Sulivilág Ép testben

Barázda | VII. évfolyam 7. szám | 2014. július

Civil fórum Hitélet

2-7. 7-9.

Múltidéző

9-11.

Sulivilág

11-14.

Ép testben ...

14-17.

Gyermeksarok

17-18.

Mezőgazdaság

19.

Tarkabarka-Magazin

20. 1

civil fórum



Színes programok az újfalvi falunapokon Czirják Kinga

Idén is Sarlós Boldogasszony ünnepén nagyszerű, változatos és értékbemutató programok várták az érdeklődőket. A július 1-jén szervezett Gyereksarok programban a totyogóktól a tini korosztályig mindenki találhatott számára érdekes foglalkozást. Míg a legkisebbeket homokozó várta, addig a legnagyobbakat, tiniket és anyukákat a szépségszigeten kényeztette a manikűrös, a sminkes- kozmetikus és a fodrászok. Az óvódásoknak Bíró László tanító bácsi saját meséiből olvasott fel, melyet a gyerekek a mesesátorban nagy érdeklődéssel figyeltek. A kézműves sátor alatt idén is nagyon izgalmas és kreatív dolgokat lehetett készíteni: sokan a százlábú festését választották, melyet tojástartóból és zsenília-drótból

és így elevenedjen meg képzeletük. Végre igazi oroszlán, pókember, pillangó, vagy hercegnő lehettek! A gyerekeknek szánt programot a HalVirág Bábszínház műsora zárta, ahol a kicsik nagyon jót mulattak a „Mi van a ládikóban?” című előadáson. Én biztos vagyok benne, hogy a

Krigel Sport Klub fogathajtó és díjugrató bemutatóján. Az íjászbemutató többnyire a legényeket csalogatta oda, de sajnos az eső hamar elzavarta az őket. A gyerekek így is feltalálták magukat, hiszen az ottmaradt „harctéren” a szalmabálák között a két nap alatt igazán jókat

ködtetett Idősklub tagjai gondoltak egy nagyot és összeszedték a ház hídjából, pincéjéből a régi „kacatokat” és egy nagyon kellemes, szép kiállítást csináltak ezekből a régi használati tárgyakból. Külön köszönet ezért a remek ötletért, én is nagy örömmel mustráltam végig a tárgyakat, és biztatnám őket, hogy jövőre is szervezzék meg, hiszen a „mai fiatalok”, ahogy mondani szokták, nem igazán találkoznak ilyen tárgyakkal,

nem nagyon ismerik ezeket, és egy ilyen kiállítás remek alkalom a régi viseletek, használati tárgyak megismerésére. A kétnapos rendezvénysorozat része természetesen a Molnár Antal Fúvószenekar zenés ébresztője is, mely július 2-án korán reggel derűs hangulatra keltette a falu népét. Az ünnepi szentmisét követően népdalés néptáncelőadások színesítették a falunapi programot. A kulturális

civil fórum

rendezvényen részt vettek az újfalvi Mazsorette csoport, az Újfalvi Társasági Tánccsoport, a Borszéki Néptáncegyüttes, a remetei Sirülő Néptáncegyüttes, a nagymadi Bicsakfa Népdalkör, valamint az újfalvi Katorzsa Néptáncegyüttes. A hab a tortán az Edda koncert volt, melyet nagyon sok helyi és idegen rajongó várt, szó szerint várt, hiszen a koncert előtti áramszünet igencsak próbára tette az emberek türelmét a hűvös estén. De aki megvárta Pataki Attila és remek csapata műsorát, az igazán gazdag élményekkel távozhatott, hiszen jó hírükhöz híven fergeteges, hatalmas bulit csaptak a kétórás koncert alatt. Reméljük mindenki jól szórakozott, talált számára érdekes programot a két nap alatt, jövőben is lesz falunap és kíváncsian várjuk, milyen meglepetést tartogat a szervezőség! Még egyszer köszönjük minden szervezőnek, rendezőnek, segítőkész embernek az áldozatos munkát, úgy érzem megérte, színes, szórakoztató műsorokat láthattunk.

VIII. TEKERŐPATAKI FALUNAPOK Fodor Annamária

készítettek, míg mások az üdvözlőlap készítésével bíbelődtek az úgynevezett „quilling” technikával, azaz a papírcsíkokból készült mintákkal. Sok gyereknek a baba készítése volt a nagy élmény, melyet anyagokból lehetett összevarrni, vagy éppen a zöldséges kosár alkotása kartonból és dekorgumiból. Mint minden évben, idén is nagyon népszerű volt az arcfestés, ahol kígyózó sorban állva, a gyerekek türelmesen várták, hogy a kedvencük bőrébe belebújjanak

2

zord, hideg idő ellenére minden gyereknek, kicsinek és nagynak igazán

emlékezetes, izgalmas, kreatív napja volt, köszönet érte ezúton is minden kedves szervezőnek, kisegítőnek,

mindenkinek, aki valamilyen módon hozzájárult e rendezvények megvalósításához. Akinek mindez még nem volt elég, az megtekinthette a már hagyománnyá vált kisállat-kiállításon a kis házi kedvenceket, vagy megcsodálhatta a gyönyörű paripákat a

csatázhattak. Újdonságnak számított és nagy sikernek örvendett a vadászbemutató, ahol rengeteg trófeát, agyart , különböző vadprémeket és bőröket lehetett megtekinteni. A rendezvényen két előadást is hallhattak az érdeklődők Benke József, a Zete laka és Társai Vadász és Horgász Társulat igazgatójától, valamint Födermayer Vilmos nyugalmazott erdészmérnöktől. A Gyulafehérvári Caritas által mű-

A falu apraja-nagyja türelmetlenül várta ebben az évben is a tekerőpataki falunapok rendezvénysorozatát, melyet már VIII. alkalommal szervez meg a Rió-Ti-Tár Ifjúsági Egyesület. A rendezvény főtámogatója Gyergyóújfalu Község Önkormányzata, ugyanakkor közreműködtek a helyi egyesületek is, mint a Tekerőpataki Fiatalok, a Harsona Fúvószenekar és a Sportklub Tekerőpatak Kútfő. A háromnapos rendezvénysorozat 2014. június 21-én kezdődött focibajnoksággal a Sportklub Kútfő Egyesület közreműködésével. Hat csapat nevezett be: Sportklub Tekerőpatak Kútfő, Gyergyószentmiklós Önkormányzata, Licifoci Alfalu, Mistiq Gyergyószentmiklós, Tekerőpataki Öregfiúk, BadBoys Remete. A tornát a BadBoys Remete nyerte, II. hely Gyergyószentmiklós Önkor-

mányzat, III. hely Licifoci Alfalu, IV. hely Sport Klub Tekerőpatak Kútfő, V. hely Tekerőpataki Öregfiúk, VI. hely Mistiq Gyergyószentmiklós. A továbbiakban a marosvásárhelyi

Kozsik József társulatának bábelőadása ráhangolta a gyermeksereget a vetélkedők sorozatára. A gyermekvetélkedők versenyszámai: labdahordás, célbarúgás, kapurarúgás,

3

civil fórum

zizievés. A felnőttek számára is változatos versenyszámok voltak: sízés sörös pohárral sörivás és fűrészelés. A kedvezőtlen időjárási feltételek ellenére is kerültek kitartó gyermekek és felnőttek, akik részt vettek a megmérettetésben. Az első nap Insect és Beárti koncertekkel, meg egy igazi közös népünnepéllyel zárult, hiszen sokan kimentek lampionokat eregetni. Csodálatos látvány fogadta az embereket, amely csak fokozta az est hangulatát. A második nap kaszálóversennyel kezdődött, melyet első alkalommal szerveztek meg. Szép számban vettek részt e jól sikerült rendezvényen. A Béla-kertben remek hangulatban zajlott le a kaszálóverseny, melynek nyertese Orbán József, 74 éves tekerőpataki lakos lett. Megemlítendő két női versenyző is: György Ágnes és Ferencz Réka, akik bátran kiállták a próbát. Reméljük, jövőben még több versenyző meri majd vállalni ezt a nehéz próbát. A Sportklub Kútfő szervezésében is első alkalommal került megrendezésre a Futóverseny. Több mint negyvenen álltak rajthoz a tekerőpataki Szent János napi kápolnafutáson. Az iskolától a Szent Rozália-kápolnáig kellett kiszaladniuk a versenyzőknek, és onnan vissza. Ez öt kilométeres kört jelentett. A mezőnyben nagy számban szerepeltek a gyergyószentmiklósi ISK sífutói, illetve itt nevelődött, de már más színekben versenyző sokszoros országos bajnokok, Sára Tímea, Ferencz Réka, illetve Sára Péter is. A futóverseny eredményei: 12 évesnél fiatalabbak: 1. Bálint Katalin, 2. Mihók Petra, illetve 1. Kovács Levente, 2. Antal Dániel, 3.Fodor Alpár 13-15 évesek: 1. Sándor Székely Katinka, 2. Kémenes Anna, 3. Farkas Erika, illetve 1. Fórika Szabolcs, 2. Sándor Székely Ottó, 3. Sára Zoltán. 16-18 évesek: 1. Silló Izabella, 2. Vakaria Edit, 3. Kacsó Bernadett, illetve 1. Blénessi Márk, 2.Bokor Rajmond. 19-30 évesek: 1. Sára Tímea, 2. Ferencz Réka, illetve 1. Sára Péter, 2. Székely Ernő, 3. Simó László 31-45 évesek: 1. Földes Veronika, illetve 1. Pötyő Szabolcs, 2. Pál Csongor, 3. Molnár Attila

4



civil fórum

nek cselekménye a közelmúltban játszódik. A Napra-Forgó Táncegyüttes kalotaszegi táncai nyitották meg a Szent János napi bált, mely egyben zárta a VIII. Tekerőpataki Falunapokat. Bízunk benne, hogy mindenki talált ezeken a napokon ‚’foga alá való’’ szórakozást. Ha mégse, a szervezők szívesen fogadják az építő ötleteket. Köszönjük a Rió-Ti-Tárnak és a közreműködő egyesületeknek az áldozatos munkát, továbbá mindenkinek, aki valamilyen módon támogatta e háromnapos nyárindító rendezvénysorozatot!

Papírból is lehet csodás dolgokat formálni Czirják Kinga

61 évesek és idősebbek: 1. Molnár János, 2. Spanache Ilie, 3. Szabó József. A futóversenyt támogatták Gal Forest, Carion és Csata Levente Transport, ezúton is köszönjük nekik. Míg délelőtt a sporté volt a főszerep, addig délután a zene és a művészetek vették át a szót, ugyanis fúvószenekari találkozónak is tanúi lehettünk. A Harsona Fúvószenekar, az iskolások fúvószenekara és a csomafalvi fúvószenekar jókedvre derítették a közönséget. A zenészek főzőversenyén hat csapat vett részt (Remete, Ditró, Szárhegy, Csomafalva, Alfalu, Újfalu), valamint a Tekerőpataki Fiatalok csapata. A finomabbnál finomabb bográcsgulyások főzőversenyét a Tekerőpataki Fiatalok csapata és a Szárhegyi Zenészek csapata nyerte meg. A Tarisznyás Márton Általános Iskola tanulói hagyományos népi műsorukkal szórakoztatták a közönséget Kolumbán Csilla tanárnő vezetésével: népdalok Fodor Boglárka, Fórika Dóra, György Eszter és Bernád Ildikó előadásában, magyarbődi

karikázó, kicsi és nagy furulyások, páros néptánc, népdalcsokor és felcsíki tánc. A II. osztályos tanulók népi gyermekjátékokat mutattak be Fodor Annamária tanítónő közreműködésével. Első ízben mutatta be műsorát a Tekerőpataki Fiatalok Napra-Forgó Táncegyüttese, kalotaszegi táncokkal örvendeztetve a közönséget. A második napot Bernád Csaba csodálatos szájharmonika-játéka, valamint a The Blast és a Hargitárok együttesek vendégjátéka zárta. Június 24-én, a rendezvénysorozat harmadik napján, a Keresztelő Szent János napi búcsús szentmise keretén belül a felújított templomot dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek áldotta meg. Délután a tekerőpataki Önkéntes Tűzoltóalakulat és a Harsona Fúvószenekar ünnepélyes felvonulása következett. Majd este rendhagyó előadásnak lehettünk tanúi, ugyanis a Tekerőpataki Fiatalok amatőr színjátszó csoportja első alkalommal lépett fel Tekerőpatakon. Jópofa előadásukban láthattuk a Salló István által írt Fekete ribiszke című egyfelvonásos vígjátékot, mely-

Talán sokan ismerik már Molnár Katalin papírcsíkokból készült díszeit, fülbevalóit, tablóképeit. Az újfalvi falunapi gyerekprogramon is találkozhattak vele, amint arra bátorította a kicsiket és szüleiket, hogy próbálják ki az úgynevezett „quilling”- technikával készült képeslap készítését. Voltak is szép számban jelentkezők, többek között én is nagy örömmel próbáltam ki, innen jött az ötlet, hogy ismertessem a Barázda olvasóival is ezt a díszítési módot, talán más is kedvet kap hozzá, és hamar

kész is van a személyre szabott, házi készítésű ajándék. A quilling- azaz papírcsíktechnika a népszerűségét leginkább annak köszönheti, hogy az alapok elsajátítása után különösen látványos dolgokat lehet készíteni. Nem igényel túl sok és különleges alapanyagot sem, mindössze magukra a papírcsíkokra, a sodróeszközre (fogvájóval is helyettesíthető) és egy kevés papírragasztóra lesz szükség. Az első látásra bonyolultnak tűnő, szerteágazó indamotívumok sokasága rögtön vonzza a tekintetet, gyönyörű képeslapokat, kisebb-nagyobb dobozkákat, ékszereket vagy karácsonyfadí-

szeket is díszíthetünk papírcsíkokból készült motívumokkal. A quilling technikához nem kell speciális papír, legfőbb feltétel a grammsúly. A túl könnyű (vékony) nem tartja meg a formát, a túl vastag törik a tekerésnél. A legalkalmasabb a 120-130 grammos. (A fénymásoló papír csak 80 grammos. A leggyakoribb minták alapja a papírszálból tekert karika, amit különböző alakra nyomkodunk. Ezzel a technikával csodás dolgokat hozhatunk létre. Amikor Molnár Katalint arról faggattam, hogy hogyan is kezdődött ez a hobbyja, azt felelte, hogy egy családi jóbarátja( aki saját maga is

5

civil fórum


hobby- boltot vezet) ajánlotta, hogy próbálja ki a decoupage- technikát, vagy a quillinget. Meg is próbálkozott a decoupage- technikávál, készített egy kis dobozt és egy ceruzatartót, de akkor már érezte, hogy ez mégsem az igazi, valami más típusú kézimunkát szeretne kipróbálni. Mivel kapott anyagot, azaz papírcsíkokat is a quillinghez, így hát nekifogott. Először képeslapokat készített, amik hamar el is ajándékozódtak a közvetlen környezetében. Aztán készűltek

mécsesek, fülbevalók, hűtőmágnesek, stb. Első nagyobb munkáját egy Katalin- bálra ajánlotta fel, egy tablóképet, melyet Simon Attila és felesége vihetett haza. Azóta már rengeteg munkája elkészűlt, zömében rendelésre, mindenféle ünnepi alkalomra, találkozóra, esküvőkre, születésnapokra stb. Gyergyó szentmiklóson a Vaskertes iskolával szembeni könyvesboltban lehet kapni csak alapanyagot, de az a jó ebben a quillingezésben, hogy bárki

megtanulhatja az alapokat és aztán már csak a fantázia szabhat határt a remekműveknek! Köszönöm Katinak, hogy megosztotta velünk a quilling titkait. Remélem, sikerült kedvet csinálom ehhez a varázslatos technikához, amellyel kis anyagi ráfordítás mellett is csodálatos dolgokat készíthettek. Nyűgözzétek le családtagjaitok egyegy kedves kis quillinges dísszel, biztosra veszem, hogy örök emlék marad!

Nagylelkű adomány a könyvtárnak Huszár Ágnes

Újabb értékes könyvekkel gazdagodott a község könyvtára, amiért az Újfaluból elszármazott Páll Gézának tartozunk köszönettel. Szám szerint százhúsz darab tartalmas olvasnivalóval gyarapította a község olvasóközönségének tárházát. Adományozónk, Páll Géza 1928ban született Gyergyóújfaluban, ahol elemi iskolai éveit is végezte, majd

Szentmiklóson kezdte el a gimnáziumot. 1941 szeptemberében családjával Marosvásárhelyre költöztek, ahol a Katolikus Gimnázium diákja lett. 1944-ben a Bolyai Egyetem politechnikai intézetébe felvételizett, majd váltott közgazdaságtanra. A későbbiekben levelező szakon végezte el a történelem-magyar szakot. A sorkatonai szolgálat letöltése után tanárként tevékenykedett a marsovásárhelyi Építészeti Iskolában mint közgazdász szaktanár.

Negyven éves tanári pályafutása során 1965–70 között iskolaigazgatóvá is kinevezték. Páll Géza ma 86 esztendős. Nagy szeretettel gondol vissza Újfalura, kellemes emlékek kötik a Tiszásban eltöltött nyarakra. Szülőfalujához való kötődése jelképeként küldte a község könyvtárának az igencsak értékes könyvadományt, amelyet ezúton is hálásan köszönünk, és kívánjuk, hogy tartsa meg adományozónkat az Isten jó egészségben!

Újfalviak is részt vettek a csík szépvízi 100 tagú székely férfikórusban Czirják Kinga

„Nemrégiben, június 13. és 15. között, első alkalommal került megrendezésre a környékbeli férfikórusok bemutatkozó előadása” – tudtuk meg Molnár Katalin karnagytól. Négy lelkes csapat jelentkezett: a csíkborzsovai Római Katolikus Férfikórus, a gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara, a sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárda, valamint a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikórusa. A karnagyok rendre a következők: Bíró Zsolt, Molnár Katalin, László Attila és Kovács László. Ezen a háromnapos rendezvé-

6

nyen a kóruscsapatok rendre felléptek a szépvízi idősek otthonában, majd a helyi római katolikus templomban és a csíkszeredai unitárius templomban. Mindegyik helyszínen tartottak egyegy nagyszerű előadást, ahol három különböző művet adtak elő a kóruscsapatok egyénenként, végül közösen, a „100 tagú székely férfikórus” négy közös művel szórakoztatta a tisztelt közönséget. A négy közös dal pedig a következők voltak: 1. Estharang (kánon), 2. Éljen, éljen (kánon)- A. Salieri, 3. Ave verum corpus- W.A.Mozart, 4. Fohász- Erkel Ferenctől. Mivel első alkalommal szervez-

ték meg a férfikórusok bemutatkozó előadását, a szervezők abban bíznak, hogy hagyományt teremtve talán jövőre is sikerülne megrendezni hasonló fellépéseket. A gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikórusában énekelt többek között két falustársunk is: Szabó Ernő és Nagy Árpád. Molnár Katalin karnagy szerint azonban szükség lenne még lelkes kórustagokra, hiszen az utóbbi időben eléggé megfogyatkozott a kóruscsapat. Kívánunk nekik további sikereket és kitartást, és remélhetőleg hazai pályán mi is meghallgathatjuk a 100 tagú férfikórus előadását.


civil fórum / hitélet

Kedves potenciális önkéntesek! Ambrus Rita –önkéntes koordinátor

Az EGYIK egyesület az Európai Önkéntes Szolgálat keretében küldő szervezetként vesz részt önkéntes projektekben. Jelenleg a következő projekthelyszíneket kínálja az önkénteskedni vágyóknak: Kaposvár, 1 év, 2014 szeptember 8-i kezdettel Itt egy ifjúsági szervezet hétköznapjaiba fogtok bekapcsolódni. Rendezvényszervezés, adminisztráció, az angolul jól beszélők számára angol klubok tartása, és különböző egyéb foglalkoztatások szervezésébe, levezetésébe fogtok majd résztvenni. Kaposváron általában sok a külföldi önkéntes így lesz alkalmad ismerkedni, nyelvet tanulni. Várpalota, 1 év, 2014 október 1-i kezdettel Az önkéntes feladata itt kreatív klubok, sportfoglalkozások városi gyermek- és ifjúsági programokat levezetése, gyermekekkel, fiatalokkal való kapcsolattartás, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése. Az ifjúsági ház szerteágazó tevékenysége miatt az önkéntesek lehetőséget kapnak, hogy akár saját hobbijukat is beépítsék mindennapjaikba. Csurgó, 1 év, 2014 szeptember

8-i kezdettel A fogadó szervezet nappali foglalkoztató intézményt működtet családok számára, ahol szabadidős és nevelő jellegű programokat szervez gyerekeknek, fiataloknak, helyi lakosoknak, beleértve a szülőket, nagyszülőket is. Az önkéntesek ide vonzásával a fogadó szervezet multikulturalitást és nemzetközi jelleget szeretne kölcsönözni az állandó programjainak. Az önkéntesnek lehetősége lesz minden kulturálisés képességfejlesztő programban résztvenni, bemutathatja a saját illetve a fogadó ország közötti fontosabb kulturális különbségeket. A nem-formális oktatási módszerek segítségével élettapasztalatot, tudást adhat át. Munkája értékteremtő közösségi programok szervezéséből áll, elsősorban a hátrányos helyzetű családok számára. Szeged /Hódmezővásárhely, 10 hónap, 2014 október 1-i kezdettel A projekt elején az önkéntesek megismerik a szervezetet, az általuk elért fiatalokat, a használt módszereket, a marginális csoportok helyzetét Magyarországon. Ezt követően résztvesznek az Ötletfában hátrányos helyzetű fiatalokkal és Szegeden a migráns fiatalokkal végzett mindennapi munkánkban (tanács-

adás, közösségszervezés, tematikus műhelyek, iskolai felkészítés, demokráciára nevelés, közösségi kertészet stb.). Az önkéntesek érdeklődésük és kompetenciáik alapján dönthetik el, hogy melyik célcsoporttal kívánnak intenzívebben dolgozni. A tevékenységek minden esetben az általunk bevont fiatalokkal, az ők ötleteik alapján valósulnak meg, ám azok kilépnek a megszokott közegből és a közösségi tér határain, a tágabb kortárs csoportot is megszólítják és a helyi közösséget is szolgálják. A projekt során az önkénteseknek lehetőségük lesz saját mini projektjeik megvalósítására. Az önkéntes ellátásáról minden esetben a program (Európai Önkéntes Szolgálat) gondoskodik, az önkéntes munkájáért zsebpénzt kap, naponta 6 órát dolgozik, havonta van plusz 2 szabadnapja a hétvégéken kívül. A program keretében képzéseken vesz részt, nyelvtudását gyarapíthatja. Bővebb infot a programokról: http://ifikozpont.ro/onkentesseg/aktualis-kulfoldi-projektek.html Jelentkezni, érdeklődni: ambrusritakukacyahoopontcom email címen. Jelentkezéshez egy önéletrajzra és egy bemutatkozó (motivációs) levélre lesz szükség.

Mária Magdolna Mestere és a mi Mesterünk Elekes András

Mária Magdolna, azaz a magdalai Mária és Jézus esete nagyon jó irodalmi és filmtémának bizonyult az elmúlt két, két és fél évszázadban. Különböző Jézus-történetek írói, majd híres filmesek ezzel a témával akarták Jézust még inkább emberkö-

zelbe hozni, és nem mellékesen egy kis világhírnévre szert tenni. Lehet, hogy ezek az alkotások olykor segíthetnek is a lényeg megközelítésében, de fennáll a valóságtól való elrugaszkodás veszélye is. A valóság pedig csak annyi, amit az Evangéliumban olvasunk. „Csak annyi”? A folytatásos televíziós filmek sze-

relmi hullámzásaihoz szoktatott igény számára lehet, hogy kevés az Evangélium valósága, de ha az ember, a saját üdvössége érdekében, és nem csak szórakozásból olvasgat, a Bibliát különösen is, akkor rengeteg olyan apró részletet fedez fel, ami egyáltalán nem bulvárosan szembeötlő, mégis lényeges, megfontolandó tudnivalót tartalmaz.

7

hitélet

Olvassuk figyelmesen például Jézus feltámadásának reggeli eseményeit János evangélista leírása szerint. Magdalai Mária kora reggel, amikor még sötét volt, kiment a sírhoz, és látta, hogy a követ elmozdították a sírtól. Ekkor elfutott Simon Péterhez, és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, vagyis Jánoshoz. Azok szintén a sírhoz futottak, egyik gyorsabban, mint a másik. János hamarabb érkezett a helyszínre, de nem ment be, csak benézett, és látta az otthagyott vásznakat. Megérkezett Péter is, aki bement a sírba, majd utána János is belépett. „És látott, és hinni kezdett” – mondja az Evangélium. Ezután a tanítványok hazamentek. Mária Magdolna pedig kint állt és sírt. Közben ő is benézett a sírba. A sírban ott ült két angyal, ahol Jézus feküdt, az egyik a fejénél, másik lábtól. Érdekes jelenség, hogy a két apostol bent a sírban nem találkozott senkivel. Szemügyre vették a lepleket, látták Jézus helyét, és legalábbis egyikük a látottak hatására elkezdett hinni, aztán hazamentek. Mária Magdolna pedig, aki eddig ugyanott volt, csak a síron kívül, amikor bepillantott, már a fehérbe öltözött angyalokat látta, akik meg is kérdezték: „Asszony, miért sírsz?” Első hallásra buta kérdésnek tűnik, hiszen nyilvánvaló Mária Magdolna sírásának oka. Nyilvánvaló számunkra, akik több mint kétezer év távlatából az Evangéliumot, mint leírást, elbeszélést olvassuk. Az angyalok kérdeznek, hogy a fájdalmában elborult női lélek önmagában is tudatosan fogalmazhassa, miért sír. Mária Magdolna nyomban válaszol is: azért sír, mert „elvitték az én Uramat, és nem tudom, hová tették”. Jézust Uramnak nevezi. Tudott dolog, hogy a vallásos zsidók, az „Úr” kifejezést Isten nevének helyettesítésére használták. Nekik ugyanis a törvény szerint nem volt szabad Isten nevét kiejteniük, nem is tudták, hogy kell helyesen mondaniuk azt a szent négy betűt. Amikor az Írás olvasása közben ezzel találkoztak, automatikusan Ádonájt, azaz Urat olvastak. Amiért tehát Mária Magdolna sír, az a nagy veszteség, hiszen ő Jézusban mindent elveszített. Nem

8


találja Istenét. Elképzelhető, hogy Mária Magdolna válaszában az „Úr”nak ilyen jelentése is van. Érthető, hiszen Jézus szabadította meg őt minden gonoszságtól, és Jézus szeretetében ismerte fel élete egyetlen értelmét. Ilyen szabadításra, gyógyításra ember nem képes, tudta ezt Mária Magdolna is. Ezt a Jézust pedig most megölték. Meghalt és eltemették. Érthető a lelki összegabalyodása. Keresi Urát, legalább is annak holttestét. Ekkor maga Jézus áll a háta mögött. Ő is megszólítja: „Asszony, miért sírsz? Kit keresel?” Mária Magdolna nem ismeri fel, azt gondolja, hogy a kertész szólt hozzá. Ezen nincs is, amiért csodálkoznunk, hiszen a mi tudatunkat is az határozza meg, hogy a halállal vége mindennek. Aki meghalt, annak csak a testét érinthetjük, amíg el nem porlad, minden másféle valóságos kapcsolat vele egyszerűen elképzelhetetlen. Tehát, nemcsak a fájdalom akadályozza a tisztánlátást, hanem elsősorban a halálba, a megsemmisülésbe szűkült gondolkodásmód. Ez nehezíti meg azt is, hogy Istent, az Életet felismerjük. Mária Magdolna az angyalok kérdésére elmondja, hogy miért sír, a továbbiakban azonban az is kiderül, hogy akkor sem ismeri fel a valóságos helyzetet, amikor maga Jézus kérdezi ugyanazt. Ezekben a rövid, két irányú párbeszédekben, az angyalokkal a sír felé, az ismeretlennel, akit a kertésznek vél, a mindennapok színtere felé, az is világossá válik, hogy egy adott ponton nem tud áthatolni a tudatunk. Ehhez hasonló az emmauszi tanítványok esete is. Ők sem ismerik fel a hosszas beszélgetésben a Mestert, csak akkor, amikor evés közben megtöri a kenyeret. Jézus a kenyér megtörésekor önmagát adta egy pár nappal azelőtt. Náluk az önátadás félreismerhetetlen jele lebbentette fel a fátylat beszűkült tudatukról. Jézus ekkor a sírnál nevén szólítja Mária Magdolnát. A rajongva szerető nő ekkor jut el a felismerésre, amit onnan tudunk, hogy Jézust Rabbuni-nak nevezi, ami annyit jelent, hogy Mester, Tanító, Úr. De ezzel még nincs vége a tör-

ténetnek. Mária Magdolnának még valami lényegest meg kell itt helyben tanulnia. Jézus így folytatja: „Ne tartóztass fel! Még nem mentem fel az Atyához. Menj azonban testvéreimhez, és mondd meg nekik: felmegyek Atyámhoz és Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez”. Jézus szavából „ne tartóztass fel!” csak következtetni tudunk arra, hogy Mária Magdolna örömében szerette volna megragadni, lábát átölelni, soha többé el nem engedni újra megtalált mesterét, magát Istent. Ebben a gesztusban benne van a szerető, rajongó ember minden ösztöne és egy kicsit önzése is. Jézus arra hivatkozott, hogy még fel kell mennie az Atyához, de Mária Magdolnát feladattal bízza meg: neki a többi tanítványhoz kell mennie, akiket Jézus már nemcsak barátainak nevez, mint szenvedése előtt, hanem testvéreinek. Mária Magdolnának meg kell tanulnia azt, hogy a megtalált kincs az elengedéssel nem vész el. A szeretetet nem lehet, és nem kell birtokolni, hanem élni kell vele, el kell juttatni azoknak, akik még mindig bizonytalanságban és félelemben élnek. Szeretet, szabadság és biztonság egymástól így lesznek elválaszthatatlanok. Furcsának tűnhetnek azok a jézusi szavak is, hogy felmegyek „Atyámhoz és Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez”. A nyelvi logika alapján is érezzük, hogy ugyanarról a személyről van szó: Istenről az Atyáról, aki ugyan egy, de Jézus ekkor mégsem egyszerűen Atyánkról és Istenünkről beszél, hanem az én Atyámról és a ti Atyátokról, az én Istenemről és a ti Istenetekről. Ezzel a szóhasználattal Jézus semmiképpen sem magának akar valamilyen előnyös helyet fenntartani a Mennyországban, hanem érzékelteti, hogy nekünk, leszűkült tudatú embereknek kell megtanulnunk másképpen viszonyulni az Atyához, Istenhez, a teremtett világhoz, minden értékhez. Mária Magdolna példájánál maradva, aki meg akarta ragadni Jézust: addig, amíg az értékeket magunknak akarjuk lefoglalni, akár a legjobb szándékkal is, hogy azokat el


ne vehessék tőlünk, addig Istent, az Atyát is mint birtokot kezeljük. Hány vallásos csoport, felekezet hiszi magáról, hogy megragadta Jézust, hogy birtokolja az Igazságot, és ha az véletlenül is mások kezébe kerül, azok csak kifordítják, tehát jobb erős kézzel tartani. Ilyen lelkülettel szólogathatjuk Istent, az Atyát, mint Istenünket és Atyánkat, de mindig leszűkítjük az ő „befogadó képességét” azokra, akik hasonlóan

gondolkodnak, mint mi, és kizárjuk azokat, akik a tanulás egy másik fázisában vannak. De kint hagyjuk ezzel együtt magát Jézust is, aki az Atya szeretetét megéreztette Mária Magdolnával is, amikor ez a hölgy még mindenki szemében bűnösnek számított. A feltámadt Mesterrel találkozott Mária Magdolnának, majd folyamatosan az apostoloknak és tanítványoknak azt kellett megtanulniuk, hogy Mesterük szellemé-

hitélet / múltidéző

ben viszonyuljanak Istenhez és az egész világhoz. Amikor Jézus Mária Magdolnával beszélgetett az üres sírnál, akkor még a tanítványok e nagy tanulás előtt voltak. Ezért fejezte ki magát Jézus úgy, ahogy hallottuk. Ők az Írás tanúsága szerint lassan megértették az Egységet. Azóta azonban, a történelem tanúsága szerint mi már nagyon rég elfelejtettük. El kell kezdenünk újratanulni.

„Mire elhullnak a falevelek...” Elekes Dániel László

Az előző számban megismerkedtünk Ferenc Ferdinánd meg�gyilkolásának körülményeivel, most megpróbáljuk annak a következményeit boncolgatni. Más időpontban, más körülmények között talán fel sem tűnt volna hogy kegyetlenül megöltek egy herceget meg a feleségét (akik egyszerűen rosszkor, rossz helyen voltak), még akkor is, ha egy trónörökösről volt szó – főleg, hogy Ferenc Ferdinándot még a saját családja sem tisztelte, nemhogy az alattvalói – de a történelem már csak ilyen. Egy hónapra rá, hogy meggyilkolták, 1914. július 28-án a különböző népek, országok, nemzedékek fejjel előre ugrottak bele az azóta első világháborúnak nevezett nagy összecsapásba. Elég nehéz eldönteni hogy valójában kinek a hibájából tört ki az első világégés és kit lehet bűnösnek nevezni az adott helyzet kialakulásáért, tény hogy akkoriban általános lelkesedés fogadta mindenütt Európában a háború kitörésének hírét. Ehhez hozzájárult a kormányok agresszív propagandája az újságok, a hirdető plakátok és még a különböző művészek segítségével is, ami nem csak meggyőzte az embereket, hogy egy „jogos célért” voltak hivatva harcolni, de új földeket és számtalan más előnyöket is ígérgettek. Az európai országok hatalmi törek-

vései számtalan feszült helyzethez vezettek, ezért egy valódi verseny tört ki nem csak a hatalomért, de az erőforrásokért és a területekért is. Anglia, Franciaország és Németország folyamatosan versenyeztek az afrikai és ázsiai gyarmatok miatt, Franciaország még mindig fájlalta Elzász és Lotaringia elvesztését 1871ben a németekkel szemben, Ausztria–Magyarország és Oroszország élet-halál harcot vívtak a Balkán-félsziget elfoglalásáért, másrészt Olaszország, Szerbia és Románia lesték az alkalmat, hogy bővítsék területüket. Ilyen körülmények között csak egy apró szikra kellett, hogy mindenki egymás torkának ugorjon, és egy hatalmas robbanást idézzen elő.

Mivel tartott Szerbia katonai ambícióitól, Ausztria–Magyarország úgy döntött, hogy az egyetlen lépés, amit tehet a trónörökös meggyilkolása után, az a felkészülés egy katonai beavatkozásra. Miután biztosította Németország feltétel nélküli támogatását, a Monarchia egy kemény ultimátumot adott Szerbiának 1914. július 23-án. Annak ellenére hogy szinte lehetelten követelésekből állt, meglepő módon a szerb hatóságok elfogadták az ultimátumot, egyetlenegy pontot utasítva vissza, és készen álltak a további tárgyalásokra. De az osztrák–magyar kormány megszakította a diplomáciai kapcsolatokat július 25-én, és folytatta a katonai felkészüléseket. Eközben Oroszország, a szerbek

9

múltidéző / sulivilág


„oltalmazója” aggódni kezdett, hogy az óhajtott területeit más fogja elfoglalni, ezért elrendelte az általános mozgósítást a Galíciával határos területeken. Németország közbelépett, és felszólította a cárt, hogy állítsa le a mozgósítást, persze közben ő is mozgósított. Az angolok és a franciák kissé tartottak egy általános háborútól, ezért lobbiztak a németek és az oroszok mellett. De egyik fél sem volt hajlandó tágítani, és a német kormány, teljesen figyelmen kívül hagyva II. Vilmos király akaratát, hogy diplomáciai úton oldják meg a nézeteltéréseket, tovább bátorította Bécset a katonai lépésekre. 1914. július 28-én Ausztria–Ma-

mielőtt bárki is észrevehette volna, az európai nagyhatalmak egy olyan háborút indítottak el, amit egyikük sem volt képes megnyerni, és ami négy éves pusztítást, nélkülözést és fájdalmat hozott magával mindenütt. A Monarchiában minden politikai erő támogatta a háborút, beleértve a szociáldemokratákat és a polgári radikálisokat, akik nem voltak a Parlament tagjai, és akik a Szerbia elleni katonai beavatkozást „jogos és elkerülhetetlen lépésnek” tartották. Átmenetileg a parlamenti csatározások is elcsitultak, minden ellenzéki parlamenti párt vezetője a „rendkívüli helyzetre való tekintettel” felfüggesztette kormányellenes támadásait. A

gyarország hadat üzent Szerbiának, és már aznap este bombázni kezdte Belgrádot a Dunáról. Válaszként Oroszország hadat üzent a Monarchiának, és elkezdte a katonai hadműveleteket Keleten. Németország sem maradt tétlenül, szövetségese segítségére sietve hadat üzent az oroszoknak. Franciaország is belép a háborúba orosz szövetségese oldalán, majd miután a német seregek lerohanják a semleges Belgiumot, Anglia is csatlakozik az úgynevezett Központi Hatalmak elleni harchoz. Kevesebb mint két hét alatt egész Európa hadban állt, még akkor is, ha egyelőre Olaszország és Románia a semlegesség mellett döntöttek. Még

Tisza-kormány kivételes hatalmakat biztosított magának: a kormánybiztosok kinevezését, az önkormányzati autonómiák felfüggesztését, statáriális bíráskodást, előzetes sajtócenzúrát, a gyülekezési szabadság korlátozását, a rendőrség és a csendőrség széles körű igénybevételét, a sztrájkok elleni szigorú fellépést, stb. Ugyanakkor bevezették az internálás intézményét, csökkentették az iskolák számát a háborús viszonyokra való hivatkozással, korlátozták az utazásokat és a szabad költözködést. Mindenki meg volt győződve arról, hogy egy gyors, megsemmisítő győzelem után a háború véget ér még

10

„mielőtt lehullanak a falevelek”. De a harctér valósága nem egyezett meg a tervekkel. Ausztria–Magyarország két általános offenzívát indított Szerbia ellen, de nem sikerült térdre kényszeríteni az apró szláv államot. Az oroszokkal szemben Galíciában jóformán csak veszteségeket könyvelhettek el. Másrészt az oroszok sem jártak jobban a németek ellen, egymásra halmozva a vereségeket. Nyugaton a franciák és az angolok megállították a német hadigépezet előrenyomulását, így 1914 őszén egy állóháború alakult ki: árkokat ástak, védekező állásokba helyezkedtek mindenütt, és immár mindenki számára világossá vált, hogy ez a háború minden lesz, csak rövid nem. Már az első hónapokban borzalmasak voltak a veszteségek: csak a keleti fronton, a körülbelül négymillió katonából az Osztrák–Magyar hadsereg szinte egymilliót vesztett, ezért a politikai és katonai vezetőség rájött hogy a háború hosszú és kimerítő lesz, így újabb intézkedéseket kellett hozzanak. Bevezették a maximális árakat, a gyárakat, az alkalmazottakat katonai irányítás alá helyezték, állami részvénytársaságokat hoztak létre, hogy a hadsereg szükségleteit biztosítsák, állandósultak a beszolgáltatások, az állatállomány katonai igénybevétele növekedett – melynek következtében folyamatosan csökkent a mezőgazdasági termelés –, a munkahelyeken megjelentek a hadifoglyok, a lisztet és kenyeret csak jegyre lehetett kapni. Az inflációnak köszönhetően rohamosan csökkent a pénz értéke, ugyanakkor a korrupció és a visszaélések által a feketézők és a hadigazdálkodáson meggazdagodott rétegek hatalmas vagyonra tettek szert. A kezdeti hazafiasság és lelkesedés lassan elmaradt, a hatóságok pedig felcserélték a „Szerbia megbüntetéséért” jelszót a „Haza védelméért”-tel. 1915 elején újból megkezdődtek a politikai csatározások, a lakosság csak a nélkülözést és a háborús terheket érzékelte, kezdtek erősödni a nacionalista érzelmek stb. Habár Erdélyt még nem érintette közvetlenül a háború, mert a frontvonal még messze volt, délen, Szer-


biában, vagy keleten, a mai Ukrajna területén, a mindennapi élet folyamatosan romlott. Nem csak a fronton

harcolók, de az otthon maradt családok szenvedései is gyakoribbak és súlyosabbak lettek, amiről majd

múltidéző / sulivilág

a következő számban próbálunk beszámolni.

Székelyföldön barangoltunk Simon Kata

A Nevelési Tanácsadás és Erőforrás Központ idén is meghirdette a nagy népszerűségnek örvendő, a Hargita Megyei Tanács által finanszírozott Barangoljunk Székelyföldön! elnevezésű programját. E programsorozat keretében több iskola is nyert pályázatot, köztük iskolánk, az Elekes Vencel Általános Iskola is. A program célja tanulmányi kirándulások szervezésén keresztül megismertetni a Székelyföld történelmi és kulturális nevezetességeit, értékeit a gyerekekkel, ugyanakkor ezeknek az értékeknek a megbecsülésére is nevel. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint fontos, hogy megszerettessük tájainkat a gyerekekkel már kisiskolás korukban, mert akkor kisebb annak a valószínűsége, hogy leragadnak a számítógép vagy a tévé előtt, és valószínűleg felnőttkorukban is ragaszkodni fognak szülőföldjükhöz, közösségükhöz. Iskolánk pedagógusai egy kilenc kirándulásból álló pályázatot állítottak össze, figyelve arra, hogy az eltervezett barangolások kihelyezett oktatásnak minősüljenek és kötetlen, jó hangulat jellemeze őket. Az idei tanévben három kiránduláson vettünk részt, a többi hat barangolást pedig a következő tanév szeptember és október hónapjaiban terveztük. A pályázat megnyerése után az 5-8. osztályos gyerekek maguk dönthették el, hogy melyik kiránduláson vesznek részt. Így iskolánk minden tanulójának lehetőség adódott arra, hogy legalább egyszer meglátogathassa Székelyföld valamely nevezetességét. A tanfelügyelőség jóváhagyása és a tanulók felkészítése után az

Elekes-Köllő Tibor tanár úr vezette csoport június 7-én, szombaton reggel indult Marosvásárhely felé. Az Állatkerthez érkezve a jegyvásárlás után az állatok csodálatos világa tárta ki kapuit előttük. Egy hosszú séta során a legkülönfélébb állatokkal találkozhattak (madarak, halak,

majmok, oroszlánok, kenguruk stb.). Az állatkerti látogatás után a város történelmi és kulturális nevezetességeinek a megnézése következett. Ellátogattak a város főterén álló meghatározó épülethez, a Kultúrpalotához, majd a Bolyai Farkas Elméleti Líceum épületéhez, ahol a gye-

11

sulivilág


rekek megismerkedhettek a Bolyaik szobrával, amely Bolyai Farkast, az iskola néhai matematika tanárát, valamint fiát, a geometriát és a gondolkodást forradalmasító Bolyai Jánost ábrázolja. Az otthonról vitt elemózsia elfogyasztása után útjuk lassan hazafelé vezetett. Június 14-én a második csoport Szovátára indult Simon Katalin és Papp Csilla tanárnők vezetésével. Az első megálló Parajd volt. Először a sóbányába mentek le, ahol kipróbálhatták a sóbánya hatékony klímáját. Ott mindenki talált kedvére való elfoglaltságot: tornagyakorlatok, kalandpark, játszótér, mozi stb. A sóbányában kellemesen eltöltött idő után a Lepkeházat látogatták meg,

amely élményteli kikapcsolódást kínált. Csodálatos lepkéket ismerhettek meg, mint például az égszínkék azúrlepkét, a kecses zebralepkéket vagy a folyamatosan lustálkodó denevérlepkéket. Kirándulásuk utolsó megállója a Medve-tó volt. A kellemes időt kihasználva körbesétálták a tavat és megkóstolták a tó partján kapható finomabbnál finomabb fagylaltokat. Hazafelé jó hangulat uralkodott a buszon, hiszen egész hazáig magyar népdalokat énekeltek. Az idei tanév utolsó kirándulása a Szent Anna-tóhoz vezetett. Sajnos az időjárás nem kedvezett a kirándulóknak, hiszen esett az eső, de annak ellenére az a nap is kelleme-

sen telt. Laczkó-Dobos Csaba tanár úr, Máté Hajnal és Szőcs Hajnalka tanárnők segítségével a gyerekek felidézhették a tó keletkezésének legendáját és vulkáni jellegét. A Mohos-tőzeglápban növényritkaságokat csodálhattak meg, mint például a kerek levelű harmatfű, tőzegáfonya, tőzegrozmaring stb. A barangolások során a gyerekek irodalmi, történelmi, földrajzi, néprajzi ismeretekkel gazdagodtak, és reméljük, hogy szeptembertől is feledhetetlen élményben lesz részük. Köszönetünket fejezzük ki az iskolabusz vezetőjének, Elekes Ferenc kollegánknak, aki szabadidejében igazi partnernek bizonyult a kirándulások alatt.

GYALOGTÚRA BORSZÉKRE Kolumbán Csilla

„Nem elég álmodozni. Egy nagy-nagy álom kell! Nem elég megérezni, De felismerni kell! Nem elég sejteni, Hogy milyen kor jön el , Jövőnket - tudni kell! Nem elég a célt látni, Járható útja kell!” (Váci Mihály: Még nem elég!) Borszék a Székelyföld egyik legismertebb üdülőhelye. Hírnevét kitűnő ásványvizeinek köszönheti. Nem véletlenül kapta az „ásványvizek királynője” címet több világkiállításon. A Keleti-Kárpátok hegyvonulatában fekszik 850-930 m tengerszint feletti magasságban. A Görgényi-, Besztercei-, valamint a Kelemen-havasok határolják. Nos, a Tarisznyás Márton Általános Iskola 30 diákja, négy pedagógusa és a szülőbizottság elnöke, Kolumbán Csaba aligazgató vezetésével két napos gyalogtúrát szervezett Erdély legismertebb üdülőhelyére, Borszékre június 13. és 14. között. Nagy segítség volt számunkra Tekerőpatak szülöttje, Farkas Aladár, aki lehetővé tette a borvízgyár

12


nya ragadja meg a turistákat: a jeges barlang, medvebarlang, cseppkőbarlang. A sportcsarnok jó szállásnak bizonyult, este és reggel nagy mérkőzéseken vettünk részt, ezért is a

köszönet Farkas Aladárt illeti. Borszékról szombat reggel 7.30 órakor búcsút vettünk és Orotva felé vettük útunkat, hegyre fel, völgybe le, és délután 2-re érkeztünk Orotvára, ahol a beszervezett szülők vártak

sulivilág

bennünket autókkal. Senkinek nem kellett ringatás, de szerintem megérte, sokat láttunk, tapasztaltunk, segítettük egymást, nevettünk. Mindezért Istennek hála és köszönet!

KIRÁNDULÁS SÓHÁT-SÓSZOROSRA Kolumbán Csilla

„Nagyképűség azt hinnünk, hogy mi tesszük tönkre a Földet. A Föld remekül megvolt emberek nélkül, és remekül meglesz azután is, hogy mi eltűnünk” (John M. Gowdy) A Zöld Székelyföld Egyesület az elmúlt években számos környezeti neveléshez kapcsolódó programot valósított meg, mint például Hangyasuli verseny, Biciklisiskola, Ez a Föld a tiéd is, Nulla Hulladék, Környezetvédő leszek, stb., amelyek során a környezetvédelem iránt érdeklődő gyerekeket igye-

keztek bevonni. A Tarisznyás Márton Általános Iskola megpályázott egy tanulmányi kirándulást Sóhát-Sószorosra sikeresen. Iskolánkból 47 tanuló vett részt, az utazási költség felét a Zöld Székelyföld Egyesület fizette, a belépőket pedig mi. A Sószoros csodálatos látványt nyújtott nekünk felnőtteknek is, bejártuk a tanösvényt,majd kipróbáltuk az iszappakolást is. A Lepkeházban érdekes trópusi lepkéket tanulmányozhattunk. Csonta László kísért el bennünket, köszönjük a tartalmas együttlétet, kikapcsolódást.

25 éves a Gyergyóújfalu–Mende testvériskola kapcsolat Gáll Katalin, nyugdíjas tanárnő

meglátogatását, és érdekes magyarázatával végigvezetett Borszéken, közben legendákkal tűzdelte mondanivalóját. A Borvíz múzeumban is sok érdekességet nézhettünk meg. Valamennyi ásványvízforrást megnéztünk, megízleltünk. Érdekes, hogy bármennyire is egyformának látszanak a vízforrások, mégis vannak közöttük lényeges különbségek. A keleti források vizének a kálcium-, magnéziumtartalma a nagyobb, mivel itt dolomitok vannak az alapkőzetekben, míg a nyugati részen a nátrium, kálium, klór található

a víz összetételében. Nem érdemes egy nap 3-4-nél több forrásvizet megkóstolni, mert megzavarhatja az emésztést. A Hétvezér sétányt elhagyva egymás után láthatjuk a 6-os Lázár-, az 5-ös László-, és a 3-as Boldizsár-forrást. A kettes számú az Erzsébet-forrás, az 1-es a Főkút, a 13-as a Pierre Curie-Forrás. A 10-es a Kossuth-, a 11-es pedig a Petőfi nevezetű forrás. Az Ősforrás egy kis dolinában fekszik, sajnos a vize eltűnt az 1970es években a kőbánya ésszerűtlen kiaknázása miatt. Ma moffettának használják. Majd a barlangok látvá-

Amikor felkértek, hogy írjak egy pár sort erről a negyed évszázados kapcsolatról, örömmel vállaltam, hisz ez a fáradság az évek során nagyon összekovácsolta a két közösséget, tanulókat, tanárokat, szülőket egyaránt. Azt hiszem, mi is és a mendeiek is méltán lehetünk büszkék arra, hogy ez a kapcsolat az évek során nem ellaposodott, és végül csendesen kimúlt, hanem fejlődött, kiteljesedett és életre szóló barátsággá vált. A kezdeti kissé bátortalan ismerkedésből Melles Géza igazgató úr kezdeményezésére – mindenkit családoknál helyeztünk el, először Újfaluban, majd Mendén is – igazi

13

sulivilág / Ép Testben ...

barátságok, rokonszenvek szövődtek, amelyek egy életen át kitartanak. Már úgy van, hogy aki első alkalommal diákként volt, már a gyermekével is visszajárt, mi pedig akik az elején a gyermekeinket vittük Magyarországra, ma az unokákkal utazunk. Ezalatt (13 utazás Mendére és 12 ide hozzánk) majd félezer újfalvi és ugyanannyi mendei diák ismerkedett meg a másik szülőföldjének szépségeivel. Mi bejártuk Magyarország minden zegét-zugát Debrecentől Szombathelyig, Budapesttől Pécsig, fürödtünk többször a Balatonban, remekebbnél remekebb fürdőhelyeken, megcsodáltuk Budapest nevezetességeit, az egri, a budai, a siklódi várat, és még lehetne sorolni rengeteg helyet. A mendeiek Erdély szépségeiből, történelmi nevezetességeiből kaptak ízelítőt, a libáni cserkészháztól a transz-fogarasi műúton való utazásig. Láthatták Marosvásárhely, Segesvár, Székelyudvarhely, Csikszereda építészeti és történelmi nevezetességeit, egy kicsit hozzászoktak a székelyek nyelvjárásához, gondolkodásához. Ahogy Melles Géza igazgató úr mondotta a mostani 25. találkozásunk alkalmával, amely július 7. és 12. között zajlott, ez a kapcsolat kibírta a mendei igazgatóváltást, reméli kibírja az újfalvit is. Ami azt jelenti, hogy bízunk benne, majd az


új igazgató is mindent megtesz ennek a kapcsolatnak az ápolásáért. Ez annál is ígéretesebb, mivel a már nyugdíjba vonult és vonuló tanárok mellett megjelent az új generáció is. Az idén a fiatalok közül a csoport tagjai voltak Szőcs Hajnalka, Simon Katalin tanárnők, valamint Elekes-Köllő Tibor és Kedves Botond tanárok is. A gyerekek lelkesedése töretlen, ők nagyon szeretnek utazni, világot látni, barátokat szerezni és a majdnem 40 év pedagógusi munka tapasztalatával a hátam mögött, szent meggyőződésem, hogy ez ezután sem lesz másképp. Reméljük a szülőknek is lesz kedvük, kitartásuk és anyagi fedezetük gyermekeik nyaraltatásához és a mendeiek fogadásához. Most pedig végezetül néhány szóval az idei élményeinkről szeretnék írni. A testvériskolánk ismét nagy szeretettel fogadott bennünket, az iskola előcsarnokában egy hatal-

mas, 25-ös számmal díszített torta várt, amiből kedvére ehetett mindenki. A program ezúttal is rendkívül változatos, szórakoztató volt. Mindenki jól érezte magát a Balatonon, az egri várban, Tápiószentmártonban a meleg vizes strand medencéjében lubickolva, vagy Budapesten a városnézésen és a Parlamentben. Igaz, a Balaton egy kicsit megijesztett, a félelmetes arcát mutatta, mivel egy igazi vihar közepébe csöppentünk, de szerencsére az ijedségen és az elázáson kívül senkinek sem lett baja, és legalább „ezt ismegtapasztaltuk”. A szabadnapra is minden mendei szülő igyekezett minél érdekesebb programot szervezni a vendégnek, úgyhogy 13-án reggel egy vidám, elégedett és kissé fáradt csapattal ültünk fel a buszra, miután a jövőbeli újfalvi vendégeskedés reményében búcsút vettünk vendéglátóinktól.

A Veterán (Masters) Atléták Országos Bajnoksága Fodor Annamária

A tekerőpataki Molnár János nyugalmazott tanár jó szokásához híven idén is rajthoz állt a Veterán „Masters” Országos Bajnokságon. A bukaresti Sőtér Balázs Jolán stadionban június 14-15 –én az előző évek hagyományaihoz hasonlóan a gyergyói atléta sikeresen szerepelt csíki társaival együtt az idősebb korosztályok legnépesebb vetélkedőjén.

14


Az ország minden sarkából több mint 270 veterán atléta versenyzett. A veteránok számára egy versenyen elindulni is nagy dolog, de ennél még nagyobb jól szerepelni és győzni. Az országos bajnokság lehetőséget biztosít, hogy ki-ki érdeklődésének és adottságainak megfelelően rendszeres sporttevékenységet folytathasson. A verseny után Molnár János elmondta: „A

legjobban teljesítők nem maradtak elismerés nélkül, román barátaink sokat dicsérték a hargitai versenyzők teljesítményét. Hazatérve új barátokkal és életre szóló élményekkel gazdagodtunk, és igyekszünk sikeresen ápolni a sporthagyományokat és bekapcsolódni a helyi sportélet szervezésébe, vezetésébe”. A hazai veterán atléták következő megmérettetése a Várnában (Bul-

Ép Testben ...

gária) sorra kerülő Balkán-bajnokság lesz szeptemberben. A ProTekerőpatak Egyesület színeiben versenyző Molnár János a 60-64 éves korosztályban három versenyszámban állt rajthoz. 100 méteres gátfutásban országos bajnok, 300 méteres gátfutásban ezüstérmes, 200 méteres síkfutásban szintén ezüstérmes lett. Gratulálunk, és további sok sikert kívánunk!

Szaladt Újfalu Kedves Botond szervező

Több településen zajlottak különböző atlétika versenyek az elmúlt időszakban. Első alkalommal került megszervezésre futóverseny Gyergyóújfaluban a falunapok keretén belül „Szalad Újfalu” név alatt. A versenyzőknek egy 4 km-es távot kellett megtenniük a falu utcáin. Dicséretes, hogy elég szép számban benevezett több aktív kis jégkorongozó, biatlonista és sok más sportoló is az amatőrök mellett, ez megfelelelt akár egy kisebb szárazedzésnek is esetükben. Ötvenen álltak rajthoz, és mindenki teljesítette a távot. A dobogósok (4km): Open: 1.Csiszér Csongor (Csíkszereda), Fórika Szabolcs (Tekerő) 3.Silló Izabella (Csíkcsicsó), KATEGÓRIÁK 1. Gyerek 8-9 év: Fiú: 1 Deák Benjamin.(Újfalu) 2.Czirják Zalán (Újfalu) 3.Benedek Attila Lóránt (Tekerő) 2. Gyerek 10-11 év: Fiú: 1.Sándor Bence 2.Lázár Menyhért. 3.Kedves Tamás Lány: 1. Elekes Józsa Martina. (Újfalu) 3. Gyerek 12-13év: Fiú: 1.Fórika Szabolcs, 2.Szilágyi István (Csomaf.), 3.Lőrincz Szabolcs (Alfalu) Lány: 1.Bartalis Adél (Csomafalv.) 2.Kecseti Csenge (Csomaf.), 3. Csiki Eszter (Csomaf.) 4. Junior III 14-15 év: Fiú: 1. Ma-

darász Ákos (Csomaf.), 2.Sándor Henrik (Csomafalv.), 3.Elekes Ervin (Újfalu) Lány: 1.Simon Bíborka (Újfalu) 2. Elekes Izabella (Újfalu) 5. Junior II 16-19 év: Fiú:1.Baróti Balázs (Csomaf.), Jakab Levente. (Újfalu) Lány: 1. Silló Izabella (Csicsó) 6. Női 20-29 év : Ferencz Réka (Tekerő) 7. Férfi 30 – 39 év: 1. Pál Csongor (Gyergyószentmiklós) 8. 40-49 év Férfi: 1.Csiszér Csongor (Csíkszereda) Női: 1.Földesi Veronika (Kilyénfalva), 2.Bartalos Edit (Mad,Szlovákia) 9. 50 – 59 év: Férfi: 1. Spanachi Ilie (Csíkszereda) 10. 60 – 69év Férfi: 1 Molnár János (Tekerőp.), 2.Bartalis László (Újfalu)

11. 70 fölött 1. Szabó József. (Szépvíz) A legidősebb résztvevő: Szabó József.(Szépvíz) 76 éves A legfiatalabb Deák Benjamin (Újfalu) 2006.11.06. 8éves Az első három díjazott, oklevelet, érmet és kupát kapott, a résztvevők pedig emléklappal, valamint éremmel térhettek haza. A verseny támogatója Gyergyóújfalu Község Önkormánzyata A szervezésben nagy segítséget nyújtottak: Elekes-Köllő Tibor, Elekes Dániel, Molnár Szabolcs, Király Boglárka, illetve a helyi rendőrség és a gyergyószentmiklósi Vöröskereszt! Köszönjük szépen!

15

Ép Testben ...


Ha végre itt a nyár... A hőség veszélyei Dr. Kelemen Madarász Enikő családorvos

kus betegeknek és időseknek kell óvatosnak lenniük, és vigyázni kell a gyerekekre is.

A szervezetben zajló anyagcsere-folyamatokat enzimeknek nevezett fehérjemolekulák végzik. Ezek csak meghatározott, optimális körülmények között működnek zavartalanul. Ilyen körülmény a testhőmérséklet is. Állandó testhőmérsékletünket a szervezet hőszabályozó mechanizmusai biztosítják. Hőtermeléssel járó folyamatok az anyagcsere, a mozgás és a didergés, míg a verítékezés és a bőr vérkeringésének fokozódása a hőleadást teszi hatékonyabbá. A hőháztartás zavarához vezethet, ha magas külső hőmérséklet esetén fokozott a hőtermelés vagy csökkent a hőleadás. A verítékezés hatásfoka magas páratartalom esetén csökken, míg a tartós erőkifejtés fokozza a hőtermelést. A sokáig tartó magas külső hőmérséklet mellett a szervezet sok folyadékot és sót veszít a verítékezéssel, ami fáradékonysághoz, vérnyomáseséshez, ájuláshoz vezethet. Ha a külső hőmérséklet olyan magas, hogy már a verítékezés sem tudja a testhőmérsékletet csökkenteni, akkor a testhőmérséklet vészesen magas lesz, ami hőgutához vezethet. Ilyenkor a bőr száraz, kipirult és forró, a pulzus nagyon szapora, és a testhőmérséklet végbélben mérve 40 °C vagy magasabb. Tudatzavar, eszméletvesztés és görcsök léphetnek fel. Azonnali kezelést igénylő, életveszélyes állapot. A csecsemők, kisgyermekek hőszabályozó mechanizmusai még fejletlenek, ezért szervezetük különösen érzékeny az egyensúly felborulására, akárcsak az idősek szervezete. A nagy súlyfelesleggel rendelkezők, bizonyos gyógyszereket vagy kábítószereket szedők és az alkoholisták is igen könnyen kerülhetnek veszélyes állapotba. A hőségben elsősorban a króni-

A kánikula hatásai szervezetünkre Hőkollapszus: A meleg miatti ájulás esetén az eszméletvesztés rövid ideig tart: néhány pillanattól pár percig, de sosem húzódik 15 percnél tovább. A beteg az ájulás előtt gyengeséget, émelygést érez, jelentkezhet fülzúgás vagy a látás elhomályosulása, az egész test hirtelen leizzadása. Az oka a magas külső hőmérséklet miatt kialakuló vérkeringési átrendeződés: a szervezet úgy próbálja magát hűteni, hogy a periférián elhelyezkedő erek kitágulnak, elősegítve a hőleadást. Ezzel párhuzamosan intenzív verejtékezés is megfigyelhető. Arra hajlamos egyéneknél e két tényező együttesen az agyi vérkeringés átmeneti zavarát eredményezi, amely a tudat elvesztését vonja maga után. Napszúrás: Az enyhe panaszok fejfájás, szédülés, kábultság, émelygés, hányinger formájában jelentkeznek. A beteg kerüli a fényt, szívesebben tartózkodik hűvös, elsötétített helyiségben. Súlyos esetben a testhőmérséklet hirtelen, jelentős emelkedése következik be (akár 39-40°C is lehet). A nagyfokú fejfájás mellett a tarkó kötöttsége, merevsége alakul ki. A beteg tudata zavart lehet, eszméletét elveszítheti.. A legfontosabb teendő, hogy árnyékos helyre, célszerűen hűvös helyiségbe jusson a beteg. A tarkóra helyezett hideg vizes borogatás jó hatású. A beteg 30 fokos szögben megemelt felsőtesttel feküdjön s apró kortyokban fogyas�szon hűvös folyadékot - lehetőleg vizet, és sohasem alkoholtartalmú italt! Enyhe esetben otthoni, két-három napos ágynyugalom javasolt hűvös, fénytől védett, esetleg sötét szobában. Azonban ha a tünetek nem javulnak vagy esetleg rosszabbodnak, mindenképpen kórházi kezelés

16

szükséges. Kiszáradás: Az izzadás folyadékés elektrolit (só) vesztéssel jár, és ezek pótlása nélkül kiszáradáshoz vezet. Ennek lehet tünete a fáradékonyság, az étvágytalanság, szédülés, fejfájás, a szapora szívverésérzés, hányinger-hányás, az izomgörcsök és az eszméletvesztés. Vízmérgezés: A másik szélsőséges esetben a nagyfokú verejtékezés során kialakult só- és vízhiányos állapot nagy mennyiségű folyadékbevitellel való rendezése, egyidejűleg a konyhasó pótlása nélkül úgynevezett vízmérgezést okozhat, melynek vezető tünetei közé tartozik a látászavar, valamint az izomgörcsök. Hőguta: Amennyiben magas külső hőmérsékleti viszonyok mellett végzett nehéz fizikai munka során termelődő hőmennyiséget a szervezet nem képes leadni, a testhőmérséklet akár a 41 °C fokot is elérheti, és kezdetben fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással, majd tartós expozíció esetén akár tudatzavarral, eszméletvesztéssel, vagy más idegrendszeri tünettel járó hőguta alakulhat ki. Hőkimerülés: A hőártalmak olyan típusa, mely hosszabb idő, általában több nap alatt fejlődik ki. A vízhiányos forma kialakulását a víz bevitelének hiánya vagy a víz fokozott vesztése (hányás, hasmenés) hozza létre. A sóhiányos forma legtöbbször verejtékezés következtében alakul ki, vagyis a verejtékezés intenzitásával a víz és ásványi anyagok pótlása nem képes lépést tartani. Fejfájás, szédülés, hányinger, hányás jelentkezhet, a beteg ingerlékeny, bágyadt lehet. A pulzus szapora, szabálytalan. Kezdetben egyes kis izmok izolált görcse jelentkezik, később nagy terjedelmű, fájdalmas rángások alakulnak ki. Hőpangás: Nagyfokú fizikai terhelés következtében, leginkább közepesen meleg (25-30°C), párás környezetben alakul ki. Gyakrabban fordul elő a terheléshez kellőképpen


nem szokott, előzőleg kevés folyadékot fogyasztó személyeknél. Veszélyeztetettek az idősek és a túlsúlyosak is. Tünete a nagyfokú izzadás, hányinger, hányás, szapora légzés, szapora pulzus. A beszéd és a járás zavara alakulhat ki, létrejöhetnek izomgörcsök is. Hogyan védekezzenek? Gyermeket és állatot még rövid időre se hagyjanak a gépkocsiba bezárva! A nagy melegben hűtsék magukat és megfelelően pótolják az izzadással elveszített folyadékot és sót. Kirándulásra, utazásra mindig vigyenek magukkal folyadékot! Különösen vigyázzanak egészsé-

gükre kánikula idején az idősek, szív-, vese-, máj- és cukorbetegségben szenvedők. Ügyeljenek a gyermekekre, a kórházakban, időseket ellátó intézményekben gondozottakra - ők fokozottan érzékenyek a meleg és a napsugárzás hatására. A nagy melegben korlátozzák a fizikai aktivitást, 11 és 15 óra között lehetőleg tartózkodjanak árnyékban, hűvös helyen. A napon hagyott gépjárművek igen gyorsan felmelegedhetnek, ezért ajánlott utazás előtt alaposan átszellőztetni az utasteret. A meleg gépjárműben való utazás rosszulléthez, akár ájuláshoz is vezethet, így fokozott a balesetveszély.

A beszélő bicska (Bíró László) Sudár fenyő állt a rét közepén. Anti már sokszor kimondta rá az ítéletet. - Holnap megkondul fölötted a lélekharang, öreg! – fenyegette meg. – Igen sok itt az árnyék. – Ám a fenyő még áll, mert az Anti szíve kőből szeretett volna lenni, de vajból volt. Finom írós vajból. - Igaz, ha kidoblak, marad a csutak, a gallyakkal is meggyűlik a bajom, s nincs többé szállásfa a kaszálómon. Hát nem bánom, ezen a nyáron még... De jövőre... Aztán az a jövőre nem akart ideérni. A fenyő mintha nem is rémüldözött volna. Békében élt mindenkivel. Büszkén. A vad szelek rávették olykor, hogy kecsesen meghajoljon előttük. De amint kifogyott belőlük a szusz, kacéran kihúzta magát. A rekettye előtt... Na, egy ősszel, amikor a jerkéket már hazacsapták a havasi legelőről, Anti a kisfiára bízta az öt rackát, hogy ott szemelgessenek még a réten, amit lehet. - Bezzeg a barátaim vidáman rikácsolhatnak a köröndön! – zsummogott Lackó. – Én meg itt... De ha el találnátok csatangolni, hát… – rázta meg a botját az állatok felé. Hanem Lackó az az alma lehetett, amely

nem esik messzi a fájától, mert az öt anyányi bárány oldalán egyet sem huppant a husáng. Otthon, iskolában, játszótéren nem volt igazán divat az erőszak. A hantázás annál inkább. Intelem? Annak fitty volt hányva. Valami elszámoltatás? Ó, akkor valóságos regőssé lett a beidézett. Kivágta magát egy körmönfont hazugsággal. Hanem, a korsó meséje... ugye... Ott né, legeltetés közben úgy látta Lackó, hogy moccan valami a reket�tye tövében. - Fácánjérce! – futott össze a nyál a szájában, mint egy megrögzött rókának. És bosszankodott, hogy a parittya egyik cibálásra sem akar előpattanni a rövidnadrág zsebéből. Persze, nem lett hősi tett abból a vadászatból. Mert nem volt ott semmiféle fácán. Hanem... - Kegyelettel hajolok meg én minden földi hatalmasság előtt – hallatszott egy csúfondáros kis hang a rekettyebokor felől. – De most mégis lázadoznék... - Ugyan biza mi ellen?! – fortyant föl az ellenkezés Lackóban. Csak aztán gondolta el, ki a fene szólhat, hogy ő nem látja? - Látnál, ha ide néznél, ahová kell!

Ép Testben ... / Gyermeksarok

Kiadja: Gyergyóújfalu Község Polgármesteri Hivatala Felelős kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztőség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel: 0266-350.004, 350077 [email protected] Rovatszerkesztők: Önkormányzat Egyed József Albert Katalin Civil fórum Czirják Kinga Lukács Róbert Fodor Annamária Deák László Gál Katalin Páll Emilia Mezőgazdaság Horváth Nina Hitélet Gál Katalin Múltidéző Elekes Dániel László ifj. Sólyom István Sólyom Csaba Deák Csaba Huszár Zoltán Gyermeksarok Fodor Annamária Gál Katalin Sulivilág Fodor Annamária Csíki Ibolya Ép testben … Horváth Nina Czirják Kinga Deák Csaba Tarkabarka – Magazin Gál Katalin Czirják Kinga

17

– tette próbára a türelmét az előbbi hang. - Ki vagy? – kérdezte most már higgadtabban. - Nem ki, hanem, mi?! – lövellt ki bosszúsan a bokor tövéből. - Hát akkor mi, na! Csak nyögd már ki végre, mihez van szerencsém?! - Ne pukkadozz, kisöcsém! – kacagott most már az a valami. – Palacsintával csalogatnálak, de szalonnám sincs. Pedig azt nagyon szeretem... szerettem... szabdalni... Lackó most már odament. Tudni akarta, ki fia-borja ez a valami. Aki ilyen jártas a szakács-művészetekben. Főleg, hogy az uzsonnáról a nagy duzmálásban megfeledkezett. Hát megtudta. A kenderike színű fűcsomó szálai között rozsdás bicska idétlenkedett. Fölvette. - Na végre! – sóhajtott a bicska. – Már azt hittem, sose érzem többé egy emberi tenyér melegét. A nyáron – jött belé mind jobban -, édesapádnak kiabálhattam: „Anti, Anti!” Nem hallotta. Igen... Már csak a gyermekekben maradt annyi lélek… hogy egy szegény, rozsdás... - Na, most én tettem le a garast! – elégelte meg Lackó a szóáradatot. – Annyit mondasz, hogy már visszhangzik a fejem. Ki veszített el, azt halljam! - Senki! Az a málé Bélus úgy belézápult volt tavasszal a Matyóék Zsuzsijába, hogy el akart cserélni egy ezüstgyűrűre, ami a Mózsi kisujját szorongatta. Azét a boroskancsóét! „Hát a Mózsi bicskája nem leszek!” mondtam magamban. És

18


amikor Bélus ideült egyszer, édesapád mellé, egy szivarra, kicsus�szantam a zsebéből. Azóta volt időm százszor megbánni. - Hát azt elhiszem – bólogatott bölcsen Lackó. – Ahogy kinézel! Már egy szikra kencefice sem látszik rajtad. Na de megsúrollak én! Csak aztán ne nyafogj nekem! - Se neked, se másnak nem fogok én nyafogni többet! – fogadkozott a rozsdás zsebkés. – De nem adsz vissza, ugye?! - Me’ bolond vagyok! – nyugtatta meg Lackó. – Én találtalak, az enyém vagy! S mert a nap a fák csúcsát csiklandozta, Lackó hazafelé terelgette a jerkéit. De most nem volt bosszús. Csak éhes! Mint egy igazi toportyánféreg. Csodálkozott is az édesanyja, amikor leültette az asztalhoz. A megszegett friss kenyér, a paprikás szalonna, meg a pufók vöröshagyma láttán Lackó akkorát nyelt, hogy még szólt. És kapott is a zsebéhez... - Na! Lám, mi az! – szólt rá az édesapja. - Semmi, csak... izé... - Lackó-fickó! Ezt a hangot ismerte Lackó. Világfájdalmasan nyúlt a talált bicska után, mint aki búcsúzik is. Nyújtotta oda, a munkától kérges tenyérbe. - Manó legyek, ha ez nem a Bélus békanyúzója! Mennyit siránkozott nekem, hogy nem leli. Merre volt? - A rekettye alatt... – vallotta nagy keservesen Lackó, aki legszívesebben valami rémmesét vagy kalóztörténetet adott volna elő. De ismerte édesapját. Mindig kiszed belőle

mindent, amit csak akar! – Vissza kell adnom? – kérdezte siralmas hangon. Az apja kacagott. - Ezt?! ’Sze ez már... Szóval. Úgy beszélek véled, mint férfi a férfivel. Bélus már rég új bicskával büszkélkedik. Nem hiszem, hogy kedve volna egy ilyen undoksággal bíbelődni. Hisz az élibe már beléette magát a vakrozsda! - Én megpucolom! – sietett a megoldással a Lackó gyerek. – Csak nem akartam... - Persze, hogy nem akartad! – fejtette meg a titkot apa. – Amúgy suttyomban, mi?! Na de mindegy. Takarítsd meg, és a tiéd. Punktum! - De ugye nem fogod elvágni az ujjam? – csúsztatta a párnája alá lefekvéskor a papírba göngyölt kincsét Lackó. - Arra mérget vehetsz! – biztosította a kincs. – Isten ments! Lackó sokat kínlódott azon este. Dörzsvászonnal. Reszelővel. Homokkal is. Hogy az ujjbegyéről lejött a bőr. Igaz, nem lett igazán tükörfényes a talált jó barát. De az első falás szalonna, amit leszelt vele nagy élvezettel... Hát olyan finomat nem evett még Lackó! A csodabicska betartotta szavát. Meg se karcolta kis gazdája kezét. De egyebet aztán... Még az iskolapadot is... képzeljétek… De erről csak mi tudunk. Igaz, egy Mariska nevű hajadon gyakran kitöri manapság a ceruzája hegyét… s aztán fut Lackóhoz... Hát a falatozás! Ám a fiú leginkább a tavaszt lesi. Hogy sípot faraghasson a barkás venyigékből... a bárányok mellett…

Mezőgazdaság


VII. Szarvasmarha kiállítás Dr. Horváth Nina állatorvos

Az idei Gyergyóújfalvi Falunapok keretén belül a Gyergyóújfal-

Tulajdonos

Tehén neve

Fülszám

vi Önkormányzat és a Gyergyóújfalvi Szarvasmarha Tenyésztők Egyesulete megszervezte a VII. Szarvasmarha Kiállítást, mely az

Születési dátum

Laktáció

Utolsó ellés dátuma

sorszám

gyermeksarok

Utolsó fedeztetés dátuma

időjárás ellenére nagy érdeklődésnek örvendett. A résztvevőket és az elért eredményeket az alábbi táblázatban láthatják:

Esztimált termelés a gazda saját bevallása szerint Tej (kg)

Zsir (kg)

8225

288

6882 6250 7101 5695 6170 8068 8306 6170 7393 6000

241 219 249 199 216 282 291 216 259 210

Eredet

Elért eredmény

Rumgo

II I

Többször ellett kategória 1

András Tibor

Kata

6923

2008.12.04

4

2013.11.14

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Kovács Attila Szakács Zsombor Szabó Sándor Kovács Ernő Korondi Kálmán Korondi Kálmán Máté László Fákó Zoltán Fákó József Kovács Tibor

Piri

0847 4156 6266 0934 6502 0189 2857 6263 8435 1536

2009.10.29 2010.02.10 2011.07.06 2006.01.06 2010.07.15 2007.02.10 2009.04.18 2009.11.10 2008.09.01 2008.01.12

2 2 2 4 2 5 3 3 3 4

2014.06.20 2014.04.12 2014.05.17 2014.06.14 2013.08.23 2014.06.10 2014.06.18 2014.06.25 2014.01.16 2014.04.07

21 22 23 24

Szabó Sándor Szász Antal Szász Antal Deák Csaba

Joiana

5515 9326 3808 1144

Vemhes üsző kategória 2012.03.04 2012.10.28 2011.12.25 2012.06.02

Bimbó Virág Ibi Piroska Szegfű Gyöngyi

Gyöngyi

A rendezvény támogatói a tekerőpataki Karpaten Milk Kft., a csíkmadarasi Bomilact Kft. és a székelyudvarhelyi Gordon Prod Kft. voltak. A zsűritagoknak (Kovács József állattenyésztési mérnök a Maros megyei Genetik Plus cég munkatársa, Sólyom Gizella állattenyésztési mérnök a Hargita megyei Szarvasmarha Tenyésztők Egyesületének munkatársa és Szász Ilona állattenyésztési mérnök a Hargita megyei Állatnemesítő és Szaporodásbiológiai Hivatal vezetője) komoly munkát adtak a szervezők és tenyésztők egyaránt, ugyanis a zsűritagok bevallása szerint az idei megmérettetésen az eddigi legszebb állatokat láthatták és értékelhették.

2014.01.08

2013.11.20

2014.03.20 2014.05.23 2013.12.28 2014.03.14 2013.11.02 2013.10.15

Természetesen a közönségdíj sem maradt el, a szavazatok szorosan egymás mellé hozták a 3-as és a 21-es sorszámú teheneket, végülis a 3-as sorszámú tehén (Szakács Zsombor tulajdona) nyerte meg a közönségdíjat 4 szavazat előnnyel. A díjak a kategóriákban tartalmaztak 500 m villanypásztordrótot, villanypásztor-tesztelőt és ajándékcsomagot a támogatóktól. Az első díjak értéke 250 lej/díj, a második díjak értéke 180 lej/díj, a harmadik díjak értéke 160 lej/díj volt. A részvételi díj 50 szigetelőt, egy zsák darát és egy ebédet tartalmazott, összértéke/díj 100 lej. Az közönségdíj volt messzemenően a fő cél, tartalma egy villany-

Manso

Larox Zsonglőr

III

II III I

pásztor, villanypásztor-tesztelő és egy nagy sajt a Tekerőpataki Karpaten Milk Kft-től, ennek a díjnak összértéke 1100 lej. A tombola is nagy érdeklődésnek örvendett, a fődíj egy boci volt, továbbá volt egy kakas és egy nyuszi. Köszönet a szervezőknek, támogatóknak és résztvevő gazdáknak a sikeres rendezvényért, ugyanakkor gratulálunk mindenkinek és kívánuk sikeres tenyésztői munkát továbbra is! A kiállításon készült felvételeket megtekinthetik online a következő címen: https://www.facebook.com/ GyergyoujfalviSzarvasmarhaKiallitas

19

TARKABARKA - Magazin


Lasagne házi tésztával Gál Katalin

A nyár érkeztével kissé gyakrabban kerülnek előtérbe a mediterrán ízek. Az olasz konyha több remekével belopta magát kedvenceink közé, mint a pizza vagy spagetti. A lasagne méltán folytathatja a sort, hiszen ízvilága a forró, napsütötte vidéket és az életet élvező lakóit idézi. Alábbi receptünk Csíki Ibolya egyik kedvence, ő készítette el lapunk kérésére. Nagyon finom, a kóstolópróbát olyan jól kiállta, hogy egy falat sem maradt belőle! Köszönjük! Hozzávalók: (4 személy részére) A tésztához: 2 tojás, 20 dkg liszt. A töltelékhez: 1-2 fej fehérhagyma, olaj, 2 sárgarépa, 1 cukkini vagy erdei gomba (ízletes vargánya), 2 paradicsom, 150 ml paradicsompaszta, 0,5 kg őrölt disznóhús. A besamel mártáshoz: 8dkg vaj vagy margarin, 8 dl tej, 6 dkg liszt. Továbbá só, bors, oregano, bazsalikom, majoránna ízlés szerint és a rétegezéshez reszelt sajt. Először elkészítjük a tésztát a 2 tojásból és a 20 dkg lisztből. Ös�szegyúrjuk, majd 10 percet pihentetjük letakarva. Vékonyra nyújtjuk, majd körülbelül 10x15 cm-es téglalapokra vágjuk. Egy tiszta abroszon szikkadni hagyjuk. Ez idő alatt elkészítjük a tölteléket. Egy kevés olajon a hús felét megpirítjuk, kiszedjük az olajból, és meleg helyre félretesszük. A másik felével ugyanígy járunk el. Miután az is elkészült, rátesszük az előző adagra, és melegen tartjuk. Az apróra vágott hagymát üvegesre dinszteljük az olajon, amelyben előzőleg a húst előpirítottuk, majd hozzáadjuk a gombát és a többi hozzávalót. A sárgarépát reszelve tegyük bele, mert sokkal finomabbra készül meg. A paradicsomot apró kockákra vágjuk. Ha cukkinit használunk, ízlés szerint reszelve, vagy apró kockákra vágva tehetjük bele. Időszaknak és természetesen a családunk ízlésé-

20

nek megfelelően dönthetünk, hogy cukkinit vagy gombát használunk, a lényeg, hogy csak az egyiket tegyük a masszába a kettő közül. Ha a zöldségek elkészültek, hozzáadjuk a húst, sózzuk, borsozzuk, fűszerezzük egy kevés oregánoval, bazsalikommal és majoránnával. Ha szükséges, vizet öntünk hozzá, beletesszük a paradicsompasztát és összefőzzük. Elkészítjük a besamel mártást. Megolvasztjuk a vajat, rászórjuk a lisztet, és folyamatos, gyors keverés mellett rózsaszínűre pirítjuk. Közben hozzáöntjük a 6 ml meleg tejet, és tovább kevergetve megfőzzük. Sózzuk, borsozzuk. A maradék tejet félretesszük, mert kihűlve nagyon besűrűsödhet a mártásunk, azzal majd hígítjuk. Ha minden összetevővel megva-

gyunk, nekiállhatunk összeállítani a lasagnet. Egy kisebb tepsit vagy hasonló méretű (kb. 34x23 cm) jénai tálat kivajazunk, szétkenünk benne egy jó merítőkanál besamelt. Erre ráhelyezünk egy réteg szikkadt (nyers) tésztát, majd a töltelék egyharmad részét. Sajtot reszelünk rá. Folytatjuk a rétegezést: tészta, besamel, töltelék, sajt. Aztán az utolsó réteg tészta, besamel, töltelék, sajt. Ha még maradt tejünk, akkor azzal kiöblítjük a töltelékes, besamelles edényt és rácsurgatjuk a lerétegzett lasagnera. Behelyezzük a sütőbe (nem födjük le) és 40-60 perc alatt készre sütjük. Akkor van kész, ha villával megszurkálva érezzük, hogy puha és a sajt a tetején megpirult. Hagyjuk kihűlni (legalább egy fél órát), és szeletelve tálaljuk. Jó étvágyat!

Augusztus – Kisasszony hava “Sűrű eső augusztusban, jó mustot ád a hordóban.” Dátum

Névnap

augusztus 4.

Domonkos

augusztus 6.

/Berta/ Úr színeváltozása

augusztus 10.

Lőrinc

Időjóslás Ha Domonkos forró, Kemény tél várható. Domonkos napján ha esik, A tél szárazsággal telik. Az Úr színeváltozása A szőlőknek tarkulása. Lőrinc napja, ha szép, Sok a gyümölcs, és ép. Lőrinc belekotor a sárgadinnyébe.

Sulivilág Ép testben

Recommend Documents