Barázda VII. évfolyam 2. szám február Önkormányzat Civil fórum. 19. Hitélet. Sulivilág 7-9. Ép testben

Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. február

Önkormányzat

2-4.

Múltidéző

Civil fórum

4-6.

Hitélet

7-9.

9-11

Mezőgazdaság

18.

Sulivilág

13-14.

Gyermeksarok

19.

Ép testben ...

15-17.

Tarkabarka-Magazin

20. 1

ÖNKORMÁNYZAT



A közös felelősség terhe Egyed József, polgármester

Egy újfalvi idős barátom mondogatja, ha rákérdezek, hogy miért jön mindig haza, ha már külföldön kényelmes otthona van, ő mindig így válaszol: „Mert a medvének erdő kell.” Valahogy mi is így érezhetünk, mert kötődünk az erdőhöz, a mezőinkhez, vagyis ahogy Böjte atya mondogatja, a „Tündérkerthez”. Lehet, a Teremtő néha elgondolkodik, hogy vajon megérdemeljük ezt a természeti kincset, melyet teherként a nyakunkba akasztott. Tehernek is mondhatnám, ha igazi felelős gondolkodó emberek laknák ezt a vidéket, tisztelet a kivételnek, és ezt azért mondom, mert gondoljunk bele, ha nem szabályoznák a törvények a fakivágást, az milyen következményekkel járna a tündérkertre nézve. Nem is lenne jó belegondolni, milyen hamar felélnénk unokáink vagyonát. Itt elég, ha vis�szanézek vagy bepillantunk a kaszálós területen vágott famennyiségre 10 évvel ezelőtt és napjainkban. Gyakorlatilag eltűnt a nagy méretes törzsfa a magánterületekről. Elmondhatom, nagyon sokat járunk az erdőre, ezért sok mindent látunk óhatatlanul is, ezért gyakran kérem a rendőrséget egész magas szinten az illegális fakivágás megállítására. Úgy nem lehet kimenni a he-

2

gyekbe, hogy ne legyen ott legalább egy szekér, papucs Dacia vagy furgon. Nem beszélve várósi részről, ahová minden este megy egy-két szekér és TV-duba. Ha szigorítanak, akkor a zéró tolerancia elvét kell alkalmazni, különben nem fog működni. Ennek lett áldozata egy-két szekeres, aki tűzifát szállított, vagyis csapot. Találkozót szerveztünk a magánerdészet vezetőjével, Bajcsi mérnök úrral a helyzet átbeszélése érdekében, és javaslatot kértünk a tűzifaszállítás megoldására. A mérnök úr szerint a megoldás az, hogy minél előbb tegyenek le az emberek egy kérvényt az erdészethez vágás után maradt tűzifacsap eltakarítására, vagyis olyan címen, hogy takarítják a területet. Az ily módon kért tűzifára ők tudnak igazoló aktát adni, amely szekerenként nem kerül többe, mint 20 RON és így biztosítva van a tűzifa szabad szállítása. A találkozón sok mindent megbeszéltünk a megmaradt erdők őrzéséről vagy nem őrzéséről, de egy dologban mindenki egyetértett, és ez a szigorítás szükségessége. Itt viszont a rendőrség és az erdészet kéri a segítséget, ha tetten érnek valakit és szembesítik a gazdával, akkor az ne rögtön a kiegyezést válassza, mert akkor a munkájuk szinte fölöslegessé válik és csak egy behajtó zsaroló szerep jut nekik, ami megalázó és fölös-

leges munka szerintük. Lássuk be, ha egyszer megfogták fával ott, akkor az nem az első eset és nem is lesz az utolsó, következő alkalommal hiába kiáltunk farkast, mert akkor már senki nem fog segíteni, hagyjuk a dolgot a rendőrségre, ügyészségre. Az elmúlt évben felszereltünk három kamerát, és annak már érződik a hatása. A központi kamerát visszanézve már azonosítottunk tolvajt, aki illegálisan vitte a fát. A közeljövőben Újfaluban és Kilyénfalván is felszerelünk ilyen kamerákat olyan utcasarkokra, csomópontokra ahol a legnagyobb a forgalom, és ez mind a községlakók biztonságáért, javaik megvédéséért történik. A repülőre felszállás előtt ne zavarjon, ha átkutatnak, belenéznek a táskánkba, mert ezek a biztonsági intézkedések értünk vannak. Kedves olvasóim, így hát ne haragudjanak a fokozott ellenőrzésekre, inkább váltsanak „bárcát”, mert ha most nem teszik, pár év múlva már nem lesz mire váltani, és az a fájdalmas a dologban, hogy ez az örökség lecsúszik egy-két ember torkán, elpattogtatódik valamelyik kocsmában. Ne feledjék, az egyezkedéssel a megfogott tolvaj már az ötödik szekér fát viszi az erdőnkből, így ha egyet ki is fizet, négyből még mindig futja „vişinatára” és egy üveg sörre.

Önkormányzat

Óvjuk meg kincseink Ferencz Lehel

„A gyümölcsfák, az erdők meghatároznak bennünket, fenntartanak, táplálnak, meleget adnak, jelen vannak ezer formában a mindennapi életünkben, és ugyanannak a nagy Istennek teremtményei, mint mi, de sajnos mi nagyon mostoha testvérként bánunk velük! Erdélyben rengeteg gyümölcsöst felvett a gaz, sokat kiirtottunk, letaroltunk, akárcsak hatalmas, ősi erdőinket! Székelyföld múltja szorosan kötődött az erdőhöz, a fákhoz, és meg vagyunk győződve, hogy jövőnk is össze van kapcsolva a hegyeink csendes, békés, lakóival, az ő pusztulásuk a mi pusztulásunkat is jelenti!” Csaba tertvér – Tegyük tündérkertté szülőföldünket Böjte Csaba ferencesrendi szerzetes szavaiból kiindulva a helyi önkormányzattal karöltve el szeretnénk indítani egy hos�szú távú programot, melynek célja Gyergyóújfalu község régi gyümölcsfajtáinak megmentése. A program által meg szeretnénk menteni azon gyümölcsfajtáinkat, amelyek már ősidők óta megvannak térségünkben és szépen teremnek. Első évben a község legrégibb gyümölcsfáinak a felkutatása lenne a kezdeti lépés. A felkutatás a helyi lakosság segítségével történne. A szemrevételezés után összeállítanánk egy részletes leírást, mely tartalmazná a következő adatokat: famagasság, koronaalak és nagyság, betegségek, kártevők jelenléte, a gyümölcsfa fejlődési üteme, fajtaleírás a tulajdonos elmondása szerint. Az így nyilvántartásba vett fán elvégezzük a tavaszi metszést,

3

Önkormányzat / civil fórum

és figyeljük, hogy hogyan reagál a metszésre és milyen minőségű termést hoz. Figyelni fogjuk a vegetációs időben a gyümölcsfa kártevőinek és kórokozóinak fertőzöttségét, mivel lehetséges, hogy jó minőségű a gyümölcs, azonban fogékony a betegségekre illetve kártevőkre. Az első évi termést lefényképezzük és lemérjük, megfigyeljük alakját és tömegét. Ennek függvényében megállapítjuk, hogy érdemes-e ennek a fának a tovább szaporítása. Amit a tulajdonosnak tudnia kell, ha rendelkezésre bocsátja az adott fát: elvégzünk rajta egy tavaszi metszést, semmilyen káros beavatkozás nem történik,


csupán kedvező feltételeket szeretnénk biztosítani, hogy a fajtát minél pontosabban meg tudjuk figyelni. Amennyiben olyan tájfajtát találunk, amely még eddig nem volt nyilvántartásba véve, a tulajdonosnak jogában áll a névválasztás (keresztapai szerep). Amit kínál ez a projekt az a tájfajta megőrzése, illetve a régi gyümölcsfák nyilvántartásba vétele és karbantartása. Amennyiben értékes fát találunk, abban az esetben a tulajdonos beleegyezésével az adott fajtát egy faiskolában leszaporítjuk őszi szemzéssel különböző vad alanyokra. Ez lenne a program második törekvése, hogy lét-

rehozzunk egy faiskolát, amely csak hagyományos, Gyergyóújfalu községben fellelhető tájfajtákat tartalmaz. Ezáltal továbbra is fennmaradhat a község életében az adott faj és fajta. Amennyiben bárki, aki rendelkezik „matuzsálemi” régi gyümölcsfával, amely legalább 40 éves, lehet ez alma, körte szilva vagy egyéb gyümölcsfaj és szeretné megmenteni, jelezze ezt a következő telefonszámon: 0748965.647 vagy az önkormányzat titkárságán. Köszönettel Ferencz Lehel Kertészmérnök

A szeretet és a nyugalom szigete az egykori Fenyőliget Panzió


másik ember iránti tisztelethez érkezik. Különösen fontos ez az idősek iránti tisztelet és megbecsülés esetében. Mondják, arról ismerszik meg egy ember, s arról ismerszik meg egy adott kor vagy adott társadalom, hogy hogyan bánik az időseivel. Kíváncsi voltam tehát, hogy kik és hogyan élnek úgymond a szomszédságomban. Meg is látogattam az öregotthont, ahol valóban egy szeretetteljes, családias és otthonos légkör fogadott. „Biztonságos öregkort szeretnénk biztosítani azok számára, akik egyedül nem képesek megküzdeni az idős kor terheivel.” magyarázza Koós Zsuzsa. Az otthon munkatársai szakmai hozzáértéssel, szeretettel és empátiával segítenek a rászoruló idős embereknek a napi gondjaik megoldásában, hogy az otthon lakói az idős korral járó problémáik ellenére megőrizhessék emberi méltóságukat. A lakók a mindennapokhoz kapnak szakszerű, emberséges és szeretetteljes segítséget, mely-

fodrászat, kozmetika és pedikűr várja az időseket. Az egészségügyi ellátás keretében hetente 1 alkalommal Dr. Madarász Enikő háziorvos rendel. Szakorvosi rendelésre a betegeket a területileg illetékes egészségügyi intézménybe szállítatják. Egész-

be beletartozik a napi ötszöri étkezés mellett a 24 órás nővérszolgálat, a mosás, a vasalás, a varrás és természetesen a takarítás is. További szolgáltatásként

ségügyi asszisztensek Máthé Noémi, Baróti Noémi és Csíki Ibolya (fizioterápia). Szakápolók Gagyi Enikő és Koós Jutka. Mentálhigiénés gondozásra is

Czirják Kinga

„Minden napból, a legközönségesebből, sivár hétköznapból is ünnepet csinálj, ha pillanatokra is! Egy jóindulatú szóval. Méltányos cselekedettel. Udvarias mozdulattal. Nem kell sok az emberi ünnephez. Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és emberibb, ha megtöltöd a hétköznapok néhány percét a rendkívülivel, az emberivel, a jóindulatúval és udvariassággal: tehát az ünneppel.” Márai Sándor szavaival kezdeném soraimat, hiszen ezek a sorok tökéletesen ráillenek az újfalvi Fenyőliget Hajlék tulajdonosaira és alkalmazottaira. Immár közel 1 éve, hogy idősek otthonaként működik a panzió, állandó 20-25 lakóval, akiknek a Koós házaspár egy békés, nyugodt, családias környezetet biztosít. Bár magánvállalkozásokról

4

nem szoktunk írni a Barázdában, ebben az esetben mégis kivételt teszek, hiszen nemcsak magánvállalkozásról van szó, hanem egy községünkben létező szociális központról is.

Ha az ember kellő mélységgel és tudatossággal végigtekint cselekedetein, ha illő módon megvizsgálja lelkiismeretét, hibáit és mulasztásait, a szíve mélyén mindig a szeretethez, a

civil fórum

lehetőség van: heti 1 alkalommal egyéni és csoportos beszélgetésekkel, foglalkozásokkal segíti a bentlakók életét, problémáinak megoldását Borsos Annamária pszichológus. Nemsokára egy logopédus, Köllő Renáta is segíteni fogja a beszédkészségben sérült betegeket. A többiek: a szakácsnők és a takarító személyzet régi ismerősök a panziós időkből. A hitéletet is gyakorolhatják az idősek fizikai képességeiknek megfelelően. Van, aki el tud járni a szentmisére, aki pedig mozgásképtelen vagy korlátozott, azokhoz eljön Tankó Géza plébános, a gyergyói református tiszteletes és Lőrinc atya is Gyergyóból. Megkérdeztem Zsuzsát, hogy hogyan töltik el a szabadidejüket ezek az idősek, milyen programok vannak számukra. Vannak olyanok, akik sétálnak, kirándulnak, tévét néznek vagy hallgatnak, kötögetnek, szívesen hallgatnak zenét, a Mária Rádiót. És olyanok is vannak, akik mindezeket elfelejtették, de mindenki számára egyformán fontos a 24 órás felügyelet. De jó hír, hogy szinte mindegyiküket gyakran látogatnak meg szeretteik, nem merültek feledésbe. Mindenki

5

CIVIL FÓRUM

születés- és névnapját megtartják, azok nagyon szép ünnepek, olyankor közösen énekelnek, tortát, sütit esznek, üdítőt isznak stb. Ezek az apró örömök nagyon fontosak az időseknek. Habár minden nap esznek délután 5-kor édességet, sütit, ezek a közös ünnepek mégis másak. A hozzátartozók is kedveskednek tortával, gyümölccsel, üdítőkkel. „Nagyon szép, meghitt pillanat volt a karácsonyfa díszítése is, a kopogtatók elkészítése.”- meséli Zsuzsa. Most készülnek farsangozni is, én is ígértem nekik néhány jelmezt a bohóckodáshoz. Erről jut eszembe, bárki meglátogathatja ezeket az időseket, na-


gyon hálásak lesznek, hiszen októberben az idősek napján is idegenből, Remetéről, Gyergyóból voltak látogatóik, Újfaluból még nem. A nyári vakációban is sok önkéntes besegített, meglátogatta ezeket az embereket, többek között Máthé Linda, akit imádtak az idősek, hiszen nagyon értett a nyelvükön, babusgatta őket, kedvessége biztonságot nyújtott az időseknek, akik nyitottak és nagyon hálásak minden egyes jó szóért, tekintetért, mosolyért. Ahogyan Zsuzsa fogalmazott, ezeknek az embereknek „fáj a lábuk, fáj a lelkük, és van, hogy egyszerre mindkettő…”. Hát igen. Én erre találtam egy nagyon jó vers-

ikét és ezekkel a gondolatokkal zárnám soraimat is: „Ne fájjon a lelkem, Ne fájjon a testem, Legyen, ki felemel, Amikor elestem. Amit méznek érzek, Epévé ne váljék, Kövessen a béke Mint jóságos árnyék S ha majd jő a halál, Szóljon hozzám szépen, S ne a hátán vigyen, Hanem az ölében.” (Falu Tamás: Esti ima)

Ismét megszervezésre került a karácsonyi előadás és bál Molnár Hajnal

Jobb adni, mint kapni... ez a nem mindennapi mondás néha már feledésbe merül, és mi, emberek egyre kevesebbet használjuk úgy kimondott szó formájában, mint cselekedetben. December hónap folyamán néha-néha magunkba nézünk és elgondolkodunk, mi jót tudnánk cselekedni, hogy a karácsony mások számára is szép legyen. Az Emese Álma Egyesület idén is felfigyelt egy pályázati kiírásra, amelyet a helyi tanács tett közzé, és úgy gondoltuk, hogy élünk a lehetőséggel, és a pályázatból nyert összeget olyan dologra szánjuk, amivel másokat is meg tudunk örvendeztetni. Így került sor a Szent János nevelőotthonban tanuló gyerekek karácsonyi ajándékozására, akik arcán a boldogságot és kíváncsiságot lehetett látni. A rövid karácsonyi műsor, amivel minket örvendeztettek meg, az

6

sem volt mindennapi érzés. Köszönjük nevelőnőjük fáradozását, és reméljük, hogy a közeljövőben még tudunk se-

gíteni nekik. Külön köszönjük a helyi polgármesteri hivatalnak a lehetőséget, hogy lehetővé tette számunkra eme cselekedetet.


HITÉLET

Krisztus, a világ világossága...

Áron püspök, Erdélyország apostola... Tankó Géza, plébános

1958. február 11-én Lourdesban megjelent egy 12 éves kislánynak, Bernadettnek a Szűzanya. A világ mesének tartotta, hitetlenül fogadta az eseményt. De a történelem igazolta a jelenést. Isten tervei valóra váltak. Ma a jelenés helyén egy nagy bazilika áll, Lourdes pedig a világ legnagyobb zarándokhelye, szentélye, ahol az emberek ezrei találkoznak édesanyánkkal, a Boldogságos Szűzanyával és szent Fiával, Jézus Krisztussal. Kérik a Szűzanya közbenjárását Jézusnál, hogy adja vis�sza szeretteiknek, gyermekeiknek, a világnak Isten ajándékát, a hitet. E helyen a zarándoklások ideje alatt nagyon sok szép esemény történik. Amikor beesteledik, emberek százai, ezrei gyertyákat gyújtanak. Körmenet indul a bazilika körül. Rózsafüzért imádkoznak, Mária-énekeket énekelnek. Az emberek kicsi, égő gyertyái, a gyertyás körmenet hirdeti, hogy Isten jelen van a világban, Isten él, köztünk él. Nemcsak akkor volt köztünk, amikor kilenc hónapon keresztül a Szűzanya méhében élt és lakott, amikor Bethlehemben megszületett az elhagyott istállóban, amikor a pásztorok és a három királyok meglátogatták. Isten nemcsak akkor volt közöttünk, amikor a názáreti csendes otthonból harminc éves korában elindult és meghirdette, eljött közétek az Isten országa. Nemcsak akkor volt közöttünk, amikor keresztet vett a válára, fölvitte a Golgota hegyére, és ott meghalt a világ, az emberiség bűneiért. Amikor feltámadt a halálból, megjelent apostolainak. Bátorította őket, én vagyok, ne féljetek. Isten köztünk van ma is az Egyházában. Jézus mondotta mennybemenetele előtt apostolainak: „Íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig!” És ha a világ egyszer el is múlik, Isten megmarad, Isten örök, nincs alávetve a világ mulandóságának. Hogy Isten él, és jelen van emberi

világunkban, bizonyítja Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe is. E napon a keresztények gyertyát gyújtanak, és az égő gyertyákat Krisztus papja megszenteli. Gyertyagyújtás az életünkben többször is történik. Gyertyát gyújtunk minden nap az oltárainkon. Jézus keresztáldozatát és feltámadását az égő gyertyák fényénél ünnepeljük. Gyertyát gyújtunk nagy viharban, erős időben. Előkerül szekrényünkből. Nem a félelem műve ez, hanem az Istenbe vetett bizalomé. Életünk ott van Isten kezében, Isten markában. Nagyszombaton gyertyát szentelünk, és a megszentelt tűzről meggyújtjuk a húsvéti gyertyát, mert Krisztus a világ világossága. Keresztelő alkalmával a pap átadja a szülőknek és keresztszülőknek az égő gyertyát, és mondja: „Vegyétek Krisztus világosságát. Rátok van bízva a világosság. Óvjátok fényét a kisgyermek életében. Neveljétek őt jó kereszténynek!” Gyertyát gyújtunk, amikor beteg testvéreinket meglátogatjuk. Jézus tanította: „Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Házszenteléskor is ott van az égő gyertya asztalunkon, mert jön az Isten. Áldását, kegyelmét felkínálja családjainknak. Meghalt

szeretteink koporsója mellett is gyertyát gyújtunk. Csendes égése és fénye beszél hozzánk. Krisztus szavait juttatja eszünkbe: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, nem hal meg örökre.” Gyertyát gyújtunk meghalt szeretteink falujában, a temetőben. Gyertyagyújtásunk hitvallás a síron túli életben, amelyet Egyházunk így hirdet és tanít: „Hiszem a test feltámadását, hiszem az örök életet.” Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe ünnep volt a Szűzanya számára. Ekkor jelent meg nyilvánosan az édesanya a templomban. Karján vitte gyermekét. Gyermekét Istentől kapta, a Szentlélek ajándéka. Istennek adja vissza. Rábízza gyermeke életét Jézus Krisztus Atyjára és Istenére, a mi Istenünkre. Ünnep volt az agg Simeon számára is ez a nap, nagy ünnep. Talán életében nem is volt ennél nagyobb ünnep. Emberi alakban látta az Istent, akihez évtizedeken át imádkozott. Most ott tartja kezében, szívéhez szórítja. Boldog, bátran néz szembe a halállal, várja életének lemenő napját. Nem fél a haláltól, mert találkozott már itt a földön Istennel. Simeon prófétai szavakat mondott: „E gyermek sokaknak romlására, de sokaknak üdvösségé-

7

HITÉLET

re lesz Izraelben. Jel, melynek ellentmondanak. A te lelkedet is, Szűzanya, fájdalom tőre járja át.” Simeon szavai valóra váltak. Sokan hallgattak Jézusra. Új életet kezdtek. A bűn útja helyett elindultak kegyelem útján Isten felé. De sokan voltak, akik harcoltak Isten ellen. Harcuk, küzdelmük mit sem ér, mert Krisztus mondotta: Egyházán az emberi erők, a pokol kapui nem vesznek erőt, nem tudják azt legyőzni. Az ünnep igazságát rejtsem szívembe. Töltsön el igazi keresztény öröm. Jézusban eljött közénk az Isten. Ő a világosság. Ő a világ, a földön élő emberek világossága. Milyen ez a fény, ez a világosság önmagam, gyermekeim, munkatársaim lelkében? Hogyan világít lelkemben a Krisztus fénye? A világ világosságára rátalált Erdélyország apostola és hitvalló püspöke, Márton Áron. Illő, hogy megemlékezzünk róla, különösen most, hiszen február 12-én 75. éve, hogy püspökké szentelték a kolozsvári Szent Mihály templomban. Ki is volt Márton Áron? 1896. augusztus 28-án született a Székelyföldön, Csíkszentdomokoson. Csíkszentdomokostól nem messze van Pásztorbükk. Szomorú esemény fűződik e helyhez. 1599-ben itt gyilkolták meg a 17 éves bíborost, Báthory Andrást. Vértanúsága helyén ma egy nagy kereszt áll. Azt is mondhatjuk, hogy búcsújáró hely. Halálának napján elzarándokolnak e helyre a buzgó keresztények. Milyen az isteni gondviselés! Innen választotta Isten az erdélyi egyházmegye kormányzására a nagy püspököt, Márton Áront. Iskoláit Csíksomlyón és Csíkszeredában végzi. Majláth püspök innen viszi Gyulafehérvárra, hogy pap legyen. Hamarosan otthagyja a papnevelő intézetet, mert nem érez hivatást. Kitör az első világháború. Mint hadnagy vesz részt a háborúban. Itt kapja a papi hivatást, amikor látja a harctéren testvéreit küzdeni, szenvedni és meghalni. A harctéren megsebesül. Gyógyulása után hazamegy szülőfalujába. Otthon dolgozik, sokat olvas. Egy szénaszárító meleg napon bejelenti szeretteinek, hogy visszamegy Gyulafehérvárra.

8


Pap szeretne lenni. Egyik fiútestvére a hír hallatára ezt mondta Márton Áronnak: „Ilyenkor mindenki elmegy, de amikor örökölni kell, mindenki hazajön.” Márton Áron ezt mondta testvérének: „Ne félj, nem kell nekem a te örökséged!” 1924-ben Majláth püspök pappá szenteli. Gyergyóditróban és Gyergyószentmiklóson volt káplán. 14 évig végez lelkipásztori munkát. Mint hittanár működik Marosvásárhelyen. Nagy népszónok és népszervező, az Erdélyi Iskola című folyóirat megalapítója és társ�szerkesztője. Ugyanakkor Majláth püspök bizalmasa és titkára. Végül a kolozsvári Szent Mihály templom plébánosa. 1938. december 24-én Róma 42 éves korában az erdélyi egyházmegye püspökévé nevezi ki. Püspökké szentelése 1939. február

12-én volt a kolozsvári Szent Mihály templomban. A főoltártól első útja a padokban ülő szüleihez vezetett, egy fehér harisnyás székely emberhez és egy csíki fejkendős édesanyához. Letérdelt előttük, áldásukat kérte, és csak ezután adta rájuk püspöki áldását. A csíkszentdomokosi küldöttség ajándékba szülőházának kicsinyitett mását ajándékozta. Ekkor mondotta e szavakat: „Ezt a házat édesapám építette. Ebben az udvarban nőttem fel. Itt hallottam, hogy vannak emberek, akiknek fáj az élet, de azt is, hogy az emberek felett van az Isten, aki részükre törvényt adott, és azoknak a törvényeknek útján kell járni. Ezen a szent napon szülőfalumra, egyház-

megyém minden népére szabadjon azt a fogadalmat tenni, hogy fajtámnak szívósságát, kiállását a magam erényének tekintem, sorsát vállalom. Az Isten hivatást adott nekem, és én ennek a hivatásnak szentelem életemet, és jó népemért becsülettel dolgozom.” A nagy püspök szavai nemcsak elhangzottak, hanem valóra is váltak. Népéért, egyházáért dolgozott, szenvedett. Püspöki címerében halmok fölött emelkedik a fenyő, Csík igénytelen, jelképes fája. Címerében ott van a bethlehemi csillag, amely kinevezését hozta. A Krisztus monogram mellett ott van Csík címeréből a Nap és a Hold. Életében a jelképes címer valósággá vált. A fenyő, bárhol áll, gyökerével az anyaföldbe kapaszkodik, koronájával az ég felé mutat. Sír és hajladozik a nagy viharban, de meg nem törik. Ágai mindig zöldek, az életet hirdetik akkor is, amikor a természet elhullatja színes öltözetét. Fenyő volt Áron püspök is. Fenyőszála népének és egyházának. Mélyen belegyökerezett népe életébe, hagyományaiba, történelmébe. Bölcsőjét csíki fenyőből faragták. Erős volt lelkében egyháza iránti szeretete. Mély alapokon állott, de az égre mutatott. A mi hazánk a mennyben van, ezt hirdette minden tettével. A szenvedésben, ami az életében kijutott, nem tört meg, állt szilárdan, mint a fenyő. Címerében ott van a bethlehemi csillag, amely utat mutatott a három királynak. Elvezette őket Krisztushoz. Ő is ilyen csillag volt. Fáklya, mely világított a sötétségben. Utat mutatott, biztos utat, mely az üdvösségre vezet. Címerében ott van a Krisztus monogram. Élete központjában Krisztus állt. Szentséglátogatásaiban elmondta Jézusnak gondjait, keresztjét. Címerében ott van a Nap és a Hold. A Nap Krisztus, a Hold pedig ő volt. A Hold fényét a Naptól kapja és továbbadja. Úgy kapta ő is fényét, életét Krisztustól. Ezt a fényt tovább adta, sugározta. Püspöki jelmondata „Non recuso laborem!” volt. Magyarul annyit jelent: Nem szűnök meg dolgozni. „Uram, ha a népemnek szüksége van rám, vállalom a munkát.” Azért lett püspök, hogy dolgozzon. Jelmondatá-


ban ott van a szenvedés is. A munka szenvedéssel, áldozattal jár. Szentelési beszédében ezt mondta: „Ha az Úristen azt akarta, hogy ezt a nehéz terhet én vegyem a vállamra, mától kezdve zúgolódás nélkül hordozom azt. Lelkiismeretesen engedelmes-

kedem ennek a parancsnak. A gondok elől nem futok meg. Amit Isten keresztként a vállamra rakott, ha vérző térddel is, vinni akarom, vinni fogom.” Ezt az örökséget hagyta ránk a nagy püspök, a munka vállalását,

Hitélet / Múltidéző

melyben dolgozni akarunk, egyházunkért, népünkért. A szenvedés viselését, melyben áldozattá válunk Isten oltárán. Csak így tudjuk igazán megbecsülni Őt. Így tudunk leghálásabbak lenni iránta. Így tudjuk nagy alakját halhatatlanná tenni.

SICULICIDIUM második rész

Huszár Zoltán

1763-ban Buccowot sikertelenségei miatt Mária Terézia leváltotta és helyére Siskovics József altábornagyot nevezte ki. A határőrség megszervezésével egy új bizottságot bízott meg gróf Lázár János gróf Bethlen Miklós és az altábornagy személyében. Az új bizottság új tervekkel ált elő. Az önkéntességet eltörölték, sőt kötelezővé tették a székelyek számára a határőrséget. Miután mindezt kihirdette, a bizottság megfelelő katonasággal Gyergyószentmiklósra ment, és december 18-án az összeírtak letették az esküt. A bizottság ezután Felcsíkra ment. Röviddel ezután kapták a hírt, hogy Madéfalva férfi lakossága az erdőbe menekült az eskütétel elől. Példájukat sok felcsíki falu lakossága követte. A bizottság határozottan reagált a székelyek lépésére. Madéfalváról az asszonyokat és a gyerekeket is az erdőbe űzték, a férfiakat pedig katonaszökevényekké nyilvánították. A Háromszékről érkező több száz fegyveres székely felbátorította a csíkiakat, és az erdőből előjővén együtt Madéfalára vonultak. Számuk meghaladta a kétezret is. A bizottság felszólítást intézett az egybegyűltekhez: a háromszékiek azonnal menjenek haza, az idegenek azonnal hagyják el a madéfalvi házakat, a helybéliek pedig jelezzék, hogy hajlandók-e a bizottság előtt megjelenni. Január 6-án vízkereszt ünnepe lévén a székelyek másnapra halasztották a válaszadást. A bizottság az ellenállástól félve elhatározta, hogy fegyverrel vet véget az ellenszegü-

lésnek. Egyedül gróf Bethlen Miklós tiltakozott a fegyveres beavatkozás ellen. Báró Siskovics József szerint a székelyeken minden évszázadban eret kell vágni, hogy egészségesek maradjanak. Itt érdemes megjegyezni, hogy bár a határőrség megszervezésének parancsa Bécsből érkezett, a végrehajtó bizottság magyarokból állott. Bethlen és Lázár erdélyi nemesek voltak, báró Siskovics pedig szegedi születésű. Január 7-én hajnalban Caratto ezredes négy század gyalogsággal, másfél század vértessel, 30 Kálnoky-huszárral és két ágyúval körülvette Madéfalvát. Hajnali négy órakor az ágyúkkal lőni kezdték a gyanútlanul alvókat. A falu egy része kigyulladt, az álmukból felriadt emberek, köztük nők, és gyermekek megpróbáltak elmenekülni, de a kivezényelt katonaság kíméletlenül lőtte és vágta őket. Ellenállásra lehetőségük sem volt, így hamarosan mészárlássá változott a katonai beavatkozás. A helyszínen megközelítőleg 200-an életüket veszítették, és a sebesültek száma ennél nagyobb volt. Több száz foglyot is ejtettek. Főleg a háromszékieket vágták kíméletlenül. A Madéfalván mészárlásba torkollott beavatkozás véget vetett minden ellenállásnak. 1764 tavaszára mind Csíkban, mind Háromszéken befejeződött a határőrség szervezése. A két székely gyalogezred, valamint a székely huszárezred több mint 10.000 katonával megkezdte működését. A csíkiak ellenállását bűnvizsgálati eljárás követte. Az időközben katonai főparancsnokká visszakerült

Buccow tábornok sokakat elfogatott és elítélt. Utóda, Hadik András az ítéletekből sokakat felülvizsgált és enyhített rajtuk. A határőrség megszervezésének legsúlyosabb következménye az otthonát elhagyó és Moldvába kivándorló több ezer székely volt. A kivándorlás már az erőszakos összeírások alatt megkezdődött, de tömegessé csak a bűnvizsgáló bizottság felállítása után vált. Évekkel később a Habsburg fennhatóság alá került Bukovinába Hadik András tábornok hívja be a Moldvába vándorolt székelyeket. Segítségével alapítják Fogadjisten, Istensegíts, Andrásfalva, Hadikfalva és Józseffalva településeket. Az itt letelepedett székelyek “exodusa” ezzel nem ért véget, a későbbiekben többször is áttelepítik őket. A madéfalvi események említést érdemlő vonatkozása, hogy a mészárlásban résztvevő Kálnoky-huszárok a beszámolók szerint kíméletlenül vágták a menekülő székelyeket. A Kálnoky huszárezred megalapítója és tulajdonosa Kálnoky Antal az események idején Bécsben tartózkodott, és csak később értesült huszárjai bevetéséről. Hogy a szerencsétlenül alakult események mennyire bántották, jól bizonyítja, hogy a halálán levő Kálnoky Antal testamentumában meghagyja: utolsó útjára ne a Kálnoky-huszárok, hanem a székely határőrezred huszárjai kísérjék. A határőrségbe besorozott székelyek élete gyökeresen megváltozott. Mivel külön társadalmi rendet alkottak, külön törvények és ren-

9

múltidéző

deletek szabályozták életüket. Bár a székelység belenyugodott a határőrség megszervezésébe, annak megreformálásáról, régi szabadságjogainak visszaállításáról sosem


mondott le és minden lehetséges alkalommal hangot adott a követeléseinek. Az 1764-ben felállított székely ezredek a későbbi évtizedekben

végig küzdötték Európa különböző hadszíntereit, a Habsburgok oldalán sokszor jelentős véráldozatot hoztak, és bátor helytállásukkal öregbítették a székely katona hírnevét.

Mindennapi élet az Osztrák–Magyar Monarchiában Elekes Dániel László

Az előző lapszámban elkezdünk beszélgetni az általános jó érzésről, ami akkor is, ha kissé csalóka volt, magába foglalta szinte teljes Európát, nem csak az Osztrák– Magyar Monarchiát. Jó példa erre a Monarchia magyar felében a hivatalnokok helyzete volt. Minden hivatalnok biztos volt benne, hogy az idő múlásával egyre jobb fizetési csoportba fog kerülni, függetlenül az elvégzett munkájától, csupán a régiségre alapozva. A fizetési osztályozás fontos szerepet játszott a társadalmi csoportosításban. Így jelentek meg olyan címek, mint például tekintetes, nagyságos vagy méltóságos, amik nem csak nagyobb fizetést hoztak magukkal, hanem fontosabb szerepet is. Nagyon kevesen vívták ki maguknak viszont az excellenciás címet. A jóléthez hozzájárult a pénz stabilitása is. A hivatalos pénznem a forint volt, de 1892-ben bevezették a koronát is – egy forint két koronát ért. 1890 és 1910 között az inflációindex 50%-os volt, ami jól illeszkedett az európai folyamatba. Persze az árak akkor is kissé gyorsabban nőttek, mint a fizetések, ami elég sok okot adott a panaszkodásra, főleg a középosztály soraiban. A jóléthez hozzájárult a gazdaság fejlődése is. A pénznek ugyanaz volt az értéke az osztrák határtól Bukovináig, Csehországtól a Dalmát tengerpartig, és mindenütt elfogadták. Mi több, ugyanolyan minőségű árukat lehetett kapni mindenhol ugyan-

10

azoktól a cégektől, csak épen magyarosították a nevüket. Így például Julius Meinl, egy osztrák élelmiszer üzlet hálózata, Magyarországon Meinl Gyula Boltja lett. Ami messze volt és elérhetetlen földrajzi, társadalmi vagy intellektuális szempontból, az elfogadhatóvá vált a magyarosítás által. Ennek örökségével a mai napig harcolunk, amikor a gyerekek nemes egyszerűséggel megkérdezik tőlünk hogy „hát, Kolumbusz Kristóf is magyar volt, ugye? Hisz magyar a neve...” Erre azt szoktuk válaszolni hogy hát nem, fiacskám, a neve Cristoforo Columb és olasz volt valójában, de a magyar társadalom nem fogad el semmit, ha nem teszi könnyen emészthetővé. A legjobb példa erre talán az akkoriban híressé vált tudományos-fantasztikus regényeket író francia Jules Verne, aki Magyarországon egyszerűen Verne Gyula lett. Vagy a császár – illetve király – bajor felesége, Elizabeth Wittelsbach akit a mai napig úgy említenek mint Erzsébet királyné, és akit

a magyar nemzet védnöknőnek választott a közhiedelem alapján – ami éppolyan erős és fontos szerepet játszott a nép körében, mint a népmese. Amint már említettük, az egyetlen összekötő stabil elem a Monarchiában az uralkodó volt. Franz Jozef osztrák császár, illetve Ferenc József magyar király volt az egyetlen maradandó személyiség a Monarchia mindkét felében, miközben a kormányok és a politikusok egymás után jöttek és mentek. 1867 és 1918 között csak Magyarországon 19 különböző kormány létezett, és senki sem tudná számon követni, hogy hány miniszter. 1887-ig a magyar minisztereket három évre választották, ezt követően pedig már öt évre. A Parlament Felső Házában 1886-ig a képviselők kizárólag születési jogon jutottak be, vagyis ezek örökölték helyüket, és életük végéig megtartották. 1886 után az uralkodó is nevezhette ki őket, de ritkán avatkozott bele. Minden választás után 413 tag került– hogy helyeseb-


ben fogalmazzunk, került vissza a Parlamentbe. Mivel a Monarchia magyar felében a lakosság csupán 6%-a rendelkezett szavazati joggal, nem nehéz kitalálni, hogy általában ugyanazok a személyek nyerték meg a választásokat. És ez abban az időszakban, amikor Franciaországban a lakosság 28%-a szavazott, Ausztriában 27%, Németországban 22%, Angliában 16%, és még a szétdaraboltsággal küszködő Olaszországnak is 8%-a szavazhatott. A politikai képmutatás és korrupció hatalmas volt. A politikai felépítést nem lehetett megváltoztatni, még akkor sem, ha az ellenzék került hatalomra – ami amúgy egyetlen egyszer fordult elő, 1906-ban –, mert az ellenzék politikusai is pont ugyanúgy kormányoztak, mint elődeik. A politika jellemzője tehát a Parlament feltétel nélküli támogatása volt a kormánnyal szemben és a makacs ellenállás a nép követeléseivel szemben. Akkoriban is, mint manapság, a politikusoknak egyetlenegy céljuk volt, hogy megtartsák kiváltságos helyzetüket. Azok, akik kimaradtak a hatalom köréből, mindent megtettek, hogy ők is hozzáférhessenek. Így kezdődtek meg a harcok az egyenlő, általános és titkos szavazati jogért az ipari dolgozók és a mezőgazdasági munkások körében. Tüntetések, ellenálló fellépések és sztrájkok követték egymást, de csak a törvényesség határain belül. Ezen körülmények között született meg az a látszólag fura politikai hozzáállás, ami uralkodott Magyarországon, éspedig egyrészt az uralkodó iránti lojalitás, másrészt egy fokozatosan erősödő Habsburg ellenes mozgalom. A kibékíthetetlen ellenségek, Ferenc József és Kossuth Lajos portréja gyakran egymás mellett díszelgett a különböző intézmények falain. Ezt a dualista politikai szemléletet a magyarság könnyen rejtette a történelem mögé. 1906-ban hazahozták és újra temették Thököly Imrét és II. Rákóczi Ferencet, ami okot adott a kuruc mozgalom újjászületésére. De általában véve a hatalom megszilárdítása, a kompromisszum által bizto-

múltidéző

sított béke fenntartása és a változástól való félelem jellemezte a magyar politikai életet az első világháborút megelőző években. De hogy kissé optimista nótában fejezzük be az e hónapi beszámolót az életről a XX. század elején, a kedves olvasó engedelmével bepillantanánk a kulináris szokásokba. Manapság már nem egészen ismeretlen hogy Franz Jozef császár kedvence az úgynevezett Wiener Schnitzel volt, azaz a bécsi szelet, ahogyan a bundás húst még nevezik. Ami kevésbé ismeretes, az az, hogy valójában nem is egy osztrák fogásról van szó, hanem eredetileg egy olasz ínyencség, amit állítólag Radetzky tábornok hozott Ausztriába. Ugyanakkor tévhit az a tény is, hogy az arisztokrácia tökéletesen uralta az asztalnál alkalmazott etikettet, és hogy tökéletesen tudta, hogy melyik evőeszköz mire használható. Az úgynevezett szedőlapátok nyelén kacsát vagy halat ábrázoltak, hogy a lakmározók tudják, melyik eszközt kell használni, amikor kiszolgálják magukat. Egy másik szerszám nyelére egy mókust farag-

hozzáférhető. Annak a függvényében, hogy gazdag vagy szegényebb családról volt szó, az étel főzéséhez különböző eszközöket használtak a nyitott tüzű konyháktól a modern kályhákig, de akár a gázzal működő kályhákat is lehetett felfedezni az előkelőbb otthonokban. Húst hetente egyszer, ritkábban kétszer fogyasztottak még az arisztokrácia soraiban is. Másrészt gyakori volt a zsír és a cukor fogyasztása, ami nem éppen egy egészséges életmódra utalt, de mivel a fizikai munka intenzívebb volt akkoriban, ez érthető. Azonkívül a tartósítást sem lehetett megoldani csak a só és a jég használatával. Így a só aránya is túlságosan nagy volt. Napóleon korában már megjelent a konzervdoboz, de eleinte csak a hadsereg számára. Nem beszélve arról, hogy az első konzervdobozokat ólomból gyártották, ami ugye mérgező. Csak a XIX. század végén jelentek meg a bádog konzervdobozok, de legalább a húsféléket, a zöldségeket, a gyümölcsöket már lehetett tartósítani. A hatalmas birodalom egyik előnye az volt hogy a gasztronó-

tak, így mindenki tudta, hogy az diótörésre használandó. Persze a szegényebbek, a dolgozók asztalán a pityóka fordult elő a leggyakrabban, kevésbé elegáns körülmények között. Persze maga a bécsi szelet is előfordult, igaz, inkább ünnepnapokon. A borjúhús elég olcsó volt és aránylag könnyen

miai szokások aránylag könnyen keveredtek össze, és akkor is ha bizonyos vidékek megtartották jellegzetességüket, voltak népszerű fogások, amik hamar és szabadon elterjedtek az egész Monarchiában. A következő hónap lapszámában folytatjuk barangolásainkat a dualizmus világában.

11

sulivilág



Matematika és Természettudományok

SULIVILÁG

A magyar kultúra napja Tekerőpatakon Málnási Levente

Szőcs Hajnalka

Mindannyian tudjuk, hogy a természetet tanulmányozó tudományok közt testvéri kapcsolat van, és hogy a természeti jelenségek tanulmányozását nem lehet elképzelni matematikai ismeretek nélkül. Az Elekes Vencel Általános Iskola reál katedrájának tagjai – Papp Csilla, Szőcs Hajnalka, Elekes-Köllő Tibor és Laczkó-Dobos Csaba – elindítottunk egy Matematika és Természettudományok röviden MTTK nevű versenyt, amely olyan VII. és VIII. osztályos tanulóknak szól, akik szeretik a logikus feladatmegoldást, érdek-

lődnek a tananyaghoz kapcsolódó új és érdekes dolgok iránt. A versenyfelhívást Hargita és Kovászna megye iskoláinak küldtük el. A verseny két részből tevődik össze: • Az első része négy levelezős fordulóból áll. Minden fordulóban matematikából, kémiából, fizikából, biológiából illetve földrajzból szerepelnek kérdések a feladatlapon. • A második része a döntő, egy írásbeli azon tanulóknak, akik mind a négy fordulóra küldtek megoldásokat és magasabb pontszámot értek el. A feladatokat az iskola honlap-

ján tesszük közzé minden hónap 7-én. A részletes megoldásokat a benevező tanulók írásban kidolgozva postán küldik el iskolánk címére. A legötletesebb megoldásokból a tanév végén egy kiadványt is szeretnénk megjelentetni. Mostanra már a második forduló feladatait jelentettük meg. Az első forduló megoldásaira a vártnál több levél érkezett, jelenleg ezek javításán dolgozunk. Gondoljuk, hogy a tanulók lelkesedése a további fordulókban sem hagy alább, örömmel várjuk a megfejtéseiket ezután is. Az írásbeli döntőt május hónapban szervezzük meg, ami egy újabb kihívás lesz a csapatnak.

Olimpikonok Csiki Ibolya

A februári időszak nem csak a téli sport olimpiáknak az ideje, hanem a tantárgyolimpiáknak is, ugyanis ebben az időszakban szervezik meg minden évben a különböző tantárgyakból a tantárgyversenyeket.

12

A Gyergyó-medence körzeti szakaszt fizikából január utolsó hetében, kémiából február elején szervezték meg. Az Elekes Vencel Általános Iskolát képviselő tanulók Elekes-Köllő Hunor, Nagy Balázs, Nagy Áron voltak fizikából és Bajkó Bernadette, Elekes Izabella kémiából. A kitartó munkának eredményei is születtek, ugyanis Elekes-Köllő

Hunor fizikából III. díjat kapott, Bajkó Bernadette a kémiaversenyen II. díjban részesült és Elekes Izabella szintén kémiából III. díjat szerzett. Bernadette (VIII. o.) továbbjutott a kémia tantárgyolimpia megyei szakaszára. Minden versenyen részt vevő tanuló külön elismerést érdemel a többletmunkájáért és szorgalmáért.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg minden január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes tradícióinknak, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Január 22-én a Tekerőpataki Tarisznyás Márton Általános Iskola diákjai is megemlékeztek e jeles napról. Kolumbán Csilla tanárnő vezetésével tartalmas ünnepi műsorral készültek, amit az iskola tornatermében adtak elő. Volt néptánc, ének és szavalás, emellett a diákok felelevenítették a

himnusz keletkezésének és megzenésítésének fontos eseményeit. Az előadásokat stílszerűen vetítettképes bemutató kísérte, megjelenítve a magyar kultúra néhány kiemelkedő értékét építészetben,

festészetben és irodalomban. A közönség meghallgathatta a magyar himnusz mellett a régi magyar valamint a székely himnuszt. Az előadást a Légy jó mindhalálig befejező dala zárta le.

A mesék világa - Rajzverseny Fodor Annamária

A székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola, az Oktatási Minisztérium, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Bethlen Gábor Alap és a Pro Educatione Keresztúr támogatásával valósult meg „A mesék világa” című országos rajzverseny, melyen a Tarisznyás Márton Általános Iskola I.-IV. osztályostanulói is részt vettek. A következő tanulók emléklapot kaptak: I. osztály: Benedek Gergő (külön dicséretbenis részesült), Benedek Attila-Lóránd, Nagy Adorján, felkészítő Sipos-Mária tanítónő, II. osztály: Barbu-BálintVivienne, Gál Sámuel, Vieru Kamilla, felkészítő Fodor Annamária tanítónő, III. osztály: Molnár Barbara, Benedek Csenge, Antal Róbert,felkészítő György Tünde tanítónő, IV. osztály: Tódor Eszter,

Both Csilla, Koós Krisztián, felkészítő Deák Éva tanítónő. Gratulálunk a résztvevő tanulók-

nak, és bátorítjuk a többieket is, hogy vegyenek részt hasonló versenyeken!

13

sulivilág



Blockflötések találkozója Gyergyóremetén

Szánkózás a Béla-kertben Fodor Annamária

Kolumbán Csilla

„Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, s csak ezekből lehet boldog ország” ( Kodály Zoltán Intelme)

„Húzza a szánkót hegynek fel, Szuszog a Jankó hegynek fel, Siklik a szánkó hegyről le? Ujjong a Jankó hegyről le! De puha fehér dunna a hó! Még felborulni is, jaj, de jó! Vörös az orra, a füle ég, szuszog a Jankó, de húzza még! (Hajnal Anna: Szánkón) Hangos kacagás törte meg a csendet a tekerőpataki Béla-kertben 2014. január 31-én. A tekerőpataki kis- és nagydiákok oktatóik vezetésével úttörőként vonultak a szánkóhelyre, hiszen az első igazi hóesés után kevés nyomot lehetett látni a pályán. Mindenki örült a hónak, a szánkózásnak, a friss levegőnek, de még a hóba esésnek is.

sulivilág / ép testben...

Néhányan a sízés örömeit élvezték. A gyermekek és pedagógusaik kipirult arccal tértek haza a

tél örömeinek megtapasztalása után. Jó kis móka volt ez a szánkózás az I. félév méltó befejezéseként.

Gyergyóremetén 2014 január 22én, a magyar kultúra napján délután 2 órától tartották meg Trucza Árpád zenetanár vezetésével a Blockflöte Találkozót. A tekerőpataki Tarisznyás Márton Általános Iskola furulyás csapata is hivatalos volt, részt is vett Kolumbán Csilla tanárnő vezetésével. A zenetanár két közös számot jelölt meg, amit mindenkinek kellett tudni, és azonkívül minden csapat készült különböző számokkal. A találkozót megnyitotta Papp Mihály igazgató úr, majd ismertette a zenetanár a fellépés sorrendjét. Jól érezték magukat a gyermekek, ismerkedtek más csapatokkal, viccelődtek egymással. Úgy gondoljuk, iskolánk eleget tett a magyar kultúra napjának megünnepléséért. Délelőtt irodal-

mi verses, dalos, táncos műsort szerveztünk, míg délután a blockflötések találkozóján vettünk részt. Mádl Ferenc akadémikus gondolatait mi is valljuk: „Vannak értékek, amelyek az ember életét és jellemét meghatározzák. Az

élet minőségét, mindazt ami jó és rossz, ami szép és rút, belül hordozza magában az ember, és így tekintheti a saját életét mind anyagi, mind lelki, mind kulturális szempontból értelmesnek, vagy értelmetlennek.”

ProTekerőpatak – kupával díjazott sífutóverseny – 2014 Molnár János

A ProTekerőpatak Egyesület február 9-én vasárnap ötödik alkalommal szervezte meg a ProTekerőpatak – kupával díjazott sífutóversenyt, amelyet egy sikeres pályázat alapján az újfalvi önkormányzat támogatott. A gyergyótekerőpataki Bélakert b en megtartott versenyre közel 70 síző érkezett. Nagy volt az érdeklődés a helyiek részéről a verseny iránt, a szép számban megjelent nézőket a futamok kö-

14

15

ép testben ...

zött a tekerőpataki Harsona fúvószenekar szórakoztatta. Beneveztek a tekerőpataki sífutás egykori országos bajnokai is, akik izgalmas párharcban mérték össze tudásukat a mai bajnokokkal. Rajthoz álltak többek közt az ifjúsági világbajnokságról egy hete hazatért Sára Péter,Vakaria Edit, Bajkó Réka és Sára Erzsébet is. Ezúttal nem húzott sílécet a lábára, de végig követte a versenyt a több olimpián részt vett György Mónika, aki kisbabáját is kivitte a tekerőpataki Bélakertbe: sosem túl korai megismertetni a fiatalsággal a sportágat….A szintén többszörös olimpikon Tankó Elemér ellenben rajthoz állt, s bebizonyította, hogy bár már hosszú ideje felhagyott az aktív versenyzéssel, de azért még mes�sze az öregedés. Saját korosztálya mellet a jelenkori generációval, Sára Péterékkel is felvette a versenyt, és meg is nyerte a futamot. A tekerőpataki verseny hagyományos színfoltja a veteránok versengése. Nos, hatvan, hetven felett is lehet szeretni, művelni a sportot. A 81 éves Sándor István a verseny legidősebb résztvevője a magyarországi Veterán Fedett pályás atlétikai Világbaj-

16



Harsona fúvózenekarnak a következetes részvételt, az Aranypatkó fogadó szolgáltatását, a helyi sportklub közreműködését valamint a helyi Tarisznyás Márton iskola és a gyergyói sportiskola vezetőségének a szervezésben nyújtott segítségét. Íme az eredmények: ( Tp – Tekerőpatak, Cs – Csíkszereda, M – Maroshévíz, Gy Gyergyószentmiklós)

nokságra készül. Célja az aranyérem. Sokan vannak, akik 8o évesen már annak is örülnének, ha tévében nézhetnék a sporteseményeket. A sok síző láttán elmondhatjuk, hogy Tekerőpatakon a sífutás hagyománya tehát tovább él, csak legyenek akik a „lángot” nem hagyják kialudni. Az összes versenyzőt a ProTekerőpatak egyesület diplomával és ajándékcsomaggal jutalmazta. Kupával díjaz-

tuk korosztályok első beérkezőjét, valamint a legidősebb és legfiatalabb férfi és női versenyzőket. Az Aranypatkó fogadó forró teát szolgált fel minden versenyzőnek, és biztosította a jó hangulatot. Kisorsoltuk a Tekerőpatak közbirtokosság által felajánlott 50 lejt tartalmazó 6 borítékot. A verseny résztvevői, a lelkes közönség elégedetten távozott Béla-kertből. Köszönjük a támogatóknak, a

2005 és fiatalabb korosztály: Fiúk: 1. Grozea Cristian, M, 2003-2004 korcsoport: Fiúk. 1. Ferencz - Csibi Arnold, M, 2. Bokor Róbert, Tp, 3. Sára József, Gy, 4. Antal Dávid, Tp, 5. Fârţală Marius, 7.Fodor Alpár, Tp. Lányok: 1. Fórika Erika, Tp, 2. Bernád Andrea, Gy, 3. Balázs

Izabella, Gy, 5. Bálint Boglárka, Újfalu. 2001-2002 korcsoport: Fiúk: 1. Fórika Szabolcs, Tp, 2. Pop Costel Emil, M, 3. Tompea Răzvan, M, 4. Bernád Lehel, Tp, 6. Antal Dániel, Tp, 7. Szora Norbert, Tp, 8. Laczkó Tihamér, Tp. Nők: 1. Farkas Erika, Tp, 2. Bálint Katalin, Tp, 19992000 korcsoport: Fiúk: 1. Ababei Iulian, M, 2. Sára Zoltán, Gy, 3. Pop Nicolae, M, Nők: 1. Darvas Zsanett Gy, 2. Kémenes Anna, Gy, 3. Sipos Bernadett, Gy, 19971998 korcsoport: Fiúk 1.György Sándor, Tp, 2. Bokor Rajmond, Tp, 3. Raduly Andrei, M, Nők: 1. Kacsó Bernadett, Gy, 2.Sára Dalma Gy. 1994- 1996 korcsoport: Fiúk: 1.Sára Péter, Gy, 2. Fârţală Adrian, Tp, 3. Blénesi Márk, Tp, Nők: 1. Vakaria Edit, Gy, 2. Bajkó Réka, Gy, 3. Sára Erzsébet, Gy, 1984-1993 korcso-

Ép testben ...

port: Fiúk 1. Tódor Tihamér, Tp, 2. Bányász Róbert, Gy, Nők: 1. Ferencz Katalin, Tp, 1974-1983 korcsoport: Férfiak: 1. Péter Szabolcs, Tp, 2. Koncz Sándor Sepsiszentgyörgy., 1964-1973 korcsoport: Férfiak: 1. Tankó Elemér, Gy, 2. Rancz László, Cs, Nők: 1. Horváth Mária Anna, Cs, 1954-1963 korcsoport: Férfiak:1. Spânachi Ilie, Cs, 1943-1952 korcsoport: Férfiak: 1. Molnár János, Tp, 2. Incze Zoltán, Cs, Nők: 1. Iosub Gabriela, Cs, 1942 és idősebb korosztály: Férfiak: 1. Szabó József, Szépvíz, 2. Keresztes Gyula, Cs, 3. Sándor István, Szentsimon. Legfiatalabb versenyzők: Gyerekek: Grozea Cristian, M, Lányok: Gábor Edina, Gy. Legidősebb versenyzők: Férfiak : Sándor István, Szentsimon, Nők: Iosub Gabriella, Cs.

Február 28.: A Ritka Betegségek Világnapja Dr. Kelemen Madarász Enikő családorvos

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) támogatja a világnapot, mely minden év február hónapjának utolsó napján kerül megrendezésre. 2008-ban indult a kezdeményezés, a fő cél a figyelemfelhívás a ritka kórképek fontosságára, azok kezelésére, és a betegek érdekeinek képviseletére. A világnap koordinátora az European Organisation for Rare Diseases (EURORDIS). Idén a világnap fő témája: „Ritka betegségek – betegek ápolása”. Célkitűzés a tudásbázis, a munkák, tevékenységek nemzetközi összehangolása, a több, mint 6000 jelenleg ismert ritka betegséggel kapcsolatos ismereteket illetően. Az EMA szerepe Az EU területén mintegy 30 millióra tehető a ritka betegségben

szenvedők száma. Az EU támogatja a gyártó/forgalmazó cégek árva gyógyszerfejlesztését (ezek az 5:10.000 alatti gyakoriságú betegségek a populációban). A támogatás formái: csökkentett regisztrációs díj, tudományos tanácsadás, a már bejelentett gyógyszerek piaci védelme. Az EMA feladata igen fontos, ugyanis e készítmények fejlesztésében és törzskönyvezésében központi szerephez jut: az Európai Bizottság javasolja adott gyógyszer esetén az árva gyógyszer státuszt, a gyógyszerértékelést pedig az EMA szintén centralizáltan folytatja le, nem pedig az egyes tagországok szintjén. Napjainkig az Európai Bizottság több mint 1000 gyógyszernek adott árva gyógyszer megjelölést, és 69 készítményt törzskönyvezett ebben a státuszban. A gyógyszerfejlesztés támogatása Az EMA jelenleg vizsgálja, hogyan lehet az árva gyógyszerek fej-

lesztését hatékonyabban támogatni, a folyamatokat felgyorsítani. Ami e kérdéskörben igazán fontos, az eddig nem kezelhető betegségek, az „elhanyagolt” betegségek, a ritka betegségek lehetséges bevonása a gyógyszeres terápiák körébe. Forrás: EMA http://www.ema. europa.eu/ema/, http://www.rare-diseases.eu/

17

Mezőgazdaság

Kiadja: Gyergyóújfalu Község Polgármesteri Hivatala Felelős kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztőség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel: 0266-350.004, 350077 [email protected] Rovatszerkesztők: Önkormányzat Egyed József Albert Katalin Civil fórum Czirják Kinga Lukács Róbert Fodor Annamária Deák László Gál Katalin Páll Emilia Mezőgazdaság Horváth Nina Hitélet Gál Katalin Múltidéző Elekes Dániel László ifj. Sólyom István Sólyom Csaba Deák Csaba Huszár Zoltán Gyermeksarok Fodor Annamária Gál Katalin Sulivilág Fodor Annamária Csíki Ibolya Ép testben … Horváth Nina Czirják Kinga Deák Csaba Tarkabarka – Magazin Gál Katalin Czirják Kinga

18



„Tej-gondok” – eladás, minőség, ár...

„De nehéz az iskolatáska”... Gál Katalin

Dr. Horváth Nina állatorvos

„Ha valamit nem csinálnak a termelők, odakozmál a tej”- fogalmazta meg találóan egy kedves ismerősöm a jelenlegi tejeladás körül keletkezett zűrzavart. Azt kell tudni, hogy a nyers tejre szükség van, csak annak meg kell felelnie a minőségi előírásoknak. A nyers tejre vonatkozó előírásokat tartalmazzák a 924, 925, 954, 955/2002 kormányhatározatok, melyek a 178/2002-es európai határozatot léptetik érvénybe. Ugyanakkor a 389/29.08.2002 mezőgazdasági minisztériumi rendelet is előírja a nyers tej, feldogozott tej és tejtermékek minőségére vonatkozó feltételeket, melyeket a 92/46/ EEC/16.06.1992-es európai határozat szabályoz. A 954-es kormányhatározat, mely a 805/05.11.2005 Hivatalos Közlönyben jelent meg, a IX. szakasz-

ban, az 1-5. fejezetekben írja elő a nyerstej minőségi értékeket. Az ös�szcsíra szám nem haladhatja meg a 100.000-et/ml és a szomatikus sejtszám nem haladhatja meg a 400.000-et/ml. Ezen előírások betartása rendkívül fontos, mivel nagy mértékben befolyásolják a felvásárlási árat. Ugyanis ha a minőséget vesszük figyelembe, ma a felvásárlót nem csak a tej zsírtartalma érdekli, hanem a tej tisztasága és a tej fehérjetartalma is. Az árat a tartalom és a minőség adja - Tartalom = zsír (% zsír x zsír ár) + fehérje (% fehérje x fehérje ár). Minőség szerint fizetnek többet, figyelembe véve az összcsíra számot, szomatikus sejtszámot és a tej fizikai tisztaságát. A „büntető pontokat” akkor lehet „begyűjteni”, ha a tejben antibiotikum van és vizet adnak hozzá (ezzel csökken a fagyási pontja).

Gyermeksarok

A matematika útvesztői után most lássuk, milyen meglepetéseket tartalmaz számunkra a földrajz, amely a természettudományok körébe tartozó tantárgy. A földrajztanulás nem negyedik osztálytól kezdődik, amikor az órarendben így találkozol vele, hiszen az alapfogalmak egy része már a környezetismeret tantárgyba be van építve. A földrajztanulás első lépése, bármely évfolyamon, az, hogy megismerkedj a tankönyved felépítésével. A tudatos tanulási folyamatban elengedhetetlen, hogy képed legyen arról, minek az elsajátítása vár rád az adott tanévben. Ezt az ismerkedést a tartalomjegyzékkel kezdd! Nézd át a fejezeteket, témaköröket, majd forgasd végig a tankönyvet, nézz bele néhány leckébe, vedd számba a képeket. A folytatásban tanulmányozd a tankönyv elején található jelöléseket, melyek segítségével egyszerűbben tudod használni a tankönyvedet. Ne lepődj meg a sok térkép láttán, hiszen ez a tantárgy olyan, akár egy utazás, csupán képzeletbeli. Kivételt képez az ötödik és kilencedik osztályos tananyag, amely a földrajzi alapfogalmakkal, folyamatokkal, általános ismeretekkel lát el, hogy e tudásodra építhesd a majdani ismereteidet. Példával szemléltetve: hiába tanulnád meg hatodik osztályban, hogy Görögország éghajlata mediterrán, ha nem tudnád már ötödik osztályból, hogy mit fed e fogalom, mediterrán éghajlat, melyek a sajátosságai, milyen tényezők befolyásolják. Következésképpen a cikluskezdő osztályok tananyaga a legnehezebb, mert rengeteg új fogalommal, folyamattal, jelenséggel szembesültök, de nagyon érdekes is. Mindannyiótokat elvarázsol a vulkán működése, a világűr rengeteg titka, a tengerek, óceánok mélyén zajló változások, a természet állandó meglepetése, és sorolhatnám

tovább a sok-sok érdekfeszítő, izgalmas ismeretet. E tantárgy nélkülözhetetlen eszköze a földrajzi atlasz. Az atlasz tulajdonképpen egy térképgyűjtemény, melyben jól meghatározott logikai sorrendben követik egymást a különböző térképek. Többször forgasd át, lapozz bele, ismerkedj vele, hiszen jó barátod kell hogy legyen. Sajátítsd el az egyezményes jeleket, a térképek jelrendszerét, mert csak így tudsz tájékozódni rajtuk. Úgy próbáld megjegyezni, hogy megfejted eredetüket, és emlékezetből többször lerajzolod őket. Hasznos lehet az a megoldás is, hogy az íróasztalod fölé, szobád falára, bárhová olyan helyre, amely mindig a szemed előtt van, rögzítesz egy papírt, amelyre felrajzolod az elsajátításra váró egyezményes jeleket, magyarázattal együtt, így sokkal hamarabb rögzülnek. Forgathatod az atlaszt csupán kedvtelésből is. Így sokkal könnyebb ismereteket szerezni a térképről, keresgélhetsz, útvonalakat tervezhetsz. Ez a játékos tevékenység nagyban megkönnyíti az iskolai térkép-munkádat. Ne feledd, hogy tanárod nem hobbiból kéri a térképen való tájékozódást, igenis, kell tudnod a térképet használni. Tudom, ma már rengeteg tájékozódást segítő kütyü létezik, de nem mindig lehet csak a technikára hagyatkozni. Én magam is tapasztaltam utazás közben, amikor egy kevésbé forgalmas, de évek óta létező útszakaszon jártam, hogy az a GPS szerint mező. Mit tettünk? Az „azonnal forduljon meg!” utasításai miatt kikapcsoltuk az okvetetlenkedő masinát, és lám,

térképpel, még kétórai utazás után célba értünk. Tehát a földrajzot csak érdeklődve, kíváncsiskodva, a fantáziád szabadon engedésével tanulhatod. Képzeleted legyen az útitársad! E tantárgy tanulásában valóban segítséget nyújtanak az igényesen elkészített természetrajzi filmek, amelyek közel hozzák a távoli helyeket, földrajzi jelenségeket. Ha nincsenek előzetes képeid a tanult tájegységről, vidékről vagy jelenségről, akkor lapozz fel egy ismeretterjesztő könyvet vagy használd az internetet, mely segítségével bizony Párizs utcáit is bebarangolhatod, ha akarod. Amint említettem az elején, a földrajz természettudomány. Hiába találkozol néha leíró jellegű tanulnivalóval, tudatosan, ismeretterjesztő szövegként kell tanulnod e tárgyat. E tanulás módszereit megtalálod a rovat előző cikkeiben. Csak emlékeztetőként elmondom, hogy célszerű a szöveg részekre bontását, kulcsszavak kikeresését alkalmazni, de ugyanakkor hasznos a kiemelés különböző színnel is. Figyelj a rögzítésre! A magolás nem ajánlott az eredményes tanuláshoz, de a definíciók megfelelő elsajátításához nélkülözhetetlen a szó szerinti, pontos tanulás. Vannak meghatározások, melyeknél a saját szavaiddal történő körülírás, magyarázkodás nem fedi a lényeget, így nem fogadható el. A folytatásban majd néhány, jellegzetesen földrajztanulás során használható módszert mutatok be nektek, de addig is eredményes földrajz - (és nem csak) tanulást kívánok!

19

TARKABARKA - Magazin


Szilvalekváros bukta Gál Katalin

A farsang idején előszeretettel fogyasztunk hagyományos, „kőttes” tésztákat. Ahogyan a bolondozás, jókedv, maszkurázás is ezen időszak jellemzői, úgy a finom fánkok, csörögék, bukták is. Számomra nagy kihívást jelent a kelt tészta sütése, gyakorlatlanságomból adódóan nemegyszer elrontottam azt, pedig a tapasztaltabbak szerint „nagyon egyszerű”. Valóban időigényesebb folyamat, és jóval több odafigyelést követel, mint egy piskóta sütése, hiszen a dagasztás, a kelesztések, mind-mind teljes embert követelnek. Nos, álljon itt egy hagyományos szilvalekváros bukta receptje, melyet sikerült megfelelően elkészítenem, így a kezdő kelt-tésztásoknak is bátran merem ajánlani! Jó munkát és jó étvágyat! Hozzávalók: 25 dkg finomliszt, 25 dkg rétesliszt, 3,5 dl langyos tej, 2,5 dkg élesztő, 2 evőkanál cukor, 1 teáskanál só, 1 dl olaj, 3 tojássárgája, 1 citrom héja, a töltelékhez házilag készített kemény szilvalekvár. A kétféle lisztet összekeverjük egy tálban. A liszthalom közepébe egy kis fészket mélyítünk, beletesszük a cukrot, rámorzsoljuk az élesztőt, majd felöntjük egy kevés langyos tejjel, és hagyjuk, hogy körülbelül 15 perc alatt fel-

20

fusson az élesztő. Hozzáadjuk a többi anyagot, és jól kidagasztjuk. Tésztánk inkább lágy, laza legyen, mint kemény. Egy órán át meleg helyen kelesztjük, tiszta konyharuhával leterítve. Bőven lisztezett lapítón átgyúrjuk a tésztát, majd téglalappá nyújtjuk (28x 42 cm). Felvágjuk kb. 7x7es négyzetekre (24 darab lesz),

a szilvalekvárból minden kis négyzet közepére teszünk egy teáskanálnyit. Összetűrjük bukta formájúra, lekenjük olajjal, és szorosan egymás mellé rakva helyezzük bele a zsírozott-lisztezett tepsibe, majd még 20 percet kelesztjük meleg helyen, letakarva. Mérsékelt lángon kb. 25 perc alatt sütjük készre.

Barázda VII. évfolyam 2. szám február Önkormányzat Civil fórum. 19. Hitélet. Sulivilág 7-9. Ép testben

Recommend Documents