civil fórum CIVIL KURÁZSI CIVIL VITAFÓRUM CIVIL ÖNÉPÍTKEZÉSÜNK KULTURÁLIS KITEKINTŐ BESZÁMOLÓ 2 civil fórum Tartalomjegyzék

2

civil fórum

alomjegyzék Tartalomjegyzék 3. oldal Dr. Bodó Barna: Civil kurázsink

28. oldal Kondor Albert: Mit tegyünk és mit ne tegyünk a közösségi oldalakon?

4. oldal Csáki Rozália: A megosztás felelőssége és öröme

29. oldal Varga Máté: Részvétel, nyilvánosság, mozgalom

5. oldal Willmann Walter: Civilek a romániai magyar sajtóban

33. oldal Anamaria Hâncu: „Let‘s Do It, Romania!” (Gyerünk, Románia!) – Az egész ország kitakarítása egyetlen nap alatt!

7. oldal dr. Gosztonyi Gergely: Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága és a közösségi média újfajta magyar szabályozása 9. oldal Péterfi Anna, Péterfi Ferenc: Hogy rátaláljunk a helyi közösségek hangjára… – a magyarországi kisközösségi rádiók tapasztalatáról 12. oldal Hargitai Henrik: A helyi nyilvánosság szervezése veszélyhelyzetben: a devecser-ajkai Közös Hullámhossz rádiók 16. oldal Jó célhoz jó kommunikáció (is) kell… – interjú Vajda Mártával 19. oldal Zombai Norbert: Nyomtatott média versus elektronikus média 21. oldal Lévai Richárd: Civil szervezetek az interneten – veszélyek és lehetőségek 23. oldal Bodó András, Facskó Ferenc: Internetes jelenlét és kommunikáció honlappal és hírlevéllel 25. oldal Furus Levente: Civil adatbázis – Háromszéki Civil Katalógus – civil önszerveződés

35. oldal Klausz Melinda: Összefogás és 3000 „lájk” két hét alatt

CIVIL KURÁZSI 37. oldal Kovács Zoltán Csongor: Hogyan teremtettek nyilvánosságot a civilek a Verespatakért folytatott küzdelmükben?

CIVIL VITAFÓRUM 40. oldal Ferenczi Tünde: Partnerek a nyilvánosságban

CIVIL ÖNÉPÍTKEZÉSÜNK 43. oldal Bereczki Kinga: Sikeres regionális civil összefogás – CIVEK

KULTURÁLIS KITEKINTŐ 45. oldal Európa kulturális fővárosai 2011-ben: Tallinn és Turku

BESZÁMOLÓ 47. oldal Pap Kinga: A magyar kormány civil stratégiája

civil fórum 27. oldal Amy Sample Ward, Chris Worman: A blog és a blogolás rejtelmei

48. oldal Csáki Rozália: A megosztás felelőssége és öröme (RO) 50. oldal Tartalomjegyzék (RO)

3

Nyilvánosság a civil szférában

Civil kurázsink

A

bátorság kérdése akkor merül fel, természetesen, amikor elégedetlenek vagyunk. Mivel lehetünk elégedetlenek? Szinte mindennel: szociális ellátással, szervezeti megoldásokkal, politikai prioritásokkal, politikusi szerepvállalásokkal… És nagy a baj, ha az ember hosszabb távon mindennel elégedett. A rövid, pillanatnyi elégedettség természetes, mert pozitív esemény még a legfeszültebb helyzetben is bekövetkezhet, ugyanakkor a legtökéletesebbnek vélt/ítélt rendszer sem kezelhet azonos hatékonysággal minden egyes kérdést. Az elégedetlenség tehát társadalmi alapállapot, viszont országról országra és történelmi időről időre változik az elégedetlenség kinyilvánításának a módozata és a vele kapcsolatos hatalmi reakció. Ha nincs kinyilvánított elégedetlenség, az a hatalmi intolerancia, a különvélemények elhalásának/elfojtásának egyik mutatója. Ha mindenki hallgat, az a – demokratikusnak minősített – vezetés számára közelről sem megnyugtató, éppen ellenkezőleg, figyelmeztető jelzés kell legyen. Mifelénk a mai negyveneseknél idősebbek igencsak tudják, mit takar a hallgatás, mégis gyakori az olyan szülői tanács: „gyermekem, óvakodj attól, hogy bármilyen módon belekeveredj a politikába!” Jelzés értékű tanács: aki mondja, alighanem tudja, minden nyilvános fellépés: politika. Tehát a félreállást, hallgatást nem lehet másként értelmezni, mint lemondásként arról, hogy önnön sorsunk alakításában részt vegyünk. Csakhogy minden lemondás valamilyen mértékű önfeladás. Természetesen nem minden fellépés hoz azonnali és általunk elvárt változást, ez benne van a helyzet logikájában. De válas�szuk el az akciót a reakciótól. A polgárt a megszólalása jellemzi, a kérdés tehát az, vállalja-e a véleménynyilvánítást, avagy nem. A véleménynyilvánítás elvben nem lehet veszélyforrás – a nyilvánosság ugyanis véd. Ha bizonyos reakciók nem erre utalnak, akkor a még olyan bizonytalanul működő

De idézhetünk egy magyar klas�demokráciákban is, amilyen a miénk, a természetes lépés nem a vis�- szikust is. A történész, politikus és szavonulás. Ugyanis aki nyilvánosan publicista Szalay László ekként fofellép, az jelzi: van véleménye, és galmazott 1847-ben: „az associatio az vállalja a világos beszédet, a vitát, a emberi társaság ‚kiindulási pontja’ s jömegoldás közös keresését. És ebben vendője egyszersmind; ‚s hogy hitünk a’ mindig számíthat partnerekre. Ez a haladásba, elválaszthatatlan azon hittől, civil társadalom logikája. Idézhető mely szerint szorosabb associatio’ eszidevágóan klasszikus: Locke szerint közlése által véghetetlenül növelhető a a civil társadalom az abszolút monar- ‚nemzetek’, az összes emberiség’ ereje, chia ellentétét, a liberális demokráciát képessége, boldogsága.” Ma sem mondjelentette. A legkézenfekvőbb megol- hatnánk érzékletesebben. dás szerint a civil társadalom körébe Az elégedetlen egyén a civil ethosz értendő mindaz, ami kívül rekedt a jegyében számíthat a hozzá hasonló (párt)állam szféráján. Ebben az ér- módon gondolkodókra, akikkel kötelmezésben a civil társadalom nem zös szervezetet, associatio-t hozhat egyéb, mint az a társadalom, ahol a létre. korlátozott hatalmú ál­ Számíthat ennél több­ lam az állampolgárok re is. Amennyiben a által elfogadott tör­vé­ polgárt elégedetlenkeA véleménynyilvádő amatőrnek titulálnyek hatalma a­latt áll, nítás elvben nem ahol az emberi vitákat juk (lásd: Szabó Máté lehet veszélyforrás a közösen kialakított Civil Szemlében közölt – a nyilvánosság igazságszolgáltatás tanulmányát – 2009/1), ugyanis véd. Ha dönti el. akkor az ombudsman, Az erőszakmentes a magyar szaknyelvbizonyos reakciók forradalmak nagy a­lak­ ben állampolgári jogok nem erre utalnak, biztosának nevezett, a jai, Mahatma Gandhi akkor a még olyan vagy Martin Luther románban a nép ügybizonytalanul King az állampolgári védje titulussal illetett működő demokráengedetlenség klas�intézmény az, ahová szikus példái. Megvolt fordulhat az elégedetciákban is, amilyen a világos ellenvé­le­ len, a panaszos. Az a miénk, a terméményük és abból nem ombudsman nyújtotta szetes lépés nem a engedtek akkor sem, intézményesített védevisszavonulás. ha véleménynyilvání­ lem minőségi újdonsátásukra a válasz erő­ ga, hogy a polgárt jogi szak(os) volt. Fellépéértelemben az állami sük békés, következetes és határozott. intézményekkel azonos szintre emeli. A civil társadalom és szervezetei te- Az állami intézmények számon kérhehát kívül állnak az etatista államon: tőkké válnak. erre utal az angol megnevezés, a Non És mégis: semmi nem helyettesítGovernmental Organizations – NGO. És heti a belső elhivatottságot, a megmivel a civil társadalmat illetően to- győződésen alapuló személyes vállavábbi megnevezések és értelmezések lást és döntést. idézhetők, figyelemreméltó Timothy Civil kurázsi nélkül az ombudsGarton Ash 1990-es sok szempontú man csak esély, potencialitás. megközelítése, miszerint a civil társadalom: a. az államtól független szervezetek, intézmények megléte; b. az állampolgárok toleranciája, az Dr. Bodó Barna erőszakos eszközöktől való tartózkodásuk; MCSZESZ – elnök c. az állampolgári felelősség [email protected] lyan vétele.

4

civil fórum

A megosztás1 felelőssége és öröme Csáki Rozália főszerkesztő [email protected] www.civilforum.ro

A

z, aki közéleti és közösségi széd és cselekvés átütő erejű tud lenfeladatok ellátását vállalja fel, ni? Vagy ezekben már nem hiszünk? aki valóban a közért kíván Számtalan kérdés, ami mind arra tenni, annak felelőssége és a demok- utal, hogy mi, az erdélyi magyar civil ratikus társadalmi rendszerben egy- társadalom képviselői miként élünk a szersmind szabadsága is, hogy úgy nyilvánosság adta lehetőséggel. Mert tegye, hogy az az érintettek számára lehetőségünk erre ma már van. De tuérthető, átlátható legyen. Aki a kö- datosul-e bennünk, és cselekvéssé forzössége iránt elkötelezett, akiben tisz- málódik-e? Sok szép példa van rá és ta értékek munkálkodnak, az tudja, mégis gyenge még a hangunk. Még kehogy sok jóakaratú embertársra van vesekben él a megosztás felelőssége és szükség a jövő építéséhez. Az tud- öröme. Ennek a felelősségnek a tudaja, hogy a közösségért cselekedni és tában kell a civil társadalom tagjaként eredményeket felmuélni a nyilvánosság adta tatni nem egyéni harc lehetőséggel. Aktív ciMég kevesekben és nem egyéni siker. A vil szerepvállalásra van él a megosztás közösségi értékeinkért szükség. Ami nemcsak történő elkötelezett azt jelenti, és nemcsak felelőssége és cselekvés – mely civil addig tart, amíg megöröme. Ennek a társadalmunk sajátos valósítunk egy képzést, felelősségnek a küldetése – egyszerelkészítünk egy közöstudatában kell a smind közös felelősségi házat, megszervecivil társadalom ségvállalás és közös zünk egy konferenciát, öröm. A jelenben a létrehozunk egy új szertagjaként élni a fenntartható jövőért vezetet, kiépítünk egy nyilvánosság adta cselekszünk, a megpartnerséget, stb. Szerlehetőséggel. maradásunkért. Kinek vesen hozzátartozik Aktív civil szekellene fontosabb leaz is, hogy minderről repvállalásra van gyen az, amit teszünk, azokat, akiket közvetleamilyen problémákba nül és akiket közvetve szükség. ütközünk, amilyen siis érint, tájékoztatjuk. kereink vannak? Kitől Megosztjuk velük is, várjuk, hogy megértést és támogatást hogy mi miért is cselekedtünk, mit is kapjunk? Teszünk-e azért, hogy má- sikerült elérnünk, megvalósítanunk, sok is megértsék, miért munkálko- milyen nehézségeink voltak és hogyan dunk? Helyén vannak-e az értékeink akarunk tovább menni. Tudatosan kell és közös örömünknek tudunk-e büsz- kommunikálnunk! (Minden egyes szó kén hangot adni? Ha a közösségeink mellé tehetnénk felkiáltójelet.) Nemjobb jövőjéért kívánunk cselekedni, csak akkor kell hangot adnunk a cseodafigyelünk-e arra, hogy a fiatalja- lekvésünknek, kezdeményezésünkink jelene, hétköznapja hogyan szer- nek, amikor jelentkezéseket várunk veződik? Követjük-e a társadalmi vál- egy konferenciára vagy képzésre, tozásokat, amelyek kihatással vannak hanem a rendezvény során és után is. közösségeink jövőjére? Van-e vélemé- És nemcsak a meghívott média képvinyünk és megosztjuk-e másokkal is selőitől kell elvárjuk azt, hogy a saját abban a hitben, hogy a közös párbe- ügyeinknek nyilvánosságot szerezzen,

hanem fontos, hogy mi magunk is lépéseket tegyünk ennek érdekében. Miért is fontos ez? Csak néhány kiemelt érvet sorolok itt fel: • Mert olyan ügyekkel foglalkozunk, amelyek nemcsak a saját magánéletünk részei, hanem sok más embert is érintenek. Ad­junk hangot a létezésünknek, cse­lek­vésünknek, közösségi a­ka­ra­tunk­nak! • Mert sok esetben a mentalitás és a cselekvések változását szeretnénk elérni. És a hegeli meglátás szerint „semmi nincs a tudaton kívül”. Oda kell tudjunk hatni, hogy mások is tudomást szerezzenek a törekvésünkről. Sőt, kiemelném itt a „megosztás” fontosságát az oktatás szempontjából is. • Mert mások számára is példát mutathatunk, vagy éppen tanulságot, információt oszthatunk meg, amivel őt is segíthetjük az előrelépésben. • Mert bátorító hatása van, ha az ember arról olvas, hall, hogy hasonló célokkal mások is sikeresen foglalkoznak. Tisztázni kell, hogy mit és kinek akarjuk, pontosabban a fent jelzett felelősség által meghatározott kötelességünk is elmondani, a tudomására hozni. És ennek megfelelően válas�szuk meg a csatornákat, eszközöket, módszereket. Nem mehetünk el a tény mellett, hogy a világháló és a közösségi média fejlődése gyökeresen átszervezi a hétköznapjainkat, a kommunikációt, de a közösségi cselekvéseket is. Míg a ’90-es években a világháló elsősorban információ-lelőhely volt, ma már a kommunikáció, együttműködés és önkifejeződés meghatározó közege.

1) Ebben az összefüggésben a „megosztás” szó jelentése: megmutatni másoknak, felhívni a mások figyelmét, cselekedni azért, hogy mások számára is átláthatóvá tegyünk dolgokat, jelenségeket, történéseket.

5

Nyilvánosság a civil szférában

Ha nem veszünk tudomást róla, azt kockáztatjuk meg, hogy az újabb generációval, a civil szféránk jövőjét is képező fiatalokkal nem fogunk tudni kommunikálni, mert egyrészt nem értjük meg őket, másrészt meg nem élünk az általuk használt kommunikációs eszközök használatával. A megosztás felelőssége és öröme számos kihívást fogalmaz meg számunkra. E lapszámunkban ezekkel a kihívásokkal foglalkozunk. A civil kurázsival, mely e kommunikáció (cselekvés, alkotás) meghatározó eleme; a sajtó és a civilek kapcsolatával; a közösségi rádió kérdéskörével; az írott versus elektronikus média prob-

lematikájával; a civil szervezetet és tevékenységét láthatóvá, átláthatóvá, ismertté tevő web-alapú eszközök, módszerek használatának megismertetésével; sikertörténetek bemutatásával, melyek már a Web 2.0 eszközrendszerével hatékonyak. Rovataink is érdekes olvasmányokkal kecsegtetik az érdeklődőt. Civil kurázsi: arra világítunk rá, hogy a civilek a Verespatakért folyt küzdelmében meghatározó szerepet játszott a nyilvánosság megteremtése. Vitafórum: szó esik arról, hogy a civileknek a támogatások, a támogatáspolitika alakítása mellett még milyen fontos motivációjuk kellene legyen arra, hogy

éljenek a nyilvánosság adta lehetőséggel. Civil önépítkezésünk: örömmel és büszkeséggel mutatjuk meg, hogy Háromszéken a civilek összefogásának milyen értékes gyümölcsei vannak. Kulturális kitekintő: mit is jelent az európai kulturális főváros státusz. És végül, de nem utolsósorban, beszámolunk a magyar kormány civil stratégiájáról, melynek bemutatására 2011. március 9-én, Kolozsváron került sor. Hangolódjunk a témára és egy­ más­ra, közösségeinkre, térségünkre, kommunikáljunk tudatosan, hogy ez­ által is hatékonyabban cselekedhessünk ér­tékeink megőrzéséért, fenn­ maradásáért!

Civilek a romániai magyar sajtóban

H

a valaki feltenné ma a kérdést, van-e sajtója (médiája) a hazai magyar társadalomnak, több pofonba is beleszaladhatunk, amíg kimagyarázzuk, hogy miért nincs. Mert a hibás válasz az, hogy miféle kérdés ez, ez a mi sajtónk, a társadalomé, a civil társadalomé, amelyben élünk. Pedig nem az. És ennek elsődleges oka nem a többség által meghatározott körülményekben rejlik, nem is abban, hogy a hazai sajtónak mondjuk 95 százaléka pártszínekben díszelgő mankókon jár, hanem az, hogy nem akarjuk. Hogyan jutottunk ide? Nagyjából húsz év alatt, miközben ennek a magyar sajtónak úgymond dicső múltja van és komoly szerepe abban, hogy egyáltalán beszélhetünk itt civil társadalmi életről. Románia ugyanis több szempontból rendhagyó pályát futott be Közép-Kelet-Európában. A miénk volt az a diktátor, aki nem élvezhette megérdemelt nyugdíjas éveit, ugyanis 1989-ben az egyetlen, általa alábecsült, Moszkvában nevelkedett ellenfele végeztette ki, akit valamiért megkíméltek a hatvanas évekbeli tisztogatáskor. Az elmúlt húsz év fejlődését visszapörgetve az is látszik, hogy az állampárt előrelépő új generációja egy felhígított szocializmussal kísérletezett volna, eszük

ágában sem volt itt kapitalizmussal A magyar civil társadalom akkor kacérkodni, hiszen annyit tudtak ar- volt jelen a sajtóban – hogy napjaink ról, amit Marxék összeírtak, az pedig magyar politikusának kedvenc kifemeglehetősen elévült szakirodalom jezésével éljek, azokban a „kegyelmi volt 1989-ben. Tény, hogy nekilát- időkben” –, amikor még mindannyitak a hatalmuk konszolidálásának an, mi magyarok itt, szemben álltunk az egyetlen Romániában jelen lévő az állammal, az volt akkor a társaképzett elit, a Securitate embereinek dalmi, amit ez az oppozíció definiált. segítségével, mert ők voltak elég fe- Akkor, a kilencvenes évek elején arra gyelmezettek és céltudatosak egy volt szükségünk, hogy legyen egy ilyen munka elvégzésére. erős politikai szervezetünk, amellyel Arra, hogy itt a ci­vil úgymond hivatalosan társadalomnak meg kell is részt kérhetünk a A magyar civil erősödnie, egy pillanahatalmi tortából, és társadalom akkor tig sem gon­dolt senki, ezért álltunk ki teljes volt jelen a sajtóhiszen na­gyon jól megmellszélességgel az voltak nélküle majd’ 50 RMDSZ mellett. Hadd ban, amikor még évig, és annyit tudtak ne menjünk most bele, mindannyian, róla, hogy abból csak hogy ez az időszak mi, magyarok itt, ba­jok származhatnak. mennyi ideig tartott, szemben álltunk az Ilyen környezetben és abba sem, hogyan állammal, az volt fogott hozzá a sajtó a jutottunk el a mai álmeglévő keretek szétfelapotokig, mert arra akkor a társadalmi, szítéséhez. a Civil Fórumnak egy amit ez az oppozíA jóra való újságegész kiadása sem lenció definiált. írók ugyanis nekifogne elég. tak vállalkozni, hogy Tény, hogy ezekből létezni tudjanak a piacon, mert a régi a paradicsomi állapotokból, amikor szerkezetek az állampárt felbomlásá- úgy lehetett írni egy saját politikai val kimentek divatból vagy átkeresz- szervezet érdekében, hogy az össztelkedtek, töméntelen új lap, folyóirat társadalmi érdek is volt, eljutottunk alakult, a rádió- és tévéfrekvenciákat oda, hogy a látható, olvasható, hallmár akkor sem dobálták a köznép- gatható és nézhető magyar média nek, mert a hatalom tudta, hogy arra majd’ teljes egészében pártmédia ma még szüksége lehet a politikának. Romániában. És ne tessenek azzal ér-

6

civil fórum velni, hogy a fejlécen írja: független. bálkozhatnánk azok lemásolásával, annak a fontosságáról, hogy kell a ciFüggetlen média az, amelyik például mert hatékonyak. Ezért a civil mun- vil média, tekintve az elmúlt húsz év újság esetében eladásokból, reklám- kás, ha készül valamire, azt tudassa történéseit, és azt, hogy média nélkül pénzből, előfizetésekből megél a pi- a sajtóval, mert a népnek tudnia kell, a munkánk alig ér valamit, vagy sokacon, újságíróit úgy fizeti meg, hogy hogy ő kész a jóra. Ha egy fától fáig kal később érik be. azoknak meg se forduljon a fejükben akcióban vesz részt, az ilyen vagy olyan baráti szívességet első fánál már célszerű Amit minden sajMeg kell szállni a tenni a hatalom felé, nem fogad el tudósítani, hogy tartsa tómunkás lát, hiszen szerkesztőségeolyan alapítványi támogatásokat, ébren az érdeklődést, látnia kell, ha van szeket, közvetlenül amelyeknek a kuratóriumát valame- és az eredményről me, hogy ma torz a lyik vagy több politikai párt nevezi u­gyancsak illik tájémédiánk: azt sugallja, vagy közvetve, ne ki, és a tulajdonosa annyira gazdag, koztatni. Az eseméhogy az élet a politika fordulhasson elő, hogy még a kelet-európai politikai nyek után kerekasz(hadd tekintsünk el itt hogy eseményről, hatalom sem tudja megszorítani. talt is lehet szervezni, most az erőszak, szex, bármilyen picinyNyugodtan lehet készíteni a listát a és meg lehet beszélni, bűnözés, korrupció ke is az, ne szüfüggetlen sajtóról. milyen jók voltunk, és kulcsszavaktól, ameA hazai magyar média közötti erről feltétlenül tudólyek nélkül a bulvár ellessen tudósítás, árkok már léteznek, a politika benne sítani kell. képzelhetetlen). Tehát netán fotó, videó, van kötésig, de ugyanez a politika És mindezt megíra politika dolgozta be és ha nagy projekamatőr módon kezeli a „saját” médi- ni, lefotózni kell, mert magát mindenki bőre tekkel készülünk, áját, ártani tud vele, használni magá- nincs dühítőbb, mint alá, ami azt jelenti, akkor tájékoztatót nak kevésbé. amikor egy amatőr hogy a sajtó torz képet Nos, ezekbe a résekbe kellene be- művészlélek átküld a tár a fogyasztói elé. A kell szerveznünk, törniük valahogyan a civil társadalmi szerkesztőnek egy hákampányoknak nincs áleseményt, mert törekvéseknek vagy azok krónikái- romméteres plakátot vége, amint véget ér az arra gondoljunk, nak. Ilyen körülmények között ho- pdf-ben azzal a felegyik, másnap kezdőhogy a legnagyobb gyan, kérdezhetnék? kiáltással, hogy „jóje dik a másik kampány, kihívónk, a politika A dolog viszonylag egyszerű. A népszerűsítsétek”. Az ha szabad így fogalszerkesztővel, újságíróval ma már ká- ilyen amatőröket minmaznunk: a politikus minden áldott nap vézni sem kell, hogy kapcsolatba ke- denféle intézménytől minden reggel a köazt szervez. rülhessünk vele, a szociális hálókon el kell távolítani, azonvetkező választásokért megközelíthető, meg a világhálón, és nali hatállyal. Nem borotválkozik, és érte nem utolsósorban azokon a csatorná- várja el a szerkesztő, hogy hipermo- köt az aszfalt, ő hozza a madárcsikon, amelyeket a politika alakított ki dern SMR-t küldözzünk szerteszét, csergést s a filmeket a moziban, legsaját kénye-kedvére, ez pedig a sajtó- holott a profi módon elkészített kö- alábbis a média szakemberei ezt prózösségi médiaközlemény lenne a leg- bálják több-kevesebb sikerrel eladni. közlemények divatja. Valamirevaló politikus ugyanis jobb, de ha eljutnak oda a civil szerveEközben háttérbe szorul maga a e­seményeket generál maga körül, a zetek, hogy magyarul vagy románul hétköznapi, normális élet, ami valljuk mé­diában közismert az a céltudatos helyesen megírt tu­dósítást tudjanak be, unalmas, mert abban G. V. 36 éves vezető, aki pontra tette a csapatát, és mindenkor és mindenről fogalmazni, lugosi elmeháborodott nem próbálja a megyében nem eshet ki úgy szeg a azt jó kezdetnek tekinteném. saját magát a kert végi illemhelybe kerítésből, hogy órán belül a stábja ne Napilapot, hetila­pot, szaklapot belefojtani; Olt megye cigánybárója küldjön ki közleményt a kerítés meg- működ­tet­ni költséges és ráfizetéses nem kereszteli gyermekét Tévékészüjavításáról, mely fáradságos munká- mulatság, rá­dió- és tévéfrekvenciá­ léknek, amikor már Facebook is van; ban részt vett a falugazda, a polgár- hoz a politika jut csak, viszont a hazai és egy munkaügyi bürokrata nem mester, az ács, a helyi cserkészcsapat magyar civil társadalom bűne, remé- sikkaszt százmilliókat a postásokvezetője és az elnök maga. Ezt profi lem, csak egyelőre, hogy nem foglalta kal bűnszövetkezetben stb. Meg kell módon megírt hírben küldik, van el a világhálót. Ott nincs az a hata- szállni a szerkesztőségeket, közvetleannak kopfja, mindene, helyes ma- lom, ami megakadályozhatná, hogy nül vagy közvetve, ne fordulhasson gyarsággal, és három-négy fotó, jól megnyilvánuljon, és párszáz eurónyi elő, hogy eseményről, bármilyen pitáplált férfiakkal egy befektetéssel meg sok cinyke is az, ne szülessen tudósítás, kerítés előtt, az egyik munkával olyan civil netán fotó, videó, és ha nagy projekvagy többek kezében hírportálokat lehetne tekkel készülünk, akkor tájékoztatót ... média nélkül a szerszám. Nagyon jól működtetni, amelyek kell szerveznünk, áleseményt, mert munkánk alig ér dolgozik ez a politikus, felvennék a versenyt arra gondoljunk, hogy a legnagyobb valamit, vagy sokaki tudja, hogy minden a sajtó híranyagával, kihívónk, a politika minden áldott kal később érik be. nap után valamikor látogatottságban és nap azt szervez. választások lesznek, mindenféle téren, csak A munka nagyobbik részét egyik azért dolgozik! dolgozni kellene vele, civil szervezet sem kerülheti el: el kell És ahelyett, hogy a módszereivel képzett emberekkel. Ehhez meg kel- ismertetnie a létezését a sajtó előtt, vitatkoznánk, civil létünkre megpró- lene győzni hozzáértőket, meggyőzni magyarán, ha lehet, márkanevét, az-

7

Nyilvánosság a civil szférában

után pedig folyamatos krónikáját kell nyújtania mindennapjainak. Jómagam, amikor rádiónkban működött a Civil a pályán! rovatom, a legkevesebb idő- és energia-ráfordítással tudtam anyagot, interjúalanyt szervezni a műsoraimba, így csak ajánlani tudom: rádiósokat keressenek a civilek és meghallgatásra találnak. Amiket ma még ajánlani tudok, azok az egész Székelyföld behálózására felkészült

honlapok, amelyek márciustól élik hivatalosan is életüket, a www.sepsihirek. ro, a www.barothirek.ro, a www. kezdihirek.ro és a www.haromszekhirek. ro hírportálok, amelyek szerkesztői eleve a civil társadalom „betörésére” számítottak. Egyszerű regisztrációval naponta fel lehet tenni több programajánlót is, pár száz karakternyi leírással, cím, e-mail, telefonszám megadásával, ezzel bekerülhetnek a

Programnaptárba; bármilyen óhajjal forduljanak az admin@haromszekhirek. ro címhez, és ha a „civilek” elég anyagot szolgáltatnak, folyamatosan, akkor aldomént is kínálunk.

Willmann Walter hírlap- és portálszerkesztő [email protected]

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága és a közösségi média újfajta magyar szabályozása Az elmúlt hónapok a média jogi szabályozásának kérdéseit azokhoz is közelebb hozták, akik amúgy kevésbé érdeklődnek e téma iránt. Mind belföldön, mind külföldön olyan mértékű felháborodás fogadta az új törvényeket, amelyekre senki nem számíthatott. Sokszor tűnhet úgy, hogy az új magyarországi médiatörvény csak a mindenki által ismert négy főbb vitás ponton vezetett be újdonságokat a magyar médiapiacon. Érdemes röviden megvizsgálni, hogy valóban így van-e. A 2010. december 20-i ülésnapján a kormánypárti képviselők szavazatával elfogadta az Országgyűlés az új médiatörvényt1, amely ellen – elfogadása előtt és után is – az ellenzéki pártok, illetve több szakmai és civil szervezet is tiltakozott. A magyar kormány új médiatörvényének megszületését követő belpolitikai, majd európai szintű vita sok fontos és érdekes kérdést érintett. A médiaügyekben eljáró Neelie Kroes EU-biztossal való egyeztetéseket követően Magyarország és az Európai Bizottság 2011 elején megállapodtak a médiatörvény módosításában, erre várhatóan a következő időszakban 1) 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgál­ ta­tásokról és a tömegkom­muni­kációról, http:// kozlony.magyarorszag.hu/pdf/8074 (rövidítve: Mttv. vagy média­törvény)

kerül sor2. A felmerült kérdések mellett azonban van néhány fontos, a közösségi médiát illető változás, amelynek súlya megérdemli, hogy külön is megemlékezzünk róluk. Jó pár európai médiajogász hívja fel ismétlődően a jogalkotók és a médiával foglalkozó kutatók figyelmét, hogy az európai médiafejlődési irány az úgynevezett 3K-rendszert részesíti előnyben (kereskedelmi, közszolgálati, közösségi). Magyarországon is jó néhány ilyen típusú műsorszolgáltató működik csak a rádiók közül, és bár számos közszolgálati feladatot látnak el, nem véletlen, hogy a törvény, illetve az európai szabályozások egy harmadik típusú kategóriával illetik őket. Ahogy a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének alapszabályában3 megtalálhatjuk: „A szabad, közösségi, nonprofit, harmadik típusú rádiókat az különbözteti meg a közszolgálati és a kereskedelmi rádióktól, hogy: –– meghatározott (helyi, etnikai, vallási, kulturális, vagy életmódbeli) közösségek (kisebbségek) érdekeit szol2)  Jelen tanulmány csak a közösségi média­szol­gál­ tatókra vonatkozó, az új médiatörvényben foglalt szabályokkal foglalkozik, így például a médiapia­ cot érintő Alkotmánymódosítások vagy a 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartal­ mak alapvető szabályairól kívül esnek a vizsgálódá­ sok körén. 3)  http://www.szabadradio.hu/hu/alapszabaly

gálják, és törekednek arra, hogy ezek részt vegyenek a műsorkészítésben; –– demokratikusan hozzák döntéseiket; (...) –– bevételeiket nem osztják szét, azt önmaguk fenntartására, működtetésére visszafordítják (nonprofit jelleg); –– a politikai és állami szervezetektől, az önkormányzatoktól és a nyereségérdekelt gazdasági szervezetektől teljes mértékben függetlenül működnek; –– műsorkészítésükben nagyrészt önkéntesek munkájára támaszkodnak (...)”. Mindez természetesen nem csupán a rádiós szektorra, hanem minden ilyen típusú műsorszolgáltatóra igaz. Ezen műsorszolgáltatók tehát működési formájuknak megfelelően a médiaszektor szereplői közül a leginkább hozzájárulnak a részvételi (és nem csupán a képviseleti!) demokrácia megerősödéséhez, ami az Európai Unió egyik alappillére. Hozzájárulnak az információs társadalom kialakulásához és megerősödéséhez és a sokszínű magyar nyelvű nemzeti médiatartalom létrejöttéhez, erősítik a társadalmi szolidaritást, a hazai civil társadalmat, és számtalan esetben élen járnak a technológiai fejlesztésének alkalmazása terén (web 2.0-es szolgáltatások használata, stb.). Emellett az egyik legkiválóbb eszközei az ún. media-literacy fejlesztésének, mivel a lakosságot is bevonják a műsorkészítés folyamatába. A közösségi rádió és televízió kulcsfontossá-

8

civil fórum gú az interkulturális párbeszéd és a társadalmi kohézió előmozdításában, és így az aktív európai állampolgárság eszméjének erősítésében is.

ban megerősítik, hogy az államok mondhatják el a véleményüket. A táraktív szerepe szükséges a médiakon- sadalom különböző – kulturális, nyelcentrációk lebontásához Európában. vi, etnikai, vallási, és egyéb kisebbségi Ezen okokra hivat­kozva feltétle- – csoportjai számára lehetőséget biztonül szükségesnek tűnt már a kétez- sítanak az információhoz jutásra és an2007 januárjában az Európa Ta- res évek közepétől Magyarországon, nak közlésére, az önkifejezésre és a vénács Miniszteri Bizottságának Rec hogy a médiapiacra vo­­natkozó vég- leménycserére. A nyilatkozat kiemeli, 2007(2) számú A­jánlása4 (A Miniszte- leges jog­­anyagban e hogy a közösségi méri Bi­zottság ajánlása a média szerepéről harma­dik típusú sza­ dia döntően hozzájárul A közösségi, helyi, a demokráciában a médiakoncentráció bad mé­diu­mok társaa médiaismeretek fejlőkisebbségi vagy kontextusában) a tagállamok számára dalmi sú­lyuk­hoz és déséhez azáltal, hogy társadalmi média médiapluralizmus és a változatos je­len­tő­­ségükhöz méraz állampolgárokat umok tartalmai médiatartalom tekintetében hang- ten kap­­janak nagyobb közvetlenül bevonja a súlyozza, hogy „a tagállamoknak teret. médiatartalmak előálfőleg, de nem kizábátorítaniuk kell az olyan típusú Mindemellett érde­ lításába és terjesztésérólagosan a társamédiumok fejlődését, amelyek hoz- mes megemlíteni anbe, illetve hogy képzési dalom bizonyos programokat szervez. zájárulnak a pluralizmushoz és a nak bizonyítékául, hogy csoportjai által és Mindez pedig azt eredsokféleséghez, és teret biztosítanak a a közösségi médiászámára készülményezi, hogy az ilyen párbeszéd számára. Ilyenek lehetnek nak európai szinten is típusú médiumok kü– többek között – a közösségi, helyi, jelentős szerepet szánnek, megoldást lönösen fontosak a dikisebbségi vagy társadalmi médiu- nak, hogy 2009. februjelentenek speciágitális környezetben. mok. Az ilyen típusú médiumok tar- ár 11-én hozták nyillis igényeikre vagy Hiszen ezek hozzájátalmai főleg, de nem kizárólagosan a vánosságra az Európa követeléseikre, rulnak egy szabadabb, társadalom bizonyos csoportjai által Tanács Miniszteri Biilletve erősítik a ellenőrzésmentes, alés számára készülnek, megoldást je- zottságának nyilatternatív nyilvánosság lentenek speciális igényeikre vagy kozatát6 (A Miniszteri társadalmi kohézimegteremtéséhez. követeléseikre, illetve erősítik a tár- Bizottság nyilatkozata ót és integrációt. sadalmi kohéziót és integrációt”5 A a közösségi média szereEzen nyilatkozatok nyilatkozat kijelenti, hogy a média péről a társadalmi ös�szabadsága és sokszínűsége alapve- szetartás és a kultúrák közti párbeszéd és ajánlások függvényében érdemes tő egy demokratikus társadalomban. elősegítésé­ben)7. A nyilatkozat ki­jelenti, röviden megvizsgálni az új magyar Ennek fő oka, hogy a hogy az alterna­tív médiatörvényt. Megemlíthető, hogy médiumok elősegítik vagy kö­zösségi média a 2002 és 2010 közötti magyar koraz emberek részvételét az Európa Tanács szá- mánynak is voltak tervei a médiatörA közösségi rádió a demokratikus folyamos tagállamában és vény módosítására. Ezen javaslatok és televízió kulcsmatokban, így a vitákvilágszerte összesen közül a közösségi média szempontfontosságú az ban, a nyilvánosság száztizenöt ország- jából a harmadik, a 2010. február 10-i interkulturális párerejének növelésében ban működik, és szá- változat mutatta a legideálisabb kébeszéd és a tárvagy a hozzájutásban mos olyan társadalmi pet. Bár e kapcsolat nem egyértelmű, az alapvető és közérigényt szolgál, illetve de az új magyar médiatörvény ennek sadalmi kohézió dekű információkhoz. tevékenységeket vé- a 2010-es harmadik változatnak száelőmozdításában, A nyilatkozat kiemeli, gez, amelyeket sem a mos előremutató javaslatát átvette. és így az aktív euhogy az alternatív mékereskedelmi, sem a Mindenképpen ér­­de­mes azt meg­ rópai állampolgárdiumok jellegzetesséközszolgálati média em­lí­­teni, hogy az új mé­dia­sza­bá­ ság eszméjének geiknél fogva kiemelt nem képes maradék- lyozás e har­madik típusú médiu­mo­ szerepet játszanak a talanul és megfelelő- kat (szerencsésen elfelejtve az 1996-os erősítésében is. médiakoncentrációk en felvállalni, illetve médiatörvény által használt, pusztán megszüntetésében, és ellátni. A közösségi gazdasági vonatkozású „nem nyea részvételi demokrácia megerősíté- média ezáltal döntően hozzájárul a reségérdekelt” kifejezést) közösségi sében. A miniszterek a nyilatkozat- médiaismeretek fejlődéséhez, és han- műsorszolgáltatóként nevesíti. Úgy got ad azoknak, akik máshol nem tűnik, hogy az új médiatörvény végre méltó, a szektort megillető helyen ke4) Recommendation CM/Rec(2007)2 of the Com­ zeli a hazai médiapiac harmadik utas mittee of Ministers to member states on media pluralism and diversity of media content. https:// 6)  Declaration of the Committee of Ministers on szereplőit. Mindenkinek feltűnhet, wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?id=1089699 the role of community media in promoting social hogy a közösségi médiaszolgáltatókra cohesion and intercultural dialogue, https://wcd. vonatkozó – eddig elszórtan megta5)  Ajánlás I.4. A hivatalos angol szöveg ezen részle­ coe.int/ViewDoc.jsp?id=1409919 lálható – fontosabb paragrafusok egy te így szól: „Member states should encourage the development of other media capable of making 7)  A Tilos Rádió 2011. január 25-én tematikus napot helyre, a törvény IV. fejezetébe kerüla contribution to pluralism and diversity and tartott Síppal-dobbal címmel az új médiatörvényről. tek, „közösségi médiaszolgáltatás” alproviding a space for dialogue.” (kiemelés – GG) A A Mese helyett műsorban e nyilatkozat is bátorítás kifejezés aktív lépéseket kíván meg a tag­ elhangzott: http://tilos.hu/sounds/tematikusnap/ címmel. A törvény értelmében közösségi médiaszolgáltatás (66. § (1)): államoktól. sippaldobbal/sippaldobbal-09.m3u

9

Nyilvánosság a civil szférában

a) egy meghatározott társadalmi, nemzeti és etnikai kisebbség, kulturális vagy vallási közösség, csoport, vagy b) egy adott településen, régióban vagy vételkörzetben élők tájékoztatásra, kulturális műsorszámok elérésére irányuló különleges igényeit szolgálja ki, vagy c) műsoridejének túlnyomó részében a közszolgálati médiaszolgáltatás 83. §-ban meghatározott céljait szolgáló műsorszámok kerülnek közzétételre. Mindez azt jelenti, hogy az eddig használatos nem nyereségér­de­­kelt műsorszolgáltató és a köz­mű­sor­szol­gáltató kategóriák megszűn­nek, és e kettőből alakul ki a közösségi médiaszolgáltató

kategóriája. E változás mind elméleti, mind pedig financiális változásokat is jelent a szektor számára. Minden bizonnyal újrakezdődnek majd az öndefiníciós beszélgetések, hiszen a két régi kategória összemosásával egy jelen állapotában konfúz harmadik szektort sikerült kitermelni. Véleményem szerint érdemes lesz a további elemzések előtt megvárni azt, hogy a törvény 48.§ (8) értelmében a Médiatanács a jogosultságokra való pályázati szabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazására és e médiaszolgáltatási lehetőségek természetéből fakadó egyedi sajátosságokra tekintettel meghatározza a kisközösségi médiaszolgáltatási lehetőségek pályáz-

tatásának elveit, és azokat a honlapján közzétegye. A törvényalkotó látja, érzékeli, hogy itt egy speciális, egyedi sajátosságokkal rendelkező szektor alakult ki az elmúlt húsz évben Magyarországon. Kíváncsian várom, hogy mindez a pályáztatás elveiben és folyamatában miként fog megjelenni. Az irány – jelen mondatban csak a közösségi médiaszektor szabályozására értve – európai, irány Európa!

dr. Gosztonyi Gergely médiakutató, jogász [email protected]

Hogy rátaláljunk a helyi közösségek hangjára…1 – a magyarországi kisközösségi rádiók tapasztalatáról –

A

közösségi1 munkában, a civil társadalom alakításában fontos kérdés a helyi nyilvánosság alakulása. Többnyire azok a közösségek tudnak hatékonyan szerepet vállalni a saját környezetükben, amelyek odafigyelnek arra, hogy megfelelő módon hallassák a hangjukat a fontos közösségi színtereken, s – ha vannak ilyenek – a helyi orgánumokban. Gyakori, hogy civil tömörülések önmaguk alapítanak, hoznak létre helyi lapokat, működtetnek közösségi rádiókat, TV-műsorokat szerkesztenek. Ezeket nevezzük közösségi médiumoknak.2 Az itt olvasható írás kicsit átigazítva részlete annak a tanulmánynak, amit az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet (AKTI) felkérésére készítettük, s amelyben sok helyi rádiós közösséget 1) Az írás az AKTI füzetek 39. számában megjelent tanulmányból kiemelt részletek. http://wp.akti.hu/ 1) wp-content/uploads/2010/05/fuzet39.pdf 2)  Kicsit komplikálja a helyzetet, hogy az új média­ törvény – de a közvélemény is – a nonprofit kere­ tekben működtetett lapoknál és rádióknál jóval kiterjesztettebben használja a közösségi média­ rendszer fogalmat: leginkább a web2-es technoló­ giáknak az internet által elterjedő használatát, s fő­ ként a közösségi portálokat: a honlapokat, blogokat, Facebook-ot, a podcast megoldásokat és egyéb új formákat is ide sorolva.

megkerestünk azért, hogy megismerve munkájukat: gondolatmenetünket az ő gyakorlati példáikkal tegyük hitelesebbé. Magyarországon az elmúlt 20 évben többfelé indultak nagyvárosok­ ban, vidéki megyékben, kistérségek­ ben olyan helyi közösségi rádiók, amelyeket nem üzleti vállalkozások, hanem egyesületek, alapítványok működtetnek: éppen a saját közösségi életük kiteljesedéséért. Ezen a műfajon belül az utóbbi 10 évben országszerte megjelentek a még szűkebb lokalitásokhoz kötődő médiumok: a kisközösségi rádiók. Ezek célja, hogy még erősebben (s így még szűkebben) körülhatárolt földrajzi területen – csak egy-egy apróbb faluban, városok egy-egy szomszédságában, lakónegyedében, iskolában, kórházban, börtönben, szociális intézményben és hasonló terepeken – valóban a helyi közösség vegye kezébe a mikrofont, és így segítsék a belső közvélemény alakulását.

Képessé tétel, a helyi közösségek hatalommal való felruházása A helyi közösség szolgálatának meg­ítélésünk szerint kikerülhetetlen ré­sze, hogy a közösségi médiumok

nyil­vánosságot kínáljanak a helyi közpolitikai történéseknek (amennyiben célkitűzései közt szerepel a helyi hírekről, társadalmi kérdésekről történő tudósítás). Ennek létezik passzívabb és aktívabb formája is. Véleményünk szerint egyet nem lehet megtenni, kizárni vagy tudomást nem venni erről a szükségletről. Ugyanis, amelyik médium tartósan és látványosan kerüli a helyi közélet sima és konfliktusos jelenségeit, arról nem tudósít, kívül rekeszti azt a saját keretein – rövid idő elteltével hiteltelenné válhat. Azzal ugyanis egy kilúgozott, konfliktusmentes társadalmat tükröz, amiről a helyi közösség – szociológiai ismeretek nélküli része is – jól tudja, hogy hamis illúzió. Így tehát egy meghamisított képet rajzol és közvetít a hallgatói felé. Milyen tipikus okok vezethetnek erre a „konfliktusmentesítő” magatartásra? 1. A műsorkészítők közössége nem hiszi el, hogy neki ez dolga lehet. 2. A műsorkészítők közössége nem hiszi el önmagáról, hogy ő erre képes. Itt tipikusan az önbizalomhiány az ok. Bár mi itt most ezt két külön oknak tekintjük, de fontos látnunk e két ok nagyon gyakori összefüggését. En-

10

civil fórum

nek az állampolgári magatartásnak Kiemeljük itt a kollektív fellépés, a hátterében komolyabb – mostani közösségi összefogás szükségességét dolgozatunk kereteit meghaladó – és annak a folyamatnak a megértéelőzmények és okok vannak. Mégis sét, amely során az emberek „képeskénytelenek vagyunk utalni a kire- sé válnak” arra, hogy környezetükre kesztettség fogalmára és jelenségére, nagyobb hatást gyakoroljanak. Ehhez e magatartás kialakulásának egyik fő olyan lehetőségekre van szükségük, okaként. ahol megoszthatják tapasztalataikat, Ezúttal azonban nem a társada- ahol átélik, hogy megértették őket, és lom perifériáján élők (amúgy igen a megértés konkrét változást is von valós) gyakran hivatkozott csoportja- maga után. ira gondolunk csupán, hanem a közMindezek a magatartások kifejpolitikából, a saját ügyei intézéséből leszthetőek, e képességek elsajátíthakirekesztett társadalom nagy többsé- tóak egyebek között a kisközösségi gére. Arról a közösségi rádiózásban is az itt kezdeményezésben jászerepet vállalók köré„A közösségi ratlan, ilyen szokásokben. Ez azonban tudamédia hatékony tól mentes, apatikus tos elhatározást és feleszköz lehet az társadalmi többségről készülést szükségeltet. van szó, amely a hazai adott közösség társadalomra általában A közösségi média hátrányos helyzeés igen széleskörűen jelentőségét az EU-ban tű tagjai számára jellemző. Többnyire a vizsgáló tanulmány így arra, hogy aktívabtehetetlenség (angolul fogalmazza a fentieket:4 ban vehessenek „powerless”) érzése ha„A közösségi média ­­tározza meg ezt a ma­ hatékony eszköz lehet részt a számukra gatartást, amelynek töraz adott közösség hátfontos kérdésekről ténelmi, kulturális és ne­rányos helyzetű tagjai kialakult vitákban. velési okai is vannak. számára arra, hogy ak(…) Mindezeken túl A közösségi fejlesztívabban vehessenek a médiában való tő munkában gyakran részt a számukra fontos hangsúlyozzák azt a kérdésekről kialakult részvétel növelte szükségletet, hogy bávitákban. (…) Mindaz önbecsülésütorítani szükséges a ezeken túl a médiában ket, és hosszabb való részvétel növelte különféle közösségetávú elkötelezettaz önbecsülésüket, és ket, csoportokat arra, séget alakított ki a hosszabb távú elkötehogy legyenek hatáslezettséget alakított ki a sal az életüket érintő civil életben való civil életben való részközpolitikai döntések­ részvétel iránt…” re, jóléti szolgáltatávétel iránt…” sokra, különféle jogokra, lehetőségekre.3 Végül a konfliktuskerülés követMás megközelítésben, hogy ma- kező okaként: gán- és közügyekben is legyen bátor3. A konfliktuskerülés, mint általáságuk és kedvük engedély nélkül szót nos magatartás, az ütközéseknek emelni, a következményektől való és a vitáknak a kikerülése – pélfélelem nélkül. A korábbi nyelvi dedául alkati okok miatt is igen finícióra („powerless”) utalva, ahhoz sok helyi szereplőre jellemző. Itt kapcsolódva, az „empowerment” fofőként annak gyakran frusztrágalma, azt a folyamatot jelenti, mely ló hatásaként a konfrontációtól révén a tehetetlen állapotból eljuthaegyébként tartó, azt fárasztótunk a hatni tudó állapotba. Részvénak ítélő, s abban felkészületlen telre képesítés, képessé tétel, felhatalmagatartásra gondolunk. Megmazás, hatalommal való felruházás jegyezzük, ez a magatartás szá– ennek a kifejezésnek a közvetlen mos alkalommal abból építkezik, fordítása. hogy a konfliktus valami negatív dolog, a működés zavarát jelentheti. Főként a változástól eleve 3)  Egyebek között hivatkozunk Harkai Nóra: Közösség és közösségi munka c. tanulmányára, Parola füzetek Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2006, 90-92. old.

4)  A közösségi média helyzete az Európai Unióban AKTI 2008. Budapest 11. o. és 14. o.

elzárkózó, attól tartó, az ahhoz való alkalmazkodásban gyakorlatlanabb, az állandóságra szocializálódott viselkedés velejárója ez a vélekedés. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a különféle települési viszonyok között nagyon eltérő a konfliktusvállalás, a társadalmi ellenőrzés, az összeütközés vállalásának kockázata. Egy nagyváros kerületében más a helyzet és más a kisvárosban, még inkább a faluban, ahol az emberi és egyéb viszonyok sokkal összetettebbek, a függőségek (vagy vélt függőségek) jóval nagyobb súllyal nehezednek az ott élőkre, és főként a közéletbe beleszólni kívánókra. Érthető az a felfogás is, amikor a közösségi médiumot annak „tulajdonosai” alapvetően nem a megosztásra, de sokkal inkább az összekötésre, a kooperáció segítésére kívánják felhasználni. Az a változat szerintünk a legproblémásabb, amelyik úgy tesz, mintha semmi nem is történne. Amely még a dialógus, a párbeszéd kezdeményezésére sem vállalkozik helyi konfliktusok eseteiben. Valamennyi általunk bemutatott helyzetben valódi védelmet jelenthet, ha közösség van a „rádiócsinálók” körül (lehet az a műsorkészítők, de a hallgatók közössége is), ha „egymás hátának támaszkodhatnak”, ha számíthatnak egymásra ilyen nehezebbnek tűnő esetekben. S valamennyi helyzetben az alapos felkészülés, a körültekintő és végiggondolt cselekvés lehet a megoldás jó kulcsainak egyike. Amely a beleszólást nem keveri össze a beszólással. Az AMARC, a közösségi rádiók világszervezetének egy kiadványából emelünk ki egy meghatározást, amely mondandónkat erősíti: „Az évek során a közösségi rádió létfontosságú eszközzé vált a közösségek kezében. Az emberek felismerhetik és meghatározhatják magukat általa, emellett kommunikálhatnak egymással. (…) Minden egyes közösségi rádió hangját meghatározzák a hallgatói. A legfontosabb a különbözőségek megtalálása. A közösségi rádió olyan eszköz, olyan híd, olyan lépés a másik felé, aminek nem az a célja, hogy a másikat a magunk képére formáljuk, hanem hogy elfogadjuk olyannak, amilyen. Nem az a legszebb definíció, hogy az embe-

11

Nyilvánosság a civil szférában

reket ráébresztjük arra a nagyságra, amit birtokolnak?”5

Fogyasztók helyett emancipált kisközösségek Fontos lenne, hogy az új kommunikációs tér ne fogyasztási, hanem aktivitási tér legyen, azzá váljon. Ez, valamint a hozzáférés „beszédhelyzetbe” hozhatja a helyi embereket, bekapcsolhatja őket a párbeszédbe. Az emancipáció i­deális víziójáról szól francia kollegánk: „A lakónegye­ dek, a helyi társadalom, a helyi közösség életére vannak hangolva, ez kedvez a helyi kezdeményezések feléledésének, hullámhosszain az emberek megosztják tapasztalataikat és gondolatokat cserélnek. A hallgatók ráismernek mindennapi életükre, értékeikre. Egyre többen szóhoz jutnak egy olyan decentralizált hírrendszer keretei között, amelyek minden arra igényt tartó állampolgárt egyszerre tesznek közösségük tanújává és tudósítójává is… Új szempontok van­nak születőben: a tér, a gyökéreresztés, a hét­köz­ napok, az emléke­zés. Megjelennek a kom­munikációs aktivisták, akik az egy­szerű emberek megszólaltatá­sá­ ra törekedve, a szak­mán kívüliséget, mint­egy a felszabadított beszéd garanciájának tekintik.”6 A helyi rádiók fejlődési folyamatának vannak általánosan ti­pizálható szakaszai, a­zokat többnyire a következő lépcsők jellemzik: társadalmi elismerés – törvényesítés – intézményesülés – üzletiesedés – professzionalizálódás. Kérdés, hogy elmoz­dítható-e, megváltoztatható-e valahogyan ez a trend, ez a folyamat a közösségiszabad rádiók esetében? Másrészt kérdés, hogy az üzlet, a piac mint motiváció hogyan és mivel váltható ki ebből a láncolatból, s mivel helyettesíthető? Ahhoz, hogy a kommunikáció emancipációja megvalósuljon, egyszerre van szükség a külső és belső feltételek tekintetében is jelentősebb változtatásokra, fejlesztésekre. 5)  A közösségi rádiók szervezete (ARC), Kanada 6)  Pierre Delaspre: Kommunikáció – fogyasztás vagy emancipáció, 68. o.

1. Az egészséges médiastruktúra ki- ország – szerk. megj.) 60 kisközösépülésének fontos jelentősége van ségi rádiójából nagyjából 60 küzd az a társadalom életében. Hogyha va- életben maradásért, mert miközben lamelyik szint (az országos, a regi- az ORTT az egyik kezével nagylelkűonális és a helyi dimenziók közül) en engedélyezi létezésüket, a másik hiányzik, torzulások keletkezhetnek. kezével – a teljesítményt minimális Ez külső feltételnek tekinthető, hi- szint alatt tartva – megakadályozza, szen ez nem a rádiózó közösségektől hogy annyi hallgatóhoz juthasson el függ, hanem a médiarendszerünket a rádió, amennyivel már életképes szabályozó hatóságoktól. Ahhoz, lehet.”8 Ha ebben nem történik felelős behogy a kisközösségi avatkozás, változtatás rádiók a kijelölt valódi a frekvenciahatóság A közösségi rászerepüket töltsék be részéről, a kisközösségi dió olyan eszköz, ebben a rendszerben, rádiózás egész rendszere olyan híd, olyan s hogy ebben a kategókerülhet nagyon komoly lépés a másik riában ne próbáljanak veszélybe. Szinte minegy funkciójukat megden megszólaló legnafelé, aminek nem haladó vételkörzetet gyobb sérelme ez volt. az a célja, hogy a kiszolgálni, kikerülhe„Az itt élőknek aránymásikat a magunk tetlen, hogy lehessen szatalanul nagy erőfeképére formáljuk, bad-közösségi rádióknak szítésre van szüksége hanem hogy elforeális esélyekkel helyi ahhoz, hogy hallgatni frekvenciákra pályázni, tudják a helyi adást – gadjuk olyannak, nem nyereségérdekelt mű­ mondják rádiós kolleamilyen. gáink.”9 sorszolgáltatással. (Ma nagyon sokan kényszerből, az egyetlen megszólalási le- 2. Hogy a motivációban az üzletihetőséget kihasználva tartózkodnak kereskedelmi mozgatórugót a kisköhelyi, vagy kistérségi ambíciókkal a zösségi rádiókhoz illő indítékrendkisközösségi kategóriában.7) Ám, ha szerrel helyettesítsük, ahhoz a belső a „felettük” levő kate­gória, a helyi feltételek – azok megváltozása – is műsorszolgáltatásra lehetőséget adó szükséges. frekvencia valódi realitás, ha nem hiTöbb interjúból is az a tapasztalat ányzik ez a szerep a rendszerből, ak- összegződik, hogy a kisközösségi rákor sokkal nagyobb határozottsággal diók esetében éppen azért zajlottak le lehet a kisközösségi rádióktól az ere- változások az önkéntesek involváltdetileg kijelölt szerepvállalást, azaz a ságát, odaadását, részvételét illetően, szűkebb lokalitásnak, a kisközösség- mert a későbbi működés során már hihez szólásnak a követelményét elvár- ányzott a kezdeti izgalmakat helyetni, arra szorítani őket. tesítő erős motiváció – elmondásuk De ahhoz egy másik – szintén kül- szerint ez kitüntetetten a közvetlen ső – feltételnek is rendeződni kellene: és intenzív visszajelzések rendszere hogy a kisközösségi rádiók adóinak lehetett volna. A visszajelzések egyik besugárzása, mikroteljesítménye a feltétele a fentebb kifejtett valódi és jelenleginél sokkal gondosabban, és reális erőfeszítésekkel megvalósuló sokkal nagyvonalúbban legyen az jó minőségi vételi lehetőség az adott adott terepre megtervezve. Hogy terepeken. azok olyan technikai feltételekkel A másik szükséglet – és ez a vaműködhessenek, hogy reális rádió- lódi belső feltétel –, hogy a rádiókat vételi lehetőséget kínáljanak a meg- működtető szerveződéseknek sokkal jelölt körzetükben élőknek. Már az több figyelmet kellene szentelnie, belelindulás óta ez a leggyakrabban ső erőfeszítést tennie az önkéntesek visszatérő panasza a kisközösségi motivációjának megőrzésére, illetve rádiózásnak. „…Az ország (Magyar- megújítására. Ez persze további humán kapacitásokat és némi szakértelmet feltételezne. 7)  A magyarországi gyakorlatban néhány éve megje­ lent kisközösségi rádió a helyi rádiók kategóriáján belül egy szűkebb, igen korlátozott lokalitásra lett „kitalálva” – többnyire 1-3 kilométeres távolságot értenek ez alatt, amely egy kisebb lakónegyedszomszédság, vagy falu méretét feltételezi vételkör­ zeteként.

8)  Szabad frekvenciákat! Az Eper Rádió felhívása a Szabad frekvencia napja alkalmából: www.eper.elte.hu. 9)  Triangulum Rádió – kézirat

12

civil fórum A kisközösségi rádióknak „közelségi kapcsolatba” kellene kerülniük hallgatóikkal. Olyan információk közlésére koncentrálni, amelyek ráirányítják a figyelmet a közösség értékeire, a közösségi érdekérvényesítésre. Ez is speciális hozzáértést, felkészülést igényelne, egyszerre több területen is. Tapasztalatunk, hogy elindulásuk körül, a sugárzás megkezdése előtt felkészülés gyanánt a legtöbb közösségi rádiót működtető szervezetben többnyire az általánosabbá váló ismeretek gyors elsajátítását vállalják: alapvetően a technikai-műszaki, valamilyen szinten a zenei és kismértékben újságírói/szerkesztői/műsorvezetői ismereteket. Már ez utóbbi kettőben is a nagyon sablonos, maníros magatartás, amit a legtöbbször eltanulnak és lemásolnak. Meggyőződésünk, hogy kikerülhetetlen a kisközösségi rádióknál, hogy a közösséggel kapcsolatos ismereteket is „felszedjenek”, akik ilyen feladathoz látnak. A közösséggel és a saját településükkel kapcsolatos ismereteket. De egy további fontos tudás is hiányzik – amelyet persze meg lehetne tanulni: hogyan kell az embereket bevonni, aktivizálni, motiválni. A működő, s általunk megismert kisközösségi rádiók nagyobbik felénél jól érzékelhető, hogy kimaradt a saját települési közösségük alapos feltárása, elemzése. Amelyből kiderülhetne érzékletesen, hogy milyen sajátossá-

gai vannak a helynek, hogy élnek ott nem ténylegesen hozzá kell járulnia az emberek, milyenek a szokásaik, a kisközösségen belül a vélemények az életmódjuk, a felkelés, a munka, formálásához, kialakulásához. a közös ünnepeik, örömeik és gondAmikor az erre történő felkészüjaik. Ez jelentős energiaráfordítást, lésről beszélünk, akkor nem elsajáidőt, türelmet, odafitíthatatlan ismeretekgyelést, szakismereről és nem egyetemi A kisközösségi tet igényel(ne). Akkor kurzusokra utalunk. rádióknak „közeltud­nák ezt kalkulálSzámtalan közösségi ni a műsorkészítők. képzés jelentős seségi kapcsolatba” És ezek az ismeretek gítséget tud nyújtani kellene kerülninem automatikusan teezekben a szükségleük hallgatóikkal. remtődnek meg attól, tekben. Úgy gondolOlyan információk hogy valaki amúgy is juk, hogy a segítők közlésére konott él, ehhez nézőponfelelőssége is lenne, tot kell tudnia váltani. hogy vonzóvá, barátcentrálni, ameFelemelkedni és felülságossá tudják tenni lyek ráirányítják a nézetből megismerni ezeket a tudásokat, figyelmet a közösés megérteni, hogy az amitől kedve lesz a ség értékeire, a adott településen miért rádióindítóknak ilyesközösségi érdekolyan az élete az embeféle elemző, feltáró reknek, a közösségekmunkákra és tanuérvényesítésre. nek, amilyen. lásra – például, hogy Komoly erőfeszítést legyen figyelmük a igényel, hogy megtalálják ezek a rá- hozzáférés kitágítására, a motivációk diók a „nekik való” közösséget, hogy kiépítésére a saját közegükben. utat találjanak hozzájuk, és megtanulják azokat a módszereket, amelyekkel a helyi közösség érdekeltté tehető és Péterfi Anna bevonható a működtetésbe. Ha a kisközösségi rádió a „falu főszociológus tere” akar lenni, találkozóhellyé kell [email protected] válnia szereplői és a saját közönsége/ közössége között. (Ehhez megfelelő fórumok is kellhetnek.) A kisközösPéterfi Ferenc ségi rádió nem korlátozódhat arra, hogy pusztán tükrözze azt, amit álCivil Rádió – alapító elnök talában gondolnak az emberek, [email protected]

A helyi nyilvánosság szervezése veszélyhelyzetben: a devecser-ajkai Közös Hullámhossz rádiók1

2

010. október 4-én 12.25-kor átszakadt az egyik ajkai zagytározó gátja, erősen lúgos folyadékkal és a vörösiszappal elárasztva Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely térségét. A katasztrófában 10 ember meghalt, 150 megsérült. Az érintett települések lakosságának helyi tájékoztatására és közösségi életének a katasztrófában történő segítésére civil-közösségi összefogással a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete egy rádióállomást indított előbb Ajka, majd Devecser központtal. Egy ilyen, helyi közösséget szolgáló rádió normál esetben hosszú

(több hónapos-éves) előkészítő munka után jut el az éterben megszólalásig, ami egyrészt a stúdió-berendezések összeállítását, másrészt az emberi erőforrás megszervezését jelenti; ezen kisközösségi rádiók munkatársi gárdája kivétel nélkül a helyi közösség tagjaiból kerül ki. A katasztrófában érintett településeken nem volt helyi rádió vagy helyi rádiósok. A rádió a médiumok között az egyik leghatékonyabb veszélyhelyzetben a lakosság legnagyobb részének elérésére és azonnali tájékoztatásra. Ezért a közösségi rádiók (Péterfi és Péterfi 2009; Benedek et al.

1)  Az írás a szerző egy terjedelmesebb esettanulmányának a része, amely a Civil Szemle folyóirat 26-27. számában olvasható.

13

Nyilvánosság a civil szférában

2007, Gosztonyi 2007, Hargitai 2004). szokásos felépítésével ellentétben egy éjszaka alatt állt össze a technikai bázis és a munkatársak köre, akik közül egy sem volt helyi vagy környéki lakos, de az indulásban alapvető segítséget jelentett, hogy a szomszédos város, Ajka egyik online rádiós csapata felajánlotta segítségét: helyismeretét, stúdióját és emberi erőforrásként teljes csapatát a kívülről érkezett közösségi rádiósoknak az új állomás elindításában és üzemeltetésében.

Felkészülés: a rádió kitalálása, technikai feltételeinek megteremtése 2010. október 5-én, a vörösiszap-katasztrófa utáni éjszaka egy közösségi rádiós levelezőlistán „megszerveződött” a rádió: a legközelebbi, de a katasztrófában nem érintett város, Ajka egyik online működő, de már frekvencia-pályázatot is benyújtott, diákok által üzemeltetett városi rádiója, a Best Rádió felajánlotta, hogy már álló, önerőből felépített stúdióját a projekt rendelkezésére bocsátja. Máshonnan adóberendezésre érkezett felajánlás, és önkéntes rádiósok is jelentkeztek szép számban. Megszületett a projekt neve is, utalva a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete korábbi Művészetek Völgyében folyó éves ideiglenes rádiójának nevére és a mostani adás szerepére: „Közös Hullámhossz Hírszolgálat” (KHH). Reggelre autó indulhatott a helyszínre a technikával és emberekkel. Október 6-án délután az éterben megszólalt a rádió. Elindult egy weboldal is, ahol az adás élőben hallgatható volt, és szöveges hírek és hanganyagok is felkerültek rá.

A veszélyhelyzeti rádió műsorpolitikája A rádió alapvetően abban különbözött a többi médiumtól, hogy nem a „világot” tájékoztatta az eseményekről, hanem a helyi lakosság számára jelentett kapcsolatot az eseményekkel és egymással. Ez a két szerepkör időnként azonos tartalmat jelentett, máskor azonban vagy olyan partikuláris információt, mely az érintett településeken túl nem rendelkezett információ-értékkel, vagy melyben a helyiek szólaltak meg helyi, nem feltétlen a katasztrófával összefüggő, tehát a külvilág számára ismét csak érdektelen témákról.

Hiteles információk A helyi lakosság számára hiteles információk biztosítása a rádió elsődleges feladata. Nehezen megoldható problémát jelentett, hogy az összegyűjtött híreinket a rádióban történő elhangzáskor már feltehetően tudták a hallgatók – egy kisvárosban a szóbeszéd gyorsabb a rádiónál; amire pedig hirtelen szükségük lett volna, arról mi is csak késve értesültünk. Nagyon kevés olyan alkalom volt, amikor hivatalos személy minket keresett meg azzal, hogy már csak mi tudunk segíteni, mert valamit hirtelen be kell mondani: a polgármesteri hivatalból és a helyi posta vezetője részéről jött ilyen információ. Egy ilyen információs hálózatot kiépíteni azonban a hetente, pár naponta egymást váltó önkéntes rádiósok, egyetemisták nem tudtak, nem is tudhattak. Amiért mégis működött, az annak köszönhető, hogy egyes, kezdettől fogva lent működő, tehát helyismeretet kialakító rádiósok hetente néhány alkalommal leutaztak, hogy „pótolják”, ami pótolható. A híreket egyébként a közösségi rádiósok alapvetően nem az internetről, hanem helyi forrásból gyűjtötték, hiszen a hálózatos hírek az országos médiumokból is elérhetőek voltak: itt, ezen a csatornán azokra a hírekre volt szükség, amelyek országosan nem jelentek meg. Így a hírek forrását jelentették falragaszok, az intézmények bejáratához kiragasztott felhívások, a plébániára érkezők, akik segítséget hoztak vagy kerestek; a helyi intézmények vezetői, és természetesen a helyi katasztrófavédelmi (újjáépítési) központ szóvivője.

Prózai műsorok

» A rádió weblapja, a képen a végső dizájn és szerkezet mellett a honlapra felkerült első hírek olvashatóak

Cél volt, hogy ne csak zene és információk jelenjenek meg, hanem „human interest” és lokálpatrióta témákról is beszéljünk. A gyakorlat során bizonyossá vált számomra, hogy egy 4000 fős település legalább 4000 rádióban megszólaltatható történetet rejt, ezek megismertetését tartottam hosszú távú feladatunknak. A cél az volt, hogy a helyiek ne a pesti rádiósokat hallják, hanem saját magukat, bár így is sokat beszéltünk saját élményeinkről. A mentésben közreműködő ott dolgozó önkéntesek hasonló célközösséget alkottak. A nekik szánt műsorok az egészségügyi és védőfelszerelésre vonatkozó információk voltak, illetve a délutáni „önkéntesek kérték” kívánságműsor, mely mondhatni az egyik legnépszerűbb műsorrá vált. Ebben minden kérést egy rövid bemutatkozás kísért, melyben az önkéntes elmondta, hogy honnan és miért jött és hol, mit dolgozott aznap. Ez, úgy vélem, számukra és a helyiek számára is fontos üzenet volt. A helyiek már kevésbé voltak aktívak: volt, aki elmondta, hogy akinek kérne,

14

civil fórum

Fotó: Katona Ádám

mindene elveszett, így rádiója sincs, amin hallgathatná a kérést, mások azt említették, hogy egyáltalán nem szoktak rádiót hallgatni, így nincs miért kérni, sokak szerettei a környező településeken voltak ideiglenes lakóhelyen. A prózai műsorokban alapvető cél volt az, hogy hos�szabb-rövidebb interjúk is helyt kapjanak. Ezekben tapasztalatok alapján három különféle szereplőtípus jelent meg. Az egyik a külső és helyi segítők: hivatalos (és nyilatkozatképes) személyek vagy kutatók információ-közlő megszólalásai (kártalanítás, mentesítés, helyreállítás, egészségügyi kérdések), illetve civil önkéntesek informális beszámolói a végzett munkáról. A helyi segítők egyben a helyi közélet főszereplői: a polgármester, háziorvos, szociális segítő, pap, könyvtárigazgató, iskolaigazgató, tanárok, akik „hivatalos” közleményeket adtak, de mégiscsak a helyi közösség vezetőiként talán az ő szavukra volt legjobban kíváncsi a rádió hallgatói közössége. A másik az érintettek: ezek a beszélgetések általában a segélyosztó helyen vagy annak közelében készültek, és a helyi lakosok beszámolóit tartalmazzák az átélt katasztrófáról illetve saját sorsukkal kapcsolatban. Ez az interjútípus a legkülönlegesebb mind között, egyrészt a drámai helyzet miatt, másrészt azért, mert a nyilatkozók sokszor személyes érzéseiket is elmondták, ami egy jellemzően zárt, vidéki környezetben a mediatizált lokális nyilvánosságban tabunak számít. Sokszor az országos médiumok számára jobban megnyílnak a helyiek, mint a helyi média számára, hiszen más dolog egy idegennek, az országos médiumok arcnélküli közönségének beszélni valaki egyéni sorsáról, mint a helyi médiának, melyet a szomszéd is bizonyára hallani fog, akivel holnap személyesen találkozik az illető. Talán a rendkívüli helyzeten kívül az is hozzájárult az intim szféra megnyílásához, hogy a riporterek kivétel nélkül idegenek voltak a helybéliek számára, viszont mégis a helyi plébánia udvarán vagy titkárságán, egy szál mikrofonnal álló riporterrel és nem egy műholdas autó mellett, lámpával-kamerával felszerelt, kiöltözött médiadívával találkoztak szembe a nyilatkozók. A helyi nexusokon kívül állás itt talán előnyként jelent meg.

» A rádió önkéntesei riportkészítés közben, Kolontáron. A riporter Kerekes András

tése találkozott a legnagyobb hallgatói igénnyel. Ilyenek voltak elsősorban a kezdetben minden estére a kultúrházban (a stúdiótól kb. 500 méterre) megszervezett lakossági fórumok élő, vagy majdnem élő közvetítései. Miközben ezek a teljes (kb. 5000 fős) lakosságot érintették, rajtuk csak kb. száz körüli hallgatóság vett részt. A helyi kábeltévé is közvetítette a nagyobb fórumokat, a „szakosodottakat” (vállalkozói, egészségügyi) fórumokat azonban már nem. A helyi események közé tartoztak a misék is. Mivel a stúdió a plébánián volt, és maga a plébános hívta életre, nem volt kérdéses, hogy a vasárnapi miséket közvetítsük. A helyi lakosság részéről rendkívül pozitív visszajelzésekkel találkoztunk ezt illetően: sokan csak a misére kapcsolták be a rádiójukat. Az utolsó hetekben már minden nap volt miseközvetítés, elsősorban az idősek kérésére.

A helyiek bevonása Több vonalon is történtek próbálkozások a helyieket bevonni a rádió munkájába, azzal a céllal, hogy később (minél hamarabb) teljesen átvegyék a stúdiót. Már október közepén megfogalmazódott a rádió ilyen folytatásának igénye: „[...] Az eddigi igazán sikeres és tiszteletreméltó akciónknak egyetlen jövője lehet: ha az adás szervezését, bonyolítását, szerkesztését – egyszóval az egész rádiót átadjuk a helyieknek. Nyilvánvalóan hosszú távon ezt nem lehet máshonnan, több száz kilométerről szervezni. Az a célunk, hogy állandó frekvenciaengedélyt szerezzünk egy ott alakuló kisközösségi rádiónak, lehetőleg adományokból felállítsunk egy működő stúdiót, betanítsuk a helyieket a kezelésre, műsorkészítésre. Ez a rádió már nem a mi rádiónk lesz: saját néven, olyan műsort készítenek majd, amit akarnak és tudnak. De ez egy cseppet sem baj. Ha képesek vagyunk működővé tenni, akkor a legtöbbet tettük, amit tehettünk.” (Pogány György e-mail üzenete, okt. 22.). A helyi iskolában próbálkoztunk az oktatók között – siker nélkül, legfeljebb annyit vállaltak, hogy ha van rádió, heti 10 perces tematikus műsort csinálnának. A rádió devecseri gazdája, a devecseri plébános erejéből a rádió teljes körű támogatásán, helyiség és infrastruktúra biztosításán kívül, műsorkészítői és menedzseri szerepre már nem jutott energia, idő. Helyiek tehát az állomás menedzselésére nem jelentkeztek, és ez akkor már nem volt azzal indokolható, hogy a közvetlen katasztrófa miatt mással foglalkoznak. Egyszerűen: Devecserben, Kolontáron korábban azért nem működött helyi rádió, mert nem volt senki, aki ilyet működtetni akart volna. Valószínű, hogy az is hozzájárult ehhez, hogy helyben senki sem ismerte, hogy egyáltalán létezik ez a közösségi rádiózási forma, tehát erről semmilyen előképpel nem rendelkeztek. A rádió tehát csak külső segítséggel volt fenntartható. Ezt megerősítette az a tény, hogy az önkéntes rádiósok „kivonulása után” az online működésre előkészített rádió már el sem indult, a teljes rádiós infrastruktúra azonnal összeomlott.

Élő közvetítések

A rádió hirdetése

A friss és kumuláltan összegyűjtött információk közlése mellett a településeken zajló események élő közvetí-

A rádiónak létezéséről hírt kellett adjon egyrészt a hallgatók, másrészt a sajtó számára. A hallgatók falraga-

15

Nyilvánosság a civil szférában

A szerző felvétele

szok és röplapok formájában értesülhettek a rádióról, de ezek sokáig csak Devecser belvárosában voltak láthatóak – elsősorban a kulcsintézmények ajtóira függesztve –, de sem Kolontáron, sem a külsőbb területeken nem voltak kitéve ilyenek. A stúdiót fenntartó háromfős önkéntes csapatok folyamatos munkában a technikai problémák elhárításán, ill. a műsorkészítésen dolgoztak, a plakátozás hátra került a megoldandó feladatok között. Autója sem volt egyik csapatnak sem (Kolontárra végül gyalogosan juttattuk el a plakátokat). Általában ismert volt, hogy működik egy rádió, de a lakosok jó része feltehetően ennél több információval nem rendelkezett. A helyi boltokban nem szólt a rádió, a helyi kábeltévén is csak pár napig, mert a sorozatos adáskimaradások miatt levették a képújság mellől.

» A rádió plakátja Devecserben

Javaslatok Az ajkai helyzet különleges volt abból a szempontból, hogy „piaci” rést töltött be, mert nem volt helyi rádió. Ahol van helyi rádió, kérdés, hogy pl. egy helyi kereskedelmi adó mennyire alakítható át veszélyhelyzeti rádióvá: jelen sorok szerzője szerint ez nem járható megoldás. Az ajkai helyzetben a legtöbb konfliktust az adta, hogy a feladatra önként jelentkező helyi, de csak online közvetítő rádió zenei és műsorpolitikáját a rendkívüli helyzetben meg kellett változtatnia. Bármilyen sajátos helyzet, de a kereskedelmi rádiók veszélyhelyzetben is kereskedelmi rádiók maradnak, így pl. reklámblokkjuk nem maradhat el ekkor sem. Hatékonyabb egy kifejezetten erre a célra dedikált stúdió, egy előre összeállított potenciális műsorkészítő stáb és egy előkészített, de különféle helyzetekben alkalmazható műsorpolitika és -adatbázis elkészítése (mely akár a potenciális zenefájlokat is magában foglalja). A közeli település rádiója sem jó megoldás, mert csak az információs központtal és az érintett lakossággal közvetlenül kapcsolatban lévő rádió nyújthatja azt a különleges segítséget, amelyre ilyen helyzetben igény van. A mostani tapasztalatok alapján a legnagyobb problémát a helyi lakosság információhiánya jelenti, különösen az első napokban. A katasztrófavédelem által előre készített információs anyagok rendelkezésre állnak árvíz, földrengés, atomtá-

madás esetére, de a kolontár-devecseri ipari katasztrófa jellegében precedens nélküli volt, ezért még a katasztrófavédelem és a kutatók számára is ismeretlen terepen kellett megkezdeni a munkát, felmérni a veszélyeket, és a megfelelő mentesítési módszereket meghatározni és alkalmazni. A rendkívül nagyszámú „ismeretlenbe” érkező önkéntes civil segítő „belső” tájékoztatása is fontos feladat volt, melyben a rádió is segített. Mindezek tették sajátossá ezt a veszélyhelyzetet, mely tegyük hozzá, jelen sorok írásakor sem zárult még le.

Összefoglalás Egy katasztrófahelyzetbe, humanitárius válságba került település lakosságának hatékony segítséget tud adni egy olyan rádió, mely közvetlen kapcsolatot épít ki a település közösségével. Olyanokkal, akikre nem pusztán hallgatóként vagy a nézettséget-hallgatottságot emelő hír sztori szereplőjeként, hanem a rádió műsorának aktív alakítójaként és közreműködőjeként tekint; másrészt ebben a helyzetben ugyanilyen fontos, hogy a helyi hatóságokkal, hivatalokkal és a katasztrófa-védelemben részt vevő országos hatóságokkal is együttműködő kapcsolatot alakítson ki. Nagyon fontos a rádió gyors (azonnali) beüzemelése és az, hogy erről a lakosság is tájékoztatást kapjon, akár az országos médiumokon keresztül: „kérjük x település lakosait, hogy hangoljanak az y frekvenciára”. Hisszük, hogy egy ilyen rádió optimális működés esetén a katasztrófavédelem számára nem plusz feladatot jelentene, hanem nagymértékben segítené munkájukat. Bár jelen esetben ez az együttműködés rendkívül korlátozott mértékűnek volt mondható, a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének harmadfél hónapos „akciója” bebizonyította, hogy egy ilyen rádió még teljesen civil összefogással, önkéntesek bevonásával is megvalósítható, akár egyetlen éjszaka alatt is felállítható, működtethető és valódi helyi, közösségi funkciókkal és tartalommal tölthető meg.

Hargitai Henrik ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet – adjunktus [email protected] Hivatkozások 1. Benedek Gergő, Gosztonyi Gergely, Hargitai Henrik, 2007: Kisközösségi rádiós Magyarországon: az első három év. Civil Szemle, 2007/3-4. 2. Gosztonyi Gergely, 2007: Kisközösségi rádiók Magyarországon. Civil Rádiózásért Alapítvány, Budapest. 3. Hargitai Henrik (szerk.), 2004: Kisközösségi rádiósok kézikönyve. Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete, Budapest. 4. Péterfi Anna és Péterfi Ferenc, 2009: Hogy rátaláljunk a helyi közösségek hangjára. Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, Budapest.

16

civil fórum

A civilek lételeme a nyilvánosság

Jó célhoz jó kommunikáció (is) kell… Mivel társas lények vagyunk, a kommunikáció alapvető része az életünknek. A közösségi szerepvállalás azonban már tudatos kommunikációt igényel. Egy közösség, egy ügy képviseletében meg kell tanulnunk hatékonyan kommunikálni annak érdekében, hogy céljainkat elérjük. A Civilek a kommunikációs pályán – Civilkomp nevű rendezvénysorozat ebben igyekszik a segítségére lenni a civil szervezeteknek. Hogyan? Mióta? Mit mutat a több éves tapasztalat? Ezekről kérdeztük a rendezvény főszervezőjét, Vajda Mártát. (Kérdezett: Csáki Rozália)

Vajda Márta szerkesztő-újságíró, kommunikációs tanácsadó Civilkomp Alapítvány – elnök [email protected] www.civilkomp.hu – Milyen megfontolásból és ki indította útjára a Civilek a kommunikációs pályán – Civilkomp eseménysorozatot? – A konferenciasorozatot a Nemzeti Civil Alapprogram évében, 2003-ban indítottuk útjára azzal a céllal, hogy a hazai szektorközi kapcsolatok  építését és a civil szervezetek hatékony kommunikációját segítse. A konferencia és alapítványunk ismert fantázianeve, a Civilkomp egy mozaikszó, amely a „Civilek a Kommunikációs Pályán” címből alakult ki. A konferenciasorozat életre hívásánál két tényezőt vettünk figyelembe. Egyfelől szükségesnek tartottuk a rendszeres párbeszéd lehetőségét megteremteni a hazai nonprofit szervezetek, társadalmi intézmények, az (ön)kormányzat, a minisztériumok, a gazdasági szektor döntéshozói  és a kommunikációs szakemberek között. Másfelől igény volt egy fórumra, ahol lehetőség nyílik a társadalmi kommunikáció – benne a civilmarketing – szerepének, létjogosultságának elismertetésére, fejlődésének elősegítésére, a nyilvánosság eszközeinek megismertetésére, a társadalmi célú megjelenések minőségének növelésére. A Civilkomp elindításának ötletgazdája magam voltam, mivel újságíróként, rendezvényszervezésben jártas szakemberként már évek óta tevékenyen részt vettem működő nonprofit szervezetek kommunikációjának szervezésében. Az eseménysorozattal arra akarunk rámutatni: ha valakinek, akkor a civileknek jól kell tudni kommunikálni. Nekik is ugyanazokat a marketing-kommunikációs eszközöket kell alkalmazniuk munkájuk során, mint a profitorientált vállalkozásoknak, csak kifinomultabb módon. Ugyanis egy társadalmi ügy eladása ugyanolyan meggyőzési érvrendszert – ha nem többet – igényel, mint más termékeladás. És a reklámfelület a társadalmi ügyek kampányai számára is szűkösnek mondható, ezért a verseny legalább olyan szoros és kiéle-

zett, mint a mosóport, autót vagy bármi más fogyasztási javakat, szolgáltatásokat eladni kívánók között. A kommunikációnak szerteágazó, komoly szakterületei vannak, amiben el kell tudni igazodni. Ugyanis a „hályogkovács” módján végzett kommunikációs munka megy egy darabig, de az eredménytelenség hamar megmutatkozik abban, hogy a hiányosan felépített, nem megfelelő helyeken megjelenő kampányra költés csak pénzkidobás, és nem vagy kevés adóforintot hoz… Fel kell(ett) ismertetni a hazai nonprofit szférával, ahhoz hogy az 1%-os és az NCA törvényekben adott lehetőséget a szervezetek kiaknázhassák, mindegyiküknek külön-külön profi módon kell tudni kommunikálni azt, hogy mire „kéri”, azaz mire „költi el” az adóforintokat. A Civilkomp elhivatott abban, hogy mindezt a komoly tudást évről évre, lépésről lépésre valóban átadja a civil szervezetek képviselőinek, hatékonyságot növeljen, fejlődést generáljon és maga is fejlődjön. Így az évek során a Civilkomp márkanév változatlan maradt, azonban a mozaikszó tartalma kiegészült a mai kor igényeire válaszolva civil kommunikációs platformmá. – Hogyan épül fel az esemény? – Hasonlóképpen, mint bármely más konferencia, szeminárium vagy manapság divatos szakmai workshop. Van plenáris előadásokkal teli – amolyan gondolatébresztő – része, és van több szekció, illetve mostanában mini tréning, hogy még gyakorlatiasabb jellege legyen a rendezvényeinknek. A hagyományos Civilkomp konferenciát évente egyszer, az 1%-os kampányidőszakot megelőzően rendezzük meg, ezért értelemszerűen főként a civilek kampánytervezéséhez, az 1%-os kommunikációhoz kívánunk segítséget nyújtani. A fő cél a gyakorlatba építhetőség, az elméleti tudás mellett az azonnal használható fortélyok átadása.

17

Nyilvánosság a civil szférában

Fontosnak tartjuk, hogy a civileknek több gyakorlati tudásuk legyen, ezért lehetővé kell tenni számukra, hogy betekintsenek jól működő társadalmi kampányok kulisszái mögé, következésképpen értsék, hogy mi-mikor-miért és főként mennyiért történik. A civil kampányok hatékonyságának növelésében egyre nagyobb szükség van a kommunikációs szakma aktív közreműködésére, ezért kétévenként, a páratlan években – így pl. idén is október 25-28. között – a Promotion nemzetközi marketing-kommunikációs szakkiállítás keretében rendezzük a konferenciát, így közvetlen lehetőség nyílik a marketing-, pr- és reklámszakma cégeivel és több jeles képviselőjével való találkozásra. – A különböző években más-más témára összpontosítva szerveződnek az események, vagy mindig ugyanazon kérdéskörre figyelnek? – Az első években az alapokkal kezdtük, általában beszéltünk a kommunikációról, ezen belül a nonprofit marketingről, társadalmi célú reklámokról. Ma már a civil szervezetek többsége tudja, hogy marketing-tevékenység nélkül nem, vagy csak nehezen boldogulhat. Felismerték, hogy azok válnak ismertté, elismertté, támogatottabbá, akik hírt adnak magukról, akikről – megfelelő időben és módon – hírt adnak a médiumok is. Ma már a kommunikáció egyes részterületeit szándékozunk bemutatni. Ráirányítjuk a civil szervezetek figyelmét, hogy a kommunikációs eszközök, terminológiák gyors változásait még a szakemberek is csak folyamatos tanulás, rendszeres továbbképzés és tudományos kutatások eredményeinek tanulmányozása révén képesek megismerni, és alkalmazni. Ahogy nonprofit szakmai körökben mondják: a civilek lételeme a nyilvánosság, ezért fontos, hogy ők is minél több alkalmazható tudást szerezzenek a kommunikációról, hogy azt a szűkös erőforrást, ami erre a célra rendelkezésükre áll, azt jól és jókor költsék el. Persze a hatékonyság szempontjából az lenne a legüdvösebb, ha tevékenységük eme fontos részébe szakirányú végzettséggel bíró munkatársat – esetleg önkéntes alapon – tudnának alkalmazni, de legalább a nagyobb volumenű programjukhoz szakértőket, ügynökséget tudnának bevonni. Érezhetően kiélezett a versenyhelyzet a civilek között (közel hetvenezer a bejegyzettek száma), és természetes, hogy ez kiterjed a kommunikációra is, hiszen sokan szeretnék hallatni hangjukat. Az egyéni adakozók és céges támogatók bizalmának elnyerése, megtartása a marketing-tevékenység és a „célzott kommunikáció” mindennapi feladattá vált. A tárgyalástechnikák, a médiagépezet – a sok új eszköz, megjelenési forma – megismerése nélkülözhetetlen. De azt kell mondjam, hogy ma már az egyediséget, a márkaépítést kell megtanulni, az egyéni, kreatív ötletekre épülő fortélyokat kell elsajátítani a szervezetek képviselőinek. Alapvetésként kell

elfogadni, hogy a civil szervezet működésében is felértékelődik a rövid, közép- és hosszú távú stratégia és a hozzárendelt kommunikációs terv megléte. Az ad hoc működési mechanizmust fel kell váltsa a rendszeres tervezés – megvalósítás-értékelés folyamata, mivel köztudott, hogy a nehezen megszerezhető, de könnyen elveszíthető bizalom a tét. Fontos, hogy tovább tudják gondolni egy-egy meghozott döntés kihatását, utóéletét, és ha szükséges, a válságkommunikáció lépéseit is ismerjék, hogy a fenntarthatóság, a növekedés fázisait és szükség esetén az újrakezdést is megélhessék. Tudvalévő, hogy kevés civil szervezetnél végzi hozzáértő szakember ezt a munkát, pedig a sajtó szervezése, az interjúk, nyilatkozatok, közlemények kiadása, ilyen-olyan nagyságrendű kampányok tervezése, futtatása mind-mind profizmust igényelnek. Éppen ezért egyre szélesebb palettán mutatjuk be a hatékony kommunikációs technikákat. Az évek során igény mutatkozott szemináriumok, tréningek és más – a civilek bemutatkozását, megismerését szolgáló – programok szervezésére is. Így szerveztünk egynapos 1%-os műhelymunkákat, szakkiállítások környezetében „civilpontokat”, továbbá felkérésre közreműködtünk szervezet- és személyiségfejlesztő tanácsadásokban is. Az idei programjaink ezek megtöbbszörözései: foglalkozunk a hírnévteremtéssel, a reputáció tanulható elemeivel, a hatékony érdekérvényesítő technikák elsajátításával, az asszertivitás módszereivel. Kínálunk személyiségtípusra épülő kétnapos kommunikációs tréninget, valamint a bizalomépítéshez nélkülözhetetlen pr-technikák, eszközök megismerését. Említettem, hogy a márkaépítés, a felismerhetőség, átláthatóság elengedhetetlen ahhoz, hogy céges támogatót tudjon megnyerni magának egy szervezet, ezért a civil arculattervezés világába is bevezetjük a tanulni, fejlődni vágyókat. A cégek társadalmi felelősségvállalása (CSR) is szóba kerül idei képzéseinken, ugyanis ahhoz, hogy egy szervezet „jótól, jól és jókor kérjen” támogatást, ismernie kell a másik oldalon ülő döntéshozók szempontrendszerét, a nagyszázalékban objektív, de néhány százalékot kitevő szubjektív választási kritériumait is, és a gyümölcsöző, kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés alapfeltételeit is. – Hogyan népszerűsítik a rendezvényt? – Saját weboldalunkon közzétett információkkal és az adatbázisunkban szereplő címanyagra küldött célzott hírleveleinkkel, valamint szakmai partnereink portáljain. Több médiapartner csatlakozott az elmúlt nyolc évben a Civilkomp népszerűsítéséhez, cikkek, interjúk, összegzések megjelenítésével támogatják a rendezvényt, öregbítik hírnevét. Hirdetni is szoktunk, a tízezres nagyságrendű célcsoportot elérő nonprofit.hu oldalain, illetve hírlevelében.

18

civil fórum

– Kaptak-e visszajelzést a résztvevőktől, avagy mérik-e valamilyen módon azt, hogy mennyire volt hasznos a civilek számára? – Egy konferenciasorozat elindításánál lényeges, hogy témája időszerű legyen, felvetései kötődjenek aktualitásokhoz, vessen fel újdonságokat, ismertessen meg jó és rossz példákat, vitasson meg fejlődési irányokat, és az is fontos, hogy mérhető legyen eredményessége. A Civilkomp esetében eredményként könyvelhető el, hogy a kezdetektől fővédnökséget vállal a civil társadalmi ügyekért felelős miniszter, államtitkár, valamint olyan szakmai szervezetek fogadják el a védnökséget, mint a Magyar Marketing Szövetség, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. Partnereink között volt korábban a Magyar Reklámszövetség, a Szövetség a Közcélú Kommunikációért, az Önszabályozó Reklámtestület és a Magyar PR Szövetség. Előadóink között számos ismert civil, minisztériumi, adóügyi, kommunikációs szaktekintély, számos céges marketing- és prvezető sorakozott fel a közel tíz év alatt, együttműködő partnerként támogatja a kezdeményezést több civil szervezet, cég, valamint a média. Felméréseinkre érkező visszajelzésekben szinte kivétel nélkül elégedettségről számoltak be. Ez komoly eredmény, ami további lépésekre sarkall, és egyben kötelez is bennünket. Hiszen mindig lesznek kezdő szervezetek, amelyekkel az alapokat kell megismertetnünk, de a haladóknak is fogni kell a kezét, hogy az időről időre változó kommunikációs trendeknek megfelelően támogatni tudjuk fejlődésüket. Tudomásunk van olyan szervezetekről, amelyek a Civilkomp rendezvényein megszerezett tudás felhasználásával értek el évről évre egyre komolyabb eredményt az 1%-os gyűjtésében, megsokszorozták a kezdetekkor elért adományaikat, és szervezetfejlesztésük terén is ennek birtokában tettek lépéseket, hogy növekedni tudjanak. – Az utóbbi évek tapasztalataira alapozva, melyek azok az alapvető kihívások, amelyekkel a „civileknek a kommunikációs pályán” szembe kell nézniük? – A civileknek jelentős szerepe van a társadalmi tudatformálás, az egyéni és társadalmi szintű felelősségvállalás terén. Véleményem szerint ahhoz, hogy ebben jól helyt álljanak, szükség van konszenzusteremtő készségre, együttműködési hajlandóságra és egy lényeges attitűdre: alázatra. Értem ezt a szűken vett szakmai területekre, mint pl. a kommunikáció, de tágabb értelemben társadalmi-erkölcsi, etikai szinten is elérkezett az

idő arra, hogy a viszálykodást, az irigykedésen alapuló ellenségeskedést felváltsa az egymáshoz való odafordulás, az összefogás képessége. Hiszen mi más is a civil szervezetek feladata, mint az összekötés, a kisebb-nagyobb méretű társadalmi közösségépítés. A segítségnyújtásban, a szociális háló sűrűbbre szövésében véleményem szerint a jó programoknak, a megfelelő hozzáállásnak van helye, szerepe. Az elért eredmények felmutatása hozza meg a bizalomnövekedést és a nagyobb támogatottságot. A civil szektor legnagyobb értéke a bizalmi tőke, a hitelesség, a hozzáértés, amely feltételezi az átláthatóságot és a kiegyensúlyozottabb információáramoltatást. Rendkívül lényeges, hogy rendszeres és őszinte, manipulációmentes kommunikáció legyen a civil szektor és a forrásokat rendelkezésre bocsátó állam, magánemberek, vállalkozók és adományosztó alapítványok között. Úgy látom továbbá, hogy az együttgondolkodáshoz nélkülözhetetlen vitakultúrában sokat kell még fejlődnie a hazai nonprofit szektor képviselőinek, ezért fontos, hogy több működő projektet, jó példát ismerjenek meg. Fontosnak tartom, hogy a kis- és középvállalkozások is részt vállaljanak a társadalmi felelősségvállalásban, nagyobb legyen támogatási hajlandóságuk, amire szintén vannak átvehető, jó példák a multinacionális vállalatok üzleti és humánpolitikai kultúrájában. Úgy gondolom, fejlődnie kell a közbeszédnek, a közgondolkodásnak is. Sokkal elfogadóbbnak, szociálisan érzékenyebbnek kellene lennünk, amihez a tudatformálás eszközrendszerét, hangnemét, nyelvezetét is bővíteni, változtatni kell, és ehhez partnerként meg kell nyerni a médiát. Mindenki kommunikál. Nem mindegy, hogy hogyan… Az egyik leglényegesebb pontja a kommunikációnak:  eldönteni, milyen minőségben, mikor, hol, hogyan szólalunk meg.   Fontos tudni: mit, mikor és kinek mondunk, vagy nem mondunk. Mert az is kommunikálás, ha nem szólunk egy szót se. Persze a kiszámítható eredmény érdekében jó, ha mindezt az ösztönösség szintjéről  a tudatosság szintjére emeljük, ha  pontosan tudjuk, mit és miért teszünk. A Civilkomp-rendezvények, -konferenciák, -képzések ezt a tudást gyarapítják. Abban segítenek, hogy ki-ki eldönthesse, képes-e célba juttatni üzenetét saját maga, vagy hozzáértőbbek segítségét kéri. A John Morley-tól kölcsönzött Civilkomp-mottó nagyon ideillik az interjú végére: „Nem elég jót tenni. Azt a helyes módon kell tenni!”

19

Nyilvánosság a civil szférában

Nyomtatott média versus elektronikus média

A

nyomtatott média több évszázados szárnyalás után az online média megjelenése, majd rendkívül gyors térnyerése miatt fokozatosan visszaszorul. Csökkennek a példányszámok, az újonnan a telített piacra lépő lapok gyorsan megbuknak, a már régóta jelenlévő kiadványok is veszteséggel küzdenek, esetleg tönkre is mennek. Elsőként a számítástechnikai szaklapok esetében vettük észre, hogy az olvasók az adott lap offline (nyomtatott) változata helyett az online (interneten megjelenő) változatát részesítik előnyben. Az olvasók összlétszáma nem változott érdemben, de az internet elterjedésével csökkent a lapot megvásárlók, és nőtt az online változatot olvasók száma. A tendencia megfigyelhető volt a legtöbb sajtótípus esetében. A­hol az olvasókör fiatal, tanult, városi lakosokból állt, ott erősebben, ahol idősebb, kevésbé iskolázott, vagy infrastruktúra szempontjából elmaradottabb területen lakó célközönség volt, ott gyengébben lehetett észlelni a jelenséget. Színre léptek azok a hír site-ok (online hírújságok), amelyek már nyomtatásban nem is jelentek, jelennek meg, csak interneten keresztül lehet őket olvasni, és elképesztő olvasottsági csúcsokat értek el (pl. index és origo). Mi lehet az oka, hogy ilyen robbanásszerű sikereket ér el az online média a nyomtatott médiával szemben? A válasz elsősorban a médiatípus specifikumaiban, sajátos, jellemző tulajdonságaiban keresendő. Nyilvánvaló hátrány, hogy szükséges hozzá elektromos áram, számítógép, internetelérés, és nem utolsósorban számítástechnikai jártasság. Ahol ezen paraméterek közül valamelyik hiányzik, ott nincs esélye az online médiának. Azonban ha leülünk a számítógép elé, nemcsak egy újságot kapunk, hanem szinte a világ összes médiumát el tudjuk érni a világháló segítségével, egyedül a nyelvtudás szabhat gátat a böngészésnek, de ma már egy gombnyomásra lefordítják a böngé-

sző programok akár a japán nyelvű talom beillesztése a hírek közé a teoldalakat is. Ha akarjuk, egy ültő he- levízióadás konkurensévé is teszi a lyünkben az összes Magyarországon site-okat, mivel az internetes videóbelül megjelenő napilap online válto- kat akkor nézhetjük, amikor akarjuk, zatát el tudjuk olvasni ingyenesen, de pörgethetjük, megállíthatjuk, letöltmeg tudjuk nyitni a határon túli ma- hetjük, visszanézhetjük, mi válogatgyar nyelvű lapokat is, vagy akár a hatunk a nézni/hallgatni kívánt tarThe New York Times, Der Spiegel, Le talom között. Monde stb. kiadványokat is böngészLáthatjuk, hogy nagy a szabadsághetjük. Nagy előny lehet ez akkor, foka az elektronikus média fogyaszha hosszabb-rövidebb időre elsza- tásának, ami a közönségnek tetszik. kadunk hazánktól, külföldön tartózÓriási előny továbbá, hogy elektkodunk, és fizikailag sem kaphatjuk ronikusan kereshetőek a témák, az meg az offline kiadványokat, nem érdeklődési területek, legyen az kaknézhetjük a szokott TV-csatornákat, tuszgyűjtés, sárkányrepülés, recept nem hallgathatjuk a rádió híreit. In- vagy külpolitika. Gombnyomásra ternet segítségével megtudhatjuk, megjelennek a pillanatnyi érdeklőhogy „mi újság” van otthon. désünknek megfelelő cikkek összeAz online lapok frisgyűjtve, amikből válosítése rendkívül gyors gathatunk kedvünkre. Az a nyomtatott lehet, akár helyszíni Egyes online kiadvámédium, amelytudósítást is olvashanyok a cikkek végén nek a megélhetétunk írásban, pl. egy azonnal összesítik a tüntetésről, természeti témában eddig leköséhez szükséges katasztrófáról, a parzölt írásaikat, hogy az hirdetési árbevélamentből, vagy közoldalon tartsák az értel, és az olvasókövetítést kaphatunk a deklődőket, így akár réből kikopik az a választási eredmények tovább is böngészhe18-49 éves koroszalakulásáról – szinte betünk, elmélyülhetünk gépelt soronként olvasadott témában. tály, amely a rekhatjuk a friss informáMások a cikkek köz­ lámozók legfontoben, a sorok között hi­ ciókat. Ezzel szemben a sabb célcsoportja, vatkozásokat helyezleggyorsabb reagálású vélhetően tönkre nek el, melyek a szöveg sajtótermék a napilap, fog menni. szerves részei, pl. más mire a hír megjelenik, színnel jelzett szavak, már mindenki olvasta az interneten, a hír elavult, újak léptek melyekre kattintva egy másik cikkben találjuk magunkat, ami a hivatkozott a helyébe. Frissülés szempontjából talán a témában jelent meg korábban, így a rádió vagy a televízió egyenes adá- téma és kiterjedt környezete teljes áttasához hasonlíthatjuk a netet, de az nulmányozására van lehetőségünk. Fontos lehet az olvasóknak, hogy egyenes adáshoz képest előny, hogy az internetes tartalmakat akkor ol- a megjelent cikkeket kommentálhatvassuk, nézzük és hallgatjuk, amikor ják is, azaz hozzáfűzhetik hosszabbakarjuk, nem maradunk le a hírekről, rövidebb véleményüket a témához. Gyakran a kommentezők egymás ha nem kapcsolunk be időben. Az internetes tartalmak korlátlan hozzászólásaihoz is megjegyzést fűzméretűek lehetnek, rengeteg fotót nek, így az olvasók között párbeszétartalmazhatnak, és egy kattintásra dek alakulnak ki, hol kulturált, hol audiovizuális tartalmakat is meg tu- pedig „nyomdafestéket” már nem dunk nézni. A nyomtatott sajtóval tűrő hangnemben… A fentiek az online média speciszemben az elektronikus változatban olyan nagyméretű képgalériá- ális tulajdonságai, amikkel az offlikat tanulmányozhatunk, melyekre a ne média nem tud versenyezni. De nyomdai terjedelem egyszerűen nem milyen környezetben lehet az offline ad lehetőséget. Az audiovizuális tar- médiának mégis létjogosultsága?

20

Amennyiben az olvasókörnek nincs affinitása a számítástechnika iránt (pl. idősebbek, kialakult olvasási szokásokkal), nincs (még) internet hozzáférése, vagy olyan helyen szeretne olvasni, ahol nehézkes a jelenlegi technikai eszközökkel online tartalmakat megjeleníteni (pl. villamoson, autóbuszon, munkába jövet-menet, repülőgépen, vonaton hosszabb utazás alatt, strandon, kedvenc fotelében). Egyes női lapokat a kiadók tudatosan úgy szerkesztenek, hogy a cikkeket két megálló között el lehessen olvasni. Sokan a számítógépet munkára használják, és ha munkahelyükön úgy lazítanak, hogy egy feladatot elvégezve fellépnek kedvenc bulvár oldalukra kicsit körülnézni, otthonukban esetleg már nem a számítógép monitorját kívánják. Van, aki szereti eltenni, lefűzni, kivágni, bekötni a kedvenc cikkeit, szaklapját, kiadványait. Megörököltünk olvasási, médiafogyasztási szokásokat, mintákat követünk, a­miket megszeretünk, megszokunk, és van, hogy életünk végéig megtartunk. Azonban a gyorsuló technikai fejlődés magával fogja hozni, hogy az elektronikus média mindenhol jól fogyaszthatóvá válik. „Okos telefonok” segítségével már – a repülőgép kivételével – bármilyen járművön tudunk elektronikus médiát fogyasztani. Laptopok, táblagépek használatával kanapén, fotelben kényelmesen lehet netezni. A törhetetlen elektronikát egy magyar fiatalember találta fel, a sérülékeny részeket egy puha gélbe süllyesztik, így az emeletről ledobva sem sérülnek az alkatrészek. A vízálló elektronikus könyv kifejlesztése tényleg csak egy apró lépés, de lehet, hogy már létezik is valahol a világban. Egyesek már ma is elektronikus, úgynevezett ekönyveket gyűjtenek, és a legtöbb szakember rendelkezik elektronikus cikkgyűjteménnyel a saját területén. A médiumok alapvetően három forrásból fedezik működésüket: előfizetőkből, hirdetési bevételekből, valamint kulturális és/vagy politikai támogatásokból. Az a nyomtatott médium, amelynek a megélhetéséhez szükséges hirdetési árbevétel, és az olvasóköréből kikopik az a 18-49 éves korosztály, amely a reklámozók legfontosabb célcsoportja, vélhetően tönkre fog menni. A hirdetők elfor-

civil fórum dulnak tőle, ott hirdetnek, ahol a cél- sebben csempészik tudatunkba, nem csoportjukat el tudják érni. olyan időrabló módon, mint a keresAz elektronikus média térnyerése kedelmi televíziózásban.) előtt az egyetlen akadályt a digitális A jelenlegi TV- és rádiószolgáltatók szakadék, az emberek digitális anal- élő adásukat – és legtöbb műsorukat fabetizmusa jelenti. Az új generációk visszakereshető módon is – évek óta eltechnikaóra helyett már számítástech- érhetővé teszik az interneten keresztül nikát tanulnak, ahogy újabb és újabb is. Az interneten keresztüli a legegygenerációk jönnek, amelyek már szü- szerűbb televíziózási és rádiózási mód, leiktől is a digitális médiafogyasztást nincs szükség frekvenciára, nincs szüklátták, úgy fog a nyomtatott sajtó fo- ség nagy parabola antennára, TV- és kozatosan elhalni. Természetesen áll- rádiókészülékre sem, csak számítógéphatnak anyagi okok is a digitális mű- re, és az egész földön foghatóvá vált veletlenség hátterében, de a technikai az adás. Sőt akár mi magunk is indítfejlődés és a tömeghatunk TV-, rádiócsagyártás egyre olcsóbtornát, egyszerűen fölAz új generációk bá teszi a szükséges töltjük a honlapunkra eszközök beszerzését. a tartalmakat, és máris technikaóra heEgyes szolgáltatók az kész saját médiaközlyett már számításelőfizetés, vagy akár pontunk. Ha belegontechnikát tanulnak, csak az online fogyaszdolunk, az internethez ahogy újabb és tás ösztönzése érdekéképest a televíziókéújabb generációk ben is elérhetővé teszik szülékünk jelentősen le számunkra a technikai van butítva, nem tudjönnek, amelyek hátteret. A jövőben juk az adásokat akkor már szüleiktől is azonban nem csak a nézni, amikor akarjuk, a digitális médiahagyományos sajtó pörgetni, megállítani, fogyasztást látták, visszaszorulásával kell letölteni, sem szerkeszúgy fog a nyomtaszámolnunk, a teljes teni… Erre már a szolmédiafogyasztás meggáltatók is rádöbbentott sajtó fokozatováltozik, a TV-nézési, a tek, ezért is indították san elhalni. rádióhallgatási szokáel az IP TV-adásokat, sok is átalakulnak. amiben a „sugárzás” Jelenleg a legtöbb szolgáltató az internethálózaton keresztül érkezik, laéletünket meghatározó mindhárom káson belül az internet modemből a jel képernyőt szeretné portfoliójában egy úgynevezett „set top boksz”-hoz értartani. A televízió, a számítógép kezik. Ezt a dobozt tudjuk távirányítani, monitor és a mobiltelefon kijelző- itt lehet a csatornákat kiválasztani, de a je alkotta trión keresztül nézünk a műsorokat pár napra visszamenőleg is világba, tartjuk a kapcsolatot mun- meg lehet nézni, bármikor meg lehet katársainkkal, üzletfeleinkkel, isme- állítani, ki lehet pörgetni a reklámokat. rőseinkkel, szeretteinkkel. Valójá- Ha nem vagyunk otthon, előre, de akár ban elég lenne egyetlen képernyő, utólag is fel tudjuk venni a műsorokat egyetlen szerkezet, amin keresztül egy számunkra kialakított elektronikus mindent meg tudnánk valósítani. Ez tárhelyre, ahonnan korlátlan számban pedig egy mobilszámítógéphez, lap- visszanézhetjük az adást. A legtöbb tophoz, táblagéphez, vagy okos te- szolgáltató online videotékáról is gonlefonhoz hasonló felület, hiszen szá- doskodik, filmeket tudunk választani mítógép-hálózaton keresztül tudunk egy elektronikus archívumból, a sugártelefonálni, sőt videotelefonálni, akár zás árát hozzácsapják a havi TV-számingyenesen is. A TV-nézést is sokkal lánkhoz. De mindez az interneten még intelligensebben tudjuk megvalósíta- egyszerűbben, korlátok nélkül megvani számítógépen keresztül, nem kell lósítható lenne, ha a szerzői jogok kérnéznünk az órát, hogy mikor lesz a dését meg tudnák oldani… kedvenc sorozatunk, olyan műsort és Elektronikus alapon a hagyomáakkor választunk, amilyet csak ked- nyos értelemben vett újságról, rádió-, vünk tart, és nem kell óránként 12 TV-csatornáról nem is lesz majd érperc reklámot sem megnézni. (Reklá- demes beszélni, hiszen interaktív mot valamilyen formában kell majd képernyő áll rendelkezésünkre, az újnéznünk, ez az ára az ingyenes tarta- ság is közzé tesz videókat (már most lomnak, de ezt az interneten trükkö- is, évek óta), a rádió is ír szövegeket,

21

Nyilvánosság a civil szférában

és lead képes riportokat. Talán a közölt információtípus (írott, képi vagy hanganyag) túlsúlya adja majd az adott médium elsődleges jellegét. Gyerekkoromban nem volt telefonunk, még az utcánkban sem volt vonal, a közért elől lehetett telefonálni, sorban állás után, tantuszért (valahol külön váltani kellett), vagy esetleg orvos ismerőstől. Szüleink munkahe-

lyén tudtuk kipróbálni az írógépet, az indigót. Állítólag telex szoba is volt, de olyat én nem láttam… Internetről, mobiltelefonról, online vásárlásról, internet bankolásról még utópisztikus elképzelést sem hallottunk. Azóta egyetlen generációnyi idő telt el, de ma egy kis cég sem működhet mobiltelefon és e-mail cím nélkül, aki irodai munkát szeretne vállalni,

annak is szüksége van ezekre az eszközökre. Minden egy pillanat alatt fog megtörténni.

Zombai Norbert média-tanácsadó [email protected]

Civil szervezetek az interneten – veszélyek és lehetőségek A ’20-as években Einstein egy írásbeli vizsga után a tanársegédjével sétált vissza az irodájába. Séta közben a tanársegéd nézegette a vizsgákat és meglepődve kérdezte Einsteint: – Albert! Ezek a vizsgatételek ugyanazok, amiket tavaly ugyanennek az osztálynak tett fel? – Igen – válaszolta Einstein. A tanársegéd e válaszon talán még jobban meglepődött, ezért folytatta a kérdezősködést: – De Albert, miért? Mi értelme ugyanazokat a kérdéseket ugyanannak az osztálynak két egymást követő évben feltenni? – Mert közben a válaszok megváltoztak – válaszolta Einstein. Ahogy ezek a válaszok igazak voltak a fizika világára egy évszázaddal ezelőtt, többszörösen igazak ma a civil szervezetek megjelenésére az interneten. Egy civil szervezet számára ugyanis létfontosságú az, hogy lépést tartson a korszerű internet, a modern marketing, az online világ lehetőségeivel. Ha ezt nem teszi meg, hátrányba kerülhet, és bekövetkezik az, hogy fokozatosan kikerül a lehetséges támogatók, az ügyének fontos szimpatizánsok köréből.

Kinek van ideje erre is a munka mellett? Melyik civil szervezeti munkatárs képes arra, hogy a mai online világ híreit, újdonságait folyamatosan kövesse? Kinek van ideje arra, hogy minden online felületen jelen legyen? Melyik nonprofit szervezetnek van energiája arra, hogy frissítse weboldalát, aktívan kommunikáljon Facebook-on, Twitter-en, blogon, fórumokban? És még mellette tegye azt, ami az igazi célja…

Ilyenkor nincs mese: választani kell! De nem elég választani, jól kell kiválasztani azt a csatornát, azt az eszközt, ami segít abban, hogy elérjük a célcsoportunkat, és eredményesen segítse a civil szervezet céljait is. A választás terhétől való megszabadulás azonban csak egy részeredmény. A választott eszközt ugyanis működtetni kell, a választott csatornákon ezentúl rendszeresen kommunikálni kell, ezek pedig rengeteg veszélyt hordoznak magukban.

A legnagyobb veszély: ugorjunk egy fejest! A legnagyobb veszély, amit egy civil szervezet elkövethet az, hogy nekiugrik egy megoldásnak mindenféle előkészítés nélkül, és „vadul” el kezdi használni azt. Ennek két veszélye van: az elvárt eredmények elmaradnak, ami kiábrándultsághoz, csalódáshoz vezet, vagy meglehet, hogy valamilyen szin-

tű sikert elér, de mivel nem a megfelelő megoldást és csatornát választja végül ez mégsem teljesedik ki. Az első esetre példa lehet, amikor egy civil szervezet elkezd hirdetni a nagyon kedvezményes költség miatt a Google Adwords rendszerében, és miután elköltött rengeteg pénzt, rájön, hogy hiába, mert nem nőtt a támogatók, a segítők, a szimpatizálók száma. Ezek után sokaknak a teljes internettől elmehet a kedvük, pedig nem a megoldásban, hanem a csatornában volt a hiba. De egy másik fajta veszélyt hordozhat maga a siker is: példa erre az, amikor a civil szervezetek elkezdenek Facebook-on kommunikálni. Nagyon sok civil szervezetnek van már ugyanis Facebook-jelenléte, és sajnos a legtöbbnél ez a jelenlét rossz. A legtöbb civil szervezet ugyanis nem oldalt regisztrált magának, hanem személyes profilt, ami sok korlátot jelent annak, aki komolyan gondolja a Facebookkommunikációt. Az egyik korlát éppen a sikerhez kötődik, ugyanis 5000 ismerős fölött a Facebook bezárja a személyes profilokat. Így azok a szervezetek, amelyek kitartó munkával elérték azt, hogy legyen 2-3 ezer ismerősük, komoly gondba kerülnek, mivel ezt a létszámot sem elveszteni nem lenne célszerű, sem átvinni egy rendes Facebookoldalba nem könnyű. Ez csak két példa. Két olyan általános példa, amivel naponta találkozunk az interneten.

22

Mindegyik annak köszönhető, hogy egy szervezet nem ismeri sem az új eszközök működését, sem pedig azt a módszert, amivel el tudja adni magát.

A lehetőség itt kezdődik: a tervezés Minden civil szervezetnek, amely szeretné elérni a kitűzött céljait, érdemes feltenni magának néhány kérdést: 1. Hogyan juthatok el mint civil szervezet online megoldásokkal a lehetséges támogatókhoz, szimpatizánsokhoz? 2. Hogyan lehet figyelmet, támogatást szerezni az interneten? 3. Milyen internetes megoldások hatékonyak a szervezetemnek?

civil fórum lehet információt gyűjteni a célcsoportról is és az üzenetekről is. A civil szervezet ügye iránt érdeklődő célcsoport például a saját Facebook-oldalának statisztikájából demográfiailag viszonylag pontosan megállapítható (természetesen csak a Facebook-on megtalálható emberek köréből kialakuló célcsoportról beszélhetünk itt). A hatékony üzenet pedig jól tesztelhető például költséghatékony online kampányok segítségével.

Változó világ, változatlan alapelvek

Akár az előkészítés, akár a tervezés, akár a kommunikáció fázisában van egy civil szervezet, mindenképpen érdemes néhány Mint látható, egyik alapelvet figyelembe De hiába van kérdés sem az volt, venni. Néhány olyan jelen legyen-e a civil alapelvet, amely nem rengeteg ingyenes szervezet az interneváltozott meg annak megoldás, ezek ten, hiszen a tendenellenére, hogy az onfelkészületlen ciákat figyelve, ez a line világ nagyot válés rendszertelen kérdés ma már egyszetozott az elmúlt néhasználatával rűen fel sem tevődik. hány évben. A kérdés ma már csak Hiszen hiába jött sokszor nagyobb a hogyan, a válaszok számos új megoldás, gondot okoznak pedig testre szabottak. hiába bukkantak fel maguknak a civil Ezekre a kérdésekre a semmiből és váltak szervezetek (és csak akkor lehet igazán uralkodóvá néhány év a cégek), mint ha komoly, és valóban alatt olyan cégek, mint egyedi válaszokat taa Twitter, a Facebook, nem tettek volna lálni, ha egy civil szera Google, a Youtube. semmit. vezet pontosan tudja, Hiába kerülhet át néhány hónap alatt a kik azok, akik fogékonyak a céljaira, kik azok, akik köréből fókusz például a hírlevelezésről a eredményesen tud támogatót, szim- közösségi médiára a megváltozott inpatizánst, önkéntest (nevezzük őket ternetezési szokások miatt, a felhaszcélcsoportnak) verbuválni. És akkor, nálók céljai, alap-beállítottságai nem ha tudja, hogy ezt a csoportot milyen sokat változtak. Például az internetezők továbbra is utálnak kéretlen reküzenettel szólítsa meg. Ha ezek a válaszok megvannak, lámokat (spam-et) kapni. Mindegy, könnyebb lesz a másik három kérdés- hogy az e-mailben, pop-up ablakban, re is válaszolni, és elkerülni azokat a vagy Facebook-üzenetekben érkezik kommunikációs csapdákat, amelyek hozzájuk. Mert az internetezők célja rengeteg időt, pénzt, energiát vihet- nem változott: kapcsolatot szeretnének el. Hiszen ha kiderül például, nek tartani az ismerőseikkel, új kaphogy ez a célcsoport nincs jelen a csolatot szeretnének kialakítani az Twitter-en, vagy utálja a videókat, érdeklődési területükön, szeretnének akkor se a Twitter, se a Youtube nem szórakozni, szórakozási lehetőséget keresni, élményt, tapasztalatot meglesz jó közeg a megszólításukra. Szinte minden munka, amit ezek- osztani. No, meg persze szeretnék az re a csatornákra fordít a civil szerve- életüket egyszerűbbé tenni az internet segítségével. zet, felesleges pazarlás lesz. Minden olyan megoldás, üzenet, Azonban az az érdekes az online világban, hogy már az előkészítés- ami illeszkedik ahhoz, amit az interben, a célcsoport megtalálásában is netezők szeretnének, sikeres tud len-

ni, akár civil szervezettől, akár vállalkozástól jön, és minden olyan dolog, ami ezzel ellentétes, rövid vagy hos�szú távon, de bukásra van ítélve.

Civil alapelvek és az internetes kommunikáció lehetőségei Számos előadó, aki általános civil kommunikációban segíti a szervezeteket, rendszeresen felhívja a figyelmet néhány olyan dologra, ami segíthet abban, hogy egy civil szervezetet komolyabban vegyenek, és abban is, hogy a szervezet jobb eredményt érjen el az adománygyűjtés során. Érdekes módon a tanácsadók általában nem az adománygyűjtő levelek gyakoriságának fokozására hívják fel a figyelmet, hanem – többek között – két nagyon fontos dologra: • átláthatóság, • rendszeres, tájékoztató kommunikáció. Átláthatóság a civil szervezet eredményeivel, munkájával kapcsolatban, és a rendszeres kommunikáció, ami nem csak az új lehetséges támogatóknak szól. Sőt! Ez az, ami a korábbi adományozók számára is komoly értéket képvisel. Érdemes észrevenni azt, hogy mindkét kommunikációs feladat nagyon hatékonyan működhet interneten. Például a korábbi adományozókat nagyon könnyen és kulturáltan lehet tájékoztatni online felületek segítségével (saját weboldalon, hírlevélben, Facebook-on, blogon, videón), és az új lehetséges adományozókhoz is kön�nyen el lehet jutni akkor, ha egy korábbi támogató ajánlja a figyelmébe a szervezetet, például egy erre a célra kialakított internetes továbbajánló megoldás segítségével, vagy a közösségi hálózatok lehetőségeit kihasználva.

Az ingyen figyelem a civileknek is jár Az internet első időszakának legnagyobb tévedése az volt, hogy itt minden ingyen van. De hiába van rengeteg ingyenes megoldás, ezek felkészületlen és rendszertelen használatával sokszor nagyobb gondot okoznak maguknak a civil szervezetek (és a cégek), mint ha nem tettek volna semmit. Mert bizony az internetes figyelem megszerzése sokszor

23

Nyilvánosság a civil szférában

pénzbe kerül. Vagy hirdetésért, vagy egy speciális eszközért kell fizetni. Azonban van még egy mód, amivel fizetni lehet a figyelemért, ez pedig a kreativitás. A mai internetes világban számos olyan trend van, amelyre felülve, néhány kreatív ötlet segítségével komoly figyelmet tud szerezni magának (majdnem ingyen) egy civil szervezet. Ilyen lehet például a közösségi hálózatok erejének kreatív használata, amivel gyorsan, sok emberhez el lehet jutni, de érdemes kipróbálni olyan eszközöket is, amiket csak elkészíteni kell, utána képesek magukra vonni a figyelmet. Ennek egyik szép példája az infógrafika. Az infógrafika egy olyan vizuális ábrázolás, amely segítségével például száraz statisztikaadatokat lehet úgy ábrázolni, hogy azok megdöbbentőek, átütő erejűek, vagy éppen viccesek lesznek. A jó infógrafikák képesek felkelteni az olyan emberek

figyelmét is, akik alapvetően nem érdeklődők a civil szervezet tevékenysége iránt, de a grafika segítségével el lehet hozzájuk juttatni az ügy fontosságát. A jó infógrafikák képesek arra is, hogy az online újságokba, portálokba, blogokba, vagy éppen az offline kiadványokba kerüljenek bele, ezzel is ráirányítva a figyelmet a civil szervezetre és annak céljára. Mindez pedig nem kell többe kerüljön, mint az elkészítés költsége.

A folyamatosan változó online világ A mondás azt tartja, hogy a változás jó, pedig a folyamatos változásokat követni, ezekkel lépést tartani bizony terhes lehet. Infógrafika, Facebook, AdWords-hirdetés, weblapok, blogok... Mennyi olyan dolog, amiről néhány éve még egy szót sem hallottunk, ma pedig beépültek az

életünkbe, némelyik úgy, hogy észre sem vettük őket. Mind olyan lehetőség, amivel egy civil szervezet élhet, amit a szervezet a saját céljainak az érdekében fel tud használni. Azonban mindegyik lehetőség csak akkor tudja hozni az elvárt sikert, ha a civil szervezet tisztában van a céljaival, a célcsoportja szokásaival és a számára legideálisabb online lehetőségekkel. Amelyik civil szervezet ezzel a néhány dologgal tisztában van, az át fog menni Einstein vizsgáján minden évben, attól függetlenül, mi lesz azon új trend vagy megoldás, amely éppen felüti a fejét a gyorsan változó online világunkban.

Lévai Richárd RG Stúdió – online marketingvezető [email protected]

Internetes jelenlét és kommunikáció honlappal és hírlevéllel

A

z internet és az információ elválaszthatatlan fogalmak. A világháló kialakításának a legfőbb célja az információk átadásának gyors és egyszerű módszere volt. Az internetes technológia fejlődése a közösségi élet átalakulását is magával hozta: egyre fiatalabban kezdik az emberek az internetet használni, és egyre több időt töltenek számítógép előtt. Ennek a folyamatnak a társadalomra gyakorolt jótékony vagy ártalmas hatásait nem kívánjuk most elemezni, hanem az internetes jelenlét eszköztárát és módozatait fogjuk felvázolni. Nem elég jelen lenni az interneten, elérhetővé, láthatóvá is kell tennünk jelenlétünket. Senki sem látogat egy honlapot, amelynek nem tud a létezéséről, máshogy fogalmazva senki sem támogat olyan ügyet, amiről nem tud.

Információ-áramlás

Az interneten kétféle tartalmat különböztetünk meg: aktuálisat és állandót. Egy tartalom akkor állandó, ha folyamatosan vagy hosszú ideig változatlan formában elérhető. Ilyen például egy szervezet történetének a bemutatása a honlapon, vagy egy eseményről készült fotókból összeállított archívum, vagy akár az ott készült videó. Az interneten szükség van olyan hivatkozási pontokra, mondhatni sarokkövekre, amelyekre építkezhetünk: ezek az állandó tartalmak, legyen az honlap vagy egy csoport valamelyik közösségi portálon. Ezekre hivatkozhatunk az aktuális tartalmakban. Aktuális az a tartalom, amely rövid ideig elérhető vagy rövid ideig tarthat számot érdeklődésre: ilyen egy meghívó egy bizonyos eseményre, egy pályázatra jelentkezés határ-

ideje, de akár a legfrissebb hírek is – igaz, ez utóbbi egy archívumban talán még hozzáférhető lesz, ám aktuálisból állandó tartalommá alakul, egyszerűen az internet azon sajátosságából kifolyólag, hogy az aktuális értékesebb az állandónál. Akkor járunk el helyesen, ha a sarokkövek kialakítása után minél több aktuális tartalommal magunkhoz vonzzuk a látogatókat; egy honlap pénzben is kifejezhető értékét ugyanis a látogatók száma határozza meg. Változó tartalom nélkül egy honlap olyan lesz, mint egy nyomtatott könyv: miután elolvastuk bezárjuk, és talán soha többé nem nyitjuk ki. Tehát nem elég, ha valaki megtekinti az internetre feltöltött tartalmunkat, azt is el kell érnünk, hogy visszatérjen. Az alábbiakban sorra vesszük az internetes kommunikáció lehetőségeit, a teljesség igénye nélkül, ugyanis

24

annyira szerteágazó, hogy arra jelen terjedelmünk nem biztosít elegendő keretet.

A jó honlap

Lehetne olyan dolgokról vitát kezdeményezni, hogy legyen-e a honlapon bevezető (intro) vagy nem, profi programozóval és grafikussal dolgozzunk vagy magunk barkácsoljunk, ezzel pénzt kímélve, ám ezek részletkérdések. Minden honlap egy bemutatkozó üzenet a szervezetről, amit képviselünk. Olyan üzenet, amivel rá kell bírnunk az olvasót, hogy újra és újra visszatérjen. Amiről érezze, hogy személyesen neki szól. Gyakran ennek a megfelelő előállítása pénz kérdése, gyakran csak jó ízlésé. Lényegesebb azonban a honlapunk jó áttekinthetősége, használhatósága. A minél egyszerűbb és elérhetőbb menüpontok. Az információk alapos rendszerezése, hogy a látogató ne tévedjen el a menüpontok útvesztőjében, ne kelljen métereken keresztül görgetnie az oldalt a kívánt tartalom eléréséhez. Próbáljuk úgy kialakítani a tartalmat, hogy 3-4 almenü mélységig bármi hozzáférhető legyen, ügyeljünk arra, hogy könnyen lehessen a menüpontok, almenük között navigálni. Megfontolandó egy folyamatábrát készíteni a honlap tervezésekor, ahol világosan kirajzolódhat előttünk az oldal szerkezete. Tartalmi szempontból lényeges annak az ismertetése, hogy kik vagyunk, mi a célunk, mi a küldetésünk. Ez lehet egy menüpont, igény szerint a szervezet történetének rövid ismertetésével kiegészítve. Ügyeljünk arra, hogy az egyes oldalon megjelenő tartalmak ne haladják meg az általában használt monitorok (1024×768 képpont) magasságának a kétszeresét, inkább osszuk szét a tartalmat további menüpontokba. Az olvasók türelmetlenek, hosszabb anyagok, tanulmányok, beszédek teljes szövege esetén biztosítsunk inkább lehetőséget az anyag letöltésére valamilyen elterjedt (pl. pdf) formátumban. Másik fontos menüpontunk az elérhetőség. Ez lehet egyetlen e-mail cím, lehet azonnali üzenetküldési lehetőség, de lehet a székhelyet, fiókintézményeket bemutató térkép is. A Google Maps alkalmazásával például szervezetünk a szó szoros értelmében felkerülhet a térképre.

civil fórum A harmadik lényeges elem a hírek, ban amennyiben sikerül elérnünk, az ak­tuális információk. A hon­lapon hogy minden, általunk feltüntetett lehetőségünk van arra, hogy ne csak szervezet a saját honlapján linkkel hiazt mondjuk el, amit szervezetünk vatkozzon a honlapunkra, vagyis az a múltban véghezvitt, hanem azt is, ő látogatói egy kattintással a mi honhogy jelen pillanatban mivel foglal- lapunkra érkezzenek jelentősen megkozik. A pályázatokról, amelyekben növelhetjük honlapunk forgalmát, részt veszünk, egy elnyert támoga- nem csak a közvetlenül onnan érkező tásról, kezdődő programjainkról, lé- látogatók miatt, hanem a keresőkben nyeges, hogy beszámoljunk eredmé- elért jobb helyezés miatt is. nyeinkről és kérjünk erkölcsi vagy Egy honlap azonban ettől sokkal anyagi támogatást aktuális céljaink többféle funkciót is elláthat: azon kíeléréséhez. vül, hogy bizonyos tarAmennyiben a szertalmakat jelszóval elérAkkor járunk el vezet programjai szerhetően csak bizonyos helyesen, ha a teágazók, azok leírása, emberek vagy cso­por­érthető ismertetése natok számára te­ szünk sarokkövek kialagyobb felületet kíván, láthatóvá (pl. tá­ m oga­ kítása után minél a fenti szempontok tók, partnerek, mun­ka­több aktuális tarfigyelembevételével társak), az információtalommal marendszerezzük azokat áramlás ezen csoporgunkhoz vonzzuk külön menüpontok alá. tok között igen sokrétű Nem feledkezhetünk lehet: anyagok fel- és a látogatókat; egy meg az archívumról sem. letöltése, szakmai fóhonlap pénzben is Korábbi rendezvényerum, de akár valósidekifejezhető értékét ink, programjaink, tanjű konferencia vagy ugyanis a látogafolyamaink anyagai, ké­tanóra is tartható egy tók száma hatáhonlapon keresztül. E­­pei, videói ide kerülhetnek, természetesen azonban olyan fel­ zek rozza meg. rendszerezve, felcímkézkészültséget igényel­ ve az egyszerűbb kenek, amelyeknél már reshetőség érdekében. Ameddig egy mindenképpen érdemes szakember anyag elérhető a honlapunkon, addig se­gítségét kérni. azt az internetes keresőprogramok Erős a kísértés, hogy honlapun(Google, Bing stb.) keresőrobotjai is kat az internetről letöltött fotókkal, elérik, amennyiben pedig bizonyos zenékkel, videókkal tegyük színesebsza­vakra sok releváns tartalmat (ke- bé. Ügyeljünk arra, hogy az általunk resőszót) találnak egy tartományban használt illusztrációk szabadon fel(vagyis a mi webcímünkön), az a kere- használhatók legyenek (pl. Creative sőknél magasabb találati helyre kerül, Common License), ezzel sok kellemagyarul, ha valaki hozzánk hasonló metlenséget, esetleg jogvitát megintézményt keres, a találatok között ha- előzhetünk. marabb ránk akadhat. Meg kell még említenünk az olyan Hírlevél Több mint kedves gesztus: fonkiegészítőket, bővítményeket, melyeket az oldalba beépíthetünk: ilyen a tos kommunikációs eszközünk lemár említett térkép, de egyetlen gomb het. Azon kívül, hogy értesíthetjük hozzáadásával megjelenhet a legutóbb partnereinket, önkénteseinket, isfrissített hír a Facebook oldalunkon, merőseinket aktuális rendezvényemérhetjük a látogatói forgalmat (pl. inkről, tájékoztathatjuk őket elért Google Analytics), de gyűjthetünk fel- eredményeinkről vagy szükségleteinkről is. A hírlevél segítségével iratkozókat hírlevelünkre is. Az eddigieket bárki akár maga is újra és újra felhívhatjuk a figyelmet elvégezheti ingyenesen használható létezésünkre és céljainkra. Az olwebszerkesztő alkalmazásokkal vagy vasó, amennyiben valóban fontos keretrendszerekkel (pl. joomla), a leg- vagy érdekes információkat kap, több bővítményhez magyar nyelvű része lesz közösségünknek. Ma már számos, akár ingyenesen is elérhető leírás is elérhető. Talán túlzásnak tűnik egyesek szoftver áll rendelkezésünkre, ameszámára a partnerek, támogatók logó- lyekkel hírlevelünket ízlésesen meg inak elhelyezése egy honlapon, azon- is tervezhetjük.

25

Nyilvánosság a civil szférában

A hírlevelek készítésénél ügyeljünk arra, hogy az információk ne haladják meg a monitoron egyszerre látható felületet. Ha részletesebb információt kívánunk közölni (pl. meghívó egy rendezvényre), használjunk könnyen áttekinthető ismertetőket, melyek végén egy hiperlinkkel (kattintható felület) a honlapunkra irányíthatjuk az olvasókat, ahol részletesebb anyagokat találhat. Alapvetően egy hírlevélre is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint egy e-mailre: rövid, lényegre törő elektronikus levél. A hírlevelek kiküldésének az alapfeltétele egy adatbázis létrehozása: mindazon személyek listája (e-mail címe, lehetőség szerint teljes neve és titulusa), akiknek rendszeres értesítést szeretnénk küldeni. Az adatbázis létrehozásánál ügyeljünk arra, hogy a címzettek között csak olyan személyek szerepeljenek, akik kifejezetten hozzájárultak a hírlevél küldéséhez. Munkatársak, segítők esetén ez evidens lehet, ám partnerek, támogatók, ügyfelek esetében ez nem mindig egyértelmű. A honlapon elhelyezett „feliratkozás hírlevélre” gomb segíthet az adatbázis létrehozásában. Ne felejtsünk azonban ott elérhető „adatvédelmi nyilatkozatot” készíteni, melyben garantáljuk mind a leiratkozás lehetőségét, mind pedig a személyes adatok védelmét. A hírlevél kiküldését néhány levél esetében elvégezhetjük a saját levelező programunkkal is, tömeges levélküldésnél azonban célszerű hírlevélküldő szoftvert használni. Ezek a szoftverek

biztosítják, hogy egyszerre ne kerül- hálózat részévé tesszük. Attól azonjön kiküldésre több száz levél, abban ban, hogy sok „ismerősünk” van egy az esetben ugyanis a mail-szerverek közösségi oldalon, még semmit sem könnyen spamként (kéretlen reklám- értünk el: valós közösség csak akkor levél) azonosíthatják hírlevelünket, alakul ki, ha valóban bevonjuk virtuális ismerőseinket honlapunk és e-mail címűködésünkbe, vagymünk pedig tiltólistára A hírlevél segítis aktuális tartalmakat (black list) kerülhet. A ségével újra és biztosítunk számukra. tiltólistára került webújra felhívhatjuk Ahogy az a föntiekés e-mail címeket a ből kitűnik, ez bizony szerverek a továbbiaka figyelmet létenem kevés munkával ban kártékonynak mizésünkre és céljajár. Amennyiben közösnősítik (ilyenek a vírust inkra. Az olvasó, ségi médiában, közöstartalmazó e-mailek amennyiben valóségben gondolkodunk, és honlapok is), ennek ban fontos vagy érlehetőség szerint vonmegszüntetése pedig junk be önkénteseket, több napot, ismétlődés dekes információakik adminisztrátorként esetén akár több hónakat kap, része lesz elvégezhetik ezeket a pot is igénybe vehet. közösségünknek. feladatokat, vagyis közösségünk aktív tagjaZáró gondolatok Az internet manapság egyre in- ivá válnak. Sok szervezet panaszkodik kább közösség: különböző érdek- és arra, hogy nehezen éri el a fiatalokat: érdeklődési alapon szerveződő cso- ehhez pedig semmi más nem kell, mint portok jöttek létre, ahol a csoportok általuk is érthető üzeneteket megfogaltagjai egymással folyamatos kap- mazni, általuk elfogadható formában. csolatban állnak. Olyan ez, mint egy Erre a közösségi média a legjobb eszköz. nagy közösségi tér: vannak boltok, éttermek, kávézók, ahová be lehet ülni beszélgetni, játéktermek és könyvBodó András tárak. A virtuális világ egyre inkább hasonlít a valódi környezetünkre. És marketingszakértő egyre több időt töltünk a virtuális [email protected] világban, hiszen ott megszűnnek a földrajzi határok, gyakran ledőlnek a társadalmi korlátok. Facskó Ferenc Az internetes jelenlét révén, a honlap és az elektronikus hírleMagyar Művelődési Intézet vél mellett a közösségi média (pl. és Képzőművészeti Lektorátus Facebook, IWIW, Twitter) használata – rendszergazda-informatikus révén szervezetünket egy kapcsolati [email protected]

Civil adatbázis – Háromszéki Civil Katalógus – civil önszerveződés

A

z erdélyi magyar civil szervezetekről sajnos elég kevés információ áll a rendelkezésünkre, úgy kutatási, mint tájékozódási szempontból. A nyilvános regionális adatbázisokra pedig szükség lenne, fontosságuk elsősorban partnerek keresésében és partnerségek

kialakításban, a kétszázalékos adófelajánlás és az átláthatóság tekintetében lenne számottevő. Másrészről egy átfogó képet adna az erdélyi magyar civil szervezetekről, számukról, tevékenységeikről, segítené a helyi és regionális együttműködéseket. A Civilek Háromszékért Szövet-

ség – CIVEK megalakulása (2006. december) után szembesült azzal a problémával, hogy nincs egy olyan helyi adatbázis, amely a megyében tevékenykedő egyesületek, alapítványok, szövetségek elérhetőségét és azok főbb tevékenységét tartalmazná. Ennek összeállítására már a szö-

26

vetség megalakulása előtt is voltak ha ez nem állt rendelkezésre, akkor a kísérletek és próbálkozások a hiva- szervezet egy reprezentatív fényképe talok részéről, de nem sikerült kivi- jelenik meg. telezni. Az ötletet tulajdonképpen a Az internet rohamos elterjedése szövetség tagjait bemutató kis kiad- hívta életre a katalógus internetes vány adta, amely az elérhetőségeket változatát, mely a Civilek Háromszéis tartalmazta. Ez a kis füzet hamar kért Szövetség honlapján található elfogyott és nagyon hasznosnak bizo- meg: www.civek.ro/katalogus. Fontos nyult a tagszervezetek szempontjá- megjegyezni, hogy felméréseink szeból. Ekkor jött a gondolat egy három- rint a háromszéki civil szervezetek széki civil adatbázis összeállítására és alig 40%-a rendelkezik honlappal, így fejlesztésére. Az első katalógus 2007 a legtöbb szervezetnek ez az egyedüli augusztusában, a Háromszéki Ma- internetes megjelenése. Az internetes gyarok Világtalálkozója alkalmából változat tartalmában megegyezik a került kiadásra, 100 háromszéki civil nyomtatott változattal, illetőleg egyes szervezet adatait tartalmazta, szer- szervezeteknél további képek kerülkesztői Nemes Előd, a CIVEK alel- tek fel. A jelenlegi adatok a 2009-es év nöke és Furus Levente irodavezető folyamán kerültek feltöltésre. Szintén voltak. Akkor az adatok összegyűj- ebben az évben, partnerségben a Civil tésére mindössze három hét állt ren- Társadalom Fejlesztésért Alapítván�delkezésre. A bővített nyal (FDSC), amely a Mindamellett, változat 2008-ban jewww.stiriong.ro honlap lent meg. Komolyabb üzemeltetője, elkészült hogy nagyon előkészületek után ez a katalógus román fontos egy társamár közel 200 háromnyelvű fordítása is, így dalomban a civil széki civil szervezet a szervezetek adatai szervezetek léte legfontosabb adatait magyarul és románul és az általuk eltartalmazza, és 1000 is elérhetőek. példányban került ki­A katalógus haszvégzett tevékenyadásra Kovászna Menossága már az első ségek, legalább gye Tanácsának támo­ pillanattól kezdve megannyira lényeges mutatkozott. A visszagatásával. Szerkesztők: a szervezetek Nemes Előd, Furus jelzések szerint nagyon átláthatósága és Levente, Ördög-Gyárjól használható és áttefás Lajos és Demeter kinthető. Helyi hivataismertsége is. Zoltán. lok és civil szervezetek A Háromszéki Civil Katalógus egyaránt használják, informálódás és célja a háromszéki civil szervezetek partnerkeresés céljából. A szövetség népszerűsítése, a helyi partnerségek maga kutatásokra, információszórásra, fejlesztése, regionális együttműkö- a helyi szervezetek népszerűsítésére dések elősegítése. Használhatóság, használja különböző fórumokon, civil informálódás és átláthatóság szem- összejöveteleken és találkozókon. A pontjából a kiadvány minden szerve- katalógust országszerte szórtuk, sőt a zet legfontosabb adatait tartalmazza határokon túlra is, egészen Amerikáig. egy-egy adatlap formájában. Az adatA szövetség felmérései szerint a lapon megjelenik a szervezet neve nyomtatott katalógust nem helyetmagyarul és románul, elérhetőségei tesítheti teljes mértékben az elektro(cím, telefonszám, fax), a vezető és nikusan elérhető változat. Bár ennek a kapcsolattartó személy neve, vala- látogatottsága számottevő: a negyemint elérhetőségeik. Az elérhetőségi dik leglátogatottabb tartalomnak adatok mellett hangsúlyt kap a szer- számít a szövetség honlapja keretévezet rövid bemutatása is. Az űrlap ben. A civil szervezetek, valamint a kitér a szervezet céljára-küldetésére, szakemberek elmondták, hogy ha legfontosabb rendezvényeire-prog- nincs internet-elérhetőség vagy száramjaira és a kétszázalékos adófel- mítógép a közelben, akkor csak a ajánlás szempontjából fontos adó- és nyomatott változat jöhet szóba, vabankszámlaszámra, valamint a szer- lamint ezt könnyen bárki magával vezet partnereire és arra, hogy tarto- viheti bárhová. zik-e valamilyen ernyőszervezethez A civil szervezetek száma folyavagy társuláshoz. A fontos informáci- matosan változik, új szervezetek alaók mellett a szervezetek logója, vagy kulnak, vagy régi szervezetek szün-

civil fórum tetik meg tevékenységüket. Sajnos az erdélyi civil szervezetek számosságát nem a növekedési tendencia jellemzi. Az adatok frissítése, új szervezetek bevezetése az adatbázisba időszakosan történik. Az új szervezetek bevezetésére és a katalógus adatainak a frissítésére a 2011-es év első felében kerül sor. Ez a katalógus bővített és frissített adatainak a megjelentetését jelenti nyomtatott változatban, ugyanakkor internetes formában is. Tekintettel arra, hogy a regionális és helyi partnerségek mellett egyre hangsúlyosabb szerepet kap civil világunkban a nemzetközi partnerség, a következőkben a szervezetek magyar és román elérhetőségei mellett az angol változat is megjelenítésre kerül. Mindamellett, hogy nagyon fontos egy társadalomban a civil szervezetek léte és az általuk elvégzett tevékenységek, legalább annyira lényeges a szervezetek átláthatósága és ismertsége is. A CIVEK szervezésében a sajtó képviselőivel való egyeztetések és beszélgetések végkövetkeztetése az volt, hogy a civilszervezetek tevékenysége hiába jelentős, ha a kommunikációjuk gyenge, átláthatóságuk társadalmi szinten nem megfelelő. Ezek olyan problémák, amelyeket minden civil szervezetnek fel kell ismernie, és lépnie kell az orvoslásuk irányába, hiszen ez fontos a forrásszerzésben, a kapcsolatok fejlesztésében és a helyi társadalom építésében is. Ilyen és ehhez hasonló adatbázisok ös�szeállítása, létrehozása elsősorban a helyi és regionális alapon szerveződő civil szövetségek feladata lenne, amelyekből kevés létezik az erdélyi magyar civil szférában. Ez egy nagyon fontos problémára mutat rá, éspedig a helyi civil önszerveződés hiányára. A mai globalizálódó világunkban civil kurázsira és önszerveződésre egyre inkább szükség van, ez segít megőrizni társadalmunk értékeit, hagyományait, kultúráját és felépítését az elkövetkező nemzedékeknek.

Furus Levente Civilek Háromszékért Szövetség – irodavezető [email protected]

27

Nyilvánosság a civil szférában

A blog és a blogolás rejtelmei

A

2010 szeptemberében megrendezett Helyi filantrópia1 műhely (Local Philanthropy Workshop) után a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SzKA) a TechSouppal közösen elindított egy blogot. A blog (www.localphilanthropy.szka.org) a kommunikációra, az adománygyűjtésre, valamint olyan eszközök és esettanulmányok bemutatására összpontosít, amelyek a közösség elérésében és támogatások kiépítésében (a fenntartás biztosítására) segítik a civil szervezeteket. De miért is indítsunk blogot? Miért nem jelentetünk meg egy újabb konferencia utáni kötetet, amelyet aztán soha senki nem olvas el? Ez a cikk, amelyet Amy Sample Warddal, a közösségi média (social media) gurujával írtunk (lásd a http://amysampleward.org bámulatos blogot) támpontokat ad arról, hogy miről, miért és hogyan blogoljunk…

Miért éppen blog? Lehetséges, hogy nem újszerű és az is, hogy nem vonzó, ám a blogok néhány alapvetően fontos szempontból segíthetnek a szervezetednek.

(Saját) hírközpont

Fontos, hogy legyen egy hely, ahová információért fordulhatunk, és ahol visszajelzés adható – mert nem elég a hírek, események megosztása a Twitteren vagy a Facebookon, de főleg nem egy e-mail hírlevélben. Egy blog megadja a hírek, hirdetések, történetek és egyéb információk megosztásához szükséges helyet, és lehetővé teszi azok újra megosztását és elterjesztését a világhálón. Ugyanakkor egy blog segíthet az embereknek többet megtudni a szervezetről, ahogyan abban is, hogy más módozatokat is találjanak a szervezettel való kapcsolattartásra. Ha valaki meglát egy általad írt érdekes bejegyzést a Twitteren, átkattint a blogra, ahol feliratkozhat a hírleveledre, kinyilváníthatja azt, hogy tetszel neki egy „tetszik” gombra kattintva a Facebookon, és megismerkedhet a szervezeteddel. Nos, ez az egész sokkal nagyobb bekapcsolódást és több kommunikációt teremt (amelyért nem neked kell megdolgoznod), mintha pusztán bejegyzést írnál a Twitteren, és aztán otthagynád.

A közösségek közti párbeszéd megteremtése

Egy másik nagyszerű lehetőség, ha van blogod, hogy a szervezeted elindításakor lehetővé teszed mások számára a hozzászólásokat és a párbeszédet. Akár visszajelzést kérsz, történeteket osztasz meg, vagy az embereket sürgeted, hogy lépéseket tegyenek valamiért. Azzal, hogy teret

1)  A filantrópia görög eredetű szó, mely eredeti jelentése szerint emberbaráti sze­ retetet jelent. Ez az idők során sokat változott. Ma az emberbaráti szeretet, jóté­ kony adakozás, mecenatúra jelentéstartalmakat is felöleli. (szerk. megj.)

adsz a közösségednek, hogy megossza veled a véleményét, azt mutatod meg, hogy nyitott vagy a visszajelzések fogadására és érdekel az illető közösség. Annak a lehetősége, hogy „rossz” hozzászólást is kaphatsz, semmi szín alatt nem elég ahhoz a megtiltsd: az emberek megoszthassák egymással ötleteiket, támogathassák, bátoríthassák egymást. Legtöbbször, ha valakinek valamilyen rossz közlendője van, a közösség többi tagja már színre is lép, hogy javítsák a hozzászólást, még mielőtt neked alkalmad lenne rá.

Történetek megosztása multimédiával

Úgy gondolod, hogy a blogok unalmasak? Nos, hát lehet, hogy azok a fajták, amelyekkel találkoztál, igen. Az is lehet, hogy nem érdekeltek a történetek, amelyekről ezek szóltak. A te blogod egy esély a szervezeted számára. Egy esély arra, hogy megmutasd, mennyire NEM unalmas! Vannak videóid, fényképeid, fényképsorozataid? Van-e több, különböző megszólalási módod, hangod? A blogod ne sima szöveg legyen egy nagy fehér papírlapon. Használhatsz videofelvételeket, képeket, szervezhetsz ötletversenyeket, közzéteheted a kedvenc linkjeidet vagy fogadhatsz vendégközreműködőket. A te blogod a tied, és rajta azt a történetet osztod meg, amelyiket szeretnéd, azokkal a médiafajtákkal, amelyekkel akarod!

Hogyan indítsunk el egy blogot? Szóval, készen állsz az indulásra – hajrá! Egy blog elindítása hasonló lehet az első közúti utazásod megtervezéséhez. Íme, néhány alapötlet:

Tervezd meg az útvonalat!

Mielőtt beugornál az autódba és elindulnál, szakíts időt az útvonalad megtervezésére és a szükséges dolgok listájának elkészítésére. Megtervezni a blogod nem más, mint elgondolni, hogy a csapattagok és a nem csapattagok (igazgatósági tagok, önkéntesek, szervezők, közösségi vezetők) közül kik járulhatnak hozzá. Vedd számba, hogy milyen újrafelhasználható tartalommal rendelkezel (videók, eseményekről készült interjúk, adatok vagy kutatások stb.), vannak-e történetek, amelyekről tudod, hogy fontos információkkal fogsz rendelkezni (kérdések, amelyeket figyelemmel kísérsz, politikai vagy társadalmi kérdések, amelyekben részt veszel). Ha van elképzelésed arról, hogy milyen típusú dolgokat szeretnél közzétenni, és hogy kik azok az emberek, akik ezeket közzé fogják tenni, segítségedre lesz majd a legmegfelelőbb platform kiválasztásában, és egy, a szerkesztéssel/tartalommal kapcsolatos teendők naptára megalkotásában.

28

Indulj próbavezetésre!

A megfelelő próbavezetésnek két szempontja van. Először indulj el úgy, hogy még nincs blogod. Igen, komolyan mondom. Hogyha tudod, kik fognak részt venni benne, és miről fog szólni, fogd a blogoló csapatod, és tégy úgy egy hónapig, mintha lenne blogod, miközben igazából nincs is. Hogyha négy egész héten át kitartóan írjátok a bejegyzéseket (akkor is, ha azok csak szöveges fájlok vagy egymáshoz írt e-mailek), világosan tudni fogod, hogy megvan a lendület az indításhoz. Ha a blogolás megy egy hétig, aztán senkit nem tudsz rávenni, még magad sem a folytatásra, akkor talán soha nem fogod kimozdítani a blogot a tespedésből. Másodsorban: arra a tartalomra alapozva, amelyre a blogod építeni akarod, válassz ki egy platformot (internetes felületet), és mielőtt reklámozni kezdenéd, vagy hivatkozni rá és megosztani azt a világgal, próbáld ki. (Sok nagyszerű bejegyzés van arról, hogyan kell elindulni és platformot választani. Íme, egy a ProBloggerről: http:// www.problogger.net/archives/2006/02/15/choosing-a-blogplatform/.) Néhány a vezető platformok közül, amelyeket fontolóra vehetsz (betűrendben): Blogger: http://www.blogger.com MoveableType: http://www.movabletype.org/ Posterous: https://posterous.com/ Squarespace: http://www.squarespace.com/ Typepad: http://www.typepad.com/ WordPress: http://wordpress.org/

civil fórum bukás jelének, ha a blogod irányultsága megváltozik és hírkivonatok helyett az önkéntesek történeteit osztod meg az olvasókkal – nem a MIT számít, hanem az, hogy a közösséged bekapcsolódik, és neked olyan tartalmad van, amely támogatja a munkád és a kommunikációd.

Források

• A Global Voices létrehozta a Hogyan blogoljunk egy ügyért útmutatót: http://advocacy.globalvoicesonline.org/projects/guide-blogfor-a-cause/ • Íme, egy „hogyan lehet…” típusú szabályzat a Kö­zös­ sé­gi tervezéshez és méréshez: http://amysampleward.org/2011/01/20/diy-communityengagement-metrics/?utm_source=twitterfeed&utm_ medium=twitter&utm_campaign=Feed%3A+amysample ward%2FcTgy+%28Amy+Sample+Ward%27s+Version+ of+NPTech%29 • Adatok és információk a blogszféráról a Technoratitól: http://technorati.com/state-of-the-blogosphere/ • Kezdj el blogokat olvasni, hogy ötletet kapj, hogyan blogolj. Kezdésnek itt egy teljes lap, tele bloggal! http://www.netvibes.com/amysampleward

Amy Sample Ward társadalmi/közösségi változásokat generáló tréner, facilitátor http://amysampleward.org

Készülj fel az irányváltoztatásra!

Mint minden jó utazás alkalmával néha más irányba sodorhat a szél, ilyenkor arra kell menned, amerre sodor! Ha elindítottad a blogod, és úgy látod, hogy a közösséged nem azzal a tartalommal válaszol (vagy éppen nem válaszol), amelyre számítottál, vedd úgy, hogy ez egy jel, amely megmondja neked, merre is kell tartanod a továbbiakban. Ne hagyd, hogy a MIT vagy a HOGYAN határozza meg a sikered. Attól leszel sikeres, ha eleget teszel a kitűzött céljaidnak (információ megosztása, visszajelzések, közösségépítés, bizalomnövelés stb.). Ne vedd a

Chris Worman Székelydvarhelyi Közösségi Alapítvány – ügyvezető igazgató [email protected] www.szka.org Fordította: Dénes Réka

Mit tegyünk és mit ne tegyünk a közösségi oldalakon?

N

apjainkban a közösségi oldalakon (facebook, iwiw – a kép- és videomegosztó, illetve blog oldalakat most szándékosan nem sorolom ide, annak ellenére, hogy ezek is közösségi oldalak) végzett marketingtevékenység elengedhetetlen a profitorientált és a nonprofit szektorban tevékenykedőknek egyaránt. Sokan erre a kijelentésre bólogatnak, és megjegyzik, de hogyan?

Őszintén bevallom, tökéletes recept nincs. Helyette vannak gyakorlati szempontok, amiket itt most kérdések és válaszok formájában meg is osztok Önökkel. Mire is tudja egy civil szervezet használni a közösségi oldalakat? Kapcsolatépítésre, bizalomkeltésre, információszolgáltatásra

29

Nyilvánosság a civil szférában

és a legfontosabb: értékteremtésre. Az első három dolog• Ne akarjunk mindenáron véleményvezérekké válni! • Ne írjunk regényeket (az embereknek kevés idejük van)! ról nem igazán írnék hosszadalmasan, hiszen ez mindenki számára egyértelmű. Az értékteremtésről azonban fon• Ne csak kampányidőszakban legyünk aktívak! tos beszélni. Hogy mi is az értékteremtés? Leírtam, mit ne tegyünk. Most következzen az, amit Elena Panizza, a Motorola kommunikációs igazgatója szerint: „Amit mi nyújtunk, az az élmény. Nem arról tenni érdemes. van szó, hogy mi mobiltelefonokat értékesítünk, hanem arról, hogy a különböMit érdemes tenni egy közösségi oldalon? A közösségi olző partnereinkkel – például MTV, Apple • Kétirányú kommunikáció (ha valaki hozdalak használata – karöltve élményt nyújtunk a közönsézászól a bejegyzéshez, reagáljuk le, érezze, elengedhetetlen günknek egy olyan eszközön keresztül, hogy foglalkozunk vele) a mai felgyorsult, amit régen úgy hívtak, hogy mobiltele• Tegyünk fel a munkatársainkról képet információval fon. (...) Azt gondolom, hogy önmagában (bizalomépítés alapköve) az élmény lesz a legerősebb, leghatéko• Folyamatos tartalomszolgáltatás (napi teli világban, de nyabb marketingeszköz a jövőben.” (forrás: frissítés) önmagában nem Brand­trend, 2004) • Ne csak egy témát járjunk körül (egy idő elegendő egy után unalmassá válik) kampány teljes Véleményem szerint ezt a stratégiai • Osszuk meg a tagokkal, ami velünk törsikeréhez. Az gondolatot kellene minden szervezetnek tént (képek, videók) követnie, amely marketingtevékenységet • Kérjük meg a tagokat, hogy osszák meg online marketing folytat az online és offline térben egyaránt. saját élményeiket, fotóikat csakis az offline Sajnos ma a legtöbb szervezet arra • Közösségi életet hozzunk létre, ne gazeszközökkel válik használja a közösségi oldalakat, hogy egy daságit! teljessé. újabb kommunikációs csatornát nyisson, amin keresztül reklámüzeneteit el tudja Ezek természetesen a saját meglátásajuttatni az emberekhez – ez súlyos hiba! Nem jut eszük- im, ettől bárki eltérhet, ezek nem kőbe vésett szabályok. be, hogy ez nem róluk, hanem a közösségről szól. Itt élZárógondolatként szeretném felhívni a figyelmet egy ményt kell nyújtani az embereknek, és ki kell érdemelni nagyon fontos tényezőre. A közösségi oldalak használata a bizalmukat. elengedhetetlen a mai felgyorsult, információval teli viKörülbelül egy éve tanulmányozom a közösségi olda- lágban, de önmagában nem elegendő egy kampány teljes lak működését, és ezalatt nagyon sok hibával találkoztam. sikeréhez. Az online marketing csakis az offline eszközökMost itt segítő szándékkal leírom, hogy minek a használa- kel válik teljessé. Egy jó tanács mindenkinek, aki marketától óvakodjunk. tinggel foglalkozik vagy foglalkozni fog a jövőben: Miközben minden online lesz, egyre jobban vágyunk a fizikai dolgokra. Mit ne tegyünk egy közösségi oldalon? • Ne akarjunk eladni (márkaépítést segít)! Kondor Albert • Ne csak mi beszéljünk! • Ne erőltessünk olyan dolgokat, amire az emberek szakközgazdász, marketingszakértő nem reagálnak! [email protected] • Kérjünk, ne utasítsunk!

Részvétel, nyilvánosság, mozgalom

M

int az Állampolgári Részvétel Hete (ÁRH) magyar és nemzetközi koordinátora kaptam azt a nemes feladatot, hogy néhány gondolatban próbáljam meg összegezni az ÁRH-hoz kapcsolódó nyilvánosságteremtő munka sajátosságait. Ha az olvasók nem hallottak még erről az eseménysorozatról, akkor ez máris nyilvánvaló hátrányt jelent számomra az ÁRH körüli nyilvánosságszervezés sikertörténetként való feltüntetésében, de akár így, akár úgy, néhány szót mindenképpen érdemes vesztegetni az alapozásra. Az ÁRH kampányhét, amit több európai országban

és Magyarországon is sok helyszínen azért szervezünk, hogy felhívjuk a figyelmet az állampolgári részvétel tematikájára, rávilágítsunk a közösségi részvétel fejlesztő potenciáljára, a meglévő jó gyakorlatokra és folyamatokra. Természetesen a legfontosabb célunk, hogy növekedjen az állampolgári részvétel, a részvételhez kapcsolódó tudatosság, táguljanak a részvétel keretei. Jó lenne azt tudni, hogy e feladatcsomag révén ban sikerült valós eredményekkel haladni a távoli cél felé. És talán annak ellenére, hogy szervezői szemszögből az ÁRHhoz kapcsolódó nyilvánosságteremtő erőfeszítések sikere és hozadéka tűnnek mindig a legkevésbé kielégítőnek, az

30

civil fórum

ÁRH általános sikerei Magyarországon valóban reményt keltőek, ami igazolhatja a Civil Fórum felkérését is.

biztosít, ahol számos (később említésre kerülő) központi segítség mellett kívánja, kéri, várja a csatlakozók kreatív hozzájárulását a kampány alakításában.

2. Az ÁRH keretei

Arculat 2005-ben Belgrádban a CEECN szerbiai partnerszervezete elkészítette az ÁRH logóit, feliratait, amit a legtöbb tagszervezet elérhetővé tett saját honlapján.

A feliratok mellett különböző grafikák készültek poszterekhez, szórólapokhoz is.

Melyek is ezek a sikerek?

Az ÁRH az elmúlt hat évben Magyarország egyik legnagyobb eseménysorozatává vált, melynek során évente 150-215 „demokrácia-népszerűsítő” esemény és akció került megszervezésre az ország minden megyéjében, több mint 100 településen, több száz kisközösség, civil szervezet és intézmény közreműködésével, több tízezer állampolgár részvételével. A média évente 50-120 alkalommal tudósít az eseményekről. Minden évben 3-7000 fő tölti ki az ÁRH részvételre vonatkozó kérdőívét.

Hogyanok és mikéntek Olyanok, amelyek itt kevésbé számítanak, de döntő fontosságúak Az ÁRH talán legfontosabb segítője a szerencsés csillagállás, amely alatt született. A nemzetközi kezdeményező Hálózat (Citizens Network – www.ceecn.net), illetve a magyar közösségfejlesztő Hálózat (KÖZTÁMHÁLÓ – www. kka.hu) szinte egyszerre érkeztek meg abba a fejlődési szakaszba, ahol az akarat és a képesség egyaránt megvolt, hogy lehetőleg kreatív és mozgalomszerű, de elsősorban közös és koncentrált tevékenységeket valósítson meg. Az ÁRH ötlete egyszerre adott lehetőséget és terepet a közös cselekvéshez, illetve lökést a továbblépéshez. A KÖZTÁMHÁLÓ megyei és budapesti szakemberei tették lehetővé, hogy a kezdeményezés szinte azonnal országossá duzzadjon, több tucat további közösséget, szervezetet bekapcsolva a szervezkedésbe. Fontos hangsúlyoznunk a főszervezők (www.arh. kozossegfejlesztes.hu) markáns szerepét, akik a forrásteremtéstől a beszámolók megírásáig sok száz önkéntes munkaórát töltenek el az ÁRH kereteinek biztosításával.

És olyanok, amelyek már jobban kapcsolódnak a lapszám témájához 1. A megszólítás

Formához a tartalom: az ÁRH alapvetően arra épít, hogy a „jó koordináció mellett” a csatlakozók a saját ügyeik, kapacitásaik, módszereik mentén hívják fel a figyelmet a részvétel fontosságára. Olyan „szabad” keretrendszert

Felhívások Magyarországon minden évben felhívást teszünk közzé, ahol csatlakozásra buzdítjuk a közösségeket, szervezeteket, és amely részletesen bemutatja az ÁRH keretrendszerét, lehetőségeit, technikai információit. A felhíváson megjelennek az arculati elemek, minden évben új szlogent fogalmazunk meg (pl.: Tégy egy részt az egészhez! Nem részvét kell, részvétel! TEdd, hisz teHETED! stb.), illetve konkrét ajánlásokat teszünk a szervezkedéshez. A felhívást minden lehetséges ingyenes civil platformra feltöltjük, minden partneroldalunkat kérjük a terjesztésre, szétküldjük hálózatainkon, kapcsolatainkon keresztül. Főként ennek a munkának köszönhető, hogy „ÁRH-n kívüli időszakban” is több ezer Google-találatot kapunk a konkrét kifejezésre. Tervezés (közös, helyi) A közös tervezésre minden évben több személyes alkalmat is teremtünk, amelyet nyitva hagyunk az érdeklődők számára. Rendszerint mind az idővel, mind a személyes kapcsolatkeresésekkel évről évre késésben vagyunk, így ezek az alkalmak általában 20-30 fő részvételével valósulnak meg. Ezzel egy időben nagyon érdekes, hogy az ÁRH tág és rugalmas keretei szellemében mindig olyan, szinte talajtól elrugaszkodott ötletelés alakul ki, ami nagy adag inspirációt ad a résztvevőknek, illetve számos olyan kisebb-nagyobb szabású kreatív akció-jellegű ötlet itt fogalmazódik meg, amely később, a Hét során meg is valósul. Néhány példa erre: örömtüzek a Mecsek csúcsain; labirintus falán, lufikon, vagy dobozokból épített váron üzenni a jövő politikusainak; vízből horgászható palackpostában kifejezni ki és mit tenne Budapestért, stb. A közös tervezésre online felületen, egy wiki oldalon is lehetőséget adunk, ahol párhuzamosan lehet hozzászólni a magyar és a nemzetközi szervezéshez (http://cpw-arh.wikispaces. com/). Itt a sok erőfeszítés ellenére eddig nem alakult megállíthatatlan kommunikációs folyam, de az, hogy évről évre több válasz érkezik, talán azt is jelenti, hogy az ilyen lehetőségek is fejlesztik az online részvételhez kapcsolódó pozitív attitűdöt. Kommunikáció, kommunikáció És akkor talán a legfontosabb. Az ÁRH körüli hetekben sok 100 e-mail cserél gazdát, amelyben a részvételre buzdítástól,

31

Nyilvánosság a civil szférában

a hírek, programok kedves, de hangsúlyos noszogatástól nem mentes begyűjtésén át, a motiváló, buzdító, bátorító levelekig duzzad valódi kampánnyá a közös cselekvés. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy semmilyen hír, körülmény, eredmény ne maradjon visszhang nélkül, és mindezt minden csatlakozó folyamatosan megkapja. A főszervezők rengeteg energiát fektetnek abba, hogy egyrészt időben megpróbálják „kinyerni” a fontos részleteket (programok, beszámolók stb.) és azokat, továbbá az ÁRH-val kapcsolatos összes fejleményt szinte azonnal megjelenítsék a Hét online felületein. Online, online, online Ahogy a Civil Fórum egy korábbi számában is megfogalmazódott1, van mit tenni a civil társadalom és humán fejlesztéssel foglalkozó szakterületek online részvételének elősegítésében. Mindez nem pusztán a „kor szelleme”, hanem saját hálózataikat, mozgalmaikat, kampányaikat, tevékenységeiket motorizálhatják a rendelkezésre álló szabad és egyszerű felületek és megoldások segítségével. Az ÁRH főszervezői igyekeznek élni ezekkel a lehetőségekkel, és noha semmilyen komoly áttörésről nem tudnánk beszámolni, de az bizonyos, hogy minden online fejlesztés, lehetőség, platform „óriási részt tett az egészhez!” A már említett wikin kívül a következő két csatornát mindenképpen érdemes megemlíteni:

Továbbá tavaly indult az ÁRH Facebook-oldala: http://www.facebook.com/pages/%C3%81llampolg%C3% A1ri-R%C3%A9szv%C3%A9tel-Hete/144950822207292 Egy „tetszik”-et a kedves olvasónak is megérhet!

A közös cselekvés Az előző két pontban megfogalmazott tevékenységek az ÁRH során csúcsosodnak ki leginkább, ekkor valóban folyamatos a kifelé-befelé zajló kommunikáció. A központi elemek itt fontos hangsúlyt kapnak. Ös�szekötő szálként, cselekvési lehetőségként, szakmai eredményként és sajtózás szempontjából is jól funkcionál, hogy minden évben felmérést készítünk a részvétel hazai állapotáról. Ehhez háttéranyagokat, kérdőívet, szakmai segítséget teszünk közzé az ÁRH hivatalos oldalán, így maga a kérdőívezés – mint alapszintű szervezkedés – máris lehetőséget biztosít a bekapcsolódásra. Sokan a kérdőívezés köré szervezik utcai akcióikat, rendezvényeiket, de ettől eltekintve is, a felmérésben majdnem minden csatlakozó részt vesz. Másik fontos elem, hogy (eddig) minden évben sikerült forrásokat szerveznünk arra, hogy minden szervezkedőnek küldhessünk promóciós anyagokat a programok megvalósításához. Ezek évről évre változnak, de minden évben biztosítunk bianco (helyben feliratozható) plakátot, szórólapot, illetve néhányat a következők közül: reflektív feliratozott karkötő, matrica, baseball sapka, póló, kendő, lufi stb. A főszervezők továbbá minden évben összehoznak központi nyitó/záróeseményt, amelyek rendszerint valamilyen médiaakció formájában kerülnek megszervezésre.

Az ÁRH „hivatalos” oldala Az ÁRH keretei, minden év programjai, sajtóvisszhang, felmérés eredmények, összegzések, illetve ÁRH-filmek a www.arh.kozossegfejlesztes.hu oldalon.

Az ÁRH blogja Az ÁRH beszámolói, képek és videoanyagok, eredmények a www.reszvetelhete.wordpress.com oldalon. 1)  Varga Máté: Marokból marokba – a maroktelefonoktól az egérrel történő döntéshozatalig, In: Információs technológia a civil világban, Civil Fórum lap 2009/4, 5-8.old.

Sajtózás A növekvő médiamegjelenések ellenére (minden év visszhangjai megtalálhatók az ÁRH hivatalos oldalán) ezen a téren lenne még mit tanulni. Az évente körülbelül tucatnyi országos (tv, rádió, újság) híradás mellett a hírek túlnyomó többsége a helyi szervezők által megkeresett városi, megyei, regionális médiumok révén kerül nyilvánosságra. Ezek számossága ugyanakkor mindenképpen komoly eredménynek számít. A sajtózás részben központi feladat, melyet általában önkéntes munkában végez valamelyik munkatársunk, de hangsúlyosan kérünk mindenkit, hogy ugyanezt helyben is tegyék. A tapasztalatok szerint országos érdeklődés kizárólag a nagyszabású utcai akciókat, protesteket, illetve a közéleti személyiségekkel, politikusokkal szervezett programokat övezi. Központi elemként a főszervezők minden évben sajtóanyagokat biztosítnak a szervezkedőknek, illetve sajtótájékoztatókat és/vagy médiaakciókat szerveznek. Médiaakciók A fentiek értelmében tehát ilyeneket is szervezünk:

32

civil fórum

2010 – Budapestedd! A Gödörnél 2006, Bp., Nyugati tér

Vagy 2009-ben, amikor az ÁRH minden napján egy neves közéleti személyiség is elmondta véleményét az állampolgári cselekvés és a civil részvétel tartalmáról, jelentőségéről.

Hankiss Elemér

Rutkai Bori

Kristin Faurest

Lányi András

Varnus Xavér

Sebő Ferenc

Ferge Zsuzsa

(A videointerjúk megtalálhatók az ÁRH hivatalos oldalán.)

2007, Bp. – Labirintus a Nyugati téren

Hosszú távú összefogások A Hét talán legfontosabb hozománya, hogy az ÁRH-ból, ahhoz kapcsolódva, vagy az ÁRH-val párhuzamosan hosszú távú együttműködések fejlődnek, alakulnak. Itt két országos jelentőségű mozgalmi törekvést emelnék ki: „Papírország”: a civil támogatási rendszer megújításáért szervezett demonstráció, majd mozgalom, 250 civil szervezet összefogásával: http://papirorszag.wordpress.com. „Add tovább – Fiatalokkal a települési közösségekért”, amely jelenleg 210 taggal szervezi a fiatalok tanulási mozgalmát. Közösségi oldala: http://addtovabb.kozossegfejlesztes.hu. Mindkettő az ÁRH-n innen és túl is hozzájárul a részvétel ügyének napirenden tartásához, a figyelemfelkeltéshez és mozgósításhoz. Mindezekkel nagyon bízom abban, hogy sikerült kedvet csiholni a részvételhez, várjuk minden csatlakozó, érdeklődő jelentkezését a [email protected] címen! TEdd, hisz teHETED!

Varga Máté 2009, Bp. – Tiltakozás az ESZA előtt

Civil Kollégium Alapítvány – ügyvezető [email protected] www.civilkollegium.hu

33

Nyilvánosság a civil szférában

„Let‘s Do It, Romania!” (Gyerünk Románia!) – Az egész ország kitakarítása egyetlen nap alatt!

A

„Let‘s Do It, Romania!” Románia legnagyobb társadalmi részvételt generáló projektje. A projekt fő célja nagyon ambiciózus volt: az egész ország kitakarítása EGYETLEN NAP ALATT, 2010. szeptember 25-én. A „Let‘s Do It” történet 2008-ban kezdődött Észtországban, és igazi nemzetközi mozgalommá nőtte ki magát: hasonló megmozdulások indultak el Lettországban, Litvániában, Portugáliában és Szlovéniában is. A „Let‘s Do It World!” közösségben1 részt vevő országok közül (amelyek már megvalósították a projektet) jelen pillanatig Románia a legnagyobb ország – a legnagyobb területtel és a legtöbb lakossal rendelkező. A projekt fő szakaszai a következők voltak: • a projektet kivitelező csapat képzése (civil szervezetek, magánszemélyek, központi és helyi hatóságok) a projekt helyi megszervezéséért; • magánvállalkozások és szponzorok, valamint újrahasznosításra, hulladékégetésre és -gyűjtésre szakosodott üzemeltetők bevonása; • Románia „hulladékok térképének” elkészítése; • az önkéntesek regisztrálása: két kísérleti takarítás megszervezése június végéig: az egyiket Kolozs megyében, a másikat Argeş és Temes megyékben; • a takarítási mozgalom kivitelezése; • az eredmények kiértékelése és a következtetések levonása; • kommunikációs és lobbi­kam­pány elindítása a környezetvédelmi jogszabályok alkalmazásáért, mind a projekt ideje alatt, mind a pro­jekt zárása után; • jövőbeli projektek. A „Let’s Do It, Romania!” projekt sok korlátot áttört és sok újat hozott. 1)  Azon országok közössége, amelyek megszervezték, vagy meg fogják szervezni ezt a projektet.

Az önkéntesek segítségével első ízben létrehoztuk a romániai hulladékok térképét: ez egy online térkép, amelyre feltöltöttük a városokon kívül eső, beazonosított hulladékok GPSkoordinátáit. (A térképet meg lehet nézni a http://intranet.letsdoitromania. ro/hartaverif/ honlapcímen.) A „Let’s Do It, Romania!” egyike volt azoknak a projekteknek, amelyek bizonyítják, hogy a romániaiak összefognak egy közös ügyért, hiszen sokan saját erőforrásokat vetettek be (GPS, üzemanyag) a kivitelezés érdekében. Minden megyében volt egy szervezési csapatunk, amely kizárólag önkéntesekből állt. Július végén az önkéntesek becslése szerint a „Let’s Do It, Romania!” körülbelül 25 000 euró összegű támogatást gyűjtött össze.

A projektnek sikerült megdöntenie az exkluzív mass media elvét. Mivel országos projektről volt szó, fontos volt, hogy az üzenet minél több emberhez jusson el, hogy az emberek csatlakozzanak az ötlethez, és szeptember 25-én kimenjenek takarítani. Az összes kommunikációs csatornát felhasználtuk: televízió- és rádiócsatornákat, nyomtatott reklámokat a sajtóban, szórólapokat, plakátokat, zárt- (Bukarest) és közterületi paneleket (Bukarest, Prahova, Argeş). Online kommunikációs csatornákon is terjesztettük az üzenetet: honlapon, blogon, web-bannereken, a szociális média eszközeivel: Twitter-en, Facebook-on, Twibbons-on, Youtubefiókkal, Picasa-fiókkal, sajtókonferencián (volt egy központi, Bukarestben, és volt mindegyik megyében helyi szinten), sajtóközleményekben, saját események szervezésével, vélemény-

formálók és közszemélyiségek által, akik a projekt nagyköveteivé váltak a projekthez írt himnusszal, versenyekkel, amelyek vonzották a közönséget, és eljuttatták az üzenetet az egyes személyekhez. Más kreatív csatornákat is használtunk: ilyenek a „Let’s Do It, Romania!” csengőhang, játék, a frissítésekkel ellátott visszaszámlálás a projekt blogján és a Twitter profilján. A „Let’s Do It, Romania!”-nál minden lehetséges. Minden alkalommal sikerült olyan módszert találjunk, amellyel a puszta ötletből valami igazit, kézzelfoghatót tudtunk kialakítani. Célunk az emberek mozgósítása volt: arra késztetni őket, hogy részt vegyenek ebben az ambiciózus kezdeményezésben, amely az egész országra hihetetlenül nagy hatással volt. Vicces feliratokkal díszítettük a projekt pólóit, hogy az emberek kedveljék, és büszkén viseljék őket. (Pl.: „Szeptember 25-én nem jövök ki a városba, takarítok az egész országban”, vagy más, olyan mindennapi tevékenységeket foglaltunk bele a feliratokba, amelyek elvégzése ezen a különleges napon el fog maradni.) Sőt mi több, virtuális üzletünk is van, ahol „Let’s Do It, Romania!” logóval ellátott termékeket árulunk. Minden alkalommal, amikor tenni akartunk valamit, azt mondtuk, hogy „Let‘s Do It!” (Gyerünk, csináljuk meg!), és íme, sikerült nekünk! • A megyei csapatok köreiben 800 szervezőnk volt (a kitűzött célt túl is teljesítettük 2200 önkéntessel, akik a térképezésben vettek részt – a mi tervünkben csak 800 szerepelt). • 11 központi hatóság vett részt a projektben (ezek között volt 3 minisztérium is: a Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium, amely a projekt fő partnere, az Oktatásügyi és Kutatási Minisztérium, valamint a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium). Minden gyében legalább 6 hatóság me­

34

civil fórum

•

•

•

•

csatlakozott ehhez a projekthez adással is, de ugyanakkor sok és segített a megvalósításban: rádióadó, televízió és újság is táprefektúrák, tanfelügyelőségek, mogatta a projektet. katasztrófa-védelmi felügyelőA médiakampány nem járt semségek, csendőrségek, környemiféle forrásallokációval a szerzetvédelmi hivatalok és polgárvezők részéről, és kizárólag a mesteri hivatalok. mass media támogatásán alapult. Sikerült elkészítenünk az első • Több mint 15 sztárt vontunk be hulladéktérképet, a térképezési a projektbe, akik a projekt nagymunkálatok során lefedtük Rokövetei lettek. mánia természeti te­rületeinek a • Az online környezetet elárasz75%-át (a városon kívüli területetotta a „Let’s Do It, Romania!” ket), azonosítottunk és lokalizál• A mi Facebook Causes alkalmatunk körülbelül 7000 szemétdomzásunk első helyen áll Romábot a hulladékok térképén. niában a támogatók számának 22 vállalat segített pénzadomán�szempontjából, mivel több mint nyal, több mint 50 vállalat segí63 000 tagja van; a Twittertett anyagokkal és logisztikai táprofilunkat pedig több mint mogatással, csak Ilfov megyében 2400-an kísérik figyelemmel. több mint 3500 önkéntesünk volt • A honlapokon több mint 950 meg(még 500-750 önkéntes az ország jegyzés olvasható, a blogokon többi megyéiből), a készpénztápedig 400 fölött van a projekttel mogatásokból befolyt összeg pekapcsolatos bejegyzések száma. dig 37 000 euró. • A „Let’s Do It, Romania!” blog a takarítás napján, sőt egész héten A „Let’s Do It, Romania!”-t minden megyében segítették a hulelső helyet foglalt el a zelist.roladékgazdálkodásra szakosodott n, amely nem más, mint Romácégek: köztisztasági üzemeltetők, nia legbefolyásosabb blogjainak hulladékégetők, új­rahasznosítók toplistája. és szelektív hulladékgyűjtők. • A legfontosabb azonban az, hogy elértük a célt: több mint 200 000 A médiában va­ ló jelenlétünk szempontjából elmondhatjuk, hogy romániai önkéntes jött ki taka­ a projekt napról napra láthatóbb rí­tani, és több mint 550 000, 120 literes zsáknyi sze­metet gyűj­lett, több mint 50 alkalommal jelent meg róla ­töttek össze. Sokan úgy­írás a központi mond regisztrálás nélA „Let’s Do It, kül vettek részt a takarísajtóban, több mint Romania!” fő tási mozgalomban, mert 50-szer megjelent célkitűzése a ösztönözte és megha­ a televízió­ban és helyi és központöbb mint 60-szor totta őket az a sok emti hatóságok, a ber, aki szeptember 25be­ széltek róla a rádióban. Nagy én bekapcsolódott a ta­ civil társadalom, a si­­kernek könyvel­ karításba. Olyanok is vállalatok, a hullaakadtak, akik akkor hetjük el egy médékgazdálkodásra diatröszt bevonáhallottak erről a proszakosodott cégek, sát, anélkül, hogy jektről, amikor a takaría mass media és a e x ­k l u ­z i v i t á s t tási nap már lejárt, de a a­jánlot­tunk voljövőbeli megmozduláközszemélyiségek na nekik, ami a sokban már részt szemozgósítása volt. mai romániai mé­retnének venni. diában majdnem A „Let’s Do It, lehetetlen dolognak számít, hi- Romania!” fő célkitűzése a helyi és szen mindegyik tröszt arra tö- központi hatóságok, a civil társadarekszik, hogy uralja azokat a lom, a vállalatok, a hulladékgazdálprojekteket, amelyeket hirdet. kodásra szakosodott cégek, a mass Öt országos televíziós csatorna, media és a közszemélyiségek mozgóamely nem tagja a szóban forgó sítása volt. A mozgósítás az elmúlt év trösztnek, támogatta a projektet során (2009. október – 2010. szeptemszerkesztőségileg és helyszíni ber) meg is történt, különösen szept-

ember 25-én. Szeptember 25-e minden bizon�nyal történelmi nap volt Románia számára, egy olyan nap, amelyen az ország lakosai megmutatták, hogy változtatni szeretnének. Annak a 200 000 embernek az üzenete, akik kijöttek a szemetet összegyűjteni, hogy az országot tisztábbá tegyék, sok romániaihoz eljutott, akikről úgy reméljük, hogy a jövőben felelősségteljesebbek és öntudatosabbak lesznek tetteikben. A „Let’s Do It, Romania!” jelenleg is várja a romániai lakosok javaslatait arra vonatkozóan, hogy milyen hasznos jövendőbeli megmozdulásokat szervezzenek. Mivel a projekt megmutatta nekünk, hogy lehetséges, ne álljunk meg itt! A „Let’s Do It, Romania!” minden bizonnyal folytatódik! –– Nézd meg a www.letsdoitromania. ro honlapot, és olvass a projekt fejlődéséről! –– Csatlakozz a Facebook-on az ügyünk­ höz (http://www.causes.com/causes/ 403155-let-s-do-it-romania)! –– Kövess minket a Twitter-en (http://twitter.com/letsdoitro! –– Szeptember 25-i tájkép: http://www.letsdoitromania.ro/peisajde-25-septembrie/ –– Takarítási történetek: http://blog.letsdoitromania.ro/ –– Az én véleményem: http://www. letsdoitromania.ro/formular-feedback-ldir/ –– Szponzorok térképe: http://www. letsdoitromania.ro/harta-sponsori-ldir/ –– A „Let’s Do It, Romania!” támogatói: http://www.letsdoitromania.ro/ cine-se-implica/ –– „Let’s Do It, Romania!” fotógaléria: http://picasaweb.google. com/103986728581076215750 –– „Let’s Do It, Romania!” videogaléria: http://www.youtube.com/user/ LetsDoItRO

Anamaria Hâncu a „Let’s Do It, Romania!” kommunikációs csapatának koordinátora [email protected] http://www.letsdoitromania.ro/ Fordította: Dénes Réka

35

Nyilvánosság a civil szférában

Összefogás és 3000 „lájk” két hét alatt

2

010. október 5-én az Ajka melletti timföldgyár 9-es és 10-es zagytározójának gátszakadása nyomán kiáramló vörösiszap három települést – Devecsert, Kolontár és Somlóvásárhelyet – öntött el, többen meghaltak, rengetegen megsérültek és életveszélyes állapotba kerültek. Az iszapkatasztrófa kapcsán előbb a történteket próbálta feldolgozni mindenki, majd lassan megkezdődtek a segítségnyújtások: ki élelmiszerrel, ki pénzzel, ki pedig adománygyűjtéssel igyekezett segíteni. Az „Árral szemben” segélykoncertet a veszprémi zenekarok hívószavára rendezték meg október 31-én. A tizenkét órás megakoncerten közel 20 olyan zenekar és énekes lépett fel ingyen, mint például Harcsa Veronika, a 30Y, a Quimby, a Kiscsillag, a Vad Fruttik, a Ladánybene 27, vagy éppen a Roy&Ádám. A katasztrófa gyors intézkedéseket igényelt, így a zenekarokkal történt egyeztetést követően azonnal, 2010. október 15-én kezdődött meg a rendezvény hírének közönséghez történő eljuttatása. Két hét alatt kellett minél több embert megmozgatni, minél kevesebb anyagi ráfordítással, hogy a 3000 forintos belépőjegyek árából minél többet lehessen átutalni a károsultak megsegítésére. A kommunikáció elsődleges terepét – az óriásplakátok és a PR mellett – az internet és ezen belül is a Facebook adta. A web2.0-ás platform legfontosabb építőeleme a közösség, amely hatékony, gyors és ingyenes kommunikációs csatornát biztosított a rendezvénynek. A platformon rajongói oldal, személy, csoport és esemény regisztrációjára is van lehetőség, melyből a folyamatos, kétirányú kommunikáció folytatása érdekében rajongói oldalt hoztunk létre. A rajongói oldalhoz való csatlakozás egyszerűen a „Tetszik” gomb megnyomásával lehetséges, nem szükséges visszaigazolás és jóváhagyás, mint például a csoport esetében. Mivel a rendezvény fellépőinek névsora és időbeosztása a kommunikáció megkezdését követően folyamatosan alakult ki, a megszakítás nélküli

» „Árral szemben” segélykoncert FB rajongói oldala kommunikáció elengedhetetlen volt az érdeklődőkkel, mely esemény oldal létrehozása esetén nem lehetséges. Esemény hirdetésekor az egyéneknek az esemény oldalára kell felmenniük, ha értesülni szeretnének az új hírekről, információkról, míg a rajongói oldal segítségével az új bejegyzések megjelenítése könnyűszerrel lehetséges, a döntés tehát a rajongói oldal mellett szólt (1. ábra).

» A rajongószám változása és a rajongás forrása

A rajongói oldal arculatépítésénél a banner típusú profilkép volt célszerű, mivel nagy érzelmi töltetű és minél több információt tartalmazó felületre volt szükségünk. Érkeztető oldalként az Adatok fület adtuk meg alapértelmezettként, hogy az érdeklődők keresés nélkül értesüljenek a rendezvény céljáról és a támogatás mikéntjéről. Az oldal terjesztése során hálózatelemzési módszerrel megállapítottuk

36

civil fórum

» Rajongók életkor és nem szerinti megoszlása (%) elsősorban a veszprémi kapcsolati hálónkban hub-okként (véleményvezérekként és kapcsolati csomópontokként) szereplő személyeket, számukra ajánlottuk az oldalt, ezen kívül megcéloztuk a fellépő zenekarok oldalait és a közösségi oldalon jelenlévő médiumokat. A News-feed-ek-ben megjelenő tetszésnyilvánítások és oldalkövetések mellett a segítő szándékú felhasználók meghívták ismerőseiket az oldalra, többször is megosztották az oldal linkjét, melyet a gyors rajongószám-növekedésnek köszönhetően szinte azonnal rövidített linkkel (facebook.com/arralszemben) tudtunk megadni. A zenekarok nem csupán Facebook-oldalukon, hanem honlapjukon is megosztották az esemény hírét és az oldal linkjét, így a háromezres rajongószámot 12 nap alatt értük el mindenféle anyagi ráfordítás nélkül, csupán a munkaerőt és a hálózatelemzési ismereteket felhasználva. Az üzenettípusok meghatározásánál a rajongók életkori megoszlása is befolyásoló szereppel bírt. Mivel az oldal elsődleges célcsoportját a 18-34 év közötti nők tették ki, a fogyasztók érzelem világára a továbbiakban is szerettünk volna apellálni. A helyzetet azonban nem kellett bemutatni senkinek – a médiában végeláthatatlan szerepeltek az iszapkatasztrófával kapcsolatos hírek, információk –, ilyen témakörben a továbbiakban sem képekkel, sem további, katasztrófával kapcsolatos információval nem szerettünk volna hatni, az üzenetek tartalmában így inkább a segítésre, a rendezvény adományértékére, valamint a fellépőkre koncentráltunk. Az üzenettípusok így elsősorban képekből (fellépők fotóiból készített albumból), zenékből álltak és a közösségi erőre fókuszáltak, így a bannerképben

a fellépők kommunikálását követően a rendezvény előtt 2 nappal a költségvetést is nyilvánosságra hoztuk. Mivel az emberek többsége nem gondol bele, hogy egy jótékonysági rendezvény szervezése esetében is számos költségtényezővel – a támogatások okán esetenként ugyan profitmentes önköltségi áron (pl. színpad, fénytechnika, óriásplakát) – kell számolni, fontosnak tartottuk, hogy mindenki számára nyilvánvalóvá váljon, hogy egy minimális költségkereten felül összegyűjtött bevételt tudja a Veszprém városi önkormányzat továbbutalni a károsultaknak. A költségvetés kommunikálása természetesen nemtetszéseket és negatív hozzászólásokat is generált, azonban erőszakmentes kommunikációval és empátiával ezen kérdéseket megfelelő helyen tudtuk kezelni, így csökkentettük és visszájára (pozitív irányba) fordítottuk a negatív megnyilvánulásokat. Az üzenetek harmadik csoportját az ún. „jelenlét-kommunikáció”, azaz a rendezvény működtetése (színpadépítés, helyszín-megközelítés, első koncertek, folyamatos jegyfogyás) kapcsán felmerülő kommunikáció határozta meg. Ezen szakaszban problémaként az eltérő információforrások használata merült fel, a két jegypénztáros ugyanis másként fogalmazta meg a jegyek számát: amíg az egyik a megmaradó jegyek, addig a másik az eladott jegyek számát közölte információként, a kommunikációs zavart azonban gyorsan sikerült elhárítani. Negyedik üzenettípus már a visszacsatolások időszakára tehető. Fontos, hogy egy rendezvény – jótékonysági esetében különösen – nem a rendezvény végén, hanem annak értékelését, lezárását követően ér véget. Az össze-

gyűlt adományról az oldal követőit értesítettük, a rendezvény kapcsán készült fotók és videofelvételek is megosztásra kerültek, míg köszönetként a bannerképet ismét lecseréltük, ezúttal a támogatók neveit tartalmazó, arculatba illeszkedő profilképre. A kétirányú kommunikációt előtérbe helyező közösségi platformokon az esetlegesen felmerülő kérdések mellett fontos, hogy a rajongók hozzászólásaival – itt leginkább köszönet-nyilvánításaival, visszacsatolásaival – is foglalkozzunk, főleg egy adománygyűjtő akció esetében kiemelkedően fontos, hogy az emberek ne csupán azt érezzék, hogy pénzüket adták a koncertre, hanem hogy mindezt egy nemes célért, sőt egy közösségért tették! Az értékelés során visszajelzést is kaptunk erről, ugyanis a legnagyobb visszajelzési arányokat az átutalandó összegről szóló üzenet, a rendezvényről készült fotók, videók, valamint az első koncertekhez kapcsolódó bejegyzések érték el. A Veszprém Aréna hivatalos jelentése szerint 1932 jegy kelt el a rendezvényen. A koncertek alatt érkeztek még további felajánlások, így az átutalandó összeg 2 196 000 forint lett, melyet a Veszprém Városi Önkormányzat a rendezvényt követő munkanapon tovább is utalt a devecseri és a kolontári önkormányzatoknak. Előzetes ismeretek hiányában a rendezvényen résztvevők száma kapcsán nehéz nyilatkozni. Amit biztosan tudunk, hogy a közösségi oldalon tett megjegyzések arról tanúskodtak, hogy a halottak napja körüli időpont nem a legszerencsésebb választás volt, azonban ilyen rövid időtartam alatt és ennyi zenekarral egyeztetett időpont, amely a közönség számára is leginkább elérhető, csak az a vasárnap lehetett, amelyet egy munkaszüneti nap (november 1.) követett. Az oldalt a rendezvény értékelését követő 3 hét után lezártuk, így a rajongószám, s ezen belül is az elérhető rajongószám fokozatosan csökken, azonban az oldal értéke – a hazai esettanulmányok kiemelkedő pontjaként – funkcióját betöltve 35 413 USD lett két hét alatt.

Klausz Melinda Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Veszprém – marketingvezető [email protected]

37

Nyilvánosság a civil szférában

Hogyan teremtettek nyilvánosságot a civilek a Verespatakért folytatott küzdelmükben? Ne gondoljunk egy jól kidolgozott, szakmailag megalapozott és mérnöki pontossággal megvalósított kommunikációs tervre vagy kampányra. A verespataki ellenállás nyilvánosságteremtése innovatív módszerekre, fiatalos lendületre, a felvetődő problémák nagyságára és sokszínűségére épült, amelyet számos külső tényező is segített.

Verespatak

Az Erdélyi-érchegységben megbújó Verespatak a kilencvenes évek közepén csak a geológusok és történészek számára volt ismerős. Előbbiek számára azért, mert az Aranynégyszögnek nevezett híres nemesfémlelőhelyen fekszik, utóbbiak számára pedig azért, mert a településnek 2000 éves, rendkívül színes múltja van. Bár festői környezetben fekszik, és építészeti öröksége is különleges, a nagyvilág számára félreeső helyen, az isten háta mögött található és a kommunista rezsim bányászatának igen mély szociális, környezeti és esztétikai sebhelyeit viseli, ami nem tette lehetővé rendszerváltás utáni felvirágzását. Ma a „verespatak” szó, egy gigantikus bányaprojekt következtében, már sokkal többet jelent egy település nevénél. Számos szimbolikus jelentéssel telítődött és mondhatni beépült a köztudatba. Az emberek saját szemléletmódjuk, szakmájuk és információik alapján asszociálnak: tiltakozásra, kizsákmányolásra, ciánkatasztrófára, történelmi örökségre, zöldmozgalomra, környezetrombolásra, üzleti-politikai játszmára vagy sokat ígérő nagyberuházásra.

A projekt

A Verespatakon merész terveket szövő Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) egy kanadai-román

bányavállalat, amely 1997-ben jelent meg Romániában. Az RMGC főrészvényese a Gabriel Resources kanadai bányavállalat, illetve a részvények

38

civil fórum

közel 20%-a felett névlegesen a dévai Minvest román állami bányatársaság rendelkezik. Az RMGC tervei szerint óriási krátereket robbantanának az Osztrák-Magyar Monarchia idején virágzó, de mára meglehetősen elszegényedett Verespatak helyén és környékén, és ciános technológiával mosnák ki az ércből az aranyat. A ma ismert Verespatak eltűnne a föld felszínéről, helyén Európa legnagyobb külszíni fejtésű aranybányájának óriáskráterei már nem idéznék a kétezer éves múltat. Ellenben 300 tonna arany és 1300 tonna ezüst kerülne a gazdasági körforgásba.

(figyelembe véve a horribilis méretet). A tározó akár 500 év múlva is kockázati tényező marad a benne lévő nehézfémek miatt, amely bármikor elindulhat és végigpusztíthat a folyóvizeken. További kockázati tényező az esetlegesen fellépő üzemzavar, amelynek igen nagy a valószínűsége, ha figyelembe vesszük a projekt méreteit és a felhasználni tervezett cián óriási men�nyiségét valamint azt, hogy a befektető cégnek nincs tapasztalata, ez az első és egyetlen projektje. Mindemellett biztos következmény négy hegy eltüntetése-bedarálása, az ezzel járó természeti rombolással, a vízháztartás és a táj tel-

Problémák

jes megváltoztatásával. Ugyanakkor a projekt tervezője-kivitelezője nem tud reális garanciát nyújtani, hiszen egy spekulatív részvénykibocsájtásból pénzelő cégről van szó, amelyet baj esetén pillanatok alatt el lehet tüntetni. Gazdasági szempontból a projekt kecsegtető, de csak első ránézésre és rövid távon. Jelenleg a kibányászandó altalajkincs (maga az érték) az állam tulajdona. Ezt az értéket mozgósítaná a cég, busás hasznot biztosítva a külföldi befektetők-

Környezetvédelmi szempontból a projekt túlságosan nagy és kockázatos. A kockázati tényezőt elsősorban a 185 méter magas kőgát mögé felhalmozott zagy képezi, amelyben többek között ciántartalmú vegyületekkel és nehézfémekkel terhelt. A zagytározó alját nem tervezik szigetelni, tehát elkerülhetetlenül szivárogni fog, szennyezve a talaj- és folyóvizeket, nem beszélve egy esetleges gátszakadás kockázatáról

nek, éspedig a piacgazdaság alaptörvénye értelmében minimális befektetéssel maximális profitra törekedve. Hogy mennyire lenne jó üzlet az államnak, az már kérdőjeles, a legnagyobb kérdőjel maga a licensz-szerződés titkosításából fakad, azaz nem tudhatjuk, milyen megállapodást írt alá az állam. Ugyanakkor a projekt legfennebb 20 évre szól, így a munkahelyek is, húsz év múlva az embereknek még annyi megélhetésük sem lenne a környéken, mint most, ezért gazdasági szempontból is egy fenntarthatatlan tervről van szó. Mindemellett a ciántechnológiás üzemben nem a „csákányos román bányásznemzetség ivadékai” fognak többségben dolgozni: kémikusokra, pirotechnikusokra, mérnökökre, jó felkészültségű gépészekre lesz a legnagyobb szükség. A milliárdokat érő aranyrudakat pedig elviszik az országból. 20 év elteltével maradunk a zagytározóval, annak folyamatos karbantartási, ellenőrzési költségeivel, amelyek unokáink zsebét is terhelni fogják. A magántulajdon elvileg sérthetetlen, ezért elképzelhetetlen és megengedhetetlen, hogy a földjeikhez, ingatlanjaikhoz ragaszkodó helyieket elkényszerítsék a területről. Emberekről és emberi érzésekről van szó. Nem mindenki hajlandó eladni a temetőben nyugvó hozzátartozóit, bármennyi pénzt ajánljanak érte. Egy ilyen projekt erkölcsi szempontból is megengedhetetlen, elfogadhatatlan. A műemlékek és történelmi értékek megőrzése szempontjából, pedig kérdéses, hogyan maradhatnának épségben ezek, ha 500 méterre tőlük, három oldalról, több tonna dinamittal robbantják a kőzettesteket? Jogi szempontból is számos akadály áll a projekt útjában. Az engedélyeztetési folyamatban számos hibát, visszaélést, hamisítást követtek el, a civil szervezeteknek pedig már 7 megfellebbezhetetlen felsőfokú bírósági döntéssel sikerült ezeket bizonyítaniuk, a projekttulajdonos cégnek pedig ezáltal teljesen elpárolgott a szavahihetősége.

A nyilvánosság megteremtése

A bányaprojekt terve már a kezdetek óta vehemens ellenállásba ütközött, amelyet helyi lakosok kezdeményeztek. A településen a régi aranybányászok családjainak leszármazottai megalapították az Alburnus Maior Egyesületet és szerveződni kezdtek. A Verespatak római kori nevét viselő egyesület mai napig kulcsfontosságú az ellenállásban.

39

Nyilvánosság a civil szférában

Eleinte – tapasztalattal nem rendelkező kis helyi szerveződés lévén – nem sikerült tiltakozásuknak megfelelően erős hangot adniuk, így az események gyakorlatilag helyi szinten zajlottak. Verespatak lakosai két pártra oszlottak, egy részük a bányaprojekt mellett érvelt, más részük ellenezte azt, de az elzárt településről igen kevés hang hallatszott ki a nagyvilágba. A lakosok közötti ellentétek elharapódzását mi sem szemlélteti jobban, minthogy a két párt képviselői külön kocsmákba jártak és nem volt ajánlott egyik félnek sem az ellenpárt kocsmájába tévednie. Elzárt kistelepülésekre jellemző belső – külvilág számára jelentéktelen – marakodásokkal telt az idő. Ebben az időszakban még senki nem sejtette, hogy erről a településről robban ki Romániában az egyik legnagyobb civil ellenállás. A verespataki ellenállás nyilvánosságának megteremtése és sikertörténete több kiszámíthatatlan tényezőn is múlott. Nem beszélhetünk egy előre megtervezett, szakmailag jól kidolgozott és pontosan végrehajtott kommunikációs tervről vagy kampányról. A civilek elsősorban innovatív és költséghatékony módszerekkel hívták fel a figyelmet a verespataki problémákra, és sikerült mozgósítani egy olyan kritikus tömeget, amely beindította a lavinát. Ebben nagy szerepe volt a verespataki problémák sokszínűségének is, hiszen a társadalom sok szegmenséből sikerült embereket toborozni: környezetvédők, történészek, emberjogi aktivisták, műemlékvédők, egyháziak, akadémikusok, akiket egy lendületes fiatal csapat többé-kevésbé informálisan ös�szefogott és koordinált, és akik részéről folyamatosan érkeztek impulzusok közlemények, állásfoglalások formájában. A nyilvánosság megteremtésének egyedüli forgatókönyv szerinti eleme a „Mentsük meg Verespatakot” kampány logója, amelyet minden formában igyekeztek elhinteni az országban, elsősorban a fiatal aktivisták által. Így lehetett az elmúlt években lépten-nyomon szembesülni a piroszöld vérző falevéllel pólókon, autók szélvédőjén, házak falain, a legkülönbözőbb internetes felületeken, plakátokon, szórólapokon és legkülönfélébb rendezvényeken. A civil szervezetek egy, a Verespatak megmentésének címzett zenei-környezetvédelmi fesztivállal is előrukkoltak. A Verespatakon szervezett Széna Fesztivál célja, hogy

bemutassa a résztvevőknek a helyi értékeket, kellemes élményeket nyújtson nekik és ezáltal megszerettesse velük Verespatakot kiépítve az ellenállás és egyúttal a romániai zöld mozgalom fiatal tömegbázisát. Sikerült így beszervezni egy jelentős tömeget, amellyel internetalapú kommunikáció zajlik és amelyet szükség esetén bármikor mozgósítani lehet. Számos látványakcióra, flash-mobra került sor, amelyekkel sikerült elérni a szenzációhajhász tömegmédia ingerküszöbét is. Ilyenek voltak például a különböző politikusok és kormányzati tisztségviselők sajtótájékoztatóin a transzparensekkel való háttérmegjelenés, a minisztérium előtti keresztes-csuklyás vagy döglött halas ciánellenes tüntetés. Mindemellett azonban igen fontos volt a külső tényezők szerepe, amelyek ráerősítettek a civilek munkájára.

A civilektől független tényezők szerepe a nyilvánosság megteremtésében A 2000-ben bekövetkezett ciánkatasztrófa felborzolta a kedélyeket. Az Aurul bányavállalat zagytározójának gátja átszakad, a ciánvegyületeket és nehézfémeket tartalmazó szennyvíz felbecsülhetetlen károkat okozva végigpusztít a Tiszán, döglött halakat, madarakat, háziállatokat, kenyerüktől megfosztott halászokat és tiszai turizmusból élőket hagyva maga után. Nem volt nehéz párhuzamot vonni az Aurul és az RMGC között: mindkettő ciántechnológiás aranybányászatról szól, mindkettőt külföldi és román tőke mozgatja, az előbbi katasztrófát okozott, a másik még csak tervez, de jóval merészebben, és ha terveit megvalósítja, egy végzetes baleset 40-szer nagyobb pusztítást végezne. Az ökológiai katasztrófa után a közvélemény érzékenyebbé és figyelmesebbé vált. Az RMGC komoly pénzeket fektet a civilek ellensúlyozására, megpróbálva a civil sikersztorikat eljátszani a saját oldaláról. Így szülték meg a „Mentsük meg Verespatakot” szlogen mintájára a „Mentsük meg együtt Verespatakot” jelmondatukat, a Széna Fesztivál mintájára, megszervezték a Verespataki Bányásznapokat, a sajtómegjelenéseket reklámokkal és fizetett cikkekkel ellensúlyozták, a civilek tömegbázisát fizetett bérencekkel. Ily módon az idő a bányaprojektnek dolgozik, hiszen ezek

a reklámhadjáratok meghozzák a hatásukat, ennek egyik legszembetűnőbb jele a verespataki ellenállás kiszorulása a román médiából. Évekkel ezelőtt a verespataki ellenállás egy-egy megmozdulása címlapsztori volt, most a jó pénzzel vett reklámfelületek hatására a verespataki történet egyoldalúvá vált az RMGC előnyére. Ugyanakkor mindez jelentősen hozzájárul Verespatak széleskörű tematizálásához. Harmadik igen fontos tényező, hogy az évek során Verespatakból politikai kérdés lett, márpedig a politikával és a politikusokkal valamilyen szinten mindenki foglalkozik. Így abban a pillanatban, amikor a Verespatak-probléma politikai szintérre lépett, jelentős mediatizálást, nyilvánosságot is kapott. Hogy mennyire durván sikerült elpolitizálni Verespatakot, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a bányaprojekt felütötte a fejét a román kormányprogramban is, és több országban kezdeményezték – és néhol már el is fogadták – a ciántechnológia törvény általi betiltását, nem beszélve az Európai Parlament ciántechnológia-ellenes állásfoglalásáról. Mindezen tényezők következtében a Verespatak-cirkusznak – civil mozgalomként is – van/volt az egyik legnagyobb médiavisszhangja és nyilvánossága Romániában. Tény, hogy a zöld szervezetek (és nem csak) immár egy évtizede rajta tartják a szemüket Verespatakon: véleményeznek, tiltakoznak, pereskednek, szervezkednek és együttműködnek. Ugyanakkor a nyilvánosság megteremtéséhez nem szolgálhat egy megismételhető példának a civil szervezetek részére, hiszen sikere jórészt a bányaprojekt tartalmának, a felvetődő problémák sokféleségének és külső tényezőknek volt köszönhető.

Kovács Zoltán Csongor Zöld Erdélyért Egyesület – elnök [email protected] www.greentransylvania.ro

40

civil fórum

Partnerek a nyilvánosságban

A civil szervezetek és az EU-s támogatások

Ú

gy vélem, a tájékozódás egyik legegyszerűbb és legkézenfekvőbb formája, hogy szétnézünk a környezetünkben. Ezt tettem én is, miközben azon gondolkoztam, hogyan állnak a civil szervezetek a nyilvánosság kérdésével. Először, napi rutinként, kinyitottam a postaládámat. A beérkezett levelek közt volt egy hírlevél a Bátor Tábor nevű, beteg gyerekeket és szüleiket ingyen táboroztató alapítványtól. A levélben arra hívták fel a figyelmem, hogy a Facebook közösségi portálon közel 18 ezer tagjuk van, és ezzel ők a legnagyobb online közösséggel rendelkező magyarországi civil szervezet. Web 2.0. Íme, a nyilvánosság új terepe, gondoltam. Talán ugyanazon a napon az Amnesty International sajtóközleményben értesített, hogy civil szervezetek nyílt konzultációt sürgetnek az EU-s roma szakpolitikát illető döntésekben. Ezzel a levéllel még egy lépéssel közelebb kerültem a témánkhoz. Vagyis ahhoz, hogy a különböző értékek és célok mentén működő nonprofit szervezetek hogyan vesznek részt a társadalmi egyeztetési folyamatokban, hogyan szólnak bele az őket érintő döntésekbe, és hogyan járulnak hozzá ezek nyilvánosságához. A kezdet tehát ígéretesnek bizonyult, de én egy kicsit mélyebbre szerettem volna ásni, és szűkíteni akartam a témát. Szándékosan nehéz terepet választottam ehhez: az EU-s támogatások területét. Ebben a témában nem volt hírlevél a postaládámban. Korábbi munkáim során azt tapasztaltam, hogy nemcsak az Európai Unió, de általában az uniós kérdések – beleértve az uniós források elosztá-

sának irtózatosan bonyolult, kívülállók számára átláthatatlan rendszerét – nem érdeklik igazán a nagyközönséget. A média is csak kivételes, nagy hírértékkel bíró események kapcsán tudósít EU-s témákról. Így van ez annak ellenére, hogy az uniós alapok viszonylag sok fejlesztésre fordítható pénzt bocsátanak az ország rendelkezésére, és egyáltalán nem mindegy, mire, mennyire hatékonyan és átláthatóan költjük el azt. (2007 és 2013 között évente mintegy 1000 milliárd forintot.) Az informálásban azonban a média nem jeleskedik. De vajon mit tesznek a hivatalok az információk hozzáférhetőségéért?

A pénz helye

Az EU-s támogatások felhasználását persze sokféle szerv hivatott vizsgálni, az Európai Bizottság ellenőrző szerveitől az Állami Számvevőszékig. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ezek az ellenőrzések gyakran formálisak. A hibák, az esetle­ges visszaélések csak elenyésző esetben akadnak fenn a rendszer szűrőjén. Szükség van tehát olyan fórumokra, szer­vezetekre, amik az EU-s támogatások felhasználásának kérdéseit nyilvánosságra hozzák, saját csatornáikon keresztül eljuttatják közönségükhöz.

Részvétellel a nyilvánosságért

Nem gondolom, hogy a nonprofit szféra rendelkezne olyan erővel, jogoKiindulásként megsítvánnyal vagy szakkerestem a Nemzeti képzettséggel, hogy a Nemcsak a poFejlesztési Ügynökséfenti hiányosságokon tenciális pályázati get, amely – a honlaérdemben változtatni pénzek, hanem pon található informátudna. Nem is feladata sokszor a szerveció alapján – azért jött ez. De azt gondolom, zetek által képlétre, hogy egy hatékoaz feladata, hogy részt nyabb és átláthatóbb vegyen, és szélesítse a viselt érdekek és intézményrendszer senyilvánosságát a közértékek is motivágítse az európai uniós ponti kormányzati, re­ciót jelenthetnek támogatások eredmégionális vagy helyi dönabban, hogy valanyes felhasználását. téseknek. miféle civil kontMivel az elszórt inforAmi érdekeltté temációk alapján nem heti őket, hogy részt verollt gyakoroljanak sikerült összeraknom, gyenek a támogatások a döntésekkel hogy hogyan is műelosztásának megterkapcsolatban. ködik az általuk is kivezésében és lebonyoemelt fontosságúnak lításában az, hogy az tartott, és részben a honlapon (www. általában finanszírozási nehézségekkel nfu.hu) bonyolódó társadalmi egyez- küzdő alapítványok, egyesületek elvitetés, felkértem őket, hogy tájékoztas- ekben maguk is pályázhatnak EU-s forsanak a kérdésben. Megkeresésemre rásokért. A gyakorlatban persze csak elutasító választ kaptam. Bár a szán- akkor, ha a kiírások célközönségébe dék megvolt bennem, a médianyilvá- valóban beletartoznak. Nem mindegy nosság ez esetben sem tudott működni. tehát, hogy egy pályázati kiírás helyet

Nyilvánosság a civil szférában

ad vagy kizárja a nonprofit szervezeteket a pályázók köréből. (Különösen akkor nem, ha a pályázatok zöme olyan volumenű, hogy a kis költségvetésű, alig néhány emberrel vagy önkéntesekkel dolgozó szervezetek kapacitáshiány miatt gyakran kimaradnak belőle.) A lehetőségeket sokszor maguknak kell kiharcolniuk. De nemcsak a potenciális pályázati pénzek, hanem sokszor a szervezetek által képviselt érdekek és értékek is motivációt jelenthetnek abban, hogy valamiféle civil kontrollt gyakoroljanak a döntésekkel kapcsolatban. Legkézenfekvőbb példa erre a zöld szervezetek vagy a foglalkoztatási célú nonprofitok érdekeltsége és aktivitása. Megkerestem tehát két környezetvédelemi és egy általános foglalkoztatási célú nonprofit szervezetet, amelyekről kis utánajárással kideríthető volt, hogy több szálon is kapcsolódnak az EU-s támogatások során előírt társadalmi egyeztetési folyamatokhoz. Az alábbi információk tőlük, vagyis a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTSZ), velük összeköttetésben a Humán Integra Alapítványnak, a WWF Magyarországnak és a Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetségének (Nonprofit Szövetség) képviselőitől származnak.

Partnerek a döntésben? Dr. Bényei Andrásné, a Nonprofit Szövetség ügyvezető igazgatója korábban a TÁMOP és az EQUAL operatív programok monitoring bizottságának tagja volt. Szerinte az a két terület, ahol a civilek részvétele megkerülhetetlen, a tervezés és a monitoring. A tervezésben azért fontos részt venni, mert az állami szervek sokszor nem ismerik a valóságot, a civilek viszont ott vannak a terepen, pontosan tudják, hogy milyen fejlesztésekre lenne szükség azokban a rétegekben, amit az állami szervek – foglalkoztatás esetében például a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat – nem érnek el. Magyarországon egymillió ember került kívül az ellátórendszer látókörén, jellemzően a fokozottan hátrányos helyzetűek. Róluk az állami szolgáltatási szervek semmi mást nem tudnak, csak annyit, hogy nem dolgoznak. A civilek viszont el tudják érni őket, ismerik helyzetüket, ezért

41

is van szükség arra, hogy megtehes- zék, és ott tartsák) fajlagos költsége sék fejlesztési javaslataikat. pontosan mennyi. Lehet 500 ezer, és A monitoringban való részvétel lehet 3 millió forint is. Az előbbi ös�más szempontok miatt fontos. Ezek- szeget nyilvánvalóan a civil szervezenek a bizottságoknak ellenőrzési szere- tek kapják, az utóbbit más pályázók. pük van. Feladatuk, hogy megvizsgál- Ha léteznének mérések arra, hogy ják, az uniós támogatásokból elköltött mennyivel jobb szolgáltatást lehetett összegek milyen hanyújtani a több millióért, mint az 500 ezetást értek el, mekkora A nem civil dönrért, akkor azon is el a hozzáadott értéke a téshozók egyállehetne gondolkozni, befektetett pénznek. A talán nincsenek hogy hogyan alakítsák monitoring bizottsátisztában azzal, át a tervezést, hova érgokba civil szervezetek demesebb befektetni a is delegálnak tagokat. hogy a nonprofit pénzt. Minden bizottságban szervezeteknek Hasonlóan: a civil négy terület képviselői milyen lehetőséoldalon a pályázati vannak jelen: a romágeik vannak, pedig pénzeket a kliensekre kat, a fogyatékossággal a kiírások apró kell fordítani. Szerveélő embereket, a nők zetre, humánerőforrásés férfiak esélyegyenváltoztatásával el fejlesztésre nem lehet lőségét képviselő civil lehetne érni, hogy költeni. Az állami sze­szervezetek delegáltjai egy pályázaton replők számára vi(a 2010-es kormánycivil szervezetek is szont úgynevezett kiváltás után kimaradtak indulhassanak. emelt projektek teszik viszont az általános lehetővé, hogy a szerfoglalkoztatási célokat vezetek infrastruktúrájukat és huképviselő nonprofit szervezetek). mánerőforrásukat uniós pénzekből Mit tehet a civil kontroll? fejlesszék. A negatív tapasztalatok és cseDönsz-Kovács Teodóra, az Állam- kély korrekciós lehetőség ellenére a reform Operatív Program (ÁROP) társadalmi egyeztetési folyamatok monitoring bizottságának tagja sze- relevánsak a szektor számára. Még rint: ezekben a bizottságokban az EB ha nem is tartozik egy pályázati kiképviselői és a civilek valósítanak írás célcsoportjához az adott szervemeg igazi kontrollt. A kormányoldal zet, közvetetten érdekelt lehet abban, passzív. A bizottságok elsősorban a hogy az általa képviselt környezetvépályázatok pénzügyi nyomon köve- delmi, fenntarthatósági szempontok tését végzik, a stratégiai szempontú érvényesülését kérje számon. ellenőrzés nem működik. De a gyakorlat azt mutatja, hogy a pénzügyi A kisebb változások is új lehetőséellenőrzés is csak formálisan tud gekhez juttathatják az általában eszmegvalósulni. „Amíg monitoring köz- és forráshiányos nonprofit szerbizottsági tag voltam – mondja Dr. vezeteket. Az EU-s támogatásokat Bényei Andrásné –, azt kértük min- felügyelő monitoring bizottságokba den ülésen, hogy szeretnénk látni: a delegált civil partnereknek lehetősépályázatok hogyan valósultak meg, gük van például arra, hogy részt vemilyen hozzáadott értéket jelentenek. gyenek a pályázati kiírásokat előkéMindig azt hallottuk, hogy ezek ren- szítő munkacsoportokban (pemcs). A delkezésre állnak, de megkapni még gyakorlatban nagyon kevés szervezet soha nem kaptuk meg őket. Élő em- él ezzel a lehetőséggel. A Nonprofit ber nem látott még megfelelő moni- Szövetséget képviselő Bényei Andtoring értékelést a pályázatokról.” rásné szerint sokszor ő volt az egyetMég egy munkaerő-piaci példát len civil a pemcs-ben, annak ellenére, hoznék arra, hogy miért fontos a civi- hogy itt érdemben is befolyásolni lek jelenléte, és miért van szükség az lehet a döntéseket. A nem civil dönEU-s támogatások kapcsán a nyilvá- téshozók ugyanis egyáltalán nincsenosságra. A bizottságnak nincs adata nek tisztában azzal, hogy a nonprofit arra, hogy egy munkanélküli munká- szervezeteknek milyen lehetőségeik ba integrálásának (annak, hogy meg- vannak, pedig a kiírások apró váltalálják, oktassák, munkába helyez- toztatásával el lehetne érni, hogy egy

42

pályázaton civil szervezetek is indulhassanak. A „jókor jó helyen” kitétel itt is érvényes: a megfelelő helyen és időben elhangzó információ új csatornákat nyithat a szektornak.

civil fórum

ért, amelyben szociális, foglalkoztatá- néhány példa arra, hogy az internet si, kulturális szervezetek működnek révén hogyan érik el a közönségüket együtt azért, hogy a a civilek, ma inkább a tervek nyilvánosságát kivétel. A média, az Erre azért is elérhessék. Ez az elinternet és a Web 2.0 szükségük volna, múlt időszakban látadta lehetőségeket jelhogy legyőzzék Konstruktív jelenlét ványos eredmény volt, lemzően a fiatal szerés bár azóta visszavezetek használják, ila társadalom egy Nyilván az erősebb, országos szer- lépés történt, bíznak letve azok a nagyobb részében megvezeteknek van inkább kapacitásuk, abban, hogy kitartó szervezetek, amelyek lévő előítéleteők rendelkeznek megfelelő szakmai munkával visszaépítfelismerték ennek jeket, miszerint a háttérrel ahhoz, hogy partnerként ér- hetik a korábbi eredlentőségét, és hozzácivil szervezetek demi tárgyalásokat folytassanak az ményeket. értő kommunikációs állami szereplőkkel, hogy alkotó ré2006-ban a Trans­ munkatársat tudnak szaktudás nélkül, szesei legyenek a folyamatoknak. De parency International alkalmazni a működlelkes amatőröka kicsik számára is számos lehetőség adott ki egy tanultetésére. A klasszikus kel buzgólkodnak adott, ha nyitottak a partnerségre, mányt a Nemzeti Fejépítkezésű civil szervalamilyen jelenmás szervezetekkel való együttműkö- lesztési Terv előkészívezetek nincsenek feltéktelen ügyön, désre. Az MTSZ például létrehozta a tésének átláthatósági készülve arra, hogy Zöld Régiók Hálózatát, hogy kisebb problémáiról. folyamatosan ott lerosszabb esetben szervezeteket segítsen abban, hogy 2009-ben a MTSZ gyenek a nyilvánosazért, hogy pénzt a működésüknek megfelelő szinten megbízásából Molnárság előtt. Nincsenek nyúljanak le az részt tudjanak venni a döntéshozatal- né Hegymegi Krisztina kialakított kapcsolaállamtól. ban. Az országos hálózatnak minden egy nemzetközi kutataik a médiával, és régióban van egy regionális egysége, tás részeként készített általában hiányoznak amit egy helyi szervezet koordinál, és tanulmányt arról, hogy a civil szer- azok az önmenedzselési képesséképzéseket, konferenciákat tartanak, vezetek hogyan tudnak részt venni gek, amikkel céljaikat, eredményehírleveleket szerkesztenek, hogy mi- a Strukturális Alapok tervezésében, iket megmutathatnák a támogató nél közelebb vigyék a civil szerveze- végrehajtásában, monitoringjában. nagyközönségnek. Pedig erre azért tekhez a területfejlesztés, fejlesztéspois szükségük volna, hogy legyőzzék litika kérdéskörét. A civilek, a média és a nagyközönség a társadalom egy részében meglévő Azt is fontosnak tartom kiemelelőítéleteket, miszerint a civil szerni, hogy a társadalmi egyeztetéseken Végül még egy eszközt említe- vezetek szaktudás nélkül, lelkes kívül a civilek más nék, amit a harmadik amatőrökkel buzgólkodnak valamimódon is igyekeztek szektornak határozot- lyen jelentéktelen ügyön, rosszabb ... általában az felhívni a nyilvánostabban kellene hasz- esetben azért, hogy pénzt nyúljanak önmagukról való ság figyelmét az EU-s nálnia: ez a kommu- le az államtól. kommunikációban támogatásokat bonyonikáció. Nemcsak az a nonprofit szfélító intézményrendszer EU-s támogatásokat működésmódjára, eseérintő döntéshozatalFerenczi Tünde rának rengeteg tenként deficitjeire. ban, hanem általában tanulnivalója van. 2005-ben létrejött az önmagukról való Civil Rádió – a Fehérítő c. műsor és azóta is működik kommunikációban a szerkesztő-műsorvezetője egy munkacsoport, a Civilek a Nem- nonprofit szférának rengeteg [email protected] zeti Fejlesztési Terv Nyilvánosságá- nivalója van. Az írásom elején hozott www.civilradio.hu

43

Nyilvánosság a civil szférában

Sikeres regionális civil összefogás – CIVEK Ez alkalommal egy civil önszerveződési sikertörténetet szeretnénk megosztani olvasóinkkal. Az utóbbi évek kiemelkedő civil összefogásának és együttműködésének lehetünk tanúi Háromszéken. Hogyan is indult és fejlődött ez az összefogás? Erről kérdeztük Bereczki Kingát, a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) elnökét. (Kérdezett: Csáki Rozália)

Bereczki Kinga CIVEK – elnök [email protected] www.civek.ro – Mikor és milyen megfontolásból, hogyan indult el a CIVEK megszervezése? – 2006. december 13-án volt az alakuló ülés, ekkor 13 háromszéki civil szervezet összefogásával alakult meg a szövetség. Az igény egyértelmű volt: megerősíteni a civil szervezeteket Kovászna megyében.

– Jelenleg hány civil szervezetet fog össze a szövetség? – Pillanatnyilag 51 tagja van, ebből 10 szervezet tiszteletbeli tag (nem Háromszéken tevékenykedők, a CIVEK-kel közösséget vállaló szervezetek, pl. a Győri Civil Szervezetek Szövetsége, Czegei Wass Albert Alapítvány, stb.).

– Kapott-e szakmai segítséget a szövetség az indulásnál, vagy önállóan szerveződött? – A CIVEK önállóan szerveződött, közös akaratból, ez adta meg az alakulás lehetőségét. Az alapító tagok „összedobták”, amijük volt, ki anyagiakkal, ki humánerőforrással, ki székhellyel támogatta a szövetség elindulását. Így elég korán kialakult egy szervezett munkafolyamat: felszerelt irodában, egy állandó alkalmazott munkatárssal fogtunk hozzá a rendszer kiépítésének. A tagdíjakat az első perctől fogva szigorúan kezeltük, ez biztosította kezdetben az irodavezető fizetését, kidolgoztuk az első programokat (civil adatbázis létrehozása, fórumok szervezése, képzések tagjainknak) és nagy hangsúlyt fektettünk a tájékoztatásra (állandó rovat a Háromszék napilapban, interjúk, hirdetések stb.). Az állandó munkatárssal rendszereződött a tevékenység és bővült, gyarapodott. Minden évre meghatároztunk egy fő prioritást, és e köré építettük programjainkat. A 2011-es esztendő pl. a tagszervezetek éve, ami azt jelenti, hogy ebben az évben kiemelt figyelmet kapnak a tagjainkkal kapcsolatos tevékenységek.

– Melyek a CIVEK fő célkitűzései? – Érdekvédelem, a civil társadalom erősítése, helyi közösség fejlesztése a hagyományos értékrenddel összhangban. – Milyen feltételeknek kell eleget tegyen az a civil szervezet, amely tagja a szövetségnek? Mit várnak el a tagoktól? – Tagjainktól elsősorban azt várjuk el, hogy fogalmazzák meg igényeiket, mert ez a mozgatórugó, ez határozza meg a fejlődést. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk a belső kommunikációra, a tagokkal való folytonos kapcsolattartásra és tájékoztatásra. Érdektelen, passzív tagokkal a szervezet meghal, ezért igyekszünk érdekeltté tenni a civil szervezeteket abban, hogy közösen összefogjunk és megvalósítsunk olyan dolgokat, amit külön-külön egyáltalán nem vagy kevés sikerrel tudnánk. – Milyen tevékenységekkel építették a szövetséget az utóbbi években? – Fontosnak tartjuk, hogy a befizetett tagdíj többszörösen megtérüljön a tagok számára. Ezért ki-

44

civil fórum dolgoztunk egy szolgáltatásrendszert, ami állandó jelleggel rendelkezésre áll a tagjaink számára, így: képzések, évente legalább két alkalommal, ingyenes könyvviteli láttamozás év végén, ingyenes pályázati tanácsadás, folytonos pályázati tájékoztatás, népszerűsítés (honlap, hírportálok, 2%-os kampány). – Milyen elvárásokkal, kérésekkel keresik meg a szövetséget a civilek? – Elsősorban a forrásszerzés igényével, hiszen ez a legáltalánosabb probléma, amellyel a civil szervezetek küszködnek. Ezt nem közvetett úton biztosítjuk számukra, hanem megadjuk a szükséges információt és tudást ahhoz, hogy fejlesszék forrásszerző tevékenységüket. Ezt a célt szolgálják a képzések. Nagyon sok pályázatíró képzést szerveztünk, és tervezzük a továbbiakban is, valamint működtetünk egy belső levelezőlistát, amelyen keresztül folyamatos tájékoztatást adunk a pályázati kiírásokról. 30%-kal növekedett a pályázatok száma a tagjaink körében a korábbi állapothoz ké-

pest, ez egyben a bevont források növekedését is maga után vonja. – Melyek a szövetség jövőbeni tervei? – Amint említettem, ezt az évet a tagszervezeteknek szánjuk, tehát olyan programokat tervezünk, amelyek elsősorban a tagokat érintik, velük kapcsolatosak. Így szervezeti látogatások, tagjaink által szervezett eseményeken való részvétel, civil találkozók, fórumok, civil napok, civil katalógus frissített változata, bevonás az önkéntes programba. Ebben az évben a CIVEK két önkéntest fogad az EVS programon belül, az egyik Lettországból, a másik Törökországból jön, és a féléves tapasztalatot arra kívánja felhasználni, hogy a civil tagszervezetek számára önkénteseket tudjon biztosítani, a lehető legjobb felhasználással a szervezeteknek. A specifikus programok mellett természetesen ebben az évben is sor kerül az állandó programokra, így júniusban tervezzük a Székelyföldi Termékkiállítást és Vásárt Csíkszeredában, a Zöldút program továbbfejlesztését és a kéthavi gyakorisággal sorra kerülő Civil Kerekasztal megbeszéléseket.

45

Nyilvánosság a civil szférában

Európa kulturális fővárosai 2011-ben: Tallinn és Turku „Történetek a tengerpartról” – Tallinn Idén Észtország fővárosa, Tallinn osztozik az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címen Turkuval, Finnország legrégebbi városával. Közös vonásuk, hogy mindkettő történelmi és kikötőváros is egyben, amelyet hangsúlyosan ki is emelnek a 2011-es kulturális év alatt. Tallin a Finn-öböl partján fekszik, 400 000 fős, nagyrészt észt (54%), valamint orosz (37%) nemzetiségű lakossággal. Tallinn célja, hogy kreatívabb, kultúrára összpontosító fővárossá váljon, ezzel együtt azonban középkori örökségét és tengeri történelmét is nyomatékosítani kívánja.

A kezdetek

Tallinn 2007. november 16. óta tudja hivatalosan, hogy kulturális főváros lesz. Ekkor született meg az ötlet, hogy alapítsanak egy szervezetet, amely a kulturális fővárosi évre való felkészülést irányítja. 2008 tavaszától Miko Fritze vezetésével működik a Tallinn 2011 Alapítvány. Fontos volt számukra, hogy ösztönözzék a lakosság részvételét a kulturális főváros programsorozatának kialakításában, „egyesítve az akaratot az erővel”.

Koncepció

Tallinn az EKF évét a következő szlogennel foglalta össze: „Stories of the Seashore”, azaz „Történetek a tengerpartról”, amellyel rámutat arra, hogy a tenger az észt nemzedékek számára egyet jelentett az inspirációval és történelmük fontos mítoszaival. Fő témáját három, a 2011es év koncepcióját alkotó alcsoportra bontotta. Ezek a következők: • „az együtténeklés történetei” – amivel azt szeretnék demonstrálni az oda látogatóknak, hogyan voltak képesek megváltoztatni a világukat az észtek. • „az élő öreg város történetei” – amelyen keresztül bemutatják a város történetét, ahol az idő sosem állt meg, és ahol a tallinni polgárok minden egyes nappal új fejezetet adnak hozzá történelmükhöz. • „történetek az álmokról és a meglepetésekről” – bemutat egy olyan várost és országot, ahol az internet adott nyilvánosságot az emberi jogoknak, amit a

média az első „cyberháborúként” emleget. „A legjobb történeteket 2011-ben Tallinnban hallhatja!”

Programkoncepció

A programok kiválasztása különböző alapelvek mentén zajlott. Ezek közül néhány fontos szempont: a minőség, az elhelyezkedés, az események hosszú távú hatásai, a kommunikáció és a promóció, az adott program kulturális jelentősége és európai nézőpontja. Az „52 meglepetés és ötlet” projekten keresztül végig lehet követni az egész éves eseménysorozatot, amely hetekre lebontva mutatja be Tallinn kulturális rendezvényeinek kínálatát. Az érdeklődő különböző kulturális ágazatonként kereshet számára érdekes programot, amely csoportok a következők: előadóművészet, audiovizuális művészet, irodalom, sport, művészet, design, folklór, zene, valamint mód van komplex, átfogó keresésre is.

Hasznos tudnivalók a látogatóknak

A látogatók kedvezményeket is igénybe vehetnek, erre a TallinnCard ad módot, amely több mint 100 helyszínre, eseményre biztosít olcsóbb belépési lehetőséget. Az igénylés során ingyenes, többnyelvű tájékoztatót adnak a 2011-es év eseményeiről. A kártyával kulturális intézmények, turisztikai látványosságok látogathatók akár ingyenesen, emellett buszos, biciklis, gyalogos városnéző túrákat kínálnak, valamint vendéglátóhelyek, fürdők várják a vendégeket, illetve koncertjegyek is engedménnyel válthatók. Ezen kívül biztosítanak térképet, leírást a helyszínekről, valamint a helyi tömegközlekedésről is.

Források:

http://www.tallinn2011.ee/eng http://ec.europa.eu/magyarorszag/news/current_issues/ 20110114_europa_kulturalis_fovarosai_2011ben_hu_2_hu.htm http://www.tourism.tallinn.ee/fpage/tallinncard http://kultura.hu/main.php?folderID=911&articleID=286232 &ctag=articlelist&iid=1 http://ec.europa.eu/culture/our-programmes-and-actions/ doc413_en.htm

46

A jólét és a kultúra áramlásának élénkítése az Aura folyó két partján – Turku Finnország délnyugati partvidékén található, több mint 170 000 lakosú város gazdag kulturális és történelmi hagyományokkal büszkélkedhet. Turkut a 13. században alapították mint a régió első városát. Évszázadokon keresztül töltötte be Finnország fővárosának szerepét. A 2011-es program leghangsúlyosabb elemei a jólét előmozdítása, a kreatív gazdaság és a kultúra exportjának növelése, valamint a „nemzetköziség” erősítése. A finnek eddig mindhárom területen jelentős eredményeket értek el, Turku pedig készen áll arra, hogy tapasztalatait Európának is megmutassa. A programsorozat szlogenje: „A kultúra jólesik”.

A kezdetek

A szervezők egyik fő célja az volt, hogy az embereket minél inkább bevonják az előkészületekbe és a programok szervezésébe. 2008-ban a város pályázatot írt ki, amelyre 1006 programjavaslat érkezett. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult, mivel a 2011-es programok háromnegyed részét a pályázat anyagából állították össze. A kultúra fogalmát és értelmezési keretét a finn város igen tágan értelmezi, hiszen kiterjeszti azt az egészségügy, a tudomány és a gazdaság bizonyos területeire is.

Koncepció

Az egészség is a kultúra része, és a kultúra is az egészség része! Akár ez is lehetne a mottója a prioritásként kezelt, jólét köré szerveződő programoknak. A szervezők külön hangsúlyozzák, hogy Turku az első kulturális főváros, amely kiemelten foglalkozik a mentális és a fizikai jóléttel. Példa erre, hogy a középkorú önkéntesekkel színpadra vitt Hair musical-paródia próbáin folyamatosan mérték a résztvevők vérnyomását, így próbálva összefüggést találni a kreativitás és a fizikai erőnlét között. Kiemelt szerephez jut a finn szauna kultúrájának bemutatása is. Turkuban öt, művészek által tervezett szaunát tekinthetnek meg az érdeklődők, és előadásokat is tartanak a szaunázás kultúrájáról. A két kulturális főváros egyébként sok közös programot indít, amelyek közül kiemelkedik az Észtország, Finnország és Oroszország évszázadokon átívelő, bonyolult kapcsolatát bemutató, sokrétű rendezvénysorozat is.

Kiemelt programok A parázsló város A Turku 2011 Club Nights programot a Klubi és a Dynamo klubok szervezik, ahol mai művészek, együttesek lépnek fel, nemzetközi nyüzsgést teremtve a szín-

civil fórum

padon és virtuálisan is. Természetesen nem hagyják ki a szervezők a régebbi stílusok képviselőit sem, ám hangsúlyosabban jelennek meg Finnország emelkedő csillagai. Mesés Észak A „Történetek a tábortűznél” című program a hagyományos finn szokásra, a történetmondásra hívja fel a figyelmet. A szervezők fő célja, hogy a fiatal generáció is megismerje a történetmesélés élményét, különösen ma, az internet világában. A szokás még azokból az időkből ered, mikor Finnországban a hosszú téli sötét napokon nemigen volt más szórakozási lehetőség, minthogy az emberek összegyűltek a tábortűznél, és történeteket meséltek. Az „Északi hangok” eseményen hivatásos történetmondók jönnek Turkuba egész Európából, hogy meséket osszanak meg az érdeklődőkkel régi korokból és modern időkből egyaránt. A Flame Jazz Clubs A dzsesszkedvelők igazi Mekkája lesz Turku 2011ben, ugyanis több mint 20 nagyszabású koncertet adnak Finnország és a világ legjobb előadói. A sorozat három részből áll. A Jazz Club Monk ad otthont a legnagyszerűbb finn dzsesszegyütteseknek. A Radisson Blu Marina Palace-ben dzsesszvacsorákat tartanak, amelyekre ingyenes a belépés. A harmadik részt a Logomóban rendezik, amely a finn előadók legnagyobb eseménye lesz 2011ben. A Flame Jazz Clubs elnevezésű program célja, hogy bemutassa az igen aktív és minőségi finn kortárs dzsesszt. Sztoriszőnyegek A finn és az északi népi kultúra és kézművesség szerves részét képezik a rongyszőnyegek. Széles körben használtak őket évszázadokon keresztül. Ezt kívánja bemutatni a „Story Rugs”, vagyis „Sztoriszőnyegek” című program. A szőnyegek rengeteget jelentenek, megmutatják, hogy a takács, aki készítette őket, mennyire találékony, takarékos, környezettudatos, kreatív, művészi, és rendelkezik-e esztétikai érzékkel – olvasható a kulturális évad honlapján. Nem titkolt cél, hogy a modern szőnyegművészetet és a mai finn iparművészek munkáit is megismerhesse a közönség. A több mint 300 programról részletes leírás olvasható itt: http://www.turku2011.fi/en/calendar. Összeállította: KultúrPont Iroda [email protected] http://www.kulturpont.hu

47

Nyilvánosság a civil szférában

A magyar kormány civil stratégiája

D

r. Latorcai Csaba, a budapesti lenlétében lehet). Ezért olyan célokat Közigazgatási és Igazságügyi tűztek ki, amelyek a problémákat Minisztérium nemzetiségi és megpróbálják orvosolni. A fő célok: civil társadalmi kapcsolatokért felelős a Kárpát-medencei egységes civil háló helyettes államtitkára tartott előadást kialakítása, a civil törvény megalkotáA magyar kormány civil stratégiája cím- sa, illetve a Nemzeti Civil Alapprogram mel Kolozsváron, a Sapientia EMTE reformja, valamint a bírósági eljárás Óváry Termében 2011. március 9-én. egyszerűsítése és a ténylegesen nem Az előadás első részében a helyet- működő szervezetek kivezetése a tes államtitkár arról beszélt, hogy a nyilvántartásból. kormány a civil szervezeteket stratéMivel a civil szervezetek összegiai partnereknek tekinti, azért is, mert tett érdekeik miatt nem tartozhatnak a magyar társadalom morális meg- egyetlen ágazati minisz-tériumhoz, újítását mikroszintről ezért tevé­kenységüket A fő célok: a Kárkell megvalósítani. Kia Közigaz­gatási és Igazhangsúlyozta, hogy a ságügyi Mi­nisztérium pát-medencei kormánynak támogatkoordinálja, amely a egységes civil nia kell a civil szervekormány keretében háló kialakítása, zeteket, mivel azok se­koordinációs szereppel a civil törvény gítik a kormányt kü­ rendelkezik. Itt hozmegalkotása, ták létre a helyettes állönböző feladatok át­lamtitkár által vezetett vételével és intézméilletve a Nemzeti szervezeti struktúrát, nyek működtetésével. Civil Alapprogram amelynek három fő A helyettes államtitreformja, valamint feladata közül a civil kár szerint egy civil a bírósági eljárás szervezet néhány emtársadalmi stratégia kiegyszerűsítése és ber, kisebb csoport emelkedően fontos. Véleménye szerint, ha számára fontos értéka ténylegesen nem egységes lenne a táből indul ki (későbbiműködő szervemogatások leosztása, ekben ez lesz a szervezetek kivezetése a akkor az egyes civil zet missziója), amely a nyilvántartásból. szervezetek hatékotársadalom egészének még nem egyértelmű. nyabban és nagyobb A civil szférával kapcsolatos gon- támogatást tudnának lehívni. Előadádok közé sorolta a pályáztatást illető sában kiemelte, hogy a jogszabályok zavaró kérdéseket: a pályáztatás és előkészítéséről szóló törvény szerint megvalósítása közötti hosszú időtá- az állampolgárok véleményezése melvot, a külföldi és az anyaországi civil lett ki kell használni azt a lehetőséget, szervezetekre vonatkozó feltételek hogy stratégiai partnerség keretében különbözőségét, a humánerőforrás kül- és belföldi civil szervezetek alapazarlását (bírósági és önkormányza- kíthatják a nemzetpolitikát. ti szinten), valamint a nem átlátható Ezután részletezte, hogy például jogi környezetet (körülbelül négyszáz a Kárpát-medencei civil háló alapja törvény vonatkozik jelenleg a civil egy olyan adatbázis, amelyben a civil szervezetekre, ezeknek megfelelni szervezetek nevei mellett rövid leírás, csak egy főállású jogi tanácsadó je- jellemzők is megjelennek, és az adat-

bázisban a keresési lehetőség is biztosítva van. A Nemzeti Civil Alapprogram keretén belül a pályázati rendszer átalakítására van szükség, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon a pályázati procedúra. Az eddig használt regionális elv helyett szakmai/ ágazati programra kellene átállni, amely alapján majd a kollégiumok is szerveződni fognak. Másik megvalósítandó változtatás a határon túli civil szervezetek közvetlen pályázásának biztosítása. Az előadással kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy meghatározó fontosságú az önkéntesség, hogy egy szervezet három forrásból kaphat támogatást (Nemzeti Civil Alapprogram, a Bethlen Gábor Alap, helyi források), és hogy a támogatási dosszié egyszerűsítése az elbírálás előtti felesleges utánajárásokra és dokumentumokra vonatkozik. Választ kaptunk arra, hogy az ellenőrzési rendszer nem csupán az anyaországi civil szervezetekre vonatkozik majd, illetve hogy elsődlegesen az intézményi vagy helyi fejlődést kell támogatni. Felmerült egy kérdés a kutatási támogatásokkal kapcsolatban – a helyettes államtitkár elmondta, hogy a kutatások támogatására működik egy külön alap, amely részben a határon túli magyarok számára is nyitott. Végül az előadó elmondta, hogy véleménye szerint szükség van az anyaországi és a határon túli civil szervezetek szorosabb együttműködésére.

Pap Kinga Sapientia EMTE, Kolozsvár – egyetemi hallgató [email protected]

48

forum civic

Responsabilitatea si bucuria împărtăsirii1 Csáki Rozália redactor şef [email protected] www.civilforum.ro

C

ine îşi asumă sarcini publice şi schimbările sociale, care au un efect comunitare, cine într-adevăr şi asupra viitorului comunităţilor îşi doreşte să facă pentru co­ noastre? A­vem păreri şi le împărtăşim munitate, are responsabilitatea şi tot­ cu alţii în speranţa că dialogul purtat odată, într-un sistem social democ­ra­ poate avea un efect pătrunzător? Sau tic, libertatea de a-o face în mod clar nici nu mai credem în aşa ceva? şi de înţeles pentru cei afectaţi. Cine Sunt multe întrebări care se referă la se simte devotat comunităţii sale, în faptul, că noi, reprezentanţii societăţii cine lucrează valori curate, ştie că civile maghiare din Transilvania cum are nevoie de mulţi binevoitori la ne folosim de posibilitatea publicităţii. construirea viitorului. Această per­soa­ Deoarece dispunem deja de această nă este conştientă, că a acţiona pentru posibilitate. Oare se conştientizează comunitate şi a obţine rezultate nu această posibilitate în noi şi ea se este o lup­tă individuală sau un succes poate transforma în acţiune? Avem individual. An­gajarea în a se ma­ multe exemple remarcabile, dar to­ nifesta pentru valorile tuşi vocea noastră Încă sunt prea comunitare – ceea ce este încă firavă. Încă este misiunea parti­cu­ sunt prea puţini cei puţini cei în care în care se manifestă lară a societăţii noast­ se manifestă responsabilitatea şi bure civile – toto­da­tă responsabilitatea în­seamnă responsa­bi­­curia împărtăşirii. În si bucuria cunoaşterea acestei resli­­tate şi bucurie co­mu­­ împărtăsirii. În nă. Acţionăm pen­t­ru ­ponsabilităţi, ca memb­viitorul susţi­nut în rii societăţii ci­vile tre­cunoasterea pre­zent, pentru men­ buie să ne fo­lo­sim acestei de posibilitatea oferi­ ţine­rea noastră. Pentru responsabilităţi, ca cine ar trebui să fie mai tă de publicitate. A-­ membrii societăţii important ceea ce fa­ vem nevoie de a ne civile trebuie angaja în mod activ în cem, cu ce probleme ne confruntăm, ce fel rolurile civile. Această să ne folosim de succese avem? De angajare nu înseamnă de posibilitatea la cine aşteptăm să şi nu ţine numai pâ­ oferită de primim înţelegere şi nă ce realizăm un publicitate. Avem seminar, construim o susţinere? Oare fa­cem nevoie de a ne ceva pentru ca şi alţii casă comunitară, or­ să înţeleagă pen­tru ga­ nizăm o conferinţă, angaja în mod ce muncim noi? Oare înfiinţăm o organizaţie activ în rolurile sunt valo­ rile noastre nouă, stabilim un par­ civile. la locul lor şi putem să teneriat, etc. La toate dăm voce cu mândrie acestea se aparţine bucuriei comu­ne? Dacă încercăm or­ganic şi faptul să-i in­formăm pe să procedăm în favoarea unui viitor cei care sunt în mod direct sau in­ mai bun, oare suntem atenţi şi la direct afectaţi. Să împărtăşim cu ei faptul cum se organizează prezentul din ce motiv am acţionat, unde am cotidian al tinerilor noştri? Urmărim ajuns, ce am realizat, ce obstacole am

întâlnit şi care vor fi următorii paşi. Trebuie să comunicăm conştient! (După fiecare cuvânt am putea pune semnul exclamării.) De ce este important acesta? Înşir doar câteva argumente: • Fiindcă ne preocupăm cu cauze, care nu aparţin doar de viaţa noastă privată, ci le afectează şi alte persoane. Să dăm voce existenţei noastre, activităţilor noastre, voinţei noastre comune! • Fiindcă în multe cazuri vrem să declanşăm schimbarea mentalităţii şi a acţiunilor. După conceptul hegelian „nimic nu există în afara conştiinţei”. Acolo trebuie să avem influenţă pentru ca şi alţii să iese la cunoştinţă tendinţele noastre. Aici chiar aş sublinia importanţa „împărtăşirii” şi din punct de vedere a educaţiei. • Fiindcă putem arăta model sau morală pentru ceilalţi, putem împărţi informaţii, prin care îl putem ajuta la evoluare. • Fiindcă are un efect încurajator dacă omul citeşte, aude că mai sunt şi alte persoane, care se preocupă de aceeaşi scopuri cu succes. Trebuie să clarificăm, că susnumita responsabilitate ne obligă să spunem, ce şi cui vrem să comunicăm. În funcţia lor trebuie să ne alegem canalele, mijloacele şi metodele. Nu putem ignora faptul că, internetul şi evoluţia mediei sociale ne restructurează în mod radical zilele noastre cotidiene, comunicarea, precum şi activităţile sociale. Până ce în anii ’90 internetul în primul rând însemna o sursă de informare, azi repre-

1)  Înţelesul cuvântului „împărtăşire” în acest context: a arăta altora, a atrage atenţia altora, a proceda pentru a face vizibil altora unele lucruri, fenomene şi întâmplări.

49

Publicitate în societatea civilă

zintă mediu remarcat de comunicaţie, colaborare şi autoafirmare. Dacă nu luăm cunoştinţă despre ea, riscăm să nu putem comunica cu noua generaţie, cu tinerii care reprezintă viitorul sferei noastre civile, pe de o parte din pricina că nu le înţelegem, pe de altă parte fiindcă nu accesăm mijloacele de comunicare folosite de ei. Responsabilitatea şi bucuria împărtăşirii ne oferă o serie de provocări. În numărul actual ne ocupăm de aceste provocări. Cu curajul civic, care este elementul de bază acestei comunicări (acţionare, creaţie); cu relaţia dintre presă şi civili; cu tematica radioului comunitar; cu problematica media scrisă versus media electroni-

că; cu promovarea uzului mijloacelor, metodelor pe bază de web, prin care organizaţia civilă şi activitatea lui devine vizibil şi cunoscut; cu prezentarea unor întâmplări de succes, care funcţionează eficace cu sistemul Web 2.0. Rubricile noastre oferă lecturi interesante pentru cei pasionaţi. Curajul civic: atragem atenţia asupra importanţei creării publicităţii în lupta civililor pentru Roşia-Montana. Forum civic: se pune întrebarea ca ce motivaţii ar trebui să le aibă civilii, pentru a se folosi de oportunitatea publicităţii în afara de influen­ţarea finanţărilor şi politicilor de finanţare. Dezvoltare civică: vă prezentăm cu bucurie şi

mândreţe ce roade valoroase s-au realizat în urma colaborării civililor din Trei Scaune (judeţul Covasna). Vedere culturală: ce înseamnă statutul de Capitală Culturală Europeană? Într-un final raportăm despre strategia civilă a Guvernului Maghiar, a cărei prezentare a avut loc la Cluj-Napoca pe data de 9 martie 2011. Să ne armonizăm cu acest subiect, unii cu alţii, cu mediul nostru comunitar, cu spaţiul nostru vital, şi să comunicăm conştient, ca să acţionăm mai eficace pentru conservarea valorilor noastre, pentru menţinerea noastră! Traducere: Dénes Réka

Cuprins 50

forum civic

Cuprins Pagina 3 dr. Bodó Barna: Curajul nostru civic

Pagina 29 Varga Máté: Participare, publicitate, mişcare

Pagina 4 Csáki Rozália: Responsabilitatea şi bucuria împărtăşirii

Pagina 33 Anamaria Hâncu: „Let’s Do It, Romania!” – Curăţenie în toată ţara, într-o singură zi!

Pagina 5 Willmann Walter: Civilii în presa maghiară din România Pagina 7 dr. Gosztonyi Gergely: Comitetul de Miniştri al Consiliului Europei şi reglementarea maghiară nouă al mediei comunitare Pagina 9 Péterfi Anna, Péterfi Ferenc: Ca să descoperim vocea comunităţilor locale… – despre experienţele radiourilor comunitare din Ungaria Pagina 12 Hargitai Henrik: Organizarea publicităţii locale în situaţie de urgenţă: radiourile „Közös Hullámhossz” din Devecser-Ajka (Ungaria) Pagina 16 Pentru un scop nobil trebuie (şi) o comunicare bună... – interviu cu D-na Vajda Márta Pagina 19 Zombai Norbert: Media tipărită versus media electronică Pagina 21 Lévai Richárd: Organizaţii civile pe internet – pericole şi posibilităţi

Pagina 35 Klausz Melinda: Colaborare şi 3000 de „like”-uri în două săptămâni

CURAJ CIVIC Pagina 37 Kovács Zoltán Csongor: Cum au creat ONG-urile publicitate luptei lor pentru Roşia Montana?

FORUM CIVIC Pagina 40 Ferenczi Tünde: Parteneri în publicitate

DEZVOLTARE CIVICĂ Pagina 43 Bereczki Kinga: Colaborare civilă regională cu succes – CIVEK

VEDERE CULTURALĂ Pagina 45 Capitalele Culturale al Europei în 2011: Tallinn şi Turku

RAPORT DE EVENIMENT

Pagina 23 Bodó András, Facskó Ferenc: Prezenţă pe internet şi comunicare prin pagină de web şi buletin informativ

Pagina 47 Pap Kinga: Strategia civilă al guvernului Ungariei

Pagina 25 Furus Levente: Bază de date ale ONG-urilor – Catalogul ONG-urilor din Covasna – autoorganizare civilă

Pagina 48 Csáki Rozália: Responsabilitatea şi bucuria împărtăşirii (RO)

Pagina 27 Amy Sample Ward, Chris Worman: Blog şi taina folosirii blogurilor

Pagina 50 Cuprins (RO)

forum civic Pagina 28 Kondor Albert: Cum să comunicăm şi cum nu pe siteurile comunitare

civil forum fórum civic

erdélyi civil társadalmi lap

revista societãþii civile din transilvania

Főszerkesztő/Redactor-şef: Csáki Rozália Olvasószerkesztők/Corectori: Jakab Zsuzsa, Szabó Attila Grafikus/Grafica: Könczey Elemér Tördelőszerkesztő/Tehno-redactor: Csáki Ferencz Szerkesztőbizottság/Consiliul editorial: Bereczki Kinga Bodó Barna Kolumbán Gábor Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső

Elérhetőségek/Contact: 535600 Székelyudvarhely/Odorheiu Secuiesc, Solymossy utca 29. szám telefon/fax: +40-266-218.481 e–mail: [email protected] ISSN 15822–4004 Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány és a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért. Editat de Fundaţia pentru Organizaţiile Neguvernamentale Maghiare din Transilvania şi de Fundaţia Civitas pentru Societatea Civilă.

Készült a DTP Studio nyomdájában. Megjelenik 500 példányban. Ára: 7 lej, a 2011-ben megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 24 lej.

Tipărit de DTP Studio. Apare în 500 de exemplare. Preţ: 7 lei, la comandarea a celor patru numere din anul 2011 aveţi un preţ total redus de 24 lei.