TARTALOM ÖNKORMÁNYZAT ÓVODA, ISKOLA MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS KULTURÁLIS KALAUZ EGYHÁZI ÉLET EGÉSZSÉGÜGY, ÉLETMÓD TESTVÉRTELEPÜLÉS CIVIL FÓRUM
2 10 13 14 17 20 22 24
2|
ÖNKORMÁNYZAT
Visszatekintő Ilyenkor esztendő végén, minden ember számot vet önmagával, terveiből mit tudott megvalósítani, vagy mi az, ami esetleg az új évre maradt. Egyáltalán elégedett-e a saját és a környezete általa elért eredményekkel az eltelt esztendőben. A döntésekért mindig a vezetőknekvezetőségnek kell felelősséget vállalnia és nem csupán jogilag, hanem mindenekelőtt erkölcsileg is. A közért mindannyian felelősek vagyunk, a közért tenni feladatunk és kötelességünk. Sajnos vannak olyanok is, akik az erkölcsöt félretéve, falustársaikkal, szüleikkel, nagyszüleikkel, elődeikkel ellentétben nem tudják megfelelően értékelni a közösség bizalmát, és ez által egyéni érdekeket állítanak szembe közösségi érdekekkel. Csak a saját jövőjükre gondolva, képesek bizonyos határokat átlépni, estleg tévedni. Lehet békességben és szeretetben élni egyszerű emberként is, szerény kis hajlékunkban. Az elmúlt másfél évben sok örömben volt részünk a segítőkész emberek és vállalkozók által, de sajnos időnként szembesülünk kellemetlenségekkel is. Az ember sokszor, bár a legjobbat szeretné, mégsem úgy alakul. Közbeszólnak olyan események, dolgok, akadályok, amelyeket nem lehet kikerülni, amelyektől nem lehet eltekinteni. Megjegyzésünkkel nem célunk senkit sem megsérteni, csupán szeretnénk a közvélemény figyelmébe ajánlani, talán érdemes elgondolkozni rajta. Ilyen és ehhez hasonló jó és rossz között próbálunk a közért tenni még akkor is, ha soknak sok örömöt okoz, egyeseknek pedig kellemetlenséget. Ez a mi feladatunk: a közért tenni a közt megvédeni. Ennek Kiadja: Farkaslaka község Polgármesteri Hivatala Felelős kiadó: Albert Mátyás polgármester Szerkesztőség címe: 537165, Farkaslaka, Fő út 566. szám., Telefon: 0266-248212 Nyomdai előkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft.
szellemében és gyakorlásában igyekszünk a vezetőséggel – kollegákkal és a Helyi Tanáccsal hasznossá és eredményessé tenni minden tevékenységünket a község minden településén. Egy esztendő hosszúnak tűnik sokszor, de viszszatekintve azt látja az ember, hogy csak elröppent. Az ősz folyamán elkezdett és befejezett munkálatok:
BOGÁRFALVA – 2 áteresz létrehozása 2x5 drb. gyűrűvel – sáncok kitakarítása a lakosság részéről – az idősek köszöntése és ünneplése Bakó Csilla tanítónő, Magyari Katalin óvónő és Fancsali Aliz szervezésében, a vállalkozók támogatásával Köszönet érte.
SZENTLÉLEK – a Szentléleki híd padolása – a Kultúrotthon újrafedése a Caritas segítségével?
MALOMFALVA – a DN 13- országúton átjáró festése – biztonságos szempontjából a közlekedés érdekében a Kultúrotthon és az Óvoda között. – új vízvezeték letevése 350+100 méteren Túvízen – elkezdték a földtulajdonjogok tisztázását, birtokba helyezését – folyamatos útjavítás
KISFALUD – az 577/1977 Kormányhatározat által megnyert 2,3 milliárd lejből
Kecset alsó felében és Kisfaludban a vízhálózat kiépítése – az út javítása- kavicsozása.
KECSET – utak gréderelése és hengerelése – ravatalozó befejezése és átadása az egyháznak – a művelődési ház belső feljavítása, csempék újrarakása, lambéria felszerelése az ifjúsági teremmel együtt, az illemhelyek csempézése, állmennyezet, bejárati ajtó kicserélése, ajtó –ablak festés-üvegezés családok segítségével
PÁLFALVA – a II. falunapok megszervezése – a Kultúrotthon javításának befejezése és felavatása – az utak kövezése – 300 méter vízvezeték letevése – az iskolában központi fűtés szerelése és illemhelyek létrehozása – Korond felé az erdei út –híd javítása a közbirtokosság közreműködésével.
FARKASLAKA – új vízvezeték letevése az új utcába – a sportcsarnok előtti parkoló rendbe tétele – 2 áteresz-alsó Fancsaliak utcájában – II-ik áteresz a Hadnagyok utcában – IX falunap megszervezése – játszótér létrehozása az Advanced Label Technologies vezetőségének a támogatásával – Tamási Áron mellszobrának a felállítása Sípos Kornél, dr. Sípos Lajos, Kozma Péter, a Szabolcs-SzatmárBereg megyei Közgyűlés alelnökének támogatásával – tűzoltókocsi vásárlása
ROVATSZERKESZTŐK: Önkormányzat: Albert Mátyás, Kovács Lehel | Óvoda, Iskola: Mihály Edit, Hadnagy Jolán Mezőgazdaság, Állattenyésztés: Hilbel Ferenc, Székely Csaba | Kulturális kalauz: Sarkadi Zoltán Gábor Egyházi élet: Benedek Sándor, Balázs Károly | Egészségügy, életmód: Váradi István Testvértelepülés: Miklós László | Civil fórum: Jakab Ferenc
ÖNKORMÁNYZAT |
– sportcsarnok tetőzetének kijavításahelyi vállalkozó segítségével – kútásás a sportcsarnok mellett – a sportcsarnok újraszínezése – a kazánház rendbetétele – bejárati ajtó kicserélése,a benti ajtók megjavítása, ablakjavítás egész körbe + kicserélés – erdei út javítása a Nyikóban a közbirtokossággal közösen – az I-IV iskolánál ablakcsere a szülők segítségével – támogatásával – Lok –Csere: villanyhálózat bővítésének az engedélyeztetés elindítása, munkálatok elkezdése – területrendezés a focipálya mellett, földhordás, kavicsozás az aszfaltút és a focipálya közti részen – bikaistálló tetőzetének kijavítása – fásszínek rendbetétele – földkimérések: Égett csere 13,76 HA; Sándornéparlaga 6,97 HA; Csürgátja 7,90 HA – a szencsedi út – szélesítése, sáncásás, kavicsozás, gréderezés További, a község területén elvégzett, illetve folyamatban lévő munkálatok: – pályázatok benyújtása a Környe-
zetvédelmi Minisztériumhoz parkosítással kapcsolatosan – a 322-es uniós pályázat benyújtása – erdei utak javítására kiírt pályázat előkészítése – a közvilágítás karbantartása – rácsatlakozás a szennyvízhálózatra és vízvezetékre, vízórák szerelése – sport (foci, sakk, birkózás) és kulturális tevékenységek szervezése, támogatása – biztosítottuk a község közintézményei között az állandó jó kapcsolatot – folyósítottuk rendszeresen a szociális segélyeket az erre rászorultaknak A beszámolónkat folytathatnánk még, hiszen sok olyan dologról, tényezőről nem tudunk beszámolni idő és helyszűke miatt is, amelyek megtörténtek, illetve befejezésre várnak. Napjaink munkával telnek, annyira, hogy észre sem vesszük, hogy telik az idő, ismét itt a Karácsony, itt a Szilveszter. Ilyenkor az ember egy kicsit le kéne tegye a lantot, megpihenjen, kikapcsolódjon, együtt legyen családjával, a betlehemi Jézussal szerettei körében. De itt nehéz megállni. Folyamatosan tenni, cselekedni kell, hiszen a mindennapok
3
szükségei hajtanak, nyomnak előre, amelyeknek eleget kell tenni. Erre vállalkoztunk, ezt tesszük, és ezt fogjuk a jövőben is cselekedni. Reméljük, hogy mindenki meghittebb, ünnepibb hangulatban fogja tölteni az elkövetkező napokat. Így is kell ennek lennie. Erőt kell gyűjteni és a legtöbb erőt a jó Isten kegyelméből, a család szeretetéből lehet meríteni. Megvalósításaink az Önök segítsége és támogatása nélkül nem jöttek volna létre. Reméljük, hogy a jövőben is, az Önök bizalmát élvezve, megvalósításokról számolhatunk be, és együtt örvendezhetünk majd az eredményeknek, a közös munkánk gyümölcsének. Engedjék meg, hogy személyesen is, és a munkaközösség, a Helyi Tanács nevében is kívánjunk Önöknek egészséget, békességet, kellemes karácsonyi ünnepeket családjuk és szeretteik körében, illetve áldott, beteljesedett, sikerekben és örömökben gazdag boldog új esztendőt! Albert Mátyás, polgármester Kovács Lehel, alpolgármester
Felhívás A Polgármesteri Hivatal Adó és Illeték Osztálya felhívja a lakosság figyelmét, hogy az adóknál és illetékeknél lejártak a befizetési határidők. Azok a személyek, akik a 2009-es évre nem rendezték adóhátralékukat, napi 0,1%-os kamattal megterhelik. Ez visszamenőleg szeptember 30-tól érvényes! Fancsali Éva, pénzügyi referens
4|
ÖNKORMÁNYZAT
Anyakönyvvezetői hírek SZÜLETÉSEK:
November:
Szeptember: – Szain Zsolt – Nyikómalomfalva 196/A – Fancsali Nikoletta – Farkaslaka 72 – Boldizsár Pál – Nyikómalomfalva 208 – Tóth Krisztián – Norbert – Székelyszentlélek 195 – Orbán Vanessza – Farkaslaka 18
Október: – Hadnagy Noémi – Farkaslaka 370/C – László Nikoletta – Nyikómalomfalva 195/C – Jakab Dániel – Farkaslaka 178 – Fancsali Zsigmond – Farkaslaka 27/A – András Dóra – Firtosváralja 50
– László Zsanett – Nyikómalomfalva 2 – Fancsali Máté és Fancsali Péter – Farkaslaka 471 – Sófalvi Boróka – Nyikómalomfalva Isten éltessen sokáig!
– Macska Rorand, Vác, Magyarország – Fancsali Enikő, Farkaslaka – Magyari Imre, Nyikómalomfalva – Bodnár Erika, Mucsi, Magyarország
November: – Tordai Csaba, Farkaslaka – Marosi Laura, Szászrégen, Maros megye
HÁZASSÁGKÖTÉSEK: Szeptember: – Tamás Zoltán- Szilveszter, Farkaslaka – Magyari Annamária, Székelyudvarhely
Isten áldja és éltesse a fiatal párokat!
Halálesetek: Október: – Kisfaludi-Bak Ferenc, Kecset – Kisfaludi Enikő, Kecset – Miklós Győző, Farkaslaka – Miklós Réka, Farkaslaka – Albert Csaba, Farkaslaka – Jakab Kinga- Hajnal, Farkaslaka
Szeptember: 3 Október: 3 November: 2 Nyugodjanak békében! Györgydeák Edit, anyakönyvvezető
Kimutatás Kategóriánként, azokról a családokról, akik élelmiszersegélyben részesültek a 2009-es évben – a megyétől leküldött lista alapján, a 600/2009-es kormányhatározat értelmében.
Sorszám
Helység
Nyugdíjas Munkanélküli segélyes (HG. 600/ 2009, (HG. 600/ 2009 art. 3 alin 1. lit. c) art. 3 alin 1 lit .b.)
Fogyatékos (HG. 600/ 2009 art. 3 alin 1 lit. d)
Szociális segélyes (HG. 600/ 2009 art. 3 alin 1. lit. a)
Megjegyzés
–
1.
FARKASLAKA
76
41
11
1
2.
SZENTLÉLEK
49
17
1
–
–
3.
BOGÁRFALVA
27
4
1
–
–
4.
MALOMFALVA
40
21
2
4
–
5.
KECSET
35
6
1
1
–
6.
KISFALUD
10
1
–
–
–
7.
PÁLFALVA
23
7
1
5
–
8.
VÁRALJA
14
2
–
13
–
9.
SZENCSED
1
–
–
–
–
–
ÖSSZESEN
275
99
17
24
–
Albert Mátyás, polgármester
ÖNKORMÁNYZAT |
5
Beszámoló a IX-ik Szenes Napok-ról Nagy munka, hosszú szervezési folyamat előzte meg a Farkaslaki IX. Szenes Napokat. Mindenki kivette a részét belőle, hiszen volt mivel foglalkozni elég. Aztán eljött a végre várt nagy nap. Nulladik napot is sikerült összehozni, mivel Sípos Kornél és Bíró József jóvoltából, kiállításra került sor Tamási Áron hajdani iskolájában. A kiállító művész Sípos Sándor, Montreálban (Kanada) élő és alkotó képzőművész, aki felvállaltan az erdélyi gyökerekhez nyúl vissza, amikor alkot. A kiállítás Albert Mátyás polgármester úr köszöntőbeszédével kezdődött, majd Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész méltatta a kiállítót és munkáit. A megnyitó alkalmából Fancsali Emőke, a székelyudvarhelyi Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Líceum diákja oboán játszott részletet a Rimmszkij Korszakov Szadko című operájából. Oktatója, Major László zenetanár zongorán kísérte. Az egyházi kórus is fellépett, Giuseppe Verdi Búcsú a hazától című dalát, majd a Tengernek fényes csillaga című dalt adták elő. A szép kulturális műsor után a művész megköszönte a jelenlevőknek, hogy ellátogattak Farkaslakára, majd mindenki koccinthatott az udvaron már előre előkészített asztaloknál. Péntektől kezdve folyamatosan érkeztek a testvértelepülések képviselői, a meghívottak, a vendégek, akiket fogadni kellett, el kellett szállásolni. Szombaton már teljes gőzzel beindult az élet. A focipályán zajlott a III. Testvértelepülések „Buzánszky” focikupája. A Hargita Megyei Tanács támogatásával megszervezett kupában díszoklevélben részesült Győr, Ajak, Lengyeltóti és Kemence csapata. A legjobb
kapusnak a lengyeltóti Polgárdi Róbert bizonyult, gólkirály pedig a malomfalvi Szász Dénes lett. A jó hangulatú bajnokságban harmadik helyen Farkaslaka, a másodikon Székelyszentlélek, az elsőn pedig Nyikómalomfalva csapata végzett. Gratulálunk nekik!! Amíg a vendégek ebédeltek, a Kalonda tetőn már javában zajlottak az események, ugyanis a helyi Szenes Band elkezdett zenélni. A hivatalos megnyitó bár egy kicsit csúszott, de megérte várni, hiszen Albert Mátyás, Farkaslaka község polgármesterének beszéde után sorra illusztris személyiségek szólaltak fel az egybegyűlt tömeg előtt. Itt tartották meg egyúttal a más helyszínre beharangozott Autonómiák az EU – ban című konferenciát is. Tőkés László EU parlamenti képviselő úr és Izsák Balázs, az SZNT elnöke, majd Szász Jenő, az MPP elnöke mondott beszédet. Méltó megnyitója lett a Szenes Napoknak. A megnyitónak emelte a rangját az is, hogy
rögtön ezután történt meg a nemrég megvásárolt tűzoltóautó felavatása is. Előbb a polgármester úr szólt egy pár szót, amelyben kifejezte az örömét, hogy sikerült megvásárolni ezt a hatékony és szép tűzoltóautót, majd Kerekes Miklós, Ajak nagyközség, testvértelepülésünk polgármestere átadta a tűzoltóknak a zászlót, amelyet ajándékba hoztak, illetve egy kis ajándékkal kedveskedtek a helyi tűzoltóknak. A tűzoltó egyenruhákra adományozók névsora következett: Sándor Tamás, Balla Zoltán, Hajdó Levente, Kovács Géza, Kovács István, Jakab Albert, Miklós László, Albert Géza, Miklós Dénes és Károly-, majd mindezek után Jakab Gábor kanonok úr megáldotta a tűzoltóautót, amellyel kapcsolatban minden felszólaló azt a véleményét fejtette ki, hogy szép az autó, de az lenne a jó, ha minél kevesebbet kellene használni. Folytatás a 6. oldalon
6|
ÖNKORMÁNYZAT
Folytatás az 5. oldalról
A későbbiekben a korondi, a zetelaki és a helyi tűzoltók bemutatójára került sor a színpad háta mögött. Időközben elindult már a testvértelepülések főzőversenye, amelynek a zsűrije: Makarészné Lédig Ildikó Lengyeltótiból, Menyhárt Ottóné Kemencéről, Márton Attila Farkaslakáról, Fias Szabolcs Győrből, Lekli Szilárdné Ajakról, Bazsonyi Mihály Tolnáról és Miklós László, Farkaslakáról voltak. A gyermekjátszóház is megnyitotta kapuit, ahol ugrálóvár, arcfestés, és más foglalkozások várták a kisebbeket. A kultúrát kedvelők az irodalmi sátorba is belátogathattak. Helyben meg lehetett vásárolni Jakab Rozália, Balázsi Dénes, Ambrus Lajos, Szakáts István Péter és Csíki Sándor könyveit, melyeket kérésre dedikálta is a jelenlevő alkotók. Márton Levente pónilovon, illetve hintóval sétáltatta a kisebbeket, ezek nagy örömére, a győriek jurta sátort állítottak fel, amelyet meg lehetett csodálni kívülről – belülről, íjász – illetve baranta bemutatóra is sor került. Színes kavalkád fogadta tehát a szép számban kilátogatókat. A hangulat fokozása a Szenes Band után Geppával és hip- hop zenével, majd a Koala Jazz Band stílusváltásával folytatódott. A Koala Jazz Band 2007ben alakult ifjú, tehetséges Pallós diákokból. Az elején még alakulgató, formálódó együttes mára már kinőtte magát, és profi zenekarrá lépett elő, akik színvonalas műsorral lepték meg az egybegyűlteket. Bukaresttől Budapestig már sok helyen felléptek, sikereiket egymás után zsebelve be. Műsorukban megtalálható a hajdani jazz zenétől napjainkig tartó palettája, hangulatot, jókedvet árasztva mindenhol, ahol fellépnek. Lassan elkészültek a finomabbnál finomabb ételek is, amelyek annyira jól sikerültek, hogy a zsűri nem is tudott igazából dönteni. Így a következők lettek az eredmények: a legmagyarosabb gulyás lengyeltóti módra, a különös ízvilágú kemencei csülkös pacal, a legmunkaigényesebb ajaki lakodalmas
káposzta, a farkaslaki legszékelyebb káposzta, és egy hajszálnyival jobbnak bizonyult a többieknél a zsűri értékelése szerint a győriek által készített pikáns finomságnak elkeresztelt szarvaspörkölt. Minden csapat oklevelet vehetett át, a változatos ételek pedig ezek után elfogyasztásra kerültek. Egy kis programmódosítás következett. A plakáton megjelent program szerint a lengyeltóti Brass Band következett volna, de előbb lépett fel Bárdos Ildikó népdalénekes. A Magyarországon élő, erdélyi származású népdalénekes gyönyörű hangjával kápráztatta el a közönséget. A zenei kísérete férjéből, Molnár Miklósból, és a szászcsávási zenekar három tagjából, Mezei Leventéből (Leves), Mezei Ferencből (Csángáló) és Mezei Pálból állt. Összeállításában az ebben az évben megjelent Kisküküllő menti népzenékből összeállt lemezének anyagából adott ízelítőt. Bárdos Ildikó után a lengyeltóti Brass Band következett, akiket már sokan vártak, hiszen régi ismerősök. Olyanok, akik képesek fantasztikus hangulatot teremteni profi zenéjükkel. A Lengyeltóti Brass Band zenekar 1998-ban jött létre, és azóta folyamatosan tevékenykedik. Legfontosabb tevékenysége a gyermekek és ifjúság számára az együttmuzsikálás, a zene megszerettetése, és ezen keresztül egy közösségi színtér megteremtése. 2008-ban
Somogy Megye Közgyűlése Lengyeltóti város zenei életének összefogásáért, szervezéséért, a fúvószenekar újraélesztéséért, a zene népszerűsítéséért, a város és a megye kulturális életében betöltött meghatározó szerepéért, a nemzetközi és országos találkozókon, versenyeken elért kimagasló eredményekért „Somogy Polgáraiért” kitüntető díjat adományozott a zenekarnak. A Brass Band repertoárjában klaszszikus fúvószenekari darabok, filmzeneslágerek, és jazz zene szerepel és így a széles zenei skálával mindenki kedvére lehetnek. Fő támogatóik: Lengyeltóti Város Önkormányzata és a Fodor András Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Mint mindig, most is a megszokott legmagasabb színvonalon teljesített a zenekar, amely jó hangulatot, jókedvet varázsolt a színpad előtt, a nem egyszer táncra perdülő közönségnek. Az estével egy kicsit hűvösebbre váltott az idő is, de a közönség hűségesen kitartott. Volt is értelme, mert egy rövid technikai átállás után következett a Szkítia együttes. A 2004-ben alakult Szkítia zenekart mára a Kárpát – medencei folk- rock új generációjaként emlegetik. Ők azt a munkát folytatják, amit a Kormorán három évtizede elkezdett. Zenéjük a magyar zenei gyökerekre épülő rockze-
ÖNKORMÁNYZAT |
ne. A dalok szövege a hazaszeretetről, hagyományaink tiszteletéről és kulturális örökségünk megbecsüléséről szólnak. Dalaikban olykor erős társadalomkritika is megjelenik, amely a magyarság sorskérdésein alapszik. Több híres magyar költő verseit is feldolgozták, mint József Attila, Ady Endre. A mostani fellépésükre Wass Albert örökérvényű gondolatait is tolmácsolják saját dalaik mellett. Az eső már elkezdett csendesen szitálni, de még akkor is sokan maradtak és megvárták a székelyudvarhelyi Ég és Föld együttes fellépését. Érdemes is volt, hiszen a nemrég összeállt együttes olyan jó hangulatot teremtett, hogy az ottmaradottak az eső ellenére is táncra perdültek, és hajnalig mulattak, szórakoztak a jókedvű együttessel együtt. Vasárnap már méltóságteljesebb napra készülődhettünk, hiszen a mai napon az ünnepi szent mise után – ahol a faluból elszármazott papokat is köszöntötték –, sor került az évekig hányatott sorsú Tamási Áron mellszobor leleplezésére. Most már egykori iskolája előtt állhat, az önkormányzat, Albert Mátyás polgármester és a támogatók, elkészítők jóvoltából. Sorra szólaltak fel a neves személyiségek, akiknek beszédeik érdekes emlékeket, dicsérő szavakat, méltató gondolatokat fogalmaztak meg. Elsőként Dr. Sipos Lajos, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke szólalt fel, őt követte Dr. Simicskó István, Magyar Országgyűlési képviselő és a KDNP alelnöke, majd sorra következtek Kozma Péter, a Szabolcs – Szatmár – Bereg megye Közgyűlésének alelnöke, Ugrin Aranka, a budapesti Tamási Áron Alapítvány elnöke, Forró László, királyhágómelléki egyházkerületi tiszteletes, Szász Jenő, az MPP elnöke és Albert Mátyás, Farkaslaka község polgármestere. Közben szót kért és kapott bejelentkezetlenül Dr. Bakk Sára, akinek enyhén indulatos beszéde sem tudta az ünnepi alkalmat megrontani. A beszédeket az ajaki Pántlikás népdalcsoport énekei és Bakos Noémi tanuló által tolmácsolt Tamási Áron gondolatok színesítették. A szobor leleplezésére Móring József
7
Attila, Somogyvár polgármestere, a Magyar Országgyűlés képviselője és jegyzője, illetve Sipos Kornél, Farkaslaka lelkes támogatója voltak felkérve, illetve odaálltak a készítők is: Hunyadi László, marosvásárhelyi szobrászművész, Sánta Csaba, bronzöntő, és Dóczy András kőfaragó mester. A szobor felállításának támogatói: Kiss Sándor, Magyarországról, Sipos Kornél, Budapestről, Dr. Sipos Lajos, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzata. Állíttatta Farkaslaka község polgármesteri hivatala, és helyi tanácsa, Albert Mátyás polgármestersége idejében. Ezt követően az egyházi méltóságok megáldották a szobrot, majd rendhagyó módon a kegyelet koszorúit idén itt helyezték el. Koszorúztak: a Farkaslaka Polgármesteri Hivatala és önkormányzata, a Magyar Polgári Párt országos
Ahogy befejeződött a koszorúzás, máris egy másik momentumnak lehettünk a tanúi, hiszen az élőkkel is foglalkozni kell, az élőket is méltányolni szükséges. Éppen ezért Farkaslaka község polgármesteri hivatala és önkormányzata díszpolgári címekkel jutalmazott meg két kiemelkedő személyiséget: Dr. Sipos Lajost és Mező Tibort. A díszoklevelet mindkét kitüntetettnek Albert Mátyás polgármester adta át. Az ünnepi alkalom méltó befejezéseként a Székely Himnuszt énekelték el az egybegyűltek. Egyik ünnepélyes pillanat a másikat követte, és a sor még itt nem szakadt meg. Hiszen most következett a kicsiknek és nagyobbaknak is szánt játszótér felavatása, amely a helyi polgármesteri hivatal és önkormányzata, illetve a Farkaslakán meggyökerező Advanced Label Technologies, közismertebb nevén légzsákgyár együttműködése révén jött létre. A gyermekek – helyi
szervezete, a Szabolcs – Szatmár – Bereg megye önkormányzata, Ajak testvértelepülés önkormányzata, Kemence testvértelepülés önkormányzata, Lengyeltóti testvértelepülés önkormányzata, Győri barátok, Felsőzsolca önkormányzata, Dr. Simicskó István és Móring Attila, a Magyar Országgyűlés képviselete, a tolnai és farkaslaki önkéntes tűzoltók, Ugrin Aranka, a Tamási Alapítvány képviselője és a Sütő András Baráti Társaság.
óvódások és kisiskolások – műsorával kezdődött, majd Major Magda, a helyi iskola igazgatónője köszöntőjével folytatódott. Ezek után a pap bácsi megáldotta a játszóteret, majd Szilágyi Imre, a légzsákgyár képviselője, és Albert Mátyás polgármester vágták el a szalagot, amellyel most már hivatalosan is átadták a gyermekeknek a már pár napja használatba vett játszóteret. Folytatás a 8. oldalon
8|
ÖNKORMÁNYZAT
Folytatás a 7. oldalról
Közben a Kultúrházban elindult a sakkverseny, a vendégek elmentek ebédelni, a Kalonda tetőn pedig beindult az élet. Ugyanis Demény Zoltán már nekifogott az ökörsütésnek, amelynek sok nézője, majd még több kóstolója is akadt, az ügyesebbek pedig jelentkezhettek a favágó versenyre is. A község falvainak, illetve a testvértelepülések népies jellegű bemutatkozói következtek. Sokan elkísérték a fellépőket, így nagyszámú nézősereg előtt léphettek fel a fiatalok. Elsőként a malomfalvi néptánccsoport táncolt, oktatójuk Andrási Irma. Majd két kisfaludi gyermek szavalata következett, Kisfaludi Kinga Pósa Lajos Magyar vagyok című versét, és Karácsony Dániel – aki a legkisebb fellépőnek bizonyult –, erre az alkalomra írt Köszöntőjét hallgathatták meg. A megérdemelt taps után a kecseti csősztáncot tekinthette meg a nagyérdemű, amelyet ismét egy vers, Szőcs Ilka Erdély imája, Bakk Klementina előadásában hangzott el. Rövid szünet után az ajaki testvértelepülés képviselete lakodalmas játékokat mutatott be, amely mindenkinek nagyon tetszett, majd a székelyudvarhelyi Boróka néptánccsoport zárta a népies sorozatot. Minden egyes fellépőnek, legyen az egyéni vagy csoportos, csak gratulálni lehet, hiszen színvonalas produkcióikkal színesebbé, szebbé, élménydúsabbá tették a délutánt, illetve a Szenes Napokat! A napnak persze még messze nem volt vége. Ezután következett a favágó verseny eredményhirdetése, amelyen Nagy Károly harmadik, Hegyi Zsolt második, Tamás Géza pedig első lett. A verseny támogatói Kiss Levente a Husqarna, illetve Jakab András a Lamahar kft. – től voltak. Az eredményhirdetés ideje alatt a színpadon már készülődött az ajaki TikTak együttes, amely 2006-ban alakult meg az első ajaki zenésztalálkozón, és kizárólag csak saját szerzeményeket játszanak. Jelenleg az első lemezük anyagán dolgoznak. Jó hangulatot sikerült összehozniuk, de sokan az égre tekintettek aggódó szemekkel, hiszen a sötét
felhők gyülekeztek. A várva várt csapat is készülődni kezdett. A Csillag születik közkedvelt tánccsapata, a 4 For Dance 2004- ben alakult Nyíregyházán. Idén tavasszal Londonban a BBC ONE TV csatorna nagysikerű show műsorában, a Tonight is the night című műsorban 10 milliónál is több néző látta, ismerte meg őket. Július végén pedig a Montreáli(Kanada) táncvilágkupáról három aranyérmet hoztak haza Magyarországnak. A srácok az itteni fellépés előestéjén megdöntötték Budapesten a legtöbb ember tanul táncolni egy helyen világrekordját. A fellépés fergeteges volt, mi sem bizonyítja jobban, hogy a mindinkább eleredő eső ellenére a színpad előtt ott maradtak a nézők, kitartottak, tapsoltak, élvezték a színvonalas produkciót. A fiúk pedig lelkesen táncoltak, a többszöri visszatapsolásra is viszszatértek, mintegy megjutalmazva ezzel a kitartó publikumot. Ismét tánc következett, de most egyéni, és más stílusú. Dakó Noémi, művésznevén Nariman, ugyanis hastánccal lepte meg a közönséget, aki most már egy kicsit felszabadultabban csodálhatta a bemutatóját, hiszen az eső is közben elállt. A jelenleg Magyarországon élő, de farkaslaki származású és ide hazatelepülni szándékozó művésznő 10 éve ismerkedett meg a hastánc, és az arab világ misztikus világával. Tudását elsősorban magyar, egyiptomi, szíriai, francia és osztrák mesterektől szerezte. Saját, egyedi stílusát megalkotva, új fúzióval gazdagította a hastáncvilágot Magyarországon. Országos versenyeken dobogós helyezettként, későbbiekben zsűritagként, versenyszervezőként és arab éttermek művészeti vezetőjeként tevékenykedett évekig. Táncolt Magyarország több száz szállodájában, szórakozóhelyén, az Uránia Nemzeti Színházban és a Moulen Rouge-ban. Az arabok egyik kedvenceként állandó fellépője volt a magyarországi és osztrák keleti éttermeknek. 5 éve foglalkozik oktatással, kezdő-
ket csoportban, profikat pedig magántanítványként képez tovább. A művésznő Erdélyben szeretné a hastánc szépségét és kultúráját közismertté tenni fellépései által, a táncot kipróbálni vágyóknak pedig kurzusokat indít az ősz folyamán Farkaslakán és Udvarhelyen. Addig, míg a művésznő átöltözött egyik fellépő ruhájából a másikba, egy pár dal erejéig Molnár László énekelt az összegyűlt tömeg előtt. Az est folytatásaként sor került a baksagyújtásra. A testvértelepülések képviselete, barátok, támogatók együtt a hivatal vezetőségével indultak el fáklyásmenetben begyújtani az előkészített baksát. Mindenkinek jutott hely a tűzgyújtó lapátnál. Jó hangulatban zajlott le ez a momentum is, majd visszatérve a színpadra Albert Mátyás polgármesterrel együtt számolt a tömeg, és elkezdődött a várva várt tűzijáték. Szép volt a tűzijáték, csak sajnos keserű szájízt hagyott a szervezőkben az, amikor utána a rendőrség a faluból történt feljelentésre hivatkozva, megbüntette a tűzijáték szolgáltatóit. Sajnos ilyen dolgok is előfordulhatnak egy közösségen belül, egy olyan alkalommal, amikor minden azért történt, hogy az itteni, helyi lakosok jól érezzék magukat, büszkék lehessenek közösségükre. A tűzijáték után a baróti Transylmania együttes fellépése következett, akik egyenesen magyarországi, budapesti fellépésükről érkeztek Farkaslakára, a Kalonda tetőre, hogy bemutatkozzanak a jelenlevők előtt. A tömeg egy része már szállingózni kezdett hazafelé, amikor a Vidám fiúk léptek fel a színpadra, és jó hangulatú, pörgős zenével csalogatták a színpad elé azokat, akiknek még volt kedvük maradni. Összességében véve, jól sikerült ez a szinte háromnapos rendezvény. A község apraja- nagyja megtalálta a kedvére valót, volt ott minden mi szem- szájnak ingere, finomabbnál finomabb falatok, italok, vásárfia, szóval minden, ami egy ilyen alkalommal szükséges és odavaló. A szervezők már csak remélni tud-
ÖNKORMÁNYZAT |
ják, hogy mindenkinek tetszett a rendezvény, hogy sikerült becsülettel, színvonalas műsorokkal helyt állni, az amúgy rohamosan elsekélyesedő világunkban. Nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik nélkül ez a rendez-
vény nem jöhetett volna létre, és itt kiemelten az Európai Bizottságot szeretnénk először is megemlíteni. De ugyanakkor minden szállásadónak, fellépőnek, támogatónak, és nem utolsó sorban szervezőnek, mindenki-
9
nek, aki valamilyen formában is hozzájárult, hogy a IX. Szenes Napok ilyen sikeresek legyenek: KÖSZÖNJÜK SZÉPEN!! Sarkadi Zoltán Gábor
Karácsonyvárás községünkben Karácsony az év legszebb ünnepe, ünneplőbe öltözik a szív, a lakás, a falu. Készül a felnőtt, készül a gyerek, mindenki a maga módján. A mai globalizálódó világ már kissé el is túlozza ezt az ünnepi készülődést, összekeveri a fogalmakat: Mikulás hoz karácsonyfát, sőt Mikulásanyó, Télapó, néha az az érzésem, hogy nem is tudják, hogy valaha megszületett a Gyermek, akit Jézusnak hívtak… Úton-útfélen azt próbálják sugallni, hogy vásárolj, vásárolj. Ez folyik a Tv-ből, rádióból, plakátokról, de vajon, ez az amire szükségünk van ebben az adventi készülődésben? Nem. Az igazi karácsonyi hangulatot nem lehet megvásárolni. Az igazi Karácsonyért tenni kell valamit. Öröm volt látni, hallani, érezni, ahogyan a gyermekek készültek a Karácsonyra: beszéltek Jézusról, levelet írtak, rajzoltak az Angyalnak, Karácsonyi verseket, énekeket tanultak, üdvözlőlapokat, karácsonyfadíszeket készítettek. Tudták és készültek arra, hogy a „nagykarácsonyfát” ami falunkat fogja díszíteni, ők kell széppé varázsolják. Sok gyermek fogott munkához, óvodás , iskolás, vágott, ragasztott, dobozt hozott és varázskezek által készültek a díszek . Öröm volt látni, ahogyan a hóesésben díszekkel, megrakodva siettek a gyerekek karácsonyfát díszíteni ( alig lehetett velük lépést tartani). Sok gyermek öröme és munkája került rája …és a „MI” karácsonyfánk lett a „világon a legszebb” ( a gyermekek szerint), mert ezt mi díszítettük. Hiába magasabb, vagy villogóbb egy-egy nagyvárosi fa, számunkra ez lett a legszebb, mert ez a mi falunkban van, az egy helyre tarto-
zás, az együttmunkálkodás, a közösség ereje csillan rajta. Így történt ez Farkaslakán, Szentléleken, Malomfalván, Székelypálfalván is. A Karácsony érzésekről szól: a szeretetről, a valahova tartozásról, a kis és nagy család bensőséges ünnepéről, ahol a nagycsalád az a faluközösség, ahol élünk. Ezt hirdetik a községünket díszítő karácsonyfák. „Adja az Isten, hogy a Kárpátmedencei magyar családok önmagukra találjanak! Ne olyan helyen keressék a boldogságot, ahol nincs, a kút
mellett ne haljanak szomjan! Merjenek meríteni ebből az ajándékból! Merjétek szeretni egymást, merjétek megfogni a férjetek/feleségetek kezét, merjétek átölelni a gyermekeiteket, merjetek játszani, merjetek kirándulni, beszélgetni! Merjetek örvendeni annak, hogy ajándék vagy te is, és ajándék a melletted lévő családtagod is! Adja az Isten, hogy megújuljanak a Kárpát-medencében a magyar családok közösségei! Ámen.” Böjte Csaba Hadnagy Jolán, óvónő
10 |
ÓVODA, ISKOLA
Szüreti bál az óvodában Mottó: „Ősszel érik babám…” A kisgyermekek általában szívesen fogyasztják a gyümölcsöket. Az óvodánkban is minden nap sor kerül valamilyen gyümölcs fogyasztására, főképp azokat a gyümölcsöket fogyasztjuk, amelyek a mi vidékünkön is megteremnek. A falusi környezetben élő gyermekeknek lehetőségük van arra, hogy közvetlenül figyelhessék meg a gyümölcsfákat, a gyümölcsfák terméseit. Éppen ezért arra gondoltam, hogy a gyümölcsökről tervezett projekt segítségével a gyermekek közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az őszi gyümölcsök szüreteléséről, utómunkálatairól, megfigyelhetik az őszi gyümölcsöket, ismereteket szerezhetnek felhasználási módjukról, illetve a gyümölcsök télire való raktározásáról.
Mi is az a projekt? A projekt egy olyan tevékenységi forma, amely a tapasztalatgyűjtésen alapszik, élményszerű, élethelyzeteket feldolgozó tevékenység. Az óvodában azért célszerű alkalmazni, mert biztosítja a gyerekközpontúságot, az óvodai nevelés sajátosságaira épül. Egyfajta tanulási folyamatnak is nevezhető, viszont ebben a folyamatban a gyermek jól érzi magát, a tanulásnak nem alanya, hanem hatékony résztvevője. A gyerekek megismerik a siker örömét, függetlenül attól, hogy milyen képességekkel rendelkeznek. A projektek általában nem adnak szilárd, rendszerezett tárgyi ismereteket, de a kisgyermekeknek nincs is szükségük rá. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy érdeklődéséből eredően, óvónőtől, szülőtől ismereteket szerezhessen meg. A projektek mindig tartalmaznak választási lehetőségeket, egyéni üte-
met, önállóságot, kreatív megoldási lehetőségeket a gyermekeknek. Az együttes tevékenység lehetősége a gyermek empátiáját, toleranciáját fejleszti. Az óvónő a projektben a segítő szerepet kell vállalja, ezáltal a tevékenységet indirekt módon irányítja, így teret enged a gyermeki önmegvalósításnak, egy jó játéknak. A projekt mindig gondos előkészületeket igényel. Először feltérképezzük, hogy mit tudunk az adott témáról, majd meghatározzuk, hogy mit szeretnénk megtudni. A megvalósítási formák gondos megtervezést igényelnek az óvónő részéről, és általában az óvónő a szülők segítségét kéri a projekt sikeres kivitelezésében. Azáltal, hogy a gyerekek otthoni feladatot kapnak (pl. hozzanak egy gyümölcsöt) a szülőkben is tudatosul, hogy a gyerekek a héten a gyümölcsökről beszélgetnek, mondókáznak, mesélnek az óvodában. A projekt befejező része a produktum, cél, amelynek létrehozásában a tanulás csak eszköz jellegű. A produktumra való készülés által a gyerekek olyan tapasztalatokra tesznek szert, amely által életkori sajátosságaiknak megfelelően ügyesedhetnek, fejlődhetnek.. Gyümölcs projektünk produktuma a szüreti bál volt. A gyerekek lázasan készültek a nagy napra, hogy ők is igazi csőszök lehetnek. Szülőértekezleten ismertettem a szülőkkel a projekt témáját, céljait, és kértem segítségüket a produktum létrehozásában. A szülők nagymértékben támogatták a bál megszervezését, székelyruhába öltözött minden gyerek, segítettek a fogatosok beszervezésében, süteményeket, kompótokat készítettek a bálra. A bálon mustcsavarásra is sor került, a gyerekeknek nagyon ízlett a
frissen csavart szőlőlé. A nagy napon a megszokott idő szerint érkeztek a gyerekek az óvodába. Mindenki izgatottan várta a bált. A nagycsoportosok díszeket készítettek a szekerekre, a kisebbek figyelték a nagyok munkáját. Minden irányítás nélkül a gyerekek énekelni kezdték a szüreti dalokat. 10 órakor indult a kis csapat. Először az iskola udvarán a nagyobb gyerekek bemutatták a csősztáncukat, majd az iskola előtt szekérre ültettük a gyerekeket, hogy hírül vigyük a faluban, mit ünnepelünk a mai napon. A háromszekérnyi csősz, ahogy végigvonult a falun, folyton énekeltek. A kapukban, utcasarkokon megbámultak a falubeliek, és mindenki arcára sikerült előcsalogatni egy kis mosolyt. Jó érzés volt hallani az emberektől: „Milyen szépek vagytok!”, „Milyen aranyosak!” Kissé 11 óra után érkeztünk a kultúrotthonhoz a szekerekkel. A hosszú szekerezés után nagyon jól esett a gyerekeknek az almakompót, és a különféle gyümölcsös sütemények, amivel a szülők vártak. Nagyon sok nagyszülő is megtisztelt a jelenlétével. A szüreti tánccal, szüreti játékokkal kezdődött a mulatság. Vendégeink voltak a malomfalvi óvodások is. Együtt táncoltunk, játszottunk, énekeltünk. Minden gyereknek lehetősége volt megkóstolni a frissen csavart mustot is. Az asztalokról nem hiányzott a friss gyümölcs sem. Mindenki nagyon jól érezte magát. Ezúttal szeretném megköszönni a szülők segítségét, amivel hozzájárultak a szervezéshez és kivitelezéshez. Reméljük, hogy hagyománynyá válik az óvodai szüreti bálozás, hisz a gyermekeknek óriási élményt nyújtott. Herczeg Éva, óvónő, Szentlélek
ÓVODA, ISKOLA |
11
Karácsonyi kiállítás és vásár az iskolában December 14-én nem hagyományos vásáron vettek részt a farkaslaki tanulók és az érdeklődő hozzátartozók. Először, és reméljük, nem utoljára került megrendezésre ez az izgalmas, tartalmas, ötletességről, fantáziáról tanúskodó kiál-
lítás és vásár. Megnyitásként az intézmény vezetője, Major Magda köszöntötte a jelenlevőket, majd a VI.-os és V.-es tanulók furulyaszóval, karácsonyi verssel meg egy rövid jelenettel köszöntötték az eljövendő Szent ünnepünket, a Kará-
csonyt. A műsor után az igazgatónő hivatalosan is megnyitotta a vásárt, amit az iskolaépület felső szintjén rendeztünk be. Évek hosszú során nagyon sokszor bebizonyosodott, hogy tanulóink nagyon sok dologra képesek. Sokszor csillogtatták meg tudásukat, rátermettségüket, sokoldalúságukat. Türelemmel, szeretettel, egy kis segítséggel csodálatos dolgokat képesek létrehozni. Mi ezt mindig is tudtuk, és szinte naponta győződtünk meg kreativitásukról, rátermettségükről. Ezúttal sem kellett csalódnunk, újból elkápráztattak azokkal a csodás, gyönyörű, ötletesebbnél ötletesebb karácsonyi asztal-, ajtó-, karácsonyfadíszeikkel, amiket szépen, ízlésesen megterített asztalon kínáltak fel. Én magam sem tudtam ellenállni a sok ízlésesen elkészített, természetes alapanyagokból készült terméknek. Folytatás a 12. oldalon
12 |
ÓVODA, ISKOLA
Folytatás a 11. oldalról Pénzem fogytán hitelt is kellett nyissak egyik-másik gyereknél, és mivel a válság nálam is válság, hát nagyon kellett sajnáljam, hogy még sok szép terméknek nem lehettem gazdája. A karácsonyi halk zeneszó közben azt is megtapasztaltuk, hogy ezek a gyerekek tisztában vannak a saját és mások értékeivel, hiszen olyan jól értékesítették portékáikat, hogy egy felnőttnek is
becsületére vált volna. Bebizonyították újból, hogy a székely ember még a fából is tud vaskarikát készíteni, és ha kell, hát ebből a tudásából is képes tőkét kovácsolni. A vásár jó hangulatban ért véget, s a gyerekek megelégedve, boldogan vitték haza megmaradt termékeiket. Ezúttal szeretnénk megköszönni Major Hajnalka rajztanárnő segítségét, s mindazokét, akik idejüket nem sajnálva megtiszteltek jelenlétük-
kel, érdeklődésükkel és vásárlásukkal biztatták a gyerekeket az ilyenfajta tevékenységre is. A tapasztaltak alapján a jövőben is szeretnénk megrendezni és hagyományt teremteni ebből a karácsonyi kiállítás- és vásárból. Addig is minden kedves olvasónak Áldott, Békés Karácsonyt kívánok a magam és a tantestület nevében. Tamás Ildikó, tanárnő, Farkaslaka
Élet farkaslaka iskoláiban Miután a szeptemberi láz alábbhagyott, az újdonság varázsa elhalványult, a község iskoláiban kisebb-nagyobb lendülettel beindult a hétköznapi élet. Az év eleji botladozások, súrlódások, félremagyarázások tették színesebbé, izgalmasabbá mindennapjainkat. A szülők és iskola kapcsolatának erősítése érdekében iskolai szülői értekezletet hívtunk össze. Örömünkre szolgált, hogy a szülők, más elfoglaltságukat félretéve eljöttek, és hozzászólásaikkal tartalmasabbá tették az értekezletet. Meghívásunkat elfogadta Albert Mátyás, Farkaslaka község polgármestere, aki arra kérte a szülőket, hogy közöljék gondjaikat, észrevételeiket, hisz ezeket csak együtt tudjuk orvosolni. A szülői értekezlet érdekessége egy olyan keresztrejtvény volt, melynek megoldása nem tűrt halasztást, mert ha nem ennyire sürgős, a kedves kolléga biztos nem ezzel foglalkozik a szülők és a többi kolléga előtt. A szülői értekezleten többször is kihangsúlyoztuk: ha valakinek észrevételei, kifogásai, kritikai meglátásai vannak az iskolai tevékenységgel kapcsolatban, elsősorban az iskolai személyzettel közölje azt. Szerintünk a farkaslaki iskola gondjait nem fogja megoldani az Udvarhelyi Híradó sms pletyka rovata. Tudjuk, hogy bátorság kell ahhoz, hogy egyesek kibújjanak az sms-ek mögül, de meg kell próbálni, „nem fog fájni”! Minden oktatónak fogadóórája van, melyet
ismertettünk, és minden érdeklődőt szívesen látunk az iskolában. Na, de lássuk milyen tevékenységek zajlottak az iskolákban az eltelt hónapok alatt? A kötelező tanórákon kívül beindítottuk a néptánc oktatását. A foglalkozást az Udvarhelyi Táncműhely két táncosa tartja. Heti két alkalommal jönnek, és egyszeri foglalkozás két órát tart. Az iskola tornatanára a kézilabda és fociedzéseket vállalta. Ezek megszervezése elég nehézkesen indult, reméljük, kialakul a pontos program. Az iskola tanulói Karácsonyi vásárra készülnek, nagy az érdeklődés és a lelkesedés, a vásár pontos időpontját majd idejében hirdetni fogjuk a faluban. Beindítottuk a „Tisztasági és fegyelmi versenyt”, melyet havonta értékelünk ki. Az első hónap győztese a VII.osztály. Az osztály tanulóit folyóiratokkal és édességgel jutalmaztuk. A tanév végén összesítjük az eredményeket és a győztes osztály nagyobb díjban részesül. A felnőtteknek is indult tanfolyam: gyöngyfűzést tanulnak heti egy alkalommal az óvó nénik, tanító nénik. Az iskola tanulói megtekintették a „HÜLLŐ-KIÁLLÍTÁST” Székelyudvarhelyen. A II-IV.osztályosok részt vettek a Székelyudvarhelyen szervezett MESEMONDÓ versenyen, ahol szép eredményeket értek el, továbbjutottak a következő fordulóra. Október hónap folyamán BUDVÁR KUPA természetjáró versenyén vett
részt iskolánk csapata. A versenyt Zeteváralján szervezték és a csapat dicséretet érdemelt ki. Iskolánk tanulói színházbérletet vásároltak és a tanítónők és osztályfőnökök irányításával színházi előadásokat látogatnak. Az eltelt időszak nemcsak oktatatásnevelésről szólt, hisz a tevékenységhez feltételek is szükségesek. Ezeket a feltételeket állandóan felül kell vizsgálnunk, és javítanunk kell őket. Az ősz folyamán csempét rakattunk a firtosváraljai iskolában, megjavítattuk a farkaslaki IV.osztályban régóta füstölgő kályhát. A kecseti óvodában összenyitottunk két termet, mert hála Istennek nem férnek el egy teremben. A farkaslaki iskola előtti járdát több-kevesebb sikerrel kijavítottuk. Szülői kezdeményezésre és segítséggel-javítási munkálatok folynak a farkaslaki óvoda kicsi csoportosainak termében. A pálfalvi iskola épületén – a mosdó résznél kicserélték az ablakokat és most folyamatban van a fűtés megoldása is. Az ősz folyamán sok segítőkész, jóindulatú, iskolát pártoló szülővel, vállalkozóval találkoztunk. Terveink között szerepel egy ARANYKÖNYV megnyitása, mely támogatóink névjegyzékét tartalmazná. De terveink között szerepel adakozó kedvű, gyermekszerető falutársaink felkérése, hogy iskolaszépítési elképzeléseinket megvalósíthassuk. Major Magda, iskolaigazgató
MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS |
13
Újra itt a disznóvágás ideje... Megjött a hideg, közeledik a karácsony, és szokásukhoz híven sokan ilyenkor vágják le a disznót, hogy az ünnepi asztalon ott legyen a sok finomság – házi, valódi füstölt kolbász, véres, májas és sok más ínyencség. Ez szép szokás, ilyenkor összegyűlik a család aprajanagyja, nagy a sürgés-forgás. Ennek a tevékenységnek nagyon fontos mozzanata van – orvosi szempontból – az, hogy mielőtt a disznó húsát megkóstolnák a háziak, legyenek biztosak abban, hogy Trichinella mentes, vagyis legyen a disznóvágás szokásának kötelező része a hús vizsgálata is. Röviden összefoglaljuk a betegség legfontosabb elemeit. A Trichinellózis parazitás betegség, okozója a Trichinella sp. nevű fonálféreg, melynek kifejlett alakja élősködhet az arra alkalmas gazdaállat – sertés, vaddisznó, kutya, macska, róka, borz, medve, patkány – belében, ám az igazi veszélyt nem a béltrichinella, hanem annak a gazdaállat harántcsíkolt izomzatában betokosodó lárvája, az izomtrichinella jelenti. A ló, a szarvasmarha és a madarak csak részleges fogékonysággal bírnak, ezekben az izomtrichinella nem, vagy nem mindig tud kifejlődni. Élő sertésen a trichinellózis meg sem állapítható, mert igen nagyszámú féregre, mintegy százezer lárvára lenne szükség ahhoz, hogy tüneteket mutasson az állat. A sertés természetes fertőződése majdnem mindig úgy történik, hogy az istállóban a fertőzött beteg patkányt vagy annak ürülékével fertőzött eledelt vagy vizet fogyaszt. Ezek elfogyasztása után az esetlegesen bennük lévő izomtrichinella-lárvák befurakodnak a sertés bélnyálkahártyájába, itt vedlenek, s már 40 óra múlva elérik teljes fejlettségüket a férgek. Nőstényeik (3-4mm
hosszúak) a fertőződés után 3-5 nappal nagyszámú petét raknak le a bélbolyhokban, ahonnan ezek a nyirokárammal a vérbe, onnan pedig a harántcsíkolt izmokba kerülnek. Itt 3-4 hét múlva betokozódnak, pár hónap múlva elmeszesednek, de a bennük lévő lárva akár évekig is fertőzőképes maradhat. (A tok kb. 0,5mm hosszú, 0,2-0,3mm széles, a benne lévő lárva kb. 1mm hosszú. Ez csak úgy lehetséges, hogy a lárva a tokban összecsavarodott.) A béltrichinellák állatokban észrevehető tüneteket nem okoznak (legfeljebb enyhe hasmenést), de az izomtrichinellák tömeges fertőzés esetén izomgyulladást eredményeznek és a gyakoriság szerinti előfordulási helyei a következők: rekeszizom, bordaközi izmok, nyelvgaratizmok, nyelőcső, rágóizom. Az ember fertőződése csak akkor következhet be, ha a viszonyok ezt lehetővé teszik: fertőzött hús fogyasztásakor. Emberről emberre nem terjed. Emberben mindkét alak, tehát a bél-és az izomtrichinella is súlyos tüneteket okoz, utóbbi sokszor halálos kimenete-
lű. Lappangási idő: 2-28 nap, leggyakrabban 7-10 nap. A béltrichinellózis tünetei: láz, hasmenés, hányás, hasi fájdalmak. Az izomtrichinellózis tünetei: magas láz, izomfájdalmak, nyelési és légzési nehézségek, vizenyős beszűrődések a szemhéjakon és az arcon, kötőhártya gyulladás, bőrkiütés. A halál a fertőződés után 2-7 hét múlva áll be a beteg toxikus, teljes lesoványodott állapotában. A közfogyasztásra kerülő sertés-, vaddisznó-és lóhús trichinellózisra irányuló állatorvosi vizsgálata kötelező (mikroszkópos, pepszines emésztéses vizsgálat). Amennyiben a húsvizsgálatnál a trichinellózist megállapították, az egész test elkobozásra kerül (elhalt trichinellák előfordulásakor is). A veszélyforrás az a hús, amely nem volt vizsgálva, magánvágásokból, ellenőrizetlen vaddisznó kilövésekből származik, annál is inkább, mert jó szokások szerint a „kóstolók” széthurcolásával ez több embert is fertőzhet. Dr. Kelemen Madarász Enikő, családorvos Dr. Horváth Nina, állatorvos, Gyergyóújfalu
14 |
K U LT U R Á L I S K A L A U Z
Színjátszó találkozó Farkaslakán November 21- én került sor Farkaslakán „Az ekhós szekér nyomában” műkedvelő színjátszó találkozóra, amelynek immár a XI. kiadásán vehettünk részt. 10 órára voltak hivatalosak a színjátszó csoportok, amelyek szép számban meg is jelentek. Itt voltak a kisgalambfalvi, rugonfalvi, lövétei, szentegyházi, kápolnásfalvi, gagyi, kecseti, kobátfalvi és a farkaslaki felnőtt színjátszó csoportok. A szervezők zsíros kenyérrel, hagymával, teával, pálinkával, kávéval fogadták a vendégeket. A jó hangulat hamarosan eluralkodott a jelenlevők között. Albert Mátyás, Farkaslaka község polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. A polgármester beszéde után a volt polgármesternek adtaát a szót, majd László Judit, a Hargita megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa köszöntötte az egybegyűlteket. A hivatalos beszédek után sorra léptek fel a csapatok, jobbnál jobb előadással. A kápolnásfalviak ismeretlen írótól a Gépkocsivezetők, a kecsetiek Nóti Károly: A motor, a szentegyháziak A veszélyeztetett gyerek, a kobátfalviak Szőke Szakáll Vonósnégyes, a gagyiak Tamási Áron: Az énekes madárból részletet, a lövéteiek Nóti Károly A motor, a kisagalambfalviak Menyegző című népszínmű, a rugonfalviak Bán Gagyi János Lehet ismételni, míg a farkaslakiak Rejtő Jenő A biztosíték című előadásokkal léptek fel. A végén minden egyes csoport kapott emléklapot, illetve kiderült, hogy jövőre Lövétén tartják meg a színjátszó találkozót. Ezek után pedig töltelékes káposzta várta a fellépőket
K U LT U R Á L I S K A L A U Z |
15
és a szervezőket, akik ki is használták az alkalmat és jó étvággyal láttak neki az evésnek. Ami furcsa volt, hogy bár ingyenes rendezvény volt, mégis nagyon kevés érdeklődő tisztelte meg jelenlétével a találkozót. Szervezők voltak a Hargita megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a Farlen Kulturális Egyesület, támogatói pedig Hargita Megye Tanácsa, illetve a Farkaslaki Polgármesteri Hivatal. Sarkadi Zoltán Gábor
Farkaslaki színjátszók sikerei Szeptember 20-án rendezték meg immár VIII. alkalommal az Amatőr Ifjúsági Színjátszó Találkozót Csíkvacsárcsiban. A rendezvényen öt színjátszó csoport vett részt, amelyek közül az egyik a farkaslaki színjátszó csoport volt. A szervezők kitettek magukért, szép rendezvényt sikerült szervezni, amelyen jól érezték magukat fellépők és nézők egyaránt. Külön öröm számunkra, hogy a farkaslaki színjátszó csoport, igaz szoros versenyben, de végül is megnyerte az első helyet, ezzel is bizonyítva, hogy vannak potenciáljai községünknek. Köszönjük szépen a színjátszó csoportnak, illetve az őket támogató Farkaslaki Polgármesteri Hivatalnak, hogy bebizonyították, illetve bebizonyítják újra és újra, hogy érdemes tenni, cselekedni, hittel kitartani az elképzelések mellett, mert azoknak előbbutóbb a kézzelfogható eredményei is meg fognak mutatkozni. Kedves színjátszó csoport! Köszönjük szépen! Sarkadi Zoltán Gábor
16 |
K U LT U R Á L I S K A L A U Z
Élménybeszámoló A 2009. november 21-én Farkaslakán sikeresen megszervezett amatőr színjátszó találkozó után kellemes meglepetésben részesültünk a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont részéről. A Farkaslakán fellépő kilenc falu amatőr színjátszó csoportjainak egy ingyenes kolozsvári utat szerveztek, ahol a Magyar Állami Operában megnézhettük Kálmán Imre Marica grófnő című három felvonásos operettjét. Mivel több, mint százan voltunk, az egyik autóbusz vasárnap reggel Lövétéről indult, majd a szentegyházi csoport felszállása után a kisgalambfalvi csoporttal lett teljes a létszám. A másik autóbuszra Szentléleken szálltunk fel, mi farkaslakiak, és a kecsetiek, majd Kobátfalva, Gagy és Rugonfalva színjátszó csoportjaival a mi autóbuszunk is tele lett. Székelykeresztúron a két autóbusz találkozása, és az ismerősök baráti kézfogása, kávézása után jó hangulatban indultunk neki a 200 km-es útnak. A marosvásárhelyi repülőtér melletti
megállóig az egy héttel azelőtti színjátszó találkozó élményeit osztottuk meg egymással, majd a benzinkútnál tartott félórás pihenő után egész Kolozsvárig szólt az ének. Kolozsvárra érkezésünk után, mivel még volt két óra a műsor kezdetéig, meglátogattuk az építési táblák mögé zárt Mátyás király szobrot, és a Szent László templomot. Ezzel szabadidőnk nagy része el is telt, így futva igyekeztünk a Magyar Állami Opera épülete felé, az előadásra. Az előadásról nem sokat írok, csupán annyit, hogy ezt a műsort minden magyar embernek legalább egyszer látnia kell. Kimondhatatlan az az élmény, amit az előadás alatt átéltünk. A három óra szinte pillanatok alatt elrepült, és szomorúan vettük tudomásul, hogy a hosszan tartó taps után a függöny végleg legördült, az előadás lejárt. A visszafelé úton a marosvásárhelyi benzinkúti megállóig mondhatom mindenki az előadáson szerzett élményeit
próbálta magában feldolgozni. A pihenő után feloldódott a hangulat, ebben szerepet játszott a kobátfalviak megmaradt két flakon házi borának elfogyasztása is, így újból hazáig szólt a nóta. Éjjel fél kettőkor érkeztünk haza, jól sikerült utazás után. Itt szeretném megköszönni sofőrünknek, Gábos Józsefnek a türelmét, és szívélyes hozzáállását, amit egész úton éreztünk. Végezetül szeretném megköszönni a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vezetőségének, munkatársainak, és személy szerint László Juditnak, hogy megszervezték, lebonyolították, és finanszírozták ezt az élményekben gazdag kirándulást, továbbá köszönet a Farkaslaki Polgármesteri Hivatal vezetőségének a pozitív hozzáállásért. További eredményes munkát és sok sikert kívánok nekik a magam és a kiránduláson résztvevő társaság nevében Orbán Csaba, Farkaslaka
EGYHÁZI ÉLET |
Böjte Csaba atya levele mindannyiunkhoz Hogyan tovább? Nemcsak a részvények esnek, meg az árfolyamok, hanem mintha a világ nagyhangú elöljárói is elcsendesedtek volna. A politikusok elbizonytalanodtak, a bankárok sokkal visszafogottabban nyilatkoznak. Talán ez nem is volna baj, az a szomorú, hogy az emberiség nagy tömege, a holnaptól, már nem a jót, nem szép álmaik beteljesedését várják, hanem reményvesztetten félnek az eljövendő napoktól, mely nagyon sokak szerint csak munkanélküliséget, háborút, összeomlást, anarchiát, pusztulást fog hozni. Félünk, mert szinte kitapintható, ahogy napról napra párolog, vékonyodik el az embertársainkban, a közintézményeinkbe vetett bizalmunk, hitünk. Elillan az összetartozás kellemes érzése, az, hogy együtt jobb, könynyebb, szebb ez a világ. Elmagányosodunk, bezárkózunk, félünk egymástól és sok mindenben megtorpanunk!!! Igen biztos, hogy a világunk GDPben mért rohanása megtorpant. De talán ismerős a kis nyuszi és a teknőc párbeszéde? A nyuszi szalad, a teknőc ballag utána. A nyuszi nyüstöli a teknőcöt, hogy szedje már a lábát, de a cammogó teknőc egyre csak azt mondja, hogy: te nyuszi, milyen jó, hogy ilyen lassan haladunk! De miért lenne jó – kérdi a nyuszi – hogy lassan megyünk? Mert nem jó felé megyünk – jön a csendes válasz a teknőctől! Megtorpant a világunk, de nem is baj, – mondom fél szájjal – mert talán nem jó felé mentünk. Nem hiszem, hogy nekünk még több autóra, és csillogó- villogó ruhára, limlomra, elektromos kütyüre lenne szükségünk. Jó lenne most egy csendes, visszafogott séta. Folytatás a 18. oldalon
17
18 |
EGYHÁZI ÉLET
Folytatás a 17. oldalról
Úgy gondolom, hogy mindannyian arra vágyunk, amit a betlehemi barlang jelképez, arra amit a Mária karjaiban simuló kisgyermek mosolya jelent: Biztonság, szeretet, egymást átkaroló jóságra van szükségünk! Mária figyelő, egy életre kimondott alázatos igenjére, Szent József megbízható férfiúi hűségére, ki a nem vér szerinti gyermekére is gondoskodó jósággal tekint. Nekünk ma a család melegére, megértésre, elfogadásra, a ránk ragyogó tekintettel felnéző kisdedekre van szükségünk. És mindezt miért csak fél szájjal mondom? Az biztos, hogy nem azért, mert nem hiszek a názáreti csendes, örömteli családi élet világot megújítani tudó erejében. Hiszem, hogy mindaz, ami igazán értékes az életünkben, ami az embert emberré teszi, azt nem tudja elvenni tőlünk a gazdasági válság, a pénzügyi összeomlás, melyek országainkat érinti. Családod, barátaid iránti őszinte szeretetedet, azt, hogy gyermekeiddel
vidáman elmenjél kirándulni, vagy egy zimankós este leüljél sakkozni, römizni, azt nem tudja senki elvenni tőled. Azt, hogy egy jó sörre barátaiddal leülj és egymást férfiasan ugratva elbeszélgessetek, gondolom megteheted, még ha nem is dübörög a gazdaság. Azért vagyok visszafogott, mert a szabad akaratú ember, félelmében, a pánik hangulatban nem biztos, hogy ezt a csendes, visszafogott, természethez, önmagához, családjához viszszavezető utat fogja választani. A harmincas évek elején kipattanó gazdasági világválságra se ezt a választ adták a népek vezetői. A hatalomért, és annak megtartása érdekében, óriási kölcsönöket vettek fel, újból felpergették a termelést, a fogyasztást, és beindultak a hatalmas fegyvergyárak, a háborús gépezetek, és az emberiséget belesodorták a második világháborúba. Az anyagiak szorongatásából hihetetlenül gyorsan kinőttek a mindent elsodró, kegyetlen jobb- és baloldali diktatúrák. Nem jó felé mentünk, a
termelés, fogyasztás mókuskereke már nagyon gyorsan pergett. Hiába volt mindenféle szerződés a fenntartható világról, mi egyetlen gyárat se, sőt egyetlen villanyégőt sem kapcsoltunk volna ki, ha lenne vevő, az előállított termékekre. Megtorpantunk, hogyan tovább? Alázatos imádkozó lélekkel kérem az Urat, hogy a názáreti csendes élet mellett tudjunk dönteni. Krisztus mutatja nekünk a kétezer éves utat, a szeretet útját. Képesek vagyunk a mindannyiunkat boldoggá tevő szeretet mellett dönteni, vagy világunk újból a gonosz lélek játékszere lesz? Van megoldás, kiút, és lelkünk mélyén érezzük, látjuk is ezt az utat. Merjünk külön külön is, de együtt és a jó szándék által vezetett őszinte szeretet útja mellett dönteni, nem feledve azt, hogy bármi is történik körülöttünk, az nem jogosít fel bennünket arra, hogy letérjünk erről az útról, melyen kívül minden más csak pusztulás, szakadék. Testvéri szeretettel, Cs. t.
Karácsony üzenete Egyik város repülőterén vad vihar tombolt. Az utazók futva vágtak át a felszálló pályán, hogy elérjék az indulásra kész gépet. Egy bőrig ázott misszionárius is közöttük volt, akinek sikerült az ablak mellett kényelmes helyet találnia. A gép felszállásra készen állt, amikor a misszionárius kinézett, és egy rohanó férfit pillantott meg, aki a gép felé tartott. Kopogtatott a gép ajtaján, hogy engedjék be. Az utaskísérő intette, hogy forduljon vissza, mert már késő és le akarják csatolni a feljárót is. A férfi még erőteljesebben ütötte az ajtót, nem tágított. A légikisasszony próbálta meggyőzni, hogy hagyja abba, de semmi eredmény. A férfi kitartott, hogy engedjék be. Végül az utaskísérő engedett és kinyitotta az ajtót. Kinyújtotta a karját és segített az elkésett utasnak felkapaszkodni a gép belsejébe. Tátva maradt a szája. A férfi a repülőgép piló-
tája volt. A misszionáriust Keresztelő Szent Jánoshoz hasonlítom, aki minden adventi szent időben kopogtat szívünk ajtaján, és a megtérést hirdeti meg, hiszen közel van a mennyek országa. A pilótát pedig Jézus Krisztushoz hasonlítom, akinek érkezése szeretetet ültethet a szívünkbe, és eltávolíthat minden ellenségeskedést. Csakhogy mi az esetek többségében saját magunk akarjuk irányítani életünket. Ez meg is látszik, hiszen világi béketörekvéseinkben kitűnően tudunk békétlenséget, harcot és ellenségeskedést produkálni. Félünk a titoktól, mindent meg tudunk magyarázni természetes ésszel, és nagyon sokszor kudarcot vallunk. Mi a Karácsony mának szóló üzenete? ISTEN a történelem URA. Az I. században Róma intézte a világ sorsát. A császár parancsának mindenki engedelmeskedett. Úgy tűnt ő a világ Ura.
Ezzel szemben az evangélista leszögezi: csak ISTEN tervének eszköze. A történelem kormánykerekénél ISTEN áll, orgonáján Ő játszik. A híradókból úgy tűnik, mintha a világ sorsát Moszkvában, New Yorkban, Brüsszelben határoznák meg. Mintha a történelmet az ENSZ székházában vagy az Elysee palotában írnák. A betlehemi születéstörténet igazolja: minden úgy történik, ahogyan az Úristen akarja, vagy megengedi. Ez valóban örömhír – evangélium számunkra! KARÁCSONY örvendetes üzenete. A kisember élete értékes. Az angyalok hírül adják a pásztoroknak: kisdedet találtok pólyába takarva, jászolba fektetve. Jézus nem palotában született, hanem istállóban, a város nem öltözött jövetelére ünnepi díszbe, csak ökör és szamár lehelt RÁ. Miért volt ennek különös jelentősége?
EGYHÁZI ÉLET |
Mert az első hívek szegény, kitaszított „kisemberek” voltak. A szent író közli: a Megváltó síró csecsemőként születik, rászorul édesanyja gondoskodására, megtapasztalja a „kisember” életének minden ridegségét. Ez megint csak örömhír! Mert igazolja: azok számára is van jövő, akik számára a történelem nem szánt dicsőséget, hírnevet, gazdagságot, akik semmi mások nem tudtak lenni, csupán emberek. Embernek lenni- ez a lényeg. Nincs ok a félelemre. A mai ember fél a természeti energiáktól, a másik embertől, élettől, haláltól, a MINDENTŐL és a SEMMITŐL. De a KARÁCSONY igazolja: nincs ok a szorongásra, a történelem az ember javára eldőlt, a Föld ISTEN szeretetének tárgya. A betlehemi KISDEDBEN az élő KRISZTUS húz el fölöttünk, de mi nem figyelünk a pilótára, csak a repülőre. Engedjük be egyházközösségeink, családjaink életébe, kis szobánkba, szíveinkbe. Nyissuk meg szíveinket, mert csak akkor találkozhatunk VELE. Hozzon betlehemi JÉZUS minden
családnak hitet, örömet, boldogságot, szeretetet, összefogást és áldott, békés, boldog ÚJ ESZTENDŐT.
19
Benedek Sándor, Esperes-plébános, Székelyszentlélek
Készenlétben Az Advent szó „ad venire” latin kifejezésből származik, ami azt jelenti, eljövetel. Jézus eljövetelére utal. Így az Advent egyrészt visszafele mutat a múltba, vagyis emlékezetünkbe idézi azt a tényt, hogy Jézus egyszer már eljött közénk. Másrészt az Advent előre is mutat, arra az igazságra, hogy Jézus még egyszer el fog jönni, hatalommal és dicsőséggel, a világ végén. Amikor az Advent a múltat idézi, azzal a céllal teszi, hogy mi tanuljunk a múltból. „Szükségem van a múltra, hogy élni tudjam a jövőt.” – mondja egy híres ember. A mondás is állítja: „A történelem az élet tanítómestere.” A történelemből megtanulja az ember , hogy érdemes a nemes, jó dolgokért küzdeni, dolgozni. A történelem nagyjai, hősei
lelkesíteni tudnak bennünket. Jó a múltnak ismerete, hogy élni tudjuk a jövőt. Az adventi visszaemlékezés megtanít arra, hogy Isten ígéretei igazak, előbb- utóbb beteljesednek. Beteljesült a prófétáknak mondott ígérete: „Íme a szűz méhében fogan, és fiút szül, és Emmánuelnek fogják hívni. Ez azt jelenti: velünk az Isten.” (Mt. 1.23-24) Ez a tény tehát arra tanít, hogy Isten többi ígéretei is beteljesedjenek, többek között Jézus második eljövetele. Az Advent előre is mutat, a jövőbe. Jézus megígérte, hogy a világ végén visszatér a Földre. Nos, erre várni, erre készülni a legszentebb keresztényi kötelességünk. Egy híres szónok megrázó beszédet mondott a világvégéről. Sok hallgató sírásra fakadt. A szónok
ezt észrevéve, félbeszakította beszédét és így folytatta:” Látom, hogy többen sírtok a rátok váró ítélet miatt. Ám egy óra múlva, miután elhagyjátok a templomot, mindazt, amit eddig mondottam elfelejtitek, és tovább folytatjátok életviteleteket. Ez lesz a nagy tragédia az utolsó ítéleten! Nem könnyezni kell, hanem életeteket megváltoztatni.” Így beszélt a szónok, s bárcsak szavai visszhangra találnának a mi szívünkben. Bárcsak megértenénk az Advent üzenetét, és ebben a szent időben jobbak is lennénk. Csak így lehet áldott Karácsonyunk, és csak így állhatunk meg az Emberfia színe előtt. Balázs Károly, Plébános, Farkaslaka
20 |
E G É S Z S É G Ü G Y, É L E T M Ó D
Hűlés, nátha, influenza Mindenki számára ismert dolog, hogy a hideg, nedves időszakban, ősztől tavaszig nagyon megnő a hűléses megbetegedések száma. Ezek egyike-másika minden baj nélkül, szinte magától elmúlik, mások súlyosabb következményekkel, elhúzódó szövődményekkel járhatnak. Egy-egy hideg évszak alatt szinte mindenki átesik valamilyen hűléses megbetegedésen. Nem árt tehát ismerni a legfontosabb tudnivalókat ezekről. Náthának nevezzük azokat a nagyon gyakori légúti megbetegedéseket, amelyek általában könnyű lefolyásúak, de rendkívül kellemetlenek lehetnek. Ezekre szoktuk mondani, hogy meg vagyunk hűlve. Tüneteit mindenki ismeri: hőemelkedés vagy láz, orrdugulás, orrfolyás, prüszkölés, torokfájás, köhögés, esetleg fejfájás, izomfájás, a bőr fokozott érzékenysége, kellemetlen közérzet. Okozója minden esetben valamilyen vírus. Tudni kell, hogy a környezetünkben, a levegőben több száz vírustörzs él, amelyek többsége általában nem betegítik meg a szervezetet, hacsak az valamilyen okból nem gyengül le. Legyengülhet a szervezet, például a huzamosabb fáradság, stressz, rossz étkezés, megfázás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, vagy más szervi betegség miatt. Ilyenkor a könnyebb vírusfertőzés is komolyabb megbetegedést okozhat, az említett tünetekkel. Terjedése a levegő útján történik, amikoris a prüszköléssel, köhögéssel a levegőbe került vírusokat másvalaki belélegzi. A könnyebb nátha szinte önmagától gyógyul, és gyógyszeresen mindig csupán tüneti kezelésre van szükség: lázcsillapítók (paracetamol, ibuprofen), köhögéscsillapítók (kodein, Tussin) vagy köptetők (acetilcisztein, bromhexin). A láz ilyenkor természetes dolog, nem kell megijedni tőle, kivéve, ha nagyon magas lesz, 38,5- 39 C-fok fölött. Az emberi szervezetre „szakoso-
dott” vírusok 37 fokon képesek megélni és szaporodni, az ennél magasabb hőmérsékleten elpusztulnak. A láz tehát a szervezet védekező taktikája, hogy megszabaduljon a kórokozóktól. Persze a magas láz nagyon kellemetlen, kimeríti a szervezetet és kisgyerekeknél lázgörcsöt is okozhat, ezért kezelni szoktuk. Nagyon fontos a lázcsillapítást kiegészíteni bőséges folyadék- fogyasztással: forró, mézes-citromos teával vagy mézes tejjel, folytonosan kortyolgatva. Ez amellett, hogy nyugtató hatású, segít pótolni a vízveszteséget, ami a lázzal járó verejtékezés közben alakul ki. A folyadékbevitel segít ugyanakkor a légutakat kellően nedvesen tartani, ami
azért fontos, mert a kórokozók sokkal könnyebben és hamarabb elárasztják a kiszáradt légutakat, torkot, légcsövet, hörgőket. Ebből a megfontolásból ajánlatos a szoba levegőjét is nedvesíteni, például a kályhára tett állandóan párolgó vizes edénnyel. Itt kell megjegyezni, hogy a dohányfüst nagyon szárítja a légutakat, tehát elősegíti a megbetegedést! Nyilvánvaló, hogy az edzettebb, egészségesebb életmódot folytató, nem lestrapált szervezet sokkal könnyebben viseli el ezeket a betegségeket. Habár a szervezet edzettségét nem ilyenkor kellene erősíteni, amikor már a betegség megjelent, a védekezőképességét mégis lehet befolyásolni, például ágynyuga-
E G É S Z S É G Ü G Y, É L E T M Ó D |
lommal, a stresszelő körülmények kerülésével (ide tartozik a tévé, számítógép is!!) valamint vitamintartalmú ételek fogyasztásával (gyümölcsök), esetleg gyógyszeres C-vitaminnal. A náthát, akárcsak minden más vírusos betegséget, nem kezeljük antibiotikummal! Önmagának árt az, aki orvosi vélemény nélkül elkezd antibiotikumot szedni, hiszen ezek a vírusokra egyáltalán nem hatnak. Védőoltást nem készítenek ellene, hiszen képtelenség – egyelőre -kivitelezni oltást néhány száz vírustörzs ellen. A legjobb védekezés a nátha ellen a szervezet edzettségének javítása, valamint a náthás környezet kerülése. Manapság egyre aggasztóbb híreket hallunk az influenzáról. Mi is ez? Elnevezése helyesen magyarul influenza, német és román hatásra grippének vagy grippának is szokták nevezni. Okozója az influenza-vírus, tehát ez is vírusos betegség. Ebben az esetben egyetlen vírus-törzsről van szó, amelyet viszont több csoportba sorolnak be a szerkezetében jelenlevő fontosabb összetevők és a járványtani jelentőségük alapján. A C-típusú influenza kisebb, helyi járványokat okoz, viszonylag könnyű lefolyással. A B típusú vírus már több országra vagy földrészre kiterjedő járványért felelős, a megbetegedések súlyosak. Az A-típusú influenza világméretű járványt okoz, és a lefolyása ugyancsak súlyos. Ide tartozik a mostanság riadalmat keltő sertés-influenza is. Összehasonlítva az influenzát a náthával, elsősorban azt kell megállapítanunk, hogy bár valamennyire hasonlítanak egymáshoz, az influenzás megbetegedés sokkal súlyosabb. Itt is észlelhetők a légúti gyulladás tünetei, de az influenzás beteg legfontosabb panaszai a nagyon rossz általános állapot, a tartós, magas láz, fejfájás, elesettség, izomfájás, ízületi panaszok. A vírus könnyen megtámadja a tüdőszövetet, ami súlyos tüdőgyulladáshoz, tüdővizenyőhöz, légzési elégtelenséghez vezethet. A náthás orrdugulás, nedves köhögés, prüszkölés nem annyira jellemző, inkább száraz, erőtlen köhögéssel találkozhatunk. A legyengült tüdő és légutak hamar felülfertőződnek baktériumok-
kal, ami súlyosbítja a helyzetet. A legyengült, vagy más betegségektől megviselt szervezetre életveszélyes lehet az influenza. Mit lehet tenni ellene? Tudott, hogy a náthához hasonlóan ez is levegő útján terjed, cseppfertőzéssel, vagyis a köhögés-prüszköléskor a levegőbe került nyálcseppekhez tapad a vírus. Kerülni kell tehát az olyan környezetet, ahol a cseppfertőzésnek megvan a lehetősége. Nemcsak a jólneveltség, hanem a környezet egészségének a kérdése is, hogy papírzsepibe köhögjünk, tüsszentsünk, amit aztán eldobunk, vagy inkább elégetünk. Influenzás beteg számára kötelező az elkülönítés és az ágynyugalom! Nagyon fontos a könnyű, lédús, vitamindús táplálkozás. A kezelés itt is a tünetekről szól: lázcsökkentés, köhögéscsillapítás. Szövődményes eseteket, vagy más, súlyos idült betegség együttlétezését kórházban kezelik. A náthától eltérően az influenza ellen létezik oltás, és mind a mai napig ez a megelőzés leghatásosabb formája. Tudni kell, hogy az influenza-típusok nagyjából évente változtatják azokat a szerkezeti összetevőiket, amelyek alapján az oltóanyagot kikísérletezik. Ezért van az, hogy minden évben más-más oltóanyagra, és újraoltásra van szükség, a vírus módosulásainak megfelelően. Ezeket a módosulásokat viszonylag megbízhatóan előre lehet jelezni, és idejében elkészítik az oltóanyagot.
21
Néha azonban meglepetések is vannak a vírus részéről, és ilyen nem előre jelzett típus például a mostani sertésinfluenza okozója is, ami ellen az oltóanyagot nagy sietségben, és eléggé kapkodva kezdték gyártani. Ilyenkor feltevődik a kérdés, hogy érdemes-e beadatni az oltást. Tény, hogy a legtöbb oltásnak, így az influenza elleni oltásnak is vannak mellékhatásai. Leggyakrabban lázat okoz, ami hasonlítható egy szelídebb influenzás fertőzéshez. Eddigi tapasztalataink szerint ez is nagyon ritka, a legtöbb beoltott páciensünk nem érezte meg az oltást. Legtöbben a sertésinfluenza elleni oltásban kételkednek, éppen a sietség miatt, amivel piacra dobták. El kell fogadnunk azt a véleményt, hogy még mindig ez a legjobb lehetősége a védekezésnek, mást, jobbat még nem találtak ki. Nem az a kérdés, hogy jó-e vagy sem, hanem hogy lesz-e elegendő mennyiség, hogy legalább a legszükségesebb helyekre eljusson. Végezetül ismét ki szeretném emelni, hogy a józan, kiegyensúlyozott, egészséges életmód a titka annak, hogy a téli ünnepeinket ne rontsa el semmifajta vírus, és egészségben, békességben, testi épségben és lelki nyugalomban köszönthessük egymást Karácsonykor és az új esztendőben egyaránt. Váradi István, Farkaslaka
22 |
TESTVÉRTELEPÜLÉSEK
Lengyeltóti LengyeltótiLengyeltóti város a Balaton partjától 12 km-re a lankákkal körülvett Csalogányok völgyében fekszik. Nevét 1116-ban az almádi monostor alapító oklevele említette először Villa-Tout alakban. Később Thoty, Thothy néven fordul elő. Fonyódtól délre fekszik, a Somogyvár felé vivő országúton. A Balaton déli partjától az ősi vármegyeközpontba, Somogyvárra, majd azon túl, a Délvidékre vezető hadi út mentén, kisebb magaslaton keletkezett település. Nevének eredete a honfoglalást közvetlenül követő évtizedekre nyúlik viszsza. A falvak nevüket a végzett szolgáltatás, vagy az ott lakó népek alapján kapták. A népnévből i-vel képzett helynevek a szolgálónépi falvak legkorábbi rétegét alkották. Helységünk kevert etnikumú lakosságában bizonnyal meg-
határozó volt a szláv népelem. Tóti neve népnévből ered, megnevezésében több idegen eredetű család emlékét őrzi. A "Tót" név szlovén és kraj-horvát népeket jelöl. Úgy illeszkedik az I. István
király után továbbfejlesztett szolgálónépi szervezetbe, hogy lakói katonáskodó jobbágyok, akiknek feladata a település fontos stratégiai helyzeténél fogva a somogyvári várhoz vezető útvonal ellenőrzése. Tóti az egész középkoron át helységünk megnevezése, csak a török kiűzését, a felszabadító háborúkat követően jelenik meg a Lengyeltóti név, mely az ekkor itt birtokos Lengyel család nevére utal. Lengyeltóti római katolikus plébániatemploma különleges műemlék. Még a 90-es években sem tudtak az eklektikus stílusban 1882-ben épült templom belsejében rejtőzködő Árpád kori templomról. 1989-ben renoválásba fogott az egyházközség és ennek során derült ki az, hogy egy sokkal régebbi templom maradványai alkotják a templom déli
TESTVÉRTELEPÜLÉSEK |
részét. A régészeti feltárás és a műemléki helyreállítás nyomán egy XII. századi templommal gazdagodtak. A templom alaprajzán nyugati toronypárt és hármas szentélyfejezet figyelhető meg. A templom az építészeti jegyek alapján az 1100-as években épült. Mivel az 1333 táján keletkezett pápai tizedjegyzékek nem említik a helység nevét, ezért feltételezik, hogy a templom valamely szerzetesrend egyháza lehetett. A 18. század eleji összeírás mindöszsze 20 háztartást talált a településen. 1871-1950-ig járási székhely volt. Vasuútállomása 1896-ban épült. 1932-től autóbusz szállította az utasokat a vasútállomásra. 1977-ben nagyközséggé nyilvánították. Hét faluval közös tanácsot alkotott, majd több község visszakapta az önállóságát. Lengyeltóti 1992-től város. A település mezőgazdasága a 19. század elejétől híres. Akkor báró Fechtig Ferdinándnak háromszáz lóból álló arab ménese, négyszáz szarvasmarhája és tizenkettőezres juhászata volt. 1895-ben a szőlőterület nagyságában csak Badacsonytomaj előzte meg. A virágzó mezőgazdaság elindította a polgári fejlődést, megváltoztatta a település arculatát. 1945 után a környéken működő három mezőgazdasági nagyüzem foglalkoztatta a keresőképes népességet. A szántóföldi kultúrák mellett igen jelentős nagyüzemi szőlő- és gyümölcsültetvények keletkeztek, illetve jelentős állattartás volt. A 90-es évek privatizációja következtében a volt nagyüzem egy része dolgozói tulajdonba került. Napjainkban a leghíresebb a Pusztaberényi Furioso törzsménes (16. sz. óta ismert tenyészhely). A város idegenforgalmi vonzerejét a 26 ha-os területen fekvő Kék-Tó üdülőfalu jelenti, ahol háromcsillagos szálloda, bungallók, kemping, fürdőtó, horgásztó, étterem, bár és játszószoba várja a vendégeket. A városban figyelmet érdemel a volt Zichy kastély (ma kórház) és a 12. században épült, s később többször bővített templom műemlék épülete. A nagyon szép keresztút végén álló kőkereszt közel ezer éves.
Kultúra, sport Az évenként megrendezett Somogyi Tavaszi Fesztivál részeként Lengyeltóti is kulturális fesztivált szervez, melynek színvonalát a helyi kulturális egyesületek, műkedvelők bemutatkozásán túl országosan ismert fellépők is emelik. A Lengyeltótiért–Somogyért Egyesület 2000 májusában alakult és 2000. november 14-étől működik mint bejegyzett szervezet. A negyven-ötven fővel tevékenykedő egyesület az önkormányzattal és a helyi civilszervezetekkel együttműködve szervezte meg a „Gondozott, Virágos Porta” mozgalmat. Emellett megszervezték a vándor horgászversenyt, s kiveszik részüket a Tóti Napok megrendezésében is. A Nyugdíjasok Lengyeltóti Egyesülete hasonló aktivitással vesz részt a városi rendezvényeken, fellépnek énekkarukkal, s faültetési-tereprendezési munkákban is kiveszik a részüket. A Lengyeltóti Városi Sportegyesület három szakosztállyal működik. Asztalitenisz-csapatuk 1982 óta az NB III. osztályban versenyez, a szakosztály vezetője Benkő Árpád. A sakkszakosztály a megyei I. osztályban szerepel váltakozó sikerrel, Ilosvay István vezetésével. A helyi labdarúgószakosztály felnőtt-, ifi- és serdülőcsapattal egyaránt részt vesz a megyei bajnokságban.
23
A helyi zeneiskola jelenlegi és volt növendékei alapították meg 1998 októberében a Brass Band zenekart. A klasszikus fúvószenekari darabokat, filmzenét, slágereket és jazzt előadó zenekar 2001 óta rendszeresen fellép Lengyeltóti és környéke különböző rendezvényein, valamint nemzetközi találkozókon mutatkozott be Szlovákiában, Lengyelországban, Ausz triában, Németországban és Erdélyben. 2000 áprilisában a Budapesten megrendezett Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Jazz Fesztiválon második helyezést ért el, s ugyanazon év júliusában a Magyar Fúvószenei Szövetség arany minősítéssel díjazta az együttest show kategóriában, illetve a Zeneiskolai Zenekarok IV. Országos Versenyén harmadik díjat kapott big band kategóriában. A zenekart köszönthettük községünkben is, ahol már több alkalmmal is fellépett a Szenes Napok alkalmával. Nem kell bemutatnuk őket, hiszen a világhírű zenekar dallamai, hangulata, frissessége, minden alkalommal elbűvöl, elkápráztat bennünket, ugyanakkor örömöt, jókedvet is sugároz, ad át mindazoknak, akik veszik a fáradtságot és kilátogatnak a Kalonda tetőre. Köszönjük Lengyeltóti, hogy testvértelepülések lehetünk!
24 |
CIVIL FÓRUM
Községünk az I. Székelyudvarhelyi Gyümölcsfesztiválon Első alkalommal szervezték meg októberben Székelyudvarhelyen a Gyümölcsfesztivált, amelyen mintegy tizenegy résztvevő település jelent meg, bemutatva és megmutatva magát, illetve termékeit. A kiállításon községünkből is részt vettek, öt településről. Olyan kiállításról volt szó, amelyen a helyi termékeket, legfőképpen a lekvárokat, ízeket, befőtteket lehetett kiállítani, sőt eladni. Ahol meg lehetett mutatni az ízlésesen feldíszített standokat, ahol kedvesen, mosolyogva és népi viseletbe öltözötten várták a nézelődőket, vásárlókat. A színpadon zenés műsorok szórakoztatták a nagyérdeműt, a sátraknál pedig kóstolni lehetett a finomabbnál – finomabb ínyencségekből. Jó kedv, jó hangulat jellemezte
a vásárt, kiállítást, ahol a községünkbeli fellépők is bemutatták tudásukat. Felléptek a kecsetiek és a váraljaiak, elismerést és tapsot aratva a helyszínen. Résztvevő településeink: Firtosváralja, Székelypálfalva, Kecset, Nyikómalomfalva és Farkaslaka. Bár nem volt egyszerű munkája a zsűrinek, hiszen minden egyes település kitett magáért, a versenyt végül a kecsetiek nyerték meg, – mondhatom – méltán, hiszen jómagam is végigkóstoltam a felhozatalt. Nem csalódtam bennük! Lehet készülni jövőre, hiszen, amint a szervezők is nyilatkoztak, hagyománnyá szeretnék alakítani, formálni ezt a szép kezdeményezést! Sok sikert hozzá! Sarkadi Zoltán Gábor
