CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG

C CIVIL E EURÓPA - C CIVIL M MAGYARORSZÁG 2005. február

Az Európa Ház idôszakos kiadványa

Civil szemmel az Európai Alkotmányról Mi is az az Európai Alkotmány Az Alkotmány olyan jogi szöveg, amely egy állam mûködésének, berendezkedésének alapvetô szabályait tartalmazza. Meghatározza például az állami intézményeket, és azok mûködését, az állampolgárok jogait és kötelezettségeit, az adott állam és állampolgárai egymáshoz való viszonyát, összefoglalva: a hatalom gyakorlásának feltételeit és korlátait. Az Európai Alkotmány formai szempontból nemzetközi szerzôdés, amely tartalma, illetve szimbolikus jelentôsége miatt kapta az alkotmány elnevezést. Ez azt jelenti, hogy az Európai Alkotmány nem hoz létre egy európai államot, illetve nem helyettesíti az Európai Unió tagállamainak nemzeti alkotmányait, hanem azokkal együtt érvényesül az Unió egész területén. Út az Alkotmány felé Az európai integrációs folyamat az elsô európai közösség, vagyis az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásával kezdôdött 1951ben. A jelenlegi európai szervezôdés alapszerzôdéseinek elsô darabja az 1957-es Római Szerzôdés, amellyel az aláíró 6 állam (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország) létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget. Ezt a szerzôdést aztán továbbiak sora követte: az Egységes Európai Okmány 1986-ban, az Európai Uniót létrehozó ún. Maastrichti Szerzôdés 1992-ben, az Amszterdami Szerzôdés 1997-ben, illetve a 2001-ben aláírt Nizzai Szerzôdés. Ez utóbbihoz az akkori 15 tagország állam- és kormányfôi egy nyilatkozatot csatoltak, melynek célja egy széleskörû és elmélyült vita kezdeményezése volt az Unió jövôjérôl. Ezek a szerzôdések mind egy ún. kormányközi konferencia keretében kerültek kidolgozásra, ahol a tagállamok képviselôi zárt ajtók mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával állapodtak meg a módosításokról, vagyis az állampolgároktól teljesen függetlenül döntöttek az európai integráció következô állomásairól. Ezzel a gyakorlattal kívántak szakítani a tagállamok vezetôi, akik felismerték, hogy Európa jövôjének meghatározása csak állampolgárainak bevonásával lehetséges. Az Európa jövôjével foglalkozó Konvent A belgiumi Laekenben ülésezô Európai Tanács 2001. december 15-én elfogadta az

Európai Unió jövôjérôl szóló nyilatkozatot, amely elôirányozta egy Európa jövôjével foglalkozó Konvent felállítását. A Konvent feladata az volt, hogy megvizsgálja az Unió fejlôdésével kapcsolatban felmerülô kérdéseket, például azt, hogy hogyan lehet az Európai Uniót demokratikusabbá, átláthatóbbá, hatékonyabbá tenni, hogyan lehet egyszerûsíteni az alapszerzôdéseket, illetve, hogy ez az egyszerûsítés elvezethet-e egy Európai Alkotmány elfogadásához. Ezekre a kérdésekre adott válaszokon keresztül egy olyan dokumentum létrehozása volt a cél, amely alapul szolgálhat a következô kormányközi konferencia tárgyalásaihoz. A Konvent tehát nem rendelkezett döntési jogosultsággal, az továbbra is az állam- és kormányfôk privilégiuma maradt. Ennek ellenére mégis mérföldkövet jelent az Unió történetében. Ez volt az elsô alkalom, hogy az Unió állampolgárai ennyire közvetlen formában részt vehettek a közös jövô formálásában. A Konvent több mint egy évig tartó munka után konszenzussal fogadta el az Európai Alkotmány tervezetét, amelyet elnöke 2003. június 20-án Thesszalonikiben terjesztett a tagállamok állam- és kormányfôi elé. Ezután a Konvent még véglegesítette a szöveget, majd 2003. július 18-án Rómában a testület elnöke átnyújtotta a tervezet végleges szövegét az Európai Tanács elnökségének, és jött a következô lépcsôfok, vagyis a kormányközi konferencia. Az állam- és kormányfôk tehát sikeresen megegyeztek az alkotmányos szerzôdés szövegében, vagyis tettek egy kicsinek egyáltalán nem nevezhetô lépést, de ezzel még nem zárták le véglegesen az Európai Alkotmány történetét, hiszen ahhoz, hogy hatályba lépjen, mindegyik tagállamnak ratifikálnia kell. Az egyes tagállamoknak saját alkotmányos szabályaiknak megfelelôen kell ratifikálniuk a dokumentumot, majd pedig amikor az ennek igazolásául szolgáló okmányt a nemzetközi jog szabályai szerint mindegyikük letétbe helyezte, a szerzôdés életbe lép. Amennyiben mind a 25 tagállamnak sikerül ratifikálnia a szerzôdést, és letétbe helyezni a megerôsítô okiratot, az Alkotmány 2006. november 1-jén lép hatályba. Ha viszont csak egy tagállam is nemet mond a szövegre, azzal 25 tagállam 450 millió állampolgárára nézve akadályozza meg a szerzôdés életbelépését. A cikk folytatása a 4. oldalon

Friss KSH adatok a hazai nonprofit szektorról 2. oldal Alapítványi vezetôk Budapesten 6. oldal Az NCA elsô éve 7. oldal CÉKLA program Nyilvánítson Ön is véleményt a civil érdekképviseletrôl!

9. oldal MagyarországTeleházország Interjú Gáspár Mátyással a teleház-mozgalomról

10. oldal Civilek tájékoztatása a Parlamentben 11. oldal Telebörze 2005 Ingyenes irodai eszközök civil szervezeteknek

A Civiliáda 2004 során elindított népszerû program folytatásaként fénymásolókra, faxokra, számítógépekre, monitorokra és mobiltelefonokra lehet pályázni. Határidô: 2005. február 21. További információ: E-mail: [email protected] Internet: www.europeanhouse.hu

Friss adatok a Központi Statisztikai Hivataltól Erôsödik a nonprofit

A Központi Statisztikai Hivatal 2004-ben, három év után ismét teljes körû adatgyûjtést hajtott végre a nonprofit szervezetek körében. A 2001-2002-es évre vonatkozó reprezentatív felvétel adatai állnak rendelkezésre, amely számos metszetben korlátozza az idôbeli összehasonlíthatóságot. A jelenleg készülô, 2003. évre vonatkozó tanulmányban fogják a részletes, idôbeli összehasonlítást is tartalmazó adatokat közreadni. A 2003-as évben 53 022 szervezet mûködött Magyarországon, ennek 40%-a (21 216 szervezet) alapítványi formában, 31 806 pedig társas nonprofit szervezetként. Az alapítványok 60%-a három tevékenységi területhez: oktatáshoz (32%), szociális ellátáshoz (15%) és kultúrához (14%) köthetô. A társas nonprofit szervezetek körében továbbra is a szabadidôs (25%) és a sportegyesületek (19%), valamint a szakmai érdekképviseletek találhatóak a legnagyobb arányban. Folyamatosan növekszik a közhasznúvá vált nonprofit szervezetek száma. A közhasznú státust szerzett szervezetek aránya 2003-ban megközelítette a 47, a kiemelkedôen közhasznúvá nyilvánítottaké pedig a 8 százalékot. A hivatalosan mûködô szervezetek 92 százaléka fejtett ki aktív tevékenységet az év során. Több mint 6 százalékuk mûködése csak a szervezet fenntartásra korlátozódott, és mintegy 900 szervezet csak névlegesen mûködött. A szervezetek 90 százalékára volt jellemzô a pénzforgalom, 2 százalékuk csak tôkét gyûjtött, mintegy 3400 szervezet viszont semmiféle pénzügyi tevékenységet nem folytatott.

szektor szolgáltató jellege, az állami támogatások több mint felét a közhasznú társaságok és közalapítványok kapták.

1. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2003 Alapítványok száma megoszlása, % 30,2 6 407 23,0 4 879 27,4 5 807 19,4 4 123 100,0 21 216

Településtípus Fôváros Megyeszékhely Többi város Község Összesen

Társas nonprofit szervezetek száma megoszlása, % 22,2 7 059 22,1 7 016 26,8 8 528 28,9 9 203 100,0 31 806

szám 13 466 11 895 14 335 13 326 53 022

Összesen megoszlás, % 25,4 22,4 27,1 25,1 100,0

2. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása tevékenységcsoportok szerint, 2003 Alapítványok száma megoszlása, % 13,6 2 879 5,8 1 233 5,1 1 073 2,4 513 32,0 6 814 2,9 607 9,0 1 915 14,8 3 130 0,5 106 2,2 472 5,8 1 236 1,4 290 0,5 108 1,6 334

Tevékenységcsoport Kultúra Vallás Sport Szabadidô, hobbi Oktatás Kutatás Egészségügy Szociális ellátás Polgárvédelem, tûzoltás Környezetvédelem Településfejlesztés Gazdaságfejlesztés Jogvédelem Közbiztonság védelme Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek Nemzetközi kapcsolatok Szakmai, gazdasági érdekképviselet Politika Összesen

CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG 2005. február

2

Társas nonprofit szervezetek száma megoszlása, % 8,9 2 831 0,6 190 18,7 5 935 25,1 8 032 2,4 759 1,7 541 1,6 503 4,5 1 418 2,3 736 2,4 774 5,6 1 768 2,3 725 1,8 574 4,3 1 368

szám 5 710 1 423 7 008 8 545 7 573 1 148 2 418 4 548 842 1 246 3 004 1 015 682 1 702

Összesen megoszlás, % 10,8 2,7 13,2 15,9 14,3 2,2 4,6 8,6 1,6 2,4 5,7 1,9 1,3 3,2

46 335

0,2 1,6

726 414

2,3 1,3

772 749

1,5 1,4

44 81 21 216

0,2 0,4 100,0

4 101 411 31 806

12,9 1,3 100,0

4 145 492 53 022

7,8 0,9 100,0

3. A közhasznú nonprofit szervezetek száma és aránya szervezeti forma szerint, 2003 Szervezeti forma Alapítvány Közalapítvány Egyesület Köztestület Szakszervezet Szakmai, munkáltatói szervezet Közhasznú társaság Nonprofit intézmény Összesen

Közhasznú szervezetek száma aránya, % 66,5 13 160 57,2 821 34,8 9 194 37,2 183 14,1 166 22,7 558 63,7 779 18,0 9 46,9 24 870

Összesen

Kiemelkedôen közhasznú szervezetek száma aránya, % 8,4 1 661 32,0 459 5,2 1 376 6,1 30 1,7 20 2,1 51 32,0 391 12,0 6 7,5 3 994

szám 19 781 1 435 26 407 492 1 176 2 458 1 223 50 53 022

arány, % 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

4. A nonprofit szervezetek száma és bevételei bevételnagyság szerint, 2003 Bevételnagyság, ezer Ft – 50 51 – 500 501 – 5000 5001 – 50000 50001 – Összesen

A szervezetek száma megoszlása, % 15,2 8 046 30,0 15 927 36,8 19 504 14,3 7 573 3,7 1 972 100,0 53 022

A bevételek összege, megoszlása, millió Ft % 92,6 0,0 3 720,2 0,5 33 159,7 4,5 119 132,7 16,3 574 948,4 78,7 731 053,6 100,0

A három év alatt érzékelhetôen erôsödött a szektor szolgáltató szerepe, ezzel összhangban javultak gazdálkodási mutatói is. A bevételek összege meghaladta a 731 milliárd forintot, ami a 2000. évi 495 milliárd forinthoz képest folyó áron közel 48 százalékos emelkedést jelent. Ennek ellenére az 500 ezer forintnál kisebb bevételû szervezetek aránya még mindig 45 százalék. Jelentôsen emelkedett az állami támogatásokból származó források aránya. A szektor bevételeinek 2000-ben 28 százaléka származott az állami vagy önkormányzati költségvetésbôl, ez az arány 2003ra 42 százalék fölé emelkedett. Ezzel párhuzamosan a magántámogatások aránya 16–ról 13 százalékra csökkent, a saját források aránya pedig 10 százalékponttal esett vissza. Igaz, a közel 310 milliárdos állami hozzájárulás több mint felét a közhasznú társaságok és közalapítványok kapták. Tovább csökkent, de még mindig magas a bevételek fôvárosi koncentrációja (63-ról 61 százalékra). A 30 milliárd forintnyi, külföldi forrásokból érkezô támogatás mind összegében (másfél milliárd forinttal), mind a szektor bevételében képviselt arányában (6-ról 4 százalékra) visszaesett. Az ilyen típusú támogatások közel 60 százaléka külföldi nonprofit szervezettôl vagy egyháztól származott. A szektor 116 milliárd forintnyi (ebbôl 111 milliárd pénzbeli) támogatást nyújtott, az adományok háromnegyede szervezeteknek, egynegyede magánszemélyeknek jutott. Több mint 10 százalékkal növekedett a szektorban dolgozók száma. A fôállásban, teljes munkaidôben foglalkoztatottak létszáma meghaladta a 63 ezer fôt. További 7 és fél ezer fô munkájával volt egyenértékû annak a közel 24 ezer munkavállalónak a teljesítménye, akiket a nonprofit szervezetek részmunkaidôben és nem fôállásban alkalmaztak. A szektorban mért átlagos, közel más5. A nonprofit szervezetek bevételei források és szervezeti forma szerint, 2003 (millió Ft) Szervezeti forma Alapítvány Közalapítvány Egyesület Köztestület Szakszervezet Szakmai, munkáltatói szervezet Közhasznú társaság Nonprofit intézmény Összesen

Állami

Magántámogatás 55 466,8 57 645,8 7 582,5 62 177,3 22 085,4 47 374,1 1 013,5 5 128,7 928,4 2 162,8 30 726,1 1 496,6 98 113,3 3 862,3 6 870,3 1 447,7 308 964,0 95 117,6

Alap22 901,4 2 451,3 48 324,9 9 509,1 6 016,3 29 358,4 89 955,1 2 224,4 210 740,9

Gazdálkodási tevékenység bevétele 19 599,0 5 179,8 30 578,9 726,0 1 651,2 10 605,6 42 014,6 234,9 110 590,0

Egyéb 1 656,4 104,5 1 417,1 16,8 28,8 525,1 1 870,0 22,4 5 641,1

3

Összesen 157 269,4 77 495,4 149 780,4 16 394,1 10 787,5 72 711,8 235 815,3 10 799,7 731 053,6


6. A különbözô szervezeti formájú nonprofit szervezetek bevételeinek megoszlása források szerint, 2003 (%) Állami

Szervezeti forma

Magán-

Alap-

35,3 9,8 14,7 6,2 20,0 2,1 1,6 13,4 13,0

14,6 3,2 32,4 58,0 55,8 40,4 38,1 20,6 28,8

támogatás 36,5 80,2 31,6 31,3 8,6 42,2 41,7 63,6 42,3

Alapítvány Közalapítvány Egyesület Köztestület Szakszervezet Szakmai, munkáltatói szervezet Közhasznú társaság Nonprofit intézmény Összesen

Gazdálkodási tevékenység bevétele 12,5 6,7 20,4 4,4 15,3 14,6 17,8 2,2 15,1

Egyéb 1,1 0,1 0,9 0,1 0,3 0,7 0,8 0,2 0,8

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

fél millió forintos éves bér, három év alatt 42 százalékkal emelkedett. 2003-ban a szektorban tevékenykedô önkéntes segítôk száma megközelítette a 400 ezer fôt. Az általuk teljesített 34 millió munkaóra körülbelül 16 ezer fôállású foglalkoztatott munkaidejének felelt meg. Munkájuk értéke meghaladta a 24 milliárd forintot. ■ Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A teljes anyag a következô honlapon olvasható: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/nonprofagy03.pdf

Civil szemmel az Európai Alkotmányról – folytatás az 1. oldalról

Hogyan épül fel az Alkotmány?

Mit ad nekem az Európai Alkotmány?

Az Alkotmány 4 részbôl áll, amit egy bevezetô (Preambulum) elôz meg: – Az elsô rész tartalmazza az Unió meghatározását, célkitûzéseit, hatásköreit, valamint döntéshozatali és intézményi rendjét. – A második rész az Alapjogi Charta, amelyet szintén egy Konvent dolgozott ki, és amelynek ünnepélyes kihirdetésére 2000. decemberében Nizzában került sor, de nincs jogilag kötelezô ereje. Amennyiben az Alkotmány életbe lép, a Charta alkalmazandó lesz az Unió egész területén. – A harmadik rész az Unió politikáit, valamint mûködését tárgyalja, így a különbözô politikákon kívül itt találhatóak meg az intézményekre és a pénzügyekre vonatkozó rendelkezések is. – A negyedik rész az ún. általános és záró rendelkezéseket tartalmazza, ide tartoznak például az Alkotmány hatálybalépésének feltételei, illetve a módosítására vonatkozó eljárás szabályai.

Az Európai Alkotmány nem csak az Unió intézményeit, politikáit, döntéshozatali rendjét határozza meg, hanem annak állampolgáraihoz való kapcsolatát is. Így többféle jogot rögzít, amelyekkel minden egyes uniós állampolgár élhet. Ahhoz viszont, hogy tényleg élni tudjunk velük, nem árt tudnunk, hogy melyek ezek, és hogyan érvényesíthetôk a gyakorlatban.

Ezt követik a különbözô jegyzôkönyvek és nyilatkozatok, többek között a szubszidiaritásról, és a nemzeti parlamentek integrációs szerepvállalásáról.


4

Mi az az uniós állampolgárság, és mit nyerek én vele? Az uniós állampolgárság nem az Európai Alkotmány újdonsága, hanem még a Maastrichti Szerzôdés vezette be. Uniós állampolgár mindenki, aki a tagállamok valamelyikének állampolgára. Fontos megjegyezni, hogy az uniós állampolgárság kiegészíti a nemzeti állampolgárságot, és nem helyettesíti azt. Ez azt jelenti, hogy az egyes személyek nemzeti állampolgárságuk révén jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, és ezekhez adódnak hozzá azok a további jogok, amelyeket uniós állampolgárságuk kínál számukra. Ezek a jogosultságok a következôk: a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog, az európai parlamenti, valamint a helyhatósági

választásokon való választó- és választhatósági jog, a diplomáciai és konzuli védelemhez való jog, petíció benyújtásának joga az Európai Parlamenthez, az Európai Ombudsmanhoz való fordulás joga, és az a jog, hogy az állampolgárok az Unió valamennyi nyelvén az Unió bármely intézményéhez forduljanak, illetve ugyanezen a nyelven választ kapjanak. Ezeknek a jogoknak a gyakorlásához azonban az Alkotmány rendelkezésein túlmenôen ismerni kell az adott területre vonatkozó joganyagot, mivel az a jogok gyakorlására vonatkozóan feltételeket, illetve korlátozásokat állapíthat meg. És ez még korántsem minden.. Az itt felsorolt jogokon kívül még számos olyan más dolog van, amelyrôl az Európai Alkotmány rendelkezik, és amely közvetlenül is kihathat az uniós állampolgár életére. Elég csak az ún. szolidaritási klauzulára gondolnunk, amely kimondja azt, hogy amennyiben egy tagállam terrortámadás vagy természeti, illetve ember okozta katasztrófa áldozatává válik, kérésére a többi tagállam segítséget nyújt számára. Az Unió minden területen küzd a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyôzôdésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdéséért, így biztosítva állampolgárai számára az egyenlô elbánást az élet minden területén.

Biztosan vannak olyanok, akikben felmerül annak a gondolata, hogy az Európai Alkotmány által elismert jogok hasznosak ugyan az uniós állampolgárok számára, de elôfordulhat, hogy ezek majd csak papíron fognak létezni, gyakorlati alkalmazásuk háttérbe szorul. Erre a kérdésre is válaszol az Alkotmányos Szerzôdés szövege, amely nemcsak jogokat és értékeket állapít meg, hanem olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amely arra ösztönzi a tagállamokat, illetve az uniós intézményeket, hogy a lefektetett jogok érvényesülését a lehetô legnagyobb mérték-

ben biztosítsák. Az a tagállam például, amelyik súlyosan megsérti az Unió értékeit (úgy, mint emberi jogok, jogállamiság, egyenlôség, demokrácia, szabadság, és az emberi méltóság tiszteletben tartása), azt kockáztatja, hogy a Tanács felfüggeszti az Alkotmány alkalmazásából származó egyes jogait, köztük a Tanács e tagállamot képviselô tagjait megilletô szavazati jogokat. Az uniós intézmények irányában garanciaként jelenik meg az, hogy az uniós állampolgárság alkalmazásáról a Bizottság minden harmadik évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az

Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Ezek a rendelkezések mind azt szolgálják, hogy az Alkotmányban foglalt jogok, rendelkezések ne csak leírt szavak, hanem valódi jogok legyenek. ■ Gál Krisztina Részlet az Európa Ház gondozásában 2005. márciusában megjelenô kiadványból. Érdeklôdni az címen lehet.

,,A mi Európánk – a mi alkotmányunk’’ címmel 2004. december 16-án a Parlament Kongresszusi termében országos konferenciát rendezett az Európa Ház, az Európa Akadémiával, az Európa Jövôje Egyesülettel, az Európa Mozgalom Magyar Tanácsával és a Tudományos Ismeretterjesztô Társulattal közös szervezésben. A konferencia résztvevôit Dr. Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke köszöntötte, a nyitó elôadást Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tartotta, aki beszédében elmondta, hogy azoknak a pártján áll, „akik azt mondják, hogy a politikai és gazdasági integrációban, együttmûködésben egy mélyebben és átfogóbban szervezett Európát támogat. A kultúrák, a nyelv, a nemzeti identitás megôrzésében pedig egy erôsebb nemzeti Európát akar." Az elôadók között volt Dr. Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke, Dr. Vastagh Pál, az Országgyûlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának elnöke, az Európai Konvent tagja és Frans Robert van Nouhuys, a Holland Királyság magyarországi nagykövete, az EU soros elnöksége képviseletében. A tervek szerint ,,A mi Európánk – a mi alkotmányunk’’ címmel az Európa Ház 2005 tavaszán programsorozat indít, melynek célja, hogy minél szélesebb körben ismertesse meg az Európai Alkotmányos Szerzôdés szövegét és tartalmát. ■

"A mi Európánk - a mi alkotmányunk" országos konferencia a Parlamentben

Könyvajánló VERSENYHELYZETBEN A civil szervezetek forrásszerzési lehetôségei az Európai Unióban Bódi Gábor

még el. Nekik szól ez a könyv. És annak az 1 százaléknak, amelyik már legalább próbálkozott, a próbálkozás ugyanis önmagában még nem elég a versenyképességhez.’’ -írja kötetérôl a szerzô. Századvég Kiadó – Budapest, 2004 ISBN 963921198-2, 362 oldal Ára: 3150 ft GLOBÁLIS CIVIL TÁRSADALOM 1. Helmut Anheier, Marlies Glasius, Mary Kaldor (szerk.)

,,Még a Phare Access pályázatokért felelôs köztisztviselôként határoztam el, hogy hiánypótló mûvet írok: egy kifejezetten a civil szervezetek szemszögébôl összeállított pályázati kézikönyvet. Bár ma már mindenki számára nyitva állnak a támogatási alapok, amelyek a társadalom szinte valamennyi területére kiterjedôen lehetôséget teremtenek a változtatásra, fejlôdésre, de a civil szektor 99 százaléka információ híján a pályázatírásig sem jutott

A kötet célja egyszerre elméleti és gyakorlati. Az igen nagy gonddal megírt és lenyûgözô szakirodalmat mozgató tanulmányok különbözô szempontokból határozzák meg a civil társadalom fogalmát, az alapos esettanulmányok és a gazdag szociológiai háttéranyag pedig segíti a fogalmi tisztázást. Rendkívül aktuális a globális civil társadalom gondolatának bemutatása, amely tudományos szempontból Magyarországon nem tartozik a végiggondoltvégigbeszélt témák közé, politikailag és politikaelméleti szempontból viszont Európa egyik legvitatottabb kérdései között szerepel.

Typotex Kiadó – Budapest, 2004 ISBN 963-9548-26-x, 492 oldal Ára: 4500 ft GLOBÁLIS CIVIL TÁRSADALOM 2. Helmut Anheier, Marlies Glasius, Mary Kaldor (szerk.) Ez a tanulmánykötet a 2004 elsô félévében megjelent elsô kötettel együtt a Londoni Közgazdasági Egyetemen belül mûködô Civil Társadalom, illetve Globális Kormányzás munkacsoportok úttörô erôfeszítésének köszönhetôen jött létre. Több mint száz szakértô bevonásával imponálóan gazdag és átfogó képet nyújt a globális civil társadalom alakulásáról, és ezzel gyökeresen új megvilágításba helyezi a globalizációs világfolyamatot. Typotex Kiadó – Budapest, 2004. ISBN 963-9548-27-8, 548 oldal Ára: 4800 ft A könyvek megrendelhetôk a Nonprofit Könyvesboltban: www.europeanhouse.hu

5


Európai közvélemény-kutatás az Európai Alkotmányról kedvezô fogadtatás, kevés információ Kedvezôen ítéli meg az uniós közvélemény az Európai Alkotmányt, viszont az uniós állampolgárok többsége véli úgy, hogy keveset tud a dokumentumról, további harmaduk pedig egyáltalán nem is hallott róla. Többek között ez derül ki az Eurobarometer 2004. október-november, az Európai Unió 24 786, 15 éves vagy idôsebb állampolgára körében elvégzett felmérésébôl, melynek eredményét 2005. január 28án hozták nyilvánosságra. A közvélemény-kutatás eredményének fôbb megállapításai: az uniós állampolgárok 11 százaléka érzi úgy,

hogy általában tisztában van az Európai Alkotmány tartalmával, 56 százalék tud keveset róla és 33 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem hallott még a dokumentumról. A megkérdezettek 49 százaléka támogatja az Alkotmányt, 16 százalékuk utasítja el. A támogatók aránya minden országban magasabb az ellenzôknél, kivéve az Egyesült Királyságot. 35 százalék viszont bizonytalan és nem nyilvánított véleményt a kérdésben. Egyértelmû összefüggés mutatható ki a tájékozottság és a támogatás mértéke között. Csak 22 százaléka támogatja az

Európai Alkotmányt azoknak, akik még soha nem hallottak a dokumentumról. Az Alkotmányról kevés információval rendelkezôk 60 százaléka támogatja, míg a támogatottság mértéke eléri a 75 százalékot azok körében, akik úgy válaszoltak, hogy általában tisztában vannak az Alkotmány tartalmával. ■ Az Eurobarometer felmérés teljes szövege angol nyelven olvasható az interneten: http://europa.eu.int/comm/ public_opinion/index_en.htm

Alapítványi vezetôk Budapesten A rendezvényre, melynek központi témája: "Az alapítványok Európáért: az állampolgárbarát Európai Unió" mintegy 600 európai, amerikai és japán alapítványi vezetôt várnak a házigazdák. Az Európai Alapítványi Központ 1989-ben alakult Brüsszelben. Az elmúlt több mint másfél évtized alatt az európai alapítványi világ meghatározó tényezôjévé vált. Több mint 200 tagja van, éves költségvetése meghaladja a 2 millió eurót; Európa vezetô magánalapítványai mellett az Egyesült Államok és Japán számos jelentôs alapítványát is tagjai között mondhatja. Az EFC évente számos szakmai programot szervez. Jók a kapcsolatai a brüsszeli európai uniós intézményekkel, ahol eredményesen képviseli tagszervezetei érdekeit. Az EFC programjai között kiemelkedô jelentôségû az évente megrendezett közgyûlés, melyre

2005. június 4-6. között Budapest ad otthont az Európai Alapítványi Központ (European Foundation Centre, EFC) éves közgyûlésének.

minden évben Európa más országában kerül sor. A régióban Prága (1993) és Krakkó (1999) után Budapest ad otthont a rangos rendezvénynek. A program hangsúlyos eleme az EU bôvítése és annak következményei a civil társadalom, az alapítványok szempontjából. A rendezvény elôkészítésére magyar házigazda bizottság alakult, melynek tagjai: Köles Sándor (Kárpátok Alapítvány), Belia Anna (Soros Alapítvány), Kahulits Andrea (Non-profit Pénzügyi Központ Alapítvány), Kuti Éva (Nonprofit Kutatócsoport), Kemény Tamás (Ipar Mûszaki Fejlesztéséért Alapítvány) és Barabás Miklós (Európa Ház). ■ További információkat angol nyelven az EFC honlapján olvashat: www.efc.be

„A civilek Európája Magyarországon" EU-s tanfolyam Nyíregyházán civil szervezetek részére A több mint 70 érdeklôdô részvételével megtartott tanfolyamra az Európa Ház, a nyíregyházi Európa Egyesület, az Elsô Nyírségi Fejlesztési Társaság, a Magyar Békeszövetség és a Nyíregyházi Fôiskola közös rendezésében került sor Nyíregyházán 2005. január 17-20. között.

A rendezvény nyitó plenáris ülésén a Városháza dísztermében Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere köszöntötte a résztvevôket, majd Robert van Nouhuys, a Holland Királyság magyarországi nagykövete, Balogh András egyetemi tanár, Dr. Vastagh Pál, az Országgyûlés Alkotmány-és Igazságügyi Bizottságának elnöke és Dr. Balogh Árpád, a Nyíregyházi Fôiskola rektora tartott elôadást a jelenlévôknek.


6

A tanfolyam további programjaira a Nyíregyházi Fôiskolán került sor, melyek keretében a résztvevôk értékes információkat szerezhettek az európai uniós pályázatokról és pályázatírási technikákról, a régió európai uniós tapasztalatairól, az európai állampolgárságról, az eredményes EU-s kommunikáció titkairól, az európai életmódról és divatról, a sokakat érintô Nemzeti Civil Alapprogramról és annak 2005-ös pályázatairól, valamint bemutatkozott a brüsszeli magyar civil iroda munkatársa is. A tervek szerint hasonló rendezvényre kerül majd sor 2005 tavaszán Budapesten is. ■

A Nemzeti Civil Alapprogram elsô éve – a számok tükrében 2004-ben elôször pályázhattunk a Nemzeti Civil Alapprogram kollégiumaihoz. Mintegy 7 milliárd forint került kiosztásra, részben mûködési költségre, részben konkrét programokra vonatkozó pályázatokra. Hányan pályáztak? Melyik régióban volt a legtöbb sikeres pályázat? A helyi szinten mûködô kis szervezetek vagy a nagyobb megyei, országos kezdeményezések kaptak több támogatást? Mindezekre a kérdésekre keresi a választ tanulmányában Dr. Kuti Éva nonprofit kutató.

Elkészült az elszámolási segédlet az NCA-s pályázatokhoz. Internet: www.nca.hu

Megállapítások A pályázó szervezetek száma viszonylag alacsony (6369) volt, a támogatási kérelem benyújtására jogosultaknak alig több mint 13 százalékát tette ki. A pályázók alig több mint felének (3542 szervezetnek) volt sikeres a pályázata. Nemcsak a sikertelen, de a sikeres pályázók között is akadtak olyan szervezetek (biztosító egyesületek, vállalkozói érdekképviseletek, politikai szervezetek), amelyek az NCA-törvény értelmében nem lettek volna jogosultak a támogatásra. A pályázók több mint 15 milliárd Ft támogatást kértek, a ténylegesen felosztható összeg mintegy háromszorosát. Ezen belül a programtámogatási igények az e célra szánt összegeknek átlagosan három és félszeresét, a mûködési támogatási kérelmek az erre elkülönített összeg két és félszeresét tették ki. A regionális kollégiumokhoz beérkezett pályázatokban igényelt összegek szerkezete szinte teljes egészében megegyezett a Tanács által kialakított keretösszegek területi struktúrájával. A forrásmegosztási döntés mellett a kérelmezhetô támogatási összeg határainak kijelölése bizonyult a Tanács leghatásosabb támogatáspolitikai eszközének. A kiosztott támogatások regionális és településtípusok szerinti eloszlása lényegesen egyenletesebbnek bizonyult, mint az egyéb központi állami támogatásoké. A területi kiegyenlítôdési folyamat legnagyobb nyertesei a megyeközpontok voltak, de a többi városban és a községekben mûködô nonprofit szervezetek is számottevôen javították pozícióikat. Tanulságok, következtetések Javítani kellene az NCA céljaival, felépítésével, mûködésével és pályázataival kapcsolatos tájékoztatást. Fontos támogatáspolitikai cél lehetne a civil szervezeteknek szánt szakmai segítségnyújtás mennyiségi és minôségi fejlesztése. Pontosítani kellene a támogatásra nem jogosult szervezetek körét, meghatározni azokat a kritériumokat, amelyek segítségével a jogosultság elbírálható. Megfontolandónak látszik, hogy a következô években – a törvény szabta kereteken belül – valamelyest növelni lehetne a szakmai programok támogatására elôirányzott keretösszeget. Az elosztható összegek regionális összetételének számottevô módosítása a közeljövôben nem látszik szükségesnek. A kiosztott támogatás régiókon belüli megoszlása megyék szerint pályázattípusonként, % Megye Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Gyôr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy

Mûködési támogatási pályázat 87,5 12,5 38,9 36,8 24,3 32,9 28,3 38,8 43,6 25,1

Szakmai pályázat

Összesen

90,6 9,4 41,1 22,1 36,8 28,6 18,2 53,2 75,7 11,5

88,4 11,6 39,4 33,1 27,5 32,0 26,2 41,8 53,1 21,1

Megye Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád

Mûködési támogatási pályázat 31,3 48,6 28,1 23,3 45,0 27,2 27,8 31,4 33,4 35,2

Szakmai pályázat

Összesen

12,8 61,2 29,4 9,4 27,3 33,2 39,5 20,3 31,7 48,0

25,8 51,7 28,4 19,9 41,1 28,5 30,4 28,4 33,0 38,6

A kiosztott támogatás régiókon belüli megoszlása megyék szerint pályázattípusonként, % Sikeresség Mindkét típusú pályázaton sikeresek voltak Inkább a mûködési pályázaton voltak sikeresek Inkább a szakmai pályázatokon voltak sikeresek Mindkét típusú pályázaton sikertelenek voltak

Megye Baranya, Békés, Borsod, Csongrád, Fejér, Heves, Zala Bács, Komárom, Gyôr, Hajdú, Heves, Nógrád, Pest, Tolna Budapest, Szabolcs, Szolnok, Veszprém Somogy, Vas

7


Indokoltnak látszik annak átgondolása (és esetleg számításokkal való megalapozása), hogy a következô pályázati fordulók során milyen támogatási plafonokat célszerû meghatározni. Számítani kell arra, hogy a támogatások egyenletesebb területi elosztása érdekében tett további erôfeszítések valószínûleg a sport-, szabadidôs és a településfejlesztési (s esetleg az oktatási és közbiztonság-védelmi) szervezetek támogatásokból való részesedését növelnék meg. Ezek ugyanis azok a szervezetfajták, amelyek a kisebb településeken is nagy számban vannak jelen. Megállapítások Az NCA-támogatások közel egynegyedét a szociális és egészségügyi szervezetek kapták, a sport és szabadidôs, a kulturális, az oktatási, a környezetvédelmi szervezetek és a nonprofit szövetségek részesedése egyaránt egytized körüli, a többi tevékenységi területé csak 1–3 százalékos volt. Az NCA támogatások szervezettípus és támogatástípus szerinti megoszlása, %

Egyesületi szakmai 16 % Alapítványi szakmai 27 %

Alapítványi mûködési 11 %

Egyesületi mûködési 46 %

Az NCA-ból nyert támogatások nagyságát befolyásoló tényezôk megyék szerint Nonprofit szervezetek száma 13466 4408 3138 2525 2087 2037 1698 1810 1893 2134 2548 1706 1511 1726 2121 2308 1570 984 1347 2005 53022

Megye Budapest Pest Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Csongrád Baranya Fejér Zala Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Heves Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Szolnok Gyôr-Moson-Sopron Veszprém Vas Nógrád Tolna Somogy Összesen


8

NCAjogosultak aránya, % 89,9 91,0 89,2 91,8 88,0 89,4 86,6 89,3 90,6 89,1 89,2 88,6 88,5 90,9 91,0 88,3 90,8 91,4 89,8 88,7 89,7

Pályázók/ jogosultak aránya, % 12,9 9,6 14,9 12,1 20,0 15,2 12,4 15,2 19,8 8,9 10,3 14,2 14,7 15,9 11,9 11,6 13,5 16,7 19,0 11,7 13,4

Nyertesek/ pályázók aránya, % 61,1 57,3 59,5 44,1 63,8 40,4 61,0 56,7 54,9 45,3 66,2 62,1 61,9 37,8 53,9 51,7 50,3 69,3 46,5 36,5 55,6

Átlagos pályázott összeg, MFt 4,5 2,4 2,0 1,7 2,0 2,1 2,0 1,7 1,5 2,2 1,5 1,4 1,7 1,6 1,5 1,5 1,5 1,3 1,3 1,6 2,4

Kiosztott pályázott összeg, % 32,3 32,9 30,3 40,0 25,1 31,1 43,7 39,3 32,3 36,8 39,4 44,8 39,1 32,9 34,9 31,2 34,3 50,1 30,3 21,3 33,2

Az NCA-ból nyert támogatások nagyságát befolyásoló tényezôk régiók szerint Régió Közép-Magyarország Dél-Alföld Észak-Magyarország Észak-Alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Összesen

Nonprofit szervezetek száma 17874 6528 5828 6385 5517 5501 5389 53022

NCAjogosultak aránya, % 90,1 89,2 89,4 90,7 87,8 90,4 89,2 89,7

Pályázók/ jogosultak aránya, % 12,1 16,1 15,0 12,1 12,7 13,4 14,9 13,4

Nyertesek/ pályázók aránya, % 60,4 61,2 62,1 42,1 57,7 53,9 41,3 55,6

Átlagos pályázott összeg, MFt 4,1 1,7 1,7 1,8 1,7 1,6 1,7 2,4

Kiosztott pályázott összeg, % 32,4 30,5 36,5 36,8 38,1 36,4 28,1 33,2

A kollégiumok támogatáspolitikája és az elosztási döntések során érvényesített megfontolásai meglehetôsen heterogének voltak. Ennek következtében különbségek alakultak ki az ország különbözô régióiban mûködô nonprofit szervezetek pályázati esélyei között. Tanulságok, következtetések A támogatásból jelenleg elenyészô mértékben részesülô tevékenységi területek hozzájutási esélyeinek növelése elsôsorban olyan szakmai segítségnyújtással képzelhetô el, amely javítja az ott mûködô szervezetek pályázati aktivitását és szakmai felkészültségét. Kívánatosnak látszik a kollégiumi gyakorlat bizonyos fokú egységesítése. Segítené a támogatási döntések meghozatalát, ha a kollégiumok nemcsak a hozzájuk beérkezett, hanem az ugyanazon szervezetek által párhuzamosan más kollégiumokhoz benyújtott pályázatokról is kapnának információkat. Ehhez a nyilvántartási rendszer továbbfejlesztésére lenne szükség. ■ Forrás: Kuti Éva: Szándékok, szereplôk, eredmények - a Nemzeti Civil Alapprogram elsô pályázati fordulójának tapasztalatai az adatok tükrében Kiadó: Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi Minisztérium és a Nemzeti Civil Alapprogram A tanulmány teljes szövege megtalálható a Nemzeti Civil Alapprogram honlapján: www.nca.hu

A Civil Érdekképviselet Lehetséges Alternatívái adatgyûjtési program Az elmúlt években komoly viták folytak a nonprofit szektoron belül arról, hogy szükség lenne-e egy általános, országos civil érdekképviseleti rendszer kiépítésére. A témában megszólaló szakemberek és civil szervezeti vezetôk körében mára többnyire egyetértés alakult ki arra vonatkozóan, hogy egy általános érdekképviselet létrejötte kívánatos lenne, ám arról, hogy ez milyen formában (hálózat, szövetség, kamara, választott testület, stb.), illetve milyen szerkezetben (területi és/vagy szakmai alapon, horizontálisan vagy hierarchikusan szervezôdô) épülhetne fel, még megoszlanak a vélemények. Eltérô álláspontokkal találkozhatunk arra vonatkozóan is, hogy egyáltalán milyen szervezetek vehetnének részt ebben az együttmûködésben, valamint egyáltalán mennyire idôszerû ez a kérdés jelen pillanatban, mennyi idôt igényelne a kialakulás folyamata. Mindezek a viták elméleti szinten zajlanak, konkrét érdekképviseletek létrehozására eddig legfel-

jebb egy-egy ágazat vagy kisebb területi egység szintjén került sor. Új kezdeményezést indított el a Civitalis Egyesület 2005. januárjában. A „Civil ÉrdekKépviselet Lehetséges Alternatívái (CÉKLA)’’ elnevezésû program célja – amellett, hogy a civil szervezetek sokaságával megismertesse ezeket az elképzeléseket, ütköztesse a különbözô modellek mellett és ellen felsorakoztatott érveket – elsôsorban az, hogy „szóra bírja’’ magát a szektort, a különbözô tevékenységi területeken mûködô kis és nagy szervezeteket, alapítványokat és egyesületeket, városiakat és a falvakban tevékenykedôket: mondják el maguk, és lehetôleg minél többen, mit gondolnak errôl a kérdésrôl, részt vennének-e bármiféle ilyen irányú kezdeményezésben. Ennek érdekében egy kérdôíves adatfelvétel lebonyolítását kezdték el. Az adatfelvétel eredményét bemutató elemzés az elméleti viták legfontosabb dokumentumait is tartalmazó kiadvány részeként 2005. májusában jelenik meg. ■

A kérdôív kitölthetô: www.eucivil.hu.

A programról további információt a e-mail címen Sebestény Istvántól kaphat.

9


Helyi kezdeményezések Magyarország - Teleházország

Gáspár Mátyás

Gáspár Mátyás tíz év hazai és külhoni közösségi informatikai munkájának tapasztalatait foglalta össze a közelmúltban megjelent könyvében. A mintegy 300 oldalas könyv párbeszédes formában vezeti be a kisközösségben élô fejlesztôt, hogyan lehet megszervezni és fenntartható módon mûködtetni a helyi információs társadalom legfontosabb láncszemét képezô közösségi hozzáférési helyet, a teleházat és a hasonló célú helyi szolgálatokat. Itthon és külföldön egyaránt elsôként jelenik meg ilyen átfogó munka a közösségi informatika gyakorlásáról, a teleházakról és társaikról. Gáspár Mátyás válaszol a Civil Európa Civil Magyarország újságírójának kérdéseire. Hogyan alakultak ki a teleház-mozgalmak? – 1992-ben a könyvtárosok hozták be az ötletet a skandináv országokból. Svédországban 1985-ben jött létre az elsô teleház. Ettôl teljesen függetlenül, Csákberényben egy közösségfejlesztési program egyik közösen kitalált fejlesztési célja volt egy ,,mindenki irodájának’’ létesítése. A csákberényi elképzelés miatt kezdtünk keresgélni, van-e ilyen már valahol, s megtaláltuk a könyvtárosok által, a skandináv teleházakról írott könyvet (Telekunyhók a vidékfejlesztésért). Így született az elsô teleház. A teleház-mozgalom legfontosabb jellemzôje, hogy helyi kezdeményezés hozza létre. Meghatározó a szerepük a közösségépítésben, újjászervezésben, mert minden lehetséges módon kiszolgálják a civil szervezeteket, elôsegítik azok kialakulását, megerôsödését, szervezik a helyi médiát. Mitôl civil ez a mozgalom? – Attól, hogy a teleházak infrastruktúrájának mintegy 70 százaléka helyi civil szervezetek tulajdonában van és egy civil


10

szervezetben - Magyar Teleház Szövetség Egyesület - tömörülve szervezik a magyarországi teleház-mozgalmat, képviselik érdekeiket, lobbiznak. A Szövetség kezdeményezôje egy nemzetközi civil szervezet volt, az Európai Teleház Szövetségek Uniója (EUTA), amelynek alapítói Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Észtország, Magyarország, Oroszország, SzerbiaMontenegró, Szlovákia. Hogyan mûködnek Európa más országaiban, hogyan segítik az integrációt? – Nyugat-Európában nem jellemzô, hogy civilek oldják meg a közösségi hozzáférést. Ott vagy az állam, vagy a piac elégíti ki ezt az igényt. Az EU ajánlása nem a közösségi, hanem a nyilvános hozzáférés biztosítása, ami csak annyit jelent, hogy mindenütt legyen elérhetô nyilvános internet. A magyar modell azért teljesebb, mert a kisközösség felelôsséget vállal azért, hogy azokat is bevonja, akik hátrányos helyzetben vannak, maguktól erre nem lennének képesek. Nyugat-Európában erre speciális programokat szerveznek, speciális intézményekben, ahol ezek az emberek elérhetôk. Nálunk, az intézményhiányok (elsôsorban a kistelepüléseken) komplex, közösségi megoldást hívtak életre. S mivel ilyen módon egyik szakterület, ágazat sem tudta ezt magára vállalni (részben mert nincs elég forrása, részben pedig azért, mert nem szolgálhatja ki más szakterület ügyfeleit), a civil szféra volt kénytelen az állam helyett erre vállalkozni. A teleház-mozgalom elsôsorban a csatlakozó országok kistelepüléseinek önszervezô, önmenedzselô képességének javításával (helyi fejlesztési stratégiák, programok, pályázatok) szolgálja az integrációs törekvéseket. Fontos, hogy segítsük a határon túli magyar teleház hálózat szervezését. Jelenleg

mintegy 100 ilyen van a régióban, a legtöbb a Vajdaságban, majd Erdélyben és Szlovákiában, Ukrajnában. A teleházmozgalom hozzájárul a határok átjárhatóvá tételében, a kisközösségek közötti közvetlen személyes, civil és gazdasági kapcsolatok erôsítésében. Magyar segítséggel bontakozik ki a teleház-mozgalom a szomszédoknál (Románia, Ukrajna). Segítünk még Fehéroroszországban, Kirgizisztánban, Litvániában, Macedóniában, Üzbegisztánban. Kikkel szeretnének kapcsolatba kerülni, együttmûködni? – A teleház-mozgalom lényege a partnerség. Mindenkivel együtt tudunk és akarunk mûködni, akiknek fontos a vidéki kisközösségek, ott élôk elérése, közszolgáltatások közvetítése (pl. oktatás, foglalkoztatás, e-ügyintézés, szociális segítés, közhasznú tájékoztatás), vagy az elektronikus hálózat gazdaságba való bevonás érdekében (távoktatás, távmunka, távbank, távkereskedelem, stb.). Így természetes szövetségesünk a kormányzat, az üzleti szféra és a civil szféra minden szereplôje országos, területi és helyi szinten egyaránt. Céljaik között szerepel, hogy a teleházakat egy általános célú, országos hozzáférési hálózattá szervezzék, amely intézményesen vállal fel közfeladatokat és mindennapos részévé válik a hálózati gazdaságnak. Milyen segítség kell ehhez? – A hálózatot, annak egyenszilárdságát kell erôsíteni és a személyzetet kell képezni. Ennek feltétele az anyagi biztonság, amit néhány fontos e-közigazgatási és e-gazdasági szolgáltatás kell hogy megalapozzon a jövôben. Errôl meg kell állapodni az állam és gazdaság szereplôivel. Az e-Magyarország pontokat a teleházak

irányában kell továbbfejleszteni, hogy beágyazódjanak a helyi társadalomba, gazdaságba, a technikai hozzáférés helyi szolgáltató intézménnyé fejlôdjön. Gáspár Mátyás javasolja, hogy az érdeklôdôk nézzék meg a TeleFalu híreit: (http://www.telefalu.hu). Ez egy magánhonlap, amelyet a közösségi informatika hazai kibontakozásának, példáinak bemutatására szentel.

A jó megoldások menüpontban módszeresen is felsorol példa értékû teleházat. A szerzô éjszakái zömét arra fordítja, hogy a hozzá érkezô információtömegbôl folyamatosan kiválogassa és közzé tegye a legérdekesebb hazai és külföldi híreket. Figyelemreméltó a Budaörsi Telekuckó, http://www.telekucko.hu ahol elsôként vezették be az ügysegédi szolgálatot és az IT-mentor szolgálatot (http://www.itmentor.hu).

Nagyon izgalmas rendszer, a teljesen kezdôk bevezetését szolgálja. Elmagyarázza mit lehet az internettel csinálni, s személyes példákon mutatja be. A tanítvány és mentor (távmentor) kapcsolatát is támogatja a rendszer, levelezhetnek a rendszerben, s a tanítvány számára hasznos forrásokat a mentor az adatbázisból kijelölheti. ■

Civilek tájékoztatása Az Országgyûlés Civil Irodája Az Országgyûlés Civil Irodája 2002 szeptemberében jött létre azzal a céllal, hogy fejlessze a párbeszédet az Országgyûlés és a civil szervezetek között. Az együttmûködés kétirányú: nemcsak a civileknek van szükségük információra, a képviselôk sem nélkülözhetik a civil szervezetek tapasztalatait. Az irodába minden engedély, belépô nélkül bárki betérhet és érdeklôdhet a képviselôk tevékenysége, törvényhozásunk legfrissebb eseményei iránt. Az Országgyûlés Irodaházának Dunaparti oldalán, a bejáratnál tábla jelzi: itt mûködik a Magyar Országgyûlés Civil Irodája. Király Edinát, az iroda vezetôjét arról kérdezzük, hogy azon kívül, hogy az iroda ügyfélszolgálati idôben tájékoztatja a magánembereket és a civil szervezeteket az Országgyûlés munkájáról, üléseirôl, a törvényjavaslatokról, mi a feladata.

– Az ügyfélszolgálati tevékenység kevésbé hangsúlyos, mint eleinte gondoltuk. A parlamenti honlapról már sokan megnézhetik a törvényjavaslatokat. Vannak azonban olyan civil szervezetek, amelyeknek még nincs internet-hozzáférésük, ôk minket keresnek fel. Az iroda indítását közvélemény kutatással alapoztuk meg. A kutatás választ adott arra, hogy a nyitott parlament megteremtése érdekében milyen lépéseket kell tenni; általában a közvélemény részérôl milyen a parlament megítélése; mennyire ismerik az országgyûlés tevékenységét; milyen elvárásaik vannak a parlamenttel, mint intézménnyel, illetve az országgyûlési képviselôkkel szemben. Egy olyan felmérést végeztünk, amelyben arról is szó volt, hogy milyen csatornákon lehet kapcsolatot tartani a civil szervezetekkel és az állampolgárokkal. A felmérést ismertették a képviselôkkel, és a honlapjukon is hozzáférhetô. Szakmai rendezvényeket is szerveznek és kapcsolatot tartanak fenn társadalmi szervezetekkel.

– Több száz civil szervezet használja a honlapunkat, élô, interaktív kapcsolódási pontnak számít oldalunk.

Két rendezvényünk volt, az egyik az uniós népszavazás elôzte meg, amelyen a csatlakozási felkészülésrôl volt szó. Most májusban az EPválasztások voltak napirenden, ,,Az európai parlament és a nemzeti parlamentek’’ címmel tartottunk konferenciát a Parlamentben. Valamennyi párt képviselte magát, tartottak elôadásokat a megjelent mintegy 600 civil szervezet képviselôjének.

A Magyar Országgyûlés Civil Irodája Cím: 1054 Budapest, Széchenyi rkp. 19. Telefon:

Tíz éve létezik a lobbi-lista. A civil szervezetek elküldik adataikat az Országgyûlés fôtitkárának, így kerülnek fel a listára, és minden évben az Országgyûlés elnöke a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozza a listán szereplô szervezeteket. Segíti-e a munkájukat a lobbi-lista? Milyen segítséget kapnak a lobbi-listán szereplô civil szervezek az irodától?

(1) 441-6095 E-mail: [email protected] Nyitva tartás: H-Cs.: 9.00-12.00 óra és 13.00-15.00 óra között

– 620 civil szervezetet tartalmaz most ez a lista. Ôk a kiemelt célcsoportunk a kezdet kezdetétôl. A civileknek lehetôségük van arra, hogy a törvény elôkészítés folyamatába bekapcsolódjanak. Ideális esetben ez még a kormányzati szakaszban történik, amikor akár szélesebb körû módosításra is van lehetôség. Tapasztalataink szerint ugyanakkor helye van az egyeztetésnek, a civil vélemények becsatornázásának akkor is, amikor egy törvényjavaslat itt van már a parlament asztalán. A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvényjavaslat kapcsán 3 ezer civil szervezetet kerestünk meg, és küldtük meg részükre a törvényjavaslat szövegét. Több száz véleményt

11


összesítettünk, és továbbítottunk az Országgyûlés Társadalmi Szervezetek Bizottságának, és ezzel jelentôs muníciót adtunk a képviselôk kezébe a civil vélemények törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontjáról. Úgy vélem, ez mind a civilek, mind a képviselôk oldaláról sikeres kezdeményezés volt. A véleményeket a honlapunkon lehetett olvasni. Az elfogadott törvényjavaslatból ki tudták mazsolázni, hogy amit ôk elküldtek, ahhoz képest mit fogadott el a Ház. Az iroda a civilek és parlamenti képviselôk között híd szeretne lenni, amely begyûjti az információkat és közvetít a képviselôk és a civil szféra tagjai között. Minden ülésszak elején a lobbi-listán szereplô civil szervezetek megkapják az irodától a

törvényalkotási programot. Így módjukban áll megnézni, hogy mi az, ami ôket az adott törvényhozási szakaszban érdekli, jelezhetik, hogy melyik törvény-javaslatot küldjék meg nekik véleményezésre. Regisztrálhatnak a honlapon azok, akik nem szeretnének a lobbi-listára felkerülni, mert nem kifejezetten érdekvédelmi feladatokat látnak el, de szívesen ott lennének az iroda rendezvényein. Tavaly ôsz óta az elsôsorban civileknek szóló, ezer példányban megjelenô Parlamenti Hírlevelet kapják meg a lobbi listán szereplô szervezetek képviselôi, de bárki elolvashatja a hírleveleket a Civil Iroda honlapján. (www.mkogy.hu/civiliroda) ■ Bódi Ági

Látogatóban Bônyön, a Teleházban

A képen Balogh Zsolt iskolaigazgató és Ignáczné Buruczky Erika könyvtáros. Fotó: Kovács Ottó

Igazság szerint dr. Menyhárt Miklós, a bônyi családorvos invitált meg a község mûvelôdési otthonában egy, a maga nemében egyedülálló orvosi továbbképzésre, amikor a szünetben felfedeztem Bôny könyvtárát, és benne a teleházat. A könyvtárosnô, Ignáczné Buruczky Erika készséggel mutatta be a teleházat. Az állami és a civil szervezetek erôfeszítései ellenére a kistelepüléseken élô minden száz lakosból még ma is csupán hatnak van lehetôsége arra, hogy megismerhesse, használhassa a világhálót, s jelentôs elôrelépés nem is várható az üzleti szféra hathatós segítsége nélkül. Bôny, ez az alig két és fél ezres község és az ott élô emberek ezt megcáfolták, bizonyítva, hogy az üzleti szféra nélkül is lehet sikereket elérni. Egy évvel ezelôtt megalakult a község könyvtárában a nyugat-dunántúli régió egyik teleháza Bônyön. Sikeresen pályáztak, aminek eredményeként ma már 12 számítógépen tanulhatnak a diákok, és az idôsebbek is. A teleház munkatársa, Ignáczné Buruczky Erika könyvtáros szerint az elmúlt egy év alatt a számítógépek megléte jó hatással volt a könyvtárba járókra. Az elhelyezés is kiváló volt, hiszen csak egy teremmel kellett arrébb menni, és a teleház révén az információk tárháza is megnyílt számukra.

Patonai Tiborné jegyzô és Balogh Zsolt iskolaigazgató, valamint Bôhm Csaba, a község polgármestere tevékenyen részt vett a teleház megalakításában, és azóta is figyelemmel kísérik fejlôdését, úgy gondolják, hogy a teleház nem csak számítógépes iroda, hanem közösségformáló ereje van, kezdeményezi és erôsíti a civil összefogást. A teleházat elôszeretettel nevezik országszerte ,,mindenki irodájának’’. Ez Bônyön sincs másképp, Ignáczné Buruczky Erika szívesen segít mindenkinek, aki betér a teleházba, és segítséget kér tôle. Számos új szolgáltatás biztosítja a község lakóinak tájékozódását, kényelmes, gyors ügyintézését. Bár a teleház egyelôre a gyermekek körében a legnépszerûbb, a felnôttek is naprólnapra gyakoribb látogatói az intézménynek. Elsôsorban az internet-hozzáférés és a könyvtárközi kölcsönzés lehetôsége vonzó számukra. Bôny szerencsés helyzetben van, hogy a könyvtár és a teleház együtt, egymást kiegészítve és erôsítve, sôt egy újabb pályázat révén e-Magyarország Pontként is mûködhet. A község lakói most kezdik igazán felfedezni, mit is nyújthat számukra ez a hely. A könyvtár és a teleház szinte minden nap, esti és a szombat délelôtti órákban is biztosítja a kötetlen szórakozást, és a tanulási lehetôséget egyaránt. ■

Civil Európa - Civil Magyarország | Az Európa Ház idôszakos kiadványa | Felelôs kiadó: Európa Ház

Európa Ház | Cím: 1016 Budapest, Dezsô u. 3. | Levélcím: 1389 Budapest, 62., Pf. 113. | Telefon: (1) 356-8440 | Fax: (1) 356-8499 E-mail: [email protected], [email protected] | Internet: www.eucivil.hu, www.europeanhouse.hu Szerkesztô: Barabás Miklós | Közremûködôk: Bódi Ági, Gál Krisztina, Kiss Zsófia A kiadvány megjelenését az Európa Bizottság Oktatási és Kulturális Fôigazgatósága, a Nemzeti Civil Alapprogram és a Szerencsejáték Rt. támogatja. Nyomdai munkák: Count Press Nyomda | E-mail: [email protected] | Internet: www.countpressnyomda.hu


12

CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG

Recommend Documents