Civil fórum 2-6. Sulivilág Gyermeksarok Hitélet 6-7. Ép testben Tarkabarka-Magazin 20

Barázda | V. évfolyam 6. szám | 2012. november

Önkormányzat

2.

Múltidéző

8-10.

Mezőgazdaság

18-19.

Civil fórum

2-6.

Sulivilág

11-15.

Gyermeksarok

20.

Hitélet

6-7.

Ép testben ...

15-17.

Tarkabarka-Magazin

20. 1

ÖNKORMÁNYZAT / CIVIL FÓRUM


ÖRÖMHÍR LIBÁN LAKOSAINAK Albert Katalin

Végre fellélegezhet a libáni lakosság, mert az évek óta tartó remény, hogy otthonaikban villanyáram legyen, lassan megvalósul. A megkötött szerződés értelmében Síkaszó határától a Libáni üzletig vezetődik a villanyáram, amely több mint 35 család otthonát világítja majd meg. A terveket és az engedélyeztetéseket Gyergyóújfalu Ön-

kormányzat újracsináltatta, a közbeszerzést pedig a Megyei Tanács végeztette. A beruházás kilencven százalékát a Megyei Tanács, a maradék tíz százalékot pedig az Önkormányzat állja. A villanyáram vezetésének munkálatai az elmúlt hetekben már elkezdődtek, amelyet a buzăui Aspin Kft. végzez. A Megyei Tanács, a munkálatokért felelős Aspin Kft. és az Önkormányzat között született egy egyezség

melynek értelmében idén karácsonyig befejeződnek a munkálatok. Szorgalmasan dolgoznak a munkások kedves olvasóim, annak érdekében, hogy mihamarabb minden háztartásban a villany felgyúlhasson. Hosszú és rögös út vezetett el idáig, de most már bátran kimondhatjuk, hogy a gyertya és a petróleumlámpa két-három hónapon belül a szekrény mélyében lapul majd.

ASZFALTOZÁS ÚJFALU KÖZPONTJÁBAN Albert Katalin

Nemcsak a gyalogosoknak, hanem a biciklizőknek és az autózóknak is megkönnyíti a közlekedést Gyergyóújfalu központjában a nemrégiben leaszfaltozott piac előtti parkoló, a Kultúrotthon és a park körüli rész. Az aszfaltozáshoz szükséges követ és anyagot a Lafarge Agregate Betoane – gyegyóújfalvi Kőbánya adományozta a községnek. A hatszáztíz négyzetméterre elegendő aszfaltozási munkálatokat pedig a Viadukt Kft. végezte.

ÖTÉVES A KATORZSA NÉPTÁNCEGYÜTTES Deák László

Az elmúlt hónap folyamán örömteli rendezvényt szervezett a Katorzsa néptáncegyüttes, mivel idén 5 éve annak, hogy megalakult a csoport. Egyesületünket 2007-ben jegyezték be, akkor a tánccsoport 3 párral indult, és azóta, hála Istennek, nagyon szépen gyarapodtunk, mindezért köszönet úgy a gyerekeknek, mint a szüleiknek. Ezért úgy döntöttünk, hogy megünnepeljük az együttes 5 éves születésnapját, amit szeptember 8-án tartottunk meg a Libán-tetőn, ahol az együttes apraja-nagyja részt vett, csaknem nyolcvan sze-

2


mély. Az ünneplést egy nagy bográcsozással kezdtük, majd ezt egy 15 kg-os torta követte, egy jó ro-

pogós tánc és nem utolsó sorban jókedv és öröm. Mindezen vidámság után következett a fényképez-

CIVIL FÓRUM

kedés, majd az este közeledtével mindenki vidáman és jókedvvel tért haza.

HAGYOMÁNY ÉS IRODALOM LENCSEVÉGEN Czirják Kinga

Nemrég az egyik székelyföldi napilapban lehetett olvasni egy fotópályázat kapcsán egyik fiatal tehetséges falustársunk, Bányász Anna nevét, amire mi is felfigyeltünk, így hát felkerestem őt, hogy megtudjam, miről is van szó. Mint kiderült, nem is egy díjjal büszkélkedhet ez a fiatal lány. Czirják Kinga: Mesélj, Anna, milyen pályázatról is van szó és milyen eredményeket értél el? Bányász Anna: a Prisma Fotóklub hirdette meg az I. Ifjúsági fotópályázatot irodalmi vallomások és hagyományok témával, ahová én is és András is beneveztünk. Mindkét témához 5-5 képet küldtem el, melyek közül a Naplemente című fotóval, amelyet egy Áprily Lajos vers ihletett, II. helyezést értem el, a Boldog ember című kép (Móricz Zsigmond) pedig a Hargita Népe különdíját érdemelte ki. Cz.K.: Sokan jelentkeztek a pályázatra? B.A.: Több mint 50 kép került kiállításra a Nagy István Művészeti Iskola aulájában, (ahol az András képei is szerepeltek: a Vízcsepp és a Szénarakás) a 22 pályázó több mint 130 alkotásából. Cz.K.: Hogyan kezdődött a fényképezés iránti rajongásod, érdeklődésed? B.A.: Olyan 3 éve voltunk egy fotóstáborban a Királykő mellett, és ott döntöttük el, hogy beiratkozunk egy fotóssuliba. Így édesanyám, András és én 2 évet jártunk Csíkszeredában a Népiskolában fotó szakra, melyet tavaly sikeresen el is végeztünk. A szakkör keretében sokat túráztunk a Gyimesekben, Brassóban, sok helyen, nagyon megszerettük. Az

iskola elvégzése óta hivatásosan is fotózhatunk. Cz.K.: Szeretnél a jövőben is a fotózással foglalkozni? B.A.: Ha nem is főszakként, de mellékszakként mindenképp el tu-

dom képzelni magamnak, nagyon érdekel. Cz.K.: Milyen típusú fotókat szeretsz készíteni, ha egyáltalán van ilyen? Tájat, portrékat, elvont dolgokat, mit szeretsz leginkább lefényképezni? B.A.: Mindig az adott hely, idő, fényviszonyok befolyásolnak, ha valami nagyon megragad, azt rögtön le is kapom, de ha választani lehet, akkor inkább embereket, portrékat, állatokat, ilyesmit szeretek lencsevégre kapni. András pedig az elvont dolgokat, a különös, művészi képeket szereti. Cz.K.: Ez az első pályázat, amin részt vettél? B.A.: Nem, tavaly a Gyergyói Fotóklub hirdetett Az élet vize címmel pályázatot, amelyen I. helyezést értem el. Cz.K.: Gratulálunk az eddig elért sikereitekhez, és remélem a jövőben még sokszor olvashatjuk vagy láthatjuk neveiteket a nyertesek között. Köszönöm szépen a beszélgetést.

3

CIVIL FÓRUM


GYERGYAI CEPPEL TALÁLKOZÓ A Katorzsa néptáncegyüttes és az önkormányzat közreműködésével október14-én megszerveztük a Ceppel találkozót a Lázár István művelődési házban. Erre a találkozóra minden olyan táncost meghívtunk, akik valamikor régen, a közelmúltban vagy jelenleg ceppelt táncol(t). Deák László

Mindenkit nagy szeretettel vártunk, és el is jöttek elég szép számban. Az előadás délután 2 órakor kezdődött, amit Hunyadi László és a polgármester nyitott meg és köszöntötte az idős táncosokat, de nem utolsó sorban az összes jelen lévő táncost és résztvevőt. Egy kis szerény emlékcsomag kiosztása után egy egyszerű diavetítésre került sor, ahol azokból a faluban összegyűjtött nagyon régi fényképekből mutattunk be, amelyek a valamikori népviseletet örökítették meg. Ezeket a képeket Sólyom Csaba mutatta be egy rövid táncos némafilm ráadással. A kép és a filmbemutató után a gyergyócsomafalvi citerazenekar Csata Levente zenetanár vezetésével nagyon szép nótákat adott elő szólóénekessel, ezt követte az újfalvi Pünkösdi rózsa citerazenekar. A citerazene után következett a ceppel tánc, amit a Katorzsa

tánccsoport kis csoportja adott elő tíz zenész kiséretével. A csomafalvi régi ceppelzenészek Koszta Vencel, Koszta István, Bartalis Ferenc. A fiatal zenészek Csata Levente, Bajkó Árpád, Puskás József, Köllő Gergely, Korpos Szabolcs. Erre az előadásra külön meghívott volt Elekes István hegedű- és citerakészítő mester feleségével együtt, valamint a Csíkszeredában élő újfalvi születésű Ferenczi Imre, Melles Aliz és ceppeles társaik. A ceppel tánc után

a Katorzsa táncosai felcsíki és vajdaszentiványi táncokat adtak elő, amivel az előadás be is zárult. A mulatozás nem ért véget, mert ezen műsorok után következett a jelenlévők közös tánca. A tíztagú zenekar keringővel kezdte a tánczenét, és ahogy az öregek mondják, „húztak egy párt és utána a ceppel zárt”. Hát ez így is volt, mert este 7 órakor a ceppel zárt és mindenki kellemes élménnyel, és jókedvel tért haza.

Gál Péter

4

megvendégelt finom süteményekkel, kaláccsal és gyümölcspálinkával. Kiemelnék két nevet a sok közül: Balla Béla 81 éves és Pál

őszi melegben jó hangulatban folyt a munka, idősek és fiatalabbak

együtt dolgoztak. A munka befejezése után a plébános úr mindenkit

János 86(!) éves tiszteletbeli egyháztanácsos urak hozzáállásukkal és szorgalmas munkájukkal példát mutattak a fiatalok számára is.

CIVIL FÓRUM

Reméljük, hogy az eljövendőben más alkalmakkor is hasonló lesz az összefogás a jó cél és siker érdekében.

ÚJABB CIVIL SZERVEZETTEL GAZDAGODOTT GYERGYÓÚJFALU! Gál Katalin

KALÁKA KILYÉNFALVÁN Kevés pénzből, közmunkával és sok jó szándékú falustársunk segítségével új tetőszerkezet épült a kilyénfalvi hittanterem több mint százéves falai fölé. Sokadik alkalommal bizonyítódott be, hogy önző világunkban mindig vannak emberek, akik szívügyüknek tekintik a közösséget és annak tulajdonát. A néhány napig tartó munkálatok alatt -a bontástól a faanyag előkészítésén és az építésen át a födésig- mintegy kéttucatnyi férfi dolgozott. A munkálatokat Bálint Attila egyháztanácsos irányította, a szükséges faanyag is hála Istennek „kikerült”, a tetőcserép pedig templomunk régi tetőszerkezetéről szabadult fel és hasznosítódott újra. A kellemes


Azt hiszem, nem kell különösebben bemutatnom a gyergyóújfalvi Márton Áron cserkészcsapatot. Közel két évtizedes létezésének köszönhetően sok-sok gyerek és fiatal megtapasztalhatta a cserkészélet szépségeit. Nos, ez év tavaszán sikerült elindítani a hivatalos bejegyeztetés folyamatát, és most már büszkén jelenthetjük, hogy megszületett

a Cserkészliliom Egyesület, melynek tagja minden próbát tett cserkész. Fontosnak tartottuk a jogi személy státusát megszerezni, hiszen így megnyílt az út a pályázati lehetőségek előtt is. A Cserkészliliom Egyesület elnöke Elekes Zsuzsanna csapatvezető, aki Fülöp Béla plébánossal együtt alapította a gyergyóújfalvi cserkészcsapatot. Az alelnök Elekes – Köllő Tibor, a titkár Gál Katalin, a cenzor pedig

Sólyom Éva. További alapító tagok Jakab Attila, Matei Lehel és Szabó Attila, mindannyian egykori cserkészek. Az egyesület tiszteletbeli tagja Egyed József polgármester, Sólyom Gyula közbirtokossági elnök, valamint Tankó Géza plébános. Reméljük, hogy az elkövetkezendőkben is sikerül több olyan cserkészt nevelni, aki emberebb embere, magyarabb magyarja lesz közösségünknek.

IDŐSEK VILÁGNAPJA „Mindjárt születésünk pillanatában szüleink jóságára, gondoskodására szorulunk. Később, amikor betegségek gyötörnek minket és megöregszünk, megint mások gondoskodására és jóságra leszünk utalva. Mivel életünk kezdetén és végén mások törődnek velünk, hogyan tudnánk mi életünk derekán nem törődni másokkal?” ( Tendzin Gjaco) Páll Emilia

Nekünk, fiatalabb generációnak a mai rohanó világban az Idősek Világnapja ad alkalmat arra, hogy kissé lelassítsunk, hogy kifejezhessük az idősek felé köszönetünket a támogató, példamutató, szeretetteljes neveltetésért, amit tőlük kaptunk. Ugyanakkor az is célunk, hogy ezáltal érezzék megbecsülésünket, törődésünket, tiszteletünket. Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás évében a Caritas Családsegítő Szolgálat a Hargita megyei tanács támogatásával idén is Hargita megye több településén szervezte meg az Idősek Világnapjának szentelt ünnepségét. Igyekeztünk felhívni a figyelmet a Caritas által képviselt értékekre, ugyanakkor kicsalogatni otthonából minden kedves idős embert, hogy jöjjenek el és együtt ünnepeljenek. Újfaluban október 2-án került sor településünk szépkorú lakosainak

köszöntésére, amely során 85 idős személyt ünnepelhettünk. A délután 4 órakor kezdődő ünnepi szentmise keretében egyházközösségünk plébánosa, Ft. Tankó Géza plébános köszöntötte településünk idős híveit, majd ezt követően irodalmi és zenés műsor összeállításával örvendeztettük meg a jelenlévő ünnepelteket, a helyi kultúrotthon épületében. Ünnepi műsorunk Mihálydeák Ervin

alpolgármester úr köszöntő beszédével vette kezdetét, ezt követően Köllő Vilma néni, a csomafalvi idős csoport aktív tagja osztotta meg ez alkalomra írt gondolatait, amelyben barátságra, szeretetre biztatott minden idős embert, hogy ne maradjanak le, tegyenek meg mindent, hogy szebb lehessen számukra ez az életszakasz. Ugyanakkor arra kérte őket, hogy a testvércsoportok-

5

CIVIL FÓRUM / HITÉLET


kal való közös szórakozások során kialakult láncra vigyázzanak, hogy soha ne szakadjon el. Műsorunk során az újfalvi mazsorett lányok és a Katorzsa néptáncegyüttes tagjai örvendeztették meg táncaikkal az időseket. A Szt. Ferenc Alapítvány napközis gyerekei Páll Mária nevelőnő és Elekes Adelaida betanítsával verses, énekes elődással készültek az idősek

köszöntésére, őket követte Olaru Bogdan és szintén Elekes Adelaida közös gitárkísérettel előadott dalválogatása, amelybe az idősek is belekapcsolódtak, és közösen énekeltek velük. Ünnepi műsorunk fénypontja a Fábián Ferenc színtársulat előadása volt, akik humoros jeleneteikkel és zenés slágereikkel még színvonalasabbá tették ezt a rendezvényt. Műsorunk végén

a Caritas Családsegítő Szolgálata egy csokoládéval és egy szál virággal ajándékozta meg a jelenlevőket, amelyet a fellépő gyerekek és fiatalok adtak át az időseknek. Végezetül pedig egy kis szeretetvendégség részesei lehetettek a kedves ünnepeltek, melynek alkalmával az idősek nem győzték kifejezésre jutattni meghatottságukat, köszönetüket ezért a kellemes napért.

VEDD ÉS OLVASD… Gárdonyi Géza írónak és kántortanítónak van egy szép és egyszerű verse, amelyet Isten dobogó szívéről, a Szentírásról írt. A vers címe: Írás a Bibliába – az Újszövetség könyve elé. Tudós és egyszerű ember is megérti, ha elolvassa. Szépül tőle a lelke. Így szól a vers: „Ez a könyv a könyvek könyve, szegény ember drágagyöngye. Égi harmat lankadtaknak, világosság földi vaknak. Bölcsességnek arany útja; boldog, aki rátalál! Szomjas lelkek forráskútja, hol pohárral Krisztus áll. Ez a könyv az örök törvény. Királyon láncz. Rabon napfény. Tévelygőnek hívó harang. Roskadónak testvéri hang. Elhagyottnak galamb-búgás. Viharvertnek erezet. Haldoklónak angyal-súgás. „Ne félj, fogd a kezemet.” Gyermeknek is; „Mily szép rege!” Bölcsnek; „Rejtelmek tengere!” Fal, - a rajta túl élő hangok. Köd, - s benn zengő hárfák, lantok. Templomok közt legszebb templom, csak megnyitom, s benn vagyok. Ablakán a Paradicsom rózsáira láthatok. Minden fakul, minden romlik. Márványvár is összeomlik. Bíborleplek ronggyá mállnak. Dicsőségek füstbe szállnak. Csak ez a könyv nem tér porba. Mintha volna élő lelke! ... Ez a könyv a Mózes bokra, Isten szíve dobog benne.” Tankó Géza, plébános

Minden ember szívében ott őriz egy nagy kincset. Ez a HÁLA. Hálánkat sokszor megmutatjuk azoknak, akiket szeretünk. A családban az édesapa születés- vagy névnapja ünnep az egész család számára. A gyerekek megköszönik az ünneplés pillanatában a kenyérkereső édesapának az életet és a mindennapi kenyeret. Az Anyák napján ünnepeljük az édesanyákat. Az édesanya a családban az a meleg fészek, mely jóságával és szeretetével felmelegíti gyermekeit. Szívéből kiírja, beleírja gyermekei lelkébe is a legdrágább

6

kincset, a szeretetet. Ezt teszi éveken át, minden nap. Nem méricskél, hogy mit kap érte. Nem számolja azokat a szeretetcsókokat, melyekkel gyermekeit éveken át megajándékozza. Nem leltározza, hogy év végén mit kap érte. Az édesanyák életében is minden évben van egy nap, amikor a szeretetet nem az édesanya adja gyermekeinek, hanem gyermekei adják neki. Kis csomaggal, egy csokor virággal felköszöntik édesanyjukat. Ünneplik, megköszönik jóságát és szeretetét. A világ családjai nap mint nap leülnek a terített asztalhoz. E terített asztalról sohasem hiányzik a kenyér, pedig keservesen keres-

sük életünk minden napján. A földi asztal mellett Isten megterít minden nap egy másik asztalt is. Ez az asztal a Szentírásnak, a Bibliának az asztala. Erről az asztalról Isten felkínálja, felszolgálja minden nap, minden vasárnap üzenetét, tanítását, a lélek táplálékát, azoknak, akik hisznek benne. A Szentírás vasárnapján ezért vagyunk hálásak. Ezt az asztalt, a Biblia asztalát akarjuk megköszönni Istennek. Megköszönjük Neki, hogy nem felejtette el a megváltott embert. Szavaiban és tanításában szól hozzánk, hogy szeret és bátorít minket. Ha Isten szólt, és ma is szól hozzám dobogó szívében, a Szentírásban, akkor nekem mi a feladatom? Szentírást vásárolok. Ne keress kibúvót! Ne mondd, hogy nincs rá pénzed! Ez nem igaz! Vedd meg e szent könyvet. Olvasd a Szentírást! Minden nap egy keveset. Ne sokat, hogy ne váljék Isten szava unalmassá számodra. Milyen különös, kétszínű ember szava nem unalmas számunkra. Pedig ők hitegetnek, és sokszor becsapnak minket. Éld a Szentírás igazságait! Aki nem éli Isten üzenetét, az nem keresztény, nem jár Jézus útján. Reinhold Schneider író és történész egyszer ezt mondta: „Az egyik karácsonyestén fölnyitottam a Szentírást. Még diákkoromban vásároltam. Néhány fejezet elolvasása után, kimentem a hideg és sötét utcára. Hirtelen vilá-


gossá vált előttem, az élet kénytelen megváltozni, ha az igazság ennyire parancsoló. Ezt a könyvet nem lehet úgy olvasni, mint a többit. Ezt csak élni lehet. Ez a könyv nem is könyv, hanem eleven hatalom. Egyetlen sorát sem lehet megérteni, ha nem szánjuk el magunkat, hogy meg is tartjuk.” Éld a Szentírás igazságait! Olyan kotta ez, amelyet életünkkel kell lejátszanunk. Assisi Szent Ferenc életéből olvashatjuk e szép és tanulságos

történetet. Egy szegény édesanya bekopogtat két gyermekével Szent Ferenc egyik kolostorába. Szent Ferenctől kenyeret és pénzt kér éhező gyermekei számára. -Van-e valami? –kérdi Szent Ferenc Péter testvértől. -Sajnos se pénzünk, se ennivalónk, csak egy újszövetségi Szentírás az egész vagyonunk. Ebből végezzük a szent zsolozsma olvasmányait. Erre így szól Szent Ferenc: Add oda a szegény asszonynak a Bibliát, hadd adja el, és vegyen ennivalót éhező

HITÉLET

gyermekeinek. Hiszen a Szentírás legfőbb tanítása, hogy segítenünk kell az éhezőkön! Valahogy nekünk is így kell olvasnunk és élnünk a Szentírás igazságait. Szent Ágoston milánói kertjében hallotta az éneklő gyermekhangot: Vedd és olvasd! Ágoston olvasta és élte a Szentírás igazságait, és szent lett belőle. Velem is megtörténhet a nagy csoda, ha Isten üzenetét olvasom, és tettekre váltom.

LÁTOGATÁS KILYÉNFALVA TESTVÉRTELEPÜLÉSÉN, LAKITELEKEN Fejér Lajos, plébános

Szept. 28-29. - Lakitelek, 30-a Hajdúnánás. Lakitelekkel Kilyénfalvának testvérkapcsolata van. Mivel Buczkó József hajdúnánási könyvtárigazgató szervezte a Székely Menekültek Napját (96. évforduló), úgy gondoltam, hogy Lakitelekre is elmegyek ismerkedni a plébánossal, hívekkel. Én ott személyesen még nem jártam, de a gyulafehérvári Majláthos diákok a Mindszenty- és a Márton Áron versenyeken első díjat szereztek. Négyen indultunk Lakitelekre és Hajdúnánásra. Czirják Áron és Marika, Gál Ernő (Ő vezetett az úton) és én. Megérkezésünkkor Sütő József és felesége várt minket ebéddel, ahová Bagi atyát is meghívták. Az Erki család még aznap dolgozott, Tiborral én később találkoztam. Bagi Ferenc plébános a Népfőiskolát is bemutatta, ami Lezsák Sándornak, a Magyar Parlament alelnökének a nagy megvalósítása. Az 5 hektárnyi területen előadásra alkalmas termek, étkezde és elszállásolási helységek is vannak. Valóban lépten-nyomon lehet ott tanulni, ha odamegy az ember. Tizenöt oszlop van felállítva a park területén, amelyekre felszerelt keskeny nyíl alakú tábla jelzi az irányt és a történelmi esemény- vagy személy születési és halála évszámát. Ezen kívül a parkban szobrok vannak, amelyek

talapzatának a hátsó felén az illető személy rövid életrajza található. A parkban van egy kápolna, valamint egy kőjurta is (a többi jurta sátorlapból van, ha jól láttam), amelyben fából kifaragva megtalálható a magyarság legendás születése, címerek és események ábrázolása. Az alkotások Ferenczi Béla, Kaliforniában élt, de 2008-ban Magyarországon elhunyt művész alkotásai. 28-án, délután, miután megérkeztünk, a Népfőiskolát látogattam meg. Este 6 órakor a szentmisén Dr. Bábel Balázs kalocsai érsekkel koncelebráltam, és pár szót is volt lehetőségem vele váltani. 29- én falunapok alkalmával ünnepi rendezvények voltak, és a délelőtt folyamán Felföldi Zoltán polgármester úrral találkoztam. Délután a Népfőiskola, Kölcsey Ferenc termében az MDF megalakulásának 25. évfordulója alkalmából ünnepi gyűlést szerveztek, amelyre -Bagi atya jóvoltából - sikerült nekem is bejutnom. Lezsák Sándor alelnök úr bevezetőjében a kezdetekről és az indulásról, „sátorverésről” beszélt, majd Orbán Viktor miniszterelnök tartott ünnepi beszédet. „A mondás szerint: aki sátort ver, az valamire készül.” - utalt az első összejövetelre a miniszterelnök, majd az alelnök úr vitathatatlan érdemeit elismerve, a 25 évvel ezelőtt összegyűltek közül említett meg néhány személyt, akik ott voltak az akkor még törté-

nelem-magyar szakos tanár házának kertjében (Köztük volt Áder János jelenlegi köztársasági elnök is), „mert a cselekvésre alkalmas ember, egyedül, nagyon magányos” (O.V.) Volt szerencsém kezet fogni és egy pár szót váltan az 1956 olimpiai aranyérmes magyar vízilabda csapat egy játékosával, a többszörös aranyérmes és olimpiai bajnok, Gyarmati Dezsővel. Személyesen találkoztam még Lezsák Sándornéval, és pár szót váltottam lányukkal, Anikóval is, aki ha jól tudom négygyermekes családanya. Ilyen élményekkel gazdagodva tértünk vissza a plébániára. Este 6 órakor a szentmisén Dr. Bábel Balázs kalocsai érsekkel koncelebráltam, és pár szót is volt lehetőségem vele váltani a vacsora alatt. Mindenki nagy szeretettel és örömmel fogadott, és akivel találkoztam érdeklődött a kilyénfalviak felől, akikkel már többször is találkoztak. Varga Zoltán és Pulai Sándor bácsi (megmutatta a gyűjteményét is az iskolában - számottevő, értékes gyűjteménye van) többször is odajött, megkeresett, hogy beszélgessünk, híreket mondjunk az itthoniakról. Szép és gazdag volt az a rövid idő, amit Lakiteleken töltöttünk. Vendéglátóinknak és mindenkinek köszönet barátságáért és a szép órákért, amit ott tölthettünk. Másnap kora reggel indultunk Hajdúnánásra.

7

MÚLTIDÉZŐ


KÖZÖS MÚLT, KÖZÖS JELEN: KILYÉNFALVA ÉS HAJDÚNÁNÁS EGGYÉ FORRT A SZERETETBEN Varga Gabriella

Buczkó József Hajdúnánáson élő néprajzkutató, a helyi önkormányzat képviselő-testületének tagja az elmúlt években végzett kiterjedt kutatásai során olyan, Hajdúnánás és a székelység kapcsolatát s benne a kilyénfalviak múltját érintő részleteket tárt fel, amelyek ez ideig többnyire ismeretlenek voltak előttünk. Azt tudtuk a történeti leírásokból, hogy az első világháború derekán, 1916 kora őszén, amikor Magyarország keleti vármegyéit román katonai támadás érte, 200 ezernél is több székely kényszerült arra, hogy mindent hátrahagyva elmeneküljön otthonról. Mivel a 17 és 56 év közötti férfiak a csatatereken harcoltak, a nincstelenség és a bizonytalanság súlyos terhével gyalogosan, szekéren vagy nyitott és zsúfolt vasúti szerelvényeken útra kelt menekültáradatban leginkább édesanyák, gyermekek, idősek és betegek próbáltak megküzdeni mérhetetlen bánatukkal és kétségbeesésükkel, nem kevésbé a hosszú, megpróbáltatásokkal tele utazás viszontagságaival. A menekülők több napon, sőt több héten keresztül úton voltak, míg fedélhez jutottak. Ideiglenes tartózkodási helyüket a magyar belügyminisztérium jelölte ki; a Csík vármegyéből érkezőket Hajdú vármegyébe irányították.

8

A gyermek Jakab Antal is élt Hajdúnánáson A hajdúk földjére és annak fővárosába, Debrecenbe 1916 őszén 20 ezer székely menekült érkezett, onnan vezényelték tovább őket Hajdú vármegye különböző településeire. Az Alföld északi peremén fekvő Hajdúnánás összesen 3200 menekültet

fogadott be. Közöttük volt a Kilyénfalváról két tehén vontatta szekéren elmenekült György Rozália is öt gyermekével – köztük a hétéves Jakab Antallal. Most már értjük, miért nem találtunk adatot Jakab Antal elemi iskolai tanulmányainak második, 1916/1917-es évére vonatkozó-

an: azért, mert ezt a tanévet a későbbi gyulafehérvári püspök nem szülőfalujában, a kilyénfalvi római katolikus felekezeti iskolában, hanem Hajdúnánáson a menekültek iskolájában végezte el. A csonka Jakab család bő egy évet élt Hajdúnánáson. Örömükre az olasz fronton harcoló családfő – felettese jóvoltából – többször is felkereshette őket. György Rozália az öt gyermekkel – a két tehén vontatta szekéren – 1917 nyarán tért vissza Kilyénfalvára. Emlékoszlop hirdeti az utókornak Az 1916 őszén elmenekült székelyek és az őket befogadók emlékére a Hajdúnánási Római Katolikus Egyházközség a város önkormányzatával közösen 2011 szeptemberében hagyományteremtő szándékkal megszervezte a Székely Menekültek Emléknapja elnevezésű eseményt, amelynek keretében a templomkertben két emlékművet is avattak. A templom bejáratának bal oldalán a Székely Menekültek Emlékoszlopát helyezték el, amelyen a következő szöveg olvasható: „Emlékjel annak emlékezetére, hogy dr. Berencsy János (1881– 1930) polgármester áldozatos munkája nyomán Hajdúnánás népe 1916 őszén 3200 székely háborús menekülttel osztotta meg hajlékát. Közöttük volt a kilyénfalvi Jakab Antal (1909– 1993), aki 1980–90 között gyulafehérvári püspök volt, valamint a csíksomlyói Domokos Pál Pé-


ter (1901–1992), akit néprajzi munkásságáért később a Csángók Apostola címmel tiszteltek meg. A befogadás 95. évfordulóján állíttatta a Római Katolikus Egyházközség 2011. szeptember 10-én”. Az avatás alkalmával a kőoszlop talapzata mellett Kilyénfalváról és Csíksomlyóról hozott földet hintettek szét székely népviseletbe öltözött fiatalok. Az emlékjelet és a mellette elültetett, a Hargitáról származó két ezüstfenyőt Horváth István gyulafehérvári kanonok-plébános, valamint Gudor András gyulafehérvári református lelkész áldotta meg – tekintve, hogy a menekültek között református vallásúak is voltak. Emlékkereszt az elhunytakért 1918 nyarára végül minden székely menekült visszatelepülhetett szülőföldjére, ám közülük 38 léleknek a hajdúk földje lett a végső nyughelye. Az ő emlékükre készült ugyancsak tavaly a

MÚLTIDÉZŐ

templom bejáratának jobb oldalán álló Székely Menekültek Emlékkeresztje, amely a székelyföldi utak mentén, a Hargita hágóin látott feszületekkel hasonlatos. A tövénél elhelyezett kőurnában az elhunytak szülőhelyéről hozott anyaföld-rögöket helyeztek el. Az emlékkeresztet a 2011. szeptember 10-én tartott avatóünnepségen Bosák Nándor, a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye püspöke áldotta meg.

a szerző kellő részletességgel tárja az olvasó elé a csaknem száz évvel ezelőtt történteket. A Hajdúnánást és Székelyföldet összekovácsoló szeretetről ezt írja: „Nem más ez, mint olyan kőszikla, melyen felépülhet a nemzeti összetartozás temploma. Boltozata alatt pedig ismét összeölelkezhet a karddal szerzett nemesi múltjára oly büszke hajdú és székely magyar egyaránt.”

Könyvben a menekülés és a befogadás teljes története Ez a háború okozta hatalmas népmozgás a szeretetteljes befogadás, együttélés mindennapjaival, a sorsközösség, az önfeláldozás vállalásával a hajdúnánásiak ismereteiben is fehér foltot jelentett az elmúlt esztendőig. Buczkó József „Szállást adtunk hűséges, magyar véreinknek” – Székely menekültek Hajdúnánáson 1916–1918 című, 2011-ben megjelent könyve hiánypótló munka, amelyben

Kilyénfalva idén kitüntetett szerepet kapott A II. Székely Menekültek Emléknapját idén szeptember 30-án tartották és az ünnepi szentmise bemutatására ezúttal Fejér Lajos kilyénfalvi plébánost kérték fel. Őt a hajdúnánási eseményre elkísérte még Czirják Áron és felesége, Mária, valamint Gál Ernő, a helyszínen pedig a Jakab Antal Keresztény Kör képviseletében csatlakozott a kilyénfalvi küldöttséghez e sorok írója is. (folytatjuk)

„ÉS ÜTÖTT A TIZENKETTEDIK ÓRA...” Elekes Dániel László

Amióta létezik ember a földön, mindig valahol, valamiért, háború folyt, kisebb harcoktól, összecsapásoktól egészen nagy méretű és tartalmú háborúig. De soha a bolygónk történetében nem létezett egy pillanat, amikor oly közel álltunk a pusztuláshoz, mint 1962 októberében. Fél évszázaddal később még mindig nem vagyunk képesek felfogni, milyen pusztító vágyakkal és lehetőségekkel rendelkezünk, amit a jelenlegi politikai úgynevezett „krízisek” bizonyítanak. 1962. október 14-én egy amerikai kém repülőgép felfedezte hogy Kubába szovjet nukleáris rakétákat telepítettek, az Amerikai Egyesült Államok közvetlen közelében. Mondani sem kell, hogy ez a tény

mekkora felháborodást és félelmet váltott ki az amerikaiakból, akik nyíltan követelték kormányuktól, hogy ezt a kommunista lépést ne hagyják válasz nélkül. A katonai parancsnokok voltak a legvehemensebbek, és már-már parancsolták John F. Kennedy-nek, az akkori amerikai elnöknek, hogy nyílt háborút kezdeményezzen és engedje meg a hadseregnek Kuba megszállását. A kutatások szerint, ha ebbe a „játékba” Kennedy belemegy, akkor nem csak egy harmadik világháború tört volna ki, hanem egy valóságos nukleáris katasztrófa, minek több százmillió áldozata lett volna, nem beszélve a helyrehozhatatlan pusztításokról. Szerencsére október 28-án, kéthetes huzavona után a krízis befejeződött, miután az amerikai el-

nök, John F. Kennedy és a szovjet államfő, Nikita Hruscsov, dűlőre jutottak. A világ végre fellélegezhetett, és azóta lázas erőfeszítések folynak annak érdekében hogy ilyesmi többé ne forduljon elő. De hogyan fajulhattak el a dolgok en�nyire? Mik a voltak a konfliktusban résztvevő felek céljai? Ki nyert és ki veszített ebből a krízisből? És főleg mit lehet tenni az ilyen helyzetek elkerüléséért? Általában mindenki azt állítja, hogy a krízis akkor kezdődött, amikor a szovjetek úgy döntöttek, segítséget nyújtanak a kubaiaknak, ezzel két legyet ütve egy csapásra, mivel így nagyon közel kerülnek az amerikai kontinenshez, biztosítva a támadás kezdeményezését. De ez a valóságnak csak az egyik oldala, mert már 1961-ben telepí-

9

MÚLTIDÉZŐ

tettek az amerikaiak Jupiter nagy hatótávolságú nukleáris rakétákat Olaszországba és Törökországba, amelyek képesek voltak Moszkvát elérni. Hogyan reagált Szovjetunió? Sehogy! Legalábbis látszólag, de a kommunista országokban tapasztalható titoktartás és hírzárlat óriási előnyt jelentett számukra. Mivel a közvélemény nem gyakorolt nyomást a kormányra, így nyugodtan kidolgozhatták a következő lépést, mint egy kifinomult sakkozó, és tudjuk hogy az oroszok mindig nagyon jók voltak ebben a játékban. Ahelyett, hogy cirkuszoljanak és az öklüket mutogassák, az oroszok eldöntötték, hogy titokban ugyanezt a lépést teszik meg. „Ha a futót átküldted az én térfelemre és sakkal fenyegetsz, én is hasonló lépést teszek”, gondolhatta Hruscsov. „Majd meglátjuk, hogy kinek az idegei bírják jobban”. Érdekes viszont, hogy egyik fél sem gondolta komolyan, hogy háborút kezdeményezzen, az egész csupán egy jól kidolgozott játszma volt. Az amerikaiak viszont elkövették azt a hibát, hogy nyilvánosságra hozták a Kubában rejtegetett orosz rakéták létezését, ezzel eljátszva a lehetőségét egy titkos megegyezésnek, mivel a közvélemény nagyon vehemensen követelte a gyors és erőteljes megoldást. Az amerikai kormány számára több lehetőség állt rendelkezésére a krízis megoldására: 1. Ne tegyenek semmit. A szovjeteknek más lehetőségeik is voltak letámadni Amerikát (bombázókkal, tengeralattjárókról), ha igazán ez lenne a cél, már léptek volna; 2. Diplomáciai megoldás, azaz hogy rávegyék a szovjeteket tárgyalásokkal, hogy kivonják a rakétákat Kubából; 3.

10


Fenyegetések: megpróbálhatták volna megértetni Castróval, hogy egy nagyon veszélyes helyzetbe sodorja saját magát azzal, hogy beleszól egy olyan harcba, amihez semmi köze és nincs felkészülve rá; 4. Blokád: az amerikai flotta teljesen elzárja Kubát a külvilágtól, így a szovjet segítségek is megbénulnak; 5. Légi csapás: Az amerikai légierő elpusztítja a Kubába érkező vagy már ott lévő rakétákat; 6. Invázió. Kuba elfoglalása. Mondani sem kell, hogy az amerikai hadsereg csak az utolsó két lehetőséget tartotta hatékony megoldásnak, és a tábornokok állandó

nyomást gyakoroltak az amerikai elnökre, hogy utasítsa támadásra őket. Szerencsére Kennedy és tanácsosai képesek voltak látni a nagyobb képet, és rájöttek, hogy annak ellenére, hogy mindkét bástya csapásra készen áll a futók ellen, ezzel megnyílik a szovjet királynő előtt a döntő csapás lehetősége. Inkább titokban megegyeztek Hruscsovval hogy mindenki visszavonja futóit. Szerencsénkre! Az „okosabb enged” elv alapján, a szovjetek jártak jobban. Igen, az amerikaiak megmutatták a világnak, hogy képesek is, és meg is van az akaraterejük válaszolni bármilyen fenyegetésre,

de az igazi győztes a Szovjetunió volt, aki elérte az Olaszországban és Törökországban állomásozó rakéták kivonását egyetlen fenyegetés vagy erőfitotgtatás nélkül, ráadásul úgy, hogy ezekről a sakkjátszmákról saját lakossága nem tudott semmit vagy szinte semmit. De mégiscsak el kell gondolkodnunk azon, hogy mi lett volna, ha egy forróvérű bármelyik oldalról mégis meghúzza a ravaszt: akkor hogyan sült volna el ez gondosan megtervelt sakkjátszma? 1962. november 6 és 9 között a világ szeme láttára a szovjetek hajóra pakolták a nukleáris rakétákat és IL-28 bombázókat, és hazaküldték. 1963 szeptemberéig az amerikaiak is ezt tették az Olaszországban és Törökországban állomásozó nukleáris rakétáikkal, habár titokban. Azóta is mondhatjuk halkan, magunkban, hogy most pont ötven éve nagyon szerencsések voltunk. De vajon meddig? Manapság még mindig ugyanez a veszély áll fenn. Irán az atomfegyver gyártásán munkálkodik, habár lakossága éhezik a nemzetközi blokád miatt, Izrael Irán elleni csapásokkal fenyeget, mindegy, hogy ki mit mond, Oroszország és Kína megtorlással fenyeget, már csak csupán azért, mert mindig szeretnek kontrázni hogy vegyék észre őket is, Amerika nem tud hogyan reagálni egyelőre, az Európai Unió nem képes beleszólni, Szíria helyzete nagyobb és nagyobb aggodalomra add okot... Vajon a történelem ismétli önmagát? Reméljük, a mostani vezérek vannak annyira bölcsek, mint Kennedy és Hruscsov annak idején, fél évszázaddal ezelőtt...


SULIVILÁG

ÉRIK A SZŐLŐ, HAJLIK A VESSZŐ… Szabó Éva

Bár vidékünkre nem jellemző a szőlőszüret, azért a fiatalok körében elmaradhatatlan eseménynek számít a szüreti bál megszervezése. Ebből kiindulva szerveztük meg csoportunkban is a ,,kicsik szüreti bálját”, amely Érik a szőlő címmel az úgynevezett projektoktatás produktumaként jött létre. Azért is választottuk ezt a témát, hogy ne csupán elméleti ismeretei legyenek az óvodás korú gyerekeknek a néphagyományok ápolásáról, hanem az élményt megtapasztalva tartós tudás birtokába juthassanak. A projektoktatásról annyit szeretnék megjegyezni, hogy ez egy közös munka szülő, gyerek és pedagógus között, tehát a szülő részt vesz a téma feldolgozásához szükséges anyagok beszerzésében, nyomon követheti azt is, hogy mit miért teszünk, lelkesíti gyerekét ebben a kutatómunkában, mert mindvégig tudja, hogy a folyamat egy előre jól átgondolt cél megvalósítására irányul. Célunk a szüreti bál hangulatának megélése volt. Péntek reggel izgatott, népviseletbe öltözött lányok és legények léptek be a csoportunkba. Közös fényképezés és a terem alkalomhoz illő feldíszítése után szekérre

ülve, énekelve jártuk végig a falu egy részét, így hívtuk meg a kedves szülőket a délutáni bálba. Ahhoz, hogy a kicsik mozgásigényét is kielégítsük, az összegyűlt szülőknek egy rövid ízelítő táncot mutattunk be és közös verssel üdvözöltük őket, amelyet bőkezűen fogadtak, hiszen nemcsak taps volt a jutalmunk, hanem minden földi jó, amelyet ezúttal is nagyon szépen megköszönünk, mert ezek nélkül az elismerő gesztusok nélkül nem lett volna ilyen eredményes a heti munkánk.

A napközibe visszatérve elkezdődött a bál, amelyen ugyanolyan lelkesedéssel mutatták be gyermekeink a tanult versekből és énekekből összeállított műsorunkat. Végezetül mindezt a csősztánc koronázta meg. Kosztolányi Dezső gondolatával zárnám soraimat: ,,Csodálatos, hogy milyen eredeti tud lenni a gyermek, ha hagyjuk”. Hát hagyjuk őket alkotni, és dolgozzunk azon - úgy szülők, mint pedagógusok-, hogy segítsük gyermekeinket ebben a csodálatos folyamatban!

BUCZKÓ JÓZSEF KÖNYVÉNEK BEMUTATÓJA KILYÉNFALVÁN Buczkó József Hajdúnánáson élő néprajzkutató „Szállást adtunk hűséges, magyar véreinknek”– Székely menekültek Hajdúnánáson 1916–1918 című kötetének ünnepélyes bemutatóját tartja Kilyénfalván november 11-én, vasárnap a délelőtti szentmise után a templomban. A rendezvényt a Kilyénfalvi Római Katolikus Plébánia szervezi és házigazdája Fejér Lajos plébános lesz.

A szentmisét megtiszteli jelenlétével, és a hajdúnánási küldöttség tagjaként a könyvbemutató-előadásnak is kiemelt vendége lesz Juhász Imre hajdúnánási római katolikus plébános, valamint Szólláth Tibor országgyűlési képviselő, Hajdúnánás Városi Önkormányzat polgármestere. A szervezők minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak!

11

SULIVILÁG


GÓLYABÁLOZTUNK! 2012. október 20-án végre megszervezésre került a már oly sokat emlegetett, és gondosan előkészített gólyabál. Az Elekes Vencel általános iskola ötödik osztályos diákjai nagy izgalmak közepette várták a gólyabál napját, amely végül sok szép percet hozott mindannyiunk számára. Máté Hajnal

A kis gólyák számos próbán kellett hogy jól teljesítsenek, de végül sikerült minden feladatot megfelelően megoldaniuk. A próbákon legjobban helytálló gólyapárok jutalmazása sem maradt el, hiszen az első három helyezett ajándékban is részesült. Íme az első három helyezett gólyapár: - Elekes-Köllő Hunor és György Daniella I. hely - Simon Tivadar és Kovács Anett II. hely - Dénes András és Keresztes Kriszta III. hely A gólyabálnak köszönhetően nem csak ajándékokkal, hanem számos felejthetetlen élmén�-

pott a spagetti, a palacsinta és a puding is. De nem csak a főzésben jeleskedtek a diákok, hanem a különböző sporttal kapcsolatos programokban is. Megmutathatták erejüket a kötélhúzásban, ügyességüket a kosárra dobásban, bicikli lassúsági versenyben és a dekázásban. A versenyek győztesei nem maradtak jutalom nélkül, ugyanis az első három helyezett oklevélben és dicséretben részesült. A verse-

nyek párhuzamosan zajlottak, így például a sportversenyek mellett zöldségszobrászat-verseny, rajz-, ének- és fodrászverseny is folyt. Az Iskolanap mind a tanárok, mind a diákok számára kellemesen zárult. Sok maradandó élménnyel gazdagodtunk, amelyeknek az emlékét számos fénykép őrzi. Ezek megtekinthetőek az Elekes Vencel Általános Iskola honlapján (www. evencel.ro) és az iskola Facebook oldalán.

„Az összedolgozás képessége az egyik legnagyobb érték az életben.” (Bolyai János) Október 12-én, pénteken délután rendezték meg a Bolyai matematika csapatversenyt Gyergyóalfaluban. A 2012-2013-as tanévben a versenyt az egész Magyarország, valamint Kovászna és Hargita megye területén hirdették meg, III.-VIII. osztályos tanulók évfolyamonkénti 4 fős csapatainak. nyel is gazdagodtak a diákok és a tanárok egyaránt. Reméljük a következő tanévet is egy hasonlóan jó hangulatú gólyabállal in-

díthatjuk majd, hiszen ezek az események nagyon fontosak az iskolánk és a közösségünk építése szempontjából.

Simon Katalin

12

tettek. A menüsort már egy héttel a főzés előtt megtervezték az osztályfőnökök, tanítók segítségével. A főzés élvezetes volt mind a tanárok, mind a tanulók számára, hiszen nagyon sok ízletes, jól sikerült fogást kóstolhattak meg. A krumpli bizonyult a legkedveltebb fogásnak, amelyet számos formában készítettek el a gyerekek: krumpli saláta, rakott krumpli, rántott krumpli kolbásszal, szalmakrumpli virslivel. A krumpli mellett a terítéken még helyett ka-

SULIVILÁG

GYERGYÓÚJFALVI DIÁKOK A BOLYAI CSAPATVERSENY MEGYEI DÍJAZÁSÁN

ISKOLANAP AZ ELEKES VENCEL ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Mint minden évben, az idén is megrendezésre került az Elekes Vencel Általános Iskolában már hagyományossá vált Iskolanap. A rendezvény keretén belül iskolánk névadójára, Elekes Vencelre emlékezünk. Az időjárási viszontagságok miatt azonban a névnapi rendezvény egy héttel tolódott, október 5-re. Az Iskolanap eseményekben gazdag volt, és változatos programokat kínált az iskola tanulóinak és tanárainak egyaránt. A tanulók számára lehetőség nyílt arra, hogy megmutassák főzőtehetségüket, bizonyítsák


kreativitásukat és ügyességüket a sportok terén. A programok reggel 8 órától

kezdődtek a főzésre való előkészületekkel. Az iskola tanulói korcsoportonként más-más ételeket készí-

Csiki Ibolya

A verseny célja, hogy fejles�sze a problémák együttes megoldásának készségét a diákokban. „Lehetőséget szeretnénk teremteni arra, hogy átéljék az együttgondolkodás örömét, és a logikus gondolkodás mellett készségeiket közvetlenül is bemutathassák diáktársaik előtt, eközben pedig összemérhessék tudásukat” – olvasható a verseny idei kiírásán. Az Elekes Vencel Általános Iskolát 19 csapattal 74 tanuló képviselte. A csapatoknak egy óra állt rendelkezésükre, hogy 14 feladatot megoldjanak, melyből 13 feleletválasztós volt, több jó lehetőséggel, az utolsó feladat pedig részletes kidolgozást igényelt. A győzteseket a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium dísztermében hétfőn október 22-én délután megtartott díjátadó ünnepségen hirdették ki. Az első hat csapat kiléte a különböző évfolyamokról már ismert volt, a

sorrendet azonban csak ekkor tudták meg. Az ötödikesek csapata (Elekes-Köllő Hunor, Nagy Balázs, Bajkó Mónika, Molnár Izabella), akiket Elekes-Köllő Tibor készített fel, a megyei 5. és Gyergyó körzeti 1. helyen végeztek. A díjátadó ünnepségen oklevélben és ajándékban részesültek. A harmadik osztályosok, akiket Bálint Melinda-Andrea készített fel (Gergely Barbara, Szőcs

Izabella, Balla Bernadett, Hîngan Clementina), a megyei 7. és Gyergyó körzeti 1. helyen végeztek. A versenyzőknek és felkészítőiknek ezúton is gratulálunk. Iskolánk többi csapata is tisztességgel helytállt. A részletes eredmények az evencel.ro honlapon megtekinthetőek. Minden versenyzőnek gratulálunk és további szép sikereket kívánunk! (forrás: evencel.ro)

13

SULIVILÁG


ŐSZI ISKOLANAP Fodor Annamária

Rendhagyó iskolanapot tartottunk 2012. október 5-én a tekerőpataki iskolában. A termésbállal összekötött őszi iskolanap játékkal kezdődött. Az ügyességi és közösségformáló játékok jó hangulatot teremtettek. Az I-IV. osztályos tanulók népi gyermekjátékokat és szabadtéri játékokat játszottak a tanítónők vezetésével. Az V-VIII. osztályos tanulók a zsákbafutást és a hullahopp-karikázást próbálhatták ki. Ezt követően a tanulók elsősegélynyújtó bemutatón vettek részt, melyet dr. Bíró Zoltán (a Gyilkostó Adventure Egyesület részéről) és Tusa Szilárd (a Gyergyói Katasztrófavédelem részéről) tartottak. A termésekből készített bábuk kiállítása következett, melyet mindenki megcsodálhatott. Majd Fejér Lajos és Csedő István plébános urak megáldották az őszi terméseket. Ezután az iskola tanulói a ceppelt mutatták be, melyet Kolumbán Csilla tanárnő közreműködésével sajátítottak el. Mindenki türelmetle-

nül várta a főtt pityókát, amit hagymával és túróval fogyasztottunk. A termésbál záró mozzanataként táncház volt, melyet Mogyorós László tartott. Jó hangulattal jártuk a felcsíki és moldvai táncokat. Köszönjük mindenkinek a segítségét és hozzájárulását e nap megszervezéséhez, valamint Ferencz Bélának a pityóka-adományt. Hasznos napot töltöttünk el, hi-

szen nemcsak, hogy mindenki jól érezte magát ezen az iskolanapon, hanem sokat is tanulhatott. Hiszen az elmélet és a gyakorlat összekapcsolására fektettünk hangsúlyt. A végeredményt megtapasztalva bátran aláhúzhatjuk annak a kínai mondásnak az igazságát, hogy „amit olvasok, azt elfelejtem, amit látok, arra emlékszem, s amit csinálok, azt tudom.”

GYALOGTÚRA Kolumbán Csilla

Tekerőpatak a Gyergyói-medence délkeleti részén a Visszafolyó patak mentén terül el 800 méter tengerszint feletti magasságban. Nevét a rajta átfolyó, szeszélyes, össze-vissza tekerőző, kanyargó, oda-visszafolyó patakról kapta, mely a Magas-Bükk patakával találkozik a gyergyószentmiklósi határban, s indul a falu felé, hogy biztosítson életet, vizet az élethez. Nos, tanulóinkkal október 6-án gyalogtúrát szerveztünk a Vis�szafolyó forrásához. Nagy volt az érdeklődés, hála Istennek, nemcsak a tanulók részéről, ugyanis 85 személy (72 gyermek és 13

14

tanár és szülő) indult ki Gáton az éltető patakunk mentén. Jó volt a hangulat, példásan viselkedtek tanulóink, komolyan vették a figyelmeztetést a maroktelefonok-

kal kapcsolatban - nem telefonálgatunk, nem zenélünk, figyeljük a természet szépségét, a még itt levő madarak ciripelését, nem hangoskodunk, nem szemetelünk,


inkább magunkkal hozzuk az eldobott szemetet is. (Sajnos annak ellenére, hogy a szemetet elviszik, megfizetjük,mégis vannak akik a patak mellé dobják még most is.) Amíg mi gyalogoltunk, 10 szorgos kéz készítette a pityókástokányt 4 üstben. Közös munka volt, mert szülők is példásan kivették részüket a munkából, készülődésből. Útvonalunk: Visszafolyó, Sípos kapuja, Borzóka. A Sípos-kő déli lábánál, a Súgó-patak mellékágában található a Súgó-barlang bejárata. A tanösvényt végigjártuk, majd bementünk a megszokott szállásunkhoz Hevederbe, ahol már várt ránk a finom tokány. Ebéd után a lovagolni vágyók élvezhették Zoltán kazánfűtőnk nagylelkűségét, aki nagy türelemmel lovagoltatta meg

az ifjúságot. Megérkeztek a lovas szekeresek, osztályonként felültek tanulóink, és énekszóval indultak

SULIVILÁG / ÉP TESTBEN...

haza. Szép időt kaptunk, sok szép élményben volt részünk, mindenért mindenkinek hálás köszönet!

MI AZ ALLERGIA? Dr. Madarász Kelemen Enikő, családorvos

Az allergia korunk népbetegsége. Szinte minden családban akad egy-két ember, aki valamilyen ételre, anyagra, gyógyszerre stb. allergiás. Bár ez a betegség nem fertőző és nem örökölhető, a betegségre való hajlam örökletes. Az allergiás reakciók súlyossága változó, a legenyhébbtől akár az életveszélyesig. A legtöbb reakció csak olyan kellemetlenségekkel jár, mint viszketés, könnyezés, tüs�szögés. A másik véglet azonban az életet is veszélyeztetheti, ha hirtelen légzési nehézséget, valamint szívműködési zavart okoz. Az allergiára hajlamos személyeknél bizonyos anyagok túlzott ellenanyag-termelést váltanak ki. Amikor a szervezet ismételten találkozik az allergénnel, a már vérben lévő ellenanyag az allergénnel kapcsolatba lépve egy sor biokémiai folyamatot indít el, melyek allergiás tüneteket eredményeznek. Mivel minden allergiás reakciót egy specifikus allergén indít be, ezért

az orvoslás fő célja ezen allergének azonosítása. Allergén lehet az adott időszakra jellemző növény, illetve ennek virágpora, állati eredetű szőr, gyógyszerek, ételek, vegyszerek, tisztálkodószerek, fűszerek. Az allergén allergiás reakciót indíthat be azzal, hogy bőrre vagy szembe kerül, illetve a tápcsatornán, vagy a légutakon keresztül a szervezetbe jut, netán szúrással a bőr alá kerül. Az allergiás reakciókat többféleképpen osztályozzák. A felosztást az alapján is megtehetjük, hogy mi okozza a reakciót, mely testrészen jelentkeznek leginkább a tünetek, de figyelembe vehetünk egyéb jellegzetességeket is. Az allergiás nátha az egyik leggyakrabban előforduló allergiás reakció. A levegőben szálló anyagok okozzák virágpor, fűfélék, penészgomba, házipor - tüsszögéssel, orrviszketéssel, náthával, orrdugulással, általános viszketéssel, szemirritációval jár. Az allergiás nátha lehet idényjellegű, de tarthat egész éven át is. Gyakran nevezik szénanáthának vagy virágporérzékenységnek. A virágporok sze-

zonja területenként és országonként nagy eltéréseket mutat. Hazánkban a fákat tekintve a nyárfák, a hársfélék, az éger és a mogyoró okozza a legtöbb kellemetlenséget, kora nyártól pedig a fűfélék a felelősek a rossz közérzetért: a pázsitfüvek, a réti perje és réti csenkesz, valamint augusztustól egészen az első fagyig a parlagfű. A tünetek félreismerhetetlenek: a száj, szájpad hátsó része, a torok viszket, szemek könnyeznek, tüs�szögés és vízszerű orrfolyás jelentkezik. Néhányan ingerlékennyé és depresszióssá válnak. Az asztma - a légutak krónikus gyulladása következtében a hörgők fokozott válaszreakciója váltja ki a légutak szűkületét. Az asztmás betegben olyan inger hatására is szűkülnek a légutak, amely egészséges emberek légutaiban nem okoz ilyen jellegű problémát. Az asztmás rohamban a hörgők simaizomzata ös�szehúzódik, a légutakat borító nyálkahártya a gyulladás következtében megduzzad és nyákot választ ki a légutakba. E jelenség tovább szűkíti a légutakat, ami viszont a beteget

15

ÉP TESTBEN...

arra készteti, hogy erőteljesebben lélegezzen. A rohamok gyakorisága és súlyossága különböző lehet, kezdődhet hirtelen sípoló légzéssel, köhögéssel, nehézlégzéssel, vagy kialakulhat lassan, fokozatosan súlyosbodó tünetekkel. Jellemző tünetek: sípoló légvétel, fulladásérzés, ami szorongást okozhat, a bőr kékes elszíneződése jelzi, hogy nem megfelelő a szervezet oxigén ellátása, s sürgős kezelést igényel. Kiválthatja fizikai terhelés, vírusfertőzés, allergén anyag belélegzése, stressz, érzelmi felindulás, étel, gyógyszer. Az asztmás rosszullétek megelőzhetők a kiváltó tényező kerülésével. A hagyományos gyógyszeres kezeléssel a rohamok száma csökkenthető és a betegek viszonylag normális életvitelt folytathatnak. Az asztmás rohamot a légutak megnyitásának érdekében azonnal kezelni kell, ugyanakkor e gyógyszeres kezelés hátránya a számos mellékhatás: álmosság, elhízás, csontritkulás, gyomorpanaszok. Az ekcéma (lehet atópiás ekcéma vagy kontakt ekcéma) a bőr krónikus,


viszkető, felszínes gyulladása, amely gyakran alakul ki szénanáthában, asztmában szenvedő betegeknél, vagy olyanoknál, akik családjában ezen betegségek már előfordultak. Az atópiás ekcémában szenvedőknek általában több más allergiás betegségük van. Az atópiás ekcéma többnyire az élet első hónapjaiban kezdődik, főleg az arcon, illetve a pelenkával érintkező területeken. Gyerek és felnőtt korban jellegzetesen a térd, könyökhajlat, a comb belső felszínén okoz tüneteket. Provokálhatja fertőzés, étel, stressz. Jellemző erre a betegségre a viszkető hólyagok megjelenése, nedvedzés. A bőr kiszárad és megvastagodik. A viszketés gyakran befolyásolhatatlan vakarózáshoz vezet, a viszketés-vakarás-kiütés-viszketés kör kialakulása tovább rontja a betegséget. A folytonos vakarás felsérti a bőrt, ami utat nyit a fertőzést okozó baktériumok számára. A betegséget nem lehet meggyógyítani, de a tüneteket lehet enyhíteni. Elsőként kerülni kell azokat az anyagokat, melyek izgatják a bőrt.

Fontos, hogy a bőrt mindig puhán kell tartani, nem szabad hagyni kiszáradni. A körmöket rövidre kell vágni, s a kezet mindig tisztán tartani. A hagyományos orvosságok nagyon sok súlyos mellékhatást okozhatnak, éppen ezért nagyon körültekintően szabad csak alkalmazni. A kontaktekcéma a bőrrel érintkező anyagok által kiváltott gyulladás, amely csak bizonyos, jól körülhatárolt területet érint. Allergiás reakció esetén egy bizonyos anyaggal való első érintkezés még nem hoz létre reakciót, a következő találkozás után rövid idővel viszketés és bőrgyulladás jelentkezik. A tünetek az enyhe bőrpírtól egészen a súlyos hólyagos duzzanatig terjedhetnek. A kiütés eleinte a bőrrel való érintkezés területére lokalizálódik, de később elterjedhet. Az allergiás betegségek mind a tünetek, mind az okok terén nagyon sokoldalúak. Éppen ezért nem ajánlatos otthon kezelni őket. Legjobb eredményt az alkati kezeléssel lehet elérni, ezért gyógyításukat szakértő orvosra kell bízni.

SPORTKONFERENCIA TEKERŐPATAKON Fodor Annamária

Az Európai Sport Hagyományőrző Egyesület, a Zalai Sportmúzeumért Alapítvány, a Dr. Mező Ferenc Olimpiai Baráti Kör, a Gyergyótekerőpatak Sportklub Kútfő és az Asociaţia ProTekerőpatak Egyesület szervezésében került sor a XXVII. Nemzetközi Sporttörténeti Konferencia megrendezésére Tekerőpatakon 2012. szeptember 22-én. A rendezvény a vendégek fogadásával kezdődött. Csíki András, a megyei sporttanács elnöke elmondta, hogy Tekerőpatak a román sísport bölcsője volt, ezért tartják meg itt a konferenciát. Egyed József, Újfalu polgármestere, aki a konferencia védnöke is, köszöntötte a jelenlevőket, és tartalmas időtöltést kívánt, va-

16

lamint azt, hogy élvezzék Tekerőpatak szépségeit. Kis János, az Európai Sport Hagyományőrző Egyesület, a Zalai Sportmúzeumért Alapítvány, a Dr. Mező Ferenc Olimpiai Baráti Kör elnöke szerint a sportkultúrát e Sportkonferencián keresztül lehet megismerni és megismertetni. A köszöntések után koszorúzásra került sor. Bálint Tivadar, az újon-

nan megalakult Gyergyótekerőpatak Sportklub Kútfő egyesület elnöke megemlékezett György Vilmos sílövő bajnokról, aki az 1964-es innsbrucki téli olimpián sílövészetben V. helyen végzett. Egy perc néma csenddel adóztak a sílövő emlékére. Ezt követően Csedő István plébános felhívta figyelmünket arra, hogy György Vilmos egyházi iskolába járt,


egyházi iskolára van felfüggesztve az emléktábla, éppen ezért minden magyar sportolóért imádkozni kell. Az ünnepet szebbé és hangulatosabbá varázsolta a tekerőpataki Harsona Fúvószenekar játéka. A konferencia a helyi kultúrotthonban folytatódott, ahol csodálatos kiállítást tekinthettünk meg a hajdani és mostani sportolókról és eredményeikről. A tekerőpataki Tarisznyás Márton iskola tanulóinak műsora, melyet Kolumbán Csilla tanárnő tanított be, még ünnepélyesebbé tették az egyedi rendezvényt. Egyed József polgármester nyitotta meg a konferenciát, aki szerint a fiatalokkal meg kell szerettetni a sportot, és azt is elmondta, hogy az olimpiára való kijutáshoz hatalmas munka kell. Az előadások sorát a konferenciasorozat főszervezője, Kis János nyitotta izgalmas előadásával, melynek címe: Olimpiai sztorik, amire nem is gondolnál. Elmondása szerint Zala megyéből érkeztek, 1976-tól minden olimpián ott voltak. Néhány ízelítő érdekes előadásából: George Eyser falábbal nyert olimpiát, Gertrude Ederle elsőként úszta át a La Manche csatornát (1926), Oscar Gomer Swahn volt a legidősebb bajnok, aki 1920-ban 72 évesen olimpiai érmes lett. Kis János 14 könyvet írt, az Olimpiák hősei és Az olimpiák krónikája című könyveket a helyszínen meg lehetett vásárolni. A Gyilkostó Adventure képviselői, dr. Bíró László és Krisán Hunor bemutatták a Kalandsportok a gyergyói-medencében című előadást. Dr. Bíró László szerint, ha felérnek egy csúcsra vagy egy olyan helyre, ahol ember még nem járt, az felér egy világbajnoksággal vagy egy olimpiával. 2005-ben jött létre az egyesület, mely a kaland-, és természetszeretet, sziklamászás, barlangászat rejtélyeit foglalja magába. E tevékenységek inkább feltáró jellegűek, mint versenyszelleműek, és a „nagy gyerekek” űzik. A testépítés története című előadást tartotta Liszka Péter testépítő világbajnok, aki Délvidékről, Topolyáról jött. 1985-től versenyez, 1987-ben és 1988-ban országos bajnok volt, balkán bajnokságot is

ÉP TESTBEN...

nyert, 1993-ban Olaszországban világbajnoki címet szerzett. A tekerőpataki Tarisznyás Márton Általános Iskola igazgatója, Kolumbán Csaba bemutatta A tekerőpataki sísport múltja és jelene című előadását. Elmondása szerint „itt a gyermekek sílécekkel születnek, és sportolóink számos versenyen képviselték magukat.” Bemutatta a tekerőpataki

gyon fontos a sportban az akaraterő. Antal Zsolt tekerőpataki sífutó olimpikon beszámolt az olimpiákon való részvételéről. Részt vett 4 olimpián: 1994-ben Lillehammerben, 1998ban Naganoban, 2002-ben Salt Lake cityben, ahol a 26. helyen végzett, majd 2006-ban Torinóban. Ezenkívül 46 világkupán vett részt, többszörös balkánbajnoki címet nyert, valamint

sífutás kezdeteit, miszerint Tatár Ferenc volt a sísport atyja. Továbbá sok sportolót emelt ki a kezdetektől napjainkig, akik eredményes munkájukkal nagyon jó eredményeket értek el. „A sport megtanít becsületesen győzni vagy emelt fővel veszíteni. A sport mindenre megtanít.”(Hemingway). Ezzel az idézettel zárta előadását. Délvidékről érkezett a következő előadó, Mihájlovity Miklós erős ember-fekvőnyomó, aki bemutatta Az egyéni sportok előnyei és hátrányai című előadást. Véleménye szerint a csapatsportok nagyobb előnyt élveznek, mint az egyéni sportok. Somlai Attila sporttörténész Lepsényből a Világcsúcsok Londonban című előadást mutatta be. Néhány példa a 2012-es londoni olimpiai világrekordokból: íjászat: férfi egyéni, Im Dong Hjun; férfi csapatverseny (Dél-Korea); atlétika: David Rudisha, férfi 800 m; Jamaica, férfi 4x100m; USA női 4x100m; Jelena Lasmanova, női 20 km gyaloglás; férfi úszás, Gyurta Dániel férfi 200 m mellúszás. A konferenciasorozat utolsó két előadója élménybeszámolót tartott: Szombathelyi Tamás öttusázó Budapestről, aki a moszkvai nyári olimpián ezüstérmet nyert. Szerinte na-

46 országos bajnokságot is. Molnár János, az Asociaţia ProTekerőpatak Egyesület elnöke megköszönte Csíki Andrásnak a konferencia koordonálását, majd jutalmazásra került sor. Farkas Aladár, a Tekerőpatak című könyv szerzője személyesen adta át könyvét az előadóknak. Kis János, az Európai Sport Hagyományőrző Egyesület, a Zalai Sportmúzeumért Alapítvány, a Dr. Mező Ferenc Olimpiai Baráti Kör elnöke megköszönte a szervezést és a lehetőséget, ugyanakkor reméli, hogy még találkoznak ilyen rendezvényen. A konferencia záróeseménye a Súgó-barlang megtekintése volt a Gyilkostó Adventure közreműködésével. A szervezők köszönik az Újfalvi Önkormányzat támogatását, köszönetüket tolmácsolják Bokor Leventének, Bernád Ottónak, és mindenkinek, aki hozzájárult ezen konferencia megvalósításához. Mindannyian tartalmas és hasznos napot töltöttünk e páratlan rendezvényen, hiszen egy ilyen nagy eseménynek egy kis falu adott otthont. Somlai Attila sporttörténész szavait idézzük, aki szerint: „Csúcsélmény volt itt lenni!”

17

MEZŐGAZDASÁG


LEGELTETÉSI SZABÁLYZAT E havi számunkban ismételten közöljük a legeltetési szabályzatot, amelynek betartására kérünk minden községlakót. 1. cikk. A Gyergyóújfalu községhez tartozó területeken a legeltetés a jelen szabályzat előírásainak betartásával történhet, függetlenül a terület tulajdonjogától. 2. cikk. A legeltetési jog igénylésének szabályai: 1. A község tulajdonában lévő legelőkre az igénylőnek a polgármesteri hivatalnál kell jelentkeznie a következő iratokkal: a) kérés, amelyben jelzi az igényét és kijelöli a legelőt b) a legeltetendő állatok tulajdonosainak névsora c) az állatfajok és állatlétszám táblázata 2. A magántulajdonban lévő legelőkre vagy mezőgazdasági területekre (kaszálók, parlagföldek) szükséges a tulajdonos írott jóváhagyása, melyet a polgármesteri hivatalnál iktattak. 3. cikk. A legeltetési jog elnyerésének feltételeit: 1. A község tulajdonában lévő legelőkre: a) a polgármesteri hivatal által kiadott szerződés a legelőről b) állategészségügyi igazolás a helyi körzeti állatorvostól, az idegen állatok számára pedig onnan, ahová iktatva vannak az állatok c) a főgazda, gazdák és a pásztor közötti megállapodás/szerződés 2. A magántulajdonban lévő legelőkre: a) a terület, tulajdonosok névsora és az iktatott jóváhagyások b) a legeltetendő állatok tulajdonosainak névsora c) az állatfajok és állatlétszám táblázata d) állategészségügyi igazolás a helyi körzeti állatorvostól, az idegen állatok számára pedig onnan, ahová iktatva vannak az állatok 4. cikk. A legeltetés megszervezésének feltételei: 1. Az állatlétszám megállapítása – A legelők racionális használata érdekében szabályozni kell az állatok létszámát, melyek az adott területeken legelhetnek, mely 1 nagy állategység/hektár. A nagy állategység meghatározása az Európai Unió által megszabott értékeknek megfelelően történik: - bika, tehén és két évnél idősebb szarvasmarhák 1,0 - 6 hónapnál idősebb lovak - 1,0 - 6 hónap – 2 év közötti szarvasmarhák - 0,6 - 6 hónapnál fiatalabb szarvasmarha - 0,4 - juhok - 0,15 - kecskék - 0,15 A fenti értékeket állatfejenként be kell szorozni az állatok számával és a kapott értéket el kell osztani az adott

18

terület nagyságával (hektár). Pl: 1) 10 juh x 0,15 = 1,5 vagyis 10 juh = 1,5 ha. 10 ha = 10 két évnél idősebb szarvasmarha, vagy 17 6 hónapnál fiatalabb szarvasmarha vagy 67 juh, kecske. A magántulajdonban lévő legelőkre a tulajdonosok vagy a főgazda kell igazolja, hogy elegendő terület áll rendelkezésükre. 2. A legeltetés szervezése – A legeltetés megkezdése függ a növényzet fejlődésétől, a növények magassága 10-15 cm kell legyen, tilos túl nedves talajon kezdeni a legeltetést, ugyanis később csökken a takarmánymennyiség. Ősszel a legeltetést egy hónappal a fagyok beállta előtt be kell fejezni. 3. A főgazda és a pásztorok kötelezettségei a) az állatokkal foglalkozó személyek egészségesek kell hogy legyenek – orvosi bizonylat b) be kell tartaniuk a növénytermesztési és állattenyésztési szabályokat és rendszeresen el kell végezniük a kosárfordítást c) vigyázniuk kell az állatok egészségügyi állapotára és ha a helyzet megköveteli, intézkedniük is kell d) a pásztorkutyákat kötelező beoltani veszettség ellen e) be kell tartani a kutyalétszámot: 3 kutya - 100 szarvasmarha 8 kutya - 500 juh, kecske f) napirenden kell tartaniuk az állatok és tulajdonosok nyilvántartását g) a legelőre engedett állatoknak benne kell lenniük a mezőgazdasági nyilvántartóban a jelenlegi jogszabályok szerint h) az idegenből hozott állatoknak kötelező hogy érvényes állategészségügyi igazolásuk legyen i) az állatokat csak egészségesen és féregtelenítve szabad elfogadni a legelőre 5. cikk. Legeltetési szabályok a) a legeltetés csak szervezetten történhet b) a legeltetés csak az előjegyzett területeken történhet, magántulajdonban lévő területeken csak a tulajdonos belegyezésével lehet, melyet a helyi polgármesteri hivatalnál iktattak c) tilos az egyedi legeltetés vagy a nem engedélyezett legeltetés, függetlenül a terület tulajdonjogától d) tilos a magánkaszálókon és a folyóvízmedrekben legeltetni e) a magántulajdonban lévő mezőgazdasági területeken (kaszálók, parlagföldek) a legeltetést csak a terület bekerítése után lehet megkezdeni f) a község területén a legeltetés április 24. és október 25. között engedélyezett. Ezen időpontok változhatnak


az időjárástól függően, 5 nappal a változás előtt hivatalosan értesítik az érintetteket g) a legeltetés szigorúan tilos az f) pontnál megszabott időponton kívül h) tilos a nem engedélyezett apaállatok használata legelőkön 6. cikk. 1. Tűzoltási szabályok a) a főgazda és a pásztorok kötelesek betartani a tűzvédelmi előírásokat és biztosítaniuk kell a tűzoltási eszközöket b) a tűzvédelmi előírások betartása kötelező, függetlenül a legelő tulajdonjogától c) mulasztásból származó tűzkárok esetében a felelősség a főgazdákat és a pásztorokat terheli a jelenlegi büntetőjogi szabályok szerint d) a nyílt tűz használata csak a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően történhet 2. Erdészeti szabályok a) tilos a fák levágása a legelőkön b) kötelező a nyaklók használata pásztorkutyáknál c) kötelező a veszettség elleni oltás a pásztorkutyáknál 3. Munkavédelmi szabályok a) kötelező betartani az általános munkavédelmi előírásokat b) tilos műtrágyás zsákok használata eső elleni védekezésben c) tilos viharos időben egyedülálló fa alá menekülni 4. Állategészségügyi szabályok a) a megelőző védőoltásokat az egész állománynak meg kell kapnia b) a kezeléseknél a személyzet köteles segíteni c) a beteg állatokat el kell különíteni d) minden betegséget jelenteni kell a szakembernek 5. Környezetvédelmi előírások a) tilos a vízlelő helyek szennyezése és kötelező ezeknek a karbantartása b) tilos a növényzet károsítása a legelő túlterhelésével c) tilos a legeltetés és irtás a fiatal erdőkben d) tilos a gyújtogatás 6. Ellenőrzési szabályok a) a pásztorok kötelesek a nyilvántartást az ellenőrzésre felhatalmazott személyeknek átadni b) a pásztorok kötelesek az ellenőrzésre felhatalmazott személyeknek segíteni a helyzet felmérésében c) kötelező ismerni jelen szabályzatnak előírásait és ezeknek betartása 7. cikk. Büntetés és bírságolás 1. Azon állatok tulajdonosai, melyeket nem engedélyezett helyen találnak, kötelesek kifizetni az okozott kárt és a 300 és 1000 lej közötti értékű büntetést 2. A jelenlegi szabályzat előírásainak be nem tartása kihágásnak minősül és 1000-3000 lej közötti büntetéssel jár. 3. A jelenlegi szabályzat előírásaival kapcsolatos kihágások megállapítása a polgármester, alpolgármester, a helyi tanács mezőgazdasági komis�szió elnökének és a helyi rendőrség hatáskörébe tartozik. 8. cikk. A jelenlegi szabályzat érvényes minden állatra, amelyik a gyergyóújfalvi területeken legel.

MEZŐGAZDASÁG

Kiadja: Gyergyóújfalu Község Polgármesteri Hivatala Felelős kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztőség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212 szám Tel: 0266-350.004, 350077 [email protected] Rovatszerkesztők: Önkormányzat Egyed József Albert Katalin Civil fórum Czirják Kinga Lukács Róbert Fodor Annamária Deák László Gál Katalin Páll Emilia Mezőgazdaság Horváth Nina Hitélet Gál Katalin Múltidéző Elekes Dániel László ifj. Sólyom István Deák Csaba Gyermeksarok Fodor Annamária Gál Katalin Sulivilág Fodor Annamária Csiki Ibolya Ép testben … Horváth Nina Czirják Kinga Déák Csaba Tarkabarka – Magazin Gál Katalin Czirják Kinga

19

GYERMEKSAROK / TARKABARKA – MAGAZIN


„DE NEHÉZ AZ ISKOLATÁSKA”… Gál Katalin

A versnek fontos szerep jut az anyanyelvi nevelésben. Egy-egy vers megismerése közelebb hozza az olvasóhoz azt a világot, amelyet igazából csak néhány rendkívüli személyiség, köztük a költők, birtokolnak. A vers sajátos kifejezésforma. Ha alaposan, a sorok mögé látva olvasod a verset, bizony rájössz: mondanivalója van, nemcsak a rímek és művészi eszközök egymás utáni felsorakoztatása. Egyszerű játékkal megtapasztalhatod a versírás nehézségeit, ha egy gondolat köré megpróbálkozol rímes sorok gyártásával, úgy, hogy mondanivalója is legyen. Nos, láthatod, nem egyszerű feladat! De lássuk, hogyan is jó ismerkedni a versekkel? Emlékezz vissza, amikor kisóvodás korodban az óvónénikkel, illetve később, kisiskolásként a tanítókkal tanultátok az érdekesebbnél érdekesebb, dallamos, zenével tele verseket. Jusson eszedbe, hogy nem is tanulás volt az, hanem játék… és mégis, sok-sok verset megismertél, megtanultad, néhányra talán még most is emlékszel. Miért van ez? Azért, mert a hangulat, amelyben ismerkedtél a verssel, kellemes volt, csupa jókedv, móka. Nos,

valahogyan ezt a hangulatot kellene átmentened a későbbiekre is, így már nyert ügyed van. A vers nem ellenséged! Az alábbiakban néhány lépésben bemutatom, hogyan ajánlatos ismerkedni a versekkel.

Az első ismeret, amelyre szükséged van, hogy tudd, ki és milyen körülmények között írta az adott költeményt. Itt derül ki, hogy miért fontos a költők életrajzát ismerni, és, hogy a pedagógus nem a te bosszantásod céljából ismerteti a költő életét, esetleg kér arra, hogy megtanuld. A vers címével kapcsolatban jó tudni, hogy mit jelent, miért éppen ezt választotta a költő. A vers felépítése, vagyis a szakaszok száma, azon belül az egyes szakaszokat alkotó sorok száma, a vers ritmusa, verselése, rímei.

A vers tartalma, vagyis az a mód, ahogyan a költő gondolatait tolmácsolja nekünk. Vigyázat! Sok esetben a költő átvitt értelemben fogalmaz, vagyis a konkrét események mögött kell keresned a vers mondanivalóját, tanulságát. Ajánlatos néhány értékelést megismerned a versről, így könnyebben megfogalmazhatod a magadét. Amikor a verset elemzed, beszélhetsz a vers egészéről, de akár szakaszonként, költői képenként is elemezheted, megfogalmazva mondanivalóját. Ez azt jelenti, hogy feltárod a költő (általad feltételezett) gondolatait. Fontos, hogy megfogalmazd érzéseidet a verssel kapcsolatban, így máris a legjobb úton jársz a helyes verselemzés fele. Idézd a költőt! Emeli az elemzés értékét, ha mondanivalódat illusztrálod idézetekkel. Ehhez szükséges, hogy tisztában legyél a művészi eszközökkel (metafora, hasonlat, megszemélyesítés, ellentét, párhuzam, művészi jelző stb.). Ha ezeket nem ismered fel, az elemzésed nagy hiányosságokat szenved. Tisztában kell lenned az alapfogalmakkal. Ne feledd, a vers, akár egy érzékeny lélek, úgy nyílik meg előtted, ha jól közelítesz hozzá!

SZILVÁS LEPÉNY Az ősz közkedvelt gyümölcse a szilva. Lekvár, gombóc, pálinka, sütemény, rengeteg finomság készül felhasználásával. Ez alkalommal egy könnyen elkészíthető szilvás lepény receptjét osztom meg olvasóimmal, mindenkit arra buzdítva, próbálja ki! Hozzávalók: 6 tojás, 1 csésze cukor, 1 csésze liszt, 6 evőkanál olaj, késhegynyi szódabikarbóna, 1 citrom héja, 2 kanál fahéjas cukor, 1 kg besztercei szilva. A tojásfehérjékből habot verünk, részletekben hozzáadjuk a cukrot, és egészen keményre verjük. Egyenként hozzáadjuk a tojássárgákat, majd kanalanként az olajat, végül belekeverjük a citromhéjat, szódabikarbónát és 3-4 részletben a lisztet. Nagy tepsibe öntjük (amelyet előzőleg zsírozunk, lisztezünk), tetejét telerakjuk a szilvával (húsával felfelé), amelyet előzőleg megmostunk, leszikkasztottunk, és kimagvaltunk. A szilvát behintjük a 2 kanál fahéjas cukorral, és a tésztát forró sütőbe toljuk, de a lángot 10 perc múltán mérsékeljük, és kb. 40 perc alatt átsütjük. Kihűlve a tepsiben vágjuk fel.

20

Gál Katalin

Civil fórum 2-6. Sulivilág Gyermeksarok Hitélet 6-7. Ép testben Tarkabarka-Magazin 20

Recommend Documents