CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG

C CIVIL E EURÓPA - C CIVIL M MAGYARORSZÁG 2003. február

A budapesti Európa Ház idôszakos kiadványa

Fontosak a civilek 2. oldal Fontos a civil szervezetek bevonása az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek terjesztésébe – nyilatkozta többek között Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára lapunknak.

Kiállunk az európai uniós igen mellett 4. oldal A civil társadalmat kívánja minél erôteljesebben bevonni a Magyarország európai uniós csatlakozásáról szóló népszavazást megelôzô kampányba az Európa Ház, amely az április 12-i népszavazás kapcsán megújult formában juttatja el az integrációval kapcsolatos üzeneteit az olvasóhoz.

Új kihívások a teleházak elôtt 9. oldal A teleház mozgalom célja, hogy kétirányú információáramlás kialakításában és mûködtetésében vegyen részt a csatlakozásig, de azt követôen is – nyilatkozta lapunknak a szolgáltatópontok hazai szövetségének egyik vezetôje. Beszámolt arról is: átalakítás elôtt áll a mozgalom hazai stratégiája.

Szabad a pályázat! 12. oldal

www.eucivil.hu

Túl sok múlik a sikeres pályázatokon ahhoz, hogy egy elegáns gesztussal lemondhassunk a sikeres indulásról. Ha pedig nem tudjuk, mit tegyünk, akár kézbe is vehetjük az elsô, e témában magyarul megjelent kiadványt, amely megismertet minket az EU-s pályázás titkaival.

A kormányzatnak fontosak a civilek - nyilatkozta Baja Ferenc, a kancellária politikai államtitkára Jelentôs szerepe lehet az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek terjesztésében a megyeszékhelyeken mûködô civil házaknak a Miniszterelnöki Hivatal társadalmi kapcsolatokért felelôs politikai államtitkára szerint – Baja Ferenc errôl lapunknak nyilatkozva beszélt február utolsó napjaiban.

Hogyan tudja bevonni a kormányzat a civil szervezeteket az uniós csatlakozás elôkészítésébe? A civil szervezetek a lakosság szervezett közösségei, amelyek hatékonyan képesek elérni nagy tömegû embert. Céltámogatás birtokában a civil szervezetek fórumai, nyomtatott és elektronikus sajtótermékei, nemzetközi kapcsolatai hatékonyan szolgálhatják a felvilágosítást, az ismeretek terjesztését. Különösen fontos szinterei a civilek EU-s tájékoztatásának a minden megyeszékhelyen mûködô Civil Házak. Milyen közösségi szabályok, rendelkezések vonatkoznak ezekre a tömörülésekre, változik-e, s ha igen, hogyan jogállásuk a csatlakozás után? Nincs kötelezô érvényû EUszabályozás, mindenütt a nem-

zeti keretek, sajátosságok a meghatározóak. Az általánosabb uniós elvárások azonban e terület szabályozását és mûködését is befolyásolják. Egyebek mellett a partnerség, a nyilvánosság, a szubszidiaritás elveinek kell érvényre jutniuk az egyes országok vonatkozó joganyagában. A kormányzat civil stratégiája már ezen elvek mentén határozza meg a teendôket, s ezek alapján mûködnek, dolgoznak a civil szektor által létrehozott munkacsoportok, amelyek a joganyag, a finanszírozás, a szektorközi kapcsolatok kérdéseivel foglalkoznak. Milyen módon támogatják a nonprofit szektort, illetve a csatlakozásra való felkészülést? Bekerültek-e ezek a tételek az idei költségvetésbe, szerepelnek-e a jövô éviben? Az EU Kommunikációs Közalapítvány 70 millió forintos külön pályázatot hirdetett meg civil ernyôszervezeteknek, a készülô Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény tervezete pedig megkülönböztetetten támogatott célként nevesíti az integrációs tevékenységet. A 2003. évi költségvetés tételesen ilyen összeget nem tartalmaz.

Baja Ferenc a ,,Civil Igen Európára!’’ országos kampány nyitókonferenciáján. Budapest, 2003. március 3. CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG 2003. február

2

Brüsszelben létre akarják hozni a magyarországi civil szervezetek irodáját. Mennyiben segíti ez a nonprofit szektor, ezen keresztül pedig Magyarország integrálódását? Az európai civil szervezetközi kapcsolatok bôvülésében, alakításában, a nemzetközi szövetségek, ernyôszervezetek munkájában való részvételben jelentôs szerepet játszik majd a tervezett iroda. Ez pedig magával hozza azt is, hogy javulnak a magyar szervezetek esélyei az EU-célforrások elnyerésére is. Az iroda révén nemzetközi civil összefogással megvalósuló projektekbe, akciókba tud bekapcsolódni a magyar civil szektor, de a brüsszeli jelenlét lehetôséget ad a közvetlen, gyors információszerzésre, lobbizásra, az EU hivatalos intézményrendszerével folytatott párbeszédfórumokba való bekapcsolódásra is. A korábban csatlakozott tagállamokban eltérô módon osztották meg a csatlakozásról döntô referendumot megelôzô kampányra fordított forrásokat a belépés támogatói és ellenzôi között. Hogyan történik ez az elkövetkezô idôszakban Magyarországon? A kormány és az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány forrásai a köztájékoztatást és a felkészítést szolgálják, nem pedig a támogatók és az ellenzôk közötti vitát. ■

Felzárkózik a fogyasztóvédelem Gyors ütemben zárkózik fel a nyugat-európai államokéhoz, sôt néhány területen már be is érte azt a magyarországi civil fogyasztóvédelem, a tudatos vásárlói magatartás elterjesztésében azonban még komoly feladatok várnak ránk – állítja Garai István, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) ügyvezetô elnöke. – A nyugat-európai államokhoz képest fennálló húsz éves lemaradásunkat sebesen hozzuk be; ehhez a magyar fejlôdés a csehhez, a lengyelhez, az észthez hasonló – közölte, utalva arra, a felzárkózást az is gyorsítja, hogy már kitaposott úton kell végigmennünk. Ugyanakkor a fejlôdés gátja, hogy a magyar oktatási rendszerben ma nincsen olyan összefüggô, a tantervbe illesztett program, amely segítené a fogyasztói ismeretek terjesztését. Márpedig Garai István szerint a kérdéskört igen egyszerûen

be lehetne illeszteni a felnövekvô nemzedékek képzésébe; az érdeklôdés adott, amit az is mutat, hogy – a felsôfokú végzettséggel rendelkezôk mellett - éppen a fiatalok azok, akik a legtudatosabb vásárlók. Emellett, vélekedik az OFE vezetôje, a felsôoktatásban is meg kellene találni a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek helyét, különösen a fôiskolák, egyetemek jogi, közgazdasági és marketing fakultásain. Így ugyanis könnyen elôfordulhat, hogy a jövôben, a munkába álló fiatal vezetôk ismeretei nyomán, kevesebb üggyel kell foglalkozniuk a fogyasztóvédôknek, különösen akkor, ha közben eredményesen ismerteti meg jogaikkal, választási lehetôségeikkel a fogyasztókat az OFE. Garai István közlése szerint a térség államainak egymásra hatása mellett nagyon kedvezô befolyással volt a fogyasztóvédelem hazai fejlôdésére Magyarország európai uniós

csatlakozása is. Az 1995-ben kiadott, az EU elvárásait tartalmazó Fehér Könyvben szerepelt már a témakör, de komoly lökést adott tevékenységüknek az is, hogy hat éve törvény született e témakörben, amely az érdekfelmérés és -képviselet, szükség esetén a jogismertetéstôl az eljárás indításáig terjedô érdekérvényesítés mellett olyan preventív eszközöket is a fogyasztóvédôk kezébe ad, mint a tájékoztatás és az oktatás. ■

Védelemtörténet A civil fogyasztóvédelem történetének kezdeteként az érintettek az Amerikai Egyesült Államokban 103 éve alapított Nemzeti Fogyasztói Liga létrejöttét értékelik. A mozgalom – immáron elhagyva olyan, ekkorra már idejétmúlt törekvéseket, mint a gyermekmunka üldözése – éppen fél évszázaddal ezelôtt vetette meg lábát Európában. Magyarországi megjelenése a Fogyasztók Országos Tanácsának 1983 februári megalakítása volt. A rendszerváltás idejére 5-6 ezer tagot számláló szervezet jogutódja az 1989-ben alapított Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület.

Mura-Dráva Eurorégió: közös gondolkodás Megkezdték a térség jövôjérôl a közös gondolkodást a Mura-Dráva Eurorégiót alkotó területek civil vezetôi.

Gyerekek alkotnak Európának

Ennek elsô közös akciója egy február 21-én, Nagykanizsán tartott tanácskozás volt. A Társadalmi Egyesületek Zala Megyei Szövetsége által

Öt-tizenhat éves, az EU tagállamaiban és a tagjelölt országokban élô gyermekeknek hirdetett képzômûvészeti versenyt a Zöld Hét keretében az Európai Bizottság az ez alkalomból június 2. és 5. között Brüsszelben megrendezett konferencia és kiállítás részeként. Az öt-tíz éves korcsoportban vízzel kapcsolatos rajzot vagy festményt vár a résztvevôktôl a bíráló bizottság, ajánlott témaként vetve fel egyebek mellett a társadalom vízfelhasználását, a folyók szennyezését, a tenger és partjának élôvilágát érô hatásokat. A 10 és 16 év közötti indulóknak újrahasznosított anyagból készült szobrot kell készíteniük, bármilyen természettel kapcsolatos témát bemutatva, a versenymûhöz csatolva az alkotás leírását (benne eredeti méretének adatait), valamint az azt bemutató fényképeket. Az elsô kategória negyven, a második csoport három legjobbnak ítélt munkáját be is mutatják a brüsszeli Zöld Héten. A pályamunkákat a http://greenweek.eun.org weboldalon keresztül lehet eljuttatni a zsûrihez; az internetes oldal további segítséget is tartalmaz a jelentkezôk, érdeklôdôk számára. ■

elnyert 40 ezer eurós PHARE-támogatásából – zalai kezdeményezésre – a szlovéniai Mura-vidék, a horvátországi Muraköz és Dél-Zala kilenc városa egy évvel ezelôtt írt alá szándéknyilatkozatot a hármas határ menti Mura-Dráva Eurorégió létrehozásáról. A tanácskozáson a három ország önkormányzatainak, civil és szakmai szervezeteinek közel 120 képviselôje már azt körvonalazta, miként és milyen keretek között mûködhet a legoptimálisabban, milyen projektekben gondolkodhat közösen az összefogás valamennyi résztvevôje. A tanácskozáson elhangzott az is: a résztvevôk arra törekednek, hogy az uniós

normaként

megjelölt

regionális

rendszer

kialakításakor minél gördülékenyebb, hatékonyabb együttmûködést alakítsanak ki egymással az abban résztvevôk.

3

CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG 2003. február

Kiállunk az európai uniós igen mellett - mondja Barabás Miklós, aki szerint a referendummal nem állhat le a kampány „Civil Igen Európára!" címû országos kampányával mozgósítja a nonprofit tömörüléseket az április 12-i uniós népszavazás támogatására március elejétôl az Európa Ház. Az akció okairól, elôzményeirôl, céljairól kérdeztük Barabás Miklóst, a szférában 1990 óta tevékenykedô szervezet igazgatóját.

Miért tartották elengedhetetlennek kampányuk elindítását? Úgy gondolják, tovább kell erôsíteni a csatlakozáspárti kampányt? Nem hiszem, hogy komoly veszély fenyegetné a referendum eredményességét: az emberek többsége elmegy, és igennel szavaz, ezt mutatják a közvélemény-kutatások, a parlamentben pedig a mostani ciklusban nincs jelen olyan politikai erô, amely elutasítaná a belépést. Nincsen ez másként a civil szférában sem: a túlnyomó többség az integráció pártján áll, s ezt ki is mondja. Ugyanakkor az utóbbi idôszak fejleménye, hogy szervezett formában jelentek meg az uniós tagságot ellenzô euroszkeptikus vélemények. Ebben a helyzetben milyen szerep hárul az Európa Házra? A sikeres népszavazás és az igenek minél nagyobb aránya, száma érdekében kívánunk fellépni, hûen tizenhárom éves hagyományainkhoz. Az Európa Ház 1990 márciusában alakult meg, s ahogy létrehozásakor, azóta is céljá-

Internet: www.eucivil.hu

Pat Cox, az Európai Parlament elnökének találkozója magyarországi civil szervezetek képviselôivel Budapest, 2002. május 31. CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG 2003. február

4

nak tekinti egy korszerû, a kölcsönös egymásrautaltságon alapuló európai szellem, egy új Európa-tudat kibontakoztatását, formálását. Ennek részeként igyekszünk elômozdítani Magyarország európai integrációját, ápolni a jószomszédi kapcsolatokat, és a kölcsönös elônyök alapján együttmûködni a hasonló célokat vallókkal, éljenek ôk határainkon belül vagy túl. Ezért támogatjuk egy jól szervezett, aktív és öntevékeny civil társadalom kialakulását és térnyerését hazánkban, mert ezt a mindennapok demokráciája elengedhetetlen feltételének tartjuk; ennek része pedig szerintünk, hogy a civilek olyan lényeges ügyekben is hallassák szavukat, mint az EU-csatlakozás. Akciójuktól a belépést támogatók számának növekedésén túl mit várnak? Összességében azt, hogy a civil szervezetek sajátos eszközeikkel járulhassanak hozzá a referendum eredményességéhez. Ennek pedig számos közvetett hozadéka is lehet: egy decentralizált kampány serkenti e helyi kezdeményezéseket, s eközben taníthat rugalmasan igazodni a sajátosságokhoz. A „felülrôl jövô kezdeményezés” helyébe lépô civil akció a valódi párbeszédet segíti elô, miközben jól illeszkedik ahhoz az igényhez, hogy a civil társadalom mindenki számára egyenrangú partner lehessen. Ugyanakkor azzal, hogy össznemzeti ügyként kezeli az uniós tagság kérdését, fellép a társadalmi megosztottság ellen. Mik lesznek a Civil Igen Európára elemei? Március harmadikán egy nagyszabású konferenciával mutatkozunk be a nyilvánosságnak Budapesten: ezen egy-

szerre mintegy félezer résztvevôt kívánunk tájékoztatni, motiválni, mégpedig olyan személyiségekkel közösen, mint Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal informatikáért és társadalmi kapcsolatokért felelôs államtitkára vagy Dobrev Klára, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala elnökhelyettese. Ezt követôen helyi fórumokat, vitákat szervezünk, amelyek célja az is, hogy minél több résztvevôt ösztönözzünk: a saját lehetôségeivel élve propagálja a csatlakozást. Emellett például saját honlapot és elektronikus hírlevelet is készítünk www.eucivil.hu címen, illetve Civil Európa név alatt, de havi kiadványunkkal gondolunk azokra is, akik ma még nem férnek hozzá a világhálóhoz. Április 12-én vége szakad a munkának? Nem. Mi ezt a kampányt az építkezés egyik – egyébként igen fontos – részének tartjuk. Élni kívánunk a most megteremtôdô lehetôségekkel, a megszerzett újabb ismeretek és kapcsolatok pedig lehetôvé teszik számunkra, hogy olyan régiókban és érdeklôdési területeken is folytassuk a népszavazást követôen az Unió népszerûsítését, amelyeken ezekben a hetekben, hónapokban jelenünk meg elôször. Úgy érzem ugyanis, hogy napjainkban minden korábbinál nagyobb a civil szektorban az érdeklôdés az EU iránt, s ez eddig fel nem tárt együttmûködési lehetôségeket rejt magában. ■

Mindenkit mozgósít az EUKK Három részre osztja az EU-csatlakozásra való felkészülést az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány (EUKK). A kampányba mûvészeket, közéleti szereplôket is bevonnak, és komoly szerepet szánnak a mozgósításban a megyék, megyei jogú városok mellett a civil szervezeteknek. A közalapítvány által kiírt pályázatból az indulók összesen 70 millió forintot kaphatnak EU-kommunikációs kampányuk céljaira. Az EUKK három részre osztja a kampányt. Az elsô az úgynevezett tájékoztató szakasz, amely március 14-éig tart: ebbe bevonják a sajtót és a különbözô tömegkommunikációs eszközöket, s többek között plakátokon és szórólapokon is népszerûsítik a csatlakozást. Március 15-ével kezdôdik az úgynevezett befolyá-

soló szakasz, ekkor kapnak szerepet a közéleti szereplôk és politikusok. Friderikusz Sándor, Vitray Tamás, Mádl Ferenc és Göncz Árpád képeivel is kampányolni akarnak a sikeres EUcsatlakozás érdekében. A harmadik, a szervezôk által lelkesítô szakasznak nevezett periódus április 11-ig tart, ezt – a terveik szerint – a másnapi népszavazás után követheti az eufóriának keresztelt rész. Baja Ferenc, a kancellária politikai államtitkára, kormánymegbízott február 25-i sajtótájékoztatóján elmondta, a csatlakozásban komoly szerepet szánnak az önkormányzatoknak, aminek egyik oka, hogy minden térséget másként érint az Unióhoz való tartozás. Mint mondta, könnyû belátni, hogy egy Gyôr-Moson-Sopron

megyei település, amely mellett éveken belül felszedik a határköveket másként reagál a csatlakozásra, mint az a borsodi, vagy szabolcsi község, amely mellett az EU új külsô határát húzzák majd meg. Éppen ezért EUcsúcs rendezvényt szerveztek a Hungexpóra, amelyen részt vesz Medgyessy Péter miniszterelnök, Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, Lamperth Mónika belügyminiszter is. A találkozóra meghívást kapott 3100 polgármester. Baja szerint azért van szükség az ô részvételükre, mert a rendszerváltás óta közülük 1400-an folyamatosan töltik be ezt a tisztet, tehát egy sikeres kampányban az ô szavuk döntô súllyal eshet latba az általuk vezetett településen. ■

Internet: www.eukk.hu

Esélyek és kihívások külügyminisztériumi szemmel Az európai uniós tagság egyik fô elônye, hogy az integráció alapja az értékközösség. Olyan országok vállalkoztak az önkéntes együttmûködésre, amelyek elkötelezettek a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a piacgazdaság mellett. Az Európai Unión belül teret nyert a szolidaritás és a kohézió, megteremtve a felzárkózás esélyét – olvasható a Külügyminisztérium internetes honlapján az EU-csatlakozásról elhelyezett tájékoztatóban. Az összefoglaló hangsúlyozza, az európai integráció eredménye a béke, a biztonság és a stabilitás: egymással évszázadokon át háborúzó országok fogtak össze, és hozták létre az együttmûködés széles alapjait. A nemzetállamok nem tûntek el, a nemzeti érdekek változatlanul jelen vannak az Unióban, ahol azonban minôségileg megújult az érdekérvényesítés eszköztára.

Az európai népek nem egymás ellen, hanem egymással együttmûködve keresik a megoldásokat. Kiszélesedett fogalom tartalma: a mindennapokban ma már nemcsak a háború elkerülése jelenti a biztonságot. Az EU tagjai közösen szervezik meg a külsô határok védelmét, a szervezett nemzetközi bûnözéssel szembeni hatékonyabb fellépést – olvasható az összefoglalóban. Mint írja, az egységes belsô piac átlátható módon szabályozza a gazdasági szereplôk tevékenységét, megsokszorozza a gazdasági növekedés esélyeit. A világ legnagyobb, az új tagok befogadásával tovább bôvülô piaca növekvô keresletet és termelékenységet, újabb gazdasági lehetôségeket kínál az új és a régi tagoknak egyaránt. A gazdasági növekedés pedig munkahelyeket hoz létre, megteremti az életszínvonal növelésének, a

nyugdíjak emelésének lehetôségét. Fontos elônyként említi a szolidaritás elvének érvényesítését, az egyenlô versenyfeltételek, az egyenlô esélyek megteremtését, az életminôség javítását, hangsúlyozva, hogy „Magyarország – a történelemben elôször – jelentôs politikai és gazdasági súllyal rendelkezô, hatékony szervezet egyenrangú tagjává válik”. A csatlakozással Magyarország nemzetközi súlya és tekintélye is megnô. A korábbi „kompország” végérvényesen horgonyt vet a biztos, nyugati kikötôben. Új nemzetközi státuszunk, amelyet a NATO-csatlakozás után az EU-tagság tesz véglegessé, a határainkon túlnyúló teljes magyar nemzet számára is elônyöket ígér – emlékeztet az ismertetô.

Internet: www.eu2004.hu www.kum.hu

A cikk folytatása a 8. oldalon

5


Európai kiskáté MAGYARORSZÁG EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS POLITIKAI ELÔNYEI ÉS HÁTRÁNYAI

Ahogy közeledik Magyarország uniós belépésének idôpontja, mind a csatlakozást támogatók, mind az azt ellenzôk újabb és újabb érvekkel állnak elô.

Független marad-e Magyarország, ha kimarad az EU-ból? Nem teljes mértékben, gazdaságilag pedig semmiképp. Magyarország tekintélyes mértékben függ az Uniótól, jelenleg a magyar kivitel körülbelül 70 százaléka az EU-ba irányul. Ez az arány tovább emelkedhet. Jelenleg a nyugat- és észak-európai térségben Svájc, Norvégia, Izland és a törpeállamok nem tagjai az Uniónak. Ezek az országok gazdaságilag és szociálisan annyira fejlettek, hogy megengedhetik maguknak az EU-ból való kimaradást. Jóllehet, a két skandináv ország és Svájc is olyan szoros gazdasági megállapodást kötött Brüsszellel, ami igen közel áll az uniós tagság természetéhez.

Amikor egyszerre kerülnek elô új és már évekkel ezelôtt cáfolt kifogások, érdekes lehet megismerni néhány, az ellenzôk által elôszeretettel hangoztatott érvet - valamint azok valóságtartalmát. Gyakran megfogalmazódó kérdésekre kaphat választ összeállításunkból, mely az EU Munkacsoport által kiadott Belépôdíj címû könyv alapján készült.

E havi témáink: 1. Általános kérdések 2. Szociálpolitika és egészségügy

Fel kell-e adnunk külpolitikai önállóságunkat a csatlakozással? Az európai uniós csatlakozásunk nem jelenti külpolitikai önállóságunk feladását, hiszen az Unióhoz a Közös Védelemés Biztonságpolitika alapvetôen kormányközi jellegû. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok szuverén külpolitikai döntéseiket igyekeznek összehangolni, ehhez megvannak a megfelelô intézményi keretek. Magyarország már csatlakozása elôtt aktívan részt vesz az Unió védelmi és biztonságpolitikai együttmûködésben, uniós tagságunk esetében érdekérvényesítési lehetôségeink még inkább kiszélesednek.


6

Az EU bele fog szólni a szomszéd országokkal való kapcsolatainkba? Bár csatlakozásunkat követôen a nem EU-országokhoz fûzôdô kapcsolataink az Unió külkapcsolati rendszerének részét fogják képezni, kétoldalú kapcsolatainkat, beleértve a szomszédos országokkal kapcsolatos politikánkat is – a belépés után – továbbra is mi magunk alakíthatjuk. A szomszédos országokhoz fûzôdô magyar érdekeket azért is lehet eredményesen képviselni, mert mind Magyarország, mind az EU abban érdekelt, hogy a Magyarországgal szomszédos, de a keleti bôvítésbôl kimaradó államok is minél hamarabb lehessenek tagjai az európai integrációnak. Érdekeink azonosak az érintett szomszédos országok politikájával is. Nem fogják-e Magyarországot „elnyomni” a nagyobb és erôsebb országok? Természetes, hogy a nagyobb országok nagyobb szavazati súllyal rendelkeznek az Európai Unió egyes intézményeiben, így befolyásuk is nagyobb, azonban szükségük van a kis országok támogatására is, ha egy nagy horderejû döntést akarnak keresztül vinni. Ezért a támogatásért cserébe azután ôk is tesznek engedményeket, vagy velünk fognak szavazni bizonyos kérdésekben. Bizonyos nemzeti kérdésekbe nem lesz több beleszólásunk? Az Európai Unió tagállamai bizonyos kérdéseket ún. közösségi hatáskörbe utalnak, vagyis számos, meghatározott területen az (EU-) közösségi szabályozás lesz a mérvadó. Ez

azonban nem azt jelenti, hogy az adott tagországnak nem lesz beleszólása a szóban forgó ügyekbe, mivel az Unió intézményrendszerén keresztül is befolyásolni tudjuk az érdekeinket érintô folyamatokat. Mi történik akkor, ha egy közösségi döntés sérti Magyarország érdekeit? Az Európai Uniónak három pillére van, a második és a harmadik pillér – Közös Védelemés Biztonságpolitika, illetve a Bel- és Igazságügyi Együttmûködés – kormányközi jellegûek, azaz nem szabályozzák kötelezôen, és a tagállamok – közös megegyezésen alapuló – döntéseket hoznak, amelyek egyetlen tagállam érdekeit sem sérthetik. Az elsô pillér alá esô kérdések közösségi szintûek, tehát itt a közösségi szabályozás felette áll a nemzeti szabályozásnak. Így elôfordulhat, hogy születhet olyan döntés, amivel nem fog mindenki egyet érteni. Hogyan tudjuk majd az érdekeinket érvényesíteni a 24 másik tagállam érdekei mellett? Noha Magyarország képviselôi minden közösségi intézményben ott lesznek és igyekeznek majd hazánk érdekeit minél jobban érvényesíteni, az önmagában nem lesz mindig elegendô. Magyarországnak össze kell fogni más országokkal, és érdemes közösen fellépni bizonyos kérdésekben. „Szövetségeseket” kell keresnünk az Unión belül, hogy a támogatásunkért cserébe ôk is támogassák a mi törekvéseinket. ■

SZOCIÁLPOLITIKA ÉS EGÉSZSÉGÜGY

Vannak-e közös, kötelezôen alkalmazandó elôírások az EU szociálpolitikájában? A szociálpolitika kérdése alapvetôen a tagállamok hatáskörébe tartozik. A tagállami szociális rendszer, valamint az ellátások fajtáinak, jogosultsági feltételeinek a kidolgozása a tagállam feladata. A segélyezési rendszert szintén a tagállamok dolgozzák ki az aktuális gazdaságpolitikának megfelelôen. Azonban az EU-nak igen komoly szociálpolitikai szerepe van. Jelenleg az EU szociálpolitikája a következô területeket öleli fel: személyek szabad áramlása, szociális biztonsági rendszerek koordinációja, Európai Szociális Alap, nôk és férfiak közötti esélyegyenlôség, közösségi munkajog, munkahelyi egészség- és biztonságvédelem, foglalkoztatáspolitika, európai szociális párbeszéd. Magyarországról az Unióban munkát vállalók részesedhetnek-e az adott ország szociális és családtámogatási juttatásaiból? Igen, sôt családtagjai is. Az egyenlô elbánás elve ebben az esetben is érvényesül. Fontos megjegyezni azonban, hogy a munkavállaló egyszerre két országban nem lehet biztosított. Számára annak a tagállamnak a szociális biztonsági jogszabályai alapján kell a hozzájárulásokat fizetni, és az ellátásokat megállapítani, ahol a munkát végzi, akkor is, ha más tagállamban lakik, vagy a munkáltató székhelye más tagállamban van. A nyugdíjrendszerre vonatkozó nemzetközi szabályozás területén

vannak-e harmonizációs követelmények? A nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályozás a tagállamok hatásköre. A munkavállaló természetesen minden tagállamból, ahol dolgozott, ha szolgálati ideje megfelel a tagállam nyugdíj-követelményeinek, kap nyugdíjat, az nem veszhet el akkor sem, ha több tagállamban is dolgozott. Tehát elôfordulhat, hogy valaki, miután betöltötte a nyugdíjkorhatárt, több államtól kapja egyszerre nyugdíját. Amennyiben az egyes tagállamokban eltérôek a nyugdíjkorhatárok, a nyugdíjfizetés zsilipszerûen szabadul fel az adott személy számára, amint betölti az egyes tagállamok nyugdíjkorhatárait. Csatlakozás után a külföldi munkavállalók nem veszik el a hazai munkavállalóktól a munkát? Munkavállalás tekintetében el kell különítenünk az EUországból és a nem-EU országból érkezô munkavállalókat. A csatlakozás után természetesen a többi tagállam állampolgárai is vállalhatnak munkát Magyarországon, az egyenlôség elve szerint azonban nem lehet ôket elônyben részesíteni a magyar munkavállalókkal szemben. A nem uniós országokból érkezô munkavállalók esetében a közösségi jog lesz az irányadó. Magyarország valószínûleg ugyanolyan célpont lesz a keleti országok szemében, mint a magyaroknak volt a ‘90es évek elején Ausztria vagy Németország. Van kötelezô foglalkoztatáspolitikai szabályozás az EU-ban? Van-e kötelezôen elôírt minimálbér? 1999-ben született meg az Európai Foglalkoztatási Paktum, mely többek között a munka-

erôpiaci alkalmazkodás és az egyenlô esélyek javítását célzó koordinált foglalkoztatási stratégia továbbfejlesztését, hatékony végrehajtását és a reformok folytatását, megerôsítését tartalmazza. Az EU-ban nincs egységes minimálbér-rendszer, ez tagállami hatáskörbe tartozik.

EU-pénzek jövôre? Veress József reményei szerint sikerül az Európai Unióval úgy megállapodnunk, hogy a csatlakozás 2004 május elsejei megtörténése elôtt négy hónappal már benyújthassák a magyar vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek pályázataikat. A Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Tervvel és uniós támogatásokkal foglalkozó hivatalának helyettes vezetôje errôl egy január végi békéscsabai konferencián beszélt.

Az Európai Szociális Alap milyen lehetôségeket nyit meg a hazai szociálpolitika elôtt? A Szociális Alap alapvetôen pénztámogatást nyújt. A legkézzelfoghatóbb szerepvállalása a magyarországi Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás Operatív Programban lesz, ahol a támogatások nagy részét ez az alap nyújtja. Ezeket a támogatásokat pályázat útján lehet elnyerni és felhasználását az EU szigorúan figyelemmel kíséri. Javulni fog-e a mozgássérültek, mozgáskorlátozottak és a szellemi fogyatékosok helyzete az Unióban? Igen. Az Unió elvi szinten kötelezi a tagországokat, hogy mindent tegyenek meg az említett csoportok helyzetének javítása érdekében. Az EU e célból ajánlásokat fogalmazott meg, melyek belátható idôvel hatályba lépnek. Az Unió komoly pénzekkel támogatja a szóban forgó csoportokat segítô „atipikus foglalkoztatási formákat” (pl. távmunkát) is. A fogyatékkal élô emberek csoportjai 2003-ban az EUban kiemelt figyelmet kapnak, miután az Európai Bizottság a 2003-as esztendôt a fogyatékosok évének nyilvánította. ■

A könyv ára 2500 forint és az alábbi címen rendelhetô meg: E-mail: [email protected] Internet: www.eumunkacsoport.hu

7


Fontos a nyugdíjasok tájékoztatása Mátyus Imre – aki egyben a szervezet Bács-Kiskun megyei elnöke is – úgy látja, a referendumot megelôzô kommunikációból nagyobb figyelmet kaphatna az a mintegy hárommillió ember, aki már túl van élete aktív korszakán. Ezt olvassák ki abból, hogy a szervezet országos központjába és helyi irodáiba naponta érkeznek speciálisan e csoport tagjait érintô kérdések, az „Életet az éveknek” pedig nem tud beszerezni kellô menynyiségû tájékoztató brosúrát e témában.

A kívánatosnál kevesebb információ jut el napjainkban Magyarország európai uniós csatlakozásáról a nyugdíjasokhoz, s ez óhatatlanul teret enged tévhitek terjedésének – vélekedik Mátyus Imre, a Nyugdíjasklubok és Idôsek „Életet az éveknek” Országos Szövetségének alelnöke.

Mindeközben minimális öszszegbôl folytatják a tájékoztató-felvilágosító munkát, amely, megfelelôen az idôsek igényeinek, elsôsorban az egészségügyi ellátással és a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos témákra összpontosít. A szervezet idén januárban már adott ki egy olyan újságot, amely az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket válaszolja meg, s azt el is juttatta ezernél több helyi szervezetéhez, az érdeklôdés azonban, mondta el Mátyus Imre, a népszavazás idôpontjának közeledtével csak fokozódik. A fôvárosiak jobban tájékozottak a belépés kérdéseiben, mint a vidéken élôk, de az ô körükben is sok, félreértésen alapuló tévhit kering – mondta a Nyugdíjasklubok és Idôsek „Életet az éveknek” Országos Szövetségének alelnöke.

Mátyus Imre kifejtette, úgy látja, a nyugdíjasok között is nagyjából akkora a csatlakozást támogatók aránya, mint az összlakosságban, noha ezt befolyásolja az információhiány. Sokan azért állnak az „igen” pártjárta, mert arra számítanak, a belépés után egybôl hatalmas javulás áll be életkörülményeikben, míg nem ritka, hogy azért kerül az ellentáborba valaki, mert – nem utolsósorban koránál fogva – fél az újtól, a változástól. Mátyus Imre szerint jellemzô, hogy a nyugdíjasok nem a mindenhol hallható általános érvek iránt érdeklôdnek az Európai Unió kapcsán, hanem azon problémák iránt, amelyek közvetlenül befolyásolják az életüket. Másként kell ezért hozzájuk eljuttatni az üzeneteket, eloszlatva minden félreértést, hogy az idôsek is a szükséges információk birtokában voksolhassanak a csatlakozásról döntô népszavazáson. ■

Tájékoztató az európai uniós csatlakozásról nyugdíjasok részvételével

Európa Szabadegyetem Nagykanizsán Európa Szabadegyetem nyílt a közelmúltban a nagykanizsai Hevesi Sándor Mûvelôdési Központban, hogy ismeretterjesztô programokkal lássa el a város és vonzáskörzete lakóit. Az április elejéig tartó, hat foglalkozásból álló kurzus résztvevôi a kontinens és Magyarország jövôjének összefüggéseirôl, az integráció gazdasági, jogi és kulturális vonatkozásairól kapnak áttekintést neves szakemberektôl. Szó lesz az EU munkavállalói-közszolgálati érdekvédelmi gyakorlatáról, a mûveltség, az informatika és a civil közösségek megnövekedett itthoni és unióbeli szerepérôl is.

Esélyek és kihívások külügyminisztériumi szemmel A cikk folytatása az 5. oldalról


A tájékoztató arra is emlékeztet: a nyilvánvaló elônyök mellett az európai integráció kényszerek hatására is fejlôdik, a közösségi elôírásokban kétségtelenül akad néhány eltúlzott, nem kellôen kiérlelt szabályozás, „e miatt azonban nem szabad az Unió teljes jogrendjét és szabályrendszerét pellengérre állítani”. A közösségi szabályok nagy részének átvétele EU-tagság nélkül is érdekünkben állt

8

volna – olvasható a tájékoztató szövegben, amely azt is leszögezi, „közép- és hosszútávon mindenkinek elônye származik abból, hogy Európa politikailag és gazdaságilag újraegyesül”. A dokumentum elismeri: rövidtávon kétségtelenül többfelé kell szétosztani az amúgy is korlátozott uniós forrásokat, ám, mint fogalmaz, a csatlakozás „olyan változások elindítója lesz, amelyek

elôsegítik az ország gazdasági fejlôdését, a társadalmi és területi egyenlôtlenségek csökkenését, az egyéni boldogulást”, noha a belépés érzékelhetô, jótékony hatása fokozatosan, évek alatt bontakozik majd ki. Mindennapi életünkben az EU-csatlakozás nem hoz azonnali, drámai változásokat, sem pozitív, sem negatív értelemben. ■

Új kihívások a teleházak elôtt A megváltozott feltételek miatt új stratégiát kell kialakítaniuk a magyarországi teleházaknak az elkövetkezô évekre – közölte lapunkkal Gáspár Mátyás, a Magyar Teleház Szövetség (MTSZ) elnöke, jelezve azt is, a közelmúltban már elkészítették a dokumentum tervezetét. Ennek oka, hogy – noha a teleházak magyarországi mûködésének közel egy évtizedét sikertörténetnek tarják – álláspontjuk szerint a kitûzött stratégiai célokat részlegesen, azok elérésének kívánatos módját pedig jelentôs mértékben módosítani kell. Ez egyebek mellett azzal magyarázható, hogy immár tény: a teleházak behálózták az országot, s ma már nem kell senkit sem meggyôzni a közösségi hozzáférés hosszú távú jelentôségérôl. Ugyanakkor a teleházak szolgáltatási rendszere még nem szervesült a hazai gazdaságban, civil mûködésben és a közszférában, és ennek számos

jogi, technológiai, szervezeti, személyi feltétele még napjainkban is hiányzik, esetleg csak kezdetleges szinten adott. Ilyen körülmények között olyan új stratégia elfogadását látják szükségesnek, amely az új lehetôségek kihasználására és azok kiteljesítésére alapul és a mostanra kiépült hálózat hosszú távon fenntarthatóvá tételét célozza. A 2006-ig tartó idôszak egyik legfôbb feladatának ezért a hálózat integritásának megerôsítését, szolgáltató képességének fokozását célozná a tervezet szerint az MTSZ. A további fejlôdés érdekében – tartalmazza a tervezet – kívánatos a teleház-rendszer kiegyensúlyozott integrálása a hálózati gazdaság, közszolgáltatás és civil társadalom mûködésébe, akárcsak az, hogy az ország minden részén elérjen a kisközösségekhez a szisztéma. A koncepció elfogadása esetén kiemelt cél lenne a teleházasok foglalkoztatási integrálása a hazai munkaerôpiaci, szakmai

és képzési rendszerekbe, aminek eleme lehetne a közhasznú távmunka, valamint az ezt elôsegítô mentorok, „közmenedzserek” (teleház-vezetôk, az oktatói kar, közösségi informatikusok) hálózatának kiépítése is. Az MTSZ vezetôi a tervezet tanúsága szerint úgy látják: lehetôség van rá, hogy Magyarország – egyebek mellet nemzetközi projektek és szolgáltatások meghonosításával – a világ teleház mozgalmának egyik meghatározó szakmai központjává fejlôdjön. Gáspár Mátyás úgy nyilatkozott: a teleház szövetség támogatja Magyarország uniós csatlakozását, amelybôl rájuk a lakosság európai információs hálózatokhoz történô közelítésének feladata hárul; hálózatukon keresztül szeretnék közvetíteni az EU-val kapcsolatos kérdéseket és válaszokat az érdeklôdôk felé. ■ Gáspár Mátyás

Teleház-kronológia A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján – a rendszerváltás idején – Magyarország egyszerre tapasztalhatta az információs társadalom kihívásait, a civil gondolkodás és felelôsség megjelenését; ennek egyik eleme volt a teleházak feltûnése. Az elsô ilyen központ – noha az ötlet már két évvel korábban felmerült – 1994-ben nyitotta meg kapuit, majd egy évre rá megalakult az ezeket összefogó Magyar Teleház Szövetség is. 1997-ben az Amerikai Egyesült Államok kormányzati segélyszervezete, a USAID támogatásával indulhatott meg az elsô nagyobb teleház-

program; ebben az évben újabb 30 ilyen intézmény jött létre, s ekkor dolgozták ki az elsô Országos Teleház Programot. A kezdeményezéshez 1998-ban csatlakozott a hírközlési, nem sokkal késôbb az agrártárca; az ekkortól számított hároméves ciklusban 360 újabb teleházat adtak át, míg tavaly és az idén 4-500 ilyen létesítmény kezdheti meg munkáját. A szövetség tervei szerint ez év végére szeretnék ezerre emelni ezt a számot. Az MTSZ célkitûzése, hogy 2006-ra minden magyarországi kistelepülésen jelen legyenek. ■

Mi is az a teleház? A teleház olyan – egyetlen szolgáltatási ágazatba vagy gazdasági szektorba sem besorolható – közösségi hely, szolgáltató szervezet, amely informatikai és kommunikációs eszközöket, információtartalmakat és szolgáltatásokat biztosít, a felhasználáshoz szakmai, képzési segítséget nyújt, s kiszolgál további kielégítetlen helyi közösségi szükségleteket. Mûködhet önálló intézményként, vagy például könyvtárban, mûvelôdési házban, iskolában, postán. Magyarországon az a – egyáltalán nem kizárólagos, de az MTSZ által optimálisnak tekintett – szervezeti formája terjedt el, amelyben a tulajdonos civil szervezet, a befogadó önkormányzati intézmény, az üzemeltetô pedig magáncég, amelyek szerzôdésekben szabályozzák a feladatokat, jogokat és kötelezettségeket. Magyarország ma mind a teleházak, mind az általuk alkalmazottak száma alapján igen elôkelô helyet foglal el nemzetközi összehasonlításban. Külföldön Kanadában és Ausztráliában, valamint Nagy-Britanniában elterjedt a teleház-hálózat.

9


Készül a kormányzat civil stratégiája Kormányzati civil portált terveznek A kormányzat tervei között szerepel – a www.magyarorszag.hu elindítása után – egy civil, egy önkormányzati, egy fogyatékos-ügyi és egy oktatási portál létrehozása is. Errôl Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára beszélt az internetes kapuoldal bemutatásakor, jelezve, hogy olyan „párbeszéd fórum” kialakítása a céljuk, ahol az állampolgároknak lehetôségük lesz megvitatni az ôket érintô problémákat, s amely segíthet abban is, hogy a politikusok és a kormányzat valódi képet kapjon arról, mi érdekli igazán az embereket.

Internet: www.civilegyuttmukodes.hu

Különösen sokat tehetnek az áprilisi referendum sikeréért, az uniós ismeretek lakossághoz juttatásáért a nonprofit szektor szervezetei – tartalmazza a kormányzat civil stratégiájának közelmúltban elkészült koncepciója, amely a törvényhozási ciklus kiemelkedôen legfontosabb sorskérdésének nevezi a belépést. A dokumentum leszögezi azt is, átlátható, konzisztens, egyszerû jogszabályoknak kell rendezniük a civil szervezetek mûködését, gazdálkodását. Az európai uniós csatlakozás a magyar civil szektor integrációját is jelenti – áll a Miniszterelnöki Hivatalt vezetô miniszter által jegyzett anyagban –, emlékeztetve arra is, hogy a csatlakozás során minden egyes magyar állampolgár és civil tömörülés európai dimenziókba illeszkedik. A koncepció hangsúlyozza, kiemelkedô feladatuk lehet az ismeretek terjesztése során a civileknek azt bemutatni, hogyan hatnak a magyar gazdaságra az Unióban mûködô politikák, mit jelent a hazai civil szektornak az áru, a szolgáltatás, a személyek szabadsága és a tôke szabad mozgása az EU-n belül. A tervezet ide sorolja ezek mellett a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatfelvétel, a civil szervezetek által igényelhetô uniós támogatások témáját, de a kormányzat segítségét is, hogy e tömörülések hatékonyan szállhassanak versenybe a közösségi forrásokért. A civil szférának egyebek mellett – olvasható a tervezetben – szerep jutna az uniós állásfoglalások és iránymutatások hazai jogszabályokba építésében, valamint a nemzeti érdekek és az európaiság egyidejû megjelenítésében.

A koncepció szerint nem csupán a civil szervezetek létrejöttét, mûködését szabályozó törvények módosítását, egy önálló alapítványi törvény megalkotását kell mérlegelni, de azt is, nem lenne-e szükség és mód egy, a civil szektorral átfogóan foglalkozó jogszabály elfogadására. Emellett – áll a dokumentumban – át kell tekinteni, mely pontokon szorul változtatásra a közhasznú szervezetekrôl, valamint a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásáról szóló törvény. „Az államháztartás rendjérôl szóló törvényben és kormányrendeletekben pontosítani szükséges a közhasznú szervezetekhez történô feladat-kihelyezés, a közfeladat ellátásában történô együttmûködés eljárási és pénzügyi szabályait” – írja a dokumentum. A koncepció kimondaná azt is: „a kormány érzékelhetôen növeli a civil szervezetek részére biztosított források nagyságrendjét”; az elképzelések szerint költségvetésbôl származó pályázati források mellett emelni kell a normatív támogatásokat is, a kormány pedig – más nonprofit célra fordított összegek csökkentése nélkül – Nemzeti Civil Alapprogramot hozna létre, amelynek támogatásokról döntô testületeiben többségben lennének a civilek. ■

Kormányzat-civil konzultáció Budapest, 2002. július 11.

Vonalban az EU A küszöbönálló EU-csatlakozás számos, az átlagember számára elsôre nehezen értelmezhetô kérdést is felvet. A Külügyminisztérium ezeknek a megválaszolására hozott létre egy úgynevezett EU-vonalat. Az ingyenesen hívható zöld számon bárki választ kaphat az ôt foglalkoztató problémára. Az elvben minden csatlakozással kapcsolatos CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG 2003. február

10

kérdést megválaszoló EU-vonal – hivatalosan a Külügyminisztérium tájékoztató szolgálatának -– megszületését Kovács László külügyminiszter jelentette be. A 06-80/382-004-es ingyenes, reggel nyolc órától este hatig hívható zöld számmal kapcsolatos problémák közvetlenül a bekötése után jelentkeztek. Eredetileg hat telefonkészülék tartozott a

ACCESS-pályázat civileknek Az eredetileg meghirdetett március 15-érôl 28-ra halasztották a közép- és kelet-európai csatlakozó országok civil társadalmának megerôsítése és csatlakozásra felkészítése érdekében civil szervezetek számára kiírt Phare ACCESS 2001 pályázatok beadási határidejét – olvasható a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) internetes oldalán. A mikroprojektek között a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos témában indulók összesen 400 ezer, a társadalmi-gazdasági fejlôdéssel (ezen belül is a fogyasztói érdekvédelem elôsegítésével, szövetkezeti érdekvédelemmel foglalkozó és más társadalmi-gazdasági szerepet betöltô szervezetek erôsítésével, a munkavállalók jogainak védelmével és a társadalmi párbeszéd elômozdításával) foglalkozó indulók százezer euróra pályázhatnak. A társadalmi reintegrációhoz való hozzájárulást és/vagy a társadalom perifériájára

szorult csoportok fenntartható közegészségügyi és szociális támogatását célzó kezdeményezések együttesen félmillió euróra pályázhatnak. Ilyen csoportokként említi a pályázat kiírása egyebek mellett a kisebbségek tagjait, a fogyatékosokat, az idôseket, a hajléktalanokat, a kallódó vagy bántalmazott gyerekeket, az írástudatlanokat, a munkanélkülieket, a szenvedélybetegeket, az AIDS-ben szenvedôket, a bántalmazottakat, a krónikus megbetegedésben szenvedôket. A minimálisan pályázható összeg öt-, a maximálisan kérhetô ötvenezer euró. Az ugyanezen témakörökben kiírt makroprojekt-pályázaton – amelyen összesen 700 ezer eurót osztanak szét – 50100 ezer euró közötti összegre lehet pályázni. Ugyanezen témákra fókuszálva lehet – szintén meghosszabbított határidô mellett – jelentkezni a hálózatépítést támogató pályázatra.

számhoz, de a Külügyminisztériumban valószínûleg senki sem sejtette elôre, hogy mekkora lakossági rohamra kell majd felkészülniük az elsô napokban. A vonalak szó szerint izzottak és jó adag türelemre volt szüksége annak, aki valóban információkhoz akart jutni. A szélesebb körû tájékoztatás és a lakossági igények jobb kielégítése érdekében nem is oly sokára a vonalak számát ezután megemelték. A Külügyminisztérium EU Kommunikációs és Társadalmi Kapcsolatok Fôosztályától lapunk megtudta: elviekben bármirôl lehetne érdeklôdni, de a betelefonálókat általában a mindennapjaikat érintô problémák foglalkoztatják. Viszonylag nagyszámú kérdés érkezik

Ennek célja, hogy részvételi lehetôséget biztosítson a magyar civil szervezetek számára az uniós és tagjelölt országokban mûködô partnereik által szervezett multinacionális konferenciákon, szemináriumokon való részvételre. A pályázat keretösszege 100 ezer euró; az egyes projektekre maximálisan kérhetô támogatás ennek tizede. Honlapján a DemNet arra emlékeztet, egy szervezet indulhat több pályázaton is, ha azok nem állnak szakmai és pénzügyi kapcsolatban egymással, míg nem nyújthatnak be érvényes jelentkezést a kizárólag önkormányzati alapítású alapítványok. A pályázók bármely olyan szervezetet partnerül választhatnak, amely a kiírás szerint pályázat benyújtásra is jogosult lenne. ■

Uniós GYISMpályázatok A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium idei pályázataiban – amelyeket február 28án hoznak nyilvánosságra – számos segítséget kínál civil szervezeteknek olyan programok indítására, amelyek keretében a fiatalok megismerhetik az Unió mûködését – jelentette be nemrég egy Heves megyei tanácskozáson a tárca egyik illetékese. Közlése szerint, ha erre igény mutatkozik, a GYISM szakelôadókkal segíti a programok megvalósulását. Tervezik az információs csatornák bôvítése érdekében a regionális ifjúsági irodahálózathoz kapcsolódó kistérségi ifjúsági referensek munkába állítását is. Közlése szerint egyelôre 14 kistérségre terjed majd ki a hálózat, ám a jövôben tervezik ennek bôvítését.

az agráriummal és az uniós szabványokkal kapcsolatban. Kiemelten sok érdeklôdô próbál arról tájékozódni, hogy a Magyarországon szerzett diplomáját és nyelvvizsgáját elfogadják-e az EU-ban, illetve mi módon tud ezekkel a papírokkal elhelyezkedni a csatlakozás után. Azok számára, akik rendelkeznek Internethozzáféréssel, még egy lehetôség adódik az információszerzésre. A www.eu2004.hu oldalon megnézhetik a leggyakoribb kérdéseket és az azokra adott válaszokat, illetve a honlap segítségével e-mailt is küldhetnek, és az abban felsorolt kérdéseikre hamarosan választ kapnak egy elektronikus levélben. ■

11


Szabad a pályázat! - avagy a Kulcs a kezünkben van Akár évi háromszázmilliárd forintnyi európai uniós pályázati pénztôl is eleshet Magyarország, ha nem tanuljuk meg, hogyan lehet eredményesen versenybe szállni ezekért az összegekért – állítja az e témában megjelent elsô hazai kiadvány szerkesztôje.

Flamm Benedek László szerint Magyarországon még van mit tenni e téren: míg az EU több tagállamában már évekkel a csatlakozás elôtt komoly összegeket fordítottak arra, hogy a gazdálkodó szervezeteknek, az önkormányzatoknak, a vállalkozóknak, a civil szervezeteknek megtanítsák, mi módon adhatnak be sikeres pályázatot, nálunk erre a fajta felvilágosításra még jócskán szükség van. A Kulcs a sikeres EU-pályázatokhoz címû könyv szerzôi – a javarészt egyetemi hallgatókból álló Európai Unió Munkacsoport tagjai – ezért azt vették a fejükbe, hogy gyakorlati oldalról megközelítve mutatják be a követendô utat olvasóiknak. – Új gondolkodásmódot kell elsajátítania annak, aki az Európai Unióban támogatáshoz akar jutni; ügyesen és

a megfelelô fórumokon kell „eladnia” a célt, amit szeretne elérni, megnyerôen és praktikusan elmagyarázva eközben azt is, hogy törekvése segítséget érdemel – nyilatkozta lapunknak a szerkesztô, aki szerint, ha ez sikerül, már rutinmûvelet a pályázat megírása. Ezért is vállalkoztak arra, hogy a szakmai körökben is elismerést kivívó kötetben öt (egy-egy finn, ír, német, svéd, valamint egy lengyel-svéd) dokumentáción keresztül ismertessék meg olvasóikkal ezt a folyamatot. A kiadványban emellett bemutatnak – és bôséges magyar nyelvû magyarázattal látják el – egy kis- és középvállalkozók számára kiírt pályázat ûrlapját, illusztrálva, a konkrét tennivalók terén melyek az indulni kívánók teendôi. Emellett a munkában mintegy kilencven pontból

Kamasz Konvent Észak-Magyarországon Saját köztársaságuk és parlamentjük után Kamasz Európai Konventet hozott létre február közepén Ózd és Kazincbarcika vidékének tizennyolc általános és középiskolájába járó több száz diákja.


12

A kezdeményezés célja, hogy a résztvevôk közvetlenül szerezhessenek és adhassanak tovább ismereteket az EU-ról, Magyarország integrációs törekvéseirôl, az uniós országok történelmérôl, kultúrájáról, az ottani fiatalok életérôl. A Konvent kezdeményezôje az önkormányzatokat, civil szervezeteket és magánszemélyeket összefogó Ôrhegy Egyesület, amelynek indítványára 1996-ban jött létre a Kamaszköztársaság és a Kamaszparlament 10-18 évesek számára. A Konventbe a magyar jogszabályokat idézô analógiájára elkészült „Választási törvényke” alapján évente tartanak választásokat Ózd és Kazincbarcika térségében lévô általános és középiskolákban. A szervezôk a minél igényesebb és bôségesebb uniós tájékoztatás érdekében már felvették a kapcsolatot a Külügyminisztériummal, az EU Magyarországi Delegációjával, az uniós országok magyarországi nagykövetségeivel, tavaly ôsszel pedig már Kamasz EU-s Ügyekért Felelôs Minisztériumot is létre hoztak már, s elkészítették a Kamaszkormány 2004 április végéig tartó EU-s programját is, Európa a miénk címmel. ■

álló glosszárium is található, amely kulcsszavak köré szervezve sûríti egybe a tudnivalókat. Hogy mekkora hatásfokkal használható a Kulcs? Flamm Benedek László szerint ezt az is jól mutatja, hogy munkacsoportja tagjai az abban foglaltak szerint pályáztak sikeresen nemrég uniós támogatásra. ■

Civil Európa - Civil Magyarország

A budapesti Európa Ház idôszakos kiadványa Felelôs kiadó: Európa Ház

Európa Ház Cím: 1016 Budapest, Dezsô u. 3. Levélcím: 1389 Budapest, 62., Pf. 113. Telefon: (1) 356-8440 Fax: (1) 356-8499 E-mail: [email protected] Internet: www.eucivil.hu A kiadvány megjelenését a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala és az EU Kommunikációs Közalapítvány támogatja.

CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG

Recommend Documents