hallgatói_szolgáltatók:elrendezés :39 Oldal 1 Ifjúsági Civil Szolgáltatók

hallgatói_szolgáltatók:Elrendezés 1

2009.06.08.

0:39

Oldal 1

Ifjúsági Civil Szolgáltatók


2009.06.08.

0:39

adasd

Oldal 2


2009.06.08.

0:39

Oldal 3

Ifjúsági Civil Szolgáltatók A Szegedi Tudományegyetem hallgatói szolgáltatatásai civil szemmel Tanulmánykötet Szerkesztette Nagy Zoltán Péter

A Szegedi Pedagógusképző Kar Hallgatóiért Alapítvány Szeged, 2009


2009.06.08.

0:39

Oldal 4

A kötet megjelenését támogatta Nemzeti Civil Alapprogram Civil Önszerveződés, Szakmai és Területi Együttműködés Kollégiuma

ISBN 978-963-06-7446-1

Borítóterv: Márok Attila

A kötetben közreműködtek: Döbör András D. Fizel Natasa Márton Imre Orbán Hedvig Tarnay István

© Alattyányi István, Ament Balázs, Dombi Edina, Nagy Zoltán Péter, Vincze József, V. Kontár Katalin © A Szegedi Pedagógusképző Kar Hallgatóiért Alapítvány 2009


2009.06.08.

0:39

Oldal 5

TARTALOM ELŐSZÓ

7. oldal

ALATTYÁNYI ISTVÁN Tanulmányi Tanácsadás a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán

10. oldal

AMENT BALÁZS Az animáció kialakulása, megjelenési formái hazánkban

22. oldal

DOMBI EDINA Szeged Város és a Régió Tudásmegtartó Ereje

34. oldal

KONTÁR KATALIN Távoktatás és az Internet

46. oldal

NAGY ZOLTÁN PÉTER A pedagógusképzés világa és változása a Bolognai folyamat hatására

60. oldal

VINCZE JÓZSEF A települési ifjúsági munka: Az IFJ-BM Pályázatok a dél-alföldi Régióban

74. oldal

ALATTYÁNYI ISTVÁN, D. FIZEL NATASA: Az Ifjúsági Civil Szolgáltatók című projekt bemutatása

84. oldal

FÜGGELÉK Az Ifjúsági Civil Szolgáltatók c. projekt kutatási eredményei

7

86. oldal


2009.06.08.

8

0:39

Oldal 6


2009.06.08.

0:39

Oldal 7

ELŐSZÓ Hatékony érdekérvényesítés, érdekképviselet és széleskörű tájékoztatás – manapság e három kifejezés a felsőoktatásban tevékenykedő hallgatók és az őket támogató szolgáltatók, civilek számára elengedhetetlen. Az Ifjúsági Civil Szolgáltatók című projektet és az abból született kiadványt is ez a három szempont határozza meg. Röviden a programról: az Ifjúsági Civil Szolgáltatók című projektet megvalósító civil szervezetek, partnerek célul tűzték ki, hogy összefogják – elsősorban a szegedi a felsőoktatás köre csoportosuló olyan ifjúsági és civil szolgáltatókat (közhasznú társaságok, alapítványok, egyesültek) akik alapvető céljuknak tűzték ki, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatóknak magas színvonalú kiemelkedő szolgáltatásokat nyújtsanak és biztosítsanak. Egy kerekasztal megszervezésével egységes formába kívánták önteni a jelenlegi szegedi ifjúsági és civil hallgatói szolgáltatásokat valamint irányt és igényt kívántak mutatni a jövőben hallgatói szolgáltatások számára. A Szegedi Pedagógusképző Kar Hallgatóiért Alapítvány a program során kitűzött rövidtávú célokat elérte: a kerekasztal hatékonyan fogta össze a Szegedi Tudományegyetemen működő ifjúsági és civil szolgáltatóit azokat, akik a projekt megvalósításában részt vettek és hatékonyan együttműködtek, munka során új partnereket vont be a kezdeményezésbe és közösen tárgyalták, elemezték és kutatták a jelenlegi, meglévő hallgatói szolgáltatásokat. A program konkrét, kézzel fogható eredményeként jelent meg az Ifjúsági Civil Szolgáltatók – A Szegedi Tudományegyetem hallgatói szolgáltatatásai civil szemmel című tanulmánykötet. A most induló periodika válogatott tanulmányok mellett bemutatja a 2008/09-es tanévben lefolytatott kutatást is. A felmérésben a Szegedi Tudományegyetem közel hatezer hallgatója vett részt. A program hamarosan véget ér azonban a „hallgatói szolgáltatók projekt” még csak most kezdődik. Szervezetünk reméli, hogy a projektben megfogalmazott hosszú távú célokat, miszerint hasznos, sikeres, eredményes párbeszédet, együttműködést tud kezdeményezni regionális, és távlati célként országos szinten a jövőben érni el tudja majd. Kívánjuk, hogy ez a könyv legyen minden olyan érdeklődő számára hasznos, aki érdeklődi a téma – a hallgatói szolgáltatások iránt.

A szerkesztő

9


2009.06.08.

0:39

Oldal 8

Alattyányi István

Alattyányi István

TANULMÁNYI TANÁCSADÁS A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZŐ KARÁN

I. Bevezető Az oktatási rendszerben végbement változásokra reagálva, azokat követendő, a felsőoktatási törvény 2005. évi CXXXIX. törvény 46. § (3) k) pontja, miszerint IDÉZET „46. § (3) A hallgató joga, hogy a felsőoktatási intézményben biztonságban, egészséges környezetben folytathassa tanulmányait, továbbá tehetségétől, képességétől, érdeklődésétől függően segítséget kapjon a tanulmányaihoz, a pályakezdéshez, e körben különösen, hogy ... a tanulmányi és az életpálya-tanácsadást részére megszervezzék, és a szolgáltatásait igénybe vegye,". Ezen feladatkörök feltételeinek kialakítására valamint ellátására a tanulmányi tanácsadás hivatott. A változások alatt értendő többek között az intézmények, és az azokon választható szakok, szakpárok számának megnövekedése, a szabad tanárválasztás, a kreditrendszer bevezetése és a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások számának kibővülése és minőségének javulása. Ezen szolgáltatások sorába szükségszerűen be kell építeni a tanulmányi tanácsadást, hiszen az intézményekbe érkező elsőéves hallgatóknak egyre nagyobb erőfeszítésre van szükségük a kialakult bonyolult rendszerekben való tájékozódáshoz, ami a tanulmányok előrehaldtával igaz átalakul, de nem válik egyszerűbbé. A felsőbb évfolyamok hallgatói számára már nem a kezdeti nehézségek, mint a kurzusfelvétel vagy a tanárválasztás jelentenek néhol áthidalhatatlannak tűnő problémát, hanem a szak abszolválását követő időre, a dolgozó társadalomba való belépésre, a munkaerőpiacra való kikerülésre való felkészülés. Ez, a társadalomban lefolyt radikális változás óriási terhet ró a fiatalokra, akiknek az iskolában eltöltött ideje az előző generációkénál lényegesen hosszabb, melyek során szembesülniük kell olyan tényekkel, mint például a diploma megszerzése utáni munkanélküliség, a munkahelyek betöltésére irányuló verseny és az önállósodási folyamatok gyors átalakulása, melyekkel kapcsolatos mintákat szüleik esetében is csak az utóbbi években tapasztalhattak, így ezek megismeréséhez, kezeléséhez, elkerülésének elsajátításához segítségre van szükségük. A hatékony tanácsadás alapjainak megalkotásához elsőször is szükség van az infrastukturális feltételek biztosítására, egy jól működő kommunikációs csatorna kiépítésére, amely több irányban szállítja az információt (oktatóhallgató, oktató-hallgatói önkormányzat, hallgató-hallgatói önkormányzat és hallgatói önkormányzat-munkáltatók). Persze, minden kommunikációs csatorna működésének mindkét irányban tökéletesen kell működni a minél nagyobb hatékonyság eléréséhez. A hatékonyság növeléséhez több szinten kell megalkotni a kommunikációt, azaz a napi kapcsolat fenntartása mellett az információknak meg kell jelenni az írott és elektronikus sajtó hasábjain, külön honlapot kell fenntartani ezen célra, továbbá a hagyományos plakátolási módszerek, valamint a rendszeresen megtartott előadások szerepe sem elhanyagolható. Mindehhez elsősorban egy olyan stabil pénzügyi háttér megteremtése szükségeltetik, amely biztosítja az infratukturális rendszer kiépíthetőségét, a kezdetben végezendő felmérések lebonyolításának financiális alapjait és a folyamatos munkavégzés lehetőségét. II. Információs rendszerek és tanácsadás II.1. Az információs rendszerek és a tanácsadás modellje A tanácsadói tevékenységet egy ötszintű modellel szokás szemléltetni, ahol az egyes szintek az egyes tanácsadási formákat jelentik. Az alábbiakban ezt a modellt az egyes információs szintek használatának következményeivel együtt- mutatjuk be. Az öt szint valójában az emberi problémák alapmodelljének tekinthető, a döntési helyzetek egyes szintjeit reprezentálja. Az első szint nagyrészt információk hiányán alapuló döntési problémáit a további szinteken az egyre inkább az emberben, a személyiségben rejlő döntési problémák követik. Az egyes tanácsadási formák esetében az öt szint jellemzője, hogy az általános, minden tanácskérő számára fontos információktól az egyre személyesebb, egyénre szabottabb szolgáltatások felé halad.

10


2009.06.08.

0:39

Oldal 9

Tanulmányi Tanácsadás a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán a) Információs tanácsadás: naprakész információk rendszerezése, elérhetővé tétele A diáktanácsadók egyértelmű feladata, hogy megszerezzék, rendszerezzék és mindenki számára elérhetővé tegyék a diákok boldogulásához leginkább szükséges információkat. Az információs anyag egyúttal segíti a tanácsadók munkáját is, hiszen az ügyfélszolgálat, személyre szabott szolgáltatások vonalban leginkább a személyre szabott szolgáltatások esetében korlátozott a tanácsadók kapacitása. Az informatika szerepe különösen fontos ezen a szinten, mégpedig az alábbiak miatt: - az információs rendszerek jelentik a leggazdaságosabb adathordozót, amelyen a szükséges nagy mennyiségű információ tárolható - a felhasználók az információk birtokában maguk is visszajelezhetnek az intézményeknek, ha esetleg valamely információ nehezen érhető el, vagy éppen nem is létezik (pl. hiányzik a terembeosztás, nem egyértelmű a TVSZ szabályozása egy kérdésben stb. ) - a hálózatra feltett információk állandó publicitást jelentenek, ezért sokkal inkább megkövetelik az adminisztráció hatékonyságát, az információk naprakészen tartását b) Információs tanácsadás: ügyfélszolgálat Akik valamilyen módon nem férnek hozzá a fenti adatokhoz, de szükségük lenne valamilyen információra, vagy éppen nem tudnak arról, hogyan férhetnek hozzá, igénybe vehetik a hagyományos információ hordozó kiadványokat és a tanácsadók ügyfélszolgálatát. Sok esetben az ide forduló diákok számára elegendő, ha megkapják a fenti internetes vagy belső hálózati oldalak elérhetőségének paramétereit. A tanácsadók számára is hasznos és állandóan rendelkezésre álló referencia lehet a kiterjedt internetes információs bázis. Az ügyfélszolgálati tevékenységek nagy része végezhető az interneten keresztül is, legegyszerűbben az elektronikus levelezés formájában. c) Információs tanácsadás: alternatívák tisztázása Ez a tanácsadástípus jelenti a klasszikusértelemben vett tanácsadói munka (counseling) kezdetét, amikor a hallgatóknak azután is konzultációra, segítségre van szükségük, hogy megkapták a rendelkezésre álló, szükséges információs anyagot, adatokat. Az informatikai rendszerek – a szükséges információs adatháttér biztosításán túl – segédprogramokat, szimulációkat futtató rendszerekkel is segíthetnek a döntés előkészítésében. Erre az egyik legegyszerűbb példa a „komprehenzív vizsgaszabályzat” (l. az Információk típusai részben), amely a szabályozást példákkal, az egyes szituációkat a lehetséges következményekkel együtt illusztrálja. d) Személyre orientált tanácsadás: alternatívák közötti választás Az információs rendszerek elsősorban eszközökként jelennek meg: a tanácsadó és kliens többnyire személyes kapcsolat keretében- az információs rendszerek adta hátteret a választás, a döntési folyamat következményeinek finomabb, részletekre kiterjedő elemzéséhez használja fel. e) Személyes, pszichológiai tanácsadás Mint ahogy magukban a tanácsadási helyzetekben, az információs rendszerek használatában is különleges esetet jelent a pszichológiai tanácsadási szint, ahol a tanácsadó-tanácskérő kommunikációjának, a személynek szóló tanácsadásnak megindítója és alakítója is lehet számítógép hordozta információs rendszer. III. Az informatika mint feladat Az információs tanácsadás egy fontos problémája az információs rendszerek elterjedtségének, ismertségének mértéke. Ide tartozik a rendszerek ára és gyors amortizációja: valóban olyan sok diák eléri-e az e rendszereken közzétett információkat? Érdemes-e kiépíteni, megvenni a kifejlesztett rendszereket, hiszen a tanácsadók számára is sok többletmunkával jár megtanulni ezek használatát? A megvásárolt rendszerek hamar elavulnak állandó többletkiadással jár felfrissíteni az alapvetőszoftvereket, amelyeken a rendszerek futnak. Ezeknek az aggályoknak van egy fontos tanulsága a tanácsadó szolgálatokat szervezők számára: választható formában érdemes és szükséges a tanácsadó elérhetőségét biztosítani egy bonyolult és tetszetős animációval megoldott web alapú kapcsolattartási, üzenetküldési lehetőség mellett a legegyszerűbb, e-mailezési lehetőséget is biztosítani kell mind a bejövő üzenetek számára, mind azon tanácskérők és tanácsadók számára, akik csupán a rendszerek használatának alapjait ismerik, és csak a legegyszerűbb eszközökkel rendelkeznek. Ez lehetővé teszi a kommunikációt a szélesebb rétegekkel, másrészt biztonságossá teszi e rendszerek használatát: még amennyiben a források időlegesen elapadnak is, egy „régi” e-mailrendszerrel még sokáig fenntarthatók a diáktanácsadó internetes kapcsolatai.

11


2009.06.08.

0:39

Oldal 10

Alattyányi István IV. Interaktív lehetőségek A tanácskérőktől az interneten alapvetően három típusú, háromféleképpen strukturált információ érkezhet, amely nagyjából meghatározza a válasz – a „tanácsadás”- formáját is. a) Problémafelvetés A problémafelvetés az „élő” tanácsadás megvalósulása az interneten. Abban az esetben lehet róla szó, ha a küldő jól strukturálja, formálja az üzenetet, ugyanis csak ekkor alakítható egyértelműen a visszajelzés adekvát formája. Legtöbb esetben problémajelzés formájában információkérésről van szó. b) Visszajelzés Felmerült, hogy érdemes lehetőséget nyújtani a diákoknak, hogy visszajelzéseket adjanak az egyetemi élettel, az egyetem / főiskola működésével kapcsolatban. Ezek nem feltétlenül negatív visszajelzések („panaszláda”), de lehetőséget teremtenek arra, hogy olyan információk is visszajussanak viszonylag szabad formában a rendszerbe, amelyek a hagyományos információs csatornákon keresztül nem lennének képesek visszahatni az egyetem működésére. c) Információkérés A már több diáktanácsadóban is működő, megvalósult szolgáltatás az interneten (többnyire e-mailen) adott felvilágosítás. V. Tanulmányi tanácsadás A tanulmányi tanácsadás a felsőoktatási tanácsadás kiemelt és egyik központi területe. Napjainkban az oktatásban megjelenő kurzusok már a főiskolák, egyetemek alapképzéseiben is igen sokszínűek, alternatívákat nyújtók, speciális feltételekhez kötöttek lehetnek, s igen változatos, folyamatosan megújuló ráképzési, továbbképzési rendszer alakul ki. Mint ahogy Tolonics István tanulmányi tanácsadásról szóló írásaiban olvasható, napjainkra a tanulmányi munka rendszerében következett be változás. A felsőoktatásba való bejutás feltételrendszerének, egy szak vagy szakkombináció, képzettség feltételeinek teljesítéséhez többféle út vezet. A felsőoktatási intézmények tantervi kurzusai igen változatosak mind tartalmi irányulásukat, mind munkamódszerüket tekintve (gyakran alternatívan választható kurzuslehetőségek találhatók egyazon szakhoz, szakpárhoz tartozóan egyazon intézményen belül is, s változatosság tapasztalható a különböző képző intézmények azonos szakirányhoz tartozó kurzusai között). A hallgatók többféle módon rendezhetik a tantárgyfelvételt képzési programjukon belül. Más-más az egyes tantárgyak, tanegységek indexbe való felvételének feltétele, az eredményes teljesítés kritériuma stb. Komoly tájékozottság szükséges ahhoz, hogy a tanulmányi rendet az egyéni törekvésekhez, pályacélhoz lehessen igazítani, s az intézmények közötti (egyre gyakoribb) mozgás (áthallgatás, átmenetel stb.) lehetőségeinek feltárása is áttekintést igényel. Egyre több hallgatónak van lehetősége arra, hogy sokféle tantárgy közül válasszon, különféle módokon állítsa össze a tanrendjét. Az új tanulmányi rendszer együtt jár azzal, hogy céljuk megvalósításához a hallgatóknak át kell látniuk a képzési rendet, a tanulmányok térbeli és időbeli rendezhetőségének szabályait, a vizsgára jelentkezés és a vizsgázás módját, a szakváltásnak, szakirányú és kiegészítő vagy akár pályakorrekciós tanulási programoknak a rendjét és lehetőségeit, valamint a diákélethez tartozó egyéb adminisztrációs feltételrendszereket (pl. a diákigazolvány érvényesítésének felhasználásának lehetőségeit intézményen belül és kívül, a nyelvvizsga-feltételeket, az ösztöndíjszerzés, külön eljárási díjak szedésének módját stb.) és mindezek „folyamatos” változását. A felsőoktatási tanulmányi rend napjainkra jellemző változása a diákstátus jellegzetességeinek intézményhez, szakokhoz kötődő sokféleségét ugyanúgy magával hozta, mint például a tanárokkal és társakkal való kapcsolatok változatosságát. A felsőoktatási rendszer ma sokféle lehetőséget biztosít a hallgatóknak, viszont az eligazodás a lehetőségek és kötelezettségek között olyan feladat, amit egy-egy hallgató nem feltétlenül tud egymaga megoldani. Mindezekkel összefüggően, felkészülten segítő, tanácsadó nélkül kisebb az esély a problémák zökkenőmentes és hatékony megoldására, azaz egyre nagyobb szerepet kell kapnia a tanulmányi tanácsadásnak. Az újonnan létrejött egyetemek és főiskolák - mint pl. a Pázmány Péter Katolikus Egyetem intézményi rendszerük kialakításában eleve számba vették, hogy a leendő hallgatókat, végzősöket diáktanácsadással kell segíteni, s a tanulmányi osztály részeként kialakították a diáktanácsadót. A nagy egyetemek, mint a BMGE és az ELTE ugyancsak szervezetileg reagáltak a változásokra: diáktanácsadó-státusokat, -részlegeket hoztak létre. Az egri főiskola személyesebben, a diáksegítőkön keresztül kezdte meg a tanulmányi tanácsadást. Szinte valamennyi diáktanácsadó intézmény beszámolójában megtalálhatjuk: nem lehet megkerülni azt, hogy a diáktanácsadók

12


2009.06.08.

0:39

Oldal 11

Tanulmányi Tanácsadás a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán tanulmányi kérdésekkel, tanulmányi tanácsadással annak legkülönbözőbb területeivel foglalkozzanak. (A Gábor Dénes Főiskola például kifejezetten azzal a céllal létesítette a diáktanácsadóját, hogy a hallgatók tanulmányi területeken kívül is kapjanak segítséget. Tevékenységei körébe mégis felvette a tanulmányi tanácsadó munkát.) Az a felsőoktatási tanácsadó is foglalkozik tanulmányi tanácsadással, amelyik nem kötődik szorosan intézményhez pl. a szegedi Universitas (a kortárssegítők „streetworkerként” segítik a társaikat a tárgyfelvételi időszakban). Az eddig említett tanácsadókon kívül a Kodolányi, a Képzőművészeti Egyetem, a szolnoki főiskola, az Apor Vilmos Főiskola, a pécsiek is tanácsadó munkájuk részének tekintik a tanulmányi tanácsadást. Érdekes módon a kortárs segítőknek igen fontos szerepük kezd kialakulni a tanulmányi tanácsadásban: nagyon hatékony tanulmányi tanácsadók. Az Eszterházy Károly Főiskola évek óta épít a tanulmányi tanácsadásban a kortárs segítők munkájára. A kortárs segítők a saját intézményen belül szerzett tapasztalataikat igen hatékonyan tudják átadni társaiknak mind a tanulmányi munka formális feltételeire vonatkozóan, mind az informálisan átadható, de hasznos pl. a tanárok elvárásaira vonatkozó információk közvetítésében. Azon diáktanácsadóknak, amelyek kifejezetten a tanulmányi tanácsadás köré építik munkájukat, jellegzetességük, hogy a többi tanácsadási terület integrációjának a jelentőségét is érzékelik, látják, s törekszenek a korrekt információs tanácsadástól személyes konzultációs, pszichológiai tanácsadás biztosításáig többféle szintű szolgáltatásra. A jól szerzett információs tanácsadás preventív hatású, a személyes tanácsadás, konzultáció, esetleg tréning megerősítő, fejlesztő és korrektív gyógyító hatású lehet. A tanulmányi és tanulási problémák hátterében ugyanis nagyon gyakran pozitív pályafejlődési törekvések, de személyes konfliktusok (kapcsolati vagy fejlődési krízis), pályacélbeli bizonytalanság, életviteli zavar, nehézségek eszkalációja húzódhat meg. Érzékeny tanulmányi tanácsadó önmaga is sokat segíthet az egyes diákoknak, de megfelelő támogató, tanácsadó kapcsolat megkereséséhez is hozzásegítheti őket. VI. Az iskoláról, a felsőoktatási intézményről A megnövelt hallgatói létszám szükségszerűen megváltoztatja az oktatás, az oktatásszervezés jellegét: • a tanulmányi ügyintézés személytelenebbé válik; • az egyes hagyományosan oktatói funkciókat (segítő, nevelő) érdekvédelmi és tanácsadó rendszerek veszik át. A konzervatív („a tanárnak mindig igaza van”) iskolai erkölcsi rendet egy tanulmányi jogrendszer (a kreditrendszer) váltja fel, amely hallgatókra és oktatókra egyformán érvényes. A tanulmányi környezetről szóló kijelentéseket az alábbiakban részletezem: - a megnövekedett hallgatói létszám, a normatív finanszírozási rendszer, a tanár-diák létszámarány változása és a tanulmányi adminisztrációban dolgozók relatív létszámcsökkenése; - a felsőoktatásban dolgozók fizetésének romlása; - a felsőoktatási jogszabályok változása, az intézményi tanulmányi szabályok változása, a kreditrendszer és a hallgatói információs rendszerek (számítógépes nyilvántartás) bevezetése; - a felvételi rendszer változása (a felvételi vizsga nélküli felvételi lehetőség) hosszú távon a felsőoktatási intézményeink, kultúrájának szükségszerű változásához vezet: egyik oldalról egy államilag finanszírozott és ellenőrzött, fajlagosan olcsóbb felsőoktatáshoz, másik oldalról viszont az oktatás és az oktatásszervezés személyes jellegének megszűnéséhez. Tendencia, hogy a tanárok egyre kevesebb időt töltenek együtt a hallgatókkal; akár azért, mert oktatási tevékenységük mellett más munkát is végeznek, akár azért, mert a nagy hallgatói létszám megnöveli az oktatás adminisztrációs idejét (pl. dolgozatjavítások stb.). Egyre kevésbé találhatunk példát a pedagógusi feladatokat is ellátó oktatóra (pl. osztályfőnöki rendszer). Ez a felelősségvállalás a tanár számára egyre inkább „szorgalmi” feladattá válik. A kiszámíthatatlan szabálykörnyezet is lehetetlenné teszi az iskolai tapasztalatok átadását tanárok és hallgatók, fölsősök és elsősök között. Manapság a szabályozás hiányossága, ellentmondásossága okoz bizonytalanságot. A tanulmányi jogszabályok (pl. Tanulmányi és Vizsgaszabályzat) folyamatos változása lehetetlenné teszi bármilyen új rend kialakulását. A most bevezetés alatt álló kreditrendszer megformálódását, „véglegessé” válását követően a jövőben jelentheti majd ezt a rendet. A tanulmányok szabadabb alakítását biztosítja majd, bár e szabadságot egy összetett tanulmányi jogrendszer írja le. A bevezetésre kerülő tanulmányi jogszabályok – akár ismertek, akár nem tanárra, diákra egyaránt kötelező érvényűek. A szabályok nyilvánosságának biztosítása, megismertetése, az oktatók és a hallgatók alkalmi személyes tájékoztatása, eligazítása szükségessé teszi egy tanácsadó szervezet működését.

13


2009.06.08.

0:39

Oldal 12

Alattyányi István A megnövelt felvételi létszám, újabb problémát okoz, ha a felvételi pontszám meghatározta bekerülési feltételek és az intézményi tanulmányi követelmények elszakadnak egymástól, vagyis szakadék nyílik a felvettek felkészültsége és a velük szemben támasztott elvárások között. Ráadásul minél alacsonyabb a bekerülést lehetővé tevő felvételi pontszám értéke (ami általában szintén arányos a felvételi ponthatárral), annál kevésbé motiváltak az elsősök e szakadék áthidalásában, annál élesebben jelentkezik a probléma az oktatásban. Az esélyegyenlőség elvének biztosítása a felsőoktatásba történő felvétel során olyan hallgatói csoportok megjelenését eredményezi, amelyek speciális ( kulturális, oktatási vagy technikai) segítségre szorulnak felsőoktatási tanulmányaik kezdetekor, illetve azok folyamán. Az iskoláról szóló első két kijelentés érvényessége konkrét intézmény esetében attól függ, hogy a fent bemutatott dimenziók mentén milyen az aktuális pozíciója. Ezek a dimenziók még egyszer röviden: • az oktatás és az oktatásszervezés személyes-személytelen jellege; • az egyetemi polgárok biztonságérzetét meghatározó kiszámítható-kiszámíthatatlan szabálykörnyezet, szabályalkalmazási gyakorlat; • a szak presztízsének és a tanulmányok „nehézségének” egymáshoz való viszonya. VII. Az iskola, a felsőoktatási intézmény és a tanulmányi tanácsadás A felsőoktatási intézményekben vannak hagyományos tanácsadás jellegű szolgáltatások. Ezeket főként a tanulmányi osztályok, a hallgatói képviseletek, a gólyák fogadására létrejövő hallgatói csoportok nyújtják. A helyenként még meglévő osztályfőnöki vagy nevelőtanári rendszer tevékenysége is annak tekinthető. A tanácsadó rendszer kialakításakor törekedni kell a célszerű és gazdaságos működésre. Mérlegelni kell, hogy az egyes tanácsadó funkciókat mely intézményi szinten (kari, intézményi, universitas) érdemes működtetni. A tanulmányi tanácsadást az egyetemi funkció- és intézményrendszer szerves részeként kell létrehozni. A tanulmányi tanácsadás nem spanyolviasz. Veszélyes, ha a hagyományokat figyelmen kívül hagyó, a meglévőkkel versenyre kelő, azokat maga alá gyűrő új szolgáltatásként jelenik meg. Ugyanígy az is veszélyes, ha az intézmény nem hajlandó észrevenni a tanulmányi tanácsadás új értékeit: az új szemléletmód, a rendszerelvű megközelítés és a minőségbiztosítási elvárások adta új minőséget. Az új szemléletmód: a hallgató és a tanár ügyfél. Számukra kell olyan környezetet teremteni, ami alkalmas a tanításra-tanulásra. Konkrétabban: olyan tájékoztatási és szolgáltatási rendszert kell kialakítani, amely mellett az egyetemi (főiskolai) polgár hétköznapi szinten kényelemben és biztonságban érezheti magát. (Az érthetőség kedvéért analógiaként vegyük egy bank szolgáltatásait az ügyfél kényelmének és bizalmának érdekében.) A rendszerelvű szemlélet: az információk könnyű elérhetősége, a szolgáltatások hatékonysága érdekében a tanácsadási rendszer elemei az intézmény azon szervezeti egységeinél működnek, ahol az a felhasználók számára legcélszerűbb. Ezek azonban nem elszigetelten, hanem egymás tevékenységének ismeretében, egymás munkájára támaszkodva, tanácsadó szakember intézményi szintű vezetésével működnek. A minőségbiztosítás: a rendszer részeként működő szolgáltatások megbízhatósága érdekében, a szolgáltatást nyújtó munkatársakat rendszeresen oktatni, vizsgáztatni, ellenőrizni kell. Az információk nyilvánosságát a hitelesség és az aktualitás elvárásainak megfelelően kell biztosítani. VIII. A tanulmányi tanácsadás célja A tanulmányi tanácsadás célja elsősorban az egyéni problémahelyzetek kialakulásának megelőzése (prevenció), valamint konzultatív segítségnyújtás az információ vagy élettapasztalat hiányában bajba került, de döntésképes hallgatók számára. Magyarországon jelenleg a tanulmányi-karrier-pszichológiai tanácsadás felosztást használjuk. Megpróbálom szemléltetni, mennyire független, mégis mennyire összefüggő a három tanácsadási terület tárgya. Jelezze három egymás mellett futó görbe, hogy egy hallgató az említett három területen mennyire terhelt problémákkal! Amikor magánéleti (pl. szerelmi) problémája van, akkor az egyik, amikor bizonytalanná válik a pályaválasztást illetően (megér-e ennyi tanulást?) akkor a másik, amikor tanulmányi problémák tornyosulnak előtte (pl. sikertelen vizsgák) , akkor a harmadik görbe fut fel magas értékekig. Akkor érzi, hogy bajban van, ha e három görbe értékeinek összege meghaladja azt a küszöböt, amit még elviselni képes. A legveszélyesebb tehát egy hosszú ideig magas értéken futó görbeszakasz, mert ha bármelyik másik görbe akár csak rövid időre is magas értéket vesz fel, az összeg meghaladhatja a küszöböt. A cél tehát az elhúzódó problémahelyzetek elkerülése.

14


2009.06.08.

0:39

Oldal 13

Tanulmányi Tanácsadás a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán E szemléltetés értelmében a tanulmányi tanácsadásnak az a célja, hogy a tanulmányok minél kiegyensúlyozottabban folyjanak, illetve hogy a mégis kialakuló problémahelyzetekben a hallgató számára természetes legyen, hogy ezekre a problémákra igyekszik gyorsan megoldást találni, akár úgy is, hogy igénybe veszi a szakember, a tanácsadó segítségét. A megelőzés egyik iránya, hogy a felsőoktatási környezetet az intézménynek nyújtott szakmai tanácsadással úgy alakítja, hogy az a tanulásra (önmegvalósításra) minél inkább alkalmas terep legyen. A felsőoktatási intézménybe jelentkezők számára intézményi szinten biztosítani kell, hogy minél pontosabban előre megismerhessék a várható anyagi, tanulmányi, pszichikai terheket. Azért, hogy a felsőoktatási intézmény polgárai (hallgatók és oktatók) biztonságban érezzék magukat az iskolai környezetben, a tanulmányi és tanulmányokkal kapcsolatos szabályokat egységes tanulmányi jogrendszerként kell kezelni, és a hozzáférést minden polgár számára biztosítani kell! Ki kell alakítani a születő új szabályok kihirdetésének rendjét, a tanulmányi jogszabályok felhasználóbarát feldolgozásával meg kell könnyíteni az ezekhez való hozzáférést. Az egyetem törvényben előírt tájékoztatási kötelezettsége, hogy a hallgatónak döntéseihez rendelkezésére bocsásson minden szükséges ismerette a felsőoktatásba jelentkezéstől diplomájának kiadásáig. Ennek az állami feladatnak a végrehajtásában nyújt szakmai segítséget, illetve ebből a feladatból vállal részt a tanulmányi tanácsadó. Röviden „biztonságos környezet”-ként írhatnánk le az intézménynek nyújtott tanulmányi tanácsadás célját. Ezen egyrészt az információk nyilvánosságát elérhetőségét és érthetőségét kell érteni, másrészt pedig a tanulmányi jogi környezet és joggyakorlat kiszámíthatóságát. A megelőzés másik iránya kulturális jellegű. A hallgatókat (és oktatókat) meg kell győzni arról, hogy probléma esetén ügyfélként fordulhatnak a tanácsadó rendszerhez, amelynek stílusa, működése megfelel a hallgatók életkori sajátosságaiból következő igényeknek. A hallgatók igénye alapján a megfelelő időpontban, stílusban kell biztosítani, hogy a szabályok általános ismerete nélkül is tisztában legyenek kötelességeikkel, jogaikkal, lehetőségeikkel. A hallgatókat a felelősségek és jogok tekintetében egyaránt felnőttként kell kezelni. A tanácsadó rendszernek ugyanakkor tekintettel kell lennie arra, hogy az önálló életvitelben nem feltétlenül rendelkeznek elegendő tapasztalattal. A tanulmányi tanácsadás feladata nem a hallgató megóvása, hanem felkészítése az önálló védekezésre a tanulmányok során fellépő problémahelyzetekkel szemben. Rendszeres tájékoztatást kell nyújtani a tanulmányok során várható nehézségekről, az intézmény felépítéséről, működéséről, be kell mutatni sikeres hallgatói alkalmazkodási stratégiákat. Biztosítani kell a sok esetben hitelesebb információforrásként szolgáló kortárs tanácsadó szolgálatot, és fel kell készülni arra is, hogy személyes problémák esetén a hallgató esetleg a nagyobb élettapasztalattal rendelkező tanárokhoz fordul szívesebben segítségért. A prevenciónak ez az a területe, amely ténylegesen tanácsadásként jelenik meg a hallgatók számára, a tömegtájékoztatástól egészen az egyéni konzultációig. A tanácsadásnak ez a területe számos marketingkérdést vet fel, de mivel ez nem a munkaterületem, nem tárgyalom. Néhány, a tanulmányi tanácsadás területén érvényes marketingszabály: • nem szabad kihagyni a tömegtájékoztatás (Internet, plakát, szórólap, akciók, előadások) lehetőségeit, de tényként kell kezelni: attól, hogy az információt elvileg mindenkihez eljuttatjuk, ténylegesen nem jut el mindenkihez; • az információ nem válik fontossá, ha nem aktuálisan fennálló problémával kapcsolatos; • a tömegtájékoztatás ismétlő jellege, a tanulmányi problémákkal éppen szembesülő csoportok aktuális tájékoztatása és az egyéni segítségkérők számára működtetett állandó ügyfélszolgálat együttesen nyújt csak kielégítő tájékoztatást. A tájékoztatás rendszere úgy épül fel, hogy a hallgatók számára a gyakran igénybe vett tömegtájékoztatás vagy egyéb szolgáltatások használata által váljon természetessé az egyéni tájékoztatási forma használata is (tölcsércsapda modell). A tanulmányi tanácsadás célja a prevenció mellett az is, hogy az egyéni problémával küzdők számára segítséget nyújtson. Az egyéni tanácsadás a probléma jellegétől függően lehet egyszeri tanulmányi jogsegélyszolgálat, bonyolultabb esetekben több alkalomra szóló konzultációs lehetőség. A tanácsadás célja, hogy felderítse, a döntési problémával küzdő számára milyen további információk, új nézőpontok nyújthatnak segítséget. Mivel a tanulmányi tanácsadóhoz forduló hallgató tanulmányi jellegű kérdése mögött gyakran magánéleti probléma rejlik, az egyéni tanácsadást mint szolgáltatást csak egyéni tanácsadásra felkészült szakember vezetésével szabad megkezdeni, és a pszichológiai tanácsadóval kooperálva fel kell készülni az „elsősegélynyújtásra” is. Ugyanezen ok miatt a tanácsadás minőségbiztosítási rendszerének tartalmaznia kell, hogy a tanácsadó rendszer különböző szintjein, területein dolgozóknak mik a kompetenciahatárai.

15


2009.06.08.

0:39

Oldal 14

Alattyányi István Az egyéni tanulmányi tanácsadás lehetősége a pszichológiai tanácsadás „előszobájaként” is működik. Tapasztalatok szerint a tanulmányi problémák könnyebben vállalhatók, mint a személyes jellegűek, természetesebb kapcsolódási pontot jelentenek az egyén és a tanácsadó rendszer között. Ilyen értelemben ez a tanácsadási terület segítheti a mentális egészségmegőrzés kultúrájának kialakulását, megerősödését a felsőoktatási intézményekben. IX. A tanulmányi tanácsadás lehetőségei a felsőoktatásban Ismert, hogy a tanulmányi teljesítményt rendkívül sok tényező befolyásolhatja. Ezek lehetnek személyes jellegűek (a hallgató képességei, személyiségtípusa, értékorientációja, tanulási motivációja, tanulási szokásai stb.) és környezeti jellegűek (társadalmi elvárások, követelményszint, a tanulást támogató vagy gátló családi-iskolai hatások stb.). A felsőoktatásban a tanulás eredményességét mindezek mellett még az is befolyásolja, hogy jelentősen megváltozik a tanulási tevékenység eddig kialakult ritmusa, ami próbára teszi a hallgatók alkalmazkodóképességét, és teljesen új tanulási szokások, módszerek kialakítását teheti szükségessé. Gyakori, hogy a gimnáziumban jól teljesítő diák az első vizsgaidőszakban tele van kudarccal, és igényli a segítséget, támogatást. A főbb változásokat, amelyekben a középiskolai és felsőoktatási tanulás eltér egymástól, az alábbiakban látom: - megszűnik a tanulás külső irányítottsága: míg a középiskolában a rendszeres számonkérés kijelöli a megtanulandó kisebb anyagrészeket, a tanulási lépéseket, addig a felsőoktatásban a hallgatónak mindezt önállóan kell megtennie, terveznie, irányítania; - többszörösére növekszik a feldolgozandó tananyag; - kampányszerűvé válik a tanulás: a nagy mennyiségű anyaggal rövid idő alatt kell megbirkózni; - elszemélytelenedik az oktatás; a nagy létszámú előadási csoportok és a csak fél évekig tanult tárgyak rendszere ellehetetleníti a tanár-diák kapcsolat kialakulását (tisztelet a kivételnek). A kreditrendszer, a hagyományos tanulócsoportok felbomlása nehezíti a kortársközösségek kialakulását; - a legtöbb hallgató a lakóhelyétől távol kerülve kilép a biztonságot nyújtó családi, baráti kötelékekből, egyedül kell szembenéznie a felnőtt élet problémáival. Mindezek a változások a hallgatókban felkeltik az igényt arra, hogy valaki segítsen a megoldás keresésében és ehhez a legmegfelelőbb segítségnyújtási módnak a tanácsadást tartom. Az általam kidolgozott tanulási hatékonyságfejlesztő tréning a csoportos tanácsadás módszerével dolgozik. X. A csoportos tanácsadás specifikumai A tanácsadás alaphelyzete, hogy a tanácskérő problémahelyzetben van. A csoportos tanácsadás előnyének tekinthető, hogy a tanácskérő nemcsak a tanácsadóra, hanem a csoporttagokra is támaszkodhat, többféle nézőpontot ismerhet meg, egyenrangú társaktól kaphat visszajelzést. A pozitív csoportélmény elősegíti az önelfogadás, a személyes identitás alakítását, és kialakulhatnak olyan társas normák, amelyek viselkedésváltozásra sarkallnak. Ebben az esetben sor kerülhet a tanulási magatartás megváltozására (pl. jár-e előadásra vagy sem, készít-e jegyzetet vagy sem stb.). XI. A tanácsadás fő lépései Problémafeltárás: a tanácskérő megfogalmazza, elmondja a problémáját, ezzel átgondolja, világosabban látja a helyzetet. Csoportos tanácsadásnál minden csoporttag megismerheti a többiek problémáját, tudnak segíteni egymásnak a megoldások keresésében. Felmerülő gyakori problémák: időhiány, vizsgahelyzetben nem produkálja amit tud, hamar elfelejti, amit tanult stb. Munkaszakasz: a hatékony tanulás alternatíváinak keresése. A problémahelyzethez kapcsolódó leglényegesebb elemeket átgondolva, a szükséges információkat összegyűjtve megoldási lehetőségeken dolgoznak a résztvevők. Ez a csoportmunka leghosszabb szakasza. A hatékony tanuláshoz szükséges információkat összegyűjtik, s ezzel párhuzamosan önmegfigyelésre, önismeretre is lehetőség van (pl. a tanulási stílus témakörében egy kérdőív segítségével mindenki visszajelzést kap arról, mi az ő vezető tanulási stílusa, majd összegyűjtjük azokat az információkat, hogy az ilyen tanulási stílussal rendelkező ember miből tanul a legkönnyebben). A feldolgozott főbb témakörök: a tanulás külső és belső felételei. Lényegkiemelés. Jegyzet és vázlatkészítés. Az emlékezést segítő módszerek. A tanulási stílus és a hatékony tanulás összefüggése. A vizsgákkal való megküzdés stb. A feldolgozott témák a csoporttagok igényei szerint tovább bővíthetők. A legmegfelelőbb megoldás kiválasztása és a megvalósítás módjának kidolgozása. Ebben a szakaszban a tanulással kapcsolatos erősségek és

16


2009.06.08.

0:39

Oldal 15

Tanulmányi Tanácsadás a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán gátak felismerését célzó integráló feladattal foglaljuk össze az eddig feldolgozott témaköröket, lehetővé téve a szükséges változtatások tervezését. A tanulási hatékonyságfejlesztő tréningek eredményesen zárultak, és segítettek a hallgatóknak a következő félévi jobb eredmények elérésében. A tréning hatékonyságának felmérésére összehasonlító vizsgálatot végeztem a tréningen részt vevő és egy másik hallgatói csoport diákjaival. Mindkét csoportban 3. félévre járó, tanár szakos hallgatók voltak. A vizsgálati eredmények közül a tanulmányi eredmények alakulását és a tanulási kérdőív eredményeit ismertetem. A tanulmányi eredmények alakulása: a tréningen részt vett csoport alacsonyabb tanulmányi átlagról indult, mint a kontrollcsoport (3,61-3,81). A tréninget követő vizsgaidőszakban ez a különbség már nem volt tapasztalható (4,08-4,06). A tanulási szokásokról szóló kérdőív adatait elemezve azt találtam, hogy a jobb teljesítmény hátterében valószínűleg a tudatosabb, kontrolláltabb tanulmányi munka áll. Az első a tréninget megelőző vizsgálatban a két csoport válaszai között jellemző eltérés mutatkozott: - a tanulási probléma okát tekintve a tréningcsoport tagjai kevésbé tartják magukra jellemzőnek, hogy nem tanulnak, és többször jeleznek tanárral kapcsolatos problémát, mint a kontrollcsoport tagjai, - az óralátogatási szokásokat tekintve jobban jellemző rájuk, hogy eljárnak a szemináriumokra, előadásokra, ugyanakkor a kontrollcsoport aktívabb a szemináriumokon. Mondhatni: a tréningcsoportban résztvevők szorgalmasak, de kevésbé aktívak; - a vizsgákra való felkészülés tanulási szokásait tekintve többet tanulnak év közben, míg a kontrollcsoport tagjai több kötelező irodalmat olvasnak, többet jegyzetelnek, jobban kiemelik a lényeget; - a tréningcsoportban részt vevők valamivel több időt fordítanak a felkészülésre; - jobban szoronganak vizsga előtt, zavarja őket a vizsgák személytelensége, gyakrabban leblokkolnak, mint a kontrollcsoport; - a főiskolai közérzetet tekintve úgy érzik, hogy nincs elég barátjuk, és nem kapnak elég segítséget. A tréningidőszakot követő második vizsgálatnál a tréningcsoportban részt vevők főbb változásai: - javult a tanulmányi eredményük; - még rendszeresebb a szemináriumok, előadások látogatása; - órai aktivitásuk egy értékponttal nőtt (ezzel meghaladja a kontrollcsoportét); - úgy érzik, lényegkiemelésük javult; - gyakrabban készítenek összefoglalót, vázlatot; - kicsit csökkent az egy vizsgára fordított idő; - minimálisan javulónak érzik a vizsgahelyzetben való teljesítményüket; - kevésbé jellemző a szorongás, a leblokkolás, jobban eszükbe jut a vizsgán az anyag; - jobban érzik magukat a főiskolán, több barátjuk lett, és kevésbé érzik magányosnak magukat. A kontrollcsoportnál szinte éppen ellentétes változások figyelhetők meg a fél év elteltével: - a tanulási problémák okánál emelkedett a „nekem nem fontosa tanulás” válaszok száma; - többen jelzik, hogy dolgoznak; - óralátogatási szokásaik nem változtak; - aktívabbak lettek, de a tréningcsoportban részt vevők megelőzik őket; - az év közbeni felkészülés a vizsgákra csökkent; - a jegyzetelés csökkent; - gyakoribbá vált a más jegyzetéből való tanulás; - csökkent a vizsgákra fordított idő; - a főiskolai közérzetben nincs változás. A főiskolai tanulásról szóló kérdőív eredményeit összegezve megállapítható, hogy a tréningen részt vevő csoportnál nagyobb mértékben figyelhető meg változás a tanulási szokásokban. A változások iránya támogatja a tanulást, ami a javuló tanulmányi teljesítményekben meg is mutatkozik. XII. Személyes tanácsadás A felsőoktatási tanácsadás kezdeményezői világszerte azok a felsőoktatásban dolgozó tanárok voltak, akik figyeltek diákjaikra, és érzékelték, felfogták problémáikat. Keresték és megtalálták azt az utat, ahogyan diákjaiknak személyes támogatást nyújthatnak. Napjainkra szerte a világon elterjedtebbé vált a tutorális rendszer, s a

17


2009.06.08.

0:39

Oldal 16

Alattyányi István jóléti-támogató és speciálisan diákjóléti- támogató intézmények, valamint a felsőoktatási tanácsadás is sokféle módon törekszik arra, hogy a hallgatók megkapják a szükséges támogatást. Mivel Európának ezen a felén a tutorális rendszert korábban nemigen alkalmazták, a tanárokhoz kapcsolódó tanulmányok támogatása iránti kérdés gyakran gubancolódott nehezen kezelhető gomolyaggá azokkal a személyes problémákkal, amelyek inkább egy személyes tanácsadóval rendezhetők. Különösen érvényes volt ez a pszichológiát, pedagógiát oktató tanárokkal kapcsolatban. Magyarországon a pszichológiát oktató tanárokban szinte azonos időben a nyolcvanas évek közepén született meg az elhatározás, hogy kialakítják az intézményes kereteit annak a pszichológiai tanácsadó-terápiás munkának, amit a diákok igényeire reagálva éveken keresztül személyükben már amúgy is elvállaltak. Szinte egy időben jött létre a SOTE Négyszemközt, az ELTE BTK Diáktanácsadó, a debreceni Négyszemközt, majd ezt követően több más tanácsadó (Szeged Universitas, Bp. Tanítóképző Főiskola, Közgazdasági Egyetem stb.). A felsőoktatásban megkezdődött változások, a pszichológia, a pszichológiai tanácsadás fejlődése mellett nyilván többféle tényezőnek össze kellett csengenie ahhoz, hogy épp ezekben az években tudták a hallgatókkal tanácsadási kontaktust építő pszichológusok megtalálni a diákoknak nyújtott megtapasztaltan szükséges támogatás intézményesülésének útját. A tanácsadás intézményi formája új feltételeket teremtett a tanácsadásnak: a hallgatók számára a „hivatalos” fogadóórák azt jelentették, hogy nem különleges személyes „elbánásban” van részük (ami hatásában részben énerősítő, részben gyengítő tényező), hanem olyanban, ami elérhető minden érdeklődő hallgatónak. A tanárok számára is fontos volt, hogy kerete lett a tanácsadási kapcsolatnak (tudjuk, milyen komoly jelentősége van ennek a tanácsadási munkában), s bekapcsolódtak olyan pszichológusok, pszichiáterek, akik nem voltak tanári-tanítási kapcsolatban a hallgatókkal (hiszen a kettős helyzet erősen megzavarhatja a kapcsolatot). Az intézményi formával megjelentek a „hivatalos” fogadóórák. Ennek külön jelentősége volt a tanácsadásban: a fogadóórák magukkal hozták, hogy kiszélesedhetett mind a tanácsadás iránt érdeklődő hallgatók köre, mind a tanácsadási problematika és terület is. Több hallgató jelentkezhetett (nem csak az, aki közvetve-közvetlenül ismert egy tanácsadásra vállalkozó tanárt). Megindult a spontán vándorlás: az ELTE-ről az orvosira, az orvosiról az ELTE-re stb. „jártak” át a hallgatók a különböző lehetőségeket nyújtó tanácsadás igénybevételére, s a csoportos tanácsadás megszervezéséhez is keretek, feltételek teremtődtek. A fogadóórák azt is magukkal hozták, hogy nem csak pszichológiai problémákkal érkeztek a hallgatók: az információs tanácsadástól a tanulmányi és karrier-tanácsadásig sokféle tanácsadásra „adtak lehetőséget”. A kérdéseik, hozott problémáik nyomán elég hamar világossá vált (ahogy ezt több tanácsadó intézet a kérdésünkre küldött bemutatkozó tanulmányában megfogalmazta), hogy nem kizárólag, talán nem is elsődlegesen pszichológiai tanácsadásra van szükségük. A felsőoktatási tanácsadásnak sokkal többrétegű, szélesebb körű feladatot kell megoldania. Az is világossá vált, hogy valamennyi tanácsadási területen dolgozó segítő leghatékonyabban akkor tudja ellátni feladatát, ha a tanácsadási területek egymással és maga a tanácsadás az intézménnyel szoros együttesben dolgozik. Mivel a tanácsadás első fázisa a problémafeltárás, a hallgatóval foglalkozó tanácsadó gyakran találkozott egyáltalán nem pszichológiai megoldást igénylő kérdésekkel, amelyekben ugyanakkor igen fontos volt személyes szintű segítséget nyújtani. És természetesen fordítva: komoly pszichológiai tanácsadás szintjén rendezhető probléma húzódott meg valamely tanulmányi, technikai kérdés mögött. A tanulmányi osztály, a tanszékek együttműködnek, amikor a hallgatói probléma megoldása érdekében kapcsolatba léptünk velük, és egyre gyakrabban kezdtek „megrendelőként” is fellépni: azaz erősödött az intézményi együttműködés a hallgatók támogatása érdekében. A tanácsadás nem pszichológiai kötöttségére vonatkozó véleményünk azzal együtt is megerősödött, hogy a felsőoktatási tanácsadás a pszichológiai tanácsadásba vonzóan hozta magával új tanácsadási formák gyakorlatát: az egészséges fiatalokkal végzett egyéni és csoportos munka, a terápiás tanácsadás mellett a fejlesztő és prevenciós tanácsadás lehetőségét. A tanácsadókban megindult pszichológiai tanácsadás magára az oktatásra-képzésre is visszahatott. Az együttműködés a hallgatókkal részben személyesebb lett, jól lehetett érzékelni a tanácsadás pozitív hatását, másrészt a tanácsadási tapasztalatok integrálódtak az oktatásba is. A személyiségfejlesztő, szakmai készségfejlesztést segítő csoportok bevezetését a curriculumba – mintegy kísérleti szinten – előkészítették az önismereti és tréningcsoportok, melyeket először a diáktanácsadás keretében tartottunk. Ugyanakkor igen gyorsan tapasztalható volt az is, hogy a személyes érintettséget facilitáló pszichológiai csoportmunka, a mikrotanítások gyakorlata stb. infrastrukturális hátterét – vagyis a megérintődött hallgatók továbblépésének lehetőségét, és a védőhálót a tanácsadási munka biztosította. Talán ez a fejlődéstörténet magyarázza néhány tanácsadó azon törekvését, hogy a tanácsadás többféle területén és szintjén, az egyes tanácsadási területek összehangolt kiépítésében, a felsőoktatási intézménnyel való kölcsönös együttműködésben gondolkozzék a felsőoktatási tanácsadásról.

18


2009.06.08.

0:39

Oldal 17

Tanulmányi Tanácsadás a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán XIII. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanulmányi Tanácsadó Szolgálata a) Az SZTE JGYPK TTSZ létrejötte és működése 2000. január 1-től Magyarországon országosan lezajlott az egyetemi integráció – a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar a Szegedi Tudományegyetem egyik kara lett. Az integrációval az egyetemeken létrejött az az igény, hogy a hallgatói szolgáltatásokat is koncentrálják egy kalapba. A tanulmányi tanácsadást az SZTE-n az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat koordinálta egy fő közalkalmazott segítségével – természetesen a karok specifikumainak, illetve autonómiájának meghagyásával. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar is delegált egy főt az egyetemi Tanulmányi Tanácsadó Szolgálatba, aki a mindenkori kari hallgatói önkormányzat tanulmányi referense volt, hiszen a kari tanulmányi dolgokba a legjobban ő látott bele: napi szinten tartotta a kapcsolatot a hallgatókkal, és konzultált a kar oktatási főigazgató helyettesével az aktuális tanulmányi kérdésekről. 2003 őszén a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Hallgatói Önkormányzata létrehozta a saját Tanulmányi Tanácsadó Szolgálatát (ami azért is volt mérföldkő, mert a karon ez volt az első hallgatói kezdeményezésből, a kari hallgatói önkormányzat által gondozott szolgáltatás). Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat (SZTE JGYPK HÖK TTSZ) a legegyszerűbb alapgondolatból indult ki: tanulmányi tanácsadásra pedig szükség van! A kar hallgatóinak száma évről évre rohamosan nőtt, ami magában hordozza azt, hogy a több mint 6300 nappalis és levelezős hallgató tanulmányi tanácsadását egy, a kar tanulmányi ügyeiben járatos szolgálatnak kell ellátnia. Ez a szolgáltatás volt az első lépés karunkon a hallgatói munka eredményesebbé és nyugodtabbá tételéhez. Három szempontot tart a szervezet fontosnak: hatékony érdekképviselet, hatékony érdekérvényesítés és széleskörű tájékoztatás - e három szempont az összes felsőoktatásban részt vevő hallgató számára elengedhetetlen, főleg tanulmányi kérdésekben. A TTSZ a fenti három elképzelés szellemében próbálja segíteni a kar hallgatóit eligazodni a kreditrendszer útvesztőjében, hasznos információkat nyújtani tanulmányi kérdésekben, valamint az egyéni, specifikus tanulmányi problémák megoldásában. A szolgálat felépítését a kari hallgatói önkormányzat mindenképp úgy próbálta felépíteni, hogy az aktuális tanulmányi ügyekben jártas személyek legyenek benne, ezért a tagság a következőképpen állt fel: egy fő kari koordinátor (a kari hallgatói önkormányzat tanulmányi referens és egyben az egyetemi hallgatói önkormányzat TTSZ delegáltja is) valamint a kari tanulmányi bizottság és oktatási és kredit bizottság hallgatói tagjai voltak (hat fő). A tagok hetente két óra fogadóórát tartanak személyenként – hallgatók a hallgatókért. Általános feladatai: • kari felvételi információk ismertetése a helyi és a regionális középiskolák számára (ez a kari és az egyetemi hallgatói önkormányzat szervezésében történik minden évben tanulmányi road-show-k keretében), • általános tanulmányi, átképzésekkel, továbbképzésekkel és posztgraduális képzésekkel, felsőfokú szakképzésekkel, kiegészítő és MA képzésekkel kapcsolatos tájékoztatók szervezése, ismertetése a kar hallgatói számára (az átképzéseket, a továbbképzéseket és a posztgraduális képzésben a 2007-ben alakult, kari szolgáltató központ. által szervezett Továbbképzései Tanácsadó Központ vette át), • a tanári állásbörze szervezése a kari hallgatói önkormányzattal és a kari szolgáltató központtal közösen, ami országos szinten egyedülálló rendezvény (www.tanariallas.hu). A szolgálat munkája eddig töretlen, a hatékony munkát mi sem bizonyítja jobban, mint a szolgálat honlapjának (www.jgypk.u-szeged.hu/~ttsz) látogatottsága és az e-mailes megkeresések – az értékelést a saját hallgatóink adják. b)A kari tanulmányi tanácsadás jövőképe 1) Széleskörű információáramlás A jelenleg is működő szolgálat felépítése, mint ahogy a gyakorlat mutatja teljességgel, működőképes: egy fő koordinál és egy, a kari tanulmányi, oktatási és kreditügyekben jártas csapat dolgozik a kezei alatt. A koordinátor tartja a kapcsolatot a kari és egyetemi vezetéssel, valamint az egyetemi hallgatói önkormányzat tanulmányi koordinátorával. A friss információkat a kari kortárssegítőknek átadva hatékonyan működtethető a szolgálat. Az informatika jelenlegi fejlődésében mindenképpen nagyobb hangsúlyt kell fektetni a személyes találkozók és fórumok szervezése mellett az elektronikus tanácsadások kidolgozására (e-mail levelezőlistás, hírlevele), valamint az elektronikus tanulmányi fórumok létrehozására is. Megfelelő felület erre az Egységes Tanulmányi Rendszer (itt a dolog már részben az egyes tantárgyak Kurzusfórumain és Infosheet-jein működik), illetve a kari tanulmányi tanácsadó szolgálat honlapja (www.jgypk.u-szeged.hu).

19


2009.06.08.

0:39

Oldal 18

Alattyányi István Az elektronikus kiadványok mellett nem elengedhetetlen a nyomtatott információs csatornák fejlesztése sem: a már meglévő Kredit Kalauzt (amely az egyetemi szabályzatok mellet kimondottan és kihangsúlyozottan a kari tanulmányi specifikumokat tartalmazza) a negyedévente megjelenő TTSZ hírleveleket is újjá kell éleszteni(az elmúlt évben forráshiány miatt csak kétszer tudott megjelenni). 2) Hatékony érdekérvényesítés és érdekképviselet A hallgatók érdekképviselete és érdekérvényesítése a kar vezetése felé mindig is a kari HÖK feladata volt. Ez a feladat mindig is a kari HÖK-re hárul, hiszen ő hivatott a hallgatók érdekeit védeni a kari hallgatói önkormányzatiság szellemében. Tanulmányi ügyekben a tanulmányi referens képviselje a hallgatók érdekeit a kari HÖK elnökkel egyeztetve a kari vezetés felé és a kari – a tanulmányokkal foglalkozó – bizottsági munkákban és a szabályzatalkotásban. A kari szolgáltató központ 2004 elején megkezdte működését – a tanulmányi tanácsadás szolgáltatás részét financiális okokból (lásd d) pont) meggyőződésem szerint át kell vinni oda. 3) Utánpótlás nevelés A mottó mindig is a „hallgatók a hallgatókért” volt. A felsőoktatás állandó változásainak a figyelembe vételével már nem lesz elegendő a „mezei” hallgatók és a kari HÖK tagok bevonása a szolgálat működtetésébe. A jövőben elengedhetetlen ifjúságsegítő és felsőoktatási diáktanácsadó szakemberek bevonása a hatékony működés érdekében. (Ezt elősegítendő, hogy a kar szakképzései intézete az egyik képzést már felsőfokú szakképzésként két éve folytatja illetve a másik bevezetését tervezi 2009-től). 4) Finanszírozás és átstrukturálás A kari tanulmányi tanácsadó szolgálat összes kiadását a 2007-es évig teljes mértékben a kari hallgatói önkormányzat finanszírozta. Az egyetemi összevonásokkal és megszorításokkal azonban a HÖK (-ök) finanszírozása centralizált és karcsúbb lett. A kar tavalyi évben vállalt először részt a Kredit Kaluz kiadásának a finanszírozásában. A kari HÖK jövőbeni anyagi helyzetének figyelembe vételével elengedhetetlen a tanulmányi tanácsadó szolgálat átstrukturálása a kari tanácsadó és információs központba, ahol az új (non-profit pályázatok) és a meglévő (HÖK, kar) forrásokkal gazdálkodva hatékonyabban tudna működni a szervezet. XIV. Összegzés A 2000-es kreditrendszerű képzés és az Egységes Tanulmányi Rendszer bevezetése után a bolognai képzési rendszer, az új felsőoktatási törvény és a FER bevezetése az egyetemen hozta a legújabb és legnagyobb változást a szegedi felsőoktatásba és az azzal kapcsolatos tanulmányi ügyekbe, szabályzatokba. Tanulmányi ügyekben – a bolognai „egységesített rendszer” értelmében – 2006-ban elkezdődött az egységes tanulmányi és vizsgaszabályzat egységesítése (az alap koncepciókat elfogadták, de folyamatosan finomítanak, változtatnak rajta), valamint az új, linális képzés (BA/BSc) elindítása. A változások a tanulmányi tanácsadó szolgálatokat is nagyban érintik. A változások újak, frissek: a sikeres tanácsadások érekében a jelen tanulmányi tanácsadóinak a mostani hallgatókkal együtt kell tanulniuk és kitapasztalniuk a folyamatosan változó rendszert, hogy még hatékonyabban és eredményesebben tudják képviselni célcsoportjuk érdekeit.

Felhasznált Források SZTE EHÖK Alapszabály Szeged, 2006. SZTE JGYPK HÖK Ügyrend Szeged, 2006. SZTE JGYTFK HÖK SZMSZ Szeged. 2003. SZTE JGYTFK HÖK SZMSZ, 1. számú függelék: Az SZTE JGYTFK HÖK TTSZ ügyrendje, Szeged. 2003.

20


2009.06.08.

0:39

Oldal 19

Tanulmányi Tanácsadás a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán

Kredit Kalauz, SZTE JGYPK HÖK – SZTE JGYPK Dékáni Hivatal Szeged, 2007. SZTE EHÖK Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat Hírlevelek Szeged, 2001-2003. SZTE JGYPK HÖK Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat Hírlevelek Szeged, 2003-2007. SZTE Tanulmányi, Kredit és Vizsgaszabályzat Szeged, 2003. SZTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Szeged, 2007. Felsőoktatási Törvény 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról Ifjúságsegítés – Probléma vagy lehetőség az ifjúság? Belvedere Meridionale Kiadó – Palócvilág Alapítvány – Új mandátum Könyvkiadó Budapest – Szeged, 2007. „AGES QUOD AGIS” Hallgatói Szolgáltató és Információ Központ Társasági szerződés Szeged, 2003. A Szegedi Pedagógusképző Kar Hallgatóiért Alapítvány Alapító okirat Szeged, 2006. Internet www.u-szeged.hu www.jgypk.u-szeged.hu www.jgypk.u-szeged.hu/~ttsz www.jgypk.hu www.haszosz.hu www.okm.hu www.tanariallas.hu

21


2009.06.08.

0:39

Oldal 20

Ament Balázs

Ament Balázs

AZ ANIMÁCIÓ KIALAKULÁSA, MEGJELENÉSI FORMÁI HAZÁNKBAN

Bevezető Animáció. 2000 előtt nekem sem jelentett mást, mint Süsüt, Sebaj Tóbiást, a Futrinka Utcát, Mekk Mestert, a Macskafogót, Vízi Pókot, vagy a modern animációs filmek közül az általam elsőként látott Toy Storyt. Természetesen, ez a kifejezés mások számára sem jelent mást, mint a televízióban, illetve az egyre inkább népszerűvé váló Internetes videó megosztó portálokon megtekinthető animációs filmeket, rajzfilmeket. Gyermekkorunk nagy kedvencei, szintén az animációs filmek, rajzfilmek voltak, s még egy példa az előző felsoroláshoz: a mindenki által ismert TV Maci, aki az állami televízióban csalogatta a gyermekeket, az esti mesék idejére a televíziókészülékek elé. A sor természetesen még hosszasan folytatható lenne, de dolgozatom célja nem a magyar animációs filmipar remekeinek sorolása, elemzése vagy az okok felkutatása a hosszú időre történő eltűnésükkel kapcsolatosan. Fontosnak tartom viszont, hogy az animáció jelentését tisztázzam, mivel a fenti felsorolásból is kitűnik, nem mindig beszélünk ugyanarról a dologról, amikor ez a fogalom, tevékenység szóba kerül. 2000 óta tudom, hogy mit jelent az animáció és mi a különbség animáció és animáció között. Ebben az évben kerültem kapcsolatba egy animációval foglalkozó országos civil szervezettel, amelynek tagjaként megismerkedtem ezzel a munkával. Később egy saját civil szervezet alapításával és a mai napig tartó elnöklésével, más alapokra helyezve a működést, a cél nem változott: segíteni a körülöttünk élő fiataloknak és időseknek egyaránt, korosztályos megkötés nélkül. Az animáció, mint emberekre, emberek csoportjára ható tevékenység kifejtése során látni fogjuk, milyen pozitív hatással bír, mind a rendezvényszervezésben, szervezetfejlesztésben, mind pedig kultúraközvetítésben. Jó időben, jó helyen, a megfelelő személyekkel biztosítva nyilvánvalóvá válik, hogy az animáció egy olyan tevékenység, amely minden emberekkel foglalkozó szakember számára segítség lehet. 1. Az animáció fogalmi alapjai 1.1. Jelentése, fogalma Az animáció szó először a latin nyelvben jelent meg:

Ahogy a felsorolásból is látható, a főbb jelentések a lélek, lelkesedés, hevesség, tehát a lélek valamiféle töltöttségéhez kötődnek. A többi értelmezésnek is nagy jelentősége lesz, hogy megértsük mit is jelent maga a fogalom. Kiemelten fontos fordítása a vidámság, a tudatosság. Később a francia nyelvben is kialakul jelentése. (animer = felélénkít). Német nyelvre lefordítva a magyar kifejezést meglepő eltérést tapasztalunk a franciához képest: Zeichentrickfilm (szigorú fordításban: jel-trükk film), habár a német nyelvben is megtalálható a francia alapokból kiindulva az élénkítést kifejező szó: beleben. Már ebből is kitűnik, hogy Európa különböző országaiban eltér az animáció tartalmi jelentése. Egymástól igen különböző területeket leíró kifejezésről van szó, így az animáció értelmezése során a szövegkörnyezet segít eligazodni a jelentéstartalom megtalálásában. Magyarországon az animáció, mint tevékenység a különféle technikai eljárásokkal megelevenített rajzfilmkészítésként került be a köztudatba. Emellett a népművelő, művelődésszervező, közművelődési, rendezvényszervezői szakma is használja, de mint látható és tapasztalható elterjedtsége jóval kisebb az élőnyelvben, mint a grafikai megjelenítésben használt értelmezésé. Ennek a kettősségnek az oka nem más, mint az animáció kialakulásának folyamata, amely speciális körülményeket igényelt. A továbbiakban, ebből kifolyólag a francia alapokra helyezett „felélénkítés” jelentéssel fogok foglalkozni.

22


2009.06.08.

0:39

Oldal 21

Az animáció kialakulása, megjelenési formái hazánkban Érdemes tágabb értelemben venni az élénkítés, felélénkítés szavak jelentését is. E kifejezések több szinonimája is alkalmazható magára a fogalomra. Szerencsés, ha minél többféle körülírással értelmezzük jelentését, így talán könnyebbé válik a magyar nyelvben oly idegennek tűnő szó tartalmi megértése. Az animáció mint tevékenység jelentheti még: ösztönözni, javasolni, aktivizálni, befolyásolni, lelkesíteni, ajánlani, alkalmat/lehetőséget adni valamire. Jelentéseit vizsgálva rábukkanhatunk olyanokra is, amelyek jelentése nem mutat egyértelműen pozitív irányba, pl. befolyásolni. Ebből következhet félreértelmezés, amely az animáció és a manipuláció között vélt párhuzamnak tudható be. Ha megvizsgáljuk a két fogalom összetevőit és tartalmát, akkor kiderül, hogy több a különbség, mint a hasonlóság, ezzel megvédhető az animáció pozitív töltete:

1.2. Az animáció meghatározása Szolgáljon alapként néhány, az animációt jellemző tulajdonság: - általában animátor közreműködésével zajlik - munkaidőn kívüli nevelő jellegű - dinamikusan változó - kötetlen - a résztvevők kiteljesedhetnek benne - a végzett tevékenység megfelel az azt végző emberek kikapcsolódási igényeinek - mindenféleképpen önkéntes - nyitott, nemtől, kortól, szociális háttértől, bőrszíntől, anyagi háttértől, foglalkozástól független - a végzéséhez nem szükségesek formális követelmények: vizsga, végzettség - az esetek többségében csoportban valósul meg A fenti tulajdonságok, valamint az animáció nyelvi elemzése után rendelkezésre állnak az animációra igaz állítások, jelentések. Ezek rendszerezésével, összegyűjtésével olyan kulcsszavakat kapunk, amelyek megkönnyítik az animáció értelmezését, elhelyezését, illetve meghatározását: - kultúra - sport - kreativitás - kommunikáció - szabadidő - szabadság - lelkesedés - feltöltődés - aktivitás - önkéntesség - fejlődés - csoport - kötetlenség Felhasználva az animáció szó eredetét, a különféle nyelvekből vett fordítását és a XX. században kialakult fogalmát, valamint a fent olvasható tulajdonságokat és kulcsszavakat, kísérletet teszek annak leírására és értelmezésére: Az animáció egy önkéntesen, kötetlenül végzett, nyílt, a személy saját akaratából történő, határtalan, dinamikusan változó tevékenység, amely ellenőrzött, pozitív légkörben zajlik, lelkesítő, szabadságot és bíztatást ad a résztvevők számára, valamint javítja az emberek közötti kapcsolatteremtést és segít lebontani a kommunikációs akadályokat. Tárgya maga az ember. Célja nem más, mint felszabadítani az emberekben rejlő vágyakat, energiákat, kreativitást. Célja hozzájárulni az egyén fejlődéshez, valamint az egyénen keresztül a csoport fejlődéséhez is, legyen szó akár családról, baráti társaságról, munkatársakról vagy egymást - egyelőre - nem ismerő idegenek csoportjáról.

23


2009.06.08.

0:39

Oldal 22

Ament Balázs Térjünk vissza kicsit a nyelvi alapon történő értelmezésre: „A francia animáció szó lényegében, s elsősorban kisközösségi aktivizálást jelent. A fogalom eleve szociálpszichológiai szemléletre vall: az animátor egy konkrét, átlátható, „kitapintható” – s így törvényszerűségeiben feltárható – közösségen belül /”belülről”, a közösséggel azonosulva/ aktivizál”. Látható az idézett értelmezés esetében is, hogy az animáció feltételezi az animátor jelenlétét, a csoportot, mint közeget, a csoportot alkotó egyének részvételét és ennek az egész közegnek az aktivizálódását, melynek fő mozgató eleme az animátor, résztvevői pedig a csoportot alkotó személyek. Az animátor minden esetben belülről katalizálja a résztvevőket. Lakos Endre értelmezésében megjelenik a kisközösség, mint közeg. Nyilvánvaló tehát, hogy az animáció korlátja a csoport létszámában, ezáltal kezelhetőségében rejlik. 1.3. Az animáció területei Az előző fejezetben kifejtett alapokból kiindulva, az animáció egy igen sokrétű, sokoldalú tevékenység, amely különféle területeket, csoportokat érint, ezért szükséges e bizonyos területek különválasztása. Differenciálható a végzett tevékenység szempontjából: - Szociokulturális animáció - Turisztikai animáció - Wellness animáció - Sport animáció - Rendezvény animáció Valamint korosztály szerint is: - Gyermek animáció - Felnőttek, idősek animálása 1.4. Ki az az animátor? Ha animációról beszélünk, akkor beszélnünk kell az animátorról is. Az animáció egy tevékenység, amely ahogy korábban már szó volt róla, irányított. Ha irányított, akkor triviális, hogy az irányítást valakinek végeznie kell. Az animáció során a csoportot vezető személy az animátor, aki olyan csoportvezető, aki mozgásba hozza a csoportot, generálja annak életét, lelkesíti, motiválja tagjait, felszabadítja a korlátok alól a csoportban résztvevőket. Felmerülhet a kérdés, mi a különbség egy „szimpla” csoportvezető, egy foglalkozás vezető és egy animátor között. A válasz az animáció sajátosságaiban rejlik: nem csupán csoportos foglalkozásról beszélünk, ahol a bemutatott tevékenység ismételgetésével a csoport lemásolja a csoportvezető által létrehozott produktumot. Ennél jóval többről van szó. Az animáció során az animátor egy általa összeállított tevékenységet „kínál” a csoport számára. A felkínált lehetőségek közül a csoport választ. Ebben az esetben nemcsak a produktum létrehozása a cél, hanem a produktum megalkotása közben végzett csoportmunka, a csoport felszabadítása, katalizálása, fejlődésének elősegítése. Természetesen a fejlődés is igen sokirányú lehet, ennek irányát az adott szituációban, az adott csoportra értelmezve és alkalmazva kell az animátornak meghatározni. Az animátor, mint a csoport tagjainak aktivitását kiváltó személy, a csoportmunka irányát egyengető, csoportvezetőként funkcionál. Az animátor csoportvezető szerepe a csoport fejlődésével fokozatosan háttérbe kell, hogy szoruljon, teret engedve a csoport tagjainak a kinyílásra, színre lépésére, valamint a csoportszerepek kialakulására is. A vezetői stílusokat, ha tetszik az animátor stílusait, Kurt Lewin kategorizálta. Három fő kategóriát hozott létre: autoriter, laissez-faire és az asszociatív/demokratikus. Mindhárom stílus egyedi vonásokkal rendelkezik, amelyek tudatos alkalmazása segítheti a csoport fejlődését. Valamint az alkalmazott vezetői magatartás szorosan kapcsolatban áll a csoport fejlettségével is. A Lewin által meghatározott vezetői stílusok: 1. Az autoriter stílusú vezető: a csoportnak saját meggyőződéseit, tapasztalatait akarja irányelvnek meghatározni, attól eltérést nem tűr el. Ha a csoport mégis el akar térni az „útmutatástól”, akkor azt a vezető akár kényszerítéssel is megakadályozza. Az e típusú vezetési stílus elsősorban olyan csoportoknál eredményes, amely fejlettsége még korai stádiumban van és szükséges a szoros iránymutatás. 2. A laissez-faire stílusú vezető: háttérbe vonul, teljes mértékben alárendeli magát a csoport akaratának, pozíciójából, befolyásából igen sokat veszít. A csoport fejlődése ilyen vezetővel az élen elaprózódhat, mindenféle tervezett irányvonalat mellőzve a csoportot alkotó személyek közül az éppen erősebbek akaratának megfelelő irányba haladhat, a közös cél legtöbbször háttérbe szorul, pontosan a széttagolódás miatt. 3. Az asszociatív/demokratikus vezető: partnerként kezeli a csoport tagjait, akik velük egy szinten lévő személyként, szintén partnerként kezelik a vezetőt. A döntéshozatalban a vezető együttműködik a csoport tagjaival. A döntés előkészítésben nagy szerepet kapnak a tagok, akik szabadon elmondhatják véleményüket,

24


2009.06.08.

0:39

Oldal 23

Az animáció kialakulása, megjelenési formái hazánkban érvelhetnek. A vezető olyan megoldási lehetőséget mutat a csoportnak, amelyre korábban a csoport tagjai nem gondoltak, valamint számukra elfogadható, tudnak vele azonosulni. A fent leírt három stílus alkotóelemei, sok esetben nem választhatóak el éles határvonallal, az esetek többségében keverednek. Mégis meghatározható, az adott vezető stílusa az abban felfedezett jegyek dominanciája alapján. Ahogy látható, az animátor munkája során foglalkozik vezetéselmélettel, kommunikációval, rendezvényszervezéssel, csoportdinamikával, szervezetfejlesztéssel, pszichológiával, pedagógiával, s minden olyan tudománnyal, tevékenységgel kapcsolatba kerül, melynek középpontjában maga az ember áll. Az animátor, mint katalizátor személy gerjeszti az adott csoport életét, munkáját, a csoportot vezeti, koordinálja. Mégsem beszélhetünk hagyományos értelemben vett vezetőről. Szerepénél, funkciójánál fogva nem egy abszolút vezető. Elsődleges feladata, hogy az egyének és a csoport igényeinek figyelembevételével végezze munkáját, amelynek célja az adott csoportoktól függően mindig változik. Az animátornak fel kell mérnie a személyek, és az általuk alkotott csoport igényeit, szükségleteit. Sok esetben a tényleges szükségletek rejtve maradnak, komoly kihívásokat támasztva az animátor elé, hogy ezeket feltárja, illetve az adott személlyel kifejezésre juttatassa. Fontos tudni, hogy az animátor munkája nem arról szól, hogy bármiféle általa vagy egy intézmény, szervezet által képviselt ideológiát, témát, tartalmat, tevékenységeket ráerőszakoljon, vagy beleplántáljon a csoportba. A valós igények feltárását követően feladata, hogy a csoport számára megoldást mutasson direkt vagy indirekt módon. Hasznosságát akkor fejti ki legjobban, ha nem egy személyben oldja meg a problémát, vagy elégíti ki az adott szükségletet, hanem a háttérbe vonulva, de nem kivonulva a szituációból, a csoport tagjaira bízza azt. Folyamatos jelenléte szükséges, ugyanis a folyamat során bármiféle váratlan esemény vagy egy újabb rejtett igény felmerülésekor nélkülözhetetlen az objektivitás, amit az animátornak képviselnie kell. 1.5. Az animáció kapcsolata más tudományokkal Ahogy már fentebb említettem, az animáció mint tevékenység középpontjában az ember áll, illetve emberek csoportja. Az animáció során több, más területen szerzett tapasztalat kerül felhasználásra. Minél több, emberrel foglalkozó tudományterületről rendelkezik tudással, tapasztalattal az animátor, annál hatékonyabbá válik az általa folytatott tevékenység. Az animáció által „használt” tudományok, szakmák: - kommunikáció - pszichológia - szociológia - kultúraközvetítés - rendezvényszervezés - csoport- és közösségfejlesztés Az animáció kapcsolata ezekkel a tudományokkal kétirányú. Az egyik kapcsolat a tudományok felől az animáció irányába hat, mely az animáció megvalósulását segíti elő. Az animáció ahhoz, hogy elérje célját a tudományok által már bevált módszereket, eszközöket használja fel. A másik kapcsolat, az animáció visszahatása a vele kapcsolatba kerülő tudományokra. Az animáció tevékenység, elvrendszer és eszköz. Minden olyan területen eszközzé válhat, ahol az adott tudomány saját hagyományosnak mondható eljárásai már nem működnek. 1.6. Az animáció és a kultúraközvetítés különbségei Az animációt, mint tevékenységet vizsgálva, amely az emberek szükségleteinek kielégítésével foglalkozik, felmerülhet a kérdés, hogy van-e különbség a kultúra területén, az animáció és a kultúraközvetítés között. Esetleg nincs másról szó, mint a kultúrát minél szélesebb körben az emberekhez eljuttatni kívánó tudomány újrakereszteléséről, újraértelmezéséről. Érdemes sorba venni a két tevékenység tartalmát és célját, hogy láthatóvá és érthetővé váljon a különbség és mindkét tevékenység szerepe, valamint fontossága. A kultúraközvetítés jellegzetesen emberi-társadalmi kommunikáció, amely a mindenkori történeti-civilizációs viszonyok meghatározottságai között megteremti a társadalmiság lehetőségét, azaz – közvetve – magát a társa-

25


2009.06.08.

0:39

Oldal 24

Ament Balázs dalmat. Elsődlegesen az intézményrendszert használja célja elérése érdekében. A kultúraközvetítés célja a meglévő intézményi háttérrel a kultúra, a kultúra termékeinek eljuttatása a társadalom tagjai számára, illetve az emberek figyelmének, érdeklődésének felkeltése. Tekintsük át, milyen eltérések lelhetőek fel az animáció és a kultúraközvetítés között. A kultúraközvetítés során cél a kultúra, a kulturális javak eljuttatása az emberekhez. A társadalom tagjait meg kell szólítani, meg kell nekik mutatni, hogy a kultúra fontos, meghatározza társadalmunkat, valamint annak a lehetőségét, hogy a kulturális javak elérése ma már nem egy felsőbb osztály kizárólagos előjoga. Amikor múzeumlátogatáson, egy tárlatvezetésen, egy kiállításon vagy egy könyvbemutatón veszünk részt, akkor a hagyományos eszközökkel történő kulturális javak bemutatásáról beszélhetünk. Animációval egybekötött kulturális közvetítő tevékenység során a vendégek által meglátogatott program nem ér véget a tárlatvezetéssel vagy a kiállított képek megtekintésével. A program különleges része csak ekkor kezdődik. A résztvevők lehetőséget kapnak, hogy megvitassák tapasztalataikat, a látottakat egymással, illetve a szakemberrel. Elmondják benyomásaikat, véleményüket a látottakról, hallottakról. Interaktív vitába bonyolódhatnak egymással a közösen átélt, mégis külön-külön nagyon eltérően értékelt élményekkel kapcsolatban. Természetesen nem minden esetben alkalmazható animáció. Egy nagyobb létszámú csoport esetében nem kivitelezhető az interaktivitás, valamint a mindenkit megmozgató programot követő vita. Az animáció lebonyolítása csak egy kezelhető létszámú csoporttal képzelhető el. Ehhez a tevékenységhez olyan animátorra van szükség, aki az érintett témában úgymond „otthon” van, lehetőség szerint szakértője annak. 2. Az animáció kialakulása 2.1. Európai alapok A két világháború közötti időszakban, a harmincas években egyre jobban fejlődő szociális csoportmunka rávilágított, hogy kiemelten fontos a fiatalság részvétele a társadalom kulturális, szociális és szabadidős területein. Elsősorban Nyugat-Európában, Franciaországban, később hazánkban is egyre inkább elterjedtek a különféle kultúrával foglalkozó intézmények, kultúrházak, kulturális központok. Ennek hatására, elsősorban Franciaországban, kezdődött el az állam által elismert és támogatott animátorképzés. A képzés elsősorban szociokulturális animációval foglalkozott. Franciaországban is létezett a népművelés, de arra elsődlegesen az education populare kifejezést használták. A konkrét tevékenységet, amely a társadalom nevelő, önnevelő, kulturális aktivizálását, a folyamatos fejlődését szolgálta, mégis a szociokulturális animáció kifejezéssel lehet a legjobban lefedni. (franciául: animation socio-culturelle) A II. Világháború utáni időben a turizmus újból fellendült. Az előszeretettel látogatott meleg vizű tengerekkel rendelkező országok: Spanyolország, Franciaország és Olaszország látogatottsága megnőtt. A környező európai országokból megindultak a tengerpartokon kikapcsolódásra vágyó emberek tömegei. Az évek során azonban a megszokott, hagyományos programokkal teletűzdelt programok, nyaralások egyre kevesebb embert vonzottak az egyébként turizmusból élő tengerparti településekre. Valami újra, valami változatosra volt szükség. Olyan újításra, amely nemcsak megtartotta a meglévő vendégkört, hanem képes volt újabbakat is vonzani. Egy más területen már bevált, embereket megmozgató, ösztönző dolgot illesztettek a turizmusba, mégpedig a két világháború között kialakult szociokulturális animációt integrálták, így létrejött a turisztikai animáció. Az alapvető szándék itt sem változott: megmozgatni, lelkesíteni az embereket. Az eltérés inkább a célokban mutatkozott meg. Míg a szociokulturális animáció a fiatalok ösztönzését célozta, hogy vegyenek részt a társadalom szociális, kulturális, szabadidős életének alakításában, addig a turisztikai animációban a cél a vendégkör megtartása, bővítése volt az újdonságnak számító tevékenységgel. A korábbiakhoz képest, merőben nagy újításnak számított, hogy a tengerparti települések vendéglátói egyre nagyobb mértékben alkalmaztak elsősorban egyetemistákat, fiatalokat a programok megszervezésére. Az új feladatkör, ekkor már nem csupán a már megszokott rendezvények, programok szervezésére vonatkozott. A fiatalok feladata a kikapcsolódásra vágyó vendégek ösztönzése, bevonása volt a régi/új programokba. Ezen felül, a sok fiatal, akik tele energiával, életerővel és lelkesedéssel vetették magukat a munkába, egy teljesen új, pozitív, a vendégek feltöltődését elősegítő légkört hoztak magukkal. A vendégek, akik a korábbi hagyományos programokhoz szoktak, meglepve tapasztalták az újdonságokat. Fiatal, energiával teli animátorok várták őket és megérkezésüktől kezdve a nyaralás, üdülés végéig folyamatosan mellettük voltak, mindenben segítettek a vendégeknek, legyen szó akár egy programról, vagy bármilyen a pihenéssel eltöltött idő alatt felmerülő problémáról. Az animátorok szerepe természetesen nem csupán az általános problémamegoldásra korlátozódott. Kiemelt feladatuk volt, hogy a vendégekkel folyamatosan foglalkozzanak, valamint minél több programba vonják be a rájuk bízott személyeket, családokat, csoportokat. Ösztönözniük kellett őket, hogy ne csupán a jól megszokott „lemegyünk a partra, napozunk és fürdünk a tengerben” tevékenységeket végezzék, hanem próbáljanak ki újdonságokat is.

26


2009.06.08.

0:39

Oldal 25

Az animáció kialakulása, megjelenési formái hazánkban 2.2. Az animáció megjelenése Magyarországon 2.2.1. A népművelés alapjainak kialakulása Magyarországon 1920-1949 között Az animáció megjelenéséhez és elterjedéséhez, elengedhetetlen felmérni a Magyarországon folyó kultúraközvetítés eszközeit, lehetőségeit, valamint az ezzel foglalkozó intézményeket és összevetni azokat a nyugat-európai, elsősorban franciaországi viszonyokkal. Franciaországban a szociokulturális animáció célja az ifjúság kulturális és szociális különbségeinek közelítése, illetve számukra a kultúra minél nagyobb arányú eljuttatása volt. A nyugat és kelet közötti földrajzi, gazdasági különbségek, az I. Világháborút lezáró versailles-i béke következményei mind-mind hatással voltak az országban folyó kultúraközvetítő munka színvonalára, lehetőségeire és az uralkodó szemléletek kialakulására. Míg Nyugat-Európában, elsősorban Franciaországban, a népművelés alapja a nép, ezáltal maga a népművelés, mint tevékenység alulról építkezik, addig Magyarországon a „nép művelése” felülről történt, így alapjaiban is eltérőek az irányelvek, a használt technikák, a prioritás és természetesen a tartalom. Hazánkban a két világháború közötti időszakban a művelődés, a kultúra fogyasztásának egy személyre jutó költségei olyan magasak voltak, hogy azt csak a jómódú felső, illetve középrétegek engedhették meg maguknak. Az anyagi háttér hiányán túlmenően, sok esetben a szellemi alapok is hiányoztak az alacsonyabb rétegeknél. Az írni-olvasni tudás nagymértékű hiánya korlátozta a művelődés lehetőségeit a rádióra, illetve a mozira. Ezek azonban igen magas költségeket róttak az azokat igénybe vevőkre, használni vágyókra. 1934ben a 2000 lakoson aluli 2563 kisközségben (ekkor e települések lakóinak száma összesen több mint 2 millió fő) összesen 11 mozi működött, ez a magas anyagi ráfordításon felül igen komoly korlátot jelentett. Az újságok, könyvek forgatásának nemcsak a rossz anyagi háttér, hanem az írni-olvasni tudás alacsony aránya is gátat vetett. A számunkra természetesnek vett és sokak által használt könyvtárak a két világháború közötti időszakban, korántsem rendelkeztek akkora kiterjedtséggel, mint napjainkban. 1920-ban mindösszesen 2535 „népkönyvtár” állt az olvasni vágyók és tudók rendelkezésére. A húszas évek második felében megindult népkönyvtár-fejlesztés program eredményeként, több mint 1500 új népkönyvtár nyitotta meg kapuit. Ettől függetlenül a községek 63%-a nem rendelkezett könyvtárral. A könyvtárak igen magas beiratkozási díjjal működtek, ez szintén korlátot szabott az azt igénybe vevők számára. A nagy tömegeket jelentő munkásosztály számára a munkáskönyvtárak jelentették a művelődés alappilléreit. A harmincas években sok új könyvtárat alapítottak számukra. A negyvenes években az üzemek körülbelül 35%a, a nagyüzemek körülbelül 70%-a rendelkezett a munkások számára létrehozott könyvtárral. Állomány szempontjából igen eltérőek voltak: az elérhető könyvek száma a 400 darabos állománytól a 2000 darabosig terjedt. A legszínvonalasabbak a munkások számára elérhető könyvtárak, a szakszervezeti könyvtárak voltak. Számuk 1927-ben elérte az 57-et. A városokban, nagyközségekben élők számára – közülük is azok részére, akik vagy a tehetősebb rétegekhez tartoztak, vagy a munkássághoz – könnyebben voltak elérhetőek a könyvek, addig a lakosság nagy részét kitevő parasztság számára az e típusú kulturális intézmény nehezen vagy egyáltalán nem volt elérhető. A húszas években állami kezdeményezésre hazánkban átalakult a népművelés. A társadalmi szervezetek korábban is nagy szerepet vállaltak az iskolán kívüli szabadidő eltöltésének szervezésében, valamint az iskolán kívüli oktatásban, nevelésben. Az átalakulás következményeképpen, a korábbi gyakorlattal ellentétben az egyesületek egységes ellenőrzés alá kerültek, az addigi nagyobb mozgásterük beszűkült. A központosítás célja a hivatalos állami ideológia ellenőrzött közvetítése volt. Magyarországon a nyugati mintával ellentétes irányba mozdult el a népművelés „fejlődése”. Míg hazánkban nagyobb hangsúlyt kapott mind az oktatásban, mind a nevelésben, mind pedig a népművelésben az ideológia eljuttatása és „elfogadtatása” az emberekkel, addig nyugaton más volt a prioritás, elsősorban az emberek valós igényeit vették figyelembe. A szervezett, iskolán kívüli népművelés elsősorban a parasztságra irányult. Az állam nagy teret engedett és sokat várt az egyházaktól. A katolikus, illetve a protestáns egyházak korábban már jól működő, az egész országot behálózó szervezete jó alapot jelentett ehhez. Az egyházak által létrehozott, működtetett egyesületek munkája sokszor szervezettebb volt, jobb anyagi háttérrel, mint más egyesületeké. Még egy dologban eltértek ezek a szervezetek az állam által „közvetlen” irányítás alá vont egyesületektől: sok esetben közelebb álltak az élethez. Tartalmukban sokkal színvonalasabbak voltak, az állami egyesületekhez képest, és jobban figyeltek az emberek valós igényeire. Az egyesületeket vezető papok már korábban kipróbált eszközökkel, elsősorban érzelmi hatásokra törekedve nagy eredményeket értek el, főleg a fiatalok körében. Az egyházak közötti különbségek az egyesületek működésében is megmutatkoztak. A protestáns egyházak haladóbb gondolkodásának köszönhetően a nevelési technikák is modernebbek voltak, ez által az egyesületek által szervezett programok is a haladóbb szemlélet jegyében születtek. Például értekezéseket rendeztek a parasztság jövőjéről, az ország helyzetéről. A parasztság körében elsődleges szerepet kapott az ismeretterjesztés, valamint a műkedvelés igényének kielégítése. Az ismeretterjesztés körében előadásokat tartottak főleg mezőgazdasági, valamint egészségügyi témákban. A műked-

27


2009.06.08.

0:39

Oldal 26

Ament Balázs velés legtöbb esetben a színjátszásra korlátozódott. A húszas években dán mintára hazánkban is létrejött a népfőiskolai mozgalom, amelynek elsődleges feladata a parasztság képzése, művelése volt. A népfőiskolák fontos szerepet játszottak a parasztság nevelésében, művelésében. A paraszti származású fiatalok számára lehetőséget adtak az ismeretek kiteljesítésére, valamint a további ismeretszerzéshez. A parasztság körében a falvakban működő egyesületek mellett vagy épp azok hatására létrejöttek a gazdakörök, illetve az olvasókörök. Eleinte kevésbé töltöttek be művelődési funkciót, elsősorban politikai, felekezeti és társadalmi csoportosulásként jöttek létre a paraszti kulturális élet fontos színtereként. A húszas években lefektetett alapokra építkezett a negyvenes évek szabadművelődése. 1945 után hazánk felszabadulását követően, az ország életében, valamint a népművelésben is új korszak kezdődött. A társadalom demokratikus átalakulása magával hozta a művelődés alakulását is. A szabadművelődés alapja a demokratikus nevelés, elsődleges célja a magyar szellemiség fejlesztése volt. Ebben az időszakban elsősorban a népművelő munka a társadalmi szervezetekben folyt. A pártok mellett az egyházak is tovább végezték népnevelő munkájukat a hozzájuk kötődő szervezeteken keresztül. 2.2.2. A szabadművelődést követő ifjúsági szervezeteket érintő centralizáció és az utódszervezetek A negyvenes évek végén a szocialista rendszer kialakulásával a népművelődés ismét az állam szoros ellenőrzése alá került. A korábban már kiépített szervezetek, illetve azokhoz kapcsolódó hálózatok tovább működtek, akkor már egy más rendszer szolgálatában. Az 1950-ben alakult Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) gyűjtő szervezetté alakult. Ebbe a szervezetbe olvasztották be az 1945-48 között létrejött ifjúsági szervezeteket, klubokat, önszerveződés útján létrejött társaságokat. Az 1957-ben megalapított, a szocialista rendszer ifjúsági életének koordinálására hivatott szervezete – amely a Dolgozó Ifjúság Szövetségének (DISZ) utódjaként jött létre – a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, azaz a KISZ volt. Az 1956-ig a DISZ mellett párhuzamosan önszerveződés útján létrejövő ifjúsági szerveztek – amelyeknek legszélsőségesebb példája az 1956-ban megalakult Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) – beolvasztásra kerültek az állam által létrehozott ifjúsági szervezetbe. Természetesen a korábban sokszínű és az ifjú társadalom eltérő rétegeit képviselő szerveztek tagjai nem tűntek el nyom nélkül. A centralizált ifjúsági mozgalmon belül a korábbi sokszínűség bizonyos szinten megmaradt, olykor felszínre került. A KISZ feladata az MSZMP mintájára az ifjúság gondolkodásának formálása, energiáinak lekötése volt, hogy az ’56-os eseményekhez hasonlót megelőzzenek. A KISZ táborok témájukat tekintve igen szerteágazóak voltak: építő-, természetvédő-, olvasó-, erdei-, vándortáborokat is szerveztek. 2.2.3. Az animációs tevékenység indirekt alkalmazásának megjelenése A rendszerváltás előtti időszakban, a nyolcvanas években a központosított rendszer szigora a korábbiakhoz képest enyhült. Mindez megjelent az ifjúsági szervezetek működésében is. Egyre több ifjúsági kezdeményezés valósult meg spontán, önkéntesen, vagy mai divatos szóval élve, alulról jövő kezdeményezésként. Az ifjúság számára szervezett táborokban az ideológiai „nevelés” térvesztésével fordítottan arányosan, egyre nagyobb hangsúlyt kaptak az ifjúság valós igényei. A táborokat vezető fiatalok, fiatal felnőttek vagy haladó gondolkodású korábbi KISZ tagok egyre jobban figyelembe vették az igényeket, a programok ember és élet közelibbé váltak. Visszatekintve, például az olvasótáborok csoportvezetői is animátornak számítanak, amennyiben az animáció összetevőinek nagy százalékát, akkor még nem feltétlen tudatosan, de alkalmazták. A rendszerváltás éve, 1989 a társadalmi szervezetek életében a legfontosabb évet jelentette. A Magyar Köztársaság Országgyűlése megalkotta az 1989. évi II. törvényt, az egyesülési jogról, s egyúttal eltörölte a korábbi törvényeket, rendeleteket. Az új törvény kimondta, hogy mindenkinek joga van csoportokba szerveződni, társadalmi szervezetekbe tömörülni, egyesülni: „1. § Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen. 2. § (1)3 Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek.” A rendszerváltás, tehát nagy változást hozott az iskolán, munkahelyen kívüli szabadidő eltöltést, művelődést generáló, szervező társadalmi szervezetek életében. 1989-90-ben a civil kezdeményezésre életre hívott szervezetek bejegyzése, működése, átalakítása fokozott tempóban kezdődött el. Sok, korábban csak informálisan működő szervezet kapott lehetőséget arra, hogy „ne rendszeridegenként”, hanem formális keretek között, törvényben

28


2009.06.08.

0:39

Oldal 27

Az animáció kialakulása, megjelenési formái hazánkban garantált jogokkal végezhesse munkáját. A kilencvenes évek elején több fiatal, illetve fiatal felnőtt gondolta úgy, eljött a cselekvés ideje. Amit addig informális keretek között vagy a KISZ-ben végeztek, a törvényi háttérrel biztosított, új alapokon nyugvó egyesületi rendszerben végzik tovább. Ekkor jött létre az elsők között egy országos civil szervezet, amelynek célja animációval tenni a gyermekekért. 3. Példák az animáció gyakorlati alkalmazására Magyarországon: 3.1. Zabhegyező Gyermekanimátorok Egyesülete A Zabhegyező Gyermekanimátorok Egyesületét 1991-ben alapította több fiatal. Többségük életkora még a húsz évet sem minden esetben érte el, a szervezet alapítóinak idősebb „generációja” is a huszonöt éves kort jelentette. Az alapítók „korosabb” fele már akkor vagy később hivatásszerűen is kapcsolatba került a fiatalokkal, gyerekekkel. Többen népművelőként, tanítóként, pedagógusként dolgoztak az alapítást követően. Minden alapító tagról elmondható, hogy korábban önkéntesként végezték munkájukat. A szervezet alapítói egyesületüket „nem hivatásszerűen gyerekekkel foglalkozó fiatalok szakmai szervezeteként” határozták meg. Az egyesületet Budapesten hozták létre, a fővárosi bíróság jegyezte be székhelye a mai napig ott található. Később az országban több helyi csoport megalapításával bővült a szervezet: Budapest – Káposztásmegyer, Érd, Gyula, Hódmezővásárhely, Mindszent. Példájukat néhány a környező országokban lévő település aktív, ifjúságért tenni akaró közössége is követte, például Romániában: Marosvásárhelyen, Nagyváradon, valamint Szerbiában: Zircben is alakultak csoportok. Az alapítók elve szerint legfontosabb a nyitottság. Alapelvük leginkább abban nyilvánul meg, hogy bármilyen gyermekekkel, fiatalokkal foglalkozó személy csatlakozhat a szervezethez, valamint az általuk szervezett programokon bárki részt vehet, egyesületi tagságtól függetlenül. A szervezet céljai között található a fiatalok felkészítése gyermekfoglalkozások levezetésére, animátorok képzése, továbbképzése, közös rendezvények szervezése az animátorokkal, illetve az animátorok gyermekközösségei számára. A jelen esetben tárgyalt témához leginkább kapcsolódó céljuk, hogy hozzájáruljanak a magas színvonalú gyerekanimátor kultúra kialakításához és elterjedéséhez hazánkban. Az alapítást követő években megszaporodó vidéki és külföldi csoportok mutatják, hogy a szervezet térnyerésével, valamint az egyre népszerűbb rendezvényeikre ellátogató ifjúság létszámának fokozatos növekedésével, igen komoly eredményeket értek el az animáció elterjesztésében és elfogadtatásában. A Zabhegyező Gyermekanimátorok Egyesülete, az alábbi tevékenységeket végzi célja elérése érdekében: - Gyerekfesztivál: minden évben megrendezik budapesti helyszíneken, később vidéki városokba kerül át, nemzetközileg is ismert és elismert rendezvény. - Kavalkád: leginkább egy fordított nyíltnaphoz hasonlítható, amikor a rendezvényeken részt vevő gyerekek, fiatalok vendégből, vendéglátókká válnak. - Táborok: szakmai és „napközi otthonos” elven működő táborokat is szervez, általában minden helyi csoport, az adott település adottságaihoz és az ott élők igényeihez mérten. - Alkotó és játszóházak: folyamatosan szervezett programok, amelyeket az egyesület által Káposztásmegyer II. lakótelepen működtetett játszóházba szerveznek központilag. Ezen felül természetesen minden vidéki tagszervezet is szervez saját helyiségébe, vagy a város intézményeibe kézműves, ismeretterjesztő foglalkozásokat, szakköröket. A szervezet programjainak többsége kiscsoportos foglalkozások keretén belül valósul meg. Elsősorban a kiscsoportos aktivitásra építenek. Nagyon fontos alapelv, hogy a foglalkozások, programok a fiatalok, gyermekek bevonásával zajlik, amelyeknek célja, hogy a résztvevők játszva tanulhassanak. Látható tehát, hogy egy animációval, jelen esetben gyermek animációval foglalkozó szervezet milyen sokrétű munkát végezhet. Természetesen az adott szervezet tevékenységei nagyban függnek az adott lokális környezetben élő célcsoport vagy csoportok igényeitől. Egy helyi szinten működő szervezetre hatással van az érintett település vagy települések sajátosságai: a földrajzi, éghajlati adottságok, a szociális összetétel, valamint a gazdasági helyzet is. Példa: egy alföldi településre nem lehet olyan turisztikai tábort szervezni, amely a hegymászással, sziklamászással, hegyi túrákkal foglalkozik. Azonban egy alföldi településen működő animációval foglalkozó civil szervezet az ott élő gyermekek, fiatalok számára megszervezheti hegyes vidékre a fent leírt témájú tábort. A meglehetősen szerteágazó tevékenység, a sok egymástól esetenként igen eltérő háttérrel rendelkező célcsoportok igen komoly kihívásokat támasztanak egy animációval foglalkozó szervezet, illetve annak tagjai elé. A legfőbb probléma, amivel foglalkozni kell az anyagi háttér megteremtése. A Zabhegyező

29


2009.06.08.

0:39

Oldal 28

Ament Balázs Gyermekanimátorok Egyesület alapítóinak gondolatát újra elolvasva nyilvánvalóvá válik, hogy ebben a szervezetben az ott dolgozók, önkéntes munkát végeznek. Az infrastruktúra, az eszközök és a technikai háttér biztosítása érdekében, ettől függetlenül is szükséges az anyagi háttér biztosítása. A civil szervezetek esetében igen szerteágazó módozatokkal találkozhatunk, ami a finanszírozás megszerzését illeti. Egy ilyen szervezet az alábbi módokon juthat anyagi forráshoz: - központi állami támogatás - önkormányzati támogatás - az adó 1%-a - saját bevétel - adomány - hazai és külföldi pályázatok A pályázatokkal el is jutottunk ahhoz a ponthoz, ami egy országos hálózatot magában foglaló civil szervezet esetében igen komoly problémákat jelenthet. A pályázatok kiírói az esetek többségében egy szervezetnek csak egy jogcímen adnak támogatást. Egy olyan szervezetnél, ahol a szervezet jogilag egynek számít, mégis országos hálózatból tevődik össze, nem pályázhat minden csoport, mert bármely megteszi, a pályázati rendszer úgy veszi, hogy az adott szervezet, már pályázott, az is elképzelhető, hogy támogatásban is részesült. Többek között, ebből a problémából fakadóan a Zabhegyező Gyermekanimátor Egyesületnek egy helyi csoportja úgy döntött, hogy önálló, lokális civil szervezetként kíván tovább működni. 3.2. Mi egy Másért – Gyulai Gyermekért és Ifjúságért Közhasznú Egyesület 1993-ban, a budapesti alapítást követően, Gyulán is létrejött a Zabhegyező Gyermekanimátorok Egyesületéhez kapcsolódó helyi csoport. Az évek során, egészen 2002-ig a csoport igen szoros kapcsolatot kialakítva a város vezetésével, valamint nagy népszerűséget szerezve a település lakói között, működött a helyi művelődési központ épületében. 2002-re azonban több olyan probléma is felhalmozódott, aminek következményeként a gyulai csoport több tagja úgy döntött, munkáját egy saját szervezetben tudja elképzelni a jövőben. A következő évben, 2003ra csúcsosodott ki a szándék, amit később tett követett: 2003 augusztusában megalakult a Mi egy Másért – Gyulai Gyermekért és Ifjúságért Egyesület. A szervezet megalapításának közvetlen okai az animációs tevékenység finanszírozási problémái voltak. A korábban már ismertetett pályázási gondokon felül a helyi vállalkozók, cégek bizalmatlan hozzáállása egy budapesti központú szervezet támogatásához szintén igen komoly gondokat okozott. Az új szervezet életre hívásával ezen problémák elhárultak az alapítók és a tagság elől. Az alapításnál az egyesület alapító okiratába belekerült több olyan pont is, amely azt a szándékot fejezte ki, hogy kifejezetten hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel, fiatalokkal is foglalkozni fog a szervezet. Ennek ellenére a közhasznú minősítést csak 2005-ben kapta meg a bejegyző bíróságtól. Az új egyesület céljaiban eltérést mutat a korábbi csoporthoz képest, de a fő irányvonal a gyerekeket, fiatalokat a programokba történő aktív bevonás nem változott. A célok inkább árnyaltabbá váltak és jobban alkalmazkodtak a helyi sajátosságokhoz, a település fiataljainak igényeihez. A szervezet szabadidős gyermek- és ifjúsági programokat, táborokat, klubokat, szociálisan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok részére szabadidős, szocializációs, integrációs programokat szervez és bonyolít le. Fontos megemlíteni a célok közül a kultúra, a kulturális javak, értékek eljuttatását azon gyermekekhez és fiatalokhoz, akiknek ezekhez való hozzáférése korlátozott, valamint az egészséges életre való nevelést, prevenciós és korrekciós jellegű tevékenységek folytatását. A szervezet céljai között szerepelnek még a korábbiaktól eltérően: - Információnyújtás, tanácsadás, információforrások közvetítése - Gyermek és ifjúsági érdekképviselet felvállalása - Együttműködési lehetőségek és információcsere biztosítása - Kiadványok létrehozása, megszerkesztése, támogatása - A gyerekek, fiatalok, az önkéntesek aktív részvételére alapozott szabadidő-pedagógiai, szociál-pedagógiai intézmények működtetése - Pszichológiai tanácsadás, tréningek szervezése A korábbiakkal azonos vagy nagymértékben hasonló célok is megmaradtak a szervezet alapokiratában: - Közös programok szervezése a tagok és azok gyermek- és ifjúsági közösségei számára - Foglakozások vezetésére alkalmas animátorok felkészítése, képzése, továbbképzése

30


2009.06.08.

0:39

Oldal 29

Az animáció kialakulása, megjelenési formái hazánkban Az új egyesület alapító tagjai között találhatóak az akkor még egyetemista hallgatóktól kezdve, a kertészmérnökön és az építőmérnökön keresztül a népművelőig vagy a volt KISZ-es önkéntesig mindenki, aki tenni akart a helyi ifjúságért. Az alapvető szemlélet, valamint a szándék nem változott: a fiatalok bevonásával, aktivizálásával tenni egy jobb világért. Ez alatt érthető akár a környezetszennyezés által okozott problémákra való odafigyelés, akár az önérvényesítés készségére való nevelés, akár az indirekt fejlesztés, amit a fiatalok kaptak a folyamatos találkozásokon, foglalkozásokon, s a sor természetesen hosszasan folytatható. Tekintsük át, hogy a szervezet milyen rendezvényeken keresztül tudja megvalósítani céljait valamint, hogy hol találhatóak meg az animáció eszközei. Az egyesület életéből képek a mellékletben találhatóak. - városi gyermeknap megszervezése: interaktív játszó- és alkotóházak, sport és ügyességi vetélkedők - karácsonyi vásár - helyi fesztiválokon gyermekprogramok szervezése - az Erkel Diák Ünnepek szervezésében vesz részt - a Helyi Ifjúsági Tanács munkájának segítése, szakmai felügyelete - együttműködik a megyei kórházban működő drogambulanciával, közösen prevenciós programokat szervez - egy alapfokú művészetoktatási intézménnyel közösen a megyében, főleg kisebb településeken élő fiatalok számára téli programokat szervez - a helyi családsegítő központtal együttműködve kortárssegítő képzést tart középiskolás fiatalok számára - iskolai rendezvényeken vesz részt, azokon programokat szervez, elsősorban felkérés alapján - nyári táborokat szervez: napközis tábor jellegű szakmai táborokat, ahol különféle témákban tudnak interaktívan kikapcsolódni, játszva tanulni a gyerekek, fiatalok, például: környezetvédelmi tábor, olvasótábor, mesetábor, kézműves tábor - szerepet vállal a Gyulai Diáknapok szervezésében és lebonyolításában - a helyi ifjúsági élet támogatója és generálója A szervezet több ifjúsági kezdeményezést felkarolt, amelyek során az érintett önszerveződés nem rendelkezett a megfelelő háttérrel egy-egy pályázat vagy támogatás elnyeréséhez. Ezen felül több informálisan működő ifjúsági csoporttal dolgozik együtt, akiknek szakmai és anyagi téren is igen komoly támogatást nyújt. Több esetben képzéseket szervezett a fiataloknak az általuk jelzett igények alapján. A szervezet tagjainak célja, hogy gondolkodásra, cselekvésre, egymás segítésére sarkalja a fiatalokat. A szervezet tagjai között nemcsak a középiskolás vagy az egyetemista korosztály tagjai találhatóak meg, hanem olyan elismert szakemberek is, akik munkájukkal és szakmai kompetenciájukkal nagyon sokat segítenek a szervezet működésében, valamint a fiatalok életének jobbá válásában is. Pszichológusok, pszichiáterek, ifjúságszakértők, népművelők és művelődésszervezők is a tagok sorát bővítik, munkájukkal hozzájárulva az egyesület kitűzött céljainak sikeres eléréséhez. Jelenleg a szervezet együttműködik a már említett családsegítő központon és a drogambulancián kívül, a helyi rendőrkapitánysággal, a nevelési tanácsadóval, a helyi önkormányzattal, a megyeközpontban működő ifjúsági irodával, a Dél-Alföldi Ifjúsági Információs Irodával, a megyei önkormányzattal, valamint folyamatosan keresi a kapcsolatfelvétel lehetőségét minden olyan helyi, megyei vagy regionális, állami vagy civil szervezettel, amely működése során kapcsolatba kerül a fiatalokkal, gyerekekkel. 3.3. "Kérdezz engem!" Információs és Segítő Animátori Szolgálat megvalósítása Gyulán A Regionális Operatív Program 3.2.2. intézkedés keretében, 143.747.926.- Ft értékű támogatást kapott Gyula városa egy segítő animátor szolgálat megvalósítására 2005-ben. A projekt 2005. augusztus 13-án indult és 2007. augusztus 10-én ért véget. A Kérdezz engem!" Információs és Segítő Animátori Szolgálat életre hívása elsősorban Gyula városában a kiemelten kezelt turisztika jelentőségének tulajdonítható. A szolgálat működése pontosan ebből az alapból kiindulva elsősorban a vendéglátás területére vonatkozott. A projektnek kettős célja volt: az egyik, hogy a térségben egy merőben új szolgáltatás csomaggal csalogassa a vendégeket a településre, valamint a helyi, frissen végzett, azonban munkával nem rendelkező fiatalok egy részének álláslehetőséget biztosítson. 20 főt képeztek ki a projekt keretében információs és segítő animátor feladat ellátására. A több hónapot követő felkészítés után a pályakezdő fiatalok egy közalapítvány alkalmazásába kerültek, s később foglalkozásszerűen végezték az animátori munkát. Munkájuk során az alábbi feladatokkal kellett foglalkozniuk:

31


2009.06.08.

0:39

Oldal 30

Ament Balázs - tájékoztatás és információnyújtás megadott információs pontokon - helyi programokról tájékoztatás - gyermekmegőrzés - játszóház - idegenvezetés - hagyományőrző programok - számítógépes oktatás időseknek - közönségtalálkozók szervezése - jogi tanácsadás a városban üdülő vendégeknek - gasztronómiai programok szervezése - sport- és szabadidős programok szervezése - az extrém sportokat űzők számára programok szervezése - kézműves foglalkozások - egyéb innovatív animátori szolgáltatások Mint látható igen összetett tevékenységekről van szó. A korábbiakban bemutatott került, szintén animációs tevékenységet végző civil szervezetekhez képest több olyan elem is megtalálható a Segítő Animátor szolgálat kínálatában, ami hiánypótló a térségben. A szervezet igen szerteágazó és nagy célcsoportot lefedő tevékenysége, valamint a foglalkoztatott animátorok száma még egy ekkora mértékű pályázati forrást is felemésztettek 3 év alatt. A településnek igen hasznosnak bizonyult a szolgálat működése. A szolgálatnál dolgozó fiatalok, sok programot tudtak színesebbé tenni, sok újat pedig beindítani az évek során. A város amúgy sem unalmas élete még jobban felpezsdült, az odalátogató vendégek pedig még több élménnyel tértek haza a pihenésből. Összegzés Felmerülhet a kérdés: akkor mi az animáció? Egy, az emberi társadalom problémáira megoldást jelentő csodaszer? A válasz korántsem egyértelmű és még kevésbé egyszerű, s ez pontosan az animáció összetettségéből fakad. Az animáció alkalmazhatósága, lehetőségei és hatékonysága mindig függ az adott csoport összetételétől, igényeitől, szükségleteitől, céljaitól, méretétől. Sokoldalúsága, pontosan az alkalmazkodásából fakad, mivel a valós igényekkel, tényleges problémákkal foglalkozik, azok megoldását pedig az érintett csoport, társaság tagjainak ösztönzésével végzi. Legfőbb eszköze az érintett csoportot alkotó személyek aktivizálása, amely nélkül elképzelhetetlen a hathatós siker elérése. Alkalmazható az animáció minden élethelyzetben? Jelent-e megoldást általánosságban a folyamatosan felmerülő problémákra? Miért nem terjedt el jobban ez a módszer, ha ilyen sokoldalú, dinamikus és határtalan? A választ abban találjuk, hogy az animáció nem adhat többet, mint ami az emberekben rejlik. Gondoljunk csak bele, egy animátor irányításával végzett cselekvés során nem fogunk megtanulni például: repülőgépet vezetni vagy atomerőművet építeni, esetleg komplex gazdasági kérdésekben állást foglalni, de ami valószínűbb, ha hagyjuk magunkat aktivizálni, akkor a bennünk rejlő, korábban elfojtott vágyainkat – a realitás talaján maradva természetesen – képesek leszünk megélni, mert merünk majd lépéseket tenni elérésének érdekében. A bennünk szunynyadó, általunk legtöbb esetben alábecsült plusz energiáinkat pozitívan fogjuk tudni felhasználni. Ebből is látszik, hogy az animáció nem a felhalmozható tudás tanításának módszere. Vannak dolgok, amiket a „hagyományos” módszerekkel kell megtanulnunk. Senki sem fog helyettünk a könyvek fölött görnyedve tanulni, szorozni és osztani vagy mutatni nekünk olyan technikát az animáció során, amivel könnyebben tudjuk a kiemelten fontos lexikális tudást magunkba gyűjteni. Az animátor csak azt tudja kihozni a csoportjából, ami alapvetően bennük van. Például egy afrikai faluban, ahol az adott csoport nem bír az írás-olvasás tudományával, nem lehet egy olvasótáborban aktivizálni őket. Természetesen más a helyzet egy magyarországi településen élő hátrányos vagy halmozottan hátrányos fiatalokból álló csoporttal. Nagyon sok esetben olyan rejtett képességek birtokában vannak ezek a fiatalok, amiket ők maguk vagy a közvetlen környezetükben élők sem gondolnának. Sok esetben a „rossznak” titulált gyerekek esetében nincsen másról szó, mint arról, hogy a bennük maradt, fel nem használt energiákat, milyen irányban használják fel. Számukra a felhasználásnak az a lehetősége ismert, amit szocializációjuk során beléjük rögzült. Nincsenek tudatában annak, hogy milyen lehetőségek veszik őket körül, amik hosszútávon akár jelenthetik életük jobbá válását is. A legtöbb tapasztalatuk abból adódik, hogy a körülöttük lévő világ mindig megmondta, hogy mit kell vagy kellene tenniük. Másik kérdés, hogy kevés esetben kérdezték meg tőlük, hogy mit akarnak tenni. Természetesen a rossz anyagi vagy szociális háttérre hivatkozva hárítanak a felelősök, hogy „ez nem kívánságműsor” és

32


2009.06.08.

0:39

Oldal 31

Az animáció kialakulása, megjelenési formái hazánkban ezért nem kérdezték soha a fiatalokat. Pedig az emberekben rejlő alapvető vágyak nem elérhetetlenek. Sok esetben nem is tudatosulnak bennünk addig, ameddig el nem érjük vagy meg nem tapasztaljuk kielégítésüket. Ilyen például: a problémamegoldó tudásunk vagy a kreativitásunk fejlesztése. Egy jó animátor képes rá, hogy megmutassa ezeknek a fiataloknak a lehetőségeiket, aktivizálja és segítse őket abba az irányba, amellyel felfedezhetik a bennük rejlő képességeket és azokat felhasználva képesek a fejlődésre.

Felhasznál Források Claus Finger & Váczy Sándor: Az animáció alapjai Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2002. Claus Finger & Váczy Sándor: Az animáció - a szabadság iskolája Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2003. Grosz Pálma & Váczy Sándor: Gyerek Animáció Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2003. Varga A. Tamás – Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 2001. Dr. Kiss Albert: Művelődéstörténet (1920-1949) Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. Bokor Béla – Dr. Koltai Dénes: Szociokulturális animáció Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 1995. Edouard Limbos: Kulturális és szabadidős csoportok animálása Népművelési Intézet, Budapest 1985.

Internet http://www.zabhegyezo.hu/ http://www.birosag.hu/

33


2009.06.08.

0:39

Oldal 32

Dombi Edina

Dombi Edina

SZEGED VÁROS ÉS A RÉGIÓ TUDÁSMEGTARTÓ EREJE

Bevezető Napjainkban egyre fontosabb kérdéssé vált a pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci helyzete. Szeged, mint egyetemváros szempontjából különösen fontos lenne, hogy az itt végzett egyetemisták a régióban el tudjanak helyezkedni, így tudásukkal a régió fejlődését segítsék elő. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta a régiók szerepe mindinkább fokozódik. A fejlődéshez az oktatási rendszer lenne a kulcs, hiszen ez adhatná meg a régió tudásmegtartó erejét, ezáltal a fejlődő régió bázisát. Az oktatási rendszer kiszélesedésével és átalakulásával – kreditrendszer bevezetése, bolognai folyamat – megszűnnek a hagyományos évfolyamok, a képzési szintek is megváltoznak, a levelező és távoktatásos képzési formák egyre népszerűbbé válnak, azonban mindezek hatása a munkaerőpiacra még nem mérhető teljes egészében. Jelenleg a felsőoktatási intézmények és a munkaerőpiac együttműködésének hiányáról beszélhetünk, a képzések nincsenek összhangban a régióban fellelhető munkaerőigényekkel. Ez azt eredményezi, hogy a sikeres pályakezdés esélye a régióban maradva alacsony, a friss diplomások számára más régiók – pl. Közép-Magyarország – ezért sokkal vonzóbbak. A dolgozat első részében ennek elméleti hátterét ismertetem. Néhány olyan tényező kerül mutatok be, amelyek az elmúlt évtizedek alatt erőteljes befolyással bírtak a felsőoktatási helyzet átalakulására. Elméleti megközelítésből először az ifjúsági átalakulás kérdését emelném ki. Az ifjúsági élethelyzet, az oktatási rendszer változása eltérő élet és iskolai esélyeket teremtett a fiatalok számára. Ennek eredménye lett az oktatási expanzió folyamata, amely a munkaerő-piaci helyzetet teljesen átalakította. Megváltozott a munkaerőpiacra lépés folyamata és esélyei. A felsőoktatási intézményeknek pedig igazodniuk kellett a régiókban élők tanulási és képzési igényeinek változásához. Gábor Kálmán és Kozma Tamás vizsgálatai ennek kellő megismerését segítik. A dolgozat második részben megemíteném Jancsák Csaba 2006-ban készített tanulmánya, amely a Szegedi Tudományegyetem hallgatói bázisát térképezte fel. Ennek segítségével képet kapunk arról, hogy az ország mely régióiból érkeznek Szegedre az egyetemi hallgatók. A tanulmányból kiderül, hogy a dél-alföldi megyékből származó fiatalok aránya növekedett a vizsgált időszakban. Ez azt jelenti, hogy a Szegedi Tudományegyetem fokozta regionális szerepkörét és vonzáskörzete leginkább a Dél-Alföldre terjed ki. Bemutatok egy általam készített kérdőíves felmérést is ebben a fejezetben, amely azt vizsgálja, hogy a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak saját véleményük szerint milyen a munkaerő-piaci elhelyezkedésük esélye, hol látnak erre reális esélyt, szemben azzal, hogy hol szeretnének valójában elhelyezkedni. A dolgozat végére világossá válik az olvasó számára, hogy bár a Szegedi Tudományegyetem fokozta regionális szerepkörét, a városnak és a régiónak hiányzik a tudásmegtartó ereje. Elhelyezkedési lehetőségek hiányában a Szegeden képzett szakemberek elhagyják a várost és a régiót, leginkább Közép-Magyarország felé orientálódnak, de egyre népszerűbb választás a külföldön történő munkakeresés is. Ez a folyamat a jövőben azt is eredményezheti, hogy a dél-alföldi régió fejlődése lelassul, míg a közép- és nyugat-magyarországi régiók fejlődése egyre erősödik. A bolognai folyamat hatására átalakult oktatási rendszer azonban változásokat indukálhat a jövőben, de ennek munkaerő-piaci hatásai még nem mérhetőek. Globalizáció és ifjúsági korszakváltás Az ifjúsági korszakváltásról Nyugat-Európában az ifjúsági korszakváltás az 1960-as években kezdődött el, és az 1980-as évekre fejeződött be. „A korszakváltás lényege a társadalmi reprodukció megváltozása, illetve az iskolai tudás felértékelődése. Jellemzője a korszakváltásnak az ifjúkor meghosszabbodása, az „amatőr” ifjúsági státusz „professzionális” státusszá alakulása.” További jellemzője, hogy azokat az intézményeket, amelyek eddig közvetlen ellenőrzést gyakoroltak a fiatalokra – például munkahely, család, politikai szervezetek – felváltották a közvetett ellenőrzést gyakorló intézmények – mass média, fogyasztói ipar. Megnőtt az ifjúság önállósága, az 1990-es években már Magyaror-

34


2009.06.08.

0:39

Oldal 33

Szeged Város és a Régió Tudásmegtartó Ereje szágra is érvényes az a megállapítás, hogy létrejön az iskolai ifjúsági korszak. Megnő az iskolában eltöltött idő hossza, bekövetkezik a felsőoktatás expanziója, középosztályosodás, gazdasági és technológiai fejlődés megy végbe. A kilencvenes években a magyar fiatalok számára az iskolai ifjúsági korszak két forgatókönyvet kínált: „a munkanélküliség szcenáriója” és „a szabadidő szcenáriója”. A munkanélküliség szcenáriója Nagy-Britanniában alakult ki a hetvenes évek folyamán. Jellemzője, hogy már korán létrejön a fiatalok azon csoportja, akiknek kis esélyei vannak a társadalmi integrálódásra, így kialakul az ún. társadalom alatti osztály újratermelődése. A szabadidő szcenáriója révén a nem-foglalkoztatottakon alapuló új „dologtalan” osztály jön létre. Ennek jellemzője, hogy a tanulás felértékelődik és elvezet a professzionális ifjúsági státusz kialakulásához. Ez a szcenárió együtt jár a társadalom középosztályosodásával. A szabadidő és a szabadidőipar kiépülése fontos területe a középosztályosodó fiataloknak. Az oktatási rendszer átalakulása A magyar oktatási rendszerrel kapcsolatban több uralkodó nézet is kialakult. Az egyik szerint például az oktatási rendszer nyitottabbá vált a szerkezetváltozás következtében, sokféleségét hangsúlyozzák, míg a másik nézet szerint az oktatási rendszer változásai „elitközpontúsághoz” vezettek, a társadalom kettészakadt, az iskolázatlan családok gyermekei az oktatási rendszerből egyre inkább kirekesztődtek. Demográfiai folyamatok alakulása Az oktatás helyzetét alapvetően meghatározzák a demográfiai tényezők, az egyes korosztályok létszáma, öszszetétele. Magyarországon az elmúlt évtizedek során gyorsan változott a korosztályok száma. Míg a hatvanas években nagyon alacsony volt a korosztályok létszáma, a hetvenes évtized közepére nagy létszámú korosztályok születtek. Ezek a nagy létszámú korosztályok már kikerültek a közoktatásból, az elmúlt években mind az általános iskolákban, mind a középiskolákban egyre kisebb a korosztályok létszáma. A középfokú oktatásban mára radikálisan csökkent a tanulók létszáma. A kilencvenes évek legfontosabb jellemzője az iskolai végzettség hosszú távú emelkedése. Az egyes évjáratok csökkenése is oka annak, hogy egy adott korosztályból egyre többen kerülnek a felsőoktatásba. A 15-29 éves fiatalok körében növekedett a tanuló fiatalok létszáma, különösen a kilencvenes évek második felétől, tehát a demográfiai helyzet egyre kedvezőbb, amely növelheti a tanuló fiatalok közötti versenyt. Az Ifjúság 2000 vizsgálat alapján a következőképpen alakult 2000-ben Magyarországon, korcsoportonként a 15-29 éves fiatalok iskolázottsága: A 15-29 éves korosztályban 23, 5% volt a szakmunkásképzőt végzettek csoportja, ami ebben a korosztályban a legnagyobb. Második helyen a szakközépiskolát és gimnáziumot végzettek csoportja áll (11, 4%, illetve 6, 8%, összesen 18, 2%). A harmadik legnagyobb csoport az általános iskolát végzettek csoportja (9, 7%). A tanuló fiatalok körében a szakközépiskolába és gimnáziumba járók csoportja a legnagyobb (8, 1%, illetve 8, 6%, összesen 16, 7%). A főiskolát és egyetemet végzettek aránya 4, 2% illetve 5, 3%, összesen

35


2009.06.08.

0:39

Oldal 34

Dombi Edina 9, 5%. A szakmunkás tanulók a tanuló fiatalok között visszaestek a harmadik helyre 3, 7%-kal. Az Ifjúság 2000 vizsgálat adatai alapján Magyarországon „egy új ifjúság képe rajzolódik ki” az ezredfordulóra. Az iskolázottsági szint megnő, az iskolában eltöltött idő emelkedik. A 15-19 éves korosztályra a középiskolába járás, a 20-24 évesekre a felsőfokú intézményekbe járás jellemző, míg a 25-29 évesek többsége szakmunkásképzőt vagy középiskolát végzett. Globalizáció és növekvő egyenlőtlenségek Nemzetközi tendenciaként figyelhető meg, hogy az iskolarendszerű képzésben egyre többen és egyre magasabb életkorig vesznek részt, ezért mindinkább későbbre tolódik a munkaerőpiacra lépés ideje. Ezt a fajta expanziót részben a gazdasági fejlődés igényei kényszerítik ki, mivel a munkavállalóknak egyre több és minél színvonalasabb képzésre van szükségük. Az oktatási expanzió szorosan összefügg a munkával, munkanélküliséggel, mert minden fejlett országban azzal jár, hogy a fiatalok munkavégzésére egyre későbbi életkorban van igény illetve lehetőség, továbbá a fiatalok munkaerőpiacra lépése egyre nehezebbé válik. Az oktatás expanzióját tekintve társadalompolitikai törekvések is megfigyelhetőek, öngerjesztő folyamatként is szemlélhető, azok a gyerekek, akiknek szülei magasabban képzettek, magasabb, sőt a sajátjuknál is magasabb képzettséget akarnak gyermeküknek. Miközben a magyar oktatási rendszer átalakulása felgyorsult, az esélyegyenlőség megkérdőjeleződött, új egyenlőtlenségek jönnek létre. Különösen élessé válnak az etnikai különbségek. Jól megfigyelhető a roma fiatalok hátrányos helyzete a munkaerő-piaci és az iskolázottsági helyzet alapján is. Megfigyelhetőek területi különbségek is az iskolaszerkezet átalakulása nyomán. A községekben egy iskolára jutó tanulók aránya messze alacsonyabb, mint a városokban. Azokat a kihívásokat, amelyek a kilencvenes években érték a magyar fiatalokat, a globalizált világ kihívásainak is tekinthetők, amelynek eredményeképpen az ifjúsági korszakváltás hazánkban is gyorsan végbement. Az iskolai ifjúsági korszak egyik kihívása a globális versenyhelyzet. A világgazdasághoz való csatlakozásunk óriási versenyt indított el, így ma a hazai munkaerőnek nem az országon belül kell versenyeznie, hanem a külföldi munkaerővel is. Gábor Kálmán megemlíti Kemény Istvánt, aki a munkanélküliséggel kapcsolatban azt állapította meg, hogy a fiatalok közül kerül ki a munkanélküliek egyik csoportja. Minél nagyobb a fiatalok száma, annál rosszabb a helyzetük, nem tudnak elhelyezkedni. A globalizálódás a nyolcvanas évektől együtt jár az egyenlőtlenségek növekedésével. A növekvő munkanélküliség, a jövedelmi egyenlőtlenség, a reálbérek hanyatlása azt eredményezte, hogy nőtt a létminimumon vagy az az alatt élők száma. A fiatalok előmenetelét befolyásoló tényezők: A társadalmi egyenlőtlenségek már az oktatás szintjén újratermelődnek. Azok a fiatalok, akik az alsóbb rétegekhez tartozó családokból származnak, gyengébb iskolákba kerülnek, a felsőoktatásban való részvételüknek is kisebb az esélye. Az etnikai kisebbségek sikertelenebbek a képzések területén. A fiatalok nyelvismeretének és kommunikációs státuszának elemzése megmutatja, hogy a magyar fiatalok milyen mértékben képesek a globalizáció kihívásaira válaszolni, és ebben az oktatási rendszer növeli az esélyeket vagy éppen ellenkezőleg a leszakadást növeli. 15-29 éves fiatalok iskolai és életesélyeiről A tanulásból a munkába való átmenet Az Ifjúság 2000 vizsgálat adatai alapján elmondható, hogy azoknak a fiatalok, akik nem fejezték be az általános iskolát mindössze egyharmada lépett a munkaerőpiacra, és majdnem egyötöde munkanélkülivé vált. Azoknak a fiataloknak, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége általános iskola, majdnem egyharmada inaktív, valamivel több mint kétötöde aktív kereső, körülbelül fele nem dolgozott soha. A szakmunkás végzettséggel rendelkezők háromnegyede aktív kereső, 15%-a inaktív, egyötödük soha nem dolgozott. A középiskolai végzettséggel rendelkezőknek már közel háromnegyede aktív kereső. Ezek közül 14, 7% inaktív, és körülbelül egyötödük soha nem dolgozott. A munkanélküliek aránya közülük 6, 8%, akiknek a fele soha nem dolgozott. A főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők 81, 7%-a aktív kereső, valamivel több mint egytizede inaktív, továbbá 15%-a soha nem dolgozott. A diplomásoknak 3, 2%-a munkanélküli, a diplomás munkanélkülieknek pedig több mint a fele nem dolgozott soha. Az Ifjúság 2000 vizsgálatból az derül ki, hogy a 15-29 éves fiatalok mintegy 10%-a az általános iskola szintjén maradt, vagy már innen morzsolódtak le. Ők képezik a reménytelenül leszakadt rétegét az ifjúságnak. Igen nagy eséllyel válnak munkanélkülivé ezek a fiatalok, továbbá származási és területi hátrányokkal halmozódnak. Ezen

36


2009.06.08.

0:39

Oldal 35

Szeged Város és a Régió Tudásmegtartó Ereje adatok alapján kb. 78 ezer fiatalról mondható el, hogy a társadalom alatti osztály tagjaivá válhatnak. Ez annak eredménye is lehet, hogy minden második fiatalnak azok közül, akik nem fejezték be az általános iskolát, édesapja sem végezte el az alapfokú iskolát. Országos adatok szerint a fiatalok iskolázottsága meghatározó a tanulásból a munkába való átmenet terén. Azoknak, akik az általános iskolát nem fejezték be, csak egyharmada került a munkaerőpiacra, és mintegy egyötöde munkanélkülivé vált. Ezeknek a fiataloknak pedig a fele inaktív. Azoknak a fiataloknak, akiknek legmagasabb iskolai végzettsége általános iskola, valamivel több mint kétötöde aktív kereső, mintegy kétötöde inaktív. Ebben az esetben a munkanélküliek aránya 16, 7% volt. Elmondható, hogy országosan a szakmunkásképzettséggel rendelkezők háromnegyede aktív kereső, 15%-a inaktív, egytizede pedig munkanélküli. Azok az adatok, amelyek a fiatalok munkaerő-piaci mobilitására vonatkoznak, azt mutatják, hogy a fiatalok próbálkozásai az ifjúsági életszakasz részét képezik, ennek a folyamatnak pedig része lehet maga a diplomás munkanélküliség is. A származási és területi különbségek Az apa és az anya iskolázottsága alapvetően meghatározza a fiatalok egyes iskolázottsági szintre jutását. Azok a fiatalok, akik még az általános iskolát sem fejezték be, az édesapák 51, 3%-a sem végezte el az általános iskolát, mindössze 33, 8%-uk végezte csak el. Budapesten az országos átlagnak kb. fele a szakmunkás végzettségűek aránya, az egyetemet végzettek aránya pedig az országos átlag kétszerese. A kilencvenes években nőtt a különbség az ország egyes régiói között. A munkanélküliségi ráta azt mutatja, hogy az észak-magyarországi és az észak-alföldi régiókban a legmagasabb a munkanélküliség, a legalacsonyabb pedig a nyugati és közép-dunántúli régiókban. A származási és területi egyenlőtlenségek a roma fiatalok esetében igen erőteljesen érvényesülnek, annak ellenére, hogy a felnőtt roma népességhez képest már fiatal korban többen elvégezték az általános iskolát, és az apák között nőtt a szakmunkás végzettségűek aránya. Élethelyzetek, életutak Az ifjúsági életszakasz változásának egyik fontos kísérőjelensége a fiatalok individualizálódása, korai önállósodása: az első önálló szórakozás, első szexuális tapasztalat megszerzése, „egyedül jönni-menni”. A mai társadalom fejlődése egyre inkább azt várja el a fiataloktól, hogy minél hamarabb váljanak nagykorúvá, vegyenek részt a fogyasztásban, ugyanakkor annál később helyezkedjenek munkába. A korai önállósodás együtt jár az ifjúsági életszakasz kitolódásával. Leginkább a Sziget-kutatások erősítik meg azt a tényt, hogy a fiatalok tanulmányaikat később fejezik be, teljes állásba is később kerülnek, továbbá a házasodás és az első gyerek vállalása is kitolódik. Elsőéves hallgatók vizsgálatából az derült ki, hogy az iskolában eltöltött idő növekedésének egyik fontos oka az, hogy így késleltetik a felnőtt korba való belépést. Vonzó a diákélet, hiszen nem kell elköteleznie magát. Egyes életesemények azonban így egymás mellett zajlanak: tanulmányai befejezése előtt munkába áll. Az állandó partnerrel való együttélés is egyre korábban következik be. Több esetben ezt megelőzi az otthonról való elköltözés, a másik tendencia viszont az, hogy nem. A szülői háztól való elszakadás a fiatalok leginkább az együttélés és a házasodás idejével kapcsolják össze, nem a tanulmányaik befejezésével. A kilencvenes években a fiatalok életpályáját vizsgálva két vonulatot említenek: „normalizált életrajz” és „választásos életrajz”. A meghosszabbodott ifjúkor egyre általánosabb forma, de a normalizált életrajz ettől még nem tűnt el. Az Ifjúság 2000 vizsgálatban 15-29 éves fiatalok között a drog kipróbálása szintén egy meghatározó esemény, időpont a fiatalok megváltozott élethelyzetében. Az átlagnál nagyobb arányban drogot kipróbáló egyik csoport a főiskolás és egyetemi hallgató nők csoportja. Ez arra is enged következtetni, hogy a felsőoktatás expanziójával egyidőben nő a fiatalok, ezen belül a nők sebezhetősége. Végső soron megállapítható, hogy a jelenlegi oktatási rendszer növeli a származási és területi egyenlőtlenségeket, a generációs szakadékot nemzedékek között, és „válasz nélkül hagyja az iskolai ifjúsági korszakban a fiatalok veszélyeztetettségét, és közönyös a fiatalok sebezhetőségével szemben.” Egyetem és régió Kozma Tamás Kié az egyetem? című könyvének ebben a fejezetében a felsőoktatási intézmény és környékének kölcsönhatásairól ír. A felsőoktatás regionális elemzése egy sajátos szemléletmódot jelent, amely a felsőoktatási intézményt és annak régióját együtt, egy egységként fogja fel. Vagyis, az intézmény az adott régió „szülötte”, illetve maga a régió az intézmény hatásainak köszönhetően fejlődik. Az intézményt pedig a régiókban élők ta-

37


2009.06.08.

0:39

Oldal 36

Dombi Edina nulási, képzési, stb. szükséglete hívja életre, ezzel párhuzamosan az intézmény pedig betölti a régiókban élők társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai szükségleteit. A felsőoktatás regionális kutatása a társadalomföldrajz, a szociálökológia és az oktatáskutatás határterületein helyezkedik el, amelyet oktatásökológiának is nevezünk. Az 1960-as években, a közös főiskolák tervezésekor használták fel a felsőoktatás regionális kutatását a politikai döntéshozók. A magyar szakirodalomban pedig Zibolen Endre kezdeményezte. Az intézmény és környéke A kötelező képzés után A mai Magyarországon a kötelező képzést elhagyva a következők állapíthatóak meg: A munkavállalók helyzete gyengül, érdekképviseleti szervezeteik a globalizálódó piacgazdaságban alkalmatlannak bizonyultak. Tömegessé vált a pályakezdő munkanélküliség, illetve ennek elkerülésére az iskolarendszerben való maradás a kötelező képzés után. Elmondható, hogy a fiatalok az iskolai keretek között maradva ún. „tudás- és szakma-felhalmozást” folytatnak, vagyis igyekeznek kiegészítő szakmai ismereteket szerezni a munkavállaláshoz. Ez a helyzet azt is eredményezi, hogy a kötelező oktatás utáni intézmények felértékelődnek. Mert a tanulással eltöltött idő meghosszabbítható bennük, ami önvédelem a pályakezdő munkanélküliséggel szemben, továbbá a sikeresebb elhelyezkedést szolgáló kiegészítő szakmai ismeretek szerezhetők ez idő alatt. Mindemellett a továbbtanulási igény kielégíthető és egy igényesebb életvitel lehetőségét nyújtja Exkluzív, inkluzív Ezeknek az igényeknek a kielégítésére az 1990-es években sokféle intézmény szerveződött, különösen a felsőoktatás hagyományos központjaiban. Ezen „félfesőfokú” intézmények szervezeti modelljeinek alapvetően két fajtáját különböztetjük meg: Az exkluzív intézmények arra szolgálnak, hogy a meglévő társadalmi környezetéből kiemeljék a bekerülőt, és új társadalmi szerepekre készítsék fel. Ezek az intézmények a gazdaságot élénkítik, a helyi társadalmat felzárkóztatni akarják. Ezek az intézmények rendszerint zártak és kívülről irányítják őket, általában a felülről kezdődő modernizálás termékei. Az inkluzív intézmények a helyi (regionális) közéletnek fórumot biztosítanak, továbbá azoknak nyújtanak bekapcsolódási lehetőséget, akik földrajzi vagy társadalmi helyzetük miatt egyébként nem tudnának részt venni a nyilvánosságban. Ezek az intézmények nyitottak, általában alulról kezdődő társadalmi változások eredményei. A történelem tanulsága szerint azok az intézmények maradtak fenn, lettek sikeresek, amelynek szervezői tudatos célt követtek, de a résztvevők igényeinek megfelelően hagyták magukat vezetni. A felsőoktatási funkciók is ezt fejezik ki, amely egyúttal biztosítja az intézmény továbbélését a helyi társadalomban. A felsőoktatás térszerkezete Képzési igények A képzési igények felmérése azoknak a területi elhelyezkedése, akik valószínűleg egy bizonyos képzésben vennének részt. A következőkben a tudományos, professzionális, értelmiségi és szakmai képzés iránti igények térszerkezetét ismertetem. Korábbi eredmények Az 1982-85-ös vizsgálatsorozatban a professzionális képzés iránti igények várható alakulásának feltérképezése szerint: Észak-magyarországi régió: a műszaki egyetemen szükséges a képzési irányok bővítése. A jogászképzés megindult, de a tanárképzés még szétdarabolt. A régiónak policentrikus intézményfejlesztést javasoltak, amely a régió felsőoktatási intézményeit egyszerre erősítené. Észak-alföldi régió: monocentrikus fejlesztést ajánlottak, mivel négy szakmai területen – műszaki, egészségügyi, közgazdasági, tudományos-művészeti – volt szükség növekedésre. Dél-alföldi régió: agrárképzés kiépítésére és a pedagógusképzés egyetemi integrációjára tettek javaslatot. Dél-dunántúli régió: mérnök és a közgazdász képzés fejlesztését ajánlották, valamint a tudományos és művész értelmiség számának enyhe növelését. Észak-dunántúli régió: az egészségügyi felsőoktatás, a jogászképzés és a közgazdászképzés növelését javasolták. A következőkben az akkori előrejelzések megvalósíthatóságának vizsgálata következik, néhány területi vizsgálat segítségével.

38


2009.06.08.

0:39

Oldal 37

Szeged Város és a Régió Tudásmegtartó Ereje Mutatók Felsőfokú vagy akár csak fél-felsőfokú képzések iránt ott van igény, ahol magas az érettségizettek száma. A valós igényekről ez a mérés elnagyolt képet adhat, viszont olyan tendenciákra és térségekre hívja fel a figyelmet, amelyeket érdemes jobban megvizsgálni. Igények A vizsgálat eredményei a következők lettek: Budapesten igen magas, Pest megyében azonban országosan is a legalacsonyabb a középiskolában tanulók aránya. A fővárost megközelítő a középiskolákban tanulók aránya Csongrád, Heves, Győr-Sopron és Zala megyékben. Csak a Dunántúl peremén elhelyezkedő megyékben létezik az a tanulói arány, amely a Tiszántúl szinte összes megyéjére jellemző. Csongrád és Győr-Sopron megyékben a középiskolai tanulók és a felsőoktatási hallgatók arány is magas. Hajdú-Bihar megyében a középiskolába járók aránya alacsonyabb a felsőoktatási hallgatók arányánál. Hevesben a hallgatók aránya alacsonyabb a középiskolai tanulók arányánál. Zala megyében kifejezetten alacsony a felsőoktatási hallgatók aránya, míg a középiskolába járóké kifejezetten magas. A várakozástól eltérő megfigyelések értelmezése: A felmérésekből az látszik, hogy az érettségit adó középfokú intézmények mennyire egyenlőtlenül vannak terítve országosan. Az Alföld északi térségeiben a gimnáziumi képzés dominál, ez a helyzet Zala megye kistérségeiben is. A többi kiemelkedő hallgatói arányú megye térségeiben van egy-két kimondottan szakképző centrum is. Az eddig említett megállapítások együttesen értelmezve képet adnak az elmúlt tíz év demográfiai változásai tendenciáiról. A szakképző centrumoknak köszönhetően is bizonyos városok kiemelkednek a többiek közül. A harmadfokú képzések iránti igények: A kistérségek mintegy tizede vonzza a tanulókat, ami azt is eredményezi, hogy a szomszédos kistérségek számára is vonzásközpontként funkcionálnak, legalábbis az iskolázás tekintetében. Figyelmet keltenek azok a kistérségek, amelyeknek nemcsak tanulói arányuk kiemelkedő, hanem további kiemelkedő tanulói arányú kistérségek is kapcsolódnak hozzájuk. Különös figyelmet azok a kistérségek érdemelnek, ahol az érettségiző diákok száma a legalacsonyabb, és hasonló kistérségekkel összefüggő kisrégiókat alkotnak. Ezek azonban a középfokú oktatás deficites kisrégiói, így a harmadfokú képzés szempontjából is kérdésessé válnak. Mindezek figyelembevételével megállapítható, hogy a képzés iránti igények ott sűrűsödnek, ahol a lakosságban viszonylag magas az érettségizők aránya, de a felsőoktatásba járók aránya viszonylag alacsony, és több hasonló ilyen helyzetű kistérség összefüggő kisrégiót alkot. A harmadfokú képzési igények kielégítése Hazánkban elsősorban az állami felsőoktatás hálózata elégíti ki a harmadfokú képzési igényeket. Ma rendszerint megyénként két intézmény található, az ország középső és keleti felében az intézményhálózat sűrűbb, mint az észak-nyugati területeken. A fővárostól távolabbra eső területek intézményekkel való ellátottsága erőteljesebb, miközben a fővároshoz közelebb eső térségek intézményekkel való ellátottsága gyengébb. Az ország innovációs zónáinak vizsgálatakor arra jutottak, hogy ma is egy képzeletbeli délnyugat-északkeleti tengelytől északra sűrűsödnek az innovációk. Az ország délkeleti területei ma is innovációhiányos régiónak tekinthetők. A megfigyelések alapján megállapítható, hogy az ország ún. innovációhiányos régióit jelentős mértékben azok a térségek alkotják, amelyekben az érettségizők aránya alacsony. Az innovációs zónákra pedig egyúttal igaz az, hogy olyan térségekből áll, hogy az érettségizők aránya magas. A Tiszántúl térségei ettől azonban eltérnek: innovációhiányos szektorok, de számos térségben magas az érettségizők aránya A regionális egyetem hallgatósága Az intézmények regionális kötöttségeit tükrözi a hallgatóság társadalmi összetétele és szubkultúrája. Érdemes ezzel is megismerkedni ahhoz, hogy egy regionális egyetem várható közönségéről képet alkothassunk. Korábbi vizsgálatokkal egybevetve az derült ki, hogy több munkatapasztalattal kerülnek az intézménybe a főiskolások, mint az egyetemisták. Talán a pályakezdő munkanélküliség innen is eredhet. Ugyanakkor megállapítható, hogy a leendő foglalkozások megválasztásában sokkal inkább annál maradnak, amivel főiskolára kerültek.

39


2009.06.08.

0:39

Oldal 38

Dombi Edina Életpályák A hallgatóság körében azok a lehetőségek a meghatározók, amelyeket a regionális egyetem/főiskola induláskor felkínál nekik. Többségük munkatapasztalat nélkül érkezik az intézménybe, csupán a továbbtanulási hullám sodorta oda. A diplomás munkanélküliség veszélyével sokan tisztában vannak, de keveset tesznek ellene, ami részben annak is oka, hogy a képzés hosszú ideje alatt nincsenek közvetlen érintkezésben a munka világával, és nem áll rendelkezésükre alternatív képzési kínálat (rövid ciklusú szakmai képzések). A végzettek általában nem lépnek ki régióból (45%-uk egyenesen hazamegy). Ha nem haza mennek, akkor igyekeznek elhelyezkedni a kistérségi városközpontokban. Például, Debrecen vonzása Nyugaton egészen a Tisza vonaláig terjed, Észak felé Heves megyéig és Nógrád északkeleti részéig. Dunántúlra vagy Budapestre csak olyanok mennek, akik onnan is érkeztek vagy keresett, divatos szakmákban végeztek. Stratégiák Az egyetemi hallgatók között végzett vizsgálat azt mutatja, hogy azok, akik nem akarnak pályát módosítani az egyetem után, vagyis az eredetileg választott képzésnél maradnak, a tanulmányok végéhez közeledve rövid ciklusú képzésekkel (felsőfokú szakképzéssel) is kísérleteznek. Ez a jelenség új, korábbi vizsgálatok inkább az egyetem kínálatán belüli hallgatói vándorlásokat dokumentálták. Egy új hallgatói életstratégiához a következők kellenek: - előzetesen vagy a felsőoktatásban megszerzett munkatapasztalatok - elkötelezettség az eredeti életpálya iránt - rugalmasság, nyitottság és informáltság az azonnali elhelyezkedésben - kellő kínálat a képző intézményben A regionális egyetem fontossága Az egyetem a főiskolával szemben kínálatának gazdagságával van előnyben, a főiskola viszont az előzetes élettapasztalatokat illetően van előnyben az egyetemmel szemben. Ebből a regionális egyetem funkciója és fontossága is kikövetkeztethető. Egy ilyen intézménynek biztosítania kell a tanulmányok iránti hosszú elkötelezettséget, lehetőséget kell nyújtania a fiatalnak, hogy megismerkedjen az elhelyezkedési lehetőségekkel, támogatást kellene felajánlania az elhelyezkedéshez és folyamatos kapcsolatban kell maradnia végzettjeivel a kilépés után. A felsőoktatás iránti igények területi alakulása jórészt az innováció regionális terjedésével esik egybe Magyarországon. A határ menti övezetek képeznek kivételt, valamint az alföldi régiók, amelyekben a tudományos kapacitás koncentrálódik, de az innováció csak foltszerűen jelenik meg. Itt a továbbtanulási igények magasabbak, de térségileg egyenlőtlenül jelentkeznek. A harmadfokú képzés különböző modelljeiben rövid ciklusú szakképzéseket és általános értelmiségképzéseket egyaránt szerveznek. Azok az intézmények mondhatók el életképesnek, amelyek e kettőt sikeresen összekapcsolják. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak származási háttere Jancsák Csaba tanulmányában a következőket írja. A kilencvenes évek kezdete óta jelentős mértékű átalakulás történt a magyarországi felsőoktatásban. Egyik legjelentősebb lépés a 2000-ben végrehajtott egyetemi integráció volt, amelynek eredményeképp létrejött a Szegedi Tudományegyetem. A felsőoktatásban részt vevők száma is nagymértékben nőtt az elmúlt évtizedekben. Nem kérdés ugyanis, hogy a mai gazdasági növekedés miatt egyre több és magasan képzett szakemberre van szükség. Ez új elvárásokat állított a felsőoktatási intézmények elé is, a hagyományos elitképző világ átalakult. Egy 21. századi felsőoktatási centrum hatással van az egész régióra, nem csak az adott település életére. Többek között az egyetem Szegedre telepítése nélkül elképzelhetetlen lett volna a régió kulturális és gazdasági gyarapodása. A felsőoktatást kutató szakemberek a felsőoktatás tömegesedéséről és kiterjedéséről beszélnek. Egyre több fiatal vesz részt felsőoktatásban, és igen sokféle társadalmi csoportból érkeznek. A Szegedi Tudományegyetem immár, mint a dél-alföldi régió tudásbázisaként jelenik meg. Ez a szerepkör szélesíti a feladatok és a felelősségek körét, a modern regionális politika az Európai Unió fejlesztését a regionális különbségek mérséklésében határozza meg. Az Ifjúság 2004 kutatás adatai alapján a dél-alföldi 15-29 éves fiatalok 9, 4%-a rendelkezik diplomával, a 24 évesnél idősebb fiatalok 23, 2%-a végzett felsőfokú iskolát. Ez az arány várhatóan emelkedni fog, hiszen a megkérdezettek 48, 6%-a szeretne felsőfokú tanulmányokat folytatni. Az országos átlaghoz képest nincs nagy eltérés a régióban. Az Ifjúság 2000 adataival összehasonlítva nőtt az érettségivel és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

40


2009.06.08.

0:40

Oldal 39

Szeged Város és a Régió Tudásmegtartó Ereje Azt, hogy a Szegedi Tudományegyetem mennyire tölti be regionális szerepkörét, a nappali tagozatos hallgatókat kibocsátó családok lakhelyének megoszlása mutatja meg. 2001 és 2005 között vizsgálva, a kibocsátó településeknek öt csoportja van: Budapest, Csongrád megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye és egyéb megyék. Kar szerinti bontásban a következő megállapítások születtek: Az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJTK) hallgatóinak 64-70%-a minden tanévben a dél-alföldi régióból származik, a nem dél-alföldi megyékből valók száma fokozatosan csökkent. Az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) hallgatóinak esetében a dél-alföldi fiatalok aránya mindig 60% körül mozgott, de a Csongrád megyeiek és a budapesti hallgatók aránya csökkent, a nem dél-alföldi vidéki hallgatók aránya fokozatosan emelkedett. A Bölcsészettudományi Kar (BTK) esetében a dél-alföldi régióból származó hallgatók aránya jelentősen növekedett, a fővárosiak és az egyéb vidékiek száma fokozatosan csökkent. A Természettudományi Kar (TTK) esetében a dél-alföldi és a nem dél-alföldi származású hallgatók száma is növekedett, a budapesti hallgatók aránya nem változott. A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (JGYPK) esetében jól látható regionális szerepköre, a hallgatók 71-73%-a származik tanévenként a dél-alföldi megyékből. A Gazdaságtudományi Kar (GTK) esetében is ugyanez mondható el, azzal, hogy a Csongrád megyeiek száma a vizsgált időszakban csaknem megduplázódott. A Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) esetében azonban a dél-alföldiek a felvettek közel 45%-át teszik ki, a budapestiek száma fokozatosan csökkent, ezzel párhuzamosan nőtt a vidékiek száma. Itt elmondható, hogy tágabb vonzáskörzettel is bír a Kar. Az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar (ETSZK) esetében a dél-alföldiek száma fokozatosan nő, a budapestiek és vidékiek száma fokozatosan csökkent. Az ETSZK fokozta a dél-alföldi régióhoz való kötődést. A Mérnöki Kar (MK) esetében is igen nagy regionális szerepkörről beszélhetünk. A dél-alföldi származású hallgatók aránya tanévenként 76-80% körül mozog, speciálisan Csongrád-megyei bázissal is rendelkezik. A Mezőgazdasági Kar (MGK) tekintetében is ugyanilyen tendenciákról beszélhetünk, sajátságos vidéki vonzáskörzettel és feladatkörrel bíró kar. A Zeneművészeti Kar (ZMK) képzési helyzetéből adódóan is sajátos helyzetű, azonban a dél-alföldi és budapesti hallgatók száma csökkent, a nem dél-alföldi megyékből származó fiatalok aránya növekedett.

Forrás: Jancsák Csaba (2006) Az intézmény egészét tekintve azt találjuk, hogy a Csongrád megyeiek és a dél-alföldi megyékből származó fiatalok aránya növekedett a vizsgált időszakban, míg a budapesti és a nem dél-alföldi vidéki fiatalok aránya csökkent. A hallgatói létszám 13797 főről 15593 főre növekedett, mely során a Szegedi Tudományegyetem fokozta regionális szerepkörét. A GYTK és ZMK esetében megfigyelhető a regionális hatókör kitágulása, a hallgatók több mint fele nem a dél-alföldi régióból származik. A régió felé fordulás minden karra jellemző, ám a GTK, az MK, a JGYPK, az ETSZK és az MGK esetében már közel 2/3-nyi hallgató a délalföldről érkezik. Mindezekből az

41


2009.06.08.

0:40

Oldal 40

Dombi Edina következik, hogy a Szegedi Tudományegyetem vonzáskörzete leginkább a Dél-Alföldre terjed ki, a hallgatóság összetétele jól tükrözi az intézmény regionális szerepkörét. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak munkaerő-piaci elhelyezkedés vizsgálata A kutatás a József Attila Tanulmányi és Információs Központban megrendezett Állásbörze alkalmával készült, 2007. október 17-én, amely 259 hallgató kérdőíves lekérdezéséből állt. Egyszerű véletlen mintavételi eljárást alkalmaztam, amely az Állásbörzére álláskeresési szándékkal kilátogató hallgatók megkérdezéséből állt. A kérdőíves lekérdezés a főbb szocio-demográfiai adatok mellett kiterjedt a hallgató munkaerő-piaci értékorientációjára: hol (mely városban) kíván elhelyezkedni tanulmányai befejezését követően, valójában hol lát erre reális esélyt, továbbá mi a fontosabb számára, hogy a szakmájában helyezkedjen el vagy Szegeden vagy a régióban. A válaszok feldolgozását követően az alábbi megállapítások születtek: A válaszadók 7, 4%-a az Állam és Jogtudományi Kar (ÁJTK), 1, 6%-a az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK), 28, 4%-a a Bölcsészettudományi Kar (BTK), 0, 8%-a az Egészségügyi és Szociális Képzési Kar (ETSZK), 14, 8%-a a Gazdaságtudományi Kar (GTK), 6, 6%-a a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (JGYPK), 6, 6%-a a Mérnöki Kar (MK), 30, 4%-a a Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK), 3, 5%-a más egyetem hallgatója.

A megkérdezettek 97, 7%-a nappali tagozatos hallgató, 59%-a a képzési idő utolsó illetve utolsó előtti évében tart, 9, 2%-a végzett hallgató. Nemek szerinti megoszlásban 72, 6%-a nő, 27, 4%-a férfi a válaszadóknak. Származási régiók szerint a válaszadók 66%-a a dél-alföldi régióból érkezett, 32%-a más megyékből, 2%-a külföldről. Ami az elhelyezkedést illeti, a válaszadók 54, 4%-a Szegeden helyezkedne el, 6, 6%-a a Dél-Alföldön, 16, 6%-a Budapesten, 11, 6%-a egyéb magyarországi településen, 3, 5%-a külföldön, 7, 3%-a még nem tudja. Azonban az elhelyezkedés reális esélyeit szemlélve a hallgatók mindössze 19, 3%-a gondolja úgy, hogy Szegeden esélye lenne munkát találni, 3, 9%-uk látja esélyét az elhelyezkedésnek a Dél-Alföldön, legnagyobb részük, 56, 8%-uk véli úgy, hogy az elhelyezkedésnek reális esélye Budapesten lenne, 12, 7%-uk egyéb magyarországi települést jelölt meg, 2, 7%-uk külföldet választotta, 4, 6%-uk még nem tudja.

42


2009.06.08.

0:40

Oldal 41

Szeged Város és a Régió Tudásmegtartó Ereje

Az elhelyezkedés kérdése kari összehasonlításban a következőképpen alakul: Szegeden illetve a Dél-Alföldön történő elhelyezkedésre az ÁJTK hallgatóinak 84, 2%-a tartana igényt, ezzel szemben reális esélyt mindössze 31, 6%-uk lát az elhelyezkedésre. Az ÁOK hallgatóinak esetében a régióban történő elhelyezkedés igénye 75%, a válaszadók közül mindenki úgy vélte erre reális esély is van. A BTK hallgatóinál ez az arány 56, 2%-ról 21, 9%-ra változik. Az ETSZK hallgatói közül mindenki Szegedet, illetve a Dél-Alföldet jelölte meg, mint az elhelyezkedés vágyát, azonban reális esélyként már csak 50%-uk adta ugyanezt a választ. A GTK hallgatóinak 50%-a szeretne a régióban maradni, reálisan erre 13, 1%-uk lát esélyt. A JGYPK hallgatóinak válaszai alapján 76, 4%-uk maradna a régióban, reális esélyként már csak 29, 4%-uk adta ezt a választ. A MK hallgatóinak 53%-a helyezkedne el a régióban szívesen, azonban csak 11, 8%-uk lát esélyt rá. A TTK hallgatóinak válaszai alapján 60, 2%-uk vállalna szívesen munkát a régióban maradva, de erre csak 20, 5%-uk lát esélyt. Más egyetemek hallgatóinak válaszából az állapítható meg, hogy 88, 9%-uk ebben a régióban helyezkedne el, 66, 7%-uk erre lát is reális esélyt.

43


2009.06.08.

Dombi Edina

44

0:40

Oldal 42


2009.06.08.

0:40

Oldal 43

Szeged Város és a Régió Tudásmegtartó Ereje A kérdőív utolsó kérdésére, vagyis arra, hogy mi a fontosabb, hogy a szakmájában helyezkedjen el, vagy az hogy Szegeden illetve a régióban, a hallgatók a következő válaszokat adták: 34, 2%-uk lehetőleg a szakmájában, Szegeden szeretne elhelyezkedni. 13, 8%-uk lehetőleg a szakmájában, a szülővárosában kíván elhelyezkedni, 42, 9%-uk mindenképpen a szakmájában helyezkedne el, akkor is, ha Szegeden illetve a régióban nincs rá lehetőség. 9, 1%-uk pedig akkor is Szegeden maradna, ha nem talál a végzettségének megfelelő állást.

ÖSSZEGZÉS Gábor Kálmán és Kozma Tamás tanulmányainak segítségével világos képet kaptunk azokról a háttérben zajló folyamatokról, amelyek az elmúlt években az oktatási rendszer változását eredményezték, többek között az ifjúsági korszakváltás, amely az ifjúsági életszakasz meghosszabbodásával jár, ezáltal nő az iskolában eltöltött idő hossza, valamint az oktatás tömegessé válásával egyre többen, egyre hosszabb ideig maradnak az oktatási intézmények falain belül. Az oktatási expanzió hatással bír a gazdaságra is, a megnövekedett számú képzett szakember elhelyezkedése egy-egy régión belül egyre nehezebbé válik. A felsőoktatási intézmények szerepe felértékelődött, egyfajta regionális centrumot, tudásközpontot képeznek. Azonban a felsőoktatási intézmények és a munkaerőpiac együttműködése hiányzik, a kínálat és a kereslet egyre távolodik egymástól. Szeged és a régió nem kínál elegendő álláslehetőséget az itt tanuló egyetemistáknak, akik ezért kénytelenek elhagyni a régiót, és az itt megszerzett tudást leginkább Budapesten, azaz a közép-magyarországi régióban hasznosítják. A bolognai típusi képzés hatása még nem mérhető a munkaerő-piacon, a régió szempontjából kedvező változásokat remélnek a szakemberek.

Felhasznált Források Gábor Kálmán (2004): Globalizáció és ifjúsági korszakváltás. In: Gábor Kálmán, Jancsák Csaba szerk. (2004): Ifjúsági korszakváltás. Ifjúság az új évezredben. Szeged: Belvedere, 28-73. Kozma Tamás (2005): Egyetem és régió. In: Kozma Tamás (2005): Kié az egyetem? A felsőoktatás nevelésszociológiája. Budapest: Új Mandátum, 199-212. Jancsák Csaba (2006): Honnan rekrutálódnak a Szegedi Tudományegyetem hallgatói? In: 85 éves a Szegedi Tudományegyetem. Szeged: SZTE, 87-95. SZTE Állásbörze (2007. október 17.) kérdőívezés, kutatást

45


2009.06.08.

0:40

Oldal 44

Kontár Katalin

Kontár Katalin

TÁVOKTATÁS ÉS AZ INTERNET

Bevezető A mai embernek, ha lépést akar tartani a fejlődéssel, egy egész életen át kell tanulnia (life long learning), tudását meg kell újítania, rendelkezzen bármilyen iskolai végzettséggel is, hiszen az élet gyakorta kényszeríti az embert szakmai váltásra. A távoktatás elengedhetetlenné válik, akár a tömeges képzésre, akár a felgyorsult időben változó világunkhoz való alkalmazkodáshoz szükséges folyamatos tanulásra vagy a távolságok legyőzésére gondolunk. A tanulás iránti igény drasztikus megváltozása sok tekintetben a társadalomban végbemenő, és az élet minden területén tapasztalható információ-technológiai eszközök és módszerek robbanásszerű elterjedésével magyarázható. Ez a fejlődés ugyanakkor nemcsak előidézője, de kiszolgálója is a kötetlen tanulási módszernek, hiszen megteremti a lehetőségét az újszerű közvetítésének. A digitális technika és a híradástechnika integrációjából születő informatikai világunk minden eddiginél kedvezőbb feltételt teremt az interaktív tanulási környezet kialakításához. Az igények és a lehetőségek szerencsés találkozása a képzés, az át- és továbbképzés gyökeresen új környezetét kínálja, amely egyben a klasszikus formák és módszerek átértékelésével, új megoldások bevezetésével jár. Ezek sorába tartozik a távoktatás is, melyet az Európai Közösség országaiban szívesen neveznek „open and distance learning” néven, vagyis nyílt- és távoktatásnak, ezzel is jelezve, hogy a távoktatásnál a távolság legyőzése csak egy tényező, a másik legalább ilyen fontos szempont az önálló tanulás lehetőségének megteremtése. A TÁVOKTATÁS ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE 1. A távoktatás fogalma Hivatalos intézmények képviselői, a különböző lexikonok természetesen már több esetben meghatározták a távoktatás fogalmát, de még mindig bizonytalanság fogja el az embereket, amikor a távoktatást próbálják értelmezni vagy definiálni A bizonytalanságot az alapvető fogalmak pontos ismeretének hiánya okozza. A távoktatás kifejezés mellett gyakran megjelennek a következő fogalmak: rugalmas és nyitott képzés, nyílt egyetem, távképzés és távirányítás, amely fogalmak bár gyakoriak a hétköznapi szóhasználatban, nem biztos, hogy annyira egyértelműek mindenki számára. Éppen ezért sok helyen tapasztalható a fogalmak téves használata, pl. távoktatásnak mondják már azt is, ha a hagyományos tankönyvek mellett videokazettákat is küldenek, és a félév-végi vizsgáztatás helyett szabadabb beszámolási lehetőséget adnak. A folyamatos heti 1-2 napos oktatási kurzusokból álló képzést és gyakran a levelező, vagy esti képzést nevezik távoktatásnak. Sokszor még maguk az oktatási intézmények is tévesen használják ezt a fogalmat. Sokan tévesztik össze a távoktatást a nyílt egyetem és a nyitott távtanulás elnevezésekkel is. Néhány példa szemléltetésképpen a meghatározások sokszínűségének érzékeltetésére, és egy tömör összehasonlítás a nappali- és a távoktatás között, ami a legalapvetőbb különbségekre mutat rá:

A távoktatás rugalmas oktatási forma, amely lehetővé teszi az Önök számára, hogy maguk döntsenek saját tanulási ritmusuk felől, és saját maguk határozzák meg a tanulás menetét, az előrehaladás szintjét, egészen a legmagasabb képzettségi szint eléréséig. Távoktatás-Budapesti Műszaki Főiskola A távoktatás alapvető jellemzője, hogy a tanárt egy speciális módon megírt tankönyv vagy oktató szoftver helyettesíti. Mi a távoktatás?-Távmunkainfo.hu

46


2009.06.08.

0:40

Oldal 45

Távoktatás és az Internet „A távoktatás a távirányítás egyik sajátos módja; a távirányításra épülő irányítási, tanulási rendszer, amely a munka melletti tanulás körülményei között meghatározott, előírt és pontosan felépített ismeretek, gondolkodási és korlátozottan cselekvési műveletek elsajátítására szerveződik, meghatározott követelmények teljesítése érdekében. „ Csoma Gyula: Felnőttoktatási Kislexikon „A távoktatás a levelező oktatás kritikájaként, annak hiányait pótló s annál hatékonyabb távirányítási formaként fejlődött ki, amely szigorúbban és eredményesebben teljesítheti a levelező oktatás feladatait. Jellemzője, hogy helytől és időtől függetlenül képes sokakat tanítani, s így „tömegoktatásra” alkalmas eszközzé válik. Ugyanakkor módot ad az egyéni tanulási szempontok figyelembevételére, az egyéni tanulási problémák kezelésére és az egyéni tanulási ütem biztosítására.” Pedagógiai Lexikon I.-III. 1. 1. A nappali és távoktatási képzés összehasonlítása A hagyományos, nappali képzésben az előadás és a gyakorlati órák anyaga, valamint a tankönyvek, jegyzetek alapján kell a vizsgákra felkészülni. A gyakorlati órák látogatása kötelező, az előadásokra pedig ajánlott bejárni, mert sokszor máshonnan nem szerezhető meg az adott módon rendezett tananyag. A hallgatónak órarendet kell öszszeállítania, melyhez állandóan alkalmazkodnia kell. Ezzel szemben a távoktatás teljes rugalmasságot biztosít, nincs szükség órarendre, konzultációra általában havonta egy-egy alkalommal kerül sor. A hallgató önállóan készül minden tantárgyból. Felkészülését speciális módon szerkesztett tankönyvek, oktatócsomagok, tanulási útmutatók, illetve az interneten elhelyezett segédanyagok segítik. Az egyes anyagrészeket ellenőrző feladatlapok zárják, melyek segítségével felmérhető, hogy milyen anyagrészeket érdemes átismételni. Mindez igen nagyfokú önállóságot vár el a hallgatótól: önálló feladatmegoldást, felkészülést, átgondolt időbeosztást, otthoni dolgozatok, beszámolók készítését. Nincs hagyományos értelemben vett tanév, félév, illetve szorgalmi- és vizsgaidőszak sem. A tantárgyak leggyakrabban ciklusokra tagolódnak, s ezen belül a hallgató dönti el, hogy melyik tantárggyal mikor foglalkozik. Ha egy ciklusba tartozó minden tantárgyat elvégzett, akkor léphet a következő ciklusba.

Hogyan működik a távoktatás?-Felvételi.hu

2. Távoktatás támogatási rendszere A támogatás azoknak a tevékenységeknek és lehetőségeknek az összességét jelenti, amelyeket a távoktatási rendszer nyújt a tanulóknak. Az alábbi ábra azt mutatja be, hogy a távoktatás mely részei (rendszerei) segítik a tanuló és közvetve a tutor munkáját:

47


2009.06.08.

0:40

Oldal 46

Kontár Katalin 2. 1. A tananyag Noha a távoktatás a hagyományos oktatással lényegében azonos tananyagot dolgoz fel, attól eltérő helyzete miatt ezek felépítésének mégis másnak kell lennie. E másságot gyakran az egyes fejezetekhez kapcsolt ellenőrző kérdésekre és feladatsorokra korlátozzák, de ha arra gondolunk, hogy itt a tanítás-tanulás folyamata sajátosan alakul, akkor az is nyilvánvalóvá lesz számunkra, hogy az ismeretek kifejtésében és a problémák feldolgozásában a szokásostól eltérő logikának kell érvényesülnie. A tanulás központi szerepéből adódóan ugyanis a fő követelmény a tanulók viszonylag önálló tevékenységének kialakítása, és a folyamatos kapcsolat megtartása a tanuló és a tanár között. A tananyagot általában „oktatási csomagnak” nevezzük. A csomag tartalmazhat egy tankönyvet, egy videóvagy hangkazettát tanulási útmutatóval. De lehet számítógépes floppy lemez vagy CD vagy gyakorlati oktatási anyag, útmutatóval. Bármi, ami információt tartalmaz, része lehet az oktatási csomagnak. A csomagban kombinálhatjuk a tanulási médiát, gyakran azonban csak egyfajta médium található benne. A tananyag hordozója tehát bármi lehet, amely integrálja a különböző fórumokat, ismereteket. Akármi is található a csomagban, annak helyettesítenie kell az oktatót, tehát, amint a tanuló kinyitja a csomagot, rendelkezésre áll az „oktató”. 2. 2. Ellenőrzési és értékelési rendszerek A távoktatásban nagyon fontos szerep jut az értékelési rendszernek, hiszen a tanulók tudásszintjének felmérése és a haladásukról való rendszeres tájékoztatás fontos és folyamatos feladat. Ez az értékelés, esetleg vizsgáztatás sokféle formában történhet. Lényege, hogy a tanulót mindvégig tanulásra késztesse, illetve fenntartsa nála a folyamatos tanulási igényt. Az alkalmazható feladatok különböző formái: - ellenőrző kérdések, feladatok, - beküldendő feladatok, - tesztek - manuális, kísérletező vagy terep munka (pl. eszközök összeszerelése, jelenségek megfigyelése, interjúk készítése stb.) 2. 3. Szervezési, adminisztrációs támogatások A távoktatás feltételezi egy központi szervezeti egység (oktatási központ) létét, amely koordinálja a képzésbe bevont intézmények, emberek tevékenységét. Ez a központi adminisztráció: - felelős azért, hogy a potenciális tanulók tudomást szerezzenek a képzési lehetőségről, - ide érkeznek be a képzésekre való jelentkezések, - itt postázzák az oktatócsomagokat a tanulóknak, - az itt dolgozók szervezik meg a helyi tanulmányi központokat, - előkészíti az időközi konzultációkat és a vizsgákat, és közli azok eredményeit, - koordinálja a tutorok és az oktatók tevékenységét, és naprakész adatokat gyűjt a tanulókról. A szervezésben, adminisztrációban dolgozók munkáját ma már szinte mindenütt fejlett számítógépes rendszer segíti, tárolva és naprakészen tartva a tanulókkal, oktatókkal és a tutorokkal kapcsolatos információkat és adatokat. A sikeres távoktatásnak vannak személyi feltételei, emberi erőforrásai, valamint anyagi erőforrásai, tárgyi feltételei. 2. 4. Tutori rendszer A tanulók megfelelő támogatása és segítése az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy biztosítva legyen a távoktatás hatékonysága és minősége. A távoktatás minden formájában az egyénileg tanuló személy a legfontosabb. A távoktatás olyan forrásrendszert biztosít, amely megoldja a tanulók irányítását, ellenőrzését, és módot ad az egyéni tanítási-tanulási szempontok figyelembevételére. A tanulók támogatási rendszerének legnagyobb feladata az, hogy bátorítsa és fejlessze a résztvevőket a célok elérésében. Egyetlen távoktatási program (illetve, semmilyen egyéb tanulási módszer) sem lesz sikeres, ha nem éri el a kitűzött célját. Állhat egy képzés kiváló tankönyvekből, kiváló audio-vizuális kiegészítő anyagokból, ered-

48


2009.06.08.

0:40

Oldal 47

Távoktatás és az Internet ményesnek tűnő és jó hangulatú tutori foglalkozásokból és konzultációkból, nagyszerű adminisztrációs háttérrel, mégis, ha nem képes az előre meghatározott célokat, a tanuló fejlődését elérni, akkor az ebben történő részvétel az összes érintett számára negatív tapasztalat. A tanulók akkor tudnak hatékonyan és eredményesen részt venni egy képzésben, ha az a tényleges szükségleteiket kielégíti. A tanulók többségének szüksége van a hatékonyabb tanulás érdekében a segítség valamilyen formájára, amely vonatkozhat akár a tanulás tartalmára, akár személyes problémákra. A segítség formái nagyon különbözőek az egyes programok függvényében. Soha nem szabad általánosítani, minden programra külön kell megtervezni ezt a tevékenységet és támogatási rendszert. A támogatás időzítése legalább olyan fontos, mint a támogatás minősége. Egy jó támogatási rendszernek külön figyelmet kell fordítania arra, hogy a támogatást a kurzusnak azon a pontján biztosítsa, amikor valószínűleg a legnagyobb a hatása. Sok nyitott képzéssel foglalkozó intézménynek az a tapasztalata, hogy vannak bizonyos szakaszok vagy pontok a kurzus folyamán, amikor a tanuló valamely problémára érzékenyebb: a kurzus megkezdése előtt, az első számonkérésnél, a kurzus kezdeti szakaszában, vizsgák előtt. 2. 4. 1. A tutor általános feladatai A tanuló segítése, az egész program alatt nagy figyelmet és erőfeszítést igényel a tutorától. Ez a munka két nagy területet foglal magában: - a tanulók fejlődésének támogatása, - a felmerülő problémák megoldása. A tutor egyik legfontosabb feladata, hogy a tanulók sikeresen befejezzék a távoktatási programot. Ahhoz, hogy ezt elérje sokféle módszert, megközelítést kell alkalmaznia. Minden tanulónak egy kicsit másra van szüksége, mégis van egyfajta vezérfonál, amely segítheti a tutort a tanulóval való együttműködésében: A kapcsolat fenntartása - Haladási ütemterv készítése a tanulóval. - A csoport tagjai közötti kapcsolattartás elősegítése. Tervezés - Reális tanulási terv készítése. - Segítségnyújtás a terv betartásában. - Célok, fontosabb állomások felállítása. Motiváció - A tanuló felelősségének biztosítása a tanulása iránt. - Kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása a tutor és a tanuló között. - A tanuló önbizalmának erősítése. - Bátorítás, visszajelzés. Oktatás és értékelés - A tanulók segítése a távoktatási tananyagok használatában. - Visszajelzések az elvégzett feladatokról, teljesítményekről. - Segítség a tanulási készségekhez. - Korrekt és következetes értékelés. Megelőzés - A potenciális problémák felmérése, kezelése. - Azoknak a pontoknak a felismerése, ahol problémák várhatók.

49


2009.06.08.

0:40

Oldal 48

Kontár Katalin A következő táblázat a tutori tevékenységet foglalja össze:

2. 5. A távoktatás eszközrendszere Az eszközválasztás során figyelembe kell venni, hogy mi felel meg leginkább a célnak, a tartalomnak, anyagi és kivitelezési feltételeknek, illetve,hogy biztosított-e ezek optimális használata. A távoktatásban használt eszközök: - oktatócsomag (tanítási eszközök együttese, rendszere): tankönyv, jegyzet, munkafüzet, hangkazetta, diafilm, videokazetta, lemez, kísérleti eszközök, számítógépes anyagok – CD, CD-ROM - valós időben történő oktatást megvalósító eszközök: TV, rádió, telefon, Internet, videokonferencia. Kovács Ilma: Új út az oktatásban? A távoktatás 3. A távoktatás előnyei és nehézségei 3. 1. A távoktatás előnyei - Tanulási lehetőséget nyújt azoknak is, akik egyébként hagyományos iskolai keretek között nem tudnának tanulni. - A képzésben részt vevőknek nem kell megszakítaniuk munkahelyi feladataik és mindennapi tevékenységük végzését, hogy tanórákon vegyenek részt. A távoktatás csaknem teljes szabadságot biztosít a tanulók számára a tanulás üteme, időbeosztása, helye tekintetében, ugyanakkor önfegyelemre és motivációra tesznek szert, ami a tapasztalatok szerint megjelenik a mindennapi munkában is. - A súlypont a tanításról a tanulásra helyeződik át. - Az ismeretek emlékezetbe vésése helyett a feladatmegoldó képesség produktív hatása lesz a meghatározó. - Lehetővé teszi a kis létszámú szakmák képviselői számára is a továbbképzést, illetve az átképzést. - A hagyományos gyakorlatban a hiba negatívum, amit a tanárnak büntetnie kell, a tanulónak pedig lehetőség szerint el kell kerülnie. A távoktatásban a hiba hasznos eleme a tanulásnak, hiszen belőle is lehet okulni, és a hiba korrekciója mélyebb tudást ad, mint a helyes megoldás nem feltétlenül meggyőződésre épülő megtalálása. - Döntő különbség mutatkozik a távoktatás javára a tanulók magatartásában is, hiszen itt a tanulás állandó, önként vállalt aktivitás. A hagyományos oktatásban az aktivitás kényszer hatására jön létre, feleltetés, dolgozatírás formájában. - A tanulás fajlagos költségei csökkennek (nagyobb számú tanuló esetén).

50


2009.06.08.

0:40

Oldal 49

Távoktatás és az Internet - A tanulók száma növelhető az oktatás minőségromlása nélkül. - Relevancia: a távoktatási tananyagok a felhasználói igények közvetlen kielégítésére készülnek, elméleti és gyakorlati ismeretek átadására egyaránt alkalmasak, továbbá minthogy az esetek többségében a tanulók tanulmányaikat integrálják aktív szakmai tevékenységükbe, mind a pedagógiai hatékonyság, mind a személyes motiváció erőteljesebben érvényesül. - Mivel a képzésnek együtt lesznek részesei a legtávolabbi településen élők is, s mivel a képzés hatékonyságát nem befolyásolják a tanárok, illetve a tanulók egyéni sajátosságai, lehetőségei és korlátai, az adott programot elsajátítók ugyanazt a képzést kapják ugyanabban az időben és ugyanazon egyenletesen magas színvonalon. 3. 2. A távoktatás nehézségei - A tanár személyes jelenlétének hiánya. Ez nemcsak a közvetlen és azonnali segítségadás hiányát jelenti, de az ösztönző hatás hiányát is. Ha az információhordozókon levő tananyag önmagában nem tudja lekötni az érdeklődést, a tanulók hamar elveszíthetik a kedvüket. Ez persze nem érvényes, ha a tanulónak szüksége van az ismeretekre, tehát a motiváció belülről fakad. - A távoktatásban komoly segítség nélkül csak az erősen motivált, alapos tudást szerezni akaró, és önállóan tanulni tudó résztvevők számíthatnak eredményre. - A távoktatási tanfolyamok többségénél a lemorzsolódás nem egyszer 50%-os. - Nagy nehézséget jelent a távoktatás azoknál, akik megszokták, hogy tanulni csak közvetlenül a vizsga előtt kell, s ezért nem tudják elfogadni, hogy a vizsgához vezető úton is állandóan bizonyítani kell a felkészültséget (pl. másoddiplomások). - Nehézség az olyan dialógus lehetőségének megteremtése, amelyben a tanuló kreatívan és kritikusan vesz részt. - Egyes kompetenciákat, készségeket pl. eszközigényes szakmai fogásokat általában csak hagyományos gyakorlati képzéssel lehet elsajátítani. Ebben az esetben a nyitott rendszerű képzés a gyakorlati képzés előkészítésében, időtartamának lerövidítésében, hatékonyságának növelésében játszhat szerepet. - Ha nem áll rendelkezésre kész tananyag, és várhatóan kicsi a tanulói létszám, az egy tanulóra jutó nagy fejlesztési költség egyértelműen a nyitott rendszerű képzés alkalmazása ellen szól. - A személyes részvételen alapuló képzésnek kell dominálnia, ha a tanuló motiváltságának alacsony szintje, önálló tanulásban való járatlansága, önellenőrző képességének hiánya, a tanulási környezet elégtelensége valószínűtlenné teszi az önálló tanuláson alapuló nyitott rendszerű képzés sikerességét. - Ugyancsak nem célszerű a nyitott rendszerű képzés alkalmazása, ha a képző intézmény nem rendelkezik az ehhez szükséges speciális szakismeretekkel, szervezeti, irányítási, logisztikai, infrastrukturális feltételekkel. 4. A tanuló és a tanító új helyzete a távoktatásban 4. 1. A tanuló és a távoktatás A távoktatásban résztvevő tanulók egy igen heterogén tanulóközösség tagjaként, teljesen egyéni célokkal és okok miatt tanulnak A távoltatásban tanulók összlétszámán belül a felnőttek aránya átlagban eléri a 80%-ot. A tanuló nehézségei: Mivel a távoktatás résztvevőinek mintegy 80%-a felnőtt, a távoktatás irányítóinak és szervezőinek meg kell ismerniük a felnőttek tanulásának sajátosságait. Minden felnőttoktatási kézikönyv szól a felnőttek prakticizmusáról (arról, hogy életük megoldásra váró problémái késztetik őket leginkább tanulásra), egyenrangúsági igényükről (arról, hogy a tanár sohase éreztesse velük kiváltságos helyzetét, ne parancsokat adjon nekik, hanem segítőként, tanácsadóként társuljon tanulásukhoz), önállósági ambíciójukról (hogy maguk vonhassák le a következtetéseket a rendelkezésükre álló tényekből, és maguk dönthessenek arról, mivel értenek egyet, és mivel nem). További nehézséget jelentenek a következő tényezők: - A felnőtt ember általában munka mellett tanul, kevés a szabadideje: a munkán kívül még családi és társadalmi kötelezettségek is terhelik. Ebből következik, hogy számára a tanulás elismert fontossága ellenére is „csak” kiegészítő tevékenység lehet. - A hagyományos oktatási rendszerhez szokott tanuló nem feltétlenül rendelkezik olyan jártasságokkal, amelyek az önálló tanuláshoz szükségesek. - Egyesek számára a megkívánt intellektuális függetlenség és a személyes érettség hiányozhat ahhoz, hogy felelősséggel felvállalják a távképzésben való részvételt.

51


2009.06.08.

0:40

Oldal 50

Kontár Katalin - A felnőttek gyakran félnek a megmérettetéstől, a vizsgáktól, a feleltetésektől. Bár szakterületükön magabiztosan mozognak, az iskolában szerzett alaptudás az évek során hiányossá lett, elfelejtődött ezért az „iskolapadban” félénkké és bizonytalanná válnak. - A távoktatásban nagyon kevés azoknak a lehetőségeknek a száma, amikor a tanuló találkozhat diáktársaival (csoportos konzultáció, vizsga), ezért az egyedüllét, a magára hagyatottság érzete felülkerekedhet a tanulóban, és ez szintén lemorzsolódáshoz vezethet. 4. 2. A tanító és a távoktatás Az egyik alapvető különbség a távoktatás és a legtöbb hagyományos, "osztályterem" jellegű képzési forma között, hogy a tanuló átveszi a tanártól a központi szerepet a képzés rendszerében. A távoktatás nem feltételezi a tananyagot előadó tanár jelenlétét. Bár a tanár vagy a tanulást segítő tutor jelentős szerepe megmarad, a tevékenysége a tanításról illetve képzésről áttevődik a tanulás segítésére, megkönnyítésére, annak szervezésére. A legtöbb távoktatási forma tanulóközpontú és az oktatás, a rendszer minden eleme arra törekszik, hogy minden tanuló képes legyen a saját lehetőségei szerint egyénileg meghatározni képzésének, fejlődésének ütemét. Ennek érdekében: - előre megtervezi az egyéni tanulási folyamat minden mozzanatát, - a tanulást folyamatosan lépésről-lépésre irányítja, rendszerezi és szervezi, - az együttes oktatáson belül módot ad az egyéni tanítási-tanulási szempontok figyelembevételére, - lehetőséget biztosít az egyéni tanulási problémák kezelésére, az egyéni tanulási ütem megtervezésére, - a konzultáció egyenrangú felek között zajlik. Gyakran tűnik úgy, hogy a távoktatás és a nyitott képzés a tanárokat és az oktatókat fenyegeti, ezért a nyitott tanulás bevezetésével kapcsolatos első reakciók gyakran negatívak, ellenségesek. A tanárok, oktatók ösztönös félelme: hogy munkájukat az önképzés helyettesíti, gyakran párosul azzal az aggodalommal, hogy a kultúrában és a szokásokban változásokat okoz a nyitott tanulás. Elsősorban arra kell törekedni, hogy a távoktatás ellásson olyan feladatokat, amelyekre szükség és igény van, de nem férnek bele a hagyományos oktatási keretbe. Ennek felismerése után nyilvánvalóvá válik, hogy a távoktatásra és a távoktatás modern technikai eszközeire szükség van. De nem mint a hagyományos képzés konkurenciájára, hanem annak kiegészítésére, nem zárkózva el az esetleges együttműködéstől, a két oktatási módszer erősségeinek együttes alkalmazásától sem. Legyen szó tehát hagyományos vagy távoktatásról, oktatóra szükség van. A távoktatásban oktatók számára azonban egészen más tanítói stílust és módszert kell követni, mint a hagyományos képzésben, hiszen a távoktatási rendszer sajátosságai a tanítók felé is speciális igényeket támasztanak. 4. 2. 1. A tanító új tevékenységei: - A középpontban nem a tanár, hanem mindig a tanuló áll, az ő tanulását teszi lehetővé, segíti. - A tananyagnak nem ő a forrása, hanem a különböző médiumok. - Mivel nincs tanóra, a tanító segítő, támogató funkciókat lát el, például a konzultációk során. - A tananyagot nem egyedül állítja elő, csapatban dolgozik, közös koncepció alapján. - Az oktatói improvizáció lehetősége szinte kizárt, a tanár általi visszajelzés helye és ideje többnyire előre tervezett. -Az értékelés és ellenőrzés nem folyamatos, hanem pontszerű, amelyekre a levelezés és konzultáció során van lehetőség. -A tanulókkal az előre megtervezett „érintkezési pontok” alkalmával találkozik, kevés a lehetőség a spontán találkozásokra. -Mentori, „osztályfőnöki” jellegű feladatok ellátója, aki egyénenként követi a tanuló munkáját a képzés teljes ideje alatt: személyes találkozások, levelezés, telefonügyelet, számítógépes kapcsolattartás. . 5. A távoktatás színterei 5. 1. Egyetemek, főiskolák: Az eddigi tapasztalatok és a főbb irányvonalak alapján egyértelművé vált, hogy a felsőoktatási szférában a távoktatás még évekig csak néhány helyen, ott is csak kiegészítő képzésként fog bevezetésre kerülni.

52


2009.06.08.

0:40

Oldal 51

Távoktatás és az Internet Okai: - Az állami normatív támogatási rendszer nem teszi lehetővé, hogy az iskolák a távoktatás bevezetéséhez szükséges kezdőtőkét előteremtsék. - Továbbá kétszáz fő alatt nem gazdaságos távoktatást indítani, jelenleg pedig az egyetemi szaklétszám ritkán haladja meg ezt a létszámot. - Nincs olyan nagy hallgatói létszám a felsőoktatásban, amely lehetővé tenné, hogy a nappali egyetemi szférától hallgatókat vonjanak el a távoktatás számára. 5. 2. Ipari szféra A különböző területeken történő átképzések és szakképzések szabad utat adnak a távoktatásnak. Itt már felnőttképzés valósul meg, ahol a hallgatók munka mellett dolgoznak. Fellép az igény egy olyan oktatási forma iránt, amely figyelembe veszi a felnőttek speciális igényeit, természetét és képességeit. Továbbá ez az a terület, ahol szükséges az általános és kötelező érvényű tűzvédelmi és egészségügyi stb. oktatás. Az ipari szférában egyre nagyobb lesz a nyomás, hogy az ilyen jellegű képzéseken valóban részt vegyenek az alkalmazottak, ennek pedig leghatékonyabb formája a távoktatás. 5. 3. Közszféra A folyamatosan változó törvények, adózási formák, az Európai Uniós csatlakozás, az új szakterületek megjelenése szintén a távoktatás elterjedésének kedvez. Ezek a területek annyira újak, hogy a hagyományos oktatási forma még nem telepedett rá, viszont a távoktatás, kihasználva a sajátosságából fakadó előnyöket, előnyhöz juthat a hagyományos képzéssel szemben. A közszféra egy másik speciális területnek, a tanárok továbbképzésének is kedvez, hiszen a folyamatosan megújuló ismeretek és területek miatt a tanároknak továbbképzésen kell részt venniük. Itt százezres nagyságrendű létszámról van szó, amelyet a hagyományos képzés nem tudna gyorsan és viszonylag olcsón kiszolgálni. 5. 4. Egyéb területetek - Határon túl élő magyarok oktatása. - Nyelvek oktatása. (Kivételesen jó multimédiás tananyagok készültek már ebben a témában.) - Diplomások továbbképzése. - Továbbá minden olyan oktatási területen érdemes a távoktatás alkalmazása, ahol: - Sürgős képzésre van szükség nagyszámú hallgatóság esetén. - Amikor a célcsoport nagy létszámú és különböző helyekhez kötött emberekből áll. - Fontos a többszöri felhasználhatóság. (A hagyományos képzés bizonyos időbeosztáshoz kötött, és ha meg szeretnék ismételni, akkor szinte minden lépést újra végig kell venni. A nyitott tanuláshoz olyan oktatási anyag készül, amely elérhető marad, ha a tanfolyamot meg szeretnék ismételni.) INTERNET A TÁVOKTATÁSBAN 6. Az internet fogalma Mi is valójában az Internet? Az egyik definíció szerint egy olyan, az egész világra kiterjedő heterogén számítógépes hálózat, melyet csaknem 25 éve építenek és fejlesztenek, és amelyet ma már több mint 30 millió ember használ. Joggal nevezhetjük a „hálózatok hálózatának”, melyen belül a különböző típusú számítógépek értenek szót egymással. Az Internet azonban nemcsak a számítógépes hálózatot jelenti, hanem egy új társadalmat is. Az Internet társadalmának megvannak a maga törvényei és szokásai, melyek sokban eltérnek a valós élettől. Egy sajátos elektronikus nyelvezet, „internetes zsargon” alakult ki a hálózaton. Néhány szó az internetről-NIIF Egy másik megvilágításban: - Az Internet olyan kommunikációs közeg, amelyet hálózatok és számítógépek hoztak létre, és amelyen keresztül az emberek ismeretanyagot cserélhetnek egymással. - Az Internetnek két alapvető célja van: az emberek közötti kapcsolattartás segítése és az információk cseréje és tárolása. - Az Internet egy olyan médium, amelynek segítségével hatalmas mennyiségű információhoz férhetünk hozzá. - Az Internet, és a hálózathoz való hozzáférés módja a többi hasonló hasznos erőforráshoz hasonlóan fejlődött ki.

53


2009.06.08.

0:40

Oldal 52

Kontár Katalin Kommunikáció: Reklám, Internet-Sulinet.hu A szótári definíció szerint az Internet a hálózatok hálózata, vagyis egy nemzetközi információs hálózat, amely számítógépeket köt össze. Az is változó azonban, hogy ezzel a kifejezéssel mire utalunk: jelölheti ugyanis a hálózati infrastruktúrát, vagyis a kábeleket, szervereket, műholdas kapcsolatokat, amelyekből az egész összeáll, vagy mindezekkel együtt annak tartalmát is. Az Internet ugyanis nemcsak összeköt, hanem rengeteg információt, adatbázist, weblapot, dokumentumot, filmet és zenét tárol. Amikor valaki egyszerűen csak annyit mond: Internet, általában ez utóbbira gondol, vagyis minderre egyben. Vámosi Gergő: Szinte senki sem tudja mi az internet (Origo.hu) 7. Az internet szolgáltatásainak rövid ismertetése 7. 1. E-mail Az egyik leggyakrabban használt szolgáltatás az elektromos levél vagy E-mail, ami két számítógép között küldött szöveges üzenetet jelent. Az E-mail nagy előnye a gyorsaság és az olcsóság, amivel egyre több területen megelőzi az elavult technológián alapuló faxot. A rövid szöveges üzenethez fájlok is csatolhatók, így jelentősen felgyorsul a kommunikáció és az adattovábbítás az E-mail által. Hátránya, hogy kinyomtatás nélkül csak elektronikus formában létezik, így nem vehető kézbe, ennek következtében például megrendelésként vagy bizonylatként még csak korlátozottan elfogadott dokumentum. 7. 2. FTP A rövidítés az angol File Transfer Protocol (file átviteli szabvány) kifejezést takarja. Lényege, hogy a különböző helyen levő számítógépek közti fájlok átvitelét biztosítja. Az interneten a weblapok tárolását ellátó webszerverek mellett számos un. FTP szerver is elérhető, melyek funkciója a megfelelő jogosultsággal rendelkező felhasználók számára a fájlok vagy akár teljes szoftverek letöltésének biztosítása Az FTP szerverek jellemzője, hogy a rajtuk tárolt adatok egy részéhez bárki un. „anonymous” belépőként hozzáférhet és azokat szabadon letöltheti. 7. 3. IRC/Chat és TALK A három felsorolt fogalom élő „beszélgetést” tesz lehetővé az internet segítségével, ami az üzenetek folyamatos gépelését illetve olvasását jelenti. A Talk esetében a két fél a számítógép kommunikációs ablakokra osztott képernyőjén egyszerre látja saját begépelt szövegét, illetve a másik oldalról folyamatosan érkező szavakat. Az IRC (Internet Relay Chat) esetében egyszerre több felhasználó is kommunikálhat, ekkor az üzenetek vagy különkülön ablakokban, vagy egymás alatt soronként folyamatosan futva jelennek meg. Az IRC igen népszerű. Számos, az internet segítségével létrejött közösség tagjai tartják egymással a kapcsolatot úgy, hogy személyesen nem is találkoztak még. Az IRC mellett említést érdemel az un. Chat Direct szoftverek megjelenése. Ezek az alkalmazások folyamatosan jelzik a felhasználó jelenlétét a hálózaton, és kombináltan biztosítják az internet eddig felsorolt szolgáltatásait. Az interneten egymást kereső felhasználók így gyorsan megtalálják egymást és az azonnali közvetlen kommunikációt is képesek megvalósítani. 7. 4. Hírcsoportok (Newsgroups) Tematikus kategóriákba sorolt és szabadon olvasható hírek összessége az un. Usenet rendszerben, melyet az internet felhasználói olvasnak, illetve tartanak fent elküldött cikkeikkel és megjegyzéseikkel. 7. 5. Levelezési listák (Mailing lists) A hírcsoportokhoz hasonlóan tematikus rendszerbe sorolható csoportok, melyeknek tagjai minden, a lista címére érkező levelet (E-mail-t) megkapnak. Ez valamivel zártabb közösséget jelent, mivel a listára fel kell iratkozni és részesévé csak a lista szolgáltatója által meghatározott általános elvek elfogadása után válhat valaki. A levelezési listák tárgyalásánál két típusra kell még figyelmet fordítani. Az első esetében a csoport tagjai egy szerkesztett hírlevelet kapnak, melynek tartalmára csak közvetve vagy egyáltalán nincs befolyásoló hatásuk. A másik típusnál a tag aktívan részt vesz a tartalom formálásában, azaz levele azonnal minden listára feliratkozott csoporttaghoz eljut.

54


2009.06.08.

0:40

Oldal 53

Távoktatás és az Internet 7. 6. Telnet Az internet talán legpraktikusabb szolgáltatása, segítségével egy távoli számítógépre jelentkezhetünk be, hajthatunk végre rajta utasításokat, illetve igénybe vehetjük szolgáltatásait. 7. 7. World Wide Web (WWW) A WWW sokak számára egyenlő az internettel, a pontos meghatározás szerint azonban a WWW az internet multimédiás felülete, azaz annak egy része és egyben az egyik leggyakrabban használt alkalmazása vagy szolgáltatása. 7. 8. PUSH technológia A PUSH technológia az internet egyik új, főként a WWW-hez kapcsolható szolgáltatási lehetősége. Lényege, hogy a felhasználónak un. csatornákat kínál, amelyek kifejezetten az internet számára készült bármilyen témájú információkkal szolgálnak. Elsősorban az internettel még csak ismerkedő új felhasználóknak segít a tájékozódásban, de részlegesen korlátozza a WWW nyújtotta korlátlan „kalandozási” lehetőséget. A PUSH technológia marketing szempontból említést érdemlő tulajdonsága, hogy képes a személyre szóló szolgáltatás nyújtására. Kósa István: Az internet, mint új kommunikációs csatorna használata Az internetes technológia - a lifelong education-hoz - való hozzáférés növelésének segítése, elsősorban munka mellett tanulók számára nyújt támogatást. Ennek a technológiának bevezetése esetében biztosítani kell a célcsoport technológiai infrastruktúrához való hozzáférését, és ha ez biztosított, tanulási szokásait, a számítógéppel kapcsolatos beállítottságát, kell gondosan vizsgálni. A kérdés: hogyan integrálható a technológia alkalmazása egy oktatási intézmény életébe? - Az első, alacsony szintű megközelítés esetén az egyes tanárok saját elhatározásra alkalmazzák a technológiát munkájuk hatékonyabbá tétele érdekében. Tipikus példák: elektronikus levelezés a diákokkal, internetre feltett és letölthető tananyag és szakirodalom. Ez a megközelítés jól illeszkedik az intézmény életébe, a tanárok mindennapi tevékenységébe, és nem igényel jelentős befektetést. - A technológia alkalmazás második szintjét akkor valósítható meg, ha az új technológiát szisztematikusan és következetesen integrálják a lényegében hagyományos elvek szerint működő oktatásba és az intézmény életébe. Ez a megközelítés jelentős befektetést és működési költséget igényel. - A harmadik megközelítés a virtuális egyetem koncepció következetes végrehajtása, alapvetően munka mellett tanulók számára. 8. Az internetes oktatás előnyei és hátrányai 8. 1. Az internetes oktatás előnyei Az Internetnek audiovizuális jellegéből adódóan számos előnye van. Ilyen például: - Az aktivitási szint, motiváció szempontjából mindenképpen pozitívnak lehet értékelni, és nemcsak az újdonság ereje, hanem főként az információs csatornák komplex hatása, nagyfokú szemléletessége miatt. - A koncentráció lehetősége is kiemelkedő, gondoljunk csak azokra a rendszerekre, ahol kulcsszavak, illetve kifejezések, egérkattintásra egyből elágaztatják a programot a vonatkozó részhez, közvetlenül elérik, kikeresik az odavágó információt. A nagyméretű tároló kapacitás igen komoly koncentrációs lehetőséget rejt magába. - A manipuláció, az egyéni beavatkozás, rendkívüli mértékben megnöveli az emlékezés hatékonyságát. - Az ellenőrzés szempontjából is előnyös a távoktatásban, hiszen bonyolultabb rendszerek már nem csak választásos teszteket, hanem kulcsszavas vagy egész mondatos válaszokat is értékelhetnek. A tanuló könnyűszerrel tesztelheti saját tudását. Az elmúlt években kialakult egy új távoktatási forma a web based training. Az interneten megjelenített tananyag mellett a hallgatók tutorálása is a hálózaton folyik, sőt a hallgatók egymás közt is közvetlen kapcsolatot alakíthatnak ki, feloldva ezzel a távoktatás egyik hátrányát, az interperszonális kapcsolatok minimális értékét. Az internet tehát alkalmas: - Végtelen mennyiségű információ tárolására. Lehetővé válik a tananyagnak az interneten való elérése. (A nyomdaköltség megtakarítása az oktatási intézményeknek jelentős megtakarítást jelent.) - Mivel a képzésnek együtt lesznek részesei a legtávolabbi településen élők is, s mivel a képzés hatékonyságát

55


2009.06.08.

0:40

Oldal 54

Kontár Katalin nem befolyásolják a tanárok, az adott programot elsajátítók ugyanazt a képzést kapják ugyanabban az időben és ugyanazon az egyenletes színvonalon. - Multimédiás anyagok alkalmazására. - On-line kurzusok szervezésére, amely elsősorban az interaktivitást teszi lehetővé. - A hyper-text rendszerrel lehetővé válik egy tananyag többféle oldalról való megközelítése, az egyéni érdeklődésnek megfelelően egyes témák mélyebb megismerése. - Folyamatos kapcsolattartás a tutorokkal és a diáktársakkal: E-mail, fórum, chat, elektronikus konzultáció útján. - A párbeszédes kapcsolattartáson kívül lehetőség nyílik statikus segítségnyújtásra is, amelyet a különböző információ-csoportok kezelési lehetőségei nyújtanak a felhasználó számára. (FAQ – GYIK) Ez a fórum a leggyakrabban feltett kérdéseket foglalja magába adott témában, így a többek által problémát vagy nehézséget okozó kérdések megválaszolása mindenki számára könnyen elérhetővé válik. - Hivatalos adminisztrációk elintézése interneten keresztül, mint pl. felvételire, vizsgára jelentkezés. - „ A hallgató egyszerre lehet egy társaság tagja (tartozhat egy virtuális osztályközösséghez), de egyedül is dolgozhat. Ez megkönnyíti a hallgatótársakkal való, segítő szándékú érintkezést abban az esetben, ha hirtelen áll elő valamilyen nehéz, szorult helyzet (ez a lehetőség erősíti a tanuló-tanuló kapcsolatot!).” Lajos Tamás: Informatika a nyitott és távoktatásban. - „A modern telekommunikációs eszköz használatának érzése motiválja a képzésben részt vevő mindkét felet (különösen a tutort); időszerű, egyedi kérdések megválaszolására ad lehetőséget, s a technológia által lehetővé teszi, hogy a válasz mindenki számára elérhető legyen. Hasznos olyan hallgatók számára, akik jobban szeretnek egyedül, önállóan dolgozni, csupán esetenként igényelnek biztatást, támogatást.” Lajos Tamás: Informatika a nyitott és távoktatásban - Vizsgáztatás az interneten keresztül. - A távoktatás egyik legnagyobb buktatójának kiküszöbölése manapság a számítógép segítségével teljes mértékben megvalósítható. A nagy létszámú hallgatók adminisztrációja egyszerűvé vált, de az ebben rejlő lehetőségeket mégsem használják ki. 8. 2. Az internetes oktatás hátrányai, nehézségei - Nem mindenki rendelkezik megfelelő számítógépes háttérrel, ezért az internetet sem tudja mindenki alkalmazni. - Az internet használatát illetően szintkülönbségek vannak a felhasználók körében. - Az internetes (és multimédiás) tananyagoknak megvan az a veszélye, hogy a hallgató az egymásból ágazó információk tömegében könnyen eltéved, ezáltal a konkrét tananyag elsajátítása nem következik be. - Mindkét félnek meg kell barátkoznia a kommunikációs szoftverekkel. - Meg kell találni a megfelelő időpontot a rendszer használatához. - A kapcsolat a tanár minden törekvése ellenére is személytelennek tűnik, vagyis: az on-line oktatás általában a hallgatók izolációját vonja maga után, ami egyszerre jelenti a pszichológiai, technológiai és szociológiai távolságot. 9. A távoktatás megvalósíthatósága az interneten 9. 1. A videokonferencia Gyors információáramlás és hatékony kommunikáció. Két olyan alapvető követelmény, amely nemcsak egy oktatási rendszer sikeréhez, hanem a mindennapi élethez is nélkülözhetetlen. Kutatások bizonyítják, hogy a kommunikáció 55 százaléka vizuális. A telefon, telefax vagy e-mail használata csupán egy olyan megbeszéléshez hasonlítható, ahol a beszélgető felek bekötött szemmel ülnek egymással szemben. Nem látják egymás reakcióit, holott ezek a gesztusok gyakran többet árulnak el minden szónál. Ezt a hiányosságot szünteti meg a videokonferencia. A videokonferencia a vizuális kommunikáció leghatékonyabb és egyik legköltségkímélőbb válfaja. Egyszerre több felhasználó között biztosítja a közvetlen interaktív és magas színvonalú kommunikációt. A résztvevők látják egymás gesztusait, arckifejezéseit, de ezen kívül segítségével táblázatok, grafikonok, videó képanyagok is továbbíthatók. A személyes kapcsolattartást, a találkozók, megbeszélések hatékonyságát az új kommunikációs formák, a mobiltelefon, az e-mail sem tudják pótolni. A megbeszéléseknek azonban az idő és a távolság gátat szab, az utazásra fordított idő általában többszöröse a ténylegesen megbeszélésekre fordított időnek.

56


2009.06.08.

0:40

Oldal 55

Távoktatás és az Internet A videokonferencia tehát legegyszerűbb megközelítésben egymástól távoli helyszínek között teremt élő képés hangkapcsolatot. Ezek a rendszerek ma még nem annyira elterjedtek, de a gépállományok folyamatos fejlesztésével a videokonferencia is hamarosan a mindennapi életünk szerves részévé válhat. 9. 2. Interaktív multimédia technológiák A multimédia-technológiák új távlatokat nyitnak meg az oktatás, képzés, ismeretszerzés, minden területén. Az audiovizuális megjelenítés, a médiarendszerek oktatási alkalmazása nem új, ám az adatok digitalizálása és a számítógép bevonása, a többcsatornás megjelenítés és az interaktív (párbeszédes) megjelenítési forma révén olyan gyorsasággal lehet a nagy mennyiségű információkkal bánni, amelynek révén az ismeretelsajátítás is sokkal hatékonyabbá és gyorsabbá válik. A multimédia a számítógéppel segített interakciót a megjelenítési formák sokaságának integrálásával és összetett médiarendszerrel teszi lehetővé (adatok, szöveg, hang, grafika, animáció, állókép, mozgókép és valós idejű szimuláció). A multimédia elsősorban az önálló tanulás eszköze. Az interaktív multimédia a többféle megjelenítési forma és a tanuló közötti interaktív (párbeszédes) összeköttetést jelenti, amely a számítógép ki- és bemeneti eszközei révén lehetséges. A felhasználó a multimédia-alkalmazások során – beleértve a valós idejű szimulációkat és a virtuális világokat – interaktív módon beleavatkozhat. A számítógép által segített oktatás esetén a számítógép oktatógépként funkcionál, tartalmi és tanulásirányító információkat egyaránt tárol, ugyanakkor többféle didaktikai feladat megoldásában képes segíteni a tanárt a korszerű képzési formákban. A hatékony tanuláshoz szükséges az anyaggal való aktív foglalkozás, ezért a multimédia tananyagnak vonzónak és kísérletezésre ösztönzőnek kell lennie. Az elektronikus tanulási környezet akkor aktivizál, ha: - biztosítja az egyéni előrehaladás lehetőségét, - biztosítja a jegyzetelési, rajzolási és vázlatkészítési lehetőséget, - választási és döntési lehetőséget biztosítunk a programban, - lehetővé tesszük, hogy a tanulók a kérdéseket megválaszolhassák, - törekszünk az egyéni, vagy irányított feladatmegoldásra, - folyamatos visszacsatolást biztosítunk. 9. 3. Szimulációs programok A szakképzés, a szakmai oktatás támogatása néhány olyan alapvető adathordozó, szemléltető vagy oktatóanyaggal segíthető, amelyek egymástól függetlenül vagy együttesen is hatékonyak lehetnek. Ismert, hogy a többcsatornás információközlés hatékonyabb az egyszerű képsorok vagy hangzó anyagok közvetítésénél. A szakelméleti oktatás már most sem valósítható meg eredeti alkatrészek, bemutatható és szétszerelhető részegységek nélkül. Az egyes szerkezetek működésének bemutatására, a leggyakrabban előforduló hibák jelentkezésének szemléltetésére, az elhárítás, beállítás és ellenőrzés módjára videoklipek adhatnak szakszerű támogatást. A gyakorlati oktatás, a szakműhelyekben teljesíthető gyakorlat hatékonysága fokozható multimédiás támogatással, de általában nem helyettesíthető azzal. Lerövidítheti a hibakeresést az alkalmazott mérőeszköz működését és használatát oktató számítógépes program, de a valós mérési feladat élménye nem hasonlítható a gyakorló multimédia-környezetben teljesített feladatsorral, még a legmagasabb szintű szimulációs programok futtatásával sem. 9.4. A virtuális valóság A virtuális valóság alkalmazása a pedagógiában az oktatás szemléletmódjának megváltoztatását tenné szükségessé, mivel a hagyományostól eltérően a VR (Virtual Reality) teljesen másfajta tudást közvetít. A virtuális programok használatával a tanulók a tudásanyag tartalmának alakításában hatékonyabban részt tudnának venni. Szimulációk előállításával és a tantárgyak életre keltésével a hagyományostól eltérő tudáshoz juthatnának. Napjainkban az oktatási rendszer egyre nagyobb mennyiségű tananyag megtanulását követeli meg diákjaitól. A tanulók túlterheltek és a rájuk nehezedő információhalmaz a képzési időt tovább hosszabbítja. Virtuális világok építésével a tanulók a bonyolult anyagrészeket közvetlenül a kibertérben tapasztalhatnák meg. Például kémia tananyag elsajátításakor az atomok és a molekulák között mozogva szerezhetnének ismereteket a kémiai elemek sajátosságairól. Ezzel a speciális átéléses módszerrel rövidebb idő alatt mélyebb megértéshez lehetne eljutni. A VR-rel lehetővé válna az ismeretanyag rövidebb idő alatt történő elsajátítása, a tanulási folyamat felgyorsítása. A virtuális valóság az oktatásban az önálló tapasztalatszerzésre helyezve a hangsúlyt a tanulók alkotó személyiséggé érését segítené elő. Hassan Elsayed, Simonics István, Szalay Zsolt, Bánhidiné Szlovák Éva: A virtuális valóság az oktatásban

57


2009.06.08.

0:40

Oldal 56

Kontár Katalin ÖSSZEFOGLALÁS Az élet minden területén - így a távoktatásban is - bekövetkező technikai fejlődés és változás következtében a tanároknak, oktatóknak meg kell ismerkedniük az új eszközökben rejlő rendkívüli pedagógiai lehetőségekkel és azokkal a módszerekkel is, melyekkel ők maguk is alkalmassá tehetik eme eszközöket a saját munkaterületükön. A tanár szerepe a hagyományos oktatáshoz képest jelentősen módosul. A távoktatásnál a jövőben előtérbe kerülnek a digitális technikára épülő párbeszédes megoldások. Az egész rendszer legfontosabb eleme azonban a tanuló. A távoktatásban részesülő tanulóra a hagyományos oktatásnál lényegesen nagyobb felelősség hárul. A távtanulónak magának kell megszervezni az oktatás ütemét, beosztania idejét és energiáját, az anyagot magának kell elsajátítani, és bizonyos fokig az ő felelőssége az elsajátítás mértékének az ellenőrzése is. Senki nem születik úgy, hogy képes hatékonyan részese lenni a távoktatásnak. A távtanulást tanulni kell. Az ideális távoktatási anyag felkészíti a tanulót a megváltozott szerepére is. Az Internet, mely lebontja az emberek egymástól való távolságának korlátait, az információhoz való jutás korlátait, amely valamilyen szinten szabad és független, megváltoztatja az egész társadalmat és ennek részeként természetesen az oktatást is. Az internet lehetővé teszi ezrek adatainak adminisztrációját és kapcsolattartását, ami miden nyitott képzés alapfeltétele. Az internet „arca” átformálódik és egyre inkább „multimédiássá” válik. Ezrek játszanak és tanulnak egyszerre az interneten. Az oktatás fogalma átértékelődik, más színtereket is meghódít, ezáltal emberek tömegei válhatnak részeseivé a jövő felnőttoktatásának.

Felhasznál Források Nyomtatott Főszerk.: Báthory Zoltán és Falus Iván, Pedagógiai Lexikon I-III. kötet. Keraban Kiadó, Budapest, 1997 Főszerk. Csiby Sándor Felnőttoktatási Kislexikon Kossuth Kiadó,Budapest, 1987 Lajos Tamás, Szűcs András: A távoktatás helyzete és fejlesztésének távlatai Magyarországon A Nemzeti Távoktatási Tanács Kiadványai, 1216-7703 ; 2, Budapest, 1993 Maróti Andor: Mi a távoktatás? A Nemzeti Távoktatási Tanács kiadványai 1216-7703 ; 1, Budapest, 1992 Dr. Szűcs Pál: Az audiovizuális oktatás hatékonysága Tankönyvkiadó, Budapest, 1984 Távoktatás-Budapesti Műszaki Főiskola http://tavoktatas.bmf.hu/kando.php?menu=1 Internet AgriaMedia 2006 http://www.ektf.hu/agriamedia/fooldal.php A tanuló felnőtt-a felnőtt tanuló-Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=kiadvany&kod=gyula2003

58


2009.06.08.

0:40

Oldal 57

Távoktatás és az Internet

Hartung Edina: Szerepek a távoktatásban http://izzo.inf.elte.hu/~hehe/tavoktatas/tav99/tavoktatas.html Hassan Elsayed, Simonics István, Szalay Zsolt, Bánhidiné Szlovák Éva: A virtuális valóság az oktatásban- AgriaMedia 2004 http://www.ektf.hu/agriamedia/index.php?nyelv=hu&menusor=fooldal Csoma Gyula, Lada László: A távoktatás lehetőségei a felnőttoktatásban http://www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=cikk&kod=problemak-07-Tobbek-tavoktatas Hogyan működik a távoktatás?-Felvételi.hu http://www.felveteli.hu/archivum/tavokt.html Kósa István: Az internet, mint új kommunikációs csatorna használata http://mek.oszk.hu/01400/01463/html/cap1.html Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai-Új Pedagógiai Szemle http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2004-11-ta-Komenczi-Didaktika Kovács Ilma: Új út az oktatásban? A távoktatás http://digo.inf.elte.hu/~hehe/tavoktatas/kovacsilma/tavoktjo.doc Lajos Tamás: Informatika a nyitott és távoktatásban-AgriaMedia 1998 http://www.ektf.hu/agriamedia/index.php?nyelv=hu&menusor=fooldal Maróti Andor: Hatékonyabbá tehető-e a levelező oktatás? http://www.feflearning.hu/hun/doc/Maroti_Andor_tanulmanya_levelezo.doc Mi a távoktatás?-Távmunkainfo.hu http://www.tavmunkainfo.hu/tavoktatas.htm Néhány szó az internetről-NIIF.hu http://www.iif.hu/index.php?headline=szolg&text=dokumentumok/niif_fuzetek/orvostud/bev.htm&nomenu=1 Oktatásinnovációs és Felnőttképzési Központ: Javaslat a nyitott és távoktatás egyetemi kiterjesztésérehttp://www.bme-tk.bme.hu/?p=m&sp=eloterj1 Pethő Balázs: A távoktatás résztvevői, szereplői-Extranet.sk http://www.extranet.sk/selected.php?id=500&theme=0&subtheme=5&subsubtheme=0&mode=0 Dr.Szabó József: A távoktatás lehetőségei az iskolarendszerű felnőttoktatásban- Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=akademia-2002-Szabo-tavoktatas Távoktatás és Informatika http://digo.inf.elte.hu/~hehe/tavoktatas/tolgyesi/tolgyesi_keret.htm Tóth Ágnes: Távoktatás http://informatika.kodolanyi.hu/~tothagi/tavoktatas_tav.htm

59


2009.06.08.

0:40

Oldal 58

Nagy Zoltán Péter

Nagy Zoltán Péter

A PEDAGÓGUSKÉPZÉS VILÁGA ÉS VÁLTOZÁSA A BOLOGNAI FOLYAMAT HATÁSÁRA

„Sokan azt mondják, hogy ez a főiskola jobb helyzetben van, mint az önálló főiskolák, mert mégis csak egy egyetemen belül kell dolgoznia, és élvezi az egyetemek által nyújtott összes előnyt.” Dr. Galambos Gábor

Bevezetés A minket körülvevő világban rohamos változások menetek végbe a gazdaság, a politika és az informatika területén, de erre a változásokra a felsőoktatás alapvető felépítése az elmúlt évtizedekben lényegében nem változott. Ez egyre nagyobb gondot okozott a vállalatokkal való kapcsolattartásban, a szakmai képzések igényeinek kielégítésében. Az Európai Unió kibővülése lehetővé teszi, hogy a hallgatók tanulmányaik során gyakrabban utazzanak más országokba, ott tanuljanak néhány hónapot, ott töltsék a szakmai gyakorlatukat. Mivel az országok között eltérő oktatási rendszerek voltak, egyre több gondot okozott az így szerzett tanulmányi eredmények beszámítása és a diplomák elismerése. Ezekre és más hasonló problémákra válaszul a 90-es évektől Európa több országában felsőoktatási reformfolyamatok indultak meg, melyeket közös keretbe fogalt az 1999. június 19-én aláírt Bolognai Nyilatkozat. A nyilatkozatot 29 ország, köztük Magyarország képviselője is aláírta, ma már 45-re nőtt a nyilatkozathoz csatlakozott országok száma. Ennek eredményeképpen magyarországi felsőoktatás alapjaitól megváltozott. A hagyományos 5 éves alapképzést felváltotta a 3+2 –es Ba és Ma képzés. Ugyanakkor ezek a változások a párhuzamosságok felszámolására késztették az egyetemek és főiskolák vezetőit, a duális képzést felváltotta a lineáris képzési rendszer. Ennek legszemléletesebb példája a tanárképzés példa nélküli reformja. Tanulmányomban a pedagógusképzés világának megváltozását és a Bolognai folyamat kialakulását mutatom be, majd ezek kölcsönhatását vizsgálva a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar jelenlegi helyzetét értékelem. A pedagógusképzés világa A felsőoktatás elemzésekor a pedagógusjelöltekkel a kutatók külön szoktak foglalkozni, mivel a jövő oktatási nemzedékét ők fogják alkotni. A jövő pedagógusai viszik tovább az intézmények hagyományait, kultúráját, az oktatási nézeteket. A világon mindenütt a tanárok jelentik a gazdaságilag aktív népességen belül a legnagyobb értelmiségi munkavállaló csoportot. Magyarországon a diplomások két meghatározó csoportja a pedagógus végzettségűek (39%), és a műszaki végzettségűek (29%). A maradék 30% teszi ki a fennmaradó értelmiségi (orvos, fogorvos, ügyvéd, közgazdász, agrármérnök) és szakmák egyéneit (vízvezeték szerelő, asztalos). A kutatások legtöbbje az oktatáspolitikusoknak, illetve a pedagógusképzésben dolgozóknak szól. Nagyon kevés kutatás, illetve felmérés szól a pedagógusjelöltek számára. Általában a pedagógusjelöltek vizsgálatánál három kérdéskört kell megemlíteni: • Rekrutáció • Pályaszocializáció • Pályára kerülés A rekrutáció Hogyan kerül valaki be a pedagógusképzésbe? Miért jelentkezik valaki tanárnak? Mi ösztönzi arra, hogy tanár legyen? Ezekkel a kérdéskörrel foglalkozik a rekrutáció. A szó a katonaságtól származik a felsőoktatásba, jelentése: a katonaságba összegyűjtötték, besorozták a fiatal férfiakat, azaz rekrutáltak. Az angol nyelv nevelésszociológia tudományága a rekrutáción az oktatásba való bekerülést érti.

60


2009.06.08.

0:40

Oldal 59

A pedagógusképzés világa és változása a Bolognai folyamat hatására Pedagógus motívumok Minden egyes pedagógus vizsgálat során általában felteszik a következő kérdést: ki miért lett pedagógus? Általában erre a kérdésre minden pedagógusnak van egy története. Ezeket lehet a pedagóguspálya motívumainak is nevezni. A motívumokat a következőképpen lehet csoportosítani: 1. Gyerekszeretet, vonzódás a gondoskodás iránt 2. Tárgy szeretete 3. A tudás átadása, vonzódás a tanítás iránt 4. A pedagógus pálya ismertsége Pedagógus pályaképek Ha a pedagógusi pályaképet vizsgáljuk itt is csoportokat kaphatunk. Pályaképek csoportjai: 1. A pedagógus mint nevelő 2. A pedagógus mint tanító 3. A pedagógus mint diplomás A pedagógus mint nevelő. Ez a szerep az amerikai Lortie 1975–ben megjelent vizsgálatában már ismert lett. Ez a pályaképet röviden a következőképpen jellemezhetjük: a pedagógus elsősorban a rábízott gyerekek gondozója, valaki, aki a gyerekek sorsát a szívén viseli. A pedagógus mint tanító. Ebben a pályakép a szaktanár, szaktanítóról szól. A gyerek azt a pedagógust látja maga előtt, aki bemutat, elmagyaráz, visszakérdez, dolgozatot javít, foglalkozásokat készít elő. A leglényegesebb a tárgy és a mögötte álló tudomány szeretete. A pedagógus mint diplomás. Ez a pályakép a legismertebb, de a leghatározatlanabb. A tanulmányok alatt viszonylag kevés tanulmányi akadállyal, viszonylag stabil munkalehetőséggel, viszonylag kötetlen munkaformába, állásba kerül a pedagógus. Különösen azok gondolkodnak így a pedagógusokról, akik nincsenek elkötelezve a gyereknevelés iránt, illetve a szakma és a tantárgy, tudomány iránt sem. Számukra társadalmi előmenetelt jelent a diploma. Valóságos iskolai helyzetekben nem is lehet megvalósítani az összes pályaképet, ezek keverednek, ami feszültségekhez, konfliktusokhoz vezethet. Pedagógus társadalmi háttere A pedagógusjelöltek társadalmi hátterének hazai történetét Pető László vizsgálta. A pedagógusjelöltek társadalmi hátterének szociológiai vizsgálatát, pedig Ferge Zsuzsa és Nagy Mária végezte. Az alábbi következtetéseket kapták: 1. Tanítóvá lenni a társadalmi emelkedés hagyományos útja. A tanítóságba bekerülni mindig egyfajta kiválasztással és beavatással járt, azaz kiemelkedéssel a közösség többi tagja közül. Ez jórész már a múlté, de kisebb közösségekben (falvak, családok) még mindig vezető szerepet jelent. 2. Tanárnemzedékek. A tanári családok társadalmilag nem olyan zártak, mint például az orvosok, vagy a jogászok. Ez az értelmi foglalkozás is öröklődik azonban. 3. Térbeli elérhetőség. Fontos kérdés, hogy a pedagógusjelölt lakóhelye környékén milyen tanárképző, tanítóképző, pedagógusképző felsőfokú intézményt ér el. A pedagógusjelöltek mintegy fele érkezik „első generációs„ értelmiségiként a pedagógusképzésbe, a másik fele pedig pedagógus családokból. A pályaszocializáció Az a folyamat, mely során a jelöltből pedagógus lesz. Megtanulja mesterség csínját–bínját (kultúrát, tudást, tevékenységi rendszert, a tanítási órák kapcsolatát, a nevelési, didaktikai feladatokat). A pedagógusképző intézményeknek külön történetük van, másokétól eltérő hagyományai vannak. Félig a középfokú oktatásban gyökerezik, félig pedig a felsőoktatásban. Felsőfokú végzettséget jelent, érettségivel lehet ide bekerülni. Az Intézményekben elméleti és gyakorlati képzés folyik. Az elméletek és alkalmazások sajátos övezetét összefoglalva pedagógiának nevezzük. A pedagógia így a pedagógusok tudományága. A gyakorlati képzésnek többféle szerepe is van. A szerepek a következők: csoportszervezés, tanításszervezés, osztálytermi „menedzsment”. Az első ta-

61


2009.06.08.

0:40

Oldal 60

Nagy Zoltán Péter pasztalatokat a pedagógusjelölt a felsőoktatásban megszerzi (mikrotanítás, tanítási gyakorlat, hospitálás, külső tanítási gyakorlat). Más gyakorló iskolában tanítani és más a való iskolai életben tanítani (iskolai pozíció). A gyakorló intézményben és az „életben” eltérően alakul a pedagógusjelölt pozíciója. Az elsőben főiskolai hallgató, jogai korlátozottak, felelőssége korlátozott. Az „életben” pedig munkavállaló, kötelességek terhelik, jogai vannak. A pedagóguspályán belül jelentős a mozgás, a pályamobilitás. Ennek formái lehetnek: a) horizontális mobilitás (munkahely változtatás– általános iskolából másik általános iskolába kerül); b) vertikális (fölfelé tartó) mobilitás (magasabb iskolatípusba kerül a pedagógus, vagy vezető pozícióba kerül); c) a vertikális és horizontális mobilitás. A lefelé irányuló vertikális mobilitás nem jellemező a pedagógus pályán. Nagyon jellemző még a pedagóguspályán a pályaelhagyás. Bár felmérések szerint 1970–2000 között ez nem volt számottevő. A pedagógusképzés helyzete Európában Fő nemzetközi fejlődési tendencia a képzési szint, illetve a tanulmányi idő megnövelése. Egyre több országban az egyetemek szervezetébe történő beintegrálással kezdődött, jelenleg már az egyetemek szervezett keretei között folyik a pedagógusképzés. Óvodapedagógus–képzés felsőfokú jellegű, általában 3 év. Az oktatási modell: • Alsó középfokú (lower secondary) • Felsőfokú képzés (upper secondary) • Párhuzamos (concurrent) • Ráépülő (secutive) A párhuzamos (concurrent) esetén a tanulmányok kezdetétől párhuzamosan folyik a szaktárgyi, valamint a pedagógiai–pszichológiai, szakmódszertani és iskolai gyakorlati képzés. A ráépülő (secutive) esetén a szaktudományi képzést és képesítést követi a többnyire egyéves pedagógiai elméleti és gyakorlati képzés. Teljes körű áttekintés még nincs az Európai Unióban, mivel sok országban még döntés sem született. Egyes országok nem szabályozzák egységesen a végrehajtandó változtatásokat. A magyar pedagógusképzés a kétciklusú képzés rendszerében Mivel a kétciklusú pedagógusképzés még nem kiforrott, 2006–ban kezdődött a bolognai képzés Magyarországon ezért tájékozódni lehet csak az alábbi hivatkozásokban: 1. „A magyar felsőoktatás modernizációját, az európai felsőoktatási térséghez történő csatlakozását célzó felsőoktatás fejlesztés” 2. „Nemzeti Universitas Program” 3. Új felsőoktatási törvény 4. 252/2004. sz. kormányrendelet Óvodapedagógus 3 + 2 év pedagógia szakon lehet Master–fokozatot elérni („iskolaelőtti nevelés pedagógiája”). Felmerült a Bachelor–fokozat 4 évre emelése, de szakmailag nem volt indokolt és többlet kiadást jelentett volna. Tanítóképzés 4 + 1 Master–fokozat. Az első ciklus felvétel csak egy szakra történik és a második ciklusban kerül sor a tanári szakok választására, ahol a hallgató már két szakra kell jelentkezik, vagy a tanári szakra. Legalább 10 kreditponttal elő kell készíteni a tanári képesítéshez előírt pedagógiai–pszichológiai modul ismeretanyagának az elsajátítását. A szaktudományi képzés nem veszi fegyelembe a tanárképzés követelményeit. A fakultatív pedagógiai–pszichológiai oktatás kerete, a szükséges gyakorlatokat is figyelembe véve nem elégséges. A második ciklus két évében pedig nagyfokú túlterhelést idézne elő a fő és mellékszakok mellett. Pozitívum: a tanárképzés ötödik évét követően egy féléves 30 kredites iskolai gyakorlat kerülne bevezetésre. Negatívum: valószínű, hogy anyagi és nagyszámú mentorhiány miatt ennek a gyakorlatnak a megvalósítása nem lesz gyors folyamat. Bolognai folyamat A Bolognai Folyamat története A Sorbonne Egyetem alapításának 800. évfordulóján 1998-ban Franciaország, Nagy– Britannia, Németország, és Olaszország oktatási minisztere találkozott Párizsban. Együtt fogalmazták meg a Sorbonne Nyilatkozatot, amelyben felhívást intéztek az egyetemi világhoz a nyitott európai felsőoktatási térség létrehozására. Ekkor fogalmazódott meg az Európai Felsőoktatási Térség gondolata.

62


2009.06.08.

0:40

Oldal 61

A pedagógusképzés világa és változása a Bolognai folyamat hatására 1999 júniusában újabb tanácskozásra gyűlt össze immáron 29 európai ország szakminisztere. Az általuk aláírt Bolognai Nyilatkozatban önként vállalták, hogy felsőoktatás-politikáikat összehangolják annak érdekében, hogy a folyamat eredményeképpen az egyes országok felsőoktatási rendszerei egy nagy, közös európai rendszer, az Európai Felsőoktatási Térség részeivé váljanak. Elhatározták, hogy kétévente összegyűlnek az elért eredmények áttekintésére, a szükséges további tennivalók egyeztetésére. A bolognai-folyamat legfontosabb célkitűzései közé tartozik a könnyen áttekinthető és összehasonlítható oklevél rendszer bevezetése; az alapvetően két fő cikluson alapuló felsőfokú képzési rendszer, illetve a mobilitást segítő kreditrendszer bevezetése; a hallgatói és oktatói mozgásszabadság elősegítése; összehasonlítható kritériumok és módszerek kifejlesztése által az európai együttműködés támogatása a minőségbiztosítás területén, valamint az európai érdekek és értékek megjelenítése a felsőoktatásban. A Bolognai Nyilatkozatban lefektetett célkitűzések elérése érdekében az Európai Bizottság akcióprogramokat indított, és kialakította a folyamat szervezetét, menedzsmentjét. Ennek érdekében létrehozta a kétévente esedékes miniszteri találkozók közti időszakban a folyamatot figyelemmel kísérő és a miniszterek tanácskozására az eredményekről jelentést tévő Bologna Follow-up Groupot, valamint akcióprogramjai keretében szemináriumokat, konferenciákat, kutatásokat, időközi munkacsoportokat hívott életre. A Bolognai Nyilatkozatban meghatározott két évenkénti tanácskozáshoz igazodva, 2001-ben Prágában gyűlt össze 32 oktatási miniszter, hogy értékeljék a két év alatt történteket a Bolognai dekrétum tekintetében. A tanácskozásról kiadott Prágai Nyilatkozat megállapítja, hogy minden területen megindultak a munkálatok, a kezdeményezés általában jó fogadtatásra talált. Mindazonáltal a miniszterek további határozott lépésekre és erőfeszítések vállalására hívták fel a felsőoktatás szereplőit, újabb területekre is kitérve.

Ezek a területek a következők: • Az életen át tartó tanulás, • a hallgatók fokozottabb bevonása a munkába, a döntés előkészítésbe, • a bolognai folyamat társadalmi hatásainak figyelembe vétele, • az európai felsőoktatás teljesítményének, minőségének, vonzerejének kérdése (nemzetközi versenyképesség). Az oktatási miniszterek felhívták az európai országok figyelmét, hogy erősítsék a kooperációt, beleértve a határokon túli oktatás lehetőségét is. A következő értekezlet 2003-ban Berlinben került sor. A megjelent miniszterek állásfoglalásukat a Berlini Kommüniké tartalmazza. Berlinben már a programok első eredményei, illetve a Bolognai Folyamatot vizsgáló kutatási jelentések is nyilvánosságra kerültek. Innentől kezdve a Bolognai Folyamathoz csatlakozó szervezetek nyilvánosságra hozzák állásfoglalásukat, véleményüket, javaslataikat, illetve felmérései eredményeiket. Ezáltal egyre teljesebb, széles spektrumú kép alakul ki az európai felsőoktatási változásokról.

63


2009.06.08.

0:40

Oldal 62

Nagy Zoltán Péter 2005-ben Bergenben már 45 ország miniszterei tekintették át az eredményeket. Itt is különböző kutatások, vizsgálatok, beszámolók mutatták be a Bolognai Folyamat egyes célkitűzéseivel kapcsolatban az egyes aláíró országok által bevezetett változtatásokat, illetve ezek hatásait. A 2007-es találkozó helyszíne London volt. Az oktatási miniszterek áttekintették a két év alatti változásokat és fejlődéseket, hangsúlyozva a mobilitást, a minőségbiztosítást, az egész életen át tartó tanulást, a doktorjelöltek pályakezdő kutatók segítést. „A gazdag és sokszínű európai kulturális örökségre építve kialakítunk egy, az intézményes autonómián, a tudományos szabadságon, az esélyegyenlőségen és a demokratikus elveken nyugvó Európai Felsőoktatási Térséget, amely segíteni fogja a mobilitást, növeli a foglalkoztathatóságot, valamint erősíti Európa vonzerejét és versenyképességét.” Egy év múlva 2009. április 28-29-én a Benelux államokbeli Leuvenben lesz a soron következő oktatási miniszterek értekezlete. Bolognai folyamat Az 1999. június 19-én aláírt Bolognai Nyilatkozatot mára 45 ország oktatási minisztere írta alá. Az utóbbi években a magyar főiskolák és egyetemek kidolgozták az új struktúrának megfelelő oktatási programjaikat, 2006 szeptember 1-től már csak az új oktatási programok indulhatnak. A Bolognai Nyilatkozat legfontosabb céljai a következők: • könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer kialakítása (pl. egységes oklevélmelléklet bevezetése által), • két fő, egymásra épülő képzési szakaszon (ún. cikluson) alapuló képzési rendszer bevezetése, amelyben már az első ciklusban (alapképzés) szerzett fokozat szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez, továbbá szükséges feltétele a második képzési ciklusba (mesterképzésbe) történő belépésnek, • egységes kreditátviteli rendszer kialakítása, • a széleskörű oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás elősegítése, • együttműködés kialakítása az európai felsőoktatási minőségbiztosításban, • a felsőoktatás európai dimenziójának támogatása, az Európai Unióval, Európával kapcsolatos ismeretanyagok megjelenítése az oktatásban. A felsőoktatás az egész világon egységesen három, egymásra épülő szakaszból, ciklusból áll: • alapképzés (3-4 év), ez a korábbi főiskolai szintnek felel meg, • mesterképzés (1-2 év) , ez a korábbi egyetemi szintet jelenti, • doktori képzés (3 év), tudományos fokozat (Ph.D) megszerzésének a lehetősége. Ehhez a rendszerhez kapcsolódik a felsőfokú szakképzés is, mely ugyan felsőfokú végzettséget nem ad, de az itt teljesített tanulmányok beszámíthatók az alapképzésbe, ha a hallgató folytatni szeretné a tanulmányait. Az egyik legfontosabb Bolognai elem az egységes Európai Felsőoktatási Térségben szerzett végzettségek Európaszerte könnyebben összehasonlíthatóak. A munkaerő-piacon való jobb elhelyezkedési lehetőségeken túl javul a képzés minősége. Az eddiginél sokkal szerteágazóbb képzési lehetőségek nyílnak meg.

A felsőoktatás képzési szerkezete Duális képzés A magyar felsőoktatás a reformok előtt duális szerkezetű volt. Ezt egymástól független, 3-4 éves főiskolai és a 4-6 éves egyetemi képzések alkották. A főiskolai képzés gyakorlatorientált volt, míg az egyetemi képzés elméletorientált. A duális rendszerben a képzések nem épültek egymásra, az egyetemi szintű tanulmányoknak nem volt előfeltétele a főiskolai szintű végzettség megszerzése. A főiskolai diplomával rendelkezők komoly nehézségek árán, kiegészítő tanulmányokkal, számos vizsga letételével szerezhettek egyetemi végzettséget, ezt általában 2-3 év tanulással lehetett megszerezni (kiegészítő képzés). A duális képzésben már a középiskolában el kellett dönteni, mit kíván tanulni, hol kíván tanulni és milyen formában kíván tanulni. A képzési szintek és a szakok között nem volt biztosítva az átjárás.

64


2009.06.08.

0:41

Oldal 63

A pedagógusképzés világa és változása a Bolognai folyamat hatására

Lineáris képzés A lineáris képzést nagyon jól szemlélteti a 3. ábra ágrajza (piramis rajza), melyen a különböző képzési szintek és bemenetek nagyon jól elkülönülnek. A rendszer első eleme az alapképzés, hossza 6 – 8 félévig tart. Ez a felsőoktatás főbejárata. Jellemzője az alapozó elméleti és a gyakorlatban jól hasznosítható szakmai ismeretek megszerzése. Az alapképzés elvégzése után a hallgató dönthet a mesterképzés folytatásában vagy a munkaerőpiacon. A mesterképzés 2-4 féléves, kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves, s ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel. A lineáris képzés, piramis csúcsát jelenti.

65


2009.06.08.

0:41

Oldal 64

Nagy Zoltán Péter Több szakon (állatorvos, építészmérnök, fogorvos, gyógyszerész, jogász, orvos), úgynevezett osztatlan képzésben vehetnek részt a jelentkezők, hallgatók. A képzés speciális jellege miatt ezeken a szakokon alapképzésben nem szerezhető fokozat. Specializálódásra szakirányú továbbképzésen és doktori képzésben vagy újabb mesterszak elvégzése után van lehetőség. A felsőfokú szakképzés általában 2 éves képzés. Elvégzése után a hallgató eldöntheti, hogy munkát vállal a munkaerő piacon, vagy bekapcsolódik, felvételizik egy alapképzésre és a már meglévő kreditjeit beszámítatja. Ezáltal rövidülhet az alapképzés 6 féléve. Nagyon gyakori példa, hogy az alapképzés elvégzése közben a hallgatók felvesznek egy felsőfokú szakképzést is. Ezzel is növelve a majdani munkaerőpiacon való elhelyezkedés lehetőségét. A lineáris képzési szerkezet alkalmas nagyszámú hallgatóság színvonalas képzésére, ugyanakkor változatos tanulmányi lehetőségeket biztosít a legmagasabb végzettséget megszerezni kívánó, kiváló teljesítményt nyújtó diákok számára. A fokozatok megszerzése többféle módon lehetséges, szintenként akár más-más intézményben, esetleg országban. A bolognai folyamat hatása a pedagógus- és a tanárképzésre A pedagógiai és tanári képzés Dr. Hunyady György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar dékánja és Dr. Galambos Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar dékánja a pedagógiai és tanári képzés változását értékelték a Felsőoktatási Műhely Bologna után szabadon című számában. Hunyady György a hetvenes, majd a nyolcvanas évek régi tanárképzési rendszerének fokozatos felbomlásából eredő közoktatási intézménystruktúra változásáról beszél. Korábban a tanári pálya általános értelmiségképző funkciót töltött be, amit ma a Bachelor képzéstől várnak. A bolognai folyamathoz fűződő első elképzelés a CSEFT (Csatlakozás az Európai Felsőoktatási Térséghez) vitaanyag volt, amely eddig teljesen új, merész ötleteket tartalmazott, mint például azt, hogy legyen pedagógusképző szak, amelyből elágazik az óvónő, a tanító, a tanár stb. Az egyetemek körében ez heves ellenállást váltott ki, erre válaszul fogalmazódott meg az ELTE-modell. Ebben a modellben a pedagógusképzés és a tanárképzés jól látható módon elkülönül. A tanárképzésnél először egy szakmát bizonyos szinten sajátít el a hallgató, például történész vagy fizikus alapképzettséget szerez, ez után léphet tovább a tanári mesterszintre. Végül 2003-ban, hosszú konfliktusok után egy konszenzus alapú megoldás született. Ennek eredményeképpen a tanári képzési struktúrának több modulja lett: legalább két szakképzettséget nyújt, egységes pedagógiai-pszichológiai és gyakorlati rész. Ez a szerkezetbeli változás heves vitákat váltott ki, ugyanis a korábbi főiskolai rendszerrel szemben tanári diplomát négy év után már nem lehet szerezni, mégis több főiskola ragaszkodott hozzá, hogy a tanárképzést főiskolai szinten szervezzék. Hunyady György véleménye szerint ennek hátterében intézményi érdek állt, hogy a főiskolák továbbra is megmaradjanak. Ellenvetésként fogalmazták meg, hogy tanár abból legyen, aki legalább egy tudományterületen már jól felkészült. Szakmai és minőségi megfontolásból végül számos főiskola e mellé állt. A korábbi kétszakos rendszerről Hunyady György úgy nyilatkozott, hogy a bölcsészképzésben a tanárok és kutatók útja nem válik el egymástól, kutató az lesz, aki többet teljesít. Természettudományos körökben az sem nyert támogatást, hogy legyen a hallgatónak egy fő szakja és egy másik, inkább két egyenlő szakmai tartalmú szakja legyen a tanároknak, ami a mesterképzésben majd fő és mellékszakká alakul. További vitás kérdésként említi még az új tanárképzési rendszerben a nagyobb hangsúlyt kapott pedagógiai-pszichológiai részt. Hunyady György véleménye szerint az új képzési rendszer növeli a tanárképzés színvonalát és nem lesz tömeges a képzés. Dr. Galambos Gábor a korábbi tanárképzéssel kapcsolatban kiemelte, hogy az általános és középiskolai tanárok képzése külön szakmai és pedagógiai program alapján történt. A bolognai reform eredményeképpen Magyarországon az alapképzés tanulmányai mellett a tanári képzésre később, a mesterképzésben kerül sor. Így egy általános iskolai és egy középiskolai tanár azonos szaktudással rendelkezik majd, de az oktatás módszertanában jelentős eltéréseknek kellene lenni. Galambos Gábor egyik fontos kritikai észrevétele arra vonatkozik, hogy az átalakítási folyamat kezdetén csak a Bachelor képzéssel foglalkoztak, a mesterképzés tartalmával nem, ami miatt a felsőoktatási intézmények elkezdtek versenyezni a Bachelor képzésért, mert nem tudták mi lesz utána a mesterképzés során. Ez oka lehet annak, hogy számos rossz képzési program alakult ki. Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar átalakulása 2007 novemberében Galambos Gábor a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar jövőjéről, új szervezeti struktúrájáról adott interjút a Szegedi Egyetem című egyetemi lapnak. A bolognai rendszerű képzés beindulása előtt szükségességét érezték az egyetemen a párhuzamosságok felszámolásának. Ennek eredményeképpen a Szenátus 2006. július 10-i döntésének értelmében a korábbi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar minden olyan képzést

66


2009.06.08.

0:41

Oldal 65

A pedagógusképzés világa és változása a Bolognai folyamat hatására elveszített, amelyekből egyetemi képzés folyt a Bölcsészettudományi és Természettudományi Karokon. Továbbá tanárképző karként elveszítette a tanárképzésért vívott harcot is. Galambos Gábor dékán ezután elérkezettnek látta, hogy egy új képzési struktúrát alakítson ki a Karon. Ennek érdekében erősítettek a korábbi tradicionális képzéseken, Testnevelési és Sporttudományi, Felnőttképzési és Nemzetiségi Intézetet alakítottak ki. Továbbá erősíteni kívánták korábbi képzéseiket a Tanító- és Óvóképző, a Gyógypedagógus-képző és az Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézetek létrehozásával. Az új struktúra harmadik pillére az Alkalmazott Természettudományi, az Alkalmazott Humántudományi Intézet és a Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Központ. Az elveszített hallgatói létszámok pótlására elsősorban a gyógypedagógus-, az óvodapedagógus- és a tanítóképzés, valamint a társadalmi tanulmányok szak hivatott. Galambos Gábor szerint a Kar időben nyitott a szakképzések felé, mi több, ebben regionális szerepet vállalt magára. További erőfeszítéseket tesz pedagógusképzési szakok indítására és a szakoktató képzés meghonosítására is. A Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Központ egy továbbképzési portfoliót készít, ennek segítségével törekednek a „regionális tudásközpont szerep” vállalására.

67


2009.06.08.

0:41

Oldal 66

Nagy Zoltán Péter Pedagógusképzés, felsőfokú szakképzés Dr. Galambos Gábor jövőképe a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar működéséről beigazolódni látszik, ha a fentebb leírt átalakulási folyamatokra a számok tükrében tekintünk. A szakok elvesztésével párhuzamosan csökkent a Karra jelentkezők létszáma.

2006 szeptemberében elindult az első Bachelor évfolyam képzése. A fenti ábra alapján megfigyelhető a Karra jelentkezők létszámának drámai zuhanása, amely természetesen a szakok elvesztésével magyarázható. 2005-höz képest 2006-ra a jelentkezők létszáma valamivel több mint 1500 fővel csökkent. Ez a csökkenés kevésbé hirtelen, de tovább folytatódott 2007-ben is, majdnem 200 fővel. Ha a legmagasabb jelentkező számú évet, 2004-et öszszehasonlítjuk az elmúlt évi jelentkezések számával, akkor azt találjuk, hogy a csökkenés mértéke 3231 fő, azaz 51,1%. Azonban országos tendenciaként figyelhető meg, hogy a pedagógusképzésre jelentkezők száma évről évre fogyatkozik.

Leginkább szembetűnő az a változás, amely 2006 és 2007 között következett be. A pedagógusképzésre jelentkezők száma több mint 2500 fővel csökkent. 2004-hez képest, amikor is az elmúlt 7 év tekintetében a legmagasabb volt a jelentkezők száma, ez a csökkenés 39,3%-os.

68


2009.06.08.

0:42

Oldal 67

A pedagógusképzés világa és változása a Bolognai folyamat hatására

Ha a jelentkezők létszámának alakulását a Szegedi Tudományegyetemre vetítve is megtekintjük, az alábbi látható: 2006-ról 2007-re a csökkenés mértéke 2303 fő, ami közel 12,5%. Ha a legmagasabb jelentkező számú évet, vagyis 2004-et hasonlítjuk össze az elmúlt évi jelentkezésekkel, akkor a következőt figyelhetjük meg: 2004-ről 2007-re 2732 fővel csökkent a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezők száma, vagyis 14,4%-kal. Vajon mivel magyarázható az egyetemi képzésre történő jelentkezők számának csökkenése? Ehhez érdemes szemügyre vennünk a következő diagramokat.

69


2009.06.08.

0:42

Oldal 68

Nagy Zoltán Péter Az alapképzésre történő jelentkezők száma 2004 óta folyamatosan csökken. 2007-re ez a csökkenés 2004-hez képest már 33%-os, azaz 46355 fővel csökkent az egyetemi alapképzésekre történő jelentkezők száma. Ezt a csökkenést a bolognai képzési rendszer elindítása sem állította meg, 2006 és 2007 között a csökkenés 16%-os volt, azaz 17904 fővel csökkent a jelentkezők száma. Mindeközben a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés a következők szerint alakult:

Az egyetemi jelentkezések számának csökkenésével párhuzamosan évek óta nő a felsőfokú szakképzésre jelentkezők létszáma. Felsőfokú szakképzésre történő jelentkezéssel a fiatalok rövidebb képzési idő alatt juthatnak biztos szakképzettséghez. Ezt a felismerést jól kihasználva indít évről-évre egyre több felsőfokú szakképzési szakot a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar.

70


2009.06.08.

0:42

Oldal 69

A pedagógusképzés világa és változása a Bolognai folyamat hatására 2006-ban 325 fő jelentkezett felsőfokú szakképzésre a Juhász Gyula Pedagógusképző Karra. 2007-re ez a szám 718 fővel, vagyis 68,8%-kal nőtt. Az országos tendenciát figyelembe véve további növekedés várható a következő években is. A képzés sikerességének elengedhetetlen mércéje a munkaerőpiac igényeinek való megfelelés. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a munkaerőpiac szegmentált, szakképzett, fiatal és olcsó munkaerőt keres. Nem az újabb és újabb fokozat megszerzésével találhat munkahelyet a fiatal, hanem gyakorlati tudást igénylő, rövid idő alatt elsajátítható szakképzettséggel. Napjainkban ezért olyan népszerűek a felsőfokú szakképzések vagy akár a távoktatás, illetve a levelező forma. Összegzés Tanulmányomban megpróbáltam rávilágítani a Bolognai folyamat kialakulásának hatásaira az Európai Unió és Magyarország területén. Érintve ezzel az egyik legjelentősebb oktatási terültet: a tanárképzést, pedagógusképzést. Ennek a két területnek a jellemző sajátosságait és változásának, átalakulásának menetét a felsőoktatás területén. Végleges konklúziót még nem alkothatunk, hiszen hazánkban a Bolognai Folyamat bevezetése csak másfél évvel ezelőtt történt meg, egyelőre még további korrigálások szükségesek az új alapképzéseket illetően, egyik legfontosabb befolyásoló tényező ebben a munkaerőpiac kívánalmai lesznek. Az eddigiek alapján azonban az már elmondható, hogy az új képzési rendszer a felsőoktatás eltömegesedésének tendenciáját csökkenti, ami által talán évek múlva elérhetővé válik a fiatalok diverzifikáltabb képzése, hiszen a diplomás képzésre jelentkezők számának csökkenésével párhuzamosan nő a szakképzettséget igénylő fiatalok száma, amely egyre inkább közelít a munkaerőpiac elvárásaihoz. Bár a hazai főiskolák hátrányt szenvedtek a bolognai rendszerű képzésre való átálláskor, az egyetemekkel párhuzamos szakjaik javarészét elveszítették, egy új képzési kínálattal talán még sikeresebbek lehetnek a felsőoktatásban.

Felhasznált Források

1. Kozma Tamás: A pedagógusjelöltek világa. In: Kozma Tamás (2005): Kié az egyetem. A felsőoktatás nevelésszociológiája. Budapest: Új Mandátum, 129–144. oldal 2. Virág Irén: Brezsnyánszky László (2004): Kontinentális tanárképzési hagyományokkal a bolognai úton. Educatio 2004 13, 3: 415–431 oldal 3. Milotay Nóra (2004): Az Európai Unió tanárképzési és –továbbképzési politikája. Educatio 2004 12, 3: 431–441 oldal 4. Ladányi Andor, Szőke Krisztina (2004): A pedagógusképzés a kétciklusú képzés rendszerében. Educatio 2004 ősz, 406–415 oldal 5. Nagy Mária (1998): A tanári pálya választása. Educatio 7, 3:527–542 oldal 6. Jancsák Csaba (2005): Gólyák az SZTE JGYTFK–n. A szegedi tanárképzőre felvett hallgatók vizsgálata. Szeged: Ages Quod Agis 7. Statisztikai adatok a http://www.felvi.hu/statisztika/index.ofi?mfa_id=2 Letöltve: 2008. január 05.

71


2009.06.08.

0:42

Oldal 70

Nagy Zoltán Péter 8. Az elmúlt évek statisztikái: Elérhetőség: http://www.felvi.hu/statisztika/statisztikak.ofi?mfa_id=2 Letöltve: 2008. január 05. 9. Interjú Dr. Galambos Gáborral. Szegedi Egyetem, 2007. november 26. 10. Kiss Paszkál szerk. Bologna után szabadon: Új pályán az európai felsőoktatás. Felsőoktatási Műhely 2007/1. szám. 11. http://www.jgypk.u-szeged.hu/kar/tukor/fmuhely-2007-01-bologna_utan.pdf Letöltve: 2008. január 05. 12. Almássy Kornél: A Bolognai Folyamat a hallgatók szemszögéből. In: A Bolognai Nyilatkozat és a magyar felsőoktatás, Budapest, Magyar Akkreditációs Bizottság, 2002. 106-111. 13. Barakonyi Károly: Globalizáció - Bologna folyamat - felsőoktatásunk modernizációja. Globalizáció – gazdasági versenyképesség és oktatás. Szerk.: Zám Éva - Kádek István. Tudományos konferencia. Eger, 2002. 53-66. 14. Barakonyi Károly: A modernizációs folyamat csapdái. A Bologna-deklaráció alapgondolatai, a felsőoktatás teendői. Magyar Felsőoktatás, 2003. 1-3. sz. 27-30. 15. Barakonyi Károly: Sorbonne-tól Prágáig: a "Bologna Folyamat" 1. Magyar Felsőoktatás, 2002. 7. sz. 19-21. 16. Barakonyi Károly: Sorbonne-tól Prágáig: a "Bolognai Folyamat" 2. Bolognai Nyilatkozat. Magyar Felsőoktatás, 2002. 8. sz. 17-19. 17. Barakonyi Károly: Sorbonne-tól Prágáig: a "Bologna Folyamat" 3. A Prágai Nyilatkozat. Magyar Felsőoktatás, 2002. 9. sz. 20-22. 18. A Bolognai folyamat története, http://www.felvi.hu/index.ofi?mfa_id=89&hir_id=6000 19. Bazsa György: A Bolognai folyamat. Változó világ - változó Európa - változó egyetemek. 20. Bazsa György: Vázlatféle a Bolognai Folyamat hazai megvalósításához 1. Magyar Felsőoktatás, 2002. 7. sz. 22-23. 21. Bazsa György: Vázlatféle a Bolognai Folyamat hazai megvalósításához 2. Magyar Felsőoktatás, 2002. 8. sz. 20-22. 22. A Bolognai Nyilatkozat az Európai Felsőoktatási Térségről. Összeáll.: Kópházi Eszter. Magyar Felsőoktatás, 2001. 8. sz. 14-15. 23. Dinya László: A "Bologna Folyamat" a duális képzési rendszer szemszögéből 1. Magyar Felsőoktatás, 2002. 7. sz. 24-25.

72


2009.06.08.

0:42

Oldal 71

A pedagógusképzés világa és változása a Bolognai folyamat hatására 24. Dinya László: A "Bologna Folyamat" a duális képzési rendszer szemszögéből 2. Magyar Felsőoktatás, 2002. 8. sz. 22-25. 25. Dinya László: Egységes Európai Felsőoktatási Tér: cél vagy eszköz? 1. Magyar Felsőoktatás, 2002. 9. sz. 23-25. 26. Dinya László: Egységes Európai Felsőoktatási Tér: cél vagy eszköz? 2. Magyar Felsőoktatás, 2002. 10. sz. 26-27. 27. Kiss Ádám: A Bolognai Nyilatkozat és a magyar felsőoktatás. A Bolognai Nyilatkozat és a magyar felsőoktatás. Budapest., Magyar Akkreditációs Bizottság, 2002. 5-12. 28. Madarász G. Imre: A Bolognai Folyamat kialakítása. A tradíciók őrzése, új értékek teremtése. (Interjú Szabó Gáborral a Szegedi Tudományegyetem rektorával) Magyar Felsőoktatás, 2003. 8. sz. 17-18.

73


2009.06.08.

0:42

Oldal 72

Vincze József

Vincze József

A TELEPÜLÉSI IFJÚSÁGI MUNKA AZ IFJ-BM PÁLYÁZATOK A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Előszó helyett Társadalmunkban számos olyan szolgáltatási vagy tevékenységi terület van, amelynek megszűnése teljes káoszt, felháborodást vagy értetlenséget okozna. Ilyen például az oktatás, az egészségügyi szolgáltatások biztosítása, a rendőrség fenntartása, a munkanélküliekkel való foglalkozás vagy a különböző szociális segélyek vagy tanácsadói szolgáltatások. Ezen területek szolgáltatásainak, intézményrendszerének fenntartása és a benne dolgozók foglalkoztatása nem kevés kiadást, állami hozzájárulást jelent. Pedig, ha jól belegondolunk akár önállóan is tanulhatnánk az Internet segítségével, megvédhetnénk saját magunkat veszélyes helyzetekben a ránk támadó bűnözőktől, vagy gyógyíthatnánk magunkat a természet adta lehetőségekkel. De természetesen az államnak feladata és kötelessége ezen társadalmi szükségletekre válaszolni. Bár keveseknek jutna eszébe, de az ifjúsági munkának ugyanígy megvan az önálló helye és szerepe az emberek és közösségeik társadalmi szükségleteinek kielégítésében, életük teljesebbé tételében. Csak jóval nehezebb látni, láttatni az ifjúsági munka eredményeit, sikerét, főként egy nagyobb közösség előtt. Így aztán megfogalmazódik az a kérdés, hogy miért fontos akkor az ifjúsági munka, mi a társadalmi haszna? Az ifjúsági munka társadalmi hasznosulásának megértését az is nehezíti – Magyarországon különösen-, hogy magát a fogalmat: ifjúsági munka, ifjúságsegítés nem olyan gyakran használjuk a közéletben, a terminus nem olyan régóta és viszonylag szűkebb társadalmi közegben került bevezetésre. Ami pedig kevésbé ismert, hogyan legyen elismert? Pedig az ifjúsági munka is egy olyan terület, mely feltételeket, sajátos eszközöket és módszereket tud teremteni a társadalmi szükségletek kielégítésére. Az ifjúsági munka Az ifjúsági munka meghatározása a területhez kapcsolódó fogalmakhoz hasonlóan nem egyszerű feladat. Számtalan kísérlet született (születik és születni fog) ezzel kapcsolatban, de a közös mindegyikben: az ifjúsági munka feladata, hogy minden elemében és egészében a felnőtté váló fiatal életképességét teremtse meg. Ebből is látszik, mennyi mindenre van szükség a felnőtté váláshoz, mennyi feladatot ad ennek a folyamatnak a segítése. Ezeket az egymással számtalan formában, különböző szinten egymással részben vagy egészben kapcsolatban lévő tevékenységeket sokféleképpen lehet csoportosítani. Nézzük most a támogatás és a társas kapcsolatok oldaláról. Az ifjúsági munka és a fiatal kapcsolatában közvetett és közvetlen segítőkkel találkozhatunk. A közvetett segítő ifjúsági munka annak a feltételrendszernek a biztosítását, alakítását jelenti, amelyek a fiatalok felnőtté válását segíti elő közvetlen kapcsolat nélkül. Ide tartozik – többek között - az adott közigazgatási keretek között végzett hivatali munka, a dolgozatom tárgyát képező ifjúsági referensi feladatkör; a tudományos területen dolgozó, elméleti munkát végző, ezáltal az ifjúsági munka minőségét emelő szakemberek; a kormányzati ifjúságpolitikát meghatározó döntéshozók. Említést érdemel a média is, amelynek adottságai és lehetőségei nagyban (tulajdonképpen az „ötödik hadoszlop” fogalom megalkotása óta) tudják/tudnák befolyásolni a közvélemény megítélését az ifjúsági munkáról. Ez azonban egy másik dolgozat témája lehetne. Az ifjúsági munka tényleges szintje azonban a fiatalokkal, azok környezetében tevékenykedőké, az ott napi feladatokat ellátóké: a közvetlen segítőké. Szakmai szempontból különbséget kell tennünk a természetes segítő, a szakmailag felkészült, illetve részben felkészült segítő között, ám szerepük fontos: közvetlen kapcsolatban állnak a fiatalokkal. A természetes segítő, a család, a barátok mind-mind olyan részei a szocializációnak, amelyek a felnőtté válás legrégebbi, legtermészetesebb alapelemei. Ennek a témának – akár a szocializációnak, akár a felnőtté válásnak is gazdag a szakirodalma, elég ha csak az ifjúsági korszakváltás problematikájára és témakörére gondolunk. Az önkéntesek, önkéntes segítők, kortárs- és sorstárs segítők tevékenysége alapvető, klasszikus segítő tevékenység. Jellemző rájuk a segítettre való nagyfokú odafigyelés, a segítetthez való nagyfokú azonosulás, hogy a szoros személyes kapcsolat révén el tudja érni a célját, a problémák megoldását.

74


2009.06.08.

0:42

Oldal 73

A települési ifjúsági munka - Az IFJ-BM pályázatok a dél-alföldi régióban A szakmai felkészültség alapja a fiatalok alapos ismerete, hiszen enélkül nehéz lenne a különféle szakterületeken megfelelő programokat működtetni, vagy szolgáltatásokat végezni. Az ebbe a körbe sorolt résztvevőkre, segítőkre – általában – jellemző a törvényi garanciákkal és eszközökkel biztosított szolgáltatási összhang. A szakmailag – igaz, speciálisan – felkészült segítők közé sorolhatóak a pszichológusok, akik a felnőtté váló fiatalok számára megterhelő feladatot érthetővé teszik a fiatalok számára. A gyermek és ifjúságvédelem munkatársai a törvényben szabályozott feladataikat látják el. Az iskolán kívüli, szervezett tevékenységek vezetői (edzők, szabadidőszervezők, csoportok vezetői) különféle tevékenységek révén olyan képességek kifejlődését, fejlesztését érhetik el, ami hasznos a fiatalok számára a nagybetűs életben. Különösen fontos szereplő még az ifjúságsegítő, illetve az ifjúsági referens is, akiknek tényleges szerepéről még a későbbiekben részletesen szólunk. Elöljáróban azonban annyit elmondhatunk, hogy bár a szakma körülményeinek letisztulása és a körülmények pontosítása még várat magára, nagy szerepük van „a fiatalok szociális és kulturális módszerekkel történő aktivizálása, érdekvédelme, a helyi társadalom és a helyi közösségek támogatása; a szubkulturális csoportok közötti kapcsolatépítés és –tartás, valamint a párbeszéd kiépítésének segítésében.” Általánosságban azonban elmondható, hogy „legfőbb felelőssége, hogy a fiatalokat olyan helyzetbe hozza, hogy azonosíthassák, megfogalmazhassák problémáikat, az előttük álló kihívásokat, majd azokra önállóan, illetve közösségi stratégiák mentén, felelős, autonóm és tudatos állampolgárként válaszolhassanak. Miért fontos az ifjúsági munka? Az ifjúsági munka nevelési, művelődési, kulturális és erkölcsi értékeket közvetítő, hagyományőrző és -újító jelentőséggel bír. Sokoldalúságát és széleskörű jelenlétét bizonyítja, hogy a család és az iskolakapuján kívül jelen van valamilyen formában több szabadidős központban, intézményben vagy szervezetnél, a kulturális rendezvényeknél és sporteseményeknél, a gyermekvédelem rendszerében, a szociális és egészségügyi ágazat hálózatában, az állam, a régiók, a megyék hivatalos „közéletében”, a települések érdekérvényesítő és közösséget formáló kezdeményezéseiben. Az ifjúsági munka szükségszerűsége vitathatatlan, de nehéz lemérni hatásosságát számokkal vagy adatokkal. Az ifjúsági munka közösségformáló jellegénél fogva a hagyomány és a jövő kihívásainak összekapcsolását jelenti. Az ifjúsági munka lehetőséget nyújt arra, hogy a fiatalok kipróbálják magukat, felfedezzék a saját magukban rejlő képességeket és tehetséget, valamint a jövőbeli perspektíváikat. Az ifjúsági munka állandóan megújuló és fejlesztő jellegét az innováció adja meg: a részvétel, az aktív hozzáállás és alkotótevékenység. Mindig benne rejlik az újítás lehetősége. A különböző tevékenységi formákba (ifjúsági rendezvény, klub, fórum) való bekapcsolódás preventív hatású. Az ifjúsági munka másik fontos szerepe a probléma és deviancia megelőzésben rejlik: indirekt segítség, támasz és iránymutatás a különböző problémákkal küzdő fiatalokkal számára és egyfajta eszközül szolgál a szociális kontaktus létrehozásában: a csoport, a társaság és közösség kialakításában és formálásában, háttérbe szorítva a napjainkra olyannyira jellemző elszigetelődést, individualizációt. Az ifjúsági munka egyik jellemzője, hogy nem lehet felülről irányítani, ráhatni, mindig „alulról” képződik a fiatalok igényét tükrözve. Befektetés a jövőbe, az ifjúsági munka nem egyik napról a másikra fejti ki hatását, ez hosszú folyamat. Az ifjúsági munka legáltalánosabb sajátosságai, amely megkülönbözteti más területektől: rugalmas, a fiatalok igényeire támaszkodik, tapasztalatokra épülő (informális) tanulási folyamat, csoportformáló, nem teljesítmény centrikus, és önkéntes hozzáállás. Az ifjúsági munka társadalmi jelentősége, társadalmi hasznosulásának megalapozottsága különböző tevékenységei révén mentálhigiénés, szociális, gazdasági és nevelési szempontból kétségtelenek. A megelőző munka a társadalom számára jelentősen előnyösebb, mint a már meglévő betegségek, mentálhigiénés problémák évekig tartó kezelése, a munkanélküliség enyhítése. A megelőzés tehát azt foglalja magában, hogy az ifjúsági munka megszakítja, tompítja, mérsékli a problémás és kockázatokat magában foglaló fejlődési utakat. Az ifjúsági munka központi cselekvési környezete a fiatalok szabadideje. Az ifjúsági munka által felkínált és lehetővé tett szabadidős tevékenységhez a fiatal önkéntesen csatlakozhat, ez az ifjúsági munka nem elhanyagolható érdeme, hasznossága. Így az ifjúsági munka sokkal könnyebben éri el a fiatalokat, mint a formális intézmények. Különösen felértékelődik az ifjúsági munka annak a társadalmi jelenségnek a fényében, hogy a fiatalok hamarabb kikerülnek a felnőttek, a szülők felügyelete és hatása alól. Az oktatási, formális rendszerek pedig elsősorban az ismeretátadásra koncentrálnak. Arra pedig nagyon kevés az idő, hogy a fiatalokkal más módon is foglalkozzanak. A baráti körök, kortárs csoportok egyértelműen nagyon fontosak a fiataloknak, de ezeknek korlátozottak a lehetőségeik arra, hogy valódi nevelési közösséggé szerveződjenek.

75


2009.06.08.

0:42

Oldal 74

Vincze József Az ifjúsági munka egy társadalmi alapszolgáltatásnak felfogható közhasznú tevékenység, amelyre az alábbi vonások jellemzőek: - nem profit-termelő, sokszor önkéntességre, öntevékenységre alapuló társadalmi tevékenység, ezáltal az ifjúsági munkában az önkéntesen végzett munka társadalmi jelentősége szintén megkérdőjelezhetetlen, - a fiatalok számára sok esetben ingyenes vagy kedvezőbb és előnyösebb szolgáltatás, - a különböző élethelyzetekben lévő fiataloknak azonos esélyeket nyújtó tevékenység. Ezek alapján az ifjúsági munka társadalmi hasznosulása vitathatatlan. Kétségeket az teremt, hogy jelentőségét, eredményét nem könnyű közvetlenül, gyorsan és láthatóan megmutatni. Éppen ezért az ifjúsági szakma területén dolgozóknak szembesülniük kell azzal, hogy a társadalom támogatását, az ifjúsági munka, mint szakma elfogadását nehezebb megszerezni, mint esetleg más, ismertebb szakmákét. Az ifjúsági munka eredményeinek megjelenése mögött hosszú, kitartó munka áll. Ha megkérdőjelezzük innovatív, rugalmas és az aktív szerepvállalásra ösztönző természetét, valamint pozitív, fejlesztő hatásait, akkor az könnyen elvághatja a hosszú távban való gondolkodást. Az ifjúsági munkának szerves része az az elképzelés, hogy a felnövekvő generációval való foglalkozás és törődés, a fiatalok zökkenőmentes átvezetése a felnőtt társadalomba, cselekvési lehetőségeinek és körülményeinek támogatása nem lehet közömbös a szakmán kívül álló társadalmi csoportok számára sem. Ezen törekvéseket megmutatva a társadalom számára is egyértelművé válhat, hogy az ifjúsági munka hatással van a fiatalok szocializációjára, mobilitására, a marginalizáció megakadályozására, a fiatalokban rejlő tehetségek előhívásában és jelen van a fiatalok társadalmi szerepeikre való felkészítésében. Az önkormányzati, vagy települési ifjúsági munka Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása az Alkotmány, amely többek közt kimondja, hogy államunk különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit. Emellett számos ENSZ egyezmény (Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény) határoz meg olyan elveket és jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükséges az önkormányzat támogató közege. Az önkormányzat ifjúságpolitikai tevékenységének közvetlen jogforrása az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (továbbiakban: Ötv.), melynek 8.§-ában a települési önkormányzat feladatai között a törvény – 1994 óta – felsorolja a gyermek és ifjúsági feladatokról szóló gondoskodást. Ezen belül a törvény értelmében a települési önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Az adott önkormányzat ifjúságpolitikájának kialakításakor a gyermekvédelmi törvény és a közoktatási törvény a két legfőbb vezérlő jogszabály. Az önkormányzati ifjúsági munka fogalmat kettébontva érdemes vizsgálni. Az önkormányzatiság „azon közösségek összessége, melyek – bizonyos formalizált jogszabályi kereteknek megfelelve - formalizált keretek között működnek és autonómiájukat jogszabályok garantálják.” A helyi önkormányzás szókapcsolatot különösen érdemes esetünkben használni, hiszen önkormányzatnak tekinthető minden autonóm szervezet. A helyi vagy települési önkormányzat szervezetileg egységet alkot, nem választható külön a képviselő testületre vagy a hivatal végrehajtó szervezetére. A helyi önkormányzatiság gyakorlásának keretét és módját az Alkotmány és az Ötv. határozza meg és garantálja. Az Ötv szerint a helyi önkormányzáshoz való jog „a településen választójoggal rendelkező lakosok (továbbiakban: választópolgárok) közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.” A választópolgárok érdekeiket helyi népszavazás, illetve népi kezdeményezés révén is érvényesíteni tudják. Ezek tárgya a helyi önkormányzat képviselő-testülete hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Az Ötv. keretjelleggel szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés intézményét, a két intézmény részletszabályainak megalkotását pedig az önkormányzatokra bízza. A helyi népszavazás eredménye a képviselő-testületre kötelező. A másik értelmezendő fogalom az autonómia, mint olyan. Az önkormányzás alapvetően önállóságot jelent, esetünkben az Ötv.-ben meghatározott ügyekben való önálló szabályozást, vagy igazgatást. A képviselő testület így: a) önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; b) önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a

76


2009.06.08.

0:42

Oldal 75

A települési ifjúsági munka - Az IFJ-BM pályázatok a dél-alföldi régióban kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. Saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat. Kiegészítő állami támogatásra jogosult az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzat; c) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet, feladat- és hatáskörében együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe. Az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlását az Alkotmánybíróság, illetőleg a bíróság védi. Az önállóság pénzügyi-gazdasági önállóságot igényel. Ehhez a rendszerváltozást követően biztosított vagyont az állam, azóta ezzel a képviselő testületek gazdálkodtak, mint (jó-rossz) tulajdonosok. Nemzetközi kitekintésben azt láthatjuk, hogy Magyarországon nagy az önkormányzatok önállósága, az állam csak korlátozott módon tud beleszólni az önkormányzatok ügyeibe. A legjobb példa erre a helyi önkormányzatok feladatrendszere. Az Ötv. az önkormányzatok által ellátandó feladatokat kötelező és fakultatív (önként vállalt) feladatokra bontja. Jelenleg az önkormányzatoknak hat kötelezendően ellátandó feladata van: A települési önkormányzat köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvízellátásról, - az óvodai nevelésről, - az általános iskolai oktatásról és nevelésről, - az egészségügyi és a szociális alapellátásról, - a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; - köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. A települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el, a feladatellátás módját nem határozhatják meg a törvények. Ugyanekkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a kötelezően ellátandó feladatokat minden körülmények között el kell látni, elmulasztásuk törvénysértést okoz. Mint láthatjuk, az Ötv. a helyi önkormányzatok számára nem teszi kötelezővé az ifjúsági feladatokat – kivéve a megyei önkormányzatok számára a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat. Pedig erre nagy igény lenne, hiszen az ifjúsági szektor munkatársai gyakran hozzák fel azt példának, hogy amíg nincs ifjúsági törvény és nem teszi kötelezővé az önkormányzatok számára a fiatalokkal való törődést, addig nem is lesz igazi ifjúsági munka. Aztán pedig sorolják sorban azokat a különféle indokokat, amelyekkel elutasítják őket. Egy kis kitérőt azért ez a gondolat megér. Az önkormányzatok kötelező feladatait elég nehéz módosítani. A sort kezdhetnénk magával az Ötv-vel is: az Ötv. kétharmados törvény. A kétharmados törvények Magyarországon azok a törvények, amelyeket az Országgyűlés csak az országgyűlési képviselők minősített többségének, kétharmadának egyetértésével alkothat meg, illetve módosíthat. Ehhez tehát nagyfokú konszenzus kell és még nem is beszéltünk az érintettekről, az önkormányzatokról. A feladatdefiniálás másik szabálya szerint a kötelező feladatok definiálása során figyelemben kell venni az egyes települések méretét, lakosságszámát, gazdasági teherbírását. (És akkor még nem is szóltunk a területi átalakulásról: megye helyett régió, települések helyett kistérségek problémaköréről. Ez azonban egy másik szakdolgozat témája lenne.) Ha már a gazdasági teherbírásról van szó, akkor azt sem felejtsük el, hogy az Országgyűlés az esetleges újonnan meghatározott kötelező feladatok mellé köteles biztosítani a feladat ellátásához szükséges forrásokat. A fakultatív feladatok ellátására semmi sem kötelezi az önkormányzatokat. Sőt. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. Minden település más és más sajátosságokkal, adottságokkal, kulturális és gazdasági lehetőségekkel rendelkezik. Ebből adódóan az adott település fiataljainak is más-más igényei, szükségletei és elvárásai lehetnek. Egy dologban viszont megegyeznek a települések: mindegyik szeretne prosperáló, fejlődő, erős közösségi életet teremtő település lenni, ahol mindegyik korosztály megtalálja a maga érdeklődésének megfelelő lehetőségeket. Egy település csak akkor lehet sikeres, ha az ott élő emberek, fiatalok jól érzik magukat, közösséget alkotnak, és a problémákra közösen keresik a választ.

77


2009.06.08.

0:42

Oldal 76

Vincze József A települések kiváló terepet jelentenek a különböző szereplők, az önkormányzat, a civil szervezetek és a lakosok (fiatalok) közötti együttműködések, közös tervek megvalósításához. Ez az az igazgatási szint, ahol a helyi lakosok, köztük a fiatalok a leghatékonyabban el tudják mondani véleményüket, a legszorosabban tudnak kötődni a helyi elképzelésekhez és leginkább ki tudják fejteni aktivitásukat. A település többfajta szerepet tölt be: alapszolgáltatások szervezője, a térség fejlesztője, lakosainak egységes közössége és környezetének alakítója. A települések jelentik azt a szintet, ahol a feladatok a leghatékonyabb megoldást jelentő színtereken valósulnak meg, és a források is helyben rendelkezésre állnak. A települési ifjúsági munka fontossága és hatékonysága abban rejlik, hogy az önkormányzat milyen módon és milyen szintű bevonással tudja ifjúsági szolgáltatásait megvalósítani, ezek a szolgáltatások milyen mértékben elégítik ki a fiatalok igényeit, mekkora mértékben tudja programszervezésre mozgósítani a fiatalokat, illetve azok látogatottságában, és mennyire hatékony az információ-átadás, információ-áramlás a település intézményei és a fiatalok között. A település ifjúsági munkáját nagyban befolyásolja a település jövőképe, a fiatalokhoz való viszonya. A települési ifjúsági munka célja: - a fiatalokat felkészítése az aktív állampolgárrá válásra, a részvételi folyamatokban való közreműködésre, - a fiatalok nevelési környezetének minél szélesebb körű kialakítása, - minőségi és széleskörű ifjúsági szabadidős tevékenységek biztosítása, - a szabadidős tevékenységek kereteinek, feltételeinek biztosítása, - az otthon, a civil szervezetek, oktatási intézmények és a fiatalokkal foglalkozó egyéb intézmények közötti együttműködések serkentése, - találkozási pont, ifjúsági közösségi színtér kialakítása a fiatalok és közösségeik számára, - információ-áramlás elősegítése a fiatalokat érintő kérdésekről, - információ-nyújtás a fiatalok életkörülményeiről, igényeiről az önkormányzat felé, - a fiatalok bevonása a település közösségi életének szervezésébe, - a fiatalok érdekképviseleti és érdekérvényesítő szervezeteinek megalakítása, - a településen élő felnőttek ifjúságot támogató szerepkörének támogatása, - a közélet és az ifjúsági élet szereplőinek hatékonyabb társadalmi párbeszédének fokozása, - a fiatalok közösségteremtő készségeinek fejlesztése. Az önkormányzati ifjúsági feladatok Ha önkormányzati ifjúsági munkáról beszélünk – és ha már az Európai Unió tagjai vagyunk –, akkor figyelembe kell venni a Fehér Könyv ide vonatkozó ajánlásait is. A Fehér Könyv ajánlásai: - A helyi önkormányzatok vezessenek be rugalmas és újszerű részvételi lehetőségeket, mely lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy érdekeiket a döntéshozatalban megjelenítsék. - Regionális és országos szinten be kell vezetni az ifjúsági tanácsok intézményét, mely a szervezetekhez nem tartozó fiatalok érdekeit is képviseli. - A regionális döntéshozóknak konzultálniuk kell ezzel a szervezetekkel az ifjúságot érintő döntések meghozatala előtt. - a tagállamok felelőssége, hogy megfelelő információkkal lássák el a fiatalokat, azaz: - egyenlő esélyek az információhoz történő hozzáférésben - ingyenes hozzáférés az információkhoz - az információ tartalma a fiatalok elvárásaihoz kell, hogy igazodjon - az eszközök és a csatornák illeszkedjenek egymáshoz - ösztönözni kell az ifjúsági információs hálózatokat Az önkormányzati ifjúsági munka esetében ezeket a prioritásokat tovább árnyalják az önkormányzati szervezet szintjei. A tulajdonképpeni döntéshozatal valamennyi önkormányzat esetében a képviselő testület kezében van. Megalapozott és az ifjúság valódi értékeit szolgáló döntések meghozatalához elengedhetetlen szükség van valós információkra a fiatalokat illetően. Szerencsés esetben ezek a döntések hosszú távra tervező, alaposan kidolgozott, a többi ágazati fejlesztési tervvel összhangban álló koncepció és cselekvési terv részei.

78


2009.06.08.

0:42

Oldal 77

A települési ifjúsági munka - Az IFJ-BM pályázatok a dél-alföldi régióban Ahhoz, hogy a döntések megvalósuljanak, szükség van a végrehajtó szervezetre is, főleg annak egyik legfontosabb szereplőjére, az ifjúsági referensre. Természetesen van rá példa és lehetőség arra, hogy a végrehajtást feladat-átvállalási szerződéssel mondjuk egyházi vagy civil szervezet lássa el. Véleményünk szerint szerencsésebb, ha az ifjúsági referens az önkormányzat alkalmazottja, több szempontból is. Induljunk csak ki az ifjúsági referens fogalmából. „A települési önkormányzat vagy az e célból társult települések ifjúsági referense az ifjúsági korosztállyal kapcsolatos feladatokat koordinálja és koordinatív munkájával segíti a gyermekek és fiatalok ügyeinek megoldását, és megoldási lehetőségeket keres az ifjúsági korosztály problémáira. Szervezi és segíti a településen működő, az ifjúságot segítő önkormányzati, hivatali, intézményi, civil és informális szervezetek segítségét. Ő az, aki az önkormányzat bizottságaiban képviseli az ifjúság ügyeit, kezdeményezéseit és ő az, aki összekötő kapocs az önkormányzat és a fiatal között. Feladatai közé tartozik elkészíteni a település, kistérség, megye ifjúsági koncepciójának tervezetét és kapcsolatot építeni az ifjúságot érintő intézmények és civil szervezetek között, valamint támogatni az ifjúság önszerveződését, amelyhez figyelemmel kíséri a szükséges erőforrásokat. Elősegíti a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítését és nemzetközi kapcsolatokat épít.” Ebből látszik, hogy ő inkább „A Hivatal embere”, híd a döntéshozók és azok között, akikről döntöttek. Vagy ahogy Beke Pál írja: „az így értelmezett ifjúsági referens tehát a fiatalok hivatalba épített képviselőjeként ügyeik felső szintű koordinátora és megoldója, a fiatalokkal vagy a fiatalokért dolgozó szakemberek irányítója, a maximálisan elérhető lehetőség és a megfelelő körülmények megteremtője. Karmester tehát és nem zenész, ami persze feltételezi azt is, hogy legyenek majd olyanok, akiket irányítania lehet.” A fiatalokkal napi kontaktusban, illetve rendszeresen foglalkozó, találkozó szakember neve: ifjúságsegítő. Fő feladata, hogy a fiatalokat olyan helyzetbe hozza, hogy azok azonosíthassák és megfogalmazhassák problémáikat, … azokra önállóan … felelős, autonóm és tudatos állampolgárként válaszolhassanak. A Fehér Könyv ajánlásainak megfelelően kiemelten fontos a fiatalok részvételének biztosítása a helyi közügyekben. Erre többféle megoldási lehetőség van: a települési gyermek és ifjúsági önkormányzaton, a diákönkormányzaton vagy akár a különböző képviseleti fórumokon keresztül. A lényege: az érintetteknek legyen valós beleszólási lehetősége az őket érintő kérdésekbe. (És itt akár vissza is utalhatunk az Ötv. helyi közügyekbe való beleszólási lehetőségére.) Ilyen szempontból teljes mértékben egyetérthetünk Kátai Gáborral, aki 2006-ban eként definiálta a jó minőségű ifjúsági munkát: „Meggyőződésem szerint ahhoz, hogy egy magyarországi településen jó minőségű ifjúsági munkát lehessen végezni a következő szükséges, de nem elégséges feltételeknek kell teljesülnie: 1. Ifjúsági felelős az önkormányzatban (ifjúsági referens) 2. Felelős az önkormányzat választott testületében (személy, vagy bizottság) 3. Fiatalokkal foglalkozó ifjúságsegítő 4. A fiatalok részvétele (gyermek és ifjúsági önkormányzat, ifjúsági kerekasztal, diákönkormányzat, hallgatói önkormányzat) 5. Ifjúsági közösségi tér 6. Ifjúsági információs szolgáltatás 7. Ifjúsági költségvetési sor (legalább 1 forint – pénzügyi „áldozat”) 8. Ifjúsági koncepció és cselekvési terv (vízió) – helyi ifjúságpolitika” A magyar ifjúságpolitika egyik fő célkitűzése, hogy a szükségletekhez minél közelebb, regionálisan, illetve az adott helyeken, településeken valósuljon meg az ifjúsági munka fejlesztése. Ez teljes mértékben összhangban áll az Európai Unió ifjúságról való gondolkodásával is, melyről Fehér Könyv (a közös európai álláspontot leíró dokumentum) jelent meg. "Az e Fehér Könyvben foglalt javaslatok többsége a tagállamoknak és az európai régióknak szól, hiszen rájuk hárul a különféle, fiatalokkal kapcsolatos szabályozások gyakorlatba ültetésének oroszlánrésze. A közéletben való aktív részvétel viszont helyi szinten válik valósággá, ott, ahol a fiatalok láthatják személyes elkötelezettségük eredményét. Az iskolák, lakónegyedek, kerületek vagy helyi szervezetek mindennapjaiban való részvétel során tehetnek szert a fiatalok olyan tapasztalatokra és önbizalomra, amelyek segítségével akár most, akár később megtehetik a következő lépést a közéleti szereplésben – akár európai szinten is. A fiatalok azzal, hogy részt vesznek olyan közösségi tevékenységekben, amelyek mindenki számára nyitottak és mentesek a diszkrimináció minden formájától, hozzájárulnak a társadalom szolidárisabbá válásához és kiteljesedik közéleti részvételük."

79


2009.06.08.

0:42

Oldal 78

Vincze József "Mindenképp a helyi szinten hozott döntéseknek van a legnagyobb hatása a fiatalok mindennapi életére. Az ifjúságpolitika terén tehát nemcsak elvi szinten, de a hatékonyság növelésének érdekében is fontos alkalmazni a szubszidiaritás elvét, a döntéshozás jogának helyi szintre való átruházását."1 A helyi önkormányzati kezdeményezéseket hivatott támogatni az 1996 óta működő Belügyminisztériumi, később BM-Ifjúsági tárca pályázat. 2004-2006 között egyaránt 170 millió forint összeggel támogatja a következő célokat: - Ifjúsági referens - Ifjúságsegítő feladatokat ellátó szakember - Ifjúsági információs és tanácsadó iroda - Ifjúsági információs pont - Helyi ifjúsági cselekvési terv - Gyermek és/vagy ifjúsági párbeszédrendszerek működtetése A fentiek figyelembevételével a 2001-2006 közötti IFJ-BMpályázatokat tekintettem át.

80


2009.06.08.

0:43

Oldal 79

A települési ifjúsági munka - Az IFJ-BM pályázatok a dél-alföldi régióban

81


2009.06.08.

0:43

Oldal 80

Vincze József Ha az adott időszak pályázatait nézzük, akkor egyfajta hangsúlyeltolódást, prioritás és feladat átrendeződést látunk. 2001-2002-ben a közel azonos pályázati kiírások főleg az ifjúsági referens foglalkoztatásához járultak hozzá; mellette a korosztályi szintű érdekképviselethez. 2001-ben ennek infrastruktúrájára is gondoltak; ezek bizonyos elemei átkerültek a későbbiekben más, ifjúsági célú pályázati kiírásokba (lásd: IFJ-KT). A korosztályi érdekképviselet támogatása – szerencsére – a későbbi évek kiírásaiban is megmaradt. Így biztosítható az az elvárás, hogy a jövő fiataljai már fiatal korukban elsajátítsák a település ügyével való felelős gondolkodást, és hogy már ekkor megtanulják a közös, csoportos érdekérvényesítés megfelelő formáit és sikeres eljárásait. 2003-ban több elemmel bővült a lehetőségek köre a települési ifjúsági munkában. A már említetteken kívül megjelent az Uniós területszervezési egységekhez való igazodás: kistérségi szintű ifjúsági szolgáltatásokra is lehetett pályázni. A kísérleti jelleggel indított szolgáltatás célja az volt, hogy a települések lépjenek túl a saját határaikon és a kistérségi fiatalokat összefogva juttassák őket minőségibb szolgáltatásokhoz. 2003 másik nagy újdonsága a HISZI pályázat volt. A kiírás összhangban állt az Európai Tanács R (90) 7. ajánlásával és az Európai Ifjúsági Chartával, azaz: személyre szabott, ügyfélközpontú, információs tanácsadó szolgáltatásokkal álljanak az ügyfelek részére ezek az irodák. 2004-től már az ifjúsági munka elengedhetetlen kellékére, a koncepcióra, illetve annak elő és elkészítésére is lehetett pályázni. 2006-ban jelentős változás történt: a fenti lehetőségek közül kimaradt a referensi foglalkoztatásra vonatkozó lehetőség. Tapasztalatunk szerint ez egyfajta törést okozott a területnek: sok ifjúsági referens állása szűnt meg – hiszen már nem támogatták őket – és az ifjúsági referens, ifjúságsegítő feladatokat kapcsolt munkakörben kerültek másik munkatárs(ak)hoz, aki(k) nehezen vagy egyáltalán nem tudtak vele megbírkózni. Talán ez lehet az oka, hogy 2007-től újra lehet ifjúsági referensek foglalkoztatására pályázni. Összefoglalás helyett… Az ifjúsági munkának számos pozitív és fejlesztő hatása van a fiatalokra, s rajtuk keresztül a társadalom egészére: - általános hatásként említhetjük meg a készség-, képességfejlesztést (a kooperációs és problémamegoldó készségek, a kreativitás fejlesztése)? Mindezen tudásokkal, ismeretekkel a társadalom hasznos, értékes állampolgáraivá válnak. - hozzájárul a kiegyensúlyozott, helyes életvezetéshez, mely megakadályozza a kicsapongó, negatív életformát? Ez az egészséges, problémamegoldásra és önálló életvitelre képes, határozott felnőtté váláshoz segíti a fiatalt, aki nem esik az állam szociális, egészségügyi, foglalkoztatási ellátó- és segélyrendszerének egyik szegmenséből a másikba. Az ifjúsági munka elérhetőségének fontosságát mutatja, hogy éppen az ifjúkorban fejlődnek ki a legerősebben a különböző képességek és készségek, valamint ilyenkor jelennek meg a legérzékenyebben a problémák, a veszélyes élethelyzetek. A megjelenő problémák mértéke és súlyossága, valamint a képességek elsajátításának és használatának mélysége, gyakorlottsága hatással lesznek a fiatal egész életútjára, így a társadalom állapotára is. Az ifjúsági munka ezirányú hatékonyságát érdemes komolyan venni. Az ifjúsági munka humánusságát, társadalmi integrációra irányuló szándékát mutatja, hogy törekszik az esélyegyenlőség lehetőségének növelésére. Napjainkban mind a felnőttek, mind a fiatalok a szolgáltatások széles palettáján válogathatnak. Az ifjúsági munka szolgáltatási kínálata a fiatalokra irányul és a fiatalok szükségleteire épül. Az ifjúsági munka kínálta szolgáltatások azonban nagy különbséget mutatnak az üzleti vagy szórakoztatóiparra épülő szolgáltatási kínálatoktól. Az ifjúsági munka ugyanis szolgáltatásait kontrolláltan, értékek mentén, a hasznos szükségletekre építve kínálja. Míg az elüzletiesedett szolgáltatók a fiatalokat eltérő helyzetbe hozzák, megkülönböztetik attól függően, hogy a fiatalok és családjaik milyen anyagi helyzetben vannak. Ezzel szemben az ifjúsági szolgáltatások egyenlő esélyt teremtenek a fiatalok számára azáltal, hogy elutasítják a megkülönböztetés bármilyen formáját és alacsonyküszöbű szolgáltatások nyújtanak.

82


2009.06.08.

0:43

Oldal 81

A települési ifjúsági munka - Az IFJ-BM pályázatok a dél-alföldi régióban

Felhasznál Források

Az ifjúsági munka fogalomtára – Az ifjúsági munka területéhez kapcsolódó fogalmak gyűjteménye Főszerk.: Bánszegi Zsuzsanna Debrecen, 2006. Édes és sós – Receptek a helyi ifjúsági munkához Nyíregyháza, é.n. Ifjúsági korszakváltás: Ifjúság az új évezredben szerk.: Gábor Kálmán – Jancsák Csaba Szeged, 2004. Ifjúságsegítés – Probléma vagy lehetőség az ifjúság? Szerk.: Nagy Ádám Budapest - Szeged, 2007 Ifjúságsegítés – Az új évezred küszöbén Budapest, 2000. Ifjúságszociológia szerk: Gábor Kálmán – Jancsák Csaba Szeged, 2006. Jancsák Csaba – Tarnay István – Vajda Árpád – Závogyán Magdolna: Dél-alföldi regionális ifjúsági helyzetelemzés 2005 Szeged, 2005. Kátai Gábor: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről: Magyarországon és Európában Szeged, 2006. Rab Árpád: Az információs társadalom és az ifjúság: helyzet, lehetséges célok, feladatok Budapest, 2005. Regionális ifjúsági szolgáltatások 2000-2006 szerk.: Kádár Péter – Kátai Gábor Szeged, 2006. Az Ifjúsági Minisztériumok (GYISM, ICSSZEM, SZMM) és a Mobilitás belső munkaanyagai Az IFJ-BM pályázatok felhívásai és eredményei

83


2009.06.08.

0:43

Oldal 82

Alattyányi István, D. Fizel Natasa

Alattyányi István, D. Fizel Natasa

AZ IFJÚSÁGI CIVIL SZOLGÁLTATÓK CÍMŰ PROJEKT BEMUTATÁSA

A program indokoltsága A Szegedi Pedagógusképző Kar Hallgatóiért Alapítvány célja, hogy a Szegedi Tudományegyetem és a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar hallgatói számára magas színvonalon elérhető szolgáltatásokat nyújtson, ezért az Alapítvány támogatja a hallgatói szakmai, kulturális, sport és rekreációs rendezvények szervezését, valamint közreműködik a rendezvények szervezésében, koordinálásában és lebonyolításában. Alapítványunk összefogja a fenti szellemiséghez hű kezdeményezéseket, segíti és támogatja mindazokat, akik ezért munkálkodnak. Célunk segíteni a hallgatók életminőségének javulását, mentálhigiénés és pszichés egészségét, esélyegyenlőségét, kialakítani az érdekképviselet és az önérvényesítés formáit. Elősegítjük a hallgatói és szakmai érdekvédelmi szervezetek munkáját, támogatjuk azok működését. Az Ifjúsági Civil Szolgáltatók című program célja, hogy összefogja a felsőoktatásban, illetve az a köré csoportosuló olyan ifjúsági civil szolgáltatókat (alapítványok, egyesültek), akik célul tűzték ki, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatóknak magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtsanak. A kerekasztal megszervezésével egységes formába szeretnénk önteni a jelenlegi ifjúsági civil hallgatói szolgáltatásokat valamint irányt és igényt szeretnénk mutatni a jövőbeni hallgatói szolgáltatások számára. Hasonló kezdeményezés már volt országos szinten, csak sajnos nem tudott megvalósulni – az igény viszont a szakmában már megfogalmazódott. A program célja A programunk célja, hogy létrehozzunk egy olyan hiánypótló kezdeményezést, amely összefogná a felsőoktatásban tevékenykedő ifjúsági civil szervezeteket célközönségük igényeit minél jobb szolgáltatási lehetőségekkel kiszolgálja. (Hasonló példa, illetve kezdeményezés országos szinten már volt pár éve de ez sajnos mint utóbb kiderült, nem működött.) A kerekasztal kiépítésébe alapvetően két olyan civil szervezet működik közre, amelyek valamilyen módon, de mindegyik más formában kapcsolódik, részt vesz, szolgáltat a régió felsőoktatásában. A projekt megvalósításával – és a jövőben új szervezetek bevonásával – meg szeretnénk valósítani egy egységesen kiépített szolgáltatási rendszert a szervezetek célcsoportjának, hogy minél jobb lehetőségeket (civil szolgáltatásokat) biztosítsunk nekik, és hogy megismertessük őket mindazokkal a lehetőségekkel, amik ez idáig nem tudtak közvetlen elérni. A programunk rövidtávú céljai a következők voltak: • Összefogni a helyi és a regionális felsőoktatásban tevékenykedő ifjúsági civil szolgáltató szervezeteket; • Partnereinkkel közösen a jelenlegi hallgatói szolgáltatások elemzése, konzultáció, képzés és igényfelmérés végzése a szakmai szolgáltatók és a célcsoport körében; • A kerekasztal során új partnerek/érdeklődők bevonása a projektbe; • A levont konzekvenciákról és eredményekről kiadvány megjelentetése és terjesztése a régióban; A programunk hosszútávú céljai a következők: • Összefogni a régió felsőoktatásában tevékenykedő valamennyi ifjúsági civil szervezetet; • A partnerek számára folyamatos képzésekkel, előadásokkal, kiadványokkal az aktualitások elemzése és értékelése valamint az eredmények gyakorlatba történő átültetése; • A sikeres együttműködés esetén kezdeményezni a többi régióban is hasonló kerekasztalok létrehozását; • A sikeres együttműködés esetén kezdeményezni egy országos kerekasztalok létrehozását; • Állandó szakmai sajtóorgánum létrehozása.

84


2009.06.08.

0:43

Oldal 83

Az Ifjúsági Civil Szolgáltatók című projekt bemutatása A program során a következő tevékenységek valósultak meg: • műhelybeszélgetések/előadások • csapatépítés • igényfelmérés • elégedettségvizsgálat • kutatás • kiadványszerkesztés, publikációs tevékenység A programunk eredményei Projektünk eredményesnek volt mondható. Szervezetünk és partnerszervezeteinknek tagsága a kerekasztal (képzések, előadások, információs kiadványok) hatására egy olyan plusz tudást, információt voltunk képesek átadni, amivel: • tartós együttműködést és párbeszédet eredményezett szervezeteink között; • erősítette a jövőben más közös projektek szervezését; • hasznosan tudták alkalmazni a célközönségük felé a hétköznapi működésük során. A közös munka során elvégzett kutatás eredményeiről a Függelék fejeleztben bővebben olvasható. A program jövőbeni fenntarthatósága Projektünk akkor fenntartható, amennyiben a jelen projektben részt vevő partnerszervezetek kellő és elég energiát fektetnek bele a hálózatba, valamint akkor, ha ehhez a hiánypótló próbálkozáshoz elsősorban a helyi felsőoktatási másodsorban a regionális és végül, de nem utolsósorban az országos civilek is csatlakoznak és támogatják céljainkat és elképzeléseinket Projektünk hasznosságának és sikerének a visszajelzéseit elsősorban a partnerszervezet vezetői és képviselői tudják adni a jövőbeni működésük tapasztalatainak levonása alapján (ezeket alakítva tudja koordinálni a továbbiakban a szervezet további működését), valamint a legautentikusabb forrás partnereink célközönsége és saját célközönségünk fogja megadni elektronikus vagy nyomtatott formában történő visszajelzéseivel. A projektben közreműködő szervezetek • „AGES QUOD AGIS” Hallgatói Szolgáltató és Információs Központ KHT. • Dél-alföldi HEURégió Pont Egyesület • FUTUROPE – Fiatalok a Jövőért Közhasznú Egyesület

85


2009.06.08.

0:43

Oldal 84

Függelék

ÁLTALÁNOS KÉRDÉSSOR

Állandó lakhely

A kérdezettek neme

% Budapest

Egyéb megyeszékhely Szeged

Falu

%

Város

nő

férfi

Hány éve jársz az SZTE - re?

Melyik karra jársz?

% Á J T K

%

86

Á O K

B T K

E T S Z K

F O K

G T K

G Y T K

J G Y P K

M K

T T I K

Egyikre Z sem M K


2009.06.08.

0:43

Oldal 85

Az Ifjúsági Civil Szolgáltatók c. projekt kutatási eredményei

Napközben hol találkozol a barátaiddal?

Milyen típusú képzésben veszel részt?

% OJK tanfolyam BA/BSc Felsőfokú szakképzés

4 éves főiskolai PHD MA/MSc 5 éves egyetemi

% TÁK

Hol veszel részt a leggyakrabban kulturális rendezvényeken

JATE Klub

SZOTE Klub

Egyéb

Milyen gyakran jársz egyéb szórakozóhelyekre?

% naponta többször hetente többször havonta többször ritkán naponta hetente havonta % TÁK

JATE Klub

SZOTE Klub

Egyéb

87

soha


2009.06.08.

0:43

Oldal 86

Függelék

KLUB ÉS EGYÉB HALLGATÓI SZOLGÁLTATÁSOK KÉRDÉSSOR

Szívesen részt vennél e a JATE Klubban zajló kulturális/ közéleti programokon?

Könnyen megtalálható e JATE Klub?

%

% Részben

Teljes mértékben Igen

Egyáltalán Nem

Részben

Teljes mértékben

Nem

Igen

Értesülsz e rendszeresen a JATE Klubban zajló programokról?

%

Egyáltalán Nem Nem

Elégedett vagy e a JATE Klub tisztaságával?

% Részben


Részben

Teljes mértékben

Egyáltalán Nem

Igen

Nem

88



2009.06.08.

0:43

Oldal 87


Elégedett vagy e a JATE Klubban lévő büfé színvonalával?

Elégedett vagy e a JATE Klub kiszolgálásával?

%

% Részben


Egyáltalán Nem

Részben

Teljes mértékben

Nem

Igen

Elégedett vagy e JATE Klubban lévő büfé kiszolgálásával?

%


Értesülsz e rendszeresen a JATE Klub akcióiról?

% Részben


Egyáltalán Nem

Részben

Teljes mértékben

Nem

Igen

89



2009.06.08.

0:44

Oldal 88

Függelék

Milyen gyakran jársz a JATE Klubba?

Elégedett vagy e a JATE Klub áraival?

% naponta többször hetente többször havonta többször naponta hetente havonta

% Részben


ritkán soha


Értesülsz e rendszeresen a RETRO Clubban zajló programokról?

Könnyen megtalálható a RETRO Club?

%

% Részben


Egyáltalán Nem

Részben

Teljes mértékben

Nem

Igen

90



2009.06.08.

0:44

Oldal 89


Értesülsz e rendszeresen a RETRO Club akcióiról?

Elégedett vagy e a RETRO Club tisztaságával?

%

% Teljes mértékben

Részben Igen

Egyáltalán Nem

Részben

Teljes mértékben

Nem

Igen

Elégedett vagy e a RETRO Club áraival?


Milyen gyakran jársz a RETRO Clubba?


% Részben



91

ritkán soha


2009.06.08.

0:44

Oldal 90

Függelék

Elégedett vagy e a SING-SING Klub tisztaságával?

Könnyen megtalálható a SING-SING Klub?

%

% Részben


Részben

Teljes mértékben

Egyáltalán Nem

Igen

Nem

Értesülsz e rendszeresen a SING-SING Klub akcióiról?

Értesülsz e rendszeresen a SING-SING Klubban zajló programokról?

%


% Részben


Egyáltalán Nem

Részben

Teljes mértékben

Nem

Igen

92



2009.06.08.

0:44

Oldal 91


Milyen gyakran jársz a SING-SING Klubba?

Elégedett vagy e a SING-SING Klub áraival?


% Részben


ritkán soha


Szívesen részt vennél e a SZOTE Klubban zajló kulturális/közéleti programokon?

Könnyen megtalálható a SZOTE Klub?

%

% Részben


Részben

Teljes mértékben

Egyáltalán Nem

Igen

Nem

93



2009.06.08.

0:44

Oldal 92

Függelék

Elégedett vagy e a SZOTE Klubban lévő büfé színvonalával?

%

Értesülsz e rendszeresen a SZOTE Klubban zajló programokról?


Részben Igen

Egyáltalán Nem

Részben

Teljes mértékben

Nem

Igen


Elégedett vagy e a SZOTE Klub kiszolgálásával?

Elégedett vagy e a SZOTE Klub tisztaságával?

%

% Részben


Egyáltalán Nem

Részben

Teljes mértékben

Nem

Igen

94



2009.06.08.

0:44

Oldal 93


Elégedett vagy e a SZOTE Klubban lévő büfé kiszolgálásával?

Értesülsz e rendszeresen a SZOTE Klub akcióiról?

%

% Részben


Egyáltalán Nem

Részben

Teljes mértékben

Nem

Igen

Elégedett vagy e a SZOTE Klub áraival?


Milyen gyakran jársz a SZOTE Klubba?


% Részben



95

ritkán soha


2009.06.08.

0:44

Oldal 94

Függelék

Értesülsz e rendszeresen a TÁK Klubban zajló programokról?

Könnyen megtalálható a TÁK Klub?

%


Részben Igen

Egyáltalán Nem

Részben

Teljes mértékben

Nem

Igen


Elégedett vagy e a TÁK Klub kiszolgálásával?

Szívesen részt vennél e a TÁK Klubban zajló kulturális/közéleti programokon?

%

% Részben


Egyáltalán Nem

Részben

Teljes mértékben

Nem

Igen

96



2009.06.08.

0:44

Oldal 95


Elégedett vagy e a TÁK Klubban lévő büfé színvonalával?

Elégedett vagy e a TÁK Klubban lévő büfé kiszolgálásával?

%


Részben Igen

Egyáltalán Nem

Részben

Teljes mértékben

Nem

Igen

Értesülsz e rendszeresen a TÁK Klub akcióiról?


Elégedett vagy e a TÁK Klub áraival?

%

% Részben


Egyáltalán Nem

Részben

Teljes mértékben

Nem

Igen

97



2009.06.08.

0:45

Oldal 96

Függelék

Mennyire vagy elégedett a TÁK-ban erérhető wifi szolgáltatással?

Milyen gyakran jársz a TÁK Klubba?


% Részben


soha


Hol vásárolsz egyetemi/főiskolai emblémás termékeket?

%

Mennyire vagy elégedett a Hallgatói Ajándékbolt (TÁK) választékával?

% Hallgatói Ajándékbolt (TÁK)

ritkán

Hallgatói Ajándékbolt (TIK)

98


2009.06.08.

0:45

Oldal 97


Milyen termékeket vásárolnál szívesen a hallgatói ajándékboltokban?

Mennyire vagy elégedett a Hallgatói Ajándékbolt (TIK) választékával?

%

%

Mely szolgáltatásokat vettél már igénybe a JGYPK Hallgatói Centrumban?

%

99


2009.06.08.

0:45

Oldal 98

Függelék

Mely szolgáltatásokat vettél már igénybe a TIK-ben (Universitas - Szeged Kht)?

%

Mely szolgáltatásokat vettél már igénybe a SZEFHE-nél?

%

100


2009.06.08.

0:45

Oldal 99


Milyen egyetemi/kari rendezvényeken vettél már részt?

Milyen egyetemi/kari lapokat olvasol a leggyakrabban?

%

101


2009.06.08.

0:45

Oldal 100

Impresszum Ifjúsági Civil Szolgáltatók A Szegedi Tudományegyetem hallgatói szolgáltatatásai civil szemmel Tanulmánykötet Sorozatszerkesztő: Nagy Zoltán Péter A kiadásban közreműködött: Alattyányi István Felelős kiadó: Nagy Zoltán Péter Kiadja: A Szegedi Pedagógusképző Kar Hallgatóiért Alapítvány Cím: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. Tel./Fax: 62/544-780 Technikai előkészítés: Média Kalauz Bt. Borítóterv: Márok Attila Korrektúra: Berczeli Anett A kötetben közreműködtek: Döbör András, D. Fizel Natasa, Márton Imre, Orbán Hedvig, Tarnay István Megjelent: 1500 példányban Nyomta: Bába és Tsi. Kft. Cím: 6725 Szeged, Határőr u. 1. Ingyenes kiadvány ISBN 978-963-06-7446-1

A kiadvány megjelenését támogatta: Nemzeti Civil Alapprogram Civil Önszerveződés, Szakmai és Területi Együttműködés Kollégiuma

hallgatói_szolgáltatók:elrendezés :39 Oldal 1 Ifjúsági Civil Szolgáltatók

Recommend Documents