CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG

C CIVIL E EURÓPA - C CIVIL M MAGYARORSZÁG 2003. március

A budapesti Európa Ház idôszakos kiadványa

Egy magyar civil Európa fôvárosában avagy bemutatkozik az Európa Ház brüsszeli képviselôje Az Európa Ház képviselôje 2003. március közepén kezdte meg munkáját Brüsszelben, akit szokatlanul meleg, nyárias idô várt Európa fôvárosában. Orcsik Anna Mercedes bemutatkozik lapunk olvasóinak. Mit tekint fô feladatának? Megbízásom része, hogy elôsegítésem a kommunikációt a magyar és az európai szinten mûködô civil szervezetek között. Ismereteim szerint ennek már van elôzménye, hiszen az Európa Ház már eddig is együttmûködött európai civil szervezetekkel különbözô programjai során. A brüsszeli képviselet ezt az együttmûködési folyamatot erôsíti azzal a hosszabb távú céllal, hogy a magyarországi civil szektor szélesebb köre számára is elérhetô legyen és hasznos munkát végezzen. Hozzáteszem: a kapcsolatteremtés nem megy egyik napról a másikra. Idôre és sok munkára van szükség a sikeres együttmûködséhez és ebben nem lehet kizárólag az e-mailre hagyatkozni. Szükség van a személyes találkozókra is. Konkrét feladataim közé tartozik a „Civil Igen Európára!” országos kampány brüsszeli információkkal való ellátása és az Európa Ház által

szervezett 2003. május 9-i Európa napi programok elôkészítése, segítése. Egy példa: a „Civil Igen Európára!” kampány részeként az Európa Ház nemzetközi tanácskozást szervez 2003. április 11-12-én a népszavazáshoz kapcsolódóan a civil szervezetek szerepérôl Európában. Ebben az én feladatom a konferencia népszerûsítése itt Brüsszelben és az EU-s tagállamokban. Jó úton járunk, hiszen már több országból (Ausztria, Belgium, Dánia, Hollandia) jelezték részvételüket civil szervezetek, de még sok feladatom van ezzel a konferenciával kapcsolatban is. Hogyan lett Ön az Európa Ház brüsszeli képviselôje? Pályázat útján nyertem a képviselôséget. Ha jól tudom sokan jelentkeztek a posztra, így külön öröm, hogy engem választottak. Talán mellettem szólt, hogy fiatal korom ellenére viszonylag sok tapasztalatom van a nemzetközi együttmûködésben és kapcsolatteremtésben. Dolgoztam Bécsben az ENSZ-ben (ide jártam egyetemre is) és fél évet az EU Régiók Bizottságánál. Itt szereztem brüsszeli kapcsolataimat és helyismeretemet. Beszélek angolul, A cikk folytatása a 6. oldalon

Eseménynaptár 2-5. oldal A ,,Civil Igen Európára!’’ országos kampány rendezvényei áprilisban.

A civil szervezetek és az Európai Unió 8. oldal Milyen új európai szabályozások lépnek életbe Magyarország csatlakozásával? Gyûjthetnek-e 1%-os felajánlásokat a magyarországi civil szervezetek a csatlakozás után?

Fogyatékkal Európában 14. oldal 2003 a Fogyatékkal Élôk Európai Éve; ennek meghirdetésével az volt az Európai Unió célja, hogy ráirányítsa s világ figyelmét arra a tényre, hogy a közösségben élô minden tizedik polgár, összesen 37 millió ember fogyatékos.

Kellenek a civilek a kampányba Baja Ferenc szerint igen jelentôs szerepet töltenek be a civil szervezetek a Magyarország európai uniós csatlakozás melletti kampányban; a Miniszterelnöki Hivatalon belül mûködô Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatalát vezetô politikai államtitkár a Civil Igen Európára nyitórendezvényén beszélt errôl.

– Az emberek történelmet formálhatnak az EU-csatlakozásról szóló népszavazáson és mindenki hiányozni fog, aki nem vesz részt a döntésben – fogalmazott az államtitkár a március harmadikán a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott konferencián, méltatva a nonprofit szektor szerepét a csatlakozást megelôzô tájékoztatásban. Baja Ferenc lényegesnek nevezte, hogy az egész ország

szembesüljön a csatlakozás fô kérdéseivel, és – mint mondta – ebben a civil szférának jelentôs szerepe van. Kiemelte: a lakosság felkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a kormány mellett a társadalmi szervezetek is szerepet kapnak abban. Szavai szerint három szakaszra tagolható az elôttünk álló idôszak csatlakozással kapcsolatos tájékoztató tevékenysége: az elsôben minél több embert kell meggyôzni, hogy április

A cikk folytatása a 6. oldalon

A „Civil Igen Európára!” országos kampány nyitórendezvénye Budapest, MTA, 2003. március 3.

Eseménynaptár (2003. április 1-12.) a „Civil Igen Európára!” országos kampány rendezvényei – válogatás

IDÔPONT

HELYSZÍN

PROGRAM

HÁZIGAZDA/ TOVÁBBI INFOMÁCIÓ

március 3.

MTA Díszterme, Budapest, Roosevelt tér

„Civil Igen Európára!” országos kampány nyitó rendezvénye

Európa Ház, Barabás Miklós Telefon: (1) 356-8440, E-mail: [email protected]

április 1., 13.30 óra

Szolnok, Szakszervezetek Háza

Európa Humora

Utazók Klubja, Dénes Pál, (56) 343-486

április 1. , 18.00 óra

Rum, Mûvelôdési Ház

Nyugdíjasok Európában

Mûvelôdési Ház, Rum, Varga Károly Gyula, Telefon: (94) 379-232


Veszprém, Megyeháza

„Kihívások, feladatok, együttmûködések a közmûvelôdés területén az EU csatlakozás tükrében” szakmai fórum

Veszprém Megyei Önkormányzat, Veszprém Megyei Közmûvelôdési Intézet, Teljesebb Életért Alapítvány, Ajkai Közmûvelôdési Tanács, Telefon: (88) 429-510, E-mail: [email protected]


Törökszentmiklós, Polgármesteri Hivatal

Civilek az új Európában – kistérségi fórum

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Civil Ház, Európai Információs Pont és Megyei Önkormányzat, Veresné Péter Judit (Civil Ház), Telefon: (56) 412-926, E-mail: [email protected]


Tolna,, Mûvelôdési Központ

Tolna Városi Mûvelôdési Központ és Könyvtár, Munkavállalás az Európai Unióban: Osipowicz Margit, Telefon: (74) 440-170 diplomák, szakmák egyenértékûsége, európai uniós képzési és továbbképzési lehetôségek

április 2.

Szeged, Szegedi Tudomány- Munkavállalás, adózás az Európai egyetem Hallgatói Klubja Unióban

április 2.

Debrecen, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat

„Az Európai Unió kapujában” sajtó- és Habeas Corpus Eurocentrum Egyesület, Tamási Klára, Telefon (52) 419-592, lakossági tájékoztató E-mail: [email protected]

április 2.

Esztergom, Technika Háza

EU-s információs fórum

MTESZ Esztergom, Lengyel Károly, Telefon: (33) 412-391


Törökszentmiklós, Polgármestei Hivatal

Civilek az új Európában - kistérségi találkozó



Székesfehérvár, Ezredéves Iskola

Sérültek az Európai Unióban – fórum Értelmi Fogyatékosok és Segítôik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Fejér Megyei Szervezete


Gyôr, MTESZ Székház

„A tudományos egyesületek tagsága és MTESZ Gyôr-Moson-Sopron Megyei a reálértelmiség helyzete, szerepe az EU Szervezete, Kugler Lajos, Telefon: (96) 328-133 feltételrendszerében” – Az Európai Unió és a civil szervezetek elôadássorozat

április 2.

Polgár, Mûvelôdési Ház

Az európai uniós csatlakozás jelentôsége a térség életében – vitaindító elôadás

április 2.


Veszprém Megyei Önkormányzat, Veszprém „A település- és területfejlesztés lehetôségei az európai uniós csatlakozás Megyei Közigazgatási és Informatikai Szolgáltató Iroda, Veszprémi Civil Ház, Veszprém kapcsán” – konferencia Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület, Telefon: (88) 401-110, E-mail: [email protected]

CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG 2003. március

2

Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége, Besenyi Sándor, Telefon: (62) 541-160

Lépéselôny Közhasznú Egyesület, Karikás Beáta, Telefon: (52) 535-877, E-mail: [email protected]

IDÔPONT

HELYSZÍN

PROGRAM


április 2.

Budapest, Oktatási Minisztérium

Nyugdíjasok és az Európai Unió, tájékoztató

Nyugdíjasok Országos Képviselete, PDSZ Nyugdíjas Tagozata, Mihalovits Ervin, E-mail: [email protected]

április 3.

Budapest

MTESZ az Európai Unióért, a sikeres népszavazásért

Mûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ), Szegner László, Telefon: (1) 353-2905


Karcag, Polgármesteri Hivatal





„Kistelepülések helyzete és lehetôségei Veszprém Megyei Falugondnokok Egyesülete, az uniós csatlakozás után” szakmai nap Telefon: (88) 429-510 és konzultáció

április 3.

Salgótarján, Megyeháza

A diákok és az EU – Megyei Diákparlament

Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Oroszné Katona Anna, Telefon: (32) 416-777

április 3.

Szekszárd

A családok és a gyerekek esélyei az EU-ban

Nagycsaládosok Egyesülete Szekszárd


Szekszárd, Civil Ház

Egészséges életmód, egészséges életszemlélet – európai módon

Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány, Civil Ház, Réger Balázs, Telefon: (74) 416-160

április 3.

Miskolc

Nyugdíjasok és az Európai Unió, tájékoztató

Nyugdíjasok Országos Képviselete, Mihalovits Ervin, E-mail: [email protected]

április 3-5.

Salgótarján

„Ezerarcú Népfôiskola” konferencia

Magyar Népfôiskolai Társaság, Sréter Ferenc Népfôiskolai Egyesület, Tolna Megyei Népfôiskolai Társaság, Gyenge Györgyné, Telefon: (32) 311-119, E-mail: [email protected]

április 4. , 17:00 óra

Békéscsaba, Kossuth tér 10. Márai Sándor és Kassa címû kiállítás megnyitója

április 4.

Nyíregyháza, Városháza Díszterme

„Civil Igen Európára!” konferencia

Elsô Nyírségi Fejlesztési Társaság, Nyírségi Civil Ház, Európa Ház, Gurály Edina, Telefon: (42) 402-115

április 4.

Nagykanizsa

Az EU csatlakozás és a kisebbségi jogok

Landorhegy Alapítvány, Németh Zoltán, Telefon (92) 350-406, E-mail: [email protected]


Devecser, Mûvelôdési Ház

A roma társadalom elôtt álló lehetôségek és kihívások az EU csatlakozás tükrében – tanácskozás

Veszprém Megye Önkormányzata, Veszprém Megyei Közmûvelôdési Intézet, Országos Cigány Önkormányzat, Európa Ház, Telefon: (88) 429-510, E-mail: [email protected]

április 5.

Tolna,, Hôsök tere, Tolnai Mûvelôdési Központ

Tolnai EU Kavalkád és Örömünnep, Ki tud többet Európáról? – civil szervezetek uniós vetélkedôje

Tolna Városi Mûvelôdési Központ és Könyvtár, Osipovicz Margit, Telefon: (74) 440-170

április 5.

Miskolc

Miskolc Európában - utcabál

Regionális Civil Központ Alapítvány, Bodolai Mónika, Telefon: (46) 505-336

április 5.

Leányfalu, Mûvelôdési Ház Ismerkedés Európával

Csabai Szlovákok Szervezete – Szlovák Kultúra Háza, István Anna, Telefon: (66) 321-771, E-mail: [email protected]

Nyugdíjas Klubok és Idôsek „Életet az éveknek” Pest Megyei Szervezete, Balla Benjámin, Telefon: (26) 380-649

3


IDÔPONT

HELYSZÍN

PROGRAM


április 5.

Zagyvarékas

„Mit kell tudni egy magyar nyugdíjas- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális és Érdekvédelmi Egyesülete, nak az Európai Unióról?” – elôadásDemény Istvánné, Telefon: (56) 420-196 sorozat

április 5., 10.00-14.00 óra

Szombathely, Fô tér

Kampányrendezvény az Európai Unió mellett

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Kalmár Attila, Telefon: (94) 514-686

április 5.

Szombathely, Megyei Mûvelôdési és Ifjúsági Központ

„Párbeszéd az állam és a civil szervezetek között” tájékoztató

Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület, Megyei Mûvelôdési és Ifjúsági Központ, Horváth György, Telefon: (94) 312-535

április 5.

Ebes, Mûvelôdési Ház

„Irány Európa!”- azaz mennyiben fog változni az életünk a csatlakozás után

Lépéselôny Közhasznú Egyesület, Kima Antalné, Telefon: (52) 366-217, E-mail: [email protected]

április 5.

Söjtör

„Az EU nyelvi kérdései” tájékoztató

Landorhegy Alapítvány, Sikervonal Szövetség, Németh Zoltán, Telefon: (92) 350-406

április 5-6.

Szekszárd, Szent István tér

„Európa Sugárút Szekszárdon”

Szekszárd Város Polgármesteri Hivatala, Pócs Margit, Telefon: (20) 473-0644

április 7.

Székesfehérvár

„Mérnökök és az Európai Unió” szak- Mûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ), Szegner László, mai rendezvény Telefon: (1) 353-2905

április 7.

Sárbogárd, Helyôrségi Klub Mezôgazdaság, regionalitás, vidékfejlesztés az Európai Unióban – elôadás és konzultáció


Gyôr, MTESZ Székház

„Nonprofit szervezetekkel kapcsolatos szabályozások változásai, a civil szervezetek mûködési feltételei az EU-ban” – Az Európai Unió és a civil szervezetek elôadássorozat

MTESZ Gyôr-Moson-Sopron Megyei Szervezete, Kugler Lajos, Telefon: (96) 328-133

április 7-8.

Budapest, Fôvárosi Közigazgatási Hivatal Díszterme

„A civilek szerepe a közélet demokratizálásában” – konferencia

Nonprofit Humán Szolgáltatók Szövetsége, Bényei Andrásné, Telefon: (1) 270-0414, E-mail: [email protected]

április 8.

Köröstarcsa

Az EU története és a fiatalok lehetôségei - tájékoztató

Mûvelôdési Ház, Kokauszki Erika, Telefon: (66) 474-041, Közösségfejlesztôk Békés Megyei Egyesülete, Telefon: (66) 442-122, E-mail: [email protected]

április 8.

Szekszárd

„Európai igen!” – Civil Casino

Szekszárdi Önkormányzat, helyi civil szervezetek


Kunszentmárton, Polgármesteri Hivatal



április 9.

Kaposvár, Megyeháza

„Civil szervezetek szerepe az Unióban” Somogyért Egyesület, Gyenesei István, Telefon: (82) 315-645, konferencia E-mail: somogyé[email protected]

április 9.

Szeghalom

Az oktatás helyzete az Európai Unióban

Mûvelôdési Központ, Közösségfejlesztôk Békés Megyei Egyesülete, Telefon: (66) 442-122, E-mail: [email protected]

április 9.

Debrecen, Csapókerti Közösségi Ház

Egészségünk és szociális biztonságunk az európai uniós csatlakozás tükrében

Lépéselôny Közhasznú Egyesület, Pappné Zsuzsa, Telefon: (52) 411-016, E-mail: [email protected]


4

Sárbogárd és Térsége Egyesület, Civil Szervezetek Fejér Megyei Szövetsége, Szautner Béláné, Telefon: (22) 506-187

PROGRAM


IDÔPONT

HELYSZÍN


Tapolca, Városi Mozi

„Az európai uniós csatlakozás lehetôségei és kihívásai” – tanácskozás

Balatonfelvidéki Térségi Társulás, Veszprém Megyei Közmûvelôdési Intézet, Európa Ház, Telefon: (88) 429-510, E-mail: [email protected]

április 10.

Karcag

„Mit kell tudni egy magyar nyugdíjasnak az Európai Unióról?” – elôadássorozat

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális és Érdekvédelmi Egyesülete, Demény Istvánné, Telefon: (56) 420-196

április 11-12.

Budapest

„A mi Európánk” európai civil szervezetek konferenciája

Európa Ház, Barabás Miklós, Telefon: (1) 3568440, E-mail: [email protected]

április 12.

Szombathely

Örömünnep a Fô téren

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Telefon: (94) 313-172

április 12.

Szekszárd

Európai Örömünnep

Szekszárdi Civil Szervezetek Közössége, Vállalkozói Szalon, Mentálhigiénés Mûhely, Pócs Margit, Telefon: (74) 402-115, E-mail: [email protected]

A ,,Civil Igen Európára!’’ országos kampány megyei kontakt személyei és szervezetei Bács-Kiskun Deák Tamás Európa Jövôje Egyesület 6000 Kecskemét, Kápolna u. 24. Telefon: (76) 484-010; Fax: (76) 484-010 E-mail: [email protected]

Gyôr-Moson-Sopron Kugler Lajos MTESZ Gyôr-Sopron Megyei Szervezete 9021 Gyôr, Szent István u. 5. Telefon: (96) 328-133; Fax: (96) 528-476 E-mail: [email protected], [email protected]

Somogy Sipos József Somogyi Munkanélküliekért Alapítvány 7400 Kaposvár, Fô u. 45. Telefon: (82) 422-131; Fax: (82) 422-131 E-mail: [email protected]

Baranya Füri Ildikó Civil Közösségek Háza 7624 Pécs, Szent István tér 17. Telefon: (72) 215-543; Fax: (72) 315-679 E-mail: [email protected]

Hajdú-Bihar Karikás Beáta Lépéselôny Egyesület 4034 Debrecen, Kisbánya u. 14/a. Telefon: (52) 535-877; Fax: (52) 535-877 E-mail: [email protected]

Szabolcs-Szatmár-Bereg Váradi Zsuzsa, Pelenczei Szilvia Elsô Nyírségi Fejlesztési Társaság 4400 Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. Telefon: (42) 402-115; Fax: (42) 402-115 E-mail: [email protected]

Békés Pocsajiné Fábián Magdolna Közösségfejlesztôk Békés Megyei Egyesülete 5600 Békéscsaba, Luther u. 6. Telefon: (66) 442-122; Fax: (66) 445-765 E-mail: [email protected]

Heves Bárdos Ferenc Életfa Környezetvédô Szövetség 3300 Eger, Bajcsy-Zs. u. 9. Telefon: (36) 410-126; Fax: (36) 411-036 E.mail: [email protected]

Tolna Pócs Margit Szekszárdi Civil Szervezetek Közössége 7100 Szekszárd, Béla tér 8. Telefon: (74) 504-119; Fax: (74) 412-719 E-mail: [email protected]

Borsod-Abaúj-Zemplén Hrotkó László Regionális Civil Központ Alapítvány 3530 Miskolc, Széchenyi út 14. Telefon: (46) 505-336; Fax: (46) 505-336 E-mail: [email protected]

Jász-Nagykun-Szolnok Dr. Szabó Rudolfné Impulzus Egyesület 5000 Szolnok, Szapáry u. 23. Telefon: (56) 412-926; Fax: (56) 420-603 E-mail: [email protected]

Vas Horváth György Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület 9700 Szombathely, Ady tér 5. Telefon: (94) 312-535; Fax: (94) 312-535 E-mail: [email protected]

Csongrád Besenyi Sándor Dél-Magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége 6724 Szeged, Eszperantó u. 1. Telefon: (20) 331-2773 E-mail: [email protected]

Komárom Kovács Piroska UW Vértes Vidéke Alapítvány 2800 Tatabánya, Szent Borbála tér 1. Telefon: (34) 318-265; Fax(34) 318-265 E-mail: [email protected]

Veszprém Sajgó Bernadett Veszprém Megyei Falugondnokok Egyesülete 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. Telefon: (30) 416-0610 E-mail: [email protected]

Fejér Kovács György Civil Szervezetek Fejér Megyei Szövetsége 8000 Székesfehérvár, Ady Endre u. 19-21. Telefon: (22) 506-187; Fax: (22) 506-186 E-mail: [email protected]

Nógrád Gyenge Györgyné Sréter Ferenc Népfôiskolai Egyesület 3100 Salgótarján, Fô tér 5. Telefon: (32) 310-503; Fax: (32) 311-119 E-mail: [email protected]

Zala Németh Zoltán Landorhegy Alapítvány 8900 Zalaegerszeg, Ady u. 1. Telefon: (92) 350-406; Fax: (92) 350-427 E-mail: [email protected]

5


Egy magyar civil ... – folytatás az 1. oldalról németül és szlovákul; pillanatnyilag franica nyelvtudásomat csiszolom. Most zajlik a kampány és sok munkája van. De mi lesz április 12-e után? Igaz, ami igaz a dolgok sûrûjébe csöppentem, hiszen amellett, hogy az iroda felállításához szükséges technikai hátteret rövid idô alatt kellett Orcsik Anna Mercedes megoldani, számos konkrét feladatom van, ami határidôhöz kötött. Kampányunk egyik csúcspontja április 12., de úgy látom: a munkámhoz kapcsolódó információs tevékenység folyamatosan felértékelôdik. Ennek oka, hogy várható a magyarországi civil szervezetek és nemzetközi, így európai partnereik közötti szorosabb együttmûködés a

népszavazás és a csatlakozás után. Ezért arra számítok, hogy a képviseletnek egyre több feladata lesz és híd szerepet tölthet be a nemzetközi civil együttmûködésben. Ebbôl az is következik, hogy az Európa Ház hosszú távra tervezett a képviselet megnyitásával. Amúgy nem úgy ismerem sem magamat, sem az Európa Házat, hogy hasznos feladat nélkül maradnék. Hogyan látja a magyarországi civil szervezetek helyzetét európai szemmel? Brüsszelben nagy érdekelôdést mutatnak a magyarországi civil szervezetek iránt és nyitottak az együttmûködésre. Szinte mindegyik brüsszeli civil szervezet foglalkozik az EU bôvítésével. Az Európa

Ház képviselete meghívást kap a bôvítéssel és Európa jövôjével foglalkozó különbözô programokra is. Mi történik, ha egy magyarországi civil szervezet képviselôje Brüsszelben jár és fel akarja keresni a képviseletet? Sok szeretettel és nyitottsággal állok az ilyen megkeresés elé. Ha tudok, segítek. Sok sikert kívánunk munkájához! Köszönöm. ■ Az Európa Ház Brüsszeli Civil Irodája Cím: 1000 Brussels, 120 Rue Stevin, Belgium Tel./Fax: (32-2) 231-1909 Email: [email protected]

Kellenek a civilek ... – folytatás az 1. oldalról 12-én járuljon az urnákhoz, míg a másodikban a területi és ágazati célcsoportok felkészítése kap nagy hangsúlyt. A harmadik – már a csatlakozás utáni – szakaszban arra kell koncentrálni, hogy a magyar érdekek is megfelelôen érvényesüljenek az EU-ban.

„Civil Igen Európára!” címmel megrendezett kampányával a nonprofit tömörüléseket kívánja mozgósítani az április 12-i uniós népszavazás támogatására március elejétôl az Európa Ház; ennek nyitórendezvénye volt a konferencia. Barabás Miklós, az Európa Ház igazgatójának közlése szerint annak érdekében korteskednek, hogy népszavazáson minél nagyobb legyen a támogató voksok száma és aránya, ezzel is minél nagyobb legitimitást biztosítva Magyarország uniós csatlakozásának.


Baja Ferenc a „Civil Igen Európára!” kampány nyitóeseményén utalt arra is: az Európai Unió nem tette kötelezôvé, hogy referendumon kell dönteni a csatlakozásról, ezért is kap különös jelentôséget, hogy Magyarországon az emberek véleményét népszavazáson kikérve születik meg ez a döntés. Az államtitkár szerint a civil szervezetek sokakat képesek meggyôzni arról, hogy voksoljanak április 12-én; hozzátette, az uniós csatlakozás a nonprofit szektor érdeke is, amely a csatlakozástól joggal vár további

6

erôsödést, Emlékeztetett rá, hogy az unióban az ott erôs civil szervezetek álláspontját a kormányzatok és az önkormányzatok döntéseinél nem hagyják figyelmen kívül. Dobrev Klára, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-Támogatások Hivatalának elnökhelyettese elôadásában ezen források hasznos és átgondolt felhasználásának szükségességérôl beszélt, jelezve, hogy a jövô évtôl újabb támogatások fogadására kell felkészülnünk, amelyekbôl várhatóan aránylag nagyobb összegek állnak majd civil szervezetek rendelkezésére. Kiemelte: ügyelni kell a projektek eredményes végrehajtásának ellenôrzésére, és a döntések utólagos elemzésére, értékelésére. Suba János, az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány ügyvezetô titkára a közalapítvány tevékenységét ismertetve elmondta: a napi poli-

tikától függetlenül kampányolnak a csatlakozás mellett. Közlése szerint a jelenlegi tájékoztatási szakaszban arra biztatnak mindenkit, kérdezzen és tájékozódjon, utalva rá, hogy a „buzdító szakasz” célja a nagyarányú igen voks a népszavazáson. A népszavazástól a csatlakozásig tartó mintegy egyéves idôszakban pedig a várható változásokról és praktikus teendôkrôl kívánják informálni a lakosságot. Suba János hozzáfûzte: a közalapítvány sok embert ér el, de mivel az egyes emberekhez nem tudnak eljutni, a csatlakozás melletti kampányban fontos szerepet kapnak a civil szervezetek. Pócs Margit, a Szekszárdi Civil Szervezetek Szövetségének képviselôje arra hívta fel a figyelmet, hogy kiemelkedô szerep hárul a vidéki tömörülésekre az áprilisi uniós népszavazás sikere kapcsán. ■

Európa-híd: nem csak két napig köt össze Európa-híd kapcsolta össze a Duna két partját március 14. és 16. között a fôvárosban, ezzel is szimbolizálva Magyarország és lakói európai elkötelezettségét, népszerûsítve egyben a belépést. Az Országház és a budai rakpart között felállított, éjszaka fáklyákkal megvilágított Európahídon, valamint a budai oldalon felállított színpadon és annak környékén családi, kulturális – köztük tánc- és zenei – programok várták az érdeklôdôket, de a tagországok jellegzetes ételeibôl is tartottak kóstolót. A pontonhídon száz európai uniós zászlót és vagy másfélszer ennyi, szélforgókra szerelt magyar lobogót számolhattak meg az érdeklôdôk, akik már a megnyitó után nagy számban vették birtokba a két napon át látogatható, négy méter széles és vagy fél kilométer hosszú új budapesti látványosságot, amelyet hivatalos adatok szerint mintegy négy-

százezren kerestek fel e hétvégén. Nemzeti ünnepünk elôestéjén Pat Cox, az Európai Parlament elnöke, Medgyessy Péter kormányfô és Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke együtt vágta át a Dunán felállított pontonhídon a piros-fehér-zöld szalagot. Az eseményen Medgyessy Péter arról beszélt: a híd az egyik jelképe Magyarország Európába vezetô útjának. Pat Cox annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar nép öntudatos és jelentôs múltra tekint vissza, ezen értékeit pedig magával kell vinnie Európába. Hozzátette: az április 12-i uniós csatlakozási referendum olyan nagy változást jelenthet a magyar nép életében, mint az 1848-as forradalom. Palánkai Tibor, az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány kuratóriumának elnöke azt mondta: a híd jelképesen nemcsak múltunkat és jövônket köti össze, hanem azt a nagy átkelést is

jelképezi, amely Magyarország elôtt áll. Sétálók és ismerkedôk Hogy ki miért kereste fel az Európa-hidat? Volt, aki kíváncsi volt rá, hogy is néz ki, nem kevesen családi program gyanánt, a tavaszi séta részeként látogattak el ide, noha lapunk munkatársa még hitetlenkedô ellendrukkerekkel is találkozott, amikor március 15-én felkereste a pontonhidat. – Kihoztuk a gyerekeket, mert ilyet még nem láttak – meséli egy fiatal házaspár hölgytagja, aki, akárcsak férje, babakocsit tolva érkezik a híd budai oldalára két két-hároméves csöppséggel. – Mi biztosan megszavazzuk a csatlakozást, hiszen tudjuk, hogy a gyerekeknek jó lesz, ha belépünk – mondja. Férje szerint akkor is be kell lépnie Magyarországnak az Európai Uniónak, ha ez a társadalom egyes csoportjainak helyzetét egy idôre nehezebbé is teszi. – Biz-

tosan lesznek, akik pár évre roszszabbul járnak, de a többiek feladata segíteni ôket, hogy aztán megtalálják ôk is a boldogulásukat az Unóban. Egy idôsebb úr arról beszél, hogy már a megnyitón is kint volt, és azóta – kutyáját sétáltatva – gyakran erre jár. Mint mondja, mindeddig nem döntötte el, hogy igennel vagy nemmel voksoljon április 12-én, de az, hogy ilyen sok – és ennyire boldog és Európa iránt érdeklôdô – fiatalt, családot látott a pontonhídnál, nagy hatással volt rá. - Mondja, lehet, hogy nem is lenne olyan rossz az Unió? – kérdezi, egyértelmûen bátorítást és igenlô választ várva riporterünktôl, pár perc múlva már arról beszélve, hogy miért is szavaz igennel egy hónap múlva a referendumon. ■

Európa kulturális sugárút - Kitenni az ablakba azt, amivel büszkélkedhetünk, egy nagy látványos és jelképes ablakba, az Andrássy útra; az utcára, a múzeumokba, a színházakba” – ezekkel a szavakkal ajánlja a kulturális minisztérium helyettes államtitkára a közönség figyelmébe az április 5-ei Európa kulturális sugárút programjait. Schneider Márta köszöntô szavai szerint – amelyek az eseménysorozatról megjelentetett Pesti Est különszámában olvashatóak – az európai uniós csatlakozás elôtt érdemes számot vetnünk, nemcsak azzal, mit kapunk, hanem azzal is, hogy mit adunk. Ez pedig az ezeréves kultúra, amelyért a külföldiek ide utaznak, vagy

amiért hazájukban sorban állnak egy ott megrendezett magyar kiállításért, amiért a koncerttermeikben vörösre tapsolják a tenyereiket, ha magyar szólistákat, zenekarokat, operaénekeseket hallanak – fogalmaz a helyettes államtitkár. – Mert a kultúra az a kincs, amink van. Ez a mienk, és ezt szívesen megosztjuk mindenkivel – mondja. Ennek a megosztásnak, az „ablakba való kitevésnek” a jegyében született meg a gondolat, hogy az európai uniós csatlakozásról április 12-én tartandó népszavazás elôtt még egyszer, szinte valamennyi, a sokszínû magyar kultúrában megtalálható mûvészeti alkotás felsorakoztatásával emlékeztessük önmagunkat és

Európát, hogy mit is kapnak ettôl a Kárpátok vonulatai által védett több mint ezer éves nemzettôl, és örüljünk annak: mindez a mienk. Az Európa kulturális sugárút Budapest szívében, a budai Vártól az Andrássy úton át a Városligetig elhelyezkedô kulturális közintézményekkel rajzolódik majd ki. Április 5-én ingyenesen látogatható kiállítások, Erzsébet téri „Gödör színpad”, sörfesztivál, nemzetek és hagyományok színpada, az Operaház balkonján „harsonázó” Brass in the Five fúvósötös, a Bihari együttes vezette táncház, olasz zászlóforgató és -do-

Az EU Kommunikációs Közalapítvány az új Budapest Sportarénában rendezi meg Európa Gála címû rendezvényét 2003. április 9-én.

A cikk folytatása a 15. oldalon

7


Európai kiskáté CIVIL SZERVEZETEK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ

Ahogy közeledik Magyarország uniós belépésének idôpontja, mind a csatlakozást támogatók, mind az azt ellenzôk újabb és újabb érvekkel állnak elô.

Milyen új európai szabályozások lépnek életbe Magyarország csatlakozásával? Az Európai Uniónak nincsen átfogó, minden tagországra vonatkozó és kötelezô jellegû szabályozása a civil szervezeteket (egyesületek, alapítványok) illetôen. Ugyanakkor természetesnek veszik az egyesülési jog korlátozás nélküli, szabad gyakorlását. Magyarország belépése után továbbra is a magyar jogszabályok maradnak érvényben.

Amikor egyszerre kerülnek elô új és már évekkel ezelôtt cáfolt kifogások, érdekes lehet megismerni néhány, az ellenzôk által elôszeretettel hangoztatott érvet - valamint azok valóságtartalmát. Gyakran megfogalmazódó kérdésekre kaphat választ összeállításunkból.

Kell-e a civil szervezeteknek új alapszabályt elfogadniuk és újra regisztrálniuk az illetékes magyar bíróságokon? Nem. Miután a nemzeti szabályozás változatlanul érvényben marad, így a szervezeteknek nem kell új alapszabályt elfogadniuk. Továbbra is a jelenlegi magyar rendelkezések maradnak érvényben.

E havi témáink: 1. Civil szervezetek 2. Nyelvtudás

Gyûjthetnek-e 1%-os felajánlásokat a magyarországi civil szervezetek a csatlakozás után? Igen. Mivel az adózást szabályait nemzeti szinten határozzák meg, így a magyarországi civil szervezetek továbbra is gyûjthetik az adózók 1%-os felajánlásait. Ha a jövôben változni fog a szabályozás, akkor az csakis a magyar jogalkotókon, a törvényhozáson múlik. Az Európai Bizottság melyik fôigazgatósága foglalkozik a civil szervezetekkel? Az Európai Bizottságon belül a Fôtitkárság foglalkozik a civil szervezetekkel kapcsolatos általános kérdésekkel. Itt dolgozták ki „Az Európai Bizottság és a nem-kormányzati


8

szervezetek: szorosabb partneri kapcsolat” címû vitairatot, mely általános irányelveket tartalmaz. Emellett a különbözô fôigazgatóságok szakmai alapon rendszeres kapcsolatokat tartanak az elsôsorban európai szinten mûködô civil szervezetekkel. Elismerten erôs a környezetvédô, a szociális és a fejlôdési kérdésekkel foglalkozó civil kezdeményezések platformja. Szorosabb partneri kapcsolat felé? A Prodi-kabinet megalakulása óta határozott törekvése, hogy lépéseket tegyen az Európai Bizottság és az állampolgárokat és szervezeteiket elválasztó távolság csökkentésére, párbeszéd folytatására. Ennek jegyében „Az Európai Bizottság és a nem-kormányzati szervezetek: szorosabb partneri kapcsolat” címmel 2000-ben vitairatot hoztak nyilvánosságra. A dokumentum az Európai Unió és a civil szervezetek együttmûködésével, kapcsolattartási rendszerével foglalkozik és javaslatokat tesz annak továbbfejlesztésére. A vitairatot az Európa Ház fordította le és jelentette meg magyar nyelven. Magyarországi civil szervezetek 2000. május 23-án véleményezték a dokumentumot és állásfoglalásukat a Bizottsághoz is eljuttatták. Mi az a CONECCS? A CONECCS (Consultation, the European Commission and Civil Society) az Európai Bizottság kezdeményezésére létrejött adatbázis, melynek célja, hogy tájékoztatást adjon azokról a civil szervezetekrôl, melyek össz-európai szinten tevékenykednek. A Bizottság nem akkreditálja a vele együttmûködni kész civil szervezeteket, mivel álláspontja szerint a civil társadalom legszélesebb

körével kíván konzultációkat folytatni. Ugyanakkor elônyben részesíti az európai szinten mûködô és/vagy nemzeti civil tömörüléseket. Az adatbázisra - ha az alapvetô feltételeknek a szervezet megfelel – szabadon lehet feliratkozni. Internetes címük: europa.eu. int/comm/civil_society/coneccs. Hogyan mûködik a Társadalmi Fórum az Európai Integrációért? Az Európai Unió, az integráció kérdései iránt érdeklôdô magyarországi civil szervezetek széles köre 2002. április 23-án Budapesten együttmûködési hálózatot hozott létre Társadalmi Fórum az Európai Integrációért címmel. A nyitott jellegû kezdeményezésnek ma már több mint 100 tagja van. Rendszeresen szervez szakmai programokat, tájékoztatókat. A koordinátori feladatokat ellátó Európa Ház „Civil Európa” néven terjesztett elektronikus hírlevelét közel 2000 címre juttatja el. Valóban Brüsszel a civilek európai központja? Több százra tehetô azon nemzetközi, regionális és nemzeti civil szervezetek száma, melyek állandó brüsszeli képviselettel rendelkeznek. Mindez elsôsorban közvetlen kapcsolattartási és hatékonyabb lobbizási lehetôséget teremt az EU-s intézményekkel. Ezért is indokolt, hogy önálló iroda formájában a magyarországi civil szervezetek is képviseltessék magukat Európa fôvárosában. ■ A cikket összeállította: Európa Ház.

NYELVTUDÁS, NYELVVIZSGA AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Mit ér a nyelvvizsgám az EU-ban? Az Európai Unióban nincsen egységes jogi szabályozás az oktatás szervezeti vagy tartalmi kérdéseivel kapcsolatban, az továbbra is a tagállamok belügye marad, ez vonatkozik a nyelvvizsgákra is. Nincsen olyan szabályozás, amellyel az Európai Unió egy vagy több nyelvvizsgát uniós nyelvvizsgaként elismerne, ebben az értelemben a magyar fejlesztésû nyelvvizsgák sem válhatnak elismertté. Az egyes tagállamok szintjén is csak elvétve van szabályozás, az egyes intézmények (munkáltatók, oktatási intézmények) saját hatáskörükben döntik el, hogy mely nyelvvizsgát fogadják el, vagy milyen módon gyôzôdnek meg a nyelvi kompetenciák meglétérôl. A magyar fejlesztésû, államilag elismert nyelvvizsgák külföldön történô megismertetése a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület 2003. évi munkatervének egyik központi feladata. Az államilag elismert nyelvvizsgákhoz kapcsolódó speciális magyarországi kedvezmények és juttatások nem vesznek el, azok belátható ideig továbbra is megmaradnak. Szükséges-e nyelvvizsga az EU-tagországban folytatott tanulmányokhoz? Ha a munkavállaló szülô az iskoláskorú gyerekét magával viszi az EU-tagországba, a befogadó iskola – a saját lehetôségeinek határain belül – köteles az ország vagy az oktatás nyelvének a tanuló igényeit figyelembe vevô oktatását biztosítani. Ezen túlmenôen a tanulónak joga van lehetôséget kapni a saját

anyanyelvének tanulására is. Amennyiben egyéni kívánalom alapján akar a diák uniós állam közoktatásában tanulni, akkor maga az intézmény dönti el, hogy milyen nyelvi követelményeket támaszt a jelentkezôvel szemben. Általában olyan szintû nyelvi ismereteket várnak el, amelyek lehetôvé teszi az iskolai munkában való viszonylag zavartalan és folyamatos részvételt. Szükséges-e nyelvvizsga a felsôoktatásban folytatandó tanulmányokhoz? Igen. Általában minden fôiskola vagy egyetem maga határozza meg, hogy milyen fajta és milyen szintû nyelvvizsgát követel meg a külföldi hallgatótól, az egyes országokon belül sincsen feltétlenül egységes követelményrendszer. Az erre vonatkozó tájékoztatást szinte minden esetben az intézmény internetes honlapján meg lehet találni. A megadott nyelvvizsgák döntôen az illetô országban kifejlesztett nyelvvizsgák közül adnak meg néhányat, azaz pl. egy Dániában kifejlesztett francia nyelvvizsgát a francia egyetemek nem fognak elfogadni. Ezért az EU tagállamaiban folytatandó tanulmányokat jóval megelôzôen már tanácsos tájékozódni, hogy mely nyelvvizsgát célszerû ebbôl a szempontból választani. Általában arra is van lehetôség, hogy a megadott nyelvvizsgák hiányában ott helyben le lehet tenni egy, a követelményeket kielégítô nyelvvizsgát. Szükséges-e nyelvvizsga a munkavállaláshoz? Általában nem formai követelmény. A munka megpályázásakor elônyt jelenthet, ha a pályázó hivatkozni tud nyelvvizsga meglétére, annak bizonyítványát csatolni tudja. Ez különösen akkor célszerû,

hogy ha az illetô országban, a cégnél feltételezhetôen ismerhetik az adott nyelvvizsgát. Ugyanakkor a munkahelyek döntésük meghozatalakor nem a nyelvvizsga formai meglétét veszik figyelembe, hanem általában más módon bizonyosodnak meg az általuk megkövetelt nyelvi kompetenciák meglétérôl (írásos pályázati anyag, bemutatkozó elbeszélgetés stb.). Ezen esetekben nem feltétlenül játszik döntô szerepet, hogy hol, milyen formában sajátította el a pályázó meglévô nyelvtudását. Egy- vagy kétnyelvû nyelvvizsgára van szükség? Ilyen követelményt általában nem fogalmaznak meg sem az oktatási területen sem a munka világában. Ugyanakkor általában az egynyelvû vizsgákat nevezik meg, mint az általuk elfogadottat. A nyelvvizsgabizonyítvány felhasználási célja, a végzendô tevékenység jellege szükségessé teheti a kétnyelvû, a közvetítôi készség területét is tartalmazó vizsga igazolását. Milyen nyelvvizsgákat lehet Magyarországon letenni és hol? 2003 tavaszán 19 nyelvvizsgaközpontban lehet államilag elismert nyelvvizsgákat letenni 25 nyelvbôl. Ezek között vannak hazai fejlesztésû, kétnyelvû és külföldi fejlesztésû, általában egynyelvû, általános és szaknyelvi nyelvvizsgák. Az aktuális kínálatról és az elérhetôségükrôl a következô honlapon lehet áttekintést szerezni: www.nyak.hu. ■ A cikket összeállította: Dr. Barabás László, a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület elnöke.

9


Lobbizni is meg kell tanulnunk A magyarországi érdekképviseleteknek el kell gondolkodniuk az uniós csatlakozással kapcsolatban: mi módon és mekkora mértékben képesek eddig bejáratott csatornáik mellett igénybe venni az EU-ban meghatározott szabályok között folytatható lobbizást.

Mint az Európai Tükör címû lapban nemrég közzétett tanulmányában Nagy Gábor, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakértôje írja: aki lemond errôl az érdekérvényesítési módról, gyakorlatilag behozhatatlan hátrányba kerül európai uniós versenytársaival szemben a közösségen belüli érdekküzdelmek során.

A teljes cikk az Európai Tükör 2003. VIII. évfolyam 2. számában olvasható.

Okok A lobbizás – azaz egyes társadalmi csoportok érdekeinek megismertetése a döntéshozókkal, elfogadott módszerek segítségével – egyidôs a döntéshozatallal, létjogosultságát pedig, mint arra a szerzô is utal, számos ok igazolja. Elsôsorban az, hogy a döntéshozó az Európai Unióban a közösség méretei miatt az érdekeltektôl térben távol került, így csak bizonyos közvetítôkön – például a média útján – ismerkedhet meg az érintettek véleményével. Ugyanakkor az Unióban az egyszerû polgárok csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak közvetlen kapcsolatba jutni azzal a személlyel vagy szervezettel, amely az ôket érintô ügyekben dönt. Mindezekhez társulnak még a nyelvi gondok: ha a brüsszeli hivatalnokok számára egyértelmû is, hogy anyanyelvük mellett franciául és angolul is beszélnek, az egyszerû polgár nem okvetlenül tudja – nyelvismeret híján – érdekeit a közösségi fórumokon képviselni. Egyszersmind szükség van arra, hogy az egyes kérdésekben hangjukat hatékonyan hallatni kívánók közösségi szintre emeljék ágazati érdekképviseletüket, emlékeztet Nagy Gábor – már csak azért is, mert nemegyszer uniós „magasságban” dôlnek el ezek az ügyek. S ha ezt a feladatot nem saját maguk kívánják ellátni, fordulhatnak valamely ernyôszervezethez, esetleg fizetett lobbistához, szem elôtt tartva azt a szempontot, hogy az uniós döntéshozók az elôbbiekkel ülnek tárgyalóasztalhoz szívesebben. Ernyôszervezetekkel konzultálva


10

ugyanis biztosra vehetik, hogy az EU polgárainak szélesebb csoportját megjelenítô tömörüléssel egyeztetnek, amely ráadásul már elôzetes szelekciót végzett az egyes célok között, s csak ezt követôen kezdeményezte a megbeszélést. Ezzel szemben az egyéni lobbista elônye, hogy hatékonyan képviselhet szegmensérdekeket is, amelyek egy ernyôszervezetben könynyen a kompromisszum, vagy a befolyásosabb csoportok szándékainak áldozatául eshetnek. Nem ritka ezért az a megoldás sem, hogy egy olyan lobbicsoport, amely ernyôszervezet tagja, saját brüsszeli érdekképviselettel is rendelkezik, tevékenységük során gyakran keresve partnereket céljaik elérése érdekében. Célcsoportok A lobbizás célcsoportjai között a szerzô elsô helyen említi – egyben a legkönnyebben megközelíthetôként és befolyásolhatóként – az Európai Parlament képviselôit. A 646 fôs testület tagjai azok, akik a döntéshozatal során a legkevesebb szakmai ismeret birtokában kénytelenek részt venni a folyamatban. Ezzel szemben a jól fizetett, magasan kvalifikált, a döntéshozatal legprofesszionálisabb részét jelentô Bizottságban ennél már jóval szûkösebbek a lehetôségek. Ehhez járul még e testület viszonylag nehéz megközelíthetôsége is. Itt akkor van esély sikerre, ha a döntés-elôkészítés elején sikerül bekapcsolódnia a lobbistának a folyamatba abban a szakaszban, amikor a Bizottság igyekszik minél szélesebb körbôl információkat meríteni az adott témában. Ekkor ugyanis a „nagyok” mellett a kisebb érdekképviseleteknek is jó esélyük van arra, hogy meghallgattassanak. Késôbb, a politikai egyeztetések szakaszában már jóval nehezebb lesz szakmai, technikai változtatások szükségességérôl meggyôzni az eurokratákat. Ennél is keményebb dió a Miniszterek Tanácsának befolyá-

solása; szakértôk szerint erre az egyetlen mód, ha az erre törekvôk nemzeti szinten keresik meg az adott kormánytisztség betöltôjét, s próbálják ôt a maguk pártjára állítani. Eközben szem elôtt kell tartanunk, hogy a grémium döntéseinek jelentôs hányada ugyan csak minôsített többséget igényel, de továbbra is megmaradtak olyan témák, ahol minden tag támogatására szükség van a szavazáson. Hogyan A döntéshozatali mechanizmuson belüli érdekképviselet lehetôségeinek áttekintése után már csak egyetlen kérdés marad: hogyan – azaz mi módon gyôzhetjük meg a leghatékonyabban a velünk kapcsolatban álló tisztségviselôt, hogy kitûzött célunk érdemes az ô és az egész Európai Unió (vagy egy intézménye) támogatására. Nagy Gábor szerint a legsikeresebb lobbisták azok, akik elôre és jól meghatározott stratégiát követve alaposan, precíz információk alapján felmérték a rendelkezésükre álló eszközöket és az elérni kívánt célokat, pontos ismeretekkel rendelkeznek a megkeresett személyrôl (beleértve olyan aprónak tûnô, nemegyszer döntô fontosságú részleteket, mint az illetô nyelvismerete). Ügyünket közérthetôen, röviden kell elôadnunk, elismerve, hogy érvelésünk csak az érem egyik oldala, átadva egy rövid, tömör, egyértelmû (parlamenti képviselôk esetében 1-2 oldalas, bizottsági tagoknál valamivel hosszabb és részletesebb) pozíciópapírt. Ugyanakkor – s ez mindenképpen a hosszú távú feladatok egyike – olyan képet kell kialakítania a lobbistának magáról, hogy hasznos információforrás, és az adott szakkérdésben értelmes felvetésekkel tudja támogatni a döntéshozót. ■

Könnyen cáfolható ellenérvek Thomas Glaser a magyarországi uniós kampányról Rövid, de logikusan felépített kampányt folytat az április 12-i európai uniós referendum elôtt a magyar kormányzat – hangoztatta egy március közepi rendezvényen Thomas Glaser, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának fôtanácsosa, aki szerint nem jelenthet komoly feladatot a belépés ellenzôi által hangoztatott érvek megcáfolása. Szavai szerint „minden kampányt lehet bírálni”, az azonban kétségtelen, hogy Magyarországon az ezzel foglalkozó közalapítvány megalakulása után egybôl csúcssebességbe kapcsolt a kormányzat Európai Unióval kapcsolatos felvilágosító tevékenysége. A késedelemben pedig, mint mondta, szerepet játszott az is, hogy a tavaly áprilisi választások után májusban állt fel az új kabinet, amelynek ráadásul az idô szûkében több más fontos feladatot is meg kellett oldania. – Kész csoda, hogy szeptemberre sikerült kidolgozni, novemberre pedig létrehozni ezt a bonyolult kommunikációs szisztémát – tette hozzá Thomas Glaser, kifejtve azon véleményét, hogy ha kevesebb idô is jut erre a feladatra, mint a bô egy évet erre szánó Ausztriában, a magyar kampány logikusabb, mint több más csatlakozni kívánó államé. Nem csak a referendumig szól Mint azt hangsúlyozta: igen nagy jelentôsége van, hogy a magyarországi kommunikációs közalapítvány – szemben az auszt-

riai intézménnyel – „nem tûnik el a ködben” a sikeres csatlakozási népszavazás másnapján, hanem tevékenységét kifejti az ország belépése idején és után, de még az euró bevezetésekor is. Az Európai Bizottság magyarországi delegációjának fôtanácsosa igen jó ötletnek nevezte például, hogy a Külügyminisztérium mintegy 170 oldalas, a rövidített változatot tartalmazó kiadványban tette közzé az ország európai uniós csatlakozási megállapodásának szövegét, s a kormányzat folyamatosan mûködtet két, a belépéssel kapcsolatos kérdéseket megválaszolni hivatott telefonos ügyfélszolgálatot. A Magyarországon folyó EU-kampány elônyei között említette, hogy az nem „egyszínû”, a kormányzat által folytatott meggyôzés folyik, hanem a szinte a teljes politikai spektrumot felölelô, nem konfrontatív akció.

ki Thomas Glaser, elmondva, hogy nemrég például azt hallotta egy taxistól: el kell adnia Suzukiját, mivel „az Unióban csak európai autóval lehet ûzni az ipart”. A fôtanácsos szerint „akik attól félnek, hogy külföldiek kezére jut a magyar föld, azt felejtik el, hogy azt elôbb valakinek el is kell adnia”; hozzátéve, hogy Nagy-Britannia, az egyik leginkább euroszkeptikus állam polgáraként mindmáig nem talált valódi indokokat a szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti identitás elvesztésével kapcsolatos félelmekre. – Ha a többi európai államétól teljesen eltérô jogrenddel, kereskedelmi struktúrával Nagy-Britanniának harminc éve megérte a csatlakozás, a most belépô államoknak el kellene gondolkodniuk, talán érdemes belépni – jelentette ki Thomas Glaser. ■

Kikezdhetô ellenkampány A csatlakozás ellenzôinek érvelésével kapcsolatban Thomas Glaser úgy nyilatkozott: az euroszkeptikusok olyan felvetésekkel próbálják a maguk pártjára állítani a lakosságot, amelyeket „bárki, aki akár csak a leghalványabb ismeretekkel is rendelkezik a csatlakozási megállapodásról és az Unióról, könnyûszerrel megcáfolhat”. – Az ellenzôk a jelek szerint kifogynak az érvekbôl, és olyan folklorisztikus elemeket próbálnak beleplántálni a köztudatba, mint a mákos guba és a disznóvágás betiltásával kapcsolatos pletyka – jelentette

Thomas Glaser

Sikerrel indult a referendum-sorozat Máltán szoros versenyben, Szlovéniában utcahosszal nyertek az ország európai uniós csatlakozását támogatók az utóbbi hetekben megrendezett népszavazáson. A korábbi aggodalmak ellenére így sikerrel startolt a tíz tagjelölt ország referendum-sorozata. A fél Budapestnél alig nagyobb földközi-tengeri köztársaságban a 297 ezer szavazásra jogosult polgár 92 százaléka adta le voksát annak ellenére, hogy a legnagyobb ellenzéki erô a távolmaradásra szólította fel híveit. Álláspontjuk szerint

ugyanis félô, hogy a kis állam „eltûnik Európában”. Végül mintegy 53 százalék volt a belépés támogatottsága; húszezerrel volt nagyobb a csatlakozást támogatók tábora az ellenzôkénél, így sem a nemzeti identitást féltô, sem a – Málta fejlettsége miatt – a nettó befizetôvé válástól óvó érveknek nem sikerült diadalmaskodniuk. A kérdés így már csak az lehet, hogy a kiegyensúlyozott parlamenti arányok mellett sikerül-e a kormánypártnak a törvényhozáson keresztülvinnie az errôl szóló indítványt.

A népszavazás-széria következô állomásán, Szlovéniában már simábban született meg az eredmény a – szemben a máltaival – ügydöntô referendumon. A kétmilliós jugoszláv utódállam – a tizek közül az egyetlen ország, amelynek esetében nem talált lemaradást a csatlakozási feltételek teljesítésében az Európai Unió – polgárainak mintegy hatvan százaléka járult március 23-án az urnához: tíz közül kilenc szavazó mondott igen a belépésre. A referendum-maratoni következô állomása április 12-én Magyar-

ország lesz, ahol a felmérések szerint a biztos szavazók mintegy hetven százaléka áll az uniós csatlakozás mellett. Litvánia polgárai május 11-én, a szlovákiai szavazók május 16-17-én, a lengyelek június 8-án, a csehek az azt követô hétvége két napján nyilváníthatnak véleményt a e kérdésben. Szeptember 14. lesz az észtországi, 20-a a lettországi voksolás napja, míg Cipruson mindeddig nem tûztek ki csatlakozási népszavazást.

■

11


Elengedhetetlen a civilek jelenléte Suba János az EU-csatlakozással kapcsolatos tájékoztatásról Az EU-csatlakozással kapcsolatos tájékoztatás szempontjából elengedhetetlennek nevezte a civil szervezetek szerepvállalását Suba János. Az Európai Uniós Kommunikációs Közalapítvány (EUKK) ügyvezetô titkára szerint a lakosság olyan rétegeit lehet elérni ezeken a szervezeteken keresztül, amelyekhez a központi irányításnak egyébként nem lettek volna csatornái.

A közalapítvány a megalakulása után alig egy hónappal feltette a kérdést szinte az összes civil szervezetnek, arra keresve választ, milyen a viszonyuk az európai uniós csatlakozáshoz. Suba szerint meglepôen egységesek voltak a feleletek: szinte mindegyik szervezet, de az országos tömörülések kivétel nélkül csatlakozáspártiak voltak. Alapvetôen két kéréssel fordultak a közalapítványhoz: csatlakozási anyagokat, tájékoztató jellegû füzeteket és programjaikhoz anyagi forrásokat kértek. Az EUKK ezért meghirdetett egy, a csatlakozással kapcsolatos pályázatot, amelyen összesen 70 millió forintot osztottak szét. A pályázatra a rövid határidô ellenére 131 szervezet adta be jelentkezését, közülük 19 részesült anyagi juttatásban. A legkisebb elnyert összeg kétmillió forint volt, míg a legnagyobb elérte a hétmilliót.

„Mi alapvetôen központi módszerekkel kommunikálunk. Ez olyan, mintha csak az egy vagy kétszámjegyû fôútvonalakon lehetne közlekedni az országban, pedig vannak települések, amelyek csak a három számjegyû vagy ne adj’ Isten földutakon érhetôek el.” – indokolta a pályázat szükségességét Suba. Mint mondta, éppen azért vették fel a kapcsolatot a megyei önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel, mert ez volt az a csatorna, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhettek a lakossággal. A civil szervezetek olyan speciális területekre és olyan mélységben is el tudják juttatni az üzenetet, amelyre egy központi irányítású és központi módszerekkel operáló szervezetnek, mint például az EUKK segítség nélkül esélye sincsen. Azt, hogy a csatlakozás után milyen feladatok hárulhatnak a civil szervezetekre, Suba egyelôre nem kívánta részletezni.

Mint mondta, a jó szándék megvan, viszont nem akar felelôtlenül ígérgetni. Közlése szerint az EUKK egyelôre nem tudja, hogy milyen anyagi forrásokkal gazdálkodhatnak a népszavazás után, és azokat hogyan oszthatják majd el. ■

Suba János

EU-s tájékoztató civil szervezetekrôl és gazdasági kérdésekrôl

„Civilek Európában” elôadás és fórum Nagykovácsiban 2003. március 20.

Nem kell jelentôsebb változtatásokat végrehajtani az ország uniós csatlakozása kapcsán a civil szervezetek alapításával, mûködésével kapcsolatos szabályokon – hangzott el a Közép-európai Club Pannonia Egyesület tanácskozásán. Barabás Miklós, az Európa Ház igazgatója arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltás idején „nem nulláról indult” a magyar nonprofit szektor, amelyben ma a másfél évtizeddel ezelôtti mintegy tízezer szervezet és alapítvány négyszerese tevékenykedik. – Ez a szféra Magyarországon mostanra igazán megizmosodott – mondta, hozzátéve, hogy az e téren erôs szóródást mutató uniós átlagot még nem éri el a szervezetek lakosságszámhoz viszonyított mennyisége. Ugyanakkor szólt arról: soha nem látott esélyt teremt majd a civil szektor számára Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, hiszen ennek nyomán a szervezetek a jelenleginél nagyobb lehetôségekhez és anyagi forrásokhoz juthatnak. Sárközy Tamás jogász, tanszékvezetô egyetemi tanár a konferencián azt hangsúlyozta, Magyarországnak gyakorlatilag már csak néhány technikai jellegû módosítást kell végrehajtani az európai uniós csatlakozás kapcsán gazdasági jogszabályain. Arra emlékeztetett, hogy 1968 óta Magyarországon, ha részlegesen is, de megteremtôdött a piaci mûködés kultúrája és jogszabályi háttere. A szükséges területeken pedig a ‘90-es évek közepére összhangba kerültek a magyarországi szabályok az uniós rendelkezésekkel. Hozzátette: az Európai Unió egy alapvetôen gazdasági közösség, amely éppen az elmúlt egy évtizedben kezdett olyan funkciókat felvenni, amelyek nyomán fél évszázad múlva létrejöhet az Európai Egyesült Államok. Sárközy Tamás emlékeztetett rá: a közösség a nagy struktúrákat szabályozta, ugyanakkor nem mindig fordított ilyen figyelmet a szerzôdésekre, valamint a kis- és középvállalkozásokra. ■


12

Egymásnak kellünk Európával A sokféleség egysége nem nyelvészeti lelemény, hanem realitás – állítja egy nemrégiben megjelent tanulmányában Kádár Béla, az Antall-kormány külgazdasági minisztere, aki szerint „a magyarság megdöbbentô közönnyel ballag az évszázados jelentôségû önsorsalakító esemény, az európai csatlakozásunkról döntô áprilisi népszavazás felé”. A szerzô emlékeztet rá, Európa „a világ legnagyobb történelmi találkahelye”, amelyet egy, a világ más térségeinél jóval nagyobb mértékû demográfiai, kulturális, gazdasági és intézményrendszeri összefonódás jellemez, s ahol a történelmi egymásra hatások egyfajta értékközösséget, értékhasonlóságot is kialakítottak más régiókkal szemben. Ennek legfôbb elemei: az egyéni szabadság, a versenyképesség és a társadalmi szolidaritás; ez tükrözôdik az Európai Unió szociális dimenziójában, míg a szolidaritás- és kohézióteremtés a stratégiai célrendszerben. Emellett – a jövô évi bôvítéssel – egy olyan, 400 milliónál népesebb közösség tagjává válhat Magyarország, amelynek összter-

méke az Amerikai Egyesült Államokéhoz hasonló, a tagállamok egymás közti kereskedelme a világkereskedelem egyötödét teszi ki, míg a kifelé irányuló forgalma a világénak negyede, azaz összességében duplája az USÁ-énak. Ezzel a világ jelenleg és a belátható jövôben legnagyobb egységesen szabályozott piaca, amely a belsô fejlôdés számos fázisán keresztülmenve most áll negyedik nagy bôvítési folyamata elôtt. A bôvítés nemcsak a most csatlakozó államok számára elônyös, de a már uniós tagoknak is, akik a stratégiai nyereség mellett a jelenlegi EU-átlagnál gyorsabban fejlôdô államok felvételétôl egyfajta „vérfrissítést” kaphatnak. Emellett az Unió kapujában álló országoknak egyértelmûen kedvezô lehet az életszínvonal emelkedése mellett az, hogy egy nagy, ezért nehezebben sebezhetô egység tagjaivá válnak. - Magyarország nem a végvidék légiója vagy Európa elôretolt helyôrsége lesz, hanem – földrajzi helyzete, történelmileg kialakult helyismerete, s készségei, illetve a térségben élô magyarság hídverô szerepének kiaknázása révén – tartósan fontos

közvetítôi, szervezôi szerepet tölthet be az európai folyamatokban – fogalmaz a szerzô, megemlítve, hogy a belépéssel a nemzeti érdekképviselet is hatékonyabbá válhat. Kádár Béla elismeri, a 2004 és 2006 közötti idôszakban Magyarország a vártnál kevesebb, GDP-jének alig 0,7 százalékát elérô csatlakozási támogatást kap, ezt követôen azonban már a mi képviselôink is részt vesznek az uniós források elosztásában. Emellett pedig – miközben a belépés segíti a magyar felzárkózást – a tagság egyes közgazdasági számítások szerint évi egy százalékot ad hozzá a magyar gazdaság növekedési üteméhez. Hasonló hatással lehet – éves szinten 0,6-0,9 százalékos mértékben – majd az euró bevezetése. ■

A teljes cikk az Európai Tükör 2003. VIII. évfolyam 2. számában olvasható.

Világos válaszok kellenek Autóval járja Csongrád egyét, az európai uniós csatlakozással kapcsolatos kérdéseket válaszolja meg Nyerges Gusztáv, a szegedi Európai Információs Pont vezetôje, akinek több év alatt tengernyi tapasztalata gyûlt már össze arról, mire is kíváncsiak honfitársaink ebben a témakörben. – Korábban három alföldi megye tartozott hozzánk, ma már csak egy, de feladatunk így is rengeteg van – meséli, hozzátéve, hogy az egyszerû emberek fejében, információs kampányok ide vagy oda, mind a mai napig sok a kétség, a megválaszolatlan kérdés. És, mint mondja, nemcsak azért nem egyszerû a lakosságot az EU-csatlakozásra felkészíteni kívánó információs pontok munkája, mert minden településre el kell jutniuk, de azért is,

mert a feladatoknak szinte nincsen vége. – Mi arra törekszünk, hogy minden kis faluba legalább egyszer eljussunk: ha valakivel személyesen el tudunk beszélgetni, azaz a napi munka után szán ránk idôt, sokkal jobb helyzetbôl indulunk, mintha egy központban várnánk, hogy hozzánk fordulnak az emberek – tette hozzá. Nyerges Gusztáv szerinte rendkívül fontos, hogy frappánsan, precízen megfogalmazott információk jussanak el a lakossághoz a csatlakozásról és annak következményeirôl; a túlkomplikált válaszok akár attól is elvehetik ugyanis az emberek kedvét, hogy feltegyék a következô kérdésüket. – Úgy érzem, a túlnyomó többség igent mond az Unióra, de sokakban vannak még kimondatlan, ezért megválaszolatlan

kérdések – fogalmaz a szakember. aki arról számolt be, nem ritka, hogy valaki attól tart: az Európai Unió is csak egy olyan tömb lesz, mint a KGST, amelyben elvész Magyarország szava. Mint mondta, elsôsorban a mindennapi élet problémáival kapcsolatos felvetésekkel találkozik mindennapjai során. Agrártérségként a csongrádi embereket különösen az unió mezôgazdaságot érintô tevékenységei, szabályai érintik. A megye fekvésébôl adódóan azt is sokan kérdezik, hogy befolyásolja majd a belépés a szomszédos államokba utazást, illetve az ott élôk Magyarországra látogatását. – Itt húzódik a román és a jugoszláv határ, gyakori, hogy jóbarátok, akik csupán kilométerekre laknak egymástól, már más ország polgárai – mutat rá a problémára. ■

Információs pontok Az információs pontok rendszerének kialakítását öt évvel ezelôtt kezdte felkarolni a Külügyminisztérium. Jelenleg minden megyében mûködik ilyen, az uniós csatlakozással kapcsolatos ismeretek terjesztésére szakosodott intézmény.

A szegedi Európai Információs Pont EU-autója Budapesten

13


Az Európa Mozgalom kiáll a csatlakozás mellett A magyar nemzet és kultúra akkor kerül veszélybe, ha Magyarország nem lép be az Európai Unióba – hangsúlyozta Hámori József, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, az Európai Mozgalom Magyar Tanácsának (EMMT) elnöke egy március közepén, Budapesten tartott rendezvényen.

Szavai szerint – szemben a csatlakozás ellenzôi által hangoztatottakkal – éppen az lenne veszélyes az ország számára, ha kimaradna a folyamatból, és ezáltal elszigetelôdne. Mint mondta, a gazdasági elônyökön kívül az uniós csatlakozással a demokrácia egy fejlettebb szintjét érheti el Magyarország. Rámutatott, hogy az Unió erôsíteni, nem pedig megszüntetni kívánja tagországainak kultúráját. Hámori József beszámolt arról is, hogy az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa a csatlakozás népszerûsítése érdekében tíz regionális konferenciát tart vidéki nagyvárosokban, elômozdítva e rendezvényekkel a civil kezdeményezések társadalomformáló erejének minél hatékonyabb érvényesülését.

Pók Attila, az EMMT alelnöke – megemlítve a magyarországi tagozat kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerét, a politikai, gazdasági és kulturális élet ismert és elismert személyiségeivel fennálló partneri viszonyát – arról beszélt, hogy a mozgalom egy társadalmi keretet kíván teremteni az intézményes szinten az államok és az Unió tisztségviselôi által végzett munkához. Az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa ezért tervezi, hogy a több mint egy évtizede megrendezett magyar-német fórum mellett több éves szünet után az osztrák-magyar találkozó intézményének felújítása. Terveznek emellett olyan tanácskozásokat is, amelyeken a visegrádi országok integrációs felkészülésének állását vitathatnák meg szakemberek, érdeklôdôk. ■

A mozgalom A második világháború lezárása utáni elsô nagy európai értelmiségi találkozón, az 1948-as hágai Európa Kongresszuson merült fel az Európa Mozgalom létrehozása; a hálózat kevéssel ezt követôen kezdte meg munkáját. Az európai kitekintésû civil tömörülések gyûjtôszervének központja Brüsszelben van. A szervezôdés rendezvények szervezése, kiadványok megjelentetése mellett széleskörû lobbitevékenységgel is segíti az európai integráció sikerét. Tizenhárom évvel ezelôtt – a kelet-középeurópai országok között elsôként – hazánkban jött létre a mozgalom országos szintû szerve, azaz nemzeti tanácsa.

Fogyatékkal Európában Az idei a Fogyatékkal Élôk Európai Éve; ennek meghirdetésével az volt az Európai Unió célja, hogy ráirányítsa a világ figyelmét arra a tényre, hogy a közösségben élô minden tizedik polgár, összesen 37 millió ember fogyatékos.

A Fogyatékkal Élôk Európai Évének emblémája


14

A szervezôk (az Európai Bizottság és az Európai Fogyatékosok Fóruma, az EDF) célja, hogy további lépésekre sarkallják a tagállamokat és azok lakóit annak érdekében, hogy ép társaikkal egyenlô jogokban legyen részük a fogyatékos embereknek. Emellett fel kívánják hívni arra is a figyelmet, hogy a társadalom e csoportja – éppen a többiekénél nehezebb helyzete miatt – az átlagosnál nagyobb odafigyelést, több gondoskodást igényel. Ezért nemzeti kampányokat szerveznek a fogyatékosok hátrányainak csökkentése, esetleges megkülönböztetésük elkerülése, a velük és szervezeteikkel való minél szorosabb együttmûködés érdekében. – Együtt változtathatunk – olvasható a kampány internetes honlapján, a www.eypd2003.org internetes címen, amely alatt a konkrét programajánlatok mellett vitafórumot, hírközpontot és számos más együttmûködési lehetôséget találunk, bôséges válogatásban az idei év e téma köré szervezett több ezer nemzeti szintû és helyi eseményébôl. Ezeket a tagállamok szintjén Nemzeti Egyeztetô Testületek hangolják majd össze, de hasonló struktúrák kialakítására bíztatja az EU a csatla-

kozó államokat is. Ezek a grémiumok koordinálnak olyan tevékenységeket is, mint például annak a speciális autóbusznak az útja, amely ez év januárjától járja a 15 uniós államot, hirdetve a Fogyatékkal Élôk Európai Évének központi gondolatát: Semmi se történjen velünk – nélkülünk. Az uniós szervezôdések szintje mellett a kampány komoly szerepet szán a civileknek is: mint arra internetes honlapjuk is emlékeztet, az akciósorozat sikere nagyban múlik azon, a lakosság mekkora hányadát és mennyire aktívan sikerül bevonni a megmozdulásba. Emellett annak is különös jelentôséget tulajdonítanak, hogy az európai polgárok minél több ötletüket osszák meg a rendezôkkel arról, mit lehet tenni a mindennapokban a fogyatékosok segítése, helyzetük javítása érdekében. – A Fogyatékkal Élôk Európai Éve történelmi esélyt nyújt e társadalmi csoport helyzetének javítására – fejtette ki a közelmúltban egy nyilatkozatában Jannisz Vardakasztanisz, az EDF elnöke, jelezve, hogy a rendezvénysorozattól kézzelfogható eredményeket várnak: új jogszabályokat, kezdeményezéseket, az ügynek pedig újabb szövetségeseket. ■

Európa kulturális sugárút – folytatás az 7. oldalról báló csoport, a BM Tûzoltózenekarának felvonulása, várbeli borkóstoló és kiállítás, s sok egyéb szórakoztató program várja a magyar kultúra iránt érdeklôdôket. Belépôdíj nélkül est 8 óráig látogatható a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) berendezett Európa fejedelmi udvaraiban címû tárlat, amely Mányoki Ádám pályáját, annak szereplôit és helyszíneit mutatja be. Az MNG falain elhelyezett 90 Mányoki festmény közül 49-et a magyar múzeumlátogatók ez alkalommal láthatnak elôször. A Budapesti Történeti Múzeumban Visszaszerzett kincseink címmel nyílik bemutató a „sugárút” alkalmából, amelyet a közgyûjteménytôl ellopott és viszszaszerzett, restaurált mûkincsekbôl állítanak össze. Még mindig a budai Vár falain belül maradva a Ludwig Múzeum is nagy érdeklôdésre számot tartó kiállítással csalogatja falai közé a látogatókat; a Kortárs Mûvészeti Múzeumban az ausztriai Essl Gyûjtemény hetvenegy fotómunkáját és festményét kiállító tárlat nyílt március 13-án Emberi történetek címmel. A Magyar Állami Operaház a világörökségi helyszíneket bemutató kiállítást fogadja be az Európai kulturális sugárút alkalmából; a tárlatot a kulturális minisztérium állította össze az UNESCO Világörökség Bizottságának tavaly nyáron, Budapesten tartott ülésére. A Hôsök tere mellett álló Mûcsarnok a fiatal brit mûvészet számos alkotóját, azok sajátos nyelvezetét, a londoni élet „ittjét és mostját” felmutató tárlattal várja a látogatókat. A kiállításon látható munkák mindegyikében a történelem változóként jelenik meg, amelyet újra és újra átformál az elbeszélô, illetve az egymást követô elbeszélôk perspektívája. A Mûcsarnokkal szemközti

Szépmûvészeti Múzeumban észak-itáliai reneszánsz rajzok láthatóak a Leonardótól Tintorettoig címû tárlatban, amely már a második kiállítás abban a sorozatban, amelyet az intézmény az itáliai reneszánsz bemutatására indított. A most bemutatandó 64 mû a 16. századi itáliai rajzmûvészet fejlôdésének sokrétûségét érzékelteti az északi körzetekben, azok legjelentôsebb központjaiban, Velencétôl Pármán és Bolognán keresztül Milánóig és Genováig. Ebben a viszonylag szûkre szabott összeállításban is a korszak legnagyobb rajzmûvészeinek – Leonardo de Vinci, Correggio, Parmigianino, Tintoretto, Veronese és Palladio – alkotásait ismerhetik meg a látogatók. A Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad várának falai által védett Magyar Mezôgazdasági Múzeum igen aktuális tárlattal, a Mezôgazdaságunk jövôje Európában címû kiállítással vesz részt az eseménysorozatban. A Kormány kommunikációs stratégiája kiemelt feladatnak tekinti az agrárágazat Európai Unióhoz való csatlakozásra való elôkészítését, valamint az abból származó elônyök népszerûsítését. Ebbôl a szempontból fontosnak tartják az agrártársadalom, a vidéken élôk közvetlen tájékoztatását a csatlakozási folyamatról és a felkészülési teendôkrôl; ennek egyik hatékony eszköze a kiállításokon, vásárokon való részvétel. A Mezôgazdasági Múzeumban látható kiállításon tájékoztatókkal, elôadásokkal, kiadványok terjesztésével népszerûsítik az EU-t, valamint a tagságból származó elônyöket. A városligeti Közlekedési Múzeum „Lépni kell! Az EU és a közlekedés” címû idôszaki tárlata tablókon, fényképeken, látványos grafikákon keresztül

mutatja be a jelenlegi uniós tagországok és Magyarország közlekedési adottságait, a hálózati viszonyokat és azokat a fô gondolatokat, amelyek az elkövetkezendô 10-15 év közlekedési fejlesztéseit jellemezni fogják. A kiállítás elsô harmada a tizenötök közlekedési, közlekedés földrajzi hálózatát mutatja be, valamennyi fontos vasúti, közúti, légi és vízi jellemzôit, valamint a közlekedési alágazatok színvonalát; a második harmad „Innen indulunk…” címmel a jelen magyar viszonyokat vázolja, a harmadik pedig már az „Ide érkezünk…” alcímet kapta, amely a jövôbeni fejlesztésekre mutat rá. A Vörösmarty utcai Liszt Ferenc Emlékmúzeumban a március 7én nyílt, Liszt és Beethoven címû kiállítás várják a látogatókat. S akinek még ez sem elég, az hallgathat könnyûzenei elôadást, humoristák vélhetôleg témához illô poénjait, szintetizátor show-t, a Kossuth-díjas Pege Aladárt és kvartettjét, Strauss-keringôket, a Cotton Club Singerst, ellátogathat a Fôvárosi Állatkertbe, a Nagycirkuszba vagy akár a Vidám Parkba is. ■

A „Civil Igen Európára!” országos kampány plakátja az Andrássy úton Budapest, 2003. március

15


Európa-nap magyar iskolákban Az Európai Unióval kapcsolatos vetélkedôket, tájékoztató elôadásokat, diákfesztiválokat rendeztek - a kontinens huszonhét más államához hasonlóan – március 21-én Tavasznap Európában címmel Magyarország 120 általános és középiskolájában.

Az oktatási tárca egyik illetékesének közlése szerint az Európai Konventben képviselettel rendelkezô országok által kezdeményezett programokba a tagállamok és a csatlakozó országok mintegy 5000 intézménye kapcsolódott be. A Magyarországon elsô ízben megrendezett Tavasznap során elôadások hangzottak el arról, hogy a fiatalok mit várhatnak Magyarország európai uniós csatlakozásától, milyen jövô elé néz az egyesült Európa. A Tavasznapon az oktatási tárca vezetôje Békéscsabán egy általános és egy speciális szak-

Szükség van az idôsekre Az idôsek tudására és tapasztalatára, együttmûködésére is nagy szükség van az uniós csatlakozás folyamatában – hangoztatta Dobrev Klára, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-Támogatások Hivatalának elnökhelyettese a nyugdíjasok Országos Képviselete budapesti tanácskozásán. Mint mondta: az általuk koordinált programok csak abban az esetben érhetnek célt, ha a helyi önkormányzatok, civil tömörülések régiójuk fejlôdését ered-

iskolába látogatott, ahol felavatott egy szimbolikus EUfalat, majd részt vett a Mi Európánk címû vetélkedôn a helyi Rózsa Ferenc Gimnáziumban. Délután köszöntötte a helyi diákkavalkádot; a rendezvényen 15 megyei középiskola vett részt, és az intézmények egy-egy uniós tagállamot mutattak be. Medgyes Péter, a tárca nemzetközi ügyekben illetékes helyettes államtitkára Gyôrben, a Révai Miklós Gimnáziumban beszélt az unió kínálta lehetôségekrôl, valamint felavatott egy EU-tantermet is. ■

ményesen elômozdító projekteket munkálnak ki, azok megvalósítására pedig sikerrel pályáznak uniós támogatásokért. Közlése szerint Magyarország rendelkezésére12001500 milliárd forint áll majd 2004 és 2006 között; ennek egy részét társfinanszírozással, elsôsorban költségvetési pénzbôl kell biztosítani, míg a források 45 százalékát közlekedési, környezetvédelmi infrastrukturális fejlesztésekre fordítják. ■

Készül a civil stratégia A kabinet szándéka szerint áprilisban kerül a parlament elé a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvényjavaslat, amelynek elfogadása Bódi György, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) civil kapcsolatok fôosztályának vezetôje szerint a kormányzati civil stratégia megvalósításának elsô fontos lépése lesz. Hozzátette: a civil célok megvalósítására létrehozandó pályázati alap forrását döntôen azok, a civil szervezetek számára felajánlható személyi jövedelemadókból származó egy százalékok teszik majd ki, amelyekrôl az állampolgárok nem rendelkeztek. Emellett az alapprogram bevételét jelenthetik még jogszabályban rögzített források, a szerencsejátékból befolyó nyereség egy része, közhasznú felajánlások, valamint a költségvetés más forrásai. A fôosztályvezetô emlékeztetett rá: tavaly az adózók 34 százaléka rendelkezett személyi jövedelemadójának egy százalékáról, így a civil szervezetek csupán 5,2 milliárd forintban részesülhettek a lehetséges 11 milliárd helyett. Megjegyezte: a közhasznú jogállás nem lesz pályázati követelmény a civil szervezetek számára. ■


16

Portugál, német és olasz pedagógusok tanácskozása Budapest, 2003. március 21.

Civil Európa - Civil Magyarország

A budapesti Európa Ház idôszakos kiadványa Felelôs kiadó: Európa Ház

Európa Ház Cím: 1016 Budapest, Dezsô u. 3. Levélcím: 1389 Budapest, 62., Pf. 113. Telefon: (1) 356-8440 Fax: (1) 356-8499 E-mail: [email protected] Internet: www.eucivil.hu

A kiadvány megjelenését a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala és az EU Kommunikációs Közalapítvány támogatja.

CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG

Recommend Documents