CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG

C CIVIL E EURÓPA - C CIVIL M MAGYARORSZÁG 2008. február

Az Európa Ház idôszakos kiadványa

FÖDERALIZMUS HELYETT Merre tart Európa? A résztvevôk erre a kérdésre is lehetséges válaszokat kaphattak az Európa Ház "Egy folyamat kezdete vagy vége?" címû, a Lisszaboni Szerzôdést taglaló rendezvényén, 2008. február 5-én, melynek elôadója Balázs Péter professzor, az Európa Mozgalom Magyar Tanácsának elnöke volt. Balázs Péter elôadásában ismertette a most megszövegezett Lisszaboni Szerzôdést elôkészítô folyamatot. Az EU-tagországok vezetôi még a nizzai csúcsértekezleten felvetették, hogy (az akkor még tervezett) keleti bôvítés miatt elengedhetetlen az uniós intézmények reformja. Ezt az elképzelést konkrétan egy széles társadalmi konszenzuson álló alkotmány megalkotásában látták jónak ugyanôk egy évvel késôbb, a laekeni (Brüsszel külvárosa) csúcson

Balázs Péter 2001 decemberében. A társadalmi vita helye pedig az Európai Konvent lett, mely testületben helyet kaptak a 27 jelenlegi tagország és Törökország nemzeti parlamentjének és kormányának valamint az európai intézmények képviselôi. Magyarországot az Országgyûlés részérôl Vastagh Pál és Szájer József, a kormányzatot Martonyi János, majd ôt váltva Balázs Péter képviselte. A Konvent 2002. február 28-án kezdte meg a munkáját és 2003. júliusára szövegezte meg az Európai Alkotmányt (hivatalos nevén: Szerzôdés európai alkotmány létrehozásáról). A hosszú egyeztetési folyamatban kikérték nagyjából mindenkinek a véleményét, az alkotmányról szóló vitához egyénileg is hozzá lehetett szólni (ezt egyébként ma is minden nyílt uniós vitában meg lehet tenni) és többek között civil szervezetek aktív közremûködésével tartotta a Konvent egyik ülését 2002. június 24-25-én.

A dokumentumot ezután a kormányközi konferencia tárgyalta (2003. október és 2004. június között) és eszközölt néhány változást a szövegben. Ezután következett az alkotmány ünnepélyes aláírása 2004. október 29-én. A ratifikáció során 18 tagállam erôsítette meg a dokumentumot (köztük hazánkban az Országgyûlés 2004. december 20-án). A folyamatot az alkotmányról szóló francia (2005. május 29.) és holland (2005. június 1.) népszavazás szakította meg és így ellehetetlenült a dokumentum életbe lépése. Másfél évbe telt, míg újra történt valami. A német EU-elnökség nem csak arra használta fel az Európai Unió 50 éves évfordulóját, hogy nagyszabású ünnepséget rendezzenek Berlinben (Balázs megfogalmazása szerint 2007. március 25-én, a Római Szerzôdés évfordulóján Rómában az "öregek" (akiknek bármilyen személyes közük volt annak aláírásához), Berlinben a "nagyok" ünnepeltek, illetve Brüsszel is hivatalos helyszíne volt az ünnepségeknek), hanem – francia támogatással – elôrukkoltak azzal, hogy mégis legyen új szerzôdés. A javaslatot a kormányok támogatták és a dokumentum-gyártás újrakezdôdött és 2007. júniusban ismét felállt a kormányközi konferencia, ami ôszre készítette el – a megbukott Európai Alkotmány szövege nagyobbik, elsôsorban az uniós intézmények reformjáról szóló részek átvételével és a nemzetek felettiségre utaló szimbólumok, így többek között az EU-zászló kivételével – új dokumentumot (errôl több alkalommal is szervezett nyílt konzultációt az Európa Ház). A kormányok 2007. december 13-án írták alá a Lisszaboni Szerzôdést a portugál fôvárosban. Ezután Magyarország – a tagországok közül elsôként – már ratifikálta is azt 2007. december 17-én.

Pillantás északra és keletre: Konferencia a svéd és román civil társadalomról 2. oldal Képezze magát!

Kedvcsináló 45 éven felülieknek

4. oldal Itthon rosszabb Az Eurobarometer 68 közvéleménykutatása

5. oldal Eurojus Ingyenes uniós jogi tanácsadó magánszemélyeknek

5. oldal Érteni egymást ‘’A többnyelvûség támogatása: mindannyiunk kötelessége’’

6. oldal Könyvajánló 7. oldal (balról jobbra) Asbóth Tibor, az Európa Mozgalom Magyar Tanácsának fôtitkára, Balázs Péter és Barabás Miklós, az Európa Ház igazgatója

A tervek szerint a Lisszaboni Szerzôdés 2009. január 1-én lép hatályba, minden tagállam megerôsítése után. De mi szükség volt akkor a sok csûr-csavarra az elmúlt nyolc évben, hogy a végén egy nagyjából ugyanolyan dokumentumhoz jussunk, amit ugyan nem alkotmánynak hívnak, de a tartalma sokban egyezik az elvetett dokumentummal? Balázs szerint a válasz egyértelmû: arról van szó, hogy az Európai Unió nem tudja eldönteni, hogy egy föderális, nemzetek fölötti konstrukciót szeretne elérni (egyszerûbben fogalmazva az Európai Egyesült Államokat) vagy a nemzetek Európáját, ahol bizonyos kérdésekrôl csak a nemzeti szinten döntenek. Tehát a közös érdekek ütköznek a tagállami érdekekkel, melybôl jelenleg az utóbbiak állnak jobban, bár vannak fejle-

mények, így például a Lisszaboni Szerzôdésben nevesített uniós külügyminiszter (aki, pont a föderalizmust felé tett legapróbb lépést is elvetôk kedvéért az "Unió külügyi és biztonságpolitikai fôképviselôje" elnevezéssel található a dokumentumban) intézményének létrehozása. De ilyen informális hatása lehet annak is, ha egy magyar személyivel egészen az Atlanti-óceánig lehet egyvégtében, határellenôrzés nélkül elmenni. A kérdést persze úgy is érdemes, pontosabban kell tenni, hogy mit szeretnének a polgárok? A kérdésre nem lehet egyszerû választ adni. Magyarország esetében például az EU támogatása a felmérésekben folyamatosan változik (az EUtagság elôtt kimagasló volt hazánkban az EU támogatottsága, utána viszont stagnált illetve csökkent). Addig, amíg nincs ilyen igény és nyomás a nemzeti szintû vezetôkön, addig biztosan nem fog létrejönni egy nemzetek fölötti Európai Unió. Balázs szerint ehhez szükség lenne olyan nemzetek feletti (szupranacionális), a nemzeti szintnél kisebb (szubnacionális) és nemzeteken átívelô (transznacionális) mûködôképes struktúrákra. Az egyén mindeközben pedig azon gondolkozhat, hogy mi szeretne lenni: európai, magyar, európai magyar vagy magyar európai? ■

PILLANTÁS ÉSZAKRA ÉS KELETRE: KONFERENCIA A SVÉD ÉS ROMÁN CIVIL TÁRSADALOMRÓL Az átláthatóság témájában újra közös projektet indított az Európa Ház román és svéd partnerekkel. Svédországból a Svéd Felnôttképzési Szövetség (Studieförbundet Vuxenskolan), Romániából a bukaresti Demokráciáért Egyesület (Asociatia Pro Democratia) vesz részt a programban.

CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG 2008. február

Az egy éven át tartó programsorozat – melyet az Európai Bizottság Igazságügy, Szabadság és Biztonság Fôigazgatósága is támogat – nyitórendezvényét 2008. február 15-én tartották Budapesten magyarországi civil szervezetek részvételével. De miért fontos az átláthatóság? A távolságot az uniós intézmények és az állampolgárok között csökkenteni kell, ennek megvalósításában pedig fontos szerepet játszik az átláthatóság növelése annak érdekében, hogy az információk elérhetôk legyenek az állampolgárok számára, fogalmazott Barabás Miklós, az Európa Ház igazgatója a konferencián. A témával többek között az Európai Bizottság is behatóan foglalkozik: 2007-ben zöld könyvet bocsátott ki az uniós dokumentumok hozzáférési szabályainak tervezett felülvizsgálatáról, melyet az Európa Ház kezdeményezésére magyarországi civil szervezetek is véleményeztek – fûzte hozzá. Az információ nyilvánossága csak egy része a történetnek, hiszen az sem utolsó szempont, hogy a létezô információ eljut-e egyáltalán az alsóbb szintekre. Az uniós intézmények például hang-

2

súlyt fektetnek az átláthatóságra, de – az elsôsorban elektronikusan elérhetô – információkhoz bajosan jut el az, aki nem tudja jól kezelni az internetet (ha van egyáltalán számítógépe és internet-kapcsolata). Újabb fontos szempont, hogy az elérhetô dokumentumok nagy része csak végsô formájukban kap nyilvánosságot, a hozzáadott értéket és a döntéshozatalba való beleszólást viszont az elôkészítô szakaszba való bekapcsolódás jelentené, ami nem általános gyakorlat sem európai, sem nemzeti szinten. Az elmúlt évben szintén az Európa Ház által vezetett átláthatósági projekt arra mutatott rá, hogy meglepô módon a Magyar Országgyûlés sok szempontból nyitottabban mûködik, mint az Európai Parlament. Ann-Marie Winberg, a Svéd Felnôttképzési Központ képviselôje beszámolt a svéd civil társadalom oktatással foglalkozó szervezeteinek életérôl. Elmondta, hogy a civil társadalomnak évszázados hagyományai vannak és például az oktatás területén már a 19. század elsô felében létrehozták az elsô felnôttképzéssel foglalkozó mozgalmat (a svéd népfôiskolai mozgalom tár-

Elôadók sadalmasította az oktatást és tette a tanulást elérhetôvé a társadalom széles rétegei számára). Ez nem csak az oktatásban volt jelentôs elôrelépés, de fontos eszköze a demokratikus értékek tanításának és megóvásának. Winberg hozzátette: a ma mûködô felnôttképzési szervezetek közös fellépése elôsegíti a sikeres érdekérvényesítést; az ilyen együttmûködési készség viszont – kiegészülve a civilek évszázados hagyományával – a stabilitást erôsíti a társadalomban. Winberg szerint pont a stabilitás és a kialakult együttmûködési formák miatt nincs szükség civil érdekképviseletre nemzeti szinten. Winberg az Európai Unióval kapcsolatban hozzátette: ahhoz képest, hogy Svédország már 13 éve az Európai Unió tagja, a civil szervezetek csak néhány éve kezdték felfedezni az uniós projektekben rejlô lehetôségeket nagyobb számban. Ez azért is van így, mert egy civil szervezet anyagi hátterét a kormányzati és önkormányzati források megbízhatóan biztosítják (saját szervezete, az SV esetében az éves költségvetés 60 százalékát a központi költségvetés állja), így nincsenek különösebben rászorítva a források folyamatos felkutatására, már csak azért sem, mert az uniós elszámolások sokkal szigorúbbak, mint a hazaiak, mondta Winberg. Jannica Hedblom, az SV stockholmi helyi irodájának képviselôje a svéd civil társadalomról hozzátette: a svédek több mint 90 százaléka vesz részt civil szervezetek munkájában, tulajdonképpen kiskoruktól fogva jelen van az életükben a közösségi gondolkodás és kis túlzással nehezebb kimaradni a civil társadalom életébôl, mint részt venni benne. Azonban egy svéd civil szervezet élete sem mindig egyszerû, fôleg ha nem olyan társadalmilag fontosnak tartott területtel foglalkozik, mint az ifjúság, illetve, ha nem tagja valamilyen nemzeti szintû ernyôszervezetnek. Hedblom kiemelte: a civilek munkájának megítélésében fontos szempont a bizalom, aminek megléte megkönnyíti a támogatásokat osztók és a kedvezményezettek közötti együttmûködést. Ana Maria Mosneagu hozzászólásában elmondta: a rendszerváltás – mely szervezetének, a bukaresti központtal mûködô Pro Democratia-nak megalakulását is magával hozta - után hihetetlen számú, több mint százezer civil szervezetet alapítottak Romániában. A nagy

hajlandóság azonban kevésbé a fékezhetetlen közösségi tenni akarással, mintsem a civil szervezetek által tulajdonolt gépkocsik számára biztosított kedvezô adózási feltételekkel magyarázható. Ezzel szemben Mosneagu csak mintegy 3000-re becsülte a ma ténylegesen tevékenységet folytató szervezetek számát, és ezek közül csak néhánynak – köztük sajátjának – van országos hálózata. A civil szervezetek életét több törvény is szabályozza. Így Romániában is van 1%-os törvény, ahol az adózók személyi jövedelemadójuk meghatározott részérôl rendelkezhetnek egy civil szervezet javára, de olyan törvényi rendelkezés is van, mely kötelezi az önkormányzatokat, hogy biztosítsanak irodát civil szervezetek részére. Két törvény is rendelkezik a döntéshozatal átláthatóságáról, ami részvételt biztosít különbözô döntéseket elôkészítô üléseken és elérhetôvé teszi a dokumentumokat. Ezek – Mosneagu szerint – megfelelô törvények, sôt még erôsebbek is, mint a dokumentumok hozzáférhetôségérôl szóló uniós szabályozás. Más kérdés, hogy végrehajtásuk sokszor akadozik. A civil szervezetek fontos bevételi forrását jelentik a kormányzati és önkormányzati támogatások; az üzleti szféra csak most kezdi felfedezni társadalmi felelôsségvállalás fontosságát. Az uniós forrásokkal kapcsolatban Mosneagu megjegyezte, hogy a szükséges önrész elôteremtése és az utófinanszírozásból adódó pénzügyi kötelezettségek miatt az optimálisnál sokkal alacsonyabb a civil pályázó az uniós programokban. Hozzátette, hogy a román civil szervezetek számára egy járható út van: megfelelô menedzsment technikákat kell kifejleszteni annak érdekében, hogy meg tudjanak felelni a magasabb követelményeknek.

Résztvevôk A konferencia során kiderült, hogy demokráciára nevelésben, állampolgári tudatosságban, közösségi érdekek figyelembe vételében fényévekkel vezet Svédország Románia és Magyarország elôtt. Azonban vannak olyan kérdések is szép számmal, mint az alkalmazkodás és gyors reagálás képessége, amikben az utóbbi két ország jár elöl és a svédek számára jelenthetnek új, tanulnivaló tapasztalatot. Ez a kölcsönösség teszi sikeressé és színessé a projektet. A tervek szerint. ■

3


KÉPEZZE MAGÁT! Kedvcsináló 45 éven felülieknek Az Európa Ház szervezésében, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával indult útjára az a rendezvénysorozat, mely az egész életen át tartó tanulást igyekszik bemutatni, népszerûsíteni elsôsorban a 45 év feletti korosztály körében. A programok során a résztvevôk tájékoztatást kapnak a különbözô felnôttképzési formákról, át- és továbbképzési lehetôségekrôl és célja, hogy a tanulást a mindennapok szerves részévé tegye.

A rendezvénysorozat elsô állomása a 2008. február 26-án Kecskeméten, a Katona József Megyei Könyvtárban tartott konferencia volt, ahol délelôtti plenáris ülésen és délutáni csoportos foglalkozásokon ismerkedhettek a résztvevôk az élethosszig tartó tanulásban rejlô lehetôségekkel.

Sz. Molnár Anna

Arapovics Mária A délelôtti elôadásokra az ELTE Andragógia Tanszékérôl két szakértô érkezett. S. Arapovics Mária az egész életen át tartó tanulás európai paradigmáját mutatta be, valamint megismertette a résztvevôket az uniós felnôttképzési irányelvekkel, a nem formális és informális tanulás nemzetközi gyakorlatával. Sz. Molnár Anna, a tanszék vezetôje az idôskori tanulásról, a nyugdíjas korúak aktivitásának megôrzésérôl beszélt. Elmondta: a korosodással járó negatív változások, mint az elmagányosodás, az aktivitás hiánya okozta mentális problémák, depresszió, kiszolgáltatottság enyhítésében, elkerülésében segít a folyamatos mûvelôdés, új ismeretek szerzése. A rendezvénynek otthont adó Katona József Megyei Könyvtár igazgatónôje, Ramháb Mária elôadásában a közösségi helyek élethosszig tartó tanulásban betöltött szerepének fontosságát hangsúlyozta, melyet számos, a saját intézményében sikerrel futó program bemutatásával támasztott alá. A délelôtti plenáris ülésen felmerült kérdésekkel délután négy munkacsoportban

Ramháb Mária


4

foglalkoztak. S. Arapovics Mária szerint az egész életen át tartó tanulás fogalma sokkal többet jelent, mint az iskolarendszerû képzésben megszerzett ismeretek összessége; a civil szervezetek által nyújtott nem formális és informális tanulási lehetôségek jelentôs mértékben hozzájárulhatnak ismereteink bôvítéséhez, személyiségünk fejlesztéséhez. Dr. Sz. Molnár Anna tanulásmódszertani ismereteket ismertetett, különös tekintettel arra, hogy milyen gyakorlati fogások alkalmazhatók az idôsödô korosztály motiválására, figyelmének felkeltésére, tudásvágyának serkentésére. Ramháb Mária az idôskori aktivitás jelentôségérôl tartott ismertetôt, melyben rend-

Délutáni munkacsoport kívül fontos szerepet játszanak a jól mûködô helyi közösségek, valamint a mindenki számára elérhetô lehetôségek, mint a könyvtárak, tanulókörök, vagy a kulturális és szabadidôs központok. Kovátsné Vörös Ágnes, a Kecskeméti Regionális Képzô Központ munkatársa pedig a régióban a 45 éven felüliek számára elérhetô oktatási és képzési lehetôségekrôl tartott tartalmas tájékoztatót. A konferenciasorozat március 27-én Egerben folytatódik. A 2008 februárja és májusa között a hét régióban felnôttképzési szakemberek bevonásával megrendezésre kerülô információs napok eredményeit, tanulságait júniusban egy záró konferencia keretében összegezik Budapesten. ■

ITTHON ROSSZABB Az Eurobarometer 68 közvéleménykutatása 2008 február 1-én a Gerdeaud Házban került sor a legutóbbi Eurobarometer 68 közvéleménykutatás bemutatására. Az évenként kétszer végzett felmérés a polgárok Unióval kapcsolatos véleményét elemzi, melynek eredménye ez alkalommal nem hozott igazi meglepetéseket. Bár állampolgáraink EU-tagságunkkal kapcsolatos megítélése egyre kedvezôbb, továbbra sem tudjuk elhagyni az euroszkeptikusok „klubját”. Saját helyzetünk értékelésében még mindig a térség egyik legpesszimistább országa vagyunk, ugyanakkor az Unió iránt töretlen a bizalmunk. A most közzétett, a TNS Hungary által az EU számára 2007 ôszén készített felmérés eredménye nem mutat sok változást a tavalyi adatokhoz képest. Magyarországon az EU-tagságot pártolók és az azt semlegesen megítélôk aránya ugyan közeledett egymáshoz (40%, illtve 41%), az azt negatívan megítélôké a fél évvel ezelôtti 17 %-on áll. Ezzel az eredménnyel még mindig elmaradunk az uniós átlagtól, ahol a tagságot pozitívnak értékelôk tábora alig változott tavaly óta (58%). Mindemellett meglepô, hogy ugyanakkor az EU-ba vetett bizalmunk jóval magasabb a 27 tagállam összesített átlagánál. Uniós tagságuk tekintetében továbbra is Hollandia (79%) és Luxemburg (82%) polgárai a legelégedettebbek.

Bár „hangulatunk” nem, helyezésünk javult -Románia és Bulgária csatlakozásával- az élettel való elégedettség szempontjából. Minden az Unióval kapcsolatos véleményt annak függvényében kell értékelni, hogy a válaszadók 60%-a bevallottan nem érti az EU mûködését. Hazánk helyzetét gazdasági-, foglalkoztatottsági-, környezetvédelmi- és szociális szempontból jóval borúsabban látjuk, mint a többi tagállam. Ám arról nincs egyetértés, hogy milyen a hatást gyakorol az Unió nemzeti gazdaságunkra. A válaszadók nagyjából egyenlôen oszlottak meg a pozitív, semleges és negatív tartalmú feleletek között. A politikai beállítódás viszont fontos tényezônek tûnik optimizmusunk szempontjából. Azok között, akik hazánk gazdasági helyzetét pozitívan látják, és bizakodóak ennek további javulását illetôen, általában négyszer több a magát baloldalinak valló válaszadó. Bár nem értjük mûködését az Európai Unióba vetett bizalmunk (60%) messze meghaladja nemzeti kormányunk és parlamentünk támogatottságát (21%). Ennek eredménye, hogy Magyarországon a legkevésbé elégedettek az emberek az országhatáron belüli demokrácia mûködésével (25%), ezzel szemben az EU-ban mûködô demokráciát már jóval

többen ítélték meg kedvezôen (55%). Ugyanakkor ennek ellentmondani látszik az, hogy olyan fontos területeket mint a nyugdíj ,oktatás, egészségügy és az adók nemzeti hatáskörben kívánunk tartani, s nem engednénk át a „megbízható” Uniónak. Különösen érdekesek az Európai Unió ügyeiben való részvétellel és jártassággal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok. Az állampolgárok csupán 12%-a értékelte úgy, hogy részt vesz az európai ügyekben, és kevesebb mint harmaduk érzi, hogy véleményük, szavazatuk számít a döntéshozatalban. Mindemellett nagyon alacsony azok aránya is, akik saját bevallásuk szerint értik, hogyan mûködik az EU (37%), s mindössze a megkérdezettek 12 százaléka hiszi, hogy honfitársaik tájékozottak az Unió ügyeiben. Ezzel összhangban, elég magas azok aránya, akik szerint kevés információt közöl az EU-ról a magyar média. Összességében hazánkban az Európai Unió megítélésével kapcsolatban ugyan kis mértékû, de pozitív elmozdulás tapasztalható, és ez a tendencia várhatóan továbbra is megmarad. Az adatok továbbá azt is mutatják, hogy az EU-s és a nemzeti ügyek értékelése kezd elszakadni egymástól. ■

EUROJUS Ingyenes uniós jogi tanácsadó magánszemélyeknek 2008. február 4. óta mûködik az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének ingyenes jogi tanácsadó szolgálata. Célja, hogy ingyenes tájékoztatást nyújtson a hozzá forduló állampolgároknak minden olyan ügyben, mely az Európai Unió közösségi jogára, illetve annak alkalmazására vonatkozik.

A tanácsadóhoz csak magánszemélyek fordulhatnak; vállalatok és egyéb szervezetek nem jogosultak igénybe venni a szolgáltatást. Az Eurojus tagjai csak tanácsadással foglakoznak, és nem képviselik a hozzá fordulókat bírósági, illetve egyéb jogi ügyekben.

Az Eurojus tanácsadó szóban (telefonon vagy személyes konzultáció során) vagy írásban (e-mailen, faxon, tájékoztató dokumentumok segítségével vagy postai úton) válaszol az EU-val kapcsolatos jogi ügyekre. A kérdéseket magyar és angol nyelven lehet eljuttatni a szolgálatnak. Az Eurojus szolgálat csapatának tagjai ügyvédek, az európai jog elméleti és gyakorlati szakemberei. A beérkezô kérdésekre 15 munkanapon napon belül minden esetben választ adnak.

A szolgálat elérhetôségei: Telefonos ügyfélszolgálat: (1) 220-4579, hétfôtôl csütörtökig 9 és 16 óra között ■ E-mail: [email protected] ■ Internet: http://www.eu.hu Postai cím: 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 15. Személyes konzultáció: minden keddi napon, 10-14 óráig a Képviselet 5. emeleti információs pontjában, kivéve augusztus és december hónapokat, illetve azokat a heteket, amikor a szolgálat vidéken tart fogadóórát. ■

5


NEM, KELL FÉLNETEK! Tanulmány az uniós munkaerôpiacról a legutóbbi bôvítés után Az ECAS tanulmánya (angol):

Az Európai Állampolgárok Egyesülete (ECAS) 2008 januárjában jelentette meg tanulmányát az uniós munkaerôpiacról a legutóbbi bôvítési kör (Bulgária és Románia) után "Ki fél az EU legutóbbi bôvítésébôl?". A tapasztalatok azt mutatják: Magyarország biztosan.

http://www.ecas-citizens. eu/index.php?option= com_docman&task= doc_download&gid= 135&Itemid=

A tanulmányban szereplô adatok szerint a 2004-es bôvítési kör után két évvel (2006 végéig) 685 200 új tagállamból érkezô munkavállaló jelent meg a 15 régi tagállam (EU15) munkaerôpiacán. Ezen belül az Egyesült Királyságba (233 200 fô) és Németországba (226 700 fô) a legtöbben. Az EU15-ök munkaerôpiacán az új tagállamok polgárainak részesedése nem éri el az 1 százalékot. Mindeközben az természetesen volt mozgás az új tagok között is, illetve a régi tagországok munkavállalói is találtak munkát az újakban, mintegy 15 ezren. A tanulmány szerint alaptalannak bizonyultak a külföldi munkaerôtôl való félelmek, még annak figyelembe vételével is, hogy például Romániában van hagyománya a külföldre költözésnek, ha csak ideiglenes jelleggel is (becslések szerint a 22 milliós országból 2,5 millióan dolgoznak jelenleg külföldön). Ez azonban nem vezetett a munkaerôpiac liberalizációjához, sôt. Az Európai Unió ötödik bôvítésének (Bulgária és Románia 2007. január 1-tôl tagja az Európai Uniónak) egyik legtöbbet vitatott kérdése

éppen a migráció volt. A tagállamoknak lehetôségük volt, hogy gátat szabjanak a kontroll nélküli munkavállalásnak (és ezzel korlátozzák az EU-szabadságjogokat) ugyanolyan feltételekkel, mint ahogy tehették azt az EU15ök a 2004-es bôvítés elôtt, amik munkaerôpiaci korlátozások bevezetését teszik lehetôvé maximum 7 évig. Így összesen 10 ország döntött a munkaerôpiac megnyitása mellett a bolgár és román polgárok elôtt: Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia. A többiek mind fenntartottak valamilyen akadályt. A legnagyobb változás az Egyesült Királyság és Írország hozzáállásában volt tapasztalható: míg 2004-ben az elsôk között nyitották meg munkaerôpiacukat, addig 2007-ben korlátozásokat vezettek be. A korlátozó intézkedések között két 2004-ben felvett ország is található: Málta és Magyarország. Bár hazánkban a munkavállalási engedély szabályain könnyítettek, így a bolgár és román állampolgárok könnyebben vállalhatnak munkát ma Magyarországon, mint 2007 elôtt, az azért elgondolkodtató, hogy egy olyan ügyben, melyben Magyarország minden fórumon félelmeik megalapozatlanságát hangoztatta az EU15-ök felé taggá válása elôtt, addig három évvel késôbb minden további nélkül alkalmazza ugyanazt a kifogásolt eljárást. ■

ÉRTENI EGYMÁST „A többnyelvûség támogatása: mindannyiunk kötelessége” Az Európai Unió szeptemberre várható többnyelvûségi stratégiájának elôfutáraként tartottak miniszteri konferenciát Brüsszelben 2008. február 15-én. Mint Leonard Orban, az EU többnyelvûségért felelôs biztosa nyitóbeszédében elmondta: mindannyiunknak törekednünk kell rá, hogy a nyelv híd és ne kommunikációs akadály legyen a mindennapokban. A 2008-ra meghirdetett Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve újra reflektorfénybe állította a kontinensünk nyelvi változatosságából eredô kihívásokat. A tagállamok minisztereinek részvételével tartott konferencia célja az volt, hogy felmérje azon területeket, ahol a többnyel-

vûség elômozdítása érdekében további lépések megtétele szükséges mind nemzeti, mind uniós szinten, és megfogalmazza, milyen közös intézkedéseket irányozzon elô az EU az elkövetkezendô 3-5 évre. A megbeszélés eredményeit a Bizottság egy átfogó nyelvi politika kialakításához kívánja felhasználni, melynek elkészítése a tervek szerint 2008 ôszére várható. Ebben a legnagyobb kihívást az EU már meglévô nyelvi politikájának a 2004-es bôvítést követô fenntarthatóságának nehézsége jelenti. Mint Pietro Petrucci, a többnyelvûségi biztos szóvivôje elmondta, óriási összegeket fordítanak pusztán a dokumentumok fordítására, de ez „a demokrácia ára”,

mivel az Unióban minden polgárnak joga van hozzáférni az információkhoz az anyanyelvén. Az Európai Bizottság és a szlovén EUelnökség vezénylete mellett megtartott tanácskozás vitaindítója az Amin Maalouf vezette magas szintû munkacsoport által készített többnyelvûségrôl szóló jelentés volt. A beszámoló tartalmazta azt a már meglévô uniós tervet, hogy az európai polgárok számára az anyanyelv melletti két idegen nyelv elsajátítása legyen a cél. Az egyik a nemzetközi kommunikáció nyelve, melyet szakmai indíttatásból választanak, a másik pedig egy úgynevezett „második anyanyelv”, ami azt a választott idegen nyelvet jelöli, melyet A cikk folytatása a 8. oldalon


6

KÖNYVAJÁNLÓ A Nonprofit Könyvesbolt választékából KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS 2006 RESEARCH AND DEVELOPMENT 2006 Magyar-angol nyelven In English and Hungarian A kiadvány a kutató-fejlesztô helyek legfontosabb adatait tartalmazza. Bemutatja a K+F foglalkoztatottak számának alakulását, nemek szerinti megoszlását és iskolai végzettségét. Részletesen taglalja a kutatási ráfordításokat, azok forrásait, valamint a beruházások alakulását szektoronként, gazdálkodási forma és ágazat szerinti bontásban. Ezen kívül bemutatja a K+F tevékenység eredményeit a különbözô kutatási témák és publikációk tükrében. A kiadvány területi részletezésben is feldolgozza a legfontosabb jellemzôket. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ■ BUDAPEST, 2007 ISSN 1419-9033 ■ 129 oldal ■ 2.800 Ft SZOCIÁLIS STATISZTIKAI ÉVKÖNYV 2006 YEARBOOK OF WELFARE STATISTICS 2006 CD-melléklettel, magyar és angol nyelven With CD-ROM, in English and Hungarian A szociális statisztika témakörét felölelô évkönyv részletes adatokat tartalmaz a 2006. évi népességszámról, a gazdasági aktivitásról, a családtámogatásokról, a gyermekjóléti ellátásokról és a gyermekvédelmi gondoskodásról. Tájékoztatást ad a szociális támogatásokról, alapellátásokról, az elhelyezéssel járó szociális ellátásokról, a rehabilitációs foglalkoztatásról, valamint a táppénzrôl, a nyugdíjakról és nyugdíjszerû ellátásokról. Informál a szociális és gyámügyi igazgatásról. Részletes módszertani leírást tartalmaz. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ■ BUDAPEST, 2007 ISSN 1585-8499 ■ 138 oldal ■ 4.800 Ft AZ ALAPÍTVÁNYOK ÉS A KÖZALAPÍTVÁNYOK Ötödik, átdolgozott, bôvített kiadás Dr. Lomniczi Zoltán A közérdekû célt szolgáló alapítványok egyre jelentôsebb szerepet töltenek be társadalmunk életében. (…) A könyv a gyakorlatban felmerülô kérdésekre kíván választ adni. Ismerteti az alapítvány nyilvántartásba vételének bírói gyakorlatát, az alapítványok mûködésének feltételeit (így például a vagyon rendelkezésére bocsátása, felhasználása, szervezete, kezelô szerv kijelölése stb.) és iratmintákat is tartalmaz. Áttekintést ad az alapítványokat érintô legfontosabb jogszabályi rendelkezésekrôl, az adózás kérdéseirôl, illetve a szponzorálás problémakörérôl. A jelenlegi 5. átdolgozott kiadás feldolgozza az ítélôtáblák eseti döntéseit, valamint a Legfelsôbb Bíróság új jogegységi döntéseit (a 3/2005. számú a bankszámla feletti rendelkezésrôl, illetve a 5/2006. számú az alapítvány kezelô szervének kijelölésérôl). HVG-ORAC LAP-ÉS KÖNYVKIADÓ KFT. ■ BUDAPEST, 2008 ISBN 978 963 258 012 8 ■ 475 oldal ■ 5.400 Ft FENNTARTHATÓSÁG, KOCKÁZATOK, BIZTONSÁG A globalizálódó világ instabilizálódása, a biztonság kockázatai, a fenntarthatóság esélyei Dr. Szabó János „Könyvet kiadni fenntarthatóság és biztonság témáiban külön-külön, de fôként egymásra vonatkozásaikat felvállalva Magyarországon is különös aktualitással bír. (…) A világ fenntarthatóságát veszélyeztetô egyre nyilvánvalóbb kockázatokon túl a biztonsági illetékesség globalizálódását számos tényezô sürgeti. A terrorizmus elleni harcon, a humanitárius katasztrófák vagy a csôdbe jutott államok után képzôdô kaotikus viszonyok kezelésén túl számos veszély hatásvonalai olyan globalizációs kereteket rajzolnak ki, amelyekhez képest az államok közötti határok csak gyenge gátak lehetnek. A hazai biztonságfelfogás is ezt fogadja el, amikor a NATO-tag Magyarország koalíciós részvállalásait, s akkor is, amikor a hazai védelmi képességek jövôjét tervezi.” Részlet az elôszóból. ZRÍNYI KIADÓ ■ BUDAPEST, 2007 ISBN 978 963 327 442 2 ■ 335 oldal ■ 2.990 Ft A könyvek megrendelhetôk a Nonprofit Könyvesboltban:ttp://www.eucivil.hu/konyvesbolt/

7


folytatás a 6. oldalról a polgárok személyes indíttatásból választanak. E „második anyanyelv” a bevándorlók számára például a befogadó ország nemzeti nyelve lehet, így a hozzá kötôdô kultúra, történelem, irodalom megismerésével megkönnyítheti az emigránsok beilleszkedési törekvéseit. Ezt a kezdeményezést Leonard Orban is üdvözölte, elismerve azt is, hogy bár az oktatás ügye nemzeti hatáskörbe tartozik, szükséges, hogy a tagországok elkötelezzék magukat a többnyelvûség támogatása mellett. A konferencián az élethosszig tartó tanulást is hangsúlyozták, utalva a nyaralni vágyó nyugdíjasokra és képzett munkásokra mint a népesség azon része, akik hasznot húznak a formális oktatáson kívüli nyelvtanulásból. Az üzleti világ ugyanakkor még nincs teljesen meggyôzôdve a fentiek hasznáról.

Az Üzleti Fórum elnöke, Viscount Etienne Davignon figyelmeztetett, fontos, hogy megtaláljuk a megfelelô egyensúlyt a többnyelvûség népszerûsítésekor, hiszen tény, hogy Európa üzleti életében csak egyetlen nyelv használatos. Annak ellenére, hogy az üzleti világ sem hisz, hogy Európa összes problémáját megoldaná, ha egy nyelvet beszélnénk, Davignon elmagyarázta, „az angol számos területen segít”, különösen az üzleti életben, ezért ezt a nyelvet mesterfokon kell elsajátítanunk. A miniszterek hangsúlyozták az anyanyelv nemzeti kisebbségek és bevándorlók kulturális identitásának megôrzésében játszott központi szerepét. Leonard Orban elmondta, az anyanyelv megôrzése a bevándorló fiatalok „önképének erôsítését” segítheti választott

hazájukban. Arra a kérdésre, hogy a „második anyanyelv” propagálása nem tûnhet-e a „nemzettudat felhígítására” irányuló törekvésnek, a biztos elismerte, hogy a nyelveket néha fegyverként használhatják, hisz a többnyelvûség nagyon érzékeny és politikailag kényes téma. Katerina Batzeli, az Európa Parlament kulturális és oktatási bizottságának elnöke kifejtette: a többnyelvûség az európai polgárok mindennapi eszköze kell legyen, ami összehozza a különbözô kulturális csoportokat. Amin Maalouf a jelenleg Európában preferált tanult nyelvekre utalva hozzátette, a nyelveket nem lehet fontosságuk szerint rangsorolni, mivel azok nem pusztán a kommunikáció eszközei. Egy bizonyos nyelvhez való tartozás a kulturális identitás alapja. ■

AKTUÁLIS NCA-PÁLYÁZATOK A pályázati kiírások az NCA honlapján hozzáférhetôek:

A Nemzeti Civil Alapprogram pályázati rendszerének módosított szabályai értelmében az idén a legtöbb kiírás már kötelezôvé teszi az elektronikus pályázást az NCA kezelô szervezete, az ESZA Kht. által mûködtetett internetes EPER rendszerben. Ez azonban – a tavalyi 300 forintos éves díjjal szemben – a szervezeteknek nem kerül pénzbe, mert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium átvállalja az idei díj megfizetését.

http://www.nca.hu/ ?page=tender/list

Február folyamán az NCA Nyugat-dunántúli, Dél-alföldi, Észak-magyarországi, Észak-alföldi, Közép-magyarországi Regionális Kollégiuma, valamint az Országos Hatókörû Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiuma hirdetett pályázatot civil szervezetek mûködésének támogatására. A pályázatok célja a szervezetek mûködéséhez való hozzájárulás, mind eszköz, mind infrastruktúra, mind humánerôforrás tekintetében, melyek elôsegítik a szervezet fejlôdését, mûködését. ■

ORSZÁGOS CIVIL KONFERENCIA „A civileknek itt a helyük a felsôházban” 2008. február 15-én a Parlament Felsôházi Üléstermében került sor az Országos Civil Konferenciára, melyen Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke és Kiss Péter kancelláriaminiszter is részt vettek. A találkozó célja a hazai civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának megerôsítése volt. A rendezvényt megnyitó Szili Katalin kiemelte: szeretné, ha a konferencia egy új partnerség kezdete lenne, amelynek a párbeszéd az alapja és a civilek véleménye valóban súlyán és értékén jelenne meg. Kiss Péter szerint a civilek megkerülhetetlenek, mert számos olyan kérdésben kínálnak megoldást, ahová az állam nem jut el, hiába van elegendô forrása. Ezért a civil szervezeteknek markánsabban kellene részt vállalniuk a közhasznú feladatok ellátásában. Hozzátette: olyan országban szeretne élni, ahol az állampolgár dönti el, hogy a közszolgáltatást a civil, a magán vagy közvetlenül az állami szektortól veszi igénybe. Forrás: http://www.civil.info.hu


8

Civil Európa – Civil Magyarország Az Európa Ház idôszakos kiadványa Felelôs kiadó: Európa Ház Európa Ház | Cím: 1016 Bp., Dezsô u. 3. Levélcím: 1389 Bp., 62., Pf. 113. Telefon: (1) 356-8440 | Fax: (1) 356-8499 E-mail: [email protected], [email protected] Internet: www.eucivil.hu, www.europeanhouse.hu Szerkesztô: Barabás Miklós Közremûködôk: Kiss Zsófia, Kovács Eszter A kiadvány megjelenését az Európa Bizottság Kommunikációs Fôigazgatósága, a Nemzeti Civil Alapprogram, az Európai Bizottság Igazságügy, Szabadság és Biztonság Fôigzagatósága támogatja. Nyomdai munkák: Count Press Nyomda E-mail: [email protected] Internet: www.countpressnyomda.hu

CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG

Recommend Documents