TARTALOM ÖNKORMÁNYZAT ÓVODA, ISKOLA FALUTÖRTÉNET MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS KULTURÁLIS KALAUZ EGYHÁZI ÉLET EGÉSZSÉGÜGY, ÉLETMÓD TESTVÉRTELEPÜLÉS CIVIL FÓRUM
2 5 6 7 8 10 13 14 15
A székelypálfalvi katolikus templom
2|
ÖNKORMÁNYZAT
Kecset megújulása Kecset az utóbbi időben megpezsdült. Farkaslaka és Szentlélek nyomába lépve, amely falvakban az utóbbi időben az önkéntes munka ismét életre kapott, Kecseten is gondoltak egy merészet. Látva a Gada patakának medrét, az iskolaudvart, a falut, a falu egy pár lakosa arra gondolt, hogy valamit tenni kell. Éppen kapóra jött a Megyei Tanács által kiírt természetvédelmi pályázat, amelyet Széles Csaba tanácsos segítségével hamar össze is állítottak „Tiszta falu, a jövőnkért” címmel, és be is nyújtották. A pályázatot sikeresnek minősítették, és elkezdődtek az előkészületek. Június 20-án mintegy 38 felnőtt és számos gyerek gyűlt össze annak érdekében, hogy a környezetüket
szebbé, biztonságosabbá változtassák. Az érdekessége annak a napnak, hogy ugyanaznap kezdődött el a ravatalozó alapozása is, amelyen mintegy 25- ön vettek részt. A falu órák alatt szépült, változott. Facsemetéket ültettek az út mellett és a Gada patak mentén, a központban mintegy 250 folyóméteren, illetve az iskola udvarában is. Ugyanakkor a medret és a partot is kitakarították a gyerekek nagy örömére, hiszen ők is részt vettek a munkában. Így egyszerre tanulhatták meg a felnőttekkel, hogy vigyázni kell környezetünkre, gondozni és ápolni kell azt a helyet, ahol élünk, ahol lakunk. A résztvevők a végén koccintottak egyet a megtett munka örömére. Megfogadták, hogy most már jobban
ügyelnek környezetükre, illetve, annak érdekében, hogy tiszta, ápolt legyen a falujuk, a jövőben is megismétlik ezt a napot. Albert Mátyás polgármesterrel együtt örvendtek az eredményes napnak, jó volt látni és megtapasztalni, hogy manapság is léteznek még olyan emberek, akiket érdekel a saját környezetük, akik képesek áldozni ezért, és ha egy kis biztatást is kapnak, mint jelen esetben, és kézben fogja valaki a dolgokat, mint Széles Csaba tanácsos, az új falufelelős, Pál Sándor, és a Kecsetért Egyesület, akkor csodára is képesek. Hiszen ez az együttműködés egy kisebb csoda volt. Köszönjük Kecset! Sarkadi Zoltán Gábor
Anyakönyvvezetői hírek Születések júniusban: Tófalvi Domokos – Nyikómalomfalva Isztolyka Éva – Firtosváralja Hadnagy Zsuzsa– Nikoletta – Székelyszentlélek Varga Attila – Kisfalud Ambrus Bernadett – Farkaslaka Albert Eszter- Barbara – Farkaslaka László Eszter – Nyikómalomfalva Tóth Sarolta – Székelyszentlélek Orbán Anett – Farkaslaka Isten éltesse őket!!
Házasságkötések: Májusban: Kiadja: Farkaslaka község Polgármesteri Hivatala Felelős kiadó: Albert Mátyás polgármester Szerkesztőség címe: 537165, Farkaslaka, Fő út 566. szám., Telefon: 0266-248212 Nyomdai előkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft.
Farkas Árpád, Nyikómalomfalva – Magyari Tünde, Nyikómalomfalva Bálint Albert, Székelykeresztúr – Végh Aranka, Farkaslaka Márton István, Farkaslaka – Magyari Emőke, Székelyudvarhely Júniusban: Orbán László, Farkaslaka – Simó Rita, Farkaslaka Fancsali Sándor, Székelyszentlélek – Péter Orsolya, Ülke Cseke Gyula- István, Farkaslaka – Berszán Annamária, Farkaslaka Bakk Sándor, Kecset – Koszta Rózália, Kecset
Július 16-ig: Bálint László, Firtosváralja – Pupaza Mihaela, Agnita (Bv) Székely Gyula, Szentegyháza – Hadnagy Beáta, Székelyszentlélek Sinka Levente, Nyikómalomfalva – Király Annamária, Nyikómalomfalva Az Úr kegyelme és áldása legyen Rajtuk! Elhalálozás: Júniusban: egy sem Július 16-ig: 3 Györgydeák Edit
ROVATSZERKESZTŐK: Önkormányzat: Albert Mátyás, Kovács Lehel | Óvoda, Iskola: Mihály Edit, Hadnagy Jolán Falutörténet: Jakab Rozália, Balázsi Dénes | Mezőgazdaság, Állattenyésztés: Hilbel Ferenc, Székely Csaba Kulturális kalauz: Major Magda, Sarkadi Zoltán Gábor | Egyházi élet: Bakos Árpád, Solymosi Alpár Egészségügy, Életmód: dr. Váradi István | Testvértelepülés: Miklós László | Civil fórum: Jakab Ferenc
ÖNKORMÁNYZAT |
3
Amióta új szelek fújnak a Felső-Nyikó mentén Amióta új szelek fújnak a Felső-Nyikó mentén azóta új vezetői arcok tűntek fel az otthonaik környékét széppé és lakájossá tenni akaró lakosság élén. Az eltelt egy év ugyan nem sok, de máris megmutatkozik az eredménye annak, hogy az emberekben van kezdeményező készség és cselekvő akarat arra, hogy rendbe tegyék háztájaikat és lakótelepeiket, csak vezetői bölcsesség kellett hozzá, engedni kellett, lehetővé kellett tenni az alulról jövő kezdeményezés kibontakozását. Az új önkormányzat érdeme, hogy felismerte ezt, és zöld utat adott ennek a gondolkodásnak a község egész területén. Ma már elmondhatjuk, hogy nemcsak a községi központban, de a többi falvakban is történtek említésre méltó dolgok, hogy elindult a szép és rendezett települést teremtő szellem. Szentléleken az agilis ifjú Geréb Péter falubíró állt a rendteremtő lendületű fiatalok és a vállalkozók élére. A nagyszámú önkéntes jelentkezőből egy tizenöt tagú falutanács (utcafelelősök stb.) vette a kezébe a közmunkák és munkálatok terhei elosztásának és megszervezésének ügyét. Több százezerre rúg a közmunkák összértéke. Felsorolhatnám a megjavított közhidakat és átereszeket, az ivóvízhálózat javítását, a Nyikó szabályozási munkálatait, a patak medrébe behajló fák eltávolítását, a falu összes
utcáinak megkövezését és lehengereltetését, a sáncok szabályozását és kiásását, a telkek utcai kerítéseinek rendbetételét és felújítását, a Kultúrotthon környékének rendbetételét, az iskola körüli sáncok kiásását és díszfákkal való beültetését, a plébánia és a régi iskola, a múzeum kerítésének kicserélését. Mindez a lakosság pénzével és munkájával, valamint a Polgármesteri Hivatal jelentős költségfedezésével és jóváhagyásával történt. Aki régóta nem járt haza, rá sem ismer szülőfalujára. Mi itthoniak elmondjuk nekik, hogy ez a kellemes falukép, ami megközelíti a kor követelményeit, a köz-
ség új vezetőségének, a szentléleki falubírónak és a vezetőiben bízó lakosság összefogásának köszönhető. Bebizonyosodott, hogy az emberek készek áldozatot hozni, ha tudják, hogy az a köz javát szolgálja, s nem „nyúlják le” az összeadott vagy kapott támogatásokat a csak magukat szerető kapzsi kezek. Ez a kölcsönös bizalom, amely kialakult a vezetők és a lakosság között, lesz a garancia arra, hogy a szép rendet és a törvényességet megőrizzük a község lakói javára. Balázsi Dénes, nyugdíjas tanár, Szentlélek
Felhívás Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a kánikula időszakában – augusztus, szeptember – szigorúan tilos a külterületeken szalmát, gazt, száraz ágat égetni!!! A Megyei Tűzoltóság és a Környezetvédelmi Hatóságok ellenőrzést végeznek, és a tettesek 1000 – 2500 lej büntetésben részesülnek. Felkérjük a lakosságot továbbá, hogy tartsák be szigorúan a TŰZMEGELŐZÉSI SZABÁLYOKAT, a katasztrófák megelőzése érdekében. Farkaslaka, 2009. július 15.
4|
ÖNKORMÁNYZAT
Közös munkánk eredményei Farkaslaka község településein Feladatomnak és kötelességemnek tartom Önökkel megosztani, hogy hónapról hónapra, negyedévről-negyedévre, fokozatosan, egymást segítve, egyes személyek részéről időt, fáradságot és anyagiakat sem kímélve, mennyi mindent képesek vagyunk létrehozni, megvalósítani. Nagy dolgokat nehéz létrehozni, de ahogy a mondás tartja és bizonyítja, aki a kicsit nem becsüli, a sokat nem érdemli. Együtt azonban több mindent meg tudunk valósítani, amit majd jobban meg is fogunk becsülni. Szerencsére minden településen vannak jóindulatú, segítőkész emberek, akiknek meglátásaik és odaadó munkájuk révén igyekszik mindenki a feladatokból kivenni a maga részét. Vannak, akik még túl is teljesítnek, de a jó példa legyen ragadós gondolatával talán még azok is segítenek, akiket idáig nem érdekelt semmi, mivelhogy reményt vesztettként élték eddigi életüket. A nyár folyamán falvainkban a következő munkálatok kezdődtek el, illetve valósultak meg:
Bogárfalva – A DN 13A országút felőli DC 25-ös út a Baknya tetőtől Bogárfalváig vezető szakaszának a gréderezése, kavicsozása és hengerelése, Magyari István bogárfalvi vállalkozó és a Viadukt Kft tulajdonosa, Péter Attilának a hozzájárulásával – A focipálya létrehozása és füvesíté-
se a Gordon Prod Kft tulajdonosainak, Magyari Árpád és Péter János, valamint a Bogárfalvi Közbirtokosság anyagi támogatásával – A Bogárfalvi iskola épületében egy tanterem felújítása, betonozás és padolás az óvodások részére
Székelyszentlélek – A Nyikó medrének rendezése, partjának megerősítése – A tájház és az óvoda körüli kerítés teljes kicserélése – Az egyház körüli kerítés teljes kicserélése
Malomfalva – A konyha és a kultúrotthon szennyvízvezetékének rácsatlakozása a gerincvezetékre – A kultúrotthon támogatása 20 db. paddal, amelyeket a helybéliek készítettek
Kisfalud – Az 577/1997 Kormányhatározat által 230.000 lej ( régi értékben 2,3 milliárd lej) pénzösszeget kaptunk célirányosan Kisfalud és Kecset alsó fele vízhálózatának a kicserélésére. Ezek a munkálatok rövid időn belül elkezdődnek.
Kecset – A patak medrének a kitakarítása – csemeték és tuják ültetése
– Elkezdődött a ravatalozó építése, amely a lakosság adományai és a vállalkozó szellemű fiatalok hétvégi segítségével történik.
Pálfalva – Június 20-án elkezdődött a kultúrotthon teljes felújítása, vagyis a tetőzet, járda, lépcső, ajtók-ablakok kicserélése, külső és belső munkálatok elvégzése.
Farkaslaka – Átereszek létrehozása és a sáncok kitakarítása, rendbetétele: Hadnagyok utcája –1 áteresz, Simó-hegye – 2 áteresz, Virág utca – 2 áteresz, Temető utca belső fele – 1 áteresz, Kovácsok utcája – 1 áteresz, Nagykert – 3 áteresz – A Vízügy által munkálatok folytak a Kultúrotthon környéken – a Nyikó és a patakmeder mélyítése – Az orvosi rendelő belső felújítása, amelynek munkálatait a Hivatal alkalmazottjai végzik Fancsali Dénes, Hadnagy Győző, Solymosi Zoltán, Fancsali Menyhárt – Két orvosi kabinet-kezelő és fogorvosi rendelő javítása: folyosó meszelése, WC és mosdók létrehozása és a csempék újrarakása
Szencsed – Az út javítása Demény Attila válallkozó által. Köszönet érte. Albert Mátyás, polgármester
Bálint Lajos tűzkárosult családjának megsegítésére a Polgármesteri Hivatal gyűjtést szervezett a tanácsosok és a község lakosságával közösen. A gyűjtési akció során összesen 12.228 lej gyűlt össze. Az adományokat a községhez tartozó falvak és Farkaslaka részéről a Tanácsos urak, a Hivatal munkatársai és a falufelelősök gyűjtötték össze. Váralja 3500, Pálfalva 1797, Kecset 790, Bogárfalva 585, Malomfalva 529, Szentlélek 407, Farkaslaka pedig 4620 lejjel járult hozzá a károsultak megsegítéséhez. Az adományt a Polgármester úr, Alpolgármester úr és a Tanácsos urak adták át.
ÓVODA, ISKOLA |
5
Óvodától iskoláig A farkaslaki óvodában 2009. június 11.én, csütörtökön búcsúztak az előkészítő csoportosok az óvodától. Az ünnepélyt a kultúrotthonban tartottuk, amitől egy kicsit ünnepélyesebb lett a hangulat, és a gyerekeknek is nagy élményt jelentett. Változatos műsorral készültünk az utolsó közös szereplésre. Előadásra került két mesejáték : A táncoló királykisasszonyok és A táncos bárány, valamint néptánc, versek és dalok. Sajnos a rossz idő miatt nem jöhettek el a kis- és közép-csoportosok, de nagy örömünkre a nagycsoport megérkezett, és verssel, dallal elbúcsúztatták az iskolába indulókat teljessé téve ezzel a műsort. Úgy érzem, ez az előadás méltó befejezése volt az együtt töltött 3 év munkájának. Sajnálom, hogy most mennek el, amikor már ilyen ügyesek, okosak…de ez az élet rendje, és az óvodának az a dolga, hogy gyökeret adjon ,aztán szárnyakat . Idén 20 óvodás
intett búcsút a megszokott, megszeretett óvodai életnek, a mesék, játékok és dalok birodalmának, ahol a tudást, a tapasztalatot játék által szerezhették, a szorongásaikat, félelmeiket feloldotta a játék, a dal, és ahol szintén játék által igazi közösséggé váltak. Ősztől egy teljesen új világgal ismerkednek meg, ahol a játék helyét felváltja a tanulás, a
gondtalanságot a kitartó, komoly munka. Nagy lépés ez egy gyerek életében, de ha kellő felkészültséggel rendelkezik, könnyebben beilleszkedik az iskolai életbe. Ez a feladat az óvodára hárul. 4 éven keresztül fejlesztjük a finommozgásokhoz szükséges izmokat, a beszédet, a logikus gondolkodást, a kitartó figyelmet, a megfigyelőképességet, a kíváncsiságot, a tudásvágyat, a szocializációs tulajdonságokat, mint pl. a beilleszkedési képességeket, a közösség elfogadását, a viselkedési normák betartását stb. Merem remélni, hogy mind a 20 iskolába induló gyereket sikerült kellőképpen felkészíteni, és megállják a helyüket majd az iskolában. Kívánom, hogy sok jó jeggyel sikeresen folytassák az iskolai munkájukat, a szülőknek pedig sok türelmet és kitartást! Ágoston Judit, óvónő, Farkaslaka
6|
FALUTÖRTÉNET
Székelypálfalva rövid története „Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk, s a föld, amelyen élünk és meghalunk”. Tamási Áron „Dombon ülő Pálfalva” a Szilos lábánál, kb. 850 m tengerszint feletti magasságban, Székelyudvarhelytől 18, Korondtól 8, Farkaslakától 6 km-re van. A Felső-Nyikó mente legmagasabban fekvő hegyvidéki települése. A 136 B megyei úton közelíthető meg. A helyi szájhagyomány úgy tartja, hogy egy Pál nevű kecskepásztor telepedett meg elsőként a Szilos oldalában, tőle kapta volna nevét a falu. A –falva utótagú nevek keletkezését a nyelvészek a XIII. századra teszik. Első okiratos említése az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben történt. 1334-ben önálló egyházzal bíró templomos hely volt, papja neve Balázs, és egy banális adót fizetett. Akkori lakói lófők, szabad székelyek és darabontok voltak, akik főleg földműveléssel és állattartással foglalkoztak, de értettek a fametszéshez és a szalmazsúp kötéséhez is. Fából túrós borítót, sótartót, dézsát, fakanalat, fatálat, fejőszéket, kupát, sótörőt metszettek. Ezért csúfolják a pálfalviakat ,,borítósoknak”. 1455-1462 között egy Váraljával folytatott birtokper kapcsán említik a falut a törvényszéki jegyzőkönyvek, majd 1560tól 25 éven keresztül Kecsettel pereskedtek a dömöslaki erdőért. A szabadságjogaikért János Zsigmond király ellen lázadó székelyek 1562-ben az udvarhelyi réten fővezérükké választották Pálfalvi Nagy György kapitányt, aki idevalósi volt. Rajta kívül sokan részt vettek a lázadásban. Az 1500-as évek közepén a falu fele áttért az unitárius hitre. A Kápolnakapu dűlőnél található kápolnát a katolikus és unitárius hívek közösen használták, amíg 1661-ben a vidéken dúló tatárok le nem rombolták. Ellenreformációkor fokozatosan visszatértek régi hitükre. A mai templomot 1764-1775 között építették későbarokkklasszicista stílusban. A régi templomból megmaradt egy gótikus ajtószemöldök, egy kehelytartó ablak, a szenteltvíz tartó
keresztelőmedence és néhány öreg kő virágtartó a templom előtt. Az 1602. augusztus 11-én készült Basta-féle jegyzék nyolc lófőt, egy darabontot és négy szabad székelyt sorol föl Pálfalván. Az 1635-ös lustrában már 30 lófőt számlálnak A történelem eseményei nem múltak el nyomtalanul a falu népe felett. Ott voltak a kuruc harcokban is. Az 1848-as magyar szabadságharcban összesen 16 huszár vett részt, közülük heten a csatatéren estek el. 1859ben öt pálfalvi harcolt Napóleon ellen Königratznál. Az 1880-81-es évszám két helyre van felvésve a faluban, a Nagyválunál és a templomnál, mert ekkor építették a kőfalat olasz foglyok a korondi út mentén. Kőfal készült a Nagyút alá, a faluháza alá és a templom elé. Mai arculatát akkor nyerte el az új faluközpont. 1894-96 között, a honfoglalás ezer éves évfordulójára ültették a Szilos oldalába a mai fenyőerdőt Illyés Péter bíró irányításával. Az I. világháborúban 140-en vettek részt, ebből 36-an haltak hősi halált. 1916 őszén románok dúltak a faluban, 1919 őszén oroszok is jártak itt. A falu összes jelenleg használt középülete a két világháború között épült: 1926-ban a faluháza, 1929-ben az új egyházi iskola, a tejcsarnok és a hitelszövetkezet, 1942-ben az új jegyzőség, a mai iskola. Megszervezték a Hangya szövetkezetet, a tej értékesítését, gyümölcsfa nemesítésbe fogtak. A II. világháborúban tizenegyen odavesztek, sokan keserves
éveket töltöttek Szibériában, orosz hadifogságban. A háború utáni kommunista rendszer megváltoztatta a falu erkölcsi arculatát. 1956-ban meghurcolták a tehetősebbeket. 1963-ban létrehozták erőszakkal a kollektív gazdaságot. A földeket elvették azoktól, akik évszázadokon keresztül művelték. Elmentek a faluból a fiatalok. Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Kolozsvár, Brassó gyáraiban és panellakásaiban kerestek és találtak maguknak életteret. A falu egyre jobban elnéptelenedett, megszűnt az V-VIII osztály, ma már egyetlen osztatlan I-IV osztályt tanít egy tanító. Napjainkban a fiatalok egy része a környező településeken dolgozik, mások itthon tehénfarmot hoztak létre. Ma a falu telkeinek száma 158, a lakóké 222. Pálfalva 1968-ig önálló község volt, azóta közigazgatásilag Farkaslakához tartozik, tanyáit pedig Korondhoz és Farkaslakához csatolták. Félreeső, elszigetelt székely falu. A székely előnevet a falu 1913-tól használja. Az 1989-es változások után a földek részben visszakerültek az egykori tulajdonosok leszármazottainak birtokába, de legtöbben nem tudnak mit kezdeni vele. Talán az a néhány fiatal gazda fogja megváltoztatni a jövőt, aki birtokán tehénfarmot hozott létre?! Vagy a faluturizmus a megoldás? Lőrincz Józsefné Nagy Ilona, tanárnő
MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS |
7
Tájékoztató a Fehérnyikó Közbirtokosság és a Tilalmas Társulat Vezetőtanácsa részéről A májusi rendkívüli Közgyűlésen új Vezetőtanácsot választott mindkét társulás. A választások célja az adminisztrációs költségek csökkentése volt, amelynek eredményeképpen, kevés eltéréssel, ugyanazok a személyek választódtak mindkét tulajdonossági forma Vezetőtanácsába, valamint az Ellenőrző Bizottságba is. A Közbirtokosság Vezetőtanácsába a következő személyek kerültek: FANCSALI ERNŐ – elnök JAKAB ANDRÁS – alelnök FANCSALI GYŐZŐ – titkár MAGYARI KÁLMÁN – pénztáros DÉNES ANDRÁS – erdőgazda. A Közbirtokosság Ellenőrző Bizottságának tagjai: TAMÁS LÁSZLÓ – elnök TAMÁS LÁZÁR – bizottsági tag FANCSALI ISTVÁN – bizottsági tag. A Magánerdő Tulajdonosok Társulata Vezetőtanácsának tagjai:
JAKAB LAJOS – bizottsági tag. Jelenleg a Vezetőtanács bérezés nélkül tevékenykedik. A májusi Közgyűlés határozata szerint a bérezéseket a következő Közgyűlésen szavazzák meg, amelyet augusztusra terveztünk, és két alkalmazottra vonatkozik. A Vezetőtanács többi tagja, a kifejtett tevékenység szerint, napi díjat fog kapni, amelyet ugyancsak a Közgyűlés fog meghatározni. Céljaink közé tartozik: – a tagság bizalmának a visszaszerzése – a problémás tulajdonjogok tisztázása – egységes farészesedés mindkét tulajdonossági forma keretében – ellenőrizett fakitermelés – az eladásra szánt famennyiség értékesítése a helyi lakosság körében – a legelők célszerűbb gazdálkodása.
Észrevételként, az átadás alatt felmerülő problémák közül megemlítjük: – indokolatlan kifizetések különböző célokra – a részfa értékesítése a Közbirtokosság valamint a Tilalmas Társulat rovására. Az augusztus második felére tervezett Közgyűlésen részletes beszámolót fogunk tartani az átadásról. A fogadónap továbbra is a hétfőn lesz 19-20 óra között. Amennyiben a szükség megköveteli, az igényeknek megfelelően, változtatunk rajta. A programtól eltérően, bármikor bizalommal forduljanak a Vezetőtanács tagjaihoz a jó együttműködés érdekében. A Vezetőtanács
Természeti értékeink – közösségünk jövője! A CIVITAS Alapítvány 1992 óta támogatja a helyi és regionális szerveződéseket, fejlesztéseket. Most egy norvég támogatással újabb helyi színtű közösségi és gazdasági fejlesztést szeretnénk elindítani udvarhelyszéki falvainkban. Kezdeményezésünk cél-
FANCSALI ERNŐ – elnök DÉNES ISTVÁN – alelnök FANCSALI GYŐZŐ – titkár MAGYARI KÁLMÁN – pénztáros DÉNES ANDRÁS – erdőgazda.
ja felkarolni a gazdákat és kistermelőket, példát mutatni és segítséget nyújtatni nekik abban, hogy a természeti kincseink értékesítésével fenntarthassák közösségeinket, a tájat és helyben biztosítva legyen a megélhetésük. Olyan közösségeket keresünk, akik velünk együtt a régi gyümölcsfajtákat szeretnék megmenteni, újra telepíteni, termését helyben feldolgozni, és udvarhelyszéki termékként értékesíteni. Az alapítvány biztosítja az ehhez szükséges képzéseket. Ugyanakkor a feldolgozásban és értékesí-
A Magánerdő Tulajdonosok Társulata Ellenőrző Bizottságának tagjai:
tésben is nagy szerepet vállalunk fel. Ha Ön is szívügyének tekinti e kezdeményezést, csatlakozzon hozzánk! Elérhetőségünk: CIVITAS Alapítvány, 535600 – Székelyudvarhely, Bethlen Gábor út 43. szám, Har-
TAMÁS LÁSZLÓ – elnök TAMÁS LÁZÁR – bizottsági tag
gita megye. Telefonszámunk: 0266-218481.
8|
K U LT U R Á L I S K A L A U Z
Tapossuk együtt az utat lélektől lélekig! Szülő – szülőföld – szülőfalu, bölcső – bölcsőhely nyelvünk csodálatos szavai, melyek ott zsongnak lelkemben, és naponta meghatározzák életemet. Innen indulok, ide térek vissza letenni a nehézségeket, gondokat és feltöltődni új erővel.Szülőfalum Kecset, a község kicsi falvai közé tartozik. Felülnézetből leginkább egy nagy gyümölcsöshöz hasonlít, ezért a néprajzkutatók szerint „Vackorország“ részét képezi. A lakosság felekezetileg két részre tagolódik: a többség református, de szép számmal vannak római katolikusok, akik egy csodálatos kápolnát mondhatnak magukénak. Egykor a falu kulturális élete egy virágzó fához hasonlított. Az idő múlásával egyre több rajta a száraz ág, lassan kiszáradni látszik. Ha az idősebbeket kérdezzük, elmondják, hogy fiatalkorukban nem így volt. Pillant-
sunk be egy kicsit az akkori kecseti életbe. A többség akkor is növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozott, mint most. A közösség írott és íratlan szabályainak engedelmeskedve, azokat betartva természet közelben éltek az emberek, végezve mindennapi munkájukat. Mégis akadt idejük táncolni, a jeles napokat megünnepelni, színdarabokat tanulni még akkor is, ha hajnalban kaszálni kellett. A közösség meghatározó volt az egyén életében, elkísérte a bölcsőtől a koporsóig. Közösségbe született és közösség vette körül utolsó óraiban is. Együtt mulattak, együtt táncoltak, együtt sírtak, együtt nevettek. A tánc kapcsán meg kell említenem a Kaláka tánccsoportot, mely előadásaival, témás táncaival Budapestre is eljutott. A táncosokat Kiss István lelkipásztor és felesége
tanította be, később ezt a munkát átvette tőlük a Simon tanító házaspár. Méltó utódra talált a tánccsoport. Idővel minden korosztálynak kialakult a saját táncrendje (gyerekek, fiatalok, házasemberek tánca). A fent említett személyek éjszakát nem sajnálva, minden erejüket, tehetségüket a falu kulturális életének fellendítésére használták, még akkor is, amikor fenyegetést kaptak érte a párt embereitől. A Simon házaspár idejében épült a kultúrotthon és az új iskola. Az új kultúrotthont mindenféle kellékkel felszerelték, ezzel is buzdítva a közösség tagjait, hogy kapcsolódnak be a kulturális életbe. Ennek eredményeként olyan nagy színdarabokat adtak elő, mint a Mágnás Miska, A falu rossza, A tépett rózsa és még sorolhatnánk. Ezekből mára emlék lett azok szívé-
K U LT U R Á L I S K A L A U Z |
ben, akik részt vettek bennük, akár szereplőként, akár nézőként. Néhanapján, ha betérnek a kultúrotthonba, nosztalgiázhatnak a régi képek láttán. Ez csupán egy vékony szelet abból az időből, amikor a kultúra, a közösség, a népi értékek fája színes virágokban pompázott. Azonban a Simon házaspár nyugdíjba vonulása után aszály és szárazság következett, melyben mindent tönkretettünk (amit ők fáradságos munkával kikínlódtak és megvalósítottak) mind anyagilag, mind kulturális téren. Ezért napjainkra lehullottak a virágok, csak néhány hervadó rügy maradt, mely ha jó kertészeket kap, talán még életre kel. Olyan kertészekre van szükség, akik a népi értékeket, hagyományokat csepegtetik a gyökerekre, a felcseperedő nemzedékre. Ha állandóan sebeinket nyalogatjuk, és ölbe tett kézzel várjuk a változást (hogy valaki majd megteszi helyettünk, vagy azzal keresünk kibúvót, hogy ez nem az én feladatom), előbb utóbb csalódni fogunk. Van még remény, mert nem száradt ki még a fa. Akadnak olyan személyek, lelkes fiatalok, fiatal hazások, akik magukénak érzik a feladatot és tettre készen állnak. Tevékenységek is kínálkoznak, melyek életben tartják, összegyűjtik a közösséget, és megóvnak az elmagányosodástól. Az elmúlt hónapokban a közmunkák voltak a meghatározóak (faültetés a falu központjában, ravatalozó építés). Augusztus azonban a találkozások, a táncok, a táborok, a szórakozás hónapja lesz. Már a hónap elején vendégünk lesz a magyarországi Kösöntyű táncegyüttes, akik egyhetes tánctáborban vesznek részt. Fontos, hogy nemcsak tanítanak, hanem tanulnak is. Fő cél feleleveníteni a hagyományos kecseti táncot, a népi gyermekjátékokat, melyeket szüleink, nagyszüleink nagy szeretettel játszottak. Ezt követi majd a Vakációs Bibliahét, melyet harmadszor szervezünk meg a református templomban. Minden évben fő támogató – nemcsak nekünk, hanem mindazoknak, akik bekapcsolódnak a programba – a KOEN hollandiai alapítvány. Ez lénye-
gében nem más, mint egy tábor, ahonnan a gyerekek minden nap hazamennek. Reggel kilenctől délután egyig, kettőig van foglalkozás. Imával kezdünk minden reggel, majd új ének tanulás, aztán aranymondás, villámjelenet, történet, szünet (népi gyermekjátékok játszása általában az udvaron) kézimunka, ének, ismétlés, ima. A vezetők kézikönyvében olvashatjuk, hogy ez nagyon jó alkalom arra, hogy olyan gyerekekkel ismertessük meg az Evangéliumot, akik még nem hallottak róla. Az eddigi évek tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy egyre több gyereket szólít meg az Úr. Napról napra gyarapodik a létszám. Tavaly olyan nap is volt, amikor ötvenhárman voltunk. A hét végén mindig tartunk egy kis bemutatót a szülőknek a tanultakból. Idén is sok csillogó szemű gyerek részvételére számítok, és remélem, hogy az igazi kincset megtalálva a Bibliahét végére sok gyerek neve bekerül az Élet Könyvébe! Tavaly decembertől nyitotta meg kapuit a Vasárnapi iskola, amely vasárnaponként tizenkettő és két óra között varja a játszani, énekelni, kézimunkázni, bibliai történetet tanulni vágyó gyerekeket . A létszám állandóan változik, a korosztály is vegyes – a legfiatalabb három, míg a legidősebb
9
tizenkét éves. A Vasárnapi iskolát és a Vakációs Bibliahetet én szervezem, és bízom abban, hogy Isten segítségével sikerül valami maradandót ültetni a gyermeki törékeny lelkekbe. Szeretném, ha Benedek Elekkel én is elmondhatnám: „Jézus tanítványa voltam, Gyermekekhez lehajoltam. A szívemhez felemeltem, Szeretetre így neveltem.“ Augusztus huszonkettedikén harminc éves találkozóra kerül sor, melyet az új búza zsengéje, a búcsú és a szüreti bál követ. A bálra készülés nagyon jó közösségformáló tevékenység, mert itt találkoznak, ismerkednek a fiatalok. A fent leírtak alapján újra meg újra megfogalmazódik bennem, hogy nem a jelent, hanem a jövőt formáljuk. Rajtunk múlik, hogy néhány év, évtized múlva milyen lelkületű emberek népesítik be falunkat, és melyek lesznek a meghatározó értékek. Ha jól vetjük el a magot, és becsületesen gondozzuk, nagyobb esély van a jó termésre. Ehhez a munkához kívánok kitartást, erőt mindazoknak, akik bármilyen csekélységgel hozzájárulnak a falu közösségi életének formálásához, a kulturális élet felélesztéséhez. Kisfaludi Viola, hitoktató, Kecset
10 |
EGYHÁZI ÉLET
Nyikómalomfalva életéből A 90-es évek változásai után sokan indítottak újságokat, folyóiratokat. Voltak, amelyek felvették a versenyt más irományokkal, voltak amelyek elcsendesedtek. Remélem, hogy a farkaslakai Polgármesteri Hivatal újságja mindig tele lesz az embereket is érintő friss hírekkel, üzenetekkel, melyekből az emberek sok mindent szívesen fognak olvasni. A megalapuló újság vallási rovatát Györgydeák Lajos plébános úr írta meg, melyben sok áldást és sikert kíván a lap további megjelenéséhez. Utána pedig a szentléleki plébános, Benedek Sándor fűzött gondolatokat a lap üzenetéhez. Most rám kerüle a sor. Nem vagyok jártas az újságírásban, de próbálok a mi kis szép nyikómalomfalvi falunkról egy pár gondolatot leírni. Nyikómalomfalva már az 1500-as években szerepelt mint egy kis település. Az emberek mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, gyümölcs –, valamint zöldségtermesztéssel foglalkoztak. A városiaknak sok mindent az asztalukra tettek. A 90-es évekig nagyon sokan jár-
tak a városba dolgozni. Ahogy elmondják az emberek, csak Malomfalván minden munkaváltáskor egy hosszú csuklós autóbuszba alig tértek fel az emberek. Most nagyon megváltozott minden. 6-7 helyi cég munkát, megélhetőséget biztosít sokaknak, akik családjaikat fenn tudják tartani. Teljes elismerés a vállalkozóknak e nehéz pénzügyi, munkavállalási helyzetben. Templomunk 200 éve épült. Mint külön plébánia helyi plébánossal 1908ban jött létre. Felekezeti iskolája volt, a kántortanítók, plébánosok tartották fenn és oktattak benne. A két világháború közt bezárták a felekezeti iskolát, mert a tanítók nem ismerték az állami nyelvet. 2- 3 év után sok ember kérésére újra megnyitották. Az állami román iskolába a felekezeti iskolából kellett adjanak 10 1-4 osztályos gyereket, és helyébe onnan visszaadtak tíz 5-7 osztályos gyerekeket. Természetesen ezen nagyobb diákok már vagy szolgáltak, vagy inasok voltak. Az idén falunkban nagy ünnep volt. Újmisés – primiciás ünnep. Bálint István
részesült a papság szentségében. Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje szerint. Szép ünnepi élőmisénk volt. Nagyon sokan voltak a templomban. Ő velünk, és mi vele együtt imádkoztunk a fontos egyházi ügyeinkért. Első állomáshelyét Csíkszentgyörgyön fogja elkezdeni. A prédikációt mondó ferences atya szerint nem lesz egyedül, mert vele vagyunk mindnyájan. Kívánok minden olvasónknak az élethez sok türelmet. Megértést egymás gondjaihoz és minden községi – vagy falusféllel, előjárókkal együtt békességet. Augusztus 9- én tartjuk az Urunk színeváltozása búcsús ünnepet. Az ünnepi búcsús szentmise 12 órakor kezdődik. A búcsús szentmisét Kiss Endre székelyszentléleki újmisés fogja végezni és a szentbeszédet is ő fogja tartani. Mindenkit szeretettel várunk a búcsúnkra. Simó József plébános, Nyikómalomfalva
EGYHÁZI ÉLET |
11
Engedjük, hogy Krisztus ereje lakozzék bennünk Közel 25 évvel ezelőtt, 1983. szept. 10-én láttam meg a napvilágot Nyikómalomfalván szüleim első gyermekeként. Papi hivatásomért Isten után úgy érzem, hogy a legnagyobb hálával szüleimnek tartozom, mert mint Isten ajándékát mertek vállalni, és már az első percektől kísérnek a hozzá vezető úton. Életem különböző szakaszaiban mindig erősített, erősít az ő példájuk, akiktől megtanulhattam, hogy minden fontos és értékes az életben, de a legfontosabb a Teremtőbe vetett hit és bizalom. Az Ő áldása nélkül munkánk, fáradozásunk hiábavalóság, vagyis homokra épített ház. Édesapám mint asztalos szakember és jó családapa, mindig az Isten adta adottságainknak az értékelésére, becsülésére ösztönzött bennünket, hogy azt a legnagyobb mértékben használjuk ki, és fejlesszük tovább. Ugyanakkor édesanyám mint varrónő és a családi otthon melegének megteremtője, ápolója s imádságos lelkületével összetartója is, mindig példaértékű számomra. Tettével a láthatatlanban összefűzi, bogozza a családi hálót, hogy az mindig egységet alkosson, és megtartsa a gyengébbet. Na meg nem feledkezhetem el két kisebb fiútestvéreimről sem, akikkel sok szép, gondtalan és élményekben gazdag gyermekévet tölthettünk. És azt hiszem, hogy ez az időszak egy egész életre meghatározta a családtagok egymáshoz való viszonyát, mert az évek folyamán a gyermeki vívódások, súrlódások fokozatosan alakultak át mély testvéri barátsággá, ahol az örömök és gondok egyaránt megoszthatók. Most így visszatekintve öröm számomra erre a meghitt családi környezetre gondolni, és tudatosítani, hogy mennyi mindent köszönhetek nekik, mennyi
mindent köszönhetünk egymásnak. Iskolai tanulmányaimat a nyikómalomfalvi I-IV. osztályban kezdtem, majd innen továbblépve a székelyszentléleki Dr. P. Benedek Fidél iskolában folytattam. Ez után a Gyulafehérvári Gr. Majláth Gusztáv Károly Teológiai Líceumba nyertem felvételit 1998-ban. Az érettségi
után 2002-ben felvételiztem a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolára, hogy Isten hívását meghallva, az Ő szorosabb megismerésére és szavának követésére, tolmácsolására helyezzem életem. A teológiai tanulmányok által mélyebb ismereteket szerezhettem a vallás területén, ugyanakkor arról is megbizonyosodhattam, hogy e területen nem elég csupán a racionális ismeret, tudás, hanem hitre is szükség van. Szükség van a hitre, az Istenbe vetett
hitre különösen akkor, amikor az ember azt érzi, hogy itt már nincs tovább, ereje nem bírja, és senki sem segíthet. Viszont ha van hit, és az Istent is beengedjük az életünkbe, mindennapjainkba, akkor bátran szembe merünk nézni a megpróbáltatásokkal, és tovább tudunk lépni. Többek között ezért is megragadóak számomra Szent Pál apostol szavai, a 2Kor 12,9, mely egyben papi jelmondatom is, hogy: „Elég neked az én kegyelmem, mert az erő a gyengeségben lesz teljessé.” Nem véletlenül esett erre a választás, hiszen több alkalommal is nyilvánvalóvá vált, hogy amikor az emberi erő megtorpant, akkor lépett közbe a Krisztusi kegyelem, mely a gyöngeségben dicsőült meg igazán. Bebizonyítva, hogy ha életünket Krisztusra alapozzuk, a lehetetlen állapotból is van kivezető út. A jövendőbeli papi életemet is erre alapozva, vagyis a Krisztusba vetett hittel indulok neki az előttem álló feladatoknak, hogy a hívekhez valóban eljuthasson az Úr szava. És ez csak úgy lehetséges, ha engedjük, hogy Krisztus ereje lakozzék bennünk. Ilyen gondolatok vezéreltek, amikor Isten kegyelméből folyó év június 29-én, Szent Péter és Szent Pál apostolok ünnepén Dr. Jakubinyi György, egyházmegyénk érseke a Gyulafehérvári 1000. éves székesegyházban kilenc társammal együtt pappá szentelt. Első ünnepélyes szentmisémet a családtagok, rokonok, jó barátok, falus felek jelenlétében július 5-én mutathattam be, hálát adva a mindenható Istennek eddigi szeretetéért, kegyelméért. Ugyanakkor kérem további áldását és a kedves hívek imádságát az augusztus 1-vel megkezdett papi munkámra is, melynek első állomása Csíkszentgyörgy. Bálint István, újmisés pap
12 |
EGYHÁZI ÉLET
Az Úr ma is kiválaszt és meghív embereket Az Úr ma is kiválaszt és meghív embereket az Ő és népe szolgálatára és az evangélium hirdetésére. Jómagam is ezen emberek közé tartozom, akiket talán méltatlanul, de kiválasztott és meghívott az Úr. Meghívott, és én válaszoltam. Isten kegyelméből 2009. június 29én, Szent Péter és Pál apostolfejedelmek ünnepén, a gyulafehérvári székesegyházban, Exc. Dr. Jakubinyi György érsek úr, tíz társammal együtt áldozópappá szentelt. Életünket meghatározó esemény volt ez a csodálatos nap. Ez egy olyan nap a pap életében, amelyhez mindig visszatérhet mint alaphoz. Az egyházi rend szentségében részesültünk, eltörölhetetlen jellel a lelkünkben léptük át a székesegyház kapuját. Papok lettünk. Talán sokan azt szeretnék megtudni, hogy mit érez a szentelendő ilyenkor, vagy mi történik egyáltalán a papszentelésben. Első és legfontosabb, hogy eltörölhetetlen jegyet nyom az ember lelkébe. Ez a keresztség és bérmálás jegyeihez képest egészen új viszonylatot eredményez Krisztushoz és Egyházához. A keresztség és bérmálás Krisztus titokzatos Testébe való beleilleszkedésünket szolgálja, az egyházi rend szentsége pedig Krisztusba mint Főbe oltja be a választottakat. Krisztus az általa kiválasztott és felszentelt emberek közvetítésével működik a világban. Röviden ez történik a papszentelésben. Ami pedig személyes vonatkozású, arról nagyon nehéz beszélni, megfogalmazni, hogy mit él át akkor az ember. Valamiféle megmagyarázhatatlan örömet és hálát éreztem a szívemben. Ugyanakkor öröm volt látni, hogy ennyi ember együtt imádkozik, és együtt ünnepel. Mindig nagy örömmel fogok visszaemlékezni erre a napra.
Első ünnepélyes szentmisémet szülőfalumban, Székelyszentléleken, mutattam be július 12-én. Sajnos ezt a szép napot jó szüleim nem érhették meg, de támogatásukat így is érzem. Ezúttal mondok köszönetet mindazoknak, akik eljöttek és együtt ünnepelték velem a legszentebb áldozatot. Jó érzés látni azt, hogy még mindig vannak emberek, akik szeretik az Istent. Azon a napon hálás voltam azért, hogy ezen a vidéken születtem. Elmondhatom azt is, hogy szülőfalum közössége imájával végigkísért a teológiai évek alatt. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy imádkozzanak a hívek új hivatásokért, hogy legyenek fiatalok, akik felismerik Isten hívó szavát, és hogy ezt a hívást vállalni is tudják. Akik pedig meghallották szívükben a hívó szót, azokat bátorítom, hogy bátran mondjanak igent, mert hűséges az, aki meghívott benne-
teket. De ne csak új hivatásokért, hanem a papokért is imádkozni kell, mert szükség van jó papokra. Ma is szükség van jó pásztorokra – de menynyire hogy szükség van – jó papokra, jó édesapákra, jó édesanyákra, hűséges fiatalokra. A papok, szerzetesek és szerzetesnők családokban születnek, ott, ahol hitből élnek, s a fiatalok megérzik a hit szükségességét, és megízlelik a hit örömét. Ezért van szükségünk jó édesanyákra és jó édesapákra. Az édesanyákra különösen nagy felelősség hárul. Jó édesanyák nélkül nincs családi szentély, amelyben hivatások fakadnak. Szükségünk van jó családokra, akik gyermekeket vállalnak, és szívesen Istennek szentelik őket. Szükségünk van vállalkozó szellemű fiúkra és lányokra. Szükségünk van papokra és szerzetesekre, hogy továbbadhassák Krisztus tanítását, és tanúságot tegyenek Isten szeretetéről a világban. Szükségünk van rájuk a kenyértörésnél a szentmisében, a gyóntatószékben, és a betegágynál. Szükségünk van útmutatásukra és igehirdetésükre, hogy el ne temetkezzünk a világ dolgaiban, szem előtt tarthassuk azt, hogy többre vagyunk hivatottak, hogy felrázzanak a lelki bénaságunkból. Isten a mi gyermekeinket hívja. Segítsünk nekik, hogy meghallják Isten hívó szavát. Papi jelmondatomat János apostol első leveléből vettem, amely így hangzik: „Szeretet az Isten“ (1Jn 4,16). Ennek a Szeretetnek akarok tanúja és szócsöve lenni a világban, akár alkalmas, akár alkalmatlan. Hála mindazoknak, akik az oltárhoz segítettek. Kiss Endre, újmisés pap
EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD |
13
Egészségünk a kánikulában A kedves olvasó számára szándékosan használom a címben az egészség szót, hiszen a nyár, a kánikula önmagában egyáltalán nem jelenti betegségek okát. Őseink évszázadokon át egészségesen élték meg a nyári nagy melegeket, és természetesnek vették a kánikulai időjárást. A mai világban, a megváltozott – elkényelmesedett, modernizálódott – életmódunk mégis érzékenyebbé tett a nyárra jellemző időjárási viszontagságokra, ezért fontos beszélni olyan hasznos tudnivalókról, amelyek elviselhetőbbé teszik a hoszszú, forró napokat, és megvédik egészségünket. Mindenki tudja, hogy a nyári napokra elsősorban a nagyfokú felmelegedés, esetenként a száraz levegő jellemző. Ez természetesen megterheli az érzékenyebb szervezetet. Ugyanakkor az élelmiszerek, italok, vagyis minden, amit elfogyasztunk, sokkal hamarabb megromlik. Ezek azok a fontosabb tényezők, amelyek egészségünket veszélyeztethetik. A nagy meleg legfontosabb következménye az emberi szervezetre nézve a folyadékvesztés. Ilyenkor az ember sokkal többet izzad, hogy a hőmérsékletét egyensúlyban tartsa, aminek a következménye a test fokozatos, észrevétlen kiszáradása. Ez okozza azt az egyre fokozódó kellemetlen érzést, ami súlyos esetben ájulásig, hőgutáig vezethet. A folyadékvesztést nagymértékben megérzik a kisgyerekek, idős emberek, vagy azok, akik már valamilyen betegségben, főleg szívbetegségben, magas vérnyomásban, cukorbajban szenvednek. Ennek az állapotnak a megelőzése tulajdonképpen nagyon egyszerű. Felsorolok néhány jól ismert dolgot, amit mindenki megtehet egészsége érdekében. – Kerüljük a tűző napsütést. Tanácsos a házon kívüli tevékenységeinket úgy beosztani, hogy déli 11 és délutáni 6 óra között árnyékban, fedél alatt, lehetőleg házban tartózkodjunk. – Mindig hordjunk kellően nagy méretű, széles karimájú kalapot. – Kerüljük a sötét színű, zárt öltözéket.
– Fogyasszunk kellő mennyiségű folyadékot. A szükséges mennyiség egyénenként változhat, de tanácsos negyedóránként elkortyolgatni egy-egy jó pohárnyi folyadékot. Ez lehet egyszerűen víz, de jól bevált a könnyű tea, amit esetleg nagyon finomam sózhatunk is. A sör, bár nagyon jól esik ilyenkor, kerülendő, mert erősen vízhajtó hatású, és nincs belőle haszon, csak elkábulás. – Nagyon fontos, hogy mindenféle szeszesitalt kerüljünk – legalább estig (akkor sem kötelező a napi adagot bepótolni)! Az alkohol erősen vízhajtó, és észrevétlenül hozzájárul a kiszáradáshoz! Ráadásul tágítja a felszínes vérereket a bőrben, és ezáltal a szervezet még inkább felveszi a külső meleget, és erőteljesebben izzad. – Kerülni kell a kávé és az erős tea fogyasztását, ezek is vízhajtó hatásúak. – Ételeink legyenek könnyen emésztetők, leginkább a lédús, zöldségben, gyümölcsben gazdag ételeket fogyasszuk, sok levessel. A nehéz, húsos, zsíros ételek emésztése komolyan igénybe veszi a szervezetet. – Sose hagyjunk álló, parkoló autóban senkit, még rövid időre sem!!! ÉLETVESZÉLYES! Különösen kisgyermekek, idősek számára.
– Hasznos a légkondi használata autóban, lakásban. Vigyázni kell azonban, hogy ne teremtsünk nagy hőmérsékletkülönbséget a külső levegőhöz képest. Elégedjünk meg kb. 5-6 fok, legtöbb 10 fok különbséggel. A hirtelen hőmérsékletingás is megterhelő lehet. A hosszas légkondi-használat emellett nagyon szárítja a levegőt, a torkot, a légutakat, ne vigyük túlzásba. – 30 fok fölött nem érdemes ventillátort használni, már nem segít, csak a forró levegőt kavarja, meg a villanyórát. – Napozók, strandolók kötelező módon használjanak napvédő készítményeket. Ajánlott, hogy ezek legalább 30as védőfaktorúak legyenek. – Sose tartalékoljunk hosszabb időre elkészített ételeket. Nagy ilyenkor az ételmérgezés veszélye, az ezzel járó hasmenés, hányás nagymértékben súlyosbítja a folyadékvesztést, kiszáradást. Ilyenkor bizony orvoshoz kell fordulni. – A legfontosabb tanács mégis a józan, okos megfontoltság legyen a mindennapi életünkben, vagyis általában az egészséges életmódra való törekvés. Ezt kívánom, valamint egészségben gazdag, szép és hasznos nyarat az olvasóknak Dr. Váradi István
14 |
TESTVÉRTELEPÜLÉS
Felsőzsolcaiak táboroztak Malomfalván Nyikómalomfalva és Felsőzsolca települések testvérkapcsolata nemsokára már 20 éves múltra tekint vissza. Volt ebben az időszakban minden, ami jó: voltak kölcsönös látogatások, közös kirándulások nyaralások, bálozás, táborozás, szövődtek igazi barátságok, és volt nemegyszer segítségnyújtás is. Igaz, ez már egyoldalú, talán nem is kell mondanom, hogy az anyaországiak részéről. Gyerekeinket két alkalommal táboroztatták Felsőzsolcán. Most jött el az ideje, hogy mindebből egy keveset mi is viszonozhassunk: Idén, június 22-28 között 20 fős csapat: 15 fő 6-15 év közötti gyerek, és 4+1 felnőtt kísérő táborozott falunkban. Az árvíz után kapott épített faházban és az iskolában ütöttek tanyát, és bár a körülmények igazán táboriak voltak, elmondásuk szerint igencsak jól érezték magukat. A vendéggyerekek mellé csatlakoztak a mi kisiskolásaink is, és igen változatos, érdekes programban volt
részük: voltak közös foglalkozások, játékok, versenyek, gyalogtúrázás, kirándulások Farkaslakára, Szejkére, Korondra, Parajdra, Békási-szorosba,
meglátogatták a helybéli kézművesek műhelyeit, volt sátorozás, szalonnasütés, bográcsozás, és tábortűz körüli éneklés is. Igaz, nem tudtuk azt a színvonalas ellátást biztosítani számukra, ami részükről számunkra megszokott, de hála néhány helybéli meg községbeli vállalkozónak, a Polgármesteri Hivatalnak és kisiskolás gyerekeink szüleinek, végre mi is viszonozhattunk egy keveset felsőzsolcai barátaink vendégszeretetéből. Jó volt kilépni végre a szegény rokon szerepéből, és nyújtani valamit azoknak, akik annyiszor mellénk álltak, mikor szükségünk volt rá. Ezúton is szeretnénk megköszönni a támogatást mindazoknak, akik bármi kevéssel is hozzájárultak vendégeink és gyerekeink programjának sikeres megszervezéséhez és kivitelezéséhez, ahhoz, hogy emlékezetes maradjon a közösen eltöltött időszak minden résztvevő számára. Pap Jenő, Pap Mária tanítók, Magyari József tanácsos, falubíró
CIVIL FÓRUM |
15
Anya és gyermektisztelet A címmel összhangban lévő fejtegetéseimmel nem csak ANYÁK NAPJÁN és GYERMEKNAP alkalmából a tiszteletre és tisztelgésre szándékozom felhívni mindannyiunk figyelmét, hisz érzésből és tapasztalatból tudom, hogy ők ennél sokkal többre érdemesek. Sajnos a jelenlegi rohanó világban, az érdekérvényesítés és karrierhajhászó iramban, a drogok és a prostitúció térhódítása közepette sokan megfeledkeznek ennek nemes, kegyelet teljes értékéről. Pedig köztudott, hogy az asszonyt, a férfi élettársát, gyermekeinek anyját hosszú évszázadokon át érdeme szerint becsülték. A költők megénekelték, és a leghíresebb festők vásznakon örökítették meg bájos mosolyát. Nem csoda, hisz a virágzó nők ölében rejlik egy nép és nemzet ereje. Ebből mintegy következik, hogy a házasság egyik fő célja: egészséges utódok nemzése, egy boldog családi élet kialakítása, annak megtartása. Shakespeare, a nagy angol író zseniálisan határozta meg az élet feladatait, amikor ezt mondta: „A kaszással, aki holnap elragad, csak úgy dacolhatsz, ha gyermeked marad.” Intelem ez a nők irányába, akiknek Isten és a természet törvényszerűségei szerint sajátos életfeladatuk a szaporítás! Legszebb, legmagasztosabb hivatásuk viszont az ANYASÁG! Az anyaság már az ókorban is a legnagyobb tiszteletnek örvendett. Kornéliának, aki 12 gyermeknek adott életet, szobrot emeltek. A régi rómaiak és még ma is a négerek előre üdvözlik-, köszöntik a nőket és tisztelegnek a terhes nőknek, félreállnak útjukból, elsőbbséget adnak mindenhol. Tudnunk kell, hogy a nő egészsége és boldogsága csak az anyasággal teljesedik ki igazán. Az anyaság igazi célja viszont az is, hogy a társadalmat, a
nemzetet olyan utódokkal gazdagítsák, akik képesek lesznek talán szüleiknél is sikeresebben alakítani életüket – sorsukat. Így az anya, aki gyermekeiben ki tudja fejleszteni a jó és nemes tulajdonságokat, a nemzet és társadalom legfontosabb személyiségévé válik. Azzá teszi őt nemes lelke, önfeláldozó készsége, gyermekei iránt érzett szeretete, ragaszkodása, irántuk és családjuk iránti hűsége. Napjainkban is az Édesanyát mint a szeretet, egyetértés őrét, a fajfenntartás nemes és fő tényezőjét a legnagyobb megbecsülés kell hogy illesse, mert mint szülő és egyben nevelő is, külsőleg
is alakítja azt, akinek belsőleg formát és életet adott. Nem csoda hát, ha a legerősebb, legmélyebb és leggyöngédebb érzelmeink csendülnek meg a szóban: ÉDESANYÁM! Mert az anyaság egy csodálatos hivatás, mely sok szenvedéssel, mártíromsággal és aggodalommal jár, de hála a Teremtő Jó Istennek, hogy minden szenvedéséért, minden aggodalmáért és mártíromságáért kárpótolja Őt az a két kicsi kéz, amelyik átöleli, s az a kicsi száj, amelyik azt mondja ÉDESANYÁM!! Folytatás a 16. oldalon
16 |
CIVIL FÓRUM
Folytatás a 15. oldalról Ez a szó, hogy \Édesanyám –, mindent jelent – mind az Édesanyának, mind az Édesapának, mind a családnak, mind a nemzetnek. Minél több szájból hangzik e, annál boldogabb az Édesanya, annál boldogabb az Édesapa, annál erősebb a család, annál erősebb a nemzet. Csendüljön fel hát minden családi hajlékban, otthonban a világ legelbűvölőbb, legcsodálatosabb muzsikája, a vidám és gondtalan gyermekkacagás!!! Hisz a gyermek drága kincs, a Gondviselő Isten határtalan bőkezűségének ajándéka. Ők a rügyfakasztó tavaszi napsugarak. Az ő mosolyuk simítja el a szülők homlokáról a ráncokat, ők kell folytassák szüleik legnemesebb, legszentebb törekvéseit! Hogy ezek a törekvések követésre méltóak legyenek, meg kell szívlelnük nagy írónk, tanítónk, Gárdonyi Géza figyelmeztető intelmét, mely szerint: „Azért van a gyermeknek két keze, hogy egyikkel az Édesanyja kezét fogja, másikkal pedig az Édesapjáét!” Kézen fogva vezetni a gyermeket mindkét szülő által viszont csak úgy lehet, ha mindkét szülő egy irányban halad, egy és ugyanazt az utat választja! Szétdúlt családi életek csak elárvult gyermekeket hagynak hátra, kikre a hányódás, nélkülözés, bűnbeesés veszélye vár! Ezt elkerülendő, legyen és jelentsen megnyugvást a családi otthon! Áradjon benne a szeretet, a fény, a boldogság, egyetértés, hogy a munkahelyen elfáradt szülők vágyódva kívánkozzanak haza, ahol a csillogó tekintetű gyermekeik forró ölelése várja. Ebben az ölelésben két nemzedék találkozik, s szeretetükben egy nemzet, egy társadalom lelke izzik, s a nemzet mosolya ragyog az arcukon. Próbáljunk úgy élni, hogy ez a mosoly milliók arcán ragyogjon: gyermekekén, szülőkén, nagyszülőkén egyaránt! Mindezekből következik, hogy küzdenünk kell a gyermektelenség ellen! Ha régen átok volt a gyermektelenség, annak kell lennie ma is! Helytálló az a megállapítás, hogy: „nincs jövője annak
az országnak, amelynek nincs elég gyermeke!” Pétain, a nagy francia államfő egykor arról nyilatkozott, hogy nemzete pusztulásának az volt az oka, hogy nem volt elég gyermekük. Az ógörög népeknél és rómaiaknál is drága kincs, nagy erkölcsi és nemzeti érték volt a gyermek. Sajnos csak a közelmúlt és jelen asszonyának és emberének nem kell a gyermek! Még csak össze sem házasodnak, csak összeállnak, és élnek család és gyermek nélkül – vadházasságban. Azt kell mondanom, hogy a családi életek fájának gyökerét pusztító féreg rágja. Kikezdte az egyke és az egyse! Pedig van-e annál nagyobb bűn, mint ha pillanatnyilag kényelmes passziók, karrierek kedvéért romokba engedjük omolni emberi életünk egyetlen menedékvárát, a családi tűzhelyet, s azután félvakon botorkálva járkálunk fáradt, rogyadozó lábakkal a romok között? A gyermekét elhagyó, megtévedt Édesanya keserű sorsát már az élet megpecsételi. Nem csak lelkiismeret furdalások gyötrik egész életén át a lélekgyilkos anyát, aki nem akar több anyaságot, hanem megbűnhődik azokban is, akiket övéinek hisz: elveszti fér-
je bizalmát, szeretetét, amit visszanyerni nagyon nehéz. Mindannyian láttunk már bogárhátú kis házak eresze alatt zajos fecskefészket. Láttuk, amikor a hazatérő fáradt fecskepárt hangos szóval köszöntötték a kis fészeklakók. Úgye mosolyra vidámodott az arcunk? Nem tudom elhinni, hogy doronggal verné agyon valaki a csipogó kicsinyeket, hogy elnémuljanak. Nem tudom elhinni, hogy mérget lopna valaki a boldog fészekbe, hogy száz halált haljanak. Tudom, gyilkos keze munkája lehervasztani mosolygó arcáról a boldogság derűs ragyogását. Tudom, mindannyiunknak kedves a madárfészek, a rigófütty, a csalogány ének! Hát ne öljük meg az énekét, ne némítsuk el a föld legelbűvölőbb muzsikáját, a gyermekkacajt!!! Női lelkek! Édesanyák és édesanyajelöltek! Ti felétek fordul a sok mosolygó arc! Vegyétek gondjaitokba a családi élet boldogító mécsesét! Legyen igaz és váljon valóra az az aranymondás, hogy: Édesanya ajkán az a legszebb zene, tárt karokkal, ha mondja: Gyere, Kicsim! Gyere! Jakab Ferenc, nyugdíjas tanító, Farkaslaka
