CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG

C CIVIL E EURÓPA - C CIVIL M MAGYARORSZÁG 2007. február-április

A budapesti Európa Ház idôszakos kiadványa

"A mi Európánk – a mi eszmecserénk – a mi hozzájárulásunk"

Európai parlamenti munka 4. oldal

A polgárokat megszólító újszerû kezdeményezés Az Európa Ház (EH) budapesti székhelyû magyar civil szervezet, melynek vezetôje Barabás Miklós, aki 2004 óta az EGSZB tagja. Az EH négy másik - osztrák, olasz, szlovák, illetve szlovén - civil szervezettel karöltve koordinálja "A mi Európánk - a mi eszmecserénk - a mi hozzájárulásunk" elnevezésû projektet. A projekt nagymértékben épít az Európai Bizottság által életre hívott "Dterv" gondolataira: a polgárok, a nem kormányzati szervezetek, az EU, valamint a nemzeti intézmények - így a parlamentek és kormányok - közötti napi és közvetlen párbeszédet támogatja. A projekt specialitása a regionális megközelítés: Ausztria, Olaszország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia között sok a hasonlóság, de igen különbözô a történelmi hátterük. A projekt keretében különös figyelmet fordítanak arra, hogy tájékoztassák a nagyközönséget arról, hogy a különféle uniós szakpolitikák milyen hatást gyakorolnak a polgárok mindennapi életére, emellett vitákat kezdeményeznek, melyekben a polgárok az európai kérdéseket illetôen hangot adhatnak aggodalmaiknak, elmondhatják véleményüket és javaslatokat tehetnek. Ez hozzájárul a polgárok és "Európa" között meglévô szakadék áthidalásához. A projekt egyes elemei figyelembe veszik a nemzeti sajátosságokat, ám ugyanakkor túllépnek a nemzeti szintû elképzeléseken, súlyt helyezve arra, hogy

milyen többletet nyújt a közös "európai projekt". "A mi Európánk - a mi eszmecserénk - a mi hozzájárulásunk" kezdeményezés, melynek célcsoportjai a fiatalok, a civil szervezetek, a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament tagjai, a tanárok, az Unióról tájékoztatást nyújtó hivatalok, a helyi és regionális önkormányzatok, a kulturális egyesületek, a mûvészek, az újságírók és a tömegmédia, fel kívánja hívni a nagyközönség figyelmét az európai vállalkozás fontosságára, külön kiemelve a polgárok bevonásának és részvételének jelentôségét az európai szakpolitikák formálásában. Ezen a téren arra ösztönzi majd a polgárokat, hogy a szokványostól eltérô módon juttassák kifejezésre nézeteiket, véleményüket és javaslataikat egy polgárbarát európai projektrôl, és támogatja részvételüket az európai szakpolitikák formálásában. A projekt célja emellett az is, hogy új, polgárbarát képet alakítson ki a nagyközönség körében az európai intézmények jelentôségérôl, amit az európai projekt elgondolásai melletti, újszerû kommunikációs eszközöket alkalmazó, nyílt, számos tárgykörre kiterjedô és sokakat elérô kampánnyal kívánnak megvalósítani. (A cikk az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság EESCInfo címû havilapjának 2007. januári számában jelent meg.) ■

Amit az 1%-ról tudni érdemes 6. oldal A mi cigánylányunk a második 11. oldal Beszámoló az NCA-ról 14. oldal Nemzeti Fenntartható Fejlôdési Stratégia: egyeztetésen 15. oldal

A projekt bemutatása a Civiliáda 2006-on

Átláthatóság és semlegesség Civilek tanulmányútja Svédországban – Jó napot kívánok! Szeretném megkapni a miniszterelnök mai hivatalos e-mailjeit. – Természetesen. A délelôttiekre vagy a délutániakra kíváncsi?

A beszélgetés Magyarországon legfeljebb fikció lehet, Svédországban azonban nem csak elméleti lehetôség, hanem gyakorlat is. A svéd nyitottság és átláthatóság mindennapjaival ma-

gyar civil delegáció ismerkedett március elején az Európa Ház által szervezett és az Európai Unió által támogatott átláthatósági program keretében. Folytatás a következô oldalon

Az Európai Parlament percrôl percre Átláthatósági kezdeményezés "Az Európai Parlament percrôl percre: egy magyar átláthatósági kezdeményezés" a címe annak a programnak, melyet az Európa Ház valósít meg 2007 folyamán az Európai Bizottság Igazságügyek, Szabadság és Biztonság Fôigazgatósága támogatásával. Lényege, hogy nyomon kövesse az Európai Parlament bizottsági munkáját Brüsszelben, és a tapasztalatokról hazai beszámolókat szervezzen magyar európai parlamenti képviselôk bevonásával. Ugyancsak fontos cél civil javaslatok kidolgozása és lobbizás elfogadtatásukért az elôkészítô (bizottsági) munka során. Mindez hozzásegít ahhoz, hogy nyitottabb, közvetlenebb, ellenôrizhetôbb és átláthatóbb legyen a bizottsági munka az Európai Parlamentben. Nem mellékes szempont az sem, hogy élôbbé váljanak az európai parlamenti képviselôk hazai társadalmi kapcsolatai, nôjön munkájuk ismertsége. A program nyitórendezvényére egy jól sikerült konferencia formájában 2007. január 26-án Budapesten került sor. A rendezvényen mintegy 70 civil szervezeti képviselô ismerkedhetett a nyitottság és átláthatóság hazai és uniós gyakorlatával. Elôadásában Kósáné Kovács Magda európai parlamenti képviselô hangsúlyozta, hogy az átláthatóság fokozott érvényesítésével a demokratikus követelményeknek lehet és kell eleget tenni. Ebben fontos szerep jut ma már a civil szervezeteknek is - tette hozzá Viviane Van Oosterwijck, az Európai Bizottság Igazságügyi Fôigazgatóságának elôadója, kiemelve, hogy az

Európai Unió egyre több forrást biztosít civil társadalmi szereplôk részére. Király Edina, a magyar Országgyûlés Civil Irodájának vezetôje hozzátette: a nyilvánosság kérdése a magyar közintézmények közül talán az Országgyûlésben a legrendezettebbek, hiszen az ülések nyilvánossága biztosított, azok jegyzôkönyvei szabadon elérhetôk és lekérdezhetôk az interneten is. Beszámolt arról is, hogy az Országgyûlés egy civil szervezeti listát is mûködtet, ahová az érdeklôdô szervezetek bejelentkezés alapján kerülhetnek fel. Az átláthatóság kérdésével az Európai Bizottság is foglalkozik. 2006-ban a kérdésrôl zöld könyvet bocsátott ki. A társadalmi vitára bocsátott vitaanyag elmúlt háromnegyed éves történetét Széles Zoltán (Európai Bizottság Magyarországi Képviselete) ismertette. Jan Olsson, a brüsszeli Európai Gazdasági és Szociális Bizottság képviseletében az EGSZB átláthatóságról készült állásfoglalását ismertette. A projekt megvalósításában az Európa Ház svéd partnere, az országos hálózattal rendelkezô Felnôttképzési Szövetség (SV) képviseletében Raymond Svensson elmondta: Svédország azzal tud hozzájárulni a projekt sikeréhez, hogy megosztja a svéd -sokak által a korrupció elleni hatékony fellépés etalonjának nyilvánosság és átláthatóság gyakorlatát. A projekt következô eleme egy svédországi tanulmányút lesz március elején, majd a szervezôk az Európai Parlament bizottságainak munkáját fogják tanulmányozni Brüsszelben, azokról és az ott tárgyalt témákról beszámolnak idehaza és kezdeményezik a civil szervezetek bekapcsolódását az európai parlamenti bizottságok által tárgyalt témák véleményezésébe. ■

Átláthatóság és semlegesség folytatás az 1. oldalról

A nyilvánosság gyakorlata A svéd szabályozás egyszerû: minden hivatalos dokumentum nyilvános, kivéve ha azt titkosították. Egy hivatalos szerv vagy minisztérium tipikus napja például azzal kezdôdik, hogy a média képviselôinek elküldi az ott született dokumentumokról szóló listát, amit az újságíró a reggeli kávé közben átböngészhet, majd jelzi az adott intézmény CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG 2007. február-április

2

felé, hogy mely dokumentumokat küldjenek meg neki. És akkor az apparátus fogja és elküldi. Eva Sterndal, a Svéd Parlament Európai Uniós Ügyek Bizottságának titkárságvezetôje ezt azzal egészíti ki, hogy a hivatalos dokumentumok nyilvánosságával szemben a svéd parlament bizottságainak ülései zártak. Ennek alapvetô oka, hogy a bizottságokban (17 bizottság van, mindegyik 17 taggal) igazi munkát végezzenek és –

éppen a nyilvánosság miatt – ne a folyosón jussanak konszenzusra a képviselôk. A plenáris ülések természetesen nyilvánosak és bejelentkezés nélkül látogathatóak. Egyetlen szabály, hogy a földszinti ruhatárat kötelezô igénybe venni és az ülésterem szintjén elektromos kapun kell áthaladni az ülések idején. A megerôsített biztonsági intézkedések viszont nem igazán jellemzik Svédországot: az említett csoport tagjai

az elôzetes részvételi lista alapján ugyan névre szóló belépôkártyát kaptak, de a parlamenti belépésnél például semmilyen azonosítót, útlevelet nem kértek. A Környezetvédelmi Minisztériumban még belépôkártya sem volt, ahol Kristina Sundelöf és Hans Höglund tartott tájékoztatót. Kiderült, hogy bizonyos kérdésekben a minisztérium konzultál civil szervezetekkel, szám szerint néggyel. A dolog érdekessége, hogy a konzultációban részt nem vevô szervezetek eddig még nem szólaltak fel a létezô gyakorlat ellen, legalábbis az elôadó nem emlékezett ilyenre. A nyilvánosság ilyen szélsôséges alkalmazása a magánéletben is tapasztalható. Ugyanis egy svédnek lehetôsége van arra is, hogy az elôtte haladó autó rendszámát bepötyögje a mobiljába, azt elküldje a megfelelô számra, ahonnan azonnal információt kap az autó tulajdonosának nevérôl, lakhelyérôl, de ha akarja a fizetését is megtudhatja. Például megtudhatjuk, hogy a szomszédunk hogyan áll anyagilag. És éppen ez az: több mint valószínû, hogy ki fog derülni: a szomszéd nagyjából úgy áll, ahogy mi. Ugyanis a magas adók nem csak arra jók, hogy fenntartsák a nemzetközileg is elismert erôs szociális hálót, hanem arra is hogy a meggazdagodást keretek közé szorítsák és elérjék, hogy mindenki egy elfogadott jó színvonalon éljen (bár ez nem gátolja meg, hogy ne legyenek hajléktalanok Stockholm utcáin, ill. az IKEA-tulajdonos Ingvar Kampradot sem, hogy ne legyen a világ egyik leggazdagabb embere). Ez a fajta, visszaélésekre is alkalmat nyújtó szabad információs rendszer már többször kérdéseket ébresztett a döntéshozókban, de eddig a mostani gyakorlat maradt, mivel a svédeket kevéssé irritálja, ha az állam belenéz a pénztárcájukba. Sôt, tulajdonképpen szeretik a gondoskodó államot (a kíváncsiskodó szomszédot pedig elviselik). A leghátsó udvar legeldugottabb szegletében Sok mindent lehet Svédországról mondani, de hogy az Európai Unió nagy támogatója lenne, azt biztosan

nem. A brit mellett talán a svéd euroszkepticizmus a legismertebb, melynek legutóbbi megnyilvánulása az euró bevezetésének népszavazáson történô elutasítása volt 2003-ban. Az európai unióval foglalkozó intézmények ennek megfelelôen nincsenek a figyelem központjában. A Svéd Parlament Európai Uniós Információs Központjának irodájához például olyan bonyolult labirintuson keresztül vezet az út, hogy helyi kísérônk talán maga is meglepôdött, hogy egybôl odatalált. A központ munkatársa, Jakob Nyström nem is a látogatók számára, hanem a 12 fôt foglalkoztató iroda által mûködtetett és évente mintegy 7000, fôleg interneten, e-mailben feltett kérdésre válaszoló információs szolgáltatásra büszke. Ugyanilyen eldugott helyen található az Európai Bizottság és

Magyar civilek a Svéd Parlamentben

az Európai Parlament – a magyar gyakorlathoz hasonlóan – egy helyen lévô kirendeltsége és a kapcsolódó uniós információs iroda. A bejáratnál például egy mini EU-zászlón kívül semmi nem utal arra, hogy ott az Európai Unióval foglalkozna bárki. Markus Bonekamp, az európai parlamenti iroda helyettes vezetôje szerint ez azért van, mert a svédek nem zászlólengetô népek ("We are not flag people."), de annak érdekében, hogy irodájuk "láthatóbb" legyen nemsokára elérhetôbb helyre költöznek. Eric Degerbeck az európai bizottsági iroda kommunikációért felelôs vezetôje megemlítette, hogy az EU-gyakorlatnak megfelelôen Europe Direct hálózatot mûködtetnek Svédország-szerte, ahol a helyi képviselôk mind elkötelezettek Európa és az Európai Unió

ügye iránt. Ez volt a tanulmányút során az elsô és egyben egyetlen utalás arra, hogy Svédországban vannak az EU mellett elkötelezett emberek. Ugyanis a már említett svéd parlamenti információs központ munkatársa is leginkább az el nem kötelezettségét hangsúlyozta amikor arról kérdezték, hogy akkor most ô támogatja az Európai Uniót vagy sem. Nem szabályozott civilség Svédországban mintegy 60 ezer civil szervezet mûködik. Hogy honnan tudjuk ezt? Pontosan sehonnan, ugyanis Svédországban nem regisztrálják hivatalosan a civil szervezeteket. Egy szervezet megalakításához bizonyos formai feltételek szükségesek, így alapszabályt kell alkotni és vezetôséget is választani, de ezt sehol nem kell bejelenteni. Illetve mégis. Természetesen az adóhatóságnál kell kérniük adószámot, de az nem szolgál a nyilvántartásra. (Magyarországon a helyileg illetékes bíróságok tartják nyilván az egyesületeket/alapítványokat. Így számuk pontosan meghatározható. Azonban arra a kérdésre, hogy a regisztrált szervezetek közül hány mûködik nem lehet pontos választ adni. Ez nem csak azért van így mert nagyon nehéz meghatározni, hogy mik a mûködés feltételei, hanem azért is mert a megszüntetés feltételei túlbürokratizáltak.) A háttérben az a bizalmi elv húzódik, hogy egy ember akkor lesz tag egy civil szervezetnél, ha azonosul a szervezetet céljaival, törekvéseivel és megbízik a többi tagban (ezzel így vannak máshol, így Magyarországon is). Ebbôl következôen viszont a külön regisztráció felesleges, hiszen bízunk abban, hogy a szervezet létezik és a céljai szerint mûködik (nos, ez a fajta bizalom nálunk hiánycikk), erre többek között a nevüket adó tagok adnak garanciát. Sôt, azt is mondhatnánk, hogy magát a regisztrációt tulajdonképpen a függetlenség megkérdôjelezéseként élnék meg. A támogatásokkal Svédországban is el és be kell számolni, így egy civil szervezet is ír pénzügyi beszámolót, illetve

3

CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG 2007. február-április

önkéntes alapon regisztráltathatja magát a helyi önkormányzatnál. A tisztességes viselkedés azért is fontos, hogy a szervezet ne zárja el további pénzügyi támogatás lehetôségét, ami érzékenyen érinthet egyeseket. Raymond Svensson és Ann-Marie Winberg, a program svéd partnereként szereplô Felnôttképzési Szövetség (Studieförbundet Vuxenskolan, SV) képviselôi elmondták: országszerte 200 helyen évi 50 ezer (!) tanfolyamot szerveznek, a költségek 50 %-át az állami költségvetésbôl fedezik. Közbevetôleg. A bizalmi elvet talán még jobban megvilágítja a pénzügyi elszámolás gyakorlatának kérdése. Magyarországon a gyakorlat (és az elvárás) az, hogy a támogatásokról pénzügyi elszámolást készítünk, aminek alapját a kifizetések bizonyságául szolgáló áfás számlák jelentik. Svédországban (és sok más országban) a magyar elvárásoknak megfelelô áfás számla, ami tartalmazná a vevô nevét és címét teljesen ismeretlen (talán a szállodákat kivéve). Így aztán egy számlaösszesítôben szereplô nemzetközi tétel elfogadása magyar viszonylatban gyakran a támogató pénzügyi osztályának jóindulatán múlik (mert a költségeket fedezô bizonylatokon, blokkokon nem szerepel a vevô – jelen esetben a támogatott – neve, ugyebár). Máshol, így a fantomcégekkel és számlagyárakkal kevéssé terhelt Svédországban a kérdést úgy teszik fel: miért számolnám el ezt a blokkot, hiszen ez nem a projetkhez tartozik (hanem mondjuk

munkából hazafelé taxival menekültünk a lezúduló hirtelen esô elôl). Mindezt nem azért írtuk le, mintha a kérdés ne lenne ismert, vagy mert megoldást találtunk volna a problémára, hanem azért, mert hosszú évek óta elôször sikerült egy ártatlan nyugateurópaival (jelen esetben egy svéddel) megértetni, hogy bizalom ide vagy oda miért lenne ildomos feltüntetni a vevôt a számlán. Igaz, az adott pillanatban már egy jelentôsebb összeggel gyarapítottuk az állami alkoholmonopólium kasszáját. Egy kérdésben sikerült konkrét konfliktussal találkozni: természetesen civilekrôl van szó. Ludvig Sandberg, az Önkéntes és Szociális Munka Nemzeti Tanácsa képviselôje elmondta, hogy jelenleg is zajlik és – a hazai gyakorlatnak megfelelôen – évek óta húzódik egy, a svéd kormányzat és a civil szervezetek közötti megállapodás (ún. compact) létrehozása. Ingemar Farm, a Svéd Mozgáskorlátozottak Szövetségének elnöke szerint viszont az egész gondolat elhibázott és semmi szükség egy ilyen megállapodásra. Gyôzelem. A konszenzusra épülô svéd társadalom két tagja a külsô szemlélô számára is értelmezhetô módon ellentétes álláspontot fogalmazott meg. A tanulmányút során a magyar civil delegációt fogadta többek között Iklódy Gábor nagykövet és Tábori György kulturális tanácsos a stockholmi magyar nagykövetségen, Anders Gradin az SV fôtitkára, Ann-Christine Bard-Sandström, Mozgáskorlátozott

Emberek Egyesülete, Agnetta Setterberg, Svéd Parlament Nemzetközi Osztálya, Jan Olsson, Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, Hanna Hallin, Svéd Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Gunnar Lassinantti, Olof Palme Nemzetközi Központ. A továbbiakban "Az Európai Parlament percrôl percre: egy magyar átláthatósági kezdeményezés" az Európai Bizottság Igazságügyek, Szabadság és Biztonság Fôigazgatósága által támogatott program következô etapja során az Európai Parlament bizottsági munkáját fogják magyar civilek nyomon követni Brüsszelben, többek között a svéd tapasztalatok figyelembe vételével. A tapasztalatokról hazai beszámolókat szerveznek magyar európai parlamenti képviselôk bevonásával, civil javaslatokat dolgoznak ki és lobbiznak elfogadtatásukért az elôkészítô (bizottsági) munka során. Mindezt azzal a céllal, hogy nyitottabb, közvetlenebb, ellenôrizhetôbb és átláthatóbb legyen a bizottsági munka az Európai Parlamentben. Extrém Visszatérve az eredeti párbeszédhez. Az elbeszélés szerint megtörtént, hogy a volt miniszterelnök Göran Persson egyik e-mailjét egy külsôs érdeklôdô hamarabb olvasta, mint maga a címzett. Teljesen extrém. ■

Képviselôi munka az Európai Parlamentben Magyarországnak 24 képviselôje van az Európai Parlamentben. Egyikük Lévai Katalin, aki az Európa Ház szervezésében találkozott magyarországi civil szervezetek képviselôivel és számolt be munkájáról 2007. április 3-án. Az Európai Parlamentben (EP), a magyarhoz hasonló módon pártfrakciókban ülnek a képviselôk; így a Fidesz és az MDF listájáról megválasztott képviselôk az európai néppárt


4

frakciójában ülnek, az MSZP által delegáltak az európai szocialistákéban, az SZDSZ képviselôi pedig az európai liberálisok frakciójában. Amellett, hogy van frakciófegyelem, munkájuk során sokszor egy adott ügy mentén szervezôdnek és szavaznak a képviselôk és több esetben sikerül mindenki által támogatott döntést hozni az EP-ben. Például az EP egységesen támogatta az online zenei jogokról szóló parlamenti bizottsági jelentést, melynek bizottsági jelentéstevôje Lévai volt.

A magyar képviselôknek hamar sikerült beilleszkedniük és elismert részesei az európai parlamenti munkának. Lévai elmondta, hogy megbízatásuk sok munkával jár: egy képviselô általában egy vagy két európai parlamenti fôbizottság tagja, többnek póttagja, illetve különbözô legtöbbször harmadik országokkal (a sor Mexikótól Kazahsztánig terjed) foglalkozó vegyes bizottságoknak és küldöttségeknek. A parlamenti munkát a kétlakiság teszi bonyolulttá, ugyanis Brüsszel mellett Strasbourgban is ülésezik az EP. A belga fôvárosban a bizottsági üléseket tartják, a plenáris ülésekre azonban Franciaországba kell utazni. Ez önmagában még nem lenne gond, de ilyenkor nem csak a képviselôk, de az egész apparátus is költözik két napra, majd vissza. A párhuzamos intézmények fenntartása hihetetlen pazarlást jelent, költségeit évente mintegy 200 millió euróra teszik (korábban egy svéd EP képviselô például több mint 1 millió aláírást gyûjtött annak érdekében, hogy az EP székhelye csak Brüsszel legyen). Lévai szerint azonban a francia ellenállás miatt kevés esély van ennek a pazarlásnak a megszüntetésére rövid távon. Lévai szerint fontos, hogy az EP képviselôk munkája hazájukban is széles körben legyen ismert. Ennek érdekében sokan adnak ki hírlevelet és szinte mindenkinek van saját honlapja. Lévai ezen kívül blogot is ír, illetve könyvet is megjelentetett az európai parlamenti munkáról. Sok kérdésben van szükségük az EP képviselôknek külsô véleményekre, hogy egyegy kérdést a lehetô legtöbb oldalról ismerjenek meg. Megkeresésekben nincs is hiány:

Barabás Miklós, az Európaház igazgatója és Lévay Katalin

Ann-Marie Winberg Brüsszelben 15-20 ezerre teszik a lobbisták számát, akik különbözô érdekek mentén próbálják a döntéseket befolyásolni. Lévai szerint fontos, hogy civil szempontok is megjelenjenek a döntésekben, fôleg olyan társadalmi kérdésekben, mint a tolerancia vagy a rasszizmus elleni fellépés. A rendezvényen Flamm László, az EU Munkacsoport képviselôje beszámolót tartott az Európai Parlamentben szerzett tapasztalatairól, ahová a bizottsági munkát tanulmányzta március végén, illetve felszólalt Ann-Marie Winberg a svéd Felnôttképzési Szövetség képviseletében és tájékoztatott magyarországi civilek a svéd átláthatósági gyakorlatot tanulmányozó útjáról Stockholmba. ■

Kisebbségi szervezeteket támogat az Országgyûlés Bizottsága Pályázat [www.parlament.hu] Az Országgyûlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága pályázata nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek (egyesületek) mûködését támogatja összesen 110 millió forinttal. Elszámolható költségek: személyi juttatások; dologi kiadások: üzemeltetési kiadás (fûtési költségek, víz, áramszolgáltatás, stb.), bérleti díj, telefonköltség, postaköltség, útiköltség. A pályázatot (adatlap és mellékletek) egy példányban - postai úton, kizárólag Tértivevényes ajánlott levélben - (1358. Budapest, Széchenyi rkp. 19.) vagy személyesen (Országgyûlés Hivatala, Postabontó 1055. Budapest V. ker. Balassi Bálint u. 1-3) lehet benyújtani 2007. február 15-ig az Országgyûlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságához "Szervezettámogatási pályázat" cím megjelölésével. ■ Pályázati adatlap és további információ: ttp://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_biz.keret_frissit?p_szerv=181&p_fomenu=20&p_almenu=26&p_ckl=&p _rec=&p_nyelv=HU

5


Amit az 1%-ról tudni érdemes Ez volt a témája a nnak a nyílt civil konzultációnak, melyre az Európa Ház szervezésében került sor 2007. február 12-én Budapesten.

A több mint hatvan résztvevôt Nagy József, az APEH Titkársági és Kommunikációs Fôosztályának vezetôje és Molnár Szabolcs, az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztô és Információs Kollégiumának elnöke tájékoztatta az 1%-os felajánlásokkal kapcsolatos legfontosabb fejleményekrôl, tervekrôl. Nagy József bevezetô elôadásában elmondta, hogy ez év februárjától megváltozik a személyi jövedelemadó benyújtási rendszere, valamint a technológiában is újítások történtek: az elektronikus eljárás szerepe egyre nô. A felajánlók száma évek óta stagnál (1,3-1,4 millió körüli), viszont az 1%-os kedvezményezettek száma jelentôs növekedést mutat (a korábbi 17-18 ezerrôl 25.700-ra nôtt a számuk 2006-ban) és a felajánlott összegek nagyságában is pozitív változás történt. Az átlagos felajánlások egyébként 5800 forint/fô körül mozognak. A kedvezményezettek körében igen jelentôs eltéréseket lehet megfigyelni: 19 olyan "mega-gyûjtô" szervezet van, mely 10 ezernél is több adózó 1%-át tudhatta magáénak 2006-ban. A másik végletet az a 2300-2400 kedvezményezett jelentette, akik mindössze egyetlen felajánlást kaptak 2006-ban. Sok szervezet - általában a 10.000 forint alatti felajánlások esetében - fel sem veszik a részükre felajánlott összeget. Magyarországon kb. 4,5 millió állampolgár kerül kapcsolatba a személyi jövedelemadó bevallással, viszont mindössze 2,9 millió tényleges szja-adófizetô (és így potenciális 1% felajánló) van (a többiek adóalapja "kinullázódik"). Az SZJA törvény 2006. decemberi módosításával kapcsolatban érdemes tudni, hogy visszaállt a munkáltatói adó-megállapítás lehetôsége, így 2007. február 15-ig minden munkavállalónak lehetôsége van arra, hogy munkáltatói adómegállapítást kérjen. Ez esetben a munkavál-

Nagy József

lalónak május 21-ig kell nyilatkoznia, hová kívánja felajánlani személyi jövedelemadója 1+1%-át. Lehetôség van adóhatósági adómegállapítás kérésére is, mellyel kapcsolatban a munkáltató köteles közremûködni, amennyiben nem vállalja a munkavállalói bevallásának elkészítését. Ekkor a munkavállalónak február 15-ig kell leadnia a szükséges dokumentumokat az 1+1%-os nyilatkozatokkal együtt a munkáltatónak, aki azt március 12-ig köteles továbbítani az adóhatóság felé. Amennyiben valaki sem a munkáltatói, sem az adóhatósági adó-megállapításra nem jogosult, úgy önbevallóvá válik és május 21-ig van lehetôsége az 1%-os felajánlásról nyilatkozni. Molnár Szabolcs elmondta, hogy az elérhetô összeg 64%-át ajánlották fel 2006-ban az állampolgárok, a hajlandóság a magasabb jövedelmûek körében nagyobb. Azért, hogy ez az arány javuljon, minél több szervezet részesülhessen felajánlásban és minél több adózó állampolgár érezze fontosnak az 1%-os felajánlást, a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Civil Szolgáltató, Fejlesztô és Információs Kollégiuma idén is támogat célzott kampányokat. A legutóbbi 1%os kampányok szervezésére irányuló pályázati felhívásra mintegy 9-szeres volt a túljelentkezés. Az NCA Tanácsa országos, az 1%-os felajánlásra buzdító általános kampányt támogat. Kisebb, speciális célcsoportokat megcélzó kampányok NCA-s támogatásáról is döntés született. A konzultáció második részében a résztvevôk azt vitatták meg, hogy milyen javaslatokat tartanak szükségesnek ahhoz, hogy egyszerûbben és civilbarátabban mûködjön az 1%-os törvény, melynek módosítása napirenden van. Ezzel kapcsolatban közös javaslat-csomagot dolgoztak ki, melyhez más civil szervezetek támogatását is kérik. ■

Civil Mozaik Ingyenes tanácsadás civileknek a Közép-Magyarországi Régióban A Közép-Magyarországi Régióban mûködô civil tanácsadó szolgálatot a gödi Fiatalok a Vidékért Egyesület és az Európa Ház közösen mûködtetni. Egyéni tanácsokért elsôsorban jogi, pénzügyi, pályázati, projekt-tervezési, szervezetfejlesztési kérdésekkel lehet hozzájuk fordulni. A tanácsadás regisztrációhoz kötött és ingyenes. A programot a Nemzeti Civil Alapprogram támogatja. ■ További információ, regisztráció és tanácsadás: http://www.civilmozaik.hu


6

Magyarországi civil szervezetek javaslatai

a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. (az ún. 1%-os) törvény módosításához 1. Mára a személyi jövedelemadó 1%-ának civil szervezetek számára történô felajánlása társadalmilag jelentôs, széles körben elfogadott gyakorlattá vált. Ugyanakkor indokoltnak tartjuk a hazai civil szektor fejlôdése szempontjából fontos rendszer egyszerûsítését, nyilvánosságának növelését, mûködése hatékonyabbá, civilbarátabbá tételét. Javaslataink ezt a célt szolgálják. 2. Az 1% jelenlegi felajánlási rendjét indokolatlanul bonyolultnak, bürokratikusnak tartjuk. Egyszerûsítést javaslunk többek között az adóbevallási íven történô külön sor bevezetésével, ahol a felajánlást meg lehetne tenni. 3. Nem tartjuk indokoltnak, hogy a közalapítványok is a kedvezményezettek körébe tartozzanak (4.§ 1. bekezdés c. pont) 4. Javasoljuk a törvény 4. § 1. bekezdés d-i. pontjaiban felsorolt és alanyi jogon kedvezményezett intézmények körének radikális csökkentését. 5. Fontosnak tartjuk a nyilvánosság, az átláthatóság növelését, a felajánló és a kedvezményezett közötti közvetlen kapcsolatfelvétel lehetôségének megteremtését oly módon, hogy a fogadó szervezet ne csak a felajánlott összesített összegrôl kapjon az APEH-tôl tájékoztatást (ez a jelenlegi gyakorlat), hanem a felajánló egyetértése esetén az ô személyérôl is (a felajánlott összeg megadása nélkül).

6. Egyetértünk azzal, hogy az Országgyûlés döntése alapján az adózók kiemelt költségvetési elôirányzatok számára is felajánlhatják személyi jövedelemadójuk 1%-át. E célok meghatározását széleskörû társadalmi tájékozódás, konzultáció elôzze meg! 7. Szabályozásra szorul a kiemelt költségvetési elôirányzatok számára felajánlott összeg felhasználási rendje (legyenek ismertek a címzettek!) és az arról szóló társadalmi tájékoztatás. 8. A felajánlott, de különbözô okok miatt célba nem ért összegek ne kerüljenek ki a rendszerbôl, hanem civil társadalmi célok megvalósítását szolgálják! 9. A rendszer egyszerûsítése tegye lehetôvé, hogy a kedvezményezett a jelenleginél hamarabb, vagyis a rendelkezô év november 30-a elôtt kapja meg a felajánlott összeget! 10. Jelenleg a kedvezményezettnek sajtóközleményben kell tájékoztatást adnia az átutalt összeg cél szerinti felhasználásáról. Indokoltnak tartjuk más közzétételi mód(ok), pl. honlap bevezetését. 11. Az APEH honlapján jelenleg az 1%-os rendelkezések kedvezményezettjeinek nevérôl, székhelyérôl és a felajánlott összeg egészérôl található tájékoztató. Javasoljuk, hogy ez az adatsor egészüljön ki a kedvezményezett szervezet adószámával. Budapest, 2007. február 13.

Közös civil javaslatokhoz csatlakozók listája: 2989. Számú Zrínyi Ilona Úttörôcsapat, Advocatus Pro Urbe Alapítvány, Alapítvány az Alapítványokért, Alapítvány az Egészséges Életért, Általános Mûvelôdési Központok Országos Egyesülete, Anyaoltalmazó Alapítvány, Baranya-Steiermark Baráti Egyesület, Bárka Alapítvány, BAZ Megyei Civil Közéletiek Szövetsége, Bosta Uniós Felzárkóztatásáért Egyesület, CIVILSZERVIZ Közösségfejlesztôk Közhasznú Egyesülete, Csongrád Megyei Cigányok Demokratikus Szövetség, Ébredés Alapítvány, ECOVAST Magyarország, Egri Civitan Club Alapítvány, Egyház-és Vallástörténeti Akadémia Közhasznú Alapítvány, Életfa Kulturális Alapítvány, Empátia Egyesület, Épületfenntartók Országos Egyesülete, Érted, Veled Egyesület Közép-Dunántúli Regionális Szociális Forrásközpont, Esztergomi Evezôsök Hajós Egylete, EUROART Alapítvány, Európa Ház, Európa Jövôje Egyesület, Európai Fejlesztési és Tájékoztatási Egyesület, Fejér Megyei Sclerosis Multiplexesek Egyesülete, Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága, Fészek Nagycsaládosok Szegedi Egyesülete, Francia Kulcs Alapítvány, Generation Europe Magyarország Alapítvány, Goszthony Mária Alapítvány, Nemzetközi Üveg Alkotótelep, Gyermekek Egészségnevelô Prevenciós Alapítványa, Gyomaendrôd Társastánc Mozgalmáért Alapítvány, Gyôri Civil Kontroll Egyesület, Helyi Jóléti Szolgálat Alapítvány, Hûvösvölgyi Sakkiskola Sport Club, Ifjúsági Elsôsegélynyújtók Országos Egyesülete, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népmûvészeti Egyesület, JNSZ Megyei Tudományos Ismeretterjesztô Társaság, Jól-Lét Közhasznú Alapítvány, Karitászt Támogató Alapítvány, Katonák a Törvényességért és a Jogbiztonságért Közhasznú Alapítvány,

7


Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma, Kenderkóc Hagyományôrzô Egyesület, KINCSESTÁR Kulturális, Környezetvédelmi és Egészségmegôrzô Egyesület, Kis Túr Természetvédelmi Egyesület, Kiskassáért Német Egyesület, Kiskôrös Városi Petôfi Sándor Nyugdíjas Egyesület, Kistérségi Agrárfejlesztési Alapítvány, Komárom-Esztergom Megyei Rákellenes Egyesület, Közös Pont Egyesület, Krajczáros Alapítvány, Látásunkért Alapítvány Magyar RP Betegek Képviselete, LURKÓ Gyermekvédelmi Egyesület, Magyar Atlanti Tanács, Magyar Békeszövetség, Magyar Gazdaságért Alapítvány, Magyar Település-és Területfejlesztôk Szövetsége, Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, Magyarországi Strucctenyésztôk Közhasznú Egyesülete, Magyarországi Szegények és Romák Érdekvédelmi Közhasznú Szervezet, Mentálhihénés Mûhely, Méntelek Jövôjéért Közhasznú Alapítvány, Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület, Nôk a Médiában Egyesület, Nyikom Hegyisport-és Természetvédô Klub, Nyitott Kapu Mobil Art Galéria Alapívány, Nyugdíjasok Országos Szövetsége, Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, Országos Nôi Érdekvédelmi Egyesület/Országos Nôi Civil Kerekasztal, Óvó-és Tanítóképzôk Egyesülete, Örökség Népfôiskolai Szövetség, Páneurópa Jogász Unió, Pax Corporis Természetes Életmód Egyesület, Perspectiva Nova Egyesület, Pest Megyei Fogyasztóvédelmi Egyesület, Pest Megyei Gyermek-és Ifjúsági Alapítvány, Pszichotikusok Egyesülete, Püspökladányi Regionális Rádiós Sportklub, Püspökladányi Városi Lövész és Tömegsport Klub, Rábapatonai Sportegyesület, Roma Nôvédelmi Közhasznú Szervezet, Rügyecskék Alapítvány, Sas-Vár Sport, Kultúr és Ifjúságnevelô Egyesület, Sclerosis Multiplexes Betegek Csongrád Megyei Egyesülete, Segítôkéz Egyesület, Smaragd SM Egyesület, Szakértôk Regionális Egyesülete Miskolc, Száraz-Ér Társaság Természetkutató és Környezetvédô Egyesület, Szülôk Egyesülete a Gyermekekért, Tolna Megyei Állat-és Természetvédô Alapítvány, Ürömi Nosztalgia Klub, Ürömi Teleház Közhasznú Egyesület, Ùttörôk Pest Megyei Társulása, Védegylet Egyesület, Vigyázó Kéz Gyermekvédelmi Egyesület, XXI. Század Magyarországáért Alapítvány, Zene Alapítvány, Zöld Akció Egyesület, Zöld-Híd Alapítvány, Zuglói Nyugdíjasok Egészségéért SE, Somfai András ■

Nyilatkozatok az 50 éves EU szülinapján 2007. március 25-én ünnepelte az Európai Unió fennállásának 50. évfordulóját: 1957. március 25-én a hat alapító tagállam (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország) aláírta a Római Szerzôdést és ezzel létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget. A hivatalos berlini megemlékezésen az Európai Unió vezetôi: Angela Merkel, az Európai Unió soros elnökségét betöltô Németország kancellárja, HansGert Pöttering az Európai Parlament elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a 27 tagország állam- és kormányfôi jelenlétében írták alá az alkalomra készített ún. Berlini Nyilatkozatot. A Nyilatkozat leszögezi, hogy "Európa egyesülése békét és jólétet hozott" és a középkelet-európaiak szabaság-szeretete miatt "Európa természetellenes kettéosztottsága mára végérvényesen megszûnt". A Nyilatkozat felsorolja közös értékeinket: béke, szabadság, demokrácia, szolidaritás és szót ejt a közösen leküzdendô nehézségekrôl: terrorizmus, rasszizmus. "Történelmünk arra int bennünket, hogy Európa egységét a jövôbeli generációk számára is ôrizzük meg" - mondja a nyilatkozat "hiszen tisztában vagyunk vele, hogy Európa jelenti a közös jövônket." Az alkalomra az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) is állásfoglalást fogadott el. A dokumentum rögzíti: az EGSZB-t a Római Szerzôdés hozta létre, hogy terepe legyen az összeurópai társadalmi egyeztetéseknek.


8

Az elmúlt 50 év tapasztalataival a szervezet a továbbiakban is kész, hogy a véleménynyilvánítás fontos helyszíne legyen. A dokumentum kiáll az európai alkotmány szükségessége mellett, mivel az "Európai Unió új megalapozása azt jelenti, hogy ... erôsebb és átfogóbb szerzôdéses alapot kap. Ennek során nem szabad megelégedni mûködési szabályainak felülvizsgálatával, hanem jövôbeni céljait is meg kell fogalmazni ...". Több civil szervezeti nyilatkozat is született az évfordulóra. Az Európa Mozgalom nyilatkozata szerint Európa a sorozatos bôvítések során vált igazán közössé; a közös Európa-projektet modern társadalmi alapokon kell megszervezni, ami nem csak gazdasági kérdéseket kell, hogy jelentsen. A Civil Társadalmi Kapcsolattartó Csoport (EU Civil Society Contact Group - elsôsorban uniós szintû szervezeteket összefogó hálózat) "Adjanak okot, hogy 2057-ben is ünnepelhessünk!" címû nyilatkozata felhívja az európai vezetôket, hogy a megfogalmazott közös célokat meg is kell valósítani. A hatékonyabb közös európai fellépés eszközének az európai intézményi reform véghezvitelét és nem utolsó sorban a rövid távú nemzeti célokat a hosszú távú európaiak mögé sorolását gondolják. A német hátterû Solidar szociális kérdésekkel foglalkozó szervezet nyilatkozatában többek között kinyilvánítja: az állampolgárok és civil szervezetek bevonása záloga egy demokratikusabb Európának. ■

Nyilatkozat a Római Szerzôdések aláírásának 50. évfordulója alkalmából Európa évszázadokon keresztül egy eszmét, a béke és megértés reményét testesítette meg. Ez a remény beteljesült. Európa egyesülése békét és jólétet hozott számunkra. Egyetértést teremtett, és gyôzedelmeskedett az ellentétek felett. Európa egyesítéséhez, valamint a demokrácia és a jogállamiság megerôsítéséhez minden tagállam hozzájárult. A közép-és keleteurópai emberek szabadságszeretetének köszönhetjük, hogy Európa természetellenes kettéosztottsága mára végérvényesen megszûnt. Európa egyesítésével levontuk a tanulságot a véres harcokból és a szenvedéssel teli történelembôl. Ma úgy élünk egymás mellett, ahogy arra korábban soha nem nyílt lehetôség. Minket, az Európai Unió polgárait boldogsággal tölt el Európa egyesítése. I. Az Európai Unióban közös eszményeinket valósítjuk meg: számunkra az ember áll a középpontban. Az ember, akinek méltósága sérthetetlen és akinek jogai elidegeníthetetlenek. A nôk és a férfiak egyenlô jogokat élveznek. Törekszünk a békére és a szabadságra, a demokráciára és a jogállamiságra, a kölcsönös tiszteletre és felelôsségvállalásra, a jólétre és a biztonságra, a toleranciára és a részvételre, valamint az igazságosságra és a szolidaritásra. Az Európai Unióban egyedülálló módon élünk és mûködünk együtt egymással. Ez a tagállamok és az európai intézmények demokratikus együttmûködésében fejezôdik ki. Az Európai Unió az egyenjogúságon és az egymás iránti szolidaritáson alapul. Ily módon teszi lehetôvé a tagállami érdekek közötti igazságos egyensúlyt. Az Európai Unió óvja tagjai egyediségét és sokszínû hagyományait. A nyitott határok, valamint a nyelvek, kultúrák és régiók élénk sokfélesége gazdagabbá tesznek bennünket. Számos olyan cél van, amelyet külön-külön nem, csak közösen érhetünk el. Az Európai Unió, a tagállamok, valamint azok regiói és önkormányzatai megosztják egymás között a feladatokat. II. Nagy kihívások elôtt állunk, melyek átlépik a nemzeti határokat. Ezen kihívásokra az Európai Unió a válaszunk. Csak együtt ôrizhetjük meg a jövôben is az Európai Unió valamennyi polgárának javát szolgáló európai

társadalmi modellünket. Ez a társadalmi modell egyesíti a gazdasági eredményességet és a társadalmi felelôsséget. A közös piac és az euro erôssé teszbennünket. Így a gazdaság fokozódó, világméretû összefonódását és a nemzetközi piacokon tapasztalható egyre nagyobb versenyt saját értékeink szerint alakíthatjuk. Európa gazdagsága az emberek tudásában és képességeiben rejlik, ez jelenti a növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi összetartás kulcsát. Közösen fogunk küzdeni a terrorizmus, a szervezett bûnözés és az illegális bevándorlás ellen. A szabadságjogokat és a polgári jogokat megvédjük az ezen jogok ellenfeleivel szemben folytatott küzdelemben is. A rasszizmus és az idegengyûlölet soha többé nem nyerhet teret. Mindent megteszünk azért, hogy a világban jelentkezô konfliktusok békés úton rendezôdjenek, valamint hogy az emberek ne eshessenek háború, terrorizmus vagy erôszak áldozatául. Az Európai Unió az egész világon támogatni kívánja a szabadságot és a fejlôdést. Vissza akarjuk szorítani a szegénységet, az éhínséget és a betegségeket. Ezen a területen továbbra is vezetô szerepet szándékozunk betölteni. Az éghajlatváltozás világméretû veszélyének elhárítása érdekében az energiapolitika és az éghajlatvédelem területén közösen akarunk fellépni, és együttesen kívánunk hozzájárulást nyújtani. III. Az Európai Unió a jövôben is a nyitottságából, valamint tagjainak arra irányuló akaratából táplálkozik, hogy az Európai Unió belsô fejlôdését közösen szilárdítsák meg. Az Európai Unió továbbra is elômozdítja a határain túli demokráciát, stabilitást és jólétet. Európa egyesülésével az elôzô generációk álma vált valóra. Történelmünk arra int bennünket, hogy Európa egységét a jövôbeli generációk számára is ôrizzük meg. Ennek érdekében, lépést tartva az idôvel, folyamatosan meg kell újítanunk Európa politikai kereteit. Ezért ma – 50 évvel a Római Szerzôdések aláírása után – közös célunk, hogy a 2009. évi európai parlamenti választásokig egy megújított közös alapra helyezzük az Európai Uniót. Hiszen tisztában vagyunk vele, hogy Európa jelenti a közös jövônket. ■

9


Civil poltikák és érdekérvényesítés az Európai Unióban Az Európai Unió civil politikája nem kôbevésett dolog, sôt, az együttmûködés és érdekérvényesítés lehetôségei is változóak az egyes európai intézmények esetében -tudhatták meg azok az érdeklôdôk, akik 2007. január 30-án részt vettek az "Európai civil politikák" címû képzésen Budapesten. Az Európa Ház és a Fiatalok a Vidékért Egyesület által szervezett és a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával megvalósuló hatrészes képzéssorozat keretében immár második alkalommal gyûlt össze szép számú résztvevô, hogy információkhoz és tanácsokhoz jusson a legfontosabb, civil szervezeteket (is) érintô európai kérdésekben. Sokszor elhangzott már, hogy Magyarország 2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz a civil szervezetek számára is új lehetôségeket teremtett. Ezeket a lehetôségeket érdemes felismerni és élni is tudni kell velük - hívta fel a figyelmet Barabás Miklós, az Európa Ház igazgatója bevezetô elôadásában. A brüsszeli történések, melyeket sokszor távolinak, megfoghatatlannak érzünk, nagymértékben hatnak a mindennapi életünkre, legyen akár szó fogyasztóvédelemrôl, környezetvédelemrôl, biztonsági, szociális kérdésekrôl, vagy munkahelyteremtésrôl. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a magyarországi civilek szervezetten, tudatosan és szakmai érvekkel alátámasztva legyenek képesek kifejezésre juttatni véleményüket akár európai szintû kérdésekben is. Az érdekérvényesítésre jelenleg is számos lehetôség adódik, ráadásul az európai intézmények is egyre inkább nyitottak a párbeszédre. Kapcsolatba lehet lépni például a 24 magyar európai parlamenti képviselôvel vagy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 4 magyar civil tagjával. Az Európai Parlament bizottsági ülései is – a magyar parlamenti bizottságokhoz hasonlóan – nyitottak, ugyanúgy, mint az Európai Tanács ülései. Az Európai Bizottság fôigazgatóságai szintén jól kialakult mechanizmusokkal rendelkeznek a társadalmi szereplôkkel történô kapcsolattartásra, bár partnerként leginkább az európai szinten szervezôdô, brüsszeli központtal renCIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG 2007. február-április

10

delkezô civil hálózatokat kezelik, melyekhez azonban magyar szervezetek is bátran csatlakozhatnak. Lehetôség van az Európai Bizottság honlapján közzétett dokumentum-tervezetek véleményezésére is. Fontos lenne továbbá kiépíteni nemzeti szinten azokat a mechanizmusokat, melyeken keresztül civil szempontból is nyomon követhetô, hogyan alakul ki az EU-s fórumokon képviselt magyar álláspont. Ennek kialakítása során lehetôséget kell biztosítani a civil javaslatok befogadására. A képzés második felében élénk vita bontakozott ki a résztvevôk körében többek között az Európai Alkotmány sorsával kapcsolatban. Többféle megoldási javaslat is felmerült, például, hogy egyszerûbb, közérthetôbb formába kellene önteni a dokumentumot és így folytatni a ratifikációs folyamatot. Igen ám, de mi történjen abban a 18 tagállamban – így Magyarországon is – mely már jóváhagyta az eredeti Alkotmány szövegét? Egy másik gondolat szerint európai szintû népszavazást lehetne tartani a kérdésben. De ezzel kapcsolatban is felmerültek bizonyos kérdôjelek, például: a közel 500 millió EU-s állampolgárból hánynak kellene elmenni szavazni, hogy a népszavazás érvényes legyen? Vagy a résztvevôk hány százalékának kellene igennel szavazni a dokumentum elfogadásához? Figyelemre méltó, hogy a képzés résztvevôinek legnagyobb része 10-20-30%-ra becsülte egy esetleges európai szintû népszavazáson történô részvétel arányát. Azt sem lehet továbbá tudni, hogy milyen eredménnyel járna a népszavazás azokban a tagországokban, mint például hazánk, ahol a Parlament ratifikálta a dokumentumot. Felmerült az is, hogy felelôtlenség lenne úgy szavazni, hogy az emberek nincsenek felkészítve, nem ismerik pontosan a dokumentum tartalmát, melyrôl átfogó társadalmi vitát kellene tartani európai szinten. Ez különösen nehéz kérdés, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg az EU költségvetésébôl 0,26 Euro (kb. 60 Ft) jut évente egy állampolgár tájékoztatására. De vajon mennyire ismerjük például a magyar Alkotmányt? És mennyire van-

nak vajon az állampolgárok döntéshozatali helyzetben ilyen kérdésekben? Ilyen és ehhez hasonló felvetések fogalmazódtak meg a résztvevôkben az Európai Alkotmány kapcsán, melyekre a válasz jelenleg az európai uniós döntéshozók elôtt sem világos. Az európai állam- és kormányfôk 2007. március végi csúcstalálkozójukon a tervek szerint konszenzussal elfogadják az ún. berlini nyilatkozatot a közös európai célokról és értékekrôl. Ehhez kapcsolódik az a javaslat, hogy magyarországi civil szervezetek is dolgozzanak ki az európai csúcs elôtt egy közös álláspontot, melyrôl a magyar kormányt is tájékoztatják. Az is felmerült, hogy legyen esetleg az ülések elôtt hozzáférhetô a magyar kormány Európai Tanács elôtt képviselt álláspontja. Az álláspontok nyilvánosságra hozatala viszont adott esetben ellenkezhet a nemzeti érdekekkel a tárgyalások során. Számos vélemény és javaslat fogalmazódott meg a Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma számára is a 2007-es elsô körös pályázatokkal kapcsolatban. Több résztvevô szerint nagyban segítené például a szervezetek munkáját az, ha NCA-támogatás segítségével bekapcsolódhatnának az említett európai civil hálózatok munkájába, vagy ezek vezetô munkatársait egy-egy rendezvény keretében Magyarországra lehetne hívni konzultációra. Felvetôdött, hogy NCA-forrásból is lehessen támogatást kapni EU-s pályázatok önrészéhez. Egy másik javaslat szerint az egyébként forráshiánnyal küzdô, de képzett és nyelveket beszélô szakemberekkel rendelkezô szervezetek ellátogathatnának például az európai intézmények munkaüléseire, vagy nemzetközi szakmai rendezvényekre. Többen jelezték azt is, hogy szeretnének pályázati támogatással tájékoztató rendezvényeket és fórumokat szervezni EU-s kérdésekrôl. A képzéssorozat következô részére február végén kerül sor, melynek témája az EU-s pályázatírással kapcsolatos tanácsadás lesz. A rendezvény ingyenes és mindenki számára nyitott. ■

A diszkrimináció titkos meséje nyerte el az EU sajtódíját A magyar jelölt második lett A 2006. évi "A sokszínûségért. A diszkrimináció ellen" EU-újságíródíj elsô helyezését egy megrázó beszámoló kapta, amely a külföldi munkások kizsákmányolását mutatja be a délolaszországi Puglia tartományban. A második helyezés Magyarországé, a harmadik Belgiumé, a fiatal újságírás különdíját pedig egy finn pályázat kapta. A díjakat idén harmadik alkalommal ítélték oda. A díj az Európai Bizottság kezdeményezése azoknak az újságíróknak a kitüntetésére, akik munkájukkal hozzájárulnak a sokszínûség és a diszkrimináció jobb megértéséhez. "A média figyelemfelkeltô szerepe kulcsfontosságú ezeknél a fontos kérdéseknél. A diszkrimináció semmilyen formáját sem tûrhetjük meg" jelentette ki Vladimír Spidla. "Üdvözlendô ezeknek az újságíróknak a bátorsága és elkötelezettsége, ami rámutat arra, hogy továbbra is mennyire törekedni kell a társadalmi sokszínûségre." A gyôztes cikk a "Rabszolga voltam Pugliában" címet viseli Fabrizio Gatti tollából, és a L'Espresso hetilapban jelent meg: bevándorló mezôgazdasági munkásokról szól, akik a szerzô véleménye szerint a rabszolgákéval megegyezô munkakörülmények között dolgoznak. A második díjat a magyar Hargitai Miklós kapta a Népszabadság Online-on (http://www.nol.hu/cikk/429837/) publikált

"A mi cigány lányunk" címû cikkéért, amely a kisebbségi - jelen esetben roma - csoportokból történô örökbefogadás körüli összetett kérdéseket tárja fel. A harmadik díjat a belga Petra Sjouwerman, a De Morgen lap skandináviai tudósítója kapta "A vállalat csak autistákat vesz fel" címû cikkéért, amely azt mutatja be, hogyan lehet a különbözôség érték. A fiatal újságírás különdíját a finn Henna Helne cikke nyerte el, amely az Anna magazinban jelent meg, címe: "Az anyák gyermekeik nyelvét tanulják". Az írás pozitív betekintést nyújt az integrálódási vitába, miközben felhívja a figyelmet a többszörös diszkriminációra, amely ebben az esetben kor, nem és nemzetiségi származás alapján történik. A fô kategória három gyôztesét 568 valamennyi tagállamból beérkezett érvényes nevezés közül, míg a különdíj nyertesét 125 minôsített cikk közül választották ki. A nevezéseket egy médiaszakemberekbôl és diszkriminációs szakértôkbôl álló testület minôsítette hírértékük, a kutatás mélysége és a cikk eredetisége alapján. A gyôztesek különbözô értékû (5000, 3000, 2000, illetve 2500 euró) utazási lehetôségeket nyertek. Az EU-újságíródíj következô fordulójára a 27 tagállam valamelyikében 2007. január 1. és szeptember 30. megjelent cikkekkel lehet pályázni. ■

Internet: http://www.stopdiscrimination.info

Diszkrimináció-mentes Európát! Aláírásgyûjtés Az európai fogyatékosüggyel foglalkozó szervezetek egymillió aláírást akarnak gyûjteni egy olyan közös európai nyilatkozathoz, amely kiáll a fogyatékkal élô állampolgárok mellett és fellép a diszkrimináció minden formájával szemben. Mintegy 50 millió fogyatékos ember él Európában, ez a népesség több mint 10 százaléka. A fogyatékosok sokszor nehezen vagy egyáltalán nem tudnak élni alapvetô jogaikkal és így hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. Ezekre a mindennapi életre is hatással lévô problémákra kívánja felhívni a figyelmet az Európai Fogyatékosügyi Fórum (Magyarországon pedig a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége) által koordinált európai akció, melyet 2007.

január 23-án indítottak el Brüsszelben. Ennek formája egy nyilatkozat, amely kiáll "egy olyan Európai Unió mellett, amelyben a fogyatékossággal élôszemélyek jogait hatékony jogi szabályozás védi, amely fellép a diszkrimináció minden formájával szemben, és az európai társadalmakban élô több mint 50 millió fogyatékos állampolgár teljeskörû befogadását garantálja." A téma azért is aktuális, mert 2007 az esélyegyenlôségnek szentelt év Európában. A meghirdetés óta eltelt egy hónapban több mint 11 ezren írták alá a nyilatkozatot. A kampány 2007. október 3-ig tart, másnap a nyilatkozatot az összegyûjtött aláírásokkal együtt a szervezôk átadják az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselôinek. ■

11


Az atlanti gondolatot és a NATO-ismeretek terjesztését támogatja a Külügyminisztérium További információ és részletes pályázati kiírás: http://www. kulugyminiszterium.hu /kum/hu/bal/Aktualis /Palyazatok/

2 pályázatot hirdetett meg a Külügyminisztérium. Az egyik olyan civil szervezetek mûködési költségeit támogatja, akiknek fôtevékenysége az atlanti gondolat népszerûsítése, a másik NATOismereteket terjesztô programokat támogat. A pályázatok benyújtásának határideje: 2007. március 23. (atlanti gondolat) és április 27. (NATO-ismeretek) ■

"Együtt" az Európai Unióban a következô 50 évben Konferencia További információ: Gyárfásné dr. Fekete Judit, Külügyminisztérium Kommunikációs és Közkapcsolati Fôosztály E-mail: [email protected] Internet: www.kum.hu

A Külügyminisztérium "EGYÜTT" az Európai Unióban a következô 50 évben címmel konferenciát szervez Magyarország hároméves európai uniós tagságának és a Római Szerzôdések aláírásának ötvenedik évfordulója alkalmából. A korábbi évek hagyományait követve ismét szeretnék köszönteni azon szervezeteket és egyéneket, akik számára fontos hazánk európai uniós tagsága. Idén a civil valamint az oktatási szektor és a média képviselôivel szeretnének beszélgetést, együtt gondolkodást kezdeményezni a szervezôk. A konferencián ismert közéleti személyiségek Európa értékeirôl, ezen értékek jövôbeli

szerepérôl, valamint Magyarország helyérôl és szerepérôl mondják el véleményüket. A délutáni szakmai beszélgetéseken az oktatás, a civil közösségfejlesztés és a média uniós lehetôségeinek gyakorlata kerül megvitatásra. A konferencián a részvétel ingyenes, elôzetes regisztráció szükséges. A szervezôk csak a visszaigazolt jelentkezôk részvételét tudják biztosítani. Jelentkezési határidô: 2007. április 6. Idôpont: 2007. május 4. (péntek), 8.30-17.00 óra Helyszín: Parlament Kongresszusi terme (1055 Budapest, Kossuth L. tér 1-3.) Szervezô: Külügyminisztériuma ■

A magyar fejlesztési együttmûködés szerbiai eredményei Civil szervezetek is közremûködnek A Nemzetközi Fejlesztési Együttmûködés (NEFE) magyar programjára vonatkozó statisztikai adatok szerint az utóbbi években általánossá vált az a tendencia, hogy Magyarország hivatalos fejlesztési támogatásának (Official Development Assistance - ODA) több mint 10%-át szerbiai projektekre fordítja. Ez érthetô is, figyelembe véve, hogy Szerbia a magyar NEFE stratégiai partnerországa.

[A Külügyminisztérium "Közkapcsolatok" címû, civileknek szóló elektronikus hírlevele (3. évfolyam, 1. szám) alapján.] CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG 2007. február-április

12

2005-ben OECD DAC statisztikánk szerint a 21 milliárd forint összértéket elérôteljes nemzetközi fejlesztési támogatásból Szerbiára 2,2 milliárd forint jutott. Ezen belül a Külügyminisztérium NEFE-elôirányzatából 430 millió forint értékben történt kötelezettségvállalás nemzetközi fejlesztési projektek megvalósítására Szerbiában. A Külügyminisztérium partnerei mint projektvégrehajtók

között fontos szerepet töltenek be a civil szervezetek. A teljesség igénye nélkül, az alábbi néhány projekt ad ízelítôt a sokrétû tevékenység eredményeibôl: – A Magyar Nemzeti Szívalapítvány mobil tüdôszûrô-állomást adott át a vajdasági tartományi kormánynak. A digitális mobil szûrôállomás segítségével a Vajdaságban a korábbinál hatékonyabban kiszûrhetôk a tbc-fertôzöttek. – Szenvedélybetegeket segítô hálózat kiépítésére került sor a Vajdaságban a Katolikus Karitász programja keretében. – A Századvég Alapítvány projektje szerbiai civil szervezetek képzésében segített. – Európai uniós képzést valósított meg a vajdasági civil szervezetek részére a Transzparens Alapítvány szervezésében. ■

Önkéntesség - nemzetközi szinten 2007. március 7-én Budapesten jártak az ENSZ Önkéntesek Programjának (UN Volunteers – UNV) képviselôi, akik, miután tárgyalást folytattak a Külügyminisztérium illetékes Fôosztályaival, találkoztak a nemzetközi humanitárius és fejlesztési segítségnyújtási tevékenység iránt érdeklôdô magyarországi szervezetek egy csoportjával is. Dagmar Schumacher, az UNV vezetô munkatársa elmondta, hogy az ENSZ Fejlesztési Programjához (UNDP) szorosan kapcsolódó programot 1970-ben hozta létre az ENSZ Közgyûlése. Mûködésének három legfontosabb területe az önkéntesek mozgósítása, az önkéntesség jelentôségének hangsúlyozása és szerepének elismertetése, valamint az önkéntességgel kapcsolatos szempontok bevonása a fejlesztéspolitikai tervezési folyamatokba. A program nemzetközi önkéntesek mozgósításán és bevonásán

keresztül rendkívül jelentôs szerepet vállal az ún. Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításában. Az ENSZ-önkéntesek különféle szolgáltatásokat látnak el a fejlôdô országokban, pl. választások esetén, vagy katasztrófák sújtotta területeken. A helyi közösségekben tevékenykedve jelentôs mozgósító szerepet vállalnak, valamint segítik a lakosság bevonását az adott térséget érintô problémák kezelésébe. Szintén fontos szerepük van a világméretû kampányok lebonyolításában is, mint például az a gyermekparalízis elleni harc esetében történt. Jelenleg több mint 8000 ENSZ-önkéntes tevékenykedik a világ 144 országában. Magyarországról mindössze hárman vesznek részt a programban, de a Budapestre érkezett delegáció képviselôi reményüket fejezték ki, hogy ez a szám a közeljövôben emelkedni fog. Az ENSZ Online Önkéntes Szolgálatának

honlapján (ld. lent) viszont már 15 magyar regisztrált. Az önkéntesek 64%-a egyébként férfi, különösen igaz ez például azon területekre, ahol békefenntartó, vagy humanitárius tevékenységekben van szükség segítségre. Érdekes, hogy az önkéntesek átlag életkora 39 év, ami jól mutatja, hogy egyáltalán nem csak fiatalok vesznek részt a programban. Az ENSZ Önkéntesek Programja kiterjedt együttmûködést folytat többek egyetemekkel, akadémiai kutatóintézetekkel, a Vöröskereszttel és a világ számos civil szervezetével. Dagmar Schumacher kiemelte, hogy például a magyar önkéntes törvény (2005. évi LXXXVIII. Törvény a közérdekû önkéntes tevékenységrôl) követendô lehet más országok számára is. A civil szervezetek fontos szerepet játszhatnak többek között a potenciális önkéntesek mozgósításában, valamint felkészítésében pl. képzéseken, tanácsadáson keresztül. ■

Civil vezetôk európai hálózata Új európai szintû civil szervezetet hoztak létre 2007. március 16-án Párizsban. A brit civil szektor vezetôit összefogó ACEVO szervezet által kezdeményezett és EUCLID (Harmadik Szektor Vezetôinek Európai Hálózata) névre keresztelt új szervezet célja, hogy – nevébôl adódóan – európai szinten fogja össze a harmadik szektor képviselôit. A rendezvényen részt vett és az EUCLID egyik alapítója Barabás Miklós, az Európa Ház

igazgatója, aki hangsúlyozta, hogy az új szervezôdés csak abban az esetben töltheti be hivatását, ha abban jelentôségüknek megfelelôen vesznek részt civil szervezeti vezetôk KeletKözép-Európából is. Az eseményen az alapítók közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben csatlakozásra és összefogásra hívják fel az európai civil szektor képviselôit, vezetôit. Várhatóan az év végéig megválasztják az EUCLID vezetôségét és elvégzik a szervezet hivatalos regisztrációját. ■

http://www.euclidnetwork.eu/ https://www.acevo.org.uk/ index.cfm/display_page/ international_euclid

1 milliárd 333 milló forintnyi pályázat Két NCA-kollégium jelentette meg 2007. évi mûködési pályázatát. A közép-magyarországi pályázat keretösszege 903 millió forint, az észak-alföldié 429 millió forint. Ezeket a pályázatokat legkésûbb 2007. április 27-ig kell beadni. ■

13


Hozta a kötelezôt Kiss Péter az országgyûlési bizottságban számolt be az NCA-ról Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, ezen felül a kormányban ô felelôs a Nemzeti Civil Alapprogramért (NCA) is. Az NCA-törvény éves országgyûlési beszámolási kötelezettséget ír elô számára a civil alapról. Erre 2007. március 20-án került sor, ahol az Országgyûlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságában a fô téma az NCA 2005. évi mûködése volt. Kiss Péter beszámolójában elmondta, hogy a civil alap az elmúlt három éves mûködése során sok mindenben segítette a civil szervezeteket, így természetesen azok mûködését (2005-ös keret 67%-a erre a többi pénz programok támogatására fordítódott), de hozzájárult a szervezetek közötti területi egyenlôtlenségek kisimításához és a civil szervezeti mûködés szabályainak formális jobb betartásához is. A 2004-2006 közötti három évben összesen mintegy 50 ezer pályázat érkezett (azért mintegy, mert a 2006. év pontos adatai még nem állnak rendelkezésre), amibôl 27 ezer támogatást is nyert. A kétszeres túljelentkezés igen kedvezô adatnak tûnik, de a helyzet már sokkal rosszabb, ha a túligénylést összegszerûen nézzük, mert az már ötszörös volt 2005-ben. Bár a vesztes pályázóknak nem vigasztaló ez utóbbi adat jól mutatja az NCA népsze-

Egyszerû és ingyenes Pénzügyi nyilvántartó segédprogram civil szervezetek számára A Civitalis Egyesület egyszerû és bárki számára hozzáférhetô pénzügyi nyilvántartó programot bocsát a civil szervezetek rendelkezésére. Az excel programból indítható alkalmazás segít-


14

Kiss Péter beszámol rûségét. Ugyan az elszámolásokban sok hiba van és rengeteg a hiánypótlás, a támogatásokkal a szervezet legnagyobb része elszámol; eddig 88 szervezet esetében volt szükség arra, hogy a támogatási szerzôdést visszavonják mondta Kiss. A miniszternek feltett kérdésekbôl többek között az is kiderült, hogy egy átlag magyar képviselô nem nagyon tud elvonatkoztatni a mai magyar kétosztatú társadalmi valóságtól. Így az egyik kérdés arra vonatkozott, hogy mennyire járnak jól anyagilag kormánypártokhoz közel álló szervezetek a nem kormánypárti szervezetekhez képest és hogy van-e erre nézve valamilyen kimutatás. Egy ilyen kimutatás azt feltételezné, hogy létezik az NCA-hoz pályázók politikai nézeteit tartalmazó

adatbázis, amit a támogatásokkal összevetve rögvest megkapnánk a kívánt eredményt. Nos, itt szeretnénk jelezni, hogy szerencsére nem ez a helyzet, ilyen kimutatás nincs és kedvezô esetben nem is lesz. Ezzel együtt normálisabb arcát mutatta a magyar politikai elit az ülésen és a hozzászólások konstruktív hangnemben járták körül a civil alapot. A jövôre vonatkozólag Kiss Péter még ismertette az NCA-t érintô változtatásokat, így a már ismert kezelôszervezet-váltást (2007. január 1-tôl az ESZA Kht. kezeli a civil alapot), a kereszt- (és egyben elô-) finanszírozás bevezetését (az új mûködési pályázatokban június 1. és a következô év május 31-e között lehet számlát gyûjtögetni), ill. az EPER névre keresztelt elektronikus pályázati rendszert. ■

ségével tételenként rögzíthetôk a különféle bevételek és kiadások, azok automatikusan idôrendbe állíthatók, így bármikor naprakész banki és házipénztári egyenleg készíthetô. A program és a programleírás az alábbi linkrôl ingyenesen letölthetô és szabadon terjeszthetô. A program természetesen nem alkalmas a számviteli jogszabályokban elírt könyvviteli kötelezettségek kielégítésére, de hasznos segítség a szervezetek mindennapi pénzügyi helyzetének ismeretéhez. ■

Társadalmi egyeztetésen Nemzeti Fenntartható Fejlôdési Stratégia Megtárgyalta és társadalmi vitára bocsátotta a Kormány a Nemzeti Fenntartható Fejlôdési Stratégia tervezetét, amelynek fô célkitûzése, hogy elôsegítse a hazai társadalmi-gazdaságikörnyezeti folyamatok összességének, azaz országunk fejlôdésének közép-, illetve hosszú távon fenntartható pályára való áttérését. Az Európai Tanács 2006. június 16-i csúcstalálkozóján fogadta el az Európai Unió megújított Fenntartható Fejlôdési Stratégiáját. Ez a dokumentum a tagállamok számára elôírta Nemzeti Fenntartható Fejlôdési Stratégiák elkészítését illetve megújítását, illetve az azokhoz kapcsolódó kétéves Akciótervek elkészítését. A most társadalmi vitára bocsátott Stratégia a fenntartható fejlôdés koncepciójára, szem-

léletére és értékrendjére építve hosszú távú, átfogó, folyamatosan felülvizsgálandó és megújítandó keretet nyújt a hazai ágazati, fejlesztési és más stratégiák, programok, tervek számára. A Stratégia tervezete, illetve a hozzá tartozó kérdôív és a kitöltési útmutató letölthetô a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapjáról. A véleményeket 2007. május 31-ig lehet elküldeni az [email protected] e-mail címre. A Nemzeti Fenntartható Fejlôdési Stratégia társadalmi egyeztetése során beérkezô javaslatokat, észrevételeket az átláthatóság elvének megfelelôen mindenki számára elérhetôvé teszik az NFÜ honlapján. ■

Aktív fiatalok Európában "Az oktatás és képzés szerepe a fiatalok aktív állampolgárrá nevelésében" a címe annak a projektnek, melynek keretében 6 ország (Ciprus, Franciaország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Törökország) partnerszervezetei azt vizsgálják, hogy milyen módon válhatnak a fiatalok aktív állampolgárokká, hogyan lehetne ösztönözni az állampolgári nevelést a partnerországok oktatási rendszereiben, valamint az informális és nem-formális oktatás és képzés keretein belül. (Ezek olyan tanulási formákat jelentenek, melyek nem kapcsolódnak szorosan az iskolarendszerhez pl. tanfolyamok, részvétel különféle szervezetek munkájában, családon, vagy a baráti társaságon belüli információ-áramlás stb.) A partnerszervezetek között található középiskola, nyelviskola, szakközépiskola, felnôttképzéssel foglalkozó esti iskola és civil szervezet egyaránt – Magyarországról a budapesti Európa Ház vesz részt az együttmûködésben. A projekt az Európai Unió Socrates/Grundtvig2 programja támogatásával valósul meg. Mint arról korábban beszámoltunk (Civil Európa – Civil Magyarország 2006. november), a partnerek közötti elsô találkozót 2006. október végén szervezte

meg a koordinátor intézmény Litvániában. A második találkozóra a franciaországi Carpentras-ban került sor 2007. március 28-31. között, melynek keretében mindenki beszámolt többek között az elôzô féléves elvégzett munkáról. Elsô lépésként december elejéig a partnerországokban szakértôi munkacsoportok alakultak tanárok, fiatalok, felnôttképzéssel foglalkozó szakemberek és civil szervezetek képviselôinek bevonásával. Február-március folyamán kérdôíves felmérés készült 18-25 éves fiatalok körében arról, hogy mit jelent számukra az aktív állampolgárság, mennyire tájékozottak, mennyire aktívan vesznek részt a társadalmi folyamatokban és kezdeményezésekben, mennyire toleránsak, milyen értékek és magatartásformák a legfontosabbak számukra stb. A (nem reprezentatív) felmérés fôbb tanulságait a franciaországi találkozón összegezték a partnerintézmények, ezek eredményérôl a késôbbiekben számolunk be. A féléves idôszakban különféle tájékoztató rendezvényekre is sor került a témában a szakértôi munkacsoportok segítségével, valamint magyar nyelvû információs kiadvány is készült. A franciaországi partnertalálkozón egy aktív állampolgársággal kapcsolatos

játékos foglalkozást rendeztek a magyarországi résztvevôk a partnerországokból érkezô fiatalok számára, valamint a programot színesítették a francia fiatalok által a tolerancia és a kulturális sokszínûség jegyében megrendezett események: szobor- és festménykiállítás, zenés színházi programok. A munka természetesen tovább folytatódik, következô féléves idôszakban újabb aktív állampolgársággal kapcsolatos felmérésre kerül sor a kérdôívek eddigi tapasztalatainak figyelembe vételével, folytatódnak a hat országban zajló tájékoztató események fiatalok számára, pl. a május 9-i Európa Naphoz kapcsolódva, gyûjtemény készül az iskolarendszeren belüli és azon kívüli tapasztalatokból, legjobb gyakorlatokból és tovább folyik a megkezdett szakértôi együttmûködés is. ■

Carpentras, 2007. március 28-31.

15


Könyvajánló A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ ÉS KORUNK BIZTONSÁGPOLITIKAI KIHÍVÁSAI Szabó A. Ferenc „Alig két-három évtized alatt megduplázódott a Föld népessége. Elsôsorban a „harmadik világban” ment végbe ez a nagyléptékû embergyarapodás. A nagy népességnövekedés és a világ fejlett részén megnövekedett fogyasztási lehetôségek a világ jövôbeli sorsáért aggódó gondolkodók körében az ökológiai szemlélet elterjedéséhez vezettek. Népesedési szempontból ugyanis két, egymással ellentétes tendencia osztja meg glóbuszunkat. A túlnépesedés következtében kialakult a demográfiai válság a világ kevésbé fejlett területein, ami alulfoglalkoztatáshoz, ala csony életszínvonalhoz és ennek következtében társadalmi elégedetlenséghez vezet. A fejlettebb régiókban – itt él a világ népességének mintegy hatoda – relatív munkaerôhiány van, jól a keresetek, magas a fogyasztás szintje, viszont a lakosság elöregedôben van.” HM ZRÍNYI KOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÓ KHT. - ZRÍNYI KIADÓ BUDAPEST, 2006 ISBN 963 327 407 9 255 oldal – 2980 Ft KÉZIKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL Horváth Zoltán Hatodik, átdolgozott, bôvített kiadás A könyv az EU mûködését politikai, gazdasági és jogi szempontok alapján egyaránt bemutatja. Közérthetô nyelven, részletesen ismerteti az EU intézményi, jogi, döntéshozatali rendszerét, gazdaságpolitikáját és minden szakpolitikájának mûködését. A kötet több mint 300 kifejezésbôl álló fogalomgyûjteménnyel, önmagában is hasz-

nálható EU-lexikonnal is kiegészül. A hatodik kiadás feldolgozza az EU bôvítésének következményeit, ismerteti az EU Alkotmányszerzôdését, és kitekintést ad a 2007-2013-as költségvetési idôszakra, annak finanszírozási kérdéseire, az egyes szakpolitikák várható fejlôdési irányaira is. HVG-ORAC LAP-ÉS KÖNYVKIADÓ KFT. BUDAPEST, 2005 ISBN 963 749 010 8 652 oldal – 4.500 ft MAGYAR ALKOTMÁNYOSSÁG AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓBAN Dezsô Márta – Vincze Attila A könyv célja, hogy Magyarország 2004. évi az európai integrációs szervezethez történt csatlakozásának közjogi, alkotmányjogi problémáit tárgyalja. Ennek során figyelmet kapnak a magyar alkotmányos berendezkedés sajátosságai, illetve ezek változásai a csatlakozás során, továbbá a kötet az európai unió jogának egyes, alkotmányjogi szempontból fontosnak ítélt kérdéseit is részletesebben tárgyalja, valamint bevezetést kíván nyújtani a transznacionalitás - magyar szempontból lényeges - közjogi kihívásaiba is. A kiadvány nemcsak szakkönyv és tankönyv, hanem a téma iránt érdeklôdôk szélesebb köréhez is szól, így az egyes kérdések feldolgozása során jogesetek bemutatásával és feldolgozásával segíti a megértést olyan módon, hogy az egyes kérdéseket a bírósági gyakorlat egészében helyezi el, illetve figyelembe veszi más tagállamok gyakorlatát is. HVG-ORAC LAP-ÉS KÖNYVKIADÓ KFT. BUDAPEST, 2006 ISBN 963-74-9057-4 437 oldal – 5500 Ft

Civil Európa - Civil Magyarország Az Európa Ház idôszakos kiadványa | Felelôs kiadó: Európa Ház

Európa Ház | Cím: 1016 Bp., Dezsô u. 3. | Levélcím: 1389 Bp., 62., Pf. 113. Telefon: (1) 356-8440 | Fax: (1) 356-8499 E-mail: [email protected], [email protected] | Internet: www.eucivil.hu, www.europeanhouse.hu Szerkesztô: Barabás Miklós | Közremûködôk: Barabás Áron, Flamm László, Kiss Zsófia A kiadvány megjelenését

az Európa Bizottság Oktatási és Kulturális Fôigazgatósága, a Külügyminisztérium és a Szerencsejáték Rt. támogatja. Nyomdai munkák: Count Press Nyomda | E-mail: [email protected] | Internet: www.countpressnyomda.hu


16

CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG

Recommend Documents