TARTALOM ÖNKORMÁNYZAT KÖZBIRTOKOSSÁG EGYHÁZ, CIVIL SZERVEZETEK KULTÚRA ÓVODA, ISKOLA MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS EGÉSZSÉGÜGY, ÉLETMÓD SPORT TESTVÉRTELEPÜLÉSEK HÚSVÉT
2 7 11 13 15 19 20 21 22 24
2 —ÖNKORMÁNYZAT
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
Tisztelt Falusfelek dvözlök minden kápolnásfalvi lakost a 2010-es évben. Megragadva ezt az alkalmat, szeretnék egy-két gondolatot megosztani Önökkel, amelyek által, úgy gondolom, hogy könnyebbé tehetjük a közös gondok, problémák kezelését, megoldását. Elsőként szeretném megemlíteni a sáncok, átereszek takarítását, rendbenartását, mivel sajnos olyanok is akadnak szép számmal, akik nem veszik a fáradtságot, és ahelyett, hogy lapátot, csákányt fognának, megfelelően gondoznák a tulajdonuk előtti sáncokat, átereszeket, inkább a Polgármesteri Hivatalnál reklamálnak, hogy a lakóházukat lefröcskölik az autók. Tisztelt polgárok, állampolgári kötelessége minden lakosnak, hogy a saját tulajdona előtti sáncokat rendben tartsa, oly módon, hogy az ne nehezítse a közúti forgalmat, és ne okozzon károkat a saját vagy a társai számára. Nem utolsósorban megkérek mindenkit, hogy próbáljunk változtatni mentalitásunkon, mert amíg ez a felfogásunk, nem várhatunk haladást a község életében sem. Ennek ellenére a Polgármesteri Hivatal megpróbál odafigyelni az aktuális problémákra, kiemelten kezelve az idősek panaszait; kérjük, jelezzék ezeket, és lehetőségeinkhez mérten minden segítséget megadunk, mind gépi, mind emberi viszonylatban, ha a közcélt szolgálja a kezdeményezésük. A második problémát tavasszal a kaszáló tisztításokkal jelentkező tarlótüzek jelentik. Éppen ezért, megkérek mindenkit, hogy nagy odafigyeléssel, felelősségteljesen járjunk el a tisztítási munkálatok alkalmával, ne gyújtsunk tarlótüzeket, ne hagyjuk felügyelet nélkül azokat, hogy ne pusztítsuk természeti értékeinket, ne okozzunk károkat egymás tulajdonában. Ugyanakkor szeretném megkérni Önöket, hogy tartsuk tiszteletben egymás tulajdonát, a tavaszi munkálatok megkezdésével használjuk a mezei takarodó utakat, ügyeljünk, hogy egymás mezőgazdasági területeiben ne tegyünk kárt. A harmadik gondot a roma kisebbség által a nyári szezonban elkövetett garázdaságok, termény-eltulajdonítások jelentik. Megkérjük a lakosokat, hogy közös odafigyeléssel próbáljuk meggátolni e cselekmények előfordulását, mivel a tavalyi év gyakorlata is azt bizonyítja, hogy a határpásztori tevékenység bevezetése által sikerült hatékonyan fellépnünk a hasonló cselekmények elkerülése érdekében. A negyedik dolog, amelyre szeretnénk, a figyelmet felhívni, az a közcélért való munkálkodás. Sajnos azt kell tapasztalnunk, hogy napjainkban, a községben nagyon kihalt az őseink által oly sokáig jól működtetett és oly hatékony önszervezési forma. Mivel a gazdasági válság érezteti hatását a közigazgatásban is, megkérünk mindenkit, hogy a közös teherviselés gondolatát elfogadva, mindenki próbáljon tenni a község, a közcél érdekében. E gondolatokat megszívlelve, maradok tisztelettel, és kívánok minden kápolnásfalvi lakosnak kellemes húsvéti ünnepeket.
Ü
Péter József, alpolgármester
Kiadja: Kápolnásfalu Község Önkormányzata Felelős kiadó: Benedek László polgármester Szerkesztőség címe: Kápolnásfalu, Fő utca 352 szám, Tel.: 0266-247.524 Nyomdai előkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. Megjelenik negyedévenként
ROVATSZERKESZTŐK: Önkormányzat: Benedek László, Both Lajos | Közbirtokosság: Tamás Pál Egyház, civil szervezetek: Ferencz Sándor | Kultúra: Ferencz Anna, Both Judith Óvoda, Iskola: Bálint Irma, Gáll Mária | Mezőgazdaság, Állattenyésztés: Dr. Kósa Csaba Attila Testvértelepülések: Both Lajos | Egészségügy, életmód: dr. Deák András, dr. Kósa Csaba Attila | Sport: Both Lajos
K Á P O L N Á S I
Ö N K O R M Á N Y Z AT — 3
F O R R Á S
Mezőgazdasági tájékoztató Amint már megszoktuk, márciusban kezdődik a kérések letétele a területalapú támogatásra. Az idén is március 1 és május 17 – e között történik, itt említeném meg, hogy nem kell az utolsó hétre hagyni a kérések letételét, mert a sok dossziét nehéz lesz ellenőrizni, és nem lesz már idő a hibák kijavítására. 2010. május 17. után benyújtott támogatási kérelmek 1%-os büntetőkamat alkalmazását vonják maguk után minden munkanap késedelem esetén. A 2010. június 11-e után benyújtott kérések már nem fogadhatóak el. Megjegyzendő, hogy Kápolnásfalu a Székelyudvarhelyi Kifizetési Ügynökséghez tartozik. Az első évekhez képest a változás az, hogy a területek térképen való beazonosítása elektronikusan történik. Az idén is sor kerül a 141 számú mezőgazdasági pályázati lehetőségre (évi 1500 euró támogatás, 5 éven keresztül) az első kiírásra 2010. április 15 – május 14. időszakban kerül sor. Azok a gazdák, akik pályázni akarnak, vegyék fel a kapcsolatot a pályázat írókkal, hogy idejében elkészüljenek, és a fent említett időszakban le is tudják adni a pályázatokat. Azok a gazdák, személyek, akik 1989-ben mezőgazdasági területtel rendelkeztek, és 2010ben is rendelkeznek „Tulajdonjogi levelet (Titlu de proprietate)” igényelhetnek, ha kérést nyújtanak be a Polgármesteri Hivatalnál, a mezőgazdasági területeiket hivatalosan felmérettetik, és a szükséges igazolásokat mellékelik. Sokféle esettel találkoztunk már, hiszen minden család esete más és más, ezért érdemes előzőleg tájékozódni a Kápolnásfalvi Polgármesteri Hivatalnál.
A
Orbán László, mezőgazdasági referens
Szociális tájékoztató
Beszámoló az Őrangyal farsangi báljáról A kápolnásfalvi kultúrotthonban 2010. február 5-én 159 résztvevővel zajlott az évi első Őrangyal rendezvény, amely egyben a térségi Őrangyal program hároméves születésnapi eseménye is volt. A kápolnásfalvi Polgármesteri Hivatal alkalmazottjai az önkéntesek segítségével fűtött helyiséggel és igazi farsangi fánkkal fogadták a maskurába öltözött nagyszámú farsangolót. A helyi iskola VII. osztályos tanulói egy rövid táncos műsorral kedveskedtek, amit – a vendégek előadásában – verses műsor követett. Az élőzenés mulatságnak csak a késő esti óra vetett véget – Illés égetéssel. A következő Őrangyal program Kápolnásfaluban 2010. október 1-én lesz – szüreti bál.
FELHÍVÁS Felhívjuk a gyermekes családok figyelmét, hogy családi pótlékban részesülnek mindazok, akiknek az egy főre eső jövedelme 470 lej alatt van. A családi pótlékot háromhavonta, március, június, szeptember és decemberben, kell felújítani. Benedek Annamária, szociális referens
4 —ÖNKORMÁNYZAT
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
Közlemény ápolnásfalu Polgármesteri Hivatala értesíti a lakosságot, hogy a 2010-es évben is a háztartási hulladékszállítás díját a Polgármesteri Hivatal székhelyén köteles minden lakos befizetni helyi adónemként.
K
A szolgáltatás ára, az összegyűjtési, valamint a szállítási díj: 3,50 lej/ személy/ hónap. Ezen intézkedést az alábbiak indokolják: Azáltal, hogy Románia vállalta az Európai Uniós környezetvédelmi normák előírásainak a betartását, minden közigazgatási egység köteles, hogy érvényes köztisztasági szerződéssel rendelkezzen, egy, a román szakhatóság (ANRSC) által engedélyezett köztisztasági céggel, mely szolgáltatást a közbeszerzési törvények előírásainak megfelelően, csakis közbeszerzés útján adhatja ki. Kápolnásfalu Önkormányzata a 2009-es évben ezen előírásoknak megfelelően, a szolgáltatást kiadandó, két alkalommal hirdetett meg közbe-
szerzési eljárást, mivel első alkalommal az egyetlen jelentkező cég pénzügyi ajánlata nem felelt meg a tenderfüzetben megfogalmazott elvárásoknak, teljesen figyelmen kívül hagyva a Polgármesteri Hivatal által megszabott maximális hulladékszállítási díjakat. A második közbeszerzési eljárást a Polgármesteri Hivatal sikeresen lebonyolította, mely alaklommal két gazdasági egység jelentkezett a meghirdetett kiírásra. Az egyik cég pénzügyi ajánlata ez alkalommal sem felelt meg a tenderfüzet követelményeinek, ezáltal a másik jelentkező lett kiválasztva mint potenciális partner a szolgáltatás működtetéséhez. Az eredményhirdetés után, a vesztes cég óvást nyújtott be az eredményhirdetés törvényességét kifogásolva az Országos Óvásokat Felülbíráló Bizottsághoz (CNSC), amely Bizottság a panaszt elutasította hatáskörhiányra hivatkozva. Ezután a panaszos cég jogorvoslati kereslettel fordult a Hargita Megyei Törvényszék közigazgatósági hatósá-
gához, követelve az eredményhirdetés semmissé nyilvánítását, az eljárás során felmerülő szabálytalanságokra hivatkozva. Itt jegyeznénk meg, hogy a panaszos cég pénzügyi ajánlata előnytelen a szolgáltatás haszonélvezői, a község lakosai számára, mivel az egy főre eső havi díj, a kiürített edény nagyságának függvényében, négytagú család esetében, 8,15 lej/személy, illetve 11,42 lej/személy közötti szinten alakul; míg a nyertes cég ajánlata 3,45 lej/személy havi díjat tartalmaz. Mindaddig, amíg a törvényszéki eljárás folyamatban van, a Polgármesteri Hivatal nem tud a nyertes gazdasági egységgel szerződést kötni, mivel a peres eljárás folyamata, az érvényes jogszabályok értelmében, megakadályozza ebben. Éppen ezért, megértésüket kérjük és megkérünk minden adófizető polgárt, hogy szíveskedjenek a helyi adókkal egyidejűleg befizetni a szemétszállítási díjat is. Kápolnásfalu Polgármesteri Hivatala
Tervek, célkitűzések a 2010-es esztendőre ár az idei esztendőben Kápolnásfalu község kevesebb pénzből gazdálkodhat, mint 2009-ben, a polgármesteri hivatal összeállította a legfontosabb tennivalók listáját, melyeket, lehetőségeink szerint, igyekszünk megvalósítani: – színpad Homoród lokában, a közbirtokossággal közösen – futballpálya befejezése, a közbirtokossággal közösen – szétszedhető színpad a falunapokra – II. falunapok megszervezése – műgyep az iskola udvarára – betonhíd Felszegbe a fahíd helyére – emlekmű a kultúrotthon kertjébe az elszármazottak emlékére
B
– tömlők vásárlása a tűzcsapok mellé – a kultúrház udvarára mozgássérültek számára mellékhelyiség – a községi erdő telekkönyveztetése – a közigazgatási határ körbemérésének befejezése és kifizetése – a beltelekhatár és az általános redezési terv befejezése és kifizetése – terv elkészíttetése új tanácsépületre – a község területén információs irányítótáblák és utcanévtáblák felszerelése – községi utak javítása. Benedek László, polgármester
K Á P O L N Á S I
Ö N K O R M Á N Y Z AT — 5
F O R R Á S
Földtulajdonosok figyelmébe Községünk területén a mezőgazdasági területek, bennvalók telekkönyvezése megrekedt valahol a múlt század derekán. Kevesen indítottak hagyatéki tárgyalásokat, s azok igen vázlatosan, telekkönyvi beazonosítás nélkül és utólagos telekkönyvi bejegyzés nélkül történtek. A földek adása, vétele, cseréje csak úgynevezett zsebszerződések alapján, vagy elég gyakran csak a vásáros felek szóbeli egyezsége alapján történt. Sok esetben ezeket az ügyleteket még a Mezőgazdasági Földkönyvben sem jegyeztették be. területek nyilvántartása sok esetben nem fedi a valóságot. Nagyon kevés gazda mondhatja el, hogy a tulajdonában levő földterületek mind bejegyezve, telekkönyvezve vannak. A földtulajdont igazoló akták a telekkönyv és a tulajdonlevél. A Polgármesteri Hivatalnál a Mezőgazdasági Földkönyvben csak a területek használati joga kerül bejegyzésre azzal, hogy beíratjuk a földeket, nem a tulajdonjog. Lassan pedig eljön az idő, hogy a földalapú támogatást, más pályázati lehetőséget is csak az okirattal igazolt földekre igényelhetünk. Nem beszélve arról, hogy az adásvételi szerződések és csereügyletek alkalmával egy-egy földterület értéke is igen megnő, ha az felmérve, telekkönyvezve van. Egy-egy hagyaték, adás-vételi szerződés, vagy elbirtoklási törvényszéki eljárás alkalmával ma már közel 1500-2000 lejt is ki kell fizetni addig amíg telekkönyvi tulajdonossá válhatunk. A 18/1991-es újraközölt Földtörvény 27-es szakasza 2¹ -es bekezdése alapján tulajdonlevelet szerezhetnek azok a földtulajdonosok, akik 1989 és 2010 között birtokoltak mezőgazdasági területet és vállalják, hogy engedéllyel rendelkező földmérővel felméretik földjeiket. A Polgármesteri Hivatal megállapodást kötött a földfelmérések lebonyolítására, és parcellánként 100 lejes átalányárért, dűlőnként felméreti a földeket. Csak azoknak a gazdáknak mérik fel a földjeiket, akik
A
kérést tettek le a Polgármesteri Hivatalhoz, megjelennek a felmérés napján a helyszínen, és kifizetik a mérés díját. Célszerű lenne minden földparcella felméretése és tulajdonlevélre való felvezetése, de nem kötelező. A földtulajdonos kell eldöntse, hogy melyik földeket szeretné hivatalosítani. Felmérik az üres lakhelyeket, kerteket, csűrkerteket, valamint a külsőségben levő szántókat, kaszálókat. Egy gazdának csak egy tulajdonlevelet állítanak ki. Ha örökösök kérik a tulajdonlevelet, akkor az örökhagyó nevére állítják ki azt, felvezetve rá az örökösöket is.
Mi is a TULAJDONLEVÉL A tulajdonlevél egy olyan hivatalos akta, amivel igazolható a mezőgazdasági terület tulajdonjoga. Ez az okirat felhasználható adás-vételi szerződéshez, ajándékozási szerződéshez, építkezési engedélyhez, földalapú támogatáshoz, hagyatéki tárgyaláson vagy bármilyen hivatalos alkalomkor, amikor egy földterület tulajdonjogát kell igazolni. A tulajdonlevél közvetlenül betelekkönyvezhető.
Kik kérhetik a tulajdonlevél kiállítását – Azok a gazdák, akiknek 1989 és 2010 közötti időszakban, a Földkönyvben nyilván van tartva a kért földterület.
– Azok az örökösök, akik örökhagyójának (szülők, nagyszülők) 1989ben a Földkönyvben be volt vezetve a kért földterület, és az örökhagyó halála után megtörtént az átírás az örökösök nevére. Ebben az esetben jó, ha az örökösök együtt jelentkeznek. – Azok a házastársak, akik 1989 után maradtak özvegyek, és a Földkönyv szerint 1989 és 2010 között használták a földeket. A tulajdonlevél kiállításához a Polgármesteri Hivatalnál beszerezhetőek: 1. Típuskérés 2. Igazolás a földek használatáról 1989 és 2010 között 3. Sajátkezű nyilatkozat szövege 5. Társörökösi nyilatkozat szövege 4. Szemlyazonossági igazolvány, születési bizonyítvány, házassági levél, halotti bizonyítvány és más akták fénymásolata
FONTOS A kéréseket minél hamarabb iktattatsák a Polgármesteri Hivatalnál. A mérések az időjárás függvényében dűlőnkét megkezdődnek, de az előre feliratkozott gazdáknál végzik csak el, ezért a mérési díjért nem térnek vissza egy-egy dűlőben később. A Polgármesteri Hivatal összeállítja a visszaigénylő iratcsomóját, és átadja a Hargita Megyei Földtulajdont Megállapító Bizottságnak elbírálásra, majd átveszi és kiosztja a tulajdonleveleket. Ha csak egy évi földalapú támogatást fordítanak a tulajdonlevél megszerzésére, akkor is tettek egy lépést a tulajdonuk helyzetének tisztázására. Ezt a kedvező lehetőséget nem lehet, nem szabad kihagyni. József Rozália Terézia, községi jegyző
6 —ÖNKORMÁNYZAT
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
Benedek László polgármester március 15-i beszéde Tisztelt ünneplő és emlékező Közösség! nnepelni és emlékezni jöttünk össze ismét, ahogy teszi ezt az ember, amióta közösségként létezik e földön. Az ünnep a pihenés és számvetés, a tervezés és erőgyűjtés, a megtisztulás és útkeresés ideje. Nemzeti ünnepünk alkalmából nemcsak kívül, de legbelül, a lélek is ünneplőbe öltözik, szerte a nagyvilágban egymáshoz igazodik a magyar szívdobbanás, összejövünk, ki teheti, együtt lenni, szembenézni a múlttal, álmodni a jövőt, de főleg feltenni önmagunknak és egymásnak a kérdést: „Ment-e ÜGYÜNK, a magyarság ügye, általunk elébb?” Mit tettünk együtt és külön-külön, azért hogy a ránk bízott örökséget, magyarságunkat megőrizzük, új tartalommal és értékekkel gazdagítsuk-gyarapítsuk, hogy aztán továbbadhassuk az utánunk jövőknek? Ehhez a számvetéshez keressük a fogódzókat, idézzük fel a nagy elődök példáját, hogy cselekedeteinket az övékéhez mérve erőt és hitet merítsünk a folytatáshoz. Idézzük fel tehát azt, ami Kossuth apánkat, gróf Széchenyi Istvánt, a legnagyobb magyart, a rettenthetetlen Bem apót és pártfogoltját, a lánglelkű Petőfi Sándort, képessé tette a rendkívüli helyzetben rendkívüli feladatok vállalására. Ez az érzés és képesség, tisztelt emlékező egybegyűltek, nem más, mint a szabadság akarása, a nemzet szabadsága és a nemzetet alkotó polgárok szabadsága. Azt mondják, a szabadságnak nincs nemzetisége: mégis, legalább a világ 52 országában, ahol magyarok élnek, március 15. a magyar szabadság ünnepe. A magyar szabadságé, amelyért Petőfi Sándor legdrágább kincsével, életével fizetett. Pedig annyi írnivalója maradt elkezdetlen és befejezetlen. A magyar szabadság ünnepe ez a mai, amelyért Kossuth Lajos szülőföldje elhagyására kényszerült, és soha azután nem láthatta azt. Több mint másfél évszázad telt el azóta. Túlélt a nemzet két vesztes világháborút, több véres diktatúrát, a legutóbbinak a jelenlevők is kortársai lehettek. Kitántorgott a hazából több millió magyar, több millió pedig úgy lett hazátlan kisebbségi, hogy szülőföldjét soha el nem hagyta, csak a határ lépett át rajta. Túléltük, itt vagyunk, megvagyunk, ha megfogyva is, de elegen még, hogy hazát teremthessünk a szülőföldünkön. A magyar szabadság eszménye bennünk van kitéphetet-
Ü
lenül, szívünkben, lelkünkben, nemzeti önazonosságunk szerves része lett. Ma, itt a SZÉKELYFÖLDÖN, de szerte Erdélyben, Máramarostól a Bánságig, töretlenül él a magyar szabadság eszménye, és azt úgy hívják: AUTONÓMIA. A szabadság ma számunkra a belső önrendelkezésen alapuló önkormányzást jelenti, akkor is, ha egyesek azt akarják velünk elhitetni, hogy a szabadságunk csak abból áll, hogy egy-egy ünnepen eljárunk egy népi táncot. A szabadság, kedves Kápolnásfalviak, azt jelenti számunkra, hogy saját ügyeinkben – amelyek csak ránk tartoznak, mi magunk dönthessünk. És ezt törvény szavatolja, nem csupán egyes bukaresti urak vagy elvtársak kénye-kedve, jóindulata vagy érdeke. A mi szabadságunk neve ma tehát AUTONÓMIA. Szervezzük hát újra, erősítsük meg az egykori egységet az autonómia akarásában. Úgy, ahogyan 48-as eleink akarták a magyar szabadságot. „Szabadság! itten hordozák véres zászlóidat...” mondja a Szózat, nemzeti imáink egyik legszebbike. Kedves emlékező közösség. Ma, a XXI-dik század elején itt SZÉKELYFÖLDÖN a mi szabadságunk zászlaja nem véres, mint volt egykor 48-ban. A mi szabadságunk zászlaján az áll, hogy jog, törvény, kitartás, akarat, szolidaritás, együttműködés, egymás tisztelete. Ehhez adj nekünk erőt és hitet, bölcsességet és kitartást, minden magyarok ünnepe. Hogy akarjuk. Hogy együtt akarjuk. Hogy bízzunk benne, hogy lehet. Hogy csak együtt lehet kivívni.Kötelez minket a múlt, az elődök példája és szelleme. De még inkább kötelez a jelen, amelyet gyermekeinktől kaptunk kölcsön, hogy nekik magyar jövőt építhessünk. Köszönöm, hogy meghallgattak.
K Á P O L N Á S I
K Ö Z B I R T O K O S S Á G — 7
F O R R Á S
Közbirtokossági tájékoztató T isztelt közbirtokossági tulajdonosok! Ezúton ismertetni szeretném, a 2010. február 3-án tartott tanácsülé-
sen ismertetett és elfogadott bevételeket és kiadásokat, az elvégzett munkálatok költségeit, a 2010-es évi költ-
ségvetési tervezetet és fontosabb határozatainkat.
1. 2009 ÉVI BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK ISMERTETÉSE 2009-re TERVEZETT BEVÉTELEK – fahasználat (1500 m3) – sípályabér – erdei gyümölcs – legeltetési illeték – területpótlás – csettina – kamat – erdővizsgák során felbecsült károk megtérítése: – Szőcs Zsigmond – Tófalvi Albert – József Pál
MEGVALOSÍTOTT BEVÉTELEK 2009-BEN* 79.500,00 3.500,00 1.000,00 4.500,00 23.500,00
46.956,05 3.476,00 0,00 1.465,95 23.500,00 1.797,00 15.345,00
Összesen: – begyült csemeteültetési napszám – TVA visszaigénylés
3.613,30
ÖSSZESEN:
112.000,00
– június: – szeptember: Összesen:
* gyakorlati tájékoztató a pénzügyi tevékenységről, amit az év végi mérleg véglegesít – 2009. ápr.-dec. – a fahasználat után a ÁFA-t be kellet fizetnünk – 2009. év folyamán kétszer volt pénzügyi ellenőrzésünk – 8.614,00 lej ültetési alapunk van
5.940,18 499,21 500,00 6.939,39 7.922,00 22.884,00 30.806,00 133.898,69
8 —KÖZBIRTOKOSSÁG
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
Közbirtokossági tájékoztató 2009-re TERVEZETT-KIADÁSOK – erdészeti adm. (1336.34 ha)
MEGVALÓSÍTOTT KIADÁSOK 2009-BEN* 71.561,00
57.324,05
– bérek(bruttó)
27.960,00
31.274,00
– adó/járulékok
7.344,00
8.051,00
Közbirtokosság adminisztrálása:
Működtetési költségek: – üzemanyag
– telefon – banki kezelési költs.
1.200,00
– takarítás(BG)
529,76
– csemete ült.
340,00
– vágtér tak.(KA)
500,52
– borsikavág.
840,52
– egyház (faelszáll)
369,04
– felszab.vág.(GK)
1.418,84
– úthenger
3.715,83
– futballp/trakt.
737,29
– Közb.részére
1.305,57
Összesen:
9.757,37
1.800,00
1.169,91
200,00
445,74
– irodaköltség
2.000,00
– szekrény
1.277,31
– gép/papírok
1.127,00
– protokoll
1.500,00
988,19
5.000,00
2.000,00
42.990,00
7.117,67
Más költségek: – ügyvédfogadás – területmérés 796 ha.- 2009/2010 (mérések, bornaköltségek, munkanapok) – területadók (erdő-legelő)
16.626,00
– 2008 II. félév
10.117,00
– 2009 évre
15.222,00 (1663,00 adókedvezmény )
Összesen: – ültetési alap 2009
13.000,00
– munkálatok
25.339,00 13.020,10 29.102,00
– delegáció
135,00
– büntetés/pénzügy kamat
604,00
– szponzorizálás falunapok
1.500,00
– csemetevásárlás
9.516,43
ÖSSZESEN:
191.181,00
199.748,77
VESZTESÉGSZÁMLA:
- 79.181,00
- 65.850,08
* ÁFA nélkül – A 2009 évi veszteségszámla a területalapú támogatásból van fedezve
K Á P O L N Á S I
K Ö Z B I R T O K O S S Á G — 9
F O R R Á S
Közbirtokossági tájékoztató 2. 2010-es ÉVI KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZET: BEVÉTELEK
lej
KIADÁSOK
– fahasználat (1500 m3)
60.000,00
– erdészeti adm. (1336.34 ha.)
– sípályabér
4.100,00
– közbirtokosság adm.:
– erdei gyümölcs/ csettina
1.000,00
– bérek
– legeltetési illetek
2.000,00
– adó/járulékok
lej 71.561,00
30.600,00 8.796,00
– működtetési költségek: – üzemanyag
1.300,00
– üzemanyag munkálatokra
8.000,00
– telefon/internet
1.900,00
– banki kezelési költség
400,00
– irodaköltség
2.000,00
– protokoll
2.000,00
– más költségek: – ügyvédfogadás – területmérés 796 ha.– 2009/2010
7.000,00 42.990,00
(mérések,munkanapok, bornaköltségek) – területadók(erdő-legelő) 2009
19.516,00
– ültetési alap 2010
14.000,00
– Homoródloka (színpad, erdészház)
15.000,00
– utak építése
– támogatás:
520.844,74
ÖSSZESEN:
587.944,74
300.000,00
– erdővédelmi költség (vegyszerek, eszközök)
5.000,00
– szponzorizálás (rendezvények támogatása)
6.000,00
– munkálatok (legelő, erdő)
15.000,00 551.063,00 36.881,74
*az összegek tartalmazzák az ÁFA-t is
1 0 —KÖZBIRTOKOSSÁG
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
Közbirtokossági tájékoztató 3. 2009-BEN A LEGELŐN ÉS AZ ERDŐN ELVÉGZETT MUNKÁLATOK KÖLTSÉGEINEK ISMERTETÉSE: MUNKÁLAT CSEMETEÜLTETÉS*1 üzemanyag-csemete/személyszállítás csemetevásárlás
Összesen: VÁGTÉR FELTAKARITÁSA *2 üzemanyag Összesen: LEGELŐN-BOSIKA VÁGÁS üzemanyag Összesen: FELSZABADÍTÓ VÁGÁS üzemanyag Összesen: VÁGTÉRTAKARÍTÁS *3 üzemanyag ÖSSZESEN: ÖSSZESEN:
NAP
NAPSZÁM KIFIZETÉSE/ BRUTTO
62.78 nap
3.363,00 lej 340,00 lej 9.516,43 lej 13.219,43lej 2.733,00 lej 500,52 lej 3.233,52 lej 7.403,00 lej 840,52 lej 8.243,52 lej 4.460,00 lej 1.418,84 lej 5.878,84 lej 7.446,00 529,76 lej 7.975,00 lej 38.550,31 lej
45 nap
149 nap
77 nap
72 nap
*1 – begyűlt csemeteültetési/közmunka pénzünk 3613,30 lej *2 –Az első vágtér feltakarítása 3,00 lej/köbméter került, így 823,00 lej gyűlt be összesen, 2410,52 lej hiánnyal. *3 – A második vágtér feltakarítása 6,00 lej/köbméter, így 1624,00 lej gyűlt be összesen, 6351,00 lej hiánnyal. ÉV 2007 2008 ÖSSZESEN: SALAK/ ANYAGOK/ GÉPEK BÉRLÉSE Összesen:
2007 – 241,36 LEJ hektáronkénti támogatás 2008 – 611,99 LEJ hektáronkénti támogatás A területalapú támogatásból származó pénzek elköltése szabályozott, nagyrészt olyan befektetésekre kell fordítani, amelyek a közösség célját szolgálják.
Erdőlés A tavaly a 2007 és 2008-as évekre 306,52 köbméter és a 2009-es évre 560,48 köbméter fát osztottunk ki a tulajdonosoknak, így kevés tulajdonos
MEGKAPOTT TÁMOGATÁS 162.777,78 601.069,00 763.846,78 763.846,78
vette ki a farészét, és ezúton felkérjük a tulajdonosokat, hogy évente vegyék ki a farészüket. A 2010-ben kitermelhető famennyiségünk 1 hektár után 1 köbméter, 600-700 köbméter fővágásunk lesz, a többi gyérítésből fog származni.
Fontosabb határozataink 1. HATÁROZAT/ 03.02.2010. – Útépítés 2010-re: Mihályfenyeje kapujától (Pajta útja) – összekötni a töltött úttal a Szájványig. A munkálatok ideje alatt kérjük a helytulajdonosok megértését. 2. HATÁROZAT/ 03.02.2010. – napszám meghatározása: 50,00 lej (nettó)
ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT 2008- 45.184,06 2009-78.121,28 123.305,34 331.967,90 455.273,24 308.573,51
3. HATÁROZA/ 03.02.2010. – 2010ben a fa az út mellé ki lesz termelve, aminek a kitermelési költségeit a Közbirtokosság fedezi. Tulajdonosonként a 4 hektár feletti farészt felárban kell kifizetni. 4. HATÁROZAT/ 03.02.2010. – 1 hektár erdős terület után félnap közmunka a kötelezettség van a tulajdonos részéről, értéke:25,00 lej. 5. HATÁROZAT/ 03.02.2010. – 2010-ben 22.500 darab csemete ültetésére kerül sor, 6 hektáron, teljes ültetéssel és hézagpótlással. Tamás Pál, közbirtokossági elnök
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
E G Y H Á Z ,
C I V I L
S Z E R V E Z E T E K — 1 1
Húsvéti hitünk öröme (Jn 20, 1-9) risztusban szeretett kedves jó testvérek. Az evangélium két tanítványról számol be, akik futva igyekeznek a sírhoz, miután tudomást szereztek arról, hogy azt üresnek találták az asszonyok, akik vasárnap hajnalban meg akarták látogatni a helyet, ahová Jézust temették. Először a fiatalabb tanítvány érkezett a sírhoz, akit Jézus szeretett, ez János volt. Ő sokat tudott az igazi szeretet titkáról. Ehhez hozzátartozott Isten emberszeretete. Erről tudta, hogy ez nemcsak passzív jóakaratot jelent hozzánk emberekhez, hanem folytonos fáradozást is értünk az üdvösség útján. Az emberek egymás iránti szeretetét is az jellemzi legjobban, ha egymásért áldozatot is tudnak hozni, ha segítik egymást. Éppen ez a tanítvány érkezett először a sírhoz. Az üres sír látványa rögtön a hithez vezette őt. Aki igazán szeret, az többet lát, és mélyebben lát, azt látja, ami fontos, és ami méltó a szeretetre. Az igazi valóság az több, mint amit meg tudunk tapintani, amit meg tudunk mérni, és amit hallunk. János számára, aki oly sokat tudott a szeretetről, elegendő az üres sír látványa ahhoz, hogy eljusson a hithez. Azonnal eljut ahhoz a felismeréshez, amelyről a Szentírás minden lapja beszél. Isten úgy szerette az életet, hogy azt túláradó mértékben teremtette meg. Isten úgy szerette népét, hogy annak rosszasága ellenére hűséges maradt hozzá. Isten a szeretet és az élet Istene. Ő nem azért teremtette az embert és a világot, hogy azután kiszolgáltassa újra a halálnak. Ő nemcsak a választott néphez tartja meg tűzön-vízen keresztül hűségét, hogy azután a nép kiemelkedő tagját, Jézus Krisztust elárulja, magára hagyja. János látott és hitt: ha Isten valóban Isten, akkor itt meg kellett mutatkoznia, hogy ő élet és halál Ura. A tanítvány számára, aki megértett valamit a szeretetből, az üres sír nem bizonyítéka ugyan annak, hogy Jézus feltámadt, de támogatást nyújt ehhez a hithez. Igen, az élet megtartotta jogait a halállal szemben. Isten szeretete győzelmeskedik a hatalom és a gonoszság fölött. Jézus személyével kapcsolatban ez már igaznak bizonyult feltámadásával, számunkra pedig előkép. Ezt a feltámadást mi is remélhetjük. A két tanítványról szóló elbeszélésnek, amely feltámadási hitünkhöz kapcsolódik, van egy sajátos egyedi vonása, amely megéri, hogy kiemeljük. A középkorban ez a beszámoló egy különleges húsvéti játék alapjaként szolgált. Ebben két ember futott a templomon keresztül Péter és János szerepében. Aki Jánost képviselte, az nyerte meg a versenyt. Ez a résztvevőkben mosolyt, vidámságot, sőt nevetést váltott ki, amely összhangban volt a húsvét hangulatával. A János evangéliumban azt olvassuk, hogy a tanítványokat öröm töltötte el, amikor látták az Urat. (Jn
K
20,20) Aki hisz Jézus húsvéti győzelmében, a világ gonoszságát és a halált is kinevetheti. Annak is mély értelmű oka van, hogy János evangéliuma megjegyzi, ugyan János ért előbb a sírhoz, ő gyorsabban futott, azonban azután megvárja Péter megérkezését, és őt engedi be először a sírbarlangba. Ez nem mellékes megállapítás, hanem teljesen szándékos. Péter az apostoli kollégium feje, utódai az egyház és a hit egységét fogják szolgálni. Ennek a krisztusi közösségnek fontos feladata lesz. Az egyesek nem elszigetelten fognak eljutni a hithez, hanem a hitközösség egészében. Ennek a későbbiekben is az a feladata, hogy segítse az egyént hitének megvallásában. Mindenki rá van utalva az Egyházra, amit itt most Péter képvisel. János tehát nem olyan hitet akar, amelyet egyénileg szerez meg és egyéni elképzelése szerint, hanem keresi a kapcsolatot a többiekkel, az egészhez akar kapcsolódni. Hinni és látni, ez nem egyéni elszigetelt feladata mindenkinek, hanem összefüggésben van a közösség hívő tapasztalatával. Kétségtelen, mindenkinek egyéni feladata a hit és a látás, felnőtt korban ennek képviseletét nem lehet rábízni másra. Folytatás a 12. oldalon
1 2 —EGYHÁZ,
C I V I L
S Z E R V E Z E T E K
K Á P O L N Á S I
Folytatás a 11. oldalról
Mindenkinek az a feladata, hogy megtalálja hitének személyes formáját. Azonban senki nem kezdi a null ponton ennek a feladatnak a megoldását. Mindenki bizonyos értelemben a hit "áramlatában" áll, és a hit különböző kifejezési formái veszik körül. Ez az áramlat, ezek a kifejezési formák mindenki számára előfeltételt, megalapozást jelentenek. Mindenki a nagyobb egészből, az Egyházból él, és mindenkinek személyes hitét a nagy egésszel kell összhangba hoznia, ha szükséges, akkor annak megfelelően kell kiigazítania. Olyan merész eseményt, mint Jézus feltámadásának hitét, nem lehet egyéni belátás szerint vallani. Ehhez mindenképpen közvetítőre van szükség. Ha valaki rátalált a húsvéti hitre, akkor ismét az egyházra, másokra van utalva. Így a húsvét ünnepe alkalmat ad nekünk arra, hogy amikor nagy örömmel ünnepeljük Jézus győzelmét a halál fölött, arra is figyeljünk, milyen nagy jelentősége van a hívő közösségnek az egyén hitére. A mai evangélium Jánosról szól, aki Jézus feltámadásának tanúja, azonban a Feltámadottban való hitét hozzákapcsolja az egész Egyházhoz, amelyet itt Péter képvisel. Ezek az összefüggések arra a kérdésre irányítják figyelmünket, hogy mennyire segítjük egymás számára Jézus feltámadásának hitét, a belőle táplálkozó örömet, reménységet. Ennek legnagyobb jelentősége a családban van. Hogyan éli meg a keresztény család Jézus feltámadásának igazságát? Ebben elsősorban az ünnepi szentmisén való részvételnek van a legnagyobb jelentősége, amelyre jó felkészülnie a család minden tagjának. Otthoni beszélgetésekkel, amelyekhez az evangéliumi beszámolók adják az indítást. A húsvét eseményének történeti igazsága mellett jó a húsvéti örömről is beszélni. Jézus győzelmeskedett a halálon, és ez a mi győzelmünket is jelenti a mulandóság fölött. Ezekkel a gondolatokkal kívánok kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kedves híveimnek és minden jó szándékú embernek. Czikó László, plébános
Megváltónk köszöntése Csodálatos Jézus, gyakran Rád gondolok, Szerető szavakkal Hozzád imádkozok. Beléd kapaszkodom esdeklő lélekkel, Dicsérlek, s imádlak forró szeretettel. Én a gyarló porszem, az igazi semmi, Úgysem tudnám mind azt Neked megköszönni, Amit értünk tettél, mit értünk szenvedtél, Igaz Isten vagy Te, s igaz ember lettél. A nagy évforduló a megváltás ténye, A legcsodásabb tett a történelembe.’ Lelki alázattal gondolok e tettre, Az évfordulóra, húsvét nagyhetére. Nem vagyok egyedül, sokan Veled vagyunk, Az egész nagycsalád egymásba olvadunk. Így egybe fűzhetjük szeretetünk láncát, Keresztény emberek boldog nagy családját. Aki még nem tart itt imádkozzunk érte, Mindenki irgalmad s kegyelmedet kérje. Hogy ráállhasson az üdvözítő útra, És a Te lelkeddel találkozzon újra. Drága jó Szűzanyánk, imádkozzál velünk, Sokkal hatásosabb lesz a szeretetünk. Együtt szólunk hozzád szerető Jézusunk, Ó legszeretettebb Megváltó jó Urunk. Örök áldást kérünk Tőled életünkre, Bizakodást s hitet éltető reményre, Hogy Hozzád térjen meg minél több lélek, Hiszem, hogy bennem élsz, s azt, hogy Benned élek. A megváltó kereszt üzenetét éljük, A szertő Istent szeressük és féljük. Húsvét ünnepe, a legnagyobb ünnepünk, Drága jó Jézusunk legyél mindig velünk. Ferencz Sándor Kápolnásfalu, 2010.03.18.
F O R R Á S
K Á P O L N Á S I
K U LT Ú R A — 1 3
F O R R Á S
Kulturális tájékoztató Az előző lapszám óta eltelt negyedév alatt a következő eseményekről számolhatok be. Már december hónapban összegyűltünk a szereplőkkel megbeszélésre, sor került a színdarabok kiválasztására és a szereposztásra, vagyis készülni kezdtünk a farsangi kosaras bálra. Január, február hónap folyamán folytak a próbák, öt vidám jelenet került bemutatásra. A jelenetek között énekeseink fellépése tette színesebbé műsorunkat. Az idei farsangon szerepeltek: Elekes Ibolya, Tamás Mária, Péter Gabriella, Kele Juliánna, Péter József, Benedek László, Both Emil, Péter Előd, Both Szabolcs és Péter Ferenc. jeleneteket Both Judit óvó néni tanította be, az énekeseket hangszeren kísérte Bartos András kántor úr. A szombat éjszakai, valamint a vasárnapesti előadásokat népes mulató és
A
nézőközönség előtt mutathatták be. Elmondhatjuk, hogy jó volt együtt lenni és örülni a sikernek. Március 6-án részt vettünk a homoródmenti népdalvetélkedőn, a szentegyházi Filharmónia szervezésében. Községünket képviselte György Erzsébet, Both Antal, Kele Erzsébet, Both Anita és Both Petra. Az előadás két csoport köré szerveződött, a homoródmenti csoportok valamint azok a csoportok, akik Homoródmentén kívül esnek.
Népdalosaink közül a gyerekcsoportban II. díjat kapott Both Anita 6 éves óvódás kislány, míg az idősek korosztályában III. helyezést ért el György Erzsébet. Ezen a vetélkedőn sok szép népdal hangzott el, igazi népdalparádé volt, amely egészen csángóföldig terjedt. A télen minden héten kultúrotthonunk hangos volt a fúvósok próbáitól. Fúvószenekarunk fiatal tagokkal bővült, és új darabokat tanultak be. Így biztosítódott a zenekar megmaradása és tovább fejlődése. Március 14-én a fúvóscsoporttal részt vettünk Oklándon a fúvószenekarok találkozóján. Másnap emlékeztünk a március 15-i magyar szabadságharc hőseire. Már a reggeli órákban a huszárok toborzót fújva megjárták a falut. Aztán következett az ünnepi szentmise, ahol a prédikáció is bensőségesen az ünnepség hangulatára hangolt, amelyet Both Dávid tisztelendő úr tartott meg. A szentmise végén a templomban sor került az iskolások által bemutatott emlékünnepségre. Igazi hangulathű megemlékezés volt. Folytatás a 14. oldalon
1 4 —KULTÚRA
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
Folytatás a 13. oldalról
A piactéren a fúvósok zenével fogadták az ünneplő közönséget. Czikó László plébános úr megszentelte az áthelyezett 48-as keresztet, amelyet közös imával tettünk felemelővé. Huszáraink huszárdalokat énekeltek, majd az egyházi kórus énekei következtek. Fúvósok kísérete mellett sor került a koszorúzásokra. Végezetül elénekeltük a magyar és a székely himnuszt fúvószenekar kíséretével. A mindennapjainkat ünnepeink teszik felemelőbbé, jó volt így együtt emlékezni. Még sok apró tevékenységnek ad helyet a kultúrotthon, a klubnyitások
idején fiataljaink délután és este játszva szórakozhatnak. Az érdeklődők az internet klubot is
felkeresik, és hasznos információkkal egészítik ki tudásukat. Ferencz Anna, kultúrigazgató
A színjátszásról Arisztophanész „Felhők” című művében az apa így dicsekszik a fiával: „Ekkorka volt még, s már művészkedett, Házat rakott sárból, hajót kivésett, Bőrhulladékokból kis kocsit csinált És dinnyehéjból békát.” zzel a versidézettel arra szeretnék utalni, hogy már évezredekkel ezelőtt a tudósok, nevelők felfigyeltek a gyermek utánzó-készségére. Mint szülő és nevelő tapasztalhattam, hogy milyen korán megjelenik a gyerekeknél a szerepjáték. Ezek egész felnőttkorig kísérik az életében, kihasználva minden alkalmat a színészkedésre. Ebben segítségére van környezete, közössége is. Mindig szívesen emlékezem vissza azokra az úgynevezett „főpróbákra”, amikor kisgyermek koromban a falu fiataljai és érettebb amatőrei szerepeltek nekünk. Nagy élményt jelentettek és jelentenek mai napig számomra és talán ennek is köszönhetem azt, hogy ilyen hosszasan sikerült hű maradni
E
ehhez a tevékenységhez. A színpad vonzó ereje sokakban életre szóló élményeket hagy, semmilyen kudarc nem képes azt eltörölni. Hány fiatal, vagy a régi öregek is szívesen mesélnek élményeikről, a színpad nyújtotta kibontakozási lehetőségekről, vagy éppen nevelő erejéről. Ha néha nehézséget is okoz a szerep betanulása, mozgások kidolgozása, begyakorlása, megéri a fáradságot, mert hasznos tapasztalatokat szerezhet mindenki. Mert szerepet játszik, mást alakít, más érzelmeit, gondolatait, természetét próbálja életre kelteni. Én hiszem, hogy aki több éven át gyakorolja a szereplést, más szemmel figyeli embertársait, a körülötte zajló életet, de még a tévét vagy filmeket is. Ha komolyan figyelünk magunkra, észre kell venünk hogyan formálja beszédmodorunkat, emberközti kapcsolatunkat, mozgásunkat, egész lényünket, érzelmeinket. Ha a színpad deszkáin bele tudom élni magam tökéletesen a szerepembe, a mindennapi éltben is könnyebben beleélem magam barátaim, társaim, közösségem problémáiba. Egyszóval jobban megértem környezetem. Közösségformáló ereje pedig
abban mutatkozik meg, hogy „csapatmunkát” végzek. A közös gond, az öröm, sok-sok próba, fáradozás, összezördülés, harag, kibékülés, nagy kacagások, közös sikerélmények, családias hangulatú együttlétek, mind-mind megannyi élmény marad az ember életében. Ezért volna fontos, hogy minden generáció kialakítson magának egy-egy ilyen csapatot, akik viszik tovább, az őseinktől elkezdett és megtanult amatőrködést a kor igényeinek megfelelően, de a hagyományokat nem letiporva. Aki a „saját bőrén” tapasztalja meg a színészi alkotó munka örömét, gondját, buktatóit, az az életben igyekszik tovább kamatoztatni tapasztalatait. Szívesen áll gyerekei szereplésekor a pedagógus segítségére. Mint szülő jobban lelkesedik gyerekei szerepléséért és annak támogatásáért, és merem remélni, hogy más szülőket is magával vonz. Kívánom, hogy az elkövetkező generációk is úgy tapasztalják meg az amatőr színjátszás örömeit, hogy egész életükre szóló örömforrás, erőforrás és szükséges „valami” legyen. Jutka óvó néni
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
Ó V O D A ,
I S K O L A — 1 5
A mozgás, a versenyzés öröme Sízés Homoródfürdőn Iskolánk diákjainak az idén is lehetősége nyílt sízni Homoródfürdőn. Benedek Lukács úr, akinek köszönettel tartozunk, több ízben is nagylelkűen a gyerekek rendelkezésére bocsátotta a sípályát. Az igazgatónő engedélyével és a pedagógus kollégák segítőkész közreműködésével – akik egyrészt elengedték a gyerekeket az órákról, másrészt vállalták, hogy bepótolják az anyagot – három alkalommal sikerült sízést szerveznünk, a tanulók nem kis örömére. Január 19-én 56 kipirult arcú, vidám gyerek siklott a hegyoldalon. Ha február vitt is el a hóból, március visszahozta azt. Örültünk is neki, így március 12-én 37 alsó tagozatos, március 5-én pedig 38 felsős tanuló hódolhatott a sízésnek. A számok is bizonyítják, hogy a lelkesedés nem lankad a gyerekekben, függetlenül attól, hogy milyen szinten síznek. A legügyesebbektől az egészen kezdőkig, minden színvonal jelen volt a pályán. Olyanok is akadtak a kisebbek közt, akik még nem tudtak felvonózni,
vagy a pályát találták túl meredeknek, viszont irigylésre méltó kitartással gyalogoltak és csúsztak le a szánkópályán, hosszú órákon keresztül. Manapság ilyennel ritkán lehet találkozni, le a kalappal előttük! Köszönettel tartozunk azon szülőknek, akik segítséget nyújtottak a gyerekek szállításában, valamint Tarcsafalvy Mária-Magdolna és Lőrincz IldikóKatalin tanító néniknek, akik velünk együtt síztek, és felvigyáztak a gyerekekre.
Budvár Kupa Természetjáró és Tájékozódási verseny 2010. február 20-án került megrendezésre a Budvár Kupa tájékozódási verseny téli szakasza a Kerekerdőn. Nyolc Udvarhely környéki faluból, öt udvarhelyi iskolából és a Cimboraházból összesen 200 gyerek vett részt a versenyen. Az idő sajnos nem kedvezett a versenynek: a téli verseny inkább kora tavaszi időben zajlott. Ez viszont nem tántorította vissza azt a tizenkilenc V-
VII osztályos tanulót, akik iskolánkból jelentkeztek a megmérettetésre. A pálya 6 km hosszú volt 200 m-es szintkülönbséggel, amelyen 9 ellenőrző pontot kellett megkeresniük a versenyzőknek. Közben 5 bírói pontban irányszög mérésből, vadállatok nyomainak felismeréséből, madarak és növények azonosításából vizsgáztak a résztvevők. A gyerekek a pálya nagy részét végigszaladták, és mivel legtöbb helyen a havat már a sár váltotta fel, ez meg is látszott a ruhájukon, bakancsukon. Ennek ellenére vidámak voltak, jól érezték magukat. Visszaérkezéskor zsíros kenyér és forró tea várta őket a szervezői sátornál, de sült szalonnáról meg mindenféle otthoni finomságról maguk is gondoskodtak, mivel a kápolnásiak táborhelye volt az egyedüli, ahol tábortűz égett. Voltak, akik hozzánk
1 6 —ÓVODA,
I S K O L A
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
jöttek melegedni. Folytatás a 16. oldalon Folytatás a 15. oldalról
A hosszú gyaloglás során kellemes és kellemetlen dolgok is történtek. Szomorú volt az egész csapat, amikor egyik csapattársunk elveszítette telefonját, és hosszú keresés után sem találtuk meg. De büszkeség töltötte el minden kápolnási gyerek szívét, amikor Both Tihamér V. osztályos tanuló talált egy telefont és azt átadta a szervezőknek. Itt is gratulálunk neked, Tihamér, becsületből jelesre vizsgáztál. Köszönet Elekes Erzsébet tanárnőnek, aki mint mindig, most is felkészítette a gyerekeket az elméleti próbákra. Továbbá köszönjük a szülőknek, hogy elengedték a gyerekeket, és az igazgatónőnek, hogy biztosította a szükséges felszerelést, valamint a szállítást.
Adj, király, katonát! A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által kezdeményezett, idén negyedik alkalommal megszervezésre kerülő Adj, király, katonát! elnevezésű vetélkedő célja a családközpontú életszemlélet közvetítése, és a gyermek szerepének kihangsúlyozása a család, a társadalom szempontjából. A vetélkedőn szereplő kérdések és ügyességi próbák célja, hogy a gyerekek szemében felértékelődjék a család szerepe. A jelentkező IV-VIII. osztályos diákoknak egy mesegyűjteményből kell készülniük, amelyből részletes kérdések szerepel-
nek a megmérettetés során. Erdélyszerte 21 településen szerveztek helyi elődöntőket, amelyeken összesen mintegy 1200 gyerek vett részt. Iskolánkból tizennégy IV-VII. osztályos diák vállalta a felkészülést és a Homoródszentpálon megrendezett vetélkedőn való részvételt. Koszti Éva és Elekes Erzsébet tanárnők készítették fel a gyerekeket, köszönet nekik. A homoródszentpáli elődöntőre február 12-én került sor, és összesen 93 gyerek vett részt 12 településről. A verseny szabályai szerint egy csapatban nem lehet két tanuló ugyanabból az iskolából, így a csapatokat sorsolással a helyszínen alakítják ki. Végül az első, harmadik és negyedik helyezést elért csapatban is volt egy-egy kápolnási gyerek. Az első helyezett csapat,
melynek egyik tagja Csiki Emilia, VII. osztályos tanuló, továbbjutott a kolozsvári országos döntőre, melyre március 12–13-án került sor. Emilia ott is ügyesen szerepelt, és a többi döntőssel együtt, ajándékba egy táborozást nyert a Háromszéken megszervezett Hun táborba. Hálásak vagyunk Benedek László polgármeseter úrnak, hogy biztosította Emilia kolozsvári útját.
Korcsolyázás Székelyudvarhelyen Néhány gyerek korcsolyázni szeretett volna Homoródfürdőn, amit a sízéssel lehetett volna egybekötni. Az idén viszont ott nem volt korcsolyapálya, ezért február 2-án elmentünk Székelyudvarhelyre. Az ötletet sokan jónak találták (szerencsére a szülők is), mert 46 gyerek gyűlt össze a „korcsolyás kirándulásra”. Szerencsénkre az idő aznap jóra fordult: volt részünk napsütésben és szép havazásban is, így minden adott volt ahhoz, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. A nap végén búcsúzó fáradt, de mosolygós arcok azt sugallták, hogy „jó volt, kellemes volt, visszavágyunk”. Reméljük, jövő télen többször korcsolyázhatunk jó korcsolyapályán, és ha az időjárás, no meg Benedek Lukács úr is úgy akarja, akkor akár itt Homoródfürdőn is. A gyerekeket felügyeletében nyújtott segítségért köszönet illeti Lőrincz Ildi-
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
Ó V O D A ,
A húsvéti ünnepkör és népszokásai Vízkereszt napja után kezdetét veszi a farsangi időszak, ami a jókedv, a mulatozás ideje. A javakban való tobzódás a tavasz eljövetelén érzett öröm archaikus kifejeződése. De, a nagy evés-ivásoknak termékenységvarázsló funkciójuk is van: az ember a megújuló természetet hasonló bőségre akarja ösztönözni. Farsangi népszokásaink megjelenítik a tél és a tavasz szimbolikus küzdelmét. farsang húshagyókor (régiesen húshagyat), több napig tartó mulatozással, alakoskodó játékokkal ér véget. Húshagyókedd után kezdetét veszi a nagyböjt, ami a húsvéti előkészület, az önmegtartóztatás és a vezeklés ideje. A nagyböjti időszak, hamvazószerdával kezdődik, azaz hat teljes és egy csonka hetet foglal magába. A nagyböjti időszaknak kisebb megnevezett egységei, hetei, vasárnapjai, ünnepei is vannak: feketehét, feketevasárnap, virágvasárnap, nagyhét. Különösen a húsvétvasárnapját megelőző napokhoz – nagycsütörtökhöz, nagypéntekhez, nagyszombathoz – kapcsolódnak gazdag paraliturgikus cselekmények. Húsvét másodnapját húsvéthétfőnek, ritkábban vízbevető hétfőnek nevezik. Az egyház a húsvétot megelőző virágvasárnapon ünnepli Jézus diadalmas jeruzsálemi bevonulását. Az ekkor Krisztus elé szórt faágak emlékezetére alakultak ki Dél-Európában a pálmás, északon pedig a barkás körmenetek. Virágvasárnapi szokás a barkaszentelés. A nagymise alkalmával szentelt barkát szentelménynek tekintik, a hazavitt barkaágakat széles védekező célzattal használják: lenyelésével gyógyítanak, elégetésével elűzik az égiháborút. Virágvasárnaphoz bizonyos vidékeken archaikus tavaszünneplő hagyományok is kapcsolódnak, például „palócföldön” a kiszehajtás népszokása. A húsvétot megelőző nagyhét a testi és lelki megtisztulás ideje. A nagyböjti
A
idő, de különösen a nagyhét alkalmas arra, hogy a keresztény ember átélje Krisztus szenvedéseit. Ezt a passiómisztikát számos templomi vagy magánháznál végzett ájtatossági forma fejezi ki. A keresztúti ájtatosságok célja az, hogy az állomásokat végigjáró hívő elmélkedjen a Megváltó kínjairól és feltámadásáról. Húsvét vasárnapját éjszakai virrasztás (vigilia) és a feltámadási körmenet előzi meg. Jellegét tekintve a feltámadási körmenettel rokon jelenség a húsvét hajnali határjárás (határkerülés), hiszen mindkettőben egy archaikus tavaszkezdő mágikus szokás nyert vallásos értelmezést. A húsvét reggeli ételszentelés szokása máig elevenen él. A megszentelt ételeknek (kalács, sonka, bárány, tojás, só, bor) szimbolikus jelentésük van. A húsvét utáni időszak a látogatások, a társadalmi kapcsolatok megerősítésének, olykor kialakításának az ideje. Vízbevetőhétfő (húsvét másnapja), a jól ismert locsolkodás napja. Termékenység és egészségvarázsló rítusról van szó, mely nem nélkülözi olykor az erotikus célzásokat sem. A szokásba ugyanakkor keresztény hagyományok is belejátszanak, hiszen hajdan a leöntéssel és vízbemerítéssel történő keresztelő húsvét táján volt. Köszönöm a lánynak szép tojás adását,/ Áldja meg az Isten e háznak gazdáját,/ Gazdájával együtt ékes gazdasszonyát. (Háromszéki locsolóvers) Both Bartalis Terézia tanár
I S K O L A — 1 7
„Tiszteld a nőket, ők szövik és fonják földi sorsunkba a mennyei rózsát.” Ezzel a Schiller-idézettel kezdődött március 8-án iskolánk férfitagjainak nőnapi köszöntője. Köszöntést kaptunk, akárcsak eddig minden évben, tiszteletet, elismerést, hálát, csodálatot, köszönetet azért, mert Nők, Lányok, Asszonyok vagyunk. A meleg, kedves szavakat egy-egy szál virág is megerősítette, nyomatékosítva fontosságunkat, szerepünket a családunkban, munkahelyünkön, közösségünkben.
A köszöntés itt nem ért véget. Benedek László polgármester úr hozta köszöntőjét: elismerő, bíztató szavakkal és virággal ajándékozta meg intézményünk női tagjait. A nap igazi meglepetése a helyi rendőrök kedves nőnapi köszöntése volt. A tőlük kapott virággal szép nőnapi csokrunk alakult. Köszönjük, férfiak, a széppé tett napot! Éreztük, hogy mi vagyunk „a világ jobbik fele”, s elismerjük, hogy a másik jó fél viszont Ti vagytok. Bálint Mihályné iskolaigazgató
1 8 —ÓVODA,
I S K O L A
Az 1848-as forradalom emlékezete Március 15-e méltó megünneplése hozzátartozik közösségünk életéhez. A huszárok énekes reggeli felvonulása nélkül talán fel sem kelne a nap Kápolnásfaluban. A falun végigcsengő huszárnóták megalapozták a hangulatot a fennkölt ünnepléshez. Az ünnepi szentmise prédikációja megerősített abbéli hitünkben, hogy jó keresztényként válhatunk népünk, nemzetünk becsületes szolgálójává. Az iskolások által megjelenített egykori március 15-ei események által valóságos forradalomban éreztük magunkat. Ökölbe szorított kézzel fogadtuk – a forradalmárokkal együtt – hogy „esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk”. Ünneplésünk örökös és elengedhetetlen résztvevője, a fúvószenekar forradalmi dalokkal fogadta az ünneplő gyülekezetet az új helyre került és újraszentelt 1848-as keresztnél. Az egyházi kórus előadása még szinesebbé, még felemelőbbé tette ünneplésünket. A forradalmárok emléke előtti tiszteletadásunk jeleként – a huszárok, az iskola képviselői, a község vezetői, valamint a politikai pártok képviselői – megkoszorúztuk az emlékművet. A méltóságteljes ünneplés erőt és hitet adott mindannyiunknak a mindennapi harcaink megvívásához. Bálint Mihályné, iskolaigazgató
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
Szülők figyelmébe!
Ha balkezes, maradjon is az! Noha régebben kimondottan harcoltak a balkezesség ellen, ma már természetes dologként kezeljük ezt. Ismerjük fel időben a balkezességet, és semmiképp se próbáljuk a balkezes gyermeket átszoktatni jobbkezességre, hiszen ezáltal egy természetes rendszert zavarnánk meg. yermekünk kezességének megállapításához figyeljük meg kézhasználati szokásait többször, különböző helyzetekben! Például: – Melyik kezével nyúl egy játék után? – Melyik kezével tesz egy építőkockát egy toronyra? – Melyik kezével fogja az ollót, ceruzát? – Melyik kezével húz le egy cipzárt? – Melyik kezével fűzi fel a gyöngyöt? – Melyik kezével mutat rá egy képre a meséskönyvben, ha mesélünk neki? A bal félteke a test jobb oldalát, a jobb agyfélteke a test bal oldalát irányítja, ellenőrzi. Az agyféltekei dominancia már magzatkorban eldől. Balkezeseknél a jobb, jobbkezeseknél a bal agyfélteke a domináns. Ha a gyereket megpróbálnánk átszoktatni a jobbkezességre, ezzel csak felborítanánk az eredeti dominancia-viszonyokat. A kényszerátszoktatás esetén a domináns agyféltekét kevésbé foglalkoztatják, elhanyagolják, miközben a nem domináns agyféltekét aránytalan munkára, erőfeszítésre kényszerítik. Mindez nagy megterhelést jelent a gyermekek számára, és koncentrációproblémákat, fáradékonyságot és kimerültséget okoz. Átszoktatás helyett inkább segíteni
G
kell a balkezes kisgyermeket abban, hogy a bal kezét problémamentesen használhassa, az írástanulásnál pedig meg kell mutatni neki a megfelelő technikákat. Ha tudjuk, hogy a gyermek balkezes, akkor mindenképpen hozzuk a pedagógus tudomására és természetesen az otthoni tanulósarok kialakításával is sokat segíthetnek a szülők. A balkezesek írásánál fontos, hogy jobbról kapják a fényt, így nem árnyékolják le kezükkel az írást. Jobbkezes társaikkal ellentétben a balról jobbra haladó írás azért okoz nehézséget a balkezeseknek, mivel az író kezével takarja az addig leírtakat, emiatt nehezebben ellenőrzi azt. Ezért számára kicsit eltérően kell megszervezni az írómozgást. Meg kell tanítani neki a horgas kéztartást (a csuklót teljesen behajlítva, felülről ír), mert így rálát a leírtakra, és az íróeszközt húzza, ami könnyebb, mintha tolná. Az is segíthet, ha a füzetet kissé elforgatja, így tartani tudja a helyes testtartást, és nem kap gerincferdülést. A balkezes jobban boldogul az átlagosnál vékonyabb, 3-6 oldalas, tehát nem hengerszerű íróeszközökkel. Számára kényelmesebbek a puhább hegyű ceruzák. Amikor már a tollal tanul írni, fontos, hogy jó minőségű tollbetétet használjon, olyant, ami nem folyik. Átdolgozta: Gáll Mária óvodapedagógus
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
M E Z Ő G A Z D A S Á G ,
Á L L AT T E N Y É S Z T É S — 1 9
A lovak „gyulladása” Azt hiszem, minden lótartó gazda számára ismerős ez a betegség, hiszen a mai nap is sokan rettegéssel beszélnek róla. Tudományos nevén a „lovak bénulásos izomfesték-vizelése” (myopatiae myoglobinuria paralytica equorum, MMP) talán a lovak egyik legsúlyosabb belgyógyászati betegsége. A „gyulladás” név helyi jellegű, és véleményem szerint az izom gyulladásáról kapta elnevezését, és semmiképpen nem fertőző jellegű, mint ahogyan azt sokan képzelik. téves hiedelmek vagy a betegség nem pontos ismeretének következtében nagyon sok megnevezése maradt fent hagyományainkban mint pl. vérvizelés, hétfői betegség, a három nap utáni betegség, ünnepi betegség, húsvéti betegség stb. A betegség jó erőben lévő, rendszeres munkát végző lovakon fordul elő, ha azokat néhány nap pihenés után hirtelen munkába fogják, és ezeken a pihenőnapokon is bőséges-, cukrokban, szénhidrátokban gazdag jó takarmánynyal etetik. Ezek miatt a lovak izmában a normálisnál több glikogén halmozódik fel, amely a munka során tejsavvá alakul át. Ez a tejsav a felelős továbbá az izomfesték (mioglobin) kioldásáért az izmokból, amely a véren keresztül a vesékbe jut és kiválasztódik, így jelenik meg a barna vizelet (myoglobinuria, nem vér!). Több kedvező tényező is hozzájárulhat a betegség kialakulásához, ilyenek például a nyomelemek valamint a vitaminok hiánya; a hideg, a hormonális problémák és nem utolsó sorban a genetikai adottságok is befolyásolhatják, ami magyarázatot adhat arra, hogy nem minden állat kapja el a betegséget. Egy érdekességet is szeretnék Önökkel ismertetni a betegség kialakulásában, ami úgy gondolom, hogy nagyon helyi jellegű. Az államvizsgámat ebből a betegségből készítvén megvizsgáltunk néhány takarmány és vízpróbát szentegyházi legelőkről, és összehasonlítottuk más helységek eredményeivel (pl. Lövéte, ami csak 6 km távolságra van és
A
nagyon ritka vagy enyhe lefolyású a betegség), és az eredmények egy óriási kálium hiányt hoztak ki, ami felelős lehet a betegség helyi méreteinek, súlyosságában. Szénában, talajban majdnem négyszeresen van kevesebb kálium, mint Lövétén, míg a Vargyas patakból teljesen hiányzik. Talán idővel nagy segítség lehet ez a betegség megelőzésében, gyógykezelésében. A betegség tünetei izzadással kezdődnek, az állat nehezen, kötötten jár. Továbbhajtás esetén az állat botladozni kezd, hátsó lábaira rogyadozik, majd
leesik. Nem minden esetben jelenik meg az izmok megdagadása megnövekedése, de ez legtöbb esetben a combés főleg a farizmokon jelentkezik, ritkább esetekben az első testrészen. Az állat vizelete megsötétedik, a betegség súlyossága függvényében világos barnától fekete-barnáig. Sokszor a betegség a hasgörcs(kólika) tüneteivel kezdődik, ilyenkor rontja a helyzetet, ha az állatot megkergetik, tovább hajtják. Enyhébb esetekben („vérlobbanás”) a tünetek alig észrevehetőek, sokszor magától gyógyulnak. Viszont egy elhanyagolt vagy későre észrevett állatnál a legnagyobb gondot a bénulási tünetek jelentik, ami kezdődik a gégebénulással, az állat nem tud nyelni, enni, „pipázik” azaz visszaejti a szájából a takarmányt és folytatódhat végtagbénulásokkal, légzőszervi bántalmakkal, amikor már az állat javulási esélyei nagyon minimálissá válnak. Abban az esetben, amikor az állat sokat feküdt a földön kialakulnak a felfekvési tünetek, sebek, tüdőödéma, fulladás. A 70-es évek elején az elhullási arány 70-80 % között mozgott, ez napjainkban, hála az állatorvos-tudomány fejlődésének és új gyógyszereknek, nem éri el a 0,5%-ot sem. Röviden összefoglalva: ha ilyen tüneteket veszünk észre állatainkon, igyekezzünk minél hamarabb fedett, meleg istállóba hajtani, lecsutakolni és természetesen állatorvost hívni. Nem szabad az állatot tovább erőltetni, hajtani, amennyiben leesett a lábáról, fel kell húzni és kikötni. Tilos az állatnak cukrot adni. Az időben orvosolt állat rövid időn belül, komplikációk nélkül gyógyul .Abban az esetben, ha az állatot nem hajtjuk, pihentetjük, csökkenteni kell a cukrokban, szénhidrátokban gazdag takarmányokat, mégis a legjobb megoldást a napi rendszeres mozgás jelentené. Dr. Kósa Csaba-Attila állatorvos
2 0 —EGÉSZSÉG,ÉLETMÓD
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
Magas vérnyomás A magas vérnyomás (hipertónia, latinul hypertonia) elterjedt krónikus betegség, melynek ismérve, hogy az artériás vérnyomás tartósan meghaladja a 140 Hgmm szisztolés, illetve a 90 Hgmm diasztolés értéket. A magas vérnyomás népbetegség, jelentős kockázati tényező az érrendszeri-, szív- és vesebetegségek kialakulásában. Már a vérnyomás-emelkedés is károsodást okozhat a szervezetben, főleg ha egyéb érrendszeri kockázati tényezőkkel párosul. A magas vérnyomás tünetei A magas vérnyomás általában nem okoz panaszokat, de jelei lehetnek a szédülés, fejfájás, fáradtságérzet, nehézlégzés, orrvérzés, látászavarok, mellkasi fájdalom (angina pectoris), idegesség. Legtöbbször a már a hipertónia szövődményeként károsodott szervek (szív) okoznak különböző tüneteket. A hipertónia leggyakoribb tünete a fejfájás és a szédülés. De ezen kívül gyakran panaszkodnak a hipertóniás betegek fülzúgásra, átmeneti látászavarra, orrvérzésre és fáradékonyságra. A fejfájás jelentkezhet enyhe, tompa nyomásként, de gyakori a tarkótáji, fejtető felé sugárzó feszülő érzés, fájda-
Vérnyomásértékek
lom. A hipertónia okozta tartósabb fejfájás többnyire a reggeli órákban erős, és később, munka közben csökkenhet. A nagyon magas vérnyomás rohamokban jelentkező heves fejfájást is okozhat. Ha a hipertóniás betegnél a fejfájás jellege megváltozik, felerősödik vagy gyakoribb lesz, ez jelezheti a rosszindulatú, magas vérnyomás kialakulását, ami orvosi ellátást igényel. A fejfájás reggel, vagy hirtelen vérnyomásváltozáskor jelentkezhet, és egyéb idegrendszeri tünetekhez társulva (szédülés, bénulás, hányinger), látászavarral párosulva néha súlyos állapotot jelez. A fejfájás nem specifikus tünet, ezért ajánlott mihamarabb megkeresni a kiváltó okot a kezelőorvos segítségével.
Szisztolé (Hgmm)
Diasztolé (Hgmm)
Optimális otthoni
< 115
< 75
Optimális az orvosnál
< 120
< 80
Normális
< 130
< 85
Emelkedett
130-139
85-89
Magas (I. stádium)
140-159
90-99
Magas (II. stádium)
160-179
100-109
Magas (IV. stádium)
> 180
> 110
Izolált szisztolés hipertónia
> 140
< 90
Hosszútávú napi normál átlagérték
< 135
< 85
Hosszútávú napi magas átlagérték
> 135
> 85
Terhelési (nők, 30–80 watt/perc)
< 200
< 100
Terhelési (férfiak, 50–100 watt/perc)
< 200
< 100
A szédülés szintén gyakori tünete lehet a hipertóniának, de ugyanezt válthatja ki a vérnyomás esése is. Gyakran panaszkodnak a hipertóniás betegek arra, hogy hirtelen felálláskor szédülnek: ezt megelőzhetjük azzal, hogy óvatosan kelünk fel fekvő illetve ülő helyzetünkből, mintegy hozzászoktatjuk magunkat a fekvő testhelyzethez. Leginkább idős betegeken gyakori az agyi érelmeszesedéssel összefüggő szédülés, amely a csökkent agyi vérellátással magyarázható. A nyaki csigolyák meszesedése is okozhat akár már viszonylag fiatal korban is szédüléses panaszokat. A szédülés nem specifikus tünet, gyakrabban degeneratív gerincbetegség jellemzője, azonban az érelmeszesedés okozta szövődmények előhírnöke is lehet. Szédülés inkább a vérnyomás túlzott csökkenésekor illetve idegrendszeri zavarok kialakulása mellett jellemző. A magas vérnyomás kialakulásának pontos oka legtöbbször ismeretlen. Az esetek többségében nem áll mögötte szervi elváltozás, ebben az esetben ún. elsődleges (primer) vagy lényegi (esszenciális) hipertóniáról beszélünk. Mindenkit érinthet, de ismertek kockázati tényezők, amelyek elősegítik kialakulását. Ide tartozik többek között – az öröklött hajlam; – a túlsúlyosság; – a mozgáshiány; – a stressz; – a túlzott sófogyasztás. Jellemzően más betegségekkel együtt jelentkezik, mint például a túlsúlyosság („almatípusú” elhízás), a magas vérzsírszint, a 2-es típusú cukorbetegség. A másodlagos (szekunder) vagy tüneti magas vérnyomás más betegségek, például vese- vagy hormonháztartásbeli problémák szövődménye. Dr. Deák András, családorvos (folytatjuk)
K Á P O L N Á S I
S P O R T — 2 1
F O R R Á S
Indul a tavaszi idény „Aki focizott, vagy aki valódi drukker, az tudja, a futball a győzteseké. Idegen a játék szellemétől például azt mondani, hogy inkább játsszunk jól, szépen, és veszítsünk, mint rossz játékkal nyerjünk. Nem. Nyerni kell. És ha nyerünk, azt úgyse lehet mindig rossz játékkal.” sterházy Péter – Kossuth-díjas magyar író, publicista, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjának gondolatát szemünk előtt tartva vágunk neki a 2009-2010-es idény tavaszi szezonjának, amely szezon 2010 március 21-én rajtol. A 2009-2010-es tavaszi szezonban sem lesz könnyű dolga egyesületünknek, mivel az előttünk álló három együttes komoly erőt képvisel a C csoportban. Egyesületünk az őszi szezon lejárta után sem hagyta abba a felkészülést, három komoly teremlabdarúgó tornán voltunk jelen, a Szentegyházán megrendezett Beverly Kupán december hónap folyamán, valamint a feb-
E
Csapatok
ruár 12-14-e között Székelyudvarhelyen megrendezett körzeti teremtornán. A Beverly Kupán egyesületünk a csoportmérkőzéseket akadálytalanul vette, így bekerültünk az első nyolc továbbjutó együttes közé, ahol sajnos nem sikerült a bravúr, mivel az országos futszál válogatottakkal is megerősített Székelyudvarhelyi csapatot nem sikerült legyőznünk. A körzeti teremtorna csapatunk számára nagy kihívást jelentett, mivel a sorsoláson egyesületünk az A csoport éllovasával, a Küküllővel, ugyancsak az A csoport másik erősségével, a lövétei csapattal, valamint a B csoportban szereplő Csekefalvi Vespa
M
Gy
D
V
L-K
GK
P
1 Homoródszentmárton
12
10
0
2
51 - 19
32
30
2 Farcád II
12
9
3
0
20 - 7
13
30
3 Korondi Ifjúság
12
9
2
1
39 - 6
33
29
4 Kápolnásfalu
12
6
4
2
20 - 12
8
22
5 Zetelaka II
12
7
1
4
33 - 26
7
22
6 Alsóboldogfalva
12
5
3
4
28 - 18
10
18
7 Felsőboldogfalva
12
6
0
6
27 - 21
6
18
8 Máréfalva
12
5
1
6
26 - 23
3
16
9 Nagygalambfalva II
12
5
0
7
27 - 33
-6
15
10 Gagyi Expressz
12
3
1
8
17 - 35
-18
10
11 Homoródszentpéter
12
2
1
9
16 - 39
-23
7
12 Hodgya
12
2
1
9
18 - 44
-26
7
13 Siménfalva
12
0
1
11
9 - 48
-39
1
egyesületével alkotott egy kvartettet. Hiába volt minden erőfeszítésünk, mivel az utolsó mérkőzésen, a Lövéte elleni döntetlen nem volt elég csapatunk számára a továbbjutáshoz a csoportból. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy mozgalmas és eredményes felkészítőn, tornákon vagyunk túl, csapatunk legénységének erőnléti, egészségi állapota megfelelő, bízunk benne, hogy a felkészítőn, tornákon szerzett tapasztalatokat fel tudjuk használni a jövőbeli mérkőzéseinken. Ezúton szeretném megköszönni a Polgármesteri Hivatalnak, a Közbirtokosságnak, a többi támogatónknak, edzőnknek, és nem utolsó sorban a csapatkapitányunknak azt az önzetlen segítséget, anyagi támogatást, amelylyel támogatják a sportot. Szeretném felhívni a sportbarátok figyelmét, hogy amennyiben jövedelmi adójuk 2%-át szeretnék felajánlani a kápolnásfalusi sportegyesületnek, megtehetik az alábbi számlaszámra: RO78RNCB0156107799390001, Cod fiscal: 24739974, „ASOCIAŢIA SPORTIVĂ CĂPÎLNIŢA 2008”, vagy érdeklődhetnek a sportegyesület elnökénél, Lőrincz Szabolcsnál az alábbi telefonszámon: 0721-285470. A labdarúgó körzeti bajnokság 2009-2010-es, tavaszi szezon előtti tabella állása a C csoportban (mellékelt táblázaton). Bízva együttesünk küzdeni akarásában, csapatszellemében, nem utolsó sorban támogatóink, szurkolóink biztatásában, minden erőnket, tudásunkat mozgósítjuk, hogy csapatunknak sikerüljön dobogós helyen zárnia a 2009-2010-es idényt. Kápolnásfalu Sportegyesülete kellemes húsvéti ünnepeket kíván minden kápolnásfalusi lakosnak. Both Lajos A „Kápolnás 2008
2 2 —TESTVÉRTELEPÜLÉSEK
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
Bercel község monográfiája Földrajzi elhelyezkedését tekintve, Bercel, az észak-magyarorszá- Bercel története: gi Nógrád megye déli felén, a Cserhát középső részén hegyes- A Bercel helynév egy a VI-VII. századdombos környezetben fekszik a 476 m magas Berceli-hegy lábá- ban élt Kaukázus vidéki török nép nál. A településhez legközelebb lévő város Balassagyarmat 28 km, nevéből a berszilből eredeztethető. A törzsnévből képzett elnevezése egy a Pest megyei Vác 32 km-re, Budapest és Salgótarján egyaránt 80 katonáskodó középréteg betelepedésékm-re húzódik. A környező városokba és Budapestre rendszeres re enged következtetni. Bercel nevével az írott forrásokban először 1271-ben autóbuszjáratok biztosítják a közlekedést. Lakosság Az elmúlt években a község lakóinak száma a természetes fogyás és vándorlási veszteség következtében fokozatosan csökkent. 1910-ben Bercel lakossága meghaladta a 2000 főt. 1991-ban 2270-en. 2007. január 1-jén 2024-en lakták, 2008. január 1-jei adatok szerint lakossága 2047 fő.
Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei – Bene-Teichmann kastély, – Balog–Schönaigner-kastély – Kállay-kastély – Erdei iskola (Ordaspuszta), – Gyógynövény bemutatókert
Gazdasági jellemzők Az aktív keresők az iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben és egyéni vállalkozóként dolgoznak. A munkanélküliség a településen 8%-os. Bercel történelmileg kialakult gazdasági helyzetére jellemző, hogy a föld a lakosság jelentős részének nem biztosította a megélhetést. Az aktív keresők nagy része a település közigazgatási területén működő közel 600 főt foglalkoztató, külföldi érdekeltségű ipari Kft-nél vállal munkát.Kisebb létszámmal, de szintén a helybeli foglalkoztatást biztosítják az önkormányzat intézményei, a vállalkozások között 3 KFT és 3 BT.A településen nyilvántartott 40 egyéni vállalkozó több mint fele folytat szolgáltató tevé-
kenységet, egynegyede kereskedik, és 5-en mezőgazdasági – élelmiszeripari vállalkozást tartanak fenn.
Infrastruktúra A település infrastruktúrája jónak mondható. A település közigazgatási területén található úthálózat hossza 13 km, amelynek 100%-a burkolt, a 650 lakásból 12 van önkormányzati tulajdonban. A lakások döntő többsége (95%-a) vezetékes vízzel ellátott. Bercel vezetékes vízzel való ellátása már az 1970-es évek végétől megoldottá vált, amikor a községben törpe-vízművet létesítettek. 1996 februárja óta nyílt lehetőség a lakossági gázszolgáltatásra. 1995 májusától rendelkezik Bercel crossbar központtal és hálózattal. 1994 tavaszától működik a településen kábeltelevíziós rendszer 20 csatornával. 2000. évtől van lehetőség a lakosság számára a szennyvízhálózatra történő rácsatlakozásra.1997. évben került sor a községi közvilágítás korszerűsítésére önkormányzati beruházásból.
találkozunk egy a váci káptalan által kiállított okiratban. Az ősi szolnoknemzetség birtoka a XII. század elején az idegen eredetű Kökényes-Radnót nemzetségé lett, amelynek nógrádi ága XIV. század eleji kihaltával a Hevesből idekerült Aba-nemzetségbeli Rédeiek kezére került. A XIV. század első felében vehette fel a birtokosok egyike a településről előnevét, hiszen a nemzetség egyik sarja 1340-ben Berceli László néven szerepel. 1406 márciusában Berceli András, János és Miklós a váci káptalan közreműködésével osztozott meg az összesen 20 népes és lakatlan jobbágytelekből álló berceli birtokon. A birtok felosztása, illetve egy részbirtokért folytatott per eredményeképpen, amely 1410-ben Berczely Ugrin Miklós és Bercely István fia Miklós között zajlott le, válhatott szét a falu Alsó- és Felsőbercelre. Legalábbis 1441-ben „Alsó Berczely” és „Felső Berczely”, másképpen „Nagy Berczely” néven fordult elő. A XV. század végén Szobi Mihály birtokában találjuk Felsőbercelt. A váci káptalan levéltárában lévő 1529-es összeírás szerint pedig már a váci püspökség javait gyarapította a volt Szobi-birtok, itt Nagybercel néven. Az 1542. évi rendkívüli hadisegély kivetési összeírás szerint Felsőbercel a váci püspökségnek adózott. A feltehetően Alsóbercellel azonos Kisbercel településrész az 1570-es években lakatlanná vált, és csak a XVIII. század végén népesült be. Szanda várának török kézre jutásával török hűbérjegyzékben Rusztem pasa, a budai villajet szandzsákbégjének birtokaként Nagy- és
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
Kis-Berczel néven szerepel. Nógrád várának a tizenötéves háború elején, 1594-ben történt visszafoglalása után ismét a vármegye hatósága alá tartozott. Az 1598. évi adóösszeírás szerint a váci püspök volt a földesura, majd ismét török hódoltági terület. Az 1633-1634. évi török összeírás szerint a váci nahije (kerület) községei között találjuk, 3 adóköteles házzal. 1651-ben Egry István és Márton adományul kapta Kis-Bercelt. A váci püspök 1675. évi jelentése lakott templomos falunak írta le, amely a római katolikus vallást követte. Az 1697. évi és a későbbi egyházlátogatási jegyzőkönyvek templomát rossz állapotban találták és pusztulásáról szólnak. Új templomát, népe és Migazzi bíborospüspök adományaiból, 1767-ben szentelték fel.Bercel 1699-ben egyike volt a jobbágyság fegyveres önvédelmi szervezete, a közbiztonság fenntartására alakult parasztvármegye 34 hadnagyságának. A XVIII. század elején a településen ismét fellendült a szőlőtermesztés. 1720-ra Bercel is bekerült a vezető bortermelő falvak közé, Szőllős, Ecseg, Buják, Kosd és Verőce mellé. 1730-ban a még mindig pusztaként szereplő Alsó vagy Kisbercel beolvadt az egykori Nagybercelbe. Az 1740-es évekig a Berczely és Egry családok voltak Bercel földesurai, és a váci káptalannak is volt itt birtoka. A XIX. század első felében pedig a Baloghy család szerzett itt birtokot.Az 1784-87. évi első magyarországi népszámlálás idején Bercel lakossága 1100 főt tett ki. A lakosság 237 családban oszlott meg és 165 házat birtokolt. 1828-ban már 1463-an lakták. A helységben ekkor már 4 iparos is folyatatta mesterségét (csizmadia, mészáros, szabó, üveges), 2 berceli lakos pedig kiskereskedésből élt. A földművelők leginkább árpát, rozsot és zabot termesztettek. A szőlőtermelés a nép fő megélhetési forrását biztosította az 1880-as években pusztító filoxéra járványig. A berceli szőlők hírnevét báró Marschall Gyula öregbítette, aki 1880 és 1884 között pezsgőgyártással kísérletezett Bercelen és pezsgőjét „Carte Blanche" néven
T E S T V É R T E L E P Ü L É S E K — 2 3
hozta forgalomba. Bercel község számos műemlék jellegű épülettel rendelkezik, amelyek közül megemlítendők, mint legjelentősebbek a következő épületek: – A XVII. század végén a Bene család által épített négy saroktornyos korabarokk kastélyt, amely magántulajdonban van. – Műemlékjellegű a Bercelly család által a XIX. század közepén késő klaszszicista stílusban építtetett kúria. Ma a megyei önkormányzat által működtetett Rehabilitációs Intézet és Ápoló- Gondozó Otthon. – Műemlék jellegű Bercel római katolikus temploma is, amely 17521767 között épült barokk stílusban. Főbejárata felett az építtető Migazzi Kristóf váci püspök címere látható. – Figyelmet érdemelnek ezenkívül a XIX. század első felében épült klasszicista plébánia épülete, valamint egy 1790 körül készített Szenvedő Krisztust ábrázoló vörös homokkőből faragott szobor, amelyek szintén műemlék-jellegűek. Kulturális élet mozgalmas, pezsgő, a rendezvények sokaságának, amelyeknek a Művelődési Ház 200 fős nagyterme és 100 fős előadói terme biztosít színhelyet. Rendezvényeiket nagyrészt a különböző témakörökben megszervezett előadások, vásárok, bálok és klub-, valamint társaskörök rendezvényei teszik ki. Ezenkívül remek kikapcsolódást, szórakozást nyújt a település lakossága számára a heti órarendben
tartott könyvtári órák mellett, a heti 3 alkalommal nyitva tartó könyvtár. A könyvtáros tanár és a könyvtár vezetője folyamatosan figyelemmel kísérik az olvasói igényeket, és ennek megfelelően bővítik a szolgáltatásokat. Az Általános Iskola épületében lévő közel 14.000 kötetes könyvállománnyal rendelkező könyvtár kiszolgálja a felnőtt és ifjú lakosság igényeit.
Közigazgatása A község közigazgatási teendőit, feladatait az Önkormányzat, illetve az Önkormányzat képviseletében, a polgármester látja el. A képviselő-testület feladatát a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, helyi önkormányzati típusú közügyek gyakorlása, valamint e feladatok szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtése jellemzi, szabályozza a hatáskörébe tartozó közügyeket, véleményt nyilvánít, és kezdeményezhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben, ugyanakkor saját felelősségére vállalkozási tevékenységet is folytathat. Közigazgatásilag Bercel község önálló település, Ordaspuszta a község önkormányzatához tartozik. Az önkormányzat képviselő-testületének száma: 10 fő, amely testületet a polgármester képviseli. A település jelenlegi polgármestere Jánvári Andrásné, alpolgármestere Nándori Márton, körjegyzője Várszegi György.
2 4 —HÚSVÉT
K Á P O L N Á S I
F O R R Á S
Locsolóversek Eljött a szép húsvét reggele, Feltámadásunk édes ünnepe. Ünneplö ruhákba öltöztek a fák, Pattognak a rügyek, s virit a virág. A harang zúgása hirdet ünnepet, Egy kismadár dalol a zöld rétek felett. Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem, Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten. Az illatos rózsaviztől megnőnek a lányok, Zsebeimbe beleférnek a piros tojások. ––– E húsvét ünnepnek második reggelén Tudják azt már magik, miért jöttem ide én. Hamar hát előmbe, százszorszép leányok, Piros rózsavizem hadd öntözzem rátok! Aztán nyugodt szivvel innen távozhatok, Emlékül néhány piros tojást várok. ––– Feltámadt Jézus, mondják az irások, Vizöntő hétfőre buzognak források. Eljöttem hezzátok ifjú létemre, Hogy harmatot öntsek egy szép növendékre. Mert ha meg nem öntöm ezen esztendőben, Nem virágzik szépet nekünk jövendőben. Virágozzék szépet, ékes virágokat, Nyerjen az egekben fényes koronákat.
„… Krisztus feltámadt, és elbuktak a gonosz szellemek. Krisztus feltámadt,és örvendeztek az angyalok. Krisztus feltámadt, és az élet uralkodik.” Szent János
Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk a magunk és az Önkormányzat nevében! Benedek László polgármester
Péter József alpolgármester
