TARTALOM ÖNKORMÁNYZAT EGYHÁZ, CIVIL SZERVEZETEK KULTÚRA ÓVODA, ISKOLA KÖZBIRTOKOSSÁG MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS EGÉSZSÉGÜGY, ÉLETMÓD MÚLTIDÉZŐ SPORT HÚSVÉT
2 5 9 11 13 14 16 20 22 24
2 —ÖNKORMÁNYZAT
K Á P O L N Á S I
Tisztelt kápolnásfalvi lakosok! 2010-es esztendő nemzeti összetartozásunk törvényi kinyilatkoztatásának, a határokon átívelő nemzetegyesítés közjogi folyamata elindításának éve volt. A magyarországi politikai változások meghozták a magyar nemzetpolitika újjászületését, elhozták a már mindannyiunk által régóta várt lehetőséget, hogy valamennyien, az anyaország határain kívül élő magyarok, visszakaphassuk azt, amit jogtalanul elvesztettünk, elvettek tőlünk: magyar állampolgárságunkat, a magyar nemzethez való tartozásunk nemcsak nyelvi, kulturális, hanem közjogi értelemben való kiteljesedését is. Nem sokkal az újonnan megválasztott parlament alakuló ülése után a magyar Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely kimondja, hogy június negyedike, a trianoni békeszerződés aláírásának napja ezentúl minden évben a Nemzeti Összetartozás Napja lesz. Ezt követően került sor a magyar állampolgársági törvény módosítására, kiegészítésére, melynek értelmében minden, az anyaország határain kívül élő magyar ember egyszerűsített eljárás során visszakaphatja, kérvényezheti a magyar állampolgárságot. A nemzeti szétszakítottság, a kommunizmus nemzeti öntudatot megsemmisíteni akaró évtizedei, majd a 2002-2010 közötti szociálliberális magyar kormányok nemzetáruló, nemzetgyalázó politikája után eljött az a történelmi időszak, lehetőség, mellyel minden erdélyi magyar embernek kötelessége élni: igényelni a magyar állampolgárságot, ismét erőssé tenni a magyar nemzetet az európai népek sorában. Meggyőződésem, hogy a magyar állampolgárság igénylésének folyamatában minden, a helyi közösséget vezető személynek, intézménynek, lehetőségei szerint, kötelessége segítséget, tájékoztatást nyújtani. Erre törekszünk mi is, a székelyudvarhelyi Állampolgársági Irodával együttműködve, mely a magyar állampolgárság megszerzésében teljes körű szolgáltatást nyújt a Csíkszeredai és Kolozsvári Konzulátus hatáskörébe tartozó igénylőknek. Az iroda segítséget nyújt az állampolgársági kérelmek megírásában, átnézésében, a fordítások elkészítésében és az iratcsomók (dossziék) összeállításában. Az Állampolgársági Iroda szolgáltatása ingyenes (beletartozik a kérelmek megírása és az iratcsomók összeállítása), csak a szükséges iratok magyar nyelvre történő hiteles fordítása jelent költséget az oda fordulóknak Az iroda ugyanakkor azon személyeknek, akik Magyarországon szeretnék beadni a magyar állampolgársági kérelmüket, szintén segíti, közvetíti az ügyintézést. Tisztelt polgártársaim! Úgy gondolom, erősen kell fognunk a felénk kinyújtott kezet, hisz a Trianon után eltelt, székely-magyar nemzetrészt sanyargató több mint kilenc évtizedet követően elérkezett az a pillanat, amikor ismét büszkék lehetünk magyarságunkra, bátran vállalhatjuk azt, részesei lehetünk (és lennünk kell!) a magyar nemzet lelki megújulásának, felemelkedésének.
A
Benedek László, polgármester
Kiadja: Kápolnásfalu Község Önkormányzata Felelős kiadó: Benedek László polgármester Szerkesztőség címe: Kápolnásfalu, Fő utca 352 szám, Tel.: 0266-247.524 Nyomdai előkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. Megjelenik negyedévenként
ROVATSZERKESZTŐK: Önkormányzat: Benedek László, Both Lajos | Közbirtokosság: Tamás Pál Egyház, civil szervezetek: Ferencz Sándor | Kultúra: Ferencz Anna, Both Judith Óvoda, Iskola: Bálint Irma, Gáll Mária | Múltidéző: Balázs Irénke Mezőgazdaság, állattenyésztés: dr. Kósa Csaba Attila Egészségügy, életmód: dr. Deák András, dr. Kósa Csaba Attila | Sport: Both Lajos
F O R R Á S
K Á P O L N Á S I
Ö N K O R M Á N Y Z AT — 3
F O R R Á S
Állattartó gazdák figyelmébe Megkérünk minden állattartó gazdát, de legfőképp a pásztorokat, hogy a legeltetési szabályokat tartsák be, megtisztelve ezzel falutársaikat.
és Péter Gábor (Fábi Gabi). A határpásztor telefonszáma 0733-975647, probléma esetén őt kell hívni. Legeltetési kihágások esetén a bírságok a következők: – 2 év feletti nagy állat után 40 lej/jószág – 2 év alatti nagy állat esetében 20 lej/jószág – juhnyáj esetében 300 lej.
Legeltetési szabályok: – A vetéskertekben tilos a legeltetés egész évben. – Május 20-a után és szeptember 15e előtt tilos a legeltetés a Felszegi Tilalmas, Láz, Málnavész, Mihályfenyő, Szén-Homoród pataka környékén. – Ugyanakkor tudni kell, hogy az
Alszegi Tilalmas, Kislikat, Gödrös, Tanorrokhely, Felszegi Borvíz környékén az állatok felügyelettel történő legeltetése csakis október 15-e után engedélyezett. A határpásztori teendőket az idén is Márton József látja el. Erre a feladatra a meghirdetés után két jelentkező volt, a fent említett személy
Tilos az avarégetés
A roma kisebbséggel kapcsolatos problémák megelőzése
agyon fontos, hogy a tavalyról ottmaradt avart, mint a legelőkön, mint a magán kaszálókon ne gyújtsuk meg és hagyjuk felügyelet nélkül. Az idén is már sok alkalommal kellett az önkéntes tűzoltóknak kivonulniuk, és bizony komoly és nehéz munka árán tudták megfékezni a tüzet több helyen is. Avar égetés esetén az a veszély is fent áll, hogy egy ellenőrzés során elvágják a terület alapú támogatást.
N
Péter József alpolgármester
A tavaszi nagytakarítás és a sáncok takarítása tavaszi takarításnál összegyűlt szemetet a megjelölt helyre vigye mindenki és ne a fűrészportárolóhoz, mert ezzel akadályozza a fűrészpor értékesítését. A sáncok takarítása nagyon fontos, mert a lehulló csapadék nem tud benne és bele folyni. Takarításnál ne az út szélére tegyük a kiszedett sarat, hanem bármilyen módon vigyük el a megfelelő helyre.
A
Péter József alpolgármester
Péter József alpolgármester
Egy másik, és talán a legnagyobb problémánk a roma kisebbség által a tavaszi – nyári időszakban elkövetett garázdálkodások megelőzése. ppen ezért, megkérünk minden lakost, amennyiben gyanús tevékenységet észlelnek a mezőgazdasági területeken, azonnal hívják a mezőőrt (Tel: 0733-975647), vagy az alpolgármestert (Tel: 0730-079451), illetve a rendőrséget (Tel: 0740-055572). Ugyanakkor szeretnénk figyelmeztetni az egyedül élő időseket, hogy ne engedjék be a lakásaikba, portájukra se a helybéli romákat, se az ismeretlen személyeket, mivel könnyen bűncselekmények áldozataivá válhatnak. A Polgármesteri
É
Hivatal a tavaszi munkálatok elvégzése után, idén is megszervezi a romák részvételével történő lakossági fórumot, amelyen ismertetésre kerülnek a romák által okozott leggyakoribb problémák és azok kiküszöbölésének lehetőségei. Erre a lakossági fórumra minél több résztvevő jelentkezését várjuk. Köszönöm megértésüket és kívánok Önöknek, a magam és a Polgármesteri Hivatal nevében is kegyelmekben gazdag, áldott Húsvétot. Péter József alpolgármester
Szociális tájékoztató 2011. január 1-től módosultak a gyermeknevelési, a családi pótlék és a szociális segélyre vonatkozó törvények. Családi pótlékban azok a családok részesülhetnek, akiknek az egy főre eső jövedelme nem haladja meg a 370 lejt, és eleget tesznek a 277/2010-es törvényben megszabott feltételeknek. A családi pót-
lékot félévente kell felújítani. Szociális segélyben azok az egyedülálló személyek, vagy családok részesülhetnek ,akik a eleget tesznek a 276/2010-es törvény követelményeinek. Bővebb információkat kaphatnak a polgármesteri hivatal szociális osztályán. Benedek Annamária, szociális referens
4 —ÖNKORMÁNYZAT
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
Pénzügyi beszámoló a 2010-es évi költségvetésről 2010-ben Kápolnásfalu költségvetése 1.881.588 lej volt a jövedelem felén. 1. A jövedelem összetevői: – Jövedelmi adókból visszaosztott pénz: 340.469 lej – ÁFÁ-ból visszaosztott pénz: 1.208.668 lej – Állami támogatás: 79.392 lej, amelyből : • fűtés támogatásra: 72.187 lej • babakelengyére: 3000 lej • 200 Eurós támogatás fiatal házasoknak: 4.205 lej • A község saját jövedelme: 253.059 lej. 2. A költségek (kiadások) összege 1.880.484 lej volt. Ezek a következőképpen oszlanak meg: 1. Helyi közigazgatás: 487.376 lej 2. Szociális segélyben részesülők után fizetett egészség biztosítás: 2.706 lej 3. Éjjeli őrség: 12.920 lej 4. Tartalék alap: 5.000 lej 5. „Kriza János” Általános Iskola: 824.528 lej 6. Kultúra: 147.300 lej, amelyből: – könyvtár: 13.629 lej – kultúrotthon: 39.673 lej – sport támogatására: 700 lej – parkosításra, futballpálya felújítására: 93.299 lej 7. Szociális juttatások: 240.978 lej – szociális segély: 50.546 lej – fűtéspótlék: 72.187 lej – 200 Eurós támogatás a fiatal házasoknak: 4.205 lej – babakelengye pénz újszülötteknek: 3.000 lej – beteggondozók fizetése: 89.590 lej – intézetben nevelkedő gyermekeknek: 6.450 lej – Caritas-házi beteggondozásra: 10.000 lej
– gyermekeknek karácsonyi csomagra: 5.000 lej 8. Falufejlesztés és közvilágítás: 26.440 lej 9. Utak javítása és karbantartása: 104.065 lej 10. Egyéb kiadások (tűzvédelem, katasztrófavédelem…): 11.238 lej A 2010-es év végén a forgóalapban 1.104,66 lej maradt. A 2011-es évi költségvetést 2011. február 11-én fogadta el a helyi tanács, amely 1.822.000 lej a jövedelem felén és 1.826.000 lej a költségek (kiadások) felén. A jövedelem összetevői: – Jövedelmi adókból visszaosztott pénz: 373.000 lej – ÁFÁ-ból visszaosztott pénz: 1.158.000 lej – Állami támogatás: fűtéstámogatásra: 37.000 lej – A község saját jövedelme: 254.000 lej. A költségek megoszlása: 1. Helyi közigazgatás: 516.400 lej
2. Éjjeli őrség: 8.900 lej 3. Tartalékalap: 5.000 lej 4. „Kriza János” Általános Iskola: 877.000 lej 5. Kultúra: 88.800 lej, amelyből: – könyvtár: 17.600 lej – kultúrotthon: 29.200 lej – sport támogatására: 2.000 lej – futballpálya műgyepesítése az iskola udvarán: 40.000 lej 6. Szociális juttatások: 131.200 lej – fűtéspótlék: 36.000 lej – beteggondozók fizetése: 63.000 lej – intézetben nevelkedő gyermekeknek: 2.200 lej – Caritas-házi beteggondozásra: 30.000 lej 7. Falufejlesztés és közvilágítás: 92.700 lej 8. Szennyvízcsatorna hálózat megépítésére pályázat: 10.000 lej 9. Utak javítása és karbantartása: 70.000 lej 10. Egyéb kiadások (tűzvédelem, katasztrófavédelem…): 26.000 lej. Könyvelő: Lőrincz Mária-Melinda
A helyi adókkal és illetékekkel kapcsolatos tudnivalók helyi adók és illetékek befizetési határideje március 31 és szeptember 30. Az 50 lejnél kevesebb adók/illetékek befizetésének egy határideje van, március 31. A határidőre való be nem fizetés esetén havi 2 % -os késedelmi kamat számolnak az érvényben levő jogszabályoknak megfelelően. (39/2010-es Sürgősségi Kormány Határozat). A késedelmi kamat számítása a lejárati határidőt követő naptól a hátrálék kifizetésének napjáig tart. Abban az esetben, ha az adófizető nem tesz eleget adófizetési kötelezettségének, a Polgármesteri Hivatal kényszer-végrehajtási eljárást kell elindítson (foglaljon). Az 571/ 2003 -as adótörvénykönyv 254, 259 és 264-es cikkelyeinek előírásai alapján az adófizetők kötelesek adónyilatkozatot benyújtani, az adóköteles javak megszerzésétől /elidegenítésétől számított 30 napon belül. Ez a kötelezettség érvényes az adó/illeték értékét módosító változások esetében is. Az épületek, területek vagy járművek elidegenítése csak a helyi költségvetés felé törlesztendő összes követelés kifizetése után történhet meg. Az adóügyi kötelezettségek kifizetésének igazolása a Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztálya által kibocsátott adóbizonyítvány alapján történik, ennek hiányában az elidegenítési okiratok jogilag érvénytelenek.
A
Fülei Éva, pénzügyi referens
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
E G Y H Á Z ,
C I V I L
S Z E R V E Z E T E K — 5
Vigyétek hírül testvéreimnek, hogy menjenek Galileába, ott viszontláthatnak engem Vigyétek hírül testvéreimnek, hogy menjenek Galileába, Ott viszontláthatnak engem. A hír érdekes dolog: valami olyan tájékoztatás, ismeret, adat, ami érdekel egyeseket, vagy többeket, esetleg sokakat. Egyik már tudja, de a másik még nem. Nagyon izgató, kellemes, bizsergető érzés továbbadni. Ha igazán általános érdeklődésre tarthat számot, és érdekes, fontos dolog, akkor nagyon gyorsan terjed. „Képzeld... Nahát, ki hitte volna...”, és már szárnyra is kapott. Nincs akadály, távolság! rtéküket, súlyukat tekintve a hírek igen eltérőek lehetnek: a jóízű, vagy szaftos pletykáktól, kacsáktól kezdve, üzleti, vagy egyéb javakkal kapcsolatos dolgok, de néha élet-halál kérdése lehet, hogy időben értesüljünk valamiről. Lehetnek jó vagy rossz hírek, szenzációk. Manapság sajnos az utóbbiak rendszeresen elborítanak bennünket: árvíz, földrengés, buszbaleset, robbantás..., meggyilkolták, megfagyott, elrabolták... Néha pozitív kicsengéssel: életben maradt...! Híradás volt annak idején az is, hogy Jézus holttestét nem találták az asszonyok a sírban, ahová temették, és később megjelent nekik Jézus, szólt hozzájuk, és arra kérte őket, hogy mondják meg a tanítványoknak, menjenek Galileába, ott találkozhatnak vele. A hír lényege persze az, hogy Ő föltámadt. Azért jött az emberek közé, hogy meghirdesse Isten Országának örömhírét, de megölték. Úgy látszott, hogy győztek az ellenséges erők: akkor és ott a farizeusok és zsidó főpapok hatalomféltése, meg nem értése, a felbőszített tömeg kegyetlensége. És lám, nem ezzel fejeződött be a dolog. Egy ezek fölött álló hatalom: az Isten jósága és szeretete egyszerűen túllépett minden rossz, sötét és gonosz erőn.
É
Legyőzte a halált. És ez a hír ma is hír. Hiszen vannak, akik egyáltalán nem hallottak róla, mások nem hiszik el, s van, aki elvileg elhiszi, de az életében nem érvényesül ennek a hite. Manapság egyre inkább elönt minket a kétség, a pesszimizmus. Az életben nem érvényesül az igazság, és a jó szándék valahogy mindig alul marad. Általános az a vélemény, hogy az emberiségnek nincs jövője. Az önzés, pénz, az erőszak győz, s ez előbb-utóbb valami totális katasztrófához vezet, s még a ránk bízott föld is elpusztul. Pedig a hír igaz! Isten ma is szerető Atyánk. Saját képére teremtette az embert: mindenkiben ott él egy szikra az Isten szeretetéből. Csak az a kérdés, engedjük-e, hogy ez a szikra lángra lobbantsa az életünket? Hogyan lehet, hogyan érdemes ezt az életbevágóan fontos hírt továbbadni? Hát semmi esetre sem erőszakkal. Az ember választási lehetőségét Jézus maga is tiszteletben tartotta. Senkit sem kényszerített, még közvetve sem. Életével tanított. Nekünk is ez a dolgunk. Csak annak lehet hinni, akinek a szavai mögött az élete is ott áll. Élj úgy, hogy rákérdezzenek! És bizony az elég érdekes is manapság, ha valakit nem a pénz, a kénye-
lemszeretet, az élvezet-, és hatalomvágy, a reklámok sugallta pazarlás mozgat, hanem egy másik értékrend. Az pedig igazán örömteli dolog, ha ez a "más értékrend" feltűnik, s netán vonzó lesz más számára. És ezzel már terjed is a HÍR. A feltámadás örömhíre segítsen minden keresztényt, hogy a húsvét fényét tovább tudja sugározni egész életével! Ezen gondolatokkal kívánok áldott húsvétot minden kedves hívemnek és jóakaratú embernek. Czikó László, plébános
6 —EGYHÁZ,
C I V I L
S Z E R V E Z E T E K
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
A ,,Szív embere’’ II. János Pál pápa Életéből buzdítás, szeretet áradt. Emberi életünk legfőbb feladata az életszentségre való törekvés, vagyis földi feladataink hűséges teljesítése az evangélium tanítása szerint. A világi hívő küldetése csodálatos és sokféle. Nem ideákkal teli, illúziókban lévő világ, hanem a mindennapok megélése, a kis dolgok művészete. z imádság Istennel való kapcsolatunk. A kéz, az imára összekulcsolt kéz munkája kinyitja Isten szívét. II. János Pál pápa nem szavakkal tanított, hanem életpéldával. A család fontosságát hangsúlyozva mondta „Számos út közül a család az első és legfontosabb: egy olyan általános és különleges út, amely egyetlen és megismételhetetlen, mint ahogyan megismételhetetlen minden ember, olyan út, amelytől az emberi lét nem képes elszakadni. Ha a család hiányzik, a világra jövő személyben fájdalmas hiány támad, mely teherként kíséri egész életét. A család forrása az a szeretet, amellyel a Teremtő átöleli a teremtett világot…. A család személyek együttese, a legkisebb társadalmi sejt… (II. János Pál. 1994.) A fiatalok barátja. Ő kezdeményezte a világifjúsági találkozók létrejöttét. Szívügye volt a fiatalok élete. Ahogy mondta – a fiatalság önmagában nagy gazdagság, szépség-. Hirdeti, hogy a hivatás több, mint a terv, mindenki azzá legyen, amivé önmaga, az emberek és Isten számára válnia kell. E hármas egységben kell gondolkodni és munkálkodni. Mindegyikünk szentté lehet. Isten legyen a szívünkben, a szemünk előtt, ebben van a szent élet titka. „A „szív embere” volt, nemcsak odaadta életét Istennek, hanem teljesen odaadottá vált Isten számára….” „A „szív” a Szentírásban többet jelent a testünkben betöltött szerepénél. Az élet forrása… az emberi személy annyit ér, amennyit a szíve.” A szívünk
A
tesz alkalmassá arra, hogy valóban átéljük korunk emberének örömeit, reményeit, nélkülözéseit, gondjait. Látogatásai alkalmával imádkozni ment, mégpedig együtt imádkozni azokkal, akiket épp felkeresett, felekezetre való tekintet nélkül, buzdítva a
hitben való megmaradásra, az Isten – és felebaráti szeretetben való közösségi imára. Mindenfelé békességet és kiengesztelődést hirdetett. Vallotta, hogy az imádság átalakítja egyéni életünket és a világ életét. Az imádság segítségével ismerhetjük meg Istent, így mutatkozik meg Isten jelenléte lelkünkben, így
hallhatjuk meg hangját lelkiismeretünkben, így tudjuk ajándéka által személyes felelősségünket érvényesíteni saját életünkért és világunkért. „Imádkoznunk kell, meg kell próbálnunk minél többet imádkozni, meg kell találnunk a helyet és az időt az imádságra, hiszen ez megszabadít a közömbösségtől, és érzékennyé tesz Isten és a lélek dolgaira.” (II. János Pál pápa) Bárhol megjelent, vagy írásaiban buzdított, így bíztatott: „NE FÉLJETEK!” Hát ne féljünk Istennek tetsző élet-
útra lépni. Hogy a világ is egy kicsit jobbá váljon. Imádkozzunk közbenjárásáért: népünkért, családjainkért, fiataljainkért és az egész bűnös világért! II. János Pál pápa boldoggá avatása 2011. május. 1-én lesz. Imádkozzunk! Jutka óvó néni
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
E G Y H Á Z ,
C I V I L
S Z E R V E Z E T E K — 7
Léleképítés A léleképítés iskolája a szentgyónás és a szentáldozás A bűnbánat szentsége Gyónni, vagyis a bűnbánat szentségéhez járulni, hogy bűneidtől megtisztulj, akkor kell, ha halálos bűnbe estél. Az Anyaszentegyház 4. parancsolata szerint köteles vagy gyónni legalább egyszer egy évben (húsvét táján), de ajánlatos többször is, főleg a nagy ünnepek (karácsony, húsvét, pünkösd, Nagyboldogasszony) alkalmával. Az isten tízparancsa 1. – Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj. – 2. Isten nevét hiába ne vedd. – 3. Az Úr napját szenteld meg. – 4. Atyádat és anyádat tiszteld. – 5. Ne ölj. – 6. Ne paráználkodjál. – 7. Ne lopj. – 8. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy.- 9. Felebarátod házastársát ne kívánd. – 10. Mások tulajdonát ne kívánd. Az anyaszentegyház ötparancsa 1. – Vasárnap és ünnepnap végy részt a szentmisén. – 2. A pénteki bűnbánati napokat és a parancsolt böjtöket tartsd meg. – 3. Évente gyónjál és legalább a húsvéti időben áldozzál. – 4 . Házasságodat az egyház törvényei szerint kösd meg és gyermekeidet katolikus módon neveld. – 5. Az Egyházat anyagi hozzájárulásoddal is támogasd. Előkészület a szentgyónásra Mindenek előtt szállj magadba, és hívd segítségül a Szentlélek Úristent. Azután vizsgáld meg lelkiismeretedet. Ennek módja: olvasd el figyelemmel az alább következő Lelki tükröt, és minden kérdésnél kérdezd magadtól: elkövettem-e utolsó gyónásom óta? Tudtam-e (vagy legalább homályosan éreztem-e) akkor, hogy ez bűn lesz? – ha nem, akkor nem követtél el bűnt, mert a bűn Isten parancsának tudatos megszegése, ám amit az ember nem tud, azt nem teszi szándékosan. – Ha igen, akkor
kérdezd magadtól: Akarattal követtem-e el? – Ha nem akarattal követted el, akkor nem volt bűn, mert a bűn Isten parancsának szándékos megszegése. Ha tudtad (vagy homályosan érezted), hogy nagy (halálos) bűn lesz, és teljesen szándékosan követted el, akkor halálos bűn volt, és akkor azt is meg kell kérdezned magadtól: Hányszor követtem el? A Lelki tükörben vastagabb betűvel vannak szedve azok, amik rendesen halálos bűnök szoktak lenni. A bocsánatos bűnöket nem vagy köteles meggyónni, de okosan teszed, ha ezeket is meggyónod. A Lelki tükör természetszerűleg nem sorolhat fel minden bűnt, gyónd meg azt, amivel lelkiismereted vádol, ha nem is találod meg azt a Lelki tükörben. A Szentlélek segítségül hívása. Jöjj el Szentlélek Úristen, világosítsd meg értelmemet, hogy bűneimet úgy ismerjem meg, amint elkövettem őket, erősítsd meg akaratomat, hogy szívemből megbánjam, és őszintén meggyónjam őket, az elégtételt pontosan elvégezzem, és minden erőmből törekedjem megjavulni. Ámen. Lelki tükör. Mikor voltam utoljára gyónni? – elmulasztottam-e a húsvéti szentgyónást, – vagy szent áldozást?-
Hanyagul készültem-e a gyónásra? Nevezetesen: elmulasztottam-e fölindítani magamban a bánatot és erős fogadást? – Kihagytam-e akkor szándékosan súlyos bűnt? (ha igen, a gyónás érvénytelen volt, sőt szentségtörés és meg kell ismételni) – Elfelejtettem-e akkor meggyónni valami súlyos bűnt? (ha igen, most kell azt meggyónni). – Hanyagul végeztem-e a kapott elégtételt (penitenciát) ? 1. Kötelességeim Isten iránt (I. – III. parancsolat) Kételkedtem-e szándékkal hitigazságban? – Szívesen hallgattam-e hitellenes beszédet? – Olvastam-e hitellenes könyvet, lapot vagy más írást? – Van-e ilyen birtokomban? – Beszéltem-e hitem ellen? Szégyelltem-e hitemet megvallani pl. keresztet vetni, templom előtt kalapot emelni, templomban letérdelni, társalgás közben megtámadott hitemnek védelmére kelni? Zúgolódtam-e Isten ellen? – Kishitű, vagy vakmerően bízó voltam-e Istennel szemben? – Elmulasztottam-e imádkozni reggel, este, evés előtt, evés után? – Figyelmetlen, tiszteletlen voltam-e az imádságban? Folytatás a 8. oldalon
8 —EGYHÁZ,
C I V I L
S Z E R V E Z E T E K
Folytatás a 7. oldalról – Isten, a szentek és a szent dolgok nevét kimondtam-e a kellő tisztelet nélkül vagy szükség nélkül? – Káromoltam-e Istent vagy szenteket? – Átkozódtam-e ? – Szentségtörést követteme el (szentségek méltatlan vétele, szent személyek, helyek, dolgok súlyos meggyalázása által)? Esküdöztem-e könynyelműen, hamisan, bűnös dolgokra? – Megszegtem-e eskümet? – Vasár- és ünnepnap mulasztottam-e szentmisét? – Figyelmetlen, tiszteletlen voltam-e ott? – Vasár – és ünnepnap kellő ok nélkül végeztem-e hosszabb időn át nehéztestű munkát? – A szigorú böjtöt (hamvazószerdán és nagypénteken) megtartottam-e? – Nagyböjt péntekein húseledelektől tartózkodtam-e? – Az év többi péntekén végeztem-e valamilyen bűnbánati cselekedetet, (pl. húst nem eszem, vagy lemondok valamilyen édességről, dohányról, alkoholról, szórakozásról stb. vagy pedig keresztutat végzek) – Hittem-e babonában? 2. Kötelességem magam és embertársam iránt: (IV-X. parancs) Kellő tisztelet nélkül voltam-e szülőim, elöljáróim, tanáraim iránt? – Megtagadtam-e tőlük segítségemet? – Szeretetlen voltam-e családom tagjai iránt? – Elhanyagoltam-e kötelességeimet? – Alkalmazottakkal szemben gőgös, követelőző, durva voltam-e? – Mértéktelen voltam-e evésben, ivásban? – Hiú voltam-e ruházkodásomban és viselkedésemben? – Tettem-e? valamit egyenesen azért, hogy vele életemet megrövidítsem, vagy kioltsam? – Okoztam-e másnak testi vagy lelki fájdalmat (bántalmaztam-e, bosszantottam-e mást?) – Tettem-e kárt más életében? – Vigyáztam-e a közlekedésnél a magam és mások életére? –Elhanyagoltam-e a köteles munkámat? – Henyéltem-e? – Elmulasztottam-e máson segíteni (alamizsnával is), mikor megtehettem volna? – Tettem-e kárt más vagyonában: kb. mekkorát? – pazaroltam-e? – Eltulajdonítottam-e másét? – Megcsaltam-e mást? Az így okozott kárt jóvá tettem-e? – Tartozásomat megfi-
zettem-e? – Elmulasztottam-e meginteni a bűnösöket (ha volt reményem, hogy lesz foganatja)? – A veszedelmes bűnösöket feljelentettem-e a törvényes elöljáróságnál? – A csüggedőket és szomorkodókat vigasztalás nélkül hagytam-e (mikor segíthettem volna rajtuk)? – Gyűlöltem-e mást? –Ellenem vétőknek megbocsátani vonakodtam-e? – Élőkért és holtakért imádkozni elmulasztottam-e? – Kevésbé helyes cselekedettel oka voltam-e más bűnének (botránkoztatás)? – Tanítottam-e, ingereltem-e, fölszólítottam-e mást bűnre? (ha igen, mire? ) – Segítettem-e mást bűnben? (miben?) – Gyanúsítottam-e mást kellő ok nélkül? – Kibeszéltem-e másnak rejtett bűneit (megszólás)? Besúgtam-e valakinek, ami rosszat más róla mondott? – Ráfogtam-e másra valami hibát (rágalmazást)? – Szívesen hallgattam-e gyanúsításokat, rágalmazásokat, megszólásokat? – Megvetettem-e, tiszteletlen szóval illettem-e mást? – Hazudtam-e? – képmutató voltam-e? – Titkot kibeszéltem-e? – elmulasztottam-e ígéreteimet pontosan megtartani? – Szemérmetlen gondolatokat vagy gerjedelmeket (érzéseket) szándékkal kerestem-e? – Beleegyeztem-e ilyenekbe? – Folytattam-e szándékosan szemérmetlen beszédet, éneklést? – Hallgattam-e, írtam-e, olvastam –e szemérmetlenséget? – Van-e nálam ilyen olvasmány? – Néztem-e szemérmetlen színi-vagy más előadást? – Vétkezteme szemérmetlen érintéssel magamon vagy máson? – Vétkeztem-e még valamivel a szent tisztaság ellen? A lelkiismeret-vizsgáláshoz A hét főbűn: (ezek önmagukban talán nem mindig halálos bűnök, de gyökereik sok súlyos bűnnek): 1. kevélység, – 2. a fösvénység, – 3. a bujaság, – 4. az irigység, – 5. a torkosság, – 6. a harag, – 7. a jóravaló restség. A Szentlélek elleni bűnök (ezek alapjában rendítik meg az Istenes életet): 1. aki vakmerően bizakodik Isten irgalmasságában, – 2. Aki kétségbe vonja Isten kegyelmét, – 3. Aki a megismert igazság ellen tusakodik, – 4. Aki irigyli mástól Isten kegyelmét, – 5. Aki az
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
üdvös figyelmeztetések ellenére a bűnökben megátalkodik, – 6. Aki mindhalálig nem bánja meg bűneit. Égbekiáltó bűnök (ezeknek szörnyűsége a Szentírás kifejezése szerint Istentől kért büntetést): 1. a szándékos gyilkosság, – 2. a szegények, árvák és özvegyek nyomorúságának nagyobbítása, – 3. a munkások bérének igazságtalan visszatartása. Idegen bűnök (melyekkel mások bűnét elősegítjük, vagy okozzuk s ez által bűntársak, bűnrészesek leszünk): 1. másnak bűnre tanácsot adni, – 2. másnak bűnös dolgot parancsolni, – 3. vétekben mással egyet érteni, – 4. mást bűnre ingerelni, – 5. másnak bűnös cselekedetét dicsérni, – 6. másnak bűnét elhallgatni, – 7. másnak bűnét elnézni, – 8. mást bűnre segíteni, – 9. másnak bűnét oltalmazni. Igen tanácsos a lelkiismeret vizsgálás a hivatás mulasztás szempontjából is. Ki vagyok, mi vagyok, hogyan teljesítettem hivatásbeli kötelességeimet? Nem éltem-e vissza (talán bűnös céllal is) hivatali vagy hivatásbeli hatalmammal. Elmulasztottam-e, elhanyagoltam-e (talán bűnös céllal is) hivatali vagy hivatásbeli tennivalómat? Komoly javuláshoz segíthet a jellemhibák alapos megvizsgálása: mik a fő bűneim, mik a szokásommá vált bűnök, hibák, gyarlóságok? Miben kell látnom gyakori bűneim gyökerét? Miben a leggyengébb erkölcsiségem? Mi ellen küzdök látszólag vagy valóban is hasztalanul? Mely bűnökbe esek minduntalan vissza? Régebbi gyónásaimat is vizsgálva melyek visszatérő bűneim? (léleképítés – az imádságos könyvből). A Mária Rádió gyakran közvetíti a Medzsugorje-i Szűzanya üzeneteit, nagyon ajánlja, hogy a szentáldozáson minél gyakrabban részt kell venni, és havonta legalább egyszer szentgyónáshoz kell járulni. Ha valaki életgyónást szeretne végezni a lelki tükör ahhoz is eredményesen hozzásegítheti. Az életgyónás a kaláka gyóntatások idején könnyebben elvégezhető. Közzétette: Ferencz Sándor
K Á P O L N Á S I
K U LT Ú R A — 9
F O R R Á S
Kulturális tájékoztató A kedves olvasót röviden szeretném tájékoztatni azokról a kulturális eseményekről, amelyekre az év elejétől mostanig sor került. Január 30-án szerepeltek a környék táncosai: a máréfalvi, fenyédi, zetelaki és a helyi táncosok közös fellépésében, amelyet Kovács Imre máréfalvi táncoktató tanított be. Ezt a fellépést soksok próba előzte meg, hogy a táncolni vágyó fiataljaink méltóképpen vigyék tovább népi hagyományainkat. özségünkben, február 13-án vendégszerepelt a Csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Háza csoportja. Az előadáson örökzöld melódiák, nóták, operettbetétek, cigánydalok hangzottak el. Az előadás meghívottja Cseh Judit nótaénekes volt. Február 26-án került sor a Homoródmenti Népdalvetélkedőre Szentegyházán. A vetélkedőn iskoláskorú gyerekek képviselték községünket. Minden résztvevőnek 10 népdalt kellett betanulnia. Both Anita I. osztályos tanuló
K
II. helyezést kapott. A tiszta gyerek hangokat öröm volt hallgatni. Már december hónap folyamán megkezdődtek a próbák a farsangi kosaras bálra. Ez alkalommal a 20. éves jubileumi előadásra került sor. Ez a farsangi előadás nosztalgia farsangként került bemutatásra, vagyis az elmúlt évek előadásaiból válogattuk ki a nyolc legjobbnak vélt darabot. Végül Benedek László szereplőnk betegsége miatt egy darab nem került bemutatásra. Az évek folyamán színjátszó csoportunk új sze-
replőkkel bővült. A régebbi szereplőink közül többen is visszatértek az idei farsangi szereplésre. Újra színpadon láthattuk Nagy (Both) Melindát, Deák Rékát, Péter Róbertet és György Salamont, akik már egy pár éve nem szerepeltek a farsangi bálon. A legtöbbször szereplő Péter József most is jelen volt a csoportban. Ezen a farsangon is szerepelt: Tamás Mária, Elekes Ibolya, Péter Gabriella, Kele Juliánna, Both Emil, Benedek Zoltán, Péter Ferenc, Péter Előd és Both Szabolcs. A jeleneteket Both Judit óvó néni tanította be, minden alkalommal, önzetlen szorgalommal és tenni akarással szolgálta a színjátszás fennmaradását. Az énekeket Péter Károly zenész tanította be és hangszeren kísérte. Az előadás mindkét este sikeres volt. A farsangi bálon, az előadás végén sor került az emléklapok kiosztására, amelyet a rendező és a szereplők vehettek át a színjátszás terüle-
1 0 —KULTÚRA
tén kifejtett önzetlen tevékenységükért. Március 10-én könyvtárunkban Biblionet megnyitóra került sor. Bill & Melinda Gates ― Global Libraries Alapítvány kezdeményezte a közkönyvtár-fejlesztési programot, amelynek célja, a lakósságot ingyenes internet hozzáféréshez juttatni. A Kájoni János Hargita Megyei Könyvtár megnyerte a pályázatot, amelynek köszönhetően, könyvtárunk kapott 4 számítógépet teljes felszereléssel, nyomtatót, lapolvasót és vetítőt vászonnal. Azoknak is akiknek nincs saját internet hozzáférése ez egy jó lehetőség, hogy megtanulják a számítógép használatát, és megismerhessék a világhálón terjesztett hasznos információkat. Az olvasás szeretete és az internet hasznos használata szorosan összekapcsolódik itt a könyvtárban. A felnőtt olvasók részére is, ha igénylik szívesen adok útbaigazítást a világhálón való böngészésben is vagy ahhoz, hogy külföldön lévő rokonaikkal kapcsolatot teremthessenek levelezés vagy csevegés formájában. Márciusban községünk vendége volt egy debreceni ifjúsági csoport, és 13-án, vasárnap este színvonalas műsort mutattak be. Mint minden évben 1990 óta az idén is megünnepeltük március 15-ét nemzeti ünnepünket. Az ünnepély szentmisével kezdődött és tovább is méltóságteljesen, meghitt hangulatban folytatódott a kultúrotthonban. Benedek László polgármester úr ünnepi beszédet mondott, majd Bálint Irma a Kriza János Általános Iskola igazgatója méltatta az ünnepünk fontosságát. Folytatásként a debreceniek szép előadásait és az iskolás gyermekeink szereplését követhettük figyelemmel. Majd kivonultunk a piactérre, ahol fúvószenekarunk tette még színvonalasabbá ünnepünket. A huszárok jelenléte külön színfoltja volt az eseményeknek. Az egyházi kórus szintén jelen volt felemelő énekeikkel. Az ünnepi emlékkoszorúk elhelyezése következett, majd a fúvószenekar kíséretével a himnuszok eléneklésével zárult az ünnepély. Március 25-én, a székelyudvarhelyi fúvószenekar rézkürtjeinek hangjától
K Á P O L N Á S I
volt hangos a kultúrotthonunk. Fiatal fúvósunk Both Nándor a székelyudvarhelyi fúvószenekarban is játszik. Ennek az ismeretségnek kapcsán látogattak hozzánk az udvarhelyi fúvósok, és gazdag repertoárt mutattak be. Az udvarhelyi zenekar karmestere Gergely János jóvoltából községünk zenekarának tagjai, új fúvós rendruhákat kaptak. 2011. április 3-án a szentegyházi Vigyorgók Színtársulat előadásában egyfelvonásos bohózatokat mutattak be. Április 8-án, pénteken a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság és a szentegyházi Szent Gellért Alapítvány szer-
F O R R Á S
vezésében, „Őrangyal” program Húsvét tájéki népi szokások délutánjára került sor a helyi kultúrotthonban. A találkozón résztvevők ismét megfogalmazhatták: „Egymásért vagyunk”, és ez hűen tükröződött a résztvevők hangulatában. A kultúra fontos szerepet tölt be életünkben, de húsvét idején mégis úgy gondolom, hogy figyeljünk jobban a lelkiekre is. Boldog Húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek! Ferencz Anna, könyvtáros-kultúrigazgató
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
Ó V O D A ,
I S K O L A — 1 1
Új korszak iskolánk életében Az új, függetlenül attól, hogy tárgy, hír vagy esemény, mindig érdekes és titkokat hordozó. 2007-ben a hír, hogy iskolánk bekerült egy felújítási projektbe, kellemes és reményteljes volt. Aztán elkészült a terv, majd csend lett, semmi sem történt. 2010. őszén viszont új hír érkezett: tavasszal indul a projekt. Ismét a reménykedés, hogy mégiscsak lesz felújított iskolánk. 2011. április 1-én érkezett iskolánkba a minisztérium képviselője, a megyei projektvezető valamint a nyertes cég vezetője, és arról biztosítottak, hogy hamarosan indulnak a munkálatok. zzel a bejelentéssel iskolai életünk egy kicsit a feje tetejére állt: mikor kezdődik a munka, miért költözünk ki, hova költözünk, kik dolgoznak, meddig tart a munkálat. . . és még sorolhatnám azokat a kérdéseket, amelyek az utóbbi időben gyakran elhangzottak. Volt, amire tudtam válaszolni, volt aminek utána néztem, s van, amire nem tudhatom a választ. Ismereteim alapján most beszámolok iskolánk új korszakáról.
E
Ezt a felújítási programot a tanügyminisztérium írta ki, vezeti le, és a szükséges pénzösszeget európai uniós finanszírozásból fedezik. A projekt tartalmazza az iskola teljes felújítását: a tetőszerkezet javítását valamint a tetőszigetelést, a nyílászárók kicserélését, a központi fűtés beszerelését, a falak javítását és meszelését, a padlózat kicserélését, a külső szigetelést és vakolást.
Az új, iskolákra vonatkozó egészségügyi törvényeknek megfelelően, bizonyos belső átalakításokra és módosításokra is szükség van. Mindezen munkálatok azért szükségesek, mert az 1978-ban épített és átadott épületen soha nem volt nagyobb karbantartási munkálat elvégezve, és a jelenlegi törvények alapján az iskola belső szerkezete nem megfelelő az egészségügyi, munkavédelmi és tűzoltósági működési engedélyek megszerzéséhez. Ez az épület iskolának épült, jóllehet az óvoda is ebben az épületben működik. A felújítás során még jobban hangsúlyozódik az iskolajelleg, így óvodai csoportokat már nem lehet itt elhelyezni (a minisztérium álláspontja). Intézményünk egy óvodaépítési projektben is részt vesz, ahol már az épület tervezése folyik. Folytatás a 12. oldalon
1 2 —ÓVODA,
I S K O L A
Folytatás a 11. oldalról Ahhoz a beruházáshoz is európai uniós támogatás társul, és reményeink szerint, ez a projekt is hamarosan elkezdődik. Gyakori kérdés, hogy mikor költözhetünk vissza a már felújított épületbe. Ez a projekt egy éves futamidőre tervezett, és csak bízni tudunk, hogy mindenki tartani tudja az ütemtervet: a minisztérium pénzügyileg, a vállalkozó munkálatilag, és, persze mi, idegileg és várakozással. Ugyanis nekünk csak ennyi a „beleszólásunk” ebbe a projektbe. Az iskolánk felújításának sikeréhez mi azzal tudunk hozzájárulni, hogy nem zavarjuk a munkálatokat (ha már elkezdődnek). Új korszak nyílt iskolánk életében: egy évig sok helyen működő iskolánk lesz. A felső tagozat a Sütő András Kultúrotthon épületének négy termében működik, az alsó tagozatos tanulók két magánházban, a tömbház lakrészeiben, valamint a régi cukrászda épületében tanulnak. Az óvodai csoportok a tömbházban rendezkedtek be, de két csoport hamarosan magánházba költözik. Ezennel megköszönöm Ferencz Lászlónak,
K Á P O L N Á S I
Orbán Gyöngyvérnek, Lőrincz Annamáriának és György Mihálynak, hogy a rendelkezésünkre bocsátott lakásokkal teremgondjaink részben megoldódtak. A több helyen működő intézmény nem jelent (nem kell, hogy jelentsen) minőségi változást. Rajtunk, pedagógusokon, gyerekeken és szülőkön múlik, hogy minél kisebb veszteséggel vészeljük át ezt az időszakot. Megfelelő hozzáállással, jó döntések meghozatalával, teljes értékű iskolai életet élhetünk. Semmi-
F O R R Á S
lyen iskolai tevékenységet vagy rendezvényt nem hagyunk ki, jól példázza ezt a húsvéti készülődés az osztályokban és csoportokban. Iskolánk ezentúl is az marad, ami volt, szellemiségében nem változott, gyerekeink továbbra is a Kriza János Általános Iskola tanulói, és ezen iskola munkaközössége nevében kívánok töretlen kitartást az elkövetkező évre. Bálint Mihályné iskolaigazgató
K Á P O L N Á S I
K Ö Z B I R T O K O S S Á G — 1 3
F O R R Á S
Közbirtokossági tájékoztató Tisztelt közbirtokossági tulajdonosok! Ismertetni szeretném a 2011 év elején elvégzett munkálatokat és költségeit: Kitermelés /kiosztás: Az idén kitermeltettünk gyérítésből származó 140,00 köbméter (mű-, tűzi-) fát, aminek értéke: 5.320,03 lej, kiosztásra került 112,36 köbméter műfa a 2009-2010 –es évekre visszamenőleg. A kitermelés jelenleg is folyamatban van és a csemeteültetés után folytatódik a lemaradt farészek kiosztása. Erdőápolási munkálatok: – Felszabadító vágás: A 2011-es év során felszabadító tisztítást-, felszabadító vágást végeztettünk 66,90 hektáron, 33.450,00 lej értékben. – Csemeteültetés: Elkezdődtek a csemeteültetések, április elején elültettünk 16500 darab csemetét, 154 munkanap, a hó miatt még elültetésre vár 8500 darab csemete. Itt megköszönöm a falus feleknek, a tulajdonosoknak a hozzáállását, mivel elég sokan részt vettek az ültetésen, és sokan eleget tettek közmunka kötelezettségeiknek. Tavaszi kiállások-, és a legeltetésről, amit tudni kell: – minden pásztornak és juhásznak jelentkeznie kell a Közbirtokosságnál – minden pásztornak a vállalt állatok gazdáinak a pontos névsorát kötelessége lejelenteni a Közbirtokossághoz, 2011. június 1-ig. – a gazdának egy nagyállat legeltetésére 1 hektár, juh legeltetésére 0,20 hektár legelőterülettel kell rendelkeznie, amely egymás közötti egyezséggel is megoldható, a Közbirtokosságnál lejelentve, az idegen helységből származó állatok után legeltetési illetéket kell fizetni.
– a pásztor az idegen helységből származó állatot legeltetésre csak a kiállás napján fogadhat el. A 2011. március 27-én tartott Közgyűlés során értesültünk, hogy a következő személyek, vállalták az idén a csordák őrzését: Alszegben: Balázs László Felszegben: Tifán Zoltán Borjúcsorda: Csíki Gergely A 2011-es évi Közgyűlésünk 2011. március 27-én volt érvényes, a Közgyűlés napirendjei a következők voltak: 1. A 2010-es évi pénzügyi -, és tevékenységi beszámoló 2. Tisztújítás 3. 2011-es évi elfogadott Költségvetés ismertetése 4. Különfélék, hozzászólások A Vezetőtanács egy új taggal bővült, a tagok létszáma 29. A Vezetőtanács tagjai: Közbirtokossági elnök: Tamás Pál Tanácsosok: Both T. Imre, Péter
Ferenc, Csiki Gábor, Both Béla, Both István, Lőrincz Emil, Lőrincz András, Balázs Mátyás, Ferencz János, Both D. István, Ferencz Vilmos, Lőrincz Lőrinc, Elekes Gábor Árpád, Ferencz Elek, Benedek Zoltán, Both Tibor, Péter József, Elekes Gábor, Both Ferenc, Both Lőrinc, Gedő Gábor, Gedő Károly, Lőrincz Domokos, Molnár Árpád, Orbán László, Lőrincz Endre, Péter Dávid, Benedek Gábor. A megválasztott Vezetőtanács tagjai megköszönik a közbirtokossági tulajdonosok bizalmát és Békés Húsvéti Ünnepeket kívánnak! Személyesen köszönöm a “szíves” törődését és aggódását, id. Benedek Sándor, Kápolnásfalu, 221 szám alatti lakosnak, hogy rendszeresen jelentget, kivizsgálásokat indít személyem ellen, a különböző hatóságoknál (Pénzügy, Rendőrség és egyéb hatóságok). Tamás Pál, közbirtokossági elnök
1 4 —MEZŐGAZDASÁG,
Á L L AT T E N Y É S Z T É S
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
Mezőgazdasági tájékoztató 2011. március elseje után megkezdődött a kérések elfogadása a területalapú támagatásra. Kápolnásfalu gazdái ebben az évben idejében letették ezeket a kéréseket, elkerülve ezzel, az utolsó napok kellemetlen sokadalmát. A területalapú támogatással kapcsolatba felmerült hibákra hívnám fel a lakosság figyelmét azért, hogy ellenőrzés esetén ne keljen izguljunk, hogy mi lesz! hhoz, hogy valaki területalapú támogatást kapjon legalább 1,00 ha mezőgazdasági területet kell megművelnie és a parcellák területe nagyobb kell legyen mint 0,30 ha. A mezőgazdasági parcellákat pontosan kell megjelölni, vagy berajzolni a térképre. A nagyon bokros, vagy erdős területek kiesnek a területalapú támogatásból. Kápolnásfalu gazdáinak nagyon sok a „magas természeti értékű gyepterülete” ezért igényelhető a 214-es kiírás: Agrár-környezetgazdálkodásra vonatkozó 1-es csomag:”magas természeti értékű gyepterületek” fenntartásának támogatása. Itt tudni kell, hogy ezeket, a gyepterületeket július elseje után lehet kaszálni, tilos a gyepterületek felégetése a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül, ezeket a területeket nem lehet felszántani. Ezeket, a gyepterületeket, csak kevés mennyiségű trágyával szabad megtrágyázni. A talajerózió elkerüléséért az őszi betakarítások után a farm szántóterületének legalább 20 %-át be kell vetni őszi kultúrával, vagy szántatlan kell hagyni. Kapásnövények esetében a 12 %-nál nagyobb lejtésszögű területeknél a talajmunkálatokat a rétegvonalak (szintgörbék) mentén kell végezni. Nálunk a hegyvidéken az oldalakon kialakított agróteraszok megőrzése kötelező. A szántóterületek esetében is a tarlóégetés, illetve más növényi maradványok égetése csak az illetékes környezetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. Szántóterületek esetében, a letett kérésben, amilyen kultúrát írtunk, a területen is azt termeljük. Ezek lennének a leggyakoribb hibák, és
A
ha ezeket a hibákat nem követjük el, esélyünk van a területalapú támogatásra. Továbbá az Udvarhelyi Híradó független információs napilap 2011 április 11-én megjelent „A traktorok műszaki ellenőrzésére a helyszínre is kiszállnak” című írásra hívnám fel a traktortulajdo-
nosok figyelmét! A Román Autófelügyelet (RAR) csíkszeredai kirendeltségének szakemberei, laborautóval kimennek a községekbe is, elvégezni a traktor ellenőrzéseket kiszállási díj ellenében, ha van legalább tíz igénylő, per-
sze erre az ellenőrzésre a traktorokat műszakilag rendbe kell hozni, hogy az ellenőrzésen hiba nélkül átmenjenek. A műszaki vizsgára jelentkezőknek előzetesen időpontot kell egyeztetni. Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség értesítése szerint azok a gazdák, akik tejkvótával rendelkeznek, 2011. április 1 – május 16 között, éves nyilatkozatot kell letegyenek azért, hogy a tejkvóta érvényes maradjon. Amennyiben egy szabadeladási tejkvotával rendelkező gazda, egy kvótaév alatt nem értékesített nyerstejet vagy tejterméket, esetleg tejkvótáját átadta,
kötelessége nyilatkozatban értesíteni a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökséget. Elérhetőségek: 0266 317174, www.apia.org.ro. Orbán László, mezőgazdasági referens
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
M E Z Ő G A Z D A S Á G ,
Á L L AT T E N Y É S Z T É S — 1 5
Állatorvosi ismertető 1. Fülszámozás: 2011. január 1-től változott az európai uniós törvény, fizetéses lett minden. Az eddig működő fülszámozó cég mellett újabb törvények segítségével több új cég jelent meg, már nem az állategészségügyi igazgatóság a forgalmazó, hanem bárki, akinek állategészségügyi és egyébb engedélye megvan, lehet másodlagos forgalmazó. Ezért van, hogy a megyei igazgatóság pl.5 lejért nyomtatja ki a baromútleveleket (pasaport), vagy a cégek ajánlata értelmében fizetéses a fülszám, cégeknek még a munkálati díj is , amit ezeknek az állam nem támogat. A fülszám ára juhoknál (2o1o január 1 után születettek) kb.6-7 Ron az elektromos fülszámmal együtt,a szarvasmarháknak kb.2,5o plusz cégeknek 16,oo Ron munkadíj, +5 Ron pasa-
port. A sertéseknél a cégek narancssárga fülszámra jogosultak , a magánszemélyek szimpla sárga, áruk kb. 2,1o Ron. Tehát az én véleményem szerint nagyon sok állat fülszám nélkül marad…sajnos törvénytelenül. 2. Elméletileg: Nincs a faluban (sőt a megyében sem) ló vérrákos (fertöző kevésvérűség) a legújabb laborvizsgálatok eredményéig.
ség eredményeként még nincs évi programunk, ezért több mint bizonyos, hogy egy kis késéssel fogjuk tudni elvégezni a szarvasmarhaoltást, vérvételt. Elnézésüket kérjük! Viccek 1. Az állatorvos bekötetti a tehenet az „iskolába” és nekifog beondózni. A tevékenységet befejezi, és erre megkérdi a tehén: – Doktor úr, hát a puszi hol marad?
3. Bárány: A törvény szerint csak hivatalosan engedélyezett vágópontokon lehet bárányt vágni, főleg eladásra. Gondolom, ez a házi vágást még nem akadályozza meg.
2. Beteg az állatorvos. elmegy az emberorvoshoz, aki azt kérdi: – Mi a baj kolléga? – Hát így könnyű…, mondja az állatorvos
4. A Romániában uralkodó fejetlen-
Dr. Kósa Csaba Attila, állatorvos
1 6 —EGÉSZSÉG,ÉLETMÓD
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
A helicobacter pylori fertőzés A kórokozó felfedezése és a betegség epidemiológiája: Marshall és Warren 1983-ban spirális alakú baktériumok jelenlétét észlelték gastritises betegek gyomornyálkahártya felszínén. A baktériumokat néhány jellemzőjük alapján ekkor még Campylobacter pylorinak nevezték, de később a ribosomák RNS szekvenciájának vizsgálata alapján tisztázódott, hogy a baktérium valójában nem Campylobacter, hanem egy különálló baktériumfaj, amely ettől kezdve a Helicobacter pylori (H.pylori) nevet kapta. Maga a baktérium, illetve a kórokozócsoport már több mint 100 éve ismert. Marshall és Warren újbóli leírásának valódi értéke a baktérium jelenléte és a chronicus gastritis, valamint az ulcus betegség közötti kapcsolat felismerésében rejlik. A H. pylori Gram-negatív, microaerophil, ívben enyhén meghajlított vagy spirálisan csavarodott mozgékony baktérium, hossza 2-3 um, átmérője 0,5-1 um. Általában 1-7 fejvégű ostorral rendelkezik, amelyeknek a kórokozó mozgásában van szerepük. A baktérium számos enzim termelésére képes, melyek közül az ureáz a pathomechanizmus egyik meghatározó tényezője. Az enzim a korábban sterilnek vélt gyomor-mucosa felszíni nyákrétegein belüli kolonizációt teszi lehetővé. A H. pylori a legelterjedtebb human gastrointestinalis fakultatív pathogen. Jelenleg úgy tudjuk, hogy a H. pylori csak emberről-emberre terjed, állati vagy egyéb természeti reservoárt eddig nem találtak. Az epidemiológiai elemzések szerint a fertőzés útja feco-orális, és általában a kora gyermekkorban megtörténik. Jelentősek a különbségek a fejlődő országok és a fejlett országok H. pylori prevalenciája között. A fejlődő országokban a felnőtt lakosság 80-90 százaléka fertőzött, a fejlett országokban ugyanakkor a 40 év alattiaknak
csupán körülbelül 20 százaléka baktériumhordozó. Hazánkban a felnőttek H. pylori prevalenciája 50-60 százalék közötti. Minél hosszabb a baktériumhordozás időtartama, annál nagyobb a későbbi gyomor és duodenum nyálkahártya elváltozások kockázata. Bár számos kórkép, így a chronicus aktív gastritis, fekélybetegség, Menetrier-gastritis, alacsony malignitású MALT-lymphoma (Mucosa Adherent Lymphoid Tissue), gyomorcarcinoma, továbbá a funkcionális dyspepsiák egy csoportja pathophysiológiailag megalapozottan összefüggésbe hozható a H. pylori fertőzéssel, mégsem állítható, hogy az infekció egyszerű ténye törvényszerűen valamely meghatározott kórkép fennállását is bizonyítaná. A H. pylori pathogenetikai szerepe: A H. pylori pathogenetikai szerepére vonatkozó ismeretek az úgynevezett klasszikus fekélybetegség vonatkozásában a legmegalapozottabbak. A nemsteroid gyulladásgátlók (NSAID) és a salicylsav készítmények által kiváltott fekélyek esetében a H. pylori additív kóroki szerepe jelenleg még nem teljesen tisztázott. A klasszikus pepticus fekélybetegség a gyomor – elsősorban az antrumnyálkahártya – chronicus gyulladásával járó folyamat. Ha a fekély a nyombélben van, akkor a bulbus duodeni mucosájának gyulladása is észlelhető. A pepticus fekélybetegséget a kiújulási hajlam jellemzi. Mind a gyulladásos folyamatok, mind a kiújulási hajlam vonatkozásában a H.pylori infekciónak tulajdonítanak szerepet. A szerteágazó adatok letisztulása után, a jelenlegi ismeretek alapján a H. pylorit a chronicus aktív B típusú (antrum predominans) gastritis kórokozójának tartják és az úgynevezett genuin peptikus ulcusbetegség fő kóroki tényezőjének ismerik el.
A H. pylori domináns szerepét a klasszikus pepticus fekély keletkezésében az alábbi adatok támogatják: – a nyombélfekélyesek 90-95 százaléka H. pylori pozitív, a gyomorfekélyesek 70-90 százalékában észlelhető a baktérium a gyomornyálkahártyán – a H. pylori prevalenciát követi a gastroduodenalis fekély prevalenciája. A fejlett országokban a pepticus ulcus incidenciájának csökkenése a H. pylori fertőzöttség csökkenésével párhuzamos – a H. pylori eradikációja lényegesen csökkenti – gyakorlatilag kivédi – a fekélybetegség kiújulását szoros korreláció van a H. pylori okozta chronicus gastritis és a nyombélfekély között. A nyombélfekély 15-ször gyakrabban alakul ki a H. pylori pozitív chronicus antrumgastritises egyénekben, mint a H. pylori negatív, ép antrumnyálkahártyájú személyekben. A H. pylori fertőzötteknek ugyanakkor csak körülbelül 10-15 százalékban alakul ki életútjuk során fekély, tehát hat fertőzöttből ötben nem manifesztálódik a kórkép. Mai értelmezés szerint a H. pylori fertőzés alapvető társkóroki faktornak, de nem szuverén kórokozónak tekintheto. Számos környezeti, életmódi és társ-agresszív mucosalis hatásnak, valamint a fertőzött egyén gyengült mucosalis védekezőképességének kell érvényesülnie a fekély kialakulásához. A H. pylori infekció mind az agreszszív faktorokat, mind a mucosát védő tényezőket befolyásolja. A baktérium a mucosa felszíni nyákban kolonizálódik, megtapadását a virulencia és kolonizációs, valamint adherencia faktorok facilitálják. A baktérium által termelt urease enzim ureumból ammóniát és széndioxidot bont, ezzel a savas gyomormilioben a baktérium számára sajátos mikro-milio kialakulásához vezet, ami a túlélést biztosítja. A felszabaduló ammonia és a baktérium által termelt
K Á P O L N Á S I
E G É S Z S É G , É L E T M Ó D — 1 7
F O R R Á S
cytotoxinok lokálisan károsítják az epithelt, továbbá a cytokinek aktivizációja révén humorális és celluláris immunfolyamatok kezdődnek. Szabad gyökök is felszabadulnak, és végeredményként a mucosa gyulladása, sejtes infiltrációja következik be. A szöveti somatostatinszint csökkenése és a serum gastrinszint növekedése a gyomor sósav hypersecretióját okozza, aminek következtében a fokozott savtermelés, sósav kínálat, gyulladás és gastricus metaplasia kialakulását indukálja a duodenum bulbusában. Az összetett folyamatok következménye, különösen a virulensebbnek vélt CagA proteint is termelő H. pylori infekció esetén, nyombélfekély kialakulása lehet. Ha a pathogenetikai folyamat az egész gyomormucosára kiterjedt chronicus gyulladás és atrophia irányába tolódik el, akkor a sok évtizedes fertőzöttség fennállása után intestinalis metaplasia kialakulása, gyomorfekély, vagy a chronicus atrophia következményeként, gyomorcarcinoma kifejlődése
lehet a fertőzés végállomása. Minden 300 H. pylori fertőzöttből 1-ben alakulhat ki az életút során gyomorrák, a baktérium pozitívitás a gyomorrák kockázatát 3-5-szörösre emeli a H. pylori negatívakhoz képest. A H. pylori kimutatása: A H. pylori fertőzés kimutatására szolgáló módszereknek a célokat tekintve három feladatnak is meg kell felelniük: Epidemiológiai célú vizsgálatok tünet- és panaszmentes egyénekben. Az infekció kimutatása egy konkrét, bizonyítottan fennálló kórképben (ulcus, MALT-lymphoma, erosiv gastritis stb.). 3.) A H. pylori elleni eradikációs kezelés eredményének vizsgálata. A diagnosztika módszerei két csoportba oszthatók: Invazív vizsgálatok, melyek a biopsziás minták vizsgálatával végezhetők el. Non-invazív eljárások, melyekhez
nem szükséges endoscopia és biopsziás minta. A klinikai gyakorlat számára általános alapelv, hogy nem indokolt a diagnosztikus teszt, ha a pozitivitás kimutatását nem követi eradikációs kezelés.Ez azt is jelenti, hogy olyan kórképekben, elváltozásokban, amelyekben az eradikációs kezelés szakmai értelme, haszna nem nyilvánvaló, a diagnosztikus aktivitás is indokolatlan (pl. szűrő jellegű tesztelés panaszmentes egyénekben). A H. pylori eradikáció indikációi: A H. pylori eradikációjának indikációs köre a kórokozó pathogenetikai szerepére vonatkozó ismeretek fejlődésével együtt változik, bővül. A szakemberek emiatt is indokoltnak látták az ismeretek rendszerezését, és előbb nemzeti, majd regionális és földrészenkénti konszenzus üléseket szerveztek a kérdés megtárgyalására. Folytatás a 18. oldalon
1 8 —EGÉSZSÉG,ÉLETMÓD
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
Folytatás a 17. oldalról A számos konszenzus ülés közül kiemelkedik az Európai Helicobacter Pylori Munkacsoport (EHPSG) 1996-os maastrichti értekezlete, amelynek ajánlásai jelenleg is útmutatóak, és világszerte a legtöbb szakember által elfogadottak. A Maastrichti Konszenzus Ülés javaslatai Az ülésen az eradikáció szempontjából szóba jövő kórképeket és az egyes kórképekre vonatkozóan mind az eradikáció indikációjának súlyát, mind a javaslat tudományos megalapozottságát osztályozták. Az eradikáció javallatának súlya alapján a kórképeket három csoportba sorolták, aszerint, hogy az eradikáció erősen javasolt, tanácsos, vagy bizonytalan indikációs fokozatú. A javaslatok tudományos megalapozottságát is osztályozták: kétségtelen, adatokkal támogatott, valamint kétséges megalapozottságú alkategóriákat képeztek. A fentiek alapján tehát az eradikációs kezelés mindenképpen elvégzendő az olyan kórképekben, amelyekben az eradikáció kétségtelen tudományos evidenciákkal támogatottan és erősen javasolt. Bár számos betegségben, így a nyombélfekélyben is nagy a valószínűsége a H. pylori pozitivitásnak, a fertőzöttség aránya elérheti a 90 százalékot is, az eradikációs kezelés megkezdése mégsem indokolt a baktérium jelenlétének igazolása nélkül. A maastrichti javaslat az eradikációs kezelést csak a bizonyított H. pylori pozitív esetekben kezdeményezi. A fekélybetegség a hatásos sav-szekréció gátlókkal (protonpumpa bénítók, H2-receptor gátlók) néhány hetes kezeléssel ugyan jó eredménnyel (90-95 százalék) gyógyítható, de abban az esetben, ha a baktérium eradikációja nem történik meg, a fekély fél-egy éven belül 40-60 százalékos gyakorisággal recidivál. A H. pylori eradikációja csökkenti, majd megszünteti a chronicus activ antrum predominans gastritist a fekélybetegekben, a csökkenő szérum gastrin-szint, és az ezt lassan követő
sósav hypersecretio mérséklődés a fekély recidiva kockázatát védi ki. A H. pylori eradikáció az úgynevezett sui generis peptikus fekélyekben (amelyek kiváltásában az NSAID kezelés nem vesz részt) a fekély végleges gyógyulásának, a kóros pathophysiológiai folyamat megszakadásának esélyét adja. A baktérium eradikációja nemcsak a hámhiány, a fekély gyógyulásának folyamatát gyorsítja, hanem a betegség teljes gyógyulását is biztosítja. A sikeresen eradikált betegekben a fekély-recidiva esélye még fenntartó kezelés nélkül is körülbelül 5-7 százalékra csökken, sőt egyes klinikai vizsgálatok szerint akár teljesen kivédhető a fekély relapsusa. Az eradikáció a fekélybetegség aktív és chronicus szakában is egyaránt erő-
sen ajánlott akkor is, ha a korábban bizonyítottan aktív, de aktuálisan tünetmentes betegben a H. pylori tesztelés pozitív eredményt ad. Az ismert fekélybetegeket tehát célszerű szűrő jelleggel H. pylori fertőzöttség irányában vizsgálni, és pozitívitás esetén az eradikációt elvégezni. Az erosiv formájú, haemorrhagias gastritisben és a hypertrophiás gastritisekben az eradikáció után teljes szövettani regresszió remélhető. A funkcionális dyspepsia tünetcsoport pathophysiológiai háttere mindmáig bizonytalan. A motilitás zavara mellett felmerülhet a H. pylori okozta chronicus gastritis kóroki szerepe is. Újabb vizsgálatok azóta bizonyították, hogy egyéves követés után a H. pylori pozitív dyspepsiás betegeknek csupán
K Á P O L N Á S I
E G É S Z S É G , É L E T M Ó D — 1 9
F O R R Á S
20-25 százaléka javul számottevően az eradikációt követően. Jelen álláspont szerint a funkcionális dyspepsia tünetcsoportban az eradikációs kezelés csak individualis alapon tanácsolható. A H. pylori fertőzés kezelése: Az ideális H. pylori eradikációs kezelés egyszerű, mellékhatás mentes, 100 százalékos hatékonyságú és olcsó lenne, jelenleg ilyen szer(ek) nem áll(nak) rendelkezésre. A H. pylori fertőzés kiirtása ma, kombinált antibiotikus kezeléssel az esetek 90 százalékában biztosítható. Sikeres az eradikáció, ha a H. pylori kimutatására szolgáló teszt(ek) a kezelés befejezése után 4 vagy több héttel is negatív eredményt mutatnak. Sikeres H. pylori eradikáció után az újrafertőződés a fejlett országokban és hazánkban is 1-3 százalék. A rendelkezésre álló sémák közül azt válasszuk, amely a terület ismert metronidazol és clarithromycin érzékenysége alapján várhatóan a leghatásosabb. Magyarországon a metronidazol rezisztencia magasabb, mint 30 százalék, de a clarithromycin rezisztencia kisebb, mint 15 százalék. Ennek alapján hazánkban ma az egyhetes protonpumpa gátló + clarithromycin + amoxicillin vagy a ranitidin-bizmut-citrát + clarithromycin + amoxicillin kombináció javasolt a H. pylori eradikálására. A savelválasztás gátlása, például protonpumpa gátlóval, emeli az intragastrikus pH értéket, és ez kedvez több antibiotikum, pl. a clarithromycin és az amoxicillin hatékonyságának. A másik hatékony és elterjedőben lévő kezelés a bizmut alapú eradikáció: ranitidin-bizmut-citrát + clarithromycin (2x500mg) és/vagy tinidazol (2x500 mg). A kezelés során általában kevés a mellékhatás, jó a betegek együttműködési készsége. Teendők a fekélybetegek H. pylori eradikációs kezelése után Az eradikációs kúra befejezése után az első kérdés az, hogy kell-e az eradikáció sikerét tesztelni, és ha igen, milyen módszerrel. A szakmai ajánlások többsége nem javasolja az eradikáció sikerének rutinszerű ellenőrzését
akkor, ha a beteg teljesen panasz- és tünetmentes. A nyombélfekélyesek eradikációs kezelésének sikerességét UBTvel tanácsos elvégezni akkor, ha a fekély típusú dyspepsiás panaszok változatlanok maradnak az eradikáció után. Gyomorfekélyesekben az endoscopos ellenőrzés az eradikációs kúra után 4-6 héttel kötelező, sőt a fekély szanálódása esetén is körülbelül fél év múlva javasolt az ellenőrző endoscopia a biopsziás mintavétel megismétlése céljából. Az endoscopiák kapcsán mód van a H. pylori státusz ellenőrzésére is (gyors ureáz teszt, szövettan). Ha a fekélybetegekben az első eradikáció sikertelennek bizonyult, akkor más kombinációval újabb kúra indokolt. A második kúra sikertelensége esetén a baktérium tenyésztése és antibiotikum rezisztencia vizsgálata tanácsolható! A sikeres eradikációs kezelés a fekélybetegség teljes és végleges gyógyulásának esélyét teremti meg, de a pathophysiológiai folyamatok megváltozása, a nyálkahártya barrier restituciója és a savtermelés csökkenése időigényes, sokszor 1/2-1 éves folyamat. A mindennapi klinikai megfigyelések és tanulmányok egybehangzóan arra utalnak, hogy a sikeresen eradikált fekélybetegek körülbelül 30-50 százalékában számíthatnak elhúzódó dyspepsiás panaszokra még akkor is, ha a fekély recidiva vagy újrafertőződés nem következik be. Ebből adódóan tanácsos az eradikációs kezelést követően 4-6 hétig terápiás dózisú savszekréció gátló kezelést adni, továbbá a betegek követésével individuálisan kiválasztani azokat, akik tartós, elhúzódó, fenntartó dózisú terápiát igényelnek. A tartós savszekréció gátlásra elsősorban a H2receptor gátló szerek alkalmasak sikeres eradikáció után. A kezelés ilyenfajta individuális alapú kiterjesztése nem teszi feleslegessé és céltalanná a H. pylori eradikációt, hiszen a fennmaradó maradék panaszok hátterében már nem áll fekélybetegség, csupán a nyálkahártya restitució lassú kibontakozásáról van szó, és általában fél-1 év után a savszekréció
gátlás teljesen el is hagyható.Újabb adatok felvetik annak a lehetőségét, hogy a fekélybetegek sikeres eradikációja után növekszik a gastro-oesophagealis reflux betegek (GERB) száma. A kérdés még nem teljesen tisztázott, de annyi bizonyos, hogy a sikeresen eradikált fekélybetegek 10-20 százalék-ban számíthatnak GERB tünetekre és az ilyen esetekben a panaszok teljes leküzdéséhez szükséges protonpumpa gátló dózis nagyobb lehet, mint a H. pylorit hordozó GERB betegek esetén.Az eradikációt követő időszakban indokolt tehát a fekélybetegek panaszainak gondos elemzése és szükség esetén a megfelelő savszekréció gátlás átmeneti vagy tartós biztosítása is. Összefoglalás: A Helicobacter pylori (H. pylori) pathophisiológiai és klinikai jelentőségének felismerése gyökeresen megváltoztatta a felső gastrointestinum kórképeivel kapcsolatos korábbi szemléletet. A baktérium a gyomornyálkahártyát általában gyermekkorban kolonizálja és évtizedek múltán számos gastroduodenalis kórkép kialakulásáért tehető felelőssé. Mai ismeretek szerint a H. pylori az úgynevezett klasszikus fekélybetegség legfőbb kóroki faktora, jelenlétében mindig kialakul a gyomornyálkahártya chronikus aktív gastritise. A hazai felnőtt lakosok körülbelül 50-60 százaléka baktériumhordozó, és minden hatodik fertőzöttben számíthatunk fekélybetegségre. Egyre valószínűbb a H. pylori és a gyomorrák közötti kapcsolat is. A kórokozó kimutatására endoscopos alapú invazív, és más, non-invazív tesztek is egyre szélesebb körben állnak rendelkezésre. A H. pylori ellenes eradikációs kezelés csak bizonyított pozitivitás esetén indokolt. A baktériumot hordozó fekélybetegekben az eradikáció egyértelműen indikált. Az eradikációs kezelés jelenleg antibiotikum tartalmú gyógyszerkombinációkkal végezhető, melyek savszekréció gátló komponenseket is tartalmaznak. A fekélybetegek sikeres H. pylori eradikációja a fekély végleges gyógyulását ígéri. dr. Deák András, családorvos
2 0 —MÚLTIDÉZŐ
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
A Magyar Királyi Csendõrség története a kezdetektõl a felszámolásig (1881-1945) Újonnan induló sorozatunkban a Magyar Királyi Csendõrség történetét mutatjuk be. Annak az alakulatnak a történetét, amely felszámolása után 65 évvel is ellentmondásos érzéseket, érzelmeket vált ki. Mõködése ideje alatt szintén tetten érhetõ volt az ambivalencia: tagjai közé bekerülni jelentõs presztízsnövekedéssel járt, ugyanakkor a csendõrök iránt erõs ellenszenvvel viseltetett a társadalom nagy hányada. csendőrökkel kapcsolatos legendák mind a mai napig élnek Székelyföldön, így községünkben is számos igaz, vagy igaznak vélt történet kering szájról-szájra, amelyekben közös elem, hogy ahol a kakastollas magyar csendőr megjelent, ott az emberek jobbnak látták meghúzni magukat. Az 1881-ben felállított csendőrség jelszava: „Híven, becsülettel, vitézül!” istenfélelmet, hazaszeretetet és hivatástudatot tükröz. A testület a Magyar Királyság leghatékonyabb, legmegbízhatóbb rendvédelmi szerve lett. A korabeli Magyarország szegénysorban tengődő néprétegei számára a csendőrség egyet jelentett a hatalom érdekeit védő fegyveres erőszakkal, hisz a vidéki ember szemében e testület egy személyben a kormányt, az országot vezető politikai, gazdasági elitet testesítette meg. A „közrend és közcsend” védelmében eltöltött majd 65 éves időszak azonban nem az emberek elnyomásáról, hanem az ország törvényeinek betartatásáról, valamint az emberi élet és tulajdon védelméről
A
szólt. A csendőrség bűnüldözési eredményei mind a mai napig lenyűgözőek. Írásunk első részében az alapítástól az 1919-es felbomlásig tárgyaljuk röviden a testület történetét. A csendőrség, francia eredetű szóval Európa számos országában létezett, létezik, szervezetileg részben a hadsereghez tartozó, katonai elvek alapján szervezett rendőri szerv, fő feladata a
rendfenntartás. A kontinentális Európában francia hatásra kettős rendvédelmi struktúra alakult ki: a városok közbiztonságáért a különféle rendőrségek, a vidék közbiztonságáért a csendőr típusú szervezetek feleltek. A csendőrség testületére a gondosan válogatott, megbízható legénység, a példás szigorú, katonás fegyelem, és kettős, katonai polgári alárendeltség jellemző. A
K Á P O L N Á S I
M Ú LT I D É Z Ő — 2 1
F O R R Á S
Magyar Királyi Csendőrség mind szervezeti és működési elveiben, mind tényleges szervezeti értelemben a napóleoni gendarmerie (zsandárság) örököse volt. A csendőr szavunk 1834-ben a nyelvújítás során keletkezett, a szélesebb közvéleményben csak az 1870-es években terjed el.
A kezdetek Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően a neoabszolutista császári állam vezette be először a csendőrség intézményét Magyarországon. Mivel a testület az elnyomó államapparátus részét képezte, a császári csendőrséget közutálat övezte, annak ellenére, hogy a közrend fenntartása terén igen hatékonynak bizonyult. A lakossági ellenszenvet csak fokozta, hogy az alakulat a bűnözők mellett hazafiakat is üldözött. Az 1867-es kiegyezést követően Magyarországon feloszlatták a zsandárságot, viszont az Erdélyt biztosító kolozsvári, illetve a zágrábi ezredek különleges helyzetüknél fogva tovább működtek. 1868-ban ennél a két ezrednél rendszeresítették a későbbiekben a szervezet legjellemzőbb ismertetőjeleként számon tartott kakastollas vadászkalapot és annak viselését. 1867 után országos közbiztonsági szervezet híján jelentősen nőttek a bűnözési mutatók. Vidéken ugyan visszaállították a pandúrrendszert, amely azonban a betyárvilág melegágyának bizonyult. Ugyanakkor az erdélyi és a zágrábi csendőrség magas színvonalon végezte munkáját, és biztosította a jó közbiztonságot. Ennek következményeként a döntéshozók a csendőrség intézményének visszaállításán kezdtek el gondolkodni. Hosszas huzavona után a magyar Országgyűlés az 1881/II.tc. „a csendőrség legénységi állományának a kiegészítéséről” és az 1881/III.tc „a közbiztonsági szolgálat szervezéséről” címmel fogadta el a Magyar Királyi Csendőrség felállítására vonatkozó törvényeket. Az uralkodó 1881. február 14-én szentesítette, azaz hatályba léptette a törvényeket; 1936tól ez a dátum vált az évente nagy külsőségek közt megünnepelt Csendőr
nappá. A szervezet kiépítése három évet vett igénybe. A folyamat kiinduló bázisa az erdélyi csendőrség volt, amely a Magyar Királyi Csendőrség struktúrájába önálló csendőrkerületként tagozódott be. Magyarország területét hat, 1900 után nyolc csendőrkerületre osztották. A szervezet működési területe kizárólag a vidék volt, városok kül- és belterületén a közbiztonságért az állami, ill. az önkormányzati rendőrségek feleltek. A dualizmuskori rendvédelem a századforduló tájékán már Európa szerte a leghatékonyabbak közé tartozott. A csendőrség a közrend és a közbiztonság biztosítása mellett társadalmi és hatalmi rendvédelmi feladatokat is ellátott. Az 1899. január elsején életbe lépő új polgári rendtartás szerint a csendőrtiszt nyomozásban nem vehetett részt, mivel esősorban katonának és nem polgári közegnek minősült. A tényleges közbiztonsági feladatokat 1945-ig a legénységi állomány végezte.
Az elsõ világégés Az első világháború első évében 800 tiszthelyettest vezényeltek a frontra, ami nagy érvágást jelentett a 12 ezres testületnek. Az egyre súlyosabb emberveszteségek pótlására egyre több csendőrt osztottak be hadi feladatokra, 1917re a tapasztalt és megbízható állomány nagy része a különböző harctereken teljesített szolgálatot. Helyükre rosszul képzett, korosabb népfelkelők és tartalékosok érkeztek, akik még békeidőben is alkalmatlannak bizonyultak volna feladataik ellátására. A fokozatosan romló állapotok, a lakossági elkeseredés, a nemzetiségi problémák a testület erkölcsi tartásának rombolását csak tovább fokozták. A belső bomlás biztos jeleként a közbiztonság gyors romlásnak indult, a fegyveresen kóborló katonaszökevények mellett jól szervezett rablóbandák is módszeresen fosztogatták a lakosságot. Az őszirózsás forradalom után hatalomra jutott pártok és a lakosság sem bíztak a csendőrségben, ezért új rend- és közvédelmi szervek kerültek felállításra. 1918 novemberében a katonatanácsok mintájára létrehozták a csendőrtanácsot, amely a
Tanácsköztársaság Vörös Őrségének felállításáig működött. A toborzás során mindenkit átvettek a korábbi rendvédelmi szervektől, amennyiben az illető hajlandó volt tovább szolgálni. A néhai csendőrök fő feladatuknak a közbiztonság helyreállítását tekintették, és nem a kommunista rendszer szolgálatát. Sok esetben előfordult a kommunistákkal való szembefordulás, sokan meg is tagadták az új rendszer elismerését. A Tanácsköztársaság bukása után a csendőrség egykori szervezete nem létezett. Tagjainak egy része elesett a világháborúban, másokat elüldöztek. A vidéki népesség csendőrök iránti unszimpátiája pedig nem lehetett volna nagyobb.
Az újjászervezés Peidl Gyula kormánya végül feloszlatta a Vörös Őrséget és visszaállította a rendőrséget. A csendőrség intézményét a Friedrich István vezette kormány állította vissza, minden volt csendőrt felszólítottak, hogy jelentkezzen az illetékes kerületi parancsnokságon. Az országban berendezkedő román haderőnek megszálló erőként a közbiztonságot is biztosítania kellett volna, azonban e feladat ellátása helyett a megszállt területek kifosztását tekintette elsődleges feladatának. A csendőrség minél hamarabbi visszaállítását az egyre gyakoribb sztrájkok és a zűrzavaros belügyi helyzet is sürgette. A munka egyrészt az antant misszió, másrészt a Horthy Miklós által vezetett Fővezérség irányítása alatt folyt. A románok kivonulása után az antant erők és a Nemzeti Hadsereg közösen vették át a Budapest feletti ellenőrzést. A következő részben a csendőrség szervezeti felépítéséről, a csendőrök mindennapi életéről, szolgálati körülményeikről és tevékenységéről lesz szó. (folytatjuk)
Források: Kaiser Ferenc: A Magyar Királyi Csendőrség 1881-1845, In. Rubicon, 2010/1 ifj. Sólyom István, Gyergyóújfalu www.csendor.com
2 2 —SPORT
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
Megkezdődött a 2010/2011-es kiírás tavaszi idénye Az őszi idényt csapatunk jó helyezéssel, bizakodva fejezte be, amely bizakodás a továbbiakban is megmaradt, éppen ezért hiszszük a tavaszi sikeres folytatást. Mivel, a tavaszi idény, a labdarúgó körzeti bajnokságban március 13-i dátummal rajtolt, így egyesületünk számára az idény nagyobb része még hátravan. ppen ezért fontos kiemelnünk, hogy az elkövetkező időszakban még nagyobb lelkesedéssel, még több energiával kell küzdjünk, hogy tudjunk komoly eredményeket felmutatni, a kitűzött célt tudjuk elérni. Egyesületünk az őszi szezon lejárta után sem hagyta abba a felkészülést, két komoly teremlabdarúgó tornán voltunk jelen, a Szentegyházán megrendezett Beverly kupán december hónap folyamán, valamint a január 21-e és 23-a között, Székelyudvarhelyen megrendezett körzeti teremtornán.
É
A két torna kapcsán elmondható, hogy egyesületünk küzdeni akarásból mindkét alkalommal jelesre vizsgázott, de kupával ez alkalommal sem tudtuk gazdagítani az egyesület gyűjteményét, habár a Beverly kupán a negyeddöntőig eljutottunk. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy mozgalmas és eredményes felkészítőn, tornákon vagyunk túl, csapatunk legénységének erőnléti, egészségi állapota megfelelő, bízunk benne, hogy a felkészítőn, tornákon szerzett tapasztalatokat fel tudjuk használni a jövőbeli mérkőzéseinken.
A tavaszi fordulókon a következő eredmények születtek: – Első játéknapon Máréfalva csapatához látogattunk el, amely alkalommal egy játékra teljesen alkalmatlan pályán elég nehezen tudtuk hozni a kötelező három pontot. Eredmény: Máréfalva – Kápolnásfalu 0 – 1. – A második forduló Felsőboldogfalva elleni összecsapást hozott, mely alkalommal, habár irányítottuk a mérkőzést, nem sikerült a három pontot itthon tartanunk. Az utolsó percekben egy vitatható bírói döntés után a vendégek büntetőhöz jutottak, melyet értékesítve, beállították a 2 – 2-es végeredményt. – A harmadik játéknap alkalmával Zetelakára látogattunk. Ez a találkozó is bővelkedett az izgalmakban, mivel a házigazdák csak a véghajrába tudtak
K Á P O L N Á S I
S P O R T — 2 3
F O R R Á S
A labdarúgó körzeti bajnokság 2010-2011-es tabella állása a C csoportban, a következő: #
Csapatok
M
Gy
D
V
L-K
GK
P
1
Szentegyháza II
19
18
1
0
72 – 14
58
55
2
Zetelaka II
20
14
2
4
75 – 24
51
44
3
Kápolnásfalu
20
13
5
2
52 – 20
32
44
4
Felsőboldogfalva
20
11
2
7
51 – 34
17
35
5
Alsóboldogfalva
20
10
5
5
37 – 23
14
35
6
Nagygalambfalva II
20
10
4
6
47 – 29
18
34
7
Farcád II
20
11
0
9
38 – 40
-2
33
8
Hodgya
20
8
2
10
36 – 43
-7
26
9
Malomfalva II
20
7
4
9
29 – 36
-7
25
10
Szentpéter
20
7
3
10
37 – 49
-12
24
11
Siménfalva
20
7
1
12
26 – 32
-6
22
12
Oroszhegy
20
6
3
11
46 – 57
-11
21
13
Gagyi Expressz
19
6
2
11
32 – 41
-9
20
14
Rugonfalva
20
4
3
13
22 – 64
-42
15
15
Homoródszentmárton II
20
4
1
15
18 – 68
-50
13
16
Máréfalva
20
3
2
15
21 – 65
-44
11
kiegyenlíteni. Lefújáskor az eredményjelző 2 – 2 állást mutatott. – A negyedik napon a papírformának megfelelő eredmény született. Homoródszentmárton csapatát hazai környezetben sikerült könnyedén, 3 – 1-re legyőznünk. – Az ötödik játéknap nem hozta meg a várt eredményt Malomfalva csapatával szemben. Habár csapatunk két korai góllal és egy helyzetekben gazdag
szép játékkal végig vezette a mérkőzést, a házigazdának sikerült a lefújás előtti percekben kiegyenlítenie. Eredmény 2 – 2. A tavaszi kezdés eredményei alapján elmondhatjuk, hogy csapatunknak még mindig van tanulnivalója. Nem elég a lendületes kezdés, a kezdeti lelkesedést, lendületet, a megszerzett eredményt meg kell tartani a véghajrában is. Régről dédelgetett álmunk hogy,
hazai pályán tudjuk fogadni ellenfeleinket, sajnos a tavaszi idény alkalmával sem valósult meg, mivel az ősszel elvetett fűmag nem kelt megfelelően, így utánpótlást igényel. Ezen munkálatokat a tavasz folyamán a Közbirtokosság támogatásával szeretnők elvégezni, hogy az új kiírásban, ősszel, a hazai mérkőzéseinket itthoni pályán tudjuk megrendezni. Szeretném felhívni a sportbarátok figyelmét, hogy amennyiben jövedelmi adójuk 2%-át szeretnék felajánlani a kápolnásfalvi sportegyesületnek, megtehetik az alábbi számlaszámra: RO78RNCB0156107799390001, Cod fiscal: 24739974, „ASOCIAŢIA SPORTIVĂ CĂPÎLNIŢA 2008”, vagy érdeklődhetnek a sportegyesület elnökénél, Lőrincz Szabolcsnál az alábbi telefonszámon: 0721-285470. Megragadva az alkalmat, Húsvét szent ünnepe alkalmából sok boldogságot és békés, áldott ünneplést kíván a község minden lakosának Kápolnásfalu Sportegyesülete. Both Lajos és Lőrincz Szabolcs „Kápolnás 2008” Sportegyesület
2 4 —HÚSVÉT
K Á P O L N Á S I
Húsvét Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág, Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ! Megöntözlek téged az ég harmatával, Teljék a tarisznya szép piros tojással! E háznak van rózsabokra megöntözném, hogy virulna. A kis kertész fáradsága, egy pár tojás a váltsága. Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam, Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam. Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja, Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa. Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, Zsebemben is elférnek a piros tojások. Jó reggelt, jó reggelt, Kedves liliomszál, Megöntözlek rózsavízzel, Hogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam, Piros tojást láttam, Bárány húzta rengő kocsin, Mindjárt ideszálltam.
Nesze hát rózsavíz, Gyöngyöm, gyöngyvirágom. Hol a tojás, piros tojás? Tarisznyámba várom!
F O R R Á S
