CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG

C CIVIL E EURÓPA - C CIVIL M MAGYARORSZÁG 2005. április

Az Európa Ház idôszakos kiadványa

POZITÍV PÉLDA: Telebörze 2005 Alulról jövô kezdeményezés, egy civil szervezet megszervezte, üzleti partnerek felkarolták, célja a hátrányos helyzetû szervezetek támogatása, technikai eszközökre lehet pályázni: mi az? A válaszért nem kell sokáig kutatni: ez a Telebörze. Sebestény István nonprofit kutató, a Civitalis Egyesület vezetôje, aki már korábban is számos a szektort érintô kezdeményezés gazdája volt 2004-ben kereste meg az Európa Házat legfrissebb ötletével, a Telebörzével. Elképzelése szerint számos olyan civil szervezet rendelkezik használt, de mûködôképes irodatechnikai eszközökkel, melyeket ô már nem használ, de szívesen átadná olyan civil szervezeteknek, akik hasznosítani tudnák mûködésük során. A nemes gondolatot tett követte és a Civiliáda 2004 keretében az Európa Ház meghirdette a Telebörze 2004-t. A kezdeményezésnek nagy sikere volt, ezért Telebörze 2005 néven a szervezôk újra nyílt pályázatot hirdettek 2005 januárjában.

A mintegy 100 irodai eszköz felajánlói közül kiemelkedik a Ricoh Hungary Kft. (40 db lézernyomtatót és 30 db lézerfaxot ajánlott fel) és a Szerencsejáték Rt. (13 db új mobiltelefont), ezzel is jó példáját mutatva a civil szféra és az üzleti szektor közötti együttmûködésnek. A felajánlókból álló zsûri döntött (helyzetét nem könnyítette, hogy több mint ötszörös volt a túljelentkezés) és az eszközök átadására 2005. március 24-én került sor Budapesten a Millenáris Parkban. A szervezést segítette és az átadás helyszínét ingyenesen bocsátotta rendelkezésre a Millenáris Park, ahol az átadásnál közremûködött Falusi Mariann, a Pa-dö-dô együttes énekese. A kezdeményezés eredményességét és hasznosságát bizonyítja, hogy az átadást követôen több szervezet fejezte ki köszönetét levélben, vagy e-mailben a szervezôknek és érdeklôdött a folytatásról. ■

Feldmájer Sándor, a Szerencsejáték Rt. szponzorációs igazgatója, Halász Gábor, a Ricoh Magyarország Kft. ügyvezetô igazgatója, Barabás Miklós, az Európa Ház igazgatója és Falusi Mariann mûvésznô (Pa-Dö-Dö) köszönti a résztvevôket (balról jóbbra)

A Telebörze 2005 nyerteseinek névsorát az Európa Ház honlapján megtalálja: www.europeanhouse.hu/h/programok/ tb05index.shtml

RÓLUNK SZÓLT Magyarország az Európai Foglalkoztatási Héten Harmadik alkalommal vettek részt magyarországi foglalkoztatási intézmények a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szervezésében az Európai Foglalkoztatási Héten, Európa vezetô foglalkoztatási kiállításán és szakmai programsorozatán. A 2005. április 12-14. között a brüsszeli Les Pyramides konferenciaközpontban „Tíz új tagállam, száz új lehetôség” címmel megrendezett rendezvény nyitó plenáris ülésén, a csatlakozott országok közül egyedüliként elôadást tartott Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, aki ismertette a magyar álláspontot a csatlakozással elsô évének tapasztalataival és a munkaerô-áramlással, szabad munkavállalással kapcsolatos kérdésekrôl. Hangsúlyozta, hogy a csatlakozás elôtti régi tagállamok – elsôsorban Németország és Ausztria – félelme, mely szerint a közép-európai munkavállalók „elárasztják” a nyugat-európai munkaerôpiacokat a csatlakozás után nem vált valóra az

elmúlt egy évben, ezért megfontolandó a munkaerôpiaci szabályozások átmeneti idôszak elôtti újrafogalmazása. A magyar kiállítói standon olyan konkrét, civil szervezetek által megvalósított programok is bemutatásra kerültek, melyeknek célja a foglalkoztatottság növelése. ■

Halász Gábor, a Ricoh Magyarország Kft. ügyvezetô igazgatója gratulál az egyik szerencsés nyertesnek

Balról jobbra: François Biltgen, luxemburgi munkaügyi miniszter; Odile Quintin, az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlôségi Fôigazgatósága fôigazgatója; Csizmár Gábor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter

Amire érdemes odafigyelni az NCA-s pályázatok elkészítésekor 2005. március 31-én megjelentek a Nemzeti Civil Alapprogram 2005. évi elsô körös pályázati kiírásai. A minél eredményesebb pályázás elôsegítése érdekében íme néhány hasznos gyakorlati tanács a 2004-es pályázati

OLVASSUNK FIGYELMESEN!

NYILATKOZATOK

Olvassuk el figyelmesen a pályázati adatlapot és a pályázati útmutatót még a kitöltés elôtt.

„A pályázati adatlaphoz mellékelt nyilatkozatok”: sokan nem írták alá a nyilatkozatot.

A KÖTELEZÔ MELLÉKLETEK LÉTESÍTÔ OKIRAT*

TECHNIKAI KÉRDÉSEK

„A pályázó szervezet létesítô okiratának a szervezet képviselôje által hitelesített egyszerû másolata” a következô szöveget kell ráírnia minden oldalra: „Az eredetivel megegyezô másolat” (errôl esetleg érdemes pecsétet készíteni, mert máskor is hasznos lehet). A szervezet képviselôjének alá is kell írnia ezeket az oldalakat.

1. Olvassuk el figyelmesen, hogy hány példányban kell beadni a pályázatot. Sokan nem csatolták elegendô példányban. 2. Ellenôrizzük, hogy minden kötelezô melléklet valóban csatolva legyen a pályázati dokumentációhoz. Sok pályázat hiányos volt e tekintetben. 3. Figyeljünk oda arra, hogy pályázatot csak a 2004. január 1. elôtt nyilvántartásba vett szervezetek nyújthatnak be. 4. Figyelem! Ha a szervezet az elôzô évre mûködési támogatást kapott, akkor a 2005. évi pályázati felhívás alapján megítélt támogatás csak akkor folyósítható, ha a szervezet az elôzô évi mûködési támogatással már elszámolt és azt a Kollégium elfogadta. 5. A tevékenységét legalább 7 megyére kiterjedô hatókörrel végzô civil szervezet csak az országos hatókörû szervezetek támogatási kollégiumától kaphat mûködési támogatást, ennél kisebb hatókörû szervezet pedig csak a székhelye szerint illetékes regionális kollégiumtól. 6. A költségkalkulációnál sok pályázatnál nem egyezett a források összege a költségek összegével. Számoljuk át még egyszer! 7. Ne az utolsó pillanatban írjuk meg a pályázatot, hogy legyen idônk még egyszer átolvasni a teljes anyagot. 8. Figyeljünk oda a beadási határidôre, nehogy késôi feladás miatt utasítsák el a pályázatot.

BÍRÓSÁGI KIVONAT

tapasztalatok figyelembe

„Székhely szerinti megyei (fôvárosi) bíróság által a pályázó szervezet hatályos adatairól kiállított, 30 napnál nem régebbi kivonat eredeti példánya.” EREDETI példányt kell csatolni. Ellenôrizzük, hogy a kivonat 30 napnál valóban nem régebbi.

vételével.

SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ

„A számviteli jogszabályok szerinti, elôzô évrôl szóló számviteli beszámolónak a pályázó szervezet képviselôje által hitelesített egyszerû másolata.” Elôzô évnek azt az évet kell tekinteni, amelyre nézve a számviteli beszámoló jogszabály szerint rendelkezésre áll, illetve rendelkezésre kellene állnia. Ennek legkésôbb a tárgy évet követô május 31-ig el kell készülnie. Mivel az elsô körös pályázatok beadási határideje 2005. május 2-a, így amennyiben már rendelkezésre áll a 2004. évi, akkor az, ennek hiányában a 2003. évi beszámolót kell mellékelni. A számviteli beszámoló kötelezô tartama: mérleg és eredménylevezetés, illetve közhasznú és kiemelten közhasznú szervezetek esetében a kiegészítô mellékletek. A másolatok minden oldalára rá kell írnia következô szöveget: „Az eredetivel megegyezô másolat” és a szervezet képviselôjének alá kell írnia.

A *-gal megjelölt dokumentumokat abban az esetben nem kell benyújtani, amennyiben azokat a pályázó korábbi NCA pályázaton már benyújtotta, és az elutasítás oka nem az adott melléklet hiánya vagy formai hibája volt, illetve azok adattartalmában nem történt változás.

CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG 2005. április

ALÁÍRÁSI CÍMPÉLDÁNY*

„A pályázó szervezet képviselôje aláírási címpéldányának eredeti példánya vagy banki aláírási kartonja másolatának a számlavezetô bank által hitelesített eredeti példánya”: tipikus hiba volt, hogy nem a szervezet képviselôjének aláírási címpéldányát mellékelték és nem az eredeti példányt, csak fénymásolatot. A bank aláírási kartonnál is többen másolatot mellékeltek a bank által lepecsételt eredeti helyett.

2

FÔBB VÁLTOZÁSOK 2004-HEZ KÉPEST

1. Figyelembe véve az elsô év tapasztalatait az NCA Tanács a támogatási elvek kisebb változtatásáról döntött. Ennek legfontosabb eleme, hogy 2005-ben a mûködési támogatásoknál az alsó összeghatárt 500 ezer forintra emelte (3. számú támogatási elv). 2. Amennyiben a Kezelô szervezet a pályázat formai bírálata során megállapítja, hogy a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek – meghatározott kivételek figyelembe vételével – a szervezetet hiánypótlásra hívja fel a pályázat beérkezését követô nyolc napon belül, egyszeri alkalommal. ■

TÁJÉKOZTATÓ A PÁLYÁZATI FOLYAMAT IDÔRENDJÉRÔL Feladat Pályázatok benyújtása Beérkezô pályázatok formai elôkészítése a döntéshozatalra, felszólítás hiánypótlásra Hiánypótlás Beérkezô hiánypótlások formai elôkészítése a döntéshozatalra Pályázatok kiértékelése, döntéshozatal Kollégiumi döntés jóváhagyása Támogatottak kiértesítése, szerzôdés megküldése Szerzôdéskötéshez szükséges dokumentumok beszerzése Szerzôdéskötéshez szükséges dokumentumok hiánypótlása Szerzôdéskötés Támogatások folyósítása

A program végrehajtása Beszámoló és pénzügyi elszámolás készítése Beszámoló és az elszámolás elfogadása vagy felszólítás hiánypótlásra

Határidô

Felelôs

A kollégium által megállapított határidô, de legalább a felhívás közzétételétôl számított 30 nap A pályázat beérkezési határidejétôl számított 8 munkanap A hiánypótlás kézhezvételétôl számított 8 munkanap A hiánypótlás beérkezési határidejétôl számított 10 munkanap Pályázat benyújtási határidejétôl számított legkésôbb 90 nap A döntési jegyzôkönyv beérkezésétôl számított 30 nap. Kollégium döntésének jóváhagyását követô 15 munkanapon belül Kiértesítô levélben meghatározott idôpontig Kezelô szervezet felszólításának kézhezvételétôl számított 10 munkanap A szerzôdés megkötéséhez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követô 30 napon belül Elsô részlet a támogatási szerzôdés mindkét fél általi aláírását követô 15 napon belül (ha nem áll fenn más kizáró feltétel); további részletek a Kollégium döntése szerint Támogatási szerzôdésben rögzítettek szerint Támogatási szerzôdésben rögzítettek szerint A beszámoló benyújtását követô 60 napon belül

Pályázó civil szervezetek NCA Kezelô szervezet Pályázó civil szervezetek NCA Kezelô szervezet NCA Kollégiumai ICSSZEM Kezelô szervezet Támogatott civil szervezet Kezelô szervezet (hiánypótoltatás), Támogatott civil szervezet NCA Kezelô szervezet NCA Kezelô szervezet

Támogatott civil szervezet Támogatott civil szervezet NCA Kollégiumai / NCA Kezelô szervezet

A 2005-BEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KERET Felosztható keret 2005-ben (Ft) Mûködési célú pályázatok NCA Országos Hatókörû Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiuma NCA Nyugat-Dunántúli Regionális Kollégiuma NCA Közép-Dunántúli Regionális Kollégiuma NCA Észak-Magyarországi Regionális Kollégiuma NCA Észak-Alföldi Regionális Kollégiuma NCA Dél-Alföldi Regionális Kollégiuma NCA Dél-Dunántúli Regionális Kollégiuma NCA Közép-Magyarországi Kollégiuma

Pályázat beadási határideje

1.318.590.000

2005. május 2.

317.034.900 320.474.700 371.498.400 384.111.000 398.443.500 334.233.900 771.088.500

2005. május 2. 2005. május 2. 2005. május 2. 2005. május 2. 2005. május 2. 2005. május 2. 2005. május 2.

575.000.000

2005. május 2.

363.472.000

2005. május 2.

A kategória

170.000.000

2005. május 2.

B kategória C kategória D kategória

130.000.000 35.000.000 65.000.000

2005. május 2. 2005. május 2. 2005. május 2.

Szakmai pályázatok (közhasznú és kiemelten közhasznú szervezetek részére) NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma NCA Civil Önszervezôdés, Szakmai és Területi Együttmûködés Kollégiuma NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztô és Információs Kollégiuma

3


PÉNZÜGYI KALAUZ A Nemzeti Civil Alapprogram támogatásai elszámolásához Az Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlôségi Minisztérium Civil Kapcsolatok Fôosztálya megjelentette az NCA-s támogatások szabályszerû elszámolásához segítséget nyújtó Pénzügyi Kalauzt. A kiadvány tartalmaz példákat a beszámoló elkészítéséhez, igyekszik megválaszolni a gyakran felmerülô kérdéseket és tartalmaz iratmintákat is. A hasznos kiadvány gyakorlati segítôje mindazon civil szervezeteknek, akik NCA támogatásban részesültek. Az NCA Miniszteri Titkársága a Pénzügyi Kalauzt eljuttatta minden támogatást elnyert szervezethez, valamint letölthetô a www.nca.hu honlapról is. ■

Kívül tágasabb: medencetöréssel akarták kitenni a kórházból Elég ijedtség, ha a kellemesnek induló hétvégi kikapcsolódás egy frontális ütközést követôen a kórházi ágyon végzôdik. Némi megnyugvást jelenthet azonban, ha a kórházban, ahol ellátják, közlik a beteggel, hogy súlyos ugyan a sérülése, de mûtétet nem igényel, és idôvel fel fog épülni. Persze a gyógyuláshoz vezetô út még tartogathat nehéz pillanatokat, de arra talán kevésbé gondolna valaki betegágyán fekve, hogy a következô kellemetlen meglepetésrôl maga a kórház fog gondoskodni váratlan bejelentésével. Pedig ez történt Szabó Erzsébettel, aki mozgásképtelenül, medencetöréssel feküdt a gyôri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Baleseti Sebészeti Osztályán, amikor négy nap elteltével a fôorvosi vizit során közölték vele: vagy keres magának másik kórházat, vagy két nap múlva mentôvel hazaszállítják. Gyôr közelében, Enese és Rábapatona között, a 85-ös úton csúszott meg és vált kormányozhatatlanná az a Suzuki, amelyben negyedmagával ült Szabó Erzsébet, és amelyik frontálisan ütközött egy szembejövô Opellel. Az autó utasai éppen jógatáborba igyekeztek, de kettejük számára a kórház jelentette a végállomást, és másik két társuk is csak saját felelôsségére utazhatott tovább. Arra még emlékszem, hogy a vezetônk azt mondja, nagy baj van, áttértünk a szemközti sávba, és jönnek szembe a kocsik – emlékszik vissza Erzsébet, aki csak jóval az ütközés után, a mentôben tért magához. Itt mesélték el neki, hogy hátulról elôre zuhant, a két ülés közé, alaposan megütve magát.

A Kosár magazin áprilisi száma

A diagnózis A szombati balesetben Erzsébet sérült meg a legsúlyosabban. A gyôri Petz Aladár kórházban – miután megvizsgálták és kellôen ellátták – az is kiderült, hogy eltört a medencéje. A szerencsétlenül járt beteget – akinek komoly fájdalmai voltak, és mozdulni is alig tudott – arról is tájékoztatták, hogy sérülését mûteni nem lehet, a csontoknak maguktól kell majd összeforrniuk. Addig is fájdalomcsillapítókkal igyekeznek elviselhetôbbé


4

tenni napjait. Ekkor még úgy tûnt – a helyzethez képest – rendben mennek a dolgok. Különféle vizsgálatok követték egymást, késôbb pedig egy gyógytornász segített megmozgatni az elgémberedett végtagokat. Hétfôn, valamivel már jobb kedélyállapotban, azt tudakolta az osztályos orvostól betegünk, hogyan kerülhetne idôvel közelebb budapesti családjához. Érdeklôdött háziorvosánál, hogy a fôvárosban melyik baleseti sebészethez tartozik, és errôl beszámolt gyôri kezelôorvosának is. Akkor ebben maradtunk – emlékszik vissza a középkorú hölgy, akinek még komoly fájdalmai voltak és segítség nélkül felülni sem tudott ágyában. Így jött el a szerda délután, a fôorvosi vizit napja. Fôorvosi verdikt Miközben Erzsébet azon tûnôdött, vajon mennyi idônek kell eltelnie, hogy legalább az ágyból fel tudjon kelni, és mikor kerülhet közelebb családjához – nem várt, de egyértelmû válasz érkezett utóbbi, önmagának megfogalmazott kérdésére. Az osztályvezetô fôorvos ugyanis, a beteg visszaemlékezése szerint, a vizit alkalmával azt közölte: mivel többen várnak mûtétre, ez pedig egy megyei intézmény, és ô nem oda tartozik, vagy keres magának másik kórházat, vagy péntek reggel mentôvel hazaszállítják. Ha kíváncsi a történet folytatására, keresse az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület reklámmentes havilapját, a Kosár – a fogyasztók magazinját, országszerte a nagyobb újságosoknál. A Kosár magazin áprilisi számából az olvasók azt is megtudhatják, hogy hatvan párizsiból húsz megbukott a vizsgán és mire érdemes odafigyelni a bútorvásárlás során, emellett találnak még a magazinban nemzetközi porszívótesztet, írást a Fészekrakó lakásprogramról és a bioélelmiszerekrôl, valamint interjút olvashatnak Gundel Takács Gáborral, amibôl kiderül többek között, hogy a bevásárlást jobb a feleségére bízni. A lapról bôvebb információ szerezhetô a www.kosarmagazin.hu weboldalon, ahol kedvezményesen elô is fizethetô. ■

Megállapodás felé A kormányzat és a civil szervezetek közötti megerôsített együttmûködés A kormányzat és a civil szervezetek közötti együttmûködést megerôsített alapra kívánja helyezni a két fél által kidolgozandó kentmegállapodás. A hasonló jellegû angol kezdeményezés mintájára magyar „kompakt” néven is emlegetett leendô dokumentum mintegy két és fél éve került a civil közélet látóterébe. A Civil Együttmûködési Program (CEP) keretében 2002. októberében alakult négy civil munkacsoport közül az egyik célja éppen a kormányzat-civil megállapodás elôkészítése volt. A munkacsoport által készített tervezetet a kormányzat saját berkeiben is köröztette, a Kormány Társadalompolitikai Kabinetje azt 2004. július 5-én tárgyalta és további civil egyeztetést kért „mértékadó országos civil szövetségek képviselôivel”. Az ügy azonban többek között a kormányzati átalakítás miatt csendesedni látszott, és a tervezett találkozókra 2004 ôsze helyett 2005 februárjában kerültek megrendezésre a kormányzat által beazonosított négy csoporttal: a civil szakmai szövetségek és országos ernyôszervezetek, a civil fejlesztô, szolgál-

tató intézmények, az országos civil érdekképviseleti szervezetek, és a civil szolgáltató központok képviselôivel. Mindezek után tartotta meg rendes ülését a kormányzat-civil megállapodást elôkészítô CEP munkacsoport 2005. március 1-én, amin részt vett az ügyet kormányzati oldalról koordináló Nemoda István, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fôosztályvezetôje és Jagasics Béla, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi Minisztérium fôosztályvezetô-helyettese. A korábbi egyeztetések tapasztalatainak figyelembe vételével a megbeszélésen a résztvevôk továbbra is hasznosnak ítélték a megállapodás gondolatát, mely megítélésük szerint elsôsorban a kormányzat és a civil szervezetek kapcsolatrendszerének közösen vállalható elveit fogalmazná meg.

További információ: A kormányzat-civil megállapodást elôkészítô munkacsoport ülésének képei: www.eucivil.hu A kormányzat-civil megállapodást is tartalmazó kormányzati összefoglaló szövege: http://www.civilegyuttmukodes.hu/4munkabiz/4/4compacthun6-05-0306.html

A továbblépést elôsegítendô a civil munkacsoport a közeljövôben kapcsolatba lép a kormányzat által „mértékadónak” tartott országos civil szövetségekkel. ■

Brüsszeli Civil Iroda A civil társadalom és az európai partnerség szolgálatában 2004. május 1-én az Európai Unió történetének eddigi legnagyobb bôvítését élte meg. A 10 új csatlakozott tagállam – köztük Magyarország számára a teljes jogú tagság új lehetôségeket és kihívásokat is jelent. Ugyanakkor a kibôvült Unió történetében is mérföldkô ez a dátum. Magyarországon egyre növekszik azon civil szervezetek száma, melyek az európai integráció kérdéseivel foglalkoznak, illetve európai uniós programokban vesznek részt. Ezen szervezetek sajátos eszközeik alkalmazásával teszik nélkülözhetetlenné magukat a társadalom tájékoztatásában. A 2005. február 1-én megnyílt Brüsszeli Civil Iroda (BCI) az Európa Ház kezdeményezése, partnerségben egy civil konzorciummal. A konzorcium tagjai: Európa Ház (koordinátor) – Civil Foglalkoztatási Szervezetek Szövetsége – Európa Jövôje Egyesület – Európa Mozgalom Magyar Tanácsa – Ipar Mûszaki Fejlesztéséért Alapítvány – Ipari Parkok Egyesülete – Közösségfejlesztôk Egyesülete Békés Megyei Egyesülete – Magyar Atlanti Tanács – Magyar Teleház Szövetség – Nonprofit Pénzügyi Központ Alapítvány – Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület – Páneurópa Jogász Unió és a Tudományos Ismeretterjesztô Társulat. A programot támogatja a Társadalmi Fórum az Európai Integrációért hálózat, melyet jelenleg több mint 130 magyarországi, az európai integráció kérdései iránt érdeklôdô civil szervezet alkot. A Brüsszeli Civil Iroda tevékenységét a Nemzeti Civil Alapprogram és a Szerencsejáték Rt. támogatja. A Brüsszeli Civil Iroda feladatai: ■

■ ■

a magyarországi civil szervezetek számára naprakész információk szolgáltatása az EU intézményeirôl, illetve a Brüsszelben mûködô európai civil hálózatok programjairól, tájékoztatás a különbözô pályázati kiírásokról dokumentumok, anyagok véleményezése és hazai érdeklôdô civil szervezetek által történô véleményeztetése; lobby tevékenység elôsegítése a brüsszeli EU-intézmények tájékoztatása a hazai civil társadalmi fejleményekrôl, eseményekrôl

5


Elérhetôség

■

Brüsszeli Civil Iroda Soós Róbert Cím: 53 rue de la Concorde B-1050 Brussels, Belgium Tel./Fax: (32-2) 511-9688 E-mail: [email protected] Internet: www.eucivil.hu

■ ■ ■

■ ■ ■

honlap és adatbázis felállítása és folyamatos frissítése az európai integrációs kérdések iránt érdeklôdô magyarországi civil szervezetekrôl az adatbázis segítségével kapcsolatteremtés elôsegítése a magyarországi szervezetek és más EU-tagországokban mûködô civil szervezetek között elektronikus hírlevél készítése és terjesztése Magyarországon; találkozók, rendezvények, tájékoztatók szervezése, melyek segítségével a Brüsszelben tevékenykedô civil szervezetek közvetlenebb ismereteket szerezhetnek a magyarországi civil társadalmi fejleményekrôl a Brüsszelben dolgozó nemzetközi sajtó képviselôinek tájékoztatása a magyarországi civil szervezetek tevékenységérôl folyamatos kapcsolattartás az iroda munkáját segítô civil konzorciummal és a „Társadalmi Fórum az Európai Integrációért” hálózattal munkakapcsolat kialakítása Magyarország európai parlamenti képviselôivel, az Európai Bizottság magyar biztosával és a Magyar Köztársaságnak az Európai Unió Mellé Akkreditált Képviseletével. ■

Miért jótékonykodnak a vállalatok? A vállalati jótékonyság valószínûleg egyidôs magukkal a vállalkozásokkal. A vállalat – mihelyt önálló szervezeti egységként kezd mûködni – sajátos szereplôjévé válik társadalmi környezetének. Érvényesek rá annak normái, hagyományai, írott és íratlan szabályai; ugyanakkor lehetôsége van azok alakítására.” Ezekkel a szavakkal vezeti be a Nonprofit Kutatócsoport legújabb tanulmánykötetét a szerkesztô Kuti Éva. „A jótékonyság vállalati stratégiája” címû kötet bemutatójára 2005. április 21-én került sor Budapesten. A tanulmány, melynek megjelenését a Holland Királyság Nagykövetsége és az Esélyegyenlôségi Kormányhivatal Civil Kapcsolatok Igazgatósága támogatta választ keres arra a kérdésre, hogy miért is jótékonykodnak a vállalatok, miért ad, aki ad és miért nem ad, aki nem ad. A kötet elsô részében megismerkedhetünk európai példákkal: mit is jelent a vállalatok társadalmi felelôssége az Egyesült Királyságban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában vagy az Egyesült Államokban. Az amerikai adatok azt mutatják, hogy 2002-ben az amerikai nonprofit szektornak adományozott összeg már elérte az Egyesült Államok GDP-jének 2,3%-át. Érdekes, hogy az adományozók 76,3%-a egyéni adakozó és a vállalati adományok az összes adományozás mindössze 5,1%-át teszik ki. A magyar adatok azt mutatják, hogy a hazai vállalatok 63%-a adományoz, 21%-a nem ad, de adna és 16%-uk semmiképp sem adna a nonprofit szervezeteknek. Talán meglepônek is találhatjuk, hogy az adományozási hajlandóság a községekben

A kötet megrendelhetô a Nonprofit Könyvesboltban: internet: http://www.europeanhouse.hu e-mail: [email protected]

mûködô vállalkozások esetében nagyobb arányú, mint a városi és különösen a fôvárosi székhelyû vállalatoknál. A magyarázat igen egyszerû: a helyi közösségekben szorosabb a kapcsolat, a problémák megoldásáért érzett felelôsség. A tanulmány adatai cáfolják azt a széles körben elterjedt nézetet, hogy Magyarországon leginkább a külföldi tulajdonú cégek adományoznak. A hazai vállalatok 64%-a adományozott már, míg a külföldi tulajdonú cégeknek eddig 42%-a. Ami még riasztóbb adat, hogy a külföldi tulajdonú cégek 46%-a mondta azt, hogy semmiképp nem adományozna Magyarországon. A megkérdezett vállalatvezetôk válaszai azt sugallják, hogy a külföldi vállalkozások egy része még nem illeszkedett be a magyar társadalomba, inkább elôkelô idegenként viselkednek. Mégis miért alakult ki az a kép, hogy a multinacionális cégek többet adományoznak? A magyarázat erre az, hogy egy-egy multi tudatos, szervezett, nagyösszegû kampánya óriási publicitást kap, ami „eltakarja” a többség passzív hozzáállását. Mire is adnának legtöbbet az adományozók? A megkérdezettek 40%-a gyerekek, ezen belül is a beteg gyerekek ügyét találja támogatandónak. 25%uk az egészségügyet és a szociális ellátást nevezte meg. Kevesen jelölték meg az oktatást és a sportot, a környezetvédelmet, a település- és gazdaságfejlesztést, a jogvédelmet elenyészô számú vállalat említette. A kötet záró fejezetében konkrét példákat olvashatunk néhány adományozási felfogásról. ■

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! PÁLYÁZAT A BETEGEK ÉS A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETÛEK TÁMOGATÁSÁRA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GYERMEKEKRE Beadási határidô: folyamatos További információ: Magyar Henrietta | Vodafone Magyarország Alapítvány | 1062 Budapest, Váci út 1-3. Tel: (1) 288-4320 | Fax: (1) 288-4385 | E-mail: [email protected] | Honlap: www.vodafonealapitvany.hu


6

EGSZB a TSZB-n Beilleszkedtek Az EU-szabályozások elôkészítésében fontos szerep jut a brüsszeli Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak (EGSZB); a legkülönbözôbb – hangsúlyosan gazdasági – témákban elfogadott állásfoglalásainak mintegy 70 százalékát figyelembe is veszik az EU-döntéshozatalban. Többek között ez derült ki abból a tájékoztatóból, melyet az EGSZB magyar civil delegáltjai tartottak az Országgyûlés Társadalmi Szervezetek Bizottsága (TSZB) ülésén. A 2005. március 2-i eseményen Dr. Tóth János EGSZB-tag (Ipari Parkok Egyesület) tartott bevezetô tájékoztatót. Elmondta: az Unió 10-es bôvítésével Magyarországnak 12, ezen belül – a munkaadói és munkavállalói oldal mellett – 4 civil hely jut az EGSZB-ben. A magyar tapasztalatok azt mutatják, hogy az EGSZB vezetése és stábja is nyitottan fogadta a testület 95 új közép-kelet-európai tagját (ezzel a tagok száma 317 fôre nôtt). A magyarok komolyabb megrázkódtatás nélkül illeszkedtek be a testület munkájába. Sôt. A magyar civil oldal képviselôinek aktivitását mutatja, hogy az EGSZB szinte összes testületeiben betöltenek valamilyen pozíciót (így például magyar tagja is van a szervezeti kérdésekben illetékes Tanácsnak (Bureau), nemkülönben a civileket tömörítô harmadik csoport (Group III) vezetôségének), ezzel is elôsegítve a magyar szempontok eredményes képviseletét. Tóth részletesen szólt az EGSZBben folyó munkáról, a szervezet felépítésérôl, és az álláspontok megszületésének menetérôl. Dióhéjban: egy-egy kérdés megvitatását általában az Európai Bizottság vagy a Tanács megrendelésére véleményez az EGSZB, melyet elôször kisebb munkacsoportokban tárgyalnak. A következô szint, amikor az elôterjesztést a tematikus Szekciók (Section)

véleményezik; a tervezet végül az EGSZB plenáris ülése fogadja el, így válik hivatalos állásfoglalássá. Dr. Herczog Mária (Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület) hozzászólásában kifejtette: az EGSZB munkájában a gazdasági kérdések vannak elôtérben; álláspontja szerint a szociális kérdések hangsúlyosabb megfogalmazására is szükség lenne, amihez komoly lobbimunkára van szükség. Kiemelte: az egyes témák szakszerû hazai véleményezéséhez az információáramlásnak kiemelt szerep jut; ennek elsô lépéseként már készül az EGSZB – másik 8 képviselôjével közösnek szánt – honlapja. Garai István (Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület) kiemelte az EGSZB-tagok jó munkakapcsolatát a különbözô brüsszeli magyar érdekeltségekkel. Így többek között hazánk európai parlamenti képviselôivel, az EU Misszióval, vagy a magyar EU-biztossal (Kovács László 2005. februárjában fogadta a magyar EGSZB tagokat). Garai kitért az európai szintû munkakörülményekre (pl. az EGSZB új székházában külön számítógépek szolgálják a tagok munkáját) azzal a kitétellel, hogy a kezdetektôl fogva folyamatos problémát okoz a nyelvi kérdés. Nem is az, hogy nem minden anyagot fordítanak le magyarra, ill. nem mindenütt biztosítanak magyar tolmácsolást (a magyar civil képviselôk mind beszélnek legalább angolul), hanem a kiszámíthatatlanság. Ugyanis a tapasztalat szerint ha egy ülésre

készül magyar anyag, akkor annak tárgyalásakor rendszerint nincs magyar tolmács; ha meg van, akkor az adott anyag nincs meg magyarul. Márpedig angolul olvasott anyagot magyarul kommentálni nehéz, fordítva még nehezebb. Barabás Miklós (Európa Ház Egyesület) elmondta: az EGSZB-ben is figyelmet keltett a testület magyar civil delegáltjainak kiválasztása, mivel a csatlakozó országok közül egyedül Magyarországon volt nyílt pályáztatás. Barabás szólt arról, hogy a bôvítéssel az EGSZB mindenképpen erôsítette pozícióit az uniós véleményformálásban, mivel az új tagok többsége mögött mûködô szervezetek és széleskörû társadalmi háttér van (a nyugat-európai országok elôszeretettel jelölnek a perifériára szorult korábbi politikai szereplôket (pl. volt európai parlamenti képviselôket, minisztereket, polgármestereket, stb. EGSZB-tagnak). Elmondta: a hazai tapasztalatok megosztásában, egyes kérdések véleményezésének kiterjesztésében fontos segítséget nyújtana egy EGSZB-titkárság felállítása Magyarországon. Egy magyar javaslat eredményeképp az EGSZB

minden tagországnak bemutatkozási lehetôséget biztosít 2005 folyamán. Elôször Görögországra kerül a sor, majd Magyarország következik 2005. júniusában és kezdhet sikeres PR gyakorlatba az EGSZB épületében. Az informális diplomácia további fejleménye: 2005 májusában az EGSZB alkalmazottjai az évente megrendezett tanulmányútjuk terepéül az idén Magyarországot (Budapest és Eger) választották. ■

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság honlapja: www.esc.eu.int

Az EGSZB civil oldalának magyar tagjai (balról jobbra: dr. Tóth János, Barabás Miklós, Garai István, dr. Herczog Mária)

7


Magyarországi régiók hete Brüsszelben 2005. március 14-18. Magyar szótól volt hangos öt napon át, 2005. március 14-18. között az Európai Unió Régiók Bizottságának épülete Brüsszelben. A Magyarországi Régiók Hete rendezvénysorozat a mintegy 180 fôs magyar delegáció mellett sok külföldi érdeklôdôt is vonzott. Mind a 7 régiónknak és 13 nagyobb városnak megadatott a lehetôség, hogy kiállítás és elôadások formájában, illetve szakmai és kulturális események révén bemutatkozhassanak

Brüsszelben. A színes standoknál nyoma sem volt a szokványos száraz dokumentumoknak, helyettük a figyelemre méltóan kidolgozott kiadványok és tájékoztató CD-k mellett folyamatos népzene, vöröshagymás zsíros kenyér és borkóstoló fogadta a látogatókat. A rendezvényt – melyen aktívan részt vett a Baranya megyei civilek csoportja is – a szervezô Magyarországi Régiók Képviselete egyértelmû sikerként könyvelte el. ■

A tavaszi EU-csúcs civil szemszögbôl Az Európai Tanács március 22-23-án tartott tavaszi csúcsértekezletén az EU-tagállamok vezetôi meghallgatták Brüsszelben Josep Borrell, a Parlament elnöke beszámolóját, illetve Barroso elnököt a Bizottság 2005-2009-re vonatkozó stratégiai terveirôl, majd számos kérdésrôl folytattak eszmecserét. A hangsúlyosabb témakörök közül a Stabilitási és Növekedési Paktum módosításainak elfogadása már csak azért sem volt meglepetés, mivel március 20-án az Unió pénzügyminiszterei hajnalig tartó tanácskozásukon a részletekrôl már megállapodtak. Sokkal izgalmasabbnak tûnt a lisszaboni stratégiáról kialakított álláspont. A lisszaboni folyamat megújítására vonatkozó európai bizottsági kezdeményezésnek nagyobb módosítások nélkül hely adtak, vagyis az elkövetkezendô öt év gazdasági programjának és így a Bizottság és a Parlament munkájának legfôbb vezérelve a növekedés és a munkahelyteremtés kell, hogy legyen. JeanClaude Juncker, Luxemburg miniszterelnöke (és az Európai Tanács soros elnöke) értékelô beszédében elmondta, hogy a döntés mögött az az állampolgári elvárás áll, hogy legyenek munkalehetôségek. „Az európaiak (...) vállalataikat megfelelô feltételek és pénzügyi lehetôségek között szeretnék felállítani, nyílt piacokat és hatékony kommunikációs és közlekedési rendszereket szeretnének. Azt szeretnék, ha a karrierjükkel összeegyeztethetô lenne a családi élet, és lépést tudnának tartani az új technológiákkal és az internet világával. Gyermekeiknek jó neveltetést akarnak biztosítani; megfelelô színvonalú közszolgáltatásokat, tisztességes nyugdíjat és egészséges környezetet szeretnének.”

ONLINE EU KÖNYVESBOLT 5007. Pontosan ennyi kiadvány közül válogathat az, aki meglátogatja a világhálón az EU Könyvesboltot, az Európai Bizottság új kezdeményezését. A honlap célja, hogy az érdeklôdôk egy helyen találják meg az európai intézmények, ügynökségek és egyéb uniós szervek által megjelentetett kiadványokat. Kereshetünk szerzôk, téma vagy a megjelenés idôpontja szerint is. Sok kiadvány letölthetô pdf formátumban, de aki szeretné, meg is rendelheti azokat a honlapon keresztül. Jó hír, hogy az ingyenes kiadványokért még postázási költséget sem számolnak fel. A honlapot az Európai Unió Kiadóhivatala mûködteti. ■ Az EU könyvesbolt az alábbi címen található: http://bookshop.eu.int/


8

Az utóbbi másfél hónapban a szociális kérdésekkel foglalkozó európai civil szervezetek felemelték a hangjukat Barroso elnök túlságosan gazdasági szemléletû tervei miatt, mivel a lisszaboni célkitûzések szociális oldalát elhanyagolva érezték (lásd „Kampány a szociális Európáért” cikkünket). A helyzetüket nem erôsítette, hogy az európai intézményeket folyamatosan nyomás alatt tartó nagyerejû lobbiszervezetek közül a szociális partnerek (a munkaadók részérôl az UNICE/UEANME és a CEEP, a szakszervezetek részérôl az ETUC) közvetlenül az európai csúcs elôtt erôs támogatásukról biztosították a Bizottságot növekedésorientált és munkahelyteremtô elképzeléseiben. A végeredmény azonban reménykeltô, az elnökségi ülést lezáró dokumentum tartalmazza a szociális védôhálók reformja és az európai szociális modell finanszírozási lehetôségeinek felkutatása iránti elkötelezettséget. Kihangsúlyozza az emberi erôforrás és az oktatás fejlesztésének szükségességét, illetve a társadalmi kirekesztettség ellen célcsoportonként kialakított (pl. szegénységben élô gyermekek) politikák fontosságát. A környezetvédelmi politika figyelembe vételét pedig mind az innovációs, mind az infrastrukturális környezet javítására tett erôfeszítések során elôírja a szöveg. Külön nevesíti a civil társadalmi szereplôk és kezdeményezéseik bevonását a célkitûzések elérésébe, s felszólítja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot (EGSZB) arra, hogy a tagállamokkal és más partner szervezetekkel közösen alakítson ki ehhez megfelelô hátteret, interaktív hálózatot. A félévközi ülés produktumainak nem kevésbé fontos eleme a stratégia részeként kiadott

Európai Fiatalság Megállapodás (European Youth Pact). A talányos név mögött az európai vezetôk elhatározása áll az öregedô európai társadalmak reformjára, melyet elsôsorban a fiatalok oktatása, szakképzése, munkalehetôségeinek és mobilitásának növelése, másodsorban a karrier és a család összeegyeztethetôsége révén kívánnak elérni.

3. a technológiák és a szilárd ipari háttér kifejlesztése 4. az információs társadalom résztvevôi körének kiszélesítése 5. a környezeti hatások figyelembe vétele 6. a belsô piac kiépítésének végsô fázisában az irányelvek gyakorlatba ültetése és a jogi környezet letisztázása, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások érdekeire 7. a külsô politikák megerôsítése (pl. Doha és más regionális egyezmények) 8. a munkaerôpiac és a szociális rendszerek reformja 9. az oktatás és a képzés európai szintû egységesítése 10. a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság támogatása társadalmi összefogás által

Az új európai uniós stratégia három fô prioritása tehát a következô lesz: ■ a tudás és az innováció – mint a fennntartható növekedés mozgatórugói – fejlesztése; ■ a munka- és a befektetési környezet javítása; ■ több munkahely teremtése a nagyobb társadalmi kohézió érdekében. Ehhez tíz cselekvési területet határoztak meg: 1. az Európai Kutatási Térség definiálása 2. az innováció minden formájának elôtérbe helyezése

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:

Az elnökségi ülés záródokumentuma: http://www.eu2005.lu/en/actualites/conseil/2005/03/23conseileuropen/ceconcl.pdf A szociális partnerek tervei a lisszaboni folyamat kapcsán: http://www.etuc.org/a/987 Az EGSZB (EESC) javaslatai (magyarul is) a stratégia és a civilek összehangolásáról: http://www.esc.eu.int/lisbon_strategy/index_fr.asp ■

Kampány a szociális Európáért Több mint 660 – köztük számos magyar – szervezet csatlakozott a Solidar kampányához, mely a szociális kérdések napirenden tartását kérte a március 22-23-án ülésezô Európai Tanácstól. Amíg a kormány- és államfôk az európai gazdasági fejlôdés fô irányait próbálták újraszabni, a kampányt vezetô Solidar és a szociális kérdésekkel foglalkozó civil szervezeteket tömörítô Szociális Platform képviselôit Jean Asselborn, a luxemburgi külügyminiszter fogad-

ta. A megbeszélésen amellett álltak ki, hogy a lisszaboni stratégiában a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlôdés mellett továbbra is hangsúlyos szerep jusson a szociális kérdéseknek. A kampány részeként a felhívást a szervezôk a European Voice napilapban is megjelentették. További információ: http://www.soseurope.org http://www.solidar.org ■

„EURÓPA ÖNÖKÉRT” HONLAP „Európa Önökért” címmel új, magyarul is elérhetô honlapot indított az Európai Bizottság. Az internetes oldalon mind a tagállamok polgárai, mind a cégek és a vállalkozók megtalálják az ôket érintô információkat. Az Unió polgárai az oldalon részletes és hasznos információkhoz juthatnak az EU-val, a belsô piaccal kapcsolatos jogaikkal és lehetôségeikkel kapcsolatban, továbbá tanácsot kaphatnak arra vonatkozóan is, hogy a gyakorlatban hogyan élhetnek ezekkel. Tájékozódhatnak arról, hogy melyek a munkavállalás vagy a tanulás szabályai, lehetôségei egy másik EU-országban. Az üzleti élet szereplôinek a honlap elsôsorban gyakorlati tájékoztatást nyújt, ezen kívül segít a partnerkeresésben, illetve a közbeszerzési pályázatok megismerésében. ■ A honlap az alábbi címen érhetô el: http://europa.eu.int/youreurope

9


Több figyelmet a fiatalokra! Tanulságok a spanyol népszavazás után Az Európai Alkotmányos Szerzôdés utáni népszavazást követôen az Eurobarometer felmérést készített Spanyolországban.

A felmérés adatai kimutatták, hogy közvetlen összefüggés van a tájékozatlanság és az alacsony részvételi arány (42,32%) között: 2005. február 20-án minden négy fiatalból három nem ment el szavazni. A felmérés adatai szerint a spanyolok igen szavazata inkább az európai integráció melletti kiállás volt, minden négybôl csak egy szavazó vallotta, hogy szavazatával az Európai Alkotmányos Szerzôdést támogatta. A felmérés szerint a 18-24 éves korosztály 73%-a (!) nem vett részt a népszavazáson. Ezzel ellentétben az 55 évesnél idôsebb

korosztály 59%-a ment el szavazni: ôk azok, akik átélték Spanyolország demokratikus átalakulását és európai integrációját. A távolmaradók 40%-a arra hivatkozott, hogy a rövid kampányidôszak alatt túl kevés információhoz jutott. A népszavazáson résztvevôk csak 10%-a válaszolta azt, hogy a referendum napján döntötte el hogyan fognak szavazni. 35%uknak már biztos véleménye volt a népszavazás kiírásának idôpontjában, míg a szavazók további 23%-a a kampány korai szakaszában eldöntötte hogyan fog szavazni.

A szavazók 33%-a az EU-ról alkotott összképe alapján szavazott és csak 26 %-uk támogatta szavazatával konkrétan az Európai Alkotmányos Szerzôdést. A válaszadók 86%-a érzi úgy, hogy az Alkotmány életbelépésével Spanyolország helyzete erôsödni fog az Unión belül. Nyolcból minden hat válaszadó úgy véli, hogy a spanyol „igen” kedvezôen befolyásolja a további ratifikációs folyamatot. ■ A teljes beszámoló angol nyelven letölthetô: http://europa.eu.int/comm/public_opinion

Az Európai Alkotmány megerôsítése a tagországokban Ország

A megerôsítés módja

Ausztria Belgium

Parlamenti jóváhagyás Parlamenti jóváhagyás

Ciprus

Parlamenti jóváhagyás

Csehország

Ügydöntô népszavazás

Dánia


Egyesült Királyság Észtország Finnország

Véleményezô népszavazás és parlamenti jóváhagyás. Parlamenti jóváhagyás. Parlamenti jóváhagyás

Franciaország


Görögország


Hollandia

Véleményezô népszavazás és parlamenti jóváhagyás Parlamenti jóváhagyás és ügydöntô népszavazás

Írország


10

Megjegyzés Még nincs idôpont kitûzve. A parlament várhatóan 2005. májusában szavaz az Alkotmányról. A parlament várhatóan 2005. márciusában erôsíti meg az Alkotmányt. Nincs kitûzött idôpontja. Várhatóan a 2006-os parlamenti választásokkal együtt bonyolítják majd le. Dánia: A népszavazás kitûzött idôpontja 2005. szeptember 27.

A népszavazásra 2006. elsô felében kerülhet sor.

Uniós ügyekben tartott népszavazások 1994. a csatlakozásról –– –– 2003. a csatlakozásról 1972. a csatlakozásról 1986. az Egységes Európai Okmányról 1992. Maastrichti Szerzôdés 1993. Maastrichti Szerzôdés 1998. Amszterdami Szerz. 2000. az EMU-csatlakozás 1975. a csatlakozásról

Jelenleg nincs idôpont kitûzve. Az Alkotmányszerzôdésrôl 2005. ôszén tárgyal a finn parlament, döntés 2006 elejére várható. 2005. február 28-án mind a Nemzetgyûlés, mind a Szenátus megerôsítette az Alkotmányt. A népszavazás kitûzött idôpontja: 2005. május 29. A parlament 2005. április 19-én ratifikálta az Alkotmányt. A népszavazás kitûzött idôpontja 2005 június 1.

2003. a csatlakozásról 1994. a csatlakozásról

Jelenleg nincs idôpont kitûzve.

1972. a csatlakozásról 1986. az Egységes Európai Okmányról 1992. Maastrichti Szerzôdés 1998. Amszterdami Szerz. 2001. Nizzai Szerzôdés 2002. Nizzai Szerzôdés

1972. a bôvítésrôl 1992. Maastrichti Szerzôdés –– ––

Ország

A megerôsítés módja

Lengyelország Lettország Litvánia

Ügydöntô népszavazás Parlamenti jóváhagyás. Parlamenti jóváhagyás

Luxemburg Málta Magyarország

Véleményezô népszavazás és parlamenti jóváhagyás Parlamenti jóváhagyás Parlamenti jóváhagyás

Németország


Olaszország


Portugália


Spanyolország Svédország

Véleményezô népszavazás és parlamenti jóváhagyás. Parlamenti jóváhagyás

Szlovákia Szlovénia

Parlamenti jóváhagyás Parlamenti jóváhagyás

OLASZORSZÁG ÉS GÖRÖGORSZÁG IS RATIFIKÁLTA AZ ALKOTMÁNYT Az alsóház januári döntését követôen április 6-án az olasz felsôház – 217 szavazattal 16 ellenében – elfogadta az EU új Alkotmányos Szerzôdését. Ezzel elsôként az alapító hat tagállam közül Olaszország is rábólintott a sokat vitatott szövegre. A görög parlament április 19-én szavazott az ügyben. Az Európai Unió Alkotmányos Szerzôdését 268 igen, 17 nem és 15 tartózkodás mellett fogadták el a görög képviselôk. A következô népszavazás az Alkotmányról Franciaországban esedékes május 29-én. ■

Uniós ügyekben tartott népszavazások 2003. a csatlakozásról 2003. a csatlakozásról 2003. a csatlakozásról

Megjegyzés A népszavazás lehetséges idôpontja 2005 ôsze A parlamenti szavazás 2005. elsô felében várható. A parlament 2004. november 11-én megerôsítette az Alkotmányszerzôdést. A népszavazás kitûzött idôpontja 2005. július 10.

––

Nincs kitûzött idôpontja. Az Országgyûlés 2004. december 20-án megerôsítette az Alkotmányos Szerzôdést. A parlamenti szavazásra várhatóan 2005. május 12-én kerül sor. A parlament alsóháza 2005. január 25-én jóváhagyta az Alktományos Szerzôdést és továbbította a szenátusnak. A felsôház 2005. áprlis 6-án ratifikálta azt. A 2005. februári választások miatt a népszavazás a tervezettnél (2005 április) késôbbre tolódhat. A 2005 február 20-i népszavazáson résztvevôk 76,5%-a igent mondott az Alkotmányra. A parlament várhatóan 2005. decemberében ratifikálja a szerzôdést. Nincs idôpont kitûzve. A parlament 2005. február 1-én megerôsítette az Alkotmányos Szerzôdést

2003. a csatlakozásról 2003. a csatlakozásról –– ––

–– –– 1994. a csatlakozásról 2003. az EMU-csatlakozás 2003. a csatlakozásról 2003. a csatlakozásról

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! Kedvezményes szállás, üdülés, konferencia lehetôség Beadási határidô: folyamatos A pályázat célja: színvonalas szállás, üdülési és konferencia szolgáltatások biztosításával a szervezeti és intézményi célok megvalósításának támogatása. A pályázat során elônyben részesülnek azok a szervezetek, melyek az alapítvány alapító okiratával összecsengô tevékenységet végeznek: ifjúsági rendezvények, táborok; EU csatlakozás elôsegítése, szociálisan rászorultak támogatása, pest megyei székhellyel rendelkezô pályázók. Megpályázható helyszín: Sziget Panzió Taksony – Üdülôház; Sziget Panzió Hévíz | Panzió További információ: Schöffer Éva | Pro-Civitate Alapítvány Levelezési cím: Taksony Pf.: 9. | Telefon: 06/24-477-477 | Fax: 06/24-477-774 E-mail: [email protected]

Vették a fáradtságot 656-an válaszoltak a Cékla-kérdôivre A Civil Érdekképviselet Lehetséges Alternatívái (CÉKLA) címmel folytatott adatgyûjtést a Civitalis Egyesület, melynek során Sebestény István társadalomstatisztikus, nonprofit kutató és Menyhért Péter (Mosoly Nôvérszolgálat) a civil szervezetek véleményét gyûjtötte össze a civil érdekképviselet kérdéseirôl. Az adatfelvételre 2005. január-februárban került sor, a kérdôívre 656-an adtak értékelhetô választ.

A felmérésrôl várhatóan 2005. május végén jelenik meg összefoglaló tanulmány. A válaszolók között irodaszereket sorsoltak ki, melyeket a Telebörze 2005 átadóján kapták meg a nyertesek: a Rajkai Horgász Egyesület, az Aranykosár a Gyermekekért Alapítvány (Békés), a Kiskunfélegyházi Nyugdíjas Klubok Egyesülete és a Közösségfejlesztôk Békés Megyei Egyesülete (Békéscsaba). ■

11


Könyvajánló NONPROFIT TÖRVÉNY ÉS A KEDVEZMÉNYEK 2005 Adózási, számviteli szabályok, példatár Ácsné Molnár Judit, Matlné Kisari Erika, Száraz Tünde, Szûcs Józsefné „Jelen kiadványunk a társadalmi szervezeteknek, alapítványoknak, közalapítványoknak, közhasznú társaságoknak, az egyházaknak, illetve e szervezetek adózási, számviteli feladatait ellátó más személyeknek is szól.” (Részlet az elôszóból) A tartalomból: ■ Nonprofit szervezetek csoportosítása, szervezeti jogi szabályozásuk, gazdálkodási szabályaik ■ A közhasznú szervezetekrôl szóló törvény ■ A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény ■ Osztalékadó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó ■ Társadalombiztosítási kötelezettségek ■ Az egészségügyi hozzájárulás ■ Eljárásjogi szabályok ■ Adó, adójellegû kedvezmények ■ Az 1%-os törvény ■ Példatár Noviring Kft – Budapest, 2005 ISBN 963 217 673 1, 416 oldal Ára: 4900 ft AZ EURÓPAI UNIÓ ALKOTMÁNYA Mi és hogyan változik az Alkotmányszerzôdés hatására? Horváth Zoltán – Ódor Bálint E könyv közérthetô és minden részletre kiterjedô áttekintést ad arról, hogy milyen konkrét változásokat jelent az Unió mindennapi mûködésében az Európai Unió Alkotmányszerzôdésének hatálybalépése, és ezek hogyan érintik

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! Az INTERREG Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2004-2006 pályázati felhívása (HUROSCG/05/01) Beadási határidô: 2005. 05. 20. A teljes pályázati dokumentáció anyaga, a gyakran ismételt kérdések listája megtalálható és letölthetô a www.interreg.hu oldalról. Bôvebb információ: Kalmár Péter ([email protected]) vagy a Magyarország-Románia Program esetében Borbola István ([email protected])


12

a tagállamokat és az uniós polgárokat. Ennek érdekében a változások mellett az Unió jelenlegi mûködési kereteit is röviden bemutatja, szerkezete a jelenlegi és az Alkotmányszerzôdést követô helyzet összehasonlítására épül. A kötet olyan nyelvezetben készült és olyan megközelítést alkalmaz, amely az Európai Unióval foglalkozó szakértôkön kívül a szélesebb nyilvánosság számára is könnyen érthetô módon ad tájékoztatást az Alkotmányszerzôdésrôl. HVG-Orac Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2005 ISBN 963 749 003 5, 424 oldal Ára: 3675 ft A HUSZONÖTÖK EURÓPÁI Kiss J. László (szerk.) A kötet az egyes tagállamok nézôpontjából mutatja be az integrációs folyamat, a csatlakozás jellemzô történetét, az integrációs döntéshozatal belsô intézményeit, a tagállami érdekeket és ellenérdekeket, az érzékeny szakpolitikai területeket, nem kevésbé a tényt, hogy a tagság miként módosított az egyes tagállamok belsô és külsô politikáján. A kötet egyúttal huszonöt ország bemutatkozása is. A zárófejezet statisztikái, táblái az összehasonlító eligazodást segítik. A szerzôk akadémiai, illetve tudományos intézetek, valamint a Külügyminisztérium neves szakértôi. Osiris Kiadó – Budapest, 2005 ISBN 963 389 671 1, 909 oldal Ára: 5500 ft

A könyvek megrendelhetôk a Nonprofit Könyvesboltban: www.europeanhouse.hu

Civil Európa - Civil Magyarország Az Európa Ház idôszakos kiadványa | Felelôs kiadó: Európa Ház

Európa Ház | Cím: 1016 Budapest, Dezsô u. 3. Levélcím: 1389 Budapest, 62., Pf. 113. Telefon: (1) 356-8440 | Fax: (1) 356-8499 E-mail: [email protected], [email protected] Internet: www.eucivil.hu, www.europeanhouse.hu Szerkesztô: Barabás Miklós Közremûködôk: Kiss Zsófia, Soós Róbert, Szép Gábor A kiadvány megjelenését az Európa Bizottság Oktatási és Kulturális Fôigazgatósága, a Nemzeti Civil Alapprogram és a Szerencsejáték Rt. támogatja. Nyomdai munkák: Count Press Nyomda | E-mail: [email protected] Internet: www.countpressnyomda.hu

CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG

Recommend Documents