Civil fórum 3-7. Sulivilág 14. Gyermeksarok Hitélet Ép testben Tarkabarka-Magazin

Barázda | V. évfolyam 8. szám | 2012. december

Önkormányzat Civil fórum Hitélet

3. 3-7. 8-11.

Múltidéző Sulivilág Ép testben ...

12-13.

Mezőgazdaság

17.

14.

Gyermeksarok

18.

15-16.

Tarkabarka-Magazin

19-20. 1

Önkormányzat / CIVIL FÓRUM


Adventi szentidőben Albert Katalin

Az adventi szent időben templomunk és otthonunk kedves kis vendége a fenyőből készült koszorú, amelyet négy gyertya díszít. Karácsony előtt négy héttel meggyújtjuk adventi koszorúnkon az első gyertyát, majd sorban vasárnaponként a maradék hármat is. Ez a négy gyertya jelképezi a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömet. Idén nemcsak otthonaink és templomaink ékesülnek adventi koszorúval, hanem a községünk központi parkja is. Az óriáskoszorú és a közkert díszítése a parkgondozó cégek szorgos munkájának az eredménye, ajándéka. Tankó Géza, Gyergyóújfalu plébánosa advent első vasárnapján a hívek jelenlétében a koszorút megáldotta és közös imádkozás után a

gyertya első fénye is felgyúlt. Községünk karácsonyi díszítése szerényebb lett, mint az elmúlt évben, de a szeretet ünnepe nem a

külsőségektől és a pompától lesz meghitt, örömteli. Lélekben kell megtisztuljunk és felkészüljünk a kis Jézus születésére.

HELYTÖRTÉNETI VETÉLKEDŐ Fodor Annamária

Új hagyományt indított útjára az Emese Álma és a Pro Tekerőpatak civil szervezetek szervezésében megrendezett I. Helytörténeti vetélkedő. A tanulók nagy érdeklődéssel készültek a 2012. november 29-én zajlott versenyre, amelyen 10 csapat vett részt a tekerőpataki Tarisznyás Márton Általános Iskolából, melyeket Kolumbán Csilla tanárnő készített fel. A vetélkedő a csapatok bemutatkozásával kezdődött, így megismerhettük a következő csapatokat: Súgó barlang kutatói, Visszafolyó, Tekeres patak, Barlangászok, Sztalagtit, Súgó-barlang, Tekergők, Keresztelő Szent János, Ugrósánc, Rozália kápolna. Három fordulóban mérhették meg tudásukat a tanulók. Az I. és

2


II. fordulóban Tekerőpatak helytörténetével kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk, majd a III. fordulóban a falu nevezetességeiről kellett fogalmazást írniuk. A feladatok megoldása után civil szervezetek bemutatása következett, miközben a zsűri (zsűritagok: Csata Kinga, Kalamár Emese, Nagy Hunor) buzgón javította a megoldásokat. Kolumbán Csilla hitoktató bemutatta a furulyásokat, akik népdalokkal tették hangulatosabbá a versenyt. Ők is hagyományápolók, és minden rendezvényen fellépnek: iskolai ünnepélyeken, falunapokon, adventben, karácsonykor, a Szent Család vasárnapján, anyák napján, apák napján, nőnapon, kortárstalálkozón, a Szent Erzsébet Otthon meglátogatásakor, az Alfalvi napokon, illetve a Blockflöte-találkozókon. Kolumbán Csilla elmondása szerint 2008-tól a néptáncoktatásnak köszönhetően megalakult a Gyopárka néptánc�csoport. A Sport Klub Tekerőpatak Kútfő vezetője, Bálint Tivadar elmondta, hogy civil szervezetük augusztusban alakult, a régi sportegyesületet alakították át. Sok sporttevékenységet szerveztek, mint a Székelyek a levegőben versenyt, a XVII. Nemzetközi Sporttörténeti Konferencia társszervezői voltak, a gyermekeknek Sportnapot szerveztek, ugyanakkor felújították a Síugrósáncot. György Zsolt a Rió Ti-Tár civil szervezet munkáját emelte ki. A Rió Ti-Tár már 5 falunap szervezését tudja maga mögött, ugyanakkor a szervezet mikulásjárást szervezett a gyermekeknek, sportnapot, kalákát a síugrósáncnál. György Zsolt arra is rávilágított, hogy minél jobban ismered saját környezetedet, annál jobban tiszteled azt. A továbbiakban a Pro Tekerőpatak vezetője, Molnár János mondta el a szervezetével kapcsolatos tudnivalókat. 2007-ben alakult a szervezet, pályázatokat nyertek számítógépekre. Több tevékenységet támogattak, mint a webvi-

dék versenyt, a Sportkonferenciát, ugyanakkor támogatták az egyházat, az egészségügyet, az iskolát, a turisztikai irodát. A Gyilkostó Adventure Egyesület részéről Simon László mutatta be a szervezetet. A szervezet felvállalta a kalandsportok gyakorlásának lehetőségét, mint a hegymászás, barlangászat, hegyi kerékpározás és kanyoning. A Súgóbarlang természetvédelmi terület gyámja ez az egyesület. A Gyergyói-medence ifjúsági szervezeteit fogja össze a Gyergyó Terület Ifjúsági Tanácsa szervezet, melynek képviselője Magyari Levente elmondta, hogy nagyon fontos a szervezetek közötti együttműködés. Sok rendezvényt tudnak maguk mögött. Magyari Levente buzdított a fiatalokat, hogy ha bármi ötletük van, bátran mondják el, tegyenek érte, álljanak ki elképzeléseik mellett, keressenek segítséget álmaik megvalósítására. Az Emese Álma szervezet részéről Molnár Hajnal tartott bemutatót, aki elmondta, hogy a Budapest Élettér Alapítvány révén alakult a szervezet. Fő céluk a hagyományápolás és a faluturizmus. Részt vettek a tekerőpataki falunapok főzőversenyén, a Gyil-

CIVIL FÓRUM

kostói Sokadalom főzőversenyén (I. helyezést értek el), a Gyergyói Csárdásrekordon. A civil szervezetek bemutatása után a zsűri kihirdette a várva várt eredményt. Különdíjat kapott a Tekeres patak csapat (GyörgyCsata Beáta, Molnár Anett, Kolozsi Erika, Sára Arnold), III. díj: Súgó-barlang kutatói (Albert Emilia, Tódor Bernadett, György Izabella, Bokor Rajmond), II. díj: Súgó-barlang (Sajgó Réka, Fodor Beatrix, Molnár Csaba, György Csanád), I. díj: Visszafolyó csapat (Fórika Mária-Magdolna, Fórika Hilda, Fórika Tamás, Fodor Boglárka). Az I. díjat nyert csapat jutalma egy kirándulás az Almási barlanghoz. A szervezők köszönik a támogatók segítségét: Communitas Alapítvány, Pro Tekerőpatak, Tarisznyás Márton Általános Iskola, Magyar Élettér Alapítvány, Gyergyó Terület Ifjúsági Tanácsa. Tartalmas délutánnak örvendhettek a tanulók, hiszen javukra vált a helytörténeti vetélkedő, mivel a falu történetének megismerésével saját magukat is jobban megismerték. Köszönjük ezt a lehetőséget a szervezőknek, akik arra buzdítanak, hogy ápoljuk hagyományainkat és ne feledjük falunk régmúltját!

3

CIVIL FÓRUM


Katalinbál Gyergyóújfaluban Molnár Sándor

A„Katalin zár” hagyományos kosaras bálja Gyergyóújfalunak. Ezt a hagyományt kisebb-nagyobb sikerekkel 1971-től az újfalvi Rezesbanda ápolja. Ebben az évben is november 24én hűek voltunk a hagyományokhoz, és megszerveztük. Régebb a fent nevezett kosaras bál egyből a zenei mulatsággal kezdődött. Így volt a tűzoltóbál, az iparos bál, a sportbál és a farsangi bál. Az utóbbi időkben a szilveszteri bál mintájára szinte minden bálban bevezettük a tombolát. Rájöttünk, hogy sokakat érdekel egy ilyen kisorsolási pillanat, amely feldobja a hangulatot. Ebben az évben a következő tárgyak kerültek kisorsolásra: főnyeremény a hagyományos Kati baba, melyet Elekes Róbert vihetett haza. Második díj egy szép festmény Újfaluról, Deák Csaba újfalvi festőművész munkája, a nyertes Simon Izabella. Harmadik díj egy nagyon szép zenei szimbólum, mely Molnár Katalin alkotása, nyertese Simon Attila. Negyedik díj egy fonott kosár hímzett terítővel, nyertese Molnár Szabolcs. Ötödik és hatodik díj egy-egy pezsgő volt, melyeket Elekes Csaba és felesége, Beáta nyertek meg. A bált műsorral kezdtük. A Molnár Antal Fúvószenekar a mazsorettcsoporttal egy szabadtéri bemutatót tartott. Utána: klasszikus táncok kisgyerekek előadásában. A mazsorettcsoport többször is fellépett: előbb a kicsi, majd a közepes és végül a nagy csoport Sólyom Vivien irányításával. Majd egy furulyaszólót (Katalin-köszöntőt) hallhattak a bálozók, a Molnár ikrek egy- és kétszólamú zenejátékát, egy klarinétszólót Kozma Emil előadásában, végül egy csellóduettet Molnár Katalin és tanítványa, Simon Boglárka közreműködésével. Fellépett a Pünkösdi Rózsa citeraegyüttes Gagyi Ignác vezetésével. A műsort egy 5 párból álló iskolás gyerekekcsoport tánca,

4


Mikulás járás „Katorzsa” módra A Katorzsa néptáncegyüttes idén is megszervezte, immár IV. alkalommal a hagyománnyá vált mikulásjárást, ami a tervek szerint december 2-án lett volna, de két napot csúszott, így aztán december 4-én sikerült megtartani. A rendezvény délután 5 órakor kezdődött. A Mikulást 84 gyerek várta, de részt vettek felnőttek is, így 120-ra emelkedett az ünneplők

valamint a mazsorettcsoport zárta. Ezúton gratulálunk minden csoportnak és egyéni szereplőnek, nagyon ügyesek voltak. Ezt bizonyította a hálás közönség tapsa. A műsor végeztével kezdetét vette a bál, amelyen a kitűnő zenét Ambrus Levente, Bartis Ferenc és Kovács Levente nyújtották nem első alkalommal. A konferálást Hunyadi László vállalta, nagyon hangulatossá tette ízes mondásaival, köszönet érte. A kiszolgálást a központi vendéglő személyzete biztosította ezúttal is gyors és pedáns megjelenésükkel. Zenekarunk ezúton is köszöni a támogatásukat. Meg kell említenem, hogy a bálban részt vettek az újfalvi néptáncosok, jóleső érzés volt nézni, hogy fiataljaink immár a bálokban is, nyilvános helyeken is táncolni kezdtek. E mögött komoly munka rejlik és ezt az áldozatos munkát szeretném megköszönni Deák Lászlónak, aki nagyon sokat fáradozik népi hagyományaink megőrzéséért. A bálban részt vett egy magyar házaspár Tompáról, gazdag élményekkel és nagy megelégedéssel vettek búcsút hazaindulásukkor. Ez alkalommal szeretnék egy rövid beszámolót tartani a Molnár Antal Fúvószenekar (Rezesbanda) ezévi tevékenységéről. Hála Istennek még vagyunk és nagyon remélem,

hogy e lelkes csapat még sokáig fogja ápolni hagyományait. Ebben az évben szinte minden meghívásnak eleget tudtunk tenni. Részt vettünk: Május 16-án és június 6-án a kőbánya rendezvényein. Július 2-án az újfalvi napokon, búcsún. Július 22-én a kilyénfalvi búcsún, a délutáni órákban pedig a vaslábi fúvósfesztiválon. Július 29-én a parajdi fúvósfesztiválon. Szeptember 8-án Gyergyószentmiklóson az örmény búcsún. Szeptember 15-én Borszékon a fúvósfesztiválon Szeptember 16-án a libáni búcsún és a délutáni ünnepségen November 24-én a Katalin-bálon December 9-én az emléktábla-avatáson Hajdó István esperes-plébános emlékére Befejezésképp pedig köszönet a Molnár Antal Fúvószenekar minden egyes tagjának a becsületes kitartásért. Köszönet a mazsorettcsoportnak, hogy mindenhová elkísértek és ünnepélyesebbé tették fellépéseinket. Úgy érzem, hogy egy ilyen sikeres év után elmondhatjuk: „Nyugtával dicsérd a napot.”

CIVIL FÓRUM

száma. A Mikulás minden gyereket megajándékozott, ezt ők nagyon szép mikulásénekekkel és egy jó ropogós tánccal viszonozták, aztán rövidesen távozott a Mikulás. A gyerekek folytatták a táncot, mert mindenki jól érezte magát, majd a befejezés egy jó vacsora volt, amit jó étvággyal elfogyasztottak és boldogan tértek haza. Mi szervezők pedig nagyon szépen köszönjük

az önkormányzatnak a segítséget, mert ezen kis ünnepséget a civil szervezetek számára meghirdetett pályázat pozitív elbírálása alapján sikerült megszervezni, amelynek köszönhetően a székely népviselet készítésére is jutott anyagi keret. A Katorzsa néptáncegyüttes minden kedves támogatójának és falustársának kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag újesztendőt kíván.

Mikulás a Teleházban! Teleház önkéntesei

Kicsit hosszas várakozás után megszületett az első program is a hagyományos Teleháztól megszokott foglalkozásokról. Mint minden évben, idén is szervezésre került egy adventi foglalkozás gyerekeknek. December 1-jén a Teleház kitárta kapuit a gyerekek előtt, ahol mindenki türelmetlenül várta a Mikulást.

Színes plakát csalogatta a gyerekeket, de nem csak. A vártnál sokkal nagyobb számban bukkantak fel minden korú látogatók, ami kis gondot is okozott, hisz egyrészt a szálláshely elégtelennek bizonyult, másrészt nagyon hamar kifogyott a rendelkezésre bocsátott anyag és készlet. A hangulat ettől függetlenül kiváló volt, és az eredmény megérte a fáradozásokat.

És persze a foglalkozások: a kisebbek képeslapokat készítettek és mágneses hűtődíszeket, a nagyobbak asztaldíszeket, adventi koszorúkat és kopogtatókat. A nagy nyüzsgés, lázas tevékenykedés közepette kisebb-nagyobb meglepetésre megérkezett a Mikulás is. Mindenki hagyott csapot-papot, és elejébe futott. A nagy várakozás után óriási volt a kíváncsiskodók sora. A sok apró

5

CIVIL FÓRUM


Deák Csaba

A TEKERŐPATAKI MIKULÁS NEM GYALOG JÁR Fodor Annamária

6

CIVIL FÓRUM

2012 az erdőtüzek éve

szorgos kéz megannyi meglepetéssel készült számára. Persze Mikulás nagyon kíváncsi természetű, így jól megnézegette a kisebbek által készített egyedi műveket. Miután a gyerekek megkapták kis ajándékcsomagjukat, jöhetett a munka befejező része. Ahogy meglettek a kis különbnél különb díszek, a gyerekek lassan hazaszivárogtak, mindenki a maga módján, büszkén az elvégzett munkájával. A nagy zajos nyüzsgés után furcsa csend borította a Teleházat, ami azonnal ösztönözni kezdte a szervezőket újabb sor foglalkozás megszervezésére. Kellemes ünnepeket és egy boldog új esztendőt kívánunk mindenkinek!

„Mikulás, Mikulás, öreg Mikulás, Jó, hogy jössz, jó, hogy jössz, minden gyermek vár…” - hangzott el a tekerőpataki Tarisznyás Márton Általános Iskola udvarán 2012. december 1-jén a Mikulásünnepség kezdetén. Az egybegyűltek már nagyon várták a Mikulás érkezését, amikor egyszer csak megjelent, mégpedig nem akárhogy, hanem hintón! Óriási meglepetés volt mindenki számára az egyedi bevonulás. Az iskola tornatermében folytatódott az ünnepség, ahol a tanulók kis műsorral kedveskedtek a Mikulásnak, versikékkel és gitárral kísért énekekkel hangoltak rá az ünnepre, a IV. osztályos tanulók pedig saját maguk írták jelenetüket, amelyet bemutattak a közönségnek. A Rió Ti-Tár Ifjúsági Szervezet most már V. alkalommal szervezte meg a gyermekek számára a


Az idei évet is magukénak mondhatják a községünk tűzoltói. A többi évhez képest, újabb nehézségekkel kellett szembenézniük, majdnem mind a 12 hónap alatt. Az elmúlt években számos bozóttüzet, parlagtüzet sikerült megfékezni, míg a 2012év az erdőtüzek éve volt. Községünk három tűzoltó alakulata olyan szintű tűzoltásban vett részt, amelyeket a tapasztalattal rendelkező tűzoltók is nehezen oldottak meg. Az év első napjaiban egy hétvégi házhoz kellett kivonulni, aztán a tavasz újabb meglepetéseket okozott. Az idei nagy szárazság miatt a megszokott bozóttüzeket erdőtüzek váltották fel. Azt lehet mondani, hogy az egész medence erdőinek nagy része lángokban állt. Községünkben a kilyénfalvi, tekerői és gyergyói részen égett az erdő. Az Újfalvi erdőkben ezekhez képest kevesebb alkalommal csaptak fel a lángok. Ezen tüzek minden önkéntesnek nagy megmérettetést jelentettek, hiszen minden alkalommal sziklás, meredek hegyoldalakat kellett megmászni, és ne feledjük, hogy csapatainknak több korosabb tagja is van, viszont ők is ugyanúgy végezték a munkájukat, mint a fiatalok. Azt is tudnunk kell, hogy sok alkalommal a tűz helyét teljesen lehetetlen volt megközelíteni tűzoltóautóval, így segédeszközök segítségével kellett megoldani a tűzoltást (gondolok itt lapátra, ásóra, csákányra, vizestartályra, tömlőra, motorpumpára stb.)

A jelentősebb tüzek közül megemlíteném pl. a kilyénfalvi erdőtüzet, ahová több alkalommal is ki kellett menni, mivel egy szikla tetején égett az erdő, és az oltás szinte lehetetlennek tűnt a megközelíthetetlensége miatt. Önkénteseink 30 l-es palackokban hordták a vizet a sziklára, mert a motorpumpák sem bírták felnyomni olyan magasba. Több ezer liter vizet felhordani vállon ilyen palackokban egy 40 m-es sziklára egyáltalán nem könnyű dolog. Délhegy oldalát és a tekerői erdőrészt is nagyon nehezen lehetett megközelíteni, csak terepjárók és traktorok segítségével lehetet a helyszínre menni. Az idei évben tűzoltóink kivették részüket a tűzoltásból az egész medence területén, még ha ez sokaknak nem is tűnt fel.

Számos alaklommal voltak a gyergyói, kilyénfalvi, tekerői, újfalvi és alfalvi erdőkben, és pontos adatot nem tudok, de több mint 600 órát dolgoztak, hogy megmentsék erdőinket a pusztulástól. Az említett tüzek keletkezésének oka szinte minden alakalommal az emberi figyelmetlenség volt, ezért kérjük, hogy mindenki figyeljen oda, hogy mit dob el és mit gyújt meg az erdőben, mert sajnos minden alkalommal nagy károk tudnak keletkezni. Köszönetet szeretnénk mondani mindazon személyeknek, akik nem önkéntes tűzoltók, de önkéntesen jöttek segíteni munkánkban. Mindhárom tűzoltóalakulat nevében kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet kívánunk!

Hibaigazítás Mikulás-ünnepséget. Köszönik ez úton is az Újfalvi Önkormányzat, a Caritas Családsegítő szolgálat, valamint Fórika Erzsébet (Zsóka) támogatását a rendezvény megszervezésében. A Mikulás elismerően figyelte

a műsort, értékelte a szervezők munkáját, és jókedvűen osztogatta az ajándékot a gyerekeknek. Végül összefogta megüresedett puttonyát, és búcsút mondott, de a gyerekek arcán és a lelkekben itt maradt az ajándékozás öröme.

Előző lapszámunkban a Könyvbemutató Kilyénfalván című cikkben elírás történt. Az érintettek elnézését kérjük! 1. Juhász Imre atya Újfehértón plébános, Hajdúnánást csak oldallagosan látja el addig, amíg plébánost helyeznek Nánásra. 2. Buczkó József csak a könyvbemutató alkalmával kiosztott könyvek árát ajándékozta az egyházközségünknek. Az utánrendelést, amit ezután fog küldeni, ki kell fizetni a megfelelő forintárfolyam szerint. Gál Katalin

7

HITÉLET


Emléktábla őrzi Hajdó István emlékét


azt kérte az Istentől, hogy „Népemet, a székely népet ne hagyd el!”, és azt ígérte Istennek, hogy feladatát, a hit erősítését az örökkévalóságban is folytatja.

A szentmise után a Jakab Antal Keresztény Kör nevében köszöntötte a híveket Varga Gabriella, aki szintén Hajdó Istvánra emlékezvén az ő munkásságát mutatta be

Czirják Kinga

December 9.-én a néhai Hajdó István főesperes-plébános emléke előtt tisztelgett Gyergyóújfalu. Hajdó István 1942 december 18án született, ebben az évben lett volna 70 éves az a lelkipásztor, aki 7 esztendőn át hirdette Isten szavát községünkben. „A Hit Évében kötelességünk emlékezni előljáróinkra, akik mély nyomot hagytak életükkel, magatartásukkal, munkásságukkal és hitükkel a közösségben.”- fejezte ki Portik Hegyi Kelemen gyergyószentmiklósi főesperes-plébános. Az ünnepi tisztelgésre a Molnár Antal Fúvószenekar Mária-énekeinek kíséretében vonultunk a nagy havazóban az emléktáblához. A megemlékezésen két vers is elhangzott: Dénes Andrea szavalta a Walter Gyula: Erdély, Erdély, áldott Erdély című versét és Veres Noémi a Reményik Sándor: Rádióba mondom című versét adta elő. Egyed József, Gyergyóújfalu polgármestere köszöntő beszédében kiemelte, hogy nem is választhatott volna a Jóisten ennél találóbb időjárást, ezt a hatalmas havazót, annak az embernek a megemlékezésére, aki mindig a nehezebb utat választotta, aki nem félt a megpróbáltatásoktól, a nehézségektől. Az ünnepi beszédek és versek után Egyed József polgármester és Simon Márton egyházgondnok leleplezték a Vencser László kanonok által megálmodott emléktáblát. Majd a közös ima után a kegyelet koszorúit helyezték el a megáldott emléktáblánál az egyháztanács, az Önkormányzat, a Rózsafűzér Társulatok, a Márton Áron Cserkészcsapat és a Jakab Antal Keresztény Kör képviselői. A koszorúzást a Rezesbanda koszorúzó dalokkal kísérte: A Hargita alján még dalnokok élnek, a

8

hitélet

a közönségnek, szavait, gondolatait idézve. „A szó mesterének”, a „szív emberének”, „Isten ajándékának” nevezte Hajdó Istvánt, aki akadályt nem ismerve, soha nem lankadó buzgalommal próbálta a hit, a szív útját járni. Ő volt az az ember, aki bátran emelte fel szavát népünk, anyanyelvünk, szülőföldünk érdekében. Ismertette a Vencser László tanár úrral közösen elkészített emlékkönyvet, a Breviáriumot, melyben Hajdó István prédikációi, gondolatai, idézetei szerepelnek tematikusan csoportosítva. A megemlékezést és a szentmisét a Molnár Antal Fúvószenekar által fújt himnuszok zárták: A pápai himnusz, a magyar himnusz és a székely himnusz, melyek méltó, meghitt és fennkölt záróakkordjai voltak e nagyszerű ember tiszteletére szervezett ünnepségnek.

Karácsony üzenete Fejér Lajos, plébános

Honfi dal és az Erdélyi ima című művekkel. Ezt követte az ünnepi szentmise, melyen a főtisztelendő dr. Vencser László prédikációját hallgatva az ember elgondolkodhatott azon, hogy miképpen lehetne Isten munkatársa a hit segítségével, miképpen fedezhetné fel az új lehetőségeket a képességeivel és hogy tőlünk függ a jelenünk, a jövőnk és az életünk. Szent Pál apostol szavait idézte: „ Bízom

abban, hogy aki megkezdte bennetek a JÓT, be is fejezi.” A néhai egyházi elöljárók, Márton Áron és Jakab Antal püspökök, illetve Hajdó István közösségösszetartó, -építő példájára világított rá, akik hitükkel, példájukkal, magatartásukkal biztatták az embert, a hit megerősítésén munkálkodtak. Isten a mai embert is megpróbáltatások elé állítja, a nehézségeket pedig a hit segítségével küzdhetjük le. Hajdó István plébános is

„Sok ízben és sokféle módon szólt egykor Isten az atyákhoz a próféták szavával. Most a végső napokban fia által szólt hozzánk” (Zsid. 1, 1.). Egyre nehezebb a mai idők széljárásában karácsonyi örömről beszélni. Ha körülnézünk a világban, hajlandók vagyunk megállapítani, hogy az egész világ kétségbeesésig szomorú. Mindennapjaink nehézsége és kilátástalansága, az aggodalom a holnap miatt alaplángra állítja lelkesedésünket. Ebbe a borongós hangulatú világba csendül bele az örömhír: megszületett a Megváltó. A Zsidókhoz írt levél szerzője az ószövetségi jövendölésekre hivatkozik és ezek beteljesedését Jézus eljövetelében szemléli. A Megváltó, Jézus földre jöttével, megtestesülésével ténylegesen is magára vette emberi természetünket, nemcsak sorstársaivá fogadott bennünket, hanem isteni természetének is részeseivé tett

minket. Így vagyunk „testvérek Krisztusban” és gyermekei közös Mennyei Atyánknak. A karácsony üzenete a kereszténység üzenete. A karácsony minden embernek szól, legyen az kételkedő vagy hívő. A kételkedőnek azt mondja: emberi létünket titok veszi körül, amit logikával átlátni nem lehet. Az Isten hozzátartozik emberi életünkhöz, mert minden szép és jó, amit megtapasztalunk, Belőle forrásozik. A hívő leborul az újszülött Kisded előtt. Csodálja, hogy Isten olyan közel jött az emberhez, hogy őt nézheti, megérintheti, átkarolhatja, de keresztre is feszítheti. Isten egy lett közülünk. Aki kételkedik, megérti a karácsony üzenetéből, hogy nemcsak az emberi gonoszságnak van titka (mysterium iniquitatis), hanem még nagyobb az isteni szeretet (mysterium amoris) titka. Aki hisz, az megérti, hogy a betlehemi jászol és a golgotai kereszt ugyanabból az anyagból készült. Születés és halál, fény és árnyék, isteni és emberi cselek-

vés összhangban van egymással. Az Úr születésének napján – Paul Claudel hasonlatával élve –„Isten örök gyermekségét” ünnepeljük. Az örök és végtelen Istennel találkozunk a gyönge és védtelen Gyermekben, akit pólyába takartak és jászolba fektettek. Az evangéliumi hit bizonysága szerint a barlangistálló szegénységében a Boldogságos Szűzanyától született Gyermek az Isten örök Fia, Isten Igéje, aki halandó testet öltött és emberré lett (vö. Jn. 1, 14.). Jézus születésének évenként vis�szatérő ünnepe a karácsony és annak üzenete azt kell velünk, emberekkel megértesse, hogy Isten eljött, hogy megváltson minket a bűntől, az önzéstől, a magánytól, az életből való kiábrándultságból. Jézus Krisztus eljövetele minden ember számára az élet és a reménység szilárd üzenete. Ezekkel a gondolatokkal kívánok minden kedves olvasónak Isten kegyelmében gazdag karácsonyt és békés, boldog, új esztendőt!

9

hitélet


II. Székely Menekültek EmléknapjA Hajdúnánáson Fejér Lajos, plébános

A hajdúnánási eseményeket bemutató cikksorozatunk záróakkordjaként Fejér Lajos kilyénfalvi plébános szentbeszédét olvashatják el, amely a Székely Menekültek Emléknapján hangzott el a fent említett városkában. Ft. Paptestvérek! T. Polgári Hatóság! T. Hargita Megye Tanácsának Küldöttsége! Kedves Testvérek! A Nánási füzetek 19. számának előszavában a szerző –Buczkó József – utalva a székely menekültekre és a menekülteket befogadó nánásiakra, ezt írja: „…úgy érzem, létezik valamiféle láthatatlan kapocs, amely ezt a két hasonló lelkületű társadalmat összeköti”. E a kapocs ápolásának igen szép és megható példáját adták a nánásiak 1916-ban, amikor „szállást adtak hűséges magyar véreiknek”, és napjainkban is, amikor a Székely Menekültek Emléknapját évenként megszervezik. A mai nap többszörös ünnepnek is mondható: ma van a Szentírás vasárnapja, Isten kinyilatkoztatott üzenete mindnyájunk számára életalakító kell hogy legyen. Az Emléknap mellett sok helyütt ma ülik meg a főangyalok, Szt. Mihály, Rafael és Gábriel ünnepét is. Hallottuk a felolvasott szövegből ezt a mondatot: „Nagy harc kezdődött a men�nyben! Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt és angyalaival együtt a földre, vetették.”(Jel. 12, 7.) Az emberiség igazi csatája az égben kezdődött, a földön folytatódott, és mind a mai napig tart. A gonosz léleknek a munkája minden rossz a földön, háborúság, ellenségeskedés, irigység.. és sorolhatnám tovább, és mindezek miatt szenvedtek és szenvednek milliók ártatlanul. A II. Vat. Zsin. Gaudium et Spes (Öröm és reménység) kezdetű

10

konstitúciójában így fogalmaz: Az emberiség egész történetén végigvonul valami élet-halál harc a sötétség hatalma ellen. A harc a történelem hajnalán kezdődött, és az Úr tanítása szerint az utolsó napig fog tartani. Az ember benne áll ebben a harcban, szüntelenül küzdenie is kell, hogy kitarthasson a jóban, Isten kegyelmének segítségével és csak komoly áldozatok árán tudja elérni saját belső egységét. (GS 37). Az ártatlanok szenvedésére, a menekültek küzdelmére és a befogadók nagylelkűségére emlékezünk a mai napon. Szept. 29. Szt. Mihály főangyal, a gyulafehérvári főegyházmegye védőszentjének az ünnepe. Annak az egyházmegyének a védőszentje, amelyet Szent István királyunk 1009-ben alapított, és amely főegyházmegyének a főpásztora volt 1938-tól 1980-ig Isten Szolgája Márton Áron püspök, és az ő utóda 1980-tól 1990. március 14-ig boldog emlékű Dr. Jakab Antal püspök, aki 1916-ban 6 éves gyermekként még a székelyföldi menekülteket befogadó nánásiak együttérző és önfeláldozó szeretetét megtapasztalhatta. Zárójelben jegyzem meg, hogy akkor itt volt még többek között egy hatéves gyermek is szülőfalumból, Csíkszentgyörgyről (1332-ben saját papja van, 15 kapuval rendelkezik a pápai tizedjegyzék szerint, 65 papot –világi és szerzete – és 3 püspököt adott az egyháznak), a jelenlegi tekerőpataki plébánosnak, Ft. Csedő Istvánnak az édesapja, aki hazatérésük előtt egy szép verssel köszönte meg a nánásiak menekültek iránt tanúsított szeretetét. Mindkét főpásztor szolgálata emberpróbáló nehéz időre, a történészek fogalmával élve a „rövid XX. századra” esett. Engedjék meg, hogy ezen az ünnepen elmélkedésemben a két főpásztor személyét, továbbel-

mélkedésre felidézzem. Mindnyájan tudjuk hogy nem akármilyen főpapok voltak ők. Püspöki működésük ideje az Egyház létéért való küzdelemre és bátor ellenállásra összpontosult, mert ezt kívánta meg az akkori idő. A XX. század, s annak főleg a középső fele a vértanúk és hitvallók korává vált. Nemcsak a római birodalom nyers korszaka, nemcsak a népvándorlások ideje, nemcsak a kamaszkorukat élő népek forradalmárai, de az emberi jogokat szüntelenül hangoztató s magát kulturáltnak és civilizáltnak valló XX. századunk is ontotta a vért, gyilkolta az embereket, kínozta lágerekben, börtönökben. Az I. világháborútól elkezdődve olyan időket éltünk, amelyben cirkuszi viadalt vívtak, farkasszemet néztek egymással ideológiák, népcsoportok, az állam és az egyház. Olyan idő volt ez, mint a háborgó tenger, amelyben úgy nézett ki, hogy az erőszak hullámai maguk alá temetnek mindent. Ennek a sokféle módon kegyetlenkedő századnak lettek, mondhatjuk úgy, hogy hősei, de úgy is, hogy áldozatai püspökeink, Márton Áron és Dr. Jakab Antal. MÁRTON ÁRON püspök úrral kapcsolatosan is feljegyezték, ahogy olvashatjuk Domokos Pál Péter: Rendületlenül c. Könyvében, hogy gyergyószentmiklósi káplán volt, amikor egy óvodás kislány megjósolta, hogy püspök lesz. A zárda óvodájában történt, ahová gyakran járt be a gyermekek közé. „Áron bácsi, püspök bácsi” mondogatta a kislány. A nővér pedig megjegyezte: „a gyermek szava, Isten szava”. Ez a jóslás beteljesedett. 1938. dec. 24-én kinevezték és 1939. febr. 12-én püspökké szentelték. Egyszerű falusi emberként látta meg a napvilágot, de hősként, szentként hagyott itt bennünket. Közel negyvenkét esztendei egyházkormányzása


a harcban, a vérben, áldozatban nem szűkölködő erdélyi történelem egyik legviharosabb korszakára esett. Felszentelésekor előrevetítette árnyékát a második világháború, következett Erdély kettészakadása a bécsi döntésben, a zsidók deportálása. Majd jött a harc az anyanyelvi oktatásért, a magyar intézmények megmaradásáért, a Trianont megismétlő párizsi békeszerződés, a diktatúra kiteljesedése vallásüldözéssel, a püspökök és papok bebörtönzésével, a görög katolikus egyház eltörlésével, a paraszti földek kollektivizálásával, a furfangos, de jól érezhető és mind jobban fokozódó rettegésben tartással. Az egyház megmaradásáért vívott harcában, bátor ellenállásban azon aránylag kevesek közé tartozott, akik mindvégig megőrizték méltóságukat, tisztaságukat, miküzben kemény következetességgel, hihetetlen munkabírással és szívóssággal szolgálta Krisztus és népe ügyét. Elvi kérdésekben nem ismert megalkuvást. Megtanulta az evangéliumokból nemcsak az igent, hanem a nemet is kimondani, amikor arra volt szükség. (Mt.5,37). Mindig a jogtalanságot szenvedők mellé állt és szócsövükké lett, mert vallotta, hogy a hierarchia feladata, hogy szavát felemelje, amikor az igazságot vagy az emberi méltóságot vagy alapvető jogait támadás éri. Templomok szószékein, pásztorleveleiben, a hatóságokhoz írt írásaiban tette ezt. És amikor végre el akarták hallgatatni őt, akkor vállalta a hat évig tartó kemény börtönsorsot, utána pedig a 10 éven át tartó szobafogságot. Márton Áron püspök egyike azon nagyjainknak, akik tudatosan vállalták a vértanúságot is egyházunkért, népünkért, a jövőért. Emléke legyen áldott! Adja a jó Isten, hogy a boldoggá, majd a szentté avatásban is Isten csodálatos jeleként, mint égre helyezett csillag példája, vonzzon, és utat mutasson! Amikor 1980. ápr. 2-án a Szentszék elfogadta Márton Áron püspök úr lemondását, utolsó körlevelében búcsúképpen három dolgot kötött a hívek lelké-

re: Első öröksége: „A hitet akartam megerősíteni lelketekben és a hithez való ragaszkodást hagyom rátok örökségül” írta körlevelében. Így indokolta meg ezt: a hit őseinktől való drága örökség, és aki Istent elveti, az könnyen megfeledkezik emberségéről is, vagyis könnyen kivetkőzik emberi mivoltából. Amilyen mértékben ugyanis meghal az Isten az ember tudatában, olyan mértékben hal meg az ember emberségében. Ezért arra buzdított, hogy a hitre építsük fel egyéni és családi életünket is, és drága örökségként ezt hagyjuk az utánunk következőkre is.”A második öröksége: „Tiszteljetek és szeressetek minden embert, elsősorban azokat, akikkel együtt éltek. Csak úgy fogjuk elkerülni a mindig fenyegető háborús veszedelmeket, úgy fogjuk megtalálni az egyetértést és az igazi békességet, ha őszinték vagyunk egymáshoz, nem félünk egymástól és kölcsönösen segítjük egymást életfeladataink teljesítésében”. A harmadik öröksége: „Minden egyházközség igazi testvéri közösség legyen, mert akkor fogja vonzani a kívülállókat, ha róluk is elmondhatják azt, amit az első századok keresztényeiről: »nézzétek, mennyire szeretik egymást!« Megkísért ugyanis bennünket is a pártoskodás, a széthúzás, mint a korinthusi híveket annak idején, mert a gonosz legfőbb törekvése ez, hisz ahol el tudja hinteni a rombolás magvait, ott nyert ügye van. DR. JAKAB ANTAL püspök személyét, mint püspököt és embert, volt tanárom Prof. Dr. Vencser László a Megalkuvás nélkül c. könyvben igen találóan így idézi fel: „… tanáromat tisztelhettem benne, amikor 1968/69 és 1969/70-es tanévben egyházjogot hallgattam nála a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán. Ezekhez az évekhez fűződnek azok az emlékek, amikor megismertem benne a gyergyói gyökereit tudatosan ápoló és azt felénk is kisugárzó, az embert becsülő, lelkiismeretes tanárt, aki a tudományosság igé-

hitélet

nyével egyetemi szinten adta ellő szaktárgyát. A diákok ügyeit mindig felkarolta, meghallgatott minket… Római tanulmányaim idején 1972. február 13-án ott lehettem a Szent Péter bazilikában, amikor VI. Pál pápa Márton Áron későbbi utódját püspökké szentelte. Azt láttuk rajta, hogy főpapként a nem könnyű feladat vállalásának tudatával is szerényen jár-kel Rómában s tartózkodik szállásadó helyén a Collegium Germanicum et Hungaricumban.”. Az embert becsülő és a másokra odafigyelő, a liturgiát igényességgel végző főpásztort láttam én is szentelő püspökömben. A Hittudományi Főiskola kápolnájának a sekrestyési feladatai ellátásával voltam megbízva tanulmányi éveim alatt. Nagyobb ünnepek előtt ilyen minőségben elég gyakran találkoztam Jakab püspök úrral. Mindig lenyűgözött gyakorlatias lényeglátásával. Mi, kispapok, mindannyian csodáltuk lelki erejét - azt tapasztaltuk, hogy a börtönévek nem törték meg - és tanultunk abból, ahogyan a liturgiát méltósággal végezte. A romániai börtönökben eltöltött 13 év, akárcsak elődjét, Márton Áront, vérontás nélküli vértanúvá, hitvallóvá tette. Elmélkedésemben két kiváló személynek, főpapnak a példáját idéztem fel. Ilyenekre van szüksége ma is népünknek és a világnak. Sok olyan emberre, akik elkötelezettek, akik nem hátrálnak meg a nehézségek, akadályok láttán, akik nem futamodnak meg a munka elől, akik készek az Istentől kapott tehetségüket kibontakoztatni a maguk és embertársaik javára. A Zsin. GS. Konstitúcióját újból emlékezetünkbe idézve a két főpap életét is a fáradhatatlan küzdelem jellemezte. Erőt merítettek Isten kegyelméből, és győztesen kerültek ki a harcból. Példát mutatnak nekünk kitartásból és helytállásból. Reméljük és imádkozzunk is, hogy a jó Isten ajándékozzon meg sok ilyen egyéniséggel és tegyen minket is olyanná, akik nemes eszmékért, Isten országáért, embertestvéreink boldogulásáért tudják szentelni életüket. Ámen.

11

Múltidéző


A szüleink múltja gyerek szemmel IV. Elekes Dániel László

Az iskolás élet mellett a többi kellemes emléket, mindegy, hogy menyire elmosódottak, a szabadidő töltése adta. Mert szabad idő még akkor is létezett, talán több is, mint manapság, és az embereknek mindig sikerült kikapcsolódni, még akkor is, ha a relaxáló tevékenységek nem voltak annyira változatosak. Úgy tűnik, hogy akkoriban jobban be tudták osztani és meg tudták szervezni a szabadidőt, anélkül hogy a tévé és a sajtó csapdájába essenek: „Nyáron kirándulások, télen szövés, vasárnap tánc!” (B. I.) A szabadidős tevékenységek között különleges helyet foglaltak el mindig a hagyományos foglalkozások: különböző bálok és táncestek, amit általában ünnepnapokon szerveztek, de nem csak, vagy tipikus kézimunkás aktivitások. Ilyen például a szövés, a len feldolgozása, a székely ruhák, ágyneműk, abroszok és más kellékek készítése. „Nagyon sokat dolgoztunk kézzel, férfiak is és mi is [a nők]. Megvettük a lent, a Marosba’ áztattuk, amíg megtelt vízzel. Onnan kivettük és mikor az istállóba’, mikor a lerbe’ szárítottuk. Majd összevágtuk, és egész télen jártunk szőni. Húsvét után csináltunk ingeket, nadrágokat, mindent kézzel.” (B. E.) „Fiatal korunkba jártunk szőni. Nekünk nem volt más hobbi, mert nem volt időnk rá.” (F. F.) „Nekünk nem erőst volt szabadidő, de szőni jártunk...” (D. V.) A hagyományos bálok vagy a székely táncok szintén nagyon népszerűek voltak. Kiváló alkalmat nyújtottak a megismerkedésre, a társalgásra, a kapcsolatok fenntartására. „Táncoltunk, jártunk bálba minden vasárnap a diszkó helyett, és egyszer-egyszer moziba.” (K. J.) „A szabadidőt mi tánccal vagy filmnézéssel

12

töltöttük.” (Cs. J.) Az erdő borította hegyek közelsége kiváló lehetőséget nyújtott azok számára, akik relaxálni akartak a természet markában. Ezt az adottságot ki is használta mindenki a saját lehetőségei szerint. „A jó kedv az erdőn volt, ott a nyáron öt-hat hetet is töltöttünk.” (E. R.) Persze az erdőn töltött idő nagyrészét a kaszálás és a szénakészítés töltötte ki, de az ott töltött idő szép emlékeket hagyott maga után az adatközlők vallomásaiban. „Mi árvák voltunk, de a szabad időben az erdőbe mentünk, kirándultunk.” (H. J.) Léteztek a mai „standardokhoz” közelebb álló foglalkozások is, de ezek, még akkor is, ha nem voltak ritka események, kevesebbszer fordulnak elő a tanúvallomásokban. „Voltak mindenféle sportvetélkedők, körök, kulturális tevékenységek. Sokat szerepeltünk a színpadon.” (M. K.) „Úgy töltöttük a szabadidőt, ahogy tudtuk. Kártyáztunk a barátokkal.” (K. B.) A kártyapartik eléggé mindennapi jelenségnek számítottak, ahol a szomszédság, a barátok sok időt töltöttek a szivarfüst és a borosüvegek társaságában. „Sokat mentünk fürödni [a Marosba], kirándulni, bálokba. Otthon buliztunk...” (S. L.) „Szerveztek kirándulásokat, táborokat, színházi előadásokat, még nyugdíjasok számára is. A falunknak volt színházi csapatja.” (M. A.) Ahogy már említettük, nem mindenki számolt be pozitívan a szabadidő eltöltéséről. Legalábbis a vallomások szerint nem mindenki engedhette meg magának azt a luxust, hogy szabadidős foglalkozásokba „bonyolódjanak”. „A szabadidőt munkával töltöttük, nem volt időnk szórakozni.” (B. V.) „Nem volt lehetőségünk szórakozni...” (G. V.) Az általános lelkiállapotot nagyban befolyásolták a mindennapi

élet realitásai, így a vallomások elég szűkszavúak, amikor kellemes emlékek felidézésről van szó. A kommunista rendszer bevezetése magával hozta a kollektivizálást, talán a legsúlyosabb csapást, ami valaha a falusi embert érte, másrészt a kommunizmus utolsó éveiben Nicolae Ceauşescu makacs döntése, hogy visszafizesse teljesen az ország külső adósságát, az életszínvonal folyamatos romlásához vezetett. A krónikus hiány mély nyomokat hagyott a közemlékezetben. A tanúvallomások még mindig tükrözik, ennyi év után is, azt a nyomasztó helyzetet, azt a szürke képet a kommunista blokkban átélt életről, ami főleg Romániára volt jellemző. „Nagy volt a szegénység!” (B. V.) A fogyasztói cikkek hiánya, főleg az alapélelmiszerek, fontos helyet töltenek be az emlékek között a mi falunk esetében is. „Mik hiányoztak? Az élelmiszerek. Nagyon sok dolog hiányzott. Még egy fél margarinért is sorba kellett álljunk, és még tojást is kellett adjunk érte.” (B. E.) „Az élelmiszert nagyon nehezen lehetett megvenni. Mindenért sorba kellett állni.” (S. L.) „Az élelmiszerek nagyon hiányoztak, mert kártyára adták.” (E. R.) Az általános hiány miatt minden élelmiszer adagolva volt, és a fejadagot mindenki csak egy kis kártya (kartella) ellenében kapta. „A kommunisták elvették az élelmeket, le kellett adni. Adtak 50 banit kilóra. Mindent meg kellett vegyünk, mert mindent elvittek...” (L. M.) „Amikor mindent kártyára adtak, milyen legyen?” (F. F.) A helyzet iróniáját jól tükrözi a következő emlék: „Volt pénzünk és nem volt amit vásároljunk!” (K. J.) Nem mindenki panaszkodott elsősorban az élelmiszer hiányáról, ami arra utal, hogy abban az időszakban voltak emberek, akik


Múltidéző

számára fontosabb hiánycikkek is léteztek. Az, hogy mit hiányoltak leginkább, nagyban függ nem csak a személyiségtől, de a származási helytől is. Nem mindegy, hogy egy városlakóról van szó, vagy valaki olyanról, aki egész életét vidéken töltötte. Figyelembe véve mindezeket egyes válaszok már nem tűnnek annyira fur-

a környékeket vagy országokat, amelyeket szeretnének, a vallás szabadsága, az anyanyelv korlátlan használata stb. „Minden hiányzott, de a legjobban a szabadság.” (B. I.) Így válaszoltak többen arra a kérdésre, hogy mi hiányzott a legjobban. „Az élelmiszer volt a legkevesebb és a szabadság.” (K. B.) „Hiányoztak a szabadság és

a kellő biztatás és főleg az anyagi forrás egy fegyveres felkeléshez – ahogy az már előfordult más vidékeken –, azért léteztek olyan személyek, akiket üldöztek, perbe fogtak vagy bezártak. A kommunista börtönökben akadtak újfalviak, főleg a kollektivizálás alatt, de azok, akik szemtanúk voltak vagy akár áldozatok, szigorú pa-

csának arról, hogy mi hiányzott a legjobban: „Az információ, a tévé programok hiánya, a nyugati kultúra cenzúrázása, a magyar nyelv használatának korlátozása.” (K. I.) „Az üzemanyag. Nem lehetett benzint kapni a kocsiba.” (J. L.) A fiziológiai szükségleteken kívül amikor hiányról volt szó, az adatközlők említették még a szabadságot is. És a szabadság hiánya érezhető volt az élet minden táján: a szólásszabadság, az a lehetőség, hogy ott éljenek és dolgozzanak ahol akarnának, vagy hogy meglátogassák azokat

az élelmiszer. Minden ünnepen, hétvégén, az emberek kellett dolgozzanak.” (L. J.) Volt az interjúknak egy olyan aspektusa is, amelyre az adatközlők óvakodtak egyenes választ adni. A leghomályosabb válaszokat és egyben a legtöbb negatív választ az a kérdés hozta, amelyik a kommunistaellenes mozgalmat firtatta, vagy azokról az emberekről faggatózott, akiket a kommunista rendszer üldözött vagy akár börtönbe küldött. Ha kommunistaellenes mozgalom nem is létezett a falunkban, mivel hiányzott

rancsot kaptak és megfenyegették őket, hogy soha ne beszéljenek senkinek erről. Mindenesetre csak négyen ismerték be, hogy tudtak olyan személyekről, akiket börtönbe zártak vagy kihallgattak (lásd: megkínoztak!) a kommunisták, és csak egyetlenegy volt hajlandó részleteket adni a börtönbe zárt hozzátartózójáról. És mindez miután már két évtized eltelt a kommunista rendszer bukása óta! A kommunista rendszer utolsó mozzanatairól viszont a következő lapszámokban fogunk részletesebben beszámolni.

13

SULIVILÁG / Ép Testben...


Újabb sikeres helytállás matematika versenyen! Csiki Ibolya

November 15-én délelőtt került sor a LUMINA MATH matematikaverseny megyei szakaszára, amelyen harmincnégy II-VII. osztályos tanuló vett részt. Az Elekes Vencel Általános Iskolában első ízben megrendezett verseny szervezéséről Elekes-Köllő Tibor matematika szakos tanár gondoskodott. A tanulók által elért eredmények nagyon jónak mondhatók, mivel 2 tanuló (Szabó Bence II. osztályos és Elekes-Köllő Jenő marosfalvi III. osztályos) dicséretben részesült, és meghívást kapott az országos szakaszra, amely december 15-

én lesz a csíkszeredai Liviu Rebreanu Általános Iskolában. A két továbbjutó tanulón kívül még a következő tanulók értek el kimagasló eredményeket: Szász Anita (II. osztályos), Szász Márton (III. osztályos), Bálint Hanna (IV. osztályos), Czirják Rudolf (IV. osztályos), Elekes-Köllő Hunor (V. osztályos), Nagy Áron (VI osztályos) és Kozma Emil (VI osztályos).

Gratulálunk a résztvevő diákoknak, reméljük tanulságos verseny volt számukra.

LÁTOGATÁS AZ ÖREGOTTHONBAN Kolumbán Csilla

Vágysz megértésre? Próbálj megérteni másokat! Vágysz dicséretre? Dicsérj meg másokat! Vágysz kedvességre? Légy kedves!’’ A Tarisznyás Márton Általános Iskola kisfúvósai és az V. osztály a fenti felhívásnak próbált eleget tenni nov. 22-én a Szent Erzsébet Öregotthonban tett látogatásunk alkalmával. Az otthonban lakókat akartuk megörvendeztetni Szent Erzsébetről szóló legendákkal és furulyaszámokkal. Az előadás jól sikerült, úgy éreztük, hogy elérte célját, rengeteget hálálkodtak az idősek. Előadás után a gyerekeink elbeszélgettek, kérdezgették az ott lakókat, akik szívesen meséltek, megnyíltak nagyon szépen, megmutatták többen a szobájukat. Körbesétálhattunk az otthonban, a kápolnában, az atya orgonált a tiszteletünkre, imádkoztunk. Megnéztük a csodálatos munkájukat, gyönyörködtünk a sok ötletes kézimunka láttán. Öt-

14

leteket merítettünk. Örültünk annak is, hogy ajándékainkat fel tudják használni a foglalkozásaikon. Megígértük, hogy még advent folyamán újra elmegyünk, és minden évben novemberben. Köszönöm a szülőknek, hogy támogatták a gyerekeik ajándékozását, most is beigazolódott az, hogy jobb adni, mint kapni. Csillogott mindenkinek a szeme az örömtől. Jó volt ismerős arcokat látni, egymásnak örülni. Elgondolkodtam, milyen kevés kell a boldogsághoz.

Boldogok akarunk lenni! De ne a külsőségekben keressük az örömöket, ne várjuk, hogy kívülről köszöntsön ránk, mert az nem megy.


ÉP TESTBEN...

A kitartás a jó eredmény! Péter Balázs, Czirják Kinga

A taekwondo egy rendkívül dinamikus és rugalmas kareművészeti ág, ahol ma is gyakorolják a falubeli gyermekek sportaktivitásukat, ellazítják izmaikat és felkészítik testüket akár szellemileg is a pontos végrehajtásra. Péter Balázs 2 Dan-os edző által készülnek a fiatalok a versenyekre, heti 2 alkalommal az Elekes Vencel általános iskola megújult tornatermében. Ha megnézzük sportolóink eredményeit, akkor büszkén vállalhatjuk, igenis kitűnő eredményekkel térnek haza egy-egy nagy versenyről. Íme az idei versenyek újfalvi díjazottjai:

1. Slatina Kupa, március 17.: - Simon Andrea- III.hely - Simon Andrea- I.hely - Csíki Szabolcs- II. hely - Kovács Kristóf- III.hely - Simon Szabolcs- II.hely -Elekes Izabella- III. hely 7. Pannónia Kupa, Botosani, - Kovács Kristóf- II.hely 2. Botosani Kupa,április 20.: október 13.: Láthatják a kedves olvasók, -Simon Andrea- I.hely -Simon Szabolcs- II.hely hogy az újfalvi gyerekeink ren3. Junior Országos Bajnokság, -Csíki Szabolcs- III. hely geteg kupán részt vettek, amely Bukarest, április 20.: -Kovács Kristóf- III.hely nem kis áldozattal jár, hisz több hétvégét is átutazgattak szüleik-Salamon Evelin- I.hely -Györ- 8. Moldva Kupa, Gyerek-és Kiskel együtt, néha még az iskolágy Endre- II.hely ifjúsági B, Jassi, nov.3.: ból is kénytelenek voltak kimaradni a bajnokságok végett. De 4. Gyerek és Kisifjúsági Ba-Simon Szabolcs- I.hely megéri! Köszönjük a sportolókjnokság, Beszterce, május 12.: - Simon Andrea- I.hely nak, szüleiknek, edzőjüknek, mert nélkülük mindez nem való-Simon Szabolcs- I.hely -Csíki Szabolcs- III. hely sulhatna meg, ezeket a csodála-Simon Andrea- I.hely - Czirják Rudolf- III. hely tos pillanatokat, amikor dobogó-Czirják Rudolf- II. hely -Salamon Evelin- III.hely ra állhatnak, mert a támogatás és a segítség hiányában nem 5. Tornádó Kupa, Marosvásár9. „Transilvania Open” Kupa, élhetnék át és természetesen hely, június 2.: -Simon Vásárhely, nov.24.: községünk hírnevét sem gazdagíthatnák a gyermekek. Ha vaSzabolcs- I.hely -Simon Szabolcs- II.hely laki úgy érzi, hogy kedvet kapott - Simon Andrea- II.hely -Csíki Szabolcs- III. hely e sport kipróbálásához, gyakor-Csíki Szabolcs- II. hely -Salamon Evelin- III.hely lásához, érdeklődhet az iskola tornatermében edzés idő alatt 6. Vreancea Kupa, Focsani, sze- Kovács Kristóf- III.hely hétfőn és szerdán du.18:30-tól. ptember 29.: - György Endre- III.hely Ezúton szeretném külön meg-Salamon Evelin- I.hely 10. Blackwidow Kupa, Szentkirály, dicsérni Simon Szabolcsot, aki a jelenlegi állás szerint Romá-Simon Szabolcs- II.hely dec.8.: niában az 1009 taekwondos 15

ÉP TESTBEN...


sportoló közül az elért pontszámai alapján az I.helyen szerepel. (Infó: a román taekwondo föderáció honlapján: www.wtf. ro!). Gratulálunk, Szabi, az elért eredményeidhez és további kitartást kívánunk neked, büszkék vagyunk arra, hogy pont egy újfalvi Románia első számú élsportolója! Befejezésképpen tudni kell, hogy minden gyermeknek szüksége van a test és elme harmonikus fejlődésére, az elfáradt izmok kondicionálására és a stressz oldására, amelyet a sport gyakorlásával megoldhat, ezért még egyszer egy nagy közös „hajrááá!”a taekwondosoknak, kitartásuknak, eredményeiknek!!!

„Karácsonyfa-betegség”?! Dr. Kelemen Madarász Enikő, családorvos

Ha valaki érezte már magát rosszul a karácsonyi ünnepek idején (és nem a az eszem-iszom miatt), lehet hogy a „Karácsonyfa-szindrómában” szenved. Vannak emberek, akik kifejezetten rosszul érzik magukat karácsony idején, és most nem kifejezetten a lelki problémákra, hanem a fizikai rosszullétre (asztmás zihálás, köhögés, letargia, álmatlanság) kell gondolni. Amerikai tudósoknak (New York-i Upstate Medical University) feltűnt az év végi időszakban megszaporodó panaszok száma, és végül eljutottak a karácsonyi díszítésekig. Rájöttek, hogy a légzési nehézségek döntő részét a fán, illetve az arra felaggatott, vagy az asztalra kitett természetesen díszeken megjelenő penész okozza. A kutatók szerint a fenyőfákon jelen lévő penészspórák 70%-a okozhat tüneteket - könnyezést, orrfolyást, köhögést, mellkasi fájdalmakat, fáradékonyságot és al-

16

vászavart. Egyes azonosított penészfajták akár hörgőhuruthoz vagy tüdőgyulladáshoz is vezethetnek. A penész jelenlétében semmilyen újdonság nincs, a problémát az okozza, hogy a meleg, fűtött szoba ideális táptalajt jelent a terjedésükhöz. A kutatást vezető Dr. Lawrence Kurlandsky azt mondja, az általa kezelt betegek esetében nyilvánvaló a kapcsolat a betegség és a karácsonyfa között: „Azt szoktam mondani, hogy kellemesebb hely is van karácsony este, mint az orvosi rendelő, úgyhogy lehet, hogy érdemesebb megfontolni a fenyőfa elhagyását vagy műfenyő vásárlását”. („Christmas trees may harbor unwanted presence, study says” - Darryl Geddes, Upstate Medical University - December 16, 2011) Aki mégsem szeretne ennyire rendhagyó megoldásokhoz folyamodni, annak két dolgot tanácsol

a kutató: vegye meg időben a fát, és amennyire lehet, hagyja eltávozni belőle a nedvességet még a szabad levegőn, illetve Karácsony után minél előbb távolítsa el a szobából. A magunk részéről, hosszas töprengés után arra jutottunk, hogy nem érdekelnek a penészek. J A karácsony ugyanis nem igazi karácsonyfa nélkül! Áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánok és boldog újévet!


MEZŐGAZDASÁG

Jó tudni – disznóvágásnál…. Dr. Horváth Nina állatorvos

Habár a cím nem jelzi, de a trichinellózisról lenne szó ismételten, ugyanis még most is elég sokan nem figyelnek fel erre a betegségre, és nem vigyáznak – nem vizsgáltatják meg a húst disznóvágáskor.. A kórokozó a trichinella sp. nevű fonálféreg, melynek kifejlett alakja élősködhet az arra alkalmas gazdaállat (sertés, vaddisznó, kutya, macska, róka, borz, medve, patkány) belében, de az igazi veszélyt nem a béltrichinella, hanem annak a gazdaállat harántcsíkolt izomzatában be tokozódó lárvája, az izomtrichinella jelenti. A ló, a szarvasmarha és a madarak csak részleges fogékonysággal bírnak, ezekben az izomtrichinella nem, vagy nem mindig tud kifejlődni. A tok kb. 0,5 mm hosszú, 0,2-0,3 mm széles, a benne lévő lárva kb. 1 mm hosszú. Ez csak úgy lehetséges, hogy a lárva a tokban ös�szecsavarodott. Élő disznóban a trichinellózis klinikailag nem diagnosztizálható. A sertés természetes fertőződése majdnem mindig úgy történik, hogy az izomtrichinellás húst megeszik. Ezek elfogyasztása után az esetlegesen bennük lévő izomtrichinella lárvák befurakodnak a sertés bélnyálkahártyájába, itt vedlenek, s már 40 óra múlva elérik teljes fejlettségüket a férgek. Nőstényeik (3-4 mm hosszúak) a fertőződés után 3-5 nappal nagyszámú petét raknak le a bélbolyhokban, ahonnan ezek a nyirokárammal a vérbe, onnan pedig a harántcsíkolt izmokba kerülnek. Itt 3-4 hét múlva betokozódnak, pár hónap múlva elmeszesednek, de a bennük lévő lárva akár évekig is fertőzőképes maradhat. A béltrichinellák állatokban észrevehető tüneteket nem okoznak (esetleg enyhe hasmenést), de az

izomtrichinellák tömeges fertőzés esetén izomgyulladást eredményeznek (a gyakoriság szerinti előfordulási helyei: rekeszizom, bordaközi izmok, nyelv-garatizmok, nyelőcső, rágóizom). Az ember fertőződése csak akkor következhet be, ha a viszonyok ezt lehetővé teszik: fertőzött hús fogyasztásakor, amennyiben annak tárolása, hőkezelése sem volt megfelelő. Emberben mindkét alak, tehát a bél-és az izomtrichinella is súlyos tüneteket okoz. A béltrichinellózis tünetei: láz, hasmenés, hányás, hasi fájdalmak. A fertőzött hús fogyasztása után az elfogyasztott lárvák mennyiségével arányos súlyosságú gyomor-bélrendszeri gyulladás alakul ki, mely hasmenés, hányinger, hányás, hasi fájdalom formájában jelentkezik a fogyasztást követő 2-28 napon (leggyakrabban 7-10 napon) belül. Amikor a lárvák a véráramba jutnak, gyakran akár 39-40 °C fokos láz, izom- és ízületi fájdalmak, nagyfokú szemhéjduzzanat, nehézlégzés, idegrendszeri tünetek, a szívizom károsodás alakulhat ki. Az izomtrichinellózis tünetei: magas láz, izomfájdalmak, nye-

lési és légzési nehézségek, vizenyős beszűrődések a szemhéjakon és az arcon, kötőhártya-gyulladás, bőrkiütés. Ha a lárvák az emberi izomzatban nyugvó állapotba kerülnek, a láz megszűnik, az izompanaszok enyhülhetnek, többnyire csak izomgyengeség, fáradtságérzés marad fenn hos�szú ideig. Emberről emberre a fertőzés nem terjed. A betegség súlyossága miatt időben történő felismerése és kezelése fontos. A fogyasztásra kerülő sertés-, vaddisznóhús trichinellózisra irányuló állatorvosi vizsgálata kötelező (mikroszkópos, pepszines emésztéses vizsgálat). Amennyiben a húsvizsgálatnál a trichinellózist megállapították, az egész test elkobzásra kerül. A veszélyforrást a húsvizsgálatra nem vitt magánvágások, ellenőrizetlen vaddisznó kilövések jelentik, annál is inkább, mert jó szokások szerint a „kóstolók” széthurcolásával ez több embert is érinthet. Ezért érdemes odafigyelni saját és szeretteik egészségére és disznóvágáskor vizsgáltassák meg a húst a körzeti állatorvossal! Kellemes karácsonyi ünnepeket és békés újévet kívánok!

17

GYERMEKSAROK



„De nehéz az iskolatáska”… Gál Katalin

Novemberi lapszámunkban a verselemzésről esett szó. Most a verstanulás megkön�nyítéséhez ajánlok pár ötletet, szolgálok néhány tanáccsal. Úgy gyerekeknek, mint felnőtteknek, minden embernek más a verstanuláshoz való viszonya. Vannak, akik könnyebben memorizálnak, szívesen tanulnak verseket vagy akár prózát. Akiknek viszont nehezebben megy a bevésés, kínszenvedés a verstanulás, előbb-utóbb a versek ellenségei lesznek. Ilyen szempontból szerencsésnek mondhatja magát az, aki könnyedén tanul verseket, mert segítségükkel aktív szókincsét gyarapíthatja, ezáltal nemcsak élőbeszédét, de írásait is színesebbé teheti. Természetesen azoknak sem kell csüggedni, akiknek nehezebben megy a verstanulás. Több módszer áll a rendelkezésükre, amelyek segítségével nagyon jó eredményeket érhetnek el e téren. A legfontosabb tényező a verstanulásban az idő. Figyelj arra, hogy akkor kezdd el tanulni a verset, amikor feladják, ne a számonkérés előtti napon. Egy hosszabb, nehezebb vers esetén szükség van arra, hogy rögzüljenek az újonnan megtanult sorok. Ha több napon keresztül rászánsz egy kis időt az illető költeményre, nyert ügyed van, észrevétlenül megtanulod az egészet. Minden verset pontosan kell megtanulnod! Egy betűt sem szabad kihagynod, hiszen csorbulhat a ritmus vagy éppen a rím. Ha a pontossággal van gondod, jó megoldás az, hogy már aznap, amikor feladják a verset, másold ki külön lapra a megtanulandó versszakokat. Így áttekinthetőbbé válik a költemény terjedelme, esetleg különböző ábrákat, rajzokat is készíthetsz a szaka-

18

szok mellé, valamint beszúrhatsz bizonyos, a tanulást elősegítő jelöléseket is. A megtanulandó szakaszt többször (legalább háromszor) el kell olvasnod, a teljes megértésre törekedve. Ha valamelyik kifejezést nem érted, húzd alá, nézd meg értelmező szótárban a jelentését vagy kérdezd meg tanárodat, szüleidet. Többször mondd ki hangosan azokat a szavakat, amelyeknek a kiejtése és megjegyzése gondot okoz. Hasznos lehet, ha tudatosan memorizálod az egymást követő szakaszok kezdőszavait! Kissé erőltetettnek tűnhet az első próbálkozásra, de meglátod, segít a zökkenőmentes előadásban, ha egyébként gondot okoz neked az új szakaszok elkezdése. Egy képet is formálhatsz magadnak a szakaszkezdő szavakból, ennek segítségével egyszerű lesz felidézni az éppen soron következő szakasz első szavát. Csak a biztos és teljes szövegtudás után kezdd el a szöveg versként történő felmondását! A hangsúlyozandó szóvégeket felfele ívelő nyíllal jelöld, ugyanakkor figyelj a megfelelő hangerőre is. Döntsd el, hol van szükség hangos, erőteljes, halk vagy suttogó hangerőre. Vigyázz, ne ess túlzásokba! Könnyedén modorossá válhat versmondásod, ha túljátszod a verset, és nem őszinte érzelmi töltéssel mondod el. Nagyon fontos, hogy a „közönségnek” mondd a verset! Ez lehet osztály, barátok, szülők, tanárod, egy a fontos: tartsd a szemkontaktust! Mit jelent ez? Csak azt, hogy a tekinteted néha kell találkozzon a hallgatók tekintetével, hiszen ez fonja össze a versmondót a közönséggel. Így tudod felmérni versmondásod hatásosságát is, ugyanakkor magaddal viszed a hallgatóságod az általad előadott költemény

csodálatos világába! De mit tegyen az, akinek valóságos gyötrelem a verstanulás? Először is, próbáld elképzelni soronként azt, amiről a versben szó van. Akár le is rajzolhatod vázlatosan! Mondd el saját szavaiddal, hogy melyik szakasz miről szól, betartva a szakaszok sorrendjét! Olvasd el hangosan az egész verset! Ne mormold, ne csak magadban olvasd, hanem fennhangon, értelmezve! A tanulást sorról sorra vagy kétsoronként folytasd, Kétszeri elolvasás után próbáld meg felmondani magadnak a megtanult részt! Újabb két sor megtanulása után mondd elölről a teljes versszakot! Ha nem megy, akkor kezdd ismét a kétsoronkénti tanulással, kösd össze a részeket, és újra próbálkozz, addig, amíg sikerül. Minden egyes részt csukott könyv mellett mondj fel, ne csapd be magad, hogy csak egy picit kukkintasz bele, mert feleléskor bizony nem lesz rá lehetőséged. Vigyázz, ne mindig az első szakasszal kezdd a tanulást! Ez azt eredményezheti, hogy az első részt nagyon jól fogod tudni, de a vége egyáltalán nem fog menni, mert amire odakerülsz, hogy azt is megtanuld, már túlságosan fáradt leszel! Ha képtelen vagy összpontosítani a versre, mosakodj meg, egyél gyümölcsöt vagy sétálj egy keveset, esetleg szundikálj egy kicsit, és láss neki újra a tanulásnak! Amikor végeztél, még egyszer olvasd át az egész verset! Mondd fel valakinek, szüleidnek, testvérednek a tanultakat, mert megtörténhet, hogy nem veszed észre a saját hibádat. Nos, mindannyiotoknak könnyű verstanulást, és természetesen kellemes vakációt kívánok!

TARKABARKA – MAGAZIN

Szilveszter Czirják Kinga

Régi paraszti hagyományok szerint az újévi jókívánságoknak nagy jelentőségük van, befolyásolják a következő évi munkát, a termést, az újévi cselekedetek hatással vannak az egész évre. Így a szilveszteri újévi ételek is a jövőt meghatározó tulajdonságokkal bírnak. Szilveszter estéjén nem szabad malacot enni, csak halat, nyulat, őzet, szárnyast, ugyanis a hal elúszik, a nyúl, az őz fürge lábaival elszalad, a szárnyas elrepül az óesztendő minden bajával együtt. Újév napján viszont főétel a malac, mivel orrával előre túrja a szerencsét, míg a szárnyas elkaparná azt. A lencse, a bab sok pénzt, szépséget hoz annak, aki újévkor bőségesen fogyasztja. Egyik fontos ünnepünk a Szilveszter, amikor búcsúzunk az óévtől, várjuk az újat. Na de hol? Van, aki ilyenkor elutazik, mások vendéglőben szeretik eltölteni ezt az estét kellemes muzsika mellett a finom étkeket fogyasztva, míg mások otthon, családjaik, barátaik, szeretteik körében szilvesztereznek. A mi vidékeinken ez utóbbi a jellemzőbb. Ha nem is sikerült együtt tölteni Szilveszter estéjét a hozzátartozókkal, komákkal, barátokkal, szomszédokkal, Újév napján szokás felkeresni egymást egy koccintás erejéig, köszönteni az Újesztendőt. Íme néhány vendégváró tipp és szilveszteri menü Gergely Icától: “Hidegtálat szoktam készíteni, melyen van bécsi szelet, francia saláta, rendes kocsonya kis tálakba rakva, majd miután megdermed, kiborítva, citromkarikákkal díszítve tálalom, zöldségkocsonya, murokkal és kolbásszal töltött karaj, csavart hús, töltött tojás vitorla- vagy gombaformában, tojással és kolbásszal töltött fasírt.”

Töltött fasírt

A darált disznóhúst ugyanúgy elkészítem, mint a fasírtmasszát, majd tojással és kolbásszal töltöm, hogy érdekesebben mutasson. A fasírtot zsírozott tepsibe helyezem, 1 egész tojással megkenem a hús tetejét, majd pirosra sütöm. Szükséges hozzá: 70-80 dkg disznóhús, 4-5 tojás, 40 dkg kolbász, tejbe áztatott kifli, kenyér, 1 hagyma, 1 fej fokhagyma, só, bors, paprika.

Töltött karaj

A karajt hosszában felszúrom, a kolbászt és a nyers murkot beletöltöm,(a murok a színe miatt jól mutat a karajban).Befűszerezem, majd egy zsírral kikent tűzálló edényben, kevés vizzel , lefedve megsütöm. Néha megnézem, saját levével meglocsolom, ha kell, pótolom a vizet. Ha már majdnem puha, leveszem róla a fóliát és készre sütöm. Csak akkor szeletelem fel, ha már teljesen kihűlt.

Csavart hús

A csavart húst disznóvágáskor sajttal csavartam fel, fűszereztem és így füstöltük fel. Aztán Szilveszterre megfőztem és szép karikákra vágtam. Vendégeimnek nagyon ízlett.

Bolond gomba

Hozzávalók: 8 db fõtt tojás, só, õrölt bors,egy csipetnyi porcukor, mustár, majonéz, 4 db közepes paradicsom, a díszítéshez petrezselyem vagy salátalevelek Elkészítése: A fõtt tojások aljából vékonyabb, a tetejükbõl egy vastagabb lapot levágunk.A vékonyabb azért kell, hogy a tálon megüljenek, a vastagabb pedig azért, hogy belsejüket kikaparhassuk. A fõtt tojás sárgáját áttörjük, majonézzel simára keverjük, sóval, borssal, porcukorral és mustárral pikánsra ízesítjük.

A paradicsomokat félbevágjuk, belsejüket kikaparjuk, és minden töltött tojásra borítunk egyet. Egy kevés majonézzel egy kés hegyével apró pöttyöket teszünk a paradicsomkalapok tetejére. Végűl tálon salátaágyra rakjuk, petrezselyemlevéllel díszíthetjük.

19

TARKABARKA – MAGAZIN


És most jöhet a főfogás, amelyet Ica vendégei és férje nagyon szeretnek, nagyon “bevált recept”, ahogy mondja.

Töltött szelet tarhonyával

A Vitorlatojás alapja is a töltött tojás, de nem keresztbe, hanem hosszába vágom a tojásokat. 1-1 derékszögűre vágott sajttal és sonkával a képen látható módon díszítem a már megtöltött tojásokat. Az újév nem kezdődhet lencse nélkül! Íme egy lencseleves: Hozzávalók 4 főre: 1 kisebb füstölt csülök, 30 dkg lencse, 1 hagyma,3murok, 2 petrezselyem, fél zeller,4 babérlevél, kevés ecet, 1 tejföl, bors, 2 cikk fokhagyma, liszt, olaj a rántáshoz. Elkészítése: A lencsét az oldalassal előző este beáztatjuk. A csülköt egy hagymával megfőzzük. Ha megpuhult, kivesszük a vízből, felkockázzuk és félretesszük. A csülök főzőlevében megfőzzük a lencsét és a zöldségeket. Babérlevéllel, őrölt borssal fűszerezzük. Ha megpuhultak a zöldségek visszatesszük a húst. . A lisztből és olajból rántást készítünk. Ha kész, a pirospaprikát és az apróra vágott fokhagymát hozzátesszük, folyamatos kevergetés mellett felöntjük egy kevés vízzel és a forrásban lévő leveshez adjuk. Kevés ecettel savanyítjuk. Tálaláskor ízlés szerint tejfölt kínálhatunk hozzá.

20

Hozzávalók 4 főre: 8 szelet fehér karaj, 4-5 főtt tojás, 1 doboz konzervgomba vagy 20 dkg csiperke, 3-4 babérlevél, 2 kanál ketchup, só, bors. Körethez: 25 dkg tarhonya Elkészítése: A kipotyolt hússzeleteket sózzuk, borsozzuk, majd megkenjük mustárral. A keményre főtt tojást és a gombát apró kockákra vágjuk, fűszerezzük és ezzel töltjük meg a húst.( kb.2 kiskanál töltelék kell egy szelet húsra). A hús kétoldalát betűrjük és felcsavarjuk, majd körbetekerjük cérnával, hogy a főzés során ne bomoljon ki a hús. Babérleveles, ketchupos vízben puhára főzzük, kivesszük és hagyjuk teljesen kihűlni. Akkor levesszük óvatosan a cérnát. A hús főzőlevébe beletesszük a megmaradt többi tölteléket és besűrítjük egy pici lisztes eresztékkel. Végül a hústekercseket beletes�szük a szaftba és egy picit ös�szerottyantjuk. A tarhonyát kevés olajon megpirítjuk, majd felöntjük vegetás vízzel és megfőzzük.Ezzel a körettel szoktam tálalni, mert valahogy ez talál ehhez a húshoz a leginkább. Az ünnepnapoknak megvan a maguk sajátos, bensőséges hangulata, ezt a hangulatot pedig az ünnepi ételekkel tehetjük fényesebbé. Egy idézettel szeretném zárni soraimat boldog, békés újévet kívánva Önöknek, kedves Barázda-olvasók!

“Az asztal örömeit mindegyik életkorban,minden társadalmi helyzetben, minden országban és mindennap lehet élvezni. Ez az élvezet társa lehet minden egyéb gyönyörűségünknek s az utolsó, mely megmarad és vigasztal akkor, amikor a többi örömünket már elvesztettük.” - Brillat Savarin -

Kiadja: Gyergyóújfalu Község Polgármesteri Hivatala Felelős kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztőség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212 szám Tel: 0266-350.004, 350077 [email protected] Rovatszerkesztők: Önkormányzat Egyed József Albert Katalin Civil fórum Czirják Kinga Lukács Róbert Fodor Annamária Deák László Gál Katalin Páll Emilia Mezőgazdaság Horváth Nina Hitélet Gál Katalin Multidéző Elekes Dániel László ifj. Sólyom István Deák Csaba Gyermeksarok Fodor Annamária Gál Katalin Sulivilág Fodor Annamária Csíki Ibolya Ép testben … Horváth Nina Czirják Kinga Déák Csaba Tarkabarka – Magazin Gál Katalin Czirják Kinga

Civil fórum 3-7. Sulivilág 14. Gyermeksarok Hitélet Ép testben Tarkabarka-Magazin

Recommend Documents