Tartalom ÖNKORMÁNYZAT... 2 CIVIL FÓRUM... 5 ISKOLA, OKTATÁS... 6 HITÉLET... 7 MÚLTBANÉZŐ MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS GYERMEKVILÁG

Tartalom

Firtosmartonos, unitárius templom

ÖNKORMÁNYZAT ...

2

CIVIL FÓRUM ...

5

ISKOLA, OKTATÁS ...

6

HITÉLET ...

7

MÚLTBANÉZŐ ...

10

MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS ...

11

GYERMEKVILÁG ...

13

TESTVÉRTELEPÜLÉS ...

14

ÉLETMÓD, MAGAZIN ...

15

2. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. ÖNKORMÁNYZAT.

Itt ringott a bölcsőm Fehér január volt, amikor születtem, vízöntő havában egyszer megfürödtem, Talán éppen ekkor fázott meg a lelkem, Bölcsőmben oly sokszor lázasan hevertem. Itt ringott a bölcsőm Kárpátok ölében, Gagypataka mellett Hargita megyében, Magyar Autonóm kellős közepében. Nem messze a Maros, közel a Küküllő, Nekem olyan kedves, drága mind a kettő.

Kiadja: Szentábrahám község Polgármesteri Hivatala

Felelős kiadó: Barabás Zsigmond polgármester

Szerkesztőség címe: 537010, Szentábrahám 126. szám. Telefon: 0266- 220.010, [email protected]

Nyomdai előkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft.

Megkérdezik tőlem mi bántja szívemet, Miért takarom el feltépett sebemet? Maros és Küküllő! – Magam kötözgetem, Elvérezne szívem, ha fátylát levetem.

ROVATSZERKESZTŐK: Nagy-Küküllő partján mélyen elmerengek, Melegkönnycseppjeim medrébe peregnek. Könnyes pilláimon megpihen a bánat, Küküllők tükrében, Anyám, téged látlak!

Önkormányzat Barabás Zsigmond Szász József Albert

Civil fórum Tamásiné Páll Berta elszármazott gagyi lakos verse 1954-ből. Beküldte Bán Magdolna nyugalmazott óvónő, Gagy

Gál Zoltán

Iskola, Oktatás Tekeres Imola Antal Margit Olvasói levél

Hitélet

Tisztelt Polgármester úr és Alpolgármester úr! römmel vettük tudomásul a Gagyvölgyi Hírmondó havilap megjelenését. Átolvastuk, és boldogok vagyunk, hogy már a 2008-as évben számos fontos megvalósítás látott napvilágot, melyek a jó szervezés, egyetértés és a következetes munka eredményei. Még idáig ilyen rövid idő alatt ilyen sok átfogó megvalósításról egy évben sem volt ismertetés, nem beszélve az újításról. Többek közt nagyon meglepett az Önkormányzat figyelmessége, melyet az idősek iránt is tanúsítottak. Várjuk a

Ö

következő lapszámokat és terveket, feladatokat, megvalósításokat, melyekhez erőt, egészséget, egyetértést kívánunk Önöknek, valamint a szerkesztőségének is. Reméljük – látva a vezetőség jó irányú cselekedetét – ha a lakosság mindenben megadja a támogatását, akkor fellendül a mi községünk is. Tisztelettel, Bán Magdolna és családja, Gagy

M. Szeredai Noémi Berei István Gál Zoltán

Múltbanéző Szász József Albert

Mezőgazdaság, Állattenyésztés Dr. Fazakas Lajos Lőrinczi Endre

Gyermekvilág Kádár Margit

Testvértelepülés Szász József Albert

Életmód, Magazin Fekete Ildikó

ÖNKORMÁNYZAT. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 3.

Önkormányzati beszámoló Szász József Albert, alpolgármester árciusban a helyi tanács képviselő testülete a következő határozatokat hozta:

M

11. számú Határozat / 2009 Szentábrahám községből 19 gyermek van intézményekben. A Megyei Tanács 4/2009-es számú Határozata alapján valamint a Helyi Tanács e határozatával megszületett a keretszerződés, aminek értelmében 115 lej havi hozzájárulást fizet az Önkormányzat gyerekenként.

12. számú Határozat / 2009 A 12-es számú Tanácshatározattal, a Megyei Tanács 4-es számú Határozata alapján érvénybe lépett az 1827-es számú keretszerződés, amelynek értelmében a Csíkszépvízi Elhelyező Központban levő személy után havi 165 lej hozzájárulást fizet az önkormányzat.

13. számú Határozat / 2009 Meghatároztuk a kultúrotthonok használati díjai. A díjak a különféle rendezvények függvényében helységenként változnak. Az új díjszabás 2009. április 1-től érvényes. A díjakkal kapcsolatban bővebb felvilágosítás kérhető az Önkormányzat székhelyén.

15. számú Határozat / 2009 A 307/2006 számú Törvény 1, 2 és 4-es szakaszai alapján megkötöttük és jóváhagytuk a 3-as számú keretszerződést a Székelykeresztúri Helyi Tanácscsal a tűzvédelmi szolgáltatásra. Havonta a szentábrahámi Önkormányzat 850 lejt utal át a szerződés értelmében.

16. számú Határozat / 2009 Módosítottuk a 33/2008-as számú határozatot a 16/2009-es számú határozattal, melynek értelmében 10 lej évente családonként a tűzvédelmi ille-

ték. 2008-ban 3 lej volt évente családokra leosztva. Szükséges volt a növelés egyrészt az infláció miatt, másrészt, mert a tavalyi évhez képest növekedett a Székelykeresztúri Helyi Tanáccsal a tűzvédelmi szolgáltatásra kötött keretszerződés értéke is. Tájékoztatjuk Csekefalva és Szentábrahám érintett lakóit, hogy hamarosan elkezdődnek az ígért és a be nem fejezett szentábrahámi Vasvár utca útjavítási munkálatai. Tekintettel az időjárási viszonyokra, nem volt még lehetőség elkezdeni a munkálatokat. Türelmüket köszönjük. Mint ismeretes – korábbi lapszámunkban már jeleztük –, hogy létezik egy pályázat, miszerint a 300 lakoson aluli települések megpályázhatják a vízhálózat kialakítását. Örömmel tájékoztatjuk Magyarandrásfalva lakóit, hogy nemsokára elkezdődnek a vízvezetési munkálatok, mivel kedvezően bírálták el a pályázatot.

Környezetünk tisztántartása saját érdekünk Barabás Zsigmond, polgármester mint már az első lapszámunkban említettük, a Gagyvölgyi Hírmondó egyik fontos célja az önkormányzati tevékenységek népszerűsítése, az információk eljuttatása Önökhöz. Havilapunk hasábjain keresztül most környezetünk tisztántartására szeretném felhívni figyelmüket, melyet törvény szabályoz. A törvény előírja, hogy az önkormányzatnak kötelessége megszervezni a háztartási szemét begyűjtését, továbbá intézkedéseket hozni a fizikai és jogi személyek által az utcák, udvarok, zöldövezetek szépítésére. Az

A

egészséges környezet biztosítása kötelessége, mind a helyhatósági szerveknek, mind a fizikai, illetve jogi személyeknek. A törvény ugyanakkor kimondja, hogy tilos tudatosan rombolni a környezetet, illetve nem ellenőrzött területen szemetet tárolni. A 2005-ös módosított változatban meghatározza a mostani pénzértékben a büntetések nagyságát, ami nem csekély. Fizikai személy esetében 3000–6000 lej, jogi személyeknek 25000-50000 lej közötti összeg a büntetés. Ugyanakkor olyan esetekben, amikor többszöri felszólítás után sem tartják be az illetékesek a környezeti szabályokat, a bírság elérhe-

ti a fizikai személyeknél a 7500-15000 lejt, jogi személyeknél pedig az 50000100.000 lejt. Kötelezettségének eleget téve az önkormányzat 2004-ben elfogadta a 42es számú határozatot. Az akkori testület jóváhagyásával, a 688-as koncessziós szerződéssel a háztartási szemét begyűjtésének szolgáltatását bizonyos feltételekkel átadta egy cégnek. A szerződés értelmében a cég köteles minden kapuban felvenni a háztartási szemetet, kivéve azokat az utcákat, ahová az autó nem tud bemenni. Folytatás a 4. oldalon ›

4. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. ÖNKORMÁNYZAT.

› Folytatás a 3. oldalról Ezen utcák számára nagy konténert helyeztünk ki.

2009. februárjában a környezetvédelmi hatóság elrendelte, hogy azokat a szeméttárolókat, amelyek ki voltak jelölve minden településen, júniusig

kötelezően be kell zárni. Tudjuk azt, hogy ezek az intézkedések nem népszerűek, de sajnos a törvény kötelez mindezek tiszteletben tartására. Felkérek minden községi lakost, hogy próbáljuk meg közösen, együtt szebbé, rendezettebbé, tisztábbá tenni környezetünket, településeinket. Gondoljunk arra, hogy azok, akik ellátogatnak hozzánk csak jót fognak mondani rólunk. Ugyanakkor próbáljuk meg az eddigi szemétlerakókra nem vinni több szemetet. Igyekezzünk ugyanakkor a patakok mentéről, a további kellemetlenségek elkerüléséért, eltüntetni az illegálisan lerakott háztartási szemetet. Köszönöm megértésüket és szíves közreműködésüket.

Március 15-i ünnepi műsor Szentábrahámon Szász József Albert, alpolgármester magyar forradalom és szabadságharc 162. évfordulóján Szentábrahámon ünnepi műsorral tisztelegtünk a szabadságharc áldozatainak. Szentábrahám központjában gyülekeztünk az iskola előtt, ahol fellépett a csekefalvi Székely Polgári Zenekar. A fúvósok ’48as dalokat adtak elő, majd ezt követően felvonulás következett az unitárius templomhoz. A templomban Berei István unitárius lelkész áhítata után a Benedek Elek Iskola diákjainak ünnepi műsorát csodálhattuk meg. Köszönet a felkészítő Tekeres Imola tanárnőnek. A tanulók ünnepi műsora után beszédet mondott Barabás Zsigmond polgármester, melyet koszorúzás követett. Tekintettel az útviszonyokra, nem tudtuk megközelíteni Vass Miklós ’48-as szabadságharcos emlékművét, így a koszorút a templom falán található emléktáblára helyeztük el.

A

CIVIL FÓRUM. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 5.

Az Énekes madár Gagyban Beszámoló a gagyi házasember bálról Gál Zoltán unitárius lelkész, Gagy

Szereposztás: agyban idén is hagyományos bált szerveztek a házasemberek. Több hónapi folytonos próba után március 5én főpróbával léptek a közönség elé, majd 7-én a bemutató előadás közvetkezett. Idén Tamási Áron: Énekes madár című három felvonásos vígjátékával örvendeztették meg a közönséget. Az amatőr műkedvelő csoport Buzogány Margit nyugalmazott tanítónő segítségével vitte színre a darabot. Néhány hónap próba után sikerült betanulni a szerepeket, és egy kissé

G

Gondos Eszter, vénleány ………………………………………………………………… Katona Klára Gondos Regina, vénleány ………………………………...………………………………. Bedő Noémi Bakk Lukács, vénlegény, Eszter vőlegénye ……….....…………..………………….. Gál Zoltán Préda Máté, vénlegény, Regina vőlegénye ………………………………….. Fazakas Levente Gondos Magdolna, fiatal leány ……………………………………………………. Bálint Melinda Kömény Móka, fiatal legény …………………………………………………………… Bedő Sándor Kömény Ignácné, Móka édesanyja ………………………………...……….. Bálint Annamária Katolikus pap …………………………………………………………………......………….. Szabó Attila Siratóasszony ………………………………………………………………....…………. Hurubás Mária Boszorkány, Kecske ……………………………………………………………………….. Major Ferenc Dobos ……………………………………………………....…………..............………….. ifj. Pál Mihály Ének ……………………………………………………………………….....……….. Katona Kitti-Abigél

Adja Isten, hogy még sok év múltán is megőrizzék ezt a vitalitást, energiát és életszeretetet! belebújni Tamási hőseinek bőrébe. Buzogány Margit nyugalmazott tanítónő fáradságot nem ismerve már egy évtizede rendezi a házasemberbálon bemutatásra kerülő színdarabot. Áldásos munkájáért a szereplők nevében is köszönetet mondunk! Az idén meghívtuk a házasbálok egykori szereplőit is, így tettük még ünnepélyesebbé ezt az alkalmat. A szépkorú szereplők eleget is tettek a meghívásnak, és el is jöttek, de többnyire csak a főpróbára. Néhányan közülük megtisztelték bálunkat is jelenlétükkel, és bizonyították, hogy bár mind nagymamák, táncos kedvük sosem hagyta el őket.

6. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. ISKOLA,

OKTATÁS.

„Az édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejteni” Antal Margit magyartanár, Szentábrahám zzel a Benedek Elek mottóval indította tizenöt évvel ezelőtt Szentábrahámon Zsigmond Ibolya, akkori magyartanárnő, azt a mesemondó versenyt, amely azóta hagyományossá vált. Mesék napja ez, de a napot mesék hetei előzik meg, hiszen gyerekek elsőstől nyolcadikosig, tanító nénik és bácsik, magyartanárok, szülők keresgélnek meséskönyvekben. Amíg előkerül az a mese, amit a versenyen majd a gyermek el is mond, több tucat új mesével ismerkedik meg, és sok mesét idéz fel újra, beszéli meg családjával, iskolatársaival is. És ami nagyon fontos, nemcsak itt, Szentábrahámon, a Benedek Elek Általános Iskolában, hanem tizenvalahány falujában is ennek a körzetnek: Kobátfalva, Rugonfalva, Siménfalva, Csekefalva, Gagy, Kismedesér, Firtomartonos, Fedics Mihály, híres magyar mesemondó, így nyilatkozott gyermekkorának mesélő szokásairól: „Régibe nem volt lámpa, a fonóba is

E

csak a tűz világított, azt ülték körül az asszonyok(…) Összejöttek a férfiak is,(…)mesélgettünk egész éjszaka.” Ugyanő mondotta: „Aki csak pár mesét is tud, csak tízet is, az akár százat is csinálhat belőle, ha van tehetsége hozzá.” „A népmese csakis a maga kis közösségeiben él. Magányos mesemondás

nincs. Ezért mindennél inkább fontos a hallgató közösség és a mesemondó viszonya: ez a viszony határozza meg a mese létét, hagyományozódásának módjait, az újramondás, újraalkotás művészi-előadói folyamatait.(…)A népmese csak ott él meg igazán, ahol a kis falusi, tanyai stb. közösség körében szívesen hallgatják, ahol elismerés és bírálat övezi a mesemondót. A mesehallgató közösség egyszerre serkenti a mesemondót újabb, szebb előadásra, a vetélytársakat a küzdelemre.” Ortutay Gyula szavai ma is igazak. Elismerés és bírálat nyomán, idén negyedik ízben, a március 20-án megtartott körzeti verseny után legjobb versenyzőink- Táncos Norbert IV. osztályos tanuló a mi iskolánkból és Jeddy Árpád V.osztályos tanuló a rugonfalvi iskola diákja- részt vehetnek április utolsó hetében a Kézdivásárhelyen tartandó országos mesemondó versenyen is. Nagyon várjuk ezt! Jó tanulság lesz mesemondónak és pedagógusnak egyaránt, nemes tapasztalatcsere. Örülünk ennek az alkalomnak!

HITÉLET. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 7.

„Részesévé lenni az élő hagyománynak” Az unitárius passió rövid története Gál Zoltán, unitárius lelkész, Gagy passió eléneklése szervesen kapcsolódik a nagypénteki istentisztelethez. E csodálatos és felemelő zenemű századok óta hirdeti az ember odafigyelésének fontosságát és bekapcsolódásának szükségességét a húsvéti ünnepkör misztériumába. A passió az istentisztelet célját szolgáló oratórium-szerű zenemű. Az oratórium tárgyát a Biblia bármely része képezheti, azonban a passió csak egy adott témára, pontosabban a nagypénteki eseményekre szorítkozik. A passió az évszázadok során sok változáson ment át, amíg eljutott mai formájához. Jelen írásommal az unitárius passió történetét próbálom röviden felvázolni. A passió gyökerei a J. u. 4. századba vezetnek vissza bennünket. Előadása évszázadokon keresztül csupán egy szólamban történt, és a liturgia szerves része volt. A 15. századtól veszi kezdetét a többszólamú éneklés. A reformáció térhódításával azonban a templomokból kiszorítottak minden olyan berendezést, amelyet vallási nézeteikkel összeférhetetlennek tartottak. Így eltávolították az oltárt, a képeket, szobrokat, és hontalanná vált az orgona is, mert megzavarta az istentiszteleti áhítat csendjét. A hangszert az emberi hanggal (vox humana) helyettesítették. Így került a templom piacára az éneklőállvány, ahonnan a kántor vezette az éneklést. Majdnem két évszázadnak kellett eltelnie, amíg az orgona visszakerülhetett az őt megillető helyre. A későbbi korokban azonban a passió fejlődésében formai és tartalmi változások figyelhetők meg. A passió előadásának egyik módja a passiójáték volt, amely a középkorban volt divatos. A színjáték szereplői korhű öltözetben,

A

a szabad ég alatt mutatták be Jézus életét, szenvedéseit és halálát. A passiójáték előadásához rengeteg szereplőt használtak. „A 12. század óta az előadás módjában már bizonyos dramatizáló tendencia mutatkozik. A népszerű melódia megtartásával más-más személyre bízzák az előadást: 1. Jézus szavait éneklő, 2. a történetet elbeszélő 3. a tömeget képviselő szereplőkre.” (Péterffy Gyula) A 17. században a passió menetébe szóló-áriákat, duetteket, korálokat, recitativókat iktattak be. Ennek következtében a passió szakított a liturgiával, és az istentiszteleten kívül álló vallásos hangversenyműként, passió-oratóriumként fejlődött tovább. A passió-oratórium kiváló mesterei voltak: Bach (Máté és János passiója), Händel (Teremtés és Évszakok oratóriuma), Liszt Ferenc (Krisztus-oratórium), és sokan mások. A kereszténység első századaiban a zsinagógákban énekelt zsoltárok átszivárogtak a keresztény liturgiába. Ez énekek dallamát akkor még nem jegyezték le, és hét évszázadig csupán szájhagyomány útján terjedtek. Ennek következtében lehetetlen volt a dallam pontos megőrzése, és a századok során bizonyos változásnak, átalakulásnak voltak kitéve. A hosszú idő alatt az énekek elvilágiasodtak, így Nagy Gergely pápa (590–604) ezeket összegyűjtötte. Amelyeket nem talált megfelelőnek, eltávolította a liturgiából, a többieket pedig megőrizte. Ezek az énekek máig a katolikus templomi éneklés alapját képezik, és gregorián dallamokként váltak ismertté. Amikor a szerzetesek elindultak, hogy Európával és a világgal a keresztény vallást megismertessék, magukkal vitték a gregorián dallamokat, himnu-

szokat is. A keresztény vallásra való áttérés után a nép nyelvére is megpróbálták lefordítani a latin nyelvű énekszövegeket. „A csehek, lengyelek és magyarok kereszténnyé tételével ezek a gregorián dallamok útnak indultak kelet felé. Ismeretes, hogy az idegen hittérítők kezdetben üldözték a magyarok ősi zenéjét mint pogány emléket, és a latin nyelvű gregorián zenét terjesztették.” A magyar nyelvre való fordítás által arra törekedtek, hogy a híveket aktívan bekapcsolják az istentisztelet menetébe. Azt a gyűjteményt, amely a mindennapi szertartás anyaga mellett ünnepi himnuszokat, lamentációkat (Jeremiás próféta versbe szedett siralmait) foglalt magába, graduálnak nevezték el. A graduál a 9–10. századra vezethető vissza. Nevét a kis olvasószék lépcsőfokáról (latinul: gradus) kapta, amelyen a pap az éneklést vezette. A nagypénteki passióének a középkori gregorián stílusú énekek csoportjába tartozik. Azonban, mivel az ének szájról-szájra terjedt, feljegyzését nem tartották fontosnak. A passió hosszú dallamának elsajátítása komoly feladatnak bizonyult. Ezen a kottaírás segített. Azonban ez a kottaírás teljesen különbözött a ma ismert kottáktól: a szöveg alá és fölé pontokat és vonalakat helyeztek, ezáltal jelezve, hogy honnan indul a dallam, hol emelkedik és hol ereszkedik. A 9–10. században kezdődött el a hangjegyek vonalra való rögzítése. A 16. században négy vonalat alkalmaztak már a hangjegyek rögzítésénél. A kezdetleges hangjegy alakja négyszög alakú volt (nota quadrata), szár nélkül. Ennek emlékét őrzi az 1696-ban megjelent Pókai-passió. Folytatás a 8. oldalon ›

8. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. HITÉLET.

› Folytatás a 7. oldalról A szakemberek véleménye szerint a legrégibb magyar nyelvű passió a gyulafehérvári Batthyaneumban őrzött kéziratos Batthyány-kódexben található. Ez a passió abból az időből való, amikor a katolikus és protestáns egyházak, egymás énekeit kölcsönösen átvették és használták. A passiót 1556-1563 között dolgozták át katolikus jellegű karkönyvből protestáns jellegű énekeskönyvvé, és látták el hangjegyekkel. A Batthyány-kódexben található passióból hiányoznak a befejező sorok. A passiót ma ki lehet egészíteni az unitárius mesterek másolataiból, amelyek megtalálhatóak a 17. századig a kolozsvári, székelykeresztúri és tordai könyvtárakban. Ennek a passiónak a nyelvezete latinosabb, mint a későbbieké, azonban a kifejezések a legtöbb helyen megegyeznek. A későbbi passiók olyan részre is kiterjednek, amely a régiből hiányzik. Ennek oka az az egyszerű tény, hogy amíg a Batthyány-kódex csupán Máté evangéliumát tartja szem előtt, addig utódai mind a négy evangélium eseménysorozatát figyelemmel kísérik. A Batthyány-kódexben található passiót tekinthetjük az általunk ismert passió ősének. 1635-1650 között készült a lutheránusok számára az Eperjesi Graduál, amely a magyar nyelvű többszólamúság emlékét őrzi: a többszólamú turbákat, vagy a tömeg kórussal való énekeltetését. Ezt megelőzi egy 1622-ben írt szász unitárius graduálban fennmaradt passió, német nyelven. Jelenleg a kolozsvári Akadémiai Könyvtár unitárius részlegén őrzik. De ugyanitt találjuk a legrégibb unitárius passiót is, amelyet a szakirodalom Pókai-passióként ismer. Hogy hogyan keletkezhetett korábban a német nyelvű passió, mint a magyar? A tehetősebb erdélyi ifjak külföldi híres egyetemeken tanultak: Wittenberg, Heidelberg, és itt töltött éveik alatt ismerték meg a passiót, amelyet megkedveltek, és magyar nyelvre lefordítottak. A 16. század vége felé elmaradoztak a gregorián típusú énekek, és helyükbe passiót és lamentációkat tartalmazó gyűjteményeket állítottak.

A 17-18. században jelentősen megnőtt az igény a passióéneklés iránt. Mivel más módja nem létezett a sokszorosításnak, a lelkészek és kántorok maguk másolták le a dallamot és ennek következtében hibák is csúszhattak be. Ebből az időből legalább 30 példány maradt fenn. A 19. században már nem fordítottak annyi gondot a passió eléneklésére, mint azelőtt, pedig elhasznált állapotuk eléggé megkövetelte volna azt. A régies hangjegyírást nem tudták megfejteni, és a négyvonalas kottapapír hangjegyeit sem tudták ötvonalasra átírni. A passió története során azzal a törekvéssel is találkozunk, hogy egyes kántorok felmentésüket kérték a passió éneklése alól, vagy az éneklést szóval, vagy elmondással kívánták helyettesíteni. Az 1800-ban tartott Boldogaszszonyfalvi zsinat elrendelte a passióéneklés megtartását: „Kissolymosi mester Csoma István azt kérvén, hogy a passió éneklés töröltessék el, s e helyett állíttassék fel annak szóval való felolvastatása. Végzés: Tartassék meg a kért dolog, amint az eddig élő hagyományban volt szokás: annyivalisinkább, mivel az újítás könnyen hozhatna maga után káros következtetést.” (307. Canon) Az Unitárius Egyház egyre nagyobb érdeklődést mutatott a passió rendszeres eléneklése iránt. Keresztesi Dénes lelkész szerint, a passiót akkor is hallani kívánják a hívek a nagypénteki istentiszteleten, ha azt rossz énekléssel agyonnyomorgatják.

A passió újraírása csak 1957-ben valósult meg, amikor Péterffy Gyula az ősi dallamot ma használatos kottázásra írta át. Munkájában segítségére siettek még Erdő János későbbi unitárius püspök és Lőrinczi László lelkész, akik a passió szövegét egységes, összefüggő formába rendezték a négy evangélium alapján. Hogy miként sikerült a több évszázados rejtélyt megfejteni, Péterffy Gyula Kodályt idézve vallotta: „részesévé kell lenni az élő hagyománynak…és az előadás módját az ember emlékként kell hozza magával.” A passió 1958-ban jelent meg nyomtatásban. Előadásához 15-20 személy szükséges. Az ének hangjain felcsendülő passió feltárja hallgatósága előtt a nagypénteki eseményeket, felújított formájában, Korál-betéttel és befejező karral biztosította a több évszázados hagyatékot. Az unitárius passiót híres zeneszerzők is elismerték. Bárdos Kornél és Csomasz Tóth Kálmán értékelték azt a gregorián dallamhagyományt, amelyet passiónk őriz, és amely az európai kultúrában is egyedülálló. Mivel a passió 1958-ban csak korlátozott példányszámban jelent meg, időszerű lenne újra kiadása is, hogy a következő nemzedékek is büszkék lehessenek a nagy elődökre, akik csodálattal és hittel énekelték meg a nagypénteki gyászos eseményeket, és hirdették az eszme halhatatlanságát, valamint az élet győzelmét a halál felett. Példájuk buzdítson és szüntelenül biztasson a lelki gyarapodásra!

HITÉLET. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 9.

Ima ünnep körülre és áldás M. Szeredai Noémi, csekefalvi unitárius lelkésznő

Istenem! Ülök a szobámban, megszokott helyemen, imára kulcsolom kezem és körbenézek. Emlékek és gondolatok kavarognak lelkemben, melyekről veled szeretnék beszélni, Istenem. Sokszor szólok hozzád, fohászkodom, s hiszem, hogy imádságom meghallgatásra talál nálad. Ahogy kinézek, látom munkádat körös-körül. Az egész természet ünnepel, tavaszi díszbe öltözött minden. A csend ritka pillanataiban hallom a madarak énekét, s szívem megtelik hálaörömmel, hogy újra elhoztad a tavaszt, a természet újjászületését, az

örökélet ígéretét. Régi tavaszok és régvolt ünnepek hangulata éled lelkemben, kedves emlékek sokasága támad fel, melyek mind az örömet, a gyermekkor vidám pillanatait s a Veled való találkozást idézik. Köszönöm Istenem az emlékezés örömteli perceit, a szép emlékeket, melyeket mint igazgyöngyöket őrzök lelkem mélyén. Köszönöm életem sok-sok kincsét, házastársamat, gyermekeimet, unokáimat, szeretteimet, barátaimat, mindenkit, akinek jó szava volt hozzám. Ahogy a tavaszi napsugár megérinti lelkem, és felmelegíti testem, úgy érzem, hogy a benned való hit felmelegíti lelkem. Köszönöm, hogy a benned való hit megtart és reménységet ad. Köszönöm, hogy Ünnepet hoztál életembe és a természet újjászületésé-

vel, a Húsvéti ünneppel újjászületett bennem is a reménység. Köszönöm, hogy aggodalmaim, gyengeségeim, betegségeim háttérbe szorulnak, és helyükbe a húsvéti hit és reménység erősödik meg. Istenem, kérlek, vigyázz életemre és szeretteim életére! Ámen. Áldás. „Legyen előtted mindig út, Hátad mögött fújjon mindig a szél, Földjeidre lágyan hulljon az eső, Arcodat melegen simogassa a napsugár, S míg újra találkozunk, Hordjon tenyerén az Úr.” (Ősi kelta áldás)

Húsvét és jelképei Szász Cserey Katalin, unitárius lelkésznő, Firtosmartonos úsvét a tavaszi megújulás, a természet újraébredésének ősrégi ünnepe, mely jóformán minden kultúrában megtalálható. Mi, unitáriusok a lélek feltámadását, az örökélet voltát és Jézus eszmei győzelmét ünnepeljük húsvétkor. A húsvéti jelképeket (tojás, bárány, nyúl és a barkaág) feloszthatnánk természeti, és vallási jellegűekre, ha a természetiek nem kaptak volna vallási értelmezést is, illetve, ha nem épültek volna be a vallási ünnepek világába. A húsvétnak Európa szerte talán legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. A tojás piros színe – amely napjainkig a legnépszerűbb szín – Jézus kiömlött vérét jelképezi, de a szeretet és szerelem szimbóluma is ez a szín, és eredetileg csak ezt a színt használták a tojások festésénél.

H

A húsvéti tojást még a baromfitenyésztéssel korábban nem foglalkozó észak- európai népek is bevonták szokásvilágukba. A fiúk az erdőbe jártak ki, és madarak fészkeiből tojásokat gyűjtöttek. Magyarországon honfoglalás előtti sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást, melyet a szegedi múzeum őriz. Jobbágyok szolgáltatásai között szerepelt a húsvéti tojásadás kötelezettsége. Lányok a legényeknek ajándékoztak húsvéthétfőn díszes tojást, ezzel akarván megváltani magukat a túlzott locso-

lástól, illetve ezzel viszonozták a locsolást. A festett tojás nagyon sok nép hagyományában szerepel, egyes helyeken a kifújt tojáshéjakat díszítik, és rügyes ágra akasztják, máshol magát tojást festik meg, vagy díszítik. Az a nagy múltú rituális szerep, amit a húsvéti bárány egykor betöltött, mára kihalófélben van. Valaha a bárány is a jobbágyok húsvéti szolgáltatásai közé tartozott, napjainkban a húsvéti sonka kezdi átvenni a szerepét. Vannak gyerekek, akik úgy tudják, hogy nyuszi hozza a húsvéti ajándékot, amit a szabadban, bokrok tövében elkészített fészkekben helyeznek el. Ez a szokás német földről honosodott meg. Eredetére kielégítő magyarázatot a német kutatók sem tudnak adni. A barkaágat – vagy bármely kirügyezett ágat- kifújt, zsinórra fűzött húsvéti tojásokkal díszítik fel. Ez a – főleg német földön honos – szokás mostanában terjed el hazánkban.

10. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. MÚLTBANÉZŐ.

160 éve zajlott le a segesvári csata, ahol a szabadság dalnoka, Petőfi Sándor életét vesztette (2.) Szász József Albert, alpolgármester zentábrahám alsó határában a Gagyi patak túlsó partján terül el a Vass-rét. Nevét Vass Miklós firtosmartonosi születésű gazdag kisbirtokosról kapta. Tudni kell róla, hogy tagja volt az 1848-49-es forradalmat követő Makk-féle összeesküvésnek, amit levertek. Vass Miklós, hogy elmeneküljön a letartóztatás elől, önkezűleg vetett véget életének. Szentgyörgyi Borbála [aki gróf Haller József szolgálólánya volt – Haller gróf Petőfi Sándor jó barátja volt, a költő halála után kutatást folytatott Petőfi eltűnésével kapcsolatban – elmondása szerint: „Vass Miklós megtudta, hogy jönnek letartóztatni Őt, ezért kifutott lakásából, és elmenekült a birtokán a Gagyi patak melletti rétre, ott kardjába dőlt, és azon a helyen is temették el 1851-ben”.

S

rabb nekifogni. A márványlap elkészítésének költségeit a most már néhai dr. Molnos Angéla debreceni lélekgyógyász fedezte, (Molnos Angéla leszármazottai a Szentábrahám közeli Magyarandrásfalván éltek) a további munkálatokhoz is adományokat juttatott.

Vass Miklós emlékműve

A forradalmár tiszteletére a Millennium évében Jakab Dénes unitárius lelkész közösen a helyi Önkormányzattal arra a döntésre jutottak, hogy 2001-ben újraállíttatják az emlékművet. Az emlékmű újraállítási gondolatát Jakab Dénes már korábban megfogalmazta, de anyagi okok miatt nem tudtak hama-

A sírhelyen korábban volt már síremlék, aminek csak fél darabja maradt meg. A kommunista diktatúra lesújtott rá, a síremlék egy részét beépítették egy közeli TSZ istállóba. Az új síremlék tervezését és kivitelezését Fekete Domokos, szentábrahámi születésű kőfaragóépítészmester vállalta fel (aki a fent említett Szentgyörgyi Borbála dédunokája) és adta át. Az új emlékműbe beépült a régi síremlékből megmaradt sírkő. (középen található a régi kő a töréssel) Az emlékművet 2001. július 29-én adták át. Az ünnepség istentisztelettel kezdődött, melyen Jakab Dénes nyugalmazott unitárius lelkész hirdette az igét, ezt követően Jakab Zsolt, újszéke-

lyi unitárius lelkész áhítata hangzott el, majd Rezi Elek, falunk szülöttje, az Erdélyi Unitárius Egyház akkori főjegyzője az 1848-as szabadságharc jelentőségéről tartott előadást. Jelen volt Asztalos Ferenc egykori parlamenti képviselő. Az istentiszteletet követően a fúvósok kíséretében az ünneplő közösség levonult a síremlékhez. Az Önkormányzat részéről Barabás Zsigmond akkori községi polgármester vágta át az avatószalagot. Beszédében kiemelte: „...Nekünk hinnünk kell, hogy nemcsak múltunk, hanem jövőnk is van...” … „...jövőt úgy tudjuk biztosítani, ha elődeink példaadásából egy emberként összefogva, mindenki a maga helyén nem siránkozva, de egyéni és politikai érdekektől függetlenül, önzetlenül teszünk közösségünkért.” A márványtáblára vésett szöveg a fenti emlékművön elolvasható. Az emlékműbe beépült még két kisebb márványlap, melyekre rávésték a többi 1848-49-es szabadságharcosaink névsorát, és az emlékmű elkészítésének évét, annak tervező-kivitelezője és támogatója nevét.

MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 11.

A szarvasmarha ellése (I.) Dr. Fazakas Lajos várható ellés előtt néhány nappal a tehenet és az ellető helyet elő kell készíteni. Ha a gazdaságban nincs e célra kijelölt megfelelő, elkülönített hely, a lekötő helyet alaposan meg kell takarítani és fertőtleníteni. Erre a célra jól használható a klórmész. Megszáradás után az állásra tiszta, száraz szalmával bőségesen be kell aljazni. Elengedhetetlen a tehén előkészítése is. Folyó vízzel a csípőszöglettől hátrafelé meg kell mosni, majd fertőtlenítőoldattal a pérát, a farkot és a tehén farát is le kell mosni. Mivel az ellés időpontja egészen pontosan nem állapítható meg (a vemhesség általában 285 nap), a várható ellés időpontja körül a tehenet gondosan figyelni kell. Súlyos hiba származhat abból, ha a gazda az ellés kezdetét nem veszi észre, és az esetleges beavatkozás későn történik meg. Az ellést levezető gazdának is gondolnia kell a személyi higiéniára (kézmosás, tiszta munkaruha, célszerű a gumikesztyű használata). A közeledő ellés jelei az ellés előtt néhány nappal: a péra és környéke megduzzad (a péraajkak közül áttetsző, sárgás színû folyékony nyálka ürül), a tőgy megduzzad, az állat kitőgyel (a medenceszalagok ellazulnak, ezért a faroktő besüpped, a farok bénán lóg), a hasfal ellazul, a has leereszkedik, a horpaszok beesnek, a tehén nyugtalan, a hasa felé tekinget, gyakran rúg, ürít és vizel, lefekszik, gyorsan felkel, az étkezést félbeszakítja és újrakezdi, a testhőmérséklet 0,3-0,4 Celsius-fokkal csökken. Egyes esetekben az ellés jeleinek megjelenésétől számított egy órán belül a magzat világra jön, más esetekben az ellés e tünetek után 3-4 órára következik be. Semmi esetre sem szabad az ellés tüneteinek megjelenésekor közbelépni, hanem a tehenet 1-2 órán át hagyni kell, hogy minél jobban felkészülhessen a magzat világrahozatalára. A legtöbb tehén könnyen ellik, a gondo-

A

zó vagy szakember beavatkozása nem szükséges. A nehéz ellések megelőzése érdekében a tehenet minél többet kell járatni, nem kell bőségesen takarmányozni, hogy a bendő ne legyen túlságosan tele, így a magzat szabadabban mozoghat, és rendes fekvésbe helyezkedhet el. A magzatvíz elfolyása után a méhösszehúzódások egyre erőteljesebbek lesznek, s a magzat benyomul, beigazodik a szülőútba. Ez akkor következik be, amikor a pérarésben megjelent végtagok már nem csúsznak vissza. Ez a megnyílási időszak 3-8 órát tart. Ezután következik a kitolási időszak, amikor erősödnek a szülőfájások. A tolófájások 1-1,5 percig tartanak, és 2-3 percenként jelentkeznek. A magzat megszületéséhez általában 10-20 ilyen ismétlődésre van szükség. A magzat világra hozását a tolófájásokon kívül az összehúzódó hát- és hasizmok (hasprés) is nagymértékben elősegítik. A tehén a kitolási időszak alatt rendszerint a jobb oldalán fekszik, mert ebben a helyzetben tudja a legnagyobb nyomóerőt kifejteni. Ilyenkor semmiképp sem szabad felkelteni. Ritkán előfordul, hogy a tehén állva borjúzik. A borjak közel 98 százaléka hosszanti fejfekvésben születik, amire a láb talpfelületének talaj felé tekintéséről következtethetünk. Ellenkező esetben, az ellések

kb. 2 százalékánál, a hosszanti farfekvéskor a talpi felületével felfelé néző hátulsó csülkök jelennek meg először a pérarésben. Mind a két mód szabályosnak tekinthető, farfekvés esetén azonban a szülést siettetni kell, ha a borjú derékig a külvilágra jutott. Ellenkező esetben a köldökzsinór a csontos medencén elszorulhat, így megszűnik a magzat oxigénellátása, és a borjú megfulladhat. Azt is tudni kell, hogy a szarvasmarha csontos szülőútja az ellés lefolyása szempontjából eléggé kedvezőtlen. Ezért előfordul, hogy segítségnyújtásra van szükség. Alapvető szabály, hogy minden segítségnyújtás előtt tájékozódó vizsgálatot kell végezni, hogy mi lehet a rendellenesség oka. Ezért fertőtlenített gumikesztyűs kézzel benyúlunk a szülőútba, és próbálunk meggyőződni a következőkről: a szülőútban hol helyezkedik el a magzat, az úthoz viszonyítva milyen a magzat mérete, helyeződése, tartása, fekvése, él-e vagy sem, hány végtag található a szülőútban. Ha a vizsgálat során megállapítjuk, hogy a magzat él, a szülőútba benyomult állapotban van, normális nagyságú, szabályos helyeződésben és tartásban, akkor megengedett a (két ember erejû) segítségnyújtás. Folytatás a 12. oldalon ›

12. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. MEZŐGAZDASÁG,

› Folytatás a 11. oldalról Az ellető kötelet a kilátszó végtagok csűdízületei fölé hurkoljuk, és a tolófájásokkal, illetve a haspréssel egy időben húzzuk. A hasprés szünetében a kötelet feszesen kell tartani, hogy a magzat ne csússzon vissza. A két végtagot felváltva húzzuk mindaddig, amíg a fej át nem jut a pérarésen. A húzáskor pontosan kell követni a medence irányvonalát. Ezért az elülső végtagok és a fej megjelenéséig kissé felfelé, ezek megjelenése után a has átjutásáig vízszintesen, majd a has átjutása után negyed fordulattal el kell forgatni a magzatot, és ismét felfelé a farok felé kell húzatni. A húzás szabályai hosszanti fejfekvésben és farfekvés

ÁLLATTENYÉSZTÉS.

esetén ugyanazok. Rendellenes magzatelhelyezkedésnek számít a fejvisszahajtás (a fej a lábak között alájuk szorul) és a lábvisszamaradás. Amennyiben a húzatás nem eredményes, vagy közben valamilyen rendellenességet észlelünk, azonnal értesíteni kell az állatorvost, s a megérkezéséig mindennemű beavatkozást meg kell szüntetni. A magzat felfogására ajánlatos lepedőt vagy felfogó-ponyvát használni. A kitolási időszak üszőknél átlagosan 2-4 óráig, többször ellett teheneknél fél-két óráig tart. Az ellés utószaka a borjú megszületése után kezdődik. Ilyenkor a fájások látszólag megszűnnek, de nem sokkal később újra jelentkeznek. Ezek

az utófájások rendszerint gyengébbek, mint a szülőfájások. Hatásukra a magzatburok leválik a méh faláról, és eltávozik. Normális esetben ez az ellést követő 4-6 órán belül megy végbe. Ha ennél lényegesen hosszabb időre nyúlna, magzatburok-visszatartásról beszélünk, és szakember beavatkozása szükséges. A méh regenerálódása (involúciója) szabályos körülmények között 18-21 nap alatt befejeződik. Az involúciót kísérő jelenség a tisztulási folyamat hatodik-nyolcadik napján megjelenő és a tizennegyedik napra befejeződő ún. hüvelyfolyás. Az újravemhesüléshez rendszerint ennél több (30-40 nap) kell.

Bemutatkozik a Székelyudvarhelyi Magánerdészet Szakács Sándor, erdészetvezető Székelyudvarhelyi Magánerdészet 2008-ban alakult mint a Nyikómenti Közbirtokossági Magánerdő és Legelő tulajdonosok Szövetségének fiókszervezete. Az alakuló ülése 2008. február 15-én volt, amikor több mint 12000 hektár magánerdő tulajdonosainak küldöttei elhatározták, hogy létrehozzák a saját erdészetüket, amely az erdészeti törvények értelmében biztosítja a tagok tulajdonában levő erdők ügykezelését. A Székelyudvarhelyi Magánerdészet a 2000-ben megjelent 26-os sürgősségi kormányrendelet alapján alakult meg, amely szabályozza a társulások és alapítványok működését. A Magánerdészet mint társulás abból a célból alakult, hogy biztosítsa a tagok erdeinek erdészeti ügykezelését, és szerződés alapján erdészeti szolgáltatást végezzen a nem tagok részére, valamint szakirányítást biztosít az erdőalaphoz nem tartozó területek beerdősítésénél, új erdők létrehozásánál, értékbehelyezéseknél. A Magánerdészet legfelső szerve a Küldöttgyűlés,

A

mely megválasztja az erdészet igazgató tanácsát és az erdészetvezetőt. Az Igazgató Tanács vezeti az erdészetet, tevékenységéről évente legalább egyszer köteles beszámolni a küldöttgyűlésnek. A működéshez szükséges pénzalapokat a tulajdonosok biztosítják, az Igazgató

Tanács javaslata alapján a küldöttgyűlés jóváhagyásával. A Szakminisztérium engedélyezése után a Székelyudvarhelyi Magánerdészet mint önálló jogi személy 2008. október 15-én kezdte meg működését. A Magánerdészet szakfelügyelete az Erdőfelügyelőség hatáskörébe tartozik. Az erdők ügykezelése a tagok részére tagsági díj befizetése ellenértékében történik, a területek nagyságától és az értékbe helyezett fatömeg mennyiségétől függően, amelyet a küldöttgyűlés hagy jóvá. A 2009-es évre a tagság díj 44 lej / ha, amely magába foglalja 1 köbméter fatömeg értékbe helyezését is, az 1 köbméter feletti értékbehelyezés díja 5 lej köbméterenként. A község erdőtulajdonait a Székelyudvarhelyi Magánerdészet ügykezeli, kivéve a szentábrahámi és andrásfalvi erdőtulajdonokat. Jelenleg a Székelyudvarhelyi Magánerdészet több mint 8400 hektár erdő ügykezelését végzi 12 erdésszel, 3 főerdésszel és 3 szakirányító személyzettel, amely létszám biztosíték a jövőre, hogy a költségek csökkenjenek, ha a kezelt területek nagysága növekszik.

GYERMEKVILÁG. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 13.

Húsvéti versek Kádár Margit nyugdíjas óvónő gyűjtése alapján Ma van húsvét hajnala, A locsolás nagy napja. Jó reggelt, jó reggelt, Te szép virágszál. Meg szabad locsolni, Hogy el ne hervadjál? * Van-e kislány itt e háznál? Jó napot kívánok! Megöntözném rózsavízzel, Mint a kis virágot. Olyan szépek lesznek tőle, Mint a kis tündérek, De, ha lehet, cserébe Egy piros tojást kérek! * Hegyen-völgyön, réteken szél muzsikál édesen. Tavasz virul szerteszét, Jelzi Húsvét ünnepét. Feltámadás napja ez, A beteg is ébredez. Örül gyermek, ifjú, vén, Új erőre van remény. Üde vízzel locsolok, jó illatot árasztok, és a végén remélem, piros tojás a bérem.

Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak, De főképp a dolgozó szülők jól nevelt lányának! Elmondom én gyorsan jövetelem célját: Megöntözöm a környék legszebbik leányát. Kívánok e háznak mindenből eleget, De főképp boldogságot, egészséget, szeretetet. * Piros rózsa, szép virágszál, gyenge szélben hajladozzál! A napfényben nyiladozzál, Meglocsollak illatozzál * Húsvét másodnapján az a kívánságom: E háznak népére ezer öröm szálljon! Van e háznak rózsabokra? Nyúljék élte sok napokra! Hogy virítson, mint rózsaszál, Megöntöznél, ennyiből áll A kis kertész fáradtsága, Piros tojás a váltsága.

Itt vagyok kisleány, Nem is üres zsebbel. Van nálam valami, Legalábbis ebben… Mit rejteget zsebem? Tovább nem titkolom, Bizony a szöszke fejedet Máris meglocsolom. Búcsúzóul egy kérdésem lenne: Jut-e piros tojás a másik zsebembe? * Nyargal Pali, szedte lába, Igyenest a patikába, Zsebibe van egy nagy butykos, Tudom én, hogy miért futkos, Nagy sora van már az útnak, Rózsavíz kell a huncutnak. Vett es tüstént néhány lejért, Hej, nem adná a világért. Szaladt véle, ahogy tudott, Egy kiskapun békopogott. Ahogy Kati kinyitotta, Ott öntözte, ahol érte, Piros tojást kapott érte.

Tamásiné Páll Berta elszármazott gagyi lakos versei; Beküldte: Bán Magdolna nyugalmazott óvónő, Gagy

Tojásfestő Harminc darab tojást egy edénybe tettem, Az edény aljára tiszta gézt helyeztem Lassú tűznél főztem, nehogy megrepedjen, S öntözőim előtt ezért szégyenkezzem. Ha langyosra lehűlt, minél vizesebben Egy-két herelevél díszítést tettem. Szorosan kötöttem selyemharisnyába, Így tettem a tojást a festékes tálba.

Azután kiraktam puha terítőre, lefele a kötést, díszítést föjjebre. Kisolló hegyével elvágtam a kötését, szalonna bőrével kentem rá a fényét. Lapos tálra raktam, hímzett terítőre, Nekem alig maradt egy-kettő belőle!

Húsvéti vers Friss forrás vizéből töltök üvegembe. Szagos rózsavízre pénzem honnan lenne? Édesapám „somer“,

anyám alig keres, A versmondó legény hímes tojást szerez.

Találós kérdés Piros-tojásfestőt oldjatok egy tálban, zöldet is oldjatok ennek arányában. A főtt, meleg tojást ebbe helyezzétek, s hogyha már szép piros, a zöldbe tegyétek. A tojást középen hagyjátok fehéren. Hány színű a tojás ? – mondjátok meg nékem.

14. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. TESTVÉRTELEPÜLÉS.

Ladánybene története (2.) Szász József Albert, alpolgármester falu határában a Kiskunsági Nemzeti Park által védett területen számos ritka növényt találhatunk. Minden év augusztusának első hétvégéjén falu napot tartunk, ahol műsorral, illetve utcabállal szórakoztatjuk az idelátogatókat. A falunap keretében képzőművészeti kiállítások kerülnek megrendezésre. Ezen az eseményen lép fel a faluról nevet kapó Ladánybene 27 zenekar. Ladánybene mezőgazdasági település, jelentéktelen iparral. 1989 után a földeket felosztották a gazdák között, de jelentős a parlag, és kihasználatlanok a volt szövetkezeti tulajdonok. A föld gyenge minőségű homokos talaj, amelynek négytizede szántó, 30 %-os az erdő aránya, 15 % gyep és alig 4 % a munkaigényes kert-gyümölcsös-szőlő terület aránya. A faluban több mint 750 egyénileg gazdálkodó háztartás van, de a félszázat sem éri el a főfoglalkozású gazdálkodók száma. A művelt földterület 64 %-a szántó, egytized körüli a gyep és az erdő aránya is, és meghaladja a 6 %-ot a munkaigényes kert- gyümölcsös-szőlő részesedése. A juhtenyésztésen kívül nem jelentős az állattartás. Egy gazdaságra számítva mindössze 73 m2 öntözhető terület esik, és nem jelentős a primőrtermelés sem. E községet is érinti a Duna-Tisza közi vízhiány, így csökkent a kukorica és a zöldségtermelés. A településen 9 jogi személyiségű – közülük 5 ipari jellegű – vállalkozás van, de csak 2 olyan, ahol 10 főnél több a foglalkoztatott. Összesen 100 egyéni vállalkozás működik a faluban. A településen lakó népesség 43 %a aktív, az aktív keresők mintegy 90 %a fizikai foglalkozású, utóbbiak hattizede az iparban és a mezőgazdaságban dolgozott. Az aktív keresők négytizede 19 évesnél fiatalabb, fele pedig legalább középfokú végzettségű. A munkanélküliségi ráta 10-12 % körül van. A község-

A

ben bölcsőde nem, de óvoda és általános iskola működik. A községben 722 villamos energiát és 273 vezetékes gázt fogyasztó háztartás van, a lakások közel felében nyílik valamilyen mód közüzemi hálózatból való víznyerésre, közcsatorna-hálózat kiépítse az idei év tervei között szerepel. A falu ez évi tervei között szerepel a tanyák villamos hálózatának felújítása. Befektetőkre vár a volt Rákóczi Szakszövetkezet gazdasági telepe. Az

ingatlanpiac közepes, a telekárak 150200 Ft/m2, a lakások átlagos forgalmi értéke 40-60 ezer Ft/m2 körül mozog. A helyi ingatlanpiacra nem jellemző a bérbeadás. A helyi adók (iparűzési, súly) a törvény által megengedett legkisebb mértékben kerültek megállapításra. A település 4072 hektáron terül el, ebből 96 ha a belterület. Ladánybenén 1 háziorvos teljesít szolgálatot, valamint már évek óta működik a fogorvosi és a védőnői szakellátás.

ÉLETMÓD, MAGAZIN. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 15.

Étkek a Gagy mentéről Buzogány Margit (Gagy)

Szentábrahámi galuska Szitált puliszkalisztet, grízt és finomlisztet körülbelül egyenlő mennyiségben használunk fel, só, tojás, kevés zsiradék kell még hozzá. Összekeverjük puha tésztának, hogy gombócokat lehessen formálni belőle, sós vízben kifőzzük, cukros pirított grízbe forgatjuk, mint a szilvásgombócot. Kanállal is tehetjük a fövő vízbe – akkorára formáljuk, mint egy-egy kisebb szilvásgombócot.

Komlóleves A zsenge, apróra (2-3 centis darabokra) tördelt komlót jól megmossuk. A fövő sós vízbe apróra vágott hagymát teszünk, majd beletesszük a komlót. Amikor megfőtt, ízlés szerint savanyítjuk, eresztéket teszünk bele. Hogy színe legyen, paprikás zsírt teszünk a tetejére, tejet, vagy pedig tejfölet – utóbbit felszolgáláskor.

Komlós fuszulykaleves Kora tavasszal készítjük, amíg a zsenge komló el nem fásul. A fövő vízbe apróra vágott hagymát (egy kisebbet) teszünk, de lehet úgy is, hogy a hagymát nem vágjuk meg, hanem miután megfőtt, egészben kivesszük. Beletesszük a szemes paszulyt, megsózzuk. A levesbe húst is tehetünk: tiszta disznóhúst, vagyis színhúst vagy csontot, disznóbőrt, hanem kevés zsiradékot teszünk a levesbe a paszullyal együtt. Amikor mindez puhára főtt, savanyítjuk. Végül lehet rántást tenni hozzá, vagy pedig csak eresztékkel készíteni. Aki rántással készíti, ekkor teszi bele a komlót, mivel a zsenge komló hamar megfő, de tehet hozzá kevés eresztéket is vagy tejfölt. Tálaláskor tejfölet is tehetünk hozzá. Ha a komló helyett csipetkét szaggatunk a levesbe, azt csipetkés fuszulykalevesnek hívjuk.

Agyleves Disznóvágáskor főzzük. Friss húsból apró kockákat vágunk, a fövő vízbe

nagyon apróra vágott hagymát teszünk, nagyon kevés sóval. Beletesszük a húskockákat. Közben a friss húsból őrölünk, sózzuk, borsozzuk, a hús mennyiségétől függően teszünk hozzá nyers tojást (fehérjével együtt), kevés rizset, és gombócokat gyúrunk – de ha előre megfőzött rizset teszünk bele, a gombóc simább. Amikor a húskockák már majdnem puhára főttek, beletesszük a gombócokat és tovább főzzük. Amikor feljön a gombóc a fövő víz tetejére, akkor savanyítjuk káposztalével, ízlés szerint. A levesbe eresztéket készítünk, összelobbantjuk, és beletesszük a hártyájától megtisztított, feldarabolt disznóagyat, ami nagyon hamar megfő. Az apróra reszelt tormát picit pirítjuk, hogy puhuljon és a csípősségéből veszítsen, beletesszük a levesbe a tálalás előtt nem sokkal, hogy az ízek olvadjanak össze. Tálaláskor tejfölet tehetünk hozzá. Aki sűrűbben szereti a levest, rizset tehet hozzá – akár főtt rizzsel is lehet sűrűsíteni.

Húsvéti tréfás kérdések Kádár Margit nyugalmazott óvónő

1. Melyik tyúk tojja a Kinder-tojást ? / A kindermagos tyúk / 2. Egy kis hordóban kétszínű bor van: sárga és fehér. Mi az? 3. Kicsi fehér házikó, benne sárga kiscsikó, széttörött a házikó, kiugrott a kiscsikó. Mi az?

4. Van egy hordóm, ha eltörik, nincs oly kádár, aki összerakja. Mi az? 5. Ha feldobják fehér, ha leesik sárga. Mi az? 6. Téli éléskamra, se ajtaja, se ablaka. Mi az?

16. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. ÉLETMÓD,

MAGAZIN.

Gondolatok a tojásfestésről Kádár Margit, nyugalmazott óvónő, Szentábrahám úsvét a természet újraébredésének ideje, a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Ekkor Jézus feltámadását ünnepeljük. Minden vallásos ünnephez általában számtalan szokás fűződik. A Húsvét jellegzetes szimbóluma a piros tojás. A locsolóknak a lányok piros vagy hímes tojást adnak. A tojásfestésnek rendkívül sokféle módszere – fajtája ismeretes. Eredetileg csak pirosat festettek, ami Jézus kiontott vérére emlékeztet. A piros szín a szeretet és szerelem szimbóluma. Idővel más színeket is alkalmaztak a tojásfestésben, így lett tarka a piros tojás. Magyar vidékeken napjainkban is kedveltebbek az egy színnel festett tojások (írott tojások is). A legegyszerűbb és higiénikus tojásfestő anyag a vörös hagymahéj. Számomra a húsvétra való készülődés már ősszel kezdődik, amikor a kertben termett hagymát kiszedem, s az egyébként szemétnek számító egészséges száraz hagymaleveleket félre teszem egy tasakba.

H

A tél folyamán valahányszor hagymát használok, a száraz leveleket mindig félreteszem, nem égetem el. Húsvét előtt kicsit átmosom, majd fövő vízbe teszem, s ebbe rakom bele a megmosott, főleg világos, lehetőleg fehér héjú tojásokat. Ezeket előzőleg megmosom langyos vízben (nem mosogató szerrel). A hagymalében a tojás megfő, s egyúttal szép

Áldott, kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kívánunk Szentábrahám község Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa nevében községünk minden lakójának! Barabás Zsigmond, polgármester

Szász József Albert,

vörösbarna színű lesz. Még langyosan megrajzolom a tojásokat sósavba mártott tollheggyel, s egy-egy motívum elkészülte után jól kicsavart, nedves rongydarabbal letörlöm, így előtűnik a rajz, mivel a sósav lemarja a festéket. Ha elkészült az összes írott tojás, pici szalonnabőr darabkával bedörzsölöm, így csillogó színe lesz. A vegyileg (üzleti színezékkel) festett tojást is ugyanígy meg lehet rajzolni, de vigyázzunk, hogy előtte nehogy zsír kerüljön a tojásra. Gyermekkoromban a megfestett tojásra üvegdarabkákkal karcoltunk mintákat, ami elég nehézkes munka volt. Vidékünkön sokan növényi leveleket helyeznek a megmosott nyers tojásra, majd harisnyadarabkába csomagolják, jó szorosan, s ezután teszik a hagymalébe vagy festékbe, hogy ott megfőjön, és egyúttal megfestődjön. A hímes tojás készítés másik módja az előre megmosott – megfőzött tojást írókával (resice) megrajzolják. Ez esetben a meleg viasz rátapad a tojásra, majd festékbe helyezik, utána letörlik a viaszt, s előtűnik a szép minta.

alpolgármester

Jó munkát, kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek!