Barázda | VI. évfolyam 10. szám | 2013. október
Önkormányzat
2-4.
Múltidéző
11-13.
Mezőgazdaság
17-18.
Civil fórum
4-9.
Sulivilág
14-15.
Gyermeksarok
19-20.
Ép testben ...
16-17.
Tarkabarka-Magazin
Hitélet
10.
20. 1
ÖnKOMRÁNYZAT
Barázda | VI. évfolyam 10. szám | 2013. október
Barázda | VI. évfolyam 10. szám | 2013. október
Önkormányzat
Segítség Egyed József, polgármester
Néhány napja egy szép dologról számolt be a média, és ez a mi kis közösségünkben történt: felújítódott egy kicsit Máthé Gergely bácsi háza. Egy félszeg ember háza, aki egy életet végigdolgozott a bányában és sok volt munkatársa megbecsülését kivívta. Összefogott a Mol Románia, a Caritas, az Esélyalapítvány és az Önkormányzat. Kis dolog nekünk, viszont nagy dolog a családnak. A program elérte a célját, így szebbé tehették egy ember öregkorát, már amennyire a betegsége engedi. Egy másik segítségről is beszámolt a sajtó, a fiatal Máthé család új otthonáról, mely most épül, mivel a régi teljesen tönkrement. Életveszélyes állapotok uralkodtak ezen a portán, és ez tarthatatlan egy közösségben. Itt is összefogás történt az önkormányzat, a közbirtokosság és a vállalkozók részéről, így lassan épülget a házikó, a meleg otthon. Ne gondoljanak nagy házra, kedves olvasóim, csak egy kis 30 m2es házikó lesz, ahol a hét tagú család, ha nem is kényelmesen, de el tud lenni télen. Épülget hát a ház, és bennem mindig felvetődik a kérdés, mit is jelent az igazi segítség. A mondások szerint „segíts önzetlenül”, itt viszont úgy érzem, nem elég a házépítés, nem csak így kell segítse a közösség a Máthé családot, mert sok gyerek van, és máskor is elkel a segítő kéz, a jó szó.
A problémát így vázolnám önöknek, kérdezték egyszer a kisgyereket a családból, hogy etettek-e az este, a válasz így hangzott: “mi nem ettünk de, édesapámék ittak bojt” és itt a probléma. A segítség akkor ér valamit, ha a család segítségként és nem a hivatali kötelezettségeként éli meg és utána javul a szociális helyzetük, félreteszik a boros üveget és foglalkoznak a gyerekekkel? Elismerem, sokat dolgozik a családfő, de mit ér a munka, a kereset, ha az szivarfüstként és mámorként a legelső nap elszáll? Mi lesz, ha valami baj éri és már nem tud dolgozni? Mi lesz a sok gyermekkel, ha még iskolába sem jár rendszeresen, és nem kap egy kis nevelést? Mi lesz a családon belül egymásra talált fiatalokkal? Megannyi kérdés, ami ha nem talál válaszra, a szociális problémagóc az építkezéssel nem oldódik meg. Viszont lehet a kezdete, vagy kell hogy legyen egy kezdet a család számára, és intő jel a közösségnek. A közösségnek válaszolnia kell és segíteni, ki hol tud, és a legelső segítség a boltosoktól tud jönni, ha nem adnak alkoholt semmilyen formában. Ha a közösség sem veszi félvállról a helyzetet, akkor nem lesz lehetőség beszerezni, és nem elég legyinteni, azt mondani, ha én nem adok, akkor ad más. Nem, én nem adok, mert én így segítek, és ez is segítség, talán a legnagyobb a világon, adok helyette kenyeret, vagy bármi élelmet, így hiszem, hogy a segítség eléri a célját, és a segélyként adott ruha nem
végzi egy hét múlva a mezőn a mi legnagyobb bosszúságunkra, mert mosni már nincs idő. A család most szociális mélyponton van, nem írom le állapotukat, mert mindenki látja és érzi a bajt. Ha nem teszünk semmit, akkor a családnak nem lesz lehetősége a felemelkedésre, a normális életre, és én elsősorban a gyerekeket sajnálom, mert ők még nem tudnak életmódot változtatni, viszont a felnőttek tudnak és szükség is lenne rá. Így ha a gyerekek felnőnek, és idősebb korukban találkozunk velük az úton, elmondhatjuk, hogy én is segítettem, ha kicsivel is, és lám, életre való fiatalember lett belőle, nem veszett kárba a segítség. Úgy érzem, van még remény kedves olvasóim, csak nem kell könnyen feladni, ki hol tud, jó szóval vagy tettekkel, de segítsen! Próbáljuk meg, és én hiszem, hogy sikerülni fog és így lesz a segítségből igazán segítség. Elnézést kérek, ha túl szabadjára engedtem a gondolataimat, ha túl nyíltan írtam le a valóságot, de úgy érzem, nem lehet itt másként. Nem lehet elhallgatni a tényeket, még ha az ember nem szívesen beszél is róla. Az ember az élete során nagyon sok mindent a szőnyeg alá söpör azt remélve, hogy ott majd nem látják, és akkor nincs is. Ehelyett inkább beszélnünk kellene róla és megoldáson gondolkodnunk. Megoldás van, csak tenni kell érte, én úgy hiszem, a jó tetteknek csak jó eredménye lehet.
Hol volt hol nem volt Bányász Árpád
“Amikor a kút kiszárad; megismerjük a viz igazi értékét” Benjamin Franklin
2
Kedves olvasó, nem mesét szeretnek írni önöknek, hanem ez történt a Kilyenfalvi fúrt kútnál, hol volt víz hol nem volt víz. A legelső leállás, rossz nyelvek szerint, emberi beavatkozás következménye,
mikor egyeseket zavart a fúrt kút, zaja és zavarta vizet a Visszafolyóba. Akiket zavart, egyedi megoldást találtak, betömték a kivezető csövet, bedobáltak vasat és követ, míg meg nem szűnt a víz kitörése.
Már a legelején szeretném tisztázni, hogyan is működik a Kilyenfalvi kút. Ez egy természetes szökőkút vagy más néven ártézi kút (a legelsőt 1126-ban fúrták, Franciaországban, Artois grófságban innen ered a név). Ahhoz, hogy a nyugalmi állapotban 50 méteren lévő víz a felszínre törjön szükséges a gáznyomás, ami felsegíti a vizet a felszínre. A víz és a gáz két különböző szinten áramlik a furatba. Amikor a felszabaduló gáz és víz keveredési aránya megfelelő a víz a felszínre tud törni. A mélyre fúrt kútak vízgyűjtő tere 100 méter átmérőjű kör a furat körül. Ezt a természetes folyamatot gátolta meg a kialakult, azaz kialakított dugó. Mivel a víz hosszú időn keresztül nem tudott a felszínre törni, lent a mélyben 135 méteren elkezdődött a leülepedés lentről fel, míg elérte a 25 métert a kút aljától. A faluvezetés a 2013-as év derekán eldöntötte, hogy a Kilyénfalvi búcsú napjáig a vizet újra kellene indítani és a környékét rendbe tenni. A döntést tett követte, a munkálatok elvégzésére felkértük Orbán András fúrószakembert. A mérések és a vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy a víz felszínre hozása csak úgy lehetséges, ha a fúrótornyot rászereljük a kútra és a képződött dugót átfúrjuk. Fúrás közben a fú-
rófej 53 méter mélységben elérte a torlaszt, amit nem tudott áttörni és tolta maga előtt megközelítőleg 68 méteres mélységig ahol elakadt. Többszöri sikertelen próbálkozás után kiemeltük a fúrófejet ellenőrzésre, meglepetésünkre magával hozott egy roncsolt, rozsdás furatbélelőcső darabot, ami arra enged következtetni, hogy a vas bélelőcső teljesen tönkrement (megrozsdásodott). Így hát kénytelenek voltunk kiszedni a 136 méter rozsdás csövet. Ahhoz hogy a kútat a mai technikai lehetőségeknek megfelelően, nyomásálló, műanyagcsővel tudjuk bélelni a következő munkafolyamatokat, kell elvégezni: - furat átmérő bővítés, 250 mmes átmérőre - természetes szűrő beágyazása (mosott folyami kavics a cső körül) - szűrő elemek beépítése 90 és 135 m között - fúrat cementálás a felszíntől 90 m-es mélységig ami megakadályozza a talajvíz beszivárgását a kútba. Miután ezen munkálatok befejeződtek rátérünk az üledék, fúrósár ki szivattyúzására és átmossuk a kút vizét, folytatjuk ezt mindaddig amíg a víz feltör a felszínre és beindul a természetes szökőkút. Ezután a kút megkapta a jelenlegi formáját, a szépen elrendezett környezetét és alakját. Mária Magdolna ünnepén, július 22-én Fejér La-
jos Kilyénfalva plébánosa a hívek és az elöljáróságok jelenlétében felszentelte. Sajnos nem sokáig gyönyörködhettünk a látványban, mert a vízkitörések egyre gyérültek és rövid idő után teljesen leállt – az okról fantáziadús elképzelés egy kötetre való született a lakosság körében. A valós ok pedig az, hogy a kútban beáramló víz és gáz sodorja magával az üledéket, ami annyira megnehezíti a vízoszlopot, hogy a gáz nem képes a felszínre segíteni a vizet. A megoldás pedig az, hogy sűrített levegő bepumpálásával pótolni kell a gáz saját nyomását így segítve az ártézi kitörést. Erőltetett működtetéssel rengeteg finom üledéket ki lehet pumpálni, egy idő után pedig elindul a természetes kitörés. Az említett eljárást sajnos többször kellett megismételni addig, amíg október 4-én egy erőteljes robbanásszerű kitörést követően sötét trutymó tört a felszínre (híre is ment, hogy borvíz helyett kőolaj tört fel Kilyénfalván), bizonyítván, hogy elhárult a remélhetőleg utolsó akadály a víz útjából. Aznap este már tiszta, iható víz folyt a kútból és nem maradt más hátra, mint beállítani a víz-gáz arányt és a hozamot 1,6 l/másodpercenként. A vízpróbaelemzés megtörtén és a víz iható. Kedves egészségükre.
3
önkormáyzat -/CIVIL FÓRUM
Barázda | VI. évfolyam 10. szám | 2013. október
Segítsünk egymásnak Albert Katalin
Nyakunkon az ősz és a hegyekben kopogtat már a hideg, fagyos tél is, ezért ha csak tehetjük megpakoljuk fával jó bőven tűzhelyeinket az otthonainkban és kis családunkkal együtt a tűz melegénél várjuk, hogy újra beköszöntsön a tavasz. Védelmet nyújtanak otthonaink az erős napsütés, a viharos szél, a fagyos eső és hó ellen de sajnos az Örmény utcában lakó Mathé család ezt nem mondhatta el, egészen mostanáig. Szétcsúszott gerendák, lyukas plafon, hézagos bejárati ajtó és kotyogó ablakok, ez volt jellemző hosszú évek óta a Máthéék családi házára, mert a kis nyugdíj és a szegényes kereset nem tette lehetővé a ház karbantartását, felújítását. A Gyulafehérvári Caritas otthoni betegondózói Köllő Annamária és Erszény Dalma nemcsak felfigyelt, hanem tett is róla, hogy a rossz állapotban levő épület egy kis segítséggel otthonosabbá, melegebbé váljon. Köllő Annamária elmondása szerint, a MOL Románia egyik pályázati kiírása pont kapóra jött, így sikerült a felújításhoz, berendezéshez szükséges pénz egy részét előteremteni. A MOL-tól kapott 1500 lej mellé községünk önkormányzata 1000 lejt
ajánlott fel, valamint a Caritas logistikai részlege, a Server KFT, Görbe Katalin támogatta a felújítást és nem utolsó sorban kétkezi munkával és adományokkal segítettek a betegondózók, családjaik, ismerőseik is. Így válhatót valóra egy régóta melengetett álom, mert új ajtó, hőszigetelt ablakok, melegítő kályha, bútor, szőnyeg, fekvőhely, függöny és csillár került az újra vakolt és festett szobába. Többé nem lesz húzat, nem lesz hideg és nyirkos a levegő a lakásban és könny csordul a munka befejeztével nem csak a Máthé család hanem a beteggondozók, a felújítást segítők szeméből is. A változás hihetetlen, és a Mathé
családnak az öröme szavakban kifejezhetetlen. mindezen munkálatok után csak annyi a dolguk, hogy tisztán és rendben tartsák kicsiny portájukat és megbecsüljék az önzetlen segítséget, és figyelmet, amelyet kaptak. A mai világban kedves olvasóim öröm hallani, írni és olvasni az önzetlen segítségről, a figyelemről és a tenni akarásról, amellyel hátrányosabb helyzetű embertársainkat segítsük és még nagyobb öröm, hogy a mi kis falunkban történt ez meg. Tisztelet illeti Köllő Annamáriát és Erszény Dalmát hiszen az ők közbenjárásának köszönhető, hogy a felújítási folyamat elindult és sikeresen végződött.
Tűz és víz az emberiség szolgálatában Deák Csaba
Nagyszabású tűzoltó felkészítőre került sor szeptemberben Gyergyóalfaluban, melyet az Erdélyi Önkéntes Tűzoltók Szövetsége és a Kaposvári ,,Kötél” speciális mentőegyesület közösen szervezett.
4
Ez a képzés két teljes napot vett igénybe melynek első napján elméleti oktatásban részesültek a környékbeli és a megye távolabbról érkező önkéntes tűzoltói. A kaposvári csapat oktatása arra készített fel, hogy egy esetleges épület tűz, vagy bármely más katasztrófa esetén, hogyan mentsük ki a bajba ju-
tottakat és természetesen, hogyan oltsunk, úgy tűzet, hogy megvédjük testi épségünket. Egy ilyen esetben nagyon fontos a bajtársak közötti pontos kommunikáció, mivel amikor más elmenekül, a baj elől mi pont oda igyekszünk, hogy azt megakadályozzuk ezért fontos, hogy egymás tudását ismerve megbízzunk
Barázda | VI. évfolyam 10. szám | 2013. október
egymásban, hogy kellő biztonsággal tudjuk elvégezni a munkánkat. Erre nagy hangsúlyt fektetve próbálták átadni tudásukat. Nagyon sok tapasztalt önkéntes tűzoltó vett részt, de még is sok szakmai szabály volt, amit nem ismertünk, és amiből tanulni lehetett. Amit egésznap megtanultunk azt délután gyakorlatban ki is próbáltuk. Itt derült ki, hogy mennyire veszélyes tud lenni a beavatkozás, ha nem ismerjük a tűzoltás szabályait. A képzés második napján az átvett tudásunkat kellett bizonyítanunk. Ezen a ,,bevetésen” egy vészhelyzetet kellett szimulálni, ahol feltételezve volt, hogy Borzont irányából egy személygépkocsi összeütközött egy másik szabályosan közlekedő gépkocsival. Az ütközés során az autók kisodródtak az egyik autó kigyulladt a másikban emberek rekedtek, és ezeket kellett kimenteni. Az autók egy villanyoszlopot is kiütöttek, amely egy épületre borult és az is lángba borult, az ott lévő munkásokat kellett kimenteni
és a sérülteket ellátni.,,Egységben az erő”- mottóval 14 tűzoltóautó és több alakulat fogott neki a mentésnek. Eredményesen és sajátos szaktudással végezte mindenki a munkáját. A Kaposváriak elégedettek voltak és arra bíztattak, hogy ezt a szaktudást folyamatosan gyarapítani kell, gyakorlatokon,
CIVIL FÓRUM
és az önkéntességet ilyen nagy erővel együtt folytassuk minél több ünneppel és ne bevetéssel. Én úgy gondolom, hogy nagyon sokat tanultunk ezen a két napon és mindenki tudását gyarapítva tért haza, hogy kellő időben biztonságosan védeni tudja községünk javait.
III. Székely Menekültek Emléknapja Hajdúnánáson Varga Gabriella
Az elmúlt évtizedek során vajmi keveset, az elmúlt két év során azonban sokat és sokszor hallhattunk a székelyek első világháborúbeli meneküléséről, arról, hogy 1916 kora őszén, amikor Nagy-Magyarország keleti vármegyéit román katonai támadás érte, 200 ezernél is több székely menekült el a saját otthonából, mindent hátrahagyva. Ma már tudjuk, hogy mivel az erejük teljében lévő férfiak a csatatereken harcoltak, édesanyák, gyermekek, idősek és betegek keltek útra gyalogosan, szekéren vagy zsúfolt marhavagonokban, és csak több napos, nemritkán több hetes kegyetlenül nehéz utazás után jutottak fedélhez. Olyan is volt, hogy az utazás közben egy édesanyának a kisgyermeke meghalt, és
a nagy tömegben az is előfordult, hogy szülők és gyermekek szem elől veszítették egymást. Elgondolni is nehéz, min mentek keresztül akkor a székelyek, míg megérkez-
tek ideiglenes szálláshelyeikre. A 200 ezer menekültből 1916 őszén a magyar belügyminisztérium irányításával 20 ezer székely Debrecenbe került, onnan vezé-
5
CIVIL FÓRUM
nyelték tovább őket Hajdú vármegye különböző településeire. Hajdúnánás összesen 3200 menekültet fogadott be. A 3200 befogadott székely és az őket befogadó hajdúk emlékére a Hajdúnánási Római Katolikus Egyházközség a város önkormányzatával közösen 2011 szeptemberében megszervezte a Székely Menekültek Emléknapja elnevezésű eseményt, amelynek keretében a templomkertben két emlékművet avattak: a Székely Menekültek Emlékoszlopát és az ott töltött szűk három év alatt elhunyt 38 székely emlékére a Székely Menekültek Emlékkeresztjét. Tavaly, 2012 szeptemberében is méltóságteljes megemlékezésnek lehettek a tanúi azok, akik részt vettek a II. Székely Menekültek Emléknapján, s nem volt ez másként idén sem. A III. Székely Menekültek Emléknapja szervezői ezúttal 2013. szeptember 22-én várták a hajdúnánási római katolikus templomhoz a menekültekre és a befogadókra emlékezni, az emlékük előtt fejet hajtani vágyókat. Kilyénfalvát ezúttal Fejér Lajos plébános, Gál Péter egyházgondnok és lánya, Viola, valamint Gál Ernő egyháztanácsos képviselte. Hozzájuk csatlakozott a Jakab Antal Keresztény Kör három Budapesten élő tagja: e sorok írója, Tófalvi Szilvia tanárnő és Horváth Gábor Miklós újságíró. Idén is igazán felemelő emlékünnep pillanatait, óráit élhettük át, az idei esemény is kiemelkedően emlékezetes marad számunkra. Az ünnepi szentmise megkezdése előtt Hajdúnánás lelkésze, Kerekes László atya ezekkel a szavakkal köszöntötte az emlékezésre egybegyűlteket: „Az idén 97. esztendeje annak, hogy 1916 őszén több mint 200 ezer székely magyarnak kellett útra kelnie a román katonai támadás miatt. Útjuk az Alföldre vezetett, s közülük 3200 főt Hajdúnánás katolikus és főként református népe fogadott be. Hajlékát közel három éven át osztotta meg velük. Ebbe a templomba jártak szentmisére, itt
6
Barázda | VI. évfolyam 10. szám | 2013. október
imádkoztak a Csíksomlyói Szűzanyához. Ennek a szeretetbefogadásnak az emlékezetére gyűltünk most ismételten össze, hiszen két évvel ezelőtt ugyanezen a helyen azt is megfogadtuk, hogy esztendőnként ilyenkor megemlékezünk erről az eseményről. Szeretettel köszöntöm világi vendégeinket Székelyföldről és megyénkből, illetve városunkból. Különös tisztelettel köszöntöm székelyföldi paptestvéreimet, a tavalyi ünnepi szentmisénk főcelebránsát, a Kilyénfalván, Jakab Antal püspök szülőfalujában szolgáló Fejér Lajos plébánost, valamint főtisztelendő Pál Vilmos Barna esperes-plébánost, aki Csíkszentgyörgyről érkezett, ahonnan szintén jöttek annak idején menekültek városunkba. Köszönöm, hogy elfogadták meghívásunkat, és szeretettel kérem Pál Vilmos Barna paptestvéremet a szentmise bemutatására.” Főtisztelendő Pál Vilmos Barna alcsík-kászoni főesperes, csíkszentgyörgyi plébános ugyancsak megható gondolatokkal vette át a szót és kezdte meg az ünnepi szentmisét: „Ezen a mai vasárnapon azért jöttünk el Székelyföldről, egész pontosan Csíkszentgyörgyről, hogy megköszönjük a Hajdúságban élő magyar testvéreink nagy-nagy szeretetét. Megköszönjük az evangéliumi lelkületet. Megköszönjük, hogy annak idején irgalmas szamaritánusként fogadták házat és hazát odahagyó, menekülni kényszerült őseinket. A mai szent napon a menekültekre és azok befogadóira emlékezünk. Ez a nap egyúttal örök mementója az emberi kapzsiságnak is. Mert a vagyonszerzés, országszerzés gondolatával törtek rá őseinkre galád, hamis, becstelen módon a szövetségeseknek vélt ellenségek. Sajnos később meg is kaparintottak egy egész országnyi területet, népeivel, kultúrájával, gazdagságával. Emlékezünk, méltósággal és alázattal. Hálával emlékezünk azokra, akik befogadtak. Kegyelettel adózunk nekik. Könnyekkel adózunk azok emlékének, akik menekülni kényszerültek,
akik oda kellett, hogy hagyjanak mindent, ami egy élet munkáját jelenti, hogy aztán majd verejtékezve újra otthont és hazát építsenek a romokon. Emlékezünk azokra is, akik miatt menekülni kellett, kérve számukra az Isten irgalmát, mert nem tudták, hogy mit cselekszenek. Imádkozunk azért is, hogy soha többé ne kerüljön sor ilyen eseményre, hogy menekülni kelljen embertársaink elől. Soha többé ne legyen gyűlölet és erőszak, amely elszakít embert embertől, családokat szeretteiktől, népeket hazájuktól. Ezekkel a gondolatokkal tekintsünk magunkba, vessünk ki szívünkből minden ellenséges érzületet, bocsássunk meg az ellenünk vétkezőknek, hogy tiszta szívvel ajánlhassuk fel az áldozatot.” Az ünnepi szentmise után az emlékezők kivonultak a templomkertbe, ahol Buczkó József néprajzkutató, a megemlékezés kezdeményezője és szervezője bevezetőszavait követően a város nevében Szólláth Tibor polgármester üdvözölte a jelenlévőket, majd a református közösség nevében nagytiszteletű Gacsályi Gábor református lelkipásztor mondott igei köszöntőt. Buczkó József „Szállást adtunk hűséges magyar véreinknek” című könyvének Szívet tépő látvány volt a menekülők érkezése… című fejezetéből Holocsi Mária Anna olvasott fel megrendítő részleteket. A Jakab Antal Keresztény Kör nevében e sorok írója is megoszthatta gondolatait az emléknap résztvevőivel: „Kedves Hajdúk, Kedves Székelyek! Kedves Emlékező Közösség! Kilencvenhét évvel ezelőtt Kilyénfalváról édesanyjával, testvéreivel és számos falusfelével együtt egy 7 éves kisfiú is Hajdúnánásra érkezett. Erős székely gyökereit bő egy évig táplálta a hajdúsági talaj, hogy aztán a »csemetéből« egy tiszta tekintetű, egyenes gerincű, az erdélyi magyarság számára meghatározó emberoszlop növekedjék, aki a gyulafehérvári egyházmegye főpásztoraként a kommunista diktatúra utolsó, gyötrelmes évtizedében
Barázda | VI. évfolyam 10. szám | 2013. október
védelmezte és küzdött utolsó csepp erejével is egyházáért és népéért. A Jakab Antal emlékét ápolni hivatott Jakab Antal Keresztény Kör és az abban hangsúlyosan jelenlévő rokonság tagjaiként úgy gondoljuk, hogy a Hajdúnánásra betérő vándor sokat tanulhat ettől a várostól. Tanulhat befogadó szeretetet, és megtanulhatja azt is, hogyan kell a dicső múltra emlékezni, hogyan kell a hősök, s köztük a mindennap hőseinek emléke előtt is fejet hajtani. Mindig hálatelt szívvel gondolunk és jövünk Hajdúnánásra, az egyetlen magyarországi településre,
ahol Jakab Antal életvitelszerűen élt és az egyetlen magyarországi településre, ahol kőbe vésték a nevét. Adja Isten, hogy a két nemzetrész összekapaszkodása váljék állandóvá – ha lehet, végtelenné; adja Isten, hogy a Buczkó József által két évvel ezelőtt újrafont kötelék soha ne szakadjon el! Isten éltesse a hajdúkat! Isten éltesse a székelyeket!” Miután Péter Zoltán csíkszentgyörgyi egyháztanácsos elhelyezte az otthonról hozott földet a Székely Menekültek Emlékkeresztjénél, a két emlékjel méltóságteljes megkoszorúzása következett. A fejet
CIVIL FÓRUM
hajtók nagy számának sorában a kilyénfalvi küldöttség és a Jakab Antal Keresztény Kör jelenlévő tagjai is elhelyezték a Székely Menekültek Emlékoszlopánál az emlékezés koszorúit. A Magyar Himnusz és a Székely Himnusz közös eléneklése után a házigazdák és a meghívott vendégek a helyi Gyermek- és Közétkeztetési Nonprofit Kft. éttermében folytatták, majd zárták az együttlétet. Cseppet sem lehet csodálkozni azon, hogy búcsúzáskor mindenki így köszönt el a másiktól: „Viszontlátásra, találkozzunk egy év múlva is ugyanitt!”
II. Újfalvi Ceppel Találkozó Deák László
Másodszor került megrendezésre a II. Ceppel találkozó, amely a Gyergyóújfalvi Lázár István Művelődési házban volt megtartva, Októbert 12-én. Idén több fellépők vettek részt, meghívtuk a Gyergyóremetei Sirülő Néptáncegyüttest, Gyergyószárhegyi Cika Együttest, Gyergyócsomafalvi Citera Zenekart és a Mocorgó Néptáncegyüttest, a Gyergyóújfalu Pünkösdi Rózsa Citerazenekart és nem utolsó sorban a Katorzsa Együttest. És a környékbeli Ceppel zenészekből sem volt hiány: Oláh Árpád (Hegedű), Bartalis Ferenc (Hegedű), Koszták Venczel (Hegedű), Csata Levente (Hegedű), Koszta István (Harmonika), Simon András (Harmonika), Ambrus Tibor (Nagybőgő), és Csata András (Nagybőgő). Idézet a Tiszta Forrás Találkozón elhangzott szavak a Ceppel történetéről. „Maguktól kezdték muzsikálni a dallamokat a maguk és környezetük szórakoztatására és a vidám kedvű székiek mindjárt táncolni kezdtek rá, de mindenki másképp járta a maga kedve szerint. Az 1810-es években Osztrák helyőrséget hoztak a faluba, akik ezt a táncot dobogónak nevezték el, mivel tánc közben gyorsan dobbantottak. Ezek az osztrákok az évek folyamán különböző figurákkal gazdagították a Valcer kezdetleges elemeit hozták be s a Polkát is megtaláljuk a figurák között. Tehát a magyar, német, lengyel
7
CIVIL FÓRUM
elemekből kialakult tánc lett hagyományossá az idők folyamán. Kondor Gyurkától az 1800-as évek végén tanulták meg muzsikálni Pulika János és Pulika Péter muzsikusok, majd 1916 körül Bodó Imre bácsi, aki jelenleg 80 éves és még mindig szeretettel muzsikája. A Kultúrotthon felépítéséig, az 1930 évekig a község szabadtéri központjában táncolták télen pedig lakatlan üres házakban vagy csűrőkben. A 30-as évektől kezdve minden népi táncot és bált a Ceppelel fejeztek be ezután még ráadást sem húztak. Ezzel jártak mindenfele versenyekre, de csak a kitűnő táncosokat vitték. Az 50-es évektől errefele mind nagyobb és nagyobb teret hódítottak a modern táncok a Ceppel kikezdett
Barázda | VI. évfolyam 10. szám | 2013. október
menni divatból és a jelenlegi fiatalság kevés része ismeri. Ez tette szükségessé, hogy haladó hagyományunk legszebb gyöngyének megismertetését, megszerettetését tovább ápoljuk. Ma a Tiszta Forrás találkozó alkalmával falunk legjobb táncosai: Kozma Ignácz (István), Kozma Sándor és felesége, Simon Sándor és felesége, Mihálydeák József és felesége, Koós Imre és felesége, Komsa József és felesége, valamint Sólyom József és felesége táncolják. Szeretettel köszöntjük a táncosokat és kérjük, ápolják továbbra is ezt a szép hagyományt.” Az előadás befejezésével a Katorzsa Együttes népdalkórusa Gyergyói Népdalokat adott elő. A népdalok Bartók Béla, Kodály
Zoltán és Molnár Antal 1907 és 1911 közötti gyergyói népzenegyűjtése alapján lett összealítva. Bartók Béla Gyergyóújfaluban, Gyergyókilyénfalván, Gyergyótekerőpatakon és Gyergyócsomafalván összesen 116 szöveges és 5 hangszeres dallamot gyűjtött, 1907. agusztus 17-én írja le a felfedezését: „Megtaláltam a székely dallamtípusokat, amiről nem hittem, hogy léteznek” Befejezésül ez a rendezvény megvalósításához megköszönjük a Hargita Megye Tanácsának, Gyergyóújfalvi Önkormányzatának és a Helyi Támogatóknak a segítségüket. Külön Köszönet a „Régi Ceppel” táncosoknak hogy eljöttek és Szinesebbé tették táncúkkal a rendezvényünket.
szüreti bál Gyergyókilyénfalván Bányász Szilvia
2013. szeptember 21-én megszervezésre került Gyergyókilyénfalván a szüreti bál. A régi hagyományokat követve az idén is felkerekedett szeptember 21-én reggel 21 fiatal népviseletbe. Bennünk volt a vágy, hogy egy igazi példamutató vigasságot szervezzünk, a vágy, hogy egy jót mulassunk. Az idén a csőszkirálynő Balázs Júlia és a csőszkirály Varga Tihamér volt. Szekérrel és lovakkal indultak útnak, egy harmonikás meg egy szaxofonos segítségével, hogy énekkel, meg vidámsággal hívják meg a falvak lakóit a szüreti bálra. Este 8 órától kezdetét vette a szüreti bál, a kultúrotthonban. Az idén is sikerült megmozgatnunk a falu és szomszéd falu lakóit. Élő zenére táncolhattak, szomjukat kedvükre olthatták a mulatni vágyó emberek. Hiszem, hogy bánhatja az, aki nem jött el a bálba. Förgeteges bál volt, hagyományos szőlőlopás és a koszorú árverés mellett a sorsolásra is sor került. I. díj egy edénykészlet volt, amelyet Gál Szilárd tudhatta
8
magáénak. II. díj egy kávéfőző volt a tulajdonosa pedig Orbán Zsolt lett. III. díj gyümölcskosár volt a szerencsés nyertes pedig György Bálint. Mindazok mellett, hogy jót mulattunk, a legnagyobb ajándék számunkra ettől a naptól, hogy
cselekedhettünk, helyt állhattunk, kimozdulva az otthonunkból, magunkra öltve gyönyörű népviseletünk és őrizhettük hagyományainkat. Mindenkinek köszönjük, aki segített, eljött, részt vett és velünk mulatott ezen a bálon.
Barázda | VI. évfolyam 10. szám | 2013. október
CIVIL FÓRUM
Idősek Világnapi ünnepség Páll Emilia
Az idősek Világnapja számomra az idős emberekről, a nekik járó tiszteletről szól. Ez az ünnep alkalmat kínál számunkra, hogy éreztessük, az idősekkel azt, hogy mennyire fontosak számunkra. Lehetőség, hogy a mai rohanó vilgában megálljunk megköszönni mind azt amit életük folyamán tőlük kaptunk. Ők azok akik nélkül mi nem lehetnénk, ők azok akik példamutatással, szeretettel nevelnek bennünket átadva tapasztalataikat, hagyományokat és emberi értékeket. Ezt az ösztönös tenni akarást csak egyetlen módon tudjuk megköszönni, ha odafigyelünk az idős társainkra. Így hát településünk fiataljaival összegfogva október 1-én, kedden délután ünnepi program összeállításával igyekeztünk kicsalogatni településünk időseit otthonukból, hogy eljöjjenek és együtt ünnepeljenek ezen a napon. Az ünnepi program során Ft. Tankó Géza plébánosunk szentmisével köszöntötte, majd ezt követően, a helyi Kultúrház adott otthont az idei kulturális műsorunknak, melynek színes összeállításásval igyekeztünk meg önverdeztetni a kedves időseket. A kulturális műsor során különböző előadásokat kísérhettek figyelemmel az idősek, Sza-
bó Bence zongorajátékát, a Szt. Ferenc alapítvány napközis gyerekeinek verses énekes előadásást, a Katorzsa néptáncegyüttes Felcsíki táncát, a Fábián Ferencz színtársulat humors jeleneteit, Bartalis Erzsébet csángó népdalait, végezetűl Danguly Ervin, Simon András és Bartalis Ferenc katonanóták éneklésével zártunk ünnepi műsorunkat. A kulturális műsor végeztével egy kis szeretet vendégségre hívtunk meg mindenkit, amely során minden kedves ünneplőt felköszöntöttünk egy szál virággal, valamint egy pohár bor koccintásával és sütemény elfogyasztásával kívántunk minden szépkorúnak jó egeszséget és nagyon
szép öregkort. Ez úton is szeretném megköszönni a támogatóknak helyi Polgármesteri Hivatalnak, Hargita megye Gyermekvédelmi és Szociális Vezérigazgatóságának támogatását. Hálás köszönet a fellépő előadóknak Szabó Bencének és felkészítőjének Molnár Katalinnak, a Katorzsa néptáncegyüttesnek és Deák László kultúrigazgatónak, a Szt. Ferenc Alapítvány napközis gyerekeienek és Páll Mária nevelőnőnek, Danguly Ervinnek, Simon Andrásnak és Bartalis Ferencznek, valamint a Fábián Ferencz színtársulatnak lelkes munkáját, akik nélkül nem jöhetett volna létre ez az ünnepség.
9
hitélet
Barázda | VI. évfolyam 10. szám | 2013. október
Imádkozzunk halottainkért! nyomorán. Szeretett Marokkójához közel felépíti szegényes kápolnáját, Adj örök nyugalmat ó békesség királya, és Afrika szívében attól kezdve doA te szolgáidnak, kik irgalmadra várnak! bog Jézus Szent Szíve. Emlékezhetünk azokra a retteneÖrök világosság fényét lássák meg ők, tes időkre is, amikor emberek hajtotNyerjenek nyugtot a temetőben pihenők. ták a hajókat, izzadtak a gályarabok, hátukon csattant a korbács és voltak Gyakran halljuk templomainkban a emberek, szerzetesek, akik eladták felhívást: Imádkozzunk halottainkért! saját magukat, beálltak az elítélt heNovember, a halottak hónapja kü- lyébe, mert segíteni akartak, és ezt lönös hangsúllyal figyelmeztet erre. az egyetlen lehetőségét látták anMindenszentek ünnepének délután- nak. ján, halottak napján a temetők megDe vannak emberek, akik tíz, húsz, telnek emberekkel. Az utolsó zöldet, ötven vagy száz éve haltak meg és a féltve őrzött, takargatott virágokat még mindig várnak, még mindig viszik a sírokra, gyertyák lobognak szenvednek. Nem örök a szenvebele az éjszakába, megtörténik az désük, de ők magukon segíteni már élők és holtak évenkénti nagy talál- nem tudnak. A tisztulás állapotában kozása. Van, aki a megszokás közö- levő lelkek ők, akiken csak mi élők nyével megy ki a temetőbe. Egy kis segíthetünk. Emberek, akiket talán őszi sétára. Van, aki kimegy, mert már mindenki elfelejtett, de várják, ezen az egy napon újra eszébe jut hogy kerüljön valaki, talán éppen a a régen elfelejtett halott. Van, aki el- mi hívő közösségeinkből, Újfaluból, megy, mint egy jó látványosságra, Kilyénfalvából, vagy Tekerőpatakról, találkozni a rég nem látott ismerő- aki gondol rájuk egy jótettel, önmegsökkel, a hazatérőkkel. Van, aki a be tagadással, vagy naponta legalább nem gyógyult seb fájdalmát viszi ki a egy Miatyánkkal, egy fohásszal, jó temetőbe, más, az élő szeretet mele- esetben egy tized rózsafüzérrel. Tagét. És vannak, hiszem, hogy sokan lán lesznek emberek, hívek, akiknek vannak, akik viszik a hívő ember imá- fáj az ő sorsuk is. Az elfelejtett szenját azokért, akik már odaát vannak. vedők sorsa. És én hiszem, hogy Viszik a hívő ember reményét, hogy a mai keresztények, a mi híveink majd egyszer megnyílik a síri világ és akarnak segíteni, tudnak és fognak újra találkoznak. Viszik a hívő ember segíteni a tisztulás állapotában lévő hatékony szeretetét, hogy szabad és lelkeken. Hiszem kedves jó olvasó kell azokért imádkozni, akik már elő- testvérem, hogy ha valaki melletted rementek, mert csak így segíthetünk éhezne és neked csupán egy darab rajtuk. És segíteni mindig, mindenki kenyered lenne, te azt is megtörnéd számára keresztény, testvéri köteles- és juttatnál belőle neki. Tudom, hogy ség. Érezték ezt minden korban az ha valaki szenvedne a közeledben, emberek s hiszem, hogy a mai em- ha szomorú volna és te megvigaszber is érzi: ahol szenvedés, baj van, talhatnád, megtennéd. Merem hinnyomor ott segíteni kell! ni, hogy ha valaki haldokolna, és te Ezért ment Albert Schweitzer Afri- visszaadhatnád az életnek, vissza is kába. Vitte a segítés vágya. És felál- adnád. Bízom benne, hogy ha valaki lította ingyenes korházát. Gyógyított. magányos, elhagyatott lenne melAmikor elfogyott a gyógyszer, öreg- letted, te mellé állnál, és megmonember létére is leült a zongora mellé, danád, hogy bízzon, reméljen, mert játszott, hogy legalább játékával fe- nincs egyedül, te mellette vagy, te ledtesse betegeivel a szenvedést. vele érzel. Charles de Foucauld a segítés Hiszem, hogy elmondhatja rólunk vágyával megy ugyancsak Afriká- ma is Krisztusunk: Éheztem és enba, hogy ott segítsen a négerek lelki nem adtatok, szomjaztam és innom Csedő István plébános
10
adtatok, beteg, magányos voltam és meglátogattatok. De Krisztus elmondja nekünk ezt is: szenvedtem a tisztulás helyén, elhagyatott voltam, senki nem segített rajtam, éveken, évtizedeken át, vártam, hogy legyen egy, legalább egyetlen egy ember a ti közösségetekből, hogy éppen te légy az, aki segít rajtam! És vajon mivel folytathatja Jézus? Elismerő szavakkal, hogy segítettél, hogy imádkoztál vagy éppen az ellenkezőjével? Mint minden közösségben, a mi közösségeinkben is nagyon sokan vannak, akik már eltemették a nagyszülőket, az édesapát, az édesanyát, a testvért, az élettársat vagy éppen a gyermeket. Sokan gyászolnak rokont, egy jó keresztszülőt, évfolyamtársat. Ne feledkezzünk meg róluk, akik közel álltak hozzánk élekben, térben és időben. A szentírás azt mondja: „A szeretet erős, mint a halál.” Sőt még erősebb. Túlnő a síron. Legyen ilyen erős a mi szeretetünk is, a síron túlnyúló, azáltal, hogy imádkozunk azokért, akik már eltávoztak, de még nem érkeztek meg. Tegyük ezt abban a reményben, hogy egykor mi is elindulunk a temetőkben pihenők útján, s akkor is lesznek, akik imával nyúlnak utánunk, nemcsak ilyenkor halottak napján, hanem egész novemberben, sőt az év minden napján. Mert a mi sorsunk is az, amit Dr. Dobos Ferenc „Őszi levélhullás” c. versében fogalmaz meg: Mindennap hull, mindennap fogy Tavasz, nyár, ősz együtt véve sárgult lombja az erdőnek. sem volt annyi, mint a tél lesz. Minden, minden azt mutatja, Talán azért fáj úgy, hogy én is hogy már téli napok jönnek. közel vagyok már a télhez. Éltem fáján egy-két sárgult levél, ha van…Tán lefújja egy hideg szél. S ott vár a sír, az örökös tél kapuja.
Barázda | VI. évfolyam 10. szám | 2013. október
múltidéző
“Égesd le az ellenséged karavánját és leégeted a saját jövődet” II. rész Elekes Dániel László
A mai kutatások – ásatások, genetikai felmérések, földrajzi és meteorológiai bizonyítékok eredményei – bebizonyították hogy, maga az ember igenis Afrikából indult a hosszú és veszélyes útnak hogy benépesítse a Föld ös�szes tájait. A bizonyítékok nyomán végig lehet követni az útját Afrikából Ázsiába, Európába, Ausztráliába és végül a két Amerikába. A külső eltérések ellenére, minden ember tökéletesen egyforma, függetlenül attól hogy fehér, fekete, sárga vagy rézbőrű. Ebből a szempontból nyugodtan kijelenthetjük hogy mind Ádám és Évából származunk. És mégis mindig találunk valami okot, hogy hátrányosan megkülönböztessünk bizonyos embereket, társadalmi rétegeket, népcsoportokat vagy akár egész nemzedékeket. Benne van a vérünkben. Az ilyen fajta megkülönböztetések mindennapiak gyerekekkel, nőkkel, szegényekkel, alárendeltekkel szembe, úgyhogy már nem kelt feltűnést senkibe. An�nyira hozzá szoktunk, hogy az élet „normális” részévé vesszük. De a helyzet drámaian változik amikor egy egész nép elítéléséről van szó. A történelem számtalan példával rendelkezik az ilyen fajta „népgyűlöletről” de talán egyik sem annyira drasztikus mint amit tapasztaltak – és még mindig tapasztalnak – a zsidók és a cigányok az idők folyamán. „Mindennek meg van az oka” gondolja magában a kedves olvasó, és ez bizonyos mértékig így is van, de az ember azt gondolná, hogy már rég elértük azt a gondolkodás szintet amikor könnyen túl tehessük magunkat az ilyen fajta ösztönös elítélésen. A roma nép történelmének és helyzetének a megismerésével folytatjuk jelen lapszámban, és első sorban pont az újonnan használt elne-
vezésre térnék ki. A roma nyelven, a szó „rom” egy főnév, jelentése „férfi” vagy „férj”. „Romani” már egy melléknév, ezért a saját nép elnevezésére inkább a „Rom” és annak a többes számot jelölő „Roma” etnikai kifejezést használják, habár nem mindenütt. (Tehát valójába a „romák” kifejezés helytelen, hiszen már „roma” többes szám!) Egyes vidékeken, főleg Romániában, hogy elkerüljenek minden fajta összetévesztést, a „rrom” illetve „rromani” írott változatát alkalmazzák. Mindkét „rom” és „romani” elnevezést találhatjuk Nyugat Európában, főleg Angliában, már a XIX. században, tehát nem a XXI. század szüleménye. Egyes szövegekben még a dupla „rr”-es változat is megjelent. Habár inkább a Kelet-Európai illetve a Balkán félszigeten élő csoportokra jellemző, a „roma” illetve „romani” elnevezés manapság már kezd világméretűvé válni. Mint említettük előző számban, a XVI. század vége felé az európai nagy hatalmak taktikát változtattak amikor elismerték hogy az erőszakos kitoloncolás és a területükről való kitiltás nem vezetett eredményhez. Az üldözést felváltotta az asszimiláció, de mivel a cigányok nem akarták önszántukból feladni az identitásukat, nagyon hamar megjelent az erőszakos asszimilációs politika. Hogy mit jelentett ez: a cigányokat egyszerűen kivégezték, csak azok kerülhették el a kivégzést akik megtagadták cigány mivoltát, letelepedtek, „tisztességes” munkát vállaltak, „tisztességes” nyelvet beszéltek, „ennek megfelelő életmódot folytattak”. Így például, Angliába teljes vagyonelkobzással és halállal büntettek minden cigányt. Egy 1596-ból származó dokumentum beszámol egy 196 főből álló csoport letartoztatásáról. Ebből 106 felnőtt életével fizetett „cigányságért”, a többit kiutasították az országból...
Azokban az országokban, ahol az asszimilációt választották megoldási stratégiának (Spanyolország, Németország, stb.), a cigány gyerekeket erőszakkal elvették a családjuktól, keresztény családoknak adták őket, hogy ott „tisztességes” nevelésben részesüljenek, elfeledve származásukat. Ezen túl megtiltották a cigányoknak nyelvük használatát (amelyet nem tekintettek önálló nyelvnek, csak a többségi társadalom megtévesztésére szolgáló zsargonnak), öltözetük viselését. Tilos volt továbbá a hagyományosnak mondott cigány mesterségekkel, praktikákkal, babonákkal való foglalkozás. Ez alól kivételt képeztek az olyan területek, ahol hiányoztak a különféle mesterségek (fémművesség, lópatkolás, lószerszám-készítés) nem-cigány mesteremberei, itt engedélyezték a cigányoknak, hogy ezekben a szakmákban dolgozzanak. A letelepített cigányokat általában földművelésre kényszerítették, erősen szabályozva, hogy milyen munkát kell, illetve szabad végezniük. A férfiakat a legveszélyesebb munkákra hívták be a hadseregbe, ugyanakkor megtiltották számukra a fegyver- és lótartást – hiszen ezek birtokában lehetőségük lett volna egy autonóm élet kialakítására. Az erőszakos letelepítés során nem engedték, hogy több család éljen egymás közelében, megakadályozva ezzel azt, hogy kolóniát, telepet hozzanak létre. Házaikat a nem-cigány lakosok házai közé, szétszórtan kellett építeniük. A Habsburg monarchiában, Mária Terézia komolyan nekifogott a cigányok erőszakos letelepítésére. 1754-ben „új polgároknak” nevezte őket, megtiltotta nekik a ló, illetve a szekér tulajdont, és azokat a férfiakat akik nem rendelkeztek mesterséggel katonai szolgálatra kényszerítette. 1773-ban már meg tiltotta a házasságot is a cigányok között. Fia, II Jó-
11
múltidéző
zsef, betiltotta a cigány viseletet és a cigány nyelv használatát. Mária Terézia és II. József rendelkezéseit Magyarország és Erdély nagy részén sem a hatóságok, sem a cigányok nem vették túl komolyan, amennyire lehetett, kibújtak a végrehajtása alól. A XVIII. századtól megkezdett, a letelepedésre és az asszimilációra irányuló rendelkezések, intézkedések hatása így is fokozatosan teljesedett ki. Az erre irányuló rendeletek rejtetten hatottak, az 1893. évi népszámláláskor a magyarországi cigányság kb. 90% már letelepedett és állandó lakóhellyel rendelkezett. Spanyolországban hasonló intézkedéseket vezettek be már 1619-től kezdődően: betiltották a roma nyelvet, a férfiakat elválasztották a nőktől és külön munkára fogták, a gyerekeket árvaházba zárták. 1783-ban itt is betiltották a cigány viseletet, a lovak és szekerek, még a gitano szó használatát is, hogy megkönnyítsék az asszimilációt. Végső sorban, ugyan úgy mint a Habsburg birodalomban, ezek az intézkedések mind hiábavalónak bizonyultak, mivel a többi lakosság visszautasította Gitanos integrálását társadalmukba. Szinte egyetlen európai ország sem maradt ki az ilyen fajta intézkedések alól, kivétel nélkül ugyan olyan eredményekkel. Még Norvégiában is egy olyan törvényt fogadtak el 1896ban, minek értelmében a cigány gyerekeket elvették szüleiktől és állami intézményekben helyezték. Az „Új Világ” felfedezése után a cigányok is útra keltek és kivándoroltak az amerikai gyarmatokra. De csak 1860 után kezdtek nagy számba kivándorolni Észak és Dél Amerikába főleg Nagy Britanniából. De ez a folyamat nem tartott sokáig, 1880-ban Argentína majd 1885-ben az Amerikai Egyesült Államok megtagadták a roma bevándorlóknak a szabad belépést országukban. Nagyon hamar követték a többiek is, ennek ellenére elég nagy cigány társadalom található manapság főleg Észak Amerikába, többnyire a maffiához hasonló szerkezeti felépítésben. Ugyan úgy mint a zsidók esetében, a cigányok elleni üldözés is elérte te-
12
Barázda | VI. évfolyam 10. szám | 2013. október
tőfokát a XX. század harmincas évek végén és a negyvenes évek elején, a náciknak köszönhetően. Az 1935-ös Nürnberg-i törvények megfosztották a cigányokat állampolgárságuktól, koncentrációs majd kivégző táborokra ítélték őket. Pontos népszámláló adatok hiányában nehéz megítélni, hogy mennyien vesztették életüket Németország, Magyarország, Románia vagy Horvátország tevékenységei miatt, de a becslések szerint valahol fél és másfél millió cigány pusztult el a Holokausztban. A Bohémiai és Moráviai Protektorátusban annyira alapos munkát végeztek a hatóságok, hogy a bohémiai roma nyelv teljesen kihalt a második világháború alatt. A világégést követő években tovább fokozódott a cigányok ellen végrehajtott „asszimilációs” politika, főleg a kelet-európai kommunista rendszerekben. A roma nyelv és zene betiltásától (Bulgária) egészen a szisztematikus sterilizációig (Csehszlovákia) mindent latba vettek hogy kontroll alatt tartsák a roma populációt. Helyenként a népirtás folytatódik a mai napig: a koszovói háború befejezése után az albánok kiűzték vagy kiirtották a roma lakosságot a közben függetlené vált tartományból. Egy belga újság találóan írta le 2012-ben a romák helyzetét manapság: A Nemzetközi Roma Napon, ami április 8-ra esik, az európai 12 millió roma nagy részének, amelyik siralmas körülmények között él, semmi ünnepelni valója nincs. És a szegénység nem az egyetlen aggodalomra adó ok. Az etnikai feszültségek növekedésben vannak mindenütt. 2008-ban roma táborok támadás alá kerültek Olaszországba, rasszista Parlament tagok fenyegetései mindennaposok Magyarországon, 2011. szeptemberében pedig bolgár tüntetők „Szappant a cigányokból” szlogenekkel lepték el az utakat. 1993-ban Vaclav Havel profetikusan vette észre hogy: „a roma kezelése egy tengert választó teszt a demokráciák számára”. És a demokráciák egyelőre alul maradnak. A kapitalizmusra való áttérés katasztrofális volt a roma nép számára. A kommunizmusban volt mun-
kahelyük, szállásuk, iskoláztatásuk. Most sokan munkanélküliek, elveszítik otthonukat, és a rasszizmust egyre többen nyíltan karolják át. A roma lakosság pontos létszámát még mindig homály fedi, a hivatalos népszámlálások nem tudták sehol rávenni őket hogy bevallják valódi etnikumukat. Ezért hivatalosan 4 millió roma él Európába, de a becslések elérik akár a 14 milliót is. És mindezek annak ellenére hogy évszázadokon keresztül üldözték, irtották és asszimilálták őket. Mi több, a cigány kultúra véglegesen lenyomta béljegét az európai kulturális életen. És ehhez csak a zenét kell említenünk. Roma befolyások felfedezhetők olyan klas�szikus zeneszerzőkben is mint például Johannes Brahms vagy Liszt Ferenc. A híres klasszikus magyar zongorás Cziffra György is cigány származású. Cigány zene akkordok fellelhetők az európai dzsessz vagy flamenco zenében, és ki nem hallott vajon a híres gitáros spanyol együttesről Gipsy Kings-ről. De talán a legelterjedtebb a román esküvőkön található lăutar-ok akik szinte kivétel nélkül cigányok. Bulgáriában is a „lagzi zene” a roma zenészek monopóliuma. Moldva Köztársaságban Zdob şi Zdub, Romániába Spitalul de Urgenţă, Németországban Shantel, Szerbiában Goran Bregović, az amerikai Gogol Bordello mind a cigány zenéből ihletődnek. Általában a roma lakosság keservesen ragaszkodik hagyományaihoz, amelyben nagyon fontos szerepet játszik a bővített család. Létfontosságú a szüzesség, talán ezért is házasodnak oly fiatalon, óriási botrányokat keverve az úgy nevezett „gyerek házasság” miatt a mai napig. Hagyományosan a vőlegény családja „menyasszonyi váltságdíjat” kellett fizessen a lány szüleinek, de ezt manapság csak a nagyon hagyományos családokban tartják be. Házasság után a lány a férje családjához csatlakozik, ahol az egyetlen „feladata” hogy vigyázzon férjére, gyerekeire, após-anyósokra. A hatalmi szerkezet a férfi körül van fel építve: a legidősebb férfi, vagy a nagyapa, a ház ura, és a férfiak ren-
Barázda | VI. évfolyam 10. szám | 2013. október
delkeznek döntési joggal. A nők csak idővel szereznek tekintélyt, és csak ha gyereket szülnek. A roma társadalmi viselkedést szigorúan szabályozzák a hindu tisztasági törvények. Az e fajta törvény az élet sok oldalát irányítsa, és egyformán vonatkozik emberekre, tárgyakra és cselekedetekre. Így például az alsó test „nem tisztának” számít, az ezt a testrészt fedő ruhákat külön mossák, ugyan úgy mint a menstruáló nők teljes ruházatát, mivel ők már nem „tiszták”. A szülés is „nem tisztának” számít, és csak a lakóhelyen kívül történhet, a szülés után pedig az anya negyven napig szennyezett. A halál is tisztátlannak számít, és ez a tény az egész családot
érinti. A hamvazás szigorúan tiltott, habár a hindu hitben ismert és alkalmazott már ősidőktől fogva. Pár állatot is szennyezettnek tartanak, mint például a macskát, mivel „nyalja magát”. Eredetileg a cigányok hindu vallásúak voltak, de adoptálták annak az országnak a domináns vallását amelyben tartózkodtak. Így lettek keresztények vagy éppen muzulmánok, de köztük sosem léteztek papok, templomok vagy szent könyvek. A sajátos eredeti hitük és szertartásuk megmaradtak a mai napig, mindegy hogy milyen valláshoz tartoznak manapság, csak a fontosabb eseményeknél – mint például a keresztelő, a lakodalom
múltidéző / SULIVILÁG
vagy a temetés – vesznek igénybe vallásos intézményeket. Befejezésképpen, leszögeznénk azt hogy, hogyan oldjuk meg a „cigányok ügyét” azt csak tőlünk függ. De ne feledjük el hogy évszázadokon keresztül, többnyire változatlanul, túlélnek népirtást, kiűzést, csonkítást (szellemi, fizikai, társadalmi értelembe vett), üldözést vagy éppen asszimilációt – erőltetett vagy sem – sőt, mi több, változásokat okoztak társadalmunkban vagy kultúránkat befolyásolták nem kis mértékben. Ha valami katasztrófa érné az emberiséget, a tudósok szerint a cigányok lennének azok akik ezt is túl élnék és nem mi. Vajon miért...?
Felújítások a marosfalvi iskolában Csiki Ibolya
Már három éve folyamatosan munkálatok folynak az „Elekes Vencel” Általános Iskola marosfalvi épületében. Ebben az évben sikerült befejezni a felújításokat és egy korszerű iskolát kialakítani, olyan feltételeket biztosítani gyerek és pedagógus számára egyaránt, amelyben kényelmesen, otthonosan játszhatnak, tanulhatnak. Melles Géza igazgató úr kérésünkre készsésgesen mondta el mit sikerült megvalósítani ez idő alatt. Mondhatni évek óta folyamatosan akadt tennivaló az iskola épületében. A közponi fűtés, az óvodások számára kialakított WC helyiség már adott volt, de szükség volt újabb átalakításokra ugyanis új ablakok kellettek, hogy a meleg ne illanjon el és új tetőre volt szükség. A tavalyelőtt az iskolások számára is biztosítottak benti WC helyiséget a gyergyóújfalvi önkormányzat támogatásával, és ekkor újították fel az irodát (tanári) és egy osztálytermet, amely szintén szükségszerű volt ugyanis a padlás hideg volt és kopott, ami nem is csoda hiszen
hány generáció sajátította el a betűvetést, számolást ezekben az osztályokban. A munkálatok a tavaly nyáron folytatódtak az ablakok, ajtók kicserélésével és a tető újrafödésével. Ezeket a munkálatokat az iskola költségvetéséből valósították meg. Az idén az épület külső felújítására került sor és a kazánház újraépítésére, amely a rossz tető miatt beázott s bár a számításokban nem volt benne egyúttal sor került erre is. A munkálatokat újfalvi cégek valósították meg. Így mondhatjuk egy szép iskolát tudhatunk magunkénak, amely vetekezik bármelyik környékbeli is-
kolával. Ahhoz, hogy mindez teljes legyen az osztályok új bútorokat, új táblát kaptak és idén felszerelték az elektromos csengőt is. Az iskola technikailag is minden szükséges eszközzel fel van szerelve, a gyerekek számítógépeken tanulhatják az informatikát és internet elérhetőség is van. Az udvar is új játékkal bővült egy újfalvi vállalkozónak, Elekes Józsa Csabának, jóvoltából, aki megajándékozta az iskolát egy szép fahintával. Az igazgató úr elmondta beszélgetésünkben, hogy az önkormányzat és iskola vezetőségének az volt a célja, hogy olyan feltételeket biztosítsanak amely megfelel egy
13
SULIVILÁG
Barázda | VI. évfolyam 10. szám | 2013. október
korszerű oktatásnak és a gyerekek számára a legmegfelelőbbet nyújthassák. Az iskolában egy óvodai csoport és négy osztály működik, összesen 63 gyerekkel, amelyeket szakképzett pedagógusok oktatnak. Örülünk, hogy a szülők is
megértették, hogy fontos a gyerekeknek közelebbi iskolába járni és támogatták az osztályok fennmaradását. Nagy harc folyik az önálló osztályokért, hogy ne legyen szimultán okatatás, sajnos a kevés létszám miatt ezt nagyon nehéz ki-
harcolni. Köszönjük mindenkinek a segítséget, aki bármilyen formában támogatta ezeket a munkálatokat. Kívánunk a gyerekeknek jó tanulást és a pedagógusoknak jó munkát ebben a szép iskolában.
Székelyföld denevérei Kolumbán Csaba
A gyergyószentmiklósi Gyilkostó Adventure Egyesület „Székelyföld denevérei” pályázat sikeres elnyerésének köszönhetően szeptember 19-től olyan gyermekeket táboroztattak, akik szeretik a földrajzot, biológiát, természetet, a barlang titkait. A Tarisznyás Márton Iskolából 8 tanulónk vehetett részt: Forika Csaba, Sára Arnold, Péter Szabolcs, Vigh László, Molnár Csaba, György Csanád, Tódor Zsolt-Csaba, György Roland. A Fogarasy Mihály Általános Iskolából négy tanuló, és a Batthány Technikai Kollégiumból szintén négy diák. A tábor célja: a Székelyföldre jellemző denevérfajok megismerése és ezek fontossága az ökoszisztémában. Négy napos program keretében a szervezők izgalmas tevékenységeket állítottak össze: délelőtt elméleti oktatások, délután és este gyakorlati foglalkozások vol-
A tekerőpataki iskola hagyományai közé tartozik a Termésnap, melyet minden tanév októberében szoktunk megszervezni. Idén is lelkesen készültünk e napra, hiszen az osztályok részéről kiállított termésbábok az ötletességről és az odaadó munkáról árulkodtak. Örüljünk a termésnek és becsüljük meg azt, hiszen sok mun-
14
ka árán kerül asztalunkra egy szelet kenyér vagy egy pohár bor. És adjunk hálát az Úrnak a földi javakért, ne feledkezzünk meg az asztali imáról sem. Ezen gondolatokkal köszöntötte a jelenlevőket Kolumbán Csaba aligazgató úr a Termésnapon. Ezt követően Fejér Lajos és Csedő István plébános urak megáldották a termésbábukat, valamint a kosarakban hozott termés-kostolót. A tanulók buzgón készültek a Ceppel bemutatására Kolumbán Csilla tanárnő vezetésével. A termések körültáncolásával örömüket fejezték ki mindezen földi javakért. Ezek után mindenki jóízűen elfogyasztotta a főtt pityókát túróval,
sulivilág
hagymával, szalonnával. Köszönet mindenkinek, aki hozzájárult a finom étek elkészítéséhez, valamint a pityóka-adományozóknak (Ferencz Béla, Fodor Tivadar). A Termésnap méltó záró programjaként Táncházat szerveztünk Portik Izolda táncoktató közreműködésével. A kis és nagy táncosok vígan ropták a moldvai és a felcsíki táncokat. Jövőben is folytatjuk e szép hagyományt, hiszen meg kell becsülni mindazt, ami földjeinkben megterem. Sok munkát igényel, de sokkal finomabb, mint a műanyag zacskóba csomagolt, idegen földről hozott puffasztott termék.
Változás Molnár Henrietta Minden és mindenki változik, Az ember az árral együtt úszik.. Az idő múlásával lehull a levél, A remény a mai napig él! tak. A szakemberek segítségével ”behálózták” a denevéreket, majd azonosították. Tudnunk kell, hogy a Vargyas szoros 125 nyilvántartott barlangja több denevérfajnak ad menedéket, élőhelyet. A legnagyobb barlangja 1527 m, az Orbán
TERMÉSNAP Fodor Annamária
Barázda | VI. évfolyam 10. szám | 2013. október
Balázs barlang, és 19 denevérfaj előfordul benne. Köszönetet mondunk Simon László szervezőnek és megköszönjük az átfogó környezetvédelmi, természetismereti, földrajzi ismertetőket, gyakorlatias programot.
Ennél rosszabb már nem lehet! De nem is lesz, csak rossz a felfogás, Csak reménykedve állsz a föld felett, Mert mindig jót hoz a változás.
Vetélkedtünk Szárhegyen Elekes Dániel László
1613. október 23-án Bethlen Gábort megválasztotta a gyulafehérvári országgyűlés mint Erdély fejedelme. Így kezdetét vette az a tizenhat éves uralkodás ami az utókor emlékeiben úgy szerepel mint „Erdély Aranykora”. Ezt a négyszázadik évfordulót igyekezett megünnepelni a gyergyószárhegyi „Bethlen Gábor” gimnáziumi iskola, Fazakas Gizella történelem tanárnő kezdeményezésével és megszervezésével. Az ünnepély két részből állt, egy vetélkedő, amin a Gyergyó medencéből tizenkét csapat válaszolt a meghívóra – még akkor is ha az utolsó pillanatba két csapat lemondott a részvételről – és egy színpadi előadás, amit hatodikos diákok adtak elő és
ami egy más szemszögből, dramatizálva, közelítette meg a fejedelem uralkodását. Az október 18-án szervezett ünnepélyen, a gyergyóújfalvi „Elekes Vencel” iskolából egy háromtagos csapat vett részt, Deák Gabriella, Márton Henrietta és Kozma Emil személyeben, a tekerőpataki „Tarisznyás Márton” iskolából pedig, Elekes Zsuzsanna tanárnő felkészítésével és kíséretében, Ferencz Eszter, Sajgó Réka és György Csanád mérték össze tudásukat. Sajnos a vetélkedő feladatai még mindig a minisztérium követelései szerint lettek összeállítva, és nem a gyerekek gondolkodási és megértő képességeit vagy kreativitását voltak hivatkozva felmérni hanem a memorizálási készségüket, ami egyáltalán nem von le semmit a
győztesek ügyességéből, a csomafalvi és a szárhegyi iskolák diákjainak eredményeiből. A vetélkedőt követő díszelőadás egy idő utazásnak bizonyult, a Lázár kastélyból kölcsön vett berendezéseknek és a gondosan előkészített ruháknak köszönhetően, de nem utolsó sorban a hatodik osztályos diákoknak köszönhetően is, akik, korukhoz képest, megpróbálták életre kelteni a Bethlen korszak atmoszféráját. Ehhez hozzájárult a korabeli furulyás zene is, szintén gyerekek előadásában. Nagy tapasztalattal és egy óriási élménnyel tért haza mindenki, nem beszélve a diplomákról meg a Lázár kastély és Bethlen Gábor életéről szóló ismertető brosúrákról, amivel minden résztvevő gazdagabb lett.
15
Barázda | VI. évfolyam 10. szám | 2013. október
ÉP TESTBEN...
Rétyen versenyeztek a veterán atléták Molnár János
2013. augusztus 25-én, vasárnap a Rétyi-tónál és környékén rendezték triatlonban a Románia-kupáért kiírt versenyt, amelyen mintegy 110 sportoló vett részt, köztük a ProTekerőpatak Egyesület csapata is. Három próba volt: úszás 750 méteres távon a Rétyi tóban, biciklizés 20 km-en a Réty – Borosnyó útszakaszon és futás 5 km-es távon a Réty - Borosnyó út mentén. A verseny nagyon jó körülmények között zajlott, még az idő is a versenyzőkkel tartott, mindenki elégedett volt a szervezéssel. Dicséret illeti a Sepsiszentgyörgyi – Tri-Aluta Klubot aki a versenyt szervezte. A ProTekerőpatak Egyesület versenyzői a váltóversenyben álltak rajthoz, és sikerült is teljesíteni a kihívást. Kiérdemelték a legidősebb csapat címet is, a váltó három tagja összesen 208
Gyakori panasz a csalán kiütés, úgy gyerekeknél, mint felnötteknél egyaránt. Tudni kell hogy, a csalánkiütés hátterében nagyon sok ok állhat, nehéz a kivizsgálása. A csalánkiütés kiváltó okai, kialakulás szerinti főbb típusai: • Allergiás ok - Felnőtteknél gyógyszerek, míg gyermekeknél élelmiszerek és fertőzések okoznak leggyakrabban csalánkiütést. A gyógyszerek allergiás mechanizmus vagy közvetlen hisztamin felszabadítás útján váltanak ki csalánkiütést, ez utóbbi nem allergiás mechanizmus szerint történik. Gyógyszerallergiát leggyakrabban
16
után jelentkezik, de gócfertőzések is kiválthatják, ezért is van szükség krónikus csalánkiütés esetében a góckutatásra. • Belgyógyászati betegségek okozta csalánkiütés - Számos esetben társul a csalánkiütés például autoimmun betegséghez, epekövességhez, Helicobacter pylori okozta fertőzéshez, refluxbetegséghez, gyulladásos bélbetegséghez, pajzsmirigy-betegséghez, stb. • Fizikai okok miatt kialakult csalánkiütés – mint például a
napfény okozta csalánkiütés vagy kialakulhat hidegre, melegre, testmozgásra, vízre, nyomásra. A csalánkiütés kivizsgálása és kezelése - A csalánkiütés hátterében álló okok kivizsgálása nem minden esetben könnyű feladat. Sokszor egyértelmű, ha például gyógyszerszedéssel egyértelműen összefügg, vagy ha akut vírusfertőzéshez kapcsolódik, esetleg ha ételallergiáról van szó. Egyéb esetekben részletes kivizsgálásra szokott szükség lenni, ez elhúzódhat,
ÉP TESTBEN... / Mezőgazdaság
próbára téve ezzel a beteg és az orvos türelmét egyaránt. A kivizsgálás során alkalmazható például a gyógyszerallergia kivizsgálására - gyógyszer- és étel-provokációs próbák, góckutatás, fizikális csalánkiütésben a fizikai behatásokkal történő próbák, stb. Az első teendő, ha a kiváltó ok ismert vagy gyorsan felderíthető, annak megszüntetése. Minden esetben a szakorvos által javasolt eljárásokat, kezeléseket be kell tartani.
Kóbor kutyák.... Dr. Horváth Nina állatorvos, Kovács Éva jegyző
Triatlon Réty 2013 - a Rétyi tó partján díjazás után évet „töltött”. A ProTekerőpatak Egyesület váltójában az úszást az újfalvi Bartalis László, a kerékpá-
rozást a csíkszentsimoni Sándor István, a szaladást a tekerőpataki Molnár János teljesítette.
Csalánkiütésről... Dr. Madarász Enikő családorvos
Barázda | VI. évfolyam 10. szám | 2013. október
az antibiotikumok, a fájdalom- és lázcsillapítók, az altatók, valamint a vízhajtók okoznak. Az élelmiszerek közül a halfélék, a tej, a gabonafélék, a dió, bizonyos zöldségek és gyümölcsök antitest okoznak immunreakciót. • Direkt hisztamin felszabadítás és biológiailag aktív aminok szerepe - A tojásfehérje, sajt és a földieper hisztamin felszabadítás, míg a sajtok, a sör, bizonyos konzervek és gyümölcsök (paradicsom, avokádó, ananász), néhány halféle és bor allergiás reakciót kiváltó biológiailag aktív fehérjetartalma révén vált ki csalánkiütést. • Autoimmun ok - Előfordul autoimmun csalánkiütés is, mely egyre inkább előtérbe kerül. A kiala-
kulására jellemző, hogy főleg nőbetegek esetében fordul elő, gyakran társul a pajzsmirigy immunológiai betegségeivel, a saját szérum bőrbe juttatása csalánkiütést okoz, magát a betegséget is ezzel diagnosztizálják. Kezelése az leginkább az autoimmun betegségek kezelésére kifejlesztett gyógyszerekkel történik. • Kontakt csalánkiütés - A bőrrel érintkező kontakt allergének felelősek a tünetek kialakulásáért, mint például illatszer, vegyszer, fémek, kozmetikumok, stb. • Fertőzések okozta csalánkiütés - A vírusos, bakteriális, gombás, paraziták okozta fertőzéseket is kísérheti csalánkiütés. Sokszor egy akut vírusfertőzéssel párhuzamosan vagy a fertőzés lezajlása
Bizonyára mindenkinek volt személyes tapasztalata vagy hallott eseteket azzal kapcsolatban, hogy az utcán gazdátlanul kóborló kutyák mit tudnak tenni. Országos probléma a kóbor kutyák helyzete, nem csak helyi jellegzetesség, éppen ezért jó tudni, hogy a 601-es Hivatalos Közlönyben mely 2013. szeptember 26-án jelent meg leközölték a gazdátlan kutyák helyzetének megoldását szorgalmazó 258/2013 törvényt, mely a 155/2001 sürgősségi kormányrendeletet és a 227/2002 törvényt módosítja és egészíti ki. Jelen törvény előírja, hogy a helyi önkormányzatok, mit kell tegyenek a kóbor kutyák elszaporodásának megelőzése érdekében, ugyanakkor szabályozza a már meglévő kóbor kutyák ös�szegyűjtését és a további eljárásokat. Ezek értelmében a helyi önkormányzatoknak kötelessége a törvény megjelenésétől számítva 60 napon - amennyiben a helyzet megköveteli - kutyamenhelyeket létesíteni, speciális adatbázist létrehozni és a nagyszámú kóbor kutyákat begyűjteni. Ugyanakkor, ezekre, a menhelyekre szakembereket kell alkalmazni és külön állategészségügyi szakfelügyeletet kell biztosítani. Pontosították a
„kóbor kutya” fogalmát – mely szerint minden kutya mely közterületen tartózkodik, gazdátlanul, felvigyázatlanul, szabadon, elhagyva, beleértve a beazonosított kutyákat is, kóbor kutyának minősül. A törvény szabályozza a befogott kutyák eltartási idejét a menhelyeken, milyen állat-egészségügyi eljárásokat kell alkalmazni ez idő alatt, milyen követelményeknek kell megfeleljenek azok akik szeretnének örökbe fogadni kutyákat stb. A törvény értelmében a kutyamenhely működésének összes költségeit a helyi költségvetésből kell fedezni. Ugyanakkor a jelenlegi szabályok értelmében, kötelező az összes kutya ivartalanítása, függetlenül at-
tól, hogy van gazdájuk vagy nincs, amennyiben ezek a kutyák nem tartoznak valamelyik fajta törzstenyészetéhez. A felhatalmazott állatorvos kötelezően kell azonosítsa a kutyákat (azokat is amelyeknek van gazdájuk) és az azonosító számát be kell írja az egészségügyi könyvecskébe, ugyanakkor 5 napon belül az azonosító számát le kell közölje a megfelelő adatbázisnak, melyet az állatorvosi kollégium tart. Az azonosítás kötelező és a tulajdonos fizeti. Jelen törvény előírja az összes esetet mely kihágásnak minősül, a büntetések 2000 - 20000 lej lehetnek alkalmanként, viszont súlyosabb esetekben akár 2 – 5 év szabadságvesztést is előír.
17
MEZŐGAZDASÁG
Barázda | VI. évfolyam 10. szám | 2013. október
Újabb adó a mezőgazdászoknak... Dr. Horváth Nina állatorvos, Kovács Éva jegyző
Jövő évtől azok a mezőgazdászok, akik földeket bérelnek, egy újabb adóval kell „szembe nézniük”, ugyanis 2014 január 1-től a bérleti díjnak 5,5%-át át kell utalniuk az egészségügyi alapba. Ezt a változást az adótörvény 3-ik fejezetében, 47-es cikkelyében szabályozza. Kérdés az, hogy miként lesz ez az adó kiszámolva, hogy ki lehessen fizetni, ugyanis a bérleti díjat nem mindig pénzben állapítsák meg, elég gyakran termésben szabják meg. A pénzben fizetett bérleti díjnál, nem lesz gond, ebben az esetben, amikor fizetődik ki a bérleti díj, a bérlő visszatartja az érték 5,5% és átutalja az egészségügyi alapba. Kérdéses viszont hogy miként, hogyan kell számolni, amikor a bérleti díj termésben van megszabva. Pénzügyi szakértők szerint, minden
A 480/2013-as kormányhatározat mely 2013. augusztus 8-án lépett érvénybe, lényeges változásokat hozott a mezőgazdászokra nézve, ugyanis az érvénybe lépett jogszabályok szerint, aki eddig nyugodtan elment a B kategóriás jogosítvánnyal traktorozni – szénát hordani – trágyát kihordani stb., az most jobb, ha előveszi a papírokat, és mindenekelőtt megnézi, hogy hány kilós a traktor. Ugyanis, a B (és C) kategóriás jogosítvánnyal a traktor súlya legtöbb 3500 kg lehet és legtöbb 750 kg-os
18
„De nehéz az iskolatáska”… Gál Katalin
terméknek ára van, és ha a bérleti díj 500 kg/ha, akkor ennek a terméknek az ellenértékéből 5,5%-ot kell visszatartani. Eddig nincs is gond, kérdés viszont hogy milyen értéket kell alapul venni, és ki szabja meg ezt az alapértéket? A pénzügyi minisztérium szerint az alapértéket a megyei mezőgazdasági kamaráknál szokták megállapítani, ezt az értéket
kell alapul venni az összeg megállapításánál. A megyei mezőgazdasági kamarák viszont a mezőgazdasági minisztérium által leközölt árakat veszik alapul, így a kérdés még mindig érvényes: milyen alapárat kell számolni a terméknek amikor a bérletet termésben fizetik ki és utalják a velejáró összeget a egészségügyi alapba?
Változott a KRESZ (közlekedési rendszabályzat) - mennyire sújtja a mezőgazdászokat? Dr. Horváth Nina állatorvos, Kovács Éva jegyző
Barázda | VI. évfolyam 10. szám | 2013. október
maximálisan engedélyezett súlyú utánfutót, lehet vontatni. Amennyiben a mezőgazdásznak, meg van a Tr kategóriájú jogosítványa, akkor minden rendben. Ezen előírások érvényesek az összes traktorra, akár a forgalomba beíratott traktorról van szó, akár a nyilvántartásba (sárga rendszám) vett traktorokról van szó. Csakhogy, nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat az előírásokat melyek a 2006–os KRESZből érvényesek maradtak, ugyanis a sárga rendszámú traktorok, utánfutók, akár a lovas szekerek is, csak ideiglenesen tartózkodhatnak az nemzeti (európai) úttesten, pontosabban addig, míg a mezei útról letérve, átszelik a
főbb besorolású útszakaszt és vis�szaérnek a mezei vagy helyi (falusi utakra). Összefoglalóban, ha pl. az Új úton a B (vagy C) kategóriás jogosítván�nyal rendelkező közlekedő egy 4000 kg-os traktort vezet és egy 3000 kgos utánfutót vontat – ennek elég kellemetlen következményei lehetnek, de ha ez a dolog a nemzeti (európai) úton történik meg - akkor még ros�szabb a helyzet. A helyi utak használatát a 2/2005-ös helyi tanács határozata szabályozza, a mezőgazdasági gépek nyilvántartásba vételét pedig a 12/2007-es helyi tanács határozat szabályozza.
A nyelvtanulás alaposabb áttekintése után lássuk, milyen meglepetéseket tartogat számunkra a matematika. Bizony, ez az a tantárgy, amely az elemei osztályokban ritka kivétellel, a gyerekek kedvencei közé tartozik. És valami csoda folytán, ahogyan egyre magasabb osztályba kerültök, egyre inkább nő a távolság a matematika és tanulók között. Miért van ez? A matematikát nem lehet úgy tanulni, mint a többi tantárgyat. Nincs mese, rá kell érezni az összefüggésekre, óráról-órára kell gyakorolni, nem maradhat ki a „matematika-építményből” egyetlen tégladarab, vagyis egyetlen témakör sem, mert az lemaradást, hiányos ismereteket okozhat, és az építmény kön�nyen romokba dőlhet. Milyen szinteken jelentkezhetnek a gondok? Egyáltalán ki lehet lépni az eredménytelenség ördögi köréből? Bizony ki, de nagy kitartás és szívós munka kell hozzá! Meg kell keresni azt a szintet, ahol a gondok jelentkeznek. Ha például ez az alapműveletek területén van, akkor sok gyakorlással, megfelelő irányítással, jártasságot kell szerezni az összeadásban, kivonásban, szorzásban, osztásban, hogy ennek eredményeképpen jelentkezhessen az előrelépés. Több esetben a megfelelő gyakorlathiány okozza az alapműveletek elvégzésének bizonytalanságát. Konkrétan a számológépekre gondoltam, és most teljesen mellékes, hogy a telefonok, számítógépek opcióját használod, avagy egy csak számolásra használható eszközt. Miben tud kárt tenni ez az eszköz? Az alapműveletek oly szintű begyakorlásában, hogy azok
elvégzése automatizálódjon. Ha állandóan csak számológéppel dolgozol, rövid idő után egyre bizonytalanabbul fog menni az összeadás, kivonás, szorzás, osztás. Tehát, ne használd a számológépet, számolj magad! Így olyan fokú biztos tudásra teszel szert, amely egész életedben kiszolgál. Vannak olyan tanulók is, akik, bár jól számolnak, a megértéssel vannak gondjaik. Ez azért lehet, mert bár figyelmesen végighallgatják az órát, figyelmük újra meg újra elkalandozik, ezért a feladatmegoldásban egy bizonyos ponton elbizonytalanodnak, kis irányítással azonban tudják folytatni a munkát. Ilyen esetekben a kitartó figyelemmel van gond, mert ha óra közben elfáradsz, nem tudsz koncentrálni pár percig, így a magyarázat bizonyos részleteire nem tudsz figyelni. Mit tehetsz ebben az esetben? Elsősorban azt, hogy kipihenten menj iskolába! Ne tévézz, számítógépezz késő estig, mert másnap bizony képtelen leszel a megfelelő figyelemre. Szünetekben mozogj, járkálj, a legjobb, ha a friss levegőre mész, mert az felüdít, és segít agyad jobb vérellátásában, ami nélkülözhetetlen a szellemi munkához. Tízóraidat fogyaszd el, és igyál elegendő folyadékot, legjobb a víz. Mindezek mellett lehet, hogy figyelmed esetenként elkalandozik, mert idegrendszerednek egy kis pihenésre lenne szüksége. A pedagógusok ezt tudják, és ha túl nagy a csend, mindenki bambul, vagy épp ellenkezőleg, nagy a mocorgás, egy poénnal, történetecskével, kis frissítő mozgással ellensúlyozzák a fáradtságot. Néhányan az iskolában mindent értenek, gond nélkül végigkísérik a magyarázatot, és értik is, ám, mikor otthon, önállóan
GYERMEKSAROK
Kiadja: Gyergyóújfalu Község Polgármesteri Hivatala Felelős kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztőség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel: 0266-350.004, 350077
[email protected] Rovatszerkesztők: Önkormányzat Egyed József Albert Katalin Civil fórum Czirják Kinga Lukács Róbert Fodor Annamária Deák László Gál Katalin Páll Emilia Mezőgazdaság Horváth Nina Hitélet Gál Katalin Múltidéző Elekes Dániel László ifj. Sólyom István Deák Csaba Gyermeksarok Fodor Annamária Gál Katalin Sulivilág Fodor Annamária Csíki Ibolya Ép testben … Horváth Nina Czirják Kinga Deák Csaba Tarkabarka – Magazin Gál Katalin Czirják Kinga
19
Gyermeksarok – TARKABARKA - Magazin
kell dolgozzanak, nem boldogulnak. Legfőbb panaszuk az, hogy nem tudják megoldani egyedül a házi feladatokat. Mi itt a baj? Az önálló gondolkodás hiánya okozza e problémát, hiszen az ilyen gyerekek nem mélyülnek el alaposan a feladatokban,
Barázda | VI. évfolyam 10. szám | 2013. október
csak felületesen, kívülállóként követik a tanórai munkát. E gyerekek meg kell tanulják, hogy magyarázat közben állandóan gondolkodjanak, visszatérjenek az első lépésekre, de ugyanakkor előre a következő lépésekre. Mi a megoldás, mit tehetsz ilyen
esetben? A házi feladat megoldása előtt újra kell oldanod az aznapi feladatokat, amelyeket az iskolában oldottatok. Így könnyebb felidézni az egymást követő lépéseket. Gyakoroljatok, minél több matematika feladatot oldjatok!
Sportszelet Gál Katalin
A kakaós, csokis finomságok mindenki kedvencei közé tartoznak. Az alábbi recept egy nagyon egyszerűen elkészíthető édesség, amelyet egyik kedves barátnőmnél kóstoltam először, és aztán a mi családunkban is a toplista élére került, olyan gyakran kellett elkészítenem. Habár a világhálón is megtalálható a recept, az általam készített változatát több ismerősöm kérésére mégis közöljük lapunkban, hiszen nem egy baráti összejövetelen sikert aratott. Rövid idő alatt elkészíthető, nem kell hozzá különösebb jártasság a sütés-főzés területén. Hozzávalók: 0,5 kg őrölt háztartási keksz, 1 csomag Ráma margarin, 20 dkg cukor, 2 dl tej, 1,5 dl rum (lehet helyettesíteni rumaromával is, ez esetben kevesebb kell), 4 evőkanál sötét kakaó, 2 tábla tejcsokoládé (töltelék nélküli), 3 evőkanál olaj. A háztartási kekszet húsdarálón leőröljük. Időt takaríthatunk meg azzal, ha készen őrölt kekszet vásárolunk, és azt használjuk fel. Beleöntjük egy tálba, majd alaposan összevegyítjük a 4 evőkanál kakaóval. Félretesszük, és egy másik edényben megolvasztjuk a Ráma margarint, majd hozzáadjuk a 20 dkg cukrot, állandó kavargatás közben azt is elolvasztjuk, beleöntjük a 2 dl tejet és a 1,5 dl rumot. Nem kell felforrjon, csupán addig melegítjük, míg minden ös�szetevő elolvad. Amikor elkészült a
20
szirup, ráöntjük a kekszes-kakaós porra, és alaposan összedolgozzuk, vigyázva arra, hogy homogén masszát kapjunk. A kész keveréket egy kis tepsi méretű tálcára kanalazzuk, majd elsimítjuk. Olyan tálcát válasszunk, amelynek pereme van, így könnyedén formázható a keverék. Ezután behelyezzük a hűtőbe néhány percre, ezalatt elkészítjük a tetejére a mázat. A két tábla csokoládét feltördeljük, egy kis edénybe tesszük, hozzáadjuk a 3 evőkanál olajat, majd gőz fölött állandóan kavargatva felolvasztjuk. Amikor elolvadt a csokoládé, kivesszük a hűtőből a masszát, és a tetejére rácsorgatjuk az olvasztott, még forró csokoládét, késsel egyenletesen elsimítjuk, majd 2-3 órára visszatesszük a hűtőbe. Ami-
kor a máz megkeményedett, késsel szeleteljük. A tálca aljára nem fog ráragadni, nem szükséges semmilyen alátét, csak abban az esetben, ha féltjük a tálcát a szeletelésből adódó késnyomoktól. Mogyoróval, dióval, mazsolával is lehet gazdagítani a kekszes masszát, annak függvényében, mit kedvel a család!