41. oldal Civil kurázsik. 48. oldal Civil VitaFórV. 51. oldal Kulturális kitekintő. 53. oldal Zongor Attila: KultúrPont Iroda: 7 év 7000 karakterben

civil fórum

2

Tartalomjegyzék 5. oldal Csáki Rozália: A tudományosság és tudatosság igénye 6. oldal Kuti Éva: Kutatási irányzatok és nemzetközi együttműködés a civil szféra vizsgálatában 8. oldal Dr. Harsányi László: Nonprofit Kutatócsoport – interjú 9. oldal Somai József: A civil szféra kutatása kiadványkötetekben 11. oldal Sebestyén István: Civil társadalom – statisztikailag 14. oldal Nizák Péter: Demokráciafejlesztési stratégiák és a magyar civil szektor A magyarországi nonprofit szektorra irányuló demokráciafejlesztési programok a rendszerváltástól az EU-csatlakozásig 21. oldal Kinyik Margit: A nonprofit szervezetek közfeladatellátásban betöltött szerepe a magyarországi tudományos kutatásokban 25. oldal Geraldine Blake, Matthew Smerdon: Élő értékek 27. oldal Galia Chimiak: Civil szervezetek aktivistáinak tipológiája Lengyelországban – emberarcú individualizmus

38. oldal Györgyjakab Izabella: Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjtemény 40. oldal Somai József: A Közgazdász Fórum felsőbb osztályba lépett 41. oldal Civil kurázsi kurázsi Ugrin Emese, Varga Csaba: Részvételidemokrácia-kísérlet Abán, szerepe a civil társadalomban 48. oldal Civil VitaFór VitaFór um Kádár Ildikó: Magyarországi civil szervezetek pályázási tapasztalatai a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) I. időszakában 51. oldal Kulturális kitekintő Egység a sokféleségben – beszélgetés Ján Figel’ európai biztossal 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve 53. oldal Zongor Attila: KultúrPont Iroda: 7 év 7000 karakterben 54. oldal Beszámolók Romhányi András: VII. Budakalászi Találkozó

30. oldal Molnár Szilárd: Egyedül kuglizni, egyedül szörfölni? 34. oldal Oprics Judit: Társadalmi egyeztetés támogatása – TEEN program – Módszertani bemutató

55. oldal Chris Worman, Csáki Rozália: 2%-ot Udvarhelynek – az első kampány értékelése 57. oldal Nonprofit Kutatóintézetek

civil fórum

Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány

civil társadalmi lap Felelős kiadó: Egri István Főszerkesztő: Csáki Rozália Olvasószerkesztő: Szabó Attila Grafikus: Könczey Elemér Tördelőszerkesztő: Csáki Ferencz

Szerkesztői bizottság: Bodó Barna Kolumbán Gábor Magyari Tivadar Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső

Készült a Regiostar Nyomda és Reklámstúdió nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban. Ára: 5 lej, a 2007-ben megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 14 lej.

Elérhetőségek: postacím: Cluj-Napoca, OP 1, CP 1004 telefon/fax: 0264–530748 e–mail: [email protected] ISSN 15822–4004

A civil szféra mint a tudomány tárgya

3

Cuprins Pagina 4 Csáki Rozália: Pretenţia știinţei și a conștiinţeii (RO) Pagina 5 Csáki Rozália: Pretenţia știinţei și a conștiinţeii Pagina 6 Éva Kuti: Tendinţe de cercetare și colaborări internaţionale legate de analiza societăţii civice Pagina 8 Grup de Cercetare Nonprofit – interviu cu dr. Harsányi László Pagina 9 József Somai: Cercetarea societăţii civice în volumuri de publicaţii Pagina 11 István Sebestény: Societatea civică – din punct de vedere statistic Pagina 14 Péter Nizák: Strategii de dezvoltarea democraţiei și societatea civică din Ungaria

Pagina 34 Judit Oprics: Susţinerea consultării publice – programul TEEN Pagina 38 Izabella Györgyjakab: Fundaţia Jakabffy Elemér Pagina 40 József Somai: Revista Forumul Economic a intrat în clasificare mai mare Pagina 41 Curaj Civic Emese Ugrin, Csaba Varga: Experiment de democraţie participativă la Aba și rolul acestuia în societatea civică Pagina 48 For um Civic Ildikó Kádár: Problematica accesării Fondurilor Structurale Pagina 51 Veder e culturală culturală Unitate în diversitate – convorbire cu Jan Fiegel’, comisarul european pentru educaţie, cultură și formare

Pagina 21 Margit Kinyik: Rolul organizaţiilor nonprofit în furnizarea serviciilor publice prin prizma cercetărilor știinţifice din Ungaria

Pagina 53 Attila Zongor: Biroul KultúrPont: 7 ani în 7000 de caracteri

Pagina 25 Geraldine Blake, Matthew Smerdon: Valori vii

Pagina 54 Raporturi de evenimente

Pagina 27 Galia Chimiak: Tipologia activiștilor din cadrul ONG-urilor din Polonia – individualism umanitar

András Romhányi: A VII-a întâlnire la Budakalász

Pagina 30 Szilárd Molnár: A juca popice, a naviga pe internet singur?

Pagina 55 Chris Worman, Rozália Csáki: 2% pentru Odorhei – evaluarea primei campanii Pagina 57 Instituţii de Cercetare Nonprofit – listă de websituri

Forum Civic

Editat de Fundaţia pentru Organizaţiile Neguvernamentale Maghiare din Transilvania

Revista societãþii civile Editor: István Egri Redactor-șef: Rozália Csáki Corector: Attila Szabó Grafica: Elemér Könczey Tehno-redactor: Ferencz Csáki

Comisia de redactare: Barna Bodó Gábor Kolumbán Tivadar Magyari László Potozky István Sebestény (HU) József Somai Dezső Szenkovics

Tipărit de Regiostar, Tipografie și Studio de reclame. Apare în 1000 de exemplare. Preţ: 5 lei, la comandarea celor patru numere din anul 2007 aveţi un preţ total redus de 14 lei.

Datele de contact: adresa: Cluj Napoca, OP 1, CP 1004 tel./fax: 0264-530748 e-mail: [email protected] ISSN 15822–4004

forum civic

4

Pretenþia ºtiinþei ºi a conºtiinþei

P

ășim pe un răzor foarte îngust al sferei civile atunci, când vorbim despre cercetările, muncile cu pretenţii știinţifice ale sectorului. Societatea civilă din Ardeal, dar după cunoștinţele noastre nici cea a întregii ţări, nu are un institut de cercetări civice și publicaţie specifică, ce prezintă și analizează dintr-un unghi știinţific sectorul asociativ. De ce oare? Autoorganizarea civică oare nu este atât de importantă în societatea maghiară din România, să nu „merite” atenţie știinţifică? Sau noi înșine, cei care activizăm în cadrul ONGurilor, nu suntem oare destul de conștienţi și pretenţioși încât, să-i acordăm o atenţie mărită muncii, pe care o desfășurăm, să evaluăm efectele muncilor organizaţiilor civile asupra comunităţii noastre mai strâmte sau mai largi, prin urmare asupra întregii societăţi? Întrebări, de care ne-am izbit tot mai puternic pe parcursul redactării numărului de faţă, fără a primii răspunsuri. Au apărut doar semne ale exclamării, că este vorba de o deficienţă, un gol, ce trebuie umplut. Pe de altă parte, ca orice alte domenii, și cercetările presupun anumite cheltuieli – din păcate însă, în România nu prea auzim de subvenţii alocate cercetărilor din sfera civilă. Totuși nu este o situaţie tabula rasa, deoarece în ultimii ani au existat atenţia, retrospecţia, anumitele cercetări. Despre încercările de până acum în sfera civilă a societăţii din Ardeal, Somai József relatează pe scurt. În ultimii ani, au fost desfășurate cercetări legate de societatea civică, la nivel naţional, de către Fundaţia pentru Dezvoltarea Societăţii Civile (FDSC) și Asociaţia pentru Relaţii Comunitare (ARC).1 În anul 2006, Fundaţia Pentru Organizaţiile Neguvrnamentale Maghiare din Transilvania în parteneriat cu Fundaţia pentru Cercetări Sociale Max Weber2 au desfășurat cercetări pe tema Particularităţi, valori și deficienţe etnice și naţionale privind Ar-

dealul, care și în prezent este cercetarea cea mai actuală, ce cuprinde sfera civilă a socetăţii maghiare din Ardeal. Ca de obicei, și de această dată neam extins privirea peste hotare. În Ungaria, cercetările civice dispun de un trecut însemnat. Am întrebat pe dr. Harsányi László, președintele fondator al unuia dintre cele mai vechi asociaţii nonprofit, de nivel înalt, care desfășoară cercetări civice, despre trecutul, prezentul și viitorul institutului. Kuti Éva, unul dintre cei mai renumiţi cercetători ai sferei civice din Ungaria, acum relatează despre situaţia internaţională. În Ungaria, graţie suportului Colegiului de Serviciu, Dezvoltare și Informare Civilă al Fondului Naţional Civic (NCA), cercetările privind sfera civilă continuă. În data de 14 mai, 2007 la Budapesta a avut loc conferinţa organizată de către Fundaţia Philos, în cadrul căreia au fost prezentate cercetările din anii 2004–2005, sprijinite de NCA. La fel de instructive sunt și acele sinteze de cercetări, care deși nu sunt legate de sfera civilă românească, totuși sunt cercetările unor societăţi civice foarte asemănătoare – mai ales Ungaria (care ne pot fi de folos), sau cercetări ce vizează societăţi civile – vezi cercetările lui Galia Chimiak din Polonia și ale lui Geraldine Blake și Matthew Smerdon din Marea Britanie –, care nu sunt importante doar din punctul de vedere al mediului social dat, ci mai ales din punctul de vedere al concluziilor și învăţăturilor trase din acestea. Pe lângă cercetările din sfera civică, am acordat atenţie și acelor organizaţii civice, care desfășoară munci de cercetare cu toate greutăţile acestora, în mediul nostru social. Nu este înghesuială nici în acest domeniu, totuși există câteva instituţii, cu care ne putem mândri. De exemplu Societatea Muzeului Ardelean, Atelierul de antropologie culturală, Centrul

de Resurse pentru Diversitate Etnoculturală, Fundaţia Jakabffy Elemér, și altele. Vă putem recomanda ca exemplu sinteza Fundaţiei Jakabffy Elemér. De asemenea vă prezentăm și noutăţi: datorită parteneriatului cu Centrul Cultural din Ungaria am pornit a nouă rubrică, având titlul Vederi Culturale, în care vor apărea articolele redactate de Centrul Cultural. În acest număr se va prezenta însuși Centrul Cultural, și primul articol interesant va fi interviul cu Ján Figel, comisarul european pentru educaţie, cultură și formare. Nu lipsesc nici rubricile noastre tradiţionale. În cadrul rubricii Curaj Civil puteţi citi despre încercările de democraţie prin participare civică la Aba, o localitate măruntă în apropierea Budapestei, iar în rubrica Forumul de Dezbateri Kádár Ildikó, coordonator de proiecte al Centrului Nonprofit de Informare și Training (NIOK, Budapesta) ne va împărtăși experienţele societăţii civice de acolo, totodată ajutându-ne prin aceasta să ne pregătim pentru solicitarea Fondurilor Structurale. Am întocmit și un raport despre cea de a VII. Întâlnire la Budakalász și despre rezultatele campaniei de 2% organizată de prima dată în anul acesta la Odorheiu Secuiesc. Iar la sfârșit, dar nu în ultimul rând, încheiem cu idea, să fiţi mai conștienţi în muncă și dacă nu desfășuraţi munci știinţifice, totuși analizaţi-vă activitatea, învăţaţi din propriile greșeli, căci numai așa vă puteţi dezvolta ca individ, dar și ca organizaţie.

Csáki Rozália redactor-șef e-mail: [email protected] Tradus de Varga-Klement Silvia Noémi

Aceste materiale sunt la dispoziţia d-voastră pe site-ul organizaţiilor (www.fdsc.ro, www.arcromania.ro). Din cauza volumului acestora nu ne este posibilă republicarea lor. (Observaţia autorului.) 2 Despre cercetare și rezultatele acesteia cititorii au putut citi în Forumul Civil, numărul 2006/2, rubrica Forumul de dezbateri civice (Kiss Dénes: Despre sfera civică maghiară din Ardeal). 1


5

A tudományosság és tudatosság igénye

A

civil szféra igen keskeny mezs- nyosságok témában végzett kutatást gyéjén járunk, amikor a kuta- 2006-ban az Erdélyi Magyar Civil tásokat, a tudományos igényű Szervezetekért Alapítvány partnermunkát vesszük szemügyre a szek- ségben a Max Weber Társadalomkutorban. Az erdélyi, de tudomásunk tatásért Alapítvánnyal2, mely jelenleg szerint a romániai civil szférának sin- is az erdélyi magyar civil szférát átfocsen civil kutatási intézete és olyan gó legaktuálisabb kutatás. Ahogyan máskor, ez alkalommal szakmai kiadványai, amelyek tudományos igénnyel mutatnák be és ele- is kitekintettünk a határokon túlra is. meznék a civil szférát. Vajon miért? Magyarországon igencsak szép múltA civil önszerveződés jelentősége ra tekint vissza a civil kutatás. Az nem lenne akkora a romániai magyar egyik legrégebbi és legszínvonalatársadalomban, hogy tudományos sabb civil kutatásokat végző Nonigényű odafigyelést ne „érdemelne profit Kutatócsoport alapító elnökét, meg”? Avagy mi magunk, civilek dr. Harsányi Lászlót kérdeztük az innem vagyunk annyira tudatosak és tézmény múltjáról, jelenéről és jövőigényesek, hogy jobban szemügyre jéről. Kuti Éva, Magyarország egyik vegyük azt a munkát, amit végzünk, legnevesebb, a civil szférával foglalfelmérjük azokat a hatásokat, ame- kozó kutatója ez alkalommal nemzetlyeket a civilszervezetek munkái a ki- közi helyzetképpel jelentkezik. Magyarországon a sebb-nagyobb környeNemzeti Civil Alapzetükre, és ezáltal az program (NCA) Civil össztársadalomra is A civil önszervezõSzolgáltató, Fejlesztő gyakorolnak? Kérdédés jelentõsége nem és Információs Kollések, melyekkel e laplenne akkora a rogiuma támogatásászámunk szerkesztémániai magyar tárnak köszönhetően élő se révén csak erőtela civil szférára irájesebben szembesülsadalomban, hogy nyuló kutatási muntünk, de nem kaptudományos igényû ka. A Philos Alapíttunk válaszokat. Taodafigyelést ne „érvány szervezésében lán csak felkiáltójelek demelne meg”? 2007. május 14-én, Bujelentek meg, hogy Avagy mi magunk, dapesten került sor hiányterületről van arra a konferenciára, szó, egy űrről, amely civilek nem vagyunk amely az NCA által betöltésre vár. Másannyira tudatosak és 2004–2005-ben támorészt: mint minden igényesek, hogy jobgatott kutatásokat mumás munkának, a kuban szemügyre vetatta be. Emellett sor tatásnak is megvangyük azt a munkát... került annak a kutanak a maga költségtásnak a bemutatásávonzatai – sajnos, nem ra is, amelyet maga az nagyon láttunk a civil szféra kutatására meghirdetett támo- NCA rendelt meg, és amely az NCA gatásokat Romániában. Nem tabula által támogatott kutatási pályázatok rasa azért ez a történet, mert volt monitoring vizsgálata. A monitoring odafigyelés, visszatekintés, kisebb- vizsgálatot a Századvég Alapítvány nagyobb kutatási munkák is az utób- végezte, és a rendezvényen erről bi években. Az eddigi, erdélyi civil Gazsó Tibor, a Századvég Alapítszférában történt próbálkozásokról vány kutatási igazgatója számolt be. Somai József számol be röviden. Az Kiadvány is megjelent erről a vizsgáutóbbi években országos szintű, civil latról, melyet az érdeklődők figyelszférára irányuló kutatásokat a Civil mébe ajánlok, átfogó képet nyújt Társadalom Fejlődéséért Alapítvány ugyanis arról, hogy milyen jellegű ki(FDSC) és a Közösségi Kapcsolato- írások voltak a jelzett években, a pályázatok milyen témákra tértek ki, és kért Egyesület (ARC) végzett.1 Erdélyre kiterjedő, Kisebbségi és milyenek is azok a szervezetek, amenemzeti sajátosságok, értékek és hiá- lyek kutatásra pályáznak. Továbbá

ajánlásokat is megfogalmaznak arra vonatkozóan, hogy az elkövetkező években milyen jellegű kutatásokat támogató kiírások szolgálnák a magyarországi civil szféra fejlődését. Úgy vélem, van ahonnan tanulnunk e tekintetben. Ugyanilyen tanulságosak azok a kutatási összefoglalók is, amelyek bár nem a romániai civil szférára irányulnak, ellenben vagy nagyon hasonló civil társadalom – főként Magyarország – kutatásai (amelyek számunkra is tanulságosak lehetnek), vagy olyan, civil szférát célzó kutatások – lásd a lengyel Galia Chimiak és a brit Geraldine Blake és Matthew Smerdon kutatásait –, amelyeket nem feltétlenül az adott társadalmi környezet köt, hanem sokkal inkább a következtetéseik és a megfogalmazott tanulságok miatt figyelemre méltóak. A civil szférára irányuló kutatások mellett azokra a civilszervezetekre is odafigyeltünk, amelyek kutatói munkát végeznek, felvállalják ennek nehézségeit a mi társadalmi környezetünkben. Nincs tolongás e téren sem, de azért van néhány intézmény, amelyre büszkék lehetünk. Ilyen az Erdélyi Magyar Múzeum Egyesület, a Kulturális Antropológiai Műhely, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja, a Jakabffy Elemér Alapítvány és még folytatható a sor. Példamutatásul figyelmükbe ajánlhatjuk a Jakabffy Elemér Alapítvány összefoglalóját. Újdonsággal is jelentkezünk: a KultúrPont Irodával kötött partnerségnek köszönhetően Kulturális Kitekintő rovat indul, melyben az Iroda által szerkesztett cikkek jelennek majd meg. E lapszámunkban bemutatkozik maga a KultúrPont Iroda, és az első érdekes cikkükként a Ján Figel’ oktatásért, kultúráért és ifjúságért felelős EU-biztossal való beszélgetésüket olvashatják. Hagyományos rovataink sem maradnak el. A Civil Kurázsiban az Abán, Budapesthez közeli kis településen végzett részvételi demokráciakísérletről olvashatnak, Vitafórum rovatunkban pedig Kádár Ildikó, a Nonprofit Információs és Oktató

A szervezetek honlapján (www.fdsc.ro, www.arcromania.ro) elérhetőek ezek az anyagok. Terjedelmük miatt nem vállalkozhattunk a lapunkban történő újraközlésükre. (A szerző megjegyzése.) 2 A kutatásról és ennek eredményeiről az olvasók a Civil Fórum lap 2006/2-es lapszám Civil Vitafórum rovatában olvashattak (Kiss Dénes: Az erdélyi magyar civil szféráról). 1

civil fórum

6

Központ (NIOK, Budapest) programkoordinátora megosztja velünk az ottani civilek tapasztalatait, és ezáltal segítséget is nyújt ahhoz, hogy felkészüljünk a Strukturális Alapok megpályázására. Beszámolunk a VII. Budakalászi Találkozóról és a Székelyudvarhe-

lyen idén először megrendezett 2%os kampány eredményeiről is. Végül, de nem utolsósorban azzal a gondolattal zárjuk összefoglalónkat, hogy legyenek tudatosabbak munkájukban, és ha nem is végeznek tudományos munkát, elemezzék tevékenységüket, tanuljanak a saját hi-

báikból, mert csak ezáltal fejlődnek úgy egyénekként, mint szervezetként egyaránt.

Csáki Rozália főszerkesztő e-mail: [email protected]

Kutatási irányzatok és nemzetközi együttmûködés a civil szféra vizsgálatában Kutatási irányok

ban elég hamar új megközelítésekkel gazdagodott, s egyúttal sokkal Az alapítványok, egyesületek, szövetelterjedtebbé is vált. Ilyen volt a ségek, körök, klubok, mozgalmak és a társadalmi tőke társadalmi-gazdalegkülönbözőbb formákban működő sági szerepének, valamint a társaszolgáltató nonprofit szervezetek által dalmi részvétel és a kormányzásba alkotott szektornak a nemzetközi gya(governance) való aktív állampolkorlatban igen sok különböző elnevegári bekapcsolódás fontosságának zése (harmadik szektor, nonprofit felismerése. szektor, civil társadalom, szociális – A nonprofit szektor kutatása döngazdaság, társadalmi vállalkozások tően a közgazdaságtan területéről stb.) van. Ezek az elnevezések híven indult ki. Az első elméleti és emtükrözik azt a sokszínűséget, amelyet pirikus vizsgálatok valójában fea különböző országok eltérő történelhér foltok felszámolására törekedmi körülményei a gyakorlatban, a tártek. Az állami és a piaci szféra kösadalmi valóság megértésére törekvő zötti (egyre szélesekutatók pedig az elmédő) sávban működő leti megközelítések teintézményekre vonatrén kialakítottak. UgyanA nemzetközi tudokozóan igyekeztek akkor azt is megmamányos együttmûmegbízható pénzgyarázzák, hogy miért ködésekben a keletügyi, foglalkoztatottolyan gyakori a fogaeurópai kutatók ma sági, támogatottsági lomzavar, a félreértés, és menedzsment ismég igen kis száma kutatók és kutatámereteket összegyűjsi irányzatok közötti ban és meglehetõteni, hogy ezekre a tukonfliktus, s miért osen esetlegesen dósok helytálló elmélyan nehéz szisztemavesznek részt. leti magyarázatokat, tikus nemzetközi ösza kormányok pedig szehasonlításokat véhatékony társadalomgezni. és gazdaságpolitikát alapozhassaA harmadik szektor kutatásának nak. Az elemzések eredményei – némi leegyszerűsítés árán – három azonban rendre azt mutatták, fontosabb (de önmagában is sokrétű) hogy a nonprofit szervezetek gazirányzatát különböztethetjük meg: dasági és (civil) társadalmi szere– A civil társadalom vizsgálata alappei szorosan összefonódnak. Ez vetően a politikatudomány terréaz alkalmazott terminológián is numa, s a nyolcvanas, kilencvenes nyomot hagyott: a nonprofit és a években főleg azokban az orszácivil szektor elnevezést egyre gokban (köztük a kelet-európai álgyakrabban alkalmazták szinonilamokban) volt erős, ahol a demaként, a nonprofit kutatási mokratikus politikai rendszer kiprogramok érzékelhetően nyitni alakulása viszonylag későn kezdőigyekeztek a civil társadalomra dött. Az eredeti koncepció azon1

irányuló kutatások irányába. – Egészen másféle nyitásra került sor azokban a kutatói műhelyekben, amelyek az utóbbi néhány évben a szociális gazdaság (économie sociale) francia és a társadalmi vállalkozás (social enterprise) Tony Blair politikájához köthető koncepciójára építették vizsgálataikat. Ebbe a megközelítésbe sok olyan félig-meddig piaci vállalkozás (szövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosító, segélypénztár stb.) is belefért, amely a profitszétosztás tilalmát nem tartja magára nézve kötelezőnek. Bár a nemzetközi összehasonlítás szükségessége mindhárom kutatási irány képviselői számára kezdettől nyilvánvaló volt, valóban átfogó, világméretű, egyeztetett módszertanon alapuló összehasonlító kutatást mindmostanáig csak a nonprofit szektorra vonatkozóan sikerült megszervezni.1 Ez a Johns Hopkins Comparative Nonprofit Sector Project, amely jelenleg már a harmadik szakaszánál tart, és 45 országra terjed ki. Résztvevői között a második szakasztól kezdve több kelet-európai államot (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Románia, Szlovákia) is megtalálhatunk. A Johns Hopkins összehasonlító program egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy égetően szükséges a nonprofit szektorra vonatkozó empirikus adatgyűjtések rendszeressé tétele és beépítése a nemzeti statisztikai rendszerekbe. Ezt a következtetést az ENSZ is magáévá tette, s a United Nations Statistical Commis-

Néhány országra kiterjedő kisebb összehasonlító programokra (pl. Future of Civil Society Project, The Emergence of Social Enterprise in Europe stb.) a többi területen is sor került.


sion felszólította a nemzeti statisztikai hivatalokat, hogy a nemzetgazdasági számlarendszer keretében állítsanak össze egy úgynevezett „nonprofit satellite” számlát. A számla összeállítását eddig 26 ország kezdte meg. A kezdeményezéshez a mi régiónkból egyelőre csak Csehország és Szlovákia csatlakozott. Az egységesített módszertannal dolgozó, a rendszeres statisztikai adatgyűjtésekbe illeszkedő empirikus vizsgálatok a speciális kérdésekkel foglalkozó összehasonlító programokat természetesen nem teszik fölöslegessé, legfeljebb megkönnyítik. Mindhárom kutatási irányon belül számos olyan kérdés van, amelynek megválaszolásához nélkülözhetetlenek a kutatók tudatos erőfeszítései és az együttműködés intézményesített formái. Még inkább szükség van ilyen együttműködésre ahhoz, hogy a különböző irányzatok képviselői között párbeszéd alakuljon ki, s sor kerüljön a különböző kutatási területeken elért részeredmények összevetésére és szintetizálására.

A kutatók nemzetközi együttműködése Ennek a párbeszédnek és együttműködésnek az intézményhálózata kétségkívül kialakulóban van. A már ma is működő, s kizárólag vagy részben a harmadik szektor kutatására koncentráló nemzetközi tudományos társaságok a következők: – International Society on Third Sector Research (ISTR): az 1992ben alapított nemzetközi tudományos egyesület főleg kétévenkénti konferenciái, hírlevele és honlapja útján biztosítja a nonprofit kutatók közötti világméretű információcserét. Az évek során több regionális (afrikai, ázsiai, dél-amerikai) szervezete is létrejött, de az európai nonprofit kutatók hálózatát egyelőre nem sikerült létrehozni. – EMES Network of Researchers on Social Enterprise: a kutatási intézmények és kutatók laza szövetségeként működő csoport közös programokkal és publikációkkal igyekszik elősegíteni az állami és a nonprofit szektor határterületein működő hibrid formák, az úgynevezett társadalmi vállalkozások vizsgálatát. – European Group of Public Administration (EGPA) Permanent Stu2

dy Group on the Impact of the alakításához. Meg kell azonban állaThird Sector on Public Adminis- pítanunk, hogy ezeknek a lehetősétration: a kutatói együttműködés geknek a kihasználása egyelőre várat eredetileg a közszférára vonatko- magára. Az előrelépéshez számos zó tudományos eredmények kicse- problémát kellene megoldani. rélését, megvitatását és továbbfejlesztését szolgálta, de néhány év- Megoldásra váró problémák vel ezelőtt önálló munkacsopor- A nemzetközi tudományos együtttot hozott létre a nonprofit szek- működésekben a kelet-európai kutator vizsgálatára. tók ma még igen kis számban és – Civil Society and New Forms of meglehetősen esetlegesen vesznek Governance in Europe (CINEFO- részt.2 A rendszerváltást követően GO) – Network of Excellence in néhány szerencsés kutató sorra kapCivil Society: a ta a meghívásokat a szervezet célja a konferenciákra és kutársadalmi részvétatási programokban Igen kevés olyan tutel különböző forvaló részvételre. Egy dományos intézmémáinak kutatása, részüket azóta is a rényünk van, amely összehasonlítása, gió szakértőjeként tartkellõképpen felkébefolyásoló tényeják számon, s így ők szült lenne nemzetzőinek feltárása, s viszonylag jó eséllyel annak elősegítése, (bár egyre több pénzközi összehasonlító hogy az állampolügyi nehézség árán) programok indításágárok egyre intenvehetnek részt a kira, illetve az ezek zívebben és hatésebb-nagyobb tudopénzügyi alapjait konyabban vegyemányos rendezvényemegteremtõ pályázanek részt a társaken, összehasonlító tok menedzselésére. dalompolitika forprogramokban. Ugyanmálásában. akkor a fiatalabbak– International Renak rendkívül nehéz search Symposium on Public Ma- bekerülniük a nemzetközi vérkerinnagement (IRSPM): a kutatói együtt- gésbe. A korábban a külföldi utakat működés elsődleges célja a köz- finanszírozó támogatások és ösztönszféra és a közszolgáltatások tu- díjak mára gyakorlatilag eltűntek. A dományos elemzésének fejleszté- tudományos események szervezői se, a tapasztalatcsere és a kutatási egyre inkább magától értetődőnek eredmények megvitatása. Ezen tekintik, hogy az uniós tagországokbelül az évenként rendezett kon- ból érkező kutatók azonos feltételekferenciákon már évek óta külön kel vehetnek részt a rendezvényeszekció foglalkozik az állami és a ken, miközben az újonnan csatlakononprofit szervezetek együttmű- zott országokban a jövedelmi színködésével. vonal messze elmarad a nyugat-eu– European PhD Network on Third rópaitól. Az anyagi okokra visszaveSector and Civil Society: a hálózat zethető távolmaradás azzal a követa nonprofit szektor és a civil tár- kezménnyel jár, hogy a kutatók új sadalom vizsgálatával foglalkozó generációjának kelet-európai képviPhD hallgatók számára teremti selői nem válnak ismertté a tudomámeg a lehetőséget a találkozásra, nyos közéletben, s így nagyon ritkán a készülő dolgozatok prezentálá- (és nem annyira képességeik, teljesítsára és közös kutatási elképzelé- ményük, hanem inkább csak szerensek kialakítására. Az évenként csés véletlenek folytán) kapnak megrendezett találkozókra újabban hívást a nemzetközi kutatási prograkelet-európai hallgatók is meghí- mokba. Ez személyes szakmai fejlővást kapnak. désüket éppúgy hátráltatja, mint a Bőven vannak tehát olyan nemzetkö- kelet-európai nonprofit kutatások zi szervezetek, amelyekhez a kelet- eredményeinek nemzetközi elismereurópai régió civil szférával foglalko- tetését. zó kutatói csatlakozhatnának, ameSzintén komoly gondot jelent a lyek kereteiben tesztelhetnék saját tu- kelet-európai kutatási infrastruktúra dományos eredményeik érvényessé- viszonylagos gyengesége. Igen kevés gét, s hozzájárulhatnának új kérdé- olyan tudományos intézményünk sek és megközelítések megfogalma- van, amely kellőképpen felkészült zásához, a jövőbeli kutatási irányok lenne nemzetközi összehasonlító

Az ISTR-nak például (2007. március 25-i állapot szerint) mindössze 21 kelet-európai tagja van, de közülük csak 16-an dolgoznak kutatóként vagy egyetemi oktatóként. A többiek a nagy (többnyire külföldről finanszírozott) alapítványok vezetői közül kerülnek ki.

7

8

civil fórum programok indítására, illetve az ezek pénzügyi alapjait megteremtő pályázatok menedzselésére. Így legjobb esetben is csak résztvevőként kapcsolódhatunk a nyugat-európai kezdeményezők által kialakított és irányított programokhoz. Ebből az is következik, hogy hiányoznak a keleteurópai fókuszú, a saját régiónk spe-

cifikumait figyelembe vevő kutatási projektek. Ezeknek a problémáknak a megoldására csak együttes erőfeszítések révén lehet reményünk. A regionális együttműködés intenzívebbé és hatékonyabbá tétele már viszonylag rövid távon is hozzájárulhat ahhoz, hogy a kelet-európai kutatások a je-

lenleginél lényegesen elismertebbé váljanak, és így a nemzetközi nonprofit kutatásokra is nagyobb hatást gyakoroljanak.

Kuti Éva Nonprofit Kutatócsoport – nonprofit kutató e-mail: [email protected]

Nonprofit Kutatócsoport A magyarországi civil szféra abban a szerencsés helyzetben van, hogy egy komoly civil kutatási központtal büszkélkedhet, amely nem egy ominózus irodaház létében testesül meg, hanem olyan szakemberek tömörüléseként, olyan szakmai kiadványok sokaságaként, amelyek a civil szféra életét, sajátosságait már a ’90-es évek elejétől nyomon követi és dokumentálja. A Nonprofit Kutatócsoport alapító elnökét, dr. Harsányi Lászlót kérdeztük (Csáki Rozália) a kezdeményezés elindulásáról, jelenéről, és jövőjéről.

Dr. Harsányi László Nemzeti Kulturális Alap – elnök Nonprofit Kutatócsoport – alapító elnök e-mail: [email protected] 1. Mikor, milyen megfontolásból jött létre a Nonprofit Kutatócsoport? Az 1990-es évek elején, látva, hogy új jelenségekre, intézményekre – alapítványok, egyesületek, új állami finanszírozás stb. – válaszokat kell formálni, Kuti Évával és Marschall Miklóssal gondolkodni kezdtünk mindezek szakértői megközelítéséről. Először a Gazdaságkutató Intézet (GKI) kebelén belül kezdtünk ezzel a területtel foglalkozni, majd pedig a GKI részvénytársasággá alakulását követően egyesületi formát hoztunk létre a kutatások és a kutatók együttműködésének biztosítására. 2. Kiket tömörít ma magába a Kutatócsoport? A Kutatócsoport tagjai alapvetően a civil világ kutatásával foglalkozó szakemberek, vagy ezeknek a Kutatócsoporthoz csatlakozó része. Mindegyikőjük rendelkezik fő munkahellyel, foglalkozással, a Kutatócsoport csak segít a témában való kutatási pénzek biztosításában és az eredmények megjelenítésében. 3. Melyek a Kutatócsoport fő tevékenységei? A civil szféra mely szakterületén végeztek kutatásokat az elmúlt években? Hogyan osztják meg munkájuk eredményeit a nagyközönséggel? A Kutatócsoport kutatással, kutatásszervezés-

sel foglalkozik. Eddig 14 kötetet jelentetett meg, és fenntart egy honlapot is (www.nonprofitkutatas.hu), ahol a megjelent kötetek zöme megtalálható. Az utolsó években a kutatások a vállalati és a lakossági adományozások vizsgálatára fókuszáltak. 4. Mérték-e fel, hogy az elmúlt évek alatt munkájukkal, kutatásaikkal mennyiben sikerült segíteni a magyar civil szférán? Ebben a formában nem, de néhány évvel ezelőtt szerkesztettünk egy tájékoztató sorozatot Mit kell tudni a nonprofit kutatásokról? címmel, amely a civil szférán túlmenően eljutott a sajtóhoz, a politikusokhoz és a jelentősebb adományozókhoz. 5. Ki a fő támogatójuk? Pályázati pénzekből dolgozunk, a fenntartási öszszegeket a Nemzeti Civil Alap (NCA) biztosítja. 6. Melyek az elkövetkező évre szóló terveik? Néhány területen jelentős ismerethiányt tapasztalunk. Ilyen például a civil szféra rekrutációs, utánpótlási helyzete, a civil szféra tömegkommunikációs jelenlétének elemzése. Ha sikerül, az ezekre vonatkozó kutatásokat szeretnénk megszervezni.


A civil szféra kutatása kiadványkötetekben

N

ehéz a civil szféra kutatását leválasztani a kiadványok, folyóiratok, kötetek, de még a civil szerveződések működése mentén történt tizenhét éves önvizsgálódásokról, annál is inkább, mivel nincs tudomásunk az erdélyi civil szféra kutatására specializálódott önálló intézményről. Az erdélyi civil szféra fejlesztését szolgáló elemzések, vizsgálódások, egy kis merészséggel mondva: kutatások csak a szak- vagy más társadalmi területek működtetésével, szervezésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatának a teljesítéséhez kötődve folytak. E tekintetben a civil szféra kutatásai összekötődnek magával a szakmák fejlesztésének az igényeivel is. A civil szervezeti önfejlesztés az adott szakterület fejlesztésének teremt optimálisabb keretet. A civil szféra önfejlesztési törekvései éppen akkor érhetik el társadalmi hivatásukat, és nem válnak öncélúvá, ha létezik ez a kötődés. A civil szféra számára is 1989 korszakhatár volt, a totalitárius rend felbomlásával újraéledhetett. A civil önszerveződés elméleti hátterét taglaló irodalom akkor alig volt, ami volt, az is csak külföldi forrásokból. Hazai szakirodalmunk még az ezredfordulón is elég szegényes – kevés publikáció, hiányos katalógusok, megszűnt lapok, ritka elemzések. Vigasztalásunkra azonban megemlíthető, hogy a civil önszerveződés messze meghaladta a kutató, feltáró, elemző tevékenységet. Az aktív civil élet mellett a kutatás igen lassan mozog. Visszatekintve a tizenhét éves múltra, számadásunk így is csak a civil szféra szellemi életének szerény gyarapodását tárhatja fel. A számvetés katalógusokkal kezdődött. Megjelent a Romániai Magyar Alapítványok Jegyzéke, 1994-ben az első, 1995-ben a második kiadás a KIDA, a Bölöni Farkas Sándor Alapítvány és a CIVITAS Alapítvány gondozásában. Nemsokára követte a Korunk Baráti Társaságának a Romániai Magyar Alapítványok és Egyesületek Jegyzéke 1996-ban, majd az 1998-as Romániai Magyar Alapítványok és Egyesületek Katalógusa, melyet az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság adott ki. Ezzel a katalógusperiódus is lezárult, azóta nincs átfogó jellegű írott katalógusunk, bár egy

digitális nyilvántartással az Erdélyi komoly kezdeményezés volt a civil Magyar Civil Szervezetekért Alapít- szerepvállalás kérdéskörének alapovány (ERMACISZA) közel 2500 szer- sabb vizsgálatára az adott időben. vezetet tart nyilván. Ma már mondhatjuk, hogy az A civil szellemi élet kézzelfogha- illyefalvi sorozat folytatására méltótóan 1993-ban indult a KIDA (Illye- an vállalkozott az ERMACISZA, falva), majd a CIVITAS Alapítvány amely a szervezésében megvalósult és a Bölöni Farkas Sándor Alapítvány nyolc kolozsvári Civil Fórum konfeszervezte nyolc, telt házas találkozói- rencia révén arra ösztönözte a hazai val, amely 1997-ig tartott. Ezeken a és külföldi szakembereket, valamint találkozókon főleg külföldi, de már számos résztvevőt, hogy ismerjék fel hazai szakemberek előadásai nyúj- és elemezzék a civil szféra mozgatótották az első elméleti és gyakorlati rugóit, működtető tényezőit, feszültbehatolást a civil szféra mélyebb rej- ségeit, ellentmondásait, ugyanakkor telmeibe. Ezek között említhetjük: Az elemezzék a civil szféra kilátásait is. alapítványok szerepe a társadalom- A civil szféra érettségéhez, proban (Salat Levente – Kolozsvár); Az fesszionalizálódásához hatékonyan alapítványok működése (Bátay Tibor járultak hozzá azok a szakelőadások, – Budapest); Az alaamelyek akár a plenápítványok finanszíroris üléseken, akár a zása (Stumf István – szakosított szekciók Az ERMACISZA szerBudapest); Új románikeretében hangzottak vezésében megvalóai szabályozás a szponel, a civil szférában sult nyolc kolozsvári zorizálás ügyében (Birtevékenykedőknek Civil Fórum konfetalan Ákos – Sepsinyújtottak támpontot rencia révén arra szentgyörgy); Az alaa bonyolult napi és ösztönözte a hazai pítványok nemzetköhosszú távú tennivazi kapcsolatrendszere lóikban. A Civil Fóés külföldi szakem(Balázs Péter – Budarum konferenciák a bereket, valamint pest); Civil szervezecivil szféra fejlesztészámos résztvevõt, tek vezetéselméleti és sének a legtágabb köhogy ismerjék fel és gyakorlati kérdései rű elemző és útmutaelemezzék a civil (Kolumbán Gábor – tó szerveződésévé válSzékelyudvarhely, tak Erdélyben, és majdszféra mozgatóruSomai József – Kolozsnem a teljes magyar góit, mûködtetõ tévár). Már itt szembecivil szféra képviselenyezõit, feszültségesülhettünk az oktatás, tét mozgósították. it, ellentmondásait, művelődés, gazdaság A Civil szféra az ugyanakkor elemezés szociális területekezredfordulón: lehezék a civil szféra kire szakosodott civil tőségek és kihívások szerveződések sajátos című első Fórum (1999. látásait is. problematikájának január 15-16.) még külön tárgyalásával is. nem az ERMACISZA, Emlékezetes állohanem az Romániai másnak tekinthetjük a Korunk Baráti Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), Társaság 1995 nyarán indítványozott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudoés végzett kérdőíves felmérését, mányos Társaság (EMT), a Kolozsváamely a fentebb említett katalógus el- ri Magyar Diákszövetség (KMDSZ) készítése mellett alapot szolgáltatott és az Erdélyi Magyar Közművelődéa Korunk 1995/11-es számának a si Egyesület (EMKE) szervezésében megjelentetéséhez, amelynek célja kezdődött, és itt született meg az alaszociológiai elemzés megírása a civil pítvány létrehozására a javaslat, aszféra adott helyzetére (Horváth- mely valójában később bebizonyítotSalat-Deák). A civil társadalomra ta létjogosultságát, és az erdélyi civil összpontosított lapszám kompeten- szerveződés szellemi életének és műsen foglalkozik a romániai magyar ködtetésének egyik mozgatórugójácivil szféra állapotával, teljesítőké- vá vált. Fórumain lehetőséget biztopességével, megvalósításaival és ki- sított azoknak, akik szakmai, tudolátásaival. Ez a kiadvány a fogalom- mányos és szervezési ismereteiket a tisztázási szándékával, problémafel- civil szerveződések fejlesztése érdevetéseivel és helyzetértelmezéseivel kében osztották meg a résztvevőkkel.

9

10

Külön-külön minden Fórum a maga az önkéntesség elvén működő civil témájának elmélyítésével egy-egy szféra a szabadság szférája, mindtéglája a civil életünk szellemi és azok a folyamatok, amelyek a szaszerveződési folyamatának. badsága, az egyenlősége és a függetMár az első Fórum plenáris ülése- lensége korlátozását okozzák a civil inek az előadásai betekintést nyújtot- társadalom számára – és így az egész tak a hazai és külföldi civil szféra közösségre nézve is – igen károsak időszerű kérdéseibe. Olyan előadá- lehetnek. Tudatába kell lennünk ansok hangzottak el, mint A civil szer- nak, hogy a közösségünk értékrendvezetek szerepe a gazdaságban és jében a civil szféra és a politikai szfétársadalomban, különös tekintettel ra számára külön-külön adottak a az európai uniós csatlakozási folya- feladatok, a gyámkodási állapot, matra (Kulcsár László – Budapest), A vagy bárminemű függőségi helyzet nyugati magyarság szerepe a civil erőltetett kialakítása a feszültség forszervezetekben (Gyarmathi György rása lehet. A civil szereplők ezeken a – Svájc), A romániai magyar civil fórumokon is kifejezték véleményüszervezetek működési feltételei (Kö- ket, mely szerint életükben jelen van tő József – Kolozsvár), Hogyan lehe- úgy a magukra maradottság, mint a tünk sikeresek a civil szférában (Kató kiszolgáltatottság is. Béla – Illyefalva), A magyar állam és Fórumaink elemzései, a vitafórua civil szféra támogatási stratégiája mok figyelmeztetőt fújtak ama tudat(Szabó Tibor – Budapest). ébredés érdekében, hogy az önépítA második, harkezés folyamata a cimadik, negyedik és vil integráció útján A civil társadalmunk ötödik Civil Fórum valósulhat meg. Enanyagai külön kötenek az ébredésnek a jövõjét biztosító tétekben jelentek meg, nyomán alakult meg nyezõ a román civil melyek tartalmazzák a VII. Civil Fórum altársadalommal való az elhangzott – szakkalmával a Magyar együttmûködés és a mailag ma is igen érCivil Szervezetek Erromániai fejlesztési tékes – előadások szödélyi Szövetsége, mely veges változatait. A a felelősség, a kölcsötervekben való részcivil szféra szerepe a nös segítségnyújtás, a vétel. A humánerõközösségfejlesztésben függetlenség-szabadforrás-fejlesztés (2000), A tudás mint ság-egyenlőség polprioritás. társadalmi erőforrás gári erkölcsi elvek ér(2001), A civil társavényesítése alapján dalom és az önépítkeérdekérvényesítési ző intézményfejlesztés (2002), Együtt- szolidaritásra teremt lehetőséget, működés, érdekvédelem és szakmai- partnerség kialakítását teszi lehetőság a civil szférában (2003) címek vé, civil társadalmi kontroll szerepalatt kiadott kötetek 1400 oldalon kör betöltését végezheti. Ha betölthenyújtanak hasznos információkat, is- ti szerepét, erőt és eszközt jelenthet a mereteket a civil szféra szereplőinek társadalmi érdekérvényesítés érdekéés az ez iránt érdeklődőknek. A köte- ben történő közös fellépésre, ugyantekben foglalt előadások színes látle- akkor keresi a lehetőséget az inforletként tárják elénk a négy év alatt mációhoz való hozzáférés egyenlő megmutatkozó civil kurázsi belső tit- esélyének a megteremtésére, valakait. Terítékre kerülnek a civil szférát mint ellenőrzi a civil erkölcsiségen általában érintő alapkérdések mellett alapuló közhatalmi szerep betöltéséolyanok is, mint a: nonprofit mítosz, nek tisztaságát. támogatási rendszerek és fogyatéEme kötetek a sokszínű civil tárkosságai, a természet károsodásai, a sadalom ama potenciálját tükrözik, tudás alapú társadalom eszménye és hogy a tudásszerzés folyamatában valósága, tudás és demokrácia, me- hogyan képes alkalmazkodni a kihínedzsment és fenntarthatóság, egész- vásokhoz. Az adott témakörökben a ségnevelési oktatóprogramok, a glo- kiváló előadók és azok kötetben balizáció sodrása, az értelmiségi elit megjelent tanulmányai a legfrissebb magatartása, politika és civil szféra tudásanyagot helyezték a civil közérkapcsolata, gazdálkodás és civil szfé- deklődés központjába, ugyanakkor a ra, PR-tevékenység, a civil diplomá- civil világ és a politika ügyét a közcia, a magyar iskola Európában, falu- ügy szolgálatába állították. gondnokság és sok más, az erdélyi Az utóbbi három konferencia magyar civil közösség létfenntartási (2004, 2005, 2006) értékes anyagairól és megmaradási alapkérdéseit érintő sajnos már nem jelent meg kötet, értekezés. Abból következően, hogy bár az igen értékes előadások és dis-

civil fórum kurzusok írásos rögzítése hiánypótló lehetett volna az amúgy is szegény, hiányos civil forrásirodalmunk bővítése érdekében. Ezeknek a Fórumoknak a témaköreihez kapcsolódó előadások pedig hasznos elemzéseikkel igencsak nyithattak volna új kapukat a civil társadalom alaposabb megismerésének és szakmai szerveződésének az útján a résztvevők, de főleg a részt nem vevők számára. Alapvető kérdéseink közé tartozó A civil szféra esélyei az EU-s csatlakozás folyamatában (2004-es Fórum), Civil szervezetek és a közösségi önrendelkezés az EUs csatlakozás folyamatában (2005-ös Fórum), Közösségi forrásteremtés (2006-os Fórum) témakörök figyelemfelkeltőek voltak a tekintetben, hogy a civil szerveződések számára a partnerség a jövő záloga, az intézményesedés keretet teremt a cselekvésre. A civil társadalmunk jövőjét biztosító tényező a román civil társadalommal való együttműködés és a romániai fejlesztési tervekben való részvétel. A humánerőforrás-fejlesztés prioritás. Ugyanakkor arról is szó esett, hogy a civil szféra fenntarthatóságában milyen fontossággal bír a gazdasági szereplőkkel, az önkormányzatokkal történő együttműködés. A Fórumok szekcióülései a maguk sajátos szakmaiságával változatosan gazdag témaválasztásukkal és a munkálataikon elhangzott, a civil társadalmat foglalkoztató nagyon széles tárgykörű dolgozatokkal és vitákkal váltak gazdaggá és hatékonnyá. Az erdélyi magyar kiadványok sorából a civil forrásirodalom bővítését szolgálták a 2000-től évente folyamatosan megjelenő Romániai Magyar Évkönyvek is. Szerkesztőségi orientációs bizonyságtétel, hogy kivétel nélkül minden kötetben helyet kaptak a civil társadalmat elemző tanulmányok. Ezek közül említjük: A romániai magyar civil szféra (2000, Somai József) című tanulmányt, mely a romániai magyar civil szféra helyét és szerepét elemzi, működésének szabályozását, támogatási rendszerét; a Történések a romániai magyar civil szférában (2003, Szenkovics Dezső) tanulmány a IV. Civil Fórum hozadékát elemzi, a magyarországi civil integrációt és a kormány civil stratégiáját, a civil integráció és párbeszéd témájának megjelenését a Magyar Kisebbség folyóiratban, valamint a változásokat a civil szférát érintő jogszabályozásban; Az erdélyi ma-


gyar kórusmozgalom (2004-2005, Boldizsár Zeyk Imre) című tanulmány visszatekintés a tordaszentlászlói kórustalálkozó-sorozat eseményeire, és kiemeli jelentőségét az erdélyi magyar közművelődés területét jelentő örökségek megőrzésében; a Támogatás és forráselosztás (2006, Somai József) című tanulmány a támogatáspolitikai újdonságokat elemzi, azzal a végkövetkeztetéssel, hogy a romániai magyar civil szféra ki kell terjessze újabb területekre az anyagi forrásteremtési technikáit, mivel a régebbiek szűkülése (különösen az az anyaországi támogatás, amely ezidáig igen sok szervezetnek a létezését biztosította) kényszerhelyzet elé állították. Vannak azonban új lehetőségek, elsősorban a vállalkozási szféra meg-

11

erősödésével, másodsorban az EU-s források megjelenésével és nem utolsósorban a román állami költségvetési, önkormányzati stb. források megcélzásával. A Fórumok, azok programjai, a tematikák, ugyanakkor a nagyszámú részvétel is mérhető előrelépés a közösségi civil szerveződésben, jól jelzik a civil szférában megmutatkozó mennyiségi és minőségi változásokat. A civil szférában még ma is sok a bizonytalanság: mozaikállapotú, nehezen körülhatárolható, individuális egységekre széteső, eléggé szervezetlen, nincs arányos és átfogó ágazati rendszere, hiányzik a közösségi értékrendek kialakításának stratégiája, nem történt meg a civil közösségi identitástudat meghatározása, hiányzik a társadalmi

szintű civilkontroll szerepkör érvényesítése, hiányzik a saját belső erőn alapuló, önálló gazdasági háttér és ennek sajátos pénzügyi rendszere, többszörös függőségi mezőnyben keresi az önmegvalósulását, és nem utolsósorban nincs önálló kutatóintézete. Mindez hangsúlyossá teszi a civil szféra vizsgálódásának, elemzésének, kutatásának állandó időszerűségét profi szinten.

Somai József Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány – kuratóriumi tag Romániai Magyar Közgazdász Társaság – elnök e-mail: [email protected]

Civil társadalom – statisztikailag „Midőn az országos statistikai hivatal jelen közleményével a hazai statistikának egy eddig parlagon heverő területét művelés alá veszi: fontos feladatot kísérelt megoldani. Az egyleti élet a modern társadalomnak egyik legérdekesebb fejleménye, s nálunk – hol az egyéni erők fejletlensége s az állam erőinek súlyos terhekkel való megkötöttsége a társadalom vállvetett működését még nagyobb jelentőségűvé teszi – kétszeres érdekkel bír. A nyers kimutatásban az egyleti lét ha nem is tükröződik vissza a maga mozgalmasságában, de látjuk legalább az arányokat és mérveket, melyekben a társadalom öntevékenysége az állam által meg nem oldott, vagy meg sem is oldható köz- és közérdekű célok megvalósításán munkál.” Vargha Gyula1 (1880)

A

z 1989-es rendszerváltozást követően Magyarországon a civil társadalmi élet mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben nagyarányú fejlődésnek indult. Gomba módra szaporodtak a szervezetek, az egyesületek száma az elmúlt bő másfél évtized alatt több mint háromszorosára nőtt, és szinte a semmiből kialakult egy több mint húszezres alapítványi szektor. Új jogi formációk (közalapítványok, közhasznú társaságok, köztestületek, önkéntes biztosítópénztárak) alakultak, a különböző tevékenységi területeken működő 1 2

civil szervezetek – nemcsak jogi, hanem társadalmi legitimitásukat is megszerezve – mindennapi életünk részeseivé váltak. Felismerve e mozgalom társadalmi-gazdasági jelentőségét a Központi Statisztikai Hivatal már 1992ben megszervezte az egyesületek, alapítványok rendszeres statisztikai megfigyelésére szakosodott szervezeti egységét, mely azóta is – bizonyos szervezeti átalakítások mellett2 – folyamatosan nyomon követi a nonprofit szektor fejlődését, és melynek munkájában e sorok írója a kezdetektől fogva részt vesz. A non-

profit statisztika megfigyelési rendszerének és módszertanának kidolgozása, a rendszeres és részletes adatszolgáltatási és elemzési tevékenység nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is rövid idő alatt komoly elismerést váltott ki mind szakmai, mind „érintetti” körökben. A Johns Hopkins Egyetem által indított nemzetközi összehasonlító nonprofit kutatási programban Magyarország végig részt vett, s éppen a megfelelő statisztikai háttérnek köszönhetően tudtuk a kutatás számára a szükséges és megfelelő adatokat biztosítani. Ugyanakkor e program tapasztalatai és nemzetközi standardjai is beépültek a hazai metodikába, lehetővé téve ezáltal a jövőbeni nemzetközi statisztikai igények kielégítését is. E méltán büszkeséggel említhető statisztikai terület esetében nem feledkezhetünk meg arról, hogy hazánkban ennek – nota bene – „évszázados” előzményei vannak. Szinte kötelező hagyománnyá vált, hogy az éves nonprofit kiadványunk elején az alábbi táblázat áll.

Magyarország egyletei (1880) 7. old. 1992-től 2006-ig önálló osztályként működött a Társadalomstatisztikai főosztályon belül, ekkor az újonnan kialakított Társadalmi Szolgáltatások Statisztikai főosztályhoz tartozó Szociális statisztikai osztály részévé vált.

civil fórum

12

1) A nonprofit szervezetek száma 1862 és 2003 között Év

Alapítvány

Társas nonprofit szervezet

Összesen

a

..

319

..

1878

b

..

1917

..

1932

..

14365

..

1970

–

8886

8886

1982

–

6570

6570

1989

400

8396

8796

1990

1865

14080

15945

1991

6182

17869

24051

1992

9703

20660

30363

1993

11884

22778

34662

1994

14216

25943

40159

1995

15650

27133

42783

1996

17109

28207

45316

1997

18603

28762

47365

1998

19225

28159

47384

1999

19754

28417

48171

2000

19700

27444

47144

2003

21216

31806

53022

2004

21817

33380

55197

2005

22255

34439

56694

1862

c

A mai országterületen működő egyesületek száma. Az akkori országterületen összesen 579 egyesület működött. b A mai országterületen működő egyesületek száma. Az akkori országterületen összesen 3995 egyesület működött. a

Források: 1862: Magyarország különböző egyletei – Statisztikai Közlemények. A hazai állapotok ismeretének előmozdítására IV. kötet. MTA Statisztikai Bizottsága, Budapest, 1862. 246–269. old. 1878: Magyarország egyletei és társulatai 1878-ban – Hivatalos Statisztikai Közlemények, KSH, Budapest, 1880. 516–517. old. 1932: Dobrovits Sándor: Magyarország egyesületeinek statisztikája –\szimbÓlum SYMBOL \f “Symbol” Magyar Statisztikai Szemle 1935/1. 26–27. old. 1970: Egyesületek Magyarországon, 1970 – KSH, Budapest, 1972. 1982: Egyesületek Magyarországon, 1982 – KSH, Budapest, 1984. Az 1989 és 2005 közötti adatok a KSH számítógépes nyilvántartásából származnak. 2001-re és 2002-re vonatkozóan a mintavételes adatfelvétel miatt pontos adatok nem állnak rendelkezésre.

A táblázat első két sorában szereplő évszám nem téves, valóban már a XIX. század második feléből rendelkezünk egyesületi adatokkal! Ahogy azt a mottóban olvashattuk, „az egyleti élet a modern társadalomnak egyik legérdekesebb fejleménye”, melyet „statistikailag” is követni kell. S bár tudjuk, hogy a statisztika szó az állam szóból származik (államtan, államtudomány), és eredetileg az állam javainak felmérésével, nyilvántartásával foglalkozott, itt is tetten ér3

Dr. Domokos A. (1968) 221. old.

hető a civil társadalom korai térhódítása – mint e tudomány újabb, ezáltal „elismert” célterülete. A korabeli egyleti élet dokumentumainak tanulmányozása során azt tapasztaltuk, hogy a dualizmuskori egyesületi élet fejlődése, valamint a már akkor kísérleti jelleggel megindult statisztikai megfigyelése kapcsán számos olyan kérdés, probléma vetődik fel, mellyel a napjainkban zajló folyamatok feltérképezése közben is szembe kell néznünk. Csak né-

hány példát sorolunk fel ezek közül. – Milyen módszerrel lehet a statisztika eszközeivel egy adott időszakban létező egyleti, egyesületi struktúra legfontosabb jellemzőit megvizsgálni? – Hogyan lehet a ténylegesen működő szervezetek számát pontosan meghatározni, a megszűnéseket nyomon követni, a hiányzó információkat statisztikai módszerek segítségével, illetve egyéb kutatási eredmények adaptálásával „pótolni”? – Meghatározható-e egy bizonyos történelmi fejlődési szakaszban (a dualizmus korában, illetve a rendszerváltozást követő – napjainkban még le nem zárult – átalakulási periódusban) kibontakozó egyleti, egyesületi mozgalom növekedési üteme, és a felvázolható tendenciák alapján megbecsülhetjük-e mennyiségi és minőségi ismérvekkel ennek a folyamatnak a végeredményét? E kérdések megválaszolása nem volt egyszerű „akkor” sem, most sem. S hogy képet kapjunk arról is, hogy milyen ismerős nehézségekkel kellett szembe nézniük elődeinknek, érdemes röviden áttekinteni az egyleti statisztika történetét. Az egyesületek összeírásának terve először 1848-ban merült fel a Fényes Elek vezette Országos Statisztikai Hivatal programjában. Az első egyesületi kimutatás azonban – melyet a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága készített – csak 1862-ben látott napvilágot. Ez azonban nem célzott összeírás, hanem különböző hivatalos adatok felhasználása alapján született.3 Ebben tevékenységük jellege szerint öt csoportban, vármegyék szerint sorolták fel az egyleteket a székhely, az egylet és az elnök neve, valamint a tagok számának feltüntetésével. Az első országos, teljes körű adatfelvételre 1878-ban került sor, amikor is „(…) az országos statistikai hivatal első ízben gyűjti és bocsátja közre a hazai egyletek és társulatok statistikáját. (…) Az adatok gyűjtése az 1874. XXV. t. cz. 5. §sának alapján indíttatott meg, mely kimondja, hogy a »… köz- és közérdekű czélokkal foglalkozó magánintézetek, egyletek és társulatok működésük köréből a fentebbi czélra (t. i. a magyar korona országai közállapotának és évről évre változó közér-


13

dekű viszonyainak nyilvántartás- tényleges teljes egyesületi szférának, gára az egyletek számára vonatkoára) szükséges adatokat a statistikai és kísérletet sem tettek az adatszol- zólag is mintegy 25% pótlékot lehethivatal felszólítására közvetlenül gáltatói körből kimaradt szerveze- ne pontos kiigazítással eszközölni.”7 A hiányosságok ellenére ezen oda beküldeni tartoznak.«”4 Az tek számának felbecsülésére. Ezt adatok összegyűjtésével a törvény- már a korabeli szakemberek is szóvá statisztikai adatfelvétel jelentőségét hatóságokat bízták tették. A Nemzetgaz- emeli az is, hogy – ugyan tervezői meg. Ez azonban nem dasági Szemle 1881. ezt csak alapfelvételnek szánták, bizonyult könnyű évi 1. füzetében, is- amely kiindulópont lehet az egyesüA nonprofit statisztifeladatnak, hiszen – meretlen szerző a kö- letek későbbi, mélyebb és alaposabb ka megfigyelési ahogy Keleti Károly vetkező észrevétele- statisztikai megfigyelésére – a duarendszerének és írta – az eredményeket tette: „Az orsz. lizmus korában hasonló vizsgálatra módszertanának kiket közlő terjedelstatistikai hivatal hasz- már nem került sor. mes kiadvány előEmellett két jelentősebb „terülenos s mindenesetre dolgozása, a rendszavában, „(…) a beérdekes munkát telje- tet” érdemes megemlíteni, ahol szeres és részletes érkezett adatokban sített, midőn e fenn- egyesületi vonatkozású statisztikai adatszolgáltatási és is tömérdek volt a hiczímzett dolgozatban megfigyelések történtek. Az egyik elemzési tevékenyba és hiány, miről (t.i. Magyarország az ipari érdekképviselet, melyet a ség nemcsak Mamegközelítő fogalegyletei és társulatai Központi Statisztikai Hivatal 1896gyarországon, hamat nyújt a hibák és 1878-ban) a hazai tól rendszeresen, ötévente vizsgált, hiányok miatt az egyletekről a megsze- így 1896-ban, 1901-ben, 1906-ban és nem nemzetközi egyletek és társularezhető statistikai 1911-ben is részletes adatokat gyűjszinten is rövid idõ tokhoz intézett átadatokat összeállítot- töttek az érdekképviseletekről, iparalatt komoly elismeiratok száma, a mely ta. Nehéz ugyan tisz- társulatokról és egyéb, ilyen téren rést váltott ki... 3048-ra rúgott s hogy tán számokból követ- működő egyesületekről. A másik, mily nehéz vala sok keztetést vonni az mint területi egység, maga a főváesetben felvilágosíegyletek működésére ros, itt a Székesfővárosi Statisztikai tás- vagy helyreigazításhoz jutni, ar- s még nehezebb különösen nálunk, Hivatal végzett rendszeres adatról eléggé tanúskodik azon körül- hol egyes egyletek s társulatok csak- gyűjtést a „fontosabb egyesületek” mény, hogy 3048 átirat közül mindnem kizárólag állami és hatósági se- körében, és ezek eredményeit évről össze 1769 volt első felszólítás, 665 gélyekből élnek, a számokból a tár- évre közre is adta évkönyve megfepedig első megsürgetés, 298 másod- sadalmi élénkségre következtetni: lelő fejezeteiben.8 Az egyesületek átfogó jellegű, az szori, 187 harmadízbeni, 102 ne- de bizonyos megközelítőleg helyes gyedszeri és 26 ötödízbeni megsür- fogalmat mindenesetre alkothatunk 1878-as adatfelvételhez hasonló getés.”5 Ennek ellenére a mintegy magunknak, különösen, ha a feltett megfigyelésére legközelebb 54 esz4000 összeírt egyletről meglehetősen kérdések és a beérkezett adatoknak tendő múltán került sor, amikor a részletes adatokat sikerült össze- összeállítása czélszerűen történik. Központi Statisztikai Hivatal az gyűjteni, hisz az egyletek célja, alaegyesületek számát, Mielőtt azonban e kulási éve, részletes taglétszáma bírálati fejtegetésekre jellegét, a tagokat és (alapító, pártoló, rendes és egyéb ta- térnénk, czélszerű lesz a pénzügyi helyzetet Az elsõ országos, gok száma) mellett azok gazdasági, az összeállító után a az 1932. év végi állateljes körû adatfelvépénzügyi hátterére vonatkozó kér- kimutatás főbb adapotnak megfelelően telre 1878-ban kedéseket is feltettek (tagdíj, bevétel, tait közölni. vette számba.9 rült sor, amikor is Az ezután követkiadás, vagyon). Az egyleteket és 1878 végéig a ki„(…) az országos kező bő fél évszázad társulatokat 16 tevékenységi főcso- mutatásban 3995 egyalatt összesen két portba és további 76 alcsoportba so- let van felsorolva statistikai hivatal elösszeírás született rolták, és a megszűnt céhek helyébe (1879-ben egy toldasõ ízben gyûjti és (1970, 1982), majd ellépő ipartársulatok adatait is részle- lék szerint 267 új egybocsátja közre a haérkezett a rendszertesen feldolgozták.6 let keletkezett). (…) zai egyletek és tárTermészetesen az adatgyűjtéssel A kimutatásból látváltás, melynek kösulatok statistikáját.“ kapcsolatban megfogalmazódtak jo- hatjuk, hogy a közölt vetkeztében nemcsak gos, illetve jogtalan kritikai észrevé- anyagok nem mega civil társadalom, telek is. Feltételezhető, hogy az ak- bízhatók. (…) Keleti hanem annak statiszkor működő egyleteknek csak egy Károly, a statistikai hivatal főnöke, tikai megfigyelése is újjászületett. részét vették számba. Miután a teljes elmondja ugyan a mű bevezetésé- Mint láthatjuk, régi-új problémáksokaságnak még a méretét sem is- ben mindazokat az intézkedéseket, kal, régi-új kihívásokkal. És nem merték – hisz az „egyleti cenzus” fő melyek a lehető pontos eredmény utolsósorban „százéves” használhacélja épp ennek meghatározása lett elérése végett megtétettek, azonban tó tapasztalatokkal, hisz bízvást volna –, a közölt táblákban értelem- már e pár adat is valószínűvé teszi, mondhatjuk, hogy az egyesületekre szerűen a válaszadókat tekintették a hogy az eredmény ingadozó, s ma- vonatkozó (korabeli) megfigyelések, Magyarország egyletei (1880) V. old. Magyarország egyletei (1880) V. old. 6 Bocz (1992) 843. old. 7 Nemzetgazdasági Szemle (1881) 159–161. old. 8 Dobrovits (1936) 13-14. old. 9 Jobb (1972) 1219. old. 4 5

civil fórum

14

összeírások, adatgyűjtések a magyar statisztika történetének világviszonylatban is egyik legkiemelkedőbb és leglátványosabb fejezetei voltak. Reméljük, folytatás következik...

Sebestény István Központi Statisztikai Hivatal – munkatárs Civitalis Egyesület – civil szakértő e-mail: [email protected]

Felhasznált irodalom: Bocz J. (1992): Egyesületi statisztika Magyarországon. Statisztikai Szemle, 70. évf. 10. sz. 840–852. old. Dr. Dobrovits S. (1936): Budapest egyesületei. Statisztikai Közlemények. 3. sz. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala, Budapest. Dr. Domokos A. (1968): A társadalmi egyesületek statisztikája. In: A magyar hivatalos statisztika történetéből. Az V. Statisztikatörténeti vándorülés előadásai és korreferátumai (Gödöllő, 1967. május 23–25.). Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztály Statisztikatörténeti Szakcsoport. Budapest. 220–229. old. György Endre (szerk.) (1881): Nemzetgazdasági Szemle. I. füzet, 159–163. old. Hunfalvy János (szerk.) (1862): Magyarország különböző egyletei. Statistikai Közlemények IV. kötet I. füzet. Magyar Tudományos Akadémia Statistikai Bizottsága, Pesten. Jobb S. (1972): Egyesületek Magyarországon. Statisztikai Szemle, 50. évf. 12. sz. 1219–1233. old. Dr. Varga Gyula (szerk.) (1880): Magyarország egyletei és társulatai 1878-ban. Hivatalos Statisztikai Közlemények. XLII. Országos magy. kir. Statisztikai Hivatal, Budapest.

Demokráciafejlesztési stratégiák és a magyar civil szektor A magyarországi nonprofit szektorra irányuló demokráciafejlesztési programok a rendszerváltástól az EU-csatlakozásig I. Bevezetés Az alábbi rövid tanulmányban a politikai rendszerváltás és az EU-csatlakozás közötti1 időszakban a magyarországi civil szektorra irányuló demokráciafejlesztési programokat mutatjuk be. A programok célja a demokrácia kiépítése, megszilárdítása volt, a nyugati demokráciák (az első években különösen az Egyesült Államok) a cél elérése érdekében különböző csatornákon és módszerekkel nyújtottak segítséget Magyarország számára. A támogatások, támogatási programok a demokratikus intézmények létrehozását célozták, különös tekintettel a független média, az önkormányzatok és a civil társadalom, ezen belül is főként a nonprofit szektor fejlesztésére.

II. Demokráciafejlesztés II.1. Demokráciafejlesztés mint külpolitikai stratégia A demokrácia fejlettsége, bár mérhe-

tő, mégsem csak az intézmények, törvények számában foglalható össze egy adott országban. Eszmék, elvek, összessége is, a társadalom, a gazdaság, az állam működésének módja. Ez meghatározza a demokrácia programok jellemzőit is, hiszen ezek a demokratikus eszmék és elvek terjesztését vállalják fel, nehezen mérhető, általánosabb, kevésbé konkrét célok kitűzését igénylik. Kulcsterületeket céloznak meg, pénzügyi, infrastrukturális és képzési támogatásokkal, programokkal próbálnak visszafordíthatatlan folyamatokat elindítani, hatást gyakorolni az egyének, csoportok viselkedésére, tetteire. Nyugat-Európában, de különösen az Egyesült Államokban a demokráciafejlesztési programoknak, támogatásoknak több évtizede kiérlelt, állami szinten is megfogalmazott koncepciója van. A demokráciafejlesztés, mint külpolitikai stratégia a ’80-as években került a nemzetközi agendák élére. Különböző eszközei vannak, a gazda-

sági szankcióktól a diplomáciai nyomáson át a fegyveres beavatkozásig.2 A leggyakrabban mégis az ún. demokrácia-támogatási, fejlesztési programokkal találkozhatunk, melyek a világ számos országát elérik.

II.2. Az USA demokráciafejlesztési programjai3 A demokráciafejlesztési programok legnagyobb „exportőre” az USA, ahol a demokráciafejlesztés gyökerei igen messzire, a ’20-as, ’30-as évekre nyúlnak vissza. A demokráciafejlesztés már Wilson elnöknél felvállalt külpolitikai stratégiaként jelent meg, majd ezután is központi eleme maradt az amerikai külpolitikának (Kennedy, Reagan, Bush, illetve Clinton alatt, és jelenleg is), de az elmúlt két évtizedben vált különösen hangsúlyossá. Ennek nemcsak ideológiai (emberi jogok, demokrácia, világbéke), hanem praktikus okai is vannak, elég, ha csak az új piacok megszerzésére, a háborús helyzetek vagy a ter-

Az 1989–2004 közötti időszakról van szó. A gazdasági szankciókra lásd Jugoszlávia, a diplomáciai nyomásra Ukrajna, a fegyveres beavatkozásra Jugoszlávia vagy Irak példáját. 3 Lásd bővebben: Thomas Carothers: Aiding Democracy Abroad, Washington, Carnegie Endowment for International Peace, 1999. 1 2


tosságai, illetve az a módszertan, ahogy fel kell épüljenek. Az amerikai demokráciafejlesztési programok nagy része általában a következőképpen épül fel: – szükségletfelmérés, – projektek kidolgozása, – támogatás a végrehajtó (amerikai) szervezetek számára, – megvalósítás (helyi partnerek bevonásával), – a programok befejezése (értékelés, távozás). A fentiekből látható, hogy az alapforgatókönyv szerint a demokráciafejlesztési programok megvalósításában nem a helyi, hanem az amerikai

zás, civil társadalom és a választások állnak. A szintén közpénzből alapított National Endowment for Democracy (NED)6 is igen aktív, világszerte megtalálhatjuk programjait. Tevékenységének középpontjában a választások, a szakszervezetek fejlesztése és a civil szervezetek állnak. Az amerikai magánalapítványok7 tevékenysége szintén jelentős a demokráciafejlesztés területén. Mivel magán-, nem állami pénzről van szó, ezek az alapítványok jóval rugalmasabban, tevékenységüket tekintve sokszínűbben tudnak tevékenykedni, mint az állami vagy állami pénzből programokat lebonyolító szervezetek.

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

rorizmus veszélyének elkerülésére gondolunk. Az USA demokráciafejlesztési tevékenysége a ’80-as években erősödött fel igazán, ekkor még LatinAmerikát tekintve elsődleges célpontjának. A közép-kelet-európai régió és a volt Szovjetunió országai az 1989-90-es hidegháború befejezését jelentő politikai rendszerváltások után váltak a demokráciafejlesztési programok fő területévé. A motívum is változott: míg a ’60-as, ’70-es években az antikommunizmus, a ’90-es évektől a „demokratikus béke” volt a programokat legitimáló ideológiai érvrendszer alapja.4 A demokráciafejlesztési stratégiák általában hasonló forgatókönyvet követtek, követnek. A demokratizálódási folyamatot a politikai nyitás, a szabad választások jelzik, mely után az új kormány hatalomra jut. Ekkor indul meg a kétirányú változás, a felülről lefelé építkező (a fő demokratikus intézmények kiépítése, demokratizálása) és az alulról felfelé építkező (a civil társadalom megerősödése) folyamat. Értelemszerűen térségünkben az amerikai stratégiák a ’80-as évek végén, ’90-es évek elején az előbbit, míg a ’90-es évek közepétől az alulról felfelé építkező változásokat erősítették.5 A stratégiák célterületei meglehetősen jól körülhatárolhatóak, elsősorban a választásokra, a politikai pártokra, az alkotmányok kimunkálására, a bíróságok, rendőrségek működésére, a törvényhozásra, a helyi önkormányzatokra, hadseregek átalakítására, a civil társadalom erősítésére (a nonprofit szektor fejlesztésére, a civil oktatásra, a szakszervezetek támogatására és a média demokratizálódására) koncentráltak. Az USA által lebonyolított demokráciafejlesztési programok a fentiek értelmében jól körülhatárolt demokráciamodellt, a nyugati liberális, erősen plurális demokrácia modelljét közvetítik a célországok felé, azaz a szabad, tiszta választásokat, a politikai és állampolgári szabadságjogokat és a részvétel elemeit helyezik a középpontba. A stratégiák és a közvetítendő demokrácia modell mellett a programoknak is megvannak a maguk sajá-

15

szervezetek játszanak kulcsszerepet. Ez új „piacot” is teremtett: az amerikai kormány és magánalapítványok támogatásával futó programok lebonyolítását meghatározott szervezeti kör végzi, melyek kifejezetten ilyen típusú programok lebonyolítására szakosodtak. Az amerikai demokráciafejlesztési programok lebonyolításában állami és magánszereplők is részt vettek. Az USA állami pénzből fedezett demokráciafejlesztési programjainak fő lebonyolítója az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID), mely igen kiterjedt tevékenységet folytat, programjai fókuszában a törvénykezés, jogállamiság, kormány-

II.3. A nyugat-európai demokráciafejlesztési programok A nyugat-európai országok kevésbé kiterjedt demokráciafejlesztési tevékenységet folytatnak, mint az USA, de a volt gyarmatokkal való szenzitív viszonyrendszer, illetve a demokrácia „exportálásának” nemzetközi trendje miatt mégis hangsúlyos külpolitikai tevékenységről beszélhetünk. Az egyes nyugat- és észak-európai országok állami intézményeken és magánalapítványokon keresztül önállóan, az EU keretein belül közösen is végeznek ilyen tevékenységet. A nyugat-európai indíttatású demokráciafejlesztési programok a közép-kelet-európai rendszerváltás i-

A berlini fal leomlása után néhány héttel az Egyesült Államokban elfogadták Kelet-Európai Demokráciák Támogatása (SEED) törvényt, mely a kelet-európai országoknak nyújtandó támogatási stratégiákat fogalmazta meg. A közelmúlt grúziai, ukrajnai eseményeinek elemzésekor is sok esetben felmerül a kívülről „megszervezett“ forradalom forgatókönyvének elmélete. 6 A NED állami forrásból létrehozott és működő, de önálló szervezet, a magyar közalapítványhoz hasonló jogi forma. Olyan szervezet, mely az állam által létrehozott alap – endowment – hozadékából él. 7 Régiónkban a legaktívabbak voltak: Ford Foundation, Charles Stewart Mott Foundation, Rockefeller Brothers Fund, German Marschall Fund, Athlantic Philantropies. 4

5

civil fórum

16

dőszakában váltak igen intenzívvé. szágok csatlakozásra való felkészüléA PHARE-programok súlypontjai Ezek a programok – az amerikai sének támogatása volt. Az előcsatla- sokat változtak az elmúlt közel máshelyzethez hasonlóan – szintén több kozási alapokra pályázni elméletileg fél évtizedben. Az első néhány évben csatornán érkeztek régiónkba: állami csak 2004. május 1-ig, Magyarország a fő cél a gazdasági és társadalmi reés magánszereplőket is találunk a le- EU-hoz való csatlakozásának időpont- formfolyamatok elősegítése volt, bonyolítók között. A demokráciafej- jáig lehetett volna, de a támogatások majd a csatlakozáshoz szükséges fellesztési programok „ideológiai” hát- lehívására SAPARD esetén legkésőbb tételek kialakítása, illetve az adott ortere azonban más volt, mint az ame- 2006, PHARE esetén 2008 végéig van szágok intézményrendszerének, jogrikaiaké: az Európához való csatlako- lehetőség. alkotásának az EU követelményeihez zás, a leendő EUAz 1989-90. évi való igazítása került előtérbe. tagság ugyanis erősen politikai, gazdasági 1998 óta a PHARE-támogatás az motiválta a közép-keváltozások a korábbi- intézményfejlesztés, valamint a gazAz Európa Tanács let-európai régió ornál sokkal aktívabb dasági, szociális kohéziót elősegítő betagság feltétele minszágait arra, hogy – EU-politikát eredmé- ruházások területeire koncentrálódik. dig is a pluralizmus, akár csak pragmatinyeztek a régióban. A közösségi joganyag átvételét segía jogállamiság és az kus szempontok alap1989-ben az Európai tették elő az ún. intézményfejlesztési emberi jogok tiszteján is – átvegyék, érBizottság koordinálá- támogatások. A másik nagy terület az vényesítsék a demoksával beindultak a ke- ipar és infrastruktúra európai szintű letben tartása volt. rácia értékeit. Az EU let-európai országok felfejlesztése, a szükséges beruházáA közép-kelet-euródokumentumaiban számára szóló támo- sok elősegítése – pl. környezetvédepai, volt szocialista, kezdettől deklarálta, gatási programokat. lem, közlekedés, termékek minőségi majd tagjelölt orszáhogy a tagság feltétele Létrehozták a PHA- szabványai, munkafeltételek stb. gok felé tehát már a a demokratikus gyaRE-programot, amely Minden csatlakozni kívánó ország korlat érvényesülése a „Lengyelország és szempontjából lényeges elem volt az rendszerváltások és az emberi és politiMagyarország Hoz- intézményrendszer és közigazgatás idõszakában „kövekai jogok biztosítása. zásegítése a Gazdasá- fejlesztése, annak érdekében, hogy az telményként” fogalAz Európa Tanács gi Újjáépítéshez” (Po- országok alkalmasak legyenek a Kopmazódott meg a detagság feltétele minland and Hungary penhágai Kritériumok teljesítésére és mokratikus átalakudig is a pluralizmus, a Assistance for the Re- az „Acquis” (közösségi jog) átvételélás igénye... jogállamiság és az construction of the E- re. A PHARE-programokban már a emberi jogok tiszteletconomy) név angol kilencvenes évek elején is kiemelt jeben tartása volt. A körövidítése. A fenti két lentőségűek voltak a közigazgatás fejzép-kelet-európai, volt szocialista, ország mellett az 1990-es évek köze- lesztését, a szakemberképzést támomajd tagjelölt országok felé tehát pétől már több ország kapott, illetve gató pénzügyi támogatások. Az intézmár a rendszerváltások időszakában kap jelenleg is PHARE-támogatást, ményfejlesztés programjaiban fontos „követelményként” fogalmazódott azaz kiegészítő jellegű pénzügyi hoz- szerepe volt az ún. „twinning” progmeg a demokratikus átalakulás igé- zájárulást. ramoknak, (külföldi szakértők szaknye, már amennyiben EU-tagokká kí2000-től a PHARE pénzügyi tá- mai segítségnyújtása). A fentiek melvántak válni. mogatási rendszere mellett megjelent lett ebbe a kategóriába tartoznak az A fentiek ellenére az EU demok- a SAPARD (Special Accession Pro- ún. közösségi programokban való ráciafejlesztési stratégiája mégis alap- gramme for Agriculrészvétel programjai, vetően más megközelítést alkalma- tural and Rural mint a Leonardo-, zott, mint az amerikai: elsősorban a Development – Agrár Socrates-, Youth for A demokrácia fejpiacgazdaság kialakítását helyezte a és vidékfejlesztési Europe- programok. lesztésére, ezen beközéppontba, feltételezve, hogy ez csatlakozási támogaKorábban már emlül a civil szektorra párhuzamosan a társadalmi-politikai tás) és az ISPA (Prelítettük, hogy az euberendezkedést is demokratizálja. A accession Instrument rópai támogatások is irányuló programok konkrét demokráciafejlesztési tevé- for Structural Policies) különböző csatornátartalmát erõteljesen kenység a programok összköltségve- – strukturális politikákon érkeztek. A fentimeghatározza, mitésének csak kis százalékát tette ki.8 kat támogató – előekben a programok lyen demokrácia-, ilAz EU-s programok lebonyolításá- csatlakozási támogalebonyolításában letve civiltársadaban számos EU-intézmény vett részt: tás is. Mindkét progrésztvevő EU-intézlom-képet közvetítea megvalósítók között találjuk az EU ram jelentős összeményeket és EU-proBefektetési Bankot, az Európa Ban- gekkel támogatta, tágramokat soroltuk nek a programokat kot, az Európai Bizottságot és külön- mogatja a csatlakozási fel, de jelentős részt bonyolító országok. böző főigazgatóságait, és az Európai felkészülést, elnevevállaltak a támogaParlamentet is. Az EU egyébként zésük is mutatja, hogy tásban az egyes álla1989 óta biztosít forrásokat a csatla- egyrészt az agrárgazmok kormányszerkozni kívánó (immár csatlakozott) daságot és a vidékfejlesztést, vala- vei, nagykövetségei is.9 A különböző országok számára. Az előcsatlakozá- mint a környezetvédelmet és közle- magánalapítványok szintén aktívak voltak régiónkban.10 Tevékenységük si alapok alapvető célja a társult or- kedést. 8 9

Lásd bővebben: Democracy Assistance Programs. PECAS Foundation Kézirat, 1998. Legjelentősebb támogatók között említhetjük a Holland Királyság és Nagy-Britannia nagykövetségét. Pl. Alfred Mozer Foundation (AMF - Hollandia), Friedrich Ebert Stiftung, Konrad Adenauer Stiftung (Németország), Robert Shuman Foundation (Franciaország) stb.

10


igen széles kört ölelt fel, és az amerikai magánalapítványokkal szemben itt már újabb célcsoportok is előtérbe kerültek, például a politikai pártok vagy a szakszervezetek.

III. Demokráciafejlesztési stratégiák és a civil szektor A demokráciafejlesztési programok stratégiájában a politikai intézményrendszer kiépítése mellett a ’80-as évek közepétől kiemelt figyelmet kapott a civil társadalom megerősítése. Ennek oka, hogy a civil társadalom eszménye a politikai gondolkodásban újra előtérbe került (különösen a közép-kelet-európai és latin-amerikai események miatt), mint az autoriter társadalmak alternatívája, a demokratikus értékek hordozója. A demokráciafejlesztési stratégiákban a civil társadalom fejlesztésére irányuló programok ugyan nem a fő komponenst képezték, de a ’90-es évek közepétől már egyre határozottabban e területre fókuszáltak a támogató szervezetek. Ennek oka alapvetően az volt, hogy a korábbi (főleg amerikai) tapasztalatok azt mutatták, demokrácia csak erős civil társadalom mellett alakul ki, illetve szilárdul meg, de közrejátszott az is, hogy kisebb öszszegekkel nagy hatást lehetett elérni.

III.1. A civil szektorra irányuló programok jellemzői A demokrácia fejlesztésére, ezen belül a civil szektorra irányuló programok tartalmát erőteljesen meghatározza, milyen demokrácia-, illetve civiltársadalom-képet közvetítenek a programokat bonyolító országok. Az USA által indított programok általában a hagyományos értelemben vett plurális demokrácia képét közvetítik, a civil társadalmat pedig az állam és család közötti térnek fogják fel, melyet az önkéntesen létrehozott szervezetek, mozgalmak képeznek, melyek saját érdekeiket, értékeiket védik, és erősítik az ún. társadalmi tőkét.11 A programok célcsoportjai így értelemszerűen az érdekvédelmi NGO-k, civil képzések, média és a szakszervezetek. Az amerikai programok általános problémái a helyi viszonyok ismeretének hiányából adódnak, illetve abból,

11 12 13

hogy nagyon gyakran teljesen új NGO-közösség kialakítására törekednek. A programok sajátságos módszerei a tréningek, az ún. technical assistance programok, a kutatások és az intézményfejlesztési programok. Az európai programok ezzel szemben inkább a korporatista modellt közvetítik, jellemzőjük az intézményi felfogás. A demokráciafejlesztési, civil társadalomfejlesztési programok fő célcsoportja elsősorban az NGO-k világa. Az európai programok problémái főként a túlzott bürokrácia és a projektszemléletű támogatások túlsúlya. A programok általános módszerei a képzések és a projekttámogatások.

17

jogok, kisebbségek, média, érdekvédelem, információs hálózatok létrehozása, helyi részvétel erősítése), melyek fejlesztése döntő fontosságú a demokrácia megszilárdításához, de értelemszerűen nehéz rájuk helyi forrást találni. Magyarország a demokráciafejlesztési programok kiemelt célterülete volt tehát, az ország kapta relatíve a legnagyobb külföldi támogatást a régióban.12 A támogatási programok kulcsterületeket céloztak meg, pénzügyi, infrastrukturális és képzési támogatásokkal, programokkal próbáltak visszafordíthatatlan folyamatokat elindítani, hatást gyakorolni az egyének, csoportok viselkedésére, tetteire. A ’90-es évek Magyarországán az Egyesült Államok, a nyugatIV. A magyarországi civil európai államok, intézmények egyaránt kiemelt területként kezelték a szektorra irányuló civil szektort, mint a demokráciafejprogramok lesztés egyik fő színterét, az állami A korábbiakban említettük, hogy a vi- kontroll („watch-dog” szerep) letételág számos országát elérik a demokrá- ményesét. A fenti országokból érkező támogatások nemciafejlesztési progracsak állami szintű progmok. Így történt ez a ramokban jelentek meg, közép-kelet-európai Az USA által lebohanem magánalapítrégió és Magyarornyolított demokráványok egész sora is szág esetében is. A ciafejlesztési progratámogatta a magyar berlini fal leomlása mok a nyugati libenonprofit szervezeteután néhány héttel az rális, erõsen plurális ket. Kiemelt területEgyesült Államokban ként kezelték az emelfogadták Kelet-Eudemokrácia modellberi jogok, a környerópai Demokráciák jét közvetítik a zetvédelem, a kisebbTámogatása (SEED) célországok felé, azség, az érdekvédelem, törvényt, mely a keletaz a szabad, tiszta a nonprofit szolgáltaeurópai országoknak választásokat, a potások, a helyi részvényújtandó támogatási tel, a szektorközi együttstratégiákat fogalmazlitikai és állampolgáműködések, az inforta meg. Röviddel ezri szabadságjogokat matikai fejlesztés, a után megkezdődtek és a részvétel elemehelyi gazdaságfejleszaz ENSZ keretében fiit helyezik a középtés és az információs nanszírozott és a nyupontba. hálózatok kiépítéségat-európai indíttatánek területeit. sú programok is. A kilencvenes évek közepétől hangsúlyosan beindultak az eu- IV.1. Az Amerikai Egyesült rópai uniós programok (PHARE), me- Államok által indított programok lyek szintén komoly hangsúlyt fektet- A korábbiakban említettük, hogy a tek a demokrácia fejlesztésére. A fenti politikai rendszerváltás időszakában támogatási programok kiemelt célte- az USA igen aktív szerepet játszott a rülete volt a civil társadalom, az erős közép-kelet-európai régióban. Szánonprofit szektor – mint a jól működő mos amerikai finanszírozású demokdemokráciák elengedhetetlen feltétele ráciafejlesztési program indult, állami – kiépítése. A külföldi támogatók je- és magánszektorból származó forrálentősen hozzájárultak a magyaror- sokból. Az USA állami pénzből finanszági civil társadalom kiépüléséhez, szírozott programjainak lebonyolítója különösen azokon a területen voltak az USAID13 volt, míg a magánszektort aktívak (demokráciafejlesztés, emberi a magánalapítványok képviselték. Ez

Lásd bővebben: Carothers i.m. Lásd:Quigley, Kevin F.F.: For Democracy’s Shake. Woodrow Wilson Center Press, Washington, 1997. Lásd a II.1-es fejezetet.

18

utóbbiak, például a Ford Foundation, programot hosszabbították csak Charles Stuart Mott Foundation, Ro- meg.15 Az USAID civil szektor fejlesztéckefeller Brothers Fund vagy a German Marschall Fund jóval korábban sét célzó egyik legfontosabb progelkezdték programjaikat, mint az ramja a regionális szintű Hálózat a USAID, amely csak államközi Demokráciáért (DemNet) program együttműködési szerződése alapján volt, amely adományokat és technikai segítséget nyújtott magyar nondolgozik egy adott országban. Az USAID igen kiterjedt tevé- profit szervezeteknek. A DemNet kenységet folytatott a régióban és így program 1996-ban indult, stratégiájáMagyarországon is.14 Regionális prog- nak központi eleme a vidéki nonramok indultak a közép-kelet-euró- profit szervezetek támogatása volt. A pai országok részére, melyeket első- program nagyban hozzájárult a telesorban az amerikai kongresszusi ház16 mozgalom megerősödéséhez, költségvetés által az USAID részére ugyanakkor eme program részeként előirányzott támogatásból finanszí- került sor a regionális nonprofit forrozták, különböző minisztériumok rásközpontok hálózatának a kiépítérészvételével. Az USAID demokrá- sére is. A Hálózat a Demokráciáért cia-programjának korai szakaszára Program 1998-ban véget ért, megaz is jellemző volt, hogy ezek kidol- szűnése után azonban az USAID elindította a nonprofit gozásában több ameszektor konszolidácirikai nonprofit szerA CEE Trust azzal a óját célzó ún. „Tarvezet és tudományos deklarált céllal jött geted Assistance for intézmény is részt NGOs” nevű progravett. Az USAID előlétre, hogy a régió mot, mely a nagyobb ször összegzést készíhét országában, Bulszervezetek intézmétett a magyarországi gáriában, a Cseh nyesülését, szakmai demokrácia helyzetéKöztársaságban, megerősödését szolről, majd elindította a Magyarországon, gálta. különböző programLengyelországban, A magánalapítvájait, melyek kiterjednyok munkája szertetek a választási módRomániában, Szloágazóbb, de jóval ruszerek, kampánystravákiában és Szlovégalmasabb, sokszítégiák, önkormányzaniában erõsítse a cinűbb volt, mint az ti tevékenységek, a vil társadalmat, staUSAID programjai. demokratikus döntésbilizálja és hosszú Az alapítványok kihozatalban való részterjedt adományozási vétel, az állampolgári távon is fenntarthaés képzési tevékenyismeretek, a független tóvá tegye a nonséget folytattak, közmédia, de még a helyi profit szervezetek vetlenül is támogatva szintű lakáskérdés és mûködését. a magyar szervezetea környezetvédelem ket. Munkájuk egyik területére is. jellemzője volt, hogy A kezdeti évek stratégiája után, mely elsősorban a megpróbálták a helyi szervezetek kimakroszintű folyamatokra, intézmé- alakulását is ösztönözni. Több helyi nyekre koncentrált, az USAID a helyi szervezetekből álló regionális hálószintet helyezte a középpontba. Ön- zat létrehozását támogatták, köztük segítő, helyi szintű problémák meg- Ökotárs-, a Civil Táradalom Fejlődéoldása, a nonprofit szervezetek tá- séért- és a Partners for Democratic mogatása jelezte az új stratégiát. Az Change-hálózat volt a legjelentőUSAID 1998 márciusában készített sebb. E hálózatok magyar tagjai17 tábeszámolója már azt állapította meg, mogatási, képzési tevékenységükkel hogy a magyarországi demokrácia kivétel nélkül nagy szerepet játszotmegszilárdult, a demokratizálódási tak és játszanak a magyar nonprofit folyamat visszafordíthatatlan. Az szektor életében, hiszen kulcsterüleUSAID magyarországi képviselete teket támogattak. Jelentős helyi ala1999-ben meg is szűnt, néhány prog- pítványként mindenképpen megemramot, például a nonprofit- és média- lítendő az Autonómia Alapítvány,

civil fórum mely a cigányprogramok lebonyolításában vállalt szerepet, illetve a többi alapítványhoz képest nagyságban más dimenziót képviselő Magyar Soros Alapítvány, mely nemcsak a nonprofit szervezetek, a civil társadalom, hanem a kultúra, az oktatás, egészségügy stb. területén húsz évig a legnagyobb nem állami forrásból működő támogatószervezet volt Magyarországon. Bár a magyar nonprofit szektor bevételein belül a külföldi támogatás mértéke – és ezen belül a fent felsorolt magánalapítványok által biztosított források – sohasem haladta meg a 15-16%-ot, mégis hihetetlenül fontos volt néhány szakmai terület számára. Az érdekképviseleti, jogvédő, helyi támogató vagy fejlesztő szervezetek szinte kizárólag külföldi támogatásokból működtek. Az USAID-hoz hasonlóan a magánalapítványok tevékenységének intenzitása is radikálisan csökkent a kilencvenes évek végén. A korábbi támogató szervezetek azonban, felismerve, hogy a közvetlen pénzügyi támogatáson túl technikai segítségnyújtással, képzéssel és más eszközökkel kombinált tevékenységük hirtelen megszűnése évtizedes civil fejlődési folyamat derékba törését okozhatja, néhány évvel ezelőtt afféle „búcsúalapot” hozott létre, mely a Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe (CEE Trust) nevet viseli. A CEE Trust 2000 júniusában jött létre az Egyesült Államokban, tagjai, az Atlantic Philanthropies, a Charles Stewart Mott Foundation, a Ford Foundation, a German Marshall Fund of the United States, az Open Society Institute és a Rockefeller Brothers Fund, azok az amerikai magánalapítványok tehát, melyek korábban a régióban, így Magyarországon is aktív szerepet vállaltak a nonprofit szektor fejlesztésében. Az induló alap 65 millió dollár volt, amelyet 2010-ig 100 millióra szeretnének növelni. A CEE Trust eredeti változata szerint a programban magán- és állami intézmények, források is szerepet kaptak volna, végül kizárólag magánalapítványok kerültek az alapítók közé.18 A CEE Trust azzal a deklarált céllal jött létre, hogy a régió hét országá-

Az USAID magyarországi képviselete 1991-ben nyílt meg Budapesten. Ezeket a programokat már az USAID Budapesti Regionális Irodája bonyolította. 16 A teleházak Internet-hozzáféréssel ellátott közösségi központok, melyeknek célja az elszigetelt közösségek bekapcsolása az információáramlásba. 17 Ökotárs Alapítvány, A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány 18 Az eredeti tervek szerint a régió nonprofit szervezetei számára komoly forrásokat biztosító amerikai kormányszerv, az USAID is a Trust tagja lett volna, de az ötlet az állami pénzek felhasználhatóságának korlátai, illetve különböző lobbiérdekek miatt végül meghiúsult. 14 15


ban, Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában erősítse a civil társadalmat, stabilizálja és hosszú távon is fenntarthatóvá tegye a nonprofit szervezetek működését. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a fenti célországokban a CEE Trust hosszú távú támogatást biztosít helyi nonprofit szervezetek, ún. partnerszervezetek számára, melyek e forrásból támogatják aztán a helyi nonprofit szektor kulcsszereplőit, illetve azok stratégiai fontosságú programjait.19

IV.2. EU-programok A civil társadalom támogatása lényeges elemét képezte az EU által biztosított támogatási programoknak is. A terület támogatásának fő célja az volt, hogy a csatlakozó országokban elősegítsék a demokrácia fejlesztését, a törvények betartását, az emberi jogok, kisebbségek védelmét és tiszteletét. Ez elsősorban az NGO-knak nyújtott pályázati támogatásokon keresztül realizálódott, de pénzügyi segítséget kaptak a kormányzatok és más testületek is. Ide tartoztak a Democracy-, a Partnership-, majd a LIEN- programok. Ez utóbbit váltotta fel az ACCESS I.-, II.-programcsalád. A PHARE Demokrácia Program 1994-től mikroprojektek keretében támogatta a parlamenti képviselők, tisztviselők képzését, nem kormányzati szervezetek és érdekképviseleti struktúrák kiépítését, a független, pártsemleges média létrejöttét, a közigazgatás átláthatóságát. A program a kilencvenes években támogatást nyújtott a helyi, kis civil szervezeteknek is, a fő tevékenységi területek a következők voltak: a parlamentáris gyakorlattal kapcsolatos ismeretek és módszerek bővítése, illetve átadása helyi és országos szinten; a plurális demokratikus társadalom megteremtése Magyarországon; a demokratikus gyakorlattal és jogállamisággal kapcsolatos szakismeretek és tapasztalatok átadása szakmai csoportoknak és szervezeteknek.20 A program lebonyolítója Magyarországon a korábban említett Autonómia Alapítvány volt. A PARTNERSHIP-program főleg a decentralizált intézményi rendszer

fejlesztését, a helyi gazdaság fejlesz- VII. Összegzés tését és intézményrendszerének ki- A rövid tanulmányban a magyarorépítését támogatta. Illeszkedett a szági civil szektorra irányuló deDEMOKRÁCIA- és LIEN- (Link mokráciafejlesztési programokat muInter-European NGO) kisprogra- tattuk be. A programok célja a demokhoz. A PHARE LIEN mikropro- mokrácia kiépítése, megszilárdítása jekt program kifejezetten a helyi, kis, volt, a nyugati demokráciák (az első nem kormányzati (nonprofit) kezde- években különösen az Egyesült Államényezések tevékenységét és erőfe- mok) a cél elérése érdekében különszítéseit támogatta, célja az volt, böző csatornákon és módszerekkel hogy a helyi önszerveződő közössé- nyújtottak segítséget Magyarország geknek segítséget nyújtson. A PHA- számára. Bemutattuk, hogy a nyugaRE LIEN-program az alábbi célokat ti demokráciafejlesztési támogatákitűző mikroprojekteket támogatta: sok, programok jól meghatározható a leghátrányosabb helyzetben levő területekre összpontosítottak, menői csoportok, hátrányos helyzetű lyek egyik kiemelt területe volt a cicsoportok (például kisebbségek, e- vil társadalom. A magyarországi degészségkárosodottak, idősek, hajlék- mokrácia az elmúlt tizenöt évben talanok, bántalmazott vagy kallódó (legalábbis a formális szempontokat gyermekek, írástudatlanok, munka- tekintve) megszilárdult, létét nem fenélküliek, kábítószerfüggők, AIDS- nyegeti veszély. Az azonban nehebetegek, bántalmazottak) reintegrá- zen mérhető, mennyiben köszönhető lása a társadalomba, és/vagy tartós ez a fejlesztési programoknak, illetve egészségügyi és szociális támogatási mennyiben volt ez a „fejlesztés” harendszer megalapozása a számukra.21 tékony. Kérdés, menyA Phare ACCESSnyire szolgálták a program az 1993programok a magyar1999 között működő ... a magyar civil tárországi, és mennyire Phare LIEN- és Partsadalomra, a civil a nyugati, globalizánership-programokat ciós érdekeket? (Aszervezetekre ma a váltotta fel, célja a cimennyiben ez különfüggõség, az érdekvil társadalom fejlőböző.) Mennyire és védelmi csatornák désének támogatása milyen irányba befoa tíz közép-kelet-eugyengesége a jellyásolták a külföldről rópai tagjelölt országlemzõ, a társadalmi beérkezett támogatában, így Magyarorrészvétel lehetõsége sok a civil szektor fejszágon is. A program lődését? Hasznos volt az érdemi döntésekjelenleg is fut Maez egyáltalán, vagy ben csekély. Fõként gyarországon, és azoeltérítette a szektort a a civil kontroll, befokat a tevékenységet szerves fejlődésétől? támogatja, melyek az lyás mértéke alaMennyire épült a he„acquis communaucsony, a nagy szerlyi viszonyokra, és taire” alkalmazásámennyire volt erőltevezetszám nem bizhoz és érvényesítésétett? Alapvető kérdétosítja a részvétel lehez kapcsolhatók. Tések, melyek megválahetõségét. makörei a környezetszolására ebben a dolvédelem, a társadalgozatban nem vállalmi és gazdasági fejlőkoztunk, de a válasz dés, szociális és egészségügyi proga civil szektor fejlődésének megértéramok. Az ACCESS-program beséhez, a lehetséges jövőkép kialakíjegyzett civil szervezeteket támogat, tásához fontos lehet. illetve partnerként a PHARE csatlaAzt azonban rögzítenünk kell, kozó országokban, illetve az EUhogy a magyar civil társadalomra, a tagországaiban tevékenykedő szercivil szervezetekre ma a függőség, vezetek nyújthatják be pályázaaz érdekvédelmi csatornák gyengetaikat.22 sége a jellemző, a társadalmi részvétel lehetősége az érdemi döntésekben csekély. Főként a civil kontroll, befolyás mértéke alacsony, a nagy szervezetszám nem biztosítja a részvétel lehetőségét. A civil szektor tö-

Bővebben lásd Nizák Péter: A Tust Program. In: Tény/Soros II. Magvető, 2004. www.autonomia.hu 21 www.partnershungary.hu 22 www.demnet.org.hu 19 20

19

civil fórum

20

rékeny, nem tölti be alapvető funkcióit, elsősorban az érdekvédelem és a civil kontroll terén. Ennek persze számos történeti, társadalmi oka van, de valószínűleg az is hozzájárul, hogy a Magyarországra érkező amerikai és EU-s demokráciafejlesztési programok eltérő demokrácia-

és civiltársadalom-képet közvetítettek. A plurális demokráciát előtérbe helyező amerikai programok a kilencvenes években erős befolyással bírtak a szektorra, míg a korporatív demokráciaképet közvetítő EU-s programok, és maga az EU-s csatlakozás is ezzel ellentétes tendenciákat

erősített, melynek eredménye egyfajta köztes modell kialakulása lett.

Nizák Péter Magyar Soros Alapítvány – igazgató e-mail: [email protected]

Felhasznált irodalom: Arató András: Forradalom, civil társadalom és demokrácia Kelet Európában. Mozgó Világ, 1990. 8.sz. 11-22. Az Európai Közösségek jogszabályainak gyűjteménye, Budapest, Unió Kiadó Az EU és a nem kormányzati szervezetek: szorosabb partneri kapcsolatok. Prodi elnök és Kinnock alelnök előterjesztése. Bizottsági vitaanyag. Európa Ház, Bp. 2000. Barrington – Moore: A diktatúra és a demokrácia társadalmi gyökerei, Szociológiai Figyelő, 1998. 1-2. szám. dr. Benedek László: Az EU és a civil szervezetek, Internetes publikáció – www.celodin.hu Bíró Endre: Nonprofit szektor analízis. EMLA Egyesület, Bp. 2002. Bozóki András: A demokrácia megerősödésének társadalmi feltételei In: Magyar és Európai civil társadalom. Szerk. Csefkó Ferenc – Horváth Csaba. MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet – Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület, Pécs, 1999. Carothers, Thomas: Aiding Democracy Abroad: The Learning Curve. Carnegie Endowment, Washington DC., 1999. Carothers, Thomas: Aiding Post – Communist: A Better Way? In: Problems of Post – Communism, September–October, 1996 Carothers, Thomas: Think Again: Democracy, In: Foreign Policy, Summer, 1997 Kuti Éva: Hívjuk talán nonprofitnak... A jótékonyság, a civil kezdeményezések és az állami keretekből kiszoruló jóléti szolgáltatások szektorrá szerveződése. Nonprofit Kutatócsoport, Bp. 1998. Magyar és európai civil társadalom. Szerk. Csefkó Ferenc – Horváth Csaba. MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet – Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület, Pécs, 1999. Miszlivetz Ferenc: A lehetséges határainak újrafogalmazása: nacionalizmus és civil társadalom Kelet-Közép-Európában 1989 előtt és után (szerk. Virrasztó Zsolt), Budapest; Szombathely, Pesti Szalon, Savaria University Press, 1993. Navracsics Tibor: A demokrácia problémája az Európai Unióban, In: Politikatudományi Szemle. 1998. 1.sz. Nizák Péter: Demokráciafejlesztési stratégiák és a magyar civil szektor, In: Civil Társadalom: elmélet és gyakorlat, Rejtjel, Budapest, 2005. Porkoláb Anikó: EU és civil szervezetek, Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány, Kézirat, 2004. Quigley, Kevin F.F.: For Democracy’s Shake, Woodrow Wilson Center Press, Washington, 1997. Salamon, Lester M. – Anheier, Helmut K.: Szektor születik. Nonprofit Kutatócsoport, Bp. 1995. Salamon, Lester M. – Anheier, Helmut K.: Szektor születik II. Civitalis Egyesület, Bp. 1999. Seligman, Adam B.: A civil társadalom eszméje. Kávé Kiadó, 1997. Siegel, Yancey: Rebirth of Civil Society in East Central Europe, The Rockefeller Brother Fund, New York, 1992 Sipos Katalin: Európai Unió - Civil társadalom- Nem kormányzati szervezetek, Internetes publikáció – www.cipp.hu Szabó Máté: Az EU és a civil szervezetek, In: Politikatudományi Szemle 1998. 3.sz. Szabó Máté: Európai Magyarország 2004-ben?, In: Beszélő 2005. 2. sz. Wedel, Janine: Collision and Collusion: The Strange Case of Western Aid to Eastern Europe, 1989-1998, State Martin Press, New York, 1998. US. Department of State: 1998 Annual Report; Support for East European Democracy Act Implementation Report, USAID, 1998 Zimmer, Anette – Priller, Eckhard (Eds.): Future of Civil Society, Making Central European Nonprofit organizations Work, VS Verlag, 2004.


21

A nonprofit szervezetek közfeladat-ellátásban betöltött szerepe a magyarországi tudományos kutatásokban A civil szektor társadalmi-gazdasági funkciói történelmileg számos változáson mentek keresztül, azonban többnyire maguk a társadalmi-gazdasági keretek határozták meg azokat a kihívásokat, beavatkozási területeket, amelyekre a civil kezdeményezőkészség aktuálisan irányult. A társadalmi feltételek bizonyos időszakokban a karitatív segítségnyújtást, a politikai elnyomások korszakában az ellenállást, a politikai attitűdöt hívták életre. A 20. században a civil szektor egyik legfontosabb feladata (főként a század második felében), hogy a kiépülő jóléti államok keretei között határozza meg önmagát, találja meg saját szerepeit. A különböző funkciók (közösségépítés, érdekérvényesítés és hatalmi kontroll, szolgáltatás stb.) történelmi egymásra rétegződése vezetett ahhoz, hogy a 20. század második felében olyan sokszínű nemzeti nonprofit szektorok alakuljanak ki, amelyekben valamennyi funkció helyet kap. A funkcionális sokszínűség mellett is érzékelhetők azonban bizonyos hangsúlyok, így napjainkban különösen a szolgáltató szerepkör, ezen belül is az állam és a nonprofit szektor közötti feladatmegosztás kerül előtérbe. A fejlett nyugati társadalmakban bizonyos közfeladatok – főként humán szolgáltatások – nonprofit szektorba való delegálása dinamikus fejlődésen megy keresztül az utóbbi évtizedekben. A jelenség okát a teoretikusok – Weisbrod, Salamon – a jóléti állam leépülésében, kudarcában látják (Kuti-Marschall, 1991). Az állami szerepvállalás csökkenése a rendszerváltó kelet-közép-európai országokban is megfigyelhető, emiatt a közszolgáltatások társadalmasítási folyamata itt is elkezdődött. Magyarországon a folyamat a jogi nyitással kezdődött, az önkormányzatok feladatait szabályozó1, valamint a nem sokkal később megszüle1 2

tő ágazati törvények2 már a kilencvenes évek első felében lehetővé tették bizonyos közfeladatok nem állami keretben történő ellátását. A nem állami szereplők – közöttük a nonprofit szervezetek – erejükhöz mérten vállaltak részt a közszolgáltatásokból, s bár az utóbbi 10 évben bizonyos humán ágazatokban arányuk növekedett, nem vált széles körben elterjedtté szolgáltató jelenlétük.

A kilencvenes évek során e témában született kutatások közül érdemes megemlíteni az önkormányzatok és nonprofit szervezetek egymásra vonatkozó percepcióit elemző vizsgálatot (Lévai, 1996), amely megerősítette azokat a szakmai köztudat által is vélt kölcsönös sztereotípiákat, amelyek – legalábbis a kilencvenes évek közepe táján – meghatározták a két szektor helyi szintű kapcso-

Szöveg nélkül


Bevezető

A nonprofit szervezetek közfeladat-ellátásban betöltött szerepe a magyarországi kutatások tükrében A nonprofit szervezetek közfeladatok ellátásába való bekapcsolódásának vizsgálata a kilencvenes évek során kevésbé képezett önálló, egységes kutatási területet. Nem tudni, mennyiben játszott szerepet a 2003-ban először írásban is rögzített Kormányzati Civil Stratégia, s benne a közfeladatellátás civil alternatíváinak kihangsúlyozása, azonban tény, hogy ezt követően több, állami forrásból finanszírozott kutatás is elkészült.

latait is. A tanulmány tanulságai szerint az önkormányzati szakemberek azokat a gyengeségeket rótták fel a nonprofit szervezeteknek, amelyek szinte világszerte ma is jellemzik a szektort, vagy legalábbis annak egy részét. Lester Salamon az öntevékeny szervezetek kudarcát leíró megközelítésében négy olyan tulajdonságot említett, amelyek például az állami szervezetekkel szemben napjainkban is hátrányként jelennek meg a nonprofit szervezetek esetében, ezek a laikusság, a paternalizmus, a partikularitás és a finanszírozási/hatékonysági problémák (KutiMarschall, 1991). A magyar önkor-

A helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. törvény Például a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény.

civil fórum

22

mányzatoknál dolgozók már a rend- esély a civil szervezetek könyvtár szerváltás utáni fejlődés korai szaka- alapítására, tehát a hiányterületekre szában szembesültek a nonprofit könnyebb a belépés, mint a már felszervezetek működési nehézségei- épített struktúrákba. Egy másik tavel, s a róluk kialakított negatív kép nulmány (Katona, 1998) az önkor(nem professzionális szervezetek) mányzatok részéről megfigyelhető befolyásolta az együttműködés al- erős paternalista attitűdre hívja fel a ternatíváit. Bár hasonló kutatás az figyelmet. A rendszerváltás utáni utóbbi években tudomásunk szerint közigazgatási decentralizáció bizonem készült, feltételezésünk szerint nyos szempontból tehát formális ezek az előítéletek ma is jelen van- maradt, az önkormányzatokban tonak. Ugyanakkor a pozitív sztereotí- vább élnek a régi, mindenhatóságot piák is megjelentek az önkormány- tükröző reflexek. Hiába alakultak ki zati véleményekben (a nonprofit sokszínű helyi kapcsolatok a nonszervezetek rugalmasabbak, jobban profit szervezetekkel, továbbra is a ismerik a helyi szükségleteket, ol- „támogató-támogatott” viszony az csóbb szolgáltatásokat képesek biz- uralkodó. Az itt kiemelt megállapítátosítani). A kutatás a nonprofit szer- sok a későbbi kutatások eredményevezetek sztereotíp gondolkodására iben is vissza-visszatérnek. is rámutatott, így például arra, hogy Témánk szempontjából az első orerős a nonprofit szervezetek forrás- szágos adatokkal a statisztikai adatmotivációja az önkormányzatok irá- felvételek szolgáltak. Az 1996-ban és nyába (működésükhöz, tevékenysé- 2000-ben teljes körű önkormányzati gükhöz igénylik az önkormányzatok megkérdezésen alapuló, az önkortámogatását), valamint kevésbé bíz- mányzatok és a nonprofit szervezenak abban, hogy az önkormányzatok tek kapcsolatait vizsgáló statisztikai elsősorban szakmai döntéseket hoz- adatgyűjtések külön kategóriában nak, sokkal inkább a feltételezték a kezelték a szerződéses kapcsolatokat személyes és a politikai döntések ér- (KSH, 1998, 2002). Az adatok szerint vényesülését. 1996-ban 338 települéFontos és elgonsi önkormányzat (11%) dolkodtató megállaállt szerződéses viA magyarországi pításokat tartalmaz szonyban összesen 905 nonprofit kutatások az a kilencvenes évek nonprofit szervezettel, fõáramának általávégén megjelenő tamíg 2000-ben már 632 nulmánykötet is, aönkormányzatnak nos jellemzõje, hogy mely a civil szerveze(20%) volt közfeladatalapvetõen szociolótek és önkormányzatellátási szerződése giai szemléletre, fook együttműködési 1666 nonprofit szergalom- és eszközlehetőségeit – többek vezettel. 1996-ban a rendszerre támaszközött a közfeladatok szerződéses viszonykodik. A legszoroátvállalását – tekinti át ban álló önkormány(Tóbiás, 1998). A tazatok 75%-a községi sabb tudományközi nulmányok között kiönkormányzat volt, kapcsolat a statisztisebb helyi empirikus 2000-re arányuk csakka esetében figyelkutatások és gyakornem elérte a 80%-ot hetõ meg. lati tapasztalatokra (79,2%). A szerződésépített megfontoláben álló nonprofit sok, szakértői eszmeszervezetek alapvetőfuttatások egyaránt szerepelnek. A en – közel azonos arányban – öt tevéterjedelmi korlátok miatt a teljesség kenységi területen működtek, ezek: igénye nélkül ezek közül itt csak né- oktatás, kultúra, egészségügyi és szohányat emelhetünk ki. Az egyik ta- ciális ellátás, valamint a sport, szanulmányban azt olvashatjuk, hogy badidő, hobbi. az állami intézmények munkatársai Ezeket az adatokat részben cáfolkörében gyakran erős szakmai ellen- ta, részben megerősítette az az orszáállás tapasztalható a nonprofit szer- gos szociológiai kutatás, amely kifevezetek bevonásával kapcsolatosan jezetten a civil (nem állami alapítású) (Tóbiás, 1998). A közművelődés, kul- szervezetek közfeladat-ellátását, az túra területén a gyakorlat azt mutat- önkormányzati és civil motivációkat, ja, hogy az erős szakmai szolidaritás a szerződéses kapcsolatok jellemzőit miatt nem a már működő, hanem az vizsgálta (Kinyik-Vitál, 2005). A kuúj könyvtárak esetében nagyobb az tatás eredményei alátámasztották a 3

Közfeladat-ellátásban való civil részvétel mozaikszerű rövidítése.

szerződéses kapcsolatokban domináns közfeladatok jellegét (többnyire humán szolgáltatások), cáfolták azonban azok kistelepülési-községi elterjedtségét, sokkal inkább azok urbánus jellegére utaltak. A motivációk között mind az önkormányzatok, mind a nonprofit szervezetek esetében erősek voltak a gazdasági, pénzügyi jellegűek, míg előbbiek a szolgáltatások olcsóbbá tételére, utóbbiak a forrásautomatizmusok megteremtésére törekedtek elsősorban. Egyértelműen megjelenítették a szerződéses kapcsolatokban korábban feltételezett hierarchikus kapcsolatot; minél nagyobb összeget kap egy civil szervezet az önkormányzattól a közfeladat ellátására, annál erősebbé válik a függelmi (támogatott) viszony. Hasonló megállapításokat fogalmaz meg a 2005-ben publikált, KCR dimenzió3 nevet viselő kutatás is (Bíró, 2005), amely a civil közfeladat-ellátás jogi és finanszírozási akadályainak feltárására vállalkozott. A kutatás során vizsgálat alá került minden, közfeladat-átvállalás tekintetében releváns államháztartásra vonatkozó jogszabály. Az eredmények alapján láthatóvá vált, hogyan alakítják a jogszabályok támogatási jellegűvé az egyébként inkább piaci jellegű szerződéses kapcsolatokat, illetve azt, hogy az elnagyolt szabályozás hogyan szűkíti a közfeladat-ellátást az erős gazdasági és infrastrukturális háttérrel rendelkező nonprofit szervezetek „privilégiumává”.

A nonprofit szervezetek közfeladat-átvállalására vonatkozó magyarországi kutatások dilemmái Bár az előzőekből látható, hogy az utóbbi években a nonprofit szervezetek közfeladat-ellátásban betöltött szerepe egyre nagyobb figyelmet nyer a kutatók részéről, mégis számos dilemma merül fel a kutatásokkal kapcsolatosan, melyeket három fő csoportba sorolunk: konceptuális problémák, módszertani inkoherencia és az interdiszciplináris jelleg hiánya.

Konceptuális problémák A nonprofit szervezetek közfeladatellátásának kutatása során számos fogalmi nehézség merül fel mind a kutatások vizsgálati egységei, alanyai (nonprofit szervezetek), mind pedig azok tárgya tekintetében.


A rendszerváltás folyamatában se. A fogalmi elhatárolás a közfelmegerősödő harmadik szektor elne- adat-ellátás vizsgálata során is rendvezése, körülhatárolása (szektorhatá- kívüli relevanciával bír, hiszen nem rok kijelölése) folyamatos nehézsé- közömbös, hogy az önkormányzatgekbe ütközik az utóbbi csaknem két ok saját háttérintézménybe (például évtized során. A kilencvenes évek közhasznú társaság) kihelyezett legelején az egymással versengő közfeladatait, vagy egy független meghatározások közül egy, a magyar nonprofit szervezet közfeladat-ellányelvtől kissé idegen hangzású ho- tását tanulmányozzuk. A Központi Statisztikai Hivatal nosodott meg a szakmai közéletben korábban említett két („nonprofit szerveadatfelvételében nem zet”), elnyomva legalkalmazta a szigorú erősebb – a hétköznaBár a nonprofit szerelkülönítést, a 2005-ös pi nyelvben egyébvezetek állami vagy országos szociológiai ként elterjedt, és a piaci szervezetekkel vizsgálat azonban imagyar történeti-társzembeni elõnyei gen. A fogalmi tisztásadalmi fejlődési sajáuniverzálisnak tûnzás ebben az esetben tosságokhoz is inhetnek, nem biztos, a jelenség kiterjedtsékább közelebb álló – gének, mennyiségi riválisát, a „civil szerhogy egy posztszomutatóinak pontovezet” elnevezést (Kuticialista, a nonprofit sabb meghatározását Marschall, 1991). Míg szektorban kevesebb tenné lehetővé. a rendszerváltás utáhittel rendelkezõ Szintén a kutatáni időszakban a két társadalomban sokat nehezíti a közfogalom közötti tarfeladat fogalma körütalmi különbségek ugyanazok az elõli káosz a magyar jogkevésbé voltak kézzel nyök kapcsolódnak szabályokban (Bíró, foghatók, addig az a nonprofit keretben 2005), amelyek sem utóbbi években natörténõ közfeladatalanyi (mely szervegyon is jelentéssel bíellátáshoz, mint a zetek látnak el közfelróvá váltak, olyannyifejlett országokban. adatokat), sem tárgyi ra, hogy bizonyos nap(mit tekint a jog közjainkban megfogalmafeladatnak6) értelemzott törekvések akár jogszabályi szintű elhatárolásukat is ben nem adnak egyértelmű útmutamegfontolásra ajánlják (Bényei, 2005). tást. Ily módon nem csak a jelenleg A változásokat részben kutatási közfeladatnak tekintett feladatok áteredmények, részben a gyakorló engedése, hanem a ritka esetben előnonprofit szakemberek részéről ér- forduló innovatív (törvényekben kező nyomás eredményezte. Az nem szabályozott, de az adott közöséves rendszerességgel készülő köz- ségi szükségleteknek megfelelő) felponti statisztikai felmérések például adatokra kötött szerződések is neheévről évre jelzik a magyar nonprofit zen értelmezhetők. Tovább bonyolítja a kutatók helyszektor belső egyenlőtlenségeit, elitizálódását a forrásteremtésben, zetét a jelenség elnevezése körüli jeszervezeti infrastruktúrában. 4 Az lentős bizonytalanság, a nonprofit adatokból kiderül, hogy ezek a szer- szervezetek közfeladat-átvállalásávezetek főként – önkormányzati ala- nak módbeli eltérései. Bizonyos kutapítású – közhasznú társaságok és – tásokban az angolszász elnevezések szintén állami alapítású – közalapít- („contracting out”, „outsourcing”) ványok. A közhasznú társaságok és mintájára a „kiszerződés” vagy a közalapítványok forráskoncentráló- „szerződéses kapcsolat” megneveelvonó hatása a gyakorlatban is ér- zést találjuk, azonban ez csak bizozékelhető volt és feszültségekhez nyos kitételek mellett alkalmazható. vezetett, ezért ma – legalábbis szó- Egyes esetekben (például a szociális használat szintjén – jellemző a „ci- szakosított ellátások vagy közoktatávil” nonprofit és az „állami” non- si intézmények) ugyanis közvetlen profit5 szervezet megkülönbözteté- intézményalapítás történik (bizonyos

23

működési, tárgyi és humán feltételek teljesítése esetén, amelyek szektor semlegesek), tehát nem kerül sor szerződéskötésre. Ismét más helyzetet teremt, ha a korábban említett módon az önkormányzatok saját nonprofit háttérintézményeikbe helyezik a közfeladatokat (például kommunális, településüzemeltetéssel kapcsolatos, vagy közcélú foglalkoztatási programok lebonyolítására vonatkozó), azonban nem szerződés keretében, hanem az alapítási aktus során az alapdokumentumokban rögzítik azokat. A fentiekben vázolt fogalmi, konceptuális problémák megoldása úgy gondoljuk, a közeljövőben feltétlenül szükséges, hiszen az eddig alkalmazott gyakorlat csak részleges képet festhet a valóságról. A kutatók közötti közmegegyezés tehát a közeljövőben elkerülhetetlen.

Módszertani inkoherencia Részben az előzőekben taglalt fogalmi tisztázatlanságok vezettek a korábbiakban is olyan mérési, módszertani eltérésekhez, eredményekben tapasztalható ellentmondásokhoz, amelyek a fogalmak rendszerezésével valószínűleg kiküszöbölhetők lehettek volna (például állami és attól független alapítású nonprofit szervezetek különválasztása, szerződéssel vagy szerződés nélkül közfeladatot ellátó nonprofit szervezet). Ugyanakkor bizonyos esetekben a vizsgálati módszerek önmagukban is jelenthetnek veszélyforrást. A Központi Statisztikai Hivatal önkormányzatok és nonprofit szervezetek kapcsolataira vonatkozó adatfelvételeinél például alapvető gondot okozott az, hogy az önkitöltős – postai úton kapott – kérdőívet kapó önkormányzati munkatársak gyakran nem voltak tisztában a nonprofit szervezetek intézményesültségi formáival (szervezeti formák), sőt, saját (mint önkormányzat) kapcsolataikkal sem a nonprofit szervezetek vonatkozásában (például keverték a lazább együttműködési megállapodást a szerződéses kapcsolattal) (KSH, 1998, 2002). A 2004-es szociológiai kutatás során ezen tapasztalatokra építve a kutatók a személyes lekérdezést és az interjúk készítését

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2004-re vonatkozó adatai szerint a nonprofit szektor teljes éves bevételének 80,9 %-a az 50 millió Ftnál nagyobb bevételű szervezeteknél realizálódik, amelyek azonban mindössze 4 %-át teszik ki az összes nonprofit szervezetnek (52 391 szervezetből 2 112 tartozott a legmagasabb bevételi kategóriába) (KSH, 2006). 5 Bár jelenleg folyamatban van az „állami” nonprofit szervezetek részleges jogi átalakítása (közhasznú társaságok megszüntetése, közalapítványok részleges felszámolása), a helyükre kerülő új jogi formák (nonprofit gazdasági társaságok) esetében is lehetséges az önkormányzati alapítás, illetve a korábbi közhasznú társaságok jogutódlással nonprofit gazdasági társasággá való átalakítása. Ily módon a probléma nem tűnik el teljesen. 6 Jelenlegi információink szerint éppen ilyen okok miatt jelenleg van folyamatban a közfeladatok kataszterszerű összeírása. 4

civil fórum

24

preferálták (még így is előfordult, kai adatbázisokhoz. A statisztika és a hogy az először személyes kérdőíven szociológia kapcsolódása a közfelkeresztül kiválasztott önkormányzat adat-ellátás kutatása során is megtörmunkatársa a következő lépcsőben tént, azonban, mint láttuk, nem egyalkalmazott interjú során jött rá arra, séges fogalomrendszer mentén. A hogy amit ő szerződéses kapcsolat- már említett jogrendszerre vonatkoként értelmezett, az csak egy együtt- zó kutatás is (Bíró, 2005) új, eredméműködési megállapodás volt) (Ki- nyek tekintetében rendkívül gyümölnyik – Vitál, 2005). csöző nézőpontot teremtett a téma A kutatói gyakorlattal rendelke- vizsgálatában. Ugyanakkor ma még zők számára ismerős tapasztalat az, kevésbé jelenik meg a közfeladat-elláhogy a megkérdezettek sokszor az tás hatékonysága, legitimitása szemegyértelműnek tűnő kérdésekre is pontjából elengedhetetlen közgazdaadhatnak kevésbé értelmezhető vála- sági szemlélet, amely különösen azért szokat. A módszerlehet fontos, mert a tannak tehát ezen a nyugati társadalmakterületen is meg kell ban a nonprofit szekLester Salamon előznie a félreértésetor szolgáltató funkcinégy olyan tulajdonket, amelyek – mint óinak erősödését is a látható – még a kutajóléti gazdaságtan foságot említett, ametók körében sem mingalomrendszerével írlyek például az álladen esetben elkerülták körül. mi szervezetekkel hetők. Bár a nonprofit szerszemben napjainkA módszertani sokvezetek állami vagy ban is hátrányként színűség (kvalitatív piaci szervezetekkel jelennek meg a nonés kvantitatív eszköszembeni előnyei unizök változatos alkalverzálisnak tűnhetprofit szervezetek mazása) önmagában nek, nem biztos, hogy esetében, ezek a laivéve természetesen egy posztszocialista – kusság, a paternalizitt is kívánatos és létés egyáltalán, nem mus, a partikularitás jogosult, nagymértéknyugati mintájú fejlőés a finanszírozáben gazdagíthatja a désen keresztülmenő nonprofit szervezetek –, a nonprofit szektorsi/hatékonysági közfeladatok ellátásában kevesebb hittel problémák. ban betöltött szerepérendelkező társadanek megismerését. lomban ugyanazok az előnyök kapcsolódInterdiszciplináris megközelítések nak a nonprofit keretben történő közfeladat-ellátáshoz, mint a fejlett orszükségessége A magyarországi nonprofit kutatá- szágokban. A téma iránti érdeklődés a közsok főáramának általános jellemzője, hogy alapvetően szociológiai szemlé- gazdászok körében is megjelent, pélletre, fogalom- és eszközrendszerre daként említhetjük az angol Know támaszkodik. A legszorosabb tudo- How Fund által támogatott „Helyi mányközi kapcsolat a statisztika ese- Önkormányzati Know-How Program” tében figyelhető meg. Ez nem vélet- kutatásait, amelyek többek között az len, hiszen a magyar nonprofit sta- önkormányzatok településüzemeltetisztikák a rendszerváltást követően tési feladatainak szerződéses ellátását európai szinten is példaértékűvé vál- vizsgálták (Péteri, 1996). Hasonlóképtak, mind rendszerességük (éves pen az önkormányzati gazdálkodás szintű adatfelvételek), mind vizsgá- szemszögéből közelíti a szolgáltatálati körük (két év kivételével minden sok szervezését a „Helyi demokrácia esetben teljes körű adatgyűjtés tör- és újítások” kutatási program (Hortént), mind pedig mélységük tekinte- váth – Péteri, 1993), vagy a külföldi tében. Érthető tehát, hogy a nonprofit modelleket is bemutató, az önkorszektor bármely jelenségét vizsgáló mányzatok szolgáltatástervezési gyakutatók örömmel nyúlnak a statiszti- korlatával foglalkozó tanulmány

(Finta, 1998). Az említett kezdeményezések rendkívül hasznosak, ugyanakkor nagyon hasznos lenne fogalmi rendszerüket a nonprofit humán szolgáltatókra is kiterjeszteni.

Utószó A nonprofit szervezetek közfeladatok ellátásában betöltött szerepe Magyarországon az utóbbi évekre dinamikusan fejlődő kutatási területté vált. Bizonyos fogalmi és módszertani közmegegyezés az interdiszciplináris jelleg erősítése nagymértékben segítené a jövőbeni kutatások eredményességét. Ugyanakkor az is elmondható, hogy számos, eddig feltáratlan terület vár tanulmányozásra. A kutatások jó része a helyi önkormányzatok által átadott feladatokra koncentrál, azonban más állami szervezetek is kerülhetnek szerződéses szituációkba (például munkaügyi központok). Miközben a nonprofit szektor közfeladat-átvállalásának legfőbb legitimáló érve az, hogy javítják a szolgáltatások hatékonyságát, ma még szinte egyáltalán nincs ismeretünk arra vonatkozóan, hogy ez valóban bekövetkezik-e? Kevésbé ismertek Magyarországon a külföldi gyakorlatok, szolgáltatásszervezési technikák és eszközrendszerek. Ezek megismerése, nemzetközi összehasonlító elemzések készítése nemcsak ismereteinket gazdagíthatná, hanem a gyakorlati fejlesztéseket is orientálhatná. A sort hosszan folytathatnánk, azonban az eddigi eredmények elismerése mellett zárásként megjegyezzük, hogy a nonprofit szervezetek közfeladatokba való bekapcsolódása láthatóan hosszú távon számos kihívást és izgalmas témát kínál az érdeklődő kutatók számára, és reményeink szerint számos olyan eredményre vezet majd, amelyek elősegítik a nonprofit szektor szolgáltató funkciójának erősödését és a magyarországi gyakorlat fejlesztését.

Kinyik Margit Szocio East Egyesület – ügyvezető igazgató e-mial: [email protected]

Felhasznált irodalom: Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata 1996, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1998 Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata 2000, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2002 Bényei Andrásné: Egy kis fogalom meghatározás – mi a civil?, In: Második jelentés a nemzeti stratégiai anyagok tervezésének nyilvánosságáról. Civilek a Nemzeti Fejlesztési Terv Nyilvánosságáért, Budapest, 2005. szeptember 30. Finta István: Az önkormányzati szolgáltatásszervezés és szabályozás lehetőségei, In: Tér és Társadalom 1998/4. Horváth M. Tamás – Péteri Gábor: Új változatosság, „Helyi demokrácia és újítások” Alapítvány, Budapest, 1993


25

Kinyik Margit – Vitál Attila: Közfeladatok ellátása a nonprofit szektorban, In: Civil Szemle, 2005/2. Kormányzati Civil Stratégia, Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 2003 Kuti Éva-Marschall Miklós: A harmadik szektor, Nonprofit Kutatócsoport Egyesület, Budapest, 1991. Kuti Éva-Marschall Miklós: A nonprofit szektor fogalma. Egy definíciós vita és ami mögötte van, In: Esély, 1991/1. szám Lévai Katalin: Az önkormányzat és a nonprofit szektor közötti együttműködés, In: Esély 1996/1. Hortváth, M.T.-Péteri, G.-Kristóf, Z.-Császár, Cs.-Davis, H.-Page, B.-Devas, N.: Piac-verseny-szerződés. Irányítási és pénzügyi módszerek az önkormányzati településüzemeltetésben „Helyi demokrácia és újítások” Alapítvány, Budapest, 1996 Tóbiás László (szerk.): Együttműködés civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között, Hálózat a Demokráciáért Program (USAID-UWI), Budapest, 1998.

Élõ értékek 2007. június 3–5. között Madridban, az European Foundation Center (EFC) szervezésében került sor A globális filantrópia új lehetőségei témában a XVIII. nemzetközi konferenciára. Számos globális téma közepette a harmadik szektor értékeiről is bemutattak egy, az Egyesült Királyságban végzett kutatást. Az alábbiakban e kutatásról olvashatnak az érdeklődők. És hadd legyen egy személyes hozzászólás tőlem: örömmel hallgattam az előadást, mert lenyűgözőek ezek az emberek, ritkán tapasztalható lendülettel és hittel végzik a munkájukat. A kutatásuk meg számunkra is értékes gondolatokkal gazdagít. A Community Links (Közösségi kapcsolatok) egy innovatív belvárosi jótékonysági alapítvány, mely közösség alapú projekteket működtet KeletLondonban. 1977-ben alakultunk és ma évente több mint 50 000 hátrányos helyzetű gyereket, fiatalt és felnőttet támogatunk, tevékenységünk nagy részét Newham-ben bonyolítva, mely Európa egyik legszegényebb területe. Sikerünk hatással van mind a nemzeti közösség alapú szervezetekre, mind a brit kormány politikájára. Jelenleg a brit önkéntes, illetve a közösség alapú szervezeteket könnyen elkápráztatja a kormány rájuk irányuló, nagymértékű figyelme. Az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt a kormány által erre a célra biztosított támogatás, azonban csupán bizonyos típusú tevékenységre. Hogyan használjuk ki a rendelkezésre álló lehetőségeket anélkül, hogy elsiklanánk a legfőbb szükségletek fölött? A Community Links nap mint nap szembenéz ezzel a kérdéssel. Igyekszünk számos közszolgálati szervezetet működtetni, melyek azonban egyéb önkéntes szervezetekkel és vállalatokkal versengenek a szerződések megszerzéséért. A szerződések a korábbiaknál specifikusabbak a teljesítmény tekintetében, kevesebb teret engedve nekünk, hogy úgy dolgozzunk, ahogy szerintünk a legjobb a szolgáltatásaink felhasználóinak. Továbbá

csökkentek az egyéb tevékenységeinkre kiírt alapok, mint például a közösségfejlesztés, kampányolás és tanácsadás. Ezen hiányosságokat különböző módokon tapasztalják meg a kis és nagy, helyi és országos szervezetek, valamint azok, amelyek kampányokat folytatnak és azok, amelyek szolgáltatásokat nyújtanak. Ám a szektoron belül lehetőségünk van változásokat generálni abban, amit, illetve ahogyan teszünk. Kiszolgáltathatjuk magunkat e külső erőknek, avagy tehetünk valamit. Ha így van, akkor mire alapozzuk erőfeszítéseinket? Honnan merítjük lelkesedésünket, magabiztosságunkat és vakmerőségünket?

A válasz az értékeinkben rejlik. Az értékek fontosak. Az értékek formálják szervezetünk munkáját és a munka elvégzésének módját – azt, hogy hogyan irányítsuk, hogyan hozzuk meg döntéseinket, a módszert, amellyel az emberek dolgoznak. A gyors növekedés gyors válto-

zást jelent. Ez épp olyan pontos, mint az idő, és újra kell vizsgálnunk értékeinket. Hisszük, hogy dinamikusak kell legyenek a célok és a munkaprogram, tanulnunk, fejlődnünk kell, de az értékek feltétel nélküliek. Nem tudhatjuk pontosan, milyen nehézségekkel találjuk szemben magunkat holnap, de pontosan tudnunk kell, mi az, ami inspirál bennünket, hogyan fogunk viselkedni, és mit próbálunk elérni. A felmérést azért kezdeményeztük, mert szükségesnek éreztük meghatározni a szektor különleges oldalait, továbbá azért – és ez a nagyobbik kihívás –, hogy túllépjünk azon a homályos állításon, mely szerint értékeink „mások”. Ez létfontosságú, ha irányítani akarjuk saját sorsunkat. Ha az értékeink tesznek különlegessé, képesnek kell lennünk megmagyarázni, illetve felmérni azokat. Vajon a munkánk és ahogyan azt végezzük, igazolja-e az állításainkat? Vajon az értékeinket, amilyeneknek mi véljük azokat, fenyegeti-e a „hígulás” veszélye, és ha igen, számít-e ez? Valóban kapaszkodunk-e egy elévült ideába, mely szerint munkánk gyökerei ezekben az elvekben találhatóak, miközben valójában messzire siklottunk a kezdetektől, és egy tipikus önkéntes szervezetet ma már semmivel sem vezérelnek jobban az értékek, mint egy közösségi vagy magánszervezetet.

26

Gyakran hallani kijelentéseket, és eszköz: mi az, amit szeretnénk, hogy a harmadik szektor szervezete- például egy békés világot; és milyeinek megkülönböztető tulajdonsága nek szeretnénk lenni, például becsüaz, hogy az értékek vezérlik. Ám a letesek. Rájöttünk, hogy ez nem egészektor értékeit, mint egészet, soha- szen fedte le azt, amit az általunk sem határozzák meg. Ezért mi meg megkérdezettek mondtak nekünk. akartuk vizsgálni: Igen, az érték egy végső cél, aho1. Melyek a harmadik szektor érté- vá megpróbálunk eljutni és tükrözi kei? Ezen értékek jellemzőek-e a azt, amit megpróbálunk elérni. Pélteljes szektorra? dául szeretnénk egy olyan világban 2. Ezen értékek kizárólag ezt a szek- élni, ahol mindenkinek hatalmában tort jellemzik-e? áll döntéseket hozni saját életéről, il3. Fenyegeti-e veszély ezeket az ér- letve hatalmában áll teljes mértékben tékeket? Melyek a legnagyobb ve- közreműködni a társadalomban. szélyek? És igen, az értékek formálják a 4. Mit tehetünk, hogy megőrizzük munkavégzés módját. Az értékek eszezeket az értékeket? Mit tehetünk közök. Ha tehát a hatalommal renazért, hogy népszerűsítsük és ter- delkező ember a végső célunk, akkor jesszük ezeket az értékeket? olyan módon kell dolgoznunk, mely Fejleszteni akartuk, hatalmat ad és elősemásokkal közösen, az gíti az önmagunk megértékmegítélésünket. segítését. Nem tudhatjuk pon12 embert hívtunk Az értékek azonban tosan, milyen nehézmeg, különböző szerinspirálnak is bennünségekkel találjuk vezetektől (harmadik ket, elsősorban arra, szemben magunkat szektor, közösségi és hogy tegyünk valaholnap, de pontomagánszektor), hogy mit. Tehát abból a hitsan tudnunk kell, mi csatlakozzanak egy ből kell kiindulnunk, Közreműködő Kutahogy minden egyes az, ami inspirál bentócsoporthoz, melyet embernek hatalmában nünket, hogyan foaz Esmee Fairbairn áll nagy dolgokat véggunk viselkedni, és Alapítvány hozott hezvinni, és ez a hit mit próbálunk elérni. létre, hogy velünk arra fog ösztönözni közösen megvizsgálbennünket, hogy bizja a kérdést. tassuk az embereket. A Kutatócsoport által javasolt felÍgy az értékek meghatározása a méréseket készítettük el. A szektor- következő: ban és a szektorral dolgozó embere- – az érték a kezdet – ez inspirál benket kérdeztünk meg, politikai pártok nünket; vezetőitől a helyi erőforrásközpon- – az érték eszköz – amit és ahogyan tok vezetőbizottságának tagjaiig. Kiteszünk; fejlesztettünk egy kérdezési tervet, – az érték a végső cél – aminek az elvalamint csoportos kiértékeléseket, éréséért küzdünk. ahol a résztvevők egy listáról kiválasztottak állításokat és saját értékdi- A felmérésünk során tett agramot készítettek róla. Végül 59 di- felfedezések agramot kaptunk. Az adatokat ele- Kiderítettük, hogy létezik egy sor érték, meztük és két szeminárium során be- amely a harmadik szektor szervezemutattuk az ideiglenes felfedezése- tei számára jelentőségteljes. Ezek a ket, további 65 személyt bevonva, következők: hogy értelmezzék a felfedezéseinket. – az emberek bátorítása; – az egyenlőségre való törekvés; Mik az értékek? – a felszólalásra való biztatás; Először meg kellett határoznunk az – életek átalakítása; „érték” fogalmát. Amikor az értékek– felelősségteljesnek lenni; ről kezdünk beszélni az emberekkel, – megtalálni a beteljesülést; különböző válaszokat kapunk. Van– jó munkát végezni; nak, akik azonnal megértik, mit ér– közjólétet generálni. tünk az „értékek” alatt, mások bólo- Ezek az értékek inspirálják az embegatnak és zavartan néznek, míg reket, hogy a harmadik szektorban megint mások türelmetlenné válnak, dolgozzanak és önkénteskedjenek. azt gondolva, hogy az értékekről va„Az emberek ennek szentelik éleló beszélgetés a munkájuk végzésére tüket, nem lehet alábecsülni enirányul. nek az erejét” – harmadik szektorAz akadémikusok végső és közrebéli megkérdezett. működő értékekről beszélnek: végcél „Meg akarom változtatni a vilá-

civil fórum got, megállítani a szegénységet, helyreállítani az egyenlőséget, egy igazságosabb világot létrehozni, melyben mindenkinek egyformán joga van egy jobb élethez. Úgy éreztem, hogy a harmadik szektorban lehetek a leghatékonyabb” – harmadik szektorbéli megkérdezett. Ezen értékek külön-külön jelen vannak a közösségi és a magánszektorban is. Mégis, a harmadik szektor szervezetei egyedülálló módon kombinálják és helyezik előtérbe ezen értékeket. A megkérdezettek egy sor olyan erőt emeltek ki, amelyek révén a harmadik szektor képes változást elérni. A legnagyobb jelentőséggel bírónak a kormánnyal való kapcsolat természetét jelölték meg. Különösen – a fentről lefelé irányuló megközelítést, a kormány által kitűzött célokat és teljesítményt, a tartós problémák rövid időn belül való megoldását, valamint a kormány hajlandóságának hiányát, hogy a kívülállókat bevonja a szolgáltatások tervezésébe. Egyetértettek abban, hogy mindez potenciálisan aláaknázhatja az értékeket. Az emberek beszéltek továbbá a támogatási rendszer természetéről, a szerződések megnövelt használatáról, a segélyalapok csökkenéséről, és a támogatás hiányáról abban, amit tenni akarnak, és ahogyan akarják azt tenni. Ezeket a kérdéseket gyakran vitatják az Egyesült Királyságban. Tudjuk, hogy a kormány bizonyos része felismeri ezeket, és lépéseket tesz ez irányba. A mi felmérésünk abban különbözik, hogy az értékekre való hatásuk szempontjából vizsgáltuk meg a kérdéseket. Kiderítettük, hogy valójában azok a szervezetek, melyek sikeresen irányítják ezeket az erőket, ugyanazok, amelyek lelkesen koncentrálnak az értékeikre. Ez az általunk legfigyelemreméltóbbnak tartott felfedezéshez vezet el bennünket. Könnyű azt gondolni, hogy a szervezetek a külső erőkre vannak utalva. Ám ez a feltételezés nagyon vitatott volt a megkérdezettek körében, akik szerint a szektor értékeire leselkedő legnagyobb veszélyek belül találhatók, az olyan szervezetekben, amelyekben nem tisztázottak az értékek, amelyek olyan támogatásokat hajszolnak, amelyek nem férnek össze az értékekkel, ezáltal lehetővé téve, hogy a szektoron kívüliek befolyásolják az értékeket, megengedve, hogy a szervezet működésének követelményei árnyékot vessenek az értékekre.


Bár ez megrázó, mégis úgy véljük, hogy rendkívül optimista. Mert az értékek sorsa a mi kezünkben van. Léteznek olyan gyakorlati dolgok, amelyeket a harmadik szektor szervezetei és azok támogatói megtehetnek, hogy az értékeket tevékenységük középpontjába helyezzék. Ha az érték a kezdet, az eszköz és a végső cél, akkor a szervezeteknek életre kell kelteniük az értékeket ezen szakaszok mindegyikében, és ezt erőteljesen és lelkesen kell megtenniük. – A kezdet: a szervezeteknek beszélniük kell a saját értékeikről – nem mindig könnyű, nem csupán a megbízottak vagy a vezetőség feladata, és egy távoli nap tevékenysége, hanem mindennapos. És nem egyetérteni velük kapcsolatban tulajdonképpen jó! – Az eszköz: a szervezet minden egyes tevékenységét az értékeire kell építenie – a szervezet értékeinek a gyakorlatba való átültetése azt jelenti, hogy elgondolkodnak azon, mit jelentenek az értékek az emberek viselkedése, munkájuk fejlesztése és elvégzése tekintetében. – A végső cél: a szervezeteknek az értékeikhez mérten kell dolgozniuk – az értékek továbbítása megköveteli, hogy a szervezetek szemléltessék azt, ahogy ezt elérik. „Életben kell tartanunk a saját lángunkat és szisztematikusan vissza kell térnünk az értékeinkhez, meggyőződve arról, hogy alátámasztják azt, amit teszünk. Ez sokkal fontosabb, mint a szabályozás és a támogatás. A tervekből világosan tűnjenek ki az értékek, ahogyan abból is, ahogy a szervezetet irányítjuk. Ne hagyjuk, hogy a kormány vagy mások prioritásai eltérítsenek bennünket. Folyamatosan legyünk tisztában a küldetésünkkel. Ezt minden egyes szervezetnek meg kell ten-

27

nie” – harmadik szektorbéli megkérdezett.

tartsák értékeiket. Ám legfőbbképpen az értékeket hirdetjük, bárhová is megyünk – bízva abban, hogy a kormány és a partnerek megértik az Mi következik? Mit jelentenek felfedezéseink a har- értékek kulcsfontosságú szerepét a madik szektor szervezetei számára? szektorban, és hogy miért fontos A változás, a lehetőségek és a veszé- ilyen módon dolgozni. A jelentésünk meglyek korában arra kell jelenésével körülbelül összpontosítanunk, azonos időben, a harhogy mi vezérel benHa az érték a kezmadik szektor minünket a munkánk eldet, az eszköz és a nisztere, Ed Millivégzésében, hogyan végsõ cél, akkor a band azt nyilatkozta, segítik elő módszereszervezeteknek élet„a szektor egy sor ink a hatékonyságunre kell kelteniük az mélyen őrzött, fontos kat és hogy megmuértéket képvisel”, meértékeket ezen szatassuk, amit képesek lyek „a társadalmat vagyunk eredménykaszok mindegyikébecsületesebbé, igazként elérni. Az értékeben, és ezt erõteljeságosabbá és sokkal ink nem luxuscikkek, sen és lelkesen kell összetartóbbá” teszik. amelyekre csak gonmegtenniük. Ha a belénk vetett hidolunk ahelyett, hogy tét meg akarjuk hálálmunkához látnánk. ni, túl kell lépnünk Számítanak, ma jobazon a homályos kijelentésen, mely ban, mint valaha. Partnereinknek és támogatóink- szerint az értékek vezérelnek bennak el kell gondolkodniuk azon, nünket. Be kell bizonyítanunk, hogy hogy a támogatások vagy a szerződé- az értékeink képezik a lelkét mindensek lehetővé teszik-e, hogy a szerve- nek, amit teszünk, továbbá azt, hogy zetek, melyeket támogatnak, hűek saját jövőnk megformálására haszmaradhassanak önmagukhoz, mi- náljuk azokat. közben elérik azt az eredményt, ame- Bátraknak kell lennünk! lyet mindkét oldal elvár. Fennáll a veszélye, hogy ama lelkesedésükben, További információkért keressék fel amit a szektor el tud érni, támogató- a www.community-links.org honlapot. ink és partnereink megsemmisítik a Ingyenesen letölthetik az Élő értékek szektor azon jellemzőit, melyekért a jelentést a következő címen: www.community-links.org/ourpartnerkapcsolat létrejött. Felfedezéseinket – Élő értékek: work/livingvalues_page153.aspx jelentés a harmadik szektor szervezeteinek bátorságra való buzdításáGeraldine Blake ról – 2006 júniusában jelentettük és Matthew Smerdon meg. A kiadás óta számos konferencián és műhelyben szólaltunk fel Community Links munkánkról, számos kiadványban e-mail: geraldine.blake@ írtunk róla (bár ez az első alkalom, community-links.org hogy Kelet-Európában is [email protected] nünk). Képzéseket és tanácsadásokat tartunk, melyek segítenek a szervezeteknek abban, hogy szem előtt Fordította: Varga-Klement Silvia Noémi

Civilszervezetek aktivistáinak tipológiája Lengyelországban – emberarcú individualizmus Bevezetés A civilszervezetek munkájában résztvevők elkötelezett munkájáról készített empirikus tanulmányokat egyfajta egyoldalúság jellemzi, általában

egy meghatározott típusra koncentrálnak. Átfogó irodalom foglalkozik az önkéntesek által végzett szociális aktivizmussal és ezek motivációival, ugyanakkor tanulmányok készültek

a civilszervezetek más résztvevőiről is: vezetőkről, filantrópusokról, kiemelkedő szociális munkásokról stb. Úgy tűnik, létezik egy átfogó fogékonyság a szociális elkötelezettség

civil fórum

28

irányába is, és ez általában jellemzi A kutatás mindazokat, akik aktívan részt vesz- 2002-ben Lengyelország különböző nek a civilszervezetek munkájában. részeiből 16 városi és községi civilEz a tanulmány arra tesz kísérletet, szervezetben aktívan munkálkodó 40 hogy a civilszervezetek munkájában önkéntessel, alkalmazottal és vezerésztvevők típusait elemezze, függet- tőkkel készítettem interjút. Az interlenül attól, hogy milyen szerepet töl- jútájékoztató több kérdéssort foglalt tenek be a szervezetben. A kutatás ki- magába. Ebben azokra a körülméterjedt vezetőkre, segítőkre, fiatalok- nyekre helyeztük a hangsúlyt, amera és idősekre, profikra és amatőrök- lyek az aktivisták civilszervezetekre, fizetett alkalmazottakra és önkén- ben való részvételéhez vezettek, a tesekre, nőkre és férfiakra egyaránt. megkérdezett társadalmi és kulturáTovábbá a részt vevő szervezetek lis tőkéjéhez, az illető motivációira és munkássága is tág teértékeire, ugyanakvékenységi területet kor ama tudatosságra ölelt fel. A kísérletben is, miszerint az illető ... azokra a körülmérészt vevő civilszerveaktivista a tágabb cinyekre helyeztük a zetek aktivistái vagy vil társadalmat építő hangsúlyt, amelyek egy jó közös célért, folyamat részese is. A az aktivisták civilvagy kitaszított, hátrámegkérdezetteket szervezetekben való nyos helyzetben levők egy előre meghatárosegítéséért dolgoztak. részvételéhez vezetzott kritérium alapján Amellett, hogy ez választották ki. Ezek tek, a megkérdezett a kutatás az eddig nem a kritériumok a kötársadalmi és kultutanulmányozott civilvetkezők voltak: kor, rális tõkéjéhez, az ilszervezetek aktivistánem, végzettség, más letõ motivációira és ira fekteti a hangfoglalkozás, mint amit értékeire, ugyanaksúlyt, azt is célul tűzte a civilszervezeten beki, hogy a Lengyelorlül végzett, anyagi és kor ama tudatosságszágban létező civil szociális háttér, valara is, miszerint az ilrészvételről keringő mint a szervezeten letõ aktivista a tá„legendákat” is lelepbelül betöltött funkcigabb civil társadallezze. Az elemzés célója, a tevékenységi temat építõ folyamat jára vonatkozóan elrülete és a tevékenymondhatjuk, hogy részese is. ség helyszíne. 1989 előtt a társadalmi aktivizmus Lengyelországban két irányvonalat kö- A civilszervezetek aktivistáinak vetett: az egyik a XIX. században az tipológiája intelligencia pozitivista ethosza, a Elméletemben a civilszervezetek aktimásik az alulról szerveződő (grass- vistáinak a tipológiája nem csak az ő root) elkötelezettség az ún. Szolidari- személyiségükre korlátozódik. Ez az tásban, az 1980-as években. Elmond- adott körülmények és a kérdezettek hatjuk, hogy amíg az intelligencia a motivációjának egy sajátos ötvözetét „cselekedjünk valamiért” megközelí- tükrözi, amelyek kulcsfontosságúak tést, a Szolidaritás a „cselekedjünk voltak abban, hogy az illető civilszervalamivel” típusú cselekvési modellt vezeti aktivistává váljon. Mielőtt beképviselte. A Szolidaritás-program- mutatnám, mire jutottam, szeretném nak is voltak etikai alapvetései, megemlíteni egy 27 éves résztvevő saugyanakkor egyfajta „morális hadjá- játos tipológiáját, aki egy olyan cirat”-ként is értelmezhető volt. Ez az vilszervezetnél dolgozik, amely a lenerőszak nélküli forradalom erős kö- gyelországi helyi közösségek, továbzösségi jellemzőket mutatott. Nyuga- bá a keleti szomszédos országok vezeti tudósok is hangsúlyozták, hogy a tőit támogatja. Ő azt mondta: „A harkeleti civil társadalmak erős közössé- madik szektor olyan, mint egy olvaszgi jellemzőket mutattak. Az itt elem- tótégely. Vonzza a harmadik szektorzett kísérlet további célja, hogy nyo- beli karrieristákat, a semmire sem jómon kövesse, jellemző-e még mindig kat, az idealistákat, akik nem voltak Lengyelországban a mélyen közössé- sikeresek a politikában vagy frusztrálgében gyökerező egyéni polgár ideálja. takká váltak, mert a Szolidaritás esz-

méiben hittek. Nagyon sok ilyen frusztrált aktivista van, akik csalódtak az 1989-ben elindított változásokban, és most új utakat keresnek, hogy az ideák felé visszatérjenek. Ezek olyan emberek, akik a közösségi jóért szeretnének dolgozni.” A kutatás a következő civilszervezeti aktivista-típusokat azonosította: az előmozdító, a szociális vállalkozó, a felvilágosult, az aktív polgár, a megtért polgár, az önmagát segítő polgár, a szolgáló erkölcsi világképet valló, a humanitárius erkölcsi világképet valló, az ideológiai erkölcsi világképet valló, a professzionális és a véletlenszerű résztvevő. A tipológia felleltározza az ügyek állapotát, amilyenek voltak azok az interjúk ideje alatt. Előfordulhat, hogy idővel az aktivista „átkerül” egyik kategóriából a másikba. Például egy önsegítő aktivista felvilágosult lesz vagy egy professzionális aktív polgárrá válik. Ebben az elméletben minden típus a civilszervezeti aktivisták személyiségeire, motivációjára és élettörténetére alapozódik.

Tárgyalás Mi a szerepe a fent említett tipológiáknak, ha annak az okát szeretnék feltárni, hogy miért vannak ilyen típusú személyek a lengyelországi civilszervezetek keretében? Az első – valóban intuitív – következtetés, ami eszünkbe jut, hogy a harmadik szektor olyan személyeket vonz, és olyanok vezetik, akik a szociális és személyes problémák megoldására szinte eleve elhivatottak, fogékonyak. Mindegy, hogy újítók, látnokok, szakemberek, altruisták vagy DIY-gyakornokok, a civilszervezetek aktivistái nem közömbösek a közösségüket, az országukat, a világot érintő problémákkal kapcsolatban. Ők a homo sovieticus1 – számos mai honfitársunkat még jellemző – magatartásmód ellenpólusai. Ezek az aktivisták olyanok, mint a Charme ’eredendői’, azok pedig, akik úgy vélik, hogy megtanulták a haszontalanságot, olyanok, mint Charme ’karmai’2. A civilszervezetek aktivistái körében megfigyelt fogékonyság arra, hogy a mély problémákat is azonosítsák és ezeket is felszínre hozzák, szinte előrelátható lett volna, ha üzletemberek magatartását próbáltuk volna leírni. Ugyanakkor – az üzletemberektől eltérően – ezen aktivisták a tá-

A homo sovieticus kifejezést Józef Tischner alkotta. A homo sovieticus a kommunista állam tipikus „alanya”, aki nem tud különbséget tenni a saját érdek és a közös jó között. A felelőtlenség egy sajátos változata jellemzi: másokkal szembeni állandó irigység, soha nem ismeri be a saját hibáit, betegesen gyanakvó, állandó boldogtalanságérzet hatja át, nem képes az önfeláldozásra. (Tischner, 1992) 2 Egy „eredeti” a saját sorsának a „mestere”, „igazgatója”, ezzel szemben a „karom” az a személy, aki úgy érzi, hogy valaki vagy valami ellenőrzés alatt tartja a sorsát. (de Charme, 1968 in Handy, 1999) 1


Az egyes típusok és összekapcsolódásaik Az aktivista típusok képviselik a bűnbakok ellenlábasait, és megtanulták, hogy a haszontalanság jelensége megmérgezte Lengyelországot és más posztkommunista társadalmakat is (Anheier és Siebel 1998). A civilszervezetekben aktivizáló potenciális részvétel a megtért aktivista altípusában ölt testet. Ha nem is kerül valaki felszínre, amiért társadalmi feladatokat lát el, azáltal, hogy tagja lesz egy civilszervezetnek, lehetséges, hogy megtanulja a szociális elkötelezettséget, és ennek érdekében megváltozik. Ugyanakkor ez a változás nem szükségszerűen kell bekövetkezzen. Egyes emberek nem fogékonyak a „cselekvés általi tanulás”-ra (Friedman 1987). Ők csak véletlen résztvevők maradnak. Az ethoszt valló típus egy másik kiemelt, szociális aktivizmust képviselő trend Lengyelországban. Ugyanakkor nem feltétlenül az intelligencia vagy a kölcsönös kulturális ethosz motiválja a civilszervezetek aktivistáit. Az emberbarátság és annak szükségérzete, hogy embereket szolgáljunk ugyanakkora értékek, amelyeket gyakorlatba ültethetünk, ha kapcsolatba kerülünk hasonló szervezetekkel. Néha a lelkiismeretes professzionalisták lesznek civilszervezeti aktivisták, akiket különösen a munkájuk hosszú távú haszna érdekel. A kutatásomban az volt meglepő és váratlan, hogy hiányoztak a karrieristák, a teljességgel profit- és nyereségorientált civilszervezeti aktivisták, de ugyanígy az ún. Isten bolondjai, a vesztesek és az álmodozók is.3 Az interjúalanyok ugyanakkor „nem feleltek meg” a civilszervezeti aktivisták sztereotípusainak, akik olyan személyekként jelennek meg, akiket a teljes emberbaráti vagy pozitivista, intelligens és más jellegű magatartásmód jellemez.

Összefüggések egy előző kutatással A jelenlegi kutatás megerősít néhány, 3

Jadwiga Koralewits és Hanna Malewska Peyre által végzett kutatásban kifejtett gondolatot, mely kutatás az 1994-ben Lengyelországban és Franciaországban ismert kiemelkedő társadalmi aktivistákat ismertette. Ezek a szerzők azt vitatják, hogy a társadalmi krízisek idején a társadalmi identitás újraértelmezendő, hogy a nagy társadalmi mozgalmak aktivistákat szülnek, és hogy a hagyomány és folytonosság a társadalmi elkötelezettség mozgatórugója lehet a tekintetben, hogy hasonló jellegű tevékenységeket kifejtsenek (Koralewitz és Malewska Pyere, 1998). Ugyanakkor a jelenlegi tanulmány megalapozza álláspontjukat a cselekvés általi tanulás, a kulturális tőke hatása és a társadalmi identitás újraértelmezésének a jelenségét illetően, de nem talált erős tapasztalati megalapozottságot azokra a következtetéseikre, amelyek a hazafiasságra, a vallásosságra és a pozi-

színre hozott új tulajdonságait jellemzi, amelyek egyaránt kölcsönhatásban vannak a hagyományos, a pozitivista és az intelligencia ethosz változtatott formáival is. A ’megváltozott’ ethosz függetlenséget, önállóságot és felelősségtudatot foglal magába, míg a pozitivista ethosz a közös jó felé való elkötelezettséget hangsúlyozza (Kurchewska, 1998).

Az intelligencia helye és szerepe a civilszervezeti munkálkodásban Úgy tűnik, hogy a civilszervezetekben való részvétel a „mintaadó” magatartásformához vezet, amelyet hagyományosan az intelligenciával kötnek össze. Máskülönben az intelligencia és a társadalmi aktivizmus közötti megállapított kötődés következménye – és nem a miértje annak –, hogy jelenleg Lengyelországban a polgárok civilszervezetek munkájában vesznek részt.

Szöveg nélkül


gabb közösséget szolgálják. Az elkészített tanulmányok és interjúk azt sugallják, hogy a civilszervezetek aktivistái összefoglalják ’az átváltozás alig észrevehető hőseit’ (Rychard 2002), mert ők azok, akik az alulról szerveződő változásokat akarják elősegíteni Lengyelországban.

29

tivista intelligencia ethoszára vonatkoznak. Koralewitz és Malwskya Pyere interjúalanyai 30 évnél idősebbek, míg az én kutatásom nagyon sok fiatal személy bevonásával történt. Az is lehet, hogy az akkor 10 éves harmadik szektort olyan emberek hozták létre – és vonzódtak hozzájuk –, akikkel Koralewitz és Malewska Peyre interjút készítettek. A kutatásom anyagainak az elemzése során valóban felszínre kerül néhány alkalommal az intelligencia ethoszára és a hazafiasságra való utalás. Az ethosz az interjúalanyaim fel-

Az intelligencia átváltozásáról (transzmutációjáról) szóló aktuális tanulmányok próbálják felvetni azt a bonyolult kérdést, amely az intelligencia társadalmi hátterét és szerepét vizsgálja a posztkommunista Lengyelországban. Amit a jelenlegi kutatás hozzá tud tenni ehhez a vitához az az érv, miszerint az intelligencia bár jelen van a civilszervezetek aktivistái körében, a más társadalmi réteghez való tartozás és a képzettségi háttér is szerepet játszik ebben. Előfordulhat az is, hogy az intelligencia önmagában nem érdekelt abban, hogy elfog-

Lengyelországban a „társadalmi aktivista” sztereotípiája az ’Isten bolondja’ típus. Ahogy azt a jeles civil szervezeti aktivista és elemző, Jakub Wygnanski írta: „számos megfigyelő számára (a civil szektor) a vesztesek és az álmodozók tárháza” (Wygnanski, 2002)

civil fórum

30

lalja a hagyományos helyét. A tendencia valószínű az lenne, hogy folytatódjon a civilszervezetek aktivistacsoportjai között a további demokratizálódás és a növekvő pluralizmus. Ez arra mutat rá, hogy a harmadik szektornak milyen jótékony hatásai lennének a civil társadalomra és demokráciára Lengyelországban. Az intelligencia képviselőinek az alulról szerveződő aktivizmusban való csökkenő részvétele ellenére a kutatás bizonyítékokat mutat be arra vonatkozóan, hogy Lengyelországban a társadalmi elkötelezettségért az értékeket az intelligencia javára írták. A civilszervezetek aktivistái azonban egy sokkal színesebb hozzáállást mutattak a munkájukkal, a haszonélvezővel, valamint az állammal és a társadalommal szemben, mint azok, akikre azt mondják, hogy az intelligencia tipikus képviselői. A jelenlegi civilszervezetek aktivistái különböző társadalmi rétegekből kerülnek ki, és őket elsősorban az értékelméleti (axiológiai) okok motiválják, vagy az akarat, hogy elérjék az önmegvalósítást. Éppen ezért, hogy ne bonyolódjunk egy (új) intelligencia erősítésébe, a harmadik szektor véletlenszerűen, de kreatívan igyekszik felülmúlni és gazdagítani az intelligencia ethoszát. A civil szektor ily módon egységes területté igyekszik válni, amely azokat az értékeket is megtestesíti, amelyeket eddig csak bizonyos társadalmi réteggel azonosítottak.

A Szolidaritás programok Ami a Szolidaritás örökségét illeti: a társadalmi önszerveződés eme módja nagyon sok változáson ment keresztül. Míg a Szolidaritásnak nagyon erős közösségi jellemzői voltak, a jelenlegi civilszervezetek a civil kezdeményezések individualista vál-

tozatát képviselik. Éppen ezért a tár- berarcú individualizmus”, amely – sadalmi önszerveződés leginkább meglátásom szerint – a jelenkor civilszervezett jellegű modellje abban a szervezetek aktivistáit jellemzi. Ha a feltevés a civilszervezetek akhelyzetben van, hogy kilöki magából azt a feltétel nélkül használt közössé- tivistái változó természetére vonatkogi jellegű mintát, amely az 1980-as és zóan Lengyelországban helyes, érdeaz 1990-es években is jellemezte az kes volna megpróbálni felfedezni e fejalulról szerveződő aktivizmust. A lődés okait. A törvényes kereteketet, demokratikus ethosz Lengyelország- amelyekben az intézményesített civil ban egyre inkább pluralista és indivi- kezdeményezések növekednek, már megvizsgálták a társadalomtudósok. dualista jelleget mutat. A változásokat, ameAz itt bemutatott lyek a lengyelországi kutatás eredményei civilszervezetek megalátámasztják azt az Ha nem is kerül vajelenéséhez és elterjeérvet, mely szerint a laki felszínre, amiért déséhez vezettek, szincivilszervezetek muntársadalmi feladatotén tüzetesen dokumenkájában való részvékat lát el, azáltal, tálták már. Ugyanaktel előidézi a szervehogy tagja lesz egy kor a stratégiai okok zet céljai iránti elköteezekre a fejlődésekre lezettséget. Lengyelcivilszervezetnek, vonatkozóan azon emországban a civilszerlehetséges, hogy berek személyes törtévezetekben való részmegtanulja a szociáneteiben gyökereznek, vétel a társadalmi lis elkötelezettséget, akik részt vettek ezekváltozások kiemelt és ennek érdekében ben a szervezetekben alulról szerveződő kömegváltozik és a megfigyelők rézege. A harmadik szekszéről jóval kevesebb tor a vállalkozó szelfigyelmet vontak malemű energia terméke gukra. Lehetséges, hogy ez egy terméés „know-how”-k gerjesztője. A civil kurázsi és a vállalkozói keny ösvény, amelyet követni kellene, szellem mellett a civilszervezeti akti- ha a tudományos közösség, a fejlődési visták másik jellemzője a munkájuk irányvonal előkészítői és maguk a cihumanitárius jellege iránt érzett nö- vilszervezetek aktivistái is többet szevekvő tudatosság. A lengyelországi retnének megtudni a szubjektív – civilszervezetek az emberi szolidari- ugyanakkor reális – okokról, amelyek tás gyakorlatát terjesztik. Az emberi a harmadik szektor előretöréséhez veszolidaritás megnyilvánulási formái zettek, úgy, ahogyan az a jelenben azt mutatják, hogy a ’80-as évek Szo- van, és ahová a jövőben felfejlődhet. lidaritás-mozgalma nem tűnt el. Ez az emberséges jelleg az egyike a legszembeötlőbb jellemzőknek, ami a jelenkori társadalmi aktivizmust jelGalia Chimiak PhD5 lemzi Lengyelországban. Felkészít az önző, individualista típusú társadale-mail: [email protected] mi elkötelezettség feltehetően egoista természetére. Alexander Dubcek4 hí- Fordította: Kelemen Éva res kifejezését használva, ez egy „em- Lektorálta: Csáki Rozália

Egyedül kuglizni, egyedül szörfölni?

S

zükség van-e napjainkban a civil társadalom gondolatvilágára, miben tud hozzájárulni a modern információs társadalmak jobb

megértéséhez ez a majdnem elfeledett fogalom? Kétségtelen, hogy a civil társadalom normatív megközelítésmódja a

polgári szabadságjogok, valamint a politikai és a szociális jogok érvényre jutásával egyre inkább háttérbe szorul Közép-Kelet-Európában is, ám

A. Dubcek (1921-1992) volt Csehszlovákia első titkára a kommunista rezsim idején, 1968-1969 között. A ’prágai tavasz’ egyik kezdeményezője, az ’emberarcú szocializmus’ ideájának elhivatott támogatója volt. 5 Lengyel Tudományos Akadémia, Filozófiai és Szociológiai Intézet, Civil Társadalom Szakosztály, Varsó, Lengyelország. 4


más aspektusai a ’90-es évek közepétől – pontosan az információtechnológiai forradalom társadalomra gyakorolt hatásainak erősödésével – egyre inkább előtérbe kerülnek. A szociológiai gondolkodás történetében meghatározó szerepet játszik annak a folyamatnak a vizsgálata, amely a modern társadalmakban egyre inkább háttérbe szoruló személyes kapcsolatok és az ezeken alapuló elsődleges közösségek (családi, szomszédi, baráti kapcsolatok) csökkenő jelentőségére hívja fel a figyelmet. Számos társadalomkutató a modern társadalmak fejlődésének egyik alapvető veszélyét abban látja, hogy egyre inkább a személytelen, közvetett kapcsolatokon – például intézményeken, szerződéseken, kommunikációs technológiákon – alapuló szerveződések törnek előre, míg ezzel párhuzamosan csökken a társadalmi normákat közvetlenül átadó, fenntartó közösségek szerepe. Szociológusok sora figyelmeztet arra, hogy a társadalmi tőkét befolyásoló tényezők erodálódása – például gyengülő civil társadalom, a társadalmi kapcsolatokat erősítő közösségi terek csökkenő száma stb. – miatt évtizedek óta hanyatlik a bizalom, az emberi kapcsolatok intenzitása és a civil szerepvállalás mértéke. Ebben a kontextusban jut egyre népszerűbb szerephez a társadalomtudományokban a társadalmi tőke fogalma, amit tovább erősít az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök egyre gyorsuló társadalmi diffúziója. Kérdésként merül fel tehát, hogy az IKT eszközök használatával egyre inkább hálózatszerűen működő társadalomban, közösségekben az internet lesz-e az a végső izoláló technológia, ami még inkább visszaszoríthatja a közösségi életben való részvételünket, vagy inkább ellenkező folyamat figyelhető meg. A rohamos fejlődést látva hamarosan napvilágot is láttak olyan kutatási eredmények (Kraut at al 1998; Nie at al 2000, 2002, 2003), amelyek szerint az internet tovább izolálja a felhasználókat, kiszakítja őket a társadalmi hálózatokból, hiszen a használat miatt kevesebbet érintkeznek családtagokkal, barátokkal és közösségekkel. Norman H. Nie professzor meglátása szerint az e-mail hiába al1 2

31

kalmas kapcsolatot kialakítani em- – vetődik fel a kérdés egyre gyakrabberek között, ha nem képes egy kávé ban a szociológiai szakirodalomban. Természetesen a disztópikus forvagy sör melletti beszélgetés, egy ölelés hangulatát nyújtani, így az gatókönyvek mellett nincs hiány az internet lehet az a végső izoláló utópisztikus látásmódot képviselőktechnológia, amely végleg romba ből sem. Jon Katz 1997 végén úgy dönti a televízió és az autók által mutatja be az internetet a napi rutin már így is meggyengített közössége- szintjén használó „hálózati polgárt”, ket. Kutatásuk (Nie és Erbring 2002) mint egy toleráns, a közügyek iránt szerint minél több időt internetezik felelősséget érző és vállaló, erős civil valaki, jellemzően annál kevesebb öntudattal rendelkező, szabadságidőt tölt el valódi emberi lények tár- szerető embertípust. A lelkes szólasaságában. Egyesült államokbeli mok szerint az IKT-eszközök elterjelongitudinális adatbázison végzett dése megerősíti az egyént az államelemzések szerint (Kraut at al 2004) mal és a hagyományos hierarchikus az internethasználat elvezethet a ba- struktúrákkal szemben, és soha nem tapasztalt mértékű lerátokkal és családtahetőséget ad arra, gokkal való kapcsohogy sok felhasználó lat (látogatás) gyakoNorman H. Nie prokommunikáljon egyriságának visszaszofesszor meglátása szerre sok más emrulásához, ráadásul szerint az e-mail hiberrel. Szoftverek, ez a hatás erősebb ába alkalmas kapwebes alkalmazások, azoknál, akik a haszcsolatot kialakítani közösségi informatinálat előtt több társakai fejlesztések sora dalmi kapcsolattal emberek között, ha táplálja azt a reményt, rendelkeztek. Mindnem képes egy kávé hogy a hanyatló civil ez azt eredményezvagy sör melletti beaktivitás, a bizalom, a heti, hogy „a számíszélgetés, egy ölelés deliberatív, azaz a fotógép-hálózatok haszhangulatát nyújtani, lyamatos konzultácinálatának következígy az internet lehet ón, bevonáson alaputében idővel egy eló politikai élet, a gész társadalom feleaz a végsõ izoláló nyilvánosság intézlőtlenebbé vagy atotechnológia, amely ményei megerősíthemisztikusabbá válvégleg romba dönti tőek az IKT-eszközök hat” (Levine 2004). A a közösségeket. értelmes, körültekintő pesszimista nézőponés innovatív hasznátot képviselők szelata révén. rint, ha az interneten Putnam (2000) míg a televízió elkeresztül létre is jönnek új kapcsolatok, ezek többnyire pusztán gyenge terjedése miatti életvitel- és időházkapcsolatok1, hiszen az e-mail „ala- tartásbeli változásokat a társadalmi csonyabb” szintű kommunikáció, tőke csökkenésének magyarázatában mint a telefonálás vagy a személyes döntőnek tekinti2, addig az új infortalálkozás (Cummings, Butler és mációs és kommunikációs technolóKraut 2002). Az információs techno- giai eszközök esetében lát reményt lógiák negatív hatásait erősíti, hogy arra, hogy ezek használata révén az ezek alkalmat adnak az anonimitás egyének növelni tudják társadalmi és az individualizmus megerősödé- tőkéjüket (Putnam 2002). Cole és Rosére, így gyengítik a társadalmi nor- binson (2002) vizsgálatai azt igazolmákat, a bizalmat, pusztítják a társa- ják, hogy az internetet használók nem fordítanak kevesebb időt társas dalmi tőkét (Kiesler at al 1991). Mindez joggal veti fel azt a kér- kapcsolataik ápolására, mint a világdést, hogy a modern információtech- hálót nem használók, az internológia miként hat a társadalmi in- nethasználók pedig pozitívabb társategrációra, a kisközösségek kohézió- dalmi attitűdökkel rendelkeznek, mijára, az egyén társas viszonyaira. Va- közben kevésbé érzik magukat majon a televízió után itt egy újabb gányosnak. Wellman és munkatársai olyan technológia, amely szétzúzza (2002) már határozottabban fogalaz emberi kapcsolatokat, izolálja az maznak: „az internet növeli a szeméegyént, gyengíti a kisközösségek nor- lyek közötti kapcsolattartást, a szermaközvetítő és -kontrolálló szerepét? vezetekben való részvételi hajlandó-

Más nézőpont szerint persze a gyenge kapcsolatok is fontos erőforrások. Putnam a televíziózással kapcsolatban kiemeli, hogy felnőtt egy olyan generáció, amely a TV-t szinte csak kikapcsolódásra, háttérzajnak vagy csatorna-szörfözésre használja, nem pedig céltudatos információszerzésre. Nem véletlen, hogy ebben a fiatal, 18-29 éves korosztályban radikálisan csökkent a társulási hajlam a szülőkhöz képest.

civil fórum

32

ságot és új lehetőséget biztosít a kö- ben is, hiszen nálunk az utóbbi né- dalmi-gazdasági következményei lezösségi elkötelezettségnek”, vagyis hány évben alig változott az inter- hetnek. Már most azt tapasztaljuk, az „internet képes növelni a társadal- nethasználók szociológiai összetéte- hogy az információs társadalom lasmi tőkét, a civil elkötelezettséget, és le, a háztartások PC- és internet-ellá- sú fejlődési üteme mellett egyre méaz online közösségeknél ez a fejlődés tottsága. A felnőtt magyar lakosság lyül a lakosság digitális megosztottérzékelhető is”. 53 százaléka nem sága Magyarországon. Sajnos jó eséA társadalmi tőkéhasznált számítógé- lyünk van arra, hogy az ország kulture tehát tekinthetünk pet 2006-ban, vala- rális értelemben véglegesen kettészaAz emberek közötti úgy, mint „magánjómint 64 százalék nem kadjon: a társadalom körülbelül egyegyüttmûködés és szág”-ra (private good), tekinthető internete- harmada követi az információs társabizalom mértéke a és mint „közjószág”zőnek a World Inter- dalom változásainak trendjeit, jelgazdasági-társadalra (public good) is net Project3 (2006) – lemző rájuk a folyamatos technolómi hatékonyság továbbiakban WIP – giaváltás – például mobil eszközök, (Putnam 2000). Előbbi becslései szerint. esetben az egyéni érvezeték nélküli szélessávú internet egyik kiemelkedõ Hazánkban az el- hozzáférés használata, stb. –, valadekek által vezérelt erõforrása, egyenemúlt években – a dif- mint az online szolgáltatások kiterkapcsolatépítés eredsen egy gazdaság sifúziós (elterjedési) vá- jedt használata, míg a felnőtt lakosményéhez jutunk, ukerességének fokrakozásokkal ellen- ság körülbelül kétharmada inkább eltóbbinál viszont anmérõje. tétben – a fontosabb utasító, közömbös magatartást mutat nak ellenére, hogy lakossági mutatók te- az információs társadalom jellegadó nem a közösségek alarén csak lassú fejlő- eszközeivel szemben. kítanak ki társadalmi kapcsolatokat, mégis részesednek a désről beszélhetünk. Az otthoni száA megosztottság főbb törésvonahálózati mechanizmusok következ- mítógépek aránya 2003-hoz képest lai az életkor, az iskolai végzettség és ményeiből. Ez a kölcsönös haszon 2004 év végére pontosan annyival – 1 a településtípus mentén rajzolódnak vezeti el az embereket az együttmű- százalékponttal – bővült, mint az ki. Az életkor előrehaladtával drámaködésre, melynek hagyománya, kul- „öreg” technológiának számító szí- ian csökken az internethasználat vatúrája országonként, sőt ezen belül nes televízióé, csakhogy amíg a TV lószínűsége: a harminc évnél fiataegyes régiónként is eltérő lehet (Put- ezt 96 százalékos lefedettségi szintről labb korosztályhoz képest a 60 év feprodukálta, addig a PC pusztán 32 lettiek esélye erre 94, de a 30-39 évenam 1993 és 2000). A társadalmi tőkének tehát van százalékról. Ugyanígy nehéz pozitív seké is több mint 50 százalékkal alaegy olyan makroszintű olvasata is, eredményként elkönyvelni az ottho- csonyabb. A legerősebb hatása az ismely szerint ez a tőkefajta elsősorban ni internet-felhasználás terén tapasz- kolai végzettségnek van: a nyolc áltanem magánvagyon, hanem sokkal talt 2-4 százalékpontos éves növeke- lánost végzettekhez képest a felsőfoinkább egy olyan közjószág, amiből dési ütemet, amellyel Magyarország kú végzettségűek csaknem tizenhámindenki részesülhet. Más tőkefaj- körülbelül 20 év alatt érné el az Egye- romszoros, de még a középfokú végtákhoz hasonlóan, a társadalmi tőke sült Államok mostani otthoni hozzá- zettségűek is több mint négyszeres is erőforrás, így annál sikeresebb egy férési arányát. mértékben esélyesek – minden más Ennél is aggasztóbb az a jelenség, vizsgált tényező hatását kiszűrve – a társadalom, erősebb egy gazdaság, minél több társadalmi tőkével ren- hogy a nem használókon belül túl- világháló használatára. delkeznek a közösségek. Az emberek súlyban vannak azok, Milyen megoldási közötti együttműködés és bizalom akiknek semmilyen lehetőségek adódnak, mértéke a gazdasági-társadalmi ha- közvetlen, személyes milyen kutatási eredA társadalmi tõke és tékonyság egyik kiemelkedő erőfor- kapcsolatuk sincsen mények segíthetik a az internet hasznárása, egyenesen egy gazdaság sike- az információs társahelyes beavatkozási lat elterjedése közötrességének fokmérője. A makroszin- dalom jellegadó eszirányok feltérképezését? ti kapcsolat vizsgálatű megközelítésmódot képviselők- közeivel, továbbá oA társadalmi tőke takor világos képet höz sorolható Fukuyama (1997) is, lyan közeli szeméés az internet hasznáaki szerint a társadalmi tőke szintjé- lyekkel, akik például lat elterjedése közötti kaptunk: az intertől függően az egyes társadalmak interneteznek, haszkapcsolat vizsgálatanethasználókra valógazdaságának még a szerkezete is el- nálnak e-közszolgáltakor világos képet kapban jobban jellemzõ térő, sőt mindezt összefüggésbe hoz- tásokat. Tíz internetet tunk (Albert-Dávida társas környezet za a modern információs és kommu- nem használó közül Molnár 2006): az ingazdagsága, mint a nikációs technológiai eszközök elter- hatot még soha senki ternethasználókra vanem használókra. jedésével is. Meglátása szerint a már nem akart személyelóban jobban jellema digitális forradalom előtt is maga- sen meggyőzni arról, ző a társas környezet sabb társadalmi tőkével rendelkező hogy a világháló haszgazdagsága, mint a társadalmakban sokkal sikeresebben nálata előnnyel járna a számára. nem használókra. Azon személy, akiterjednek el a számítógépek, az inter- Mindez vissza is tükröződik abban, nek van barátja, külföldi, illetve vidénet, azaz véleménye szerint, a biza- hogy ma már egyértelműen a moti- ki rokona, ismerőse, valamint az lom- és kapcsolathiányos országok vációbeli korlátok (nem érdekli, adatfelvételt megelőző hónapban nem igazán képesek kihasználni az nincs rá szüksége) játsszák a főszere- volt baráti összejövetelen, 1,5-2,5pet az anyagi akadályokkal szemben szörös arányban nagyobb eséllyel IKT-eszközök nyújtotta előnyöket. Mindez különösen érdekes kér- (WIP 2006). internethasználó, mint az, aki nem Ennek pedig nagyon súlyos társa- rendelkezik ilyen kapcsolatokkal. dést vet fel Magyarország tekinteté3

Lásd még http://www.ithaka.hu/Kutatas/wip


Még fontosabb talán az, hogy minden más tényező hatását kiszűrve az internethasználat elkezdése a vizsgált időintervallumban (2001 és 2003 között) kétszeres arányban jellemezte a baráttal rendelkezők csoportját a barátokat nélkülözőkhöz képest. Jól érzékelhető tehát, hogy a nem internetezők alacsonyabb társadalmi tőkével rendelkeznek, azonban ez az esetek döntő többségében nem pusztán csak azt jelenti, hogy mérhetően kevesebb a társadalmi kapcsolatuk és kevésbé kiterjedt a társadalmi hálójuk, hanem egyben jóval kevesebb is az olyan ember, akitől tanácsot, segítséget kérhetnének az IKT-eszközökkel, a világháló hasznával, használatával kapcsolatban. Egyeszűen hiányoznak azok a kommunikációs csatornák, amelyeken keresztül a megfelelő minták, illetve társadalmi kényszerek megjelenhetnének előttük. Ebben a kontextusban értékelődnek fel újra és újra azok a közösségi helyek, amelyek – főleg a kistelepüléseken – nemcsak a nélkülözhetetlen szolgáltatásokat teszik elérhetővé, hanem egyben olyan szociális teret is biztosítanak, ahol emberek találkozhatnak, beszélgethetnek, információkat cserélhetnek, adott esetben tanulhatnak, szórakozhatnak. Eredményeink (Albert-Dávid-Molnár 2006) azt bizonyítják, hogy az internetezés esélyét elsősorban nem a közvetlen családi, rokoni kapcsolatok befolyásolják, hanem a baráti, ismerősi kör. Ezen belül is azt láttuk, hogy nem elsősorban a kapcsolatok menynyisége, hanem azoknak minősége számít döntő befolyásoló tényezőnek. A számítógép- és internethasználat elterjedésében a gyenge kötések (barát, ismerős, sőt idegen szakember) játszanak döntő szerepet, aminek a létrejöttében és ápolásában az IKTeszközök hozzáférését is biztosító közösségi terek – például könyvtárak, kisposták, közösségi házak, teleházak – játszanak kulcsszerepet. Adatainkból tehát kitűnik, hogy az innovációk elterjedését valóban jelentős mértékben befolyásolja a társadalmi kapcsolatrendszer finom szövete, hiszen igen éles különbséget látunk az internetet nem használók beszűkült társadalmi kapcsolatai, illetve a már használók és a most belépők társas készségei között. Különösen figyelemre méltó az, hogy a kü-

33

lönböző közösségi helyek és a bará- adata elsőrendűen az, hogy azokat az tok milyen kiemelkedő szerepet töl- embereket segítsék, akik önállóan tenek be az internetezés szempontjá- nem képesek igénybe venni az inforból a belépők körében. mációs társadalom nyújtotta szolgálÉppen ezért elszomorító, hogy a tatásokat, nem tudják (ki)használni rossz gazdasági helyzetben lévő kiste- az információs és kommunikációs lepüléseken paradox módon ezek a technológia kínálta lehetőségeket. A közösségi helyek esnek először áldo- mentor lenne az az összekötő kapocs, zatul a leépítéseknek, így pontosan a aki képes a közösségék igényeinek, gyenge kötések visszaszorulása miatt kulturális hagyományainak megfelemondhatjuk azt, hogy az IKT-eszkö- lően közelebb hozni a digitális világ zök elterjedését nagymértékben aka- új szolgáltatásait, lehetőségeit azok dályozza a kapcsolathiányos magyar számára is, akik ennek előnyeivel társadalom. még nincsenek tisztában. Bármennyire is megAz információs tárlepő, de a magyarorsadalom kihívásaira szági kispostákat feladott magyarországi Mára világossá vált, váltó mobilposták elleválaszok mindezt a hogy bármilyen inni tiltakozások, népi eltudást nem nélkülözformatikai infrastlenállási mozgalom kihetik. Mára világossá rukturális beruházás bontakozása mögött is vált, hogy bármilyen elsősorban a közösségi informatikai infrastcsak akkor tekinthehelyeknek a gyenge rukturális beruházás tõ sikernek, ha az kötésekben játszott kicsak akkor tekinthető képes elérni valamiemelkedő szerepét, ilsikernek, ha az képes lyen közösségi haletve annak féltését, a elérni valamilyen kötást, ha az képes bemegóvására irányuló zösségi hatást, ha az indítani valamilyen szándékot kell látnunk. képes beindítani valaA postahivatalok nemmilyen közösségfejközösségfejlesztési, csak különféle szolgállesztési, esélynövelési esélynövelési mechatatásokat biztosító inmechanizmust. Ha enizmust. tézmények, hanem a zek elmaradnak, úgy közösségi érzést erősíérthetően késni fog a tő és fenntartó színhetársadalom alkalmazlyek is. Ide nem csak azért mennek be kodóképességének növekedése is. az emberek, mert fel akarnak adni egy Úgy tűnik, a magyar társadalom levelet, hanem azért is, mert itt elérhe- nem képes – hiszen ehhez egyelőre tik a helyi lakosok által fenntartott „innem is kap semmiféle segítséget, öszgyenes közösségi szolgáltatást” is: is- tönzést például a politikai osztálytól merősökkel, barátokkal találkozhat- – annyi társadalmi tőkét termelni, nak, információkat szerezhetnek be, amennyi a megújulásához szükséges informálódhatnak a közösséget érintő lenne. Vélhetően túl gyors az a váltoeseményekről. Mindez hozzájárul a zás, amit a rendszerváltás gazdasági, közösségi érzés erősítéséhez, az egyé- politikai, társadalmi átalakulása után nek társadalmi kapcsolathálójának ki- az információs társadalom kihívása terjesztéséhez. Szociológiai értelem- Magyarország elé állít. Azonban az ben óriási különbség van az egy helyet akadályozó tényezők, a veszélyek sokan meglátogató vagy egy személy feltérképezésében, és főleg az ezek által sok helyet meglátogató intéz- megszüntetését elérni kívánó helyes mény között. beavatkozási irányok meghatározáTöbbek között ezekre a kutatási sában a civil társadalom fogalomkötapasztalatokra támaszkodva került re, a szociológia adhat még egy-két előtérbe egy új szakma kialakításának használható gondolatot. igénye is. Az IT-mentor olyan szakképzett, gyakorlott segítő, aki például Molnár Szilárd közösségi hozzáférési helyen szeméBME-UNESCO Információs lyes segítséget nyújt az embereknek Társadalom- és Trendkutató Központ élethelyzetük, életesélyeik javításá– kutatási igazgató ban, elsődlegesen a modern IKTELTE TáTK Szociológia Doktori eszközökre és hálózati szolgáltatáIskola hallgatója sokra támaszkodva. A mentorok fele-mail: [email protected]

Felhasznált irodalom: Albert Fruzsina – Dávid Bea – Molnár Szilárd (2006): Az Internet-használat és a társadalmi tőke időbeni alakulása Magyarországon. Egy longitudinális vizsgálat eredményei. Innen: Internet.hu 3. A magyar társadalom digitális gyorsfényképe 3., TÁRKI, 2006., 69-110. old.

civil fórum

34

A digitális jövő térképe: Gyorsjelentés a World Internet Project 2006 évi magyarországi kutatásának eredményeiről. ITHAKA, 2006, Budapest Katz, Jon (1997): The Digital Citizen. Wired, 1997/12 Kraut, Robert – Patterson, Michael – Lundmark, Vicki – Kiesler, Sara – Mukhopadhyay, Tridas – Scherlis, William (1998): Internet paradox: A social technology that reduces social involvement andpsychological well-being? Innen: American Psychologist, 53, (9), 1017-1032. old. Kraut, Robert – Kiesler, Sara – Boneva, Bonka – Cummings, Jonathon – Helgeson, Vicki – Crawford, Anne (2002): Internet Paradox Revisited. Innen: Journal of Social Issues, Volume 58, Number 1, Spring 2002, 49-74(26). Kraut, Robert – Rainie, Lee – Shklovski, Irina (2004): The Internet and Social Participation: Contrasting Cross-Sectional and Longitudinal Analyses. Journal of Computer-Mediated Communication 10 (1) Levine, Peter (2005): Az internet és a civil társadalom. Információs Társadalom, V. évf. 1. szám, 41-60. old. Molnár Szilárd (2004): Sociability and Internet. Review of Sociology Vol. 10 (2004) 2, 67-84. old. Nie, Norman H. – Erbring, Lutz (2000): Internet and Society: A Preliminary Report. Innen: IT & Society 1(1): 275-283. http://www.stanford.edu/group/siqss/itandsociety/v01i01/v01i01a18.pdf Nie, Norman H. – Hillygus, D. Sunshine (2002): The Impact of Internet Use on Sociability: Time-Diary Findings. Innen: IT & Society 1(1):1-20. http://www.stanford.edu/group/siqss/itandsociety/v01i01/v01i01a01.pdf Nie, Norman H. – Hillygus, D. Sunshine – Erbring, Lutz (2003): Internet Use, Interpersonal Relations and Sociability: A Time Diary Study. Innen: The Internet in Everyday Life, edited by Wellman and Haythornthwaite. Oxford: Blackwell Publishers. Cikk: http://www.people.fas.harvard.edu/~hillygus/Wellmanchapter.pdf Putnam, Robert D. (1993): Making Democracy Work: Civic Traditions in Modern Italy. Princeton University Press Putnam, Robert D. (2000): Bowling Alone. The Collapse and Revival of American Community. New York: Simon and Schuster Putnam, Robert D. (2002): Bowling Together. The American Prospect, Vol 13. Wellman, Barry – Haase, Anabel Quan – Witte, James – Hampton, Keith (2002): Növeli, csökkenti vagy kiegészíti az Internet a társadalmi tőkét? Információs Társadalom, II. évf. 1. szám, 5-26. old.

Társadalmi egyeztetés támogatása – TEEN program Módszertani bemutató

A

Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány 12 éve dolgozik azon, hogy a magyarországi civil szektor megerősödjön, ezáltal a társadalom és a civilszervezetek érdekérvényesítő, értékközvetítő képessége növekedjen. Munkánk során számos esetben kapcsolódtunk be a formálódó együttműködésekbe, a civilek közötti és a szektorok közötti párbeszédekbe. Figyelemmel követtük, ahogy a civil szektor képviselői felvállalják az egyeztetések kezdeményezését, egyegy témához, majd szakterülethez kapcsolódóan növekvő aktivitással, nem letörhető lelkesedéssel küzdenek érdekeik, véleményük hallatása, figyelembe vétele érdekében. A NIOK fokozatosan egyre növekvő mértékben vállalta fel az egyeztetéssel járó, majd a civil szektor érdekérvényesítő képességének erősítésére irányuló feladatokat. 2005 óta önálló programokat dolgoztunk ki és hajtottunk

végre a magyarországi civil szektor társadalmi egyeztetésekben való képességének, jártasságának, illetve lehetőségeinek javítása érdekében. 2006 júniusában az Európai Bizottság támogatásának köszönhetően lehetőségünk nyílt arra, hogy partnereinkkel (Magyar Természetvédők Szövetsége és a Reflex Környezetvédő Egyesület) kialakítsunk és beindítsunk egy olyan programot, amely célul tűzte ki, hogy a közigazgatási és a civil szektor közötti együttműködést segítse, támogassa. Összegezve a társadalmi egyeztetésben résztvevő szakemberek felhalmozódott tudását, öszszegyűjtve a magyarországi együttműködések tapasztalatait arra vállalkoztunk, hogy ajánlást készítünk a közigazgatási és civil szereplőknek a partnerség kialakítására, az egyeztetési folyamat tervezésére, lebonyolítására vonatkozóan. Ebben támaszkodtunk szakértői csoportokra, amelyek egyrészt munkacsoportokban

tárgyalták a társadalmi egyeztetés kulcskérdéseit, másrészt interjúkban elemezték azokat a társadalmi egyeztetéseket, amelyekben aktív részt vállaltak. Néhány problémakör részletes kifejtésére tanulmányokat készítettünk. Az általunk készített ajánláscsomagot a véleményezésre felkért szakértők és munkacsoportok átfogóan és részleteiben is megvitatták. A program és a készülő ajánláscsomag anyagait folyamatosan megjelentettük a program honlapján, ahol lehetőséget biztosítottunk észrevételek beküldésére is. A hyperlink www.nonprofit.hu honlapon létrehoztuk az aktuális társadalmi egyeztetéseket összegyűjtő felületet. A program és a téma megvitatására konferenciát is szerveztünk.

A program lebonyolítása A pályázat előkészítése során partnereinkkel (Magyar Természetvédők Szövetsége, és akkor még az Eötvös


Ahogy csatlakoztak a programhoz szakértőink, jutott el a program beindításáról szóló információ egyre több helyre, úgy teljesedett a kép a magyarországi társadalmi egyeztetésekről. Ezen adatok összegzése nyomán döntöttük el, mely területek azok, ahol feltétlenül szükséges háttértanulmányokat készíteni. Ezen kiemelt területek: – a társadalmi egyeztetésekhez kapcsolódó alapfogalmak tisztázása, leírása; – a magyarországi társadalmi egyeztetések jogi háttere; – egy ágazat társadalmi egyeztetési gyakorlatának története; – egy régió jelenlegi társadalmi egyeztetéseinek összegzése;

kat, és ebben folyamatosan nagy segítséget nyújtottak a Reflex Egyesület munkatársai (munkacsoportokban való részvétel, interjú, háttértanulmány), úgy gondoltuk, hogy őket vonnánk be harmadik partnerként, ami 2007 februárjában megtörtént, és így már mint partner tudták folytatni a megkezdett munkát. A közigazgatási és a civil szakértők bevonása a programba szintén a tervezés fázisától az értékelésig tartott. A tanácsadó testület összeállításával kezdődött a munkacsoportok kialakítása, az interjúalanyok megkeresése, az ajánlásrendszer összeállítása során végzett közös munka (folyamatos konzultáció, véleményezés) voltak a főbb munkafázisok, ame-

Szöveg nélkül


Károly Közhasznú Alapítvány) közösen találtuk ki, hogyan lehetne a társadalmi egyeztetés gyakorlatát javítani Magyarországon. A három szervezet szakembereinek tapasztalatait, elméleti tudását összevetve terveztük meg a Társadalmi Egyeztetés Eljárási Normarendszere (TEEN) program céljait, konkrét lépéseit. Felmértük, hogy a társadalmi együttműködés széles spektrumát nem tudjuk lefedni egy egyéves program keretében, a megvalósíthatóság érdekében az általunk vizsgált társadalmi egyeztetések körének meghatározásához jelentősen szűkítenünk kellett a társadalmi egyeztetések körét. – A társadalmi egyeztetést három szinten vizsgáltuk, az országos, regionális és ágazati szintű társadalmi egyeztetések sajátosságait elemezzük. – A döntéshozatali folyamatok vizsgálatát a közigazgatás ezen három szintjén döntéselőkészítésekre korlátoztuk. – A szereplőket a civil és a közigazgatási szektor szereplőire korlátoztuk. – Kizárólag e két szereplő közötti kommunikációt vizsgáltuk. Tanácsadó testületünk a tervezéstől az értékelésig végigkísérte a programot. A testületet úgy állítottuk össze, hogy a közreműködő szakértők egyaránt ismerik a társadalmi egyeztetés gyakorlatát és elméletét, aktív részesei és alakítói az országos, regionális és ágazati együttműködéseknek, továbbá fontos szempont volt felkérésüknél, hogy a közigazgatási és a civil szektort is képviseljék. Tanácsadó testületünk maradéktalanul betöltötte a feladatát, rendkívül értékesnek ítéljük közreműködésüket. Együtt terveztük meg a programot, közben folyamatosan értékeltük az elvégzett munkát. A testület tagja volt a munkacsoportoknak, tanulmányt készítettek, a konferencián is fontos szerep jutott nekik. A program előkészítése során nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy öszszegyűjtsünk a lehető legtöbb, a hazai és európai uniós társadalmi egyeztetések elméletéről szóló, és gyakorlatát bemutató tanulmányt, adatot, információt. Sajnos a magyarországi társadalmi egyeztetések hátterének és gyakorlatának bemutatására igen csekély számú tanulmány, értékelés, elemzés készült, e tekintetben a teljesen elméleti alapokra épülő nemzetközi szakirodalomra kellett építenünk. Ezt kiegészítendő a közelmúlt és a jelen együttműködéseire vonatkozó adatokat szedtük össze.

35

– egy konkrét közigazgatási döntéselőkészítési folyamathoz kötődő társadalmi egyeztetés elemzése. Természetesen az adatgyűjtés folyamata nem zárult le, végigkísérte a program egészét, és jelenleg is tart. A program tervezése során alakítottuk ki a részt vevő partnerek főbb tevékenységi körét. Mivel a programot szoros együttműködésben valósítottuk meg az MTVSZ-szel, majd az utolsó harmadban a Reflex Egyesülettel, a megvalósítás optimalizálása érdekében aktívan részt vettünk az általuk szervezett terület, munkafázis lebonyolításában is. A program végrehajtását eredetileg az Eötvös Károly Közhasznú Alapítvány közreműködésével terveztük, kezdeti elképzeléseink szerint ők menedzselték volna a regionális együttműködések vizsgálatát. Miután a NIOK és az MTVSZ közösen megszervezte a regionális vizsgálato-

lyekbe szakértőket vontunk be. Szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy a Magyarországon úttörőnek számító munkamódszer, az ekkora szakértői együttműködésre épülő programmenedzselés, tapasztalatunk szerint kiválóan működik. Egyrészt alkalmas arra, hogy ténylegesen minden érdekelt, a program iránt érdeklődő szakértő becsatornázhassa véleményét. (Munkacsoportjaink, egyeztetéseink, a létrehozott anyagok teljesen nyitottak és nyilvánosak voltak, bárki menet közben is csatlakozhatott.) Másrészt a jelen esetben érdekelt két szektor – a közigazgatási és civil – képviselői számára kommunikációs terepet nyit, olyan egyeztetések alakulhattak ki, amelyek esetleg azért nem jöhettek létre eddig, mert a közös beszélgetéseknek hiányzott a fóruma, kialakulatlan volt a formája. Úgy véljük, hogy a magyarországi társadalmi egyeztetések terén már

36

civil fórum

annak köszönhetően is nagy előrelé- tunk a honlapon keresztül észrevéte- irodájának vezetőjét, akik aktív munpést értünk el, hogy közös program- lek, javaslatok becsatornázására is. kájukkal felbecsülhetetlen támogaba becsatornáztunk ennyi, a társadalA honlapjainknak, azok aktuális tást és elismertséget biztosítottak mi egyeztetést értő, az iránt elkötele- információinak azért is volt kiemel- programunknak. A munkacsoportzett szakértőt, akik kedő szerepe, mert a üléseken elvégzett munka a követkeközösen gondolkodprogram szakértői ző felépítést követte: nak a témáról, összealapvetően internetes 1. ülés: a program részleteinek be... a magyarországi vetették képviselt véeszközökkel kommumutatása, szakértők bemutatkotársadalmi egyezteleményüket. Megfinikáltak, amit megzása, esetek összegyűjtése, a feltések hátterének és gyeltük, hogy az könnyített, hogy minmerülő definíciós problémák tiszegyüttműködésben dig naprakész infortázása, közös munka kereteinek, gyakorlatának bemeghatározó civil és mációt találhattak a lehetőségeink meghatározása. mutatására igen közigazgatási szakérprogram honlapjain. 2. ülés: interjúk tapasztalatainak csekély számú tanultők véleménye sokat A NIOK Alapítvány elemzése, a társadalmi egyeztemány, értékelés, változott a közös munkéthetente megjelenő téshez kapcsolódó követelményelemzés készült, e ka során, összecsiszoelektronikus hírleverendszer elemeinek megvitatása, tekintetben a teljelódtak, összehangolében beszámoltunk a véglegesítése, ajánláscsomag előlódtak az elképzelések. program aktuális esekészítése. sen elméleti alapokAlapvetően 2006 őményeiről, ami így 3. ülés: az ajánlásrendszer első verzira épülõ nemzetközi szén, de kisebb mértöbb mint 7000, a civil ójának megvitatása, kulcspontok szakirodalomra keltékben folyamatosan szektor iránt érdeklőelfogadása, kiadvány terjesztésélett építenünk. gyűjtöttünk a lezajlott dő olvasóhoz jutott el nek, az ajánlások érvényesítéséés az aktuális társadalközvetlenül. nek módjai. Terveink szerint a mi egyeztetési folyaKorábban többször harmadik munkacsoport-ülések matokat. Minden kommunikációs al- hangsúlyoztuk, és még egyszer kikiemelten a program zárófázisákalmat felhasználtunk arra, hogy min- emelnénk, hogy rendkívül intenzív nak, a kiadvány és az ajánlások den, a civileket érintő társadalmi és sokrétű együttműködést sikerült közigazgatás és civil szektor felé egyeztetési folyamatról tudomást sze- kialakítanunk programunk végrehajvaló befogadásának megtárgyalárezzünk. Az összegyűjtött országos, tása során a hazai civil és közigazgasára szolgáltak volna. Ezzel ellenregionális és ágazati esetek elemzése, tási szakemberekkel. A program tétben olyan mértékű igény alaazokról interjúk készítése jelentették a eredményei, az elkészült tanulmákult ki a munkacsoport-üléseken további munka alapját. Feltérképeztük nyok, a honlapon megjelenő inforaz ajánlásrendszer általános és a különböző szintű egyeztetések sike- mációk, az összegyűjtött esetek, és szövegszerű módosítása iránt, res és problémás oldalait, megvizsgál- kiemelten a kiadványban közreadott hogy ennek fóruma lett a harmatuk, mely területekre támaszkodva ajánlásrendszer erre a közös munkádik munkacsoport-kör. léphetünk tovább az egyeztetésekben, ra épült, annak eredménye. Folyama- A munkacsoport-ülések nagyfokú cihol vannak pozitív és negatív jelensé- tosan figyelembe vettünk a társadal- vil aktivitás és kulcsfontosságú közgek. Ez a munka szorosan összefonó- mi egyeztetésekhez és a programunk- igazgatási részvétel mellett zajlottak, dott szakértőink bevonásának folya- hoz érkezett minden véleményt, arra azok mindegyikén érdemi munka matával is. (És támaszkodott korábbi, reagáltunk, számos személyes meg- folyt. A különböző munkacsoportok Reaction programunk esetelemzéseire is.) beszélést, e-mailes és telefonos kom- támaszkodtak egymás munkájára, A fontosabb, érdekesebbnek tar- munikációt kezdeményeztünk, illet- szakértőink figyelemmel követték a tott társadalmi egyeztetésekről 2006 ve fogadtunk. többi munkacsoport ülésein elhangnovemberében és decemberében inA programban végzett munka zottakat. terjúk készültek, minden folyamatról kulcsterülete a munA munkacsoportegyaránt megkérdeztünk civil és kacsoport-ülések megüléseken, a megbeszéközigazgatási szakembereket is, szervezése, előkészítéléseken és az interjúk... a Magyarorszáhogy teljesebb képet kaphassunk. se, facilitálása volt. A ban elhangzottak agon úttörõnek száA program első lépései között volt terveknek megfelelőlapján összeállított amító munkamódkét honlapunk felépítése. 2006 nyarán en három területen jánlásrendszerhez a szer, az ekkora szakmegterveztük, majd őszén beindítot- hoztunk létre munkabevont szakértők jeértõi együttmûkötuk a www.nonprofit.hu honlap tár- csoportokat: az orszálentős része szövegsadalmi egyeztetés rovatát, amelyet gos, a regionális és az szerű és koncepcionádésre épülõ progfolyamatosan töltöttünk fel informáci- ágazati egyeztetések lis javaslatokat is tetrammenedzselés, taóval. Megjelenítettük a minisztériu- területén. Minden muntek. Közel két hónap pasztalatunk szerint mok által kezdeményezett, és egyéb kacsoportba egyforállt rendelkezésre a kiválóan mûködik. országos, ágazati vagy regionális je- ma számban hívtunk szöveg véglegesítésélentőségű társadalmi egyeztetések rö- közigazgatási és civil re, ezalatt rengeteget vid leírását, felhívást, illetve linket a szakembereket, de meg változott az eredeti további információk eléréséhez. kellett állapítsuk, hogy kivétel nélkül anyag, mind a közigazgatási, mind a A www.osszefogas.nonprofit.hu/teen minden területen a civil szakértők civil oldalról sok vélemény, javaslat honlap szintén 2006 őszén épült fel, aktivitása mutatkozott nagyobbnak. érkezett, nemcsak a felkért véleméfolyamatosan bővülő adatsorokat Ezt ellensúlyozta valamelyest, hogy nyezők részéről, hanem a téma iránt tartalmazott, a program teljes doku- sikerült a programba bevonni a kor- elkötelezett szakemberektől is. A szömentációja, mindig aktuális anyagai mányzat civil egyeztetésekért felelős veget gondozó munkatársak feladata kerültek ide. Lehetőséget biztosítot- szakembereit és az országgyűlés civil egyre inkább a beérkezett vélemények


összehangolása, ütköztetése és elfogadtatása volt. Elmondható tehát, hogy a norma végleges szövege (a kiadvány kézirata) konszenzus eredménye. A befektetett munka értékét tovább növeli, hogy mindkét érintett szektor komoly humánerőforrás-hiányokkal küzd. A programzáró konferenciát A társadalmi egyeztetések tapasztalatai, fejlesztési lehetőségei címmel 2007. április 17-én a parlament delegációs termében tartottuk. A rendezvényt a helyszín biztosításával a parlament Civil Irodája támogatta. A konferencián 120 regisztrált résztvevő jelent meg, a köszöntőt Dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke tartotta. A konferencia alapvető céljai a következők voltak: – a programban végzett munka bemutatása, figyelemfelkeltés; – az ajánlásrendszer bemutatása, a kiadványról való tájékoztatás; – további szakértői vélemények bemutatása. A program fontosabb eseményeiről tájékozattuk a sajtó képviselőit, de jelentősebb sajtóvisszhangot nem sikerült elérnünk. Ez véleményünk szerint nem a mi munkánknak, hanem annak köszönhető, hogy a médiában a társadalmi egyeztetés fontosságát még nem ismerték fel. Tapasztalataink szerint elenyésző azon egyeztetési esetek száma, amelyek a média érdeklődését fel tudták kelteni, ezen esetekben sem feltétlenül jellemző, hogy pozitív hatással járt volna az érdeklődés. Ahhoz, hogy a programban folyó közel egy éves munka betöltse azt a feladatát, amelyet kitűztünk magunk elé – azaz a szereplők valós ismeretekkel bírjanak a társadalmi egyeztetés értelmezése, a hazai jogi háttér adta lehetőségek, a folyamat jellemzői, az ahhoz kötődő követelmények terén, és ezen tudás használatával képessé váljanak az egyeztetésekben való hatékony részvételre –, létrehoztunk egy kiadványt, amelyben bemutatjuk, milyen eredményeket értünk el a nemzetközi és magyarországi társadalmi egyeztetési folyamatok elméleti és gyakorlati elemzése nyomán. A kiadványt eljuttattuk a civil és közigazgatási szféra közötti egyeztetésben érintett minden jelentősebb szereplőhöz, és hozzáférhetővé tettük minden érdeklődő számára. Annak köszönhetően, hogy programunk eredményei széles szakmai (civil és közigazgatási) konszenzuson alapulnak, megszületett az igény a közigazgatási és civil szektor szakemberei jelentős részében, hogy olyan anyagot kapjanak a

37

kezükhöz, amely hasznos segítség a szakpolitikai döntéshozatalban.” A TEEN program legnagyobb lesz számukra munkájuk során. A kiadványhoz dr. Szili Katalin, a eredményének azt tartjuk, hogy elinMagyar Országgyűlés elnöke írt kö- dult egy közös gondolkodás a civil szöntőt és Kiss Péter szociális és szektor és a közigazgatás szakembereinek bevonásával a társadalmi munkaügyi miniszter írt ajánlást. Körültekintően választottuk ki azt egyeztetés gyakorlatának és elmélea területet, azt a döntéshozatali, illetve tének megismerése és alkalmazása az ahhoz kötődő társadalmi egyezte- érdekében. Mindemellett – mint korábban tési folyamatot, amely megfigyelésével, kis mértékű befolyásolásával le- részleteiben is kifejtettük – további hetőséget teremtünk a programban kitűzött céljaink is megvalósultak: folyó munka tesztelésére. Egész kü- – Felhívtuk a civil szektor szereplőinek figyelmét a társadalmi egyezlönleges helyzetet teremtett, hogy a tetésben rejlő lehetőségekre. társadalmi egyeztetés terén a minisz– Széles körű szakmai tériumok közül seregegyüttműködést gehajtó Pénzügyminiszneráltunk. A közös térium kezdeményeA TEEN program munka révén elősegízett a civil szektort kilegnagyobb eredmétettük kapcsolatok emelten érintő, régóta nyének azt tartjuk, létrejöttét a civil szekesedékes törvénymótoron belül, a közdosítást az adott időhogy elindult egy igazgatási szektoron szakban. 2007 januárközös gondolkodás belül, és e két szektor jában jelezte felénk a a civil szektor és a képviselői között. Pénzügyminisztérium közigazgatás szak– Létrehoztunk egy átmunkatársa (aki a embereinek bevonáfogó kiadványt, melyprogram tanácsadó sával a társadalmi ben összegeztük, betestületének tagja volt), mutattuk a társadalhogy elindult a gonegyeztetés gyakorlami egyeztetés jogi és dolkodás az ún. 1 %tának és elméletének elméleti hátterét. os törvény (A szemémegismerése és al– Folyamatosan és lyi jövedelemadó megkalmazása érdekében. széles körben elérhehatározott részének az tően informáltuk az adózó rendelkezése érintetteket az aktuászerinti felhasználásális társadalmi egyeztetésekről, az ról szóló 1996. évi CXXVI. törvény) azokban való részvétel lehetőségeimódosításáról. A törvénymódosítás ről, továbbá a részvétel jelentőségétársadalmi egyeztetési folyamatában ről és általános lehetőségeiről. betöltött szerepünknek és további szektorfejlesztő civilszervezetek köz- – Hozzájárultunk elméleti és gyakorlati szinten is ahhoz, hogy a társareműködésének köszönhetően elindalmi egyeztetési folyamatok nyidulhatott egy olyan folyamat, amely tottabbá és átláthatóbbá váljanak. eredményeképpen a civilszervezetek és a közigazgatási szakemberek egy – Felhívtuk a társadalmi egyeztetések szereplőinek – elsősorban a térésze elfogadta, magáévá tette az ma iránt érdeklődő szereplők – a fiegyeztetés fontosságát. gyelmét arra, hogy milyen szakmai követelményeket támaszt az együttÉrtékelés működés, milyen feladataik vanKiss Péter kötetünkhöz írt ajánlásának ehhez kapcsolódóan. ban többek között a következőket ír– A program folyamatában tudtuk ja a programról: értékelni a benne folyó munkát, „A Nonprofit Információs és Okszakértőink folyamatosan vélemétató Központ és együttműködő partnyezték, a munkafázisokat, a kénerei, a Magyar Természetvédők Szöszülő anyagokat és információkat. vetsége és a Reflex Környezetvédő A kiadvánnyal és a honlappal kapEgyesület által gondozott TEEN docsolatban is nyitottak voltunk minkumentumban foglaltak hosszú táden észrevételre, azokat befogadva von orientációul szolgálnak. Nem alakítottuk tevékenységünket. csupán civil szándékot, de politikai, közigazgatási akaratot is ötvöz, s alkalmas arra, hogy a társadalmi egyeztetések lebonyolításához, az Oprics Judit együttműködések kialakításához, két és többoldalú megállapodások megNIOK Alapítvány – fogalmazásához is zsinórmértékként szociológus, kutató szolgáljon mind a közpolitikai, mind e-mail: [email protected]

civil fórum

38

Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyûjtemény I. Az intézmény alapítója: Jakabffy Elemér Alapítvány (Kolozsvár) Létrehozás időpontja: 2002 decembere. Az intézmény céljai: 1. A romániai magyarság történetére vonatkozó dokumentumok gyűjtése és kutathatóvá tétele. A gyűjtőkört elsősorban az 1989 utáni politikatörténet határozza meg. 2. A romániai magyarság múltjával és helyzetével kapcsolatos bibliográfiák, adatbázisok létrehozása és hozzáférhetővé tétele. 3. Szakértői anyagok, kutatási jelentések beszerzése és hozzáférhetővé tétele a romániai magyarság, illetve Erdély gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaira nézve. 4. A romániai magyarság 1989 utáni történetét meghatározó közszereplőkkel egy szakmailag ellenőrzött program keretében széles körű életinterjú-sorozat készítése. Év 2003, 2004

5. A romániai magyarság, illetve Erdély társadalmi-politikai viszonyait vitató beszélgetések, előadások, viták rendszeres szervezése. 6. Rendszeres olvasótermi- és információszolgáltatás biztosítása. 7. A kolozsvári magyar társadalomtudományi képzés dokumentációs hátterének megteremtése.

II. Kutatás, valamint kutatói segédanyagok elkészítése A Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjtemény (JEAKGY) 2003-tól biztosít háttérkeretet olyan kutatócsoportok számára, amelyek kutatási területe összhangban van a JEAKGY kutatási prioritásaival. 2003-tól a következő kutatói segédanyagok elkészítéséhez járultunk hozzá, valamint a következő kutatócsoportoknak, illetve kutatói programoknak biztosítottunk háttérkeretet:

Kutatócsoport megnevezése MAT és ötvenes évek kutatócsoport. Irányító: Bárdi Nándor, Gagyi József. RMDSZ-kutatások. Irányító: Kántor Zoltán. Szövetkezeti kutatások. Egyéni kutatás. Kutató: Hunyadi Attila. Az RMDSZ parlamenti/szenátusi képviselőinek beszédeinek és a parlamenti bizottságokban végzett munkája. Szöveges adatbázis összeállítása a parlamenti naplók, bizottsági jegyzőkönyvek, RMDSZ-dokumentáció alapján. Irányító: Lőrincz József, Ádám Beáta. A romániai állami levéltárak magyar jellegű forrásanyagának feltárása és kutathatóvá tétele (fondjegyzékek, mutatók, repertóriumok készítése). Irányító: László Márton. Az ötvenes évek forrásanyaga: a MAT anyagainak gyűjtése, digitalizálása. Irányító: Bárdi Nándor. Romániára vonatkozó magyarországi források fénymásolása, digitalizálása, kutathatóvá tétele (MOL, PTI, OSZK, TLA, SZTEKTGY). Irányító: Bárdi Nándor. Szövetkezeti témájú levéltári források összegyűjtése, szövetkezeti szaklapok repertóriumainak és szövetkezeti kronológia (1898–1948) összeállítása. Irányító: Hunyadi Attila. Erdélyi Adatbank és JEA honlap építése a Transindex munkatársaival együttműködve. Irányító: Bárdi Nándor (www.jakabffy.ro, www.transindex.ro). A digitalizált anyagok 2004 folyamán kerültek fel a honlapra. A romániai magyarságról készült tudományos kutatások 1986–2002 közti kataszterének elkészítése a TÁRKI társadalomtudományi adatbázis mintájára. Irányító: Kiss Tamás.

2005

A Balogh Artúr Szakkollégium keretén belül folyó kutatások. A Magyar Kisebbség társadalomtudományi folyóirat kiadása. Szövetkezeti kutatások (folytatás). Irányító: Hunyadi Attila. A 2005-ös év folyamán a kutatócsoport tagjainak tanulmányait a www.rmkt.ro /szövetkezetek/ honlapon tettük hozzáférhetővé, ugyanitt az új szövetkezeti törvény magyar fordítása és kritikája is elkészült. RMDSZ-kutatások. A kutatócsoport tagjai: Szász Alpár Zoltán, Horváth Réka, Márton János, Orbán Balázs, Ádám Beáta, Székely István Gergő. Az Erdélyi Magyar Adatbank és JEA honlap építése a Transindex munkatársaival együttműködve. Irányító: Bárdi Nándor. 2005 folyamán az Adatbankba felkerült tételek közül alapítványunk a következőkben közreműködött: Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség kronológiája 1990–2003. Romániai parlamenti választások (1990–2004) (pártnevek román, illetve magyar nyelvű fordítása). A Balogh Artúr Szakkollégium keretén belül folyó kutatások. A Magyar Kisebbség társadalomtudományi folyóirat kiadása.


Év 2006

39

Kutatócsoport megnevezése A kommunizmus bűneinek kutatása. Irányító: Salat Levente. Az Erdélyi Magyar Adatbank és JEA honlap építése a Transindex munkatársaival együttműködve. Irányító: Bárdi Nándor (www.jakabffy.ro, http://adatbank.transindex.ro/). 2006 folyamán az Adatbankba felkerült tételek közül alapítványunk a következőkben működött közre: Bibliográfiák: Hitel; Pásztortűz; Magyar Kisebbség tárgymutató; Temesvári Hírlap; Erdélyi Múzeum 18821948; Független Újság 1934-1940; Ellenzék 1918-1924; Művelődés 1973-1986; Ifjú Erdély; Romániai magyar könyvkiadás bibliográfiája 1990-1998; Kacsó Sándor munkáinak bibliográfiája (1922-1944); Ligeti Ernő munkáinak bibliográfiája; Makkai Sándor életmű-bibliográfiája 1910-1951; Mikó Imre életmű-bibliográfiája Paál Árpád cikkeinek bibliográfiája. Történeti források: Bányai Péter politikai elemző megfigyelési dossziéja; Niculescu Tóni külügyi államtitkár megfigyelési dossziéja; Toró T. Tibor parlamenti képviselő megfigyelési dossziéja. KRONOLÓGIÁK: A romániai magyar kisebbség kronológiája 1990-2003. Irodalmi életművek: Demény Péter írói vendégoldalának fejlesztése: Bolyongás, Ikarosz imája. Karácsony Benő írói vendégoldalának fejlesztése: Líra. HELYZET KÖNYVEK: Fényes tegnapunk; Ismerős a terepen; Egy más mellett élés; Helykeresők; Változásban. MÚLTUNK KÖNYVEK: I. Tóth Zoltán: Az erdélyi román nacionalizmus első százada. 1697-1792. MÁS KÖNYVEK: Molnár Gusztáv: Ó Anglia, Anglia; Hitel I–II. FOLYÓIRATOK: A Kellék filozófiai folyóirat 1-25-ös lapszáma, valamint az egyes lapszámokhoz csatolt mellékletek, valamint a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle elektronikus változatának az elkészítése. DIGITÁLIS SZÖVEGTÁR: A csángók; Az erdélyi falu kutatása; Romák Erdélyben; Romániai autonómiaelképzelések 1989 után, Szegénység Romániában. A Magyar Kisebbség társadalomtudományi folyóirat kiadása.

Az intézmény által támogatott kutatók nem állnak a JEAKGY alkalmazásában.

Romániai magyar kulturális, ill. civil intézményi adatbázis aktualizálása. Romániai magyar oktatási adatbázis aktualizálása.

III. Támogatók A JEAKGY programjainak megvalósításához szükséges anyagi hátteret a létrehozó Jakabffy Elemér Alapítvány pályázatokból és egyéb támogatásokból biztosítja. Fő támogatóink: Communitas Alapítvány, Szülőföld Alap, MOL Rt. Volt támogatóink közül meg kell említenünk még a Teleki László Intézetet, az Illyés Közalapítványt és az Apáczai Közalapítványt.

IV. Közeljövőre vonatkozó tervek Az Erdélyre és a romániai magyarságra vonatkozó kutatások, adatbázisok, honlapok, kataszterének építése: 1. Bibliográfiák 1.1. Folyóirat repertóriumok Korunk repertórium 1957–1989 Látó repertórium 1990–2006 Székelyföld repertórium 1997–2006 Művelődés repertórium 1990–2000 1.2. Életmű-bibliográfiák Balogh Edgár Jancsó Béla Dr. Kós Károly Sütő András Szabó T. Attila 1.3. Tematikus bibliográfiák A romániai magyar könyvkiadás bibliográfiája 1960–1986 Csángó tematikus bibliográfia Néprajzi fotótár katalógus 2. Történeti források Megfigyelési dossziék és levéltári gyűjtések katalogizálása. 3. Intézményi kataszterek Románia magyar ki-kicsoda építése.

4. Könyvtár Romániai magyar könyvkiadók 2000 előtti munkáinak digitalizálása (50 kötet). 5. Romániai magyar folyóiratok digitalizált elérhetősége Erdélyi Múzeum Látó 1995–2000 Múzeumi Füzetek Közgazdász Fórum Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny 6. Irodalmi adattár fejlesztése A meglévő írói vendégoldalak továbbfejlesztése, valamint 10 új vendégoldal elkészítése. 7. Szótárak Román-magyar/Magyar-román szótár adatbázis fejlesztése. 10 000 új szó feltöltése, a magyar-román szótár létrehozása. Román-magyar közigazgatási szótári adatbázis Román-magyar gazdasági szótári adatbázis 8. Kutatói vendégoldalak 30 újabb társadalomkutató, illetve természettudós kutatói vendégoldalának az elkészítése. 9. Tematikus szövegtárak A meglévő tematikus szövegtárak továbbfejlesztése, illetve 5 újabb szövegtár létrehozása.

Györgyjakab Izabella Erdélyi Magyar Adatbank – digitalis vezető e-mail: [email protected]

civil fórum

40

A Közgazdász Fórum felsõbb osztályba lépett „Csak azt sajnáld, amit nem tettél meg”

A civil szférában a tudományos igényű munka egyik formáját képviselik a szakmai kiadványok is. Jelen kiadvány mellett egy másik, szintén civil szervezet, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság által szerkesztett szakmai kiadvánnyal, a Közgazdász Fórummal büszkélkedhetünk, mely idén már a szakmai akkreditációt is elnyerte. Az alábbiakban erről olvashatnak bővebben. A cikk eredetileg a kiadvány 2007/6-os lapszámában jelent meg, továbbá elérhető a következő honlapon: http://www.rmkt.eu/index.php?aloldal=forum Tizedik évfolyamához érkezett a KÖZGAZDÁSZ FÓRUM (a továbbiakban: Fórum). Idén december 8-án) ünnepli tízéves létezését. Lapunk hírterjesztő és gazdasági ismereteket népszerűsítő feladata mellett a szakmai tudományos műhely szerepét is felvállalta, mivel ilyen jellegű magyar nyelvű médiumforrás Erdélyben eddig nem létezett. Tízéves próbálkozás után elmondhatjuk, hogy szerény kezdeményezésünk és későbbi erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak. A Fórum elnyerte az országos akkreditációs bizottságtól (CNCSIS) a „B+” kategóriát. A Fórum X. évfolyamának 6., öszszesen 63. számánál tart. A rendszeres megjelenés mellett nyolc különszámot is kiadtunk, amelyből öt egyegy tudományos konferencia előadásait tartalmazza a következő témákkal: A fejlődő gazdaságok bankrendszerének modernizációja; Humánerőforrás mint modernizációs tényező a XXI. század elején; Összefogás a vidékfejlesztés érdekében az EU-s csatlakozás folyamatában; Modernizáció a gazdaságban – növekedési kilátások, felzárkózási esélyek; Gazdaságpolitikai alternatívák – Románia felzárkózási esélyei. A Fórum ezenkívül három különszámmal jelentkezett: Tízéves az RMKT – megemlékezés; Az RMKT megalakulásának 15. évfordulója; Egy új szövetkezeti mozgalomért. Szerkesztőségünknek akadémiai kül-, szaktestületi és levelező tagok, egyetemi tanárok, kutatók, doktorandusok, gyakorló szakemberek küldik megjelentetésre anyagaikat. A lap profilját a tudományos és a gyakorlati szakmai élettel foglalkozó tanulmányok teszik tartalmassá. Prioritásaink közé tartozott a közgazdasági gondolkodás terén fontos szerepet játszó erdélyi személyiségek ismertetése, a szakoktatás története, jelene és jövője, régiós vagy kistérségi, bankés pénzügyről szóló elméleti és szakmai elemzések, a szövetkezetek tör-

ténete, gazdaság és erkölcs, az európai integráció, az euró és hatása, a környezetgazdálkodás, a kistérségek elemzése, illetve a gazdasági élet más fontosabb területei. A Fórum hasábjain több mint 250 olyan írás jelent meg, amelyek mind időszerű, alapfontosságú gazdasági kérdésekről szóltak. [...] Bemutattunk tizenhét vállalkozásfejlesztő központot. 1999 januárjától az Újdonságok a gazdasági és pénzügyi jogszabályozásban címmel folyamatosan ismertetjük a legidőszerűbb ren-

delkezéseket, a friss törvények indexét és rövid tartalmát. Ezt a rovatunkat, amely jelenleg már a 48. résznél tart, a nagy érdeklődésre való tekintettel, a gyakorló közgazdászok hasznára tovább folytatjuk. Lapunkban helyet kaptak a rendezvények tartalmi bemutatásai, az RMKT-hírek, pályázási lehetőségek, új könyvek, Mementó jelzéssel pedig olyan múltbeli történéseknek, személyiségek évfordulóinak vagy jelenségeknek az emlékeztetése, felidézése, amelyek tanulságul vagy példaképül szolgálhatnak a jelennek. A Fórum új színt hozott az RMKT életébe, ezért a jövőben is mindent meg fogunk tenni fejlesztéséért, illetve fennmaradásáért. [...] Érzékeljük,

hogy az utóbbi öt évben – amelyben láthatóan szellemi integráló szerepet játszott – lapunk számról számra történő fokozatos gazdagodásával párhuzamosan láthatóan élénkült társaságunk szellemi-kutatói élete. Ezen a területen határozott előrelépést tettünk: szaklapunk tartalmi gazdagodásának és a megjelent anyagok minőségének javulása tapasztalható, emellett pedig új könyveket adtunk ki, szótárat készítettünk, kutatócsoportot hoztunk létre. Nem véletlen a következtetésünk és határozott álláspontunk, hogy egy gazdaságkutató intézet létrehozása történelmi szükség, mert a megmaradás és az itthonnmaradás kérdése sorskérdés, ez pedig ma elsősorban gazdasági-szociális kérdés. [...] Szándékunk, hogy a Fórum az erdélyi magyar közgazdásztársadalom, a vállalkozói réteg, valamint a gazdasági kérdések iránt érdeklődők szakmai és tudományos sajtóorgánuma legyen. [...] Mindezek mellett az országos akkreditációs bizottság még azt is értékelte, hogy a Fórumban az utolsó három évben 28 külföldi egyetemi tanár, diplomata, gazdasági szakember, doktorandus és kutató közölt tanulmányokat, 40 külföldi intézményhez jut el, 10 külföldi szaklappal van cserekiadványunk, tíz éven keresztül folyamatos volt a megjelenésünk, a benne szereplő tanulmányoknak román-angol kivonata van, illetve azt, hogy a szerkesztőbizottságban külföldi személyiségek is részt vesznek. Ez alkalommal mindazoknak (nem utolsósorban anyagi támogatóinknak), akik a Fórumunk sikeréhez hozzájárultak, szívből mondunk köszönetet.

Somai József főszerkesztő e-mail: [email protected]


41

Részvételidemokrácia-kísérlet Abán, szerepe a civil társadalomban

M

agyarország sem maradt ki a részvételidemokrácia-kísérletekből, sőt egy igen hatékony modellt fejlesztett ki. Ezért részletesen bemutatjuk egy dunántúli (Székesfehérvárhoz közeli) nagyközség, Aba demokráciafejlesztési koncepcióját és kibontakozó gyakorlati példáját. Európában a részvételi demokrácia megvalósításának programját elméletileg – az információtól a közös döntésig (a valós részvételig) – négy fejlesztési szakaszra bonthatjuk: 1. Az információáramlás kétirányúsítása: a választott képviselők és az önkormányzati intézmények számára lehetővé teszik a lakosság elvárásainak, kívánságainak jobb megismerését; a lakosság viszont betekintést nyerhet a döntések tartalmába és a döntéshozók szándékainak és az önkormányzattól független objektív feltételek megismerésébe. Ez a szint Abán egy éven belül megvalósíthatónak látszott, és azóta meg is történt. Kidolgozták az információáramlás különböző technikáinak rendszerét is. 2. Konzultációs rendszer (strukturált párbeszéd) kialakítása: a lakosság kifejtheti álláspontját az adott kérdésekben, de a hatalom gyakorlói nem kötelesek azt figyelembe venni a döntéshozatalok során. A második szint eléréséhez Abán a feltételek adottak. A felmérések, valamint a már korábban is rendszeresített falugyűlések népszerűsége alapján az önkormányzat és a lakosság részéről a szándék egyaránt tapasztalható. A lakókörzetek képviseleti rendszerének kialakítása és a társadalmi szerződés megkötése e téren alapvető fontosságú.

1

zetek) bemutatása, a vélemények 3. Egyeztetés és együttműködés ütköztetése, kerekasztal-beszélgerendszere: a fejlesztésnek ezen a tések, a honlapon rendszeres fószintjén a lakosság teljes részvéterumok szervezése stb. Ezekre az le megvalósul a lakókörnyezetükújításokra a lakosság nyitott. höz kapcsolódó fejlesztési projektek megvalósításában. Abán ez az intelligens várossá válás programja1, vagy többek között a Dél 1. A civil képviselők Kapuja projekt, stb. Ezen a szin- bemutatása, terveik elemzése ten a helyi döntéshozó és végre- 2005. május elején kérdőíves felmérés ható hatalom időnként önkéntes készült az abai megválasztott civil kompromisszumok megkötését képviselők körében. A postai úton kiküldött 24 kérdőívből vállalhatja. Ennek húsz érkezett vissza a szintnek a műkökitöltve, így ezeket dőképességéhez A képviselõk a részdolgozták fel. Az aaz önkormányzat vételi demokrácia lábbiakban a kutatás részéről kijelölt fefogalma alatt a kögyorselemzését és nélelős személyre van vetkezõket értik: hány részletét mutatszükség. Európászélesebb körû, úgyjuk be. […] ban általában az A képviselők a egyik alpolgármesnevezett strukturált részvételi demokrácia ter feladata a rendpárbeszéd helyi fogalma alatt a követszer működtetése. döntéshozók és a lakezőket értik: széle4. Participáció (részkosság között; a lasebb körű, úgynevevétel) szintje: a hakosság szélesebb közett strukturált párbetalom megosztása széd helyi döntéshorének bevonása a a közösen hozott zók és a lakosság ködöntésekben is jedöntések elõkészítézött (85%); a lakosság lentkezik. Ennek a sébe; civil képviselõk szélesebb körének beszintnek a megvasegítségével hatévonása a döntések lósítása vélemékony települési civil előkészítésébe (80%); nyünk szerint még testület/fórum létrecivil képviselők segíta jövő kérdése, de ségével hatékony teelőkészítése az inhozása. lepülési civil testütelligens (város- és let/fórum létrehozása terület-) fejlesztések során szem előtt tartandó. A (55%). Továbbá lényegesnek tartják felmérések alapján egy ilyen az információ eljuttatását mindenhomélységű felelősségvállalásra az va (40%), a társadalmi szerződés abai lakosság ma (2003-ban) még megkötését az önkormányzat és a lanem, vagy alig felkészült. Ugyan- kosság között (40%); a helyi társadaakkor fontosnak tartjuk a felkészí- lom (vagy csak az utcaközösség) tő munkát: mobiltelefonos tájé- gondolatainak, értékeinek, szándékakoztató jellegű szavazások, inter- inak kifejezését (35%); az önkoraktivitás, a kábeltévé műsoraiban mányzat hatékony működésének táa lakossági vélemények (lakókör- mogatását (35%).

Ezt Abán 2004-ben könyv alakban minden család megkapta.

civil fórum

42

A válaszokból az derül ki, hogy a keinek képviseletét (85%) jelölték strukturált párbeszéd vitte el a pál- meg, továbbá a lakossági aktivitás mát, ami arra utal egyúttal, hogy a ci- erősítését, hogy Aba fenntartható, invil képviselők értik a részvételi de- telligens kisváros legyen (70%), és mokrácia központi gondolatát, mi- végül a lakosság inspirálását, hogy közben mindehhez képest csak fele részt vegyen a részvételi demokráciszavazatot kapott a társadalmi szer- ában (70%). Az információk eljuttatáződés megkötése az önkormányzat sát a lakossághoz, a civil képviselők és a lakosság között (40%) és a helyi 30%-a tartja fontosnak. Érdekes mótársadalom (vagy csak az utcaközös- don a pénzforrások felkutatását a céség) gondolatainak, értékeinek, szán- lok elérése érdekében a képviselőkdékainak kifejezése (35%). nek csak 10%-a jelölte meg. A legtöbben azért A civil és más képvállalták el a civil képviselők központi fóviselőségre való jelörumának, az „Abai ... meggyõzõdélést, hogy Aba sikeMagisztrátus”-nak a sünk, hogy a fizikai res, fenntartható, inképviselők 75 száza(külsõ) megújulás telligens kisváros leléka szerint az a szecsak akkor lesz sikegyen (75%), a képvirepe, hogy érvényre selők 50 százaléka azt juttassa az utcaközösres, ha ezzel vallja, hogy felkérték ség érdekeit, 70 százaegyidõben a közösennek a tisztségnek léka az összefogást ség lelki-szellemi az elvállalására, 45-45 hangsúlyozza a közös megújulása is elkez% felelősséget érez a jövőkép szisztematidõdik. E törekvést közügyek iránt, vagy kus megvalósítása érelõsegítendõ Aba véletlen folytán aladekében és ugyankult így. A családtagcsak 70% az utcaköNagyközség képviseok javaslata vagy az zösség értékeinek, lõtestülete egy helyi egyéni érdek, elenyécéljainak érvényesítétársadalmi szerzõdés sző mértékben játszott sét. Az talán ellentmegkötését kezdeszerepet a jelölés elmondásra utal, hogy ményezi. vállalásakor, mindaz utóbbi két kérdésössze 10%-ban. Ez a nél az elsőbbséget az válaszsor pedig azt a utcaközösség érdevisszajelzést adja, hogy a többség ke/értéke kapta, miközben a részvénemcsak ismeri, hanem támogatja is, teli demokrácia értelmezésénél ugyanhogy Aba intelligens kisváros legyen. ez a szempont az egyik utolsó helyre Arra a kérdésre, hogy mi a civil került. képviselők legfontosabb feladatköre, A képviselők 50-50 százaléka gona válaszadók legtöbben az utcakö- dolja azt, hogy a civil képviselők fózösség és ezen belül a családok érde- rumának az a szerepe, hogy jövőké-

pet adjon a falunak, és együttműködő partnerséget biztosítson az önkormányzattal. Ez majdnem egy ideális válaszarány, hiszen sem a jövőképalkotás, sem az önkormányzattal való együttműködés nem szorul háttérbe. Summázva az eddigieket azt mondhatjuk, hogy az abai civil képviselők egyrészt jól reprezentálják a helyi társadalmat, másrészt az átlagosnál felkészültebbek, tudatosabbak, harmadrészt pedig a vállalt szerepüket meglehetősen magas szinten értelmezik.

2. Az abai részvételi demokrácia létrejötte és az e-demokrácia esélye Ebben a fejezetben másfél év (2004 júniusától – 2005 végéig) eseménytörténetének fontosabb fordulópontjait foglaltuk össze. Az abai demokráciafejlesztési kísérlet vagy a társadalmi szerződés megkötésének gondolata először 2004 tavaszán-nyarán merült fel. A program kezdeményezése azzal indult, hogy az önkormányzat (mindenekelőtt Kossa Lajos polgármester) 2004. őszén falugyűlésen ismertette az elképzelést. Az eseménytörténet legizgalmasabb időszaka 2005 márciusának elején volt, amikor Abán a 24 utcaközösség polgárai a kultúrházban megválasztották civil képviselőiket. Ebben a fejezetben a demokráciafejlesztési kísérlet történetének fontosabb dokumentumait publikáljuk.

A demokráciafejlesztési kísérlet hivatalos indítása (Falugyűlés, 2004. szeptember) Aba nagyközség önkormányzata 2004. szeptember 23án (csütörtök) 18 órára falugyűlést hivott össze az abai Millenniumi Parkba. Ennek a meghívójában a következő mondatok szerepeltek: „2004. január 1-je jelentős mérföldkő településünk életében, a kormány pozitív döntésének köszönhetően önálló kistérséggé vált a Sárvíz, Aba pedig térségközpontként történelme legnagyobb lehetősége előtt áll. Az önálló térséggé válással új fejlesztési források is megnyíltak előttünk, amelyek segítségével az elkövetkező hónapokban eddig soha nem látott beruházási hullám indul el Abán a

néhány milliós munkáktól milliárdos fejlesztésekig bezárólag. A lehetőség egyben nagy felelősséget is magával hordoz, ezért meggyőződésünk, hogy a fizikai (külső) megújulás csak akkor lesz sikeres, ha ezzel egyidőben a közösség lelki-szellemi megújulása is elkezdődik. E törekvést elősegítendő Aba Nagyközség képviselőtestülete egy helyi társadalmi szerződés megkötését kezdeményezi. Az új programok és fejlesztések az élet szinte minden lényeges területét egyszerre és egymást erősítve indulnak el, amelyek sikeréhez elengedhetetlen az önkormányzat és a helyi társadalom szoros és hatékony együttműködése.”

Felhívás helyi társadalmi szerződés megkötésére Abán a társadalmi szerződés előkészítése, megvitatása és a civil képviselők megválasztása érdekében minden család az előbbi felhívást kapta meg:

„Hol tartunk ma? Hogy is hangoznak ma a régi igazságok? Egy falu, vagy egy város közös remény és vállalkozás. Egy település helyi társadalma közös létforma és összetartozás-tudat. Egy önkormányzat együttes vállalkozás a település vezetésé-


43

re és életkedvének erősítésére. Egy iskola olyan intézmé- megjegyzéseknek hiszünk-e vagy nem, hogy keresztény nyes szellemi együttműködés, amely a fiatalok számára emberként Isten szeretete, vagy ateista emberként humatudást és életvezetési stratégiát kínál. Egy család sem nista erkölcs vezet-e minket vagy nem. más, mint – túl a termelési és fogyasztási szerepeken – érÉvszázadok óta ott tarthatnánk, hogy a többség legzelmi, lelki és szellemi közösség. alább többnyire a jó mellett döntsön. De ez még nem törMegvalósult ez? Ma a helyi társadalmakban az a felfo- tént meg, s olyan illúziónk sem lehet, hogy ez rövidesen gás erősödött meg, hogy mindent inkább egyedül próbálj bekövetkezik. Ugyanakkor magunkban és másokban meg, mint bárki mással együttműködve. Ez az íratlan gyakran azt tapasztalhatjuk, hogy a többség igenis a jót életfelfogás ma azért uralkodik, mert az elmúlt száz év- szeretné választani, de valami vagy valaki közbeszól, ben a különböző helyi elitek gyakran a közösség érdeké- akadályoz, elterel. És mi ebbe belenyugszunk. Hasonló a vel szemben vezettek. Ám nem foghatunk mindent a kül- helyzet a közösségekkel is. Egyáltalán nem tartunk ott, ső körülményekre. Ne felejtsük el, hogy nagyon sok utcá- hogy az emberek egymás iránti empátiával és nyitottságban a szomszédok képtelenek együttműködni, sőt a leg- gal – már a napi érdekeik miatt – együttműködjenek, hokisebb érdek- vagy értékellentétet is csak durva eszkö- lott igazából minden ember vágyik társakra, baráti közökkel próbálják meg orvosolni. zösségekre, s sok feladatot ellátna, ha a Nézzünk körül tágabb és szűkebb vilákülső világban tapasztalná, hogy becsügunkban, s magunkban. Mindenfelé azt lik, megszólítják és felkérik. Keressük teHaragudhatunk bártapasztalhatjuk, hogy a normális együtthát a közösséget, de valami – fáradtság, mennyire a külvilágműködés akadozik, sőt akár azt mondhatkudarc, rossz pletyka, stb. – elterel minra, a szomszédra, a juk, hogy az új barbárosodás inkább terket. Azért is belenyugszunk ebbe, mert falura, a hatalomra, jed, mint csökken. Nincs elég nyugalom, nem gondolkodunk elég világosan. […] elég béke bennünk, nem tudunk a másik Az egész globális vagy lokális viláa globalizációra, de emberre figyelni, a másik érdeke szágunkban ismételten tudatosul: a megválaz a közismert igazmunkra érdektelen, ítéleteinket pontatlan tás aligha kívülről, sokkal inkább belülről ság nagyon nehezen információkra vagy vélekedésekre alaérkezik. Nem másoktól jön, még ha mácáfolható meg: saját pozzuk, a másik embernek nem a jobb, sok sokat segíthetnek is. Nincs mire várvilágunkban, a csahanem a rosszabb arcát látjuk, a közössénunk, holott a várakozás állapota egyébládunkban, a baráti gek vezetőit szinte mindig előítélettel nézként izgalmas lehet. A belső döntéseket zük, haragszunk a körülöttünk lévő világmindenkinek naponta kell meghozni, s körünkben (ha még, ra, miközben a saját portánkat sem tesznaponta kell azzal szembesülnie, hogy vagy már van) mi szük rendbe. Nem értjük a világot, nem miben volt erős és gyenge. A közösségvagyunk az illetékeérezzük jól magunkat benne és javításáért nek, és különösen a közösség (például az sek, és mi hozzuk a lehetőleg semmit nem akarunk tenni. önkormányzat, az egyház, az óvoda és az döntéseket. Bezzeg magát mindenki jónak és tisziskola) vezetőinek pedig mindent meg tának tartja, miközben másokat – ha nem kell tenni azért, hogy intézményes és inis mindenkit – rossznak és tisztátlannak tézményeken túli, de szervezett támogaítél. Ebből vagy az következik, hogy mindenki rossz, az tást adjanak a személyes jó döntések meghozatalához és is, aki magáról jót gondol, vagy mindenki legalább rész- az ezekből következő kisközösségi cselekvésekhez. Miben jó, s akkor magunkról is feltételeznünk kell, hogy leg- lyenek legyenek ezek az intézményes segítségek, és hoalább részben rosszak vagyunk. Ha nem veszünk részt a gyan szerveződjenek meg és váljanak elérhetővé? közösség életében, s nem egyszer – a sok korábbi sérülés A titok – és a jó válasz is – valahol itt rejtőzik. miatt – szinte elbújunk a világ elől, akkor sem az nem derülhet ki, hogy jók, sem az, hogy rosszak vagyunk. Hogyan jutunk tovább? Nos, itt tartunk ma. Olyan sok sérülést, megaláztatást, A válaszhoz vezető felvetések nagyon evidensek: fájdalmat okozunk egymásnak, hogy szinte lehetetlenné 1. Tisztázzuk, hogy településként és közösségként milyetesszük a másokkal való gondolatcserét, lelki egymásra nek vagyunk! figyelést vagy a közös fellépést. Markánsan fogalmazva: 2. Tisztázzuk, hogy mit akarunk együtt! nincs közösség és nincs egyéni boldogság, s a kivételek 3. Tisztázzuk, hogy miképpen jutunk el oda, ahova akamost is csak a szabályt erősítik. Mindez abban is megnyilrunk haladni! vánul, hogy az egyéni és családi határainkon túli telepü- 4. Ha tisztáztuk a fő kérdéseket, akkor kössünk nyilvános lési-közösségi világban nincs – se íratlan, se írott formájú megállapodást, helyi társadalmi szerződést! – társadalmi szerződés. 5. Ha tisztáztunk minden lényegeset, akkor döntsük el, hogy saját magunk mit teszünk mindennek érdekében! Hol tarthatnánk? 6. Ha saját akaratunkat tudjuk, a szomszédokkal együtt Haragudhatunk bármennyire a külvilágra, a szomszédra, valakit – mintegy negyven településrészen – bízzunk a falura, a hatalomra, a globalizációra, de az a közismert meg az összefogás szervezésével! igazság nagyon nehezen cáfolható meg: saját világunk- 7. Az önszerveződéseink összefogói (beleértve a civilban, a családunkban, a baráti körünkben (ha még, vagy szervezeteket is) működtessenek valamilyen községi már van) mi vagyunk az illetékesek, és mi hozzuk a döncivil testületet vagy helyi civil parlamentet! téseket. Elsősorban rajtunk múlik, hogy szeretteinket a 8. Ha helyi társadalmunkat összefogjuk, gyűjtsük össze tenyerünkön hordjuk vagy nem, hogy a külső siker hajaz ehhez szükséges tudásokat nyilvános formában, és szolása helyett – jelképesen is – saját kertünket építjük-e ezeket dolgozzuk fel egy általunk alapított civilegyetevagy nem, hogy a közösség dolgaiban önzetlenül segítemen! ni akarunk-e vagy nem. Nem a szegénységtől vagy a gaz- 9. Ha elkezdünk magasabb minőséggel együttműködni, daságtól függ, hogy kimondott mondatainkkal bántani akkor saját intézményeinket szeressük jobban és veakarunk-e vagy nem, hogy az utcasarkon hallott gonosz gyük őket jobban igénybe!

civil fórum

44

10. Ha szükségképpen új utakra is indulunk, s új közös- hogy ebben a modern világban ez a társadalom vagy köségi vállalkozásokba kezdünk, akkor ezeket becsüljük zösségfejlesztés talán fontosabb, mint a korábbi százameg, s – ahogy ezt az emberek mindig is tették – fog- dokban. junk össze az elképzelés valóra váltásáért! Javasoljuk, hogy minden jó akarat és tudás összesítéséSok-sok kérdést tehetnénk még fel, de talán gondolkodá- re alakuljon meg – elsősorban helyi vezetők és polgárok, si irányként és módszerként ennyi is elég. valamint szakmai konzulensekként hazai Számos felvetésre már válasz is van, vagy és külföldi tanácsadók részvételével – egy legalább is a válaszkísérletek már születőolyan testület, amely a következő hónaNézzünk körül táben vannak. Az elmúlt években komoly – pokban megfogalmazza a társadalmi szergabb és szûkebb vimás településen még el sem képzelt – váződés szövegét, amelyet aztán az önkorlágunkban, s malaszalternatívák fogalmazódtak meg, s mányzat és a helyi civil társadalom közös gunkban. Mindenfeazt egyre nehezebb vitatni, hogy az intelvitára bocsát. Ha a nyilvános viták után a lé azt tapasztalhatligens várossá válás átfogó, egyszerre a társadalmi szerződés szövegéről és céljájuk, hogy a normális hagyományokra és a jövőre építő progról a többség által elfogadható megegyeramja jó kiindulópont. Úgy érezzük, eljött zés születik, akkor az abai társadalmi együttmûködés akaaz ideje, hogy a nagyközség önkormányszerződést írja alá mindenki, főként azok, dozik, sõt akár azt zata és a település lakossága egymással akik programját tudatosan elfogadják és mondhatjuk, hogy nyilvános társadalmi szerződést kössön. vállalják, majd ezt követően mindenki, az új barbárosodás Ennek azonban csak akkor van értelme vagy minden család kapjon belőle (díszes inkább terjed, mint többek között: 1. Ha nemcsak megegyezoklevélként) egy példányt. Ha ide eljutünk, s testületileg elfogadtuk, hanem a tunk, és új alapokon folytatódik a közöscsökken. többség belül is vállalja a közös prograség lelki-szellemi megújulása, egy rendkímot. 2. Ha a közös jövőterv nemcsak névül komoly és távlatos feltételt teremtethány hónapra, hanem legalább egy évtizedre előre lát. 3. tünk meg az élhetőbb, a kevesebb szenvedést okozó és az Ha a helyi társadalmi szerződést nemcsak a vezetők, ha- eredményesebb együttműködést szolgáló jövő érdekében. nem a helyi polgárok is aláírják. 4. Ha mindenki előtt világos, hogy a társadalmi szerződés betartásáért minden Aba Nagyközség képviselőtestülete fél személyesen is felelős. 5. Ha a többség érzi vagy érti, 2004.09.06.”

Levél az abai polgárokhoz (2005. február) 2005 februárjában az abai családok és tagjaik körlevelet kaptak a helyi önkormányzattól: „Tisztelt Hölgyem/Uram! Amint azt Ön már nyilván hallotta, vagy tudja, Aba nagyközség polgárai 2005 őszén, a falugyűlésen úgy döntöttek, hogy a falu lakossága egymással és a falu vezetőivel társadalmi szerződést köt, elsősorban azért, hogy a következő hét-nyolc évre közösen valósítsák meg messzire néző terveiket. Ez az együttműködés társadalmi megállapodása lehet. Az Európai Unió következő fejlesztési időszaka 2007-től 2013-ig, az újabb magyar választási ciklus 2006-tól 2010-ig tart. Ezért ma minden településen 2010-2013-ig érdemes előre gondolkodni és legalább eddig szóló fejlesztési terveket készíteni. A tavaly elfogadott társadalmi szerződés Felhívása nagyon egyszerűen fogalmazta meg a teendőket. […] Eme szándékok jegyében most (február 18–20-án) Abán a művelődési házban összehívjuk külön-külön a mintegy harminc utcaközösség, avagy településrész lakóit. Ezért a következő kérésekkel fordulunk Önhöz és családjához: 1. A művelődési háztól majd Önnek külön is postázott meghívó szerint jöjjön el az utcaközössége megbeszélésére. (Ebben pontosan szerepel majd, hogy hol és mikor várják Önt és családjának tagjait.) 2. Addig is gondolja végig, hogy a társadalmi szerződés szövegtervezete mit tartalmazzon, azaz milyen feladatokra szövetkezzenek Aba polgárai. Egy előzetes elképzelését majd küldünk Önnek. Ez összegzi a jelenlegi fejlesztési koncepciókat és megpróbálja egyesíteni őket egy átfogó jövőképben. 3. Utcaközösségének más lakóival együtt Ön is válasszon egy ki egy olyan személyt, akit eddig magatartása és alkal-

massága alapján méltónak tart civil képviselőnek. Miután remélhetőleg új világ van, nem protokoll embert várunk, nem a múlt elképzeléseit ismételjük meg, nem olyan személyt keresünk, aki eddig csak nagy hangjával tűnt ki, hanem éppen ellenkezőleg olyat, aki ténylegesen képes felelős civil akaratok, álmok, javaslatok konzekvens képviseletére. 4. Ha a civil képviselő választása megtörtént, ha felhatalmazták érdekeik és jövőterveik folyamatos képviseletével, az összes civil képviselő együttesen véglegesítse a társadalmi szerződésben szereplő programot és a program megvalósítása érdekében elképzelt munkamegosztást. Ha ez elkészül március közepéig, akkor – közösen az önkormányzattal és a helyi civil szervezetekkel – a március 15-i ünnepségen nyilvánosságra hozzuk a társadalmi szerződést, és lehetővé tesszük, hogy azt minden abai család és/vagy polgár aláírhassa. 5. És akkor nincs „más” feladat, mint 2010-ig (vagy 2013-ig) a közös jövőképet valóra váltsuk, de úgy és csak úgy, hogy ez a lakosság együttes erőfeszítése legyen, méghozzá olyan módon, hogy mindenki személyesen is tudja, hogy neki mi a dolga, miképpen segíthet, miben felelős, miben számítanak rá. Ennek érdekében a következő hét-nyolc évben egy állandóan működő abai civil fórum működik majd. Kérjük, jöjjön el, higgyen abban, hogy van értelme tervezni, támogassa, hogy Ön és szomszédai méltó képviselőt válasszanak, segítsen megalkotni a társadalmi szerződést, s álljon ennek intézménye, a civil fórum mellé. Legyen Abának bölcs és cselekvőképes civil társadalma. Aktív, kreatív részvételét előre köszönjük. Kossa Lajos polgármester Aba Nagyközség Önkormányzata 2005. február 10.”


45

Társadalmi szerződés Abán Aba polgárai a következő programtervezetet kapták program, amely Abának konkrét civilizációs és kultumeg 2005 márciusában. Az ezekben a hetekben elkészült rális fejlődést kínál: a gazdaságfejlesztésben technolóés közreadott dokumentumok közül ez vált a legfontogia parkot, gyógyvizes turisztikai élményparkot, intelsabbá, mert ez foglalta össze 12 pontban a részvételi deligens lakótelepet, valódi és kultúrált városközpontot, mokrácia kifejlesztésének programját. természeti és környezeti rekonstrukciót, a hagyomá„Örömmel állapítjuk meg, hogy Aba egyszerre a múlt, nyokhoz való visszatalálást, kölcsönös emberi tiszteleta jelen és a jövő lehetséges városa. Abának van múltja, re építő világot, az emberek és intézmények közötti érmert a múltat fontosnak tartja, és a hagyományokra akar telmes dialógust, és egyáltalán olyan városi környezeépítkezni. Abának van jelene, mert tudja, hogy mit akar, tet és klímát, amelyben a település szélén élők sem érés már kéznyújtásnyira van attól, hogy nagyközség hezik azt, hogy ki vannak rekesztve. lyett igazi kisváros legyen. Abának van jövője, mert van 8. Aba már boldogan nézhet hátra, hiszen a legnehezebb végre egy olyan település, amely világos és messzire muelső lépéseken túl van: az önkormányzat által elfogatató jövőképpel rendelkezik. dott fejlesztési programmal 2004 őszén a teljes lakossáAbának a jelenben az egyik legnagyobb gondja az, got képviselő és sokak részvételével megtartott faluhogy önmagát hogyan szervezze meg jobban, és polgáraigyűlés azonosult. nak többségét hogyan emelje fel a részvételi szabadság 9. A társadalmi szerződés tehát nem akar egyebet, mint állapotába. azt, hogy a helyi polgárok lelkileg és szellemileg azonoEz a furcsa megfogalmazás arra a problémára keres sulhassanak a közösség jövőképével, és ennek követválaszt, hogy Magyarországon szinte minden településen kezményeként ki-ki személyesen, vagy közösségi felléa helyi polgárok egyáltalán nem, vagy csak részlegesen pések keretében folyamatosan részt vehessen a jövő kis lehetnek falusi vagy városi világuk belső városának létrehozásában. Ebből az is köalakítói. Ezért döntött úgy Aba nagyközvetkezik, hogy a tervek valóra váltásáért ség önkormányzata, és a részvételt már nemcsak a döntéshozók vagy az intézméAbának van múltja, igénylő lakossága, hogy az előbbi helyzenyek, hanem minden egyes ember és csamert a múltat fonten megpróbál változtatni, és a település lád is felelős. Jelképesen mondva: mintosnak tartja, és a minden polgárának felkínálja az aktív szedenkinek újra rendet kell tartania háza hagyományokra repet egy társadalmi szerződés keretében. kertjében és az a háza előtt, az utcán. Mindennek a tudatában kinyilvánítjuk, 10. Ezért hoztuk létre a strukturált párbeakar építkezni. Abáhogy az abai társadalmi szerződés és egyszéd rendszerét, hiszen az abai utcakönak van jelene, mert ben demokráciakísérlet a következő progzösségek tagjai megválasztották képvisetudja, hogy mit ramot fogadja el: lőiket, és képviselők pedig létrehozták saakar... Abának van 1. A társadalmi szerződés deklarálja ját közös civil intézményüket, amivel jövõje, mert van végAbán, hogy a részvételi demokrácia kimegteremtették a tényleges párbeszéd hiépítése megkezdődött. Ezt maga az önre egy olyan telepüteles feltételét. kormányzat döntötte el, amikor testüle11. Az intézményes párbeszéd fóruma lés, amely világos és ti határozattal elindította a társadalmi ugyanakkor vállalja, hogy a régi idők messzire mutató jöszerződés létrehozásának folyamatát. módján, a régi idők technikáival nem tolvõképpel rendelkezik. 2. A társadalmi szerződés Abán minden ja háttérbe az állampolgárt, a következő állampolgárnak, minden családnak és tíz évben folyamatosan lehetőséget teremt minden utcaközösségnek intézményesíminden cselekedni akaró helyi polgár és tett formában lehetővé teszi, hogy a mai nagyközség s család személyes részvételére a döntésekben és a csea közeljövő városában részt vehessen a jelen és a jövő lekvésekben. formálásában. 12. Végül ezt az új demokratikus ügymenetet és közössé3. A társadalmi szerződés azt akarja elérni, hogy a helyi gi együttműködési hálózatot hosszú távon is működőrészvételi demokrácia megvalósuljon, és ennek a jóvolképessé teszi, hogy támogatóként és ösztönzőként ott tából a helyi társadalmat a szétesettség helyett az egyáll mögötte a helyi önkormányzat. máshoz fűzöttség jellemezze. A 12 pont ismeretében és tudatában mindnyájan kijelent4. A társadalmi szerződés legfontosabb célja, hogy az jük, hogy a részvételi demokrácia programját elfogadjuk, a abaiak egymásra figyelve, és egymást segítve megvaló- társadalmi szerződés intézményes rendszerét működtetsítsák messzire tekintő jövőképüket. jük, és minden, akármilyen helyi okból induló civakodás 5. Ez a szerződés tíz évre szól, mert maga a program is a helyett a kölcsönös tisztelet és egymásra odafigyelés jegyétízes évek közepéig fogalmazódott meg, de a szerződés ben hosszú távon szerződünk arra – mint a bevezetőben hosszabbítható, ha eredményes lesz. A társadalmi szer- említettük –, hogy Aba jövőképéből valóságos jövő legyen. ződés lényege az, hogy létrejövő megállapodás és a Legyen Aba Magyarország egyik legszeretetremélrészvételi demokrácia segítségével Abán mindenkinek tóbb és polgáraihoz leginkább jóságos, hagyományokra javulhasson az életminősége. építő, a kultúrát továbbvivő, Európa figyelmére is méltó, 6. Az életminőség emelését szolgáló program elkészült. intelligens-bölcs kisváros. Ennek magjában az áll, hogy Aba az európai és a maKözösen kérjük, hogy ezt a társadalmi szerződést gyar információs és tudástársadalom korszakában nem minden abai család egy-egy képviselője egyetértő kézjeegyszerűen város, hanem intelligens (tudásszerető és gyével lássa el.” tudást alkalmazó) város lehessen. 7. Nem kevésbé lélekemelő távlatot jelent a Dél Kapuja 2005. március 14.

46

civil fórum Társadalmi Szerződés Napja

Március 14-én az abai Millenniumi Parkban a helyi ire, hanem a Hősök terétől – végig a Rákóczi utcán – zepolgárok elfogadták és aláírták a társadalmi szerződést. nés, ünnepi felvonulás keretében eljutottak a Közösségi Erről a nem mindennapi estéről (népünnepélyről) a kö- Házig, amely előtt először is felavatták a XXI. századi emvetkező beszámoló született. lékkövet, majd pedig este hat órakor a Millenniumi Park„A királyságot és a köztársaságot az ban – égő fáklyák között – megkezdődött ember hozta létre, mondja a híres francia a Hit, a Tudás és az Összefogás ünnepe. A normális polgárfilozófus, Alexis de Tocqueville, a község És az emlegetett csoda itt teljesedett ki, hiviszont Isten keze nyomán kel életre, s a szen se Aba, se Fejér megye, se Magyarorban ott van belül a község attól fogva létezik, hogy emberek szág még nem látott ilyet: A lovak álma, a segíteni akarás, s ha vannak, viszont a községi szabadság ritka szövetségkötés emlékezete című színpadi ezt az akarást elõés kényes dolog. Aba klasszikus község, játék után a jelen lévő mintegy négy-öthívják, jó ügyért viméghozzá olyan, amely nagysága és közszáz helyi polgár előtt Aba nagyközség szonylag könnyen akarata miatt rövidesen város lesz, ám a önkormányzati testületének tagjai – legfontosabb kérdés az, hogy a községi Kossa Lajos polgármesterrel az élen – megmozdul. Cselekszabadság milyen mértékben valósul pontokként felolvasták a társadalmi szervésének legnagyobb meg. A községi szabadság egyik feltétele, ződést. Végül pedig a színpadra felhívott gátja (ha nem ismeri avagy hagyományos formája és garanciáhuszonnégy civil képviselővel együtt fel, akkor is) a cseja az önkormányzás, míg a másik feltétele, nyilvánosan mindenki esküt tett a társalekvési alternatívák avagy egyszerre régi és új formája a részdalmi szerződésre. ködössége. vételi szabadság valóra válása. Ennek a Képzeljék el: a Millenniumi Parkban modern formáját és intézményét most keott fagyoskodik a hűvös időben mintegy resi az egész világ, köztük Európa is. négy-ötszáz ember, a színpadon szintén Aba nagyot és merészet gondolt most, amikor a rész- ott fagyoskodnak az önkormányzati és a civil képviselők, vételi szabadság formájának – Magyarországon elsőként majd a 12 pont felolvasása után kórusban teszik le az es– a társadalmi szerződés létrehozását vállalta. A nagy- küt! Megható és megindító volt. Van egy falu Magyarorközség önkormányzati testülete és a helyi civil szerveze- szágon, ahol a vezetők és lakosok érzik-értik, hogy a köz tek úgy határoztak, hogy Abát huszonnégy utcaközös- ügyeiben való részvétel szabadság és felelősség intézméségre bontják fel, s mindegyik utcaközösség megválaszt- nyesült formáját saját akaratukból megteremtik. S ez még hatja a saját képviselőjét. És lássunk csodát: a gondolatot nem minden, mert most következett a katartikus fordutett követte, mert március elején mind a huszonnégy kép- lat: a színpad és „nézőtér” teljesen elsötétült, s nem egyviselő megválasztása sikerült, sőt az önkormányzati tes- szerűen a tűzijáték következett, hanem két olyan csodálatület után a huszonnégy képviselő is megvitatta és elfo- tos dal – Sólyomfi Nagy Zoltán, s a Kormorán együttes gadta az abai társadalmi szerződés szövegét. Ez véletle- előadásában –, amely a társadalmi szerződést akaratlanul nül, vagy nem véletlenül 12 pontban foglalja össze, hogy is értelmezte, hitelesítette. Este volt már a javából, amikor az abaiak milyen jövőt választanak, s a következő tíz év- a jelenlévők, egymás sarkát taposva, nyilvánosan aláíráben ezt a közös jövőképet hogyan valósítják meg. sukkal hitet tettek a társadalmi szerződés mellett. Abán 2005. március 14-ét elkeresztelték a Társadalmi Szerződés Napjának. Idén először nemcsak a ’48-as kopVarga Csaba” jafánál emlékeztek a forradalom és a szabadságharc hőse-

Civil képviselők fórumának megalakulása (2005. április) A civil képviselők Civil Fórumának alakuló ülésére Abán 2005. április 8-án került sor. […] 2005 második felében aztán megszülettek a fontosabb döntések és 2005 őszén elkezdődött a részvételi demokrá-

3. Az abai modell lényege Ha egy újabb kutatás keretében az abai demokráciafejlesztési modellkísérlet előtt megkérdeztünk volna tíz vagy száz szakértőt, hogy Magyarországon 2005-ben van-e reális esélye egy ilyen társadalmi kísérlet indításának, valószínűleg mindnyájan azt válaszolták volna, hogy nincs, vagy igen kicsi az esélye. Ilyen tudatos közvélemény-kutatást nem végeztünk, de jó néhány szakértő barátunkat, szociológus kollégánkat, harma-

cia gyakorlati kialakítása. (A következő évben – az országgyűlési és az önkormányzati választások miatt – újabb fontosabb lépés nem történt.)

dik szektor kutatót és például közigazgatás- vagy közösségfejlesztőt azért megszondáztunk. Az elutasítás – bármennyire is kedvesen adták elő – egyértelmű volt. Az elhangzott érveket utólag valahogy így csoportosíthatjuk: 1. A helyi civil társadalmak szétesettek, képtelenek önszerveződésre, nincs erős lokális tudat. Magyarországon ma gyenge a civil társadalom. 2. A településen élő polgárokat teljes mértékben leköti az önfenntartás, a jövedelemszerzés, s az embe-

rek egymás közötti viszonyát számos feszültség és konfliktus terheli. Nem jött még létre öntudatos, közcselekvésre vállalkozó polgárság. 3. A helyi hatalom, avagy a helyi politikai és gazdasági elit sehol sem engedi meg, vagy legalább is nem támogatja, hogy a helyi társadalom megszerveződjön, s ennek révén valóságos partnerség és egyben kontroll jöjjön létre. 4. A települések polgársága nem rendelkezik azzal a tudással, mentalitással és jövőtudatossággal, hogy átlássa a bo-


nyolult új globális-lokális világot, önmaga erejéből alternatívákat dolgozzon ki és önállóan kíséreljen meg valóra váltani. Ha ez így lenne, akkor Abán el sem indulhatott volna a demokráciakísérlet. Ha azonban a társadalmi szerződés megköttetett, akkor a civil polgárságról és társadalomról alkotott képünk nem igaz, vagy nem pontos. Mi is történt? Először is, a helyi társadalom belső közpolitikai kondíciója valószínűleg jobb, mint azt sokan feltételezik. A rendszerváltás után minden jel szerint a családok többsége mégis csak annyira stabilizálta magát, hogy az életfenntartás mellett már (ha csak részben is) a közösség ügyeivel is törődhet. […] Másodszor: elképesztő a jövőhiány, s elképesztő, hogy nagyon sok ember mit sem ért saját szűk világán túl. Abán (is) azt tapasztaltuk, hogy a kisebbség számára ugyan óriás probléma a kenyérgond, ám a többséget olykor már jobban izgatja társadalmi helyzete, a községen belüli presztízse. A normális polgárban ott van belül a segíteni akarás, s ha ezt az akarást előhívják, jó ügyért viszonylag könnyen megmozdul. Cselekvésének legnagyobb gátja (ha nem ismeri fel, akkor is) a cselekvési alternatívák ködössége. Senki nem mondta ezt így, ám az utóbbi hónapokban azt tapasztaltuk, hogy az elfogadott és mindenkihez eljuttatott jövőképek jótékonyan hatottak. […] Harmadszor, az emberek Abán is, mint bárhol máshol Magyarországon, nagyon nem hisznek a politikának, mélyen kiábrándultak minden kormányzati akaratból, de ez a politikai csömör és üresség mintha eltakarítana az útból számos félelmet, fenntartást. Az emberek sok mindenen túl vannak, nem könnyen hisznek, ugyanakkor nyitottabbá válnak, és érzékenyen reagálnak minden mozgáslehetőségre. […] Negyedszer pedig: túl keveset tudunk. Aba sokszorosan hátrányos helyzetű. Hagyományai sem erősek és nem lobognak. Nincs erős ipara és nincs erős belső kultúrája. Semmi átlagon felüli. Igaz, van egy átlagon felüli polgármestere, amelyet több ciklus óta támogat az önkormányzati testület, s a kezdeti politikai vadháború (a régi rendszer és az új rendszer hívei között) egyre inkább értelmét veszti. Egyre inkább semmi ér2

telme helyben a politikai pártoknak és nézeteiknek. Közben pedig lassan felismerhetővé válik, hogy a civil társadalom fogalmát eddig rosszul definiáltuk, a használt kategóriák és értelmezéseik mintha megakadályoznák a változások felismerését. Nem véletlen, hogy a tapasztalok alapján magunk is újragondoltuk a civil társadalom teóriáit és működését. […] Nincsenek illúzióink, nem fűt minket semmilyen elszánt akarat. Abán nem kell nyerni a demokráciakísérletnek. Nem az a legfontosabb, hogy minden sikerüljön, s nem okoz majd kudarctudatot, ha negatív tapasztalatok is gyülekeznek. Egyszerűen annyi a feladat, figyeljük, mi történik a változások közben, csendben figyeljük, hogy milyenek a szereplők önértelmezései, kövessük nyomon, hogy miben (és hogyan) épül vagy erodálódik az abai részvételidemokrácia-kísérlet. A kulcskérdés nem csak a közcselekvés hatásossága, hanem a lokális társadalmi tudat alakulása. A jövő – akármilyen is lesz – a személyes és közösségi tudatfejlesztéseken múlik. Lehet, hogy semmi érdemleges nem történik, lehet, hogy a mai buzgalom szétmállik, s lehet, hogy hetedhét országon túl is híressé váló, tényleges változások mennek végbe. Az abai modell lényege: nem egyszeres önkormányzati, hanem többszörös képviselet, kombinálva a strukturált párbeszéddel, majd ez továbbfejlesztve megosztott önkormányzatisággá, végül pedig részvételi és elektronikus demokrácia. Ennek az elképzelésnek tehát egyik eleme az e-demokrácia és az e-közigazgatás együttes fejlesztése. A lokális demokrácia új csúcsintézménye: a Magisztrátus. A többszörös képviseleti demokrácia elvét és gyakorlatát nem a demokráciaelmélet konstruálta meg, hanem az abai fejlesztés tervezése és gyakorlata alkotta. A hagyományos hazai önkormányzati képviseletét egyszeri képviseletnek tekintve az abai modellben létrejöttek a párhuzamos – szintén választáson alapuló – képviseletek. Így egy összetett vagy többszörös önkormányzati szerkezet alakult ki, amely a társadalom fontosabb csoportjainak konkrét és közvetlen képviseletet tesz lehetővé. Ez a felfogás és megoldás részben megelőzi és megelőlegezi a részvételi demokrácia szisztémáját.

47

Az abai részvételi demokrácia intézményesítésének kész a programja. […] Ma az látszik, hogy legalább négyhat forgatókönyv lehetséges: 1. A civil képviselők és testületeik beleunnak a sok közfeladatba, elfáradnak a sok (ha így minősítik) szélmalomharcba, vagy visszahúzódnak, ha a helyi polgárok érzelmileg-lelkileg nem támogatják őket. 2. Ha a folyamatot eddig generáló polgármester (és kollégái) fáradnak el, vagy más fejlesztés köti le energiákat, például a kistérség fejlesztése, ha az Abai Magisztrátusban (folyamatosan) nem nevelődik ki néhány közbecsületnek örvendő új közösségi vezető, akkor esetleg a demokrácia-modellnek elfogynak az emberi erőforrásai. 3. Ha öt éven belül Aba nem válik valóban – legalább részben – intelligens kisvárossá, s akkor az Abai Magisztrátus minden csoportja egészen vagy félig-meddig hitelét veszti. Ha Aba valóban szeretetre képes kisváros lesz, a részvételidemokrácia-modell magyar vagy/és európai mintává válik. 4. Ha az új század első két évtizedében Abán minden erőforrást mozgósítanak, minden lelki, tudati, spirituális erőforrást, akkor a részvételi demokrácia részben vagy egészben valamilyen szakrális demokráciává válik. 5. Az e-közigazgatás kialakulása és megerősödése után Abán minden fontosabb kérdésben e-népszavazás dönt, de minden döntés előkészítése, megismertetése és végrehajtása az Abai Magisztrátus feladata lesz, akkor tartósan megszilárdul a részvételi demokrácia, a strukturált párbeszéd, vagy az új demokrácia együgyű, látványos tyúkperekkel, netán valós érdek- és értékharcokkal teli, konfliktusos modellje jön létre. Meglátjuk, mi történik.

Ugrin Emese Stratégiakutató Intézet Kht. – munkatárs Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar – tanár e-mail: [email protected]

Varga Csaba2 Stratégiakutató Intézet Kht. – elnök, egyetemi docens e-mail: [email protected]

A kutatásfejlesztésben részt vettek: Brunczel Balázs, Barta Anikó, Bese Ferenc, Czinkota Katalin, Csörgő Zoltán, Visegrádi Ildikó, Varga Csaba, V. Csorba Éva, Ugrin Emese.

civil fórum

48

Magyarországi civilszervezetek pályázási tapasztalatai a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) I. idõszakában

M

agyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz; az első pályázati felhívások már pár nappal később megjelentek. Az Unió előző hétéves támogatási ciklusából Magyarország 2004-2006 között juthatott forrásokhoz, és e két év alatt mind a forrásokat, pályázatokat kezelő intézményrendszer, mind a pályázók jelentős tapasztalatokra tettek szert. Az első Nemzeti Fejlesztési Tervre (NFT I.) vonatkozó hivatalos statisztikák nem választják külön a pályázókat civil és nem civil szervezetekre, így nincsenek pontos adatok arra vonatkozóan, hogy a magyarországi civilek mennyit és milyen sikerrel pályáztak uniós forrásokra. A civilszervezetek legnagyobb számban a Humánerőforrás Operatív Program (HEFOP) különféle programjaira pályáztak, így talán iránymutató lehet az erre az operatív programra vonatkozó rövid statisztikai adatsor.

A pályázott és nyert, tehát támogatásban részesülő pályázók aránya meghaladja a 40%-ot, míg az igényelt támogatás-megítélt támogatás aránya közelebb van az 50%-hoz; az öt operatív program igényelt és megítélt támogatása is hasonlóan aránylik egymáshoz. A két év alatt mind a pályázók, mind a pályáztatók igyekeztek tanulni a tapasztalataikból annak érdekében, hogy a következő pályázási ciklusban minél hatékonyabban felhasználhassák a forrásokat. Az ügyintézés gyorsaságán akár szervezetek életben maradása múlhat – hiszen azok a szervezetek, amelyek nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi háttérrel, nagyon szorongatott helyzetbe kerültek az NFT I. időszakában. A magyarországi tapasztalatok azért is érdekesek lehetnek, mert a romániai NFT is hasonló módon épül

Pályázott (1) és támogatást nyert (2) szervezetek (nem csak civilek) száma, forrás: www.nfu.gov.hu/emir; 2007.05.31-i adat

fel: a pályázati, projekt szakterület egységes egész Európában, s Romániában is indul HEFOP nagyon hasonló célokkal, sok civil pályázati lehetőséggel. Az alábbiakban ezeknek a tapasztalatoknak a megosztásával és néhány jó tanáccsal szeretnénk segítséget nyújtani az erdélyi civilszervezeteknek.

Adminisztratív terhek Az uniós támogatási rendszer szigorú elszámolási szabályai és a Magyarországon alkalmazott dokumentáció sokasága jelentős terheket rótt a szervezetekre, közöttük is a civilszervezetekre, hiszen ez a fajta eljárásrend természetesnek vette, hogy egy szervezet infrastruktúrájának része a telefon és a faxkészülék, az internet és annak napi alkalmazása, vele az elektronikus levelezés. A dokumentumok eredeti példánya mel-

Az összes igényelt támogatás (1) és a megítélt támogatás (2) forintban, forrás: www.nfu.gov.hu/emir; 2007.05.31-i adat


lett nagy mennyiségű másolatot kér- mérföldkő, indikátor, ütemterv, logitek be már a pályázat benyújtásakor kai keretmátrix; a szervezet erőforráis, és később, a szerződéskötésnél, az sainak, lehetőségeinek reális felméréelszámolásoknál is, amely másolatok sét igénylő kockázatelemzés, megvaelkészítése egy jól működő fénymá- lósíthatósági tanulmány, humánerősoló meglétét is indokolttá tette (vagy forrás-igény. Az uniós pályázatok a szervezet igénybe vette a fénymá- esetében azonban – és ha jobban soló szalonok szolgálmeggondoljuk, egy tatásait – természeteszervezet életében is sen ez elég sokba ke– szükségszerű a terAz ügyintézés gyorrül). Az adminisztrávezés, a stratégiai saságán akár szerveció legtöbbször rendgondolkodás, melyzetek életben maraszeres napi feladatot ben a fenti fogalmak dása múlhat – hikíván, így a humáninkább segítenek, szen azok a szerveerőforrás-gazdálkomint akadályoznak. dásban is számolni Már a tervezésnél is zetek, amelyek nem kellett azzal, hogy a érdemes a pályázati rendelkeznek megdokumentáció elkédokumentációban felelõ pénzügyi hátszítése bizony egy emszereplő táblázatokat, térrel, nagyon szober részmunkaidejét, sablonokat használni, rongatott helyzetbe vagy ha alkalmanként mert egyrészt kidevégzik, akkor akár rülhetnek olyan hiákerültek... több ember munkanyosságok, amelyek idejét is lefoglalja. egy nagyvonalú terA projektmenedzsmentben a pro- vezés során előfordulnak, másrészt jektasszisztens munkája lehet ez a na- sokkal egyszerűbb a sablonok menpi munka, mellyel érdemes számolni. tén haladni, mint egy kész tervet azután jelentős energiaráfordítással „belepasszírozni” a kívánt formába. Hazai és uniós támogatások

különböző rendszere Nehezítette a pályázók helyzetét az is, hogy az uniós pályázati rendszer különbözött az eddig megszokott pályázati rendszerektől. Olyan sok dokumentumot igényelt a pályázat beadásakor, amely már önmagában szokatlan volt, ezek ellenőrzése merev rendszerben zajlott, így a legkisebb eltérés, anomália hiánypótlást, vagy akár kizárást is vonhatott maga után. A formai követelmények mellett az új uniós pályázati szakkifejezések használata is visszavetette a pályázók lelkesedését. Nagyon hasznos, ha nem hagyjuk az utolsó pillanatra a pályázat elkészítését – és ez nem csak a tartalmi részre vonatkozik, hanem a pályázati dokumentáció összeállítására is, melynek sokszorosítása előtt érdemes megnézetni egy „friss szem”mel, olyan munkatárssal, aki tisztában van a követelményekkel, de a pályázat összerakásában nem vett részt. Így a „több szem többet lát” elv alapján nagy valószínűséggel feltűnnek neki azok a hibák, hiányosságok, melyek felett a pályázati dokumentáció összeállítója már átsiklik.

Több évre tervezés, stratégiai gondolkodás Újfajta terminológia ismerete és használata, egy újfajta szemlélet, a stratégiai gondolkodás válik szükségessé. A legfontosabb fogalmak:

Indikátorok szerepe, valós mutatók

49

Sokszereplős intézményrendszer Magyarországon az uniós pályázatok nyertesei a Humánerőforrás Operatív Program (HEFOP) esetében egy irányító hatósággal és a hozzá kapcsolódó három közreműködő szervezettel álltak kapcsolatban. Az elszámoláshoz kapcsolódó dokumentumokat három szervezet ellenőrizte (Foglalkoztatási Hivatal, ahová beadták az elszámolást, Magyar Államkincstár, ahol ellenőrizték a kifizetéseket, Szakmai Közreműködő Szervezet, amely a szakmai teljesítést, illetve a teljes dokumentációt ellenőrizte; az irányító hatóság a három szervezet együttes döntése után hagyta jóvá azok javaslatait). Ebben a rendszerben nagyon nehéz volt követni egy-egy dokumentum, nem egyszer egy számla útját. A közös javaslat meghozatala sokáig húzódott, mert az intézményrendszer különböző helyen lévő, a felmerülő problémák mentén folyamatosan változó eljárás szerint dolgozó munkatársai sem tudtak az elvárásoknak megfelelő gyorsasággal dolgozni. Ahhoz, hogy a program menedzsmentje tudja, hogy hol tart a program dokumentációja, célszerű, ha csak egy személy tartja a kapcsolatot az intézményrendszer különböző tagjaival, és csak a szakmai kérdéseknél kéri a menedzsment szakemberének (pl. pénzügyi szakember, szakmai vezető) segítségét.

A Humánerőforrás Operatív Program esetén az indikátorok – melyek a vállalt és elért, számszerűsíthető eredményeket hivatottak mutatni – sok esetben nem a valós teljesítést tükrözték. A programok jellegéből adódóan – képzés, munkába állás, esetenként képzők, segítők képzése – Informatikai rendszer nagyon nehéz számszerűsíteni, illet- Az uniós pályázatok esetében már az ve az elért eredmények csak közve- első pályázási ciklusban is külön tett módon segítik a stratégiai célok programot írtak a pályázat kitöltésémegvalósulását. Mindezek miatt az re, amely alapszintű számítógép-felindikátor fogalma nehezen értelmez- használói ismereteket feltételezett, ilhető, viszont az uniós támogatások- letve azt, hogy a pályázónak van szához kötendő szerződés egyik olyan mítógép, internet-hozzáférési lehetőeleme, amely nem változtatható szer- sége, és mivel bizonyos mellékleteket ződésmódosítással, így nagyon fon- CD-n kért be a kiíró szervezet, feltétos átgondolni, mi is az, amit az indi- tel volt, hogy a szervezet hozzá tudkátortáblázat kitöltéjon férni CD-íróhoz sével vállal a szerveis. Eme programok zet. A pontos tervezés Újfajta terminológia nagy része a költségfontosságát csak hangvetési táblázat Excelismerete és hasznásúlyozza, hogy ha a táblázatban rögzített lata, egy újfajta vállalt indikátorok formája volt, ahol biszemlélet, a stratégi75%-ánál kevesebb zonyos mezőket a ai gondolkodás válik teljesül, az a teljes táprogram töltött ki, biszükségessé. mogatási összeg viszzonyos, az adott pászafizetését vonja malyázat számára irrelega után. Például, ha váns mezőket meg egy projektben 25 fő képzését vállalja nem engedett kitölteni, míg bizonyos a szervezet a projekt időszaka alatt, mezők esetében hibaüzeneteket külés csak 18 (vagy ennél is kevesebb) dött, amennyiben a felhasználó nem személyt képez, akkor ez szerződés- elfogadható választ írt be (pl. túllépte szegésnek minősül, és vissza kell fi- a megengedett maximális összeget). zetnie a megnyert összeget. Ennek a rendszernek a használatával

50

a hibákat kívánták kiküszöbölni, de bevezetése, „megtanulása”, végtelenül sok időt és energiát vett el azon szervezetek képviselői életéből, akik feladatul kapták a pályázati dokumentáció elkészítését. Megkerülhetetlennek látszik, hogy a szervezetnél legyen olyan, aki felvállalja ezt a feladatot, és megtanulja a program használatát. A különböző pályázatok kitöltésére alkalmazott programok logikailag nem sokban tértek el egymástól, így az első elektronikusan beadott pályázat már elegendő tapasztalatokkal szolgál a további pályázáshoz.

Potenciális pályázók szervezeti problémái – alkalmatlanság az uniós projektek megvalósításra A fenti gondok főleg abból eredtek, hogy a pályázó szervezetek nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával, elegendő humánerőforrással, megfelelő tervezési rutinnal. Magyarországon is sok civil szervezet rendelkezik virtuális irodával, dolgozik túlnyomórészt önkéntesekkel, nagy a fluktuáció, így nehéz hoszszabb távra – akár egy projekt erejéig – tervezni. Ahhoz, hogy a szervezet ne csak megpályázzon, hanem sikerrel meg is tudjon valósítani egy uniós projektet, nem elegendő egy jó projektötlet. Szükséges hozzá az, hogy a szervezet reálisan lássa a saját erőforrásait, képes legyen megtervezni a projektet a legapróbb részletekig lebontva, hiszen ha ezt nem teszi meg, akkor – többek között – a pénzügyi terve megközelítően sem lesz pontos. Az elszámolások során (amelyek az NFT I-ben negyedévente voltak) a támogatási szerződésben meghatározott időpontokban, minden tervezett költséggel el kell számolni: számlák-

forum civic kal, bizonylatokkal, szerződésekkel, keres forrást a megvalósításra. Így teljesítésigazolásokkal. Amennyiben könnyen előfordulhat az a helyzet, a költség 10%-nál nagyobb mérték- hogy: „Segítség, nyertünk! Most mi ben tér el a tervezettől, szerződésmó- lesz?” Átgondolt tervezés mellett ez dosítás szükséges, amely jelentősen nem fordulhat elő, és az uniós prolelassítja a kifizetést – ezt a szerveze- jektekhez bizony átgondolt tervezés tek nem tervezték előre, így a kései szükséges. kifizetések sok kellemetlen hetet, hónapot okoztak a páNem titok, hogy a lyázóknak: hónapokig pályázatíró tanfolyakifizetetlen teljesítémok is hasonló fráziAhhoz, hogy a szersek, megrendelések, sokat használva bizvezet ne csak megsaját zsebből hitelezett tatják hallgatóikat pápályázzon, hanem bérlések sorozata delyázatok írására és sikerrel meg is tudmonstrálja, hogy megmég több pályázatjon valósítani egy felelő tőke hiányában írói, projektmenedzsátgondolatlanság bementi, kockázatkezeuniós projektet, nem levágni egy nagyobb lési és még ki tudja, elegendõ egy jó léptékű program meghány tanfolyam elprojektötlet. Szüksévalósításába. A progvégzésére. Naivság ges hozzá az, hogy ramok utófinanszírolenne azt gondolni, a szervezet reálisan zottak, így akár az inhogy az elméletben tézményrendszer himűködő rendszerek, lássa a saját erõforbájáról, akár a lezárás elgondolások a gyarásait, képes legyen utáni 90 napos ellenkorlatban is hasonlómegtervezni a proőrzési időről legyen an egyszerűen műjektet a legapróbb szó, a szervezetnek ködtethetők, a felmerészletekig lebontva... rendelkeznie kell a rülő problémák egyprojekt teljes összegészerűen megoldhanek 10-25%-ával (ez tók. Én sem gondopályázatonként változó), hogy az lom, hogy egy uniós projekt akkor és utolsó részt önmaga tudja kifizetni. csak akkor lesz tökéletes, ha a fent írMindennel együtt hiszünk abban, tak alapján tervezik és írják, majd vahogy a civil szervezeteknek nem sza- lósítják meg. Azonban meggondolábad kiszorulniuk az uniós források sukat ezzel együtt is mélyen ajánlom felhasználói közül: sok szervezet a tisztelt leendő – civil és nem csak cikonzorciumi partnereivel összefogva vil, erdélyi és magyarországi – pályáát tudta hidalni ezeket az átmeneti zók figyelmébe. nehézségeket. Nagy problémát rejt magában az is, ha a szervezet a „gombhoz keresi Kádár Ildikó a kabátot”, vagyis céljait, küldetését rugalmasan igazítja a kiírt pályázaNIOK Alapítvány – tokhoz, s nem egy előzetesen átgonprogramkoordinátor dolt, saját fejlesztési stratégia mentén e-mail: [email protected]


51

Egység a sokféleségben – beszélgetés Ján Figel’ európai biztossal 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve kezdeményezés ötletének felvetőjével, Ján Figel’ oktatásért, kultúráért és ifjúságért felelős európai bizottsági biztossal beszélgetett az évről és annak tervezett programjairól.

Ján Figel’ Oktatásért, kultúráért és ifjúságért felelős európai bizottsági biztos

A kultúrák közötti párbeszéd európai évének ötlete Ján Figel’-től, a kultúráért felelős európai bizottsági biztostól származik. Figel’ elképzelését a 2004 szeptemberében sorra került európai parlamenti meghallgatásán terjesztette elő. A politikus örömmel fogadta, hogy e témáról kérdeztük. Európa jelentős változásokon ment, megy keresztül – kezdte a beszélgetést Figel’ –, a folyamatos bővítések, az egységes piac teremtette megnövekedett mobilitás, valamint az Európán kívüli világgal folytatott jelentős kereskedelmi és munkaerő-cserefolyamatok összhatása révén. A kultúraközi párbeszéd nemcsak az európai népek egymáshoz való közeledésének nélkülözhetetlen eszköze, hanem ezek kultúráit is közelebb hozza egymáshoz. Figel’ hangsúlyozta, jó lenne, ha valamennyien észrevennénk: Európa sokkal több egyszerű piacnál. Kiemelt szerepe van a nyitottságnak, hiszen ez alapján könnyebb szembenézni a jövő kihívásaival. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a sokszínűség erősíti Európát. Használjuk ki ezt az adottságot – tette hozzá a szlovák politikus –, hiszen Európa ereje ebben rejlik. Ezt a gondolatmenetet folytatva Ján Figel’ hozzáfűzte, hogy a nyelvi, etnikai és vallási sokszínűség tisztelete elengedhetetlen. Az

Unió nem a különbségek eltüntetését irányozza elő, nem egységes identitás kialakításáról szól, hanem az Európa népei közötti szorosabb együttműködés és megértés a cél. Jól látható és tapasztalható – folytatta –, hogy a migráció nehézséget jelent egyes régiókban. Az új tagállamoknak a csatlakozás gazdasági kérdései mellett egyéb problémákkal, például a kisebbségek helyzetével is foglalkozniuk kell – a roma közösségek ügye például több régióban is érzékeny terület. Kiemelte, demokratikus szabad Európa csak demokratikus és szabad közösségeken alapulhat. Azok számára is azonos lehetőségeket kell biztosítani, akik ma még hátrányos helyzetben vannak.

Célok, költségvetés A 2008-as Európai Év különleges eszköz az Unió területén élő emberek, polgárok figyelmének felhívására a közös európai értékekre. „Arra gondolok – mondta Figel’ –, hogy a párbeszéd képes a társadalom valamennyi területét, alkotórészeit megmozgatni és bevonni a közös programba.” A figyelem felkeltése többek között azért fontos, mert nyitott európai polgárokra van szükség, hogy a sokszínűség ne konfliktusokhoz vezessen, hanem inkább a közös érték tiszteletét váltsa ki. A kultúrák kö-

52

civil fórum zötti párbeszéd, a kulturális tevékenységben gekről. Ezek megoldásaként a közös párbevaló részvétel segíthet a hátrányos helyzetű tár- szédre, a kultúrák közötti párbeszédre szólít sadalmi csoportok társadalmi kirekesztettségé- fel. „A párbeszéd az érettség jele. Egy párbenek, elszigetelésének leküzdésében. „Szeret- széd során egy meg egy az kettőnél több, hiszen ném hinni – mondta Figel’ –, hogy a kultúrák különféle szinergiák lépnek működésbe. Párközötti párbeszéd segíthet abban, hogy ezek a beszéd nélkül az előbbi összeadás végeredmécsoportok újra helyet találjanak az adott társa- nye kettőnél kevesebb, mert félreértések lehetdalomban.” ségesek, elveszhetnek információk. Párbeszéd A kulturális párbeszéd nemcsak a figyelem- nélkül elveszítünk valamit – mondta a szlovák felkeltésre jó, hanem segít jobban megismerni politikus –, és így a félreértés és a konfliktusok egymást – különösen, ami a kulturális hagyo- felé megyünk, vagyis épp azt érjük el, amit nem mányokat, a vallási gyakorlatot és a történelmet szeretnénk.” A kulturális párbeszéd folytatása illeti. „Nem győzöm hangsúlyozni – mondta a szerinte egyaránt fontos a helyi, regionális, biztos –, hogy a kultúrák közötti párbeszéd se- nemzeti, európai és nemzetközi szinteken. gíthet a magán-, a társadalmi és a polgári élet „Fontosnak tartom – tette hozzá a biztos –, alapvető értékeinek átadásában. Ezek: a szoli- hogy az új tagországok is csatlakozzanak ehhez daritás, a tolerancia, a demokrácia és a kulturá- a programhoz. Azonban ideje lenne túllépni a lis sokféleség megértése.” Regionális és helyi „régi-új tagállam” felosztáson. Az úgyneveszintű együttműködésre van szükség oktatási zett Nyugaton helyenként azt gondolják, a bőés képzési létesítmények, nem-kormányzati vítés problémát okoz, és tartanak tőle. Mi Szloszervezetek, ifjúsági, sport-, kulturális és vallási vákiából úgy látjuk, hogy a bővítés inkább az szerveződések részvételével. Unió „európaizálását” jelenti, A Kulturális Párbeszéd Eurógazdagabbá, versenyképesebbé pai Évének céljai között találjuk teszi az Uniót.” ... lehetõséget kell a kultúrák közötti párbeszéd „Tisztában vagyunk azzal, biztosítani az államelőmozdítását, és egy olyan tehogy különbözőek vagyunk és polgároknak arra, vékeny és a világra nyitott euegyediek – mondta Ján Figel’ –, hogy a párbeszéden rópai polgárság megteremtését, az emberiség nagy egységének amely tiszteletben tartja a kultutagjai vagyunk, mégis az idenkeresztül részt verális sokszínűséget, s amelynek titásunknak van személyes, hessenek egy egyséalapja az uniós közös érték. Ez a nemzeti, regionális szintje is.” ges Európa építésépárbeszéd az ismeretek cseréjéAz, hogy az identitás konflikben, amely demoknek és a kultúrák megismerésétusforrás lenne, szerinte félreérratikus és kulturális nek legfontosabb eszköze lehet. tés. Véleménye szerint az a sisokszínûsége révén A Bizottság az európai évre keres ország, ahol megmarad 10 millió eurós költségvetést az identitás, törődnek az anyagazdagabb és összebiztosít. Ebből a keretből finannyelv ápolásával, s emellett tutartóbb lesz. szírozzák azokat a projekteket, datilag és érzelmileg nyitottak amelyek közösségi szinten főleg más kultúrák iránt. a fiatalok figyelmét hívják fel az Európai Év célkitűzéseire. Tagállami szinten az európai di- A következő év a kreativitásé menziójú programok számíthatnak uniós támo- A biztos végezetül elmondta: a 2008-as esemégatásra, közösségi szinten pedig az európai év nyek egyfajta folytatásaként 2009-et a Kreatielőkészítését, illetve hatását vizsgáló kutatások vitás és az Innováció Évének szeretnék nyilés tanulmányok elkészítését finanszírozzák. vánítani. Az Unió egyik nagy problémája, Ján Figel’ ugyanakkor hangsúlyozta, hogy hogy jó képességű szakemberei Amerikába, lehetőséget kell biztosítani az állampolgárok- Ázsiába mennek dolgozni, márpedig az Unió nak arra, hogy a párbeszéden keresztül részt versenyképességének javításához rájuk Euróvehessenek egy egységes Európa építésében, pában van szükség. Itt kapcsolódunk a Lisszaamely demokratikus és kulturális sokszínűsége boni Stratégiához, amelynek egyik célja a több révén gazdagabb és összetartóbb lesz. és jobb munkahely létrehozása, a fenntartható fejlődést helyezi előtérbe. Többet kell tehát fogVárt eredmények lalkozni az innovációval. Nem a friss tőkére Arra a kérdésre, hogy mit vár ettől az évtől, a kell alapozni, hanem a kreativitásra és beruhábiztos azt felelte, elsősorban a figyelem felkel- zásra, mert ezek lesznek aztán a növekedés esztését a sokszínűség adta gazdagság iránt; a to- közei. lerancia és kölcsönös megértés ösztönzését; és nem utolsósorban a közös értékeken, történelmen és kultúrán alapuló európai identitás fej- Bővebb információ: lesztését. Figel’ még két, számára fontos dolgot A KultúrPont Iroda honlapján: tett hozzá, nevezetesen az aktív európai polgár- http://www.kulturpont.hu/kulturakozi ság koncepcióját, amely fontos szegmense lehet http://www.kulturpont.hu/figel az évnek, valamint a közösséghez tartozás ér- A DGEAC honlapján: zésének fejlesztését. http://ec.europa.eu/culture/eac/dialogue/di A biztos utalt arra is, hogy egyre többet hal- alogue_en.html lani a multikulturális problémákról, feszültsé-


53

KultúrPont Iroda: 7 év 7000 karakterben 2007. április 1-jén 7 éves volt a KultúrPont Iroda. Azt szokták mondani, hogy a házasságban a hetedik év a kritikus. Nos, azt nem tudjuk, hogy az információs irodákra is igaz-e ez, de annyi bizonyos: 2007. április 1-jén (nem tréfa!) hét éves a KultúrPont. Vagy ha úgy tetszik, április 2-án, hétfőn már nyolcadik éve vesszük fel a telefont „KultúrPont Iroda, jó napot!” kívánva. Az eltelt (egy szökőévet is figyelembe véve) 2556 napot persze legalább olyan nehéz összefoglalni, mint amilyen összetett volt végigcsinálni. De íme a legfontosabb állomásaink. – 2000. április elsején hozott létre bennünket az akkori Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, mint az európai uniós pályázatok hazai (magyarországi) koordinátorát, az első ilyen irodát az EU határain kívül. A szükséges infrastruktúra (iroda, arculat, honlap, adatbázisok) kialakítása után kiépítettük a hazai kapcsolatainkat, csatlakoztunk a legfontosabb nemzetközi hálózatokhoz és megkezdtük a tájékoztatási tevékenységet. Júniusban megjelentek az első kiadványaink, szeptemberben pedig létrehoztuk külföldi társirodáink azóta is nélkülözhetetlen internetes kommunikációs rendszerét. Ekkor jelentek meg elektronikus hírlevelünk első kísérleti cikkei, mára már 12 400 cikk szerepel rendszerünkben. – 2001 jeles év volt, mert ekkor nyitotta meg az EU a Kultúra 2000 pályázatot a csatlakozó országok számára is, méghozzá aktivitásunkat látva először nekünk, Magyarországnak. Januárban szerveztük meg a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a legelső konferenciánkat (kb. 200 résztvevővel), zömében külföldi előadókkal. Már 2300 partnerünket regisztráltuk adatbázisunkban, akik között ott voltak a Kultúra 2000 első magyar nyertesei is. Elindul mai formájában a KultúrPont Hírlevél, amelynek jelenleg már a 180. számához közeledünk. – 2002 januárja költözéssel indult, elhagytuk a szép emlékű Nagydiófa utcát. Ennek ellenére nagy sikerrel tartottuk meg Bigger... Better... Beautiful? című első nemzetközi konferenciánkat. Európa szinte minden országából voltak résztvevők. Ekkor fogadtuk első gyakornokain-

kat, a Széchenyi-terv által is támogatott ARTGATE nevű projektünkben pedig konferenciák, kiadványok, kibővített tartalmú hírlevél segítségével kulturális vállalkozásokat világosítottunk fel az EU-tagság lehetőségeiről. Ismertté váltunk nemzetközi körökben, így egyre gyakrabban kértek fel bennünket külföldi konferenciákon hozzászólásra. A legfontosabb felkérések közepette így jutottunk el Londonba, Marseillebe, Dublinba, Rotterdamba, Varsóba, Sinaiara, Brüsszelbe, Stockholmba, Brassóba, Lyonba, Madridba, Pozsonyba és Dubrovnikba.

nekünk ez sem volt elég. Kilenc vidéki városban Lássunk tisztán... címmel információs napokat szerveztünk, a Közép-Európai Kezdeményezés támogatásával pedig megtartottuk első nemzetközi pályázatíró képzésünket. Több alkalommal is szerveztünk akkreditált tanfolyamokat vidéken és határon túl. Év végi beszámolónkban kilenc oldalon csak a programjainkat soroltuk. Az általunk kiírt filmkészítési pályázaton nyertes Mészáros Péter rövidfilmjét (A disznó útja) először Budapesten, majd nem sokkal később Amszterdamban is bemutat-

– 2003 az utolsó év az EU-n kívül. Márciusban megrendeztük az első Kultúra és az EU, szeptemberben az első Pályázatíró tréning című akkreditált képzésünket, 18-20 fős csoportokban. Azóta 62 tanfolyamot szerveztünk, összesen 1228 résztvevővel, sőt, nagyrészük vizsgát is tett. Sikeres tárgyalásaink eredményeként az NKA 100 millió forintot különített el az európai uniós kulturális pályázatok önrészének támogatására. Erre azóta is irigyek a többi országok. Regisztrációs adatbázisunk elérte a 4000 főt. Megjelentettük első könyvünket (Támogatási kézikönyv), és megszerveztük az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának első magyarországi meghallgatását – azóta is minden évben megszervezzük. – 2004 a csatlakozás éve, igen keresettek lettünk. Sem előtte, sem azóta nem kaptunk ennyi felkérést hazai és nemzetközi konferenciákra. De

tuk. Útjára indítottuk tájékoztatófüzet-sorozatunkat, az akkoriban még ismeretlennek számító Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezést bemutató ingyenes füzet több ezer példányban fogyott. És újra költöztünk, igaz, csak két emelettel lejjebb. – 2005 novemberében Európa a mi csúcsrendezvényünkre figyelt. Az Inclusive Europe című nemzetközi konferencia 600 résztvevője között 25 kulturális miniszter, diplomaták, hazai vezető politikusok mellett részt vett és felszólalt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Ján Figel kulturális biztos is. Ekkor már 6000 regisztrált partnerünknek terjesztettük a Stratégia és kultúra című kiadványsorozatot, és vásárolhattak új on-line könyvesboltunkban. A hazai könyvpalettán egyedülállóként jelentettük meg a Kultúra és az Európai Unió című kötetet, emellett az azóta is közel havi rend-

civil fórum

54

szerességgel megjelenő szakmai háttéranyag-sorozatot is útjára indítottunk. Ez évben szerveztük meg az első testre szabott pályázati szemináriumunkat a külföldi magyar intézetek igazgatóságának felkérésére. Ukrajna kivételével az összes szomszédos országban szerveztünk pályázati továbbképzést. – 2006 a szélesedő kommunikációs kapcsolatok éve volt. Hírlevelünket a nagy terjedelem miatt már hetente jelentetjük meg, internetes oldalunk napi többszöri frissítéssel valódi hírportállá alakult. Szeptembertől heti televíziós műsornak lettünk szakmai partnere (EchoTV Kasszasiker), és több szakmai lapban is állandó rovatunk jelenik meg (Örökség, Zenekar, Európai Uniós Értesítő, PályázatVadász). Megjelent az első angol nyelvű kötetünk és az NKA kutatási jelentéseinek sorában is megjelentettünk egy kiadványt.

Mindezek mellett EU-ismeretek információs szakembereknek címmel útjára indítottunk egy új akkreditált továbbképzést is. – 2007 januárját rögtön egy Visegrádi Négyek kulturális miniszteri konferencia megrendezésével kezdtük, melyet egy TV- és rádiófelvétellel kísért jazzkoncert követett, amit azóta CD-n is kiadtunk. Elkezdtük feltérképezni és on-line közreadni az Európai Unió által támogatott kulturális projekteket, és szisztematikusan gyűjtjük a közösségi kulturális dokumentumokat. Jelenleg négy szakmai konferencián, három képzésen és 8-10 kiadványon dolgozunk párhuzamosan, és amellett, hogy soha nem látott ütemben fejlődik a hírportálunk, ellátjuk az EU-s pályázati tanácsadással kapcsolatos feladatokat, külföldi nagyrendezvények előkészítésében veszünk részt, on-line könyvesboltot üzemeltetünk, elő-

adásokat tartunk, szervezünk, pályáztatunk és pályázunk. A KultúrPont Iroda teljes állandó létszáma ma 6 fő, ebből egy fő részmunkaidőben. Mindez persze nem jöhetett volna létre munkatársaink elhivatottsága és lelkesedése nélkül, vagy fenntartóink – az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága – anyagi és erkölcsi támogatása híján. De köszönettel tartozunk mindazon partnerünknek, alvállalkozónknak, barátainknak, akik munkájukkal, észrevételeikkel segítették munkánkat az elmúlt hét esztendőben. Tartsák meg ezen jó szokásukat!

Zongor Attila KultúrPont Iroda – irodavezető e-mail: [email protected] honlap: www.kulturpont.hu

VII. Budakalászi Találkozó

A

Magyar Kollégium Kulturális Egyesület, valamint a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával 2007. június 8–10. között immár hetedik alkalommal gyűltek össze a Budakalászi Faluházban a határon túli magyar kulturális civil szervezetek képviselői. A nyolc országból (Ausztria, Horvátország, Románia, Szerbia és Montenegró, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna és Magyarország) érkezett 75 küldött 91 szervezetet képviselt. A tanácskozás programját a szervezők a 2006. június 16–18. között megszervezett hatodik találkozó tapasztalatait hasznosítva, az ott felmerült igényeket kielégítendő állították össze. Az első napon Halász Péter bevezetője után Földiák András, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főigazgató helyettese, majd Romhányi András, a Magyar Kollégium Kulturális Egye-

sület elnöke köszöntötte a résztvevőket. A vendégek elkeseredetten vették tudomásul, hogy a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának két magas rangú meghívott tisztségviselőjének egyike sem

után a helyi Lenvirág Együttes műsora szórakoztatta a résztvevőket. A napot kötetlen esti beszélgetés zárta. A második napon Parlagi Endre, Budakalász polgármestere üdvözölte az egybegyűlteket. Többek között ki-

ért rá, így Dr. Kulcsár Szabó Ernőné vezető főtanácsos előadását hallgatták meg. A rövidre sikeredett programot követően időszerű kérdések megtárgyalása következett. Vacsora

fejtette azt is, hogy Budakalász számára is fontos esemény a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fóruma. Ezután Romhányi András bejelentette, hogy


két tervezett előadás is elmarad. Dr. Németh János, az Oktatási és Művelődési Minisztérium Közművelődési Főosztályának vezető főtanácsosa utazási problémákra hivatkozva mondta le részvételét két nappal korábban, míg a Nemzeti Civil Alapprogram tanács-elnöki titkársága – a két nappal korábban történt végső egyeztetés ellenére – az előző nap jelentette be villámpostán, hogy a rendezvényre senki nem tud jönni. A határon túlról jött szakemberek nagyon csalódottak voltak. A rendelkezésre álló időt kihasználva Romhányi András ismertette a Nemzeti Civil Alapprogram lényegét és annak a megbeszélésének a tartalmát, amit a közelmúltban a NCA Tanácsának elnökével folytatott. Ezután dr. Komlóssy József, az Európai Nemzeti

55

Kisebbségeket Támogató Társaság alelnöke tartott nagyon érdekes előadást, melyet konzultáció zárt. Délután három szekcióban (magyar-magyar kapcsolatok, együttműködés a többségi nemzettel, együtt az EU-ban) folyt az időszerű kérdések feldolgozása. A kerti vacsora során a résztvevők együtt fogyasztották el a közös Kárpát-medencei kenyeret, amit a magukkal hozott lisztből, kovászból és sóból sütött a Faluház népművelője. Este pedig dr. Lánszki Imre ökológus előadását hallgatták meg a Budakalász közelében rejtőző, a hunokkal és a honfoglaló magyarokkal kapcsolatos emlékekről. A zárónapon a küldöttek meghallgatták a szekcióvezetők beszámolóit és közérdekű információkat osztottak

meg egymással. Ezután került sor a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség nem hivatalos közgyűlésére. (A tavaly megalakult szervezetet a bíróság még nem jegyezte be.) A tanácskozás végén a résztvevők Zárónyilatkozatot fogadtak el (lásd az alábbiakban). A fórum intézményét nagyon fontosnak tartják: a szervezők és a résztvevők egyaránt megerősítették korábbi álláspontjukat, miszerint a tanácskozást évente meg kell rendezni. A szervezők a tanácskozás teljes anyagát kiadványban jelentetik meg.

Romhányi András Magyar Kollégium Kulturális Egyesület – elnök e-mail: [email protected]

A 7. Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumának ZÁRÓNYILATKOZATA A 7. Budakalászi Találkozó 8 országból érkezett, közel száz civil szervezetet képviselő 75 küldötte a június 8–10. között megtartott fórum nyomán az alábbi nyilatkozatot teszi közzé: 1. Az Európai Unió bővítése folytán a Kárpát-medencei magyarság mintegy 90 százaléka uniós tagországban él. A Budakalászi Találkozó kinyilvánítja, hogy az általa képviseltek magyarként kívánnak európaiak lenni. 2. Ilyen összefüggésben is fontosnak tartjuk magyarságunk vállalását, emberi-kulturális értékeink bemutatását, megismertetését és elfogadtatását Európával. 3. A siker érdekében mindenekelőtt saját közösségeinkben kell a magyarságtudatot fejlesztetni, tartalommal megtölteni, és oda hatni, hogy közösségeinkben cselekvő, pozitív életszemlélet honosodjon meg. 4. Kívánatosnak tartjuk a magyarságon belül a bizalom és szeretet légkörének megteremtését, hogy erőinket ne a torzsalkodás és a belső viszály eméssze fel. Hitet teszünk a párbeszéd mellett minden szinten. 5. Ugyanilyen fontos a párbeszéd a magyar kisebbség és a többségi nemzetek között is. A kisebbségi civilszervezetek tartsák feladatuknak a magyar kultúra, szellemiség értékeinek a többségi nemzettel való megismertetését és elfogadtatását – a kölcsönösség jegyében –, együttműködve a többségi civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, intézményekkel.

6. Fontosnak tartjuk a civilszervezeteink közötti együttműködés további javítását, a szórvány támogatását – az anyaország és a határon túliak vonatkozásában –, de régión belül, illetve a régiók között is. 7. Örömünkre szolgál, hogy 2007-ben a szervezőknek sikerült megvalósítaniuk az EU-s pályázatírói képzést több mint félszáz résztvevővel. Ugyanakkor keserű szájízzel és megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy a meghívott magas rangú előadók többsége ezúttal sem méltatta figyelemre a fórumot és az általa képviselt civil szférát. 8. Az egymás közötti jobb megismerés és jobb kapcsolattartás érdekében vállaljuk, hogy rendezvényeinkről az adatbank felhasználásával folyamatosan tájékoztatjuk egymást, rendezvényeinken kölcsönösen részt veszünk, vállaljuk azok népszerűsítését, ha lehet, közösen bonyolítjuk le azokat. 9. A fórum kifejezi óhaját, hogy a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség tagként csatlakozzék az Európa Tanács civilszervezeteihez. A fórum köszönetét fejezi ki a szervezőknek azért, hogy a Kárpát-medencei magyarság képviselői számára 2007ben is megteremtették a találkozás és a kapcsolatok elmélyítésének lehetőségét. Budakalász, 2007. június 10.

2%-ot Udvarhelynek – az elsõ kampány értékelése

2

006 tavaszán a Közösségi Kapcsolatokért Egyesület (Asociaţia pentru Relaţii Comunitare – ARC) felmérést végzett a 2%-os adófelajánlások hasznosításával kapcsolatban.

Azon megkérdezettek, akik azt válaszolták, hogy nem éltek ezzel a lehetőséggel, azt állították, hogy nem tudták, hogyan és kinek ajánlhatnák fel ezt az összeget, illetve nem voltak tisztában a

törvény tartalmával, amely ezt lehetővé teszi. Az udvarhelyi civilszervezetek egy csoportja úgy döntött, hogy megküzd ezekkel a problémákkal a 2007-

civil fórum

56

es kampány során. Az amerikai Peace Corps egyik önkéntese, Chris Worman segítségével, aki tapasztalt a civil szervezetek marketingjét és célzott pénzgyűjtését illetően, egységes kampányt indítottak, amely az amerikai szövetségi kampány mintájára épült fel. A szövetségi kampány alapelve, hogy amennyiben egy civilszervezet részt szeretne venni benne, egy űrlapot kell kitöltenie, amelyben részletesen ismerteti a céljait, programjait, a bejövő pénzösszeg tervezett felhasználását és az eddigi működésük pénzügyi adatait. A bejövő űrlapokat egy független bizottság vizsgálta át, melynek tagjai részben a közösségből, részben más városokból érkeznek. A megfelelőnek ítélt szervezetek ezután részt vehettek a kampányban, amelynek célja leküzdeni az információ hiányából adódó akadályokat. A 2%-ot Udvarhelynek kampány célja az volt, hogy elősegítse a felajánlások számának növekedését úgy, hogy könnyen elérhetővé tette az összes szükséges információt, űrlapot, illetve lehetőséget biztosított egy gyűjtőpont felállításával az űrlapok egyszerű eljuttatására az adó- és pénzügyi hivatalhoz. A kampány kivitelezéséhez a szervezetek megkerestek egy helyi nyomdát, amely teljes körű segítséget nyújtott nekik a kampány megvalósításához szükséges nyomtatott anyagok gyártásával, illetve a hozzá kapcsolódó helyi újság segítségével. A média támogatása rendkívül fontos volt, mivel a kitűzött célokat, az információ minél szélesebb körű terjesztését csak erős helyi médiaháttérrel lehet megvalósítani. A nyomtatott kampány több hullámban és több formában valósult meg: 1. Négy óriásposzter készült, melynek az volt a célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a 2%-os felajánlások és a konkrét eredmények kapcsolatára (lásd példa). Emellett rövid magyarázatot nyújtottak a 2% lényegéről, és tartalmazták azt a honlapcímet, ahol több információhoz lehetett jutni. A poszterek négy héten keresztül több rendben kerültek ki a város utcáira, egészen a 2% Fesztivál időpontjáig. 2. Szórólapok: a 2%-os Fesztivál hetén 12 000 szórólapot helyeztek el a helyi bevásárlóközpontokban. Ezek a plakátok kicsinyített másai voltak. 3. Újság: a nyomtatott kampány legutolsó mozzanata egy nyolcoldalas nyomtatvány kiszórása volt, amely információkat tartalmazott a 2%-os törvényről, arról, hogy miért és ho-

gyan lehet eljuttatni a felajánlást a támogatni kívánt szervezethez, illetve a kampányban részt vevő civilszervezetek azon adatait, amelyeket a benyújtott űrlapon közzétettek. Ezen kívül az újságban volt két darab formanyomtatvány a felajánlások megkönnyítésére, illetve a kitöltéshez szükséges útmutató. Mindemellett az újság tartalmazott egy tombolát is, amely az érdeklődők figyelmét a 2%-os Fesztiválra hívta fel. A 2%-os újságot egy helyi terjesztő segítségével juttatták el minden udvarhelyi család postaládájába 3 nappal a fesztivál előtt.

Helyi újság: A helyi napilap hat héttel a 2%-os Fesztivál kezdete előtt indította cikksorozatát a 2%-os kampányról, folyamatos felhívással jelentkezett a civilszervezetek és az üzleti szféra felé, hogy ők is kapcsolódjanak be. Ezen cikkek után naponta egy rovatban közöltek írásokat valamelyik civilszervezetről, ahol azok bemutathatták tevékenységüket és terveiket a 2007-ben befolyó felajánlások felhasználására. A húsz lapszámon keresztül tartó cikksorozatot két, az embereket a 2%-os Fesztiválra hívó, illetve a fesztiválról beszámoló cikk zárta, mindkettő címlapsztoriként. A napilap emellett a saját honlapján helyet adott a 2%-os kampány honlapjának is, ahol lehetőség volt a formanyomtatvány on-line kitöltésére. A város lakóit ide irányította az összes nyomtatott kampányanyag, a poszterek, az újság és kör-mailek, amelyek tartalmazták az oldal linkjét. (www.uh.ro/2szazalek) Rádió: Két héttel a fesztivál előtt ez egyik helyi rádióadó elindított egy spotot, amely a lakosság figyelmét a

felajánlásban rejlő lehetőségekre és a 2%-os Fesztiválra hívta fel, ösztönözve őket, hogy éljenek a lehetőségeikkel. Az üzenet hasonló volt a posztereken megfogalmazottakhoz, majd az akció a fesztivál végén egy riporttal zárult, amely beszámolt az eseményekről. Fesztivál: A rendezvény célja elsősorban az volt, hogy közelebb hozza egymáshoz a bekapcsolódó 24 civilszervezetet és a közösséget, amelyet szolgálni hivatottak. A lakosságot az öszszes lehetséges módon arra ösztönözték, hogy jöjjenek és találkozzanak azokkal, akiknek segíthetnek a segítségnyújtásban, hogy hozzák el a kitöltött formanyomtatványaikat és adják le a fesztiválon működő gyűjtőponton. A rendezvény május 4-én, pénteken fél napot tartott és több mint 500 látogatót vonzott a helyszínre. Eredmények: 1. A tavalyi évhez képest várhatóan megnövekedő felajánlás-mennyiség mellett a legfontosabb eredmény a 2%-os adófelajánlás lehetőségére és a civilszervezetekre irányuló figyelem volt, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben szélesebb körű támogatói bázishoz juthassanak. 2. A városban működő civilszervezetek jelentős része együttműködött a kampány során, többek közt olyanok is, akik egymás vetélytársainak is tekinthetőek. Ezenkívül a civilszervezetek jó része úgy nyilatkozott, hogy kimondottan élvezték a munkát és várják a következő évi lehetőséget, hogy újra megpróbáljanak közelebb kerülni a közösséghez. 3. A kampány összesített eredményességéről nehéz nyilatkozni addig, amíg nem rendelkezünk információval a bejövő adományok mennyiségéről, de a médiaszereplés sikere megkérdőjelezhetetlen. Visszafogott számítások szerint a megjelenések száma (ahányszor a városlakók látták a kampány logóját, olvasták a felhívásokat, hallottak róla valahol) eléri az 1,1 milliót. Felelőtlenség lenne azt állítani, hogy mindenki tisztában van a 2%-os adófelajánlás lehetőségével, de a kampány egy szélesebb körű párbeszédet indított el a közösségben, amelynek talán majd jövőre érik be a gyümölcse igazán. A jövő évi tervek magukba foglalják a kampány fesztivál-jellegének bővítését oly módon, hogy többet meg tudjon mutatni abból, mit is tesznek a civilszervezetek Udvarhelyért, illetve hosszabb időn keresztül tartó médiajelenlétet, amely az idei év kampányára


alapozhatna és talán kiterjedhet az üzleti szféra felé is. Megjegyzés a városokkal kapcsolatban: a nyomtatás felajánlásával együtt egy megkeresés is érkezett, amelyben hasonló kampány indításához kértek segítséget Csíkszeredában. A PolgárTárs Alapítvány elfogadta a segítséget, létrehozta a 2%-os újságot és megszervezte a fesztivált. Bővebb információ-

57

ért az ottani kampányról forduljon az alapítványhoz: [email protected] A második „tesztváros” Torda volt, ahol hasonló modell szerint szerkesztették a 2%-os újságot, indították a plakátkampányt. Majd sor került a 2%-os Fesztiválra. A Tordán elért eredményekkel kapcsolatban keressék a Ratiu Családi Alapítványt.

dell, és szeretnék használni, vagy egyszerűen csak többet szeretnének tudni róla, forduljanak bizalommal hozzánk.

Ha felkeltette érdeklődésüket ez a mo-

e-mail: [email protected]

Chris Worman e-mail: [email protected]

Csáki Rozália

Nonprofit Kutatóintézetek* Aspen Institute, The Nonprofit Sector Research Fund Web: www.nonprofitresearch.org Leírás: Nonprofit szektorral kapcsolatos kutatások megrendelése, támogatása, a kutatási eredmények terjesztése

Leírás: Tanulmányok a bulgáriai nonprofit szektor fejlődéséről.

Association for Research on Nonprofit Organization and Voluntary Action Web: www.arnova.org Leírás: Nonprofit kutatók nemzetközi egyesülete. Publikációk, konferenciák, elektronikus viták.

Civil Info Web: www.civil.info.hu Leírás: A Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztályának honlapja. Letölthető kutatási információk.

Association of Professional Researchers for Advancement (A.P.R.A.) Web: www.aprahome.org Leírás: Fejlesztési programokkal kapcsolatos információk és kutatások. Canadian Center for Philanthropy Web: www.nonprofitscan.org Leírás: Letölthető kutatási anyagok, információk. Center for the Study of Philanthropy, The City University of New York Web: www.philanthropy.org Leírás: A jótékonysággal kapcsolatos viták, kutatások, oktatás nemzeti és nemzetközi fóruma. Link-könyvtár. Centre for Civil Society, London School of Economics and Political Science Web: www.lse.ac.uk/depts/ccs Leírás: Nonprofit szektorral kapcsolatos kutatás, oktatás, politikai elemzés. Center for the Study of Democracy, Bulgaria Web: www.csd.bg

Civicus Web: www.civicus.org Leírás: Nemzetközi szövetség a civil társadalom erősítésére.

Civitas International Web: www.civnet.org Leírás: Szakmai segítség a nonprofit oktatáshoz. Comparative Nonprofit Sector Project, Johns Hopkins University, Institute for Policy Studies, Center for Civil Society Studies Web: www.jhu.edu/~cnp Leírás: A nonprofit szektor nagyságát, szerkezetét, finanszírozását, szabályozását elemző összehasonlító kutatás a világ országaiban. Council on Foundations Web: www.cof.org Leírás: Konferenciák, szolgáltatások, kiadványok. European Foundation Center Web: www.efc.be Leírás: Európai alapítványi információk. Forum Institute for Social Studies, Slovak Republic Web: www.foruminst.sk Leírás: Civil társadalommal kapcsolatos szlovákiai kutatások.

* Jelen összesítést a www.nonprofitkutatas.hu honlapról származik.

Global Service Institute Web: gwbweb.wustl.edu./csd/gsi Leírás: Szervezett önkéntes munkával kapcsolatos nemzetközi összehasonlító kutatás, kisösszegű kutatási támogatások. GuideStar Web: www.guidestar.org Leírás: Internetes adatbázis a nonprofit szervezetekről. Letölthető folyóiratcikkek. Harvard University, The Hauser Center for Nonprofit Organization Web: www.ksg.harvard.edu/hauser/ Leírás: Nonprofit szektorral kapcsolatos kutatások, politikai elemzések és gyakorlati hasznosításuk. Indiana University, Joseph and Matthew Payton Philanthropic Studies Library Web: www-lib.iupui.edu/special/ ppsl.html Leírás: Jótékonysággal kapcsolatos kutatásokhoz és oktatáshoz hasznosítható könyvtár. Institute of Development Studies, Sussex Web: www.ids.ac.uk/ids/research/ index.html Leírás: Tematikusan elrendezett kutatási információk. International Center for Policy Studies, Ukraine Web: www.icps.kiev.ua Leírás: Ukrajnai nonprofit szektorral kapcsolatos tanulmányok. International NGO Training and Research Center

civil fórum

58

Web: www.intrac.org Leírás: Nem-kormányzati szervezetekkel kapcsolatos kutatások. International Nonprofit Management Teaching Resource Center, San Francisco Web: www.inom-trc.org Leírás: Szakmai anyagok a nonprofit menedzsment oktatásához

Web: www.nonprofitkutatas.hu Leírás: Letölthető kutatási anyagok, nonprofit bibliográfia, információs és vitafórum kutatók és gyakorlati szakemberek számára Philanthropy and the Third Sector in Asia and the Pacific Web: www.asianphilanthropy.org Leírás: Ázsiai tanulmányok, kutatások a jótékonysági ágazatról.

International Society for Third-Sector Research Web: www.istr.org Leírás: Nonprofit kutatók nemzetközi szövetsége. Konferenciák, publikációk.

Philanthropy Australia Web: www.philanthropy.org.au/ Leírás: Térítés ellenében hozzáférhető online-könyvtár.

International Year of Volunteers 2001 Web: www.iyv2001.org Leírás: Önkéntes munkával kapcsolatos kutatások.

Pria Web: www.pria.org Leírás: Indiai szociológiai és gazdasági tanulmányok.

Israeli Center for Third Sector Research-ICTR Web: www.bgu.ac.il/ICTR Leírás: Tanulmányok az izraeli nonprofit szervezetekről. Publikációk, adatbázis, linkek.

Romanian Academic Society Web: sar.euroweb.ro Leírás: Romániai civil társadalommal kapcsolatos kutatások.

Maecenata Institute Web: www.maecenata.de Leírás: Német nyelvű alapítványi információk, könyvtár katalógus.

Social Welfare Research Institute in Boston College Web: www.bc.edu/bc_org/avp/ gsas/swri Leírás: Letölthető kutatási anyagok, információk.

Mandel Center for Nonprofit Organization Web: www.cwru.edu/mandelcenter Leírás: Nonprofit menedzsment kutatása, oktatása.

Szocháló-Társadalomtudományi online Web: www.szochalo.hu Leírás: Információk, pályázatok, publikációk.

MidWest Center for Nonprofit Leadership Web: www.mcnl.org Leírás: Kansas City egyetemének nonprofit szektorral kapcsolatos programja.

TÁRKI Web: www.tarki.hu/kiadvany-h/ soco/index.html Leírás: Társadalomtudományi tanulmányok.

National Center for Charitable Statistics (NCCS) Web: nccs.urban.org/ Leírás: Az Egyesült Államok nonprofit szektorának nemzeti adattára.

The Foundation Centre Web: www.fdncenter.org Leírás: Az amerikai Alapítványi Központ honlapja. Kutatások, kiadványok, könyvtár.

National Centre for Volunteering, Institute for Volunteering Research Web: www.ivr.org.uk Leírás: Önkéntes munkával kapcsolatos kutatások.

The Independent Sector (IS) Web: www.independentsector.org Leírás: Adatok, tanulmányok, kutatási információk az USA nonprofit szektoráról.

NGO-net Web: www.ngonet.org Leírás: Információk közép- és keleteurópai nonprofit szervezetekről és szervezeteknek. Könyvtár, linkek.

The International Center for Notfor-Profit Law Web: www.icnl.org Leírás: A nonprofit szektor jogi szabályozása a világ különböző országaiban. Letölthető tanulmányok és törvényszövegek.

Nonprofit Kutatócsoport, Gyakorlat és Kutatás Program

The Management Assistance Program (MAP) for Nonprofits Web: www.mapnp.org Leírás: Online-könyvtár, információk a MAP szolgáltatásairól (Minneapolis és St. Paul). The Rockefeller Archive Center Web: www.rockefeller.edu/archive.ctr Leírás: Kutatási programok, pályázatok. Tocqueville Research Center Web: www.t-rc.org Leírás: Összehasonlító politikai elemzések Magyarországon és más közép- és kelet-európai országokban. University of Trento, Institute for the Development of Nonprofit Organizations Web: www-issan.gelso.unitn.it Leírás: Kutatások az olasz és európai nonprofit ágazatról. Olasz nyelvű. Westfalische Wilhelms-Universitat Münster, Future of Civil Society Project Web: focs-net.org Leírás: Kelet-európai nonprofit képzés tananyagának kidolgozását szolgáló program. Yale Program on Non-Profit Organizations, PONPO Web: www.yale.edu/divinity/ponpo Leírás: Kutatási programok. Universitat Wien Web: www.univie.ac.at/Soziologie Leírás: Társadalomtudományi kutatások. Wirtschaftsuniversitat Wien Web: www.wu-wien.ac.at./npo Leírás: Szociálpolitikai kutatások a Szociálpolitika Tanszéken belül. Ugyanitt található egy direkt NPO WEB-Portal, amely az összes, nemzetközi nonprofit kutatással foglalkozó weboldalakat nyilvántartja Universitat Freiburg Web: www.uni-freiburg.de Leírás: A Közgazdaságtudományi Fakultáson belül találhatók a nonprofit managementtel foglalkozó kutatások. Universitat Konstanz Web: www.uni-konstanz.de Leírás: A Politikatudományi Fakultáson belül található az úgynevezett Seibel-Tanszék, ahol politológai megközelítésű nonprofit kutatások folynak.


ERMACISZ erdélyi magyar civil szervezetek levelezõlistája Az ermacisz lista célja olyan fórumot teremteni, amely lehetőséget ad egymás tájékoztatására és civil társadalmunkat érintő kérdések megvitatására. Feliratkozni az ermacisz–subscribe@ yahoogroups.com, lemondani pedig az ermacisz–[email protected] címre küldött üres levéllel lehet. Kérjük a levelezőlistára szánt leveleket az [email protected] e-mail címre küldeni. A listagazdának szánt levelet az ermacisz–[email protected] címre várjuk. ERMASZOCI erdélyi magyar szociális civil szervezetek levelezõlistája Az erdélyi magyar szociális szervezetek tapasztalatcseréjének és együttműködésének elősegítése céljával az ERMACISZA létrehozta és működteti az ermaszoci levelezőlistát. Feliratkozni az ermaszoci–[email protected] címre küldött üres levéllel lehet. A listára szánt leveleket az [email protected] címre kell küldeni.

59

41. oldal Civil kurázsik. 48. oldal Civil VitaFórV. 51. oldal Kulturális kitekintő. 53. oldal Zongor Attila: KultúrPont Iroda: 7 év 7000 karakterben

Recommend Documents