TARTALOM ÖNKORMÁNYZAT ÓVODA, ISKOLA FALUTÖRTÉNET MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS GYERMEKVILÁG TESTVÉRTELEPÜLÉS CIVIL FÓRUM MAGAZIN
2 6 7 9 10 11 13 14
2|
ÖNKORMÁNYZAT
Felhívás és tájékoztatás
Építkezési-bontási engedélyek beszerzéséhez Örvendetes tény, hogy községünkben egyre több az építkezés, egyre többen szeretnék házukat, portájukat szebbé, látványosabbá tenni. Azonban nagyon sokan figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a legtöbb építkezés engedélyköteles, és ennek elmulasztása súlyos büntetéseket vonhat maga után. Az építkezési fegyelem betartása azért fontos, mert ezáltal követhetőek a helyi építkezési előírások, megőrizhető, vagy alakítható a település arculata, másrészt ezáltal védhetőek ki a lakosság biztonságát veszélyeztető nem hozzáértő improvizálások, rossz minőségű, giccses építkezési megoldások. Romániában az építkezési rendet az azóta többször módosított és bővített 1991. évi 50-es törvény, szabályozza. Ennek néhány, a lakosságot érintő rendelkezését szeretnénk ismertetni az alábbiakban: 1. szakasz: Építkezési munkálatokat csak érvényes építkezési vagy bontási engedély birtokában lehet végezni. 2. szakasz: Az építkezési engedélyeket az erre feljogosított helyhatóság (Polgármesteri Hivatal és Megyei Tanács)bocsátja ki. 3. szakasz: Építkezési engedélyköteles: a) – minden építkezési, felújítási, megerősítési, módosítási, bővítési, áttelepítési vagy javítási munkálat, kivéve azokat, amelyekről a törvény másként határoz, h) – minden ideiglenes rendeltetéKiadja: Farkaslaka község Polgármesteri Hivatala Felelős kiadó: Albert Mátyás polgármester Szerkesztőség címe: 537165, Farkaslaka, Fő út 566. szám., Telefon: 0266-248212 Nyomdai előkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft.
sű építmény: kiállítási területek, reklámtáblák, külterületi ideiglenes mezőgazdasági építmények stb. Az építkezési engedély kiváltását, a 6. szakaszában megjelölt urbanisztikai bizonylatot minden esetben igényelni kell, bárki bármilyen ingatlanra kérheti. Az urbanisztikai bizonylat nem helyettesíti az építkezési vagy bontási engedélyt, csupán arra szolgál, hogy a helyhatóság ezáltal tájékoztassa az igénylőt, hogy milyen építkezési előírásokat kell az adott esetben betartania, milyen engedélyeket kell beszereznie, vagy mi az adott ingatlan jogállása. Az igényléstől számított legtöbb 30 napon belül állítják ki a kérelmezőnek az építkezési engedélyt, és ez az alábbiakat tartalmazza: urbanisztikai bizonylat, a tulajdonjog igazolása (érvényes telekkönyvi kivonat), tervrajz, szakhatósági engedélyek, az illetékek befizetésének bizonylata. Az engedély érvényessége 12 hónap, amely idő alatt a kérelmezőnek kötelessége megkezdeni a munkálatokat. A kérelmezőnek kötelessége a munkálatok megkezdésének pontos dátumáról tájékoztatni az engedélyt kibocsájtó hatóságot valamint a területi építkezésrendészeti felügyelőséget. Részleges vagy teljes körű lebontása egy épületnek bontási engedély beszerzésére kötelez, amelynek módozata megegyezik az építkezési engedélyével. Egyes munkálatok nem igé-
nyelnek építkezési engedélyt, de ebben az esetben is szükséges az urbanisztikai bizonylat igénylése, hiszen a helyhatóság ebben tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy az illető munkálat nem engedélyköteles. Ezek a munkálatok az alábbiak: – kerítések, tetők, teraszok javítása, ha nem módosul ezek eredeti formája és anyaga, – nyílászárók javítása vagy cseréje, ha megőrzik eredeti formájukat és méretüket, – belső fűtésrendszer javítása, cseréje, – belső meszelés, festés, – homlokzati meszelés, festés, ha nem változik a homlokzat formája és az épület eredeti színe, – belső és külső vezetékek kialakítása, cseréje, – padlózat javítása, cseréje. Az építkezési fegyelem be nem tartása kihágásának minősül, és súlyos büntetéseket vonhat maga után. Az alábbiakban ezeket is a tisztelt lakosság figyelmébe szeretnénk ajánlani. Bármiféle engedély nélküli építkezés vagy bontás a fenti kivételektől eltekintve kihágásnak minősül és 1.000 – 100.000 RON büntetéssel jár. Az építkezési engedélyben foglaltak be nem tartását 3.000 – 10.000 Ron büntetéssel sújtja a törvény. Az építkezés megkezdése bejelentésének elmulasztása 1.000 Ron (10 millió régi lej ) büntetést vonhat maga után. Mindezeket nem azzal a szándékkal
ROVATSZERKESZTŐK: Önkormányzat: Albert Mátyás, Kovács Lehel | Óvoda, Iskola: Mihály Edit, Hadnagy Jolán Falutörténet: Jakab Rozália, Balázsi Dénes | Mezőgazdaság, Állattenyésztés: Hilbel Ferenc, Székely Csaba Gyermekvilág: Hadnagy Sarolta | Magazin: Sarkadi Zoltán Gábor | Testvértelepülés: Miklós László Civil fórum: Jakab Ferenc
ÖNKORMÁNYZAT |
hoztuk a lakosság tudomására, hogy bárkinek is elvegyük az építkezési kedvét, hanem azért, hogy felhívjuk a törvényesség betartásának fontosságára a figyelmet. A polgármesteri hivatal építkezési osztálya a továbbiakban is támogatást nyújt bárkinek, aki építkezési szándékkal keresi fel hivatalunkat. Célunk nem a „miden áron” büntetés, hanem, hogy mindenki számára a legmegfelelőbb megoldást találjuk meg úgy, hogy az építkezési előírásokat is tartsuk be. Nagy Endre, mérnök, Építkezési osztály Albert Mátyás, Farkaslaka község Polgármestere
3
Anyakönyvvezetői hírek Házasságkötések július 16- 31
4. Haslak Ismét – Törökország, Lőrincz
között:
Erzsébet – Székelyszentlélek
1. Sinka Levente – Malomfalva, Király
Az Úr kegyelme és áldása legyen
Annamária – Korond
rajtuk!
2. Sinka Jenő – Malomfalva, Balázs Júlia – Korond
Születések július 16- tól: Jakab Boglárka – Farkaslaka 366
Házasságkötések augusztusban:
Sztojka Dávid–Áron – Farkaslaka 568
1. Máthé Attila – Farkaslaka, Pál Anikó
Cseke Szilárd – Farkaslaka 395
– Vargyas
Isten éltesse őket!
2. Györgydeák Attila – Székelyszentlélek, Sípos Réka – Farkaslaka
Elhalálozás:
3. Szegedi István – Ferenc – Orosháza
július 16 után: 3
(Magyarország), Fancsali Gabriella –
augusztus 25- ig: 3 Györgydeák Edit
Farkaslaka
Megemlékezés az árvíz áldozatairól Augusztus 23- án került sor, mint minden évben immár négy esztendeje, a 2005. augusztusi árvízről való megemlékezésre. Sokan összegyűltek a helyszínen, bebizonyítva, hogy az idő múlása nem tudja eltörölni a fájó emlékeket. A felszólalók sorra emlékeztek meg a tragédia áldozatairól, a szörnyű pillanatokról, amikor is a megállíthatatlan víz elvitt, elsodort mindent, ami az útjába került. A megemlékezésen szó esett mind-
azokról is, akik önzetlenül siettek a bajbajutottak segítségére, minden megmenthetőért, magukat sem kímélve. Sajnos mindenkit nem lehetett megmenteni, a természeti katasztrófának emberáldozatai is voltak. Emlékeztetőül álljon itt az elhunytak névsora: Farkaslakáról Fancsali Anna, Fancsali Márta, Jakab Erzsébet, Székelyszentlélekről Tóth Anna, Hajdó Julianna, Sinka Lajos, Nyikómalomfalváról Szász Erzsébet, Székely Gézáné,
Lakatos Árpád, Hodgyából Csiszár Julianna, Csiszár Béla, Kobátfalváról Pap Erzsébet, Szász Erzsébet, Balázs Karolina, Székelyudvarhelyről Málnási Ágoston, valamint Tánczos Izabella Siménfalváról. A megemlékezők beszédeikben mindannyian kiemelték: az életnek tovább kell mennie, de emlékeink örökre megmaradnak. Sarkadi Zoltán Gábor
Önkormányzati határozatok Farkaslaka Község Önkormányzata 2009. augusztus 28-án tartott rendes havi ülésén a következő határozatokat hozta: 1. Határozat a helyi költségvetés módosításáról a III. negyedévre. 2. Határozat külföldi kiszállás jóváhagyásáról, tűzoltóautó vásárlása céljából. 3. Határozat „Farkaslaka díszpolgára” cím odaítéléséről Sípos Lajos és Mező Tibor magyar állampolgároknak. 4. Határozat Farkaslaka kültelkén, Cserealja dülőben levő volt pálinkafőzde alatti terület felértékelésének és értékesitésének jóváhagyásáról. 5. Határozat az óvodások és kisiskolások részére a „Tej-kifli” program közbeszerzési eljárásának lebonyolítására, 6. Határozat 40 ár kisfaludi külterület megvásárlásának jóváhagyásáról, az ivóvíz biztonsági területének kialakitása céljából
Sinka Márta, jegyző
4|
ÖNKORMÁNYZAT
Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld Makkai Sándor Holttenger című regényében azt írja, hogy az igazán nagy dolgok az eldugott kicsi falvakban születnek. Augusztus utolsó heteiben a mi kis székely falunkban, Kecsetben is megpezsdült az élet, és hiszem, hogyha nem is eget rengető csodák, de maradandó, értékes dolgok születtek. Vendég tánccsoportunk, a Kösöntyű segítségével sikerült egy négynapos tánctábort szervezni. Estéről estére gyarapodott a táncos lábúak, táncolni vágyók tábora, és csütörtökön (a tábor záró ünnepségén) már alig fértünk a kultúrházban. Látni lehetett a meghatódott, örömkönnyektől áztatott arcokat, melyek bizonyítják, hogy szükség van a táncra, szükség van a közösségre és a zenére. Leírhatatlan, amit ezeken az estéken tapasztaltam. Népi gyermekjátékoktól felnőtt táncig, tanulástól oktatásig minden volt a tábor ideje alatt. Együtt voltunk, közösséget alkottunk és éreztük, hogy jó ott lenni. Ennek ellenére egy dogot mégis hiányoltak vendégeink, és többször is rákérdeztek arra, hogy hol vannak a
falu elöljárói. Mit tehet ilyenkor az ember, keserűen nevet, és próbálja kimenteni azokat, akik miatt kellemetlen helyzetbe került. Ez volt az egyetlen negatívum, amit megjegyeztek ittlétük alatt, de azt hiszem, ez éppen elég ahhoz, hogy elgondolkodjunk rajta. Esténként a táncé volt a fő szerep, délelőttönként viszont az igazi kincset kerestük gyermekeinkkel, a harmadik alkalommal megszervezett Vakációs Bibliahéten. Egész héten harminc és negyven között mozgott a gyerekek létszáma. Hiszem azt, hogyha ezen a héten a ránk bízott krisztusi tanításnak csak egy apró morzsáját sikerült átadni, már akkor is nagy dolgot tettünk. A bemutatón bizonyságot tevő gyerekek bebizonyították, hogy munkánk nem volt hiábavaló. Felismerték, hogy szükségünk van a kegyelemre és arra, hogy életünket Krisztus kezébe helyezzük. Ezzel még nem ért véget a kecseti rendezvények sorozata. Isten gondoskodott arról, hogy a szőlőbe munkásokat küldjön. Ezek a vállalkozó kedvű „szőlőmunkások” megszervezték az
első kecseti falunapot, melyre szép számmal érkeztek meghívottak, vendégek és közösségi tagok. Megteltek a templompadok, majd a falu központja. Jó volt együtt hálát adni az újkenyérért, a termésért a délelőtti istentiszteleten. Ezt követték a kulturális programok, melyek a kultúrházban, valamint a falu központjában zajlottak. Köszöntő beszédek, gyerektánc, csősztánc, gyereksarok (bábkészítéssel és arcfestéssel), baranta bemutató töltötte ki a napot. Az első alkalommal megszervezett falunap szüreti bállal zárult. Köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik jelenlétükkel megtiszteltek, valamint hozzájárultak ahhoz, hogy a fent említett rendezvények megszervezésre kerüljenek. Továbbra is jó egészséget és kitartást kívánok azoknak, akik szőlőmunkásként feladatot kaptak a közösség összefogásában és kulturális életének fellendítésében. Kisfaludi Viola, kántor-tanító
Támogatás a gazdáknak Az őszi vetések gépi munkálataihoz felhasznált üzemanyag (motorina) megvásárlása támogatásban részesül. Támogatás értéke: 1 Ron/ liter üzemanyag Összérték: 39 Ron/ hektár vetés Határidő: – Akták leadása: 2009. október 30. – Üzemanyag felhasználása: 2009. november 15.
Szükséges alapakták: – Típuskérés – Személyazonossági (buletin) másolat – Területi igazolás – a Helyi Tanácstól
Követelmény: minimum 1 hektár vetés Kérés kitöltése a Helyi Tanácsnál minden kedden 9 – 14 óra között. Székely Csaba, mezőgazdasági mérnök
ÖNKORMÁNYZAT |
5
IX. Farkaslaki szenes napok Kalonda tető PROGRAM Szeptember 4, péntek – 17.00 – Kiállítás-megnyitó a régi Tamási Áron iskolában: Sipos Sándor képzőművész (Kan.). A kiállítást megnyitja Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész Szeptember 5, szombat – 10.00-13.00 – Testvértelepülések „Buzánszky Jenő” focikupája – Farkaslaka futballpálya – 14.00 – 15.45 – Szenes band – Farkaslaki zenekar – Kalonda tető – 15.00 – Megnyitja kapuit a gyermekjátszóház és a gyermekpark – 15.00 – Pónilovas sétáltatás, hintóval sétáltatás – 15.00 – Íjászbemutató, jurtaállítás – Győr – 15.00 – Baranta bemutató – 15.50-16.00 – Hivatalos megnyitó a Kalonda – tetőn – Albert Mátyás, Farkaslaka község polgármesterének ünnepi beszéde – Tűzoltókocsi avatás és bemutató a sátrakon túl, Zetelaki, Korondi tűzoltók – Nagykátai ágyúsok lőnek – 16.00 – Elindul a testvértelepülések főzőversenye – 16.00-17.00 – Tik-Tak együttes – Ajak testvértelepülés zenekarának fellépése (HU) – 17.00 – EU fórum: Meghívott vendég Tőkés László europarlamenti képviselő – Autonómiák az EU- ban – Farkaslaka (Tamási Áron régi iskolájában) – 17.00-17.30 – Geppa – Székelyudvarhely (RO) – 17.30-19.00 – Koala Jazz Band – Székelyudvarhely (RO) – 19.00-20.30 – Lengyeltóti Brass Band Fúvószenekar – Lengyeltóti testvértelepülés zenekarának fellépése (HU) – 19.00 – Főzőverseny eredményhirdetése
– 20.30-21.00 – Bárdos Ildikó – népzene (HU) – Tombolasorsolás – 21.30-23. 00 – Szkítia együttes (HU) – 23.00-05. 00 – Ég és Föld együttes – Székelyudvarhely (RO) Szeptember 6, vasárnap – 10.30 – Ünnepi mise a farkaslaki katolikus templomban – farkaslaki elszármazott papok köszöntése – 12.00-13. 30 – Megemlékezés Tamási Áronról, a falu szülöttjéről a műemléknél – koszorúzás – Lengyeltóti fúvósok + Kulturális műsor – Tamási Áron mellszobor avatása hajdani iskolája udvarán – Díszpolgár oklevelek átadása – Játszótér-avatás – gyerekműsor – Sakkverseny a Kultúrházban – hazai és külföldi versenyzőkkel – 14.00 – Elkezdődik az ökörsütés – 15.00 – 15.30 – Jelentkezés a favágó versenyre – Kalonda – tető – 15.30-18.00 – versenyek és eredményhirdetések – 15.00-18.00 – A község falvainak, illetve a testvértelepülések hagyományos, népi jellegű fellépései, bemutatkozásai(Ajaki Pántlikás népdalkör) + Boróka táncegyüttes
– 17.00 – Bográcskészítés a közös vacsorához – közösen a testvértelepülések képviselőivel – 19.00 – 20.00 – For 4 Dance (HU) – 20.00 – 20.20 – Hastánc bemutató – Nariman (Dakó Noémi) – Tombolahúzás – 20.30 – Baksagyújtás (helyi jellegzetesség) – Fáklyásmenet – 21.00 – 23.00 – Transylmania (RO) – 23.00 – Tűzijáték – 23. 30 – 05. 00 – Zenekar (RO) Kiemelt meghívott vendégeink: – Dr. Simicskó István, országgyűlési képviselő, KDNP alelnök – Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke – Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke – Móring József Attila, Somogyvár polgármestere, az Országgyűlés jegyzője – Kozma Péter, Szabolcs – Szatmár – Bereg megye Közgyűlésének alelnöke – Ugrin Aranka, a Tamási Alapítvány vezetője – Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke – Tőkés László, EU parlamenti képviselő – Dr. Sípos Lajos, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke, egyetemi tanár
6|
ÓVODA, ISKOLA
Értelmet az életnek Tanévnyitó gondolatok A 2009-es tanév sok szempontból változásokat ígér a farkaslaki iskolában is. Köztudott, hogy az egyik legjobban meggyötört része a társadalomnak a tanügy. Az állandó reformok, melyek 1990 óta rémisztgetik a szülőket, tanulókat és nem utolsó sorban a tanügyben dolgozókat, mindannyiunkat a bizonytalanság érzésével töltenek el. Mégis maradtak biztos támpontjaink: a tanévzárás, a tanévnyitás. Az új tanév kezdete, mint minden kezdet, reménnyel teli, hisz örömmel köszöntjük az elsősöket, az V. osztályba lépőket, az új kollégákat, és nosztalgiázunk a nyugdíjba vonult barátok után. A nyári szünidő lehetővé tette, hogy feltöltődjünk, hogy képezzük magunkat, felkészüljünk az új kihívásokra. Mert minden gyermek egy külön világ, minden gyermek tanítása, nevelése kihívást jelent a nevelő számára. Az a pedagógus, akinek a tanítás nem mestersége, hanem hivatása, kíváncsian és izgalommal várja az új tanévet. A mi munkánk egész embert és egész lelket igényel. Felelősséggel tartozunk azoknak, akiket irányítunk, formálunk. Az érem túlsó oldalát is meg kell vizsgálnunk: a tanuló, akinek a szeptember egyet jelent a szép szünidő végével. De talán nem is olyan rossz dolog újra találkozni a barátokkal, vagy az új iskolában barátokat szerezni! A szülőknek is változást hoz az életében a szeptemberi hónap, főleg az óvodába illetve első osztályba induló gyermekek szüleinél. Nem is olyan könnyű úgy szoktatni a kisgyermeket, hogy megszeresse az iskolát, megszokja az életmódváltást, ami teljesen kibillentheti eddigi kiegyensúlyozott életéből. Értelmet kell adnunk minden életnek, minden gyermek életének. A kulcs a mi kezünkben van, azokéban, akik nap mint nap részesei lehetünk életük-
nek. Mi felnőttek, nevelők, szülők együtt (nem egymás ellen) dolgozunk azért, hogy bármikor az életben nyugodtan szembenézhessünk azokkal, akik tanévenként élettel töltik meg az iskolát. A tanítványok részéről pedig az év végi szál virág és az elmorzsolt
köszönés minden pedagógus legmerészebb álma. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kívánok mindenkinek nyugodt, békés és eredményekben gazdag új tanévet! Major Magda, zenetanár
FALUTÖRTÉNET |
7
A székelyek rövid története A székelyeket mindig úgy ismerték mint egy büszke, forróvérű, gyakran meggondolatlan, de makacs, kitartó és nagyon harcias nép. Nem hiába részt vettek majdnem minden harcban és összecsapásban, ami a környéken zajlott a honfoglalástól a második világháborúig, mindig bebizonyítva a bátorságukat és a kitartásukat. A történelem során tanúsított magatartásuk bebizonyította hűségüket, elsősorban szabadságuk iránt, mindig támogatva azokat, akik tiszteletben tartották a jogaikat, de büszkén megőrizték hagyományaikat is. A székelyek eredete nagyon vitatott téma, mivel elvesz a történelem homályában, és az írott források teljes hiánya ebben az ügyben tovább mélyíti az ellentétes szempontokat. Manapság több elmélet is létezik a székelyek eredetéről. A legelterjedtebb változat szerint, a székelyek a kabaroknak egy törzsét alkották, akik csatlakoztak a magyarokhoz a honfoglalás idején. Ők alkották az elővédet, vagyis a székely csapatok nyomultak előre a magyar seregek előtt. Ez azt is jelenti, hogy ők törtek be először a Kárpát-medencébe. Egy másik elmélet szerint, ők azok a magyarok, akiket a határőrzés parancsával telepítettek a Kárpát-medence keleti részére. Egyes történészek azt is állították, hogy a székelyek vagy a magyaroknak az a csoportja, amelyik évszázadokkal a honfoglalás előtt jött, még az avarok idején, vagy az avaroknak a leszármazottai, miután Nagy Károly frank király szétverte őket a IX. században. Az viszont tény, hogy a magyar királyság nagyon hatékonyan kihasználta a székely nép kitűnő harci képességeit, legalábbis az elején. A magyar középkori nehéz lovassággal ellentétben, a székely könnyű lovasság hatékonyan felvehette a harcot a keleti nomád törzsekkel, mivel hasonló felszerelést és taktikát alkalmaztak. Az egyik legelső katonai sikerüket 1285-ben jegyezték le, amikor az Aranyos Szék csapatai le-
csapnak és szétverik a Moldvába gazdag zsákmánnyal visszavonuló tatárokat. A X. és XI. században a székelyek Bihar megyében találhatók, ahonnan majd, valószínűleg a magyar királyság parancsára, átköltöznek Erdély déli részére. Majd, a XII. században tovább költöztetik őket a Kárpát-medence keleti vidékeire, ahol manapság is élnek. Ennek a magyarázata az lehet, hogy a bizánci birodalom erősödésével a magyar korona úgy gondolta, hogy a teuton szerzetes lovagrend jobban meg tudja védeni a déli határokat, míg a székelyek jobban használhatók a keleti vándor népek ellen. Erdély keleti részén való letelepedésük után a székelyek sokáig autonómiát és adómentességet élveztek, cserében kötelesek voltak részt venni a magyar király hadjárataiban, saját költségükön felállított hadsereggel. II. Ulászló király diplomája szerint, minden székely lovas és gyalogos köteles részt vennie a király hadjárataiban 15 napon át a saját költségén. Az úton a csatatér felé a királyi hadsereg előtt, míg visszamenet, mögötte kell tartózkodniuk, így védelmet nyújtva a menetelés közben. A hadkötelezettségből adódóan a székelyek egyenlő jogokkal rendelkeztek a magyar nemesekkel, vagyis fel voltak mentve az adófizetés alól, illetve bárhová mentek szabad, egyenrangú emberként kezelték őket. Így a XIV. századtól kezdve fokozatosan kialakult a sajátos rendi-katonai társadalom, amelynek alapelemeit a gyalog katonák, lófők és főnépek alkották. Viszont az évek során a „székely szabadság” elveszett, és a királyok hova tovább nagyobb és nagyobb adókkal sújtották a székelyeket. A társadalmi helyzetük romlása a székelyek lázadásához vezetett. ADózsa György által vezetett 1514-es felkelés, valamint az 1519-1521-es lázadások ízelítőt adtak a magyar koronának a székelyek makacs kitartásáról az ősi szabadságuk megvédésében. Sajnos minden
lázadás pont az ellenkezőjét érte el, ugyanis a magyar királyok mindig nagyobb adókkal sújtották a székelyeket a katonai terhek növekedése mellett. Az 1526-os, Mohácsnál elszenvedett vereség után, a magyar királyság szétesik, és a török fennhatósága alá kerül. Erdély 1541-től önálló, de az Oszmán birodalomnak adót fizet. Viszont a székelyek helyzete nem változik meg, hanem még rosszabbra fordul. A fejenkénti hadkötelezettség bevezetése és a súlyos megadóztatás egy még nagyobb felkeléshez vezetett 1562-ben, amelyben a gyergyóiak Lázár István vezetése alatt harcoltak. A lázadást nagy üggyel bajjal verték le, de ennek a felkelésnek is a következményei még terhelőbbek voltak a székelység számára. János Zsigmond erdélyi fejedelem a székelyek százait juttatta szabadosi- illetve jobbágysorsba. 1595ben a székelyek nagy számban részt vettek a török ellenes harcokban, amit a Szent Liga nevében vívtak Báthory Zsigmond felszólítására. Az erdélyi fejedelem megígérte, hogy visszaállítja a székelyek régi jogait. A Mihály Vajda, Havasalföld vajdája, segítségére siető erdélyi hadsereg túlnyomó többségét a székelyek alkották. A szövetséges csapatok összetétele így nézett ki: 13 ezer fős fejedelmi sereg, 3 ezer moldvai válogatott katona, Mihály vajda 8 ezres hada és 24 ezer székely. Tehát az összes csapatoknak a fele. Abban a reményben, hogy visszakapják az 1562 előtti jogaikat, a székelyek rendkívül jól harcoltak, és kitüntették magukat a háborúban. De sajnos, a nemesség tiltakozása miatt az erdélyi fejedelem nem tartotta be az ígéretét, ami egy újabb székely lázadáshoz vezetett. Bocskai István, későbbi fejedelem, ritka kegyetlenséggel verte le a székely lázadást. Ezt a nép, „véres farsang”-ként emlegeti. Folytatás a 8. oldalon
8|
FALUTÖRTÉNET
Folytatás a 7. oldalról A történelem során a székelyeket elég ritkán vádolták árulással, főként akkor ha az megfelelt a magyar nemesség céljainak. Persze könnyű a jogaiktól megfosztott székelyeket megvádolni mihelyt megpróbálták visszaszerezni az elvesztett szabadságukat. Másrészt, a székelység számára, mint a többi keleteurópai népek esetében, a török birodalom jelentette a legnagyobb veszélyt. Ezért mindig szívesen részt vettek török ellenes hadjáratokban bárki oldalán. Egyébként a XIX. századig, amikor megjelent a nacionalizmus, a székelyek és a románok mindig jószomszédi viszonyban voltak. 1475-ben Ştefan cel Mare moldvai uralkodó egy segélykérő körlevelet küldött, mivel a törökök az országa lerohanására készültek. Egy kis lengyel csapat kivételével, a székelyek voltak az egyetlenek, akik válaszoltak. Az összecsapás 1475. január 10-én, egy ködös, hideg reggelen a székelyek vad támadásával kezdődött. A moldvai uralkodó ügyesen kihasználta a Vaslui környéki mocsaras területet, és legyőzte a háromszoros török hadat.De a legismertebb székelyromán összefogás 1599-ben történt, amikor Mihai vajda, Havasalföld uralkodója úgy döntött, hogy elfoglalja Erdélyt. Erdély, Havasalföld és Moldva a törökellenes Szent Szövetség támogatói voltak, amíg Báthory Zsigmond, Erdély fejedelme, le nem mondott a trónról, és a helyét a törökbarát Báthory András vette át. Mivel attól tartott, hogy a török ellenes szövetség esélyei így teljesen füstbe mennek, az osztrák császár, II. Rudolf beleegyezésével, Mihai lerohanta Erdélyt. A csata a Gyulafehérvár melletti Sellemberk-nél zajlott, ahol a váratlanul megtámadott erdélyi fejedelmet, akinek alig volt ideje összeszedni hadseregét, egy még nagyobb meglepetés érte. Ugyanis a harctérre érkező székelyek a havasalföldi vajda oldalára álltak, így bosszút állva azokon, akik megalázták őket. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a csata kimenetelét döntő mértékbe befolyásolta a székelyek szerepe. Sőt, a székelyek
bosszúja teljes lett, amikor Báthory Andrást elfogták és lefejezték a Hargitán, ugyanis Erdély fejedelme menekülni próbált Moldvába. Mihai vajda meghálálta a székelyek hűségét, és visszaállította a „székelyi szabadságot”. Sajnos 1601-ben az osztrákok elfoglalják Erdélyt, habár csak ideiglenesen, és a székelyek helyzete megint romlott. Erdély helyzete megpecsételődött 1686 után, amikor kihasználva Apafi Mihály gyengeségét az osztrákok, egy erőszakot és diplomáciát ötvöző taktikát használva elfoglalták. 1699-ben a legyőzött törökök elismerik Erdély Ausztriához való tartozását. De maguk az erdélyiek ebbe nem törődnek bele. 1703 és 1711 között II Rákóczi Ferenc vezetésével zajlik a tör-
ténelemben „kurucok háborúja” néven ismert erdélyi ellenállás. A harcokban minden erdélyi részt vett: magyarok, székelyek, szászok, románok, nemesek, városlakók, parasztok, bányászok stb. A háború végeztével a székelyeket lefegyverezték, és a katonai szolgálatukat többé nem vették igénybe. Megtiltották nekik a katonáskodást, egészen Mária Terézia idejéig, ugyanis 1762-ben az osztrák császárné döntésére határőr csapatokat kezdtek toborozni a székelyek és a románok köreiből. Ezek a próbálkozások újabb székely lázadásokhoz vezettek. Folytatjuk Elekes Dániel László, Gyergyóújfalu
MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS |
9
A burgonya fontosabb gombás betegségei A burgonya betegségeinek több mint 80%-át gombák okozzák. A betegségeket okozó gombák parányi, mikroszkopikus élősködő szervezetek, amelyek a gazdanövény felületén, vagy belsejében élnek. A gombák a növénybe a légzőnyíláson, valamint a gumókon levő szemeken hatolnak be. A kórokozó gombák a burgonyanövény minden részét, levelet, szárat, gyökeret és a gumót is megtámadják, nagy veszteségeket okoznak mind a tenyészidő, mind a tárolási időszak alatt. Aszerint, hogy milyen szerveket támadnak meg, a gyakorlatban megkülönböztetünk: – levélbetegségeket – gumóbetegségeket. A legfontosabb levélbetegségek közé tartozik: – burgonyavész ( Phytophtora infestans) – alternariás levélfoltosság (Alternaria solani). A leggyakoribb és legveszedelmesebb gumóbetegségeket és tárolás alatti veszteségeket a burgonyavész és a fuzariumos száraz gumórothadás okozza. A mostani szakmai tájékoztatómban egy kicsit részletesen kitérnék a burgonya legfontosabb gombás betegségére, a burgonyavészre.
Kórokozó A betegség okozója egy gombafajta, mely a levelektől a gumókig a burgonyanövény minden részét megtámadja. A betegség megjelenését és terjedését meghatározó tényezők a következők: – a levegő hőmérséklete – a levegő páratartalma – a fajta ellenálló képessége. Ha az időjárás meleg és a levegő páratartalma 90% körül alakul, a talaj-
nedvesség pedig magas, a betegség hamar terjed, és képes a növény teljes levélfelületét 8-10 nap alatt tönkretenni. Egyik évről a másikra a kórokozót az ültető anyagban található fertőzött gumók viszik át. A tenyészidő alatt a gumókat a növényről lemosott és a vizel a talajba jutó spórák fertőzik meg. Minél közelebb vannak a gumók a talaj felszínéhez, vagyis vékonyabb a gumót borító földréteg, azaz kisebb a bakhát, annál jobban ki vannak téve a fertőzésnek. A betegség által okozott karokat a levélfelület csökkenése miatt bekövetkező terméskiesés, valamint a tenyészidő és a tárolás alatt a gumók rothadásából származó veszteségek jelentik. Fontos ismerni, hogy a fertőzött gumóknak gyenge a csiraképessége, és csenevész növényeket képeznek, melyeknek termőképessége alacsony.
A betegség tünetei A tünetek megjelennek: – a levélzeten – a szár felső részén – a gumókon. Az első tünetek a levélzet felső (csúcsi) részén jelennek meg, először sárga színűek, kerek vagy szögletes foltok keletkeznek. Később a foltok megnövekednek, megbarnulnak és elszáradnak. A betegség a szár felső részén jelenik meg hosszúkás sötétbarna feketés foltok formájában. A gumók a tenyészidő alatt, betakarítás közben vagy a tárolás ideje alatt fertőződhetnek meg. A fertőzés a gumó húsát puha, folyékony és kellemetlen szagú péppé változtatja.
Megelőzés és védekezés A burgonyavész ellen ma már hatékonyan lehet védekezni, ha megfelelő
integrált módszereket alkalmazunk. A védekezésnél két alapvető módszert különböztetünk meg: – agrotechnikai módszer – vegyszeres kezelések 1. Az agrotechnikai módszerek közül megemlíteném a következőket: – ellenálló fajták termesztése – egészséges, minősített vetőgumót használjunk ültetéskor – a gumók figyelmes megválogatása – a burgonyát könnyű, laza, vízáteresztő képességű talajba termesszük – minél magasabb bakhátak kialakítása – kiegyensúlyozott tápanyag biztosítása – a vetésforgó szigorú betartása 2. Vegyszeres kezelések: Ebben az esetben, nagyon fontos a kezelések időpontjának a megválasztása. Az első kezeléseket mindig a betegség tüneteinek a megjelenése előtt kell kezdeni. (20-30 cm-es növénymagasság). A kezeléskor legfontosabb betartandó szabályok a következők: – csak hivatalosan engedélyezett hatóanyag alapú vegyszereket használjunk – a kezeléseket 7-10 naponta kell megismételni – tartsuk be a munkavédelmi szabályokat – az oldat legyen homogén – a vegyszer kiszórása legyen egyenletes – csak szakmailag engedélyezett koncentrációs oldatot használjunk. Helbel Ferenc Ottó, agrármérnök
10 |
GYERMEKVILÁG
Árt-e a tévénézés a gyerekeknek? A műszeres nézettségi vizsgálatok tanulsága szerint négyéves kortól átlagosan csaknem négy órát ülünk a televízió előtt. Minél több időt töltünk a képernyő előtt, annál kevesebb időnk marad játékra, olvasásra, beszélgetésre, egymásra. A családok többségében a papa-mama dolgozik, a gyerek napköziben van, öt óránál hamarabb nemigen találkoznak össze a családtagok. A hazaérkezéstől egészen a lefekvésig legfeljebb négy óra telik el, s ez idő alatt végig be van kapcsolva a tv. Az étkezések alatt is, esti mese helyett is, a tv a legfőbb program. Ideje lenne már főzni, vasalni, takarítani, de a gyerek a sokadik mesét, toronyépítést, sétát kéri, vagy követeli . Ugyan mit is tehetnénk ? Csak egy mozdulat a megváltás, a távirányítóért nyúlunk, és a szögletes bébicsősz életre is kel. Tarka képek peregnek, és a gyermek tekintete a képernyőre tapad. Minden megoldódott? Vagy mégsem? Ha odalökjük a gyereket az „ elektromos bébiszitter” elé abban a reményben, hogy végre lesz egy kis nyugalmunk, tényleg nem is csalatkoztunk. A gyerek nem tud elszabadulni a kép, a mozgókép, a képernyő varázsától. Ott ül lenyűgözötten, és ha megfigyeljük, láthatjuk, hogy egyre feszültebb lesz. Egy idő után körmét is rághatja, vagy tépkedheti, haját csavargatja, de elszakadni nem tud, teljesen függetlenül attól, hogy a képernyő mit közvetít számára. A különböző mozgóképek azonban nem segítik hozzá az információk feldolgozásához, ellenkezőleg feldolgozhatatlan információkkal halmozzák. A feszültségek, az indulatok, a vágyak felduzzadnak, feldolgozhatatlanok maradnak, majd hirtelen agresszióban csattannak ki, esetleg letört tehetetlenség léphet fel, amíg oda nem ülhetnek újra az őket rabul ejtő képer-
nyő elé. Ha azzal vigasztaljuk magunkat, hogy gyermekeink csak a „neki való” rajzfilmeket nézik, akkor tudnunk kell, hogy az általános agressziós szint éppen a rajzfilmnézés közben növekszik a legnagyobb mértékben. Egyre többet hallunk olyan gyerekekről, akik nem szeretnek mesét hallgatni nem is tudnak rá odafigyelni. Az ilyen esetekben, általában mindig felfedezhető a napi rendszeres tévénézés. Aki ragaszkodik a televízió zsongó kábulatához, az elfelejt „belső képeket készíteni” s így számára sem a mese, sem a játék nem lesz vonzó és érdekes, ami azt is jelenti, hogy nem tudja belső élményeit, állapotait feldolgozni, és egyre dekoncentráltabb állapotba kerül. Nem túl szerencsés oldala a tévénézésnek az állandó ingerterhelés a gyerekek számára. Képzeljük csak el , hogy a folyamatos hang és fényingerekhez szokott gyerek hogyan fogja unni az ovis foglalkozást, amikor sokkal kevesebb
inger éri. A gyerekek, amit látnak, azt akarják utánozni, átélni, megérteni és megélni. A tévénézés a családoknak, gyermekeinknek sokkal több kárt okozhat, mint amennyi hasznot. Egy többrészes természetfilm megtekintésénél, sokkal több intenzívebb, élőbb tapasztalatot jelent egy valódi kapcsolat a természettel. Bár a minket körülvevő világ a pótlékokra akar rászoktatni kezdetektől fogva , az eredetit sosem pótolja semmilyen utánzat . Gyerekünk számára a legnagyobb ajándék a figyelmünk és odafigyelésünk, a valódi tapasztalatainkba való elmerülés. A nap eltelhet munkával, játékkal, énekkel, beszélgetésekkel, azzal, hogy figyeljünk egymásra és együtt legyünk. Ha mégis tévézünk, a kisgyermekekkel együtt oda kell ülnünk a képernyő elé, hogy közben is, utána is beszélni tudjunk arról, amit láttak. Vass Katalin, óvónő, Farkaslaka
TESTVÉRTELEPÜLÉS |
11
Ajak, ahol az értékek találkoznak Nemrég meglátogattak az ajaki tűzoltóalakulattól, amikor is a farkaslaki és az ajaki alakulatok egymással szerződést kötöttek, mintegy megerősítendő a testvértelepülési kapcsolatot is. Most pedig a tűzoltó-alakulattól, illetve az ottani polgárőrségtől látogattak el hozzánk. Voltak közöttük olyanok, akik már jártak ezen a vidéken, de a legtöbben nem látogattak még el errefelé. Éppen ezért kirándulásokon vettek részt, amelyeken megismerhették a településünk és a megyénk nevezetességeit. Az esti közös vacsoráknál pedig a kapcsolatok erősödtek a helyiek és az ajakiak között. Nemrég tartották az ajaki napokat, ahova községünkből is meghívást kaptunk. Elmondhatjuk, nagy élményben volt részünk. Már a buszon jó hangulatban utaztunk odáig, aztán még fokozódott a hangulat, hiszen kedvesen fogadtak bennünket, a szállásadók sorra vitték el azokat, akiket „befogadtak”. Első este már „bulizott” a csapat, hiszen a Lord együttes, – akiknek bese-
gített az ajaki polgármester úr is! -, és a Bikini együttes gondoskodtak a jó hangulat fokozásáról. Nagy területen, hatalmas tömeg, mindenhol jókedv, jó hangulat. Az ismerősök kezdtek egymásra találni, régi és új kapcsolatok alakultak ki. A második nap a hagyományok szerint egy esküvő bemutatásával kezdődött, amely ez alkalommal nem csak játék szintjén zajlott le, hanem egy igazi esküvőt ünnepelhettek a jelenlevők. Végigvezették a jelenlevőket az esküvők minden egyes mozzanatán. A mieink sem voltak restek, elkötötték a lakodalmas menet útját, és csak három kérdés megválaszolása után engedték útjukra az ifjú párt és a násznépet. Majd be kellett mutatkozni a saját készítésű ételekkel. A mi csapatunk töltött káposztával nevezett be, amely mind a 400 darabig elfogyott. Annyira ízlett, hogy többen visszatértek repetáért, de már csak az üres fazakat találták. A harmadik nap már lassan a búcsúzkodásé volt. De addig is körme-
neten vettek részt a jelenlevő katolikus hívek, majd ebéd után sor került a lakodalmas vőfélyek bemutatkozójára. Volt hangulat, hiszen egyik ügyesebb volt, mint a másik. Az este hamar eljött, vele együtt a búcsúzkodás is, de a helyi polgármester és a vendéglátóink valósággal nem akartak elengedni. Végül a polgármester úr a színpadon köszönte meg a jelenlétünket, majd mindenki sietett a buszhoz, hiszen már két órával azelőttre volt tervezve az indulás. Egy csoportkép, amelyen rajta a farkaslakiak és vendégfogadóik, majd egy újabb rövid búcsúzkodás után, elindulunk hazafelé. A buszon jó a hangulat, elérünk a határra, majd átlépjük. Innen kezdve megcsendesedik a csapat, mindenki mintha egy kicsit visszahúzódott volna az utóbbi három nap szép emlékeibe. Köszönjük, Ajak, ezeket a szép perceket, kellemes napokat!
Magasfa, Tamás-vár. Ezek a helynevek az egykori királyi vadászterület és várak emlékét őrzik. Közkedvelt vadászterülete a királyoknak, uralkodóknak. Többször elnéptelenedik az évszázadok során, de mindig újra és újra benépesül. A község 1751 és 1793 között a Honti megyegyűlések székhelye volt, és ez a falu felvirágzásához vezetett. A település a 18. században éli virágkorát. Kemence környékén a XX. század elején több mint 50 kilométernyi kisvasúthálózat üzemelt. Ennek emlékét őrzi a volt erdei vasút telephelyén létrehozott erdészeti és kisvasúti múzeum, ahol felújítva és felújításra várva mutat-
ják be az elmúlt évtizedek mozdonyait és szállítóeszközeit, köztük ritkaságokat. A múzeum mellől indul útjára a 600 mm nyomtávolságú kemencei erdei vasút. A község lakosságának száma az idők folyamán néhány családtól a 2000 főig változott. Jelenleg 1124 fő a község lakosainak száma. 1984-ben a Fő út mentén egy jellegzetes felvidéki palócházban rendezték be a Tájházat, melyben minden fellelhető, ami a falu hagyományos paraszti háztartására jellemző volt. Jelenleg a környék egyik első számú turisztikai központja, közkedvelt kirándulóhely.
Sarkadi Zoltán Gábor
Kemence Kemence a Börzsöny hegység, az Ipolyvölgye, legrégibb falvainak egyike, ősi palóc falu. A település az egykori Hunt család egyik tagjának, Godónak birtoka volt. Nevét őrzi a falu mellett, a Feketepatak völgye feletti magaslaton álló Godó-vár romja. Nevét először egy 1156 táján keletkezett oklevél említi. Az Árpád-kori hivatkozást megelőző korok leletei tanúskodnak arról, hogy már az avar időkben is folyamatosan lakták, környékén máig számos, erődítésként használt földgyűrű látható. A község határában lévő földrészek sajátos neveket viselnek: Királyháza, Királykert, Királyné-pallag, Godóvár,
Forrás: www.kemence.hu
12 |
TESTVÉRTELEPÜLÉS
Hort Hort a Nagyalföld északi peremén, a Gyöngyösi-síkon, a Mátra déli végződése alatt, Hatvantól keletre fekvő település. Az őskorból hiteles leletanyag nincsen a településről. Első okleveles említése 1250-ben Hurt néven történt. Az 1332-37 évi pápai tizedjegyzékben Hwrth néven szerepelt. A falu a XVI. század végén elpusztult, néptelenné vált. 1614-ben is mint puszta szerepelt, de 1621-ben már ismét népes volt; tíz gazda lakott itt ekkor. 1653-ban a törökök túlkapásai annyira elszaporodtak, hogy Hort lakói elhagyták a falut, s a dézsmaszedok elnéptelenedett házakat találtak csupán.1719-20-ban Nógrád megyéből magyar és szlovák ajkú lakosokat telepítettek be. A Nagyalföld északi szélén fekvő Hort a XX. század első felében már mint nagyközség szerepelt a hatvani járásban. Míg 1900-ban 3648 lakost számláló község volt, az 1930. évi összeíráskor a lakosság száma 4685 fő, 1970-ben pedig 4490. Jelenleg a települést 3835 fő lakja. A település 964 lakóházának fele téglaalappal készült vályogház, míg a másik fele tisztán vályogból vagy földből épült. A vályogfal a XIX. század elejétől volt használatos, s a második világháborúig a falazat legjelentősebb építőanyagát jelentette. A tornác a XIX. sz. végén terjedt el. A helység lakóházait helyi és hatvani kőművesek építették. Jellemző a falura a földbe süllyesztett dinnyekunyhó, minthogy a lakosság jelentékeny része foglalkozott dinnyetermesztéssel. A második világháború időszakában, a falu határában hatalmas harcok folytak. Ennek során a németek felrobbantották a templomot és egy hidat. A község katonailag 1944. november 17-én szabadult fel. A művészeti emlékek, értékek közé lehet sorolni Hort község pecsétjét. A község eredeti pecsétjét a Budai Kamarai Archívum Okmányai között találták-
három másik községével együtt. A pecsét lenyomatát a földvári sánc felverésekor találták meg egy levélen, melyet 1704 tavaszán írt egy Takács Márton nevű kuruc tizedes özvegye Rákóczi fejedelemnek. A folyamodványát 1706. november 19-én kegyes resolutióval láttak el. Hort Község bírája és esküdtjei által rányomott pecsét a félíves kérőlevél visszahajtott bal alsó szegletére van ráütve. Alakja kerek, körülbelül egy hüvelyk magasságú és szélességű. Szegélyén a következő kőirat olvasható: NAGI HORTI PECSET ANNO D.1676. Belül egy szívből kinövő ötágú növény nyúlik fel, melynek három fő ága szabványos tekervényekkel egymásba fonódik, a középső a legmagasabb. Fent mind a három virágon tisztán kivehető alakban tulipánkelyhek láthatóak. A középső virágbokor mellett két oldalt egy-egy gólyamadár áll, egymással szemben. A bal oldali madár előtt egy csillag látható. Községi pecsét címeralakja 1739-ből: ekevas, mellette három csillag, kőirata: Hort falu pecsétje. Műemlék nincs a faluban, a felrobbantott régi templom helyére nagyon szép kéttornyú templomot építettek az 1950-es években; a templom tatarozása 1996-ban valósult meg. Az 1848–49-es
forradalom és szabadságharc 100. évfordulóján Petőfi Sándor-mellszobrot helyeztek el a községben. A templom előtt áll Nepomuki Szent János szobra, mely védettség alatt álló emlékmű. Az önkormányzati testület a község lakosságának fél évszázados vágyát teljesítette azzal a kegyeletteljes cselekedettel, hogy megépítette a II. világháborúban elesett Horti lakosok emlékfalát. Hort község vezetősége ellátogatott községünkbe, annak érdekében, hogy ismerkedjenek az itteniekkel, hiszen Kerek Oszkár polgármester szerint, szeretnék, ha a két község testvértelepüléssé válna. Ehhez volt jó a mostani látogatás, hiszen meg kell ismerni egymást, kell egyeznie a két település jövőképének, gondolkodásmódjának. A látogatók nagy lelkesedéssel kirándulták végig a szebbnél- szebb tájainkat, nézték meg büszkeségeinket. Megismerkedtek Székelyudvarhellyel, Csíkszeredával, Gyergyószentmiklóssal, a Szent Anna tóval, Békási szorossal, Gyilkos tóval és a környékkel. Jó hangulatban, a kapcsolat kialakításának reményében indultak haza, azt ígérve, hogy még visszajönnek ezekre a csodálatos tájakra. Forrás: www.hort.hu
CIVIL FÓRUM |
13
Civil szervezetek, egyesületek, alapítványok találkozója 2009. májusában került sor első alkalommal arra, hogy egyfajta felmérést végezzünk községünkben a létező és működő civil szervezetekről, egyesületekről, alapítványokról. A Polgármesteri Hivatal találkozót szervezett, hogy egyfajta tájékoztatást, informálást nyújtson, és nem utolsósorban, hogy tiszta képet kapjon a községben működő szervezetekről. Tudni kell azt, hogy jelenleg az ilyen szervezeteknek számos pályázási lehetőséget írnak ki, amelyek megfelelő hozzáértéssel és naprakész papírokkal elég egyszerűen lehívhatók. Azt is tudjuk, hogy nem minden egyesület, alapítvány képes ezeknek a
pályázási lehetőségeknek a kihasználására, vagy nem értesül, hogy honnan és hogyan is kell pályázni. Éppen ezért került megrendezésre ez a találkozó. A továbbiakban szívesen tájékoztatjuk a községben működő szervezeteket mind a lehetőségekről, mind a pályázati dokumentáció tartalmáról. Ahhoz, hogy pályázni tudjon egy egyesület vagy alapítvány, általában minden kiírásnál szigorúan követelik az előző év mérlegét, és az elmúlt év tevékenységi beszámolóját. A polgármesteri hivatal a jó együttműködés kialakítása érdekében szükségesnek látta, hogy információja legyen a működő szervezetekről, mert eddig a szükséges adatokkal nem ren-
delkezett (vezető, elérhetőség, székhely, céljai az adott szervezetnek stb.). A közeljövőben még lesz egy találkozó, ahova sikerült egy szakembert is meghívni Orbán Árpád, a Civitas Alapítvány igazgatója személyében, aki majd részletes ismertetést fog nyújtani az érdekelteknek a pályázási lehetőségekről, a szükséges dokumentáció összeállításáról, és nem utolsósorban a pályázási lehetőségek módszereiről. Minden szervezetnek, alapítványnak és egyesületnek sikeres pályázást kívánunk! Nagy Endre Sarkadi Zoltán Gábor
Időutazás „szent csend” mezején Van a falunkban egy kis csapat, akik jeles napokon zöld ingeket és nyakkendőt öltenek. Bizonyára mindenki rájött, mi vagyunk azok: a cserkészek. Az első fogadalomtétel 2006. december 26-án, Karácsony másodnapján történt (17 cserkész), de hivatalosan csak 2009 február 28-tól tart nyilván a R.M.CS.S. Ez a kezdő cserkészcsapat, a 136-os számú „Fancsali Márton” cserkészcsapat nagy kihívást teljesített, na persze nem egyes-egyedül, a szülők és a Polgármesteri Hivatal segítségével 2009. július14-18 között. Megszervezte az Udvarhely-körzeti cserkészek nyári táborát Szencsedben. Ez tulajdonképpen egy időutazást jelentett a majdnem 100 cserkész és
vezetőik számára, akik Székelyudvarhelyről, Béta-Vágásból, Máréfalváról és Zetalakáról érkeztek. László, „a lovagkirály“ kora elevenedett meg, s egy szűk hétre „Szent Csend” mezeje László király táborává vált. Várurak, apródok, lovagok és udvarhölgyek próbálták megélni és átélni az 1060-1095-ös évek hangulatát a Fancsali Gyuri bácsi portáján. Őrsök keresztelkedtek át. Zete vára, Máré vára, Dobó vára, Székely támadt és Firtos vára. Portyázás, lovagi játékok, csatározások voltak napirenden, lányrablás – mindez, hogy életre kelthessék László király viselt dolgait, majd a hozzá fűződő legendákat. Esténként, a tábortűz mellett igazi
barátságok fűződtek. Pénteken, bár elkészült a táborkereszt és az oltár is, hogy igazi tábori misére kerülhessen sor, mégis a szencsedi kis kápolna telt meg zsúfolásig, ahol Lajos atya misézett. Délután sötét felhők gyülekeztek, hamarosan jeges eső zúdult ránk. Mindez csak azért, hogy jelezze: időutazásunk véget ért, ahogy a táborozás is a végéhez érkezett. Másnap cserkészként tértünk haza sok élménnyel gazdagodva. U.I.: Ezúttal szeretném megköszönni mindenkinek, hogy támogatta a táborozást. Hadnagy Jolán, cs.cs. vezető
14 |
MAGAZIN
Viccek és vicces történetek a letűnt kommunista rendszerből 1. Egy milicista, hátán a géppisztolylyal, bemegy a falusi boltba, ahol korlátozott italkimérés is volt. A boltos, hogy hízelegjen, itallal kínálja meg a milicistát, ha már másoknak is szolgált, nem éppen szabályosan. Egy vásárló gyermek kerülgeti a milicistát. – Mit bámulsz, te gyermek? – kérdi a milicista. – Én azt, amit a hátán hord. Az mi? –feleli a gyermek. – Az egy golyószóró – okosítja ki fölényesen. – Golyószóró? Édesapámnak kettő is van – jegyzi meg huncutul a gyermek. A milicista nagy fogás reményében gyorsan cukorkát rendel a gyermek számára, és arra kéri, hogy mutatná meg az apja golyószóróját. A gyermek elvezeti a milicistát a lakásukra, és az istállóba invitálja. A pajtában azt mondja: – Na, látja, ott vannak. – Hát azok kecskék – háborodik fel a milicista. – Nézze csak – felemeli az egyik kecske farkát a gyermek – látja, hogy szórja a golyókat. Apám mutatta meg nekem is. – Te, ha még egyszer átversz beraklak a tömlecbe – ijeszt rá gyermekre, s arrébb áll a pajta mellé vizelni. Észreveszi, hogy a gyermek leskelődik. – Nehogy azt mondd, hogy apádnak ebből is kettő van. – Kettő nincs, de kétszer ekkora van neki – csattan a válasz. * 2. A milicista fülest kap, hogy az orvvadász éppen akcióban van. A vadász már meglőtte a nyulat, és hazafelé tart. A kertje végében veszi észre, hogy a milicista követi. Annyi előnye van, hogy a lakásába érve elrejtse a bűnjeleket. A feleségének odadobja a nyulat, hogy azt rejtse a bölcsőbe, a kisbaba alá. A pus-
kát kettőbe töri, a csövet becsúsztatja a saját nadrágjába, és a puskatusát a feleségének adja, hogy dugja a szoknyája alá. A milicista betoppan, s követeli, hogy adja elő a nyulat és a fegyvert. Az orvvadász tagad. A milicistának mentő ötlete támad. A jelen lévő ötéves gyermekhez fordul, remélve, hogy ilyen hírtelen kapva az igazat fogja mondani: – Kicsi fiam, úgy-e, apádnak van puskája? – Van. – Hol tartja? – Az egyik fele az apu nadrágjában, a másik fele az anyám szoknyája alatt van, s olyan lőnek vele, amilyen a bölcsőben van. – Rendben van, fiacskám, belőled még ember lesz, de két ilyen tutyimutyinak puskája nem tud lenni. – Búcsúzik el a hoppon maradt rendőr. * 3. A kulákot kihajtották vasárnap szántani. Déli pihenőkor leült az ekére. Kijött hozzá ellenőrzésre egy elvtárs. Megszólítja az öreget: – Na, mit vet, tata? – Én aktatáskát és sétapálcát, hogy legyen elég, jusson belőle minden elvtársnak, hogy ne kelljen vasárnap is szántanom. * 4. Katona kollégák találkoznak a piacon. – Mit árulsz, barátom? – Én ezt a madarat, ingyen neked adom, csak szabaduljak meg tőle. – Hát mi a baj vele? – Az, hogy megtanítottam beszélni. Sajnálom agyon ütni. A kolléga hazavitte, s otthon tudta meg, hogy miért adott túl a madáron a barátja. Ahogy egy szomszéd betette a lábát, a papagáj azzal köszöntötte, hogy „le a kommunistákkal!”. Egymásnak adták a kilincset a szomszédok olyan jól
szórakoztak. Egyszer a milíciára hívatták az illetőt, hogy példásan megbüntessék. Mentségére eszébe jutott, hogy a papnak is van egy madara, s kölcsön kéri tőle. A milícián felszólították, hogy beszéltesse a papagájt. Tagadta, hogy a madár tud beszélni. Provokálni próbálták a papagájt, s ismételték hangosan a befújt szöveget: le a kommunistákkal! A madár nem reagált, de amikor elhallgattak, akkor rögtön rávágta: Uram, hallgasd meg könyörgésüket! * 5. Két székely elment Botfaluba dolgozni a cukorgyárba. Egy vasárnapi pihenőjükön bementek Brassóba szétnézni. Az egyik komának a vécére kellett mennie. Megkérte a társát, hogy várja meg kint, ne távolodjon el, mert ő nem jártas Brassóban, és egyedül könynyen elbolondulna. Unalmában nézelődve meglátott egy nagy szobrot. Kerülgette. A milícia megfigyelés alatt tartotta a környéket, mert nem rég valaki egy kosár lótrágyát akasztott a szoboralak karjába. Rosszat sejtve, megkérdezte a székelyt, hogy mit ólálkodik ott. – Én nem leselkedek, csak azt szeretném megtudni, hogy ki lehet ez a jó ügyes paraszt. – Na vén lókötő, jöjjön csak velem. Mindjárt megtudja! Hogy merészeli Sztálin elvtársat leparasztozni?- Azzal kísérte is az öreget az őrsre. Közben a másik dolgát végezve jött, hogy keresse meg a komáját. Látja, hogy rendőri kíséret alatt áll. Oda megy, és kérdezi, mit vétett. – Csak annyit, megkérdeztem, hogy ki ez a csizmás paraszt. – Megmondtam, hogy várj meg. Úgy kell neked, minden szart nem kell észre venni! – Jöjjön csak velünk , maga is, hogy lássa meg, ki a szar.
MAGAZIN |
6. Az egyik székely azzal bölcselkedik (adja a jóltájékozottat) a korcsmában, hogy holnaptól angol pénzzel fizetnek. Ment a füles azonnal, s máris vitte a feketekocsi. – Na, halljuk, mit mondott a korcsmában? – vették vallatóra. – Hát, én mondhattam akármit. – Igaz, hogy angol pénzzel fizetnek holnap? – Igaz, biza. Megadják neki az első kenetet, s ismét kérdezik: – Hol fizetnek angol pénzzel? – Angliában csak többet ne üssenek. Ezután még puhítgatták, megengedték, hogy a felesége meglátogassa. Megmondta, hogy az egyik tehenet adják el, mert csak az áráért szabadulhat ki. A rokonok otthon kérdezték, hogy szenvedett-e sokat, verték-e meg. – Engem nem, de annyit tudok, hogy, akit oda bevisznek, az onnan veretlen ki nem jön. A felesége int neki, hogy hallgasson, mert meg volt mondva, hogy…, ha nem hallgat…
Az apósa közbe szól: – Ha a másik tehenet is el kell adnod, akkor mit fogsz be? – A számat, apám, a számat. * 7. Két kollektívszervező aktivista érkezik a faluba. Terepszemlét tartanak. Sok mindent meg lehet tudni egy pohár bor mellett. Érdeklőnek, hogy hol lehetne jó bort inni. Kérdő útját nem téveszti. Megtalálják a házat, de nincs otthon a gazda. – Na, legényke van-e jó borotok, eladó? – Hogyne lenne az elvtársaknak. – Hozzál egy litert. A fiú kiszolgálja a vendégeket. Azok megiszogatják, aztán fizetni akarnak, de a fiú nem veszi el a kínált pénzt. – Miért? Nem kell a pénzünk? – Rosszat sejtenek az elvtársak. – Azért, mert édesapám azt mondta, hogy az aktatáskásoktól ne vegyek el pénzt, de abból a korsóból adjak bort nekik, amelyikbe az egér belédöglött. * 8. Egyik faluban befejeződött a kol-
Fa ajtók- ablakok hő-, hang-, por- és víz elleni szigetelése Rések tömítése az ablak és tok között, szilikon géderrel. Nem kell új ajtókért és ablakokért sok-sok pénzt kifizetnie, inkább szigeteltesse házán a meglévő fa ablakait és bejárati ajtóit a korszerű német szilikon géderrel, bontás és piszok nélkül. Gyorsan, garanciával és OLCSÓN!!! A meglévő ablakait úgy korszerűsítheti és teheti megfelelően szigeteltté, hogy az Önnek jóval kevesebb összegbe kerül, mint ha kicserélné új thermopán ablakokra! Ezzel a technológiával felújított ablakok hőszigetelése, független mérések szerint, meghaladja egyes thermopán ablakok hőszigetelését, de nem zárja le teljesen a ház szellőzését! 20-25% fűtés megtakarítás, belső hőmérséklet 3- 6C fokkal nő. Csökken a kinti zaj-, por és csapóeső behatolása. Hosszú élettartam (min.10 év) 1- 2 év megtérülési idő és garancia! Érdeklődni: 0751-494559 és 0728-514614,
[email protected]
Mit vásárolna? Új Dáciát vagy használt Wolksvagent? Használt német ágyak, körkanapék, bőrgarnitúrák, fotelek eladók Székelyudvarhelyen az Orbán Balázs utca 9 szám alatt. Kérésre képeket is küldünk interneten.
15
lektív gazdaság szervezése. Tudták az emberek, hogy nincs kiállás ez elől. Ekkor született a nóta: Ne félj, kislány hiba nem lesz,/ társulásból kollektív lesz./ Vesszük a sajkát, adják a csorbát,/ megdöntjük a normát.(A három kis gólya dallamára) Nemcsak a földeket kérték, a gazdasági felszerelést, az állatokkal a takarmányt is be kellett adni. Az egyik gazda beadta, amije volt: egy kutyát, egy kakast és egy szamarat. Egy hét múlva haza megy a kutya. Kérdezi a gazdája: – Te, Bodri, miért jöttél haza? Nem adnak enned? – Jaj, édes gazdám, ételt adnak, de ott hiába ugatok, úgyis lopnak. Gondoltam, jobb, ha tovább állok, amíg rám nem sütnek valamit Alig telt el két nap, s a kakas is haza érkezett. – Hát, te, kendermagos, miért hagytad ott őket? – Édes gazdám, én azért, mert hiába kukorékolok nekik kora reggel, nem kel fel senki. Nincs mit keressek ott. Várja a gazda a szamarat, de az nem érkezik. Egy hét múlva találkozik vele a kollektíva udvarán, s kérdezi, hogy miért nem jön haza. Azt feleli fontoskodva a csacsi: – A jövő héten kollektívközgyűlés lesz, és én elnöknek vagyok jelölve. * 9. Híre ment, hogy Amerikában egy nő hármas ikreket szült, és az anya meg is halt szülés után. Az egyik gyermeknek nagy volt a feje, a másodiknak csak egy keze volt, és a harmadiknak nem volt hímvesszője. Az árvák örökbefogadására nemzetközi pályázatot hirdettek. Románia jelentkezett elsőnek. A kuratórium megkérdezte, hogy a felnevelés után mi a szándéka az árvákkal. A román delegátus azt válaszolt, hogy az első gyermek, akinek nagy a feje, jó lesz kollektív elnöknek. Hadd gondolkozzon! A másodikból kollektívben raktáros lesz, mert egy kézzel nem tud annyit lopni, és a harmadik jó lesz brigádosnak, mert békét hagy az asszonyoknak.
Tel: 0746918793, E-mail:
[email protected]
Gyűjtötte Bakk Albert, Kecset 11. szám
16 |
MAGAZIN
Fonákságok Nyikómenti anekdoták 1. Gy. J. betért a kocsmába. Ott találta a fiát a barátjával, akik már jó hangulatban voltak, de azért észrevették, hogy az öreg sűrűn kezdi rendelni az italt. Felkerekedtek, hogy mennek haza, és azt szeretnék, ha velük tartana. – Már elég volt, apám – mondta a fia. – Nektek igen, de várjatok, hogy érjelek utol tütököt! – s azzal a söntéshez ment, s egy fél liter pálinkát rendelt, amellyel lépett a fiáék után. Az utolérést GY.J. az elfogyasztott ital mennyiségére értette. – Na most már mehetünk. Úgy lehet, hogy el is hagylak tütököt! *** 2. A milícia és a szekuritáté állandóan figyelte Gyurka Jancsi „ellenpropagandáját”, és alkalmas pillanatban letartóztatták. Törvényszékre került az ügye. Az ügyvédje kioktatta, hogy tegye magát bolondnak, mert csak így szabadulhat meg a súlyos tömlöctől. Az orvosi bizottság előtt azt kérdezte az elmegyógyász, hogy mondaná meg János, mikor vagyunk most, karácsony előtt vagy után. János azt válaszolta, hogy két karácsony közben. (Az orvos értette a székely beszédet, de hallgatott vele, mert az elvtárs, a komisszió elnöke, bolond beszédnek számította a választ.) Süketnek, rövidlátónak, mindennek próbálta tenni magát, de csak a bolondságát fogadták el úgy, hogy elmegyógyintézetbe csukták. Amikor felöltöztették a csíkos kórházi pizsamába, végignézett magán, s elkiáltotta magát: – Ej, édesanyám, ha látnál, hogy milyen tarka bikabornyút hoztál a világra! *** 3. Elmesélte, hogy egy valódi bolond kórházi társa megfogta, és ki akarta dobni Jánost az emeleti ablakon, hogy
repüljön egyet. János rászedte a bolondot. Azt mondta neki, hogy könnyű innen kirepülni, de lám azt tedd meg, amit én: lemegyek az udvarra, s onnan felszököm ide hozzád. Tetszett a bolondnak a Gyurka Jancsi ötlete. Hát így hagyott békét neki. Tudja-e, sógor, nehéz épeszű embernek bolondot játszani – mesélte az élményeit Pap Sámuelnek a kiszabadulás után. *** 4. Gyurka Jancsi a feleségével sem volt egyenesben. Amíg otthon tartott a házi főtt szilvóriumból, Jánossal nem lehetett bírni. Nem törődött semmivel, csak illározott egyfolytában. A feleségének emiatt sok leleményességre volt szüksége, hogy a pálinkából valamenynyit megmentsen a családi ünnepek alkalmaira. Az asszony soha sem tudott túljárni a férje eszén, pedig minden leleményességét latba vetette. Megpróbálta elrejteni a gabonás szuszékba, a szalmakazalba. Még a földbe is elásta a ribizlibokor tövébe. Most is talált egy rejtekhelyet. Nyugodtan ment a hetipiacra. János egyedül otthon mindent felforgatott, de nem volt sikere. Leült az udvaron a favágótőkére, szivarra gyújtott, s így töprengett magában: – Te János, ha egy ilyen itkányos (részeges) embernek lennél a felesége, akkor hova dugnád el a pálinkát előle? – Hát hova egyebüve, ahol nem is gondolják! – válaszolt magának. – Aho senki sem jár! Nem is keresik! Felállt a csutakról, s körbehordozta a tekintetét az udvaron. Régóta nem tudtak disznót tartani, mert Jánossal nem lehetett spórolni disznóra is. Hát üresen állott az ól. – Lám, békukkintok oda – biztatta magát. Telt volt szalmával. Csodálkozott, hogy került ide a szalma. Nem emlékezett, hogy ő hordta volna oda.
– Ez furcsa, meg kell nézzem jobban – morogta, s kezdte a villával piszkálgatni a szalmát. Hát megakad valamibe. – Csak óvatosan! Nehogy korsó lenne, s eltörjem. Valóban rátalált a sarokban a korsó pálinkára. Fel is szentelte. Addig illározott, hogy mire a felesége megérkezett a városból, János már daloló kedvében volt. – Te Isten átka, ejsze nem akadtál rá a korsóra! – kiáltotta a kapunál a felháborodott feleség. Sietett, hogy mentsen meg valamennyit a korsó pálinkából. *** 5. Az is megtörtént fiatal házas korukban, hogy Gyurka Jancsiék szerencsésen hazaérkeztek a kocsiszekérrel a hetipiacról. Ahogy betértek az udvarra, azt mondja boldogan a feleség: – Hála Istennek szépen megjártuk a várost. Ez célzás volt arra, hogy az italozás nem járt semmi különösebb bonyodalommal. Erre János rácsapott a lovakra, s a gyeplőt elhúzta, s a szekeret a trágyadomb mellé felborította. – Na, asszony, nyugtával dicsérd a napot! – vigyorgott kajánul Gyurka Jancsi. *** 6. Lakatos Mihály és László Domokos nyikómalomfalvi székelyek egymás mellett mentek a falu között, a gödröspocsolyás úton, amikor mellettük elrobogott egy fekete pártautó, s lelepcsentette őket. – Hogy vinne el az ördög mind, ahányan vagytok! – szakadt ki László Domokos szájából az átok. (Szokatlan volt az ilyen hang tőle, mert ő az ideiglenes néptanács elnöke volt nem is olyan régen.) Ó, te Domokos, ezt te csak most mondod, de mi mióta mondjuk nekik ezt – jegyezte meg cinikusan Lakatos Mihály. Balázsi Dénes, nyugdíjas tanár
