CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG

C CIVIL E EURÓPA - C CIVIL M MAGYARORSZÁG 2004. szeptember

A budapesti Európa Ház idôszakos kiadványa

Civil esélyekrôl Európában – Civiliáda 2004 „Civil esélyek az európai Magyarországon” címmel idén is megrendezik a Civiliáda találkozót. A rendezvénysorozatot az Európa Ház indította 1996-ban. Az elképzelés lényege az, hogy a civil társadalom hazai szereplôi bemutatkozhassanak egymásnak és rendszeresen tapasztalatot cseréljenek. Az elmúlt nyolc évben 1600 szervezet mutatkozott be több mint 550 standon. A rendezvényt – amelyre mindenkit szeretettel várnak – évente 3000-3500 fô látogatja. A szervezôk külön figyelmet fordítanak arra, hogy a Civiliáda ne a civil szervezetek „elit” körének találkozója legyen, hanem a helyi, sokszor hátrányos helyzetben lévô társadalmi kezdeményezések is elôtérbe kerüljenek. Mint az utóbbi években mindig, a Civiliádán idén is jelentôs hangsúlyt kap az európai integráció, különösen a civil szervezetek szerepe a társadalom felkészítésében az életre az EU-ban. Ezt a vonulatot erôsíti a hagyományosan erôs nemzetközi részvétel is. Elôadást tart Thomas Glaser, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetôje, és Lévai Katalin az Európai Parlament képviselôje is. De külön Európa Sarok is várja az érdeklôdôket részletes információkkal. A Civiliáda az elmúlt években a magyarországi civil társadalom legnagyobb rendezvényévé nôtte ki magát. Aki átfogó képet szeretne kapni a magyarországi civil szervezetek helyzetérôl, annak mindenképpen érdemes ellátogatni a Millenárisra. A Civiliáda 2004-en szó lesz a kormányzat és a civil szervezetek közötti párbeszédrôl, a

Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) elsô körében meghirdetett pályázatok tapasztalatairól. Érdemes felkeresni az NCA saját standját is, de a kormány tagjai közül is találkozhatnak például Hiller István kulturális miniszterrel. A Civiliáda 2004 kísérôrendezvénye az – immár hagyományos – országos konferencia, melyre 2004. szeptember 28-án (kedd) délelôtt kerül sor a civil szervezeteket foglalkoztató európai uniós, hazai és nemzetközi kérdésekrôl, a Magyar Tudományos Akadémia épületében. ■

CIVILIÁDA KIÁLLÍTÁS ÉS SZAKMAI PROGRAMSOROZAT Helyszín: Budapest, Millenáris Park D csarnok, Budapest, II., Fény u. 20-22. Nyitva tartás: szeptember 28. (kedd) 13.00-18.00 óra, szeptember 29. (szerda) 10.00-16.00 óra Belépôdíj: Napijegy: 100 forint Kétnapi jegy: 150 forint (teljes értékben levásárolható a helyszínen mûködô Nonprofit Könyvesboltban) Civil Kártya tulajdonosoknak a belépés ingyenes. Házigazda: Európa Ház. A CIVILIÁDA 2004 TÁMOGATÓI Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Fôigazgatósága, Esélyegyenlôségi Kormányhivatal, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Civil Alapprogram, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Szerencsejáték Rt., Civil Európa Alapítvány, Népszabadság Rt., Millenáris Kht.

Civiliáda 2004 programok 2. oldal Civiliáda 2004 információ 3. oldal Azonos súllyal ... Interjú Tóth Jánossal, az Ipari Parkok Egyesülete képviselôjével, az EGSZB civil tagjával.

4. oldal Európa diáknaptár „Neked már van?” – kérdezi az uniós információforrás plakátja. Joggal: az EU-ról a csatlakozás után is tanulni kell.

5. oldal „Az egységes Európának nincs alternatívája” Asbóth Tibor az Európa Mozgalomról

6. oldal Pályázunk, hogy pályázhassunk Schmuck Erzsébet az NCA uniós kollégiumának tapasztalatairól

8. oldal OCA és RCA? Sebestény István írása az NCA forrásfelosztásáról

9. oldal

Civiliáda 2004 programok 2004. szeptember 28. (kedd)

2004. szeptember 29. (szerda)

10.00-12.30 óra „Civil Partnerség 2004” országos tanácskozás az Esélyegyenlôségi Kormányhivatal rendezésében. Helyszín: a Magyar Tudományos Akadémia központi épülete További információ: www.civil.info.hu

10.00-11.30 óra Nemzeti Civil Alapprogram – kezdeti tapasztalatok és tanulságok Bárdos Ferenc, a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának elnöke Bódi György, az Esélyegyenlôségi Kormányhivatal Civil Kapcsolatok Igazgatóságának vezetôje Schmuck Erzsébet, a Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiumának elnöke Kis Ágnes, a Magyar Államkincstár igazgatója Helyszín: Budapest terem

PROGRAMOK A MILLENÁRIS PARKBAN 13.30 óra A Civiliáda 2004 hivatalos megnyitója Hiller István, miniszter, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Anne-Marie Sigmund, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság leendô elnöke, Fogarasiné Deák Valéria, az Országgyûlés Társadalmi Szervezetek Bizottságának elnöke, Csizmár Gábor, politikai államtitkár, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Szederné Kummer Mária, a Zalai Falvakért Egyesület elnöke 14.00-14.45 óra A kultúra és a civil szervezetek Vendégünk: Hiller István, miniszter, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Helyszín: Brüsszel terem 14.00-14-30 óra Találkozó Anne-Marie Sigmund asszonnyal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) leendô elnökével Helyszín: az EGSZB standja (F20)

CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG 2004. szeptember

2

10.00-11.00 óra Bemutatkozik a Civil Szemle Házigazda: Nagy Ádám, Civil Szemle Alapítvány Helyszín: D csarnok kávézó 12.30-14.00 óra Kerítésen belül, avagy tudjunk élni az európai uniós lehetôségekkel A Thomas Glaser, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetôje Herczog Mária, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja Barabás Miklós, az Európa Ház igazgatója B Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Equal Programirodájának tájékoztatója Jankó Tamás, Equal Irányító Hatóság osztályvezetôje, HEFOP Balogh Attila, Equal programigazgató

14.30-16.00 óra Fókuszban a foglalkoztatás fejlesztése Csizmár Gábor, politikai államtitkár, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Molnár Györgyné, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kuratóriumának elnöke Szendrényi Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal fôosztályvezetôje Helyszín: Budapest terem

Helyszín: Budapest terem

14.30-16.30 óra Angliában így csinálják – a nonprofit szektor a szigetországban Vendég: Phil Cooper, Charity Commission Házigazda: Jagasics Béla, az Esélyegyenlôségi Kormányhivatal Civil Kapcsolatok Igazgatóságának helyettes vezetôje Helyszín: London terem

14.15-15.15 óra Mi így látjuk – pillanatkép a civil társadalomról Lévai Katalin, európai parlamenti képviselô Stumpf István, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke Helszín: Budapest terem

15.00-16.00 óra Bemutatkozik az Országos Civil Érdekképviseletért Egyesület Menyhért Péter, Mosoly Nôvérszolgálat és Egészségvédô Egyesület, Rajnai Gábor, ECOVAST, Sebestény István, Civitalis Egyesület, Szakál Tibor, Magyar Teleház Szövetség Helyszín: Amszterdam terem

16.00 óra A Civiliáda 2004 bezárása

14.00-16.00 óra OFA Mûhely Kerekasztal az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatási programjairól a programvezetôk részvételével Székely Gabriella, az OFA ügyvezetô igazgatója Helyszín: Brüsszel terem

15.30 óra A helyszíni pályázat nyerteseinek kihirdetése

■

Civiliáda 2004 információ HELYSZÍN Millenáris Park D csarnok, Budapest, II., Fény u. 20-22.

civil szervezetek rendeztek országszerte. Kérjük, hogy programjuk meghívóját, plakátját, kiadványát helyezze el gyûjtôfalunkon!

LEGKÖZELEBBI METRÓMEGÁLLÓ Moszkva tér (M2) NYITVA TARTÁS szeptember 28. (kedd) 13.00-18.00 óra szeptember 29. (szerda) 10.00-16.00 óra

NONPROFIT KÖNYVESBOLT Az Európa Ház által mûködtetett Nonprofit Könyvesbolt idén is kitelepül a kiállításra. A helyszíni elárusítóhelyen több mint száz könyvbôl válogathat az érdeklôdô. Kérje a könyvesbolt új, 2004 ôszi/téli katalógusát!

BELÉPÔDÍJ Napijegy: 100 forint Kétnapi jegy: 150 forint (teljes értékben levásárolható a helyszínen mûködô Nonprofit Könyvesboltban) Civil Kártya tulajdonosoknak a belépés ingyenes.

CIVIL KÁRTYA A Civiliáda 2004 alatt a helyszínen is megvásárolható az Európa Ház Civil Kártyája, mely tulajdonosának számos kedvezményt biztosít. Ára egy évre 2.000 forint. Keresse a Nonprofit Könyvesboltban!

INFORMÁCIÓ Az információs pult az Európa Ház standjánál található.

FOGYASZTÓVÉDELMI TANÁCSADÁS Meddig cserélhetem vissza a megvásárolt nyomtatót? Milyen adalékanyagokat tartalmazhat a joghurtom? Mi a teendôm, ha a külföldön vásárolt cipôm talpa leválik? Kérdéseire válaszolnak az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szakemberei. Keresse szakértôiket az F95-ös standon!

NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM (NCA) Keresse az NCA Tanács standját (F18), ahol elmondhatja véleményét eddigi pályázati tapasztalatairól. Szívesen meghallgatjuk javaslatait és válaszolunk kérdéseire. TELEBÖRZE A Civitalis Egyesület kezdeményezésére az Európa Ház a Civiliáda 2004 keretében belül meghirdette a magyarországi civil szervezetek TeleBörzéjét. A kezdeményezés célja a szerény anyagi körülmények között mûködô civil szervezetek telekommunikációs eszközökkel (telefonkészülék, nyomtató, másoló, monitor, stb.) való támogatása. A felajánlott készülékeket a Civiliáda 2004 alatt kiállítjuk, az érdeklôdô szervezetek pedig a helyszínen egy rövid ûrlap kitöltésével jelezhetik igényüket a kiállított eszközökre. Részletes tájékoztatásért keresse az Európa Ház standját. EURÓPA SAROK Május 1-vel hazánk az Európai Unió tagállamává vált. Ez új kihívásokat és lehetôségeket is jelent többek között a magyarországi civil szervezetek számára. Fontos, hogy az érdeklôdôkhöz eljussanak a naprakész, pontos információk. Ebben segít a Civiliáda 2004 alatt mûködô Európa Sarok. Ugyanitt kedvezményes áron európai uniós logóval ellátott ajándéktárgyakat (toll, bögre, esernyô, hátizsák) is lehet vásárolni. „A MI CIVIL SZEPTEMBERÜNK” Kezdeményezésünk célja, hogy bemutassa és összegyûjtese azokat a civil kezdeményezéseket, programokat, melyeket 2004 szeptemberében

HELYSZÍNI PÁLYÁZAT! A korábbi évek kedvezô tapasztalatát figyelembe véve idén is meghirdetjük helyszíni pályázatunkat. Az összesen 400.000 forint elnyerésére pályázni a helyszínen csak a szeptember 28-án beszerezhetô ûrlap kitöltésével lehet. Eredményhirdetés szeptember 29-én 15.30 órakor kerül sor. További részletekrôl a Civiliáda 2004 alatt az Európa Ház standjánál érdeklôdhet. INTERNET TEAHÁZ Keresse fel a D csarnokban mûködô Internet Teaházat, melynek szolgáltatásait ingyenesen veheti igénybe. VÉRADÁS 2004. szeptember 29. 10.0015.00 óra A Civiliáda 2004 alatt a Magyar Vöröskereszt véradást szervez a D csarnokban. Számítunk a résztvevôk közremûködésére. A kiállítóteremben térítésmentesen veheti igénybe további szolgáltatásaikat (pl. vérnyomásmérés). ■

3


Azonos súllyal – magyar civilek az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban – A filmörökség kérdésétôl az autótípusok EU-s minôsítéséig évente kétszáz szakvéleményt dolgoz ki az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB). A tapasztalat szerint a javaslatok nyolcvan százaléka beépül a jogalkotási folyamatba – mondja Tóth János, a szervezet magyarországi civil tagja.

Az EGSZB az EU intézményrendszerébe szorosan illeszkedô tanácsadó szervezet. Konkrét szakkérdésekben alakítja ki véleményét az Európai Parlament, a Miniszterek Tanácsa és az EU Bizottsága részére. Az EGSZB állásfoglalását kötelezô kikérni, de saját kezdeményezésre is megfogalmazhat ajánlást az általa fontosnak tartott kérdésekben: a mezôgazdaság, a környezetvédelem és számos más területen. A testület – amelyben Magyarországot tizenketten képviselik – a bôvítés után 222-rôl 344 tagúra nôtt, igaz, Bulgária és Románia tizenkét, illetve tizenöt tagja még csak megfigyelôként van jelen. Az EGSZB három érdekcsoportot ölel fel: a munkavállalókét, a munkaadókét és az úgynevezett vegyes érdekcsoportokét. A döntések meghozatalában mindhárom csoport azonos súllyal esik latba.

Magyar GSZT, brüsszeli EGSZB

A tagokat a tagországok kormányai jelölik ki, de azoktól függetlenül dolgoznak. Magyarország esetében a munkaadói és a munkavállalói oldalak konszenzust alakítottak ki a magyar tagok személyérôl, a vegyes érdekcsoport képviselôi pedig többfordulós nyilvános pályázaton vettek részt, többek között olyan civil – család-, nô-, ifjúságvédelmi, és a szociális gazdaság területén tevékenykedô – szervezetek tagjaiként, amelyek fontosnak tartják az EGSZB munkájában való szerepvállalást.

A Parlamentben 2004. augusztus 24-én megalakult a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT), amely a mindenkori kormánytól és pártpolitikától független szakmai fórum kíván maradni hosszabb távú nemzeti stratégiai kérdéseket vitatva meg. A tanácsban az országos szakszervezetek és munkaadói érdekképviseletek, a kamarák, a befektetôk, a civil szervezetek és a tudomány képviselôi kapnak helyet.

A plenáris üléseken mindenki az anyanyelvén szólal fel, de a szûkebb körû operatív megbeszéléseken, ahol a javaslatok elsô változatai születnek, nagy biztonsággal már csak az EU mindhárom – angol, francia, német – munkanyelvének ismeretével lehet részt venni. Tóth azonban megjegyzi, hogy az EU nagyobb nyelveit beszélôk sem jutnak mindig azonos módon információhoz. A szervezet honlapja (www.esc.eu.int) például franciául a legteljesebb, az angol verzió ezt megközelíti, német nyelven azonban már kevesebb felvilágosítást kap az érdeklôdô, így nem meglepô, ha a magyar nyelvû források után böngészôknek még kevesebbel kell beérniük.

A magyar GSZT európai uniós megfelelôjében, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban (EGSZB) már 2004. június óta dolgoznak magyar delegáltak, így négy civil szervezeti képviselô is. Az EGSZB magyar vonatkozású híre, hogy 2004. július 8-9-én Budapesten kihelyezett ülést tartott a testület III. Csoportja, mely a civil és egyéb szakmai szervezetek képviselôit tömöríti. CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG 2004. szeptember

az anyagok még gyakran hiányoznak, és ezt többször jeleztük. Az EU elismeri, hogy a jövôben több szakfordítóra lesz szükség, hogy az EU minden hivatalos nyelvén elérhetôk legyenek a legfontosabb források. Tóth szerint a dokumentumok magyar nyelvû átültetése nagyon fontos, hiszen a munkába nemcsak az itt levô tizenkét, az EU munkanyelveit beszélô ember kapcsolódik be, hanem az otthoni szervezetek is, amelyeknek nagyban megkönnyíti a tájékozódást, ha az anyagokhoz magyar nyelven férhetnek hozzá. ■

– Brüsszelben meg kell dolgoznunk azért, hogy a kezünkben megforduló dokumentumok mindegyike hozzáférhetô legyen magyarul is – mondja a bizottság civil tagja, hozzátéve, hogy remélhetôleg még az idén elkészül az EGSZB magyar honlapja. – Az EU új tagjainak nyelvén 4

Tóth János, az EGSZB civil tagja Budapest, 2004. július 8-9.

Anne-Marie Sigmund, az EGSZB leendô elnöke Budapest, 2004. július 8-9.

Diáknaptár 2004-2005: az EU-ról a csatlakozás után is kell tanulni Mini-kézikönyv az EU-ról, fiatalos bedekker és színes határidônapló egyben, mindez 300 forintért. Az idei tanévre is megjelent az Európa diáknaptár. Lapjain váltakoznak a hagyományos naptár oldalak, és az Unióról, Európáról szóló olvasmányos ismertetôk. Az olvasónak nem kell átrágnia magát hosszú szakszövegeken, de a szerzôk nem játéknak szánták az ismertetôket. A diáknaptár elsôsorban fiataloknak, pedagógusoknak szól, de komolyan bemutatja az uniós intézmények valós mûködését. Mindent persze nem lehet egy ekkora könyvecskében elmagyarázni egy, a szakértôknek is bonyolult témáról, ráadásul mindenkinek más-más gyakorlati kérdése lehet az EU-ról. Ezért a további

tájékozódási lehetôségekrôl is sok szó esik a kiadványban. Olvasnivalót talál benne egyébként a humán- és természettudományok iránt érdeklôdô diák egyaránt. Külön oldal foglalkozik az utóbbi évek tudományos eredményeivel. Az Európa más országaiba utazóknak szintén összegyûjtöttek egy-két praktikus tanácsot, a külföldön tanulni, dolgozni vágyóknak hasonlóképp. A tavalyi diáknaptár a csatlakozásra való felkészülésre koncentrált. Azóta a bôvítés sikeresen lezárult. Tanulnivaló azonban bôségesen maradt az EU-ról. ■ Internet: www.europadiaknaptar.hu Európa diáknaptár 2004-2005

Segélyezettbôl donor: civilek és a nemzetközi fejlesztés Magyarország belépett a fejlett államok sorába. Idôbe telhet hozzászokni ehhez a tényhez, mindenesetre a gazdag országokra vonatkozó kötelességek egy részét már most teljesíteni kell. Így például az EU-tagországoknak nemzeti össztermékük 0.33 százalékát nemzetközi segélyezésre kell fordítaniuk. Az idén belépett tíz ország esetében most 0.1 százalékkal is megelégszik Brüsszel (nincs más választása: a belépôk lemaradása egyelôre behozhatatlan a segélyezés terén). Ám így is tény, hogy hazánk segélyezettbôl donor országgá vált. A civil szervezetek központi szerephez jutnak a megvalósításban. A nemzetközi fejlesztésre szánt évi 4-5 milliárd forintos keret jelentôs részét humanitárius katasztrófák és szerencsétlenségek következményeinek sürgôs kezelésére költi a Külügyminisztérium. Így történt például ÉszakKoreában, vagy az észak-oszétiai túszdráma nyomán. Az események után gyakran nem jut idô közbeszerzési eljárást indítani, egyes civil szervezetek viszont már eleve a helyszínen dolgoznak. Ha a körülmények ezt igénylik, a célországban dolgozó szeretetszolgálatot, szervezetet kérik fel a segély elosztására – mondja Vizi László, a Külügyminisztérium nemzetközi fejlesztési (NEFE) fôosztályának vezetôje. Jelenleg Irak az egyik legfôbb fejlesztési partnerünk: a NEFE program keretében

történik például az iraki rendôrök képzése Jordániában, csakúgy, mint a defibrillátor és a többi gyógyászati segédeszköz adományozása al-Hillah város kórházának. A 200 millió forintos programba vállalatokat és civil szervezeteket egyaránt bevontak. A NEFE emellett olyan programot is indít, amelyben kifejezetten pozitív diszkriminációt alkalmaznak a civilekkel szemben. – A civil szféra lehetôségei korlátozottabbak, anyagi lehetôségeik kisebbek, mint az üzletié. A segélyprogramoknál ráadásul tekintélyes önrészre is szükség van a minisztériumi hozzájárulás mellett. Ezért kedvezünk a civileknek – magyarázza Vizi László. Hamarosan új pályázatokat írnak ki, amelyekre mindenkinek érdemes odafigyelni. A legkülönbözôbb területek kerülnek elôtérbe a NEFE programban a palesztin választási szakemberek képzésétôl, szerb határôrök oktatásán keresztül a vietnámi édesvízi haltenyésztésig. Nemrég egy kínai delegáció útját is finanszírozták, amelyik a magyar ombudsmani rendszert szerette volna tanulmányozni, Etiópiának pedig adósságelengedéssel próbál Magyarország segíteni. Mivel Magyarország is csak éppen átlépi a fejlett világ küszöbét, gyakran rendszerváltási, privatizációs tapasztalatok átadásával tudunk leginkább segíteni. A civil szervezetek szaktudásukkal különösen fontos szerepet játszhatnak ebben a folyamatban. ■ 5


„Az egységes Európának nincs alternatívája” A második világháború traumája után született meg a Nemzetközi Európa Mozgalom (IEM) gondolata. A hidegháború azonban hosszú évtizedekre lehetetlenné tette, hogy a kontinens országai közösen alakítsák a sorsukat. Nem sokkal a berlini fal leomlása elôtt azonban lehetôvé vált, hogy a kelet-középeurópai reformországok a mozgalom tagjaivá váljanak. Ennek elsôdleges célja a késôbbi európai integráció elôsegítése volt. A térségbôl elsôként Magyarország lett tagja a szervezetnek. – A mozgalom a tagságra váró országok társadalmának integrációs felkészítésében látta legfontosabb szerepét – mondta a mozgalom Magyar Tanácsának fôtitkára. Asbóth Tibor szerint azonban az unió 25 tagúra

Asbóth Tibor és Henrik Kröner budapesti uniós tájékoztatója az európai alkotmányról 2004. július 16.

bôvítésével nem szûnt meg a mozgalom szerepe. Sôt, az integráció elmélyítése, a tagországok „Európa-tudatának” erôsítése most válik egyre fontosabbá. – Az európai alkotmány megalkotásán dolgozó Konvent ismerte fel, hogy a társadalommal való párbeszéd alapvetô fontosságú az európai egység megteremtésében. Ez lehetôséget adott arra, hogy a mozgalom beleszólhasson az európai politikai életbe – mondja a magyar fôtitkár. Asbóth szerint egyértelmûvé vált, hogy a szervezet segítséget nyújthat a politikai lépések társadalmi elôkészítésében. A mozgalom alapvetô célkitûzése, hogy az európai társadalmak felismerjék: az emberek biztonságának védelmére nincsen más út, mint az egységes Európa. – Közös problémák vannak, amelyekre közös megoldást kell találnunk – mondja Asbóth, hozzátéve, hogy ehhez a régiók fontosságának és az országhatárok másodlagosságának elfogadása is szükséges. Ez egybeesik az EU célkitûzéseivel is, és ezt segítik azok a mozgalom által szervezett rendezvények, mint a május 9-i Európa nap. Ezek a rendezvények tudatosítják az európai összetartozást.

A Magyar Tanács vezetôje szerint azonban az európai közös gondolkodásra jó példa a vajdasági magyarokat érô atrocitásokkal szembeni európai állásfoglalás is: pártállástól, nemzetiségtôl függetlenül elutasítják az ottani eseményeket. A szervezet Magyar Tanácsa – amelynek elnöki székében tíz év után Kosáry Domokost Hámori József követte – számos nemzetközi fórumot szervez – a következô német-magyar találkozó novemberben várható – amelyekhez a kormány segítséget nyújt. A fôtitkár azonban hangsúlyozza, hogy személyi összetételébe a kormány nem szól bele, hiszen a szervezôdés civil alapokon nyugszik. Asbóth nem kételkedik abban, hogy a mozgalom célkitûzései megvalósulnak és ebben megerôsítette az IEM idén nyáron Magyarországra látogató fôtitkára, Henrik Kröner is, aki rámutatott: az egységes Európával szemben nem létezik reális alternatíva, igaz ennek megteremtéséhez generációk szükségesek, de a folyamat elkerülhetetlen. ■

Sopronban járt a kulturális karaván Események a 2004-es Európa Napon Sopron sok tekintetben jó példája az újra egyesülô Európa szellemiségének. Május 1-én több ünnepi program fejezte ki a város kiemelt szerepét a térség összetartásában. Most egyrôl számolunk be, amely különösen az ifjúság és a kultúra határokon átívelô összetartó erejét mutatta meg. Harminc egyetemista gyûlt össze a bécsi közgazdasági egyetemen 2004 márciusában, elôkészítendô a három hónapos projektet, amelynek fô célja a soproni Európa Nap megszervezése volt. Áprilisban posztereket készítettek, amelyeken öt közép-európai ország (Ausztria, Csehország,


Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) nemzeti jellegzetességeit fejezték ki. A kísérlet érdekessége volt, hogy a részt vevô diákok több országból érkeztek, és mindenki a saját szemszögébôl ábrázolta az öt országot. Az elkészült mûveket a soproni Liszt Ferenc Konferenciaközpontban állították ki Magyarország EU-csatlakozásának napján. Ezen a napon és ugyanott tartották a „Fórum a párbeszédért” rendezvényt,

Kultúra posztereken A cikk folytatása a 7. oldalon

6

Sopronban járt a kulturális karaván – folytatás az 6. oldalról amelynek fô üzenete volt: a kultúrák sokszínûségének köszönhetôen Európa sohasem válhat „szürke masszává” – ugyanakkor a mûvészetek közös nyelve segít lebontani az embereket elválasztó mesterséges határokat. A fórumon Sopron város vezetôin kívül felszólalt Thomas Glaser, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának tanácsadója és a helyi etnikai kisebbségek képviselôi is. Másnap, május 2-án „több nemzetiségû” koncertet tartottak a soproni EU-sátorban, ezer hallgató elôtt. A szervezôk egyébként a hivatalos programok lezárása után is fenntartják a kap-

csolatot, már júniusban találkoztak Bécsben. Hiszen a projekt lényege éppen az állandó dialógus az európai népek között. ■

Thomas Glaser

PHARE ACCESS az erôsebb civil társadalomért Dajkaképzô program roma nôk részére, modern gondozóházak építése, jogsegélyszolgálat fedél nélküliek számára – néhány példa a PHARE ACCESS 1999 és 2000 programok kedvezményezettjei közül. A két, 2001. október 24én meghirdetett pályázaton összesen 2,4 millió euró támogatást osztottak ki. A PHARE ACCESS célja a tíz új EU-tagország civil társadalmának megerôsítése, a gazdasági és szociális átalakulás felgyorsítása, a csatlakozásra való felkészítés volt. A programokat 2004. szeptember elején értékelték Budapesten. A pályázatot három területen írták ki: környezetvédelem, társadalmi és gazdasági fejlôdés, illetve szociális szféra. Az utóbbi kategóriában segítették a perifériára szorult csoportok – így a kisebbségek tagjai, fogyatékkal élôk, idôsek, hajléktalanok, munkanélküliek – reintegrációját célzó kezdeményezéseket. A 70 nyertesbôl hét projekt közvetlenül a romák, illetve a hátrányos

helyzetû nôk esélyeinek javításáért indult. Az ACCESS programokat összesen 40 könyv és kiadvány népszerûsítette, 15 konferenciát rendeztek a nyertes szervezetek. A technikai lebonyolításra – pályázat útján – a Kurátor Alap- és Alapítványkezelô Kft. kapott jogot, a szakmai felügyeletet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, illetve az Esélyegyenlôségi Kormányhivatal látta el. ■

Uniós civil képzés résztvevôi az Európai Parlament épülete elôtt Brüsszel, 2003. november

Uniós kommunikációs pályázat a bôvítésrôl 2004. május 1-én 10 ország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ez volt az ötödik, egyben a legnagyobb bôvítés. Annak érdekében, hogy az európai uniós állampolgárok minél bôvebb ismeretekkel rendelkezzenek a bôvítés folyamatáról, annak társadalmi, gazdasági és politikai következményeirôl, új lehetôségeirôl az Európai Bizottság Bôvítési Fôigazgatósága kommunikációs pályázatot (APESC 2004/EU-25) írt ki civil szervezetek (és közintézmények) számára. Amiben a felhívás a korábbiaktól eltér: – mind a 25 EU-tagországból lehet pályázatot beadni – nem csak civil szervezetek, de közintézmények is pályázhatnak – nem kötelezô feltétel a nemzetközi együttmûködés

Egy projekt esetén a pályázható összeg: 100.000-500.000 euró. Az összes elnyerhetô összeg: 14 millió euró, a PRINCE program (az európai állampolgárok információs programja) finanszírozásában. A pályázati kiírás angol, német és francia nyelven érhetô el. A pályázatok beérkezési határideje: 2004. szeptember 30. Internet: http://www.europa.eu.int/comm/enlargement/communication/index.htm#call_civil_society_eu25_2004

7


Pályázunk, hogy pályázhassunk NCA-támogatással a nemzetközi porondra A civil szervezeteknek „bérelt” helye van Brüsszelben. Véleményük, munkájuk az Európai Unió mûködésének alapeleme. Nem csak megtûrik ôket: kifejezetten kívánatos, hogy lobbizzanak, és ezzel érvényre juttassák az uniós polgárok érdekeit. Ám csak akkor vehetnek részt az EU valódi döntéshozatalában, ha kellô tapasztalattal és pénzügyi háttérrel rendelkeznek. A magyar civil szférában általában egyik feltétel sem teljesül. Ezen a helyzeten hivatott változtatni a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma. A nyár elején kiírt pályázati körben összesen 580 millió forint támogatást osztottak szét, ennek jelentôs része brüsszeli lobbi-tevékenységhez, illetve uniós programokhoz kapcsolódik. – Néhány szervezet már jelen van az EU „fôvárosában”. De nem lehet elég sokáig tanulni az uniós intézmények mûködését – mondja Schmuck Erzsébet, a nemzetközi és integrációs kollégium elnöke. – Persze a nemzeti kormányokon keresztül is lehet befolyásolni az uniós politikát, de legtöbbször hatékonyabb a brüsszeli lobbizás. A legjobb példa erre az EU mezôgazdasági támogatási rendszere. Civil partnereink egy része azért küzd, hogy a támogatások között nagyobb hangsúlyt kapjon a „komplex” vidékfejlesztés. Ehhez nem árt Brüsszelben is kapcsolatokat szerezni – teszi hozzá Schmuck Erzsébet.

Uniós program Kecskemétrôl az Európa Jövôje Egyesület szervezésében

Az NCA kedvezményezettjeinek egy köre valamilyen nemzetközi szervezet tagja, azon keresztül „jut ki” uniós szintre, vagy éppen a tágabb nemzetközi porondra. Szintén kaphatnak NCA-támogatást azok a szervezetek, amelyek határon túli magyar partnerekkel indítanak közös programokat. Pályázunk, hogy újra pályázhassunk – ismerôs képlet, és ez alól az NCA sem kivétel. Az EUpályázatok elkészítéséhez is lehetett nyerni segítséget az NCA nyári pályázatán. – Idén hirdettük meg elôször ezt a támogatáscsomagot. 580 millió forintot kiosztottunk, és az elsô kör sikeresnek mondható. Természetesen van még min javítani, így jövôre megpróbáljuk leegyszerûsíteni valamelyest a pályázást – mondja Schmuck Erzsébet. Az elnök különösen elégedett azzal, hogy a fôvároson kívül is sokan nyújtottak be pályázatot, a nyertesek többsége vidéki. – Az eredményekrôl készült statisztikákat még pontosítják, annyi azonban bizonyos, hogy sok területrôl érkeztek projekt-ötletek: oktatás, sport, környezetvédelem mind szerepelt a témák között. A pályázatot a nyár elején hirdettük meg, ebben az idôszakban nem túl aktív a civil élet. De bízunk abban, hogy jövôre még szélesebb körben ismerté válik az NCA. Egyébként azok, akik pusztán formai okok miatt estek ki az értékelésbôl, még idén is második esélyhez juthatnak. Az NCA úgynevezett növekményébôl ugyanis újabb fordulót rendezünk – mondja Schmuck Erzsébet. ■

Állandó civil iroda nyílik Brüsszelben A sajtó tudósítókat tart Brüsszelben, az EU-tagállamoknak képviselete, a többi államnak nagykövetsége mûködik – a civil szervezetek, ha nem akarnak lemaradni a létfontosságú információkról, pályázati lehetôségekrôl, szintén irodát kell létrehozniuk az EU központjában. Az Európa Ház már 2002 nyarán kezdeményezte, hogy a magyar civil szervezetek nyissanak képviseletet Brüsszelben. A tervbôl már 2003 tavaszán valóság lett. Nyolcvan jelentkezôbôl kiválasztották Orcsik Anna Mercedest, aki három hónapig tájékozódott Brüsszelben, és „bejáratta” a civil irodát. A próbaidô sikeres volt, bebizonyosodott, hogy a képviseletre szükség van, az


8

elképzelés a gyakorlatban is mûködôképes. Orcsik Anna Mercedes Brüsszelben töltött ideje alatt írták alá az athéni szerzôdést az EU kibôvítésérôl. Hazánk csatlakozása megerôsítette az iroda megnyitása melletti érveket. Újabb információs csatornák nyíltak meg, amelyeken keresztül a magyarországi civil szervezetek tájékozódhatnak az Unióról, illetve (a másik irányban) kommunikálni tudnak az EU-intézményekkel, a nemzetközi sajtóval és diplomáciai képviseletekkel. A brüsszeli civil iroda még az ôsszel megkezdi munkáját. Az iroda vezetôjét nyílt pályázattal választják meg. A program költségvetését több forrásból teremti elô az Európa Ház. 5 millió forintot a Nemzeti

Civil Alapprogram (NCA) Nemzetközi és Európai Integráció Kollégiuma pályázatán nyertek meg a szervezôk. (Az NCA-ról lásd Pályázunk, hogy pályázhassunk cikkünket.) Ez az induláshoz elegendô, a folyamatos mûködéshez azonban nem. Számos más forrásra is számítanak, ezek között említendô, hogy a brüsszeli civil iroda szolgáltatásait regisztrációs díj ellenében vehetik igénybe az érdeklôdô szervezetek. A díjat úgy határozzák meg, hogy a civil szervezetek minél szélesebb körének megfizethetô legyen, és így mindenki számára elérhetôk legyenek a brüsszeli iroda által szállított fontos információk és szolgáltatások. ■

OCA és RCA? Országos és Regionális Civil Alapprogram? Magyarországon folyamatban van az európai uniós elvárásoknak megfelelô régiós átszervezés. A régiók ugyan hivatalosan – közigazgatási szinten – még nem léteznek, ám sok új intézmény, szervezet már regionális szempontok figyelembe vételével alakította ki szerkezetét. A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) is a mûködési támogatások odaítélését regionális kollégiumok létrehozásával decentralizálta. Emellett azonban, a területhez, régióhoz nem köthetô ún. országos hatókörû szervezetek számára önálló kollégium került felállításra. Nem kívánok most abba mélyebben belemenni, hogy mely szervezet és milyen kritériumok alapján tekinthetô országosnak (hiszen erre formális jogi kategória – mint például a közhasznúság esetében – nincsen), de valószínûleg mindenki számára világos, hogy ezek között általában országos kiépítettségû, többnyire nagyobb költségvetéssel és infrastruktúrával mûködô szervezetek találhatók. Az országot ismerve az is nyilvánvaló, hogy ezek döntô többsége fôvárosi székhelyû. A másik oldalról nézve a dolgot, a sok ezernyi – méretét és anyagi hátterét illetôen – „kis” szervezet természetszerûleg a regionális kollégiumok illetékességi körébe tartozik. Az országos kollégium felállításának nem is burkolt célja éppen az volt, hogy a mûködési támogatásokért folyamodó szervezetek között ne alakuljon ki egy adott kollégiumon belül egy egyenlôtlen küzdelem a helyi kicsi (regionális közepes) és a helyben székelô országos szervezetek között. Hiszen ez akarva akaratlanul is az általában tekintélyesebb, befolyásosabb nagyobbak malmára hajtaná a több vizet az elôbbiek rovására. Az elv szép is volt, azonban, elsô lépésként meg kellett osztani a keretet a kollégiumok között. Ezt a hálátlan szerepet az NCA Tanácsának kellett felvállalnia, és – mint ismeretes – bizonyos szakértôi becslések alapján ennek eleget is tett. Az eredmény várható volt: az országos kollégium – súlyának megfelelôen, illetve a regionális kollégiumok elégedetlenségét lefordítva nem megfelelôen – nagyobb arányban részesedett a keretösszegbôl, mint bármelyik másik. Köztes helyzetbe került a közép-magyarországi kollégium, mivel regionális mivolta ellenére a többinél jóval nagyobb hányadot kapott, aminek két oka is volt. Egyrészt ide tartozik Budapest, a maga rengeteg „helyi” szervezetével, melyek átlagosan nagyobbak a vidékieknél, ezen kívül pedig – feltehetôen – itt mûködik azon de facto országos szervezetek többsége is, amelyik ilyen vagy olyan okok miatt nem tudta vagy nem akarta országos hatáskörét bizonyítani. Mindenesetre a „vidéki” kollégiumok kevesellték a nekik juttatott forrásokat és ennek hangot is adtak. Az elsô pályázati kiírások eredményeinek és

statisztikáinak teljes körû ismerete nélkül korai lenne megítélni, hogy a Tanács jól döntött-e, mindenesetre fel kell hívni a figyelmet arra a veszélyre, melyet a forráselosztás körül kirobbant vita jelenthet. Annál is inkább, mert a napokban újabb elosztási procedúra kezdôdik a Tanácsban. Nem is a várható lobbitevékenység, beadványok és tiltakozások megjelenése okoz súlyos presztízsveszteséget, – ez beletartozik az érdekérvényesítés eszköztárába – hanem az az „érvelés”, mely már itt-ott hallható egyes képviselôk szájából, miszerint az „országosnak” titulált szervezetek en bloc csak léteznek és nem sokat tesznek, az igazi aktív civilek a helyiek, a kicsik és közepesek, ôk küzdenek a mindennapi problémákkal stb. És ennek megfelelôen az ô kollégiumaik büdzséjét kell megemelni és az elôbbiekét kurtítani. Nem is az állítások valóságtartalmával szállnék vitába, hisz nem is érdemes, feltehetôleg nehéz volna meggyôzni az érvelôket arról, hogy egy „igazi” országos szervezetnek teljesen más a kiadási szerkezete – a léptékérôl nem is szólva – mint egy kisebb területet átfogó egyesületnek vagy alapítványnak, hogy természetes az, hogy ôk általában joggal igényelhetnek, és kaphatnak nagyobb támogatást, és ebbôl fakadóan részükre nagyobb keret is szükségeltetik. Nem a kicsik rovására, hanem az adott méretû tortából. Hangsúlyozom, nem a konkrét elosztás védelmében írom e sorokat, hanem a regionális törekvéseknek az ilyen típusú „illegitimáló” felhangjai ellen. Ha a civil szervezetek bármilyen csoportja önmaga érdekének hathatósabb érvényesítésére a szektor bármelyik másik csoportjának legitimitását, tevékenységének fontosságát, hasznát vonja kétségbe, és ezáltal próbálja a saját súlyát relatíve növelni, az az egész szektor tekintélyét, külsô megítélését csökkenti, mégpedig abszolút mértékben. Emellett nem tartanám kívánatosnak azt sem, hogy e negatív hatásaihoz mérten csekély eredménnyel – néhány millió forinttal – kecsegtetô küzdelem a szektorba olyan „külsô világból” érkezô megosztottságot honosítson meg, amit a kívülállók nagyon könnyen a számukra érthetôbb vidékfôváros, netán népi-urbánus ellentétek „civilizált” változatának tekintenének. És csak remélni merem, hogy mindez nem fog arra vezetni, hogy egyesek a végén egy OCA-tól független RCA-t követeljenek … ■

Sebestény István nonprofit kutató

Új ingyenes kiadvány az NCA elsô körös pályázatairól. Megrendelhetô a Nonprofit Könyvesboltban: [email protected]. Információ

Az NCA-ról munkanapokon 9.00-16.30 óra között a (80) 204-453-as zöld számon és az (1) 270-2451-es telefonszámon, illetve e-mailben: [email protected] kérhetô információ. Az NCA honlapja: www.nca.hu.

Sebestény István nonprofit kutató

9


Önkéntesség: cseh szigor, magyar ösztönzés Az önkéntes munka jó dolog, ez csak egyértelmû. Önfeláldozó emberek segítenek a rászorultakon, általában is növekedik a társadalmi szolidaritás, hatékonyabban mûködnek a közszolgálatok. Senki sem vitatkozna ezekkel az állításokkal. Vagy mégis?

Jobbról balra: Debra Allcock Tyler, az angol Civiliáda igazgatója és Jagasics Béla a Charity Fair-en London, 2003. május

Az önkéntesek helyzete még egyáltalán nem rendezett Magyarországon, még most készül a munkájukat szabályzó törvény. Az is gyakran elôfordul, hogy fekete munkának bélyegzik. Vagy éppen ellenkezôleg: adót vetnek ki, ha a foglalkoztató szervezet megtéríti az önkéntesek költségeit. Már 2002-ben nyilvánvalóvá vált a kormányzat számára, hogy törvénnyel kell szabályozni az önkéntesek munkáját. Két éve tart az általános párbeszéd a kabinet és a civil szféra között, amelyben errôl a témáról is szó esik. Civilekbôl alakult az a nyitott munkacsoport is, amely elôkészítette az önkéntességrôl szóló törvénytervezetet. A kodifikációs folyamat hamarosan lezárul, a szöveg a parlament elé kerül. A környezô országokban már létezik erre vonatkozó törvény, az ô tapasztalataikat is felhasználhatják a magyar jogszabály kialakításánál. Jagasics Béla, az Esélyegyenlôségi Kormányhivatal igazgatóhelyettese szeptem-

ber elején Csehországban tájékozódott. Mint elmondta, Prágában mindenekelôtt az állami felügyeletre helyezik a hangsúlyt. – Ha valaki Csehországban önkéntes munkát kíván végezni, akkor a Belügyminisztériumban, méghozzá a bûnmegelôzési részlegen kell engedélyt szereznie. Az önkéntes törvénnyel kialakult egy intézményrendszer, amely segíti például azokat a külföldi szervezeteket, amelyek önkénteseket foglalkoztatnak, de eddig nem tudtak kihez fordulni a prágai kormányhivatalokban. Közben viszont a túlzott szigor kerekedett felül a cseh önkéntesség szabályozásában. – A magyar törvény ennél sokkal nyitottabb, „keretjellegû” lesz – mondta Jagasics Béla. – Mi arra összpontosítunk, hogy az önkéntes tevékenység ne keveredjen a munkavállalással. Külön akkreditációra azonban nincs szükség – teszi hozzá. Sôt, a kormányhivatal igazgatóhelyettese esélyt lát arra is, hogy a jövôben más törvények újabb kedvezményeket állapíthassanak meg. Lehetôség van például arra, hogy a fôfoglalkozást adó munkahelyek külön szabadságot biztosítsanak az önkéntes munkához. Jagasics Béla ennek ellenére nem tart attól, hogy a szabadabb magyar rendszert könnyebb lenne kihasználni (például fizetett munkavállalást önkéntességnek álcázni), mint a szigorú cseh törvényt. ■

Emberi jogi kézikönyv fiataloknak Minden fiatalt érdekelhet, és 23 nyelvre lefordították – mi az? Emberi jogi kislexikon! A „Kompasz-kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez” 2000-ben, az Európai Emberi Jogi Egyezmény aláírásának 50. évfordulójára készült. A magyar fordítást idén szeptember 13-án mutatta be az erre a célra rendezett Kompasz Konferencián Göncz Kinga esélyegyenlôségért felelôs miniszter. A kiadvány egyrészt a fiataloknak kínál tájékozódási lehetôséget, másrészt tanáraiknak, szakértôknek ad ötleteket, hogyan lehet motiválni az ifjúságot az emberi jogok védelme érdekében. A kézikönyv bemutatásával összefüggésben hatnapos képzést is indítottak a témában. A kiadványt az érdeklôdôk a GYISM Mobilitás Szolgálatánál rendelhetik meg: www.mobilitas.hu. Ára 2.500 forint.


10

Könyvajánló Európai uniós pályázati útmutató civil szervezetek számára A Guide to European Union Funding for NGOs Angol nyelven A brüsszeli székhelyû Európa Állampolgárok Egyesülete (ECAS) gondozásában tizedik alkalommal jelent meg a kiadvány 2004 augusztusában angol nyelven. A könyv ismerteti az EU-támogatások rendszerét, az EU-költségvetést, a sikeres pályázati praktikákat. Bemutatja, hogyan pályázzunk alapítványokhoz, az üzleti szférához az önrész biztosítására (az EU ugyanis a legritkább esetben fedezi egy projekt költségeinek 100 százalékát). Ismerteti a Strukturális és Kohéziós Alapok mûködését, valamint az EU-költségvetés civil szervezetek számára is elérhetô forrásait. Az útmutatóban ugyancsak találhatók hasznos tippek és tanácsok, valamint a kiírók elérhetôségei. Európai környezetpolitika, európai civil társadalom Európai füzetek 63. Dr. Szabó Máté Az Európai Unió esélyt teremt a globális kihívások megválaszolására, így a nagyobb egységen belüli, hosszabb távon gondolkodó fellépésre az ökológiai problémákkal szemben úgy, hogy támogatja a környezetvédelem területén jelentkezô polgári kezdeményezéseket és bevonja a civil szervezeteket környezetpolitikájának kialakításába. A kiadvány szerzôje, a témával negyedszázada foglalkozó politológus összegzi az uniós környezetpolitikával kapcsolatos tapasztalatokat, bemutatja a kapcsolódó intézményeket, szól az Európai Unió civil szek-

torra vonatkozó politikájáról, valamint a társadalom e téren megmutatkozó aktivitásáról. Civil partnerség Bódi György, Jung Adrienn, Lakrovits Elvíra A könyv a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény gyakorlati segédkönyve. A törvényben használt alapfogalmak magyarázatán, az Alapprogram céljának ismertetésén, a pénzügyi források, a kedvezményezetti kör és a szervezeti felépítés leírásán túl részletesen foglalkozik a törvény gyakorlati végrehajtásával, a civil szervezetek feladataival és lehetôségeivel. Ezen kívül átfogóan ismerteti a civil szervezetek létrehozásával és mûködésével kapcsolatos joganyagot, az azzal kapcsolatos gyakorlati kérdéseket, valamint bemutatja a közeljövôben várható szabályozási irányokat.

fontosabb szabályai. A kiadvány hasznos praktikus tudnivalókat tartalmaz, valamint kitöltési segédleteket a mûködési támogatások igénybevételét célzó eljárás minta adatlapjához és a szakmai kollégiumok pályázatainak minta adatlapjához. ■

Nemzeti Civil Alapprogram ADÓ Pénzügyi- és Adóirányítási Szaklap XVIII. Évfolyam, 2004/9-10. Szám A KJK-Kerszöv által havonta megjelentetett szaklap júliusi száma külön mellékletben foglalkozik a Nemzeti Civil Alapprogram pályázataival és 2004. évi támogatásaival. Kiemelten szerepelnek benne a pályázatírással és elszámolással kapcsolatos kérdések, valamint a támogatással kapcsolatos számviteli és adózási problémák: többek között a támogatásra jogosult civil szervezetek köre, a programban részt vevô civil szervezetekre vonatkozó számviteli elôírások, a forrásfelosztás, a támogatás összege és formája, az elbírálás szempontjai, valamint az elszámolás és ellenôrzés leg-

Megrendelhetô a Nonprofit Könyvesboltban E-mail: [email protected] Internet: www.europeanhouse.hu

11


Európai alapítványok Budapesten Rangos nemzetközi civil találkozónak ad otthont hazánk 2005-ben. Az elsôsorban civil társadalmi programokat támogató alapítványokat tömörítô Európai Alapítvány Központ (EFC) 16. közgyûlésének Budapest ad otthont 2005 júniusában. Az elôzetes egyeztetések már megkezdôdtek. Ennek jegyében a magyar házigazda bizottság több programjavaslatot dolgozott ki és fontos feladatának tekinti, hogy a külföldi résztvevôket megismertesse a hazai civil szervezetek munkájával. ■

A magyar házigazda bizottság standja az EFC 15. közgyûlésén Athén, 2004. május 29 - június 1.

Különbségeink tesznek különbbé Uniós antidiszkriminációs kampány Budapesten Az Európai Unió antidiszkrimánciós kampányt indított 2003ban „A sokszínûségért, a diszkrimináció ellen” címmel. A négy éves program alatt az EU 100 millió eurót költ diszkrimináció ellenes programokra, az állampolgárok tájékoztatására. 2004. szeptember 1-én indult Brüsszelbôl a kampány-kamion, mely szeptember 7-én, az EU 10 országát érintô körút elsô állomásaként érkezett Budapestre, hogy népszerûsítse az EU diszkimináció ellenes politikáját. ■ Az uniós antidiszkriminációs kamion Budapesten

További információ: www.stop-discrimination.info

Köppen nagykövet búcsúja Ünnepélyes keretek között búcsúztatták 2004. augusztus 25-én magyarországi civil szervezetek képviselôi Jürgen Köppen nagykövetet, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának volt vezetôjét.

Az eseményen Jürgen Köppen budapesti látképet kapott emlékbe az eseményt szervezô Európa Háztól CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG 2004. szeptember

12

Az rendezvényen Jürgen Köppen elmondta: Magyarország nagy utat tett meg a rendszerváltástól az európai uniós tagságig. A mûködô piacgazdaság és demokratikus intézményrendszer mellett a civil társadalom folyamatos fejlôdése is megfigyelhetô. Ez utóbbi fontos szerepet játszott és játszik a társadalom uniós felkészítésében. Kiemelte: a civil szervezetek feladata az is, hogy függetlenségük megôrzése mellett segítsék a társadalom fejlôdését. Beszédét Köppen úr azzal zárta, hogy Magyarországot elhagyva egy dologban biztosak lehetünk: a magyarok barátjaként jó hírünket kelti a nagyvilágban. ■

Civil Európa - Civil Magyarország A budapesti Európa Ház idôszakos kiadványa Felelôs kiadó: Európa Ház

Európa Ház Cím: 1016 Budapest, Dezsô u. 3. Levélcím: 1389 Budapest, 62., Pf. 113. Telefon: (1) 356-8440 Fax: (1) 356-8499 E-mail: [email protected], [email protected] Internet: www.eucivil.hu, www.europeanhouse.hu Szerkesztô: Barabás Miklós Közremûködôk: Gergely G. András Kiss Zsófia Nyilas Gergely A kiadvány megjelenését az Európa Bizottság Oktatási és Kulturális Fôigazgatósága, a Nemzeti Civil Alapprogram, az Esélyegyenlôségi Kormányhivatal Civil Kapcsolatok Igazgatósága támogatja. A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló cikkeket az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségének Democracy Commission Small Grants Programja támogatja. Nyomdai munkálatok: Count Press Nyomda E-mail: [email protected] Internet: www.countpressnyomda.hu

CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG

Recommend Documents