28. oldal Tasnádi Péter: Együttműködés a megye civil szervezeteivel. Civil VitaFórum. 47. oldal Octavian Rusu: Ki fél a civil szervezetektől?

2

civil fórum

Tartalomjegyzék 3. oldal Balogh Márton: A partnerségről

28. oldal Tasnádi Péter: Együttműködés a megye civil szervezeteivel

4. oldal Csáki Rozália: Képviseltetni vagy részt venni?

30. oldal Sipos József: A civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése a szociális kérdések megoldásában

5. oldal Gáspár Mátyás: Magad uram … A civil önkormányzás körvonalai 10. oldal Sebestény István: A civil szervezetek funkciói az önkormányzatok hatékony működésében

31. oldal Avarkeszi Béla: A XV. kerületi (Budapest) civil szervezetek és az önkormányzat együttműködése

Civil VitaFórum

12. oldal Csanády Dániel: Helyi önkormányzatok és civil szervezetek együttműködése Skóciában

33. oldal Útmutató az 1%-os jogszabály alkalmazásához

16. oldal Kákai László: Önkormányzatok, pártok és civilek 18. oldal Kósa András: Település és ifjúság Elméleti modellek és európai elvek

44. oldal Vajda Márta: MEGHALLJÁK-E A CIVIL HANGOKAT, avagy a nyilvánosság ereje fokozza az 1%-os adományozási kedvet?

22. oldal Radu Sorin: A közösségi facilitátorokról

45. oldal Ofelia Neagu: Kommunikáció a civil szervezetek és a sajtó között – tévhit és valóság

24. oldal Diana Asoltanei: Sikeres példa NyugatRomániában: a Helyi Promotor

47. oldal Octavian Rusu: Ki fél a civil szervezetektől?

26. oldal Borboly Csaba: A Hargita megyei önkormányzat és civil szervezetek közötti együttműködésről

48. oldal Felhívások, hírek

civil fórum

Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány

civil társadalmi lap Felelős kiadó: Egri István Főszerkesztő: Csáki Rozália Olvasószerkesztő: Szabó Attila Grafikus: Könczey Elemér Tördelőszerkesztő: Csáki Ferencz

Elérhetőségek: postacím: 400364 Cluj-Napoca, str. Pădurii nr. 11, jud. Cluj telefon/fax: 0264–522401 e–mail: [email protected] ISSN 15822–4004

Készült a Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban. Ára: 45 000 lej, a 2004-ben megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 120 000 lej.

3

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése

A partnerségrõl

J

elen cikk célkitűzése nem a part- erejét és szükségességét. Szükséges nerség kimerítő bemutatása, ha- felismerni azt, hogy a partnerség nem nem inkább néhány gyakorlati és egy veszély, hanem sokkal inkább elméleti sajátosságának a felismeré- egy lehetőség a közös célok elérése se és bemutatása. érdekében. A partnerség napjaink nonprofit A következőkben a partnerség foszektorának egyik leggyakrabban galmát próbálom meghatározni, abhasznált kifejezése. Nonprofit akti- ból indulva ki, hogy a partnerség visták, önkormányzati képviselők, szerződéses kapcsolat két vagy több nemzetközi finanszírozok mind a személy vagy szervezet között, partnerség szükségességét hangoz- akik/amelyek nyereség elérése érdetatják és hasznosságát hangsúlyoz- kében közös vállalkozásban vesznek zák. Mindenki számára egyértelmű, részt, s a partnerség jegyében minhogy a XXI. században a megmara- denki osztozik az esetleges veszteség dás és a kitűzött célok elérése érdeké- vállalásában, valamint a profitrészeben partnerségben kell gondolkodni. sedésre való jogosultságban. A megBeszélhetünk a szektoron belüli határozásból is kiderül, hogy azok a partnerségről (nonprofit-nonprofittal szerződési kapcsolatok, amelyek kiszervezkedik) és szektorok (üzleti, zárólag az egyik fél érdekét követik, közigazgatás és nonprofit) közötti nem a partnerség jegyében vannak partnerségről. megkötve, és az igazi partnerség a veA szektoron belüli szélyek és eredmépartnerségi formát kétnyek megosztása jepólusú, valamint többgyében születik. Az összefogás megpólusúként tartjuk Az önkormányerősödést és hatékoszámon. A kétpólusú zatok és nonprofit nyabb előrelépést jeaz a partnerségi forszervezetek közötti lenthet, ha az együttma, amely két szervepartnerség általában zet között jön létre, a egy hosszú folyamat működő felek azon többpólusú pedig háeredménye, amelytúl, hogy hisznek eblózatok, föderációk ben mindkét fél érben, a kivitelezésben formájában születik dekelt. A nonprofit is emberséges partnemeg. A szektorok köszervezetek érdeke rek tudnak maradni. zötti partnerség a az, hogy a helyi közgyakorlatban az alábpolitikai folyamabi formákban találhatokban részt vállaltó meg: janak (a döntéshoza– nonprofit szervezetek – cégekkel, talban, végrehajtás ellenőrzésében), – nonprofit szervezetek – közigaz- az önkormányzatok pedig főként a gatással, közszolgálatok eredményességének – közigazgatás – cégekkel, és hatékonyságának a növelése érde– vagy egy tágabb partnerség, amely kében érdekeltek a partnerségben és magába foglalja mindhárom szek- nem utolsósorban saját legitimációtor képviselőjét. juk megerősítése céljából. A létező A partnerségek kialakítását Er- partnerségek alapján ezeket két csodélyben nagymértékben negatívan portra oszthatjuk fel: befolyásolja az 1989-ben megdöntött politikai rendszer által kompromittált több olyan fogalom, amely az ön- 1. Közszolgáltatások kéntes szektor működésében használatos: pl. önkéntesség, társulás stb. Eb- biztosítása ből adódik például az a helyzet, hogy a vidéken élők csupán 6%-a tagjai egy Ebben az esetben az önkormányzatok mezőgazdasági szövetkezetnek és bizonyos feladatok elvégzését a noncsupán 2%-a vett részt egy közösségi profit szervezetekre bízzák, és ezt kezdeményező csoportban (forrás: szerződéses alapon teszik. A kezdeEurobarometrul Rural, 2003, a Nyílt ményezéstől függően ez kétféle módon történhet. Egyrészt a társadalmi Társadalomért Alapítvány). Sikeres partnerségek kialakításá- igényre válaszul létrejövő kezdeméhoz elsősorban az szükséges, hogy az nyezést az önkormányzat elismeri és emberek felismerjék a szerveződés szerződéses viszony alapján támogat-

ja az illető szervezetet. Ilyen módon jöttek létre például Romániában a Lakossági Tanácsadó Irodák. Ebben az esetben a kezdeményezés a nonprofit szervezet részéről jön. A második forma esetében az önkormányzatok a már meghatározott feladataik ellátására, az ellátáshoz szükséges infrastruktúra és költségvetési keret átadásával kiszerződnek. Ebben az esetben a kezdeményezés az önkormányzat részéről jön. Ily módon alakulnak ki leggyakrabban partnerségek a szociális szolgáltatások területén.

2. Projektalapú közreműködések A partnerségek kialakulásában nagy szerepet játszanak a nemzetközi finanszírozási programok, amelyekben külön pontszámot érnek el azok a pályázatok, amelyeket különböző szektoron belüli vagy szektorok közötti partnerség jegyében dolgoztak ki. Ez a típusú viszonyulásmód hazánkban is kezd ismertté válni, és elterjedését csak erősíti a gazdasági élet más területein létező – elsősorban a pályázati támogatásokkal kapcsolatos – EU-s elvárás, amely fontos elemként tartja számon a partnerség elvének érvényesülését. A sajnálatos az, hogy a legtöbb ilyen partnerség kizárólag a támogatás megszerzését célozza, nem pedig a közösségi érdeket. Az ilyen kapcsolatok esetében is, ha azt szeretnénk, hogy egy helyes megfogalmazást adjunk a pályázatok kapcsán létrejövő partnerségi kapcsolatokról, azt mondanánk, hogy a partnerség két vagy több szervezet között létrejött kapcsolat, amely a szerződő hatóság által finanszírozott projekt megvalósítása terén közös felelősséget ró az együttműködő partnerekre. A projekt gördülékeny lebonyolítása érdekében a szerződő hatóság az összes partnert (beleértve a szerződést aláíró vezető partnert is) felkéri arra, hogy ezt olyan módon ismerjék el, hogy elfogadják a jóhiszemű társulás alapelveit. A pályázatok keretén belül kialakított partnerségek esetében gyakori a tévedés, éspedig gyakran azonosítjuk a beszállítói kapcsolatokat a partnerségi kapcsolatokkal. Nem tekinthetők partnerségnek azok az

4 együttműködések, amelyekben a partner fizetség fejében olyan szolgáltatást vagy eszközt nyújt a projekt keretében, mely egyébként a tendereztetés tárgyát képezné. Egyéb gyakori hibák, amelyek a pályázatok kapcsán történő partnerség megkötésekor előfordulnak: – a partnert tudtán kívül jelölték meg partnerként a pályázatban; – a partner a pályázóval hosszabb távú együttműködést folytat, ám a konkrét projekt részleteiről nem tájékoztatták; – a partner nem kap megfelelő

civil fórum

tájékoztatást a projektben zajló tevékenységekről, nincs visszajelzés az eredményekről; – a partnerkapcsolat nem ellenőrizhető (pl. mert a megadott kapcsolattartó személy nem elérhető); – a partner valójában nem érdekelt a projektben, hanem egyéb érdekek miatt vállalja a partnerséget; – a partner nem a célrégióban van; – hiányzik a pályázatban előírt határon átnyúló hatás. A globalizáció, az európai integráció korszakát éljük, és a megmaradás, erősödés érdekében feltétlenül a part-

nerség jegyében kell gondolkodnunk. Ezt azonban nem a kényszer jegyében kell végiggondolni és kialakítani, hanem a célok elérése érdekében. Az összefogás megerősödést és hatékonyabb előrelépést jelenthet, ha az együttműködő felek azon túl, hogy hisznek ebben, a kivitelezésben is emberséges partnerek tudnak maradni.

Balogh Márton Civitas Alapítvány, Kolozsvár – regionális igazgató e-mail: [email protected]

Képviseltetni vagy részt venni?

T

alán e két fogalommal is jelletényezők függvénye. És ilyen emberi mezni lehetne a civil szervezetényező a jóakarat, a bizalom, a nyitek és a helyi önkormányzatok tottság, a kommunikáció, hogy csak kapcsolódási pontját. Úgy az állami, néhányat soroljak fel. Talán nincs is a mint a civil szektor az emberek, a köcivil szférának olyan területe, szakzösségek jóléte érdekében cselekszik, mai szegmense, amelyben ne lenne a közös hangot mégis legtöbb esetképes együttműködni a közigazgaben nagyon nehéz megtalálniuk. Mitással. Azok a területek, amelyekben ért? Illetve miért is kellene megtalálcivil szervezetek alakulnak, többnyiniuk a közös hangot? Miért van re az állam által is átfogott, szabályoszükség arra, hogy az állami és a cizott, felügyelt területek. A központi vil szféra együttműködjön? Ezek odafigyelés és feladatellátás azonban azok a kérdések, amelyek könnyenem tökéletes, ahogyan a civil szerdén felmerülnek, ha erről a témáról vezetek működésében is elég sok a esik szó. Ugyanakkor deficit. Más rendezőezek megválaszolatelvek, más-más értéA civil szervezetek lansága és a tisztánlákek, más feladateltás hiánya az oka leglátási módszerek, más és az önkormánytöbbször a tartózkofinanszírozottság jelzatok akkor lesznek dásnak vagy éppen a lemzi a két szektort. képesek együttműtúlfűtött fellépésnek a Ez a másság azonban két szektor közötti enem elválasztó erejű, ködni, ha belátják gyüttműködés kapcsak akkor, ha úgy a egymás erősségeit, csán. E lapszámunkkal közigazgatás, mint a és a kölcsönös tisza magunk szerény eszcivil szféra ezt így ítéli teletre, bizalomra közeivel igyekszünk meg. A fordulatot e tébetekintést nyújtani a ren a szemléletváltás alapozottan dolgozcivil szféra e szegmenjelenti. Mindkét szekzák ki közös csesébe, amely eléggé tornak megvannak a lekvési terveiket. mostohagyermeke maga erősségei, emég a közgondolkogyütt sokkal hatékodásnak és a civil szernyabb és nagyobb horveződésnek egyaránt, annak ellenére, derejű problémák megoldására képehogy erős szervezeteink és jól műkösek, mint külön-külön. Ehhez a ködő projektjeink is jó példával járnak zös lépéshez azonban először nyielőttünk e téren. tottságra és kommunikációra van Alapvető különbségek emelnek szükség. Számos helyi probléma olykor-olykor falat az állami közmegoldása, helyi fejlesztési kérdés igazgatás és a civil szervezetek közé. igényli a mielőbbi megoldás megszüAz összeférhetetlenség azonban nem letését és a cselekvést. Az állami betörvényszerű és örökérvényű igazrendezkedés azonban olyan mammutság, hanem legtöbb esetben emberi intézmény, amely csak lassú moz-

gásra képes, és legtöbb esetben a helyi, „kis problémák“, részletek felett átsiklik. Bármennyire visszatetsző ez számunkra, magánszemélyek, kisebb közösségek tagjai számára, az ujjal mutogatás, a korholás – amellett, hogy olykor nem is helyénvaló – nem hozza meg a várt eredményt. Ezek a deficitek, elégedetlenségek késztetik a helyi közösségeket cselekvésre. A szubszidiaritás elve már régen követelmény, de csak a nyitott és kommunikálni képes felek számára lesz valóság. A civil szervezetek és az önkormányzatok akkor lesznek képesek együttműködni, ha belátják egymás erősségeit, és a kölcsönös tiszteletre, bizalomra alapozottan dolgozzák ki közös cselekvési terveiket. A létező, és egyre számosabb pozitív példa, siker e téren, amelyekről e lapszámunkban is örömmel számolunk be (lásd a Civitas Alapítvány Közösségi Facilitátor programjáról szóló cikket), minden esetben hozzájárul a térség fejlődéséhez. A civil önkormányzás, melyről lapunkban Gáspár Mátyás tollából származó cikkben olvashatunk bővebben, számunkra még megtanulandó gyakorlat, amely során a közügyek kezelésében és a közszolgáltatások ellátásában a helyi civil szervezetek is részt vesznek. Ennek a törvényes feltételei többé-kevésbé adottak számunkra is, de még nem tudunk élni ezzel a lehetőséggel. Tanulnunk kell egymástól: a civil szervezeteknek is meg kell tanulniuk, hogy mit jelent a közigazgatás, és a közigazgatásban dolgozóknak is meg kell

5


ismerniük a civil szféra sajátosságait. A sikeres együttműködés azon túl, hogy mindkét fél számára tanulságos, maga a közösség előrelépését, fejlődését szolgálja. Ez azonban önzetlenséget és kölcsönös bizalmat feltételez. De tudunk-e önzetlenek lenni? A közösségi érdek, a fejlődés elég erősen tud-e bennünk élni ahhoz, hogy előítéleteinket is félretegyük érte? Tudunk-e nyitni az új felé? Mind olyan kérdések ezek, amelyekkel e téma kapcsán is alapvetően

szembesülnie kell úgy a hivatalnoknak, mint a civilnek. A Romániában még alig ismert civil önkormányzás nyugaton, a fejlettebb társadalmakban magától értetődő. A helyi kérdéseket, problémákat a helyi közösség oldja meg az állami, a gazdasági és a civil szektor helyi képviselőivel közösen. E mellett szól az átláthatóság és a hatékonyság elve is. Ha a magunk helyzetének előremozdítását látjuk egy adott program sikerében, akkor örömmel vál-

lalunk részt benne. A leghatékonyabban pedig a helyi erőforrásokra alapozott helyi cselekvés képes fellépni, ha ez kellően megfontolt és megtervezett. Merjünk közeledni egymáshoz, keressük a közös megoldásokat!

Csáki Rozália főszerkesztő e-mail: [email protected]

Magad uram … A civil önkormányzás körvonalai*

Személyes beszélgetésekkor tapasztaljuk, hogy a „helyi önkormányzat“ kifejezést – angolul: local self-government – a britek nem értik igazán. Mégpedig azért, mert a „local government“, számukra csakis, mint a helyi közösség önigazgatása értelmezhető, így él bennük a fogalom. A „self-“, azaz „ön-“ előtag ezért felesleges, értelmezhetetlen, számukra gyanút keltő hangsúlyt ad a fogalomnak, mintha létezhetne másmilyen helyi kormányzás is. Ők nem érzik, hogy bizony létezhet. A világnak ebben a régiójában tudjuk, sőt mindennapi életünkben bőrünkön érezzük, hogy a „helyhatóságtól“, a „helyi közigazgatáson“ keresztül, a „települési önigazgatásig“ bizony sokféle formája és tartalma lehet a helyi kormányzásnak. A helyi közügyek kezelésének és a közszolgáltatások megszervezésének kultúrája, értékrendje, s az önkormányzat ennek megfelelő felépítése és működése ugyanakkor nem kap kellő figyelmet. A dolog úgy fest, mintha a helyi önkormányzati törvény egyszer és mindenkorra elrendezte volna ezt a kérdést. Valójában a három karakteres önkormányzati értékrend – 1) igazgatási, bürokratikus, 2) racionális, üzleti, 3) civil, közösségi szelleműl – között ösztönösen vagy

tudatosan, de mindenképp választunk, valamilyen arányokat teremtünk a települések irányításának gyakorlatában. Nem véletlen tehát, hogy oly sokféle – gyakran tartalmilag "túlcsorduló" – kifejezést használunk annak megragadására, ki és milyen módon szervezi, irányítja a települési közösségek életét, teremti meg a polgárok mindennapos szükségletei kielégítésének feltételeit. Ha erre a polgároknak, a közszolgáltatások igénybevevőinek, a választóknak közvetlen ráhatásuk van, ha ebben igényük szerint közvetlenül is részt tudnak venni, ha közösségi igényeik kielégítésében szán-

dékuk és lehetőségeik szerint maguk is részt tudnak venni, akkor ez a civil önkormányzás, amit a fejlett nyugat polgári, illetve civil részvételnek (citizen vagy civic participation) nevez. A közvetlen, illetve képviseleti demokrácia kérdése természetesen szorosan összefügg ezzel az új – angol szempontból többszörösen is „túltöltött“, de nálunk értékrend-formáló – kifejezéssel. Valóban, a civil önkormányzás a közvetlen demokrácia felé mutató törekvést takar, de ez utóbbi megközelítés a politikai dimenziót (kié a hatalom és hogyan gyakorolja, közösségi célok megfogalmazása és erőforrások hozzájuk

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

1. Mi a civil önkormányzás?

* A tanulmány teljes terjedelmében a következő könyvben jelent meg: Együttműködési lehetőségek civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között, Kézikönyv civil szervezetek és önkormányzatok számára, DemNet, Hálózat a Demokráciáért Program (USAID-UWI), 1999, p. 33-50. 1 Részletesebben lásd Gáspár Mátyás, Önkormányzati menedzsment, Erdei Iskola, 1995., 3. fejezet.

6 rendelése, a helyi közösség és az lépőt ráadásul még segítenie is kell. „érdeküzem“ működésének szabáEllenkező esetben, könnyen kiálthatlyai) ragadja meg. Az önkormányzás ja ki: „uraim, nincs partner“, s minpedig ennél sokkal több, gazdagabb den marad a régiben. tartalmú: magába foglalja a közszolgáltatások megszervezésének és ellenőrzésének, a közügyek felvetésének 2. A társadalom feladatés megoldásának folyamatait is. megoldó technikái Az önkormányzatok nehéz – saját erőfeszítésből szinte megoldhatatlan A társadalmak három alapvető mód– feladattal találták magukat szembe szert alkalmaznak arra, hogy az 1990-ben. Az anyagi forrásokhoz emberek és közösségek szükségleteit képest túlméretezett feladatrendelőteremtsék. Mindhárom lényegészert örököltek. A közszolgáltatásoben ugyanazt teszi, de más források kat minden önkormányzatnak módfelhasználásával, eltérő elvek és szaszeresen át kellene tekintenie. A nem bályok alapján. Sajátos természetükkötelező feladatok elhagyása politinél fogva a három megoldás a szükkailag negatív következményekkel, ségletek más és más fajtáinak kielégímíg a gyenge civil szférának vagy a tésére alkalmas. Lássuk, mit „tudkialakulatlan – sokszor csak névleges nak“ a társadalom „alaptechnikái“: – piacnak történő átadás bizonytalanságokkal, végső soron szintén a) A piaci szervezetekre jellemző: hátrányos következményekkel (pél– amit nyújt: olyan termék, szoldául kiszolgáltatottság, díjnövekegáltatás, amelyre fizetőképes kedés, korrupció) járhat. Pedig nincs reslet van; más út, mint a közfeladatok opti– vételi kényszer: az emberek szabamális megosztása a szférák között, don választhatnak, hogy melyik terszemben a korábbi túlzott és tartméket, szolgáltatást veszik igénybe; hatatlan állami feladatkoncentráció– forrásai: a piaci termelés és szolval. Jelen tanulmány arra a kérdésre gáltatás forrását a vevő által a terkeres választ: mekkora az önkormékekért és szolgáltatásokért megmányzatok mozgástere a feladatok fizetett árak alapján befolyó pénz ellátásában? jelenti, valamint a termeléshez Nemcsak politikai értékválasztás szükséges magántulajdonban lévő kérdése tehát, hogy a valamilyen eszközök; szellemű képviselőtestületek és pol– mozgatóerő: a piacot gármesteri hivatalok a nyereség működteti, beengedik-e a civil Ahhoz, hogy a civil ha a termék, szolgáltaszférát az önkortás nyereséggel nem mányzásba, a közfeszféra képessé válértékesíthető, akkor ladatok megoldásába, jon az önkormánytermelése megszűnik; hanem racionalitás kérzásra, az abban va– verseny: jellemző a dése is. A fejlett orszáló részvételre, nemverseny, az érvényegok gyakorlata bizocsak nyitni kell fesül, aki jobb terméket, nyítja, hogy a civil megszolgáltatást nyújt; lé, de segíteni is oldások olyan többlet– az állam, illetve önerőforrásokat képesek kell a kooperációra kormányzat szerepe: mozgósítani, amelyevaló alkalmassá váaz állam nem biztosítket a tisztán állami lásban. ja a termelést, szolgál(központi vagy helyi) tatást, nem vállal üzcselekvés sohasem. leti kockázatot, a gazAz eredmény pedig – daság törvényszerűségeit figyea szolgáltatások döntő többségében – lembe véve, a piac és a fogyasztó nyilván jobb egy „felnőtt“ társadavédelmében, a gazdaság és a társalomban, ha a dolgokat az emberek dalom közös költségeinek finanszísaját maguk számára csinálják, mintrozása érdekében avatkozik be, ha „boldogítják“ őket. szabályozza a piac és szereplőinek Nem örököltünk ugyanakkor működését. civil bátorságot, szervezettséget. Ahhoz, hogy a civil szféra képessé b) Az állami szervezetekre jellemző: váljon az önkormányzásra, az abban – amit nyújt: olyan termékek (közvaló részvételre, nemcsak nyitni kell javak), szolgáltatások (közszolgálfelé, de segíteni is kell a kooperációra tatások), amikre többé-kevésbé való alkalmassá válásban. Az állam mindenkinek szüksége van, akár „önfeladása“ a mi esetünkben meszegyénileg vagy közösen, de nem sze nem elegendő, a majdan helyébe

civil fórum

biztosítható, hogy ki-ki közvetlenül fizessen azokért, mert vagy lehetetlen (például a tiszta levegőért), vagy mert nem lehet az anyagi helyzet függvénye (például általános iskolai oktatás) ; – igénybevételi kényszer: a közszolgáltatások nagyobb részénél nincs választási lehetőség, az emberek kénytelenek az adott szolgáltatást igénybe venni (például utak, járdák, köztisztaság, szemétszállítás, parkok és játszóterek, vízellátás), más esetekben van bizonyos választási lehetőség (például orvosi ellátás, iskola); – forrásai: az adókból és egyes közszolgáltatásokért fizetett díjakból közvetlenül vagy az állami újraelosztás mechanizmusai révén biztosítják az anyagi erőforrásokat, a szolgáltatásokhoz szükséges eszközök köztulajdonban vannak, a pénzen kívül a szolgáltatásokat igénybevevő egyrészt közvetlenül is beavatkozhat a szolgáltatási folyamatba (például iskolaszék), vagy közvetett módon a politikai rendszer működése keretében befolyásolhatja a számára megfelelőbb közszolgáltatások biztosítását; – mozgatóerő: a közszolgáltatásokat nem a nyereség, hanem az igénybevevőknek való megfelelés kényszerének erőssége, az erre való késztetés mozgatja, ami a politikai rendszer természetétől, kultúrájától, az állami és önkormányzati szervezetek menedzselésének színvonalától függ; – verseny: ebben a szférában a verseny egyes szolgáltatások esetében teljesen ki van zárva (például honvédelem, az államigazgatási ügyek intézése), vagy csak korlátozottan lehet jelen (például oktatás, egészségügy, szociális gondoskodás); a verseny egy bizonyos formája az, amikor a szolgáltatások igénybevevői a köz- és a piaci szolgáltatások színvonalát és költségeit, árát vetik össze (mintegy versenyeztetik azokat), és vonnak le következtetéseket arról, hogy mit hol jobb működtetni, mit kapnak a pénzükért; – az állam illetve önkormányzat szerepe: a közszolgáltatások nyújtásáért az állam, illetve az önkormányzatok vállalnak felelősséget, biztosításuk, igénybevételük módját, színvonalát, a térítési díjakat szabályozzák, szervezik, ellenőrzik, módjukban áll a szolgáltatásokat saját munkaszervezettel (például iskola) megoldani, de megha-

7


tározott feltételek előírása mellett rábízhatják azok nagy részét más, nem állami – piaci és civil – szervezetekre is. c) A civil szervezetekre jellemző: – amit nyújt: egyéni és közösségi szükségletek kielégítése, ilyen jellegű szolgáltatások biztosítása általában a civil szervezetek tagjai, vagy az általuk előnyben részesített kör számára (például hátrányos helyzetű emberek); – igénybevételi kényszer: mind a részvétel, mind pedig a szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az öntevékenység a civil szervezetek alapvető jellemzője, kivételes esetekben (például kamarák és más köztestületek) megjelenhetnek kötelezések, amenynyiben e civil szervezetek állami feladatokat vállalnak, illetve kapnak; – forrásai: a tagok befizetései, adományok, támogatások, ritkábban szolgáltatási bevételek és a személyes közreműködés, munka biztosítja a szolgáltatásokhoz szükséges anyagi és természetbeni forrásokat, valamint általában a civil szervezetek saját tulajdonában lévő eszközei; – mozgatóerő: a szolidaritás, önsegítés, önszervezés mozgatja a civil szervezeteket; – verseny: ebben a körben – általában – nincs értelmezve, bizonyos mértékig a tagok, illetve támogatók megszerzése és megtartása tekintetében lehet versenyhelyzetről beszélni, amennyiben a civil szervezetek versenyben állnak az erőforrások, támogatottság megszerzésében; – az állam és az önkormányzat szerepe: a civil szervezetek a piaci szereplőkhöz hasonlóan autonóm módon, saját belső szabályaik alapján működnek, az állam szervezetük, tevékenységük, gazdálkodásuk általános kereteit szabályozza társadalmi rendeltetésüknek megfelelően, ezen túl az állam/önkormányzat és a civil szervezetek közötti szerződések határozzák meg kapcsolatokat.

3. Miben különböznek alapvetően az önkormányzati feladatok? A teljes önkormányzati működést kilenc szakterületre oszthatjuk, eze-

ken belül határozva meg az összetartozó – azonos társadalmi, illetve szervezeti rendeltetésű – szolgáltatási csoportokat. Ezek az úgynevezett önkormányzati funkciók, melyek feladatmegoldás, szolgáltatás-szervezés szempontjából azonos feladatokat, szolgáltatásokat foglalnak magukba. […] Az önkormányzat egy-egy feladat megoldásában különféle szerepekben jelenhet meg, többféle eszközt mozgósíthat. Egy adott feladat, illetve szolgáltatás ellátása során az önkormányzatnak természetesen több szerepe lehet azonos vagy eltérő súlyokkal, nevezetesen: – a közhatalmi, szabályozó jogosítványokat tartalmazó feladatok olyan megoldásokat hoznak előtérbe, melyeknél a döntés általában a képviselő-testületnél marad, a demokrácia mechanizmusai működnek a mindenkori politikai értékrend, kultúra függvényében (a képviseleti, részvételi, illetve közvetlen demokrácia megoldási gyakorlati módozatai váltakozhatnak); – a hatósági, jogérvényesítési eszközrendszer a hivatal működését feltételezi, bizonyos esetekben nem kizárva a különböző érdekelt (például kisebbség), végrehajtó (például intézmény), szakirányú (például társhatóság, szakértő) szervezetek közreműködését; – a tulajdonosi, vállalkozói2 szerep és eszközrendszer lehetővé teszi, hogy az önkormányzat a gazdaságossági szempontból legjobb megoldási módozatot keresse, azt az al-

ternatívát, ahol anyagi, vagyoni eszközeivel a legtöbb, legjobb, leghatékonyabb szolgáltatást, a legnagyobb értéket nyerheti versenyeztetve a feladat megoldására vállalkozókat bármely szektorból; – a menedzselés eszközrendszere a települési és szervezeti erőforrások legtágabb értelemben vett (a szervezet közismert lehetőségein túl ideértve olyanokat is, mint például a kapcsolati, képviseleti tőkét, a politikai legitimitást) mozgósítását jelenti, ami például a kommunikáció, partnerség, szektorsemlegesség, programműködés lehetőségeit hozza felszínre a legjobb teljesítmények elérése érdekében; – a szakértelem, speciális szaktudás sajátos eszköz a feladatok megoldásában, itt a kérdés az, hogy hol található meg ez az erőforrás, s nyilván olyan megoldást kell választani, amelyben a szükséges szakismeretek megfelelő módon mozgósíthatók. […]

5. Mire terjedhet ki a közszolgáltatási feladatmegosztás, illetve együttműködés a civil szervezetek és az önkormányzat között? Az alábbi táblázat a kérdéssel kapcsolatos gondolkodás megindítását szolgálja, korántsem tart igényt a teljességre:

Területek

Példák Fejlesztés

Közügyek feltárása és megoldása

Részvétel, együttműködés

A közszolgáltatások stratégiai fejlesztése

Fókusz-csoport, véleménykérés

Új közszolgáltatás létrehozása

Teleház-fejlesztés

Közszolgáltatás „megtartása”, erőfor rásai- Iskolai alapítvány létrehozása nak kiszélesítése

Működtetés A szolgáltatás nyújtása

Kultúrház működtetése, polgárőrség

Működési feltételek javítása

Tájékoztatás, felvilágosítás

Jogvédelem

Helyi – civil – ombudsman

Igénybevevői kontroll, érdekvédelem

Iskolaszék

Szakmai kontroll, érdekvédelem

Kamarák

A vállalkozói szerep itt elsődlegesen nem a piaci szférában működő vállalkozót jelenti, hanem azt az üzleti pozíciót, melyben az önkormányzat erőforrások felett rendelkezve szolgáltatás megoldására vállalkozik kreatív módon – keresve a meghatározott szempontok szerint legelőnyösebb megoldást, ebben az értelemben „üzletel“. 2

8

civil fórum

6. Miért célszerű megosztani a közszolgáltatásokat a civil szervezetekkel? A megosztás értékelési szempontjai.

7. Mitől függ az, hogy egy önkormányzat megosztja-e a közfeladatokat a civil szervezetekkel?

A következőkben a civil szervezeteknek történő feladatátadás kapcsán felmerülő gyakori kérdéseket veszszük számba. Úgy gondoljuk, ezeket kell mérlegelni ilyen döntések előkészítése, meghozatala során. Alighanem lehetnek más – nem feltétlenül a racionalitás szempontjából felmerülő – összefüggések is, amelyeket szintén nem lehet megkerülni, mert ezek is erőteljesen befolyásolják a döntést (például személyes kapcsolatok, szimpátiák, politikai ambíciók). Az önkormányzatok érdekeltségi térképén vizsgálataink szerint 30-40 féle szereplő is lehet, melyek közül csupán néhány sorolható a civil szférába: a polgárok különböző szerepkörökben, illetve kisebb-nagyobb közösségeik. Az értékelés racionális dimenziói nézetünk szerint a következők: – költségesség: mennyire terheli az önkormányzati költségvetést, milyen erőforrásokat von be? – megfizethetőség: mennyire terheli anyagilag az igénybevevőt? – mennyiségi teljesítmény: képes-e kielégíteni a mennyiségi igényeket? – minőségi teljesítmény: képes-e kielégíteni a minőségi igényeket? – feladatellátási biztonság: biztonságos-e, kikényszeríthető-e a szolgáltatás? – kliensorientáció: igazodik-e az igénybevevői igényekhez, elérhető-e? – fenntarthatóság: vannak-e biztosítékok a szolgáltatás fenntarthatóságára? – belső hatékonyság: milyen a különböző szervezeti erőforrások felhasználása, illetve kihasználása? – külső hatékonyság: milyen a különböző helyi erőforrások, lehetőségek felhasználása, illetve kihasználása? – jogszerűség: milyenek a jog- és érdeksérelem, igazságtalan kirekesztés kizárásának biztosítékai? – a váltás realitása: megvannak-e a feltételek, milyen az átállás kockázata, ideje, költsége, van-e ellenállás? – melyek az egyéb, a helyi viszonyok szempontjából fontos körülmények?

Gyakori ellenvetés, hogy a civil szféra még gyenge, nem alkalmas közszolgáltatások átvállalására. Ez az érv azonban nem ritkán csupán más érvek álcázásául szolgál. Hiszen ha az önkormányzat hisz abban, hogy adott feladat civil megoldása jobb, mint a jelenlegi, akkor stratégiája a civil szervezet fogadókészsége segítésének kellene lennie, nem pedig a lehetőség elutasításának. Vegyük sorra, mitől függhet az önkormányzatok civil stratégiája meghatározott közszolgáltatások esetében: – fizetőképes kereslet, a szükséglet „nyomása“, a piacosíthatóság mértéke; – az értékrend, a politikai kultúra mennyire támogatja a „nyitást“, a civil önkormányzást; – a civil szervezetek megléte, erőssége (érdekképviselet, feladatvállaló képesség); – monopólium, avagy versenyhelyzet, az utóbbi lehetősége, illetve korlátozottsága; – az önkormányzat anyagi helyzete (pénzügyi kényszer); – adott szolgáltatás, illetve közfeladat jellege, átadhatósága (közhatalmi, hatósági tartalma). […]

3

11. A civil alternatíva […] Van az önkormányzatnak szabad mozgástere – nem is kicsi – a feladatok megoldási módjának megválasztásában. Az önkormányzat feladatellátási Előnyök • A szolgáltatási felelősség megosztása az önkormányzat és a helyi társadalom között. • A források bővülése, költségcsökkentés az önkormányzat részére. • Az érdekeltek közvetlenebbül felügyelik a szolgáltatási teljesítményeket. • Nagyobb szabadságfok az erőforrások felhasználásában, nincsenek közalkalmazotti státuszból fakadó kötöttségek. • Szélesebb társadalmi kontroll a közszolgáltatások felett (megfelelő nyilvánosság esetén). • Az önkormányzat nagyobb szabadságfokot kap a feladatellátás optimalizálásában, mert nem saját intézménye felől kell döntenie.

A teleházakról lásd: Gáspár Mátyás és Takáts Mária, Építsünk teleházat! Erdei Iskola, 1997.

stratégiájának arra a kérdésre kell választ adnia […] vajon a hagyományos és nem hagyományos megoldások, valamint az elvi és tényleges megoldási módok súlyai közötti különbségek indokoltak-e? Ha szükséges az elmozdulás az új lehetőségek felé, akkor milyen területeken, milyen ütemben és feltételek mellett? Az, hogy e kérdések valósak, immár nem lehet kétséges. A civil alternatívának a feladatellátási koncepció egyik fontos elemének kell lennie. Átfogó civil stratégia szükséges annak meghatározásához, hogy az önkormányzat milyen célok elérése érdekében mely közszolgáltatási, illetve probléma-területeken, milyen céllal, tartalommal, feltételekkel és garanciákkal számít a társadalmi öntevékenységre, milyen formákat preferál egyes területeken (közalapítvány, alapítvány, egyesület stb.). Végig kell gondolni: mennyire fontos az önkormányzat számára a civil megoldás szorgalmazása (prioritások) egy-egy területen, s mit kíván tenni annak érdekében, hogy a helyi társadalom önszervező képessége, szervezettsége növekedjen, alkalmassá váljon feladatok átvételére, a közszolgáltatásokban, illetve a közigazgatásban való közreműködésre? Foglalkozni kell azzal is: milyen önkormányzati szolgáltatások – például civil szolgálat, civil referens, teleház szervezése3 – és akciók (programok) szükségesek a fenti feltételek megteremtéséhez? […] A civil alternatíva nagyon fontos, nagyon jelentős szerepet játszhat a közszolgáltatások fenntarthatóságában, fejlesztésében, bővítésében. Az alábbiakban összefoglaljuk általánosítható előnyeit és hátrányait, aminek alapján meghatározhatók a potenciális alkalmazási területek: Hátrányok • A demokratikus részvétel nehezíti a döntéseket. • A lekötött előirányzatokat nem lehet átcsoportosítani. • Magas színvonalú szerződéses gyakorlatot és ellenőrzést feltételez. • A foglalkoztatottak kisebb védettsége konfliktusforrás az átalakuláskor.

• A kevésbé, vagy egyáltalán nem piacosítható közszolgáltatásoknál jöhet szóba.


12. A jó megoldások terjesztése – a civil önkormányzás erősítésének egyik legsikeresebb technikája

– nem állami szervezetek (NGO-s), – társadalomfejlesztés, társadalmi innováció, újítások (social development, innovation, inventions), – polgári praktikum (civic practices), – részvétel (participation). Meg lehet közelíteni a témánkat a helyi kormányzás oldaláról – milyen A gyakorlatot segítő, legjobbnak tartott partnerséget alakítanak ki az önkorszakkönyvek sikerének kulcsa az elvi mányzatok a civil szférával a feladamegfontolásokat, modelleket alá- tok ellátásában – az alábbi vezérszatámasztó példák, minták bemutatása. vakkal, a „jó megoldás“, innováció, A fejlett információ- és kommuniká- kezdeményezések, források, s hasonció-technológiák korában a tapasztala- lókkal kombinálva: – helyi kormányzás (local government), tok áramlását hallatlan módon felgyor– vidékfejlesztés (rural developsító megoldások alakultak ki. A tárment), sadalmi kreativitás, a – kormányzati kivásikeres kezdeményezélóság (government exsek és innovációk ered- A civil önkormánycellence), ményeinek összegyűjté- zás kibontakozásá– egészséges városok se és terjesztése a kuta- nak útja tehát a (healthy cities), tás-fejlesztés alaptechniközösség – infor– közszolgáltatások kájává lépett elő. Külö(public services), nösen a társadalomfej- mációs – intelli– közigazgatás (publesztés területén, a nongenciájának, önlic administration), profit szektorban, ahol szervező, önmene– online demokrácia az üzleti érdekek nem dzselő képességé(online democracy). korlátozzák az informáA böngészés rendciók terjedését. Sőt, a sike- nek javítása. kívül érdekes „utares országok, társadalzással“ kecsegtet a cimak abban érdekeltek, hogy modelljeik, tapasztalataik, mint vil kezdeményezések végeláthatatkövetendő példák az egész világon ter- lan világába, ahonnan rövid idő alatt jedjenek, a lehető legszélesebb körben. olyan példák, tapasztalatok szerezA „jó megoldás“-rendszerek és -szol- hetők – és amelyek alapján, szükség gáltatások (Best Practice Systems and esetén közvetlen kapcsolatok építheServices) nagy számban találhatók meg tők ki –, amelyekhez ilyen lehetőség rendkívül egyszerű módon azok hiányában nagyon hosszú idő után, számára, akik be tudnak kapcsolódni vagy talán soha sem jutnánk el. Minaz információs világhálózatba. A si- dez percek alatt. Természetesen a „jó keres megoldások gyűjtését és ter- megoldások“ a civil szervezeteket érjesztését támogató nemzeti és nemzet- deklő egyes területeken a megfelelő közi szervezetek, innovációs közös- szakkifejezésekkel (környezetvédeségek és programok százai működnek lem, oktatás, kultúra, etnikai konfliktuma már különféle témakörökben. sok, kisebbségek stb.) célirányosabban Néhány tipikus – az interneten is is kereshetők és megtalálhatók. kereshető – címszó a „jó megoldás“, Egy magyar kezdeményezés beinnováció, források, kiválóság, mo- vezet a „jó megoldás“-rendszerek videllek (best practice, innovation, re- lágába. A Kútfő-rendszer, a közigazsources, excellence, models) kifejezé- gatási és társadalmi innovációk forsekkel kombinálva: rástérképe4, önmaga is egy tőről met– közösségfejlesztés (community de- szett civil kezdeményezés. E tanulvelopment), mány szerzője úgy gondolta, hogy az – közösségi források (community re- országnak – követve a fejlett társasources), dalmak példáját – szüksége van egy – fenntartható közösség (sustainable ilyen rendszerre. Elkezdte gyűjteni a community), sikeres innovációkat. Ma már egyre – fenntartható fejlődés (sustainable többen kapcsolódnak be a Kútfő development), Partnerségbe, megjelentek az önzet– egészséges közösség (healthy len támogatók is felkarolva a kezdecommunity), ményezést5.

9 13. A civil önkormányzás és az információs társadalom Aligha véletlen, hogy a demokrácia fejlesztésének, a civil szféra erősítésének programjaiban – a képzések, tréningek, konferenciák, tapasztalatcserék, azaz a tudás- és ismeretszerzés hagyományos módjai mellett – leggyakrabban az információ-előállítás és szerzés új lehetőségeinek, technológiáinak birtokba vétele fordul elő. Számítógépek, kommunikációs és irodatechnikai eszközök beszerzése, információrendszerek létrehozása és elérése, hálózatok kiépítése. Meggyőződésünk, hogy a civil szféra kiépülésének, növekedésének, befolyásának kulcsa az, mennyire lesz képes élni az információs társadalom kínálta új lehetőségekkel, különös tekintettel az egymás közötti információ- és tapasztalatcserére. Ha a társadalomnak ez a része képes kihasználni a természetéből adódó rugalmasságot, kreativitást, szabad mozgásteret, akkor – a modern információ- és kommunikáció-technológiák révén – hálózatokba szerveződve az állammal, a gazdasággal, s a politikával azonos súlyú (netán még nagyobb), megkerülhetetlen társadalomszervező, -összetartó erővé léphet elő, helyi, országos és nemzetközi léptékben egyaránt. Ez a világtendencia jól érzékelhető6. A civil önkormányzás kibontakozásának útja tehát a közösség – információs – intelligenciájának, önszervező, önmenedzselő képességének javítása. Olyan programokat kell szervezni, melyek eredményeképpen a helyi közösségek megismerik önmagukat, felismerik erősségeiket és gyengeségeiket, a fejlődésüket elősegítő és akadályozó tényezőket, helyüket a kisebb és nagyobb térségekben, közösségekben, s képessé válnak minél több problémát önmaguk megoldani. […]

Gáspár Mátyás Teleház Szövetségek Európai Uniója – elnök e-mail: [email protected]

Internet címe: www.kutfo.savaria.hu Elsőként a Local Government and Public Service Reform Initiative (LGI) és a British Know How Fund figyelt fel rá és támogatta anyagilag a rendszer továbbfejlesztését. 6 Helyi szinten jó példa erre a teleház mozgalom. A kis falvakban a teleházak befolyása a helyi viszonyok alakítására hovatovább az önkormányzatokéval vetekszik. Ha a két intézmény erősíti, kiegészíti egymást, az igen jótékonyan hat a közösségre, a szembenállás pedig tragikus lehet. 4 5

10

civil fórum

A civil szervezetek funkciói az önkormányzatok hatékony mûködésében

A

települési önkormányzatok akkor és azért bukkannak fel, hogy felállásával 1990-ben egy telje- pénzt kérjenek. sen új korszak kezdődött a Ugyanakkor egyre több önkormánymagyar közigazgatás történetében. A zatnak kellett szembenézni azzal is, városok, községek elnyerték tényle- hogy az intézményi struktúra fennges függetlenségüket, azonban azt, tartása, a tervbe vett fejlesztések véghogy ez mi mindennel jár, még nem rehajtása és a sokasodó közfeladatok láthatták világosan. A „hirtelen“ rá- ellátása mellett az erre fordítható forjuk szakadt szabadság mindennapi rások nemhogy növekedtek, hanem életben való alkalmazása az első idő- sok esetben szűkültek, így számba szakban számos problémát felvetett, kellett venni, hogy milyen „külső“ seám azért a több-kevesebb közigazga- gítségre számíthatnak. tási gyakorlattal rendelkező képviseEzzel egy időben lezajlott a civil lőtestületek és polgármesterek mégis szektor társadalmi emancipációja, ami ki tudták alakítani működési rendjü- abban nyilvánult meg, hogy mind a ket a törvény által meghatározott ke- kormányzat, mind a lakosság, de még retek és útmutatások alapján. A de- valamelyest az üzleti szféra szemében mokratikus választások eredménye- is a kezdetben oly sokszor gyanakvásképpen helyi hatalomhoz jutó új ve- sal kísért civil szervezetek már „eliszetés kellő legitimációs munícióval mert“ részét képezték az ily módon, rendelkezett ahhoz, hogy úgy gondol- tehát háromszektorúnak tekintett tárja, nincs szüksége arra, hogy a kiépült sadalmi intézményrendszernek. E két közigazgatási rendszer mellett „má- késztetés hatására indult el egyfajta álsokat“ is közvetlenül bevonjon a lo- talános közeledés az önkormányzatok kális ügyek intézésébe. részéről a civilek felé. A terep végül is Ezzel egyidőben indult a civil tár- nem volt teljesen ismeretlen számuksadalom újjászületése ra, hisz a nonprofit foris, számos egyesület, ma adta lehetőségek... a civileknek nyújalapítvány kezdte el kel már korábban is élműködését. Ezek többtek: számos (köz)alatott segítség nem sége helyi szinten fejpítványt, közhasznú egyirányú gesztus, tette ki tevékenységét, társaságot, települési hanem társadalmi vagy olyan feladatok szövetséget stb. ők ma„befektetés“, melyvégzésére, olyan céguk is létrehoztak. Ehnek az egész kölok, programok meghez képest mégis jelenzösség számára valósítására vállalkotős lépésnek tekinthető zott, melyek az adott a nyitás a „klaszlesz haszna. településen élők minszikus“ civilek felé, dennapi életének, körmely egyben paradignyezetének jobbítását szolgálták. Tet- maváltásként is felfogható. ték mindezt közismerten szerény A kapcsolatfelvétel konkrét folyaanyagi körülmények közepette, hi- matai több szinten is zajlottak. Előszen bevételük jórészt saját források- ször is a deklaráció szintjén: a hivataból és a – korlátozottan elérhető – ma- los és nem hivatalos képviselői, polgántámogatásokból származott. gármesteri beszédekben egyre gyakAz önkormányzatok nagy része rabban szerepeltek a civil társadalom az első időszakban igyekezett „nem hasznosságára, fontosságára, nélkütudomást venni“ a helyi civil szektor lözhetetlenségére és a kialakítandó létezéséről olyan értelemben, hogy partneri viszonyra vonatkozó kitéteúgy vélték, a civileknek jogában áll lek. Sorban jelentek meg nevesített cilétezni, de lehetőség szerint ne zavar- vil szervezetek az önkormányzatok ják, és főleg ne szóljanak bele a testü- szervezeti és működési szabályzatálet munkájába. A velük való kapcso- ban, testületi, bizottsági ülésekre, ünlattartást egyáltalán nem tartották nepségekre szóló meghívókat postázfontosnak, sőt megpróbálták őket tak helyi egyesületek, alapítványok úgy elkerülni, mint siető járókelő a vezetői részére. S fordítva: önkorkéregetőt, hisz akkori meggyőződé- mányzati tagok, hivatali vezetők jesük szerint a civil szervezetek csak lennek meg civil rendezvényeken.

Szerephez jutnak a civilek a döntés-előkészítésben is. Részt vesznek a bizottságok munkájában, véleményezik a különböző előterjesztéseket, javaslatokat tehetnek, kezdeményezhetnek. Elindul a civil szervezetek bevonása a szolgáltatásnyújtásba is. A sokszor olcsóbb, rugalmasabb civil szolgáltatók különböző önkormányzati közfeladatok ellátását végzik hivatalos szerződésekben megszabott feltételekkel és a feladathoz rendelt pénzeszközök biztosítása mellett. Megnyílnak az önkormányzati támogatási források is. A kezdeti eseti és egyedi hozzájárulások mellett és helyett kialakítják a helyi pályázati rendszereket, a civilek sokszor erre a célra elkülönített alapokból juthatnak pénzbeli támogatáshoz programjaik lebonyolítására vagy éppenséggel működési költségeik fedezésére. Mindennapossá válnak a természetbeni juttatások is, az önkormányzatok elhelyezést, kommunikációs lehetőséget biztosítanak a helyi szervezetek számára. Mindezek annak a kinyilvánításával járnak együtt, hogy a civileknek nyújtott segítség nem egyirányú gesztus, hanem társadalmi „befektetés“, melynek az egész közösség számára lesz haszna. Az együttműködés fokozatosan intézményesültté is válik. Egyrészt jogi eszközökkel, rendeletekkel határozzák meg a kapcsolattartás mikéntjét, szabályozzák a támogatások elosztásának menetét, rögzítik a rendszeres pályáztatások feltételeit. Másrészt megjelenik az önálló civil referensi munkakör, a nagyobb önkormányzatoknál külön felelőse lesz a civilekkel való folyamatos kapcsolattartásnak. Természetesen ez az általánosan megfogalmazott fejlődési folyamat mindenütt más és más „sebességgel“ zajlott és zajlik. A kezdeti és a jelenlegi állapotban is önkormányzatonként jelentős eltéréseket tapasztalhatnánk, nem beszélve arról, hogy a valóságban ez a pozitív tendencia nem egy település esetében nem, vagy alig érhető tetten. Az együttműködés színvonalának időbeni alakulását valószínűleg hatalmas hullámvölgyek és -hegyek tarkították, és bizonyára találnánk

11


példát arra is, hogy a kapcsolatok éppenséggel visszafejlődtek, vagy teljesen elhaltak. Hisz mindezt erőteljesen befolyásolja az adott önkormányzat fogadókészsége, rugalmassága, a helyi civil társadalom fejlettsége és nem utolsósorban a politikai váltógazdaságnak a lokális vi-

olyanok is, melyek az önkormányzatok kötelező feladatkörébe tartoznak (oktatás, szociális és egészségügyi ellátás stb.), és ebben az esetben konkrét feladatátvállalás (kiszerződés) is történhet, de számos olyan extra szolgáltatást is biztosíthatnak az adott településen működő egye-

Szöveg nélkül

Szolgáltató funkció A civil szervezetek számos olyan szolgáltatást nyújtanak a helyi lakosság részére, melyek valós igényeket elégítenek ki. Ezek lehetnek

Kommunikációs funkció A civil szervezetek fontos láncszemek a helyi társadalom és az önkormányzat kétirányú kommunikációjában. A szervezetek vezetői részére tartott tájékoztatók, beszámolók biztosítják, hogy az ott elhangzó információk továbbjussanak a tagsághoz, s ezáltal a szélesebb közönséghez. Ugyanakkor a szervezetek a lakosság jelentős részének véleményét, problémáját, kívánságát össze tudják gyűjteni, és ezeket az önkormányzattal kialakított közvetlen csatornákon keresztül a döntéshozók felé hitelesen továbbítani. Az információáramlás tehát gyorsabbá és hatékonyabbá válhat.


szonyok folyamatosságát megingató hatása. Az önkormányzati hatalomváltások a civilek számára nem mindig bizonyultak zökkenőmentesnek, gyakran a civil kapcsolatok „újraértékelésével“, a holdudvarban tevékenykedő szervezetek esetleges „lecserélésével“ jártak együtt, és ez sok helyen visszavetette, jobb esetben új alapokra helyezte az együttműködést. Mindazonáltal a három stádium, nevezetesen a távolságtartó, a kényszerű kapcsolatépítő és a kölcsönös előnyökön alapuló partnerség konkrét mozzanatait az önkormányzatok szemszögéből elemezve – a teljesség igénye nélkül – nevesíthetünk bizonyos funkciókat, melyeket a helyi civilek ösztönösen vagy tudatosan, hallgatólagosan vagy mindkét fél által nyíltan megfogalmazva lát(hat)nak el, függetlenül attól, hogy mindez aktív önkormányzati támogatás mellett vagy anélkül történik. Ez utóbbi azonban nagyban befolyásolja az adott funkcióhoz köthető feladatok „végrehajtásának“ mennyiségi és minőségi mutatóit.

számszerűsíteni, de ennek megléte logikai úton könnyen bizonyítható. Számos fejlesztési program támogatásának feltétele, hogy arra az önkormányzat csak civil partnerekkel közösen nyújthat be pályázatot. Az ilyen típusú sikeres együttműködés anyagi hozadéka már összegszerűen is meghatározható.

sületek, alapítványok, melyeket az önkormányzat nem tud vagy nem akar felvállalni, ugyanakkor a lakosság, vagy annak csak egy szűk rétege igényel (sport, szabadidős tevékenység, környezetvédelem stb.). Ha mindezek bármilyen formában is, de elérhetővé válnak az emberek számára, az a helyi ellátás szintjét, és ennek következtében az általános elégedettséget is növeli. Ez mindenképpen érdeke a helyi vezetésnek, így a civilek közvetve az önkormányzat pozícióját is erősíthetik.

Forrásteremtő funkció A helyi nonprofit szervezetek többféleképpen is juthatnak „külső“ forráshoz. A máskülönben „elvándorló“ adófizetői 1 százalékok megkötése, a központi (NCA, NKA stb.), miniszteriális forrásokból, egyéb magán és külföldi támogatóktól, uniós alapokból az adott településre befolyó pénzek egy része helyben kerül felhasználásra, növelve a fizetőképes keresletet, és közvetve a helyben maradó adóbevételeket is. A külső támogatások kiválthatják, illetve csökkenthetik az önkormányzat által nyújtandó civil támogatásokat is, vagy azok további szervezetek részére átcsoportosíthatóak. Ezek pozitív pénzügyi hatását persze nehéz lenne

Döntés-előkészítő funkció Az önkormányzatok a tényleges döntés-előkészítő munkába is bevonhatják a civileket. Az egy-egy szakterületre szakosodott szervezetek sokszor „ingyenes“ szakértői háttérrel rendelkeznek, kiegészíthetik az önkormányzatokban folyó szakmai tevékenységet. Természetesen ez a kooperáció mindkét fél részéről nagyfokú rugalmasságot is igényel, hiszen a felelősség az önkormányzatot terheli, így a döntések meghozatalánál olyan szempontokat is figyelembe kell vennie, amelyek sokszor nem kerülnek a civilek látóterébe. Ez könynyen vezethet konfliktusokhoz, melyben az önkormányzat „akadékoskodással“, a civil szféra „a látszatdemokrácia gyakorlásával“ vádolhatja egymást.

Legitimációs funkció A két előbbi funkció ellátása nagyban hozzájárulhat az önkormányzat mindennapi legitimitásának fenntartásához is. Ha az önkormányzat a civileken keresztül is „kommunikál“ a helyi társadalommal, bevonja őket a tervezésbe, netán megvalósít bizonyos „alulról jövő“ kezdeményezéseket, sokkal könnyebb elfogadtatni a lakossággal az intézkedések követ-

12

civil fórum

kezményeit, bizonyítani a „mi vagyunk értük, és nem ők értünk“ alapelv érvényesülését. S nem utolsósorban bármikor lehet erre is hivatkozni.

nyabb agitációt tudnak kifejteni, mint maga az önkormányzat.

Mozgósító funkció

A helyi társadalom demokratikus fokmérője a helyi civil társadalom fejlettségi szintje is. Az önkormányzatnak, mint a helyi társadalom választott, legitim képviseletének, elemi érdeke az, hogy az általa képviselt közösségről alkotott kép minél kedvezőbb legyen. Ha előkelő helyet foglalnak el az önkormányzattal partneri viszonyban tevékenykedő civil szervezetek, az nagymértékben növeli a település, az önkormányzat

A civil szervezetek mögött tagok, támogatók, önkéntesek is állnak, akik a helyi lakosság egy meghatározott részét képezik. Ezt a sokaságot közvetlenül mozgósítani egy konkrét cél elérése, egy-egy rendkívüli feladat elvégzésére rendkívül nehéz. A civilek kellő motiváltság esetén aktivizálni tudják ezeket az embereket, sőt, a kívülállók között is hatéko-

Presztízsnövelő funkció

presztízsét, és ebből adódóan a külső érdekérvényesítő képességét is. E funkciók ellátása természetesen a civil szervezetek részéről nem kevés anyagi és természetbeni ráfordítással jár. Az önkormányzatoktól érkező aktív támogatás nélkül ennek eredményessége csak alacsony szintű lehet. Kellő és körültekintő befektetés esetén azonban nem marad el a társadalmi nyereség.

Sebestény István Civitalis Alapítvány – civil szakértő e-mail: [email protected]

Helyi önkormányzatok és civil szervezetek együttmûködése Skóciában A jó példa, a siker a lelkes, aktív civil szakembernek lendületet ad munkájához. Skócia messze előttünk jár a civil önkormányzás kialakításában és működtetésében. Az alábbi tanulmányrészlet (teljes szövege a Forrás 2002/4-es lapszámában található) betekintést nyújt az ottani civil szféra és a helyi önkormányzatok együttműködésébe, hogy hogyan is alakult ki ez, milyen törvényes háttere és intézményi formái vannak.

K

özismert, hogy a polgári jótékonykodásnak és ezzel összefüggésben a civil szervezeteknek mélyen gyökerező és igen régre visszanyúló hagyományai vannak a brit társadalomban. Ennek a területnek a világon az első törvényi szabályozása Angliai I. Erzsébet hosszú uralkodásának utolsó éveiben született, s az úgynevezett szegénytörvények sorába tartozik. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy Shakespeare reneszánsz angol társadalma alapvetően különbözött a miénktől. [...] A brit szigeteken tehát a közhasznúság hagyománya korábbi, mint a civil társadalom filozófiájának megszületése – számítsuk az utóbbit akár Thomas Hobbes 1651-ben megjelent „Leviathán“ című alapvető jelentőségű, ám sokféleképpen értelmezett művétől, akár a skót felvilágosodás nagyjainak, de különösen Adam Ferguson „Tanulmány a civil társadalom történetéről“ (An Essay on the History of Civil Society) című mun-

kájától. Ha az utóbbit tesszük, akkor választ kapunk arra a kérdésre is, hogy mivel gazdagította a döntően protestáns Skócia a brit jótékonyság alapvetően anglikán hagyományait. [...] Magyarország és a Habsburg monarchia viszonyához nagyon hasonlatos módon, Skócia viharos történelmét egyrészt az angol monarchiával szembeni önrendelkezés védelme, másrészt a vele való szükségszerű együttműködés fejlesztése jellemzi. Mint egykor a protestáns közösségek szervezését tanulmányozó erdélyi diákok számára, úgy ma a brit jótékonyság hagyományának eltanulásához számunkra az út Skócián keresztül vezet. Ez a sajátos perspektíva némi távolságot teremthet az eredményeit tekintve nagyon vonzó, ám történetét és fejlettségét nézve nagyon eltérő brit jótékonysággal szemben. A reneszánsz előzmények után a jótékonyság hagyománya ugyanis az újkorban további fejlődést élt meg Angliában. E fejlődés lényege – né-

mileg leegyszerűsítve – a jótékonykodás egyre kisebb közösségekben való elismerése, más szóval a közhasznúság egyre több tevékenységi területre és szervezeti formára való jogi kiterjesztése. A XVIII. századi filantrópia, a XIX. századi önsegélyező mozgalmak, majd az önkéntesség széles körű elterjedése a XX. században, az 1990-es évekre erzsébeti méretű és jelentőségű jogalkotási fejleményekhez vezetett. Az 1992-1993-as jótékonysági törvények (Charities Acts), valamint az 1995-ben bevezetett új adókedvezmények, valamint az úgynevezett Nemzeti Lottóalap (National Lottery Fund) létrehozása, majd 2000-ben az adókedvezmények kiterjesztése mára egy mind gazdasági, mind társadalmi téren befolyásos, jelentősen differenciált, ám átfogóan szabályozott civil szektor (a britek inkább „voluntary sector“-nak, magyarul „önkéntes szektor“-nak nevezik) kialakulását eredményezték. Az alapfilozófia azonban a reneszánsz kora óta nem sokat változott a brit szigeteken: a társadalomban rejlő alkotó energiákat a politikai hatalom jogilag elismeri és anyagilag támogatja. [...]

A „harmadik út“ 1997-ben, tizennyolc ellenzékben töltött év után a Munkáspárt győzelmet


aratott az általános választásokon és megköveteli a közhasznú szervezekényelmes parlamenti többséggel tek elszámoltathatóságát és átlátharendelkező kormányt alakíthatott. S tóságát. Garanciát vállal az állami bár a választások előtt a párton belül források kiszámíthatóságára és elérnem volt egység az árnyékkormány hetőségére, egyúttal megfogalmazza politikáját illetően, az új kormány a civil szektor szolgáltatásainak hatéutóbb nem a hagyományos ideológi- konyságával és minőségével kapcsoai pozíciók mentén, hanem egy új fi- latos kormányzati elvárásokat. lozófia alapján formálta meg politikáját. Ezt a filozófiát Anthony Gid- A skót önrendelkezés dens programadó könyvének (The Third Way: The Renewal of Social A Skót Parlament Democracy, 1998) címe alapján neve- Amikor Erzsébet királynő 1603-ban zik „harmadik útnak“ Angliában. gyermektelenül meghalt, VI. (Stuart) (Esetleges félreértések tisztázása ér- Jakab skót király pedig I. Jakab nédekében: ennek a fogalomnak semmi ven Anglia trónjára lépett, a „koroköze sincsen a két világháború kö- nák egyesültek“, 1707-ben pedig zött Németországban és – a némettől mind Skócia, mind Anglia parlajelentősen eltérő tartalommal ugyan, mentje feloszlott, és a „parlamentek de – Magyarországon is használt fo- egyesítése“ jegyében londoni székgalomhoz.) hellyel megalakult Nagy-Britannia új E program fontos része volt az ál- parlamentje. Ezzel véget ért az ellenlam szerepének újraségeskedés időszaka fogalmazása, ami egySkócia és Anglia körészt az Európai Unió Az alapfilozófia zött, és létrejött egy fenntartások nélküli nagy kereskedő nemazonban a reneelfogadását jelentetzet. Ebben a nagy szánsz kora óta nem te, másrészt regionánemzetben azonban a sokat változott a lis hatalmi közponskót nemzet érdekei tok létrehozását cébrit szigeteken: a sokszor és sokfélelozta. Ennek jegyéképpen sérültek. Ezért társadalomban rejlő ben vették tervbe a a két nemzetnek Nagyalkotó energiákat a közigazgatás jelentős Britanniaként való epolitikai hatalom mértékű decentraligyesítése ellenére Skózációját: egyrészt a jogilag elismeri és cia több területen is hatáskörök újraeloszigyekezett megőrizni anyagilag támogatja. tására, másrészt az különállását. Jogintézményi kapcsolarendszere mind a mai tok átalakítására kínapig kontinentális mintájú intézmévántak sort keríteni. Az igazgatási nyeken nyugszik, míg Angliáé az anmódszerek terén pedig támogatták golszász szokásjogon alapszik. Skóaz úgynevezett „partnerkapcsola- cia presbiteriánus alapokon álló protok“ (döntéshozatali társulások) lét- testáns egyházának nem feje a brit rehozását. Ennek keretében egyfelől uralkodó, önálló oktatási rendszere kabinet-rendszert vezettek be a helyi mind a közoktatást, mind a felsőokönkormányzatok irányításában, más- tatást tekintve eltér az angol és a wafelől viszont egyeztetési fórumokat lesi iskolarendszertől. hoztak létre – mely utóbbiak segítséA mai Skócia magasan fejlett ipagével jelentősen demokratizálták a ri ország. Több mint 5 millió lakosa tervezési és értékelési folyamatokat. van, az egy főre jutó nemzeti összterAz új kormány számos országos mék megközelíti a 18 ezer US dollárt, programot indított útjára, s ezek vég- a regisztrált munkanélküliség tartórehajtása érdekében több tárcaközi san 5 % körül mozog. Egy főre eső koordinációt szolgáló szervezeti egy- exportja meghaladja az egész Egyeséget alakított ki, s néhány új intéz- sült Királyságét, de az USA vagy Jaményhálózatot is létesített. [...] pán hasonló adatait is, a lakosságaráA civil kapcsolatokat illetően nyos diplomások száma pedig az Eu„Egyezmény“ (Compact-Coopera- rópai Unió országaiban csak Norvétion Agreement) született az illetékes giában magasabb. Az Európai Unió kormányhivatalok és a civil szektor területén gyártott minden harmadik képviselői között. Ez a megállapodás márkás személyi számítógép, és minelismeri a civil szektor függetlensé- den második notebook Skóciában kégét – ide értve a kormányzati intéz- szül. Edinburgh a pénzügyi befektekedések bírálatának jogát is – és bi- tések terén Európa negyedik legjezalmat szavaz a szektor meghatal- lentősebb központja – London, Pámazott képviselőinek. Ugyanakkor rizs és Frankfurt után.

13 Amikor 1997-ben a Munkáspárt a választásokra készült, egyik legfontosabb politikai céljaként azt jelölte meg, hogy helyreállítsa Skócia, Wales és Észak-Írország egykori jogait (devolution). E jogok terjedelme a három országrészben eltérő volt, ezért megalakulása után az új kormány haladéktalanul nekifogott, hogy megvalósítsa választási programját. A legtöbb jogosítványt Skócia kapta vissza, amelyeket a visszaállított Skót Parlament gyakorolhat. A Brit Kormány határkörében maradt a külügyek, a hadügy, a pénzügy és a társadalombiztosítás, a gyógyszerügy, az energiaügy, a hírközlés, a foglalkoztatás, a piaci és szállítási szabályozás stb. irányítása. A közös ügyek tekintetében továbbra is helyükön maradtak a skót képviselők a Westminster Parlamentben. 1999 májusában parlamenti választásokat tartottak Skóciában. Ezen arányos képviseleti rendszerben 73 képviselőt hagyományos egyéni választókerületekben, 56 pártlistás képviselőt pedig 8 európai választási körzetben, egykamarás, erős szakbizottságokkal rendelkező parlamentbe választottak. A választásokon a Munkáspárt relatív többséget szerzett, így koalíciós kormány alakult a harmadik helyet megszerző Liberális Demokrata Párt részvételével. Mivel a „kormány“ szó a Brit Kormány számára van fenntartva, a skót kormány neve Skót Végrehajtó Szerv (Scottish Executive) lett. Ennek kabinetje 11 miniszterből áll, melynek feje az első miniszter („first minister“, mivel a „prime minister“ a Brit Kormány feje). A Skót Végrehajtó Szerv alkalmazottai továbbra is az egységes brit köztisztviselői kar tagjai maradtak.

A skót helyi önkormányzatok A skót közigazgatás második világháború utáni története a közigazgatási modernizáció sikertörténete. A XIX. században ugyanis Skócia még a következő hagyományos igazgatási egységekre oszlott: 200 vár, 33 megyei tanács, 869 község, önálló csendőrség, közlekedésfelügyelet és iskolaszék. Az 1929-es önkormányzati reformot követően 4 megyei jogú városi és 33 megyei tanács alakult, ám továbbra is fennmaradt 21 vármegye, 176 vár, valamint 196 járás. Ebből a nehezen áttekinthető szerkezetből 1975-ben a Wheatley Bizottság 9 régió, 53 kerület és 3 önálló tanácscsal rendelkező szigetcsoport kialakításával kétszintű önkormányzati

14

civil fórum

rendszert produkált. 1994-ben a skót önkormányzatokról önálló törvény született, amely 1996 áprilisában lépett hatályba. Ekkorra alakult ki a ma létező egyszintű önkormányzati szerkezet, amely 32 egységes helyi önkormányzatból áll. Az 1996-os átszervezés során a skót helyi önkormányzatok stratégiai hatásköröket veszítettek el, fontos községi ügyek megyei szintre kerültek, ráadásul az 1994 és 1996 közötti átmeneti időszak a reform átgondolt lebonyolításához nagyon rövidnek bizonyult. Az önkormányzati szektorban jelentős forrásvesztés következett be, amelynek következménye nagyszámú köztisztviselő elvándorlása volt. Az önkormányzattal rendelkező új közigazgatási egységek

Unió fővárosában. A Skót Parlament munkáspárti megajánlása és létrehozása tehát igazgatási szempontból a konzervatívok által megvalósított önkormányzati reformon nyugodott.

A közfeladatok ellátása Skóciában A skót civil szektor Skóciában 2000-es adatok szerint több mint 44 ezer civil szervezet (voluntary organisation) működik, ebből megközelítőleg 27 ezer közhasznú szervezet (charity). A civil szervezetek 86%-a helyi (városi, kisvárosi vagy települési) hatókörben tevékenykedik. Az összes szervezetek


Szöveg nélkül

magyar viszonylatban kisebb megyéknek, illetve megyei jogú városoknak felelnének meg. E területeken élő lakosság száma ugyan 19 ezer főtől 600 ezer főig változik, ám az egyszintű közigazgatás a skót autonómia visszaállításának egyik alapvető feltétele volt. Ez a centralizációs tendenciákkal terhes és helyenként fájdalmas modernizációs folyamat ugyanis már rövidtávon olyan eredményeket hozott, mint például 1975-ben egy egységes skót önkormányzati szövetség, a Skót Helyi Önkormányzatok Gyülekezetének (Convention of Scottish Local Authorities – CoSLA) megalakulása. Ez a szövetség nem kormányzati szerv, még csak nem is köztestület, hanem civil szervezet, amelynek azonban komoly befolyása van a brit politikában, amit az is bizonyít, hogy saját – a brit képviselettől független – irodája van Brüsszelben, az Európai

46%-a szociális, 18%-a kulturális és szabadidős, 11%-a pedig gazdaságfejlesztési tevékenységet végez. (Meg kell azonban jegyezni, hogy – a magyar statisztikai adatoktól eltérően – Skóciában a civil szektorhoz számítják a lakásszövetkezeteket, valamint egyes takarékszövetkezeteket is.). Ebben a szektorban közel 100 ezer teljes vagy részmunkaidős alkalmazott és több mint 300 ezer önkéntes dolgozik. A 25 ezer font (kb. 10 millió forint) éves bevétel alatti szervezetek 88%-nak egyáltalán nincsen alkalmazottja, csupán önkénteseket foglalkoztat. A skót civil szervezetek teljes éves bevétele 2 milliárd sterling font (kb. 800 milliárd forint). Ennek az összegnek 32%-a saját bevétel, amely elsősorban bérleti díjakból és pénzügyi befektetésekből származik – tekintettel arra, hogy a civil szervezetek vagyonának összege a becslések szerint

megközelíti a 7 milliárd sterling fontot (kb. 2 800 milliárd forintot). A bevételekből 35%-ot a költségvetési támogatások (beleértve az önkormányzati támogatásokat is), 20%-ot a különböző magánadományok (ide véve a szponzorálásokat is), 7%-ot a Nemzeti Lottóalap támogatásai, 6%-ot pedig a trustok juttatásai tesznek ki. Érdemes még megemlíteni, hogy az összes bevételek 11%-a jut a közhasznú szervezetekhez közfeladat-ellátási szerződések keretében. Skóciában két nagyobb civil érdekképviseleti szervezet van: a Civil Szervezetek Skót Tanácsa (Scottish Council for Voluntary Organisations – SCVO), amely az Angliában és Walesben tevékenykedő Civil Szervezetek Országos Tanácsának (National Council of Voluntary Organisations – NCVO) skót társszervezete, valamint a Civil Szolgáltató Szervezetek Tanácsa (Council for Voluntary Services – CVS), amely nem klaszszikus érdekképviseleti ernyőszervezet, hanem hálózati alapon fogja öszsze a helyi szervezeteket Skóciában, és országos ügyekben szorosan együttműködik az SCVO-val. Skóciában az Angol Compact mintájára külön Skót Compact jött létre a Skót Végrehajtó Szerv, valamint az SCVO és a CVS-ek között. A skót egyezmény sajátossága a kölcsönösség és az egyenrangúság hangsúlyozása. A nemzeti szintű egyezmény alapján pedig számos helyi megállapodás jött létre a skót civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között – ilyen például az Edinburgh Városi Együttműködési Megállapodás (Edinburgh Partnership Agreement), vagy az Aberdeen városában létrejött politikai megállapodás. Ez a megállapodás 1997-ben született az aberdeeni civil szervezetek képviselői és a helyi önkormányzat között. A megállapodás főbb elemei a közös értékek rögzítése, a feladatok és hatáskörök kölcsönösségen alapuló megállapítása, valamint a megállapodás éves (vegyes bizottság által történő) felülvizsgálatának előírása. Az Edinburghtól északra elterülő Fife megyében ugyancsak létezik megállapodás a civil szektor és az önkormányzat között. E megállapodás keretében a helyi civil szervezetek a következő területeken látnak el szolgáltatásokat: gyermekgondozás, ifjúsági munka, hajléktalangondozás, valamint közhasznú tanácsadás. Ennek ellenében az önkormányzat folyamatos és kiszámítható anyagi tá-


mogatásra vállal kötelezettséget. Az együttműködés keretében a civil szervezetek a következő területeken vesznek részt az önkormányzat munkájában: előzetes konzultációk, utólagos értékelések (Policy Proofing), szakmai dialógus és kapcsolattartás, azaz ellenőrzések és értékelések, közösségi tervezés (Community Planning), területrendezési tervezés, valamint fogyasztóvédelem.

15

tot mérlegel a szervezet kiválasztáVégül a hivatalnokok hároméves átsakor. Ilyenek: a szervezet céljai; a fogó értékelést készítenek a kiszernyújtani kívánt szolgáltatás területi, ződött közfeladatok ellátásáról. időbeli és minőségi jellemzői; a célcsoport és annak speciális igényei; Egy fontos tanulság a szolgáltató saját ellenőrzési rend- A skót civil szektor meglehetősen szere; a felhasználói visszajelzés differenciált képet mutat, a civil szerrendszere; a programvezetés rend- vezetek igen változatos szerepeket szere, például patöltenek be a skót tárnaszlati szabályzasadalomban. Ezeket a ta. A megállapodás szerepeket alapvetőteljesítése során peen szolgáltatói, valaA skót civil szervedig a törvény által A feladatellátási szerződés mint jog- és érdekvézetek teljes éves beelőírt pénzügyi beA Fife megyei együttműködésnek delmi szerepkörökre vétele 2 milliárd számolókon, és a különös érdekessége az a részletesen bonthatjuk. E szerepsterling font (kb. Közhasznúsági Felkidolgozott támogatási rendszer, körökön belül is ügyelet számára beamelynek alapján a civil szervezetek azonban legalább to800 milliárd forint). nyújtandó éves jelenrészt vesznek a közfeladatok ellátávábbi két-két szerepet Ennek az összegnek tésen túl a szervezetsában, s amelyet az önkormányzat el kell választanunk 32%-a saját bevétel, nek be kell mutatrészéről szakavatott apparátus (kapegymástól. A szolgálnia az önkormányamely elsősorban csolattartó hivatalnokok) valósít tató civil szervezetek zathoz az irányító meg. E rendszer egyrészt a fokozatos egy része hagyomábérleti díjakból és testület üléseinek támogatás, másrészt az arányos elnyos szolgáltatásokat pénzügyi befektejegyzőkönyvét, vaszámoltatás elveire épül. Háromféle nyújt, míg egy másik tésekből származik. lamint – bizonyos alapvető támogatási forma létezik – újabban kialakult – szervezeti formák (amelyeken belül azonban számos része minőségvédő, esetében – az alapíszakterületen írnak ki pályázatot): (1) koordinatív szerepetó számára készített 3-6 hónapra szóló, kisebb összegű ket lát el. A jog- és érbeszámolóját, továbbá féléves önel- dekvédő szervezetek egy része kritipályázati támogatás, (2) 1 éves, jelenlenőrző ívet kell készítenie. E do- kai-ellenőrző (jog- és környezetvédő) tősebb öszszegű pályázati támogakumentumok alapján legalább fél- feladatokat lát el, más része viszont tás, (3) 3 éves feladatellátási megállaévente helyszíni ellenőrzésre kerül érdekegyeztető, konzultatív szerepepodás. sor, amelynek keretében pénzügyi, ket tölt be. (1) A rövid lejáratú támogatás feltécélszerinti, eredményességi, progtele csupán a pályázati feltételek A skót civil szektor sikerét legramvezetési, munkaerő alkalmassá- alábbis részben annak köszönheti, meglétének igazolása és a pénzgi, továbbképzési és hogy a fent említett szerepeket és ügyi elszámolás tervezési kérdéseket szerepköröket sikeresen integrálta. utólagos benyújtávizsgálnak az önkor- Ez részben a fentebb ismertetett hasa. ... ennek a rendmányzat által megbí- gyományoknak és történeti esemé(2) Éves támogatázott ellenőrök. Ez a nyeknek köszönhető, ám legalább si pályázatot az kívül szerteágazó gyakorlatban azt je- ennyire annak is, hogy ennek a rendnyújthat be, aki koés sokszintű szeklenti, hogy a közfel- kívül szerteágazó és sokszintű szekrábban már rövid tornak sikerült kiaadatot ellátó civil tornak sikerült kialakítania szakmai lejáratú pályázati szervezetek folyama- és politikai képviseletét, amely alkallakítania szakmai támogatásban rétos kapcsolatban áll- masnak bizonyult arra, hogy eredszesült, ám ennél a és politikai képvinak az önkormány- ményes párbeszédet folytasson az támogatási formáseletét, amely alkalzattal, amely – akár- üzleti szervezetek, az állami szervek, nál már nem csumasnak bizonyult csak Magyarorszá- s nem utolsósorban a politikai pártok pán a rendes pénzgon – továbbra is fe- képviselőivel. S ezt a párbeszédet ügyi beszámolót arra, hogy eredmélelős a közszolgálta- nem az egyes szervezetek, hanem a kell csatolni, hanyes párbeszédet tások biztosításáért. szervezetek összessége érdekében nem az éves közfolytasson az üzleti A kapcsolattartó hi- folytatták, nem az egyes politikai hasznúsági jelenszervezetek, az vatalnokok féléves je- pártok, hanem az öntevékeny államtést is be kell nyújlentéseket készítenek, polgárok érdekében. A technikai és tani, továbbá félállami szervek, s amelyek szervezeti és eljárási elemeken túl ez az, amit el éves beszámolót is nem utolsósorban a működési kérdések kellene tanulnunk a skót civil társakészíteni kell az politikai pártok (vezetés, alkalmazot- dalomtól. önkormányzat rétak, önkéntesek, munképviselőivel. szére. kahelyi biztonság, bel(3) Három évre ső rendelkezések) vizsszóló feladatellátáCsanády Dániel gálatát, valamint körsi megállapodást nyezettanulmányt (tagság, publikácicsak olyan civil szervezettel ír alá az CAF Civil Társadalom ók, szolgáltatások minősége és önkormányzat, amely legalább egy Fejlesztő Programiroda menynyisége, alapítói kapcsolatok, évig eredményesen látott már el e-mail: [email protected] szakmai és ágazati szervezetekkel valamilyen közfeladatot. Az önkorvalló kapcsolatok) tartalmaznak. mányzat továbbá számos szempon-

16

civil fórum

Önkormányzatok, pártok és civilek

A

z önkormányzat és a civil szféra tek pártösszetételében vagy működé- lyeskedővé. A pártok közötti éles kapcsolatának kérdése a rend- sében jelentkezik. Ugyanis továbbra konfliktusok gyakran „lemerevítik“ a szerváltás idején az önkor- is igaz az, hogy egy településen egy kompromisszumkötés lehetőségét. mányzatok megalakulása és a civil út, iskola építése, felújítása nem pártEurópában az utóbbi években az szervezetek robbanásszerű mennyi- politikai kérdés, de nem is erről van állampolgárok bizalma csökkent a ségi növekedése révén került előtérbe szó, hanem inkább az erőforrások fe- politikai pártok, képviseleti intézméés vált olyan kérdéssé, melynek sze- letti kontroll megszerzéséről. A két- nyek hatékonysága iránt. A pártok replői mindkét oldalon helyüket ke- pólusos politika szereplői befolyásu- keretében folytatott politikai tevéresve próbálták az állam és a társada- kat igyekszenek kiterjeszteni nem kenység jelentősen átalakult, a szerlom oldaláról megjelenő igényeket ki- csak a nagy, de a kis települések irá- vezett politikai közösségekkel szemelégíteni. nyába is, ami nem ab- ben egyre inkább a politikus szeméA rendszerváltás ban nyilvánul meg, lyiségek kerülnek előtérbe, a politika megteremtette annak hogy milyen pártszí- egyre inkább professzionalizálódik, ... továbbra is igaz lehetőségét, hogy a nekben indul egy hivatássá válik, amelynek rangját az, hogy egy települétrejövő lokális polipolgármester, hanem egyre nagyobb mértékben a szakmai lésen egy út, iskola tika alakításába a teabban, hogy a „füg- elemek uralják (Johancsik J. 2002: építése, felújítása lepülések arculatát, getlen“ jelöltek, dön- 114.). A politika művelése, amely fő speciális érdektagolttéshozók pártprefe- formáiban továbbra is pártokhoz könem pártpolitikai ságát hordozó szerverenciáin keresztül tud- tődik, egyre jobban olyan karrierpákérdés, de nem is erzetek és pártok kapják befolyásolni a la- lyává válik, ahol az államvezetési és ről van szó, hanem csolódjanak be. Az kosság választói ma- szakpolitikák terén meglévő ismereönkormányzatiság gatartását. inkább az erőforráteket, valamint a médiában való szebevezetésével, a pluA képviselők és a replési képességeket értékelik (Fritz sok feletti kontroll rális politikai viszopártok professzional- T. 2002: 54.). Ezzel szemben hazánkmegszerzéséről. nyok meggyökereseizálódásának köszön- ban a helyzet nem ilyen egyértelmű. désével kiépültek a hetően egyre inkább Ugyanis nálunk lényegében a politihelyi érdekérvényebeletanultak szere- ka „önmagát“ demokratizálta, mely sítés intézményes keretei. A demok- pükbe, amit az is mutat, hogy a kép- folyamatból a társadalom többsége ratikus működés első lépései érthető viselő-testületek ülései mára sokkal kimaradt, így a hazai pártok társadalnehézségekkel jártak, ugyanis az eu- formalizáltabbak, „parlamentszerűb- mi támogatottsága, az irántuk megrópaisághoz igazodó új jogi keretek bek“, mint korábban. A hozzászólá- nyilvánuló lakossági bizalom már a adottak voltak a helyi demokráciák- sok, szavazások és döntéshozatali fo- pártosodás kezdetén rendkívül alahoz, azonban a tradíciók és egyéni lyamatok szabályozottá és fegyelme- csony volt. Talán ennek is köszönhetapasztalatok nem. Az önkormány- zetté váltak, ami azt eredményezte, tően a szakmai elemek helyett mazatok hazai pártosodottságát nagy- hogy a képviselő-testületek egyre ak- radtak az ideológiai elemek. ban befolyásolta a települések túlzott tívabban és avatottabban képesek A globalizálódó világban az állam fragmentáltsága, aminek hatására döntéseiket formálni. egyre szűkebb területekre történő pártosodottságról csak a városok eseA testületi műkövisszahúzódása tében beszélhetünk. Az eltelt időszak dés pártelvűsége lenemcsak a piaci maA globalizálódó vimegmutatta, hogy a pártok „belak- hetővé tette, hogy a gánszféra mozgásteták“ a nagyvárosok testületeit és az döntések, a hatalom rét bővíti, de egyre lágban az állam egyönkormányzatok feszültségek és bi- ne koncentrálódhasnagyobb teret biztore szűkebb terülezonytalanságok ellenére jól illeszked- son szűk csoportok, sít a civil szervezőtekre történő visszatek a hatalmi szerkezetbe (Böhm A. hatalmi centrumok kedések nem állami és húzódása nemcsak a 1999: 122.). Az országos és a helyi po- zében, valamint érvénem piaci tevékenylitika közötti kapcsolatot jól mutatják nyesüljön a döntési foségének is. Magyarpiaci magánszféra a helyi választásokon mandátumot lyamatok nyitottsága és országon ezzel szemmozgásterét bővíti, szerzett pártok, ezek követik a parla- ellenőrizhetősége. Az ben nagyrészt hiáde egyre nagyobb menti választások eredményeit, azaz ellenőrizhetőség vinyoznak az igazán ahogy csökkent a releváns pártok szont bizalmatlanságátfogó, az össztársateret biztosít a civil száma a parlamentben, úgy csökkent gal párosult, aminek dalmi vagy lokális szerveződések nem számuk az önkormányzatokban is. A eredményeként a tescélokat, akár a helyi, állami és nem piaci pártok számának csökkenésével pár- tület még a saját, de akár a központi kortevékenységének is. huzamosan a képviselő-testületek más összetételű képmányzat egészével pártösszetétele is az országban meg- viseleti egységei felé szemben hatékofigyelhető „kétpólusosságot“ muta- sem adott le hatáskönyan és következetetatta. Ebből azt a következtetést lehet röket. Így a végső döntéshozó az ese- sen képviselni tudó civil szervezetek levonni, hogy az önkormányzatok a tek legnagyobb részében a közgyűlés. (Tóth A. 1998: 57.). Különösen helyi parlamenti és pártpolitikai befolyás A közgyűlés a politikai viták színtere, szinten érzékelhető, hogy gyakran alá kerülnek, azonban ez a befolyás ahol gyakran válnak a viták veszeke- túlságosan nagy hangsúlyt kapnak a sok esetben nem a képviselő-testüle- déssé, öncélúvá, kicsinyessé, szemé- meglehetősen szűk érdekérvényesíté-

17


szövevényes, „sűrű erdő“ képét mutatták, amely az eddig világos és „egyszerű“ államigazgatási formával szemben bizalmatlanságot keltett az önkormányzati apparátusban és annak vezetőiben. A bizalmatlanság (szakmai és politikai) később identifikációs és legitimációs feszültséggel párosult, aminek a jeleit a kutatási adatok is visszaigazolták.

valamely tisztségviselője megtalálható a szervezet vezetésében). Az adatok egyértelműen megmutatták, hogy az önkormányzati döntéshozatal vagy előkészítés folyamatában való részvétel alatt mást értenek az önkormányzatok, és mást a civil szervezetek. Az előbbiek „vonakodva nyitják ki“ a vélemények intézményes becsatornázásának lehet-

Szöveg nélkül


si mezőben mozgó, csak néhány ember érdektörekvéseit támogató, így csekély társadalmi beágyazottsággal rendelkező kezdeményezések. Ennek okát a civil szervezetek sajátos fejlődésében és a szerepfelfogásában kereshetjük. A kezdeti időszakban a politikusok és az államigazgatási szakemberek is gyanakvással tekintettek a civil szférára, mivel a civil szektor szereplői „érthetetlen módon“ részt kívántak venni a helyi közéletben és a közfeladatok ellátásában. A részvételi szándék kiterjedt a helyi hatalomba való beépülés lehetőségeire, módjaira is. Hiszen egy szervezet képviselője az önkormányzati testületben talán jobban tud lobbizni szervezete érdekében, mintha azt kívülről próbálná megtenni. Ez a szándék olyan társadalmi-politikai és gazdasági környezetbe ágyazódva jelent meg, amelynek feltételei még kialakulatlanok voltak. Kialakulatlanok voltak, mert a pártok nem tudtak mit kezdeni a civil szervezetekkel, de a civil szervezetek sem tudtak mit kezdeni az önkormányzatokkal. Az önkormányzatokba bejutó szervezetek viszont egyre inkább párt módjára kezdtek működni, elvesztették eredendő társadalmi, civil funkcióikat, különösen a helyi hatalom ellenőrzése tekintetében, ennek következtében a választók nem is látnak lényeges különbséget a pártok és a képviselő-testületbe bejutó civil szervezetek között. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a hazai civil szervezetek megjelenése a politika lokális szintjén jelentősen nem tudta befolyásolni, módosítani a pártok szerepét. Sőt, a választási eredmények épp fordított tendenciát mutatnak, nevezetesen hogy a pártok egyre gyakrabban kötnek olyan választási együttműködést civil szervezetekkel, melyeknek elsődleges célja a párt eredményességének növelése, szavazóbázisának kiterjesztése. A társadalom egész területén nem voltak adottak a társadalmi önszerveződés és érdekérvényesítés azon mintái és hagyományai, amelyek lehetőséget teremtettek volna a kisebbnagyobb társadalmi csoportoknak arra, hogy a különböző társadalmi szokásokat, igényeket kielégíthessék. A problémát nehezítette az is, hogy a gomba módra szaporodó civil szervezetek sokszor nem a legmegfelelőbb jogi formában működtek, bizonyos feladatok megoldására nem rendelkeztek megfelelő szakmai és technikai háttérrel. Így egy olyan

A bizalmatlanság érezhetően hatott a civil szervezetek helyi döntéshozatalban való részvételére is. A civil szervezeteknek az önkormányzati döntéshozatalba való bekapcsolódása esetleges maradt. A vizsgálatok megerősítik azon korábbi kutatások eredményeit, melyek arról tanúskodnak, hogy az önkormányzatok egyelőre nem érdekeltek a képviselet „kinyitása“ és a döntések „társadalmasítása“ iránt. A városokban – különösen a nagyvárosokban és a fővárosban – a pártok, a községekben pedig elsősorban a polgármester és a képviselő-testület meghatározó szerepe pillanatnyilag kizárja vagy legalábbis minimalizálja a döntéshozatal vagy előkészítés során megjelenő civil akarat érvényesülését. A kisebb településeken rendkívüli mértékben személyfüggő, a nagyobbakban pedig a pártokhoz való viszony határozza meg, hogy mely civil szervezetek kerülhetnek be az önkormányzat döntéshozatali mechanizmusába. Többségében azokat a szervezeteket vonja be az önkormányzat, amelyeknek szorosabb kapcsolata van a hivatallal, pártokkal, képviselőkkel (például együttműködési megállapodásuk vagy szerződéses kapcsolatuk van, de jelentős az is, amikor az önkormányzat

séges – önkormányzaton belüli – fórumait, ennek magyarázata lehet, hogy az önkormányzatok elsősorban az önkormányzati célok, illetve kitűzött feladatok végrehajtását vagy azokban való közreműködést várják a civilektől. Ezzel szemben a civilek valódi, aktív részvételt szeretnének mind a döntések kialakításában, mind azok meghozatalában. A jelen viszonyok között az is eredménynek számít, hogy ha az önkormányzatok – bár lassan és egymástól eltérő módon – megjelenítik vagy alkalmanként figyelembe veszik a szervezetek véleményét. A helyzet fonákságát leginkább egy civil szervezet képviselőjétől kölcsönzött idézettel lehetne érzékeltetni: „Ha a szerepek letisztulnak és megszűnik a kölcsönös félelem, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az önkormányzatok és a civil szervezetek nem létezhetnek egymás nélkül.“ Az ehhez vezető út talán legfontosabb állomása, ha a településeken az egyetlen, átfogó felhatalmazással bíró önkormányzat helyét egyre inkább az önkormányzás „sokcsatornás“ rendszerre veszi át, melyben a civil szervezetek valódi partnerei lehetnek az önkormányzatoknak (Horváth M. T. 2002: 157.). A szervezetek esetleges bevonása

18

civil fórum

és az önkormányzatok jelenleg érvé- önkormányzat félti hatáskörét, tekinnyesülő kiszorító, „paternalista“ ma- télyét az olyan szervezetek befolyáságatartása a szektor kettéhasadási fo- tól, amelyek kicsúszhatnak az állam lyamatát erősíti fel, mely kiterjed az ellenőrzése alól, és szembekerülhetönkormányzatokkal kapcsolatba ke- nek az állami, helyi akarattal (Johanrült szervezetek egészére. A megálla- csik J. 2002: 116.). A pártok a civil pítás egyformán igaz a döntés-előké- szervezetek által jelentett konkurenszítési mechanizmusba bevont szer- cia kiküszöbölése és háttérbe szorítávezetek körére, valamint a szerződé- sa vagy alárendelése helyett egyre inses kapcsolatokra, együttműködési kább a társadalmi szerepek megoszmegállapodásokra és tásában, az egymás támogatásokra is. Kikiegészítésében rejlő A kisebb települéalakulni látszik egy, lehetőségek kiaknáforrásait és kapcsolazásában találhatnák seken rendkívüli tait tekintve kedvezmeg azt a lehetőséget, mértékben személyményezetti kör (talán ami lehetővé tenné az függő, a nagyobnéhány száz szerveegyüttműködésre bakban pedig a párzet), amely jelentős épülő kapcsolatok tokhoz való viszony önkormányzati támoelőtérbe kerülését. gatással rendelkezik, Az önkormányzatok határozza meg, hogy részt vesz az önkorés a civil szervezetek mely civil szervezemányzati döntések együttműködését előtek kerülhetnek be előkészítésében, és szesegíthetné a nonprofit az önkormányzat mélyileg vagy szerveszektor helyi érdekdöntéshozatali zetileg is szorosan köképviseletének megmechanizmusába. tődik az önkormányoldása. A civil szervezathoz, illetve az önzetek érdekvédelmét kormányzati feladatszolgáló civil fóruellátáshoz. A többség viszont szűk mok, kerekasztalok megalakításának forrásokból „egyik napról a másikra“ folyamata nagyon lassan halad. Előél, fennmaradásuk egyedül vezetőik fordul, hogy a civil kerekasztalokat kreativitásán és „megszállottságán“ az önkormányzatok „felülről“ szermúlik. vezik meg, ami egyrészt azt jelentheA demokratikus rendszerekben ti, hogy az önkormányzat igyekszik a sem idegen jelenség, hogy az állam, saját hivatali struktúrájának képére

formálni a szervezeteket, másrészt jól mutatja a civil szféra belső megosztottságát, egymás iránti kölcsönös bizalmatlanságát is.

Dr. Kákai László Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Politikai Tanulmányok Tanszék – professzor e-mail: [email protected] Felhasznált irodalom Böhm A.: Centralizáció-decentralizáció, avagy a központi kormány és az önkormányzatok viszonya. In: (szerk.) Kulcsár K. pp. 113-138.; 1999. Fritz T.: A párt nem vész el, csak átalakul? In: (szerk.) Johancsik J. pp. 43-67.; 2002. Horváth M. T.: Helyi közszolgáltatások szervezése Dialóg Campus, BudapestPécs. 2002. Johancsik J.: Átrendeződések a politikai térben; Politikai pártok a civil szervezetek kihívásaival szemben Franciaországban In: (szerk.) Johancsik J. pp. 69-118.; 2002. Johancsik J. (szerk.): Pártok változó térben Villányi úti könyvek, Budapest. 2002. Kulcsár K. (szerk.): Politika és társadalom 1989-1999. Magyarország az ezredfordulón. MTA, Budapest. 1999. Tóth A.: Érdekviszonyok a magyar társadalomban a rendszerváltás után. Napvilág Kiadó, Budapest. 1998.

Település és ifjúság Elméleti modellek és európai elvek* „A demokráciát nem elegendő eltűrni, mint a diktatúrát. A demokráciát működtetni kell.“ – Bihari Mihály –

A

civil szervezetek és állami, önkormányzati szervek közötti kapcsolatot mindenekelőtt az határozza meg, hogy milyen tevékenységi kapcsolat van közöttük. Az alábbiakban igyekszem számba venni azokat az elméleti modelleket, amelyek a civil szervezetek és önkormányzat együttműködése (együtt

nem működése) során kialakulhatnak. A tanulmány második részében az európai elvek (Helyi Önkormányzatok Európai Chartája és Európai Charta a Fiatalok részvételéről a helyi és regionális életben) áttekintésével igyekszem teljessé tenni a képet. Vagyis a civil szférát leszűkítem egy korosztályi megkötéssel.

A civil szervezet tevékenysége több formában is kapcsolódhat az állami, önkormányzati szervekhez, annak megfelelően, hogy saját tevékenységét milyen formában látja legeredményesebbnek, illetve az önkormányzat milyen válaszreakciót ad a civil kezdeményezésekre. A karitatív, szociális ellátást biztosító civil kezdeményezés kapcsolatot kell kialakítson az állami, önkormányzati szervekkel, hiszen gyakran közfeladat ellátását vállalja át, közreműködik a hatóság munkájának eredményességéhez. Ezt

* Az alábbi írás első változata az Ifjúság az önkormányzásban. Ifjúsági civil szervezetek befolyása a politikai átmenet helyi viszonyaira. Marosvásárhely és Paks, 1990-2000 címmel a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Századvég Politikai Iskolában 2004ben elkészült és megvédett szakdolgozat egyik fejezetét képezte. A szakdolgozat elkészültét az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért ösztöndíja tette lehetővé.

19


1

Nem utolsósorban pedig a civil szervezetek – a civil szféra eszményének megfelelően – beleszólnak, ellenőriznek, számon kérnek, érdeket érvényesítenek valamely közfeladathoz tartozó területen. Ilyenkor „kritikai“ szervezetről és ennek megfelelően konfliktusos viszonyról beszélhetünk, hiszen az adott közfeladattal kapcsolatban a legkülönfélébb civil technikákat használják fel a civil-jogon való beleszólás érdekében. A „kritikai“ szervezetet sehol nem szeretik a hatóságok, velük van a legtöbb gond. Sem helyi-közvetlen, sem pedig szakmai szinteken nem lehet velük vitázni – hangzik az állami hierarchia magyarázata. Azonban túllépni rajta, figyelmen kívül hagyni nem lehet, hiszen a közvélemény, a média és a politikai ellenzék nemcsak odafigyel, de igyekszik politikai partnernek is megnyerni ezen szervezeteket.

nyok decentralizációs politikáját komoly fenntartásokkal kell kezelni, addig a magyar kormányok részéről az elmúlt esztendőkben egyfajta újracentralizálási törekvés figyelhető meg. Ebben a helyzetben viszont az önkormányzat és civil szervezet gyakran kerül konfliktusba, hiszen az önkormányzatnak érdeke minél több közfeladat civilekkel való elvégeztetése, minél kevesebb közforrás felhasználásával és természetesen a felelősség megosztásával. Ennek megfelelően elméleti szinten az állam, hatalmi szféra különböző hozzáállását lehet megfigyelni:1 1. A hatalom (helyi vagy állami), mint szuper-egyesület, az Egyesületek Egyesülete: a közhatalmi szerv öszszekeveredik a civil szervezetekkel, valamiféle nyilvános lelkiismeretként viselkedik, kirívóan rugalmas a civil társadalomból érkező jelzésekkel szemben. A politikusok nagy

Szöveg nélkül


nevezik „beépülő“ civil szervezetnek, az állami, önkormányzati feladatellátásba épül be. Ebben az esetben a „beépülő“ civil pozíciója nagyon erős, az együttműködés magas szinten valósul meg, azonban e szoros együttélésnek az is lehet a következménye, hogy nagyon erős függés alakul ki az állami, önkormányzati szerv irányába, a civil szervezet teljesen elveszíti a kritikai, kontroll jellegét, a megfelelés, alkalmazkodás minden szinten jelen van. Az alábbiakban látni fogjuk, ez úgynevezett állami-civil szerephez is vezethet. Sok esetben lehet hallani a civilek panaszát azzal kapcsolatban, hogy ők maguk nagyon jól megoldanak bizonyos közfeladatokat, ezekért cserében az állami, önkormányzati szervek nemhogy támogatást (költségtérítést) nem nyújtanak, hanem még rossz szemmel is nézik, sokszor igyekeznek megakadályozni a működést. Ebben az esetben szintén a közfeladat ellátásának pozíciójából megközelítve „konkurens“ civil szervezetről, konkurens önkormányzat-civil viszonyról beszélhetünk, hiszen a civil szervezet alternatív szolgáltatást kínál ugyanarra a közfeladatra, amelyet az önkormányzat jól-rosszul ellát. Ebben az esetben a civil szervezet immár szakmai alapon szervezi támogatóit, szimpatizánsait, erős civil autonómiát alakít ki, amelynek következménye sok esetben az állami, önkormányzati szervekkel való rossz viszony. Az önkormányzat ilyenkor potenciális politikai ellenfelet lát a civil szervezetben, illetve annak vezetőjében, így sok esetben politikai támadást intéz a civil szervezet ellen, amely erre csakis szakmai szinten tud reagálni, megtartva függetlenségét. Természetesen nem minden esetben kapcsolódik közfeladat ellátásához a civil szervezet tevékenysége, hiszen például a hobbikörök az önkormányzati feladatellátáshoz legfeljebb közvetetten kapcsolódó tevékenységet folytatnak. Ebben az esetben a viszony többnyire „közömbös“ az állami, önkormányzati szervek és civil szféra között. A civil szervezet végzi a maga mindennapi tevékenységét, amelynek során nagyon ritkán találkozik állami vagy önkormányzati szervvel, ennek azonban az is az eredménye, hogy támogatást sem kap a költségvetésből, a civil autonómia tökéletesen megvalósul, még a támogatás szintjén sem jöhet szóba a civil szervezet korrumpálhatósága.

A négy különböző viszony rámutat arra, hogy mennyire szerteágazó a helyi közéletben jelen lévő civil szervezet és helyi hatalom viszonya: a szoros együttműködéstől a feloldhatatlan szembenállásig mindenféle pozíció lehetséges. A legfontosabb vitát továbbra is a támogatások kérdése körül lehet tetten érni, hiszen az 1989-et követő folyamatok több-kevesebb lendülettel, de mindenképpen a helyi döntések és feladatellátások irányába vezették az állam megszervezését. Ezt a helyi feladatellátást azonban sem Magyarországon, sem pedig Romániában nem követte a közpénzeknek megfelelő szintű decentralizációja. Míg a román kormá-

Forrás: Peter Lauritzen: Ifjúságpolitikai struktúrák Európában, Potsdam, 1993.

része a civil életből „igazolt át“ a nagypolitika világába. A demokratizálódás útjára lépett országokban lehet ilyennel találkozni, amikor a mozgalmi élet egykori vezetői vállnak az állam meghatározó politikusaivá. Talán a legjobb példa Csehszlovákia a bársonyos forradalom után, amikor Havel államfőként „civil barátait“ ültette a legfontosabb tisztségekbe. Szintén találkozni lehetett ezzel a mintával Romániában az 1996-ban megalakult Ciorbea-kormány esetén. 2. A hatalom, mint a civil társadalom partnere: a különböző intézkedéseket a kormány megtárgyalja a civil partnerekkel, érintettekkel. Az ifjú-

20

civil fórum

ság esetében például a kormány és elvesz. Az „állam bácsi“ mindent dalom ezt nevezi a második nonpromegosztja hatalmát az ifjúsági szertud, hatalmas tapasztalattal és ap- fit szférának. Különböző költségvetévezetekkel, komoly költségvetési parátussal rendelkezik, így a prob- si, számviteli, adózási okok miatt hívforrást nyújt a közfeladatok civilek lémák megoldását csak ő tudja ke- ják életre ezeket a sajátos nonprofit általi ellátására, egyre nagyobb koczelni. A civil szféra csak akkor elfo- szervezési formákat az önkormánykázatot vállalva ezzel, ugyanakkor gadott, ha végrehajtóként részt zatok, állami hivatalok. Azonban lészámítva a civil társadalom minvesz a politikai program megvaló- nyegüket tekintve nem beszélhetünk denkori támogatására. Ebben a sításában. Talán a legismertebb for- civil szervezetekről, hiszen nem renmintában az jelent problémát, hogy ma térségünkben. delkeznek az állami és gazdasági a kormány felelősséget is delegálni 6. Ellenőrző hatalom: állandó defenzí- szférától elkülönítő kettős autonómiszeretne azzal, hogy a civil társadavába kerül a hatalom, fél a társadal- ával2. Ugyanakkor komoly veszélyeket tartogat, hogy az lomra támaszkodik, ami egészen admi rétegek reakcióállami és önkormánydig nem okoz feszültséget, amíg el jától, folyamatosan ... a lakosság körézati szektor jogilag nem jut arra a szintre, hogy saját információkra van teljesen egyenrangú politikai felelősségét a civil szférára szüksége, hogy vaben végzett közvészereplőként tud jehárítja. Jó példa rá azon kormánytajon mit is akarnak az lemény-kutatások len lenni a civil szekgok viselkedése, akik saját területüadott rétegek. Tevéeredményei azt mutorban. Egyes kimukön a személyi döntéseket is a civikenységében az idetatják: nemhogy tatások szerint a közlekhez delegálják, majd ujjal mutogesség és bizonytanem bíznak a civil szférából a civil szekgatnak, hogy „tetszett volna megfelanság érhető tetten, torba érkező támogalelő személyt választani“. egyetlen társadalmi társadalom szervetások több mint 60%3. Laissez-faire hatalom: nem lehet küréteget sem tekint zeteiben, de a dea ma már ilyen burlönbséget tenni az állampolgárok autonómnak, sokkal mokratikus berenkolt állami és önkorközött még korosztályi szinten inkább a függést hedezkedés és piacmányzati önfinanszísem. A fiataloknak lehetnek speciályezi előtérbe. gazdaság komoly rozásként értelmezlis problémái, azonban a többi tárkerékkötőjeként het3. Természetesen sadalmi csoportnak szintén vannak Térjünk azonban ez nemcsak a minspeciális problémái, így nem sza- vissza az önkormányvannak jelen a közdennapi gyakorlatbad különbséget tenni. Hagyni kell, zatokkal fennálló vitudatban. ban rontja a civil szerhiszen a problémák maguktól meg- szonyhoz, annak is vezetek forrásokhoz oldódnak azon a szinten, ahol je- egy speciális példájálentkeztek. Ha beleszólunk, csak ron- ra. Az együttműködés legszorosabb való hozzáférési esélyét, hanem matunk a helyzeten. A kormány pusz- formája, amikor az önkormányzatok gának a civil szférának a társadalmi tán napi ügyeket visz, és nincs vízi- szerződés formájában nonprofit szer- elfogadtatását és a civil szféra politiója az ideális társadalomról, így a vezetekkel láttatnak el közfeladato- kán és gazdaságon kívüli voltát is civil szféra is csak egy létező entitás. kat. Kétféle útja van ennek: vagy az megkérdőjelezi. Ebben a formában a 4. Beavatkozó hatalom: néhány stra- önkormányzat befogadja a már mű- szektor nem tud megtisztulni az állatégiai fontosságú társadalmi prob- ködő civil szervezet tevékenységét és mi jelenléttől, az állam nemcsak a jogléma esetén avatkozik be az állam ahhoz normatív támogatást nyújt (ez szabályok és a források tekintetében (pl.: drogfogyasztás, fiatalkori bű- talán a járhatóbb út), vagy kiszerződ- van jelen, hanem önálló szereplőként nözés). A gyors és látványos ered- tetik azt, az infrastruktúra és költség- is. „A szektor megtisztítása az állami mények fontosabvetési keret átadásá- jelenléttől javítani tudná a világos bak mindennél, így val. Ez utóbbi eseté- kapcsolatok egyértelmű szabályozá... szerteágazó a nem alakulhat ki és ben említést kell tenni sának esélyeit, hiszen nem kell már a nem valósulhat meg egy sajátos, a magyar jogalkotónak kettős szemüveggel és helyi közéletben hosszú távú stratéállami-civilnek nevez- szándékkal részben (vagy jórészt) jelen lévő civil gia, az azonnali tűzhető mintáról. Egyre magára is gondolni a szabályozás kiszervezet és helyi oltás fontosabb a jögyakoribb, hogy az alakításakor (nem kell például a közhatalom viszonya: a vőbeni újraépítésállami vagy önkor- szervezetekre méretezett bonyolultnél. Van víziója az mányzati szektor sa- sággal és hivatalisággal nyúlni az elszoros együttműköideális társadalomját álcivil szervezetet lenőrzés, beszámolás, nyilvánosság, déstől a feloldhatatról, azonban a napi hoz létre bizonyos fel- kooperáció kérdéseihez).“ (Biró Endlan szembenállásig ügyek miatt ezt adatok ellátására. En- re 2002: 83-84). Romániában ez a fajta kettőség nem tudja megvalónek jogi formája a mindenféle pozíció nincs jelen, viszont a civil szektorra sítani, a stratégiai közalapítvány, közlehetséges. gondolkodás felaphasznú társaság. A vonatkozó szabályozások bonyolultrózódik, a kormány közalapítványok első- sága azt mutatja, hogy az egész szekpedig fél a civil sorban a feladat-fi- torra igényt tart a jogalkotó. Így az szférától. nanszírozásban veszik ki a részüket, alulról jövő civil szerveződések fejlő5. „Állam bácsi“: a hierarchia műkö- miközben a közhasznú társaságok bi- dése nem éri el a kívánt hatást. Aligdik, az állam vagy önkormányzat zonyos szolgáltatások „társadalmasí- alig vannak jelen transzfer jellegű büntet és jutalmaz, jótékonykodik tására“ rendezkednek be. A szakiro- (alapítványok) szervezetek, miköz2 Lásd ezzel kapcsolatban: Schmitter, Phillipe C.: On Civil Society and the Consolidation of Democracy: Ten Propositions, Stanford Departament of Political Science, 1995. 3 Lásd Biró Endre: Nonprofit Szektor Analízise. Civil szervezetek jogi környezete Magyarországon, EMLA Egyesület, Budapest, 2002, www.emla.hu/nosza.


21

ben az egyesületek létrehozásához 2000-ig, az új jogszabály megjelenéséig a 21/1924-es törvény alapján 21 alapító tagra volt szükség. Ez a lehető legegyszerűbben megmutatja már az alapítás során felmerülő nehézségeket. Ugyanakkor a társadalmi mozgalmak gyengeségének közvetlen következménye, hogy a lakosság körében végzett közvélemény-kutatások eredményei azt mutatják: nemhogy nem bíznak a civil társadalom szervezeteiben, de a demokratikus berendezkedés és piacgazdaság komoly kerékkötőjeként vannak jelen a köztudatban, ami mindenekelőtt a kilencvenes évek elején kipattant „autós botrányokra“4 vezethető vissza. Az elméleti modelleket követően érdemes megnézni, hogy a kérdéssel kapcsolatban az Európai Unió milyen álláspontot foglal el, milyen ajánlásokat fogalmaz meg. A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája értelmében minden állampolgár elsősorban a helyi közösség polgára, ami lehetővé teszi számára, hogy részt vegyen a mindennapi életét közvetlenül érint? döntésekben. Ennek megfelelően sok önkormányzat esetében a helyi ifjúsági kezdeményezések átvállalnak bizonyos gyermek- és ifjúsággal kapcsolatos önkormányzati feladatokat, ezáltal a participáció oldalát erősítve.

A Charta nem azoknak a lépésekAz Európa Tanács Chartája melnek az alapos listája, amelyek lehető- lett az Európai Unió Tanácsa és az ifvé teszik a fiataloknak, hogy még na- júsági ügyekért felelős miniszterei is gyobb harmóniában éljenek együtt kiadtak egy, a fiatalok részvételéről környezetükkel. Egyszóló ajánlást. A doszerűen lefektet bizokumentum az Eurónyos alapelveket, amepai Bizottság és a taglyek könnyebbé te... míg Magyarorszáállamok kormányaiszik a fiataloknak, nak részére követengon az önkormányhogy részt vegyenek dő irányelvként fozati rendszer széles az őket érintő döntégalmazza meg „a fiakörű autonómiát bizsek meghozatalában. talok településfejlesztosít a települések A problémák megvitési programok megszámára [...] addig tatása által teszik lefogalmazásában való hetővé a képviselők részvételének támoRomániában tovább és döntéshozók a fiagatását, különös teél a centralizált általok számára nemkintettel azokra a fialamhatalom eszmécsak azt, hogy világotalokra, akiknek ez inye, amely igyeksabban gondolkoddáig nem volt lehetőszik mindent a fennhassanak a mindenségük hasonló folyahatósága alatt tartani. napi életükről, de azt matokban való részis, hogy teljes jogú vételre“. polgárokká váljanak Az európai dokutelepülésükön vagy mentumokban megrégiójukban. fogalmazott területek mellett számos Az Európai Charta a Fiatalok egyéb is felmerülhet, melyben a fiatarészvételéről a helyi és regionális lok érintettek, és melyekben ki kell életben elveinek összesítése: a fiata- kérni véleményük: tömegközlekedés, loknak a helyi és regionális életben közbiztonság, kábítószerek elleni való részvétele bátorítására a telepü- küzdelem, munkaerő-piaci és szaklések és régiók az alábbi politikát vál- képzési kérdések, ifjúsági szervezelalják: tek önkormányzati támogatásának – szabadidős és társadalmi-kulturá- rendszere, stb. lis tevékenységek politikája; Az európai vízión és gyakorlaton – foglalkoztatáspolitika és az ifjúsá- túl a két ország (Magyarország és Rogi munkanélküliség csökkentése; mánia) önkormányzati berendezkedéEurópai Charta a – lakás- és környezetpolitika; sében két komoly különbségre kell felFiatalok részvételéről – a fiatalok részvételének oktatása, hívjam a figyelmet: míg Magyarorszáaz arra való képzés; gon az önkormányzati rendszer széles a helyi és regionális életben – az ifjúsági mobilitás – mint a jobb körű autonómiát biztosít a települések európai gazdasági egyensúly meg- számára, az állami újraelosztás nagy A fiatalok részvétele a helyi ügyekben teremtésének eszköze – támogatása; rendszereinek (egészségügy, oktatás, lehetővé teszi számukra, hogy teljes – társadalmi és egészségügyi meg- szociális ellátás, közművelődés) a teleéletet éljenek településükön vagy régielőző politika; pülési szintű működtetése az önkorójukban. Ez egy alapfel– fiataloknak szóló inmányzatok feladata, addig Romániátétel számukra, ha valóA Helyi Önkorformációs közpon- ban tovább él a centralizált államhataban együtt akarnak élni tok és adatbankok lom eszménye, amely igyekszik minmányzatok Európai utcájukban, a környéküpolitikája; dent a fennhatósága alatt tartani. Ebkön, a településükön Chartája értelmé– egyenlő lehetősében a helyzetben Magyarországon az vagy a régiójukban, és ben minden államgek politikája; önkormányzatok a demokratikus inha aktív szerepet akarpolgár elsősorban a – speciális politika a tézményrendszer legelfogadottabb, nak játszani a társadalhelyi közösség polmezőgazdasági ré- legsikeresebb elemei5, míg Romániámi változásokban. Ez a ban éppen a helyhatósági választásogiókért; gára, ami lehetővé részvétel társadalmi be– különleges műve- kon adják le a legkevesebben voksuilleszkedésük fontos téteszi számára, hogy kat. Ami a civil szektor és önkormánylődéspolitika. nyezőjeként segít nekik részt vegyen a minA települések és zat együttműködését illeti, ennél már megbirkózni a modern dennapi életét közrégiók vállalják, hogy sokkal árnyaltabban kell fogalmazközösségek egymással vetlenül érintő dönlehetővé teszik az zunk, hiszen míg a magyar jogszaszembenálló két partjátésekben. intézményi feltéte- bályok lehetővé teszik a közfeladatok val: névtelenség és önmaleit annak, hogy a fi- ellátásának civil szervezetekhez való gukba való visszahúzóatalok részt vehes- delegálását, és ennek immár több éves dás az egyik oldalon, illetve aktivitás a közügyekben, a dolgok senek az őket érintő döntésekben és hagyománya és tapasztalata van, ez Romániában még csak most kezdett el megváltoztatásának vágya a másikon. vitákban. A használt autók külföldről való behozatalának megszigorítását követően nagyon sokan azért hoztak létre civil szervezeteket, mert ezek a jogszabályban kivételt képeztek a saját használatra, adományként behozott autóroncsok esetében. 5 Katona Péter: Az önkormányzatok és a nonprofit szektor kapcsolatáról. In.: DemNet, 1998 (190. old.) 4

22

civil fórum

kialakulni és mindenekelőtt a szociális területre korlátozódik. Ezek azonban csak általános megállapítások, amelyek a két ország jogszabályi környezetét, a belőle kialakuló általános gyakorlatot veszi alapul. A fiatalok számára a tétet pedig egyrészt az élethelyzetüket befolyásoló, arra hatást gyakorló testületi döntések befolyásolásának lehetősége, másrészt a megszületett döntések megvalósításában való részvétel jelentheti. A tanulmány első részében felvázolt elméleti modellek pedig nem az ideális megoldást, pusztán a lehetséges verziókat veszik számba, hiszen a jogszabályok nyújtotta keretek a gyakorlatot nem határozzák meg egyértelműen, az településenként a helyi társadalmi-politikai környezet és nem utolsósorban a történelmi háttér következménye is.

Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány – szociológus, politikai szakértő e-mail: [email protected]

Felhasznált irodalomjegyzék: Bíró Endre: Nonprofit Szektor Analízise. Civil szervezetek jogi környezete Magyarországon, EMLA Egyesület, Budapest, 2002, www.emla.hu/nosza Csegényi Péter, Kákai László: Köztes helyzet? A civil szervezetek és önkormányzatok kapcsolatában, Miniszterelnöki Hivatal, Civil Kapcsolatok Főosztály, 2000 Csegényi Péter, Kákai László: Köztes helyzet? A civil szervezetek és önkormányzatok kapcsolatában az ezredforduló Magyarországán, Miniszterelnöki Hivatal, Civil Kapcsolatok Főosztály, 2001 Csizmár Gábor: Gyermek és ifjúsági feladatok az önkormányzatokban, Önkorkép, 1997 Együttműködési lehetőségek civil szervezetek és önkormányzat viszonyában, DemNet, 1998, www.demnet.org.hu Európai Charta a Fiatalok részvételéről a helyi és regionális életben, az Európa Tanács 237. számú határozata 1992-ből

Helyi Önkormányzatok Európai Chartája, az Európa Tanács határozata Lauritzen, Peter: Ifjúságpolitikai struktúrák Európában, Potsdam, 1993 Magyari Nándor László: Civil társadalom, vagy amit akartok. In: Korunk 1995. november, 58-68. o. Schmitter, Phillipe C.: On Civil Society and the Consolidation of Democracy: Ten Propositions, Stanford Departament of Political Science, 1995 Szabó Andrea: Civil önszerveződések generációs metszetben, MTA PTI, 1997 Szabó Máté: A társadalmi mozgalmak szerepe a demokratikus politikai rendszer intézményesedésének folyamatában Magyarországon, Szociológiai Szemle, 1994/3, 45-63. o. Wootsch Péter (szerk.): Európai üzenetek. Generációs esélyek, ifjúságpolitika, önkormányzatok – az 1994. évi választások után, Budapest 1994.

A közösségi facilitátorokról

A

civil szervezetek körében igen köztáruk hatékony kihasználásában elterjedt szakmai kifejezés a és kezeljék, valamint önerőből igaz„közösségi facilitátor“. Jelen- gassák és hasznosítsák forrásaikat. tése vonatkozhat eEzek a közösségyetlen személyre, gi szervezők, akárA közigazgatás intézméilletve tágabb értecsak a közösségi lemben egy meghaszervezés gyakorlanyi és működési képestározott közösségi ta vidéken igen elségeinek fejlesztésével, beavatkozás gyaterjedt, ott, ahol az valamint e jelenség hakorlását jelöli. igények és megszoVizsgáljuk meg, rítások oly nagyok, tás-visszajelzései alapkik is ezek a közöshogy lassan már a ján a program helyi köségi szervezők? Künonprofit források zösségi szinten hozzálönböző szakterülesűrítését idézték elő járul a helyi fejlődési foten képzett szemétámogatás és segítlyek, akik egy adott ség terén. Ennek érlyamatok serkentéséhez, közösség javára fortelmében a közösa kezdeményezések dítják szakmai ismeségi szervezők oösztönzéséhez és számreteiket és tapasztalyan nonprofit szerszerű növekedéséhez. latukat. Olyan szevezetek, amelyek mélyek, akik segítik tevékenységükkel a és támogatják ezevidéki közösségeket a – sok esetben hátrányos helyzetű ket célozzák meg. – közösségeket annak érdekében, A különböző megközelítések és hogy megerősítsék őket meglévő esz- értelmezések1 közé soroljuk a Civitas

Alapítványét is. Megközelítésükben a közösségi beavatkozásnak a helyi közigazgatási intézményen keresztül kell történnie, mivel különösen falusi környezetben ez a legilletékesebb, ha nem éppen egyetlen fejlesztési testület. Minden bizonnyal egy ilyen beavatkozás hatása előbb vagy utóbb a vidéki közösséget, lakosságot közvetlenül érinti. Az elmondottaknak megfelelően a Civitas Alapítvány 2002 novembere és 2003 októbere között kísérleti projektet bonyolított le Közösségi Facilitátor címmel, amely a budapesti Nyílt Társadalomért Alapítvány és az EU Gazdasági és Társadalmi Kohéziós Programja támogatásának örvendett. A programot tíz vidéki településen ültették gyakorlatba, Kolozs és Beszterce-Naszód megyében. A közösségi facilitátor a Civitas Alapítvány egyik legjelentősebb termékévé vált, ugyanis létrejöttét egy olyan alapvető igény szorgalmazta,

A közösségi facilitátor különböző értelmezésnek örvend gyakorlói, alkalmazói a körében. A különbséget az határozza meg, hogyan és milyen eszközökkel történik a beavatkozás. 1


mint a helyi közigazgatás felújítási/korszerűsítési folyamatának életképes hatékonyabbá tétele – különösen a vidéki településeken. A közigazgatás intézményi és működési képességeinek fejlesztésével, valamint e jelenség hatás-visszajelzései alapján a program helyi közösségi szinten hozzájárul a helyi fejlődési folyamatok serkentéséhez, a kezdeményezések ösztönzéséhez és számszerű növekedéséhez. 2003 októberében egy olyan fejezetet zártunk a Civitas Alapítvány tevékenységében, amely új, átfogó kezdeményezést jelent a falusi önkormányzatok, közigazgatási intézmények támogatásának körében. Következetesen kitartva a felvállalt irányelvünk mellett, ezúttal is igyekeztünk életképes támaszt nyújtani a helyi közigazgatásnak megújuló, korszerűsítési erőfeszítéseiben.

si területének pontos, valóságos felmérése és meghatározása, mindazon pozitív és negatív következmények feltérképezése, amelyeket tevékenységünk során kiváltunk az érintett közösség körében, ugyanakkor az erősségek és gyengeségek, a lehetőségek és a folyamatra jellemző veszélyek meghatározása. Számos elem ismeretlen volt a tevékenységünk kezdetén, ezen ismeretlenek kiiktatásától függött a terv első szakaszának sikeressége. A továbbiakban beszámolunk arról, hogy milyen mértékben sikerült megfelelni a kihívásnak, hogy alapvető változást hozzunk a vidéki közigazgatási intézmények életébe. Az első szakasz sikerességét elemezve, azt vizsgálva, mekkora jelentőséggel bír a teljes projekt a helyi közigazgatások számára, lépésről-lépésre felsoroljuk célkitűzéseinket.


Szöveg nélkül

Megszületett tehát a gondolat, hogy egy, a vidéki fejlődési folyamatokat támogató projektet dolgozzunk ki, melynek alapköve a humán erőforrás, mivel véleményünk szerint ez az az erő, amely képes mozgásba lendíteni a forráskészlet többi elemét. Kezdeményezésünk legnehezebb fázisába léptünk ezzel a döntéssel, mivel ennek sikere feltételezte egy öszszetett hálózat kiépítését a helyi közigazgatási egységek között, a Civitas teljes személyzetének és bedolgozóinak, valamint közösségi szervezők bevonásával. Nyilván a szakasz kísérleti jellege miatt nem beszélhetünk egy zökkenőmentes időszakról, de elsöprő sikerről sem. Elejétől fogva tudatában voltunk a helyi fejlesztési tevékenységünk folyamán adódó nehézségeknek. Éppen ezért alapvető célunkká vált a projekt beülteté-

Felvállalt küldetésünk a humán erőforrás minőségének javítása a helyi közigazgatásban, mely nem kizárólag a már meglévő személyzet továbbképzése révén, hanem új emberek, friss erők bevonásával is elérhető. Ez a friss személyzeti hullám elsősorban a felsőoktatási intézmények társadalom- és humántudományi karjain végzettekből került ki. Végezetül olyan közigazgatási támaszrendszer kiépítését céloztuk meg, amely az emberre alapoz, a személyre, ennek lehetőségeire és rejtett képességeire, hogy aztán kiegészítse a fejlődés folyamatában felbukkanó hiányosságokat. Ennek érdekében tíz közösségi facilitátorból álló csapatot szerveztünk, melyek tagjait tíz különböző vidéki önkormányzathoz irányítottuk Kolozs és BeszterceNaszód megyében. A csapat összeál-

23 lításában fontos szerepet játszott a kiválasztási folyamat, az érintett polgármesteri hivatalokkal való együttműködés, végül pedig a közösségi facilitátorok szakképesítése. Az előkészítő folyamatok minőségétől függött a továbbiakban a tevékenységek gyakorlatba ültetésének sikeressége. Ilyenformán egy újabb lényeges szakaszhoz érkeztünk, az általunk megalkotott rendszerek minőségét és hatékonyságát ellenőrizni kellett, ugyanígy a kiválasztott és szakképesített humán erőforrásét is. A felvállalt folyamat jellegének köszönhetően a kezdeti nehézségeket, a technikai, adminisztratív, elvi vonatkozású akadályokat menet közben kellett kiküszöbölni. A választott helységek hiányosságai halmozottak voltak: működési feltételek és infrastruktúra részleges vagy teljes hiányában dolgoztunk, megfelelő hozzáállás és mentalitáskülönbségek akadályozták tevékenységünket. Emiatt a küldetésünk igen nehézkesen haladt. Kénytelenek voltunk párhuzamosan több szinten fellépni annak érdekében, hogy jelentős változásokat érjünk el a lehető legrövidebb idő alatt. A stratégiai látásmód hiánya, a fejlesztési tevékenységek mérsékelt jelenléte, a kommunikációs-információs eszközök és rendszerek rossz minősége csupán néhány olyan gátló tényezője a gyakorlatba ültetésnek, amelyekkel találkoztunk. Mi több, az általános konzervatív látásmód, a helyi közigazgatás személyzetének és tágabb értelemben a lakosság visszafogottsága, zárkózottsága is jelentős akadálynak számított a beavatkozásunk során. Ám elmondható, hogy még ilyen – látszólag elbátortalanító – feltételek mellett is teljesítettük a célkitűzéseinket, megvalósítottuk tevékenységi listánkat, mintegy pontos orvoslásaként a talált problémáknak. Teljes arzenálunkat bevetettük – Civitas-munkaközösség, közösségi facilitátorok, logisztika, távközlési infrastruktúra stb. – az alábbi eredményeket érve el: – Mindegyik, a projektben résztvevő társtelepülés számára testre szabott fejlesztési stratégia kidolgozása. – Mindegyik, a projektben résztvevő társtelepülés honlapjának megszerkesztése. – Számos pályázat kidolgozása és leadása. (Támogatók: EU-Phare, Japán Nagykövetsége, Görög Kormány, Telekommunikációs és Információs Minisztérium, Román Társadalomfejlesztési Alap, Etno-

24

civil fórum

kulturális Sokféleség Forrásköz- lett, valamint az elsajátított tettrekész pontja.) magatartás. – Vissza nem térítendő pénzügyi A közösségek számára megszeralapok bevonása a közösségekbe zett pénzügyi és anyagi segítség meltámogatási programok keretében lett – amely maga már egy lényeges mind a projekt ideje alatt, mind pe- teljesítmény – a fent említett eredmédig azt követően, átlag 490 000 euró nyek tükrözik a legmegfelelőbben értékben. kezdeményezésünk sikerét. Nyilván, – Tanácsadás és segédlet magán- a siker relatívnak tekinthető. Nem vállalkozóknak. próbáljuk azt sugallni, hogy megol– Helyi egyesületek, kezdeménye- dottuk volna a helyi közösségek öszző csoportok létrehozása. szes gondját-baját, és nem is azonosíA tevékenységi listánk hosszú, és tottuk az összes hiányosságot, szükkisebb-nagyobb vívmányokat tartal- séget. Értelemszerűen megoldást se maz. Szélesebb körben elért ered- tudtunk kínálni minden felmerülő ményként könyvelproblémára. Mint már jük el azt a tényt, említettem, ennek a hogy sikerült serkezdeti szakasznak ... sikerült serkenteni kenteni a civil szfénem is ez volt a céla civil szférában való rában való részvéja. Ám sikerült egy részvételt, a kezdemételt, a kezdeményeműködő rendszert nyezést, a helyi közizést, a helyi közkiépítenünk, amelyigazgatási intézmének hatékonysága gazgatási intézmények nyek kapacitását és nyilvánvalóvá vált kapacitását és érdeklőérdeklődését átiráaz adott időben. Hoszdését átirányítani a nyítani a fejlesztési szú távú folyamatot stratégiák mezejéindítottunk el, azofejlesztési stratégiák re. Mindezt sajátos, nosítva a fenntartámezejére. folyamatosan alasához szükséges forkuló, rugalmas módrásokat és eszközöszerekkel értük el, ket. Meggyőztük a helységnek és helyzetnek megfelelő- helyi hatóságokat, hogy a látszólag leen. A tíz település tíz különféle egy- hetetlen problémák megoldásával is séget jelentett, más és más fejlődési érdemes foglalkozni, legalább kísérleszakaszban és más és más irányzattal ti szinten. rendelkezve. Mindemellett az eredKorábban úgy fogalmaztam: fejemény nagyjából hasonló a tíz telepü- zetet zártunk. Valójában a fenti sorok lésen, alapvetően a lakosság széles- arról tanúskodnak, hogy még az elekörű bevonására alapozva, a helyi jén vagyunk. Egy olyan kezdet végéhatóságok nagyobb érdeklődést mu- re érkeztünk, amelyet sikerrel jártunk tatnak a fejlesztési lehetőségek iránt, be, de amelyet nem hagyhatunk a és jelentősen javult a kommunikáció maga sorsára. Ki kell használnunk az minden (hivatalos és magán) szinten. általunk feltárt és elősegített lehetőA projekt legkiemelkedőbb sikere az ségeket. A szóban forgó modell a újítás, korszerűsítés felé történő nyi- Civitas Alapítvány egyértelmű támotás a hagyományok megőrzése mel- gatásának örvend más szervezetek-

kel együtt. Végtermékként a fenti modell minél szélesebb körben történő terjesztése és gyakorlatba ültetése a cél, hogy a vidékfejlesztés folyamatában életképes, könnyen alkalmazható megoldásokkal szolgáljon az érintettek számára. Jelen pillanatban folyamatban van a fentiekben ismertetett kísérleti projekt teljesebb, pontosított változata Helyi Fejlesztési Ügynök címmel. A projektet közösen bonyolítjuk a temesvári Vidékfejlesztési Forrásközponttal, a budapesti Nyitott Társadalomért Alapítvány és a German Marshall Fund pénzügyi támogatásával. Szervezőtársaink közé sorolhatunk számos magán- és hivatalos intézményt, amelyekkel együtt minden erőnket arra összpontosítjuk, hogy a tevékenységet széles körben terjeszthessük és fejlesszük. Egyike a friss vívmányainknak ez ügyben a Helyi Közigazgatás Korszerűsítési Alapjának pénzügyi támogatása, amely lehetővé teszi a modell beültetését Szatmár megye hat vidéki településén. Ez is, akár a felsorolt érvek bármelyike a bemutatott tevékenységek széleskörű terjesztése mellett szól. Ebből kifolyólag természetesen a Civitas Alapítványnak és partnereinek prioritása marad a projekt, cél pedig az illetékes állami szervek elismerésének elnyerése, majd a modell elfogadása és országos szintű, általános gyakorlatba ültetése.

Sorin Radu Civitas Alapítvány – programkoordinátor e-mail: [email protected]

Sikeres példa Nyugat-Romániában: a Helyi Promotor*

A

z elmúlt évek hétköznapi tapasztalata azt mutatja, hogy Romániában a nonprofit szféra és a helyi közigazgatás között létrejött együttműködés iránya felfele ível. Kezdetben szerényebben, majd

egyre bátrabb lépésekkel nőtt a civil társadalom szerepe és e szerepkör elismerése hazánkban, amint a román hivatalos szervek is egyre szélesebb körben vállaltak aktív szerepet az Európai Unió irányzatainak gyakorlatba

ültetésével, illetve a hazai törvénykezés csiszolásával, Európa-közelibbé hozásával kapcsolatban. A helyi tanácsokban dolgozó tisztviselők megértették, hogy a közigazgatás és a civil szervezetek közös ügyért harcolnak,

* Promotor: kezdeményező, úttörő, egy új keletű tevékenység vagy irányzat életbe ültetője (a latin promotor, -oris szóból ered./ forrás: DEX., 1998.)

25


Mi a Helyi Promotor? Technikai és intézményi értelemben: – a helyi közigazgatásra szakosodott eszköz, amely része a rendszernek, elősegíti a helyi fejlődést és javítja a helyi közigazgatási intézmény teljesítményét; – a megyei, területi és nemzeti szintű hálózati, gazdasági együttműködés alapvető működési eleme.

Ki a Helyi Promotor? Egy képzett szakértő (a továbbiakban HP), aki arra szakosodott, hogy pon-

tosan azonosítsa azokat a problémákat, amelyek az általa képviselt helyi közösség fejlődését hátráltatják. Ahhoz, hogy valaki Helyi Promotor legyen, meg kell felelnie bizonyos elvárásoknak, követelményeknek. Az egyik ilyen igen fontos követelmény a megfelelő képzettség. Ha ez hiányzik, akkor Helyi Promotor-képző szakképesítésen kell részt vennie. A képzettség mellett alkati szempontból fontos, hogy dinamikus, kitartó, kreatív, elhivatott személyiség legyen. Sikerorientált, erős belső moti-

betöltik, Temes megye közösségi elismerésének és tiszteletének örvendenek. A HP-k tevékenységének sikerét talán legjobban az általuk megírt sikeres projektek révén megszerzett összegek mutatják. 2004. májusáig 35 sikeres pályázat révén a felsorolt területekre a következő támogatásokat kapták: – infrastruktúra – 2 872 603 euró; – társadalmi – 512 586 euró; – környezetvédelmi – 432 000 euró; – kulturális – 1 150 000 euró; – közigazgatás – 84 141 euró.

Szöveg nélkül


közös a céljuk, éspedig: a társadalom igényeinek megfelelő, pontos, azonnali és életképes megoldásokat találni, és ezeket gyakorlatba ültetni. Elmúltak már azok az idők, amikor a közigazgatás kajánul és hitetlenkedve szemlélgette a civil szervezeteket. Ezt számos együttműködés igazolja, amely a civil társadalom és a (helyi és/vagy központi) közigazgatás között jött létre. Íme egy konkrét példa: 58 községi polgármesteri hivatal együttműködése Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékből a Vidékfejlesztési Forrásközponttal. Az alábbiakban ezt a programot, sikeres együttműködést szeretném részletesebben bemutatni. A CAR alapvető célja, hogy a vidéki társadalom folyamatos fejlődését szorgalmazza, és ehhez megszilárdított keretet teremtsen. Mindezt a következő célkitűzésekkel kívánja megvalósítani: – ösztönzi és bátorítja a proaktív magatartást a vidéki közösségekben, – stratégiai együttműködéseket alakít ki, – gyakorlatba ültet sikeres fejlesztési modelleket és megoldásokat, – döntéshozók mellé áll tanácsadás szintjén a vidékfejlesztés témakörében, hogy ezek a nekik megfelelő legoptimálisabb döntést hozhassák. A CAR központi tevékenysége közösségfejlesztés és intézményfejlesztés vidéki környezetben. A szervezet működési elve a kulcsemberek bevonása helyi, területi, nemzeti és nemzetközi együttműködésekbe. Ennek értelmében már 1999ben megszületett a Helyi Promotor című projekt, amely a Temes megyei községek és kisvárosok társadalmigazdasági fejlődését követte nyomon, majd ennek eredményeként hosszú távú és gyümölcsöző együttműködés született meg egy nonprofit szervezet és a helyi közigazgatás között.

vációval, akinek felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie.

Eredmények Temes megyében három szakaszban (1999, 2001, 2004) létesült összesen 50 helyi promotori állás a városházák személyzeti osztályán. Minden Helyi Promotor intenzív szakképesítési tanfolyamon vett részt, az ADETIM, CAR és más szervezetek közös szervezésében. Mindegyik létesített promotori állomás teljes felszerelésnek örvend, amelyet az ADETIM és a CAR pályázati úton elnyert költségvetési kerete biztosított: számítógép, nyomtató, modem, scanner. A munkapontokat a helyi polgármesteri hivatalok biztosítják, egyegy bebútorozott iroda formájában. Az alkalmazott Helyi Promotorok 70%-a aktívan dolgozik a HP-CARADETIM hálózaton, valamint közreműködik a helyi, területi, nemzeti és nemzetközi intézményekkel (a fennmaradó 30 százalékot a magán szféra vonta el körünkből). A Helyi Promotor elve, valamint azok a személyek, akik ezen állásokat

Más, a Helyi Promotorok által kezdeményezett és gyakorlatba ültetett eredmények: – Közösségfejlesztés – kezdeményező csoportok létrehozása és ezek tartalmi tevékenységének ösztönzése: 15 pályázat pénzügyi támogatás kérvényezésére a Vidékfejlesztési Forrásközpontnál. – „100 pályázat Romániának“ nemzeti vetélkedő – öt sikeres pályázat megnyerése előkelő helyen (ezek között a Helyi Promotor az első tíz között foglal helyet). – „Az Újítás a Tied“ – Temes megyei vetélkedő (Temes megye prefektúrája és a Temes Megyei Tanács közös szervezésében) – két pályázat az első tíz között. – Négy közösségi egyesület létesítése. – Azon területi-gazdálkodási egység fejlődési stratégiájának kidolgozása, amely az egyes Helyi Promotorok hatáskörébe tartoznak. Tizenöt ilyen közösségről beszélhetünk. 2005 februárjában Temes megyeszerte 56 Helyi Promotor tevékenykedett a temesvári Forrásközpont által szervezett programok keretén belül, valamint egy Arad és egy KrassóSzörény megyében. Az elkövetkező

26 három hónap folyamán Arad megyének 14 polgármesteri hivatalában létesítenek Helyi Promotori állást az Arad Megyei Tanács által tavaly elnyert pályázatnak köszönhetően (projektvezető Eleonora Galgotzi). Továbbá a temesvári Forrásközpont irányítása alatt, a Vidékfejlesztési Forrásközpont keretében havi rendszerességgel minden utolsó előtti csütörtökön a régió Helyi Promotorai üléseznek a Temes Megyei Tanács épületében. E találkozók során a HPk párbeszédet folytatnak egymás között, de különféle központi szervek képviselőivel, befektetőkkel, pénzügyi intézmények képviselőivel, szakértőkkel is. Az eddigi HP-találkozókon a következő intézmények képviselői vet-

civil fórum

tek részt: Nyugati Régió Fejlesztési Hivatala, Temesvár Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamarája, Területi Környezetvédelmi Hivatal, Temes Megyei Tanács Ügyfélfogadási Irodájának vezetője, Arad Megyei Tanács és Temes Megyei Prefektúra Európai Integrációs Főosztályának tanácsosai, CHF – International Romania, SAPARD Nyugati Régiós Irodájának igazgatója, jogászok, román és francia befektetők, nonprofit szervezetek képviselői, sajtó. Ezeknek a találkozóknak két igen fontos szerepe van: egyrészt a helyi közigazgatásban dolgozó tisztviselők (HP) szorosabb együttműködését szorgalmazzák Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékben, másrészt a közigazgatás és a civil szerve-

zetek közötti együttműködést erősítik, újabb partnerségek kialakulására teremtenek lehetőséget. Amennyiben bővebb felvilágosítást igényelnek a Helyi Promotorokkal kapcsolatban vagy a Temesvári Forrásközpontról, kérjük, forduljon a Vidékfejlesztési Forrásközpont (CAR) irodájához. Kapcsolatszemély: Diana Asoltanei. Cím: 300543 – Temesvár, Istria tér 6. sz.; Tel: 0256-221470, 0256-401185;

Diana Asoltanei Vidékfejlesztési Forrásközpont, Temesvár – programfelelős e-mail: [email protected]

A Hargita megyei önkormányzat és civil szervezetek közötti együttmûködésrõl

A

z önálló, szervezeti, anyagi, emberi erővel bíró civil szféra kialakulása a demokratikus átalakulás vívmánya. Egyszóval megállapíthatjuk, hogy 1989-ben kivívtuk az egyéni és kollektív szabadsághoz való jogot egyaránt. Az előbbit törvények garantálják, az utóbbiért viszont keményen kell dolgoznunk. Az önkormányzatiság és a civil szféra az utóbbit jeleníti meg, nevezetesen azt, hogy egy szűkebb társadalmi csoport, vagy egy földrajzilag behatárolható közösség miként szervezi meg közös érdekek mentén tevékenységét, életterének alakítását. A civil szféra és az önkormányzat ebben a tevékenységben nem versenytárs, hanem partner. A társadalmi erőforrások felhasználásának hatékonysága megköveteli azt, hogy a két szféra kooperáljon, összehangolja és segítse egymás tevékenységét. Hargita megyében ezen elv alapján alakul a két szféra kapcsolatrendszere, felismervén az együttműködés, a közös cselekvés fontosságát és hasznosságát.

Mit tettünk eddig? Hargita Megye Tanácsa szakmai tanácskozások megvalósításával, valamint pályázati rendszer működtetésével támogatja a megyei civil szférát.

A 2004-es esztendőben és az előző években öt pályázati keret szolgálta a megye közművelődési, ifjúsági, sport-, és kulturális rendezvényeit megvalósító civil szervezeteket, nevezetesen a kulturális, az ifjúsági, a sport- és a teleház-program, illetve a műemlékek feljavítását megcélzó műemlékvédelmi program.

A Megyei Tanács még az előző önkormányzati ciklus elején hozta létre az egészségügyi, szociális, ifjúsági és sportbizottságot, melynek célja többek között a Megyei Tanács és az ifjúság közötti együttműködés erősítése, az ifjúsági programok támogatása. Az utóbbi évek tapasztalata alapján tudjuk, hogy az ifjúsági keret pozitív fo1) Ifjúsági keret A társadalmi erőgadtatásban részeAz ifjúsági szervezetek sült megyénk fiataljai tevékenységének támoforrások felhasznárészéről. A források gatására 2004-ben 470 lásának hatékonykorlátozottsága és a millió lejt fordítottunk. sága megköveteli jelentkezők nagy száA pályázati kiírás szema miatt – mérlegelazt, hogy a két rint támogattuk az ifjúve a korábbi évek tasági kiadványok és proszféra kooperáljon, pasztalatait – két móciós anyagok megjeösszehangolja és részre bontva, kis és lentetését, az ifjúság fejsegítse egymás nagy projektek katelődését és informálását góriájában hirdetetbiztosító programokat tevékenységét. tük meg az ifjúsági és rendezvényeket, a viHargita megyében pályázatokat. Az eldéki ifjúsági életet fejezen elv alapján gondolás alapja az lesztő, valamint a nemzetalakul a két szféra volt, hogy a kis proközi ifjúsági programojektek kategóriában kat. Pályázhattak mindkapcsolatrendszere... az újonnan létrejött azon nonprofit szerveszervezeteknek bizzetek, amelyek vezetőségének és tagságának legalább 2/3-a tosítani tudjunk viszonylag kevés ad15-35 éves korosztályba tartozó sze- minisztrációt igénylő pályázati lehetőmély, tehát fiatalok tevékeny részvé- séget, másrészt a kellő szakmai ismetelével és irányításával működnek, rettel rendelkező igénylők számára a ugyanakkor székhelyük Hargita me- nagy projektek kategóriájával biztosítsunk lehetőséget a megyei érdekeltgyében van bejegyeztetve.


ségű rendezvények megvalósításához. A pályázatok elbírálásakor figyelembe kellett venni a megye területi nemzetiségi sajátosságait ugyanúgy, mint a területi szempontok szerinti elosztást. Amennyiben a területi megoszlást egy másik aspektusból, nevezetesen a város-falu megoszlásban vizsgáljuk, érdekes következtetésekre juthatunk. Amíg az első, a 2000. évi ifjúsági kiírás esetén a sikeresen pályázó szervezeteknek mindössze 16 százaléka volt falusi ifjúsági szervezet, napjainkra számuk meghaladta a városi pályázókét, a sikeresen pályázó szervezetek 57 százaléka falusi ifjúsági szervezet. A források vidék-város eloszlása tekintetében is hasonló folyamat játszódott le az elmúlt években. Tehát elmondható, hogy a falusi ifjúsági szervezetek tekintetében jelentős fejlődés következett be. Természetesen a Megyei Tanács által az ifjúsági programokra kiutalt pénz az évente élénkülő érdeklődés és a megmutatkozó eredmények nyomán folyamatosan emelkedett.

2) Sportkeret A megye sportéletét 2004-ben a Megyei Tanács 300 millió lejjel támogatta. Pályázni lehetett tömegsport-rendezvények támogatására, megyei bajnokságok szervezésére, valamint sportolók nemzetközi bajnokságokra való felkészülésének támogatására. Olyan sportklubok, egyesületek és alapítványok pályázhattak, amelyek a 69/2000-es sporttörvény alapján támogatásra jogosultak és Hargita megyében vannak bejegyezve. Pályázni a fenti célok elérésére irányuló tevékenységekkel összefüggő dologi költségekre lehetett 5 000 000–15 000 000 lej közötti értékben. A megyei sportélet támogatásából tehát – habár szerény összeggel – kivette részét a Megyei Tanács is, különös tekintettel az amatőr sportegyesületek, civil szervezetek által szervezett tömegrendezvényekre.

3) Teleház-keret Hargita megyében az utóbbi időben több helyen teleházakat hoztak létre a helyi közösségek, elsősorban az ifjúsági szervezetek kezdeményezésére. A teleházak létrehozása által a helyi közösségeket az internet segítségével sikerült bekapcsolni az információs társadalomba. A teleházak nem csupán mint internet-kávéházak működnek, hanem egyben a település weblapját szerkesztik, turisztikai információkat szolgáltatnak, irodaként

27

működnek, tanfolyamokat szervez- A jelenben nek. A megyei pályázati rendszer kialakíA Megyei Tanács teleház-pályáza- tásánál nem támaszkodhattunk a kotának ezen mozgalom kiszélesítése rábbi években felhalmozott tapasztaszempontjából van kiemelt jelentősé- latokra, egyszerűen azért, mert 2000ge. A Magyar Köztársaság Informati- et megelőzően nem rendelkezett a kai és Hírközlési Minisztériuma Tanács nyílt, átlátható pályáztatási (IHM) és a Romániai Magyar Demok- rendszerrel. A megyei pályázati rata Szövetség közös pályázatán a rendszer beindult, a kezdeti nehézséCsíki Területi Ifjúsági Tanács 30 mil- gek, a „gyermekbetegségek“ leküzlió forintnyi támogatást nyert el a csí- dése után úgy gondolom, megfelelőki települések szélesen, az érintettek megsávú internettel való elégedésére történik a ellátására, a Hargita A megyei civil megyei civil szerveHáló-projekt megvazetek tevékenységészféra fejlettségét lósítására. A fentiekre nek támogatása. Vamutatja az a tény is, való tekintettel meg lójában egy folyamahogy míg évekkel kell állapítanunk, hogy tosan fejlődő/fejleszaz utóbbi években a tett rendszerről beezelőtt a megyei megyei költségvetésszélhetünk. forrás egészében ből e célra biztosított Ilyen tekintetben hiánypótlóként finanszírozás jó befekminőségi változást jelent meg, addigra tetésnek bizonyult. hoz várhatóan az illeVisszatérve a megyei tékes igazgatóság átma már első sorban teleház pályázati keszervezése. A Fejleszforrás-kiegészítő retre, meg kell állapítési és Gazdasági szerepet tölt be. tanunk, hogy számos Programok Igazgatómegyei civil, elsősorságán hat új részleget ban ifjúsági szervezet hozunk létre, ametudott megfelelni a kiírásban foglalt lyek közül tulajdonképpen mindfeltételeknek. A teleház-mozgalom egyik kapcsolatba kerül a civil szerfejlődését megelőlegező megyei tá- vezetekkel és kiszolgálja igényeiket. mogatás hamarosan, 1-2 éven belül Ezek a részlegek az alábbiak: közösségeink információs társada– stratégiai részleg, lomba való bekapcsolását eredmé– gazdasági programok részleg, nyezheti. Idén 250 millió lejjel támo– saját programok részleg, gatta Hargita Megye Tanácsa e prog– fejlesztési részleg, ramot, mely keretén belül működő – civil szférával való kapcsolattartáteleházak, valamint létrehozási folyasért felelős részleg, matban lévő teleházak dologi költsé– szociális és egészségügyi részleg. geinek támogatására lehetett forráso- A szociális, a fejlesztési és a gazdasági kat igényelni. programokért felelős részlegek csak érintőlegesen kerülnek kapcsolatba 4) Kulturális keret civil szervezetekkel. A megyei érdekA Megyei Tanács által kiírt kulturális egyeztetés, illetve bizonyos speciális tematikájú pályázatok esetében is feladatok ellátása igényli részükről is megnövekedett támogatási keretek- a rendszeres munkakapcsolatot a civil ről számolhatunk be. Örvendetes szféra szereplőivel. A másik három tény, hogy évről évre növekedik a pá- részleg eredményes munkája viszont lyázó civil szervezetek száma is. Első- megköveteli akár a napi szintű kapsorban a falusi ifjúsági szervezetek csolattartást a civil szférával a munka esetében figyelhető meg a fokozott eredményességének, hatékonyságáérdeklődés, számos színvonalas, ha- nak biztosítása érdekében. gyományaink megőrzését szolgáló A szervezetrendszer bővítésével rendezvény, esemény megvalósításá- párhuzamosan növekednek a rendelban működtek közre az elmúlt évek- kezésre álló pályázati keretek is. A ben. Ez annak fényében tekinthető ki- megyei civil szféra fejlettségét mutatemelt fontosságúnak, hogy a '90-es ja az a tény is, hogy míg évekkel ezévekben alacsonyabb számú, fiatalok előtt a megyei forrás egészében hiáltal megvalósított kulturális rendez- ánypótlóként jelent meg, addigra ma vény valósult meg megyénkben. már első sorban forrás-kiegészítő szeA megyei kultúra támogatásában to- repet tölt be. Ebből is következik, vábbá kiemelt szerepet játszik a Megyei hogy sikeres volt a megye civil szféKulturális Központ, és annak Gyergyó- rát támogató tevékenysége, és a szeszentmiklóson, valamint Székelyudvar- replők megerősödését eredményezte. helyen lévő kihelyezett irodája. A konkrét összegeken túl, összeha-

28 sonlítva más pályázati lehetőséggel a Megyei Tanács pályázati rendszere rendelkezik pozitív és negatív tulajdonságokkal egyaránt, de az eddigi eredmények alapján az előbbiek a dominánsak. A 2005-ös programok esetében, Hargita Megye Tanácsával az alábbi négy lehetséges módon lehet együttműködni konkrét projektek megvalósítása érdekében: 1.A Megyei Tanács valamelyik szakbizottsága vagy intézménye által meghirdetett pályázati kiíráson való részvétellel. Ez esetben pályázati felhívás alapján történik a részvétel, a támogatás igénylése. 2.Elképzelhető az együttműködés, ha az felkerül a Megyei Tanács által megvalósítandó programok közé. Ez esetben nem kell pályázni, hanem közvetlenül a Megyei Tanács teszi meg a kifizetéseket, mint társszervező. A soron következő év költségvetésébe lehet ilyen megyei jellegű javaslatot tenni. 3.A Megyei Tanács alárendeltségébe tartozó valamelyik intézménnyel együttműködni programok megvalósítása tekintetében, például a Megyei Kulturális Központ saját programjai, a Szárhegyi Megyei Alkotóközpont saját programjai, a Megyei Növényvédelmi Szolgálat, netalán valamelyik kistérségi egyesülettel való együttműködésben való részvétellel. 4.Hargita Megye Tanácsával való együttműködésnek van egy negyedik, nem elhanyagolható módozata is, nevezetesen közös pályázatokon való részvétellel. A Megyei Tanácsot gazdasági, jogi, humán erőforrásai vonzó partnerré tehetik számos pályázati kiírás esetén.

civil fórum

A fentiekre való tekintettel el- a magyarországi, illetve romániai ilmondható, hogy a Megyei Tanács és letékes minisztériumi források ela civil szféra közötti együttműködés apadtak (1998-2002). A megye civil módozatainak széles tárháza áll ren- szférát támogató kerete jelentősen delkezésre. Rajtunk és a civil szféra tompította a magyarországi forrásokszereplőin múlik csak, hogy kihasz- tól való túlzottnak tekinthető függést. náljuk-e ezt a lehetőséget a megye la- Civil szervezeteink megyei támogatás és helyi szponzorok felkutatásákosságának érdekében. A Megyei Tanács 2005. évi támo- val olyan időkben is színvonalas, a lagatási összege az eddigiekhez viszo- kosság széles tömegeit megmozgató nyítva nagyobb. Továbbra is fizetjük rendezvényeket valósítottak meg, tagsági díjainkat azon intézmények- amikor évekig nem részesültek érdenek, illetve civil szervezeteknek, ame- mi támogatásban a magyarországi lyeknek részesei vagyunk, a már kormányzati szervek részéről. A civil meglévő programokhoz képest (ifjú- szféra támogatásán belül külön kisági, sport, teleház, kulturális, ifjúság emelést érdemel az ifjúsági, és ezen és EU, műemlékvédelem, kistérsé- belül a falusi ifjúsági szervezetek tágek) újakat is indítunk (pl. fiatal vál- mogatása. A konkrét programokon lalkozók számára tanácsadás, megyei túl azért tekinthető kiemelt jelentőséinformatikai stratégia, nyugdíjas gűnek, mert ezáltal fiatalok széles részervezetek programjainak résztámo- tegei sajátítanak el olyan készségeket, tudást, szervezeti gatása, civil konfekultúrát, amely nélrenciák, megyei képA megye civil szférát külözhetetlen a minzési programok, váldennapi életben való lalkozás-erősítő támogató kerete jeboldogulás, a csaprogramok, ösztönlentősen tompította a ládalapítás, munkadíj program tehetsémagyarországi forráhelykeresés, vállalges diákoknak stb.). soktól való túlzottnak kozások alapítása teMinden Hargita rén. A pályázati kemegyei civil szervetekinthető függést. retek, lehetőségek zet részéről a továbbővülése mellett a biakban is várjuk a közreműködést a megyei közpénz napjainkban kialakításra kerülő intézményrendszer pedig megteremti hatékony felhasználására. az alapjait a Megyei Tanács és a civil szféra közötti hatékony, naprakész, a Összefoglaló A Megyei Tanács által biztosított tá- felek kölcsönös érdekeire figyelni tumogatási keretek esetében beigazoló- dó és akaró kapcsolatrendszernek. dott az a mondás, hogy „kétszer ad az, aki gyorsan ad.“ A kiszámíthatóBorboly Csaba nak, folyamatosnak tekinthető megyei tanácsi keret biztosította azt a Hargita Megye Tanácsa forrást, amely lehetővé tette a megyei – alelnök civil szervezetek számára a „túlélést“ e-mail: [email protected] olyan körülmények között is, amikor

Együttmûködés a megye civil szervezeteivel – Baranya megye

A

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének évek óta célja a megye civil szervezeteivel való minél szélesebb körű kapcsolatrendszer kialakítása és rendezése. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátása körében számos civil szervezettel alakí-

tott ki különböző szintű kapcsolatot, és a jövőben is törekszik a civil együttműködések bővítésére. Hosszas előkészítő munka eredményeként 2004 márciusában fogadta el a Közgyűlés a Baranya Megyei Önkormányzat civil stratégáját, amellyel keretet adott a civil szervezetek-

kel való együttműködésnek. A stratégia a civil szervezetek véleményeinek, javaslatainak figyelembevételével készült, megalkotását társadalmi vita előzte meg. A stratégiában megfogalmaztuk, hogy még szélesebb körű kapcsolatrendszer kiépítésére, a civilek erősítésére, társadalmi szerep-

29


vil szervezet látja el megállapodás és feladatellátási szerződés alapján. Az évek során egyre erősebb kapcsolatot alakítottunk ki mindkét szervezettel szakmai feladatok ellátására. Minden évben jelentős támogatást nyújtottunk e civil szervezetek működéséhez mind humán, mind az anyagi erőforrások tekintetében. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt testnevelési és sportfeladatainak átvizsgálása, a sport civil szervezetei által végzett tevékenység, a partnerségi viszony minősítése, az infrastrukturális feltételrendszer biztosíthatósága, a gazdaságossági elemzések alapján optimális szervezeti megoldásnak kínálkozott a sportfeladatok átadása a két szervezeteknek.

tekinthetők a honlapunkon. A kapcsolattartás intézményrendszere a szakmai ágazatonként szerveződő Civil Kerekasztalok és a megyei érdekképviseletet ellátó Megyei Civil Tanács. A szervezetek maguk határozzák meg feladataikat, szervezetük rendszerét, amelyek kiváló lehetőséget nyújthatnak a szervezetek együttműködésére, közös pályázatok benyújtására. A Kerekasztalok felállításához segítséget nyújtottunk az alakuló ülések megszervezésével. Kilenc szakmai civil Kerekasztal alakult meg: a Szociális, az Egészségügyi; a Gyermek, Ifjúság és Sport; a Környezetvédelem és Területfejlesztés; a Kulturális; az Oktatási; az Idegenforgalmi; a Közrend, Közbiztonság és

Szöveg nélkül


vállalásuk segítésére törekszünk. Tiszteletben kívánjuk tartani a civil szervezetek autonómiáját, és ösztönözni szeretnénk a civilek egymás közötti együttműködését. A stratégia helyzetelemzés keretében mutatja be megalkotásának indokát, a megyei önkormányzat és a megyében működő civil szervezetek már korábban kialakult kapcsolatrendszerét, és felhívja a figyelmet a civil szektor társadalmi jelentőségére. A stratégia célcsoportjai a társadalmi szervezetek, az alapítványok, a közalapítványok, a közhasznú társaságok és a köztestületek. A velük való partnerség a szakmaiság, az átláthatóság, a megbízhatóság, a pártpolitika-mentesség és a szubszidiaritás alapelveire épül. A stratégia célja a civil szervezetek egymás közötti, valamint az önkormányzattal kiépített együttműködés erősítése, az egyes ágazati feladatok hatékony ellátásának biztosítása a közoktatás, ifjúsági- és sport, a kulturális, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos, az egészségügyi, a szociális és gyermekvédelmi, a területfejlesztési és területrendezési, környezetvédelemi stb. feladatok területén. A feladatellátás megosztása és a költségcsökkentés érdekében önkormányzatunk fontosnak tartja az együttműködést a közfeladatok ellátásában nagyobb részt vállaló szervezetekkel. Az együttműködés kiváló példái jöttek létre az egészségügyi, a gyermekvédelemi, a szociális ellátással, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatok ellátása területén. A tapasztalatok szerint így – együttműködve – kevesebb költség terheli az önkormányzatot, a civil szervezetek pedig olyan feladatokat is ellátnak, amelyek intézményi keretek között nehezen megoldhatóak. Az egészségügy területén ápolási intézet, gyermekvédelmi szakellátás területén lakásotthonok, a szociális ágazatban a megyei ellátottak számára megfelelő férőhely biztosítására kötöttünk civil szervezetekkel ellátási szerződést. A stratégia részeként a Közgyűlés együttműködési megállapodást kötött a Magyar Vöröskereszt Baranya Megyei Szervezetével. A szervezet a segítségre szoruló emberek érdekében a humanitárius eszmék terjesztésével, egészséges életmódra neveléssel, szociális gondoskodással kíván hozzájárulni a megyei lakosság életminőségének javításához. Idéntől a megyei testnevelési és sportszervezési feladatokat is két ci-

Önkormányzatunk pénzügyi, szakmai és infrastrukturális támogatás nyújtásával kívánja elősegíteni a szervezetek tevékenységét. Az önkormányzat 2004. évi költségvetésében 10 millió forintos alapot különített el az önkormányzati feladatokat ellátó civil szervezetek pályázati önrészére, önrészek kiegészítésére. Az alapból kapott támogatással több civil szervezet sikeres pályázati programot valósíthatott meg. A 2005. évi költségvetésben szintén elkülönítettünk a civil szervezetek pályázati aktivitását elősegítő pályázati alapot. Önkormányzatunk honlapján (www.baranya.hu) folyamatos tájékoztatást igyekszünk nyújtani a civil szervezeteket érintő pályázatokról, képzésekről és programokról. A Civil Fórum címszó alatt megtalálható a civil stratégia anyaga, a Baranya megyei civil szervezetek listája, valamint a civil szervezeteket érintő aktuális hírek. Februártól pedig a közgyűlési és a bizottsági előterjesztések is meg-

Fogyasztóvédelmi, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kerekasztal. A kilenc Kerekasztal 1–1 képviselőjéből áll a Megyei Civil Tanács, amely az önkormányzat közvetlen partnere. Tagjai meghívást kapnak a Közgyűlés üléseire, ahol lehetőséget kapnak véleményeik és javaslataik ismertetésére az őket érintő témákban. A civil stratégia végső célként jelölte meg a Megyei Civil Megállapodás megkötését a megalakuló Civil Tanáccsal folytatott tárgyalásokat követően. Az együttműködés alapelveit és kötelezettség-vállalásainkat az Angol és a Skót Compact mintájára keretmegállapodásba foglaltuk. A megállapodás célja, hogy új módon közelítse meg a Baranya Megyei Önkormányzat és a megyei civil szektor partnerkapcsolatát. Keretet teremtsen ahhoz, hogy e kapcsolatok mások és jobbak legyenek, mint eddig. Önkormányzatunk elismerni és támogatni kívánja a civil szektor függetlenségét, érdekképviseleti jogának gyakorlá-

30 sát, biztosítani kívánja a szektor bevonását a közfeladatok ellátásába, véleményeik, javaslataik figyelembe vételét a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének és bizottságainak munkájában. A Megyei Civil Tanács kinyilvánította, hogy hatékony civil érdekképviselet kialakítására, a civil szervezetek közötti esetenként felmerülő érdekellentétek feloldására törekszik, és elősegíti a szervezetek közötti szoros együttműködés kialakulását. A megállapodást decemberben fogadta el a Közgyűlés. A Megyei Civil Meg-

civil fórum

állapodásban foglaltak megvalósulását, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit a szerződő felek évente felülvizsgálják. A Közgyűlés valamennyi bizottsága, a megyei önkormányzat hivatala, valamint az önkormányzat intézményei részt vesznek a feladatköréhez tartozó civil szervezetekkel történő hatékony együttműködés kialakításában és a folyamatos konzultáció fenntartásában. A tapasztalatok szerint a civil szervezeteket képviselő Civil Tanács

tagjai aktívan részt vesznek a közgyűlés bizottságainak ülésein, és javaslataikkal hatékonyan segítik a Közgyűlés munkáját. A Baranya Megyei Önkormányzat fontosnak tartja, és támogatni kívánja egy erős civil társadalom kialakulását.

Tasnádi Péter Baranya Megyei Önkormányzat – a Közgyűlés alelnöke e-mail: [email protected]

A civil szervezetek és önkormányzatok együttmûködése a szociális kérdések megoldásában nál vegyes fogadtatásra találtunk. Sokan nem értették, hogy miért előnyös nekik, ha kevesebb munkanélküli van a településen, vagy miért jó, ha a civil szervezet átvállal szociális ellátást. Az önkormányzatok nem szívesen látják, hogy civilek kísérletezzenek a feladat ellátás területén.

vány, és mit biztosít az önkormányzat. Először csak a két vezető: polgármester, alapítványi elnök írta alá a megállapodást, később már a testületeké volt a döntés (önkormányzati – kuratóriumi határozat, jegyzőkönyv képezte alapját a megállapodásnak). Egy év alatt sikerült 132 önkor-

Szöveg nélkül


A

lapítványunk egyik célkitűzése és tevékenysége a halmozottan hátrányos helyzetű emberek (munkanélküliek) munkához segítése, munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtása. Az elmúlt hat esztendő tapasztalatai megmutatták, hogy céljaink megvalósítását csak egy erős hálózati rendszer keretében tudjuk megvalósítani. Minél több együttműködő partnert találunk, annál hatékonyabb, sikeresebb lesz tevékenységünk. A nonprofit szféra részeként elsősorban Somogy megyében kerestünk és találtunk együttműködő partnereket. A szerteágazó kapcsolati rendszerből szeretném kiemelni a települési önkormányzatokkal való együttműködést, annak sikeres és gátló tényezőit. Az önkormányzatokkal való kapcsolat kialakítását előd szervezetünk a Somogyi Munkanélküliekért Alapítvány kezdte. A kuratórium döntése értelmében pályázati keretek között dolgoztunk. A feladatok megvalósítását viszont nem az állami ellátó rendszerek keretében és módszereivel kívántuk megvalósítani. Mi nem az irodáinkban vártuk az „ügyfeleinket“, hanem a településeken kerestük meg őket. Ahhoz, hogy megfelelő környezetben tudjuk a beszélgetéseket lebonyolítani szükségünk volt az önkormányzatok segítségére. Munkához láttunk. Az önkormányzatok-

Az első kérdésük a legtöbb helyen az volt: „Mibe kerül ez az együttműködés nekünk?“ Ha viszont türelmesen elmondtuk elképzelésünket, felvázoltuk a társadalom-politikai, gazdasági érveinket, megszületett az együttműködési megállapodás. Ezekben tételesen felsoroltuk mit ad az alapít-

mányzattal megállapodást kötni. Az elmúlt években ez a szám 176-ra emelkedett. Ma már nem kerül különösebb erőfeszítésbe az együttműködési megállapodás megújítása. Azok az önkormányzatok, amelyek először elutasították a munkaerő-piaci szolgáltatásainkat a munkanélküli


választóik nyomására, ők kerestek meg bennünket. Szükség lenne továbblépésre a szociális és humán ellátás területén, de az önkormányzatok nem szívesen adják át a hagyományos ellátó feladataikat. Milyen okai lehetnek annak, hogy a nonprofit rendszer nem tudja tehermentesíteni az állami-önkormányzati intézményrendszert? Erre nem könynyű magyarázatot adni. Részben gazdasági, jogi, politikai és szemléleti okai vannak. Az együttműködés különböző szintjei alakultak ki nálunk is: – Egy cél megvalósítására alakult együttműködés. Jellemzőjük, hogy az adott költségvetési intézmények működési forrásainak bővítésére vállalkozunk: ez lehet adománygyűjtés, pályázat vagy egyszerű közös gazdasági vállalkozás. Az így keletkező pluszforrások az önkormányzati ellátórendszerben akár jelentősek is lehetnek. – Az ellátatlan társadalmi igények kielégítésére létrejött együttműködési formák. Ilyen volt például a szakszerű gyermekmegőrzés esete. (Az állami, önkormányzati intézmények nyitási rendje nem alkalmazkodik a szülők munkaidejéhez.) Ezért pályázati, önkormányzati támogatással működtetünk gyermekmegőrző, foglalkoztató szolgálatot több településen is. – Szerződés formájában működtetünk szociális alapellátás keretében idősek napközi otthonát. Előtte pályázati támogatásokból felújítottunk, korszerűsítettünk egy épületet, kiképeztünk egy szakellátó csoportot (12 fő), sikeresen működtet-

31

tük egy évig az intézményt, majd csón tudják vállalni a kitűzött feladaszerződést kötöttünk az érintett tokat. A mi véleményünk szerint a ciönkormányzatokkal a további művileknek is pénzbe kerül az ellátás. A ködtetésre. mi erőnk és versenyképességünk a – Egyszerű gazdasági együttműkörugalmasság, a gyors reagálás, a kevedés a településen. Ennek keretében sebb bürokrácia, az állandó szakmai háziipari termékek előállítására kéfejlesztés. Természetesen a kedvezpeztünk ki inaktív mények költségcsökembereket (kosárkentő hatása miatt a fonás, szőnyegkécivil szféra olcsóbban El kellene oszlatni szítés stb.). Az épüis dolgozhat. azt a tévhitet, hogy a letet, villanyt, vizet, A fent leírtakat civil szervezetek fűtést az önkorösszegezve elmondnagyon olcsón mányzat biztosítothatjuk, hogy az önta. Az alapítvány kormányzatok és a tudják vállalni a megyei pályázat útnonprofit szféra kapkitűzött feladatokat. ján a szakképzést, csolata jó irányba haA mi erőnk és alapanyagokat és a lad. versenyképességünk szervezést vállalta. Az Európai UnióEredmény: csökkent ban már kialakult a a rugalmasság, a a munkanélküliség, civil szervezetek tegyors reagálás, a kevesebb lett a szocivékenységi rendszekevesebb bürokráális ellátatlanok, sere. Ez hat ránk is. Segélyezettek száma. gíti a bizalmatlanság cia, az állandó szakTöbb adófizető lett. megszűnését a sok jó mai fejlesztés. Az önkormányzatok példa, a gazdasági közül egyre többen kényszer. jönnek rá, hogy a ciHisszük, hogy a vil szervezetek képesek az ilyen válcivil szektor szolgáltatásai egyre nalalt feladataik teljesítésére. A civilek gyobb számban, egyre jobb minőségis érdekeltek a biztos támogatás ben vesznek részt a közszolgáltatásmegtartásában. Szerencsés lenne, ha okban, és a polgári társadalomban ez az együttműködés jobban elterjedegyre nagyobb jelenőségük lesz. ne, hiszen a tőkehiány miatt nehezen tudják kialakítani a céljaik eléréséhez szükséges infrastruktúrát. Ez a megoldás kialakíthatna egy versenyhelySipos József zetet, mivel kis anyagi alappal, de jelentős szellemi tőkével rendelkező Somogyi Munkanélküliekért nonprofit szervezetek tudnának lépAlapítvány – elnök ni a rendszerbe. e-mail: [email protected] El kellene oszlatni azt a tévhitet, hogy a civil szervezetek nagyon ol-

A XV. kerületi (Budapest) civil szervezetek és az önkormányzat együttmûködése

A

2003-as év rendkívül fontos volt a magyarországi civil szervezetek életében: elkészült a Kormányzat Civil Stratégiája és az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvényt. Mivel a civil szervezeteknek csak igen csekély hányada kerül közvetlen kapcsolatba a kormánnyal, az önkormányzatok civil stratégiájának megalkotása a szervezetek döntő

többségének szempontjából lényegesen fontosabb. Ezt felismerve fogadta el Budapest XV. Kerület Önkormányzatának képviselő-testülete 2004. március 3-án az Önkormányzat Civil Stratégiáját és a Civil Szervezetek Önkormányzati támogatásáról szóló rendeletet. Az önkormányzat segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy a civil szervezetek megerősödjenek, és az

önkormányzat, a civil és a vállalkozói szféra együttműködése eredményeként kerületünk lakosai jobban érezzék magukat lakóhelyükön. A civil szervezetek megerősítéséhez a stratégia elfogadása óta több segítséget is nyújtottuk. Az önkormányzat pályázat keretében 5 millió Ft támogatást nyújtott a kerületben tevékenykedő civil szervezeteknek. 2004ben először a Civil Szervezetek Ön-

32

civil fórum

kormányzati támogatásáról szóló rendelet értelmében egy 10 tagú Civil Tanácsadó Kollégium bírálta el az 56 beérkező pályázatot. A Kollégium 10 tagjából kilencet civil szervezetek delegáltak, a tizedik tag pedig az önkormányzat civil referense. Javaslatuk alapján két bizottság döntött a támogatások odaítéléséről. Mivel ez a döntés nem minden esetben alakult elképzeléseink szerint (az egyik bizottság változtatott a támogatási javaslaton), a képviselő-testület úgy módosította a rendeletet, hogy a támogatásról a Civil Tanácsadó Kollégium javaslata alapján a polgármester dönt. A polgármester ígéretet tett a civil szervezeteknek, hogy nem fogja módosítani a Tanácsadó Kollégium javaslatát, így remélhetjük, hogy 2005-ben a civil szervezetek megelégedésére történik

ugyanannyit az állam is ad civil szervezetek támogatására. Ebből a pénzből a magyarországi civil szervezetek a Nemzeti Civil Alapprogram pályázatai révén részesülhetnek, elsősorban működési költségeik fedezésére, de van lehetőség például határon túli magyar civil szervezetekkel való együttműködés elősegítésére is pályázni. Mindenki azt várta, hogy a beadott pályázatok között magas lesz a formailag hibásak aránya. Első év lévén, miután a pályázatok kiírása később történt, mint a későbbi években fog történni, hiánypótlásra nem volt lehetőség. Ezek figyelembevételével kerületünkben több előadást és konzultációt szerveztünk érdeklődő civil szervezetek részére. Szerencsére a kerületben működő szervezetek vezetői közöl hárman is tagjai a


Szöveg nélkül

majd meg a pályázati támogatás odaítélése. Mivel tisztában vagyunk azzal, hogy ez a támogatás nem elegendő a kerületi civil szervezetek megerősítéséhez, igyekeztünk és továbbra is igyekszünk más, kerületen kívüli forrásokhoz is hozzájuttatni a kerület nonprofit szervezeteit. Úgy gondolom, hogy a legtöbb segítséget az NCA-pályázatok megírásában és az 1% gyűjtésében adtuk. A civil szervezetek e két forrásszerzési lehetősége között van bizonyos összefüggés is. 1997 óta személyi jövedelemadónk 1%-ával rendelkezhetünk. Adóbevallásunkban megnevezhetünk egy civil szervezetet, amelyik megkapja ezt az összeget. 2004-től ez az összeg megduplázódik, mert amennyit adónkból felajánlunk,

Nemzeti Civil Alapprogram valamelyik kollégiumának, és ők nagyon sok segítséget adtak a többi civil szervezetnek is. Akinek ez a segítség nem volt elegendő, annak lehetőséget adtunk, hogy egy, civil szervezeteknek rendkívül előnyös feltételekkel pályázatot figyelő és író cég írja meg a pályázatát. Ezzel a lehetőséggel három szervezetünk élt. ők hárman összesen 2 millió 50 ezer Ft-ot nyertek. Azóta ezzel a céggel több szervezetünk kötött szerződést, és folyamatosan emelkedik a pályázatokon általuk elnyert pénzösszeg. Természetesen vannak olyan szervezeteink is melyek maguktól, vagy a képzések, tréningek, konzultációk segítségével szintén nyertek, nyernek a különböző pályázatokon. Így kerületünk civil szervezetei az ön-

kormányzati támogatás többszöröséhez juthattak hozzá. Az 1% gyűjtéséhez ingyenes tréninget szerveztünk. Ennek tapasztalatai alapján igyekeztünk nagyobb nyilvánosságot adni civil szervezeteinknek. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy sokan vannak olyanok, akik rendelkezni kívánnak személyi jövedelemadójuk 1%-ával, de miután környezetükben nem ismernek civil szervezetet, olyan szervezetnek adják a pénzt, amelyet TV-ből vagy újságokból ismernek. Mi azt szeretnénk, ha kerületünk lakói és az itt dolgozók kerületünkben működő civil szervezetet támogatnának adójuk 1%-ával. Kerületünk ismert személyiségeit is kértük, hogy segítsenek ebben a kampányban azzal, hogy elmondják: ők kerületi civil szervezetet támogatnak adójukkal. Abban, hogy a kerület lakói megismerhessék a környezetükben működő civil szervezeteket, a legnagyobb segítséget a kerület honlapja adja. Rendszeresen naprakészen beszámol a civil szervezetekkel kapcsolatos eseményekről, a szervezetek rendezvényeiről. Kitöltettünk egy új adatlapot az itt működő civil szervezetekkel. Az így kapott adatokat felvittük a honlapra, hogy az érdeklődők minden fontos adatot megtudhassanak a bemutatkozó szervezetekről. 2005-ben nagyon fontos feladatnak tartjuk, hogy segítsük a civil szervezeteket abban, hogy kialakulhasson a kapcsolat az azonos területen tevékenykedő szervezetek között. Amennyiben ez megtörténik, sokat javulhat a civil szervezetek és az önkormányzat bizottságai, illetve a hivatal osztályai közötti kapcsolat. Másik fontos feladatunk a civil és a vállalkozói szféra együttműködésének segítése. Természetesen 2005ben is segíteni kívánjuk szervezeteinket a forrásgyűjtésben. Többen jelezték az adatlapon, hogy szeretnék, ha rendszeres hírlevelet kapnának, és igényük van egy jól működő Civil Házra is. Remélem, jövőre ezeken a területeken is sikerekről tudok beszámolni.

Avarkeszi Béla Budapest XV. Kerületi Önkormányzat – civil referens e-mail: [email protected]

33


melléklet

v i t a

civil fórum Hogyan tovább?

VI. évfolyam, 1. szám, 2005. január–március

Útmutató az 1%-os jogszabály alkalmazásához* Az 1%-os támogatással foglalkozó személyek számára igen hasznos ismertetőt a Közösségi Kapcsolatokért Egyesület (Asociaţia pentru Relaţii Comunitare – ARC) készítette az Egy százalék program keretében. A kiadvány formájában megszerkesztett útmutató román nyelvű eredeti szövege letölthető a www.unulasuta.ro honlapról.

Mottó: „Soha nem történt meg, hogy egy maroknyi ember ilyen sokat tegyen embermilliókért.“ Winston Churchill

Előszó Úgy gondoljuk, a civil szervezetek körében általános je- alkotókészség, a „kérem“ és a „köszönöm“ sok esetben silenség, hogy a dolgozók a közérdeket személyes érdeke- kerrel helyettesíti a befektetett összegeket. ikkel legalább egy szinten kezelik, és teszik ezt függetle- Churchill szavai hozzátok szólnak! nül attól, hogy eltökélt lelkészekről, lelkes diákokról, Az ARC csapata sikeres kampányolást kíván! szakértőkről vagy törékeny, de energikus nyugdíjasokról Segítségért fordulni az alábbi elérhetőségeken lehet: van szó. Ezek az emberek sokszor annyira beletemetkez- Tel: 0264-406 388 nek saját munkájukba, hogy gyakran elfelejtenek kommu- E-mail: [email protected]; www.unulasuta.ro nikálni a környezetükkel. Éppen ezért a politikusok, vállalkozók, sőt a családi és baráti kör is igen keveset tud róluk, ennek 1. Az útmutató szerepe ... az 1%-os jogszakövetkeztében nem is tudják támogatni Jelen útmutató célja segíteni mindazon bálynak fontos őket, holott igen nagy szükség lenne erre. civil szervezeteket a pénzügyi alapok bővítéMinden országban, ahol már működik, mellékszerepe van: sében, akik élni akarnak a Pénzügyi Töraz 1%-os jogszabálynak fontos mellékszevénykönyv 1%-os előírásának előnyeivel. Az bátorítja a civil repe van: bátorítja a civil szervezetek arra, anyagot előkészítettük már a jogszabály alszervezetek arra, hogy hangsúlyosabban kommunikáljanak kalmazási rendelkezéseinek megszületéhogy hangsúlyosaba környezetükkel! se előtt, különösen az első kampányévre Mindazok, akik úttörői az 1%-os kamban kommunikálvaló tekintettel (2004-2005), mivel nyilvánpánynak, kritikus szerepet vállalnak azálvaló volt, hogy az idő szorításában kell majd janak a környezetal, hogy elnyerik vagy elvesztik a kökampányolni. Reméljük, ilyenformán a szertükkel! zösség támogatását mind a szervezeteik, vezetek érdemben, hatékonyan tudnak majd mind pedig az általuk képviselt szemékampányolni. Az útmutató azokat a módlyek számára is. szertani elemeket tartalmazza, amelyek minAz 1%-os kampánynak nem kell feltétlenül költséges- den kampánynak szerves részei (célcsoportok meghatáronek lennie! Ez nem a nagyszervezetek sajátossága! Bár- zása, üzenetépítés, kommunikációs csatornák kiválasztása) mely szervezet, az általa felölelt személyek által részese – ám jelen esetben az 1%-oshoz voltak igazítva –, valamint különböző közösségi hálózatoknak (kapcsolatrendszerek- tapasztalati következtetéseket, amelyeket más országok pélnek), amelyeken elindulhat, amelyeket hasznosíthat. Az dáiból vettünk át, ahol ez a módszer már régóta működik. * Jelen kiadvány, valamint a www.unulasuta.ro honlap a 2004. február 26-28 között, Csíksomlyón megrendezett pénzügyi forrásteremtő konferencián résztvevő személyek támogatásával jött létre. Köszönjük bizalmukat!

34 Egész sor adatot vettünk figyelembe az útmutató előkészítésénél: - Az 1%-os kampányok nem kell költségesek legyenek, mivel nem a nagyszervezetek kizárólagos eszközei. Bármilyen kicsi is legyen egy szervezet, képes lehet egy kampány lebonyolítására. – Fontos, hogy a romániai szervezetek ne veszítsék el az első 1%-os kampány startolását, mivel ez egy rendkívüli alkalom a közösségi bemutatkozásra, arra, hogy megfontolt üzeneteket adjunk át, hogy megerősítsük jelenlétünket a közösségben, és ily módon gazdagítsuk támogatóink csoportját. A jó kezdés bebizonyítja majd a közvetlen környezetünknek, hogy ez a jogszabály rendkívül fontos a civil szféra számára, és ezáltal az egész társadalom javát szolgálja. – Ez egy elsődleges tapasztalat, egyféle 1%-os kampányteszt, amelyből a szervezetek rengeteget tanulhatnak, és ezeket a tapasztalatokat beépíthetik jövőbeni tevékenységeikbe is. – Végül is PR-kampánynak is tekinthetjük ezt az úttörő 1%-os kampányt, nem pedig „csupán“ pénzügyi forrásteremtésnek. – Ne tévesszük össze az 1%-os felajánlásokat a magánszemélyek adományaival. Ez inkább egy olyan demokratikus mechanizmus, amely a költségvetési átláthatóságot hivatott igazolni, mintsem filantrópia. Ebből kifolyólag „átmeneti filantrópiának“ is nevezik a rendszert. – A pénzügyi eredmények mellett az 1%-os kampánynak további előnyei származnak. Szerintünk ezek közül a legfontosabb az, hogy a közösséggel bizalmas kapcsolat fejlődésére ad lehetőséget.

2. Bevezetés 2.1 Mit nyújt az 1%-os jogszabály? A Pénzügyi Törvénykönyv 1%-os előírása értelmében, minden munkavállaló magánszemélynek lehetősége van jövedelemadója 1%-át egy olyan nonprofit szervezetnek felajánlani, amely a 2000/26-os, egyesületekre és alapítványokra vonatkozó kormányrendelet tiszteletben tartásával működik. A mechanizmus számtalan előny hordozója minden érintett – adózó polgárok, szervezetek és az állam – esetében: – egy demokratikus mechanizmus, hozzájárul a pénzügyi és költségvetési politika átláthatóságához; – segít a civil szervezeteknek különféle társadalmi problémák megoldásában; – lehetőséget nyújt az egyéneknek arra, hogy hozzájáruljanak bizonyos társadalmi problémák megoldásához anélkül, hogy ezt anyagilag megsínylenék; – tehermentesíti az állami költségvetést, lévén hogy a civil szervezetek nyújtotta szolgáltatások minőségiek és költséghatékonyak, mivel ezek a szervezetek céljaik érdekében különböző pénzügyi forrásokat mozgósítanak és társítanak, sokan az önkéntesek munkáját is hasznosítva; – kapcsolatot teremt az állam, a polgárok és a szervezetek között, hozzájárulva a polgári társadalom fejlődéséhez és a társadalmi tőke gyarapodásához. Az 1%-os jogszabály által olyan mechanizmus születik meg, amelyen keresztül a polgár maga dönthet a jövedelemadója 1%-ának felhasználásáról, egy civil szervezet felé terelve azt. Létrejött ilyenformán egy társszövetség az adózó polgár, a pénzügyi szervek és a civil szféra között. Gyakorlatilag az adózó polgár mondja meg az államnak, hogyan szeretné, hogy elköltsék az adójának egy részét.

civil fórum

FIGYELEM ! Ez az összeg nem szponzorálás, nem adomány és nem közvetlen pénzügyi támogatás, hanem az állami költségvetés része, amelynek felhasználása felett az egyes polgárok rendelkeznek, átirányítva azt a civil szervezetek felé. Sokan úgy vélik a törvényről, hogy közvetett állami támogatást biztosít a nonprofit szférának, egy „átmeneti filantrópia-modell“ kialakulását valósítja meg, amely módszer csupán Közép- és Kelet-Európára jellemző.

Elvek Többéves, főleg magyarországi tapasztalatokra alapozva – amely más országok esetében is érvényes, ahol az 1%-os rendelkezés már néhány éve működik –, az alkalmazás hatékonysága érdekében a következő – betartásra javasolt – működési alapelveket állapították meg: Adózó-munkáltató közötti kapcsolati titoktartás: Oltalmazza a munkavállalót abban az esetben, ha adója 1%-át egy olyan szervezetnek kívánja juttatni, amelynek értékrendje ellentmondásban áll a munkáltató értékrendjével (pl. egy, tevékenysége során környezetet szennyező vállalat alkalmazottja környezetvédő egyesületnek ajánlja adójának 1%-át). Adózó-szervezet közötti kapcsolati titoktartás: Védelmezi az adófizető polgárt személyes adatainak engedélye nélküli nyilvánosságra hozatalától. Pénzalapok törvényes gyűjtése: Kiküszöböli a korrupt mechanizmusokat, és azokat, amelyek anyagi előnyöket nyújthatnak a segítségét felajánló adózó számára is. Továbbá ez az elv biztosítja azt, hogy a felajánlott összegek valós, átlátható és hatékony szervezethez jutnak, nem fiktív, tevékenység nélküli vagy valamely párt érdekeit képviselő testülethez. Felkészüléshez szükséges időtartam biztosítása: Egy új módszerről lévén szó, szükség van arra, hogy az adózó polgárok, a munkáltatók és a civil szervezetek egyaránt hozzászokjanak a jövedelemadó bizonyos százalékának átirányítását szabályozó rendszer fogalmához; a civil szervezetek fel tudjanak készülni és megszervezni információs kampányukat; a munkáltatók és pénzügyi szervek pedig felkészüljenek a szükséges nyilvántartási és ügyviteli intézkedésekre. Könnyed felhasználás minden résztvevő számára: Adófizető, civil szervezet, munkáltató, illetékes hatóságok. Költséghatékonyság: Minden résztvevője a lehető legkevesebb anyagi kiadásnak legyen kitéve. Átláthatóság: Az alapinformációk minden résztvevőhöz maradéktalanul el kell jussanak: az átirányított összegek, demográfiai mutatók az adózó polgárokról, akik átirányítják százalékukat, valamint adatok azokról a szervezetekről, amelyek egy bizonyos küszöbösszeg fölött gyűjtöttek.

2.2 1% más országokban Az 1%-os rendszer Közép- és Kelet-Európa számos orszá-

35


gában működik, 1997-től Magyarországon, 2002-től Litvániában és Szlovákiában és 2004-től Lengyelországban is. Szó van róla, hogy Csehországban is bevezessék. Magyarországon a civil szervezetek felé irányított 1% újabb 1%-kal toldódik meg az egyházak javára. Ezáltal elkerülik a két intézmény közötti érdekellentétet, „konkurenciát“. Ráadásul a magyar állam létrehozta a Civil Alapot is, amely a szervezetek által országosan összegyűjtött 1%-okkal egyenértékű összegét pályázati úton fordítja a civil szféra fejlődésére. Szlovákiában 2002-től van érvényben az 1%-os törvény, ám 2004 elején az arányt 2%-ra emelték. Adalékként pedig bevezették, hogy a meghatározott adószázalékot kereskedelmi társaságok is átirányíthatják, nem csupán magánszemélyek. Litvánia 2003-tól működteti az jogszabályt 2%-ra érvényesítve. Lengyelországban, a 2004-ben megszavazott törvény Romániához hasonlóan 1%-ot szab meg. Bővebb információ erre vonatkozóan a www.onepercent.hu honlapon található.

a célcsoportunk igényeit és azt, ahogyan mi hozzájárulunk ezen szükségletek enyhítéséhez, megoldásához. Az ismertetéshez nyilván hozzáteszünk egy felkérést, amely tartalmazza a jövedelemadó 1%-a átirányítására való kérést, biztatást. Részletesen és pontosan el kell mondanunk, mit kell tenni ahhoz, hogy a jövedelemadó 1%-át átirányíthassák szervezetünknek. Amennyiben lehetőség van rá, segítsük ebben a megcélzott személyeket. Ahhoz, hogy egy ilyen kampány sikeres legyen, szükséges annak tudatos megtervezése. Ezt a következő kérdésekre adott válaszokkal is elősegíthetjük: Mit vár a mi szervezetünk ettől a kampánytól? Mekkora összeget szeretnénk összegyűjteni (próbáljunk egy optimista és egy pesszimista forgatókönyvet összeállítani), és hány adófizetőtől? Mi a kampány fő célja: forrásteremtés, a célcsoportok előtti bemutatkozásunk, támogatói kör növelésének lehetősége, önkéntestoborzás?

Szöveg nélkül

3. Törvénykezés Könczey Elemér rajza

Romániában az 1%-os jogszabály része a 2003/571. sz. Pénzügyi Törvénykönyvnek. Az erre vonatkozó szövegrész a következő: X. fejezet. Évi összjövedelem 90. cikkely 2. bekezdés Az alapítványok és egyesületek alapításáról szóló 26/2000-es kormányrendelet és az utólagos kiegészítések alapján működő nonprofit szervezetek támogatására az évi összjövedelemadó 1%-val rendelkezhetnek az adózók. 3. bekezdés Az adózók számára az alkalmazónak vagy az arra hivatott pénzügyi szervnek kötelessége jövedelemadójuk kiszámítása, szabályozása és átutalása. Az 571-es törvényt 2004 decemberében módosították a 2004/138-as kormányrendelettel, melyet a 2004/1281-es számú Hivatalos Közlöny közölt. A legtöbb módosítás arra vonatkozik, hogy a kezdetben előírt 1%-ot 2%-ra növeFIGYELEM! A 2004-es évben (2005-ös kampány) az arány még 1% marad!

lik a 2005-ös pénzügyi évvel kezdődően. Jelenlegi helyzet 2004 decemberének végén a Hivatalos Közlöny 2005/54. számában közzétették a 2004/1941-es, közpénzekre vonatkozó miniszteri rendelet által kidolgozott alkalmazási szabályzatot.

4. 1%-os kampány 4.1 A kampány elemei Az 1%-os típusú kampány tulajdonképpen nem egyéb, mint forrásteremtő kampány, és értelemszerűen ezek jellegzetességeivel rendelkezik. Megszólítunk egy célcsoportot (ebben az esetben az adófizetőket), ismertetni akarjuk a szervezetünket,

Milyen erőforrással rendelkezünk? Leltározzuk a meglévő erőforrásainkat (humán-, pénzügyi-, információs- és időbeli), illetve az új emberek bevonásának lehetőségét a közeljövőben. Kit akarunk megszólítani? Kitől kérünk 1%-ot? Ha Önök egy kisebb közösségben tevékenykedő helyi szervezet, akkor valószínűleg a teljes közösséget meg tudják szólítani. Ám amennyiben egy nagyközösség aktív szervezete, elengedhetetlen a célcsoport pontos meghatározása regionális vagy országos szinten. Milyen üzenetet adunk át a célcsoportunknak? Ki kell nyomozzuk, mi az elsődleges az általunk választott célcsoporttal való kommunikációban, ehhez idomítsuk üzenetünket. Hogyan adjuk át költséghatékonyan üzenetünket? Fontos, hogy beazonosítsuk azokat a kommunikációs csatornákat, amelyek maximális hatékonysággal bírnak az üzenetünk átadásának folyamatában. Bármely ehhez hasonló kampány a következő elemeket kell tartalmazza: – Előkészítés

36

civil fórum

– Kampányterv – A kampány üzenete(i) – Célcsoportok / Kampányközönség – Kommunikációs csatornák / A kampány motorja – Kampányanyagok

4.2 Belső előkészítés A kampány sikeressége érdekében előbb a saját szervezetünket kell előkészíteni. Ha úgy tetszik, bemelegítésnek is tekinthetjük ezt a folyamatot, ami által a saját szervezetünket és a benne foglalkoztatott embereket készítjük fel a dolgok megfelelő lefolyása érdekében, kizárva az esetleges negatív hatásokat, kellemetlen következményeket. Célok Mindenekelőtt azt kell meghatározni, mit várunk el ettől a kampánytól: pénzalapokat, imázst, támogatókat. Természetesen egy jó kampány mindezt magával hozza, de a fontossági sorrendet akkor is fel kell állítanunk. Minden, ami ezek után a kampány folyamán következik, ettől a döntéstől függ. Figyelembe véve, hogy Romániában ez a jogszabály első alkalmazási éve, fontos, hogy reálisan mérjük fel a várható bevételeket, nehogy elkedvetlenedjünk a túlzott elvárások be nem következésétől. Fontoljuk csak meg: Magyarországon hat év alkalmazási időszak után az adófizetők 30%-a használja ki a felajánlás lehetőségét. Ugyanitt az átlagos összeg, amit egy szervezetnek az 1%-os jogszabállyal sikerül összegyűjtenie, kb. 1000 euró, viszont van olyan intézmény is, amelyik 500 000 eurót gyűjtött be. Romániában az átlagos évi jövedelemadó 1%-a 90000 lej körül mozog, ez valahol 2 és 3 euró között van. Ennek ellenére számos olyan adófizető él közöttünk, aki adójának az 1%-a 10–15 euró, nem beszélve azokról, akiknél ez az egy százalék adó euróban kifejezve is öt nullást (!) húz maga után!

Az 1%-os jogszabály nem kizárólag forrásteremtő fortély, hanem bátorítja a szervezeteket eredményeik nyilvánosságra hozatalára, a polgárokkal való kommunikálásra és arra, hogy folyamatosan felvilágosítsa a lakosságot a civil szervezetek társadalmi szerepéről. Az a szervezet, amelynek sikerül begyűjtenie 1-1%-ot 1000 személytől, elmondhatja magáról, hogy elsősorban 1000 személy bizalmát élvezi, még akkor is, ha az összegyűlt összeg értéke nem olyan számottevő. Ez a bizalmi tőke az, amelyet később a sajtóban gyümölcsöztethetünk a hatóságokkal és más támogatókkal való kapcsolatainkban is. A kampány méretei Több változó függvényében (költségvetés, rendelkezésre álló humán erőforrás, anyagi erőforrások, a kampányra fordítható idő, tevékenységi terület, stb.) eldönthetjük, milyen méretű kampányt akarunk szervezni: helyi, regionális vagy országos szintűt. Mivel az idén lesz az első ilyen – kísérleti – jellegű tevékenységünk, talán a legegyszerűbb, hogy lépésben haladjunk, és a helyi kampánnyal kezdjük. Előnye, hogy nem kerül sok pénzbe, egy kisebb közösséghez szólunk, tehát a befektetett erő is koncentráltabb, az üzenetünk pontosan megcélzott és körülhatárolható közösséget céloz, ennélfogva hatékonyabb is. A helyi kampányok gyakran a hozzájuk legközelebb esőkhöz fordulnak: tagjaik, vezetőségi tanács, önkéntesek, alkalmazottak, haszonélvezők és ezek családja. Továbbá

földrajzi kiterjedése szempontjából is követhető, mivel egy kisebb helyen zajlik a tevékenység. Nagy előny, ha a szervezethez közel állókhoz fordulunk segítségért, mindenekelőtt azért, mert az ismerősök a mi javunkra fognak tevékenykedni, nem névtelen személyekről van szó, azaz könnyen tartjuk a kapcsolatot velük az elkövetkezőben is, és folyamatosan ismertetni tudjuk velük az összegyűlt anyagi alapok sorsát. A helyi kampányoknak nagyon kicsi a költségvonzata, mindemellett igen hatékonyak tudnak lenni. Egy levélben szórhatunk több információt: a szervezetre vonatkozó adatok bemutatását és az 1%-ra vonatkozó kérelmet, valamint azt, hogy mire szándékozunk fordítani az összegyűlt összeget. Magyarországon sok esetben a kisszervezetek éves költségvetésének 50%-át is kiteheti az 1%-os átirányításból begyűjtött alap. Összehasonlítva a befektetett erő és költség arányát, a tapasztalat azt mutatja, hogy a kis, helyi szervezetek kampányai a leghatékonyabbak.

Regionális kampány. Ezek teljesebbek, és több erőbefektetést kívánnak a szervezettől. A közönség nem szorítkozik az „otthoniakra“. Sikeressége attól függ, mennyire sikerült a szervezetnek bevonnia egy tágabb célcsoportot, megszólítani és meggyőzni az embereket. A kommunikációs csatornák többfélék kell legyenek, az információs anyag is részletesebb, pontos adatokat szolgáltatva az 1% igényléséről. Ebben az esetben a hatékonyság érdekében a nyomtatott sajtó szolgáltatásait vehetjük igénybe: tájékoztató anyagokkal, publicisztikával, hirdetéssel (minden esetben szólítsuk meg célcsoportunkat). Országos kampány. Jelentős befektetést igényel a szervezet részéről, az üzenetet mind az írott sajtóban, mind az elektronikus médiában terjesszük, országos szinten. Lehetséges, hogy – nonprofit szervezetről lévén szó – árkedvezményben részesülünk, vagy éppen ingyen terjesztik a rólunk szóló információt, ám minden attól függ, a szervezet tagjai milyen kapcsolatban állnak a sajtó képviselőivel. A reklám sokba kerül. Ezért aztán csak azok a szervezetek tudják reklámozni magukat, amelyeknek sikerül meggyőzni a sajtó képviselőit az ingyenes reklámozási felület használatáról közhasznú hirdetés formájában (anunţ de utilitate public – AUP), illetve azok, amelyeknek sikerül ingyenes, vagy kedvezményes külterületi reklámfelületet bérelni. Magyarországon az ilyen kampányok igen költségesek, viszont annál nagyobb pénzösszeget lehet velük megcélozni. 2003-ban 98 szervezetnek sikerült egyenként több mint 18 500 eurót gyűjtenie, az ez alkalommal öszszegyűjtött összegek legnagyobbja 575 000 euró volt egyetlen szervezet javára.

A szervezet azonosítói Nem kezdhetjük el a kampányolást addig, amíg nem azonosítjuk a szervezetre vonatkozó következő adatokat: Célnyilatkozat. Rövid, frappáns, érthető szöveg, amely jellemzi a szervezetet és ismerteti a célkitűzését. A szakértők javaslata szerint a célnyilatkozat szóban is kevesebb mint fél perc alatt elmondható kell legyen. Kidolgozása után jó letesztelni az üzenetet, bemutatva a célcsoport különböző tagjainak, hogy leellenőrizzük, érthető-e az üzenet. A szervezet jele. Határozzuk meg az alakját, színeit, készítsük elő különböző méretekben, hogy különböző nyomtatási felületeken használhassuk.

37


Haszonélvezők. Határozzuk meg minél pontosabban, kik lesznek azok, akikért tevékenykedik a szervezet, akiknek a hasznára létrehoztuk azt: neme, kora, iskolázottsága, lakhelye, foglalkozása, gondjai és igényei, ezek közül melyiket karolja fel a mi szervezetünk. Továbbá: számszerűen becsüljük fel lehetséges haszonélvezőink körét, határozzuk meg a személyek számát lebontva minden szolgáltatási körünkre. Megszólítás. Ettől leszünk mi másak, egyediek, a többi szervezettől különbözőek. A szolgáltatások minőségéről van itt szó, arról, hogy például csak önkéntesekkel dolgozunk, vagy hogy köreinkben csak jól képzett emberek tevékenykednek, vagy újszerű módszereket alkalmazunk, eredetiek vagyunk, stb. Szervezeten belül meg kell beszéljük ezeket az ismérveket. Írjuk le a fentebb ismertetett adatokat, bizonyosodjunk meg afelől, hogy a szervezet minden tagja ismeri ezeket, és hozzá is szokott az alkalmazásukhoz, ismertetésükhöz, hogy bármilyen környezetben és helyzetben gördülékenyen, könnyűszerrel bánjanak ezekkel az elemekkel.

Néhány jó ötlet Próbálkozzunk egy kizárólag önkéntesekből álló csoportot alkotni. Arra törekedjünk, hogy ez a csoport nagy legyen és heterogén, ilyenformán kerüljön elegendő idő és hajlandóság a tevékenységek ellátására. Legegyszerűbb a már meglévő önkéntesekhez fordulni, ők már ismerik szervezetünket. Vigyázat, az önkéntes nem csak arra jó, hogy borítékokat ragasszon, adatbázist feltöltsön vagy szórólapokat osztogasson. Próbáljunk szakértőket bevonni az önkéntes csapatba a kommunikáció területéről, anyagok kidolgozásába, a többi önkéntes képzésébe. Hol találjuk őket? Bárhol! A házban, ahol lakunk.Volt iskola- vagy egyetemtársak. Volt munkatársak. Jelenlegi munkatársak. Család. Baráti kör. Haszonélvezőink. Szolgáltatóink (bármilyen jellegű). Gimnáziumok, egyetemek, oktatási intézmények diákjai és tanárai. Újságírók. Terjesztők. Személyiségek. Közvélemény-alakítók. Reklámszakértők, ügyfélfogadó intézmények alkalmazottai. Egyetemisták. Hatóságok. Cégek. Olyan szervezetek, amelyek túlságosan kicsik, elfoglaltak, gazdagok stb. ahhoz, hogy az 1%-al foglalkozzanak. Kommunikációs eszközök Az 1%-os kampány keretén belül kétféle kommunikációt kell biztosítania a szervezetnek: A célnyilatkozat üzenete a célcsoport felé. Kérdések fogadása és megválaszolása, a célcsoportok véleményezései: kommentárok és visszajelzések. Ez utóbbihoz szükségeltetik:

Szöveg nélkül


Humán erőforrás A kampány koordinátora: teljesen mindegy, hogy ez a személy munkaviszonyban áll a szervezettel vagy önkéntes, hogy vannak egyéb felelősségei ezen kívül vagy nincsenek, az adott szervezeten belül világosnak kell lennie, ki a kampány koordinátora. A kapcsolattartó személy(ek): ezek a személyek kampány idején folyamatosan jelen kell legyenek, képesek legyenek kérdésekre válaszolni, részleteket ismertetni az érdekeltekkel. A kapcsolattartó személy rendelkezzen rendkívül jó kommunikációs képességgel, ez elengedhetetlen követelmény. A kapcsolattartó személy alapvető tulajdonságai: nyugodt, szellemes, illedelmes, jó kifejezőképességgel rendelkezzen, tudjon alkalmazkodni beszélgetőpartnere nyelvezetéhez, bírja a stresszt, pozitív hozzáállású, nyitott, tanulékony. Kivel kell kommunikálnia a kapcsolatembernek? – haszonélvezőinkkel, – a kampány minden célcsoportjának képviselőivel, – a sajtóval, – különböző hatóságokkal, – a kereskedelmi szféra képviselőivel. Ez a minimális kampánystáb. Az önkéntesek és alkalmazottak ezek mellett a következő területeket kell lefedjék: – Üzenetek kidolgozása – A legmegfelelőbb kommunikációs csatornák azonosítása – Célcsoport kutatása – Kampányanyagok kidolgozása – Kapcsolatteremtés és -ápolás különböző partnerekkel és szolgáltatókkal – Terjesztés – Kampánytevékenységek lebonyolítása – Felmérés – Sok más, amit csak a kampány megtervezése során tudunk beazonosítani.

ségeiben, szolgáltatásainak és projektjeinek ellátásával, tehát nincs túl sok ideje. A költségvetési keret is bizonyára korlátozott, és teljes mértékben a haszonélvezőkre fordul. Tehát se pénz, se idő! Ez viszont nem akadály az 1%-os kampány előtt, hisz ezért léteznek önkéntesek.

Önkéntesek bevonása Amennyiben egy hagyományos szervezet példáját veszszük, ez valószínűleg nyakig van a megszokott tevékeny-

Telefonkészülék. A kampány idején legalább egy telefonkészüléken állandó, nyilvános elérhetőséget biztosítsunk annak érdekében, hogy a kérdésekre válaszolni tudjunk, illetve ezáltal is bizonyítsuk a szervezet valós, létező mivoltát. Lényeges, hogy a telefonhívásokra egy beavatott, felkészült személy, lehetőleg a kapcsolattartó személy válaszoljon. Életbevágóan fontos, hogy aki válaszol, pontos és részletes információt tudjon szolgáltatni a szervezetről, megnyerje a kérdező bizalmát. Próbáljuk kitalálni a gyakori kérdéseket, és készítsük elő időben a válaszokat.

38

civil fórum

Amennyiben a költségvetési keret megengedi, nyissunk 4.3. Célcsoportok egy zöldszámot. Ennek telepítése nem haladja meg az 50 Abból kiindulva, hogy a szervezetünk milyen sajátossáeurót, a hívások percenkénti díjszabása 0.02 és 0.09 euró gokkal rendelkezik – hol helyezkedik el, milyen belső felközött mozog szolgáltatótól függően. Arra figyeljünk, készültséggel rendelkezik, és melyek a célkitűzései –, hogy ne hozzunk nyilvánosságra egy olyan számot, amemeghatározhatjuk most már azt is, ki is legyen a megszólyen nem tudunk válaszolni. Semmi sem rosszabb, mint lított célcsoportunk. Van egy mondás, mely szerint „senki amikor az adózó polgár hívására nem válaszol senki, vagy sem tud mindenkivel beszélni“. Gondoljuk végig, hogy egy morcos hang förmed rá a vonal túlsó végéről. egy olyan kampányt akarunk elindítani, ahol egyaránt E-mail: fontos, hogy megadjunk egy e-mail-címet, ahol szólni kívánunk a bankhivatalnokokhoz, konfekcióiparfelvehetik velünk a kapcsolatot. Lehetőleg ne használjuk ban dolgozó asszonyokhoz, öntödei munkásokhoz és száa magánlevelezések fogadására szánt címünket erre a mítás-technikusokhoz. Meglehetősen nehéz lesz megcélra, még akkor sem, ha a szervezet találni azt a közös érdekeltséget, amelyvezetőjének a címéről van szó. Gondoljuk nek nyelvén mindannyiukhoz szólhatunk csak el, mennyi hitele van egy olyan ugyanazon a nyelvezeten. Éppen ezért fel Elsőként tehát azoszervezetnek, amelynek e-mail címe a kell osztani a célközönséget, és ezek értéknosítsuk be azokat következő: [email protected]. rendjéhez igazodva más-más üzenettel A nyilvánosságra hozott e-mail-címet kell megszólítani őket. célcsoportokat, naponta ellenőrizzük, rendelkezzék nagy Elsőként tehát azonosítsuk be azokat akiktől meg szeretadattároló hellyel. Ezzel elkerüljük azt a célcsoportokat, akiktől meg szeretnénk nénk szerezni az kellemetlen helyzetet, hogy kérdezőnkhöz szerezni az 1%-ot a kampány folyamán. A visszapattanjon a levél „a címzett postalá1%-ot a kampány második lépés a már kijelölt csoportok jeldája tele“ üzenettel. lemzőinek a meghatározása lesz. Annál folyamán. A másoCím: tegyünk közzé egy olyan postacímet, jobb, minél több jellemzőt össze tudunk dik lépés a már ahol ügyfeleket fogadunk és/vagy levírni: – Kor kijelölt csoportok elezést. Körültekintőnek kell lenni a kijelölt – Iskolázottság helyiség megválasztásánál, ugyanis nem – Bérezés jellemzőinek a biztos, hogy haszonélvezőink szempon– Társadalmi elismerés meghatározása lesz. tjából jó, ha mondjuk, egy nappali – Nem foglalkoztató-központban állandó ügyfél– Lakhely fogadást tartunk. Ebben az esetben óraren– Ingóságok det szabjunk meg. Már csak azért is, mert sokan csak azt – Közösségi helyek hiszik el, amit látnak. – Fogyasztott sajtó – Szabad idő Gyakori kérdések, amelyekre készítsük elő időben a – Családi állapot válaszainkat: – Gyermekek száma, kora K: Mivel foglalkozik a szervezet? – Milyen üzletekben szeret vásárolni F: Céljai, tevékenységei – Értékrend, elvek. K: Kivel és kinek dolgoznak? Próbáljunk minél több adatot összegyűjteni, helyezzük F: Felsoroljuk célcsoportjainkat és haszonélvezőink csomagunkat a célcsoportunk tagjainak bőrébe! portját. Lehetőleg számszerűen is ismertessük ezeket Ezek az információk segítenek majd abban, hogy az adatokat. üzenetünket pontosan megszerkesszük és megtaláljuk az K: Honnan jön a pénz? üzenetátadás legmegfelelőbb módját. F: Felsoroljuk a szervezet pénzügyi forrásait százalékban, Gondolkodjunk el azon is, a sajtónak melyik ágazata de számadatokkal is, ha kell. lenne megfelelő célcsoportunk elérésére. Például, melyik K: Miért kérik az én 1%-omat? Az úgyis kevés. tévécsatornát nézi leggyakrabban? Milyen újságot olvas? F: Sok kicsi sokra megy! Minden bani számít. Soroljuk fel, Ennek alapján kinyomozhatók az egyes sajtótestületek mit tehetünk egy kis összeggel. Sokan tartanak igényt a olvasottsági-nézettségi rátái maguktól az újságoktól/telemi segítségünkre. vízióállomásoktól, vagy a www.brat.ro honlapról. K: Melyek az eddig elért eredmények, sikerek? Hogyan léphetünk be célcsoportunk köreibe? ApránF: Ismertessük haszonélvezőink helyzetét mielőtt részt ként közelítsük meg őket: munkahely, lépcsőház, baráti kör, vettek programjainkban, és az után. (Pl. 10 nyugdíjas család és rokonság, a szervezet társas- és szolgáltatói köre. naponta meleg ebédet kap tőlünk, naponta találkoznak A célcsoportok meghatározása segít abban is, hogy más nyugdíjasokkal a központunkban, azelőtt ez nem újrafogalmazzuk és újraértékeljük szervezetünk idenvolt lehetséges. Semmi esetre se büszkélkedjünk azzal, titását. Érthető az üzenetünk? A kommunikációra válaszhogy szerveztünk egy szemináriumot, ahol húsz tott emberek megfelelnek a célnak? Sikerült megtalálni a résztvevő teljes ellátásban részesült.) legmegfelelőbb módját a célcsoporttal való kapcsolatK: Honnan tudom, hogy a pénz valóban azokhoz kerül, tartásnak? akikről ti beszéltek? F: Ajánljuk fel az átláthatóságot, a beszámolók nyilvánosFIGYELEM! ságát, hívjuk meg látogatóba a kérdezőt, hogy meggyőCsak egyetlen egy esetben nincs szükség a célcsoport ződhessen tevékenységeinkről, netán szervezzük be felosztására: amikor nagyon kis közösséghez szólunk önkéntesnek. (kisebb lakónegyed, község). Ám ebben az esetben is Ne feledjük, a kampány legfontosabb üzenete mi gondoljuk végig, melyek a közös vonások, és erre építmagunk vagyunk: a szervezet identitása és a közvetítő sük a kampány összes elemét. személyek.


4.4 A kampány üzenete Az üzenet megfogalmazása és jellemzői Az informális megfogalmazás esetében tudnunk kell, mi az, amit szeretnénk, hogy megjegyezzen a befogadó, és azt is, amit reagálásként elvárunk tőle. Az üzenet legyen: Világos – érthető, egyértelmű. Tömör – emészthető és könnyen értelmezhető. Célcsoporthoz idomított – hogy a fentebb említett megértés az általunk kijelölt célcsoport esetében megtörténjen. Ezenfelül ne feledjük, az üzenet: Jellemezze szervezetünket céljain és haszonélvezőin keresztül. Ismertesse világosan az igényt/ügyet, amiért alapokat gyűjtünk. Hangsúlyozza, hogy 1%-os kampányról van szó. Nevezze meg a tevékenységet (a jövedelemadó 1%-ának átirányítása szervezetünk javára). Világítson rá, hogy az állami költségvetés egy részének átirányítására vonatkozik a jogszabály, és nem adomány, vagyis ez az átirányítás nem kerül pénzbe. Különböztesse meg szervezetünket más, hasonló érdekeltségű szervezetektől. Erősítse meg, hogy bármilyen kicsi összeg hozzásegít a közösség valamely problémájának megoldásához. Tartalmazza a szervezet azonosítóit: elnevezés, adószám, bankszámlaszám, bank. Kínáljon kapcsolatfelvételi elemeket a bővebb információszolgáltatás érdekében. Közvetítse a forrásteremtés sürgősségét. Idomuljon a hallgatóságához (célcsoportjához). Tesztelve legyen egy, a célcsoporthoz hasonló személyekből álló csoporton. A kommunikációban járatos szakértők azt vallják, a sikeres üzenet legyen FEKVŐ (angolul, románul AIDA)! F – Figyelemfelkeltő (Attention). E – Érdekes (Interesting). K, V – Kívánatos, Vágyat ébresztő (Desirable). Ő – Ösztönző (Action) (azaz, bírja rá a kiszemelt személyt, hogy azonnal kitöltse az 1%-ra vonatkozó nyilatkozatot). Üzenet-típusok Az adományozás indokainak három nagy csoportja van: Érzelmi okok – például a sajnálatra alapuló adakozás. „Szeretnék segíteni ezeken a gyermekeken, mert nekem sem volt boldog gyermekkorom.“ Normatív okok – hátterükben olyan társadalmi szabványok állnak, amelyek az egyént adományozásra késztetik, mert szimbolikus vagy kézzelfogható jutalmat vár tettéért cserébe. „Szerintem minden fejlett cég elérkezik oda, hogy kötelességének tekintse bizonyos szervezetek megsegítését, ezáltal hozzájárulva a közösség fejlesztéséhez.“ Kölcsönösség – annak az elvnek az eredménye, hogy bármely kapcsolatban minden résztvevőnek nyernivalója van. „A szponzorálás nem egyoldalú tevékenység. Senki a világon nem szponzorál csak azért, mert szponzorálhatnékja támadt. Cserébe vagy reklámot várnak a szponzorok, vagy saját vállalkozásuk fellendülését, pozitív megítélését a társadalomban.“

39

„A szponzorálás hatékonyabban közelíti meg a közösséget, mint az egyszerű reklám.“ A filantrópiás magatartás tanulmányozása során a Közösségi Kapcsolatokért Egyesület (Asociaţia pentru Relaţii Comunitare)1 beszámolója kimutatja, az adományozó lakosság körében első helyet nyernek az érzelmi okok (59%), ezt követik a normatív indokok (35%), és csak 6%-ban adományoznak az emberek a kölcsönösségi elv alapján. Mi a következtetés? Először is az, hogy társadalmi ügyekben (gyermekeket, időseket szolgáló tevékenységek, betegségek és szegénység elleni harc) az adományozónak érzelmi okai lesznek az adakozásra. Környezetvédelem, kultúra, emberjogok területén érthető, hogy egymást feltételezi az adakozó és a hasznosító, a lakosság látszólag nehezebben reagál ezekre a felhívásokra, ám ne feledjük, hogy ezeken a területeken nem is tudunk kiemelkedő forrásteremtő tevékenységekről. A belső motivációk ilyen típusú rendszerezése se nem jó, se nem rossz, viszont elénk tárja az adakozók indokainak életképességét, olyan jelzéseket, amelyek segítenek üzeneteink hatékony kidolgozásában. A képviselt ügy maga is rokonítható a kampányban felhasznált módszerekkel. Egy olyan szervezet esetén, amelynek tevékenysége gyermekek vagy idősek szociális megsegítését tűzte ki céljául, minden bizonnyal sikeresen próbálkozik egy érzelmi hangvételű megszólítással. A legtöbb ember meghatódik, amikor egy gyermek vagy egy idős ember hangját hallja. Az együttérzés, sajnálat, szánalom olyan érzések, amelyek tettre buzdítanak, jelen esetben adakozásra. A környezetvédelmi, oktatási területen működő szervezetek esetén a siker kulcsa valószínűleg a normatív hozzáállás lesz, a kölcsönösség elvét pedig mintha a szakmai szervezeteknek találták volna ki. FIGYELEM! Legtöbb esetben a hatékonyság nyitja az összetett motiváció, amely a felsoroltak mindegyikéből kölcsönöz valamit.

Üzenetépítés A kampányüzenet kidolgozásában a következő lépéseket kövessük: 1. A kampány általános üzenetének megfogalmazása Ebben a konkrét esetben ehhez hasonló lesz: „Tereljék jövedelemadójuk 1%-át szervezetünk számlájára, hogy ezzel az összeggel is hozzájáruljanak a kantinépítéshez/kórház korszerűsítéséhez/egy diák ösztöndíjához/egy rezervátum megvédéséhez.“ 2. Azon motivációk meghatározása, amelyek a legnagyobb valószínűség szerint válaszra lelnek célcsoportunk körében. 3. Ezen motivációk beépítése az üzenetbe: „Mosolyt csalhat egy éhező ajkára“ – érzelmi motiváció „Kötelességünk az árvákon segíteni“ – normatív motiváció „Az Ön gyermekei jobb iskolába járnak majd, mivel adományával Ön egészséges környezetet biztosít számukra“ – kölcsönösségi elv 4. Az üzenet idomítása a választott kommunikációs csatornához, kampányanyagokhoz, költségvetéshez stb.

1 Asociatia pentru Relatii Comunitare, Allavida – „Tendinte ale comportamentului Filantropic în România: Donatori individuali și sector de afaceri“, septembrie 2003.

40 4.5 Kommunikációs csatornák és módszerek Közvetlen közlés Rendezvények Sajtó (írott és elektronikus) Internet Plakátolás (külső és belső) Közvetlen „eladás“ (levelezés, telefonálás) Mindegyik csatorna rendelkezik előnyökkel és hátrányokkal, és más-más közönséghez szól. Közvetlen közlés Ez a legolcsóbb módszer. Viszont idő- és emberigényes, mivel aránylag sok képzett személy szükségeltetik az üzenet terjesztésére. Másik nagy előnye, hogy amennyiben az üzenetünk elő van készítve, azonnal elkezdhető. Találkozzunk a célcsoportunk tagjaival, mutassuk be nekik szervezetünket és szándékunkat. Ezt megtehetjük otthon, családban, baráti körben, munkahelyen, tömegközlekedési járatokon, labdarúgó-mérkőzésen, bevásárláskor, vendéglőben, bárhol! Bekapcsolhatók a szervezet alkalmazottai is ebbe a kampányba, önkéntesek, tagok, vezetőség, szolgáltatók, minden ismerős. Rendezvények A rendezvényeknek kisebb-nagyobb mértékű költségvonzata is van. Ráadásul jelentősebb idő és egyéb erőforrások befektetését igényli, ha eredményesek akarunk lenni. Amennyiben lehetőség nyílik erre, kár elszalasztani a lehetőséget, hogy elmondhassuk a jelenlevőknek, miért is kérjük őket arra, hogy ajánlják fel számunkra adójuk 1%át. Gondoljunk egy olyan eseményre, amely találjon a szervezet imázsához, a tervezett tevékenységhez és az 1%-os jogszabály alapgondolatához. Bővebb információ ezzel kapcsolatban a Közösségi Kapcsolatokért Egyesület honlapján található, vagy nyomtatott formában „Rendezvények“ (Evenimente speciale) címszó alatt. Sajtó (írott és elektronikus) A sajtó bevonásának különböző módozatai vannak: Írott, nyomtatott sajtó (újságok és folyóiratok) Cikkek. A legolcsóbb, gyakran leghatékonyabb módszer, különösen, ha a legolvasottabb oldalakon jelenik meg. Hátránya, hogy ki vagyunk szolgáltatva az újságírónak. Ezért fontos az, hogy jó kapcsolataink legyenek velük. Olvasói levelek. Egy közzétett cikk kapcsán véleményezünk, egyben kihasználjuk az alkalmat, hogy megemlítsük szervezetünket és az 1%-ot. Apróhirdetés. A magyarországi kisszervezetek jelentős sikerrel alkalmazták ezt a módszert. A hirdetés kreativitása, játékossága nagyon fontos. A lap kategóriája, a megjelenés mérete és oldala, valamint gyakorisága jelentős mértékben növelheti a kiadást. Reklám. Ez egy bizonyos méretű újságfelület megvásárlása, amelyen azt jelentetünk meg, amit akarunk. A hatás nagyon jó is lehet, viszont a befektetés is óriási. Ennek ellenére azok a szervezetek, amelyek Magyarországon ezt a módszert alkalmazták, meg vannak elégedve az eredménnyel. Kissé kevésbé költséges válfaja ennek a módszernek a „melléklet“, ami abból áll, hogy egy meglévő kiadvány mellékleteként mutatkozunk be, viszont általában ennek a mellékletnek a gyártási költségét mi fedezzük. Elektronikus média (rádió, tévé) Rádió. A rádiós reklámok, beharangozók költsége elvisel-

civil fórum

hető. A hatás pedig nagyon hálás. Célcsoportunk függvényében kell kiválasztanunk a megfelelő adót, hallgatottság szempontjából az ultrarövid hullámon sugárzó adókon csúcsidő reggel 7 és 10 között, illetve délután 4 és 7 között van. Televízió. A legköltségesebb média, reklámozás szempontjából. Egy 30 másodperces reklámért 1 000 és 6 000 dollárt vagy eurót is elkérnek. Viszont hatékonyság szempontjából meggondolandó, egyidejűleg embermilliókhoz juthat el ilyenformán az üzenet. Eddig Magyarországon a NIOK-nak – az 1%-os törvény terjesztője – sikerült csak ingyenes reklámfelületet használnia a televízió-csatornákon, ám ezeket az üzeneteket nem csúcsidőben sugározták.

A legkeresettebb reklámfelületek az esti híradók idején és környékén vannak, az esti film megszakításában, labdarúgó-mérkőzések és kerekasztal-beszélgetések alatt. Ne hagyjuk figyelmen kívül azokat a műsorokat, amelyek bár nézettség szempontjából nincsenek az elsők között, de a mi célcsoportunknak szánták őket, ilyenkor ezen műsorok keretén belül érdemes reklámozni, a költségek is alacsonyabbak. FIGYELEM A sajtó használata költséges, de meghálálja a befektetést! Próbáljuk meghatározni, melyik az a sajtószerv, amelyik legjobban szolgálja a mi ügyünket a lehető legolcsóbban úgy, hogy általa a mi célcsoportunkat szólítjuk meg. Minden médiának lekérhető a nézettségi/olvasottsági/hallgatottsági rátája a www.brat.ro honlapon. Reklámárakat „ratecard“ rendszerben közölnek, azaz hasonlatosak a piaci árakhoz: „ki kérdi?“ alapon működnek. Legtöbb esetben jelentős árkedvezményt lehet kialkudni, ha elmondjuk, hogy mi egy nonprofit szervezetet képviselünk. A ratecard-hoz képest 70%, de akár 90%-os árkedvezményhez is hozzájutunk. Ne feledjük, nyomtatott sajtó és rádió esetén nagy esélyünk van az ingyenes reklámozásra.

Internet Nevetséges lenne kikerülni az internetet. A költségek elenyészőek, ráadásul egyre több ember tölti idejét a világhálón. Web-oldalak Ez az a felület, amely lehetővé teszi, hogy bárki érdekelt személy adatokat gyűjtsön a szervezetünkről. Mi az, aminek elengedhetetlenül meg kell jelennie a web-oldalon? A célnyilatkozat, létező programok és projektek, adatok a haszonélvezőinkről, a szervezet munkacsoportja, vezetőségi tanács, éves pénzügyi beszámoló. Lényeges, hogy az oldal könnyen kezelhető legyen, ne aggassuk tele mindenféle műszaki „csellel“. Használjunk minél több fényképet, vigyázva a feltöltött állományok méretére, hisz ezek jelentősen lelassíthatják az adatátvitel sebességét, nehézkessé téve az oldalt. Rendkívül fontos, hogy, ahol csak lehet, reklámozzuk, hozzuk nyilvánosságra web-oldalunk címét: névjegykártyán, a szervezet és a kampány nyomtatott információs anyagain. Az interneten jelen lenni és maradni lényeges, és ez még igényes feltételek mellett sem kerül többe, mint 10-15 USD havonta. Web-szalagok (banner) Saját web-oldalunkat tudjuk reklámozni ennek segítségével, eseményeket, vagy magát a kampányüzenetet. Ne fe-


41

ledjük, a web-szalagnak kapcsolódnia kell honlapunkhoz. Néhány tipp: Gondoljuk csak el, milyen eredménye lehet egy olyan szaA plakát mellé helyezett szórólapok vagy ismertetők. lagnak, aminek a vége nem visz sehova… A szalagot elheWeb-oldal. lyezhetjük szolgáltatóink és partnereink honlapján is. AlkaE-mail cím. lmazhatjuk a szalagcserét is. Ezenfelül egy on-line rekláTelefonszám (lehetőleg zöldszám). mozó cégen keresztül elhelyezhetjük web-szalagunkat a Egy önkéntes, aki csúcsidőben ott áll, és kérdésekre nagy hazai vagy külföldi portálokon is. Egy jelentősebb válaszol. román portál oldalán 100 ezer megjelenésért 400 USD-t kell fizetni. TermészeteKözvetlen „eladás“ / Direkt marketing sen itt is sikerrel alkudhatunk egy jó árat, (levelezés és telefonálás) Egyetlen űrlap, az akár a sajtó esetén. Amennyiben a szervezetnek már bevált összjövedelem-beE-mail módszere a postai levelezés által lebonyovallási nyilatkozat Legjobb, ha az e-mail-t választjuk kommulított kampányolás, a soron következő nikációs eszközül azokkal, akik bővebb küldeményhez csatolhatjuk az 1% jöve(declaraţia de venit információt kérnek tőlünk. Ne küldözdelemadó átirányítására vonatkozó kéglobal) kitöltésével gessünk nagy mennyiségű kéretlen erelmet is. ajánlható fel az évi mail-t, még akkor sem, ha ez valóban könA nagyobb méretű postai megközelítés nyű és nem kerül pénzbe. Törvénytelen és nagyon költséges lehet (néhány ezer levél összjövedelem-adó etikátlan, tehát árt a rólunk alkotott képkezelése nem könnyű dolog, postai költ1%-a egy nonprofit nek. Válaszadáskor a legfontosabb, hogy sége is magas), viszont Romániában és szervezet javára. azonnal küldjük el visszajelzésünket a más országokban is nagyon hatékony kérdezőnek, lehetőség szerint még aznap, módszernek bizonyult. Kisebb méretű levede legkésőbb másnap. lezési kampányt is szervezhetünk, kevesebb címzettel. Plakátolás (külső és belső) A telefonos eladást (telemarketing) legjobb, ha a közKültéri plakátolás vetlen környezetünkben alkalmazzuk, azaz baráti kör, Előnye, hogy mivel utcára helyezik, minden arra járó ész- ismerősök esetén. Egy idegen emlékezetében valószínűleg reveszi. Ennek következtében nagyszámú, heterogén be- nem fog megmaradni a mi kilétünk egy ilyen egyszeri fogadócsoportra teszünk szert. Nyilván az is döntő lehet, telefonbeszélgetés kapcsán, tehát a módszer nem hatéhogy városszéli lakónegyedben helyezzük el a plakátokat kony. Ráadásul sok esélyünk van arra, hogy kellemetlen vagy a városközpontban. Mindkét választásnak van jó és élményként kezeljék a hívásunkat, magyarán, fordítva rossz oldala is: egyetlen üzenettel nagyszámú befogadó- süljön el a dolog. hoz jutunk el, ám a csoport sokfélesége miatt erősen kell általánosítani, tehát a hatékonysági foka korlátozódik. 4.6 A kampány gyakorlati vetülete Hátrányai közé sorolható még az is, hogy a külterületi Ahhoz, hogy összjövedelem-adójuk 1%-át az Önök szerplakát, hirdetőtábla stb. tartalmi felülete igen korlátozott, vezete felé terelhessék, az adófizetőknek a következőket nagyon kevés információt tudunk feljuttatni rá (kulcs- kell tudniuk a szervezetről: szavas üzenet és a szervezet neve), mivel a közönség A szervezet elnevezése. nagyon kevés ideig nézi. A szervezet adózási száma (codul fiscal). Következésképpen a plakátolás hatékonyságára akkor A szervezet bankszámlaszámának IBAN-kódja. számíthatunk, ha vele párhuzamosan olyan kommuniká- Ezek az információk szükségesek az évi összjövedelem beciós csatornákkal erősítjük meg az üzenetet, amelyek vallási nyilatkozatának kitöltéséhez, az erre vonatkozó H egyértelműen eljutnak célcsoportunkhoz. (az évi összjövedelem-adó 1%-ának címzettje) fejezetben. Egyetlen űrlap, az összjövedelem-bevallási nyilatkozat (declaraţia de venit global) kitöltésével ajánlható fel az évi FIGYELEM! összjövedelem-adó 1%-a egy nonprofit szervezet javára. A kereskedelmi plakátolás költségei nagyon nagyok. Még Az űrlapot a pénzügyi szervek küldik el postán minden abban az esetben is, ha sikerül a hirdetőtábla felületét adófizető hivatalosan bejegyzett lakcímére, de elkérhető a ingyen megszerezni, számítsunk arra, hogy a plakátok gyártási költsége számottevő. Szemernyi ötletességgel területi pénzügyi közigazgatási szervektől, vagy letöltsokra megyünk, még így is! hető a Közpénzügyek Minisztériumának honlapjáról is. A szervezetet azonosító információkat pontosan tüntessük fel az űrlapon. Azon adófizetők adóbevallását, Belső plakátolás, hirdetés akiknek csak egy jövedelemforrásuk van, a munkáltatóA költség jóval kisebb, mint az előző esetben, gyakorlati- nak kell közvetítenie az adóhatóságokhoz. Ezek a személag csak a plakátok elkészítése kerül pénzbe. Itt viszont ki lyek is rendelkezhetnek adójuk egy százaléka felett, vagyunk szolgáltatva a helyiségek tulajdonosainak. amennyiben kitöltik a fentiekben jelzett adónyilatkozatOlyan helyeket válasszunk, amelyek valamilyen mó- nak az A (az adófizető személyes adatai) és H fejezeteit. A don összeköthetők a szervezetünkkel, vagy azzal a tevé- többi fejezetet nekik nem kell kitölteniük. kenységgel, amelyre mi az 1%-ot gyűjtjük. Egy gyermekMindazok, akik több jövedelemforrással rendelkezvédelmi szervezet például helyezze plakátait olyan nek, kötelesek az évi összjövedelem-bevallási nyihelyekre, ahol sok szülő megfordul: óvodák, iskolák, kö- latkozatot az adóhatóságokhoz saját maguk eljuttatni, és zértek, játéküzletek, parkok, klinikák stb. amennyiben az 1%-ot is fel akarják ajánlani, ki kell töltA hatékonyság elve alapján nem sűríthető túlzottan sok sék a H fejezetet is. információ egy plakátra, tehát ajánljunk könnyen elérhető A nyilatkozatokat 2005. május 15. határidővel kell forrásokat, ahonnan bővebb információval gazdagodhat az személyesen vagy postán letenni annál az adóhivatalnál, érdeklődő. Ezeket a forrásokat idomítsuk a célcsoporthoz. amelynek hatókörébe tartoznak.

42

civil fórum

5. Kampány után 5.1 Kiértékelés A kampánynak vége, az adófizetők hozzánk terelték adószázalékukat, az arra kijelölt szervek átutalják az összegeket a bankszámlánkra. Amíg mindez megtörténik, Önöknek bőven van ideje kiszámítani, mennyibe is került ez a kampány. Ne feledjük feltüntetni a költségvetésben a következőket: A kampányanyagok gyártási költsége. A kampányolás előtt is meglévő tárgyi készlet, ennek felhasználási költségei. Reklámfelületek bérlése (ha van ilyen). Kommunikációs költségek. A rendezvények kapcsán született költségek (ha van ilyen). Humán erőforrás. Szállítás, utazás. Vegyük figyelembe a meglévő források értékét is (önkéntesek munkája, az egyes szolgáltatók kedvezményei, designerek, ügynökök, sajtó stb.). A felajánlásokból származó összegből vonjuk ki a konkrét kiadásokat. Milyen előjelű a végeredmény: nyereségesen dolgoztunk vagy veszteségesen? Amennyiben pozitív a végeredmény, nyereségesek voltunk, és elégedettek lehetünk az eredménnyel. Ha a végösszeg negatív értékű, még akkor is lehetünk elégedettek, amennyiben: Az emberek érdeklődtek a programjaink iránt. Ha számszerűen bizonyított, hogy sok emberhez eljutott az üzenetünk. Megismert a közösség. Sikerült új kapcsolatokat építeni. Jobbak a sajtóval való kapcsolataink. Megnövekedett a tagok és önkéntesek száma. Sikeresen beavattuk a vezetőségi tanács tagjait. Mindezek haszonnak számítanak, még ha nem is mérhető pénzben az értékük. Gyakorlatilag a jövő évi kampányunk tőkéje, előkészítése a fenti lista. Most pedig elemezzük higgadtan, kritikus szemmel a kampányt: Valós célokat tűztünk ki magunk elé? Felkészítettük a szervezetünket? Jól választottuk meg a célcsoportunkat? Kidolgoztuk szakszerűen üzeneteinket? Leteszteltük azt a célközönségen? A megfelelő csatornákat választottuk az üzenetek közvetítésére? Megoldhattunk volna egyes dolgokat költséghatékonyabban? Milyen mértékben sikerült a szervezet belső embereinek bevonása?

FIGYELEM! Más országok tapasztalata azt mutatja, hogy a kampányok gyakran csak a második, harmadik alkalommal válnak sikeressé. Ennek érdekében fontos, hogy alaposan kiértékeljük az idei kampányt, tanuljunk saját hibáinkból és sikereinkből. A továbbiakban életben tartott folyamatos kommunikálás célcsoportjainkkal egyik kulcsa lehet a következő kampányaink sikerének.

5.2 Átláthatóság Mint már említettük, az átláthatóság a szervezet javára válik. Annál is fontosabb ez most, az 1%-os kampány idején, amikor az adózók bizalmára építkezünk.

Nyilvánosság Szervezzünk egy sajtótájékoztatót, közöljük az adatokat az interneten, foglaljuk be éves beszámolónkba, bocsássuk rendelkezésére mindenkinek, aki úgy tűnik, érdekelt a témában. Hozzuk nyilvánosságra, hogyan költöttük el a pénzt Készítsünk elő egy rövid beszámolót (pénzügyi jelentést) arról, hogyan és mire költöttük el a pénzt, hogyan értékelte ezt a haszonélvezőink köre. Ne legyen ez egy drága kiadvány, bőven elég néhány fénykép (a neten) és egy másfél oldalas szöveges beszámoló, amelyet bármikor bárki rendelkezésére tudunk bocsátani. Köszönjük meg Ha van rá mód, nyomtassunk néhány plakátot, fogalmazzunk meg egy sajtónyilatkozatot, egy minél nyilvánosabb eszközét a hírvivésnek, amelyet láthatnak azok is, akiket megcéloztunk a kampány idején.

6. Gyakori kérdések és válaszaik 1% vagy 2%? A 2004-es pénzügyi évre (tehát a 2005-ben megrendezett kampányra) vonatkozóan az arány 1%. A 2005-ös pénzügyi évvel kezdődően (azaz a 2006-os kampány idején) 2% lesz az arány. Milyen jogi keret szabályozza az 1%-os előírást? – A Pénzügyi Törvénykönyv 2003/571 (Codul Fiscal) 90. sz. cikkelyének 2. és 3. bekezdése – bevezetés az 1%os előírásokba. – 2004/138. sz. sürgősségi kormányrendelet a Pénzügyi Törvénykönyvre vonatkozóan – módosítja az 1%-ot 2%ra a 2005. pénzügyi évvel kezdődően. – A pénzügyminiszter 2004/1941. sz. rendelete az évi összjövedelemből történő levonások biztosításának végrehajtásáról. Ki adhatja oda az 1%-át? Cégek vagy magánszemélyek? Csakis adófizető magánszemélyek! Kereskedelmi társaságok részére más törvényes mechanizmusok vannak érvényben. Ezek megtalálhatók a www.arcromania.ro honlapon, a „forrásteremtés“ fejezetben. (Ghidul fiscal pentru atragerea de fonduri.) Mi a különbség azok között, akik adólevéllel (fișa fiscală de tip 1/FF1) rendelkeznek, és akik leadják az évi összjövedelem-bevallási nyilatkozatot? Nincs különbség. Mindkét kategória az adóbevallási nyilatkozatot kell kitöltse ahhoz, hogy adójának 1%-át átirányíthassa. Amennyiben nem a munkáltató tölti ki az adóbevallási űrlapot, az adófizetőnek ebből két fejezetet kell kitöltenie: A (személyes adatok) és H (a nonprofit szervezet adatai). A többi fejezetet üresen kell hagyni. Azok, akik maguk töltik ki az űrlapot ugyanúgy járnak el, mint eddig, ám ezúttal kitöltik a H mezőt is. Mely az összjövedelmi nyilatkozat leadási határideje? Egységes, 2005. május 15. Megtudhatom, kitől kaptam 1%-ot? Nem. A pénzügyi szervek nem értesítik Önt arról, hogy kitől gyűjtötte be az 1%-ot. Viszont a kampány idején megkérhetjük célcsoportunkat, hogy juttassa el hozzánk adatait, ilyenformán könnyebben tudjuk nyilvántartani, és bevonni őket tevékenységeinkbe.

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése.

Mikor kapjuk meg a pénzt? A Pénzügyi Minisztérium 2004/1941. sz. rendeletének megfelelően a pénzügyi szervek legkésőbb 2005. december 31ig eljuttatják az összegyűlt összeget a civil szervezeteknek. Beszámolót kell készítenem? A szabályzat nem szól erről. Az viszont elképzelhető, hogy a Közpénzügyek Minisztériuma feltölti honlapjára azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyek 1%-os támogatásban részesültek. Ebből és más, diplomáciai megfontolásból kiindulva jó, ha nyilvános vagy éves beszámolóinkban, nyilatkozatainkban megemlítjük az ilyetén begyűlt összeget is, esetleg a szervezet honlapjára is feltesszük az információt.

7. Statisztikai adatok a romániai adófizetőkre vonatkozóan (kivonat a Közpénzügyi Minisztérium 2005. március 22-i sajtótájékoztatójának anyagából) 3 497 932 adófizető egyetlen adólappal (FF1) rendelkezik, tehát csak egy jövedelemforrása van. 3 276 474 adófizető több jövedelemforrásból él (FF1+FF2). A munkáltatók eddig összesen 6 774 046 adólevelet tettek le. Mire számítsanak az 1%-os kampányban résztvevő szervezetek? – Az adófizetők közül kb. 50%-a nem kapja meg a minisztérium részéről az adóbevallási nyilatkozatot. – Az 1%-os jogszabály elméleti kerete kb. 20 millió euró (6 700 000 adófizető, fejenként 3 euró adószázalékkal – kb. ennyi jelenleg Romániában az átlagjövedelem adójának 1%-a)


Szöveg nélkül

– Magyarország és Szlovákia tapasztalatára hagyatkozva, ahol ez a jogszabály már évek óta működik, az első évben az adózó polgároknak 25%-a él a lehetőséggel, tehát reálisan kb. 5 millió euró potenciális keretről beszélhetünk ebben az évben. Hogyan töltsük ki az évi összjövedelem-adó 1%-át – egy nonprofit szervezet javára – átirányító űrlapot? Az évi összjövedelem-adó 1%-val való rendelkezés végre-

43

FIGYELEM: Az alábbi kivonat kizárólag az 1%-ra vonatkozó rendelkezéseket és fejezeteket tartalmazza, amelynek értelmében az évi összjövedelem-adó 1%-a átirányítható egy nonprofit entitás javára.

hajtása értelmében az évi összjövedelem bevallási nyilatkozata használatos. Az alábbiakban bemutatunk egy kivonatot az évi összjövedelem bevallási nyilatkozatának tervezetéből és ennek kitöltési útmutatójából. Az évi összjövedelem-adó 1%-ának átirányítására kitöltendő fejezetek A (az adófizető személyes adatai) (1. oldal) és H (az évi összjövedelem-adó 1%-ának címzettje) (2. oldal). A nyilatkozatokat minden év május 15. határidővel kell leadni, a jövedelembevallási évet követő naptári évben. A nyilatkozatot 2 példányban kell kitölteni. Az eredeti példányt annál a területi pénzügyi szervnél adjuk le, ahová az adófizető tartozik (ahol az adóhatóságok által nyilván van tartva), a másolatot pedig megtartja az adófizető. A nyilatkozatot le lehet adni személyesen a pénzügyi szerv iktatójánál vagy postai küldemény által, ajánlott levél formájában. A nyilatkozat űrlapja ingyenes. A. Az adófizető személyes adatai Cím: a nyilatkozat keltezésének idején érvényes (az adóhivatal által nyilvántartott) lakócím feltüntetése. Személyes azonosítószám (cod numeric personal): az adófizető személyazonossági igazolványán (vagy kártyáján) feltüntetett személyes azonosítószámát írja ide. ÁFAfizető polgárok esetén a személyes azonosítószámot egy „R“ betű előzi meg. Visszaszolgáltatási módozat: kipipáljuk a választott visszaszolgáltatási módozatnak megfelelő kockát, amenynyiben a számított adókülönbségek eredményeként pénzt kell átvennünk (készpénz, kincstár, postai utalvány, banki átutalás). Abban az esetben, ha az adófizető banki átutalást szeretne, ki kell töltenie a bankra vonatkozó adatokat: a bank neve, bankszámlaszám, ahová az adókülönbség utalását várja. Mellékelni kell egy banki kivonat fénymásolatát, amelyen világosan látszanak a kért adatok: bank neve, bankszámlaszám. Huzamosabb ideig külföldön tartózkodó személyek: ezt csak a huzamosabb ideig külföldön tartózkodó személyek töltik ki, megnevezve a külföldön töltött küldetés idejét, periódusát. H. Az évi összjövedelem-adó 1%-ának címzettjére vonatkozó adatok Azok az adófizetők töltik ki, akik az összjövedelem-adójuk 1%-val való rendelkezési szándékukat akarják gyakorolni az 571/2003-es Pénzügyi Törvénykönyv 90-es cikkelyébe (2. bek.) foglaltak és az erre vonatkozó utólagos kiegészítések értelmében egy, az alapítványok és szövetségekről szóló 26/2000-es kormányrendelet és az utólagos kiegészítések alapján működő nonprofit szervezet támogatására. Abban az esetben, ha a nonprofit szervezet számára felajánlott összeg (H. fejezet 2. pont), összesítve a magánösztöndíjra fordított összeggel (H. fejezet 1. pont)

44

civil fórum

meghaladja az 1%-os keretet, akkor a kiszámított összesítés értéke erre az 1%-os összeg értékére csökken, és előnyben részesülnek a magánösztöndíjjal kapcsolatos költségek. H. 2. Nonprofit szervezet szponzorálása Azok az adófizetők töltik ki, akik az összjövedelemadójuk 1%-val való rendelkezési szándékukat akarják gyakorolni az 571/2003-as Pénzügyi Törvénykönyv 90-es cikkelyébe (2. bek.) foglaltak és az erre vonatkozó utólagos kiegészítések értelmében egy, az alapítványok és szövetségekről szóló 26/2000-es kormányrendelet és az utólagos kiegészítések alapján működő nonprofit szervezet támogatására. Összeg: az adófizető által kért összeg, amelyet a nonprofit szervezet számlájára utalnak. Amennyiben az adózó nem ismeri ezt az összeget, nem ír ide semmit. Majd a pénzügyi szerv kiszámolja a törvény által előírt legnagyobb pénzösszeget, amit átutalhat a rendelkezés értelmében.

Nonprofit szervezet elnevezése: a nonprofit entitás elnevezését írjuk ide. A nonprofit szervezet pénzügyi azonosítója: a megnevezett nonprofit szervezet adószáma (cod fiscal). Bankszámlaszám (IBAN): a nonprofit szervezet bankszámlaszámának IBAN-kódja Megjegyzés: azok az adózók, akik a bevallási évben kizárólag fizetésalapú jövedelmet valósítottak meg, a munkáltatóik pedig már leadták az adóhatósághoz a kiszámolt éves jövedelemadó nyilatkozatát, és egy nonprofit szervezet számára fel akarják ajánlani jövedelemadójuk 1%-át, a következőképpen töltik ki az űrlapot: A. fejezet: a jelen leírásnak megfelelően. B-G fejezeteket NEM töltik ki. H fejezet: a jelen leírásnak megfelelően.

Fordította: Pásztor Krisztina Lektorálta: Egri István

1%-os kampány idején, CivilKomP-szemináriumok után

MEGHALLJÁK-E A CIVIL HANGOKAT, avagy a nyilvánosság ereje fokozza az 1%-os adományozási kedvet? A nyilvánosság megszervezése a civil szervezetek számára is kihívás, amely szakmai munkát, odafigyelést, befektetést jelent. Az 1%-os támogatási rendszer fokozottan felhívja, és arra irányítja a civilek figyelmét, hogy meg kell tanulniuk kifelé is kommunikálni munkájukat, értékeiket. Magyarországon már 8 éve kampányolnak a civil szervezetek az 1%-os támogatásért. Külön szakmai konferencia szerveződött már két alkalommal (2003, 2004) CivilKomP – Civilek a kommunikációs pályán témában, amely kifejezetten a civilek kommunikációs tevékenységéről szól. Ezt a rendezvényt a főszervezők, kiemelten a programigazgató, Vajda Márta további tájékoztató és információátadó szemináriumok szervezésével gazdagította. Az alábbiakban ezekről a szemináriumokról olvashatnak bővebben.

A

május végéig zajló időszakot civil körökben „1%-os kommunikációs kampányként“ is emlegetik. Az 1997-ben magalkotott 1%-os törvény adta lehetőség óta új hangok jelennek meg a hirdetésekben. Éleződik a versenyhelyzet, ugyanis több ezer civil szervezet szeretné hallatni hangját, igyekszik célba juttatni üzenetét. E törekvés lényege: minél több adózó figyelmét felkelteni és bizalmát elnyerni, ennek eredményeképpen egyre több adóforintot gyűjteni, tevékenységének, működésének folytatásához szükséges anyagi forrásokat megteremteni. A tendencia biztató, évről-évre – ha kis mértékben is – növekszik az adományozási „cédulát“ kitöltő adózók száma, a felajánlott összeg, valamint azon szervezetek száma, amelyek javára történik a rendelkezés. A statisztikai adatok szerint azonban bőven vannak még tartalékok, s ezen számok bizakodásra és a hatékonyabb kommunikációra ösztönzik

az érintett civileket. Nevezetesen az adózói kör 2/3-a még megszólítható és a rendszerbe vonható, a megcélozható összeg is a duplájára emelhető (2004-ben 6,9 milliárd Ft volt). Ehhez viszont már komolyabban kell foglalkozni a civil szervezetek kommunikációjának mennyiségével, minőségével. Főként azzal a nem elhanyagolható vizsgálati szemponttal, hogy vajon az előbb említett 2/3 rész adózó – mint célközönség – tudja-e, érti-e, hogy mi az az 1%? Hogy nincs „fizetési“ konzekvenciája, mert azt az adóösszeget, aminek alapján most az 1%ról rendelkezhet, már befizette, tehát van miből adnia. Tudja-e minden adózó, hogy gesztusával nemes célokat szolgál, éppen ezért az adózási időszak kedves „kötelezettsége“ – azaz legszebb része – a borítékban található legkisebb papír kitöltése. A „sok kicsi sokra megy“ elv alapján számos civil szervezet számít arra, hogy minden adózó él törvény adta lehetőségével, és ennek köszönhetően javulhat

működésére fordítható költségkerete. Kiknek és mit kell tenni azért, hogy javuljon az adományozási kedv? Kinek a felelőssége, ha „elbeszélünk egymás mellett“, ha nem hallják vagy nem értik meg mondandónkat? Megnyerhető-e több adományozó? Milyen eszközök bevetésével növelhető a pénzügyi támogatottság? Fokozhatóe az 1%-os kampányok hatékonysága? Van-e elég médiafelület a civil kampányokhoz? Ezeket a kérdésköröket járta körül a december elején és január közepén 1 hét az 1%-ért című két CivilKomP-szeminárium, amelynek keretében újraindult a Magyar Marketing Szövetségen belül működő Nonprofit és Humánmarketing Klub is. A műhelymunka létjogosultsága – a résztvevő, közel harminc szervezet képviselőitől kapott visszajelzések szerint – beigazolódott. Szükség van három-ötnapos, a kommunikáció világát megismertető, gyakorlatban is hasznosítható tudást adó tréningek, továbbképzések szervezésére.

45


A versenyhelyzet éleződik a civi- sal, de arra számítani kell, hogy az lek világában is, ezért szükségszerű- mindenképpen meghaladja a fenti en a marketing- és kommunikációs összeget. Következésképpen az e célmunka az ő életükben is napi tevé- ra fordítható keretet kommunikációs kenység kell legyen. Ugyanis sikerre célú pályázati forrásokból elő kell teitt is csak azon szervezetek számít- remteni, meg kell változtatni azt a hatnak, amelyek azok igényeiből in- szemléletet, hogy a civil szervezetek dulnak ki, akiket szolgálnak. szegények. Fontos a civil kurázsi erőAz, hogy ki és milyen forrásból sítése, amelynek eredményeképpen végzi a civil szervezeteknél ezt a mun- megváltozik a partnerek, támogatók kát – ki fogalmazza meg az üzeneteket, érdeklődése a civil ügyek iránt, így ki szervezi a sajtót, ki nagyobb eséllyel válik ad nyilatkozatot – az hallhatóvá mondanieredmény szempontjávalójuk a társadalom A versenyhelyzet ból nem mindegy. A különböző rétegei száfentebb ismertetett éleződik a civilek mára is. Komoly, a táradat is felhívja a figyelsadalmi célú kommuvilágában is, ezért met arra, hogy javítani nikációban folyamatoszükségszerűen a kell a civil szervezetek san jelen lévő tényemarketing- és komkommunikációs munzőkké kell válniuk ahkáját, szakembereket hoz, hogy az adomámunikációs munka érdemes alkalmazni, nyozói kör számára alaz ő életükben is velük együttműködve ternatívát jelentsenek. napi tevékenység tervezni kell a markeA nyilvánosság erekell legyen. Ugyanis ting költségeit, növelni jében rejlő lehetőséget szükséges az oktatásra, és a tét nagyságát látja sikerre itt is csak valamint a média-esza nonprofit szektor. A azon szervezetek közökre fordított összekommunikációs trészámíthatnak, amegek nagyságrendjét. ning iránti fokozódó lyek azok igényeiTapasztalati tény, érdeklődés is bizonyíthogy sok esetben probja, hogy a civil szerveből indulnak ki, lémát jelent a civil zetek felismerték a törakiket szolgálnak. szervezetek számára vény kínálta, 2/3 rész5-10 000 Ft-os költség ben még kihasználatvállalása, pedig kolan lehetőséget, és egymoly érdeklődés mutatkozik kisebb ben felelősségüket, feladatukat a hatéés nagyobb szervezet részéről egya- konyabb tájékoztatásban. Tudniillik ránt a kommunikációs kérdéskörök- az ő lételemük a nyilvánosság, a sokkel foglalkozó rendezvények, konfe- színű és sokszintű kommunikáció. A renciák, szemináriumok, továbbkép- jól megfogalmazott célok ismertetésézések iránt. Ingyen kommunikálni hez médiafelület kell, kapcsolatok nem lehet. A szűkös forrásokból is ér- kellenek. Fontos a szakmai muníció, demes áldozni a szakszerűségre, a tu- és sok esetben kívánatos a társadalmi dásra. Sem a marketing-, PR-tanácso- kampányokban az ismert személyisékat, sem a reklám- és médiafelülete- gek jelenléte és nem utolsósorban a ket, sem az elméleti-gyakorlati tudást médiumok közvetítő szerepe. A civinem kaphatják meg teljesen ingyen, lek által létrehozott értékek felismerélegfeljebb nagy mértékű támogatás- se, megismertetése és elfogadtatása a

kommunikátorok legfontosabb küldetése is. Ennek érdekében nagyobb teret kell(ene) biztosítani – főként a közszolgálati – médiumok műsorszerkezetében a társadalmi célú, közhasznú, közösségfejlesztő témák feldolgozására, mindezek mellett emelni kell a társadalmi célú hirdetések megjelenéséhez szükséges időkeretet a reklámfelületekben. A marketing, a PR, a reklám, a média-tevékenységek, az internet világa, a „megszólalás“ mind-mind szakmai hozzáértést, rátermettséget igényel. Felismerték a civilek, hogy a társadalmi célú kommunikációról széles körű elméleti ismeretekre kell szert tenniük, gyakorlatba ültethető tudást kell szerezniük. A hazai kommunikációs szaktekintélyek vezetésével zajló CivilKomP-szemináriumok – a résztvevők aktív közreműködésére alapozva – ezt a tudást kínálják. Lehetőséget adnak esettanulmányok feldolgozására, számtalan kommunikációs terminológia megismerésére, azok szinergiájára. A társadalmi célú kommunikáció – benne a nonprofit marketing – koordinálása összetett, szektorközi tevékenység. Együttműködésre, együttgondolkodásra, összefogásra van szükség ahhoz, hogy a civilek munkája iránt hosszú távon támogatói érdeklődésre, bizalomra, adóforintokban is mérhető eredményekre lehessen számítani. Az adományozási kedv csírája megvan. Minden ember veleszületett tulajdonsága, hogy szeret adni és kapni, jó célokat szolgálni. Most van miből, és van kinek. A törvényi lehetőség is adott. Élni kell vele. Sok kicsi sokra megy!

Vajda Márta CivilKomP – programigazgató e-mail: [email protected] www.civilkomp.hu

Kommunikáció a civil szervezetek és a sajtó között – tévhit és valóság

M

iért pont a civil szervezetek és a sajtó közötti kommunikálás? Újabban egyre többet hallunk erről a témáról úgy a sajtóban, mint a céhek, testületek képviselői körében. A nemrég megrendezett Civil Társadalom Gáláján is véleményezések, kommentárok hangzottak

el a nemkormányzati szervezetek létező – vagy éppen nem létező – nyilvánosságáról, közösségi jelenlétéről. Mindezek a véleményezések köztes jelentésekkel gazdagodnak azáltal, hogy nem hagyhatók figyelmen kívül a Közvélemény Barométer adatai, melynek megfelelően a lakosság 61%-

a bízik a sajtóban, sőt rábízza magát a sajtóra, valamint az sem, hogy a sajtónak, mint testületnek köztudottan hatalmas szerepe van a lakosság közvéleményének alakításában, mivel ő képviseli az alapvető, sok esetben egyetlen információs forrást. Másfelől igen gyakran hallunk vádakat a

46 nemkormányzati szervezetek részéről, miszerint az újságírók nincsenek jelen rendezvényeiken, vagy hogy érdektelenek a közlésre szánt témák iránt, holott a civil szervezetek szemében a programokban felvetett és terjesztésre szánt kérdéskörök értékes adalékai a közösségfejlesztésnek, és szorosan kapcsolódnak a román társadalom égető problémáihoz. Vajon ez kizárólagosan az újságíró hibája, aki a „nagy, gonosz farkas“ szerepében nem jön el az eseményekre, vagy nem veszi át a sajtóközlemények információit, vagy átveszi, de nem közli azokat? Való igaz, hogy sok esetben a hírlap kiadói politikája, a különböző témákra szánt nyomtatási felületek korlátozottsága megtizedelheti a közölt információk mennyiségét. Ám azt is el kell mondanunk, hogy a sajtóintézmények körében aránylag alacsony az érdeklődés azon civil kérdések iránt, amelyek nem hatnak a „bombaszerűség“ szenzációjával a hallgatóságra – ők ugyanis ezáltal biztosítják az újság és a rádió- és televízió-műsorok eladhatóságát. Nem lenne helyes kizárólag a román sajtó udvarába „dobni a döglött macskát“ és az újságírókat vádolni azzal, hogy a civil szervezetek, illetve más intézmények nincsenek kellőképpen jelen az írott és elektronikus médiában. Sok esetben a nemkormányzati szervezetek megértési hajlandóságában lépnek fel akadályok, ami a sajtó megközelítését illeti. Éppen a kialakult és lappangó mítoszok leleplezése érdekében javasolom, hogy vizsgáljuk meg, hogyan látja egy szervezet a sajtóval való kommunikálást, és mennyi a valóság vagy a tévhit ebben az értékelésben.

civil fórum

tala folytatott tevékenységek és a so- pillanatban eltűnik a kifelé történő ron következő események iránt. Gya- kommunikálás egységessége és követkorlatilag arról van szó, hogy a non- kezetessége, semmi egyéb nem születik, mint hogy a sajtót profit szervezetnek meg egymásnak ellentmonkell tanulnia, hogyan dó, véletlenszerű inforMegfigyeléseink „adja el“ magát, hogyan mációk bombázzák, „tálalja“ tevékenységét szerint a gond ott sok esetben nem is kapminél csábítóbban ankezdődik, amikor csolódnak egymáshoz nak érdekében, hogy a közlemények. Minda különböző komaz újságíró reagáljon ez nem szolgál a szerrá. Nem utolsósorban munikációs tevévezet célkitűzéseinek. fontos az is, milyen szekenységeket esetNyilván, ez a jelenség mélyes kapcsolatai vannem kizárólag a nemlegesen végzik el nak egy szervezetnek kormányzati szervezeaz újságírókkal. Úgy a csapat különbőtek szintjén jelenik meg, tűnik, sok szervezet ző tagjai. Ebben a hanem a közintézméesetében ez meglehetőnyek esetében is, mondpillanatban eltűsen jól működik. hatni még erőteljesebHa figyelembe vesznik a kifelé törtében ez utóbbiaknál. Viszük a közintézménő kommunikálás szont ez nem egy lenyek helyzetét, állítküzdhetetlen akadály, egységessége és hatjuk, hogy a költségamennyiben egységes következetessége... vetési megkötések éés jól meghatározott komrezhetően gátolják emunikálásra törekszünk. zek tevékenységét szemben a nemkormányzati szervezetek- Az újságírók nem veszik át az kel, a kifelé történő kommunikálás üzeneteimet! költségei pedig sokkal nagyobbak, Gyakran hallani ezt a kijelentést, és mint a nonprofit szférában. Ennek el- őszintén szólva, a véleményem erről lenére az információ továbbítása le- az, hogy mentalitás kérdése, hogyan hetséges, amennyiben sikerül az in- is értelmezzük az újságírókkal fenntézménynek megtanulnia felkelteni tartott kapcsolatunkat. Addig, amíg a az újságírók érdeklődését, mivel ők sajtóval létrejött kapcsolatot nem teazok, akik a legjobban megfelelnek a kintjük kétoldali, kölcsönös partnersétények, tevékenységek ismertetésére. gi viszonynak, amelyből mindkét félA kommunikációnak meglehetősen nek nyeresége származik – a szervesok formája és csatornája létezik, ez a zet áttekinthetőséget, tevékenységeisokféleség teszi lehetővé megfelelő nek, programjainak és értékeinek kihasználás mellett azt, hogy még az nyilvánosságát; az újságíró pedig egy alacsony keretekkel rendelkező szer- olyan témát, amellyel olvasottságát és vezetek, intézmények is célcsoport- hallgatóságát növeli –, addig nem hijuk közelébe férkőzzenek. szem, hogy a szervezet üzenete megfelelően közvetítődik. Az igazi kihívás, hogy elemezzük az üzenettel Nincs a csapatomban olyan szemben tanúsított érdektelenség ember, aki sajtófelelős lehetne! Alacsony a költségvetésem, Igaz, hogy egy – a kommunikáció terü- okait: a kiadói irányelv vagy a sajtó feezért nem tudok kommunikálni! letén – képzett ember hiányában ne- lé történő közelítés és közlés módja a Ujja mögé bújik vajon hézkes lehet az újság- felelős? A következő lépés annak felamiatt, hogy nem fiírókkal folytatott kap- kutatása, hogy mi is érdekli igazán a ... a nonprofit gyeli a sajtót? Számos csolattartás, ám ez nem sajtót, és hogyan tálalják ezeket a téolyan kis szervezettel lehetetlen. Sok esetben mákat? Üzenetünknek összhangban szervezetnek meg találkoztam, amelynek ennek a szakértőnek a kell lennie a sajtó érdekeltségével, vakell tanulnia, hoa költségvetése nem hiánya a kicsiny költ- lamint az ismertetési, hírközlési stígyan „adja el“ maszámottevő, mégis egységvetési keretek szám- lussal. A helyi promotorok esetén, re-másra hallat magágát, hogyan „tálallájára írható, máskor vagy amikor helyi közintézményekről ról a sajtóban, különpedig megtörténhet, beszélünk, oda kell figyelni a megfeja“ tevékenységét böző témák kapcsán hogy a szervezet nem lelő sajtóorgánum kiválasztására is minél csábítóbban megszólaltatják, mint méri fel kellőképp a annak érdekében, hogy az információ szakértőt. Tehát lehet! annak érdekében, fontosságát egy kom- valóban célba érjen. Mivel sok esetben Mi a titka? munikációs szakértő je- egy helyi közösségről van szó, amelyhogy az újságíró Nem szükséges nagy lenlétének. Megfigyelé- nek körülhatárolt problémái vannak, reagáljon rá. kaliberű, költséges eseseink szerint a gond ott jobb, ha a helyi sajtót célozzuk meg mények megrendezése kezdődik, amikor a kü- közleményünkkel, és nem a nemzeti, ahhoz, hogy felfigyellönböző kommunikáci- központi sajtókiadványokat. Ennél is jen a sajtó, ha a civil szervezet fel tud- ós tevékenységeket esetlegesen végzik nagyobb a kihívás, amikor egy széleja kelteni az újságírók figyelmét az ál- el a csapat különböző tagjai. Ebben a sebb kört akarunk megcélozni üzene-

47


tünkkel annak érdekében, hogy egy, a helyi közösséget érintő kérdéskörben a nemzeti sajtót is érdekeltté tegyük.

Elküldtem a sajtóközleményt, az újságírók átvették, én most nyugodtan ülhetek, mert jól működik a kommunikálás közöttünk! Valószínűleg ez a legkárosabb hozzáállás. Az, hogy az üzenet különböző indokoknak köszönhetően történetesen bekerült a sajtóba (pl. „uborkaszezon“ van), nem jelenti azt, hogy következő alkalommal is helyet szentelnek nekünk, hacsak nem irányítjuk tudatosan és megfontoltan a rólunk szóló információk útját. Ugyanakkor

elengedhetetlen annak feltérképezése, hogy minek eredményeként jelenik meg vagy nem a sajtóban tevékenységünk ismertetése. A tapasztalat azt igazolja, hogy amikor „hallásból“ indulunk el, biztos az út a veszteség felé. Továbbá: ne várjunk azonnali eredményeket. Bármely életképes kapcsolatnak időre van szüksége a kialakuláshoz, így a sajtóval való kapcsolatnak is. Örvendetes tény, hogy ezt egyre több szervezet megérti, sőt az intézmények is, ennek következtében pedig tartós kapcsolatra törekednek az újságírókkal. Nem kell úgy értékelni, hogy a fentebb ecsetelt akadályok a nonprofit szektor sajátosságát képezik. Saj-

nálatos módon számos, különböző tevékenységi területet felölelő intézmény – így a közintézmények is – ezekkel a gondokkal küzd. Minthogy a társadalomnak igen sok égető problémája csak azután örvend közérdeklődésnek és talál megoldásra – még ha csupán részben is –, miután a sajtó felkarolja, érdemes elgondolkodni a civil szféra, a sajtó és más szereplők közötti kommunikáció fontosságán.

Ofelia Neagu Nyitott Társadalomért Alapítvány – PR-asszisztens e-mail: [email protected]

Ki fél a civil szervezetektõl? A civil szféra fenntartható fejlődésének egyik alappillére a civil szervezetek működését szabályozó optimális törvényes keret megléte. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy civil szféránk már szakmailag is elég erős ahhoz, hogy e téren is hallassa hangját, és a pozitív változás érdekében határozottan lép fel. A Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány (FDSC) számos más civil szervezettel karöltve módosító javaslatokat dolgozott ki és nyújtott be a megfelelő állami szervekhez a civil szervezetek bejegyzését és működését szabályozó jelenleg érvényben lévő törvényekkel kapcsolatban. Az alábbiakban a FDSC jogi tanácsadója ismerteti az általuk kidolgozott és benyújtott módosító javaslatokat. Ezek elfogadásáról a napokban születik döntés.

2

000-ben a kormány jóváhagyta a 26-os számú rendeletet az egyesületekre és alapítványokra vonatkozóan, melyet a civil szervezetek dicséretes lépésnek könyveltek el a korábban érvényben lévő, 1924/21-es törvényhez képest, amely bármenynyire korszerűnek tűnt is a maga idején, a '90-es években már nem felelt meg a civil szervezetek működési igényeinek. Aztán a kormány 2003ban jóváhagyta a 37-es számú rendeletet, amely a 2000/26-ost módosította, ezzel a nemkormányzati szervezetek heves tiltakozását váltva ki: az újabb rendelet oly módon befolyásolja a szervezetek alapítását és működését, amely visszafejlődésnek számít a korábbi, 2000/26-os kormányrendelethez képest. Az egyesületek és alapítványok jogi keretének javítására a következő módosításokat javasoljuk az illetékes hatóságok figyelmébe:

1. A 2003/37. számú kormányrendelet érvénytelenítése A 2003/37. számú kormányrendelet legvitatottabb előírásai az alapításkor megszerzendő célszerűségi jóváhagyásra (aviz de oportunitate) vonatkoznak, amelyet a leendő szervezeteknek a tevékenységi körüknek megfelelő szakosodott központi közigazgatási szervektől kell kiváltaniuk. A polgári perrendtartás értelmében a szerepgyakorlásban részt vevő bírónak kell ellenőriznie az alapítási folyamatban szükséges dokumentáció törvényességét/hitelességét, ezáltal fölöslegessé válik egy hivatalos szerv által kibocsátott célszerűségi jóváhagyás. A szóban forgó rendelet fontos változásokat hozott a közhasznúság odaítélésében – egy civil szervezetnek –, illetve e minősítés elismerésében. A rendelet értelmében kizárólag azok a szervezetek juthatnak központi költségvetésből származó alapokhoz, amelyek elnyerték a közhasznú szervezet jelleget. Minthogy 2003-tól a civil

szervezetek is finanszírozhatják politikai pártok tevékenységét, fennáll annak a veszélye, hogy a közpénzek felé vezető út monopólium alá kerül, ez pedig újabb eszközévé válhat a romániai korrupciónak.

2. A civil szervezetek alapítási eljárásának megkönnyítése Egy nemkormányzati szervezet létrehozása a lehető legegyszerűbb folyamat kellene legyen, a legkevesebb bürokráciai eljárást kellene tartalmazza. Jelenleg az alapítási ügyintézésbe bevont intézmények listája igen számottevő (pl. Igazságügyi Minisztérium, közjegyző, különböző minisztériumok, pénzügyőrség, bíróság). Az alapítási folyamatnak gyorsnak és egyszerűnek kellene lennie, alacsony költségvonzattal. Abból kiindulva, hogy az egyesület fogalma különböző személyek megegyezésen alapuló társulását jelenti egy jól meghatározott közös ügy érdekében, amelyért a társulásban részt vevő egyének saját anyagi és szellemi javaikat, forrásaikat kínálják fel, jól jönne a kezdeti alaptőke értékének csökkentése a minimálbérnek megfelelő összeg szintjére. Kiemelendő az a tény, hogy jelenleg egy kereskedelmi társaság létrehozásának minimális alaptőkéje lényegesen alatta van ennek az összegnek. A civil szervezetek tapasztalatára hagyatkozva, valamint az eljárások egységes alkalmazásának érdekében az alapítványok és egyesületek egyesü-

48 lési és feloszlási eljárásának szabványosítását javasoljuk, az 1954/31-es törvényrendeletre hivatkozva, amely a fizikai- és jogi személyek ide vonatkozó előírásait szabályozza.

3. Az egyesületek és alapítványok jegyzékébe történő bejegyzési igazolás megszerzésének kötelezettsége A 2000/26-os kormányrendelet alkalmazását követően bármely egyesület vagy alapítvány jogi személyiségét alapvetően az egyesületek és alapítványok jegyzékébe történő bejegyzési igazolás bizonyítja, semmiféle átmeneti előírás nem vonatkozik azokra a szervezetekre, amelyek az 1924/21-es törvény értelmében létesültek.

civil fórum

4. A közhasznúsági jelleg megszerzési folyamatának újraelemzése Úgy a civil szervezetek, mint a központi hatóságok részéről heves viták – pro és kontra érvek – tárgyát képezik a közhasznúság odaítélésének feltételei. Elengedhetetlen a civil szféra pontos és részletes megvizsgálása, egy munkacsoport felállítása olyan személyek bevonásával, akik mindazon szervezeteket és hatóságokat képviselik, amelyek részt vesznek a közhasznúsági jelleg odaítélésében azért, hogy minél működőképesebb feltételeit szabhassák meg a közhasznúsági előírásnak. Annak érdekében, hogy ne történjen visszaélés a közhasznúsági minősítés értelmezése és alkalmazása so-

rán, javasoljuk mindazon rendelkezések eltörlését, amelyek értelmében egy közhasznú szervezet előnyben részesül a közpénzek állami (központi és helyi) költségvetésből származó támogatások megszerzésénél, illetve nem kereskedelmi jellegű közszolgáltatások törvényes, állami engedményezésénél.

Octavian Rusu Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány (FDSC) – jogi tanácsadó e-mail: [email protected]

Felhívás Az Europai Unió Környezetvédelmi Díjai (European Business Awards for the Environment) Romániai Öko-Biznisz-díjak Kétévente az Európai Bizottság Környezetvédelmi Igazgatósága díjazza azokat a vállalatokat, amelyek bizonyítottan hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez. A vállalatok számára kiírt európai környezeti díjak European Business Awards for the Environment – elismerik és népszerűsítik azon cégeket, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez. A díjak azon vállalati szintű politikák, gyakorlatokat, folyamatok és termékek kitüntetését célozzák meg a különböző üzleti ágazatokban, amelyek úgy járulnak hozzá a gazdasági és társadalmi fejlődéshez, hogy közben nem károsítják a környezetet és a természeti forrásokat az Európai Unió és a csatlakozó országok szintjén. A versenykiírás és a díjazás két szinten történik. Első szakaszként országos szintű versenyt szerveznek az Unió 25 országában, valamint a három csatlakozási folyamatban levő országban (Románia, Bulgária és Törökország).

Romániában a verseny szervezésével és a díjak kiosztásával a PolgárTárs Alapítványt bízta meg a Európai Bizottság Környezetvédelmi Igazgatósága. Ugyanakkor az alapítvány igazgatóját, Potozky Lászlót felkérték, vállalja az Európai Díjak Szervező és Vezető Tanácsának tagságát. A Polgár-Társ Alapítvány a hazai versenykiírást a Romániai Öko-Biznisz-díjak elnevezés alatt szervezi. Ezek a díjakat ugyancsak kétévente ítélik oda, az európai díjakat megelőző években. A versenykiírás 3 kategóriában történik, az elbírálást egy országos felállású bizottság fogja elvégezni. A kategóriák: 1. Ökomenedzsment-díj 2. Ökotermék-díj 3. Környezetbarát Termelési Folyamat-díj Minden kategória I-III. helyezettje jogosultságot nyer az Európai Unió Környezetvédelmi Díjai versenykiírásán való részvételre.

A 2005-ös Romániai Öko-Biznisz Díj eseménynaptára 2005. március 4. – a versenykiírás meghirdetése 2005. október 1. – a pályázatok beküldési határideje 2005. október 1. – 2005. november 10. – a pályázatok elbírálása 2005 novembere – díjátadási ceremónia 2005. december 31. – az Európai Bizottság Környezetvédelmi Igazgatóságához beküldendő pályázatok határideje 2006 júniusa – az European Business Awards for the Environmentdíjak átadási ceremóniája

Potozky László Polgár-Társ Alapítvány, Csíkszereda - igazgató Tel: 0040-266-310686, 310678 e-mail: [email protected] www.epce.ro

49


Hírek Legyen partnere az 1%-os kezdeményezésnek! Ha Ön civil szervezet, és bármilyen kiadványa, honlapja, más kommunikációs csatornája van, amely segítségével Ön is részt tud vállalni az 1%os átutalás lehetőség népszerűsítésében, kérjük, tegye meg! Nyomtatvány esetében képformátumú felhívást, honlap esetén bannert tudunk biztosítani a népszerűsítéshez. Mivel kezdeményezésünk önkéntes alapú, azt tudjuk vállalni, hogy szervezetének jelvényét és nevét megjelentetjük honlapunk Partnerek menüpontja alatt. Kérjük, járuljon hozzá Ön is ahhoz, hogy minél több ember éljen ezzel a lehetőséggel! Köszönjük. Az egyszazalek.ro csapat nevében

Bordás Szabolcs programkoordinátor www.egyszazalek.ro Forrás: www.nonprofit.hu

Nemzetközi 1%-os oldal Az angol nyelvű www.onepercent.hu figyelemmel követi a környező országok 1%-os felajánlással kapcsolatos törvényi rendelkezéseit és ezek gyakorlati megvalósulását. A „News“ menüpont alatt számos friss hír olvasható.

Közintézmények átláthatóságát biztosító törvényes rendelkezések Titkárságok tematikus ellenőrzése A 987/21.12.2004-es kormányrendelet jóváhagyta a területi ügyintéző titkárságok tevékenységeinek tematikus ellenőrzését. Ez az ellenőrzés a következő előírásokat veszi figyelembe: A helyi önkormányzatok működésére vonatkozó 215/2001-es törvényt; A közönséggel való kapcsolattartásban tapasztalható bürokrácia

leépítésére vonatkozó program jóváhagyását célzó 1723/2004-es kormányhatározatot; A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésre vonatkozó 544/2001-es törvényt; Az önkormányzatok döntéshozásának átláthatóságára vonatkozó 52/2003-as törvényt; A kérvények mielőbbi megoldását szabályozó 27/2002-es kormányrendeletet. Az ellenőrzés azokra a hivatalos iratokra is kiterjed, amelyek a helyi közpénzügyeket is szabályozzák, többek között azokat a vissza nem térítendő pénzalapokat, amelyek az EU-programokból (PHARE, SAPARD, ISPA) származnak.

Képzés adományszervezőknek Az adományszervezéssel foglalkozó személyek segítségére a Közösségi Kapcsolatokért Egyesület (Asociaţia pentru Relaţii Comunitare – ARC) négy képzési modult szervez a következő témákban: Közvetlen kérelmezés, Adományszervező események szervezése, Az üzleti szféra megszólítása, Az adományszervezés törvényei, etikája és átláthatósága. A képzés a résztvevők tapasztalataira és a közöttük kialakuló párbeszédre alapoz. A négy modul egy képzéscsomaghoz tartozóként a folyamatosságot biztosítja. A modulok azonban úgy vannak összeállítva, hogy különkülön is be lehet kapcsolódni ezekbe. A modulokról, a képzések időpontjáról, a feliratkozás módjáról bővebb információkat találnak a szervezet honlapján (www.arcromania.ro) az Újdonságok (Noutăţi) címszó alatt. De elérhetnek bennünket a 0264-406 388-as telefonszámon is. A kapcsolattartó személy: Roxana Muresan.

hanem hét közben is sor kerül. Az eddigi tematikák mellett (szervezetfejlesztés, projektírás, pénzügyi menedzsment stb.) új tematikákkal bővült a ajánlatuk: humánerőforrásfejlesztés, adományszervezés (1%). További információkért látogassák meg honlapjukat: www.fdsc.ro/cursuri.

Civil szervezeteket működtető fiatal értelmiségiek szakmai továbbképzése A Kolozsváron székelő Heltai Alapítvány szervezésében május és június folyamán kerül sor a civil szervezeteket működtető fiatal értelmiségiek továbbképzésére. A két hónapos képzési program kiemelten az erdélyi magyar világi és egyházi ifjúsági egyesületek vezetőit célozza meg. A résztvevők a civil önszerveződés és intézményműködtetés struktúrájáról, elveiről tanulhatnak, továbbá a Public Relation, a pályázati technikák és források, a nonprofit gazdálkodás, illetve a rendezvényszervezés is a képzés tematikáját képezi. A program 15 erdélyi magyar fiatal közösségszervező képességének és tudásának bővítésére teremt lehetőséget. A szakmai továbbképzés keretében egy kommunikációs háló kiépítése is lehetővé válik, mely az erdélyi magyar fiatal civil szervezetek hatékonyabb együttműködését szolgálja majd. A programmal kapcsolatos részletesebb információkért keressék Szabó Katalint, az alapítvány oktatásügyi és képzési referensét az alábbi elérhetőségeken: Cím: Kolozsvár, Clinicilor – Mikó utca, 18 szám; Tel: 0264-590096; e-mail: [email protected].

Képzés civil szervezetekben dolgozóknak

„A határon túli magyar ifjúsági szervezetek uniós tevékenységei“ KONFERENCIA

A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány (Fundaţia pentru Dezvoltarea Societăţii Civile – FDSC) április-július időzakban újra indít képzéseket. A résztvevők igényeire alapozva az FDSC új beosztással, órarenddel hirdeti meg a képzéseket, melyekre ezúttal nemcsak hétvégén,

A rendezvényre 2005. május 28án a Temesvári Nyugati Tudományegyetemen kerül sor a magyarországi Pillár Alapítvány szervezésében. Az esemény célja az Európai Unió fiatalok számára kínált lehetőségeinek bemutatása, a gyakorlati tapasztalatok átadása és közös projektek

50 kezdeményezése. A Pillar Alapítvány ötéves fennállása alatt számos uniós projektben vett részt az elocsatlakozási, majd a belépést követően megnyílt források felhasználásával. Románia 2007-es csatlakozásáig az erdélyi ifjúsági szervezetek hasonló helyzetben lesznek, így rengeteg lehetőség áll rendelkezésükre a csatlakozás pillanatáig is. A projektek többségéhez több tag- és tagjelölt állambeli civil szervezet közös pályázata szükséges, ezért ez kiváló lehetőség a közös projektek megvalósítására, és ezáltal a magyarmagyar kapcsolatok erősítésére.

civil fórum

Új szakmai könyv jelent meg kulturális szervezetek számára Kenéz András munkája, a Menedzsment a kultúrában című kézikönyv 2004-ben jelent meg a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája kiadásában, és bizonyára sok hasznos információt adhat a magyar kulturális szervezetek számára. Részletek: http://www.nonprofit.hu/hirek/eg yhir/497499.html Forrás: www.sansz.org

Hivatalos EU-kiadványok online könyvtára

A konferencián, a délelőtt folyamán előadások fognak elhangzani, majd a közös ebédet követően workshopok keretében vitathatjuk meg együtt az egyes témaköröket és felmerülő kérdéseket interaktív formában. A részletes programmal és a bejelentkezéssel kapcsolatos információkért keressék a szervezőket: Dull Attila, e-mail: [email protected] Forrás: MIT levelezőlista

II. Kulturális Kapcsolatok Világ-konferencia 2005. június 9. és 12. között rendezik meg Zágrábban (Horvátország) a II. Kulturális Kapcsolatok Világ-konferenciát (2nd World Culturelink Conference). Az idei konferencia a globális kommunikáció új kulturális szereplőivel (régiók, helyi szervezetek) és a XXI. századi kultúrák közötti párbeszéd-lehetőségekkel foglalkozik. Bővebb információ: Conference Secretariat, Culturelink/IMO; P.O. Box 303, Vukotinovićeva 2, 10000 Zagreb, Croatia E-mail: [email protected] Web: http://www.culturelink.org/clinkconf.html Tel: +385-1-4877490

Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala útjára indította az Európai Unió online könyvtárát, amely a különböző uniós intézmények, hivatalok és egyéb ügynökségek publikációit rendszerezi és teszi hozzáférhetővé. A 19 nyelven, köztük magyarul is elérhető katalogizált gyűjtemény közel 4 000 dokumentumot tartalmaz, mint például az Európai Alkotmány szövegét, a Statisztikai Évkönyvet, vagy az évente megjelenő összegző értékelést az Unió tevékenységéről. A rendszerezett publikációk nagyobb része díjmentesen letölthető .pdf formátumban, de nyomtatott példányok is megrendelhetők belőlük. Bővebb információ: Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala; http://publications.eu.int/index_hu. html

Alapvető emberi jogok védelme az EU-ban Az Európai Unió égisze alatt hamarosan létrejön az alapvető emberi jogok ügynöksége. Ez lesz az első olyan európai uniós intézmény, amely emberi jogokat véd, s maga mögött tudhatja a teljes uniós gépezet politikai befolyását, jelenti a radio.hu. Az Európai Parlament jogi bizottsága elé Gál Kinga fideszes EU-képviselő terjesztette be azt a javaslatot, amely gyakorlatilag az új ügynökség parlamenti jóváhagyását jelenti. A jogi bizottság ülésén jelezve a téma fontosságát, részt vett Barroso bizottsági elnök, Frattini, az illetékes biztos, és Borel, az Európai Parlament elnöke. Ezt követően Jean-Marie Cavada, a jogi bizottság elnöke és Gál Kinga sajtóértekezleten ismertette a várhatóan 2007-ben felálló emberi jogi ügynökség feladatait. Most már nemcsak beszélünk az alapvető emberi jogokról, hanem létrehozunk egy olyan intézményt, amely segíti ezek érvényesülését, és ellenőrző szerepet is betölt – mondta az Európai Parlament jogi bizottságának francia elnöke. Gál Kinga azt emelte ki, hogy az ügynökség összefogja majd az összes európai emberi jogi szervezet és egyesület ténykedését, de lesz operatív hatásköre is, hiszen bármilyen konkrét, például kisebbségi, nemzeti kisebbségi jogsértés kivizsgálását is kérheti az Európai Bizottságtól, a parlamentől, vagy a Miniszterek Tanácsától. Forrás: ermacisz levelezőlista.

Forrás: KultúrPont Hírlevél

A pályázat odaát van!

51


Köszönjük a támogatást, amelyet nyújt jelen lapszámunk kiadásához az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Communitas Alapítvány, Kolozsvár Városi Tanácsa (Consiliul Local al Municipiului Cluj–Napoca), a TransIndex, a Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontja, a COMATIM TRANS Kft. (Kolozsvár), a Kopiernicus Kft. (Kolozsvár), a Palrom Kft. (Kolozsvár).

Magyarországon: tel.: 06–1–3032887 tel./fax: 06–1–3624079 mobil: 06–30–2218057

Romániában: tel.: 0040–264–441410, 0040–264–441413 mobil: 0040–722–260137

COMATIM TRANS Kft. Menetrendszerinti járat

Esztergom – Kolozsvár (szlovák határ) menet–jövet, budapesti útvonalon légkondicionált kisbuszokkal

Indulás Magyarországról: hétfőn, szerdán, szombaton Esztergomból: 6:00 Budapestről: 7:15

Kolozsvárról: kedden, pénteken, vasárnap 6:00

A kisbuszok mobil elérhetőségei: 0040–722–416134, 06–30–2935766

Kolozsvár Városi Tanácsa (Consiliul Local al Municipiului Cluj–Napoca)

ERMACISZ erdélyi magyar civil szervezetek levelezõlistája Az ermacisz lista célja olyan fórumot teremteni, amely lehetőséget ad egymás tájékoztatására és civil társadalmunkat érintő kérdések megvitatására. Feliratkozni az ermacisz–[email protected], lemondani pedig az ermacisz–[email protected] címre küldött üres levéllel lehet. Kérjük a levelezőlistára szánt leveleket az [email protected] e–mail címre küldeni. A listagazdának szánt levelet az ermacisz–[email protected] címre várjuk.

ERMASZOCI erdélyi magyar szociális civil szervezetek levelezõlistája Az erdélyi magyar szociális szervezetek tapasztalatcseréjének és együttműködésének elősegítése céljával az ERMACISZA létrehozta és működteti az ermaszoci levelezőlistát. Feliratkozni az ermaszoci–[email protected] címre küldött üres levéllel lehet. A listára szánt leveleket az [email protected] címre kell küldeni.

28. oldal Tasnádi Péter: Együttműködés a megye civil szervezeteivel. Civil VitaFórum. 47. oldal Octavian Rusu: Ki fél a civil szervezetektől?

Recommend Documents