Barázda
|
V. évfolyam 4. szám
|
2012. szeptember
Gyergyóújfalu község közéleti és kulturális havilapja | V. évfolyam 4. szám | 2012. szeptember
Újra indul a Barázda! Önkormányzat 2-3. Civil fórum 4-7., 11., 15. Hitélet 8-9.
Multidéző Sulivilág Ép testben...
9-11. 12-13. 13-14.
Mezőgazdaság 16-17. Gyermeksarok 18. Tarkabarka – Magazin 19-20. 1
ÖNKORMÁNYZAT
Barázda
|
V. évfolyam 4. szám
|
2012. szeptember
Barázda
EGYED JÓZSEF POLGÁRMESTER KöszöntőJE Az első részt ellenőrizték a gyulafehérvári felügyelők, viszont egy helybéli jóakarónak feljelentésére felülvizsgálatot tartottak múlt héten a bukaresti felügyelőségtől. Szerencsére a mérések és a kő mennyisége talált, a szakaszonkénti nyomáspróbák is megfeleltek, így ha két hónapkéséssel is de megtörténhet az első részlet befejezése. Itt kérem meg a jóakaróimat, hogy keressenek más módszert, mert ez a jelentés csak a pályázat kivitelezési idejét növeli, ami költséggel jár a közösségre nézve. Köszöntöm kedves olvasóim újra a Barázda hasábjain, melyet újból az önök informálására, néha szórakoztatására szerkesztünk és írunk. Véget ért a választás a maga szépségével és a mocskával együtt, amire, gondolom, senki sem büszke, de lassan begyógyulnak a sebek, mindenki végzi a dolgát, majd észreveszi, hogy az élet nem állt meg körülötte, és független a választáson elért eredménytől. Én megköszönöm mindenkinek a bizalmát, igyekszem még keményebben dolgozni és a csapat munkáját is hatékonyabban támogatni a közösség érdekében. Nagyon kemény programot választottunk az elkövetkezendő négy évre, amelyet meg kell valósítani, és én hiszem, hogy a második négy év nehezebb lesz, mint az első. Azért hiszem ezt, mert tudom, hogy nagyobbak az elvárások egy újrázó csapattal és polgármesterrel szemben, viszont ne feledjék azt, hogy négy évre szerződtünk, ezért szükségesnek látom egy kicsit részletesebben is beavatni önöket a folyamatban levő munkánkkal és jelen álláspontjával kapcsolatosan. Kezdeném a pályázatainkkal. Az erdei utaknál, amint látják, folyik a kivitelezés, aki jár az erdő fele, az tapasztalhatja a változást, de ez a munkálat még korántsincs kész, mert az utolsó simítások még csak ezután jönnek. Itt már egy 20 milliárdos részt elszámoltunk, még hátra van a maradék 40 milliárd, és az elszámolás után ez a pályázat az idén lezárul. 2
A mezei utak (az Erdöllő és a Kicsi) pályázata végre lezárult, melynek közbeszerzését a székelyudvarhelyi Viadukt Kft. nyerte, és a szerződés értelmében a munkálatok megkezdésének ideje szeptember 1. Megérik, kedves kilyénfalviak, hogy a kútdombi tanyára jó úton mennek majd. A szennyvízépítési pályázattal még a közbeszerzési fázisban vagyunk, mert egy júliusban életbe lépett törvény nehezíti a haladást: egy teljesen új tenderfüzetet kell készítsen a tervező, amelyen a jelen pillanatban is a környék legjobb szakemberei dolgoznak. A tervezés és az engedélyeztetés költségeit már elszámoltuk, és a dokumentáció Bukarestben le is adódott. Azt hiszem, nem kell ecsetelnem önöknek, hogy a csatornázás élvezi a legnagyobb prioritást minden munka fölött. A libáni villamosítás is közbeszerzés alatt áll már két hónapja, ott is lesz egy kivitelező, és lassan a libáni lakos ujjbegyét is megcsípi az a fránya áram. A másik fontos dolog a mezei utak állapotával kapcsolatos, amelyek kezdenek javulgatni, viszont elkeserítően sok rossz út van, de bízom benne, hogy a négy év végére az összeset felújított állapotba hozhatjuk. Az idén már megpróbálunk egy egész nagy útvonalat rendbe szedni. Ne feledjék, hogy nem egy-két napra való munka van velük, és ilyen általános felújítási munkálatok mostanság nem igazán voltak a mezei utakon, úgyhogy a türelmüket kérem, elindult a munka. A tekerőpataki és az újfalvi temetőbe bevezetődött a víz, így megkönnyítve az öntözést ebben a száraz időszakban. A kilyénfalvi óvoda is szépülni fog, mert elkezdődtek a munkálatok, a víz be van
vezetve és készülnek az illemhelyek is. A kilyénfalvi bolt a közegészségügyi előírásoknak megfelelően megújul, azért is, hogy a következő bérlőnek ne kelljen ezzel vesződnie. Az épület, miután elkészül, hivatalosan meghirdetett közbeszerzésen találja meg az új gazdáját, sokan beszélnek itt összeesküvésről meg mindenről, de egy közösség vezetőjének nem az egyén érdekét kell nézze, hanem a közösségét. Nem hagyhatom, hogy ingyen, bérmentve használhasson bárki egy ilyen helyiséget, még akkor sem, ha segíteni szeretnék. Kedves olvasóim, örömmel kell beszámolnom, hogy volt egy kaláka Marosfalván, ahol igazán jól éreztem magam, és a kemény munkának eredményeképpen az árokban ismét folyik a víz, amely higiéniai és tűzvédelmi szempontból egyáltalán nem elhanyagolható. Hálás köszönet a szervezőnek, Kós Guszti bácsinak, a fáradhatatlan gátépítőnek, Elekes Péter bácsinak és mindenkinek, aki részt vett ezen a közös munkálaton. Köszönöm, Marosfalva, így kell alkotni közös erővel. Rengeteg pénz megy el a tűzesetek megfékezésére, valahogy egy kicsit felelősebben kellene bánni a tűzzel ilyen nagy szárazság idején. Akár egy felelőtlenül eldobott cigarettavég is komoly károkat tud okozni, ezért kérek mindenkit, hogy vigyázzunk egymás életére, életterére. A tekerőpataki tűzoltó garázs is készül, a hideg beköszöntére mindhárom autó meleg helyiségben lesz, bevetésre készen. Ne haragudjanak, kedves olvasóim, hogy nem egy hangzatos esszét írtam, de most fontosabbnak tartottam a száraz tájékoztatást, és így legalább látják önök is, hogy mivel dolgozunk, még ha külsőleg nem is olyan látványos, mint szeretnék. Még egyszer megköszönném az önök bizalmát, a hálám a munkában fog viszonozódni. Ne feledjék, egy polgármester kell legyen az önök meghosszabbított jobb keze, ezért én ajánlom magam, és szólítsanak meg, hogy segíthessek. Kérem, tegyenek félre minden ellenérzést, és építsük együtt közösségünket.
|
V. évfolyam 4. szám
|
ÖNKORMÁNYZAT
2012. szeptember
Elkezdődtek a mezei utak felújítási munkálatai Czirják Kinga Bizonyára nem kell ecsetelnem a kedves olvasónak, hogy a községhez tartozó mezei utak állapota milyen. Sajnos az elmúlt két évtized alatt nagyon elhanyagolt, mondhatni drasztikus állapotba kerültek, járhatatlanok, nem csak a mezőgazdasági gépekkel, de még szinte gyalog is. És ugyebár itt van a betakarítások, az aratás ideje. A jó hír, hogy már több mezei út járhatóvá lett az elmúlt napokban, hetekben, most már teljes gőzerővel folynak a munkálatok. A „Folyam” egy részét sikerült rehabilitálni, továbbá a kivezető utakat a Köves-patak felé, a Szoros-patak felé, a Fenyés utca és Örmény utca összekötő útját, teljesen kész van a “Nyomáskert”, a Fenyés utca végén levő mezei út, és mire a cikk megjelenik, reményeink szerint Kilyénfalva főbb mezei utai is fel lesznek
javítva. A rosszabbik hír, hogy ennyire rossz állapotban levő utakat nem lehet olyan hamar feljavítani, a gazdák most egy kicsit még türelmesek kell, hogy maradjanak, hisz nem lehet egyszerre bepótolni 20 évnyi munkát. A lényeg, hogy az utak karbantartása, feljavítása
által a mezőre járó gazdák közlekedése mindenképpen könnyebbé válik majd a jövőben. Biztonságosabbá válik a közlekedés, megszűnik az őszi-tavaszi sárfelhordás. A következő lapszámunkban bővebben tudunk majd beszámolni a fejleményekről.
Végre folyik a csapon a víz az újfalvi és tekerőpataki temetőkben Czirják Kinga A sírok növényekkel, virágokkal való díszítése az elhunyt emlékének egyik legszebb ápolása. Tiszteletre méltó dolog, ha valaki elhunyt hozzátartozójának sírját rendszeresen ápolja és növényekkel ülteti tele.De ahhoz, hogy a sírok szépek legyenek, és a virágok pompázzanak, víz, eső is kellene.
hír futótűzként terjed. A minap, mikor a temetőben jártam, nagyon sok hálás asszonnyal találkoztam, akik végtelenül örültek, hogy biciklijükön nem kell a vízzel tele palackokat, bidonokat kicipelni a temetőig, hanem elég csak egy ön-
tözőkannát vinni. Újfaluban 3 akna lett készítve, 3 csappal, mivel elég hosszú a terület, Tekerőpatakon 1 csapon folyik majd a víz. Hátha a jövőben nem „tűnnek”, vagy „törnek le” a csapok, és sok ember fáradságát kímélhetik meg.
Bizony, ez a súlyos aszály sem könnyítette a dolgát a sírokat gondozó embereknek, reggel-este sok vizet kellett púpolni a temetőkbe, hiszen volt és van is kút az újfalvi temetőben, de sajnos valahogy mindig eltűnt róla az újonnan felszerelt vödör, nem lehetett használni, így hát a vezetékes víz lett a megoldás. Jó hírrel szolgálhatunk a Barázda olvasóinak! Sikerült bevezetni a hálózati vizet az újfalvi és tekerőpataki temetőkben! De bizonyára sokan tudják már, mire ez a cikk megjelenik, hisz az ilyen öröm3
CIVIL FÓRUM
Barázda
|
V. évfolyam 4. szám
|
2012. szeptember
A gyergyói csárdásrekord részesei voltunk! Czirják Kinga „Ide lábam, ne oda, ne a szomszéd faluba! Mert a szomszéd faluba’ nincs olyan jó muzsika!” – így szólt a mottója a július 28-án megrendezett gyergyói csárdásrekordnak, melyen 2 500 lelkes táncos ropta együtt egy időben, 20 percen át, fantasztikus hangulatban a csárdást. A tánc öröme felszabadít, megerősít és közösségformáló erővel bír – hirdették a rekordkísérlet szervezői. Hát, valóban, különleges hangulat uralta a város főterét. Mindenki ujjongott, fütyült, tapsolt, énekelt, ragyogtak a szemek, az emberek ölelkeztek örömükben, hogy sikerült megdönteni a bajai, közel 1600 fős csárdásrekordot. Már kora délelőttől népzene szórakoztatta a járókelőket, a kedvcsinálót Bartalis Zoltán prímás, Köllő Gerő brácsás és Kostyák Márton nagybőgős biztosította. A regisztrációs sátoroknál lehetett jelentkezni, és minden résztvevő perecet, vizet és „Gyergyói Csárdásrekord” feliratú pántlikát kapott, melyet ki-ki a hajába, kalapjára tűzött, ki-ki nyakkendőként, vagy csokrot kötve belőle a mellényére kötött. A férfiak szalagja fehér, míg a nőké piros volt. A mi újfalvi, kilyénfalvi és tekerőpa-
4
taki néptáncosaink is lázasan kötözték a szalagokat, és az árnyékban meghúzódva a nagy hőség elől, türelmetlenül és izgatottan várták a tánc kezdetét. Az újfalvi 57 személyből álló tánccsoportot Czirják Árpád és Szabó Arnold fuva-
rozta szekéren Gyergyószentmiklósra. A táncosok Simon András harmonikája kíséretében székely népviseletben, nótaszóval érkeztek. Természetesen nemcsak a Katorzsa néptánccsoport képviselte Újfalut, számos felnőtt is örömmel vett részt ilyen nagyszerű rendezvényen, úgy ahogy Tekerőpatakról is Kolumbán Csilla vezetésével összesen 75 székely ruhás regisztráltatta magát. A Gyopárka néptánccsoport a rekord utáni néptáncgálán moldvai és felcsíki táncokat mutatott be a nagyközönségnek. Kilyénfalváról is számos érdeklődő és táncos érkezett, a Csipkebogyó tánccsoportból Borka Béla kíséretében 15-en ropták a csárdást. A táncosokat Mezei János polgármester köszöntötte, majd Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnökhelyettes, aki a résztvevőkhöz intézett beszédében rámutatott: nagyon fontos, hogy a magyarság megőrizze értékeit, és ez a táncos ünnepség a kulturális örökség, történelmi sorsközösség megőrzését, éltetését szolgálja. – Amikor egy közösség, így például most a gyergyói közösség, megőrzi a saját hagyománya-
it, akkor ezáltal az egyetemes magyarságnak az értékeit menti, őrzi meg és adja át a következő nemzedékeknek. És ezért azt gondolom, hogy ami most itt, Gyergyószentmiklóson történik, az az összes magyar város és az összes magyar
közösség számára példaértékű kell, hogy legyen az egész Kárpát-medencében – mondta. Az esemény fővédnöke Bajtai Erzsébet, Magyarország bukaresti nagykövetének felesége volt, aki a következő gondolatot osztotta meg a jelenlevőkkel: „Különleges táncunk van egész Kárpát- medencében, amikor ezt táncoljuk, fogjuk egymás kezét, akkor nincs olyan, hogy árva magyar.” Bár a táncunk különleges, és a rekordkoz a létszám is megvolt, mégsem vállalta hitelesítését a Guinness-rekordok könyve, mivel a csárdást nem tartja más táncoktól pontosan megkülönböztethető, sajátos táncnak. Természetesen a táncolni imádók kedvét ez csöppet sem szegte, mi, akik ott voltunk és részt vettünk, nagyszerűen éreztük magunkat, jól mulattunk, örültünk ennek a nagyszabású közös táncnak, és büszkék voltunk arra, hogy hírül tudjuk adni a nagyvilágnak, hogy mi itt, ezen a vidéken valóban különleges értékeket őrzünk, és érdemes ellátogatni tájainkra, megismerni hagyományainkat, kultúránkat.
Barázda
|
V. évfolyam 4. szám
|
CIVIL FÓRUM
2012. szeptember
VI. TEKERŐPATAKI FALUNAPOK Fodor Annamária A nyár várva várt eseményei közé tartoznak a falunapok. Kiváltképpen, ha a helyi faluban (községben) rendezik meg. Hasonló eseménynek örvendett a tekerőpataki közösség is 2012. június 23-án és 24-én a VI. Tekerőpataki Falunapok által, melyet a Rió Ti-Tár Ifjúsági Egyesület és Gyergyóújfalu Község Önkormányzata szervezett meg. A Falunapok a Caritas családsegítő szolgálat programjával kezdődtek szórakoztató vetélkedőkkel, készség-, és képességfejlesztő játékokkal gyerekeknek és fiataloknak. Mindenki jól szórakozott a változatos csapatépítő játékokkal és versenyekkel. A Falu Kupa minifoci-bajnokságot a Royal focicsapat közreműködésével szervezték meg. Közben zajlott a főzőverseny is. A Főzőversenyen két csapat vett részt: a Tekerőpataki Fiatalok és a Ver(d)béna. A Tekerőpataki Fiatalok „IFI MIX”-et főztek. Csapattagok: Gyulai Arthur, Kovács Tihamér, Molnár Hajnal, Kozma Angella, Tódor Tihamér, Tódor Andrea, Fórika Béla, Ferencz Réka, Gyulai Emilia, Bálint Attila, Bokor Erzsébet, dr. András Laura, Török László. (Megjegyzés: A Tekerőpataki Fiatalok csapata a Gyilkostói Sokadalom Főzőversenyén I. helyezést értek el. A falunapokon szerepelt csapat bővült a következő tagokkal: Tatár Szilvia, Horváth Eszter és Ferencz Lehel.) Íme az ötletes versük az „IFI-MIX”-hez: Tekerői fiatalok összegyűltek páran, Összedugták a fejüket „Erdész Csabi kocsmájába”, Kitalálták tizenhárman, Mi kerüljön a bográcsba. Van már krumpli, husika, Rotyog már a tokányka. Fűszereztük paprikával És egy kis Erős Pistával, Ízesíti a sok gomba, Átöleli sült szalonna. Fogyasszák az „IFI MIX”-et, Pontozzák mint legjobb ízet. Jó hírünket vigyék messze, Hogy a világ megismerje. Kezdődjön a dínom-dánom, Táncoljunk, már alig várom!!!
A Ver(d)béna csapat a tekerőpataki iskola munkaközösségének tagjaiból állt, ők babgulyást főztek, és mindenkinek feladata volt, íme a szereposztás: S(z)éf: Kolumbán Csaba Főúrnő: Kolumbán Csilla L-ső konyhatündér: Deák Éva (Kazán)fűtő: Molnár Zoltán (Valakinek) dolgozó (is kell lenni): Nagy Csaba Tálaló (óóó!): Molnár Erika Kóstol(gat)ó (óóó!): Horváth Ildikó Kavargató (óóó!): Bernád Anna Mosogató (óóó!): Fodor Annamária
A zsűri döntése alapján mindkét csapat megérdemelte a győzelmet. A délutáni program bűvészelőadással folytatódott, majd Stand-up comedy előadás György Botonddal, aki a Humorfestés Médiabefutó győztese. Szerinte „ahol miccset sütnek, ott már falunap van”. Ezután Minifoci-mérkőzés volt a Tűzoltók és Zenekar között (eredmény: 6-6). Majd Puskás Bernadett könnyűzenei koncertje következett, valamint a Zárlat koncert. (tagok: ének: Kovács Beáta, basszusgitár: Gyulai Albert, dob: Tóth Arnold, szólógitár: Fórika Tihamér, ritmusgitár: Fülöp Lóránd.) A szombati napot Sajgó Árpád és zenekara zárta hajnalig tartó bulival. A vasárnap zenés ébresztővel kezdődött,
melyet a Harsona Fúvószenekar adott. A Szent János búcsúval folytatódott a falunap. A felújított templomban az ünnepi szentmisét Ferencz Antal csomafalvi plébános celebrálta. Szebbé varázsolta az ünnepet a székely ruhás gyerekek és fiatalok sokasága, valamint Sajgó Réka szavalata: Templom és iskola (Reményik Sándor). A délután díszfelvonulással folytatódott a Tűzoltóalakulat és a Fúvószenekar részvételével. Ezután néptáncelőadások következtek: a Gyopárka együttes előadása a Tarisznyás Márton Iskola tanulóival, ők moldvai és felcsíki táncokat adtak elő (betanították Kolumbán Csilla és Veress Gergő), valamint a kilyénfalvi Csipkebogyó együttes felcsíki és vajdaszentiványi táncokat adtak elő (betanította Szász Ferenc). Ezt követően kezdődött a Szent János bál, melyen Csibi Ferenc és zenekara húzták a talpalávalót. A Székely Góbék előadása után tovább folytatódott a mulatság. A falunapokon levő sok ember bizonyítja azt a tényt, hogy kellenek a falu aprajátnagyját összegyűjtő közös programok. Köszönjük a szervezőknek a vidám perceket, a változatos és minden korosztályt érintő programokat, egyszóval köszönjük a falunapokat!
5
CIVIL FÓRUM
Barázda
|
V. évfolyam 4. szám
|
2012. szeptember
Cserkésztábor 2012 Július 23-án a cserkészek útnak indultak Libánba, a tábor helyszínére. Amikor kipakoltunk az autókból, már vártuk a parancsot a táborépítésre. Mindenki kiválasztotta a magának tetsző sátrat. A nagyfiúk, Deák Barna és Bányász Barna segítettek a kiscserkészeknek és kiscserkész-jelölteknek otthont teremteni a kijelölt helyen. Simon Boglárka Sátorfelhúzás után terepfelderítés következett, majd az őrsi név kiválasztása és őrsinduló megírása volt a feladat. Ez nem volt olyan egyszerű, mert a tábor témája a népmese volt, aminek az őrsi név meg kellett feleljen. Így lett az őrsök neve: A kisgömböc, Hat kismalac, Ravasz róka, Kiskondás, Igazmondó, Udvari bolond. Este a tábortűznél mindenki elénekelte az őrsindulót, ami egy népdal dallamára kellett, hogy íródjon: ebben az esetben a „Zöld erdőben terem a mérges kígyó” dallamára. Így szólt az induló (első szakaszát idézem): „Túl a hegyen túrnak a kis malacok/ Néha- néha röffentgetnek nagyokat/ Táncolnak is, hogyha nekik úgy esik/ A táborban nekik nagyon jól tetszik.” De itt nem állt meg a nóta, a tábortűznél minden este tábori újság hangzott el, ami tele volt aranyköpésekkel és időjárás-jelentés is volt másnapra, de előtte szereplés is, ami mindig a tábor témájával volt kapcsolatos, a népmesével, pl. a népmesék átdolgozása cserkész verzióba, vagy eljátszani az őrsi neved meséjét… de itt még mindig nem volt vége a tábortűz körüli szórakozásnak. „Kívánságkosár” is volt: mindenki a kedvencét szerette volna hallani, pl: Kis kút, kerekes kút, Tegnap a Gyimesbe jártam, Zöldre van a rácsos kapu, Sárgadinnye felmászott a görögre… Majd legvégül a „Szellő zúg távol, alszik a tábor” című éneket énekeltük el.
6
Barázda
|
2012. szeptember
CIVIL FÓRUM
csapat tagjai. Hazafele a kokojzaszedés sem maradhatott el, aminek eredménye a gyönyörű kékes mosoly lett, de olyan is akadt, akinek igen megtetszett a szín, és az egész arcát bekente. A pénteki napon érdekes dolgokat tanítottak és tanultunk a forgószínpadon, pl. Bi-Pi-ről (a cserkészet atyjáról), Márton Áron püspökről, a Szózatot, a Himnuszt, bogozást, elsősegélynyújtást, a helyes sátorfelhúzást. Szombaton volt a próba, amikor a héten tanított/ tanult dolgokról kérdezték azokat, akik fogadalmat, illetve ígéretet szerettek volna tenni. Hiába ismerte mindenki az útjeleket, volt, aki mégis elbolondult. A délutáni fürdés sem maradhatott ki néhány cserkész számára. Az utolsó akadályt nem mindenki úszta meg szárazon: a patak fölé ki volt feszítve két kötél, de ennek ellenére ki hasat, ki
hátat, ki lábat mosott a patakban. Igen szórakoztató látvány volt, de végül mindenki épségben érkezett a táborba. A vasárnapi misét Géza pap bácsi tartotta, mise után mindenki megkapta a korának és tudásának megfelelő színű nyakkendőt, és a kiscserkész-jelöltek már kiscserkész testvéreink lettek. Mindenki hálás lehet Istennek a felhőtlen és csapadékmentes idő miatt, ami 19 év alatt eddig sosem történt, hogy ne essen az eső, a nagyok elmondása szerint. A tábor ideje alatt Béla pap bácsi is meglátogatta a cserkészeket és egy napig ő is velünk élvezte a tábort. Az ételre és a teára idén sem volt és nem is lehetett panasz. Ez a tábor felkészít és megtanít az életre, és új barátságok kialakulására ad esélyt. Itt rengeteget tanulhatunk, és még több tapasztalattal térhetünk haza.
V. évfolyam 4. szám
zás volt: népi motívumok fára festése, bogozás és gyöngyfűzés. Itt mindenki megmutathatta kreativitását és kézügyességét. Másnap hosszú út várt ránk. Felszerelkezve számokkal és étellel elindultunk az Ördögtónak nevezett forráshoz. Már csak egy kevés volt, hogy ott legyünk, de két nagy fehér kutya elállta az utunkat, és kockázatosnak bizonyult a közelükbe menni, így egy másik helyet választottunk a várva várt számháborúzáshoz. A játék lényege, hogy két csapat van, a csapat mindenik tagja kap egy négy számból álló számsorozatot, amit egy kartonra írunk, és ezt a kartont a homlokunkra erősítünk egy befőttes gumival. Azt a számot meg kell jegyezni, és nem szabad kézzel eltakarni. A játékot fák között kell játszani, és úgy esnek ki a játékosok, ha leolvassák a számát a másik
|
Kilyénfalvi falunapok ötödszörre Kedd reggel szokatlan ébresztésben volt része a tábornak. A napos tiszt a „Pál, Kata, Péter” énekkel költötte az ifjúságot. A napos tiszt sípszóval és hangos kiáltással hívta a tábort a „kemény és megerőltető” tornára vagy „laurenciázásra”, ami egy játék. Guggolni és énekelni kell: „Laurencia, kedves Laurencia, mikor találkozunk mi ma/ Hétfőn, ó bárcsak minden nap hétfő lenne/ s az én Laurenciám nálam lenne.” Addig kell énekelni és guggolni, míg vasárnapig nem ér a dal. De akit se a torna, se a laurenciázás nem ébresztett fel, az így is, úgy is felébredt a mosakodás alatt a Sikaszó hideg vizétől. Zászlófelvonáshoz őrsbe állva, figyelemmel és énekszóval mentünk, ott imádkoztunk és énekeltünk, míg a zászló a zászlórúd tetejére került, majd regge-
liztünk. Kis idő múlva gyülekezőt fújt a napos tiszt a tudásunk gyarapítása érdekében, ami rovásírás, útjelek, sípjelek, alakizás tanulásából állt. Tanulás után játszottunk: métázást, tyúkozást, révészlegényezést, bingó kutyázást, stb. A fiúk szégyenfát is kellett állítsanak, mert túl sok dolog volt elveszve, pl: kalap, bicska, törölköző, táska, zokni. Ezeket este a tábortűznél ki lehetett váltani: a megtaláló egy feladatot adott a tulajdonosnak, ha a feladatot teljesítette, akkor visszakaphatta azt, amit elvesztett. Ilyen feladatok voltak, mint: guggolás, fekvőtámasz, éneklés, játéktanítás, ősember módjára a tűz körül ugrálni. A tábor éjszakára nem maradt őrizetlen. 6 cserkész egymást felváltva őrizte a tábor békéjét és táplálta a tüzet. A keddi éjszaka azonban nem úgy alakult, ahogy szokott. Mindenki hangos kürtszóra riadt fel, senki nem értette, mi történik, a kisebb cserkészek némelyike kön�nyekkel küszködve bújt elő a sátorból. Mikor mindenki őrsbe állt, elmagyarázták, hogy ez az „éjjeli portya” amiatt van, hogy kiderüljön, ki törte le a frissen megjavított WC-ajtót. Mindenkinél kellett legyen hálózsák és esőkabát, egészen a kőcsorgóig gyalogoltunk, de a tettes/ tettesek még mindig nem vallottak, így mindenért a szél volt a „ludas”. Ekkor Elekes Zsuzsanna táborvezető megkérdezte a csapatot, hogy továbbmegyünk, itt alszunk, vagy visszamegyünk a táborba. A szerdai program kézműves foglalko-
Gál Katalin Szent Mária Magdolna ünnepe (július 22.) Kilyénfalva búcsúünnepe. Ebben az évben is, a hagyományokhoz hűen, falunapos rendezvényen vehetett részt a falu lakossága. A rendezvények 21-én a gyermekprogramokkal indultak. A hagyományos arcfestés, íjászat, szárazvirágdísz-készítés mellett több újdonság is várta az érdeklődőket. Hűtőmágnest lehetett készíteni festett kőből és dekorgumiból, a bútorfestés rejtelmeibe is bele lehetett kóstolni, ugyanakkor a mozogni vágyók kipróbálhatták, hogyan tudnak egy keréken közlekedni a monocikli segítségével. A lányok szépülhettek is, a körömfestő kreatív munkájának eredményeképpen. A kézműves tevékenységek alatt gyerekdalokat énekelt és játszott gitáron Borka Dalma és Bernád Bernadett. A gyerekprogramokat különféle vetélkedők zárták, majd mindenki átvehette az őt megillető emléklapot és édességet. Sajnos, objektív okok miatt a pónilovaglás elmaradt, ugyanis nem sikerült olyan szállítóeszközt találni a lovacska számára, amely megfelelt volna a gazdája elvárásainak. A későbbiekben a gyerekek táncházban vehettek részt. A tekerőpataki Zárlat koncert időeltolódással kezdődött, mert bizony a viharos szél és az eső kissé megrongálta a színpadot, illetve a hangosító berendezést.
Ugyancsak a vihar „fújta el” a hagymavágó versenyt is. De a zenekar feledtette a késést, jó hangulatot teremtve dalaival. A Real Attraction Club hip-hop, brake előadása főként a fiatal korosztály tetszését nyerte el. Őket a Haverock zenekar követte a színpadon, bulis számaival nosztalgiára hívva a középkorúakat, és felpezsdítve a fiatalokat. A fellépőket a Csipkebogyó Kulturális Egyesület néhány tagja által főzött finom pörkölttel és makarónival kínálták. 22-én hajnalban a gyergyóújfalvi Molnár Antal fúvószenekar zenés ébresztője törte meg a hajnali csendet. A reggeli órákban a Caritas sátorban ingyenes vérnyomás- és vércukorszint-mérésen vehettek részt az érdeklődők. Az ünnepi szentmisére 12 órai kezdettel került sor, főcelebránsa a gyergyószentmiklósi születésű Száva Szabolcs Szeged-Csanád egyházmegyei, újmisés pap volt. A Molnár Antal fúvószenekar és a mazsorettcsoport felvonulása fesztiváli hangulatot teremtett. A nézők tapssal köszöntötték a pomponnal és bottal ügyeskedő lányokat, akik a színpadon is bemutatták több koreográfiájukat. A folytatásban a néptáncé volt a főszerep: a néptánctalálkozón négy tánccsoport vett részt. Itt volt a gyergyóremetei Sirülő, a csomafalvi Mocorgó, az újfalvi Katorzsa, valamint a házigazda Csipkebogyó Néptáncegyüttes, több táncrendet bemutatva. Megtapasztalhattuk, hogy a néptánc, habár nem trendi, még-
is népszerűségnek örvend az elkötelezett fiatal táncosok körében. Újdonságként először került megszervezésre Kilyénfalván a lovasbemutató. Nagy nézettségnek örvendett. A fahúzatás után a Székely Góbék improvizált humoros előadása nevettette meg a nézőket, majd a Levi-Zoli-Roli zenekar húzta a talpalávalót az utcabálon. E napra a Kovács-trió főzött ízletes babgulyást, amelyből minden fellépő részesült.
A rendezvényt a Kilyénfalvi Csipkebogyó Kulturális Egyesület és Gyergyóújfalu község Önkormányzata szervezte. Köszönet illeti e támogatókat, akik akár munkával, akár anyagiakkal segítettek a programok lebonyolításában, így a Kilyénfalvi Közbirtokosságot, a Gazda Egyesületet, a gyergyóújfalvi TeleHázat, György Mátét és Gizellát, Both Csabát, Kolozsi Gézát, Borka Ágotát és természetesen mindazokat, akik szabadidejüket a közösség érdekében feláldozták. 7
HITÉLET
Barázda
|
V. évfolyam 4. szám
|
2012. szeptember
SZENT ISTVÁN KIRÁLY Gál Katalin Született 969-ben vagy 970-ben, meghalt Esztergomban, 1038. augusztus 15-én. A magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíciót vívott ki magának. Elsősorban politikai megfontolásokból nyugat felé fordult, és megnyitotta a kereszténységnek az ország kapuit. Ebben keresztény feleségének, az erdélyi Saroltának befolyása is érvényesült. Beengedte az országba Pilgrim passaui püspök követeit. A bajor papok egyike keresztelte meg őt, Mihály testvérét és 973-ban vagy 974-ben fiát, Vajkot, aki a keresztség vizében és lélekben történt szent újjászületésekor a passaui egyházmegye védőszentje után az István nevet kapta. Az országban azonban még túlsúlyban volt a pogányság, és a pogány elem keveredett a kereszténységgel. Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsolatban a nyugati orientációt biztosítsa, s házának hatalmát megszilárdítsa, kizárta a trónöröklésből versenytársát, Koppányt, és termetre ugyan kicsiny, de jellemben, bátorságban és helytállásban messze kiemelkedő fiát, Istvánt jelölte utódjává. Prágából meghívta Adalbert püspököt, hogy a megtérést elmélyítse, és István további képzését előmozdítsa. Adalbert volt az is, aki a fejedelmi ifjút megbérmálta, és vallási szempontból előnyösen befolyásolta. Ő közvetítette 995-ben az István és Gizella között létrejött házasságot is. Amikor az ifjú trónörökös atyja halálakor, 997-ben átvette a hatalmat, a keresztény szellem és vallásos világnézet már szilárd gyökeret vert benne. Szívós energiával, okos taktikával fogott hozzá nemzetpolitikai fő feladatához. Diplomáciai és politikai érzéke, mellyel nemegyszer a gyakorlatban egymásnak ellentmondó célokat is el tudott érni, korának, sőt mondhatni, az egész magyar történelemnek legnagyobb államférfiává avatta. Politikai, vallási és társadalmi szempontból tulajdonképpen ő teremtette meg Magyarországot. A magyarságnak négy különböző szomszédos kultúra – a török-mohamedán keleten, a görög-szláv a Balkánon, a latin-német nyugaton és a pogány-szláv északon – feszültséggel teli területén 8
kellett ezek ostromló befolyásával és ellentmondásaival küzdelmet folytatnia. Nagy érdemeket szerzett az ország katolikus egyháza érdekében kifejtett munkájával is. Szerzetes papokat hívott Bajorországból, Csehországból, Olaszországból, éspedig bencéseket, kiváltképpen a clunyi reform követőit, Dél-Magyarországra pedig a görög bazilita rend férfi és női tagjait. Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított. Sok kolostort létesített, amelyek missziós központjai és gyújtópontjai lettek a vallásos s kulturális életnek. Elrendelte
a vasárnap megszentelését és minden tíz falu számára templom építését. Saját költségén emelt Esztergomban, palotája közelében egy gyönyörű székesegyházat, Veszprémben egy női apátságot, és fölépítette Budán a Szent Péter és Pál templomot a székeskáptalannal együtt. Egyik fő munkatársa a 993-ban Prágából érkezett Asztrik szerzetes. Az 1000. év karácsonyán kenték föl és koronázták királlyá Istvánt Esztergomban. Ez egyenlő volt szuverén királyi méltóságra emelésével és apostoli küldetésének elismerésével. A pápától kapott előjogra támaszkodva birodalmának szilárd egyházi szervezetet adott: tíz egyházkerületet alapított (12 volt tervbe véve), köztük két érsekséget: Esztergomban és Kalocsán, valamint nyolc püspökséget. Két fájdalmas esemény árnyékolta be élete alkonyát, mindkettő legbensejéig
érintette. Imre fiát, a rendkívül erényes ifjút rendelte és készítette elő trónörökösévé. Még halála előtt meg akarta vele osztani az uralmat. Imrét azonban közvetlenül uralkodótársává koronázása előtt, 1031-ben egy vadászat alkalmával vadkan támadta meg és sebezte halálra. István másik gyermeke már korábban meghalt. Így nem maradt közvetlen örököse. Az Árpád-nemzetség egyetlen leszármazottja Vazul volt, ő azonban ifjúkori ballépéseiért börtönben ült. A súlyosan beteg király megkegyelmezett neki, kiengedte a fogságból, sőt azon gondolkodott, hogy még életében maga mellé veszi és trónra emeli. A rossz tanácsra hallgató hálátlan rokon azonban egy galád összeesküvésbe keveredett, aminek az volt a célja, hogy a királyt meggyilkolják és az országban visszaállítsák a pogányságot. Ilyen gazságot István nem hagyhatott büntetlenül, életművét nem engedhette elpusztítani. A királygyilkosság szándékáért halálbüntetés járt. István az összeesküvés három fejének kiszúratta a szemét és levágatta a kezét: ez abban az időben a súlyos gonosztevők szokásos büntetése volt, és a megérdemelt halálbüntetés esetén, mint itt, kegyelmi aktusnak számított. Amikor halálát közeledni érezte, magához hívatta tanácsosait, s velük egyetértésben Pétert, Velencében élő nővérének fiát tette utódjává. Mindenkit arra intett, hogy maradjanak meg az igaz hitben, szeressék az igazságosságot, és főleg hűségesen ápolják a kereszténység zsenge vetését. Közel hetvenéves korában – a 11. században ritka magas korban –, 42 évi uralkodás után halt meg Mária mennybevitelének napján, akit oly bensőségesen tisztelt s akinek tiszteletére több templomot épített. Halála előtt neki ajánlotta az országot. Istvánt az egész nemzet gyászolta. Temetésére az egész országból sereglettek az emberek Székesfehérvárra. Ott, az általa alapított gyönyörű bazilikában – mely éppen akkor készült el, és ebből az alkalomból gyorsan fölszentelték – helyezték ünnepélyesen nyugalomra földi maradványait. Mint uralkodó tudatában volt Isten előtti felelősségének. Lelki arculata abban a ,,fejedelemtükörben’’ is visszatükröződik, amelyet fiának hagyott hátra latin nyelven. Talán nem ő maga írta, de
Barázda
|
2012. szeptember
HITÉLET / MÚLTIDÉZŐ
rály igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerint éljen!’’
Gellért csanádi püspök földi maradványaival együtt. Ez akkor egyenértékű volt a szentté avatással. Ma a világegyház augusztus 16-án, a magyar egyház augusztus 20-án (mint Magyarország fővédőszentjét) ünnepli. Május 30-án a mai napig sértetlenül fennmaradt Szent Jobb ereklyét tiszteljük.
V. évfolyam 4. szám
mindenesetre az ő közelében, politikai s erkölcsi elvei értelmében szerkesztették. Az akkori Magyarországon mindenképpen a legjelentősebb irodalmi alkotás. Ezekben az Intelmekben (Admonitiones) többek között a következő uralkodói szabályok találhatók: ,,Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a ki-
|
László király 1083. augusztus 20-án pápai engedéllyel, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében oltárra emeltette Istvánt, Imrével és nevelője,
Forrás: www.katolikus.hu
A feledésbe merülő VárÓsi búcsú Deák Csaba Ma már kevés újfalvi ember fejében merül fel egy név: „Város”. Hogy miért is nevezik azt a bizonyos helyet Városnak, és hogy milyen jellegzetessége vagy jelentősége van? Engedjék meg, hogy megosszam gondolataimat önökkel.
Több alkalommal is említést tesznek a ,,Bittó” váráról, ,,Városról” mint történelmi helyről, de az egyházi oldalát nem említik. Pünkösd vasárnapján, a hagyományok szerint, egy maréknyi ember, aki még nem felejtette el, hogy Városban búcsú van, az tiszteletét teszi és fáradságot nem kímélve elzarándokol erre a helyre. Egyházi leírás alapján Kis Somlyó hegyének nevezik, szájhagyomány szerint Városnak. Ide a búcsújárás a csíksomlyói búcsúval egyidejűleg kezdődött. A ,,régi öregek”, nagyszüleink elmondása szerint, akik nem tudtak elmenni a somlyói
búcsúra, azok vasárnap reggel indultak a keresztaljával és a délkeleti oldalon mentek fel Városba. Közben elvégezték a keresztutat és a ,,köves kútja” nevű helyen jöttek vissza és mentek nagymisére. Mára ez a hagyomány lassan kezdett kimaradni. Sokan abban a tévedésben vannak, hogy ez a marosfalviak búcsúja, de ez az egész a falué, és az utóbbi pár
esztendőben senkit nem foglalkoztat az a gondolat, hogy pünkösd vasárnapján meglátogassa azt a helyet, ahol őseink harcoltak a szabadságunkért és ezért a földért, ahol élünk. Amint elfelejtjük ápolni ezeket a hagyományokat, attól a perctől szegényebbek vagyunk. Régi emlékművek töredéke Ha már a városi búcsúról tettem említést, szeretnék elmesélni egy kis rövid történetet, amelyet talán nem sokan ismernek. Mint tudjuk, semmiféle fel-
jegyzés vagy hivatalos leírás nem létezik Bittó váráról, csakis a szájhagyományokra alapozhatunk, hogy ,,valamikor vár állott Délhegy alján a Város nevű helyen”. Nagyapáink mesélték, hogy Városon volt egy vár, amit Katorzsával és Gálfalvával együtt leégettek az 1700-as évek elején, a II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett szabadságharc idején. Ez áll a Katorzsa-emlékművön is. Ez időben semmisülhetett meg a falu levéltára, ezért is szegényes a leírás ezekről a helyekről. Az egésznek a története minket nem igazán foglalkoztatott, csak akkor, amikor az iskolában kérték, hogy írjunk róla egy dolgozatot. Évek múltával a természet és a Város tetejéről látványos medence szépsége késztetett arra, hogy kirándulásokat, helyi túrákat szervezzünk különleges és mesébe illő helyekre. Egy ilyen májusi kirándulás alkalmával sikerült újra érdeklődést keltenünk magunkban a Városhoz kapcsolódó történet iránt. Az erdőben barangolva bukkantunk rá két emlékmű-töredékre, amelyek életünket – azt hiszem – megpecsételték. Az egyik műemlékdarab 1909-ben volt állítva, bizonyára Bittó várának emlékére, a másikról csak annyit lehet tudni, hogy talán régebbi. A későbbiekben sikerült a talapzatot is megtalálni. Ez az esemény késztetett arra, hogy ifj. Antal József barátommal egy olyan emlékművet készítsünk, amit sem ember, sem természet nem bitorolhat. Az új emlékművet 2003 júniusára készítettük el, és pünkösd vasárnapján került sor a felszentelésére, amit a helyi plébános végzett. Az emberekben akkor nagy érdeklődést keltett, de mára sajnos feledésbe merült a helynek az értéke. Úgyhogy, kedves olvasók, úgy emlékezzünk Bittó váráról és Városról, hogy pünkösd vasárnapján elmegyünk erre a kicsi búcsúra, mert ennek a helynek van közös múltja! 9
MÚLTIDÉZŐ
Barázda
|
V. évfolyam 4. szám
|
2012. szeptember
A szüleink múltja gyerekszemmel Elekes Dániel László Jó pár évvel ezelőtt elindítottunk egy kutatási programot az iskolán belül, aminek egy nagyon egyszerű célja volt: felkutatni és felfedezni Gyergyóújfalu környékét biológiai, földrajzi és történelmi szempontból, és felidézni, megörökíteni nyelvi, kulturális és hagyományokban gazdag múltját. Ennek érdekében, a tanárok felügyelete és irányítása mellett, az „Elekes Vencel” általános iskola tanulói nekiindultak saját érzékszervükkel megismerkedni azzal a környékkel, ahol felnőttek, és amit olykor annyira kevésbé ismertek.
Ennek a próbálkozásnak mindegy folytatásképpen két évvel ezelőtt megkértem a diákjaimat, hogy beszélgessenek el a szülőkkel, nagyszülőkkel, idős szomszéd bácsikkal és nénikkel, vagy akárkivel, aki hajlandó volt feltárni emlékeit az 1945 és 1989 közötti időszakról. Az ötlet nagyon sikeresnek bizonyult, egyrészt mert az azokat az időket átélő (és túlélő!) szemtanúk sokkal könnyebben öntötték ki a lelküket egy gyerek előtt, főleg ha családtagról volt szó, mint ezer idegen előtt, másrészt a diákok is sokkal kön�nyebben megértették a kommunista időszakot, és a mai napig jobban visszaemlékeznek arra, amit meséltek nekik az interjúk során, mint arra, amit a történelemtanár mondott órán. A diákok erőfeszítéseinek eredménye többek között 10
ez a cikk is, amely próbál előadni egy elmúlt időszakot a jó és kevésbé előnyös oldalaival. Ezúton szeretnék köszönetet mondani azoknak a diákoknak, akik 2010-ben nem csak nyolcadik osztályt végeztek, hanem az interjúkat is, név szerint Elekes Henrietta, Elekes Szabolcs, Ferenczi Henrietta, Gergely Annamária, Hunyadi István, Kovács István, Kovács Rita, Lázár Timea és Sólyom Beáta. Köszönöm, hogy segítettek megörökíteni egy elmúlt időszakot és megmenteni egy pár emléket! A második világháború megpróbáltatásait tehát egy új rendszer követte, amelyről kiderült, hogy nem is volt annyival különb és jobb, mint amivel
ígérték. Falunk lakossága is sajátos módon próbálta ezt túlélni, alkalmazkodva, amikor kellett, ellenállva, amikor a helyzet követelte, de folyamatosan remélve, hogy „lesz ennél jobb is”. A nagykönyv szerint 1945. március 6-án a kommunisták hivatalosan is átvették a hatalmat Romániában. Addigra a legtöbb ember már itthon tartózkodott, és nem nehéz elképzelni, milyen légkör uralkodott az otthonokban azokban a napokban. A német náci rendszer az utolsókat rúgta, azonban Románia nagyjából már kiesett a konfliktusból, lakosai már azon töprengtek, hogyan tudják túltenni magukat a harcok kegyetlenségein, és reményekkel tele egy új korszakot vártak. Mindenki képességeihez mérten próbálta újraépíteni éle-
tét, jobb sorsot faragva magának. „Hát, 1945-ben még mindig hazavártam az uramat”– emlékszik egy idős néni –„aki egy kar nélkül tért vissza...” (B. E.) Mások, sokkal fiatalabbak, még a gyerekkorukat élték, mit sem törődve a körülöttük történtekkel, a gyerekkor sajátos naivitásával tekintve az életet: „Iskolába jártunk még akkor, mit tudtunk mi ezekről a dolgokról...” (M. K.) Akárhogy is, a gyerekek észlelték a szemtanúk eltérő reakcióit, miközben visszaemlékeztek azokra az időkre. Egyesek közömbösen adták elő a még élénk emlékeket az eltelt közel hetven év ellenére, mások viszont nem tudták visszafojtani a könnyeket. Vannak olyan dolgok, amelyek mély nyomot hagynak az emlékezetben, mindegy, hogy mennyi idő telt el azóta. Különböző módon fogadták az 1945-ös rendszerváltást is. Mivel egy ismeretlen politikai párt került hatalomra, az emberek nem igazán tudták, mit lehet elvárni a kommunistáktól, főleg hogy számukra ismeretlenek voltak a hatalomra jutási körülmények. A vélemények inkább vis�szafogottak voltak, akkor viszont senki sem sejtette, mi fog következni. Voltak azért, akik boldogan fogadták a hírt: „Örültünk. Nem gondoltunk rosszra, mert minket nem bántottak.” (H. J.) „Örültünk és a végén nagyot csalódtunk.” (K. V.) „Új dolog volt, eleinte örültünk. Eleinte jó volt az embereknek...” (M. A.) Valójában az embereket nemigen érdekelte, ki van a hatalmon és ki nem, mindenkinek más, égetőbb gondja volt. „Nem törődtünk, de reméltük, hogy jobb lesz.” (M. K.) „Nem erőst örültünk [a rendszerváltásnak], inkább nem törődtünk.” (E. R.) „Nekünk mindegy volt, nem erőst érdekelt, ki fogja vezetni az országot.” (B. E.) Persze itt is akadtak kivételek: „Mi nem fogadtuk jól ezt a hírt, mert a szüleimet kuláknak nyilvánították és kényszermunkára vitték, mert ők nem lehettek jó katonák.” (L. M.) Függetlenül attól, hogy ki hogyan fogadta a rendszerváltást, a mindennapi élet gyökeresen megváltozott. A változásokat lehetetlen figyelmen kívül hagyni, viszont annál nehezebb ezeket értékelni és megmagyarázni. A hatalom megszilárdítása érdekében a kommunisták népszerű döntéseket hoztak, amelyek a kollektív emlékezetben úgy maradtak
Barázda
|
2012. szeptember
MÚLTIDÉZŐ / CIVIL FÓRUM
lakosság élete szorosan fűződik a földműveléshez, minden remény, minden álom a kisebb-nagyobb földbirtok körül forgott. A mezőgazdaságról alkotott kommunista vélemény fogja felbolygatni a falusiak életét. Hogyha az államosítások már 1949-ben meghozták az első áldozatokat – amikor államosították a kis gyárakat és iparokat a községünkben, mindegy hogy malmok, gáterek vagy üzletek voltak – ezek kis létszámban fordultak elő és nem változtatták meg döntően az emberek mindennapi életét. A mezőgazdaság kollektivizálása, ami befejeződött 1962-ig, viszont az egész községet keresztre feszítette, és a feje tetejére fordította az életviszonyokat. A magántulajdon felszámolása volt talán a legnehezebb csapás, ami a falusiakat
álmokban sem képzelték az életüket a hektárjaik nélkül. És mégis, észrevehető egy bizonyos közömbösség a szemtanúk beszámolásában, amikor azokra az időkre emlékeznek vissza. Majdnem mindenki veszített valamit, a csalódottság egyenes arányban nőtt az elkobzott terület méretével. „Ami területünk volt, mind elvesztettük. Mind!” (B. E.) „Mi tíz hektár földet vesztettünk, ezenkívül állatokat, egy pár lovat és mezőgazdasági szerszámokat.” (K. V.) „Elég nagy területet vettek el tőlünk...” (E. R.) „Tőlünk is elvettek földeket, állatokat...” (B. I.) A sokszor örökölt és nagy nehézségek árán megtartott vagyon elvesztésének fájdalmait csak egy családtag elvesztése tudta felülmúlni, ahogy nem egyszer előfordult: „A kollektivizálás nekem hozott... A vagyon elvesztése mellett én édesapámat is elvesztettem a kollektivizálás miatt. Megpróbálta védeni a birtokunkat...” (F. F.) Másokat kevesebb mértékben érintett a kollektivizálás, mivel kevés veszítenivalójuk volt. „Se nem veszítettünk, se nem nyertünk semmit.” (M. K.) „Nem vesztettünk semmit, mert nem volt amit. Minket nem is kollektivizáltak.” (K. B.) Akárhogy is, a „kollektíva”, ahogyan megmaradt a község közemlékezetében a Kollektív Mezőgazdasági Gazdálkodás, egész létezésében erősen antipatikus volt, ami érthető, ha a születésének körülményeit vesszük figyelembe. Idővel az ellenségeskedés átváltott nemtörődömséggé, ami megpecsételte sorsát.
V. évfolyam 4. szám
meg, mint az életszínvonal növekedése, amit később egy mély csalódottság váltott fel. „A dolgok jóra fordultak. Biztonságban éreztük magunkat... Azt hittük, hogy a kommunisták jobb életet fognak hozni.” (G. I.) „Könnyebb volt, biztonságosabb volt. Nem küszködtünk annyi gonddal.” (E. R.) „Nekünk, gyerekeknek jobb lett az élet. Megkezdődtek a sportvetélkedők, a versenyek, a jutalmak...” (M. K.) „Eleinte jó volt, később kezdtek rosszra fordulni a dolgok.” (K. V.) Nem kell megfeledkezni, hogy a második világháború utáni időszakról van szó, amelynek tapasztalatai még élénkek voltak az emlékezetben. A biztonságérzet és az életszínvonal növekedésének észlelése a háború alatti élethez való viszonyításból ered, és nem a kommunisták erőfeszítéseinek köszönhető. Akárhogy is, ez nem csökkenti azt a közérzetet, ami uralkodott akkoriban, nagyon kevés tanú vélekedett negatívan vagy akár visszafogottan azokról az évekről: „Sok minden változott az életünkben. Voltak jók is, voltak rosszak is...” (B. E.) „Az élet biztonságosabb volt, rend volt...” (M. A.) A háború befejezésével senki sem gondolta, hogy az élet lehet nehezebb is, hogy rosszabb dolgok is történhetnek. Az élet kezdett megtelni reménnyel, mindenki elkezdett álmodozni... Egy ilyen méretű háború után, amikor az emberek egy ilyen katasztrófát túlélnek, egy jobb életben remélnek, és szinte semmi sem tudja meggátolni az ilyen álmokat. Mivel egy vidéki környezetről van szó, a
|
érte az egész huszadik században, még a két világháború atrocitásai sem hagytak mélyebb nyomot a memóriában. Az emberek megművelték földjüket, mindegy, hogy kinek a hadserege harcolt a területükön, de még a legsötétebb rém-
Templomjavítás Kilyénfalván Gál Katalin Júliusban került sor a kilyénfalvi templom tetőzetének javítására és újrafödésére. A munkálatokra azért volt szükség, mert néhány helyen a szarufák igencsak tönkrementek. Így megtörtént az érintett szarufák, valamint a cserép alá való lécek teljes cseréje. Fejér Lajos plébános már év elején jelezte, hogy szükségesnek látja a templom tetőszerkezetének javítását. Az egyháztanács helyszíni szemlén mérte fel a tetőszerkezet állapotát, majd meghirdette a munkálatokat. A legmegfelelőbb
árajánlatot a Libra-Gemini cég adta, amelynek Kolozsi Géza az ügyvezetője, így ők végezték a javítást. Mostanra már csak a lemezzel födött részek javításának befejezése maradt néhány helyen. Az újrafödést Tondach cseréppel végezték,
melynek külalakja hasonló a leszedett cserepekéhez. A költségek végösszege még nem tudható, hiszen, amint említettem, még vannak befejezésre váró munkálatok, de nagyjából 50-55 ezer lej körül alakulnak. Az elmúlt negyedszázadban több javítás is el volt végezve a templomon: Ferenczi Árpád plébános kezdeményezésére került sor a templombelső átrendezésére, a szentély magasítására, esőcsatorna felhelyezésére, Szilágyi Lőrinc plébános a templom külső és belső festését végeztette el, most pedig a templom tetőzetének javítását, az újrafödést és az esőcsatorna kicserélését koordinálta Fejér Lajos plébános. 11
SULIVILÁG
Barázda
|
V. évfolyam 4. szám
|
2012. szeptember
Tekerőpataki testvériskolai kapcsolat 2012 márciusától testvérivé lett az újpesti és a tekerőpataki iskolák kapcsolata Kolumbán Csilla Március utolsó és április első napjaiban szűk egy hétig vendégeskedtünk a gyergyótekerőpataki Tarisznyás Márton Általános Iskola diákjainak és tanárainak egy csoportjaként Újpesten. A Szent János Apostol Katolikus Általános Iskola Igazgatósága részéről érkezett a meghívás egy már korábban megkötött testvérkapcsolati megállapodás jegyében. Az együtt töltött hat napot mindkét fél úgy értékelte: nagyon szép, közösségben megélt fizikai és lelki élményt jelentett a résztvevők számára. Az újpesti Szent János Apostol Katolikus Általános Iskola és a gyergyótekerőpataki Tarisznyás Márton Általános Iskola vezetői 2003-ban kötöttek egymással testvériskolai megállapodást. Az újpesti iskola ötéves jubileumi ünnepségére a tekerőpatakiak nagy gonddal és szeretettel készítették, hozták el és állították fel a Tanoda téri főbejárat előtt álló faragott fakeresztet, amely a tér hagyományait felidézve nemcsak figyelemre méltó méretével, de latin betűkkel és rovásírással is hirdeti Isten létét és dicsőségét. Ez év tavaszán a tekerőpatakiak – 28 tekerőpataki és kilyénfalvi gyerek 8 felnőtt kísérővel –újra eljöttünk Újpestre, s hogy ez sikerülhetett, ahhoz jelentős mértékben hozzájárult az elsősorban iskolai küldöttségek utaztatását segítő budapesti Schola Rivulina Alapítványhoz a két iskola által közösen benyújtott pályázaton elnyert forrás. A Lami Pál kuratóriumi elnökkel aláírt szerződés értelmében 300 ezer forinttal egészíthették ki az utazás költségeit. Kolumbán Csaba aligazgató bevallotta vendéglátóinknak, hogy közösségünk tagjai kezdetben tartózkodtak, fenntartásokkal gyötrődtek, legalábbis kevésbé lelkesedtek a körvonalazódó utazás híre hallatán, nem tudták elképzelni ugyanis, hogy velük, kicsi székely faluból érkezőkkel itt, a nagyvárosban vajon mi lesz. Iskolánknak más tanintézménnyel nincs testvérkapcsolata, e téren tehát eddig nem szerezhettünk tapasztalatot, maradtak tehát a kételyek. Legnagyobb meglepetésünkre azonban semmilyen 12
kisebbségi éréssel nem kellett megküzdenünk, sőt nem is úgy éreztük, mintha egy nagyvárosban lettünk volna. Mind az itteni gyerekek megnyilvánulásai, mind pedig a szüleik hozzáállása igen kellemes csalódást okozott számunkra. Íme a tartalmas programból egy kis ízelítő: – Első nap – március 30-án, pénteken – a vendéglátó gyerekek bemutatták az iskolájukat, majd részt vettünk két tanítási órán, utána pedig körbejártuk Újpest központját. Este Káposztásmegyeren Sillye Jenő és Kovács Gábor Keresztútjának jubileumi, ifj. Ott Rezső különleges, szimfonikus nagyzenekari hangszerelésével tartott előadásában gyönyörködtünk. A keresztút 14 állomására írt imádság, amely egyszerre lelkiismeretvizsgálat és hitvallás, éppen 35 éve szü-
pedig autóbuszos városnézésen vettünk részt. Április 3-án, kedden Kubatov Gábor országgyűlési képviselő vezetésével meglátogattuk a Parlamentet, nagy segítségünkre szolgált Farkas Adorján Tekerőpatakról elköltözött fiatalember, (köszönjük neki) majd tettünk egy sétát a Margitszigeten. A Hősök tere megszemlélése után visszatértünk az iskolába – és lassan a búcsú pillanatai is elközelegtek. Diákjaink már az első napokban nagyon sok pozitív élményt élhettek át. Jó volt látni, hogy a sok elfoglaltság közepette Istenre is van idő; hogy a gyerekek addig nem kezdik meg az étkezést, ameddig nem imádkoznak; hogy a szülő nemcsak elküldi a gyereket a templomba, hanem ott van vele, mégpedig igazi átéléssel; és hogy otthon is példát mutat: elkezdi a lelki beszélgetést, a napi beszámolót, az
Barázda
|
2012. szeptember
SULIVILÁG / ÉP TESTBEN...
visel el, mert ezeknek a családoknak más a gondolkodásmódjuk. Itt a családok kb. egyharmadában nincs televízió. A szülők nehezményezik, ha a gyerekeket számítástechnika óra keretén kívül is a számítógéphez engedjük. Ezek a családok otthon beszélgetnek, esténként megtárgyalják a napot, mert gyakorló lelki közösségek. Nálunk az a gyerek érzi rosszul magát, aki látta a valóságshow-t, mert másnap senkivel nem tudja megbeszélni, mert a többi nem tudja, mi az. Budapesten a társadalom valamennyire már kezd túljutni ezen, a miénken és a hozzánk hasonló szigeteken ki is lábaltunk belőle teljesen, ugyanakkor Tekerőpatakon és valószínűleg távolabbi magyarországi falvakban is most mennek ebbe bele, mert nem jönnek rá, hogy ha ezt a lépést kihagynák, sokkal hamarabb jutnának sokkal előrébb. Ez nem az iskola, hanem a szülők hibája, akik bedőlnek
a csillogás-villogásnak, s nem ismerik fel, hogy tönkreteszik vele a gyermekük lelkét. A történelem sajnos kicsiben is, nagyban is így ismétli önmagát, hogy az egyik nem tanul a másik hibájából, a jelen nem tanul a múlt hibájából, s mindenkinek végig kell járnia azokat a kínos lépcsőket, amiket az előd már végigjárt, pedig ki lehetne hagyni. Magyarországon is sok olyan szülő van, aki hazamegy este fáradtan, leül, megissza a két sörét, s a gyerekét elküldi tévét nézni vagy internetezni, mert ő ezt meg azt a sorozatot nézi és csámcsog rajta. De az ilyen szülőnek a gyermeke nem a mi iskolánkba jár... Tehát a gyermeknevelés közös felelősség.
V. évfolyam 4. szám
lójukban ellenőrizzük is, hogy megtették-e. Kezdetben volt olyan szülő, aki nem értette, mi értelme van annak, hogy vasárnap reggel 8-kor felkel, felöltözik, beindítja az autót, beülteti a gyereket, elviszi a templomba, hazamegy, húsz perc múlva megint beül az autóba és így tovább. Az ilyen szülő gyermeke már nincs is nálunk, a gyermeket ugyanis a szülővel közösen kell nevelnünk. Nem azt akarjuk elérni, hogy a gyerek 14 éves korában döntsön: szembefordulva a szüleivel az egyházhoz, a katolikus lelkiséghez akar-e tartozni, vagy pedig szépnek, de bolondságnak ítélve meg, követi a szüleit. A szülő mutasson példát. Döntse el, hogy mit szeretne, és ne egymás ellen dolgozzunk, hanem együtt. Kezdetben sok szülő úgy hozta hozzánk a gyerekét, hogy „itt biztos jobban megnevelik”. Van ebben igazság, csakhogy az osztály egy-kettőnél több ilyet nem
|
Mindenért ezer hála és köszönet! Jövő év tavaszán szeretettel várjuk Tekerőpatakra az újpesti diákokat és kollégákat!
Újra élet van a focipályán A futballt kedvelők örömére az idéntől újra igénybe lehetett venni a futballpályát. Mint tudjuk, felújítás alatt állott és mostanra már teljes egészében használni lehet. És hála Istennek, van is, aki használja, hiszen van egy lelkes és sportos focicsapatunk, akik minden energiájukat belefektetve dolgoztak, hogy rendbe jöjjön ez a focipálya. Deák Csaba
letett meg. Ez fakultatív program volt, de oda is nagyon sok gyerek eljött. Második nap Mátraverebélyre utaztunk, a kegyhelyen szentmisén és keresztúton vettünk részt, délután pedig megnéztük a Gödöllői Királyi Kastélyt. Vasárnap vendégek és vendéglátók családi programot tartottak; volt, akit a Fővárosi Nagycirkuszba vittek el, volt, akit az Állatkertbe, és a csoportból ismét sokan összetalálkoztunk Szörényi–Bródy Veled, Uram! című művének a bemutatóján. A két iskola közös programja az utolsó előtti nap délelőttjén a Szent István bazilika, majd az Állatkert megtekintésével folytatódott. Visszatérve Újpestre, ebéd után az iskolában a tanárok segítségével kézműves foglalkozást tartottunk, este
átgondolását annak, hogy hol hibázott a nap folyamán vagy mit kellene holnap jobban tennie. Szerinte ezt a családban az édesapának kell elkezdenie. „Ez az élő hit. Ennél több és szebb élmény nem kell. Szerintem újraevangelizálás történik itt, és ez nagyon szép.” Käfer György, az újpesti iskola igazgatója a következőket mondta el többek között: – Tekerőpatakon minden ott lakó gyermek abba az egy helyi iskolába jár, függetlenül attól, hogy mennyire vallásos, hozzánk pedig csak azok jönnek, akiknek a családja katolikus vagy református, de keresztény hitét gyakorolja. Nálunk alapvetés, hogy vasárnap kötelező templomba menni, és a szentmisenap-
Elmondásuk szerint a csapat 4 éve alakult ebben a felállásban, és minden csapattag pozitívan áll hozzá a jó eredmények eléréséért. Az idén már több alkalommal is rendeztek nagypályás mérkőzéseket, ahová a környékbeli futballcsapatokat hívtak meg. Újfalu – Csomafalva 5-4 Újfalu – Szárhegy 3-5 Újfalu – Csomafalva 8-1 ( Búcsú) Szárhegy – Újfalu 4-2 Újfalu – Gyergyói Jövő 2-4 Gyergyói Jövő – Újfalu 7-1 Ezek a mérkőzések közül kiemelnék egyet, amelyet július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján játszottak a fiúk Csomafalva csapatával. Kezdő 11: Kapus: Keresztes Szabolcs Hátvédek: Dénes Tihamér, Pál Árpád, Bányász Zoltán, Molnár Zsolt Középpályások: Albert Attila, Deák Barna, Koszta Csaba Csatárok: Cserny Csaba, Orosz Attila, Ferenczi Ernő.
falviak, a szünetben viszont megbővült a csapat két cserejátékossal Deák László és György Bálint személyében. Sajnálatos módon egy nagyon jó játékos, Sólyom Ernő sérülés miatt nem tudott részt venni a mérkőzésen. Az első félidő végén a hazai csapat 2-0-ra vezetett Cserny Csaba és Ferenczi Ernő góljával. A mérkőzés folyamán Albert Attila és Ferenczi Ernő is mesterhármast ért el, míg Cserny Csaba 2 góllal járult a győzelemhez. A vendégcsapat kapott 8 góljára egyetlen válasz érkezett, tehát a végeredmény: 8-1 az újfalvi csapat javára. A mérkőzés játékve-
zetői: Deák Levente, Szabó Zoltán, Balla Tivadar. A csapat minden tagja köszönetét fejezi ki az önkormányzatnak a támogatásért, és a pálya felújításáért. Nagypályás focicsapat, a keret: Albert Attila, Albert Loránd, Cserny Csaba, Bányász Zoltán, Orosz Attila, Koszta Csaba, Keresztes Szabolcs, Sólyom Ernő, Deák László, Deák Barna, Molnár Zsolt, György Bálint, Dénes Tihamér, Kelemen Csaba, Pál Árpád, Ferenczi Ernő, Balla Csaba, Nagy Zsolt, Fákó Ernő, Tamás Szabolcs, Húszár Attila, Elekes István
A csapat 4-3-3-as felállásban játszott és az egész mérkőzésen irányított, a vezetést is hamar megszerezte. Az első félidőben cserejátékos nélkül játszottak az új13
ÉP TESTBEN...
Barázda
|
V. évfolyam 4. szám
|
2012. szeptember
Barázda
Mitől gyógyít a növény? Dr. Madarász Kelemen Enikő Nyári időszakban, egy hétvégi erdei kirándulás alkalmával bizonyára gyakran gyűjtenek gyógynövényeket, azokat, melyeket régen megmutatták a nagymamák, és azt is elmondták, hogy melyik gyógynövény mit gyógyít. De mitől is lesz gyógynövény a növény? Gyógyszernövényeknek azokat a növényeket nevezzük, amelyeket a hivatalos gyógyászat, a népi gyógyászat, a természetgyógyászat, valamint az ipar (élvezeti, kozmetikai, háztartási cikkek, fűszerek, rovarirtószerek) felhasznál. A fűszernövény, az élelmiszernövény, valamint a takarmánynövény csak részben nevezhető gyógynövénynek. A gyógynövények alkalmazása során azoknak csak bizonyos részét, a „drogot” használják fel. Drognak nevezik a növény szárítással tartósított részét, amely a kívánt hatóanyagot tartalmazza. Ez lehet: a felhasznált növény legtöbb hatóanyagot tartalmazó része, növényi nyersanyagból előállított termék (pl. illóolaj), a növényi nyersanyagból átalakítással nyert anyag (pl. aktív szén). A drogok hatóanyagai a növények általános anyagcseréje révén képződnek. Kutatásuk bonyolult, fejlett kémiai eljárásokat igényelnek. A gyógynövények, illetve a drogok hatóanyagai a következő csoportokba sorolhatók: • Alkaloidok: vízben nem oldódó, lúgos és erős mérgező hatású anyagok, amelyek főleg a központi idegrendszert befolyásolják. Fájdalomcsillapító, izgató, illetve élénkítő hatást fejtenek ki. Alkaloid tartalmú gyógynövény a beléndek, maszlag, nadragulya, fecskefű, anyarozs, mák, stb. • Glikozoidok: vízben oldódó, szilárd, kristályos szerkezetű, szerves vegyületek. Ártalmas anyagok, amennyiben a nem megfelelő mennyiségben jutnak a szervezetbe. Glikozid tartalmúak a szívműködést befolyásoló, vizelethajtó, hashajtó és izzasztó gyógynövények. Ilyenek a gyűszűvirág, gyöngyvirág, stb. • Szaponinok: habzó anyagok, amelyek mint köptetők, nyálkaoldók kerülnek gyógyászati felhasználásra. Ilyen növény a kankalin, aranyvesszőfű, amelyek váladékkiválasztó és hánytató hatással is rendelkeznek. 14
• Keserűanyagok: vízben gyengén oldódnak, étvágygerjesztő, emésztést elősegítő anyagokként használják. Ilyenek a benedekfű, ezerjófű. • Cserzőanyagok: szerkezetük gyakorlatilag még felderítetlen és általában majdnem minden növényben megtalálhatók. Fog- és szájápolásban alkalmazzák. Ezek a növények a tölgy, vadgesztenye, nyír, stb. • Festőanyagok, a növényi festékek csoportjai: klorofill, karotinoidok, flavonok. Festékanyagot tartalmazó növények a sáfrány, körömvirág, pirosítógyökér. • Illóolajok: illatos, különböző szerkezetű vegyületek, amelyek közönséges hőmérsékleten elillannak. Ezen anyagok adják a növények illatát, aromáját. Emésztést serkentők, gyulladást csökkentők és baktericidhatással is rendelkeznek. Jelentőségük az illatszeriparban, fog- és szájápoló szerekben, üdítő- és élvezeti italokban ismeretes. Az illóolajok és az aromás anyagok adják a fűszerek és az ételízesítők hatását is. Gyógynövények (fűszernövények) a fodormenta, levendula, boróka, koriander, ánizs, kömény, zsálya, üröm, kamilla, kakukkfű, stb. Az illóolajok csoportjába sorolható a kámfor is. Kámforok azok az anyagok, amelyeket illóolajokból lehűtéssel állítanak elő. A kámfort mint gyógyszert úgy külsőleg, mint belsőleg széles körben alkalmazzák. • Szénhidrátok: szerves vegyületek, nagy jelentőséggel bírnak minden emberi és állati szervezet életében. Szénhidrátokat tartalmaznak azok a drogok, amelyek édes anyagot, keményítőt, pektint és nyálkát tartalmaznak. Ilyenek az édesgyökér, papsajtlevél, bodza és hársvirág. Gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. • Tejnedvek: fehér, ritkán sárgás, barnás folyadékok, amelyek lényegében sejtnedvek. Kémiailag nem egységes anyagok. Tejnedvet tartalmaznak a gyermekláncfű, katáng, mák, stb. Ezen csoport tagjai a gumi és a kaucsuk is. • Zsírok és viaszok: leginkább a növények termésében fordulnak elő (magvak). Ilyen növény a kakaó, kókusz, ricinus, len, napraforgó. Az illóolajoktól megkülönbözteti őket, hogy nem illékonyak és szerves oldószerekben (éter, benzin, kloroform) jól oldódnak. A viaszokat fenyők, nyár, nyír, kaktusz, stb. adják.
• Szerves savak: majdnem minden gyógynövény alkotórésze. Főleg a sóska, citrom, alma tartalmaz borkősavat, illetve borostyánkősavat. A szalicilsav mint szerves sav lázcsökkentő hatása közismert. A kovasav mint a szervezet védekezőképességét erősítő anyag a zsurlóban, tüdőfűben, szilkéregben, kenderfűben található. • Vitaminok: a szervezet működőképességének biztosításában nélkülözhetetlen anyagok. Hiányuk az úgynevezett avitaminózisokhoz, betegségekhez vezet. A legfontosabb vitaminokat, mint az A-vitamin (a növényekben, mint provitamin-karotinoidok) a sárgarépa és egyes csonthéjas gyümölcs; a B-vitamin főleg gabonamagvakban található; a C-vitamin citromban, csipkebogyóban, paprikában; a D-vitamin gombákban, gyermekláncfűben; az E-vitamin gabonafélékben; az F-vitamin napraforgóolajban, lenolajban; a G-vitamin csipkebogyóban, káposztában, salátában; a H-vitamin főleg burgonyában, mogyoróban; a K- vitamin csalánlevélben, parajban, kelvirágban; a P-vitamin paprikában, citromban, narancsban; az R-vitamin flavontartalmú növényekben (mint rutin) található.
|
V. évfolyam 4. szám
(Dr. Bordás Imre és Dr. Tompa Anna MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK, NÖVÉNYI MÉRGEK c. könyve alapján)
CIVIL FÓRUM
2012. szeptember
Fesztiválról fesztiválra Deák László Egy kis szünet után ismét beszámolhatok a lelkes tánccsoport tevékenységéről. A nyár is sok programot tartott a táncosok számára.
a tánccsoportunk két tagja megnyerte a legszebb székelyruha-díjat: Kovács Katalin és Szabó Ágota. A Gyergyóimedencében az újfalvi és kilyénfalvi népi viselet a legszebb, és erre nagyon büszkék lehetünk.
Elég sok meghívásunk volt, amit a szentegyházi Nárcisz fesztivál nyitott meg. Ezen a fesztiválon a tánccsoport közepes tagjai vettek részt 14-en, és mezőségi táncokat adtak elő nagy sikerrel. Ezt a fesztivált követte a pálpataki falunapok, ennek keretén belül egy szerény néptánctalálkozó ahol a táncosok felnőtt tagjai vettek részt, és vajdaszentiványi táncokat adtak elő, amit a szervezők nagyon kedves vendégszeretettel viszonoztak. Számunkra, ami nagyon felemelő érzés volt, hogy az Ezer székely leány találkozójára elmehettünk és a gyergyóújfalvi ceppellel színpadra is léphettünk. Ezt a táncot elég nagy érdeklődéssel fogadták, és nem utolsósorban a székely ruhát. A székelyruha-mustrán
Egy következő fellépésünk a Budapest melletti Vecsésen volt, ahol sok élményben és tapasztalatban volt részünk. Az idén ismét részt vett a tánccsoportunk két tagja a magyarországi tuzséri tánctáborban: Máthé Edina és Simon Tamás. Ez
a tábor két héten át tartott, ahol a Kárpátmedencei kézműves, hagyományápoló, népi tánc, nemezelés, történelemtanulás az összetevő program. Minden résztvevő csoportnak megvan a napi programja, ahol nagyon sok érdekes dolgot tanulhattak, és nem utolsósorban sok barátot ismerhettek meg. Tamás és Edina a ceppel bemutatása után meg is tanította az érdeklődőknek e gyönyörű tánc lépéseit. Ez egy nagyon tanulságos tábor, ahonnan fájó szívvel búcsúztak, mivel annyira jól érezték magukat. Ebben a táborban a táncoktatónk, Danguly Ervin társaságában jómagam is részt vettem, ahol mi magunk is megismerhettük a tábor eszmei értékeit és fontosságát. Innen hazatérve részt vettünk a kilyénfalvi falunapok néptáncprogramjában, ahol az ifjak ceppelt, a középcsoport pedig mezőségi táncot mutatott be. Ezen kellemes fellépések után remélem és szeretném, ha továbbra is sikerülne így folytatni ezt a szép néphagyományt.
III. Néptánctalálkozó Deák László Idén már harmadik alkalommal sikerült megszervezni a Sarlós Boldogasszony búcsú keretén belül a hagyománynak örvendő néptánctalálkozót.
• Antibiotikumok: alacsony- és magasabb rendű növények is tartalmazzák, mint a torma, zeller, stb. Gátolják a mikroorganizmusok fejlődését, szaporodását, illetve elpusztítják azokat. A fitoncidok a magasabb rendű növények által termelt antibiotikumok. Ilyen a fokhagymában is található allicin.
|
A vendégszereplők a déli órákban érkeztek, mi egy szerény kínálással fogadtuk őket, utána pedig készítettünk egy közös fényképet. A fogadás után felsorakozva, népzenekísérettel vonultunk az előadás helyszínére. Az előadást Máthé Linda egy nagyon szép népdallal nyitotta meg, majd következett a gyergyóújfalvi tánccsoport kis csoportja felcsíki tánccal A Szentegyházáról érkezett Veterán tánccsoport marosszéki táncokat adott elő. Őket követte a kilyénfalvi Csipkebogyó tánccsoport széki tánca. Danguly Ervin táncoktató a szárhegyi Cika zenekarral regrutanótákat énekelt, majd egy szólótáncot adott elő. Aztán a pálpataki ifjúsági néptánccsoport sófalvi és pálpataki táncokat mutatott be. Végül, de nem utolsósorban a Katorzsa
néptáncegyüttes 104 tagja következett: az ifjak ceppelt, a kis csoport felcsíki, a középcsoport mezőségi, míg a nagy csoport vajdaszentiványi táncot adtak elő. Ezt követően Luc Hajnal újfalvi származású zenetanárnő népdalokat adott elő népdaltanítással egybekötve. Köszönetünket szeretnénk kifejezni Czirják Kingának és Elekes Józsefnek a
néptánctalálkozó bekonferálásáért, az önkormányzatnak a támogatásáért. Köszönjük a tánccsoportnak a lelkes hozzáállást, a szülőknek a bizalmat, hogy elengedték a gyerekeiket a próbákra, mert így sikeresen meg tudtuk szervezni az ünnepet. Külön köszönetet mondunk Újfalu lakóinak a székely csizma- és népi viselet-adományokért.
15
MEZŐGAZDASÁG
Barázda
|
V. évfolyam 4. szám
|
2012. szeptember
Áttekintő a szarvasmarha-kiállításokról Dr. Horváth Nina állatorvos Immáron ötödik alkalommal szerveződik meg a Gyergyóújfalvi Falunapok keretén belül a szarvasmarhakiállítás, melynek ötlete 2008. június közepén fogalmazódott meg.
A Gyergyóújfalvi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének akkori elnöke, Molnár Alpár, nagy lelkesedéssel fogadta az ötletet, és pár tenyésztővel összefogva nagy lendülettel fogtunk neki a munkának. Illik megemlíteni, hogy a szervezők közül mindenki kezdő volt a dologban, és nagy segítségünkre voltak azok a jó tanácsok, észrevételek, amelyeket a Hargita Megyei Állatnemesítő Hivatal munkatársaitól (Sólyom Gizella mérnöknő, dr. Gál József állatorvos, Szász Ilona mérnöknő) kaptunk. Azt is kell tudni, hogy nem volt könnyű dolog minden esetben rábírni a gazdákat, hogy vállalják a kiállításon való részvételt. Felbecsülhetetlen példaértékű volt az összefogás, amit tanúsítottak a gazdák, amikor az állatoknak szánt helyet építették ki. Az első kiállításon 18 szarvasmarhát mutattak be, és a zsűrit is komoly kihívás elé állították, ugyanis a szervezők úgy döntöttek, hogy függetlenül a szakemberekből alakult zsűri bírálásától, a fődíjat annak adják, akit a közönség szavaz meg. A díjakat szakcégektől kaptuk – támogatták
16
az ötletet és a kivitelezést. A kiállítás végén a szervezők eldöntötték – megérte a fáradságot, az álmatlan éjszakákat és munkával töltött napokat – habár az első kiállítás volt, és végigizgulták minden percét – jól sikerült. 2009-ben, a második kiállítás megszervezésének nagy részét már az újonnan átszerveződött tenyésztők egyesületének elnöke, Lázár Ákos vállalta. Az előző év tapasztalatait értékesítve egy kicsit könnyebben ment az előkészület, és bár így sem volt zökkenőmentes, sikerült egy színvonalasabb kiállítást rendezni, ahová 21 állatot hoztak el a gazdák. A 2010-es kiállításon már 24 állatot, a 2011-es kiállításon pedig 22 állatot hoztak el a gazdák, és a kiállítások színvonala kimagasló volt. A szakemberek, akik a zsűrit alkották, elmondták, hogy nagyon jó irányban halad az állomány, ugyanis évről évre javult a kiállított állatok minősége, és főként az üszőknél tűnt ki az, hogy a gazdák felfigyeltek a kiállításokon elhangzott véleményekre, és saját gazdaságaikban alkalmazzák mindazt, amit ott hallottak. Minden évben megpróbáltunk lehetőségeinkhez mérten díjazni mindenkit, aki megtisztelt azzal, hogy vállalta a részvételt a kiállításon – ugyanis nem csak a zsűri és a közönség által kiválasztott állatok kaptak díjakat, hanem a gazdák is – részvételi díjat. Támogatóinknak köszönhetően a díjak változatosak és hasznosak voltak minden tehenészetben. Az alábbiakban ismertetjük ezeket: • 1. Noroclox tőgyinfúzió – szarvasmarhánál alkalmazható tőgyinfúzió, melyet a szárazra állításnál használnak, a tőgygyulladások megelőzése érdekében + Veyxat gel – gyulladáscsökkentő hatású kenőcs, melyet lehet alkalmazni tőgy-,
ízület-, izomgyulladásban (Maravet Kft. ) • 2. Ankavet gel – Szerves kalcium gél, energia tartalommal és folyékony ásványianyag-tartalmú takarmány-kiegészítő teheneknek. Kalciumhiány megelőzésére és kiegyenlítésére az ellés előtt és után. (Maravet Kft.)
Barázda
|
2012. szeptember
MEZŐGAZDASÁG
szavazat különbséggel nyert a Korondi Kálmán tulajdonában lévő, Ibi nevű tehén. A kiállítás sikeréhez hozzájárultak a támogatók is: Gyergyóújfalvi Önkormányzat, Gyergyóújfalvi Szarvasmarhatenyésztők Egyesülete, Austrabull Kft. – Csíkszereda, Bomilact Kft. – Csíkmadaras, DaNutrition Kft. – Maros megye, Genetik Plus Kft. – Maros megye, Gordon Prod Kft. – Székelyudvarhely, Karpaten Milk Kft. – Gyergyótekerőpatak. Az elért eredményeket és díjakat a táblázatban összesítettük. Mivel ez volt az ötödik rendezvény, a szervezők úgy döntöttek, hogy egy tel-
jesen új ötletet is megvalósítanak – tomboladíjként egy kis borjat ajánlottak fel. Az ötlet óriási sikert aratott.
V. évfolyam 4. szám
Beszámoló az idei kiállításról Az idei kiállításra 19 állatot hoztak el a gazdák. Megjegyzendő, hogy a bemutatott állomány messzemenően a legjobb volt – ezt a véleményt úgy a zsűritagok (Sólyom Gizella mérnöknő – Hargita megyei Szarvasmarhatenyésztők Egyesülete, Szász Ilona mérnöknő – Hargita Megyei Állatnemesítő Hivatal vezetője, Dr. Gál József állatorvos – Gyergyókilyénfalva, Kovács József mérnök, Genetik Plus Kft. – Maros megye), mint a jelenlévő nézők is igazolták – ugyanis még soha ennyire szoros verseny nem volt a fődíjért – 2
|
Köszönet a szervezőknek, támogatóknak, résztvevőknek és mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy az idén is sikeres és élményekben gazdag kiállítást tudjunk megvalósítani. Gratulálunk mindenkinek, aki felvállalta, hogy eljön a kiállításra és bemutatja gazdaságának szép állatait, kívánunk nekik jó munkaerőt és kitartást, hogy jövőre is büszkén vezethessék fel jószágaikat!
1 inox vödör, 500 m villanypásztor drót + 30 db szigetelő Szaporítóanyag: 8 dózis (3 montbeliarde MO , 3 magyartarka BU, 2 osztráktarka BA (AUSTRABULL, FŐDÍJ DANUTRITION, GENETIK PLUS) KÖZÖNSÉGDÍJ 1 nagy sajt (KARPATEN MILK) + 4 db krém/olvasztott sajt (BOMILACT, GORDON PROD) 1 db 1,5 kg-os sajt (BOMILACT) Nyerte: Ibi - Korondi Kálmán tulajdona KATEGÓRIÁK
• 3. Meggi 100 - abraktakarmány borjaknak, ugyanazokat az összetevőket tartalmazza (tej, laktóz, sörélesztő, lenmag), mint a Sano tejpótlók, így amikor a borjú megismeri ezt az ízt, akkor a Meggi 100at is szívesen fogja fogyasztani. A Meggi korai és nagy mennyiségű felvételével az egész emésztőrendszer fejlődik, a bendő- és bélbolyhok képződése a tápanyagok felszívódását segíti, így a borjak fejlődését és növekedését támogatja. Az étvágy növekszik, mert a borjak a Meggi-t szívesen fogyasztják, és ez a borjak fejlődését és egészségét szolgálja. (Agrovet Kft.) • 4. Lacto dip – tőgyfertőtlenítő szer fejés után, használata csökkenti a tőgygyulladások gyakoriságát, javítja a tej minőségét + tőgyfertőtlenítésre használható pohár (Agrovet Kft.) • 5. Orbenin tőgyinfúzió – szarvasmarhánál alkalmazható tőgyinfúzió, melyet a szárazra állításnál használnak, a tőgygyulladások megelőzése érdekében + Mamiseptol – gyulladáscsökkentő hatású kenőcs, melyet lehet alkalmazni tőgy-, ízület-, izomgyulladásban. • 6. Villanypásztor drót + Szigetelő villanypásztorhoz + Kötőfék + Közepes méretű harang + nyakszíj + Szopásgátló orrkarika + Szarvasmarha önitató + Nagyméretű harang + nyakszíj (Evolutia Dan Kft.) • 7. Abraktakarmány • 8. Szaporítóanyag – RUMGO osztráktarka bikától (Austrabull KFT), ZSONGLŐR magyartarka bikától (Genetik Plus Kft.)
TÖBBSZÖR ELLETT
I. hely
II. hely
III. hely
PIROS TARKA
1 inox vödör, 250 m villanypásztor drót + 25 szigetelő Szaporítóanyag: 6 dózis (2 MO, 2 BU, 2 BA) 4 db krém/olvasztott sajt (BOMILACT, GORDON PROD) 1 - 1 sajt (GORDON PROD, KARPATEN MILK) Nyerte: Ibi - Korondi Kálmán tulajdona
1 inox vödör + 20 db szigetelő Szaporítóanyag: 4 dózis (2 MO, 1 BU, 1 BA) 4 db krém/olvasztott sajt (BOMILACT, GORDON PROD) 1 - 1 sajt (GORDON PROD, KARPATEN MILK) Nyerte: Gyöngyike - Mihálydeák László tulajdona
1 inox vödör + 10 db szigetelő Szaporítóanyag: 3 dózis (1 MO, 1 BU, 1 BA) 4 db krém/olvasztott sajt (BOMILACT, GORDON PROD) 1 sajt (KARPATEN MILK) Nyerte: Bimbó - Orosz János tulajdona
FEKETE TARKA
1 inox vödör, 250 m villanypásztor drót + 25 szigetelő Szaporítóanyag: 6 dózis (2 MO, 2 BU, 2 BA) 4 db krém/olvasztott sajt (BOMILACT, GORDON PROD) 1 - 1 sajt (GORDON PROD, KARPATEN MILK) Nyerte: Babos - Máté László tulajdona
1 inox vödör, 20 db szigetelő Szaporítóanyag: 4 dózis (1 MO, 2 BU, 1 BA) 4 db krém/olvasztott sajt (BOMILACT, GORDON PROD) 1 - 1 sajt (GORDON PROD, KARPATEN MILK) Nyerte: Rigó - Deák Csaba tulajdona
1 inox vödör 10 db szigetelő Szaporítóanyag: 3 dózis (1 MO, 1 BU, 1 BA) 4 db krém/olvasztott sajt (BOMILACT, GORDON PROD) 1 sajt (KARPATEN MILK) Nyerte: Gyöngyi - Kovács Ernő tulajdona
EGYSZER ELLETT
250 m villanypásztor drót + 25 szigetelő Szaporítóanyag: 6 dózis (2 MO, 2 BU, 2 BA) 4 db krém/olvasztott sajt (BOMILACT, GORDON PROD) 1 -1 sajt (GORDON PROD, KARPATEN MILK) Nyerte: Réka - Sólyom Zoltán tulajdona
20 db szigetelő Szaporítóanyag: 4 dózis (1 MO, 1 BU, 2 BA) 4 db krém/olvasztott sajt (BOMILACT, GORDON PROD) 1 - 1 sajt (GORDON PROD, KARPATEN MILK) Nyerte: Cifra - Sólyom Kálmán tulajdona
10 db szigetelő Szaporítóanyag: 3 dózis (1 MO, 1 BU, 1 BA) 4 db krém/olvasztott sajt (BOMILACT, GORDON PROD) 1 sajt (KARPATEN MILK) Nyerte: Klári - Fákó Zoltán tulajdona
VEMHES ÜSZŐ
250 m villanypásztor drót + 25 szigetelő Szaporítóanyag: 6 dózis (2 MO, 2 BU, 2 BA) 4 db krém/olvasztott sajt (BOMILACT, GORDON PROD) 1 - 1 sajt (GORDON PROD, KARPATEN MILK) Nyerte: Cifra - Szakács Tibor tulajdona
20 db szigetelő Szaporítóanyag: 4 dózis (1 MO, 1 BU, 2 BA) 4 db krém/olvasztott sajt (BOMILACT, GORDON PROD) 1 - 1 sajt (GORDON PROD, KARPATEN MILK) Nyerte: Csendes - Máté László tulajdona
10 db szigetelő Szaporítóanyag: 3 dózis (1 MO, 1 BU, 1 BA) 4 db krém/olvasztott sajt (BOMILACT, GORDON PROD) 1 sajt (KARPATEN MILK) Nyerte: Kárász - Szász Antal tulajdona
RÉSZVÉTELI DÍJ
1 zsák abraktakarmány + 1 db 10 kg-os nyalósó + 1 ebéd + 1 vemhességi naptár és 2 dózis szaporítóanyag (AUSTRABULL)
17
GYERMEKSAROK
Barázda
|
V. évfolyam 4. szám
|
2012. szeptember
Barázda
Nos, hadd lássuk, mivel folytatjuk a tanulási módszerek, eljárások, technikák tantárgyankénti taglalását. Mivel az anyanyelv tanulásáról olvashattatok legutóbb, pontosabban a nyelvtan elsajátításáról, most az irodalomban való jártasság megszerzéséről olvashattok. Szándékosan nem írtam irodalomtanulást, mert, amint a későbbiekben meglátjátok, első lépés az, hogy megszeressétek e csodálatos világot. Hosszan taglalhatnám az irodalom szépségét, de erről csak úgy tudlak meggyőzni, ha magad is megtapasztalod azt. Az irodalmi alkotások megértéséhez kellő nyitottságra van szükség. Ha így közelítesz e művekhez, máris nyert ügyed van, mert az irodalom nem a logikus gondolkodást, hanem elsősorban az érzelmeket célozza meg.
1. A népi alkotások kivételével minden munkának ismerjük a szerzőjét. Ahhoz, hogy bemutatásod formailag is helyes legyen, néhány szót kell ejtened az adott mű szerzőjéről, illetve keletkezésének körülményeiről (életrajzi ihletések, a szerző személyes tapasztalatai). 2. A következőkben a tartalmi ismertetéssel folytathatod. Ha legalább háromszor elolvastad a szöveget, ez nem okoz nehézséget számodra. Az otthoni tanulásnál már hangosan felmondhatod a mű tartalmát önmagadnak, és akkor nem ér az a meglepetés, hogy a sokszori elolvasás után nem is olyan egyszerű a gondolataidat mondatokba önteni. Egészen más dolog valamit megérteni, mint visszamondani. 3. Figyelj a mondatok szép, irodalmi megfogalmazására. Ne keveredj bele végtelen mondatokba! 4. Ne rövidítsd le túlságosan a történetet, mert lényeges események maradhatnak ki belőle, ugyanakkor az sem szerencsés, ha túlnyújtod a mesélést. Lényegtelen részekre ne fektess hangsúlyt. 5. Tartsd be az események logikai sorrendjét. Tévedés akkor fordulhat elő, ha nem ismered kellőképpen a történetet. 6. A történetet tagold mondatokra, ellenkező esetben egy szóözön lesz az eredmény. Ne használd indokolatlanul az „és”, „aztán” szavakat.
Két nagyobb témakörről lesz szó az elkövetkezendőkben: a prózai művekről és a kötelező olvasmányokról. A prózai művek az irodalom legkönnyebben feldolgozható részét képezik. Mire van szükséged? Semmi egyébre, csak a mű alapos ismeretére. Emlékszel az olvasási technikákra? Nos, ilyen művekkel való ismerkedéskor bizony szükség van a szövegértő olvasásra. Ahhoz, hogy alaposan megismerd az adott darabot, nem elegendő az egyszeri elolvasása. Fontos, hogy figyelmesen, ismételten elolvasd. Hogyan mutathatsz be egy prózai művet? Az alábbi lépéseket használhatod bármikor, akár írásban, akár szóban kell ismertess egy művet: 18
7. A tartalom ismertetése után térj ki a műben használt művészi eszközökre. Tudj felsorolni szép kifejezéseket, szófordulatokat, hasonlatokat, és magyarázd is meg ezeket. 8. Befejezésként idézz méltatásokat, kritikusok véleményét, de ugyanilyen fontos és értékes a saját véleményed is. A kötelező olvasmányok, közismertebb nevükön háziolvasmányok, bizony nagyon sok gyerek vakációját „nehezítik” meg. Elismerem, valóban vannak közöttük olyanok, melyek olvasása komoly erőfeszítést igényel, de a többség szórakoztató írás. Nem fölösleges elolvasni őket, ahogyan nagyon sokan tévesen
hiszik. Elolvasásukkal nemcsak ismeretekhez, de szép élményekhez is juthatsz. Tanév elején tanárod bizonyára felsorolja a kötelező olvasmányokat. Ne hagyd az utolsó pillanatra elolvasásukat, mert nem lesz időd elolvasni egyiket sem egy hét alatt. Mit tehetsz? 1. Akár a nyári vakációra is beütemezheted elolvasásukat, feltéve, ha már ismered a követelményeket. 2. A határidőket magadnak kell kijelölni és betartani. Minden műre annyi időt szánj, amennyit terjedelme kíván! Nem a szüleid és a pedagógus feladata, hogy ellenőrizzen, haladsz-e az olvasással. Te tartozol elszámolással magadnak! 3. Amint nekilátsz egy könyvnek, igyekezz mielőbb a végére érni. Ha túl sokáig húzod az időt, elfelejted az előzményeket, és nem érted meg a cselekményt, nem látod az összefüggést az események között. Határozz meg magadnak egy alsó határt, amit naponta el kell olvasnod. Többet olvashatsz, kevesebbet nem! 4. Soha ne olvass egyszerre két könyvet. Megnehezíti az események követését. 5. Írj olvasónaplót! Ebbe vezesd fel a mű szerzőjét, címét, szereplőket, cselekményt nagy vonalakban, helyszíneket, azért, hogy később is emlékezz rá, ne kelljen újraolvasnod a művet. 6. Olvasás közben figyelj a tartalomra! Ne hallgass zenét, ne nézz tévét, koncentrálj arra, amit olvasol. Hogy érdekesebbé tedd az olvasást, próbáld meg előre kitalálni, mi fog történni a későbbiekben. 7. Amikor a könyv végére értél, szánj néhány percet a történet átgondolására. Ezáltal rögzül az eseménysor, így maradandóvá teheted a könyv tartalmát. Ne feledd, a helyesírás, szép fogalmazás és beszéd alapja az olvasás! Nos, mindannyiótoknak jó tanulást kívánok az új tanévben! A vakáció utolsó napjait használjátok ki olvasásra!
V. évfolyam 4. szám
|
TARKABARKA – MAGAZIN
2012. szeptember
A néma csendtől a zenéig...
„De nehéz az iskolatáska...” Gál Katalin
|
Olvasóink számára nem ismeretlen a Gáll család, pontosabban Gáll Tamáska neve. Igen, ők azok, akik a 2011-es év végén és 2012-es év elején mindannyiunk segítségét kérték ahhoz, hogy kisfiuk, Tamás hallhasson, miután 2011. október 10-én, a sokadik audiológiai vizsgálat során végképp beigazolódott a szülők gyanúja: Tamás egyáltalán nem hall. A kisfiút sokan szívükbe zárták, és községünk lakói közül sokan segítettek, hogy hallását visszakaphassa, hiszen, mint a vizsgálatok során kiderült, mindkét hallóideg ép, a halláskárosodás belsőfül eredetű. A szülőkkel, Gáll Gyulával és Erzsébettel beszélgettem el Tamáskáról, a műtétről, és életükről, amely más, mint a hétköznapi embereké. Gál Katalin Hogy van Tamás? G. Gy.: Tamás most töltötte az egy és fél évet. Nagyon aranyos kisfiú, most tanulja a járás tudományát. Sajnos általában nagyon hamar megbetegszik. Most jól van. Sor került a műtétekre? G. E.: Az első műtétre került sor. Tamás cochleáris implantátumot kapott a bal fülére. Azért pont a balra, mert ez volt a gyengébb a kettő közül. Március 18-án, hétfőn műtötték Iaşi-ban. Ez olyan nap az életünkben, amelyet soha nem fogunk elfelejteni. Már előző nap este fertőtlenítették a kis fejecskéjét, és éjszaka egy steril törölközőn, fertőtlenített sapkában kellett aludnia. Éjszaka nem is ehetett. Reggel hétkor a műtő előtti előkészítőbe kellett vinni. Nyolckor nyugtatót kapott. Ma is előttem van a kis tanácstalan tekintete. Szeretett volna sírni, hogy elviszik tőlem, de már nem tudott. A négy órás műtét alatt elküldtek sétálni minket, hogy könnyebben viseljük a ránk nehezedő aggodalmat, hiszen a műtét nem kocká-
zatmentes. Istennek hála, rendben ment minden. Másnap délután Tamás hányni kezdett és estére 39,5-re ugrott a láza. Habár a láz megszűnt, egy hétig a pici gyerek nem tudott enni és inni, súlyos hasmenése is lett. Ma sem tudjuk, mi történhetett. Nagyon félünk ezért a második beavatkozástól. Mikor kerül sor a második beavatkozásra? G. Gy.: Még pontosan nem tudjuk, de csak valamikor késő ősszel. A műtét sok kockázatot rejt magában, ugyanakkor az is fontos, hogy Tamás egészséges és erős legyen, mert nagyon legyengült az első beavatkozás után is. Ezért nem merünk hamarabb belevágni. A második műtétre azért van szükség, mert e nélkül nem alakul ki a szelektív- és térhallás. Ez azt jelent, hogy nem képes egy implantátummal megállapítani, milyen irányból jön a hang, és zajos környezetben nehezen tud eligazodni. Nagy hátrányt jelentene ez később az óvodában, iskolában. Folytatás a következő oldalon.
Kiadja: Gyergyóújfalu Község Polgármesteri hivatala
Felelős kiadó: Egyed József polgármester
Szerkesztőség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám, Tel.: 0266-350 004, 350 077
[email protected] Nyomdai előkészítés, nyomtatás: Druk-ker Kft., Kiskőrös Tel.: +36 78 312 517 GYERGYÓÚJFALU KÖZSÉG KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS HAVILAPJA, V. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM, 2012. SZEPTEMBER Rovatszerkesztők: Önkormányzat Egyed József Albert Katalin Civil fórum Czirják Kinga Lukács Róbert Fodor Annamária Deák László Gál Katalin Páll Emilia Hitélet Gál Katalin Múltidéző Elekes Dániel László ifj. Sólyom István Deák Csaba Mezőgazdaság Horváth Nina Sulivilág Fodor Annamária Gyermeksarok Fodor Annamária Gál Katalin Ép testben... Horváth Nina Czirják Kinga Deák Csaba Tarkabarka – Magazin Gál Katalin Czirják Kinga
19
TARKABARKA – MAGAZIN
Milyen részei vannak az implantátumnak? G. Gy.: A készülék két fő részből áll. Tamás kis fejecskéjébe a koponyacsonthoz van rögzítve a belső egység, amelyből indulnak az adattovábbító elektródák a csigába, a hallóideghez. Ebből csak egy ötvenbanis méretű dudor látszik a Tamás bal füle fölött. A készülékhez egy külső egység is tartozik: a beszédprocesszor, a mikrofon és a külső antenna. A mikrofon fogja fel a környezet hangjait, amelyeket a processzor jelekké alakít, ezeket továbbítja a külső antenna a belső egységeken át a hallóidegnek. A hallás egy nagyon bonyolult és hihetetlenül összetett folyamat. A készülék külső egységei nem hordhatók állandóan. Nem érheti víz, napi 8 órát kell szárítani őket egy speciális készülékben, és alvás közben sem lehet viselni. Fürdéskor, éjszaka, vagy ha leesik a külső rész, akkor Tamás nem hall semmit. Észleltetek változásokat a hallásban és a beszédfejlődésben? G. E.: Tamás már 9 hónapos korától viselt hallókészüléket, amely felerősíti a környezet hangjait. Bár a legnagyobb teljesítményű, nagyon erős készüléket kapta, mégis csak bizonyos zajokat hallott vele. Ez nem lett volna elég a beszédtanuláshoz. A műtét nagy változást jelentett. A beszédprocesszort a műtét után egy hónappal, a teljes sebgyógyulás után kapcsolták be, és fokozatosan állítják Tamás egyéni fejlődése szerint. A legelső állítás után Tamás alig hallott többet, mint a hallókészülékkel. A fokozatos hangolás megakadályozza, hogy a még éretlen hallóideg a túl erős hangtól megsérüljön, ill. hozzájárul ennek megerősödéséhez. Tamás most már jól hallja az emberi beszédet, és a halkabb zajokra is felfigyel.
Barázda
|
V. évfolyam 4. szám
Egészséges gyerekeknél észre sem lehet venni, hogyan fejlődik a hallás, az apró változások nem is tűnnek fel, csak azt látjuk, hogy a kis figyelő baba hirtelen gagyogni kezd, és több mindent megért, amit neki mondanak. Tamás a 0-s életkortól kezdett a hallásfejlődés útján elindulni. Még négy hónapja sincs, hogy hall. A beszédfejlődése egy 7-8 hónapos korú gyerekéhez hasonlít. Megért néhány rövid szót és utasítást, hallgat a nevére, és gagyogni kezdett. Rögös és hosszú út vár ránk, de már elindultunk. Ezen az úton nagyon sok segítőnk akadt, akik szeretetükkel és önzetlen magatartásukkal megmutatták, hogy bármilyen nehéz is, nem vagyunk egyedül. Sohasem lennénk képesek a sok törődést és kedvességet viszonozni. Ezért imáinkban kérjük Isten áldását életükre, mert képesek voltak egy gyerek és egy család életét megváltoztatni.
|
2012. szeptember
Milyen anyagi forrásból sikerült kifizetni a nagyon drága eszközt? G. Gy.: Az első implantátum ingyenes volt, mivel az állam egy eszközt és annak beültetését támogatja. Az egészségügy nehéz anyagi helyzetének ellenére, valamint annak köszönhetően, hogy Tamás ideális kandidátus volt orvosi szempontból az implantátum beültetésére, végül is sikerült megkapnunk az eszközt, habár még sokan voltak rajtunk kívül a várólistán. A második implantátum megvásárlását, illetve a beültetés műtéti költségeit mi kell álljuk. Az állam a második műtétnél semmilyen költséget nem fedez és nem támogat. E második eszközre és műtétre fogjuk felhasználni az adományokat. Sajnos a lej elértéktelenedésével már nem ugyanazt az árat kell lejben kifizetnünk, amelyre számítottunk, hiszen ezen eszközök értéke euróban van megállapítva, lévén, hogy nem az országban vannak gyártva. Szeretnénk megköszönni Gyergyóújfalu, Kilyénfalva, Tekerőpatak lakosainak önzetlen segítségét, amely sok esetben nemcsak anyagi, hanem erkölcsi támogatásban is megnyilvánult. Mélyen meghatott bennünket, hogy számunkra ismeretlen emberek szívügyüknek tekintették kisfiunk, Tamás, és családunk gondjának magoldását. Köszönöm a beszélgetést! Mindkettőtöknek erőt és kitartást kívánok olvasóink nevében is!
20