Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése március 29-én tartott folytatólagos nyílt ülésének jegyzőkönyve. Napirend:

791   

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. március 29-én tartott folytatólagos nyílt ülésének jegyzőkönyve a./ tárgysorozata: b./ határozatai:63-75/2010 c./ rendeletei:10-11/2010

Napirend: 6./ Beszámoló a két közgyűlés között történt eseményekről, valamint tájékoztató egyes fontosabb jogszabályokról 7./ Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról 8./ Beszámoló a Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 2009. évi munkájáról, a város tűzvédelmi helyzetéről 9./ Előterjesztés a Nyírvidéki Kisvasút városi szakaszának térségi vasúttá történő átalakításának kezdeményezésére, a Kisvonat Nyíregyháza VasútállomásSóstófürdő közötti közlekedésének újra indítására 10./Előterjesztés a Nyíregyháza Búza téri Piaccsarnok felújításával kapcsolatos döntések meghozatalára I. forduló 11./ Előterjesztés a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2010. évi üzleti tervének jóváhagyására 12./ Előterjesztés a Nyíregyháza–Sóstófürdő, Blaha Lujza sétányon található 15078/3 hrsz-ú és a 15078/4 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos döntések meghozatalára 13./ Előterjesztés a Nyíregyháza, Őz köz 14-16. sz. alatti, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan hasznosítására

14./ Előterjesztés a Veterán Atlétikai EB második atlétikai pálya kialakításának feltételeiről szóló 194/2009.(IX.28.) számú határozatának módosítására

792   

15./ Előterjesztés a Sóstófürdőn kialakítandó alternatív energiaközpont pályázatának előkészítésére 16./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi közbeszerzési tervének elfogadására 17./ Előterjesztés Rászoruló Hallgatókért Közalapítvány alapító okiratának módosítására 18./ Előterjesztés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 29/2007.(IX.25.) KGY. rendelet módosítására, az 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtására 19./ Előterjesztés a 2010. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 2/2010.(I.19.) KGY rendelet módosítására 20./ Tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a Szabolcs-Szatmár -Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság HU-RO Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázatához

Nyíregyháza, 2010. március 29.

Csabai Lászlóné polgármester

793   

JEGYZŐKÖNYV Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. március 29-én tartott folytatólagos nyílt üléséről Jelen voltak: Csabai Lászlóné polgármester, Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, Nagy László alpolgármester, Giba Tamás alpolgármester, Dr. Ajtay-Horváth Magda, Aranyos Gábor, Dévényi József, Dr. Farkas Csilla, Felbermann Endre, Földesi István, Dr. Hajzer László, Jászai Menyhért, Jánócsik Csaba, Dr. Jeney István, Jeszenszki András, Lengyel Károly, Lőrincz Tamás, Nagy Károly, Marinka Viktor, Márföldi István, Mikó Dániel, Dr. Moskovits Károly, Dr. Olajos Judit, Palicz György, Szabó Attila, Szabóné Dr. Csiszár Gabriella, Dr. Szilvai Mária, Dr. Szilassy Géza, Szokol Tibor, Dr. Tirpák György, Tormássi Géza, Urbán Judit, Dr. Veréb József, Dr. Vinnai Győző képviselők Hiányoztak: Fesztóry Sándor, Turcsik László képviselők (távolmaradásukat bejelentették) Meghívottként részt vettek: Dr. Gál György aljegyző, Dr. Freidinger Renáta, Dr. Grósz Péter, Dr. Kádár Csaba, Dr. Ráczné Kassy Erzsébet, Hajzer Gábor, Kemenes Erika, László Géza, Markovics Attila, Tasnádi János, Váradi István osztályvezetők, Virók Csilla Hajnalka osztályvezető-helyettes, Veres István városi főépítész, Kovács Edina politikai tanácsadó, Dr. Berényi Judit jogász, Dr. Bodnár Adrienn jogász, Csisztu Csilla sajtóreferens, Gerda István Nyírtávhő Kft. ügyvezetője, Hámoriné Rudolf Irén Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Ábrányi Mária Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. gazdasági igazgatója, Faragóné Széles Andrea közgyűlési referens, Dr. Béres Józsefné jegyzőkönyvvezető, Dr. Gere Zoltán Nyíregyházi Rendőrkapitányság vezetője, Dr. Illés László Nyíregyházi Rendőrkapitányság helyettes vezetője, Molnár László Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Főkapitányság helyettes vezetője, Pintye Zsolt újságíró, Saliga Péter Sunshine Rádió riportere. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jeszenszki András kért interpellációs lehetőséget. Jeszenszki András:(képviselő) Tisztelt polgármester asszony, tisztelt Közgyűlés. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata mindig is fontosnak tartotta, hogy folyamatosak legyenek fejlesztéseink, de emellett odafigyeljünk a városlakók közérzetére és mindennapi életére is, ezért két témában kértem, illetve adtam be interpellációt. Az elmúlt napokban a híradásokból annak lehettünk tanúi, hogy a Magyar Energia Hivatal átlagosan 10,1%-os gázáremelést tervez 2010. április 1-jétől, miközben jó néhány elemző véleménye szerint erre igazából nem lenne szükség. Mivel a nyíregyházi távhőszolgáltató árának számítási alapja is a mindenkori gázár, ezért a kérdésem az lenne, hogy városvezetőként, illetve a cég vezetői tervezik-e távhő árának emelését, amelyet az elmúlt egy év folyamán folyamatosan csökkentettünk Nyíregyházán. A javaslatom az lenne, hogy az áremelést mi

794   

lehetőség szerint ne építsük be a nyíregyházi árképzésbe és őrizzük meg a 2009-ik évihez képest átlagban 25,3%-kal csökkentett árszintünket. A másik téma pedig a panelprogram Nyíregyházán. Nyíregyháza mindig is élenjárója volt a panelprogramnak, amelynek eredményeként mintegy hatezer lakás újult meg városunkban, jelentős megtakarításokat eredményezve a városlakóknak. Azt azonban sajnálom, hogy a kampányban ez a program is a kampány részévé vált, és a kampányban egyesek vitatják ennek a lakókkal közösen elért eredménynek az eredményeit. Valamint egyesek úgy alkotnak negatív, elsősorban negatív véleményt a panelprogramról, hogy ennek a munkának egyébként korábban egyáltalán nem voltak a részesei. Azt gondolom, hogy Nyíregyháza lakói, az a sok ezer ember pontosan tudja, hogy mit tett értük a panelprogrammal egyrészt Nyíregyháza vezetése, másrészt pedig a Kormány. Tudjuk, mert lakossági fórumainkon és fogadóóráimon nekem is folyamatosan jelzik azt az igényt, hogy mikor írunk ki újabb pályázatokat. Ezért azt javaslom, hogy bár most még központi kiírás nincsen, de a lehető leghamarabb egyfajta igényfelmérésként mégis írjuk ki a város panelfelújítási pályázatát azért, hogy a mégis részt kívánni szándékozó lakóközösségek mielőbb jelezhessék igényeiket és ha a Kormány vagy az érintett minisztérium kiírja az új pályázatot, akkor ahhoz mielőbb kapcsolódni tudjunk. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tisztelt képviselő. úr a gázárral kapcsolatban két mondattal vagy két bővített mondattal szeretnék válaszolni. Az egyik, hogy a leolvasás után megtörtént a pluszfogyasztásnak a pótbefizetésre vonatkozó javaslata a fogyasztók felé, illetve a megtakarítással rendlelkezőknek a visszafizetése, vagy a számlában való ellenérték fizetése. Ez 46 M megtakarítást jelentett, ami sokkal kevesebb, mint a korábbi években volt, hiszen most már nem évente egyszer, hanem többször történik a leolvasás, illetve a városlakók maguk kérik, hogy milyen elszámolási rendben történjen. Ez azt jelenti, hogy a mai nappal városlakókkal teljesen tisztában és egálban vagyunk, ezért a távhőszolgáltatóval úgy döntöttünk, hogy nem terjesztünk távhőemelést a képviselőtestület elé, ez 38 M Ft-ba fog a Nyírtávhőnek kerülni a nyári időszakig, amennyiben újabb áremelés jön, akkor természetesen nem lehet eltekinteni az áremeléstől, illetve jövő fűtési szezonra újra kell gondolni, hogy kell-e árat emelni vagy nem. Lehetővé teszi azt, hogy ne emeljünk árat két dolog. Az egyik az, hogy nyáron mi használunk gázmotorból származó energiát, ami olcsóbb, mint az Erőműtől származó energia. A másik, hogy az üzleti terv elfogadásánál mi egy nyereséget is beterveztünk a cégnek, amire egyébként szüksége van minden ellenkező híresztelés ellenére, hiszen egyébként nem tud pályázni vagy nem tud fejleszteni a cég, de most ebben az esetben abban állapodtunk meg, hogy esetleg annak a terhére is most áremelés nem lesz. Egyébként is nyáron sokkal kisebb a hőfelhasználás, hiszen csak melegvízhez használnak az emberek távhőt. Ami a panelprogramot illeti, én azt tudom mondani, hogy ez a városnak egy nagyon sikeres programja, és a lakótelepek felújítása is egy sikeres program, hiszen 2001-ben 34 millió Ft-ot, 2002-ben 218 milliót, 2003-ban 581 milliót, 2004-ben 295-öt, 2005-ben 386-ot, 2006-ban 55-öt és 2008-ban 1milliárd 507 millió Ft állami támogatást tudtunk megnyerni és ezzel közel nyolcezer panellakásnak a felújítása történt meg. Az önkormányzati támogatás eddig 2 milliárd 166 millió Ft, tudom nem kell mondani, hogy ennek egy jelentős része a panelhitelből van, nem teljesen, ennek kb. a 2/3-da panelhitelből került finanszírozásra. Jelenleg kb. kétezer lakás az, amelynek a felújítása folyamatban van, ha ez elkészül, akkor ezzel olyan kilencezer öt – kilencezer hatszáz lakás lesz fölújítva. Az IVS-be további

795   

nyolcszázhetven vagy kilencszázhetven lakás van, 10 db tízemeletes ház, nyolcszázhetven lakás, tehát az megközelítőleg tizenegyezer ezer lakás, és mivel tizenhatezer lakás van ebben a kategóriában, ezért kb. négyezer lakás lehet olyan, ahol még szükség van panelprogramra, én beterjesztem a következő közgyűlésre, hogy foglalkozzon ezzel e testület. Ma már nem az Önkormányzati Minisztérium foglalkozik vele, mer a széndioxid kvótából finanszírozzák ezt a pályázatot, hanem a Környezetvédelmi Minisztérium. Én tudom, hogy kész van a pályázat, azt, hogy a moratóriumot hogy fogja betartani a Kormány azt nem tudom, úgy gondolom, hogy vagy még ez a Kormány vagy a következő Kormány első intézkedései között ott lesz, hogy kiírják a pályázatot, tehát érdemes rá felkészülni, mert 2014-re a teljes panelprogramot végre lehet hajtani. Azt szeretném még ehhez elmondani, hogy pályáztunk a Benczúr térre, én még nem láttam, hogy megnyertük-e, de biztos megnyertük. A megye pályázta a Színészházat, azt megnyertük, a képviselőtestület mellé tette a pénzt, és amit még én nagyon szeretnék, ha Vagyon Városüzemeltetési Kft. nagyon hamar megcsinálná, az a Csaló közi nyugdíjasháznak a felújítása, hiszen ma már nemcsak panelprogramban lehet pályázni, hanem téglaépítésű házakban is. Kérem képviselő úr fogadja el a válaszomat. Jeszenszki András:(képviselő) Köszönöm szépen polgármester asszony, a választ elfogadom. 6./ napirend: Beszámoló a két közgyűlés között történt eseményekről, valamint tájékoztató egyes fontosabb jogszabályokról Előadó: Csabai Lászlóné polgármester

Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem kívánok szóbeli kiegészítést tartani a két közgyűlés történt eseményekről, hiszen annak szinte minden eleme a sajtóban megjelent, aki figyelte a sajtóközleményeket az tudhatta, hogy cseh hét volt, hogy milyen rendezvények voltak a városban, illetve milyen közbeszerzési eljárásban hirdettünk eredményt. Kérdezem, hogy kíván-e valaki kérdést feltenni, vagy véleményt nyilvánítani? Szabóné dr. Csiszár Gabriella, Palicz György, Marinka Viktor, Aranyos Gábor, Ajtay-Horváth Magda és Lengyel Károly. Szabóné dr. Csiszár Gabriella:(képviselő) Szomorúan tapasztaltam, hogy bár a munkatervünkbe március hónapra van előjegyezve a Kórház beszámolója, illetve tájékoztatása, még most sem érkezett meg a Közgyűlés elé, pedig nemcsak bennünket érdekel, hanem azt hiszem, hogy a városlakókat is érdekli az, hogy hogyan alakították a kórházat és mit jelent ez az ott dolgozóknak, illetve a betegeknek, akiknek nagy részét Nyíregyháza város lakossága adja. De nem is ez a gond, ami most engem izgat, hanem városszerte különböző hírek, mondhatnám azt, hogy pletykák, találgatások keringenek, és ennek a híreknek kellene elejét vetni. Ugyanis azt mondják a városlakók, nem tudom mennyiben igaz, hogy a Kórház dolgozói elveszítették a közalkalmazotti jogviszonyukat, ebből adódóan a keresetüknek 10%-át, illetve jövedelmüknek 10%-át elveszítették, ugyanakkor a felsőbb vezetés több 10 millió Ft-os végkielégítésben részesült annak ellenére, hogy továbbra is ugyanazon a helyen dogoznak, csak most nem közalkalmazottként,

796   

hanem a holding dolgozójaként. Én tudom, hogy nem a város a fenntartója a Kórháznak és polgármester asszony erre a kérdésre nem tud válaszolni, de én azt szeretném kérni, hogy informálódjon a megyénél, hogy mi ennek az igazságtartalma, természetesen ha nem igaz, akkor vessünk végett ennek a szóbeszédnek, ha azonban igaz, akkor tájékoztasson bennünket, mert a városlakókat joggal érdekli az, hogy mi történik a Kórházban. Köszönöm. Palicz György:(képviselő) Tisztelt polgármester asszony, tisztelt Közgyűlés. Két kérdést szeretnék föltenni. Az egyik, hogy úgy tudom, hogy két közgyűlés között a Bíróság ítéletet hozott és igazat adott a Nyíregyházi Napló volt főszerkesztőjének, miszerint törvénytelenül bocsátották el a Városkép Kht.-tól és ezért kártérítést, illetve az elmaradt fizetésének a megtérítését ítélték meg neki. Ezt szeretném megkérdezni, hogy ez mennyibe fog kerülni a Városkép Kht-nak, mennyi pénzről van szó? A második kérdésem pedig, itt van a kezemben egy levél, amit Végh Béla városi MSZP elnök küldött ki valószínűleg az MSZP tagoknak és ezen kampányesemények vannak feltüntetve. Ezek között meglepve találtam ilyet, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése, Okmányiroda átadása, vendég Bajnai Gordon miniszterelnök, Művészeti Hetek megnyitó, s a másik oldalon szerepel egy ilyen mondat, hogy valamennyi esemény nyitott, barátainkat és szimpatizásaink számára, ezért azzal kérdéssel fordulok hozzád, hogy hívd meg őket és legyünk ott minél többen. Tehát nem tudom, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése mióta kampányesemény. Önök vádolják mindig azzal a Fideszt, hogy itt a közgyűlésben politizálunk meg kampányolunk, hogy ha ez az esemény kampány, akkor úgy gondolom, hogy ezek a kritikák igazán jogtalanok voltak, és ezt valószínűleg meg fogjuk vizsgálni és a választási bizottsághoz beadványt fogunk készíteni ebből, mert úgy gondolom, hogy ezek nem kampányrendezvények, a Közgyűlés, az Okmányiroda átadása sem, ezért nem tartjuk elfogadhatónak, hogy ilyen jellegű levél keletkezzen, ilyen jellegű összeállítás. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Marinka Viktor. Marinka Viktor:(képviselő) Negatív hírrel, a várost érintő hírrel kapcsolatban szeretnék tájékoztatást kérni polgármester asszonytól. Engedjék meg, hogy két mondat erejéig Szilágyi Lászlót, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség szóvivőjét idézzem, aki azt mondta, hogy a múlt hét elején feljelentés érkezett hozzájuk azzal, hogy egy 2 millió Ft-ért is elvégezhető munkáért csaknem 10 millió Ft-ot fizetett ki Nyíregyháza Város Önkormányzata. A két összeg közötti többszörös különbség megalapozza a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúját, ezért indított pénteken ismeretlen tettes ellen nyomozást a Nyíregyházi Városi Ügyészség. Azt szeretném kérdezni polgármester asszonytól, illetve kérni, hogy tájékoztasson minket, hogy mi történt itt ebben az ügyben? Köszönöm szépen. Aranyos Gábor:(képviselő) Én teljesen más kérdést akartam felvetni, de Palicz úr hozzászólása inkább megelőzi a kérdésemet, hogyha ez nem probléma. Azt mindenképpen szeretném elmondani, ezt a havi programot, amit ön is látott, ez egy belső levelezés, s a belső levelezést azt úgy gondolom, hogy kicsit erős dolog nyilvánosságra hozni, az, ami egy párt belső életére tartozik. Nem is akarok ezzel

797   

foglalkozni, de azt mindenképpen el szeretném mondani, ez a havi program ez a párttagok számára készül, és nem kampányeseményeket rögzít, hanem programokat Nyíregyháza város életébe, amire ugyanúgy felhívjuk a pártagoknak a figyelmét. Nos, ha tovább szeretnék menni ebbe a történetbe, akkor azt is érdemes lenne elmondani, ha ön ennyire nagy nyilvánosságra akarja tárni azt, hogy a párt belső életében mi történik és hogy történik, akkor azt is el lehet mondani, hogy önök, mint kisbíró címmel, dobolás címen, milyen kampányeseményeket szerveznek a Megyeházán, abban a nagyteremben, ami elvileg az állampolgároké és nem pedig a pártoké. S akkor most áttérnék a kérdés részére. Azt szeretném megkérdezni polgármester asszonytól, hogy többen kérdezték a városi irodán az állampolgárok, hogy a fizetéseket mikor fogják utalni, illetve lesz-e arra lehetőség, hogy ne húsvét után, hanem húsvét előtt kapják meg azok, akiknek 3-án jár a fizetés, azok húsvét előtt kapják meg, valamint azt, hogy akik a segélyben 5-én, 6-án részesülnek, azok megkaphatják-e hamarabb ezt az összeget, hogy a húsvéti bevásárlás ne jelentsen problémát senkinek. Köszönöm szépen. Dr. Ajtay-Horváth Magda:(képviselő) Tisztelt polgármester asszony, tisztelt közgyűlés, a Nyíregyházi Nyár programsorozatra szeretnék rákérdezni. Ezzel kapcsolatban három kérdést szeretnék feltenni. Ki fogja végül is szervezni, mennyi pénzből fogja szervezni és mivel korábban ez a Kulturális Bizottság asztalára került, a három pályázat, tudni illik három pályázó volt a Nyíregyházi Nyár rendezvénysorozatának megszervezésére, a Krúdy Art Moziés Rendezvénycentrum, a Stáb Produkció, illetve a Mandala Színház. Egy vita alakult ki a februári ülésen ezzel kapcsolatban és abban egyeztünk meg, hogy a márciusi bizottsági ülésre visszakerül. Nem került vissza. Azt szeretném tudni, hogy mi ebben a helyzet, hogy ha a bizottságon kívüli döntés született, akkor az a kérdésem, hogy miért került a bizottsághoz? Köszönöm szépen. Lengyel Károly(képviselő) Köszönöm szépen. Szeretném tájékoztatni önöket, hogy a két közgyűlés között az Éljen Nyíregyháza Független Mozgalom mintegy fél ezres tömeget megmozgatóan antifasiszta demonstrációt tartott a Jobbik Magyarországért nyíregyházi székházánál, akit ezen megdöbbentő folyamatoknak a fő felelősének tartunk. Egyben bejelentéssel éltünk a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészségen kérve a Jobbik Magyarországért Mozgalom feloszlatását, ahonnan a beadványt azóta a Legfőbb Ügyészségre továbbították, és a jogi eljárás folyamatban van. Nagyon szépen köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Csiszár Gabriellának szeretném mondani, hogy a munkatervben februárra volt beiktatva a Kórház tájékoztatója, eredetileg egyébként a Holding főigazgatója kérte ezt a lehetőséget, tehát én vele egyeztetve tettem ezt a februári időpontot. Nem tudom, hogy mi érdeke volt abban, hogy ezt februárról és márciusról is eltegye más időpontra. Nyilvánvalóan könnyebb egy tizenkét oldalas újsághirdetésben elmondani a Kórház sanyarú helyzetét és azt, hogy egyébként milyen jó a Megyei Önkormányzat, mert 25 milliárd Ft-ot, vagy 15 milliárd Ft-ot tud fordítani fejlesztésre, amihez senki másnak nincs köze, csak a Megyei Önkormányzatnak. Egy kicsit egyoldalú, mert nincs visszakérdezési lehetőség. Én nagyon remélem, hogy április hónapban ez megtörténik, lehet, hogy a választásnak van némi köze ahhoz, hogy a Holdig vezetője nem merte ezt a választás előtt megtenni. Azt, hogy milyen pletykák járnak nem tudom. Azt tudom, hogy az

798   

interneten ezek az értékek nem érhetőek el, pedig egyébként kötelező kitenni az internetre a kormánydöntésnek megfelelően. Én azért néztem meg, mert a mieinket néztem meg, hogy a mi gazdasági társaságaink jól vannak e kitéve és szeretném mondani, hogy a Városháza honlapján a tavalyi bérek vannak, tehát nekünk is rendbe kell tenni a honlapunkon a gazdasági társaságok bérezését. A gazdasági társaságok weblapján ott jól van kitéve. A Megyei Önkormányzatnál pedig nem találtam erre való utalást. Nyilvánvalóan, ha Kiss Zoltán úr idejön, akkor meg lehet tőle kérdezni, vagy megkérdezhetem tőle, vagy kérhetjük a Felügyelő Bizottságot, hogy kérdezze meg, mert nekik joguk van hozzá. Palicz György, igaz. A Nyíregyházi Napló volt főszerkesztőjénél van egy kártérítési kötelezettsége a Városképnek, de nem azért, mert jogszerűtlen volt az elbocsátás, hanem azért, mer egy ilyen, nem tudom jól mondom-e, jogon kívüli helyzet alakul ki azzal, hogy a Városképnek a bejegyzését a Cégbíróság nem tette meg január 1-jétől, hanem csak a februárban. Ezért úgy tekintette a bíróság, hogy január hónapban a Városkép Kft-nek nincsen ügyvezetője. Tehát nem az elbocsátás volt jogszerűtlen, hanem ez a furcsa jogi helyzet alakult ki. Az hogy itt ki vétett hibát, az ügyvéd vagy a cégbíróság, ennek most utána, már őszintén szólva felesleges, hogy utána nézzünk. Bizony ez 4 és 5 millió Ft közötti összegbe fog a városnak illetve a Városképnek kerülni. Amit ön mondott, nagyon örülök, hogy végre eljutott önnek ez a papír, mert egyébként három éve működik ez a papír. Végh Béla három éve küldi minden párttagnak és szimpatizánsnak az összes városi eseményről szóló dolgot és kéri, hogy minél többen, akik el tudnak menni, akkor menjenek el. Úgy látszik, hogy már dolgoznak a besúgók és van az alkalmazkodási illeszkedés, úgyhogy tisztelt képviselő úr nem kell semmilyen következtetést ebből levonni. Mi pontosan így tudjuk az önök programját, önök tudják a mi programunkat, úgyhogy semmilyen probléma nincs, nyilvános, minden programra önök is elmehetnek, ami nyilvános program. Marinka Viktor. Nagyon érdekes, hogy ön tudja ezt a hírt, az is nagyon érdekes, hogy a Magyar Nemzet tudja, mert én még nem tudom. Én még nem tudom, mert a hivatal munkájával kapcsolatban eddig semmilyen tájékoztatás nem volt. Az egyik újságíró ma megkérdezte tőlem, hogy mit szólok hozzá, mondtam, hogy semmit, mert nem tudom miről van szó. Miután a bontási tendereket nem én bontom, ráadásul ott még nem is nekem kell aláírni, mint a szennyvíznél, az ilyen hova megy azt nem én intézem, tehát nem tudok róla. És akkor azt mondja nekem az újságíró, dehát mi már tudunk róla. És mondom, honnan tudják? Maguk hamarabb tudják az ügyészségtől a dolgot mint az, aki érintett ebben a dologban? Azt mondta, hogy ez rendkívüli helyzet. Nem, mondtam, hogy az elmúlt években sokszor megtapasztaltuk, hogy a Magyar Nemzet ügyészségi dolgokat hamarabb tud, mint az érintett, mert úgy látszik, hogy van valami híradás ebben a dologban, és akkor azt mondta, hogy kémeik vannak. Én meg azt mondta, hogy nem szeretnék olyan országban élni, ahol kémek vannak. Sem olyan országban ahol szocialista kémek vannak, sem olyan országban ahol fideszes kémek vannak. Ennyi a dologról a véleményem. Ami pedig a ügyészséget illeti, az ügyészség végezze a dolgát, ha valami szabálytalanságot talál, akkor annak nyilván következménye lesz. Semmilyen olyan titkolnivalónk ebben a dologban nincs, ami érdekes lehet, reméljük, hogy a Magyar Nemzet még ötször az újságba ezt bele fogja írni csak azért, hogy Csabai Lászlóné nevét leírhassa, de nem zavar tisztelt képviselő úr, nyugodtan tegye meg, ez beleillik a Magyar Nemzet hogy mondjam demokráciáról vallott nézetébe és magatartásába. Aranyos Gábor. Ki fogjuk fizetni a béreket és a segélyeket is húsvét előtt. Olyan jól alakultak az adóbevételeink, a tervezetthez képest is jobban, hogy meg van a lehetősége annak,

799   

hogy az állami támogatással együtt gyakorlatilag harmadikára mindent kifizessünk, erre intézkedést fogunk tenni. Ajtay-Horváth Magda. Segítséget szerettünk volna kérni a Szabadtéri Színpad műsortervéhez a Kulturális Bizottságtól, a Kulturális Bizottság nem érezte magát ebben a dologban kompetensnek, mi se, részben a Kulturális Bizottság iránymutatásai alapján kértük a intézet igazgatóját, hogy ő rendezze ezt a dolgot, én úgy tudom, az információm az, hogy meg van a megegyezés, kialakult a műsorterv és ez nagyon rövid határidőn belül még április hónapban nyilvánosságra fog kerülni. Fogom kérni az igazgatónőt, hogy a bizottságot tájékoztassa a döntéséről. Lengyel Károly képviselő úr. Próbáltam egy kicsit sürgetni a mai ülés napirendjét, hogy a vendégeinket ne túlságosan várakoztassam meg. Valóban volt egy nem kis létszámú tüntetés vagy felvonulás 23án ha jól emlékszem. Ott azt mondtam, hogy nagyon sajnálom, hogy ez nem hamarabb történt, mert az, amit a Jobbik csinál, hogy problémákat felvet, és olyan megoldásokat ajánl, ami a demokratikus keretek között annak nem felel meg, az nem egy járható út. Azt is mondom most a nyilvánosság előtt, hogy a Jobbik ilyen nagyarányú jelenléte, ez sem a Fidesznek, sem az MSZP-nek nem jó, de az teljesen másodlagos, hogy a pártoknak jó e vagy nem, ez az országnak nem jó, hiszen egy egész furcsa vélemény fog kialakulni rólunk, hogyha ez a fajta, hogy mondjam szöveg, ami az ő szájukban van tovább fog folytatódni. Én remélem ennek ellenére, hogy a kisgazdákhoz és a MIÉP-hez hasonlóan egy kicsit csendesebbek lesznek, ha bekerülnek a Parlamentbe. Én végigéltem a kisgazdáknak a változását és a MIÉP a változását is. Ez az országnak használna, ha ez így történne. Véleménykülönbség van kettőnk között. Nem biztos, hogy elsősorban csak a Jobbiktól kell félteni a demokráciát. Tehát én azt gondolom, hogy érdemes a következő időszakban odafigyelni, hogy a demokrácia, demokratikus intézményrendszerek hogyan működnek. És az utolsó mondatom, amit elmondtam a közgyűlésen vagy a tüntetésen is, azt mondtam és most is azt mondom, hogy a Jobbik az egy bejegyzett párt, ezért ha hozzám jön a Jobbik, akkor nekem vele kapcsolatban ugyanúgy kell viselkednem, mint bárki mással. És amikor a Jobbik koszorúzott március 15-én, az ő nevét ugyanúgy be kellett mondanom, mint bármelyik másat. Természetesen tavaly a Gárdát nem mondtuk be, mert nem volt bejegyzett párt, vagy bejegyzett szervezet, de a Jobbik az egy bejegyzett szervezet, tehát függetlenül attól, hogy mi a véleményünk róla vele kapcsolatban, nekem, mint polgármesternek, illetve a jegyzőnek a törvényes keretek betartásával kell viselkedni. Kérdezem, hogy kielégítő volt-e a válasz? Igen. Akkor ügyrendi kérdés, Vinnai Győző, és Hajzer László szeretne még kérdezni. Dr. Hajzer László:(képviselő) Tisztelt polgármester asszony ön után szabadon szabadjon megfogalmazni azt a véleményt, hogy én meg nem szeretnék olyan közgyűlés tagja lenni, amelyik olyan kérdésekkel foglakozik, ami nem tartozik a hatáskörébe. Most hirtelen négyet írtam össze és nagyon jól töltjük az időnket ezekkel a kérdésekkel, de azért érdemes lenne a jegyző úrnak adott esetben odafigyelni arra, hogy mi tartozik a közgyűlésre és mi nem. Abban teljesen biztos vagyok Aranyosi Gábor kérdése után, az, hogy mikor van fizetésnap ez biztos, hogy nem a közgyűlés hatáskörébe tartozik, mert eddig még soha nem kérdeztek meg bennünket. Ez László Géza dolga vagy nem tudom még néhány embernek biztosan, de hogy nem a közgyűlés dönt erről az biztos, de kitűnő volt, tudjuk most már és örülünk neki, hogy húsvét előtt kifizetik a dolgozóknak a fizetést. A második kérdés, amit én szintén levontam magamnak, hogy politikai vitát folytatunk. Kelet-

800   

Magyarországból értesültem róla, hogy Lengyel Károly Éljen Nyíregyháza mozgalma hivatalosan találkozott Csabai Lászlónéval a Kossuth téren. Na most miután egy frakcióban ülnek, egy frakcióban vannak, ezt lehet, hogy kisebb külsőségek között, mondjuk az irodában is le lehet bonyolítani és akkor talán nem adunk ekkora sajtó nyilvánosságot azoknak az ordas eszméknek, ami ellen harcolnak, mert az ordas eszmék azok így is terjednek időnként, hogy látszólag harcolunk ellene és a valóságban erősítjük az ordas eszméket. Ha vannak ilyenek. A harmadik, én nem szeretnék olyan lenni -mint a Nyírtávhő felügyelő bizottsági tagja mondom ezt -, ahol 38 millió Ft áremelést generáló árbevételről egy polgármesteri bejelentés alapján szerzünk tudomást, hogy márpedig nem érvényesíti a saját nyeresége terhére a 38 millió Ft-os árbevételt az áremelésből a Nyírtávhő Kft. Lehet, hogy ez helyes döntés egyébként, de ennek meg vannak a fórumai. Van ugye felügyelő bizottsága, felügyelő bizottság tárgyalja, van önkormányzat, üzleti terv és még sorolhatnám, hogy mik azok a döntési fórumok, ahol dönteni kell. Tehát én azt kérem, hogy e tárgykörben én tudom, hogy a jó döntéseket mindig öröm meghozni, de tartsuk meg ezeknél is a demokratikus fordulatot és talán még annyit befejezésképpen, hogy azért én nem szeretnék olyan közgyűlésben lenni, ahol olyan küzdelmeket folytatunk és olyan alap kérdésekben vitatjuk egymás tisztességét, amelyek mára köztudottakká váltak. Mondjuk utcai gumilövedékes lövöldözések után megsérült emberek kardlapozással Rákóczi téren, meg a Rákóczi úton a tüntetők földig verése. Azt gondolom, hogy ezek mind szintén ugyan olyan események, amelyek ellen föl kellene lépni, de nem gondolom azt, hogy most van itt a helye és nem gondolom, hogy ezt a vitát nekünk a közgyűlésben kell lefolytatni. Mint, ahogy az antifasiszta küzdelemnek is meg vannak a fórumai, de valószínűleg nem a közgyűlésben kell lefolytatnunk ezt a vitát. Elnézést kérek, hogy ha hosszabban mondtam el véleményemet. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy Vinnai Győző fenntartja-e a hozzászólási igényét? Tessék. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Igen, én ügyrendit kértem. Teljesen más témáról szeretnék szólni az ügyrendiben és kérem, hogy szavazzunk is róla. Két megjegyzésem van nekem is és nem is címzem személyekhez. Az egyik, én se szeretnék olyan testületben ülni, ahol megmondja valaki, hogy ki a demokrata és ki az, aki nem demokrata. Melyik párttól kell félteni a demokráciát és melyik párttól nem kell félteni a demokráciát. Ma Magyarországon a politikai pártokra és azok gazdálkodására vonatkozóan törvények írják elő, hogy hogyan lehet alakítani, milyen törvényi feltételeket kell teljesíteniük. Tehát én ezt nem vindikálnám magamnak akár polgármester vagyok, akár egyszerű képviselő vagyok. A másik pedig, hogy a magam nevében amikor majd szavazunk erről, hogy, elfogadjuk e a válaszokat itt egy kis ellentmondást éreztem, egy pici ellentmondást. Aranyos Gábor azt mondta, hogy belső levelezés, havi program, mert eljutott ezek szerint Palicz György képviselőtársamhoz ez az MSZP-s havi program, a polgármester asszony pedig azt mondta, hogy nyilvános. Mi ezt nem tudhatjuk, én nem tudhatom erről a helyről, de hogyha belső levelezés, akkor az nem nyilvános, ha pedig nyilvános, akkor eljut mindenkihez, de most spongyát rá, én egy más javaslatot szeretnék tenni. Tisztelt képviselőtestület kérem, hogy szavazzunk erről, mert az elmúlt hetekben a sajtóban kialakult egy vita, mondhatom azt hogy egy olyan méltatlan vita, amely Nyíregyháza adósságállományáról szólt, vagy a cégeink adósságállományáról. Összegyűjtöttem

801   

ezeket a nyilatkozatokat. Magam mindig meg szoktam kérni a Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy éppen hol tart a város adósságállománya, hol tartanak a kifizetetlen számlák, mennyi volt az adóbevétel, mert abban egyetértünk polgármester asszony, hogy most majdnem 3 milliárd Ft adóbevétel érkezett, illetve éves szinten most január 1-jétől több mint 3 milliárd Ft adóbevétele van Nyíregyházának. Ebből lehetett kifizetni a korábban ki nem fizetett számlákat. A Pénzügyi Bizottság elnökével is szorosan tartom a kapcsolatot, aki szintén a számok embere és tájékozódott a cégek adósságállományáról. Ő is tájékoztatott engem, ezért szerintem jelentős különbség van a mi véleményünk között, ezért szeretném azt javasolni a tisztelt testületnek, ígérem ez az utolsó javaslatom, ez a harmadik ilyen javaslat, úgyis választások közelednek, mármint önkormányzati választások, az őszire gondolok, ezért Nyíregyháza Megyei Jogú Város cégeinek gazdasági átvilágítását tegyük meg. Kérem, hogy erről szavazzunk. Ha a testület támogatja ezt a javaslatot, akkor úgy ősszel az új testület előtt feketén-fehéren látható lesz, hogy mennyi a költségvetési adósság, mennyi a kifizetetlen számla, a cégeink kötvénykibocsátása, adósságállománya vagy a saját cégünknek ki nem fizetett számlája, gondolok itt a Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft-nek ki nem fizetett számlákra. Az tisztán itt lesz előttünk. Kérem szavazzunk, hogy egy ilyen átvilágítást az önkormányzati testület megtesz e vagy sem. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem kell, hogy befolyásolja, továbbadom a szót, és a végén fogok szavaztatni. Lengyel Károly és Jánócsik Csaba a következő. Hiszen nem az adott témában tett vitát lezáró javaslatot. Lengyel Károly:(képviselő) Mivel megszólíttattam, nagyon röviden szeretnék válaszolni. Kedves képviselő úr, azért kell ezzel a közgyűlésben foglalkozni, mert én szeretném, ha 2010-től is még lenne demokratikus közgyűlés ebben az országban, meg lenne demokrácia ebben az országban vagy ebben a városban és lenne demokrácia ebben az országban. Lehetséges, hogy ezt ön túlzásnak tartja, én azonban nem. A másik dolog az, hogy Csabai Lászlóné jelenleg Nyíregyháza Városnak a polgármestere, vezetője. Miután a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészségen mi megtettük a beadványt, úgy gondoltuk, hogy a város vezetőjének is ugyanezt a beadványt átadjuk. Ezt akkor is megtettük volna, ha ezt a polgármestert Hajzer Lászlónak vagy Vinnai Győzőnek hívják, vagy bárkinek. Harmadik dolog az, ha emlékszik, amikor sajtótájékoztatóra mentünk, akkor önnel összefutottam a bíróság ajtajában. Mikor megtudta, hogy hova megyünk, akkor ön azt mondta, hogy minek, hát itt nincsenek fasiszták. Hajzer úr, annyira fasiszták, hogy miközben én beszéltem, akkor a 70-80 fős jobbikos tüntetők Adolf Hitlert éltették beszédem közben olyan hangosam, hogy alig bírtam elmondani a beszédemet. Ha ezek nem fasiszták, akkor micsodák? Ha pedig fasiszták, meg nácik akkor pedig nem demokraták, ha pedig nem demokraták, akkor van kitől tartani, van mitől félteni a demokráciát. Ez pedig képviselői feladat, és azért gondolom, hogy ennek itt van helye. Nagyon szépen köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jánócsik Csaba. Jánócsik Csaba:(képviselő) Csak szeretném megerősíteni Lengyel Károly képviselőtársamat, de nem azért, mert a frakció tagja, hanem mert egyszerűen egyetértek vele. Azt gondolom, hogy Lengyel Károly a koalíció tagja és nem a frakció

802   

tagja. Ettől még lehető őt támogatni, akár koalíciós oldalról, akár ellenzéki oldalról is. Én sajnálom, hogy Hajzer Lászlónak valami más gondolatmenete támadt ezzel kapcsolatban. Azt szeretném elmondani tisztelt képviselőtársaim, hogy tudják, mi az Európai Unió tagjai vagyunk, ahol ilyesmi kérdésekben ott egészen másképpen reagálnak dolgokra. Legyen valaki kereszténydemokrata, vagy polgári pártnak a tagja vagy szociáldemokrata vagy liberális vagy konzervatív vagy független, bár semmilyen politikai testületnek nem tagja, a közéletben, a politikai életben hogyha valaki egyfajta kettős beszédet folytat, akkor az nem biztos, hogy a bírósághoz fordulnak, hanem azt mondják, hogy egyszerűen karanténba zárják. Van más is, más országban is, aki tagadja a holokausztot, kicsit úgy mondanám, hogy neonáci eszméket vall. Még is azt gondolom, hogy akik ilyen közjogi méltóságot viselnek, politikusok vagy képviselők, azoknak vigyázniuk kell arra, hogy érthetően és egyértelműen viszonyuljanak bizonyos kérdésekhez. Nagyon sajnálom, hogy önök úgy látják, hogy nem dübörögnek a sámándobok, és egy olyan politikai szervezetet néha úgy érzem, mintha mentegetni próbálnak, amelynek a szimbolikájában ott van a kereszt, de valójában a sámándobot püfölik. Ha ismernék kicsit az irományaikat vagy olvasgatnának utána az jó lenne. Én nagyon sajnálom, hogy itt ebben a testületben vannak olyan képviselők, van olyan képviselő, aki egy háborús bűnös versét idézi, akit egyébként jogerősen a mai napig háborús bűnösnek tartanak, egy adott rendezvényen. Én azt is nagyon sajnálom, hogy ha van olyan képviselőtársam, aki antiszemita viccet megenged magának és az ombudsmannak kell erre felhívni a figyelmet, hogy nem illik, nem illik. S azt is nagyon sajnálom, hogy van olyan képviselőtársam, aki ezelőtt három évvel elment Nyírszőlősön első világháborús emlékművet megkoszorúzni és ott az azóta már betiltott szervezet, általam csak bakancsos brigádnak ismert társaság előtt elvonult és úgy tette le a koszorúját. Ezek megtörtént események. Ez Nyugat-Európában szalonképtelen uraim. S aki ilyet tesz, az kiírja magát a demokratikus közéletből, szalonképtelenné válik. Sajnálom, hogy önök ezt nem így látják, vagy nem így élik meg. Talán kicsit később majd másképp fogják gondolkodni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Szilassy Géza, Marinka Viktor. Dr. Szilassy Géza:(képviselő) Ügyrendi kérdésben kértem szót és azért kérek ügyrendi kérdésben szót, mert úgy érzem, hogy végtelenné fog válni a közgyűlés keretein belül ez a kampánybeszéd, amit most folytatunk. Sajnálom, hogy a polgármester asszony teret ad ezeknek a dolgoknak. Azt kérem, hogy szavazzon a közgyűlés arról, hogy folytassuk tovább a munkát. Folytassuk azt a munkát, azokat a napirendi pontokat tárgyaljuk, ami a városról szól, hiszen mi a város közgyűlése vagyunk. Azt gondolom, hogy be kell fejezni ezt a teljesen határtalanná váló beszédet és kampánybeszédet és kérem a közgyűlést és kérem a polgármester asszonyt, hogy szavaztassa meg a közgyűlést, hogy fejezzük ezt be és térjünk rá a napirendi pontokra. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Miután Szilassy Géza javaslata valóban a vitatott témával van összefüggésben és ez valóban ügyrendi kérdés, ezért szavaztatok. Kérem, aki egyetért, hogy lezárjuk ezt a témát, az szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő.

803   

A Közgyűlés 29 igen szavazattal 2 tartózkodással elfogadta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Hajzer László szokásához híven szokta minősíteni a képviselőket. Én ritkán teszem azt, hogy akár egyik oldalról, akár másik oldalon minősítek, ezért azt gondolom, hogy ő se tegye ezt. Ez az egyik megjegyzésem, a másik, ha egyetlen egy alkalommal is Hajzer László megszavazta volna a távhőnek az áremelését olyankor, amikor a távhő léte forgott rajta, hogy megtesszük-e azt az áremelést, akkor hiteles lenne a hozzászólása, ma nem hiteles a hozzászólása. Mi úgy döntöttünk a gazdasági társaság vezetőjével, azt fogjuk javasolni mindenkinek, hogy ezt az áremelést most ne érvényesítsük. És erről adtam tájékoztatást a városlakóknak. Palicz György, nem érdekes, hogy belső vagy külső levelezés, a lényeg az, hogy ez egy három éve működő rendszer. Három éve működik, három éve kapjuk a rendezvényekre való felhívást. Akár kampányrendezvény, akár önkormányzat. Az önkormányzati ülés egyébként nyilvános, az önök képviselői is itt szoktak ülni el néha, úgyhogy semmi probléma nincs benne. Én nem vettem volna el a testülettől 5 percet, hogy erről beszéljek. Vinnai Győző javaslata. Tisztelt képviselők, megszavazhatják, hogy történjen átvilágítása az önkormányzatoknak, én azt gondolom, hogy ez egy pótcselekvés. Ha az önkormányzatok egy átvilágítására van szükség, akkor a felügyelőbizottság nem végzi a jól a munkáját. Ha bármelyik önkormányzattal kapcsolatban önöknek bármilyen problémája van és ezt jelzik, akkor akár bizottsággal, akár a belső ellenőrzéssel azt ki fogjuk vizsgáltatni. De ahhoz én biztos, hogy nem adom a nevem, a testület persze adhatja, hogy most a választási időszakban ilyen ördögűzés legyen, és naponta jelenjen meg hol egyik, hol másik önkormányzati gazdasági társaságról vélt vagy valós probléma. Csak egyet tudok mondani, hogy nem tudjuk, hogy mi a Sóstónak a vége, de akár az is lehet a vége, hogy ott nincs bűncselekmény és önök három hónapig sajtóztak ebben a dologban. És nem azt mondom, hogy önök tették tönkre a céget, mert ez nem igaz, mert akkor hazudnék, ha ezt mondanák, de hogy a gazdaságos működése még annyira se legyen gazdaságos, mint amilyen lehetne, abban önök nagyon sokat segítettek. Ezért a képviselő-testületre bízom a döntést, hogy megszavazza e ezt és a szavazás után el fogom mondani a mostani valós hitelállományunkat, amit mindenki megnézhet. Kérem, aki Vinnai Győző javaslatával egyetért, hogy minden gazdasági társaságnál egy átvilágítás és vizsgálat legyen, az szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 15 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 3 tartózkodással nem fogadta el az alábbi határozatot: 63/2010.(III.29.) számú határozat az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok gazdálkodásának, tevékenységének átfogó vizsgálatára vonatkozó kezdeményezésről A Közgyűlés Dr. Vinnai Győző képviselő javaslatát – mely szerint az önkormányzati alapítású gazdasági társaságoknál egy átfogó vizsgálatot kell lefolytatni – nem fogadja el.

804   

Csabai Lászlóné:(polgármester) Szeretném tájékoztatni a testületet arról, amit egyébként Márföldi István megkapott. A gazdasági társaságok jelenlegi hitelállománya egy hónappal vagy három héttel ezelőtt 4,5 milliárd Ft volt, ebből 1,8 milliárd kötvénykibocsájtás, ami fel nem használt pénzként kamatos betétként le van kötve. Ennek a kamata nagyobb ma, mint amennyi kamatot ezért a kötvényért fizetünk. A Nyírségvíznél van ez a kötvényösszeg, ezen kívül, ha ide fog kerülni a képviselő-testület elé a Nyírségvíz mérlege, akkor pontosan fogja látni, hogy ezen kívül 600 millió Ft lekötött szabad pénzeszköze van a Nyírségvíznek. Nahát, ez az érdekes, hogy már a válaszra nem vagyunk kíváncsiak? Eldöntjük, hogy mi van és a válasz nem érdekel bennünket. A Sóstó Rt-nek a kötvény és az által felvett hitel az megközelíti, vagy lehet, hogy meg is haladja valamivel az 1,7 milliárd Ft-ot, ebből 450 millió Ft kamatozott betétként rendelkezésre áll, tehát ez nincs felhasználva. Ez azt jelenti, hogy a 4,5 milliárd Ft hitelből 2 - 2,3 milliárd Ft az rendelkezésünkre áll, az a pénztárban bent van. Ha ezt levonjuk, akkor a gazdasági társaságok hitelállománya olyan 2,2 és 2,3 között van, amelyiknek nagy része a mi ki nem fizetett számláink között is ott van. Tehát a kettőt nem kell összeadni tisztelt képviselők, akik összeadják, azok valami butaságot csinálnak. És hogy mennyire így van, meg lehet nézni, hogy akár a Piacnál, akár a Nyírinfónál, akár a Nyírtávhőnél ez a 2,3 milliárd hitelállomány ez most március huszonvalahanyadikán mondjuk lement 5-600 millió Ft-ra. Tessék nekem hozni a magyar önkormányzati rendszerből, a nagyvállalatok gazdasági társaságaik közül még olyan gazdasági társaság csoportot, akinek ennél kisebb hitelállománya van. Ha ilyet önök hoznak, akkor szívesen vitatkozom önökkel. Én azt tudom, hogy akár a Debrecen Holdingnál, akár a Miskolci Holdingnál, akár a Pécsi Holdingnál, a gazdasági társaságok hitelállománya meghaladja a 20 milliárd Ft-ot. Miért akarjuk magunkat rosszabbnak mutatni, mint amilyenek vagyunk? Kinek, ebből mi a haszna? Nekem már nincs belőle károm. Ezt már annyiszor elmondták, hogy az én megítélésemben ez nem oszt nem szoroz, de a városnak kára van belőle. Miért csak rombolni akarunk, ha építeni nem tudunk? A másik, a város nettó hitelállománya 12,5 milliárd Ft. Ezzel az első hat legeladósodottabb megyei jogú városban nem vagyunk benne. Ez az Önkormányzati Minisztérium kimutatása. Akkor miért kell azt mondani, hogy Nyíregyháza város az első három legeladósodottabb város között van? Lehet mondani, mondják, hogy nagyon eladósodott, mindent mondanak, de olyat ne mondjanak, ami nem igaz. Kérem, aki a két ülés közötti beszámolót elfogadja szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 13 ellenszavazattal meghozta az alábbi határozatot: 63-2/2010.(III.29.) számú határozat a két közgyűlés között történt eseményekről szóló beszámoló elfogadásáról, valamint az egyes fontosabb jogszabályokról szóló tájékoztató tudomásul vételéről A Közgyűlés 1./ a két közgyűlés között történt eseményekről szóló beszámolót elfogadja.

805   

2./ az egyes fontosabb jogszabályokról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. 7./ napirend: Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról Előadó: Dr. Gere Zoltán városi rendőrkapitány Csabai Lászlóné:(polgármester) Szeretettel köszöntöm Molnár László ezredes urat, főkapitány-helyettest, rendészeti igazgatót, dr. Gere Zoltán ezredest nyíregyházi kapitányságvezetőt és dr. Illés László alezredest, kapitányságvezető-helyettest. Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Tessék parancsolni. Dr. Gere Zoltán:(városi rendőrkapitány) Nagyon rövid kiegészítést szeretnék mondani. A bizottsági üléseken is elmondtam hogy egy hagyományos jellegű beszámolót szeretnék készíttetni, hiszen tavaly kevesebb kritikát kaptunk ennek a szerkezetért, ezért igyekeztünk a tavalyi szerkezetre ráépíteni a beszámolónkat azért, hogy egyrészt jobban áttekinthető, másrészt könnyebb volt az elkészítése is. Kihasználnám ezt a fórumot, a tv nyilvánossága előtt szeretném egyrészt a 12 polgárőr szervezethez tartozó polgárőrnek segítségét megköszönni, illetve a városban működő közterület-felügyeletnek a közös ellenőrzéseket megköszönni. Csabai Lászlóné:(polgármester) A bizottságok véleményét kérem. A Jogi Bizottság tárgyalta. Dr. Farkas Csilla:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tagja) Köszönöm szépen. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági bizottság 2010. március 25-én tárgyalta a közbiztonság helyzetéről és a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről tett beszámolót, és egyhangúlag elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Dévényi József:(Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság elnöke) A bizottság pénteken tárgyalta a beszámolót és egyhangúlag elfogadásra javasolja köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akinek kérdése van szíveskedjen feltenni. Vinnai Győző, Felbermann Endre és Hajzer László ez a sorrend. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) A struktúráról már szóltunk, két kérdést szeretnék feltenni, ami a városlakok biztonsági érzetét javíthatja, vagy érinti. Az egyik, hogy hogyan gondolja a kapitányság a megelőzést, a prevenciót, hogy akár az életelleni, vagy vagyonelleni bűncselekmények száma csökkenjen? Tehát milyen lehetőségei vannak a kapitányságnak? Ez az egyik. Kérdezhetem azt, is hogy a látható rendőrség hogyan jelenik meg a város fertőzött, bűnügyileg fertőzött területén? A másik kérdés, hogyan látják az előterjesztők a városrészi vagy mondjuk úgy, hogy a városrészeken létrehozott rendőrőrsök mondjuk a rendőrőrs szerepét, a körzeti megbízottak szerepét, akik egy-egy városrészen kapcsolódnak emberekhez, különböző társadalmi csoportokhoz? Ehhez kapcsolódik az a kérdés, hogy az

806   

együttműködés a polgárőrség és a rendőrség között városrészenként egyenletes és van ahol javítani kell, van ahol nagyon jó, van ahol kevésbé jó, hogyan látják ezt az előterjesztők? Köszönöm szépen. Felbermann Endre:(képviselő) Elég tüzetesen végig olvastam az előterjesztést és hasznosnak találtam az olvasottakat és két kérdés szeretnék feltenni a jelenlévő vendégeknek. Az egyik. A 4. oldalon olvastam az ismertté vált bűncselekmények számát ami 9070. Aztán a 12. oldalon szembesültem az ismerté vált elkövetők számával, mely 1410 főt ír le. Nem vagyok szakember, ezért az a kérdésem, hogy milyen a felderítési arány, mert erről így konkrétan nem olvastam az előterjesztésben és nem akarok messzemenő következtetést levonni ebből, mert bizonyára hibás következtetést vonnék le belőle. A másik kérdésem, a legtöbb bűncselekmény megtörténtével kapcsolatosan van egy táblázat, amely felsorolja, hogy melyik utcákban milyen esetszámmal fordultak elő bűncselekmények. Én csak a 100 fölötti esetekre kérdeznék rá, mert igen érdekesen találom, hogy például a 100 fölötti esetekre van a Szent István utca 158 bűncselekmény esettel. A Búza tér az szintén 100 fölöttieket von, de annak az indokát nyilván ismerjük, az Állomás tér 140 esetszámát is, de például a Kossuth Lajos tér 110 esetszámmal szerepel. Rákóczi utca, gondolom ez elsősorban a piac környéki rész, 137 esettel. Megint meglepő volt számunkra Sóstó 117 esetszámmal, Korányi Frigyes utca 103 esetszámmal. Ebből mindjárt az a kérdés vetődik fel, hogy vajon mi lehet a magyarázat annak, hogy ezeken a nem is olyan eldugott helyen és frekventált helyeken, ennyire közszem előtt lévő területeken ilyen 100 fölötti esetszámok fordulnak elő? Mi lehet ennek vajon a magyarázata? Azért értem, hogy a Búza tér, a Rákóczi utca bűnügyileg egy fertőzött terület, de ezen a frekventált utcákon maga a Kossuth tér is az. Azért egy kicsit meglepő volt a számunkra és ebből következik nyilván a gondolat, hogy nem kellene fokuszálni ezekre a területekre, ahol 100 feletti esetszámok vannak. Tudjuk azt, hogy melyik a veszélyeztetett góc. És tudunk-e tenni annak érdekében a rendőrség állományában, hogy ezeken a dolgokon 100 alá szorítsuk vissza a bűncselekmények számát. Köszönöm szépen. Dr. Hajzer László:(képviselő) Tisztelt Polgármester asszony, tisztelt Vendégek! A beszámolót én is elolvastam és jónak tartom. A beszámoló részletesen elemzi a rendőrség helyzetét, valós képet mutat és helyesen ábrázolja és helyesen mutatja azokat az eredményeket és azt a hatalmas teljesítményt, ami e mögött van. Azt gondolom, hogy nem azért jöttünk össze, hogy dicsérjük a rendőrséget, hanem azért jöttünk össze, hogy együtt gondolkodjunk arról, hogyan lehet még hatékonyabbá tenni a rendőrség munkáját. Engem e tárgykörben érdekel egy olyan kérdés, amit egy picit meg kell magyaráznom. Belvárosban dolgozom, belvárosban fejtem ki a tevékenységemet. Újságolvasó ember vagyok, most az újságban megjelent a jegyző úrral egy nagy riport, hogy a jegyző úr hősi jócselekedetként mondja azt, hogy egy magán őrző-védő társaságnak 16 millió forintot fizet ki a város 14 hónap alatt azért, hogy a belváros rendjére vigyázzanak. Magam azt látom, hogy ez a magán őrzővédő társaság egy nagy terepjáróval feláll ide a Kossuth tér szélére és tagbaszakadt, feketeruhás emberek álldogálnak hárman a terepjáró mellett, a terepjárón egy nagy cégfelirat van és felváltva hol a Korzónál állnak, hol pedig a Kossuth tér sarkánál, a régi Csemege bejáratánál. Az az én egyéni problémám, hogy az én ízlésemnek ez nem felel meg. Én azt gondolom, hogy Nyíregyháza belvárosában nem magán civil őrző-védő szolgálattal kell a rendet és a fegyelmet fenntartani. Az én ízlésemnek az

807   

felel meg, ha ezt a rendőrség teszi, és a rendőrség felel a belváros biztonságáért. Ez a kérdésem is és a javaslatom is egyben, hogy miután egyébként a városi önkormányzat súlyos milliókat fizet plusz szolgálatért a rendőrségnek azért, hogy a belvárosi jelentétet biztosítsuk, akkor ha kiegészítenénk ezzel a 16 millió forinttal, ezzel a 16 millió forinttal tudna-e valamit kezdeni a városi kapitányság és esetleg elvállalná-e a magán őrző-védő szolgálattól ezt a 3 fő délután 3-tól este 10-ig városban portyázását vagy itt dolgozását? Valószínűleg azért nem én vagyok egyedül az, akinek a biztonságérzetét nem az javítja, hogy civil őrző-védő szolgálatok posztolnak terepjáróval a Kossuth téren, hanem ha a Magyar Köztársaság rendőrsége szolgáltatja azt a biztonságot, amit az adóforintokból és a város költségvetéséből pluszban biztosítani kell. Köszönöm szépen. Szokol Tibor:(képviselő) 3 kérdést szeretnék feltenni az egyébként olvasmányos, gazdag, tartalmas beszámolóhoz. Az egyik, a bűnüldözési infrastruktúra állapotát hogyan lehet Nyíregyházán minősíteni? Tehát van-e itt valamilyen kérés, probléma, mert gondolom, hogy ez az alapvető feltétele a jó munkának. A másik a térfigyelő rendszer, részben az előző kérdéshez is hozzátartozik, csak konkrétan szeretném megkérdezni, hogy melyek a térfigyelő rendszer tapasztalatai? És minden alkalommal megkérdezem az ifjúságvédelem helyzetét, azt gondolom, hogy itt még van sok tartalék, sok közös tennivaló. A közös tennivalót elsősorban a polgárőrséggel együtt is értem. Mert gondolom, hogy a mi plázáink is látogatottak iskolaidőben, akkor, amikor a gyerekeknek iskolában kellene lenni és sajnos ott töltik az időt. Sajnos két gócpont van az ifjúságvédelemben és én most úgy érzem, hogy az egyik az iskolakerülés hogy mondjam irányítása, a másik pedig az éjszaki diszkó, de a 13 -12 éves gyerekek körében, mert itt tartunk. Köszönöm szépen. Dr. Gere Zoltán:(városi kapitány) Igyekszem röviden válaszolni a kérdésekre. Vinnai képviselő úrnak a kérdése a bűnmegelőzési struktúrával kapcsolatos meg a látható rendőrséggel. Egy kicsit majd erre Szokol a képviselő úrnak is az ifjúságvédelem helyzetével kapcsolatosan válaszolok. A bűnmegelőzés az kétrétegű, a szószerinti bűnmegelőzés, ahol a rendőrség ott van, ez a látható és láthatóbb rendőrség. A beszámolóban is szerepel, hogy a közterületi állománynak a számát sikerült növelni a közterületen. Azt a programot hirdettük meg, hogy nem elég soknak lenni, hanem soknak is kell látszani, és ezt a program keretén belül végzi a kapitányságnak a közrendvédelmi állománya a munkáját. Egyébként a szószerinti bűnmegelőzést két irányba szoktuk terelni, a fiatalkorúak, az iskolások irányában, akár általános iskoláról van szó akár középiskolásról. Másrészt meg az időskorúak bűnmegelőzésére helyezzük a legnagyobb hangsúlyt, hisz egyébként a lakásbetörések, a napi lopások, a gépkocsi feltörések a legnagyobb számban a középkorú réteget érintik teljesebben. Erre rengeteg biztonsági cég van rendszeresítve. Erre helyezzük talán a legnagyobb hangsúlyt. Legtöbbet a járőrözéssel tudunk megelőzni. Bűnmegelőzés, mint a beszámoló mondja, hogy nagyon sok előadásra kérnek fel bennünket. Én azt szoktam mondani, hogy gyakorlatilag mi visszük már teljes egészében pedagógusként a bűnmegelőzési területet az iskolában, akár általános iskoláról, akár középiskoláról van szó. Már az óvodában is elkezdtük a Pindur Pandúr közlekedési versenyre való felkészülést. Nyíregyházáról győztes csapatot vittünk Budapestre. Ezen kívül volt tavaly a Bem Iskolába egy 1500 főt megmozgató rendezvényünk a bűnmegelőzéssel kapcsolatban egy alapítvány támogatásával, ott a megye nagyon sok iskolájából vettek részt. Az

808   

időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzése. Egyrészt ez folyamatosan nőtt, a sajtóban, akár a tv-ben, akár az írott sajtóra gondolok, illetve különböző bűnmegelőzési filmek készítésére került sor és ezt valamennyi nyugdíjas klubban vagy mozgássérülteknél mindenhol levetítettük. Az iskolakerülés tényleg probléma, ez már felvetődött az önkormányzat részéről is, ebben a közös járőrözési szolgálatot kellene itt a Kossuth téren tartani, kaptunk ilyen jelzéseket. Ez most van szervezés alatt, egyébként is meg is fogjuk nézi. De úgy gondolom, hogy ez legkevésbé rendőrségi feladat, ez iskolai feladat. Az iskolának kell olyan követelménytámasztást meghatározni, hogy ne merjen az a gyerek lógni, ha lóg, akkor értesítsék a szülőket. Azt gondolom, hogy a szülő az majd megtépi a fülét a gyereknek és be fogja vinni az iskolába. Érdekesebb a helyzet az éjszakai 12-13 éves gyerekekkel. Sok feljelentés teszünk a fiat korúak kiszolgálása miatt, a rendőrség itt a leghatékonyabb, itt vannak közös szolgálataink egyébként a közterület-felügyelettel. De én azt mondom, csak nem lehet olyan rossz az a közbiztonság, amikor látjuk, hogy hajnalban 12-13 éves lányok kézen fogva sétálnak, a sötétebb utcán mennek haza, akkor hol a szülő? Elsősorban a szülő felelőssége lenne az igazán, a rendőrnek nincs joga hazaküldeni a 13 éves gyereket az éjszakából, ha olyasmit nem követ el. Nagyon gyakran tapasztalunk ittas vagy olyan állapotba lévő fiatalokat, a rendőrök hazaviszik őket, több ilyen hazaszállításunk is történt. A rendőr ha észleli, akkor biztonsági intézkedés keretén belül hazaviszi. Érkerti rendőrőrs, kmb-s szolgálatok. Egy kis kitérővel úgy kezdem, hogy mielőtt nyíregyházi rendőrkapitány lettem, nem nagyon tudtam kezelni ezt a városon belüli rendőrőrsöt, ezt én el is mondtam, kicsit felvetődött bennem az a gondolat is, hogy lehet hogy meg kellene szüntetni. Ez egy nagyon jól működő szervezet. Talán még a városban célszerű lenne máshol is rendőrőrsöt létrehozni. Egyébként ezt nem értettem, mutatók néha jobbak, mint a központi állománynak. Ennél szűkebb területen folyamatosan működnek járőrszolgálatok, az összlakossággal nagyon jó kapcsolat alakult ki. A KMB szolgálat egyrészt mondom belvárosi szolgálat, ahogy visszaállítottunk arra, csak pozitív visszajelzést kapok elsősorban az önkormányzat másrészt meg a polgárőr szervezetek részéről. Ők nagyon jónak tartják a belváros körzeti megbízotti szolgálatot. Egyébként még meg kell említeni az orosi körzeti megbízottit, ahol felvetődött egy polgárőr gyűlésen is, ahol megígértem, hogy itt növelni fogjuk a létszámot, most 6-an vannak, szeretném felvinni legalább az első adandó alkalommal 8 főre. Egyébként valamennyi körzeti megbízotti hely 100%-an fel van töltve a kapitányságon. Az ismert felderítési cselekményekre a képviselő úrnak azt szeretném mondani, hogy a 9070 a kapitányságon volt. A városban 5380 bűncselekmény volt és erre van az 1410 elkövető. Így már egy kicsit azért jobb az arány. Egyébként a kapitányság felderítése az 57%, ami jónak mondható, azért ez nem felderítés, ez hagy pontosítsak, ez nyomozás eredménye. Ettől az évtől kezdve nem mérik a felderítést és azért nincs már benne, mert központi döntés alapján ismeretlen felderítést nem mutathattak. Vannak rosszindulatú megjegyzések, a rendőrség legrosszabb mutatója, de ez a minisztériumi döntés volt nem a miénk. Egyébként jól értékelhető az egyes bűncselekményeknél, hisz a lakásbetörések 99%-a ismeretlen tettes ellen indul. Mi tudjuk a lakásbetörések felderítési eredményességét, amely meghaladja a 20%-ot, ami országosan a 10% alatt van. Itt is volt egy negatív időszakunk, de mostanában azért kezdjük utolérni a felderítésen magunkat. Egyébként a megyei jogú városok között a 3. Nyíregyháza város. Ezek az utcák. Egy új színfoltot akartunk hozni a beszámolóba, hogy ezeket feltüntettük. Nagyon lényeges, hogy ezek ténylegesen kitöltött bérlapos statisztika alapján

809   

vannak, ez mondjuk Hajzer képviselőnek mond valamit, tehát valamennyi bűncselekményre töltünk ki úgynevezett b-lapokat. Van olyan bűncselekmény, ami 10 b-lapot is jelent. Tehát egy gépkocsi feltörésnél mondjuk a Kossuth utcán, ahol egy időben elég sokat törtek, elviszik az összes okmányokat, bankkártyákat, ez mind külön lapot jelent. Tehát a kórháznál is mondjuk a Szent István úton, ott azért egy időben elég sok zsebelés történt. Meg vannak egyébként az elkövetők, de egy ilyenre, aki ellopja a pénztárcát, az 8 bűncselekményt jelent. Tehát az nem annyira alkalmas, de ez ennyi bűncselekményt jelent. A szolgálat szervezés működik, főleg amikor látjuk, hogy a bűnügyi helyettesemmel 60-an voltak a lépcsőházakat figyelve, bevontuk a polgárőrségtől kezdve mindenkit, az a pechünk volt, hogy két utcával lejjebb 4 lakást törtek fel egyszerre, de akkor is hatvanan lépcsőházakat figyeltünk polgárőrökkel közösen természetesen, a szolgálat vezérlésekben ezeket figyelembe vesszük. A biztonsági céggel kapcsolatosak hagy mondjam azt, hogy mi lenne, ha mi megkapnánk azt a pénzt? Ez álom számunkra, nem tudom, mi azzal a pénzzel gazdálkodunk amit kapunk az önkormánytól, mi együttműködünk a biztonsági céggel, talán ki is használtuk egy kicsit, mert a belvárosban a gyalogló rendőröket, az úgynevezett gyalogos szolgálatot egy kicsit vissza is vontuk és egy új járőr körzetet csinálunk, és eggyel több járőr körzetben járőröznek. Természetesen ez nem az önkormányzat fizetett túlórát. Szokol képviselő, bűnüldözési infrastruktúra. Elsősorban a gépjárművet értjük meg a helyszíneléssel kapcsolatos berendezéseinket. Helyszíneléssel kapcsolatosan nincs probléma, épp ma hallottuk, hogy 10 új gépkocsit kap a kapitányság, nincs olyan bejelentés, amire a rendőrség infrastrukturális hiányában vagy benzin hiányában ne tudnánk reagálni, mindenre reagálunk. Térfigyelő rendszerről vegyes véleményem van. Jelenleg működik a városban egy térfigyelő rendszer összesen 13 kamerával, 29 van bekötve az Érkerti őrsön, ebből 16 a vasúté. Azt is figyeljük. Ugye megígértem tavaly, állandó jelleggel figyeljük, 24 órás felügyelete van. Az a gondunk, hogy a 13-ból csak 4 az úgynevezett IP rendszer, a többi hagyományos analógrendszer, egyre rosszabb minőségbe vannak. Ezért mi egy beszélgetésen vagy értekezleten azt mondtuk, hogy nem kell több önkormányzat által telepített kamera, inkább minőségi cserék kellenének, hogy minél jobb képet kapjunk az eseményekről. Egyébként tényleg mióta állandóan figyeljük, rablót, zsarolót, gépkocsifeltörőt fogott el úgymond a kamera. Bejelentem egyébként, hogy központi keretből kamerát telepít a minisztérium, pénzügyi fedezet 15 kamerára van, a közbeszerzési pályázat talán az ígéretek szerint, ez sokszor elhangzott, a jövő héten megjelenik. A városban kiválasztottuk a 15 helyet. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nagy László elmondta, hogy a Jósavárosba, belváros, Érkert a kamera. Tirpák György,Lengyel Károly, Vinnai Győző, Hajzer László jelentkezett ebben a sorrendben adok szót. Dr. Tirpák György:(képviselő) Az orosi településrész témájára szeretnék én visszatérni. Tavaly már a beszámoló kapcsán úgy éreztük, hogy majdnem zöld utat kaptunk a kapitány úrtól, akkor még Tamás Lajos ült a balján. Polgármester asszony is támogatta azt az elképzelésünket, hogy Oros igen kiterjedt nagy településére mintegy 7500 embernek önálló körzeti megbízotti szolgálat legyen. Most is van, Jogi Bizottságon is megtárgyaltuk, 6 fő, aki Nyírpazony, Oros és Napkor között tulajdonképpen ilyen mozgó kmb-ként ellátja ezt a szolgálatot. Mi nagyon szeretnénk, azt mondják, a 6 főből mondjuk 2 fő ott teljesítene szolgálatot. Ehhez

810   

megfelelő irodát tudunk biztosítani, a volt kirendeltség épületében internet elérési lehetőséggel, sőt még ide a részönkormányzat döntése értelmében a felmerült rezsiköltség viselését készek lennénk magunkra vállalni, hogy ha ez a megoldás elérhető lenne erre vonatkozóan, mert az orosi polgárőrség tavalyi beszámolóján is találkoztunk és ott is követhettük ez a kérdést. Nagyon erős lenne rá az igény. Nagyon sok családi házas betörés volt az elmúlt években, igaz, hogy most már ez átterjedt a nyíregyházi bérházakra is. Nagyon szeretnék az ott élő emberek, ha állandó rendőri jelenlét lenne biztosítva, ahogy elmondtam, a részönkormányzat a szűkös lehetőségek mellett is kész lenne egyéb támogatást is nyújtani, hogy ha megvalósulna. Mi az akadálya ennek, milyen szakmai, politikai okai vannak ennek a döntésnek? Erre szeretnék válaszolt kapni. Köszönöm szépen. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Frakció véleményt szeretnék mondani röviden, hiszen a FIDESZ-KDNP frakció megtárgyalta a frakcióülésen a közbiztonságról szóló előterjesztést s a következőt szeretném tolmácsolni. Szeretném azt mondani, hogy a beszámoló felépítése, szakmaisága, tagoltsága számunkra, képviselők számára is érthető. Ez már nagy eredmény, hogy el tudunk boldogulni velük, hogy pl. a vagyonelleni bűncselekmények, lopások, rablások, és egyéb betörések száma hogy alakult. Úgy látom, hogy a jelenlegi feltételrendszer mellett a nyíregyházi kapitányság a közbiztonságot fenntartja Nyíregyházán mondjuk azt, hogy elfogadható szinten. Ez a közbiztonság nagy érték, amikor azt halljuk országos szinten is, hogy probléma van a közbiztonsággal, súlyos események történnek, a rendőrség anyagi erőforrásai, létszámproblémái megjelennek és ennek ellenére itt a nyíregyházi kapitányságon szakmailag jól végzik a munkájukat. Annyit szeretnék csak röviden elmondani, hogy arról beszélgettünk bizottsági ülésen és itt most a tv nyilvánosság előtt is szeretném megemlíteni, hogy fontos az állomány képzettsége, állandó képzése, inkább azt mondhatnám, mert egy fiatal állományról van szó életkorban, ez nagyon fontos. Hiszen a kapitány úr is említette, hogy az a jó, ha látható a rendőr és intézkedik a rendőr, nemcsak sétálgat a rendőr gyalogosan. A lovas rendőr ha megjelenik, vagy rendőrjárőr autóban megjelenik, az növeli a biztonságérzetünket és az intézkedő, határozottan fellépő rendőr az állampolgárok nagy többségéből azt az érzést váltja ki, hogy na, a mi értünk vannak, a mi közbiztonságunkat védik. Tehát ezt a szubjektív biztonságérzetet kell javítani. Én nem akarok szólni a belváros fertőzöttségéről, hiszen itt a mutatók önmagukért beszélnek. Egy területre felhívnám a figyelmet. Örökösföldön is látok elég rossz mutatókat, kapitány úr azt mondta, hogy az Érkerti rendőrőrs elég jól működik, Örökösföldön is talán célszerű lenne gondolkodni jobb együttműködésben. Történetileg úgy alakult, hogy a prostitúció az Állomás előtti térre, Nyíregyháza déli részére esik. Most nem választókerületre mondom, hanem ugye ha a Bethlen Gábor, Bocskai utca tengelyt vesszük a városháza oldalától, akkor ez a déli rész fertőzöttebb, ami a bűncselekményeket illeti. Talán még egy dolog, ami az állampolgárokat, a városlakókat érinti. 3 táblázatot kivetítettem magamnak. A rablások számának az alakulása az 2008 és 2009 vonatkozásában azonos szinten mozgott, 39 volt 2008-ban, 40 volt 2009-ben. A lopások száma 1203 2008-ban, 1225 2009-ben, s a betöréses lopások száma pedig 404 volt tavaly. A város lakásállományát ha megnézzük, ami durván 50 ezres, ugye 118 ezren laknak Nyíregyháza közigazgatási területén, azt jelenti, hogy az a 404 betöréses lopás 1% alatt van, tehát a lakásállománynak durván 0,8%-a. Ez azt jelenti, hogy 100 lakásból nem egész 1-et mondjuk, 120 lakásból 1-et törnek fel. Egyébként ezek a sorozatos betöréses lopások akár a Kertvárosban, akár Sóstóhegyen, akár a város más részén

811   

nagyon izgatják az embereket, természetesen tudjuk, hogy a rendőrség nem tud mindent megoldani, magunknak is figyelni kell az értékekre, de itt elvárják, hogy a rendőrség hatékonyan lépjen fel. Befejezésül azt szeretném mondani, hogy a FIDESZ-KDNP frakció támogatja nyíregyházi kapitányság beszámolóját, és talán jó lenne még, ezt a következő önkormányzati vezetésnek mondom, az együttműködésben több forrást biztosítani a rendőrségnek, több önkormányzati forrást, de ez mindig függ az önkormányzatok teherbíróképségétől, jelenleg ennyi áll a rendelkezésünkre. Gratulálunk a munkához és kérem, hogy folytassák, hogy ugyanilyen jó legyen a közbiztonsága Nyíregyházának jövőre is. Márföldi István:(képviselő) A frakciónk véleményét Vinnai úr elmondta, én nem ezért kértem most szót. Magam is elolvastam a beszámolót és valóban jónak és pozitívnak tartom. Pozitívnak tartom azért, mert az eredményekről is szól és természetesen pozitívnak tartom azért is a beszámolót vagy a tájékoztatót, mert nemcsak a pozitív eredményekről, hanem a gondokról is tájékoztatást ad. Tehát azokról a dolgokról, amiben feladata van a kapitányságnak, illetve nagyobb feladata, vagy nagyobb odafigyeléssel kell lennie a jövőt illetően. Tehát ezeket a gondokat és problémákat is látjuk ebből az anyagból. Amiért szót kértem, én a 18-as számú választókerület egyéni képviselője vagyok, mondjuk azt, hogy ez a nyíregyházi képviselőkörzetek egyik legnagyobbika. Ez a Kistelekiszőlő, Malomkert, Damjanich laktanya és az Orosi út közötti terület. Minden hónapban egyszer tartok fogadóórát gyakorlatilag mind a két területen, és utóbbi időben egyre többen jelennek meg a fogadóórán és kérik azt, hogy én kérjem mint képviselő, vagy van aki majdnem úgy kéri, hogy biztosítsam, hogy nagyobb rendőri jelenlét legyen ebben a körzetben. Különösen jellemző már az, hogy azt kérik a képviselőtől, hogy Kistelekiszőlő belső részén, mondjuk Vincellér utca és környékén, másik helyen a Malomkertben, gyakorlatilag a Malomkert belső részén, ott a játszótér környékéről tesznek panaszt rendszeresen ilyen randalírozások ügyében. Látom Mikó képviselő úr rázza a fejét, hogy a külső sor a lakótelepen az ő körzetébe tartozik és onnan is van észrevétel. Tehát a kérésem az lenne és a lakosságnak a kérése az, hogy amennyire lehetősége van a rendőrségnek, gyakrabban járőrözzenek ezeken a területeken, illetve a rendőri jelenlét nagyobb legyen. A harmadik terület ez a úgynevezett Keleti lakótelep. Én megköszönöm a rendőrségnek a hozzáállását ahhoz, amit itt a hideg időben csináltunk az áramlopások ellen az E-ON közreműködésével, illetve a Városüzemeltetési Kft. szakembereinek közreműködésével. A rendőrség biztosításával próbáltunk, és ezt komolyan mondom, próbáltunk rendet csinálni. Illetve próbáltuk megakadályozni azt, hogy minél kevesebben tulajdonítsanak el elektromos áramot, ez is probléma, de a nagy probléma az volt, hogy azok sem jutottak áramhoz, akik tisztességesen fizetik ennek a költségét. Végső soron ott sem működött a bojler, ott sem működött a hűtőszekrény, ez szinte rendszeres volt. Ezen a területen az a kérésem, hogy ezek az ellenőrzések, ha lehet akár közösen, akár a rendőrség saját hatáskörében ne szűnjenek meg, bár az idő ebben most segíteni fog, de újra jön majd az ősz és újra jön a tél és újra jönnek ezek a problémák. Úgy, hogy én arra kérem önöket, hogy ha lehet ebben a 3 térségben ezekben gondokban segítsék a lakosságot illetve a lakosságnak a biztonságérzetét azzal, hogy ha van erőnk hozzá és ha van rendőrünk, akkor jelenlét az legyen nagyobb, mint az elmúlt időszakban volt. Még egyszer köszönöm a beszámolót és jó munkát kívánok önöknek a jövőben is. Köszönöm szépen.

812   

Lengyel Károly:(képviselő) Ahogy a bizottságban is elmondtam, az első szó részemről a dicséret mindenképen a rendőrség felé. Hiszen a keddi antifasiszta demonstráción Nyíregyházához képest elég szokatlan feszültségek gerjedtek az ellentüntetők miatt és a rendőrség teljesen a helyzet magaslatán állt és békésen be lehetett fejezni ezt a demonstrációt. Amit én szeretnék kiemelni, aminek örülök. A hétvégi ügyeletekben a rendőröknek a száma nem változik, vagy talán nő is, hiszen a általunk, a Éljen Nyíregyháza Mozgalom által is kezdeményezett önkormányzati támogatás a tervezethez képest a duplája lett a rendőrségnek. Pontosan ezért is szeretném én is kérni kapitány urat arra, hogy a valóban, még csatlakozva a külső területeken élők kéréseihez, a 14-es körzetben, ez a Butyka, Császárszállás, Rozsrét, Mandabokor, Felsősima körzetekben, hiszen most már a tavasz idejével elindulnak a kisebb településekről ezek a portyák és ilyen betevéseket lehet észlelni, itt is a rendőri jelenlétet a belvárosban hasonlóan erősítsük meg. Nagyon szépen köszönöm és köszönöm a munkájukat. Jeszenszki András:(képviselő) A szocialista frakció nevében is szeretném megköszönni az önök áldozatos munkáját és ezt a részletes és igazán tényszerű beszámolót, amelyben az adatok és a tények egyértelműen az elvégzett munka mellett szólnak és azt mutatják, hogy Nyíregyházán és Nyíregyháza közvetlen vonzáskörzetében is azt gondolom, hogy azt mondhatjuk, hogy a közbiztonsággal azért minden rendben van. Amit én nagyon fontosnak tartok és ezt kapitány úr is említette a szóbeli kiegészítésének az elején, az együttműködés. Azt gondolom, hogy legfontosabb ez a pont, amit kapitány úr is említett, együttműködés a polgárőr szervezetekkel és együttműködés a lakossággal, hiszen a lakosság érdekeit szolgálja az, hogy Nyíregyházán áldozatos munkával a közbiztonságot szolgálják és valóban jelentős eredményeket érnek el. Másrészt az én számomra egyértelműen bizonyító tény ez a beszámoló is és az önök kiegészítése, illetve válaszai is, hogy a rendőrség hatékonyan végzi a munkáját, és nincsen szükség alternatív rendvédelmi szervekre, nincsen szükség csendőrségre és egyéb más olyan hadseregekre vagy bármilyen más, félkatonai vagy katonai szerveket említhetnék, amelyekre néhány politikai csoportosulás részéről napjainkban igény merül fel. Azt gondolom, hogy a rendőrség hatékonyan végzi a munkáját és eredményesen. Nyílván vannak olyan területek, amelyek erősítést igényelnek, itt ugye több képviselőtársam részéről is elhangzott az, akik külterületi városrészeken képviselők, hogy a betörések számában azért a külterületeken még lehet javítani. Ez természetes, hiszen a külterületeknek az elérése kicsit talán nehézkesebb mint egy más típusú városban, hiszen Nyíregyházának a városszerkezete egy történelmi örökség és nyilván a biztonság, a közbiztonság fokozása is picit talán nehezebb a külterületeken. Én azt gondolom, hogy itt is jelentős eredményeket értünk el. Másrészt fontos az, hogy a polgárőrséggel valamint a területőrök, mezőőrök, illetve a közterület-felügyelettel szintén szoros az együttműködés, amit már említettem. Ezért azt gondolom, hogy azokon a területeken is egyértelműen érzékelhető és javuló tendenciát és javuló eredményeket mutat a külterületek vonatkozásában is. Egyetlen dolgot szeretnék még kiemelni, amely az én választókerületemet illetve a Nagykörút mentén érintett választókerületeket, illetve önkormányzati képviselőket érinti. Szintén szeretnék köszönetet mondani abban a munkában, amelyben az egyfajta parkolóként használt Nagykörutat kapitány úr azt gondolom, hogy hatékonyan próbálják egyre inkább kezelni. Nyílván még mindig vannak olyan fuvarozók, akik szeretik parkolónak használni a város belterületét. De én azt gondolom, hogy az elmúlt években

813   

egyértelműen pozitív elmozdulást tapasztaltunk, ezért a munkáért is külön köszönetet szeretnék mondani egyéni önkormányzati képviselőként is. Frakcióvezető-helyetteseként pedig gratulálok a tevékenységükhöz és további jó munkát és jó egészséget kívánok. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Palicz György jelentkezett még és ha kérhetem, akkor utána zárjuk le a hozzászólásokat és adok Molnár úrnak szót. Palicz György:(képviselő) Én azt szeretném javasolni, hogy ezt a 16 millió forintot, amit jelenleg az őrző-védő cég kap meg, valamilyen úton-módon a rendőrség támogatására fordítsuk. Nem tudom mi lehet ennek a hivatalos módja, szerintem sokkal célravezetőbb, ha itt a Kossuth téren éjszaka rendőrök vannak, akiknek intézkedési jogköre van, más egyéb jogkörei, a sima őrző-védő céggel ellentétben. Én biztos vagyok benne, hogy létezik olyan megoldás, amivel ezt a pénzt ugyanolyan hatékonyan a rendőrség fel tudja használni, akár ugyanerre a feladatra. Ezért én szeretném javasolni, hogy ezt fontoljuk meg, hogy ezt valahogy meg is tegyük. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tisztelettel az a javaslatom, hogy a Jogi Bizottság foglalkozzon ezzel a témával, pontosan értékelje ki a Jogi Bizottság, hogy milyen lehetőségei vannak a közterületeseknek és milyen lehetősége van a rendőrségnek bizonyos ügyek rendezésében. És azt mondom, nem is akarok többet beszélni, ott a Jogi Bizottságon jogászok jelenlétében tiszta lapokkal kellene játszani és ennek a végén kellene egy döntést hozni. Kicsit csapkodás ez a kellő ismeret hiányában, nyilván akkor ki fog derülni, hogy ennek a feltételnek a rendőrség meg tud e felelni vagy nem. Én kapitány úrhoz szeretnék egy gondolatot mondani. Bizonyára nagyon jók az adatok és nem is akarok ebben semmit megkifogásolni. De nekem a lakásbetörésnél 1 lakásbetörés is sok. És elmondtam az évértékelőn, hogy azt is borzasztó nehezen viseli el az ember, ha ellopják az autóját vagy ellopják a pénztárcáját, de mikor feltúrják a szekrényét, az még akkor is nagyobb gond, ha kevesebb az anyagi veszteség, mert az intim szférába bele megy az ember. És én minden panasztevőt megértek, aki mélységesen fel van háborodva, hogy a lakásbetörésnél lehet, hogy országosan jó a felderítési arányunk, de azért az az arány összesenben csak nem jó. Úgy hogy szeretném erre felhívni a figyelmet. Molnár úr kért szót. Molnár László:(főkapitány-helyettes) Először is szeretném megköszöni mindazokat a dicsérő és kritikus szavakat, amelyek a mai napon elhangzottak a Nyíregyházi Rendőrkapitányságot érintően. Azt gondolom, hogy minden egyes intelem, minden egyes dicsérő szó mögött van min gondolkodni hogyan haladjunk a jövőben. Én a főkapitányság vezetése részéről közel hasonló értékítéletet tudok mondani a Nyíregyházi Kapitányság munkájáról, hiszen az a fontos, milyen a lakosság szubjektív biztonságérzete. Némi büszkeséggel tájékoztathatom önöket, hogy a megye teljes rendőri állománya tisztességes munkát végzett a 2009-es esztendőben és ez többek között mondható a nyíregyházi állomány áldásos munkájának is és némi nemű büszkeséggel azt is kijelenthetem, hogy a megye bűnügyi állománya a felderítési mutatókban amely elhangzott, az eredményességi mutatókban, 3. helyen végzett országos helyen. Egyet előre léptünk a tavalyi évhez viszonyítva. Én nyugodt szívvel merem azt is mondani, hogy csökkent az ismeretté vált bűncselekmények száma a megyét érintően, ahogy ez a beszámolóban is elhangzott, a városnál is 5%-

814   

os a csökkenés és kicsit furcsán hangzik, de 10%-al volt kevesebb a vagyon elleni bűncselekmények száma a megyénket érintő elmúlt esztendőben. Nagyon sokat dolgoztak rendőreink, erőn felül teljesítettek. Úgy a Nyíregyházi Rendőrkapitányság állománya is, mint a megye más kapitányságainak állománya. Én úgy gondolom, hogy a rendőrség igazán akkor teszi a dolgát, ha az átlagállampolgár nyugodtan alszik, nyugodtan ébred és biztonságosan éli az életét, akár városban, akár kistelepülésen. Az elmúlt esztendőben emeltük a körzeti megbízottak számát, igyekeztünk év végére feltölteni azokat a körzeti megbízotti helyeket, amelyekre anyagi fedezetünk biztosította a lehetőséget. Én úgy gondolom, hogy az egy álom, hogy minden településen 24 órában rendőr legyen. Annyi rendőr a megyében sajnos nem áll rendelkezésünkre, hogy a bűncselekmények nyomozását, a közterületeket folyamatosan felügyelje a nap 24 órájában. A kapitányság vezetése és a megye vezetése mindent meg tesz ennek érdekében, hogy minél több munkatársunk legyen a közterületen. Igyekszünk kihasználni azokat a lehetőségeket, amiről nem szólt a beszámoló, hogy azért igyekeztünk megerősíteni a rendőrkapitányságot időnként a bevetési szolgálat munkatársaival. Talán ez is jelentett valamit. Nagyon egyetértek a tisztelt képviselő-testület felvetéseivel a képzést érintően, illetve az együttműködésnek a kérdéseit érintően. Polgárőrséggel nagyon szorosak a munkáink. Úgy gondolom, hogy ebben még sok rejtett, jövendőbeli feladat van, a képzéseket megtesszük, talán nyugodt szívvel jelenthetem, hogy a végére értünk annak a folyamatnak ami a határőrség és a rendőrség integrációját érintette. Egy stabil állománnyal dolgozik a megye, és ezen belül a rendőrkapitányság állománya is úgymond majdhogynem 100%-os feltöltöttséggel stabilan dolgozik. Az eredményekről azért nem beszélek bővebben, hiszen ez a beszámolóban részletesen benne volt. Én a magam részéről úgy gondolom, hogy tisztességes helytállás jellemezte a Nyíregyházi Rendőrkapitányságnak a munkáját. Nyílván buktatókkal, az egyéb gondokkal, napi gondokkal, néhol pénzügyi hiánnyal, néha emberhiánnyal. Igyekeztünk ezeken úgy túllépni, hogy eredményesek legyenek ezek. Én ezúton is köszönöm, bár az értekezleten is megköszöntem az állomány munkáját. Szeretném újra elmondani, önök felől köszönjük az erkölcsi és anyagi támogatást amelyet az elmúlt esztendőben éreztünk a város önkormányzata vezetése részéről. Jólesett és jó lenne, ha az idén is megkapnánk ezeket. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy lezárhatom-e? Gere úr kíván-e reagálni valamire? Dr. Gere Zoltán:(városi kapitány) Csak egy dolgot szeretnék elmondani a külterületekkel kapcsolatosan. Az önkormányzat tavaly 3 millió 700 ezer forintot adott, most emelte a támogatását 5 millióra, megígérem, hogy megvizsgáljuk azt a lehetőséget, hogy a város szélén teljesítsenek többletszolgálatot a rendőrök. Ezt megígérem, érezhető lesz a rendőri jelenlét. Orosra meg térjünk már vissza majd egy másik tárgyaláson, hagy ne válaszoljak most rá. Dr. Hajzer László:(képviselő) Megerősíteném azt az ügyrendi javaslatomat, a végső szavazás előtt arról a javaslatomról kérnék szavaztatni, miután Gere úr azt mondta, hogy álomszerűen szép lenne, valahogy így fogalmazott az, hogy 16 millióért a rendőrség is meg tudja szervezni a belvárosban ezt a szolgálatot. Tehát a magán őrző-védő Kft.-től irányítsuk át a rendőrséghez ezt a 16 millió forintot és ugyanolyan

815   

3 fős szolgálatnak a megszervezése várna a rendőrségre. Én azt gondolom, képes erre a rendőrség. Ez az ügyrendi javaslatom. Csabai Lászlóné:(polgármester) Képviselők két javaslat van. Az egyik javaslat Hajzer László javaslata, amelyik minden vizsgálat nélkül egy döntést kíván hozni, a másik javaslat az enyém, amelyik azt mondja, hogy az érintettek bevonásával a Jogi, Ügyrendi Bizottság vizsgálja meg ezt a kérdést és utána szülessen ebben a kérdésben döntés. Mivel Hajzer László tett ebben javaslatot, az ő javaslatát fogom feltenni szavazásra. Aki Hajzer László javaslatát támogatja szíveskedjen igennel szavazni, ha ez nem kap többséget, utána az én javaslatomat fogom feltenni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 13 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 5 tartózkodással nem fogadta el. Azt javaslom, hogy a Jogi Bizottság vizsgálja meg a kérdést és utána lehet ugyanezt a döntést hozni, de a Jogi Bizottság vizsgálja meg ezt a kérdést. Kérem, aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 27 szavazattal, 3 tartózkodással elfogadta a javaslatot. Kérdezem, hogy a rendőrség beszámolóját elfogadjuk-e? Kérem, aki igen, az szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 64/2010.(III.29.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról szóló beszámolóról A Közgyűlés 1./ Nyíregyháza Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról szóló beszámolót elfogadja. 2./ egyetért azzal a javaslattal, hogy a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Dominant Security Kft. támogatására biztosított 16 millió forintot hogyan lehetne a Nyíregyházi Rendőrkapitányság támogatására fordítani. Felelős: Dr. Moskovits Károly, a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke 8./ napirend: Beszámoló a Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 2009. évi munkájáról, a város tűzvédelmi helyzetéről

816   

Előadó: Dombrády László városi tűzoltó parancsnok Csabai Lászlóné:(polgármester) kiegészítés?

Köszöntöm

Dombrády

urat,

van-e

szóbeli

Dombrády László:(városi tűzoltó parancsnok) Tisztelt Polgármester asszony, tisztelt Közgyűlés! Magával a beszámolóval kapcsolatban nem kívánok kiegészítést tenni, viszont lenne egy kérésem a képviselő-testülethez. Tavaly novemberben kellett volna hogy megjelenjen egy technikai eszköz pályázat, azonban ez késett és most jelent meg, gyakorlatilag másfél hete. A tűzoltóság technikai eszközeinek a pótlása az fontos lenne, hiszen az életkorúk, műszaki állapotuk az egyre rosszabb, természetesen képesek a feladat ellátására, gondolni kell azonban hosszabb távon a cseréjükre. A pályázni kívánt eszközök összértéke az közel 320 millió forint, ennek a 20%-át kellene a képviselő-testületnek biztosítani és szeretném azt elmondani, hogy ezek az eszközök egy és 5 év közötti időben jelennek meg, hiszen központi közbeszerzés keretében kerülnek beszerzésre és még olyan is lehet, hogy egy-egy pályázott eszköz mivel elhúzódik a beszerzés, még 5 évre sem érkezne meg. Én nagyon szeretném kérni a testületet, hogy az eszközfejlesztéshez szükséges önerőt szavazza meg, hogy el tudjuk készíteni a pályázatot. Annyit szeretnék hozzátenni, hogy amennyiben az eszköz megérkezésekor nem áll rendelkezésre az önkormányzatnak az önereje, akkor abban az esetben vissza kell mondani a pályázatot, tehát még mindig van rá mód, hogy ez ne kerüljön kifizetésre. Többfajta eszköz van itt felsorolva a tűzoltóságnál, itt majdnem minden 100 millió körüli összeg. Viszonylag nagy és az szinte teljesen kizárt, hogy egyszerre érkezzen meg. Az önerő most ha azt mondom, hogy egy ilyen 18 és 19 millió körüli összeg közzé esik egy-egy eszköznél. A védőruháknál, illetve úgy az egyéb védőruháknál, illetve az egyéb személyi védőeszközök nagyon fontosak, ez talán a leggyorsabb és a legfontosabban lenne. Nagyon fogynak az eszközök, a nagyon sok vonulás tönkreteszi ezeket a ruhákat, és önerőből ezeknek a megvásárlása nagyon nehéz. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jogi, Közbiztonsági Bizottság véleményét kérdezem, hiszen az előbb is nem a jogi volt a lényeg, hanem a közbiztonsági. Dr. Farkas Csilla:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tagja) Tisztelt Polgármester asszony, tisztelt Közgyűlés, tisztelt Parancsnok úr. A Jogi Bizottság elvégezte a feladatát és egyrészt megtárgyalta a 2009. évi önkormányzati tűzoltóság által végzett munkáról készült beszámolót, amelyet egyhangúlag elfogadásra javasol a tisztelt Közgyűlés felé. Másrészt pedig Polgármester asszony felé a parancsnok úr által előterjesztett és március 23. napján kelt megkereső levél is ismertetésre került. Ez a levél arról a technikai eszköz pályázatról szól, amelyet a parancsnok úr az előzőekben a kiegészítésében elmondott. Az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság által meghirdetett technikai eszköz pályázatot miután a pályázatot nem ismertük, és nem tárgyaltuk olyan formában, hogy előterjesztésként került volna megvitatásra, azonban miután a levél tartalmával mindenki egyetértett, ezért erre is tekintettel, valamint arra is tekintettel, hogy a határozat-tervezet mellékleteként immár az előterjesztésben mellékelten is szerepel a közgyűlési anyagban, azt javasolja a Jogi Bizottság, hogy ezt a javaslatot és ezt az eszközbeszerzést támogassa a közgyűlés is.

817   

Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Ajtay-Horváth Magda. Dr. Ajtay-Horváth Magda:(képviselő) A kérdést nem is én fogalmaztam meg, hanem egy jósavárosi lakossági fórumon vetődött fel, méghozzá olyan formában, hogy az ott lakó, az Ungvár sétányon lakó nem régen felújított 10 emeletesben lakók amiatt aggodalmaskodtak, hogy tűz esetén a 10 emeletes ház olyan mértékben be van építve, hogy a nagykapacitású tűzoltókocsi amely képes a 10. emeletig tüzet oltani, nem tud behatolni, illetve nem tud a tömbház környékén parkolni. Tehát azt szeretném megkérdezni, hogy ez valóban így van-e? A másik neuralgikus pont az volt, hogy amiatt aggódtak, hogy olyan fajta nikecellel borították be a nem régen felújított panelprogram keretében felújított házat, amely rendkívül tűzveszélyes, a miskolci példa alapján mondják ezt. A harmadik kérdés pedig a jelentés 26. oldalára vonatkozik. A tűz keletkezési okok alakulása című diagramra, ott tudniillik a jelmagyarázó tételek között 8 tétel van, a diagramban pedig 6 tétel szerepel és nem tudjuk értelmezni, vagy gyakorlatilag nem derül, ki hogy mi is a leggyakoribb tűz keletkezési ok. Csabai Lászlóné:(polgármester) Mikó Dániel és Dévényi József kérdést akar feltenni? Akkor ebben a sorrendbe adok szót. Mikó Dániel:(képviselő) Kérdésem az lenne, hogy tulajdonképpen az októberbe várt pályázat, azt mondta ezredes úr, hogy körül-belül 3 hete jelent meg ténylegesen. Jól értettem-e ezt? Nem, akkor 1 hete. Példaként ha fel tudna sorolni parancsnok úr olyan nagy értékű eszközt, hogy miket tartalmazna ez a pályázat? Dombrády László:(városi tűzoltó parancsnok) Az Ungvár sétánnyal kapcsolatosan és egyáltalán az örökösföldi lakóteleppel kapcsolatosan vannak gondjaink. Azt tudni kell, hogy ezek a telepszerű épületek épültek egy központi beruházásban valósultak meg, a helyi tűzoltóságnak ebbe igazából nem volt beleszólása. De nagyon sok gondunk van ezzel, hiszen az épületek, majdnem azt mondom, ötletszerűen lettek elhelyezve, pl. az Ószőlő utcáról nem lehet átmenni a másik a belső térre, ez nagyon nagy gond számunkra is. Ha pontosan tudom, hogy melyik házról lesz szó akkor ezt megvizsgálom és képviselő asszonyt tájékoztatom. A tűzoltóságnak a jogszabályok szerint az épület egyik oldalán kell tudni megközelíteni az épületet, ez is egy rossz dolog, hiszen ha az ellentétes oldalon keletkezik egy tűz, akkor ott már a mentés sokkal nehezebb. Mi igyekszünk itt a felújítások során ha lehetőség van rá a megközelítésen is változtatni, van ahol a parkolók kialakításában már történt előrelépés és valamilyen szinten könnyebb a megközelítése a házaknak. Azt is el kell mondani, hogy két magasból mentőnk van, az egyik 30 méteres, a másik 37 méteres. A 30 méteres az egy gyorsabb és praktikusabb működést tesz lehetővé, viszont olyan óriási jármű, hogy a parkoló autók miatt nehezen tud bemenni. A másik az sokkal fordulékonyabb és alkalmasabb ilyen szempontból a mentésre. Én azt gondolom, hogy a panelházban élők biztonságban vannak és ezt talán tapasztalják is, hogy egyre többször megyünk ki gyakorlatot tartani a különböző épületekhez és próbáljuk szimulálni azokat az eseteket, hogy hogyan lehetne a legjobban beavatkozni. Mi egyébként szívesen vesszük a lakóktól, hogy ha megkeresnek minket a közös képviselők, hogy az ő házuknál tartsunk egy-egy próbát és ezt meg

818   

fogjuk tenni ezután is. Nekünk is érdekünk, hogy minél gyorsabban és együtt tudjunk működni, illetve be tudjunk avatkozni. A hőszigeteléssel kapcsolatosan 2008. január 1-ig a tűzoltóságnak nem volt szerepe a hőszigetelésben, tehát egyáltalán meg sem kellett keresni a tűzoltóságot és 2008 után sem engedélyezőként lépett fel a tűzoltóság. Elhozták a tervet, megnéztük, véleményeztük, de igazából olyan erős behatásunk nem volt, tehát ráhatásunk nem volt. Előírtuk általában azokat a paramétereket, amiket a jogszabály megkövetel, ezeket igyekszünk is megnézni, hogy betartsák a kivitelezők. Én úgy gondolom, hogy a 2008 után kivitelezett házaknál sokkal jobban odafigyelnek, kevésbé alkalmaznak olyan anyagot, ami talán kétséges lehet. Mindenhol EMI bizonylatot kérünk, EMI minősítést kérünk, és igyekszünk folyamatában is ezeket a házakat megnézni, hogyan és milyen módon végzik a munkát. Azt el kell mondani, hogy most is folynak ilyen beruházások, és ahol lehetőség van rá, ott a szálas anyagot kérjük, ami teljesen éghetetlen, sokkal nagyobb biztonságot jelent, mint a felhasznált nikecel, illetve polisztirolhab. El kell mondani, hogy ezek a polisztirolhabok egyébként önkioltóak, és 45 percig mindenképpen ellenállnak a hőnek. Tehát ha valami ezen ég, akkor az a dryvit rendszer színezék ami felkerül rá az éghet valamilyen módon. De azt gondolom, hogy nem jelenet ez veszélyforrást. Tehát szerintem nyugodtan alhatnak az épületben élők. Ami nagyobb gondot jelent inkább az, hogy a közművek átvezetései nincsenek lezárva, és ha hő és füst keletkezik, akkor inkább ezeken a közműalagutakon megy át. Aki ilyen épületben lakik az láthatja, hogy a vizesblokkok nagyon sok helyen farostlemezből készültek, ha azt megbontja, le lehet látni 4-5 emelet mélységbe. Ezek nagyobb problémák azt gondolom, az ilyen helyzetben. Illetve most is nagyon sokszor tapasztaljuk azt, hogy a tetőre való kijutást úgy megakadályozzák, hogy lelakatolják a kijáratot. Itt a miskolci tűzesetnél is voltak akik felmentek a tetőre egy kis kibúvón és azok simán átvészelték ezt a tragédiát. Én azt gondolom, hogy a lakóknak is többet kellene egy picit törődni, már több helyen voltunk, elmondtuk, hogy mit csináljanak. Tehát én együttműködést kérek a lakóktól is. A táblázattal kapcsolatosan, a zöme ezeknek a tűzeseteknek a dohányzásból, elektromos áramból, illetve mi ismeretlennel jelöljük meg ahol nem tudjuk bizonyítani egyértelműen a tűz keletkezési okát, azt ismeretlennel határozzuk meg, illetve a hiányzó az az úgynevezett egyéb, ami mindenféle ok csoportba tartozhat, ez olyan elenyésző számban van, hogy ezzel igazából nem foglalkoztunk. Még annyit kell tudni, hogy a tűzesetek vizsgálatát jogszabály írja elő, ami csak haláleset következik be, akkor teszi kötelezővé illetve bűncselekmény esetén. Egyébként nem kell a tűz okát kivizsgálni. Az eszközbeszerzéssel kapcsolatosan egy visszaállító járműre pályázunk, ami 8000-9000 liter vizet tud szállítani. Ez 85 millió forint a mai áron, a becsült költsége, a közbeszerzésnél majd ki fog derülni, hogy mennyi lesz. A gépjármű fecskendőre pályázunk, ami 90 millió körül van, a 95 millió körül van a mostani számítások szerint. Egy nagy műszaki mentőszerre pályáznánk, aminek a költsége 120 millió forint illetve egyéni védőeszközökre van szükségünk, bevetési ruhára, aminek darabja 200 ezer forint, légző-felszerelés 500 ezer forint. Ezeket próbáljuk pályázni, ettől függetlenül most is vettünk saját forrásunkból 20 db bevetési ruhát, de a nagyon sok beavatkozás miatt sokkal jobban kopnak ezek az eszközök és ruhák, mint mondjuk egy kisebb tűzoltóságnál. Igazából mondva ezeket szeretnénk. Most is vannak, van műszaki mentőszerünk, de 1986-os évjáratú, most költöttünk rá majdnem 2 millió forintot, hogy üzemképes legyen, de ez a mai kornak már nem nagyon felel meg. Egy Skoda-Liaz vízszállítónk van, 6000 literes, amivel itt

819   

a város hasonlóan locsolja a közterületeket nyáron. Tehát ezeket jó lenne kiváltani, ezekre a pályázati lehetőségekre. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Dévényi József véleményt kíván elmondani. Dévényi József:(képviselő) Ajtay-Horváth Magda képviselőtársam kérdése miatt emelkedem szólásra. Én magam is elgondolkodtam, hogy vajon melyik 10 emeletes házról lehet szó, mert mindegyik 10 emeletes ház legalább 1 oldalról megközelíthető a Jósavárosban a felújított házak közül, illetve az a hosszútömb a 3-17-es tömb két oldalról. Hiszen amikor felújítottuk az Ungvár sétányt, akkor oda egy olyan gyeprács került beépítésre, ami úgy lett méretezve, hogy elbírja a tűzoltó gépjárművet, sőt úgy tudom, de erősítsen meg ezredes úr, hogy ki is lett próbálva. Tehát behajtott a gépjármű a sétányra és végeztek egy próbát. Valamint az elhangzott homlokzati hőszigetelő polisztirollal kapcsolatban is téves az a nézet, amit Ajtay képviselőnő mondott, ugyanis nem tűzveszélyes, egyáltalán nem tűzveszélyes az anyag. Az EMI ellenőrzésével rendelkezik, nehezen éghető kategóriájú. A miskolci halálesetet egyébként mérgezés okozta, a legnagyobb probléma az volt, hogy egy olyan vasrácsot építettek be a közlekedőbe, tehát a lépcsőházba, ami a hőtől megszorult és nem lehetett kinyitni. Nem tudtak a lakók elmenekülni. Ezt több helyen is láttam a nyíregyházi panelekben, hogy utólag ilyeneket építettek be, lezárva egy-egy kis részét az emeletnek, hogy illetéktelenek ne tudjanak bemenni. Esetleg fontos lenne, hogy a tűzoltóság a lakókkal, a közös képviselőkkel ezzel kapcsolatban tartsanak tájékoztatást, illetőleg a különböző tárolók, pincerekeszek, egyebek ellenőrzése, ahol előfordul az, hogy tűzveszélyes anyagokat tárolnak és onnan esetleg elindulhat, terjedhet a tűz. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kapitány úr kérdezem, hogy kíván-e valamire reagálni? Nem, akkor lezárom a napirend vitáját. Köszönjük szépen a tűzoltóságnak a munkát, én ezt megtettem az állományülésen is. Valóban nagyon jó az, hogy a tűzoltóság az népszerű, az emberek szeretik, becsülik őket, és sajnos ma már a tűzeseteken kívül nagyon sok balesetben, lassan már több balesetben vesznek részt mint tűzesetben, el kell ismerni a munkájukat, köszönjük szépen. Kérem, aki a beszámolót elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 27 képviselő. A Közgyűlés 27 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 65/2010.(III.29.) számú határozat a Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 2009. évi munkájáról, a város tűzvédelmi helyzetéről szóló beszámolóról A Közgyűlés a Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 2009. évi munkájáról, a város tűzvédelmi helyzetéről szóló beszámolót elfogadja.

820   

Csabai Lászlóné:(polgármester) Még egy szavazásra van szükség, hiszen a pályázathoz saját erőt kell biztosítani a következő 5 év valamelyik évében, amikor ez megjelenik. Kérem, aki a pályázat benyújtásával egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 27 képviselő. A Közgyűlés 27 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 65-2/2010. (III.29.) számú határozat a Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság technikai eszköz pótlására benyújtandó pályázathoz önerő biztosításáról A Közgyűlés Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati szerállományának – pótlásához:    

Tűzoltóság

technikai

eszköz

–

1 db nehézkategóriájú gépjárműfecskendő (becsült ár: 95 millió forint) 1 db minimum 8000 liter víz szállítására alkalmas vízszállító gépjármű (becsült ár: 85 millió forint) 1 db műszaki menő gépjármű (becsült ár: 120 millió forint) egyéni védőruházat  40 db bevetési ruha  40 db tűzoltósisak  40 db pár bevetési csizma  20 garnitúra Drager légzőkészülék  20 db kompozit légzőpalack (becsült ár 20 millió forint)

64 millió forintot biztosít. Kötelezettséget vállal arra, hogy a pályázati eszközökhöz szükséges fedezetet az éves költségvetésébe betervezi. 9./ napirend: Előterjesztés a Nyírvidéki Kisvasút városi szakaszának térségi vasúttá történő átalakításának kezdeményezésére, a Kisvonat Nyíregyháza Vasútállomás-Sóstófürdő közötti közlekedésének újra indítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Szeretném először meghallgatni a bizottsági véleményeket, és utána néhány mondatot szeretnék elmondani. Közlekedési Bizottság.

821   

Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A bizottságunk múlt hét csütörtökön tárgyalta az előterjesztést és egy módosító javaslattal javasolja elfogadni, ez a következő lenne. A 3. pont után egy 4. pont kerülne be, ami a következő lenne, a végső döntést a műszaki és gazdasági feltételek ismeretében hozza meg a közgyűlés. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság a Városüzemeltetési és Közlekedési Bizottság ülését követően ülésezett. A mi bizottsági ülésünkön az a szóbeli kiegészítése hangzott el az előterjesztőnek, hogy az üzemeltetési bizottság a határozat-tervezet 2. pontjának törlését indítványozza. Mi ennek megfelelően vitattuk meg az előterjesztést, a bizottság üdvözölte azt a törekvést, hogy a város vizsgálja annak lehetőségét, hogy a kisvasút térségi vasútként tovább tudjon működni a város és Sóstó között. A bizottság is irreálisnak tartotta azt a határnapot, hogy 2010. május 1-el újraindítható a Kisvasút, nyilvánvalóan álmaink között szerepelne és üdvözölnénk, ha ez megtörténne, ez az esemény, de nem látjuk realitását. Mindenképpen szükségesnek tartjuk, hogy a lehetőségeket tárja fel a városvezetés, mind a helyreállítás módjában, mind a finanszírozás módjában és a működtetés lehetőségének a feltárásával. Nekünk az a javaslatunk, helyesebben a bizottságnak, hogy az április 26-i közgyűlésre jöjjön egy olyan tájékoztató, hogy ezek az előzetes tárgyalások, egyeztetések milyen eredménnyel jártak és amennyiben újraindul a Kisvasút, akkor milyen anyagi terheket ró az önkormányzatra. Be lehet-e a finanszírozásba minisztériumot, megyei közgyűlést és egyebeket esetleg vonni, a közös működtetésbe. Megfontolandónak tartjuk a határozott megfogalmazásnak az újragondolását, ami a szöveges előterjesztésben van, hogy nyári időszakban október 31-ig napi 5-6 vonat, téli időszakban 2-3 vonatpár közlekedtetését tervezzük. Valószínű, hogy a nem menetrendszerinti közlekedtetés az olcsóbb is lenne, és jobban kihasznált, mint egy ilyen menetrendszerinti működtetés. Ezekkel az észrevételekkel a bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem tudtam ott lenni a bizottsági üléseken, ezért most fogom elmondani a véleményemet. Amikor ideiglenesen felfüggesztették a Kisvasutat, akkor én a minisztériumhoz kéréssel fordultam, hogy működtessék tovább Sóstóhegy és Nyíregyháza között. Bizonyos késéssel érkezett egy válasz, hogy újra lehet ezt a dolgot tárgyalni. Majd a vasút regionális képviselői megkerestek és azt kérték, hogy viszonylag sürgősen kérjük meg a működtetést, mert ha ez nem történik meg, akkor innen mindent szét fognak hordani és utána nem lesz az az esély se, hogy újra lehessen indítani. A mostani szituációban mivel engedélyezések szükségesek hozzá, ezt csak a MÁV tudja működtetni az idén, hiszen nincs olyan szervezet, aki képes lenne újra az engedélyt megkérni. A MÁV pedig csak menetrendszerinti járatban működtetheti. Tehát ebben az évben csak úgy tudjuk üzemeltetni, hogy menetrendszerinti járat lenne. Ehhez egyébként minden rendelkezésre áll, mert rendelkezésre áll a vágány, rendelkezésre áll a kocsi. Egyébként a munkásokat nem küldték el. Tehát a MÁV Kisvasúttal foglalkozó alkalmazottjai tartalékállományban ott vannak a vasútnál, néhányukat átirányítottak máshova, nagyrészük ott van a vasútnál. Hát ez is sürgeti azt, hogy valamilyen döntés szülessen. De ahhoz, hogy én ezt újra megerősítsem, ezt a döntést, ahhoz kell a képviselő-testületnek egy biankó csekket adni ahhoz, hogy hajlandó ebben áldozatot vállalni, mert tudjuk, hogy ez nulla forinttal nem fog működni. Azzal persze

822   

én egyetértek, hogy április végén ha kiderül, hogy mennyibe kerül ez, akkor lehet azon változtatni, hogy nem kell hat járat pár csak 4, az kevesebbe kerüljön vagy lehet azt mondani, hogy nem kell május 1-től csak június 1-től, vagy csináljuk ezt a dolgot vagy nem. De ahhoz, hogy én felelősséggel le tudjam adni ezt az igényt, ahhoz szükséges a képviselő-testületnek a támogatása és a képviselő-testületnek mintegy kvázi elígérkezése erre vonatkozóan. Meggyőződésem, ezek nem 100 millió forintos tételek hanem sokkal kisebbek. Jászai Menyhért:(képviselő) A Kisvasútnak a megszűntetése az nemcsak Sóstót érintette nagyon érzékenyen, hanem több nyíregyházi városrészt. Nevezetesen Felsőbadúr, illetve Nyírszőlős városrészeket is. Sőt, amíg a Sóstó megközelíthető a 8-as busszal, addig az említett területek gyakorlatilag ellátatlanul maradtak, és nemcsak turisztikai hiányról van szó, hanem munkába járási, illetve iskolába járási problémák is vannak. Ezzel kapcsolatban 3 javaslatom lenne, módosító javaslatom és/vagy kapcsolati jellel. Az első az, hogy a tervezett nyomvonalat oldjuk meg, 1 vagy 2 km-el menjen ki a vasút Nyírszőlősig. Ez attól függ, hogy az első vagy a második állomásig menne-e a Kisvasút, és vagy vizsgáljuk meg annak a lehetőségét és ezt kértem a Városfejlesztési Irodától, a Zolnay úr ezen dolgozik, remélem legalábbis, és azért mondom és/vagy, mert igazából az lenne jó, ha és a 10-es buszjárat a Vasút utcán végig tud-e menni a Szegély utcáig. Volt már erre precedens, amikor közműépítést folytattunk, és kiment odáig vagy visszakanyarodik szépen a Pannónia utcán és úgy írja le a hurkot a 10-es busz. Nem is tudom, hogy kell-e indokolnom, a lakosságszám, illetve a nagy távolság, nincs feltárva az a terület. A harmadik javaslatom, ez nem módosító javaslat, hanem egy önálló kis kezdeményezés. Javaslom azt, hogy kérjünk a Közlekedési Múzeumtól működőképes 1 vagy 2 gőzmozdonyt, ami nincs már használatban. Van erre példa, valahol ezeket járatják vagy nem járatják, vagy éppen ott áll valahol és állítsunk forgalomba, különösen turisztikai időszakban gőzmozdonyt. Ki lehetne terjeszteni Sóstónak a turisztikai vonzerejét, akár a Főiskolára, akár a botanikus kertre, hiszen lehetne a Kótaji utcánál létesíteni egy megállót, ami kifejezetten ezzel a céllal jönne létre, hogy gőzmozdonnyal behozzuk a botanikus kertbe azokat, akik fürödtek a fürdőbe. Szokol Tibor:(képviselő) A turisztikai célú hasznosításnál magam is visszaemlékszem, a nyitott kocsik voltak a szimpatikusak. Van-e még ebből vázszerkezet maradvány? Tudjuk-e azokat felújítatni, ha arra sor kerül? Ez az egyik. A másik az, hogy nekem is az egyik gondolatom, hogy valahol még megállóra van szükség. Nem elterelés, hanem megálló kialakítására, mert valamikor a kitérőnél volt, illetve a Sóstón, tehát a Kótaji utca környéke az ugye elfogadható. Jó. Mert nyilván nem mindenki veszi igénybe a vasútállomási végállomást. Köszönöm szépen. Dr. Hajzer László:(képviselő) Azzal kezdem, hogy frakciónk nevében szeretném bejelenteni, hogy támogatni fogjuk a kisvasútnak az ügyét és meg fogjuk szavazni. De a általános támogatás mellett az ördög mindig a részletekben lakozik és én azt gondolom, hogy ez nem egy túl bonyolult gazdasági számítás lenne, hogy ha megmondanák, hogy az idén mennyibe kerül ez. Hiszen ha a MÁV üzemelteti és menetrend szerint üzemelteti, akkor nagyjából szerintem közgazdasági képzettség nélkül is 1 óra alatt hellyel-közzel ki lehet számolni azt, hogy mennyibe kerül. Na

823   

most azért szerintem kellene tudni azt, hogy mennyibe kerül ez. A második dolog, hogy én azt gondolom, hogy a nyíregyházi önkormányzatnak megvannak azok a gazdasági társaságai, ahová ezt a tevékenységet be kell telepíteni, tehát ezt nem szabad városi hatáskörben hagyni, mert városi hatáskörben ennek nincs értelme, mert más a feladatunk városi hatáskörben. Furcsa lenne, ha a Vagyoniroda foglalkozna a Kisvasúttal vagy nem tudom melyik iroda, a Városfejlesztési Iroda. Tehát én azt mondom, hogy ez klasszikusan turista látványosság kérdése. A Sóstó Rt.-be ezt bele kell rakni, az üzleti tervet ki kell egészíteni, a költségszámítást el kell végezni és ezt követően el lehet dönteni, hogy működik-e vagy nem. Én nagyon pesszimista vagyok megmondom őszintén azért, mert van ez a régi vicc, csak én nem merek viccet mesélni. Én még jártam a Kisvasúttal a Sóstóra, meg a nyitott villamossal, én is nosztalgiáztam Sóstóra. Közben eltelt 34-40 év, nem biztos, hogy fel tudjuk ébreszteni ezt a nosztalgiát és nem biztos, hogy ez a hangulat vissza fog térni, mint ahogy Krúdy Gyula sem tér már vissza és a Benci zenekar sem húzza már a sóstói teraszon úgy, ahogy abban az időben húzta. Én egy költségszámításra hívnám fel a figyelmet és akkor akár támogatni is lehetne ezt és akár azt is tudnánk javasolni, addig a felhatalmazást megkapja a közgyűlés. De addig ne legyen végleges döntés, amíg nem tudjuk, hogy mennyibe kerül ez. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nagyon örülök, hogy a képviselők azt erősítették meg, ami az anyagban van, mert semmi újat nem mondtak. Az anyagban pontosan erről van szó, hogy szeretnénk tudni, hogy mennyibe kerül. Ebben az évben senki nem tudja a MÁV-on kívül működtetni, mert olyan hosszú az engedélyezési eljárás, hogy nem lehet működtetni. Ha jól sikerül ez az év, akkor a 2010-2014-es Európai Uniós pályázatba Regionális Operatív Programra lehet adni egy fejlesztési tervet. A fejlesztési tervben lehet kitérőt csinálni, vagy meg lehet oldani, hogy Nyírszőlősön kitérővel visszajön, mert most nem tud visszajönni kitérővel. Most igazán kitérő csak Sóstógyógyfürdőn van. Ez a dolognak a lényege. Tehát két lehetőség nyílik meg előttünk, az egyik az, hogy meg fogjuk tudni, hogy ez mennyibe kerül, lesz egy szakmai csapat, aki ezt működteti, aki ennek a biztonságáért vállalja a felelősséget. És ha jól sül el, akkor az ősszel neki lehet állni egy saját csapatot létrehozni gazdasági társaságunknál illetve végiggondolni, hogy megéri-e nekünk egy pályázatot erre a dologra benyújtani. Arra nincs lehetőség Hajzer úr, hogy most egy gazdasági társasági üzleti tervet módosítsunk, mert egyébként nem kapunk rá engedélyt, mert az engedély nem azon múlik, hogy most mi létrehozzuk ezt a csapatot hanem azon, hogy biztosítanunk kell mindazokat a biztonsági feltételeket amik vannak. Azt gondolom, hogy nem nagyon kellene ragozni ezt a dolgot. Ezt a jóváhagyást meg kell szavazni, elkezdik a kollegák a tárgyalást és nagy valószínűséggel ha ilyen 10 millió alatt van, akkor saját hatáskörben tudok dönteni, ha 10 millió fölött van, akkor meg az illetékes bizottságokhoz be fogjuk vinni, ahhoz a bizottsághoz, akinek a hatáskörébe tartozik, ha meg akkora az összeg, akkor nyilvánvalóan a közgyűléshez vissza kell hozni. Dévényi József kért még szót. Dévényi József:(képviselő) Ha viccesen akarnám mondani, akkor azt mondanám, hogy a kőkorszaknak sem azzal lett vége, hogy elfogyott a kő, valami hasonló történt itt a Kisvasút esetében is. Tehát nem a vasút és a vagonok fogytak el, hanem az utasok. Mélyen egyet tudok érezni azzal az 5-6 emberrel, aki időként igénybe vette ezt, de nyilvánvaló racionális okból az a döntés, hogy ilyen áron a MÁV nem óhajtotta, nem kívánta fenntartani. Miután elképzelésünk sincs, hogy turisztikai célra

824   

mennyien vennék igénybe, vagy milyen programokat lehet rá szervezni, ezért én is azt támogatom, hogy az idén próbájuk ki. Próbáljuk ki, ott a Kisvasút, ott a MÁV, ott az engedélye, nézzük meg, hisz ha valóban akarunk egy hosszú távú üzleti tervet kidolgozni a Kisvasútra, azért legalább a puding próbáját meg kell hogy tegyük. Hisz ebben az üzleti tervben már olyan dolgokkal is kellene foglalkozni, hogy milyen állapotban van a pálya, mikor mit kell felújítani, milyen állapotban van a híd, amelyik a nagy vasúton átível. Mikor mit kell felújítani, mennyibe kerül, tehát azért nagyon összetett és bonyolult ez a kérdés, sokkal bonyolultabb annál, hogy itt mi most ez alapján az előterjesztés alapján bármit is dönteni tudjunk, de valóban próbájuk ki az idén és nézzük meg őszre, amikor az idegenforgalmi szezonnak vége van. Bizonnyal okosabbak leszünk. Generál-e ez valamilyen forgalmat, bevételt. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor szavazásra bocsátom a kérdést. Az természetes benne van az anyagban. Akkor én azt mondom, hogy elfogadom, természetesen ebben a szellemben készült az előterjesztés. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) A határozat-tervezet 2.) pontja törlésre kerül és helyette van egy pont, amit a Városüzemeltetési Bizottság kvázi 4.) pontként mondott, de az 3.) pont lesz, mert közben a 2.) pont törlésre került, így szavaztathatja meg polgármester asszony. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem tudom a Nyírszőlőst, mert nincsen fordulója. Tehát megvizsgálás lehet, de az, hogy most a tavasszal be tudjuk indítani annak nem látszik, legalábbis a MÁV-nál nem látták ennek a lehetőségét. Jó, egyébként nagyobb a forgalom, azt meg kell nézni, azt elfogadom. Egyébként nagyobb forgalom van az Állomás és a Piac között, mint az Állomás és Sóstó között, csak mellesleg mondom. Tudjuk egyébként, hogy mennyibe került a Kisvasút működése. 260 millió forintba évente. Dombrádig és Hermina-tanyáig, ha jól emlékszem 8 járatpár indult, télen nem tudom, hogy mennyi és nyilvánvalóan ennek a töredéke lehet, ha nyáron akarjuk ezt működtetni. Tehát azért mondom ezt, nem gondolom, hogy ezek ilyen 100-as nagyságrendű összegek lennének, de a tízet biztos, hogy el fogja érni. Jó. Akkor miután elfogadtam a javaslatot, illetve a bizottság javaslatát, ezért ezt nem szavaztatom külön. Kérem, aki a határozati javaslat ilyen formában történő módosításával együtt egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 66/2010. (III. 29.) számú határozat a Nyírvidéki Kisvasút városi szakaszának térségi vasúttá történő átalakításának kezdeményezéséről, a Kisvonat Nyíregyháza Vasútállomás-Sóstógyógyfürdő közötti közlekedésének újraindításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és

825   

1. egyetért a Nyírvidéki Kisvasút Nyíregyháza városi szakaszának térségi vasúttá történő átalakításának kezdeményezésével. 2. felkéri Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármesterét, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériummal és a MÁV Pályavasúti Üzletágával a szükséges egyeztetéseket folytassa le. 3. a végleges döntést a műszaki és gazdasági feltételek megteremtését követően hozza meg. 10./napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza Búza téri Piaccsarnok felújításával kapcsolatos döntések meghozatalára I. forduló Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Meghívott: Hámoriné Rudolf Irén Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszöntöm Freidinger Renátát, Ábrányi Marikát és Hámoriné Rudolf Irént és én fogok szóbeli kiegészítést adni. Tisztelt képviselők, csak a saját megnyugtatásomra elővettem azokat a szavazásokat, amelyek a piac témájában az elmúlt években voltak. Ebből azt tudom mondani, hogy 2008-ban volt az első, ott a jelenlevő valamennyi képviselő arra szavazott, hogy vállalkozói tőkéből kell a piacot megépíteni. Ez azért volt fontos, mert akkor indítottuk el az IVS-t és akkor döntöttünk arról, hogy az IVS-ben nem a Piac lesz a fő szempont, hanem belvárosi középületek, templomok, utak és egyebek lesz a kiemelt lehetőség. Később, amikor a pályázatot beadták, ez 2009. negyedik hónap, akkor ellene senki nem szavazott, hanem eredménytelennek hirdettük ki a pályázatot, mert a pályázó nem tudott megfelelni annak a feltételnek, hogy a számára szükséges területet biztosítani tudta. De volt egy szavazás, amelyikben azt kérte a Gazdasági Társaság vezetője, hogy akkor kiírja-e az új pályázatot. Hajzer László, Palicz György és Turcsik László volt távol, rajtuk kívül mindenki arra szavazott, hogy vállalkozói megoldásként kell ezt a programot kezelni és ki kell írni a pályázatot. Szeretném, ha ezt mindenki őszintén elmondaná, magának is meg a város lakosságának is. Aki azt gondolta 2008. és 2009. tavaszán, hogy a vállalkozó majd a mi kényünk-kedvünk szerint meg fogja építeni a Piacot és oda ezen kívül semmit nem fog építeni az magát is és a hozzájuk tartozó embereket is becsapta. 2009. 11. hó 30-án a képviselő-testület ismét döntött, a döntése az volt, hogy a pályázatot nem érvényesíti vagy nem tarja érvényesnek. Különböző okokra volt hivatkozás, ezt egy kis többséggel döntötte el a testület, és úgy döntött, hogy februárba ezt az ügyet vissza kell hozni. Februárban azt mondtuk, hogy nem tudjuk ezt az ügyet visszahozni, mert jelentkezett egy cég, amelyik most a alternatíváknak az utolsó javaslatát jelenti, amelyik gyakorlatilag egy lízing cég, egy joint venture szerződéssel felépíti a Piacot és vagy ezt az árat érvényesítjük az árakban vagy kifizeti az önkormányzat. Azt tudom mondani, hogy amikor itt a képviselő-testület ostoroz bennünket a hitellel, rengeteg önkormányzatnak ilyen jellegű kötelezettsége van. Debrecennek a hitelállományának kb. az 1/3-a az ilyen jellegű kötelezettség, hogy egy vállalkozó felépített valamit, piacot, színházat, fürdőt és egyebeket, csarnokot és az önkormányzat évente fizeti. De ilyen volt a nagyon szép újfehértói fürdő és sportcsarnok is, amelyiket 1,2 milliárdért egy debreceni vállalkozó felépített és 130

826   

millió forinttal vissza fogja fizetni a újfehértói önkormányzat. Tehát most itt állunk. Azt gondoljuk, hogy most odáig kellene a mai nap eljutni, hogy melyek azok a variációk, ami nem érdekel bennünket. És melyik az a 1, 2, vagy 3 variáció, amelyik érdemes a továbbgondolásra és akkor megbízni és pénzt adni hozzá a Vagyonirodának, illetve gazdasági társaságnak, hogy ezeket a variációkat dolgozza ki. És én azt is el tudom fogadni, hogy a végső döntés az legyen akár a következő képviselőtestületé, de azt is el tudom fogadni, hogy ha el tudnak készülni a variációkkal, akkor a nyáron hozzuk meg a pályázati kiírást és utána majd a következő önkormányzat eldönti. Nekem nagyon sok mindenki azt javasolja, hogy ne érdekeljen ez a dolog engem. Majd a következő önkormányzat csinál valamit. Mi leültünk a főállatorvossal, és azt látjuk, hogy muszáj lenne valami utat mutatni. Muszáj lenne valami olyat mutatni a hatóságok részére, ami azt bizonyítja, hogy 2011-ben itt fog valami történni. Ehhez előkészítő munka szükséges, ebben a mostani anyagban rengeteg munka van. Sokkal több, mint ami itt megfogalmazódik, de hogy végül is mi legyen, ahhoz még több munka lenne szükséges. Bizottságok véleményét kérdezem. Városfejlesztés. Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztési Bizottság hosszan vitatkozott erről a kérdéskörről és én nem az érzelmi, hanem inkább a tartalmi vitát foglalnám össze. Sok minden elhangzott ott, hogy mely alternatívák azok, amelyek hogy is mondjam csak egyáltalán életképes alternatívának minősülnek. Azt elöljáróban megjegyzem, hogy voltak olyan javaslatok, amelyek arról szóltak, amit itt polgármester asszony is megemlített, hogy talán nem is kellene ezzel foglalkozni, ez volt az egyik ilyen vitatott kérdés. A másik az, hogy szükséges-e, kell-e valamilyen fajta előtanulmányt készíteni, szükséges-e és kell-e valamilyen fajta olyan hatásvizsgálatot végezni, vagy hatástanulmányt végezni, amellyel majd valamilyen későbbi időpontban valami jó kis döntést majd meghoz majd a közgyűlés. Előrebocsátom, hogy nem mindenki tud arról, hogy a Piaccsarnoknak a felújításáról már 2000-ben voltak előzetesen tervek, elképzelések, különböző tálcás, parkolós megoldások, utána a közlekedésfejlesztése volt magának a Rákóczi utcának, a komplett lámpás csomópontok, csomópontokkal történő ellátása. Gyakorlatilag a Kelet-Áruháztól a Nagykörútig, tehát nem előzmény nélküli ez a dolog. Mégis itt a bizottságban hangzott el ilyen kisebbségi vélemény vagy többségi vélemény most ezt így nem tudom hova helyezni, mert közben változott a Bizottság összetétele és létszáma, hogy voltak ilyen vélemények, ami szerint itten még tanulmányokat kellene folytatni és piackutatást kéne végezni és így tovább, és így tovább. Ami tehát a döntés jelen részével foglalkozik, az a következőképpen alakult. A Bizottság abban teljesen egyetértett, hogy nem érdemes felújítani a Piaccsarnokot, tehát ez az alternatíva abszolút nem volt kérdéskör, tehát az a. változat az semmiképpen nem járható út. A b. változat, amely arról szól, hogy saját erőből mi építünk majd egy piacot, az megint abszolút nem volt járható út, a Bizottság, ezt úgy éreztem, úgy tudom itt nem támogatta. A jegyzőkönyvet itt olvasom, ugyan úgy 9 nem szavazat volt. Az e. változat esetében ott ugyan volt egy igen, de a többség, nyolcan azt mondták, hogy végül is az eredeti koncepció nem erről szólt, az eredeti koncepció arról szólt, hogy nem adjuk ki a kezünkből a piacnak a területét, az asztalok bérleti díját, tehát ott ez megint nem nyert, hogy így fogalmazzam meg. A c. változat és a d. változat volt az, ami igazából egy járható útnak minősülne, csak miután a bizottság összetétele, mint mondottam változott, ezért abszolút többséget egyik változat sem kapott illetve többséget egyik változat sem kapott. Volt aki igennel, volt aki nemmel és volt aki tartózkodással foglalt állást,

827   

de önmagában egyhangú támogatást egyébként nem kaptak, tehát 4 igen, 5 nem, 3 igen, 5 nem, 1 tartózkodás, ilyenek voltak a c. és d. változat kapcsán. Egyébként ebben volt a leginkább az a fajta elképzelés meghonosodva, hogy ebből talán még lehet valami. Miután ez első fordulós tárgyalás és első fordulóban kell döntetünk, ezért a közgyűlésnek kell úgy is kimondani a végső szót. Ezt mérlegelve azt mondjuk, azt mondom, hogy a c. és a d. változat az, amivel egyáltalán érdemes foglalkozni, hiszen a bizottság is ebben foglalt egyfajta álláspontot. Másik hárommal azt javasoljuk, hogy ne is foglalkozzunk, ne szaporítsuk rá a szót. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Mikó Dániel. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és Gazdasági Bizottság is hasonló szellemben közelítette meg az anyag tárgyalását. A különböző változatoknál a külön-külön foglalt állást, előre bocsátom azt, hogy a változaton belül a különböző a finanszírozás módjában mutatkozó különbségekkel nem foglalkozott, csak az egyes változatokkal kapcsolatban fejtette ki álláspontját. Az a. változatban, a meglévő piac felújításánál a Gazdasági Bizottság úgy ítélte meg, hogy túl drága, túl sok bizonytalanságot rejt magában és túl sok kompromisszumot kellene kötni annak érdekében, hogy felújítással ezt a kérdést tudjuk kezelni, ami nem áll arányban azzal a költséggel, amit rá kellene fordítani, ezért a Bizottság a meglévő piac felújítását elvetésre javasolja a Közgyűlésnek. A következő, a b. változat a meglévő piac elbontását és új piac építését szintén elvetésre javasolja a Közgyűlésnek, úgy ítélte meg a Bizottság, hogy nem finanszírozható és túl nagy terhet vállalnánk magunkra azzal, ha teljesen elbontanánk és önerőből egy új piacot építenénk. A c. változatot, ami tudván arról szól, hogy a Búza tér északi oldalán megépítjük a szabadpiacot és a déli oldalon alapvetően megváltozik a helyzet, hiszen ezzel a megoldással a déli oldalon nem nyolcezer négyzetmétert kell visszaadni a vállalkozónak, hanem csak hatezer négyzetmétert, fedet teret, tehát a szabadpiac elhelyezése nem nehezíti meg a déli oldal beépítését, ami sok-sok vitára adott okot, hogy hova legyen elhelyezve a szabadpiac, a pince szintre, az épület melyik részére, egy szintre a piaccsarnokkal, esetleg az óvoda mellé, tehát ezt a kérdést ebben a változatban el lehet dönteni, lehet a parkolási gondokat részben vagy egészben megoldani és természetesen a déli oldal beépítését újra lehet gondolni. Ezt a változatot a Bizottság továbbgondolásra alkalmasnak tartotta és azt javasolja a Közgyűlésnek, hogy ennek mentén foglalkozzon tovább a piac dolgaival. A d. változatnál ismert volt a mostani befektetőnek az álláspontja, az előterjesztő ismertette a bizottsággal, ezért nyilvánvalóan egyhangú volt a döntés, hogy ezen az úton tovább nem célszerű haladni, és a bizottság nem támogatta a lízing konstrukciót sem, tehát azt sem javasolja. Ezzel én úgy gondolom, hogy jelentős mértékben leszűkítette az alternatívákat, hiszen összesen a c. változat élvezi a bizottságnak a támogatását. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Az előterjesztőt kérdezem, hogy kívánnak-e még valamit mondani mielőtt a kérdéseket és az ügyrendi vitát megnyitom. Nem. Hajzer László. Dr. Hajzer László:(képviselő) Ügyrendi észrevételem van. Jánócsik Csabát nagyon figyelmesen hallgattam, mert jelen voltam a bizottsági ülésen és megpróbáltam magamban rekonstruálni, hogy az hangzott-e el, amit Jánócsik Csaba elmond. Hát

828   

leegyszerűsítve arra kérném a polgármester asszonyt, hogy hogy ugye cizelláltan fogalmazott Jánócsik Csaba és azt mondta, hogy egyszer csak megváltozott a bizottság összetétele, és akkor már nem azt támogatták amit kellett, vagy amit helyes lett volna. Tehát ha ebből a cizelláltságból a valóságot kibontjuk, akkor nem lehetne-e kötelezni először Jánócsik Csabát, hogy megmondaná, hogy akkor hogy döntött a bizottság az a., b., c., d., e. pontokat illetően, viszonylag egyszerű ezt megmondani, és akkor nem kellene ezt cizellálni és utána szeretnék hozzászólni. Nem, nem kisebbségi vélemény volt, többségi vélemény keletkezett. Hát én megkérem a bizottság elnökét, hogy mondja már meg, hogy 5-3 arányban egyik megoldást sem javasolta a bizottság. Ha jól emlékszem. Szabad ezt így összefoglalni Jánócsik úr? Jó, oké, rendben van. Ennyit a korrektségről. És akkor ami a kérdés érdemi részét illeti. Azt szeretném mondani, hogy polgármester asszony azt mondja, hogy itt egy nagyon nagy munkát kifejtő hatalmas szellemi teljesítményről van szó az előterjesztésben. Ez ritka sorral és ritkán gépelve 12 oldal. Na most én mellékletek nélkül és én 12 oldalt látok magam előtt, ennyit olvasok el, ez van előttem, ennyire bonyolult ez a dolog, tehát ez itt akár még egy jogász számára is áttekinthető és én ebből a következőt olvasom ki jogászként. Kétségtelenül valamilyen megoldást kell a piaccal kapcsolatban találni, de a jogi helyzet a következő. Volt 257/2009.(XI.23.) és XI.30-kai határozat, amelyik az úgynevezett plázaszerű üzleti alapon történő beépítést elutasította. Azt gondolom, hogy ez egy érvényes határozat, ugye ennek a segédhatározataként jelent meg azaz alternatíva, hogy a Városfejlesztési vagy a Városüzemeltetési Kft. nézze meg, azt hogy milyen más alternatívák lehetnek a piaccal kapcsolatban. Na most erre adtak egy februári határidőt, ha én jól emlékszem, a februári határidőre ugyan nem készült el, mondjuk most március van, tehát egy hónappal később elkészült. Én azt gondolom, hogy azért álságos ez az előterjesztés, mert februárban fogadtuk el a város költségvetését. A város költségvetését egyetlen január végi közgyűlésen fogadtuk el, január 30-án. Egyetlen sor nincs betervezve a piaccal kapcsolatban, tehát én azt gondolom, hogy amikor milliárdos terveink vannak, akkor be kell tervezni a költségvetésbe azt a forrást, amit erre akarunk fordítani, akár hitel, akár sajáterő. Na most én azt gondolom persze, hogy sem saját erőnk nincs, sem hitelforrásunk nincs erre, és be sincs tervezve. Innentől kezdve értelmét veszíti előterjesztésnek az a része, amelyik a saját erőre vonatkozik, mert nincs betervezve, tehát álmainkról beszélünk, valóban jó lenne néhány milliárdért egy piacot építeni, de nincs, és a gazdasági realitás ezt nem teszi lehetővé. Marad az üzleti alapú megvalósítás, az üzleti alapú megvalósításra pedig döntést hozott az önkormányzat, hogy nem. Na most az az előterjesztést azt legalább láttuk részleteiben, hogy miről szól, a részletek ismeretében mondtuk azt, hogy nem. Az szólt műjégpályáról, szólt mélygarázsról, tetőgarázsról és szólt egy plázaszerű épületről, azt mondtuk, hogy ilyet nem akar Nyíregyháza közönsége. Na most azt, hogy ez a változat mit akar, azt most egyenlőre nem tudjuk, tehát ennek a részletei nem ismertek, a vállalkozó az valószínűleg üzleti alapon olyat akar, ami díjemeléssel jár, ami bérleti díjemeléssel. Tessék? És nincs is vállalkozó, tehát gyakorlatilag megint tárgyalunk valakivel, nem az teszi az üzleti tervet, Freidinger Renáta közvetíti számunkra valakinek az üzenetét. Freidinger Renáta az előterjesztője, az egyik, oda van írva a neve az előterjesztésre, tehát én azt gondolom, hogy mielőtt túlzásokba esnénk a vitában, azelőtt azt mondom, hogy ez előkészítetlen, nem végiggondolt, elnagyolt és döntésre alkalmatlan alternatíva mindegyik. Köszönöm szépen.

829   

Csabai Lászlóné:(polgármester) Mielőtt tovább megy a vita, mindenképpen akarok szólni. Tisztelt képviselő úr, a másik pályázattal az volt a bajuk, hogy túlzottan előkészített. Mert még rajzokat is tartalmazott, ami önöknek nem tetszett. Ezért nincs más lehetőség ebben a kérdésben, csak a pénzügyi konstrukció kidolgozása. Aztán a pénzügyi konstrukció kidolgozása után lehet a programot előkészíteni. Önök imádnak rombolni és megakadályozni dolgokat. Ezt többször megtették az elmúlt négy évben. Ebben a dologban is most ezt teszik. A lehetőségét se adják meg, hogy ebben az évben, ebben a témában valamilyen előkészítő munka történjen. Ennyi a dolog lényege. Ha a képviselő-testület azt fogja dönteni, hogy vegyük le ezt a napirendet, aztán majd jövő januárban az új önkormányzat elkezd vele foglalkozni és 2012-ben valami fog történni, akkor minden további nélkül lehet. Egy dolog nem lehet, hogy akkor meg fogjuk építeni a Hősök terét, akkor nem fogom leállítani, hogy tartalékoljunk pénzt az IVS-ből, akkor az IVS-t másra föl fogjuk használni. Tehát akkor ezt a lehetőséget elszúrtuk, és miután az európai uniós pályázatok gyakorlatilag 2014-ig vannak, hogy mire lehet felhasználni, ezek eldőltek. Ebbe nagyon a következő kormány se tud belenyúlni, ezért 2014-ig nagy valószínűséggel nem lesz rá pénz, hogy ezt állami pénzből valósítsuk meg. Ezért akartunk segíteni a testületnek, hogy mondja azt, hogy saját maga akarja megcsinálni és dolgozzák ki ezt a rendszert. Akkor nekünk az IVS-ből pénzt kell megtakarítani, mert másképp nem fog működni. Vagy mondja azt, hogy a szabadpiachoz nagyon ragaszkodik és felvállalja, hogy plázaszerű épület lesz, de legalább mondja azt, hogy plázát nem akar. Én elfogadom, sőt ma meg fogom szavazni, hogy pláza nem kell, mert én harmadikba nem fogok nekifutni, hogy plázát akarunk építeni, amikor önök már kétszer megszavazták, hogy igen és utána nem vállalták fel a döntésüket. És akkor mehet tovább a munka, lehet ezen tovább dolgozni. De lehet az az alternatíva is, hogy tegyük félre, nem érdekel bennünket a Piac. Ezt a döntést is meg lehet hozni. Ezt az akarom is, nem is, meg a mellébeszélést nem nagyon lehet meghozni. Jánócsik Csaba. Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Elmondtam a bizottság véleményét, számszakilag is elmondtam, külön-külön említettem a bizottság véleményét, említettem azt valóban, hogy miután a bizottság összetétele személyileg is megváltozott, valaki elment, valaki jött, ezért valaki nyilván nem tudott az elejéről, az ott elhangzott véleményekről és ezért ezt így ismertettem, de elmondtam azt, hogy az a. alternatívát nem támogatta a bizottság, a d. alternatívát, vagy a b. alternatívát nem támogatta a bizottság, elmondtam, hogy az e. alternatívánál egy szavazat volt ami igen volt, egyébként nem támogatta a bizottság, tehát a döntő többsége nem támogatta a bizottságnak. Egyedül a c. és a d. alternatíva volt olyan, amiről azt gondolták, hogy igen, ez támogatható és elmondtam azt Hajzer László úr, csak nem figyelt már megint, hogy a c. változat volt a 4 igen, 5 nem és a d. változat volt a 3 igen, 1 tartózkodás és 5 nem. Tehát én ezt szó szerint elmondtam itt, csak figyelni kéne, azt gondolom. De nem akarok személyeskedni, mert már bizottsági ülésen is azt mondta Hajzer úr, hogy én személyeskedek vele, mikor nevén szólítom, de most megszólíttattam én is, most így ismételten elmondtam a bizottság véleményét. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Vinnai Győző.

830   

Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Szeretném elmondani a véleményemet a Piacról és tulajdonképpen ahogy Hajzer László fűzte a szót, az egyeztetett vélemény volt. Azt pedig kikérem magamnak, vagy magunknak, hogy mi rombolni akarunk, ilyet ne tessék mondani, mert szeretnénk fölújítani a piacot, a városlakók is szeretnék, hogy ha a piac, a szabadtéri piac és a Piaccsarnok valamilyen felújítása megtörténne, ebben mindenki egyetértett, ha önök elmennek a piacra, akkor kiderül, hogy ebben egyezség van mindenki között. Az pedig egy lejárt lemez, hogy azt mondjuk, hogy kétszer 100%-ban megszavaztuk, hogy írjunk ki pályázat, illetve megszavaztuk, hogy írjunk ki pályázatot. Itt van, negyedik hó 27-én, majd november 23-án pedig érvénytelenítette ez a testület, nem a Fidesz-KDNP frakció, a város közgyűlése érvénytelenítette azt a pályázatot. Azt is elmondom önöknek, hogy a legfrissebb információim szerint, vállalkozóktól származik ez az információ, nincs most olyan vállalkozó, aki jelentkezne ennek a piacnak a felújítására. Úgy ahogy a polgármester asszony mondta nekünk az egyeztetésen, csak azért, hogy jegyzőkönyvbe kerüljön, hogy ingyen ebéd nincs, tehát ha vállalkozó jelentkezik akkor plázát fog építeni, úgy hogy a piacot fölújítani. Most mi nem kérünk harmadik plázát, az egyes számú pláza az ott található ahol van, a másik a Korzó, és ez pedig a hármas számú pláza lenne. Mi ezt nem kérjük, mi azt kérjük a város testületétől, vagy én azt kérem, hogy gondoljuk végig, mert egy picit fordítva ülünk mindannyian a lovon. Kellene egy hatásvizsgálat, kellene egy kérdőíves felmérés, hogy milyen mértékű felújítást akarnak a városlakók, akarnak a piaci szereplők, mert ha mi kitalálunk itt szobákban mindenféle a, b, c, d, e, verziót, lízingkonstrukció, vállalkozói tőke, mi újítjuk föl, megbízunk valakit, hogy három milliárd, vagy írjon már le, hogy hány százezer négyzetmétere a felújításnak. Na most mi nem tudunk ebből a papírból úgy eligazodni, hogy mennyibe kerülne, mert elhoztam a kecskeméti piac felújítását, itt van nálam, fölolvasnám, hogy Kecskeméten két lépcsőben újították fel, illetve folyik még, mert az IVS ott is rendelkezésre áll, és elkészültek a kecskeméti piacon a belső felújítással, 108 millió Ft-ba került. 47 milliárd a költségvetésünk? 108 millióba került, korszerűsítették a világítást, a nyílászárókat, betonburkolatot, tehát az aljzatot műgyantaalap váltotta föl, és majd most az IVS-ből fogják a külső rekonstrukciót megvalósítani. Biztosan többe fog ez kerülni, de kár egy előterjesztésben olyat leírni, hogy tizenháromszorosára fogom a bérleti díjat emelni. Majd az őstermelőket fogom riogatni, hogy ha 11 milliárdba kerül, meg 3 milliárdba kerül, akkor ennyibe fog nektek kerülni. Bocsánat, 30 éve a város szedi ennek a hasznait, és nem újítottuk föl, lelaktuk ezt a dolgot. Közösen kell gondolkodni, hogyan lehetne normális emberi léptékben felújítani ezt a piacot. Én úgy tudom, hogy ma már nemcsak az önkormányzatok, hanem a multinacionális cégek is ha valamit akarnak építeni, megnézik, hogy szükség van-e ott, kell-e az, mit mondanak az ott lakók, egy kérdőíves felméréssel mennek ki és nem úgy van, hogy eldöntünk valamit, rakjuk le a véleményünket a c. verzió vagy a d. verzió, vagy az e. verzió mellet, és akkor utána majd lakossági fórumokat fogunk tartani és akkor ez ez lesz a felújítás. Tehát mi azért mondjuk, hogy szeretnénk a piacot megőrizni hagyományos piacnak, szeretnénk a munkahelyeket megtartani, hiszen itt a tanyabokrokban, a város külterületi részén sokan foglalkoznak mezőgazdasággal, őstermelők. Persze vannak nemcsak őstermelők, hanem viszonteladók is a piacon, bérlők vannak a piacon, akik komoly bérleti díjat fizetnek, a húsboltos, a tejes, a halas. El kellene dönteni, úgy ahogy Hajzer László mondta, hogy milyen pénzügyi lehetőségeink vannak? IVS-ből teszünk oda, sajáterőből, pályázati forrásból, azt pedig én nem szeretném hallani, hogy erre már nem lesz pénz 2014-ig. Miért? Egy város 47 milliárdos

831   

költségvetésében nincs néhány százmillió forint, hogy ha ezt előre betervezzük, és azt mondjuk, hogy körülbelül ezt szeretnénk megvalósítani. Miért? Hát akkor nem lesz a focicsapatra? Vagy nem lesz a kosárlabdacsapatra vagy a többiekre pénz? Vagy a kisvasútra éppen? Hát ez nem egy olyan nagyságrend, hogy ne tudnánk megtalálni a forrást. Tehát mi ezért mondjuk, nem rombolni akarunk, építeni akarunk, hogy a piacot egy konszenzussal kellene felújítani. Úgy látszik ez nem megy és ezért ezt az előterjesztést mi nem támogatjuk. Csabai Lászlóné:(polgármester) Mielőtt továbbadom a szót, én nem azt mondtam, hogy nem lesz pénz, én azt mondtam, hogy a regionális operatív programból nincs rá pénz. Az IVS-t elköltöttük, az IVS-ből csak akkor van pénz, ha a megmaradó pénzt erre használjuk, illetve a jelenleg folyó IVS-ből valamit megtakarítunk. Azt most tudjuk megtakarítani, mert egyébként minden pályázatot ki fogunk írni és el fogjuk költeni a pénzt. Nem azt mondtam, hogy a költségvetésből nincsen rá pénz. Jánócsik Csaba és Aranyos Gábor. Jánócsik Csaba(képviselő) Most nem mint bizottsági elnök, hanem mint egyéni választókerületi önkormányzati képviselő 5 percben szeretném elmondani a véleményemet. Azt szeretném csak elmondani tisztelt képviselő-testület, hogy azért itt ebben a testületben volt egy konszenzus. Ahogy most így végighallgattam itt képviselőtársamat egyszerűen nem értem, hogy most miről beszél. Itt volt konszenzus. Nem tudom mi történt, hogy nincsen már konszenzus. Volt egy egyezség abban és egy egyhangú szavazás, hogy vállalkozói tőkével fog ez elindulni, láttunk terveket, nagyon szép látványterveket épületről, aztán volt egy pályázati kiírás. A második pályázati kiírás volt ráadásul, ha jól emlékszem, tehát volt egy pályázati kiírás aztán talán volt még egy pályázati kiírás. Ott történt valami megbicsaklás, amit én nem nagyon értek, hogy ez miért történt. Tehát én azt gondolom, hogy a legutóbbi döntésben arról volt, szó, hogy több alternatívát megnézünk és ezen alternatívák alapján látjuk azt, hogy mi mibe kerül, mert hiszen ha nem a vállalkozó építi meg, hanem a város, azért felelősen csak úgy döntünk, hogy ha tudjuk azt, hogy mibe kerül egy ilyen egyáltalán. Ha nem érdekel bennünket a vállalkozó által idehozott pénz, és nem úgy akarjuk megvalósítani, de én azt gondolom, hogy ez a riogatás ezzel a plázával ez ráadásul az önök fejében született meg, másutt én nem nagyon hallottam ilyet. A nevét nem akarom elmondani, mert személyeskedésnek veszi, képviselőtársam kezdte el emlegetni azt, hogy itt pláza épül, meg pláza rémmel riogat, mikor vásárcsarnokról beszéltünk, multifunkcionális vásártérről beszéltünk. Azt gondolom, hogy talán vissza kellene kanyarodnunk ahhoz a konszenzusos döntésekhez, amelyek egyébként jók voltak véleményem szerint. Ez az egyik, amit el akartam mondani. A másik, amit el akartam mondani, hogy végül is én azt gondolom, hogy akkor, amikor azt mondjuk, hogy szeretnénk piacot, azért úgy kicsit gondoljuk már végig, hogy packázunk embereknek az egzisztenciájával. Packázunk az ott élő emberekkel, lehet ezt itt húzni, halogatni, mi van akkor, hogy ha a hatóság egyszer meg azt mondja, hogy lehúzom a rolót és akkor majd a testület fog mutogatni össze-vissza, emberek egzisztenciájával packázunk. Én azt gondolom, hogy nem kéne talán itt húzni halogatni ezt a dolgot. A hatóság pontosan azt akarja, hogy lássa azt, hogy igen, itt egy döntés fog születni. Valamikor itt valami megvalósul, és akkor bizonyos türelemmel fogja kezelni a jelenlegi viszonyokat, amik ott vannak. Tehát én azt gondolom, hogy a c. alternatíva, a d. alternatíva, ez mind a kettő járható út, első fordulóban erre ez a tárgyalásra alkalmas. Minden más

832   

számomra csak egyfajta, hogy megmondjam őszintén, egy hablatyolás. Ebből nem fog senki semmit megcsinálni, ez csak arra jó, hogy húzzuk itt az időt, de hogy miért? Kinek az érdeke? Egyébként azt meg végképp nem értem, abban biztos vagyok, hogy a kereskedőknek nem érdeke az, hogy az itten tovább húzva, halogatva legyen. Ők is már látni akarnák azt, hogy milyen elképzelések vannak. Mik azok, amik egyáltalán működőképes alternatívák. Fantáziálni lehet, meg illúziókat kergetni, meg itt hőzöngeni, lehet itt akár népszavazást is kiírni. Hát minden városfejlesztési ügyben meg kell kérdezni a városlakót? Megkérdezzük a városlakókat, vannak erre fórumok, lehetőségek, technikák. Na de már lassan mindenért kiírunk népszavazást? És mi van akkor, ha ott olyan döntés születik, amely nekünk meg tetszik itt. akik itt ülünk? Népszavazást mondjuk a művelődési házra? Mert hogy az tetszik-e valakinek, nem tetszik? Hát, most komolytalan, komolyan mondom a felnőtt testület felelőssége is. Azt gondolom, hogy önmagában a felelősséget a népszavazás intézményére nem biztos, hogy rá kéne nyomni. Hát azért vagyunk itt felkészült emberek, tanult emberek, összejöttünk ide, tudunk döntést hozni véleményem szerint, azt gondolom. Most első fordulóban mindenképpen. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Mikó Dániel. Mikó Dániel:(képviselő) Tisztelt közgyűlés. Ha én egy problémát meg akarok oldani, akkor mindig azt szoktam vizsgálni, hogy melyek azok a dolgok, amiben egyetértés van. Ha végignézzük a piac dolgát, akkor úgy gondolom, hogy mindenki egyetért azzal itt a képviselőtestületben is, valamint az ott lévő árusoknál, valamint az odajáró vásárlóknál, hogy szabadpiacra Nyíregyházán szükség van. Ebben azt hiszem, hogy nincs vita köztünk. A szabadpiac elhelyezésével kapcsolatban már nem volt nagy egyetértés, hiszen volt aki nem értett egyet vele, hogy a pinceszintre kerüljön, nem értett egyet vele, hogy a a földszint hátsó részébe kerüljön, nem értett egyet azzal, hogy a óvoda mellé kerüljön, abban már nem volt konszenzus. Ezért hoztunk egy olyan javaslatot, hogy ha átvisszük az észak oldalra, és teljesen függetlenül mindentől építünk egy szabadpiacot, abban van egyetértés köztünk. Ezt el kellene dönteni, mert ez egy alapvető kérdés, mert ha ebben van egyetértés, akkor egész más lesz a mozgásterünk a déli oldalon. Személy szerint nekem tetszik az északi oldalon történő szabadpiac elhelyezés, mert ott minden olyan igényt ki tudunk elégíteni, ami szükséges és ráadásul a közlekedést, a szabadpiacnak az áruellátását, valamint a vásárlóknak a kiszolgálását sokkal komfortosabbá tudjuk tenni, mint jelenleg. Tehát ezért én ezt támogatom. A következő lépés a parkolási gondok kérdése, minden fórumon, mindenki elmondja, hogy a jelenlegi állapot az tarthatatlan, valamit kellene a parkolással csinálni. Ez a megoldás az északi oldalon többféle alternatívában tesz javaslatot, hogy lehet megoldani a parkolást azon az oldalon, a déli oldalon nyitva hagyja ezt a kérdést, ma a déli oldal az még egyenlőre fekete ló, hogy azzal mit akarunk csinálni. A harmadik kérdés, talán ezzel kellett volna kezdenem, abban is azt hiszem mindenki egyetért, hogy jelenlegi állapotában a piac nem maradhat. Tehát ezzel valamit kell kezdeni. Nyilvánvalóan ezen túlmenően, hogy mit kell kezdeni, természetesen már megoszlanak a vélemények. Nekem határozott álláspontom az, és eddig is azt képviseltem, és ezután is azt fogom, hogy én a jelenlegi épületre pénzt költeni se kicsit, se nagyot nem igazán szeretnék. Nem fogok olyan előterjesztést támogatni, mert nem tudjuk kezelni, ha a jelenlegi épületben gondolkodunk a parkolási gondokat, vagy nagy nehézségek árán. Én elhiszem az építészeknek, én nem vagyok építész, de elhiszem nekik, hogy

833   

gazdaságosan az az épület nem újítható fel és elhiszem a szakembereknek, hogy nem tudjuk úgy átalakítani azt az épületet, hogy ne kelljen sok-sok kompromisszumot kötni, ami az árufeltöltés úrvonalában, a szociális ellátásban egy megfelelően olyan piacnál elvárás ma már, ami megfelel a kor színvonalának. Tehát ebben én határozottan mindig is azt az álláspontot képviseltem és fogom is, hogy én arra nem igazán vagyok kapható, hogy megszavazzam, hogy a jelenlegi épületet felújítsuk, függetlenül attól, hogy most ezeken a számokon lehet vitatkozni. Én 300 milliónál is meg 800 millió Ft-nál is ugyanazt fogom mondani, hogy nem. Abban is egyetértés van, és Hajzer képviselő társam utalt rá, elnézést, hogy nevesítelek, de te mondtad, hogy a költségvetésben jelenleg egyetlenegy fillér nincs benne. Ez így van. Nyilvánvaló azt mondom, hogy ha tíz felé indulunk és nem próbáljuk szűkíteni a kört, addig nem is fogjuk tudni meg azt a számot, hogy mennyit is kell a költségvetésbe betenni és ott milyen forrásból lehet, de azért lenne sürgető a döntés, mert el kell döntetni, hogy az IVS-ből kiszakítható pénzt egyáltalán beforgatjuk-e a piacba vagy elköltjük másra. Ha megszületik időben a döntés, akkor fennáll a lehetősége, hogy esetleg bevonjuk, ha találunk egy olyan alternatívát, ami mindenki számára elfogadható, és ebben egy nyitott kérdés van, a déli oldal, és én azt mondom, hogy ha ezt a c. változatot elfogadjuk, akkor a déli oldalra hozzanak szintén több alternatívás megoldást, annak a beépítésére, és utána lehet, hogy döntési helyzetbe kerülünk. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem az előterjesztőket, hogy kívánnak-e valamire reagálni? Nem. Akkor én egyenként fogok szavaztatni. Az első szavazás az lesz, hogy végérvényesen a választásig vegyük le a napirendről ezt a témát, ne foglalkozzunk vele. Kicsit kellemetlen helyzetbe hozzuk a piacosokat, a bérlőket és természetesen mindenki mást. Kérem, aki ezzel ért egyet, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 15 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 5 tartózkodással nem fogadta el a javaslatot. Csabai Lászlóné:(polgármester) A második kérdésem az, hogy elfogad-e olyan megoldást a testület, amelyik a piac területén, piacon és ABC-én kívül más épület felhúzásával is járhat. Ez a fontos döntés. Elfogad-e olyan alternatívát a testület, amelyik a piac épületén kívül más épülettel is együtt jár. Én vagyok az előterjesztő, tehát megtehetem. Ez a b. alternatíva, a a., a., b. és d. alternatíva. Így tudunk továbbmenni, mert így tudjuk kizárni az alternatívákat. Hát ezek sarkalatos kérdések. Ha ezt elfogadjuk, akkor lehet továbbmenni, akkor saját magunk vagy lízing konstrukcióba csináljuk meg ezt a piacot. Akkor abba kell belefektetni a pénzt, azzal kell foglalkozni. Tehát ez azt jelenti, hogy ki nem ért egyet a c. és a d. alternatívával? Hajzer László és Mikó Dániel kért ügyrendibe szót. Dr. Hajzer László:(képviselő) A polgármester asszonynak természetesen joga van ügyrendi javaslatként számtalan új alternatívát elővezetni, mert ilyen alternatíva, a hétből ilyen alternatíva nem olvasható ki, hogy azzal kiért egyet, hogy üzleti célú hasznosítása legyen a Piaccsarnoknak a Búza tér déli oldala felőli részének. Ha a polgármester asszonynak most ez egy önálló javaslata, akkor ezt ügyrendi javaslatként föl kell szavazásra tenni, és akkor fogunk róla szavazni, de ilyen az előterjesztésben nincs egyébként.

834   

Csabai Lászlóné:(polgármester) Hajzer László és Vinnai Győző. Önök azt javasolták, hogy nem akarnak plázát építeni. Ez az önök javaslata azt jelenti, hogy nem fogadják el azt az alternatívát, hogy ott a piacon kívül más épüljön. Ebben az esetben én, az önök javaslatát tettem most fel kérdésként. Ez az én ügyrendi javaslatom, önök javasolták ezt. Azt mondta Mikó Dániel, hogy próbáljuk kizárni azt, amiben nem értünk egyet. Mikó Dániel ügyrendi kérdés. Mikó Dániel:(képviselő) Köszönöm szépen. Én tisztába vagyok vele, hogy nem én vagyok az előterjesztő, az előterjesztőnek joga van beterjeszteni különböző javaslatokat írásban, szóban, bármilyen formában, de úgy gondolom, hogy nem ebben a sorrendbe kellene haladni. Én tudom, hogy el fogunk jutni arra a pontra is, hogy erre a kérdésre is választ kell adni a testületnek, de úgy gondolom, hogy korán van még. Két nagyon lényeges kérdést előtte szíves venném, ha polgármester asszony szavazásra feltenne. Nyilvánvalóan, hogy saját döntés, hogy ezt megteszi-e vagy nem. Az egyik a meglévő épületnek a felújítása, ez egy sarkalatos kérdés, mert ezzel gyakorlatilag egy lényeges vitapontot eldöntünk. A következő szerintem nagyon fontos kérdés ami az egész ügyet befolyásolja, és ezt is kérném, hogy vegyük előre valahol a szavazásnál, hogy el tudja-e a testület fogadni, azt, hogy az északi oldalon építsük meg a szabadpiacot. Ha ez a két kérdés eldől, onnantól kezdve pedig amit én elmondtam a hozzászólásomban, abban a kérdésben, hogy a déli oldallal ebben az esetben mi történjen, hiszen eldöntjük akkor, hogy az épület nem kerül felújításra, tehát nyilvánvalóan szabadon lehet szárnyalni a beépítésben. A másik kérdés, hogy nem kell számolni a szabadpiaccal, mert átmegy a másik oldalra. Utána jöhetnek azok az alternatívák, aminél majd le lehet folytatni azt a vitát, hogy elfogadjuk, hogy a piaccsarnokon kívül, ami mondjuk most az előterjesztés szerint hatezer négyzetméter, még ez meg ez meg erre teszünk javaslatot, vagy erre meg erre meg erre, és akkor tudunk erről dönteni, mert egyébként zsákutcába fogunk futni. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Hajzer László kért szót. Dr. Hajzer László:(képviselő) Tehát mindannyian piacra járók vagyunk. Tehát a piac egy szerves egység. A kinti a szabadtéri árusításnak szerves része a csarnok. Most nem lehet csak úgy ad hoc jelleggel azt mondani, hogy most a szabadtéri részt átesszük az északi oldalra és nem lesz csarnok az északi oldalon. Hát a csarnok nélkül nincs piac, tehát oda akkor csarnokot kell építeni, az meg már minden építési szabállyal ütközik, ott vendéglátóegységek vannak, más a funkciója annak a résznek. Az élettől elrugaszkodott javaslatokkal ne hozzunk kellemetlen helyzetbe emberek ezreit a szabadpiacon. A szabadpiacra amikor tíz tojással kijön a nagycserkeszi néni, akkor tőle a tíz tojást azért veszik meg, mert a zöldséget meg lehet hogy bent veszi meg, meg a kenyeret bent veszi meg a csarnokban. Nem beszélve télen, amikor a kisöregek behúzódnak a csarnokba azért, mert esik a hó. Szóval ez egy valóságtól elrugaszkodott javaslat az északi oldalra áttenni ezt. Bocsánatot kérek. Csabai Lászlóné:(polgármester) Az első kérdést meg fogom szavaztatni, amit Mikó Dániel kérdezett. Azt pedig azt tartalmazza, hogy menjen-e afelé a gazdasági

835   

társaság, hogy nem új piac épül, hanem vizsgálja meg az összes elemét, hogy lehete a piacot felújítani. Kérem, aki ezzel egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 4 tartózkodással elfogadta a javaslatot. Csabai Lászlóné:(polgármester) A testület ezt fogadta el, akkor ezt kell csinálni. Irénke, két hónapon belül tedd le az asztalra ennek a műszaki tartalmát. Ennek van egy nagy hibája, hogy a parkolóban semmit nem fogunk csinálni. Hámoriné Rudolf Irén:(Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője) Tehát én úgy gondolom, hogy akkor ezt a felújítást úgy gondolta a képviselő-testület, hogy azért a tervezőnek kell adni nekik egy programot, hogy gyakorlatilag a parkolási problémát is oldjuk meg a lehető legnagyobb létszámban és akkor, ha hozzányúlunk, akkor parkoló nélkül nem tudjuk ezt megtenni, tehát muszáj a parkolóval is foglalkoznunk. Nézem az építésügyi szakembereket és biztos, hogy bólogatnak, hogy ha hozzányúlunk az épülethez, akkor parkoló is kell. Jó. Tehát mindennel együtt. Csabai Lászlóné:(polgármester) Két éve László Zolinak van egy ilyen alternatívája kidolgozva teljesen. Tessék ezt az alternatívát egy alternatívaként behozni. És május vége a határidő, nem kell több idő rá, mert egyébként ez az alternatíva kész van. Azt is tudjuk, hogy mennyibe kerül, meg fog lepődni a képviselő-testület. Felbermann Endre kért szót. Felbermann Endre:(képviselő) Nem fognak engem szeretni, de azt kell, hogy mondjam, hogy ez nem zárja ki más alternatíva megvizsgálását sem. Tehát mért ragadunk le ennél az egy alternatívánál, mert ha ez az egy alternatíva zsákutca lesz két hónap múlva, akkor ugyanott leszünk mint most. Tehát én azt szeretném kérni, hogy ne csak ennél az egy alternatívánál legyen szavazás, hanem legyen más alternatívánál is szavazás. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor kérem, hogy értsen egyet a testület azzal, hogy a saját erőből megvalósuló új piac építésének az alternatíváját is dolgozzuk ki. Nyilvánvalóan ehhez a tulajdonosok, más tulajdonosok egyetértése szükséges, nyilván, ha az ő egyetértésüket nem lehet megszerezni, akkor az egy nehéz helyzetet fog jelenteni. És a harmadik, hogy hajlandó-e a társaság továbbra is foglalkozni a vállalkozói piacépítéssel. Ez egy sarkalatos dolog. Mert akkor ezt le kell szavazni. Akkor azt kell mondani, hogy nem. És akkor ez egy egyértelmű állásfoglalás, de akkor ezt ki kell mondani és később, egy év múlva lehet a társaságot ezzel a döntésével szembesíteni. De ki kell mondani, ez volt Felbermann Endrének a javaslata, tehát meg fogom szavaztatni. Kérem, aki egyetért azzal, hogy az új piac építésének is dolgozzák ki az alternatíváját és a valós költségét, szíveskedjen igennel szavazni. Sajáterős költségeit, igen. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 26 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadta a javaslatot.

836   

Csabai Lászlóné:(polgármester) És a harmadik. Akarja-e az önkormányzat, hogy egyáltalán vállalkozói formában történjen a piacépítés? Azt tudni kell, hogy vállalkozói formában csak irodaház, vagy pláza épül a piaccal együtt. Mert csak ez az, ami költségviselő lehet, hiszen a két szép szemünkért nem fognak nekünk 2 milliárd Ft-ért piacot építeni. Ha ezt elvetjük, akkor ez egy egyszerű dolog, mert akkor a továbbiakban két és fél év után ezzel a kérdéssel nem kell foglalkozni. Én egyébként ezt meg fogom szavazni, csak úgy mondom. Ma már én meg fogom szavazni, mer elegem van belőle, hogy itt hidonálunk ebben a dologban. Kérem, aki azzal egyetért, hogy harmadik alternatíva a vállalkozói megoldás is lehet, az igennel, aki azzal egyetért, hogy nem kell vállalkozói alternatíva, mert nem akarunk plázát építeni, az pedig nemmel szavazzon. Szavazhatunk. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 13 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 2 tartózkodással nem fogadta el a vállalkozói megoldást. A Közgyűlés meghozta az alábbi határozatot: 67/2010.(III.29.) számú határozat a Nyíregyháza, Búza téri Piaccsarnok felújításával kapcsolatos döntések meghozataláról A Közgyűlés a Nyíregyháza, Búza téri Piaccsarnok felújításával kapcsolatos döntések meghozatalára vonatkozó előterjesztést I. fordulóban megtárgyalta, és az előterjesztett alternatívák tekintetében az alábbi döntést hozza: 1./ egyetért azzal, hogy meg kell vizsgálni a meglévő piac felújításának lehetőségét. 2./ támogatja, hogy az önkormányzati saját erőből megvalósuló új piac építésének alternatíváját is ki kell dolgozni. 3./ a vállalkozói tőke bevonásával történő új piac építésének alternatíváját nem támogatja. 4./ Utasítja Hámoriné Rudolf Irént, a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét, hogy a határozat 1-3. pontjában foglaltak alapján dolgozza ki részletesen – a műszaki tartalmat is magában foglaló – előterjesztést és azt terjessze a Testület elé. Felelős: Hámoriné Rudolf Irén, a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője Határidő: 2010. május 31. 11./napirend: Előterjesztés a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2010. évi üzleti tervének jóváhagyására

837   

Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Hámoriné Rudolf Irén Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) A bizottságok véleményét kérem. A Közlekedési és Városüzemeltetési, majd a Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét kérem. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A bizottságunk múlt hét csütörtökön tárgyalta a Kft. üzleti tervét, 8 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja. Azonban szeretnénk felhívni a képviselőtestület figyelmét, hogy ezt az üzleti tervet igencsak nehéz lesz teljesíteni abban az esetben, ha város nem próbál valamilyen szinten ütemesebben fizetni. Miért mondom ezt? Maga az előterjesztés is tartalmazza azt, hogy a társaság bevételének szinte több mint fele, 56%-a az önkormányzattól származik. Ha megnézzük most a jelenlegi helyzetet, akkor az önkormányzat 675 millió forinttal tartozik a Kft. irányában. Tehát ahhoz, hogy a társaság fent tudjon maradni és gazdálkodni tudjon és a likviditását meg tudja őrizni, feltétlen szükséges lenne az, hogy a város ütemesebben és kiszámíthatóan fizessen. Ehhez még azért hozzá kell tenni azt is, hogy a társaságnak 1 milliárdos hitelkeretet kell fenntartania a gazdálkodásához. Tehát ő is mindent megpróbál ahhoz megtenni, hogy a piacról hitelhez jusson, de a kettő együtt nyújt valamiféle garanciát, hogy az üzleti terv teljesülhessen. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság) A bizottság megvitatta az előterjesztést és apróbb vélemények megfogalmazásával javasolja a közgyűlésnek az elfogadását. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kérdezem, hogy kíván-e valaki javaslatot tenni? Én szeretném megkérdezni Tormássi Gézától, hogy van-e javaslata ennek a hitelnek a csökkentésére, hogy a költségvetésből mit vegyünk ki annak érdekében, hogy a ne kelljen a cégnek kötvény hitelt felvennie? A városüzemeltetés vagy a városfejlesztést milyen tételét vegyük ki? De olyan, hogy át mondunk, akkor tessék mondani b-t is. Tisztelettel kérem képviselő urat, hogy mondja el, hogy mi a megoldása ennek a dolognak, ha van önnek megoldása akkor önnek kötelessége ezt a képviselő-testülettel megosztania. Vegyünk el az út-híd keretből vagy máshonnan? Vagy van-e javaslata a költségvetés más tételének a megszüntetésére, mert akkor vissza fogunk térni a következő költségvetés tárgyalásakor? És ha valóban üzleti tervet akarunk tárgyalni, akkor javaslatot kell megfogalmazni. Tessék. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Polgármester asszony felteszi a kérdést amiről alapjában véve a közgyűlés már döntött korábban. Döntöttünk például arról korábban, hogy akkor, amikor a közcélú közfoglalkoztatás megy, akkor ütemesen megkapja a társaság, a megfelelő ütemben a járandóságát ezzel kapcsolatban. Rengeteg átfutó tétel van, például ilyen a közvilágítás kérdése. A közvilágítás, intézményi világítás szintén a társaságon keresztül megy, és az igazi gond az, hogy alapjába véve éves szinten 3-szor van átutalás. Akkor, amikor a táraságnak meg van a szerződése az önkormányzattal. Csak egy példa, a számlázás megtörténik, a cég befizeti az áfát, de ugyanakkor a teljesítés pedig a város részéről nem történik meg.

838   

Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem vitatkozok önnel, tegyen rá javaslatot, vegyen fel újabb hitelt az önkormányzat, a saját erőből megvalósító dolgokat, fejlesztést, felújítást állítson le, mi a javaslata? Mi a dolognak a lényege. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Nekem van javaslatom. Tehát ha végül is preferálnak, akkor az üzemeltetésnél feladataink vannak és perpillanat a társasággal vetettük fel azt a pénzt, ami majdnem, hogy azt kell mondjam, hogy nem fejlesztésre megy hanem üzemeltetésre, adott esetben megeszi a céget a 42 millió éves szintű banki költsége. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tormássi Géza úr még egyszer kérem, az a javaslata, hogy feladatokat hagyjunk el? Vagy az a javaslata, hogy minden önkormányzati cégünket más városoktól eltekintve őrizzük meg? Majdnem egyedüli a nyíregyházi önkormányzat, amelyik nem privatizált céget. Majdnem egyedüli az önkormányzat, ahol ilyen alacsony a cégek hitelállománya mint a mienk. Az a javaslata, hogy tegyünk rá kísérletet, hogy ezt az 1 milliárd forintot pluszban az önkormányzat felveszi? Üzleti tervnél ez a javaslat szükséges ahhoz, hogy felelősséggel tudjon dönteni az önkormányzat vagy megállapít egy tényt, de nincs rá önnek megoldása. Nincsen megoldása, akkor ezt így kell tekintenem. Jó. Kérdezem, hogy kíván-e még valaki véleményt nyilvánítani? Szokol Tibor. Szokol Tibor:(képviselő) Azt előjáróban summás gondolatként meg lehet fogalmazni, hogy a cég a nagyobb feladathoz hogy mondjam nagyon pozitívan áll hozzá, és jól meg tudja oldani, jól meg tudja szervezni és sokat fejlődött a cég szervezetsége, a munka színvonala. Én ezt látom a néhány év távlatából, amik az apróságok. A galamb ügy például, belváros, ezért említem, azt gondolom, hogy erről nem kéne sokat írni, ezt valahogy konszenzussal, az állatvédőkkel együtt meg kellene oldani. Meg lehet oldani, vannak erre nagyvárosi példák. Elektromos, más egyéb stb. Azt látom azért szintén belvárosiként, hogy a járdákra egy picit több pénz kellene. Ebbe most ne menjünk bele, majd a későbbi tervezésnél nyilván ez fontos. A nagybani piacnál én már ezt valahol megemlítettem a szombati torlódást az akadályozza az én meglátásom szerint, hogy az a kapu alkalmas a kettős beléptetésre. Tehát párhuzamos két kocsisor beléptetésére, és hogy ha ezt megtesszük két helypénzessel, vagy beléptetőssel, akkor ez a torlódás minimalizálható, tehát ebbe kéne valami kis megmozdulás. Látható, hogy a közfoglalkoztatás jól szervezett, látványos, eredmények vannak, és ez is nagy eredmény. Írja egy helyen a ledek alkalmazását, a nagyvárosok inkább erre térnek át. Én nem tudom azt sem, hogy hol van, ez most fényerőben mit jelent, de tudom, hogy a nagyvárosokat ilyen programokkal járják az ilyen telepítő cégek. Részben tartozik ide, de ez közös a hulladéküggyel, de a bekerítésekkel, a tárolók bekerítésével kapcsolatban az illegális lerakások és egyáltalán a város tisztasága sokat javult, erre több belvárosi példát tudnék mondani. Befejezésül legalább két olyan táblát tudnék felhozni, ami 15 -20 éve ott van, és meg kéne nézni egy gyors körbejárással, például a piacnál az a pénzváltó cég, amelyik a rendszerváltás utáni években lett telepítve, azóta nem érvényes, ott rozsdásodik tábla. Az Állomáson is

839   

van ilyen tábla, lakat van rajta, 20 éves. Tehát azért mondom, hogy amikor nagyon ügyesen megoldjuk a lomtalanítást, akkor az ilyen jellegű lomtalanításra is oda kéne figyelni, hogy melyek azok a táblák, amelyiknek már régen nincs gazdája, régen nincs tulajdonosa és nem újítják fel, hogy azokat is mint lomot, utcaképet rontó el kell távolítani. Én magam is . Csabai Lászlóné:(polgármester) Dévényi József. Dévényi József:(képviselő) Csak azért szólok hozzá, ha már Szokol képviselőtársam is felvetette ezt a beléptető rendszert, hogy én például azt csinálnám, hogy elvinném egészen hátra a beléptetést és akkor azon a kerítés melletti úton állnának fel a gépkocsik bebocsátásra várva, nem kint a Tokaji úton, vagy mint például a Korzóban, tennék egy mágneskártyás automatát és kilépéskor fizetne mondjuk a bent töltött idő arányban és már sokkal gyorsabb lenne a bejutás. Csabai Lászlóné:(polgármester) Azt gondolom, hogy meg is kellene oldani. Mikó Dániel. Mikó Dániel:(képviselő) Egyetlen egy észrevételt szeretnék tenni, úgy gondolom, hogy mi, nyíregyháziak, nagyon sokan kritizáljuk a város üzemeltetőit és természetesen a szemétért felelős, vagy a szemetelésért felelős városlakókat is kellene kritizálnunk és elég gyakran, miközben a hozzánk látogatók elismeréssel szólnak arról, hogy a város milyen tiszta. Különösen sokat javult a lehetőség a közmunkaprogram bevezetésével, most olyan helyeken is látjuk a rendszeres takarítást, ahol eddig csak ritkábban, esetenként kerülhetett sor. Ezért olvastam megdöbbenve az üzleti terv 11. oldalánál, amit bizottsági ülésen is szóvá tettem, hogy az állami kezelésben lévő utak takarítását a Magyar Közút Kht. évi kétszeri sepréssel végzi el. Hát ha valaki végig gondolja, hogy az mit jelent köztisztaság szempontjából, én úgy gondolom, hogy az meg tudja ítélni, hogy az milyen eredménnyel jár, az évi kétszeri seprés. Nem beszélve a közte és mellette lévő zöldsávról, aminek meg egyáltalán nem rendelte meg most a karbantartását. Természetesebben lényeges változást a gazdasági társaság nem fog tudni elérni, de hogy a városvezetésnek ezt szóvá kell tenni ez teljesen bizonyos. Én arra kérem a Polgármester asszonyt, hogy ebben az ügyben járjon el, mert a város szempontjából korán sem mindegy, hogy az állami utak és az út melletti zöldterületek milyen állapotban vannak. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem az előterjesztőket, hogy kívánnak-e reagálni? Tessék parancsolni. Hámoriné Rudolf Irén:(Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője) Tehát a ledes égők azok a Szabadság téren vannak feltéve, tehát ott lehet nézni, hogy milyen fényhatása van. A közúttal kapcsolatban a segítséget nagyon szépen megköszönjük, de közben mi a helyi közutas kollegákkal próbálunk valamilyen megoldást. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Szavaztathatok-e? Kérem, aki az üzleti tervet elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni.

840   

Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 68/2010.(III.29.) számú határozat a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2010. évről szóló üzleti tervének elfogadásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2010. évről szóló üzleti tervét 3.530.155 eFt bevétellel, 3.524.348 eFt költséggel és ráfordítással, valamint 5.807 eFt tervezett adózás előtti eredménnyel elfogadja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Szünetet rendelek el. Szünet után: 12./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza–Sóstófürdő, Blaha Lujza sétányon található 15078/3 hrsz-ú és a 15078/4 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos döntések meghozatalára Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Én vagyok előterjesztőként megjelölve, dr. Freidinger Renáta készítette az egész előterjesztést és a tárgyalásokat is ő folytatta ezért az a kérésem, hogy előterjesztőnek őt fogadjátok el. Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét kérdezem. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság a határozattervezet javított változatát megismerhette és annak ismeretében folytatta le a napirend vitáját és alakította ki álláspontját. A javított változathoz képest további kérdés merült fel a bizottsági vitában, az egyik kérdés arról szólt, hogy a vállalkozóval kötött megállapodásban, amely a sétány kialakítására vonatkozik és szerepel az előterjesztésben úgy kerüljön rögzítésre, hogy a kor követelményeinek megfelelően gyalogos és kerékpáros közlekedésre is alkalmas legyen ez a sétány. A méretéből én ezt vettem ki, de legyen kihangsúlyozva. Kerékpár és gyalogosforgalomra alkalmas legyen. A másik aggálya a bizottságnak az, hogy az előterjesztésből már körvonalazódik az, hogy a vállalkozó tudomásul veszi, hogy a területén található kút nem az övé és hogy a kúthoz a bejárást biztosítani kell szorgalmi joggal. Valamint ha vezeték egyes részei az ő területére esnek, akkor nyilvánvalóan arra is, de nem láttuk egyértelműen azt, hogy ezt a megye is tudomásul vette, hogy az a kút nem az övé, lehet, hogy ez a kérdés még vitákat fog kiváltani. Tehát a megállapodásban mindenképpen erre utalás legyen, hogy az nem a vállalkozóé. Összességében úgy ítéltük meg, hogy a vállalkozó által aláírt

841   

kötelezettség vállalás mindazokat a aggályainkat eloszlatja, ami korábban meg volt ezzel kapcsolatban és ezekkel a kiegészítésekkel úgy ítéltük meg, az elővásárlási jogról történő lemondás nem hátrányos az önkormányzat számára és támogatja a bizottság. Dr. Farkas Csilla:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tagja) Megtárgyalta a bizottság az előterjesztést és egyhangúlag javasolja a közgyűlésnek elfogadásra. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Szavaztathatok-e? Kérem, aki a határozati javaslattal, azokkal a kiegészítésekkel amiket Mikó Dániel elmondott egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 69/2010. (III.29.) számú határozat a Nyíregyháza - Sóstófürdő Blaha Lujza sétányon található 15078/3 hrsz-ú és a 15078/4 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos döntések meghozataláról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és 1. a Nyíregyháza-Sóstófürdő, Blaha Lujza sétányon található 15078/3 hrsz-ú és a 15078/4 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos döntésről szóló 195/2009. (IX.28.) számú határozatát és a Nyíregyháza-Sóstófürdő, Blaha Lujza sétányon található 15078/3 hrsz-ú és a 15078/4 hrsz-ú ingatlanokkal kapcsolatos döntések meghozataláról szóló 2/2010. (I.18.) számú határozatát a jelen határozat 2-6. pontjaiban foglaltakra tekintettel v i s s z a v o n j a. 2. az IGRINVEST Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Cg.: 13-09-131158, adószáma: 14888047-2-13, statisztikai számjele: 14888047-6820-113-13, székhely:, 2083. Solymár, Toldi u. 41.) nyilatkozatát tudomásul veszi, elfogadja, mely nyilatkozat a határozat mellékletét képezi. 3. felkéri a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzatot, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor érvényesítse az IGRINVEST KFT. által elfogadott garanciális feltételeket, mivel azok Nyíregyháza Város és Sóstógyógyfürdő érdekeit szolgálják. 4. a Költségvetési és Gazdasági Bizottság javaslata alapján szükségesnek tartja, hogy az adásvételi szerződésben kerüljön megfogalmazásra, hogy a tóparti sétány gyalogos és kerékpáros közlekedésre is alkalmas lesz, továbbá kerüljön megállapításra, hogy a 15078/4 hrsz-ú ingatlan területén

842   

elhelyezkedő hévízkút Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában van. 5. a 2. pontban rögzített feltételek IGRINVEST Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság nyilatkozatára tekintettel a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Önkormányzat (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) 1/1 arányú kizárólagos tulajdonát képező nyíregyházi belterületi 15078/3 hrsz-ú , 377 m2 nagyságú kivett saját használatú út megnevezésű, a valóságban Nyíregyháza-Sóstófürdő Blaha Lujza sétányon található ingatlan IGRINVEST KFT. (2083. Solymár, Toldi u. 41.) részére tervezett értékesítése kapcsán az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. évi törvény 39.§ (1) bekezdése alapján biztosított elővásárlási jogával nem kíván élni. 6. a 2. pontban rögzített feltételek IGRINVEST Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság nyilatkozatára tekintettel a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Önkormányzat (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) 1/1 arányú kizárólagos tulajdonát képező nyíregyházi belterületi 15078/4 hrsz-ú , 1 ha 9293 m2 nagyságú kivett üdülőépület és udvar megnevezésű, a valóságban Nyíregyháza-Sóstófürdő Blaha Lujza sétányon található ingatlan IGRINVEST KFT. (2083. Solymár, Toldi u. 41.) részére tervezett értékesítése kapcsán az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. évi törvény 39.§ (1) bekezdése alapján biztosított elővásárlási jogával nem kíván élni. Utasítja: a Vagyongazdálkodási Osztály Vezetőjét és a Főépítészt a fentieknek megfelelő településrendezési szerződés előkészítésére Felelős: dr. Freidinger Renáta osztályvezető Veres István főépítész 7. a településrendezési terv módosításához hozzájárul, Utasítja:

a Főépítészt a rendezési terv módosításának elkészíttetésére.

Felelős: Veres István főépítész Határidő: 2010. december 31.

843   

844   

845   

846   

13./napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza, Őz köz 14-16. sz. alatti, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan hasznosítására Előadó: Kemenes Erika Szociális Osztály vezetője Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítésetek? Nincsen. A bizottságok támogatják az előterjesztést. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki az előterjesztéssel és a határozati javaslattal egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 70/2010.(III.29.) számú határozat a Nyíregyháza, Őz köz 14-16. szám alatti, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan hasznosításáról A Közgyűlés 1. az előterjesztést megtárgyalta és az abban foglaltakkal egyetért. 2. a Szociális Gondozási Központ által működtetett 5. számú Idősek Klubjának és a 2. számú Házigondozói Körzetnek a Nyíregyháza, Őz köz 14-16. szám alatti ingatlanban történő elhelyezésével egyetért. Felelős: Dr. Freidinger Renáta – Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Kemenes Erika – Szociális Osztály vezetője Határidő: folyamatos 14./ napirend: Előterjesztés a Veterán Atlétikai EB második atlétikai pálya kialakításának feltételeiről szóló 194/2009.(IX.28.) számú határozatának módosítására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője

847   

Csabai Lászlóné:(polgármester) Ez gyakorlatilag az NYVSC pálya megvételének a szerződése. A Költségvetési és Gazdasági Bizottság tárgyalta, Mikó Dánielnek adom meg a szót. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Köszönöm szépen. Költségvetési és Gazdasági Bizottság megtárgyalta ezt az előterjesztést. A Bizottság abban nem látott semmi problémát, hogy a MÁV a korábbi sportcélú hasznosítási kötelezettséget 10 évről 15-re javasolta megemelni, hiszen teljesen egyértelmű számunkra, ha most 120 millió Ft-ot rá fogunk költeni, meg továbbra is működését 10 évig biztosítani fogjuk ezzel a kötelezettséggel, akkor nagy valószínűséggel nem kukoricát akarunk bele vetni a tizenegyedik éven. Ellenben azzal nem értett egyet a Bizottság, hogy ez automatikusan azt jelentse, hogy a működéshez a korábbi 10 éven keresztül 200 millió Ft plusz ÁFA működési támogatás megnövekedjen 100 millió plusz áfával. Tehát ezért a javaslata a Bizottságnak, hogy a sportcélú hasznosítási kötöttség megemelkedhet és fogadjuk el, hogy 15 évig hasznosítjuk sportcélokra. Ellenben a támogatás összegét, amit korábban elfogadtunk, a 200 millió plusz áfa ne emeljük automatikusan ötször 20 millió plusz áfával, meg ami 100 millió plusz áfát jelent. Nyilvánvalóan a NYVSC-re és a MÁV-ra bízzuk annak a eldöntését, hogy ő az első tíz évben a korábbi megállapodásnak megfelelően lehívja az évi 10 millió, 20 millió plusz áfát, és akkor 10 év múlva majd az akkori önkormányzat a további működési támogatás kérdésében leül az akkori működtetővel vagy üzemeltetővel és megállapodik. Mi még azt is el tudjuk fogadni, hogy a 15 évre osztja el a korábban megszavazott működési támogatást, ami számára megfelelő. Ezzel az észrevétellel a Bizottság elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Csabai Lászlóné:(polgármester) Egyet kell tudni, hogy ez nem sportcélú támogatás, ez a fenntartási költsége a pályának és azt sem kell hinni, hogy ezt megtakarítottuk. Legfeljebb nem biztos, hogy az NYVSC-nek kell adni, hanem lehet más működtetőnek is adni. Tehát senki ne gondolja, hogy ez a pénz megtakarításra kerül, hiszen ezt a pályát fenn kell tartani, festeni kell, nyírni kell, egyebek. De előterjesztőként elfogadjuk ezt a javaslatot? Parancsoljál tied a szó. Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási Osztály vezetője) Én ehhez az információhoz annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy ma a MÁV jogtanácsosával, Dr. Matusz Péterrel egyeztettem az ilyenkor szokásos eljárási rendről, mivel náluk, a MÁV Igazgatósági Tanácsa, illetve az Üzemi Tanács is így fogadta el ezt az ingatlan adás-vételt. Amennyiben mi ezzel a változtatással élünk, akkor természetesen ezt újra az Üzemi Tanács és az Igazgató Tanács elé fogják terjeszteni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor szeretném megkérdezni, hogy ettől függetlenül a közbeszerzési döntést meg tudjuk-e hozni? Annak nincsen akadálya. Tehát lehet, hogy még egyszer vissza fog hozzánk kerülni ez a dolog. Kérem, aki a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a szerződésmódosítást elfogadja és egyetért a szerződés megkötésével, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal, 1 ellenszavazattal meghozta az alábbi határozatot:

848   

71/2010. (III.29.) számú határozat a Veterán Atlétikai EB második atlétikai pálya kialakításának feltételeiről szóló 194/2009.(IX.28.) számú határozatának módosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a Veterán Atlétikai EB második atlétikai pálya kialakításának feltételeiről szóló 194/2009.(IX.28.) számú határozat sportcélú hasznosítás időtartamára vonatkozó rendelkezéseit az alábbiak szerint módosítja:  a vevő az ingatlanokat a végleges adásvételi szerződés aláírásától számított 15 (tizenöt) évig sportcélra hasznosítja, melynek biztosítására – a vevő tulajdonszerzésével egyidejűleg – elidegenítési- és terhelési tilalom kerül az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzésre;  egyetért a Költségvetési és Gazdasági Bizottság azon javaslatával, hogy az NYVSC részére biztosított évi 20.000.000 Ft+ ÁFA összegű üzemeltetési költségkeret emeléséről ne döntsön a Testület. A határozat egyéb feltételei változatlanok maradnak. Felhatalmazza:

Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt az adásvételi előszerződés és az adásvételi szerződés aláírására

Utasítja:

a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére

Felelős:

Dr. Freidinger Renáta osztályvezető

Határidő:

2010. június 30.

15./ Napirend: Előterjesztés a Sóstófürdőn kialakítandó alternatív energiaközpont pályázatának előkészítésére Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Szeretnék egy néhány szót mondani, mert az utolsó tárgyaláson néhány munkatársammal együtt én vettem részt és azok közül a munkatársaink közül már van, aki nincs itt velünk. Tehát azt kérte tőlünk az egyik nagy erdészeti vezető, meg az osztrák befektető, akit az osztrák nagykövet hozott évekkel ezelőtt, vagy nem is tudom egy évvel ezelőtt, mint aki e témában érintett és mintaadó projekteket készíteni kész befektető jelenik meg, hogy amennyiben az

849   

önkormányzat ebben nem kíván részt venni, akkor írjunk ki egy pályázatot. Olyan pályázatot, amivel mi hajlandók vagyunk átvenni az energiát, ők számolnak, és ha ők számolnak és jónak tartják, akkor ők saját erőből megcsinálják és biztosítják az energiát. Az előterjesztés arra vonatkozik, hogy a Nyírtávhő azt mondja, hogy az ő számítása szerint ez a pályázat a megtérülés vonatkozásában nem elég jó. Ebben nyilvánvalóan benne van az is, hogy ha sajáterőből 200 millió Ft-ot kellene betenni, akkor nem ide tenné be a cég, hiszen van olyan beruházás, ahol az neki többet hoz. Ezért én kérem a testületet, különösen azután, hogy látom, hogy itt néhány képviselő a megújuló energia gazdálkodásnak avató szakértőjévé vált, hogy engedjük meg, hogy a vállalkozók tegyenek egy javaslatot, ha ez a javaslat jó, akkor elfogadjuk, ha ez a javaslat nem jó, akkor pedig nem kell elfogadni. Bizottságok véleményét kérdezem. Gazdasági Bizottság véleményét. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Véleményező bizottságok között a harmadikként szerepel a Költségvetési és Gazdasági Bizottság, de ha már így esett az eset, akkor én kezdem a bizottsági véleményeket. Bizottság több fordulóban foglalkozott ezzel az üggyel, nem kívánom időkímélés miatt elmondani a vitában elhangzottakat. Most is volt elég komoly vita. Ezért három részre bontottam a szavazást és úgy kértem a bizottsági tagok állásfoglalását. Elsőként azt a kérdést tettem fel, hogy egyetért-e azzal a bizottság, hogy az a javaslat kerüljön be a közgyűlésre, hogy a Bizottság javaslata szerint a Nyírtávhő ne vegyen részt ebben a programba önállóan. Nyilvánvalóan önállóan, azt úgy értem, hogy a gazdasági megvalósításban. A következő rész szavazat arról szólt, hogy javasolja az önkormányzatnak, hogy az önkormányzat maga vegyen részt ennek a programnak a megvalósításában. Ebbe szintén ez a döntés született, hogy a Bizottság nem ért egyet azzal, hogy a önkormányzat vegyen részt benne. És harmadikként, ami itt tulajdonképpen az előterjesztés lényegi tartalma is, hogy írjunk ki egy nyílt pályázatot a megújuló energia beszerzésére, és nyilvánvalóan ennek a pályázatnak a tartami részét még pontosítani kell. Hiszen meg kell határozni, hogy melyik gazdasági társaságunk vagy intézményünk mekkora éves beszállított mennyiséget kíván vásárolni ebből a energiából, milyen ütemezésben kívánja megvásárolni. Egyben egyetértés volt, hogy akkor érdemes foglalkozni vele, ha a mindenkori távköltségeknél, vagy ahhoz viszonyítva legalább egy 15%-os megtakarítást érünk el. A megtakarításnál azért vannak itt még árnyalati dolgok, hiszen nekünk ugyan azt a gázkapacitást le kell kötni, mert vannak időszakok, amikor ugyebár a gázzal kell fűtenünk, ezért azt is vizsgálni kell, hogy ez a csökkenés az összességében hogyan mutatkozik meg. Vita volt arról, hogy hova kerüljön ez a hűtőmű, amit sokféleképpen lehet nevezni, energiaközpontnak és bárminek, van aki erőműnek nevezte már. A mi szakembereink úgy ítélték meg az eddig anyagok során, hogy ennek az ideális helye a szociális otthon kazánháza mellett lenne, ezzel kapcsolatban vita volt és úgy ítélte meg a bizottság, hogy koránt sem biztos, hogy a befektető ugyanerre az eredményre fog jut. Lehet, hogy éppen a legnagyobb hőfelhasználó mellett, valahol a fürdő környékén tartja célszerűnek ennek a fűtőműnek a kialakítását, elhelyezését. Tehát úgy gondoljuk, hogy a pályázat kiírásánál ezt is szabaddá kellene tenni és nem kellene lefixálni és számtalan olyan dolog is megfogalmazódott, hogy természetesen mi a hálózati veszteségeket és egyebeket nem kívánjuk magunkra vállalni, tehát az átvételi pontokat ott a gazdasági társságnál, tehát a Sóstógyógyfürdők Zrt-nél. A szoc.otthonnál kell az átadási pontnál mérni a megvásárolt energia mennyiségét.

850   

Mivel ennyi kérdés felmerült a bizottságnak az volt a kérése, hogy amíg a pályázati felhívás elkészül, akkor minimum a Gazdasági Bizottság elé kerüljön beterjesztésére, hogy ezeket a kérdéseket rögzíteni tudjuk és meg tudjuk ismerni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm Városfejlesztési Bizottság véleményét mondja el.

szépen.

Jánócsik

Csaba

a

Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságnál körülbelül hasonló jellegű kérdéskörök fogalmazódtak meg, mint a Gazdasági Bizottságnál. Ott is azon vélemény fogalmazódott, hogy tulajdonképpen miután elsőkörös tárgyaláskor még a közgyűlés, illetve a bizottság is és a közgyűlés is abban gondolkodott, hogy saját céggel próbálja ezt a beruházást megvalósítani, hiszen jobb az uniós pályázatnak a támogatása. 60% az 50% helyett, ezért célszerű volt ebben az irányba gondolkodni. Miután nyilvánvaló, hogy a Nyírtávhő saját forrást ehhez most nem tud biztosítani, illetve más megtérülési számolások azt bizonyítják, hogy számára ez nem kifizetődő, ezért más megoldásban kell gondolkodni. Nem szabad elvonatkoztatni arról, hogy másnak esetleg, aki esetleg kedvezőbb áron tud mondjuk nyersanyagot beszerezni, esetleg akár saját termelői bázisból hozza a nyersanyagot, esetleg olcsóbb is, megéri megvalósítani ezt a beruházást. Ezért a Bizottság azt kéri a Közgyűléstől, hogy fogadja el a Nyírtávhő Kft-nek a tájékoztatóját és ne a Nyírtávhő Kft-vel valósuljon ez a beruházás, hanem nyílt eljárás keretében, ahogy a határozat-tervezet is javasolja. Írjon ki hőbeszállításra tulajdonképpen egy pályázatot, és abban is volt egyfajta konszenzus, hogy ne legyen megkötve a pályázat kiíró keze azzal, hogy csak és kizárólag az eredeti koncepcióban, tehát a Szivárvány Idősek Otthonába gondolkodjunk, hanem más lehetséges helyszínek is akár megjelölésre kerüljenek, vagy pedig ebben ne kössük az ebet a karóhoz, tehát máshova is lehet majd esetleg ezt a blokk fűtőművet, én inkább így nevezem, telepíteni. Ilyen értelemben a Bizottság 6 igen, 1 nem és 1 tartózkodással elfogadásra javasolja az előterjesztést a Közgyűlésnek. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Gondolom Tormássi Géza a bizottság véleményét fogja elmondani. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Igen, jól tetszik gondolni tisztelt polgármester asszony. Bizottságunk szintén megtárgyalta. Nálunk úgy látszik nem történt meg ez a nagy világosodás, mint az előbbi két bizottságnál. Ugyanis maga az előterjesztés, amiből indult az egész és amivé végül is lett, köszönőviszonyban nincs egymással, így a bizottság 3 igen, 5 nem és 1 tartózkodás nem mellett nem javasolja az előterjesztés elfogadását. Azzal a Bizottság egyetértett, hogy mint ahogy a Távhő is elkészítette az anyagot, ez 6,2 millió, illetve 16,3 millió Ft közötti plusz költséget jelentene a mostani gázárakhoz képest, tehát nem gondolnám, hogy ezzel a fajta változattal, amivel mi eddig találkoztunk ez rentábilis lenne a későbbiekkel, akárki is pályázna erre különböző konstrukcióban. Ha még hozzátesszük azt, hogy ez eleve egy szakaszos üzemi valami lenne, most kiírunk egy pályázatot, csak azt nem tudjuk, hogy mit akarunk és mit akarunk látni. Ezért a Bizottság nem támogatta.

851   

Csabai Lászlóné:(polgármester) Gerda Istvánnal és a Főiskola vezérkarával novemberben voltunk Ausztriában két településen, ott mi azt tanultuk meg, hogy még akkor is a megújuló energiával foglalkoznak, ha egy fillérrel nem olcsóbb, mint a gáz. Egyszerűen azért, hogy a város, a településrész függetlenségét a gázszolgáltatótól biztosítják. És ebbe az irányba megy Svájc, ebbe az irányba megy Ausztria, és ebbe az irányba megy Németország. Ha mi nem ebbe az irányba akarunk menni, akkor szembe megyünk az európai folyamatokkal. Ezért én azt gondolom, hogy az önkormányzatnak semmi vesztenivalója nincsen, hiszen egy nagyon komoly szerződésben bármit elő tud írni. Hogy ez most 10 vagy 15% az egy más dolog, nyilvánvalóan a pályázat kiírása csak úgy történhet, ha valamelyik bizottság és valószínű, hogy a Költségvetési, Gazdasági Bizottság ezt megtárgyalja. Jászai Menyhért és Hajzer László. Jászai Menyhért:(képviselő) Nekem kérdésem lenne polgármester asszony. Nem tudom mire célzott, amikor mondta, hogy már több szakértő van itt. Remélem nem a vitát akartuk lecsökkenteni, a vitára fordított időt, mindenesetre félreérthető volt a kijelentés. Nekem lenne több kérdésem is, az egyik az, hogy az anyag említi és az anyagot egybeveszem, a novemberit, a januárit illetve az aktuális anyagot, mi az anyagi cél, az, hogy egybekezelendő? Elkészült az energiakoncepció. Miért nem azt tárgyaljuk először? Akár a mai napon tárgyalhattuk volna, ezelőtt a pont előtt az energiakoncepciónkat is. A geotermikus ez az egyes. A geotermikus energiát a jelenlegi elérhető források paraméteri alapján nézte meg a szakértő társaság szerintem nem ez volt a kérdés, hogy kinyitok egy csapot és megmérem a hőmérsékletét, hanem egyáltalán, ha mélyebbre fúrunk, vagy arrébb fúrunk, akkor a geotermikus energia alternatív vagy sem. Tehát erre nem kaptunk választ, nem ez volt a kérdés, de ez részemről kérdés. Számomra mindenképpen valaki oldja föl azokat az ellentmondásokat, ami abban rejlik, hogy a januári anyagban még az volt, megpróbálom idézni, a fűtési költségek 25-30%-kal csökkenthetőek, továbbá jelenlegi árszinten a megújuló alapú hőtermelés egységára 40-50%-kal, a földgázalapú hőtermelésnek a 40-50%-a. Most meg azt mondjuk, hogy nem éri meg, tehát ezt föl kell oldani, nem lehet két hónapon belül ilyen ellentmondásba belekeveredni. Jelenleg 4 megawatt a hőigény, ez 74 millió Ft-ból évente, kerekített számokat mondok, állítjuk elő, és 2660 Ft/GJ az egységár. A kétszer 1,2 MW, az bele fog kerülni mondjuk 84 millió Ft-ba és 3400 Ft GJ-ba. A kettő közt még mindig van egy kapacitásbeli különbség, ami nyáron szükséges, hogy üzemeljen. Hol van ez kimutatva? Tehát számomra alapvető dolgok hiányzanak. Mi van a különbséggel? Ez a V1, V4 variációval egyszerűen nem is tudom értelmezni, mert itt az értékcsökkenést ha leszámítjuk, akkor az alapanyagnak a víztartalma az, ami számít, miért van szükség erre a V4, V1, V4 variációra, mikor ez nem variáció. Itt van egy optimális víztartalmú minőség, aminek van egy fix ára. Meg lehet mondani, hogy ez ennyi Ft. Az előző anyagban az volt benne, hogy nem éri meg telephelyenként létesíteni kisebb erőműveket, most meg megéri telephelyenként létesíteni. És még egy dolog és ezzel be is fejeződött a kérdésem, ez még mindig kérdés, hogy a költségvetés is sántít egy picit számomra, mert 400 millió Ft körülbelül. Na most hogyha az önkormányzat pályázna, a mostani döntés azért erről szól, hogy ezt is vizsgáljuk meg, akkor hozzá kell venni az áfátt és akkor az 500 milliónak a 60%-a ami így is több, mint a 40%, mint a 400 milliónak az 50%-a. Tehát ez nincs kimutatva, csak mögé kell számolni. Nekem a költségvetés egy kicsit elnagyolt, de

852   

ebbe most nem megyek bele. Ezekre várom a választ, ezekre a kérdésekre. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Az önkormányzat is vissza tudja igényelni, ha nem ő a végfelhasználó. Hajzer László. Dr. Hajzer László:(képviselő) A kérdésnek a lényeg az, hogy természetesen nem akar senki szembe menni Ausztriával, Svájccal és Németországgal, de az ördög mindig a részletekbe lakozik. Ennek a pályázatnak a részletei a következők. Az előterjesztés és a határozati javaslat nincs egymással harmóniába. Azzal én egyet tudok érteni, hogy írjunk ki egy pályázatot, hogy ha valaki 15%-kal olcsóbban akar gázt, vagy energiát szolgáltatni a sóstói intézményeknek, akkor az nyerje el ezt a pályázatot és mi pedig takarítsunk meg 15%-ot, de, és itt jön a részletekben lakozó kisördög. Az előterjesztés helyszínként jelöli meg az Szivárvány Napközi Otthon udvarán lévő kazánházat. Szólnék, hogy a Szivárvány Napközi Otthon mögött egy lakótelep épült, a város legértékesebb családi házaival. A családi házakra rátelepíteni erőművet vita nélkül nem lehet, tehát ott legalább egy társadalmi vitának kellene lefolyni, és én azt gondolom, hogy ennek következtében a határozati javaslatban egyébként nem is jelenik meg ez a helyszín, tehát ki kell mondani azt, hogy a helyszínt illetően nincsen semmilyen döntés, tehát a Szivárvány Otthonnak az udvarán ez nem valósulhat meg anélkül, hogy nem kérdezzük meg előtte az ott élő embereket. A második dolog. Mindenki beszél az alternatív, megújuló és nem tudom milyen energiáról, ez egy biomassza energia, biomasszáról beszél. Na most én azt gondolom, hogy szerény tudásom szerint a biomasszát ha elégetik, akkor az egyrészt a biomassza valamikor büdös is volt, meg füstöt is enged. Na most hogyha én azt gondolom, hogy Sóstón, ha mi akarunk füstöt meg büdöset, akkor építsünk erőművet Sóstóra, de én nem hiszem, hogy a legalkalmasabb helyszín lenne Sóstó ennek a megvalósítására. A harmadik dolog pedig, azt gondolom, hogy természetesen vannak alternatív más energiaforrások, zárjuk ki a biomasszát ebből. Fél Nyírbátor szenved a biomassza előállításától és a fél város büdös tőle, amit előállítanak belőle. Ma még csak faforgácsból állítják elő, holnap pedig tehéntrágyából és nem tudom miből állítják elő ezeket. Valószínűleg Veres István főépítész tudná azt megmondani, hogy szerintem Nyíregyházán a üdülőövezet jellege folytán nincs erőműépítésére szabad terület. Hát egy üdülőövezetben nem tudom elképzelni, hogy erőmű építésre alkalmas terület lenne fenntartva, de lehet, hogy ezt rosszul gondolom és a Sóstói erdő közepére valahol ki lehet egyrészt hasítani területet. A negyedik dolog, hogy az energiát szállítani kell, csővezetékeket kell kiépíteni, hogy eljusson oda, ahová ezt szánják. Tehát én alapvetően azt gondolom, hogy a határozati javaslat ha kiegészülne azzal, hogy nem a Szivárvány Napközi Otthonnak a területén, nem biomassza, hanem olyan alternatív energia, amely nem okoz kellemetlenséget a lakosságnak, amely környezetbarát, hogy ha lehet így mondani és hogy ha van olyan hely az üdülőövezetben, amely megfelel az ilyen erőmű étesítésének, akkor ki lehet írni a pályázatot. Ezek nincsenek benne a határozati javaslatban. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Csak szeretném mondani, hogy itt most egy 1 milliárd Ft értékű biomasszás erőmű épül a városban, ha valaki nem tudná. Majd megmutatom neked, és majd mindenki fog neki örülni, hogy ilyen van a városban. De természetesen ez nem trágyából fog működni, hiszen a trágyát a legdrágább lenne

853   

odavinni. Hanem kifejezetten faforgácsból fog, aminek az elégetése nem fog több környezetszennyezést biztosítani mint az a gáz, amit most elfűtünk. Csak ennyit erről a dologról. Gerda István akarsz-e válaszolni? Tessék. Gerda István:(Nyírtávhő Kft. ügyvezetője) Mindenféleképpen szeretnék megválaszolni, hiszen a kérdések szakmai része legalábbis engem illet. Jászai képviselő úr felvetett kérdései érintették a korábbi előterjesztéseket is. Én azért nem látok ellentmondást a két vagy a több előterjesztés között, mert ezek az egész projekt folyamán különböző időpontban, különböző helyzetekre készültek. Mi akkor találkoztunk szakmai vizsgálat szintjén a problémával, a feladat megoldással, amikor az első előterjesztést követő határozat megszületett, amiben valóban lehettek olyan kitételek vagy megjegyzések, hogy egy általánosságban átgondolt projekt az hozhat ilyen eredményt, tehát elég nagy megtérüléssel számolhatunk. Most már ezen túl vagyunk a vizsgálatokat tekintve is, és azért lehet azt mondani, hogy esetünkben ez nem realizálható, mert az általánosságban vett átgondolás az nem tartalmazhatott korábban egy olyan meggondolást, hogy vezetéket kell építeni, mégpedig a beruházást több mint 30%-kának a megfelelő értékével és egyéb más olyan költséget nem vett figyelembe, ami most figyelembe vett, mondok egy nyírbátori példát. Egy Nyírbátorban létesítendő beruházásnál, ahol tudom azt, hogy készül egy ilyen projekt szintén, egy meglévő fűtőmű épületében, meglévő házban, meglévő kéményekkel, meglévő távhő-vezeték rendszerrel, ezt majdnem azt mondom kötelező átgondolni minimum, nem meg is csinálni. Teljesen más a kiindulási körülmény, mint esetleg nálunk, tehát itt vannak olyan plusz költségek, amikkel ha mi számolunk, ez a beruházás megtérülését átbillenti egy negatív irányba, mire azt kellett megfogalmazzuk, hogy ilyen árakkal, a mai árarányokkal ez sem az önkormányzat számára, sem a cég számára nem megtérülő beruházásnak minősül. Ezért nem gondoltuk azt felvállalni, hogy ilyen javaslattal a közgyűlés felé éljünk, hogy akkor mégis csak csináljuk meg. Ez a szakmai része a megfontolásnak. A MWtok különbségére is rákérdezett a képviselő úr. Tulajdonképpen itt olyan verzió jöhet számításba, most két intézmény ellátását vállalná a projekt. Az egyik a Sóstófürdők Zrt. telephelyei, a másik pedig az Idősek Otthona és az adott objektum ellátása. Jelenleg erre a két intézményre összesen mintegy 4 MW hőteljesítményt számolhatunk éves szinten, tehát csúcsidénybe, és ennek megfelelő hőelvétel van a rendszerről mind a két telephelyen külön-külön. A projekt akkor lehet gazdaságosabb, hogy ha nem erre a 4 MW-ra létesül egy biomassza fűtőmű, hanem egy olyan optimális megoldást találnak, amely a beruházás szempontjából értékét tekintve, mintegy 2,5 MW, ami kihasználtsága téli időszakban lehet maximális, tehát ez ősztől tavaszig működő beruházás lehet és akkor kell abba a hat hónapba produkálni a megtérülést tulajdonképpen. Emiatt van egy negatív vonzata is egy ilyen jó gondolatnak, méghozzá az, hogy sajnos az egész éves időszakban kell ott hőt szolgáltatni, tehát a meglévő művekből a gázkazánokat nem lehet teljes mértékben forgalmon kívül helyezni, annak egy részére igényt kell tartani, ami az iverzifikációt csökkenti, a gázra való gazdálkodás szintjén a gáztó való függőséget, de teljesen ezt nem lehet megszüntetni. Ez gazdaságosságot tekintve még mindig az optimális megoldásnak minősül, hogy ez a két rendszer egymás mellett éljen. És itt jön hozzá az az optimalizáló gondolat, hogy ezek ismeretében kell megtalálni egy olyan hőbeszállítót, aki a jelenlegi összköltséget tekintve, tehát működési összköltséget tekintve olcsóbban tud hőt beszállítani, mint a mostani gáz összköltség az intézményeket tekintve és ez ilyen szempontból lehet majd párban, tehát arányosan

854   

a hőteljesítmény függvényében. Ami még itt az értékcsökkenésre vonatkozó gondolat volt, az, hogy azért is készült egyébként több variáns a vizsgálatoknál, nem a faapríték hő vagy víztartalma miatt, hanem egyáltalán, hogy milyen költségelemeknek milyen mértékét veszi figyelembe a vizsgált változat. Ezeknél azokat vettük figyelembe, hogy a magyarországi szabályozások, a magyar számviteli törvény és tulajdonképpen ezek miatt jött ki ez a 6-16 millió Ft-os különbség, amivel mi nem tudnánk másképpen csak így gondolkodni, hiszen a számviteli törvény a cég szempontjából alkalmazandó törvény. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Én egy dolgot nem értek, hogy miért nem adunk lehetőséget egy vállalkozói csapatnak? Komolyan, ezt nem értem. És egyébként meg lehet, hogy tíz fog jelentkezni és lehet, hogy egy se. Ha ezek hajlandók lejönni, most már nyolcszor, lejöttek az első konferenciára, amit a Megyei Önkormányzat szervezett. Ott a Megyei Önkormányzat elnöke kérte, hogy adjanak projektjavaslatokat. Ezek komolyan vették. Ezek már itt voltak ebben városban legalább tíz alkalommal. Ugye mindig ragaszkodtunk, hogy a Nyírtávhővel közösen. A Nyírtávhő most azt mondja, hogy neki ez nem éri meg. Semmi baj nincsen vele, hagyjuk békén. Miért nem engedjük, hogy adjon rá javaslatot. Lehet, hogy ő is arra a következtetésre jut, hogy ilyen feltételekkel nem tud javaslatot adni s kész, semmi nem történt. Komolyan mondom. Megpróbáltuk összeszedni Lacival, hogy hány kezdeményezést öltünk meg az elmúlt két évben. Tessék összeszedni. Lehet, hogy nem lesz belőle semmi, de akkor se lehet azt csinálni, hogy azt mondom, hogy minket ez nem érdekel, miközben az egész világot érdekli. Jászai Menyhért és Mikó Dániel. Jászai Menyhért:(képviselő) Én nem öltem meg egy kezdeményezést se polgármester asszony, tehát nem tudom, megint kellemetlen helyzetben vagyok, mert én terveztem, hogy hozzászólok, de nem akarom megölni ezt a kezdeményezést, sőt azt szeretném, ha élne ez a kezdeményezés és ez fog majd kisülni a hozzászólásomból is. Részben magyarázatot kaptam, részben picit vékony a magyarázat, amit a Nyírtávhő képviselője adott. Tovább is fenntartom azt, hogy tényleges alternatívákat vizsgáljunk, akár más helyszínt, akár kisebb léptékben különböző telephelyeken vagy urambocsá nagyobb léptékben egy kapcsolt áramtermeléssel, tudom, hogy ez nem olyan egyszerű, ahogy azt Móricka elképzeli. Illetve a geotermikus energiát szintén vizsgáljuk meg. Ha ez a külső befektetőnek megéri, akkor szerintem megéri nekünk is. Tehát én azt mondom, hogy csináljuk meg, de ne adjuk oda. Nekem ez a véleményem, én ezt kifejtem, most lesz más vélemény is és utána majd megütköznek. Azt külön egy picit hibás elgondolásnak tartom, hogy hozzá akarjuk kötni ezt már most a gázárakhoz 15%-kal. Feldobjuk a labdát a befektetőnek, ha megnézzük az elmúlt 15 évben hogyan alakultak a gázárak 1995-2010-ig, s hogyan fognak ezek után állni és mi azt mondjuk most, hogy 15%kal alatta. Ha ezt meg lehet csinálni, akkor ezen többet lehet fogni szerintem hosszútávon, még a saját cégünkön keresztül is. És ez itt marad. Itt marad a referencia és mi fogunk újabb erőműveket építeni, akár külföldön, vagy akár Magyarországon. Azért kérdeztem ezt a 14 Ft vagy 22 Ft-ot az apritékra, nyilván nagy előnye lesz, hogyha valaki saját alapanyag termelő bázissal fog jelentkezni. Csináljunk magunknak alapanyag termelő bázist, van 50 hektár erdőnk, van 100 hektár kaszálandó terület, hogy ha annak csak felét veszem, hogy be tudjuk erdősíteni, az már 100 hektár. Nem olyan sok tüzelőanyag igénye van ennek, 2000

855   

tonna mindössze évente, ha az egyéb körülményektől eltekintek és ott valósítjuk meg. Tehát én azt mondom, hogy csináljuk meg mi, ha pedig nem életképes, akkor vegyük le a Sóstót a napirendről. Ha életképes és ez működik, akkor ne 200-as csővel csináljuk meg hanem 300-sal. Tehát az alternatíva az, hogy vizsgáljuk meg a más helyszínen való megvalósításnak a lehetőségét, akár rákapcsolni a mostani távhő berendezésekre akár, akár a kapcsolt áramtermeléssel, vagy akár és lehet, hogy ez durva lesz amit mondok, egy kertészettel kibővíteni. Tippjeim vannak, de azt nem akarom megosztani a hulladékhő hasznosítására, ez az erdőtelepítés, illetve a kertészet szociális foglalkoztatásban is jelente valamit. Szerintem ez is egy szempont. Én sajnos nem voltam Ausztriában, tehát a magyar példákat megpróbáltam nyomon követni. Rengeteg működő példa van Magyarországon, néhány példát mondok. Pannonhalma, Szolnok, Mátészalka, Dombóvár, Szombathely, az emlegetett Pornóapáti, ahol 64 fogyasztó van rákötve, tehát van helyben is minta. Összefoglalva azt javasolnám, hogy csináljuk meg, esetleg vizsgáljuk meg azt, hogy ne ezen a helyszínen, hanem más helyszínen. És semmiképpen ne adjuk ki a kezünkből ezt a lehetőséget, hanem csináljuk meg. Úgy ahogy polgármester asszony mondta, akár nullszaldósan is. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Lezárom a vitát és utána szavaztatok. Mikó Dániel:(képviselő) Köszönöm szépen. Engem nem Jászai Menyhért hozzászólása késztetett arra, hogy szót kérjek, hanem az, amit polgármester asszony elmondott. Én úgy gondolom, hogy nem zárkóztunk el az elől, hogy egy vállalkozó tegyen nekünk ajánlatot. Két bizottság, a Gazdasági Bizottság is és a Városfejlesztési Bizottság is e mentén foglalt állást. Szakembereink nagyon hosszan vizsgálgatták ezt a kérdést. Én nem vonom kétségbe sem a Főiskola, sem az egyetem, sem az egyéb szakembereknek a hozzáértését, akik arra a következtetésre jutottak, hogy nekünk nem éri meg. Mi nem a saját pénzünket visszük vásárra, nem azt kockáztatjuk, hanem a közpénzt, én úgy gondolom, hogy ezzel egy kicsit óvatosabban kell bánni. Természetesen Jászai képviselőtársam sok mindent felvetett, hogy sok mindent lehetne még. Lehet, hogy el fog jönni az ideje, hogy a helyi szabályozások vagy szabályok megváltoznak és versenyképessé teszi. Jelenlegi körülmények között arra jutottak a szakemberek, hogy nem. Ezt akarjuk mi visszaigazoltatni ezzel a pályázattal, ha a vállalkozó ebben lát fantáziát és leteszi az asztalra, akkor bebizonyosodik, hogy mi nagyon óvatosak voltunk, és nagyon óvatosan számoltunk és még mindig visszatérhetünk arra a dologra, hogy akkor mérlegeljük az akkor helyzetet. Én nem akarom megelőlegezni ennek a pályázatnak sikerét vagy nem sikerét. Majd meglátjuk. De azzal én tökéletesen egyetértek, hogy ezen az úton el kell indulni és be kell kérni az ajánlatokat. Aztán majd a ha a vállalkozó azt látja, hogy neki csak ez a két fogyasztó lehet hosszabb távon fogyasztója, akkor 200-as csövet fog lerakni, ha úgy ítéli meg, hogy ő tud olyan kínálattal élni, hogy az egyszer valószínűleg megvalósuló szálloda, egy vagy kettő, vagy a Park Hotel vagy bárki esetleg fogyasztóként rá fog csatlakozni erre a hálózatra, akkor 300-as vagy 400-as vagy akárhányszáz milliméteres vezetéket fog letenni. Nyilvánvalóan ez az ő döntése, ami az árra jelentős befolyással lesz. Természetesen. Ha ő úgy ítéli meg, hogy hosszabb távú piaca sokkal nagyobb mennyiségre van, akkor úgy fogja kiépíteni ezt az egész rendszert, hát bízzuk ezt az ő megítélésére és ne mi próbáljunk itt most képviselőként azt mondani, hogy nem 200-as, hanem 300-as vezetéket kell lerakni. Én nem tudom megítélni. Azt se tudom,

856   

hogy mennyit fog tudni eladni, meg milyen hosszabb távon, meg ki lesz a beszállítója, meg hova. Azt se tudom egyébként, én egyetértek Hajzer úrral, én elmondtam a bizottsági ülésen is, hogy tökéletesen igaza van, ha befektető azt mondja, hogy ő arra a helyszínre akar építeni és ezt akarja építeni, akkor tudjuk megkérdezni a lakosságot, hogy mit szól ehhez. Ha tudunk róla beszélni, hogy ott 10 m-es kémény lesz, 15 m-es kémény, új kémény lesz, milyenek lesznek a kibocsátási határértékek és számtalan dolog. Úgy kimenni egy lakossági fórumra, hogy azt sem tudom, hogy mi fog épülni, azt nem lehet. Azt is tudni kell, hogy naponta egy kamion, hetente egy kamion, hetente tíz kamionnal fogják hordani a fűtőanyagot. Milyen útvonalon? Milyen kiszerelésben? Zárt konténerben? Ömlesztve? Leponyvázva? Lesz-e egyáltalán illata vagy nem lesz. Nyilvánvalóan a nyírbátori technológiát én ismerem, az más. Az más, ők biogázt állítanak elő, annak nyilvánvalóan van illata és nem bioanyagot égetnek. Tehát én tökéletesen egyetértek vele, hogy a pályázatot minél előbb ki kell írni. Aztán vissza fogja igazolni, hogy jó úton járunk-e vagy nem. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Miután két bizottság eléggé egyértelműen viszonyult ehhez a dologhoz, ezért a két bizottságának a javaslatát teszem fel először szavazásra. Ha nem kap többséget, akkor nyilván Hajzer Lászlónak és Jászai Menyhértnek a javaslatát is felteszem. De úgy tűnik, hogy van rá esély, hogy a két bizottság javaslata fog többséget kapni. Tehát aki egyért azzal a javaslattal, hogy pályázatot írjunk ki, a pályázatnak vannak bizonyos kritériumai, ami részben benne van az anyagban, részben a Gazdasági Bizottság vezetője elmondta, aki egyetért azzal is, hogy a pályázat kiírása ne úgy történjen, hogy az iroda kiírja, hanem úgy, hogy ez a Gazdasági Bizottságra kerüljön vissza és ott legyen egy kontrollja ennek, kérem szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 14 ellenszavazattal meghozta az alábbi határozatot: 72/2010. (III.29.) számú határozat a Sóstógyógyfürdőn kialakítandó alternatív energiaközpont pályázatának előkészítéséről és kiírásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és 1. az abban foglaltak alapján nyílt pályázatot ír ki megújuló energiából származó hőenergia vásárlására. 2. a kiírásban javasolja meghatározni 

az átvenni kívánt energiamennyiség éves mértékét,

857   

 

az átvételi ár nem lehet magasabb, mint a mindenkori a létesítmény kategóriájába eső gázköltségekből számított hő ára – (mínusz) 15%, a résztvevő pályázó üzemeltetési referenciáinak bemutatását.

A kiírás készítése során a feltételek további pontosítása szükséges. 3. az önkormányzat szerepvállalásáról a beruházásban (terület biztosítása, stb.), a beérkezett pályázatok feltételeinek pontos ismeretében dönt. Utasítja:

A Vagyongazdálkodási Osztályt és a Városfejlesztési Osztályt, hogy a Nyírtávhő Kft-vel közösen a nyílt pályázat előkészítésében és kiírásában vegyen részt, továbbá utasítja a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét a pályázati kiírás Költségvetési és Gazdasági Bizottság elé terjesztésére.

Felelős:

Dr. Freidinger Renáta

osztályvezető

Hajzer Gábor

osztályvezető

Gerda István

Nyírtávhő Kft. ügyvezetője

Határidő:

2010. április 15.

16./napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi közbeszerzési tervének elfogadására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Hajzer Gábort köszöntöm, van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincs. Hajzer László ügyrendi kérdésben kért szót. Ez a közbeszerzéshez. Dr. Hajzer László:(képviselő) Visszatérve az előző napirendhez. Legalább abban legyünk következetesek, hogy miről szavazzunk. Tehát az előterjesztésnek volt egy határozati javaslata. A határozati javaslat az egyik alternatíva, amiről szavazni kellene. Ez egyébként még el sem hangzott itt, a Polgármester asszony összefoglalta két bizottsági elnöknek a hosszú fejtegetését és megszavaztuk a bizottsági elnökök hosszú fejtegetését. Nem tudjuk, hogy mi a lényege, de ezt szavaztunk. Bocsánatot kérek. A többségi bizottsági véleményt megszavaztuk, de nem tudjuk, hogy ez micsoda. Csabai Lászlóné:(polgármester) Ezt szavazta meg a közgyűlés, jó akkor menjünk tovább. 2010. évi közbeszerzési terv elfogadása. Gábor van-e szóbeli kiegészítés? Bizottság vizsgálta. Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag elfogadta.

858   

Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag támogatja. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A bizottság elfogadta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal, 1 ellenszavazattal meghozta az alábbi határozatot:

73/2010. (III. 29.) számú határozat

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi közbeszerzési tervének elfogadásáról

A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és elfogadja jelen határozat mellékletét képező Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi közbeszerzési tervét.

859   

1. 2. 3.

4. 5. 6.

7.

8.

Az eljárás megnevezése

A beszerzés tárgya

Az eljárás fajtája

Becsült érték (nettó HUF)

’Forgalomirányító központ kiépítés’ lebonyolítói feladatainak ellátása ’Arany János út – Szarvas út forgalmi csomópont építés’ lebonyolítói feladatainak ellátása Városi és elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedési rendszer és intermodális csomópont fejlesztése Nyíregyházán megvalósíthatósági tanulmány készítése Nyíregyháza, érkerti közterületek rehabilitációja - kivitelezési tervdokumentáció elkészítése Beregszász város hiányzó csatornahálózata engedélyes tervdokumentáció elkészítése Forgalomirányító központ kiviteli terveinek készítése és kiépítése

szolgáltatás megrendelése szolgáltatás megrendelése

általános egyszerű eljárás

12 500 000

Az eljárás megindításának (tervezett) időpontja 2010-05-20

Felelős szervezeti egység, felelős ügyintéző

általános egyszerű  eljárás 

2 000 000 

2010‐09‐16 

Városfejlesztési Osztály  Zolnai Gábor 

szolgáltatás megrendelése

nyílt eljárás 

105 000 000 

2010‐06‐15 

Városfejlesztési Osztály  Zolnai Gábor   

szolgáltatás megrendelése

általános egyszerű  eljárás 

12 000 000 

2010‐09‐01 

Városfejlesztési Osztály  Bartha István 

szolgáltatás megrendelése

nyílt eljárás 

58 000 000 

2010‐11‐01 

Városfejlesztési Osztály  Vattamány Terézia 

építési beruházás

nyílt eljárás 

652 120 000 

2010‐10‐21 

Nyíregyháza, Arany János út – Szarvas út forgalmi csomópont kiviteli terveinek készítése és kiépítése Bujtos városrész csapadékvízzel veszélyeztetett utcáinak csatornázása

építési beruházás

nyílt eljárás 

185 000 000 

2010‐12‐16 

Városfejlesztési Osztály  Zolnai Gábor    Városfejlesztési Osztály  Zolnai Gábor   

építési beruházás 

általános egyszerű  eljárás 

149 802 234 

2010‐04‐30 

Városfejlesztési Osztály Zolnai Gábor

Városfejlesztési Osztály   Veczánné Repka Jolán 

860   

9.

Az eljárás megnevezése

A beszerzés tárgya

Az eljárás fajtája

Becsült érték (nettó HUF)

Az eljárás megindításának (tervezett) időpontja

Felelős szervezeti egység, felelős ügyintéző

Malomkert városrész csapadékvízzel veszélyeztetett utcáinak csatornázása

építési beruházás 

általános egyszerű  eljárás 

244 996 602 

2010‐04‐30 

Városfejlesztési Osztály   Veczánné Repka Jolán 

  építési beruházás 

  általános egyszerű  eljárás 

  12 000 000 

  2010‐04‐30 

  Városfejlesztési Osztály   Veczánné Repka Jolán 

építési beruházás 

általános egyszerű  eljárás 

26 000 000 

2010‐04‐30 

építési beruházás 

általános egyszerű  eljárás  általános egyszerű  eljárás  általános egyszerű  eljárás  hirdetmény  közzététele nélkül  induló tárgyalásos  eljárás 

160 000 000 

2010‐04‐30 

25 000 000 

2010‐04‐30 

15 000 000 

2010‐04‐30 

7 064 000 

2010‐02‐26 

Városfejlesztési Osztály   Veczánné Repka Jolán  Városfejlesztési Osztály   Keresztessy László  Városfejlesztési Osztály   Keresztessy László  Városfejlesztési Osztály   Keresztessy László  Városfejlesztési Osztály  Dobronyi Ágnes 

általános egyszerű  eljárás 

14 208 000 

2010‐01‐22 

10. Virág utca eleje a Csipke közzel csapadékvíz elvezetés kivitelezése 11. Luther tér csapadékvíz elvezetés rekonstrukció kivitelezése 12. 5671 m Nyíregyháza - Nyírszőlős kerékpárút építése 13. Kerékpáros vasúti átjáró építése Kótaji út 14. Tiszavasvári út kerékpárút építés 15. Zrínyi Ilona utca 7. szám alatti Házasságkötő Terem homlokzat és földszint, udvar felújítására, átalakítására vonatkozó előre nem látható körülmények következtében felmerült kiegészítő építési beruházás elvégzése 16. AGÓRA beruházás pénzügyi rendelkezési jog nélküli lebonyolítói műszaki ellenőri teendőinek ellátása és közbeszerzési eljárásának

építési beruházás  építési beruházás  építési beruházás 

szolgáltatás  megrendelése 

Városfejlesztési Osztály   Farkas László   

861   

Az eljárás megnevezése lefolytatása. 17. AGÓRA projekt Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum épületének átalakítása és rekonstrukciója 18. AGÓRA projekt Multifunkcionális Kulturális Szabadidőközpont építése 19. Tiszavasvári úti NYVSC stadionban atlétikai pálya építése 20. Nyíregyháza Rozsrétszőlő és Sóstóhegy városrészekben játszótér építése 21. LEGO tanműhely építése

A beszerzés tárgya

Az eljárás fajtája

Becsült érték (nettó HUF)

Az eljárás megindításának (tervezett) időpontja

Felelős szervezeti egység, felelős ügyintéző

építési beruházás 

nyílt eljárás  

889 586 166 

2010‐04‐01 

Városfejlesztési Osztály   Farkas László  Markovics Attila 

építési beruházás 

nyílt eljárás 

1 957 465 600 

2010‐09‐01 

Városfejlesztési Osztály   Farkas László 

építési beruházás 

általános egyszerű  eljárás 

 96 000 000 

2010‐02‐17 

  építési beruházás 

  általános egyszerű  eljárás 

  19 408 0000 

  2010‐02‐18 

Városfejlesztési Osztály   Farkas László    Városfejlesztési Osztály   Bartha István 

építési beruházás 

általános egyszerű  eljárás  általános egyszerű  eljárás 

19 000 000 

2010‐08‐15 

115 000 000 

2010‐04‐01 

22. Zrínyi Ilona (sétáló)utca burkolatcseréje és portálok egységesítése

építési beruházás 

23. Hősök tere rekonstrukciója

építési beruházás 

általános egyszerű  eljárás 

126 000 000 

2010‐04‐01 

24. Luther tér rekonstrukciója

építési beruházás 

általános egyszerű  eljárás 

18 000 000 

2010‐04‐01 

25. Nyíregyháza-Borbánya bezárt hulladéklerakó szennyezés

építési beruházás 

nyílt eljárás 

1 185 379 840 

2010‐11‐01 

Városfejlesztési Osztály   Farkas László  Városfejlesztési Osztály/  Városfejlesztési Társaság  Diczkó József  Városfejlesztési Osztály/  Városfejlesztési Társaság  Diczkó József  Városfejlesztési Osztály/  Városfejlesztési Társaság  Diczkó József  Városfejlesztési Osztály  Czibere Mariann 

862   

Az eljárás megnevezése lokalizálása, csökkentése c. pályázati projekt kivitelezés 26. Nyíregyháza-Borbánya bezárt hulladéklerakó szennyezés lokalizálása, csökkentése c. pályázati projekt tervezése, lebonyolítása 27. Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium oktatási épületének átalakítása, bővítése, rekonstrukciója és új tornaterem építése projekt eszközbeszerzése 28. Katica bölcsőde infrastrukturális fejlesztése 29. Családias Ellátást Nyújtó Idősek Otthona komplex akadálymentesítése 30. Aprajafalva Bölcsőde fejlesztése és kapacitásbővítése 31. Hét közintézmény komplex épületenergetikai korszerűsítése 32. Napsugár Óvoda infrastruktúra fejlesztése

A beszerzés tárgya

Az eljárás fajtája

Becsült érték (nettó HUF)

Az eljárás megindításának (tervezett) időpontja

Felelős szervezeti egység, felelős ügyintéző

szolgáltatás  megrendelése 

nyílt eljárás 

54 620 160 

2010‐05‐31 

Városfejlesztési Osztály  Czibere Mariann 

árubeszerzés 

általános egyszerű  eljárás 

 16 666 453 

2010‐05‐15 

Városfejlesztési Osztály   Farkas László 

  építési beruházás 

  általános egyszerű  eljárás  általános egyszerű  eljárás 

  43 200 000 

  2010‐03‐15 

21 600 000 

2010‐03‐15 

  Vagyongazdálkodási Osztály  Béres Csabáné  Vagyongazdálkodási Osztály  Béres Csabáné 

általános egyszerű  eljárás  általános egyszerű  eljárás  általános egyszerű  eljárás 

43 200 000 

2010‐03‐15 

403 200 000 

2010‐06‐01 

20 800 000 

2010‐06‐01 

általános egyszerű  eljárás 

1. rész  4 620 000   

2010‐03‐15 

építési beruházás 

építési beruházás  építési beruházás  építési beruházás 

árubeszerzés  33. 1. rész Bölcsődék infrastrukturális fejlesztésének eszközbeszerzése

Vagyongazdálkodási Osztály  Béres Csabáné  Vagyongazdálkodási Osztály  Béres Csabáné  Vagyongazdálkodási Osztály  Tomori Gyula  Vagyongazdálkodási Osztály  Béres Csabáné 

863   

Az eljárás megnevezése 2. rész Aprajafalva Bölcsőde eszközbeszerzése 34. 1 550 000 HUF működési hitel

A beszerzés tárgya

Az eljárás fajtája

Becsült érték (nettó HUF)

Az eljárás megindításának (tervezett) időpontja

Felelős szervezeti egység, felelős ügyintéző

Gazdasági Osztály   Gergely Lászlóné  Oktatási Kulturális és Sport  Osztály  Markovics Attila 

2. rész  7 400 000  szolgáltatás  megrendelése  árubeszerzés 

nyílt eljárás 

274 813 000 

2010‐02‐09 

nyílt eljárás 

225 000 000 

2010‐04‐01 

36. TIOP-1.1.1-09/1 pályázat keretében számítástechnikai eszközök beszerzése 37. Bútorok, berendezések, szakmai eszközök beszerzése

árubeszerzés 

nyílt eljárás 

56 000 000 

2010‐04‐01 

árubeszerzés 

nyílt eljárás 

48 000 000 

2010‐10‐01 

38. Szakmai eszközök beszerzése

árubeszerzés 

általános egyszerű  eljárás 

44 559 570 

2010‐01‐29 

39. TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0072 Kompetencia alapú oktatás fejlesztése Nyíregyházán” című projekt keretén belül szükségessé váló eszközbeszerzés. 40. Integrált Közösségi Szolgáltató Tér Mandabokor

árubeszerzés 

hirdetmény  közzététele nélkül  induló tárgyalásos  eljárás 

13 120 000 

2010‐01‐29 

építési beruházás 

általános egyszerű  eljárás 

40 800 000 

2010‐07‐01 

41. Mentálhigiénés Központ

építési beruházás 

általános egyszerű 

200 198 780 

2010‐04‐01 

35. TIOP-1.1.1-07/2-2008 pályázat keretében eszközök beszerzése

Oktatási Kulturális és Sport  Osztály  Markovics Attila  Oktatási Kulturális és Sport  Osztály  Markovics Attila  Oktatási Kulturális és Sport  Osztály  Markovics Attila  Oktatási Kulturális és Sport  Osztály  Markovics Attila 

Oktatási Kulturális és Sport  Osztály  Markovics Attila  Szociális Osztály 

864   

Az eljárás megnevezése épületének átalakítása és rekonstrukciója 42. Mentálhigiénés Központ épületének átalakításához és rekonstrukciójához kapcsolódó eszközbeszerzés 43. Nyári szociális gyermekétkeztetés 44. „ A térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztése ÉAOP-2009-4.1.6.” tárgyú projekttel kapcsolatos projektmenedzsment feladatok ellátása. 45. , A FIDIC „Piros” Könyve szerinti vállalkozási szerződés a " Nyíregyháza és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Program” – csatornahálózati munkáinak elvégzésére az alábbiak szerint:

A beszerzés tárgya

Az eljárás fajtája

Becsült érték (nettó HUF)

Az eljárás megindításának (tervezett) időpontja

eljárás 

Felelős szervezeti egység, felelős ügyintéző Metzner Zsolt 

árubeszerzés 

általános egyszerű  eljárás 

14 434 446 

2010‐04‐01 

Szociális Osztály  Metzner Zsolt 

szolgáltatás  megrendelése  szolgáltatás  megrendelése 

általános egyszerű  eljárás  általános egyszerű  eljárás 

23 000 000 

2010‐04‐01 

24 000 000 

2010‐01‐15 

Szociális Osztály  Metzner Zsolt  Okmányiroda  Dr. Gál György 

építési beruházás 

nyílt eljárás 

1 674 584 000 

2010‐05‐01 

Városfejlesztési Osztály  Pató István  

általános egyszerű  eljárás 

26 400 000 

2010‐05‐01 

Vagyongazdálkodási Osztály  Béres Csabáné 

Telepi nyomóvezeték, átemelők, 1. és 2. főgyűjtő, Debreceni úti átemelő 46. Krúdy Gyula Gimnázium Komplex építési beruházás  akadálymentesítése

865   

Az eljárás megnevezése 47. Petőfi Sándor Általános Iskola bővítése, felújítása és projektarányos akadálymentesítése

A beszerzés tárgya

Az eljárás fajtája

Becsült érték (nettó HUF)

Az eljárás megindításának (tervezett) időpontja

Felelős szervezeti egység, felelős ügyintéző

építési beruházás 

általános egyszerű  eljárás 

144 800 000 

2010‐09‐01 

Vagyongazdálkodási Osztály  Béres Csabáné 

866   

17./ napirend: Előterjesztés Rászoruló Hallgatókért Közalapítvány alapító okiratának módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság. Dr. Farkas Csilla:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tagja) A bizottság egyhangúlag támogatja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kíván-e valaki kérdezni, nyilvánítani? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

vagy

véleményt

74/2010.(III.29)számú határozat a Rászoruló Hallgatókért Közalapítvány Alapító Okirata módosításának elfogadásáról A Közgyűlés 1. az előterjesztést megtárgyalta és elfogadta. 2. a kuratóriumból a következő személyeket 2010. március 31. napjával visszahívja: -Kovács Ágnes tanár Vasvári Pál Gimnázium -Galambos Teodóra a DOTE Egészségügyi Főiskola Hallgatói Önkormányzatának képviseletében -Kiss Orsolya a Nyíregyházi Főiskola Hallgatói Önkormányzatának képviseletében -Erdős József a Nyíregyházi Főiskola Hallgatói Önkormányzatának képviseletében -Kiss Tamás a Nyíregyházi Főiskola docense Angol Tanszék -Márföldiné Kotricz Erzsébet, TISZK 3.

a kuratórium tagjává 2010. április 01. napjával a következő személyeket választja:

-Kovács Zoltán a Nyíregyházi Főiskola adjunktusa -Kemenes Erika Szociális Osztály vezetője, Polgármesteri Hivatal -Dr. Murányi István Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet vezető helyettese -Molnár Tamás, Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

867   

-Dr. Marsi Edit a DOTE Egészségügyi Főiskola, főiskolai docens -Lukovicsné Varga Erika civil referens, Oktatási, Kulturális és Sport Osztály, Polgármesteri Hivatal -Benkő Imre a Bánki Donát Műszaki Középiskola igazgatója 4. az alapító okirat többi pontjai változatlan tartalommal hatályban maradnak 18./napirend: Előterjesztés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 29/2007.(IX.25.) KGY. rendelet módosítására, az 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtására Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Kemenes Erika Szociális Osztály vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincsen. Bizottságok véleményét kérdezem. A bizottságok elfogadták. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal megalkotta az alábbi rendeletet: 10/2010. (III. 30.) KGY rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok végrehajtásáról szóló 29/2007. (IX. 25.) KGY rendelet módosításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény /a továbbiakban: Gyvt./ 18. §ának (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében, 21. §-ának (1) bekezdésében, 29. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben, 31. § (3) bekezdésében, 40. §-ának (1) bekezdésésében, 48. §-ának (1) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, 146. §ában, és a 147. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Gyvt-ből adódó feladatainak végrehajtásáról szóló 29/2007. (IX. 25.) KGY rendeletét az alábbiak szerint módosítja. 1. § Az Ör. 2. § rendelkezései az alábbiak szerint módosulnak: (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire;

868   

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik; c) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is. (2) A kérelmező a) lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a személy él, b) tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol a személy – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideje tartózkodik. (3) E törvény szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az Önkormányzat területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, a nevelési felügyelet elrendelésének vagy az eseti gondnok kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. (4) E rendelet hatálya kiterjed a jelen rendeletben nem szabályozott, az Önkormányzat által fenntartott, élelmezést nyújtó gyermekintézményekre /óvodák, általános iskolai napközi otthonok, általános iskolai tanulószobák, menzák, középiskolai tanulószobák, menzai ellátás, általános és középiskolai iskolai diákotthonok, kollégiumok/ is. 2. § Az Ör. 3. §-nak rendelkezései az alábbiak szerint módosulnak: E rendelet alkalmazásában i) ellátás: az e rendeletben, valamint a magasabb rendű jogszabályokban meghatározott pénzbeli és természetbeni, illetve a személyes gondoskodást nyújtó alapellátás, szakellátás o) jövedelem: elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett oa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, ob) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a

869   

bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása, a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás; p) fenntartó: pa) a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési kisebbségi önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó), pb) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti, magyarországi székhelyű egyház, az egyházaknak az Ltv. 14. §-a szerinti magyarországi székhelyű szövetsége, illetve az Ltv. 13. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó); nem minősül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, így különösen a társadalmi szervezet, annak alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, az alapítvány, annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a gazdasági társaság és a közhasznú társaság, pc) az egyéni vállalkozó, pd) az pa)-pb) alpontokban nem említett, magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég,

870   

pe) az a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező más államban van [az pc)-pe) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó], ha az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint, működési engedély alapján gondoskodik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekről. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyházi fenntartóra a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 3. § Az Ör. 4 §.a az alábbi c) ponttal egészül ki, a c) pont módosul és d) pontra változik, valamint az e) és f) pontokkal egészül ki: E rendelet alkalmazásában: c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti szakellátásokon: ca) otthont nyújtó ellátást cb) utógondozói ellátást d) személyes gondoskodást nyújtó intézményen: da) a Gyermekjóléti Központot db) a Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóságot dc) a Szőlőskerti Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthonát dd) a Gyermekjóléti Központ Családok Átmeneti Otthonát de) az Oltalom Szeretetszolgálat Családok Átmeneti Otthonát df) Hétszínvirág’ 98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft. fenntartásában működő Hétszínvirág Bölcsődét e) személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatáson a Periféria Egyesület fenntartásában működő alternatív napközbeni ellátást f) a szakellátások intézményein jelen rendelet 2. számú mellékletében felsorolt intézményeket kell érteni. 4. § Az Ör. 7. § (3) bekezdésének d) pontja az alábbiak szerint módosul: d) javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően da) a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, db) a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. 5. §

871   

Az Ör. 12. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében - kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja - a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, életkorának és egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről és lakhatásáról /a továbbiakban: teljes körű ellátás/ kell gondoskodni. 6. § Az Ör. IV. része az alábbi IV. fejezettel egészül ki: IV. fejezet A gyermekvédelmi szakellátások A gyermekvédelmi szakellátások célja 14/A. § A szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását. Otthont nyújtó ellátás 14/B. § (1) Otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára a) a Gyvt. 45. § (1) bekezdése szerinti teljes körű ellátást, b) a családi környezetébe történő visszahelyezését előkészítő, családi kapcsolatainak ápolását segítő családgondozást, vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadásának elősegítését, c) a családjába történő visszailleszkedéshez, önálló életének megkezdéséhez szükséges utógondozást. (2) Az otthont nyújtó ellátás keretében a) különleges ellátást kell biztosítani aa) a tartósan beteg, illetve fogyatékos, ab) a kora miatt sajátos szükségletekkel bíró három év alatti gyermek számára; b) speciális ellátást kell biztosítani ba) a súlyos személyiségfejlődési zavarokkal küzdő, illetve súlyos pszichotikus vagy neurotikus tüneteket mutató (a továbbiakban együtt: súlyos pszichés tüneteket mutató) gyermek, bb) a súlyos beilleszkedési zavarokat vagy súlyos antiszociális magatartást tanúsító gyermekkorú elkövető (a továbbiakban: súlyos disszociális tüneteket mutató) [a ba) és a bb) pont a továbbiakban együtt: súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató gyermek], bc) az alkohol, drog és egyéb pszichoaktív szerekkel küzdő (a továbbiakban: pszichoaktív szerekkel küzdő) gyermek számára.

872   

Az otthont nyújtó ellátás során a gyermekek helyzetét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, illetve az e törvényben meghatározott megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye alapján évente, a három éven aluli gyermek esetében félévente felül kell vizsgálni. (3) Otthont nyújtó ellátást biztosít a) a nevelőszülő a működtető közreműködésével, vagy - ha ez nem lehetséges – b) a gyermekotthon, vagy c) az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosokat ápoló-gondozó bentlakásos intézmény, illetve fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek lakóotthona a területi gyermekvédelmi szakszolgálat támogatásával, különösen családgondozással, a gyermek törvényes képviseletének ellátásával. Utógondozói ellátás 14/C. § (1) A gyámhivatal által elrendelt utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára a) szükség esetén a Gyvt. 45. § (1) bekezdése szerinti teljes körű ellátást, és b) az önálló élet megkezdéséhez szükséges személyre szóló tanácsadást, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében segítségnyújtást (a továbbiakban: utógondozás) kell biztosítani. (2) Az utógondozói ellátást nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozó otthon vagy az általuk, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely, különösen albérlet vagy egyéb hely (a továbbiakban: külső férőhely) biztosítja. (3) Az utógondozói ellátást nyújtó és a fiatal felnőtt az utógondozói ellátás konkrét formájáról, módjáról és mértékéről a külön jogszabályban foglaltak szerint megállapodást köt. 7. § Az Ör 15. § helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1) Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére az arra rászoruló gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné. (2) A jelen rendelet III. Részében szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmeket év közben folyamatosan az előírt formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályánál kell benyújtani. (3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. (4) A jogosultság megállapításakor

873   

a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. (5) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. a) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik egyéni vagy társas vállalkozók, szabadfoglalkozásúak, őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért jövedelmük azon részét, mely az adóbevallással lezárt évben keletkezett az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kiadott igazolással, a fennmaradó időarányos részt a havi nettó átlag jövedelmére vonatkozó könyvelő által kiállított igazolással, ennek hiányában nyilatkozatával kötelesek igazolni. b) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik adómentes bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért nettó jövedelmüket nyilatkozatukkal kötelesek igazolni. c) Az alkalmi munkából származó jövedelmet az érintetteknek a kérelem benyújtását megelőző három havi nettó átlag jövedelmére vonatkozó nyilatkozatával és az alkalmi munkavállalói könyv bemutatásával kell igazolniuk. d) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátások esetén az ellátás utolsó havi szelvényét, valamint a kérelem benyújtásának évében az Igazgatóság által megküldött tájékoztató egyszerű másolatát kell benyújtani. (6) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagynia) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt. (7) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből. (8) A (2) bekezdésben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását kezdeményezheti: nevelési-oktatási intézmény, gyermekjóléti

874   

szolgálat, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek védelmét ellátó társadalmi szervezet, a gyámhatóság, továbbá az, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt. Ezen esetekben a kérelem elbírálásához szükséges bizonyítékok beszerzéséről hivatalból kell intézkedni. (9) Ha az önkormányzat az ellátás megtérítését rendeli el a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, b) a kötelezett részletekben fizetheti meg. 8. § Az Ör 16. § (1) bekezdésének b) pontja az alábbiak szerint módosul: Az igénylő b) a bölcsődei ellátást a szolgáltatás igénybevételét megelőző legfeljebb 6 hónapon belül az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság fenntartásában működő bölcsődék és a Hétszínvirág’ 98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft. vezetőinél kérelmezheti. 9. § Az Ör 22 .§ (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (3) Elektronikus kapcsolattartásra nincs lehetőség. 10. § Az Ör. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. 11. § Az Ör. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. 12. § Az Ör. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép. 13. § Az Ör. Kiegészül e rendelet 4. számú mellékletével. 14. § A jelen rendelet 2010. április 15. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. Nyíregyháza, 2010. március 29.

875   

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok végrehajtásáról szóló 10/2010.(III. 30.) KGY. rendelet i n d o k o l á s a. Általános Indokolás A Gyvt. alapján az ellátó rendszer működtetéséről az állam és az önkormányzatok kötelesek gondoskodni. A Gyvt-ben szabályozták a gyermekvédelmi támogatáshoz kötődő kedvezmények biztosítására a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, és lehetővé tették, hogy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nyújtson. E rendelet a törvényi változásoknak megfelelően tartalmazza Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által működtetett intézményrendszer, a rendszeres, illetve a nem rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozó szabályokat, kiegészülve a szakellátás szabályaival. A változások alapján módosulnak a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások igénybe vételi rendjének, az értük fizetendő térítési díjak mértékének szabályai. Részletes Indokolás 1. §-hoz A módosítás a rendelet területi és személyi hatályára vonatkozó rendelkezéseket a Gyvt. rendelkezéseihez igazítja. 2. §-hoz Az értelmező rendelkezések közül elsősorban a jövedelem és a fenntartók fogalma változott a Gyvt-ben, ennek megfelelően a rendelet szabályai is módosulnak. 3. §-hoz A rendelet 3. §-a kiegészül a szakellátás típusainak felsorolásával, valamint pontosításokat tartalmaz. 4. §-hoz A Gyvt a gyermekjóléti szolgálat/központ feladatává tette a családi pótlék természetbeni formában történő folyósítására a javaslattételt a gyámhatóság felé. 5. §-hoz A Gyvt. módosította a családok átmeneti otthona feladatait, azzal, hogy nem kell az ott elhelyezett gyermek és szülei számára teljes körű ellátást biztosítani. 6. §-hoz A rendeletben szabályozásra kerülnek külön fejezetben az önkormányzat által kötelezően ellátandó szakellátások. A szakellátás körébe az otthont nyújtó ellátások és az utógondozói ellátások tartoznak. Az önkormányzat feladatát ellátási szerződéssel biztosítja. 7. §-hoz

876   

A pénzbeli és természetbeni ellátások esetén módosulnak a jövedelemszámítás szabályai. 8. §-hoz A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2009. október 1-vel hatályba lépett módosítása továbbra is lehetővé teszi, hogy helyi rendeletben szabályozza az önkormányzat az elektronikus kapcsolattartás kizárását. 10-14. §-hoz A rendelet mellékletei részben az intézmények felsorolást tartalmazzák kiegészítve a szakellátás intézményeivel, részben a térítési díjak mértékét. 1. számú melléklet a 10/2010.(III.30.) KGY rendelethez

Gyermekjóléti szolgáltatások

Gyermekvédelmi intézmények

Gyermekjóléti Központ Székhelye: Nyíregyháza, Báthory u. 10. Északi Gyermekjóléti Központ székhelye: Nyíregyháza, Tas út 2. sz. területi irodája: Nyírpazony, Arany J. u. 14. Déli Gyermekjóléti Központ Nyíregyháza, Vécsey út 15. sz. Huszár telepi Gyermekjóléti Központ Nyíregyháza, Dália u. 9.

Gyermekek napközbeni

Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság Székhelye: Nyíregyháza, Pacsirta u. 29-36. 5. számú Őzike Bölcsőde Nyíregyháza, Vécsey köz 31. 6. számú Napsugár Bölcsőde Nyíregyháza, Dália u. 1. 7. számú Hóvirág Bölcsőde Nyíregyháza, Malom u. 5. 8. számú Nefelejcs Bölcsőde Nyíregyháza, Sarkantyú u. 30-36. 9. számú Micimackó Bölcsőde Nyíregyháza, Stadion u. 8. 10. számú Katica Bölcsőde Nyíregyháza, Tőke u. 1. 12. számú Babaház Bölcsőde Nyíregyháza, Krúdy Gyula u. 30. 14. számú Bóbita Bölcsőde Nyíregyháza, Tass u. 1-3. 16. számú Aprajafalva Bölcsőde Nyíregyháza, Fazekas J. tér 13. Hétszínvirág '98 Gyermekjóléti Nonprofit KFT. Székhelye: Nyíregyháza, Honvéd u. 2.

877   

Periféria Egyesület Székhelye: Nyíregyháza, Eötvös u. 1.

Gyermekek átmeneti

Szőlőskerti Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Székhelye: Nyíregyháza, Kollégium u. 54-56. Gyermekjóléti Központ Családok Átmeneti Otthona Székhelye: Nyíregyháza, Tokaji út 3. sz. Oltalom Szeretetszolgálat Családok Átmeneti Otthona Székhelye: Nyíregyháza, Csillag u. 4-6.

2. számú melléklet a 10/2010.(III.30.) KGY rendelethez KIMUTATÁS a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat nevelőszülői hálózatáról és gyermekotthonairól (2009. december 1-i állapot) Otthont nyújtó ellátások: a.) Nevelőszülői hálózat: -

Területi Gyermekvédelmi Központ Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 3. Gyermekvédelmi Központ Baktalórántháza, Vasút u. 2.

878   

b.) Gyermekotthonok: - Gyermekvédelmi Központ 4700 Mátészalka, Képes Géza u. 2. - Gyermekvédelmi Központ 4300 Nyírbátor, Vasvári Pál u. 17. - Területi Gyermekvédelmi Központ Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 3. Befogadó és Gyermekotthon: Nyíregyháza-Nyírszőlős, Vasút u. 53. - Gyermekvédelmi Központ 4456 Tiszadob, Táncsics u. 12. - Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat 4300 Nyírbátor, Debreceni u. 67. c.) Lakásotthonok: -

Gyermekvédelmi Központ 4561 Baktalórántháza, Vasút u. 2. - I. sz. Lakásotthon Nyírszőlős, Sugár út 55. - II. sz. Lakásotthon Nyírszőlős, Sugár út 133. - III. sz. Lakásotthon Nyírszőlős, Pannónia út 128. - IV. sz. Lakásotthon Nyírszőlős, Pannónia út 67. - V. sz. Lakásotthon Nyírszőlős, Csabagyöngye út 87. - VI. sz. Lakásotthon Baktalórántháza, Köztársaság tér 15/b. - VII. sz. Lakásotthon Baktalórántháza, Petőfi u. 38. - VIII. sz. Lakásotthon Baktalórántháza, Dózsa Gy. u. 2. - IX. sz. Lakásotthon Berkesz, Lenin u. 1/B. - X. sz. Lakásotthon Berkesz, Kossuth u. 8/A. - XI. sz. Lakásotthon Berkesz, Petőfi u. 37. - XII. sz. Lakásotthon Kisvárda, Bocskai u. 29/D. - XIII. sz. Lakásotthon Berkesz, Lenin u. 1/A. - XIV. sz. Lakásotthon Berkesz, Rákóczi u. 5. -

Gyermekvédelmi Központ 4700 Mátészalka, Képes Géza u. 2. - I. sz. Lakásotthon Cégénydányád, Dózsa Gy. u. 11. - II. sz. Lakásotthon Cégénydányád, Dózsa Gy. u. 13. -

-

III. sz. Lakásotthon Nagydobos, Fő út 158. IV. sz. Lakásotthon Nagydobos, Fő út 207. V. sz. Lakásotthon Nagydobos, József A. köz 12. VI. sz. Lakásotthon Cégénydányád, Zrínyi u. 29. VII. sz. Lakásotthon Cégénydányád, Dózsa Gy. u. 64.

Gyermekvédelmi Központ 4300 Nyírbátor, Vasvári Pál u. 17. -

I. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Debreceni u. 51. II. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Debreceni u. 55. III. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Debreceni u. 74. IV. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Pócsi u. 28. V. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Dózsa Gy. u. 16. VI. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Rajk L. u. 12. VII. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Dózsa Gy. u. 20. VIII. sz. Lakásotthon Balkány, Kossuth u. 10.

879   

-

IX. sz. Lakásotthon Balkány, Adonyi u. 56.

Területi Gyermekvédelmi Központ Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 3. I. sz. Lakásotthon Nyíregyháza-Sóstófürdő, Berenát út 2. II. sz. Lakásotthon Nyíregyháza-Sóstófürdő, Berenát út 2.

-

Gyermekvédelmi Központ 4456 Tiszadob, Táncsics u. 12. 1. sz. Lakásotthon Tiszadob, Táncsics M. u. 13. - 2. sz. Lakásotthon Tiszadob, Táncsics M. u. 13.

-

Frim Jakab Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium 4450 Tiszalök, Kossuth u. 39/41. - 1. sz. Különleges Lakásotthon Tiszalök, Rákóczi u. 1. - 2. sz. Különleges Lakásotthon Tiszalök, Ady E. u. 46/A. - 3. sz. Különleges Lakásotthon Tiszalök, Kossuth u. 93.

3. sz. melléklet a 10/2010.(III.30.) KGY rendelethez

A térítési díjak csökkentésének mértékéről Jövedelem határ* 80%-ig

Gyermeke k száma 1 2 3 vagy több

Normatív kedvezménybe n részesülő

Normatív kedvezménybe n nem részesülő

N+10% N+15%

30% 50%

80-100%-ig Normatív Normatív kedvezménybe kedvezménybe n részesülő n nem részesülő N+5% N+10%

N+20%

20% 30% N+15%

*Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-ában

„N” = a normatív kedvezménnyel 4. sz. melléklet a 10/2010.(III.30.) KGY rendelethez A Gyermekek Átmeneti Otthonában fizetendő intézményi térítési díj mértéke

880   

A Szőlőskerti Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthonában fizetendő intézményi térítési díj: 1.260 Ft/fő/nap, 37.800 Ft/fő/hó. (A Gyvt. 150. § (1) bekezdése alapján számított önköltség 8.743 Ft/nap/fő, az intézményi térítési díj: 7.002 Ft/nap/fő) A kötelezett által fizetendő személyi térítési díj összegét az intézmény vezetője állapítja meg, a jogszabályi keretek között a kötelezettek jövedelmi és vagyoni viszonyainak figyelembevételével. A Családok Átmeneti Otthonában fizetendő intézményi térítési díj mértéke A Gyermekjóléti Központ fenntartásában működő Családok Átmeneti Otthonában fizetendő intézményi térítési díj 1.275 Ft/fő/nap, 38.250 Ft/fő/hó. (Szt. 115. § (1) bekezdése alapján számított önköltség 3.019 Ft/nap, az intézményi térítési díj: 1.742 Ft/nap) A kötelezett által fizetendő személyi térítési díj összegét az intézmény vezetője állapítja meg, a jogszabályi keretek között a kötelezettek jövedelmi és vagyoni viszonyainak figyelembevételével. 19./ napirend: Előterjesztés a 2010. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 2/2010.(I.19.) KGY rendelet módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Pénzügyi Bizottság véleményét kérem Márföldi Istvántól. Akkor elfogadta. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság támogatta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 14 ellenszavazattal megalkotta az alábbi rendeletet:

11/2010. (III. 30.) KGY rendelet

881   

az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 2/2010 (I. 19.) KGY rendelet módosításáról

A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetéséről szóló 2/2010 (I. 19.) KGY rendeletét – továbbiakban Ör. - az alábbiak szerint módosítja: 1. §. A rendelet 3. §. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A 2010. évi költségvetés kiadási főösszege 47.885.897 eFt-ra, a bevételi főösszeg 40.121.179 eFt-ra, a hiány összege 7.764.718 eFt-ra módosul.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hiányból a beruházási hitel felvétel (előző évben fel nem használt összeg) 1.495.891 eFt-ra módosult. 2. §. A 2/2010. (I. 19.) KGY számú rendelettel jóváhagyott 2010. évi költségvetés 16.2. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú kimutatása lép. 3. §. A rendelet 2010. március 30. napján lép hatályba. Nyíregyháza, 2010. március 29.

882   

20./ napirend: Tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a Szabolcs-Szatmár -Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság HU-RO Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázatához Előadó: Csabai Lászlóné:(polgármester) Van egy pótnapirendünk, egy tulajdonosi hozzájárulásos pályázat beadáshoz a katasztrófavédelemnél. Rajta van az interneten, amit felvettünk napirendre. Kérdezem, hogy kíván-e valaki hozzászólni? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 75/2010.(III.29.) számú határozat Tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a Szabolcs-Szatmár -Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság HU-RO Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázatához

A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, a pályázat benyújtásával, és a határozat mellékletét képező tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat kiadásával e g y e t é r t . Felelős:

Dr. Freidinger Renáta, a Vagyongazdálkodási Osztály vezetője

Határidő:

azonnali

Melléklet a 75/2010. (III.29.) számú határozathoz: TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÓ NYILATKOZAT Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) nevében alulírottak az alábbi nyilatkozatot tesszük:

883   

1) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonát képezi a Nyíregyháza 1397/2 helyrajzi számú belterületi ingatlan, valóságban Nyíregyháza, Erdő sor. 5. szám alatt elhelyezkedő tűzoltóság, laktanya és szertár. 2) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot ingyenes használati jog illeti meg a fenti ingatlanon 1248/12321-ed arányban, amely a tulajdoni lapon a jogelőd Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tűzoltóparancsnokság javára került bejegyzésre, és 1080/12321-ed tulajdoni hányad arányban. 3) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság pályázatot kíván benyújtani a Magyar-Román Együttműködési Program 20072013 kiírás keretében mikrohullámú rendszer kiépítése tárgyában, melynek bázisállomása a fenti ingatlanon kerül kiépítésre. Az ingatlan tulajdonosa hozzájárul a beruházás megvalósításához. Az ingatlanra vonatkozó megállapodás az 1083/2006. EK Rendelet 57. cikkének 1. bekezdésében foglaltaknak megfelelően biztosítja a használó jogait. 4) Jelen nyilatkozatot a HU-RO 0802/064 számú projekt benyújtásához tette a beruházással érintett ingatlan tulajdonosa. Nyíregyháza, 2010. március 29. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy közérdeklődésre számottartó észrevétel, javaslat van-e? Amennyiben nincs köszönöm szépen, jó pihenést kívánok, az ülést bezárom. k.m.f.

Csabai Lászlóné polgármester

Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző