civil fórum Tartalomjegyzék civil társadalmi lap Civil kurázsi Civil önépítkezésünk Civil könyves pavilon Kulturális kitekintő 2 civil fórum

2

civil fórum

Tartalomjegyzék 3. oldal Farkas András: Hálóz(z)unk 4. oldal Csáki Rozália: Információ és technológia a civil ügyek szolgálatában 5. oldal Varga Máté: Marokból marokba A maroktelefonoktól az egérrel történő döntéshozatalig 8. oldal 10 szabadon használható információs és kommunikációs technológiai eszköz, amelyről minden civil szervezetnek tudnia kell! 9. oldal Elliot Harmon: Kommunikációs technológia az Ön civil szervezete számára 12. oldal Bakó Mihály: Civil kommunikáció és az Eperinda (Strawberrynet) Alapítvány

18. oldal Miklós Ágnes Kata: SEGÍTSÜTI – avagy amikor az internet nevű kis falu összefog 20. oldal Chris Worman: Technológia a társadalmi változásért 21. oldal Közösen és a technika segítségével Udvarhelyért! – interjú Chris Wormannal 22. oldal Nemes Előd: A háromszéki civil szféra technikai ellátottsága

33. oldal Lakatosné Sira Magdolna: Határon átnyúló településfejlesztés Túristvándi fejlesztési törekvéseinek bemutatása

Civil önépítkezésünk 36. oldal Bereczki Kinga: Hálózatépítés magas szakmai szinten

Civil könyves pavilon

24. oldal Bereczki Kinga: Pályázati menedzsment multimédiás távoktató program segítségével 25. oldal Chris Worman: TechSoup

37. oldal Dr. Kovács József Szilamér: Éber virrasztás

Kulturális kitekintő

26. oldal Sikertörténet – TechSoup

13. oldal PONT civil alapon

27. oldal Sikertörténet – „Hamar közel lett a messze”

16. oldal Sipos Zoltán: Webvidék: egy lehetséges válasz arra a kérdésre, hogy mihez kezdjünk a teleházakkal?

28. oldal Nagy Renáta: A civil szervezetek kommunikációs lehetőségeinek alakulása Magyarországon

17. oldal Kovács Zoltán Csongor: Erdély Zöld Oldala – www.greendex.ro

30. oldal Dr. Nagy Ádám – Székely Levente: Nonprofit szervezetek az információs társadalomban

civil fórum

Civil kurázsi

38. oldal Európai mobilitási programok és támogatások a kulturális szektorban – összefoglaló 41. oldal Csáki Rozália: Információ és technológia a civil ügyek szolgálatában (RO) 42. oldal Tartalomjegyzék (RO)

Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány

civil társadalmi lap Felelős kiadó: Egri István Főszerkesztő: Csáki Rozália

Olvasószerkesztők: Jakab Zsuzsa Szabó Attila Grafikus: Könczey Elemér Tördelőszerkesztő: Csáki Ferencz

Szerkesztőbizottság: Bereczki Kinga Bodó Barna Kolumbán Gábor Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső

Elérhetőségek: postacím: 400196 – Kolozsvár Aviator Bădescu u. 35. telefon/fax: +40-0264–450230 e–mail: [email protected]

Készült a DTP Studio nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban. Ára: 5 lej, a 2009-ben megjelent négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 14 lej.

ISSN 15822–4004

Információs technológia a civil világban

Hálóz(z)unk „10 óra van, félálmosan indítom el a számítógépet, mert éppen most berregett rám egyszer a Blackberry telefonomon működő Yahoo Messengeren keresztül kolozsvári kollegám, hogy küldött egy fontos pályázati értesítőről e-mailt. Aminek bár látom a „subject-jét” és tartalmát a telefonon is (azelőtt öt másodperccel a levél miatt berregett kettőt a telefon), sajnos a mellékelt dokumentumot (még) sokba kerül telefonra letölteni, ezért inkább mégis a Vodafone mobilinternettel töltöm le a laptopra. A gép el is indul, már látom is a Tweetdeck-en bejövő felugró ablakokban, hogy a szerkesztők Vásárhelyen már négy pályázatot töltöttek fel a palyazatok.ro-ra ma reggel. Mi több, a háromszéki fejlesztési konferenciát erőteljesen reklámozzák a Facebook oldalakon, ezért a regisztráltak száma fel is ugrott a rendezvény honlapján.”

E

lsőre a felvezető egy tudományos-fantasztikus film forgatókönyvéből kivágott jelenetnek tűnhet, vagy ha az olvasó talán mégis reálisnak gondolja, akkor ezt csakis valamilyen fejlett nyugati vagy esetleg japán környezetbe tudja behelyezni. Pedig valós, és Romániára is érvényes. Igazából bármely helyszínre elképzelhető, ahol internet, áram, illetve legalább egy mobiltelefon-hálózat található. Az előző fejezet másként is megfogalmazható: „Reggel 10 órát mutat az óra, Szülőföld Alap pályázati határidő van ma. Hál’istennek amióta adott az online pályázás lehetősége is, nyertem négy órát, mert az elektronikus pályázás határideje éjfél, nem a posta zárásának időpontja. Időt nyerek. Nem kell borítékot vegyek, és azért sem kell aggódom, kifogy-e a nyomtatófesték. Nem kell keressem a pecsétemet, sőt a tollam sem fogy ki, amikor aláírnom kell. Ha véletlenül elvennék az áramot, ismerősöm laptopját és mobil-internet kapcsolatát még mindig kölcsönkérhetem este.” Az internet, az információs technológia megoldásai mára már elengedhetetlen eszközt jelentenek olyan szervezetek számára, amelyek legalább egy partnerrel, egy támogatóval rendelkeznek. Az az eszköztár is lehet, amely időt, pénzt, idegeket spórol meg, kiszámíthatóvá tesz folyamatokat, sok esetben kiküszöböli a hibalehetőségeket, jobban mérhetővé, ellenőrizhetővé, nyilvánossá teszi saját tevékenységünket. A romániai magyar civil társadalom alulreprezentált az információs társadalom kialakításában. Nem lát-

ja még teljesen át, miért éri meg neki, tetés, hogy széles körben akarjuk ezért nem fordít erőforrásokat arra, kommunikálni, népszerűsíteni azt, hogy használja, megjelenjen rajta. amihez értünk, amiért tevékenyPedig példaértékű kezdeményezé- kedünk, ha nincs tiszta képünk arsek léteznek, olyanok, amelyek ré- ról, hogy pontosan milyen célt kövén adott cél érdekében emberek vetünk, mi a szervezeti víziónk, virtuális hálózata tudott létrejönni. mit tekintünk küldetésünknek, ki a Az interneten a civil szervezet nem pontos célcsoportunk, akkor az inkülönbözik cégtől, közintézménytől. ternetes kommunikációnk sem fog Projektjeit, akcióit kell ismertté tegye tökéletesen működni. (termékek és szolgálVisszatérve matatások helyett). Ezért gához az informati...annak módját érdemes online rekkához, internethez, lámra, saját internetes mint eszközhöz: ankeressük, hogy honlapra, vagy éppen nak módját keresne csak fogyaszolyan fejlesztésre alasük, hogy ne csak fotók, hanem inforpokat fordítani, amegyasztók, hanem inmáció-termelők is lyek révén a világformáció-termelők is legyünk, mert ha szerte ismert internelegyünk, mert ha tertes keresők szervezemelünk, akkor megtermelünk, akkor tünk honlapját, egyéb jelenünk, ha megjelemegjelenünk, ha elektronikus anyaganünk, elérhetővé vámegjelenünk, elérit nagyobb hatékonylunk. A civil szervehetővé válunk. sággal találják meg. zetek tevékenysége, Idegennek tűnik rendezvénye, proa Facebook vagy Twitter? Olyan jektje is információhordozó, célcsoonline megoldások, honlapok ezek, portja van, az internet pedig sokat amelyek több százmillió embert segíthet abban, hogy célcsoportunkötnek össze. Olyan online megol- kat gyorsan és olcsón érjük el. Úgyhogy miért ne? dások, amelyek már Romániában, Erdélyben is elterjedtek, így nem Ui.: Egy év múlva ez a cikk va„fejlett társadalmak” szórakozása, hanem saját környezetünk valós lószínűleg teljes átírásra, aktualizálásra szorul, hiszen az internet és inkommunikációs eszközei. Amennyiben civil szervezeti ve- formatika egyre nagyobb sebességzetőként úgy érezzük, nincs kapaci- gel újítja, fejleszti magát. Rajtunk tásunk, erőnk alkalmazkodni ezek- múlik, mennyire használjuk ki lehehez, keressünk segítséget olyan fia- tőségeit, és mennyire tartjuk a temtalok körében, akik otthonosan mo- pót vele. zognak ebben a világban. Azonban az internetes megjelenés talán mégsem csak azon múFarkas András lik, hogy megtanuljuk használPONT – fejlesztési tanácsadó ni ezt a korlátlan információs fore-mail: [email protected] rást. Ha nincs bennünk belső kész-

3

4

civil fórum

Információ és technológia a civil ügyek szolgálatában

N

ap mint nap információkkal több mint tíz éve működő civil szerdolgozunk. Legyünk környe- vezetnek dolgozom, amelynek még zetvédelemmel vagy szociá- nincs saját honlapja. Lemaradtunk. lis problémákkal foglalkozó szervezet. Célkitűzéseinket nem tudjuk annyiNagyon fontos, hogy időben eljusson ra hatékonyan ellátni és tevékenyséhozzánk egy-egy információ, és még günk sem annyira (át)látható és köfontosabb, hogy fel is tudjuk használ- vethető így. Persze vannak hírek róni. A civil szféra az együttműködés, a lunk, rendezvényeinkről a világháfigyelemfelkeltés és a hatékony problé- lón, és egy-egy eseményen való részmamegoldás közösségi tere. Hogy mi- vételünk esetén újra megjelenik a nelyen formái lehetnek az együttműkö- vünk, de ez esetleges. Ezek olyan désnek ma? Hogy hogyan is lehet mi- üzenetek, hírek, amelyeket mások írnél hatékonyabban felkelteni az embe- nak rólunk, és nem mindig azt tolmárek figyelmét? Hogy miként lehet még csolják, mint amit esetleg mi szereteredményesebb a problémamegol- nénk. És ez még csak egy vékonyka dás? Minderre mai világunk informá- szeletkéje az információs és kommuciós és kommunikációs technológiája nikációs technológia használatának. új válaszokat kínál. Az A tervezési, szerveinformációs társadazési, oktatási és inforBár úgy tűnik, lom tagjaiként, ha meg máló, tájékoztató munakarunk tudni valamit, kának is számos hatéezek az eszköha minél több személykony formáját kínálzök, módszerek az lyel szeretnénk megja számunkra a techniegyes számítógép osztani valamit, ha fel ka. Egy-egy ügyes kis előtt ülő szeméakarjuk hívni az embeprogram a számítógélyek egyéni munrek figyelmét valamipünkön, amit hasznáre, méghozzá nemcsak lunk és máris sok időt káját igénylik, e a közösségünkben, haés energiát tudunk lapszámunkban nem egy országban, megspórolni. Nem bebemutatott példák egy kontinensen élőszélve a költségekis igazolják, hogy a két, akkor óhatatlanul ről, amelyek szintén technológia is csak számítógép elé ülünk, csökkenthetők. És ekés a világhálóra csatlakor még csak azokjó csapatmunkával kozunk. Teszi ezt ma ról az eszközökről bekiegészülve lehet úgy egy nyolcvan éves, szélünk, amelyek a hatékony. Ebben is mint egy tizenéves. hétköznapi munkánnagy szükségünk Persze, a lehetőségek kat segítik. De mi törvan egymásra! nem mindenhol ugyanténik akkor, ha e techazok. Nem mindegy, nológia elveire alapohogy városon vagy fazunk civil akciókat? lun, esetleg egy elszigetelt települé- Lásd online aláírásgyűjtés egy közérsen élünk. De aki ki akar lépni a maga dekű ügyben. Mennyivel gyorsabb e kis világából, az óhatatlanul ez irány- módszerrel elérni az érintetteket, és siba halad. És az imént jelzett helyzetek- kerre vinni az ügyet! De hallottak már kel szinte mindannyian találkozunk. a Webvidékről? Értékteremtő munkáIlyenkor pedig leggyakrabban a tech- ra lehet biztatni a falvak ifjú közösnika segítségét hívjuk, avagy a techni- ségeit, hogy ők maguk is ráébredheskát használjuk, hogy mások segítségét senek, milyen kincsek birtokosai, és kérjük. Lásd mobiltelefon, e-mail, leve- ezt másokkal is megoszthassák. Hát a lezőlista stb. Segítsüti? Csodálatos karitatív munka, Civil szervezetként, még ha csak mely szintén az információs és komfél évesek vagyunk is, ma már az len- munikációs technológia sikeres haszne a legtermészetesebb, hogy honla- nálatán múlik. Mindkettőről bővebpunk legyen. Mondom ezt én, aki egy ben olvashatnak e lapszámunkban.

Mert az a célunk, hogy megismertessük az olvasókkal e nagyszerű akciókat, melyek nem igényelnek olyan tudást, mellyel már ne rendekelkeznénk, ha számítógép- és internethasználók vagyunk. Legalább két szempontból is igen fontos, hogy e témakörrel foglalkozzunk. Az egyik, hogy azokat, akik idengenkednek ettől a világtól, tájékoztassuk arról, hogy milyen egyszerű és csodálatos lehet e technológia használata ugyanazon civil ügyek érdekében, amelyekért eddig is elhivatottan cselekedtek. Olyan programokkal ismertetjük meg őket, amelyek szabad felhasználásúak, könnyen elérhetők és használatuk révén a szervezetük céljait, érdekeit talán egyszerűbben és hatékonyabban is szolgálhatják. A másik ok, hogy azok számára, akik már otthonosabban mozognak ebben a világban, olyan példákat mutassunk meg, amelyek e technológia újszerű felhasználásáról szólnak. Hogy ne csak felhasználók legyenek, hanem alkotók, kezdeményezők, oktatók is. Bár úgy tűnik, ezek az eszközök, módszerek az egyes számítógép előtt ülő személyek egyéni munkáját igénylik, e lapszámunkban bemutatott példák is igazolják, hogy a technológia is csak jó csapatmunkával kiegészülve lehet hatékony. Ebben is nagy szükségünk van egymásra! Természetesen nem mellékes, hogy mindehhez úgy számítástechnikai háttér, mint internet-elérhetőség is kell. Hallottak már a TechSoup programról? Ha még nem, hát itt az alkalom, hogy erről bővebben is tájékozódhassanak, megtudva, hogy civil szervezetként miként juthatnak igen előnyös áron jogtiszta programokhoz (software). Szociális vállalkozás, mely civil ügyeket segít világszerte. Civil szervezetek képviselői a saját munkájuk példáján mutatják be hasábjainkon sikereiket, újszerű kezdeményezéseiket, melyeket az információs és kommunikációs technológia révén tudtak elindítani.

5


Megnézzük egy kicsit a statisztikákat is, hogy milyen a civil szervezetek ellátottsága ezekből az eszközökből. Sajnos nincs átfogó erdélyi kimutatásunk. De Kovászna megye példája és a magyarországi statisztikák elemzése is igen érdekes információkkal szolgál. Ma már a pályázatok világa is lassan internet-alapú, avagy valamilyen számítástechnikai program-alapú. És hogyan is értesülünk ezekről a kiírásokról? Levelezőlisták, honlapok révén. Ebben is kiemelkedő példát mutat fel az erdélyi civil szféra. A PONT pályázatfigyelő rendszer országos szinten is kiemelkedő pél-

da. Lapunkból arról is tudomást szerezhetnek, hogy nem csak pályázatfigyeléssel foglalkozik a csapat. Forrásteremtő munkánkban még mindig a pályázatok járnak élen. A Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány egy új forrásteremtő módszert alkalmaz, melyben számos helyi vállalkozóval működik együtt. A módszer alapja szintén az információs és kommunikációs technológia. Rovataink színes palettáját élvezhetik ez alkalommal is kedves olvasóink. A Civil kurázsi az önkormányzat és közösség sikeres együttműködésének példáját mutatja be. Civil önépítkezésünkben egy felnőtt-

oktatási hálózatépítésről számolunk be. Civil könyves pavilonunkban civil szféránk új civil kiadványával ismerkedhetnek meg. A Kulturális kitekintő az európai mobilitási programokról tájékoztat. Bízunk benne, hogy e lapszámunk is sok inspiráló ötlettel szolgál majd arra, miként is javíthatják, egészíthetik ki, vagy változtathatják kedvezően civil munkájukat.

Csáki Rozália főszerkesztő e-mail: [email protected]

Marokból marokba A maroktelefonoktól az egérrel történő döntéshozatalig Elöljáróban

Engedjék meg nekem a kedves olvasók, hogy mint civil írjak azokról a lehetőségekről és tapasztalatokról, amelyek egyre inkább segítik és meghatározzák munkámat a civil világban. Jómagam nem vagyok sem informatikus, sem profi webszerkesztő, ugyanakkor kíváncsi vagyok és hajlamos arra, hogy kísérletezzek az új lehetőségekkel. Cikkemben igyekszem bemutatni az internet nyújtotta új lehetőségekből néhányat, amelyek további fejlődése, hiszem, hogy nagy szerepet játszik majd a civil társadalom fejlődésében, megerősödésében.

Egy kis „rávezetés”

Nem is olyan régen még általános volt, hogy megvetéssel figyeltük a „maroktelefonosokat”. Ma már komolyan összekuszálódhat életünk, ha véletlenül otthon hagyjuk mobilunkat. Egy nagyobbat ugorva már az internet korszakában nyomkodjuk a billentyűket, az e-mailezés, a skype (ingyenes online telefonálás), a webes információszerzés, illetve egyre inkább a vásárlás is mindennapivá váltak életünkben. A személyi számítógépek is egyre nagyobb metamorfózison mennek keresztül, szembeszökő gyors laptoppá, illetve okostelefonná alakulásuk.

Mégis az információs társadalommá válásunk kapujában ma, amikor azt halljuk: e-demokrácia, e-részvétel, akkor valami maroktelefonos érzés merül ismét fel bennünk. Érdekes, hogy éppen azok, akik demokráciával és a részvétel erősítésével is foglalkoznak – tehát a humán segítő-fejlesztő, kulturális, képzési szakterületek –, egyenesen sci-fi-nek tartják a fogalmak mögött rejlő trendeket, valamiféle abszurditással kevert futurisztikus jövőkép sejlik fel bennük, amely már jóval túlmutat azon az élhető és emberközeli világon, amiért ők tenni kívánnak, és tesznek is a mindennapokban. Pedig ahogy a telefont is megszokta mindenki, úgy az internet adta lehetőségek fejlődése és terjedése is nehezen lesz hosszú távon mellőzhető. Akárcsak számos más jelenség globalizálódó világunkban, e trendek létezése és térnyerése sem kérdés ma már, csak a megvalósulások formája az, amibe beleszólásunk lehet. És bele is kell is szóljunk! Szükséges, hogy a szentimentális, nosztalgikus ellenkezésünk, múltfelmagasztalásunk felismerésbe csapjon át. És főképpen ott, ahol értelme is van! Ma még sokan üzletekkel, csencselőkkel teli plázának látjuk az internetet, ahol persze lehet tanulni is, de a játék és a vásárlás elterjedtebb. Nem vesszük észre, hogy éppen ez ad valós alapot, konkrét talapzatot ahhoz, hogy az emberek legtöbbje által dédelgetett utópiák – mint a világméretű összefogás, a totális demokrácia, a hosszú távú béke – nyitott, toleráns, befogadó, egyenlő, vagyis „jó” társadalmakban bontakozhassanak ki.

6

civil fórum

Kissé talán hippokratészi hasonlattal tehát, használnunk kell minden tudomány és fejlődés adta lehetőséget, és elsősorban ott és arra, ami mindannyiunk elemi érdeke: saját társadalmaink jobbítására, fejlesztésére.

Jó, de mit? Jó, de hogyan? – néhány példa az éterből Blog

ki) a laphoz új tartalmakat adjanak, vagy azok tartalmán módosítsanak. Ha létrehozunk egy ilyen oldalt, akkor gyakorlatilag egy üres lapot kapunk, amihez az általunk meghívottak, vagy bárki hozzáírhat, illetve abból elvehet. Az oldal egy gombnyomásra szerkeszthetővé válik (akárcsak egy Word-dokumentum), majd a mentés után mindenki számára láthatóak a változások. Ha csak egy kirándulást akarunk szervezni, már akkor is nagy segítség lehet abban, hogy az esetleges kérdéseket megvitassuk, közös listát készítsünk arról, hogy ki mit vigyen. A mi szervezeteink előszeretettel használják a wikiket az egyes projektek dokumentálására, közös szövegek létrehozására. Aki kicsit már jártasabb a kezelésében, további oldalakat, aloldalakat hozhat létre, beszélgetéseket kezdeményezhet, fórumot készíthet, stb.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után a blogok – mint a civil média úttörői – terjedni kezdtek, majd 2002-re tömegjelenséggé váltak. A tragédia utáni trauma, az elkeseredettség megosztása, megkönnyítése új csatornát talált magának azokban az internetes naplókban, amelyek tartalmát a napló írója és az írásokat kommentáló („kommentelő”) látogatók adják össze. Persze kérdezhetnénk, ugyan mi ebben az újdonság? Hiszen naplót írni eddig is lehetett. Mégis, nem kis léPéldák saját munkáinkból: pésről van itt szó. Egyrészt technikai szempontból jelent Városmegújítás: ez komoly fordulatot, hiszen a blogokat blog-motorok http://varosmegujitas.wikispaces.com/home. (blogokat összefogó, blogolást lehetővé tevő oldalak) hozÁllampolgári Részvétel Hete: zák létre, amelyek fejlődése azt tette lehetővé, hogy szinte http://cpw-arh.wikispaces.com. nulla technikai tudással valaki blogot, vagy még egysze(Hol? Pl.: www.wikispaces.com.) rűbben: naplóírásra (is) alkalmas weboldalt hozzon létre. Valójában ez jelentette a kulcsot ahhoz, hogy az internet ne csak a technikusokkal fejleszthető felKözösségi portálok legvár legyen, hanem valóságos civil térré A társadalmi hálózatokkal foglalkozó kö...használnunk kell alakuljon, ahol a részvétel már leginkább zösségi oldalak (social networks) mára minden tudomány csak a motiváción múlik. A „hogyan” kérmindenhol ismertté váltak, Magyarorszáés fejlődés adta ledésre tehát a blogolás elsőrangú választ ad. gon az Iwiw, nemzetközi szinten elsősorhetőséget, és elsőMásrészt tartalmi szempontból is van ban a Facebook terjedt el, de számos más újdonság-értéke a blogolásnak, hiszen elilyen kezdeményezéssel is találkozhasorban ott és arra, rugaszkodik a merev keretektől, a megfetunk. Ma még elsősorban az ismerőseink ami mindannyiunk lelés kényszere nélkül oszthatjuk meg érés (régi) barátaink feltérképezésére haszelemi érdeke: saját zéseinket, történeteinket, saját valóságunnáljuk, sokszor magunk is meglepődve társadalmaink jobkat, de akár eseményeket, munkánk eredazon, hogy mennyi „gyenge kötés” kapbítására, fejlesztéményeit, vívódásait, közösségünk erőssécsolódik hozzánk, illetve sokszor kiábrángeit, gyengeségeit, igényeit is. Ugyanakdulva a sok fellelt ismerős révén megsosére. kor lehetőséget kapunk a visszacsatoláskasodott, legtöbbször felszínes kommunira, a párbeszédre, felkelthetjük a „hasonlók” kíváncsisá- kációs kényszerből. gát, nemegyszer akár széles körben is népszerűvé válhaSokat hallunk magunk kiadásának, saját adataink nyiltunk naplóink által. vánossá tételének hátulütőiről is, amelyek legtöbbször A blogok sok válfaja közül itt csak kettőt említek. Az nem is kacsák. „énblogok”, vagy „személyes” blogok, elsősorban az Ugyanakkor fontos megjegyezni azt a trendet, hogy sok író személyéről, életéről, vagy élethelyzetéről szólnak, mozgalomszerű kezdeményezés lát ma napvilágot a kömíg a „tematikus” egy adott témára koncentrál – ami zösségi oldalak révén, azok lehetőségeinek kiaknázásával. gyakorlatilag bármi lehet –, és a témával kapcsolatos hí- Ezeken az oldalakon már lehet különböző témájú klubokat reket, információkat teszi közzé, illetve beszéli meg (a alakítani, illetve intézményt is bevonni a társadalmi hálócivil világhoz közel például a kerékpáros mozgalmak zatba, így egy-egy forró ügy mentén, de akár kisebb események, kampányok mellé ezreket lehet pillanatok alatt mozhasználják széles körben a ezeket). gósítani (pl. a közelmúlt egyetemi diáklázadásai Ausztriában). Ehhez persze sok időt kell arra fordítanunk, hogy Pl.: www.criticalmass.hu; www.arh.blogol.hu. (Hol? Pl.: Wordpress: www.wordpress.com; blogol: klubjainkhoz, szervezeteinkhez tagokat toborozzunk, de akik felismerik a jövő lehetőségeit, máris állandó és áttételwww.blogol.hu.) mentes kapcsolatban vannak törzsközönségükkel. (Hol? Pl. www.iwiw.hu; www.facebook.com.)

WIKI

A WIKI egy rendkívül egyszerű weboldal, amely lehetővé teszi azt, hogy a szerkesztők (vagy általános esetben bár-

Még néhány példa arra, hogyan szervezhetjük, artikulálhatjuk saját ügyeinket hatékonyabban:

7


• Tegyünk fel képeket, videókat eseményeinkről, szervezeteinkről. Erre számos lehetőség adódik az interneten, érdemes olyat választani, amely arra is lehetőséget ad, hogy albumainkat, filmjeinket „beágyazzuk” weboldalainkba, blogjainkba. (Pl.: www.indavideo.hu, www. youtube.com, www.photobucket.com, www.flickr.com.) • Készítsünk videót képekből vagy rövid videókból. (Pl.: www.photo-flash-maker.com.) • Szerkesszünk közösen dokumentumokat anélkül, hogy tucatnyi különböző verziót küldözgetnénk odavissza e-mailen. (Pl.: http://docs.google.com.) • Egyeztessük egyszerűen és gyorsan időpontjainkat a weben (találkozók időpontjainak online egyeztetése. (Pl.: www.doodle.com.) • Telefonáljunk, üzenjünk, beszélgessünk online. (Pl.: www.skype.com; www.messenger.com.) • Használjunk minél több nyílt forráskódú szoftvert, amelyből sokat le sem kell töltenünk, mert online is működik (ezek mind ingyenesek!). (Pl.: www.plone.org; www.openoffice.org.) • Nézzünk körül, mi mindent lehet már online megtanulni, e-learning oldalakon vagy oktató filmeken keresztül (commoncraft). Mielőtt egy szinttel feljebb ugranánk, egy élő példával szolgálok saját munkánkból.

Ötödik éve kampányolunk az állampolgáriságért és a demokráciáért, és szervezzük meg az Állampolgári Részvétel Hetét (ÁRH), amely Magyarországon az egyik legnagyobb civil eseménysorozattá nőtte ki magát. • A tervezéshez idén először egy wiki-felületet is létrehoztunk, ami alkalmas arra, hogy mindenki bedobja ötleteit, elképzeléseit, témáit. Elsőre nem lett átütő siker, de sokan bekapcsolódtak: www.cpw-arh. wikispaces.com. • Az ÁRH egy külön „hivatalos” honlapot is működtet, amelyen minden nap egy neves közéleti személyiséggel készített videót is bemutattunk az állampolgári részvételről: www.arh.kozossegfejlesztes.hu. • Szintén ezen az oldalon megtalálhatók az ÁRH fényképeiből készült PR-videók is, amelyeket online, az erre alkalmas egyszerű szoftverekkel hoztunk létre. • Az oldalon összegyűjtöttünk egy tucat olyan online lehetőséget, amellyel részt vehetünk internet-alapú kampányokban, aláírhatunk fontos petíciókat, de akár

máshogy is tehetünk egy részt egy-egy fontos ügyhöz („online teheted” fül alatt az oldalon). • Két éve egy blogon gyűjtjük össze az egyhetes eseménysorozat beszámolóit, képeit, videóit, melyet évről évre többen maguk tesznek föl a szervezkedők (itt érdemes a szeptember és az október fülekre kattintani, ekkor került fel minden évben a legtöbb anyag): www. arh.blogol.hu.

Hova tovább? Hova vezet mindez?

A cikk elején már bevetettem olyan veszélyesnek tűnő fogalmakat, mint az e-demokrácia és az e-részvétel. Ezen a ponton bizonyára előállhatnék szakszerű megfogalmazásokkal, fogalommagyarázatokkal, de aki már eddig átrágta magát ezen az olvasmányon, az megérdemli, hogy most se riasszam el. Jómagam ismeretei szerint e fogalmak mögött azok az erőfeszítések húzódnak meg, amelyek már nem „pusztán” a civil társdalom kreatív önbemutatására, kapcsolatszervezésére, ügymeneteinek egyszerűsítésére vonatkoznak, hanem valós, a döntéshozatali mechanizmusokba organikusan beépített beleszólási és részvételi lehetőségeket feltételeznek, amelyre számos valós jó példa is létezik már. Ezek a jó példák elsősorban persze Nyugatról származnak, melyeket a Pep-Net (Pan-European eParticipation Network: www.pepnet.eu) találkozóin volt szerencsém megismerni. Nagyon érdekes jövőképet vet fel, ha megnézünk két ilyet:

1. A Harringay-i (Nagy-Britannia) lakosok és önkormányzat által létrehozott közösségi oldal, amely a lakosság és a lokalitás összekapcsolására hivatott. Hálózatba szervezett szomszédságok címmel egy olyan programot kezdeményeztek, amelyben a helyi identitás megerősítésétől, a bevonáson, a közösségépítésen, a nyilvánosság és információszerzés fejlesztésén keresztül oda jutottak, hogy ma már a Harringay-i lakosok napi alakítói az önkormányzat működésének. Ennek megkönnyítésére olyan közösségi portált is működtetnek, ahol betekinthetnek minden nyilvános belső dokumentumba, hozzáférhetnek a szolgáltatásokhoz, részt vehetnek a tervezésben és döntés-előkészítésben, a helyi (szak)politikák kialakításában. Ugyanakkor mindezekhez kapcsolódva állandó lehetőségük van a diskurzusra egymás között, az „egymás”-ba beleértve a helyi vezetést is. (Lásd: http://www. harringayonline.com; prezentáció Harringay polgármesterétől: http://www.slideshare. net/NetworkedNeighbourhoods/networkedneighbourhoods-harringay-online.)

8

civil fórum

Befejezésül

2. A helyi ügyektől eltávolodva figyelmesek lehetünk egy olasz kezdeményezésre, amely egy komoly hiányra reflektál. Azt vállalta ugyanis, hogy átláthatóvá teszi az olasz parlament és döntéshozatal működését. Onnantól kezdve, hogy „lekövethetővé” teszi minden politikus aktivitását a lehető legrészletesebben, a költségek és kifizetések áramlásának bemutatásán keresztül eljut egészen az egyes ügyekkel és törvényekkel kapcsolatos összes rendelkezésre álló információ összegyűjtéséig, amihez a látogatók kommentárokat fűzheztnek, javaslatokat tehetnek, illetve más csatornákon is lehetőséget teremt a döntések befolyásolására (ez egy új fejlesztés, folyamatosan épülnek további csatornái). (Lásd: www.openpolis.it; www. openparlamento.it.) Érdekességképpen említem meg, hogy vannak már olyan cégek és szervezetek, amelyek teljes e-részvételi rendszereket kínálnak, némelyik magába foglalja a kialakításukhoz szükséges offline elemeket (konzultáció, képzések, tervezés stb.) is. (Pl. http://www.moderngov.co.uk; http://www.web-labs.co.uk; http://cambridgeopensystems.com.)

Olyan világot teremtettünk magunk köré, amelynek „uralásához” egyre komplexebb szervezettségre van szükségünk. Továbbra is fennáll a lehetőségünk, hogy egyszerűen ne akarjunk „uralni”, ezáltal a részvételünk is másodlagossá váljon, vagyis hagyjuk, hogy a lokalitásunkat, országunkat, világunkat mások uralják. Ebben az esetben a folyamatokkal való ellenkezésünk viszont esetlegessé válik. Mondhatjuk azt is, hogy mi éppen a túlszervezettség, a világ globális túlbonyolítása ellen szállunk síkra, de nekünk bizony akkor is ebben a rendszerben, ebben a komplexitásban kell ellenérzéseinket megfogalmazni, különben szavunk halk marad. De el is fogadhatjuk, hogy immáron egy másik dimenzióban élünk, amiben talán jobban benne foglaltatik személyes, közösségi és globális kiteljesedésünk, mint bármelyik megelőző állomáson, így a feladatunk már „csak” a folyamatok „jó” irányba terelése. Ki-ki mérlegelje ebben saját szerepét! Megjegyzés: a fenti csatornák népszerűsítésére egy mintablogot is létrehoztam, amelyen további oktatóanyagokat, -filmeket, prezentációkat találhatnak: www. mintablog.blogol.hu.

Varga Máté Civil Kollégium Alapítvány – Közösségfejlesztők Egyesülete e-mail: [email protected]

10 szabadon használható információs és kommunikációs technológiai eszköz, amelyről minden civil szervezetnek tudnia kell! Gimp: egy szabad és hatékony fényképszerkesztő eszköz. A Photoshop számos sajátosságával rendelkezik, mint méretátalakítás, színezés, az adatállomány (file) típusának a megváltoztatása stb. Elérhető: www.gimp.org.

Joomla/Drupal: szabadon felhasználható honlapkészítő program, melyet elsősorban aktív civilek fejlesztettek ki kifejezetten civil szervezeteknek szánva. Elérhetők: www.joomla.org és www.drupal.org.

Google Docs: többek között pályázatkészítés során dokumentumokat oszthatunk meg és terjeszthetünk a velünk nem egy településen, akár más országban lévő partnereinkkel. Látható az időbeosztás, a feladatok és még több minden, ha kiegészítjük, összeegyeztetjük a Google Naptárral (Google Calendar). Elérhető: www.google.com, kattints a ‘More’-ra.

Civicrm: civil szervezeteknek és általuk készített program az adományozók nyilvántartására. Kiegészíthető honlappal és az adományozók menedzsmentjéhez szükséges alkalmazásokkal, mint beszámoló, nyomonkövetés, levelezés és eseménynaptár programok. Elérhető: www.civicrm.org.

Skype: legtöbben már ismerjük és használjuk ezt a programot, de kiemelten figyelmükbe ajánljuk az extra sajátosságokat, mint amilyen az akár nagyméretű dokumentum biztonságos átküldése a partnereiknek. Elérhető: www.skype.com.

CutePDF: rossz név, de egy nagyszerű termék. A dokumentumok legbiztonságosabban .pdf formátumban küldhetők. A CutePDF segítségével legtöbb dokumentumot .pdf formátumúvá lehet alakítani. Elérhető: www. cutepdf.com.

9


YouTube: a Google-t követően a YouTubenak van naponta a legtöbb látogatója. Könynyedén oszthatod meg a történeteidet a barátaiddal, adományozókkal, önkéntesekkel, avagy éppen olyan személyekkel, akiket még nem is ismersz. Elérhető: www.youtube.com.

Mozilla Firefox: Tudta, hogy a Mozilla egy civil szervezet? A Firefox-hoz és Thunderbirdhöz hasonló termékek szabadon használhatók és az egyik legbiztonságosabb interneten való navigálást és levelezést teszik lehetővé. Elérhetők: www.mozilla.org.

Picasa: a Google egy másik szolgáltatása, mely révén könnyedén szerkeszthetsz és megoszthatsz másokkal fotókat. Elérhető: www.picasa.com.

Dia-megosztás: a www.slideshare.net révén könnyedén feltölthetők és megoszthatók a PowerPoint-diák, és a barátokkal létrehozhatók közös bemutatók.

És számos további elérhető még a www.techsoup.org oldalon is, csak ellenőrizni kell, hogy ezek használhatók-e az Egyesült Államokon kívül. Kihívások: sajnos a legtöbb, ami itt elérhető, angol nyelvű. De a programozók többsége szeretné hely-

hez kötni a tartalmat. Fel lehet iratkozni, és segíteni lehet úgy nagyobb, mint kisebb projektekben, ha találunk olyant, amin javítani szeretnénk. Egyesek csak kis szerkesztéseket végeznek azáltal, hogy küldenek egy bekezdést. Még egyszer: ha lát-

nak valamit, ami tetszik, gondolják meg, hogy hasznos lehet, ha lefordítják vagy tolmácsolják mások felé is! Összeállította: TechSoup Fordította: Csáki Rozália

Kommunikációs technológia az Ön civil szervezete számára Néhány érv arra, hogy a fenntarthatóság alapja a helyi támogatás. A helyi támogatást azok a személyek jelentik, akik ismerik a szervezetet és annak tevékenységét. Ha ezek a megállapítások igazak, akkor a jelen cikk az egyesített komunikációról (unified communications – UC) néhány hasznos tanáccsal szolgál majd ahhoz, hogy miként lehet egy szolid kommunikációs infrastruktúrát kiépíteni, amely révén helyi támogatást lehet elérni, és ezáltal fenntarthatóságot.

M

i az egyesített komunikáció (UC)? Egy felkapott szakkifejezés, de a széleskörű használata csak megnehezíti a meghatározását. Az UC általában a technológia széles családjára és szervezeti alkalmazásokra utal, amelyek egyszerűsítik és magukba foglalják a kommunikáció számos formáját: a telefonos beszélgetést, e-mailezést, video- és webkonferenciát, szöveges üzenetküldést (instant message), hangüzenetet, faxot és sms-t. Az egyesített kommunikáció mögötti központi gondolat az, hogy amennyiben egy alkalmazottnak lehetősége van arra, hogy hozzáférjen és válaszoljon egy üzenetre bármilyen eszközt is használ pillanatnyilag (függetlenül attól, hogy milyen típusú eszköz generálta azt, azaz legyen az

telefonos vagy e-mail üzenet), akkor kevesebb idő telik el az egyes válaszok között, és a szervezetnek is sokkal hatékonyabb lesz a belső és külső kommunikációja. Egy olyan kommunikációs rendszer, amely könnyedén teszi lehetővé az elérhetőséget távolról is. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazott messziről is ugyanolyan hatékonyan dolgozhat, mint ahogyan az irodában tenné, ugyanakkor ezáltal csökken az utazási szükséglete és az ökolábnyoma is. Az egyesített komunikációs megoldások lehetnek új számítógépes alkalmazások, helyi szoftver megoldások és hosztolt szoftverek, mint alternatív szolgáltatások. A különböző szervezeteknek szükségleteik függvényében különböző megoldások felelhetnek meg, de a szervezet nagysá-

ga és az erre fordítható költségkeret függvényében meg lehet tenni az első lépéseket az egyesített kommunikációs környezet kialakítása érdekében. Ha mindez az Ön szervezete számára túl összetettnek (vagy esetleg túl költségesnek) tűnik, akkor lépjünk visszább, és nézzük meg, hogy az egyesített kommunikációs stratégiának miként lehet mérhető, közvetlen hatása a szervezete küldetésére.

Miért alkalmazzunk egyesített kommunikációs stratégiát? Miért megfontolandó, hogy a szervezeténél alkalmazza-e az egyesített kommunikációt? Melyek a szervezete hatásának alapvető irányai?

10

Az egyik figyelemreméltó krité- és közel 14 tonnával csökkentették a rium a telepresence (videokonferen- szénkibocsátást. Meglepődne, hogy cia), annak a mértéke, hogy meny- a telepresence használatával szervenyire vagyunk képesek kommuni- zete szintjén milyen sok utazás válna kálni bármikor a kollégáinkkal füg- feleslegessé. getlenül attól, hogy fizikailag hol vaMint minden új technológia, alkalgyunk. A telepresence bizonyos típu- mazás és képzés, ez is a szervezet résú civil szervezetek számára fonto- széről pénzt és időt vesz igénybe. Az sabb lehet; például, ha humán-szol- egyesített kommunikációs megoldágáltatás vagy katasztrófa-elhárítás te- sok költségeinek a meghatározásárén dolgozunk, akkor a telepresence nál mindkettőt figyelembe kell venmagasszintű jelenléte nappal és éj- ni. De ha óvatosan, egyik szemével szaka is döntő fontosságú lehet. A a civil szervezet jövőjére való tekintelepresence fontossága a csapat- tettel tervezi meg az egyesített komtagok számától is függ, továbbá az munikációs stratégiáját, időt spórolegyes kollégák feladatától és munka- hat meg, biztosítva a szervezete akaprogramjától. dálymentes komunikációját és az elEgy másik fontos kérdés, amit fel következő évekre megerősíti a szerkell tegyen egy civil szervezet: a mun- vezete hatását. kája mekkora százalékát végzi egy iroAz egyesített komdában? Több szakA civil szervezet munikáció nem osztálya is van? Esetcsupán technolószükségleteinek leg vannak olyan kolgiára utal, hanem a felmérése légák, akik terepen olyan üzleti gyadolgoznak, vagy táAz egyesített kommunivolsági munkát vékáció nem csupán techkorlatra is, amely geznek? A civil szfénológiára utal, hanem a médiával törtérában dolgozók nagy olyan üzleti gyakorlatra nő kommunikárésze nem feltétleis, amely a médiával törció gördülékeny nül egy irodában dolténő kommunikáció göráramlatát segíti. gozik hosszú órádülékeny áramlatát segíkon keresztül. Ha az ti. Ily módon az egyesített Ön szervezete olyan kommunikáci- kommunikációs stratégia kiválasztáós rendszert használ, ami nem adap- sát megelőzően érdemes számba venni, tálható a kollégák sokoldalúságához, hogy jelenleg milyen a szervezet belső akkor ez a kommunikációs rendszer a és külső kommunikációja. Az alkalmaszervezet hatása tekintetében feltehe- zottak egymással inkább telefonon vagy e-mailen kommunikálnak? Személyes tően fölösleges. Végül: egy jó egyesített kommu- telefont és e-mail címet használnak erre nikációs stratégia csökkentheti a ci- a célra? Az önkéntesek vagy más külső vil szervezet ökolábnyomát is. A személyek használják-e az irodai teleszervezete szokott papírra írni olyan font és e-mailt? Ki lesz megbízva azzal, üzeneteket, amelyeket elektroniku- hogy gondoskodjon az egyesített komsan is el lehet küldeni? Az emberek munikáció fenntartásáról? Vázolja fel a szervezetében előbeutaznak-e az irodába olyan találkozók miatt, amelyekbe otthonról forduló kommunikáció típusait, és is bekapcsolódhatnának? 2008-ban figyeljen azokra a helyzetekre, amea telecommuterek (telecommuting lyekben a kommunikáció integrál– az amerikai távmunkát nevezik tabb megközelítése növelhetné a így, amikor nem a dolgozó utazgat a szervezete hatékonyságát. A legfontosabb: az, hogy az egyemunkahely és otthona között, hanem a munkája. A munkavállaló a hét egy sített kommunikációt az egész csapat vagy több napján munkáját nem a alkalmazza, legalább annyira fontos, cég székhelyén, hanem saját ottho- mint az, hogy a legjobb technikai alnában, vagy a helyi teleházban vég- kalmazást válasszák. Képezze a kolzi. A lényeg, hogy a távmunkás keve- légáit, hogy használják az új kommusebbet, vagy egyáltalán nem jár be a nikációs megoldást, és tegye lehetőmunkahelyére és vissza) 840 gallon vé, hogy legyen idejük tanulni és kér(3192 liter) gázolajat spóroltak meg déseket feltenni.

civil fórum

Az egyesített kommunikációs stratégia kiválasztása és alkalmazása Hardver-alapú, Internet Protokoll (IP) feletti hangátvitel Az Internet Protokoll feletti hangátvitel (VoIP): a szélessávú internet használata telefonos kommunikációra. A legmodernebb VoIP-rendszerek lehetővé teszik a VoIP-felhasználók és a hagyományos telefont használók közötti kommunikációt is. Egy felhasználó szemszögéből kicsi vagy szinte semmi különbség nincs aközött, hogy VoIP- vagy hagyományos telefonhívást alkalmaz. Sokan közülünk már használnak VoIP-ot a Skype vagy más szolgáltatások révén, de széleskörű a választék azokban a programokban, amelyek sokkal többet tudnak. Példának okáért a Cisco (ami a romániai TechSoup program része már ez év elejétől) 500UC szériaajánlata számos alkalmazással segíti az integrált kommunikációt. A rendszert be lehet úgy állítani, hogy hangüzeneteket küldjön .wav kiterjesztésben e-mailen, és fordítva. Ehhez hasonlóan az 500UC a rendszerben lévőknek fax üzenetet küld tovább e-mailen csatolt dokumentumként és küldhetnek e-mailt, amit faxként küld szét. A szerver a felhasználók telefonhívásait a saját mobiltelefonjaikra továbbíthatja minden alkalommal, vagy kicsenghet az irodai és a saját mobiljukon egyszerre. A VoIP használatához az infrastruktúra nem igényel idő- és pénzbefektetést, a Cisco adminisztrációs felülete is úgy van kialakítva, hogy nem igényel telekommunikációs hálózatkezelési szakszerű tapasztalatot. Ha érdekli a VoIP-rendszer, utánanézhet azoknak a szolgáltatóknak, amelyek ugyanazokat a lehetőségeket ajánlják, de már havi költség ellenében, mint a Vonage, Packet8 és a BetterWorld Telecom. A hosztolt VoIP-szolgáltatások egy másik nyilvánvaló előnye az egyszerű és gyors telepítés. Ha a kollégái közül valaki otthoni irodában dolgozik, könynyedén használhat VoIP-rutert vagy telefont a saját internet-kapcsolatán keresztül. Általában a VoIP-szolgáltatók, mint vállalkozók csoportos telefonokat

11


Kommunikációs szerverek

Egy kommunikációs szerver jó befektetés lehet bármely típusú civil szervezet számára, főleg ha az irodai kommunikációt össze szeretné kötni az alkotó-menedzsment rendszerrel és más szoftver alkalmazásokkal. A kommunikációs szerver javítja a meglévő e-mail és telefon infrastruktúráját, egyedi rendszert alkotva a kiküldött üzenetek között, lehetővé téve, hogy más alkalmazások is használják ezt. Ha az irodájuk Microsoft-szervert használ, akkor a Microsoft Irodai Kommunikációs Szerverét lenne a legegyszerűbb alkalmazni. Ez ugyanolyan jól összeilleszthető a meglévő telefonos rendszerrel, mint a váltó szerver e-mail képességeivel. Az Irodai Kommunikációs Szerver működik a meglévő telefonrendszerrel, függetlenül attól, hogy VoIP-, vagy hagyományos rendszerről van szó. A szoftver kiegészítései az írott üzenetváltás, webkonferencia, dokumentum-megosztási kapacitás. Mindez elérhető akár az Outlook vagy az Entourage felületén keresztül, vagy más alkalmazások segítségével. Az Irodai Kommunikációs Szerver támogatja a videokonferenciát, összeegyeztethető a Microsoft RoundTable-el és számos más videokonferencia-berendezéssel. Az Irodai Kommunikációs Szerver a kereskedelemben drágább, de ha a szervezet Microsoft-adományokra jogosult, akkor a TechSoupon keresztül igényelhet Irodai Kommunikációs Szervert 40 amerikai dollárért vagy Enterprise-t 159 amerikai dollárért. Mint más Microsoft-szerverek esetében, meg kell szerezni a hozzáférési licenszet (CAL) minden felhasználó vagy berendezés számára, amely a szerverre kapcsolódik. A Druid egy szabad felhasználású VoIP- és egyesített kommunikációs szerver. A Druid beállításai nagyon alkalmasak arra, hogy több VoIProuterrel és kézibeszélővel dolgozzunk. Szükség van egy VoIP-használatban tapasztalt informatikus kollégára vagy egy szaktanácsadóra, hogy a szervezetnél beállítsa, alkalmazza a Druidot.

Hangüzenettől e-mailig (voicemail-to-email) online szolgáltatás Ha csak egyedül van a szervezetnél, vagy egyszerűen szeretné jobban menedzselni, akadálymentesíteni a személyes kommunikációját, akkor is érdekelheti ez a szolgáltatás. Néhány évvel ezelőtt számos ingyenes vagy nagyon olcsó ’voicemailto-email’ szolgáltatás vált népszerűvé. Ezek a szolgáltatások virtuális hangüzenet postaládaként működnek egy vagy több telefonvonal számára, általában engedélyezve a felhasználó számára, hogy ezeket telefonon, online vagy e-mailben elérhesse. Ha üzenetet kell küldjön a kollégájának, e-mailként továbbíthatja neki az online felhasználó oldaláról, vagy egyszerűen továbbíthatja azt. Népszerű szolgáltatások közé tartoznak a Google Voice (korábban Grand Central), YouMail és RingCentral.

mazzuk, az erős szervezeti gyakorlatok sokkal fontosabbak, mint az egyes rendszerek vagy technológia használata. Győződjünk meg afelől, hogy a kollégák világosan értik, hogy hogyan és mikor kell különböző típusú kommunikációval foglalkozni. Ha az ügyfelek (a civil szervezet célcsoportja – szerk megj.) nem kapnak választ a kéréseikre – vagy ami még rosszabb: több egymásnak ellentmondó választ kapnak –, sem a kommunikációs szerver, sem a VoIP-rendszer nem tud segíteni ezen a problémán. Végezetül: az egyesített kommunikáció legfontosabb előnyei hosszú távúak. Ha a szervezetben a kollégák sokkal gyorsabban és kényelmesebben képesek kommunikálni egymással, folyamatosan fejlődni fog a szervezet projektmegvalósítási képessége és a küldetése beteljesítésének a hatékonysága. A szervezet sokkal felkészültebb lesz arra, hogy reagáljon pél-

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

szerelnek fel több helyiségben, illetőleg akár több helyszínen, munkaponton is.

Elektronikus fax szolgáltatás

Ha a szervezet faxot használ, figyelemmel lehet az olyan elektronikus fax szolgáltatásokra, amilyen a MyFax. Az elektronikus fax szolgáltatás sokkal könnyebbé teszi a fax üzenetek küldését és fogadását, főként akkor, amikor távol vagyunk az irodától. Ezekről a szolgáltatásokról a TechSoupról szóló cikkben is bővebben olvashatnak.

Következtetés

Ne feledjük: az egyesített kommunikáció bármely megközelítését alkal-

dául a természeti katasztrófákra vagy az egyéb sürgős esetekre, amelyek kihatással vannak a szervezet munkájára. Egy megfelelő egyesített kommunikációs stratégia alkalmazásával jelentős lépést teszünk a szükségtelen utazások és környezetszennyező viselkedésünk csökkentése érdekében.

Elliot Harmon TechSoup – computmentor Fordította: Csáki Rozália

12

civil fórum

Civil kommunikáció és az Eperinda (Strawberrynet) Alapítvány

1

993 őszén a Nemere Természet- a kapcsolattartásról áttevődött a hangjáró Kör bejegyzése után első súly a tartalomfejlesztésre és -szolgáldolgunk egy fax vásárlása volt. tatásra. A helyi internet-szolgáltatók Túl sokba került volna külföldre tele- megjelenésével a távhívásos e-mail fonálni. Ezáltal sikerült élő kapcsola- használata már nem volt gazdaságos. tot fenntartani a budapesti Független Ekkor alakultak ki az Eperinda jelenÖkológiai Központtal, és általuk kap- legi szolgáltatásai: web-publikálási alcsolatba kerülni a zöldmozgalommal. kalmazások, testre szabott levelezőSokszor kézzel vetettük papírra gon- listák, kampányok, akciók informádolatainkat, és gyorsan távmásoltuk ciós támogatása, webhelyek, domain faxon. E kapcsolat nélkül nem tud- nevek, e-mail címek biztosítása, trétunk volna szervezetet építeni. ningek szervezése, tanácsadás és se1994-ben a sikeres Zöld Pók há- gítségnyújtás. Ezek a szolgáltatások lózat mintájára, a Göncöl Alapít- a „Mi és a környezet” projekt keretévány segítségével sikerült megpá- ben teljesedtek ki 2000-ben. Tematikus lyázni a REC-nél egy levélküldő há- weblapok készültek partnerségben lózat létrehozását Strawberrynet, ma- más szervezetekkel, mint az UNESCO gyarul Eperinda néven. Akkoriban Pro Natura, Ecosens és CET a követaz internet mai formája még ismeret- kező témákban: természetvédelmi telen volt. A szerverek telefonon hívták rületek, energia, társadalmi részvétel, egymást modem segítségével, és tö- Greenagenda projekt, interaktív szermörítve átpasszírozták az üzenetet a vezeti adatbázis. Ugyancsak 2000-ben sokszor recsegő vonalon. az Eperinda Alapítvány teljes jogú A pályázat által betagja lett az APC-nek. üzemeltünk egy leveA CENTRAS szerA kommunikációlező szervert és hivavezettel együttműködra időt és energitalosan megvásároltuk ve elkészítettük a szeraz Emil levelező szoftvezeti adatbázis toát kell fordítani, ha vert korlátlan számú vábbfejlesztett változanincs komolyabb gépre a SZTAKI-tól, tát, ami ma is működik. tétje, a szervezeamit lefordítottunk roIndítottunk egy körtek nem élnek a mán nyelvre. Lehet, nyezetvédelmi portált lehetőséggel. hogy ez volt az első ngo.ro néven. Itt a cijogtiszta, honosított rovil szervezetek szabamán nyelvű szoftver az don publikálhatnak. országban. Kb. 120 példányt adtunk Sajnos sokan nem élnek ezzel a leheki az Emilből különböző szervezetek- tőséggel, pl. a magyar nyelvű oldanek, ebből 50-60 szervezet rendszere- lon egyetlen aktuális cikk sincs pilsen használta is a szolgáltatást néhány lanatnyilag. A kommunikációra időt évig. Továbbá képzéseket tartottunk és energiát kell fordítani, ha nincs koés Emil-kézikönyvet is kiadtunk. molyabb tétje, a szervezetek nem él1996-ban az Eperinda-hálózat ön- nek a lehetőséggel. A legtöbb cikket álló jogi személy lett, Strawberrynet a verespataki aranybánya kapcsán Alapítvány néven. Ezáltal lehetővé publikálták, ezeket követik a különvált partneri kapcsolatok kiépítése böző projektekhez, akciókhoz kapmás szervezetekkel és egy hálózatsze- csolódó cikkek. rű struktúra kiépítése. Az alapítvány Aktív levelezés folyik különböző partnerséget alakított ki az APC-vel listákon, például a mediu környezet(a szervezeti információs szolgálta- védelmi listán, a pitypang-on, vagy a tók világhálózata, Association for legújabb zöldinfo-n magyar nyelven, Progressive Communications, www. és más tematikus listákon: natura2000, apc.org). forumdemediu, ape. Fontosabb webla1998-ban az internet elterjedésével pok az ngo.ro szerveren, a teljesség igé-

nye nélkül: greendex.ro, rosiamontana. ro, faracianura.ro, drumulaurului.ro, omg.ngo.ro, rac-ro.ngo.ro, terraiii.ngo.ro, sor.ro, shopsor.ro, dalmatianpelican.ro, voxhumana.ngo.ro, bk.ngo.ro, gim.ngo.ro. Manapság az Eperinda egyfajta elektronikus szövetkezet. A részt vevő szervezetek összedobják a pénzt a szolgáltatás fenntartására, és a partnerszervezetek IT- és kommunikációs szakemberei működtetik a szolgáltatásokat. Előnye a rugalmasság, támogatóktól és politikától való függetlenség és fenntarthatóság, ugyanakkor hatékony és olcsó. Hátránya, hogy nagyobb fejlesztésekre rövid idő alatt nincs lehetőség. Miért van erre még mindig szükség? Ott a yahoogrups, a google, számtalan webhely-szolgáltatás stb. A civil, főként környezetvédelmi szervezetek sokszor komoly gazdasági érdekeket sértenek, és ezért fenyegetett helyzetbe kerülnek. Ilyenkor felértékelődik a bizalom, nem mindegy, ki adminisztrálja a létfontosságú kommunikációs szolgáltatásokat, tud-e valaki szorult helyzetben bérmentve és lehetőleg azonnal tanácsot adni, segítséget nyújtani. Például a verespataki bányaügy kapcsán beperelték az Alburnus Maior szervezetet, mert állítólag jogtalanul használta a rosiamontana.ro domaint, és le akarták állítatni a szervezet kommunikációs szolgáltatásait. Egyrészt szakmai segítséget nyújtottunk a szervezet ügyvédjének a vonatkozó technikai kérdések jogi vetületeinek tisztázásában, másrészt nemzetközi partnereink segítségével az APC által megoldottuk a weblapok élő tükrözését: amennyiben leállíttatták volna a webhelyeket, több országban megjelent volna ugyanaz a tartalom, vagyis a cég nem tudta volna megakadályozni az információ szabad áramlását. Az Eperinda környezetbarát szolgáltatásokat nyújt: a levelezőlistákat nem terhelik reklámok, a csatolt állományok mérete korlátozott, az ActionApps webpublikációs felület kimondottan szervezetek számára lett kifejlesztve az APC által, és a leghatékonyabb a vilá-

13


gon, vagyis kevesebb energiát, számítási kapacitást igényel. Mérések szerint kétszer hatékonyabb, mint a Drupal, a legnépszerűbb és egyik legjobb tartalomfejlesztési rendszer. Az ngo.ro szervezeti identitást is jelent – csak bizonyítottan közhasznú tevékenységet végző szervezet kaphat ngo.ro címet. Az Eperinda a kommunikációs szolgáltatásokon túlmenően szerepet vállalt a szabad információáramlás, az internet közhasznúságának megőrzése, a nyílt forráskódú szoftverek támogatása, környezetbarát kommunikáció témájában. Miért fontos például civil szempontból a nyílt forráskódú szoftver? Mert szabadon és ingyenesen hozzáférhető, módosítható, adaptálható, pl. helyi szakemberek által. Ezáltal hozzájárul a helyi szakértelem kialakulásához, hasznára válik a helyi közösségnek. Ahelyett, hogy idegen multinacionális cégeknek fizetnénk sokszor gyenge minőségű szolgáltatásért és a kétévente megvetetett szoftvereikért, inkább adnánk a pénzt helyi cégeknek. Gondolnak-e arra hány százmillió eurót költ évente az állam adónkból olyan szoftverekre, amelyeknek nyílt forráskódú változatai ingyenesen hozzáférhetőek? Hogy az állam által kiadott ügyviteli segédprogramok kizárólag MS Windows operációs rendszeren futnak, arra kényszerítve a cégeket, polgárokat, hogy megvásárolják (vagy lopják, ha nincs rá pénz) ezt az operációs rendszert. A legtöbb hivatalos

nyomtatvány, dokumentum nem nyílt formátumú, vagyis használatukhoz szoftvert kellene vásárolni. Az iskolákban csak a MS Windows rendszert telepítik, nehogy a nebuló észrevegye, hogy más is létezik a világon. Nézzen bele szervezeténél a számítógépbe, és számolja ki, mennyit fizetett ki szoftvereire, vagy ha nem fizetett, mekkora büntetés vár önre, ha a szoftverrendőrség meglátogatja. Amíg ezekben a kérdésekben a civil társadalom nem fog össze, és nem lép fel határozottan, nem várható pozitív változás. Idevágó tevékenységek: nemzetközi konferenciákon való részvétel és állásfoglalás (IGF), poliTIC weblap (politic.ngo.ro), az APC Internet Jogok Chartájának román nyelvű kiadása (http://www.apc.org/en/system/files/APC_ charter_RO.pdf), kutatási projektek, pl. a GIS Watch (Globális Információs Társadalmi Figyelő), országjelentés 20072009, vagy a most induló GreeningIT kutatási projekt és kampány az információs és kommunikációs technológia környezetkímélő használata témájában. A GreeningIT projektben együttműködünk a székelyudvarhelyi AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoporttal. Formális meghatározás szerint a Strawberrynet Alapítvány a romániai civil szervezetek együttműködési fóruma az elektronikus kommunikáció és információs technológia hatékony felhasználásáért. Az Alapítvány a hasonló nevű számítógépes hálózatot működteti a természetvédelem, a fenntart-

ható fejlődés, a demokrácia és az emberi jogok védelme érdekében. A hálózat célja: a szervezeti együttműködés elősegítése kommunikációs csatornák kiépítése által, az aktív részvétel és a szólásszabadság bátorítása, a szervezetek nemzetközi integrálódásának támogatása, a felhasználók számítógépes készségeinek fejlesztése és szakmai segítség nyújtása. A hálózat megoldásokat keres kommunikációs problémákra, hogy hozzáférhetővé tegye az internet-szolgáltatásokat a nonprofit, nem kormányzati szervezetek számára. Az Eperinda szolgáltatásai: webpublikálási alkalmazások, testre szabott levelezőlisták, kampányok, akciók információs támogatása, webhelyek, domain nevek, e-mail címek biztosítása, tréningek szervezése, tanácsadás és segítségnyújtás. Ezen belül adminisztrálja az ngo.ro szervezeti portált, címe: http://www.ngo.ro.

Bakó Mihály EperindaAl apítvány – ügyvezető igazgató e-mail: [email protected] Rövidítések: SZTAKI: Számítástechnikai Kutatóintézet, Budapest REC: Regional Environmental Center for Central and Eastern Europe CET: Clubul Ecologic Transilvania

PONT civil alapon

A

PONT közel kilenc éves múltra tekint vissza. Civil kezdeményezés, amely fokozatosan nőtte ki magát olyan entitássá, márkává, amely megélhetést biztosít immár egy tucat fiatal szakértőnek. Jelenleg szolgáltatási és civil szerepet egyaránt betöltő tevékenységének fő célkitűzése a regionális fejlődés. Ebben pedig kiemelt módon használja az információs technológia által biztosított lehetőségeket.

A PONT történetének legfontosabb, egyben legkedvesebb elemét a Pályázatok.ro portál képezi, amely megközelítőleg kilenc éve nyújt folyamatos tájékoztatást romániai civil szervezeteknek, közintézményeknek, vállalkozásoknak és magánszemélyeknek az aktuális pályázati lehetőségekről. A Pályázatok.ro négy fontosabb korszakot élt meg: a kezdetit, ami-

kor az önkéntes munka határozta meg a fejlődés első szakaszát; az állandósulót, amikor néhány vállalkozás nem profitorientált segítsége alakította ki azt a technikai hátteret, ami a kezdeti lelkesedés után létrejött tartalmak további szerkesztését, bővítését tette lehetővé; a konszolidációst, amikor egy civil kezdeményezés hozzáértő szakemberekhez fordult annak érdekében, hogy a

14

civil fórum

Pályázatok.ro korszerű, felhasználóbarát maradjon, miközben egyre nagyobb mennyiségű információ, adat kezelését kellett már ellássa, valamint a negyediket, aminek még nem lehet nevet adni, hiszen most alakul, fejlődik, elvei már a partnerség, szabad kollaboráció, együttműködés, közös távlati gondolkodás. Tapasztalatunk, hogy a folyamatos, türelmes építkezés teszi lehetővé azt, hogy bármilyen szervezet, kezdeményezés állandóságot, folyamatos fejlődést érjen meg. Az informatika arra kiváló eszköz, hogy az ismeretet, munkát mérhető módon halmozza fel, összegezze és rendszerezhetővé, átláthatóvá tegyen egy akkora mértékű információmennyiséget, amelyet egy vagy akár több emberi agy közös erőfeszítése sem lenne képes átlátni. A Pályázatok.ro a közel hatezer archivált pályázatával jelenleg Románia legjelentősebb pályázati adatbázisát képezi. És mégis meszsze áll a pályázatokra vonatkozó információkat teljesen átfogó információs bázis minősítéstől. A Pályázatok.ro egy mikroszkopikus szelete annak a korlátlan tudás-

és információmennyiségnek, amelyet az internet köt össze. A Pályázatok.ro egy olyan érték, egy olyan szabad jószág, amely gyakorlatilag bárkinek löketet adhat arra, hogy merre fejlődjön, és ötletet, hogy miként valósítsa ezt meg.

haszonszerzés eszköze lehet, sokszor mégis a gazdasági világ mutatta meg a legjobban, hogyan lehet úgy társadalmilag hasznos egy kezdeményezés, hogy közben profitot is termelt valakinek.

A Pályázatok.ro A Pályázatok.ro civil mindazonáltal maga Az információs kezdeményezés. Fennis csak egy eszköz, társadalom egy maradása gazdasági alaegy információs forpokon mind a mai narás. A társadalmi fejolyan tér, amelypig elképzelhetetlen lenlődés kulcsa azoknál ben a szabad kolne. Eredményessége ana civil szervezeteknél laboráció összesnak köszönhető, hogy van, amelyek küldeségében nagyobb létrehozásától napjaintésük iránt elkötelemértékű sikert kig civil szervezeti gonzettek, céljaik tiszták dolkodásmód mentén és látják a cél meghozhat, mind az fejlődött, vagyis nem valósításához vezető ebben részt vevő az anyagi haszonszerutat is. A most kezszemélyek egyéni zés, hanem a szabadon dődő újabb évtized teljesítménye. hozzáférhető informákihívás elé teszi a ciciógyűjtés, a célirányos vil szféra szereplőjét adatbázis-építés elve működtette. is: vagy professzionalizálódik, hoszAz információs társadalom egy szú, közép- és rövid távon is gondololyan tér, amelyben a szabad kolla- kodik, stratégiát tervez, tudatosan boráció összességében nagyobb mér- építkezik, hálózatokat alakít ki, vagy tékű sikert hozhat, mind az ebben intézményesen megszűnik. részt vevő személyek egyéni teljesítA Pályázatok.ro az előbbihez való ménye. Bár a gazdasági világban, a piaci helyzetekben az internet, az in- forrásszervezésben jelenthet fontos formációs technológia is a verseny, információs forrást.

Honnan jövünk? A PONT márkanév közel kilenc éve jelent egyet a professzionális pályázatfigyeléssel. A civil értékeken alapuló kezdeményezés később tanácsadói munkával bővült, közvetlenül segítve ezzel Románia, és ezen belül Erdély regionális fejlődését. A PONT olyan fiatalok társulása, amely a közel kilenc év alatt felhalmozott pályázatírási, pályázatfigyelési és projektmenedzsment tapasztalatokat helyezi a regionális és intézményfejlesztés szolgálatába, prioritásként kezelve az információs technológia által nyújtott eszközök és lehetőségek használatát ebben a tevékenységben.

A PONT főbb pillérei 1. PONT Consulting – pályázati és pénzügyi tanácsadás, projektmenedzsment, IT-szolgáltatások, képzések A PONT Consulting 2008 óta segíti több mint 50 szervezet, intézmény munkáját pályázati tanácsadásban, pályázatírásban, projektmenedzsmentben, szervezetük fejlesztésében és jövőjük stratégiai tervezésében egyaránt. A vállalat kiegészítő tevékenységeihez tartoznak: intézményre szabott képzések lebonyolítása, webes felületek létrehozása. 2. Pályázatok.ro – romániai pályázatfigyelő portál A palyazatok.ro portál az első és legfontosabb szellemi terméke a PONT-nak, mely Románia, ezen belül Erdély legnagyobb, legátfogóbb román, illetve magyar nyelvű ingyenes pályázati figyelője. A pályázatfigyelőre napon-

15


ta kerülnek fel friss kiírások és hírek. A portál adatbázisában tárolt pályázatok száma jelenleg: 5702, ebből 562 aktív és 5140 archivált; tárolt pályázati kiírók száma: 3389. Regisztrált tagok száma 6958. 3. PONT Csoport A PONT Csoport 2009-ben bejegyzett civil szervezet, melynek célja olyan projektek kidolgozása és megvalósítása, melyek hozzájárulnak Románia mikrorégióinak, me-

gyéinek, fejlesztési régióinak, településeinek gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. 4. A PONT Csapat 13 főből álló, fiatal – átlagéletkor 27 év – csapat, gazdasági, informatikai, pénzügyi, kulturális területen jártas szakértőket magába foglalva. A csapat magja és az általa felhalmozott tapasztalat közel kilenc éves múltra tekint vissza.

Pályázatok.ro – újan régi Bár szerepkörét tekintve az eddig is gyakorolt fel adatkörét látja el – átfogó informálás a romániai cégek, közintézmények, civil szervezetek és magánszemélyeknek kiírt pályázati lehetőségekről –, formáját és funkcionalitását tekintve jelentőset újítottunk.

Miért is?

• Nyolc és fél év alatt adatbázisunkba 3600 kiírót, archívumunkba több mint 8000 pályázati kiírást gyűjtöttünk össze, egy ilyen online információs forrás átlátásához az olvasónak komoly eszközöket kell biztosítani. • A pályázati lehetőségek száma évről évre folyamatosan növekszik. Ezért az olvasó sokszor már képtelen minden új információt átlátni, belefáradhat a szűrésbe. • Az internet 2003 (az utolsó jelentős fejlesztésünk) óta jelentősen web2-es irányba mozdult, ezért fontossá vált, hogy az olvasót saját virtuális életterében is elérjük, ne csak a saját, web1-es felületen.

Mindent fejlesztettünk

Fejlesztéseink a Pályázatok.ro gyakorlatilag minden funkcióját érintik, éspedig: • Célravezetőbb: kiegészítettük a hagyományos civil–cég–közintézmény–magánszemély kategorizálást. Olvasóink régiók, ágazatok, érdeklődési körök mentén is meghatározhatják, pontosan mit olvassanak a honlapon és a számukra testre szabott elektronikus körlevelekben. • Portálosabb: nemcsak pályázati hírközlő, hanem komoly dokumentációs forrást biztosítunk azáltal, hogy adatbázisunkat részletes keresési funkciókkal láttuk el. • RSS-barát: minden rovatunk, anyagunk RSS-sel is igényelhető, nyomonkövethető. • Interaktívabb: annak érdekében, hogy fejlesztéseink, szolgáltatásaink folyamatosan javuljanak, bevonjuk az olvasókat is a folyamatba: bárhol hiba van, az olvasó azonnal jelezheti nekünk a portál révén: legyen formai vagy tartalmi hibáról szó.

• PDF-imádó: a pályázati lehetőségek, kiírások nemcsak nyomtatott, hanem PDF-formátumban is menthetők, tárolhatók. • Postaláda-barát: még jobban testreszabható a portál elektronikus értesítőrendszere is annak érdekében, hogy az olvasó csak azt kapja meg, ami érdekli. • Hangosabb: az Erdély FM-mel kialakított együttműködésünk eredményeként minden nap megszülető pályázati témakörös élő kapcsolás a portálon is hallgatható, stúdióminőségben. • Nyitottabb: a tagsági regisztrációra csak akkor van már szükség, ha az olvasó elektronikus körlevelet igényel.

Nemcsak pályázó, hanem kiíró is

Új portálelemmel jelentkezünk pályázati kiírók számára. Ezzel kívánjuk intézményesíteni azt az informális viszonyt, aminek keretében sok pályázati kiíró már közvetlenül küldi el felhívásainak dokumentumait. Kiíróink számára újfajta felhasználórendszert alakítottunk ki, amelynek révén maga töltheti fel pályázati felhívásait a honlapra.

Pályázatok.ro, web2-esen is

Mivel az új virtuális realitás új virtuális tereket is eredményez, a Pályázatok.ro is kilépett saját korlátaiból és Facebook-on és iwiw-en is elérhető. Így lehetővé válik az, hogy olvasóink rendszeresen látogatott saját virtuális életterükben lássák a pályázati újdonságokat.

Új köntös

Mindezeket a fejlesztéseket új köntösbe öltöztettük, amely egy szellősebb, átláthatóbb, felhasználó-barátabb böngészést tesz lehetővé bármely olvasónk számára. Elérhetőségek A PONT továbbra is a www.palyazatok.ro oldalon érhető el. Kapcsolat: Gál Sándor – főszerkesztő e-mail: [email protected] mobil: 0747-865.096

16

civil fórum

Webvidék: egy lehetséges válasz arra a kérdésre, hogy mihez kezdjünk a teleházakkal?

M

egvan a hálózat. De mihez rült ki, hogy a teleházakat működteis kezdjünk vele? Ez volt tő fiatalok (és köztük idősebbek is) az alcíme a 2007 decembe- saját internetes tartalmat készítenéri ErdélyInno konferenciáról szóló nek: többen is elmondták, szeretnétudósításomnak, és Aradról hazafe- nek honlapot készíteni a falujuk szálé tartva nagyjából e téma körül for- mára. Mások valamilyen közösségott a beszélgetésünk kollégámmal, gükkel kapcsolatos kutatómunkát Szabó Ágival. Ekkor született – kósza végeznek (például falujuk monográötletként – a ma Webvidék néven is- fiáját állítják össze), és azt szeretnék mert internetes kezdeközzétenni interneten. ményezés. Megint mások turistáAz erdélyi magyar kat csalogatnának te...hihetetlen enerközösségek modernilepülésükre, a külfölgiák rejlenek a zációja jegyében az dön élő falubelijeiknek teleházak körül eTransylvania Egyesüszeretnék megmutatni szervezkedő, a kölet teleház-hálózata a mindennapi életüket, zösségek életét ani2000-es években látvagy egyszerűen csak ványos fejlődésnek inörömüket lelik abban, máló csapatokdult. Magyarországi, hogy szövegeiket, foban, csakhogy erromániai és EU-s pályátóikat megosszák máről sem ők, sem pezatok révén hatalmas sokkal. dig a külvilág nem pénzeket költöttek a falA kérdés: hogyan tud. A csapatoknak vak informatizálására. segíthetjük ezeket a fiA fejlődést mutaatalokat, hogy megsikerült megmutattó PowerPoint-bemuvalósítsák terveiket? niuk, hogy az erdétatók nagyon megMi az a keret, ami úgy lyi falvak nem elgyőzőek voltak, csakbiztosít szakmai irámaradott, depreszhogy a konferencia fonyítást, hogy közben a sziós sártengerek, lyosóin, magánbeszéllehető legkevésbé korgetéseken mindegyre látozza a résztvevők ahol legfennebb az hangzott el, hogy alkotói szabadságát? senyvedni lehet, de hiába a szélessávú net Miképp lehet bekapélni és jövőt tervezés korszerű felszerecsolni ezeket a tartalni nem. lés, ha a teleházakban makat a mainstream nagyrészt csetteléssel médiába? Hogyan leés játszással múlatják az időt a fiata- het motiválni a résztvevőket, milok. Egyes teleházak közösségi funk- képpen lehet megértetni velük, hogy ciója tehát megkérdőjelezhető, zö- munkájuk sokkal fontosabb, mint mük távol áll attól, hogy önfenntartó gondolják? Hogyan lehet aktivitásra legyen, továbbá sok teleház csak pa- sarkallni a teleházak passzív hasznápíron létezik: igen nehéz kapcsolatba lóit? Hogyan lehet egy olyan vetélkelépni velük, nem tudni, milyen tevé- dőt létrehozni, ahol a versengés nem kenységet folytatnak, ha egyáltalán elbátortalanít, hanem ösztönöz? van tevékenységük. És végül a nagy kérdések: létrejöKérdés, hogy lehet-e központi- het-e valamikor ezekből a kis csapalag valamiféle tartalommal megtöl- tokból egy olyan hálózat, mely önálteni a teleházakat, vagy hagyni kell a lóan, a versenyen kívül is képes élközösségeket, találják ki maguk, mit vezhető tartalmat készíteni saját kölehet kezdeni a szélessávú internet- zössége mindennapjairól? Képesek hozzáféréssel? Közben a konferencia lesznek-e a csapatok a vetélkedőn kíegyik műhelybeszélgetéséből az de- vül is egyfajta nyilvánosságot mű-

ködtetni, ahol ki-ki megfogalmazhatja a közösség problémáit, és ahol vitázni lehet? Hogyan lehet elérni, hogy ne okozzon gondot egy honlap elkészítése és frissítése a faluról szóló tudnivalókkal és fotókkal? Születhet-e egy vállalkozás egy, a vetélkedőre készített üzleti tervből? A Webvidékkel – melynek eddig két kiadását szervezte meg a Transindex az eTransylvania Egyesülettel partnerségben – egy olyan rendszert kívántunk felépíteni, mely hozzásegíti a teleházak működtetőit ahhoz, hogy a passzív internetfogyasztás mellett elkezdjenek saját tartalmakat gyártani, megjeleníteni saját közösségüket a világhálón. És mi a két kiadás tanulsága? Szervezés szempontjából az első, 2008 tavaszán kezdődött kiadás (http://www.webvidek.ro/2008/) még a kísérletezés időszaka volt. A második, 2008 őszi (http://www.webvidek. ro/) vetélkedőbe már beépítettük az első kiadás tapasztalatait, ezáltal jóval zökkenőmentesebben ment minden. Bár a szervező személyek – több esetben – jó barátok voltak, a projekt sikerének kulcsát két intézmény, a Transindex és az eTransylvania Egyesület szakmai partnersége jelentette. A Transindex az ötletet és a tartalommal kapcsolatos részét adta a projektnek, az eTransylvania a hálózatot és a know howt-t – hogyha ez nem jön össze, a Webvidék valószínűleg nem az lett volna, ami. De ennyit a szervezésről. Az ügyes-bajos részleteknél van egy sokkal fontosabb tanulsága a Webvidéknek: hihetetlen energiák rejlenek a teleházak körül szervezkedő, a közösségek életét animáló csapatokban, csakhogy erről sem ők, sem pedig a külvilág nem tud. A csapatoknak sikerült megmutatniuk, hogy az erdélyi falvak nem elmaradott, depressziós sártengerek, ahol legfennebb seny-

17


vedni lehet, de élni és jövőt tervezni nem. A csapatok a vetélkedő által kiléphettek kisrégiójukból, kapcsolatot teremthettek olyan településekkel, melyek létezéséről esetleg korábban nem is hallottak. Az átlagos városi internetező mentális térképére – ahol a vidék fehér foltként, amolyan díszletként szerepelt, me-

lyen autóval áthajt egyik városból a másikba tartva – felkerültek a kis települések, mint olyan helyek, ahol emberek élnek, álmodnak, dolgoznak, ünnepelnek. Lehetett drukkolni Bikkfalvának, Szilágybagosnak vagy Csíkvacsárcsinak, rá lehetett csodákozni a gyimesközéploki tájra, a kalapfalvi szalmafigurákra vagy

épp a hétfalusi hagyományokra. Ha másért nem, ezért már érdemes volt Webvidéket szervezni.

Sipos Zoltán Transindex – felelős szerkesztő e-mail: [email protected]

Erdély Zöld Oldala – www.greendex.ro

E

gy független erdélyi környezetvédelmi információs portál, amelynek célja a világhálón megjeleníteni és terjeszteni a környezetünkre vonatkozó információkat, történéseket és véleményeket, ugyanakkor tükrözni a zöldmozgalom szemléletmódját és értékrendjét, annak sajátos erdélyi és civil vonatkozásaival. Portálunkat – a teljesség igénye nélkül – az erdélyi független zöldmozgalom egyik tükrének és ugyanakkor szolgáltatójának tekintjük.

Erdély Zöld Oldala először

A greendex története a kolozsvári Zöld Erdély Egyesület megalapításánál kezdődött. A 2003-ban egyetemisták által létrehozott egyesület első ötlettervei között szerepelt egy zöld online felület megalkotása, azonban a kezdetekre jellemző útkeresés komoly dilemmákat vetett fel. Felismertük az igényt egy rendszeresen frissített zöld információs portálra, de nem volt sem anyagi forrásunk, sem kellő tapasztalatunk. Ugyanakkor tudtuk, hogy az újszülött Zöld Erdély Egyesületnek mint szervezetnek is égető szüksége van egy ismertető és népszerűsítő honlapra ahhoz, hogy megerősödjön. Első lényegi dilemmánk így az volt, hogy a potenciális tagokat, támogatókat célzó egyesületi honlapot vagy a nagyközönséget informáló általános zöldmozgalmi portált készítsünk. Mindkettőt nagyon szerettük volna, de lehetőségeink igen korlátozottak voltak, így végül a két elképzelést megpróbáltuk egymásba ötvözni. Az eredmény, a

külső támogatás nélküli, önerőből és delmi problémákról és történésekről, önkéntes munkával megtervezett és másrészt aránylag könnyen mozgósíkivitelezett honlap csak 2005-ben lett tani tudtunk, ha adott problémakörüzemképes www.greentransylvania.ro ben széleskörű támogatottságra volt domain-név alatt. A honlapot kezdet- szüksége az egyesületnek. 2007-re ben úgy üzemeltettük, hogy nem volt Erdély Zöld Oldala a legjelentősebb saját irodánk, sőt számítógépünk, kommunikációs eszközünkké vált, internet-csatlakozásunk sem. Marok- amelyet sokoldalúan ki lehetett hasznyi önkéntes a munkahelyéről, ott- nálni céljaink eléréséhez. Hírrovatahonról vagy valamely más civil szer- ink által gyorsan és könnyen tudtunk vezet irodájából írt, szerkesztett, fris- eljuttatni információkat egy adott célsített. Elsődleges aktivitásunk az in- csoporthoz, vélemény- és fórum-roformálás volt: összegyűjteni és lehe- vatainkban közvitákra és közvetlen tőleg napi rendszerességgel megjele- visszajelzésekre nyílt lehetőség, dokumentumtárunkban níteni a környezetvépedig bármilyen adatdelmi vonatkozású híCélkitűzésünk, sort, komplex inforreket, emellett pedig a hogy portálunkat mációt bárki számáZöld Erdély Egyesü– a zöld civil szerra elérhetővé tudtunk let alapelveit, elképtenni, legyen az egy zeléseit és tevékenysévezetek aktív részkörnyezeti hatástanulgeit is láthatóvá tenni. vételével – az ermány, törvénytervezet Az Erdély Zöld Oldadélyi zöldmozgavagy bármi más. 2007 lának keresztelt kezlom független és májusában ismeretdeményezés bár a köerős kommunikálen hackerek oldalunrülményekhez képest kat feltörték és – tekinegészen jól működött, ciós eszközévé tetettel arra, hogy amaigazából üzemeltetés gyük anélkül, hogy tőr és nem professzioközben kezdett megtabármilyen kétes nális munka volt, valanítani bennünket arra, kompromisszumot mint a tárhelyünk sem hogyan kellett volna kötnénk. egy szakemberek álegy jó (jobb) zöldportal felügyelt szerveren tált készítenünk. volt – sikerült azt teljesen tönkretenKezdeti portálunk két évig üze- niük. Erdély Zöld Oldala 2007 közemelt szerkezeti és arculati átalakítá- pén megszűnt létezni. sok nélkül három nyelven: magyarul, románul és angolul. Ez idő alatt Újratervezés, újjászületés kialakult egy nem túl nagy, de annál Honlap-portálunk tönkretétele kostabilabb olvasótábora, amelyet egy- moly hiányosságként jelentkezett részt rendszeresen tudtunk tájékoz- egyesületünk életében. Ekkor éreztatni az aktuális erdélyi környezetvé- tük igazán, mennyit számít egy jól

18

működő és megszokott internet alapú kommunikációs eszköz, amelynek hiányában jóval több energia- és időbefektetéssel lehetett a számunkra fontos információkat megosztani és elterjeszteni. Ugyanakkor rákényszerültünk, hogy a kétévi tapasztalataink beépítésével újraálmodjuk honlap-portálunkat. A Szülőföld Alap célirányos támogatásával, amelyet egyéb projektjeink kommunikációs költségtételeivel egészítettünk ki, 2009 júliusában újjászületett Erdély Zöld Oldala. Az új internetes felület professzionális arculattal, most már kizárólag zöld információs portálként lett megalkotva. Az új rendeltetésének megfelelően böngésző-nevét egyszerűsítettük, ezentúl a www. greendex.ro címen érhető el. A régi honlap-portálunk jól működő elemei – mint a hírrovatok, pályázatfigyelő, fórum, véleményrovat és képmegosztó – kisebb fejlesztésekkel az új portál alapját képezték. Ezeket az elemeket kiegészítettük két fontos és bármely zöld kezdeményezés által ingyenesen hozzáférhető online eszközzel: egy aláírásgyűjtési felülettel és egy olyan megosztófelülettel, amelyben sürgős esetekben bármely zöld kezdeményezés számára egy információs honlap percek alatt létrehozható. Ezen

civil fórum

kívül kiegészítő elemekként jelentek dezvényt, továbbá megtagadjuk minmeg a videomegosztó, szavazófelület den környezetvédelmi szempontból és hírlevél. Ugyanakkor teljesen le- károsnak ítélt termék, szolgáltatás, mondtunk az angol felület szerkesz- brand vagy cég ingyenes vagy fizetéséről, amelynek túl kevés hozadé- tett reklámozását. Portálunk fenntartka volt, viszont annál hatóságát ehelyett egy több időt és energiönkéntes alapú közA greendexet úgy át emésztett fel. Eheponti koordinálásra, álmodtuk meg, lyett a román felület szerkesztésre és a zöld hogy egy hozzáfejlesztésére fektettük civil szervezetek aktív férhető eszköz lea hangsúlyt, amely a tartalmi hozzájárulágyen, amelyet milegnagyobb potenciására próbáljuk felépílis olvasótábort célozteni. A greendexet úgy nél többen haszza, emellett természeálmodtuk meg, hogy nálnak, annál erőtesen a magyar felület egy hozzáférhető eszsebbé válik. is megmaradt. köz legyen, amelyet minél többen használÖsszességében elmondható, hogy nak, annál erősebbé válik. Számítunk a greendex egy önkéntességre, nyi- arra, hogy ismertségének és látogatottságra és együttműködésre épített tottságának növekedésével a zöld cicivil kezdeményezés, amelynek si- vil szervezetek egyre inkább motiválkerességét a jövő fogja bebizonyíta- va lesznek a számukra fontos inforni vagy cáfolni. Célkitűzésünk, hogy mációk, akciók, felhívások közlésére portálunkat – a zöld civil szervezetek a greendexen, ami tovább növeli látoaktív részvételével – az erdélyi zöld- gatottságunkat, és így bezárul az önmozgalom független és erős kom- magát generáló kör. munikációs eszközévé tegyük anélkül, hogy bármilyen kétes kompro- Látogassa meg Ön is: misszumot kötnénk. Ezért nem tö- www.greendex.ro. rekszünk semmilyen kizárólagosságra, piacvezetői szerepre vagy monopóliumra, viszont kijelentjük, hogy Kovács Zoltán Csongor elítélünk, nem támogatunk küldetéZöld Erdély Egyesület – elnök sünkkel és elveinkkel ellenkező vagy e-mail: [email protected] zöldrefestést célzó kampányt és ren-

SEGÍTSÜTI – avagy amikor az internet nevű kis falu összefog

A

z internetes felületek vizsgálata a kezdetekben főként az információ-megosztás módszereire és hatásmechanizmusaira koncentrált. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb jelentőségre tett szert ezeknek a felületeknek a kapcsolat- és közösségépítő ereje – az IWIW, a Facebook és a többi közösségi felület esetében már elsősorban a kapcsolatteremtés és -építés kérdéseit érdemes vizsgálni. Ugyanez természetesen a

blog-szférára is érvényes, különösen az úgynevezett közösségi blogok esetében, melyek a legtöbb esetben nemcsak meghatározott témakörrel és stabil kommentelőtáborral, hanem a blog szerzői és kommentelői esetében sajátos szleng-szókinccsel is rendelkeznek – ez utóbbi lévén a spontánul kialakuló közösségek egyik legjellemzőbb vonása. A különböző internetes felületek közösségépítő és -formáló erejének bizo-

nyítékai között fontos helyen szerepelnek a különböző önszervezett tevékenységek, legyen szó akár a blogközösségek tagjai által szervezett közös bulikról, flashmobokról, akár ezeknél is nagyobb volumenű megmozdulásokról. Mivel ezek az internetes felületek gyakran a nyomtatott és audiovizuális médiához képest szélesebb közönséget tudnak elérni, kézenfekvő, hogy kereteiken belül a civil szféra jelenléte is egyre hangsúlyosabban érvényesül.


Az alábbiakban a civil összefogás egy olyan sajátos esetét mutatom be, mely nemcsak újszerűségét és karitatív jellegét, hanem a bekapcsolódó résztvevők számát és a kezdeményezés sajtóvisszhangját tekintve is egyedülállónak mondható a magyar blogoszférában. 2009 márciusában indult el a Segítsüti elnevezésű kezdeményezés a freeblog blogszolgáltatón, melynek keretein belül a krízishelyzetbe került kismamákat és gyerekeiket befogadó Lea Otthon felnőtt és babakorú lakói számára gyűjtöttek adományokat. (Mivel az internetes etikett értelmében inkorrekt lenne nevesíteni a csak felhasználónévvel szereplő résztvevőket, a továbbiakban ilyen módon fogom jelölni az akció szervezőit és résztvevőit.) A segitsuti.freeblog.hu első, március 23-i bejegyzésében a blog gazdája, Nemisbéka ismertette az adománygyűjtő akció alapelveit és lefolyását. A kezdeményezés sajátossága elsősorban abban állt, hogy nemcsak jótékonykodásra szólították fel a résztvevőket, hanem bizonyos „ellenszolgáltatás” ellenében lehetett pénzfelajánlásokat tenni – konkrétan egyegy tepsi süteményért. A freeblog gasztronómiai oldalának állandó szereplői közül 25-en ajánlották fel süteményeiket (ezek kiválasztásában ők maguk döntöttek, természetesen figyelembe véve azt is, melyek voltak családjuk és blogolvasóik véleménye szerint a legfinomabbak). A licit tepsinként 1000 forintról indult, eredetileg a március 30-tól április 2-ig terjedő időszakban zajlott volna le, de végül technikai okokból április 4-ig hosszabbították meg. A befolyt összegből anyák napjára, május 3-ra szándékoztak természetbeni adományokat (pl. pelenkát, bébiételt) vásárolni a Lea Otthon lakóinak. Mivel a kezdeményezők elsősorban „anyáktól anyáknak, anyák napjára” módon fogalmazták meg a felhívást, a huszonöt süteménysütő a gasztroblogot író családanyák közül került ki, logisztikai okokból pedig a Magyarországon élő „gasztroanyák” közül. A süteményt felajánlók csoportjának behatároltsága ellenére viszont lehetőség nyílt mások számára is a kezdeményezés támogatására: a blog egyedi dizájnjának részeként megjelenő logót (http://segitsuti.

19

freeblog.hu/files/images/segitsutilogo_ A blog egyúttal a sütemény-átadápici.jpg) bárki kitehette figyelemfel- sok nyomonkövetését is felvállalta a keltésként a saját blogjára, és részt ve- gasztroanyák blogjának adott bejegyhetett a licitációban. Az akció hírének zésére mutató linkkel. terjedését és magának a kezdeméBár elvben ezzel a Segítsüti-keznyezésnek a támogatottságát mutat- deményezés véget ért, a szervezők ja, hogy március 28-ig, tehát öt nap- még kedveskedtek egy meglepetéspal a blogindító bejegyzés megszüle- sel az akció nyomonkövetőinek. Mint tése utánra hetvenegyen tették ki sa- utólag kiderült, már a szervezés kezját blogjukra a támogatást jelző logót. deti szakaszában felmerült, hogy a A kezdeményezés már másnap a recepteket érdemes lenne összegyűjfreeblog főoldalára került, egy héten teni, emlékként a résztvevők számábelül a magyar elektronikus sajtó szá- ra. Ez a későbbiekben viszont egy namos orgánuma és felülete (többek kö- gyobb, profi kiadvány megszületézött a Női Lapozó, a Mindmegette, sét eredményezte: május elején jelent az est.hu, a Velvet és a hvg.hu) adott meg 500 példányban a recepteket öszhírt a kezdeményezésről. Az interne- szegyűjtő A süti segít – Egy süteménytes közösségi felületek egymásra gya- árverés története receptekben című, A5korolt hatásáról árulkodik, hogy már- ös méretű kiadvány, melyet a blogon cius 30-ra a Segítsüti-közösségnek Segítfüzet néven emlegettek. Az akcisaját oldala és rajongótábora lett a óban részt vevő gasztrobloggerek és Facebookon. licitálók, valamint az Az április 4-én záruló adományozók mindlicitálás eredménye még annyian kaptak egyAz internetes felüa szervezőket is meglepegy példányt, egyet letek kiváló helyte: a 25 000 forintos kikia Lea Otthonnak jutszínei a civil összeáltási árhoz képest ösztattak el, a maradék fogásnak és a kaszesen 389 900 forin228 példányt pedig a ritatív akcióknak, tot sikerült összegyűjblog olvasói számáteni. Az érdeklődésre ra ajánlották fel. A az adakozásra való való tekintettel lehetőség füzet megszületéséhajlandóságot penyúlt a „vigasz-sütik” nek történetét és bedig újszerű módmegjelenésére is: egyes szerzésének lehetőszerekkel érdemes gasztroanyák végül több ségét tartalmazó beés lehet felkelteni. tepsi süteményt is kéjegyzés április 28-án szítettek az arra licitájelent meg, a blog törlók igényeinek kieléténetében rekord pélgítésére. Talán a leginkább a Faka- dányszámú kommentet, összesen nál felhasználónevű gasztroanya ese- 198-at generálva – a 228 megmaradt tével lehet szemléltetni mindezt, aki- kiadvány közül az utolsónak május nek a meggyes-mákos rácsos pitéjére 15-én került gazdája. licitálók közül négyen is részesülhetA Segítfüzetet nem bocsátották pitek egy-egy tepsi pitében – ez a süte- aci forgalomba: a kiadványhoz való mény így összesen 68 000 forintot ho- hozzájutás feltétele a Lea Otthon zott a Lea Otthon számlájára. számlájára történő 500 forintos adoAz összegyűlt 389 900 forint a li- mány eljuttatása volt. Az akció eredcitáláson kívüli (nagyrészt névte- ményeként a Lea Otthon számlájára len) adományokkal együtt végül 454 jutott összegből új játszótér épült az 900 forintra rúgott. A beérkezett ösz- otthon kis lakóinak. szegből nemcsak pelenkát és bébiLezárásként a Lea Otthontól a ételt, kozmetikumokat, tartós élel- Segítsütinek érkezett levelet, a blog miszert és tüzelőt sikerült besze- utolsó, július 13-i bejegyzését idézem: rezni a Lea Otthonnak, hanem (az „Kedves Nemisbéka és kedves Electrolux támogatásával) két mosó- Segítsüti! gépet és két porszívót is. A blogon Nagyon nagy örömmel tölt el, a holmik beszerzési eljárásának kor- hogy most megírhatom nektek ezt a rektségét a számlák fotójával doku- köszönőlevelet, mivel elkészült a játmentálták, ilyen módon minden ada- szótér! kozó értesülhetett arról, hogy pontoA játszótér összeszerelését önkéntesan mire költötték a befolyt összeget. sek bevonásával sikerült megoldanunk.

20

A gyerekek rögtön birtokba vették, ahogy készült a játszótér, fokozatosan teret követeltek maguknak! :) Egyszerűen a költségvetésünkből képtelenség lett volna kigazdálkodni egy ilyen szép játszóteret, nagyon megható és megindító, hogy a mai nehéz helyzetben vannak segítőkész emberek. Sok-sok köszönet! Lea-Vali és a lurkók.” A Segítsüti-akció ezzel véget ért, tanulságai viszont hosszú távon is érvényesek lesznek. Az internetes felületek kiváló helyszínei a civil összefogásnak és a karitatív akcióknak, az

civil fórum

adakozásra való hajlandóságot pedig újszerű módszerekkel érdemes és lehet felkelteni. A freeblog keretein belül kialakult Segítsüti-közösség tagjai újabb szereplők bevonásával novemberben ismét karitatív akcióba kezdtek: a „Sok kicsi” névre keresztelt kezdeményezés 15 gasztroblogger és 15 szervezet felajánlását bocsátja „virtuális tombolára”. A felajánlások között (a teljesség igénye nélkül) egyaránt szerepelnek ajándékcsomagok, kétfős éttermi vacsorák, gasztrofotózási oktatás, dedikált szakácskönyvek és profi szakácsokkal közös főzések. A „virtuális tombolajegy” a Gyermekétkeztetési

Alapítvány számlájára történő 1000 forintos befizetést jelenti. A kezdeményezés december 18án ért véget, a Gyermekétkeztetési Alapítvány számlájára 1 840 000 forint érkezett. További információk: http://segitsuti.freeblog.hu http://sokkicsi.freeblog.hu

Miklós Ágnes Kata Általános Vállalkozási Főiskola – főiskolai docens e-mail: [email protected]

Technológia a társadalmi változásért

V

annak civil szervezetek, melyek a technológia segítségével szeretnék megváltoztatni a világot, és néha a technológia önmagában is ezt teszi. Egy kézenfekvő példa a Wikipédia. Ez a legmegbízhatóbb és legpontosabb enciklopédia a világon, a 96%-os pontossága jóval nagyobb olyan klasszikus eszközökénél is, mint például az Encycolpedia Britannica. Továbbá tanulási és közösségi platformként is szolgál olyan alkalmazásokon keresztül, mint a Wiki Hírek, Média, Könyvtár, Egyetem és egyebek. Egy másik érdekes példa található a Nonprofit Commons-ban (Nonprofit Közös, NPC), amit a TechSoup üzemeltet a „Második Élet”-ben (Second Life). Az NPC – a „Second Life felület civil szervezeteknek” – küldetése a civil szervezetek számára egy olyan gyakorlatias közösség kialakítása, ahol a civilek virtuális világokat tárhatnak fel és ismerhetnek meg, kapcsolatokat alakíthatnak ki és ápolhatnak. Ez idő alatt a Second Life használatának számtalan módját ismerhetik meg, és alkalmazhatják küldetésük elérése érdekében. A Nonprofit Commons 4 SIM-t (új civil/filantróp szigetvilágot alkotó szigeteket) tartalmaz. 2008 decembere óta több mint 1 867 felhasználó 30 különböző országból töltött 14 821 órát a Nonprofit Commons-on. Miért? A valós világban nyújtott előnyök közé tartoznak a következők: • közösségi és nonprofit kapacitások fejlesztése (tanácsadás és oktatás); • új állandó oktatási-tanulási útmutatók; • ingyenes irodaterület partner civil szervezetek számára; • tanácsadás, műhelyek és heti hálózatépítő rendezvények nonprofit szervezetek számára; • oktatási és adománygyűjtő rendezvények;

• támogatás- és tudásbázis pályázatokhoz; • virtuális technikai támogatás: virtuális önkéntes munkaórák technikai támogatás végett, támogatói közösség nonprofit IT-szakemberek számára; • Second Life hatástanulmányok: átfogó jelentés a Second Life-os nonprofitok hatásáról a való világban. Néhány példa NPC-eseményekről és projektekről: • TechSoup Global online digitális mesemondó rendezvény és közösségi kihívás (amelyen a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány a III. helyen végzett a Tábor negyedi Kaláka videóval – megtekinthető a www.szka.org honlapon). • Átmenetek projektje (Transitions) – olyan hasonlóan gondolkodó szervezetek közötti együttműködés, amelyek a Nonprofit Commons-on keresztül ismerkedtek meg, és céljuk egyéni tanulási módszerek, gyakorlatok, utak kialakítása az otthontalan, avagy átmeneti állapotokban lévő személyek számára. • Föld Napja NPC „Mixed Reality” Esemény • Egészségügyi Panel Expo, „Mixed Reality” Esemény valós NetSquared Konferencia Panellel és egész napos nonprofit virtuális prezentációkkal. Mindez az Országos Oktatási Szolgáltatás Konferencia, valamint az Országos Önkéntesség és Szolgáltatás Konferencia keretében. Nemrég egy NPC-megbeszélésen ragyogó példa hangzott el arról, hogyan változtathatják meg a világot az ehhez hasonló szolgáltatások. Egy brit civil szervezet teljes mértékben a Second Life-on keresztül, online jött lét-

21


re. Az ügyvezető egy súlyos fogyatékkal élő személy, aki csak egy ujját képes mozgatni, de a „második életen” keresztül képes volt egy érdekvédő csoportot létrehozni az övéhez hasonló helyzetben élő személyek számára, és egy társadalmi vállalkozást alapítani, ami olcsó kisegítő rendszereket forgalmaz és megteremti a munkájukhoz szükséges tőkét. Az alapvető fizikai korlátok lehetetlenné tennék munkáját a való világban, de a Second Life-on keresztül képes szolgálni közösségét.

Az NPC kelet-európai partnereket keres. Ha szeretne többet megtudni a programról, kapcsolatba léphet velünk a [email protected] címen.

Chris Worman Techsoup Románia e-mail: [email protected] Fordította: Hegyi Hunor

Közösen és a technika segítségével Székelyudvarhelyért! Ezúttal egy olyan sikertörténetet, jó példát ismertetünk meg olvasóinkkal, mely civil kezdeményezésből született, a filantrópia elveit érvényesíti és a közösségi részvételt a technika révén teszi lehetővé. A programot a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány indította el tavaly. A technika használatát az akcióban a Közösségi Kártya teszi lehetővé. Az alábbiakban az alapítvány ügyvezetőjét, Chris Wormant kérdezzük a részletekről.

Chris Worman Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány – ügyvezető igazgató e-mail: [email protected] – Mi a Közösségi Kártya? – A Közösségi Kártya egy hűségkártya, melynek társadalmi vetülete is van. A kártya lényegében egy kulcstartóra fűzhető kis műanyag lapocska, melynek egyik oldalán a logónk található, a másik oldalán egy egyedi vonalkód. A kártya használatával árkedvezményekben részesül a vásárló a helyi üzletekben. – Hogyan működik? – Amikor egy vásárló használja a kártyát a helyi üzletben, automatikus pénz-visszafizetésben részesül, valamint speciális kedvezményekben. A kedvezmény mellett a vásárlás további eredménye egy azonos értékű adomány (általában a vásárlás értékének 1-2%-a) a Közösségi Alapítványnak, így beszélhetünk egy nyerő-nyerő-nyerő helyzetről. Nyer az ügyfél: kevesebbet fizet és támogatja a helyi kö-

zösséget is vásárlásával. Nyer a vállalkozás a marketing, a hűséges klienskör kialakítása, a megnövekedett forgalom és az adójóváírás terén. Nyer az alapítvány: a bevételt közösségi projektek finanszírozására használja fel, ami még több marketinggel jár. – Miért most? – Az ötlet kézenfekvőnek tűnt, amikor viszszaesés volt tapasztalható a gazdaságban. Az adománygyűjtő program nyereséges a közösség számára, hisz minden fél jól jár. A kártya lehetőséget ad arra, hogy mindenki jól járjon, miközben az összes érintett fél azt teszi, amit egyébként is tesz – élelmiszert és egyebeket vásárol. – A vállalkozókat miként tették érdekeltté? – Amit a vállalkozó nyer: marketing és követ-

22

civil fórum

hető ügyfélkör. Minden kártya egyedi, és bár ingyenes, a felhasználóknak ki kell tölteniük egy kérdőívet, hogy megkaphassák. Ezt az információt megosztjuk a vállalkozásokkal, amelyek használhatják piackutatásokra és a vásárlói szokások megfigyelésére, persze, nem folytathatnak direkt marketinget az engedélyünk nélkül. Ugyanakkor kihívás a százalékok/árengedmények „kialkudása” az üzletekkel. – Hogyan népszerűsítették a lakosság körében? – Ingyen kínáltuk az érdeklődőknek. Az üzenet az volt, hogy vásároljanak és ezzel „tegyenek jót”. Reklámoztuk honlapokon, helyi sajtón, hírleveleken, rádión és televízión keresztül. Ugyanakkor folyamatosan törekszünk arra is, hogy az üzletekben különböző marketingeszközökkel emlékeztessük a kártyatulajdonosokat, hogy használják is a kártyát. – Hogyan osztották szét a kártyákat? – Önkéntesek segítségével az üzletekben. Ugyanakkor az érdeklődők folyamatosan igényelhetik az üzletek vezetőinél, illetve az alapítvány irodájában.

ezeknek körülbelül 60%-a használja a kártyát. Nemrég csatlakozott egy új vállalat a kampányhoz, egy másikkal jelenleg tárgyalásokat folytatunk. – Mennyibe kerül egy kártya előállítása és ehhez képest mekkora a nyereség? – A kártya darabja 11 dollárba kerül, ebbe benne vannak a munkaórák, marketing, nyomtatás, önkéntesekkel kapcsolatos költségek. Az első három hónap bevétele több mint 1300 lej volt, ami nagyjából egyezik a program kialakításának költségeivel, tehát ezt követően az öszszes bevételt helyi projektekre fordíthatjuk. – Hogyan kommunikálnak a támogatóikkal (a kártyatulajdonosokkal)? – Gyűjtjük az e-mail címeket, így értesítjük a kártyatulajdonosokat a kártya adta új lehetőségekről, illetőleg ezáltal szavazásba is bevonjuk őket, hogy milyen projekt megvalósítására használjuk fel az így összegyűlt alapot. Ha szeretne többet megtudni, kérjük, lépjen kapcsolatba velünk a www.szka.org honlapon.

– Hányan használják a kártyát? – 840 család csatlakozott az első 2 hónapban,

Fordította: Hegyi Hunor

A háromszéki civil szféra technikai ellátottsága

N

em lehet nem észrevenni, hogy a globális folyamatokkal párhuzamosan megjelent, és rohamosan megerősödött a számítógépes informatizált rendszer, az internet adta információs kommunikáció, amely nélkülözhetetlenné válik napjainkban a civil szervezetek részére is. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett közigazgatás szakán kötelező tantárgy a civil szervezetek menedzsmentje, így lehetőség nyílt arra, hogy a civil szféra elemzésébe a felsőoktatás is beszálljon. Ennek köszönhetően az elmúlt években több felmérés és szakdolgozat

is született a témában a háromszéki hallgatók és a tanárok jóvoltából. A Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) a Háromszéki Civil Katalógus szerkesztésekor kialakított adatbázis felhasználásával járult hozzá az eredmények kiteljesedéséhez. Hetven háromszéki civil szervezet felmérésével alakítottunk ki egy képet a szervezetek technikai ellátottságáról, milyen felszereltséggel rendelkeznek, melyek a főbb hiányosságok, illetve ezek hogyan hatnak ki a szervezetek fejlődésére, forrásszerzési lehetőségeire. A kérdőíves felmérésben részt vett civil szervezetek több mint

fele, pontosan 76%-a rendelkezik saját irodával, ezen irodák fel vannak szerelve, azaz rendelkeznek telefonnal, nagy részüknél faxolásra alkalmas készülék is van. Ezen irodák többségében, 98%-ában legalább egy, esetleg két számítógép is áll a szervezetek rendelkezésére. Az irodák 34%-ában egy számítógép, 31%-ában két, 13%-ában három, még 13%-ában öt, 3%-ában négy és 4%-ában hat számítógép található. A mintában szereplő civil szervezetek túlnyomó többsége lépést próbál tartani a jelenlegi modern világgal, jól lemérhető, hogy mennyi-

23


re elterjedt az internet használata1. Összességében elmondható, hogy többségük használ egyéni email levelezést, internetes fórumokat böngésznek, illetve pályázatokat keresnek. A kérdezettek kevesebb mint fele üzemeltet saját honlapot2, a honlap létrehozásának fő célja a szervezet tevékenységének bemutatása és egyéb információk szolgáltatása. Ennek megfelelően a honlapok túlnyomó többségén jelen van a szervezet ismertetése, címe, elérhetősége, és egyéb információk szolgáltatása. A honlapot üzemeltetők közül is nagyon kevés arányban vannak azok a szervezetek, amelyek fenntartanak hírszolgálatot vagy megadnak kapcsolatot (linket) más szervezetek oldalaira. Ami a frissítést, azaz az új információk feltöltését illeti, a honlapok harmada frissül legalább hetente, míg a többi része ennél is ritkábban. A számítógép, az internethasználat, illetve a honlap üzemeltetésének esetében a szervezetek nagy része arról számolt be a kérdőívezés során, hogy bővült feladataik köre, miután éltek ezekkel a lehetőségekkel. A kikérdezett szervezetek elismerték, hogy a számítógéppel való rendelkezés alapvetően az ellátott feladatok számára hatott serkentően, az internet-hozzáférés leginkább a kapcsolatrendszer bővülését támogatta, míg a honlap üzemeltetése a szervezet ismertségében hozott jelentős változást. Összességében elmondható, hogy a vizsgált szervezetek 60%-a használ e-mailes egyéni levelezést, több mint fele levelezési listát és harmada e-mail hírlevelet munkája során. Az internetes fórumokon 21%-uk, míg chat-en 7%-uk kommunikál legalább esetenként. Egyértelmű, és természetesen logikus is, hogy a több munkatárssal együtt dolgozó szervezetek informatikai eszközhasználatukban is fejlettebbek, mint kisebb társaik. 1)

A szervezetek 83%-a rendelkezik, 10%-a nem, míg 7%-a nem az irodában rendelkezik internetes kapcsolattal.

2)

A szervezetek kevesebb mint fele, csak 40%-a rendelkezik saját honlappal, akik rendelkeznek, azok nagy része a 2000-2005 közötti időszakban kezdték üzemeltetni, míg másik része 2005 után; a 2000-es esztendő előtt nem volt jellemző a honlap.

A szervezetben dolgozó személyeknek a számítógép és az internet használatához szükségessé vált a számítógépes tanfolyam, a továbbképzés. A szervezetek képezik az önkénteseiket, az irodavezetők több mint fele, 60%-a részt vett számítógépes tanfolyamon, 37%-a pedig még nem vett részt hasonló képzésen. Azok a civil szervezetek, amelyek számítástechnikailag és az idegen nyelv területén képzettebb munkaerővel bírnak, nagyobb aktivitást mutatnak az informatikai eszközök használata terén. Azoknál a civil szervezeteknél, amelyeknél a dolgozók alacsony informatikai tudással rendelkeznek, ott felmérhetően alacsonyabb az aktivitás, és ez mint tudjuk, hátráltatja a szervezet működését és fejlődését. Szükség van a tanfolyamokra, továbbképzésekre, mert a fejlődéshez folyamatosan gyarapítaniuk kell a tudásukat. Kiderült a felmérés során, hogy nagy esély van arra, hogy a háromszéki civil szféra kettészakadjon, melynek egyik oldalán a kommunikációs, informatikai eszközökkel rendelkező, azokat használni tudó, forrásokkal, lehetőséggel és tudással ellátott civil szervezetek állnak, míg a másik oldalán azok a civil szervezetek helyezkednek el, amelyekre ezen eszközök és ismeretek hiánya jellemző, néhol még az igények felméréséig, annak megfogalmazásáig sem igen jutnak el. Tehát azok a civil szervezetek, amelyekben a munkaerő többségét fiatalok alkotják és követik az információs társadalom változásainak trendjeit, és jellemző az internet, az online szolgáltatások kiterjedt használata, elérik a kitűzött céljaikat. A fiatalok nyitottak a kommunikációs eszközök használatára, igényük van ezen eszközök fejlesztésére, és nem értékelik jelentősnek az ehhez kötődő plusz feladatokat. Míg azok a civil szervezetek, ahol idősebb korosztály alkotja a többséget, inkább elutasító, közömbös magatartást mutatnak ezen modern információs társadalom eszközeivel szemben. Összegzésül fontos kiemelni, hogy a civil szféra egészét informatikailag, kommunikációs eszközök terén eléggé alacsonyan ellátottnak találtuk, és ennek fő okát teljesen egységesen abban látjuk, hogy nem rendelkeznek elegendő forrással sem a kommuniká-

ciós, sem az informatikai fejlesztések megvalósításához. Az általunk vizsgált civil szervezetek kevesebb mint fele (31%-a) nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával, elegendő humánerőforrással, megfelelő tervezési rutinnal. Az is kiderült, hogy Háromszéken elég sok civil szervezet rendelkezik virtuális irodával, dolgozik túlnyomórészt önkéntesekkel, nagy a fluktuáció, így nehéz hoszszabb távra, akár egy komoly projekt erejéig tervezni. Ahhoz, hogy a szervezet ne csak megpályázzon, hanem sikerrel meg is tudjon valósítani egy projektet, nem elegendő csak egy jó projektötlet. Szükséges hozzá az, hogy a szervezet reálisan lássa a saját erőforrásait, képes legyen megtervezni a projektet a legapróbb részletekig lebontva, hiszen ha ezt nem teszi meg, utólag derülhet ki, hogy a pénzügyi terve megközelítően sem lesz pontos. Végül az elszámolások során, a támogatási szerződésben meghatározott időpontokban minden tervezett költséggel el kell számolni (számlákkal, bizonylatokkal, szerződésekkel stb.). A felmérés egyik kérdésére adott válasz rávilágít arra, hogyan befolyásolja a forrásszerzési lehetőségek felfedezését az internetes kommunikáció eszközeinek használata. Azaz arra, hogy hogyan tájékozódnak az aktuálisan kiírt pályázatokról, pénzszerzési lehetőségekről a háromszéki civil szervezetek. Az aktuálisan kiírt pályázatokról való tájékozódás

válaszok száma

%

civileknek szóló honlapokról tájékozódunk

22

26

e-mailes hírleveleket járatunk pályázati figyelésről

20

23

internetes levelezőlistára kiküldi valaki, így tudjuk meg

13

15

véletlenül rátalál valaki a szervezetből az interneten

2

2

rendszeresen nézzük az interneten a pályázatokkal kapcsolatos honlapokat, minisztériumok webhelyeit

17

20

12

14

nyomtatott újságok esetében rendszeresen figyeljük a pályázatokat

24

A mintában szereplő civil szervezetek 84%-a az internetet használva szerez tudomást a pályázatokról, a forrásszerzési lehetőségekről, azaz 26%-a a civileknek szóló honlapokról tájékozódik az aktuálisan kiírt pályázatokról, 23%-a e-mailes hírleveleket járat pályázati figyelésekről, 20%-a rendszeresen figyeli a pá-

civil fórum

lyázatokkal kapcsolatos honlapokat, minisztériumok webhelyeit és 15%-a internetes levelezőlistát használva szerez tudomást a pályázati lehetőségekről. A mintában szereplő civil szervezeteknek 14%-a nyomtatott újságok esetében rendszeres pályázatfigyelést végez, míg 2%-ánál véletlenszerűen talál rá valaki a szerve-

zetből az interneten, vagy a lapokban a pályázatokkal kapcsolatos információkra.

Nemes Előd Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) – alelnök e-mail: [email protected]

Pályázati menedzsment multimédiás távoktató program segítségével

A

gödöllői Szent István Egyetem hátterében működő Közös Európáért Alapítvány és a sepsiszentgyörgyi Amőba Alapítvány együttes szervezésében 2009 augusztus-novemberében Pályázati menedzsment multimédiás távoktató program segítségével címmel 210 órás e-learning (távoktatási) képzést bonyolítottunk le, amelyet a magyarországi Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatott. 508 személy regisztrált országszerte, sokan Sepsiszentgyörgyről, azonban kiemelkedő arányban szerepeltek a nagyvárosok is (Temesvár, Arad, Kolozsvár, Szeben, Marosvásárhely). A jelentkezők 93%-a felsőfokú végzettségű, érdekes, hogy köztük sok volt az egészségügyben dolgozó (orvos, asszistens). A képzés célja az volt, hogy javítsa a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét azok tulajdonosai, alkalmazottai és képviselői részére kifejlesztett képzéssel. A képzés segítette a vállalkozások európai uniós csatlakozással kapcsolatos szabályozásának ismeretét. Tartalmát tekintve átfogó ismereteket nyújtott az Európai Unió strukturális és regionális politikájának eszközrendszeréről, azok működési és felhasználási gyakorlatáról. Az Európai Unióról szóló ismeretek és több európai ország gyakorlata mellett a résztvevők megismerkedhettek az EU-források romániai felhasználásának módjával,

az ahhoz kapcsolódó feladatok és folyamatok rendszerével és az intézményi struktúrával is. Az oktatási programban résztvevők továbbá megtanultak pályázatot írni, projektet menedzselni és beszámolókat készíteni. Megismerkedtek az európai uniós pályáztatás törvényi hátterével, a megpályázható forrásokkal. A képzés tematikái a következők voltak: 1. Európai intézmény és döntéshozatali rendszer; regionalitás 2. Európai támogatási programok 3. Stratégiai tervezés és programkészítés

4. 5. 6. 7. 8. 9.

Monitoring és értékelés Ellenőrzés Pénzügyi ismeretek Stratégia, program, projekt Partnerség Innováció, innováció-menedzsment 10. Pályázatírás és program-menedzsment 11. Törvényi háttér Módszertani szempontból, a képzés az elméleti moduloktól indulva haladt a gyakorlati modulok irányába, az általános tudástól a konkrét tudás felé. A humán erőforrást (szakmai és technikai konzulensek, tananyag szerzői) főként a magyarországi Szent István Egyetem biztosította.


25

A jelentkezők a szerződéskötés után hozzáférési kódot kaptak az e-learning oktatási felülethez, amely az alábbi címen volt elérhető: http:// www.kozoseuropaert.hu/tanfolyam. A hallgatók az oktatási felületet tanulásra, az oktatókkal való konzultációra használták. A képzés időtartalma 210 óra volt, ezt a résztvevők átlagosan 1-3 hónap alatt teljesítették. A képzés 2009. november végén ért véget. A hallgatók a képzés sikeres teljesítése után a Közös Európáért Alapítvány és Amőba Alapítvány által közösen kibocsátott bizonyítványt kapnak kézhez.

Bereczki Kinga Amőba Alapítvány – ügyvezető e-mail: [email protected]

TechSoup

A

TechSoup egy globális szervezet, mely a civil szervezetek információs és kommunikációs technológiai kapacitásának fejlesztését tűzte ki célul. Romániában a program 2009 júniusában indult, azóta több mint 100 civil szervezet csatlakozott a TechSoup Romániához és részesült Microsoft-szoftver támogatásban több mint 250 ezer amerikai dollár értékben. A program első kedvezményezettje a sepsiszentgyörgyi Amőba Alapítvány volt, melynek küldetése a tudásfejlesztés, a haladó gondolkodás elősegítése a régióban, a közösség társadalmi és gazdasági fejlődése érdekében. Ők Microsoft XP operációs rendszerekben, Office 2008 csomagokban, Multilanguage Service Pack csomagokban és Groove programban részesültek a TechSoup-on keresztül. Az Amőba Alapítvány igazgatója, Bereczki Kinga szerint ezeknek a szoftvereknek a használatával képesek lesznek továbbfejleszteni a Global Teenager projektjüket és hatékonyabbá tenni programjaikat.

Jelenleg a TechSoup Romania – mely szociális vállalkozásként működik – Microsoft-termékeket kínál civil szervezeteknek a teljes költség 4%áért. Az adminisztrációs díj, ami a valós piaci érték 4%-a, fedezi a szállítást, az adatfeldolgozást és segít kifejleszteni más kiegészítő programokat, mint például az ingyenes IT&C-tanácsadást a partner civil szervezetek számára és a pár hónapon belül kezdődő online képzési lehetőséget. Ezek közül az első nemrégen kezdődött Bukarestben, a Cisco Romániával partnerségben. Az IT-Mentor partnerség – jelenleg kísérleti fázisban van – kapcsolatot teremt a programban részt vevő hallgatókkal és civil szervezetekkel a Cisco Networking Academy-ről, melyek ingyenes információs technológiai tanácsadást nyújtanak. Az információs technológiai auditoktól kezdve a belső rendszerek fejlesztésére vonatkozó egyszerű tanácsokig, az önkéntesek rendelkeznek a megfelelő képzettséggel, hogy segítsék a civil szervezeteket elérni IT-potenciáljukat. Eddig

több mint 45 Mentor támogat 9 partnerszervezetet. Valaki az Ateliere Fără Frontiere (AFF) részéről elmesélte a programmal kapcsolatos tapasztalatait. Az egyik önkéntesük képzésekkel fog foglalkozni, egy másik pedig csak egy alkalommal tudott rendelkezésükre állni, akkor is telefonon. Ez az egyszeri telefonbeszélgetés egy online platform kialakításához vezetett, mely által partner civil szervezetek kérhetnek egyszerű tanácsadást. Ez a szolgáltatás még az idei év első felében el fog indulni a TechSoup Románia honlapon, de csak a regisztrált civil szervezetek számára lesz elérhető, amelyek belépőt fognak kapni. Erre a Cisco partnerkapcsolatra építve, idén tavasszal a TechSoup el fogja kezdeni a Cisco-termékek adományozását, ezzel fejlesztve a programot. De 2010-ben az igazi hangsúly a közösségen lesz. A közösségfejlesztési szempont egy hasonló tanácsadási szolgáltatást foglal majd magába a Microsoft részéről. E szolgálta-

26

civil fórum

tás keretében a Microsoft alkalmazot- latoktól, megjavítják azokat, biztotai januártól ingyenes IT-tanácsadást sítják, hogy használható minőségűek nyújtanak a Microsoft-szoftverekkel legyenek, majd felajánlják civil szerkapcsolatosan a programban részt vezeteknek elérhető áron. Ez a szolgáltatás jelenleg is elérhető és folyavevő civil szervezeteknek. Emellett a TechSoup Románia ter- matosan nő, annak is köszönhetően, vez egy sor ingyenes szemináriumot hogy a TechSoup nagy mennyiségben kap adományba és online képzést is ciminőségi számítógévil szervezetek száJelenleg a peket a Microsoft-tól. mára a szoftverek haTechSoup 500 ilyen számítógép tékonyabb használaRomania – mely fog érkezni Románitáról, valamint folyaszociális vállalkoába idén tavasszal és matosan keres olyan a partner civil szervepartnereket, melyek a zásként működik zeteknek lehetőségük csatlakozott civil szer– Microsoft-terlesz igényelni azokat. vezetek számára fimékeket kínál civil Azok a civil szerlantróp és kommuniszervezeteknek a vezetek, melyek szekációs lehetőségek kiteljes költség retnének többet megalakítását segítik. tudni a programról, A közösségi támo4%-áért. valamint képzésekben gatás és szoftver-adományozás további hardvagy támogatásban réver-támogatással fog kiegészülni, szesülni, esetleg igényelni szoftvert melyet az AFF fog koordinálni. Az vagy hardvert, regisztrálhatják maAFF egy védett műhely Bukarestben, gukat a www.TechSoup-Romania.org mely jelenleg Microsoft Authorized honlapon. A regisztráció részeként a Refurbisher-ként (Elismert Microsoft civil szervezetek meg kell adják szerFelújító) van számontartva. Hard- vezeti küldetésüket, néhány alapinver-adományokat vesznek át válla- formációt működésükről, illetve el

kell küldjék alapító okirataik másolatát. Mindenkinek ajánlom, hogy regisztrálja szervezetét, és iratkozzon fel levelezőlistánkra, mert néha korlátozott számban részesülünk adományozandó termékekben. Erre példa a számítógép-rakomány a Microsoft jóvoltából, melyet az elsőként igényelőnek fogunk továbbadni. Mindemellett: ha ismerjük az alapítványokat és szükségleteiket, az adományozó programon kívül is tudunk segíteni, mint ahogyan több szervezet esetében is tettük, amelyek csak egyszerű tanácsért fordultak hozzánk, hogy összekapcsolhassák szolgáltatásaikat. Rengeteg ingyen szoftver van, amit ajánlunk, és szívesen megosztanánk partnereinkkel.

Chris Worman TechSoup Románia képviselője e-mail: [email protected] Fordította: Hegyi Hunor

Sikertörténetek www.techsoup-romania.org Kik ők? Amőba Alapítvány. Hol tevékenykednek? Alapvetően Sepsiszentgyörgyön. Mekkora a szervezet? Hat félmunkaidős alkalmazott és egy önkéntes. Mivel foglalkoznak? Modern, hasznos tudást népszerűsítenek annak érdekében, hogy a személyek a szakmai életükben sikeresebbé váljanak és ezáltal a közösségük fejlődését is szolgálják. Mit kaptak a TechSoup-tól? Microsoft XP, Office 2008, Multilanguage Service Pack és Groove.

Milyen kihatással volt ez rájuk? A fiatalok és felnőttek számára sokkal magasabb szintű IT-képzést tudnak tartani, a legújabb szoftverek felhasználásával és a Groove program segítségével növelték a projektkidolgozás hatékonyságát is. ÉS… Az Amőba Alapítvány a Global Teenager (www. globalteenager.org) nemzetközi projekt romániai koordinátora. Bereczki Kinga, az Amőba ügyvezetője így nyilatkozik: „A TechSoup szoftver-adományozó programja hozzájárul ahhoz, hogy fejlődjön a romániai iskolákban az oktatási program. Felismerve a tudás kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődésben játszott szerepét, a Global Teenager Projekt küldetése fejleszteni a románi-

27


ai oktatást azáltal, hogy a romániai iskolákba bevezetjük a projektalapú tanulást. Ez azáltal valósul meg, hogy az információs technológia használatával új tanulási módszereket vezetünk be az iskolákba, népszerűsítve a nemzetközi tanulást, fejlesztve a tanulóközpontú iskolamenedzsmentet és a hallgatóközpontú oktatást.” A TechSoup adományai segítenek abban, hogy a Global Teenager Projekt iskolák tanulásközpontokká alakuljanak át annak reményében, hogy megreformáljuk az európai oktatási mozgalmat. A Global Teenager Projekt legfontosabb hatása, hogy az új gondolatok és felfogások bevezetésével lehetőséget teremt a mentalitásváltásra. A TechSoup Románia adományozásának köszönhetően az információs technológia bevezetése az oktatásban sokkal hatékonyabb tanuláshoz vezet, és növelni fogja az iskolák képességét arra, hogy nemzetközi kapcsolatokat építsenek ki határon túli intézményekkel. Nézz utána, hogy a TechSoup miként támogathatja a te programodat: www.techsoup-romania.org.

„Hamar közel lett a messze”

A

Messzehangzó Tábor Alapítvány 2008 elején jött létre azzal a céllal, hogy támogassa azokat a sport-, illetve művészetek területén kiemelkedő tehetséggel rendelkező, kisiskolás korú gyermekeket, akiknek társadalmi lehetőségeik nem teszik lehetővé tehetségük kibontakozását. Elsődleges feladatként tehetségápoló programmal, nyári táboroztatás keretében igyekeznek biztosítani számukra a szabadidő hasznos, élményekben gazdag eltöltését, valamint az Alapítvány látókörébe került gyermekek részére külön támogatói programokon keresztül biztosítanak anyagi háttértámogatást. Magyarországon ma több ezer tehetséges kisdiák él. A bennük rejlő talentum lehet, hogy örökre elvész, mert a szociális körülményeik nem teszik lehetővé, hogy ezek a szunnyadó források felszínre törjenek.

A szociálisan terhelt családokban felnövő gyermekek kevesebb figyelmet, pozitív visszajelzést kapnak. A kulturális és szocializációs neveltetésük többnyire elmaradott. A tehetségük tekintetében pedig kevesebb anyagi és szellemi támogatáshoz jutnak.

A Messzehangzó Tábor Alapítvány legfontosabb programjai közé tartoznak a nyári tehetséggondozó táborok, melyeket sport és művészeti témában rendeznek meg. Ezen programok lehetővé teszik, hogy játékos formában bővít-

28

civil fórum

sék a gyermekek általános műveltségét, segítsék pozitív önértékelésüket, teret adjanak kreativitásuknak, tágítsák érdeklődési körüket. „Reményeink szerint minél több rászoruló, ám annál tehetségesebb gyermeket sikerül felkarolnunk, és ez által jelentős mértékben hozzájárulhatunk a magyarországi tehetséggondozás növeléséhez.” A CivilTech programon keresztül az Alapítvány Windows XP Professional Upgrade és Office Professional Plus 2007 szoftvereket kapott adományba a Microsofttól. Dr. Illés Orsolyát, az Alapítvány jogtanácsosát kérdeztük tapasztalatairól: „Korábban a szoftverek régi verzióját használtuk, amellyel a munkavégzés minősége jó volt, de nem kielégítő. Az adomány segítségével a munkavégzés gyorsabbá, hatékonyabbá és könnyebbé vált. Meglehetősen javítja az Alapítvány mindennapi tevékenységét, hogy minőségi, igényes kivitelezésű dokumentumokat (benne táblázatokat) és prezentációkat tudunk készíteni, amivel hatékonyabban szólíthatjuk meg támogatóinkat, az iskolákat és egyéb partnereinket. Az Alapítvány alacsony költségvetése miatt jelenleg nem áldozott volna az új szoftverek beszerzésére, így a pályázaton elnyert szoftverekkel sikerült költséget megtakarítania. A kapott szoftverek nélkül alapítványunk kevésbé tudna olyan minő-

ségi dokumentumokat előállítani, melyekkel lehetséges támogatóit elérheti. Alapítványunk nagy örömmel és köszönettel fogadta az adományt, mely valóban nagy segítséget nyújt az irodai adminisztráció és a dokumentumok, prezentációk kivitelezése terén. A szoftver használata során kivitelezett anyagok segítségével reméljük, hogy a megkeresett általános iskolák bizalma erősödik alapítványunk irányába, további támogatások elnyerésére lesz lehetőségünk a megszerkesztett dokumentumokkal megkeresett támogatók által, valamint hatékonyabban szólíthatjuk meg a 2009 novemberében tervezett tehetséggondozó konferencia előadóit is.

CivilTech Informatikai Adományozó Program, Magyarország A CivilTech Informatikai Adományozó Program a NIOK (Nonprofit Információs és Oktató Központ) és a TechSoup partnerségének keretében valósul meg. A San Francisco-i székhelyű TechSoup nonprofit szervezetek technológiai kapacitásépítésével fogalakozik oly módon, hogy a vezető szoftver- és hardvergyártók által nyújtott adományokat az egyes országok nonprofit szervezeteinek adománykéréseivel kapcsolja össze. További információkért: www.civiltech.hu

A civil szervezetek kommunikációs lehetőségeinek alakulása Magyarországon

E

gy civil szervezet mindennapi feladatainak ellátását, forrásszerzési lehetőségeit, ismertségét, kapcsolatrendszerének bővítési lehetőségeit nagymértékben befolyásolja informatikai eszközellátottsága és ezek használata. A kommunikáció kiterjesztése növelheti egy szervezet hatékonyságát, az eszközök használata a foglalkoztatottak, önkéntesek munkáját megkönnyítheti, számukra időt és energiát szabadíthat fel.

Az utóbbi években viszonylag kevés kutatási eredmény született a nonprofit szervezetek kommunikációs technikáival kapcsolatban, de mindenképpen ebbe a körbe tartoznak a Központi Statisztikai Hivatal adatfelvételei is, amelyek 3-5 évente próbálják feltérképezni a civil szféra eszközellátottságát.

29


Az információs technológia az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat napjainkban, ezt a dinamikus fejlődést támasztja alá, hogy 1998-ban a szervezetek kommunikációs lehetőségét még csak három alapvető eszköz (telefon, fénymásoló, számítógép) megléte, illetve hiánya alapján vizsgáltuk. 2006-ban már az internet és a saját honlap használata bizonyult sokkal relevánsabb mutatószámnak. A civil szféra szervezeteit általában két csoportra osztja az információs szakadék: az egyik oldalon állnak a fejlett technikai eszközökkel rendelkező, azokat rendszeresen, a célok elérése érdekében használni tudó, forrásokkal, lehetőségekkel, ellátott szervezetek. A másik szélen elhelyezkedő civilekre az eszközök szinte teljes hiánya jellemző. Fontos azonban megjegyezni, hogy közöttük találunk olyan csoportokat is, amelyek olyan belterjes tevékenységet végeznek, melyhez a kommunikációs aktivitás egyáltalán nem szükséges. Ebből adódóban az informatikai eszközellátottság és -használat a céljaik elérésében nem, vagy csak korlátozottan játszik szerepet. 1998-ban a szektor egynegyede nyilatkozott úgy, hogy semmilyen kommunikációs eszköze nem volt. Az egyes szervezeti típusokat vizsgálva a legrosszabbul ellátottak az ún. klasszikus civil szervezetek (egyesületek és a magán-alapítványok) voltak, a legjobb mutatókat pedig az államközeli közhasznú társaságoknál és a nonprofit intézményeknél találtuk. A kommunikációs ellátottság erős összefüggést mutatott a településtípussal, valamint a bevételnagysággal, de ezek a különbségek a vizsgált 8 éves időszakban valamelyest mérséklődtek.

1. ábra A nonprofit szervezetek számítógépes ellátottsága, 1998–2006.

Ahhoz, hogy eldönthessük, a szektor egészében elkülönülnek-e erős és gyenge információs háttérrel rendelkező csoportok, meg kellett vizsgálnunk, hogy a háromféle eszköz külön-külön, vagy együtt található-e meg a szervezeteknél. Ennek felméréséhez egy ún. kommunikációs mutatószámot képeztünk, ami kifejezi, hogy a háromféle eszközből hány áll a szervezet rendelkezésére. A szektor egészére vonatkozó átlagos érték 1998-ban 1,2 volt. Az átlagtól való jelentősebb eltérést a különböző bevételnagyságú csoportoknál tapasztalhattunk. Az 50 ezer Ft alatti éves költségvetéssel rendelkező szervezeteknél ez az érték 0,8. Az 5 millió Ft fölötti bevétellel rendelkezőknél átlagban a telefon mellett fénymásoló vagy számítógép is megtalálható. A teljes szektor kommunikációs lehetőségei meglehetősen szűk keretek között mozogtak, a legnagyobb részt az egyetlen eszközzel, szinte kizárólag telefonnal rendelkezők alkották, és 30 százalékról mondhattuk el, hogy va-

lamilyen információs háttér áll mögöttük legalább kétféle eszközzel. Öt év elteltével a nonprofit szektor kommunikációs helyzetét vizsgálva sokkal pozitívabb képet kaptunk. A szervezetek mindössze 17 százaléka számolt be arról, hogy semmilyen eszközzel nem rendelkezik, számítógépet már minden második használt. 2003-ban kétötödük elérhető volt e-mailen keresztül, ami nemcsak a gyors információszerzést, hanem a külső kommunikációt is nagyban megkönnyíti. 44 százalékuknál pedig az internetkapcsolat is biztosított volt valamilyen formában, ami elsősorban az aktuális pályázati lehetőségek, konferenciák, együttműködési lehetőségek felkutatásában nyújthat nagy segítséget számukra.

2. ábra A nonprofit szervezetek kommunikációs lehetőségei és igényei, 2003.

Továbbra is az egyesületek voltak a legrosszabbul ellátottak, mindössze 36 százalékuk rendelkezett e-mail elérhetőséggel és 38 százalékuk internettel. Ezek az arányok a közhasznú társaságoknál jóval magasabbnak bizonyultak (72, illetve 76%). A vizsgált öt eszközből a szervezetek átlagosan 2-3 eszközhöz férnek hozzá, de jelentős az eltérés a különböző tevékenységcsoportok között is. Például: a sport és a szabadidő területén tevékenykedő civil szervezeteknek általában csak két infokommunikációs eszközhöz (az esetek nagyrészében telefonhoz és számítógéphez) fértek hozzá. A másik oldalon a gazdaságfejlesztők és nonprofit szövetségek álltak (3,5 – 3,4), az ő irodáikban a telefon, a telefax és a számítógép mellett általában internet-kapcsolat is volt. Természetesen nem minden szervezet igényli ezen eszközök használatát a mindennapi tevékenysége során. A hiányzó eszközök közül a legkeresettebb az internet volt, erre a szektor egyhatoda tartana számot. A KSH 2008-ban publikálta (2006-ra vonatkozó) legfrissebb összefoglaló adatait a szervezetek eszközellátottságáról. A felmérés eredményei felemás képet mutatnak. Hasonlóan 1998-hoz a szektor negyede nyilatkozott úgy, hogy nem volt semmilyen kommunikációs lehetősége 2006-ban. Nagyon sokat javult viszont három év alatt a számítógépes és az internet-ellátottság (52-ről 70%-ra, illetve 44-ről 61%-ra). Faxot a szervezetek fele használt, legkevésbé az internetes megjelenés lehetősége adott, saját honlappal a megkérdezettek 23 százaléka rendelkezett.

30

civil fórum

Köztudott, hogy a honlapok létrehozásának fő célja általában a szervezetek tevékenységének bemutatása, és csak ritkább esetekben tartanak fenn hírszolgálatot, vagy jelentetnek meg linkeket más szervezetekhez. Valamennyi vizsgált információs eszköz meglétének valószínűsége a település méretével és az éves költségvetés nagyságával párhuzamosan növekedett.

szi, és meglévő informatikai eszközeit inkább a mindennapi munkavégzés megkönnyítése érdekében használja. Az információs eszközök használata manapság nemcsak a kommunikáció elősegítésére szolgál, hanem fontos tényező a forrásteremtésben is, hiszen a pályázati rendszerek fokozatosan áttérnek a hagyományos papíralapúról az elektronikus pályáztatásra. Magyarországon az egyik legnagyobb pályázati forrásokat biztosító szerv, a Nemzeti Civil Alapprogram11 2010-től a szakmai pályázatokat már csak interneten keresztül fogadja, a teljes rendszer pedig 2012-től tér át az elektronikus pályázatkezelésre. Mindezek alapján a jövőben a civil szféra fejlesztési javaslatainak kidolgozásakor kellő figyelmet kell szentelni a szervezetek kommunikációs eszközeinek mennyiségi és minőségi fejlesztésére is, hogy ezen a területen is elérjük a „teljes lefedettséget”.

Nagy Renáta

3. ábra A nonprofit szervezetek aránya kommunikációs lehetőségeik és bevételük nagyságának csoportosítása szerint, 2006.

Mindenképpen pozitív irányú változásként értékelhető, hogy még a legkisebb, 50 ezer Ft alatti éves bevétellel rendelkező szervezeteknek is a fele használ számítógépet vagy internetet, az 50 millió fölötti bevételi kategóriába tartozóknál pedig 10-ből 9-nél megtalálhatók ezek az eszközök. A négyféle kommunikációs lehetőség együttes létét vizsgálva, az átlagos kommunikációs mutatószám 2006-ban 2,0 volt, a „nagy” szervezetek pedig átlagban háromféle eszközzel is rendelkeztek. Mindezek az adatok azonban csak a szervezetek minimális információs lehetőségeiről adnak vázlatos képet. Az eszközök mennyiségéről, minőségéről és a fejlesztési igényekről ezek alapján nem vonhatunk le következtetéseket. A felmérések eredményeiből azonban igazolódni látszik, hogy a kommunikáló szervezeteket két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik csoportba tartoznak azok a nagyobb szervezetek, szövetségek, amelyek élő honlapot üzemeltetnek, hírlevelet küldenek, ellátják a szektor többi részét információkkal. A másik jóval nagyobb csoport általában ezeket a szolgáltatásokat csak igénybe ve-

Civitalis Egyesület – alelnök e-mail: [email protected] Felhasznált irodalom: 1. Bocz János – Emri Istvánné – Kuti Éva – Mészáros Geyza – Németh Zsolt – Sebestény István: Nonprofit szervezetek Magyarországon, 1998. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2000. 189 old. 2. Bocz János – Nagy Renáta – Sebestény István: Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2003. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2005. 372 old. 3. Nagy Renáta – Sebestény István – Szabó István: Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2008. 385 old. 4. Török Marianna – Oprics Judit [2004]: Magyarországi civil szervezetek informatikai és egyéb kommunikációs jellemzői Kutatási Jelentés 27-28 2004 1)

2008-ban a Nemzeti Civil Alapprogramhoz mintegy 15 000 pályázat érkezett, 25 milliárd Ft igénnyel, ebből a több mint 10 000 nyertes 6,6 milliárd Ft-hoz jutott.

Nonprofit szervezetek az információs társadalomban

A

magyarországi rendszerváltás környékén újjászülető civil szektor infokommunikációs fejlődésével kapcsolatban az utóbbi két-három évben viszonylag kevés kutatási eredmény látott napvilágot. Ennek oka részben az lehet, hogy a nonprofit szektor mára átlépte a

legerősebb korlátokat, a többség rendelkezik az alapvető infokommunikációs eszközökkel, és azokat legalább kezdő szinten képes használni. A területen készített legátfogóbb munka kétségtelenül az információs társadalom kérdéseivel foglalkozó

31


INFONIA Alapítvány 2005-ös kutatása volt, amely többféle módszerrel készült primer adatfelvételek (kérdőíves kutatás, fókuszcsoportos kutatása, honlapelemzés, interjús kutatás) segítségével járta körül a magyarországi civil szféra informatikai felkészültségét (readiness). A helyzetfeltáráson túl a kutatás kiemelt célja volt a szervezetek információs szükségleteinek, igényeinek feltérképezése, valamint az információs társadalmi átalakulásra vonatkozó attitűdök megismerése is. A felmérés az előzetes várakozásokhoz képest a szektor szakember- és eszközellátottságát igen előnyös helyzetben láttatja. A vizsgált szervezetek több mint 90%-a rendelkezik vezetékes telefonnal, számítógéppel, legalább minden negyedik szervezet munkáját saját informatikus segíti, többségük rendelkezik internetes hozzáféréssel, jelenléttel (honlap, e-mail cím). A várt eredményekhez képest pozitívabb helyzetképet a kutatók a mintavétel jellegzetességeivel magyarázták – a nyilvános adatbázisokban a felkészültebb szervezetek szerepeltek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb (2006os adatokon nyugvó, 2008-ban publikált), a civil szervezetekre vonatkozó összefoglaló munkája részben megerősíti az INFONIA eredményeit.1 A KSH eredményeinek megbízhatósága magas, viszont csak összefoglaló statisztikákra terjed ki, az INFONIA egy évvel korábbi kutatásából viszont kiderül, a számítógépet, az internetet elsősorban irodai munkára, kapcsolattartásra, információgyűjtésre használják a nonprofit szervezetek. A legtöbb szervezet munkatársainak nem okoznak problémát az olyan alapvető informatikai feladatok, mint a fájlkezelés, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázisok létrehozása, internethasználat, információkeresés, e-mail küldés-fogadás. Az információs írástudás hasonlóan jónak mondható, függetlenül2 az egyes szervezetek szocio-demográfiai jellemzőitől. (Székely, 2005) Mire használják a számítógépet/ internetet

Átlag (sorrend)2

Irodai munka 4,5 Kétoldalú kapcsolattartás elektronikusan 3,9 Információgyűjtés 3,8 Pályázatfigyelés 3,4 Adatbázisokhoz való hozzáférés 3,4 Pályázatírás 3,3 Tanácsadás és információnyújtás 2,9 Saját honlappal kapcsolatos teendők 2,3 Szaktanácskérés 2,2 Kikapcsolódás, játék 1,5 Hírlevél-fenntartás 1,5 1. táblázat: Számítógépes, internetes tevékenységek (Pintér-Székely, 2005)

1)

2)

A KSH által végzett vizsgálatok eredményeivel kapcsolatban lásd a jelen lapszámban megjelent A civil szervezetek kommunikációs lehetőségeinek alakulása Magyarországon című írást. A kérdőív összesen 12 tevékenységet (11 megadott és egy egyéb) sorolt fel, amelyeket a kérdezettek egy ötfokozatú skálán (1 = „egyáltalán nem jellemző”, 5 = „teljes mértékben jellemző”) osztályozhattak aszerint, hogy mennyire jellemzi az adott tevékenység szervezetüket. A fenti táblázat ezekből a skálaértékekből képzett átlagokat tartalmazza.

A vizsgált szervezetek leginkább eszközök tekintetében éreznek hiányosságot, leginkább jobb számítógépekre, új szoftverekre és perifériákra van szükség. Informatikus szakemberekre, pályázatírókra, informatikához értő önkéntesekre tulajdonképpen nincs szükségük, valószínűleg a civil mentalitásból eredően sokkal inkább igényelnének informatikai szakképzéseket a már meglévő munkatársaiknak. (Székely, 2005)3 Lehetőségek, melyeket a szervezetek igénybe vennének

Átlag (sorrend)3

Jobb számítógépek

4,0

Új szoftverek

3,8

Új perifériák

3,7

Több számítógép

3,4

Informatikai szakképzések

3,2

Nagy sávszélességű internet

2,7

Önkéntesek informatikai tudással

2,5

Több mobiltelefon

2,4

Szakképzett informatikai szaktanácsadó

2,2

Állandó pályázatfigyelő

2,1

Belső hálózat

2,1

Honlapot készítő szakember

2,0

Saját informatikus

1,6

2. táblázat: Infokommunikációs hiányosságok a nonprofit szervezetekben (Pintér-Székely, 2005)

A szervezetek képviselői általában pozitív hozzáállással közelítenek az információs társadalom témaköréhez. Az INFONIA kutatása szerint a szervezetek képviselőinek háromnegyede nem ért egyet azzal, hogy sok olyan civil szervezet van, amelynek nincs szüksége fejlett infokommunikációs eszközökre, legtöbben úgy gondolják, hogy az információs és kommunikációs technológiai fejlődés nagyobb esélyt kínál a célok elérésére, valamint a bevételszerző képesség növelésére. A jelenlegi helyzetet a tapasztalt eszközellátottsághoz és információs írástudáshoz képest jóval sanyarúbbnak látják, jelentős részük úgy gondolja, hogy hazai civil szférának alacsony az informatikai eszközellátottsága, ami egyértelműen hátráltató tényező. (Székely, 2005) A kutatás kitért a magyarországi civil szervezetek internetes megjelenésére is, a kérdőíves kutatásban részt vevő, honlappal rendelkező szervezetek oldalait elemezték a kutatók. Elmondható, hogy a magyar civil szájtok döntő többségének célja elsősorban az online jelenlét biztosítása, az internet csupán egy újabb bemutatkozási platformot jelent számukra. Áttekintve a felmérésbe beke3)

Összesen 13 féle lehetséges hiányosságra kérdezett rá a kérdőív – a kérdés a következőképpen szólt: „Amennyiben lehetősége nyílna az Önök szervezetének igénybe venni az alábbi lehetőségeket, élnének-e vele?”. A kérdezettek egy ötfokozatú skála segítségével válaszolhattak az egyes kérdésekre, ahol az „1”-es azt jelentette, hogy egyáltalán nincs szükség ilyen segítségre, az „5”-ös azt, hogy egész biztosan igénybe vennék az adott lehetőséget. A fenti táblázat ezekből a skálaértékekből képzett átlagokat tartalmazza.

32

rült szájtokat, megállapítható, hogy a civil szféra online jelenléte még gyerekcipőben jár Magyarországon. A legtöbb internetes oldal (akár esztétikus, vagy kevésbé az, de) mindenképpen statikus oldal, amely általában kevés információt tartalmaz, és nem is aknázza ki a világhálóban rejlő lehetőségeket. Az összkép elég vegyes, a jelenlegi visszafogottság egy aktívabb jövőbeli online civil világra is utalhat, de egy továbbra is statikus univerzum gyökereit ugyanúgy jelentheti. (Pintér /szerk./, 2005) Az elérhető kutatásunkból levonható következtetés, hogy az információs társadalmi átalakulás mára kétségtelenül kiterjed a civil szektor szervezeteire is. A modern infokommunikációs eszközök használata lehető-

civil fórum

ség, de kényszer is egyben. Egyrészt lehetőség, mert az infokommunikációs eszközök új minőségű megjelenést, képviseletet és kommunikációs formát tesznek lehetővé a szervezetek számára. A szektornak másrészt élnie kell ezekkel az újonnan kínálkozó lehetőségekkel, hogy a fejlődéssel lépést tartva megőrizhesse szerepét az állam és a profitorientált szféra között.

Dr. Nagy Ádám – Székely Levente elnök

kutatási igazgató Excenter Kutatóközpont e-mail: [email protected]

Felhasznált irodalom: 1. Nagy Renáta – Sebestény István – Szabó István [2008]: Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 (Budapest – Központi Statisztikai Hivatal, 2008) 2. Pintér Róbert /szerk./ [2005]: Civil szervezetek az információs társadalomban és az információs társadalomért – átfogó társadalomtudományi kutatás (in: Kutatási Jelentés 2005) 3. Pintér Róbert – Székely Levente [2005]: Információs Társadalom: Paradicsomban a civilek? (in: Civil Szemle, II. évf. 4. szám 2005) 4. Sebestény István [2005]: A nonprofit szektor kommunikációs lehetőségei, KSH munkaanyag, 2005 5. Székely Levente [2005]: Információs Paradicsomban a civilek? (in: Egyenlítő III. évf. 4. szám 2005) 6. Török Marianna – Oprics Judit [2004]: Magyarországi civil szervezetek informatikai és egyéb kommunikációs jellemzői, Kutatási Jelentés 27-28 2004

33


Határon átnyúló településfejlesztés Túristvándi fejlesztési törekvéseinek bemutatása „Minden dolog nehéz volt, mielőtt egyszerű lett.” – Thomas Fuller –

Ez alkalommal nem kifejezetten egy civil kezdeményezésről számolunk be, hanem egy olyan magyarországi kis falu történetébe nyújtunk betekintést, mely jellemzői számos erdélyi kis faluéval rokoníthatóak. Követendő példát mutatnak. E kis falu lakosai – nem mellékesen jegyzem meg, hogy egy rátermett és aktív, a közösséggel együttműködő polgármester asszonnyal az élükön – tíz év alatt új életteret varázsoltak. Hogyan? Milyen megvalósításaik voltak és vannak? Ezekre a kérdésekre ad választ az alábbi írás, mely a ProHáló érték – a proHáló időszaki kiadvány, 2009. november, III. évfolyam 2. szám, Közösségfejlesztés különszámában megjelent cikk rövidített változata.

T

öbb mint egy évtizeddel ezelőtt művelődés vagy akár a foglalkoztaTúristvándi is azon kisfalvak tás területén. Túristvándi Szabolcsközé tartozott, ahol az infrast- Szatmár-Bereg megye észak-keleti ruktúra és a közösségi szolgáltatások csücskében, a szatmári tájegységben fokozatos leépülésével, a munkanél- az Erdőháton található, Fehérgyarküliség növekedésével, a mezőgaz- mattól 15 km-re. Népességének szádasági termelőszövetma: 775 fő. Teljes körű kezetek megszűnéséközigazgatási infrastA Teleháznak óriável a lakosok számára ruktúrával rendelkesi szerepe volt abegyre inkább a telepüzik, körjegyzőségi székban, hogy az emlésről való elvándorhely. berek elkezdtek lás, a közelebbi vagy Általános iskola 250 falusi vendéglátástávolabbi nagyvárosba éve működik a telepüvaló beköltözés jelenlésen. Molnár Mátyás sal foglalkozni, hitette az egyetlen színevét viseli, aki helyszen az infrastruknesebb jövővel kecsegbéli tanító volt, és aki turális fejlesztéstető álmot. Nem volt később a Vajai Múzehez szükséges páa településnek – és taumot alapította. Ma lyázati tanácsadást lán azt is mondhatjuk, már intézményfenntartó társulásban műhogy a térségnek sem a Teleház biztosíködik Kömörő köz– olyan megtartó eretotta az érdeklődő séggel a nyolc osztáje, ami az itt születő filakosok számára. lyos általános iskola és atalokat letelepedésre az óvoda. motiválta volna. A településen élők életminőséMára Túristvándi olyan igazi közösséggé kovácsolódott, amely kész gének javulásához hozzájárulnak arra, hogy fejlesztéseket fogadjon be azok az infrastrukturális beruházáés önmaga is komplex fejlesztéseket sok és eszközbeszerzések, amelyegeneráljon az idegenforgalom, a köz- ket az elmúlt évek fejlesztései hoz-

tak magukkal. Ekkora településhez képest szokatlan mértékben rendelkeznek az intézmények (elsősorban a Teleház) számítástechnikai eszközállománnyal (30- 40 darab számítógép, projektor és egyéb eszközök állnak rendelkezésre a programok megvalósításához). Pályázati úton sikerült az önkormányzatnak – a szociális földprogram keretén belül – egy 120 m2-es melegházi növénytermesztéshez szükséges infrastruktúra kialakítása és az intenzív uborkatermesztési programokhoz nélkülözhetetlen eszközök beszerzése (mezőgazdasági gépek, permetező, pótkocsi). 1999-ben úgy határozott a község, hogy Teleházat hoz létre, ez az első sikeres mérföldkő a településfejlesztés folyamatában – Túristvándi község önkormányzata biztosította az intézményhez az alapinfrastruktúrát, a Teleház működtetéséhez szükséges személyi feltételeket pedig munkaügyi központos finanszírozással lehetett megoldani. A Teleház létrehozásával az elsődleges cél az volt, hogy információhoz és internet-hozzáférési lehetőséghez jusson Túrist-

34

vándi község, illetve a környező települések lakossága. A sikeres beruházás ellenére, a település telefonrendszerének technikai sajátossága miatt 2002-ig nem vált lehetővé az internethozzáférés biztosítása, de a Teleház elindítása olyan folyamatokat generált, amely hosszú távú hatással bír a település életére. A Teleháznak óriási szerepe volt abban, hogy az emberek elkezdtek falusi vendéglátással foglalkozni, hiszen az infrastrukturális fejlesztéshez szükséges pályázati tanácsadást a Teleház biztosította az érdeklődő lakosok számára. A Teleházat működtető kht. mára sokkal szélesebb szolgáltatási kört lát el, mint a kezdeti időszakban. Elsődlegesen biztosítja a fejlesztésekhez szükséges humán infrastruktúrát és így a település lakosságának a segítségére van. Ma már nemcsak Túristvándi települést, hanem a kistérséget is ellátja – 1999 óta több mint kétezren vettek részt valamilyen itt megszervezett képzésen (cigány közéleti képzés, mérlegképes könyvelői képzés stb.). A Teleház ma már a pályázatírási és tanácsadási szolgáltatás, valamint az internet-hozzáférési lehetőség biztosítása és képzések szervezése mellett – amiben a két főállású közművelődési szakember folyamatosan részt vesz – könyvelési és adózási tanácsokat is nyújt, valamint több mint 100 őstermelő részére biztosítja az elektronikus ügyintézést. Ez elsősorban adó- és társadalombiztosítási ügyeket jelent, de 15 vállalkozásnak teljes könyvelési szolgáltatásokat is nyújt a kht. 1997-ben arra gondolt a képviselőtestület, hogy a helyi lakosok számára kínált programokon felül idegenforgalmi fejlesztésekhez rendezvényeket is kell biztosítani. Egyrészt azért, hogy hírnevet szerezzen magának a település, másrészt, hogy az idelátogató közel 15-20 ezer emberből néhány itt szálljon meg a településen, itt költse el a pénzét. Mára már két nagy rendezvénye van a településnek. Az első, amivel elindultunk, a Halászléfőzőverseny, amely immár a Szatmári Fesztivál egyik jeles napja, és ezzel az ország egyik legrangosabb fesztiváljai közé került be. A Szatmári Fesztivál több

civil fórum

mint egyhetes rendezvénysorozat, kezdi tevékenységét. A szövetkezet a hét település összefogásával valósít- piac üzemeltetésével olyan árbevételjuk meg, és egy héten keresztül folya- hez fog jutni, ami a piacüzemeltetésmatos programot biztosít a település- sel foglalkozó embereknek a foglalre látogatóknak. koztatását is elősegíti. Másik oldalról Arra törekszünk, hogy ezeken a az őstermelőknek jövedelem-kiegérendezvényeken olyan programokat szítést, és mint Szociális Szövetkezet kapjon a hozzánk látogató, ami erre egy olyan vállalkozási formát is jelent, a térségre jellemző. Szatmári néptán- amivel remélhetőleg az árbevétel egy cot, szatmári népzenét, szatmári nép- részének a közösségi alapba való hemesét, szatmári ízeket ismerhetnek lyezésével a közművelődési feladatelmeg, és emellett azokat a halászati látást és a képzéseket, tehát gyakorlaeszközöket, azokat a kézműves-tár- tilag a továbbfejlődést is tudja majd a gyakat, amelyek ma már a lakások településen belül biztosítani. díszei. Három tevékenyA Nemzetközi Molséget indított el a szöA Túristvándi Szonártalálkozó olyan spevetkezet. Ezek köciális Szövetkeciális rendezvénye a tezül az egyik a rendezzet megalakult, és lepülésnek, ami csak vényszervezés, amihez Túristvándira jellemző. nagy rendezvénysátor2009. január 1-től A rendezvény fő célja ral és mindenfajta eszkezdi tevékenysévisszaállítani hagyomáközzel rendelkeznek. gét. [...] ...és mint nyaink rangját, megisA másik tevékenyséSzociális Szövetkemertetni a fiatalokkal a ge a szövetkezetnek a zet egy olyan válkézműves-mesterségefaipari termékek előket egy évenkénti találállítása, ami elsősorlalkozási formát is kozó keretében. Terméban utcabútorokat, útjelent, amivel reszetesen ennek a renjelző táblákat, szabadmélhetőleg az árdezvénynek is fontos téri eszközöket jelent. bevétel egy részékísérői a színvonalas Mivel a településen konek a közösségi kulturális programok. rábban a termelőszöElső pillanattól kezdvetkezetben faipari tealapba való helyeve nemzetközi ez a renvékenységgel foglalkozésével a közműdezvény, többek közó emberek voltak töbvelődési feladatelzött Spanyolországból ben, várhatóan az a 4-5 látást és a képzéis évente részt vesz egy személy, aki még tud seket, tehát gyaolyan vízimalom tulajezekkel a faipari gédonosa (és csapata), aki pekkel bánni, képes korlatilag a toegy 1097-ben épült vízilesz arra, hogy a megvábbfejlődést is malomban él, és családrendelők (elsősorban tudja majd a telejában az 1480-as évekönkormányzatok) igépülésen belül biztől mindenki molnár nyeit kielégítse. Hartosítani. volt. madik tevékenysége a szociális szövetkezetA túristvándiak jövedelmének nek a háztartásgazdálkodási szolgálhelyben tartása érdekében az önkor- tatás, ami azt jelenti, hogy az olyan kimányzat elhatározta, hogy egy olyan sebb ház körüli munkákat, amelyekhelyi piacot fog kiépíteni a helyi la- re egy vállalkozás manapság nem rekosok terményeinek, jószágainak és agál, a szövetkezet végezze el. Jól jár a feldolgozott élelmiszerek árusításá- az is, aki megrendeli, aki ezzel a szöra, amelyet egy szociális szövetkezet vetkezet alkalmazottainak megélhetéfog működtetni. A piaccal elsősorban sét segíti. a falu élelmiszerszükségletét kívánA gazdasági jellegű településfejják ellátni úgy, hogy a helyben ter- lesztési programok humánerő-fejmelt jövedelmet a faluban költsék el lesztési elképzelésekkel is együtt járaz emberek. A bevételek növeléséhez nak, amivel azt szeretnénk elérni, várhatóan hozzájárulnak a jellegzetes hogy az itt élőknek legyenek ismereszatmári ételeket kereső turisták is. teik, képzettek legyenek, képesek leA Túristvándi Szociális Szövetke- gyenek az életük során legalább házet megalakult, és 2009. január 1-től romszori szakmaváltásra, hogy ön-


35

maguk is tudjanak olyan vállalkozásokat irányítani, amivel a saját megélhetésükön túl Túristvándi gazdasági helyzetét is javítani tudják. Túristvándi kezdeményezője, öszszefogója volt egy több országot érintő, Ung-Tisza-Túr Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás létrehozásának, amelynek bejegyzése folyamatban van. Ennek székhelye Túristvándi. Az elképzelések szerint az Ung, a Tisza, a Túr menti vidékek azonos problémákkal küszködve egyfajta komplex településfejlesztést tudnak együttműködve megvalósítani. Az UTT EGTC területe: • Felvidék – Nagykapos és környéki önkormányzatok • Partium – Túrterebes és környéke, a Túrhát • Szatmár – Fehérgyarmati, Vásárosnaményi kistérségek • Kárpátalja – az Ung vidéki önkormányzatok Összesen 216 település, 400 000 ember tartozhat a csoportosuláshoz. AZ UTT EGTC stratégiai programjának a neve: Bethlen Gábort Tündérkertje. A stratégiai program, melynek fő célja: az érintett terület harmonikus fejlődésének elősegítése a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésével, a határokon átnyúló együttműködés révén; komplex gazdaságfejlesztés, területfejlesztés. A település az utóbbi tíz évben jelentős fejlődésen ment keresztül, 2009-

ben az alábbi eredményeket mondhatja magáénak: • iskolafenntartó társulás székhelye; • körjegyzőségi székhely; • támogató szolgálat központja – 19 település; • gondozási központ – 7 település teljes szociális alapellátása; • Túristvándi Felemelkedésért Kht. – 100 000 000 Ft vagyonnal rendelkezik; • közösségi színtér az egész falu; • 200 vendégágy a településen – a térség vendégéjszakáinak 25%-a; • megalakult az UTT EGTC. A település elmúlt éveiben elért sikereiből levonható egyik legfonto-

sabb következtetés az, hogy ez nem rövid távon eredményt hozó munka. Mindezeket a teljesítményeket csak hosszú idő alatt, és sokszori újrakezdéssel, sokszori megújulással lehet véghezvinni, évek, talán évtizedek alatt. A szakmai tudás mellett szükséges a hit, a másokban való bizalom, amiből Túristvándiban nincs hiány.

Lakatosné Sira Magdolna Túristvándi polgármestere e-mail: [email protected], [email protected] honlap: www.turistvandi.hu

36

civil fórum

Hálózatépítés magas szakmai szinten

C

ivil önépítkezésünk kiemelkedő példái a szakmai vonatkozású és széleskörű összefogások, közös programok, amelyek hozzájárulnak civil társadalmunk megerősítéséhez. A továbbiakban egy ilyen szakmai programról kívánok beszámolni. A folyamat 2005-ben kezdődött el. Európai források szerzésében és tervek megvalósításában nagy gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező, korszerű infrastruktúrával és jól felkészült szakembercsapattal a háta mögött Molnár György, a békéscsabai regionális képzésközpont vezetője úgy döntött, ezeket a tapasztalatokat kiterjeszti határon túlra is. Elkezdte szervezni, gyűjteni a lelkes és elkötelezett embereket maga köré, így a hálózatépítésnek tervezett műhelymunka koncepció-kidolgozássá, valamint jövőkép- és küldetés-megfogalmazássá alakult át, s megszületett a PANNONFORRÁS Kárpát-medencei Felnőttképzési és Szolgáltatási Hálózat alapgondolata. Indulásból úgy határozta meg magát, mint az összetartozás, a szolgálat és tudás alapértékekre épülő, egész Kárpát-medencében elérhető, nemzetközi szinten élvonalbeli, fenntartható felnőttképzési hálózat, amely a magyar munkaerő versenyképességére fekteti a hangsúlyt. Ettől fogva egy értékteremtő munkafolyamat indult be. 2005-2007 között létrejöttek a transzregionális felnőttképzési hálózatépítés szakmai, módszertani és partnerségi alapfeltételei, hálózatfejlesztő műhelymunkák egész sorozata bonyolódott Erdélyben, Felvidéken és Magyarországon, megalakult 11 Kárpát-medencei szakmai szervezet és oktatási intézet alapítótaggal a Regionális Tudáshálózatokért Alapítvány, amely a hálózati működtetés jogi keretét biztosította. 2008-ban beindultak a tartalmi fejlesztések, több képzésprogramot dolgoztak ki, és ezzel párhuzamosan több szinten zajlottak a szakmai képzések különböző területeken (vezetőképzés, tananyagfejlesztők, oktatók, oktatásszervezők stb.). 2009-ben megszületett a többéves közös munka első „gyümölcse”: az első Kárpát-medence szintű, öszszehangolt képzésprogram, amelyet az „Egységes erdélyi felnőttképzés Kárpát-medencei hálózatban” elnevezésű projekt foglalt magába. A projektet a Szülőföld Alap támogatta, ennek keretében 14 képzés valósult meg 240 hallgató részvételével, 62 tréner és oktató koordinálásával, három szakirányban (turisztikai szolgáltató, egészségügyi és szociális segítő, projektmenedzs-

ment). 2010-ben egy újabb összehangolt képzéssorozat indul be, amely közel 500 ember szakképzését célozza a Kárpát-medencében, módszertanilag egységes felnőttképzési rendszerben. A hálózat építése nem mindig ment zökkenőmentesen, és továbbra sem az. A legnagyobb akadályt a hiányzó anyagi erőforrások jelentették, a fejlesztéseket lépésekben lehetett megvalósítani. Hogy ez nem jelentett akadályt, és ha kismértékben is, de mindig megvoltak a szükséges erőforrások, elsősorban az emberi hozzáállásnak és elkötelezettségnek volt köszönhető. Egy olyan kohéziós erő alakult ki az évek folyamán a hálózatépítők között, amely magasabb szintre emelte a folyamatot, amely sosem vissza, hanem mindig előre haladt. Ennek köszönhetően a ma már 23 szervezetből álló Pannonforrás Első Kárpát-medencei Fejlesztési és Tudásklaszterről beszélhetünk, amely nemzetinek határozza meg magát, és a magyar nemzet határokon átívelő egyesítését valósítja meg, a tudás régióiban. A nemzeti tudat jelenti azt az éltető kovászt, amely a hálózat építőelemeit szilárdan összeköti és biztos alapot nyújt a további fejlesztésekhez. Bereczki Kinga Eurocenter Amőba Oktatási Központ – ügyvezető a Pannonforrás klaszter tagja e-mail: [email protected]


37

Éber virrasztás

Ö

nkéntes munkával és nyomdai támogatással a Civilek Háromszéki Szövetsége, a Civek, Székely Kurázsi név alatt havi-kéthavi rendszerességgel megjelenő lapot indított. A 2009-es év elején sikerült a Civek honlapját is piacosabb köntösbe öltöztetni, valamint frissített tartalommal ellátni. A honlap által azonban csupán a civil tagszervezeteink és a szűk civil-szakmai világ fele történő kommunkáció javult. A szervezet megerősödésével a társadalomhoz forduló üzeneteinket a megyei sajtó egyre nehézkesebben kezelte. Ilyen háttérhatások mellett pattant ki egy vezetőtanácsi ülésen a gondolat, hogy nyomtatott és .pdf formában is jó lenne terjeszteni nézeteinket. A Székely Kurázsi küldetését tehát nem lehetetlen két szóban összefoglalni, de annál nehezebb feladat gyakorolni, kitartani mellette. És ez nem más, mint az éber virrasztás. Szemfülesen észrevenni a szervezet- és programépítési lehetőségeket, az információkat értékrend szerint rostálni, majd továbbadni őket, népszerűsíteni tagszervezeteinket, ingyenesen megjelenési felületet biztosítani azoknak, akik élnek vele. Ez a mi felvállalt feladatunk. Továbbá őrszemként vigyázni, hogy polgári jogaink sem a tágabb nemzeti közösségekben, sem szűkebb köreinkben ne sérüljenek. Néha tükröt tartani, tervezni, álmodni, a politikumnak munkát adni. Olvasatunkban alapvetően ezt jelenti a civil mivolt. Sajnos, nem azokat a laza éveket éljük, amikor az ernyőszervezetek köldöknézően saját apró dolgaikkal babrálgathatnak. Hatással kell lennünk környezetünkre, értéket kell közvetíteni, ahogy évszázadokkal korábban a skandináv népfőiskolák tették, vagy amint annak idején a KALOT-nak is sikerült jelen lenni a székelyek mindennapjaiban. És a Civeknek már van mondanivalója a háromszékiek számára. Sikeresen lépdelte át a szervezetépítés kezdeti nehézségeit. Természetesen első számú célközönségünk még mindig saját szervezeteink tagsága. De rájuk nem csupán olvasói minőségben számítunk, hanem munkatársként sokkal inkább. Hogy színes maradhasson a lap. Ugyanakkor egy háromszéki hangot szeretnénk nemcsak az erdélyi civil szféra, hanem az egész Kárpát-medence felé küldeni. Egyfajta névjegyként is szolgál a lapunk, amit konferenciázó, szervezkedő tagtársaink az asztalra letehetnek.

Azáltal, hogy szócsővel rendelkezünk, úgy érezzük, hogy betettük a negyedik hiányzó lábat a háromszéki székelyek nemzetségi asztala alá. Immár a politikum, egyház és média mellett a közösségünket érintő fontosabb dolgainkban a civilek is megkerülhetetlenek.

Dr. Kovács József Szilamér Civek – vezetőtanácsi tag e-mail: [email protected]

38

civil fórum

Európai mobilitási programok és támogatások a kulturális szektorban – összefoglaló 2000 óta az Európai Unió kulturális keretprogramjainak kiemelt témája a művészek és kulturális szakemberek mobilitása, amely különleges jelentőségű a közös európai kultúra megteremtése szempontjából: a program támogatja a művészek új közönséggel és alkotókkal való találkozását a tapasztalatcsere, a saját kreációik kibontakoztatása, valamint az inspirációmerítés elősegítésére. E mobilitási folyamat azonban napjainkban még nem mentes minden akadálytól. Az ERICarts Intézet „Mobilitási kérdések – számít a mobilitás” címmel 2008-ban felmérést végzett a művészek és kulturális területen alkotók mobilitási lehetőségeiről Európában, majd a tapasztalatok alapján néhány ajánlást tett az EU és a tagállamok döntéshozóinak a meglévő akadályok felszámolására. E tanulmány rövid összefoglalója következik.

A tanulmány háttere

Hattagú szakértői csapat és 35 ország szakembereinek közreműködésével az ERICarts Intézet 2008 áprilisától októberig kutatta a kreatív/kulturális szektor mobilitási kezdeményezéseit az Európai Bizottság megbízásából. A felmérés során információt gyűjtöttek Európa mobilitási trendjeiről, az egyes országokban a kérdéssel kapcsolatban folyó vitákról, eszmecserékről, a már létező mobilitási rendszerekről, a mobilitást támogató szervezetek fő motiváló okairól, illetve a mobilitási lehetőségekkel kapcsolatos legfőbb információforrásokról. A felmérés eredményét terjedelmes, mellékletekkel kiegészített tanulmányban tették közzé, mely öt fejezetre osztható: 1. Háttér, módszertan, koncepció 2. Változatos mobilitási környezet: trendek, mozgatórugók, gátló körülmények 3. A már létező szakmai mobilitási programok 4. A meglévő mobilitási programok hatásának és hatékonyságának értékelése

5. Ajánlások a kiegyensúlyozottabb, produktívabb mobilitási programokért

A mobilitás definiálása

A tanulmány nem pusztán a szakmai tapasztalatszerzésben hasznos, országhatárok közti alkalmi mozgásnak tekinti a művészek és kulturális szakemberek mobilitását, hanem mint állandó munkájuk szerves részét. Bár a tanulmány az egyének mobilitására fókuszál, intézményi szinten is vizsgálja az utaztatást (pl. turnézó társulatok). Kiindulásképpen 3 szakmabeli csoport különböztethető meg: – Azok, akik mobilakká szeretnének válni. Számukra a mobilitási struktúrák különösen fontosak lehetnek. A mobilitás számukra lehet önálló döntés, de lehet a szakmai túlélés szülte kényszer is. Utóbbi esetben a mobilitás kérdése gyakran az adott ország támogatási és infrastrukturális rendszerével fonódik össze. – Akik már mobilak, és a mobilitás a szakmai gyakorlatuk állandó része.

Számukra alapvető kérdés, hogyan birkózzanak meg a bürokrácia, valamint a szociális, adó- és vízumszabályozások okozta nehézségekkel. – Akik nem éreznek azonnali késztetést, hogy mobillá váljanak (pl. népszerű nagyvárosok művészei, vagy nagy művészeti intézmények munkatársai), főképp, ha ez a családtól való elszakadást jelenti. Meggyőzésükben az intelligens motiválás a legnagyobb stratégiai kihívás. Egyelőre nem létezik olyan megbízható és összehasonlítható adatbázis, mely a fentebbi csoportok méretét, mobilitásukat és lehetséges szükségleteiket foglalná össze. A tanulmány készítői EU-szintű empirikus felmérések végzését javasolják a kérdéskörben.

Az európai kulturális szakemberek mobilitását támogató projektek értékelése A tanulmány készítéséhez 35 európai ország 344 országos, regionális és helyi szervezete, illetve nemzetközi


szervezetek mobilitási projektjeinek adatait gyűjtötték össze. A kérdőíves vizsgálat során kilenc fontosabb finanszírozási kategóriát találtak, ezek: – alkotóházi programok; – részvételi támogatás különféle eseményekhez; – kutatási ösztöndíjak/külföldre szóló ösztöndíjak; – rövid távú ösztöndíjak; – posztgraduális ösztöndíjak; – piacfejlesztő ösztöndíjak; – projekt-/produkciós támogatások (pl. filmforgatáshoz, műfordításhoz); – nemzetközi szakmai hálózatok támogatása; – csoportos turnék támogatása (pl. zenei vagy táncos csoportok). Továbbá megkülönböztethetők kimenő és bejövő támogatások is attól függően, hogy hazai vagy külföldi művészeket céloz meg a program. Egy újabb szempontként a mobilitási programoknál hét fő célt különböztettek meg: – nemzetközi kapcsolatok javítása; – karrierfejlesztés; – kreativitás/alkotási lehetőségek; – nemzetközi piacfejlesztés; – tehetséggondozás; – információgyűjtés és -megosztás; – közös projektek. Ha a fenti programokat és célokat összevetjük, kiderül, hogy számos országban a mobilitás továbbra is fontos eleme a különböző szintű kulturális együttműködési megállapodásoknak, és a mobilitási programokat afféle országimázs-promóciós eszköznek tekintik. A tanulmány javaslata szerint több olyan lehetőségre volna szükség, amely független a diplomáciai, politikai, gazdasági programoktól, célkitűzésektől. A felmérés azt is mutatja, hogy az egyéni, „felfedező” ösztöndíjak helyett inkább a kreativitást és produktivitást ösztönző, illetve a „karrierépítő” mobilitási programok kerülnek előtérbe. A páneurópai hálózatokat támogató programokat számos ország az EU Kultúra keretprogramja felelősségének tekinti. Az utóbbi években a kormányok, művészeti ügynökségek és alapítványok mobilitási programjai az új politikai célokra és nemzeti elsőbbségek-

re, mint például a kreatív ipar népszerűsítésére, kulturális sokszínűségre és nemzetközi párbeszédre kezdtek fókuszálni.

A hiányosságok feltérképezése A tanulmány értelemszerűen feltárta a mobilitás területén tapasztalható egyenlőtlenségeket és hiányosságokat is. Állandó szakadék tapasztalható a források és az igények között: bár néhány országban nőtt a mobilitás-finanszírozás mértéke, a mobilitási támogatások általában nem elegendőek a kiutazás és kint tartózkodás minden kiadásának fedezésére. A támogatás mértéke ily módon behatárolja az adott utazó számára elérhető célországok körét. Jelentős egyenlőtlenség van a kiutazást támogató programok száma és mértéke, illetve a művészek/szakemberek fogadását támogató, jóval kisebb számú alap lehetőségei között. Ez Európában Kelet-Nyugat, globálisan Észak-Dél egyenlőtlenségeinek fennmaradásához vezet. A legtöbb országban a külföldi művészek fogadása terén a legnagyobb kihívást a pénzalapok, a programok és az infrastruktúra hiánya jelenti. Ahogyan várható volt, egyenlőtlenségek vannak Európa különböző régiói között: az északi és nyugati országok a mobilitási lehetőségek szélesebb skáláját nyújtják, mint a közép- és kelet-európai országok.

Javaslatok kiegyensúlyozottabb és eredményesebb kulturális mobilitási programokra Fejlesztő szemlélet alkalmazása

A tanulmány szerint fenntartandó a szereplők és finanszírozási források sokfélesége, továbbá a fejlesztő megközelítés alkalmazása, mely a mobilitást hosszú távú befektetésként értelmezi. E megközelítés öt kulcsfontosságú pilléren alapszik: információ (a lehetőségekről) – felfedezés (mit lehet, hogyan) – források (anyagi, emberi) – méltányosság – fenntarthatóság. A következő ajánlások a fenti öt alappillér nyomán készültek az EU,

39

a kormányok, regionális szervezetek, kutatók számára:

A kulturális sokszínűség dimenziójának alkalmazása a mobilitási programokra és támogatásokra A mobilitás népszerűsítését végző szervezetek legyenek képesek: • a társadalmi és kulturális különbségek (f)elismerésére; • biztosítani művészeti és oktatási programok segítségével a kulturális különbségeket be- és elfogadó közönség kialakulását; • a nyelvi képességeket fejlesztő közös programok kialakítására.

Az alkotó mobilitási folyamatokat támogató mobilitási programok fenntartása A mobilitást finanszírozók legyenek képesek: • alkotóházi és utazási támogatást biztosítani, növelve a „beutazó” művészek/szakemberek számát; • előnyben részesíteni az egyéni művészi fejlődést, felfedezést és képességépítést – politikai célok nélkül; • kiegészítő támogatás felajánlására, mely hosszabb utazásokat tesz lehetővé, illetve kapcsolatépítést a célterület helyi közönségével, szakembereivel; • találkozók és projekt-kezdeményezések támogatására; • a kisebb kulturális szervezetek részvételének támogatására nemzetközi együttműködésekben; • a fenntarthatóság és hálózatépítés támogatására a mobilitási folyamatban; • hatásokra koncentráló értékelő folyamatok bemutatására; • a közvetítők további támogatására.

A kultúrdiplomácia és a nemzetközi kulturális együttműködési programok felülvizsgálata Az európai kulturális közeg egyszerre egységes és változatos. Külföldön más országok művészeit gyakran országuk kulturális küldötteiként fogadják – a világ más tájain pedig az európai kultúra követeiként. Ennek megfelelően a kormányok, együttműködő ügynökségek és az EU szervei legyenek képesek:

40

• Európán kívül növelni a nemzeti kulturális intézetek és más kultúrdiplomáciai szereplők által szervezett közös programok számát, részben a már létező együttműködések támogatása (pl. EUNIC-hálózat, együttműködés az ASEF-fel), akár új kezdeményezések létrehozása révén (pl. Afrikában, Dél-Amerikában); • bátorítani a transzregionális szervezeteket mobilitási programok létrehozására ott, ahol addig nem voltak ilyenek, és más európai régiókkal való együttműködést kezdeményezni.

Közös erőfeszítések a mobilitás európai szintre emelésére A kulturális szakemberek mobilitása az „Európai Kulturális Menetrend” (2007) és az „EU Kulturális Munkaterv” 2008-2010 stratégiai céljai közt szerepel. A Bizottság fokozott elkötelezettsége a mobilitás kérdéskörével kapcsolatosan válasz a kulturális szereplőktől és hálózatoktól érkező kérésekre, miszerint a Bizottságnak a Kultúra 2007-2013 keretprogramon túlmenően is forrásokat kellene biztosítania munkájukhoz. A következő ajánlatok az Európai Uniónak szólnak: a. Művészeknek/kulturális szakembereknek szóló mintaprogram bevezetése 2009-ben a következő hangsúlyokkal: • kiegészítő mobilitási támogatási alap létrehozása; • a különféle felhasználói csoportok (pl. támogatók, közvetítők, szakemberek) számára kidolgozott, határokon átnyúló képzési modulok létrehozása, a mobilitási tapasztalatok átadásának megkönnyítésére – ahol a trénerek között a művészek/kulturális szakemberek is jelen vannak; • online mobilitási eszközök fejlesztése az információ és háttérismeretek jobb terjesztéséhez. A fejlesztésbe bevonandók a különféle európai szintű ügynökségek, alapítványok, mobilitási információ-szolgáltatók, illetve regionális szervezetek és egyéni szakértők is. b. Újabb tevékenységi területek beve-

civil fórum

zetése a Kultúra 2007-2013 keretprogramban, illetve a Kultúra program következő generációjában: • többéves együttműködési projektek: támogatás bevezetése olyan nemzetek közötti kulturális kapcsolatok kiépítéséhez, illetve projekt-együttműködésekhez, ahol a változatos kulturális háttérrel rendelkező művészek/ kulturális szakemberek mobilitásának elősegítése a cél; • rövidebb távú együttműködések támogatása: az informális mobilitási infrastruktúra erősítése (pl. szállás és műterem a művészeknek); • az elemző és disszeminációs programok támogatása: – adatgyűjtés a művészek, kulturális szakemberek mobilitásáról; – a mobilitási programok pozitív értékelési rendszerének fejlesztése, amely a végtermékek helyett a hatásokra koncentrál; – eredményjelző tábla létrehozása, melyen nyomon követhető, hogy a kormányok hogyan kezelik a mobilitás gátjait a kulturális szektorban. c. A nyitott koordinációs módszer alkalmazása (OMC) a mobilitás területén is. Különösen: a művészek és kulturális szakemberek mobilitási feltételeinek javítására létrehozott szakértői csoport ösztönzése arra, hogy: • a tagállami jó gyakorlatok terjesztése révén ösztönözzék a mobilitási politikák fejlesztését; • alakítsanak ki állandó párbeszédet az összes érintettel (pl. kulturális platformok, európai szervezetek, művészeti tanácsok, nemzeti ügynökségek, helyi szervezetek); • kezdeményezzenek közös gondolkodást a mobilitási indikátorokról, illetve építsenek ki munkakapcsolatot az Eurostat kulturális munkacsoporttal és keressék az együttműködést a mobilitás-kutatás területén kompetens szervezetekkel az indikátoroknak a mobilitási alapokra/programokra gyakorolt hatásáról. d. Az EU Leonardo és Grundtvig programjai adta lehetőségek hasz-

nálata a művészek közötti tapasztalatcsere- és mobilitási programok javítására. e. Az Európán kívüli és belüli mobilitási áramlás egyenlőtlenségeinek kezelése a Strukturális Alapok és az Interreg IV. program, illetve az EU Szomszédsági Politika segítségével. f. Nemzetközi mobilitási együttműködések támogatása; ennek kulcsa a jobb piaci feltételek és a helyi infrastruktúra (pl. alkotóházak) támogatása. Az ilyen kezdeményezések egyúttal az „agyelszívás” problémájának kezelésében is segíthetnek. g. Az Európa az állampolgárokért program tapasztalataira építve újfajta mobilitási programok kiépítése, melyek kiemelt szempontja a tolerancia kultúrája és a kölcsönös megértés elterjesztése. Bár a szakértői csoport a fentebbi ajánlásokat realisztikusnak értékeli, fontos kiemelni, hogy mindezen törekvések csak tervek maradnak, ha nem sikerül felszámolni a mobilitás útjában lévő akadályokat, melyek oka gyakran a tagállamok következetlen vízum-, adó- és szociálisszabályozás-rendszere. Ezen akadályok legyőzéséhez a kulturális szektor és a kreativitás támogatásához fontos, hogy az európai és nemzeti hatóságok kövessék a következő ajánlásokat: • fokozatosan összehangolják a pénzügyi és szociális terület fogalom-meghatározásait, eljárásait, (pályázati) űrlapjait; • egyszerűsítsék az eljárásokat és csökkentsék a vízum, valamint a munkavállalási engedély költségeit; • a létező online információs rendszerek kapacitását és együttműködését növeljék, javítsák; • hozzanak létre, illetve támogassanak az egyes országok jogi és szociális szabályozásairól szóló képzéseket. E kérdések részletes vizsgálatával az ECOTEC 2008 végén – 2009 elején zajló kutatása foglalkozik. Bővebb információ a KultúrPont Iroda honlapján: www.kulturpont.hu/ ericartstanulmany

41

Tehnologia informatică în societatea civilă

Informaţia si , tehnologia în serviciul societăţii civile

L

ucrăm zi de zi cu informaţii. E foarte important ca informaţia să ajungă la noi la timp, dar şi mai important s-o şi putem folosi. Societatea civilă este spaţiul comunitar al cooperării, al atragerii atenţiei şi al rezolvării eficiente a problemelor. Care sunt formele cooperării astăzi? Cum putem atrage atenţia oamenilor cât mai eficient? Cum se poate rezolva cât mai eficient o problemă? Tehnologia informaţională şi ale comunicării din epoca modernă oferă răspunsuri noi la aceste întrebări. Ca membri ai societăţii informaţionale dacă dorim să aflăm ceva, dacă dorim să atragem atenţia oamenilor asupra unui lucru, şi acesta nu doar în comunitatea noastră, ci la nivel naţional, sau continental, ne aşezăm în faţa calculatorului şi ne conectăm la internet. Aşa acţionează astăzi atât o persoană de optzeci de ani, cât şi tânărul. Desigur posibilităţile nu sunt pretutindeni aceleaşi. Nu-i acelaşi lucru dacă trăim într-un oraş sau la ţară, eventual într-o comunitate izolată. Dar cel care vrea să păşească afară din lumea lui restrânsă, se îndreaptă spre această direcţie. În cele mai multe cazuri ne folosim de tehnică ca să cerem ajutorul altora. De exemplu prin telefon, e-mail, listă de discuţii etc. Ca un ONG, fie că suntem activi doar de o jumătate de ani, în ziua de azi lucrul cel mai natural ar fi să avem o pagină de web. Spun eu, cea care lucrez la o fundaţie (FONMT) care are o vechime de mai mult de zece ani, şi nici astăzi nu avem o pagină de web. Am rămas în urmă şi astfel nu putem atinge atât de eficient scopurile noastre, activitatea noastră nu poate să fie îndeosebi de transparentă şi de urmată şi de alţii. Tehnica ne oferă multe forme eficiente ale planificării, organizării, educării şi informării. Folosirea unuia sau altuia din programele isteţe puse pe calculatorul nostru deja ne economisesc foarte mult timp şi energie. Nemaivorbind şi despre

cheltuieli, care astfel se pot reduce. Şi am vorbit acuma doar despre acele mijloace, care ne ajută în munca de zi cu zi. Dar ce se întâmplă atunci când bazăm acţiunile noastre civice pe principiile acestei tehnologii? Vezi petiţiile legate de o temă de interes public, transmise online. Cât de uşor e să-i contactăm pe cei interesaţi prin această metodă, şi să ducem acţiunea la bun sfârşit! Aţi auzit de Webvidék (Ruralweb)? Prin acest program s-au putut mobiliza grupuri de tineri din mediul rural să creeze valori, şi astfel ei înşişi să poate înţelege ce fel de comori au la îndemână şi au avut oportunitatea ca să le şi împarte. Despre Segítsüti (Prăjitură ajutătoare)? O muncă caritativă admirabilă, care a avut succes tot datorită folosirii tehnologiei informaţionale şi ale comunicării. Puteţi să citiţi mai detailat despre amândouă situaţii în acest număr al revistei. Scopul nostru este de a vă face cunoscute aceste acţiuni, care nu necesită cunoştinţe de care să nu dispunem, dacă suntem deja utilizatori de calculator şi internet. Este important să ne ocupăm de această tematică din cel puţin din două aspecte. Primul aspect ar fi acela de a informa pe acele persoane cărora această lume este una foarte stranie, să vadă cât de simplă şi cât de fantastică poate să fie folosirea tehnologiei în cauzele civice, în care au activat cu devotament şi până acuma. Al doilea aspect se referă la prezentarea pentru acelora, care deja cunosc mai bine această lume, exemple bune legate de folosirea într-un mod nou al acestei tehnologii. Asta pentru ca ei să nu fie doar consumatori, ci şi creatori, iniţiatori şi educatori. Deşi se pare că aceste metode şi mijloace necesită munca individuală a fiecăruia care stă în faţa calculatorului, exemplele prezentate în acest număr dovedesc că chiar şi tehnologia va fi eficientă numai dacă este completată cu o bună muncă în echipă. Şi aici avem mare nevoie unul de celălalt!

Desigur nu e de neglijat că pentru toate acestea avem nevoie atât de calculator cât şi de acces la internet. Aţi auzit de programul Techsoup? Dacă încă nu, aveţi oportunitatea să vă aflaţi detalii despre această posibilitate, prin care ONG-urile poate să aibă acces la softvare licenţiate la preţuri foarte avantajoase. Este vorba despre o întreprindere socială, prin care se sprijină cazuri civice din toată lumea. Ne uităm un pic şi la statisticile legate de dotarea ONG-urilor cu astfel de echipamente. Din păcate nu avem statistici naţionale. Dar exemplul din judeţul Covasna şi analiza statisticilor din Ungaria ne pot oferi informaţii interesante. Redactarea aplicaţiilor este încă metoda de atragere de fonduri cea mai importantă pentru un ONG. Cum suntem informaţi despre aceste aplicaţii? Sistemul PONT este un exemplu deosebit şi la nivel naţional legat de urmărirea oportunităţilor de finanţare şi nu numai. Fundaţia Comunitară din Odorheiu Secuiesc aplică o nouă metodă de atragere de fonduri în cadrul căreia colaborează cu mai multe întreprinderi locale. Baza metodei este tot tehnologia. Cititorii noştri dragi se pot bucura de coloratura rubricilor noastre. Curajul civic prezintă un exemplu bun al colaborării cu succes între comunitate şi primăria. În Dezvoltare civică scriem despre o dezvoltare al reţelei în domeniul educării adulţilor. În Pavilionul Cărţilor Civile vă facem cunoştinţă cu o nouă publicaţie civilă ale societăţii civile maghiare. Prin Vedere culturală vă informăm despre programele europene de mobilitate. Sperăm ca şi prin acest număr vă oferim multe idei inspiratoare prin care puteţi să Vă îmbunătăţiţi, să completaţi şi/sau să schimbaţi în bine munca voastră civilă. Csáki Rozália Redactor şef e-mail: [email protected]

42

forum civic

Cuprins Pagina 3 Farkas András: Reţele Pagina 4 Csáki Rozália: Informaţia şi tehnica în serviciul societăţii civile Pagina 5 Varga Máté: Din pumn în pumn – de la telefonul mobil până la luarea deciziei prin mause Pagina 8 10 mijloace ale tehnologiei de informare şi de comunicare în folosire liberă despre care trebuie să cunoască fiecare ONG!

Pagina 18 Miklós Ágnes Kata: SEGÍTSÜTI (Prăjitura de ajutorare) – sau când satul numit internet se solidarizează Pagina 20 Chris Worman: Tehnologia pentru schimbarea socială Pagina 21 Împreună şi cu ajutorul tehnologiei pentru Odorheiu Secuiesc – interviu cu Chris Worman Pagina 22 Nemes Előd: Nivelul dotării tehnologice ale ONG-urilor din judeţul Covasna

Curaj civic Pagina 33 Lakatosné Sira Magdolna: Dezvoltare locală transfrontalieră – prezentarea aspiraţiilor de dezvoltare al localităţii Turistvándi

Dezvoltare civică Pagina 36 Bereczki Kinga: Dezvoltarea reţelei la un nivel profesional înalt

Pavilionul cărţilor civile

Pagina 9 Elliot Harmon: Tehnologia de comunicare pentru ONG-ul Dvs.

Pagina 24 Bereczki Kinga: Managementul aplicaţiilor cu ajutorul programului educaţional multimedia

Pagina 37 Dr. Kovács J. Szilamér: Veghere vigilentă

Pagina 12 Bakó Mihály: Comunicare civilă şi Fundaţia Stawberrynet

Pagina 25 Chris Worman: TechSoup

Vedere culturală

Pagina 13 PONT pe baze civice Pagina 16 Sipos Zoltán: Webvidék (Ruralweb) – un răspuns posibil la întrebarea: ce să facem cu telecentrele? Pagina 17 Kovács Zoltán Csongor: Pagina Verde al Transilvaniei – www.greendex.ro

Pagina 26 Poveste de succes – TechSoup Pagina 27 Poveste de succes – „Repede a devenit aproape ce a fost departe” Pagina 28 Nagy Renáta: Forma posibilităţilor de comunicare ale ONG-urilor din Ungaria Pagina 30 Dr. Nagy Ádám – Székely Levente: Organizaţiile nonprofit în societatea informatică

Forum Civic

Pagina 38 Programe şi finanţări europene de mobilitate în sectorul cultural Pagina 41 Csáki Rozália: Informaţia şi tehnica în serviciul societăţii civile (RO) Pagina 42 Cuprins (RO)

Editat de Fundaţia pentru Organizaţiile Neguvernamentale Maghiare din Transilvania

Revista societãþii civile Editor: Egri István Redactor-şef: Csáki Rozália

Corectori: Jakab Zsuzsa

Szabó Attila Grafica: Könczey Elemér Tehno-redactor: Csáki Ferencz

Consiliul editorial: Bereczki Kinga Bodó Barna Kolumbán Gábor Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső

Contact: adresa: 400196 – Cluj-Napoca str. Aviator Bădescu nr. 35. tel./fax: +40-0264–450230 e-mail: [email protected]

Tipărit de DTP Studio. Apare în 1000 de exemplare. Preţ: 5 lei, la comandarea celor patru numere din anul 2009 aveţi un preţ total redus de 14 lei.

ISSN 15822–4004

43


ERMACISZ erdélyi magyar civil szervezetek levelezőlistája Az ermacisz lista célja olyan fórumot teremteni, amely lehetőséget ad egymás tájékoztatására és civil társadalmunkat érintő kérdések megvitatására. Feliratkozni az ermacisz-subscribe@ yahoogroups.com, lemondani pedig az [email protected] címre küldött üres levéllel lehet. Kérjük a levelezőlistára szánt leveleket az ermacisz@ yahoogroups.com e-mail címre küldeni. A listagazdának szánt levelet az ermacisz–owner@ yahoogroups. com címre várjuk. ERMASZOCI erdélyi magyar szociális civil szervezetek levelezőlistája Az erdélyi magyar szociális szervezetek tapasztalatcseréjének és együttműködésének elősegítése céljával az ERMACISZA létrehozta és működteti az ermaszoci levelezőlistát. Feliratkozni az ermaszoci–subscribe@ yahoogroups.com címre küldött üres levéllel lehet. A listára szánt leveleket az [email protected] címre kell küldeni.

civil fórum Tartalomjegyzék civil társadalmi lap Civil kurázsi Civil önépítkezésünk Civil könyves pavilon Kulturális kitekintő 2 civil fórum

Recommend Documents