TARTALOM ÖNKORMÁNYZAT ÓVODA, ISKOLA FALUTÖRTÉNET MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS KULTURÁLIS KALAUZ EGYHÁZI ÉLET EGÉSZSÉGÜGY, ÉLETMÓD GYERMEKVILÁG TESTVÉRTELEPÜLÉS MAGAZIN
2 8 10 12 13 15 19 21 22 23
A székelyszentléleki templom
2 | ÖNKORMÁNYZAT
Tisztelt Polgártársaim! Engedjék meg, hogy kivételesen egy köszöntéssel kezdjem írásomat. Ha egy kicsit megkésve is, de annál nagyobb szeretettel köszöntöm a községben élő Édesanyákat, Nagymamákat, az Anyák Napja alkalmából! Ők igazán megérdemlik, hogy az év bármely napján köszöntve legyenek! A nagymamákat azért emeltem ki külön, hiszen ők kétszeresen is anyák. Édesanyjuk a gyermekeiknek, de pótmamájuk unokáiknak. Ahogy Malomfalván is elmondtam az ottani, szép Anyák Napi műsor keretében – amely, meg kell jegyeznem, dícséretére vált a helyi közösségnek, kiemelt elismerés Nagy Magyari Zoltánnak és feleségének, Júliának a szervezésért –, minden Édesanya és Nagymama óriási fontossággal bír megmaradásunkban. A helyi iskolások, gyermekek szebbnél szebb versekkel, énekekkel, gitárzenével ünnepelték az Anyákat, könnyeket csalva az hallgatóság szemébe. Az alábbiakban Dsida Jenő lélekmegindító versével szeretném az édesanyák, nagymamák részére köszönetemet kifejezni áldozatvállalásaikért.
Dsida Jenő
Hálaadás Köszönöm, Istenem, az édesanyámat! Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat! Körülvesz virrasztó áldó szeretettel. Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell. Áldott teste, lelke csak érettem fárad. Köszönöm, Istenem, az édesanyámat. Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve. Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban – itt e földön senki sem szerethet jobban! – Köszönöm a szemét, melyből jóság árad, Istenem, köszönöm az édesanyámat. Te tudod, Istenem, – milyen sok az árva, Aki oltalmadat, vigaszodat várja. Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk, Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk! Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel, Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el! Áldd meg édesanyám járását-kelését, Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését! Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad, Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat! Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat: Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!
Kiadja: Farkaslaka község Polgármesteri Hivatala Felelős kiadó: Albert Mátyás polgármester Szerkesztőség címe: 537165, Farkaslaka, Fő út 566. szám., Telefon: 0266-248212 Nyomdai előkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft.
ROVATSZERKESZTŐK: Önkormányzat: Albert Mátyás, Kovács Lehel | Óvoda, Iskola: Mihály Edit, Hadnagy Jolán Falutörténet: Jakab Rozália, Balázsi Dénes | Mezőgazdaság, Állattenyésztés: Hilbel Ferenc, Székely Csaba Kulturális kalauz: Major Magda, Sarkadi Zoltán Gábor | Egyházi élet: Bakos Árpád, Solymosi Alpár Egészségügy, Életmód: dr. Váradi István | Gyermekvilág: Hadnagy Jolán | Testvértelepülés: Miklós László Magazin: Sarkadi Zoltán Gábor | Eseménytár: Sarkadi Zoltán Gábor
ÖNKORMÁNYZAT |
Rátérve hétköznapi dolgainkra, ki kell emelnem a szentléleki közösséget azért a példátlan összefogásért, amellyel szebbé varázsolták településüket. Kitakarították a sáncokat, átereszeket hoztak létre, az út mentén összeszedték a szemetet, rendbeszedték az iskola környékét, cserjéket ültettek, és a mederelterelésbe is besegítettek. Közös eredményünk, hogy sok helyen sikerült a Nyikó medrének a szabályozása, mélyítése, Szentléleken és Farkaslakán is. Szentléleken több helyen is új mederbe terelődött a Nyikó, hogy az orvosi rendelő környékén és más helyeken a megemelkedett víz el ne mossa a területeket. A Hivatal udvarán található nagy mérleget sikerült megjavítani a helyi vállalkozók hathatós támogatásával, akiknek ez úton név szerint is szeretnénk megkö-
Értesítés 2009. július 3-5.között városnapokat rendeznek testvértelepülésünkön, Lengyeltótiban. Papszt Lajos polgármester úr meghívására várjuk mindazok jelentkezését, akik községünkből el szeretnének menni az eseményre, s akik a látogatásért cserébe vendégeket fogadnának Lengyeltótiból a falunapok alkalmából.
szönni a község nevében hozzájárulásukat: Balla Zoltán, István Vendel, Márton Elemér, Miklós Imre, Orbán Vilmos és Tófalvi István, akik a Hivatal mellett személyenként 300 lejjel járultak hozzá a mérleg feljavításához. A balesetek elkerülése végett és a sebesség korlátozása érdekében figyelmeztető és tiltó táblákat helyeztünk el a község területén, a falvak bejáratainál és az iskolák-óvodák környékén. Kérjük ezeket betartani! A váraljai kultúrházban sikerült új színpadot létrehozni, ami örömére vált az ottani közösségnek. Ugyanakkor az unitárius parókia épületének kerítését is sikerült kicserélni újra. Többek között ez is bizonyítja, hogy a képviselettel nem rendelkező településeket is figyelembe vesszük, próbáljuk mindenki gondját orvosolni. Dolgozunk a kutak tisztításán, és két új kutat sikerült létrehozni a Gordon oldalban a Nagykapu aljánál a Hivatal alkalmazottainak munkája által. A továbbiakban Hétkút vályújánál szeretnénk folytatni ugyanezeket a munkálatokat. Szeretném a község lakosságával közölni, hogy rövid időn belül a Hivatalnál meg lehet rendelni a vízórákat, aknával, együtt, melyek beszerzése és felszerelése év végéig kötelező minden vezetékes vízzel rendelkező háztartásnak. Dicséretre méltó a községünk összefogása olyan esetekben, amikor a bajbajutottakon kell segíteni. Sajnálatos módon nemrég egy firtosváraljai tűzeset következtében egy lakos – Bálint Lajos és családja – nagy kárt szenvedett. Köszönetet kell mondanom azoknak a tanácsosoknak, falufelelősöknek, akik felvállalták és megszervezték a károsultak javára az adománygyűjtést. Az adományokat rövid időn belül el akarjuk juttatni a károsult családnak. Köszönet mindenkinek az adományokért! A közelgő ünnepek alkalmából az önkormányzat nevében kívánok mindenkinek kellemes pünkösdi ünnepeket! Albert Mátyás, polgármester
3
4 | ÖNKORMÁNYZAT
Tisztelt községi Lakosok! Környezetvédelmi szempontból szeretnék egy pár gondolatot megosztani Önökkel. Az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében fokozódtak a környezetvédelmi előírások, illetve erőteljesebbek lettek az ellenőrzések. Ez most már érezhető és tapasztalható községünkben is, ugyanis a májusi hónap folyamán több ellenőrzésen is túlestünk, amelyek most csak figyelmeztetésekkel és jótanácsokkal zárultak le. Az ellenőrök első látogatásuk alkalmával bejárva a községet – nem sajnálták a fáradságot! – felkutatták, észrevették és felmérték az összes valamikor létező és újonnan létrejött szeméttelepet, amelyekről jól tudjuk, hogy nem maguktól jöttek létre. Farkaslaka község ezeknek a szeméttelepeknek a felszámolására június 10-ig kapott határidőt. Jótanácsként elmondták, hogy igyekezzünk ezeket a határidőig felszámolni, ellenkező esetben büntetés vár ránk, amely mértéke 20000 lejtől kezdődik. Ugyanakkor figyelmeztettek arra is, hogy tudassuk a lakossággal, hogy ez után a határidő után a fejlett technikának köszönhetően, számítógép és műhold segítségével meg tudják állapítani, hogy ismét szemétteleppé vált-e az a hely. Ha igen, akkor már nem jótanácsokkal és figyelmeztetésekkel jönnek, hanem büntetési jegyzőkönyvvel. Azt is tudnunk kell, hogy a felelősök először a terület tulajdonosai lesznek, majd amikor a tettest, elkövetőt beazonosítják – mert ezt is meg tudják tenni! –, akkor az fog fizetni. Ezért arra kérek mindenkit, hogy felelősséggel viseltessék környezetünk iránt, ne dobjuk el a szemetet, szólítsuk meg az idegeneket és ismerősöket, hogy ők se tegyék. A szemét elszállítását drágán megfizetjük, éppen ezért használjuk ki ezt a szolgáltatást. Már csak azért is, mert a büntetések igen jelentősek. A 195/2005–ös Sürgősségi Kormányhatározat 96-os cikkelyének 1-es bekezdésében van leírva, hogy fizikai személyeket 3000 – 6000 lej közötti (akár egy műanyag flakonért is!), míg jogi személyeket 25000- 50000 lej közötti összeggel büntethetnek meg. Az ellenőrzések során ugyanakkor a meglévő csatornarend-
szert is szemügyre vették, főleg azt, hogy a háztartásbeli szennyvíz milyen módon és hova távozik a háztartásokból. Magyarázatként azt a választ adtuk, hogy nemrég fejeződött be a csatornarendszer felújítása, és dolgozunk azon, hogy a lakosság mihamarabb rá tudjon csatlakozni a rendszerre. Erre a csatlakozásra is határidőt adtak a község lakosainak egészen a 2009-es év végéig. Ez azokra a lakosokra érvényes, akik háztartása közelében ki van építve a rendszer. Arra kérem Önöket, hogy amint elindul a rácsatlakozási folyamat, tegyék meg Önök is a kötelezettségüket, annál is inkább, mert amikor a szakcsoportok ezen dolgoznak, a rácsatlakozási költségek kisebbek. Környezetünkre nekünk kell ügyelnünk, hogy gyermekeinknek és unokáinknak is megfelelő életteret tudjuk biztosítani! Kovács Lehel, alpolgármester
ÖNKORMÁNYZAT |
5
Föld napja Farkaslaka községben Föld napja alkalmából Farkaslaka községben is megmozdultak az emberek, főként Szentléleken és Farkaslakán. A szentléleki iskola diákjainak versenyt is szerveztek a szemétgyűjtési akció mellett (több zsák szemét összegyűlt!), ahol számos ötletes játék felhasználhatóságot mutattak be az igen fantáziadús diákok. Volt ott autó, vonat, és ötletesebbnél ötletesebb játék, illetve rengeteg rajz, amely mind arról tanúskodott, hogy a fiatalok is megértették, mennyire fontos a környezetünk megőrzése. Sajnos rá kellett jönnünk: hozzászoktunk ahhoz, hogy a közterületeinket, a közvagyonunkat, a természeti kincseinket, amelyeket ajándékba
kaptunk, és sáfárkodni kellene velük, nem tudjuk eléggé értékelni, megőrizni, megóvni. Pedig elődeink is ezt tették. Így lehetett nekünk is örökségünk. Viszont azzal is tisztában kell lennünk, hogy ha mi nem vigyázunk eléggé, nem figyelünk oda kellőképpen, akkor az utódainknak nem lesz, amit örökségbe adjunk. Sok helyen a nemrég elültetett facsemeték el voltak szárad-
va, mert nem locsolta meg senki. A patak partját sokan szeméttelepnek használják. Lehet itt találni törmelékköveket, építkezési szemetet, háztartási szemetet, levágott ágakat stb. A farkaslaki Polgármesteri Hivatal, a Tanács és az iskola közös szervezésében nagyszabású akcióra került sor Farkaslakán is. A Nyikó mentén a kisebbek összgyűjtötték a sok szemetet, a
nagyobbak pedig, a felnőttek segítségével csemetéket ültettek, területet rendeztek, öntöztek, formáltak, alakítottak, szépítettek. Az idő is velünk tartott, szépen sütött a nap is, mint akinek öröme telik azokban az emberekben, akik szeretik és rendben tartják a természetet. A gyerekek és felnőttek pánkót és ásványvizet kaptak, a felnőttek kávét fogyaszthattak a Hivatal jóvoltából. Azt már csak remélni tudjuk, hogy amit egy kapura ragasztott plakátról el tudtunk olvasni meg is fog maradni: Miénk a Föld! Óvjuk is meg! Sarkadi Zoltán Gábor
6 | ÖNKORMÁNYZAT
Felhívás Az elmúlt években történt legelő- és erdőtüzek, valamint más tűzesetek megelőzése érdekében, felhívjuk a lakosság figyelmét a következők szigorú betartására: 1. Udvarokon, kertekben, mezőgazdasági területeken a gaz, illetve a száraz ágak elégetésekor gyújtott tüzeket felügyelet nélkül hagyni szigorúan tilos! 2. Szeles időben, éjszaka vagy rossz látási viszonyok között nem ajánlatos tüzet gyújtani. 3. Nem szbad eldobni égő cigarettát vagy gyufát, csak miután meggyőződtek, hogy el vannak oltva megfelelően.
4. Nem szabad tüzet gyújtani 100 méteren belül olyan helyeken, ahol erdők, cserjés, bokros részek találhatók. 5. A juhászok, pásztorok, akik esztenát állítanak fel a legelőkön az erdőkhöz közel fekvő területeken, kötelező módon be kell tartsák a fenti tűzvédelmi szabályokat. 6. A lakosok kötelesek azonnal értesíteni a helyi Polgármesteri Hivatalt, rendőrséget, vagy esetenként az Erdészeti Hivatalt egy potenciális tűzeset észleléséről. 7. Szigorúan tilos tüzet gyújtani szeles időben. A száraz ágak elégetése
után a parazsat ki kell oltani vízzel, és a hamut le kell takarni földdel. 8. Minden lakos tudatában kell legyen annak, hogy a szemét, szárazság égetése megfelelő védőintézkedések hiányában a tűz továbbterjedését okozza, ami KIHÁGÁST képez, és 1.000 – 2.500 lej közötti büntetést von maga után (HGR537/2007)
Telefonszámok: Polgármesteri Hivatal – 0266-248212 Községi rendőrség – 0266-248102 Homoródi Erdészet – 0266-218179 Udvarhelyi Erdészet – 0266-218349
A személyazonossági igazolványok kiadásához szükséges iratok – születési bizonyítvány (certificat de nastere), eredetiben – születési bizonyítvány fénymásolata – nőknek házasságlevél – eredeti és fénymásolat – lakhelyigazolás a Polgármesteri Hivataltól – nyugta a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztályán kifizetett 8 lejes illetékről – 1 db nagyméretű (A4) boríték – gyerekek születési bizonyítványa – eredeti és fénymásolat – a gyerekek esetében – az egyik szülő érvényes személyazonossági igazolványa
Befizetési határidők Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a házadó, telekadó, földadó és járműadó első félévi határideje március 31- én lejárt, attól kezdve pedig napi 0,01 % késedelmi kamatot számolnak fel, tehát, aki nem fizette még be, érdemes
megtennie. Ugyanakkor a második féléves befizetéseket szeptember 30- ig meg kell ejteni.
Egyéni és családi vállalkozások figyelmébe Az egyéni és családi vállalkozások a működési engedélyének kicseréléséhez a helyi Polgármesteri Hivataltól a következő igazoló aktákat kell kikérjék: – az ingatlan tulajdonjogi bizonylata (telekkönyv, vagy tulajdonjogi lap, ahova a cég székhelye bejegyződött, vagy bejegyződik);
– Abban az esetben, ha nincs telekkönyv, vagy tulajdonjogi bizonylat, lehet kérni a pénzügyről egy olyan igazolványt, amely azt igazolja, hogy az illető személy fizeti az ingatlan adóját. – személyazonossági igazolvány azzal a lakcímmel, ahova a cég székhelye bejegyződik; – a működési engedélyben szereplő tevékenységnek megfelelő iskolai vagy szakmai végzettséget igazoló bizonyítványok (diploma, certificat, atestare); – abban az esetben, ha nem rendelkezik a fent említett bizonyítványokkal, a Polgármesteri Hivataltól igényelheti a szakmai végzettségnek megfelelő nyilatkozatot; – az eredeti engedély láttamozva kell legyen a pénzügy által a 2009- es évre (vizat pe anul 2009). Györgydeák Edit
ÖNKORMÁNYZAT |
Autó beíratásához és átírásához szükséges iratok – számla vagy adásvételi szerződés; – törzskönyv másolat; – beíratási papír (Fisa de inmatriculare), amit a helyi Polgármesteri Hivatalnál le kell pecsételtetni; – A jogi személyek esetében szükséges a bejegyzési igazolvány a Kereskedelmi Kamarától (Certificat de Inregistrare)
– adatlap (Fisa de inmatriculare), amit a helyi Polgármesteri Hivatalnál le kell pecsételtetni.
A Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztálya értesíti azokat a személyeket, akik háborús veterán (veteran de război) és kulák igazolvánnyal rendelkeznek, hogy legkésöbb május 30- ig jelen-
Felhívás Felhívjuk a vállalkozók figyelmét, hogy a következő lapszámtól reklám- és hírdetési felületet tudunk biztosítani mindazoknak, akik igénylik ezt. Várjuk ugyanakkor olyan vállalkozó mecénások jelentkezését, akik támogatnák a havilap megjelenését. A feltételekről és részletekről érdeklődni lehet a Polgármesteri Hivatalban!
Az autó kiíratásához szükséges iratok
Értesítés
7
jenek meg a Hivatal pénzügyi osztályán az igazolványaikkal, az adókedvezmények tisztázása érdekében (házadó, telekadó, járműadó). Fancsali Éva, pénzügyi referens
Anyakönyvvezetői hírek Március Születés: Sófalvi Beáta – Firtosváralja Isten éltesse!
Urbanisztikai bizonylat – szükséges iratok
Elhalálozás három volt községi szinten. Egyetlen esküvő sem volt.
– típuskérés – tulajdonjogot igazoló akta – nyugta a kifizetett díjról
Születés: Tóth Tamás – Székelyszentlélek Györgydeák Jázmin – Székelyszentlélek Szász Dénes – Farkaslaka Isten éltesse őket!
– helyszíni rajz – láttamozva a Megyei Kataszteri Hivatal által – Lépték: 1:2000, 1:1000, 1:500, 1:200, 1:100
Építkezési engedély – szükséges iratok – típuskérés – tulajdonjogot igazoló akta – urbanisztikai bizonylat – nyugta
Április
– technikai rajz: írott illetve rajzolt résszel
Elhalálozás öt volt községi szinten. Egy házasság köttetett: a bogárfalvi Hadnagy Elemér és a fenyédi Miklós Margit Juliánna között. Isten áldja őket!
Nagy Endre, Urbanisztika Osztály
Györgydeák Edit
8 | ÓVODA, ISKOLA
A játék mint a személyiségformálás csodálatos segítője „Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, s ezekből boldog nemzet” (Kodály Zoltán). Az ember érzelmi lény, aki a boldogságot keresi és igényli. Hogy mikor is érezzük magunkat boldognak, nagyon viszonylagos és változó, de visszatekintve saját gyermekkorunkra, arra a megállapításra jutunk, hogy a játék boldogság forrása volt és maradt. Ha jobban átgondoljuk, rájövünk, hogy az egész élet egy játék. Kezdve a pici kortól való utánzáson alapuló játéktól, a gyermekek tanulási folyamatán át, a felnőttek szabadidős játékáig, minden életkorban és élethelyzetben fellelhető. Az óvodából hazatérő gyerektől szülei gyakran megkérdezik: „Mit tanultál ma az óvodában?”, és ha a gyermek nem tanult új verset vagy éneket, „csak” játszott, attól ő, a játék által, igenis sokat tanulhatott, fejlődhetett, ami nem ennyire lemérhető. Az óvodai játék lehet az óvónő által megtervezett, megszervezett fejlesztő játék (melynek aktív résztvevője az óvónő is), az óvónő által javasolt játék vagy a gyermekek spontán játéka.
Mire jó a játék? A játékot mindenképp hasznosnak tekinthetjük, mert szerepe van a tanulásban, a személyiségfejlődésben, segíti a környezethez való alkalmazkodást, a fölös energiák levezetését, a lelki traumák feldolgozásában ugyancsak hasznos. A gyermekek a megélt feszültségeket sokszor „kijátsszák”magukból. Platón azt mondta: „Többet meg-
tudhatsz másokról egy óra játék, mint egy év beszélgetés alatt.” Az állítás ma is megállja a helyét, mert a játék ősi ösztönöket mozgat meg, felszínre hozza az emberben rejlő képzeleti-, érzelmi és fantáziaképeket. Piaget szerint a játék két világ határán áll. Az egyik az ábrándok világa, ez jellemzi a gyermeki játékot, a másik a reális világ, a felnőtteké. A gyermeknek épp az a feladata, hogy átjárót találjon a két vég között növekedése és a felnőtté válás során. A játék örömet okoz, szabadságot jelent, egyfajta biztonságos menedéket a zűrzavaros világban. A játék fontossága abban is áll, hogy általa feljebbvalónak érezhetjük magunkat térrel, idővel, szükséggel, elvárásokkal. A játék nélkülözhetetlen értéke a bizalomban, feloldódásban, az elfoglaltságban és természetességben rejtőzik. A játékkal a gyermek megtanul tervezni, észrevenni, figyelni, társaival kapcsolatot teremteni, megmutatni akaratát és alkalmazkodni játszótársaihoz.
ÓVODA, ISKOLA |
A játékban is sok az ismétlés, a gyakorlás, bele lehet fáradni, és meg is lehet unni. A jól megválasztott játék segítségével lehet a legjobban tanítani, jóra szoktatni. Ha még azt is sikerül elérni, hogy nem csak játékos tanulássá, hanem valódi játékká válnak a gyermeknek javasolt tevékenységek, akkor gyerekkönny és idegeskedés nélkül fogjuk tudni formálni, nevelni a ránk bízott kis embereket, akiknek végső soron minden lehet játék. Ha ráparancsolunk, hogy pakolja el a játékait, lehet, hogy értetlenül dacol. Ha azonban, miután elmondjuk neki, mi az értelme a rendrakásnak (el ne vesszenek a játékszerek, megtalálja azokat, rá ne lépjünk stb.) és azt javasoljuk, hogy játsszuk azt, hogy míg mi kis időre kimegyünk a szobából, addig ő rakjon el minél több mindent, hogy
mi majd kitalálhassuk mi is volt az, ami hiányzik, könnyebben eredményre jutunk.
Reményik Sándor
Ne várj nagy dolgokat életedbe,
Csendes csodák
Szitáló, halk szirom-csodák.
Kis hópelyhek az örömök, Rajtuk át Isten szól: Jövök.
Ne várd, hogy a föld meghasadjon És tűz nyelje el Sodomát.
***
A mindennap kicsiny csodái Nagyobb és titkosabb csodák.
Reviczky Gyula
Tedd a kezed a szívedre,
Pünkösd ünnepére
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog, Ez a finom kis kalapálás Nem a legcsodálatosabb dolog?
Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed Ma is minden bánkódó szívének, Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Nézz a sötét végtelenbe,
Világító sugaradat áldja.
Nézd a kis ezüstpontokat:
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Világosítsd hittel föl az elmét.
Feléjük szárnyat bontogat?
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Nézd, árnyékod hogy fut előled,
Piros pünkösd, szállj le a világra,
Diadallal az egész világon! Hogy nő, hogy törpül el veled,
Taníts meg új nyelvre, új imára.
Nem csoda ez? –s hogy tükröződni
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Látod a vízben az eget?
Szeretetnek sugara, Szentlélek!
Fontos felhívás A játékos tevékenységek fontosságának tudatában, felhívjuk a nagyobb gyermekek (iskolások) figyelmét arra, hogy vigyázzanak az óvoda udvarán található játékszerekre. A szü-
„A gyermek a közös játékban, a szülő a gondoskodásban méri a szeretetet.” Dr. Páli Judit, gyermekpszichológus A szülők nagyban segíthetik gyermekük fejlődését, ha fizikailag és szellemileg ingerekben gazdag, biztonságos környezetet biztosítanak számára. Fontos megjegyezni, hogy nem a túlzott mennyiségű játékvásárlás biztosítja gyermekünk fejlődését, hanem a megfelelően kiválasztott játékok és a közös foglalkozások. Valamennyi játékunk azáltal, hogy aktív gondolkodásra, gyors válaszra, folyamatos koncentrálásra késztet, fejleszti a szándékolt figyelem képességét, amely a taníthatóságnak nagyon fontos feltétele. A játék adta öröm motivál magára a tanulásra, az aktívan eltöltött – esetleg egyre növekvő idő – fejleszti a figyelem koncentrációt. Az óvónők és a szülők legfontosabb feladata megteremteni a lehetőséget a gyermek játékához, de határozottan közbelépni, ha a gyermekek testi épsége veszélybe kerül. A játékot ne erőltessük! – mert csak akkor fejlesztő hatású és akkor örömforrás, ha a gyermek örömét leli benne. „Mindenekfelett játszódjon és nőjön a gyermek, a szüntelen való tanítás elnyomja a növés erejét, s az eszet, mint az országút olyan meddővé teszi." (Bolyai Farkas, 1830).
lőket pedig arra kérjük, tudatosítsák gyermekeikben, hogy közösségünk javait nem rongálni, óvni kell!
9
Hadnagy Jolán
10 | FALUTÖRTÉNET
Farkaslaka eredetéről „A múltat tiszteld a jelenben, és őrizd meg a jövőnek” Farkaslaka a Hargita hegység vulkánikus fennsíkjának a szélén helyezkedik el. Meredeken emelkedik föléje a Gordon hegye, amely a keleti irányban fekvő Őrhegynek a folytatása. A falu a szép Nyikómentének legelső faluja, a Nyikó két oldalán épült házakból áll. A legrégebbi adat 1569-ből való, és egy Pálfalva és Kecset közötti erdőbirtoklási per anyagában maradt fenn, ahol már említés történik Demeslakáról is. Egy másik 1593-ból való iratban Fancsali Ferenc tanorokáról van szó, amelyet Béres mocsarának neveznek. Eredetét sokféle szájhagyomány őrzi. E szerint az őslakosság nem a Nyikó mellett, hanem a Gordon oldalában élt egy Péterfalva nevű településen. Az öregek, akik még a nálunknál öregebbektől hallották a szájhagyományt, azt mondják, hogy Péterfalván több család élt, de Csikimónában és Dénes földjén is laktak egy páran. A péterfalvi házak Kicsikapu vályúja tájékán lehettek. Az ekék szántás közben sokszor dobtak is ki cserép és téglatörmeléket. A sziklában még ma is látható Nagy Ferenc lukja, bár ennek sokféle más története is él a nép ajkán. Dénes földjén laktak a Dénesek, Csikimónában egy Csíki Máté nevű molnár. Orbán Balázstól tudjuk, hogy a falu határában levő Dömöslaka is ősi település, amely filiája volt Kecsetnek, s a Papsövény a bizonyság rá, hogy itt járt át a hajdani pap. A lakóházakat szétdúlták a tatárok, és lakói elszéledtek. Itt lent a Nyikó mellett csak egy vízimalom állt, valahol a Barta Péter vagy az Albert József gátjánál. A hagyomány szerint ide jött le lovas szekérrel gabonát őrletni a péterfalvi ember. Az udvaron enni adott a lovainak, s amíg őrlődött a búza, behúzódott a malomházba. A bozótból elősettenkedő farkasok azalatt megették a lovakat. Ezután költö-
zött le a Nyikó völgyébe Péterfalváról néhány nagyobb család, s nevezték az új települést Farkaslakának. Ezt az eredetmondát dolgozta fel Tamási Áron a Bölcső és bagoly című művében színesen, kedvesen, az ő csodálatos szép nyelvezetén. Ezt tartja a szájhagyomány és a belőle merítő írói képzelet. A nyelvtudomány szerint azonban 1566- tól adatolható településnév a Farkas személynévnek és a lak főnévnek az összetétele. A helynevek sokat bizonyítanak: Péterfalvi domb, Kicsi kapu vállúja, Nagy kapu alja. „Nyilvánvaló – fűzi a múltidézést Tamási Áron –, hogy ahol van egy kicsi kapu, ott egy kicsi élet is van mögötte: hogy dúlásos időben jobb a kicsi kapu a nagynál, hiszen azon rossz szándékkal béjutni mégis bajosabb.” A fenti határnevek falukapuk, a falukerítésen nyíló ki- és bejáróhelyek megnevezései lehettek. A falukerítés nem a falut, hanem a falu menti szántóföldet védte, megakadályozta a falu bel-
területén szabadon csatangoló jószág kijárását, mert szűk volt a szántóhatár, s a faluközösségnek óvnia kellett az esetleges kártételektől a falusfeleket. Ha valaki átbandukol a Gordon gerincén, a túlsó oldalon megszemlélheti a régi dűlőket, amelyek félkörívben lépcsőzetesen követik a hegy hajlatát. Mezsgyéiket gyöngyházszínű fű borítja, s a természet teleültette haragoszöld borókabokrokkal. A dűlők bütüinél kövek mohósodnak kupacokban, ezeket a valamikori szántóföldről szedhették fel a régi szántóvetők. A Gordonon átvezető hegynyergen még ma is sok a vadalma- és vadvackorfa, s az arra járó úgy érezheti, hogy itt a valamikori falu elvadult gyümölcsösében sétál.
Az egyházközség Az egyházközség története a kereszténység felvétele után összefonódik a falu történetével. Farkaslaka egyházilag eleinte együvé tartozott Szentlélekkel, amelynek a filiája (leányegyháza) volt. A legelső adat a pápai dézsmák regiszt-
FALUTÖRTÉNET |
rumában található 1332- ből, amikor a pápai biztosok Szentlélekre vonatkozó feljegyzése szerint Jakab szentléleki plébános 3 régi banálist fizetett dézsma gyanánt. Ennek az adatnak az alapján a plébánia alapítása a XIII-XIV. század tájára tehető, arra az időre, amikor az erdélyi püspök a tatárdúlás után sok új templomot emeltetett az elpusztultak helyébe. A szájhagyomány szerint a plébániához tartozó négy falu: Szentlélek, Malomfalva, Bogárfalva és Farkaslaka közösen készült felépíteni a templomot. Vitás volt a felépítés helye, végül pünkösd szombatján azzal zárták le a vitát, hogy a Szentlélek és Farkaslaka közötti Csere tetőre építik fel. Azon az éjszakán a mostani székelyszentléleki templom helyére szép friss hó hullott, amit a nép csodajelnek vélt, s így épült fel a templom arra a helyre, ahol ma is áll. S mivel a csoda pünkösd napjára virradó éjszaka történt, a templomot a Szentlélek Isten nevére emelték, s a falut is róla nevezték el. Farkaslaka népe sokáig ebbe a templomba járt, ami a régi írások szerint nem került kicsibe, mert a templom fenntartására a falu akkora erdőt adott
Szentléleknek „amiből egy bazilikát is fel lehetett volna építeni”, írja Tamási. A farkaslaki egyházközség a Domus Historia szerint 1762-ben vált el Szentlélektől, és lett önállóvá. Először egy templomocskát építettek a falu alsó felében, amely inkább kápolna volt egyszerű fakerítéssel. Az 1567- es portaöszszeíráskor Farkaslakán még csupán 36 kaput számláltak, 1602-ben Básta rémuralma idején 31 családot írtak össze. 1720- ban a falvainkon végrehajtott összeírás alapján Farkaslakán 54 család él, az előző évek pestisjárványa nagyon megtizedelte a lakosságot. A falunak van egy malma, van 19 forint jövedelme a malom után, és 12 forint a háziiparból és kereskedelemből. 1972ben is csak 59 volt a családok száma. Az önállósodáshoz azonban 60 családra volt szükség, így egyet hozzáírtak. A kis templomot 1783-ban szentelték fel Nepomuki Szent János tiszteletére, és majdnem 100 évig, 1881-ig állott. A falu lakosságának szaporodása következtében kezdett szűknek bizonyulni, 1845ben hozzáfogtak egy új templom építéséhez. A hagyomány arról is szól, hogy az építéshez a segítséget a farkaslaki születésű Fancsali Márton járta ki, aki
11
akkoriban V. Ferdinánd udvari alamizsnás papja volt Bécsben. Az adomány egy új, kéttornyú templomra szól, s ezt hivatalos irat is megerősíti. A téglási (Magyarország) levéltárban található egy dokumentum, amelyben fel vannak sorolva azok a községek, amelyek templomainak építésére a bécsi udvar segítséget nyújtott, s ezek sorában található a téglási (ma is álló) kéttornyú templom mellett a farkaslaki is. Hogy Fancsali Márton miként fogadta a tényt, hogy az általa szerzett pénzből nem két, hanem egytornyú templom épült, arról sokat beszélnek az öregek. Ő maga a templom közelében nyugszik, sírját és sírkövét nemrég újította fel a hálás egyház. A templomhoz természetesen papilak is kellett, ez kezdetben a Pap utcában volt, innen van az utca ma is élő elnevezése. Állítólag az István Mártonné zsindelyes háza épült ezzel a céllal. Tipikus székely ház körbefutó tornáccal, nyitott pitvarral, de sajnos már lebontották. Ezt a telket az egyház aztán elcserélte azzal, amelyen ma is áll a papilak, s a cserébe 45 forintot pótolt. A mai plébánia végül 1888-ban épült. Jakab Rozália író, nyugdíjas tanítónő
12 | MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS
Állattenyésztők figyelmébe! A 230-as számú április 19-én megjelent Kormányhatározat értelmében az idei évben is támogatásban részesülnek az állattartó gazdák. A támogatást igénylő gazdáknak a következő feltételeknek kell eleget tenniük: 1. Akik már igényeltek támogatást: – Gazdaságukban legyen meg a 2008. január 31-ig a Gazdaságok Nemzeti Nyilvántartójába jegyzett állat létszám, mert ez a létszám az irányadó. – Legalább három darab 6 hónapot betöltött szarvasmarhával kell rendelkezni. – Ne legyen adóhátrálék a helyi és állami adóhivataloknál. A kérelmi dosszié a következő a következő aktákat kell tartalmazza: – típuskérés – amelyet mindenki meg fog kapni; – adónyilatkozat – erre is típus lesz; – májusi banki számlakivonat; – állatorvosi nyilvántartó igazolás (CARD- ANSUSA); – személyazonossági másolat. – Ha a tavalyi (2008) igénylő elhalá-
lozott, az örökösi bizonylattal valamelyik örökös is igényelheti a támogatást. 2. Akik még nem igényeltek eddig az állatokra támogatást (új gazdaságok): – A gazdaságban 2009. január 31-ig minimum 3 darab 6 hónaposnál nagyobb állat kell legyen. – gazdaságuk 2009. január 31-ig jegyezve legyen bejegyezve a Nemzeti Nyilvántartásban (állatorvosoknál). – Ne legyen adóhátráléka a helyi, illetve az állami adóhivataloknál. – Csak olyan állatokra jár a támogatás, amelyek a 2008-as évben más gazdáknál, illetve más gazdaságoknál még nem kaptak támogatást. A kérelmi dosszié a következő aktákat kell tartalmazza: – típuskérés – személyazonossági másolat – adónyilatkozat – az állatok eredetét igazoló akta A támogatást igénylő gazdák kötelesek megtartani az állatokat (szarvasmarha) augusztus 1-ig, ameddig az ellenőrzés lejár! 3. Feltételek juhászok esetében:
– Legalább 50 darab juh, vagy kecske, amelyek 2009. március 31-ig betöltötték az egy évet. – Ne legyen adóhátrálék. – A gazdaság jegyezve legyen a Nemzeti Nyilvántartóba. – A kérelmező gazda tagja kell legyen a Juhászok Szövetségének. A kérelmi dosszié a következő aktákat kell tartalmazza: – típuskérés – adónyilatkozat – gazdasági nyilvántartó igazolás (állatorvostól) – májusi banki számlaigazolás – személyazonossági másolat A kérelembe feltüntetett állatokat szeptember 31-ig a gazdaságban kell tartani, amíg az ellenőrzés lejár. A támogatási kérelmeket (szarvasmarha, juh, kecske) legkésőbb május 31-ig a kifizetési ügynökségeknek le kell adni, amennyiben határidő hosszabbítás nem lesz. Székely Csaba, mezőgazdasági mérnök
Időszerű mezőgazdasági tennivalók Tekintettel az utóbbi időszak nagyon kevés csapadék mennyiségére, a talaj vízellátottsága nagyon kevés. Éppen ezért tartsuk tisztán, vagyis gyommentesen a termesztett növényeinket, hogy a gyomok ne vonjanak el az amúgy is kevés víztartalékból. A zöldséges kertekben a locsolás miatt megnő a kártevők (pl. lótetű) jelenléte, ezért használjunk megfelelő rovarölő szert, amely kapható a kereskedelemben. A meleg, száraz időjárás kedvez a
levéltetvek elszaporodásának, figyelni kell megjelenésüket, és azonnal rovarölő szerekkel avatkozzunk be. Ugyancsak a száraz időjárás kedvez a gyümölcsösökben az almafa lisztharmat megjelenésének és terjedésének, valamint május végén, június elején az almafákon kell figyelni a molylepkék(gyümölcs molyok) első nemzedékének a megjelenésére. Mindkettő ellen egy kezeléssel lehet védekezni, ugyanis egyszerre lehet használni a két ellenszert.
Ha tovább tart a száraz időjárás, a takarmányok (vetett vagy természetes kaszálók) betakarítását meg kell kezdeni, a szárazság miatt azok tömöttsége úgysem fokozódik. Így lehetőséget adnak arra, hogy jobb időjárás esetén a második, illetve a harmadik kaszálás több termést hozzon, pótolva az első veszteségét. Székely Csaba, mezőgazdasági mérnök
KULTURÁLIS KALAUZ |
13
Isten megadja nekünk a hangszereket: a zene rajtunk múlik Nem találtam meg e szép mondás szerzőjét, de egy biztos: zeneszerető ember lehet, aki ismeri és értékeli a zene erejét. Az ember első hangszere kétségkívül a „torkában” rejlik, hisz az emberi hang velünk született isteni adomány. Ezt a lehetőséget ismerték fel azok a zenészek, akik szívükön hordozták nemzetünk zenei műveltségének megteremtését. Gondolok itt Kodály Zoltán és Bartók Béla hihetetlen erőfeszítéseire, hogy a XX. század eleji, nyugatot utánzó Magyarországon megismertessék és elfogadtassák az eredeti, sajátosan magyar népzenét. A népdalgyűjtő körutak dallamvilágát beépítették műveikbe, ezzel próbálták népszerűsíteni azt a gyönyörű dallamkincset, ami egyedülálló Európában. De a népszerűsítésnek ez a formája kevés emberhez juthatott el, és akkor Kodály más utat keresett. A legzseniálisabb megoldást választotta: az emberi hangot állította a zenei nevelés központjába. Meghirdette azt a programot, mely Magyarországot zenei nagyhatalommá tette. Kodály egyik jelszava: „A zene mindenkié” sok ember életét változtatta meg, tette tartalmasabbá, szebbé. A legenda szerint valaki megkérdezte Kodályt, hogy szerinte mikor kell elkezdeni a zenei nevelést. Kodály válasza: „a gyermek születése előtt 9 hónappal’’. Ennek a mondásnak fényében, már nem csodálkozunk, hogy a XX. század egyik legnagyobb gyermekkórus irodalmát teremtette meg. A gyermekek zenei nevelését szolgáló kiadványait szerte a világon használják, értékelik. Kodály arra az egyszerű, világos tényre építkezett, hogy a magyar népdalra és gyermekdalra kell alapozni az iskolai zenei
nevelés tananyagát. A gyermeki fogékonyság egyszeri és megismételhetetlen az ember életében. Amilyen alapokat rakunk, olyan lesz a felépítmény. A zene időbeni művészet, az elszalasztott lehetőségek művészete, és ha nem vagyunk elég ügyesek, soha nem fogunk betekintést nyerni egy olyan világba, mely bánatunkba örömet, mindennapjainkba szépséget hozhat. Magyarországnak megadatott Kodály Zoltán – és nekünk? Mi sem panaszkodhatunk, több Kodály tanítvány tanított Kolozsváron, Marosvásárhelyen a magyar népzene szellemében. Nincs könnyű helyzetben az erdélyi magyar ajkú zenetanár, hisz erdélyi létünk kettősége az oktatásba is begyűrűzött. Túl azon, hogy lassan elsorvasztották a zene oktatását az iskolákban, eleget kellene tenni a mindenkori hivatalos követelményeknek, de a lelkiismeret, a nemzetféltés
is kell vezérelje a Kodály nyomdokain haladó pedagógust. Aki nem ismeri a saját zenei anyanyelvét, nem tud teljes értékű életet élni. Ezért is felelőtlenség, hogy a zeneórák csökkentésével „könnyítünk” a gyermek programján. Aki így gondolkodik, nem látott még kisgyermeket énekelni, gyermekjátékot játszani. Vagy ha látott, nem vette észre azt a semmihez sem hasonlítható ragyogást a szemében. Ha meghallgatnának mindenkori vezetőink, ajánlanám, hogy olvassák el a sok tanulmány egyikét (többre nincs idejük), mely a zene emberre gyakorolt hatását taglalja. Testi-lelki bajainkra gyógyír, szeretetforrás, közösség és nemzetépítő eszköz. Isten megadta nekünk-a hangszerek mellett, hogy Kodály Zoltán, Bartók Béla szellemi örökösei lehessünk. Isten ellen való vétek nem élni vele! Major Magda, zenetanár
14 | KULTURÁLIS KALAUZ
Színházturné Április hónapban sor került a farkaslaki Kultúrkálók színjátszó csoportjának előadás sorozatára a község mintegy nyolc településén. Felbuzdulva a farkaslaki előadás sikerén gondoltuk, meglepetést szerzünk a község településeinek is. Meglepetés lett, de sajnos számunkra. A lelkes fiatalok ingyenesen vállalták a hétvégi fellépéseket, annak érdekében, hogy a településeken egy kicsit meg-
mozgassák a község kulturális életét. Ez a sorozat mintegy felmérés is volt, hogy községünk településein mennyire igénylik a kulturális tevékenységet, mennyire van szükség a nevelésre, szórakoztatásra. Sajnos községünk, ilyen szempontból, nagyon nem vizsgázott jelesre. Kevés helyen lehetett megtartani az előadásokat, mert volt olyan település is, ahol szinte egyáltalán egy néző sem
jelent meg. Szomorú tapasztalni, hogy a televízió, az érdektelenség mennyire kiölte a kultúra utáni éhséget az emberekből. Úgy tűnik, hogy az igény az már másra összpontosul, nem érdekli az embereket a saját közösségük által létrehozott előadás, fellépés. Valószínű, ha Győzike, vagy más „neves sztár” lépett volna fel, sokkal nagyobb lett volna az érdeklődés. Szomorúsággal tölt el, hogy ezt kell megtapasztalnunk… Volt pozitív példa is, mint a váraljai, ahol többen voltak kíváncsiak az előadásra, mint sok más helyen, de sajnos leginkább az érdektelenség jellemezte ezt a sorozatot. Úgy tűnik, hogy községünk falvainak nincs szüksége ilyenfajta előadásokra. Csak sajnos, így nem lehet semmiféle előadást sem szervezni errefelé, hiszen nagyobb társulatok nem engedhetik meg maguknak, hogy ingyenesen, kevés számú nézőnek lépjenek fel. Sarkadi Zoltán Gábor
EGYHÁZI ÉLET |
15
Pünkösd A Pünkösd a keresztény világban a Szentlélek eljövetelének ünnepe. Ekkor szállt le először Jézus tanítványaira a Szentlélek Jeruzsálemben. Megkapták a Szentlélek keresztséget, hogy természetfeletti erővel, jelekkel és csodákkal kísérve tudjanak bizonyságot tenni Jézus Krisztus feltámadásáról és mennybemeneteléről. Általában május végén, június elején tartják ezt az ünnepet, amelyet hetek ünnepének, első zsengék napjának, illetve az aratás ünnepének is nevez a Biblia. A zsidó földművesek ilyenkor vitték fel a jeruzsálemi templomba a búza első kévéit, hogy ezen az ünnepnapon a belőlük készített kenyérrel együtt felmutassák Istennek hálájuk kifejezéseként. Az aratást ez után szabadott folytatni – a többi ünnephez hasonlóan ugyanis pünkösdkor sem volt szabad dolgozni. Őszig nem volt több ünnep, így a betakarításra lehetett koncentrálni: a pünkösd zárta le a tavaszi ünnepek sorát. Jézus feltámadása a harmadik napon a halálból éppen ezen
az ünnepen, a zsengék ünnepén történt. Jézus visszatérését feltámadott élő testben azért értékelték tanítványai evangéliumnak (jó hírnek, örömhírnek, győzelmi hírnek), mert ez az esemény egyértelműen bizonyította előttük, hogy az ember számára van élet a halál után, és nem semmisül meg a halálban, nem olvad be egy személytelen kozmikus tudatba, és nem is reinkarnálódik, hanem testben fog feltámadni örök üdvösségre vagy kárhozatra. Jézus tanítványai egyszerű halászemberek voltak, akik nem igazán voltak tisztában a Szent Lélek-teológiával, egészen addig, amíg el nem érkezett a pünkösd. Ezzel ellentétben reális megtapasztalásuk és képük már volt – Jézus Krisztus által- arról, hogy mit jelent, ha egy ember a Szent Lélek erejével felkenten bemegy a zsinagógába, templomba, hogy Szent Írásokból olvasson föl, és azokat megmagyarázza hallgatóságának. Péteréknek az ilyen istentiszteleten nem volt idejük elaludni vagy unatkozni. A
Jézusból kiáradó isteni erő mindig figyelemre, csodálatra méltó eseményeket idézett elő, amelyekből részesültek az apostolok is. Bár sokan azt gondolják, hogy Jézus gyermekkorában már csodákat tett, ez nem valós ebben a formában. Igaz, isteni származással rendelkezett, de egyszerűen, emberként élte életét. Édesapja mesterségét folytatta, úgy ahogy az Igéből is kitűnik, aki egy egyszerű ácsmester volt. Akkoriban senki sem tudta róla a környéken, hogy ki is ő valójában. A nagy és igazi változás akkor következett be, amikor János által megkeresztelkedett a Jordán vizében, és a Szent Lélek galamb formájában rászállt. Ekkor megváltozott, teljesen más lett, mint addig volt. A Szent Lélek által kapta meg azt az erőt, amellyel a későbbiekben betegeket gyógyított, démonokat űzött, halottakat támasztott fel, és még sok egyéb csodadolgot művelt. Folytatás a 16. oldalon
16 | EGYHÁZI ÉLET Folytatás a 15. oldalról Soha sem önmagának tulajdonította a cselekedeteit, hanem Istennek, sőt azt mondta, hogy ha hisznek az emberek, akkor sokkal nagyobb dolgokat is meg tudnak tenni, mint amilyeneket Ő tett. A keresztény egyházat voltaképpen a Szent Lélek kiáradása hozta létre. Jézus föltámadása által bebizonyosodott, hogy a Názáreti joggal nevezte Istent Atyának. Ugyanakkor a sok megtapasztalás, a Szent Lélekkel való betöltekezés, Jézus jelenései a tanítványaiban is nyilvánvalóvá tették, hogy Jézus Krisztus, Istennek a fia. A tanítványok is csak ezután kezdtek olyan dolgokat cselekedni, mint Mesterük. Hétköznapi, megszokott dolog lett
számukra is, hogy az emberek meggyógyuljanak, megszabaduljanak, megtérjenek, megváltozzanak. Az ószövetségben a bűnökért áldozatokat mutattak be, az újszövetségben Jézus Krisztus lett az áldozat, aki a tulajdon vérét adta azért, hogy menekülési lehetősége legyen az embereknek. A Szent Lelket akkor hagyta ránk, amikor elment erről a földről, azt mondván, hogy itt hagyja az embereknek a Vigasztalót (Szent Lelket). A Szent Lélek mai napig is tapasztalható, működik, kapcsolatot lehet Vele teremteni. A pünkösd nagy ünnepnek számított hajdan. Több százezer ember gyűlt össze Jeruzsálem főterén és városában. A hálaadó nap során kötelező volt az Isten előtti örvendezés, vigadozás, a vidám ének-
lés, zene és tánc, amely áthatotta az egész tömeget. Érdekes szokás volt, hogy ilyenkor, egy mózesi törvénynek is eleget kellett tenni, amely azt mondta ki, hogy ezen a napon a családok éves jövedelmének egytized részét kötelező módon magukra kellett költsék. Ilyenkor nagyokat ettek, bevásároltak a férjnek, feleségnek, gyermekeknek, szállodában aludtak, szóval mindent, ami jó volt számukra, megengedtek maguknak. A pünkösd tehát valódi, őszinte népünnepély, örömünnep, nem csak vallási kötelezettség volt. Tegyük ilyenné ma is! Isten áldjon mindenkit, áldott ünneplést!
„Ma hozzád száll a szívbéli ének” Nagy megtiszteltetésben és megismételhetetlen élményben volt része május 17-én a szentléleki-bogárfalvi egyházi kórusnak. Egyházmegyénk millenniuma alkalmából az egyházi kórusok számára is zarándoklatot hirdetett Jakubinyi György érsek úr. Ezt az egyedülálló és vissza nem térő lehetőséget használta ki a kórusunk is, amikor bejelentkezett a zarándoklatra. A zarándoklatunk időpontját május 17-re tűzték ki. Elkezdődtek a lázas próbák, és jó volt érezni a próbák alatt is, hogy milyen nagyon akarja minden kórus tag, hogy a lehető legjobban, a hely szelleméhez méltóan felkészüljünk. Észre sem vettük, és igazi baráti közösséggé formálódtunk. Így érkezett el május 17-e, szombat reggel. Minden kórustag ünneplőbe öltözött lélekkel és Benedek Sándor plébános úr áldásával ült fel az autóbuszra, és zarándoklathoz illően, imádsággal és jókedvvel érkeztünk meg kora délután Gyulafehérvárra. Az első dolgunk természetesen a székesegyház megtekintése volt. Ebben vezetőnk, a szentelés előtt álló kispapunk, Kiss Endre volt, aki nagy szakértelemmel és részletességgel mutatta be
a székesegyház ezer éves múltját, történelmi koronként változó sorsát, művészi jellemzőit és művészeti jelentőségét. Mindannyiunknak olyan érzése volt, mintha történelmi időutazáson vettünk volna részt, és büszkeség töltött el, hogy ez a gyönyörűség, amit látunk, a miénk. Itt tudatosult bennünk az a tény, hogy az ezer év mennyi küzdelmet, örömöt, vérontást, talpra állást, kitartást, szeretetet, elfogadást és legfőképpen Istenbe vetett hitet és imádságot tartalmaz. És ez a mi történelmünk. Erre csak ráadás volt a Márton Áron püspök úr emlékszobájának a megtekintése, és az altemplomban a sírjánál elmondott közös ima. Jó volt érezni, hogy nem csak kövekből épített történelmi emlékeink vannak, hanem olyan szellemi nagyjaink is voltak- vannak, akik a kövekből épített történelmünk alapjául szolgáltatják a szellemi „építő téglákat”, hogy időtálló legyen az alkotás. Ezt követően történelmi körsétát tettünk az újonnan restaurált és nemrég a közönség számára is megnyitott várkapuhoz, amely teljes egészében korhűen mutatja a XVI- XVII századi várak jellegzetes tulajdonságait. A várárokban
tett körséta után, ami ugyancsak megfelelt egy időutazásnak, visszatértünk a székesegyházba elpróbálni a másnapra kijelölt kórusműveket, és a szent liturgiának a kórus által is énekelhető részeit. Ekkor már körvonalazódni látszott, és minden kórustagon érezhetően eluralkodott valamiféle élményszerű meghittség érzése, amelyet csak azok éreznek meg, akik a „székesben” énekelnek. Mindannyiunk szemébe könynyet csalt megmagyarázhatatlanul, ahogy a megszólaló gyönyörű dallamok a gótikus csúcsívek mentén a hangunkkal együtt a lelkünket is felemelték az Úrhoz. Az éjszakai szállásunk Alvincen a Pongrácz Szent István házban volt. Pongrácz Szent István Alvincen született, egyike a kassai vértanúknak, akit hithűségéért válogatott kínzások közt öltek meg a protestáns hittérítők, és ő az egyetlen kanonizált erdélyi szentünk. Alvincen gyönyörű környezetben egy ízletes vacsora után tovább folytatódott a „közösségépítés”, egészen éjfélig szebbnél szebb népdalokkal, nótákkal kényeztettük önmagunk és egymás nyugalomra és örömre vágyó lelkét. Eljött a nagy nap reggele!
EGYHÁZI ÉLET |
Székelyruhába öltözötten, ünnepi lélekkel érkeztünk meg a székesegyházba és foglaltuk el a számunkra kijelölt helyet. Kegyelem volt az is, hogy éppen bérmálási szentmisén énekelhettünk. Az egyetlen fájó ténnyel itt szembesültünk: bizony ezen a történelmi vidéken nagyon fogy nemzetünk. Összesen 9 (kilenc) bérmálkozó fiatalnak szolgáltatta ki Jakubinyi György érsek úr a bérmálás szentségét, közülük négy magyar ajkú, öt román ajkú fiatal volt. Túllépve ezen a fájó tényen megpróbáltuk az eseményhez, a liturgiához, a helyhez méltó éneklést nyújtani. Közben megéreztük azt, amit az apostolok
és az első keresztények az első Pünkösd napján: azt a túláradó lelki boldogságot, hogy ennek az Egyháznak lehetünk a tagjai, amelyet kétezer év óta ugyanaz a Szentlélek éltet és szentel meg, amely ott a bérmálkozókkal együtt minket is megérintett. Jó volt látni a jelenlevők örömét, amelyet énekünkkel okoztunk. Jó volt hallani az érsek úr köszönő szavait a kispapok és a kisiskolások vastapsát, a székesegyház karnagyának, Geréd Vilmosnak dicsérő és biztató szavait, kórusunk karnagyának Ambrus Ferenc kántor úrnak elégedett, és végre nyugodt mosolyát látni, de a legjobb az az érzés
17
volt, hogy ott és akkor mindannyian megéreztük azt a kegyelmet, amiért igazából részt vettünk ezen a zarándoklaton, és amiből mindannyian erőt meríthettünk a további hónapokra, évekre. Isten kegyelméből vagyunk és leszünk még ezer évig, de ezért tenni és hinni kell, akár énekkel, énekelve is. Mindezért Istennek legyen hála, és köszönet azoknak, akik anyagi hozzájárulásukkal is támogatták zarándoklatunkat. Geréb Ibolya hitoktató, a szentléleki-bogárfalvi egyházi kórus tagja
Május a Szűzanya hónapja A májusi ájtatosság híveink Mária- tiszteletének egyik legszebb megnyilvánulása. Az ájtatosság 1700 körül keletkezett Nápolyban, majd a XIX. század elejére már egész Európában elterjedt. Májusnak, a Szűzanya hónapjának estéin kicsik és nagyok a litánia imádkozásával, a hívek a Szűzanya oltalmába ajánlják a kis családokat. Kívánjuk, hogy a Szűzanya hathatós közbenjárása kísérje népünk, nemzetünk és családjaink éle-
tét. Ugyanakkor a katolikus anyaszentegyház május első vasárnapját anyák napjának nevezi, és ezen a vasárnapon az anyákért imádkozik, ezt a napot az édesanyáknak szenteli. Ezen a napon egyházközségeinkben megemlékeztünk az édesanyákról. Az Isteni gondviselés három édesanyát választott a mi számunkra a katolikus egyház felfogása szerint. A legelső édesanyánk a Boldogságos Szűz Mária. Isten választotta. Úgy
élte meg az anyai hivatást, hogy Jézus anyja a világ minden gyermekének anyja, édesanyja lett. Erről beszélnek a világ Mária- templomai, a jelenések helyei, Lourde, Fatima, Csíksomlyó stb. A második édesanyánk, akit Jézus ajándékozott nekünk, az anyaszentegyház. Ez az anya, az anyaszentegyház az ő gyermekeit elkíséri a bölcsőtől a sírig. Folytatás a 18. oldalon
18 | EGYHÁZI ÉLET Folytatás a 17. oldalról Ez az anya, az anyaszentegyház, szikla, és mindenkinek sziklára kell építenie az életét, hogy a pokol kapuja ne vegyen erőt rajta. Ez az anya, az anyaszentegyház, arra tanítja gyermekeit – szeressétek egymást!
A harmadik anya, ez a te anyád, az én anyám, akit a világ legszebb szavaival szólítottunk és szólítunk meg: édesanyám. Az igazi, földi édesanyának eszményképe a Boldogságos Szűzanya, és azért kell a szülőknek mindent elkövetniük, hogy gyermekeik már kis koruktól kezdve Mária lelkületét utánozzák.
Imádkozzunk együtt az élő anyákért, a leendő anyákért: Uram, add, hogy maradandó gyümölcsöt teremjenek. De imádkozzunk azokért az anyákért, akik már nincsenek köztünk, szívük porlad, de lelkük ott fenn van – áldd meg földi anyáinkat, akik már nincsenek köztünk, jutalmazd meg őket az örök boldogsággal. Hamarosan közeledik a Pünkösd ünnepe. A Szentlélek kiáradását ünnepeljük. „Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld.” (Mécs László). Ez a vers visszhangzik a szívemben. Több mint 2000 évvel ezelőtt látható jelektől kísérve, lángnyelvek alakjában jött el a Szentlélek, akit megígért Krisztus, amikor az Atyához távozott. Az Atya és Fiú kölcsönös szeretete a Szentlélek, kiáradt és azokat a gyenge embereket, akik képtelenségnek érezték teljesíteni Jézus küldetését, parancsát: Elmenni a világba, és hirdetni minden népnek az örömhírt, ez a Lélek tette bátor, mindent elhagyni tudó, Istenért, Jézusért küzdő harcosokká. Gyakran emlegetik napjainkban, hogy a mai kereszténység hasonlít a kialudt tűzhányóhoz. Nem árad belőle az a lelkesedés, amely az első keresztényekben megvolt, mintha kialudt volna a szeretet tüze az emberek lelkéből. Keresztény testvérek! Kérjük mindennapi életünkre a Szentlélek segítségét! „Jöjj Szentlélek Istenünk, add a mennyből érzenünk fényességed sugarát. Jöjj szegények Atyja te, bőkezűség Istene, lelkünk fényed hassa át. Édességes vigaszunk, drága vendég szomjazunk, édes lélekújulás. Fáradottnak könnyülés, tikkadónak enyhülés, sírónak vigasztalás. Boldogságos tiszta fény, szállj meg szívünk rejtekén, híveidnek napja légy.” Kívánok a községünkhöz tartozó minden testvéremnek áldott Pünkösdöt, szép zarándoklatot a pünkösdi búcsúra, és szeretettel várjuk kedves testvéreinket a szentléleki pünkösdi búcsú ünnepére! Benedek Sándor, székelyszentléleki plébános
EGÉSZSÉGÜGY, ÉLETMÓD |
19
Felnőtt futsal Veretlenül a bajnokkal szemben Farkaslakán 2008. októberében alakult a felnőtt futsal csapat, és be is neveztünk a megyei bajnokságba. Mivel rendelkezünk egy olyan sportteremmel, amely megfelel a bajnoki mérkőzések lebonyolítására, úgy döntöttünk, minden szempontot figyelembe véve, hogy ebből csak előnyünk származhat, és indulunk a bajnokságban. A téli nagypályás holt szezon kitöltését, és egyben a felkészülést is szolgálta a nagypályás bajnoki idény kezdetére, és nem utolsósorban szórakozást is nyújtott a focikedvelőknek, hiszen mára bebizonyosodott, hogy igény van a helyi futsal csapatra. A bajnokságban hét csapat vett részt „oda-vissza vágós rendszerben”. A hét csapatból, a székelyudvarhelyi, székelykeresztúri és csíkszeredai
Íme a bajnokság végső rangsora: 1. Keresztúri Egyesülés
12
9
1
2
73
46
28
2. Székelyudvarhely SK 2 Gimi
12
9
1
2
67
35
28
3. Infopress Székelyudvarhely
12
9
1
2
72
35
28
4. Farkaslaka S.E.
12
5
1
6
57
64
16
5. Siculum Csíkszereda
12
5
0
7
56
68
15
6. Benati Betfalva (Keresztúr)
12
3
0
9
55
89
9
7. UH Székelyudvarhely
12
0
0
12
16
59
0
csapatok mellett a miénk az egyedüli vidéki csapat. Megyénk olyan városainak csapatai ellen kellett felvegyük a versenyt, akiknek játékosai aktív játé-
kosok voltak, és játszottak magasabb osztályban is. Folytatás a 20. oldalon
20 | EGÉSZSÉGÜGY, ÉLETMÓD Folytatás a 19. oldalról Induláskor a csapat célkitűzése a tisztességes helytállás volt, és természetesen a lehetőségeinkhez mérten minél jobb eredmény elérése, ami nagy részben sikerült is. A csapat tizenhárom fős kerete a székelyudvarhelyi Béla Levente kivételével mind farkaslaki fiatalokból tevődik össze: Orbán Attila, Fancsali Csabakapusok, Orbán Vilmos, Orbán István, Fancsali Levente, Kovács Szilveszter, Magyari Zsolt, Márton Csongor, Székely Gyula, Márton Róbert, Sípos Árpád, Sebestyén Lajos-mezőnyjátékosok, Jakab József: játékos- csapatvezető, Jakab Zoltán: edző, Hajdó Levente: elnök. A bajnokság elején, a nagy lelkesedésnek is köszönhetően, a csapat jól indult, ám időközben kissé „lanyhult a dolog”, így a 2008- 2009- es bajnoki idényt a csapat a 4-dik helyen zárta. Ha két hazai mérkőzésen sikerült volna a gyengébbik Keresztúrt és Csíkszerdát legyőzni (idegenben megvertük őket), akkor kijelenthetnénk, hogy a csapat „erőn felül” teljesített a pillanatnyi helyzetünkhöz, játékosállományhoz képest. Viszont egyedüli csapat vagyunk, amelyet a bajnok Keresztúrnak nem sikerült legyőznie. A lehetséges 6 pontból 4- et szereztünk tőlük (1 győzelem, 1 döntetlen). Kuriózum a csapat életében, hogy sikerült „összehozni” a Farkaslaka SE – Székely Válogatott meccset, amelyen a helyi fiúk országos futsal bajnokokkal és román válogatott játékosokkal mérkőzhettek meg, olyan játékosokkal, akiket addig csak a TV képernyőről ismertek. Természetesen a támogatók és szurkolók nélkül nem létezik egy csapat sem, ilyen szempontból sem vallottunk szégyent a többi csapatok előtt. Idegenbeli mérkőzéseinkre is 25- 30 szurkoló kísérte el a csapatot, míg az itthoni meccseken 60-70 személy is kilátogatott nézőként. Az első bajnoki év után a vezetők, támogatók azt a döntést hoztuk, hogy a jobb szereplés érdekében, igyekszünk megerősíteni a játékos keretet, elsősor-
ban községbeli játékosokkal (Szentlélekről és Malomfalváról). Azt akarjuk, és szeretnénk elérni, hogy az egész község magáénak érezze ezt a csapatot. Csapatunk fő támogatója a Halupex Kft, tulajdonosa Hajdó Levente. Ez úton szeretném megköszönni a kisebb támogatók segítségét is, és remélem, mellettünk maradnak ezután is, sőt bízom benne, hogy ezen a téren is „erősödni” fogunk! Góllövők rangsora a csapaton belül: Fancsali Levente 15, Sípos Árpád 13, Magyari Zsolt 11, Béla Levente 5, Orbán Vilmos 5, Kovács Szilveszter 3, Sebestyén Lajos, Orbán István, ( UH Székelyudvarhely nem jelent meg 3 gól) Az új futsal bajnoki évad várhatóan novemberben veszi kezdetét.
Gyerek foci 2009. január végétől indult el Farkaslakán a helyi Sportteremben a gyerekek teremfoci edzése. Két korosztályban, hetente két alkalommal járnak edzésekre a gyerekek. A 6- 10 évesek (16 gyerek) szerdánként délután 3 órától, szombatonként 11 órától, míg a 1014 éves gyerekek (18-an) szerdánként délután 4 órától, szombaton 12 órától vesznek részt a foglakozásokon. A szerdai edzéseket Kovács Zoltán testnevelő tanár, míg a szombatiakat Jakab József irányítja. Kecsetből, Szentlélekről és Farkaslakáról is járnak a gyerekek nagy lelkesedéssel és odaadással az edzésekre, sőt olyanok is vannak, akik Udvarhelyen már leigazolt focisták, mint: Jakab Artúr, Lázár Előd, Magyari Szilárd és Sztojka Előd, valamint két gyerek: Jakab Árpád és Márton Barna, akik aktív birkózók Székelyudvarhelyen, de emellett járnak még fociedzésekre is. A gyerekek egészséges testmozgása, szabadidejük tartalmas kihasználása mellett, az egyik cél az, hogy a környékbeli gyerektornákon részt vegyünk, sőt, a téli időszakban itthon is szervezzünk részükre is focitornákat. A másik cél a tehetségek felfedezése, azok útjainak igazgatása, hiszen már a kecseti 8 éves Bence Krisztián személyében megvan az első olyan játéko-
sunk, akit leigazoltak, és így az udvarhelyi csapat, egy jó képességű Farkaslaka községi gyerekfocistával bővült.
Női teremfoci Azt, hogy a nőktől sem áll messzire a futsal (labdarúgás), mi sem bizonyítja jobban, mint hogy községünkben is igény van a nők által játszott focira. Fancsali Emília és Tamás Renáta kezdeményezésére, múlt hónaptól „női csapata” is van községünknek. A 15 és 25 év közötti lányok rúgják a labdát heti egy edzés keretében, szombatonként du. 4 órától. A farkaslaki, székelyszentkéleki és a nyikómalomfalvi focit kedvelő lányok további jelentkezését várjuk. Elképzeléseink szerint, már 2009 nyarán sor kerülhet az első bemutató jellegű mérkőzésre. Lányok, Mindent Bele!
Aerobic lányoknak, asszonyoknak Farkaslakán 2006. októberétől indult el az aerobic a székelyudvarhelyi Kovács Judit aerobic oktató irányításával. A nyári szünidőt kivéve hetente, szerdán este 8 órától járunk tornázni a helyi Tamási Áron Általános Iskola tornatermébe. Kezdetben 25-30- an tornáztunk, ám az idő múlásával megcsappant ez a létszám. Örvendetes, hogy van egy állandó 10- 15 fős mozogni vágyó csapat, akiknek tagjai felismerték, hogy szükségünk van a testmozgásra, heti legalább egyszeri ilyen jellegű kikapcsolódásra is, az egészségünk megőrzése érdekében. Az induláskor szentléleki lányok, asszonyok is feljöttek Farkaslakára, most már nekik is Szentléleken, heti két alkalommal tart aerobic órákat az oktató. Azokat a községbeli lányokat, asszonyokat, akiknek ez által is felkeltettük érdeklődésüket az aerobic, a torna, a mozgás iránt, szívesen várjuk, bármikor csatlakozhatnak, mind a farkaslaki, mind a szentléleki lelkes csapathoz. Jakab Zoltán Jakab Katalin
GYERMEKVILÁG |
21
Az elnadrágolt szél Messze innen, magas hegyek valamelyik rejtett barlangjában tanyázott a fúvóbajnok. A különböző hosszúságú, tágabb-szűkebb járatok valóságos orgonasípokká váltak, amikor a gazda otthon volt. Ha aludt, csak halk zene szólt a kürtőkben. De ha indulat feszítette, s ez gyakran megesett, akkor a barlang valósággal orgonáló farkas-falkát mímelt. Ám nem sokáig, mert ahogy onnan kipenderült, a barlang csak akkor kondult egyet-egyet, ha kilazult kő hullt alá a mennyezetről. De odakinn... – Azt a csűrdöngölőjét ennek a szélnek! – kapott zsíros kalapja után a vándorlegény, de az már az út porában karikázott, mintha sürgősebb dolga lenne, mint a gazdájának. – Hogy a devla rágná le a húsodat! – átkozódott a cigányprímás, amint éppen hazafelé támolygott a lakodalomból. – Olyan vékony vagy, mint a dohányfűző drót. Minden rést megtalálsz. Mire hazaérek, az egész banda odafagy a nyírettyűjéhez! Ami azt illeti, a cigány göncein nem volt nehéz rést találni. Az olyan volt, mint a mesében: kilenc macska sem fogott volna meg egy egeret benne. A banda pedig... egyetlen tagból, a méltatlankodó prímásból állt. Ő csapkodta a dobot is, agyonfoltozott bakancsával verve a padlót, s a bőgő hangját is a szájával brumma-brummázta elő. De azt az egy szál művészt szinte megvette az Isten hidege, a helytelen szél miatt. Ám hajtott ő végre ennél cifrább hőstetteket is. Kifújta a ravatalon meggyújtott gyertyák lángját. Lekapott néhány korhadt zsindelyt a Mári néni hurubájáról. Könnyeket csalt a szántóvető mindkét fáradt szeméből. Ott szűkölt, nyüszített a kéményben, s visszanyomta kántor uram csikókályhájából a füstöt. – Csípnéd meg a keresztanyádat! – pislogott az öreg, és kinyitotta az ajtót.
Akkor meg azt csapkodta a szertelen vendég. A barackfáról mind lerázta a virágot, s a róka éhesen maradt, mert sem a szimatot, sem a hangot nem tudta jól betájolni a vacsora felől, hát korgó gyomorral csusszant be a kotorékba. – A züllés útjára tértél, te félnótás! – szidta az öreg patkoló kovács is, amikor a szikrák szerteszét röpködtek a félig nyitott műhelyben. – Még fölgyújtod a szomszéd udvarházát, aztán nézhetem! De megállj, megzabolázlak én, hogy elvásik tőle a fogad, mintha vadalmába haraptál volna! S mert a kovács nem szokott csak úgy beszélni, mint a pletykás szipirtyók, megfontolt szavú embernek ismerte mindenki, ahogy a munkája is alapos,
megbecsült volt messze földön, hát... nekiveselkedett... Aztán csinált, amit csinált, de amikor szél úrnak még egyszer arra támadt heveskedhetnékje, visszahőkölt. De hát hogy is ne! Kiderült, hogy őneki, a szabadság jelképének, a korlátlan szeszély bajnokának holmi játékrepülő négy falégcsavarját kell pörgetnie-zörgetnie, mert így kívánta az unoka! Szörnyűség! Na meg a szélkerék! Hogy azt ki a forgószél találta ki?! Magas volt, nyolcágú, és minden megveszekedett ágán egyegy háromszögű vászonvitorla. S minél megátalkodottabban huzakodott neki dühében, annál sebesebben pörgött az ördög-szülötte! Azt persze, nem tudhatta a vén pukkancs, hogy a szélkerék egy hatvoltos áramfejlesztőt működtet, amely a kisunoka búvóhelyének világítását volt hivatott biztosítani, de jutott belőle a kiszolgált kézi fújtató levegőjáratába is. Mérgében szél úr föl szerette volna borogatni a mama által tesséklássék letűzdelt paszulykarókat, de túró! Fiatal tövisnélküli akác-sor állta el az útját. Hajoltak, hullámoztak az ifjú akácok, de csak nem tudott ártani nekik, s még az öreg karók is elmosolyodtak a hiábavaló erőlködésén. – Apó elnadrágolta a szelet! – ujjongott a kis örökmozgó unoka, s az öreg kovács egy pár percre elfeledkezett róla, hogy szaggat a dereka, s holnap új szemüveget kell csináltatnia, mert a régire nagy ügyesen reáült, amikor az ő pirinyó villamos erőművüket szerelte. Hiába, már csak feledékeny az ember... Bíró László
Kedves Gyerekek! A közelgő gyermeknap alkalmából községünk valamennyi gyerekének vidám gyermeknapot és egy nagyon boldog gyermekkort kívánok. Isten éltessen benneteket! Albert Mátyás polgármester
22 | TESTVÉRTELEPÜLÉS
Ajak rövid története Ajak az ÉK-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re 42 km távolságra található település. Közlekedési szempontból jól megközelíthető a 4.sz. főút, valamint a Budapest-Záhony vasútvonal igénybevételével. Mezővárosias jellegű település. Kisvárdától délre, egyike a legrégebbi településeknek a megyében. Szalagtelkes, többutcás. Neve valószínűleg „ajak" száj, nyílás, rés, szűkület szóból alakult ki. Utalás található még a név eredetét tekintve Ajak Miklós birtokossal összefüggésben is. Az első említés 1290-es évekből származó oklevelekben található. A település nevének oklevélben való megjelenése 1299-ben a nagyváradi káptalan már Kis Ajakot és Nagy Ajakot említ. 1322-ből való adat szerint várbirtok volt. IV. László mint a királyra szállott birtok felét Balogh-Semjén Mihálynak adományozta, de 1315-tól a Gut-Keled Várdai család birtoka. 1387-ben Ajak Miklós jobbágyait János váradi püspök Nagyajakra költöztette át. A Várdai család három ága kihalt, így Várdai Kata és Nyáry Pál leánya Krisztina, Eszterházy Miklós felesége révén Szabolcs megye legnagyobb uradalma az Eszterházyak kezébe került, de a szétaprózódás már korábban is elkezdődött. IV. Béla és V. István királyok adományából Ajakot kunok is birtokoltak. A XVI. században népes hely volt. 1556-ban 22 tizedfizető jobbágy lakott itt. 1558-ban a Várdaiakkal szintén rokon Szakolyi Miklósnak 14 portáján kb. 55 jobbágy élt. A századvég háborús éveiben a népesség csökkent. 1720-ban csupán 14 lakott telke volt. Az 1772 úrbérrendezés során gróf Vandernoth a csebi Pogány, Krucsay, Jósa, Szögény és a csicseri Ormos családoknak 12 telkén 17 jobbágya, 1 házas és 6 házatlan zsellére lakott. 1773-1786 között a korábban itt lakó reformátusok és a beköltöző római katolikusok között a középkori templomért indult perben kiderült, hogy a kálvinisták száma 142, míg a görög-római katolikusoké 308. A falu betelepítése a XIX. század elején kez-
dődött el. Így alakult három részre a falu. Magyarvég, Nagyajak (Faluderék), Kisajak (Tótvég). Legrégibb műemléke a mai református templom, mely eredetileg katolikus volt. Építési ideje a XIII- XIV. századra tehető. Az első említés 1332-35ből való, mely szerint Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. 1681-ben a templom egy része elpusztult, a lakosság féltett holmijának megőrzésére használta. 1773-
76 között, egy templomhasználati per után a reformátusok tulajdonában maradt. 1786-ban sor került a helyreállítására, az eredeti tervek alapján. A gyülekezet első anyakönyve 1788-tól indult. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású középkori templom, tető feletti kis toronnyal. A főhomlokzatból négyzetesen kiugró nyeregtetős, ajtószárny nélküli bejárati csarnokkal. Felette kör alakú világító ablakkal. A hajó sarkait egy-egy a tetőrész magasságáig felfutó támpillér erősíti. A templomhajó déli részén három, a szentély hátsó falán két keskeny résablak van. A templomper után a kato-
likus lakosság elhatározta egy új templom felépítését. 1819-ben ez meg is történt a jelentős adományokból, igen gazdag felszereléssel. Sajnos ezek ma már nem lelhetők fel. Egyhajós késő barokk stílusú templom, homlokzat előtti toronnyal. Mai alakját a XIX. század 30as éveiben nyerte el, hozzáépítve a sekrestyét. A görög katolikus templom 1858ban épült. Ajak község, népművészete révén országos hírű, a megye legszínesebb települése. A népviselet nem a külvilágnak szólt, a község belső használata lett. A régi népviselet hagyományait már csak az idősebb korosztály őrzi. Három egyházközösség működik. A római katolikus a legnagyobb lélekszámú. A templombúcsút augusztus 15-én tartja Nagyboldogasszony tiszteletére. Lélekszámban a görög, majd a református egyházközösség következik. A falu szilárd útburkolattal ellátott, vezetékes ivóvíz, szennyvízelvezetés, vezetékes gázellátás látja el a lakosság szükségletét. Napközi Otthonos Óvoda, ÁMK általános iskola, művelődési ház, könyvtár, mozi, sportpálya, kábeltelevízió szolgálja az itt élőket. Posta, gyógyszertár, takarékszövetkezet, szolgáltató ház, TŰZÉP, benzinkút áll a polgárok rendelkezésére. Az egészségügyi ellátást 2 belgyógyász szakorvos, fogorvos látja el. A község közbiztonságát a körzeti megbízott rendőr és a polgárőrség biztosítja. (www.ajak.hu)
Ajaki tűzoltók Farkaslakán Nemrég Farkaslaka községbe látogatott az ajaki tűzoltó egység képviselete, Kerekes Miklós Ajak nagyközség polgármesterének vezetésével, hogy aláírják a helyi önkéntes tűzoltókkal, illetve Farkaslaka község polgármesterével a két egység közötti együttműködési megállapodást. Ajak nagyközség évek óta baráti kapcsolatban áll, egy éve pedig testvértelepülése Farkaslaka községnek, amely kapcsolatot ez úton is erősíteni óhajtottak a két község képviseletének részéről. A találkozó jó hangulatban zajlott le, az együttműködési megállapodást kézjegyükkel látták el Kerekes Miklós polgármester és az ajaki tűzoltóparancsnok Rubóczki Zoltán Ajak nagyközségből, illetve Albert Mátyás polgármester és Sándor Tamás a helyi tűzoltóság képviseletében. Megbeszélték, hogy a továbbiakban együtt fognak működni ezen a területen is a községek. Sándor Tamás
MAGAZIN |
23
Fonákságok Nyikómenti anekdoták Orbán Balázsról maradt fenn a következő történet. A szejkei házában írogatott. Munka közben, amint kitekintett az ablakon, gyönyörködött a libasorban egymás mögött haladó kaszások munkájának ritmusában. Figyelte és hallgatta a kaszafenés zenéjét. Észrevett szerinte egy érdekes dolgot: a kaszások kiviszik a rendet a parcella végére, s aztán a vállukra veszik a kaszát, és visszajönnek, s kezdik elölről vágni ismét a rendet. – Mi lenne, ha visszafelé jövet is kaszálnának? Időt takarítanának meg – gondolta, s meg is akarta mondani ezt a munkásainak. Kinyitott az ablakot, hangtölcsért sirített egy papírlapból, és magához szólította a kaszásokat. A bárónak nemcsak esze, de szíve is volt. Töltött az embereinek egy pohár lengyelfalvi szilvapálinkát, s aztán előadta az ötletét. Bence Balázs, a keresztúri unitárius gimnázium vakációzó diákja, aki maga is élvezte a bárói alapítvány jótéteményét, tisztelettel engedélyt kért: – Méltóságos báró úr, tessék megengedni! Méltóságod, amikor ír a tollával, a sor végétől visszafelé is szokott írni? Orbán Balázs rögtön megértette, hogy lehetetlen az, amit kér, s hogy elvegye az élét a felsülésének, így zárta le a jelenetet: – No, elég volt a pihenésből. Emberek, menjenek vissza, s dolgozzanak úgy, ahogyan tanulták az elődöktől. Te Balázs, látom, hogy nem hiába költjük rád a pénzt Székelykeresztúron. *** Tamási Áron egyik hazalátogatására így emlékezett az író sógora, Sípos Ferenc: – A sógor úr megsürgönyözte, hogy mikor érkezik az udvarhelyi vasútállomásra, és ott várjuk őket szekérrel, mert a feleségével jön. Hazafelé jövet a
szombatfalvi kocsmánál megálltunk, hogy a sógor egy italt fizessen a fuvarosnak. Furcsa látvány fogadott a fogadónál. A kocsmából hanyatt-homlok menekültek ki az emberek. Belülről heves és széles karcsapásokkal ütlegelők biztatták a menekülőket az utcára való kitódulásra. Az író felesége városi úri asszony volt, aki ilyent még nem látott. Megkérdezte sógortól, hogy ezek kicsodák. Tamási mindent tudóan pisolygott: – Farkaslakiak! – Honnan tudod? Miről ismered őket? – A kezük járásáról. Akkoriban elég gyakoriak voltak a kocsmai verekedések a környéken, főképpen Farkaslakán . *** Az öreg kántor , aki népes családot tartott fenn, még nyugdíjas korában is tanított. Az utolsó években csak az első osztályt adták neki. Az egyik lurkót, a gyenge előrehaladása miatt, így korholja a szülője: – Tanulj, te, mert megbuksz, s megint az első osztályba tesznek! – Nem baj az, mert az öreg kántor is megbukott, a tavaly is az első osztályt tanította – válaszolta a kisokos lurkó. *** Az 1940-es években Kiss Kálmán kecseti gazda országgyűlési képviselő volt. Budapestről az általa kiharcolt autóbusszal utazott haza. Korondon erővel feltolakodott a buszra Gyurka Jancsi is, pedig a sofőr eléggé magyarázta neki, hogy Kecsetnek nincs buszmegállója, csak Udvarhelynek. – Nem baj – mondta Gyurka Jancsi. Már felfedezte a falubeli képviselőt, akinek ő szolgája is volt. Lehet, azt gondolta magában, hogy Kiss Kálmánnak biztosan megáll majd a busz.
Már ereszkedni kezdett a busz lefele a Kalondán, amikor Kiss Kálmán azt mondja Jánosnak: – Te, ez az ember nem tréfál. Nem fog megállni nekünk Bak Sándor fogadójánál. Én eldöntöttem, hogy bemegyek Udvarhelyre. Jánosnak mi fordult meg az agyában, mi nem, egyszer elkezd nyögődözni. Tolakodik előre a sofőr felé. – Mi van magával, ember? – kérdezi a sofőr. – Jaj lelkem, vezető úr, olyan hascsikarásom van, hogy nem bírom tovább! De továbbra is jajgatott, s nyögődözött, s talán erőlködésében elszalasztott egy görényfiút, mert a gépkocsivezető felhorkantott erre, mint a paripa, amelyik farkast szimatol. Ráförmedt: – Hallja maga, ha nem bírja visszatartani, szálljon le rögtön! Ez hiányzott Gyurka Jancsinak, mert a kecseti letérőtől már csak egy baloghajításra voltak. Kiss Kálmán képviselő úrnak sem kellett biztatás, mert ő is János után hamar lesuvadt a buszról. (Pap Károly szóbeli közlése) *** Erdélyt vissza, mindent vissza – fújta a kocsmából hazamenőben Gyurka Jancsi az orosz-román bejövetel után. A csendőr nyakon csípte, s máris vitte az őrsre. – Mi bajuk van velem megint? – méltatlankodott ő. – Vrei Ardealul, măi banghine? (Erdélyt akarod vissza, te hazátlan?), mert értett magyarul a csendőr. – Én hogy mondtam volna ilyent – hevesen tiltakozott János –, én azt mondtam, hogy árdét ettem, s mind jő vissza (a paprika neve román jövevényszóval). Így szabadult meg a büntetéstől. Folytatás a 24. oldalon
24 | MAGAZIN Folytatás a 23. oldalról Gyurka Jancsit büntetésből kirendelték falusi postaszerre, hogy a kollektív szervezőket fuvarozza be Székelyudvarhelyre. A Baknya hágón kifele leszállította az elvtársakat a szekérről, hogy kíméljék a lovakat, mert „még sok máccor (máskor) van” – mondta a gazda. Amikor kiértek a tetőre, az egyenes útra, felülhettek az elvtársak. Az egyik megkérdezte a lépésben hajtó kocsistól: – Bácsi, nem futhatnák egy kicsit? – Dehogynem, de a lovakat kire hagyjuk? – volt a Gyurka Jancsi válasza. (Ugyanezt a történetet Szentléleken Fancsali Pista bának is tulajdonítják.) *** Egy szomszéd falusi gyorstalpalású elvtársnő tartotta a demokrata nők gyűlését Kecsetben. Gyurka Jancsit a pógár (polgár, kisbíró) értesítette, hogy ő lesz az elvtársnő hazafuvarozója. János a kocsmában állt meg rögtön. Felhajtott már egy-két deci pálinkát, amikor megérkezett a sejttitkár (kommunista párt alapszervezeti titkára), aki számon kéri, hogy hol a kirendelt fogat. János készségesen válaszol: – Rögtön eléállok, csak az elvtársnő legyen elkészülve! Máris kifordul a kocsmából, s a szomszéd kapu mögül előhúz egy gyalogszánat (korcsolyát), amivel télen a gazdaságban szalmát, szénát vagy fát szoktak szállítani kézi vontatással. – Tessék beszállni, elvtársnő! – kajánkodott Gyurka Jancsi. A kocsmából kitódult ivók kuncogása kíséretében felháborodottan tiltakozott a csúfot űzés ellen az elvtársnő. *** Az államosítás és a kollektivizálás idején több rigmust költött Gyurka Jancsi. A népi emlékezet megőrzött belőlük néhányat: Kié ez a szép nyárfás? Ugye tiéd, kedves elvtárs? Ha visszajön a gazdája, Mehetsz aztán a p….ba! Hej továris, továris, Mit csináltál továris! Kutyafa....t a kulákból, Főminisztert a cigányból! Ugye bánod, továris? *** Van tehenyem, de nincs szénám. Eladnám, de nincsen kinek, Kecskéje lesz mindenkinek. Kollektívnek LÁNG a neve, Aludna ki mindörökre. (Megjegyzés: a kollektivista csak 1 db tehenet tarthatott, de soknak még arra sem volt lehetősége.)
Olvasói levél
Tisztelt Szerkesztőség! Húsvét Vasárnapján a Krisztus Urunk feltámadása fölött érzett örömöm mellé társult egy másfajta, világi öröm is, mikor haza érve kezembe adták szülőfalum első havilapját. A címlap, de kiváltképp az újság neve láttán apró könnycseppek lopóztak a szemem sarkába. Végre! – mondtam ki hangosan. Végre Farkaslakának is van egy újságja. Nem véletlenül írtam újságot és nem havilapot, hiszen a most első számával megjelenő lap újdonság a község életében, ami egy mostanáig létező űrt hivatott betölteni. Fellapozva jó érzéssel töltött el a tartalmas, majd minden területet felölelő cikkek olvasása, és nem utolsó sorban az a tény, hogy a Farkaslakához tartozó falvakról és azoknak életéről is írnak benne. A lap megjelenése, és az utóbbi időben a falu életében tapasztalt jó irányú változások reményt adnak arra, hogy rövid időn belül Farkaslakáról nem úgy beszélnek majd, mint egy, csak a pénznek hódoló faluról, hanem úgy, mint a Tamási Áron műveiből megismert, becsületes, dolgos emberek lakta, hagyományaikat tisztelő, azokat büszkén ápoló és továbbadó településről. Ha ez a beindult folyamat tovább gyűrűzik, márpedig hiszem, hogy tovább fog, akkor újra lesznek a faluban teltházas előadások, zsúfolt táncmulatságok, a székely ruha viselése pedig megszokott látvány lesz és nem csak kuriózum a butikok fogasaira felakasztva. Kihasználva a lehetőséget, ezúton szeretném megköszönni a szíves vendéglátást, amiben a lövétei Kákvirág tánccsoportot részesítették a téli előadásunkon, de főképpen azt, hogy olyan sokan megtiszteltek jelenlétükkel. Majdhogy húsz év távlatából jó érzés volt újra a farkaslaki színpadról teltházas közönséggel nézni szembe. Tanácsokat a lap szebbé, jobbá és tartalmasabbá tételéhez nem vagyok hivatott adni, de meggyőződésem, hogy erre megvannak a megfelelő emberek. Kívánok nekik erőt és kitartást a további munkájukhoz, egyben megköszönve ezt a szép húsvéti ajándékot. Isten éltessen, „ Ábel Népe”! Orbán Ernő, Lövéte
Balázsi Dénes, nyugdíjas tanár
