatoknak az elvégzésére, amelyeket a hivatal nem lát el. Például az a fajta kérdés, amit a képviselő úr is feltett, azokat így fedezhetőek. Plusz erőforrása nincsen szűkség. A jelenlegi jobbító optimalizációs javaslatokkal együtt ezeknek az új feladatoknak az erőforrási igénye az kigazdálkodható. Készítettünk ilyen elemzéseket, hogy ha azt mondjuk, hogy egy beszámolási rendszert kell működtetni a hivatal egész vonatkozásában. Ez egy új feladat, egy részben új feladat. Ez új erőforrást igényel. Erre vonatkozóan azt gondoljuk, hogy a hivatalon belül meg van a megfelelő erőforrás kapacitás, csak egy picit jobban kell szervezni a már meglévő feladatainkat. A javaslataink során erre helyeztük a főhangsúlyt. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor véleménynyilvánításra van lehetőség, Palicz György, Hajzer László a sorrend. Palicz György:(képviselő) Nagyon örülök, mert szerintem olyan dolgot találtak itt fel ennél a cégnél, ami szerintem Nobel-díjat érdemel. Azt jelenti, hogy itt lesz összesen, ha jól számolok 4+5, 4 vezetőhely, 5 főosztályvezető+4 osztályvezető és úgy, hogy senkit nem bocsátanak el, ezeknek a bérére lesz pénz. Ez volt a válasz, igaz, hogy nem lesz elbocsátás, de akkor valakinek csökkeni fog a bére, vagy úgy igazából ez számomra érthetetlen, hogy ezt hogy lehet megcsinálni, hogy mindenki ott marad a helyén, plusz beveszünk a rendszerbe 10 vezetőt, és akkor sehonnan nem veszünk el pénzt és mégis kigazdálkodjuk? Csak miből gazdálkodjuk ki? Ez nem nyilvánvaló ebből. A másik dolog, azt láttuk, kimutatta az elemzés, hogy Nyíregyházán milyen jól működik a hivatal, és akkor mégis pályázunk egy olyan dologra, hogy alakítsuk át. Most kíváncsiak vagyunk, hogy akikre mi akarunk hasonlítani, akiknél ez a rendszer van, Miskolc, Pécs, Debrecen, Kecskemétnél van, ők is beadták a pályázatot, ők akkor arra szeretnének módosítani, mint ami nálunk van? Mind a 19 megyei jogú város beadta, senkinek nem jó az, ami van? Mi szeretnénk olyat csinálni, mint ami máshol van, de ők is beadták közben a pályázatot, hogy ők is szeretnének mást csinálni? Így az egész nekem úgy tűnik, hogy arról szól, hogy itt most van valamennyi pénz és akkor persze, hogy pályázzunk be minimális önerővel, sok pénzt lehet nyerni és utána meg csináljunk valamit, mert az úgy mégis hülyén néz ki, ha csináltatunk egy ilyen tanulmányt ennyi pénzből, megtudtuk 50 millióért, hogy az emberek munkaidő után érnek rá ügyet intézni és meg kéne hosszabbítani a nyitva tartást? Én Mézga Aladárt idézve, ezt 1 forintért is meg mondtam volna, mert ez nem olyan iszonyatos turpisság. Igazából azt látom, hogy volt egy ilyen meggondolatlanul kiírt pályázat, természetesen mindenki pályázott, mert olyan jók voltak a lehetőségek, de hogy attól jobb lesz-e az embereknek akik bejönnek ide ügyet intézni, hogy főosztályvezetőket fogunk az egésznek a tetejére ültetni, meg lesz 10 új vezető, ez bennem még igen csak kétségeket hagy. Szeretném, ha ezt jegyző úr, vagy valaki elmagyarázná, hogy ez hogy működik, hogy lesz 10 új vezető és miből fogják kigazdálkodni? Kevesebb papírt fogunk használni és abból fogjuk fizetni vagy

75 elektronikusan fogunk ügyet intézni? Vagy valakinek csökkentjük a fizetését, tehát át lesznek sorolva bizonyos önkormányzati dolgozók más kategóriában és nekik csökken a fizetésük és ezt fogjuk tudni odaadni az új vezetőknek? Ez ebből nem látszik, hogy honnan lesz erre pénz. Csabai Lászlóné:(polgármester) Megtehetném, hogy tovább engedem a kérdéseket, csak a nézeteltérés meg a rossz vágány miatt teszem szólok hozzá. Nyilvánvalóan a 20 mellékletet senki nem olvasta el. A 20 mellékletben egy csomó olyan dolog van, amit nem is kell nekünk elolvasni és a munkát javítja. Amikor ezt a részt terjesztették elénk, akkor gyakorlatilag azért csak ezt tették, mert igazán ehhez van közünk, a többi 18 mellékletben kevésbé van és nyilván azért nem is foglalkoztunk vele. Szeretném elmondani, hogy csak erről van szó, ami itt van most a táblán. Hajzer László és Vinnai Győző utána Moskovits Károly Dr. Hajzer László:(képviselő) Ott szeretném folytatni, ahol Palicz György abbahagyta, lehet, hogy egy picit cizelláltabban és egy picit más szempontból, de a véleményem lényege, hogy nyilván van értelme az ilyen átvilágításnak meg az ilyen szervezet korszerűsítéseknek. Nyilván egy csomó olyan dologra jön rá az ember vagy tár fel a folyamatok elemzése során, amin változtatni kell. Nekem az a része rendben is van, hogy ha időként áttekintjük ezt. Nekem azzal van bajom, hogyan lehetne ilyen pályázati pénzen jobban osztozni a hivatal dolgozói meg a Horváth és Társai között azért, mert a hivatal dolgozói is egy csomó munkát befektetnek ebbe. De hát az ilyen pályázatoknál ezt úgy fogják fel, hogy nekik ez munkaköri kötelességük, ez meg a vállalkozónak hozzáadott értéke, de most nem ez a célja a hozzászólásomnak. Az a célja a hozzászólásomnak, hogy az előterjesztés is leírja azt, hogy 3 fajta modell létezik, nyilván a 3-as egy bűvös szám, de azt mondja az előterjesztés, hogy van a decentralizált modell, a részben decentralizált vagy részben centralizált és a centralizált modell. Na most Nyíregyházát besorolja a jelen állapotában a decentralizált modellbe. Nyíregyházán decentralizált működés figyelhető meg és Győrött és Zalaegerszegen. Részben centralizált Tatabányán, Békéscsabában, Miskolcon és centralizált Debrecen, Pécs, Kaposvár, Kecskemét, Szombathely és Székesfehérvár. Most itt már elhangzott egyébként más vita kapcsán az almának és a körtének a kérdése. Tehát a kérdés az az, hogy szabad-e összehasonlítani egyrészt az egyik modellt a másikkal és hogy nem önmagában kelle vizsgálni a dolgokat, és a modellváltást mi indokolja? Hiszen lehet ugyanolyan hatékony a decentralizált mint a centralizált vagy a részben centralizált. Sőt, én miután az antivilágban végeztem, Szokol képviselőtársam meg tudja erősíteni ezt, azokban az iskolákban azt tanították, hogy a decentralizált az korszerűbb, mint a centralizált. Ugye a demokratikus centralizmus az mindig egy kevésbé fontos volt, kevésbé volt fejlett mint az egyébként a más részek. Tehát ebből én azt mondom, hogy nem feltétlenül kell nekünk a centralizált modell irányába hatni, vagy haladni, meg lehet maradni annál a modellnél ami most van, a decentralizált modellnél. De a decentralizált modellben is meg lehet találni azokat a kihívásokat, amivel javítani lehet és amivel lehet ugye felpörgetni és szakmailag izgalmassá és széppé tenni a munkát. Nekem az első javaslatom az, hogy a közgyűlés abban hozzon döntést, hogy nem akarunk modellt váltani, nyilván akarunk majd, lehet, hogy akarunk sok mindenen változtatni, de most modellt nem akarunk váltani ebben a szakaszban. Ugye nem modellt akarunk váltani. A második dolog, talán ami ennek az előterjesztésnek a kapcsán lényeges, hogy év közben ne hozzuk olyan helyzetbe a hivatali apparátust, hogy arra kényszerítjük őket, hogy egy ilyen előterjesztés után,

76 különböző nagy személyzeti döntések után 1, 2, 3, 4, 5 új főosztályvezető kell. Ne hozzuk ilyen helyzetbe, a választási évben azokat, akik így haladnak előre. Azt mondom, hogy e tekintetben nem hogy nem taktikus és nem politikus az előterjesztés, én kifejezetten óvatosságot kérnék, mert mindenki a mögöttes szándékát keresné a személyzeti döntéseknek. Ugye a harmadik kérdés az, hogy modellezni kellene azt, hogy ha modellt váltunk, akkor a modellváltás következményeként előálló funkcionális zavarok azok felvállalhatók-e ilyen kritikus időszakban. És megint finomam fogalmaztam, mert minden rendszerváltás az egy modellváltás is egyben és a modellváltás zavarokat eredményez a szervezetnek a működésében. Tehát azt javasolnám, hogy elfogadva ezt az előterjesztést nagyszerű szakmai munkának, hogy az 5/b résszel ne foglalkozzon az önkormányzat, az 5/b részt azt hagyjuk egy későbbi időszakra, egy olyan időszakra, amikor nyugalmas keretek között az SZMSZ egyébként is szükséges átfogó reformját meg lehet vitatni, és egy átfogó SZMSZ-nek a reformon belüli modellváltásáról is lehet elmélkedni. Ezt én nem tartom időszerűnek, köszönöm szépen. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Nézzük a dolog lényegét. Bibó István 1946-ban azt írta, hogy a közigazgatásnak olcsónak és hatékonynak kell lenni. Nem tudta egy olyan politikai időszakban megvalósítani nagy reformot, városmegyéket akart létrehozni, amikor ugye két nagy erő, a baloldal és a jobboldal, a kommunisták és a kisgazdák harcoltak a helyi közigazgatásért. Ezzel el is mondtam mindent, amit Hajzer László mondott. A szakértői anyagot kiválónak tartom, hasznosnak tartom. Magam is szakértővel konzultáltam, mert az megnézte a 20 táblázatot tisztelt polgármester asszony, azt mondjuk, hogy ezek a pályázatok, amelyek elöl a 19 megyei jogú város nem tudott kitérni, gondolom a megyeszékhelyek zömmel, mert Vásárhelyet nem láttam itt, meg nem láttam itt Sopront ebből a szempontból, hogy hasznos dolog. Szakma, ez egy szakma, én azt gondolom, hogy 50 millió nem kevés pénz és ezért dolgozni is kell. Ezt a pályázatot kiírták, 8%-ába került az önkormányzatnak, az anyagot letették elénk az asztalra. Ezt tiszteletben kell tartani. A szakmaisággal nem is vitatkozom, de kérdezem én, amikor 2 választás van előttünk, ezt most kell behozni? Nem láttam benne költségelemzést. A vezetői szintek létrehozásának személyi feltételeit. Tehát az irodavezetőkből lesznek a főosztályvezetők? Nem megyek bele a részletekbe. Kérdés továbbá az, hogy plusz 5 főosztályvezető milyen vezetői pótlékokkal rásegítve hogyan alakul ki az egész struktúra? Jegyző úrral a szavazókörök átalakításáról is konzultáltunk, mert két új szavazókör lesz Nyíregyházán, ha jól emlékszem Oroson és Kistelekiszőlőben. Tehát amikor az apparátusnak készülnie kell egy új ügyfélszolgálatra, egy választás előkészítésére, akkor most teljesen felforgatok belül mindent? Én azt gondolom, lehet azon vitatkozni, hogy milyen modellek vannak, hogy centralizált vagy decentralizált, pénzügyi szempontból, az önkormányzat oldaláról és szakmai szempontból sem tartom előkészítettnek nem az elemzést, hanem az 5/b részét. Még egyértelműben fogalmazok mint Hajzer László, az 5/b napirendet mi nem fogjuk támogatni. Semmilyen formában nem fogjuk támogatni. Most az ellenzéknek nagyon eltökélt ebben a magatartása, és bennünket az sem zavar, amit a főjegyző úr mondott, hogy éppen most értek ide a pályázattal, meg akkor írták ki, elég korrekt módon elmondta ezt. Olyan társadalmi felhatalmazás kell, lesz egy új testület, nem tudom, hogy kik fognak idekerülni. Nem tudom, hogy kik fogják irányítani a várost. Meg kell hagyni azt, hogy ez az új testület, az új városvezetés gondolkodjon új struktúráról, holdingról és bármiről ami hasznos dolog. De azt gondolom, hogy most 2,5 hónappal a parlamenti és 6 hónappal vagy 6,5 hónappal egy közgyűlési szünetet

77 közbeiktatva az önkormányzati választások előtt ennek nincs itt az ideje. Tehát mi az 5/a-t lelkesen megszavazzuk, hogy van egy ilyen helyzetfelmérés, van egy ilyen kép. Tudjuk, hogy mit kell tenni. Az 5/b-t viszont nem fogjuk támogatni. Dr. Moskovits Károly:(képviselő) A felszólalásokból ítélve én a Jogi Bizottság ülésén is ezért tartottam szerencsésebbnek a két anyagnak a különtárgyalását, mert megkeverednek a dolgok. Tehát itt is szerencsésebb lett volna ez, ugyanis, itt főleg Palicz képviselőtársam szavaira kaptam fel a fejem, bár utána Vinnai képviselőtársam, illetve Hajzer képviselőtársam is elmondta, igen, ez egy külön szakma, tehát ez az anyag ami elkészült, ez egy dolog. És ez egy nagyon profi és részletes szakmai anyag, amit nem tud akárki összerakni. A szervezeti szervezetfejlesztést megspékelnek az államigazgatásra vonatkozó különleges szakmai tudást igénylő dolgokkal. Ilyen értelemben megköszönöm ezt a vendégelőadóinknak, illetve gratulálok hozzá és színvonalas munkát sikerült összerakniuk. Még annyiban vitatkoznék is jegyző úrral illetve Hajzer képviselőtársammal, az ilyen anyagoknak az elkészülése az teljesen független a választásoktól, a kormányoktól, az önkormányzatoktól, ezeket akár mikor meg lehet és jó ha csináljuk, mert bármilyen politikai erő jön, úgy gondolom ebből tud hasznosítani, illetve tapasztalatokat tud szerezni. És ezért tartottam volna szerencsésebbnek, ha különszedjük a vitát is erről a témáról, mert az viszont hogy ebből mit csinálunk meg és ez ugye a b/ az ügyrend, az egy külön téma és egyébként ilyen értelemben nem is tartozik a vendégelőadóinkra. Általánosságban lévő tanulmányt terjesztettek elénk, az már, hogy ezt mi hogyan hozzuk le ide a helyi rendszerben, hogyan építjük ezt be, teljesen a mi dolgunk én úgy gondolom. A képviselő-testület dönt erről a bizonyos ügyrendről, de ez már a külön a mi feladatunk és ezzel kapcsolatban egy külön vitának van helye, hogy mi az ami jó és mi az ami rossz, ki hogyan gondolja. Én ezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert kicsit úgy éreztem és ezt a helyzetet akartam elkerülni, hogy itt ennek a tanácsadó cégnek a munkatársai adott esetben úgy gondolják, hogy velük van a probléma, holott a hozzászólásoknak a második fele már arról szólt, hogy itt helyben ebből mit és hogyan akarunk megcsinálni, mondom, én a saját véleményemet tudom elmondani, kiindulási alapnak értelemszerűen ez a tanulmány, pályázati anyag teljesen jó. Köszönöm. Nagy László:(alpolgármester) Tisztelt Polgármester asszony, abban a helyzetbe kerültünk, hogy mintha az idő ismételné önmagát és visszacsöppentem egy pár hónappal korábbi időszakra, amikor elkezdtük tárgyalni ezt az anyagot és ezeket a kérdéseket tettük fel. Saját magunknak és néha hangosan is, amit ti is megfogalmaztatok. Nyilván, ahogy az idő előrehaladt és az idő egyre kevesebb lett mi azt láttuk, hogy valóban egy olyan szakma ez, amit a Horváth & Partner képvisel, amelyet nem lehet különválasztani 2010-től. 2009-től vagy 2008-tól ezt bármelyik évben célszerű elvégezni egy önkormányzatnál is. Mégis, az összes érvet felsorakoztatva amelyiket elmondtatok, mi is úgy látjuk, hogy mégis érdemes az anyagot mélyrehatóbban megvizsgálni és elolvasni. És végig gondolni azokat a feladatokat, amelyek a nyíregyházi önkormányzat életébe ezekből a tanácsokból be lehet építeni és a következő évben, vagy a következő években már hasznosítani lehet. Éppen ezért én nagyon rövid és nagyon konkrét javaslatot fogok tenni annak érdekében, hogy valamennyien értékelni is tudjuk ezt a munkát, amit ez a cég elvégzett. Ugyanakkor mégse érezzük azt, hogy az egész munka okafogyott volt és bárkiben is bármilyen kényszerképzet maradjon, hogy valamit nem mégsem tettünk

78 teljesen alkalmassá az életünkre azt javaslom, hogy két módosítással a közgyűlés foglalkozzon az 5/b napirendi pontnak az elfogadásával is. Javaslatot teszek a változtatásra, az egyik az a főosztályvezetői szintnek a kivétele. Teszem ezt azokból a szempontokból is, azok alapján a szempontok alapján, amelyet már többen megfogalmaztak. Úgy gondoljuk, hogy a főosztályvezetői szintnek a kiépítése független attól, hogy önkormányzati választás lesz vagy sem. Egy olyan időszakban kell a felállítása, amely nyugodtabb és hosszabb idejű kifutást adhat a munka bevezetésénél. A másik javaslatom az, hogy a Társadalmi Kapcsolatok osztályát vegyük ki ebből az anyagból, e két módosítással szerintem az anyag tárgyalható és az 5/b napirend is talán elfogadhatóbb mindannyiunk számára. Teszem ezt azért is, mert vannak ennek az anyagnak olyan részei, amelyek automatikusan be kell, hogy vezetessenek a hivatalban. Hiszen az Ügyfélcentrumnak a megépültével egy olyan épület komplexum alakul ki és egy olyan ügykezelési módszer kell, hogy kiépüljön a hivatalban, amely fölött nem lehet elmenni és az élet magával fogja hozni azt, hogy ebben a struktúrában mindenképpen valamilyen szinten változtatni szükséges. Ez az anyag ezt a modellt követi és erre az ügyfélcentrum átadásra gondol is. Éppen ezért azt javaslom, hogy két módosító javaslattal a közgyűlés fogadja el az 5/b napirendet is. Csabai Lászlóné:(polgármester) Veréb József kért szót, de Dévényi József ügyrendi kérdésben kért hozzászólási lehetőséget, úgy hogy neki adom meg a szót. Dévényi József:(képviselő) Dr. Moskovits Károly előző hozzászólásából inspirálva és a környezetemmel konzultálva mégis csak azt javasoljuk, hogy válasszuk szét az 5/a és az 5/b. napirendet. Az 5/a szakmai részét az előterjesztésnek én úgy gondolom, hogy le tudjuk zárni, az 5/b-vel pedig politikai bonckés alá vennénk ezt az anyagot és úgy gondolom, hogy a szakértőket, a pályázat elkészítőit ne terheljük ezzel. Köszönöm szépen.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Szavazni külön fogunk, itt kezdtünk el vitázni vagy a vitát lefolytatni, bár ezt most muszáj vagyok így végig vinni. De természetesen szavazni külön fogunk. Akkor kérem, aki Dévényi József javaslatával egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal elfogadta. Akkor az a kérésem, hogy csak az jelentkezzen, aki a szakmai anyaghoz kíván hozzászólni. Kérdezem, hogy az első szakmai anyaghoz kíván-e hozzászólni valaki? Nem, csak az a kérés, hogy azt külön tárgyaljuk. Kérdezem, hogy van-e más jelentkező? Nincsen. Kérdezem az előterjesztőket, hogy van-e válaszadási kötelezettségük vagy hozzászólási igényük? Tessék. Palotai Bálint: (IFUA Horváth & Partners Kft. képviselője) Engedjék meg, hogy különösebb megjegyzésem legyen. Az szervezeti struktúra majdnem mindegy, hogy hogy néz ki. Nyilván, hogy ezt nem gondoltam komolyan, mert rengeteget dolgoztunk rajta. A lényeg az a belső folyamatokon van. Azt gondoljuk, hogy bárhogyan kinézhet a szervezeti struktúra, lehet főosztálynak hívni, igazgatóságnak hívni, irodának hívni, a lényeg az, hogy a belső működés az legyen rendesen megszervezve. A lényeg az

79 az átadási pontok, az egyes munkakörök, munkatársak között az legyen jól kitalálva. És én azt gondolom, hogy ennek a munkának ez volt az egyik fő eredménye, hogy nagyon részletesen végig gondoltuk, végig beszéltük a belső működésnek a jelenlegi gyakorlatát és erre vonatkozóan fogalmaztuk meg a módosítási javaslatokat. Hogyan lehet elkerülni, azt hogy kétszer rögzítsenek valamit az informatikai rendszerben, miért nem elegendő csak egyszer megtenni mindezt. Lehet elektronikusan kommunikálni egymással. Gyakorlatilag ezek a javaslatok ennek az egész munkának a fő lényegét, a tartalmát jelentik. Ez igazából válasz arra is, hogy hová érdemes pályázni azoknak, akik egyébként jól működnek. A számok azok azt mutatták, hogy hatékonyság szempontjából legjobbak között van Nyíregyháza, a ráosztott kötelező és önként vállalt feladatokat olyan létszámmal látja el, mint más hasonlóan jól működő hivatalok, de ez még nem jelenti azt, hogy jó minőségben is végzi adott esetben a hivatal a munkáját. Nyíregyháza esetében azt gondoljuk, e tekintetben is jó minőségű a munkavégzés, de vannak tovább fejlesztési pontok, és ez a belső folyamatokat érintik. Erre vonatkozóan a legtöbb, ha úgy tetszik javítási javaslatot tettünk. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

az

6/a

napirenddel,

5/2010. (I.18.) számú határozat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) „Államreform Operatív Program ÁROP1.A.2 keretében a polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése” című pályázat végrehajtásáról

A Közgyűlés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) „Államreform Operatív Program ÁROP-1.A.2 keretében a polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése” című pályázat végrehajtásáról szóló beszámolót e l f o g a d j a .

6/b. napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala belső szervezeti tagozódásának és ügyrendjének megállapítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Meghívott: Dr. Bodnár Viktória IFUA Horváth & Partners Kft. ügyvezetője

80

Csabai Lászlóné:(polgármester) Az 5/b-nél volt egy konkrétabban megfogalmazott módosító indítvány. Hajzer László ügyrendibe kért szót, de nagyon kérlek, hogy engedd meg, hogy Veréb Józsefnek szót adjak, mert ő most már harmadjára marad le az ügyrendi miatt. Veréb Józsefé a szó. Dr. Veréb József:(képviselő) Azt gondolom, hogy a Hivatal működése, miként minden szervezetrendszernek működése a szervezettségétől függ, és a szervezettségének a stabilitásától is. Tehát nem csak a szervezet felépítésétől, erre mondta a szakértő úr, hogy majdnem mindegy, hogy milyen, és én is egyetértek a majdnem-mel, a teljesen mindegy-gyel nem, de ha ez a szervezettség gyakran változik, akkor az szervezetlen lesz. Na most én nem értek egyet ezekkel a kijelentésekkel, hogy a legitimitás így vagy úgy, ez a közgyűlés tökéletesen legitim. Ugyanolyan módon legitim, mint az eddigiek voltak, és lesz ez ezentúl is, hogy ha a választások törvényesek. Tehát ebből a szempontból nincsen probléma, mert a közgyűlés akkor dönt a szervezetéről és a hivatal szervezetéről amikor akar és ahogyan akar. Azonban a szervezet működése szempontjából nem mindegy, hogy mikor és hogyan dönt. És én azt gondolom, hogy miközben közfelkiáltással elfogadtuk a Horváth és társainak a szakmai munkáját és ezzel a szavazattal megköszöntük az ő szakértelműket, nem mindegy nekünk, hogy a hivatal dolgozói hogyan fognak tudni dolgozni a jövőben. Emlékszem rá, hogy már a Városi Tanács idején küzdött azzal a közigazgatás, hogy összevont időnként osztályokat, majd szétválasztott. Hol MISO-nak nevezte, hol meg nem tudom, hogy mindek nevezte, az ilyen főosztályszintű szindrómák jöttek létre, és nem működtek jobban, mert duplikálódtak a vezetői szintek. És ha duplikálódik a vezetői szint, az információ is elakad és nemcsak pénzbe fog kerülni, hanem a hatékonyság nem biztos, hogy nő. De lehet, hogy időnként nőhet, tehát ez önmagában véve egy egyszeri nekifutással nem megválaszolható kérdés, de a tapasztalat azt mutatja, hogy nem is biztos, hogy jó a megoldás a főosztályi szint. Azt gondolom, hogy mi ha most változtatunk a szervezetünkön, akkor egy permanens változtatást is előidézhetünk, hiszen a következő közgyűlés dönthet úgy, hogy nem fogadja el, vagy elfogadja, vagy bármit csinál. Azok akár még mi is lehetünk. Már nem én, bocsánat. Mondjuk mi. Igen. Tehát ne azért nyúljunk hozzá vagy nem nyúlunk hozzá, mert van vagy nincs választás, hanem van-e szükség vagy nincs szükség rá. Én azt gondolom, hogy ezeket a pontokat, amit alpolgármester úr mondott, hogy a főosztályok és társadalmi kapcsolatok osztálya, nagyon kockázatos dolog lenne elfogadni. Tehát nem gondolom, még akkor sem, hogy ha ez esetleg a szakértők meggyőződése, hogy jó, hogy ezt nekünk most meg kell tenni. Ez az anyag és ez a javaslat rendelkezésre áll ősszel azoknak, akik tudnak, vagy akarnak dönteni ebben a kérdésben. Azonban minden olyan változást, ami a következő hónapokban szükséges meg kellene lépni, mert mi teremtünk akkor bizonytalansági helyzetet annak a háromszáz valahány dolgozónak, aki ebben a hivatalban várja a döntést, és le kéne zárni ezt a problémát. Vagy úgy kellene lezárni, hogy elfogadjuk az elfogadhatót, vagy nem nyúlunk hozzá most addig, amíg nincs egy másik közgyűlés. Ezért én tudom támogatni alpolgármester úr javaslatát. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Tisztelt polgármester asszony, tisztelt közgyűlés. Nem véletlenül állok fel most. Ez a napirend egy a sok közül. Nekem az elmúlt 11,5 éve, mióta itt vagyok, az egyik legfontosabb napirend. A közgyűlés bármilyen döntését elfogadom, de szeretnék előtte esélyt kapni arra, hogy azokra a

81 felvetésekre, amelyek most elhangzottak válaszoljak. Nagyon bízom abban, hogy nagyon sok kételyt és félelmet el tudok ezzel oszlatni. Azért kell felállnom, mert elhoztam magammal - nem akarom lobogtatni - a 11,5 évvel ezelőtti vezetői pályázatomat. Itt vannak azok a szakcikkek, amelyekben nyilatkoztam, akár országos, vagy helyi lapokban a szervezetfejlesztés, korszerűsítés tárgyában, és ez az anyag nagyon sok mindenben igazolja az én elméleteimet. Úgy gondolom, hogy most jött el az az alkalom, amikor kívülről is ugyanazt próbálják elmondani, amit én itt belül nehezen tudtam megvalósítani. De azt el kell mondani, hogy ez az anyag, remélem mindenki számára kiderült - hogy nem egy szervezetfejlesztési, hivatali struktúrafejlesztési anyag, hanem 95%-ában sokkal többről szól, és számomra és számunkra, a hivatal dolgozói számára óriási erkölcsi siker az, amit az előbb a közgyűlés 32 igen szavazattal elfogadott. Hajzer képviselő úr nagyon helyesen mondta, ez egy közös munka. Közös munkája a szakértő cégnek, és közös munkája a hivatalnak, akik aládolgozták ezt az anyagot. Szeretnék a félreértések eloszlatása végett néhány dolgot elmondani. Akkor, amikor én ezelőtt másfél órával azt mondtam, hogy rendkívül következetesen és felelősségteljesen kívánunk költségeket csökkenteni, akkor el nem tudom azt képzelni, hogy itt a hivatalban új vezetői szintek kerüljenek kialakításra és hogy ennek költségvonzata legyen. Természetesen megértem a testületet, hogy nem tudtak elolvasni egy több száz oldalas anyagot a mellékleteivel együtt. Természetesen megértem azt, hogy betűről-betűre nem tudták elolvasni magát az ügyrendi javaslatot is. Ezért hagy mondjam, hogy az ügyrend az alábbiakat tartalmazza. A főosztályokat főosztályvezetők vezetik, akik egyben az adott főosztályhoz tartozó valamennyi belső szervezeti egység vezetői is. Amikor mi ezt megfogalmaztuk egyértelműen arról beszéltünk, hogy nincs plusz vezető a hivatalban, csak a felelősségvállalás erősítése céljából az azonos területen dolgozó főosztályoknál egy embert ki lehet emelni. Nyílván nem most, ezt már látom, de koncepcionálisan végig lehet azt gondolni, hogy az összekapcsolódó pénzügyi és adóterületen egy vezető a másik területért is felel, a stratégiai városfejlesztési osztályon szintén és ugyanez igaz a szervezésre, a humán és a hatósági vonal tekintetében is. Hitem szerint ez így működik jól. Ezzel a felelősséget lehet növelni az egyes szinteken és csökken a politikai és a szakmai felső vezetőknek, a tisztségviselőknek a felelőssége. Ez egy szakmai kérdés. Én azt belátom, hogy ennek most így nincs realitása. Polgármester asszony meg fog erősíteni, én körülbelül egy hónappal ezelőtt már mondtam, hogy látom, hogy nincs realitása a főosztályvezetői rendszer bevezetésének, de mivel ez az IFUA és a Hivatal közös szellemi terméke, nem engedhettem meg azt, hogy ez az anyag nem kerül ide, mert szakmailag így tartjuk helyesnek. Szervezéselméletet a jenlévők többsége tanult. Nagyon nehéz úgy egy hivatalt akár polgármesteri, alpolgármesteri, akár jegyzői szinten irányítani, hogy az irányítottaknak a száma közelíti a húszat ha beleszámítom az osztályvezetőket és a kiemelt munkatársakat, akkor ennyi. Mindenki tudja, hogy az ideális működés az 8-12 személlyel történik. Erre vonatkozóan születik meg ez a szakmai javaslat és én tökéletesen megértem a képviselő-testület véleményét, hogy ha most azt mondja, hogy ez nem időszerű, erről most nem kell dönteni. Még egyszer mondom, a döntés az volt, az előbbi döntés, a belső döntés az volt, hogy én nem kapok mandátumot arra, hogy főosztályvezető kinevezésére tegyek most javaslatot, ezt még el sem mondtam. Arra kért polgármester asszony, hogy ha ez az anyag megszavazásra is kerül, illetve ebben egyeztünk meg, egyetlen főosztályvezető se kerüljön kinevezésre, hiszen az rendkívül érzékeny kérdés lenne a következő hónapokban, amikor - nagyon helyesen elhangzott - bő két hónap múlva országgyűlési parlamenti választásokra, mintegy hét-nyolc hónap múlva pedig

82 helyhatósági választásokra kerül sor. Én ezt el is fogadtam, és mindezeket figyelembe véve az utolsó egyeztetésünk alapján, itt van a kezemben egy anyag, amely úgy kezdődik, hogy amennyiben a közgyűlés a főosztályi rendszerrel nem ért egyet, akkor az alábbiakat kell tenni. Úgy van az anyag felépítve, hogy négy apró módosítással az egész főosztályi rendszer törölhető. Ki kell venni a főosztályvezető című részt, ki kell venni azt, ahol a főosztályokra bontjuk a szervezetet. A sémából ami felrajzolásra került - egy vezetői szintet ki kell törölni és készen vagyunk, nincs főosztályvezetői rendszer. Ezért szakmailag elfogadható és támogatható az a módosító javaslat, amelyet Nagy László alpolgármester úr konkrétan fogalmazott meg, és ha jól értettem Hajzer László képviselő úr pedig elviekben, én így értettem, mert ez semmilyen modellváltással nem jár. Viszont szeretném a következőt elmondani. Ez az anyag 11 konkrét javaslatot tartalmaz, amit azért nem elemzett ki részletesen Palotai Bálint úr, mert hiszen bíztunk abban, hogy mindenki elolvasta. A másik 6 javaslat, ami nem az 5 szervezeti magasabb osztály létrehozására irányul, azok rendkívül kemény szakmai kérdések, amelyek nélkül ez a hivatal igen gyenge hatékonysággal működne tovább, vagy gyengébb hatékonysággal. Én nem hiszem, hogy bárkinek problémát kell okozzon az, hogy az anyakönyvi és a népesség nyilvántartási feladatokat összevontuk, hogy a szociális és gyámügyi feladatokat egységesen kezeljük, mint ahogy az országban 80%-ban körülbelül ezt teszik. Az, hogy a jogi feladatokat kiemeltebben kezeljük a közgyűlési és jogi csoportban, ez annyit jelent, hogy az adóirodáról átcsoportosítok egy jogi munkatársat a közgyűlési és jogi csoportba. Az, hogy a környezetvédelmi kérdéseket, ami már négy éve megfogalmazódott a környezetvédelmi koncepció szintjén, önálló csoportban kezeljük, ez úgy gondolom megint elengedhetetlen és szakmailag teljesen meggyőző magyarázat. Az, hogy a főépítészi tevékenységnek egy más minősítő kezelésére kerül sor, azt megint csak szakmailag vitathatatlannak tartom, és egyet megértettem, hogy a társadalmi kapcsolatok osztálya se legyen. Természetesen ez politikailag érzékenyebb kérdés, ezért szeretnék meglobogtatni egy másik papírlapot. Ez a másik papírlap a polgármester asszonnyal történő utolsó egyeztetés alapján történt, amelyen a kollégáim ma délelőtt végig dolgoztak. Ez az anyag a következő címet viseli: Amennyiben a közgyűlés a társadalmi kapcsolatok osztályának létrehozásával nem ért egyet, és le van vezetve szakmailag, hogy mit kell tenni azért, hogy a jelenlegi rendszer működjön tovább. Tehát tisztségviselői titkárság keretében, és az a három feladatkör, amely bekerült volna a társadalmi kapcsolatok osztályába, az továbbra is az oktatási, kulturális és sport irodán működjön. Tehát jogilag, szakmailag készen állunk arra is, hogy a közgyűlés nem támogatja teljes egészében a javaslatot, hanem esetleg arról van szó, amit Nagy László alpolgármester úr elmondott. Azt frakcióvezető úrnak szeretném mondani, hogy természetesen azért a jegyző nem felel, hogy egy anyagnak a szakmai előterjesztő készítése milyen körben történik, tehát én olyan körben ismertettem az IFUA Horváth & Partners segítségével, illetve prezentációval ezeknek az anyagoknak a jelenlegi állását, az előkészületét, amely körben én arra felhatalmazást, mandátumot kaptam. Azt hiszem ez is világos volt. Még nem válaszoltam a következő kérdésekre. Mi lesz ezzel a négy osztályvezetővel? Elhangzott ez Palicz képviselő úrtól, illetve egy másik hozzászólótól. Nincsenek új osztályvezetők. Ez a következőképpen történik. Meglévő iroda szétválasztásáról van szó, és nem nagyon akarok személyeskedni, ahol a vezető nyugdíjba vonulását követően a meglévő vezetői személyeknek, mert van olyan osztály, ahol jelenleg is több vezető helyettes van, egy logikusabb feladat megosztására kerül sor. Az úgynevezett ellátási osztály, ami a hivatalnak a logisztikáját jelenti, azt pedig nem fogja osztályvezető vezetni, hanem továbbra is egy

83 osztályvezető-helyettes beosztású kollega vezeti, éppen a költségtakarékossági okok miatt. És ha a társadalmi kapcsolatok osztálya nincsen, akkor továbbra is van tisztségviselői titkárság, ami eddig létezett és máris megszűnt az, hogy akár egyetlen vezetői szinttel is több lenne. Én ezt merem garantálni, hiszen ezt végiggondoltam. Mivel szeretném zárni a mondandómat? Szívemet melengette ezelőtt másfél órával Felbermann Endre hozzászólása a költségvetés kapcsán, amikor azt mondta, hogy a jövőben bátrabban nyúljunk a reformokhoz. Ez a jövő úgy látom, még nem kezdődik el, de megértem, megértem, hiszen egy politikai testületről van szó. Akkor annyit kérek csak, fogadják el ezt az anyagot szakértő anyagként ebben a részében is, elviekben fogadják el, hogy van realitása és racionalitása ennek a dolognak. Ne fogadják el a reformokat, de fogadják el a racionalizálást, az ésszerűsítést. Azt a hat lépést, amit az előbb felsoroltam, és ez nagyban segíti a hivatal működését, semmilyen költségtöbbletet nem jelent. Úgy gondolom, hogy a képviselő-testületnek, ahogy azt Veréb úr elmondta, bármikor újra vissza lehet térni ehhez az anyaghoz, a főosztályvezető szintet be lehet vezetni, vagy végleg el lehet felejteni. Nyilván egyet tehetek, én tudomásául veszem a képviselő-testület bármely döntését. Azzal szeretném megerősíteni a mondandómat, hogy ha a képviselő-testület a módosító indítványról szavaz, akkor nem kell attól tartani, hogy ez egy előkészítetlen szavazás lesz, hiszen minden egyes fázisában elő van készítve, és polgármester asszony asztalán ott van kidolgozva, munkatársai által előkészítve, általam jóváhagyva és leegyeztetve az a két javaslat, amely ezt a két, politikailag is, hogy úgy mondjam, időben talán nem helytálló javaslatot kezeli és megszünteti. Ebben a tudatban szeretném, ha a vita tovább folytatódna. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Hajzer László ezek után is akar ügyrendi javaslatot tenni. Tessék parancsolni. Dr. Hajzer László:(képviselő) Ügyrendi javaslatom lényege jegyző úr, hogy sok dolgot kellene az ügyrendben szabályozni, például azt, hogy ki mennyi ideig szólalhat fel, és ki mennyi ideig veheti igénybe a másik türelmét. Ez nincs szabályozva, mi két percben vagyunk korlátozva és a jegyző szabadon mondhatja el a mondandóját, amivel még lehet, hogy egyet is lehetne érteni, de azzal már nem lehet egyetérteni, hogy ennek az előterjesztésnek a fejlécén ott van, hogy az előterjesztő a jegyző. Újra előfordul az a nem kívánatos eset, hogy a jegyző már megint magával nem ért egyet, hiszen az írásban előterjesztett előterjesztés, bocsánat máris mondom, az írásban előterjesztett előterjesztéshez több zárt boríték van és ki tudja még, lehet, hogy van még egy boríték, ahogy a viccben, és azt már nem is merem fölbontani. Az ügyrendi javaslatom lényege a következő. Abban meg kell állapodni, hogy miután ez az egész javaslat elhangzott, hogy a struktúrák a maguk egészében változtathatók, mert minden mindennel összefügg, ezért én a Nagy László javaslatát olyan javaslatnak, olyan ügyrendi javaslatnak tekintem, amelyben arról kell dönteni, hogy lehet-e kivenni a javaslatból részeket és csak a megmarad részekről szavazni úgy, ahogy most szóban előterjesztette a jegyző. Én pedig azt mondom, hogy SZMSZ-t módosítani kell. Improvizálunk, különböző papírokat veszünk elő, és arra már fel van írva egy hete, két hete, vagy három hete a javaslatuk, és hogy velünk ez nincs megbeszélve. Az én ügyrendi javaslatom az, és akkor ez a lényege, hogy ezt vegyük le a napirendről azzal, hogy októberben térünk vissza erre, és októberben elég idő van majd a kidolgozására ennek. Köszönöm.

84 Csabai Lászlóné:(polgármester) Tisztelt képviselő, vita nélkül kell szavaznunk, természetesen én messze nem értek egyet Hajzer László képviselő úr javaslatával, hiszen az ügyfélszolgálati irodát most adjuk át, és ezeknek a módosításoknak most van itt az ideje. Kérem, aki Hajzer László javaslatát támogatja, az szavazzon igennel. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 14 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadta el. Akkor nem kapott többséget, tehát ez a szavazat nem él. Vinnai Győző kért még szót, és remélem, hogy ő az utolsó és utána le tudom zárni a vitát. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Tisztelt képviselőtársaim frakcióvezetőként kértem szót. A Fidesz-KDNP frakció nem támogatja az 5./b pontot. Mindent hallottunk, amit jegyző úr mondott, megfontoltuk, el is tudjuk fogadni, de minden kérdésben a polgármester asszony eddig egyeztetett, és most hallom, hogy már az asztalán van, hogy így legyen a főosztály, úgy legyen, tehát nem csak a hivatalvezető gondolta át, hanem a politikai vezetés is, hiszen a polgármester az a képviselő-testület élén áll. Egyébként nagyon sok hasznos dolgot hallottunk. Én a magam nevében azt tudom mondani, hogy természetesen nem vagyok ellene, hogy a közigazgatás hatékonyabb legyen, de mint felsőoktatásban dolgozó és egy kicsit közigazgatással is foglalkozó ember, bár történész vagyok, szeretném önöknek elmondani, hogy Bibó István, 1946-ban a Belügyminisztérium főosztályának élén kidolgozott egy közigazgatási reformot. Egy nagyon komoly reformot, és 1945. november 4-i a parlamenti választások után voltunk. S azt mondta, hogy hatékonynak, olcsónak kell lenni, városmegyéket javasolt, nagyon sok hasznos dolog volt benne. Csak a koalíciónak volt egy Magyar Kommunista Párt része és egy Független Kisgazda Párt része, akik nem értettek egyet a közigazgatás ilyen változásában, mert az egyik oldal azt mondta, hogy a személyi oldalra kell koncentrálni, ezek voltak a „B” listák, a másik oldal pedig azt mondta, hogy önkormányzati választásokat kell tartani, arányosítani kell a parlamenti választások után. Tudják önök, hogy mikor volt helyhatósági választás Magyarországon? 1950-ben, a tanácsválasztások, amíg a hatalmi kérdés el nem dőlt, addig nem tartottak 1945 után Magyarországon önkormányzati választásokat. Ezzel mindösszesen azt szeretném mondani, hogy mi következetesen tartjuk magunkat ahhoz, hogy az 5.b-ét nem tudjuk megszavazni, viszont az egyeztetéseken részt kívánunk venni, ha bármilyen változás van, amely érinti a képviselő-testület munkáját, vagy az SZMSZ-t, vagy a polgármesteri hivatal felépítését, mert a polgármester asszony ezek szerint többet tud mint mi, a jegyző úrral konzultált és mi nem kerültünk be ebbe a körbe. Egyébként meg minden kérdésről egyeztetünk már, pályázatról egyeztetünk, 2009-10-ben benyújtandó pályázatokról. Úgy gondolom, hogy egy ilyen nagy átalakításnál célszerű lett volna az ellenzéket bevonni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem akartam hozzászólni, de megteszem. Szeretném emlékeztetni arra, hogy amikor egyeztettük a napirendi pontokat, akkor javaslatot tettem arra, hogy az anyag készítői szívesen elmennek a Fideszfrakcióhoz, amennyiben önök ezt igénylik, és gyakorlatilag elmondják azokat a dolgokat, amiket itt, mert akkor egyébként a mostani ülésen erre nem kellett volna, hogy sor kerüljön. Abban állapodtunk meg, hogy önök visszaválaszolnak, hogy erre igényt tartanak-e vagy nem. Azt is elmondtam, bizonyára elfelejtette, de szerintem emlékszik rá, hogy néhány témában ennek az előkészítése kapcsán a koalícióban sincs egyetértés. Erről is beszéltem, bár nem fejtettem ki ennek az eredményét. A harmadik dolog, nem éreztem szükségét, és nem is érzem szükségét, hogy további

85 egyeztetéseket ebben a témában folytassak, hiszen egy mindenkori szervezetnek a kiépítése az igazán a két első számú vezetőnek, a jegyzőnek és a polgármesternek a feladata. Ebben csak nagyon radikális változásoknál van igazán érdemi beleszólása a képviselő-testületnek, és egyébként ez a helyes. Mert ugyan már tessék nekem megmondani, hogy mért kell abba a szakmai kérdésbe beleszólni egy képviselőtestületnek, hogy a népesség nyilvántartás és a anyakönyvi hivatal együtt dolgozik? Mi közünk nekünk hozzá? Megmondom őszintén ebbe én se vagyok hajlandó beleszólni, mert nem tudom megítélni, hogy ez most jó-e vagy nem. De abba már beleszóltam és támogattam és Giba Tamás alpolgármester úr javaslatát kifejezetten támogattam, amikor arról volt szó, hogy a főépítészi iroda az irodaként dolgozzon úgy, hogy megkapja azt a hatáskört, hogy rendezési terveket csinálhasson, szabályozási terveket, és ezt ne kelljen kiadni külső vállalkozónak. Ezzel a szabályozási terv módosítás nagyon sok embernek jelent változást az életében, mert esetleg beépítheti a telkeit, ne 10 hónap alatt, hanem 5 hónap alatt valósuljon meg. Ezek a módosításokat, amiket főjegyző úr elmondott, ezek ilyen fajta módosítások. Tehát azt gondolom, hogy miközben a felső szintű vezetést azt lehet politikai szempontból, politikához közel álló vezetésnek tekinteni, az összes többi a szakma, és óriási nagy bajnak tartanám, ha bármelyik önkormányzat is úgy gondolná, hogy ezekbe a szakmai dolgokba bele akar szólni. És nem akartam mondani, de fölírtam magamnak egy mondatot, amit én nem tartok igaznak, mert ha igaz lenne, akkor annak lenne következménye. Ha az igaz, hogy minden szervezetváltozás csak zavart okoz, akkor azt mondom, hogy minden kormányváltozás csak zavart okoz, és azt mondanám, hogy minden önkormányzati változás csak zavart okoz. Logikailag ezt így kellene mondani. Óvatosabban kellene bánni a megjegyzésünkkel. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy minden rosszul megfogalmazott megjegyzésből logikai következtetést lehet levonni, és erre pedig senkinek semmilyen szükség nincs. És még egy mondatot szeretnék mondani, félretéve a tréfát, mert itt a kollegák elkezdtek nevetni és engem is megnevettettek. Nagyon veszélyesek azok a mondatok, amik itt megfogalmazódtak. Én még a kiejtés szintjén sem mondanám azt, hogy egy önkormányzati váltás esetén bárkinek félnie kelljen. És itt elhangoztak erre utaló megjegyzések. Azt gondolom, hogy ez baj, erre még csak árnyaltan utalni sem szabad ilyen és ehhez hasonló megjegyzésekre. Tormássi Géza, Dévényi József. Tormássi Géza:(képviselő) Én jelen voltam ezen a bizonyos egyeztetésen és ténylegesen elhangzott, hogy elkészült ez az anyag. Ez az anyag egy politikai felhatalmazás alapján készült el, hisz egy közgyűlési döntés eredménye volt az, hogy ez a pályázat beadásra került, és végül ide került elénk. Arra is tisztán emlékszem, hogy a második rész, tehát a b. részben úgymond most érdemi döntés nem fog születni. Ez ilyen téren hangzott el. Na most én nem tudom, én is tanultam néhány iskolában, de elénk jön egy anyag, ami egy szervezeti felépítést jelent. Tehát elénk kerül egy anyag, ami egy szervezeti módosításról szól. Sok dologban egyet értek, hogy azért a folyamatok azok nagyon sok dolgot befolyásolnak. Akkor miért nem indulunk el abba az irányba, hogy először is modellezzék azt, hogy milyen folyamatokat kéne és milyen módon változtatni? És ez ténylegesen a mi véleményünk szerint egyfajta ötletelés, mert ha egyszer bekerül egy ilyenfajta változtatás, és utána azt mondjuk, hogy mindez érdemileg nem változtat semmin, de ezt se változtatjuk, azt se változtatjuk, amazt se változtatjuk, akkor szerintem tényleg érdemes először folyamatszinten megnézni, hogy ha már itt valamit csinálunk, akkor mit akarunk csinálni, és utána a későbbiekben ténylegesen egyfajta konszenzus

86 eredményeképpen kialakítani egy olyan rendszert, ami eredményesebbé és hatékonyabbá teszi a munkát. Dévényi József:(képviselő) Jó, hogy a szakemberek itt maradtak, legalább testközelből érzékelik, hogy egy szakmai kérdés Magyarországon hogy válik a politika martalékává, tehát nem az újságból vagy tv-híradóból, hanem itt tapasztalják köztünk. Ennek az egész anyagnak egy icike-picike politikai része volt, ez a társadalmi kapcsolatok osztálya. Ezt úgy gondoljuk mi is, most nincs itt az ideje, hogy ezt létre hozzuk. Azonban amikor először elolvastam az anyagot, akkor felhívtam a jogászainkat nézzétek már meg, hogy ezt mi írja elő, hogy nekünk ezzel foglalkozni kell? Törvény vagy mi csináltuk ezt a szervezeti működési szabályzatunkban, mert idegennek éreztem magamtól azt, hogy képviselőként egy hivatal ügyrendjével foglalkozzak, és ne azzal, hogy milyen elvárásunk van a jegyzőtől, hogy működjön a hivatal és oldja meg maga, hanem döntsek abban, hogy a jegyző, aki felelőse a hivatalnak, milyen posztokkal, beosztásokkal, kollégákkal akarja a feladatát végrehajtani. Végül is a törvény kötelez minket, hogy ebben nekünk szavaznunk, döntetünk kell, mondhatnám azt is, hogy nem túl sikeres, mert a politika porondjára emeli azt, ami egyébként kifejezetten és egyértelműen szakmai kérdés. Ha már ebben kötelezettségünk van, mert nem tehetünk vele mást, mégis valamit tennünk kell. Ez a javaslat, amit Nagy László előterjesztett, ez azt a célt szolgálja és jegyző úr is megerősítette hozzászólásában, hogy a meglévő erőforrások hatékonyabb kihasználásával, felhasználásával, magyarul a kommunikációs utak lerövidítésével, a nagy körök lecsökkentésével ezt a feladatot megoldjuk, hogy a szakmai anyag ezt főosztályokkal kívánta elérni, azt, hogy a jegyző tehermentesedjen, ne olyan sok kollégával, másodlépcsős vezetővel foglalkozzon. Ez egy kérdés, ezen lehet vitatkozni, lehet, ha egy polgármesternek kell két alpolgármester, jegyzőnek is lehetne két aljegyzője és akkor nem kell főosztályvezető, tehát ezek olyan alternatívák, amikről tudunk vitatkozni. De én úgy gondolom, hogy a módosító indítvány és a jegyző úr által elmondottakat meg kell, hogy tegyük. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Egy gondolattal szeretném lezárni, miután a társadalmi kapcsolatok osztálya, illetve a főosztályok azok a politikához egy kicsit közelebb álló részek, azt el tudom képzelni, hogy abban a politikának lehet beleszólási joga. De mindaz ami ezen túl van, az körülbelül azt jelenti, mint ha behoznám a képviselő-testületi ülésre, hogy a Nyírségvíz gazdasági társaságnak milyen legyen a szervezeti felépítése. Azt gondoljuk, hogy ez annak a vezetőnek a feladata. Kérem a testületet, fogadja el Nagy László módosító indítványát, és a módosító indítvány elfogadása után pedig fogadjuk el az ügyrendet. Aki a módosító indítványt elfogadja kérem szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 14 ellenszavazattal elfogadta a módosító indítványt. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem, aki az ügyrendet elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 18 igen szavazattal, 14 ellenszavazattal meghozta az alábbi határozatot:

87 6/2010. (I.18.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala belső szervezeti tagozódásának és ügyrendjének megállapításáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala belső szervezeti tagozódását és ügyrendjét 2010. február 1-jei hatállyal a melléklet szerint állapítja meg.

Melléklet a 6/2010. (I.18.) számú határozathoz

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA BELSŐ SZERVEZETI TAGOZÓDÁSA ÉS ÜGYRENDJE

NYÍREGYHÁZA

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1./ A Polgármesteri Hivatal megnevezése, címe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala ( a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal ) Nyíregyháza, Kossuth tér 1. 2./ A Polgármesteri Hivatal jogállása: jogi személyiséggel rendelkező, egységes, önálló önkormányzati költségvetési szerv. 3./ A Polgármesteri Hivatal közgyűlési határozattal jóváhagyott alapító okirata a jelen ügyrend 1. számú függelékét képezi. 4./ A Polgármesteri Hivatal költségvetési számlaszáma: 11744003 15402006 00000000.

88

5./ A Polgármesteri Hivatalhoz rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv: Nyíregyháza és Térsége Hulladékgazdálkodási Társulás 6./ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármestere ( a továbbiakban: polgármester ) a Közgyűlés döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Polgármesteri Hivatalt. 7./ A Polgármesteri Hivatal vezetője: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője ( a továbbiakban: jegyző ) 8./ A Polgármesteri Hivatal segíti a Közgyűlés, a Közgyűlés bizottságai, a polgármester, az alpolgármesterek, a tanácsnokok és a helyi önkormányzati képviselők munkáját. E körben általános feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése. Ellátja emellett a polgármester, a jegyző, valamint egyes szakmai területeken ügyintézői feladatkörbe utalt államigazgatási feladatokat, illetve közreműködik azok ellátásában. II. A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÁLTALÁNOS FELADATAI 1./ a Közgyűlés tevékenységével kapcsolatban: 1.1. szakmailag előkészíti a testületi előterjesztéseket, határozat és rendelettervezeteket, vizsgálja azok törvényességét, 1.2. nyilvántartja a Közgyűlés határozatait, rendeleteit, 1.3. szervezi és ellenőrzi a Közgyűlés rendelkezéseinek végrehajtását, 1.4. ellátja a Közgyűlés munkájával kapcsolatos egyéb nyilvántartási és ügyviteli feladatokat. 2./ A Közgyűlés bizottságai működésével kapcsolatban – alapvetően a bizottsági titkárokon keresztül – : 2.1. biztosítja a feladatok jellegének megfelelően a bizottságok működéséhez szükséges ügyviteli feltételeket, 2.2. végzi a bizottsági előterjesztések, jelentések, beszámolók, egyéb anyagok szakmai előkészítését, 2.3.tájékoztatást nyújt a bizottságok kezdeményezéseinek megvalósítási lehetőségeiről, 2.4. szakmailag véleményezi a bizottságokhoz érkező kérelmeket, javaslatokat, 2.5. szervezi és ellenőrzi a bizottsági döntések végrehajtását.

89

3./ A jegyző által kijelölt referens útján segíti a cigány, a lengyel, a német, az örmény, a ruszin, a szlovák és az ukrán települési kisebbségi önkormányzat munkáját és biztosítja a működésük feltételeit. 4./ A helyi önkormányzati képviselők munkájának segítése érdekében: 4.1.

elősegíti a teljesítését,

képviselők

jogainak

gyakorlását

és

kötelezettségeinek

4.2. közreműködik a képviselők tájékoztatásának megszervezésében, 4.3. a Polgármesteri Hivatal ügyintézői kötelesek a helyi önkormányzati képviselőt hivatali munkaidőben soron kívül fogadni és részére a szükséges felvilágosítást megadni, illetve megfelelően intézkedni. 5./ A polgármester, az alpolgármesterek, a tanácsnokok, valamint a jegyző munkájával kapcsolatban: 5.1. segíti a közgyűlési munkával összefüggő tisztségviselői tevékenységet, továbbá a tanácsnoki feladatok ellátását. 5.2. az önkormányzati és államigazgatási döntéseket előkészíti, szervezi, ellenőrzi azok végrehajtását. 6./ Részt vesz a megyei jogú városi önkormányzati érdekeltségű gazdálkodó szervezetekkel, valamint intézményekkel kapcsolatos felügyeleti, irányítási, ellenőrzési feladatok ellátásában, szakmailag segítve azok munkáját. Előkészíti az intézmény- és cégvezetők feletti munkáltatói jog gyakorlója részére a döntés-tervezeteket. 7./ Pénzügyi, gazdálkodási, vagyonkezelési, intézménygazdálkodás-ellenőrzési tevékenységi körben: 7.1. gondoskodik a belső gazdálkodás megszervezéséről, beleértve a belső létszám- és bérgazdálkodást, valamint az intézményi pénzellátásról, 7.2. összehangolja az intézményi tervezést, beszámoltatást, s ellenőrzi az intézményi gazdálkodást, 7.3. előkészíti, illetve bonyolítja a beruházási, felújítási feladatokat és segíti az intézmények ezirányú munkáját, 7.4. irányítja az intézmények számviteli munkáját, 7.5. működteti a számítástechnikai-informatikai rendszert, 7.6. közreműködik a területi tervezésben, 7.7. ellátja a megyei jogú város ingatlanvagyonával, vagyoni érdekeltségeivel és

90 egyéb vagyonával összefüggő közgazdasági, pénzügyi és jogi feladatokat, 7.8. közreműködik az önkormányzati vállalkozások szervezésében, 8./ Működteti és fejleszti a Polgármesteri Hivatal belső kontrollrendszerét, ezen belül a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzéseket (FEUVE) és a belső ellenőrzést. A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, amelyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a jelen ügyrend 2. számú függelékét képezi. 9./ A jegyző irányítása alatt álló funkcionális feladatköri és szervezeti függetlenséggel rendelkező önálló belső szervezeti egység ellátja a belső ellenőrzési feladatokat. 10./ Ellátja a Közgyűlés és a tisztségviselők kapcsolatrendszerének működését elősegítő feladatokat. (sajtó, nemzetközi ügyek, társadalmi kapcsolatok stb.) 11./Segíti a Közgyűlés által különböző szervekbe, szervezetekbe (alapítványokba, gazdasági társaságokba, önkormányzati szövetségekbe, stb.) a megyei jogú város önkormányzata képviseletére delegáltak munkáját, megszervezi igény szerint tájékoztatásukat, s végzi a technikai adminisztrációs feladatokat. 12./ Kapcsolatot tart más államigazgatási és önkormányzati hivatali szervekkel. 13./Közreműködik az korszerűsítésében.

igazgatási

szolgáltatási

tevékenység

ellátásának

14./ Biztosítja a működés technikai feltételeit, ellátja az ügyiratkezelési tevékenységet. 15./ Közreműködik az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati és települési kisebbségi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával, az Európai Parlament tagjainak választásával, a népszavazással, valamint a bírósági ülnökök választásával kapcsolatos feladatok ellátásában. III. A POLGÁRMESTER ÉS AZ ALPOLGÁRMESTEREK 1./ A polgármester feladatait és hatásköreit az önkormányzati és más törvények, kormányrendeletek, valamint a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. 2./ Az alpolgármesterek feladatait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

91 3./ A polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármesterek tekintetében. 4./ A Polgármesteri Hivatal működésével kapcsolatban a polgármester legfontosabb feladatai: 4.1. a Közgyűlés döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Polgármesteri Hivatalt, irányítási jogkörében hetente megbeszélést tart egyrészt az alpolgármesterek és a jegyző, másrészt az alpolgármesterek, a tanácsnokok, a jegyző és egyéb, a polgármester által meghívott személyek részvételével. 4.2. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait az Önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. 4.3. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja. 4.4. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Közgyűlésnek a Polgármesteri Hivatal ügyrendjének megállapítására. 4.5. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. 4.6. egyetértési jogot gyakorol az általa meghatározott körben köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, a vezetői megbízás visszavonása és jutalmazás esetén. 4.7. a jegyző tekintetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat. 4.8. az Önkormányzat nevében kötelezettséget vállal, erre más személyt is felhatalmazhat. 4.9. elrendeli költségvetési kiadás teljesítését, bevétel beszedését vagy elszámolását, erre más személyt is felhatalmazhat.

IV. A JEGYZŐ 1./ A jegyző a Polgármesteri Hivatal vezetője, aki szakmailag felelős a Polgármesteri Hivatal működéséért, ellátja a polgármesteri feladatmeghatározások, döntések megvalósítása érdekében szükséges operatív szervező, a napi munkában szükséges utasításokat kiadó és azok végrehajtását ellenőrző tevékenységet. Megszervezi továbbá a hatáskörébe utalt és feladatkörébe tartozó államigazgatási ügyek intézését. Tevékenysége során felelős a jogszabályoknak és a közérdeknek megfelelő szakszerű, pártatlan és igazságos, valamint színvonalas ügyintézés szabályainak megfelelő eljárásért. 2./ A jegyző alapvető feladatai a következők:

92 2.1. a polgármester által meghatározottak szerint gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, 2.2. vezeti a Polgármesteri Hivatalt, megszervezi a munkáját, ennek keretében hetente megbeszélést tart a belső szervezeti egységeinek vezetői, továbbá egyes kiemelt feladatokat ellátó dolgozók részvételével, 2.3. gyakorolja a munkáltatói jogkört a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, ügykezelői (a továbbiakban együtt: köztisztviselői) és munkavállalói tekintetében (a III.4.6.pontban foglalt esetben a polgármester egyetértésével), 2.4. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, 2.5. dönt azokban a hatósági ügyekben, melyet a polgármester ad át, 2.6. tanácskozási joggal részt vesz a Közgyűlés, s annak bizottságai ülésén, 2.7. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, 2.8. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, 2.9. ellátja az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal költségvetésével és gazdálkodásával összefüggésben a jogszabályok által a hatáskörébe utalt feladatokat. 2.10. olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtet, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. 3./ A 2. pontban foglaltak alapján a jegyző feladatai különösen a következők: 3.1. a Közgyűlés és bizottságai működésével kapcsolatban: 3.1.1. koordinálja az előterjesztések előkészítését, gondoskodik a törvényességről, a jogszabályok, közgyűlési rendeletek rendelkezéseinek betartásáról, 3.1.2. a bizottsági titkárokon keresztül figyelemmel kíséri az előterjesztések, határozat és rendelet-tervezetek előzetes bizottsági megtárgyalását, 3.1.3. figyelemmel kíséri törvényességi szempontból a testületi ülések menetét, ha a döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles azt jelezni, 3.1.4. előkészíti a Közgyűlés hatáskörébe tartozó fellebbezések elbírálására vonatkozó előterjesztéseket, 3.1.5. gondoskodik a jegyzőkönyvek pontos vezetéséről, a határozatok és rendeletek érintettek részére történő eljuttatásáról,

93 3.1.6. tájékoztatást ad a fontosabb új jogszabályi rendelkezésekről. 3.2. a Polgármesteri Hivatal működésével kapcsolatban: 3.2.1. javaslatot készít a polgármester részére a hivatal belső szervezeti tagozódására, munkarendjére és az ügyfélfogadás rendjére, 3.2.2. ellátja a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei útján a jogszabály által hatáskörébe utalt hatósági és államigazgatási feladatokat, 3.2.3. koordinálja és ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeiben folyó munkákat, 3.2.4. irányítja a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak szakmai továbbképzését, 3.2.5. évente értékelést készít a hatósági munka helyzetéről, 3.2.6. meghatározza a köztisztviselői teljesítménykövetelmények alapját képező célokat, 3.2.7. irányítja a Polgármesteri Hivatal operatív gazdálkodási tevékenységét, 3.2.8. ellenjegyzi a kötelezettségvállalásokat, utalványozásokat, erre más dolgozót is felhatalmazhat. 4./ A jegyzőt távollétében és akadályoztatása esetén teljes hatás-és jogkörrel az aljegyző helyettesíti. V. A POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1./ A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei a hivatalon belüli munkamegosztás - jogi személyiséggel nem rendelkező - alapvető szervezeti egységei. A belső szervezeti egységek felépítését a jelen ügyrend 3. számú függeléke tartalmazza. 2./ A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei : -

Tisztségviselői Titkárság Gazdasági Osztály Adóosztály Városfejlesztési Osztály Főépítészi Iroda Vagyongazdálkodási Osztály Okmányiroda Igazgatási Osztály Építésügyi Osztály Oktatási, Kulturális és Sport Osztály Gyámhivatal Szociális Osztály

94 -

Jegyzői Törzskar Ellátási Osztály Ellenőrzési Osztály Közterület-felügyelet

3./ Az osztályokat osztályvezetők, a Főépítészi Irodát főépítész, az Okmányirodát irodavezető, a Gyámhivatalt gyámhivatal-vezető, a Jegyzői Törzskart törzskarvezető, a Közterület-felügyeletet felügyelet-vezető (a továbbiakban: belső szervezeti egységek vezetői) vezetik. VI. A BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK VEZETŐI 1./ A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egysége élén álló vezető az adott belső szervezeti egységhez csoportosított feladatok színvonalas szakmai ellátásáról gondoskodik. 2./ A belső szervezeti egység vezetője felelős az adott belső szervezeti egységen belüli hatékony és célszerű munkamegosztásért, a feladatok gyors, szakszerű és törvényes ellátásáért, az eredményes munkáért. 3./ A jegyző irányítása alatt álló funkcionális feladatköri és szervezeti függetlenséggel rendelkező önálló belső szervezeti egység vezetője –mint belső ellenőrzési vezető – ellátja a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályban meghatározott feladatokat. 4./

A belső szervezeti egység vezetőjének főbb feladatai a következők:

4.1. meghatározza és ellenőrzi a belső szervezeti egység dolgozóinak munkáját, elkészíti a munkaköri leírásokat, s azokat aktualizálja, 4.2. gondoskodik a Közgyűlés bizottságai munkájának szakmai segítéséről, előkészíti a bizottsági előterjesztéseket és egyéb anyagokat, és felelős azok szakmai és jogi megalapozottságáért, 4.3. az adott belső szervezeti egység feladatkörében, illetve a polgármester,az alpolgármesterek és a jegyző megbízása alapján előkészíti a közgyűlési előterjesztéseket, 4.4. várospolitikai szakértőként közreműködik az adott belső szervezeti egység feladatkörében az önkormányzati és államigazgatási döntések előkészítésében, 4.5. gondoskodik mindazon szakfeladatok ellátásáról, amelyekre a Közgyűlés és annak bizottságai, a tisztségviselők és a jegyző utasítják, 4.6. beszámol a belső szervezeti egység munkájáról a jegyzőnek, 4.7. beszámol az önkormányzati feladatok végrehajtásáról a polgármesternek,

95 4.8. részt vesz – tanácskozási joggal – a Közgyűlés és szervei ülésein,valamint vezetői értekezleteken, 4.9. szükség szerint – lehetőleg hetente, de legalább havonta egyszer – munkamegbeszélést tart a belső szervezeti egység dolgozói részére, 4.10. gondoskodik a szakszerű és gyors ügyintézés és szabályszerű ügyiratkezelés megvalósításáról, 4.11. a belső szervezeti egységre érkező ügyiratokat szignálja, 4.12. ellátja a kiadmányozási rendben szabályozott jogkörét, 4.13. rendszeresen ellenőrzi az ügyiratok előírt határidőben elintézését, az ügyiratokat irattárba helyezés előtt kézjegyével ellátja,

történő

4.14. minden év február 28-ig elkészíti a dolgozók szabadságolási tervét és gondoskodik a dolgozók szabadság-nyilvántartásának vezetéséről, 4.15. javaslatot tesz a belső szervezeti egysége megfelelő személyi feltételeinek kialakítására, s véleményt nyilvánít a munkáltatói jogok gyakorlásával összefüggésben, 4.16. átruházott hatáskörben munkáltatói jogkört gyakorol, 4.17. szorosan együttműködik a Polgármesteri Hivatal többi belső szervezeti egységével, 4.18. a belső szervezeti egység tevékenységi körébe tartozó szerződések, megállapodások előkészítéséről gondoskodik, 4.19. kapcsolatot tart a belső szervezeti egység feladatkörének megfelelő ágazati minisztériumokkal (főhatóságokkal), regionális szervezetekkel, 4.20. pénzügyi, illetve költségvetési kihatású bármilyen anyag előkészítése orán kikéri a gazdasági osztály vezetőjének véleményét, 4.21.

feladatkörében kapcsolatot tart az önkormányzati vállalatok, gazdasági társaságok és intézmények vezetőivel,

4.22. véleményt nyilvánít az önkormányzati gazdasági társaságok és intézmények vezetői vonatkozásában az alapvető munkáltatói jogok gyakorlása során, 4.23. közreműködik a honvédelmi és polgári védelmi feladatok ellátásában,

96 4.24. a gazdasági osztály által havonta adott kimutatás alapján intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a kintlévőségek behajtására, valamint az éves zárszámadás összeállításához minősíti a követeléseket, illetve javaslatot készít a követelésekről való lemondásra

VII. A BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK VEZETŐHELYETTESEI A belső szervezeti egységek nem függetlenített vezető-helyettesei távollét, illetve akadályoztatás esetén helyettesítik a belső szervezeti egységek vezetőit, továbbá megbízás szerint ellátják egy-egy szakterületen a tevékenység koordinációját. VIII. A CSOPORTVEZETŐK A nem függetlenített csoportvezetők – ügyintézői feladatuk mellett – a belső szervezeti egység vezetőjének megbízása szerint ellátják egy-egy nagyobb szakterületen a tevékenység koordinációját, munkájukról rendszeresen beszámolnak a belső szervezeti egység vezetőjének. IX. A POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FŐBB FELADATAI 1. Tisztségviselői Titkárság 1.1.

A Tisztségviselői Titkárság biztosítja a polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző munkájához szükséges szervezési és ügyviteli feltételeket, ezen belül:

1.1.1. részt vesz a kapcsolattartásban

minisztériumokkal,

országos

szervekkel

való

1.1.2. koordinálja az Megyei Jogú Városok Szövetsége, és az önkormányzati érdekképviseleti szervezeti tagságból adódó feladatok végrehajtását, 1.1.3 koordinálja a régiót, a megyét illetve a kistérséget érintően a fejlesztési tanácsok üléseire való felkészülést, részt vesz az anyagok előkészítésében, a döntések előkészítésében, egyeztetések lebonyolításában, 1.1.4. előkészíti, szervezi a Megye Város Egyeztető gondoskodik az ott született döntések végrehajtásáról,

Bizottság

üléseit,

1.1.5. előkészíti a vezetői értekezleteket, az azokról készült emlékeztető alapján közreműködik az ott született döntések végrehajtásában,

97 1.1.6. koordinálja, tartalmilag előkészíti a polgármesteri programokat, bonyolítja végrehajtásukat, szükség szerint elemzi azokat, 1.1.7. szervezi a tisztségviselők programjait, utasításaiknak megfelelően segíti munkájukat, valamint biztosítja a munkavégzésükhöz szükséges szervezési és ügyviteli feltételeket, 1.1.8. bonyolítja a Városháza protokoll-rendezvényeit, 1.1.9. szervező munkájával segíti a Városházán tartott konferenciák, szakmai tanácskozások lebonyolítását, 1.1.10. ellátja a hivatali gépjárművel történő szállítási feladatokat. 2. Gazdasági Osztály 2.1. a költségvetés tervezésével kapcsolatban: 2.1.1. elkészíti a Közgyűlés éves költségvetési koncepcióját, 2.1.2. elkészíti a Közgyűlés költségvetéséről szóló rendelet-tervezetet a vonatkozó törvények, a Képviselő-testület által meghatározott irányelvek (koncepció) alapján, a vonatkozó jogszabályok és a Képviselő-testület által meghatározott szerkezetben, információtartalommal és határidőben; 2.1.3. a Közgyűlés által elfogadott költségvetést az előírt részletezésben, a költségvetési tervezési nyomtatványok kitöltésével továbbítja a Magyar Államkincstárhoz. 2.2. a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban: 2.2.1. elkészíti a hivatal számlarendjét, számviteli politikáját, valamint a gazdálkodáshoz kapcsolódó – a számviteli törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt – belső szabályzatokat. 2.2.2. gondoskodik az előírt pénzügyi nyilvántartások szabályszerű vezetéséről, 2.2.3. kezeli az önkormányzat pénzforgalmi számláit, 2.2.4. gondoskodik a bevételek beszedéséről és a kiadások teljesítéséről, 2.2.5. ellátja a bevételek beszedésével kapcsolatos pénzügyi teendőket, számlákat bocsát ki, tájékoztatja a társirodákat a hátralékok állományáról, 2.2.6. nyilvántartja a kölcsönök állományát, a törlesztéseket, 2.2.7. a Közgyűlés döntése alapján gondoskodik az átmenetileg szabad pénzeszközök kamatozó betétként történő elhelyezéséről, 2.2.8. előkészíti és lebonyolítja a hitelfelvételeket, gondoskodik a hitelek és azok kamatainak törlesztéséről, nyilvántartást vezet a hitelek, kötvények, kezességés garanciavállalások alakulásáról, 2.2.9. a gazdasági folyamatokat analitikusan és a főkönyvben naprakészen nyilvántartja, 2.2.10. gondoskodik a beszámolási kötelezettségek teljesítéséről, a pénzforgalmi jelentések, mérlegek, zárszámadások, beszámolók elkészítéséről, a pénzmaradvány megállapításáról, statisztikai és egyéb adatszolgáltatások biztosításáról, 2.2.11. bonyolítja a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos elszámolásokat, biztosítja a szükséges valutát, 2.2.12. kezeli, nyilvántartja az önkormányzati tulajdonban lévő értékpapírokat, vagyoni befektetéseket,

98 2.2.13. nyilvántartja a szociális és gyermekvédelmi támogatásokat, gondoskodik azok időben történő kifizetéséről, 2.2.14. gondoskodik a házi pénztár üzemeltetéséről (szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása, őrzése, pénztári ki- és befizetések lebonyolítása, előlegek nyilvántartása), 2.2.15. elkészíti az ÁFA és egyéb központi adókkal kapcsolatos adóbevallásokat, gondoskodik az adók befizetéséről, visszaigényléséről, 2.2.16. ellátja a települési kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával, költségvetési előirányzat felhasználásával kapcsolatos Polgármesteri Hivatalra háruló utalási, könyvelési feladatokat; 2.2.17. gondoskodik az osztály tevékenységi körébe tartozó információknak az Önkormányzat portálján való megjelenéséről, az információk naprakészen tartásáról, 2.2.18. előkészíti az osztály tevékenységi körébe tartozó ügyekben a közgyűlési, bizottsági előterjesztéseket, végrehajtja a közgyűlési, bizottsági döntések rá vonatkozó részeit, 2.2.19. naprakészen vezeti az előirányzat nyilvántartást, 2.2.20. ellátja az intézmény-finanszírozási feladatokat, 2.2.21. gondoskodik a helyi önkormányzati képviselők, bizottsági tagok tiszteletdíjának és egyéb nem rendszeres kifizetéseinek számfejtéséről. 3. Adóosztály 3.1. előkészíti a központi adójogszabályokból eredő helyi rendeletalkotást, 3.2. tájékoztatást nyújt az adózók részére kötelezettségük teljesítésének elősegítése érdekében a jogszabályok előírásairól, 3.3. biztosítja és ellenőrzi az adóztatást érintő jogszabályok érvényesítését, a bejelentési-, bevallási-, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését, 3.4. az önkormányzat gazdálkodásának megalapozásához bevételi javaslatot dolgoz ki, 3.5. feldolgozza a bejelentkezéseket, a változás-bejelentéseket, a bevallásokat, a hatósági adatszolgáltatás adatait, 3.6. ellátja a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatását, 3.7. adókivetés során adómegállapító önadózás esetén adóelőleget megállapító határozatot bocsát ki, 3.8. alkalmazza az adóztatáshoz kapcsolódó jogkövetkezményeket, ennek keretében késedelmi pótlékot-, mulasztási bírságot-, adóbírságot-, továbbá önellenőrzési pótlékot szab ki, 3.9. az adómérték változása esetén az adózót határozattal értesíti, 3.10. az adókötelezettség megállapításához adatokat gyűjt, tájékoztatást kér, a társszervekkel kapcsolatot tart, 3.11. ellátja az adó-, a késedelmi pótlék-, a bírságtartozás mérséklésével, elengedésével, továbbá a fizetési könnyítés engedélyezésével kapcsolatos feladatokat, 3.12. adó- és értékbizonyítványt, továbbá adóigazolást állít ki,

99 3.13. az adózó számlájának egyenlegéről és tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról évente értesítést ad ki, 3.14. ellátja az adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásával, kezelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatokat, 3.15. az új adózók törzsadatait nyilvántartásba veszi és ellenőrzi, 3.16. a törzsadattárat karbantartja, az évközi változásokat átvezeti, 3.17. az adóbeszedési számlákról, a pótlék-, a bírság-, az egyéb bevételek elszámolási-, az idegen bevételek elszámolási-, valamint az államigazgatási eljárási illeték beszedési számlákról számlakivonat nyilvántartást vezet, 3.18. átutalja az adóbeszedési-, pótlék-, bírság-, egyéb bevételek elszámolási-, idegen bevételek elszámolási-, valamint az államigazgatási eljárási illeték beszedési számlákra befolyt összegeket, erről kiadási naplót vezet, gondoskodik az előírt pénzügyi nyilvántartások vezetéséről, 3.19. az információs szolgáltatás meghatározott rendje keretében adatokat összesít és továbbít, 3.20. az iktatócsoport szakmai irányításával ellátja az iktatási és irattározási feladatokat, 3.21. ellenőrzi az adóbefizetések teljesítését, megindítja a behajtási eljárást a jogerősen megállapított és a késedelmi pótlékmentes fizetési határidőben nem teljesített adótartozásokra, illetve a szabályszerűen behajtásra kimutatott más köztartozásokra, 3.22. a végrehajtási eljárás során foganatosítja a végrehajtási cselekményeket, 3.23. intézi a más adóhatóságoktól érkezett megkereséseket, és az adóztatással összefüggő beadványokat, 3.24. ellátja a szabálysértési eljárás során lefoglalt és elkobzott dolgok árverésen történő értékesítését és megsemmisítését, 3.25. ellátja a talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat. 4.

Városfejlesztési Osztály

4.1. részt vesz a településpolitikai, fejlesztési és üzemeltetési, valamint az önkormányzat ingatlanvagyon-gazdálkodási programjának előkészítésében és egyeztetésében, továbbá az ágazati koncepció települést érintő részeinek összehangolásában, 4.2. véleményezi a társas- és egyéni vállalkozások, valamint egyéb szervezetek különböző támogatások elnyerése érdekében benyújtandó pályázatainak hosszú távú településfejlesztési koncepciójával való összhangját, 4.3. ellátja a városfejlesztéssel és környezetvédelemmel foglalkozó bizottság működésével kapcsolatos hivatali teendőket,

100 4.4. ellátja a Közgyűlés által elhatározott önkormányzati fejlesztések megvalósításával kapcsolatos beruházói feladatokat, ezen tevékenységéhez megbízás alapján külön lebonyolító szervezetet vehet igénybe. Ennek során: 4.4.1. kidolgozza az érdekeltek bevonásával beruházási javaslatokat, programot,

a

fejlesztésekre

vonatkozó

4.4.2. javaslatot tesz a vonzáskörzeti településekkel való együttműködésre, közös érdekeltségű fejlesztési célok megvalósítása esetén, 4.4.3. gondoskodik a munkák vállalkozásba adásához szükséges közbeszerzési vagy más versenyeztetési feladatok lebonyolításáról, 4.4.4. részt vesz a beruházások koordinálásában ellenőrzésében,

megvalósításának

szervezésében,

4.4.5. részt vesz a beruházások műszaki átadás-átvételi, használatbavételi eljárásain, 4.4.6. intézi a beruházások pénzügyi elszámolását, elkészíti a beruházásokkal kapcsolatos statisztikai jelentéseket, intézi az üzembe helyezéssel összefüggő teendőket, 4.4.7. részt vesz a garanciális felülvizsgálatokon, közreműködik az esetleges szavatossági igények érvényesítésével kapcsolatos feladatok ellátásában, 4.5.

részt vesz a Közgyűlés költségvetési tervezetének kidolgozásában, javaslatot ad a fejlesztési célú kiadások megtervezéséhez, kidolgozza a fejlesztésekhez kapcsolódó bevételek és támogatások mértékét,

4.6.

részt vesz városfejlesztési feladatokat érintő gazdasági megállapodások előkészítésében,

4.7.

ellátja a magánerős lakossági út- és közműépítések szervezésével kapcsolatos közgyűlési rendeletben meghatározott feladatokat,

4.8.

elkészíti a különböző fejlesztési célú támogatások pályázatait, speciális szakmai ismereteket igénylő pályázat-készítésekhez megbízás alapján külső szervet vehet igénybe,

4.9.

ellátja a helyi jelentőségű természeti értékek védelmével kapcsolatos szakmai feladatokat, közreműködik a környezetvédelemmel, valamint a folyékony és szilárd hulladékgazdálkodással kapcsolatos nem hatósági feladatok ellátásában,

4.10. ellátja a zöldfelület-gazdálkodás szakmai irányítását, koordinálását, továbbá a városüzemeltetési feladatokat ellátó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság saját vagy bérelt eszközeivel és rendelkezésre álló létszámával végzett zöldfelület-fenntartási, játszótér-fenntartási és építési munkáinak ellenőrzését és teljesítmény igazolását,

101

4.11. ellátja a város közlekedési rendszerének fejlesztésével, forgalomszabályozással, a forgalombiztonság növelésével kapcsolatos javaslattevő és véleményező feladatokat, 4.12. közreműködik a tömegközlekedés szervezésében, kapcsolatot tart a közlekedés feltételeinek biztosításában érdekelt gazdálkodó és egyéb szervekkel, hatóságokkal, az együttműködés és feladatellátás jellegétől függően koordinációs tevékenységet végez, 4.13.

folyamatosan figyelemmel kíséri az európai uniós pályázatokat és ezekre felhívja az illetékesek és érintettek figyelmét,

4.14. ellátja az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos feladatokat, 4.15. koordinálja az osztály és a társszervek (belső szervezeti egységek, intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok) integrált pályázatait, 4.16.

segíti a polgármester Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács tevékenységében való részvételét,

4.17. ellátja a városüzemeltetési feladatokat ellátó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közutak, hidak fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységének koordinálását, valamint a saját vagy bérelt eszközökkel és rendelkezésre álló létszámmal elvégzett üzemeltetési, fenntartási tevékenység ellenőrzését, teljesítmény igazolását, 4.18. ellátja a csapadékvíz elvezetéssel, belvízrendezéssel kapcsolatos üzemeltetési és fenntartási munkák koordinálását, valamint a városüzemeltetési feladatokat ellátó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság saját vagy bérelt eszközeivel és rendelkezésre álló létszámával végzett tevékenységek ellenőrzését és teljesítmény igazolását. 5./ A Főépítészi Iroda 5.1. ellátja a főépítészi feladatokat, 5.2. részt vesz a településpolitikai, fejlesztési és üzemeltetési, valamint az önkormányzat ingatlanvagyon-gazdálkodási programjának előkészítésében és egyeztetésében, továbbá az ágazati koncepció települést érintő részeinek összehangolásában, 5.3. részt vesz a településfejlesztési koncepció és a területrendezési tervek összehangolásában, ellátja a település rendezési terveinek és helyi építési szabályzatának elkészítésével, felülvizsgálatával összefüggő feladatokat,

102 5.4. ellátja a településfejlesztéssel kapcsolatos tervezési feladatokat, a város településfejlesztéshez és területfejlesztéshez szükséges döntések, koncepciók előkészítését, kisebb jelentőségű szerkezeti terv – kisebb mint területegységében érintő esetekben – elkészítését elvégzi (a településrendezési, illetve a rendelkezésre álló jogosultságok esetén), 5.5. a város településrendezési terveinek (szabályozási terv és helyi építési szabályzata, valamint településszerkezeti terv) elő és – a kisebb jelentőségű szerkezeti tervet kisebb, mint területegységében érintő esetekben – elkészítése, 5.6. a város településrendezési tervének tartalmáról felvilágosítást ad, konzultációt biztosít a képviselők, bizottságok, államigazgatási szervek, civil szervezetek részére, 5.7. együttműködik az illetékes földhivatallal, az építésügyi nyilvántartást vezető és alkalmazó intézményekkel, az építésügyi és más hatóságokkal, valamint a településrendezési tervek véleményezési eljárásában véleménynyilvánításra jogosult más államigazgatási szervekkel, 5.8. feladat- és hatáskörét érintő részletekre vonatkozóan tájékoztatást ad a települési önkormányzatnak az egyedi építményekkel összefüggő - a hatósági döntést megelőző - egyeztetési eljárásban, 5.8.1. kérelemre, a városi főépítész irányításával a város hatályos szabályozási terve és helyi építési szabályzata alapján kiadja az építési előírásokat tartalmazó nyilatkozatokat, 5.8.2. a helyi értékek feltárásának elősegítése a település, környezetalakítás és a műemlékvédelem szakmai koordinációjában részt vesz, 5.8.3. az épített környezetvédelem alakításában a város általános építészeti színvonalának emelésében és annak népszerűsítésében közreműködik, 5.8.4. a városi rehabilitációs tevékenység előkészítése és koordinációja keretében érvényesíti a szakmai szempontokat, 5.8.5. képviseli a hivatalt a szomszédos települések és a kistérségek rendezési terveinek egyeztetése, véleményezése, koordinációja során, 5.8.6. ellátja a rendezési tervek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, 5.8.7. településrendezési és építészeti szakvélemények készít, készíttet, 5.8.8. elvégzi a közérdekű városrendezési feladatokat, 5.8.9. véleményezi a közterületek burkolatainak tervezett építését, átépítését, valamint a közterületen elhelyezésre kerülő tárgyak terveit és a kertészeti megoldásokat,

103

5.8.10. véleményezi a területfelhasználási engedélyeket, 5.8.11. figyelemmel kíséri, és ennek alapján javaslatot tesz a terület- és településfejlesztési lehetőségeinek és gyakorlatának alakulása figyelembe vételével a szükséges és lehetséges lépésekre az Önkormányzat felé, 5.8.12. településrendezési tervek tekintetében szakmai tanácsadást nyújt a beruházók és a tervezők számára, 5.9.

a Városi Tervtanács üléseivel kapcsolatos teendőket ellátja,

5.10. együttműködik a Városfejlesztési Osztállyal és a Vagyongazdálkodási Osztállyal az infrastruktúra és a településhálózat összehangolt fejlesztésére vonatkozó javaslatok elkészítésében, beruházásokban való közreműködésben, 5.11. biztosítja a műemlékvédelem és a településrendezés, településfejlesztés összhangját, ellátja az önkormányzat műemlék-védelmi tevékenységének szakmai feladatait, a település arculatát, szerkezetét befolyásoló gazdasági fejlesztések rendezési és építészeti hatásait vizsgálja, 5.12. részt vesz a város zöldterületének és közlekedési hálózatának fejlesztéséről szóló döntések előkészítésében, 5.13. ellátja az önkormányzat helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos szakmai feladatait, nyilvántartja a helyi értékvédelmet érdemlő egyedi, vagy helyi területi ingatlanokat, javaslatot tesz a védetté nyilvánításra, illetve a védettség megszüntetésére irányuló kezdeményezéseket előkészíti, 5.14. szakmai segítséget nyújt önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidegenítésére vonatkozó pályázati kiírások elkészítéséhez.

6.

Vagyongazdálkodási Osztály

6.1.

felméri és nyilvántartja az Önkormányzat ingatlanvagyonát, vezeti az ingatlan tulajdonváltozásokat, információt ad az arra jogosultak részére,

6.1.1. nyilvántartja az ingatlanokat terhelő és illető kötelezettségeket, terheket, jogokat, jogosultságokat, valamint aktualizálja a kapcsolódó nyilvántartásokat, így különösen a vagyonkatasztert, 6.2. folyamatosan elemzi a vagyongazdálkodást, vagyonhasznosítást, javaslatokat, projekteket dolgoz ki az önkormányzati vagyon hasznosítására, ezek keretében az elidegenítésre, cserére, vagyonkezelésbe, üzemeltetésbe adásra, bérbeadással vagy egyéb jogügylet keretében történő hasznosításra,

104 6.3. előkészíti az üzlet-, lakó-, garázstelkek és egyéb ingatlanok, földterületek, földrészletek elidegenítését, cseréjét, ezen ügyleteket lebonyolítja, 6.4. ellátja a nem külső szervezet által hasznosított nem lakás célú helyiségeknél az elidegenítéssel kapcsolatos, valamint a bérbeadói feladatokat, hasznosítja a belterületi be nem épített földterületeket, a közterület céljára át nem adott ingatlanokat, a bel és külterületi termőföld területeket, 6.5. elkészíti a vagyonhasznosításhoz kapcsolódó szerződéseket, megállapdásokat, figyelemmel kíséri a vagyonhasznosításból származó bevételeket, gondoskodik a pénzügyi teljesítések érvényesítéséről, 6.6. koordinálja és folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzati intézmények energia felhasználását, a lakossági energiaellátást, kapcsolatot tart a helyi energiaszolgáltatókkal, 6.7. a távhőszolgáltatással, közvilágítással összefüggő feladatokat koordinálja, biztosítja a végrehajtás ellenőrzését, 6.8. gondoskodik a köztemetők fenntartásával, a kötelező kéményseprői tevékenység ellátásával kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásáról, 6.9. előterjeszti az önkormányzat hatáskörébe utalt hatósági árak megállapítására vonatkozó rendelet-tervezeteket, 6.10. előkészíti és javaslatokat,

előterjeszti

a

közterületek

elnevezésére

vonatkozó

6.11. nyilvántartja és kezdeményezi azon követelések és járandóságok érvényesítését, melyek az állam vállalkozói vagyonának privatizálásával összefüggésben az Önkormányzatot megilletik (belterületi földek, megszűnő, át nem alakult állami vállalatok vagyoni hányada), 6.12. részt vesz és közreműködik az Önkormányzat éves költségvetése előkészítésénél a vagyoni bevételek (vállalkozási, felhalmozási és tőkejellegű, pénzügyi befektetések hozamai, portfolió értékesítése, privatizációs bevétel,) és a vállalkozói vagyon működtetéséhez, intézményi felújításhoz és energia felhasználáshoz kapcsolódó pénzügyi kiadások megtervezésében, 6.13. megszervezi és ellátja az értékesítési célra átadott megüresedett lakóingatlanok és bérlakások hasznosítását, valamint intézi e körben a külön önkormányzati rendelettel feladatkörébe utalt ügyeket, 6.14. felméri és nyilvántartja az intézmények és a nem lakás célú helyiségek felújítási igényeit, előkészíti, lebonyolítja, és műszakilag ellenőrzi az önkormányzati és intézményi felújításokat,

105 6.15. a kijelölt köztisztviselőn keresztül ellátja a költségvetési és gazdasági, valamint a közlekedési és városüzemeltetési feladatkörökben működő bizottságok titkári feladatait, 6.16. elvégzi az Önkormányzat térképi alapadat-ellátásához és a térinformatikairendszer kialakításához szükséges földmérési tárgyú egyeztetéseket, 6.17. elvégzi a külterületi határmódosításokkal kapcsolatos feladatokat, illetve elkészíti a statisztikai jelentéseket a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó közigazgatási határ- és területváltozásokról, 6.18. ellátja az önkormányzati beruházásokhoz, építési és üzleti jellegű telekalakításokhoz kapcsolódó területrendezési, terület-előkészítési, ingatlan-nyilvántartási feladatokat, 6.19. ellátja a területrendezési tervek előírásai alapján építési tilalom vagy korlátozás alatt álló ingatlanok megvásárlásával vagy kisajátításának előkészítésével kapcsolatos feladatokat, 6.20. előkészíti az önkormányzati cégekkel kapcsolatos üzemeltetési, vagyonkezelési, használatba adási és bérleti és egyéb szerződéseket, 6.21. a vagyonrendeletben szabályozott keretek között előkészít minden olyan vagyonváltozást, amely az Önkormányzat vállalkozásokban való részvételével függ össze, 6.22. közreműködik az önkormányzati alapítású, illetve tulajdonú gazdálkodó szervezetek tulajdonosi irányításában. Segíti a gazdasági társaságokban lévő részesedésekkel, valamint egyéb közhasznú szervezetekben lévő vagyonnal való hatékony gazdálkodást, 6.23. elemzi a gazdasági társaságok vagyoni, pénzügyi, likviditási, jövedelmezőségi mutatóit, melyek alapján javaslatot tesz a szükséges tulajdonosi beavatkozásokra, 6.24. döntésre előkészíti – a gazdasági társaságok – önkormányzati testületek elé terjesztett éves beszámolóit, üzleti terveit, azok évközi módosítását, 6.25. együttműködik a gazdálkodó szervezetek ellenőrzésében az éves beszámolók, üzleti tervek testületi előterjesztésében a felügyelő bizottságokkal, a választott könyvvizsgálókkal, 6.26. részt vesz az Önkormányzat költségvetési előirányzata tervezésében, az önkormányzati gazdasági társaságok támogatási, pénzeszköz átadási igények és lehetőségek egyeztetésében, 6.27. előkészíti azon döntéseket, amelyeket az egyszemélyes társaságok esetén a Közgyűlés gyakorol,

106 6.28. javaslattal él az egyéb pénzügyi befektetések, részesedések hasznosítására (üzletrészek, részvények, vagyoni bevételek, egyéb értékpapírok), 6.29. közreműködik az önkormányzati tulajdonú, illetve részben önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselőivel kapcsolatos személyügyi feladatok ellátásában, 6.30. folyamatosan figyelemmel kíséri az osztály tevékenységi köréhez kapcsolódó pályázati lehetőségeket, részt vesz a pályázatok előkészítésében, 6.31. gazdasági vizsgálatokat, tanulmányokat készít az önkormányzat és a vállalkozói szféra együttműködési lehetőségeinek elősegítésére. 7. Okmányiroda 7.1. Ellátja a személyi igazolvánnyal, a lakcímet és személyi azonosítót tartalmazó hatósági igazolványokkal kapcsolatos feladatokat és vezeti az állampolgárok személyi és lakcím adataiban bekövetkezett változásokat, ennek keretében: 7.1.1 dönt a személyazonosító igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, visszavonásáról 7.1.2. dönt a talált személyazonosító igazolványok visszaadásáról 7.1.3. továbbítja a Központi Hivatalnak a személyazonosító igazolvány kitöltéséhez szükséges adatokat 7.1.4. intézkedik a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés során tapasztalt, vagy polgár által bejelentett adatváltozásnak, adatjavításnak a személyi adat- és lakcím-nyilvántartáson történő átvezetéséről 7.1.5. értesíti a személyazonosító igazolvány találásáról, elvesztéséről, leadásáról, visszavonásáról és megsemmisítéséről a Központi Hivatal, és a találásról a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságot 7.1.6. kezeli a személyazonosító igazolvány kiadásának megtagadásával, visszavonásával, valamint leadásával kapcsolatos alapiratokat 7.1.7. törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesíti a személyazonosító igazolvány nyilvántartásáról 7.1.8. a személyazonosság átmeneti igazolására ideiglenes személyazonosító igazolványt állít elő és ad ki 7.1.9. fogadja az illetékességi területhez tartozó jegyzőktől érkező lakcímbejelentő lapokat, a jegyzőktől vagy anyakönyvvezetőktől érkező, a személyi azonosító képzésre, megváltoztatására vagy helyesbítésére irányuló bizonylatokat és a lakcímigazolvány kiállítására irányuló kérelmeket 7.1.10. végzi a személyazonosító igazolvány kiadási eljáráshoz kapcsolódóan a lakcímigazolvány kiadásával kapcsolatos feladatokat 7.1.11. kezeli a lakcímigazolvány elvesztésével, eltulajdonításával, megsemmisülésével, megrongálódásával kapcsolatos bejelentéseket, bejegyzi a lakcímigazolvány nyilvántartásba a lakcímigazolvány kiadásával, kiállításával, érvénytelenítésével stb. 7.1.12. a kérelem alapján gondoskodik arról, hogy a polgár doktori címe a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban is szerepeljen

107 7.1.13. vezeti a polgárok személyazonosító és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartást, és ebből a törvényben meghatározott feltételekkel adatot szolgáltat, 7.1.14. közokiratot állít ki a nyilvántartott adatokról, 7.1.15. ellátja a személyazonosító jel kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos feladatokat, 7.1.16. hatósági bizonyítványt ad ki a személyazonosító jelről, és nyilvántartást vezet róla, 7.1.17. gondoskodik a személyes adatok védelméről, 7.1.18. ellátja a lakcímbejelentéssel kapcsolatos feladatokat, 7.1.19. továbbítja az általa felvett adatokat a központi nyilvántartás részére, 7.1.20. a polgárok kérelmére bejegyzi a nyilvántartásba az adatszolgáltatás tiltását, vagy korlátozását, 7.1.21. vezeti a közterületjegyzéket, és kezeli a közterületi bázisszótárt, folyamatosan karbantartja a közterület nyilvántartást, 7.1.22. elektronikus ügyfélkapu létesítéséhez az ügyfél kérelmére regisztrációs eljárást folytat le 7.1.23. hivatalból intézkedik a lakcím érvénytelenítéséről, továbbá kérelemre a lakcímet fiktívvé nyilvánítja, 7.1.24. a menekült, a letelepedett, valamint hazatelepült és magyar állampolgárságot szerzett személyeket személyazonosító jellel látja el, 7.1.25. fogadja a polgár azon bejelentését, hogy a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetőleg hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik 7.1.26. a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó állampolgárt nyilatkoztatja, hogy kívánja-e adatait a nyilvántartásban továbbra is szerepeltetni, 7.1.27. vezeti a választói névjegyzékeket és a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását, ellátja az országgyűlési, önkormányzati választásokkal, népszavazásokkal, népi kezdeményezésekkel kapcsolatos népesség nyilvántartási és informatikai feladatokat, 7.1.28. ellátja a népszámlálással kapcsolatos feladatokat, 7.2. Ellátja az útlevelekkel kapcsolatos feladatokat: 7.2.1. átveszi az útlevélkérelmeket, adatfelvétel és elektronikus fényképaláírás elkészítése után továbbítja a Központi Hivatalnak, 7.3. Ellátja az egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos feladatokat: 7.3.1.az egyéni vállalkozói igazolványok kiadása, cseréje pótlása iránti kérelmeket, az igazolvány kiadásával teljesíti, 7.3.2.az igazolvány kiadását, cseréjét, pótlását határozattal tagadja meg, ha az igazolvány kiadásának jogszabályi feltételei hiányoznak, vagy a vállalkozó rendelkezik már igazolvánnyal, 7.3.3. az igazolvány visszavonásáról határozatban rendelkezik, 7.3.4. a személyesen át nem vett igazolványokat az átvételre való felhívást követően az igazolvány kiadásától számított 1 év elteltével megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről,

108 7.3.5. kezeli a gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításról szóló törvényben felsorolt adatokat, továbbá az igazolvány kiadásának helyét és keltét, a kiállító hatóság megnevezését, az igazolvány cseréje, pótlása, megtagadásának tényét, az igazolvány visszavonásának és az igazolvány érvénytelenségének tényét, ezen adatokról értesíti a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalt, 7.4. Ellátja a vezetői engedéllyel kapcsolatos feladatokat: 7.4.1. ellenőrzi a járművezetésre jogosító okmányok kiállítása, érvényesítése, cseréje, pótlása iránti kérelem adatait, gondoskodik a kérelem teljesítéséről és az engedély ügyfél részére történő kiadásáról, ellátja a fent jelölt okmányok kiadásával kapcsolatos, hatáskörébe utalt adatkezelési feladatokat, 7.4.2. átvezeti a nyilvántartáson jelölt adatokat, illetőleg adatváltozásokat, 7.4.3. bejegyzi a nyilvántartásba a vezetési jogosultság szünetelését, megszüntetését, a vezetői engedély visszavonását, 7.4.4. törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesít a vezetői engedély nyilvántartásáról, 7.4.5. vezetési jogosultság igazolására, kérelemre ideiglenes vezetői engedélyt állít elő és ad ki, 7.4.6. a nyilvántartás alapján a bevont vezetői engedélyeket az előírt kötelezettségek teljesítése után visszaadja az állampolgárnak 7.5. Ellátja a gépjárművekkel kapcsolatos feladatokat: 7.5.1. a jármű tulajdonjogát igazoló hatósági okmány kiállítására, cseréjére, pótlására irányuló kérelem alapján intézkedik a törzskönyv kiállításáról és az ügyfél részére történő kiadásáról, 7.5.2. ellátja a jármű közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kiállításával, cseréjével, pótlásával és az ügyfél részére történő átadásával kapcsolatos feladatokat, 7.5.3. intézi a rendszámtábla kiadásával, érvényesítésével kapcsolatos feladatokat 7.5.4. továbbítja az okmánytár részére a nyilvántartásba történő bejegyzés és az okmányok kitöltésének alapját képező iratokat, 7.5.5. az okmányok elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén a körözési nyilvántartást vezető szerv értesítésével kezdeményezi az okmánykörözés elrendelését, 7.5.6. gondoskodik az engedély visszavonásáról, bevonásáról, a jármű forgalomból történő kivonásáról, valamint az ezekkel a feladatokkal összefüggő adatok nyilvántartásba történő bevezetéséről, továbbá az okmány és rendszámtábla-körözés elrendeléséről, 7.5.7. a jármű tulajdonjogát igazoló hatósági okmányok alapján intézkedik a tulajdonjog nyilvántartásba történő bejegyzéséről, új okmányok kiállításáról, cseréjéről 7.5.8. ellátja a gépjármű forgalmi engedély kiadásával, cseréjével, pótlásával kapcsolatos feladatokat, gépjárművek forgalomból történő ideiglenes, végleges kivonása, forgalomba való ismételt visszahelyezése

109 7.5.9. a járművet kérelemre, valamint hivatalból kivonja a forgalomból és annak tényét a nyilvántartásba bejegyzi, 7.5.10. vezeti a gépjármű nyilvántartást, teljesíti az egyedi adatszolgáltatás iránti kérelmeket 7.5.11. ellátja a forgalmi engedély, törzskönyv, rendszámtábla érvénytelenítésével, selejtezésével kapcsolatos feladatokat 7.5.12. állandó és ideiglenes forgalmi engedély és törzskönyv kiállítása, cseréje, pótlása 7.5.13. üzembentartói jog bejegyzése, gépjárművek műszaki adataiban bekövetkezett változás nyilvántartásba vétele, bejegyzése 7.5.14. rendszámtábla (egyedi, különleges, ideiglenes) kiadása, érvényesítő címkével való ellátása, cseréje, pótlása 7.5.15. közúti közlekedési nyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok 7.6. egyéb okmányirodai ügyek területén: 7.6.1. ellátja a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának kiadását, meghosszabbítását, cseréjét, pótlását, visszavonását 7.6.2. az okmányirodai illetékek csekken történő befizetését biztosítja, a tévesen befizetett összeg visszautalásáról rendelkezik 7.7. Ipari és kereskedelmi igazgatási ügyekben: 7.7.1. ellátja az üzletek működésével kapcsolatos hatósági feladatokat, kiadja a működési engedélyt, 7.7.2. megtiltja a működési engedélyben az egyes termékek értékesítését, ha a szakhatóságok, az üzletkörön belül egyes termékek értékesítéséhez, illetve tevékenységek végzéséhez nem járul hozzá, 7.7.3. nyilvántartást vezet az üzletekről a működési engedély alapján, 7.7.4. bezárhatja ideiglenesen az üzletet az észlelt hiányosság megszüntetéséig, ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az üzlet, vagy az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytatók a jogszabályokban foglalt előírásoknak nem felelnek meg, illetve azokat nem tartják be, 7.7.5. visszavonja a működési engedélyt a jogszabály által meghatározott esetekben 7.7.6. mozgóárusítást engedélyezhet a területileg illetékes gazdasági kamara véleményének kikérésével, 7.7.7. megtilthatja szórakoztató játékok folytatását; illetve a játék- és pénznyerőautomata üzemeltetését, ha az jogszabálysértő, vagy a közízlést, a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sérti, 7.7.8. korlátozhatja az üzlet nyitva tartását, ha külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket figyelmeztetés ellenére ismételten túllépik, illetve elrendelheti a kötelező zárva tartási időszakot, 7.7.9. hitelesíti a számozott oldalú vásárlók könyvét, 7.7.10. vizsgálhatja két évre visszamenőleg a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket, 7.7.11. ellátja a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a vendéglátó-ipari üzletek osztályba sorolásának ellenőrzését,

110 7.7.12. az alsó- és középfokú oktatási, egészségügyi, gyermek – és ifjúságvédelmi intézmények hivatali működési idejének lejárta után az árusítás helye szerint illetékes vámhatóság és rendőrhatóság előzetes véleményének figyelembevételével engedélyezheti a szeszes ital kimérését, árusítását, 7.7.13. előzetes hozzájárulást ad a vásárrendezés, illetve piactartás iránti kérelmező részére az általános rendezési terv figyelembevételével - a vásár, illetve piac létesítéséhez, 7.7.14. nyilvántartásba veszi a vásár, illetve piac helye szerint illetékes település jegyzője a vásár, illetve a piac rendezésére jogosult gazdálkodó szervezetet, illetőleg annak nem minősülő személyt, 7.7.15. a vásár rendezőjével, illetve a piac fenntartójával határozatban közli a szakhatóságok által előírt kötelezettségeket, 7.7.16. engedélyezi a vásár, illetve piac húsz óra utáni nyitva tartását az illetékes rendőrkapitányság véleményének kikérésével, 7.7.17. ellenőrzi a vásárok és piacok rendjének megtartását a jogszabályban megjelölt szakhatóságokkal együttesen, 7.7.18. zajt előidéző üzemi létesítmények vonatkozásában és alkalmi rendezvények esetén zajkibocsátási határértéket állapít meg, 7.7.19. korlátozhatja a zajjal járó tevékenységek, alkalmi rendezvénye megtartását, 7.7.20. a nyilvántartásból való törlésről értesti a jogszabályban megjelölteket.

8. Igazgatási Osztály 8.1.

ellátja a hagyatéki eljárással kapcsolatos feladatokat,

8.2.

végzi a gondnokság alá helyezettek, a gyámság alatt álló kiskorúak ingósága-inak leltározását,

8.3.

jegyzői hatáskörben elbírálja a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei (közlekedési, személygépkocsi szerzési - és átalakítási támogatás) iránti kérelmeit,

8.4.

eljár birtokháborítási ügyek elbírálásában,

8.5.

lefolytatja a telepengedélyezési eljárást, a telepet és a bejelentés köteles tevékenységet nyilvántartásba veszi

8.6.

szükség esetén ellátja a katonai igazgatással kapcsolatos feladatokat,

8.7.

elvégzi a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott jegyzői hatáskörbe utalt feladatokat,

8.8.

intézi a lakáshoz jutók támogatásával kapcsolatos ügyeket,

8.9.

intézi a nem állami és önkormányzati bérlakásban lakók lakbértámogatásával kapcsolatos ügyeket (kiutalás, nyilvántartás)

8.10. körzetközponti feladatokat ellátó jegyzői hatáskörben az üzletszerű társasházkezelői, és ingatlankezelői tevékenység tekintetében ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatósági feladatokat lát el, ezen belül nyilvántartást vezet

111 8.11. a megyeszékhely szerinti városi önkormányzat jegyzőjeként az üzletszerű ingatlanközvetítői illetőleg ingatlanvagyon értékelő és közvetítő tevékenység tekintetében ingatlanvállalkozás felügyeleti hatóságként jár el, ezen belül nyilvántartást vezet 8.12. a temetkezési szolgáltatás és a temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggően szolgáltatás felügyeleti hatóságként jár el 8.13. véleményezi a pirotechnikai terméknek a település belterületén illetve külterületi lakott helyen történő szabadtéri felhasználását 8.14. mezőgazdasági igazgatás terén elvégzi a jegyzői hatáskörbe utalt feladatokat, úgymint: 8.14.1. 8.14.2. 8.14.3. 8.14.4. 8.14.5.

állatvédelem, növényvédelem, gyümölcstelepítés, vadkár jegyzőkönyvezése, vadászterületi résztulajdonosok jogi képviseletének ellátása.

8.15. hatósági bizonyítványok, igazolások kiállítása, 8.16. hirdetmények közzététele (hatóságoktól, végrehajtóktól, továbbá ügyfelektől termőföldre vonatkozó elővásárlási, előhaszonbérleti jog gyakorlására) 8.17. talált tárgyak őrzésével kapcsolatos feladatok ellátása, 8.18. a polgármester fogadóórájára bejelentkező ügyfelek előjegyzése és kiértesítése, 8.19. jegyzői hatáskörben eljár szabálysértési ügyekben: 8.19.1. pénzbírságot, elkobzást, figyelmeztetést állapít meg, 8.19.2. közreműködik a pénzbírság, a helyszíni bírság behajtásában, 8.19.3. igazolást állít ki fegyvertartási engedélyhez, továbbá a Szerencsejáték Felügyeletnél munkakör betöltéséhez, 8.19.4. önálló iktatást, irattározást végez. 9. Építésügyi Osztály 9.1. 9.1.1. 9.1.2. 9.1.3. 9.1.4. 9.1.5. 9.1.6. 9.1.7. 9.1.8.

ellátja az építésügyi igazgatással kapcsolatos feladatokat, ennek keretében: építési engedélyezi eljárást folytat le, építési bejelentési eljárást folytat le, ellátja az engedélytől eltérő, vagy engedély nélkül végzett építési munkákkal kapcsolatos teendőket, lefolytatja az építésrendészeti eljárásokat, építésügyi ellenőrzést folytat le, végzi az építmények használatba vételére és az eltérő használatára vonatkozó eljárást, végzi az építmények és létesítmények rendeltetéstől eltérő használatával kapcsolatos feladatokat, végzi az egyéb építési feladatokat,

9.2. tájékoztatást ad a településrendezési tervekkel és szabályozási tervekkel kapcsolatosan, az illetékességi terület települései vonatkozásában, Nyíregyháza tekintetében az ingatlanok beépíthetőségére, telekalakítására vonatkozóan a lakosság részére,

112 9.3. teljesíti a személy- és teherfelvonókkal, továbbá a mozgólépcsőkkel kapcsolatos feladatokat, 9.4. az útügyi hatósági tevékenység keretében: 9.4.1. engedélyezi a járdák és gyalogutak létesítését, 9.4.2. ellátja az egyéb, jegyzői útügyi hatósági tevékenységeket, 9.5.

ellátja természetvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat,

9.6. 9.6.1. 9.6.2. 9.6.3. 9.6.4.

a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok keretében: ellátja a zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos teendőket, végzi a levegőtisztaság-védelmi feladatokat, ellátja a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat, gondoskodik az egyéb környezetvédelmi feladatok ellátásáról,

9.7.

a vízügyi hatósági tevékenység keretében:

9.7.1. a vízjogi engedélyezési eljárásokat folytat le (sekély fúrású kút, házi szennyvíztisztító, szennyvíz szikkasztás engedélyezése) 9.7.2. lefolytatja a szabálytalanul létesített csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatos eljárásokat, 9.7.3. megteszi a helyi vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos hatósági intézkedéseket, 9.8.

ellátja a házszám-igazolással feladatokat, melynek keretében:

kapcsolatos

polgármesteri,

hatósági

9.8.1. ellenőrzi a használt házszámokat, 9.8.2. új házszámot állapít meg, 9.8.3. módosítja a nem megfelelő házszámokat. 10. Oktatási, Kulturális és Sport Osztály 10.1. oktatási területen: 10.1.1. figyelemmel kíséri a tankötelezettséggel kapcsolatos feladatok végrehajtását, 10.1.2. közreműködik a közoktatási információs rendszer működtetésében ellátja a kötelező adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, 10.1.3. döntésre előkészíti az óvodai, iskolai felvételekkel, illetve körzethatárokkal kapcsolatban, a tanulói jogviszony keletkezésével, illetőleg megszűnésével, tanulói jogviszony időtartama alatt a tanulók jogi ügyeivel kapcsolatos eljárások során hozott döntések, valamint a tanulók fegyelmi ügyeiben hozott határozatok ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket, 10.1.4. közreműködik a kétszintű érettségi és szakmai vizsgák előkészítésében, megtartásában, 10.1.5. közreműködik a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola felvételi létszámának megállapításában,

113 10.1.6. előkészíti és lebonyolítja az oktatási-nevelési intézményvezetői pályáztatást, 10.1.7. ellátja a közoktatási intézmények fenntartói irányításával kapcsolatos döntéselőkészítő tevékenységet, 10.1.8.

közreműködik az önkormányzati közoktatási intézmények törvényességi, szakmai ellenőrzésében, fenntartói jóváhagyásra előkészíti az intézmények alapító okiratát, szervezeti és működési Szabályzatát, a nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét és minőségirányítási programját, és az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtását,

10.1.9.

közreműködik az intézményi költségvetési keretszámok kidolgozásában, az állami normatív hozzájárulás igénylésében, valamint az intézményhálózat éves felújítási tervének összeállításában,

10.1.10.

figyelemmel kíséri és koordinálja a nevelési-oktatási intézményhálózatban a gyermekélelmezéssel kapcsolatos feladatok ellátását, kapcsolatot tart a szolgáltató cégekkel,

10.1.11. figyelemmel kíséri a hazai és az eu-s pályázatokat, pályázatokat készít, közreműködik pályázatok készítésében. 10.1.12. ellátja a helyi önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos költségvetési támogatás, valamint a Prémium Évek Programba bekapcsolódó közalkalmazottak és köztisztviselők után történt kifizetések igénylésére vonatkozó pályázatokkal kapcsolatos feladatokat. 10.1.13 közreműködik a Nyíregyházi Főiskolával való kapcsolattartásban, koordinálja az együttműködési megállapodásban foglaltak végrehajtását, 10.2.

kulturális és közművelődési területen:

10.2.1. segíti a kulturális és közművelődési szolgáltatás ellátását, színvonalának javítását, a hagyományok őrzését, művészi értékek létrehozását, 10.2.2. kapcsolatot tart a városban működő kulturális és közművelődési feladatokat ellátó szervekkel, az önkormányzati szervek esetében részt vesz a tevékenységek koordinálásában 10.2.3. segíti a városban működő kulturális szervezetek, egyesületek, intézmények munkáját, művelődési céljainak megvalósulását, 10.2.4. ellenőrzi a városi szintű kulturális ünnepségek előkészítését, lebonyolítását, 10.2.5. szervezi és előkészíti az önkormányzati nemzeti ünnepségek méltó megünneplését,

114

10.2.6. szakmai szempontból véleményezi a városban megrendezésre kerülő nagyrendezvények szervezését, segíti azok koordinálását, 10.2.7. részt vesz a kulturális intézmények éves munkatervének és beszámolóinak véleményezésében, 10.2.8. figyelemmel kíséri a közművelődési megállapodásokban foglalt feladatok ellátását, 10.2.9. segíti a városi civil szerveződések és az önkormányzat közötti kulturális jellegű együttműködését, 10.2.10. figyelemmel kíséri a különböző közművelődési pályázatokon elnyert pénzeszközök felhasználását, 10.2.11. előkészíti és lebonyolítja a közművelődési intézményvezetői pályáztatást, 10.2.12. szervezi a város művészeti, közművelődési értékeinek bemutatását, elősegíti a kulturális mecenatúrát, 10.2.13. fenntartói jóváhagyásra előkészíti a kulturális intézmények alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát, 10.2.14. közreműködik az intézményi költségvetési keretszámok kidolgozásában, részt vesz a kulturális ágazatra vonatkozó költségvetés előkészítésében, 10.2.15. koordinatív feladatokat lát el a város művészeti életével kapcsolatban, 10.2.16. ellátja az önkormányzat kötelező kulturális feladatainak koordinálását, szervezését, 10.2.17. közreműködik az önkormányzati közművelődési intézmények törvényességi, szakmai ellenőrzésében, 10.2.18. közreműködik a köztéri alkotások létrehozásával, elhelyezésével, állapotának fenntartásával kapcsolatos előkészítő tevékenységben, 10.2.19. figyelemmel kíséri a kulturális, közművelődési pályázati kiírásokat, szervezi a pályázatokon való részvételt, 10.2.20. közreműködik a város kulturális ellátottságának fejlesztésében, segítséget nyújt a városi művészeti együttesek munkájához, 10.2.21. koordinálja a kulturális szakemberek szervezett képzését. 10.3.

gyermek- ifjúsági és sport területen:

115 10.3.1. közreműködik a helyi sportélet középtávú fejlesztési céljait meghatározó sportkoncepció elkészítésében és gondoskodik annak végrehajtásáról, 10.3.2. együttműködik a helyi sportszervezetetekkel, diák-sportszervezetekkel és oktatási intézményekkel, 10.3.3. kapcsolatot tart az önkormányzati tulajdonú sportlétesítményeket működtető sportszervezetekkel, 10.3.4.

segítséget nyújt az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásához, valamint az iskolai diák-sportszervezetek működéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez,

10.3.5. segíti a sportági és iskolai versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára, 10.3.6.

részt vesz a feladatkörébe utalt országos és nemzetközi sportkapcsolatokban, különös tekintettel a testvér- és partnervárosokra vonatkozóan,

10.3.7. ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő feladatokat,

városi

10.3.8. figyelemmel kíséri a sport támogatását célzó pályázatokat és segíti a helyi sportszervezetek ezeken történő részvételét, 10.3.9. részt vesz a város sportjáról szóló rendelet elkészítésében, végrehajtásában és az ehhez kapcsolódó sportfinanszírozási rendszer működtetésében, 10.3.10. ellátja az önkormányzat ifjúsági feladatainak koordinálását, 10.3.11. segíti a városban működő ifjúsági, diákszervezetek, ifjúsággal foglalkozó szervek, civilszervezetek tevékenységét, 10.4.

idegenforgalom területén:

10.4.1. közreműködik az idegenforgalom középtávú fejlesztési céljait meghatározó turizmusfejlesztési koncepció végrehajtásában, 10.4.2. közreműködik a helyi és a térségi Turisztikai Desztinációs Menedzsment Szervezet felállításában és működtetésében, 10.4.3. figyelemmel kíséri a város idegenforgalmi helyzetének alakulását, segíti a városban működő idegenforgalmi szervezetek, egyesületek munkáját, 10.4.4. kapcsolatot tart a megye és a régió idegenforgalmi szervezeteivel, szorgalmazza és szervezi együttműködésüket,

116

10.4.5. figyelemmel kíséri az idegenforgalmi, turisztikai pályázati kiírásokat, szervezi a pályázatokon való részvételt. 10.5. külkapcsolatok és európai uniós ügyek területén: 10.5.1. közreműködik az önkormányzat és a és a Polgármester Hivatal európai uniós csatlakozásából adódó feladatok szervezésében, 10.5.2. segíti a helyi és régiós külkapcsolatokból adódó feladatok végrehajtását, 10.5.3. közreműködik az önkormányzat – különös tekintettel a testvér- és partnervárosi – nemzetközi kapcsolatainak szervezésében, 10.5.4. elősegíti a külföldi delegációk fogadásának tervezését és lebonyolítását, 10.5.5. közreműködik a városi delegációk külföldi kiutazásának szervezésében, 10.5.6. koordinálja a Külügyi Tanácsadó Testület munkáját, 10.5.7. segíti az önkormányzat intézményeinek nemzetközi kapcsolatait, 10.5.8. együttműködik és kapcsolatot tart a helyi eu-s és nemzetközi kapcsolatokat ápoló civil szervezetekkel. 10.6. Ellátja az oktatás, a gyermek, ifjúsági és sport, a kulturális és civil kapcsolatok az európai uniós ügyek, nemzetközi kapcsolatok és idegenforgalmi feladatkörökben működő bizottságok titkári feladatait. 10.7. Javaslatot tehet az oktatás, a kultúra, a gyermek és ifjúsági kérdések, valamint a sport területén kitüntetések és elismerések adományozására, illetve kezdeményezheti azok alapítását. 10.8. A polgármester, alpolgármesterek és a jegyző lakossági kapcsolatainak erősítése érdekében: 10.8.1. szervezi a polgármester fogadóóráit, közreműködik az ott felvetődött problémák megoldásában 10.8.2. biztosítja a civil szervezetekkel való rendszeres kapcsolattartást, 10.8.3. szakmai és lakossági fórumok szervezésével biztosítja a polgármester döntéseinek, elképzeléseinek nyilvánosságát 10.8.4. nyilvántartja a képviselői fogadóórákat, lakossági fórumokat 10.8.5. tervezi, figyeli és elemzi a Közgyűlés és szervei megjelenítését a helyi és az országos sajtóban

117 10.9.

A sajtóval való kapcsolattartás, és az Önkormányzat tevékenységének nyilvánossága érdekében:

10.9.1. működteti a Városháza sajtószolgálatát, szervezi sajtótájékoztatókat, kapcsolatot tart a helyi médiumokkal

a

10.9.2. előkészíti, vezetői egyeztetés után biztosítja a Közgyűlés és a Polgármesteri Hivatal sajtónyilatkozatainak megjelenését 10.9.3. a helyi média mellett kapcsolatot tart a regionális és országos médiumokkal, a hirdetések mellett koordinálja a marketing célú megjelenéseket 10.9.4. szervezi és nyilvánosságát

összehangolja

a

Közgyűlés

eseményeinek

11. Gyámhivatal 11.1. a gyermekek védelme érdekében: 11.1.1. elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál, arra alkalmas személynél, nevelőszülőnél, gyermekotthonban, fogyatékos személyek otthonában vagy pszichiátriai betegek otthonában 11.1.2. megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését 11.1.3. dönt az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatáról, megszüntetéséről és megváltoztatásáról 11.1.4. átmeneti vagy tartós nevelésbe veszi a gyermeket és részére gyámot (hivatásos gyámot) rendel 11.1.5. dönt a nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról, azt figyelemmel kíséri, 11.1.6. dönt a nevelésbe vétel megszüntetéséről, 11.1.7. dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről, megszüntetéséről, 11.1.8. dönt a gondozási díjfizetési kötelezettség megállapításáról, megszüntetéséről, 11.1.9. megállapítja a nevelésbe vett gyermek lakóhelyét, 11.1.10. dönt a nevelési felügyelet elrendeléséről, 11.1.11. közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban, 11.1.12. eljár az eredménytelen védelembe vételről szóló jegyzői értesítés alapján, 11.2. a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban dönt: 11.2.1. az otthonteremtési támogatás megállapításáról, 11.2.2. a gyermektartásdíj megelőlegezéséről, 11.3. a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében: 11.3.1. teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel 11.3.2. megállapítja a gyermek családi és utónevét 11.3.3. hozzájárul a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és eseti gondnokot rendel

118 11.3.4. megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők vagy képzelt apa adatait, 11.4. az örökbefogadással kapcsolatban: 11.4.1. dönt az örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról 11.4.2. dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról 11.4.3. elbírálja és jóváhagyja a szülő ismeretlen személy által örökbefogadásához adott jognyilatkozatát 11.4.4. dönt az örökbefogadás engedélyezéséről 11.4.5. dönt közös kérelem esetén az örökbefogadás felbontásáról 11.4.6. felvilágosítást ad a vérszerinti szülő adatairól, 11.5. pert indít: 11.5.1. a gyermek elhelyezése, illetve kiadatása 11.5.2. a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése 11.5.3. a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása 11.5.4. a gyermek örökbefogadásának felbontása 11.5.5. a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés, annak felülvizsgálata és megszüntetése iránt, 11.6. feljelentést tesz: 11.6.1. a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása 11.6.2. a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt, 11.7. a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban: 11.7.1. dönt a gyermek és a szülő, valamint más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartásáról, 11.7.2. intézkedik a bíróság, illetve a gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról 11.7.3. dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról 11.7.4. dönt a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülő egyetértésének hiányában 11.7.5. hozzájárul a gyermek családba fogadásához, 11.7.6. jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot 11.7.7. engedélyezi a szülői ház vagy a szülők által kijelölt tartózkodási hely elhagyását, 11.7.8. dönt a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezéséről 11.7.9. eljár a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatban 11.7.10. engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport, modell vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását, 11.8. a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatban: 11.8.1. gyámot, hivatásos gyámot rendel és irányítja, felügyeli a tevékenységét 11.8.2. ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel és irányítja, felügyeli a tevékenységét 11.8.3. zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot, ügygondnokot, az ügyei vitelében akadályozott személy képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel,

119 11.9. a vagyonkezeléssel kapcsolatban: 11.9.1. dönt a gyermekek, gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy folyószámlán történő elhelyezéséről, felhasználásáról, befektetéséről, letétben kezeléséről 11.9.2. dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról 11.9.3. rendszeres felügyelete alá vonhatja a szülő vagyonkezelését 11.9.4. elbírálja a rendszeres, eseti és végszámadást 11.9.5. közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyoni értékű jogával kapcsolatos ügyekben 11.9.6. közreműködik a hagyatéki eljárásban. 12. Szociális Osztály 12.1. A társadalompolitika területén: 12.1.1. részt vesz a helyi társadalomra vonatkozó szociológiai kutatások, koncepciók elkészítésében, figyelemmel kíséri a humán infrastruktúra alakulását, javaslatokat dolgoz ki a minimális szintű ellátási kötelezettség kialakítására és ellenőrzi ezek érvényesülését 12.1.2. figyelemmel kíséri az idősügy, a gyermekvédelem, a hajléktalanellátás, a fogyatékosügy, a munkanélküliség és a családpolitika helyzetét, alakulását, javaslatokat dolgoz ki 12.1.3 . közreműködik a szociális, gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztésére irányuló pályázati programok kidolgozásában, lebonyolításában 12.1.4. kapcsolatot tart az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti szolgáltatokkal, intézményekkel, közreműködik szakmai programjaik megvalósításában, költségvetésük kidolgozásában, végrehajtásában, ellenőrzi tevékenységüket 12.1.5. koordinálja a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás és az Önkormányzat fenntartásában működő intézmények szakmai tevékenységét 12.1.6. előkészíti és lebonyolítja az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti intézmények vezetőinek kinevezésével kapcsolatos pályáztatást 12.1.7. közreműködik a szociális, gyermekjóléti alapszolgáltatások és szakosított ellátási formák körébe tartozó önkormányzati döntések előkészítésében, figyelemmel kíséri a nem állami szervekkel kötött szociális és/vagy gyermekjóléti tárgyú feladatellátási szerződések megvalósulását 12.1.8. biztosítja a feladatköréhez tartozó bizottság működésének feltételeit, ellátja a bizottsági titkári feladatokat 12.1.9. biztosítja a területéhez tartozó közalapítvány működésének feltételeit, ellátja a titkári feladatokat

120 12.1.10. külön meghatalmazás alapján ellátja a Polgármesteri Hivatal, illetve az Önkormányzat képviseletét a megyei, regionális és országos hatáskörű tanácsok, érdekképviseleti fórumok, a bíróság és a közjegyzők előtt az osztály hatáskörébe tartozó ügyekben 12.1.11. előkészíti, koordinálja és működteti a működteti a feladatköréhez tartozó kerekasztalokat, képviseli az Önkormányzatot ezek ülésein 12.2. Az egészségpolitikai területén: 12.2.1. biztosítja az egészségügyi referens feladatainak ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, 12.2.2. részt vesz a helyi társdalom egészségi állapotának felmérésére vonatkozó kutatások, koncepciók elkészítésében, ellenőrzi megvalósulásukat 12.2.3. kapcsolatot tart a város területén működő egészségügyi szolgáltatókkal, intézményekkel, az ÁNTSZ és az egészségbiztosítás szerveivel 12.2.4. ellátja a külön jogszabályban meghatározottak szerint, a jegyző hatáskörébe utalt egészségügyi igazgatási feladatokat

12.3. A gyermekvédelmi és a gyámügyi igazgatás területén: 12.3.1. közreműködik a jegyző és a polgármester hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni támogatások döntésre előkészítésében: 12.3.1.1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 12.3.1.2. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 12.3.1.3. kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 12.3.1.4. óvodáztatási támogatás megállapítása iránti kérelmek döntésre előkészítésében, feltételeinek felülvizsgálatában 12.3.2. döntésre előkészíti a jegyző hatáskörébe utalt gyámügyi igazgatási déseket : 12.3.2.1. védelembe vétel 12.3.2.2. ideiglenes hatályú elhelyezés 12.3.2.3. eseti gondnok, ügygondnok kirendelés 12.3.2.4. családi jogállás rendezése

intézke-

12.3.3 a társhatóságoktól érkező megkeresések, illetve saját kezdeményezés alapján környezettanulmányt készít 12.3.4. kapcsolatot tart és együttműködik a gyermekvédelem területén feladatokat ellátó szervekkel, személyekkel 12.3.5. közreműködik a jegyző hatáskörébe tartozó egyes gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok végrehajtásában 12.4. A szociális igazgatás területén:

121 12.4.1. döntésre előkészíti a jegyző hatáskörébe tartozó egészségügyi, szociális és gyermekjóléti szolgáltatások működési engedélyét és a jegyző nevében – külön jogszabályban meghatározottak szerint – ellátja ezen szolgáltatók és intézmények működésének ellenőrzését 12.4.2. közreműködik egyes szociális ellátások igénybevételéhez szükséges, a jegyző hatáskörébe tartozó feladatok ellátásában 12.4.3. közreműködik a jegyző és a polgármester hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni támogatások döntésre előkészítésében: 12.4.3.1. időskorúak járadéka 12.4.3.2. rendszeres szociális segély 12.4.3.3. rendelkezésre állási támogatás 12.4.3.4. ápolási díj 12.4.3.5. átmeneti segély 12.4.3.6. temetési segély 12.4.3.7. köztemetés 12.4.3.8. közgyógyellátás 12.4.3.9. lakásfenntartási támogatás 12.4.3.10. adósságcsökkentési támogatás 12.4.3.11. egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 12.4.3.12. hadigondozási ügyek megállapítása iránti kérelmek döntésre előkészítésében, folyósításában és a feltételek fennállásának felülvizsgálatában 12.4.4. a társhatóságoktól érkező megkeresések, illetve saját kezdeményezés alapján környezettanulmányt készít 12.4.5. a feladatkörébe utalt ellátásokkal összefüggésben együttműködik és kapcsolatot tart a munkaügyi, az egészségbiztosítási szervekkel, a szolgáltató és hitelező szervezetekkel, valamint az adósságkezelési tanácsadást nyújtó társadalmi szervezetekkel, 12.4.6. közreműködik a menekültügyi feladatok ellátásában 12.4.7. közreműködik az egyéb szociális és gyermekvédelmi vonatkozású ügyek döntésre való előkészítésében 12.4.8. személyesen kapcsolatot tart az ügyfelekkel, ügyfélfogadási időben 13. Jegyzői Törzskar: 13.1. a Közgyűlés és a jegyző munkáját segítő csoport keretében biztosítja a Közgyűlés működéséhez és a jegyző feladatai ellátásához szükséges jogi, szervezési és ügyviteli feltételeket, melyek keretében: 13.1.1. elkészíti a Közgyűlés éves munkaterv-tervezetét, 13.1.2. törvényességi szempontból vizsgálja a testületi előterjesztéseket,

122

13.1.3. elkészíti a közgyűlési ülések jegyzőkönyvét, gondoskodik a rendeletek és határozatok érintettek részére történő eljuttatásáról, a döntések nyilvántartásáról, illetve az Önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenítéséről, 13.1.4. a közgyűlési döntések alapján elkészíti a rendelet-módosításokat, és gondoskodik a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról, 13.1.5. előkészíti döntésre a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót, 13.1. 6. előkészíti döntésre a népjóléti igazgatási ügyek másodfokú határozat-tervezeteit, 13.1.7. szervezi a közmeghallgatásokat, 13.1.8. segíti a települési kisebbségi önkormányzatok működését, végzi az ülésekről készült jegyzőkönyvek törvényességi ellenőrzését, 13.1.9. ellátja az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati és a települési kisebbségi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával, az Európai Parlament tagjainak választásával, a népszavazással és a bírósági ülnökök választásával kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatokat, 13.1.10. vizsgálja törvényességi szempontból az átruházott hatáskörgyakorlás során hozott döntéseket, 13.1.11. figyelemmel kíséri az interpellációk, kérdések, közérdekű bejelentések, javaslatok intézését, 13.1.12. döntésre előkészíti a külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatos ügyeket, 13.1.13. a jog eszközével elősegíti a Közgyűlés és a Polgármesteri Hivatal, valamint intézményeik működésének eredményességét, közreműködik a törvényesség érvényre juttatásában, segítséget nyújt a jogok érvényesítéséhez, valamint a kötelezettségek teljesítéséhez, 13.1.14. részt vesz a gazdasági és egyéb döntések, intézkedések, határozatok jogi szempontból történő előkészítésében és végrehajtásában, 13.1.15. részt vesz az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal belső szabályzatainak kidolgozásában, 13.1.16. vezetői felkérésre ellát minden olyan egyéb jogi ügyet, amely a feladatkörébe tartozik, 13.1.17. ellátja az Önkormányzat alapítványaival kapcsolatos feladatokat,

123 13.1.18. az informatikuson keresztül : 13.1.18.1. közreműködik a hivatal informatikai fejlesztésében, figyelemmel kíséri és ellenőrzi az informatikai szerződéseket, teljesítésüket, 13.1.18.2. biztosítja az informatikai jogszabályok érvényesülését, az informatikai adatvédelmi és biztonsági szabályzatban foglaltak betartását, ellenőrzi azokat. 13.1.18.3. belső informatikai szakértőként részt vesz a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati intézmények és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok informatikai ellenőrzésében, 13.1.18.4. a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás önkormányzatai, valamint munkaszervezete megkeresésére megállapodás alapján részt vesz a belső ellenőrzésben. 13.2. a személyügyekkel foglalkozó csoport keretében: 13.2.1.

13.2.1.1. 13.2.1.2. 13.2.1.3. 13.2.1.4. 13.2.1.5. 13.2.1.6. 13.2.1.7.

közreműködik a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében a jegyző, az önkormányzati intézmények vezetői és a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Parancsnoka vonatkozásában a Közgyűlés és a polgármester hatáskörébe tartozó munkáltatói jogok gyakorlásában, ennek keretében: előkészíti a közszolgálati jogviszony létesítésével, valamint megszüntetésével kapcsolatos dokumentumokat, előkészíti az illetményváltozásról szóló értesítéseket, átsorolásokat, előkészíti a jubileumi jutalmak átadásával kapcsolatos dokumentumokat, gondoskodik a jutalmak utalásáról, értesíti az érintetteket a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, nyilvántartja és őrzi a leadott vagyonnyilatkozatokat, elkészíti a pályázati kiírásokat, közreműködik a pályázatok elbírálásában, elkészíti az intézményvezetői pályázatok kiírására vonatkozó közgyűlési előterjesztéseket.

13.2.2. közreműködik a köztisztviselők teljesítménykövetelményeinek meghatározásában, figyelemmel kíséri a köztisztviselők, ügykezelők minősítésének határidőben történő leadását, 13.2.3. közreműködik a köztisztviselők képzésével, kapcsolatos feladatok ellátásában, ennek keretében:

továbbképzésével

13.2.3.1. elkészíti a továbbképzési tervet, 13.2.3.2. nyilvántartja a továbbképzéseken résztvevő dolgozókat, 13.2.3.3. szervezi a közigazgatási vizsgákra történő jelentkezéseket. 13.2.4. közreműködik az egyéb személyügyi feladatok ellátásában, valamint vezeti az előírt nyilvántartásokat,

124 13.2.5. közreműködik az Önkormányzat által alapított kitüntetésekkel kapcsolatos feladatok ellátásában. 14. Ellátási Osztály 14.1. ellátja a Polgármesteri Hivatal és a települési kisebbségi önkormányzatok által használt épületek üzemeltetésével, az igazgatási feladatok anyagi és technikai feltételeinek megteremtésével kapcsolatos feladatokat, 14.2. vezeti a Polgármesteri Hivatal használatában lévő ingatlanok, a Polgármesteri Hivatal és a települési kisebbségi önkormányzatok által használt gépek, berendezések, járművek, szellemi termékek, vagyoni értékű jogok, kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartását, 14.3. gondoskodik a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek működéséhez szükséges anyagok, eszközök beszerzéséről, valamint a befektetett eszközök, kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartásáról és megőrzési felelősségének biztosításáról, 14.4. a Polgármesteri Hivatal eszközeire kiterjedő leltározást készít és végzi elhasználódott készletek selejtezését, 14.5. felülvizsgálja a Polgármesteri Hivatal közüzemi számláit, megköti a közszolgálati szerződéseket, gondoskodik a szerződések állandó karbantartásáról, 14.6. biztosítja a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges üzemeltetési feladatok ellátását (víz, villany, fűtés, karbantartás stb.) külső szolgáltatások igénybevételével, 14.7. tartja a kapcsolatot a beszállítókkal, előkészíti a szerződéseket, részt vesz az ezzel kapcsolatos közbeszerzések előkészítésében, lebonyolításában 14.8. részt vesz és közreműködik az Önkormányzat éves költségvetése elkészítésénél a Polgármesteri hivatal működési kiadásaihoz kapcsolódó pénzügyi kiadások megtervezésében, év közben figyelemmel kíséri a költségkeretek betartását, 14.9. közreműködik a Polgármesteri Hivatal költségvetési beszámolójának elkészítésében, az adatokat továbbítja a Gazdasági Osztály felé. 14.10. javaslatot készít a Polgármesteri Hivatal felújítási, beruházási feladataira, közreműködik azok bonyolításában, 14.11. előkészíti és lebonyolítja a nagy értékű tárgyi eszközök beszerzését, 14.12. a Polgármesteri Hivatal működési, felújítási és beruházási kiadásaihoz kapcsolódóan szerződések, megrendelések alapján rögzíti a kötelezettségvállalásokat, utalványrendeleteket készít,

125 14.13. bonyolítja a vagyonbiztosítási ügyeket, 14.14. beszerzi a szakmai munkához szükséges napilapokat, közlönyöket, szakkönyveket, 14.15. gondoskodik a hivatal tisztántartásáról, karbantartásáról és koordinálja az ezzel kapcsolatos feladatok ellátását, 14.16. irányítja a hivatal portáinak működését, gondoskodik a városháza főbejáratánál az Információs Szolgálat működtetéséről, 14.17. koordinálja a gépkocsi igényléseket, elszámoltatja a gépkocsivezetőket, bonyolítja a gépjárművekkel kapcsolatos ügyek intézését, ellátja a hivatali gépjárművekkel történő szállítási feladatokat, 14.18. gondoskodik az Önkormányzati rendeletben szabályozottak szerint a belváros területére, valamint a Polgármesteri Hivatal udvarára szóló behajtási engedélyek készítéséről, kiosztásáról és nyilvántartásáról, 14.19. bonyolítja a teremfoglalással kapcsolatos feladatokat, 14.20. ellátja a központi postázó és fénymásoló működtetésével kapcsolatos feladatokat, 14.21. közreműködik a munka- és tűzvédelmi előírások betartásával kapcsolatos feladatok ellátásában, 14.22. koordinálja a rendészeti és vagyonvédelmi feladatokat, 14.23. működteti az üzemi étkeztetéshez a városháza konyháját, és biztosítja a hivatali meleg étkeztetés ellátását, 14.24. ellátja az önkormányzati tulajdonú katasztrófavédelmi eszközök és szak anyagok tárolásával és karbantartásával kapcsolatos feladatokat a helyi polgári védelmi kirendeltség vezetőjének irányításával, 14.25. működteti a telefonközpontot, 14.26. ellátja a telefonokkal és mobiltelefonokkal kapcsolatos ügyintézési feladatokat, nyilvántartja a mobiltelefonokkal kapcsolatok költségkeretet, 14.27. ellátja a hivatalsegédi feladatokat, 14.28. nyilvántartja a képviselők természetbeni juttatását, ellátja az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, 14.29. vezeti a bélyegzők nyilvántartását, 14.30. ellátja a polgármester feladatokat,

hivatali

liftek

üzemeltetésével

kapcsolatos

126

14.31. közreműködik a hivatali rendezvények szervezésében és lebonyolításában, technikai feltételek biztosításában, 14.32. ellátja a Polgármesteri Hivatalba érkező posta bontásával, az ügyiratok iktatásával, irattározásával, az iratok selejtezésével és az ügyiratkezeléssel kapcsolatos feladatokat.

15.

Ellenőrzési Osztály

15.1. segíti tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenységével a hivatal működésének fejlesztését, eredményességének növekedését. Tevékenysége során szabályszerűségi-, pénzügyi-, rendszer és teljesítmény illetve informatikai rendszerellenőrzést végez. 15.2. vizsgál, ellenőriz a Polgármesteri Hivatalnál, az önkormányzati intézményeknél, az önkormányzat többségi irányítása alatt álló gazdálkodó szerveknél. 15.3. vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét. 15.4. vizsgálja a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát. 15.5. az önkormányzat által alapított és fenntartott intézményekben pénzügyigazdasági ellenőrzést végez, valamint – Polgármesteri a hivatal illetékes belső szervezeti egységeivel együttműködve – a fenntartói irányítás keretében vizsgálja a közoktatási intézmények gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát. 15.6. ellenőrzi az önkormányzat költségvetéséből céljelleggel támogatások felhasználását a kedvezményezett szervezeteknél.

juttatott

15.7. nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján tett intézkedéseket. 15.8. ellenőrzési megállapításai alapján ajánlásokat fogalmaz meg a polgármester és a jegyző részére a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében. 15.9. elkészíti és a jegyzőnek jóváhagyásra előterjeszti a Belső Ellenőrzési Kézikönyvet és a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai-tervet. Gondoskodik a Kézikönyvben foglalt szabályok betartásáról. 15.10. elkészíti az éves ellenőrzési tervet, melyet a jegyző által történő jóváhagyást követően a Közgyűlés elé terjeszt.

127 15.11. előkészíti az éves összefoglaló ellenőrzési jelentést, melyet a polgármester, jegyző a zárszámadási rendelettervezettel együtt a Közgyűlés elé terjeszt. 15.12. ellátja mindazon feladatokat, melyeket a hatályos jogszabályok, különösen az önkormányzati és az államháztartási törvények, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet a belső ellenőrzési szervezet illetve belső ellenőrzési vezető feladat és hatáskörébe utalnak. 15.13. a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás önkormányzatai, valamint munkaszervezete megkeresésére, megállapodás alapján elvégzi a belső ellenőrzést. 16.

Közterület-felügyelet

16.1. A város közterületein, a közterület-felügyelő országosan egységes egyenruhában, hivatalos személyként történő őr vagy járőrszolgálat keretében: 16.1.1. ellenőrzi a közterületek jogszerű használatát, 16.1.2. felügyeli a közterületen folytatott, engedélyhez, illetve hozzájáruláshoz kötött tevékenységek szabályszerűségét,

útkezelői

16.1.3. megelőzi, megakadályozza, megszakítja, megszünteti, illetve szankcionálja a közterületek rendjére és tisztaságára vonatkozó, jogszabály által tiltott tevékenységet, 16.1.4. közreműködik a közterület, az épített és a természeti környezetvédelmében 16.1.5. közreműködik a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közbiztonság és a közrend védelmében, 16.1.6. közreműködik az önkormányzati vagyon védelmében, 16.1.7. közreműködik a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében, 16.1.8. közreműködik állat és növény-egészségügyi, valamint ebrendészeti feladatok ellátásában, 16.1.9. folyamatosan ellenőrzi a közterületek rendjére vonatkozó önkormányzati rendeletek előírásainak betartását, valamint az azokban meghatározott kötelezettségek teljesítését. 16.2. feladatkörében a jogszabályokban foglalt esetekben és módon intézkedéseket foganatosít, melyek: 16.2.1. igazoltatás, igazoltatásban érintett személy feltartóztatása,

128 16.2.2. 16.2.3. 16.2.4. 16.2.5. 16.2.6. 16.2.7.

előállítás, helyszíni birság kiszabása, dolog visszatartása, jármű feltartóztatása, kerékbilincs alkalmazása, az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő terület, épület vagy építmény lezárása, belépés megakadályozása, az illetéktelenül ott tartózkodó eltávolítása,

16.2.8. szabálytanul elhelyezett, valamint hulladékká vált és elhagyott járművek elszállítása. 16.3.

A felügyelet-vezető:

16.3.1. együttműködik a rendőrséggel, a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal, a katasztrófa védelem helyi szerveivel, a Vám- és Pénzügyörséggel, egyéb állami ellenőrző és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel, így különösen a polgárőrség helyi szerveivel, valamint a feladat ellátásához segítséget nyújtó egyéb szervezettel, gazdálkodószervvel, 16.3.2. folyamatosan kapcsolatot tart az önkormányzat szabálysértési hatóságával a szabálysértési feljelentések, valamint a határidőre be nem fizetett bírságok behajtásának tárgyában, 16.3.3. önálló iktatást és irattározást vezet, jogszabályban meghatározottak szerint adatokat kezel, 16.3.4. szervezi a közterület-felügyelők alkalmassági vizsgálatát, szakmai felkészítését, 16.3.5. törvényben meghatározott célból és adatkörben adatokat vesz át, szerez be, és továbbít, 16.3.6. részt vesz a felügyelői tevékenységgel kapcsolatban a jegyzőhöz benyújtott panaszok kivizsgálásában.

X. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 1./ A Polgármesteri Hivatalt a jegyző, illetve az általa megbízott dolgozó jogosult képviselni. A Polgármesteri Hivatal belső működése során a belső szervezeti egységeket a belső szervezeti egységek vezetői, illetve az általuk - a jegyző egyetértésével - megbízott dolgozók jogosultak képviselni. 2./ A kiadmányozás rendjéről szóló polgármesteri és jegyzői együttes utasítást a jelen ügyrend 4. számú. függeléke tartalmazza.

129 3./ A költségvetési gazdálkodást érintő kiadmányozás rendjéről szóló polgármesteri és jegyzői együttes utasítást a jelen ügyrend 5. számú függeléke tartalmazza. 4./ Az ügyiratkezelés és az iktatás rendjéről szóló jegyzői utasítást a ügyrend 6. számú függeléke tartalmazza.

jelen

5./ A Polgármesteri Hivatalban a bélyegzőhasználat rendje az alábbi: 5.1. a polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármestere, Alpolgármestere, és Jegyzője feliratú, középen a magyar címert ábrázoló körbélyegzők használatára saját személyükben jogosultak. 5.2. a Polgármesteri Hivatal hivatalos körbélyegzője: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala feliratú, középen a magyar címerrel, 5.3. a Gyámhivatal hivatalos körbélyegzője: Gyámhivatal Nyíregyháza feliratú, középen a magyar címerrel, 5.4. az Adóosztály és az államigazgatási hatósági feladatok ellátásában közreműködő belső szervezeti egységek sorszámozott jegyzői körbélyegzőt használnak, 5.5. a Közterület-felügyelet hivatalos körbélyegzője: Közterület-felügyelet Nyíregyháza feliratú, középen a magyar címerrel. 5.6. a hivatalos bélyegző lenyomatát csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával ellátott kiadmányokon lehet használni, 6./ A polgármester és a jegyző szükség szerint, de legalább évente munkaértekezletet tart a Polgármesteri Hivatal dolgozói részére, melyeken az elvégzett munka időszakos értékelése, a következő időszak feladatainak kiadása, és közérdeklődésre számottartó információk átadása történik meg. 7./ Az ügyfélfogadás rendje külön szabályzatban kerül meghatározásra. Az országgyűlési képviselőket, a központi és területi államigazgatási szervek vezetőit és ügyintézőit, továbbá a Közgyűlés képviselőit munkaidőben – ügyfélfogadási időn túl is – soron kívül kell fogadni és részükre a szükséges tájékoztatást megadni. 8./ A Polgármesteri Hivatal dolgozóit a tudomásukra jutott állami szolgálati és üzleti (magán) titok (adat) tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E kötelezettség az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek alapulvételével kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll. A hivatal dolgozói minden olyan adatot, információt és tényt kötelesek a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségüket befolyásolja.

130 9./ A Polgármesteri Hivatal dolgozóinak munkarendjét, közszolgálati jogviszonyuk egyes kérdéseit külön rendelet, valamint a közszolgálati szabályzat szabályozza. 10./ A belső szervezeti egység dolgozóinak munkaköri leírását jelen ügyrendben foglaltak alapulvételével a jóváhagyást követő 60 napon belül kötelesek a belső szervezeti egységek vezetői elkészíteni, s azt a dolgozóknak írásban kiadni. A Polgármesteri Hivatal dolgozói a munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást.

XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1./ Jelen ügyrend 2010. február 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala belső szervezeti tagozódásának és ügyrendjének megállapításáról szóló 4/2004. (I.28.) számú közgyűlési határozat, és az azt módosító 59/2004.(II.25.), 34/2005. (II.23.),60/2006.(III.29.),133/2006.(V.31.), 26/2007.(II.12.),168/2007.(VIII.27.) és a 273/2007. (XII.17.) számú határozatok hatályukat vesztik. 2./ Az ügyrendben szabályozottak hatályosulását a jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri, s a szükséges és indokolt változtatásokra a megfelelő intézkedéseket megteszi. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala belső szervezeti tagozódásának és ügyrendjének megállapításáról szóló 6/2010. (I.18.) számú határozat függelékei: 1. számú függelék:

A Polgármesteri Hivatal alapító okirata

2. számú függelék:

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

3. számú függelék:

A belső szervezeti egységek felépítése

4. számú függelék:

A kiadmányozás rendjéről szóló polgármesteri és jegyzői együttes utasítás

5. számú függelék:

A költségvetési gazdálkodást érintő kiadmányozás rendjéről szóló polgármesteri és jegyzői együttes utasítás

6. számú függelék:

Az ügyiratkezelés és iktatás rendjéről szóló jegyzői utasítás

131

7./ napirend: Előterjesztés „Érkert lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása” című pályázati program módosított pénzügyi tervének elfogadására Előadó: Giba Tamás alpolgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Hajzer Gábor az előterjesztő. Van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincsen. Bizottságok tárgyalták, helyesebben egy bizottság tárgyalta a Városfejlesztési Bizottság. Jánócsik Csabáé a szó. Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság 10 igen, 1 tartózkodással támogatta az előterjesztés elfogadását. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 22 képviselő. A Közgyűlés 22 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 7/ 2010. (I. 18.) számú határozat „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása” című pályázati program módosított pénzügyi tervének elfogadásáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása” című kiemelt pályázati program 1. fázisa készítésének alapjául szolgáló projektlistát és költségvetést az 1. számú mellékletben foglaltak szerint e l f o g a d j a. U t a s í t j a a Városfejlesztési Iroda vezetőjét a fenti dokumentum felhasználásával az EATT érintett részeinek módosítására, és a pályázati dokumentáció 1. fázisban történő összeállítására és benyújtására. Felelős:

Hajzer Gábor, Városfejlesztési Iroda vezetője

Határidő: 2010. január 30.

132

MELLÉKLET

EXCEL !!!!

133 8./ napirend: Előterjesztés „Az ifjúság aktivizálására települési, regionális és nemzetközi projektekben” című pályázat benyújtásának önkormányzati támogatására Előadó: Nagy László alpolgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Nagy László az előterjesztő. Van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincsen. Bizottság tárgyalta. Dévényi József? Dévényi József:(Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság elnöke) A bizottság támogatta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Nem látok jelentkezőt. Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki támogatja az előterjesztést és a határozati javaslatot szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 24 képviselő. A Közgyűlés 24 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 8/2010. (I.18.) számú határozat „az ijfúság aktivizálása települési, regionális és nemzetközi projektekben” című pályázat benyújtásának önkormányzati támogatásáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta és jóváhagyja. 2./ támogatja, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében a Kulturális Életért Közhasznú Egyesület nyújtja be pályázatát az EACEA 1.2 programra. 9./ napirend: Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladékgazdálkodási Társulás Alapító Okiratának módosítására, a szükséges változások átvezetésére Előadó: Giba Tamás alpolgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Giba Tamás az előterjesztő. Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen szóbeli kiegészítés. Tárgyalta a Jogi és a Közlekedési, Városüzemeltetési Bizottság. Moskovits Károly.

134 Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag elfogadásra javasolja a határozat-tervezetet a közgyűlésnek. Köszönöm. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság Városüzemeltetési Bizottság szintén egyhangúlag támogatta.

elnöke)

A

Csabai Lászlóné:(polgármester) kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki az alapító okirat módosításával egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 25 képviselő. A Közgyűlés 25 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 9/2010. (I.18.) számú határozat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás alapító okiratát módosító okirat elfogadásáról, a szükséges változások átvezetéséről A Közgyűlés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás15/2009. (XI.18.) sz. határozatának megfelelően – elfogadja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás alapító okiratának módosító okiratát és egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát a határozat mellékletei szerint.

1.sz.melléklet A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Alapító Okiratának módosítása A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Alapító Okirata az alábbiak szerint módosul: A Társulás alapító okiratában: a.)

a „4. A társulás alapítói” meghatározása helyébe a „4. A társulás alapítói és a társulás létrehozásáról rendelkező határozatok” meghatározás lép az alábbiak szerint: „4. A társulás alapítói és a társulás létrehozásáról rendelkező határozatok:

135 A társulás alapítói a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és települési önkormányzatok, melyek közgyűlési, képviselő-testületi határozatban döntöttek a társulás létrehozásáról az alábbiak szerint: A társulás alapítói 1. Ajak 2. Anarcs 3. Apagy 4. Aranyosapáti 5. Baktalórántháza 6. Balkány 7. Balsa 8. Barabás 9. Bátorliget 10. Benk 11. Beregdaróc 12. Beregsurány 13. Berkesz 14. Besenyőd 15. Beszterec 16. Biri 17. Botpalád 18. Bököny 19. Buj 20. Cégénydányád 21. Csaholc 22. Csaroda 23. Császló 24. Csegöld 25. Csenger 26. Csengersima 27. Csengerújfalu 28. Darnó 29. Demecser 30. Dombrád 31. Döge 32. Encsencs 33. Eperjeske 34. Érpatak 35. Fábiánháza 36. Fehérgyarmat 37. Fényeslitke 38. Fülesd 39. Fülpösdaróc 40. Gacsály 41. Garbolc 42. Gávavencsellő 43. Géberjén

A társulás létrehozásáról rendelkező határozatok 44/2006. (II.13.) 62/2006. (II.21.) 4/2006./I.26/ 5/2006.(II.14.) 11/2006.(II.3.) 2/2006.(I.26.) 5/2006. (I.26.) 11/2006. (II.13.) 7./2006.(II/14.) 5/2006. (II.09) 2/2006. (I.30.) 12/2006.(I.27.) 4/2006. (II.14.) 3/2006.(I.27.) 8/2006.(II.02). 17/2006.(II.27.) 10/2006. (II.13.) 2/2006.(I.27.) 11/2006.(II.13.) 8/2006. (I.30.) 20/2006. (II.28.) 4/2006. (I.19.) 11/2006. (II.13.) 4/2006. (II.02.) 17/2006. (II.13.) 23/2006. (II.23.) 2/2006. (I.30.) 3/2006. (II.15.) 2/2006.(I.20.) 10/2006. (I.31.) 5/2006. (II.13.) 5/2006.(I.31.) 6/2006. 1/2006. (I. 31.) 11/2006. (II.14.) 5/2006. (II.09.) 11/2006.(I. 31.) 1/2006. (I.30.) 27/2006. (II.28.) 13/2006. (II.13.) 21/2006. (II.15.) 33/2006. (II. 24.) 19/2006. (II.10.)

136 44. Gégény 45. Gelénes 46. Gemzse 47. Geszteréd 48. Gulács 49. Győröcske 50. Győrtelek 51. Gyulaháza 52. Gyügye 53. Gyüre 54. Hermánszeg 55. Hetefejércse 56. Hodász 57. Ibrány 58. Ilk 59. Jánd 60. Jánkmajtis 61. Jármi 62. Jéke 63. Kállósemjén 64. Kálmánháza 65. Kántorjánosi 66. Kék 67. Kékcse 68. Kemecse 69. Kérsemjén 70. Kisar 71. Kishódos 72. Kisléta 73. Kisnamény 74. Kispalád 75. Kisszekeres 76. Kisvárda 77. Kisvarsány 78. Kocsord 79. Komlódtótfalu 80. Komoró 81. Kótaj 82. Kölcse 83. Kömörő 84. Laskod 85. Levelek 86. Lónya 87. Lövőpetri 88. Magosliget 89. Magy 90. Mánd 91. Mándok

2/2006. (I. 30.) 1/2006. (I. 24.) 3/2006. (II. 14.) 2/2006 (I.25.) 14/2006. (II. 23.) 4/2006. (II. 9.) 22/2006. (II.10.) 2/2006. (II.14.) 7/2006. (II.14.) 4/2006. (I.31.) 5/2006. (02.01.) 2/2006. (I.30.) 7/2006. (I.31.) 11/2006.(I.24.) 6/2006. (II.08.) 14/2006. (II.09.) 12/2006. (II.02.) 3/2006. (I.25.) 3/2006. (II.23.) 8/2006.(I.26.) 1/2006./I.31./ 5/2006. (I.18.) 14/2006.(II.14.) 5/2006. (II.15.) 43/2006.(III.2.) 5/2006. (II.19.) 24/2006. (I.19.) 21/2006. (II.15.) 7/2006.(II.14.) 8/2006. (II.27.) 10/2006. (II.13.) 13/2006. (II.09.) 31/2006. (III.06.) 12/2006. (I.31.) 27/2006. (II.23.) 8/2006. (II.13.) 6/2006. (I.19.) 3/2006.(II.07.) 9/2006. (II.23.) 8/2006. (II.13.) 1/2006. (II.01.) 4/2006.(I.26.) 2/2006. (I.25.) 2/2006. (II.10.) 12/2006. (II.20.) 5./2006. (I.23.) 4/2006. (I.31.) 7/2006. (II.08.)

137 92. Máriapócs 93. Márokpapi 94. Mátészalka 95. Mátyus 96. Méhtelek 97. Mérk 98. Mezőladány 99. Milota 100. Nábrád 101. Nagyar 102. Nagycserkesz 103. Nagydobos 104. Nagyecsed 105. Nagyhalász 106. Nagyhódos 107. Nagykálló 108. Nagyszekeres 109. Nagyvarsány 110. Napkor 111. Nemesborzova 112. Nyírbátor 113. Nyírbéltek 114. Nyírbogát 115. Nyírbogdány 116. Nyírcsaholy 117. Nyírcsászári 118. Nyírderzs 119. Nyíregyháza 120. Nyírgelse 121. Nyírgyulaj 122. Nyíribrony 123. Nyírjákó 124. Nyírkarász 125. Nyírkáta 126. Nyírkércs 127. Nyírlövő 128. Nyírlugos 129. Nyírmada 130. Nyírmeggyes 131. Nyírmihálydi 132. Nyírparasznya 133. Nyírpazony 134. Nyírpilis 135. Nyírtass 136. Nyírtelek 137. Nyírtét 138. Nyírtura 139. Nyírvasvári

9/2006. (I.25.) 11/2006.( II.01.) 12/2006. (I.20.) 8/2006. (II.15.) 30/2006. (II.13.) 5/2006. (I.09.) 6/2006.( II.15.) 1/2006. (I.24.) 15/2006. (II.09.) 9/2006. (I.19.) 3/2006. (II.02.) 11/2006. (II.22.) 31/2006. (II.14.) 10/2006. (01.31.) 21/2006. (II.15.) 30/2006. (I.18.) 13/2006. (I.26.) 5/2006. (I.31.) 2/2006. (II.9.) 13/2006. (II.14.) I/2006. (I.26.) 6/2006. (I.25.) 1/2006. (01.27.) 2/2006. (I.26.) 1/2006. (I.25.) 14/2006. (II.14.) 2/2006. (I.26.) 5/2006. (I.25.) 9/2006.(II.15.) 22/2006. (I.24.) 4/2006.(II.13.) 2/2006. (I.25.) 1/2006. (I.26.) 4/2006. (II.08.) 2/2006.( I.17.) 2/2006. (II.13.) 1/2006.(I.30.) 5/2006. (II.14.) 2/2006. (I.23.) 4/2006.(I.27.) 33/2006. (III.01.) 3/2006. (I.31.) 1/2006. (I.30.) 1/2006. (I.30.) 25/2006.(III.01.) 16/2006. (II.14.) 12/2006. (I.30.) 5/2006. (I.18.)

138 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187.

Ófehértó Olcsva Olcsvaapáti Ópályi Ököritófülpös Ömböly Őr Panyola Pap Papos Paszab Pátroha Pátyod Penészlek Penyige Petneháza Piricse Pócspetri Porcsalma Pusztadobos Rakamaz Ramocsaháza Rápolt Rétközberencs Rohod Rozsály Sényő Sonkád Szabolcs Szabolcsbáka Szabolcsveresmart Szakoly Szamosangyalos Szamosbecs Szamoskér Szamossályi Szamosszeg Szamostatárfalva Szamosújlak Szatmárcseke Székely Szorgalmatos Tákos Tarpa Terem Tiborszállás Timár Tiszaadony

2/2006.(I.30.) 4/2006. (II.06.) 1/2006. (I.26.) 9/2006. (II.13.) 9/2006. (II.13.) 5/2006.(I.25.) 15/2006. (XI.30.) 18/2006. (II.15.) 10/2006. (II.14.) 1/2006. (I.19.) 3/2006.(II.08.) 14/2006. (II.17.) 6/2005. (II.14.) 2/2006. (I.25.) 1/2006. (I.26.) 9/2006. (II.27.) 1/2006. (I.30.) 15/2006. (II.1.) 1/2006. (I.30.) 1/2006. (II.06.) 9/2006. (I.26.) 5/2006. (II.09.) 8/2006. (II.13.) 3/2006. (I.18.) 7/2006. (I.25.) 32/2006. (II.20.) 6/2006.(I.31.) 1/2006. (I.31.) 6/2006.(II.1) 7/2006. (II.15.) 1/2006. (01.31.) 11/2006.(I.30.) 4/2005. (II.15.) 11/2006. (II.08.) 7/2006.(I.19.) 7/2006. (II.01.) 7/2006. (I.19.) 2/2006. (I.23.) 10/2006. (II.16.) 9/2006. (I.24.) 3/2006.(I.31.) 7/2006. (I.27.) 7/2006. (I.30.) 3/2006. (I.17.) 9/2006. (I.30.) 21/2006. (I.26.) 4/2006. (II.09.) 1/2006. (I.30.)

139 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222. 223. 224. 225. 226. 227. 228. 229. 230. 231. 232. 233.

Tiszabecs Tiszabercel Tiszabezdéd Tiszacsécse Tiszadada Tiszadob Tiszaeszlár Tiszakanyár Tiszakerecseny Tiszakóród Tiszalök Tiszamogyorós Tiszanagyfalu Tiszarád Tiszaszalka Tiszaszentmárton Tiszatelek Tiszavasvári Tiszavid Tisztaberek Tivadar Tornyospálca Tunyogmatolcs Túristvándi Túrricse Tuzsér Tyukod Újdombrád Újfehértó Újkenéz Ura Uszka Vaja Vállaj Vámosatya Vámosoroszi Vásárosnamény Vasmegyer Záhony Zajta Zsarolyán Zsurk Szabolcs-Szatmár-Bereg MÖK Cigánd Dámóc Kisrozvágy

12/2006. (II.08.) 8/2006. (I.30.) 5/2006. (II.9.) 2/2006. (I.31.) 22/2006.(II.15.) 30/2006. (II.02.) 19/2006. (III.02.) 9/2006. (II.14.) 29/2006. (II.21.) 5/2006. (I.30.) 1/2006. (I.26.) 7/2006. (II.10.) 1/2006. (I.27.) 5/2006. (II.08.) 2/2006. (I.31.) 3/2006. (I.31.) 5/2006. (II.14.) 30/2006. (II.27.) 1/2006. (II.02.) 4/2006. (I.25.) 9/2006. (I.19.) 1/2006. (I.24.) 1/2006.(I.31.) 8/2006. (II.13.) 5/2006. (I.31.) 10/(II.10.) 3/2006. (I.30.) 7/2006. (II.13.) 8/2006. (I.31.) 8/2006. (II.13.) 2/2006. (I.30.) 8/2006.(II.13.) 32/2006. (II.10.) 2/2006. (I.31.) 2/2006. (I.24.) 9/2006. (I.31.) 2/2006. (II.02.) 3/2006. (I.25.) 5/2006. (II.09.) 19/2006. (II.21.) 8/2006. (I.12.) 2/2006. (II.09.) 18/2006. (III.4.) 11/2006. (II.13.) 5/2006. (I.25.) 1/2006. (01.30.)

140

b.)

5/2006. (I.26.) 1/2006. (01.30.)

236. 237. 238.

Ricse Révleányvár Semjén

4/2006. (II.06.) 2/2006. (I.30.) 6/2006. (02.14.)

239.

Tiszacsermely

18/2006. (I.23.)

240. 241.

Tiszakarád Zemplénagárd

2/2006. (I.30.) 2/2006. (I.27.)

A társulás működési köre: a társulást alapító megyei önkormányzat és települési önkormányzatok közigazgatási területe.”

a „9. A társulás típusa” meghatározás helyébe a „9. A társulás tevékenység jellege szerinti típusa” meghatározás lép az alábbiak szerint: „9.

d.)

Lácacséke Nagyrozvágy

a „8. A társulás működési területe” meghatározás helyébe a „8. A társulás működési köre” meghatározás lép az alábbiak szerint: „8.

c.)

234. 235.

A társulás tevékenység jellege szerinti típusa: Közszolgáltató közüzem, szilárdhulladékgazdálkodási projekt megvalósítására létrehozott jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás.”

a „A társulás irányító szerve, székhelye” megjelölés új 10. pontként az alábbiak szerint kerül beépítésre, az ezt követő pontok számozása értelemszerűen változik: „10. A társulás irányító szerve, székhelye: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladékgazdálkodási Társulás Társulási Tanácsa, 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.”

e.)

a „12. A társulás jogállása” megjelölés az alábbiak szerint módosul: A társulás jogállása: „Jogi személyiséggel rendelkező”.

f.)

a „A társulás a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint” megjelölés új 13. pontként az alábbiak szerint kerül beépítésre, az ezt követő pontok számozása értelemszerűen változik:

141

„13.

A társulás a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv”.

g.)

a „A társulás jogszabályban meghatározott közfeladata” meghatározás új 15. pontként az alábbiak szerint kerül beépítésre, az ezt követő pontok számozása értelemszerűen változik: „15. A társulás jogszabályban meghatározott közfeladata: A társult önkormányzatok közigazgatási területén összehangolt fejlesztések, közös társulási programok kialakítása abból a célból, hogy a társult önkormányzatok közigazgatási területén korszerű, EU konform regionális hulladékgazdálkodási rendszert alakítsanak ki és a térségben elősegítsék a felhagyott, korszerűtlen, vagy illegális hulladéklerakók felszámolását, környezetvédelmi projektet dolgozzanak ki, a megvalósításhoz pályázatot készítsenek és nyújtsanak be a társult önkormányzatok közreműködésével.”

h.)

az „Államháztartási szakágazati azonosító” megjelölés új 16. pontként az alábbiak szerint kerül beépítésre, az ezt követő pontok számozása értelemszerűen változik: „16. Államháztartási szakágazati azonosító: 38.21’08 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítás 38.11’08 Nem veszélyes hulladékok gyűjtése 38.12’08 Veszélyes hulladék gyűjtése 38.22’08 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 38.32’08 Hulladék újrahasznosítása 68.20’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése”

i.)

„A társulás alaptevékenysége” és „A társulás egyéb tevékenységet nem végez” megjelölés törlésre kerül és „A társulás alap- és kiegészítő tevékenysége” meghatározás új 17. pontként az alábbiak szerint kerül beépítésre, az ezt követő pontok számozása értelemszerűen változik: „17.

A társulás alap- és kiegészítő tevékenysége: Alap- és kiegészítő tevékenysége 2009.07.01.-2009.12.31-ig hatályos szakfeladat rendje szerinti besorolása:

142

1. Alaptevékenység: 902113 751791

Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység Máshová nem sorolható szervek tevékenysége

2. Kiegészítő tevékenység: 701015

Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítás

Alap- és kiegészítő tevékenysége 2010.01.01-től hatályos szakfeladat rendje szerinti besorolása: 1. Alaptevékenység: 382101 382102

Települési hulladék kezelése, ártalmatlanítása Egyéb nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 382103 Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása 2. Kiegészítő tevékenység: 381101 381102 381103 381104 381201 381202 382200 383201 383202 383203 383204 682001 682002

Települési hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása Egyéb nem veszélyes hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása Egyéb nem veszélyes hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása Egészségügyi és más fertőzésveszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása Egyéb veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, berakása Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Nem veszélyes hulladél anyagában történő hasznosítása Nem veszélyes hulladék energiatartalmának hasznosítása Veszélyes hulladék anyagában történő hasznosítása Veszélyes hulladék energiatartalmának hasznosítása Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

143 j.)

a „20. A társulás vezetője kinevezésének szabályai” meghatározás helyébe a „20. A társulás vezetőjének megbízási rendje” meghatározás lép az alábbiak szerint: „20.

k.)

A társulás vezetőjének megbízási rendje: A társulás vezetőjét határozott időtartamra a Társulási Tanács választja meg a vonatkozó jogszabályi előírások alapján.”

az „A társulás foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony” megjelölés új 21. pontként az alábbiak szerint kerül beépítésre, az ezt követő pontok számozása értelemszerűen változik: „21.

A társulás foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: A közalkalmazottak jogállásáról, a Munka Törvénykönyvéről, valamint a Polgári Törvénykönyvről (megbízási jogviszony) szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezései alapján.”

2.sz. melléklet A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás ALAPÍTÓ OKIRATA

1. A társulás neve:

2. A társulás székhelye:

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.

3. A társulás alapításának éve: 2006. 4. A társulás alapítói és a társulás létrehozásáról rendelkező határozatok: A társulás alapítói a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és települési önkormányzatok, melyek közgyűlési, képviselő-testületi határozatban döntöttek a társulás létrehozásáról az alábbiak szerint:

A társulás alapítói 1. Ajak 2. Anarcs 3. Apagy

A társulás létrehozásáról rendelkező határozatok 44/2006. (II.13.) 62/2006. (II.21.) 4/2006./I.26/

144 4. Aranyosapáti 5. Baktalórántháza 6. Balkány 7. Balsa 8. Barabás 9. Bátorliget 10. Benk 11. Beregdaróc 12. Beregsurány 13. Berkesz 14. Besenyőd 15. Beszterec 16. Biri 17. Botpalád 18. Bököny 19. Buj 20. Cégénydányád 21. Csaholc 22. Csaroda 23. Császló 24. Csegöld 25. Csenger 26. Csengersima 27. Csengerújfalu 28. Darnó 29. Demecser 30. Dombrád 31. Döge 32. Encsencs 33. Eperjeske 34. Érpatak 35. Fábiánháza 36. Fehérgyarmat 37. Fényeslitke 38. Fülesd 39. Fülpösdaróc 40. Gacsály 41. Garbolc 42. Gávavencsellő 43. Géberjén 44. Gégény 45. Gelénes 46. Gemzse 47. Geszteréd 48. Gulács 49. Győröcske 50. Győrtelek 51. Gyulaháza

5/2006.(II.14.) 11/2006.(II.3.) 2/2006.(I.26.) 5/2006. (I.26.) 11/2006. (II.13.) 7./2006.(II/14.) 5/2006. (II.09) 2/2006. (I.30.) 12/2006.(I.27.) 4/2006. (II.14.) 3/2006.(I.27.) 8/2006.(II.02). 17/2006.(II.27.) 10/2006. (II.13.) 2/2006.(I.27.) 11/2006.(II.13.) 8/2006. (I.30.) 20/2006. (II.28.) 4/2006. (I.19.) 11/2006. (II.13.) 4/2006. (II.02.) 17/2006. (II.13.) 23/2006. (II.23.) 2/2006. (I.30.) 3/2006. (II.15.) 2/2006.(I.20.) 10/2006. (I.31.) 5/2006. (II.13.) 5/2006.(I.31.) 6/2006. 1/2006. (I. 31.) 11/2006. (II.14.) 5/2006. (II.09.) 11/2006.(I. 31.) 1/2006. (I.30.) 27/2006. (II.28.) 13/2006. (II.13.) 21/2006. (II.15.) 33/2006. (II. 24.) 19/2006. (II.10.) 2/2006. (I. 30.) 1/2006. (I. 24.) 3/2006. (II. 14.) 2/2006 (I.25.) 14/2006. (II. 23.) 4/2006. (II. 9.) 22/2006. (II.10.) 2/2006. (II.14.)

145 52. Gyügye 53. Gyüre 54. Hermánszeg 55. Hetefejércse 56. Hodász 57. Ibrány 58. Ilk 59. Jánd 60. Jánkmajtis 61. Jármi 62. Jéke 63. Kállósemjén 64. Kálmánháza 65. Kántorjánosi 66. Kék 67. Kékcse 68. Kemecse 69. Kérsemjén 70. Kisar 71. Kishódos 72. Kisléta 73. Kisnamény 74. Kispalád 75. Kisszekeres 76. Kisvárda 77. Kisvarsány 78. Kocsord 79. Komlódtótfalu 80. Komoró 81. Kótaj 82. Kölcse 83. Kömörő 84. Laskod 85. Levelek 86. Lónya 87. Lövőpetri 88. Magosliget 89. Magy 90. Mánd 91. Mándok 92. Máriapócs 93. Márokpapi 94. Mátészalka 95. Mátyus 96. Méhtelek 97. Mérk 98. Mezőladány 99. Milota

7/2006. (II.14.) 4/2006. (I.31.) 5/2006. (02.01.) 2/2006. (I.30.) 7/2006. (I.31.) 11/2006.(I.24.) 6/2006. (II.08.) 14/2006. (II.09.) 12/2006. (II.02.) 3/2006. (I.25.) 3/2006. (II.23.) 8/2006.(I.26.) 1/2006./I.31./ 5/2006. (I.18.) 14/2006.(II.14.) 5/2006. (II.15.) 43/2006.(III.2.) 5/2006. (II.19.) 24/2006. (I.19.) 21/2006. (II.15.) 7/2006.(II.14.) 8/2006. (II.27.) 10/2006. (II.13.) 13/2006. (II.09.) 31/2006. (III.06.) 12/2006. (I.31.) 27/2006. (II.23.) 8/2006. (II.13.) 6/2006. (I.19.) 3/2006.(II.07.) 9/2006. (II.23.) 8/2006. (II.13.) 1/2006. (II.01.) 4/2006.(I.26.) 2/2006. (I.25.) 2/2006. (II.10.) 12/2006. (II.20.) 5./2006. (I.23.) 4/2006. (I.31.) 7/2006. (II.08.) 9/2006. (I.25.) 11/2006.( II.01.) 12/2006. (I.20.) 8/2006. (II.15.) 30/2006. (II.13.) 5/2006. (I.09.) 6/2006.( II.15.) 1/2006. (I.24.)

146 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147.

Nábrád Nagyar Nagycserkesz Nagydobos Nagyecsed Nagyhalász Nagyhódos Nagykálló Nagyszekeres Nagyvarsány Napkor Nemesborzova Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírbogdány Nyírcsaholy Nyírcsászári Nyírderzs Nyíregyháza Nyírgelse Nyírgyulaj Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkáta Nyírkércs Nyírlövő Nyírlugos Nyírmada Nyírmeggyes Nyírmihálydi Nyírparasznya Nyírpazony Nyírpilis Nyírtass Nyírtelek Nyírtét Nyírtura Nyírvasvári Ófehértó Olcsva Olcsvaapáti Ópályi Ököritófülpös Ömböly Őr Panyola

15/2006. (II.09.) 9/2006. (I.19.) 3/2006. (II.02.) 11/2006. (II.22.) 31/2006. (II.14.) 10/2006. (01.31.) 21/2006. (II.15.) 30/2006. (I.18.) 13/2006. (I.26.) 5/2006. (I.31.) 2/2006. (II.9.) 13/2006. (II.14.) I/2006. (I.26.) 6/2006. (I.25.) 1/2006. (01.27.) 2/2006. (I.26.) 1/2006. (I.25.) 14/2006. (II.14.) 2/2006. (I.26.) 5/2006. (I.25.) 9/2006.(II.15.) 22/2006. (I.24.) 4/2006.(II.13.) 2/2006. (I.25.) 1/2006. (I.26.) 4/2006. (II.08.) 2/2006.( I.17.) 2/2006. (II.13.) 1/2006.(I.30.) 5/2006. (II.14.) 2/2006. (I.23.) 4/2006.(I.27.) 33/2006. (III.01.) 3/2006. (I.31.) 1/2006. (I.30.) 1/2006. (I.30.) 25/2006.(III.01.) 16/2006. (II.14.) 12/2006. (I.30.) 5/2006. (I.18.) 2/2006.(I.30.) 4/2006. (II.06.) 1/2006. (I.26.) 9/2006. (II.13.) 9/2006. (II.13.) 5/2006.(I.25.) 15/2006. (XI.30.) 18/2006. (II.15.)

147 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195.

Pap Papos Paszab Pátroha Pátyod Penészlek Penyige Petneháza Piricse Pócspetri Porcsalma Pusztadobos Rakamaz Ramocsaháza Rápolt Rétközberencs Rohod Rozsály Sényő Sonkád Szabolcs Szabolcsbáka Szabolcsveresmart Szakoly Szamosangyalos Szamosbecs Szamoskér Szamossályi Szamosszeg Szamostatárfalva Szamosújlak Szatmárcseke Székely Szorgalmatos Tákos Tarpa Terem Tiborszállás Timár Tiszaadony Tiszabecs Tiszabercel Tiszabezdéd Tiszacsécse Tiszadada Tiszadob Tiszaeszlár Tiszakanyár

10/2006. (II.14.) 1/2006. (I.19.) 3/2006.(II.08.) 14/2006. (II.17.) 6/2005. (II.14.) 2/2006. (I.25.) 1/2006. (I.26.) 9/2006. (II.27.) 1/2006. (I.30.) 15/2006. (II.1.) 1/2006. (I.30.) 1/2006. (II.06.) 9/2006. (I.26.) 5/2006. (II.09.) 8/2006. (II.13.) 3/2006. (I.18.) 7/2006. (I.25.) 32/2006. (II.20.) 6/2006.(I.31.) 1/2006. (I.31.) 6/2006.(II.1) 7/2006. (II.15.) 1/2006. (01.31.) 11/2006.(I.30.) 4/2005. (II.15.) 11/2006. (II.08.) 7/2006.(I.19.) 7/2006. (II.01.) 7/2006. (I.19.) 2/2006. (I.23.) 10/2006. (II.16.) 9/2006. (I.24.) 3/2006.(I.31.) 7/2006. (I.27.) 7/2006. (I.30.) 3/2006. (I.17.) 9/2006. (I.30.) 21/2006. (I.26.) 4/2006. (II.09.) 1/2006. (I.30.) 12/2006. (II.08.) 8/2006. (I.30.) 5/2006. (II.9.) 2/2006. (I.31.) 22/2006.(II.15.) 30/2006. (II.02.) 19/2006. (III.02.) 9/2006. (II.14.)

148 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222. 223. 224. 225. 226. 227. 228. 229. 230. MÖK 231.

Tiszakerecseny Tiszakóród Tiszalök Tiszamogyorós Tiszanagyfalu Tiszarád Tiszaszalka Tiszaszentmárton Tiszatelek Tiszavasvári Tiszavid Tisztaberek Tivadar Tornyospálca Tunyogmatolcs Túristvándi Túrricse Tuzsér Tyukod Újdombrád Újfehértó Újkenéz Ura Uszka Vaja Vállaj Vámosatya Vámosoroszi Vásárosnamény Vasmegyer Záhony Zajta Zsarolyán Zsurk Szabolcs-Szatmár-Bereg

29/2006. (II.21.) 5/2006. (I.30.) 1/2006. (I.26.) 7/2006. (II.10.) 1/2006. (I.27.) 5/2006. (II.08.) 2/2006. (I.31.) 3/2006. (I.31.) 5/2006. (II.14.) 30/2006. (II.27.) 1/2006. (II.02.) 4/2006. (I.25.) 9/2006. (I.19.) 1/2006. (I.24.) 1/2006.(I.31.) 8/2006. (II.13.) 5/2006. (I.31.) 10/(II.10.) 3/2006. (I.30.) 7/2006. (II.13.) 8/2006. (I.31.) 8/2006. (II.13.) 2/2006. (I.30.) 8/2006.(II.13.) 32/2006. (II.10.) 2/2006. (I.31.) 2/2006. (I.24.) 9/2006. (I.31.) 2/2006. (II.02.) 3/2006. (I.25.) 5/2006. (II.09.) 19/2006. (II.21.) 8/2006. (I.12.) 2/2006. (II.09.) 18/2006. (III.4.)

Cigánd

11/2006. (II.13.)

232. 233. 234. 235.

Dámóc Kisrozvágy Lácacséke Nagyrozvágy

5/2006. (I.25.) 1/2006. (01.30.) 5/2006. (I.26.) 1/2006. (01.30.)

236. 237. 238.

Ricse Révleányvár Semjén

4/2006. (II.06.) 2/2006. (I.30.) 6/2006. (02.14.)

239.

Tiszacsermely

18/2006. (I.23.)

240.

Tiszakarád

2/2006. (I.30.)

149 241.

Zemplénagárd

5. A társulás fenntartó szerve:

2/2006. (I.27.)

a 4. pontban felsorolt települési önkormányzatok

6. A társulás döntéshozó szerve: a Társulási Tanács 7. A társulás képviselője: a Társulási Tanács elnöke 8. A társulás működési köre:

9. A társulás tevékenység jellege szerinti típusa:

a társulást alapító megyei önkormányzat és települési önkormányzatok közigazgatási területe.

Közszolgáltató közüzem, szilárdhulladék-gazdálkodási projekt megvalósítására létrehozott jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás.

10. A társulás irányító szerve, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladékszékhelye: gazdálkodási Társulás Társulási Tanácsa, 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. 11. A társulás felügyeleti szerve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 12. A társulás jogállása: Jogi személyiséggel rendelkező.

13. A társulás a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint:

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

14. A társulás működésének időtartama: a társulás határozatlan időre jön létre. 15. A társulás jogszabályban meghatározott közfeladata: A társult önkormányzatok közigazgatási területén összehangolt fejlesztések, közös társulási programok kialakítása abból a célból, hogy a társult önkormányzatok közigazgatási területén korszerű, EU konform regionális hulladékgazdálkodási rendszert alakítsanak ki és a térségben elősegítsék a felhagyott, korszerűtlen, vagy illegális hulladéklerakók felszámolását, környezetvédelmi projektet dolgozzanak ki, a megvalósításhoz pályázatot készítsenek és nyújtsanak be a társult önkormányzatok közreműködésével. 16.

Államháztartási szakágazati azonosító: 38.21’08 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítás

150 38.11’08 Nem veszélyes hulladékok gyűjtése 38.12’08 Veszélyes hulladék gyűjtése 38.22’08 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 38.32’08 Hulladék újrahasznosítása 68.20’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 17. A társulás alap- és kiegészítő tevékenysége: Alap- és kiegészítő tevékenysége szakfeladat rendje szerinti besorolása:

2009.07.01.-2009.12.31-ig

hatályos

3. Alaptevékenység: 902113 751791

Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység Máshová nem sorolható szervek tevékenysége

4. Kiegészítő tevékenység: 701015

Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítás

Alap- és kiegészítő tevékenysége 2010.01.01-től hatályos szakfeladat rendje szerinti besorolása: 1. Alaptevékenység: 382101 382102 382103

Települési hulladék kezelése, ártalmatlanítása Egyéb nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása

2. Kiegészítő tevékenység: 381101 381102 381103 381104 381201 381202 382200 383201 383202 383203 383204 682001 682002

Települési hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása Egyéb nem veszélyes hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása Egyéb nem veszélyes hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása Egészségügyi és más fertőzésveszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása Egyéb veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, berakása Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Nem veszélyes hulladél anyagában történő hasznosítása Nem veszélyes hulladék energiatartalmának hasznosítása Veszélyes hulladék anyagában történő hasznosítása Veszélyes hulladék energiatartalmának hasznosítása Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

151

18. A társulás vagyona: a program megvalósítása során szerzett vagyonából és a Társulást megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek a Társulás céljainak megvalósítását szolgálják. 19. A társulás vagyona feletti rendelkezés: a Társulás elnöke 20. A társulás vezetőjének megbízási rendje: A társulás vezetőjét határozott időtartamra a Társulási Tanács választja meg a vonatkozó jogszabályi előírások alapján.

21. A társulás foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: A közalkalmazottak jogállásáról, a Munka Törvénykönyvéről, valamint a Polgári Törvénykönyvről (megbízási jogviszony) szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezései alapján. 22. A társulás költségvetésének forrása: a Társulás tagjait képező települési önkormányzatok által fizetett tagsági díj, nemzetközi és belföldi támogatások, egyéb bevételek. 23. A társulás bélyegzője: körbélyegző a társulás nevének feltüntetésével.

10./ napirend: Előterjesztés a közoktatási intézmények alapító okiratának módosítására Előadó: Nagy László alpolgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Egy törvényi kötelezettségnek az átvezetéséről van szó. Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Oktatási Bizottság véleményét kérdezem. Dr. Vinnai Győző:(Oktatási Bizottság elnöke) Az Oktatási Bizottság az oktatási intézmények alapító okiratát egyhangú szavazatával támogatta.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki az alapító okiratok módosításával egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

152 10/2010. (I.18.) számú határozat a közoktatási intézmények alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta és elfogadja. 2./ a határozat függelékében felsorolt intézmények egységes szerkezetű alapító okirata 17.sz. pontjában szereplő sajátos nevelési igényű szakfeladatok kiegészülnek: A közoktatásról szóló 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusaival: „a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége.” 3./ a határozat 1-49. számú mellékleteiben szereplő egységes szerkezetű alapító okiratokat a fenti kiegészítéssel elfogadja.

Függelék a 10/2010.(I.18.) számú határozathoz: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21

Gyermekek Háza Óvoda Aranykörte Óvoda Búzaszem Óvoda Ligeti Óvoda Kikelet Óvoda Nefelejcs Óvoda Margaréta Óvoda Eszterlánc Óvoda Nyitnikék Óvoda Kerekerdő Óvoda Napsugár Óvoda Gyermekkert Óvoda Kincskereső Óvoda Kertvárosi Csicsergő Óvoda Tündérkert Óvoda Bóbita Óvoda Százszorszép Óvoda Virág Utcai Óvoda Benczúr Gyula Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskola Bem József Általános Iskola

Nyíregyháza, Kereszt u. 8. Nyíregyháza, Körte u. 41. Nyíregyháza, Búza u. 7-17. Nyíregyháza, Liszt F. u. 32-34. Nyíregyháza, Fazekas J. tér 25. Oros, Deák F. u. 2. Nyíregyháza, Fazekas J. tér 14. Nyíregyháza, Tas u. 1-3. Sóstóhegy, Jázmin u. 10. Nyíregyháza, Sóstói u. 31. Nyíregyháza, Stadion u. 32/a. Nyíregyháza, Tőke u. 3. Nyíregyháza, Árpád u. 52-58. Nyíregyháza, Dugonics u. 16. Nyíregyháza, Kert köz 8. Nyíregyháza, Vécsey köz 4-6. Nyíregyháza, Kállói u. 109/a. Nyíregyháza, Virág u. 67. Nyíregyháza, Kert köz 6. Nyíregyháza, Alma u. 70. Nyíregyháza, Epreskert u. 10.

153 22. 23. 24. 25. 26 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

43. 44. 45. 46.

47. 48.

49.

Kazinczy Ferenc Általános Iskola Zelk Zoltán Általános és Német Két Tanítási Nyelvű Iskola Kodály Zoltán Általános Iskola Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Kertvárosi Általános Iskola Arany János Gimnázium és Általános Iskola Gárdonyi Géza Általános Iskola Vécsey Károly Általános Iskola Móricz Zsigmond Általános Iskola Szőlőskerti Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskola Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kölcsey Ferenc Gimnázium Vasvári Pál Gimnázium Krúdy Gyula Gimnázium Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Zrinyi Ilona Gimnázium és Kollégium Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium

Nyíregyháza, Árok u. 17. Nyíregyháza, Krúdy Gy u. 29.

Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola Művészeti Középiskola és Kollégium Vikár Sándor Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola Szakiskola és Kollégium Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola Széchenyi István Közgazdasági Informatikai Szakközépiskola és Kollégium

Nyíregyháza, Semmelweis u. 15.

Nyíregyháza, Vay Á. Krt. 18. Nyíregyháza, Krúdy Gy. köz 4-10. Nyíregyháza, Könyök u. 1/a Nyíregyháza, Ungvár stny. 22. Nyíregyháza, Kórház u. 13. Nyíregyháza, Vécsey köz 27. Nyíregyháza, Virág u. 65. Nyíregyháza, Kollégium u. 54. Nyíregyháza, Báthory u. 30. Nyíregyháza, Fazekas J. tér 8. Nyíregyháza, Dugonics u. 10-12. Nyíregyháza, Árok u. 53. Nyíregyháza, Széchenyi u. 6. Nyíregyháza, Kiss E. u. 8. Nyíregyháza, Epreskert u. 64. Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 12. Nyíregyháza, Széchenyi u. 29-37. Nyíregyháza, Korányi F u. 15.

Nyíregyháza, Család u. 11.

Nyíregyháza, Búza u. 1-3. Nyíregyháza, Kürt u. 5-11. Nyíregyháza, Krúdy Gy u. 32.

Nyíregyháza, Krúdy köz 2. Nyíregyháza, Vasvári P. u. 16.

Nyíregyháza, Városmajor u. 4.

154

MELLÉKLETEK ALAPÍTÓ OKIRATOK !!!!

155

11./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 286/2009.(XII.14.) számú határozata, valamint a kapcsolódó megállapodások és alapító okiratok módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester

Csabai Lászlóné:(polgármester) NYITÖT-tel kapcsolatos intézményátadásról van szó. Nincsen szóbeli kiegészítés, de a bizottság tárgyalta. Két bizottság is. Szilassy Géza? Köszönöm szépen. Moskovits Károly. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) Támogatja a bizottság. Annyit hagy mondjak már el, az összes napirendünknél megjelöljük a tárgyat, ezeknél a határozatoknál viszont nem. Amikor határozatot tárgyalunk, akkor ne csak egy szám legyen, hanem írjuk már oda egy fél mondatban, hogy miről szól. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönjük szépen, teljesen jogos. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

11/2010. (I. 18.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásának módosításáról, az ellátási szerződés és a csatlakozó intézmények alapító okiratának módosításáról szóló 286/2009.(XII. 14.) számú határozata, valamint a kapcsolódó megállapodások és alapító okiratok módosításáról

A Közgyűlés 1. Az előterjesztést megtárgyalta, s az abban foglaltak alapján a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásának módosításáról, az ellátási szerződés és a csatlakozó intézmények alapító okiratának módosításáról szóló 286/2009. (XII. 18.) számú határozatának 2. számú, 4. számú és 6. számú mellékletében szereplő alapító okiratokat visszavonja. 2. A Sóstói Szivárvány Idősek Otthona 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Tölgyes u. 11. irányítói jogának a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás részére 2010.

156 január 1. napjával történő átadásáról szóló megállapodás tartalmának módosításával egyetért és az 1. számú melléklet szerint elfogadja. 3. Sóstói Szivárvány Idősek Otthona Alapító Okiratának módosításával és a 2. számú melléklet szerinti egységes szerkezetben történő jóváhagyásával egyetért. 4. A Szociális Gondozási Központ 4400 Nyíregyháza, Vécsey köz 2. irányítói jogának a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás részére 2010. január 1. napjával történő átadásáról szóló megállapodás tartalmának módosításával egyetért és azt a 3. számú melléklet szerint elfogadja. 5. A Szociális Gondozási Központ Alapító Okiratának módosításával és a 4. számú melléklet szerinti egységes szerkezetben történő jóváhagyásával egyetért. 6. A Gyermekjóléti Központ 4400 Nyíregyháza, Báthory u. 10. irányítói jogának a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás részére 2010. január 1. napjával történő átadásáról szóló megállapodás tartalmának módosításával egyetért és azt az 5. számú melléklet szerint elfogadja. 7. A Gyermekjóléti Központ Alapító Okiratának módosításával és a 6. számú melléklet szerinti egységes szerkezetben történő jóváhagyásával egyetért. 1. számú melléklet a 11/2010.(I. 18.) számú határozathoz intézmény fenntartásának átadására és együttműködésre irányuló feladatellátásra szóló megállapodás módosítására

Megállapodás amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. képviseli Csabai Lászlóné polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, statisztikai számjele: 15402006-8411-321-15 adószáma: 1-5402006-2-15 mint Átadó, másrészről a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás (4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1. képviseli Magyar László a Társulási Tanács elnökhelyettese statisztikai számjele: 15445696-8411-366-15 adószáma: 115445696-2-15, mint Átvevő (a továbbiakban együtt: Felek) között Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 286/2009. (XII. 18.) számú határozatával jóváhagyott határozatlan időre szóló a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Tölgyes u. 11. fenntartásának átadására és együttműködésre irányuló feladatellátásra szóló megállapodást az alábbiak szerint módosítják. 1./ Felek a Megállapodás 3./ pontját az alábbiak szerint módosítják: A 2. pontban meghatározott irányítási jog gyakorlása során az Átadó önkormányzat közgyűlése egyetértési joggal rendelkezik a költségvetési szerv átalakítása,

157 megszüntetése, alapító okiratának módosítása, a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése, vagy megbízása, felmentése, vezetői megbízatásának visszavonása a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, valamint a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése, vagy megbízása, felmentése, vezetői megbízatásának visszavonása, díjazásának megállapítása tárgyában.

2./ A módosítás a Megállapodás egyéb rendelkezéseit nem érinti, az abban vállalt kötelezettségeket a felek a jelen okirat aláírásával is megerősítik. A szerződő felek képviselői a megállapodásukat tartalmazó okiratot, elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal egyezőt helybenhagyólag aláírják. 2. számú melléklet a 11/2010.(I. 18.) számú határozathoz Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CX. törvényben foglaltaknak megfelelően, mint alapító jogokkal felruházott irányító szerv a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát az alábbiak szerint adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT Az intézmény neve: Sóstói Szivárvány Idősek Otthona Székhelye: 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Tölgyes u. 11. Fenntartó neve, címe: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás, 4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1. Felügyeleti szerve: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás, 4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1. Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1.

Az irányítási jog gyakorlása során Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetértési joggal rendelkezik a költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése, alapító okiratának módosítása tárgyában. Létrehozásáról rendelkező határozat: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 269/1992.(XI. 16.) számú határozata Típusa szerinti besorolása: A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Jogállása: önálló jogi személy

158 Vezetőjének és gazdasági vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: Az intézményvezetőt és a gazdasági vezetőt a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa nevezi ki pályázat útján, határozatlan időre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján. Az egyéb munkáltatói jogokat a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanács Elnöke gyakorolja.

Az irányítási jog gyakorlása során Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetértési joggal rendelkezik a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése, vagy megbízása, felmentése, vezetői megbízatásának visszavonása a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, valamint a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése, vagy megbízása, felmentése, vezetői megbízatásának visszavonása, díjazásának megállapítása tárgyában. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: A közalkalmazotti jogviszony (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény), illetve meghatározott munkakörök esetén a Polgári Törvénykönyv alapján a polgári jogviszony keretében történő foglakoztatás is megengedett. Az intézmény működési területe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területe és Nyírpazony Község közigazgatási területe Nappali ellátás működési területe: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó települések (Nyíregyháza, Nyírpazony, Kótaj, Sényő, Nyírtura, Napkor, Nyírtelek, Kálmánháza, Nagycserkesz) közigazgatási területe Az intézmény alaptevékenységei: Az intézmény szakágazat száma és megnevezése: 873 000 - Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása Az intézmény által végzett tevékenységek szakfeladat száma és megnevezése: 873021 - Fogyatékosok ápoló-gondozó otthonaiban történő ellátás 873024 - Ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátás 873012 - Átmeneti elhelyezést biztosító ellátások 881011 - Nappali szociális ellátás Az intézmény jogszabályban– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény / a továbbiakban Szt. / szerinti – meghatározott közfeladata: -Nappali Ellátás /Szt. 65/F. § (1) bekezdés a) pont/ A nappali ellátás elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Ennek részeként demens személyek nappali ellátását /1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 84/A. §/ is biztosítja. -Idősek Otthona működtetése /Szt. 68. §/ Az önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes időskorúak vagy a 18. életévét betöltött, betegségük miatt önmaguk ellátásáról gondoskodni nem tudó személyek teljes körű ellátását biztosítja.

159

-Fogyatékos személyek Otthona működtetése /Szt. 70. §/ Fogyatékos személyek teljes körű ellátását biztosítja. -Pszichiátriai betegek Otthona működtetése /Szt. 71. §/ Akut gyógyintézeti kezelést nem igénylő, egészségi állapota valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes pszichiátriai betegek teljes körű ellátását biztosítja. -Idősek Gondozóháza /Szt. 82. §/ Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. Az intézmény ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosít. -Egyéb tevékenység: - Gerontológiai Centrum - hospice ellátás - munkahelyi étkeztetés Az intézmény kiegészítő tevékenysége: 855935 - Felnőttképzési tevékenység 562917 - Munkahelyi étkeztetés 682002 - Saját, vagy bérelt ingatlan hasznosítása 821100 –Összetett adminisztratív szolgáltatás 855937 – Máshová nem sorolt egyéb felnőttoktatás

A kiegészítő tevékenység mértéke: az adott költségvetési évben a költségvetés bevétele 30 % -ának erejéig, az alaptevékenység veszélyeztetése nélkül. Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény telephelye: Nyíregyháza, Etel köz 11-13.- Idősek Otthona működtetése (Szt. 68. §) A feladatellátást szolgáló, az intézmény használatában lévő vagyon: Helyrajzi szám 15013/1 2263/81

Nyilvántartási érték Cím eFt-ban 1.300.319 Sóstófürdő, Tölgyes u. 11. 63.659

Nyíregyháza, Etel köz 11-13.

A vagyon felett rendelkező: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése A vagyonnal való gazdálkodás során Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2004. (VI. 24.) számú, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról és a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet szerint kell eljárni.

160

3. számú melléklet a

/2010.(I. 18.) számú határozathoz

intézmény fenntartásának átadására és együttműködésre irányuló feladatellátásra szóló megállapodás módosítására Megállapodás amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. képviseli Csabai Lászlóné polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, statisztikai számjele: 15402006-8411-321-15 adószáma: 1-5402006-2-15 mint Átadó, másrészről a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás (4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1. képviseli Magyar László a Társulási Tanács elnökhelyettese statisztikai számjele: 15445696-8411-366-15 adószáma: 115445696-2-15, mint Átvevő (a továbbiakban együtt: Felek) között Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 286/2009. (XII. 18.) számú határozatával jóváhagyott határozatlan időre szóló a Szociális Gondozási Központ 4400 Nyíregyháza, Vécsey u. 2. fenntartásának átadására és együttműködésre irányuló feladatellátásra szóló megállapodást az alábbiak szerint módosítják. 1./ Felek a Megállapodás 3./ pontját az alábbiak szerint módosítják: A 2. pontban meghatározott irányítási jog gyakorlása során az Átadó önkormányzat közgyűlése egyetértési joggal rendelkezik a költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése, alapító okiratának módosítása, a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése, vagy megbízása, felmentése, vezetői megbízatásának visszavonása a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, valamint a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése, vagy megbízása, felmentése, vezetői megbízatásának visszavonása, díjazásának megállapítása tárgyában.

2./ A módosítás a Megállapodás egyéb rendelkezéseit nem érinti, az abban vállalt kötelezettségeket a felek a jelen okirat aláírásával is megerősítik. A szerződő felek képviselői a megállapodásukat tartalmazó okiratot, elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal egyezőt helybenhagyólag aláírják. 4. számú melléklet a 11/2010. (I. 18.) számú határozathoz Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CX. törvényben foglaltaknak megfelelően, mint alapítói jogokkal felruházott költségvetési szerv Sóstói Szivárvány Idősek Otthona módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát az alábbiak szerint adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT Az intézmény neve: Szociális Gondozási Központ

161 Az intézmény székhelye: 4400 Nyíregyháza, Vécsey köz 2. sz. Fenntartó neve, címe: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás, 4400 Nyíregyháza Tűzoltó u. 1.. Felügyeleti szerve: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás, 4400 Nyíregyháza Tűzoltó u. 1.. Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1.

Az irányítási jog gyakorlása során Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetértési joggal rendelkezik a költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése, alapító okiratának módosítása tárgyában. Létrehozásáról rendelkező határozat: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 269/1992.(XI .16.) számú határozata Típusa szerinti besorolása: A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő költségvetési szerv, gazdálkodását a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. Jogállása: önálló jogi személy Vezetőjének és gazdasági vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: Az intézményvezetőt a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa nevezi ki pályázat útján, határozatlan időre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján. Az egyéb munkáltatói jogokat a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa Elnöke gyakorolja.

Az irányítási jog gyakorlása során Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetértési joggal rendelkezik a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése, vagy megbízása, felmentése, vezetői megbízatásának visszavonása a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, valamint, a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése, vagy megbízása, felmentése, vezetői megbízatásának visszavonása, díjazásának megállapítása tárgyában.

Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: A közalkalmazotti jogviszony (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény), illetve meghatározott munkakörök esetén a Polgári Törvénykönyv alapján a polgári jogviszony keretében történő foglakoztatás is megengedett. Az intézmény működési területe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város - a 12. és 13. számú egyéni önkormányzati választókerületek közigazgatási területét kivéve a Huszártelep kivételével – közigazgatási területe és Nyírpazony Község közigazgatási területe Az intézmény alaptevékenységei: Az intézmény szakágazat száma és megnevezése: 881 000 – Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül

162

Az intézmény által végzett tevékenységek szakfeladat száma és megnevezése: 889922 - Házi segítségnyújtás 889921 - Szociális étkeztetés 881011 - Nappali szociális ellátás 889923 – Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Az intézmény jogszabályban - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény / a továbbiakban Szt. / szerinti – meghatározott közfeladata: - Szociális étkeztetés / Szt. 62. § / Feladata gondoskodni azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. - Házi segítségnyújtás / Szt. 63. § / Feladata gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, valamint azokról, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek. - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás / Szt. 65. § / Feladata a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása. - Nappali ellátás biztosítása / Szt. 65/F. § (1)bekezdés a)pont/ Feladata a 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére lehetőséget biztosítani a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, valamint igény szerint megszervezni az ellátottak napközbeni étkeztetését. Feladata ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy évi időtartamra teljes körű ellátást biztosítani. - Hivatásos gondnoki feladatok /149/1997.(X. 10.) Korm. rendelet 134.§./

Az intézmény kiegészítő tevékenysége: 562917 - Munkahelyi étkeztetés 682002 – Saját, vagy bérelt ingatlan hasznosítása 869020 - Otthoni szakápolás A kiegészítő tevékenység mértéke: Az adott költségvetési évben a költségvetés bevétele 30 % -ának erejéig, az alaptevékenység veszélyeztetése nélkül Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. A feladatellátást szolgáló az intézmény használatában lévő vagyon: Helyrajzi szám 6423 11007/3 2263/38/A/95

1. Cím Nyíregyháza, Vécsey köz 2. sz. Nyíregyháza-Oros, Fő út 3. sz. Nyíregyháza, Ungvár stny. 27. sz.

163

A vagyon felett rendelkező: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése A vagyonnal való gazdálkodás során a 21/2004. (VI. 24.) számú, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról és a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet szerint kell eljárni. Az intézmény telephelyei és az ellátottak számára nyitva álló helyiségei: 1. sz. Idősek Klubja, Nyíregyháza, Vécsey köz 2. - szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmény (Szt. 62. § étkeztetés és 65/F. § (1)bekezdés a)pont nappali ellátás) 2. sz. Idősek Klubja, Nyíregyháza - Oros, Fő út 3. sz. – szociális alapszolgáltatást (Szt. 62.§ étkeztetés, 63. § házi segítségnyújtás [8. sz. Házigondozói körzet], 65/F. § (1) bekezdés a) pont nappali ellátás 3. sz. Idősek klubja, Nyíregyháza, Csaló köz 11. – 13. sz. – szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmény (Szt. 62.§ étkeztetés, 63. § házi segítségnyújtás [13. sz. Házigondozói körzet] és 65/F. § (1)bekezdés a)pont nappali ellátás) 4. sz. Idősek klubja, Nyíregyháza, Szent I. út 63. sz. – szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmény (Szt. 65. § jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, 65/F. § (1)bekezdés a)pont nappali ellátás) 5. sz. Idősek klubja, Nyíregyháza, Tőke út 1. sz. – szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmény (65/F. § (1)bekezdés a)pont nappali ellátás) 6. sz. Idősek klubja, Nyíregyháza, Vécsey köz 31. sz. – szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmény (65/F. § (1)bekezdés a)pont nappali ellátás) 7. sz. Idősek klubja, Nyíregyháza, Dália út 1. – 13. sz. – szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmény (Szt. 62.§ étkeztetés és 65/F. § (1)bekezdés a)pont nappali ellátás) 9. sz. Idősek klubja, Nyíregyháza, Fazekas J. tér 13. sz. – szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmény (65/F. §(1)bekezdés a)pont nappali ellátás) 1.,5., 7., 12.,sz. Házigondozói körzet, Nyíregyháza, Kert köz 4/A. sz. – szociális alapszolgáltatás (Szt. 63. § házi segítségnyújtás, 65. § jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) 2. sz. Házigondozói körzet, Nyíregyháza, Szabadság tér 11. fsz. - szociális alapszolgáltatás (Szt. 63. § házi segítségnyújtás) 3. sz. Házigondozói körzet, Nyíregyháza, Ungvár stny. 27. - szociális alapszolgáltatás (Szt. 63. § házi segítségnyújtás) 4. sz. Házigondozói körzet, Nyíregyháza, Vécsey út 15. sz. – szociális alapszolgáltatás (Szt. 63. § házi segítségnyújtás, 65. § jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) 6. sz. Házigondozói körzet, Nyíregyháza, Báthory u. 10. sz. – szociális alapszolgáltatás (Szt. 63. § házi segítségnyújtás) 10. sz. Házigondozói körzet, Nyíregyháza, Pásztor út 6. sz. – szociális alapszolgáltatás (Szt. 63. § házi segítségnyújtás) 11. sz. Házigondozói körzet, Nyíregyháza, Kollégium út 56. sz. – szociális alapszolgáltatás (Szt. 63. § házi segítségnyújtás) Hivatásos Gondnok, Nyíregyháza, Szabadság tér 11. – 149/1997.(X.10.) Korm. rendelet 134.§.

Otthonápolási tevékenység, Nyíregyháza, Csaló köz 11. – ápolói tevékenység (20/1996.(VII. 26.) NM rendelet )

164 5. számú melléklet a 11/2010.(I. 18.) számú határozathoz intézmény fenntartásának átadására és együttműködésre irányuló feladatellátásra szóló szerződést módosító megállapodás Megállapodás amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. képviseli Csabai Lászlóné polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, statisztikai számjele: 15402006-8411-321-15 adószáma: 1-5402006-2-15 mint Átadó, másrészről a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás (4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1. képviseli Magyar László a Társulási Tanács elnökhelyettese statisztikai számjele: 15445696-8411-366-15 adószáma: 115445696-2-15, mint Átvevő (a továbbiakban együtt: Felek) között Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 286/2009. (XII. 18.) számú határozatával jóváhagyott határozatlan időre szóló a Gyermekjóléti Központ 4400 Nyíregyháza, Báthory u. 10. fenntartásának átadására és együttműködésre irányuló feladatellátásra szóló megállapodást az alábbiak szerint módosítják. 1./ Felek a Megállapodás 3./ pontját az alábbiak szerint módosítják: A 2. pontban meghatározott irányítási jog gyakorlása során az Átadó önkormányzat közgyűlése egyetértési joggal rendelkezik a költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése, alapító okiratának módosítása, a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése, vagy megbízása, felmentése, vezetői megbízatásának visszavonása a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, valamint a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése, vagy megbízása, felmentése, vezetői megbízatásának visszavonása, díjazásának megállapítása tárgyában. 2./ A módosítás a Megállapodás egyéb rendelkezéseit nem érinti, az abban vállalt kötelezettségeket a felek a jelen okirat aláírásával is megerősítik. A szerződő felek képviselői a megállapodásukat tartalmazó okiratot, elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal egyezőt helybenhagyólag aláírják. 6. számú melléklet a 11/2010. (I. 18.) számú határozathoz Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CX. törvényben foglaltaknak megfelelően, mint alapítói jogokkal felruházott irányító szerv a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát az alábbiak szerint adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT Az intézmény neve: Gyermekjóléti Központ Az intézmény székhelye: 4400 Nyíregyháza, Báthory u.10

165 Fenntartó neve, címe: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás 4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1. Felügyeleti szerve: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás 4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1. Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1.

Az irányítási jog gyakorlása során Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetértési joggal rendelkezik a költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése, alapító okiratának módosítása vonatkozásában, valamint véleményezési joggal rendelkezik a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése, vagy megbízása, felmentése, vezetői megbízatásának visszavonása tárgyában. Létrehozásáról rendelkező határozat: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 98/2003.(IV. 30.) számú határozata Típusa szerinti besorolása: A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő költségvetési szerv, gazdálkodását a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. Jogállása: önálló jogi személy Vezetőjének és gazdasági vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: Az intézményvezetőt a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa nevezi ki pályázat útján, határozatlan időre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján. Az egyéb munkáltatói jogokat a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa Elnöke gyakorolja.

Az irányítási jog gyakorlása során Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetértési joggal rendelkezik a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése, vagy megbízása, felmentése, vezetői megbízatásának visszavonása a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, valamint a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése, vagy megbízása, felmentése, vezetői megbízatásának visszavonása, díjazásának megállapítása tárgyában. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: A közalkalmazotti jogviszony (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény), illetve meghatározott munkakörök esetén a polgári törvénykönyv alapján a polgári jogviszony keretében történő foglakoztatás is megengedett. Az intézmény működési területe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közigazgatási területe A gyermekjóléti szolgáltatás esetében Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területe és Nyírpazony Község közigazgatási területe Az intézmény alaptevékenységei: Az intézmény szakágazat száma és megnevezése: 889 000 – Egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

166

Az intézmény által végzett tevékenységek szakfeladat száma és megnevezése: 879019 – Családok átmeneti otthonában elhelyezettek ellátása 889201 – Gyermekjóléti szolgáltatás Az intézmény jogszabályban – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti – meghatározott közfeladata: -Gyermekjóléti Központok működtetése (Gyvt. 39 - 40. §) A gyermekjóléti szolgálat általános szolgáltatási feladatait, valamint a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt: utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát, készenléti szolgálatot. -Családok Átmeneti Otthona működtetése (Gyvt. 51.§) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. Az intézmény kiegészítő tevékenysége: 821900 - Fénymásolás 682002- Saját, vagy bérelt ingatlan hasznosítása A kiegészítő tevékenység mértéke: Az adott költségvetési évben, a költségvetés tervezett összbevételének 30 % -át nem haladhatja meg. Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény szervezeti egységei: 1./ Északi Gyermekjóléti Központ – gyermekjóléti szolgáltatás Gyvt. 39 - 40. § székhelye: Nyíregyháza, Tas út 2. sz. területi irodája: Nyírpazony, Arany J.u.14. 2./ Déli Gyermekjóléti Központ Nyíregyháza, Vécsey út 15. sz. - gyermekjóléti szolgáltatás Gyvt. 39 - 40. § 3./ Huszár telepi Gyermekjóléti Központ Nyíregyháza, Asztalos J. u. 4. - gyermekjóléti szolgáltatás Gyvt. 39 - 40. §. 4./ Gyermekjóléti Szolgálat Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Módszertani Központ Nyíregyháza, Báthory út 10. sz., módszertani intézményi feladatok ellátása 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 4. § 5./ Családok Átmeneti Otthona: Nyíregyháza, Tokaji út 3. sz. – családok átmeneti elhelyezése Gyvt. 51. §

167 A feladatellátást szolgáló, az intézmény használatában lévő vagyon: Helyrajzi szám 6196 6405/6

Cím Nyíregyháza, Báthory út 10. Nyíregyháza,Vécsey köz 15.

A vagyon felett rendelkező: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése A vagyonnal való gazdálkodás során a többször módosított 21/2004. (VI. 24.) számú, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról és a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet szerint kell eljárni.

12./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 234/2009.(X.26.) számú határozatának módosítására Előadó: Kemenes Erika Szociális Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Ez a Human-Net Alapítvánnyal kapcsolatos előterjesztés. Nincsen szóbeli kiegészítés. Akkor kérdezem az Egészségügyi Bizottságot. Köszönöm. Költségvetési Bizottságot. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság megvitatta és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm. Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Szavaztathatok? Kérem, aki a határozat módosításával egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 12/2010. (I.18.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a TÁMOP – 1.4.4. – 08/1 „Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” című pályázat pályázati önerejének biztosításáról szóló 234/2009. (X.26.) számú határozatának módosításáról A Közgyűlés 1.

az előterjesztést megtárgyalta és elfogadja.

168 2.

egyetért azzal, hogy a 234/2009.(X.26.) számú határozat az alábbiak szerint módosul: 1. az előterjesztést megtárgyalta és a Társadalmi Megújulás Program „Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” című, TÁMOP-1.4.408/1. kódszámú pályázatára a „HUMAN-NET” Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány (Nyíregyháza, Váci M. u. 41.) által benyújtott pályázatban megfogalmazott célokkal egyetért. 2. a pályázat összköltségvetése 24.616.032 Ft, amelyhez a.) Nyíregyháza Megyei Jogú Város tekintetében 92.160 Ft, b.) a Human-Net Alapítvány tekintetében 1.915.860 Ft összegű önerőt az Önkormányzat a 2010. évi költségvetésében biztosítja. Felelős: László Géza, Gazdasági Iroda vezetője

Csabai Lászlóné:(polgármester) A nyílt ülés végére értünk, 5 perc múlva zárt üléssel folytatjuk. (A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készült)

k. m. f.

Csabai Lászlóné polgármester

Dr. Szemán Sándor címzetes jegyző