Civil fórum 3-6. Sulivilág Gyermeksarok Múltidéző 7. Ép testben Tarkabarka-Magazin 20

Barázda | VI. évfolyam 6. szám | 2013. június

Önkormányzat Civil fórum Múltidéző

2. 3-6. 7.

Hitélet

8-9.

Mezőgazdaság

18-19.

Sulivilág

10-15.

Gyermeksarok

19.

Ép testben ...

16-17.

Tarkabarka-Magazin

20. 1

Önkormányzat / CIVIL FÓRUM


Egy kis helyzetkép Egyed József

Nagy örömmel üdvözlöm önöket, kedves olvasóim, mert rég nem ragadtam írószert. Sok okot hozhatnék fel, lustaság vagy ihlet hiánya, de én inkább csak arra hivatkoznék, hogy a kormány ténykedése után nem igazán voltam optimista és negatív érzelmeimet nem továbbítanám önök felé, gondolom, kapnak ilyent már eleget. Sajnos egyre nehezebb lett jó döntéseket hozni egy olyan társadalomban, ahol ha törvény van is, sajnos eszközt nem adnak a betartására. A kormány nagy többsége szociális alapon hozza törvényei nagy részét, ami nem baj, csak a munka alapú társadalmi fogalmak ne vesszenek el. Ezért tisztelem a magyar kormányt, mert ők legalább beszélnek róla. A múltkor olvastam egy felmérést, miszerint Magyarországon 3 millió munkás tart el 7 millió lakost, Romániában sem jobb a helyzet, mert itt 4 millió tart el 15 milliót. Ezek után meg gondolkodunk, hogy miért van ez a nagy pénzügyi összeomlás. Lassan már az ügyeskedők országa leszünk, ha ez így folytatódik, mert amíg más korán reggel kaszát ver és vágja a

rendet délig, majd rendforgatással és takarással tölti egész napját, addig más, akinek semmi köze a területhez letapossa a füvet, szedi a gombát, átgázol mindenen, és nem tartja tiszteletben a tulajdont, a más munkáját, és akkor még nem is beszéltem a fát lopó egyénekről. Miért is kaszálna örömmel, ha a szénát pénzzel megveheti, keres ő eleget éjszaka vagy a hajnlai órákban. Nekünk meg a rendőröknek marad a razzia, a látszatmegoldások, és sajnos az eredmény mesze elmarad a várttól. Meg is értem néhány ember reakcióját, akik nosztalgiázva tekintenek vissza az átkos rendszerre: ott legalább volt munkája mindenkinek, vagyis távolról így látszott. Egyszer majd bebizonyosodik, hogy ez a rendszer sem életképes a munka megbecsülése és tisztelete nélkül, és ez nem csak az én óhajom, ez a nép óhaja, mint az egykamarás parlament 300 képviselővel, amit a demokratikus állam legfőbb döntő szerve, a nép egyértelműen megfogalmazott. Ehhez képest maradt a több mint 500 képviselő, és foglalkozunk a zászlóügyekkel, olyan régiókra való átszervezéssel, ami teljesen kizár minden logikai és

etnikai alapot, mert fontos a látszat, nem úgy, mint az emberi értékek, a tulajdon védelme és az emberi erkölcs. Ezek után rácsodálkozunk a rendszerre, és nem értjük, miért nem adja vissza a jogos tulajdonunkat képező erdőket, mezőket, egyházi ingatlanokat, nem beszélek egyházi levéltárakról, mert akkor sok mindenre választ lehetne adni, így jobb, ha eltűnnek. Én nem hittem, hogy annyira impotens a rendszer, mint ahogy az a földtörvények meghozatalánál kiderült: új földtörvény, új metodológia, felfüggesztett megyei, helyi földosztó bizottságok, és ebben a tekintetben a 2 harmados kormányban bízó lakosság nem hiszem, hogy szintén ugyanekkora lenne. Várjuk a parancsot végre, hogyan és mikor adhatjuk vissza önöktől jogtalanul elvett területeket, ingatlanokat. Kedves olvasóim, lehet ez az év ilyen lesz, egy évvel ezelőtt is ezt mondtuk, viszont a remény sosem vész el, mindig várjuk, hogy a törvényhozó emberek jobb belátásra térjenek, és tiszteljék felettesüket, a népet, a munkát és a tulajdon védelmét, sőt tegyenek is arról, hogy helyük legyen a multikulturális Európában.

A lakosság figyelmébe!

Gyereknap TeleHáz módra 2013. június 1-jén szervezésre került a gyergyóújfalvi kultúrotthon vendégségében az idei gyereknap, ami már lassan hagyomá-

2

nyos és elmulaszthatatlan tevékenységnek számít. Szerencsére az idén a gyerekeket ünneplő nap szombatra eset, ami azt jelentette hogy az iskolai tevékenységek nem hátráltatták az érdeklődők

részvételét. Még akkor sem, ha a líceumi végzős osztályok kicsengetései kissé felbolygatták a napi programokat... Az apró ajándékokon kívül, amiket már ismert Bohócunk bőkezűen

CIVIL FÓRUM

osztogatott, a gyerekeket csalogatták és lefoglalták a különböző kreatív foglalkozások, így bárki kipróbálhatta kezét egy képráma, karkötő, ceruzatartó, hajdísz vagy papírformák készítésében. Hogy mi mindent lehet készíteni zsenilia fonalból, színes szalagból, kartonból, műanyag palackokból, gyöngyökből, a kapcsok, a damil, a mágnesek, a cérna és a pillanatragasztó segítségével, azt már csak minden egyén képzelőereje korlátozhatta. A mókát csak fokozták a „harci színekben” pompázó kifestett arcok meg a minden irányba szaladgáló apróságok, akik bizony rákényszerítettek egy kis fogyókúrát a Bohócra. Ha már a műanyag palackokról esett szó, hadd említsünk még egy apró tevékenységet, amelynek célja többek között az volt, hogy felhívja a figyelmet a környezetszennyezés veszélyeire és talán ráébressze a köztudatot arra, hogy nem muszáj mindent össze-vissza dobálni – ahogy a Libán felé vezető út fájdalmasan tanúsíthatja – hanem lehet úgymond alternatív megoldást találni bármire. A TeleHáz önkéntesei készítettek egy kezdetleges, aránylag egyszerű szobrocskát csupán műanyag pa-

lackokból ragasztószalag segítségével, ami mégegyszer bizonyította, ha erre még szükség lett volna, hogy bármiből lehet előállítani valami szépet, egyedit, kreatívat. Nem beszélve arról, hogy sok helyen jó árakat fizetnek a begyűjtött műanyag palackokért... Abban a reményben, hogy mindenki számára találtunk vonzó foglalkozást, a TeleHáz önkéntesei szívesen meghívnak mindenkit a legközelebb rendezésre kerülő tevékenységekre is. És ha már közeledik az iskola várva várt vége, hadd kívánjunk mindenkinek hosszú, kellemes vakációt!

Gyermeknap Kilyénfalván Gál Katalin

Júliustól megváltozik a szemétszállítás időpontja. Minden második szerdán, azaz júliusban 10-én és 24-én, augusztusban 7-én és 21-én, szeptemberben 4-én és 18-án történik a háztartási hulladékok elszálPolgármesteri Hivatal lítása.

A TeleHáz önkéntesei


Június 7-én pénteken gyermeknapi rendezvényre került sor Kilyénfalván, a Csipkebogyó Kulturális Egyesület, valamint a kilyénfalvi pedagógusok, Kolumbán Ilona és Barabás Adél szervezésében. A csapadékos időjárás miatt a szabadtérre tervezett esemény a kultúrházban zajlott. Míg a gyerekek érdekesebbnél-érdekesebb játékokat játszottak, versenyeztek, illetve összemérték erejüket a pedagógusok irányítása alatt, addig az Egyesület férfitagjai fa-

kanalat ragadtak, és finom ebédet készítettek a résztvevők számára Bálint Attila vezetésével. Bizony éhes volt már a gyereksereg, amikor az asztalra került az ízletes csirkepaprikás! Az ebédet táncház követte, majd ismét egy kellemes meglepetésben részesültek a gyerekek: desszertként fagylaltot kaptak. A rengeteg nevetés, móka eredményeképpen vidám hangulatban zárult a rendezvény. A szervezők köszönik mindazoknak, akik munkájukkal, ötleteikkel, jókedvükkel segítettek a rendezvény lebonyolításában!

3

CIVIL FÓRUM


A kicsi gyerekek is szeretnek táncházba járni Deák László

Ötödik alkalommal került megrendezésre a felnőtt és gyerek táncház a Katorzsa néptáncegyüttes szervezésével május 24-én. Idén is sikerült összehozni a táncházat és meghívtuk a Kedves Zenekart Csíkszentdomokosról. A táncház délután 5 órakor kezdődött és Danguly Ervin táncoktató moldvai és felcsíki táncokra tanította az apróságokat este 8-óráig, de akkor a kicsiknek abba kellet hagyni, mert a közepes csoport kész volt a kezdésre, és ők folytatták. A táncház ritmusába bekapcsolódtak a gyergyói táncos kollégák, a hóvirágosok, a kilyénfalvi illetve szárhegyi táncosok is. A táncház nemcsak arra jó, hogy táncot táncoljunk, hanem hogy a nagyon régi időkbéli táncokat vis�-

szahozzuk, amiket a nagyszüleink valamikor járták. Így aztán az elmúlt táncházak során betanult táncokat a közepes táncosok be is mutatták. Így láthattuk a felcsíki legényest (Kedves Árpi zsukája), a

mezőségit és a kalotaszegit. Nagyon reméljük, hogy az idén még tudunk szervezni táncházat, ahová továbbra is szeretettel várjuk a kicsiket és nagyokat, felnőtteket egyaránt.

„A szív nem ismer határt” Kucséberné Farkas Mirtill tanárnő Az újpesti Szent János Apostol Katolikus Általános Iskola látogatása Erdélyországban A gyergyótekerőpataki Tarisznyás Márton Általános Iskolával már 2003 óta ápol testvérkapcsolatot iskolánk. Az udvarunkon álló, tőlük kapott faragott kereszt jelzi a barátságunk kezdetét. Tavaly a gyergyótekerőpataki diákok és tanárok vendégeskedtek öt napot Újpesten, a Szent János Apostol Katolikus Általános Iskola tanárainál és diákjainál

4

elszállásolva. Idén május 22. és 28. között a mi iskolánk kerekedett fel, és Gyergyótekerőpatakon töltött öt felejthetetlen napot. A látogatásunk alkalmával felfedeztük az egykori Nagy-Magyarország rejtett kincseit, és az új generáció is megtapasztalhatta, hogy hazánk nem ér véget az országhatárnál, hanem – jelképesen szólva – az útlevél felmutatása után kezdődik csak igazán. Az elmúlt év tavaszán a tekerőpatakiak eljöttek Újpestre, s hogy ez sikerülhetett, ahhoz jelentős mértékben hozzájárult az elsősorban iskolai küldöttségek utaztatását segítő budapesti

Schola Rivulina Alapítványhoz a két iskola által benyújtott pályázaton elnyert forrás. Ez év májusában a látogatásuk viszonzása, a mi utazásunk is a Schola Rivulina Alapítvány támogatásával jöhetett csak létre. Utazásunkat nagy készülődés, izgatott csomagolás előzte meg. Mi már ismerősökhöz indultunk, akik tavaly nálunk vendégeskedtek. Május 22-én reggel szentmisével kezdtük a napot, amit Pályi László atya, az Újpest-Kertvárosi Szent István plébánia plébánosa, iskolánk lelki vezetője celebrált. A szentmisét a szerencsés utazás mellett a lelki


odafigyelésért és az embertársaink felé irányuló nyitottságért ajánlottuk fel. Rövid búcsúzás után Käfer György, iskolánk igazgatója és László atya kíséretében megkezdtük utunkat Erdélybe. Az utazás alatt is több gyönyörű, egykor Magyarországhoz tartozó városon és falun haladtunk át. A magyar történelem legendáriumában helyet kapó események színhelyeit láthattuk, köztük például a Tordai-hasadékot. A megelevenedett történelem egész utazásunkat belengte, és diákjaink a tankönyv lapjai közül kilépve saját maguk tapasztalhatták meg több mint ezeréves történelmünket. A gyergyói diákok és tanárok már türelmetlenül vártak minket, neveinket papírlapokra írva lobogtatták, amikor autóbuszunk a hosszú út után végre bekanyarodott a tekerőpataki katolikus templom elé. Május 23-án a vendéglátóink bemutatták iskolájukat egy nagyon színvonalas előadássorozat keretében. Kolumbán Csaba igazgató úr köszöntött minket, majd az iskola mindössze csak fél éve alakult fúvós együttese nyűgözött le bennünket tudásával. Furulyaszót, népdalokat és szavalatokat is hallgattunk, majd az iskola magyartanára, Szász László mutatta be Tarisznyás Márton alakját, aki néprajzkutatóként Gyergyó Orbán Balázsaként ismert. Szász László jegyezte meg, hogy „a szív nem ismer határt”. Ennek jegyében lehettünk mi is Erdélyben, és ez lehet utazásunk mottója is. Ezt követően az iskola elsősei Fodor Annamária tanítónő segítségével megismertették velünk az iskola újságját, a Cókmókot. Kivetítő segítségével az iskola tanulói bemutatták tanáraikat és az iskola életét. A mi iskolánk részéről Käfer György igazgató úr adta át Simon András grafikusművész A szeretet fénye című rajzát. Míg tartott az iskolánk citera- és

furulya-előadása, az ég is kiderült. „Korán jött vendég nem marad sokáig” – ismertük meg az időjárásra vonatkozó székely mondást. A bemutatók után minden diák az életkorának megfelelő osztályba ülhetett be, így vehettünk részt közösen két tanórán. A diákok számára is nagy élmény volt, hogy iskolájuktól oly távol, határunkon túl szintén ugyanazt a tananyagot tanulják a diákok. Délután táncház következett az iskola aulájában, ami még jobban összekovácsolta a kialakuló közösséget. A körtáncok vidámsága, forgataga megadta azt a derűs, barátságos hangulatot, ami az egész út alatt jellemezte a kibontakozó barátságokat. Az estét mindenki a fogadócsaládjánál töltötte, ahol számos városi gyereket új és ismeretlen időtöltés várt. Többen gondoztak állatokat, készítettek kötelet, ismerkedtek a népszokásokkal. Második napon közösen ellátogattunk Hargitafürdőre, ahol a nemrég átadott Balu Parkban próbálhatták ki diákjaink az ügyességüket. A borús, esős idő ellenére nagy élvezettel másztak a fenyőfák magasságában és száguldottak a drótkötélpályán. Délután Csíksomlyón a kegytemplomban hallgattunk szentmisét, majd felmásztunk a Kálvária-dombon a Salvator-kápolnáig. Ott tárult a szemünk elé az alig egy héttel azelőtti pünkösdi búcsú színhelye a hármasoltárral. Meghatottan lépkedtünk a magyarság első számú kegyhelyén és tekintettünk végig a Csíki-medencén. Harmadik napon meglepetésünkre három lovas szekér érkezett az iskola elé, és a diáksereg a segítségükkel érte el a híres Súgó-cseppkőbarlang útvonalát. Míg mi felmásztunk a barlanghoz, addig a Tarisznyás Márton Általános Iskola tanárai szülői segítséggel nagyon finom

CIVIL FÓRUM

pityókástokányt főztek nekünk bográcsban. A mászás után jól esett a forró ennivaló és a pihenés. Aki még így sem fáradt el, rophatta tovább a zöldben, hiszen újabb néptáncoktatás következett. Kolumbán Csilla földrajz-, magyarságtörténet-, furulya- és vallástanár elmondta, hogy a programszervezésnél a célkitűzésük az volt, hogy mind a környezet, mind a programok újdonságként hassanak az újpesti gyerekeknek. Vasárnap a közös szentmise után mindenki a saját fogadócsaládjával töltötte a napot, azaz szabadprogram volt. Nagyon sokan eljutottak a híres parajdi sóbányába, Szovátára a Medve-tóhoz, megnézhették a híres korondi cserépedényeket és fagyiztak a diákvárosnak is nevezett Székelyudvarhelyen. Voltak, akik Borszékre látogattak, mások megpihentek a természet lágy ölén, távol minden emberi beavatkozástól. Sokan jártak Farkaslakán, Tamási Áron szülőfalujában is. Bárkivel beszéltem, mindenki csillogó szemmel mesélte, mennyi újdonsággal és szépséggel találkozott. Az utolsó napon, hétfőn már mindenki azt emlegette, hogy nem akar hazamenni. Többen a busz kipufogójának eldugaszolására szőttek különböző terveket. Délelőtt elmentünk közösen a Gyilkos-tóhoz, sétáltunk a Békás-szorosban a hajdani ezeréves határ felé. A családoknál eltöltött utolsó közös ebéd után elérkezett a búcsú pillanata – amikor erről most írok, újra összeszorul a szívem. Szinte mindenkinek könny csillogott a szemében, amikor köszönetet mondott a Gyergyóban töltött felejthetetlen napokért. Biztos vagyok benne, hogy hazaérkezésünk után nem csak nekem volt első dolgom a következő találkozást szervezni… (Az Új Katedra Pedagógusok lapja 2013. május-júniusi lapszáma nyomán.)

5

CIVIL FÓRUM


Minden, amit a rajzolásról és a festészetről tudni kell 1. Deák Csaba

,,A művészet az emberi önvaló tökéletességének visszatükröződése. Benne megtalálható minden vágy végső célja és ez az, ami visszacseng: a tökéletesség időtlen harmóniája’’ Az emberiség hosszú fejlődéstörténetében a művészet viszonylag fiatal jelenség. Az ember által készített első szerszámok körülbelül 600 000 évvel ezelőtt keletkeztek, míg az eddig felfedezett legkorábbi művészeti alkotások csak úgy 30 000 éve, az őskorszak vége felé keletkeztek. Elsőbben barlangokban, sziklákon találtak rajzokat, melyek Andalúziától a Bajkál-tóig terjednek. Az első barlangrajzokat a Spanyolországi Altamira barlangban fedezék fel 1879-ben. A rajzolás történetének nagyon sok ága van, úgyhogy inkább térjünk rá konkrétan a rajzolásra, és nézzük meg, hogy mi is az a rajz. Nem könnyű meghatározni, hogy mit is takar a rajz, rajzolás szó, amellyel egymáshoz kapcsolódó, mégis rendkívül különböző tevékenységeket jelölünk. Legegyszerűbben talán a következőképpen fogalmazhatjuk meg: a rajz papíron különböző magunk alkotta jelekkel ( pontokkal, vonalakkal, foltokkal) történő ábrázolás, és ebben az esetben a rajzolást alapvető emberi tevékenységnek kell tekintenünk. A kis gyerekek is nagy élvezettel firkálnak az első pillanattól kezdve, amikor már elég ügyesek, hogy megfogják a színes ceruzát, és erre már jóval azt megelőzően képesek, hogy tudnák: amit csinálnak, az kapcsolatban áll a környezetükkel, a maguk körül látott világgal. A különböző rajzeszközökkel papírra vetett jelek láttán érzett játékos öröm a rajzolás, és ez

6

sok képzőművész munkásságában főszerepet játszik. Egy híres svájci festő és grafikus számára például a rajzolás azt jelentette, hogy „sétálni vitt egy vonalat”. A legtöbb művész munkásságában a rajzolás inkább egyfajta leíró funkciót tölt be. Tiszta, fehér papírlap és új, kihegyezett ceruza a kézben. A pillanat izgalma, a várakozás feszültsége, míg megjön az ihlet. Aztán a ceruza közeledik a papírhoz, de megáll, mielőtt hozzáérne. Elein-

te csak óvatosan halad rajta, az így keletkező halvány vonalak azonban hamarosan versenyre kelnek egymással, s csodálatos, szemcsés textúrát alkotnak. Elég egyetlen csuklómozdulat, hogy a ceruza balerinához méltó piruettet mutasson be, s egy pillanatra reflektorfénybe kerüljön. Semmi máshoz nem hasonlítható ez

az érzés. Az idő megszűnik, amikor az ember elmerül a rajzolásban, s megfeledkezik minden egyéb földi hívságról. Lényét átjárja a pillanat élménye, s szeretné megörökíteni a papíron azt az örömöt, amelyet a rajzolás és a megtalált téma jelent számára. Sokunknak megadatott már ez az izgalmas felfedezés, és még többen követnek majd bennünket a jövőben. Szükség van a próbálkozásokra és csalódásokra is, de mindent egybevetve felemelő érzés alkotni, mert nincs izgalmasabb, mint azt látni, hogy megfelelünk a magunk támasztotta elvárásoknak, és sikerül megvalósítani, amit elterveztünk. A rajztanulást gyakran különleges adottságnak tekintik, és valóban vannak olyan tehetségek, akik a legkisebb erőfeszítés nélkül, könnyedén rajzolnak. Az íráshoz hasonlóan ez is elsajátítható tudomány, ha van motiváció, a legtöbben megtanulhatnak jól rajzolni. Régen az iskolában egyféle módszerrel tanították rajzolni a gyerekeket, és figyelmen kívül hagyták azt a fontos tényt, hogy a rajzolás mindenekelőtt a látvány megragadása és kifejezése. Persze kön�nyű azt mondani, hogy ha meg akarunk tanulni rajzolni, más dolgunk nincs, mint hogy nézzünk és figyeljünk, ez nem olyan egyszerű, mert hajlamosak vagyunk lerajzolni azt, amit a tapasztalatunk diktál, és nem azt, amit látunk. Példa erre a méretarányok helytelen megtalálása, amikor jól ismert dolgokkal állunk szemben. Mindezeken kívül még más eszközökre is szükségünk van ahhoz, hogy jól rajzolhassunk: papírra,


rajzeszközökre. Ma már a rajzeszközöknek széles választéka áll rendelkezésünkre kezdve a közönséges ceruzáktól, színes ceruzáktól, a pasztellon keresztül a különféle tinták és filctollakig. A rajzeszközökről

is ejtsünk egy néhány szót. A legfontosabbak: ceruzák (B, 2B, 4B), papír (sima rajzpapírból álló vázlattömb – A4-es méret vagy A3-as), papír gyakorláshoz (olcsó másolópapír), ceruzahegyező és radír. Következő

MÚLTIDÉZŐ

lapszámunkban bővebben is írok a rajzeszközökről, addig is jó rajzolást mindenkinek! Forrás(Anyagok és technikák David Poxon)

Dogán- az újfalvi házi múzeum Czirják Kinga

Talán sokan nem tudják, de Újfaluban sokan vannak, akik szeretik a régi korok használati tárgyait, eszközeit gyűjtögetni és igazán értékelik azokat, nem engedik, hogy a padláson porosodjanak, rozsdásodjanak, hanem inkább összegyűjtik, felújítják és méltó helyet keresnek nekik. Egy ilyen népi múltidézőhely Gyergyóújfaluban a Jánosy László „ Dogán”-ja. Hogy miért épp „Dogán” a neve? Erre a kérdésre ő így válaszolt: A „dogán” szó, nem hivatalos adatok szerint, olasz eredetű szó az első világháborúból, vámházat jelentett. Később aztán a vámházból magtár lett, az idősebb emberek még mindig ismerik és használják is ezt a szót az ilyen magtárakra. Valószínűleg mivel a termésből vámot szedtek, így lett a vámházból magtár a dogán. Jánosy Laci közel 20 éve gyűjtögeti a régi paraszti világ használati tárgyait, melyek egy idő után már nem fértek el a családi házban a bútorok tetején, ezért úgy döntött, hogy a folyamatosan gyarapodó tárgy-együttesének méltóhelyet keres. Kiürítette a régi magtár épületét és gyönyörűen, csoportosítva, igazán otthonosan, hangulatosan, berendezte a dogánt. Ha az ember belép ide, kicsit felidézheti a régi falusi élet mindennapjait,

megcsodálhatja a régi mesterségek (kovács, asztalos, suszter, ács, fafaragó) szerszámait: vannak régi fokosok, bélyegző „fészik”, lószerszámok,fanyereg, fakengyel, birkanyírók, tehénnyíró, mérlegek,és még sok minden. Nagyon szereti gyűjteni az első és második világháborús katonai relikviákat, képeket, térképet. Ott díszeleg egy mesterlövész diploma is a falon, melyet Jánosy Laci egyik közeli rokona érdemelt ki a 18-as há-

borúban. Továbbá fényképeket lehet megtekinteni, melyen az újfalvi és kilyénfalvi embereket lehet felismerni a világháborús évekből. Egy másik sarokban konyhai kellékek vannak felaggatva egy úgynevezett „tálas”- ra: fűszertartók, tányérok, cukrászkellékek, mozsár, darálók stb. Érdemes itt megemlíteni, hogy a fűszertartók az 1800-as évekből valók, igazi Zsolnay porcellán és az egyiken azt írja, hogy „Las-

ka”, és nem azt, hogy cérnametélt, vagy esetleg tészta. A tálas alatt tulipános padok, oldalt egy tulipános kis szekrény, ugyancsak az 1800-as évekből. Nagyon sok dolog bekerült az évek során, nemcsak a Jánosy-örökségből, hiszen kollégák, szomszédok, ismerősök is szívesen átadták Lacinak féltve őrzött emléktárgyaikat, hogy méltó helyre kerülhessenek. Lassan már túlzsúfolt is, így hát Laci tovább gondolt egyet, és tájházat szeretne megvalósítani, természetesen ez csak segítséggel jöhetne létre. Így külön szobába kerülhetnének a szövés-fonáshoz való kellékek, konyhai eszközök, népi hímzések, varrottasok. Külön helyiséget kapnának a különböző régi mesterségek szerszámai, külön sarkat alakítana ki óráknak, lakatoknak, bicskáknak, és a régi pénznemeknek. Merthogy régi leje, koronája és pengője is szép számban ös�szegyűlt. Az ötlete, egy újfalvi tájház kialakítása, nagyon jó, hiszen nagyon fontos e tájegység tárgyi örökségének, kultúrájának a megőrzése. Reméljük sikerül megvalósítania ezen álmát! Ezúton szeretném megkérni olvasóinkat, ha vannak a padláson, itt-ott hányódó régi értékes tárgyai, és nem szeretné, hogy feledésbe merüljenek, kérem adják át Jánosy Lászlónak, garantálom, hogy méltó gondját viseli majd ezen értékeknek.

7

Hitélet


Úrnapi készülődés Pünkösd utáni hét második csütörtökje az Úr Testének és Vérének ünnepe, a köztünk és velünk lakó „Kakukk füvet és zsenge rózsaszálat Jézus ünnepe. A XIII. században tette IV. Orbán pápa kötelező ünJácintot, liliomot s árnyas cser-ágat S mindent, ami az erdőn, mezőn terem, neppé. A falunkban is négy oltárt állítanak, amiket szépen kidíszíOh, hozzatok fehérruhás leányok, tenek virágokkal, nyírfaágakkal. Hadd mosolyogjon Jézus arca rátok Megmozdul a falunk apraja-nagyja, díszbe öltözik a falu. Ott fönn, a bíbor-szélű fellegen.” Úrnapjára minden évben teljes (Bán Aladár) virágdíszbe öltözteti a tájat a terméKolumbán Csilla hitoktató

szet. Az elsőáldozó gyermekekkel virágszőnyeget készítünk az ünnep tiszteletére templom udvarára. Különböző jelképekből alakítjuk ki a szőnyeget. A körmenet alatt zenekari kísérettel az elsőáldozók és a gyermekek virágszirmokat hintenek az Oltáriszentség elé. Egyik legszebb ünnepünk véleményem szerint az Úrnapja.

Az erdélyi egyházmegyei zsinat 1913-ban (II. rész) Fejér Lajos, plébános

2. 1. Az 1913-as egyházmegyei zsinat Gróf Majláth Gusztáv Károly Lönhárt Ferenc püspök halála után foglalta el az erdélyi egyházmegye püspöki székét. 41 éves vezetése idején, mint jó pásztor vezette egyházmegyéjét. „Könnyen lelkesedett. Mindenkiben megbízott, senkiről nem tudott rosszat feltételezni, mindenütt igyekezett a jót meglátni. Sokszor becsapták … Kispapjai pénzt kéregető kérvényeinek nagy men�nyiségét őrzi a püspöki irattár (Bíró V. Székhelyi Gróf Majláth Gusztáv Károly. Kolozsvár 1940, 1-18). Ezen könnyelműségre hajló családi örökségét felülmúlta egyénisége, életszentsége és karizmatikus személyisége. Nem törődött a támadásokkal, újságok csipkelődéseivel. Atyai odaadással járta egyházmegyéjét, szívén viselte egyházmegyéjének iskoláit és nem utolsó sorban püspöki szemináriumának sorsát.” Tevékenységének fontos területe az ifjúságnak nevelése volt, mert benne látta a társadalmi változás lehetőségét. Hűséges volt Rómához, és ezt a hűséget akarta papjaiba is belenevelni. Gyakran megjelent a

8

szemináriumban a növendékek között, beszámolt útjairól. Majláth püspök 158/1913. január 6-án kelt körlevelében folyó év július 7-re hívta össze a zsinatot. Az előkészületi munkában fő szerepet vállalt Forster János szentszéki tanácsos, aki A püspökmegyei zsinat c. könyvét 1907-ben Gyulafehérváron adta ki és ebben összefoglalja az elmúlt század zsinatait, papi gyűléseit. Ugyanakkor ebben a könyvben a zsinat lefolyását is közérthető módon magyarázza. Mivel ez a könyv a széles népréteghez kevésbé juthatott el, a Közművelődés számaiban már 1907-től kezdődően megjelennek cikkek a zsinattal kapcsolatban. Ebben a könyvben a katolikus közösségnek bemutatja a zsinat lefolyását, annak szervezetét és a tárgyalandó pontokat, amelyekhez a résztvevők hozzá kell hogy szóljanak Majláth püspök a kor problémáira akart választ keresni a zsinat összehívásakor. Mint általában minden egyházmegyei zsinatnak, ennek is egyik fő célja volt, hogy a klérus nevelésére határozatokat hozzon. Ebben az időben Erdély szerte általános volt az egyházellenes légkör. Jósika Sámuel, a Státus világi elnöke Majláth püspököt figyelmez-

tette püspökségének még kezdeti időszakában, hogy a támadások elkerülése végett beszédeiben ne használja a liberalizmus szót. A felmerült kérdésekre, amelyeket a zsinaton meg kellett tárgyalni, tíz bizottság alakult. Ezek a témák a következők: szemináriumról, plébánosokról és káplánokról, főesperesekről, szentségekről, hitoktatásról és a prédikációról, istentisztelet rendjéről, társulatokról, sajtóról, kántortanítókról és sekrestyésekről. 2.2. A zsinat dokumentumai és határozatai.

A zsinati dokumentumot 1913 július 10-e után adták ki Gyulafehérváron. Ez három fő részből áll: 1. Statuta Synodi Dioecesanae Transsilvaniensis diebus 7 – 10 mensis Julii anni MCMXIII in Gyulafehérvár (Albae Iuliae ) habitae. (Acta… a következőkben). 2. Protocollum Synodi Dioecesanae Transsilvaniensis anno MCMXIII. in Gyulafehérvár (Albae Iuliae) habitae. ( Protocollum… a következőkben). 3. Appendix AD STATUTA Synodi Dioecesanae Transsilvaniensis anno Salutis MCMXIII in Gyulafehérvár (Albae Iuliae) habitae. (Appendix…a következőkben).


A Statuta három részre oszlik: 1. De personis. Ez a rész az egyházmegye vezetőiről, azok jogairól és kötelességeiről tárgyal. Hat fejezetet tartalmaz: A püspökről és az általános helynökről, a székesegyházi káptalanról, a főesperesekről, a plébánosokról, plébániai adminisztrátorokról és káplánokról, a püspök tanácsadó testületéről, valamint az egyházközségek patrónusairól. A püspök, mint jó pásztor viselje gondját nyájának, aki az egyetemes és részleges törvények figyelembevételével vezeti egyházmegyéjét. Ugyanakkor mint a katolikus iskolák és intézmények vezetője, személyesen vagy kiválasztottjai által évenként látogassa azokat és a kialakult helyzetről infomálódjon. Továbbá a székeskáptalan tagjait, azok beosztását ismerteti, a főesperesek felelősséggel teli munkáját „szolgálatnak és kötelezettségnek” nevezi a dokumentum. A plébánosok és káplánok széleskörű eligazítást találhattak a rájuk vonatkozó IV. fejezetben, hiszen a közös munka és háztartás minden területéről tárgyaltak a zsinaton. Az V. fejezet a püspök tanácsadó testületéről beszél, annak tagjairól és azok feladatairól. Ők segítik a püspököt a házassági ügyekkel kapcsolatos döntéshozatalban. A II. Rész a szentségekről, azok kiszolgáltatójáról, a kiszolgáltatás helyes módjáról, a szentség felvételére készülőkről ad eligazítást. Ez a rész nyolc fejezetet tartalmaz. A szentségekről tárgyal külön-külön és az Eucharistia után a IV. fejezetben a szentmiséről mint a keresztény kultusz „ központjáról és fókuszáról” beszél. A III. Rész címe: A lelkek kormányzása. Ez tíz fejezetet tartalmaz és a következő témákat tárgyalja: a gyermekek katekézise, az igehirdetés fontossága, világi és vallási testületek, az egyházi temetés, hitvallás , szent helyek, edények, ruhák és a plébániai közösségek. Ennek a résznek a végén az egyháztanácsról, az egyházi vagyon kezeléséről, és a leltározandókkal kapcsolatban hoz döntést a dokumentum.

A II. Főrész a Protocollum. Tulajdonképpen ez a zsinat jegyzőkönyve. Július 7-én este 6 órakor gyűltek össze a résztvevők a Székesegyházban, ahol elimádkozták a rózsafűzért, elénekelték a Veni Sancte Spiritus kezdetű himnuszt és ezzel kezdetét vette a zsinati munkálat. A püspök miután köszöntötte a jelenlevőket, három célt határozott meg a zsinattal kapcsolatban: a lélek megszentelése, a lelkek üdvének a hatékony szolgálata és a Szentszék iránti hűség kifejezése. Minden zsinati munkanapot ünnepi szentmisével nyitottak meg és este ünnepélyes litániával zártak. Az üléseket délelőtt 9,30-tól és délután 4,30-tól tartották. A határozatokat megtárgyalták és jóváhagyták.

A Protocollum tartalmazza minden tárgyalás jegyzőkönyvét, a résztvevők névsorát, a bizottságok elnökeit és tagjait, Merry Del Val bíboros államtitkár levelét Majláth Püspökhöz és végül a zsinati dokumentumot aláírók névsorát. Appendix a III. Főrész címe a dokumentumban, ami XXVII. mellékletet tartalmaz. Ebben a részben szerepelnek a hozzászólások, amelyek a tárgyalásokon elhangzottak. Szó van itt a lelkészi jövedelmekről, a szentelésekről, szentségek kiszolgáltatásáról, s szentmisék stipendiumáról, házassági kérdésekről – pontosabban a vegyes házasságok kérdése – iskolai ügyek, plébániai könyvtárak, egyházközségi tisztségviselők, különféle ájtatosságok,stb. A papneveléssel kapcsolatban a zsinat előírta, hogy a szemináriumi nevelés valóban feleljen meg a kor igényeinek. A növendékek legyenek

Hitélet

tudatában hivatásuk magasztosságának, „szellemi tudásukban és az erények elsajátításában úgy fegyverkezzenek fel, hogy a mai korban az igaz hit védői lehessenek.” A zsinat megkívánja, hogy a jövő papjai őszinték, alázatosok és engedelmes apostolok, mert nem „sekrestyés papokra”, hanem a nép között mozgó, dolgozó és a népért élő papokra van szükség. Az egyházmegye szempontjából fontos volt a zsinat összehívása, de ez az igény –amit Majláth püspök megfogalmazott a megnyitón – élt a lelkipásztorkodó papság és a hívek lelkében is. Hosszú ideig készült az erdélyi egyházmegye a zsinatra, hiszen már 1906-tól, elkezdődtek az előkészületi munkák. A Közművelődés ezen számától kezdődően jelentek meg cikkek a zsinattal kapcsolatosan főleg Forster János tollából. Feldolgozta a lapban a XIX. századi zsinatokat, az 1913-as egyházmegyei zsinattal kapcsolatban pedig hozzászólásokat, véleményeket tett közzé. A Közművelődés júl. 12-i száma teljes terjedelmében közli az előkészületeket és a már befejeződött zsinatnak a tárgyalásait is ismerteti nagyvonalakban. A zárszó pedig cikk írója szerint mindenkit büszkeséggel tölthet el: „Zsinatot tartott tehát az erdélyi egyházmegye a felvilágosult huszadik században, középkori stílusban, az apostolok korának s az első századok keresztényeinek hitével és szeretetével… aminek létrehozásáért annyi szellemi és anyagi áldozatot hoztak,…amely műnek megalkotásához annyi különböző vérmérsékletű, de fölemelkedett, áldozatos lélek minden jóakaratát, tudását meghozta s az így megépített művet örömmel fogadta… Az erdélyi papság példát statuált. Gondolkoznak-e még valahol, hogy lehet-e századunkban is eredményes zsinatot tartani? S hogy hogyan kell azt megcselekedni? Kérdezzék meg Erdély püspökét! Kit Isten soká tartson meg anyaszentegyházunknak s hazánknak. Hálás köszönetünk neki s mindazoknak kik vele minden téren közreműködtek.”

9

SULIVILÁG


Amióta iskolába járok... Csiki Ibolya

Már egy éve, hogy iskolások az „Elekes Vencel” Általános Iskola gyergyóújfalvi előkészítő osztályos diákjai. Ők is, mint nagyobb társaik, évzáró műsorral készültek az első iskolaévük befejezésére. Nagy örömünkre népes közönség töltötte meg a kultúrotthont, és izgatottan várta gyerek és felnőtt, hogy elkezdődjön előadásunk. A gyerekek nagy örömmel és odaadással készültek erre a napra, egymást segítve, biztatva próbáltak napról-napra. A műsor a két előkészítő osztály közös produkciójával kezdődött, amelyen kis diákjaink arról beszéltek, ki miért szeret vagy nem szeret iskolába járni, és hogy mennyire nehéz válaszolni a felnőttek faggatózó kérdéseire, amikor arról érdeklődnek, szere-

tik-e a tanító nénit, az iskolát. Előadásunk az előkészítő B. osztály táncával folytatódott, amely nagyon jó hangulatban mutatta be a fiúk futballtudását és a lányok szurkoló pompom-táncát. A gyerekek és a közönség is önfeledten szóra-

kozott. Ezt követte az A osztály „Most viszik, most viszik...” című lakodalmas jelenete ízelítőt adva a falusi mulatságról, tréfás fordulatokról. A műsort társasági tánc zárta. Orbán Beáta táncoktató készítette fel a gyerekeket, ezúttal egy rock and roll és tangó táncot mutatva be. Kis diákjaink büszkén és nagy igyekezettel adták elő eddig szerzett tudományukat a táncok terén is. Reméljük, mindenki számára olyan örömet jelentett ez a kis előadás, mint amilyen örömmel, szorgalommal készültek legkisebb iskolásaink. Az immár kiérdemelt pihenéshez kívánunk vidám, élménykeben gazdag vakációt!

Mozgalmas tanévvége az újfalvi és a marosfalvi iskolákban Szakál András

Alig fejeztük be az egyik tevékenységet, máris a másik „hogyantovábbján” kezdtünk gondolkodni.

10

Mindkét iskola növendékei egy-egy év végi kiránduláson vettek részt, melyeken bővíthették ismereteiket, csodálhatták a természet illetve az ember alkotta csodálatos dolgokat.

A marosfalvi gyerekek Marosvásárhelyre, az újfalvi I-IV. osztályosok a békási gátat látogatták meg, melynek csúcspontja a sétahajózás volt a duzzasztó gát vizén. Hogy még lelkesebb és


élményekben még gazdagabb legyen a kirándulás, gyalog sétáltunk át a Békás-szoroson. Onnan hazatérve felgyorsított ütemmel készültünk az év végi műsorral. Próbát próba követett, közben vártuk a pályázatok eredményeit, melyek közé tartozott „ Az én mesém” Kenguru vetélkedő az I-IV osztályok számára és a hulladékanyagokból készített játékok, használati tárgyak eredményhirdetését, díjazását. Mindegyiken nagyon jól szerepeltek diákjaink, Az én mesémnél 24 kitűnő (excelent), a másiknál pedig I. helyezést kaptak. Közben elérkezett az év végi műsor időpontja is. Diákjaink egy nagyon színvonalas, másfél órás műsorral lepték meg a nagy

számú közönséget. Az előadás a legkülönbözőbb területekről merítette témáját: a népmesétől a balladáig; a beszámolótól a tréfás jelenetekig; mindenből ízelítőt kaphatott a közönség. A műsort az I. osztályosok kezdték, akik beszámoltak, hogy mi mindenről tanultak az év folyamán, közben népdalokat énekeltek. A marosfalvi diákok Jancsit és Juliskát varázsolták a színpadra a mesevilág „örökéletű” szereplőivel együtt. Persze, mint minden mesében az igaz győz a hamis felett, és a gonosz elnyeri méltó büntetését. A II. osztályosok két jelenetet mutattak be: egyik A kecske temetése és egy történet Mátyás királyról. Mindkét jelenet az egy-

SULIVILÁG

szerű ember furfangos észjárását, leleményességét emelte ki, és az emberi butaságot pellengérezte ki. A III. osztály szintén tréfás mesejelenetet mutatott be, mely a cselekmény fordulatos mozzanataival mosolyt derített az ajkakra és önfeledt szórakozásban részesítette a közönséget. A műsort a Görög Ilona népballada koreografikus feldolgozása zárta, melyet a IV. osztályos tanulók adtak elő. A feldolgozás a népdalok csodálatos világába kalandozta el a nézőket és rengeteg tapssal jutalmazta a gyönyörű produkciót. Úgy éreztük, hogy mindenki megelégedéssel tért haza azzal a reménnyel, hogy jövőben újra találkozunk.

Fizikavalkád 2013 Gál Viola

2013. jún. 8-án reggel 7 órakór elindultunk Vágásra a Fizikavalkád versenyre. A verseny idei témája a konyhában, a ház körül lejátszódó fizikai jelenségek magyarázata volt. A gyergyóújfalvi „Elekes Vencel” Általános Iskolát a Gravitárok csapata képviselte. Csapattagok: Simon Edina (VIII. oszt.), Grigore Laura (VII. oszt), Nagy Áron(VI. oszt.) és én, Gál Viola (VI.oszt.). A versenynek három része volt. Az első részben már a benevezéssel együtt be kellett küldeni a Fizikardélesítés feladataira a válaszokat. A feladatok közt érdekes témák voltak, mint pl. alma nedvességtartalmának meghatározása, írni kellett a termoszról, kuktáról, megmérni a pezsgőtablettából felszabaduló gáz térfogatát és egyebek. A második fele az előzetes munka anyaga volt: megadott

témákról rajzokat és fogalmazásokat küldtünk be. Ezek mellett egy-egy kísérlettel kellett készülni, amit majd a harmadik részben Vágáson be is kellett mutatni. Itt még voltak elméleti és gyakorlati próbák is. Az egész verseny érdekes volt,

sok szép kísérletet láttunk, tanultunk, játszottunk és még díjakat is szereztünk. A rajzokra I. díjat, a fogalmazásokra II.-at és a kísérletekre különdíjat kaptunk. Nagyon jól telt a Fizikavalkád, és remélem, jövőre is elmehetünk.

11

SULIVILÁG


Vendégfogadás a Tarisznyás Márton Általános Iskolában Kolumbán Csilla és Fodor Annamária

Az Újpesti Szent János Apostol Katolikus Iskola 28 diákja, 5 tanára látogatott el első alkalommal iskolánkhoz. Május 23-27. között megpróbáltuk viszonozni a tavalyi szíves vendégfogadást. Nagy volt a készülődési láz, a két iskola igazgatói idén is megpályázták sikeresen az Schola Rivulina Alapítvány által meghirdetett támogatási lehetőséget. Ez nagy segítséget jelentett az ideutazásuk anyagi fedezetében. A tavaly a mi utazásunk nagy részét fedezte a pályázati összeg. Megpróbáltunk változatos programokat szervezni a gyermekeknek, kísérőiknek, megmutatni egy kis részt abból, ami a mienk, a

közelebbi környezetünkből. Az alábbiakban beszámolunk az együtt töltött napokról. Csütörtökön reggel 8 órától az iskolában bemutattuk iskolánkat az újpesti vendégeknek. Kolumbán Csaba igazgató úr szeretettel köszöntötte az újpesti Szent János Apostol Általános Iskola tanulóit és tanárait. A Laczkó Gyula zenetanár által vezetett új gyermekfúvós zenekar játéka jó hangulatot teremtett. Szász László magyar szakos tanár ismertette Tarisznyás Márton néprajzkutató életét és munkásságát. Majd az V-VIII. osztályos tanulók népdalokkal

12

és versekkel köszöntötték a jelenlevőket. Ezután az I. osztályos tanulók bemutatták iskolánk lapját, a Cókmókot, majd Fodor Annamária tanítónő képekkel számolt be az I-IV. osztályos tanítók és tanulók tevékenységéről. Ezt követően az I-IV. osztályos kicsi furulyások zeneszámai következtek Kolumbán Csilla tanárnő vezetésével. Az V-VIII. osztályos tanulók powerpoint-os bemutatókat tartottak iskolánk tevékenységeiről (Termésnap, Kirándulások, Jelmezbál), és bemutatták a tanárokat. Az V-VIII. osztályos furulyások zárták műsorunkat. Kafer György újpesti igazgató megköszönte a szép fogadtatást, majd az újpesti tanulók is kedveskedtek egy furulyaszólóval és citeraszámok-

kal. Az igazgató úr kiemelte, hogy a zene összeköt minket, hiszen ahogyan magyar zeneszerzőnk mondta: „A zene mindenkié” (Kodály Zoltán). Ezek után óralátogatások következtek, minden újpesti tanuló ellátogathatott a korának megfelelő osztályba. A délutáni gyalogtúra elmaradt az eső miatt, de a Mogyorós László által vezetett Táncház megmozgatott mindenkit. „Vándor fecske hazatalál, Édesanyja fészkére száll, Hazajöttünk megáldott a Csíksomlyói Szűz Mária.”

Péntek reggel 8 órakor két autóbusszal indultunk Csíkszereda felé, hogy a Keleti-Kárpátok gyönyörű csúcsai között, a Hargita hatalmas erdőrengetegében a Hargita fürdő szélén elterülő Balu Parkot kipróbáljuk. Páratlan szépségű környezetben találtuk a kalandparkot, 120 fára épített drótkötélpályával, 105 különböző nehézségi fokozatú játékelemmel várt bennünket. Tizenkét pálya különböző színnel van jelölve, hogy így mindenki megtalálja a neki megfelelő pályát. A Balu Park különlegessége a Tiroli csúszópálya, amely 985 méteres hosszúságával Közép-Európa legnagyobb csúszópályája. A pályák használata előtt kötelező a gyakorlópálya teljesítése, természetesen védőfelszereléssel. A kalandozást szakképzett segítők és animátorok felügyelik. Mindenki a saját felelősségére használja a kalandparkot. Nos ilyen körülmények közé érkezett a mi 75 fős csapatunk mindezt kipróbálni. Sajnos nagyon hideg, borongós-esős reggelre ébredtünk, de a gyerekek lelkesedése, akaratereje, kitartása nem ismert határt. Szinte mindenki vállalta a kalandpark kipróbálását. Meleg teával enyhítettük a hideget. Délutánra kisütött a nap, még melegünk is volt. Innen újra Csíkszereda irányába vettük utunkat, és megálltunk a Tolvajos-tetőn, ahol felelevenítettük azt a történelmi eseményt, amikor János Zsigmond, Erdély fejedelme az unitárius hit felvételére akarta kényszeríteni a csíki, gyergyói székelyeket. István gyergyóalfalvi pap vezetésével a csíki férfiak a Tolvajos-tetőre siettek, szétverték a fejedelem csapatát, majd megfutamították a fejedelem seregét a katolikus hitükhöz halálukig ragaszkodó emberek. Majd nagy hálaadás közben bevonultak a csíksomlyói templomba, és fogadalmat tettek, hogy a jövőben minden pünkösd-


kor búcsút tartanak hálából, amiért megmaradhattak katolikus hitükben. Tehát a búcsú eredete 1567re nyúlik vissza. Elődeinket követve mi is a Tolvajos-tetőről a Csíksomlyói Szűz Anyához indultunk hálánkat leróni. Mert Csíksomlyó a székelyek Mekkája, évszázadok óta zarándokolnak ide minden évben Erdély és Magyarország magyarjai, hogy a csodatevő Mária szobor előtt elsírják keservüket. A szobrot, hogy ki és mikor készítette nem tudjuk pontosan, de az biztos, hogy a mohácsi vész előtt is a székelyek csodatevője volt. Érdekes legendák maradtak ránk, melyekkel megismerkedett minden zarándokunk. A régi Székely himnuszt közösen elénekeltük. Szentmisén vettünk részt délután négy órakor, amit Páji atya és Ervin atya mutatott be. Szentmise után Jézus hágóján imádkozva végeztük el a keresztutat. Megnéztük a Salvator kápolnát, a Szenvedő kápolnát, a koporsót. A nyeregben megpihentünk, fényképeket készítettünk. Visszafelé a borvízforrásnál eloltottuk szomjunkat, és elindultunk autóbusszal hazafelé. Már csak egy megállónk volt betervezve: a madéfalvi veszedelem műemlékének megtekintése, és az esemény felevenítése, amit Kovács Erika VII. osztályos kilyénfalvi tanulónk mutatott be nagyon szépen.

Azt gondolom, nem kellett este senkit sem elringatni, nagyon szép, tartalmas napunk volt. Szombaton reggel a gyermekek szekerekkel mentek ki Hevederbe, ahonnan gyalog mentek a Súgó-barlanghoz. A bejáratnál Antal Henrietta és Tódor Bernadett V. osztályos tanulók elmondták barlang legendáját. Amíg a gyermekek rácsodálkozhattak a barlang szépségeire, addig készült a finom pityókás tokány. Az ebéd elfogyasztása után táncház, lovaglás, futballmeccs következett, valamint közös Tenyérrajz is készült. Vasárnap szentmisén vettünk részt, majd családi szabad programok következtek. Minden család maga dönthette el, hogy merre kirándulnak a vendégekkel. „Fenn Isten jár a csúcsokon. Amerre fényében elhalad: Testőrei dárdás fenyők..” (Reményik Sándor) Hétfőn az együttlétünk utolsó reggelére ébredtünk. Úticélunk a Székelyföld természeti szépségeinek legszebbike a Gyilkos-tó és Békás-szoros pazar látnivalói voltak. Szintén két autóbusszal indultunk reggel 8 órakor. A kb. 160 évvel ezelőtt keletkezett Gyilkos-tó legendáját György Csanád VI. osztályos tanulónk ismertette, majd az igazgatónk elmondta a tó keletkezési körülményeit. A tó

SULIVILÁG

kezdetben a Veres-tó nevet kapta, a Gyilkos-tó nevet először Orbán Balázs használta a tó eredetével kapcsolatos népmondák alapján. Az egyedülállóan szép, látványokban gazdag táj növényföldrajzi szempontból sem elhanyagolható, hiszen 318 növényfaj, 90 mohafaj található ezen a csodálatos vidéken. Sok a kihalófélben levő növény és állatfaj, ezért természetvédelmi területté is nyilvánították. Megcsodáltuk bejárva a Békás-szorost, az Oltárkőt. Éhségünket kürtőskaláccsal csillapítottuk, emléktárgyakat vásároltuk és a kora délutáni órákban érkeztünk haza Tekerőpatakra. Ebéd után a csomagolás és a készülés következett. Talán nem is volt, aki könnyek nélkül búcsúzott volna, a gyerekek szerettek volna még maradni. Sok szép élményben részesültek, és nemcsak az újpesti gyerekek. Istennek hála mindazért, amiben részünk lehetett. Köszönet a vendégfogadó szülőknek, gyermekeknek, kollégáknak. Hiszem azt, hogy minden találkozás újjászületés. Őrizzük meg ezeket a szép emlékeket, amint a fák őrzik törzsük gyűrűjében az éveket. A találkozások perceiben régi önmagunkkal is találkozunk, önismeretünk mélyül ez által. Minden találkozás öröm. Adja Isten, hogy jövőben újra találkozhassunk Újpesten.

13

SULIVILÁG



HÁROMNYELVŰ SZAVALÓVERSENY Fodor Annamária

A VIII. osztály 2013. június 2-án tartotta búcsúelőadását, a tekerőpataki kultúrotthonban. (2013. május 17-én Kilyénfalván is előadtuk.) Bemutattuk a Nem csak csillag születik és az Egy nap az iskolában című darabokat. Ugyanakkor a két színdarab között mi, lányok bemutattunk egy modern táncot, amit mi magunk tanultunk be sok munkával. A színdarabokat Simon Márta

„A vers csak születik, mint ahogy születik a szél. Vagy a virág. Vagy a falevél. Szellő a vers. S én azt hiszem A Végtelen küldi vele nekünk Világ-virágok bűvös illatát, S amint szívünkön lopva illan át Lepergeti az érzés- szirmokat.” Wass Albert Így köszöntötte Kolumbán Csaba aligazgató úr a tekerőpataki és újfalvi tanulókat és pedagógusokat. Majd hozzátette: „A költészet a lélek ünnepe. A szabadság végtelenje. Csoda és titok.” ( Simai Mihály) Kolumbán Csilla tanárnő irányításával zajlott le a verseny, aki bevezetőjében elmondta: ,,Olvass verseket olyan nyelveken is, amelyeket nem értesz. Ne sokat, mindig csak néhány sort, de lehetőleg ismerd az eredeti kiejtésmódjukat, hangzásukat. Így ismered meg a nyelvek belső zenéjét, s az alkotólelkek belső zenéjét. S eljuthatsz oda, hogy anyanyelved szövegeit is olvasni tudod a tartalomtól függetlenül is – a vers belső, igazi szépségét, testtelen táncát csak így élheted át! A vers olyan, mint egy jó bor. Cseppenként ízlelgetni kell

14

Búcsúelőadás Írta: a VIII. osztály

Első alkalommal szervezte meg a tekerőpataki iskola a Háromnyelvű Szavalóversenyt 2013. június 5-én. A tanulók magyar, román vagy angol nyelven szavalhattak (minden tanuló két verset szavalt el). Beethoven Örömódája csendült fel a furulyások előadásában, mely jelezte a népek közötti testvériséget.

SULIVILÁG

írónőnek köszönhetjük, illetve szeretnénk megköszönni Molnár János tanár úrnak a szerep betanítását. Mindenki nagyon izgatottan várta ezt az estét. Az előadást követően bulit tartottunk. A zenéről Tatár Győző gondoskodott, amit ezúton is megköszönünk. Nagyon örülünk, hogy az előadásunk sikeres volt. Akik részt vettek, azok megláthatták, hogy nem csak csillag született, hanem Robiboci is. Befejezésül köszönjük, hogy megtiszteltek jelenlétükkel!

Búcsúztató Szász László

és egy jó bor olyan, mint a vers – ha szomjúzva kortyolod eltölt, átjár – átérzed és felemel. A vers művészet, célja a gyönyörködtetés. A versek élnek, lélegeznek, felnőnek, majd elpusztulnak és újjászületnek. Nos, szülessenek újjá tőletek is, kedves versmondók! A vers az, amit mondani kell! ez a velős meghatározás Kányádi Sándor kedvenc szólása – többször idézi és mindig megjegyzi, hogy iskolás gyermektől hallotta, amikor a vers mibenlétéről beszélgetett velük. Mi a szavalás? A vers föltámasztása a papírsírjából.” A zsűri (Csedő István plébános, Dandu Alina, Olaru Cristina román-angol nyelvtanárok) a következő tanulókat díjazta: Előkészítő és I-II. osztály Miklós Apolka Bartalis Emilia Sólyom Imre III.-IV. osztály 1. Gál Benedek 2. György Eszter 3. Fodor Alpár

V.-VI. osztály Fodor Boglárka Sólyom Anna –Borbála Bernád Ildikó VII.-VIII. osztály Fórika Csaba Portik Anita- Orsolya Ferenczi Lilla-Rozália Az előkészítő osztályos és I-IV. osztályos tanulókat esőtapssal és a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdallal jutalmazták meg Fodor Annamária tanítónő irányításával, majd a szavalóverseny végén iskolánk kórusa három népdalt adott elő Lackó Gyula zenetanár vezetésével. Gratulálunk a nyerteseknek! His�szük azt, hogy hasznos volt mindenki számára e verseny, mert a tanulók ezáltal is jobban megismerték a nyelveket, közelebb kerültek a magyar, román és angol nyelvhez, ugyanakkor felfedezhették a nyelvi szépségeket is. Rádöbbenhettünk, hogy a magyar nyelven kívül más nyelvet is ismerni kell, hiszen „ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy.”

Még egyszer körülröpködi fészkét, Búcsút int az ismerős tájnak a fecske, a gólyamadár Még egyszer elbúcsúzik egymástól egy kis-sereg, a sok jóbarát. Az iskola csengője ma oly szomorúan zeng. Érzed? - a lelkedben is valami megremeg. Az iskola ma oly hívogatólag int. Az osztályterem, a padok, a tábla mind-mind visszahív. „Mi búcsúzunk és elmegyünk” oly szomorúan szól. Miért könnyes a szemed? Miért csuklik el a hangod? hisz még találkozunk. Mikor, hogyan és hol? (Kérdések, talányok) „Vivat academia, vivant professores!” - hangzik fel S szemedben fölcsillan a fény. Kedves tanárod hangja a távolból megnyugtat, biztat, te újra remélsz Bízol, hogy mindez nem volt hiába, S viszed 8 éved, igaz tudáskincsed tarsolyodban, tarisznyádban. Olyan ez, mint kristályforrás, mint az élet vize Mindig új erőre kapsz tőle. Olyan ez, mint mindent járó malmocska,

mesés csodaszampó*, terülj asztalka... Hiszed, hogy a 8 év nem volt hiába, S viszed a sok szép emléket batyudban, tarisznyádban Hiszed, hogy még visszatér a véndiák, S akkor igazán boldog lesz a kézfogás. Lehet, hogy az a batyu gazdagabb lesz sokkal Lehet, hogy a Világnak szenteled magad... Gazdagabb lesz sokkal az a kincs, Juttatsz majd ott is, ahol úr a nincs. S kezedből mely egykor a morzsát szedegette, Most égi manna hull helyette. „Vivat academia, vivant professores!” A régi dal oly ismerősen cseng. S mint egykor temagad, A gyermekekben – tükörben – fölismered önmagad. Tanárod hangja oly ismerősen cseng, füledben még mindig (egyre) zenél: „Leülhetsz, jól feleltél!”...

csodaszampó*: mesebeli varázseszköz, csodamalom

15

ÉP TESTBEN...


A Veterán Atléták Országos Bajnoksága a Balázs Jolán Sötér stadionban Az idén is sikeres volt a csíki, gyergyói és udvarhelyi veterán atléták részvétele az országos atlétikai bajnokságon, amelyet Bukarestben a Balázs Jolán Sötér stadionban tartottak 2013. június 8-9. között. Szombaton és vasárnap 20 versenyszámban közel 200 veterán atléta versenyzett a dobogós helyezésekért A Veterán Atléták Szövetségének bukaresti vezetősége igyekezett változatos programot szervezni a résztvevő versenyzőnek. Az atlétikai stadion jó feltételeket biztosított a tervezett versenyek lebonyolításához. Szombaton az eső többször megzavarta a versenyzőket, de vasárnap már szép időben, jó körülmények között vetélkedtünk a dobogós helyezésekért! Minden évben gondosan megszerkesztett versenyfüzet árulkodik a román atléták hazai, illetve nemzetközi eredményeiről.

Molnár János (60-64) Tekerőpatak: 100 m-es gátfutás I. hely, 2000 m akadályfutás I. hely, 300 m-es gátfutás II. hely, Bartos Attila (4044) Udvarhely: gerelydobás I. hely, Keresztes Gyula (70+) (CsKS): 300 m-es gátfutás I. hely, 100 m síkfutás I. hely, hármasugrás I. hely, Szabó József (75+) (CsKS): 200 m síkfutás I. hely, 400 m sík-

16

A fejfájás és szédülés okai Dr. Madarász Enikő

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, hiszen alig van olyan ember, aki élete során ne találkozna vele. A fejfájás sokak számára súlyos teher, mégis a betegek csak kis százalékban fordulnak orvoshoz. A fejfájás és a szédülés valamilyen betegség tünete is lehet, ezért hosszú távú kezelése nem a tünetek megszüntetésére, hanem az okok feltárására kell hogy irányuljon. E két tünet együttes jelentkezését számtalan betegség okozhatja, ezért kivizsgálása feltétlenül szükséges. Sokszor nincs olyan súlyos betegség a háttérben, melytől sokan tartanak, és egyszerű kezeléssel megszüntethetők a panaszok.

Molnár János, Tekerőpatak

Eredmények: Az alábbiakban megtekinthetjük a gyergyói, udvarhelyi jelentkezők, a Csíkszeredai Kárpát Sportklub (CsKS) és a Csíkszeredai Gentiana Természetjáró Egyesület (G) versenyzőinek eredménylistáját. A Hargita megyei sportolók dobogós helyezései: 12 arany, 8 ezüst és 6 bronz.


futás I. hely, 800 m síkfutás I. hely, Sándor István (75+) (CsKS):100 m síkfutás III. hely, Spânachi Ilie (50+) (CsKS): 400 m síkfutás II. hely, hármasugrás III. hely, távolugrás III. hely, Barabás Rozália (35+) (CsKS): 400 m síkfutás I. hely, távolugrás I. hely, 100 m síkfutás II. hely, Zsuzsa (G) 5000 m síkfutás II.hely, Ágoston László (40+) (G) 100 m síkfutás: II. hely, 200 m sík-

futás II. hely, Benő Zotán (65+) (G): 5000 m síkfutás I. hely, 800 m síkfutás: II. hely, 400 m síkfutás: III. hely, Imre István (55+) (G): 1500 m síkfutás II. hely, 400 m síkfutás III. hely, 100 m síkfutás III. hely A hazai veterán atléták következő megmérettetése a horvátországi Balkán-bajnokság, amelyet szeptemberben Zágrábban szerveznek.

A fejfájás és szédülés a leggyakoribb okai  A magas vagy alacsony vérnyomás. A panaszok megszűnnek a vérnyomás normális értékre való visszatérésével.  Ha a vércukorszint értéke eltérhet a normálistól, akár alacsony vagy éppen magas, akkor is jelentkezik a tünetegyüttes.  A magas vérnyomás és a magas vércukorszint is okozhatja az agyi kis erek károsodását, ezért neurológiai vizsgálatra is szükség lehet. Amennyiben tartósan fennáll a probléma, súlyosabb agyi érkatasztrófa is bekövetkezhet.  Fertőző betegségekhez (mint a vírusfertőzés, arcüreg-, homloküreg-gyulladás, fülgyulladás, hasmenés) szintén kapcsolódhatnak a fenti tünetek. Ilyenkor a vérnyomás és a folyadékháztartás is megváltozik, ami hatással van az idegrendszerre. Külön oda kell figyelni az idegrendszert érintő agyhártya-, és agyvelőgyulladásra. A tünetek kialakulásához vezet az agyhártya izgalma, az agyban kialakult duzzanat, és az agyi központok károsodása.  Vérszegénység esetén a vér hemoglobin-tartalma csökken,

nem tudja megkötni az oxigént, ezért a szervezet oxigénellátottsága is csökken, mely előidézi a tünetegyüttest.  Szív- és tüdőbetegségben csökken a vér oxigénszállító kapacitása, így az agyi vérellátás nem megfelelő, és ez előidézi a panaszokat.  Bizonyos szemészeti megbetegedések (pl.: a rövid- és távollátás, a szemizom gyengesége, és a zöld hályog) is okozhatnak hasonló tüneteket.  Ritkán gondolnak arra, hogy aki túl hosszú időt tölt a napon, ha erős a sugárzás, könnyen napszúrást, vagy hőgutát kaphat. Ha erős napsugárzás éri a fejet, az agyhártya megduzzad, és ez az agyi központokra van hatással. Ha nagy melegben gátolt a hőleadás, akkor jelentkeznek a tünetek.  Mérgezések (pl. szén-monoxid) is okozhatnak szédülést és hányingert, vagy egyes gyógyszerek (altatók, nyugtatók, szívritmus szabályozók). A kemoterápiás szerek, a vérnyomáscsökkentők és az idegrendszerre ható gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet szédülés és fejfájás.  A koponyasérülések, melyeknél az agy is érintett (agyrázkódás, agyzúzódás, koponyaűri vérzések, koponyacsonttörések) szintén kiválthatják a fejfájást, szédülést. A kevésbé gyakori okok közé tartoznak az agyi érbetegségek, érfejlődési rendellenességek, da ganatok és az agyhártya-/agyvelőgyulladás. A pontos diagnózis felállításához az össztünetek pontos megfigyelése is szükséges, a háttérben álló betegségek sokszínűsége miatt. Panaszukkal forduljanak a háziorvosukhoz az alapvizsgálatok elvégzéshez, de valószínű, hogy szakorvosi vizsgálatokra is szükség lesz (szemészeti, neurológiai, belgyógyászati stb.).

ÉP TESTBEN...

Kiadja: Gyergyóújfalu Község Polgármesteri Hivatala Felelős kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztőség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel: 0266-350.004, 350077 [email protected] Rovatszerkesztők: Önkormányzat Egyed József Albert Katalin Civil fórum Czirják Kinga Lukács Róbert Fodor Annamária Deák László Gál Katalin Páll Emilia Mezőgazdaság Horváth Nina Hitélet Gál Katalin Multidéző Elekes Dániel László ifj. Sólyom István Deák Csaba Gyermeksarok Fodor Annamária Gál Katalin Sulivilág Fodor Annamária Csíki Ibolya Ép testben … Horváth Nina Czirják Kinga Déák Csaba Tarkabarka – Magazin Gál Katalin Czirják Kinga

17

MEZŐGAZDASÁG


Hogyan értékeljük a tejelő szarvasmarha tenyésztését?

 Termékenység: a tehén rendszeresen folyat és képes ivadékokat hozni a világra.  Szaporaság: a szaporaság a nőivar által előállított ivadékok számát jelenti. Szaporulat nélkül sem tejtermelés, sem pedig hústermelés nem képzelhető el. Így e tulajdonság alapvető fontosságú a valamennyi gazdasági állatfaj tenyésztésében.

 Ellés lefolyása: a nehéz ellés a szarvasmarhánál gyakrabban előfordul, mint más fajokban. A nehéz ellés számos komplikációval járhat, ami anyagi szempontból is hátrányosan érintheti a szarvasmarhát tartó és tenyésztő gazdaságokat.  Napi súlygyarapodás: az állatok tömegének és méreteinek időbeli változását jelenti, melyet a napi súlygyarapodás (g/nap) értékével fejezünk ki.  Takarmányértékesítő-képesség: azt jelenti, hogy az állat egy kg napi súlygyarapodáshoz mennyi takarmányt fogyaszt el. A szarvasmarha ebben a mutatóban lényegesen rosszabban teljesít, mint az abrakot fogyasztó gazdasági állatfajok, azonban ezt jóval olcsóbb tömegtakarmányokra alapozottan kell értelmezni. a forgóeszköz-, illetve hiteligény. Ez jelentős költségmegtakarítást eredményezhet. Nem elhanyagolandó érték a tehenészetekben keletkező istállótrágya sem. A legnagyobb mennyiségű és viszonylag környezetkímélő módon kezelhető szerves trágyát az almos rendszerű tehenészeti telepek termelik. A tejelőtehén-tartás technológiai

megoldásainak széles választéka és számos kombinációja ismeretes. A jövedelmező és versenyképes technológia legfontosabb sajátossága, hogy a termelés ökológiai és közgazdasági adottságai között ös�szhangot teremt. Ilyen technológia kimunkálása nagy szakértelmet, a körülmények alapos mérlegelését és ismerését igényli.

Tejtermelő képesség

 Tej mennyisége: kifejezhető egy tehénre és teljes állományra vonatkoztatva, valamint napi szinten és teljes laktációra is. A befejések adataiból korrigált laktációs termelést, ún. 305 napos termelést számítanak. A tejmennyiséget szokás 4% zsírtartalomra is átszámítani, ezt termelésnek nevezik.  Tej alkotórészei: a tej víztartalma 84-88% (sűrűség: 1,028 - 1,035 kg/liter), amit a fagyáspontjának (-0,52 Celsius-fok) mérésével tesztelhetnek. A tehéntej zsírtartalma 3,5 - 5,5%, fehérjetartalma pedig 3,0 - 3,5% közötti lehet. Ha a tejmennyiség nő, a beltartalmi értékek romlani fognak. Napjainkban ezek a tulajdonságok a szelekció alapját képezik.  Tejtermelési képesség: a tejtermelés egyenletességét kifejező mutató. Az nem szerencsés, ha egy tehén egyik nap 8 liter tejet ad, a következő napon pedig 15-öt.  Gépi fejhetőség: ez a tulajdonság kiemelten fontos a tejhasznú szarvasmarhák esetében. Gyakorlatilag azt fejezi ki, hogy a tehén, és annak a tőgye mennyire alkalmas a géppel történő fejés elvégzésére. Ez négy tulajdonság - a tőgykapacitásnak (tejmedence mérete), a tőgynegyedek termelési arányának, a tejleadás sebességének, valamint a tőgybimbók méretének eredőjéből alakul ki.

18

Általános értékmérő tulajdonságok

 Ellenálló-képesség: az ellenálló képesség alapja a szilárd szervezet és a jó testfelépités

1. Mire kell odafigyelni amikor az állományt értékeljük? 1.

MEZŐGAZDASÁG / GYERMEKSAROK

 Élettartam: Rendszerint már 5-6 éves korában selejtezik az állatokat. Könnyen belátható, hogy ha egy tehén hosszú éveken keresztül termelésben marad, akkor jóval kedvezőbben oszlik el a felnevelési költsége az egyes termékekre vonatkoztatva. Napjainkban e tulajdonságnak egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tenyészcélok kialakítása során.

Dr. Horváth Nina állatorvos

A szarvasmarha-tenyésztés a „mezőgazdaság nehézipara” és a tejelőtehén-tartás a szarvasmarha ágazaton belül a legbonyolultabb és legköltségesebb technológia. A tejtermelő tehén ugyanis egy érzékeny biológiai szervezet, amelynek igényeit körültekintően, mindennemű egyensúly szempontjainak figyelembevételével kell kielégíteni. A feladat nehézsége abban áll, hogy bár a tejelő tehén igénye a faji sajátosságokból adódóan szerény, mégis a tehenészetben számos bonyolult és költséges berendezést (pl. fejőgép, hűtőgép stb.) kell működtetni. Jelentősek a többi költségek (víz, csatorna, villany, út, üzemeltetés energia) is. A gazdálkodás szempontjából előny, hogy az előállított termék, a tej értékesítése folyamatos árbevételt jelent. A folyamatos árbevétel miatt csökken


 Vérmérséklet: klasszikus értelemben a környezeti ingerekre adott válaszreakciót jelenti. Függ az idegrendszer érzékenységétől, az anyagcsere gyorsaságától is. Ide tartoznak a rossz szokások (rúgósság, döfés, szopás, tej visszatartása) is.

„De nehéz az iskolatáska”… Gál Katalin

Nos, kedves gyerekek, igen, végre, hurrá, vége a visszaszámlálásnak, megkezdődött a nyári vakáció! Magam is elraktároztam gyermekkoromból azt a kedves emléket, ahogyan naponta egy betűvel nőtt a tábla szélére felvésett Ó, mígnem VAKÁCIÓ lett belőle! Naponta szépítettük, stilizáltuk, a táblát többször lemostuk, de e szó ott maradt! Örüljetek tehát a nyárnak, a megérdemelt pihenésnek, a napfénynek, és töltődjetek fel energiával a következő tanévre! Itt az ideje a kikapcsolódásnak, a hosszú sétáknak, a barangolásnak, a baráti csevegésnek, a jó filmeknek, no meg egy kis fizikai munkának is. Ne feledjétek nagy mesemondónk, Benedek Elek tanácsát: „Csak az a valamennyire

egész ember, akinek könnyű a toll és nem nehéz a kasza!” Hát műveljétek magatokat, olvassatok kedvetekre való könyveket, és közben segítsetek szüleiteknek, amiben tudtok. A nyár a nagy változások időszaka úgy fizikailag, mint lelkileg, hiszen a hosszú idő alatt, amelyet nem töltötök együtt osztálytársaitokkal, mindannyian sokat fejlődtök. Igyekezzétek ezt olyan irányba tenni, hogy

szeptemberben pozitívan lepjétek meg ismerőseiteket önmagatokkal. Ugyanakkor ne feledjétek, hogy a felszabadultság érzése nem azt jelenti, hogy bármit megtehettek! Felelősen és körültekintően hozzatok döntéseket, tiszteljétek önmagatokat, lelketeket és testeteket, azért hogy ne történhessen olyasmi veletek, amit később nem tudtok helyrehozni, meg nem történtté tenni! Figyeljetek lelki egészségetekre! Ha szomorúak vagytok, esetleg gondotok van, keressetek olyan barátokat, felnőtteket, akiknek elmondhatjátok, mi nyomaszt és meghallgatnak, nem nevetnek ki! Ne higgyétek, hogy egyedül vagytok problémáitokkal, kérjetek segítséget! Végezetül mindannyiotoknak kellemes, élményekben gazdag nyarat kívánok, hogy szeptemberben vidáman, tele életerővel kezdhessük el az új tanévet!

19


01.07.2013 – HETFŐ 10:00 – Gyerekprogram: kézműves sátor 10:10 – 10:30 – Tűzoltó és mentőállomás hivatalos átadása 10:30 – 12:00 – Dísztanácsülés – Együttműködési szerződés aláírása Nagymad községgel

Helyszín: Polgármesteri Hivatal Tanácsterme

12:00 – Állatkiállítás - Az gyergyóújfalvi szarvasmarha tartók bemutatója – Helyi termékek vására 12:30 – Önkormányzati találkozó, ennek keretén belül eszmecserére kerül sor az Európai Unióhoz való csatlakozási tapasztalatokról. Résztvevők: Nagymad (Szlovákia), Nagybaracska (Magyarország) Tompa (Magyarország), Gyergyóalfalu (Románia), Gyergyócsomafalva (Románia), Gyergyóújfalu (Románia)

Helyszín: Elekes Vencel Általános Iskola

16:00 – Lovasbemutató: - A gyergyóújfalvi lovasgazdák bemutatója és ügyességi versenye 20:00 – Előzenekar - Bagossy Brothers Company 22:00 – Koncert – Janicsák Veca 23:00 - Hargitárok 23:30 – Tábortűz

02.07.2013 – KEDD 05:00 – Ébresztő – Molnár Antal fúvószenekar zenés ébresztője 11:00 – Szentmise 13:00 – Képkiállítás: Pillanatok a múltból – Sólyom Csaba, Koós János, Koós Róbert fényképei alapján, meghívott Kis Portik Irén néprajzkutató

Helyszín: Művelődési Otthon Gyergyóújfalu

15:00 – Kultúrális programok Molnár Antal fúvózenekar - Gyergyóújfalu Katorzsa néptáncegyüttes - Gyergyóújfalu Sirülő néptancegyüttes – Gyergyóremete Pálpataki néptáncegyüttes - Pálpataka Hóvirág néptáncegyüttes – Gyergyószentmiklós, a Caritas által működtetett Esély program - mozgássérült gyerekek fellépése Caritas által működtetett Idősklub fellépése – Gyergyóújfalu Ifjúsági társasági táncegyüttes – Gyergyószentmiklós 18:00 – Népdalénekesek: fellépő művészek - Szabó Sándor, Kulcsár István, Sípos Izolda, Molnár László, Kovács János, Vigh Levente, Kapi Gábor, Miklós Szilvia, Szilágyi Sándor, Bartalis Anikó

Műsorvezető: Horváth László

22:00 – Koncert – Beatrice

20

Civil fórum 3-6. Sulivilág Gyermeksarok Múltidéző 7. Ép testben Tarkabarka-Magazin 20

Recommend Documents