2-3. Civil fórum. Önkormányzat Sulivilág Hitélet. Gyermeksarok 6-9. Ép testben... Tarkabarka-Magazin 20

fénykép: Lovász Árpád

Barázda | VII. évfolyam 1. szám | 2014. január

Önkormányzat

2-3.

Múltidéző

Civil fórum

4-6.

Sulivilág

Hitélet

6-9.

Ép testben ...

9-12

Mezőgazdaság

18-19.

13-16.

Gyermeksarok

19-20.

17.

Tarkabarka-Magazin

20. 1

ÖNKORMÁNYZAT


A JÓLÉTI RENDSZER ÁTKA Egyed József, polgármester

Szeretettel köszöntök mindenkit a 2014-es év elején, a farsang idején, amikor legfinomabb a pánkó, és legjobb ízű a darázsfészek és végre igazi télies az idő. Minden év első felében a legnehezebb dolgon kell túltennünk magunkat, és ez a szemétilleték megállapítása, de azt hiszem, ahhoz, hogy érthető legyek, kezdem a legelején. 2008-ban három nagy problémával küszködött az önkormányzat: a szemétszállítással, a vízszolgáltatással és a szennyvízelvezetéssel. Mindegyik szolgáltatás rengeteg mínuszt termelt, melyet a költségvetésből kellett minden évben fedezni, és ez a fejlesztések rovására ment. A fejlesztésekre maradó ös�szeg nagysága ezektől az intézkedésektől függött, és tudtuk, amúgy sem nagy az a bizonyos összeg. Így elkezdtünk gondolkodni, hogy is lehet ezt rendbe hozni. A GO S.A. hosszas tárgyalások után belement, hogy a vízszolgáltatás esetében egyéni szerződéskötésre kerüljön sor, így már nem termelte évente azt a 60 ezer lejes veszteséget, ezáltal egy lélegzethez jutott a közösségi költségvetés számára. A szemét ügye már nehezebb volt, beruházást igényelt, mert el kellett tüntetni az agyagástói telepet, majd elkezdeni a veszteséget okozó tényezők megszüntetését. A Huron céggel a szerződés 2,49 lej volt személy és hónap lebontásban, az első baj, hogy a szemetet a szerződés szerint az agyagástói lerakóba kellett hordani. Ez a lerakó már nem lévén, a szemét a Gyergyói lerakóba

2

került, ami rögtön költségnövekedést okozott, mert a lerakás díja 16 lej/m3 volt, ami a lerakó bezárása pillanatában 19 lejre növekedett, így már 2,68 lejre módosítván a díjat. A második probléma a létszám: a szerződésben 5000 ember szerepelt, így számolták a 2,68 lej/hónap összeget. A valós adófizetők, akik kötelesek fizetni, az 4000 fő, így a cégnek sosem gyűlt össze a pénz, és az önkormányzat minden évben pótolta úgy 50 000 lejjel, ami nem volt törvényes és helyes sem. Ezt a helyi tanács úgy tudta megoldani, hogy évente emelte az árat és csökkentette a személyek számát, így a cég mindig ugyanazt az összeget kapta, csak a hivatal mentesült a veszteség alól. Így lett a 2013-as év végén a díj 4 lej áfástól, a személyek száma pedig 4000. Megjegyzem, hogy kemény harc folyt eközben, hogy a községet kitakarítsuk, megszabaduljunk az illegális lerakóktól, telepektől, nehezen értve az embereket, hogy ha kifizetik a díjakat, akkor miért kell kivinni a szemetet a mezőre. Az idei év kezdete is meghozta a dilemmát, mert az egyetlen ma létező engedéllyel rendelkező lerakó a megyében a cekendi lerakó. Mivel már csak ez használható hivatalosan, a távolság miatt is, de a lerakási díj nagysága miatt, mely 50 lej/hó, nagyban megnöveli a díjat. Az Ave Huron most már 4,90 lejben állapította meg a díjat, melyet a tanács nem fogadott el, és az alkudozások után 4,49 lejben állapítódott meg, mely még mindig egy reális ár, ha szétnézek a környező településeken. Megjegyzem, hogy nagy dilemma volt az is, hogy nem kel-

lene-e közbeszerzést kiírni oly módon, mint a víznél az egyéni szerződéskötéssel a cég és az emberek között. A félelem ebben az esetben az, hogy sokan nem kötnének szerződést, így a szemét újból a mezőt díszítené vagy az önkormányzat takarítaná el sokkal nagyobb költségen. Így marad négy évig olyan feltétellel, hogy ha a remetei lerakó megépül és elindul a szolgáltató, az Ave Huron átadja a helyét az újnak, mely reméljük, olcsóbb lesz. A harmadik probléma a szen�nyvíz és a szennyvíztisztító állomás, mely közös Csomafalvával és Alfaluval, és fenntartása minden évben 300 000 lejbe kerül, melynek egyharmada ránk hárul, ha használjuk, ha nem. A múlt év végén a Környezetvédelmi Minisztérium kifizette az elvégzett munka egy részét, így tavasszal folytatjuk az ásást egészen Tekerőpatak központjáig, és a már lefektetett rendszert az átemelő szivattyúkkal együtt üzembe helyezzük, ami a szolgáltatói szerződéskötések után egy újabb tehertől szabadítja meg az önkormányzatot. Utána jöhet az aszfaltozás az Újúton és a Faluközén egészen a kilyénfalvi templomig. Régen nem igazán tudtuk, mi is a rezsi, most viszont minket is utolért a globalizáció, mely hozza a jóléti rendszert és a rezsiköltségeket, mert van telefon, villany, fűtés, autó, szemét és minden, ami növeli a költségeinket, csak éppen legyen jövedelem, amiből fizetni. A következő nagy projekt a munkahelyteremtés kell hogy legyen, különben nem lesz miből fizetni azt a bizonyos jóléti rendszert, és ez nem lesz egyszerű ebben a pénzügyi és erkölcsi válságban.


ÖNKORMÁNYZAT

TISZTELT BARÁZDAOLVASÓ! Sólyom Gyula

Jó néven vettem a polgármester felkérését, hogy írhatunk a Barázda havonta megjelenő lapjában. Mondani, illetve közölni valója elég van az újfalvi közbirtokosságnak, ezért nem pazarolom a helyet díszes bevezetőre, inkább írnék a fontosabbakról. Az 1998-as visszaszolgáltatás idején nagyon hiányos volt az adatbázis, amelyből az újfalvi földosztó bizottság dolgozhatott. Az utólag előkerült iratok és térképek igazolják, hogy sok minden nem volt helyesen elbírálva. A Közbirtokosság tulajdonában lévő terület nagysága 1948-ban 2445 hektár volt. Helyette 2235 hektárt kapott vissza és 2915 hektárra kapott tulajdonost. Tehát papíron 680 hektárral több területre kellett jutalékot osztani. Amióta a tagság megbízott a közbirtokosság vezetésével, az a fontos probléma foglalkoztat, hogyan lehetne a birtokosság területeit és a tulajdonosi összetételét rendezni? Tehát röviden, visszaszolgáltatás legyen és ne újrafelosztás. Volt egy fontos kiindulópont. Megkerült az annyit vitatott és keresett IV. számú birtokossági nyilvántartó. Nem tudni, hol volt és azt sem, hogy ki tette be a Budapesti Állami Levéltárba. Az illetékesektől hivatalból lekértük a hitelesített másolatot, amelyet a másolási és hitelesítési költségek ellenében rendelkezésünkre is bocsátottak, és annyi információt mellékeltek, hogy az iratok az intézmé-

nyükbe postai úton, ismeretlen feladó által kerültek. Sokat gondolkodtam, hogy ki lehet az a hanyag vagy ügyeskedő vagy rafinált atyánkfia, aki így „táncoltatja” a tanács és a birtokosság hozzáhagyottjait. Az eskető pap szokta mondani a násznépnek, hogy „aki valami akadályt tud most mondja, vagy hallgasson örökre!” Vagyis, aki eldugta, most miért vette elő? Na de erről kár sokat filozofálni, ha megvan, akkor azt használni kell, és rendbe kell tenni a jelenlegi nyilvántartót. Mikor előkerült, gyorsan szétterjedt a faluban, nyomtatott és online formában, amelyet Újfalutól Los Angeles-ig mindenütt megnézhetnek. Hála Koós András bácsi gyöngybetűinek és az általa leírt adatok pontosságának, olyan adatbázis maradt ránk, amely félreérthetetlenül igazolja az örökhagyókat. A nyilvántartó bejegyzései tartalmazzák az örökhagyó pontos nevét, az arányjog nagyságát holdban és négyszögölben illetve a telekjegyzőkönyvi számokat, amely alapján a tulajdonjog visszavezethető a II. arányosítás törvényszéki határozatáig. Ebből vezették fel az adatokat 1988-1989-es visszaigénylési lapokra. Pontosabban a tételek leellenőrizhetőek. Ha másolatokat kérünk a telekkönyvi hivataltól, akkor látható azokon, hogy 1906-tól 1948-ig milyen változások történtek (öröklés, adásvétel, bírósági döntések, stb.). A munka elkezdése előtt beszéltünk a ditrói és a kászonimpéri közbirtokosságok vezetőivel,

akik ugyanezzel a nehézséggel találkoztak egy pár évvel előttünk. Véleményük egyértelmű volt, nehéz, de nincs más tisztességes és rendszerezett megoldás. Nem maradt más lehetőség, hozzákezdtünk az idegeket igénybe vevő és hálátlan feladathoz. Két nagy táblázatot készítettünk. Az egyik összeköti az 1906-os nyilvántartót az 1948-assal, a másik pedig az 1948-ast a készülő jelenlegivel. Minden pozíciónak külön dossziét nyitottunk. Ide kerülnek azok az iratok, amelyek igazolják a létjogosultságot – a későbbiekben is. Reméljük ez év közepére sikerül elkészíteni az új V. számú birtokossági nyilvántartót. Szeretnénk azt nyomtatott formában a nyilvánosság elé tárni, hadd ellenőrizzék és jelezzenek vissza annak helyességéről, hibáiról. Több mint ezer emberrel álltunk szóba mostanig. Jó érzés minden tulajdonossal elbeszélgetni, eltávozáskor észrevenni az emberek arcán, hogy helyeslik, amit cselekszünk, hiszen ezzel a módszerrel később is minden újraelemezhető és ellenőrizhető. Ezért is kérem azokat a falustásaimat, akik még nem jártak be a közbirtokossági irodába, bátran jöjjenek, hadd tisztázzuk azokat a sokat vitatott arányjogokat. A néhai rendtartó székely falunk híres falutörvénye jó példa arra, hogy eleink gondjaikra a megoldást nem „fentről” várták, hanem helyben oldották meg. Talán ez most is így lenne helyes.

3

CIVIL FÓRUM


ÜNNEPVÁRÁS A KILYÉNFALVI ISKOLÁBAN Gál Katalin

A karácsony az egyházi év legörömtelibb, legkedvesebb ünnepe. A kis Jézus születésére felkészülni felemelő, lélekmelengető, és annak ellenére, hogy sokszor a külsőségek hangsúlyosakká válnak, mély lelki folyamat. Kilyénfalván, az iskolában és óvodában gyerekek, szülők és pedagógusok együtt tettek azért, hogy lelkiekben feltöltődve, ünnepélyesen fogadhassák a születendő Megváltót. Az adventi időszakkal elkezdett tevékenységek sora, melyeknek célja az összetartozás, együttműködés fejlesztése, a közelgő ünnepre való ráhangolódás volt. Az adventi időben szervezték meg az iskolások az adventi vásárt, melyre a gyerekek és szülők otthon két héten keresztül közösen készültek. Szebbnél szebb, ötletesebbnél ötletesebb dísztárgyak születtek, amelyeket az első alkalommal szervezett, nagy sikernek örvendő vásáron eladtak. A vásárlók zömét természetesen a szülők tették ki, akik a gyerekeik által sütött mézeskalácsot is megkóstolhatták. A dísztárgyak eladásából származó bevételből a szülők a gyerekeknek tartalmas karácsonyi ajándékot vásároltak. Az óvodában a gyerekek több dísztárgyat, ajándéktárgyat (ablakdíszt, asztaldíszt) készítettek az adventi

időszakban az óvónő irányításával, amelyeket hazavittek, otthon szüleiknek nagy meglepetést okozva. A Szentcsalád szálláskeresése, a bujdosás sem maradt ki az iskolások életéből. Így az ünnepet megelőző kilenc napon 13-14 gyerek vett részt a templomban a bujdosáson, minden délután fél négytől, Barabás Adél tanítónő irányításával. E kis csoporttal együtt immár négyre növekedett Kilyénfalván a szálláskereső csoportok száma. Fejér Lajos plébános mind a négy csoportot egy a Szentcsaládot ábrázoló képpel, valamint egy kis csengővel ajándékozta meg, ezzel is kitartásra buzdítva őket. A plébános úr maga is aktívan részt vett a szál-

láskeresésben, minden csoporthoz ellátogatva, és ott rövid, tanulságos történeteket ismertetve. Az iskolások és óvodások karácsonyi szereplésére december 18án került sor a kultúrotthonban. Betlehemes, színdarab, ének, vers, íme néhány műfaj, amelyet a kilyénfalvi gyerekek apraja-nagyja közösen bemutatott. Az ügyes alakítások, a sok gyerek együttes látványa, a gyönyörű, gyerekek által készített díszekkel felöltöztetett, hatalmas karácsonyfa nagyon felemelővé és ünnepélyessé tette a hangulatot. A nézők létszáma elégedettséggel töltötte el mind a gyerekeket, mind a pedagógusokat, hiszen ez a bizonyítéka annak, hogy sokan voltak kíváncsiak ünnepi előadásukra, ugyanis tisztelik erőfeszítéseiket, munkájukat. Az előadás után közös képek készültek, majd minden osztályba és az óvodacsoportba eljött a gyerekek által nagyon várt angyal. Mindezen események mély nyomot hagytak a kilyénfalvi iskola-óvoda kis közösségében. Együttérzéssel, tisztelettel, figyelemmel és soksok szeretettel gyarapodva vágtak neki az új esztendőnek, az újabb kihívásoknak. Máris újabb rendezvényt terveznek: a farsangi előadást. A próbák már zajlanak, a gyerekek lelkesen készülnek a pedagógusokkal együtt, terveznek, szerveznek. Legyünk a partnereik, a tenniakarást ne hagyjuk elveszni!

IDŐSEK KARÁCSONYA Páll Emilia

Ünnepek nélkül nincsenek hétköznapok, hétköznapok nélkül nincsenek ünnepek. Minden ünnep, de karácsony ünnepe különösképpen alkalom arra, hogy kicsit kiszakadjunk a megszokott

4

gondok-bajok, feladatok monotóniájából, és egymás felé forduljunk, kicsivel többet törődjünk egymással, találkozzunk, örömet szerezzünk és örüljünk egymásnak. Karácsony előtt, advent idején megmozdul az egész világ,

mindenki készülődik, ajándékokat készít, vagy a boltokat járja, hogy örömet szerezzen családtagjainak, rokonainak, barátainak…. A várakozás napjaiban az Eszterlánc Egyesület és a Caritas Családsegítő Szolgálat szervezésében,


az Önkormányzat támogatásával a tavalyi évhez hasonlóan egy kis ünnepi műsor összeállításával ajándékoztuk meg településünk időseit. Az ünnepi műsor lelkes előadói a Harangvirág Napköziotthon napközis gyerekei voltak énekes előadással, rajtuk kívül pedig az Elekes Vencel Általános Iskola előkészítő osztályosai és az I.A osztály tanulói verses-énekes előadással, valamint pásztorjáték bemutatásával szereztek örömet az időseknek. Az ünnepi műsor a Katorzsa néptáncegyüttes táncával zárult. Az idősek visszajelzései alapján nagy örömet szereztünk nekik. Ugyanakkor az izgatottság mellett a gyerekeken is ugyanannyi öröm volt felfedezhető, akárcsak a műsor végén az idősek arcán. Reméljük, hogy műsorunkkal nem csak egy délutáni ünnepi hangulatot sikerült elérnünk. Remélem, sikerült megerősíteni a jelenlévőkben, hogy ne csak három napig legyünk jók egymáshoz, ahogyan az ének is mondja, hanem egész évben legyen ilyen a világ, a mi közösségünk. Ahogyan ünnepek nélkül nincsenek hétköznapok és fordítva, valamint ünnepekkor nyitottabbak vagyunk egymás felé, úgy az év többi napján sem kell megfeledkeznünk az egymással való törődésről. Átlépve az újévbe, kívánok községünk minden egyes lakójának szeretetteljes boldog új esztendőt és, hogy az újévben minél többször megtapasztalhassák a törődés, az

odafigyelés érzését embertársaink részéről, a hétköznapokban is. Karácsonyi csomagosztás Idén már negyedik éve, hogy a Caritas Családsegítő Szolgálata a Caritas Otthoni Beteggondozásban dolgozó kolleganőivel közösen a községünkhöz tartozó három település, Tekerőpatak, Kilyénfalva és Újfalu nagycsaládosait és rászoruló, hátrányos helyzetben élő családjait élelmiszercsomagban részesítik. A Németországból érkező csomagokat német önkéntesek napokig gyűjtik, Németországot körbeutazva több nagy teherautóval, amely minden évben, a két ünnep között szokott hozzánk megérkezni. Ezek az élelmiszercsomagok tartalmaznak lisztet, cukrot, olajat, tésztaféléket, süteményeket, édességeket, vitaminos pezsgőtablettákat, tisztálkodó

CIVIL FÓRUM

szereket (tusfürdő, sampon, fog krém, fogkefék), egy csomag súlya kb. 20 kg. Idén 41 teherautó indult útnak egyidőben, ezek közül volt, amelyik Horvátországba, volt amelyik Moldáviába és amelyik hozzánk, Romániába, Erdélybe hozott csomagot. A csomagokat a Lia and Walter Alapítvány közvetítésével a német Johannita lovagrendnek köszönhetjük. 2010- től 2012- ig összesen 214 élelmiszercsomagot osztottunk ki településünk nagycsaládosai és rászorulói között. Az idén 85 csomagot oszthattunk ki a községünkben élő családoknak. Ezúton is szeretnénk megköszönni a község családjai nevében a német önkéntesek fáradhatatlan munkáját, segítségnyújtásukat és jó szándékukat, amely őket vezérli.

ISMÉT MEGSZERVEZÉSRE KERÜLT A KARÁCSONYI ELŐADÁS ÉS BÁL ink nyitották meg. Ők felcsíki táncokat adtak elő, beKissé nehézkesen indulva, de tanította Deák László. megszervezésre került az ötödik Folytatásként humoros jeleneteket karácsonyi előadás és az azt kö- láthattak a nagy táncosok előadásávető évadzáró bál. Az idő hiánya ban. sok fejtörést okozott számunkra, Első jelenetünk a Kampánybeszéd de ez nem jelentett akadályt el- című jelenet volt, amit Ferenczi Szaszánt táncosaink számára. bolcs és Sólyom Tamás mutattak Az előadást néptánccsoportunk be. Ezt követte az Érettségi találkobüszkeségei, a legkisebb táncosa- zó című jelenet Lázár Júlia és Oláh Deák László

Dániel előadásában. A műsort a közepes táncosok folytatták széki táncokkal. Ezt ismét humoros előadás követte, amelynek címe A doktornő, ezt előadták Sólyom Zsolt és Sólyom Tamás. Jeleneteink sorát a Formula1-es jelenet folytatta Ferenczi Szabolcs és Elekes K. Szilamér előadásában. A Székely a poszton című jelenettel zártuk a műsort, ezt előadták Sólyom Zsolt, Elekes 5

CIVIL FÓRUM / HITÉLET

K. Szilamér és Simon Szilárd. A műsort egy hangulatos karácsonyi szólóprodukció zárta, amit Simon Bíborka és Simon Andás adtak elő. A műsor végeztével kezdetét vette


a bál, ahol sok nyeremény gazdára talált, és jó hangulatban zajlott egészen a végéig. Ezúton is szeretnénk megköszönni, azoknak a személyeknek, akik részt vettek a szervezésben, és a

rövid idő ellenére is odaadóan tevékenykedtek, hogy ez a műsor létrejöhessen. És végezetül reméljük, hogy a jövőben is megmarad ez a kitartás és szorgalom.

GONDOLATOK A SZERETETRŐL Fejér Lajos, plébános

,,A szeretetnek nincs színe, hangja, íze vagy alakja, nincs súlya és keménysége és nincs ára, mert semmiféle vagyonnal nem lehet megfizetni. Végtelenül kön�nyebb, mint a fény, és nehezebb, mint az arany. Hozzá képest minden édesség, minden élvezet keserű, és minden vagyon koldusi nyomor.” A nagy magyar jezsuita pap, Varga László e szavaiból jól megértjük, milyen nagy fába vágja a fejszéjét az, aki a szeretetről ír. Ki tudná méltóan fejtegetni a nagy Titkot, amely magának az Istennek létét alkotja, amely - mint Dante mondta a Divina commedia zárószavában - ,,mozgat napot és minden csillagot” , amely az egyetlen soha el nem múló való-

6

ság (1Kor 13,8)? ,, Aki szeret, annak nem kell magyarázni, hogy mi a szeretet. Aki pedig nem szeret, annak hiába magyarázzák” - mondta Szent Ágoston. Úgy van. Csak az a baj, hogy nemcsak a hallgató, hanem a magyarázó szívében is csak pislákol a szeretet lángja. Hogy tehát mi keresztények mégis beszélhetünk a szeretetről, azt nem magunknak, hanem egy Másvalakinek köszönhetjük. Jézus szeretete Egy lelki írónál olvastam: Egyszer tartottam vagy száz apácának előadást a szeretetről. Egy óra hosszáig beszéltem, igyekezvén megvilágítani minden oldalról a szeretet titkát. Mikor az előadás végére értem, felszólítottam a hallgatóságot, hogy tegyenek fel kérdéseket. Egy fiatal nő-

vérke mindjárt jelentkezett: ,,Tessék mondani, atya, mi a szeretet?” Hát ez a kérdés alaposan fejbe vágott. Egy álló órán keresztül magyaráztam nekik, hogy mi a szeretet, és lám, mintha semmit sem mondtam volna. Elkezdtem megint elölről, de látom a nővér arcán, hogy nem hatol a szívébe szavam. Erre félbeszakítottam a fejtegetést és hirtelen azt mondtam: ,,Nővér, csak egyet mondok. Nézzen Jézusra. Nézzen az Ő életére, az Ô halálára. Az, amit ott lát, az a szeretet!’’ Erre felcsillan a nővér szeme: megértette. Az én szívemben meg valami nagy hullámként tört fel a hála érzése: ,,Jézusom, mennyibe került neked, hogy én ezt a feleletet adhattam lányodnak! Életedbe került, halálodba, utolsó cseppig kiontott véredbe.” Az igazi szeretetről, az agapéról beszélni csak e módon lehet: ha


Jézusról beszélünk. Mert ami benne feltárult e világnak, az ez: a szeretet Istene és az isteni szeretet. Jézusnak minden ember fontos. Mert egy percig sem gondol saját magára, van ideje, ereje, módja másokra gondolni. Mert egy pillanatig sem tekint önmagára, megnézi és látja mások arcát, mások könnyét, mások mosolyát. Mert soha előnyt nem keres magának, rápazarolhatja életét, mindenét azokra, akik semmi hasznot nem hajtanak neki. Mert szívében ott ég az Irgalom Atyjának végtelen szeretete, csodálatos szemében minden teremtmény. A mezei virágok, amelyeket az Atya öltöztet csodálatos díszbe, a verebek, amelyeket az Atya gondja táplál; a csendes eső, amellyel az Atya itatja a szomjas szántóföldeket; a csodaszép napsugár, amellyel az Atya átöleli a réteket; a Göncölszekér, amelyet az Atya hajt fel minden éjjel az égre; a vetés, amelyet az Atya érlel százszoros terméssé; a mustármag, amelyet az Atya növeszt terebélyes fává, hogy ott rakja fészkét ágai között a madarak sokasága. Az egész teremtett világon átárad a mindent élesztő, mozgató, átölelő isteni szeretet. ,,Te mindenkin megkönyörülsz, mert mindent megtehetsz. Te szeretsz mindent, ami van, És mit sem utálsz abból, amit alkottál. Ha gyűlöltél volna valamit, meg sem teremtetted volna. Hogy is maradhatna meg valami, ha te nem akarnád, és hogyan állhatna fenn, ha te nem hívtad volna létre? De te kímélsz mindent, mert a tied, életnek barátja!” A Bölcsesség Könyvének (11,2326) e szavait Jézus is mondhatta volna. Nem kellett Jézusnak tudós okoskodás, hogy a legkisebb dologban is megérezze az Istent: az Isten ott van mindenben, és minden Őbenne létezik; magába zárja a végtelen Istent a parányi virágpor, és fel nem méri Őt az egész világmindenség. És ez az Isten szeretet. Simone Weil írta egyszer: ,,Kilépünk a világból, mint

kiscsirke a tojásból, és odaszállunk az Isten mellé. Őmellőle, vele együtt nézünk le a világra. Akkor tudunk szeretni.” Nincs ennél nagyobb igazság. Jézus így nézte, így szerette a világot. És a világon az embereket, minden embert, kivétel nélkül. Mert ismerte az Isten szívét. Tudta, hogy ,,hajunknak egy ősz, hulló szála följegyzett bú nála’’. Tudta, hogy az „uraknak Ura” ,,ős szerelem” (Ady); és szeretett az Isten szívével. Ha valaki nem képes kiröpülni a világból, az Isten mellé telepedni, az Ô szemével nézni és az Ô szívével szeretni a világot, akkor köröket kezd rajzolgatni maga köré, és beosztogatja az embereket: aki beleesik a körbe, az felebarát; aki nem, ahhoz vagy nincs közöm, vagy ellenség. Felebarát a család; felebarát a baráti kör; felebarát az érdektárs; felebarát, aki szimpatikus; felebarát a tisztességes ember; felebarát, aki osztja politikai nézeteimet; felebarát, akin uralkodni tudok jótéteményeimmel; stb. Addig, amíg én maradok a központ, és magam köré húzom a köröket, nem ismerem az igazi szeretetet, nem ismerem az Istent. Az igazi szeretetnek korlátja, határa nincs. Mert az Atyaisten mellől nézi a világot, és az Isten szeretete határtalan. Jézus szeretete ilyen. Az akkori írástudók megvetették a zsidó törvényeket nem ismerő egyszerű népet: Jézus velük, értük él, tiszteli, áldja, szereti őket. A rabbik lenézték a nőket és szóba sem álltak velük: Jézus megérti őket, társalog velük; megbecsülése, bocsánata, csodái örömet, életet adnak nekik. Az akkori zsidó társadalom kiközösítette a római megszállókkal együttműködő adószedőket: Jézus asztalukhoz ül és meghívatja magát Zakeus házába. A törvény tisztátalannak mondotta a leprásokat és szigorúan tiltotta érintésüket: Jézus odamegy hozzájuk és sebhelyes homlokukra teszi gyógyító kezét. Az akkori zsidók a pogány népek fiaival még asztalhoz ülni sem voltak hajlandók, és várva várták a nagy ítélet napját, amikor szolgájukká lesz minden nemzet: Jézus napkeletről és napnyugatról várja az Ábrahám asztalához ös�szesereglő népeket, a földkerekség

HITÉLET

minden határáról, a világ végéig. Az igazi szeretet korlátlan, határtalan. Ha csak egyvalakit is kizár, már nem valódi ,,agapé”, nem valódi szeretet. Mert a valódi szeretet eggyé forrás a Teremtővel, feltétel nélkül szerető Isten szívével. Nem naiv idealizmus és álmodozás ez. Senki oly élesen nem látta az emberek rosszaságát, mint Jézus. Látta, szenvedett miatta, és mégis jó volt hozzájuk. ,,Hiszen az Isten is jó a hálátlanokhoz és gonoszokhoz” (Lk 6,35). Így már megértjük, hogy miért kegyelmi ajándék az ilyen szeretet. A maga erejéből ugyanis képtelen az ember az Isten álláspontjából kiindulva élni. Egy japán keresztény írónő, Miura Ayako regényének egyik jelenetében egy kisfiú kérdezi apjától: ,,Azt mondják a keresztények, hogy szeretnie kell az embernek az ellenségét is. Papa, mi az, hogy ellenség?” Az apa próbálja magyarázni: ,,Tudod, fiam, ellenség az olyan ember, aki megbánt, vagy aki becsap, vagy aki elveszi mindenedet, vagy megüt, vagy talán meg is akar ölni...” Erre a gyerek: „Ugyan, papa, hogy lehetne az ilyen embereket szeretni?” És akkor eszébe jutott az apának egy hajdani tanárának szava, aki egyszer elgondolkozva mondta egyetemista diákjainak: ,,Ellenséget szeretni... Ember erre nem képes. Ha pusztán ember...” Eddig a regény. De milyen igaz, amit mond. Ha puszta ember valaki, akkor még jó, hogyha csak fogat fogért, szemet szemért követel, és nem üti agyon azt, aki kiverte a fogát, vagy kivájta a szemét. Ha puszta ember valaki, akkor természetes, hogy verseng, irigykedik, gyanakszik, bosszút forral, örül rosszakarója kárán, vagy legalábbis megszüntet minden kapcsolatot az olyannal, akit ellenségének vél. Szeretni, ahogy Jézus szeretett: embernek az lehetetlen. Lehetségessé csak akkor válik, ha az Isten szeret bennünk. Így szeretett Jézus, és így szeret az, akiben az Ô Lelke, a Szentlélek él. Térnyitás a szeretet számára Teret kell teremteni lelkünkben, hogy beáradjon a szeretet Istene és az isteni szeretet. ,,Gyomláld ki szí-

7

HITÉLET

vedből a gazt - mondja Szent Ágoston -, mert nagy értékű magot vetnek belé. Ne burjánozzék ott semmi, ami ezt a magot elfojtaná!” Üressé, tágassá kell lennie a szívnek, hogy ott felnőhessen és kinyílhasson a szeretet virága. Akinek szíve saját énjével van tele, abba nem fér bele az Isten. Csak ha odaadtam mindenemet, akkor lesz enyém a Minden. Idézem újból Szent Ágostont, a szeretet nagymesterét: ,,Ha kenyeret akarsz venni, filléredet adod. Ha telket akarsz venni, tallérodat adod. Ha szeretetet akarsz venni, magadat kell adnod. A kenyér ára a fillér. A telek ára a tallér. A szeretet ára te vagy!” Nagy ár ez! De szinte semmi, ha összevetjük azzal a végtelen kinccsel, amely nélkül ,,minden édesség keserű és minden vagyon koldusi nyomor”. Aki így odaadta magát, és akit így betöltött az Isten, az szabad, mint a tavaszi szél, annak testvére a nap, hold, ékes csillagok, annak nővére a halál és barátja minden ember (Szent Ferenc szerint); annak öröme mások öröme, bánata mások bánata, annak élete Krisztus, halála nyereség; az ,,nem tartozik senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel.” (Róm 13,8). De ezt a tartozást soha leróni nem tudja. ,,Pénzadósság csökken, ha leróni kezdjük. A szeretet tartozása annál inkább növekszik, mennél inkább szeretünk. Amikor adósságot fizetünk, vagyonunk kisebbedik. Amikor a szeretet tartozását rójuk le, szeretetünk egyre gyarapszik” (Szent Ágoston). Kifogyhatatlan, kimeríthetetlen a szeretet, akárcsak az Isten. Isten különös kegyelemként korunknak két szentéletű embert adott, a krisztusi szeretet két példáját. Az egyik XXIII. János pápa, a másik a kalkuttai Teréz anya. János pápa beváltotta pápaságának első napján mondott jóslatát: ,,Ha a pápa a szelíd és alázatos szívű Jézusnak képmása lesz, nagy hasznára lesz Egyháznak, világnak.” A Szent Péter templomban elhelyezett dombormű nagyszerűen fejezi ki a pápa lényegét: nem egyedül trónol ott, magányos méltóságban, hanem embertestvérei veszik körül. Mögötte a zsinati püspökök sora, előtte a hozzá sereglő férfiak, asszonyok, gyerekek, betegek; hátul

8


egy rab kukucskál ki a börtön ablakán, a dombormű sarkán pedig egy kutya nyújtogatja a nyakát. És XXIII. János pápa, pluviáléjába burkolózva, nagy kezével áldását osztja. Teréz anya a világ legnyomorultabb szegényeinek barátja. Velük, nekik él, értük szenved, értük dolgozik Kalkutta kohójában. Szeretetének lángja ragadós: több ezer társ szegődött már melléje, akik vele élnek, szeretnek és dolgoznak a legszegényebbekért. Egy ünnepség után újságírók vették körül a jó nővért, aki fesztelenül válaszolt kérdéseikre. ,,Egyet szeretnék különösen tudtára adni az egész világnak - mondotta: azt, hogy az én kalkuttai szegényeim milyen pompás, remek, nagyszerű emberek!” Micsoda kijelentés! Hogy azok a nyomor által testükben, lelkükben elkorcsosodott roncsok „pompás, remek, nagyszerű emberek” lennének!? És mégis igaz. Csak szem kell hozzá, a szeretet szeme, az Isten szeme. Akkor még a legnyomorultabb emberben is meglátjuk azt, amiért az Isten Fia leszállt a mennyből, emberré lett, keresztre feszíttetett, meghalt és feltámadott. Isten szeretetének képviselői Két parancsról beszél Jézus: ,,Szeresd Uradat, Istenedet! Szeresd felebarátodat!” De ez a két parancs egy. ,,Ha valaki nem szereti látható testvérét, hogyan szerethetné a láthatatlan Istent?” (1Jn 4,20). Az Isten iránti szeretet csak akkor nem jámbor fantázia, ha egyesülés az e világot a végletekig szerető Isten szívével. Ha ,,istenszeretetünk” nem az Istent magunknak kisajátító önzés, ha nem az Isten lealacsonyítása saját boldogságunk eszközévé, akkor nem lehet más, mint egyesülés az Isten szeretettengerével. Aki az Istent szereti, az Isten dicsőségét kívánja. Az Isten dicsősége pedig - amint már Iréneusz megmondta - ,,az élő ember”, az igazán élő, Istenből élő, örökké élő ember. Aki szereti az Istent, az az élet barátja. Azt, aki - mint Simone Weil mondta - az Isten iránti szeretet által kirepült e világból az Isten ölébe, az Isten visszaküldi onnan a földre szeretni. Visszaküldi, de nem magányosan,

mert vele jön az Isten is. ,,Ha valaki látni akarja az Istent, minek küldenénk őt utazásra fel az égig. Csak legyen szívében szeretet! Ha szeret, mennyország lett a szíve, és benne lakik Isten”. (Ágoston). Mikor a feltámadt Jézus megjelent apostolainak a Genezáret-tó partján, háromszor kérdezte meg Pétert: ,,Szeretsz-e engem?” És mikor Péter háromszor is igennel felelt, Jézus háromszor hozzátette: ,,Legeltesd bárányaimat!” Nem azt mondja Jézus: ,,Ha szeretsz, maradjunk kettesben”, hanem: ,,Ha szeretsz, menj és legeltesd bárányaimat.’’ Szent Ambrus fűzött egy csodálatosan szép mondatot ehhez a jelenethez: ,,Az Úr e világban hagyta Pétert, mint szeretetének helytartóját (amoris sui vicarium).” Krisztus szeretetének helytartója, az Isten szeretetének tükre: ez a krisztusi ember egyetlen léthivatása. Ha nem ilyen mélységekből fakad szeretetünk, akkor lesz talán egy kis szívélyesség, emberbarátiság, udvariasság, kedvesség, szociális munka stb., de amikor nehéz lesz szeretni, amikor életünket kell áldozni a szeretetért, amikor jóval kell visszafizetni a rosszért, amikor meg kell bocsátani az ellenünk vétkezőknek, amikor fáradtság, meg nem értés nyom, akkor, ha nem a Krisztus és a Szentlélek által belénk áradó Atyaisten szeretete lángol bennünk, kifogy erőnk, elapad bátorságunk, kialszik örömünk. Nem könnyű a Jézus terhe. Hogy is volna könnyű mindennap keresztet hordani? Hogy is volna könnyű életünket elveszteni? Hogy is volna könnyű még ingünket is odaadni? Hogy is volna könnyű átkozókat áldani és üldözőkért imádkozni? Hogy is volna könnyű mindent eltűrni, mindent elhinni, mindent remélni és mindent elviselni? Mégis: könnyű ez a teher! De csak annak, aki szeret. Aki úgy szeret, ahogy Jézus szeretett. És csak az ilyen ember él. Mert az Isten szeretet és élet. Megmagyaráztuk-e ezzel, hogy mi a szeretet? Dehogy magyaráztuk meg! De nem is baj. Mert csak egy a fontos: hogy igazán szeressünk. És erre majd megtanít, ha csendet teremtünk szívünkben, a Szentlélek.


HITÉLET / MÚLTIDÉZŐ

DSIDA JENŐ - BOLYONGÁS A VATIKÁNBAN 1938. június 10-én Márton Áron plébános temette el Dsida Jenőt (1907-1938), a 31 éves költőt. 1932-ben a Márton Áron egyetemi lelkész köré csoportosult ifjak között ott volt Dsida Jenő is. Márton Áron ösztönzésére 1937-ben vesz részt a Hitel-csoport nevében Dsida és Venczel József a Vásárhelyi Találkozón, és nekik köszönhetően kerül be a Hitvallás szövegébe a következő tétel: „az erdélyi magyar kisebbségi élet irányítása csakis a keresztény erkölcsi és demokratikus nemzeti követelmények szerint történhetik.” Az ott tapasztaltak alapján írta meg egyik leghíresebb versét, a Psalmus Hungaricust. A katolikus Dsida Bolyongás a Vatikánban című írásában beszámolt arról, hogy milyen élményt jelentett számára az, hogy eljutott Szent Péter sírjához: „a zsúfolt programszámok előtt hamarább keltem fel egy félórával azért, hogy nyugodalmas, magányos félórát tölthessek Szent Péter sírja mellett. Az óriási templom, amelynek arányai és méretei csaknem túllépik az emberi érzékelés és felfogóképesség határait, üres volt még ilyenkor, elhagyatott. Pedig bizonyára volt benne annyi ember, hogy valami kisebbfajta templomocskát zsúfolásig megtöltött volna. De a Szent Péter templom akkor is üresnek látszik, amikor a feltárt szentkapu százával

nyeli az embereket. Akik másnap, vasárnap nem utaztak Nápolyba, tanúi lehettek Vicenza Gerosa boldoggá avatása alkalmával annak, hogy hatvanezer ember milyen játszi könnyedséggel fér el a Szent Péter templom óriási hajóiban. Ismétlem, csöndes volt a templom és elhagyatott. Beléptem a Porta Santa-n, ezúttal nem mint kíváncsi. Úgy léptem be, és haladtam előre, mint alázatos, porlepett zarándok, aki éppen úgy egyedül van tulajdon életével Róma örök falai között, mint a mes�sze Erdély »barbár«, de édességes rögein. Aki csakugyan »zarándokol« most, áhítatba öltözködve és beburkolózva a lélek csöndességébe. Így jutottam el a nagy apostol sírjáig. Ott imádkoztam: nem szavakkal, amint szokás, hanem a szív furcsa belső lendületével, az öntudat tizedmásodperc alatt mennybe száguldó elragadtatásával. Hitet kértem magamnak: a nyugodt és boldog ősök hitét, akik mosolyogva hajtották fejüket az Isten kebelére. Erőt kértem: mártírok erejét. Szeretetet kértem: Fra Angelico angyalainak mosolygását. Krisztus végtelen szeretetét. Művészetet kértem: Michelangelo művészetét, aki az én fájdalmamat is megmintázta a Pietà Krisztusának halványan sugárzó, lankadt és mégis szinte lebegő, végtelenül fájdalmas és mégis megnyugodott testében. Aki kupolát emelt az én imádságom fölé, olyan

nagyot, hogy annál igazán csak az imádság lehet nagyobb. …Nem kellett nekem ígéret: elég volt, hogy kérhettem. Amint néhány pillanatig behunytam a szememet, azt képzeltem, hogy közvetlenül a Péter koporsójára hajtom fejemet: az elmozdíthatatlan bronz sírtömbre, amelyen Constantinus hatalmas aranykeresztje csillog. Hát ez volt, amit nem akartam elhallgatni. Mikor kifelé indultam a templomból, és a gigászi falak árnyait szemléltem – hosszú idő óta először –, végtelenül könnyű és tökéletesen boldog voltam.” Forrás: magyarkaravan.hu

ÉLET AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIÁBAN Elekes Dániel László

Mivel az első világháború kitörésének évfordulója rohamosan közeledik, nem ártana kicsit felidézni, milyen is volt a mindennapi élet a XX. század első éveiben. És mivel minket inkább Erdély ér-

dekel, így természetesnek tűnik, hogy elsősorban az Osztrák– Magyar Monarchiával foglalkozzunk. Azok, akik átélték a Nagy Háborút (ahogyan hívták az első világégést), mély nosztalgiával emlékeztek az 1914-et megelőző évekre. Emléke-

zetükbe mélyen vésődött az a liberális időszak, amikor a béke uralkodott, a gazdaság fejlődött és a személy liberális jogait tiszteletben tartották. 1934-ben a brit történész, G. P. Gooch így panaszkodott: „A szenzációs haladás és a határtalan önbizalom korszakában nőttem fel.

9

MÚLTIDÉZŐ

A civilizáció hatalmas léptekkel terjedt a világon. A tudomány egyik csodát a másik után irányította felénk. A vagyon olyan ütemben halmozódott, mint ahogy addig soha. A mindennapi élet élvezetei hozzáférhetővé váltak több és több ember számára. […] Néhány alapfogalom, mint például a nemzeti és politikai szabadság, a törvény előtti egyenlőség, vallási tolerancia és egy minimális életszínvonal, egy hosszas fejlődési folyamat gyümölcseinek tűntek. Senki sem beszélt egy, a Sötét Korszak szintjére való visszatérésről, és senki sem gondolt arra, hogy a civilizációnk valaha is veszélybe sodródhat.” Az első világháborút megelőző évtizedek egy liberális korszakot alkottak, főleg az 1850 után élő emberek számára olyan szintű szabadságot és jólétet biztosítottak, amilyent addig soha sem tapasztaltak. A „három szabadság” korszaka volt, ahogyan Gustav Stolper német közgazdász nevezte: a javak szabad közlekedése, a pénz szabad közlekedése és az ember szabad közlekedése. Persze háborúk még mindig léteztek, csak korlátozott idejűek és kiterjedésűek voltak. Főleg Európa területén a háborúkat komolyan korlátozták a nemzetközileg elfogadott „háborús törvények” és a „nem harcolók” kezeléséről szóló szabályok. A politikai korrupció akkor is létezett, és az érdekcsoportok keményen ostromolták abban az időszakban is a hatalom palotáit szívességekért és kiváltságokért. A cenzúra, az adók, a különböző szabályzatok korlátozták a gondolkodási és cselekvési szabadságokat, de még így is elmondhatjuk, hogy a háború előtti Európa sokkal több személyi, politikai és gazdasági jogot biztosított, mint a háborút követő időszak, főleg a kommunizmus, a fasizmus és a nácizmus győzelme után. A legjobb példája annak hogy, hogyan lehet összekeverni a régimódi abszolutisztikus monarchiát és a politikai és gazdasági liberalizmus jellemzőit, az a háború előtti Ausztria–Magyarország volt. De az ellentmondások és következetlenségek ellenére a Habsburgok monarchiáját tartották politikailag és gazdaságilag

10


legstabilabbnak Európa keleti részén 1914 előtt. Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven a dualizmus egy kompromisszum szüleménye és 1867 februárjában jött létre, miután Poroszország egy megsemmisítő vereséget mért a Habsburg monarchiára Königrätz-nél (1866). Franz Jozef (magyarul Ferenc József) császár attól tartott a vereség után, hogy nem fogja tudni összetartani birodalmát, ezért igyekezett bevonni a magyarokat is a birodalom vezetésébe. Miután Otto von Bismarck, a porosz kancellár, kidobta Ausztriát a német szövetségből amit addig vezetett, a császár hirtelen szövetséges nélkül, egyedül találta magát. És a magyarok kaptak az alkalmon, hogy helyre hozzák a „magyar királyságot”. Ferenc József már 18 évesen a trónra került, 1848-ban, és már akkor bebizonyította diplomáciai érzékét és ravaszságát, amikor ügyesen egymás ellen játszotta a birodalom felkelő népeit, hogy majd egyenként leverje lázongásaikat. Ugyanilyen talpraesettnek bizonyult, amikor megoldotta az 1866 utáni krízist is. Haláláig, 1916-ig uralkodott, és a birodalom népei mély tiszteletet és csodálatot tápláltak iránta, jóval a birodalom széthullása után is. Ugyanakkor szentül hitt az „Istentől kapott jogában”, hogy „korlátlan uralkodói hatalommal” rendelkezzen és abban hogy, a rengeteg népből álló birodalmát csak egy „uralkodó tudja sikeresen uralni, az abszolút hatalom nevében”. Ferenc József kétszer szalasztotta el az esélyt, hogy Európa második legnagyobb birodalmát (Oroszország után) átalakítsa egy igazi multinacionális liberális társadalommá. Először 1849-ben, amikor lemondott egy demokratikus alkotmányról – amit saját maga fogadott el előzőleg, időhúzó jelleggel – mert képtelen volt felfogni, hogy a birodalmat nem lehet megőrizni csak egy tökéletesen kiegyensúlyozott, decentralizált közigazgatással, és az egyenlőség betartásával minden nemzet számára, a helyi autonómián alapulva. Másodszor, 1866 után, a poroszokkal szembeni veresség után, amikor

attól tartott, hogy a magyarok kihasználják a császár legyengült pozícióját és kikiáltják függetlenségüket. Ezért inkább kompromisszumot kötött a magyarokkal, és így az Osztrák Birodalom átalakult Osztrák-Magyar birodalommá. Az Osztrák–Magyar Monarchia tehát nem volt sem egy egységes birodalom, sem két önálló országból összetevődő egység. Az osztrák császár egyben magyar király is lett, a hadsereg, a pénzügyminiszter és a külpolitika egységes volt –illetve Bécsből irányították–, de két külön főváros volt, Bécs és Budapest, külön kormányokkal, parlamenttel és minisztériumokkal. Mind két félnek –úgy az osztrák, mint a magyar politikumnak– megvoltak a maga jellemzői és problémái, de a császárnak köszönhetően a birodalom egységes maradt az a 68 év alatt, amíg ő uralkodott. Még a mai standardok szerint is egy hatalmas időszakról beszélünk... Az Osztrák–Magyar Monarchia 676 615 négyzet kilométert foglalt magába, amint említettük, csak Oroszország volt nagyobb. Egy 1910-ben végzett népszámlálás kimutatta, hogy a 51 390 223 lakosból 25% német volt, 17% magyar, 13% cseh, 3% szlovén, 2% olasz, a többi más nemzetiségű. 1878-ban ide csatolták Bosznia-Hercegovinát is, de hivatalosan nem Magyarországhoz tartozott, hanem Bécs és Budapest osztozkodott a vezetésén a pénzügyi minisztérium által. 1868-ban a Magyar királyság és Horvátország a maguk kompromisszumát kötötték, így az utóbbi autonóm lett a belső ügyeit illetően, és saját fővárosa volt, Zágráb. Ugyanakkor a dualizmus születése után a legelső lépés, amit Magyarország tett, az az Unió helyreállítása volt, ahogy azt az 1848-as forradalom idején kikiáltották, vagyis Erdély Magyarországhoz került, ahogy az a középkorban volt. Budapest valójában csak 1873ban jött létre, amikor egyesítették Pestet, Budát és Óbudát, de már akkor több mint 880 000 lakossal rendelkezett. Összehasonlításképpen, a második legnagyobb város


a Monarchia magyar oldalán, Szeged, csak 118 000 lakossal büszkélkedhetett. Az ország népességének több mint 85%-a vidéken lakott, de a vá-

rosiasítás itt is megkezdődött, és lassan, de biztosan 1910-re már 80% alatt volt. De a mindennapi élet Magyarországon stabilitást és jólétet ígért. A közélet minden vetületei

MÚLTIDÉZŐ

kiszámíthatóságot, rendet és tisztán körvonalazódott jövőt sugalltak. Hogy konkrétabban ez mit jelent, azt majd a következő számban fogjuk közölni.

GYERGYÓI KÖTÖTT KAPU Sólyom Csaba

A kapu a bejárás eszköze. Egy olyan spirituális építmény, amelynek értéke a házéval vetekszik. Ha átgondoljuk, hogy mi mindennek van kapuja a mennyországtól a pokolig, a szülői háztól a temetőig, szinte érezzük a valahová való belépés felelősségét. Másfajta kötelezettségei vannak az embernek a kapun belül és azon kívül. A kapu az a határ, ahol kezdődik, illetve végződik a gazda felelőssége! Ennek tudatában nem lehet a kaput közönséges tárgyak szintjén minősíteni! Nem véletlen az sem, hogy a fából készített építményeink közül is ezen van a legtöbb szimbólum. Nap, hold, tulipán, napmadár, életfa, galamb búg és amióta felvettük a kereszténységet, azóta gyakran a kereszt is. Idővel ezen jelképek jelentésének nagy része feledésbe merült, és a már érthetetlenné vált jeleket felváltotta a közérthető szöveg, úgynevezett kapufelirat formájában. A rímes kétsorosok valamennyi változata ugyanazt mondja, csak a megfogalmazás más, olykor humoros, máskor keményebb hangú. Mindenik a jó befogadását a rossz kizárását szorgalmazza: ,,Jó ember, bejöhetsz, rossz ember, elmehetsz.’’ még a székelyesen megfogalmazottak is ezt a tartalmat hordozzák: ,, Aki akar, jöjjön bé, csak a kaput csukja bé’’. Ugyanis annak kell nyitva hagyni a kaput, aki nem biztos abban, hogy kimenet lesz ideje megkeresni a kilincset. Ezek szerint a gazda csak olyanokat vár, akik maguk mögött be merik csukni a kaput. Később a kapufeliratok az egyház elvárásai szerint átalakultak. Gyergyóban, mint általában a katolikus vidékeken a „Dicsértessék a Jézus Krisztus’’ felirat került a kapukra. De

nem ritka az „Isten segedelmével épült …-ben” vagy az „Isten segedelméből állitatta … és neje …” felirat sem. Íme néhány régebbi típusú felirat a község területéről: Újfalu: „Rendes ember, béjöhetsz, gonosz ember, elmehetsz.”„Rendes ember, jere bé, gonosz ember eridj elé ( menj tovább ).” „Jó szívű, hű barát, kapumon béjöhetsz, álnok kétszínkedő, előtte elmehetsz.” „Becsülettel béfelé, tisztességgel kifelé.” „Csak tiszta szándékkal lépj be a kapun.” Kilyénfalva: „Áldás a bejövőre, béke a kimenőre.” „Ha azt akarod, becsüljelek, becsülettel lépj be.” Tekerőpatak: „Úr Isten, légy velem, kimenetelemben kormányozz és áldj meg bemenetelemben.” „Testvér, gyere bé, álnok, menj el felé.” Gyergyóban, Csikban és Kászonokban a fenyőfa volt a kötött kapuk alapanyaga, mivel a jól faragható tölgy nehezen volt elérhető. Ez nagyban meghatározta a kapuk küllemét. Míg Udvarhely és Háromszék tölgyfa kapui faragott mintasorokkal díszítettek, addig ez Gyergyóban, Csíkban és a Kászonokban hiányzik. Mivel a fenyő nehezen faragható,

ezért a gyergyói kapuk elmaradnak látványban a szomszédos tájegységekétől, de ez nem azt jelenti, hogy a ,,legpompásabb’’ a legszebb. A gyergyói kapuk ezzel nem veszítenek impozáns, tekintélyes jellegükből, inkább másságukban egyediek. A deszkacsipkék és a deszkaáttörések váltakozása finomabbá, légiesebbé teszi őket a szomszédos tájegységek tömörebb, robusztusabb megjelenésű kapuinál. Ezt maga Orbán Balázs, a Székelyföld nagy leírója is felfedezte ,,Az udvarra Csíkban is hagyományos galambbúbos kapu vezet, melynek kisajtó fölötti táblázata nem tömör, mint másutt, hanem inkább átlátszó kimetszésekkel van ékesítve’’ Régen a nagy kötött kapu a gazdagság jelképe volt, egyfajta státus�szimbólumnak számított. Idős emberek mondták, hogy a felállítása egy jó fejős tehén árába került, éppen ezért csak a jó gazdák engedhették meg maguknak. Mára ez sajnos megváltozott, mivel nem felel meg a gépiesített gazdálkodás követelményeinek. Nem fér be alatta egy nagy kocsi fa, vagy egy ladenwagen széna. Először csak a hónaljkötések kerültek le, az-

11

MÚLTIDÉZŐ

tán a galamb búg, majd az egészet felváltotta egy új „modern” kapu amire már nem kerültek fel az ősi szimbólumaink. Sajnos községünkben


egyre csak fogynak, és nem nagyon akar senki jó példával elöljárni. Fontos lenne, hogy ne hagyjuk veszni kötött kapuinkat, székely kapuinkat,

melyek évszázadok óta díszítik portáink elejét és magukon hordozzák az őseink tudását, hagyatékát.

SICULICIDIUM ELSŐ RÉSZ

Huszár Zoltán

Ezt a latin szót írták az 1905ben Madéfalván felavatott emlékműre. A szó magyar jelentése „székelyöldöklés”. Az 1764. január 7-én lezajlott eseménynek emléket állítók találóbb kifejezést nem is találhattak volna. A Madéfalván öldöklésbe torkollott események előzményeinek megismerésééért vissza kell tekintenünk a Rákóczi-féle szabadságharc bukásáig. Az Erdélyi fejedelemség visszaállítására tett utolsó kísérlet bukásával az addig önként katonáskodó székelyeket lefegyverezték és adófizetésre kötelezték. A Habsburg hatalom Magyarország után Erdélyben is megszilárdult, látszólag önálló, Magyarországtól független kormányzatot kapott. A kormányzást a Főkormányszék végezte, amelyet Bécsből irányítottak. Mária Terézia uralkodása alatt Erdély déli, keleti és északkeleti részén újonnan felállítandó határőrséget kívántak létrehozni. A korábban önként katonáskodó székelyeket ebbe a határőrségbe kívánták belevonni. Az újonnan létrehozott félkatonai társadalmi rendet az ellenséges betörések megakadályozására, a határszéli csempészet meggátolására, a járványok esetén határzár létesítésére, valamint az illegális határátlépések megszüntetésére szánták. A határőr katonaság félállításának azonban volt egy kevésbé hangsúlyozott célja is, Erdély belső társadalmi rendjének a fenntartása, ugyanis a létrehozandó határőrezredek két székely és két román gyalogezred, valamint egy vegyes székely és román huszárezred, nemzetiségi mozgalmak esetén felhasználhatók azon megfékezé-

12

sére. A románok a magyarok ellen, a magyarok a románok ellen. Ez a későbbiekben sajnos beigazolódott. Miután a határőrség félállításának tervét Bécsben elfogadták, Mária Terézia királynő báró Adolf Buccow lovassági tábornokot bízta meg annak megszervezésével. Buccow tábornok egy személyben volt Erdély katonai főparancsnoka és a királyi biztos. A határőrség megszervezése nélkülözött mindenféle alkotmányos alapot, így a nemesség is erősen tiltakozott, akik jobbágyaik elvesztését féltették az érintett részeken. A határőrség megszervezése Beszterce-Naszód vidékén kezdődött 1761-ben. Az itt élő románok többsége a jobbágyságból való felszabadulással előrelépésként tekintett a határőrségre, így kisebb ellenállássokkal sikerült két román gyalogezredet mintegy 4000 emberből megszervezni. A szervezés 1762-ben tovább folytatódott a Székelyföldön. Buccow parancsot adott Karl Schröder ezredesnek a szervezés végrehajtására, a csiki királybírót utasították, hogy támogassa az ezredest munkájában. A polgári közigazgatás részéről sokan tiltakoztak a szervezés ellen, de ugyanakkor a katonai vezetők a szervezők oldalán álltak, sőt 1762-63-ban katonai közigazgatást vezettek be a Székelyföldön, és a polgári közigazgatást is a szervezésnek rendelték alá. A szervezőbizottság a királynő nevében kiadott egy felhívást, amely minden 18 és 40 év közötti férfi számára kötelezővé tette az összeíráson való megjelenést, fő és jószágvesztés terhe mellett. A székelyek előtt elhallgatták, hogy a királynő önkéntes alapon kívánta létrehozni a határőrséget. Az ös�-

szeírást Gyergyóban kezdték meg. A székelyek makacsul tiltakoztak, hangsúlyozták, hogy katonáskodni csak a régi kiváltságaik alapján hajlandók, az adózás összeegyeztethetetlen a katonáskodással, tisztjeiket maguk közül akarják választani, és nem hajlandók az országon kívül harcolni. Az összeíró tisztek kegyetlenkedései, a székelyek egymás ellen való uszítása elérte a kívánt hatást, és augusztusban megtörténtek az első összeírások Gyergyóban, Csíkban, Kászonban és Háromszéken is. Az összeírás Udvarhelyszéken, Homoródalmáson nyílt ellenszegülésbe ütközött, Buccow személyes megjelenése és a katonaság odavezérlése sem volt hatásos. Az ellenszegülés híre annál hatásosabb lett a székelyek között. 1762. október 22-én Gyergyószentmiklósón az eskütételre berendel összeírt székelyek követeléseikre nem kaptak kielégítő választ. Megrohanták a tábornok szálláshelyét, aki elmenekült, a kiosztott fegyvereket visszaadták és hazamentek. Sem Csíkban, sem Háromszéken a székelyek nem voltak hajlandók a fegyverfelvételre és az eskütételre. Sok helyen ez véres összetűzésekbe torkollt. A székelyek egységes fellépése a határőrség szervezőivel szemben mindazonáltal elmaradt. Akik hajlandóak voltak a fegyvert felvenni, az ellenszegülőkre rontottak. A nemesek és az elöljárók többsége a határőrség félállítását támogatta. Az ekkorra Erdélyben megszilárdult Habsburg hatalom hűséges alattvalóinak birtokokat, grófi és bárói címeket adományozott, így sikeresen megosztotta a székely társadalmat is. Folytatjuk...


SULIVILÁG

FÖLDRAJZÓRA EGY KICSIT MÁSKÉNT Kolumbán Csilla

„Csak a természet képes oly csodákra, melyek az embert örökre rabul ejtik, a látványt szívébe vésik. Az ember pedig a lelke kedves szegletébe rejti a látottakat, ott dédelgeti, s ha élményeiről kérdezik, rádöbben, képtelenség e szépséget szavakba önteni.” Már több éve olvastam ezt az idézetet, és elhatároztam, hogy amikor olyan anyagrészhez érek földrajzórákon, meghívottakat kérek fel egy-egy órára bemutatóra. Több alkalommal hívtam el Kedves Rita nővért, aki Indiáról, Japánról tartott bemutatót a VII. osztályban, Kocsis Ria gyergyószentmiklósi asszonyt, aki Dél-Európáról beszélt nagy szeretettel a VI. osztályban. Érzéseim szerint a gyerekeknek tetszett az ötlet, de olvassuk inkább az ők beszámolójukat: Antal Henrietta VI. osztályos tanuló tollából:

szép dologról szereztünk tudomást. Olyan gyümölcsöket mutatott be az osztályunknak, amelyekről tudomásunk sem volt, és nem lehet tudni, hogy mikor lehet olyan szerencsénk, hogy oda eljussunk. Nagy figyelemmel követtem, ahogyan az élményeiről, tapasztalaA nagy felfedezés tairól mesélt. Kocsis Ria annyi sok szép dolgot elmesélt, hogy kedvem Földrajzból Dél-Európáról tanu- támadt nekem is elmenni, és körlunk, ezért Csilla tanárnő elhívta bejárni Dél-Európát. Dél-EurópáKocsis Ria nénit Gyergyószentmik- ban nagyon nagy a meleg. Egyes lósról. Kocsis Ria bejárta a Föld- házakat föld alá építik, hogy átvéközi-tenger országait családjával. szeljék a nyári nagy forróságot. Ria Ria néninek köszönhetően sok néni hozott sok gyümölcsöt, például: banánt, gránátalmát, eukaliptuszt, aloe verát, datolyát, keserű narancsot, bazsalikomot, babérlevelet, amit meg is kóstoltatott velünk. Elmesélte, hogy az iskolába a gyerekek este mennek, mert délben nagy a meleg, csak három órát tanulnak általában, az iskolát öt évesen kezdik. Hozott igazi szivacsot, a táblát nagyszerűen lehet törölni vele. Beszélt az Etnáról, hozott kihűlt magmát. A paradicsomleves az egyetlen leves, amit esznek. Nem esznek zsíros ételeket, a disznó makkal él, a húsa sem zsíros. Cipruson a krumpli ötször terem egy évben. Óriási pálmák vannak, abból csinálják a bútorokat. A világon 240 fajta krumpli van. A Földközi - tenger legnagyobb

szigete a Szicília. Máltán az emberek mind katolikusok, nagyon vallásosak, minden nap búcsú van ezen a kis szigeten. Nem eszik meg a megérett gyümölcsöt, azt csak feldolgozzák, viszont a fáról, amit leszednek, azt igen. Elmesélte, hogy hogyan szedik le az olajbogyót. Komilónak három állandó lakosa van: a pap, a rendőr és a postás. Itt található a Kék-Lagúna. Ez volt Kocsis Ria bemutatója, remélem én is eljutok egyszer a Földközi-tenger térségébe. Fodor Beatrix pedig így ír a beszámolójában: „Egy szép pénteki nap Kolumbán Csilla tanárnő meghívta Kedves Rita nővért, hogy bemutassa nekünk indiai utazását. India legszegényebb városában, Kalkuttában élt hat hónapot, segítette a szenvedélybetegeket, és arról tartott bemutatót nekünk, hogy hogyan élnek ott az emberek. Elmesélte, hogy mekkora szegénységben élnek, milyen az időjárás, milyen nagy érték ott a tiszta víz. Elmesélte hogyan tanulnak ott a gyerekek, milyen tumultus van a személyszállítókon, milyen sokan a nagy városban dobozlakásokban laknak. Elhozta és megmutatta nekünk az indiai as�szonyok ruháját, amit ő viselt ott tartózkodása alatt, nagyon szép ruhát alakított ki magának pillanatok alatt.

13

SULIVILÁG


Elmondta, hogy a ruha díszessége a család gazdagságától függ. Tudomást szereztünk arról, hogy sajnos sok család az utcára van kényszerülve. Az emberek nagyon barátságosak, sokan nem tudnak írni-olvasni, de 8-10 nyelvet beszélnek. Ha valakit vendégül látnak, akkor annak a kávéjába az emberek annál több cukrot tesznek, amennyire

kedves nekik a bizonyos személy. A fő ételük a rizs, és nem evőeszközökkel, hanem a két ujjukkal esznek a földön. Több órán át tudnak törökülésben ülni. A piacon is le kell kuporodni vásárlás alkalmával az eladók mellé és szinte kötelező az alkudozás. Szeretik az élénk színeket a nők, nem nagyon örülnek a lány születésének, mert sok ajándékkal

kell férjhez adni. Még most is az apák rendezik el lányaik férjhezmenetelét. Nagyon köszönjük a tanárnőnek, hogy elhívta Rita nővért és jó, hogy megtudtuk, hogy mi nem is vagyunk szegények. Sokkal jobban kell vigyázzunk az ivóvízkészleteinkre, ne panaszkodjunk fölöslegesen, legyünk elégedettek, vidámak.”

„A MI DALOS KARÁCSONYUNK” Kolumbán Csilla

„Szép Tündérország támad föl szívemben Ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, Megszáll egy titkos gyönyörű igézet, Ilyenkor decemberben.”(Juhász Gyula: Karácsony felé) Nagyon fontosnak tartom a karácsonyra való felkészülést, Taylor Caldwell idézete is sokszor eszembe jut: „Karácsony üzenete : soha nem vagyunk egyedül” Ez a periódus egy különleges időszaka az évnek. Az ember ilyenkor szeretteire gondol, találkozik velük, az összejövés öröme, az együtt készülődés hangulata jellemzi ezt az időszakot. A falu hagyományai is úgy alakultak, hogy szokások halmaza, sűrűsége követi egymást. Mindig két dolog jut eszembe, amikor az adventre gondolok: az otthoni este melege, az együttlétre fordított idő. Ez valami ősi, már bennünk van, gyerekeinkben is. Ilyenkor jobban érezzük szeretteink hiányát, sokszor felszakad a harag oly erős lánca. Úgy érzem, ezt kell kihasználni ebben az időben. A fiatal korosztály is szívesen vállalkozik ilyenkor szereplésre, közös éneklésre, hagyományőrzésre. Adventi és karácsonyi időben valóban sok népi szokást élek meg neveltjeimmel: az advent igazi szakrális ízét, meghitt hangulatát a hajnali mise, vagy angyali mise, régies nevén aranyos mise adja meg. Tanítványaimat buzdítom, hogy minél

14

többen vegyenek részt. Minél előbb szentgyónást végezzenek! Lelkigyakorlatot hála Istennek idén is sikerült megszervezni az iskolában, minden diák és alkalmazott részt vehetett, ami segít bennünket az adventi készülődésre, várakozásra, megajándékozásra. Advent első vallásóráján minden osztályban elkészítjük az adventi koszorút, közben felelevenítjük Gábor főangyal látogatását Szűz Máriánál. Advent első hetén elkészül egy nagy adventi koszorú az iskola udvarán a VIII. osztályosok segítségével, amit minden hétfőn meggyújtunk nagyszünetben, adventi verset és adventi énekeket adunk elő. Advent első vasárnapján megtartottuk a ministráns lektoravatást, valamint bemutatkoztak az elsőáldozók, és ígéreteket tettek, valamint kéréseket fogalmaztak meg szüleikhez és a templom közösségéhez. Ilyenkor megbeszéljük a pásztorjáték kivitelezését, szerepek kiosztását. Figyelembe vesszük azt is, hogy ki

hogyan járt szentmisére, hogyan vett részt azon, milyen komolyan vette a parancsok betartását. Tanítási órák után pásztorjátékpróbák vannak. A szereposztás az érettségnek megfelelően történik. Erre azért van szükség, mert a tanulók felelősséget kell vállaljanak egyegy szerep elvállalása alkalmával. Szűz Máriát például nagyon kevés esetben játszhatja VIII. osztályosnál fiatalabb lány, ezzel mindenki tisztában van, nagyon figyel arra, hogy szívvel-lélekkel, megfelelő komolysággal tegye, aki alakítja Máriát vagy Szent Józsefet. Az angyalok általában az V. osztályos lányok, a pásztorok csapata vegyes életkorú fiúkból áll. A V-VIII. osztályosok népviseletben szavalnak, furulyáznak, énekelnek. Idén közel 50 diák szerepelt a pásztorjátékban. Fontos számomra, hogy elsősorban a szereplő diákok éljék át a születéstörténetet, hogy Szenteste a gyerekek szívében is megszülessen újra Jézus. A próbákat imával


kezdjük és végezzük, türelmet, bölcsességet kérünk az Úrtól, hogy békében dolgozhassunk, a felmerülő problémákat tudjuk megoldani. A pásztorjátékot Szenteste adjuk elő a templomban. Karácsony napján a nagymisén versekkel, énekekkel hódolunk a mindenség nagy Királyának. Új adventi és karácsonyi énekeket tanulunk az iskolában. Sorra gyújtjuk az adventi koszorún a gyertyákat és a koszorú mellett felajánljuk Jézusnak apró lemondásainkat, kéréseinket. Megbeszéljük a Szállást keres a Szent Család rendjét az V-VIII. osztályos tanulókkal. Kilenc család kell befogadja a Szent Családot, általában a gyerekek szülei vagy nagyszülei szokták jelezni a szándékukat. December 15-én elindulunk a szállást kereső gyermekekkel a pap bácsihoz, elvégezzük a szentgyónásunkat, megáldatjuk a Szent Család képet. A soros család a már elkészített házioltárnál égő mécsessel vagy gyertyával várja a szállást keresőket. Imádságos lelkülettel visszük a befogadó házhoz, kint elénekeljük a Szállást keres a Szent Család című éneket, bent válaszolnak rá, behívnak, imádkozunk, énekelünk felváltva. A család megőrzésére bízzuk a Szent Család képét másnapig. Nagyon jó lenne, ha a felnőttek is bekapcsolódnának, több „bokor” is lehetne a faluban. Az utolsó tanítási napon az isko-

lában megszerveztük a „Betlehemi barlang készítő versenyt”. Nagy odaadással készültek iskolánk osztályai advent folyamán, hogy minél eredetibb, ötletesebb legyen az alkotásuk. Hála a zsűri leleményességének, minden benevező osztály valamiben nagyon jó volt. Majd a karácsonyi hangulatot még teljesebbé tették a diákjaink szavalatai, énekei, furulyaszámai, amit a tornateremben megszervezett műsoron mutattak be. Míg a falu egyes hagyományai a kisebb korosztályt érintik, mozgatják meg, érdekes módon Tekerőpatakon a karácsonyi éneklés minden emberi szívnek kötelessége, mindenki magáénak tartja, és legfőképp fontosnak, hogy ez a különlegesen szép szokás soha ki ne haljon. A mi dalos karácsonyunk kb. így néz ki: Az úgynevezett Galambas Éneklés a kisgyerekekhez fűződik (a sötétedés beálltával Szenteste a kisebb gyerekek megéneklik a szomszédokat, rokonokat, és jutalmul még most is galambast kapnak az édesség mellé. Kalácstésztából készül a galambas. A fiúk zeneszóval indulnak a korban hozzájuk illőekhez, az ajtóba eléneklik a Hej, víg juhászok, csordások karácsonyi éneket, beköszöntőt mond közülük valamelyik fiú, bent karácsonyi énekeket énekelnek, és megkínálják őket a háziak sütemén�nyel, különböző itókákkal, viccelődnek, majd illendően távoznak. Az éjféli miséig járhattak régen a fiúk, ma vannak akik megszegik ezt az íratlan

SULIVILÁG

szabályt, és éjféli mise után is folytatják. Az Istvánok megéneklése lehet időseké, házasoké, fiatakoké. Karácsony este mindenki megénekelheti az István nevű rokonát, barátját kint az ajtóban, beköszöntő után vendégül látják a háziak, míg az éjjeli Midőn a Szűz éneklés az érett legényeké, férjhez adó lányoké. A nagy fiúk nyájba verődnek, az egy korosztályba tartozók fúvós zenészeket fogadnak, és elindulnak lányokat megénekelni a falu alsó részében, alszegben. A lányok nagy izgalommal várják a nyájak érkezését, arra vigyázni kell mindig, hogy nehogy egymásra énekeljen valamelyik csoport, mert bizony verekedés is lehet a vége. A kinti éneklés után beköszönt általában az udvarl , a karácsonyfájukat fel kell díszítse a lány, bent is énekelnek, mókáznak, poharaznak, sokszor táncra is perdülnek. Reggel fejezik be az éneklést, és a csapatból egyik fiú a feldíszített karácsonyfát beviszi a templomba, így mindenki tudja, hogy hány nyáj járt énekelni, mert annyi kis karácsonyfa van a templomban. Szent Család vasárnapján szintén együtt örül a falu a 10, 25, 50 éves házassági jubilálókkal. „Az emberszívek örökélő őre Tegye ma össze mind a kezeket! Karácsony édes ünnepén Maradj vendégünk: Jóság, Szeretet!” (Móra László: Karácsony édes ünnepén)

A MATEMATIKA LABIRINTUSÁBAN A felkészítő pedagógusok

Az Elekes Vencel Általános Iskola tanulói körében a LuminaMath matematikaverseny közkedveltté vált. Ezt bizonyítja, hogy negyedik alkalommal is iskolánkból 42 diák vett részt a megmérettetésen. A versenyzőknek nem volt kön�nyű dolga, hisz egyből az országos szakaszon találták magukat, amely 2013. november 16-án volt megszervezve a gyergyószentmiklósi

15

SULIVILÁG

Kós Károly Általános Iskolában. Az országos szint ellenére az eredmények kimagaslóak, akár az elmúlt években. Díjazott tanulók: • a II. osztályból Nagy Boróka (II. díj), Bajkó Tímea (dicséret), Angi Balázs (dicséret), Kovács Klementina (dicséret), felkészítő tanítójuk Bálint István • a marosfalvi II. osztályból Elekes Áron-Kristóf (III. díj), felkészítő tanítónője Simon Enikő • a kilyénfalvi II. osztályból Dali


Klaudia (dicséret), felkészítő tanítónője Barabás Adél • a III. osztályból Szabó Bence (I. díj), Szász Anita (II. díj), Czirják Dorottya (III. díj), György Róbert (dicséret), felkészítő tanítónőjük Fákó Hajnal • a IV. osztályból Bányász Barna (dicséret), Kolozsi Gergő (dicséret), felkészítő tanítónőjük Bálint Melinda. Ezen kívül nagyon jó eredményeket értek el: • a marosfalvi IV. osztályból Elekes-Köllő Jenő, felkészítő tanító-

nője Borka Enikő • a tekerőpataki V. osztályból Antal Dániel, felkészítő tanára Nagy Csaba • a VI. osztályból Elekes-Köllő Hunor, Nagy Balázs, felkészítő tanáruk Elekes-Köllő Tibor • a VII. osztályból Kozma Emil, Balla Márta, felkészítő tanáruk Elekes-Köllő Tibor. Örülünk, hogy ilyen sok díjjal büszkélkedhet iskolánk, gratulálunk a résztvevőknek, és reméljük, hogy a következő években is sikeresen helytállnak!

“MENNYBŐL AZ ANGYAL, MENJ SIETVE…” találkozhattunk vele. Véleményem szerint nem véletlen az, hogy ez a Karácsony felé költemény gyakran része a karácsonyi műsorainknak, ugyanis van Szép Tündérország támad föl szí- egy olyan mondanivalója, üzenevemben te, amely a maga korában és ma Ilyenkor decemberben. is aktuális. A szeretetnek csillagára nézek, Az év utolsó időszaka nagyrészt Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, ünnepi hangulatban telik, kitölti az Ilyenkor decemberben. adventi készülődés, a karácsonyi …Bizalmas szívvel járom a világot, öröm és béke. Ilyenkor valahogy S amit az élet vágott, másképp érezzük magunkat, ezt Beheggesztem a sebet a szívemben, az életérzést Juhász Gyula fogalÉs hiszek újra égi szeretetben, mazza meg legjobban a vers első Ilyenkor decemberben. szakaszában. …És valahol csak kétkedő beszédet Elszomorít ugyanakkor az tény, Hallok, szomorún nézek, felismerés, de nevezhenénk akár A kis Jézuska itt van a közelben, tapasztalatnak is, hogy mennyire Legyünk hát jobbak, s higgyünk ren- nehéz megőrizni, megtartani azt dületlen, a szeretetet, békét a szívünkben, S ne csak így decemberben. amit a karácsonyi készülődés, és az ünnep öröme nyújt. Ez a har (Juhász Gyula) mónia elmúlik, és helyét a stressz, a rohanás, a hétköznapok moA fenti vers szövege talán so- notonitása veszi át. Pedig a szekunk számára ismerős lehet, retetre, az egymás iránt odafifőként azok számára, akik sze- gyelésre, a meghitt pillanatokra retik a magyar költők alkotásait. egész évben szükségünk van, Ismerősen hangozhat ez a vers nem csak karácsonykor. talán azért is, mert az elmúlt Ilyen meghitt pillanatokat szeévek során elmaradhatatlan da- rettünk volna szerezni önöknek rabja, része volt a karácsonyi a mára már hagyományossá vált szavalóversenynek. karácsonyi műsorunkkal, szavaA gyerekek nagy szeretettel ta- lóversenyünkkel, ezáltal is kénulták és szavalták ezt a verset, szülve az ünnepre. Mindezt abígy évről évre meghallgathattuk, ban a reményben tettük, hogy Máté Hajnal

16

rendezvényünk révén a jelenlévők közül mindenki hazavisz majd valami szépet, valamit, amit majd megőriz a szívében, és amire emlékezve akár a későbbiekben is, újra eltölti mindenkinek a szívét az a karácsonyi tisztaság és öröm, amelyre mindan�nyian vágyunk! Örömmel vettük tudomásul,


hogy az elmúlt tanévhez viszonyítva ebben a tanévben jelentősen megnőtt a rendezvényen részt vevő szülők, nagyszülők, érdeklődők száma. Ez a tapasztalat nagy örömmel és bizakodással töltött el bennünket. Őszintén reméljük, hogy a jövő évi alkalommal is számíthatunk legalább

ekkora számú közönség megtisztelő jelenlétére. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik anyagi támogatásukkal segítették a rendezvény létrjöttét. Köszönjük tehát Gyergyóújfalu Önkormányzatának, a Katorzsa Egyesületnek, a plébános úrnak, a falu vál-

SULIVILÁG / ÉP TESTBEN ...

lalkozóinak, illetve magánszemélyeinek a nagylelkű támogatást. Végezetül ne feledjük el, és vigyük tovább magunkkal útravalóul Juhász Gyula versének utolsó és talán legmegragadóbb sorait: Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen, S ne csak így decemberben!

VESZÉLYES A VÉDŐOLTÁSOK ELUTASÍTÁSA Dr. Kelemen Madarász Enikő családorvos

Romániában meg sem közelíti a nemzetközi szinten ajánlott mértéket azok aránya, akik beoltatják magukat vagy gyermeküket a különböző betegségek ellen – derül ki a Román Gyermekgyógyászati Társaság közleményéből. Az országban a beoltottak aránya egyre csökken, míg a megelőzhető betegségek előfordulása vészesen nő.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint egy országban a lakosok legalább 95 százalékának kell megkapnia az előírt oltásokat, míg Romániában ez az arány évtől függően 60 és 75 százalék között mozog. Eközben az öt év alatti gyerekeknél 2013-ban is Romániában fordul elő a legtöbb haláleset az Európai Unióban, holott a WHO felmérései szerint az oltások világszerte évi hárommillió életet mentenek meg. 2011-ben az egyik legalacsonyabb lefedettséget, 74,9 százalékot az úgynevezett ROR-oltás érte el, amely rózsahimlő, mumpsz és kanyaró elleni védettséget biztosít. 2010-ben még ennél is kevesebben, mindössze a gyerekek 60 százaléka kapta meg ezt a vakcinát. A gyermekbénulás (poliomyelitis) elleni oltások lakossági aránya 89 százalékosra csökkent, hasonlóképpen a HIB-oltás esetében – ez utóbbi betegség kisgyermekkorban akár halálos kimenetelű is lehet, vagy maradandó

károsodásokat okozhat. A gyermekgyógyászati szövetség és a WHO szerint félő, hogy az oltási programok megszakadása vagy abbamaradása miatt újra megjelenhetnek a már eltűnt betegségek vagy járványok, mint például Európában a gyermekbénulás. Egyes oltással megelőzhető betegségek előfordulási aránya már így is vészesen megnőtt az utóbbi időben: 2012-ben például rózsahimlőben az európai átlagnál 27-szer többen betegedtek meg Romániában, kanyaróban pedig mintegy hétszer annyian. Utóbbi esetében 2013 januárjában európai szinten itt regisztrálták a legtöbb megbetegedést, holott mindkét betegség megelőzhető lett volna védőoltással. Összehasonlításképpen: Bulgáriában az elmúlt egy év alatt egyetlen gyereket diagnosztizáltak ezzel a megbetegedéssel. A kanyaró világszerte napi 450 gyerek halálát okozza – ez a legnagyobb szám az oltással megelőzhető betegségek okozta haláleseteket illetően. Az Egészségügyi Világszervezet nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy az oltással megelőzhető betegségek során bekövetkező halálesetek 32 százalékát a pneumococcus baktérium okozza. A diftéria, tetanusz, hepatitis B és több más betegség megelőzésére szolgáló, úgynevezett hexavalens oltások, amelyeket a gyerekek két hónapos, majd négy és hat hónapos, illetve egyéves korukban kapnak meg, raktáron vannak, és a házior-

vosok rendelkezésére bocsájtották. A méhnyakrák kialakulásáért felelőssé tehető HPV vírus elleni oltás nem kötelező, és a WHO romániai szervezetének tanulmánya szerint a lakosság széles körben elutasítja, mivel tart a vele járó kockázatoktól, pedig az oltás védőpajzsot jelent a betegségekkel szemben. Romániában jelenleg kétféle oltást kapnak meg a gyerekek a születés utáni órákban, a csecsemőosztályon, majd iskolaérett korukig még hétszer kell a háziorvoshoz vinni őket különböző vakcinákért. 6, 7, 8, majd végül 14 évesen az iskolában szervezett kampány során kapják meg oltásaikat a fiatalok. Székelyföldön nem annyira riasztóak a vakcinák használatára vonatkozó adatok, ám ebben a térségben is növekszik azoknak a száma, akik elutasítják gyermekük beoltását. Szakemberek, „internetbetegségnek” nevezik a jelenséget, arra utalva, hogy a szülők minden, a világhálón terjesztett áltudományos írást elolvasnak, és annak alapján döntenek. Rámutattak, különböző téves, megalapozatlan rémhírek keringenek a vakcinák mellékhatásairól, egy időben például az hírlett, hogy autizmust okoz a védőoltás. A szakemberek szerint azok között, akik nem oltatják be a gyereküket, két kategória különböztethető meg: az értelmiségi családok, akik meggyőződésből döntenek, illetve a társadalom peremére szorultak, akik csak akkor viszik a gyereket orvoshoz, ha beteg, akkor pedig nem szabad beoltani.

17

MEZŐGAZDASÁG

Kiadja: Gyergyóújfalu Község Polgármesteri Hivatala Felelős kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztőség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel: 0266-350.004, 350077 [email protected] Rovatszerkesztők: Önkormányzat Egyed József Albert Katalin Civil fórum Czirják Kinga Lukács Róbert Fodor Annamária Deák László Gál Katalin Páll Emilia Mezőgazdaság Horváth Nina Hitélet Gál Katalin Múltidéző Elekes Dániel László ifj. Sólyom István Sólyom Csaba Deák Csaba Huszár Zoltán Gyermeksarok Fodor Annamária Gál Katalin Sulivilág Fodor Annamária Csíki Ibolya Ép testben … Horváth Nina Czirják Kinga Deák Csaba Tarkabarka – Magazin Gál Katalin Czirják Kinga

18


MIT HOZ AZ ÚJ ÉV? ÚJ RENDELKEZÉSEK SOKASÁGA LÉP ÉRVÉNYBE… Dr. Horváth Nina állatorvos, Kovács Éva jegyző

Hogyan lehet értékesíteni a tejet 2014. január 1-től? A nyers tej minőségi előírásainak betartására irányuló rendelkezések január elsejétől megnehezítik a tej értékesítését. Hivatalos jelentések szerint országos szinten már 13 tejfeldolgozó üzem zárta be kapuit. Eredetileg 64 feldolgozó üzem kapott engedélyt az átmeneti időszakban a „nem EU-konform’ tej feldolgozására, mely 2013.12.31-én lezárult, jelenleg ezekből már csak 51 tejfeldolgozó üzem működik. Országos szinten 168 olyan tejfeldolgozó üzem működik, mely exportra alkalmas működési engedéllyel rendelkezik. A kistermelők a tejet értékesíthetik egyenesen a feldolgozónak adva át vagy hivatalosan működő tejbegyűjtő központban, amennyiben a tej minősége megfelel az előírásoknak. Ugyanakkor értékesíthetik a tejet szabad eladásban is, viszont ebben az esetben is be kell tartani a tejminőségi előírásokat. Minden esetben a gazdaságban lévő tejtermelő állatoknak kell hogy legyen egészségügyi igazolása, és a tejről minőségi ellenőrzést igazoló akta szükséges. Amennyiben tejet vagy tejterméket értékesítenének piacon, a kistermelők gazdasága működési engedél�lyel kell hogy rendelkezzen, ez egy engedély, melyet a megyei Állategészségügyi Igazgatóság állít ki. Adótörvényben történt változások.... Mint már bemutattuk előző lapszámainkban is, nagyon sok új rendelkezés lép érvénybe január 1-től, legtöbb változás az Adótörvény rendelkezéseiben történt. Ezek a változások érintik a jövedelmi adót, a fizetések adózását, a nyereséga-

dót, egyes áfára vonatkozó rendelkezéseket, a földterületek bérbeadásának jövedelmének adózását, a speciális építmények megadóztatását. Nő a minimálbér, de ezzel nő a közlekedési büntetések értéke is. Adó alá esik a föld bérbeadásából származó jövedelem, ezt a változást a 102/2013-as Sürgősségi Kormányrendelet szabályozza, mely a 703/2013-as Hivatalos Közlönyben jelent meg. A földek bérbeadásából származó jövedelem után kell fizetni egészségügyi biztosítást, az ös�szeget annak kell átutalnia az államkasszába, aki bérli a földet. Ezen jövedelem után nem kell társadalmi biztosítást fizetni. Amennyiben a bérleti díj terményben van megállapítva, ennek az értékét központilag fogják megszabni, egységesen országos szinten. Az előbb említett rendelet szabályozza a speciális építmények adózását is, mely a jogi személyeket érinti. A speciális építmények osztályozása a 2139/2004-es Kormányhatározatban szerepel, és kimondottan a mezőgazdászokat érintő részében a következő építmények vannak felsorolva: mezőgazdasági épületek, könnyű szerkezetű mezőgazdasági építmények, műtrágya- vagy trágyatárolók, silótárolók, gabonaféléket tároló épületek, kukoricatárolók, istállók és kifutók, halastavak, fóliaházak stb. Ezekre az évi adó az építmények értékének 1,5% képezi, mely értéket az előző év december 31-én könyveltek el. Ezen adót két részben kell kifizetni, május 25. és szeptember 25-i határidővel. A mezőgazdasági kültelkek eladásának újonnan tervezett szabályai... A legfrissebb törvénytervezet a mezőgazdasági kültelkek eladásának új szabályait tartalmazza. Jelen

MEZŐGAZDASÁG /


törvény biztosítja, hogy akár romániai, akár külföldi állampolgár egyenlő joggal vásárolhat mezőgazdasági kültelket Románia területén. Pár fontos eleme az új törvénynek, hogy elővásárlási jogot biztosit a társtulajdonosoknak, bérlőnek, szomszéd telek tulajdonosainak, azoknak a személyeknek, akik mezőgazdasággal foglalkoznak a településen és a román államnak, ebben a sorrendben, ugyanazon az áron és egyenlő szinten. Ugyanakkor a bérlő, aki szeretné megvenni a területet, köteles igazolni bérlői mivoltát érvényes hivatalos bérlői szerződéssel az eladási szándék kinyilvánításakor. Jelen törvény előírásai nem érvényesek a harmadfokig terjedő rokonságban történt kültelekeladásra. Amikor a kültelek tulajdonosa eldönti, hogy áruba bocsátja a tulajdonát, be kell hogy jelentse eladási szándékát a polgármesteri hivatalnál, ahol kitölti a kérést, hogy a hivatal függessze ki hivatalosan eladási szándékát/ajánlatát, és értesítse az elővásárlási joggal rendelkező személyeket. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a terület azonosítóit (ár, elhelyezés, nagyság, haszná-

lati besorolás és minősítés, kataszteri akták) és az eladó adatait (név, teljes cím, tulajdonjogi akták). A hivatal kötelessége, hogy egy napon belül a kérés iktatásától nyilvánosan kifüggessze az eladási ajánlatot 30 napig. Ugyanakkor két napon belül a hivatal kötelessége egy újonnan megalakult állami intézménynek lejelenteni az eladási ajánlatot, mely a kérés kézbesítésétől 3 napon belül nyilvánosságra kell hogy hozza azt saját honlapján. Az állami hivatalnak értesítenie kell az elővásárlási joggal rendelkező egyéneket az ajánlatról, és amennyiben az elővásárlási joggal rendelkezők szeretnék megvenni a területet, akkor 30 napon belül a hirdetés megjelenésétől kötelesek jelezni vásárlási szándékukat igazoló akták kíséretében (igazolandó az elővásárlási jog) az eladónak vagy az állami intézménynek. Amennyiben a vásárlási szándék nincs leközölve a megadott határidőn belül, akkor elvész az elővásárlási jog. Ha több elővásárlási joggal rendelkező egyén jelentkezik, akkor az eladó dönti el, kinek adja el a területet, ezt a döntést közölnie kell a polgár-

GYERMEKSAROK

mesteri hivatallal, mely legkésőbb 3 napon belül köteles jelezni az állami intézménynek. Viszont amennyiben nem jelentkezik egyetlen elővásárlási joggal rendelkező vásárló sem, akkor a tulajdonos annak adhatja el a területet, akinek akarja – ugyanazzal a megjegyzéssel, hogy mindezeket az eladó le kell hogy jelentse a polgármesteri hivatalnak, mely 3 napon belül értesíti az állami intézményt. Jelen törvény előírja, hogy az elővásárlási joggal rendelkező jelentkezők aktáit az állami intézmény ellenőrzi 5 napon belül a leküldés idejétől, és az eredményeket 2 napon belül visszaküldik az eladónak, melyek vagy igazolják az elővásárlási jogot vagy éppen kétségbe vonják azt, és ezáltal az eladó választhat más vásárlót. Amennyiben az eladó nem kapja kézhez a válaszokat a meghatározott időn belül, akkor maga dönthet, hogy kinek adja el a területet. Jelen törvény előírja, hogyha nem tartják be az elővásárlási jogot, akkor az eladás nem érvényes, sőt büntetendő, a büntetések értéke 50.000 – 100.000 lej között van.

ÚJÉVI KÖSZÖNTŐK Kedves gyerekek! Fogadjátok szeretettel a tekerőpataki Tarisznyás Márton Általános Iskola II. osztályos tanulóinak újévi köszöntőit. Ti is próbáljatok hasonló verseket írni! Fodor Annamária tanító néni

Adjon Isten minden jót ez új évben, több, mint egy borravalót ez új évben. Sok patkó szálljon az égben, s ez évben tartson meg az Isten. Ez új évben sok boldogság legyen, s köszönthessük szeretettel ezt az új évet. (Vieru Kamilla) Újév küszöbén ugorj bele a kádba, s vedd ki a pogácsát, s rúgd ki az oldalát, ugorj ki az ágyba, s új év estén játszodj bent az ágyban. Újévkor menj ki az udvarra, s egy fűszálat tegyél a hasadra, s menj be a házba, s játszodj nyugalomban. (Sólyom Imre)

Adjon Isten sok szülőt a házhoz, sok kutyát és gyermeket, Pityut, Matyit, Pistit, sok örömöt a családnak. (Barbu-B. Vivienne) Adjon Isten egészséget, békességet, jobb időt, mint tavaly volt ez új esztendőben. (Váradi Árpád-Antal)

Adjon Isten bort, búzát, békességet, e házban adjon Isten minden jót ez új esztendőben, Jobb termést és jobb vásárt ez új esztendőben, jobb munkát ez új esztendőben. (Bernád Gergő)

19

TARKABARKA - MAGAZIN

Boldog Új évet kívánok, Ebben a házban vígságot, Jobbat, mint tavaly volt. Jobbat, mint tavaly volt Jobb munkát, kocsizást, Jobb aratást, sok búzát. (Gál Sámuel)


Adjon Isten minden jót ez új esztendőben, Jobb munkát, mint tavaly volt, ez új esztendőben, Olcsó bort ez új esztendőben. (Bernád Balázs) Bort, búzát, békességet, adjon az Isten egészséget ebben az új esztendőben. (Bartalis Eduárd)

A HEGEDŰTŐL A FAKANÁLIG... Csíki Ibolya

Az elmúlt napokban Oláh Ferenc gyergyóújfalvi zenésszel beszélgettünk, akit 2013. december 7-én a gyergyószentmiklósi városnapok ünnepségén a Szabadtűzi Lovagrend tagjává avattak. Mi is ez a Szabadtűzi Lovagrend? Világszerte több lovagrend is létezik, s mint ismeretes, híres szakácsok büszkélkedhetnek ezzel a címmel. A fent említett lovagrend székhelye Magyarországon, Bogácson van, és ott működik Dr. Simon Tamás nagymester vezetésével. Erdély területén másodikként Gyergyószentmiklóson alakult a Szabadtűzi Lovagrendnek főkapitánysága, amelynek irányítására Benedek Árpád kapott megbízást. Érdeklődésünkre Ferenc elmondta, hogy ő miként vált tagjává e lovagrendnek. Őt mindig érdekelte a sütés-főzés mestersége, és zenélések alkalmával érdeklődött a mesterszakácsoktól, miként főznek finomabbnál finomabb ételeket, hogyan készíthetőek el az ízletes fogások úgy, hogy az ízek harmóniája is a legjobb legyen. A vendéglátásnak köszönhetően a libáni vendégházukban adódott alkalom bőven a gyakorlásra és az elsajátított tudás gyarapítására. Aztán meghívásokat kapott főzőversenyekre is: „A legutóbbi verseny, amelyen részt vettem, a Zenészek Főzőversenye volt Gyergyószárhegyen a tavaly nyáron, ahol első helyet nyertünk.

20

Itt gazdag babgulyást főztünk zenész módra, egy négyfős csapattal: Bartalis Feri bácsi, Máyer Róbert és Szabó Zsolt volt a csapatom többi tagja. Erre a versenyre hat csapat nevezett be.” Természetesen több főzőversenyen, rendezvényen is részt vett Ferenc, ahol a hegedű

mellett sokszor a fakanál játszotta a főszerepet. Ilyenkor nem mindig a díjazáson volt a hangsúly, hanem azon, hogy a csapatok más-más ételeket készítettek el kóstolás céljából. Ilyen tapasztalat után a Szabadtűzi Lovagrend észak-székelyföldi főkapitánya meghívta Oláh Feren-

cet és csapattársát, Máyer Róbertet a lovagavató ünnepségre, és méltón meg is kapták a lovagi rangot, amely szakmájuknak köszönhetően meg lett „fűszerezve” s mint zenész lovagok lettek a rend tagjai. Az ünnepségen több környékbeli főzni szerető és tudó lovag és apród avatására került sor, valamint új kormos tagokat is neveztek ki. Az avatóünnepség után nagyon finom töltelékes káposzta várta a résztvevőket, amelyet a lovagrend észak-székelyföldi tagjai készítettek. A jó étvágyhoz a „zenész lovagok” biztosították a jó zenét és jókedvet. A lovagrend célja, hogy a Kárpát-medencében élő népi hagyományok és szokások megőrzésével hozzájáruljanak ahhoz, hogy az itt élő magyar emberek együvé tartozónak érezzék magukat. Beszélgetésünk végén kértem Ferencet, hogy ossza meg velünk is a jól sikerült gazdag gulyás, vagy esetleg más kedvenc főztjének receptjét, de a kulisszatitkokba nem avatott be. Gratulálunk neked, Ferenc, mint Újfalu első Szabadtűzi Lovagjának, és tüzed soha ki ne aludjon!

2-3. Civil fórum. Önkormányzat Sulivilág Hitélet. Gyermeksarok 6-9. Ép testben... Tarkabarka-Magazin 20

Recommend Documents