civil kurázsi Civil VitaFórum 52. oldal Kiss Dénes: Az erdélyi magyar civil szféráról Beszámolók

civil fórum

2

Tartalomjegyzék civil kurázsi

3. oldal Sebestyén István: Civil (anti)ethosz 5. oldal Csáki Rozália: Értékek és elvek védelmében 6. oldal Ungvári-Zrínyi Imre: Civil ethosz: a produktív szociabilitás demokratikus kultúrája 11. oldal Robert D. Putnam: A prosperáló közösség. A társadalmi tőke és a közélet

50. oldal Solymosi Alpár: Az elfelejtett tündérvilág ébresztése – Firtosi Kaláka 2006 Civil VitaFórum 52. oldal Kiss Dénes: Az erdélyi magyar civil szféráról Beszámolók

17. oldal Sallai András: Civil éthosz: az eszmétől a valóságig 20. oldal Sebestyén István: A civil felelősségről 21. oldal Kolumbán Gábor: Életre vezetni falvainkat

60. oldal Szenkovics Dezső: Erdélyi küldöttség a Határtalan Civil Nap rendezvényen 61. oldal Péter Orsolya: Háromszék legfiatalosabb települése – megyei vetélkedő –

23. oldal Barát Tamás: PR a közélet szolgálatában 25. oldal Interjú-sorozat 39. oldal Civil Szervezetek Etikai és Viselkedési Kódexe

civil fórum

Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány

civil társadalmi lap Felelős kiadó: Egri István Főszerkesztő: Csáki Rozália Olvasószerkesztő: Szabó Attila Grafikus: Könczey Elemér Tördelőszerkesztő: Csáki Ferencz

Szerkesztői bizottság: Bodó Barna Kolumbán Gábor Magyari Tivadar Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső

Elérhetőségek: postacím: Cluj-Napoca, OP 1, CP 1004 telefon/fax: 0264–530748 e–mail: [email protected] ISSN 15822–4004

Készült a Regiostar Nyomda és Reklámstúdió nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban. Ára: 4,5 RON, a 2006-ban megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 12 RON.

Civil ethosz

Civil (anti)ethosz

A

civil társadalom lényegéről, szintén azt tapasztalhatjuk, hogy Szolidaritás, jótékonyság mibenlétéről könyvtárnyi iro- ezek az állami funkciók mellett, azoEz a tradicionális funkció nem szodalom született az elmúlt év- kat kiegészítve, illetve azokra való rul különösebb magyarázatra. Az tizedekben, sőt évszázadokban. Ki- reakcióként léteznek. A teljesség igéelesettek, a rászorulók támogatáváló társadalomtudósok sora fogal- nye nélkül a legfontosabbként az sa, a társadalmi igazságosság nemazta meg, mit is jelent – számára – alábbiakat említhetjük meg: vében végzett jószolgálati tevékenyez a fogalom, milyen sajátosságai ség az egyik alapvető civil érték. vannak, és valószínűleg számos áltaKözjavak, közszolgáltatások bizlános érvényű definíciót is idézhettosítása Érdekegyesítés, érdekérvényesínénk. Jelen írásnak azonban nem az Az állam ugyan éppen erre a feltés és -képviselet a célja, hogy ezekre hivatkozva, eadatra jött létre, azonban ezt maA politikai érdekérvényesítés eszzekből kiindulva egy radéktalanul nem tudköze (vagy célja?) a hatalom megújabb meghatározásja ellátni. Emellett a szerzése, az állam vezetése. A de... a civil közéleti sal kísérletezzem, intársadalom elvárásai mokrácia lényege a többségi akakább – felvállalva a általában gyorsabban rat érvényre juttatása, és a kisebbtevékenységet elõ szubjektivitás és a leváltoznak és nőnek, ségi törekvések „tiszteletben taridézõ és irányító, de egyszerűsítés ódiumintsem az állam tása”. A sokszínű civil társadalnehezen megfogha mát – a jelenlegi maezekkel lépést tudna mat alkotó csoportok, rétegek gyar civil társadalom – akarna – tartani. A arányos képviselete, a kisebbségi tó „lényeget“, amit szerepéről, funkciójáhiányok pótlását, a érdek tekintetbe vétele, hatalom talán nevezhetünk ról kialakult nézeteirések betömését – a„civilbaráttá” formálása nem vacivil ethosznak is, nem met próbálom összemennyiben nem óhajlósulhat meg a civilek aktív, de foglalni. Úgy vélem, a tanak a helyzetbe beszigorúan csak erre kiterjedő közönmagában létezõ civil közéleti tevéletörődni – a civilekéleti, véleményformáló és figyejelenségnek, hanem kenységet előidéző és nek vagy maguknak lemfelhívó tevékenysége nélkül. az adott társadalmi irányító, de nehezen kell megoldaniuk, vagy megfogható „lényenyomásgyakorlással Társadalmi ellenőrzés a hatalom viszonyokra adott get”, amit talán neérhetik el, hogy e felett ösztönös válasznak vezhetünk civil etplusz-szolgáltatások A képviseleti demokráciákban a is tekinthetjük. hosznak is, nem önbeépüljenek a közjóhatalom birtokosai adott időre magában létező jelenléti „alapellátásba”. kapnak felhatalmazást az állam ségnek, hanem az irányítására. Ugyanakkor elenadott társadalmi viszonyokra adott Speciális és részigények kielégítése gedhetetlenül szükséges e hataösztönös válasznak is tekinthetjük. Az államtól nem várható el, hogy lom folyamatos ellenőrzése, a Ez a válasz néhol tagadó, néhol alteregyedi szolgáltatásokat nyújtson, döntések, és magának a döntési natívát kereső, de semmiképpen sem az ő feladata az átlagos, tömegelmechanizmusnak a figyelemmel független a mindenkori állam által látás biztosítása a társadalom vakísérete. A civil társadalom érettmeghatározott társadalmi, gazdasálamennyi tagja számára. Az előségét talán éppen ennek a funkcigi és politikai környezettől. Más szazőhöz hasonlóan, ezen igények ónak a gyakorlása alapján lehet vakkal: a civil ethosz nem más, mint kielégítése a civil lemérni. az „állami ethosz” valamilyen ellenkezdeményezések Akármennyire is párja, s egyszersmind legtöbb összelétezésétől függ. Önálló közösségi „ügytevője éppen emiatt a közhatalom intézés”, közéleti ak„függetleníteni“ jellemzőiből vezethető le. Az állami közintivitás szeretnénk az állami Természetesen tudjuk azt, hogy a tézményrendszer Az államnak nem az szerepvállalástól, civil társadalmat, ezt a bonyolult és támogatása a feladata, hogy a tárösszetett viszonyrendszert nem lehet A mindenható álsadalom minden „ümindig ez utóbbi csak e két „szektor” dialektikus vizslam megszűnésével gyét intézze”. Egyhatározza meg, vé gálatával megmagyarázni, hiszen a közintézményrészt nem is képes rá, gül is milyen mér mindkettőt a gazdasági, üzleti és a rendszer fenntartmásrészt pedig régen tékben képes a civil magánszféra is alakítja, befolyásolja, hatósága veszélyrossz, ha minden ügys így az inkább a „többiek” kölcsönbe került, nem beben a túlterjeszkedett társadalom szándé hatásának eredőjeként fogható fel. szélve a kívánatos állam hozza meg a kait és lehetõségeit Ugyanakkor nem kétséges, hogy a fejlesztésekről, kordöntést. A szubszivalóságos cselekvés mindenkori állam tekinthető a legnaszerűsítésekről. A diaritás elvének meggyobb tényezőnek, így – némileg lekieső, illetve csöksé formálni. felelően a döntéseket egyszerűsítve – megengedhető, hogy kenő állami forráazon a helyen kell a civil ethoszt most csak ebben a sok pótlására – mint meghozni, ahol azok kontextusban elemezzük. fogyasztóknak saját érdekükben hatásai is érvényesülnek. Az álHa a civil társadalom lehetséges – a civil társadalomnak kényszelam „hajlamos” arra, hogy olyan funkciói felől közelítünk a témához, rűen magának kell gondoskodnia. kérdésekben is döntést hozzon,

3

civil fórum

4

amelyek nem tartoznak rá. Működő civil társadalom hiányában feljogosítva érezheti magát, hogy ezt megtegye. Ennek megakadályozása viszont a civilek „kötelessége”. Közösségépítés, közösségi rekreáció Ezt a feladatot szintén „célszerű” helyben, a közhatalom beavatkozása nélkül ellátni. A helyi közösségi szolgáltatások megfelelő biztosítása akkor találkozik a valós igényekkel, ha azt maguk az igénybevevők szervezik meg, és az állami részvétel legfeljebb a támogatásra szorítkozik. Önkifejezés, a „tenniakarás” terepe Az államnak addig van szüksége az egyének szolgálataira, amíg azt a maga számításai szerint kifizetődően a közjó szolgálatába tudja állítani. Ha ez megszűnik, az egyén az állam számára csak „szükséges teher”, akinek létfeltételeit azonban minimális szinten köteles biztosítani. Ugyanakkor ezekben az emberekben rengeteg „fölös energia” van, amelynek pozitív társadalmi hasznosulására a civil közélet biztosíthat kereteket. Ennek „megszervezése” talán a civil társadalom legfontosabb feladata. Ezek a funkciók azonban önmagukban nem tudnak érvényesülni. Akármennyire is „függetleníteni” szeretnénk az állami szerepvállalástól, mindig ez utóbbi határozza meg, végül is milyen mértékben képes a civil társadalom szándékait és lehetőségeit valóságos cselekvéssé formálni. (S ez igaz akkor is, ha tudjuk, a civileknek elvben és gyakorlatban is van lehetőségük arra, hogy az államot a maguk eszközeivel formálják. Az már más kérdés, mennyire tudnak élni ezzel.) Hiszen mind a diktatórikus „civilfób”, mind a túlzott „atyai gondoskodó” állam fékezőleg hat az alulról jövő kezdeményezések kibontakozására. Az előbbi a kénytelen, az utóbbi a kényelmes passzivitás irányába tereli a civileket. Lehet azonban a hatalom még oly jóindulatú, próbálhat partneri viszonyt kialakítani a civil társadalommal, ösztönözheti tevékenységüket, az eltérő motívumok, a különböző „világnézet” eleve magában hordozza az egymás meg nem értéséből kiinduló súrlódásokat, konfliktusokat. De miből is fakad ez a folyamatos – és szinte mondhatni, konkrét

ügyektől is elvonatkoztatható – diszszonancia? Ha meghatározzuk azokat az alapvető – és tulajdonképpen közismert – tulajdonságokat, melyek a két társadalmi formáció ideáltípusait jellemzik, olyan ellentétpárokat állíthatunk fel, melyek önmagukban hordják az egymástól való megkülönböztetés meghatározó elemeit. Ennek a dichotómia-halmaznak az áttekintése után talán a két szektor közötti feszültségek okait is jobban megérthetjük, hiszen a problémák éppen a két szereplő jellemzőiből fakadnak, s a törvényszerű összeütközések oka ebben rejlik. E két ethosz elemeit azonban semmiképpen sem hasonlíthatjuk össze valamiféle minőségi mérce alapján – egyik sem magasztosabb a másiknál –, pusztán a tartalmukból eredő különbözőséget hangsúlyozhatjuk ki. Ezek az általánosságban megfogalmazott attribútumok természetesen összességükben nem vetíthetőek rá konkrét és ismert állami, illetve civil intézményekre, szervezetekre, de ha az alábbi dimenziók mentén az utóbbiakat egy képzeletbeli skálára helyeznénk, úgy vélem, élesen meghúzhatnánk a két csoport közötti határvonalat.

asszociációs „játék” eredményei is lehetnének, mintha valaki azt kérte volna, hogy mondjunk tíz-tíz olyan tulajdonságot, amelyekkel az állam és a civil társadalom fogalma körülírható. Természetesen a sor folytatható lenne, valószínűleg mindenki más és más jellemzőket sorolna fel, de úgy hiszem, az általam megnevezettek nagy része is felbukkanna. A korábbiakban ellentétpárok felállításáról írtam, pedig mint látható, a folyamat éppen fordítva zajlott. A gondolatmenet szerint először a két társadalmi konstrukció elemeit fogalmaztuk meg, s tulajdonképpen utána „derült ki”, hogy tudat alatt, ösztönösen logikai ellenpólusok születtek. Mégis az történt tehát, hogy a civil társadalom lényegét, ethoszát, mint az államnak egyfajta antitézisét sikerült levezetni. Felmerülhet a kérdés, vajon a valóságban, a tényleges működés során is annyira áthatolhatatlan a távolság közöttük, vagy pedig egy egészséges társadalomban ez éppen egy közmegelégedést kiváltó munkamegosztás feltételeit alapozza meg? Ha tudatában vagyunk az antagonizmusnak, akkor annak is

Nem lenne célszerű, és nem is szükséges ezeknek a jellemzőknek egyenkénti kifejtése, példákkal való illusztrálása, hiszen ez akarva-akaratlanul is „soronként” megkérdőjelezhetné az elméleti síkon szembeállított fogalompárok tagjainak egyértelmű hozzárendelését egyik vagy másik oldalhoz. Ha viszont különkülön, függőleges irányban „olvassuk össze” e definíciós elemeket, nagy valószínűséggel a felső sorban található „megfejtést” senki nem vonná kétségbe. A táblázatban olvasható szavak tulajdonképpen egy

tudatában vagyunk-e, hogy nem az a feladat, hogy ezt feloldjuk, hanem hogy a közös(ségi) feladatokat megoldjuk? De ehhez az is kell, hogy tizenegyedik jellemzőként mindkét oldalon az is szerepeljen, hogy tolerancia.

Sebestény István Civitalis Egyesület – elnök e-mail: [email protected]

Civil ethosz

5

Értékek és elvek védelmében

E

lapszámunk szerkesztése során a tematika több személynek is szöget ütött a fejében. Mit is akar jelenteni ez, honnan is lehetne megközelíteni ezt a témát? A civil szféra, a civil szervezetekben való tevékenykedés gyökeréig hatoltunk, és talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy az egyik legfontosabb civil kérdéskörrel foglalkozunk. Talán sohasem tematizálódik a személyek közötti párbeszédben, a civil szervezeti élet hétköznapjaiban, hogy melyek is azok az értékek, amelyekért dolgozunk, melyek azok az elvek, amelyeknek feltétlenül érvényesülniük kell a munkánk során, mert csak úgy érdemes ebben a szférában dolgozni, avagy mi az a helyes magatartás, amely egy jó civilt jellemez. Ezek azok a kérdések, problémakörök, amelyek a civil ethosz tematizálásakor felmerültek, és amelyekre választ kerestünk. Azt mindannyian érezzük, hogy valami nagyon sajátos köt bennünket, civileket ehhez a szektorhoz. A szabad önszerveződés csak egyik igen fontos feltétele, lehetősége annak, hogy a civil szféra megszülessen, hogy létrejöjjenek a civil szervezetek. Azért élünk ezzel a lehetőséggel, mert él bennünk egy erőteljes tenni akarás a közösségünkért, önmagunkért, környezetünkért, hogy az életünk tartalmasabb, teljesebb legyen. Ezáltal azonban olyan felelősséget is vállalunk nemcsak önmagunk, hanem a közösségünk, környezetünk iránt, amely kötelez is bennünket. (Hogy mit is érthetünk civil felelősség alatt, arról lapunk hasábjain Sebestény István tollából olvashatnak egy eszmefuttatást.) Értékmegőrző és -fenntartó tevékenységünk során igen fontos, hogy tisztán lássuk ezeket az értékeket, és tudatosan kövessük a fenntarthatóságukat, mert csak így tehetünk a megőrzésükhöz szükséges körülmények megteremtéséért. Sokszor hangoztatott frázis, hogy egy társadalom fejlettségét a civil szféra léte és fejlettsége mutatja. Az erdélyi magyar civil szféra gyökerei több évtizedre nyúlnak vissza. A fejlettségi szintje azonban nem egy egyértelműen felfelé ívelő pályát követ. A teendőket már az is fémjelzi, hogy nincs egy egységes etikai kódexe a civil szféránknak. Sőt, párját ritkítják azok a civil szervezetek is, amelyeknek van etikai kódexük. Holott a jól megfogalmazott cé-

lok után egyik legfontosabb feladaA társadalmi valóság mellett a már tunk az lenne, hogy azokat az értéke- említett emberi mivolt is igen sajátos ket, elveket is rögzítsük fehéren-feke- és lényeges meghatározója a civil tén, amelyek a munkánk során vezé- szervezeteknek. A civil szférában jerelnek, amelyeknek az érvényesülése lentős szerepe van annak, hogy milétfontosságú. Eddig miért nem ke- lyen emberek tevékenykednek. Ha rült erre sor? Mert nem tartjuk fontos- valakiben nem él a hit, nem él az adott nak? Vagy mert úgy gondoljuk, hogy ügy iránti elköteleződés, akkor nem fölösleges erőfeszítés lenne elkészíte- találja meg a helyét a civil önszervezőni, mert úgysem vennénk figyelem- désben. Van valami, amit nehezen tube? Vagy még nem jutottunk el a tu- dunk megfogalmazni, de amiről érezdatosság eme szintjére? Még gyerek- zük, hogy ott van minden cselekedecipőben járunk, és még támogatásra tünk, minden kis kezdeményezésünk szorulunk? Ezek egy közös gondol- mélyén, kulcsszerepet játszik. És ez kodás kérdései lehetnek, egy olyan nem más, mint a civil ethosz. Az, aki közös gondolkodásé, amely a civil képes önös szándékait a közösségi érszféránkat öntudatára ébreszti. tékek, a közösségért való cselekvés föA Civil Szervezetek Világszövet- lé helyezni, érzi – és talán el is tudja sége (World Association of Non-Go- mondani azt –, hogy ez miért is fontos vernmental Organizations – WANGO) számára. E lapszámunkban olyan sze2004-ben kidolgozta a Civil Szerveze- mélyek vallomásait, véleményeit is oltek Etikai és Viselkevashatják, akik többdési Kódexét, melynyire már jó ideje a ciÉrtékmegõrzõ és nek minél szélesebb vil szférában dolgozkörű nyilvánosságának, munkájukkal pél-fenntartó tevékenyhoz mi is hozzájárudát és szép eredméségünk során igen lunk e lapszámunk nyeket, megvalósításofontos, hogy tisztán révén, és melyet kükat mutatnak. Ugyanlássuk ezeket az ér lön a figyelmükbe akkor ez alkalommal ajánlunk. sem marad el a szaktékeket, és tudatoA civil szférában irodalom lapunkból, san kövessük a fenn való tevékenykedés Robert D. Putnam tarthatóságukat, közösségi munka, aegyik alapvető írását a melyhez az abban vaprosperáló közösségmert csak így teheló hitünk társul, hogy ről, a társadalmi tőke tünk a megõrzésük igenis lehet és érdeés a közélet összefüghöz szükséges körül mes cselekvően hozgéseiről is megtalálják mények megterem zájárulni egy-egy köolvasóink. zösségi eszme megCivil Kurázsi rotéséért. valósulásához. Hogy vatunk a közösségi ennek a szükségnek a élet egyik örömteli élfelismerése honnan fakad? Belőlünk, ményét tárja elénk, a Firtos térségben mint emberekből és abból a társadal- nemrég megrendezett Firtosi Kalámi valóságból, amelyben élünk. A kát, mely a székely falvak közösségetársadalmi valóságban pedig a civil iben honos szokás újjáéledésének a szféra elkülönül a politikai és a gaz- példája. Arról számolunk be, hogy dasági szférától, a társadalom másik milyen megvalósításokra képes a sekét fő pillérétől. Amikor a civil érté- gítőkész emberek sokasága, akiket a kekről, a civil szférában érvényesülő jó szándék vezérel. elvekről és megkívánt magatartásforVitafórumunkban az erdélyi mamáról beszélgetünk, azaz mindarról, gyar civil szféráról nemrég készült ami a civil ethosz sajátja, akkor eze- kutatás eredményét tárjuk olvasóink ket a politikummal és a gazdasági elé, hogy nézzünk szembe önmaszférával szemben határozzuk meg gunkkal, gondolkodjunk el, és abban legtöbbször. Így kerülnek egymás igyekezzünk, hogy előrelépjünk, a mellé a Civil (anti)ethosz cikkben az fejlődés útját járjuk. állam és a civil szféra jellemzői. De ez a megközelítés érvényesül az UngváCsáki Rozália ri Zrínyi Imre által írt cikkben is, amely ugyanakkor mély elemzését főszerkesztő adja a civilitás fogalmának is. e-mail: [email protected]

civil fórum

6

Civil ethosz: a produktív szociabilitás1 demokratikus kultúrája

S

zociológusok és közgazdászok megállapították, hogy azok a közösségek, amelyeknek tagjai képesek megtalálni az összefogás és együttműködés legváltozatosabb és leghatékonyabb formáit prosperálnak, míg azoknak, amelyek erre képtelenek, még kedvező erőforrás-ellátottság mellett is hátrányokat kell elszenvedniük. Egyszóval a társulási hajlamban megmutatkozó kreativitás olyan társadalmi erőforrás, amely az összes többi erőforrás nyújtotta lehetőségeket megsokszorozhatja. Mit tehet viszont egy olyan kelet-európai társadalom, mint amilyen a romániai, illetve a romániai magyar társadalom, amelyben a lehetőségek mellett számos akadálya mutatkozik az öszszefogásnak, miközben erőforrás-ellátottsága is alacsony? Vajon csak az erőforrások politikai újraelosztásában, illetve az európai segélyprogramokban bízhat, vagy lehet más esélye is? Úgy tűnik, hogy mindenekelőtt tisztázni kell az összefogások lehetőségeinek társadalmi értelmét. A közös célok megvalósításában leghatékonyabb szervezkedő, illetve társulási készséget bizonyító országok példája azt mutatja, hogy a civil szerveződések, mozgalmak, egyesületek a baráti légkört és az érintkezés, a közösségi élet élményét, továbbá információkat, kapcsolatokat és a kölcsönös segítségek hálózatait teszik elérhetővé a bennük résztvevők számára. Leginkább az említett alapvető szempontok teljesülése tartja fenn az erős civil társadalmi együttműködést, amely ily módon nem pusztán a „politika ellensúlyaként” – még kevésbé csupán a pártok, vagy országos politikai célok mellett vagy ellen – vesz részt a közéletben, és nem is merülhet ki alkalmi rendezvények anyagi alapjainak előteremtésében. Mindezek a célok kétségtelenül léteznek, de a hétköznapok problémáinak

ve az ezeket meghatározó tényezőket. E kapcsolatok tanulmányozása azért rendkívül fontos, mert végső soron ezek képezik az emberek közötti szolidaritás „előzetes struktúráit”, és ily módon rendkívüli szerepük van mind az emberek túlélési stratégiáinak kialakításában, mind pedig a társadalmi önszerveződés pozitív (pl. civil társadalmi), illetve negatív (pl. feketegazdaság, szervezett bűnözés) struktúráinak kialakulásában. A gazdasági fellendülés politikai intézmény-átalakítást, a politikai stratégiaváltás pedig újfajta erkölcsi attitűdöt igényel. Gabriel A. Almond A demokratikus játéktér össze- – Sidney Verba a demokratikus betettsége. Politikai szféra, hivatali rendezkedések politikai kultúrájával foglalkozó tanulmányukban3 a társaszféra, civil szféra dalmi struktúrákat és folyamatokat A társadalmi javak és erőforrások megelemezik, amelyek fenntartják ezeket teremtésének, elosztásának és fela politikai megoldásokat. A szerzők használásának a kérdése egyszerre gazdasági, politika-filozófiai, jogfilo- arra figyelmeztetnek, hogy „még minzófiai és erkölcs-filozófiai kérdés. Az dig nem egyértelmű, hogy a kontinentális európai nememlített különböző zeteknek sikerül-e a szférák között azondemokratikus folyaA legnagyobb, még ban az egyes társadalmatok olyan stabil foraz anyagi erõforrá mak erkölcsi kultúrámáját létrehozni, aja közvetít, amely a sok hiányánál is ége mely összhangban van civil normák érvényetõbb hiányt a biza kultúrájuk és társasülését és az összefolom és önbizalom, a dalmi intézményeik gás hálózatainak alat á r s u l á s i h a j l a m , i l sajátszerűségeivel.” kulását is meghatáHasonlóképpen a l e t v e a k e z d e m é n y e rozza. Amint azt már posztkommunista orkorábban, a posztkomzõ és mozgósító ké szágok demokratikus munista társadalmak pesség, nem utolsó politikai rendszereierkölcsi kultúrájának sorban pedig „a nek működőképessészentelt tanulmányunkvezetõi tõke“ hiánya gét vizsgálva a ’90-es ban megfogalmaztuk2, évek elején Claus Offe jelenti. a közép- és kelet-euúgy vélte4, hogy a rópai térség országaikompetitív demokráról készült tanulmányok többsége a gazdasági szerkezet, ciához hiányzanak mind a kellően kia politikai intézményrendszer vagy a formálódott szereplők, kollektív csejogrendszer állapotával foglalkozik, lekvők, mind pedig az olyan közösen noha a változások jellegének megér- kimunkált problémák, amelyek elfotéséhez legalább ilyen fontos számba gadható kompromisszumok remévenni a szóban forgó társadalmak nyében „végigfuttathatók a demoktagjai között kialakult és tartósan ratikus politika gépezetén”. Ehelyett fennálló kapcsolatrendszereket, illet- az események alakulásából gyakran megoldásán vagy megoldatlanságán keresztül kapják meg a maguk jelentőségét. Olykor félrevezető lehet, ha egy társadalmi jelenséget csupán követett célja vagy előrelátható társadalmi haszna felől próbálunk értelmezni, ugyanis mindig marad valami, ami az így felmutatható részcélokon és hasznosságon túl van, és mintegy önmagáért is kívánatossá teszi azt az emberek számára. Esetenként olyan vonás ez, amely önmagában is képes értelmet adni a jelenség létének és a benne részt vevő emberek életének.

Dumitru Sandu szociológus használja a produktív szociabilitást kifejező értékcsoport (bizalom, a társulási hajlam és a tolerancia) kifejezést a társadalmi tőke magyarázatára. In: Sandu, Dumitru: Spaţiul social al tranziţiei, Iași, Polirom, 2002. 71. o. 2 Ungvári Zrínyi Imre: Erkölcsi kultúra a posztkommunista társadalmakban, In: Karikó Sándor (szerk.): Európaiság. Politikai és morális kultúra, Áron, Budapest, 141-151. o. 3 Gabriel A. Almond – Sidney Verba, Állampolgári kultúra. Bevezetés a politikai kultúrába, http://www.c3.hu/~szf/Szofi97/Sz97-03/Sz97-03Area-1.htm, 12 Apr 2005. 4 Claus Offe, Demokratikusan tervezett kapitalizmus? A demokráciaelmélet szembesítése a kelet-közép-európai hármas átmenettel, Szociológiai Szemle 1992/1. 5-21. , http://www.mtapti.hu/mszt/szemle.htm 1

Civil ethosz

gyökereit: „A totalitárius rendszer a bürokrácia brutalitásának átható érzését hagyta maga után. Ez volt a politikai célratörő kizárólagosságnak az utolsó formája, és noha a „demokratikus” – voltaképpen „kommunista” – rendszer ideológiája lényegében hamis volt, a hiteles demokrácia ígéretére is elutasítólag reagálnak manapság a kollektív memória reflexei.”6 A társadalmi javak, erőforrások és jogosultságok elosztását és felhasználását közvetítő intézmények nem lehetnek pusztán az állam és a jog kreációi, még akkor sem, ha alkotmányos garanciák védelmezik az érintetteket a visszaélésekkel és a korrupcióval szemben. A demokratikus társadalom egyszerűen nem működhet bizonyos

jártasság (hivatali kompetenciák ismerete, folyamodvány-írás, levelezési alapismeretek, határidők betartása, feljebbviteli fórumokhoz, felelős hivatalnokokhoz illetve politikusokhoz folyamodás) és nem utolsósorban a mindezek gyakorlásához szükséges kitartás, civil öntudat és „civil kurázsi” nélkül. A felsorolt képességek hiányáért bírálható „a múlt”, bírálhatók „a politikusok”, az „egyre belterjesebbé váló RMDSZ”, az egész „romániai politikai rendszer”, sőt maga „a demokrácia” is, de sem a bírálat, sem pedig a vágyálmok nem segíthetnek a szabad, de szabadságához illő társadalmi szerepét, ethoszát és kompetenciáit nem találó állampolgáron. A törvényes és intézményi rend

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

az derült ki, hogy kifejlett és komplex civil társadalom hiánya miatt olyan témák uralják a politikai cselekvés terepét, amelyekből csakis konfliktus születhet, de kompromisszum soha. Offe tömör diagnózisa sajnos mindmáig érvényes, miszerint „a társadalmi struktúrában nincs meg a munka, a státusz, az érdek és a kulturális identitás differenciáltságának szükséges mértéke, illetve hiányzik a partikuláris érdekeket artikulálni képes civil társadalom. Márpedig „a valódi civil társadalom gazdasági alapjainak hiányában a lakosság tömeges politikai mozgósítása csak nacionalista vagy fundamentalista elvekkel lehetséges”5. A kelet-európai átmenetet tanulmányozó David Stark szociológus találó megállapítása szerint a középés kelet-európai átalakulás nem fogható fel puszta intézményi reformként, ugyanis egy ilyen felfogás, amely a megbukott szocialista intézményeket hatékonyabb kapitalista intézményekkel szeretné helyettesíteni, ugyanabban a racionalista hibában marasztalható el, mint ami a szocializmus bevezetésének is a kudarcát okozta. Az igazán nehéz problémát a demokratikus törvények és intézmények jogi kodifikálásán túl a kelet-európai „polgári társadalom” kollektív cselekvőinek – a társulásoknak, szövetségeknek, szakszervezeteknek, pártoknak és helyhatóságoknak – a létrehozása jelenti. A legnagyobb, még az anyagi erőforrások hiányánál is égetőbb hiányt a bizalom és önbizalom, a társulási hajlam, illetve a kezdeményező és mozgósító képesség, nem utolsósorban pedig „a vezetői tőke” (Daniel Dăianu) hiánya jelenti. Az emberek többsége részben előzetes tapasztalatainak hatására nem bízik abban, hogy a közvetítő testületek a kezdeményezési, képviseleti és tárgyalási képesség védelmét nyújtják számára. Sokkal inkább attól tart, hogy a szervezetek és formális intézmények a résztvevők által befolyásolhatatlan módon „kizsákmányoló koalíciókká” vagy „klánokká” alakulhatnak át, amelyek éppen az ő és hozzá hasonlóan hátrányos helyzetbe hozott társai rovására működnek. A jelenséget kiválóan jellemzi Michael Walzer A civil társadalom fogalma című írásában, kimutatva annak múltbeli

7

állampolgári kompetenciák gyakorlása nélkül. Lényegében ebben különbözik az állampolgár az alattvalótól. Ennélfogva valóságos demokratikus deficit adódhat abból, ha korábbi reflexeknek engedve, az emberek inkább szeretnének egy gyámkodó, jóságos és „megbízható” – például az „etnikai testvériség” vagy a „jóakaratú felsőbbség” elve alapján szerveződő – állam, területi autonómia vagy egyházi hatóság alattvalói lenni, mintsem magukra vállalni az önálló gondolkodás, a kapcsolatteremtés és a felelős kezdeményezés feladatát. Ez utóbbi ugyanis szinte elképzelhetetlen megfelelő állampolgári tájékozottság, pl. törvényismeret, hivatali ügyintézésben való

demokratizmusa tehát nem érvényesülhet sem a tevékeny állampolgári attitűd, sem pedig „az emberi szociabilitás különböző formáinak életképes egyensúlya”7, az alapvető értékfeltételek közös nevezőjének kialakítása és a különböző társulási formák differenciálódásának és integrálódásának átfogó rendszerré szerveződése nélkül. Olyan horizontális társas viszonyhálókra, illetve a legkülönfélébb hiteles közösségi élményekre van szükség, amelyeknek légkörében „a túlpolitizált interetnikus viszonyok ideológiai kulisszái elkerülhetetlenül összeomlanak, a hiteles közösségi értékek szükségszerűen felülírják a ’mechanikus szolidaritásból’ hasznot húzni próbáló ideoló-

I.m. Michael Walzer: A civil társadalom fogalma (részletek), Korunk, 1995/11., 8. o. 7 Gergely Attila: A közösségfejlesztés professzionalizációja Közép- és Kelet-Európában – fogalmak és értékek, Parola archívum, www.kozossegfejlesztes.hu 5 6

8

civil fórum giai manipuláció kliséit”8. Az ilyen kapcsolatok világa csakis a civil társadalom lehet. Mindazonáltal, amint azt éppen a civil társadalom hazai egyesületi hálózatának viszonylagos kialakulatlansága, a különféle egyesületek partikuláris céljainak nagyfokú széttagoltsága, illetve a szervezetek egyenlőtlen fejlettsége és eltérő társadalmi, illetve politikai befolyása is mutatja, a civil társadalom önmagában nem lehet a demokratikus emberi együttélés egyedüli társadalmi tényezője, ugyanis szükség van az egységes jogi kereteket biztosító és a partikuláris érdekek egyensúlyát a közös célok érdekében megteremtő jogrend és intézményrendszer, vagyis az állam jelenlétére is.

mányos rendjük és állandóságuk is, amely lehetővé teszi, hogy valóságos informális intézményekről beszéljünk. Peter Berger és Thomas Luckmann tudásszociológiai intézményelmélete szerint intézmény akkor áll elő, mikor tartós társadalmi szituációban két vagy több egyén habitualizált tevékenysége kölcsönösen tipizálódik és összekapcsolódik10. Mi is többek között éppen Berger-Luckmann meghatározását tartottuk szem előtt, amikor Társadalmi alakzatok kommunikációs sajátosságai. A kommunikáció szerepe az intézményes viszonyok megteremtésében című írásunkban éppen a kommunikáció szempontjából határoztuk meg az intézményeket: „A személyek közötti együttműködés A civilitás: normák és hálózatok kommunikációs aspektusa szemAmint az a fentiekből kiderül, a poli- pontjából az intézmények az együtttikai, hivatali és a civil szféra együtt- működés olyan időtálló formái, ameműködésének kulcsa egyrészt a for- lyek típusokba szervezik az emberi kapcsolatokat és sajámális szabályok és az tos mintákhoz igazítintézményi struktúják az emberek viselrák működésmódjá... sem a bírálat, kedését. Az intézménak elsajátításában, sem pedig a vágy nyes viszonyt kifejező másrészt viszont a álmok nem segíthet cselekvések a maguk mikrotársadalmak nek a szabad, de kommunikációs jelinformális kapcsolalemzőivel az intéztaiban, a társas hálószabadságához illõ mény létének és műzatokon belüli intertársadalmi szerepét, ködésének objektiváakciók minőségében ethoszát és kompe ciói, külső megjelekeresendő. A „formátenciáit nem találó nési formái, amelyek lis” szervezetekben és állampolgáron. nem csupán kifejeintézményekben az ződései, hanem horemberek közötti vidozói és folyamatos szonyokat világosan kifejezett szabályok és előírások továbbépítői is a jelzett kapcsolatforrögzítik. Az említett szabályokat és máknak.”11 A közösségek tagjai közti kapcsoelőírásokat „szakemberek” fogalmazzák meg, életbeléptetésük/elfo- latok sűrűsége és jellege, illetve ingadásuk külön ezt a célt szolgáló tézményesülési formái hozzák létre „rituális” aktus keretében történik és az úgynevezett mikrotársadalmak az érintettek számára nyilvánosan kapcsolatrendszereit. Ilyenek lehethozzáférhetők9. Az intézményesen nek például az emberek rokonsági és elfogadott szabálykövető viselkedés lakóhelyi kapcsolatai, illetve a munennél fogva formális magatartásnak kahelyi vagy egyéb nyilvános, illetve nevezhető, amelyhez képest az e- félnyilvános együttműködések és gyéb társadalmi magatartások infor- együttlétek formái, amelyek állandómálisnak számítanak. A formális és sulva az önszerveződés formális síkinformális magatartás között azon- ján egyesületeket hozhatnak létre, ban nincs abszolút különbség. Egyes vagy informális szinten alkalmilag informális viselkedéseknek is van- megkönnyíthetik a tömeges mobinak szabályai, sőt olyan hagyo- lizációt12 (pl. munkakonfliktusok

vagy az etnikai alapú önérvényesítés kollektív akciói), legfontosabb szerepük azonban mégis a mindennapi támogatás. Az említett hétköznapi támogatásból származó hasznok/eredmények többek között érzelmiek (törődés, gondoskodás), „önfelvilágosítók” (Habermas), vagyis az egyéni helyzetértékelések megerősítéséhez kötődők (társas összehasonlítás és feedback a dolgok értékelésével kapcsolatosan), információs jellegűek (tanácsok, ismeretek átadása) és instrumentális vonatkozásúak (gyakorlati, konkrét segítség)13 egyaránt lehetnek. Mindez latens módon hozzájárul az illető mikrostruktúrákhoz kapcsolódó, de olykor azokon túl is érvényesülő mi-tudat kialakulásához, felkeltéséhez, konzerválásához, nem ritkán pedig a lokalitás és az etnicitás közösségen belüli diskurzusához. Ha a formális és informális kapcsolatok jelentőségét és a közöttük levő viszonyokat társadalomtörténeti szempontból vizsgáljuk, egyaránt szembetűnő a formális kapcsolatoknak az európai modernitás fejlődésében játszott szerepe, és az informális kapcsolatok gazdag készletének a folyamatos jelenléte. A probléma magyarországi és nemzetközi összefüggéseit vizsgálva Böröcz József végezte el ezt az összevetést. Megállapítása szerint a „nyugati” ipari kapitalizmus történetének fontos fejezeteit áthatotta a formális viszonyok morális felsőbbrendűségének képzete. Ugyanis a modern kapitalizmus két, ma ismert legnagyobb intézménytípusa – az iparvállalati szervezet és a modern „nemzetállami” apparátus kialakulásának folyamatában, a „nyugati” társadalmak tagjainak normarendszerébe „beépült a társadalmi viselkedés területén a formális szabályok követésére vonatkozó elvárások egy meghatározott szintje és formája” [kiemelés tőlem – U. Z. I. ]. Böröcz szerint azonban e sok szempontból fontos fejlemény történeti kivétel volt, ugyanis sosem vált az Európán (és Észak-Amerikán) kívüli világ uralkodó magatartásformájává, sőt az alapvető fontosságú

U.o. Böröcz József: Kistársadalom – kiskapuk*, http://magyar-irodalom.elte.hu/2000/uj/01.htm, 28. aug. 2005. 10 Peter Berger-Thomas Luckmann: A valóság társadalmi felépítése. Tudásszociológiai értekezés. Budapest, Jószöveg Műhely, 1998, 82. o. 11 Ungvári Zrínyi Imre: Társadalmi alakzatok kommunikációs sajátosságai. A kommunikáció szerepe az intézményes viszonyok megteremtésében, In: U. Z. I.: Dialógus. Interpretáció. Interakció. Közelítések a kultúra kommunikatív értelmezéséhez, Mentor, Marosvásárhely, 2005, 106.-125. o. 12 Gyáni Gábor: Etnicitás és akkulturáció a századfordulós Budapesten, http://www.regiofolyoirat.hu/newspaper/1995/1-2/06Gyani_Gabor.doc, illetve Uo. A kávéházba járó polgár, Budapesti Negyed 12-13 (1996/2-3), http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/12_13/gyani.html, 01.05.2006. 13 Gergely Attila: I.m. 8 9

Civil ethosz

formális viszonyok mellett a társadalmi lét zökkenőmentes működését még a „Nyugat” szabályozott társadalmaiban is az informális magatartásformák gazdag választéka biztosítja. Amint azt a társadalmi alakzatok kommunikációs sajátosságaival foglalkozva korábban megállapítottuk személyközi viszonyokon belül szövődő tartós, informális „intézményes” kapcsolatok hálózata a személyek életútjának döntő jelentőségű láncszemeit, közösségi integráltságuk és érvényesülésük hordozóit képezi. Az ilyen viszonyok működőképességéről általánosan ismert erkölcsi és kommunikációs formák gondoskodnak. Az említett informális intézményesült kapcsolatok magukban foglalják többek között a magánélet intézményeit (a család, rokonság, barátság), a kölcsönös támogatás intézményeit (szomszédság, komaság, kaláka, szakmai és ügyintézési hálók), a személyes nyilvánosság intézményeit (a nyilvános és félnyilvános kapcsolattartási és közösségi tájékozódási módok, a szórakozási és szabadidős társulások) stb. Az említett informális kapcsolatok a civil társadalom kiindulópontját, termékeny talaját, sőt valóságos hatékony elemeit képezik. Hasonlóan vélekedik Böröcz is, aki szerint „Az informalitás civiltársadalom-stimuláló szerepét jól mutatja, hogy a nyilvános intézmények – éttermek, kávéházak, kocsmák, szalonok, olvasókörök, vitafórumok, színházak, koncerttermek, mozik, terek, utcák, lakóházak, stb. – informális társadalmi „profilja” hajszálpontos térkép formájában adva van az adott város lakóinak fejében. A mai budapesti, párizsi vagy dzsakartai közegben való eligazodás képessége nagyrészt abban áll, tudjuk-e, hol, mikor, milyen körülmények és szabályok közepette lesz módunk a magyar, francia vagy indonéz társadalom mely szeletével, informális körülmények között találkozni. Társadalmiságunk sikere nagyrészt az informális viszonyokban való eligazodás és részvétel sikerét jelenti.” (Böröcz, Im.) Az informalitás–formalitás viszony nem csupán az emberek életében jelenlevő tapasztalati tény, hanem, miként azt Böröcz megállapítja egyszersmind szemlélet is, amely „a társadalomtudomány beszédmódját

14

9

is átpolitizálja, a ’Nyugat’ köznyelv- éppen abból a szempontból különítből beszűrődő identitás-diszkurzu- hetők el egymástól, hogy milyen norsa”. Ez a megállapítás, úgy gondol- mák szabályozzák az együttműköjuk, bizonyos árnyalásra szorul. Igaz dést. A formális és informális magaugyan, hogy egyes „nyugati” szer- tartási követelmények összessége zők írásaiban a formális, másokéban egy közösségnek és részközössépedig az informális oldalak kerülnek geinek az ethosza. Olyan köznapi előtérbe, például a konzervatív poli- értelemben vett „erkölcsöt” jelent, atikai gondolkodó, Michael Oakeshott mely magában foglalja a szokásokat, a reflexív erkölccsel szemben a szo- a hagyományt, az állandóbb és válkáserkölcs mellett kötelezte el magát, tozó illemet, de egyszersmind a kimíg a kanti és a liberális hagyományt sebb-nagyobb közösségek által magukénak vallott ízlést követő gondolkodók, is. A terminus általáRawls, Dworkin, Haberban a társadalom szemmas az elvi és proce„Egy közösség pontjából helyesnek durális oldalakat hangethosza nem más, tekintett magatartást súlyozzák. Mindazonmint tagjai életének meghatározó követeláltal Böröcz álláspontalapárnyalata, jel mények, elvárások, jától eltérően megállege, minõsége; cselekvési minták érlapítható, hogy az morális és esztétikai telmében használaidentitás-diskurzus tos. Clifford Geertz kiemelkedő gondolstílusa, atmoszférákultúrantropológus kodók esetében nem ja; azaz alapvetõ viplasztikus kifejezése elfogult sem a formalszonyulás saját ma szerint: „Egy közösitás sem pedig az gunk és az élet által ség ethosza nem más, informalitás javára. visszatükrözött világ mint tagjai életének Így például Oakeshott alapárnyalata, jellege, is elismeri, hogy az felé.“ minősége; morális és általa tárgyalt alternaesztétikai stílusa, attívák nem léteznek egymástól elkülönülten, és mind- moszférája; azaz alapvető viszonyuössze az erkölcs uralkodó tendenciái- lás saját magunk és az élet által visznak tekinthetők, illetve hasonlókép- szatükrözött világ felé”14. A magatartási követelmények pen az össztársadalmi–formális és partikuláris–informális kapcsolat- nemcsak előírják a cselekvések mórendszerek egymást kiegészítő szere- dozatait, hanem egyszersmind kijelöpének jellegzetes viszonyaira ismer- lik a közösségek tagjai számára a kihetünk rá John Rawls a liberalizmus válóság szempontjait, megalapozzák klasszikus elveivel összhangban meg- az egyéni teljesítmény és önbecsülés fogalmazott igazságosság-elméleté- mércéit, s ily módon a személyek önben. Ez az elmélet az egyenlő jogok megvalósító projektumainak kiinés kötelességek érvényesítése mellett dulópontját képezik. Mindazonáltal elkötelezett, ám azáltal, hogy a töké- az ethosz a társadalom eleven életéletesség mércéjét felfüggeszti, kész nek már kialakult, szabályozó aspekelfogadni a spontánul szerveződő tusát jelenti, ami csupán a cselekvő társadalmi csoportok öndefinícióját személyek lelkiismeretének, eleven önbecsülésük mércéjeként. Rawls formáló tevékenysége, alkotóképesfontosnak tartotta, hogy mindenki sége által válik hatékonnyá. Valamennyi korábban említett intartozhasson legalább egy közös érdekekkel rendelkező közösséghez, tézménytípus legfontosabb közös saahol látja, hogy társai helyeslik törek- játossága, hogy állandósult viszovéseit, ugyanis a társak elismerését nyaik bár nem lépnek ki a szemtől tekintette az önbecsülés alapjának. szembeni interakciók köréből, de haAz ilyen, egymás céljait tisztelő és táskörük behatárolatlan, elvileg a jepolitikai igényeiket az önbecsülést is lenlevők vagy a közösség teljes köréelősegítő módon öszszehangoló cso- re kiterjed, működésük sok tekintetportok létezését Rawls a társadalmi ben alkalmi és esetleges, túllépi a stabilitás fontos feltételének tekin- bensőségesség, sőt esetenként az egyenkénti előzetes ismeretség szfétette. (Rawls 1977. 516.) ráját is. Az együttműködés ebben a körben bár részlegesen formalizált és Ethosz és civilitás A formális és informális kapcsolatok pozitív vagy negatív következménye

Clifford Geertz: Az ethosz, a világkép és a szent szimbólumok elemzése, In: C. G.: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások, Századvég, Budapest, 1994, 5. o.

10

civil fórum

is előrelátható, sose pusztán haszon- legű folyamatokat ír le Nicolas Ries, dalom sehol sem jelenti a korábbi ciorientált, szinte mindig szimboliku- amikor bemutatja a luxemburgi civil vil társadalmi struktúrák és a civil etsan közvetített és igen gyakran társadalom egyes elemeinek kialaku- hosz hagyományos közösségi forközösségi erkölcsi töltete is van. Az lási folyamatát és e folyamat mögött máinak változatlan továbbélését, de informális intézmények alapja nem meghúzódó indítékokat.16 lényeges különbségek tapasztalhatók Ries szerint a luxemburgiak első az egyesületi formák változatossága feltétlenül valami a közös erkölcsi elkötelezettség, vagy világosan körvo- társaságainknak merőben praktikus és az egyesülésre, összefogásra való és hasznos célkitűzé- készség terén a számottevő és folyanalazott közös célkisei voltak, és a pil- matos civil kulturális tapasztalattal tűzés, hanem sokkal lanatnyi igényeknek rendelkező országok, illetve régiók inkább az erkölcsi ... a demokratikus tettek eleget. Ilyen és azok között, amelyek csekély ilyen kötelékeknek a kögazdasági és politipraktikus célkitűzé- tapasztalattal rendelkeznek és hoszzösség tudatában és kai reformok a civil sek mentén szervező- szabb-rövidebb ideig kénytelenek szokásaiban élő szenkultúra kialakításá dő társaságok voltak voltak átélni a totalitarizmus valatesítése. Éppen ezért hoz kezdeménye a Kolping-rendszer mely formáját18. A poszttotalitárius a kapcsolatok érzelmi legényegyletei, az i- társadalmaknak nemcsak újra fel kelhangoltsága nem küzést, bátorságot, tu parosok, kishivatalno- lett fedezniük, hanem sok esetben a lönösebben felfokodatosságot, szolidakok, illetve a paraszti megszakadt folytonosság következzott, bár a közösségritást és viselkedésrétegek kölcsönös se- tében alapjaitól kezdve ki kellett alahez, főképpen pedig módot nyújtanak – gítségnyújtási társasá- kítaniuk saját civil társadalmaikat. Ea közös tudáshoz és a azaz megteremtik a gai és csoportjai, a ke- gyebek mellett ez az oka annak, hogy közösségi szabályokcivil ethosz alapjait. reskedők, kiskereske- a civil társadalom a posztkommunishoz való ragaszkodás dők szövetségei, a mun- ta országokban viszonylag fejletlen. a cselekvések és komkások szakszervezeti Amint arra Vjekoslav Butigan, a munikáció résztvevői részéről hangsúlyozottan elvárt, és társulásai, a biztosítási társaságok, Split-i egyetem tanára rámutatott, a végül pedig a szórakoztató társasá- demokratikus gazdasági és politikai nyíltan megkérdőjelezhetetlen. A civil társadalom és a civil et- gok (az ének, a zene, a színház, illet- reformok a civil kultúra kialakításáhosz elemei párhuzamosan alakul- ve a sport, pl. a labdarúgás terüle- hoz kezdeményezést, bátorságot, tunak ki, mégpedig a társadalmi funk- tén). Ha megvizsgáljuk Gyáni Gábor datosságot, szolidaritást és viselkecióiknak megfelelően az egyes tár- a magyarországi 19., illetve 20. száza- désmódot nyújtanak – azaz megtesadalmak és társadalmi alrendszerek di kávéházba járás kialakulását fel- remtik a civil ethosz alapjait.19 Ilyen meghatározott történelmi korsza- dolgozó tanulmányát, azt találjuk, helyzetben a civil társadalom és a kaiban. A szociológia és a társada- hogy Gyáni magyarázataiban a kor- civil ethosz kölcsönösen egymásra lomtörténet leírta a civil társadalom szellem és társadalmi funkcionalitás támaszkodó dialektikáját különböző egyes területeinek és a hozzájuk tar- viszonyát tartotta szem előtt. Véle- sürgető kívánságok és túlméretezett tozó tudatformáknak a kialakulását. ménye szerint a kávéház-látogatás elvárások igyekeznek megbontani és Így például a civil szerveződések olyan általánosabb társadalmi jelen- egyfajta Münchausen-effektusba belekényszeríteni: a nyuszellemiségéről és a civil éthoszról is ségekkel magyarázgati országok tapaszsokat megtudhatunk Durkheimnek a ható, mint például, talatából megtanulA cselekvés általáhivatási szerveződésről, mint másod- hogy: „megnőtt a jeható civil ethosz hozlagos csoportokról kialakított felfo- lentősége annak a fajban – és az erkölcsiza létre a civil társagásából15. Eszerint feltétlenül szük- ta tudásnak (…), mely leg motivált cse ség van arra, hogy az állam és az e- a folytonos jólértedalmat, s majd a szellekvés különöskép gyén közé belépjen „egy egész sor sültségen alapul”17. lem birodalmából a pen – nem alapulhat másodlagos csoport, amelyek elég Olyan, a magatartás valóságba alászálló a cselekvés hasznos közel vannak az egyénhez ahhoz, rugalmasságát segítő civil társadalom oldja hogy erőteljesen hatókörükbe von- kulturális univerzummeg a társadalom vaságának puszta be hassák és így vezessék a társadalmi ra támadt igény, amelamennyi problémáját. látásán, hanem oélet általános sodrában”. Ugyanak- lyet a kávéház volt Mindazonáltal nem alyasvalamire kell ékor Durkheim azt is észrevette, hogy képes kielégíteni laplaptalan az a gondopülnie, amelyet az ema foglalkozási csoportokhoz kötődő kínálatával, az újsálat, hogy a civil fejlőberek önmagában morál és az általános morál különb- golvasási szokások désükben elmaradott ségéből „a morális élet egymástól tömeges elterjesztésévonzónak találnak. országokban a civil elkülönülő, de egymással mégis kap- vel és az informális hírtársadalmi szerkezecsolatban maradó központjai fognak csatornák egész rendtek térnyerésének ekialakulni, és e funkcionális differen- szerének a mozgósításával és karban- gyik alapvető feltétele éppen a szaciálódás egyfajta morális polimorfiz- tartásával. bad társulásra való törekvés és a civil Természetesen a mai civil társa- kezdeményezések iránti nyitottság. musnak fog megfelelni”. Hasonló jelNémedi Dénes: Család, korporáció, állam. A 'tudat' kommunikatív felfogása Durkheimnél, Szociológiai Szemle 1993/3-4. 81-99., http://www.mtapti.hu/mszt/199334/nemedi.htm, 21. nov. 2005. 16 Ries, Nicolas: Individualizmus és társadalmi ösztön. Nagyvilág, 2001/11., http://www.inaplo.hu/nv/200111/26.html. 17 Gyáni Gábor: A kávéházba járó polgár, Budapesti Negyed 12-13 (1996/2-3), http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/12_13/gyani.html, 1. máj. 2006. 18 V.ö. Robert D. Putnam: A prosperáló közösség. A társadalmi tőke és a közélet, http://www.adata.hu/ _Kozossegi_Adattar/dokument.nsf/0/59d8d1cd682. 19 Vjekoslav Butigan: The Political Ethos of the Civil Society, http://www.bu.edu/wcp/Papers/Poli/PoliButi.htm. 15

Civil ethosz

Ennyiben a civil társadalmat fenntartó bizalom és kölcsönös elvárások, azaz a civil ethosz némiképpen valóban meg kell előzze a civil társadalom kifejlődését. A civil társadalom ethosza azonban teljes mértékben mégsem függetleníthető a civil társadalom elemeinek a meglététől, a civil társadalomépítés sikereinek tapasztalataitól. Ez a jellegzetes civil öntudat egyszerre fakad az állampolgárok cselekvéspotenciáljából, a szövetkezés iránti elkötelezettségükből és az együtt elért eredmények felemelő, összetartó érzéséből. A civil ethosznak tehát nemcsak szokás- és elvárás-rendszernek kell lennie, hanem a szabadság cselekvő öntudatának is, amely az öntevékeny kezdeményező kész-

11

séget, a közérdek iránti tiszteletet és a közösségi, azaz politikai felelősség elfogadását is magában foglalja. Ezen ethosz szilárd alapja az erkölcsi tudatban (lelkiismeretben) található, amely a maga követelményeivel (imperatívuszaival) előkészíti az utat a civil társadalom gyorsabb fejlődése számára, de érthető módon csupán a társadalomfejlődés, bármennyire is óhajtott, hosszabb távon nem lehet önfenntartó, mozgósító cél. A cselekvés általában – és az erkölcsileg motivált cselekvés különösképpen – nem alapulhat a cselekvés hasznosságának puszta belátásán, hanem olyasvalamire kell épülnie, amelyet az emberek önmagában vonzónak találnak. „Így tehát, amikor az egyének, akik úgy vélik, hogy közös érdekeik

vannak és társulnak – írja Durkheim –, ezt nemcsak azért teszik, hogy védjék érdekeiket, hogy biztosítsák érvényesülésüket más versengő társulatokkal szemben, hanem teszik ezt pusztán a társulás kedvéért is, azért az örömért, ami abból ered, hogy másokkal egységet képeznek, hogy nem érzik magukat elveszettnek az ellenséges környezetben, teszik ezt a szoros közösségből eredő öröm kedvéért, vagyis összefoglalva azért, hogy együtt élhessék az erkölcsi életet.”20

Ungvári-Zrínyi Imre BBTE Történelem-Filozófia Kar – etikatanár, egyetemi adjunktus e-mail: [email protected]

A prosperáló közösség. A társadalmi tõke és a közélet Az alábbi írás Robert D. Putnam az Amerikai Politikaelméleti Társaság igazgatójától, politikai és társadalomkutatótól származik, aki a társadalmi tőkéről, mint a civil normák és hálózatok által meghatározottról, és ezek fontosságáról, mint a társadalom és a személy fejlődése szempontjából fontos tényezőről beszél. A mű eredeti származási helye: The American Prospec, Inc. Preferred Citation: Robert D. Putnam, „The Prosperous Community” The American Prospect vol. 4 no. 13, Marc 21, 1993. A magyar nyelvű változat a következő helyről származik: http://www.adata.hu/_Kozossegi_Adattar/dokument.nsf/0/59d8d1cd6821e99cc1256dd7003464b1?OpenDocument A te kukoricád ma érik be; az enyém holnap. Mindkettőnk számára kifizetődő lenne, ha ma én dolgoznék veled, holnap pedig te segítenél nekem. Ám én nem kedvellek téged, és tudom, hogy te sem kedvelsz engem. Nem fogok tehát fáradozni érted; ha pedig magam miatt tenném – viszonzás reményében –, tudom, csalódnom kellene, mert függenék a nagylelkűségedtől. Hagyom tehát, hogy egyedül dolgozz; s te is ugyanígy bánsz velem. Váltakoznak az évszakok; s a kölcsönös bizalom és biztonság hiánya miatt mindketten elveszítjük termésünket. – David Hume – A nehéz helyzet, amelyben Hume példázatának földművesei találják magukat, túlságosan is ismerős a világ közösségei, nemzetei számára: – a szülők a közösségekben mindenütt jobb iskoláztatási lehetőségeket szeretnének gyermekeik számára, ám az állami oktatás javítását célzó közös erőfeszítések sorra kudarcot vallanak; – az amerikai gettók lakóinak közös érdeke az utcák biztonságosabbá té20

idézi Némedi, I.m.

tele; a közös bűnüldözés mégsem sikeres; – a harmadik világ szegény földműveseinek hatékonyabb öntözési és értékesítési rendszerekre lenne szüksége, ám a területen végzett együttműködés törékenynek bizonyul; – az általános felmelegedés Manhattantől Mauritiusig fenyegeti a létfenntartást, a közös kockázatok mérséklésére tett közös erőfeszítések sorra megfeneklenek.

A közös haszon érdekében történő együttműködés kudarca nem feltétlenül jelent tudatlanságot, irracionalitást vagy rosszindulatot – ezt a Hume-ot követő filozófusok is hangsúlyozzák. Hume földművesei nem voltak ostobák, bolondok vagy gonoszak; sokkal inkább csapdában voltak. A társadalomtudósok újabban több szempontból is elemzés alá vetették ezt az alapvető dilemmát: az egyszerű emberek tragédiája, a kollektív cselekvés logikája; a közjavak; a foglyok dilemmája. Ezen esetek mindegyikében, ahogy Hume rusztikus anekdotájában is, mindenki jobban járna, ha együtt tudna működni a többiekkel. Ha azonban hiányzik a koordináció és kölcsönös érdemi elkötelezettség, az emberek inkább elállnak az együttműködéstől, szomorúan, de ra-

12

cionálisan erősítve meg egymás pesz- nikus is képes oly módon vizsgálni a szimista hozzáállását. növények fejlődését, hogy genetikaiHogyan lehetne tehát túljutni a kol- lag megegyező magok fejlődését méri lektív cselekvés eme dilemmáin anél- meg különböző helyeken, mi is azáltal kül, hogy afféle Hobbes-i leviatánt próbáltuk vizsgálni a kormányzati telhoznánk létre? Újabban számos terü- jesítményt, hogy tanulmányoztuk, let társadalomtudósai javasolják a miként fejlődtek az új intézmények probléma újszerű diagnosztizálását, különféle környezeteikben. mégpedig a társadalmi tőke elve Ahogy azt vártuk, az új önkoralapján. A fizikai és a humán tőke fo- mányzatok némelyike gyászos kugalmaival analóg módon (eszközök darcot vallott – hatékonyság hiánya, és képzés az egyéni teljesítőképesség letargia, korrupció. Mások azonban fokozására), a „társadalmi tőke” is a figyelemre méltóan sikeresnek bizotársadalmi szerveződés jellemzőire nyultak: innovatív napközis prograutal (pl. hálózatok, normák és biza- mokat és szakképzési központokat lom, amelyek elősegítik a közös ha- hoztak létre, elősegítették a beruházászon érdekében végzett koordinációt sokat és a gazdasági fejlődést, úttörő és együttműködést). A társadalmi tő- jellegű környezetvédelmi szabványoke fokozza a fizikai és humán tőkebe- kat és családi klinikákat alakítottak ki fektetések hatékonyságát is. – jól menedzselve a közügyeket, váKönnyebb az együttműködés egy lasztóik általános megelégedésére. olyan közösségben, amely számotteMi lehet az oka az erőteljes küvő társadalmi tőkével rendelkezik. lönbségeknek a kormányzás minőséÚgy tűnik, hogy ez a gét illetően? Egyes, meglátás az amerikai látszólag nyilvánvaló nemzeti politika száválaszok lényegtelenEgy általánosan el mára is számos kérnek bizonyultak. Az fogadott kölcsönös désben hordoz meszönkormányzatok szerségen nyugvó kö szemenő gyakorlati veződése túl hasonló zösség jóval hatékokövetkeztetéseket – volt az egyes régióknyabb, mint egy bimiként tudnánk leban ahhoz, hogy meszküzdeni a Los Angeszemenő következtezalmatlan társadales központjának déli téseket lehessen lelom, ugyanazért, akerületeiben tapaszvonni a teljesítménymiért a pénz is haté talható szegénységet különbségeket illetőkonyabb, mint a és erőszakot; hogyan en. A pártpolitikától cserekereskedelem. éleszthetnénk újjá a vagy ideológiától nem A bizalom megolajozRust Belt (rozsdaöv) sok függ. A bőség és iparát; miként táplálprosperitás sem bír za a társadalmi életet. hatnánk az egykori közvetlen hatással. A szovjet birodalom és a társadalmi stabilitás, hajdani harmadik világ felnövekvő a politikai harmónia vagy a népessédemokráciáit? Mielőtt azonban eze- gi mozgalmak sem vezetnek a megket a következtetéseket részleteseb- oldáshoz. Ezen tényezők egyike sem ben is megvizsgálnánk, szeretném áll kapcsolatban a jó kormányzással, egy olyan kutatásról szóló beszámo- ahogy arra eredetileg számítottunk. lóval illusztrálni a társadalmi tőke A legjobb prognózist Alexis de Tocfontosságát, amelyet én és kollegáim queville-t figyelembe véve kaphataz elmúlt két évtizedben folytattunk juk. Az állampolgári részvétel erős az olasz regionális önkormányzás lát- hagyományai – szavazók aránya, újszólag misztikus témájában. ságok olvasottsága, kórusokban és olvasókörökben, lakossági klubokban, futball-egyesületekben való Egy olaszországi kísérlet részvétel – mind-mind a sikeres régitanulságai Az 1970-es évektől kezdődően az ola- ót fémjelzik. Néhány olasz régió, pl. Emiliaszok egy sor potenciálisan erős regioRomagna és Toszkána számos aktív nális önkormányzatot hoztak létre országszerte. A 20 intézmény formailag közösségi szervezettel rendelkezik. teljesen megegyezett, ám azok a társa- Ezen területek lakói a közügyek dalmi, gazdasági, politikai és kulturá- mentén köteleződnek el, nem pedig lis kontextusok, amelyekbe ágyazód- valamilyen pártfogó közbenjárásátak, drámai eltéréseket mutattak, a pre- val. Bíznak egymásban, abban, hogy indusztriálistól a posztindusztriálisig, mindannyian tisztességesen cselea hithű katolikustól a buzgó kommu- kednek és betartják a törvényeket. A nistáig, a fásult feudálistól az eszeve- közösségek vezetői viszonylag őszinszettül modernig. Ahogyan egy bota- ték és elkötelezettek az egyenjogúság

civil fórum iránt. Társadalmi és politikai hálózataik horizontálisan, nem pedig hierarchikusan szerveződnek. Ezek a „polgári közösségek” (civic communities) nagyra értékelik a szolidaritást, a polgári részvételt és a becsületességet. A demokrácia itt valóban működik. A másik oldalon az úgynevezett „nem-polgári” (uncivic) régiók, mint pl. Calabria és Szicília állnak, amelyeket jól jellemez a francia incivisme (polgáriatlanság) kifejezés. Maga az állampolgáriság fogalma kérdőjeleződik meg itt. A szociális és kulturális egyesületekben való részvétel igen alacsony szintű. A helyi lakosok szempontjából a közügy más ügye – i notabili, „a főnököké”, „a politikusoké” – de nem az övék. Majdnem mindenki egyetért azzal, hogy a törvényeket azért hozzák, hogy megszegjék őket, ám félve mások törvénytelenségétől, mindenki szigorúbb fegyelmet követel. Az egymásba érő ördögi körök csapdájába zárva mindenki tehetetlennek, kihasználtnak és boldogtalannak érzi magát. Nem meglepő tehát, hogy a képviseleti kormányzás itt kevésbé hatékony, mint a polgárosodottabb közösségekben. A polgári (civil) közösség történelmi gyökerei meglepően mélyre nyúlnak vissza. Az állampolgári részvétel és társadalmi szolidaritás tartós hagyományai közel egy évezredre vezethetők vissza, nevezetesen a 11. századra, amikor is kommunális köztársaságok jöttek létre pl. Firenzében, Bolognában és Genovában, ahol ma is magas az állampolgári részvétel, a kormányzat pedig sikeres. A civil örökség központjában a szervezett kölcsönösség és állampolgári szolidaritás kiterjedt hálózatai helyezkednek el – középkori közösségek céhei, vallási társaságai és polgárőrségei; a 20. század szövetkezetei, önsegítő egyesületei, szomszédsági szervezetei, énekkari közösségei. Ezek a közösségek nem csupán azért váltak civillé, mert gazdagok voltak. A történelmi feljegyzések épp ennek ellenkezőjére engednek következtetni: azért gazdagodtak meg, mert polgárok (civilek) voltak. Úgy tűnik, hogy az állampolgári részvétel normáiban és hálózataiban megtestesülő társadalmi tőke a gazdasági fejlődés előfeltétele, csakúgy, mint a hatékony kormányzásé. A gazdaságfejlesztők figyelmébe: az állampolgáriság nagyon is számít. Hogyan támasztja alá a társadalmi tőke a helyes kormányzást és a

Civil ethosz

gazdasági fejlődést? Először is, az állampolgári elkötelezettség hálózatai az általános kölcsönösség szilárd normáira épülnek: „megteszem ezt neked, azt várva, hogy az út másik végén majd te, vagy valaki más viszonozza a szívességet. „A társadalmi tőke hasonlít ahhoz, amit Tom Wolfe „szívesség banknak” nevez „A hiábavalóság máglyája – The Bonfre of Vanities” c. elbeszélésében”, jegyzi meg Robert Frank közgazdász. Egy általánosan elfogadott kölcsönösségen nyugvó közösség jóval hatékonyabb, mint egy bizalmatlan társadalom, ugyanazért, amiért a pénz is hatékonyabb, mint a cserekereskedelem. A bizalom megolajozza a társadalmi életet. Az állampolgári részvétel hálózatai elősegítik a koordinációt és a kommunikációt, és megerősítik a mások szavahihetőségével kapcsolatos információkat. A fogolyelmélet és ezzel rokon játékelméletek tanulmányozói arra hívják fel a figyelmet, hogy az együttműködés legegyszerűbben az ismétlőjáték segítségével sajátítható el. Amennyiben a gazdasági és politikai kapcsolatok társadalmi kölcsönhatások sűrű hálózatába ágyazódnak, kevesebb minden ösztönöz az opportunizmusra és törvényszegésre. Ezért van az, hogy a gyémántkereskedelem (a csalásra való rendkívüli lehetőségekkel) a zárt etnikai területekre koncentrálódik. A sűrű társadalmi kötelékek megkönynyítik a pletykát és a jó hírnév terjedésének más értékes módjait is – ami egy komplex társadalomban nélkülözhetetlen alap a bizalomhoz. Végül: azon túl, hogy az együttműködés sikerének megtestesítői, az állampolgári részvétel hálózatai a jövőbeni együttműködés kulturális mintájaként is szolgálhatnak. James Coleman szociológus rámutat: „A tőke más formáihoz hasonlóan a társadalmi tőke is produktív, lehetőséget teremt olyan célok elérésére is, amelyek nélküle elérhetetlenek volnának (…) Egy földműves közösségben (…), ahol az egyik gazda szénáját egy másik bálázza, és ahol a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket széles körben kérik és adják kölcsön, a társadalmi tőke lehetővé teszi minden egyes gazdálkodó számára, hogy kevesebb fizikai tőke (ti. eszközök és szerszámok) bevonásával végezze munkáját.” Röviden, a társadalmi tőke léte lehetővé teszi Hume földművesei számára, hogy felülkerekedjenek a közös cselekvéssel kapcsolatos dilemmájukon.

13

A társadalmi tőke alapjai, mint tás) menedzsmentjére tett egyes például a bizalom, a normák és a há- együttműködési kísérletek miért silózatok általában az önmegerősítés és keresek, míg mások megbuknak. A a felhalmozódás felé mutatnak. A si- társadalmi tőke meglévő készletei is keres együttműködés egy bizonyos fontos részét képezik a történetnek. ügyben kapcsolatokat és bizalmat épít Azok a kormányzati beavatkozások – olyan társadalmi vagyont, amely viszont, amelyek nem veszik figyemegkönnyíti a jövőbeni együttműkö- lembe, vagy aláaknázzák ezt a társadést más, az eredetivel össze nem füg- dalmi infrastruktúrát, nagyon roszgő feladatoknál. Ahogy a hagyomá- szul is elsülhetnek. A Kelet-Ázsia rohamosan növeknyos tőkénél is, azok, akik társadalmi tőkével rendelkeznek, többet is hal- vő gazdaságát vizsgáló tanulmányok moznak fel belőle – az kap, akinek mindig kihangsúlyozzák a sűrű tárvan. A társadalmi tőke nem más, mint sadalmi hálózatok jelentőségét – így amit Albert O. Hirschman társada- gyakran egy új típusú „hálózati kapilomfilozófus „erkölcsi erőforrásnak” talizmus” képviselőiként emlegetik nevez – olyan erőforrás, melynek őket. Ezek a hálózatok, melyek alaputánpótlása egyre bővül, nem pedig ját gyakran a tágabb családi kör vagy csökken a használat során, és amely szoros etnikai közösségek alkotják (ellentétben a fizikai tőkével) kimerül, (pl. a tengerentúli kínaiak), elősegítik a bizalmat, csökkentik a tranzakciók ha nem használják. A hagyományos értelemben vett lebonyolításának költségeit, valamint tőkével ellentétben, a társadalmi tőke felgyorsítják az információáramlást és az innovációt. A „közjó”, ami azt jelentársadalmi tőkét úgyti, hogy nem szemémond pénzügyi tőkélyes tulajdona azokA sikeres együttmû vé lehet változtatni: nak, akiknek hasznára ködés egy bizonyos Amy Tan regényíró válik. Más közjavakügyben kapcsolatoJoy Luck Club-jában hoz hasonlóan (pl. tiszkat és bizalmat épít mah-jong-ot játszó bata levegő, biztonságos – olyan társadalmi rátok csoportjából egy utcák) a társadalmi vagyont, amely közös befektetési tártőkét általában nem saság jön létre. Kínámagánszemélyek bizmegkönnyíti a jövõnak az elmúlt századtosítják. Ez azt jelenti, beni együttmûkö ban végbement hatalhogy a társadalmi tődést más, az erede mas gazdasági fejlőkének gyakran más tivel össze nem fügdése kevésbé függött társadalmi tevékenygõ feladatoknál. a formális intézméségek melléktermékenyektől, mint a guanként kell megjelennie. xi-tól (személyes kapA társadalmi tőke tipikusan kötelékekből, normákból és csolatok) a szerződések megalapozábizalomból áll össze, amely átvihető sa és megtakarításaik, beruházásaik az egyik társadalmi környezetből a irányítása terén. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a tármásikba. A Florentine-kórusok tagjai azért vesznek részt az énekkari mun- sadalmi tőke a fejlett nyugati gazdakában, mert szeretnek énekelni, nem ságok fejlődésében is fontos szerepet pedig azért, hogy részvételükkel a játszik. Mark Granovetter közgaztoscanai társadalmi felépítményt erő- dász-szociológus rámutat, hogy társadalmi hálózatokba ágyazottan soksítsék. Mégis ez történik. kal hatékonyabban működnek az oA társadalmi tőke és a gazdasági lyan gazdasági tranzakciók, mint pl. a szerződéskötés vagy a munkakerefejlődés A társadalmi tőkét lassan világszerte sés. Nem véletlen, hogy az ambicióa gazdasági fejlődés létfontosságú ösz- zus yuppie-k egyik általános hadiszetevőjeként tartják számon. A vi- csele a „hálózatépítés”. A nagy hatédékfejlesztés tanulmányozóinak ku- konyságú és rugalmasságú „ipari ketatási eredményei azt mutatják, hogy rületekről” (a kifejezést Alfred Maregy őshonos helyi egyesületekből ál- shall, a modern közgazdaságtan eló hatékony hálózat legalább olyan gyik alapítója alkotta meg) szóló tafontos lehet a növekedés szempontjá- nulmányok a dolgozók és kisebb válból, mint a fizikai beruházások, a meg- lalkozók együttműködési hálózataifelelő technológia vagy (a neoklasszi- nak fontosságát hangsúlyozzák. A kus közgazdászok csodaszere) „a lát- társadalmi tőke ilyetén koncentrácihatatlan kéz”. Elinor Ostrom polito- ói, amelyek messze állnak attól, hogy lógus arra mutat rá, hogy a közös afféle paleo-indusztriális anakronizerőforrások (pl. a legelők és a vízellá- mussá váljanak, ultramodern ipar-

civil fórum

14

ágakat táplálnak, a Szilícium-völgy ’high tech’-jétől egészen a divatdiktátor Benetton-ig. Az úgynevezett „új növekedési elmélet” nagyobb figyelmet szentel a társadalmi struktúrának (a „humán tőke külsőségei”), mint a hagyományos neoklasszikus modellek. Robert Lucas, a „racionális elvárások” gazdaságtanának egyik alapítója rámutat, hogy „a humán tőke felhalmozása alapvetően társadalmi cselekedet, amely oly módon vonja be az emberek csoportjait, amelynek a fizikai tőke felhalmozásában nincs megfelelője.” A társadalmi tőke megközelítés segítségünkre lehet a fejlesztés stratégiáinak újszerű kialakításában. Az Eurázsia volt kommunista országainak piacgazdaságát és a demokratikus intézményeit megerősíteni kívánó legújabb keletű javaslatok például majdnem kizárólag a pénzügyi és humán tőke hiányosságaira összponto-

tani, ha etnikai vagy más törésvonalakat kereszteznek.) Egy közelebbi példa: Bill Clinton indítványai különböző szakképzési programok és ipari terjeszkedést szolgáló ügynökségek létrehozására is a társadalmi tőkére hívják fel a figyelmet. Nem szabad, hogy a cél pusztán a technikai szakértelem és munkahelyi jártasságok futószalagon történő beinjektálása legyen egyes cégekbe, munkakörökbe. Ehelyett, az ilyen programoknak egyedülálló lehetőséget kell teremteniük az új, termékeny kapcsolatok kialakulásához a közösségi csoportok, iskolák, munkaadók és munkavállalók között anélkül, hogy újabb költséges bürokráciát teremtenének. Miért ne kísérletezhetnénk szerényebb anyagi támogatások nyújtásával olyan képzési programok számára, amelyek innovatív helyi partnerségek keretei között hozzák össze a cégeket, oktatási

Könczey Elemér rajza

Szöveg nélkül

sítanak (így hívva fel a figyelmet a kölcsönök és a technikai segítségnyújtás fontosságára). A társadalmi tőke hiányosságai azonban legalább ennyire riasztóak ezekben az országokban. Hol vannak a „társadalmi tőke létrejövését” szolgáló erőfeszítések? A szülő-tanár egyesületek és Kiwanis-klubok exportálása túlzásnak tűnhet, de mi lenne, ha türelmesen rekonstruálnánk a totalitás századát túlélt őshonos civil egyesületeket? S. Frederick Starr történész például a civil társadalom fontos töredékeire hívja fel a figyelmet – a filantrópiai szervezetektől a sakk-klubokig – amelyek Oroszország „hasznosítható múltjából” fennmaradtak. (Az ilyen közösségi egyesületek különösen értékes társadalmi tőkét képesek nyúj-

intézményeket és közösségi egyesületeket? Az ilyen, társadalmi tőkével kapcsolatos programok látens hatásai még erősebbeknek bizonyulhatnak, mint a technikai termelékenységre kifejtett közvetlen hatások. Ha azonban a közösségek gazdasági átállásának hatásait vizsgáljuk, mérlegelnünk kell a társadalmi tőke lerombolásának kockázatát is. Éppen azért, mert a társadalmi tőke a közjó egyik fajtája, a gyárak bezárásának és a közösségek lerombolásának költsége túlmegy az egyének által tapasztalt személyes traumán. Még ennél is rosszabb, hogy egyes kormányzati programok (pl. városfejlesztési vagy önkormányzati lakásprojektek) maguk is fejetlenül rombolták a társadalmi hálózatokat. Az a tény, hogy

ezek a költségek nem mutathatóak ki jelenlegi elszámolási technikáinkkal, korántsem jelenti azt, hogy azok nem léteznek. Ha elég nagy darabot vágnak ki a társadalmi felépítményből, annak mindannyian fizetjük az árát.

A társadalmi tőke és amerikai gondjai Az 51 halálos áldozattal és 1 milliárd dolláros vagyoni kárral járó múlt évi Los Angeles-i tragédia miatt a városi hanyatlás ismét Amerika napirendjére került. A bajok ismertek ugyan, a gyógymód azonban nem. Még akik leginkább szimpatizáltak az amerikai gettók állapotával, azok sincsenek meggyőzve arról, hogy a múlt században leépített szociális programok egyszerűen felélesztésével megoldható lenne a probléma. A társadalmi tőke lepusztulása fontos, mégis alulértékelt részét képezi a diagnózisnak. Annak ellenére, hogy a legszegényebb amerikaiak nem a városok belső területeinek lakói, mégis egyfajta minőségi különbség tapasztalható az ő életük és ott élő krónikusan szegény feketék és latinok társadalmi és gazdasági elszigeteltsége között. Munkanélküliség, inadekvát oktatás és elégtelen egészségügyi ellátás; ezek a kilátások egyértelműen megcsonkítják egy gettólakó lehetőségeit. És ezt teszik a társadalmi tőke mélyreható hiányosságai is. A belvárosban élő feketék és latinok egyik legfőbb problémája, hogy nincsenek kapcsolataik. A munkát keresők a gettóban például kevéssé jutnak hozzá a hagyományos munkaközvetítő hálózatokhoz. Anne Case és Lawrence Katz munkaerőpiaci közgazdászok kimutatták, hogy azok a belvárosi fiatalok, akik az állampolgári részvétel magas szintjén álló szomszédságokban laknak (bőrszíntől függetlenül), nagyobb eséllyel fejezik be az iskolát, szereznek munkát, maradnak távol a drogoktól, a bűnözéstől, ami fiatalságuk egyéni jellemzőire is kihatással van. Két hasonló fiatal közül tehát az, amelyik szerencsétlenségére olyan szomszédságban lakik, melynek társadalmi tőkéje hanyatlóban van, nagyobb eséllyel kerül tévútra, börtönbe vagy a temetőbe. Úgy tűnik, számos kutató is ilyen szomszédsági hatásokat fedezett fel a fiatalkori terhességek esetében – akár fekete, akár fehér fiatalokat vizsgáltak –, amelyek ugyancsak meghatározó hatással voltak a személyes tulajdonságokra is. A „hol élsz és kit ismersz” – a társadalmi tőke, amiből meríthetsz – segít meghatározni,

Civil ethosz

15

hogy ki is vagy te, s így meghatároz- sadalmi tőkét a polgárjogi mozgalom korlátozódik a kisebbségi közösséza sorsodat is. idején is. Sidney Verba-nak és kollé- gekre. Vegyük például a közoktatást. Ha megfelelően mérjük őket, a fa- gáinak az amerikai politikai részvé- James Coleman mélyreható kutatása ji és osztálybéli egyenlőtlenségek a telről írott könyve rámutat, hogy az szerint a magániskolák sikere nem társadalmi tőke hozzáférhetősége te- egyház kivételesen erős erőforrása a feltétlenül annak tulajdonítható, rén ugyanolyan méretűek lehetnek, feketék politikai részvételének – olyan hogy mi történik az osztálytermekmint a pénzügyi és a fórum, ahol többet ben, vagy hogy milyen képességekhumán tőke esetében tudhatnak meg a köz- kel rendelkeznek a diákok – sokkal tapasztalt egyenlőtügyekről, a fontos po- inkább a szülők és a közösség tagjaiAmennyiben poli lenségek, és ugyanlitikai hozzáértésről nak az iskolai tevékenységekben való tikai rendszerünket olyan baljóslatúak is. és kapcsolatokat épít- nagyobb fokú szerepvállalásának. Az fogékonyabbá Glenn Loury közgazhetnek egymással. olyan oktatási reformerek, mint kívánjuk tenni dász arra használja a Amerika urbánus James Comer gyermekpszichológus, (különösen azok „társadalmi tőke” kiproblémáinak orvos- az oktatás minőségének fokozását számára, akiknek fejezést, hogy kimulása során a fizikai, nem pusztán az egyes gyerekek „ketassa azt az alapvető pénzügyi, humán és zelésében” látják, hanem a szülőknek nincs kapcsolata a tényt, hogy a faji társadalmi tőkébe va- és másoknak az oktatási folyamatba felsõbb szintekkel), szegregáció (társadalló beruházások egy- való tudatos bevonásában is. Az oktámogatnunk kell a milag örökölt különbmást kiegészítő, nem tatási irányelvek kialakítóinak túl helyi szinten szerve ségekkel párosulva a pedig egymással ver- kell lépniük a tananyagról és igazgazõdõ egyesületeket. közösségi hálózatok, senyző alternatívákat tásról szóló vitákon, és fontolóra kell normák terén) azt jejelentenek. Sokkal ha- venniük a társadalmi tőke hatásait is. lenti, hogy az egyénitékonyabbnak bizo- Valóban, még a „kiválasztással” kapleg orientált „egyenlő esély” politiká- nyulnak például a munkahelyi vagy csolatos legáltalánosabban vitatott ja önmagában talán nem képes a faji oktatási beruházások, amikor a kö- indítványokat is alaposan megcsoregyenlőtlenség megszüntetésére, zösségi alapítványok új életre kelté- bítja erősen individualista oktatási még hosszú távon sem. A kutatások sével párosulnak. koncepciójuk. Ha az államok és loazt mutatják, hogy a mai generáció Néhány egyház munkaközvetítő kalitások az oktatás és gyermekfelérvényesülési esélyei nem csupán irodákat szervez, és nem hivatalos ügyelet terén az utalványrendszerrel szüleik társadalmi helyzetén múl- hitelirodaként is szolgál. Teszi ezt próbálkoznak, miért ne költhetnénk nak, hanem szüleik etnikai közössé- úgy, hogy pl. jó hírnév-tőkéjét felhasz- el úgy az utalványokat, hogy az erőgének társadalmi erőforrásain is. nálva olyan tagokért vállal kezessé- sítse, ne pedig gyengítse a közösségi Még a kisebbségi csoportok sikeres get, mint a börtönből szabadulók, a önszerveződést? Ha már egyszer feltagjainak munkahelyi integritása és volt drogfüggők, vagy a középiskolá- ismertük a társadalmi tőke jelentőséfelfelé irányuló mobilitása sem segít ból kimaradók. Ilyen esetekben az gét, tudnunk kell olyan programokat legyőzni a társadalmi tőke egyenlőt- egyházak nem csupán munkaközve- tervezni, amelyek ötletesen kombilenségéből fakadó tartós hatásokat. títői hálózatot biztosítanak. Még lé- nálják az egyéni választást a kollektív William Julius Wilson tragikus rész- nyegesebb, hogy az óvatos munkál- kötelezettségvállalással. letességgel írja le, hogy a közép- és tatók és pénzügyi szervezetek az Sokakat foglalkoztat ma az amerimunkásosztálybeli családok kiván- egyházak abbéli képességére építe- kai demokrácia újjáélesztése. Annak dorlása a gettóból miként pusztította nek, hogy azok ismerik egyházköz- ellenére, hogy az Egyesült Államok le az ott maradók számára elérhető ségük múltban megtévedt, megbíz- politikai reformjainak megvitatásatársadalmi tőkét. Azok a szomszéd- hatatlan tagjait. Ugyanakkor, mivel kor manapság olyan eljárási kérdésági központok, amelyek száz éve ezek az egyházközösségi tagok nagy- sekre összpontosítanak, mint a kormég szabás-varrás kluboknak és civil ra értékelik saját helyüket az egyház- mányzási ciklus határai vagy a kamszervezeteknek adtak otthont, s ame- ban, és mivel az egyház is latba veti pányok finanszírozása, néhány, az lyek a közösségi és karitatív tevé- jó hírnevét, mindez plusz ösztönzést amerikai államigazgatást kínzó baj kenységet egyaránt megtestesítették, jelent számukra a teljesítéshez. Ha- mélyebb, javarészt tudomásul nem ma leginkább üresen állnak. sonlóan a hagyományos tőkéhez és a vett társadalmi változásokat tükröz. Súlyos hiba lenne persze figyel- hagyományos köl„Némelyek szemen kívül hagyni Amerika etnikai csönkérőkhöz, a tárrint az emberek áltaközösségeinek társadalmitőke-kész- sadalmi tőke is egyfajlában megbízhatóak. A társadalmi tõke letét. A Mitchell Duneier Slim’s Table ta biztosítékként szolMások szerint óvanem helyettesíti a (Soványak asztala) c. könyvében be- gál azoknak a férfiaktosnak kell lenni az hatékony állami mutatott szomszédsági étterem pél- nak és nőknek, akik emberi kapcsolatokdául annak a baráti légkörnek és kiszorultak az általában. Mi a te véleméirányelveket, hanem érintkezésnek ad otthont, amely le- nos hitel- vagy munkanyed erről?“ Ezekre, inkább azok elõhetővé teszi a Chicago South Side-ján erőpiacokról. A résztaz országos felméréfeltétele, és részben, élő feketék (és fehérek) számára, vevők gyakorlatilag sek által állandóan következménye. hogy szerény keretek között ugyan, biztosítékba helyezik vizsgált kérdésekre de közösségi életet éljenek. Történel- társadalmi kapcsolaadott válaszok azt mileg a fekete egyházak jelentették a taikat, fokozva ezáltal mutatják, hogy a tártársadalmi tőke legkifogyhatatla- a piacok hatékonyabban működésé- sadalmi bizalom az Egyesült Állanabb tárházát az afro-amerikaiak hez szükséges társadalmi tőkét. mokban több mint negyed évszázada számára. Az egyház biztosította a poAmerika belügyi napirendjén be- csökkenő tendenciát mutat. Az amelitikai mozgósításhoz szükséges tár- lül a társadalmi tőke jelentősége nem rikai politika korábban viszont nagy

16

hasznot húzott a társadalmi tőke ha- detlenségünkre. Amennyiben polititalmas készleteiből. Egy, a Haladás kai rendszerünket fogékonyabbá kíKoráról szóló új keletű történelmi vánjuk tenni (különösen azok számámunka például bebizonyította, hogy ra, akiknek nincs kapcsolata a felsőbb a névlegesen nem politikai egyesüle- szintekkel), támogatnunk kell a helyi tek (pl. nők irodalmi társaságai) mi- szinten szerveződő egyesületeket. lyen hatalmas szerepet játszanak a A klasszikus liberális társadalmi politikában – pontosan azért, mert irányelveket úgy alakították ki, hogy sűrű társadalmi hálózatokkal rendel- az egyének lehetőségeit fokozzák, keznek. Jelenlegi nehéz helyzetünk ám ha a társadalmi tőkét valóban vajon az olyan társadalmi tőke hosz- fontosnak tekintjük, akkor a hangszú távú eróziójának az eredménye, súly részben rossz helyre került. Ehemint az állampolgári részvétel és tár- lyett inkább a közösségfejlesztésre sadalmi bizalom? kell összpontosítanunk, helyet biztoJuliet Schorr közgazdász felfede- sítva a vallási szervezeteknek, kóruzése („a szabadidő nem várt csökke- soknak, kis szövetségeknek, amenése” Amerikában) azt sugallja, hogy lyeknek látszólag kevés közük van a a mi generációnk tagjai a piacon kí- politikához vagy a gazdasághoz. Bárvül kisebb mértékben kerülnek kap- mi is legyen a kívánt hatás, a korcsolatba egymással, s így kevésbé fel- mányzati irányelveket a társadalmi készültek arra, hogy egy közös cél ér- tőkére gyakorolt közvetett hatások dekében működjenek együtt. A mo- tekintetében is vizsgálni kell. Abil, két karrieres (vagy csonka) családok mennyiben, ahogy azt sokan gyanítgyakran rákényszerülnek, hogy fel- ják, a társadalmi tőkét valóban jobhasználják a piac által ban táplálják a háztukínált gyermekfelülajdonosok, mint az gyeletet, vagy más oönkormányzati vagy A társadalmi tõke lyan szolgáltatásokat, magáningatlanok lafontosságának felis melyeket azelőtt a kói, akkor ennek megmerése a közösségi család és a szomszédfelelően kell kialakítaélet fenntartása tesági hálózatok segítnunk a lakásügyi irén nem ment fel ségével oldottak meg. rányelveket is. HasonMég ha ezek a piaci lóképpen (Theda Skocbennünket az alól, alapú szolgáltatások pol is erre mutat rá), a hogy figyelnünk egyéni szemmel kikatonai szolgálat közkelljen arra, miként magasló minőségűek vetlen hasznát eltördefiniáljuk a közösis, ez a mélyebb tárpíthetik azok a közveséget... sadalmi tendencia a tett hatások, amelyek társadalmi tőke haaz osztályi és faji hatányatlását mutatja. A rokon társadalmi hátanár-szülő egyesületekben és a lózatok létrehozásából származhattemplomokban manapság egyre több nak. Bármely, az amerikai közösséhely marad üresen. Miközben a telje- gek helyzetét javítani kívánó széles sebb körű munkahelyi egyenlőség körű stratégiában ugyanolyan szereproduktív, felszabadító hatásait ün- pet kell kapnia a társadalmi tőke újjánepeljük, pótolnunk kell azt a társa- építésének, mint a humán és fizikai dalmi tőkét is, amit ez a mozgalom tőkébe való beruházásnak. kiszipolyozott. A Bush-kormány ideje alatt a köPolitikai pártjaink, amelyek vala- zösségi önbizalom – „ezernyi fényha szorosan kötődtek a közösségi élet pont” – túl gyakran szolgált ideológihajszálereihez, mára a kérdezőbiz- ai fügefalevélként egy olyan kortosok, média tanácsadók és független mányzat számára, amely a közpénpolitikusok illékony elegyévé váltak. zek soványságát használta alibinek a Túlságosan is könnyen fogadtuk el a politikai akarat hiányának takargatádemokrácia olyan koncepcióját, a- sára. A konzervatívok helyesen hangmelyben az állami irányelvek nem a súlyozzák a közvetítő szervezetek közérdek közös megfontolásának szerepét, de félreértik az egyéni szereredményei, hanem sokkal inkább veződések és a kormányzás potenciegy kampánystratégia maradványai. ális szinergiáját. A társadalmi tőke A civil normák és hálózatok közvetett nem helyettesíti a hatékony állami hatásaira összpontosító társadalmi irányelveket, hanem inkább azok előtőke megközelítés igencsak szüksé- feltétele, és részben, következménye. ges helyesbítő tényező a formális kor- Ahogyan azt olasz tanulmányunk is mányzati intézmények kizárólagos sejteni engedi, a társadalmi tőke állahangsúlyozásának terén, s mintegy mokon és piacokon keresztül, illetve magyarázattal szolgál közös elége- velük karöltve, nem pedig helyettük

civil fórum működik. A társadalmi tőke megközelítés nem szolgálhat a kulturális determinizmus mellett szóló érvként, sem pedig kifogásként arra, hogy miért az áldozatot hibáztatjuk. A bölcs államvezetés ösztönözheti a társadalmi tőke képződését, és a társadalmi tőke önmaga is fokozza a kormányzás hatékonyságát. A mezőgazdaság múlt századi támogatási rendszereitől a közösségi szervezetek mai adókedvezményeiig az amerikai kormány gyakran támogatta a társadalmi tőkével kapcsolatos befektetéseket – ezt most újult erővel kell tennie. Egy új kormányzatnak, amely végre nagyobb hajlandóságot mutat az állami hatalomnak és a közpénzeknek a köz érdekében való felhasználására, nem szabad megfeledkeznie a hatásos irányelvek hátterében álló társadalmi „kapcsoltságról” sem. A társadalmi tőke tanulmányozói csak mostanában kezdik feltenni azokat a fontos kérdéseket, amelyek a közügyek ilyetén megközelítéséből adódnak. Jelenleg milyen tendenciát mutatnak az állampolgári részvétel különböző formái? Miért rendelkeznek a közösségek különböző készletekkel a társadalmi tőke terén? Az állampolgári részvétel mely fajtái táplálják leginkább a gazdasági növekedést vagy a közösségi hatékonyságot? Vajon mindenképpen különböző általános problémákhoz kell kapcsolnunk a társadalmi tőke specifikus típusait? A legfontosabb kérdés az, hogy miként jön létre, és miként pusztul el a társadalmi tőke? Mely stratégiák tűnnek a legígéretesebbnek a társadalmi tőke felépítése (újjáépítése) terén? Hogyan hozhatók egyensúlyba a meglévő társadalmi tőke kihasználásának és a friss társadalmi tőke létrehozásának ikerstratégiái? A jelen írás által sugallt gondolatok célja, hogy másokat még gyakorlatiasabb módszerek kialakítására sarkalljon az új társadalmi tőke létrehozása és a meglévő társadalmi tőke aktivizálása terén. Kérdéseket kell feltennünk a társadalmi tőke negatív hatásairól is, hiszen a humán és fizikai tőkéhez hasonlóan a társadalmi tőkét is lehet helytelen célokra használni. A liberálisok gyakran próbálták elpusztítani a társadalmi tőke egyes formáit (a középkori céhektől a helyi iskolákig) az egyéni lehetőségek nevében. Ugyan nem mindig vettük számba irányelveink közvetett társadalmi költségeit, általában mégis joggal aggódtunk a magánjellegű egyesületek jelentősége miatt. A társadalmi egyenlőtlenségek a társadalmi tőkébe is be-

Civil ethosz

ágyazódhatnak. Azok a normák, hálózatok, amelyek egyes csoportok számára jó szolgálatot tehetnek, másokat kifejezetten akadályozhatnak, különösen, ha ezek a normák diszkriminatívak, vagy a hálózatok elszigeteltek. A társadalmi tőke fontosságának felismerése a közösségi élet fenntartása terén nem ment fel bennünket az alól, hogy figyelnünk kelljen arra, miként definiáljuk a közösséget – ki van belül, aki így részesül a társadalmi tőke hasznából, és ki marad kívül, aki így nem részesül a haszonból. A társadalmi tőke egyes formái megnyirbálhatják az egyéni kiváltságokat, amint arra a közösségiség kritikusai is figyelmeztetnek. Amerika a-

17

lapító atyáinak félelmei a „széthúzás rákfenéjétől” sok esetben a társadalmi tőkére is állnak. Mielőtt kikalkulálnánk a társadalmi tőke különböző formáinak egyenlegét, a költségeket és hasznokat egyaránt mérlegelnünk kell. Ez a kihívás még mindig várat magára. Az országunkat és a világot érintő sürgető kérdések terén a haladáshoz olyan új elképzelésekre van szükségünk, amelyek áthidalják a túlhaladott ideológiai választóvonalakat. A liberálisok és konzervatívok között is egyetértés mutatkozik a társadalmi képessé tétel fontosságát illetően, ahogy arra E. J. Dionne is rámutat („(Újabb) harc a közösségért”, TAP,

1992 nyara). A társadalmi tőke megközelítés mélyebb fogalmi alapot biztosít ehhez a jelképes összehajláshoz. A valódi haladáshoz nem felületes szóbeli megegyezésre van szükség, hanem komoly elmélkedésre és újszerű elemi elképzelésekre. A társadalmi tőke megközelítés a magánjellegű társadalmi infrastruktúra és a valóban működőképes állami irányelvek öszszekapcsolásának újszerű módjait ígéri, és viszont, az Amerika társadalmitőke-készletének újjáélesztését célzó bölcs új állami irányelveket is.

Robert D. Putnam Fordította: Varga Tamás

Civil ethosz: az eszmétõl a valóságig Forradalom vagy társadalmi együttműködés Ha a nyugati történelem számtalanszor újraírt lapjaira tekintünk, talán nem túlzás azt állítani, hogy Európa mindig is forradalmak, illetve forradalmi gondolatok földje volt. A Peloponészosztól – Ibériáig, a mediterráneumtól – Moszkváig és Britanniáig, rendek, ideológiák és népek korlátain át számtalanszor „kizökkent az idő”. Szokratész, Jézus, Kálvin és Nietzsche, Galilei, Luther, Machiavelli, Voltaire és Marx egytől-egyig hanyatló társadalmak közállapotaival szembefordulva, új korok új gondolatait, új világok új eszmékkel terhes álmait hagyták maguk után. Ezzel szemben Alexis de Tocqueville Democracy in America című művében, már 150 évvel ezelőtt éppen a forradalmi hajlandóság hiányában és a közös célok érdekében való összefogásban látta az amerikai és az európai társadalmi szerveződés alapvető különbségét.1 Véleménye szerint az amerikai polgár képes volt kiépíteni saját társadalom-szervezésének jel-

legzetes formáját: a civil társadalmat, amely az államhatalmat és az állam polgárait egy jól működő kapcsolatrendszerben tartja egymással. Mindezek mellett, mi európaiak nem tekinthetünk el attól, hogy az Egyesült Államokban a civil szféra intenzív jelenléte egy olyan környezetben alakult ki és működik, amely az európai általános helyzettől eltérően, az újkori rabszolgatartás és polgárháború korai tapasztalatait leszámítva, mentes volt a totalitárius rendszerek megrázó élményeitől. Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európa országainak társadalmi és politikai kultúrájában kitörölhetetlen nyomot hagyott a totalitarizmus. Folyamatos jelenléte és szerves beépülése az általa érintett emberek mindennapi életébe, gondolkodásmódjába, hitvilágába, egyszersmind egész kultúrájába lehet az oka annak, hogy mind az állami gondoskodásra hagyatkozás, mind pedig az állam és a politika radikális elutasítása még mindig túlsúlyban van az autonóm, civil társadalmi erőfeszítésekkel szemben.

A Tocqueville által emlegetett állampolgári összefogás eszméje ma is aktuális. Annál is inkább így van ez, mert úgy tűnik, hogy a történelmi értelemben vett nyugati forradalmak kora a ’90-es évek elejének, KözépKelet-Európában regionális méretekben és viszonylag rövid távú folyamatban lezajló rendszerváltásával lejárt.2 A civil érdekek egyre szélesedő körben való tudatosítása, illetve a polgári tudat társadalmi méretekben való kialakulása és beépülése a mai társadalom önképébe a közép-keleteurópai régióban is azt igazolja, hogy ez a jelenség már a múlté. Ugyanakkor az utóbbi években szűkebb régiónkban és azon belül a magyarlakta területeken, ha nem is a civil társadalom hatékonyabb működésének köszönhetően, de mégis széles körben tapasztalható az államhatalom iránt egyfajta bizalmatlanság, a pártpolitikai megoldásokból való kiábrándulásnak a tünete. Ennek okai a jelenlegi magyarországi közéletben nemcsak a múlt tapasztalataiban, hanem a társadalmat megosztó jelenlegi po-

"[...] ha arra vagyunk tekintettel, hogy Amerika-szerte hány közös vállalkozás üzemel, vagy hogy hány amerikai dolgozik nap mint nap fáradságot nem kímélve bonyolult terveken, elképzeléseken, amelyeket sarkaiból fordítana ki a legenyhébb forradalom is, nem lesz különösebben nehéz megértenünk, miért van az, hogy ezek az elfoglalt emberek a legenyhébb indíttatást sem érzik arra, hogy zaklassák az államot és fölforgassák a köznyugalmat, amelyből oly sok előnyük származik." Lásd Alexis de Tocqueville: Politikai és civil szervezetek viszonya Amerikában. (Részletek) In: Korunk. 1995/XI. Ford. Salat Levente. 2 Nem zárható ki, hogy a civil szféra megerősödésével Európában, rövid távon és a civil érdekképviseleti célok maradéktalan kivívásának törekvései mentén, a nagy történelmi forradalmi hagyományok több-kevesebb ideig tovább élnek. Azonban az olyan fejlett civil társadalmi szerveződéssel rendelkező országok, mint az Amerikai Egyesül Államok példája hosszú távon egyáltalán nem ezt igazolja. Persze, az alapvető kérdés az volna, hogy hosszú távon elmosódik vagy megmarad és inkább kikristályosodik az amerikai és az európai társadalmi szerveződés szerkezetbeli különbsége. 1

civil fórum

18

litika által generált feszültségekben is teljesítésére vonatkozó képességüket, keresendők, amelyek a társadalom és nem pótolták azt időközben a köegyes szintjein valóságos politika-el- zös fellépés művészetével, barbárlenes közhangulatot eredményeznek. ságra van kárhoztatva.”3 Tocqueville Emellett Erdélyben, a túlzott remé- intelmei a társadalmak közös cseleknyekkel kecsegtető ’90-es évekhez vőképességének fontosságára vonatképest kialakult a politika iránti ér- kozóan nem csupán az önszerveződektelenség példátlan szintje, amely dés elvén alapuló közös cselekvés az egyetemeken „tengődő” ifjúság és (forradalom) alkonyának és az állama vidéken élő magyarság körében hatalom iránti bizalmatlanság régióegyaránt tapasztalható, és ami – véle- szerte tapasztalható fokozódásának ményem szerint – egyebek mellett az együttes jelenléte miatt sokatmondóRMDSZ mintegy tizenöt éves mono- ak számunkra, hanem azért is mert társadalmunk a nyupol politikájának tudgati demokráciákhoz ható be. Ilyen értekészül felzárkózni, alemben úgy vélem, ... a civil szféra stáhol a társadalomszerérdemes volna figyeltuszteremtõ önaffir vezés egyik legfőbb met fordítani az eremációja által mindig jellemzője az államhadendően képviselt éris egy hatalmi de talmi szervek és a tékek elértéktelenefunkcionális érdekdésének az ezzel ecentralizáció érdeké képviseletek elhatárogyütt járó tendenciáben folytatott küzlásában áll.4 jára is, valamint e tendelem kellõs köze Mindez arra készdencia esetleges kivepében van jelen. tet, hogy a civil társatülésére a magyar érdalom eszméjét, a sadekképviselet jövőjéját regionálisan és törre a román politikai ténelmileg meghatározott korláélettérben. Nem elképzelhetetlen, hogy a tainkkal és a nyugat-európai tapasztakorrupció elleni küzdelem, amely a latokkal összevetve idejekorán komohajdani államszocializmus utódálla- lyan vegyük, mindenekelőtt a fogamainak belpolitikájában, a rendszer- lomtisztázás felelősségterhes feladatáváltás óta számított másfél évtized el- val kezdve.5 Az első kérdés, tehát azt teltével is az egyik legeredménytele- a problémát veti fel számunkra, hogy nebb területet jelenti, látványos ered- mit is jelent tulajdonképpen a civil tármények esetén bizonyos mértékben sadalom fogalma? Bár az államhatavisszafordíthatja az államhatalom lomtól függetlenített polgári társadairánti bizalomvesztésnek régiószerte lom gondolata Hugo Grotiusig, John tapasztalható jelenségét, de az euró- Locke-ig és a skót felvilágosodásig vepai integrációban szem előtt tartott zethető vissza, a fogalom etikai összemodellek példája egyáltalán nem ezt tevőinek a megragadásához legfőbbigazolja. A nyugat-európai demokra- képpen a német idealizmus transztikus hagyományokban a korrupció- cendentál filozófiájáig, Immanuel ellenes küzdelem élvonalában a civil Kantig kell visszamenni. Kant Az emszféra áll, mégpedig az önszervező- beriség történetének egyetemes eszdés, a hatékony érdekképviselet és az méje világpolgári szemszögből című államhatalommal való szorosabb tanulmányában, a nyugati gondolkoegyüttműködés alapján kialakított dás történetében először fogalmazta szerkezetével. Tocqueville maga is, meg azt, ami a civis fogalmának eszemlített írásában szoros összefüggést mei igényét megalapozza: „Minden állapított meg a társadalmak cselek- olyan törvénynek, amelyet a népről vőképessége és fejlettsége között. hoznak egyetlen próbaköve a követEzek szerint: „Egy nép, amelynek e- kező kérdés: szabhatna-e maga a nép gyedei elveszítették a nagy dolgok ugyanilyen törvényt magára.”6

Autonóm erkölcs és világpolgári jog Ha a kanti kategorikus imperatívuszt mint az ész autonóm törvényhozásában megalapozott erkölcsiség legfőbb elvét idézzük fel – amely azt követeli az embertől, hogy bármely cselekedetére vonatkozó döntése, az emberek világ-közösségének bármely tagja számára szabadon választható erkölcsi döntés, azaz általános törvény legyen –, egyértelmű, hogy a polgári társadalom igényének a megalapozása a nyugati gondolkodás legtisztább etikai kereteibe illeszkedik bele, és a morális lények univerzumának leképezéseként, valós erkölcsi értéke, vagyis hiteles morális tartalma van.7 Heller Ágnes az Ítélőerő kritikájára utalva, szabadság, testvériség és egyenlőség viszonyában, érzékletesen felmutatja azt a feszültségi háromszöget, amely Kant gyakorlati filozófiájának a középpontját képezi, s amelyből ezáltal társadalomfilozófiájának a lényege is származtatható.8 Bár sokan a civil (polgári) társadalom gondolatát Hegel Jogfilozófiájából eredeztetik, mégpedig joggal, úgy tűnik, hogy ennek a gondolatnak etikai kiindulópontját az embernek a kanti erkölcsi filozófia által feltétlen céllátétele jelenti. A gyakorlati ész kritikájában Kant az említett etikai alapgondolatot egy világpolgári alapokon szervezett társadalom működési alapelvévé fejleszti tovább, amely lehetővé teszi számára a jog erkölcsi megalapozását. „Éppen a szabadság kedvéért minden akaratot, sőt minden személy saját, önmagára irányuló akaratát az eszes lény autonómiájával való összhang feltétele korlátozza; ez azt jelenti, hogy az eszes lény csak olyan szándéknak vethető alá, amelyet a saját akaratából fakadó törvény tesz lehetővé.”9 Kant Az örök béke tervezetében a társadalmi szerveződés egy olyan célirányosságát vázolja fel, amely a nyugati jogrend hagyományos kereteit morálfilozófiailag átértelmezve, az állampolgári jogtól, a nemzetközi jogon áthaladva a világpolgári jog fe-

Alexis de Tocqueville: Politikai és civil szervezetek viszonya Amerikában. i.m. Vö. Uo. 171. 5 Eszmetörténeti részletek tárgyalására nincs lehetőségünk eme szöveg keretei között, de az ilyen jellegű vizsgálódásban az egyik legtartalmasabb összefoglalással Seligmannál találkoztam. 6 Immanuel Kant: Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből. In: A vallás a puszta ész határain belül és más írások. Gondolat, Budapest, 1974. 7 Vö. Immanuel Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. Ford. Berényi Gábor. In: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. A gyakorlati ész kritikája. Az erkölcsök metafizikája. Gondolat, Budapest,1991. 8 Heller Ágnes: Szabadság, testvériség és egyenlőség a Kanti ízlésítéletben. In: Filozófiai labdajátékok. Gond-Palatinus Kiadó, Budapest, 2003. Vö. Immanuel Kant: Az ítélőerő kritikája. Ford. Papp Zoltán. Ictus Kiadó, 1997.124. Valamint Immanuel Kant: Az örök békéről. Ford. Hildenstab György. In: Történetfilozófiai írások. Ictus, 1997. 265. 9 Immanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája. In: I. K.: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. A gyakorlati ész kritikája. Az erkölcsök metafizikája Gondolat Kiadó, Budapest, 1991. 204. Vö. Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. I.m., valamint Adam B. Seligman: I.m.56. 3 4

Civil ethosz

19

lé vezet. Ami a társadalmi realitás fó- gában. Ezzel szemben a civil társada- mű, hogy itt már nem csupán egy kuszába állítva jelenti: a köztársasá- lom mai, posztmodern megközelíté- partikuláris differenciálódással van got, mint a mindenkori morális ala- sekben partikuláris egységekre és di- dolgunk, hanem a civil társadalom pokon nyugvó jogrend alapformáját; menziókra differenciálódik, úgy és eszméjét annak politikai súlypontjára a föderalista államközi szerveződést, akként, hogy a civil szféra státuszte- redukálják. amely lebontja az etnocentrikus naci- remtő önaffirmációja által mindig is Ahhoz, hogy korunk differenciáonalista és a hatalomegy hatalmi decentra- lódott civil társadalmának a szerkecentrikus etatista ellizáció érdekében foly- zetét bizonyos mértékben átláthatószigeteltségeket, a fügtatott küzdelem kellős vá tudjuk tenni, újra vissza kell tér... a civil társadalom getlen és életképes ciközepében van jelen. nünk a Seligman-i megközelítéshez, aktív és elkötelezett vil társadalom kialaEzen a ponton min- aki a civil társadalom fogalmának polgárokra épül, kulásának a legfőbb denekelőtt Jürgen Ha- három, nyugat-európai és kelet-euakik „az állam, a akadályait, és végcélbermas híresé vált „é- rópai társadalmakra egyaránt érvégazdaság, a nemzet, ként állítja az emberek letvilág”-értelmezését nyes alkalmazási módját különbözteelé a világpolgárság szokták megemlíteni, ti meg: a politikait, a szociológiait és vagy akár a vallásos eszméjét, mint a legamelyben az „uralom- a filozófiai, normatív jellegűt.13 Seliggyülekezet, a szomnagyobb szabadság, mentes kommuniká- man rámutat arra, hogy a civil társaszédság, a család testvériség és egyenció” egyik lehetséges dalomnak „mint az államtól függetügyeinek intézésébõl lőség interszubjektív színtereként határolja len kollektív entitásnak” lényege vaveszik ki a részük.“ (azaz polgárközi és be ezt a közeget.11 Ez lami köztes: a köznek és a magánnak, a megközelítés a tár- az egyéninek és a társadalminak, a interkulturális) viszosadalom-formálás- közerkölcs és a magánérdek, az egyényát, az örök béke ban, mint a szervezett közösségépí- ni szenvedélyek és a közüdv feszültmegteremtőjét.10 Ezek a gondolatok, ahogyan azt tésben való polgári részvételt egy ségekkel teljes dialektikájában van. A Adam Seligman a civil társadalom kommunikatív aktusban valósítja nyilvánosság és a magánszféra egyeszméjét vizsgáló könyvében is ki- meg és teljesíti ki, amely azonban a aránt alapvető létfeltételét jelentik. emeli, azt igazolják, hogy Kantnál kanti fogalomra-hozatal eredendő e- „Egyszóval [...] a szabad önmagát almár leválik egymásról az állam, mint gyetemességével ellentétben már kotó egyén a civil társadalom poa polgári társadalom megtestesülését mindig egy lényegénél fogva tőle el- rondján fogalmazza meg a személyes meghatározó keret és a polgári társa- térő közeggel szembeállítva határoz- autonómiára és szükségleteinek kidalom maga. Kant egy olyan új világ- za meg magát. A „rendszer” és az „é- elégítésére vonatkozó igényeit.”14 Bár rend transzcendentális alapjait ké- letvilág” habermasi szembeállításá- ez a megfogalmazás Seligman írásászült megvetni ezekben a megfonto- val az állam és civil szféra között egy nak még a bevezetőjében található, lásokban, amelyben az ész és a nyil- olyan szakadék nyílik meg, amely elke- az a véleményem, hogy a levont végkövetkeztetések sem vánosság szintézise által a polgári rülhetetlenül felveti a vezetnek sokkal mesztársadalom felépítésének és működé- kommunikáció leheszibbre. Mindamellett, sének a szerkezetét egy véges és tőségének és a kom... az állam igazsá hogy a civil társadaeszes lény autonómiájára, mint ab- munikatív kompetengosságra és hata lom problémájának szolút feltételre alapozza. Az autonó- ciának a problémáját. lomra alapozó jogszinte páratlanul nagymia problémája pedig már mindig Egyes politológiai rendjével szemben a szerűen átlátja mind egy eleve közösségi szituáltság köze- megközelítések (lásd az eszmetörténeti hátpette élő ember számára merülhet a Gabriel A. Almond civil társadalom esz terét, mind pedig a csak fel. – Sidney Verba szerm é j e a s z a b a d s á g é s nyugati és a keleti tárzőpárost12) ezt a küa felelõsség etikájára lönbséget eleve az álsadalmi szerveződés A politika és a társadalom épül. lampolgári kultúra különbségeit, és a differenciálódása közszféra-magánszféAmint az eddigi gondolatmenetünk- problémájába helyera egymáshoz fűzőben megfigyelhető, Kantnál a polgári zik bele, és a politikai részvétel függvényében az állampoldő, szinte az ellentétességig kiélezett társadalom fogalma még eredendő egységességében és egyetemességé- gári kompetenciával azonosítják azt. viszonyát, Seligman nem tulajdonít ben van jelen, már-már utópisztikus Célját és feladatát három pontban le- elég jelentőséget annak, hogy a civil határokat súroló eszmeiségével, a vi- het összefoglalni: a politikai elit tevé- társadalomban nem kizárólagos a lágbékének és a világköztársaságnak kenységének ellenőrzése; a politikai magánérdek, a szükségletekért és a az adott kor szellemiségében mélyen hatásgyakorlás korlátozása; a politi- megszorítások ellen folytatott harc benne élő örök illúzióit hordva ma- kai döntések befolyásolása. Egyértel- közösségteremtő ereje. Michael Wal„Ha majd annyira jut a Föld népei között egyetemesen gyökeret vert (szűkebb vagy tágabb) közösség ügye, hogy a jog bárhol is esett sérelmét a föld minden pontján megérzik, a világpolgári jog eszméje akkor megszűnik majd fellengzős és túlhajtott jogi gondolkodásmódról árulkodni, de a megíratlan törvénykönyv szükséges kiegészítője lesz, egyetemes emberi közjoggá kiterjesztője az állam- és nemzetközi jognak, bennünket ekképp az örök béke felé terelgetvén, amelyhez hogy egyre közelebb jutunk, csak e föltétellel remélhetjük.“ Immanuel Kant: Az örök békéről. I.m. 277. 11 Jürgen Habermas: A kommunikatív cselekvés elmélete. I-II. Budapest, ELTE, Kézirat. Vö. Magyari Nándor László: Civil társadalom, vagy amit akarok. In: Korunk. 1995/XI. 62. 12 Gabriel A. Almond – Sidney Verba: The civic culture. Princetor University Press, Princetor, New Jersey, 1963. 3-26; 108-218. (Részletek) Ford. Kismezei György. In: http://www.c3.hu/~szf/Szofi97/Sz97-03/Sz97-03-Area-1.htm 13 Adam B. Seligman: A civil társadalom eszméje. I.m. 206-212. 14 Uo. 21. 10

civil fórum

20

zer, a civil társadalom problémájára egy szintén kritikai nézőpontból reflektáló szövegrészletében már jóval többet mond ebben a tekintetben. Eszerint: „Civil társadalmon a nem kötelező emberi társulást értem és azon kapcsolatok hálózatát, amelyek a család, hit, érdek és ideológia szolgálatára jönnek létre.”15 Mind Seligman, mind pedig Walzer egyetért abban, hogy a civil társadalom maradéktalanul államtalanított felfogása tarthatatlan. Walzer ezt a radikális szempontot nemcsak elutasítja, hanem kiegészíti a leegyszerűsítő megközelítések kritikájával is, és fontos lépést tesz a kérdés helyes felvetésének irányába mikor a civil társadalom lényegét úgy fogalmazza meg mint a „valahova tartozás jelentőségét”. Felfogását jól jellemzi az a rendkívül tanulságos gondolat, hogy a civil társadalom aktív és elkötelezett polgárokra épül, akik „az állam, a gazdaság, a nemzet, vagy akár a vallásos gyülekezet, a szomszédság,

a család ügyeinek intézéséből veszik ki a részük.” Éppen abban látjuk Walzer lényegbevágó felismerését, hogy nem az individualizáció elve, hanem a közösségre való vágy és a társakra való ráutaltság az, ami ezt a társadalmi szerveződést életben tartja: „A civil társadalmat a démosznál, a munkásosztálynál, a fogyasztói társadalomnál vagy a nemzetnél jóval kisebb csoportok tartják fenn, amelyek természetüknél fogva fragmentáltak, lokálisak és nagyobb egységek által integráltak. A család, a barátok, az eszme- és munkatársak világát írják körül, amelyben az emberek szorosan kötődnek egymáshoz, és felelősséget éreznek egymás iránt.”16 Az egymáshoz való szoros kötődés és az egymás iránti felelősség walzeri gondolatának és Seligman érdekfeszültségi dilemmájának az összevetése megfelelően igazolja az utóbbi megközelítés iránti fenntartásaimat, valamint érezteti az első megközelítésben megőrzött morális spon-

taneitás jelentőségét, amely minden emberközi társulás fokmérője és életbentartója. Úgy gondolom, hogy azért van manapság az államközpontúság elvéhez viszonyítva olyan széles körben szemmel látható előnye a civil társadalom eszméjének, mivel az állam igazságosságra és hatalomra alapozó jogrendjével szemben a civil társadalom eszméje a szabadság és a felelősség etikájára épül. Ezekben a kritikai megközelítésekben a polgári szerveződés eredményes volta már nem a civil társadalom szembeszegülő erejében van, hanem az állam, a piac és a polgári társadalom „szentháromságának” lebonthatatlan összhangjában valósul meg.

Sallai András BBTE Történelem-Filozófia Kar II. éves hallgató e-mail: [email protected]

A civil felelõsségrõl

L

étezik-e civil felelősség? E rövid kérdésre természetesen adhatunk hasonlóan lakonikus választ, azonban ennek tartalmát az határozza meg, hogy mit is értünk civil felelősségen. S ha meg is tudjuk ezt – általánosan vagy saját magunk értelmezése szerint – fogalmazni, rögtön felmerül az is, hogy kinek tartozik (illetve nem tartozik) a civil felelősséggel? Úgy vélem, e két megközelítés egymástól elválaszthatatlan. Felelősség önmagában nem létezik, ez egy olyan külső körülményekből, késztetésekből fakadó belső szabályozó, amely csak a társadalmi viszonyrendszereken belül érvényesül. Ennek következtében nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy az adott – felvállalt, kényszerített, esetleg automatikusan felbukkanó – konkrét felelősség milyen személyek, csoportok, rétegek iránt viseltetik, hanem azt is, hogy ezt kik kérhetik számon, és milyen következményekkel jár. Természetesen különbséget kell tenni a személyes és a közösségi fele15 16

lősség között. Az előbbi egyszerűen úgy is leírható, hogy mindenki felelős a saját tetteiért, igaz, ebben az esetben is magával a társadalommal szemben. Itt azonban csak egy kétszereplős folyamatos „dialógusról” beszélhetünk Az utóbbi azonban lényegében több, hiszen megjelenik a képviseleti cselekvés, a döntéseket már nem a saját, hanem mások nevében – helyett – hozzuk, akik e jogukat valamilyen informális vagy intézményesített eljárás folyamán ránk ruházták. Ebben az értelemben a civil felelősség tagadhatatlanul létezik. Mégis sokszor előkerül a viták során, hogy a civilek – szóval, tettel, akcióval – könnyen és könnyelműen gyakorolhatnak nyomást az állami, önkormányzati döntéshozókra, hiszen nem az ő vállukat terheli a felelősség. Az esetleges rossz végkimenetel esetén nem tőlük kérik számon a hibás döntéseket, és ami a legfontosabb, számukra semmiféle negatív konzekvenciával nem jár a dolog. Ez valóban így is van, de itt „csak” a fe-

lelősség egy sajátos formájáról, a politikai felelősségről beszélhetünk. Ameddig a civil nem vesz részt a politikai döntéshozatalban – s ennek az „íratlan szabálynak” a betartásával a többségük egyet is ért –, úgy nem is terheli ilyen típusú felelősség. De vajon tényleg megteheti-e a civil azt, hogy pusztán saját szervezete, célja, a képviselt környezete érdekében minden egyéb szempont mérlegelése nélkül cselekedjen? Hogy a civil aktivitást a közvélemény szemében „következmények nélküli öncélú aknamunkának” láttassa? Hogy nem veszi tudomásul azt, hogy minden megnyilvánulásával nemcsak a maga, hanem egyben a civil társadalom egészének helyzetét, megítélését befolyásolja? Hogy a szektor jogi, gazdasági környezetét, működési feltételeit, kapcsolatait meghatározó szabályozórendszer alakulására – melyet közvetve az ő viselkedése által kiváltott „állami reakcióként” is felfoghatunk – hatással lehet? És ez nem kis felelősség.

Michael Walzer: A civil társadalom fogalma. (Részletek) Ford. Salat Levente. In: Korunk. 1995/XI. 7-12. Uo.

Civil ethosz

S ha már az állami berendezkedésnél, a demokrácia érvényesülésénél tartunk, talán éppen nem a civilek feladata, hogy a „játékszabályok” betartását, a kölcsönadott hatalommal való közhasznú sáfárkodást, mint a „köznép” megbízottjai rendszeresen ellenőrizzék? Amennyiben

21

dolgok nem úgy alakulnak, ahogy az elvárható lenne, vajon mondhatja-e a civil társadalom képviselője, hogy nem tehet róla, nincs beleszólása? Mekkora a hallgatás felelőssége? Ha újra feltesszük az eredeti kérdést, és az előbbieket tekinthetjük civil felelősségnek, a válasz nem kétsé-

ges. Még ha nincs is, aki számon kérje, a következményekkel valamenynyiünknek szembe kell nézni.

Sebestény István Civitalis Egyesület – elnök e-mail: [email protected]

Életre vezetni falvainkat „A szűk kapun menjetek be! Tágas a kapu és széles az út, amely a romlásba visz – sokan bemennek rajta. Szűk a kapu és keskeny az út, amely az Életre vezet – kevesen vannak, akik megtalálják.„ (Mt. 7,1 és 14)

I

llyefalván másodjára találkoztunk az Erdélyi Unitárius Egyház, a Projekt Harvest Hope, az Aratás Reménysége Pro Homorod Alapítvány és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös szervezésében, hogy a fenntartható vidékfejlesztési elképzelésekről tanácskozzunk. Az idéntől munkánkhoz betársult a Civitas Alapítvány is. Talán érdekes lehet azok számára, akik nem vettek részt a tanácskozáson elmondani, hogy mindez miért történik? És azt is, miért vállal az Erdélyi Unitárius Egyház védnöki szerepet az erdélyi falu fenntartható fejlesztését célzó programban?

A helyzet Románia integrálása az Európai Unióba minden bizonnyal a jövő évben megtörténik. Ez a folyamat – melyet európai és hazai gazdasági–politikai érdekek mozgatnak – közösségeink számára nehezen, vagy egyáltalán nem befolyásolható módon mind lehetőségeket, mind veszélyeket egyaránt hordoz magában, amúgy erőforrásaiban és emberekben megfogyatkozott falusi közösségeink számára. A kialakulóban lévő helyzetet csak előrelátó cselekvéssel lehet számunkra kedvezőre fordítani. Az előrelátás komoly és valósághű helyzetfelmérést, a lehetőségek és veszélyek elemzését kell tartalmazza. Majd mindezeket tekintetbe véve kell megálmodni a jövőt és a cselekedeteinket céljaink szerint megtervezni. A veszélyek többnyire abból a téves felfogásból fakadnak, hogy a falu

píteni. Mindenki számára ismerős a faluturizmus, mint szolgáltató ágazat megjelenése falvainkon. Ezen túlmenve azonban szükséges a falut, mint komplex, sokszínű gazdasági és társadalmi szerkezettel rendelkező, ún. diverzifikált közösségnek tekinteni. Alkotó emberek egyre több fantáziát látnak életük kiteljesítésére vidéki környezetben. Nyugalomra, csendre, természetközelségre vágyó emberek újraálmodják a falvaink jövőjét.

elsőrendű szerepe a mezőgazdasági termelés. A világ élelmiszerkészletének előállítása a globális gazdaságban iparihoz hasonló tömegtermeléssel történik. A nemzetközi verseny a nagy kapacitású és olcsó élelmet előállítani képes nagyvállalatoknak kedvez. Az olcsó és alacsony minőségű, A vidék korszerű fogalma ne adj Isten, esetleg génmanipulálás- Ahhoz, hogy a korunkat jellemző sal előállított élelem kiszorítja az üz- globalizációs folyamatokat falvaink letekből a hagyományos módon elő- fejlődésére tudjuk hasznosítani, állított jó minőségű, de gazdaságilag szükséges a falut újrafogalmazni. A nem versenyképes termékeinket. A jövő faluját a természeti környezetéhazai biotermeléssel járó extraköltsé- vel összhangban élő közösség fogja geket pedig a hazai vásárló nem haj- meghatározni. És falun bármilyen landó egy magasabb vásárlási ár kifi- emberi tevékenység meg tud jelenni, zetésével kiegyenlíteni. Ez a veszély amely a természettel és az emberköaz alapélelmek megtermelésével fog- zelséggel harmóniában tud létezni. lalkozó gazdákat éVonzó lehet a falu, alrinti: hús, tej, gabona kotó, saját személyi válhat eladhatatlanul fejlődésüknek teret A falu, esetleg több drágává, amennyiben kereső emberek száegymáshoz tartozó hagyományos úton mára. Akár divattá is falu vidéke az a állítják elő. Mindehválhat szerényen és pont, amelyen az hez még hozzátevőbékességben élni egy dik a központi korember egyéni kis faluban. Mindez mányzás cinikus malehet nagyon magas önakarása társadal gatartása, amely tuminőségű, egészséges mi illeszkedésével lajdonképpen a haélet, az egyre gyoregyensúlyba gyományosan termesabban rohanó és erőhozható. lő, úgynevezett önforrásait felemésztő fenntartó gazdaságok fogyasztói társadaesetén azt várja, hogy lom helyett. a lassú halál végezzen velük. Sem a A szép élet vonzóbb lehet a gazvadkárokra, sem a falusi infrastruk- dag életnél. A szép táj vonzóbb lehet túra-fejlesztésre nincsenek elképze- a tömegtermelésnél. A finom ízekben lései. gazdag, saját magam által megterA lehetőségek abból a felismerés- melt élelem egészségesebb lehet a hiből származnak, hogy a vidéken a permarketek polcain túlkínált termémezőgazdaság mellett más jövedel- nyeknél. Ezért mondom, hogy a falumező tevékenységeket lehet megtele- és vidékfejlesztés nem gazdasági, ha-

civil fórum

22

nem spirituális, szellemi kérdés. Az első kérdésre – kik vagyunk, mi dolgunk a világban? – megadott válaszunk alapján tudjuk csak eldönteni, hogy miként és hol szeretnénk élni. A falu az ember önmagával és társaival, valamint a természettel harmóniában élés formája. A Paradicsom keresése, megélése a Földön.

Az Erdélyi Unitárius Egyház szerepvállalása

Könczey Elemér rajza

Az unitárius egyházak – Jézust követve tanítómesterként – Isten országát kívánják építeni a Földön. Isten mindenben megnyilvánuló jelenlétét a legkönnyebben a természet közelségében, a falusi élet alázatos mindennapjaiban lehet megtapasztalni. Mert falun hiányoznak azok a mesterséges elválasztó falak, amiket a szekularizált városlakó maga és a természet, maga és a Gondviselés közé felépített. A falun létezés az elidegenedés helyett a

pen olyan szerves részei az életnek, mint saját gondolatai. A nagy városok viszont elzárják őt attól, aminek ölelésében kellene élnie: a földtől, a vizektől, az erdőktől és az erdő állataitól... A hegy oldalában, a folyó partján, a völgy szájában meghúzódó falu a helyes arányú élet… Együtt van mind, aki ismerheti egymást, és együtt élnek mind a föld hátán, az Isten tenyerén. Művészet, tudomány fejlődhetik köztük… De a föld emlőjéről soha le nem szakítják magukat. Túrják a földet és vetik a magot. Érzik a növekedést. Élik a mindenség életét… A falu, esetleg több egymáshoz tartozó falu vidéke az a pont, amelyen az ember egyéni önakarása társadalmi illeszkedésével egyensúlyba hozható. (…) Egy olyan közösség érdekeit szolgálni, amellyel magát azonosítani tudja, nemcsak közösségi cselekedet, hanem az

Szöveg nélkül

szomszédság egymásrautaltságát hozza életünkbe. Akinek ez tetszik, annak falun van a helye. Talán nem meglepő, hogy az erdélyi falu fejlesztésének elkötelezettje, a tragikus sorsú Balázs Ferenc már a két világháború közt megfogalmazta azt a faluképet, amely akár ma is értelmes jövőkép lehet. Amerikai tanulmányútjáról hazatérve a falu ébresztésén, az élet megszervezésén dolgozott Aranyosszéken. Ekképpen ír a Rög alatt című önéletrajzában: „A mindenségi élet törvényei a falu mellett döntenek. A magánosan élő ember nem teljes ember, mert hiányoznak mellőle a társak, akik ép-

egyéniségének legteljesebb és legszabadabb kifejtése is, mivel a közösség célja egyben az ő önként vállalt egyéni célja is. (…) Így válik a falu az emberi élet legtermészetesebb és legtermékenyebb társadalmi egységévé.” Egyházainknak életre kell vezetnie a huszonegyedik század globalizálódó világában falvainkat. Hogy jövő legyen.

A Civitas Alapítvány szerepe Az egyházi együttműködéshez az alapítvány egy több éves sikeres programjának tapasztalatait hozta. A helyi fejlesztési ügynök modellje

szolgált mintául az egyházi hátterű fejlesztési animátorok képzésében. A Civitas Alapítvány megszervezte és lebonyolította hat helyi fejlesztő képzését és továbbra is erőforrásközpontként támogatja azokat munkájukban.

Az egyetemi partnerek szerepe Három egyetem partnersége kapcsolódott be a fejlesztési munkába: a Corvinus Egyetem tájépítész tanszéke Budapestről, a Műszaki Egyetem Münchenből és a Sapientia EMTE Közgazdaság és Humántudományi Kara Csíkszeredából. A három egyetem tanárai és diákjai szakmai kapcsolatrendszerükkel, konkrét térségi kutatásokkal és fejlesztési terv kidolgozásával vesznek részt a közös programban.

Mi a teendő? Mindenekelőtt vissza kell adni a falu becsületét, méltóságát. Újra kell értékelni a falun élést, mint magas életminőséget képviselő életformát. Az emberi együttélés erkölcsét Jézus tanítására kell felépíteni. Az egyre individualistább embereket meg kell tanítani az együttműködés kultúrájára és technikáira. Vissza kell adni az embereknek a közjó követésének méltóságtudatát és megbecsülését. El kell juttatni az emberekhez azt az üzenetet, hogy a fejlett nyugati világ felismerte a hagyományos vidéki létformák hasznosságát és értékét (erről szólnak az EU vidékfejlesztési programjai, mindenekelőtt a Leader-program). Tudatosítani kell a falun élőkben, hogy nem egy letűnő világ utolsó túlélői, akik nem tudtak, vagy nem akartak elmenekülni a süllyedő hajóról, hanem az eljövendő élhető világ előfutárai, akik az emberiség, az élet számára teremtik meg a lehetőséget létükkel és munkájukkal. Mindvégig tudatában kell lenni annak, hogy: szűk a kapu és keskeny az út, amely az Életre vezet – kevesen lesznek, akik megtalálják azt.

Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány – elnök Erdélyi Unitárius Egyház – főgondnok Sapientia EMTE Közgazdaság és Humántudományok Kar, Csíkszereda – egyetemi adjunktus e-mail: [email protected]

Civil ethosz

23

PR a közélet szolgálatában

A

z elmúlt évtizedben a középkelet-európai országokban is egyre jobban terjed egy angol nyelvű szakkifejezés, a public relations. Bár a public relations tevékenység az üzleti élet, a profitérdekelt vállalatok szellemi terméke, természetesen a nonprofit szférában is nélkülözhetetlen. Kelet-Közép-Európában is számos, a nonprofit, civil szférában működő szervezet, önkormányzat, alapítvány ismerte fel, hogy public relations nélkül ezen a területen sem lehet eredményeket elérni. A civil szervezetek számára alapvető fontosságú részben belső, részben külső környezetükkel történő kommunikációjuk megszervezése, hiszen többségük egy része a tagságuk által fizetett tagdíjakból, míg más részük a társadalom egy meghatározott része, azaz az adott témában érdekelt külső környezet, illetve közösség adományaiból él. Ebből egyenesen következik, hogy a civil szervezetnek olyan gondolkodás- és szemléletmódra van szüksége, amelynek eredménye egy olyan szervezeti filozófia, küldetéstudat, amely a kölcsönös előnyökön alapuló, a társadalom érdekében kifejtett tevékenységnek az alapja. Tehát a civil szervezeteknek úgy kell kommunikációjukat megszervezni, hogy a társadalom érdekelt tagjai megértsék a kölcsönös előnyöket, egyetértsenek a szervezet céljaival, ily módon létrejöjjön az ún. magatartás koordináció eredményeként a kölcsönös megértés, a kölcsönös támogatás. Ennek kivitelezése nehéz feladat. Ehhez a civil társadalomban is alapvetően az ún. PR-szemléletmódra van szükség. Tisztán kell látni, hogy ehhez nem a marketing, hanem a public relations elveire van szükség, ugyanis itt nem árut szeretnénk eladni, hanem szeretnénk a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat, a kölcsönös bizalmat felépíteni. Különösen igaz ez az etikai kérdések oldaláról vizsgálva. Az üzleti szférában, az üzleti kommunikációban számos esetben találkozunk etikailag megkérdőjelezhető megnyilvánulásokkal. Ezt a civil szféra egyszerűen nem engedheti meg magának. Az a szervezet, amelynek – akár csak egyszer is – etikailag megkérdőjelezhető kommunikációjával találkozik a társadalom, elveszíti környezete bizalmát. Ez pedig beláthatatlan

következményekkel járhat. Ugyanis a bizalomvesztés a pozitív reputáció, az ismertség, az elismertség, a megbecsültség, a jó hírnév elvesztésével jár. Ezt egyetlen szervezet sem engedheti meg magának.

Mi fán terem a public relations? Számos kommunikációs és PR-szakember megfogalmazta a public relations meghatározását. Sőt, azt is szokták mondani, hogy ahány PR-szakember, annyi definíció. Az Európai Public Relations Konföderáció által elvégzett kutatás szerint számos közös eleme van az Európában ismert és elfogadott PRmeghatározásoknak. A kutatás eredményeképpen született meg a közös európai ajánlás, amely szerint a public relations a következő: „A public relations a kommunikáció tudatos szervezése. A public relations a menedzsment egyik funkciója. A public relations feladata: elérni a közös megértést, létrehozni a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat a szervezet és a közvéleménye, környezete között, a kétirányú kommunikáció útján.” A nem profittermelő szervezetek életében is fontos a kétirányú kommunikáció. Ezek a szervezetek – éppen a társadalmi szerepük miatt – különösen igénylik egyik oldalról azt, hogy róluk minél több információ jusson környezetük birtokába, de másik oldalról nem nélkülözhetik a visszacsatolást sem. Ezeknek a szervezeteknek talán még fontosabb a PR-tevékenység, hiszen a marketing-kommunikáció eszközrendszerét nem, vagy csak korlátozottan tudják igénybe venni. Mielőtt a kommunikáció szervezésének fontosságáról beszélnénk, fontos tisztázni, hogy a társadalmi célú kommunikáció legfontosabb területei a következők: – Életünk: – a társadalom problémái, – ideológiák, politika, szocializáció, – szociális biztonságunk, – művelődés. – Egészségünk: – egészséges életmód, megelőzés, sport, – egészségvédelem (dohányzás, alkohol stb.), – család-, nő-, gyermek- és if-

júságvédelem, beleértve: a társadalombiztosítást (egészségügy, ellátó rendszerek, mentők, egészségpénztárak, nyugdíjbiztosítás) stb. – Társadalmi biztonságunk: – élet, vagyon, közbiztonság, beleértve: rendőrség, közlekedés, baleset, tűzoltóság. – Környezetünk: – környezet- és természetvédelem, – energiafelhasználás, helyes gazdálkodás, takarékosság.

A nonprofit szféra területei és jellemzői A nonprofit szférában, Kelet-KözépEurópában alapvetően négyféle szervezeti formát különböztetünk meg: – alapítvány, – egyesület, – köztestület, – közhasznú társaság. Ezek nagy részét a „civil szféra” gyűjtőkifejezés alatt szokták emlegetni. Feltétlenül ide sorolandók továbbá az ún. NGO-szervezetek (NonGovernmental Organisation). Ugyanis ezek a nemkormányzati tulajdonú, irányítású szervezetek a társadalom érdekében fejtik ki tevékenységüket. Ezeknek a szervezeteknek a legfontosabb jellemzője, hogy nem céljuk a szó szoros értelmében vett „nyereségtermelés”. Bár megjegyzendő, hogy egyes szakemberek szerint a társadalom nyereségének tekinthető az az eredmény is, amit az egyének tudatában végbemenő fejlődés jelent, például egy oktatási vagy művelődési intézmény tevékenysége eredményeként. Ide sorolhatók azonban a társadalmi szervezetek is, így a pártok, az egyházak és a különféle szakszervezetek, illetve ezek intézményei is. A nonprofit szférába szokták sorolni azokat az állami szervezeteket is, amelyek „állami-szolgáltató” jellegű tevékenységük révén nem nyereségérdekeltek, azonban állami költségvetésből gazdálkodnak. Ilyenek az állami egészségügy intézményei, vagy a rendfenntartó szervezetek, pl. kórházak, mentők, rendőrség, katonaság, tűzoltóság stb. A nonprofit szervezetek legfontosabb jellemzője, hogy nem céljuk a nyereségtermelés. A társadalomban lezajló kommunikáció jelentős részét

24

a nonprofit szféra két fő ágazata bo- kodnak létfenntartásukról. Ebből fanyolítja le: kad, hogy kommunikációjukban is – a társadalom intézményeinek kom- más követelmények jelennek meg. munikációja; Ezért kívánatos és fontos az együtt– a civil szféra kommunikációja. működés az állami, az üzleti és a nonA civil szféra számos szereplője felis- profit szektor között. merte, hogy alapvető szüksége van Az eddig leírtakból következik, professzionális kommunikációra. Kez- hogy a civil szféra eszközrendszerédetekben sokan gondolták úgy, hogy ben a rendezvény típusú kommuniez a kommunikáció az üzleti szférá- káció egy speciális eseménye – a hoz hasonlóan a reklám. Így született fundraising (adománygyűjtő rendezmeg a TCR kifejezés, a Társadalmi Cé- vény) – döntő jelentőséggel bír. A cilú Reklám fogalma. vil szférában a fundraising a bizalom Aztán a későbbiekben számos megteremtésének és fenntartásának szakember rájött, hogy ez az út bár egyik fontos, mondhatjuk alapvető eredményes, de talán jobb lenne eszköze. meggyőzés helyett megértetni! Ez Az adományok gyűjtésére olyan, a volt az a pillanat, amikor néhány társadalom és a forprofit szféra poszakember elkezdett a TCR helyett a tenciális, tehetősebb, vagy jelentőTársadalmi Célú Kommunikációról, sebb személyiségeit és annak jó híra TCK-ról beszélni. nevét használják fel, Míg a TCR egyiráakikben a társadalom nyú kommunikációtagjai bíznak. Ezt a bi... a civil szervezet ként a meggyőzésre zalmat használják fel nek olyan gondolko helyezi a hangsúlyt, arra, hogy követőket, dás- és szemléletaddig a TCK éppen adományozókat találmódra van szüksé kétirányúsága miatt a janak saját céljaik elmegértést, a kölcsöérésére. ge, amelynek erednös előnyökön alapuA civil szervezeménye egy olyan ló bizalom kialakulátekre jellemző az önszervezeti filozófia, sát szeretné elérni. kormányzatiság, hiküldetéstudat, amely Leszögezhetjük, hogy szen többnyire demoka kölcsönös elõnyöa TCR valójában a ratikusan választják TCK része. vezetőségüket, alakítkön alapuló, a tár A Magyar Újságják ki struktúrájukat. sadalom érdekében írók Országos SzövetDe ez nem jelenti felkifejtett tevékenysége Kommunikációs tétlenül azt, hogy deségnek az alapja. és Public Relations mokratikusan is műSzakosztálya összeködnek. A civil szerhívta az összes – Mavezetek többnyire nem gyarországon – a témában érdekelt, a politikai szervezetek. Legalábbis kommunikáció valamely részterüle- többségük ezt deklarálja alapszabátével foglalkozó szervezetet, és elké- lyában. szítette – az említett szervezetek konA civil szféra kommunikációjának szenzusa alapján – ajánlásait a TCK további jellemzője, hogy többnyire fogalmaira és szakterületeire vonat- lényegesen kisebb költségvetésből kozóan. kell gazdálkodniuk. Ennek oka alapA TCK-ra vonatkozó két ajánlás vetően az a pénzhiány, amely úgy a megtalálható a szervezeti kommuni- társadalmi célú kommunikációt, káció oldalán, a http://www.fibra- mint a civil szférát jellemzi. co.hu/muosztck.htm és a http:// Talán éppen ezért kap különös www.fibraco.hu/muosztck2.htm cí- hangsúlyt a belső kommunikáció meken. azoknál a szervezeteknél, melyek tagsági alapon szerveződnek. Hiszen a tagokkal történő kapcsolattartásnak a A civil szféra kommunikációja A másik nagy nonprofit terület a civil szervezet céljai megvalósításában szféra. E terület vizsgálatát egy alap- nemcsak elvi, hanem konkrét gyakorvető jellemzővel kell kezdenünk: a lati feladatok is vannak. Ilyen gyakornonprofit szervezeteknek saját ma- lati belső PR-cél és -feladat a műköguknak kell előteremteniük fenntar- déshez szükséges tagdíj befizettetése. A civil szervezetek esetében a kültásukhoz szükséges forrásokat. Míg a társadalmi célú kommuni- ső public relations a célcsoport miatt káció során felsorolt területek szerve- jelentős. A társadalom különféle csozeteinek jelentős részét az állam – jól, portjai, a kormányzat, a helyi önkorrosszul – finanszírozza, addig a civil mányzat, az üzleti szektor, mint szféra szervezetei maguk gondos- anyagi támogató jöhet számításba, a

civil fórum közvélemény éppen hatalma miatt jelentős. Hiszen a közvélemény – mint a nyilvánosságot biztosító közeg – az érdekek képviselete miatt fontos kapcsolat. A nonprofit terület kommunikációjának szervezése a PR-stratégia, taktika, a tervezés és végrehajtás kérdéseiben, a megvalósítás módjaiban, semmiben sem tér el a profit szféra módszereitől. Ugyanez igaz az eszközrendszerre is. A különbség az eszközök felhasználásában, a hangsúlyok máshova tételében van. A PR területei közül a nonprofit szféra számára is elsőrendű fontossággal bír a szervezeti azonosítás, és annak eszközrendszere. A nonprofit szféra szervezetei ugyanúgy alkalmazzák az arculatépítés eszközeit, mint a nyereségorientált szervezetek. A nonprofit szférában is alapvető cél a bizalomépítés. Azonban ez a cél e területen felértékelődik azáltal, hogy a bizalom pénzben, konkrétan adományban kifejezhető. A nonprofit szervezetek fő támogatói a profitorientált vállalatok. Ritkábban kormányzati források. Egyre jelentősebb szerepet játszanak az adományozó magánszemélyek is. Számos profitorientált vállalat prioritási sorrendet állít fel, hogy milyen területet kíván támogatni. Ismerünk olyan szervezetet, amely kommunikációs politikájában kimondja, hogy olyan szervezetet nem támogat, amelynek bármi köze lenne ahhoz az iparághoz, ahol tevékenykedik. Egy másik multinacionális cég pedig kizárólag olyan szervezet támogatását vállalja, amelyik érdekszférájába tartozik. Mivel a nonprofit szervezeteket többnyire valamilyen társadalmi érdek alapján hozzák létre, ezért a célcsoport a társadalom valamely rétege, a közvélemény egy része. Az adott nonprofit szervezet tehát csak akkor tud hatékonyan működni, ha a maga választotta részközvélemény igényeit teljesíteni tudja, ha meg tud felelni a társadalom e csoportja elvárásainak. Ehhez azonban a közvélemény e csoportjának teljes bizalmát kell élveznie. Közép-Kelet-Európában a nonprofit szektor jelentős részének, az alapítványoknak a társadalmi megbecsültsége alacsony. Ennek két oka van. Az elmúlt ötven évben nem alakultak ki a hagyományai a jótékonykodásnak. E tevékenységnek nincs kellő – demokratikus – társadalmi és gazdasági háttere. Tovább rontotta a helyzetet az ügyeskedő, mondvacsi-

Civil ethosz

25

nált, saját érdekeket társadalmi köntösbe bújtató alapítványok elszaporodása. A társadalom úgy látja, hogy sok az ügyeskedő alapítvány, mely az üzleti nyereség adómentessé tételére jött létre. Ezért a közvélemény véleményének megváltoztatása, az elvesztett bizalom újrateremtése – amely nehezebb, mint az eredeti tevékenység – óriási feladatokat ró azokra a szakemberekre, akiknek az a feladat jutott, hogy a nonprofit szféra kommunikációját szervezzék.

A civil és nonprofit szféra kívánatos gondolkodásmódja A civil szféra minden szereplőjének gondolkodásmódját úgy kell kialakítania, hogy ne csak a társadalmi célú

reklámot használja fel céljai eléréséhez, hanem inkább a társadalmi célú kommunikációs tevékenységről beszéljen, pontosabban ne csak beszéljen, hanem így is cselekedjen. A javasolt gondolkodásmód: – meggyőzés helyett: megértetés; – egyirányú kommunikáció helyett: kétirányú kommunikáció; – a TCK feladata a társadalom bizalmának kialakítása, megtartása. Az ismertség, a pozitív hírnév, az elismertség, a megbecsülés elérése egyformán fontos a társadalom minden területén. Ezért a nonprofit területen, a civil szférában is tudatosan keressük a minden fél számára kölcsönös előnyöket, és tudatosan szervezzük meg a kommunikációt, hogy megte-

remthessük és fenntarthassuk a bizalmat szervezetünk iránt. Az ezen a területen tevékenykedő civil szervezetek vezetőinek és a kommunikációs szakembereknek fel kell ismerniük, hogy a PR-szakember a nonprofit és a civil szféra területén is annak a kölcsönös megértésnek a létrehozására törekszik, amely a két fél – a szervezet és környezete, illetve a környezet és szervezet – között kívánatos, hogy kialakuljon, s amely mindkét szereplő számára előnyökkel jár.

Barát Tamás Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest – tanár e-mail: [email protected]

Interjú-sorozat Amikor civil ethoszról, erkölcsről esik szó, a gondolatok úgy nyernek értelmet, ha személyekhez is tudjuk kötni azokat. Az elméleti okfejtések is többnyire a megtapasztalt valóságra alapozva kristályosodnak ki. E lapszámunkban ezt a személyhez kötöttséget is célunk volt megjeleníteni, olyan személyeket kívántunk megszólaltatni, akik már jó ideje a romániai civil szféra szereplői. Szinte ugyanarra a kérdéssora válaszolt minden felkért személy (azért szinte, mert a kérdéssor elindításakor csak négy kérdés fogalmazódott meg, aztán kiegészült egy ötödikkel is.) A válaszok mégis adott esetben nem kötődnek pontszerűen egy-egy kérdéshez. Talán felmerül az olvasókban a kérdés, hogy miért éppen ezek a személyek válaszoltak kérdéseinkre? Arra törekedtünk, hogy olyan embereket szólítsunk meg, akik a civil szféránk aktív tagjai, akik munkájukkal szép eredményeket értek el, magatartásukkal példát mutatnak, és akik elég tapasztaltak ahhoz is, hogy jó tanáccsal szolgáljanak a többi civil, főként a civil szférába frissen bekapcsolódók számára. Ugyanakkor arra is tekintettel voltunk, hogy a különböző korosztályokat és szakmailag a különböző civil szervezetek képviselőit is megszólaltassuk. Tanulságos sorokat ajánlhatunk a figyelmükbe, és olyan színes véleménynyilvánítást ugyanazon kérdéskörben, amely a civil szféra sokszínűségét is visszatükrözi, és olyan kérdéseket vet fel, amelyek – úgy véljük – a civil szférában való tevékenykedés során igen fontosak kellene legyenek az egyes embereknek, de ritkán fogalmazódnak meg. Fontos, hogy olykor szembenézzünk önmagunkkal, úgy is mint személy, és úgy is, mint a civil szféra.

Bányász József Caritas Gyulafehérvár – a katasztrófa-programok felelőse e-mail: [email protected] Gondolatok a „Civil Ethos” megvalósításához Civil szervezet és egyházi szervezet jogilag ugyanazon kalap alá sorolandó. Motivációs háttereik is hasonlóak; nevezetesen: küldetéstu-

dat (immanens, transzcendens), elkötelezettség, megszállottság, „ugródeszka”, tapasztalatszerzés stb. A Caritas a katolikus egyház karakteriszti-

civil fórum

26

kus szeretetszolgálata, civil szervezete, amely organikus egységet alkot az Egyházzal, azaz Krisztus misztikus testével. Ennyiben különbözik a civil szférától, vagy egészíti ki azt a fenti sajátos misztikummal. Elkötelezettség és misztikum egyazon tőről táplálkozik. 1. Mikor és hogyan került a civil szférával, civil szerveződéssel kapcsolatba? Erdélyben a civil szféra még nem működött a szó mai értelmében, amikor 1989 decemberében a katolikus intézményes szeretetszolgálat bontogatni kezdte szárnyait. Akkor kaptam hivatást, küldetéstudatot arra, hogy a legelesettebbek, a hátrányos helyzetűek oldalára álljak és ügyüket képviseljem az erősebb kutya elvére épülő konzumtársadalomban. A „meglovagolt” konjunktúra eredménye a ma közel 500 alkalmazottat foglalkoztató Caritas, akik a szeretet civilizációjának az építőtelepén tevékenykednek. Ennek az építőtelepnek vagyok én is egyik tervezője, kivitelezője. 2. Miért tartja fontosnak a civil szférában való aktív szerepvállalást? A civil szférában dolgozni kiválasztottságot jelent. Ott azt teszi az ember, amit szeret. Szívesen megy munkába még hétfőn reggel is. Alig várja, hogy elteljen a hosszú „meddő” hétvége. Munkája szórakozás. Nem elhanyagolandó szempont úgy negyven felé az sem, hogy az ember fontosnak érzi magát a közösségben, ahol dolgozik, hasznos a fajtája számára. Ez többletelégtételt jelent. Gyümölcseiről a fát… Amikor már lassan beérni látszanak a befektetett munka gyümölcsei… ez sem elhanyagolandó szempont. 3. Ön szerint milyen értékek kell a civil szférában való tevékenykedés alapjául szolgáljanak?

Értékek? Egyházi szervezet képviselőjeként könnyű erre a válasz: Scio qui credidi… „Hiszem és tudom, honnan a hitem…” Küldetésem Jézus Krisztusban gyökerezik, és ő a példakép is, a referenciapont, ahonnan értékelni tudom munkámat. Állandó kihívásként értékelem az evangéliumi „szeresd felebarátodat, mint temagadat…” felszólítást. Életcélként értékelendő felszólítás ez, és nap mint nap feladatokat ró rám, magánéletemre és munkámra. Munkaköri leírásom az Evangélium. Eléggé régen bejáratott módszerei vannak… Hiteles megélése a cél. Minden civil szerveződés akkor hiteles, ha a retorikája és tettei között nem tátong szakadék. Ma már a szavak, ígéretek elinflálódtak. „Nem tanítókra, tanúságtevőkre van szükség”, különösen a civil szférában. 4. Melyik az a közösségi/civil önszerveződéshez kapcsolódó saját élménye, amely megerősítette abban, hogy továbbra is civilként tevékenykedjen? Az Udvarhely környéki árvíz utáni közvetlen jelentkező szolidáris segítőkészség láttán megtöbbszöröződött optimizmusom. Fajtánknak vannak még olyan erőforrásai, amelyeket egyesíteni lehet és kell, ami alternatívát tud kínálni „konzumidióta” Európánknak!!! Feladat természetesen minden értelmiségi (értelmiségi: az, aki felelősnek érzi magát azért a közösségért, ahol él, és tevékeny szerepet vállal annak szolgálatában) számára ezen erőforrások összefogása, koordinálása. A civil szférában a versengés bűn. Egymást kiegészítenünk kell, nem eltipornunk… 5. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerveződésbe frissen bekapcsolódó személyeket? Egyetlen tiszteletreméltó becsvágy: a szentség. Még ha profán szentség, akkor is tiszteletreméltó, mert a szolgáló szeretetből kapja energiáit.

Böjte Csaba Szent Ferenc Alapítvány – elnök e-mail: [email protected] A törvények adta lehetőséggel élve 1993-ban indultunk a Szent Ferenc Alapítvánnyal. Jelszavam: Ha az őseink minden engedélyt, vízumot bevártak volna a Vereckei-hágónál, akkor még most is ott álldogálnának.

összhangba kellene legyenek ezzel a törvénnyel, ha nincsenek, akkor a törvényhozónak az a feladata, hogy megteremtsék ezt az összhangot, és nem az, hogy engem akadályozzanak a szeretet gyakorlásában.

A legfontosabb parancs a Krisztusi Szeretet parancsa, és hiszem, hogy az állam törvényei is

Mózes kiindulhatott volna abból is, hogy milyen mély a Vörös-tenger, hogy hány katonája van a

Civil ethosz

fáraónak, és hogy ő maga is milyen gyámoltalangyenge, de ő csak egyetlen dolgot nézett, éspedig azt, hogy mit kér tőle az Isten. És így biztos, hogy félve, szorongva, de elindult Kánaán felé.

27

Ezekkel a gondolatokkal kívánok jó munkát minden „civilnek”!

Hajdu Zoltán Focus Öko Központ – elnök e-mail: [email protected] 1. Mikor és hogyan került a civil szférával, civil szerveződéssel kapcsolatba? Én már temesvári egyetemista koromban részt vettem az akkori idők körülményei között lehetséges civil szerveződésben. Mi szerveztük a temesvári diákok önképzőkörét, a Látóhatárt és a diákrádió magyar adását, az M-stúdiót. Temesváron lelkes kis csapat alakult ki abban az időben, amely igyekezett megszervezni a temesvári diák közéletet. Ennek a társaságnak nagy része ma a politika színterén vállal jelentős szerepet. Az, hogy én a civil szférában maradtam, az valószínűleg annak köszönhető – természetesen amellett, hogy elhivatottságot éreztem ezen a területen dolgozni – hogy közvetlenül ’89 decembere után kapcsolatba kerültem a nemzetközi környezetvédelmi mozgalommal, és a civil társadalommal kapcsolatos tanulmányokat végeztem Nyugat-Európában, illetve az Egyesült Államokban. Később egy francia majd egy holland alapítványt képviseltem Romániában. Nagyon sokat jelentett számomra, hogy folyamatosan kapcsolatban voltam az európai civil szféra képviselőivel. 2. Miért tartja fontosnak a civil szférában való aktív szerepvállalást? A demokratikus társadalmi berendezkedés egy független szektor létezését feltételezi, hiszen a politikum és a gazdasági szféra bonyolult érdekrendszerében kell legyen egy szereplő, amely nem lekötelezettje sem a politikai, sem a gazdasági hatalomnak. Ez minden demokratikus társadalomban így van, és nálunk az átmeneti társadalom körülményei között nagyon nagy szükség lenne egy erős, független civil szektor létezésére. Természetesen egy ilyen független és erős civil szektor létezése, amely adott esetben komoly véleményformáló szerepet játszhat, nálunk nem érdeke a hatalomnak, ezért is történt annyi próbálkozás a civil szervezetek lejáratására vagy alárendelésére valamelyik hatalmi ágazat által. Ezek a próbálkozások nem is voltak sikertelenek, és ezért

van az, hogy a civil szektor nálunk nem nyerte el azt a státust – nagyon sok lelkes ember tevékenysége ellenére sem –, amely megilletné. Egy normálisan működő társadalomban a hatalom segíti, támogatja a civil szférát, hiszen ez segít elvégezni az esetleges korrekciókat, másrészt komoly és olcsó szolgáltatást nyújt a társadalomnak. Nálunk ezt az előnyt még nem ismerte fel a hatalom és ezért próbálja vagy érdekeinek alárendelni vagy ellehetetleníteni a független civil szervezetek tevékenységét. Ezért vannak nehéz helyzetben a civil szférában tevékenykedők, és éppen ezért lenne fontos, hogy kitartsanak. Sajnos azok közül, akikkel együtt kezdtem a tevékenységet a civil mozgalomban a ’90-es évek elején, már alig vagyunk egy páran a pályán és ez nagy akadálya a tapasztalatok természetes átadásának, a mozgalom organikus fejlődésének. Ha összevetjük a helyzetünket például a magyarországi helyzettel, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon azok, akik velünk kezdték a tevékenységet, nagy részük ma is a pályán van. Az okokat érdemes lenne elemezni, de bármi is az ok (akár a civil szféra gyenge társadalmi elismertsége, akár gyenge anyagi helyzete), az eredmény ugyanaz: nagy hiány van a civil szférában aktívan szerepet vállaló, tapasztalt emberekre. Én személyesen ezért tartom fontosnak, hogy a civil szférában tevékenykedjek, és úgy gondolom, hogy az általam vezetett Fókusz Öko Központ hasznos és eredményes munkát végez. 3. Melyik az a közösségi/civil önszerveződéshez kapcsolódó saját élménye, amely megerősítette abban, hogy továbbra is civilként tevékenykedjen? A környezetvédelmi mozgalomban tevékenykedni nem igazán hálás feladat, egyrészt, mert hosszú távú célok érdekében dolgozunk (fenntartható fejlődés), amelyek a társadalom számára túl elvont célok és nehezen kapcsolhatóak a mindennapi élet gondjaihoz, másrészt, mert önkorlátozó magatartásra buzdítjuk a la-

civil fórum

28

kosságot (ne vágják ki a fákat, kevesebbet járjanak autóval). Mégis van egy társadalmi réteg, amely tovább lát a mindennapi túlélés gondjain és az életminősséget nem feltétlenül a bármi áron történő anyagi felhalmozásban látja. Ezekkel az emberekkel nagyon megéri foglalkozni. Én azt tapasztaltam, hogy a környezetvédelmi kérdések iránt nagyobb az érdeklődés vidéken, ahol az emberek még nem távolodtak el annyira a természettől, ahol még jobban él a közösségi érzés az emberekben. A nyárádmenti vizes élőhely rehabilitációs programunk során tapasztaltam, hogy az emberek, ha nem is értik egészen munkánk elméleti alapjait (integrált vízgazdálkodás, élőhely rehabilitáció), nagyon jól megértik a gyakorlati hasznát (jobb víz a kutakban, turisztikai célpontok kialakítása, stb.) és aktívan részt vesznek a munkában. Nagy élmény együttdolgozni a helyi közösségekkel. A már említett programunk során együtt lapátoltunk valamennyien: polgármester és gazdálkodó, civil önkéntes. Az igazság az, hogy nehéz egy élményt kiválasztani, hiszen itt egy életfomáról kellene beszélni. A civil szférában dolgozóknak kijutó közösségi élményt nem tapasztalják meg sem a politikusok, sem a gazdasági élet szereplői. A közösségi élményt nem le-

het sem pénzzel megvásárolni, sem hatalommal kikényszeríteni. Ez olyan ajándék, amelyet csupán alázattal lehet elfogadni. 4. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerveződésbe frissen bekapcsolódó személyeket? Azt tudom tanácsolni, hogy hallgassanak a szívükre, és válasszanak egy olyan területet, amelyre elhívatottságot éreznek, és vegyék nagyon komolyan a civil szférában való tevékenykedést. Gondolják át, hogy a társadalomban nagy elvárások vannak a civil szférával szemben, hiszen a társadalom önszerveződése jelenti az utolsó reményt a hibás társadalmi működés következményeinek kijavítására. Ha elégedetlenek bizonyos dolgokkal, akkor a civil szektorban való tevékenység lehetőséget nyújt a helyzet orvoslására, de csak akkor, ha létezik egy erős független civil szektor. Például, ha a civil szféra hitelességét megkérdőjelezhetővé tesszük azáltal, hogy elfogadjuk hangadóknak a politikumból kiszorult egyéneket, akkor rossz úton járunk. A civil szféra számára létkérdés az erkölcsi feddhetetlenség és a szakmai hozzáértés. Ne felejtsük el, hogy csak akkor beszélhetünk demokratikus társadalmi berendelkezésről (ez érvényes az erdélyi magyar közösség számára is), ha létezik egy szervezett, jól működő, független civil szféra.

Kató Béla Keresztény Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány – elnök e-mail: [email protected] 1. Mikor és hogyan került a civil szférával, civil szerveződéssel kapcsolatba? Az, hogy valaki tevékenykedni fog vagy sem a civil szférában, neveltetés kérdése. Édesapám, amikor hazajött az orosz fogságból, és tisztán látta, hogy mi következik itthon is, nem vett részt a kommunista állam által felajánlott bármilyen vezetői tevékenységben. Csupán a helybeli egyházközség gondnokságát vállalta el. Így a család életét úgy irányította, hogy az értelmes emberi életet a politikán kívül kellett megtalálni. A teológiára való felvételim után végleg eldőlt a sorsom, ti. az, hogy nem fogok részt venni a politikai életben, hanem a civil világban tevékenykedek. 2. Miért tartja fontosnak a civil szférában való aktív szerepvállalást? Az életünk alakításában fontos szerepünk van, s nem mindegy, hogy mi történik velünk.

Ezért minden felelős ember vagy a politikában vagy a civil szférában vállal részt az élet különböző problémáinak megoldásában. 3. Ön szerint milyen értékek kell a civil szférában való tevékenykedés alapjául szolgáljanak? A civil szférában való tevékenykedés alapjául a küldetéstudat kell szolgáljon, amelyből olyan emberi tevékenység származik, amely a másik ember, a „felebarát” hasznát előmozdítja. 4. Melyik az a közösségi/civil önszerveződéshez kapcsolódó saját élménye, amely megerősítette abban, hogy továbbra is civilként tevékenykedjen? Egyetlen általam vezetett alapítvány sem bukott meg, mindenik rendkívüli sikereket ért el, sok embernek adott boldogságot és értelmes életet. Ez az igazi ösztönző erő és biztonság arra vonatkozóan, hogy jó úton járunk.

Civil ethosz

5. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerveződésbe frissen bekapcsolódó személyeket? – Aki a civil szférában akar tevékenykedni, ne azért tegye, mert neki „csak” ez jutott, hanem ezt a tevékenységet tudatosan vállalja fel. – Keressen legalább még egy embert, akit meg tud győzni arról, hogy a képviselt ügy életbevágóan fontos.

29

– Merje rátenni a teljes életét egy ügyre, lehet, hogy a világ értetlenül együgyűnek tartja, de csak így születhetnek nagy dolgok. – Köszönetet és elismerést ne várjon életében, de bízhat abban, hogy az utókor hálás lesz mindazért, amit tett.

Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány – vezető tréner e-mail: [email protected] 1. Hogyan került a civil szférával, civil szerveződéssel kapcsolatba? Kamaszkori lázadásnak is nevezhetnénk első találkozásomat a civil mozgalmakkal. Középiskolás diákként szabadságunk területét próbáltuk tágítani, de lehet lázadásnak is nevezni, amikor a „hivatalos” méretű haj helyett hoszszabbat szerettünk volna, és ennek érdekében iskolánk vezetőivel folytattunk vitát, illetve ennek kapcsán használtunk különböző civil technikákat: az engedetlenségtől az aláírásgyűjtésen keresztül a korporatív érdekképviselet megszervezéséig. Ezen mozgalomból alakítottuk iskolánk első diákönkormányzatát, majd ennek kapcsán vettünk részt az országos szerveződésekben, illetve csatlakoztunk a megyei MADISZ-hoz is. Számunkra olyan hőskorszak volt, amely nemcsak diákcsínyként jelentkezett, hanem azon túl bizonyos értelemben a cselekvéseinkkel kapcsolatban a felelősség megjelenését is jelentette, ami a diákszervezet kapcsán a későbbiekben is meghatározta részvételünket az iskolai közéletben. 2. Miért tartja fontosnak a civil szférában való aktív szerepvállalást? Szociológusként vallom, hogy a társadalom két pillérét a közösségi szellem és a magánkezdeményezések alkotják. A társadalmi részvétel, aktivitás erősíti a közösség iránti felelősséget. Ha úgy tetszik, nem a demokrácia a kulcsfogalom, hanem a képviselet. Vagyis a jogállamiságba vetett hit, annak fenntartása mellett az erkölcsösség a közösségi lét alapja, amely a civil társadalom által kerül a középpontba. Kitűnően fogalmazta ezt meg Laurence Whitehead: „a törvényesség formális védelme mögött léteznie kell az önkorlátozás informális struktúrájának és a kimondatlan szabályok kontrolljának.” Más gondolatmenetben megközelítve az el-

ső „civil” élményem is ebben a szellemiségben fordítható le. Vagyis a hosszúhajért folytatott kezdeményezésünk az egyéni szintről egy-csapásra „testületi személyiséggé” vált, ami pedig autonóm közösségi entitássá vált. És innen már csak egy lépés van a scrutoni gondolatig, amely szerint: nemcsak mi formáljuk társadalmi szervezeteinket, hanem azok is formálnak bennünket. Márpedig az emberi cselekvést ezen közösségi szellemiség emeli erkölcsi magasságba. 3. Melyik az a közösségi élménye/civil önszerveződéshez kapcsolódó saját élménye, amely megerősítette Önt abban, hogy továbbra is civilként tevékenykedjen? Egyetemi tanulmányaim során találkoztam azzal az igénnyel, hogy középiskolás mozgalmárként összeszedett tapasztalatokat egyrészt tudományos keretek között újragondoljam, társadalomtudományi kutatás tárgyává tegyem, másrészt pedig mindezeket alkalmazzam is, a legkülönfélébb civil képzések, tréningek alkalmával. Jelenleg az oktatási jogok biztosának tanácsadójaként büszkeséggel tölt el, amikor azt tapasztalom, hogy helyi szinten alakulnak ki a legkülönbözőbb, az igényeknek leginkább megfelelő panaszkezelési technikák, amelyek a közoktatási rendszerben felmerülő konfliktus megoldását hívatottak elősegíteni. Ezen kezdeményezések a legkülönfélébb civil formákat mutatják, amelyek minden esetben a közösséget erősítik. 4. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerveződésbe frissen bekapcsolódó személyeket? Ez egyszerre nehéz és egyszerre könnyű kérdése. Azért könnyű, mert nem hiszem, hogy különösebb tanáccsal kellene szolgálni. Ugyanakkor azért nehéz, mert a kelet-európai civil szerveződések még nagyon fiatalok, ép-

civil fórum

30

pen ezért ritkán tudunk olyan esetekre rámutatni, amelyek arról szólnak, hogy ezen intézmények valóban alakították az abban résztvevőket. Ma még igen gyakran a konkrét pártpolitikai részvételt, vagy gazdasági előnyt hivatott elősegíteni egy-egy civilnek nevezett kezdeményezés. Gondolhatunk a tájainkon honos civil kezdeményezések kisebbik részére, de akár a chilei középosztály Pinochet rendszerét támogató civil szerveződéseire, vagy a dél-afrikai fehér kisebbség civil szervezeteire. Hiszek benne, hogy ez a korszak is véget fog érni, és valóban a jog és az erkölcs kerekedik felül, mert csak ez lehet a civil szféra hivatása.

És természetesen azt is hozzá kell tennem, hogy ezek egyszerre feltételeznek lojalitást és kötelezettséget. Éppen ezért nem biztos, hogy feltétel nélkül el lehet fogadni azt a gondolatmenetet, amely szerint a tények mindig objektívek, az értékek minden esetben szubjektívek. Aki ezt vallja, azt hiszi, hogy mindenféle felelősségrevonás, számonkérés elől kitérhet. Ezzel szemben a civil társadalom különböző, történelmileg, földrajzilag, stb. meghatározott értékrendeket vall magáénak, és a közösség ítéleteinek iránytűjévé válik. Ezért fontos a civil szférában való részvétel bármilyen formája.

Lantos Tamás Ormánság Egyesület – elnök e-mail: [email protected]

1. Hogyan került a civil szférával, civil szerveződéssel kapcsolatba? 1990-ben, amikor még lelkesedtünk a társadalmi rendszerváltozással megnyíló új lehetőségekért, nagy erőbedobással kezdtünk valami „jót” csinálni. A Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, majd a Szociális és Egészségügyi Minisztérium dolgozójaként gyorsan szembesültem azzal, hogy amit igazán helyesnek tartok, azt – elsősorban bürokratikus kötöttségek miatt – nem tehetem meg, tehát az állami intézmény nem bizonyult a megfelelő cselekvés alkalmas színterének. A gazdaság torzulásai már akkor jelentkeztek: a pénz szolgálatában levetette magáról az erkölcsi kötöttségeket, és mentesítette magát az emberi értékektől. Nem akartam és nem tudtam ebben részt venni. Nem szívesen, de belekényszerültem a civil és nonprofit szervezeti keretek közé. Akkor még azt hittem, ebben a szektorban lesz elegendő mozgásterem, hogy a céljaimat kövessem. 2. Miért tartja fontosnak a civil szférában való aktív szerepvállalást? Mióta a civil szektor az egymással összefonódott gazdasági és állami szektornak kiszolgáltatódott, és így függő helyzetbe került, már nem tartom olyan fontosnak a szerepvállalásomat. Vannak még a civil szektorban olyan – elsősorban támogatási és egyre szűkülő – lehetőségek, amelyeket ki lehet használni, ezért dolgozom jelenleg is alapítványnál. Ami igazán fontos (elegendően radikális) civil tevékeny-

ség lenne az én szakmai területemen (tájaink, közösségeink védelme, fejlesztése; természettel együttműködő gazdálkodás és az ennek megfelelő életmód), abban a támogatók ellenérdekeltek, így arra támogatást ma csak színlelt behódolással lehet szerezni. Ma már sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy mind a szakmai tevékenységemet, mind a magánéletemet helyi szinten, kis méretekben, informális keretek között végezzem, illetve éljem – a központi hatalomtól való minél kisebb függőségben. (Itt persze tisztázni kellene azt az igen kényes kérdést, mi az a központi hatalom.) Ebben az esetben szinte mindegy, hogy helyi önkormányzat, vagy annak valamilyen intézménye, helyi gazdasági szervezet, vagy civil szervezet adja a tevékenységem szervezeti kereteit. Nem mindegy viszont az, hogy mennyire rendelem magamat alá a szervezeti tevékenységgel járó kötöttségeknek, központi ellenőrizhetőségnek, irányíthatóságnak. A cselekvésemben a meghatározó tehát már nem az, hogy állami, gazdasági vagy civil, hanem az, hogy (1) legyen minél kevésbé formális és legyen minél jobban helyhez kötött és (2) legyen a tájnak és közösségnek alárendelve. Nem akarok öncélúan független lenni, hanem a közösségemnek és az azt magába foglaló tájnak a függőségébe szeretnék (vissza)kerülni. A baj csak az, hogy szétesett mind az a közösség, mind az a táj, amelynek része szeretnék lenni. A „civil” feladatom tehát az, hogy ezeket újraépítsem. Éppen ennek

Civil ethosz

érdekében azt tervezem, hogy előbb-utóbb búcsút mondok mindegyik szektornak, vagyis a szervezeti keretek között végzett tevékenységeknek, és a viselkedésem minél több mozzanatát a szervezeti kereteken kívüli informális szférába helyezem. 3. Melyik az a közösségi élménye/civil önszerveződéshez kapcsolódó saját élménye, amely megerősítette Önt abban, hogy továbbra is civilként tevékenykedjen? Nem tudok sokat kezdeni az idegen hangzású „civil” szóval. Vannak a homo sapiens fajnak olyan tagjai, akik megértik, hogy mi a funkciójuk a bioszférában, a tájaikban, a közösségeikben. Ők megvalósítják az emberi minőséget, tehát embereknek nevezhetők. És vannak, akik elidegenedtek ezektől, nem tudják, mi a dolguk, így nem is végzik azt; a hatalom, a pénz, a bürokrácia szolgálóivá váltak. Ők homo sapiensként, biológiai lényként vegetálnak, és nem emberként. Itt (és csak itt) a civil szót erre az „emberi minőségre” alkalmazom. A civilség – ebben az értelemben – jóval több bizonyos tevékenykedésnél. Ma az emberi lét teljessége, amelyet nem lehet pár mondattal körülírni. Én mindenesetre arra törekszem, hogy elérjem az emberi minőséget. A civilként való tevékenységemet nem szabad összetéveszteni a civil szervezetben való tevékenységemmel. A civil szervezetben való tevékenységemet nem erősítik az élményeim, hanem gyengítik, ahogyan az az előző kérdésre adott válaszomból is kiderül. Abban viszont napról napra erősebben megbizonyosodok, hogy civilként hitelesen elsősorban csak magánemberként, informális közösségek tagjaként tudok cselekedni. Abban a faluban, amelyben élek, a hajdani közösségnek csak a szegényes maradványai maradtak meg, mégis ez az, amely erősíti bennem a vágyat arra, hogy civilként éljek és tevékenykedjek. Ennek azonban már semmi köze sincsen a civil szervezetekhez, illetve a civil szektorhoz. Annál több köze van viszont az autonóm közösségekhez, amelyek a civilség táptalajai. A civilként (vagyis emberi minőségben) tevékenykedésben elsősorban a (magyarországi és erdélyi) barátaimmal való sok-sok beszélgetés élménye erősített meg. Számomra a legfontosabb, egyre nagyobb bizonyosságot és emberi tartást adó élmények azok a beszélgetések, amelyek próbálnak a dolgok velejéig hatolni. 4. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerveződésbe frissen bekapcsolódó személyeket? Itt most visszatérek a civilségtől, vagyis az emberi minőségben való léttől a civil szervezetekre, az azokban való tevékenységre. (1) Akik civil szervezetben dolgoznak, legye-

31

nek óvatosak és értékvezéreltek. A „megélhetési civilség” érthető, de értéktelen. A civil szektorban tevékenykedni állandó kompromisszumot, színlelést jelent – ha valaki komolyan gondolja a munkáját. Meggyőződésem, hogy néhány szerencsés tevékenységet kivéve a civil szektorban dolgozók erkölcsileg és jogilag gyakran kifogásolható helyzetekbe kényszerülnek. A legfontosabb „tanácsom” az, hogy mindig gondolják végig, mikor tesznek „rosszat” és mikor „jót”, és amikor a „rosszra” kényszerülnek (ami érthető kompromisszum lehet), akkor ne gondolják, hogy az „jó”. Ha nem így tesznek, előbb-utóbb elsekélyesednek, megalkuvó módon kiszolgálják azokat a folyamatokat, amelyek ellen éppen a civil szektornak kellene tennie, és észre sem veszik, hogy beálltak a szakadékba menetelők sorába. (2) Akik civil szervezetben dolgoznak, legyenek radikálisak. Ne elégedjenek meg a problémák tüneti szintű kezelésével, mert azzal hosszútávon többet ártanak, mint használnak (pl. a negatív visszacsatolások blokkolásával). Minden tevékenységnél nyúljanak le a problémák gyökeréig (a radix-ig), és próbálják meg a bajt a gyökerénél megsemmisíteni. Ezt értem radikális alatt. És persze közben a fájdalomcsillapítást is elvégezhetik, de az önmagában kevés! A mai civil szektornak az a legfőbb hibája, hogy nem mer és nem tud radikális lenni. (3) Törekedjenek arra, hogy ha szükséges, gondolatban kilépjenek annak a rendszernek a keretei közül, amely azokat a problémákat termeli, amelyek ellen a civil szervezetben (a küldetése szerint) tenni szeretnének. Ez az értelme a gyakran emlegetett „civil kurázsinak”. Ha a rendszeren belül nem találnak megoldást, akkor a tevékenység szintjén is lépjenek ki a rendszerből, vessék el a kedvezőtlennek minősített rendszer alapjait, és cselekvésükkel igazodjanak egy új, alternatív rendszerhez. Ezt persze nem fogják szeretni azok a támogatók, akik a gazdaságnak és az államnak a civil szervezetet pórázon tartó képviselői. De a civilségnek éppen az ad(na) értelmet és értéket, ha a civilek képesek lennének – szellemi szabadságuknál fogva – mindig egy lépéssel a konzervatív állam és gazdaság előtt járni. Ha a jövő nemzedékeket is képviselnék, és ennek érdekében eléggé innovatívak lennének, figyelmen kívül hagynák modern korunk számos tabuját, ha kell, új paradigma szerint cselekednek. (4) A civil szervezet, amely a civil tevékenység kereteit adja, nem munkahely. Nem olyan, ahol az ember ledolgozza a 8 óráját, aztán hazatérés után leveti magáról a civilség – gyakran terhes – felelősségét. A civilség gondolkodás- és életmód, az emberi minőség megélése, ami az egész életünkön végighúzódik. Csak ezzel a szemlélettel érdemes civil szervezetben dolgozni akár bérért, akár önkéntesként.

civil fórum

32

Orbán Árpád Civitas Alapítvány, Székelyudvarhely – regionális igazgató e-mail: [email protected]

1. Hogyan került a civil szférával, civil szerveződéssel kapcsolatba? 1990 januárjában ott sürgölődtem a Kolozsvári Magyar Diákszövetség megszületésénél. Akkor, utolsó éves főiskolásként egy kis szekuritátés meghurcoltatás után nagyon kellett a szabadságérzet. Éreztük, hogy tudunk, és kell is szervezkedni. Van, és kell is legyen szavunk. Úgy gondoltuk, hogy ha mi elvégezzük a ránk „mért” feladatot, akkor az Isten is megsegít. Az igazi éjszakázó és vitázó „civil élet” megkóstolását és megszeretését jelentette ez a féléves „hőskorszak”, mikor még padokra állva is beszéltünk az egyetemeken azokhoz, akik többnyire hittek a jövőnkben. Talán ’89 előtt a kolozsvári Visszhang–kupa, vagy a környező magyar épített örökség felkutatása is „civileskedésnek” számít. A szívbizsergető civil érzést már ez is adta. Aztán hiába kerültem ’90-ben a székelyudvarhelyi Matricához, onnan a „civil vér” hajtott az akkori ifjúsági szervezethez, és nemsokára a Civitast is létrehoztuk. 2. Miért tartja fontosnak a civil szférában való aktív szerepvállalást? Mert a civil szféra nélkül minden ellaposodna. Talán a gerinceink is elvesztenék tartásukat. A politikusaink jobban „elszállnának”, a vállalkozói szféra pedig végleg elkülönülne a közösségtől. Egyszerűen nem lennének öszszefogó kapcsok a közösségi életünkben, és meg merem kockáztatni: nem lenne közösségi élet sem. A civilek értékteremtése levegőt és hitet jelent a jövőre nézve. Jó arcú és tiszta tekintetű emberekkel jó egy csapatban szerepet vállalni, és ugyanakkor a közösségeknek (és egyben a társadalomnak) nyújtott fejlesztési segítés lehetősége rengeteg elégtételt biztosít számomra. Vannak dolgok, amire nem feltétlenül kell keresni a racionális indokoltságot, hanem érezni kell, hogy alázattal el kell végezni azt. 3. Ön szerint milyen értékek kellenek a civil szférában való tevékenykedés alapjául szolgáljanak? Az élet tisztelete. Az Isten, a család és a nem-

zet pontos helyeinek megtalálása, és erő ahhoz, hogy ezek szerint is éljünk. Fontos az önzetlenség, a merészség és bátorság, a tisztaság, a szókimondás, a gerincesség és a kitartás. Ugyanakkor meg kell tanuljuk, hogy együtt könnyebb, jobb és szebb, így a partnerségek fontosabbak kell legyenek mint mi, egyenként a partnerek. 4. Melyik az a közösségi élménye/civil önszerveződéshez kapcsolódó saját élménye, amely megerősítette Önt abban, hogy továbbra is civilként tevékenykedjen? Itt, a „civil végen” a projekteket megálmodjuk és végrehajtjuk. Van kezdet és vég, és általában van mérhető eredmény is. Nemcsak közlemények lesznek, hanem elmozdul valami a holtpontról, ahonnan lépünk is tovább, nem próbálva minden áron learatni mindennek a dicsőségét (arra úgyis lesznek elegen). A Civitas fejlesztéseket elindító sikerprojektjei, a Budvár Szociális Központ és ennek kapcsán kibontakozó, kiteljesedő kilenc éves partnerséggel rendelkező szociális hálózat mozaikszerű eredményei, a LIA-Wolterrendszer több mint száz fiatalja és önzetlen támogatói, önkéntesei, az árvizes munkacsoportbeli szabólacik és bányászjóskák mind megerősítenek abban, hogy van értelme munkánknak, nem vagyunk magunkra. Fontos: amit a jó Isten a vállunkra tett, azt próbáljuk továbbvinni, mert nem véletlenül történnek a dolgok. 5. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerveződésbe frissen bekapcsolódó személyeket? Csak azt szabad tenni, amiben bízunk, amit szeretünk. Túl kevés időnk van arra, hogy értelmetlen dolgokkal töltsük el ezt a pár évtizedet. Amit értelmesnek tartunk, azt önzetlenül és alázattal tegyük. Merjünk a partnerségekben és embertársainkban bízni, hisz hosszú távon ez megtérül. Csak ez szerint érdemes cselekedni. Merjünk rácsodálkozni a nagyszerű dolgokra, amelyek a közvetlen környezetünkben vannak, és köszönjük meg azoknak, akik jól teszik a dolgaikat, dolgainkat.

Civil ethosz

33

Péterfi Ferenc Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztály – osztályvezető e-mail: [email protected] A ’80-as évek elején Újpalotán, az ország akkor legnagyobb lakótelepén dolgoztam népművelőként, és szakmai útkeresésünk közben egyre többször a civil társadalom – akkori mérsékeltebben érvényesíthető – szükségessége merült fel munkánkban. Munkatársaimmal egyre tudatosabban kerestük azt, hogyan lehetne a helyi társadalom illetékességét erősíteni a saját életének, sorsának alakításában. Hosszú dialógus után a helyiekkel Lakóhelypártoló Egyesület szervezésébe kezdtünk, tudva, hogy formálisan ugyan létezik egyesülési jog, de a valóságban persze ez a politika által igen korlátozott. Jókora botrány kerekedett ebből a kezdeményezésből (az alapítókat a munkahelyeiken a politika félelméből – hogy valami általa nehezen ellenőrizhető formáció keletkezik – megpróbálta ellehetetleníteni, mindenféle megalázó helyzeteket előidézni, stb.), aztán egyéves huzavona után, végül egy kissé megszelídülve, de megalakult az Újpalotaiak Baráti Köre Egyesület. Ebben mi háttérszereplők, de a valóságban – nem túlértékelve a saját szerepünket – meghatározó segítők és összekötők voltunk, az amúgy eléggé szétesett lakótelepi közegben. Később, mikor már nem dolgoztam Újpalotán, de ott laktam, titkára is voltam ennek a szervezetnek, majd az általa elindított Toronyhír című független helyi lapnak jó ideig a főszerkesztője is. A történet ennél jóval hosszabb, számtalan publikáció, sajtóhíradás született az egyesületalakítási folyamatról – ezek (azaz a nyilvánosság) a valóságban védelmet is jelentettek nekünk, alakítóknak. És volt még egy fontos pillanat: az akkori reformpolitikusok legerőteljesebb személyisége, Pozsgay Imre – akkor a HNF vezetőjeként – mellénk állt a nyilvánosság előtt, azaz elítélte azt a politikai machinációt, amellyel a hatalom ki akarta csinálni ezt a kezdeményezést. Hát ez volt az első találkozásom, s aztán már bódultan kerestem a civil szervezkedés jelen idejű és történelmileg korábbi eseményeit, emlékeit, hogy megtanuljak minél többet erről, mert rájöttem, ha nem pártpolitikus akar lenni valaki – és ezt soha nem akartam –, akkor ez a terület a helyi közösségi politika egyik legizgalmasabb és legfontosabb dimenziója, közege. Még valami a sors iróniájából: az akkor, 1984-ben – tehát „idő előtt” – végül is megalakult újpalotai egyesület rendezvényei, kiadvá-

nyai nagyon bosszantották a fővárosi és a kerületi pártbizottságot. Főként az utóbbiak minden lehetséges rossz hírkeltést, ellene szervezkedést, felfüggesztést bevetettek, hogy megalázzák, eltántorítsák, kifárasszák a civil önszerveződés szereplőit és kezdeményezőit. Aztán a rendszerváltáskor testületileg kivonult a pártbizottság Újpalotára, meghívta az egyesület vezetőségét és bocsánatot kért a korábbi nemtelenségeiért. Időközben eltelt 20 év, alakult a lakótelepen egy Nyírpalota Társaság nevű civil-közösségi tanács, amelyik ma próbál független kezdeményezéseket, helyi öntevékenységet serkenteni a városrészben. És a helyi vezetés – amelynek több tagja személy szerint megegyezik a hajdani megalázókkal – most ismét keresztbe tesz, ellenségképet fest ennek a kezdeményezésnek a környezetében is. Hát ekkorát fejlődtünk! Tulajdonképpen az előbbi sorokban már jeleztem is, hogy engem nagyon megrendített és elkötelezett, amikor ennek a folyamatnak a lehetőségét megízleltem, majd megtapasztaltam. Közben közösségfejlesztővé lettem, ami egyre tudatosabbá tette bennem a civil társadalom fontosságát és jelentőségét. Ma azt tartom a közösségi fejlesztőmunkában érintettek egyik legfontosabb feladatának, hogy a képviseleti demokrácia elkényelmesítő egyoldalúságát – azt a tudatot, hogy állampolgári jogaimmal elég 4 évenként a szavazással eleget tennem, a többi a képviselők dolga –, az „ellátottá” degradált társadalmi felelőtlenséget társadalmi felelősségvállalásra, kompetens állampolgári magatartásra váltsák. Tudatosítani kell az emberekben, a helyi közösségekben, hogy az ő dolguk és joguk, hogy aktívak legyenek a helyi közügyekben és megoldják a saját közösségi problémáikat. És ezt ne hagyják elvenni senki által. Képessé kell tenni és felhatalmazni őket a civil társadalomban való szabad cselekvésekre, érdekek megfogalmazására és érvényesítésére. A közösség ügyeiben való felhatalmazás pedig politikai felhatalmazást jelent. (Itt nyilván nem pártpolitikára gondolok.) Komoly megerősítésre és bátorításra szorul a civil társadalom ebben az ügyben, hiszen már kialakulóban egy hozzáadott értékeket megformáló funkció, amelyben különféle szociális, környezetvédelmi, kulturális és más tevékenysé-

civil fórum

34

geket igen jelentős erőforrásokkal átvállalnak, elvégeznek – gyakran önkormányzatok és szakintézmények mellett, sőt helyett. Jut eszembe, ki kit is támogat, amikor a helyi önkormányzat valamiféle „támogatást ad” civil szervezeteknek? Szerintem ugyanis a civilek támogatják a közhatalmi szervezeteket, mert ezekkel a kis forrásokkal még többet tudnak önmagukból kisajtolni a közjó érdekében! (Nem beszélek itt most az önhasznú, nem mindig tisztességes szervezetekről, de meggyőződésem szerint ezek jóval kisebb arányt képviselnek, mint amit a közvélemény róluk terjeszt.)

Visszatérve a civil társadalomhoz: a közszolgáltatásokban való kiegészítő részvétel már többnyire jól kifejlődött, de a másik nagyon fontos szerep, a közhatalom ellenőrzése, a számonkérés, továbbá az érdekvédelem – ezek még elég gyenge lábakon állnak manapság nálunk, s azt hiszem, Önöknél is. Pedig szabad civil társadalom nélkül nincs demokratikus közélet. Ez teremthetné meg a társadalom valódi részvételét és felelősségvállalását a közügyekben. Ha ez nincs, mindig vezetettek maradunk, s tiborcok leszünk.

Potozky László Polgár-Társ Alapítvány – igazgató e-mail: [email protected] 1. Hogyan került a civil szférával, civil szerveződéssel kapcsolatba? A civil szféra első „mozgolódásaira” már 1991ben, bukaresti egyetemistaként figyeltem fel. Az egyetem után, hazakerülve, elkezdtem általános iskolai tanárként dolgozni, és a napi munka után úgy éreztem, hogy még beleférne valami változatosság, a helyi társadalommal kapcsolatos ténykedés. Ennek köszönhetően, 1993–1994 tájékán egyike voltam a Pro Demokrácia Egyesület csíkszeredai fiókja alapítóinak. Itt több mint négy éven át önkénteskedtem, majd 1998-ban megalapítottam a Polgár-Társ Alapítványt, amelynek keretében azóta is tevékenykedem. 2. Miért tartja fontosnak a civil szférában való aktív szerepvállalást? Az igazi, hiteles civil szférában működni, szerepet vállalni érdemes. Ez az a szféra, ahol az innováció, a közösségi szerepvállalás hálás feladat. Ez a fajta szerepvállalás, olyan átmeneti társadalmakban, mint a miénk szükségszerű a fokozott társadalmi sebezhetőségből kifolyólag. Ilyen társadalmakban felértékelődik a civil szervezetek szerepe, rájuk hárulván a végvári szerep, már ami a normalitás, a társadalmi szolidaritás és a közösségi értékek megőrzését illeti. Ezért vallom azt, hogy átmeneti társadalmi „fájdalmak” csökkentése csak aktív és hiteles civil szféra segítségével érhető el. 3. Melyik az a közösségi/civil önszerveződéshez kapcsolódó élménye, amely megerősítette Önt abban, hogy továbbra is civilként tevékenykedjen? Alapítványunk az elmúlt 7 év során több mint 250 projektet támogatott, és több, jómagunk által

életbeültetett sikeres programot valósított meg. Mindezen kezdeményezésekben volt és van valami közös, amely arra késztet, hogy ezen az úton tovább menjek. Tevékenységeink, valamint adományaink révén sok kisebb-nagyobb közösség esetében bizonyos szinten visszaadtuk az embereknek a reményt. A reményt, amely arról szól, hogy az ő közösségükben is történik valami érdemleges, valami, amire mások is felfigyelnek, valami, amiről az újságok is írnak, valami, ami felébreszti a közösségi szellemet és büszkeséget, a helyi identitásérzetet. És ez a „valami” nagyon változatos közösségekként – lehet székely kapu, melyet felújítottak, újjáépített ásványvízfürdők, megépített „borvízmúzeum”, amatőr színdarab, megóvott természetvédelmi terület, gólyafalu stb. Ami közös mindezekben a helyi örökség védelme és értékesítése a közösségi kezdeményezés alapján. Látva ezen kezdeményezések sikeréből fakadó közösségi lelkesedést – ez az ami megerősít, energiát ad arra, hogy tovább is ebben a szférában tevékenykedjek. 4. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerveződésbe frissen bekapcsolódó személyeket? Csak az kapcsolódjon be a civil mozgalomba, aki igazán hisz a „civil világ” alapvető értékeiben. Olyan személyek válhatnak igazi civil mozgalmárokká, akik hívatást éreznek arra, hogy közösségi célokat szolgáljanak. Mielőtt csatlakoznának egy bizonyos civil szervezethez, győződjenek meg annak áttekinthető és etikus működéséről, függetlenségéről, befolyásolhatatlanságáról (a politikai szféra által). Ha ezen alapkövetelményeknek eleget tesz egy szervezet, akkor frissen csatlakozandó tagjai számára a civil karrier esélyei reálisak.

Civil ethosz

35

Octavian Rusu Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány – jogi tanácsadó e-mail: [email protected] 1. Hogyan került a civil szférával, civil szerveződéssel kapcsolatba? 1998-tól tevékenykedek a civil szférában, egyetemistaként 2000-ig tagja voltam az ELSA (The European Law Students’ Association) egyetemisták egyesületének. Az egyesületben pénztáros és marketing alelnök voltam. Egy kis idő után jogi tanácsadóként tértem vissza a civil szférába, a Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítványnál kezdtem el dolgozni, és mai napig is itt tevékenykedem. 2. Miért tartja fontosnak a civil szférában való aktív szerepvállalást? A civil szféra az a környezet, amelyben úgy szakmailag, mint személyesen is fejlődtem, számos képzésen, konferencián, tapasztalatcserén való részvétel révén fejlesztettem a képességeimet, gazdagítottam a tudásomat és készségeimet. Azok a lehetőségek és kihívások, amelyeket a civil szféra kínál, sokkal változatosabbak, mint bármely más tevékenységi terület, legyen az közszféra vagy gazdasági szféra. 3. Ön szerint milyen értékek kell a civil szférában való tevékenykedés alapjául szolgáljanak?

Úgy gondolom, hogy a civil szervezetekben való tevékenység alapvető értékei a csapatmunka és az átláthatóság. 4. Melyik az a közösségi/civil önszerveződéshez kapcsolódó saját élménye, amely megerősítette Önt abban, hogy továbbra is civilként tevékenykedjen? Két fő tényezőnek van meghatározó szerepe abban, hogy a civil szférában dolgozom, az egyik az a csapat, amelynek tagja vagyok, a másik pedig az advocacy és a közpolitikák megváltoztatása terén elért szakmai eredményeim. 5. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerveződésbe frissen bekapcsolódó személyeket? A karrierépítés a civil szférában szorosan összefügg, szinte azt is mondhatnánk, azt jelenti, hogy annak a szervezetnek az értékeit, amelyben tevékenykedsz a saját személyes értékeid fölé kell helyezned. Ugyanakkor egy sajátos szakterületben való elmélyülés hozzájárulhat a civil szférában való karrierépítéshez. Fordította: Csáki Rozália

Somai József Romániai Magyar Közgazdász Társaság – elnök e-mail: [email protected] 1. Hogyan került a civil szférával, civil szerveződéssel kapcsolatba? A civil világban tevékenykedni nem szakma, hanem közéletiség, elhivatottság. Nem tudom az időpontját megmondani, hogy kerültem a civil szférával, civil szerveződéssel kapcsolatba, mert valamikor magától jött. Van, aki tudatosan, van, aki ösztönösen lesz civil szervező. Én az utóbbiakhoz tartozom. Alapító tagja voltam (1990) a Romániai Magyar Közgazdász Társaságnak, később alelnöke, majd elnöke (je-

lenleg is). Állandó résztvevője voltam az ilyefalvi civil összejöveteleknek a ’90-es években, megszerkesztettem az első két civil, szervezeteket összesítő füzetet (Romániai magyar alapítványok jegyzéke, 1994 és 1995), szervező-alapítója voltam az Iskola Alapítványnak és nyolc évig ügyvezetője (1996-1994), kezdeményezője és szervezője a Civil Fórum konferencia-sorozatnak, kezdeményezője és elnöke négy évig az ERMACISZÁnak, s mai napig kuratóriumi tagja, a MACISZESZ kezdeményezői közt voltam,

civil fórum

36

és vezetőségi tagja, alapítója, kuratóriumi tagja és ügyvezetője vagyok jelenleg is a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesületnek, szerkesztettem négy Civil Fórum-kötetet, írtam több mint 30 cikket civil ügyekben. Vajon hol kerültem kapcsolatba a civil szférával? Sőt, 1990 előtt több mint harminc évig a kolozsvári „U”-nál A- és B-ligás futball, kosár- és röplabda sportszervező voltam társadalmi munkában (akkor még nem számoltunk azzal, hogy mi a civil szféra). Nemsokára 75 éves leszek, s még mindig közélet folyik a vénámban. Önmagától. 2. Miért tartja fontosnak a civil szférában való aktív szerepvállalást? A szekér sem megy magától, csak a lejtőn lefelé, amitől az Isten őrizzen mindenkit, főleg a civil szférát, amelynek örök drukkere és támogatója leszek. Biztosan nyomni fogom még ezt a szekeret, amíg látom, hogy jó az irány, használható vagyok, s amíg tart a szusz. Különben tudjuk, hogy a civil szféra a társadalom harmadik szektora (állam és közigazgatás, gazdaság, civil szféra), David Korten szerint a harmadik oszlopa (állam és közigazgatás, demokrácia, civil szféra), tehát a társadalom jó működésének létfeltétele. Ez közélet, közügy, mellé kell állni. 3. Ön szerint milyen értékek kell a civil szférában való tevékenykedés alapjául szolgáljanak? A civil értékek sokfélék. Az élet területén mindenütt jelen vannak, legyen az oktatási, művelődési, szociális, vagy bármilyen más terület. Az embert a belső vonzalma viszi valamely ügy irányába: „habitus non facit monachum” (áttételesen értve: nem a ruha teszi az embert).

Minden civil szervező a belső indíttatása szerint választja ki magának azt az értéket, vagy értékeket, amelyekért bizonyosan szívből tevékenykedik. (Természetesen sajnos a spekulációt sem lehet kizártnak tekinteni, de ez már az érem csúnyábbik, vagyis az erkölcsi oldala.) 4. Melyik az a közösségi/civil önszerveződéshez kapcsolódó saját élménye, amely megerősítette Önt abban, hogy továbbra is civilként tevékenykedjen? Lehetetlen kiválasztani a számtalan élményből a „leg”-et, de az bizonyos, hogy amikor egy kedves hölggyel úgy döntöttünk, hogy megszervezzük a Civil Fórumot (1999-ben), nem hihettem, hogy egy ilyen civil sikersorozat lesz belőle. Biztos vagyok benne, hogy az eddig hétszer sikeresen megszervezett Civil Fórum jelentősen hozzájárult és továbbra is hozzájárul a civil szféra fejlődéséhez. 5. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerveződésbe frissen bekapcsolódó személyeket? Összpontosítani sürgősen a tanulásra. A tudás vagyonát senki sem tudja elvenni senkitől. Több gazdasági műveltséget elsajátítani a felvállalt civil feladatok teljesítéséért nélkülözhetetlen menedzselés, gazdálkodás és forrásteremtés érdekében. A közelebbi, de lehet, hogy a távolabbi jövő a pályázások időszaka. Meg kell tanulni a pályázási, a vezetési, működtetési technikákat, és ezt erkölcsi keretek között teljesíteni, hogy az elszámolás úgy a közösség, mint a forrásbiztosító felé egyértelműen a jövő forrásteremtésének garanciája legyen.

Szabó József Független Öko Klub Székelyudvarhely – elnök e-mail: [email protected] 1. Hogyan került a civil szférával, civil szerveződéssel kapcsolatba? Fotóklubot szerveztünk a ’70-es években, mert néhányan önállóan szerettük volna hallatni a hangunkat, véleményünket a körülöttünk levő dolgokról. Persze, előzetesen már több hasonló ún. civil szervezettel kerültünk kapcsolatba, amelyekről példát tudtunk venni. A ’89-es fordulat után, 1990-ben hoztuk létre kezdeményezésemre a Román Madártani Egyesületet, magyarországi barátaink példájára (ők hamarabb megtették ezt). 1992-ben kerültem kapcsolatba a magyarországi (harcos, pofázó) környezetvédő mozgalommal, amelynek tevé-

kenységét próbáltuk átültetni a hazai körülmények közé, a Független Öko Klub keretén belül, Székelyudvarhelyen. 2. Miért tartja fontosnak a civil szférában való aktív szerepvállalást? Környezetvédelmi részvételről van szó, tehát lényeges az, hogy az ember megtanuljon globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni. Ezt valahogy másképp kellene magyarul megfogalmazni, de részemről ez a lényeg. Be szerettem volna – szeretném – vonni az embereket a környezetük, sorsuk alakításába.

Civil ethosz

37

3. Ön szerint milyen értékek kell a civil szférában való tevékenykedés alapjául szolgáljanak? Részvétel, egyéni példamutatás, együttműködési készség, csapatmunka, a többség véleményének az elfogadása, kitartás…

a helyi önkormányzatnak, s sok vita árán sikerült megállítanunk a szemét elégetését, amely végeredményben egy kisebb közösség mindennapi életét keserítette meg. Persze, még lehetne sorolni…

4. Melyik az a közösségi/civil önszerveződéshez kapcsolódó saját élménye, amely megerősítette Önt abban, hogy továbbra is civilként tevékenykedjen? Kampányt szerveztünk a városvégi szeméttelepen levő szemét égetésének a megakadályozására. Több ezer aláírást gyűjtöttünk, átadtuk

5. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerveződésbe frissen bekapcsolódó személyeket? Következetesen és kitartással kell dolgozni, de nem szabad mindent egy lapra feltenni (ha egy akció nem sikerül, akkor vége mindennek). Át kell gondolni minden esetben a sikertelenség okát, mi is tévedhetünk, nem mindig más a hibás.

Szabó László Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet – elnök e-mail: [email protected] 1. Hogyan került a civil szférával, civil szerveződéssel kapcsolatba? 1993-ban kezdtem foglalkozni ifjúsági egyleti tevékenységgel. A nyári tanszünetben otthon, szülőfalumban néhány társammal közösen megalapítottuk a helybeli ifjúsági egyletet, egészséges foglalkozásokra és értékes időtöltésre kínálva lehetőséget. A kezdeti sikerélményeken felbuzdulva egyre nagyobb léptékű terveket kezdtünk szőni, amelyek meghaladták egy helyi ifjúsági szervezet kereteit. Fokozatosan alakult ki bennünk az a hivatástudat, amely révén egyre több helyi ifjúsági egyletre kezdtünk figyelni, és megpróbáltuk segíteni a működésüket. És hivatásunknak kezdtük érezni az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) kereteinek a kiépítését, a szervezeti élet kibővítését, az egész Egylet „felfuttatását”. Így fokozatosan kiépítettük az ODFIE belső és külső kapcsolatrendszerét, kezdtük létrehozni az eszköztárát és megteremteni a működéshez szükséges pénzügyi feltételeket, újabb rendezvényekben gondolkoztunk, kiadványokat terveztünk stb. 2. Miért tartja fontosnak a civil szférában való aktív szerepvállalást? A civil szférában való szerepvállalás a közösségszolgálat legkiválóbb lehetősége. Ez főleg akkor válik nyilvánvalóvá, ha ezt a lehetőséget összehasonlítjuk a vállalkozók és a politikusok világával. A vállalkozók és a politikusok legfőbb célja a minél nagyobb haszonszerzés. Eközben sok vállalkozó adományokat osztogat ide-oda, egyesek társadalmi szervezetekkel együttműködve áldásos közösségszolgála-

ti tevékenységet fejtenek ki. Hozzuk viszonyítva a politikusok sokkal „rosszabb helyzetben” vannak. Az erdélyi magyar nemzeti közösség keretében, de általában Kárpát-medenceszerte a magyar politikusok erkölcstelensége olyan mélyre süllyedt, hogy ennek minősítésére már a balkáni jelző sem elegendő. A fehér holló párját ritkítják azok a politikusok, akik hivatásuknak érzik a politikát, azaz a közösségszolgálatot. A többségük, Max Webert idézve, nem a politikáért, a közszolgálatért él, hanem a politikából él és gazdagodik meg. Elsődleges céljuk a hatalom megszerzése és megtartása, a minél nagyobb haszonszerzés. A hasznot ilyen értelemben anyagi haszonként is értelmezhetjük, de másként is lehet, például népszerűségi mutatókkal vagy éppen a befolyásolási képességgel. Ezekhez viszonyítva a társadalmi szervezetekben való tevékenykedés sokkal kiválóbb lehetőséget kínál a közösségszolgálatra, akárcsak az egyházak. 3. Ön szerint milyen értékek kell a civil szférában való tevékenykedés alapjául szolgáljanak? Elsősorban az ügyszeretet, az elkötelezettség, a küldetés- és a hivatástudat, és ezek mellett nagyon fontos a szakmaiság, ugyanis ez biztosítja alapvetően az eredményességet. Nem elég lelkesen tevékenykedni valamiért; a lelkesedés mellett szükség van hozzáértésre is, vagyis észszerűségre, tervszerűségre és hatékonyságra. 4. Melyik az a közösségi/civil önszerveződéshez kapcsolódó saját élménye, amely megerősítette Önt abban, hogy továbbra is civilként tevékenykedjen?

civil fórum

38

A civilként való tevékenykedésemhez a hivatástudatom adja az állandó és folyamatos megerősítést. Ugyanakkor tény, hogy az embernek szüksége van alkalmi sikerélményekre is. Hála Istennek ilyen felemelő és erőt adó sikerélményekben, a kedélyállapotot és a munkakedvet jó irányba befolyásoló tapasztalatokban elég gyakran volt részem az elmúlt 13 évben. Az első sikerélmény szülőfalum ifjúsági egyletének a megalakításához kapcsolódik, és a homoródalmási fiatalokkal bemutatott első sikeres színdarabhoz. Azt követően említhetném az 1994től kezdődően évente megszervezett szórványtáborok kínálta sikerélményeket is. Ezekben a táborokban a Zsil-völgyéből toborzott gyermekek a táborzáráskor a magyarságtudatuk feletti örömükben sírtak, ugyanis először örvendhettek annak, amivel addig sosem büszkélkedhettek, sőt, amit addig szégyellniük kellett, mert miatta nemegyszer hátrányosan különböztették meg őket. Ez elég nagy sikerélményt jelentett nekünk, szervezőknek is. Sok más sikerélmény-forrást említhetnék még, amelyek ifjúsági egyleti tevékenységünkhöz kapcsolódnak, és ami annak az eredményességéből fakad. Az elmúlt szűk egy évben ismét volt alkalmam sajátos sikerélményekben részesülni, amire bár sose került volna sor, ugyanis ezek a székelyföldi árvízi segélyezéshez és újraépítéshez kapcsolódnak. Általában fogalmazva azt

mondhatom, hogy ha egyetlen egy fiatalnak is sikerül az életpályáját jó irányba befolyásolni, ha értéktelen és egészségromboló időpocsékolás helyett értékes tevékenységbe vonjuk be őket, és ez által célokat mutatunk fel számukra, akkor ez már elég sikerélményből. 5. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerveződésbe frissen bekapcsolódó személyeket? Elsősorban azt javasolnám, hogy amennyiben az első időszakban lehetőségük lesz rá, gondolkodjanak el azon, hogy mi vonzza őket a társadalmi szervezetekhez. Próbálják meg tisztázni önmaguk számára, hogy mi készteti őket a keretükben kifejtett tevékenységhez. Úgy válasszák ki ezt a vonzerőt, hogy ne csak az élmények határozzák meg azt, hanem elsősorban az értékek, a közösségi célok, és ezek közül is azok, amelyek mélyen és hosszú távra kötelezik el őket a társadalmi szervezetben való tevékenykedésre. Az első időszakban, de később se a tisztségeket vadásszák, ne a közvetlen, vagy járulékos személyes hasznot lessék a szervezeti tevékenykedésben, hanem annak a módját, hogy hivatásukat eredményesen és áldásos módon gyakorolhassák. Amennyiben ez vezérli őket, akkor remélem, soha nem bánják meg azt, hogy közösségszolgálatra adták a fejüket.

Ancuţa Vameșu World Learning for International Development Romania Civil Society Strengthening Program – támogatási tanácsadó e-mail: [email protected] 1. Hogyan került a civil szférával, civil szerveződéssel kapcsolatba? 1991-ben a Soros Alapítványnál kezdtem el dolgozni. Az első projektjeim között állítottam össze a Romániai Civil Szervezetek katalógusát. A bíróságok regisztrációiban, újsághirdetésekben keresgélve készítettem el a civil szervezetek első összesítését. Az USA Foundation Directory-tól inspirálódtam, de a Statisztikai Hivatal által, 1938-ban Sabin Manuila vezetésével készített szociális intézmények összesítését is átnéztem. Egy olyan civil szférát próbáltunk felleltározni, amely létezett a háború előtt, mégpedig a nyugati példák mintájára. Kevés, de nagyon lelkes szervezet volt akkor, amelyek többsége önkéntes alapon működött, szinte semmilyen támogatás nélkül. Csodálatra méltó, hogy hajdanán az olyan szervezet, mint az Alianţa Civică több ezer támogatót tudott megnyerni az ügyüknek és bevonni a te-

vékenységükbe, mindezt anyagi erőforrás nélkül, az akkori vezetők elismertségének, tiszteletének és az olyan programoknak köszönhetően, amelyek az emberek törekvéseire válaszoltak. Azt hiszem, csak pár száz civil szervezetet találtam akkor. 2. Miért tartja fontosnak a civil szférában való aktív szerepvállalást? Olyan elemeket ölel fel ez a szektor, amelyeket én nagyra értékelek: a közösség érdekében kifejtett kezdeményező tevékenység, a magánszféra merészsége és rugalmassága. Ezek az értékek motiválnak engem. Nagyon hittem abban, hogy a civil szervezeteknek fontos szerepük van Románia megváltoztatásában, és ebben az összefüggésben az én küldetésem az volt, hogy támogassam a tevékenységüket. A karrierem első felében, amikor a Soros Alapítványnál dolgoztam, később az Európai Bizott-

Civil ethosz

ság küldöttségénél, majd a Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány (Fundaţia pentru Dezvoltarea Societăţii Civile) igazgatójaként a civil szféra aktivistája voltam. Ezeknek a szervezeteknek akkoriban a civil szférát támogató kisebb költségvetésű programjaik voltak. Ezek az alapok idővel, az EU-tól kapott forrásokkal és más nemzetközi forrásokkal kibővülve egyre nagyobbak lettek, részben megoldva a szektor fontos problémáinak egy részét, az anyagiakat. Számos ügyért, amivel foglalkoztam, harcolnom kellett – a bizalom és a hitelesség megnyeréséért. Úgy gondolom, Romániában ez minden civil szervezet harca: hogy kielégítően tudja megválaszolni, miért is foglalkozik azzal, amivel foglalkozik. 3. Ön szerint milyen értékek kell a civil szférában való tevékenykedés alapjául szolgáljanak? Az elkötelezettség és a jóhiszeműség. Az elkötelezettség és egy bizonyos küldetéstudat az, ami ezt a szektort megkülönbözteti a többitől. Természetesen egy tisztségviselőnek is lehet olyan kötelezettségérzete, amely felér az elkötelezettséggel, de a bürokráciának megvan az a tehetsége, hogy képes kiölni, sőt egyes ilyen jellegű motiváló tényezőket még meg is büntetni. A jóhiszeműség azt hiszem, szükségszerű – másként nem tudjuk az elkerülhetetlen erőfeszítéseinket igazolni –, akár az egyes beavatkozásaink hatékonyságáról beszélünk, akár a fenntarthatóságukról, vagy a hatásukról, avagy

39

ennek hiányáról. A jóhiszeműség a szektor magasabb és szükségszerű morális standardjai közé sorolódik – kezdve a teljes mértékű, akár mazochistának is nevezhető átláthatóságtól addig a szigorú stílusig, amely minden nonprofit „vállalkozásra” jellemző kellene legyen –, amely értékeket nagyon konkrét viselkedési normákra le lehet fordítani. 4. Melyik az a közösségi/civil önszerveződéshez kapcsolódó saját élménye, amely megerősítette Önt abban, hogy továbbra is civilként tevékenykedjen? Nagyon csodálom azokat az embereket, akikkel ebben a szektorban találkoztam, és hiszek azokban az értékekben, az emberi jogoktól kezdve a környezetvédelemig, amelyeket felvállalnak, amelyekért küzdenek. Számos olyan emberrel találkoztam, akiket hősöknek neveznék ki (egyesek közülük sajnos már nincsenek közöttünk), olyanok, akik a teljes lényüket, olykor a családi házukat áldozták fel a szervezetük számára – Mărioara Pușcaș, Peter Abran, Ion Olteanu, Lucian Branea. 5. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerveződésbe frissen bekapcsolódó személyeket? Nem szeretek tanácsot adni – minden, amit mondhatok, hogy megéri az erőfeszítést, meg olykor az áldozatot –, 15 év után is ugyanezt tenném. Fordította: Csáki Rozália

Civil Szervezetek Etikai és Viselkedési Kódexe A Civil Szervezetek Világszövetsége (World Association of Non-Governmental Organizations – WANGO) 2004ben dolgozta ki az alábbi dokumentumot. Az írás elérhetősége: www.wango.org A dokumentum megszületésének körülményeiről az előszóban olvashatnak.

Előszó Az elmúlt évek során tanúi lehettünk egy nagyfokú növekedésnek a civil szervezetek (CSZ-ek) fontosságát, számbeli arányát és változatosságát illetően. Jelen pillanatban a civil szervezetek olyan közpolitikákat és kezdeményezéseket befolyásolnak, illetve karolnak fel, amelyek valamikor kizárólag a kormány és a kereskedelmi céhek hatáskörébe tartoztak. Az általuk nyújtott segélyszolgálatok pedig létfontosságúvá váltak az egész földkerekségen a közösség és a szervezetek számára. Gyakran a CSZ-ek hozzáértőbbnek bizonyultak bizonyos sajátos esetek megoldásában, mint a helyi kormányok. Ez az erőteljes, kormány és vállalkozás határán levő „harmadik szektor” előzmények nélküli szerepet játszik a világegyensúly megtartását érintő krízishelyzetek megoldásában. A CSZ-ek rugalmassága és más civil szerveze-

tekkel kiépített kapcsolata segítségül szolgál a megkárosított szektorok számára szükséges forrásanyagok szállításában. Őszinte odaadásuk és erős motiváltságuk olyan állampolgári értékekkel ruházza fel őket, amelyekben más intézmények szegények. Mindezen által a fontosság növekedése nagyobb felelősséget is von maga után. A CSZ-eknek kötelessége, hogy áttekinthető, őszinte, felelősségteljesen viszonyuló, elérhető legyen, tisztelje az etikai értékeket, valós információkat szolgáltasson, és elkerülje az olyan helyzetekbe való beavatkozást, amely a vezetőség vagy az alkalmazottak személyes érdekeit szolgálják. A CSZ-ek nem avatkoznak bele faji, vallási, etnikai, kulturális vagy politikai megkülönböztetésen alapuló konfliktushelyzetekbe. Kötelességük tiszteletben tartani a mindenkire kiterjedő emberi jogokat. Ugyanakkor megfelelő vezetőséggel kell rendelkezniük. Igazságosan kell eljárniuk a közérdeket

40

szolgáló vagyon kezelésében, és ezt nem szabad személyes célok érdekében felhasználniuk. A CSZ-ek egy másik kötelessége, hogy ne társuljanak kizárólag személyes vagy társadalomellenes céllal, illetve ne szegüljenek szembe más kormányzatokkal, ne engedjék magukat más kormányzati szerv által irányítani. Ez röviden annyit tesz, hogy a CSZ-ek felelőssége áldozatot hozni másokért és mély elhivatottsággal tiszteletben tartani az etikai kódex előírásait. A CSZ-ek közösségében sajnos sok a színjátszó szervezet, amelyek nem csupán felelőtlenek, de etikátlanok is. Alan Fowler a Striking a Balance (Készítsünk egyenleget) című művében több CSZ betűszavas rövidítését használja fel, hogy leleplezze az ál CSZ-ek széles skáláját. Erre példa a BRINGO (pénztárca-CSZ), CONGO (kereskedelmi-CSZ), FANGO (ál-CSZ), CRINGO (gyilkos-CSZ), GONGO (kormányzat által befolyásolt CSZ), MANGO (maffia-CSZ), PANGO (párt-CSZ). Más CSZ-ek az induláskor nemes eszmék követését tűzték ki célul, azonban most olyan működés előtt hajtanak fejet, amelynek a lehetőségét korábban teljesen elvetették. Sok CSZ gyakran nincs tudatában azon kötelező normák jelentőségének, amelyeket tiszteletben kellene tartaniuk tevékenységük és ügyintézésük során.

civil fórum közi Normák, Nonprofit Szervezetek Egyesülete Marylandben Kiválósági Normák: Etikai és Felelősségi Kódex Nonprofit Szektorok Számára, Minnesotai Nonprofit Zsinat Kiválósági Nonprofit Gyakorlatok és Elvek; CSZ-ek Viselkedési Kódexe (Botswana); Nyomorban élő Népek A Jó Gyakorlat Kódexe; Kampuchea Csillaga Etikai Kódex: CSZ-ek és POS-ok célja, feladata és szerepe; és Transparency International A Felfogásra, Értékekre és Vezérelvekre Irányuló Jelentés.

A „CSZ” gyűjtőnév olyan nonprofit szervezetek sokaságát foglalja magába, amelyek napirendi teendőket, célkitűzéseket és ideológiákat karolnak fel, és amelyek nagyságukat, forrásaikat, valamint szervezési szintjüket tekintve különbözőek. A CSZ-ek Etikai és Viselkedési Kódexe értelmében a civil szervezeteket úgy kezelik, mint tág értelemben vett nonprofit szervezeteket, illetve nem-kormányzati szervezeteket. A nonprofit kifejezés értelme ’jövedelem szétosztása nélküli’. Ez azt jelenti, hogy minden jövedelmet befektetnek a szervezet küldetéseinek kivitelezésébe és nem osztják szét a vezetőség, személyzet vagy más érdekelt személyek javára. Ez a különbség a CSZ-ek és a vállalkozások szektora között. A civil kifejezést pedig a következő értelemben használják: a szervezet független a kormánytól és még Minden egyes CSZ, beleértve a legabban az esetben sem irányítja egyetlen őszintébben és legérdektelenebbül műkökormányzati szerv sem, ha egy kormányA CSZ-eknek köte dőket is, hasznot húzhat az Etikai és Vizati egyezmény által van előirányozva. A lessége, hogy át selkedési Kódex tiszteletben tartásából, meghatározás széles szemantikai mezőt tekinthetõ, õszinte, hiszen ezek etikai gyakorlatokat, illetve fed. Ezt bizonyítja, hogy használjuk abban felelõsségteljesen elfogadható normákat foglalnak magukaz esetben is, amikor egy nemzetközi ba. Egy megfelelően kidolgozott kódex elszervezetről beszélünk, illetve amikor a viszonyuló, elérhetõ sajátítása és belső megerősítése a CSZ-ek beszéd tárgya egyetlen személy által képlegyen, tisztelje az számára nem csupán etikai támaszt nyújt, viselt kis szervezet. Bármely CSZ kivétel etikai értékeket, hanem egy komoly viszonyuláson és nornélkül alkotó eleme lehet egy csoportvalós információkat mák tiszteletben tartásán alapuló átláthaCSZ-nek, de egymagában is működhet. szolgáltasson. tóságot is biztosít a haszonélvezőkkel, A CSZ-ek Etikai és Viselkedési Kódexe adományozókkal és nagyközönséggel kiarra hivatott, hogy világszerte alkalmazva épített kapcsolatban. Egy ilyen kódex legyen a civil szervezetek által. Függetlehasznosnak bizonyulhat olyan szervek számára, amelyek nül attól, hogy a civil szervezet kölcsönhaszon alapú azonosítani és ez által elkerülni kívánják a színjátszó, fe- vagy a társadalom érdekében tesz szolgálatot, a kódex érlelőtlen CSZ-eket. vényes marad. Szintén hasznosnak bizonyul a nemzetközi programmal működő szervezetek, illetve olyan CSZA fent említettek megmagyarázzák miért szükséges ek esetében, amelyek a helyi lakosság érdekeit szolgálják, az Etikai és Viselkedési Kódex kiterjesztése a CSZ-ekre. A függetlenül attól, hogy Északon vagy Délen helyezkedkódex egy sorozat alapvető és működési elvet tartalmaz, nek el. Bármely legyen is a CSZ-ek tevékenységi köre: sevalamint a tevékenységek megszervezését, a CSZ-ek me- gélyszolgáltatás, védelmezés, konfliktus megelőzés, kunedzsmentjét érintő normákat. tatás, nevelés, emberi jogok tiszteletben tartásának figyelemmel kísérése, egészségügy, környezetvédelem, a KóA Civil Szervezetek Világszövetségének (WAONG) dex normáit alkalmazzák. védnöksége alatt kidolgozott Civil Szervezetek Etikai és Viselkedési Kódexét a Nemzetközi Bizottság fogalmazta Mint ügyvédek, igazságügyi képviselők, valamint meg. A Bizottság képviselete széleskörű civil közössé- szociális munkások a CSZ-ek projekteket dolgoznak ki, gekből állt, magába foglalva a világ minden részéről ér- illetve globális kulturális értékeket támogatnak. Ugyankezett CSZ-ek vezetőit. A Kódex különböző, a világ min- akkor a CSZ-eknek kötelességük tiszteletben tartani a den pontját képviselő CSZ-ek és CSZ-szövetségek Etikai legfelsőbb szintű etikai normákat és állandó figyelemmel és Viselkedési Kódexe alapján jött létre. Köztük található kísérni az egyéni gyakorlatok helyes menetét. Végül pea Segélygyűjtő Szakképzett Vezetők Szövetsége Etikai El- dig megoldást kell találniuk arra, hogy miként nyújthatvek és Szakmabeli Normák Kódexe; Külföldi Segélyszol- nak szociális szolgáltatásokat. Reméljük, hogy a CSZ-ek gáltató Osztrák Tanács (ACFOA) Viselkedési Kódex; BBB Etikai és Viselkedési Kódexe hasznosnak bizonyul a CSZWise Giving Alliance’ Standards for Charity Account- ek működését értékelő és vezető folyamatban. ability; Viselkedési Kódex a Vörös Keresztért és Vörös Félholdért, Természeti csapások esetében segélyt nyújtó Szükség esetén a Kódexet adott időközönként újra átcivil szervezet, CSZ-ek Viselkedési kódexe (Világ Csúcs- vizsgáljuk és időszerűsítjük. találkozó, 1992); CSZ-ek Viselkedési Kódexe Etiópiában; a Segélygyűjtésért Nemzetközi Bizottság (ICFO) Nemzet-

Civil ethosz

I. Alapelvek Minden tag a kódex által közvetlenül előírt, vagy ennek tartalmából kikövetkeztethető alapelvek szerint cselekszik. Ráadásul a szervezetek működésének felülvizsgálása ezen elvek magas fokú egységesítéséről tanúskodik. Ami azt jelenti, hogy a világszerte hűséges CSZ-ek nagy része hajlamos megosztani feltevéseit, illetve meggyőződéseit, amelyek az ők maximálisan sikeres működését szolgálják. A következőkben pedig bemutatjuk annak a véleménycserének az eredményét, amely az alapelveket célozta meg.

A. Felelősség, szolgáltatás és közelismerés A fejlődés és igazságszolgáltatás azt követeli meg, hogy minden szervezet hozzájáruljon a közjóhoz. Ugyanígy egy CSZ a saját fejlődését és szolgáltatásait mások érdekeinek a szolgálatába kell helyezze, anélkül, hogy megbontaná az egyensúlyt a saját és a közérdek között. Arra kell törekedjen, hogy szolgáltatásai minőségileg jobbak és változatosabbak legyenek a társadalom minden szintjén. 1) A felelősség, hogy önmagát szuggerálja: egy CSZ mások érdekében kell működjön függetlenül attól, hogy az egész társadalomról beszélünk-e, vagy ennek csupán egyetlen szeletéről. 2) A közvagyon nem válhat egoista érdekeket szolgáló visszaélés tárgyává, illetve minden közösségi vagyontárgyat több komolysággal kell kezelni, figyelembe véve azt, hogy ennek birtokosa maga a társadalom. 3) A CSZ tudatában kell legyen annak, hogy viselkedése és munkája az összes CSZ-ről kialakított véleményre hatással van, és ily módon felelős is a társadalom CSZekbe vetett bizalmáért. 4) Munkája során a CSZ felelősségteljesen kell viselkedjen és vigyáznia kell környezetére.

B. Határon túli együttműködés A globális béke és jólét ügye mellett való kiállás egyik ösztönzője lehet a vallások, kultúrák fajok közti együttműködés, ugyanis ezáltal túlléptünk a műpolitikai és etnikai nagyravágyás határain, amelyek elválasztják az embereket és közösségeket. A CSZ-eknek erkölcsi támogatást kell nyújtaniuk a más CSZ-ekkel való együttműködésben, és partnerségi kapcsolatokat kell kialakítaniuk olyan lehetőségek és szükségletek szerint, amelyek a felsőfokú utasítás értelmébe vett közérdekből tűnnek ki. A CSZ fel kell legyen készülve a politikai, vallási, kulturális, faji és etnikai érdekektől független működésre, a szervezet okirataival összhangban kell tevékenykednie, a céljaival és értékeivel egyetértő más személyekkel, civil szervezetekkel együttműködve.

C. Emberi jogok és méltóság Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kijelenti, hogy „Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek.” (Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1. cikk). „A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.” (Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 16. cikk) 1. A CSZ-nek nem szabad semmilyen formában megsértenie az alapvető azokat az emberi jogokat. 2. A CSZ el kell ismerje, hogy minden ember szabad és mindenkinek egyenlő méltósága van.

41

3. A CSZ-nek érzékenyen kell viszonyulnia az erkölcsi, vallási értékekhez, szokásokhoz, hagyományokhoz és annak a közösségnek a kultúrájához, amelyben működik. 4. A CSZ-nek tiszteletben kell tartania a család egységét, és támogatnia kell a családalapú életformát.

D. Vallási szabadság „Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához; ez a jog magába foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.” (Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 18. cikk) A CSZ-nek tiszteletben kell tartania a vallási szabadságot.

E. Átláthatóság és felelősség A CSZ nyílt és őszinte kell legyen a szervezeten belüli, illetve adományozóival és a köz képviselőivel fenntartott kapcsolataiban. Időszakosan tökéletesítenie kell az ítélőképességét. 1) A CSZ nyílt kapcsolatot kell teremtsen a kormánnyal, közösséggel, adományozókkal, üzlettársakkal és más érdekelt felekkel folytatott együttműködésben. Mentesül ez alól azoknak a személyi adatoknak, illetve információknak a titokban tartása, amelyek magántulajdon jellegűek. 2) A CSZ pénzügyei, vezetőségi szerkezete, tevékenységei, valamint a hivatalos személyek és a partnerek listája nyilvános és elérhető kell legyen, hogy a közösség alaposan áttanulmányozhassa. A CSZ pedig intézkedéseket kell tegyen annak érdekében, hogy a közösséggel megismertesse szolgáltatásait, saját erőforrásait és ezek felhasználását. 3) A CSZ ugyanakkora felelősséggel tartozik cselekedeteiért és határozataiért az adományozókkal és kormánynyal szemben, mint a haszonélvezőkkel, kollégákkal, társszervezetek tagjaival, illetve a társadalom egészével szemben egyaránt.

F. Pontosság és törvényesség A CSZ őszinte kell legyen az adományozókkal, a tervezet haszonélvezőivel, a kollektív tagjaival, a kormánnyal és általában a közösséggel szemben. Tisztelnie kell bármely joghatóság törvényeit, amelyen belül működik. 1) A CSZ-nek pontosan kell leközölnie azokat az információkat, amelyek saját tevékenységeire és projektjeire, illetve az adott személyre, szervezetre, tervekre, valamint törvényhozásra vonatkoznak. 2) A CSZ-nek nem szabad beleavatkoznia semmilyen törvénysértő cselekedetbe, amely azon ország törvényeit szegi meg, amely keretén belül létezik, vagy éppen működik. Ugyanakkor szilárdan ellen kell álljon a korrupciónak, a megvesztegetésnek, illetve a nem helyes pénzügyi eljárásoknak, törvény-ellenességeknek. 3) A CSZ alkalmazottakat és önkénteseket érintő politikája lehetővé kell tegye, hogy ezek a személyek a csalással gyanított társalkalmazottakról bizalmas jelentéseket terjeszhessenek a vezetőség elé. 4) A CSZ tiszteletben kell tartania annak az országnak a törvénykezése által előírt minden kötelezettséget, amelyben létrejött, illetve működik. Ilyen jellegű elkötelezettségek lehetnek az ellátás és a segélygyűjtés sza-

civil fórum

42

bályai a munkamezőben való alkalmazás egyedi elvei, egészségügyi és munkavédelmi normák, a bizalmasság szabályai, a kereskedelmi márkákra irányuló törvények, az írói jogot megcélzó törvénykezés és más, ehhez hasonló elkötelezettségek. 5) A CSZ-ek gyorsan kell cselekedjenek minden esetben, amikor az alkalmazottak, ügyintézők, önkéntesek, szerződéssel alkalmazott emberek vagy partnerek törvényszegést fedeznek fel.

II. A CSZ sértetlensége Bármely CSZ alaptulajdonsága, hogy nonprofit, nemkormányzati, független, szervezett, önmagát vezető és önkéntes. Ezen általános kritériumok, melyek a CSZ-ek öszszetételének és működésének az alapját képezik, szinte maguktól értetődnek, főképpen az olyan CSZ-ek esetében, amelyek számára a törvény előirányozza, és amelyektől megköveteli ezeknek a betartását.

A. Anyagi érdektelenség

több) politikai jelöltet. Ugyanakkor az a CSZ, amely fel van hatalmazva politikai vagy törvényhozó tevékenységek folytatására, csakis a küldetése és kitűzött céljai keretén belül kötelezheti el magát. 3. Külpolitika. A CSZ nem tevékenykedhet a kormány külpolitikai eszközeként, hanem kötelezően a kormánytól függetlenül kell működnie. A CSZ-nek nem szabad beleavatkoznia a kormány politikájának fellendítésébe, kivéve, ha ez nem esik egybe a szervezet küldetésével és a szóban forgó szervezet független politikai irányzatot segít elő.

C. Szervezés

1. A szervezés szempontjai. A CSZ tulajdonában kell legyen egy szervezési okirat, létre kell hoznia egy végrehajtó szervet, illetve embereket kell toboroznia, akik felelősek a végrehajtásért, útbaigazító gyűléseket kell összehívnia és tevékenységeket kell folytatnia. 2. A szervezet okiratai. A szervezet okiratai (mint például az alapszabályzat, az alapító okirat, a társulási egyezmény) világosan meg kell határozzák a küldetést, a célokat, a kormányzat felépítését, a szervezet tagjainak jogait és kötelességeit, valamint – szükség esetén – az eljárás szabályait. A CSZ tudatában 3. Törvényes elismerés. Függetlenül attól, kell legyen annak, hogy a CSZ-t törvényesen elismerte-e a hogy viselkedése és kormány, vagy sem, a fent említett szermunkája az összes vezési elveket alkalmaznia kell.

1. Nem a haszonért. A CSZ-eket mint „nem a haszonért” szervezeteket kell felépíteni és működtetni. A munkájuk eredményeként kapott jövedelemtöbbletet kizárólag arra szabad felhasználni, hogy a szervezetek teljesíthessék küldeCSZ-rõl kialakított tésüket és elérhessék céljaikat. A nettó jövedelem semmilyen része nem fordítvéleményre hatással D. Függetlenség és önálló vezetés ható arra, hogy előnyös feltételeket te1. Függetlenség. A CSZ független kell levan, és ily módon remtsen a vezetőség, hivatalnokok, a gyen. A szervezet politikáját, vízióit és tefelelõs is a tár szervezet tagjai vagy a CSZ-ek alkalmavékenységét semmilyen kereskedelmi sadalom CSZ-ekbe zottai, illetve magánszemélyek számára. vállalat, adományozó, kormány, állami vetett bizalmáért. Kivételt képez az az eset, amikor a CSZ képviselő, politikai párt vagy más CSZ méltányosan jutalmazza az ő érdekében nem befolyásolhatja. tett szolgálatokat. 2. Önálló vezetés. Vezetősége felépítésé2. Kereskedelem vagy vállalkozás. A CSZ-nek nem lehet nek megfelelően – amelyet saját céljai elérésének érdeelsődleges célja az olyan kereskedelem vagy vállalkokében választott – a CSZ-nek biztosítania kell önálló zás, amely nem függ össze a szervezet küldetésével, vezetést. Kell tudja igazgatni és irányítani saját tevécéljai elérésével. kenységeit. 3. A vezetés megszervezése. A CSZ vezetésének a megszervezése meg fogja gátolni, hogy a jelen pillanatban E. Önkéntesség folyamatban levő tevékenységek résztvevői hasznot 1. Az önkéntesség értékei és elvei. A törvényhozás értelhúzzanak a vagyon szétosztásának vagy a szervezet mében a CSZ kialakulása saját kezdeményezésnek köfelbomlásának pillanatában. szönhető, illetve olyan emberek jótékony tevékenységének az eredménye, akiknek közös céljaik és érdekeik B. A civil jelleg vannak. Az önkéntesség értékeinek és elveinek tiszte1. Civil. A szervezet nem lehet része a kormánynak, vagy letben tartása továbbra is az a hajtóerő kell maradjon, egy kormányon belüli ügynökségnek, sőt, nem is szaamely biztosítja a civil szervezet működését. bad ezek irányítása alatt működjön. 2. Az önkéntesek hozzájárulása. Ahhoz, hogy a CSZ telje2. Politikai függetlenség. A CSZ-nek biztosítania kell sasítse küldetését és elérje céljait, biztosítania kell az önját függetlenségét, nem lehet társa és nem olvadhat bekéntesek lényeges hozzájárulását; másképp fogalmazle egyetlen politikai pártba sem. Ennek ellenére osztozva: különleges csoportok és támogatók részvételét. hat egy általános politikai vagy törvényhozó ügyben a 3. A kormányzati szerv önkéntessége. Azok, akik tagjai a küldetése, kitűzött céljai, illetve a törvényesség kereteCSZ kormányzati szervének (általában az igazgatótain belül. Lényegében a civil jelleg nem zárja ki a politinács), önkéntesként kell tevékenykedjenek, nem pedig kai megnyilvánulást. Azonban a hatóságok megtilthatfizetség ellenében. ják bizonyos CSZ-eknek, hogy részt vegyenek politikai, valamint törvényhozó tevékenységekben. Például az Egyesült Államokban az adófizetés alól mentes szerve- III. Küldetés és tevékenységek zeteknek tilos részt venni vagy beleavatkozni a fent említett tevékenységekbe, függetlenül attól, hogy a tör- A CSZ egyik küldetése, hogy kitűzött céljai, amelyeket el vénykezés befolyásolása milyen szinten történik; szin- akar érni, igazolják létezését. A CSZ-ek kötelesek világotén tilos részt venniük politikai kampányokban azzal a san és egyértelműen megfogalmazni küldetésük lényecéllal, hogy támogassanak vagy ellenezzenek egy (vagy gét. Ez a jól meghatározott küldetés kell alapul és minta-

Civil ethosz

például szolgáljon a CSZ minden tevékenysége és szervezetfejlesztése számára. Egy nem-kormányzati szervezetnek kötelessége, hogy erőforrásait eredményesen és hatékonyan használja fel a kitűzött cél elérése érdekében.

A. A küldetés 1. Megfogalmazás. A CSZ röviden írásba foglalja küldetésének leírását. Ezt az írott dokumentumot pedig a CSZ vezetési szerve jóvá kell hagyja. Az okiratnak tartalmaznia kell a szervezet világosan megfogalmazott céljait, és azt, hogy ezáltal minek az elérésére törekszik. 2. A vezetési szerv (igazgatótanács). A vezetési szerv minden egyes tagja tisztában kell legyen a szervezet küldetésével, és támogatnia kell azt. 3. Nyilvános hozzáférhetőség. A CSZ küldetése elérhető kell legyen minden hivatalos személy, a tagok, az alkalmazottak, társvállalkozók, adományozók, a program haszonélvezői és a nagyközösség számára is. 4. Kiértékelés. A CSZ küldetését az érvényesség megállapítása érdekében időszakosan (2-3 évente) felül kell vizsgálni. Az értékelési szempontok közé tartoznak a következők: a) a küldetés beteljesült-e az adott civil szervezet vagy más entitás érdekeit szolgálva, szükség van-e még arra, hogy a szervezet az adott formában folytassa tevékenységét; b) időszerűvé kell-e tenni a küldetést ahhoz, hogy megfeleljen a társadalmi változásoknak vagy c) felmerül-e a kétség, hogy a szervezetnek új igényeket kell kielégítenie, amelyek következtében elmaradhatatlan egy új küldetés megfogalmazása.

B. Tevékenységek 1. A küldetésnek való megfelelés. A tevékenységek összhangban kell legyenek a CSZ küldetésével. A CSZ küldetése kell alapul szolgáljon a stratégia megtervezésnek és ez kell irányítsa a szervezet tevékenységét. A CSZ tevékenységeit a kitűzött célok elérésére kell irányítani. 2. Eredményesség és hatékonyság. Egy CSZ programjai eredményesek és hatékonyak kell legyenek a kitűzött küldetés teljesítése érdekében. 3. Visszajelzés. A CSZ tevékenységeit illetően rendszeres visszajelzést kell kérjen úgy a haszonélvezőitől, mint a többi érintett személytől. 4. Kiértékelés. A CSZ tevékenységeit időszakosan és kritikusan kell átvizsgálni, hogy meg lehessen állapítani a küldetése szempontjából az érvényességét, eredményességét és hatékonyságát, a programok további folytatásának lehetőségeit, illetve ezek időszerűvé tételét és újabb programok lehetőségeit. Mindent összevetve, ki kell értékelni: 1) hogy a tevékenységek összhangban vannak-e a szervezet jelenlegi küldetésével, illetve, hogy szükséges-e őket időszerűsíteni vagy leállítani a küldetés változtatásának értelmében; 2) a programok eredményes és hatékony természetét a CSZ céljai elérésében; 3) a program haszonélvezőinek nyújtott hatást; 4) a programok eredményességhez viszonyított költségeit és 5) hogy van-e igény új szolgáltatások felajánlására. A kiértékelés nyílt, őszinte és minden érdekelt személy számára elérhető kell legyen. 5. Szakszerűség. A CSZ tevékenységei a szakszerűség szellemében és azzal a gondolattal kell lefolyjanak, hogy mások javára tesznek szolgálatot.

43

6. Jelenlegi költségek. A CSZ nem kevesebb, mint 65 százalékát foglalhatja le az általános jövedelemnek (beleértve az alapok gyűjtéséhez szükséges költségeket is) a tevékenységek végrehajtására – az ideális arány azonban több mint 80%. Az a szervezet, amely nem felel meg ennek a 65 százalékos normának, magyarázattal tartozik azt illetően, hogy miért van szüksége ilyen nagy költségekre. Olyan magyarázatok, amelyek a normáknak nem megfelelő költségek esetén lehetségesek a következők: közigazgatási költségek, egy újonnan létrehozott szervezet pénzalapjának gyűjtéséhez szükséges költségek és – kivételes esetekben – az adományozók vagy különleges politikai és társadalmi tényezők által kiszabott korlátozások.

IV. A vezetés Ahhoz, hogy egy szervezet megalakuljon, és képes legyen elérni a kitűzött célokat, hogy beteljesíthesse küldetését, elengedhetetlen feltétele az eredményes vezetőségi felépítés, valamint az erőteljes ügyvezetőség. A CSZ vezetősége létrehozásakor tiszteletben kell tartani az alapvető értékeket, a küldetést és a szervezet kulturális normáit. A demokratikus elveket értékesíteni, és ahol relevánsak, ott alkalmazni kell. A CSZ vezetőségének a felelősségi közé tartozik a szervezet tevékenységei irányának a megszabása, a célok tiszteletben tartásának állandó figyelemmel való kísérése és a küldetésnek a társadalmi változásokhoz való alkalmazása. A vezetőség ugyanakkor a szervezet tevékenységeinek a jellegét is meghatározza, és figyelemmel kíséri ezeknek a küldetéssel való összhangját. Továbbá felelősséggel tartozik azért, hogy pénzügyi és humán erőforrásokat szerezzen, illetve, hogy ezeket ésszerűen használja fel a szervezet küldetésének sikeres teljesítése, valamint a szervezet támogatása érdekében, figyelembe véve a megbízási és törvényhozási előírásokat.

A. A vezetőség összetétele 1. Vezetési terv. A CSZ olyan vezetési tervet állít össze, amely lehetővé teszi, hogy sikerrel teljesíthesse küldetését, amely tükrözi a közösségi értékeit, továbbá a szervezet kulturális normáit. A demokratikus elveket olyan helyzetekben kell érvényesíteni, amikor helyénvalók és alkalmazhatók. 2. A szervezeti okiratok. A szervezet vezetőségének a felépítése – beleértve azokat a szabályokat, amelyek a vezetőség és a végrehajtó bizottság tevékenységeire vonatkoznak, valamint azt a folyamatot, miközben a felelős végrehajtókat kiválasszák és kinevezik, illetve meghatározzák ezeknek a szerepét – világosan meg lesz jelölve a szervezet okirataiban (alapszabályzat, stb.), és minden érdekelt személy rendelkezésére áll.

B. A vezetőség felépítése 1. Az erőforrásokért felelős tag. A CSZ vezetősége olyan személyekből kell álljon, akik a szervezetnek szentelik magukat, illetve akik hajlandók idejüket és energiájukat a küldetés szolgálatának áldozni, valamint képesek lényegesen hozzájárulni a szervezet virágzásához. Az erőforrások közt – amelyeket ezek a személyek a kormányzati szerv szolgálatába helyezhetnek – szerepel a tapasztalat, a jóérzés, a tekintély, az a képesség, hogy pénzbeli támogatásokra tegyen szert a szervezet javára,

civil fórum

44

a szakmai képzettség, különösen a jogászi, könyvelői, közigazgatási, adományszervezési képesség. 2. A rokoni kapcsolatok elkerülése. A vezetőség legkevesebb öt tagból kell álljon, amelyből legkevesebb három olyan személy kell legyen, akik nincsenek rokoni viszonyban egymással. A rokoni viszony nem több mint két ember közt elfogadható, ám ebben az esetben a vezetőség hét vagy több tagból kell álljon. 3. Az alkalmazottakat illető politika. A CSZ el kell fogadjon egy olyan irányelvet, amely az alkalmazottak összetételét korlátozza. Ez a személyzet választja meg a vezetőség tagjait, ideális esetben nem több mint egy embert vagy a vezetőség tíz százalékát. Az a személy, aki közvetlen vagy közvetett módon haszonélvező, nem töltheti be a vezetőség elnöki vagy kincstárnoki funkcióját. 4. Határidők. A határidőket a vezetőség tagjai számára szabják. A legtöbb esetben az egy személyre kiszabott határidő legtöbb három év; ugyanakkor nem fogadnak el több mint három egymás után következő határidőt; valamint nem kevesebb mint egy év kell elteljen ahhoz, hogy egy tagot újraválaszthassanak, miután letöltötte a korlátolt mennyiségű egymás után következő határidőket. 5. A kinevező bizottság. Azt az eljárást, amely alapján a vezetőség tagjait kinevezik, a szervezet minden tagjának, és más érdekelt személyeknek is ismerniük kell. 6. Változatosság. A vezetőség széles körű képviselettel kell rendelkeznie, ezáltal is tükrözve a CSZ összetételének sokszínűségét. A CSZ kell támogassa a különböző helyiségekben tevékenykedő képviselők részvételét, abban az esetben, ha a szervezet okiratai és az állami vagy helyi törvényhozás a gyűlések lezajlását távközlési technológiai eszközök segítségével irányozza elő. 7. Alapszabályzati okiratok. A vezetőség minden tagjának a tulajdonában kell legyen az okiratoknak egy másolata, és kell ismerje a szervezet okiratainak tartalmát. 8. Kárpótlás. A vezetőség tagjai nincsenek kárpótolva a szervezet keretén belül végzett tevékenységeikért. Igényelhetik azoknak a költségeknek a megtérítését, amelyek kötelességeik teljesítéséhez fűződnek.

vesse a pénzalapgyűjtéshez szükséges költségeket és a program költségeit. Ezzel a céllal próbálja megszerezni azoknak a jövedelmeknek a nem kevesebb mint 65%-át, amelyeket a programok érdekében kell felhasználni. Az ideális azonban az lenne, ha a jövedelemnek nem több mint 80%-át értékesítené. 5. Az erőforrások kezelése. A vezetőségnek hatékonyan kell az erőforrásokat kezelnie. Ennek érdekében ki kell dolgozzon egy eljárást, amely a megbízatási és törvényes feltételek tiszteletben tartását célozza meg. 6. A Végrehajtó Bizottság alkalmazása és szakmai kiértékelése. A vezetőség kiválasztás útján kell alkalmazzon egy végrehajtó bizottságot, hogy eldönthesse ki a legmegfelelőbb ennek a szerepnek a betöltésére. Ugyancsak a vezetőség kell meghatározza a kárpótlás nagyságát és kell biztosítsa, hogy a kinevezett személy eléggé erkölcsös és szakképzett ahhoz, hogy elérje a CSZ által kitűzött célokat. Végül pedig: a vezetőség időszakosan ki kell értékelje a Végrehajtó Bizottság teljesítményét. 7. Stratégiai tervezés. A vezetőség a személyzettel együttesen részt kell vegyen a hosszú, illetve rövid távú stratégiai terv kidolgozásában, beleértve a célok körvonalazását, valamint a CSZ sikereinek figyelemmel való kísérését tevékenységének teljes ideje alatt. 8. Etikai és viselkedési kódex. A vezetőség jóvá kell hagyja a CSZ Etikai és Viselkedési Kódexét, és biztosítania kell a szervezet tevékenységének a Kódexnek megfelelő kibontakozását. 9. A CSZ nagykövetei. A vezetőség tagjai egyben a szervezet nagykövetei is, akik meghatározzák a küldetést és ennek céljait, kiértékelik a teljesítményeket, valamint a szervezet támogatását biztosítják.

D. A vezetőség tevékenysége

1. A vezetőség gyűlései. A vezetőség és bármely más, ennek alárendelt alkotóegység (a végrehajtó bizottság), amelynek joga van a szervezet ügyeit gyűlések közt intézni, szükség esetén össze kell gyűljön, hogy teljes megoldást találjon a jelenlegi ügyintézésekre. Évente meg kell szervezni nem kevesebb mint négy vezetőségi ülést, illetve vegyes gyűlést, amelyen C. A vezetőség felelősségi köre részt vesz a vezetőség és a Végrehajtó Bi1. A küldetés meghatározása. A vezetőség zottság is. Ha a gyűlések nincsenek előírA törvényhozás ér kell meghatározza a CSZ tevékenységeva az állami, illetve helyi törvényhozás, telmében a CSZ ki inek irányát, amikor megteremti vagy vagy a szervezet okiratai által, a kommuelfogadja a küldetést – amelyet időszanikációt meg lehet oldani távközlési eszalakulása saját kez kosan általános ellenőrzésnek vet alá közök segítségével. deményezésnek kö azzal a céllal, hogy pontosságát és való2. Jegyzőkönyv. A vezetőség és a Végreszönhetõ, illetve szerűségét biztosítsa, illetve hogy igahajtó Bizottság minden gyűlésének jegyolyan emberek jóté zítsa és változtassa az igényeknek megzőkönyvét, illetve minden olyan bizottság kony tevékenységé felelően. jelenését, amely helyettesíteni fogja a venek az eredménye, 2. Programok és megfeleltetés. A vezetőzetőséget, sokszorosítani kell, és szét kell ség meg kell határozza a CSZ programosztani a vezetőség minden tagja között, akiknek közös céljaik jait és szolgáltatásait, illetve állandó fivalamint levéltárba kell helyezni, hogy és érdekeik vannak. gyelemmel kell kísérje, hogy megfelelkésőbb is lehessen rá utalni. A jegyzőnek-e a küldetésnek, valamint azt, hogy könyvek szintén elérhetőek kell legyenek mennyire eredményesek és hatékonyak. a szervezet tagjai, a hivatalnokok, a sze3. Erőforrások. A vezetőségnek biztosítania kell a szervemélyzet és a nagyközönség számára. Kivételt képeznek zet számára azokat az erőforrásokat, amelyek a küldeazok a megbeszélések, amelyek a szakmai minőség kités teljesítéséhez szükségesek. értékelésére, illetve bizalmas információkra vonatkoz4. Évi költségvetés és pénzalapok gyűjtése. A vezetőség jónak. vá kell hagyja az évi költségvetést és aktívan részt kell 3. Felelősség a tevékenység megszervezéséért. A vezetővennie a pénzalapok gyűjtésének folyamatában. Az évi ség felelős a saját tevékenysége megszervezéséért. A költségvetés jóváhagyásakor a vezetőség kell ellenőrizze vezetőség írásba kell foglalja a tagjaival szembeni elváazoknak az erőforrásoknak a százalékát, amelyek a közrásait, beleértve a vezetőség bizottságainak a tevékenyigazgatáshoz elengedhetetlenek voltak, illetve össze kell ségét, a gyűléseken való részvételt, a pénzalapok gyűj-

Civil ethosz

tésében való részvételt, valamint a programok keretén belül végrehajtott tevékenységeket illető követelményeket. Úgyszintén: évente ki kell értékelje saját teljesítményeit. Ha a vezetőség a szervezet okirataiban még nem jelölte meg pontosan a tagok szerepét, ekkor az illető okiratot módosítani, tökéletesíteni kell (elnök, kincstárnok, titkár, stb.).

E. Érdekkonfliktusok

45

hűséggel kell hozzájuk viszonyulnia, valamint biztosítania kell számukra a szakmai továbbképzést és az egyéni fejlődést. Másfelől: a CSZ elvárja az alkalmazottaitól és az önkéntesektől, hogy tiszteletben tartsák a szakmai, illetve egyéni magatartás legszínvonalasabb normáit, felelősségteljesen használják az erőforrásokat és elkerüljék az érdekből származó viszályokat.

A. A CSZ munkaköri kötelességei

1. A CSZ-ek felsőrendű érdekei. A vezető1. Felelősségteljes személyzet. A szervezet ség szolgálatában állva, a tagok tiszteolyan személyzetet kell kiválasszon, A CSZ vezetõsége letben kell tartsák elsősorban a szerveamely felelősségteljes, valamint olyan önolyan személyekbõl zet minden célját, és csak ezután a szekénteseket („munkaközösség”-et), akik kell álljon, akik a mélyes érdekeiket. Más egyéni szükségteljesen a szervezet céljának áldozzák maszervezetnek szenteletekkel szemben a szervezet felsőrendű gukat. lik magukat, illetve érdekeit kell előtérbe helyezzék. 2. A személyzet képzésének feltételei és a akik hajlandók idejü2. Szempontok, amelyek befolyásolják a munkakörülmények. Leginkább az újontagságot. Egyetlen tag sem vehet részt nan alkalmazott személyzet számára kell ket és energiájukat a olyan vitákban, vagy döntéshozásokmegfelelő képzést, valamint tisztességes küldetés szolgálatában, amelyek őt személyesen is érintik. munkakörülményeket biztosítania a szernak áldozni, valamint Ilyenek például: visszaválasztása a vevezetnek. képesek lényegesen zetőségbe, személyes kárpótlás, stb. 3. A humán erőforrások területén belül kihozzájárulni a szer 3. Felfedés. Minden tag köteles nyilvánosdolgozott irányelvek. Ha a szervezet szeságra hozni bármilyen lehetséges vagy mélyzete tíz vagy több tagot számlál, akvezet virágzásához. már létező érdekeltségét, beleértve bárkor saját politikát (vagy egy kézikönyvet, mely más szervezet beavatkozását, az alkalmazást illetően) kell kidolgoznia a amellyel a vezetőség tagja maga van viszonyban (pl. humánerőforrások keretében a személyzet számára. Ez felmerül a kérdés, hogy ő maga legyen-e egy másik a politika tartalmazni fogja az alkalmazásra vonatkozó olyan CSZ vezetőségi tagja, amelynek hasonlóak a célalapvető szempontokat – fizetés, szabadnapok, betegjai és küldetései). Egy ilyen jellegű információ nyilvászabadság, stb. –, és más alapvető irányelveket, mint nosságra hozása nem zár ki, és nem foglal magába etipéldául az adatokat, a számítógép használatát illető pokai illetlenséget. litika (a számítógép erőforrásainak a felhasználása sze4. Az érdekkonfliktusokat érintő írott politika. A vezetőmélyes céllal, adaterőforrások tulajdona) bizalmas jelleség írásba kell foglalja az érdekkonfliktusokra vonatkoge, a narkotikumok használatára vonatkozó politikát, zó politikáját, amelyet bármely olyan tag, alkalmazott, érdekviszályt és az eljárást abban az esetben, ha valaki illetve önkéntes esetében alkalmazni lehet, akik tekinpanaszt akar tenni. Ha a szervezet személyzete kevetéllyel bírnak azoknak a fontos határozatoknak a megsebb mint tíz tagból áll, akkor is arra kell buzdítani hozásában, amelyek a szervezet tevékenységével, az őket, hogy egy, a humánerőforrások területére vonaterőforrások igazgatásával, valamint más társszervezekozó politikát dolgozzanak ki a saját személyzetük szátekkel kapcsolatosak. mára. 5. Aláírás. A vezetőség be kell mutasson a szerv tagjainak 4. A személyzet továbbfejlesztése és számának növelése. egy olyan okiratot, amely az érdekkonfliktusokhoz fűA szervezeteknek kötelessége lehetőségeket biztosítani ződik, és amelyet személyesen aláírt a szerv minden minden alkalmazott szakmai fejlődésére, illetve a szeegyes tagja. mélyzet kibővítésére, és olyan légkört kell teremtsen, 6. A vezetőség tagjainak adott kölcsönök. Ha a CSZ előamely elősegíti a személyzet szakmai fejlődését. irányozza, hogy kölcsönt ad a vezetőség tagjainak, ak- 5. Egyenlőség és jogok. A teljes személyzetet egyenlőként kor ki kell dolgozzon egy politikát a kölcsönadást illeés igazságosan kell kezelni. Minden egyénnek joga van tően is. Minden kölcsönt és tranzakciót, amelyet a vezea fizetéshez és a védelemhez. A szabad társulás, lelkiistőség tagjai kérnek, pénzügyi jelentésekbe kell foglalni meret, illetve szabad vélemény jogát tiszteletben kell és nyilvánosságra kell hozni. tartani és óvni. 6. Etikai és Viselkedési Kódex. A személyzet minden egyes tagját el kell látni a CSZ-ek Etikai és Viselkedési Kódexével, valamint egy irattal, amely tartalmazza a V. Humánerőforrások humánerőforrásokat illető irányelveket. Az odaadó és felelősségteljes alkalmazottak elengedhe- 7. A jelentős aggodalmak megosztása. Az alapszemélyzet tetlen feltételei egy CSZ sikeres működésének. Ez a tészámára biztosítani kell a lehetőséget, hogy meg tudja nyező még a humánerőforrások keretén belüli hatékony osztani az aggodalmait egy fontos tettel kapcsolatosan irányelveket is befolyásolja. A CSZ-ek többsége esetében a vezetőség egyik tagjával, illetve egy felelős beosztása személyzet nem csupán a fizetett alkalmazottakból áll, ban lévő személlyel. hanem önkéntesekből is, akiket különböző tevékenysé- 8. Normák és munkaköri kötelességek. A személyzetet gek (beleértve az ügyvezetést is) keretén belül képeznek bátorítani kell, hogy utat mutasson és tiszteletben tartki, illetve akik egyénileg vesznek részt a különböző progsa a legszínvonalasabb egyéni és szakmai magatartásramok és támogatási szolgálatok lebonyolításában. Egy normákat, valamint vállaljon egyéni és szakmai felelősCSZ csakis szakképzett személyzettel dolgozhat, akiknek séget a véghezvitt tettekért, illetve a döntésekért, amemegfelelő képzést kell biztosítania, illetve akiket megfilyeket hozott. gyelés alatt kell tartania. Ugyanakkor egyenlő félként és 9. Bizalmasság. A személyzet számára biztosítani kell a

46

civil fórum hivatalos okiratokhoz való hozzáférést, illetve azokhoz az adatokhoz, amelyek a feddhetetlenség, a bizalmasság és az információk titkos jellegének biztosításához kapcsolódnak. A titoktartás szükséges ahhoz, hogy bármely érintett személy védve legyen.

tő pénzügyi állását, beleértve a pénzellátás forrásait, a szolgáltatások és programok fejlesztésére felhasznált pénzalapot, a pénzalap kezelését és gyűjtését, valamint a kormány által felajánlott kárpótlásokat is. A megfelelő pénzügyi nyilvántartásokat pedig a CSZ elérhetővé kell tegye a nagyközönség számára. 4. A szervezet vezetőségének és a felelős B. Érdekkonfliktus beosztásban lévő személyeknek a névso1. Írott irányelvek. A vezetőség olyan szera. A szervezet nyilvánosságra kell bomélyzetet kell biztosítson, amely fel van ... a CSZ elvárja az csássa azt a névsort, amely tartalmazza a hatalmazva a döntéshozásra és az éralkalmazottaitól és kormányzati szerv és a vezetőség tagjaidekkonfliktusok megoldására, egy jól az önkéntesektõl, nak neveit. Ugyanakkor le kell közölnie körvonalazott és írásban rögzített mebármilyen változást, amely a kormányzahogy tiszteletben chanizmus alapján. A legjobb esetben ti szerv keretén belül ment végbe, illetve ezt a dokumentumot minden személy tartsák a szakmai, biztosítania kell a nyilvánosságot a koraláírja a CSZ-hez való alkalmazása pililletve egyéni maga mányzati szerv gyűlésein. lanatában, illetve – szükség esetén – metartás legszínvona 5. Társulás. Precíz és célszerű módon kell net közben. lasabb normáit, a szervezet nyilvánossá tegye azokat az 2. Felfedés. Bármely felelős beosztásban felelõsségteljesen információkat, amelyek más szervezeteklévő személy köteles beszámolni bárkel vagy vállalatokkal való társulására mely olyan leányvállalatról, amely érhasználják az erõfor vonatkoznak. dekviszállyal gyanítható. rásokat és elkerüljék 6. Bizalmasság. A szervezetnek tisztelet3. Ajándékok. A CSZ elő kell írja a szeaz érdekbõl szár ben kell tartania a személyzet tagjait, ügymélyzet ajándékait illető politikát, mazó viszályokat. feleit, illetve más személyeket illető adaamely értelmében a személyzetnek kötok bizalmas jellegét. Kivételt képez az az telessége visszautasítani minden, a beeset, amikor a személyek saját maguk osztásához fűződő jelentős ajándékot, mondtak le a személyes adataiknak bizalmas természevagy ennek továbbítását a szervezetnek. téről, illetve amikor a törvény megköveteli ezek felfe4. A beosztás felhasználása személyes előny élvezésére. A dését. személyzet tagjainak – függetlenül attól, hogy alkalmazottak, vagy önkéntesek – tartózkodni kell attól, hogy 7. Összehasonlítás. A szervezetet saját érdemeinek a szempontjából kell megvizsgálni, és nem más CSZbeosztásukat aljas célok elérésére használják fel, illetve ekhez viszonyítva. Egy másik CSZ-ről nem szabad ennek köszönhetően különleges kiváltságokat és haszolyan céllal nyilatkozni, hogy ennek rovására hasznot nokat élvezzenek. húzzon a beszélő. 5. Kölcsönök. Ha a szervezetnek birtokában van egy olyan szabályzat, amely a személyzetnek juttatott köl- 8. Kommunikációs hálózat. Abban az esetben, ha a közösség információt szeretne megtudni a CSZ tevékenycsönökre vonatkozik, akkor szükséges egy olyan politiségeiről, a szervezetnek kötelessége biztosítani egy ka kidolgozása is, amely leírja a kölcsönjuttatást illető kommunikációs hálózatot a számára. teljes eljárást. A kormányzati szervet pedig tudósítani 9. Az információ felfedése. A CSZ legalább egy személyt kell a kölcsönjuttatásról. fel kell ruházzon azzal a joggal, hogy biztosíthassa, a 6. A CSZ legfőbb érdekei. Az alkalmazottak és a személyszervezet betartja a törvényhozásnak azokat az előírázet a szervezet érdekeit és céljait magasabbra kell hesait, amelyek az információk nyilvánosságra hozását lyezze, mint sajátjait, illetve alá kell vesse személyes vácélozzák meg. gyait a teljes program felsőfokú érdekeinek.

B. Nyilvános közbenjárás

VI. A közösség bizalma A CSZ-be vetett bizalom létfontosságú – a társadalom, a tömegtájékoztatási eszközök, a kormány, a társaságok, az adományozók, más CSZ-ek, a haszonélvezők, az alkalmazottak, illetve az önkéntesek bizalma. Hogy megtartsa és növelje a bele vetett bizalmat, a CSZ társadalmi felelősségről kell bizonyságot tegyen, átláthatóan kell működjön, valamint hiteles információt kell szolgáltasson a társadalom számára.

A. A CSZ-t illető nyilvános információ 1. Pontosság és célszerűség. Az adományozóknak, tagjainak, ügyfeleknek és általában a nyilvánosságnak szolgáltatott információ pontos és célszerű kell legyen. 2. Éves helyzetjelentés. Programjait és szolgáltatásait illetően a szervezet legalább egyszer évente helyzetjelentést kell tegyen írásban, amely elérhető kell legyen a nyilvánosság számára. 3. Pénzügyi információ. A CSZ évente el kell készítse és be kell mutassa a nagyközönségnek a szervezet alapve-

1. Pontosság és folytonosság. A tömegtájékoztatási szerveknek, a közpolitikák alakítóinak, a közönségnek való információszolgáltatás pontos és folytonos kell legyen. Ide tartoznak a törvényhozást, politikát, személyeket, szervezetet illető információk, valamint azok, amelyek a CSZ által éppen vitatott, támogatott vagy ellenzett tervezetekre vonatkoznak. A fejlődésre vonatkozó előrelátásokat ennek megfelelően kell bemutatni, és nem tényként. 2. Szóbeli és írott beszámolók. A CSZ-nek világosan meghatározott irányelvei kell legyenek, valamint egy kidolgozott eljárás a szóbeli és írott beszámolók jóváhagyását illetően. 3. A részrehajlás felfedése. A szervezet valós és pártatlan információkat kell leközöljön. Abban az esetben, ha egy részrehajlás elkerülhetetlen vagy velejáró, akkor azt fel kell fedni. 4. A kijelentések tekintélye. A CSZ-ek kijelentései a szervezet jelenlegi fennhatóságát kell tükrözzék. Egy tagokból álló CSZ képes lehet képviselni a tagjait, illetve abban az esetben is, ha a szervezet okiratai így szabják meg és a tagok véleménye megfelelően van képviselve.

Civil ethosz

Egy, a közösség javát szolgáló CSZ nem szabad helytelenül magára vállalja annak a közösségnek a fennhatóságát, amelyet szolgál.

VII. Pénzügyi és törvényes keret A CSZ-ek kidolgozott pénzügyi és törvényes eljárással kell rendelkezzenek, amely értelmében nem csupán cselekedniük kell, hanem intézkedéseket is kell tenniük a szervezet sikeres fejlődése érdekében, illetve biztosítaniuk kell az adományozókat, a tagokat és a nagyközönséget afelől, hogy a szervezetbe befektetett tőkét igazságosan használják fel. A CSZ-ek kötelesek belső pénzügyi szabályzatot alkalmazni, a pénzügyi jelentéseket figyelmesen megírni, valamint ezeket a nyilvánosság számára elérhetővé tenni. A szervezetnek időnként egy olyan illetékes személy jelenlétében kell átvizsgálniuk a pénzügyi beszámolókat, aki tanúsítani tudja, hogy a szervezet a törvényesség keretein belül és az egyetemesen elismert könyvelési nyilvántartás gyakorlatának megfelelően tevékenykedik. A CSZ-ek figyelembe kell vegyék a szövetségi, állami, valamint helyi törvényhozás előírásait.

A. Pénzügyi átláthatóság és felelősség

47

7. Szakmai normák. A szervezetnek igazodnia kell a nemzeti törvényhozás által előirt szakképzett könyvelés és átvilágítási eljárás normáihoz, betartva a pénzügyi jelentések megírására vonatkozó összes követelményt.

B. A törvény betartása 1. Törvények és szabályzatok. A szervezet működése, vezetése és más tevékenységei a törvényekhez, illetve azokhoz az állami és helyi szabályzatokhoz kell igazodjanak, amelyek keretén belül a CSZ működik. (A CSZ kérheti a törvények és szabályzatok módosítását, amennyiben a tevékenységei megkövetelik ezt.) 2. Jogi felülvizsgálat. A CSZ jogi felülvizsgálathoz kell folyamodjon, hogy megerősítést nyerjen a szervezet okiratainak érvényességét illetően és olyan jogi szolgáltatást kell előirányozzon, amely továbbra is biztosítja a szervezet tevékenységének törvényességét. 3. A megbízhatóság biztosítása. Szükség esetén a szervezetnek rendelkeznie kell egy megbízhatósági biztosítással. 4. Belső felülvizsgálat. A szervezet alá kell vesse az okiratait egy időszakos belső felülvizsgálatnak, azzal a céllal, hogy megerősítést nyerjen ezek érvényességéről. Ezt az ellenőrzést pedig a kormányzati szerv tagjainak tudomására kell hoznia.

1. Pénzügyi felelősség. A CSZ kormányzati szervének tagjai felelősséggel tartoznak a szervezet pénzügyi kötelességeit illetően, valamint kell ismerjék a pénzügyi jelenVIII. Pénzalapgyűjtés tésekben megjelölt számolási módot. A CSZ-ek külföldi befektetőktől gyűjte2. Évi költségvetés. A szervezet évi költnek pénzalapot azáltal, hogy önkéntes ségvetését jóvá kell hagyja a CSZ korHogy megtartsa és pénzügyi támogatókat keresnek. Ilyenek mányzati szerve. Ugyanakkor kell tarnövelje a bele vetett lehetnek alapítványok, vállalkozások, talmazza a program levezetésére, a külbizalmat, a CSZ tár egyéni adományozók és kormányzati kiföldi tőke gyűjtésére, ill. a szervezet vesadalmi felelõsségrõl rendeltségek. Ezek segítségével fedezik a zetésére szánt költségekre javasolt pénzkell bizonyságot CSZ-ek a tevékenységeik és programjaik összeget. A CSZ a jóváhagyott költséglebonyolításának költségeit, illetve így vetés alapján kell tevékenykedjen. tegyen, átláthatóan próbálják elérni kitűzött céljaikat. Azon3. Belső pénzügyi jelentés. A belső pénzkell mûködjön, ban ez a pénzügyi támogatás nem csak ügyi jelentést időszakosan kell elkészívalamint hiteles egy egyszerű átutalás a támogatók számteni, és be kell mutatni a kormányzati információt kell lájáról a CSZ-ek számlájára. Ez egy kétirászervnek. A vezetőség tudomására kell szolgáltasson a tár nyú folyamat, amely az adományozó száhozni bármilyen jellegű eltérést a költsadalom számára. mára nagyobb fontosságot és a CSZ részéségvetésben előirányozott és jelenlegi ről elkötelezettséget foglal magába. Ahköltségek között, valamint a költségvehoz, hogy ilyen pénzalaphoz juthasson, a tésben kiszabott és valóban megszerzett CSZ átlátható és elérhető kell legyen, ugyanakkor felelősjövedelem között. 4. Pénzügyi politika. A CSZ ki kell dolgozzon egy pénz- séggel tartozik az adományozóval szemben, valamint feügyi politikát, amely feleljen meg a szervezet méretei- lelősségteljesen kell felhasználnia ezeket a pénzalapokat. nek és tükrözze a pénzügyi források gyűjtését és szét- Továbbá tevékenységeit az adományozó szándékainak osztását, az aktívák befektetését, a tényleges beszerzé- megfelelően kell lebonyolítsa, illetve biztosítania kell a seket, a belső ellenőrzési eljárást (mint például a csek- támogató személyeket és szervezeteket afelől, hogy bármely pillanatban bekapcsolódhatnak a programba. Szinkek aláírására irányuló politikát), stb. 5. A belső ellenőrzés. A belső ellenőrzés arra hivatott, hogy tén nagyon fontos, hogy a pénzalap gyűjtése a CSZ-ek álmegvédje a szervezetet azoktól a személyektől, akiknek jo- talános küldetésének értelmében történjen. gukban áll saját nevükre csekkeket kiállítani. Ezt megteheti azáltal, hogy igényel egy második aláírást is. A szervezet A. A pénzalap gyűjtésének általános irányelvei belső ellenőrzésének rendelkeznie kell egy olyan biztonsá- 1. A vezetőség. A vezetőségnek aktívan részt kell vennie gi eljárással, amely megakadályozza, hogy egy személy a pénzalap gyűjtésében úgy személyes hozzájárulással, 5000 dollárnál nagyobb pénzösszegre csekket állíthasson mint az igénylések tökéletesítése által. ki, és korlátozza ezeknek készpénzben való kifizetését. 2. A küldetés céljainak való megfelelés. A szervezet csak 6. Átvilágítás. Ha a szervezet jelentős évi jövedelemmel olyan pénzalapokat fogadhat el, amelyek összeférnek célrendelkezik, akkor a pénzügyi jelentést egy átvilágításjaival, nem sértik a szervezet működésének alapelveit, ilnak kell alávetni, amelyet egy képzett személy végez. letve nem szűkítik le azon képességét, hogy szabadon, Azon CSZ-ek esetében, amelyek nem rendelkeznek jeteljes mértékben és objektívan oldja meg a problémákat. lentős jövedelemmel elégséges egy belső pénzügyi el- 3. Őszinteség. A szervezet őszintén kell eljárjon a pénzlenőrzés. alap gyűjtésében és annak felhasználásában.

48

4. A küldetés elsődleges céljai. A programok a CSZ céljainak elérését kell szolgálják, semmiképp sem szabad őket kizárólag pénzalapgyűjtésre felhasználni. 5. Erkölcstelenségek. A szervezetnek nem szabad eltűrnie olyan erkölcstelenségeket, mint például ugyanazért a projektért kétszer elfogadni pénzalapot, vagy más célra használni fel a projektnek szánt pénzalapot, avagy eltúlozni az elért eredményeket.

B. Igénylések

civil fórum jövedelemhez viszonyítva. Több évi megfigyelés után bebizonyították, hogy a pénzalapgyűjtésre szánt költségek átlagnagysága a teljes jövedelem 25%-át kell képezzék. Az a szervezet, amely nem tartja tiszteletben a 33%-os arányt, vagyis az ötévi teljes jövedelem 1/3-át (ebbe beleértve a pénzalapgyűjtéshez szükséges költségeket, illetve a pénzalapgyűjtés következtében elért jövedelmet), be kell bizonyítsa, hogy ő igenis törekszik ennek a célnak az elérésére, vagy meg kell magyarázza, hogy miért indokoltak a pénzalapgyűjtéshez fűződő nagy költségek. Ilyen érvek például egy nem rég létesített szervezet nagy költségei, egyetlen adományozó, politikai és társadalmi tényezők. 8. A jogtanácsosokat illető adatok. A CSZ-nek rendelkeznie kell alkalmazott jogtanácsosokkal, vagy olyanokkal, akik önkéntesen, illetve ügynökként fognak tevékenykedni annak érdekében, hogy védelmezzék az adományozóknak az információhoz való jogait.

1. Az anyagok igénylése. A szervezetnek vigyázni kell, hogy minden reklámanyag, amelyet igényelt, pontosan legyen megfogalmazva és megfeleljen a CSZ tevékenységének és programjainak. Minden igénylés helyesen kell tükrözze a pénzalapoknak a CSZ által kitervelt felhasználását. Ugyanakkor a pénzalapigénylések kizárólag azokat a kötelességeket irányozhatják elő, amelyeket a szervezet képes teljesíteni. Nem szabad megengedjenek maguknak semmiféle túlzást, a téC. A pénzalapok felhasználása nyeket és az anyagok mellőzését illető1. A hozzájárulások felhasználása. A szeren, valamint nem közölhetnek le hamis A tömegtájékoztatá vezeteknek biztosítaniuk kell, hogy a vagy félrevezető információkat. si szerveknek, a köz pénzalapokat az aktív hozzájárulásban 2. Díjmentesség. A szervezet meg kell bipolitikák alakítóinak, való részvételi felhívásban előrelátott, ilzonyosodjon afelől, hogy az adományoa közönségnek való letve az adományozó által kiszabott célok zó megfelelő és erkölcsös keretek között értelmében fogják felhasználni. értesült az adományokra vonatkozó díjinformációszolgálta 2. Az elfogadott pénzsegéllyel szembeni mentességről. tás pontos és folyelkötelezettség. Abban az esetben, ha a 3. A pénzalapgyűjtés irányelvei. A pénzalap tonos kell legyen. szervezet elfogadja a pénzsegélyt, ő egy gyűjtése a CSZ céljainak megfelelően és szerződés részévé válik, amelynek az előkorlátozásmentesen kell történjen. Nem írásait szigorúan be kell tartania, valabefolyásolhatják helytelen okok, oda nem mint kötelességeivel szemben egy erkölcsös és felelősillő viselkedésmód, indokolatlan érdekek, illetve szeméségteljes magatartásformát kell felvállalnia. lyes haszonélvezés. 4. Pénzalaptöbblet. Abban az esetben, ha különleges cél- 3. Az adományozó kötelező beleegyezése a változtatásokba. A szervezet csak akkor változtathat a pénzselal gyűjtenek pénzalapot a nagyközönségtől is, létre gély által megszabott feltételeken, ha az adományozó kell hozni egy olyan tervezetet, amely előirányozza a részéről már megkapta a beleegyezést. pénzalaptöbblet kezelését, valamint tartalmazza azokat az információkat, amelyek a pénzalap felhasználására 4. Eredményes és hatékony felhasználás. A szervezetnek biztosítania kell a pénzsegélyek és hozzájárulások eredvonatkoznak. ményes és hatékony felhasználását. 5. A pénzalapgyűjtő kárpótlása. A szervezet nem kárpótolhatja a pénzalapgyűjtőt azáltal, hogy bizonyos százalékot biztosít neki a hozzájárulása következtében be- D. Felelősség gyűjtött teljes összegből, illetve nem ajánlhat fel kárpót- 1. A költségek állandó figyelemmel való kísérése. A szerlást az adományozók odavonzására. A százalékalapú vezet ki kell dolgozzon egy, a költségek állandó figyefizetés meggátolhatja a CSZ legmagasabb céljának ellemmel való kísérésére vonatkozó módszert. érését, illetve hozzájárulhat egy erkölcstelen és helyte- 2. Célszerű jelentések. A szervezet célszerű jelentéseket len magatartásforma felvállalásához a pénzalapgyűjtő kell kidolgozzon a pénzalapok felhasználását és kezelészemélyével szemben. Ugyanakkor akadályt is jelentsét illetően. het a szervezet önkéntes jellegének, valamint általában 3. Pénzügyi jelentések. Az adományozók vagy érdekelt szea CSZ jelentőségének a megőrzésében, illetve lehet szó mélyek kérésére be kell mutatni a pénzügyi jelentéseket. érdemtelen fizetettségről is, ha a pénzbeli hozzájárulás egy nagyobb csoport munkájából származik. A szerve- E. Az adományozókkal fenntartott kapcsolatok zet azonban pénzbeli kárpótlást kínálhat ezeknek az 1. Az adományozóval fenntartott kapcsolat. Az adomáegyéneknek a képességeikért, erőfeszítéseikért, a prognyozók, valamint a szervezet üzletvezetője, személyzeramra áldozott idejükért, valamint teljesítményeikért. te és önkéntesei nem szabad visszaéljenek a jelenlegi, ilEz a kárpótlás történhet utalvány formájában, feltéve letve jövőbeli adományozóval fenntartott kapcsolatukha az ilyen fajta utalványok elő vannak irányozva a kal saját személyük, rokonaik, barátaik, munkatársaik, CSZ elterjedt gyakorlatában, és a befektetett összegek stb. érdekében. szempontjából nem százalékalapúak. 2. Bizalmasság. Az adományozót vagy adományt illető 6. Az eladások előmozdítása. A pénzalapgyűjtés reklámobizalmas jellegű információkat nem szabad illetéktelen zása magával vonja a termékek és szolgáltatások üzleti személyek jelenlétében feltárni. alapokra való helyezését, kell tartalmazza a kampány 3. Az adományozót illető információk bizalmas jellege. A időtartamát, illetve azt a jelenlegi vagy jövőbeli jövedelCSZ-nek tiszteletben kell tartania az adományozót, vamet, amellyel a CSZ vagy a program rendelkezni fog. lamint az adományt illető bizalmas információkat. Az 7. A pénzalapgyűjtés költségeire szánt százalék. A pénzadományozónak jogában áll névtelennek maradni, és alapgyűjtésre szánt költségek ésszerűek kell legyenek a kérheti, hogy a rá vonatkozó adatokat ne közöljék le.

Civil ethosz

Kivételt képez az az eset, amikor az adományozó jóváhagyta ezt az okiratot, vagy személyesen vonta vissza nevét erről a névjegyzékről. 4. A bizalmasságra vonatkozó politika. A szervezetnek rendelkeznie kell egy bizalmasságra vonatkozó politikával, amely egyszerű, elérhető, és a közönség tudomására hozza azokat az információkat, amelyekhez a különböző személyek, adományozók, illetve az információk felhasználási módja réven jutott, és amely leírja a személyes jellegű információkra vonatkozó ellenőrzési eljárást. Ugyanakkor utal az említett információk kijavításához szükséges eljárásra és arra, hogy milyen módon lehet a CSZ-t értesíteni a személyes adatok bizalmas állapotának a megőrzéséről, valamint hogy milyen módon lehet megőrizni ezt az állapotot. 5. Erkölcstelen követelmények. A CSZ, illetve ennek képviselői nem gyakorolhatnak túlzott nyomást, nem folyamodhatnak kényszerítő eszközökhöz, indokolatlan befolyásoláshoz, valamint más erkölcstelen eljáráshoz, amikor előterjesztik igényléseiket.

IX. Partnerség, együttműködés és hálózaton belüli tevékenykedés Szükség esetén a CSZ-ek együttműködhetnek más, a civil társadalomhoz tartozó szervezetekkel, kormányzati és kormányzaton belüli kirendeltségekkel, kereskedelmi társaságokkal, azzal a szándékkal, hogy elérjék a szervezet által kitűzött célokat. Egy ilyen jellegű együttműködés hozzájárulhat a szolgáltatások megkettőzésének és az erőforrások versenyképes céllal való felhasználásának elkerüléséhez. Az együttműködés erőbefektetések és erőforrások közötti összetartó kapocsként is szolgálhat, illetve még elősegítheti a szervezet elsődleges céljainak az elérését is. Mégis a CSZ-ek csak akkor létesíthetnek együttműködési kapcsolatokat, ha ez hozzájárul a küldetés teljesítéséhez.

A. Az együttműködés és társvállalkozás irányelvei. 1. A küldetés homogenitása. A szervezet csak abban az esetben létesíthet együttműködési kapcsolatot egy másik entitással, ha a kapcsolat a szervezet küldetésének a teljesítését szolgálja. 2. Megosztott értékek. A szervezeteknek az értékek, közös érdekek és a társadalom javának a megosztási elve alapján kell működniük. 3. Kölcsönös haszonélvezés. A CSZ-ek az egyenjogúság, valamint egyenlő kölcsönös haszonélvezés alapján kell együttműködjenek. 4. Átláthatóság. A CSZ-ek közti együttműködés pénzügyi szempontból átlátható kell legyen, illetve a kölcsönös információ-, ötlet-, és tapasztalatcserén kell alapuljon. 5. Alkalmazkodás a változásokhoz. Az együttműködésnek alkalmazkodnia kell a jelenlegi változásokhoz. Az együttműködés keretén belül változásokat meg kell beszélni, és nem szabad rákényszeríteni az egyik félre.

B. Más CSZ-ekkel, illetve a civil társadalomhoz tartozó, szervezetekkel fenntartott kapcsolatok 1. Közös célok. Szükség esetén a közös céllal és értékekkel rendelkező CSZ-ek, valamint speciális csoportok létesíthetnek társulási kapcsolatot egymással, illetve más, a civil társadalomhoz tartozó szervezettel, hogy elő-

49

nyös helyzetet teremtsenek a közös célt szolgáló csoportok számára, valamint el is érjék ezeket a célokat. 2. A szolgáltatások megkettőzése és a verseny. A hasonló céllal és értékekkel rendelkező CSZ-ek el kell kerüljék a kölcsönös versengésen alapuló kapcsolatokat úgy egymás közt, mint más, a civil társadalomhoz tartozó szervezetekkel egyaránt, illetve a szolgáltatások megkettőzését és a termékek kölcsönös megkárosítását. 3. Információcsere. Az azonos céllal és értékekkel rendelkező CSZ-ek a tervezetekre vonatkozóan információcserét kell folytassanak más CSZ-ekkel, valamint a civil társadalomhoz tartozó szervezetekkel, és kölcsönösen segíteniük kell egymást. 4. Más CSZ-eknek nyújtott segítség. A CSZ szolidáris kell legyen más CSZ-ek projektjeivel és akcióival szemben, ugyanbakkor népszerűsítenie kell ezek hatékonyságát és sikerét,a mennyiben ez nem sérti a CSZ egységét és értékeit. 5. Közös tevékenységek. A szervezet együtt kell működjön más jóhiszemű CSZ-ekkel annak érdekében, hogy fellendítsék a hatékonyságot, kibővítsék a CSZ-ek szektorát és jólétet teremtsenek a közösségnek.

C. A kormányzati kirendeltségekkel és kormányzaton belüli szervekkel fenntartott kapcsolatok 1. A CSZ-ek célkitűzései és függetlensége. A szervezet együttműködési kapcsolatot kell létesítsen a kormányzati és kormányzaton belüli szervekkel, de csakis annak érdekében, hogy a CSZ által kitűzött célokat elérje. Ugyanakkor ez a kapcsolat nem szabad kompromittálja a szervezet függetlenségét és önkormányzatát. 2. Megfelelő kölcsönös haszonélvezés. A szervezetnek kommunikálnia kell és együttműködési kapcsolatot kell teremtenie a kormánnyal, illetve kormányzati kirendeltségekkel abban az esetben, ha ez az együttműködés kölcsönös hasznot hoz, valamint növeli a CSZ hatékonyságát az általa előirányozott problémáknak és elsődleges céloknak megfelelően. 3. Az együttműködés irányelvei. A szervezetnek nem szabad együttműködési kapcsolatot teremtenie kormányzati és kormányzaton belüli szervekkel kizárólag azzal a céllal, hogy elősegítse versenyképessége időtartamát és előnyeit, amelyek nem felelnek meg a CSZ-ek céljainak. 4. Politikai szívességek. A szervezet nem szabad megváltoztassa politikáját és egyenközű jelentőségét azzal a céllal, hogy politikai szívességeket harcoljon ki magának.

D. A kereskedelmi társaságokkal fenntartott kapcsolatok 1. A CSZ-ek célkitűzései és függetlensége. A szervezeteknek csak akkor szabad együttműködési kapcsolatokat létesíteni kereskedelmi társaságokkal, ha ez a CSZ által kitűzött célok elérését szolgálja, illetve ha ez nem kompromittálja a szervezet függetlenségét és önkormányzását. 2. A küldetésre alapozott együttműködés. A szervezet nem létesíthet együttműködési kapcsolatot kereskedelmi társaságokkal kereskedelmi célok elérése érdekében, illetve ha ez a küldetés teljesítésének kárára szolgál. 3. Előnyök a piacon. A szervezeteknek nem szabad együttműködési kapcsolatot létesíteniük kereskedelmi társaságokkal, ha az utóbbi fő indítéka a versenytársaival szembeni előny megszerzése.

civil fórum

50

civil kurázsi Az elfelejtett tündérvilág ébresztése – Firtosi Kaláka 2006

A

Firtos-hegy kebelében ma is tündérek élnek. Aranyoszlo„ pos palotában laknak s csak éjjel, szép holdvilágban jönnek ki a föld felszínére.” Aki csak olvassa vagy hallja a legendát, annak szíve már e kezdőszavak hallatán is megnyílik a szépre, a jóra, s máris újra gyermekké lesz, belép egy más világba. Mert az embernek az egyik legszebb tulajdonsága, hogy mindig egy olyan szférába kívánkozik, ahol igazán jól érezheti magát, ahol az evilágitól eltérő, magasabb rendű törvények uralkodnak. Ennek kapcsán elég, ha csak a vallások világából oly ismeretes Isten országára, a mennyországra, vagy pedig a gyermeki lelkek szülőhazájára,

sok lehetetlen tépelődésből a korlátolt lehetőségekből. Egy olyan helyre, alkalomra vágyunk, ahol nem a pénz, hanem a lélek ad a képzeleteknek szárnyakat. Így léptünk ki mi is Deák Jenő barátommal a valóságok világából a lehetőségek országába, amikor megosztottuk egymással gondolatainkat 2005. késő őszén. Ismerve e vidék, e falvak örömeit, kiváltságait, amelyekben nap mint nap része lehet az itthon lakónak, de közben nem feledve azokat a szerény lehetőségeket, amelyek sokszor határt szabnak egy elképzelésnek vagy éppen gyökerében megfojtanak egy álmot, megosztottuk egymással legbelsőbb gondolatainkat.

a meseországra gondolunk. Igen, mert mindnyájunknak szükségünk van egy ilyen utazásra, ahol a mondák, legendák világában felüdül, új erőre kap a mi sokszor megfáradt emberi lelkünk. Elegünk van már a

Jenő a régi kilátó újraépítéséről álmodott, amelye talán az egyetlen élményt nyújtó hagyatéka volt az elmúlt rendszernek. Az 1066 méter magasba nyúló Firtos-tető, úgy látszik, hogy hadgyakorlati szempont-

ból sem lehetett jelentéktelen, ugyanis a katonákkal megépíttetett, fenyőfából ácsolt kilátóról körös-körül mintegy hatvanhat település volt látható. Az ottfelejtett építmény hosszú évtizedeken keresztül nyújtott életre szóló élményt a bátrabbaknak. Volt köztük vakmerő gyermek, kiről otthon nem is sejtették, hogy hol jár, de felmászott rá az a Firtoson pityóka földjét gondozó földműves is, ki a gyönyörű táj iránt érzett szerelmében kereste néhány perces déli pihenőjét. Én pedig színes falutáblákról álmodtam. Olyanokról, amelyek megszólalnak a népi motívumok, faragott díszek és a színek nyelvén, méltóképpen őrzik Firtosváralja nevét, és üzennek. Elbeszélik a szülőházát már régen eladó gyermeknek, hogy itt egyszer olyan édesanyák éltek, akiknek saját gyermekük volt a szívük helyett, az édesapák pedig nem pénzből, hanem kalákában építettek életet, hogy itt minden helynek, lankának-dűlőnek neve van, melyet szájról szájra örököltek nemzedékek. Falutáblák, melyek felkiáltójelek, hogy „A nagyvilágon e kívül nincsen számodra hely, … itt élned halnod…” kellett volna, kell! Amint megszólalt bennünk a gyermek, úgy érzem, hogy megteltünk minden olyan erővel, megkaptunk minden olyan hatalmat, amelylyel tornyot lehet építeni, falut, tájat lehet szépíteni. Minden, ami ezután történt, önmagától működött, mert mindvégig volt egy állandó belső erő, amely életben tartotta elképzelésünket. Felvettük a kapcsolatot a magyarországi Ars Topia Alapítványnyal, amely mint megtudtuk, olyan tájépítészeket foglalkoztat, akik már hat Székelyföldi Kalákát szerveztek az évek során. Ötleteinket, kezdeményezésünket örömmel fogadták, és biztosítottak támogatásukról.

Civil ethosz

Időközben ráéreztünk arra is, hogy a sorsközösségünkből fakadóan nem csupán Firtosváraljának, de Énlakának és Székelypálfavának is szüksége volna egy ilyen lelki felüdülésre, szemléletváltásra. A tél folyamán négy munkaértekezletet tartottunk a falvak képviselőivel valamint a magyarországi tájépítészekkel, míg végül kialakult egy teljes kép, az új ötletek, javaslatok, észrevételek mentén. Kiderült, hogy a régi kilátó helyére most nem tudunk újat építeni, de lennebb épülhet egy filagóriás kilátó, és hogy a falvakban nemcsak falunév-táblákra lenne szükség. Körvonalazódott mibennünk, hogy minden falut lássunk el: – utcanevekkel, amelyek a szájhagyományban elevenen élnek, vagy éppen az idők során feledésbe merültek; – templomaink előtt álljon egy-egy olyan tájékoztató, amely röviden tartalmazza e szent helyek történetét; – minden faluközpontban állítsunk történeti táblát, mely a falu történetét hivatott elbeszélni; – e települések nevét őrző táblák pedig legyenek a falu ékei; – a három falu építsen egy olyan kilátót a Szelesdombra, mely – ha nem is firtosi magaslatról, de – élményt nyújt minden nemzedéknek. Munkánknak jeligét választottunk, és felírtuk homlokunkra: „Ébresszük együtt a firtosi tündérvilá-

51

got.” Ennek szellemében dolgoztunk mindvégig. Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy mindhárom faluban akadtak olyan barátok, társak, akik kezdettől fogva hűséges elkötelezettjei voltak az ügynek, és minden munkában becsületesen részt vállaltak. Csak így sikerülhetett összegyűjteni azt a szükséges anyagi hátteret, mely mindvégig biztonságot jelentett. Felkerestük a közbirtokosságokat, az önkormányzatokat, a faluból elszármazott vállalkozókat és mindazokat a jóindulatú, tehetős embereket, akikről hittük, hogy támogatni fognak. Június 23-án megérkezett az első csapat, kéthárom nap múlva már több mint harminc vendégünk volt Felvidékről, Németországból és Magyarországról, akiket e három falu fogadott. Mindennapjainkat a tervek, rajzok alapján elvégzett munka töltötte ki. Egyidőben négy munkaponton fúrtak, faragtak, festettek, csiszoltak. A helyieknek és főként Kolumbán Gábornak köszönhetően a szükséges nyersanyag mindig időben érkezett, így alig maradt valami, amit ne sikerült volna elkészíteni. Esténként a megfáradt és kiéhezett kalákásokat a közös vacsora, a megterített asztal hívta egybe. Ezt követően rövid előadások hangzottak el a táj és kultúra területéről, majd a napi élmények mentén éjféli sötétségbe merülő beszélgetések alakultak ki. Az esték varázsai közül kiemelem a „székely tűzijátékot”, melynek égbe pattanó szikráinál ismertük meg egymást, Józsi bácsi hegedűjátékát, amikor dalolni kezdett a lelkünk és fújtuk a népdalt, a csárdást és a nótát, aztán Szávai tanító bácsi, Drexler Dóra szívhez szóló előadását,

s Dancs Lajos tiszteletes úr bográcsosát, amikor az éhség helyébe a jóllakottság boldog öröme költözött. A tíz nap gyorsan tovaszállt, s ahogy lenni szokott, még az utolsó percekben is csattogott a kalapács. Július 2-án, vasárnap az ünnepi gyülekezetek átvették a már elkészült megvalósításokat. Késő délután a megépült kilátónál avatóünnepséget tartottunk, ahol a három falu népe lelkészeivel együtt mondott hálát a gondviselő Istennek, hogy megvalósult egy álom. Időközben már a kecskeolló-paprikás is elkészült, s a főszakács becsületére legyen szólva, mindenki jól lakott, még az üst alja is kopogott. Így ért véget a Firtosi Kaláka 2006 júliusának első vasárnapján, Sarlós Boldogasszony napján, és mi is boldogok voltunk, hogy a Firtos-lova hátáról ránk mosolygott a Gondviselés. Minden, ami rossz volt, csak azért volt, mert néhányan a sok beszéd és sugalmazás ellenére sem értették, s még talán ma sem értik a lényeget: tündérvilágot ébreszteni, építeni emberi gyengeségből, gyarlóságból nem lehet.

Solymosi Alpár Firtosváralja – unitárius gyakorló segédlelkész e-mail: [email protected]

civil fórum

52

melléklet

v i t a

civil fórum Hogyan tovább?

VII. évfolyam, 2. szám, 2006. április–június

Az erdélyi magyar civil szféráról Az alábbiakban az erdélyi magyar civil szféráról készült egyik legfrissebb kutatással ismerkedhetnek meg az olvasók. Bár egyre gyakrabban válik kutatási témává az egyetemisták körében is a civil szféra, még mindig nagyon kevés az erdélyi magyar civil társadalommal foglalkozó kutatás. Jelen írás ezért is külön értékes számunkra, ugyanakkor tükröt is tart elénk, melyben megnézhetjük, hogy a számok, válaszok tükrében mi is mondható el rólunk, hol és hogyan állunk. Az írás már megjelent a Civil Szemle 2006/1-es lapszámában. Az erdélyi társadalomkutatók körében a rendszerváltás utáni időszak egyik visszatérő kutatási témája az erdélyi magyar civil szféra kérdése. Az átlagosan két-három évente sorra kerülő kutatások ennek ellenére mindmáig nem sok elméleti eredményt hoztak, inkább csak leltárkészítés jellegűek voltak. Írásomban kísérletet teszek az eddigi erdélyi civilszféra-kutatások áttekintésére, majd az erdélyi magyar civil szféra egy lehetséges értelmezésével próbálkozom, ennek érdekében a civil szervezeti szférát a teljes erdélyi magyar intézményrendszerben helyezve el.

Az erdélyi civilszféra-kutatásokról A posztszocialista Erdélyben végzett számos civilszféra-kutatás ellenére1 az erdélyi magyar civil szférával kapcsolatos elméleti eredmények igen szegényesek, ha egyáltalán beszélhetünk ilyenekről. E kutatások egy részének kivitelezőjeként az ered-

ménytelenség okai közül e helyen kettőt emelnék ki, a megrendelő érdektelenségét az eredmények elmélyültebb elemzése iránt, valamint a téma általában vett „elmélet-szegénységét” (ez utóbbi véleményem szerint részproblémája a teljes kisebbségi intézményrendszer-modell elméleti kidolgozatlanságának). Az elmélyült elemzések iránti érdektelenség okai a megrendelők céljaiban keresendők. E kutatások finanszírozói nagyrészt a demokrácia építői és a kisebbségi civil szféra szervezésére, koordinálására törekvők közül kerültek ki. Bár e két típusú finanszírozó kutatás-támogatói motivációi eltérőek (az előbbieké ideológiaiak, az utóbbiaké inkább pragmatikusak) e kutatások finanszírozásával céljaik hasonlóak: az erdélyi magyar civil szervezetek számbavétele, leltárkészítés, a szektor növekedésének dokumentálása. Számukra a nyers adatok, a szervezetek már-már

mitizált „adatbázisa” jelentette a tulajdonképpeni végcélt, azok további elemzésében nem voltak érdekeltek, ezért azt nem is támogatták. Az eredménytelenség nyomós oka lehet azonban a fentiek mellett az is, hogy a kisebbségi társadalmakkal kapcsolatos kérdések nincsenek a mainstreem szociológiai témák között. A szociológia kialakulása és eredményei erőteljesen a nemzeti társadalmakhoz kötött.2 Mind módszertana, mind elméleti eredményei a nemzeti társadalmak kutatásához kapcsolódnak. Ahogy a kisebbségi survey- kutatások kapcsán felmerülnek a szokványos módszertani eljárások alkalmazási nehézségei, ugyanúgy az elméletalkotás terén is problémák merülnek fel: a mainstreem-szociológiából hiányzik a kisebbségi társadalmak teoretizálása, akárcsak az ennek résztémáját képező kisebbségi nonprofit intézményi szektor elméleti jellegű elemzése. Ha tehát tovább sze-

Az ide sorolható kutatások teljes köréről minden bizonnyal nincs tudomásunk, az általunk is ismertek közül azonban megemlíthetők az 1995-ben a Soros Alapítvány felkérésére végzett kutatás (kivitelezői Horváth István és Deák Sala Zsolt), az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány 2000-ben végzett, a romániai magyar civil szervezetek teljes körére kiterjedő postai kérdőíves lekérdezése, a Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány, valamint a csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatások Központja 2003-ban végzett, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebségkutató Intézete által koordinált kutatások. Ide sorolhatók továbbá az ERMACISZA és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság által kivitelezett további szervezet-összeírások is. A fenti kutatásokból megjelent publikációk: Horváth I. – Sala Zs. (1995) A romániai magyar egyesületek és alapítványok szociológiai leírása. Korunk 1995/XI, Csata – Kiss D. – Kiss T. (2005) Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerről, valamint Miklós I. (2005) Forrásbevonási gyakorlat a székelyföldi kulturális intézmények esetében, az utóbbi kettő megjelenési helye: Blénesi-Mandel-Szarka (2005) A kultúra világa. A határon túli magyar kulturális intézményrendszer. MTA-KI, 2005, Budapest. 2 Némedi Dénes: A szociológia egy sikeres évszázad után. Szociológiai Szemle 2000/2. 1

Civil ethosz

retnének lépni e téren az intézménykutatással foglalkozó erdélyi társadalomkutatók, a kérdéskör elméleti megalapozását maguknak kell elvégezniük. E feladat azonban úgy tűnik, egyelőre meghaladja kapacitásunkat. A kisebbségi társadalom intézményrendszerének modellálása útjában ugyanis több komoly nehézség áll. Ezek között az első helyen áll a kisebbségi intézményrendszer behatárolásának kérdése, a kisebbségi és többségi intézmények megkülönböztetése. Így például a tagság nemzetisége vagy nyelvhasználata alapján nem tehető egyértelmű különbség magyar és román intézmények között, hisz a teljesen magyar és teljesen román nyelven működő intézmények szélső helyzetei mellett a nyelvhasználat kisebb-nagyobb mértékben keveredhet is, vagy időszakosan változó is lehet. Az intézmények céljainak etnikai vonatkozása (azaz az intézmény deklarált céljai szerint erdélyi magyar „ügyet” szolgál-e vagy nem) az etnikai besoroláshoz látszólag egyértelműen használható változót képez, ám ezzel kapcsolatban is problémák merülnek fel. A deklarált és a tényleges célok ugyanis különbözhetnek, az utóbbiakat csak igen körülményes kutatásokkal lehetne feltárni. Másrészt e kritériumot használva kizárnánk a magyar intézmények köréből a magyar többségű vidékek szervezeteinek nagy részét. E területeken ugyanis az etnikai cél szolgálata semmilyen értelemben nem fogalmazódik meg az intézmények működtetői részéről. Egy székelyföldi biciklis egyesület céljaiban nincs etnikai komponens, míg egy kolozsvári magyar biciklis egyesület, azáltal hogy célja a magyar biciklisek összefogása, bekerülne egy magyar intézményvizsgálatba, miközben a két szervezet között valójában nincs számunkra releváns különbség.

A nonprofit szektor elméletei és a kisebbségi civil szféra értelmezési kísérletei Az, hogy a kisebbségi társadalmak kérdése nem szerepel a nemzetközi szociológia népszerű témái között,

53

természetesen azt eredményezte, tatói szférává válik. A kialakuló hogy a némi teoretikus igénnyel is „professzionális NGO-k” a finanszífellépő intézménykutatások elméleti rozási feltételekhez igazodva a legalapjául a civil szféra/civil társada- különbözőbb feladatokat is felvállallom/nonprofit szektor többségi tár- ják. A kiterjedt civil szféra finanszírosadalmakra kidolgozott elméletei zási folyamatába közvetítőként a ciszolgáltak, véleményem szerint a ki- vil szervezetek egy köre is bekapcsosebbségi nonprofit szektor téves ér- lódik, e „tetőszervezetek” által valótelmezéséhez vezetve. sul meg a civil szféra „alsóbb” egyeA civil szféra említett szakirodal- sületi szintjeinek a támogatása. Ez mát áttekintve annak elméleti meg- utóbbi modellnek témánk szempontközelítéseiben központi elem a civil jából figyelemre méltó vonása, hogy szektor és a politikai hatalom (illetve ebben a civil szféra gazdasági függőannak intézményeiből álló állami sége révén közvetett politikai fügszektor) közötti viszony. E viszony gősségben van. Ez fokozottan igaz a alapján történetileg a civil szféra két tetőszervezetek esetében, amelyek az korszaka különböztethető meg. Az adományozó (rendszerint a korelső, „klasszikus” korszak jellemzője, mányzat) különböző közvetettségű hogy a civil szervezetek autonóm és mértékű befolyása alatt állnak polgári kezdeményezések intézmé- (Ágh, 1999). E civil szféra értelmezényesülése és formalizálódása ered- sekre azonban elmondható, hogy a ményeként jönnek létre. Az önszer- civil szektort magától értetődően a veződés az állam figyelmét elkerülő formális értelemben vett nonprofit társadalmi érdekek érvényesítésének szervezeti forma alapján definiálják, útját képezi. A társadalom politikai a civil szféra behatárolásának kérdéhatalommal nem rendelkező „civil” se csak mint a nemzetközi összehatagjai által így létrehozott civil szféra sonlítások nehézsége merül fel a hatalmat megtestesítő állammal te- (DiMaggio – Anheier, 1991). hát egyfajta érdekelA nonprofit szeklentétben áll.3 A nyutor nyugati irodalmágat-európai társadaban tehát a nonprofit Az elsõ, „klasszikus“ lomfejlődés egyik köszektor a társadalomkorszak jellemzõje, vetkezményeként anak az állammal és a hogy a civil szerve zonban ezen orszápiaccal (többé-kevészetek autonóm pol gokban a civil szféra bé) egyenrangú harés az állam antagomadik szektora, agári kezdeményezénisztikus viszonya átmelynek egyfajta kisek intézményesülé alakul, partneri kapegyenlítő, korrigáló se és formalizálódá csolattá válik, melyszerepe van az állam sa eredményeként nek eredményeképés a gazdaság között, jönnek létre. pen ezek egymást kiamely a civilek „jóegészítő szférákká válzan eszének” érvénynak (Ágh, 1999). A vire jutását biztosítja a szony átalakulásának okát több szer- politika és gazdaság öntörvényűséző a jóléti állam válságában látja, en- gével szemben. Ezzel szemben az ernek enyhítésére törekedve avatkozik délyi magyar civilszféra-értelmezébe az állam a civil szféra alakulásába, sekben a fenti modell egy etnikai dielsősorban a közterheket felvállaló menzióval egészül ki, aminek köcivil szervezetek finanszírozásának szönhetően az egyes alkotóelemekfelvállalásával (Tvedt, 1997; Ágh, hez az eredetitől lényegesen külön1999). E finanszírozási politika követ- böző jelentések társulnak: az állami keztében ezen államokban a civil szektorhoz a többségi jelleg, a nonszféra méreteit illetően megtöbbszö- profit szektorhoz a kisebbségi jelleg4. röződik, jellegét tekintve azonban a Bár az erdélyi magyar társadalom belTocqueville-i értelemben vett civil ső viszonylatában gyakran felmerül a szférától eltávolodik, sajátos szolgál- civil öntudat és önszerveződés hiá-

A civil szerveződések e korszakának klasszikus leírását találjuk Tocqueville-nál: „Az amerikaiak – korosztályra, társadalmi pozícióra, beállítottságra való tekintet nélkül – szüntelenül egyesületeket hoznak létre. Nemcsak kereskedelmi és gazdasági társaságokba tömörülnek, hanem ezernyi más, különböző fajtájúakba – vallásos, komoly, jelentéktelen, nagyon általános és nagyon precízen körülhatárolt, átláthatatlanul nagy és alig észrevehetően parányi egyesületek tagjaiként tartják számon magukat, egymást. Az amerikaiak szövetségre lépnek azért, hogy ünnepeket üljenek meg, papneveldéket vagy leányintézeteket alapítsanak, templomot építsenek vagy könyveket juttassanak el az olvasókhoz, vagy hogy misszionáriusokat küldjenek a másként gondolkozók közé. Kórházak, fogdák, iskolák jönnek létre e társulási kedv eredményeként. De egyesületet hoznak létre akkor is, ha valamilyen vélt igazságot vagy nemes érzést kívánnak – nagy elődök példájára hivatkozva – érvényesíteni.” (Tocqueville, 1995) 4 Bár ez a típusú elméleti orientáció is inkább csak a fogalomhasználatban, civil szervezetek konferenciáin elhangzó előadásokban, konferenciakiadványokban tükröződik, tényleges elemzéseknek ritkán szolgált alapjául. 3

civil fórum

54

nyának kérdése, romániai viszonylatban a magyarnak tekintett (nagyrészt a magyar politikai és kulturális elit által létrehozott) kisebbségi nonprofit szervezetek szférájának etnikai dimenziójától eltekintenek, minek következtében e szervezeti szektor egésze úgy jelenik meg, mint az állami hatalommal szemben szerveződő „civil” szféra. Ez bizonyos értelemben még kedvező színben is tünteti fel a kisebbségi szervezeteket, hisz az EU-s csatlakozási kontextusban normatívává váló civilszféra-építés hátterében a magyar intézményi szférához egyfajta progresszív jelleg is aszszociálható. Ennél is zavaróbb következménye azonban ennek az értelmezésnek, hogy a kisebbségi intézményrendszeren belüli hatalmi dimenziótól eltekint, annak egészét civil szféraként értelmezve. Olyan elméleti-fogalmi zavarral állunk tehát szemben, melyre a megoldást a kisebbségi intézményrendszer részletesebb, elmélyültebb elemzése jelentheti.

Szempontok egy kisebbségi intézményrendszer-modell kidolgozásához 1. A behatárolás kérdése. Tekintsük a kisebbségi intézményrendszerhez tartozónak azon intézmények körét, amelyek a kisebbséghez tartozó egyének és csoportosulások különböző céljainak elérését szolgálják, akár megfogalmazódnak ezek a célok, akár nem, és akár etnikai jellegűek, akár nem. A dominánsan magyar nemzetiségű személyek által működtetett és magyar nyelven működő (magyar „ügyvitelű”) intézményeket tekintem tehát magyar intézményeknek. E behatárolás alapján állami és gazdasági intézmények sora is a kisebbségi intézményrendszerhez tartozik. 2. Célszerűnek tartom a magyar intézményrendszerhez sorolt intézmények halmazát a követett céljaik szerint „alrendszerekre” felosztani. Egy alrendszer halmaz-szerű entitás, alkotórészei nincsenek feltétle-

1. ábra. A nonprofit szektor nyugati szakirodalmában az állam-piac-nonprofit szektor kapcsolódása

2. ábra. A kisebbségi intézményrendszer, mint civil szféra

5 6

nül tényleges kapcsolatban egymással. Hat alrendszert javasolok – közigazgatási, politikai, gazdasági, vallási, oktatási-tudományos és művelődési alrendszereket.5 3. A kisebbségi társadalom intézményrendszerének sajátossága, hogy alrendszerei a többségi társadalom alrendszereihez képest fokozott mértékben nonprofit keretekben építkeznek. Ez a tendencia annál erősebb, minél kevésbé használhatók saját intézményként az állami intézmények, azaz lokálisan is kisebbségben levő helyzetekben, illetve erősen centralizált szerkezetű állami intézmények esetében. 4. Míg a követett célok alapján elkülönített alrendszerek a kisebbségi intézményrendszer makroszerkezetének statikus megragadására alkalmas, egy alrendszer működésének elemzéséhez a mező fogalmát javasolom.6 Egy mezőt képeznek a működésük során egymással ténylegesen összekapcsolódó intézmények. Az így elképzelt mező analitikus értelemben hálózatszerű képződmény, melynek alkotórészei közös céljaik követéséből adódóan egy közös „játszma” szereplői, amelyek tehát egymással együttműködési stb. viszonyban állnak. Egy alrendszer tehát több mezőből állhat, így például az oktatási-tudományos alrendszeren belül az egyes diszciplínák külön mezőket alkotnak, a vallási alrendszeren belül az ugyanazon hívekért versengő egyházak egy mezőt alkotnak. Míg az alrendszer fogalma az intézményrendszer makroszintű elemzésére, a mező inkább mező-szintű modellek alkotására alkalmas. 5. A kisebbségi intézményrendszer további sajátossága, hogy a nonprofit keretekben építkezés révén egy kisebbségi „mező” két többségi mezőhöz, esetünkben a magyarországi valamint romániai megfelelő mezőkhöz kapcsolódik, és változó fokú autonómiával azok interferáló köztes terében létezik. E köztes lét kihasználható a források megkettőzéseként. E köztes állapot ugyanakkor a mező működését irányító szabályok tekintetében is következményekkel jár, nehezítve a szereplők számára egy egységes működési szabályrendszer, a közös „játékszabályok” kialakulását, mivel egy kisebbségi mező működési szabály-

Ez az alrendszer fogalom nagymértékben egyezik a nonprofit szektor szakirodalmában használatos „ágazat” fogalmával (Dimaggio-Anheier, …) Az itt használt mező fogalom semmiben sem különbözik Bourdieu mező fogalmától. (Bourdieu, P.: A mezők logikája. In: Felkai G. – Némedi D. – Somlai P. (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században. Új Mandátum, Budapest, 2000)

Civil ethosz

rendszerét mindkét többségi mező működési logikája befolyásolja. Az egységes szabályrendszer hiánya miatt a kisebbségi mező szerkezete a többségi mezőkhöz viszonyítva rendszerint decentralizáltabb, lazább, többközpontúbb. 6. A működésében is civil jellegű nonprofit szervezeti szektor így a formális nonprofit szektornál lényegesen kisebb. A formális civil szféra egy része nonprofit mezbe rejtett költségvetési típusú intézmény, egy része politikai jellegű intézmény (hatalmi és ellenzéki), a tulajdonképpeni civil szféra az ezeken kívüli reziduális kategória.

Az erdélyi magyar intézményrendszer alrendszerei Makroszinten szerkezetileg tehát alrendszereket különböztetünk meg. A gazdasági alrendszer kivételével az alrendszereknek két szegmense különböztethető meg. Egyiket a „magyarnak” tekinthető költségvetési intézmények, másikat az ennek kiegészítéseként, nonprofit keretek között létrehozott intézmények alkotják.7 E két szegmenst alrendszerenként az azonos célok, illetve az alrendszeren belüli mezők játékszabályai kapcsolják össze. A kisebbségi nonprofit szektor civil szférakénti értelmezésétől ez az értelmezés abban különbözik, hogy míg az előbbiben az egyegy alrendszeren belüli hatalmi dimenzióban elfoglalt pozíció alapján hasonló helyzetben levő nonprofitok egymással együttműködve a költségvetési szegmenstől elkülönülő nonprofit szférát alkotnak (horizontális kapcsolathálók a hatalmi szempontból hasonló helyzetben levő intézményi szereplők között), esetünkben nonprofit intézményeink az adott alrendszer költségvetési szegmensével alkotnak egységet (horizontális kapcsolatok helyett vertikális kapcsolatok az alrendszeren belül). Bár az erdélyi magyar nonprofit szervezetek halmaza jogi értelemben olyan, mint a nyugati szakirodalomban tárgyalt civil szféra, valójában „civil” jellegük teljesen háttérbe szorul alrendszeri betagolódásukhoz képest. Tévesek tehát az olyan következtetések, amelyek a jogi értelemben vett erdélyi magyar civil szervezetek relatív nagy számából az erdélyi magyarság foko7

55

zott civil öntudatára, a civil kezdeményezések bőségére következtetnek. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a többségi társadalmak államilag létrehozott és fenntartott intézményeinek azon részét, melyet a kisebbségi elit a kisebbségi társadalom szempontjából szükségesnek tart, és amelynek állami létrehozására nincs lehetőség, nonprofit keretek között hozza létre és próbálja működtetni. A kisebbségi nonprofit intézmények jelentős része így nem egyéb, mint valamilyen nemzetállami intézmény analóg intézménye. Így például a nemzeti tudományos akadémiák analógiájára elképzelt Erdélyi Múzeum Egyesület aligha tekinthető civil szervezetnek.

A közigazgatási alrendszer költségvetési szegmensét a megyei, városi és községi önkormányzatok alkotják. Az egyes önkormányzatok az adott közigazgatási egység nemzetiségi arányainak függvényében sorolhatók vagy sem a magyar intézményrendszerhez. A Megyei Tanács mint az önkormányzatok fölötti struktúra a két magyar többségű székelyföldi megye kivételével semmiképpen nem tekinthető magyar saját intézménynek, a prefektúra intézménye pedig még ezekben a megyékben sem. Így a kisebb részben városi, nagyobbrészt falusi közigazgatási intézmények mozgástere számára ezek az intézmények inkább korlátokat képeznek. Sajátos céljaik minél telje-

3. ábra. A kisebbségi társadalom alrendszeri szerkezete költségvetési közigazgatás oktatásivallási politikaiművelődési gazdaság tudományos intézmények szervezetek intézmények alrendszer művelődésorientált gazdasági intézmények

nonprofit Egyes állami intézmények esetében azok alintézményei korlátozottan saját intézményként használhatók (pl. egyetemi tanszékek, önkormányzatok), azonban az illető intézményrendszer centralizáltsága miatt a magyarként működő alintézmény mozgástere korlátozott. A nonprofit keret ezen esetekben a rendelkezésre álló intézményi keretek kitágítására, a mozgástér növelésére használható. Civil jellegről ez esetekben nincs szó, e szerveződések nem a hatalommal szemben fogalmazzák meg magukat: kisebbségi-többségi dimenzióban a hatalommal inkább elfogadtatni szeretnék magukat, a kisebbségi viszonyrendszeren belüli hatalmi dimenzióban pedig legtöbbször e kérdésről aligha beszélhetünk, mivel a szervezeteket maga a kisebbségi elit hozza létre és működteti. A civil jelleg hiánya természetesen nem jellemző a nonprofit szerveződések teljes körére, azok jelentős része a kisebbségi hatalmi csoportoktól függetlenül, esetenként pedig ténylegesen azokkal szemben jön létre és működik. Itt csupán amellett érvelünk, hogy nonprofit intézményeink jelentős része (és közülük is különösen az ismertebb, patinásabb nevűek) a kisebbségi elitek intézményei.

sebb elérése érdekében (amely cél ez esetben a közigazgatási egységek prosperitásának, felvirágoztatásának minél nagyobb mértékű növelése) mozgásterüket nonprofit keretekben működtetett szervezetek révén növelik. Ilyen nonprofit jogi formában létrehozott intézmények a kistérségi társulások, valamint az igen elterjedt településfejlesztő egyesületek és alapítványok (ez utóbbiak jellemző elnevezése a „Pro-településnév”). A romániai közigazgatási rendszerben a legkisebb közigazgatási egységet képező községek nem falvakat, hanem falucsoportokat jelentenek. Így számos magyar (vagy magyar többségű) falu román többségű községhez tartozik, mely esetekben a községi önkormányzat román intézményként működik. Ez esetekben a magyar falvak településfejlesztő egyesületei nagymértékben az önkormányzatok funkcióit veszik át. Nem egy létező intézmény mozgásterét bővítik, hanem az intézményt helyettesítik. Részben a közigazgatási alrendszerhez kapcsolódnak a községi periodikák is, melyek jelentős részét az önkormányzatok vagy településfejlesztő egyesületek adják ki, és azok szócsövét képezik.

A nonpofit szervezetek szektora az egyesület-szerűen működő, de jogi formával nem rendelkező intézmények révén oldódik fel társadalmi környezetében. A jogi személyiséggel is rendelkező, illetve be nem jegyzett egyesület-szerű szerveződések között folytonos átmenetet feltételezünk, a formális nonprofit szektor az informális szerveződések formalizálódásának fokozódásával képződik. Írásomban a nonprofit szektorhoz gyakran besorolok jogi személyiséggel nem rendelkező szerveződéseket is.

civil fórum

56

GAZDASÁG OKTATÁSIKÖZIGAZGATÁS TUDOMÁNYOS VALLÁSI POLITIKAI MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETEK INTÉZMÉNYEK RENDSZER megyei tanácsok

városi önkormányzatok községi önkormányzatok

kistérségi társulások településfejlesztő egyesületek és alapítványok községi folyóiratok

iskolarendszer egyetemek

történelmi egyházak RMDSZ neoprotestáns platformok egyházak

oktatást támogató alapítványok Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége tudományos-kutató intézetek (EME)

vallási intézmények (CE Szövetség) szövetségek, egyesületként működő vallási közösségek (Hit Gyülekezete)

egyetemi háttérintézmények

szórványügyi intézmények

szakfolyóiratok, szakkönyvtárak

egyházi ifjúsági körök nőszövetségek egyházi kórusok

diáktanácsok (középiskola) diák-érdekvédelmi szervezetek (OMDSZ, KMDSZ) ismeretterjesztő intézmények

Az oktatási-tudományos alrendszer költségvetési szegmensét a különböző fokú oktatási intézmények (óvodák, iskolák, egyetemek) rendszerének azon egységei képezik, amelyek magyar intézménynek tekinthetők. Az alsó és középfokú oktatási intézmények esetében ez nagyrészt a tanszemélyzet nemzetiségi összetételén múlik, amely nem feltétlenül egyezik a települések nemzetiségi arányaival. (Falun jó mutatója az oktatási intézmények magyar jellegének az, hogy szerepet vállalnak a helyi nemzeti ünnepek megszervezésében.) Állami egyetemek esetében az egyes karok, vagy azok magyar tagozatai képeznek saját intézményt. A magyar magánegyetemek természetesen teljes mértékben magyar intézmények. Az így összeálló erdélyi magyar oktatási intézményrendszer kiegészül olyan nonprofit keretekben létrehozott és működtetett alapítványokkal és egyesületekkel, amelyek az alrendszerre jellemző sajátos célkitűzés, az oktatási (az egyetemeken emellett kutatási-tudományos) tevékenységek elmélyítését szolgálják. Különösen az alsó- és középiskolai rendszerhez kapcsolódnak olyan nonprofit intézmények, amelyek fő funkciója a költségvetési oktatási egység anyagi alapjainak bővítése, az oktatási tevékenység működési-

színházak közkönyvtárak (városi, községi) múzeumok, egyéb gyűjtemények művelődési házak közszolgálati média más magyar pártok programszervező int. (TranzitHáz) pártok háttérintánc-zene csoportok tézményei (pl. Communitas) ifjúsági politikai színjátszó csoportok szervezetek (MIÉRT, stb.) tájházak, egyéb gyűjtemények

művelődésorientált gazdasági intézmények könyv- és lapkiadók, szerkesztőségek, könyvesboltok, írott és elektronikus média egy része irodalmi kávéházak, művészkocsmák, gazdasági egységek kulturális programszervező háttérintézményei

klubszerűen működő ifjúsági házak egyházi könyvtárak egyházi folyóiratok

infrastrukturális feltételeinek javítása. Ezek nemcsak források szerzését és becsatornázását végzik, hanem tartósan tulajdonosai is maradnak a szerzett javaknak. Mivel ezen intézmények létrehozója a tantestület, ez a tulajdonjogi helyzet a működés szempontjából semmilyen különösebb következménnyel nem jár. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség az oktatás minőségét (szakszerűségét) hivatott elmélyíteni a középiskolai rendszerben. Ennek megfelelően képzéseket szervez, szakfolyóiratot ad ki. Az egyetemi háttérintézményekre különösen a ’90-es évek első felében volt jellemző, hogy fő célként a magyar nyelvű egyetemi oktatás működési feltételeinek javítását tűzték ki: számítástechnikai infrastruktúra, magyar nyelvű szakkönyvtár létrehozását és működtetését, esetenként még előadóterem működtetését is. A magyar nyelvű egyetemi képzés helyzetének rendeződésével és az egyetemi oktatók körének kiszélesedésével ezek az intézmények céljaikat nagymértékben átformálták, ma már nagyobb részük tudományos-kutatói tevékenységét helyezi előtérbe, azaz egyetem melletti tudományos intézményként definiálja magát. Az egyetemektől némileg függetlenebb tudományos-kutató intézetek (Erdélyi Múzeum Egyesület, Erdélyi

Magyar Műszaki Tudományos Társaság) szintén nem választhatók szét az egyetemi intézményrendszertől, mivel létrehozóik és működtetőik ugyancsak az egyetemi oktatók. Ezek és az egyetemi háttérintézmények között a különbség nem céljaikban és működésükben van, mint inkább a létrejöttük történetében. Amíg a tudományos-kutató intézetek működtetői főállású egyetemi oktatók és saját kutatói személyzettel nem rendelkeznek, addig önálló tudományos alrendszerről nem beszélhetünk. Az egyetemek mellett működő oktatási-tudományos nonprofit intézmények tehát kutatási programokra próbálnak forrásokat szerezni, szakkönyvtárakat működtetnek, tudományos konferenciákat szerveznek, szakfolyóiratokat adnak ki. E tevékenységek mindegyikét lehetőség szerint a nemzeti tudományos alrendszerekhez próbálják kapcsolni (pl. a műhelyek és folyóiratokat akkreditálására törekednek). E természetes igyekezetük, a diszciplináris elkülönüléssel és az egymáshoz közelálló szakterületű műhelyek közötti versenyhelyzettel együtt azt eredményezi, hogy ezen intézmények között kapcsolatok alig vannak, ehelyett a megfelelő állami (román és magyar) intézményekkel való kapcsolatok kiépítésére törekednek. Míg a fentiekben felsorolt non-

Civil ethosz

profit intézményeket badarság volna civil szervezetekként kezelni, az alrendszerhez tartozó szakszervezetek (amennyiben ezek magyar intézmények), diák-érdekvédelmi szervezetek, diáktanácsok ténylegesen civil szervezeteknek tekinthetők. A vallási intézményrendszert azon intézmények alkotják melyek céljai között szerepel az üdvösség szolgálata. Az alrendszer (részben) költségvetési szektorát a magyar történelmi egyházak és a dominánsan magyar tagságú neoprotestáns egyházak (illetve ez utóbbiak egyes magyar többségű helyi gyülekezetei) alkotják. Ezt a szférát az egyházak nonprofit keretek között működő vallási célú (azaz üdvösséget szolgáló) egyesületei egészítik ki. Egyesületi keretek között működnek egyes protestáns megújulási mozgalmak és a jogi kerettel is rendelkező katolikus bázisközösségi mozgalmak (ilyen pl. a református egyházban működő CE Szövetség). Szintén egyesületi formában működnek az állam által egyházakként el nem ismert, vagy az elismerés folyamatában levő új, vagy Erdélybe újonnan érkező vallási közösségek. Ez utóbbiak közül minket most természetesen csak a magyar jellegűek érdekelnek (mint amilyen pl. a Hit Gyülekezete). A vallási célú egyesületek mellett a vallási alrendszert kiterjedt, jogi státussal nem rendelkező, („nem-bejegyzett”) az egyházak által működtetett további kvázi-vallási intézményi szféra egészíti ki: bibliakörök, nőszövetségek, egyházi ifjúsági szervezetek, egyházi kórusok, klubszerűen működő gyülekezeti vagy ifjúsági házak, egyházi könyvtárak és folyóiratok. Ezek nagy részét a lelkészek szervezik, és regionális fölöttes szervezeti szintek integrálják, melyek révén szorosan az egyházakhoz kapcsolódnak. Nagyszámú vallásos kórus és zenekar működik a magyar neoprotestáns közösségek mellett is (a hangszeres egyházi zenekaroknak valószínűleg a többsége). A vallási intézményrendszer az egyházak laikus szerepvállalásai révén több más alrendszerrel is átfedésben van, legerőteljesebben az oktatási, szociális és szórványügyi intézményekkel. Elvileg azonban a vallási intézményrendszerhez sorolható minden olyan intézmény, amelynek céljai között ott szerepel az emberek üdvösségének szolgálata. Így az oktatási intézmények közül azok, amelyek a lelkészi és vallástanári utánpótlást szolgálják, részben

57

talán a felekezeti iskolák is, és az nyekéhez hasonló érvek biztosítják: a egyházak által működtetett szociális román állam megbízhatatlansága (hiintézmények. (E kettős célú intézmévatkozni szokás például az utóbbi évnyek besorolása valamelyik alrendszázadban bekövetkezett államosítászerbe természetesen csak esetensokra), a pályázati rendszerekbe való kénti alapos elemzések alapján törbekapcsolódás lehetősége, a szerzett ténhet.) források könnyebb pénzügyi kezeléA vallási intézményrendszer sase, a szabadabb intézményépítés, stb. játos részét képezik a történelmi Az önálló nonprofit művelődési inegyházak által működtetett szórtézmények ritkák, a létező pályázati ványügyi intézmények is, amelyek a rendszerekre nehezen lehet folyamanemzet és az egyház számára egytos működésű intézményeket építeni. aránt mentik a szórványban élő híA létezők közül egyesek valamely veket („szórvány-misszió”). szűkebb művészeti ágban próbálnak A politikai alrendszer költségvetéprofesszionális intézményként műsi szektorába az RMDSZ, non-profit ködni, mások kulturális programszektorába az egyesületi formában szervezésben próbálnak szakszerűek működő más magyar pártok sorolhalenni. tók. A pártokon kívül a pártok háttérA művelődési alrendszerhez tarintézményeit képező további nontozik a legkiterjedtebb jogi formával profit státusú intézménnyel is kiegénem rendelkező egyesületi szféra: szül ez a szegmens. Ezek egy része a tánc- és zeneművészeti csoportok, román és magyar állami költségvetészínjátszó körök, tájházak és egyéb sek és az erdélyi magyar non-profit gyűjtemények. E szféra kiterjedtségészektor között közvetít, mint például nek oka, hogy ilyen típusú szervezőa Communitas Alapítvány (ezeket dések a szocialista évtizedekben is nevezi a nonprofit szektor angol nyelalakíthatók és működtethetők voltak, vű szakirodalma kvázi-kormányzati falun szinte kizárólag ilyenekben meNGO-knak.). Szoros politikai kötődérült ki az önszerveződés. Így ez a sűek továbbá egyes központilag szerkvázi-egyesületi művelődési szféra vezett ifjúsági szervezeti hálózatok is, rendelkezik a leginkább történelmi melyek a politikai elit múlttal (a romániai utánpótlása számára magyar intézmények képeznek részben szonagy része hivatkozik ... romániai viszonycializációs, részben levalamilyen jogelődre, latban a magyarnak gitimációs hátteret, aaz esetek többségében lapot. Ez utóbbi funkazonban tényleges folytekintett kisebbségi ció miatt e szervezetek tonosság ezek között nonprofit szerveze központi egységei tagnem mutatható ki). E tek szférájának etni szervezeteik jelentős művelődési csoportok kai dimenziójától el részét programszerűműködésükhöz külötekintenek, minek en hozzák létre, gyaknösebb anyagi feltétekövetkeztében e ran csak papíron, de leket nem igényelnek, amelyeket szorgalmatámogatást a helyi isszervezeti szektor san létezőként tartakola, a művelődési egésze úgy jelenik nak nyilván, ily móotthon esetleg az egymeg, mint az állami don nagyszámú fanház nyújt. Működtehatalommal szem tomszervezettel gyatőik rendszerint a heben szervezõdõ rapítva az erdélyi malyi tantestületek tagjai. gyar intézményrendA gazdasági al„civil“ szféra. szert, a növekedés elrendszert a többiektől kötelezettjeinek nem a költségvetési szekkis örömére. tor hiánya különböA művelődési alrendszer kiterjedt zeti meg, ezt az alrendszert elsősorköltségvetési szektorral rendelkezik, ban profittermelést célzó gazdasági melyet színházak, közkönyvtárak, intézmények alkotják. Ebben is előmúzeumok, művelődési házak, közfordulnak azonban, ha ritkábban is, szolgálati média stb. alkot. E költségnonprofit háttérintézmények, azaz vetési szegmens nonprofit keretek tisztán gazdasági célzattal létrehoközött kiegészül a költségvetési intézzott alapítványok, egyesületek (pl. mények háttérintézményeivel, önálló vámkedvezményes személygépkoművelődési intézményekkel, valacsi-behozatal céljából létrehozott mint kiterjedt jogilag nem bejegyzett alapítványok), vállalkozói szövetséegyesületi szférával. A művelődésigek, vállalkozói klubok, stb. kulturális háttérintézmények létjogoKülön megemlíthető a gazdasági sultságát az oktatási háttérintézméalrendszer művelődési-kulturális

58

civil fórum

orientáltságú szektora, melyet cé- kisegyházakkal szembeni konkuren- kus szervezet hatalmi pozícióit uraló gekként működő könyv és lapki- cia sem kapcsolja egy egységbe, kis- csoport, az ezzel szembeni alternatív adók, szerkesztőségek, könyvesbolt- egyházak elleni közös akcióik példá- egyházpolitikákat képviselő érdekok alkotnak, de az írott és elektroni- ul alig vannak. csoportok saját elképzeléseiket és kus média egy része is ide tartozik, Míg az alrendszert alkotó mezők stratégiáikat más intézmények révén valamint a kulturális programszer- között alig vannak kapcsolatok, egy fejezik ki és próbálják érvényesíteni. vezést is vállaló irodalmi kávézók és vallási mezőn belül az egyes alkotó- A vallási célok szolgálatának sajátos művészkocsmák is. részeket szoros szá- elképzelése (és az azt képviselő érEzek az intézmények lak kapcsolják össze, dekcsoport) azonosítható be például működésük során ketés a mező egyes alko- a CE Szövetség jogi szempontból A kisebbségi társatős célt követnek, kultórészeinek működé- egyesületként intézményesülő szerdalom intézmény turális tevékenységükse a többiek nélkül vezetében. Bár a klérus szűkebb, rendszerének sajáben a szakterület mérnem érthető meg. A egyházszervezeti hatalom szemtossága, hogy al céi és céljai szerint műmezőn belül ugyanis pontjából kisebb hatalommal bíró rendszerei a többséködnek, másrészt via közös cél elérése csoportjáról van szó, pozícióját jelenszont a céljuk gazdamár egy közös játsz- tősen erősíti azáltal, hogy az egyházgi társadalom al sági haszon termeléma tétjét képezi: mind tagok talán legvallásosabb, jól szerrendszereihez képest se, azaz valahol a műa római katolikus, vezett szegmensével van szoros és fokozott mértékben velődési-kulturális és mind a református tartós koalícióban (a vallási kiskönonprofit keretekgazdasági alrendszeegyház az üdvösség zösségekbe szerveződő tagságáról és ben építkeznek. rek határterületén heelérésén dolgozik, de szimpatizánsairól van szó). Emellett lyezkednek el. mivel egymás között a laikus értelmiség „haladó” csoporthíveik fölött nem ver- jaival is szoros kapcsolatban, együttsengenek, az üdvösség szolgálatá- működésben van. További törésvoban mutatott szakértelmüket egy- nal feltételezhető az egyházszervezeAz intézményi alrendszerek mással nem mérik össze. Nem így a tet uralók és a vallási intézménymezőszerkezete Az eddigiekben bemutatott alrend- mezőn belül, ahol már a cél elérésé- rendszer (a mező) reprodukcióját szereket tehát olyan intézmények al- vel kapcsolatosan eltérő elképzelé- végző oktatási intézményrendszert kotják, amelyeket közös céljaik alap- sek ütközhetnek. Az intézményépí- alkotók között, hisz a tanok (azaz a ján az elemző sorol egy csoportba. tés ezen eltérő elképzelések, eltérő tiszta szakértelem) reprodukciója és Egy alrendszer alkotóelemei egy- stratégiák, egymással szemben álló annak gyakorlatba ültetése igencsak mással nincsenek feltétlenül tényle- érdekcsoportok munkájának ered- eltérő feladat. Az előbbi csoport poges kapcsolatban (akár a működés ménye, az intézményrendszer szer- zícióját a teológiai intézmények misorán az egymásra tekintettel levés kezete és működése tehát tükrözi az nél nagyobb és alaposabb kiépítése értelmében sem). Így ezek tulajdon- őt létrehozó intézmények közös erősítheti, a vallástanári fakultások képpen nem képeznek rendszert. játszmáját, amely attól közös, hogy rendszerváltás utáni kiépülése tehát Egy-egy alrendszeren belül azok al- ugyanazon hívek üdvösségének mi- feltehetőleg erősítette ezt az érdekkotóelemeinek csak kisebb-nagyobb nél hatékonyabb szolgálatára törek- csoportot. A vallási egyesülekörei kapcsolódnak ténylegesen ösz- szenek. Míg tehát az tek központilag szersze – ezeket nevezzük mezőnek. Pél- alrendszer elemzése vezett típusai feltehedaként az alrendszerek mezőszerke- állhat pusztán az azt A civil jelleg hiánya tőleg egyes további zetére a vallási alrendszert próbálom alkotó intézmények természetesen nem számbavételéből, a papi csoportok pozítovább részletezni. cióit erősítik. A nőszöjellemzõ a nonprofit A vallási intézményrendszer, mint mező-elemzés el kell jusson egy-egy intézvetségek a hatalmi feljebb bemutattuk, azon intézmészervezõdések teljes szempontból igencsak nyek összessége, amelyek vallási cé- ménycsoport mögötti körére, azok jelentõs kedvezőtlen helyzetű lokat, azaz az üdvösség elérését szol- érdekcsoportok, célrésze a kisebbségi papnőkkel képezhetgálják. Az alrendszer államilag is el- kitűzések és stratégih a t a l m i c s o p o r t o k t ó l ák megértéséig. Pélnek érdekkoalíciót, az ismert és támogatott egyházakból, függetlenül, eseten ifjúsági csoportok a vallási célú egyesületekből, a vallási daként, tovább szűhierarchikus struktúként pedig ténylegeintézmények oktatási, szociális és kítve a vallási alrendszert, álljon itt a reforrában való előrejutás szórványügyi intézményeiből áll. sen azokkal szemben mátus egyház, mint nehézségeivel küszA vallási intézményrendszer jön létre és mûkõdik. ködő, feltörekvő fiatal azonban több autonóm alegységből vallási mező egy leteológusok számára áll: minthogy a történelmi egyházak hetséges (vázlatos) eképezhetnek segítséközött a hívekért nincs konkurencia, lemzési kísérlete. A református egyház intézményget, támaszt. ezek a köréjük szerveződő intézméAz egyház laikus tevékenységeinyeikkel egymással „párhuzamos”, rendszerének, mint vallási mezőnek, egymástól gyakorlatilag független meghatározó intézménye természe- ben fokozott szerepet vállalók mind intézmény-csoportosulásokat alkot- tesen az egyházszervezet. Ez elsősor- további potenciális érdekcsoportokat nak. A vallási intézményrendszer te- ban a klérus, a vallási szakértők in- jelenthetnek (vagy ilyenek kialakuláhát nagyjából a történelmi egyházak tézménye. A klérus elképzelései az sának esélyét-veszélyét hordozzák). intézményrendszerei által körvona- egyház politikáját illetően természe- Az oktatási és szociális ügyekben és lazott vallási mezőkből tevődik ösz- tesen nem homogének. A mindenko- intézményépítésekben szerepet válsze. E mezőket még a bármilyen po- ri hivatalos egyházpolitika megfo- lalók érdekcsoportkénti elkülönülése tenciális hívekért versengő prozelita galmazói és képviselői a hierarchi- különösen a kettős képzettségű, te-

Civil ethosz

hát vallási szempontból is kvalifikált szakemberek nagyobb számban való megjelenése esetén várható. A nagyobb jelentőségű (mert az egyházat a világ fele nagyobb mértékben legitimáló) oktatási és szociális intézmények mellett a műszaki és gazdasági szakemberek (informatikusok, menedzserek) részéről is elképzelhető egy sajátos egyházpolitikai álláspont képviselete (pl. a hatékonysághoz, korszerűséghez való viszonyulásban, amely az egyház legitimitásával hozható kapcsolatba). A református egyház, mint vallási mező elemzése tehát azokat a viszonyokat tárhatja fel, amelyek az egymással kapcsolatban álló intézményeket összekötik. Egy ilyen elemzés az adott intézményi szféra felszíni lefényképezésén túllépne, nem állna meg az intézmények létének, mint puszta létük folytán dicséretes megvalósítások ünnepélyes konstatálásánál, hanem azokat úgy kezelné, mint amelyben az erdélyi magyar társadalom mindennapjait meghatározó egymásnak feszülések, konfliktusok és együttműködések fejeződnek ki.

59

menve azok olyan nagyobb alegyséerdélyi magyar intézményrendszer geit vizsgáljuk, amelyek tényleges civil szférának tekintése – a „civil” működésükben is összekapcsolódtörekvések eljátszása ugyanis mindnak és egymáshoz igazodásuk során máig sikeres forrásszerzési stratégiákialakul a tevékenységük számára nak számított. Az erdélyi magyar inirányadó szabályrendszer, melynek tézményrendszert illető tisztánlátásalapján megítélhető az illető terüleban való ellenérdekeltség, együtt az ten a szakszerűség és a hozzáértés. intézményi imidzsek pluralizálásáAz erdélyi magyar val oda vezetett, hogy intézményrendszert az esetleg szakszerűalkotó mezők azonen behatárolt és vala... képmutatások ban ritkán képesek mely specifikus meképezik az egyik megvalósítani olyan zőnek szánt támogaokát annak, hogy szerkezetet és műkötásokat is intézméoly tartósan rögzült dést, amely a szakszenyek sokasága próaz erdélyi magyar rű tevékenységek bizbálja megszerezni. intézményrendszer tosítékául szolgáló közös szabályok kialaVan-e tehát Erdélycivil szférának tekinkulását favorizálná. ben magyar civil szfétése – a „civil“ törekAzon esetekben, amera, és ha igen, hol hevések eljátszása ugyanlyekben ez többé-kelyezkedik el a fentiekis mindmáig sikeres vésbé megvalósul, ez ben vázolt intézményforrásszerzési straté inkább szerencsés inrendszerben? A kértézménytörténeti edésre a válasz termégiának számított. setlegességeknek köszetesen pozitív. Reszönhető. A kisebbsémélem azonban, hogy gi intézményrendszer szerkezete és írásomban meggyőzően érveltem működési jellegzetességei tendenciaamellett, hogy a formailag nonprofit szerűen inkább ennek ellenkezőjét, a státusú szervezeti szféra jelentős (taszéttöredezettséget és a szakszelán nagyobb) része valójában nem terűsödés ezzel járó gátlását eredmékinthető civil szervezetnek: működnyezik. A megfelelő költségvetési tátetőik kényszerből választották a mogatottság hiányában a létbizonynonprofit formát, működésükben, Összefoglalás, következtetések talanság a legkülönbözőbb eszkökapcsolattartásaikban és forrásszerÍrásomban abból a ki nem mondott zökkel a legkülönbözőbb források zési gyakorlatukban azonban minelőfeltevésből indultam ki, hogy az megragadására ösztönzik az intézdent elkövetnek, hogy költségvetési erdélyi magyarság önállóságra töményeket. Ez az együttműködésektípusú intézményként működjenek. rekvő entitás, amely intézményei ére, az egyes mezők integráltságának A bizonyos mértékben hierarchikus pítése során a mintául szolgáló többnövekedésére gátlón hat. A nem az szerveződésű alrendszereket azonségi társadalom intézményeit igyekadott mező kritériumrendszere szeban olyan intézmények/szervezetek szik kiépíteni, azonban sajátos helyrint megítélt támogatások pedig a alkotják, amelyek nem a fenti stratézetéből adódóan a nemzetállami inszakosodás elmélyítését teszik értelgiát követik. Ezek egy része eleve tézmény-építésektől eltérő feltételek metlenné. Az identitás-ápolás céljánem próbál vertikális kapcsolatokat között, jogilag szokatlan mértékben ból felépített, politikai hasznot célzó építeni – ezek formalizáltság szemnonprofit keretekben, anyagilag a magyar, román és erdélyi magyar pontjából a nonprofit szektor és az kisebbségi nonprofit szektornak pályázati rendszerek, ideológiailag informális szerveződések határán heszánt román és a magyar költségveáthatott nyugati forlyezkednek el (pl. tánccsoportok, tési forrásokra támaszrások (pl. Soros Alaszínjátszó csoportok). Szintén civil kodva. Az ily módon pítvány), az anyagi és szervezetként működnek ezek melfelépülő intézményA kisebbségi intézpolitikai együttműkölett azok a nonprofit szervezetek, rendszer elméleti moményrendszer szerdésekre épülő szeméamelyek szándékaik szerint kapcsodellálásához két kulcskezete és mûködési lyes kapcsolatok szölódnának ugyan valamely szakmai fogalmat javasoltam, jellegzetességei... a vevénye a megcélzott mezőhöz, de erre kicsinységük, szakaz alrendszer és a források olyan esetei, mailag periférikus jellegük miatt széttöredezettséget mező fogalmakat. Jaamelyek számára az nem képesek. Ebben az értelemben vaslatom szerint a és a szakszerûsödés egyes mezők sajátos egyfajta reziduális kategóriának is tisztánlátás érdekéezzel járó gátlását (maguk számára a nevezhető ez a nonprofit szervezeti ben az erdélyi maeredményezik. szakszerűséget jelenszegmens. Az így leszűkített szervegyar intézményrendtő) szempontjai érzeti szféra sem tekinthető azonban szert célszerű alrenddektelenek, így a forteljesen civil szférának, e szervezetek szerekre bontani, anrásszerzés sikeréhez imidzsüket pluegy része ugyanis politikai kötődései nak alapján, hogy az egyes intézméralizálni kényszerülnek, olyan szeremiatt marginalizálódik. A politikai nyek milyen célokat követnek. Az peket vállalva fel, amelyek eredeti alrendszer klientúraszerű szervezőígy megkülönböztetett alrendszerek céljaiktól igencsak távol állnak. E désének következtében a szervezetek (melyeket felváltva intézményrendképmutatások képezik az egyik okát nagy része rendelkezik valamilyen szereknek is nevezek) további elemannak, hogy oly tartósan rögzült az politikai kapcsolatokkal. Az egyes zéséhez azt javasolom, hogy tovább-

civil fórum

60

szervezetek szakmai mezőben való marginalizálódása így gyakorta a patrónus személy politikai marginalizálódásának köszönhetően következik be, miáltal a fentiekben körülhatárolt reziduális civil szféra is jelentős mértékben ellenzéki irányba tolódva politikailag elkötelezett. Végkövetkeztetésként elmondhatjuk, hogy bár végső soron a kisebbségi intézményrendszer elemzésének eredményeként is a szakirodalomból ismert három szektor, az állami-piaci és nonprofit szektorhoz jutottunk, e felszíni hasonlóság ellenére a kisebbségi intézményrendszer számos sajátosságot is mutat. Reméljük, hogy elemzésünk az erdélyi magyar intézményrendszer és civil szféra mélyebb megismerése mellett a harmadik szektor jelenségkörének megértéséhez is hozzájárult.

Felhasznált irodalom Ágh Attila (1999): Civil társadalom és korai konszolidáció az EU-csatlakozás jegyében Magyarországon. In: Magyar és európai civil társadalom. Pécs, 1999. Toqueville, A. (1995): Politikai és civil szervezetek viszonya Amerikában. In: Korunk, 1995/11. Tvedt, Terje (1997) Angels of Mercy or Developmental Diplomats? Oslo 1997. DiMaggio, Paul J. – Anheier, Helmut K. (1991): A nonprofit szervezetek és a nonprofit szektor szociológiája. In: Kuti – Marschall szerk. (1991): A harmadik szektor. Non-profit kutatócsoport, 1991, Budapest. Némedi Dénes: A szociológia egy sikeres évszázad után. Szociológiai Szemle 2000/2 Horváth I. – Sala Zs. (1995): A romá-

niai magyar egyesületek és alapítványok szociológiai leírása. Korunk 1995/XI. Csata – Kiss D. – Kiss T. (2005): Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerről. In: Blénesi-Mandel-Szarka (2005): A kultúra világa. A határon túli magyar kulturális intézményrendszer. MTA-KI 2005, Budapest. Miklós I. (2005): Forrásbevonási gyakorlat a székelyföldi kulturális intézmények esetében. In: Blénesi-MandelSzarka (2005) A kultúra világa. A határon túli magyar kulturális intézményrendszer. MTA-KI 2005, Budapest.

Kiss Dénes Max Weber Szociológiai Társaság – szociológus e-mail: [email protected]

Beszámolók Erdélyi küldöttség a Határtalan Civil Nap rendezvényen

A

z idén a Pestújhelyi Napok rendezvénysorozat keretében, május 20-án szervezték első alkalommal meg a Határtalan Civil Napot. A Pestújhelyi Pátria Közhasznú Egyesület és a Civitalis Egyesület meghívására a civileket érintő kérdések megvitatására, kapcsolatépítésre és tapasztalatcserére szánt rendezvényen egy népes erdélyi küldöttség vett részt. A szombat délelőtti civil fórumon a résztvevők nagyon hasznos előadásokat hallgathattak meg olyan témákban, mint a két országban jelenleg működő állami támogatási rendszerek, az 1, illetve 2 százalékos rendszerek és tapasztalatok, civil és önkormányzati kapcsolatok, együttműködések, a romániai magyar civil társadalom fejlődése, civil sajtó. A beszélők sorát Báder György, Pestújhelyi Pátria Közhasznú Egyesü-

let elnöke és rendezvény házigazdája nyitotta meg köszöntő beszédével. A romániai magyar civil társadalom helyzetéről, fejlődéséről Somai József, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének vezetőségi tagja beszélt. A vendéglátók részéről Jagasics Béla, az ICsSzeM megbízott főosztályvezetője tartott előadást az állami támogatási rendszerekről. Ugyanezt a témát romániai viszonylatban Magyari Sára, a START Tanácsadó és Továbbképző Iroda munkatársa ismertette a hallgatósággal. A Magyarországon működő 1%-os rendszerről Gerencsér Balázs, a Nonprofit Információs és Oktató Központ igazgatója beszélt. A romániai eredményeket és tapasztalatokat Szenkovics Dezső, az Agnus Média Alapítvány ügyvezető-

je ismertette. Ugyancsak ebben a témakörben tartott nagysikerű előadást Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke, aki egyesülete 2006-os 2%-os kampányát mutatta be. A civil szervezetek–önkormányzatok kapcsolatrendszeréről a hazaiak részéről Avarkeszi Béla, Budapest XV. Kerület Önkormányzatának civil referense beszélt. Az erdélyi delegáció részéről a civil–önkormányzati együttműködés romániai helyzetét Csáki Rozália, a Civitas Alapítvány munkatársa és Zahoránszki István, a Hollósy Simon Művelődési Egylet elnöke mutatta be. Ugyancsak a délelőtt folyamán került sor a civil sajtó helyzetét bemutató előadásokra. A magyarországi tapasztalatokról Nagy Ádám, a Civil Szemle főszerkesztője és Báthory Erzsi, a Toronyhír civil folyóirat főszerkesztője számolt be. Az

Civil ethosz

erdélyi civil sajtó helyzetéről Vajda György, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének munkatársa és Csáki Rozália, a Civil Fórum lap főszerkesztője tartottak átfogó bemutatást. A fórumot egy hasznos párbeszéd zárta, melynek keretében a szép számban összegyűlt hallgatóságnak lehetősége volt kérdéseket feltenni, hozzászólásokat megfogalmazni. A rendezvény keretében került sor a pestújhelyi múzeum megtekintésére, melyet egy, a múzeumkertben elfogyasztott igencsak finom, a háziak által ízletesen elkészített gulyás követett. A rendezvény szombat délután folytatódott. Az előadások sorát Somai József nyitotta meg, aki a romániai magyar civil szervezetek együttműködéséről tartott előadást. A hazaiak közül ebben a témakörben Báthory Béla, az Újpalotaiak Baráti Körének elnöke számolt be. Kelemen Árpád a Nyírpalota Társaság történetét és kerületben működő civil együttműködéseket ismertette a hallgatósággal. Menyhért Péter egy, a Csepel-szigeten sikeresen megvalósított civil együttműködés történetét, annak tapasztalatait mutatta be. A házigazdák nagy figyelmet

61

fordítottak egymás jobb megismerésére is, ezért helyt adtak a résztvevő civil szervezetek rövid bemutatkozásának is. Az anyaországi civil szervezeteket Kolumbán Imola (Angol-Magyar Képző és Továbbképző Központ), Volentics Vera (Hosszútávú Egészségvédő Program Egyesület), Simó Endre (Létminimum Alatt Élők Társasága), László Tamás (Magyar Szinergia Ház Közhasznú Egyesület), Jánosi Gábor (Magyar Szociális Fórum), Kovácsné Antal Julianna (Pestújhelyi Iskoláért Alapítvány), Tóth Lajos (Tavasz Kórus Alapítvány), Kármánné Herr Franciska (Zöldövezet Közhasznú Egyesület), Mészáros Balázs (Pestújhelyi Pátria Közhasznú Egyesület) mutatták sorra be. Ugyanezt erdélyi részről Benedek Márta (Bodvaj Egyesület), Csáki Rozália (ERMACISZA és CIVITAS Alapítvány), Kovács Zoltán Csongor (Zöld Erdély Egyesület), Magyari Levente (Gyergyói Civil Háló), Magyari Sára (START Tanácsadó és Továbbképző Iroda), Szabó Andrea (Outward Bound Romania), Szenkovics Dezső (Agnus Média Alapítvány), Takács Gyöngyi (Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda), Vajda György (Magyar Új-

ságírók Romániai Egyesülete), Zahoránszki István (Hollósy Simon Művelődési Egylet), Zsombori Csaba (Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont Diáktanácsa) tették meg. A rövid bemutatkozások lehetővé tették egymás szervezeteinek jobb megismerését és egyben a jövőbeni együttműködések lehetőségeit is megalapozták. A Határtalan Civil Napokat Sebestény István, a Civitalis Egyesület elnöke, az esemény főszervezője zárta, aki örömmel állapította meg, hogy egy hasznos és tanulságos tapasztalatcserének adtak lehetőségét, és azon reményének adott hangot, hogy a rendezvényt jövőben is megszervezik. Vasárnap délelőtt az erdélyi delegációt Hajdu László, Budapest XV. kerületének polgármestere fogadta, aki egyben a rendezvény védnöki címét is felvállalta. A jelenlévők megismerhették a polgármesteri hivatal épületét, annak működését, és örömteli tapasztalat volt arról hallani, hogy mennyire szoros együttműködésben dolgozik és halad előre a polgármesteri hivatal a kerület civil szervezeteivel. A hivatali látogatást követően a polgármester vendégszeretetének örvendhetett a küldöttség. A rendezvény támogatói a Nemzeti Civil Alapprogram és Budapest XV. Kerületi Önkormányzata voltak. Befejezésképpen köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik lehetővé tették ezen rendezvény létrejöttét, akik pénzt, időt és energiát nem sajnálva egy olyan fórumot hoztak létre, ahol megismerhettük egymást, számos érdekes és tanulságos előadást hallhattunk, és nem utolsósorban kapcsolatokat építhettünk.

Szenkovics Dezső Agnus Média Alapítvány – kuratóriumi tag e-mail: [email protected]

Háromszék legfiatalosabb települése – megyei vetélkedõ –

A

Kovászna Megyei Művelődési Központ a 2006-os évet az IFJÚSÁG ÉVÉNEK nyilvánította, és ennek szellemében meghirdette a „HÁROMSZÉK LEGFIATA-

LOSABB TELEPÜLÉSE” megyei vetélkedőt, amely január 1-től indult és szeptember 30-án fejeződik be. A vetélkedő céljai: A közművelődési élet és a következetes ifjú-

sági munka fellendítése a háromszéki településeken. Hagyományápolás és közösségfejlesztés. A vetélkedőre 2005. december 16ig lehetett benevezni kis- és nagyte-

civil fórum

62

lepülésről egy ifjúsági csoportnak vagy civil szervezetnek, a megye városaiból együttműködési szerződés alapján min. 1 ifjúsági civil szervezetből és min. 2 érdekcsoportból álló közös csapatnak. A városok esetében megengedett volt több közös csapat nevezése is. A benevezéshez szükséges dokumentumokat (9 hónapos eseménynaptár, 3 éves működési terv – fenntarthatósági – és programterv, együttműködési szerződés, irodahelyiségre vonatkozó bizonylat stb.) 9 csapat tette le, a vetélkedőn a megye 6 települése és 2 városa indult. A január 1-jén elkezdődött, 9 hónaposra szabott vetélkedőn a kistelepülés kategóriában a kisbaconi Bodvaj Ifjúsági Egyesület önmagával vetélkedik, ezért ahhoz, hogy a díjat hazavihesse szeptember 30-ig 1000 pontot kell elérnie. A csernátoni IKA Ifjúsági Egyesület, a bölöni Ifjúsági Csoport, a gelencei Bodor György Kulturális Egyesület, a torjai Teleház Egyesület, az uzoni Atlantisz Egyesület a nagytelepülés kategóriában indultak a nyereményként meghirdetett ifjúsági iroda felszereléséért. Város kategóriában Sepsiszentgyörgyről két csapat a Turulmadár és A Csapat vetélkednek egymással és a kézdivásárhelyi NEXT Egyesület csapatával. A vetélkedő csapatok tevékenységének pontozása: A versenyszabályzat összeállításánál széleskörű pontozási és értékelési kritériumrendszert dolgozott ki a szervezőcsapat és a zsűri. A csapatok tevékenységének értékelése három nagy ismérv alapján történik: a megszólított célcsoportok, a programok jellege, és reklám, illetve médianyilvánosság szerint. A pontozandó tevékenységek kategóriái: egyszeri rendezvények és állandó programok (jellegűk szerint: közművelődési, ismeretterjesztő, hagyományőrző, közösségfejlesztő, kapcsolatépítő, környezetvédő, sport és szabadidős, szociális stb.), gyűjteményszervezés, kiadványok, leadott pályázatok, forrásteremtés támogatóktól. Nyeremények: Közösségi ház felszerelése (kistelepülés és nagytelepülés kategóriákban): számítógép, nyomtató, szkenner, multifunkcionális gép, telefonkészülék, internet-bérlet, mobiltelefon. Számítógép, programokkal együtt. Közösségi ház felszerelése a város esetén: 2 számítógép programokkal, nyomtató, szkenner, multifunkcionális gép, telefonkészülék,

internet-bérlet, bútorzat, két mobiltelefon. MÉRFÖLDKÖVEK – közép-dunátúli tanulmányút háromszéki fiataloknak – 2006. november 5-12. Helyszínek: Veszprém, Tatabánya, Esztergom, Dunaújváros, Várpalota, Székesfehérvár, Tótvázsony, Nagyvázsony, Magyarpolány, Hajmáskér, Tata. A tanulmányút során a résztvevő csapatok vezetőinek lehetőségük lesz betekinteni olyan magyarországi ifjúsági és ifjúsági szolgáltató szervezetek életébe, amelyek tevékenységükkel településeiken, régiójukban vagy nemzetközi szinten innovatív ifjúsági munkát végeznek, „mérföldköveknek” számítanak. A tanulmányút lehetőséget kínál határon túli kapcsolat kiépítésére, ugyanakkor az egyhetes együttlét során összeverődő csapat kindulópontot jelenthet a háromszéki ifjúsági szervezetek közötti hálózat kiépítésére. A projekt keretében továbbá lehetőség nyílik a már EU-s tapasztalatokkal rendelkező magyarországi szervezetek erre vonatkozó ismeretátadására és a romániai szervezetek közvetett felkészítésére.

– a csapatok tudomást szereztek egymásról, figyelemmel kísérhetik egymás tevékenységét, ötleteket merítenek egymás programjaiból; – a torjai csapat a vetélkedő hatására széleskörű célcsoporttal foglalkozik; – Uzon település civil szervezeteinek, intézményeinek összefogása, együttműködése; – a gelencei fiatalok csapatba szerveződése és tevékenykedése; – pályázati együttműködés a torjai csapat és a kézdivásárhelyi csapat között; – a sepsiszentgyörgyi Turulmadár csapatban 3 különböző ifjúsági közösség tevékenykedik közös célokért, segítik egymást, a vetélkedő hozta szabályokkal rákényszerülnek, hogy átgondolják saját és közös dolgaikat; – A csernátoni csapat esetében a vetélkedő több pályázat leadását generálta.

A vetélkedő eredményhirdetése az Őszi Közművelődési Napok nyitórendezvényén történik. A három kategória egy-egy nyertes csapata szerződést köt a Kovászna Megyei Művelődési Központtal, amelynek értelmében a zsűri által jóváhagyott működési tervnek megfelelően 3 évig IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÓ IRODÁT működtet. Az iroda működési feltételei: A csapat a nyereményt nem profitorientált célra használja, a helyi közösség számára hetente legkevesebb 10 órát nyitva tartja az irodát, évente egy nagyrendezvényt szervez, évente 2 pályázatot lead. Az iroda felszerelése a működtetéstől számított 3 évig a Kovászna Megyei Művelődési Központ tulajdonában van, utána a nyertes csapat tulajdonába kerül. Kötelező a 3 éves működési terv betartása. Az irodahelyiség felszerelésének fenntartási költségeit az első évben 100%-ban a Művelődési Központ fedezi, a második évben 50%-át a Művelődési Központ fedezi, a másik 50%-ot saját forrásból kell megoldani, a harmadik évben 100%-át a csapat saját forrásaiból kell megoldania. A vetélkedő első három hónapjának eddigi eredményei: – a csapatok jobban figyelnek a médianyilvánosságra;

Nagytelepülés kategória:

Részleges eredmények, a június 1-ig megszerzett pontok alapján: Kistelepülés kategória: Kisbacon, Bodvaj Ifjúsági Egyesület

Pontok 697,5

Csernáton, Ika Ifjúsági Egyesület

998

Uzon, Atlantisz Egyesület

997

Torja, Teleház Egyesület

484

Gelence, Bodor György Egyesület

514

Bölön, Ifjúsági Csoport

437,5

Város kategória: Sepsiszentgyörgy, Turulmadár csapat

1647,5

Sepsiszentgyörgy, A Csapat

935

Kézdivásárhely, Next Egyesület

257

A vetélkedő ötletgazdája és szervezője: Kovászna Megyei Művelődési Központ. Partner: Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság. Támogatók: Kovászna Megye Tanácsa, COSYS kft., Hard Trading. Médiapartner: MIX FM Rádió és a Háromszék Napilap.

Péter Orsolya Kovászna Megyei Művelődési Központ – civil referens e-mail: [email protected]

Civil ethosz

Köszönjük a támogatást, amelyet nyújt jelen lapszámunk kiadásához az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Communitas Alapítvány, a Szülőföld Alap, a Civitas Alapítvány, a TransIndex, a Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontja, a COMATIM TRANS Kft. (Kolozsvár), a Kopiernicus Kft. (Kolozsvár), a Palrom Kft. (Kolozsvár).

63

Magyarországon: tel.: 06–1–3032887 tel./fax: 06–1–3624079 mobil: 06–30–2218057

Romániában: tel.: 0040–264–441410, 0040–264–441413 mobil: 0040–722–260137

COMATIM TRANS Kft. Menetrendszerinti járat

Esztergom – Kolozsvár (szlovák határ) menet–jövet, budapesti útvonalon légkondicionált kisbuszokkal

Indulás Magyarországról: hétfőn, szerdán, szombaton Esztergomból: 6:00 Budapestről: 7:15

Kolozsvárról: kedden, pénteken, vasárnap 6:00

A kisbuszok mobil elérhetőségei: 0040–722–416134, 06–30–2935766

ERMACISZ erdélyi magyar civil szervezetek levelezõlistája Az ermacisz lista célja olyan fórumot teremteni, amely lehetőséget ad egymás tájékoztatására és civil társadalmunkat érintő kérdések megvitatására. Feliratkozni az ermacisz–[email protected], lemondani pedig az ermacisz–[email protected] címre küldött üres levéllel lehet. Kérjük a levelezőlistára szánt leveleket az [email protected] e–mail címre küldeni. A listagazdának szánt levelet az ermacisz–owner@ yahoogroups.com címre várjuk.

ERMASZOCI erdélyi magyar szociális civil szervezetek levelezõlistája Az erdélyi magyar szociális szervezetek tapasztalatcseréjének és együttműködésének elősegítése céljával az ERMACISZA létrehozta és működteti az ermaszoci levelezőlistát. Feliratkozni az ermaszoci–[email protected] címre küldött üres levéllel lehet. A listára szánt leveleket az [email protected] címre kell küldeni.