Önkormányzat Civil fórum Hitélet. Mezőgazdaság Gyermeksarok Ép testben... Sulivilág Tarkabarka-Magazin

Barázda | VI. évfolyam 8. szám | 2013. augusztus

Önkormányzat Civil fórum Hitélet

2. 2-11. 11-12.

Sulivilág

13-14.

Ép testben ...

15-16.

Mezőgazdaság

16-18.

Gyermeksarok

19-20.

Tarkabarka-Magazin

20. 1

ÖMKOMRÁNYZAT - CIVIL FÓRUM



Gyergyóújfalu – Nagymad Dósa Katalin

Sarlós Boldogasszony ünnepén került sor Gyergyóújfalu és Nagymad község között az együttműködési szerződés aláírására. Akkor látogattak településünkre a felvidéki község lakosai, községünk polgármestere azt mondta akkor a köszöntő beszédében, hogy „barátainkká avatjuk Őket”. És így lett. Augusztus első napjaiban nagymadi falunapi ünnepségek kerültek megrendezésre, melyenek mi is részesei lehettünk. A nagymadi Bicsaknapok rendezvényei: Izsai Lo-

vas és Hagyományőrző Egyesület huszár- és gyalogsági bemutatója, Mátyás király szobrának megkoszorúzása, ökumenikus istentisztelet, ünnepi önkormányzati ülés, bicskás ételek nemzetközi főzőverseny, önkéntes tűzoltók versenye, íjászbemutató, westernbemutató, motoros felvonulás, rockkoncertek stb. De nem ez volt a látogatásunk legmaradandóbb élménye, hanem a BARÁTSÁG. Rászolgáltak és kiérdemelték a BARÁTAINK megszólítást. Barátként, családtagként kezeltek, kinyitották kapujukat, behívtak a házukba, az életükbe. A felvidéki vendégszeretet semmivel sem

marad el az erdélyi vendégszeretet mögött. „Jó magyar embereket” találtunk a Csallóközben. Mindezt a megtapasztalást a testvértelepülési kezdeményezés tette lehetővé. Egy olyan kezdeményezés, amelynek gyümölcse még ezután érik be. Tanulunk egymástól, tapasztalatot cserélünk, közös üzleti lehetőségek nyílnak meg mindannyiunk előtt, és olyan életre szóló barátságok köttetnek, melyeknek nem szab határt sem tér, sem idő, sem állam. Kívánom olvasóink számára, hogy vezesse útjuk a Csallóközbe. Érezzék és tapasztalják meg a magyarság összetartó erejét.

INTERJÚ A VII. TEKERŐPATAKI FALUNAPOKRÓL – II. rész Fodor Annamária

Mit ünnepelt a tekerőpataki Önkéntes Tűzoltó Alakulat? Az alakulat fennállásának 110. évfordulóját (1903–2013). 9 órára jöttek a vendégek, tíz csapat érkezett. 10 órakor átvonultunk a garázs felavatására, ahol jómagam tartottam ünnepi beszédet. Megjegyzem, hogy négy éve kaptunk egy pompát a Megyei Tanács jóvoltából, a garázsépítést is segítette a Megyei Tanács és a Polgármesteri Hivatal. Ezután a megyei küldött, majd Egyed József polgármester úr ünnepi beszéde következett, végül Csedő István plébános úr megadta az áldást. Innen indultunk a futballpályára a Harsona Fúvószenekar kíséretében.

2

Milyen programokat szerveztetek a gyermekeknek? Korosztályokra felosztva szerveztük a programokat: Óvodának és I–IV. osztálynak: Forró a labda, Lepkevadászat, célbadobás teniszlabdával, zsákbafutás, ping-pong labda vadászat, ügyességi bicikliverseny, kukoricapehely evő verseny, rajzverseny. V–VIII. osztályosok csapatban versenyeztek a következő versenyszámokban: akadálypálya, zsákbafutás, reklámírás, pingponglabda-vadászat, spárgafűzögetés, bicikliverseny, célbadobás, párosfutás.

relés), hagyományos gyorsszerelés, szerelés autóról vízzel. A próbák után indultunk vissza a fúvószenekar kíséretében, majd 14 órától elfogyasztottuk a tűzoltófeleségek által elkészített és felszolgált babgulyást. Kik támogatták e rendezvényt? Támogatók voltak: Megyei Tanács, Polgármesteri Hivatal, Tekerőpataki Közbirtokosság, Gál Emil, Bernád Ottó.

A Falunapok keretén belül a tekerőpataki Önkéntes Tűzoltó Alakulat is ünnepelt. Gál István tűzoltóparancsnoktól tudtam meg az ünneplés részleteit.

CIVIL FÓRUM

Melyek a jövőbeli tervek? A csapat fiatalítása – öt új fiatal tagot vettünk fel. És azt kívánom, hogy ne legyen tűzeset.

Mit főztetek? A Tekerőpataki Fiatalok ételének neve: Bográcsos legjava. Kétféle húst (disznó, marha) tartalmazott, pityókát, fűszereket (köménymag, só, bors, paprika), paradicsomlevet. Verset is írtunk hozzá: Ez a csapat ifi, amit tud, az tuti, Bográcsot főz, benne hússal, Kóstold meg a kanaladdal! Kis pityóka, sok-sok husi Köményke és borból kicsi, Tessék, lássék, kóstoltassék, Jó nagy számmal pontoztassék!

A sikeres Falunapok zárónapján, június 24-én, Keresztelő Szent János születésén ünnepeltük templomunk búcsúját, amelyre a környék településeiről érkeztek plébános urak és velünk együtt ünneplő hívek. Az ünnepi szentmisét Böjte Csaba testvér celebrálta, aki beszédében kihangsúlyozta, hogy „merjünk cselekedni, merjünk feladatokat vállalni, és merjünk küzdeni azért, ami számunkra fontos”. Tegyünk hát mi is a közösségért, a faluért, és akkor hasonló eredmények születnek, mint a VII. Tekerőpataki Falunapok.

A Tekerőpataki Fiatalok, az Emese Álma Egyesület is besegítettek a szervezésbe. Őket a következőkről faggattam:

Honnan érkeztek csapatok? A környező településekről: Kilyénfalva, Újfalu, Csomafalva, Alfalu, Borzont, Szárhegy, Güdüc, Ditró, Remete.

Milyen próbák voltak a tűzoltóversenyen? 11 órakor kezdődtek a vetélkedőpróbák: ügyességi akadályverseny (szerelés és visszasze-

Kik vettek részt a főzőversenyen? A főzőversenyen hat csapat vett részt: a Tekerőpataki Fiatalok, a Tarisznyás Márton Általános Iskola tanárai, az UNICORNIS diákkör, a GYTIT (Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács), a MISZ (Marosfői Ifjúsági Szervezet) és a Tekerőpataki Önkéntes Tűzoltók.

3

CIVIL FÓRUM


Kilyénfalvi falunapok hatodszorra Gál Katalin

Ebben az évben is, immár hatodszorra, az egyházközség búcsúja, Szent Mária Magdolna ünnepe köré szerveződtek a kilyénfalvi falunapok. Július 21-22-én került sor a rendezvényre, melyen idős és fiatal is találhatott számára érdekes programot. A hagyományokhoz híven, idén is gyerekprogramokkal és főzőversen�nyel indult a falunapos rendezvénysorozat. A kultúrházban megszervezett kézműves és szórakoztató tevékenységeken az érdeklődő gyerekek só-liszt gyurmából formázhattak, ezt díszíthették különféle magvakkal, bútorfestést gyakorolhattak, ugyanakkor részt vehettek a hajfonás, arcfestés, körömfestés műhelyeken is. A későbbiekben sportvetélkedőkön mérhették össze ügyességüket az ügyességi bicikliverseny, a Szaladj, ha tudsz!, illetve az akadálypálya segítségével. A gyerekprogramok végén minden résztvevő emléklapban, kis édességcsomagban, a versenyek győztesei pedig oklevélben részesültek. Mindkét napon várta az érdeklődőket az „Ügyes kezek, ide gyertek” sátor gyerekeknek, amely Hargita Megye Tanácsa és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ szervezésében volt jelen a rendezvényen, érdekes, hagyományos kézműves- tevékenységekkel. Ez idő alatt már javában rotyogott

4


sor. A négy résztvevő csapat kitartóan küzdött az első helyért, amelyet végül a Csipkebogyó Kulturális Egyesület csapata szerzett meg, annak ellenére, hogy edzés nélkül, össze nem szokott csapattal álltak pályára! A sportpályát, akárcsak a kutat, Gyergyóújfalu község Önkormányzata készíttette el, hiszen a faluban már évek óta gondot jelent

a sportpálya hiánya. A beruházás még nincs befejezve, a pálya elé egy kis játszótér készül, így hasznos térré alakul az egykori óvoda udvara. A testmozgás után ismét a zenéé volt a főszerep, a The Blast és a Bojtorján zenekar koncertjét hallhatták az érdeklődők. A rendezvényt a Kilyénfalvi Csipkebogyó Egyesület és Gyergyóújfalu

CIVIL FÓRUM

Község Önkormányzata szervezte, ugyanakkor több szervezet, vállalkozás és magánember is anyagi segítséget nyújtott. Köszönet érte! Köszönet jár azoknak a személyeknek is, akik önzetlenül dolgoztak a rendezvény sikeréért, ötleteikkel, munkájukkal gyarapították azt! Köszönjük kitartásukat és önfeláldozásukat!

A Katorzsa táncosai Tuzsérban Deák László

a főzőversenyen résztvevő csapatok üstjében a finomabbnál-finomabb étek. Három csapat nevezett be a főzőversenyre: a Kilyénfalvi kötényesek, a Törpök és a Fakanálforgatók csapata. A Kilyénfalvi kötényesek túrós puliszkát készítettek kaszás módra, a Törpök „laskás pityókát” eredeti kútdombi erdei vízzel, míg a Fakanálforgatók „dinsztelt pityókát” kolbásszal. A Kovács Juci néni által irányított zsűri mindhárom csapatot dicséretben részesítette, és aki megkóstolta a finomságokat, meggyőződhetett, hogy meg is érdemelték. A lovas vetélkedőre Bende ménesén került sor, mivel ez a verseny nagy területet igényel. A résztvevők bemutatták, hogy az erdei munka mindkét fél részéről, ló és lovas, nagy odafigyelést, kitartást és körültekintést igényel. Tombolán egy bárányt lehetett nyerni, amely gazdára is ta-

lált Bíró Imre személyében. Az est koncertekkel folytatódott, a Beárti együttes illetve a Bagossy Brothers váltották egymást a színpadon, több zenei stílust képviselve. A hétfői nap a gyergyóújfalvi Molnár Antal fúvószenekar zenés ébresztőjével indult, majd az érdeklődők a Caritas asztalnál ingyenesen megmérethették vérnyomásukat és vércukorszintjüket. Az ünnepi szentmise szónoka Bajkó Norbert, borszéki születésű újmisés volt, ugyanakkor a kilyénfalvi György fivérek orgonajátéka és gyönyörű éneke is hozzájárult az emelkedett hangulat megteremtéséhez. A szentmise után az ünneplők átvonultak a felújított borvízkúthoz, sor került a kút megáldására, majd, aki óhajtotta, megkóstolhatta a mélyből újra feltörő ásványvizet. A néhány éve elapadt kutat Gyergyóújfalu község Önkormányzata újította fel, környezetét is rendbetéve. Az egyszerű és funkcionális megoldás eredményeképpen higiénikusan lehet vizet tölteni. A borvízkút megáldását rövid ünnepi műsor követte, melyre a szabadtéri színpadon került sor: az újfalvi Mazsorettcsoport közepes és nagy korosztályának fellépése. Az ebédszünet után a program az újonnan elkészült sportpályán folytatódott, ahol minifocibajnokságra került

Idén három pár táncos vett részt a tuzséri Kárpát-medencei kézműves és hagyományápoló tánctáborban. A gyerekek június 29-én szálltak fel a vonatra Kovács Emőke gyergyószárhegyi tanárnővel, aki két héten át vigyázott a gyerekekre. A három pár táncost a táncoktató Danguly Ervin és jómagam választottuk ki annak alapján, hogy ki milyen ügyesen táncol. Ezek a táncosok a közepes csoportból: Czirják Rudolf, Nagy Klementina, Jakab István, Jánosi Krisztina, Gergely Attila és Sólyom Borbála, akik két héten át voltak Tuszérban. A tábor lakói a helyi iskolában voltak elszállásolva, és minden reggel átmentek a nagyon szép Lányai-kastély udvarára, a mindennapi

program elkezdésére. A gyerekek szőttek, gyöngyöt fűztek, nemezeltek és különböző foglalkozáson vettek részt. Egy pár napos késéssel mi

is csatlakoztunk a csapathoz, Simon András, Danguly Ervin és jómagam bekapcsolódtunk a tábor életébe és táncházaiba.

Élmények a tuzséri táborról Nagy Klementina

A XV. Kárpát-medencei kézműves és hagyományápoló tábor 2013. Július 1-től 14-ig tartott. Ez a tábor Tuzséron volt megszervezve, ahová különböző helyekről érkeztek: Szlovákiból, Szerbiából, Ukrajnából, és persze a mi országunkból is. A tábor nekem nagyon tetszett.

Először is nagyon szerettem a kézművességet, amit a kastélyban tanultunk. Nagyon sajnáltam, hogy nem tudtam megcsinálni, de egyszerűen nem volt időm. Kicsit már idegesítő volt, hogy minden reggel szendvics volt a reggeli. Két alkalommal is elmentünk a Tiszára fürödni, ami nagyon jó volt. A szállás is nagyon jó volt, amely

egy iskola volt, pontosabban a Lónyay Menyhért Általános Iskola. Minden este elmentünk fagyizni. Egyszerűen minden nagyon jó volt. Ja és még kifelejtettem azt, hogy nagyon jók voltak a bemutatkozások, és a táncházak is. Viszont nagyon rossz volt a búcsúzkodás. Majdnem mindenki sírt és szomorú volt. De szerencsére tudjuk tartani a kapcsolatot.

5

CIVIL FÓRUM


Tuzséri tábor Sólyom Borbála

Június 29-én haton a Katorzsa tánccsoportból vonatra ültünk. Túl sokat nem aludtunk, mert nagyon jó kedvünk volt. Reggel megérkeztünk Tuzsérra, ahol már javában gyülekeztek a különböző tájegységek hasonló korú résztvevői. Elfoglaltuk a szálláshelyeinket és lefeküdtünk aludni. Délután felfedező útra indultunk, megnéztük a kastélyt és a Tiszát. Hamar este lett, és sajnos a többi nap is ilyen gyorsan eltelt. A délelőtti program abból ált, hogy elmentünk a kastélyba, ahol a Gergő és az álomfogó című könyvvel foglalkoztunk. Ez egy díjnyertes gyermekkönyv, amellyel így lehetőségünk volt megismerni. Utána visszamentünk ebédelni, a délutáni szabad programban általában fagyiztunk. Ezt követően elmentünk a kastélyhoz, ahol a kézműves foglalkozásokon vettünk

részt. Ezután bemutatkozott mindig egy csoport, így megismerhettük más vidékek népdalait, táncait, ezt táncház követte, ahol módunkban ált meg is tanulni azokat. A tábor végére megtanultunk palócoson énekelni és beszélgetni.

A tábor végén versenyek voltak, ahol legényes kategóriában Jakab István első, énekes kategóriában Jánosi Krisztina második, páros táncban Czirják Rudolf és Nagy Klementina harmadik helyezett lett. Nagyon jól éreztük magunkat és remek barátokat szereztünk.

Nagytáborba indulnék… Sólyom Katalin

Ha augusztus, akkor nagytábor. Ha nagytábor, akkor „cserkész fel a fejjel” és a hátizsákkal, na meg a sátorral, hogy már a gázpalackról ne is beszéljünk. Július 29-én, hétfőn hajnalban igencsak aktuálissá kezdett válni a Megjött már a fecskemadár cserkésznóta, „szög, zsír, lencse, lekvár, gyertya mind egybe van szórva” eléggé beszédes sora. Ugyanis csak kisebb-nagyobb erőfeszítések árán sikerült minden lim-lomunkat, temérdek borvízzel karöltve a csomagtérben úgy elhelyezni, hogy aztán azokat épségben meg is találjuk. Egy jó cserkész nem esik pánikba. A helyzetet ügyesen kezeltük, minden apró szabad helyet csomagtérnek használtunk, így viszonylag időben, elégedetten pattantunk a buszunkra, hogy aztán elvándoroljunk a messzi mesebeli Kidébe, a Kolozsvár mel-

6

letti szórványfalucskába. Utazásunk zökkenőmentesnek volt mondható, az a pár zacskó, amit Régenig szorongatni kellett, csak apró kellemetlenséget jelentett. A nagy meleget is viszonylag hősiesen tűrtük. Némi felfrissülést a buszos légkondicionálás mellett, a marosvécsi kastély parkjában álló évszázados tölgyfák lombjai is nyújtottak. Táborunk alaptémáját irodalmi és történelmi alakok megismerésére éleztük ki. Ennek fényében tehát Marosvécsen Wass Albertről és a Kemény családról, Pusztakamaráson Sütő Andrásról emlékeztünk meg. A kultúr- és hősokk után enyhén elcsigázva érkeztünk meg szállásunkra, a kidei katolikus plébánia udvarába. Pár órával később már a megannyi dió- és szilvafa társaságában felhúzott sátrak büszkén álltak. Tétlenkedésre azonban továbbra sem volt idő. Szólt a parancs: irány falunézőbe! A falu felfedezése tulaj-

donképpen nem jelentett nagy kihívást, hiszen egyetlen körbeérő utcájával nem tartozik a terjedelmes falvak közé. Viszont annál érdekesebb és színesebb ez az apró kis oázis a „világ végén”, és szinte méterenként megáll az ember egy-egy érdekesen elkészített ház előtt, vagy épp a helyi emberekkel szóba elegyedni. Kidében mintha megállt volna az idő. A falucska a maga körülbelül 140 lakosával négy felekezet templomával is büszkélkedik: katolikus, református, unitárius és a hajdani görög-katolikus, ma ortodox fatemplom. Kide első okleveles említését 1332-ből ismerjük, de a volt katolikus (most református) templom melletti feltárások a falu 12. századi lakottságát bizonyítják. A katolikus egyház múltja a 12. századig követhető, így a középkori katolikus templom egyike a legrégebbi falusi templomoknak Erdélyben. A reformáció alatt és annak hatására aztán a falu protestáns


felekezetté lett. A katolikus hitélet sokáig megszűnt a faluban. A 18. században azonban egyre többen tértek vissza a katolikus hitre, így 1766-ra elkészítették a katolikus templomot. Azt a templomot, amelyben aztán 1915–1919 között Nyírő József is szolgált. Estére hát, az első tábortüzünkhöz már jócskán volt mivel készülni. A sok új információ mind egy-egy ízes beszámolóban öltött testet. A tábortüzek egyik legvártabb eseménye mégis a napi újság volt, melynek szemfüles szerkesztői humorban nem szűkölködve vetették papírra a nap eseményeit. Altatásra ezen a napon már nem volt szükség. A bátran őrséget teljesítő cserkészeken kívül, a tábor lakói már csak nagy néha ébredtek fel éjszaka, egy-egy méretesebb szilva sátorra pottyanásának következtében, vagy egy máig ismeretlen kilétű madár vagy emlős zajosabb éjszakai ténykedésének hatására. Az elkövetkező napok sem szűkölködtek eseményekben. Másnap rögtön Válaszúton látogattuk meg a gazdag és színes néprajzi gyűjteményéről híres Kallós Múzeumot. A változatos erdélyi és csángó népi kultúra megannyi kiállított tárgya és Kallós Zoltán barátságos és közvetlen jelenléte igazán maradandóvá tette a látogatást. A szebb időket is látott bonchidai Bánffy-kastély parkjában sétálgatva,

bizonyára néhányunk beleképzelte magát a hajdani fényűző pompába. Az Erdély Versailles-aként is emlegetett kastélyban, 2001 óta nemzetközi program keretén belül felújítási munkálatok zajlanak. A következő napon, Kolozsváron jártunk. A nagyobbak nosztalgiával, a kisebbek ámulattal figyelték a monumentális Szent Mihály templomot, vagy éppen a Babeş-Bolyai Tudományegyetem hatalmas falait. Az előző napok kánikulája után, kicsivel szokatlanabb borús, szeles idő kerekedett. Hogy lesz ebből fürdés? Azonban ami a kolozsvárinak hideg, az a székely gyermeknek jó idő. Így történt hát, hogy szinte csak értünk nyitották ki az egyik helyi strandot, így igencsak családias hangulatban zavartalanul fürdőzhettünk, még az enyhén hideg víz ellenére is. Másnapra visszatért a kánikula, amit csak kisebb örömmel fogadtunk, ugyanis portyázni tűző napsütésben csak az igazán elszántak szeretnek. Bárhogy is volt, a csapat elindult a környező dombokra, felfedezőútra. A nap végére nem csak élményekkel voltunk teli, hanem egy jó pár kullanccsal is. A megerőltető mászásokat ellensúlyozta a finom málé, amit kedves szakácsnőnk és egy segédje sütött, a régi hagyományos máléhoz képest némileg felújított változatban. Időközben tábortüzeink köre helyi gyerekekkel is kibővült, akik nagy lelkesedéssel vettek részt a játékokban

CIVIL FÓRUM

és a népdaléneklésben. Szamosújváron egy igazán részletes és kimerítő beszámolót hallgathattunk meg az örmény kultúráról és történelemről. A Szentháromság-templom hűs falai között jólesett egy kisebb történelemóra, melyet a templom leghíresebb oltárképének megtekintése koronázott meg. A Rubensnek tulajdonított Levétel a keresztről 1806-ban került Szamosújvárra. Azonban történelemóra ide vagy oda, a kétórás szüntelen figyelem megviseli az embert, így mielőtt még teljesen elalélt volna a társaság, gyorsan fürödni vettük az utunk. A délutáni lubickolás jót tett testnek, léleknek. Búcsútábortüzünk szórakoztatóra sikerült, az ifjonc cserkészek nem voltak még felkészülve néhány becsapósabb csínyre, játékra, így igencsak megmosolyogtató pillanatok születtek az este folyamán. Az utolsó zászlólevonás következett, az utolsó sátoros éjszaka hulló szilvákkal és már keményre feküdt dimbes-dombos talajjal. Utolsó nap hazaindulásunk tudatában már ki-ki a csomagját készítette, bontotta sátrát, sietve, de monotonon, és kis idő múlva üresen állt az udvar. Egy-egy lenyomott fűcsomó mutatta csak, hogy itt jártunk. Hazafelé még a Túri-hasadéknál másztunk egyet a forróságban, hogy nehogy elfelejtsük, milyen is egy jó túra. Majd sok élménnyel a hátunk mögött, feltöltődve érkeztünk haza. Búcsút vettünk egymástól, és mindenki visszatért a hétköznapokba. Biztos vagyok benne, hogy a látottakat, tanultakat és tapasztaltakat sok helyen fogjuk még kamatoztatni és felhasználni. Gyanítom, hogy ezentúl, ha kedvenc falucskát kell emlegetni, akkor Kide lesz az, ami elsőre eszünkbe jut majd. Táborunk fő támogatója Hargita Megye Tanácsa volt, az Ifjúsági Tevékenységeket támogató éves program keretében kiírt pályázat által, melyre cserkészcsapatunk működésének anyagi hátterét előteremtő Cserkészliliom Egyesület sikerrel pályázott. Így egy igen színes és tanulságos tábor megszervezéséhez és létrejöttéhez járult hozzá. Köszönet érte!

7

CIVIL FÓRUM


II. Gyergyói Tánc- és Zenetábor Sólyom Csaba és Koós Róbert

Bartók Béla úttörő Csík vármegyei gyűjtése 1907 július második hetétől augusztus 20ig tartott. Csíki falvakban, valamint Gyergyóújfaluban, Kilyénfalván, Tekerőpatakon és Csomafalván járt. A Gyergyói-medencében 116 szöveges, 5 hangszeres dallamot gyűjtött. 1907. augusztus 17-én írja le felfedezését: „Megtálaltam a székely dallamtípusokat, amiről nem hittem, hogy léteznek.” Bartókot követte Kodály 1910ben, majd Molnár Antal 1911-ben. Molnár Antal visszaemlékezéseiből úgy tűnik, hogy nagy hatást tett rá Újfalu „Beethoven”-je, Öreg Kalányos Gyurka, ez a torzonborz hegedűs-varázsló húzta egyik táncot a másik után. „Csodálatos, de nem tehetek róla, kényszergondolatként ült rám aközben: csak most értem meg igazán, ki és mi

volt Beethoven! Kalányos maga volt a zene földszelleme… szinte féltem, hogy ugrósfiguraitólbedőlnek a szűk falak” – Molnár Antal, a kor legnagyobb brácsaművésze, ha ilyent írt, valóban büszkék lehetünk a zenénkre, énekeinkre. Az elmúlt száz év alatt szinte teljesen kicserélődtek a táncaink és énekeink az elpolgáriasodásnak köszönhetően. A népdalt felváltotta a nóta, a csárdást pedig háttérbe szorította a keringő, a tangó és az „összelépős”. A második alkalommal megszervezett Gyergyóremetei Tánc- és Zenetábor azt a célt tűzte ki, hogy megmenti a meglévő értékeket, illetve megpróbálja visszatanítani a fent említett zeneszerzők által felgyűjtött énekeket es tánczenéket. A Hargita Megyei Tanács támogatásának köszönhetően nyolc Katorzsás is részt vehetett ezen az eseményen. Nagy öröm volt hallani, hogy hogyan csendülnek fel régi gyergyói énekek, köztük

újfalviak, és száz éve nem játszott dallamok hogyan mozgatnak meg több mint 120 embert. Előkerült az ütőgardon is, amelyet csak az idősebbek ismernek, és lassan elkezdtük visszatanulni az őseink zenei hagyatékát. A gyergyói táncoktatást alapos kutatáselőzte meg. Előkerültek felvételek a zenetudományi intézet archívumából, és idős emberek útmutatása ialapján lett összeállítva a gyergyói tánc. A medence sok településéről voltak „adatközlők” meghíva, a feledésbe merült furulyaszó is felcsendült. Vizeli Balázs magyarországi prímás oktatta a fiatal zenészeket. A táncot Farkas Tamás, Sándor Csaba és Ivácson László néptáncoktatók, illetve párjaik tanították. Sok értékes dallal tértünk haza, melyekben Kodály a magyar lélek, a magyar szellem újjáéledésének lehetőségét látta, csodakútnak nevezte őket, amelyek hiteles képet mutatnak a magyar lélekről.

Ismerjük meg a székely székeket Molnár Hajnal

„Alig van ország, mely több természeti, történelmi és népéleti kincscsel birna, mint a Kárpátok által körülölelt magyar haza; alig van ország, mely az észlelve vizsgálódónak több érdeket nyújtana, mint hazánk, s mégis alig van a civilisatió körvonalába foglalt, sőt még azon kivül eső terület is, mely oly kevéssé lenne ismerve és méltányolva, mint éppen hazánk.’’ Orbán Balázs szavaival vágott neki az Emese Álma Egyesület kiránduló csapata az útnak, amely 2013. június 30-án reggel „startolt” Tekerőpatakról és első megállónak Csiksomlyót választotta. Csíksomlyó 1959 óta Csíkszere-

8

da település Hargita megyében. A katolikus vallású székelyek híres Má-

ria-kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados


központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú. A Székelyföld és a székely nép történetében mégis óriási jelentőségű volt mindig, és ma is az. Utunkat folytva Székelyudvarhely felé vettük az irányt, ahol városnézéssel folytatódott a program. Itt ellátogattunk a Jézus Szíve kápolnához, ami Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke, 13. századi kis négykaréjos (karéjos-centrális templom) körkápolna. Tovább haladva a város központjában számos látnivaló tárult elénk, elsőként a templomokat látogattuk meg, vagyis a Szent Miklós-hegy templomot, ami 40 m magas tornyával Székelyudvarhely egyik legimpozánsabb műemléke. A református templom Székelyudvarhely főterén épült fel, ami kettéosztotta a főteret, építője Kiss Gergely. Következett a ferences templom és kolostor meglátogatása, aminek a keleti tornyában két harang van. Eljutottunk az emlékezés parkjához, ahol 13 történelmi és közéleti személyiség bronzszobrát csodálhattuk meg. Továbbhaladva Székelyudvarhely híres iskoláit tekintettük meg, pontosabban a Tamási Áron Gimnáziumot, majd a Benedek Elek Tanítóképzőt. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum is meglátogatásra került, ami Erdély délkeleti részén elterülő Székelyföld központi részének, az egykori Udvarhelyszéknek néprajzi, helytörténeti, képzőművészeti és természetrajzi múzeuma. Közvetlen melette talalható a Székely Támadt vár. A középkori vár az egykori mezővárosnak, de a mai városképnek is egyik jelentős építészeti emléke. Ha szemben állunk a vár bejáratával, attól jobbra a nyolcszögű Fóris-bástya, mögötte, hátul a nyolcszögű Hajdú bástya, míg bal kéz felől, elöl a Bánffy-bástya, mögötte, az udvar északi végében pedig a Telegdy-bástya található, amelyeket a különböző időszakokban itt parancsnokló várkapitányokról neveztek el. Ezután egy újabb vár került meglátogatásra, ami szintén Székelyudvarhelyen található, ez nem más, mint a Budvár. A vár egy korábbi római

erődítmény maradványainak a felhasználásával épülhetett. 1241-ben a tatárok rombolták le. A Budváron (635 m konglomerát sziklaoromzat) a csiszolt kőkorszak (neolitikum) embere már megtelepedett, majd a korai és késő vaskorban is itt lakott, az Árpád-korból földkunyhók és egy erődítmény falmaradványai kerültek elő.

CIVIL FÓRUM

jelenleg van 2 borvízforrás, egy mofetta, valamint egy vendéglő és két falatozó. A Szejke patakon túl több nyaralót és panziót építettek, van egy színpad is, ahol minden nyáron megrendezik a Szejke Fesztivált.

Orbán Balázs Sírjánál

Székelyudvarhely központjában Székelyudvarhelytől 1 km-re, a Szováta felé vezető műút mellett fekszik a székely kapuiról és gyógyvizéről nevezetes Szejke-fürdő, ami a következő megállónk színhelye volt. Gyógyvizét 1766 óta ismerik, állítólag egy köszvényes lábú pásztor fedezte fel, aki, mialatt nyáját itatta, lábát is mosogatta a forrás vizében, s az meggyógyult. A vasban, szénsavban és karbonil-szulfidban gazdag vizet egykoron szekérrel korsókban szállították a városba. Jelenleg 11 kádas meleg fürdőben a reumás, légúti és bőrbetegségek gyógyítására használják, a borvizet pedig gyomorbántalmak kezelésére, szív- és érrendszeri, valamint idegbetegségek gyógyítására. A fürdő 1871-ben lett Orbán Balázs tulajdona, aki a kor igényeinek megfelelő fürdőhelyet alakított ki. Végakarata szerint az itteni kriptában temették el, amely az I. világháború alatt megrongálódott. Földcsuszamlás, villámcsapás is érte, így 1921-re összeomlott. Kirabolták, Orbán Balázst pedig a kripta elé temették. Egy újabb síremlék, a faragott fejfa sem bizonyult tartósnak. Jelenleg egy kő síremlék kettős kopjafával, és egy Orbán Balázst ábrázoló dombormű hírdeti, hol nyugszik a nagy székely. A 12 hektáros területű fürdőhelyen

Szelykefürdői Székelykapuk A fürdő északi oldalán 2004-2008 között épült fel egy kétszintes, teljesen fából készült épület a borvizmuzeum. Célja otthont adni a székelyföldi borvízforrásokat és fürdőket bemutató kiállításnak. Hazafele haladva még vetettünk pár pillantást a Zetelaki gát tükröző vizére, majd élményekkel gazdagon folytattuk utunkat hazafele. Köszönetünket fejezzük ki a Communitas Alapítványnak akik, segítsége nélkül nem jöhetett volna létre ez az élményekkel teli gazdag kirándulás, és akik segítsége nélkül nem ismerhettük volna meg Székelyudvarhelyt és környékét.

9

CIVIL FÓRUM


Minden, amit a rajzolásról és a festészetről tudni kell 3. Deák Csaba

Sorozatom első két részében megpróbáltam bemutatni a rajzolás alapjait, elsajátítását, és most szeretnék áttérni a festészet virtuális világára, megismertetni a festészet egy-két technikáját. Mivel kedves olvasóim egy része leginkább a vízfestést ismeri, ezzel a technikával kezdeném. A vízfestésről: A 19. század óta a vízfestés lett a legnépszerűbb festőeljárás az amatőrök körében, és mindmáig meg is maradt az elsőbbsége. Ennek oka teljesen nyilvánvaló: tájképeket, csendéletet és más természeti csodákat korábban is festettek, de ettől kezdve nagyobb figyelmet szenteltek ezekre a témákra, mivel megjelenítésükre a vízfesték a ragyogó színeivel megfelelő eszköz volt. A vízfestést természetesen nem csak amatőrök művelik, hanem természetesen nagyon sok művész is nagy előszeretettel használja ezt a technikát. És természetesen nem csupán a már említett hagyományos témakörökön belül, hanem készítenek portrékat, alaktanulmányokat, városképeket, egyszóval mindent, amit le lehet festeni. Ha megnézünk néhány történelmi gyűjteményt, láthatjuk, hogy azok elsősorban olajfestményekből állnak, de ne higgyük, hogy a vízfestésnek a szegény rokon szerepe jutott. Mint az élet minden területén, itt is a vásárlóerő diktált. A mecénások és a megrendelők általában nagyméretű olajfestményeket vártak, főleg ha portrét rendeltek – ezért a művészek az olajfestményekhez készített vázlatokhoz használtak vízfestéket. Most pedig beszélnék egy kicsit a festékekről es tartozékokról. A vízfestés örömei közé tartozik az, hogy a kezdőnek nem kell nagy mennyiségű felszerelést vásárolnia, megteszi egy kisebb festékdoboz, néhány ecset, vizes edény, meg némi papír

10


„Felháborító, hogy egyeseknek semmi sem szent”- avagy a temetői viráglopás Czirják Kinga

– és már festhetünk is. Festékek: A vízfestéket tubusban vagy más formában hozzák forgalomba, és olykor az okoz problémát, hogy melyiket vegyük meg. Mindegyik fajtának meg van az előnye is és hátránya is. A puha vagy félkemény festékekkel ragyogó színeket festhetünk – ideális tehát azok számára, akik nagyméretű képeket szeretnek festeni. Bármelyik változatát vásároljuk is meg, figyeljünk arra, hogy a legjobb minőségű festéket használjuk, mert a legtöbb gyártó olcsóbb festékeket is összeállít iskolai használatra. Ezek általában kevesebb pigmentet és jóval több kötőanyagot tartalmaznak, mint a művészfestékek, ezért sokszor nem tudjuk a kívánt színerőt elérni, vagy elkerülni a foltosodást, ha nagy felületre hordtuk fel a festéket. Ecsetek: A vízfestéshez puha, tömörre kötött, rugalmas hajecseteket használunk, ezek közül a legjobb a vörös nyestszőr ecset, de ezek nagyon drágák, így helyettük használjunk olcsóbb, mókusszőrből készült, vagy szintetikus szálakkal kevert ecseteket. Az ecsetek lehetnek gömbölyűek vagy laposak. A gömbölyű

ecsetből három méretre lesz szükségünk: egy vékonyra az aprólékos részletek kidolgozásához és két vastagabbra, aszerint, hogy mekkora képpel dolgozunk. A vízfestéshez még szükségünk lesz papírra és vizes edényre is. A papír: Vízfestékkel szinte mindig hófehér papírra festünk. Ha festés előtt kifeszítjük a papírt, a nedvesség hatására nem fog deformálódni, hullámosodni (vagyis az elején igen, de száradás után kiegyenesedik). Több időbe telik, amíg a papír mélyedésein, dudorain átfuttatott színek megszáradnak, és a papír kisimul – ha ezt nem várjuk ki, teljesen elrontjuk a képünket. A legtöbb festő, legyen hivatásos művész vagy amatőr, legszívesebben puhább akvarellpapírra fest, amelynek közepes szemcsézettségén jól megtapad a festék. Az érdes papírt nehezebb kezelni, mivel a durván szemcsézett felület megbolygatja a részleteket, a kevéssé szívó sima felületű papíron viszont könnyen lefut a festék. A rajz- és akvarellpapírok vastagságát súlyadatokkal határozzák meg (grammban mérik). Folytatjuk (Forrás : művészakadémia)

CIVIL FÓRUM / Hitélet

„Viráglopás nem lopás” – tartja a közmondás. De igenis az, ha a temetőből lopják, mások szeretteinek a sírjáról. Nagyon sokszor és sok helyen hallottam már panaszos özvegy asszonyokat, édesanyákat, nagymamákat, lányokat, hogy „már megint ellopták a tegnap kivitt virágaimat a sírról”, hogy „felháborító, hogy másoknak semmi sem szent” stb. Meghallgattam, de valahogy nem tulajdonítottam túl nagy jelentőséget, hiszen valahogy „természetes” a lopás, az emberek mindig is loptak, mióta világ a világ. De ami sok, az sok. Most, hogy a találkozók alkalmával sokan visznek ki virágot kortársaik, szüleik, gyermekeik, ismerőseik sírjához, úgy gondoltam, ideje már írnom ezekről a temetői viráglopásokról. Tavaly, amikor sikerült a vizet bevezetni a temetőkbe, nagy örömmel fogadtuk, hogy megoldódott a

víz hiányának problémája és hogy a nagy kánikulai szárazságokban nem kell az idősebb és fiatalabb asszonyoknak, embereknek cipelniük a sok vizet. A temetőben állandó a forgalom, az idősebbek hőségben, esőben, hóban is gondozzák a sírhelyeket. A lopások miatt azonban sokan elveszítik a lelkesedést, kevesebbet mennek, kevesebbet költenek. Egyszerűen „nem érdemes” annyit költeniük virágokra, a sírhely szépítésére, hiszen „úgyis kilopják”. „Estefelé beleültettem a piacon vett évelő virágokat és reggel nem volt már mit meglocsolni” – mondják. De igazából nem számít, hogy évelő vagy egynyári, minden eltűnik. Nekünk most történetesen a felásott, megaszott agyagba volt beleásva a cserepes muskátli, kivenni cserepestől nem tudták, így hát tőből letörték. Miért? Milyen dolog ez? Milyen ember az ilyen? Egyáltalán vannak-e érzései? Csúnya és gyalázatos dolog a temető szentségében lopni. Ki lehet az az ember, aki kinézi

a sír körül szorgoskodó hozzátartozót, aki a virágokat rendezgeti, majd kilesi az alkalmas pillanatot a lopásra? Mindenesetre megdöbbentő és sajnos állandó probléma ez. Sajnos senki nem tesz feljelentést a rendőrségen ez ügyben, akkor talán más is felfigyelne erre a gondra. Az emberek úgy gondolják, nagyobb ellenőrzésre volna szükség. Talán valóban szorgalmazni kellene kamerák elhelyezését, hogy tetten érjék a tolvajt, vagy tolvajokat. Sokan azt mondják, ha elkapnák a tolvajt, nem mennének a rendőrségre, inkább jól ellátnák a baját. Mások viszont, mint például az az idős özvegyas�szony, megbocsátanának neki. Nem a pénz fáj neki. Szívesen beszélne ennek az embernek Jézusról, a szeretetről, a hitről és a bizalomról. Sőt még reménykedik: hátha egyszer találkoznak majd újra ezzel a sírrablóval a temetőben, és ott, egy kereszt tövében elmondhatja neki, hogy Isten minden bűnt megbocsátott. Talán megérti...

Megújult külsővel ünnepelt a kilyénfalvi templom Gál Katalin

Ez év tavaszától folyamatosan munkálatok zajlanak a kilyénfalvi templom körül. Az eredmény magáért beszél: a külsőleg megújult templom szemet gyönyörködtető, környezete rendezett. „ A mindenkori plébánosnak a feladata a lelkiek mellett az egyházközség anyagi javainak, vagyonának is a védelme” – mondta Fejér Lajos, a kilyénfalvi egyházközség plébánosa. Lapunk kérésére készségesen beszámolt a templom külső rendbetételét célzó tevékenységekről.

Első lépésként a templomkapunál álló öreg hársfát vágta ki a szakemberekből és kalákásokból álló munkacsoport. Erre a lépésre több okból is szükség volt: egyrészt a száraz, korhadt faágak folyamatosan hulltak a fáról, másrészt a villamossági vállalat is arra kérte az egyházközséget, hogy távolítsák el a fát, mert veszélyt jelent a villamossági hálózatra, ugyanakkor a plébános úr attól tartott, hogy egy nagyobb vihar kidönti az öreg fát, és kárt tehet a templom épületében. Mint utólag kiderül, e félelem nem volt alaptalan, ugyanis a fa törzsének belső része teljesen el

volt korhadva, így valóban veszélyt jelentett környezetére. Második lépésként a templomba vezető járda került felújításra, azért, hogy gondozottabb és esztétikusabb legyen a templom bejárata. Így a régi járólapokat felszedték, homokággyal kissé megemelték, majd visszahelyezték a felhasználható darabokat, mivel a plébános úr nem akarta felszámolni őket. Új járólapokkal egészítették ki a régieket, mert nem volt elegendő a mennyiség a teljes járdafelületre. Ezt követte az idei legnagyobb munkálat, a templomkülső festése.

11

Hitélet


A csapadék, a szél, a meleg, egyszóval az időjárás tényezői, alaposan megtépázták a templom külső festését, főleg a tornyot, és szemmel láthatóan foltos volt, imitt-amott mállott le a fal, így igencsak időszerű volt a feljavítása. A munkálatokat Mihály Zoltán csíkszeredai vállalkozó csapata végezte el. Fejér plébános úr elmondta, hogy a választásban munkájuk minősége volt a döntő tényező, hiszen szülőfaluja, Csíkszentgyörgy, templomának javítását nemrégiben fejezték be, így láthatta, hogyan és milyen eredménnyel dolgoznak. A javítási folyamatban előbb letakarították az omladékokat, a mállásokat, majd ezt követően javítottak és színeztek. Habár a torony tetején

a bádoglemezt nem kellett cserélni, lefestették rozsda- és hőálló festékkel, megakadályozva a későbbi romlását. Ennek eredményeképpen a templom teljesen megújult külsővel, festve, színezve ünnepelhette védőszentjének, Szent Mária Magdolnának az ünnepét. A templom külső festése 50000 lejbe került, ugyanis a minőségi festékek drágák, de hő- és fagyállóak, ugyanakkor levegőzni is engedik a falakat. Az egyházközség pályázatát Hargita Megye Tanácsa pozitívan bírálta el, így a templomkülső javítását, festését 20000 lejjel támogatta. A hívek közül 58 család adományozott e célra, így eddig 5150 lej gyűlt össze. A fennmaradó összeget az egyházközség saját jövedelméből fedezte. A templomot körbeölelő kerítés javítására szintén két okból került sor: annak ellenére, hogy nemrég volt megjavítva, már omladozott a fal, hiszen a csapadék és a hőmérsékletingadozások alaposan megviselték, másrészt Fodor Ferenc könyvének fedőlapján látható, hogy nemrégiben ugyanilyen stílusban volt védve a kerítés. Így a plébános úr úgy döntött, hogy visszaállíttatja eredeti formájára. A kerítésre cseréptető került, ugyanazon cseréppel, mint amellyel a templomtető volt a tavaly nyáron újrafödve. Ebben az évben új miseruhákat is rendelt a plébános úr, minden színből egyet, ugyanakkor a ravatalozó-

ban is felújították a zászlókat, valamint a nyújtópadon található terítőt. Czirják Irén néni varrta az új zászlókat és terítőket, és ezek védelme érdekében a plébános úr úgy döntött, hogy ezentúl olajgyertyákat fognak használni a ravatalozóban, a csepegés megelőzése érdekében, hiszen a viasz egyáltalán nem távolítható el a kényesebb anyagokból. A felsorolt munkálatokat újabbak követik. Folyamatban van az énekvetítés megoldása szentmiséken, így a hívek bátran énekelhetnek, hiszen Kilyénfalva egykor arról volt híres, hogy csengett a templom az énekhangtól. A vetítéshez szükséges eszközök már meg vannak vásárolva, így csak a felszerelésük van hátra. A templom udvarán található hirdetőtábla is ki lesz cserélve, mihelyt elkészül az új. A templom külső megvilágítása szintén egy olyan terv, amely már nagyrészt megvalósult, most van folyamatban, és valószínű, mire lapunk olvasóink kezébe kerül, már éjszaka is gyönyörű színpompában fog úszni a kilyénfalvi templom. Azt hiszem, a munkálatok leírását olvasva rádöbben mindenki, hogy milyen erős tenniakarás és sok munka rejlik a háttérben. A Jó Isten áldását kérjük minden megkezdett és befejezett munkára, valamint azért imádkozzunk, hogy adjon erőt, egészséget azoknak, akik munkájukkal Őt dicsérik!

Nagyboldogasszony Darvas K. József plébános

Az Európa Tanács - amelyet 1949-ben hoztak létre azzal a feladattal, hogy küzdjön az emberi jogokért és támogassa az európai kultúrát - viták sorozata után fogadta el a ma is használatos, kék alapon kör alakban elhelyezkedő 12 aranysárga csillag tervét. Az Európa Tanács beleegyezésével - a tizenkét csillagos zászló 1986. május 26-ától az Európai Unió hivatalos zászlaja. A heraldika meghatározása szerint

12

az európai zászló azúr háttéren 12 aranysárga csillag által alkotott kör, ahol a csillagok sarkai nem érintkeznek. A jelenlegi - kék alapon 12 arany csillagos koszorú - annak a kikeresztelkedett zsidó Paul Lévynek a munkája, aki az 1950-es évek elején az Európa Tanács információs igazgatójaként tevékenykedett. 1955-ben az Európa Tanács közös zászlójáról folyt a vita. Egy napon Lévy egy csillagkoszorúval ékesített Mária szobor előtt ment el. A nap megvilágította az

aranyló csillagokat a kék ég előtt. Ekkor benne megszületett a gondolat. Nyomban felkereste Graf Benvenuti


velencei kereszténydemokrata politikust, aki abban az időben az Európa Tanács főtitkára volt, és javasolta neki a 12 arany csillagot kék alappal, mint Európa zászlaját, amit általánosan el is fogadtak. Lévy erről így tájékoztatott: „Csodálatos ez, mi e jelképet éppen Mária Mennybemenetele ünnepének kezdőénekében találtuk meg. Jelenések könyvében szerepel: Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona.” A 12 arany csillag keresztény szimbólum: Szűz Mária csillagkoronáját idézi. A kör pedig az egység jelképe. (Der Sonntag, Kirc-

henzeitung für das Bistum Limburg, So. 11.10.1998, S. 7). A kék mezőbe a csillagok közé nekünk kell erényes életünkkel belerajzolnunk a mi örökös Királynőnk gyönyörű alakját. Így lesz teljes a jövő reménye. Ezt nekünk magyaroknak kell megtennünk. Ez a keresztény magyar hivatása. Szent István nagyon akart üdvözülni és azon fáradozott, hogy népét is hozzásegítse a szép, tartalmas földi élet után egy még sokkal szebb örök élethez. Ezért fordult bizalommal a Nagyasszonyhoz. Nem csalódott: népe ezer éven át megmaradt, él és állama van.

Hitélet / SULIVILÁG

- Jövője is van? - Ugyanúgy megalapozott a második keresztény magyar évezred is, mint az első, de már nem egy személy, hanem minden magyar őszinte Isten- és emberszolgálatával, és Nagyasszonyunk egyöntetű, bizalmas szeretetével. Ez elsőrendű feladatunk. Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátrónánk! Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról, Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

JÓ KIS KIRÁNDULÁS Fodor Annamária

Amikor az osztályban elhangzik a „kirándulás” szó, minden gyermek szeme felcsillan, ezernyi kérdéssel állnak elő, hogy mikor, hová, merre, mennyi stb. E tanév végén sem volt másként a tekerőpataki I., II., IV., valamint a kilyénfalvi I–IV. osztályban sem. Ezen osztályok tanítói szerveztek egy igazi jó kis kirándulást, melynek az volt a fő célja, hogy a közvetlen környezetünk történelmét és földrajzi szépségeit megismerjük, kevés utazással tartalmas napot varázsoljunk a gyermekeknek. A lelkes csapat június 13-án reggel nyolc órakor indult autóbusszal a Tatárdomb felé. A Szárhegy határában található Tatárdomb a székelyek és tatárok közötti csatározásokra emlékeztetett, ahová az 1658. szeptember 6-i csatában a vereséget szenvedett tatárokat temették el. A tatárdombi csend után következett a szárhegyi Lázár-kastély meglátogatása. A Lázár család kastélyában töltötte gyermekkorát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. A lázárok székely nemesek voltak, akik grófi rangot szereztek, Csík-, Kászon- és Gyergyószék bírái voltak 200 éven át. A kastély látványa, a képzőművészeti és népművészeti alkotások

kiállítása mindenkit elbűvölt. Kirándulásunk következő állomása a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum volt, ahol a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum 7 millió rovarjából 600 rovart mutattak be. Láthattuk a rovarok egyedfejlődését, megismerhettük a csápfajtákat (fésűs csáp, fonalas csáp, térdes csáp, tollas csáp) és a szájszerveket (rágó szájszerv – szöcske, szúró-szívó szájszerv – szúnyog, nyalogatva szívó szájszerv – házi légy, szívó szájszerv – lepke) játékok által. Megismerhettük a tiszavirág rovar életét, mely 3 évig fejlő-

dik, majd vedlés után egy napot él, lerakja petéit, majd elpusztul. A múzeumlátogatás után megnéztük a Szent Miklós római katolikus templomot és a református templomot. A gyerekek örömére nem maradt ki a fagylaltozás és a játszótér kipróbálása sem. Tartalmas, szép napot tölthettünk el együtt, felkeltve a tanulók érdeklődését a természeti szépségek iránt. A vidám kis csapat a következő kirándulást tervezve érkezett haza, alig várva, hogy elmesélje valakinek az élményeket. Én is elmondtam nektek, hátha kedvet kaptok elmenni e szép helyekre!

13

SULIVILÁG


„ ...DE VÁLNI, MENNI NEM TUDUNK” Szász László

Kedves János, kedves Bandi! Az élet új útja vár Tirátok, „de válni, menni nem tudunk várj még ránk kicsit jó utunk!” Így igaz – szinte nem is tudjuk elképzelni, hogy a Tarisznyás Márton Általános Iskola előtt ne lássunk kerékpároddal optimistán érkezve vagy már a számítógép előtt ülve az iskola tanárijában – kedves János! Így igaz – szinte hihetetlen, hogy az Elekes Vencel Általános Iskola tanárijában az asztalsor végén nem ülsz ott és mesélsz, vagy valamilyen tudományos értekezésbe fogsz, esetleg humorosan valamelyik kollégát pirongatod – kedves Bandi! Gondoljuk, fájó szívvel búcsúztok Ti is, hiszen az együtt eltöltött évek vissza már nem térhetnek. Ilyenkor gondolatban, titokban biztosan elkészítettétek az elmúlt évek emlékezetének fényképeit, és tudjuk, ezek a képek nem is olyan rossz, inkább bizakodó arcot mutatnak. Ezért kell éltessenek a dal szavai: „Tovább-tovább!” A búcsú nem csak valaminek a végét, hanem egy új kezdetet – egy új, másfajta élet kezdetét is jelentheti. 60-on túl, ha visszatekintetek, fölméritek a megtett utat – az elszállt éveket. Szívetekben születtek ezer-

színű remények, tervek, vágyak. Szavaitok fényként hulltak kisebb, nagyobb tanulóitok kobakjába. Haladtatok egy úton, tanítottatok sok ezer betűt, számot. Vajon föl lehet jutni az álmok várfalára? S miközben formáltatok gyermeki lelket, ezret, százat, egy-egy gondfelhő homlokotokon volt, egy-egy őszebb hajszál csak, ami vádolt. Igen, hittetek a harcban, székely mivoltunkban, megmaradásunkban: az Életre próbáltátok tanítani, nevelni tanítványaitokat, nemcsak ismeretek átadására törekedtetek, hanem eligazodni az Élet útvesztőiben, akkor is kedves Bandi, amikor kirándulások során Váróson vagy Libánban, egy-egy sziváráványszínű lepkéről vagy bogárról meséltél tanítványaidnak, de akkor is, mikor Orbán Balázs nyomdokán vagy Tamási Áron sírjánál esetleg Bethlen Gábor fejedelem előtt tisztelegtél osztályoddal. Nemzedékek sorát nevelted így a szülőföld szeretetére. Igazi példát mutattál emberségből, helytállásból, kedves János, akkor is, mikor naponta újból és újból elmagyaráztad tanítványaidnak a matekpéldák megoldási szabályait vagy a számítógépes ismereteket, de akkor is, amikor végzős VIII. osztályod sorsát irányítottad színdarabot betanítva osztályodnak. És ak-

Erdő-mező, magas hegyek Molnár Henrietta

kor is, amikor személyes példádon keresztül megmutattad, hogy dicsőséget is lehet szerezni szülőföldünknek – ragyogó teljesítményeket értél el a sportban akár hazai, vagy akár Balkán bajnokságokon. Ez a tudat, ez a példás helytállás kell erőt adjon az Élet további próbáihoz is Mindkettőtöknek, melyeket kívánunk, hogy ugyanolyan jól teljesítsetek, mint az eddigiek során! Erőt, jó egészséget, örömteli nyugdíjas éveket kívánunk a jó Istentől családjaitok, szeretteitek s természetesen barátaitok, volt kollégáitok körében! A „Viszontlátásra hát!” szavaival búcsúzunk, s reméljük, hogy még sokszor találkozunk, vagy az emlékezet fényképeit gyakran előkeressük. „Készüljetek, hív a messzeség, Induljatok reménnyel, hittel, S még sok cél lebeg előttetek De eléritek, higgyétek el!” S ha mégis gondfelhő, csüggedés árnya vetődne útjaitokra, a szülőföld, a hargitai fenyők illata s barátaitok szava megvígasztal. A Barázda szerkesztősége nevében is kívánunk mindkettőjüknek nyugodt, egészségben gazdag, boldog nyugdíjas éveket családjaik körében. Reméljük, hogy munkakedvük megmarad és soraikat viszontláthatjuk még a Barázdában.

Fenyvesekben tekeregtem, Erdőt-mezőt megismertem. Magas hegyet meg-megmásztam, És a csúcsról kiabáltam.

Követtem a patakot, Mely egyre gyorsabban zúgott. Nézett rám a sok madár, Követtem a szív dalát.

Mókus szökkent egyik ágról, Sikló suhant barlangjából. Zenélt az erdő, mint egy csoda, Bár ez a perc örökké tartana!

Messze volt e csodás szép hely, Vissza menne még a székely! Csak egyszer, egyetlen egyszer, De nem taposom ezt a földet.

Zöld mezőben megpihentem, Amint a pataktól eltértem. Virágos rét, kedvenc helyem, Akác méz az eledelem.

De az álmok véget érnek, Isten veled, gyermekélet. Majd még egyszer visszatérek, Erdő-mező-magas hegyek.

Tiszta vizű forrást láttam, Halacskától „csókot” kaptam. Őz szökkent a távolból hozzám, Dalos madár csücsült a fán.

Méhecske szállt az orromra, De a szellő lefújta onnan. Tova sodródott az árral, Továbbléptem egy ugrással.

Fenyvesekben tekeregtem, Zöld mezőben megpihentem. Tiszta vizű forrást láttam, Álmaimban messze jártam.

ép testben...

Nyári minifoci-kupa Kilyénfalván Deák Csaba

Alig egy hónapja, hogy elkészült a minifoci-pálya Kilyénfalván, máris zajlik az élet rajta. Mária Magdolna napján négy helybéli focicsapat rúgott labdába az új minifoci-pályán. Nem a győzelem és az eredmény volt a fontos hanem, hogy megmutassák, hogy érdemes volt elkészíteni a pályát. A lelkes futballrajongók nem vártak sokat az első kupa megszervezésére. A kilyénfalvi Öregfiúk szervezésében került sor augusztus 4-én a nyári minifoci-bajnokságra, amelyre 7 csapat nevezett be. Két csapat Újfaluból, egy Tekerőpatakról és négy Kilyénfalváról. A mérkőzéseken bíztatóan játszottak a csapatok, ezt bizonyították az eredmények is. A bajnokságnak voltak kiemelkedő játékosai is: Albert Attila egy góllal többször talált a kapuba, mint Orosz Attila, így Albert vitte el a gólkirályi címet. A legjobb játékosi címet Orosz Attila érdemelte ki, míg a legjobb kapusnak Török László

bizonyult. Még egy díjat osztottak ki: a fair play diplomát a Kilyénfalvi Tűzoltók csapata vihette el. A mérkőzések végeredményeként a csapatok sorrendje a következőképpen alakult: 1. CARRION (Újfalu), 2. ÖREGFIÚK (Újfalu), 3. ROYAL (Tekerőpatak), 4. ÖREGFIÚK (Kilyénfalva), 5. MAJD LESZ (Kilyénfalva),

6. MONSTER (Kilyénfalva), 7. TŰZOLTÓK (Kilyénfalva). A szervezők külön köszönetet mondanak Gyergyóújfalu Község Önkormányzatának az első focimérkőzés támogatásáért, Kolumbán Zoltánnak a minifoci-kupa támogatásáért, és mindazoknak, akik részt vettek a megszervezésben.

Gyakori panasz – a bélférgesség (II) Dr. Madarász Enikő családorvos

Álmaimban messze jártam, Tiszta vizű forrást láttam. Zöld mezőben megpihentem, Fenyvesekben tekeregtem.

14


Nagyon sok bélféreg ismert, viszont a leggyakrabban előforduló bélparaziták a cérnagiliszta, az orsógiliszta, a Toxocara fajok, a galandférgek és a kutyaféreg.  Cérnagiliszta – A hengeresférgek közül az egyik legelterjedtebb féregfertőzés, ami elsősorban gyermekkorban jellemző. Fehér cérnaszálhoz hasonlító, 3–12 milliméter nagyságú kórokozóról van szó, amely a béltraktusban él, és a végbélnyílás körül okoz viszketést. Erről a területről, illetve széklettel történhet, szennyezett kézzel a továbbfertőzés a körülbelül 50 micron nagyságú petékkel is. Különösen gyermekekél gyakori, előfordulása az 5–14

éves korosztályban a legmagasabb. Tünetei – Nincsenek specifikus tüne-

tek, gyakori a tünetmentes hordozó. Leggyakoribb panasz az éjszakai végbéltáji viszketés és álmatlanság, ami fáradtságot, figyelemzavart okozhat. A végbélnyílás környékén, a vakarás következményeként a bőr kipirosodhat, sebessé válhat és másodlagos bakteriális fertőzés alakulhat ki. Lányok esetén hüvelyi viszketést, a szeméremtest gyulladását és hüvelyi folyást eredményezhet. Diagnózisa – a peték vagy a férgek kimutatásán alapszik. A peték kön�nyen megtalálhatóak a végbélnyílás tájékáról vett mintában. A mintavételt célszerű három egymást követő napon megismételni.  Orsóférgesség – Az egyik leggyakoribb emberi féregfertőzés, az óvodás és kisiskolás gyermekek a leginkább érintettek. Ezek a 15–30

15

ÉP TESTBEN... / Mezőgazdaság

centiméter hosszúságú férgek a vékonybélben élnek. Az éretlen peték szintén a talajban válnak éretté. A fertőzött talajjal szennyezett étel elfogyasztását követően lenyelt petéből kialakult lárva átfúrja a bél nyálkahártyáját, és a tüdőbe, légutakba, majd innen lenyelve a bélcsatornába kerül. Nagy mennyiségű féreg akár bélelzáródást is okozhat. A fertőzőképes pete az emberi ürülékkel trágyázott, főleg nyersen fogyasztott zöldség- és gyümölcsfélék útján, illetve közvetlen érintkezéssel jut az emberbe. A rossz higiénés viszonyok, az állatok lakásban tartása növeli a fertőzés előfordulását. Tünetei – Legtöbbször ez a fertőzés is tünetmentes, de a lárvák a véráram útján eljuthatnak a tüdőbe és tüdőgyulladást okozhatnak köhögéssel és lázzal. Mivel a férgek táplálékukat az emésztett ételből nyerik, alultápláltság alakulhat ki. Nagyszámú féreg jelenléte a bélrendszerben hasi fájdalmat, puffadást, bélelzáródást okozhat. Diagnózisa – A betegség igazolása a peték vagy férgek székletből való kimutatásával történik.  Toxocariasis - A fertőzött kutyák és macskák székletükkel nagy mennyiségben ürítik a féreg petéit. A peték a talajban lárvává alakulnak. Az ember az állati széklettel fertőzött homok vagy föld lenyelésekor fertőződik, majd a lárvák a vérkeringés segítségével a különböző szervekbe (máj, tüdő, szem, vese, szív, központi idegrendszer) vándorolnak, és helyi tüneteket okoznak. A fertőzés


az 1-4 éves gyermekek körében a leggyakoribb, akik még nincsenek tisztában a higiénés szabályokkal. Tünetei – Főbb klinikai tünet a láz, köhögés, a szem érintettsége esetén a látásélesség csökkenése, de előfordulhat bizonytalan hasi fájdalom, bőrtünetek, kiütések. A tünetek legtöbbször enyhék, és hetek-hónapok alatt visszafejlődnek. Diagnózisa – szerológiai vizsgálattal történik.  Galandférgek – A laposférgek közül a sima fejű galandféreg 7–10 méter hosszúságúra is megnőhet. A bélrendszerben él, majd a peték a széklettel távoznak. A fertőzött nővényeket evő szarvasmarha szervezetébe kerülő petékből kifejlődő lárvák az állat izmaiba kerülnek. A nem megfelelően ellenőrzött hús, a „borsókás hús” elfogyasztása okozza a fertőzést. A horgas fejű galandféreg hasonló fertőzést okoz a disznóban, majd a hús elfogyasztása az emberben. A fertőzést okozó 2 leggyakoribb állat a sertés (horgas fejű galandféreg = Taenia solium) és a szarvasmarha (simafejű galandféreg = Taenia saginata). A galandféreg lárváit tartalmazó, ún. „borsókás” hús nyersen való fogyasztása révén jön létre az emberi fertőzés. Tünetei – A legtöbb beteg tünetmentes, enyhe alhasi panaszok, hasmenés, végbéltáji viszketés előfordulhat. Egyes esetekben a petékkel telt ízek láthatók a végbélnyílásban. A T. solium petéiből ritkán az emberben is kifejlődhet lárva, mely a vérkeringés útján eljuthat elsősor-

ban az agyba és izmokba, ahol folyadékkal telt hólyaggá alakul (cysticercosis), és elhelyezkedésétől függően idegrendszeri tüneteket (fejfájás, hányás, görcsök), a szemben uveagyulladást, szemideghártya-gyulladást vagy látási zavarokat, az izmokban izomgyulladást okozva. Diagnózisa felállítására a széklet parazitológiai vizsgálata alkalmas. Vannak esetek, amikor a széklet negatív, de a pete a végbélnyílás mellé ragasztott cellux csíkkal kimutatható. Cysticercosis gyanúja esetén képalkotó vizsgálatok (CT, MRI) is szóba jönnek.  A kutyák galandférge – A fertőzött állat székletével kerülnek a peték a külvilágba. Az ember megfertőződhet szennyezett étel és víz fogyasztása esetén, valamint a fertőzött kutyákkal közvetlen érintkezésbe lépve. (A peték megtalálhatóak kutya szőrén, száján, a kutya edényein is.) A bélbe kerülő petékből lárvák fejlődnek ki és a vérkeringés útján eljutnak a különböző szervekbe (máj, tüdő, csont, agy), ahol hólyagszerű tömlőkké fejlődnek. Tünetei – A legtöbb tömlő sosem okoz tünetet és magától visszafejlődik, mások elhelyezkedésüktől és nagyságuktól függően nem tipikus panaszokat okoznak. Veszélyes szövődmény lehet azonban a tömlők megrepedése, amikor súlyos allergiás reakció léphet fel. Diagnózisa felállítása az ultrahang és CT vizsgálatokon alapul, szerológiai vizsgálat a diagnózist megerősítheti.

A tejtermelő tehenészet technológiája Dr. Horváth Nina állatorvos

1.

A tejtermelést befolyásoló tényezők genetikai és környezeti eredetűek lehetnek:

 Örökletes genetikai alap  Takarmányozás  Éghajlat és időjárás (A tehenek komfortzónája +4 Celsius fok körül van. A tejtermelést a nagy meleg hátrányosan befolyásolja.)

16

 Napszak (Általában reggel több a tej, mint este.)  A borjazás hónapja (Legeltetett állomány esetén van jelentősebb hatása: tavasszal dúsabbak a legelők, több a takarmány, így több a tej is.)  A tehenek élősúlya (Nagyobb testű állatok testkapacitása, belső szervei nagyobbak, ezért nagyobb tejtermelés várható tőlük.)  A tehén életkora (A tehenek a termelésük maximumát a 3–4. laktációban adják, ezt követően a


tejtermelésük az öregedéssel együtt csökken.)  A tehén egészségi állapota (Nagy tejtermelés csak egészséges állattól várható.)  A laktáció állapota (A tehén a borjazást követően adja a legtöbb tejet, a laktáció előrehaladtával ez folyamatosan csökken.)  A borjazás gyakorisága (Ha a két ellés közti idő rövid, akkor a tehén nagyobb arányban van a laktáció magasabb szakaszában, ezért több lesz a teje.)  Fejések száma (A napi harmadik, déli fejés beiktatásával kb. 20% többlet-tej nyerhető.)  Fejési technológia (A fejőgépek korszerűsége és műszaki állapota, a fejés higiéniája is befolyásolja a tejtermelést.)  Tartási mód (Igazából a rend, a tisztaság és a fegyelem számít, a kötött és kötetlen technológiák között nincs különbség.) A tenyésztés szervezése – A tehenészetekben a tenyésztői munka fontos része a párosítási terv elkészítése, ami azt jelenti, hogy a gazdák az egyes teheneikhez kiválasztják azokat az apaállatokat, amelyekkel a termékenyítéseket el kívánják végezni. A kiválasztáshoz a bika-katalógusokban megbízható információk állnak rendelkezésre azokról a tenyészbikákról, amelyektől szaporítóanyagot (spermát) vásárolhatnak. A szaporítás szervezése – A tejelő tehénállományok termékenysége, szaporasága mind a tejtermelés, mind az utánpótlási hányad szempontjából fontos. Rendszeres elletés nélkül nemcsak a tenyészutánpótlás és hízó-alapanyag lesz kevesebb, hanem a tejtermelés sem tartható magas színvonalon. A szaporítás szervezése során arra kell törekedni, hogy ellés után a teheneket 80–100 napon belül újra termékenyítsék, hogy 12–14 hónapon belül újra elljenek. Az ivarzás – A szaporítás szervezése az ivarzó tehenek kiválasztásával kezdődik. Ehhez az állatokat folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Az ivarzó egyedeket a külső jegyek, a megváltozott viselkedés alapján társaiktól jól meg tudják különböztetni, és a termékenyítés érdekében el tudják különíteni. Az ellés utáni 15–20. napon bekövetkező első ivarzás gyakran csendes, és nincs peteleválás. Kifejezett ivarzási tünetekkel, peteleválással járó ivarzásra az ellés utáni 36–42. napon számíthatnak, és a következő ivarzás során, az 51–63. napon termékenyítenek. Ha a fogamzás nem következik be, az ivarzás 21 naponként (19–23 nap) ismétlődik A tehenek ivarzása 6 és 36 óra között változhat, és három szakaszból áll:  Az ivarzás első szakaszában a tehén ugrálja a társait, de nem állja, ha a társai őt ugrálják. Keresi az ivarzó társakat, emiatt nyugtalanul

Mezőgazdaság

járkál, keresés közben a társakat szaglássza, minden zajra, jelenségre élénken figyel, gyakran bőgő hangot ad, a péraajkak kissé duzzadtak, a szokásosnál nedvesebbek, és a kezdődő bővérűség következtében élénk rózsaszínűek.  Az ivarzás főszakaszában a tehén mereven áll, ha társai ugrálják, nyugtalan és gyakran bőg, minden zajra élénk füljátékkal figyel, a hátát gyakran behajlítja és magas faroktartással járkál, társai ivarszervét szaglássza, tapadó váladék folyik a pérából, amely a farokrépa belső felére és az ivarnyílás környékére ragad, ezért ezek a testtájak erősen nedvesek. A péra duzzadt, nyálkahártyája élénkpiros színű, csökken az étvágy és rendszerint a tejtermelés is, gyakori a tejvisszatartás. Kisé emelkedik a testhőmérséklet.  Az ivarzás utószakaszában csökken a tehén aktivitása, élénksége, mozgása, nem tűri a társai ugrálását, a tehenet társai szaglásszák, néha ő is szagolja a társait, tiszta, de ragadós váladék folyik a hüvelyből, amely a ráragadó szennyezéstől a farokrépa és a péra környékén sötét színű, a főszakasz utáni 2. napon a tiszta váladékban vércsík is megjelenik. Ez utóbbi fontos a következő ivarzás idejének előjelzése szempontjából. Ettől számítva a 19. napra várható a következő ivarzás. Kötött tartásban a tehenek megfigyelése könnyebb. A fejtábla tájékoztat az ellésükről, előző ivarzásukról. A tehenek fara mögött végigsétálva megfigyelhetik az állatok viselkedését, a külső nemi szervek állapotát. Az állat megváltozott viselkedése, a péra duzzadt volta, az ivarzási nyálka megjelenése az ivarzás jele. Az ivarzó tehén, ha a hátát végigsimítják vagy megnyomják, sajátos hágómozdulatokat végez. Kötetlen tartásban, az istállóban, a karámban, de elsősorban a fejéshez hajtáskor, a fejésre várakozás során lehet a teheneket megfigyelni. Nagy létszámú, kötetlen tartási rendszerű tehenészetekben számos megoldás segítheti az ivarzó és a csendesen ivarzó (ivarzás külső tünetei nélkül ivarzó tehenek) felismerését, kiválogatását. A termékenyítés – Fontos, hogy az ivarzó tehenet a legmegfelelőbb időpontban termékenyítsék, ami a sikeres vemhesülés egyik feltétele. A termékenyítés optimális időpontja az ivarzás vége, vagyis az ivarzási tünetek megjelenésétől számított 12–24 óra. Kedvezőbb vemhesülést érhetnek el, ha egy ivarzási cikluson belül kétszer termékenyítenek. A tejtermelő tehenészetekben ma már a természetes fedeztetés nagyon ritka, általánosan a mesterséges termékenyítést alkalmazzák. Avemhesség megállapítása – Avemhességvizsgálat rendkívül fontos annak érdekében, hogy a tehenek újratermékenyítésére, az állatok esetleges kezelésére időben felkészülhessenek, és ezzel az ellési időközt rövidíthessék. Következtethetnek a

17

MEZŐGAZDASÁG


vemhességre külső jelekből, ugyanis a vemhesült állat ivarzása elmarad, viselkedése megváltozik. A vemhes állat nyugodtabb, mozgása lassúbb, étvágya fokozódik. A pérarésből időnként sűrű, tapadós váladék ürül, a tehén „borjúra tisztít”. A vemhesség korai megállapítása érdekében rendszerint vemhességi vizsgálatot végeznek. A legelterjedtebb módszer a végbélen keresztül végzett, rektális vemhességvizsgálat, de az ultrahangos eljárás is egyre jobban terjed. A vemhesség utolsó harmadában a has terjedelme megnő, jobb oldalra és lefele terjed. A magzat mozgása a jobb oldali hasfalon a haskorc magasságában tenyérrel kitapintható. Jártatáskor, itatáskor a magzat mozgása szabad szemmel is látható. Az elapasztás – A vemhes teheneket – főleg vemhességük utolsó harmadában – különleges bánásmódban kell részesíteni. A vemhesség 7. hónapja után nem célszerű azokat fejni, mert az „átfejés” az ivadék életképességét és a következő laktáció tejtermelését rontja. Ebből adódóan a várható ellés előtt 60 nappal el kell végezni a tehenek elapasztását. Az elapasztás a tejtermelés külső beavatkozással történő megszüntetése. Az elapasztás lehet fokozatos, vagy gyors. Az elletés – Az elletésre fel kell készülni, ami egyrészt az ellető hely tisztítását, fertőtlenítését, másrészt az ellő állat előkészítését (tisztítás, lemosás, fertőtlenítés) jelenti. Az ellések levezetését mindenkor szakképzett, nagy gyakorlattal rendelkező dolgozóra bízzák. Előfordulhat ellési komplikáció, amikor állatorvosi beavatkozásra van szükség. Az ellés négy szakaszban történik.  Előkészítő szakasz. Teheneknél a várható ellés előtt 2–3 nappal, üszőknél pedig 4–5 nappal kezdődik. Ekkor a medenceszalagok ellazulnak, a faroktő kétoldalt besüpped, a péra megduzzad, benne sűrű, vastag nyálkazsinor (nyálkacsap) jelenik meg. Az állat nyugtalan, gyakran vizel, a hőmérséklete 0,3–0,4°C-kal csökken.  Megnyílási szakasz. Teheneknél 3–4 óráig, üszőknél 6–8 óráig tart. Ilyenkor az állat nyugtalansága fokozódik, gyakran lefekszik és feláll. Ekkor a magzat beilleszkedik a szülőútba. A magzatburkok megjelennek a szülőútban, majd elfolyik a magzatvíz (a vízhólyag, majd a lábhólyag felreped), amely sikamlóssá teszi a szülőutat. Megjelenik a magzat lába. A láb talpfelületének irányáról tájékozódhatnak a borjú helyzetéről, amely lehet fejfekvés vagy farfekvés. Farfekvés esetén az ellést siettetni kell, mert a köldökzsinór a medencén elszorulhat, az

18

újszülött oxigénellátása zavart szenvedhet és a borjú meg is fulladhat.  Kitolási szakasz. 2–10 óráig tarthat. Ekkor erőteljes, szabályos időközű méhösszehúzódások jelentkeznek. A kitolási szakasz utolsó harmadában lehet segíteni (ha szükséges). Húzókötelet, láncot erősíthetnek a borjú lábára, ennek segítségével húzhatják a borjút, amikor a tehén azt tolja, „préseli”. Segítség esetén rendkívül fontos a higiénia, a kézmosás és fertőtlenítés.  Befejező szakasz. 3–4 óra hosszig tart, és a magzatburok eltávozásával fejeződik be. A magzatburok az ellés után mintegy 6-8 óra múlva távozik el. Ha elhúzódik, vagy a magzatburok nem távozik el, állatorvosi beavatkozásra van szükség. Ellés után a méh regenerációja (involúciója) 18–21 nap alatt befejeződik. Ennek kísérője a tisztulás, a 6–8. napon megjelenő és a 14. napon befejeződő „hüvelyfolyás”. Ellés után figyelemmel kell kísérni a nemi szervek visszaalakulását, hogy az újratermékenyítésre időben felkészülhessenek. A méh a teljes működőképességét 45–50 nap múlva nyeri vissza.


„De nehéz az iskolatáska”… Gál Katalin

Néhány nap, és vége a hosszú nyári szünidőnek. Azt hiszem, az iskolakezdés egyetlen diákot sem tölt el felhőtlen örömmel. Érthető, hiszen a nagy szabadság, édes semmittevések, hosszú alvások helyét a rendszeres tevékenységek veszik át. De, mindezek ellenére, mégis vonzó az őszirózsa-illatú, ködös reggelű szeptember, hiszen ezentúl mindennap találkozhatsz barátaiddal, és nem utolsósorban rengeteg újat tanulhatsz az iskolában. Ígéretemhez híven ebben a hónapban az idegen nyelv tanulását megkönnyítő módszereket, eljárásokat mutatom be, ezúttal a nyelvtani szabályok és fordítási gyakorlatok taglalásával. A nyelvtani szabályok egy idegen nyelv elsajátításának alappillérei. Megismerésük és alkalmazásuk a hatékony nyelvtanulást teszi lehetővé, de tanulásuk során a magyar nyelvtan tanulásakor használt módszereket is használhatod, azonban megnehezíti a dolgodat az a tény, hogy nem minden szó jelentését ismered, ugyanakkor a nyelvtani szabályok közötti hasonlóságok és különbségek is okozhatnak galibát. Magától értetődő, hogy súlyos gonddal fog küzdeni az a tanuló, akinek a magyar nyelvtan nem megy megfelelően, hiszen, ha nem tudja megkülönböztetni például a szófajokat anyanyelvén, akkor idegen nyelven sem fog menni. Ebben az esetben az első dolog az anyanyelv nyelvtanának tisztázása, újratanulása, begyakorlása, majd ezt követheti az idegen nyelv nyelvtani szabályainak az elsajátítása. A nyelvtani szabályok esetében a legcélravezetőbb és egyben a leghatékonyabb tanulási forma a táblázatok alkalmazása. Táblázatos formába foglalva, megfelelőképpen felépítve, sokkal több információt lehet elsajátítani, viszonylag rövid idő

alatt, mint egyszerű memorizálással. És ami a legfontosabb, a megtanult szabályok maradandóbbak lesznek. Sokszor nem is kell magad készítened a táblázatot, mert a tankönyv vagy munkafüzet már tartalmazza, csupán az a feladatod, hogy rögzítsd. Célszerű, ha egy füzetet tartasz kizárólag erre a célra, így bármikor megtalálod a szükséges információkat. Hosszú évek elteltével pedig egy igen érdekes gyűjteményt mondhatsz magadénak. Ne feledd, minden táblázatnak adj címet, hogy tudd, mit tartalmaz. A nyelvtani szabályok megtanulása önmagában nem elegendő ahhoz, hogy egy idegen nyelven beszélj! Szükséged van gyakorlásra, melyre a legalkalmasabb a felhagyott házi feladat, ha önállóan oldod meg, és nem tanóra előtt másolod le az osztálytársaidtól. Ugyanakkor használhatod a tankönyv, munkafüzet meg nem oldott gyakorlatait, amelyek állandó kihívást jelentenek. A fordítási gyakorlatok nélkülözhetetlenek a nyelvtanulásban, hiszen itt tükröződik a szavak ismerete és a nyelvtani szabályok elsajátításának mértéke. Az egyszerűbb forma az, amikor idegen nyelvről anyanyelvedre kell fordítanod. A nyelvismeret fő mutatója az, mennyire pontosan tudsz anyanyelvedről idegen nyelvre fordítani. Ennél a munkánál sok mindenre kell egyidőben figyelni – szórend, ragozások, esetek, idők,

GYERMEKSAROK

Kiadja: Gyergyóújfalu Község Polgármesteri Hivatala Felelős kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztőség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel: 0266-350.004, 350077 [email protected] Rovatszerkesztők: Önkormányzat Egyed József Albert Katalin Civil fórum Czirják Kinga Lukács Róbert Fodor Annamária Deák László Gál Katalin Páll Emilia Mezőgazdaság Horváth Nina Hitélet Gál Katalin Multidéző Elekes Dániel László ifj. Sólyom István Deák Csaba Gyermeksarok Fodor Annamária Gál Katalin Sulivilág Fodor Annamária Csíki Ibolya Ép testben … Horváth Nina Czirják Kinga Déák Csaba Tarkabarka – Magazin Gál Katalin Czirják Kinga

19

Gyermeksarok – TARKABARKA - Magazin


módok – ez biztos tudást igényel. Amikor csak teheted, végezz fordítási gyakorlatokat, és ellenőriztesd tanároddal, hiszen a gyakran előforduló hibáid eredetét megkeresve, könnyedén kitalálhatod, milyen téren vannak hiányosságaid. A szövegértés gyakorlása szintén a fordítás témaköréhez tartozik. Ilyenkor a hallgatott hanganyaghoz kapcsolódó feladatok segítenek abban, hogy

a pedagógus meggyőződjön arról, hogy ki mennyire értette meg az elhangzott idegen nyelvű szöveget. Tulajdonképpen ez is a nyelvtanulás értelme: megérteni az idegen nyelvű szöveget, és beszélni az idegen nyelvet. Ha idegen nyelvű környezetbe kerülsz, ennek veszed hasznát! Ne feledkezz meg arról sem, hogy egy időben letett idegen nyelvvizsga megmenthet a majda-

ni érettségi nehézségeitől, hiszen a jelentősebb nyelvvizsgák jegyét elfogadják. A fordítást megkönnyíti az idegen nyelvű filmek feliratozása, amikor az eredeti hang hallása mellett olvashatod az elmondottak jelentését. Sok szó és kifejezés kerül észrevétlenül a tarsolyodba ily módon, ezeknek egytől egyig hasznát veszed. És végezetül ne feledd: Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy!

Bajai halászlé A nyári szezon végére érünk lassacskán, de még jut idő egy-egy szabadban eltöltött, bográcsozással egybekötött hétvégére, amihez kiváló receptet nyújt a Barázda szerkesztősége. Érdemes kihalászni, kipróbálni. Jó étvágyat! Hozzávalók (4 főre): 2 kg ponty 2 db nagy fej vöröshagyma 2 ek. őrölt fűszerpaprika só ízlés szerint 2-3 db cseresznyepaprika 4 adag gyufatészta

A pontyot pikkelyeitől tisztítsd meg, metszd fel a hasát és távolítsd el a belsőségeit, fejét, farkát vágd le, törzsét szeleteld fel és sűrűn irdald be, keserűfogát késpengével pattintsd le. Főzés előtt 1 órával sózd le, főzésig pihentesd. A hagymát vágd apróra, 2, 4 liter vízben a hallal együtt tedd fel főni. Ha kiforrta a habját, tegyél bele sót, fűszerpaprikát, zöldpaprikát és cseresznyepaprikát. Erős tűzön, a forrást követően 30-40 percig főzd, a forrás utolsó 15-20 percében tedd bele a belsőségeket (tej, ikra), majd a kifőtt és leöblített gyufatésztára tálald a levet, külön tányéron a halszeleteket, belsőségeket. Sobri, Magyarország örökös halászléfőző bajnoka kicsit másképpen készítette a halászlevet. Ő tett bele 10 dkg paradicsomot és 3 gerezd fokhagymát is. Gyufatészta készítése: A gyufatészta, mint ahogy a neve is mutatja egy gyufaszálhoz hasonló nagyságúra gyúrt száraztészta. Magyarországon leggyakrabban bajai halászlében fogyasztják, de kiváló körettészta és tésztaétel is készíthető belőle olaszos ízek kedvelőinek kitűnő választás. Adjunk egy tojást minden tíz deka liszthez. A lisztből és tojásból vízzel és a sóval rugalmas tésztát gyúrunk, majd egy negyed orát letakarva pihenni hagyjuk. Az összeállt tésztát felvágjuk kisebb adagokra amiket sodrófával kb. 1-2 mm vastagságúra nyújtunk. Ne legyen túl vékony, hiszen a nevéből is adódik olyan mint egy gyufaszál. A lapokat kb. 20 percig vagy tovább a lapíton lehet száradni hagyni. Az előkészített tésztalapokat egymásra borítjuk és hasáboljuk. A kinyújtott lapok széleit, ha levágjuk, egyforma széles, formájú tésztát kapunk. Frissen vagy akár szárítva forrásban lévő sós vízben pár perc alatt megfő, majd leszűrjük. Ajánlott vízzel átöblíteni, hogy ne ragadjanak össze.

20

Önkormányzat Civil fórum Hitélet. Mezőgazdaság Gyermeksarok Ép testben... Sulivilág Tarkabarka-Magazin

Recommend Documents