14. szám 122. évfolyam április 13. TARTALOM

14. szám

122. évfolyam

2007. április 13.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 6/2007. (IV. 13. MÁV Ért. 14.) PÁVIGH. sz. portfólió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a 21/2004 (VII. 16. MÁV Ért. 29.) PVH. sz. Belső Teljesítményi Szolgáltatások Szabályzata tárgyú utasítás 2007. évre vonatkozó 3. sz. módosításáról ......................................................................... 7/2007. (IV. 13. MÁV Ért. 14.) PÁVIGH. sz. portfólió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a Belső Teljesítményi Szolgáltatások Szabályzatáról (egységes szerkezetben) .........................................................................................

405

405

Közlemények MÁV ZRt Szabványügyi Központ közleményei ........................ Közgyűlési meghívó....................................................................

Utasítások 6/2007. (IV. 13. MÁV Ért. 14.) PÁVIGH. sz. portfólió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a 21/2004 (VII. 16. MÁV Ért. 29.) PVH. sz. Belső Teljesítményi Szolgáltatások Szabályzata tárgyú utasítás 2007. évre vonatkozó 3. sz. módosításáról A Belső Teljesítményi Szolgáltatások Szabályzata c. utasítás 3. sz. módosítását, ill. az utasítás egységes szerkezetét kiadom. A módosított utasítást az érintett szervezetek közvetlenül kapják meg. Jelen utasítás a megjelenés napján lép hatályba. Sipos Sándor s. k.

portfólió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes

419 420

7/2007. (IV. 13. MÁV Ért. 14.) PÁVIGH. sz. portfólió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a Belső Teljesítményi Szolgáltatások Szabályzatáról (egységes szerkezetben) 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A 2003-as évben kezdődött „Irányítási rendszer fejlesztése” projekt keretében a MÁV Rt. átalakította a belső teljesítményeinek elszámolási rendszerét. A belsőteljesítmény-számítás rendszerét a MÁV Rt. Igazgatósága 2004. február 3. napján elfogadta. Az utasítás célja, hogy az üzletágak és a központi szolgáltatók által egymás részére végzett belső szolgáltatások körét, pontos tartalmát, az elszámolás módját és folyamatát részleteiben meghatározza.

406

A MÁV ZRt. Értesítője

2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

14. szám

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A belsőteljesítmény számítás elvei

2.1. Az utasítás személyi hatálya

Teljesítményszámítási objektum: A szervezeti teljesítménymérést biztosító tervezési és beszámolási objektumok (szervezeti objektumok), valamint az üzleti döntéstámogatást biztosító stratégiai szegmensek (üzleti objektumok) rendszere.

A belsőteljesítmény-számításnak a következőket kell biztosítania: (1) a teljesítményszámítás objektumainak stratégiához és szervezethez illesztését, (2) a belső teljesítmények elszámolásának teljessé tételét, (3) az üzleti hatékonyság kimutatását. Ezen alapelvek alapján a belsőteljesítmény-számítási rendszer: – Kimutatja az adott szervezeti döntési felelősségi körben befolyásolható hatásokat az egyértelmű számon kérhetőség érdekében. – Megragadja az egyes egységek és tevékenységek üzleti eredményhez (értékhez) való hozzájárulásának valóságos mértékét. – Megmutatja az egyes tevékenységek hatékonyságát a saját szükségletekhez képest, optimális kapacitás- és eszközstruktúra kialakítására ösztönöz (vontatóállomány, gépészeti kapacitások, stb. – Megmutatja a hatékonyságot a piachoz képest. Támogatja a „csinálni vagy venni” döntések időben történő meghozatalát. – Kimutatja a opportunity costot, és piaci szemléletű erőforrás gazdálkodásra ösztönöz (pl. ingatlanok) A célok teljesítését a transzferárak alkalmazása és az üzleti szemléletű megrendelő-szolgáltató viszony kialakítása biztosítja a vállalat teljesítményegységei között.

Teljesítménykapcsolat: a teljesítményszámítási objektumok között adott teljesítménytípus által definiált megrendelő-szolgáltató viszony.

További alapelv, hogy az igénybevevők csak a belső szolgáltatókon (üzleti és társasági szolgáltatások) keresztül vehetnek igénybe hasonló típusú külső szolgáltatást.

Transzferár: a belső teljesítmény képzett elszámolóára, amely lehetővé teszi a hatékonysági pozíció kimutatását (hatékonyságjavulás vagy hatékonyságvesztés) a teljesítményt leadó és a teljesítményt felvevő szervezeti egységnél. A transzferár minden teljesítményfajta esetében egy évre meghatározott. Kivétel ez alól a vontatási teljesítmények elszámolásakor alkalmazott Elegytovábbítási szolgáltatás tervára, melyet havonta kell kalkulálni és betölteni a GIR modulba. A transzferárnak három típusa lehet: piaci ár, költség alapú ár, rendelet által előírt ár.

A kialakított új vezetői számviteli rendszerben a belső teljesítmények elszámolása a teljesítményt leadó és a fogadó egység között egyfajta belső piaci viszonyt teremt. Ebben a kapcsolatban a felek felelőssége egyértelműen meghatározott: a teljesítményt leadó szervezeti egység vezetője a nyújtott szolgáltatás minőségéért, a határidőért, az elszámolóáráért (illetve annak kialakításáért) felelős, a fogadó szervezeti egység vezetője pedig dönt a ténylegesen igénybeveendő mennyiségről. A belső teljesítmények nyomon követése, elszámolása hozzájárul a gazdaszellem kialakításához, a gazdálkodás hatékonyságának növeléséhez. A teljesítmények áramlását kimutatjuk egyrészt természetes mértékegységükben (pl. vonatkilométer, tolatási óra, technológiai műveleti egység), másrészt elszámolóárak segítségével értékben.

Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi munkavállalójára. 2.2. Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére. 2.3. Az utasítás kidolgozása és karbantartása Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a portfólió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Belső teljesítmény: Belső teljesítményeknek nevezzük a MÁV Zrt. üzletágai között, a központi szolgáltatók és az üzletágak között, valamint egyes üzletágakon belül, és a TÁSZ egységei között áramló teljesítményeket

Teljesítménytípus: teljesítményszámítási objektumok között áramló belső szolgáltatások homogén csoportja. Teljesítményfajta: teljesítménytípuson belül kialakított elemi szolgáltatási egység.

4.2. A teljesítményszámítás objektumai A teljesítményszámítás objektumainak körét 2 csoport alkotja:

14. szám


• A szervezeti teljesítménymérést biztosító tervezési és beszámolási objektumok (szervezeti objektumok): üzletágak, valamint az üzleti működést támogató, tervezési és beszámolási egységekként definiált szolgáltató és funkcionális egységek. Az éves operatív terv időtávján az objektumok köre költséghelyi mélységű. • Az üzleti döntéstámogatást biztosító stratégiai szegmensek (üzleti objektumok). A vállalati általános teljesítményeken belül világosan elkülönítésre kerültek a szolgáltató és irányító egységek a belső szolgáltatások hatékonyságának javítása céljából. A teljes mélységű költségkontroll biztosítása érdekében a költséghelyek és a költséghelyi csomópontok a MÁV Zrt. szervezeti felépítéséhez igazodnak. 4.3. Belső teljesítmények, teljesítménykapcsolatok A teljesítmény-számítás objektumai között belső teljesítmények áramlanak, melyek alapvetően üzleti szolgáltatásokat illetve társasági szolgáltatásokat közvetítenek. A belső teljesítménytípusokat, valamint ezeken belül meghatározott szolgáltatás fajtákat – ún. teljesítményfajtákat – és a teljesítmény kapcsolatokat foglalja össze az 1. sz. melléklet. 4.4. Transzferárak alkalmazása 4.4.1. Transzferárak típusai Alapelv az, hogy piaci árakat kell alkalmazni. Ennek oka, hogy a piaci ár képes a hatékonysági követelményeket a legobjektívabb módon kifejezni. Abban az esetben, ha nincs lehetőség piaci ár alkalmazására, akkor költség alapú árat kell alkalmazni. A költség alapú ár a költség fajlagosokra vonatkozó hatékonysági követelményeket közvetít. A külső összehasonlítás a költség alapú árképzés esetén is kötelező; ilyenkor a fajlagos költségek benchmark összehasonlítása szükséges az ár kialakításához. Ennek megfelelően a lehetséges transzfer ár típusok: › piaci ár, › költség alapú ár, › rendelet által előírt ár. Piaci árat azon teljesítménytípusok esetén alkalmazunk, ahol a belső teljesítmény típusok jól megfeleltethetők a piacon elérhető azonos teljesítményeknek. Költség alapú árat alkalmazunk azon teljesítmény típusokra (alapvetően szolgáltatásokra), ahol a cél a költségoptimalizálás, és a felelősségi egység típusa költség központ. Ezen teljesítmény típusok esetén a külső piacon megvásárolható teljesítmények és azok ára nem összevethető a belső teljesítmény típus tartalmával, vagy egyéb jellemzőivel. Ebben az esetben a teljesítmény típus tervezett fajlagos költsége képezi a teljesítménytípus árát.

407

A Gépészeti Üzletág által végzett vasúti belső szolgáltatások, valamint a Személyszállítási Üzletág Szolgálati vonat közlekedtetése szolgáltatások díjai önköltségi alapon kerülnek meghatározásra, de piaci árnak minősülnek, mivel a hazai piacon e szolgáltatások esetében az említett két üzletág a meghatározó piaci szereplő. Rendelet által előírt árat a pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások esetében alkalmazunk. Évenként az áralkalmazás elveit felül kell vizsgálni, lehetőség szerint bővíteni kell a piaci áras elszámolású teljesítmények körét. 4.4.2. Az ár kialakításának folyamata A külső piacon is megvásárolható teljesítmények belső árát a piaci árból kell levezetni. Piaci alapú árakat az európai versenypiac alapján kell meghatározni, évente egyszer. A költség alapú tervárak egy többlépcsős iterációs folyamatban kerülnek kialakításra (évente egyszer, a tervezési folyamat során). • Először a központi szolgáltató egységek (TÁSZ, humánszolgáltató, ingatlan szolgáltató, ügykezelés, dokumentáció, számvitel) kibocsátandó volumene és költsége kerül megtervezésre a központi és üzletági igények és a hatékonysági követelmények figyelembe vételével. Ez alapján kerül megtervezésre a szolgáltatások tervára. • Ezt követően történik meg a legnagyobb belső teljesítményt leadó üzletágak, egységek (Pályavasúti, Gépészeti üzletágak, Ingatlan Ig.) szolgáltatásainak megtervezése, az előzőekhez hasonlóan az igények és a hatékonysági követelmények alapján. • Végezetül a legnagyobb belső teljesítmény felvevők (Személyszállítási, Pályavasúti, Gépészeti üzletágak) tervezése következik, akik az igényeiket a szolgáltatások tervárának ismeretében és a teljesítmény követelményeik szerint alakítják ki. Ez a mechanizmus biztosítja, hogy a költségalapú tervárakba a hatékonysági követelmények minden szinten beépülnek. Az általános humán szolgáltatás elszámolandó belső értékének megállapításakor a szolgáltató szervezet elsődleges ráfordításai köréből kiemelésre került a nála elszámolt Nyugdíj Igazgatóság költsége. Ezen szervezet ráfordítása mint funkcionális költség jelenik meg a szolgáltató szervezet költségei között, nem képezi a belső teljesítmény elszámolás részét. Az oktatásszervezési szolgáltatás értékének megállapításakor a felosztásra kerülő elsődleges költségek közül kiemelésre kerül azon oktatások költsége, melyek a szakképzési hozzájárulás terhére kerülnek elszámolásra. A tervár kialakítása ennek megfelelően a csökkentett működési költség alapján történik, ezért a szakképzési hozzájárulás terhére végzett oktatások a tényelszámolás során nem kerülhetnek be a belső teljesítmény-elszámolás körébe.

408


Változott a vontatási teljesítmények elszámolása. A vontatási díj üzemeltetési díjból és elegytovábbítási díjból áll. Az elegytovábbítási díj csak a vontatás energia költségét fedezi. Az összes többi költséget és a fedezetet az üzemeltetési díj tartalmazza. Az elegytovábbítási díjat minden hónapban az előző havi energiaár alapján határozzuk meg. A modell előnye: a vontatási energia árváltozása megjelenik a szállítási piacon szereplő Cargo Zrt (és Start Zrt) költségeiben, az energiát és a gázolajat elsődlegesen megvásároló MÁV Zrt az árváltozás hatásaitól nagy részben mentesül. A számviteli szolgáltatási díjak kalkulációjánál a Számviteli Főosztály működési költsége is figyelembe vételre kerül, mivel olyan feladatokat látnak el, mely szélesebb értelemben nem irányítási tevékenység, hanem szolgáltatásnak minősül. A költségek megosztása a főkönyvelőségek bérköltségei arányában történik.

14. szám

tervezési folyamatban megfogalmazott költséghatékonysági elvárások, illetve piaci információk alapján kialakított ár nem képezheti a szolgáltató és az igénybevevő közötti alku tárgyát. A megrendelő azonban érdekelt abban, hogy a megrendelt szolgáltatások a piaci árnál ne legyenek drágábbak, illetve költségfajlagosokat tekintve is versenyképesek legyenek. Az érdekérvényesítésnek a tervár kialakításának folyamatában kell megtörténnie. Mind a megrendelő, mind a szolgáltató felelősséggel tartozik a szolgáltatási megállapodás betartásáért. A belső teljesítmények éves elszámolóárait, a szolgáltatási színvonalat és a tervezett mennyiségeket véglegesen rögzítő következő évi szolgáltatási megállapodásokat az érintetteknek a tervezési ütemtervnek megfelelő időpontig kell megkötniük. Az átvevő csak az általa megrendelt szolgáltatásfajtát és volument köteles visszaigazolni, illetve csak annak az ellenértékét köteles elismerni.

4.5. Megrendelő-szolgáltató viszony 4.5.3. Belső teljesítmények elszámolása A megrendelő-szolgáltató viszony kialakítása négy komponensen keresztül biztosítja a hatékonysági pozíció kimutatását. Ezek a következők: • belső teljesítmények árát és az igényelt volument felelősen kell megtervezni, • a teljesítmények átadása megrendeléshez kötődik, • csak a megrendelt teljesítmények kerülnek átvételre, • a tervhez képest bekövetkező működési hatékonyságjavulást vagy hatékonyságromlást a keletkezés helyén kimutatjuk. 4.5.1. A belső teljesítmények tervezése Az igénybevevők azonos áron veszik igénybe az azonos típusú szolgáltatásokat és megtervezik az általuk igénybe veendő szolgáltatások mennyiségét. A tervezésnek az üzleti felelősségen alapuló előzetes megrendeléseken kell alapulnia. Már a tervezés során kimutathatóvá kell tenni a tartósan felesleges – előzetes megrendelésekkel le nem fedett – kapacitásokat, illetve a piachoz viszonyított hatékonysági pozíciót. A tartósan felesleges kapacitások leépítéséről, és a piaci hatékonysági szint eléréséről a szolgáltatónak gondoskodnia kell. Ez a mechanizmus biztosítja az igények és a rendelkezésre álló kapacitások középtávú összehangolását. A tervezésnek minimum három éves időtávot kell felölelnie. 4.5.2. Megrendelés és átvétel A megrendeléshez a teljesítményt leadó és a teljesítményt felvevő között szolgáltatási megállapodást (éves keretmegállapodást) kell kötni. A központi szolgáltatásokra egy megállapodás készül, melynek a mellékletében kerülnek az egyes szolgáltatások volumenei és árai részletezésre. A megállapodások a belső piacon kialakult terváron az igénybe venni kívánt szolgáltatás volumenére és a szolgáltatás színvonalára kell hogy vonatkozzon. A

Az elszámolás alapja a ténymennyiség x tervár kalkuláció, ami azt jelenti, hogy a fogadó szervezeti egység az általa visszaigazolt és átvett mennyiségű belső teljesítmény árát köteles megfizetni terváron. Az üzletágak eredménykimutatásában elkülönül a MÁV Zrt-n kívülre nyújtott szolgáltatás árbevétele (külső árbevétel) és a MÁV Zrt-n belül eladott szolgáltatások bevétele (belső bevétel). A teljes bevételhez kapcsolódó összes működési költség két részből áll: a MÁV Zrt-n kívülről igénybe vett külső költségekből (anyag, bér, szolgáltatások stb.) és a MÁV Zrt. valamelyik belső egységétől megrendelt és átvett szolgáltatások költségéből (másodlagos költség). Értelemszerűen a másodlagos bevételek és a másodlagos költségek MÁV Zrt. szinten konszolidálódnak, összegük nulla. A belső szolgáltató szervezetek az általuk átadott teljesítmény minőségéért és annak fajlagos költségéért, míg az átvevők a felhasznált szolgáltatás mennyiségéért felelősek. Az elkülönítendő vasúti tevékenységek eredmény-kimutatásában az igénybevett és nyújtott belső szolgáltatásokat a MÁV Zrt számviteli elkülönítési szabályzatában leírt módon kell figyelembe venni (továbbiakban: végleges érték). Az így elszámolt belső teljesítmények terv-végleges érték eltérése mutatja az adott szervezeti egység hatékonysági pozícióját. A terv-végleges érték elemzés során ár- és volumenhatások kerülnek kimutatásra. Az árhatásért a teljesítményt leadó szervezet, míg a volumenhatásért a szolgáltatást igénybe vevő szervezet felelős. Három elszámolási szintet különböztetünk meg: › Üzletági szintű elszámolás pl.: pénzügyi szolgáltatás, › Üzletágon belüli a megrendelői felelősséggel rendelkező egységhez rendelt elszámolás, › Költséghelyi objektum mélységű elszámolás.

14. szám


A teljesítmények elsődlegesen a szervezeti objektumokra kerülnek elszámolásra, ezt követően történik meg az üzleti objektumokra az elszámolás. Az elszámolási adminisztráció csökkentése érdekében a szolgáltató és a megrendelő a GIR kiegészítő felületére, az ún fogadótáblába bevitt naturália adatok alapján számol el. 4.5.3.1. Az elszámolás folyamata A szolgáltató üzletág a fogadótáblában rögzíti a belső teljesítmény leadott tény mennyiségét. A rögzítés történhet a MÁV Zrt forrásrendszereiből interfészen keresztüli adatimporttal, illetve Excel táblákból vagy közvetlen adatrögzítéssel. A számviteli elszámolásban minden belső teljesítmény elszámolásra kerül. A belső teljesítmények mennyiségeit a szolgáltató az esetek többségében mind a saját, mind a megrendelő üzleti objektumai szerinti bontásban megadja, ezek a mennyiségek a fogadótábla felületén a megrendelő által megtekinthetők. Vitás esetekben alkalmazandó eljárás menete és szintjei: A szolgáltatás elvégzését és mennyiségét a megrendelő üzletág a szolgáltató által rögzített adatok jóváhagyásával ismeri el. A jóváhagyás egysége a belső teljesítménytípus: olyan teljesítményfajták csoportja, melyek a szolgáltató és a megrendelő üzleti objektum bontásának eltéréséből adódóan nem kezelhetőek elkülönülten (pl. személyvonat vontatás). Vitatott tételeknél a megrendelő egyeztetést kezdeményez a szolgáltatóval, a mennyiségek módosítására azonban csak a szolgáltatónak van jogosultsága. Ez a módosítás csak a téves adatbevitelre vonatkozhat. A feladó rendszerekből származó adatoktól eltérni nem lehet. Amennyiben az kerül a szolgáltató és a megrendelő által kölcsönösen megállapításra, hogy a feladó rendszer adatai hibásak, akkor a szolgáltatónak kezdeményeznie kell a következő teljesítési időszakra a hibás adatok javításának keresztülvezetését a feladó rendszeren (akár interfészen keresztül automatizáltan történik a feladás, akár manuális adatbetöltés útján) a Központi Kontrolling Főosztály Vezetői Számvitel Osztályától. Korrekció csak abban az esetben adható fel, amennyiben azt a KKF engedélyezte. A feladást a GIR BTSZ Felhasználói Kézikönyv 4,0 előírásai szerint kell elvégezni, illetve automatizált, interfészen keresztül történő feladás esetén a feladórendszer alapadatainak korrigálásával, illetve külön könyvelési feladással. Az egyeztetésre és az adatok módosítására a főkönyvi zárlati ütemterv szerinti időpontig van lehetőség. Amenynyiben a szolgáltató és a megrendelő között nem jön létre megegyezés (vagyis a megrendelő nem hagyja jóvá a szolgáltató által közölt teljesítményadatokat), a szolgáltató adatai kerülnek főkönyvi feladásra. Ebben az esetben a főkönyvi zárás után az érintett egységek kötelesek foly-

409

tatni az egyeztetést, és ha a megegyezés eredményeképpen korrekció válik szükségessé, azt a következő feladási időszakban a szolgáltató köteles elvégezni. Amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a vita eldöntésére a Központi Kontrolling Főosztály jogosult. A döntés megalapozásához a vitát kezdeményezőnek meg kell küldenie a vitatott tételek felsorolását, az általa helyesnek ítélt értékeket, azok forrását A GIR-ben elszámolt belső teljesítmények (naturáliák és könyvelési értékek) a főkönyvi zárást követően átkerülnek az OFA1-ba. Ily módon a belső teljesítmények megfelelő bontás szerinti elszámolása a 2. sz. mellékletben előírtak szerint az OFA-ban válik teljeskörűvé. A szolgáltatás elszámolt összege a megrendelő szervezet üzletágának eredménykimutatásában költségként, a szolgáltatást végző szervezet üzletágának kimutatásában bevételként kerül kimutatásra. Mindkét főkönyvi számla a belső szolgáltatások szerint kerül alábontásra. Az üzletágak közötti egyedi megrendelések esetén a fentiekhez képest az egyetlen eltérés, hogy a megrendelő üzletág a szolgáltatóval kötött egyedi szerződés – tehát nem éves keretmegállapodás – alapján számol el. 4.5.3.2. Az elszámolás informatikai támogatása A belső teljesítmények elszámolási folyamatához kapcsolódó informatikai funkciókról és az interfészen keresztül elszámolható teljesítményekről.a 3. melléklet nyújt átfogó képet. A funkciók és a jogosultságok részletes leírása, valamint az elszámolás felhasználói felületei a Freesoft – MÁV Informatika Konzorcium kézikönyveiben (MJ_BTSZ_2004-03-04_v02.doc, illetve MJ_ MAVIR_INTF_2004-03-04-v2.doc) található. Az utasítás mellékletét képezi a Belső teljesítményi Szolgáltatási Megállapodás minta (4. sz. melléklet), mely alapján a Pályavasút, a Gépészeti- és a Személyszállítási üzletág köteles megkötni a Szolgáltatási Szerződést a szolgáltatás végzésére vonatkozóan minden szolgáltatást igénybe vevővel A központi szolgáltatások esetében egy általános szolgáltatási szerződés készül, melynek melléklete lesz a tervárakat, bevételeket, költségeket tartalmazó táblázat, melyet valamennyi szolgáltató és igénybe vevő aláír. A központi szolgáltatások szerződését a Központi Kontrolling Főosztály Vezetői Számvitel Osztálya készíti el az érintett szolgáltatókkal közösen. 5.0 A BTSZSZ KITERJESZTÉSE ÜZLETÁGON BELÜL Az ügyrendi szabályozást az üzletágakon (beleértve a TÁSZ-t és a humán szervezetet is) belül le kell bontani további hierarchia szintekre. Ezért minden üzletág köte1 Az Oracle Financial Analyzer egy moduláris alkalmazás pénzügyi jelentések, elemzések, költségvetési és tervezési feladatok ellátására.

410


les a saját területére vonatkozóan üzletági belső teljesítményi utasítást kiadni a különböző hierarchia szinteken belső ösztönző mutatók kialakításával és a kommunikáció erősítésével. Az üzletági belső utasítást jelen szabályozás megjelenése után két héten belül el kell készíteni. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Az ügyrendi utasítás a kihirdetés napján lép hatályba. Eljárásrendje a 2007. évben még elfogadása előtt nyújtott belső teljesítményekre is vonatkozik. 7.0 MELLÉKLETEK 1.a. sz. melléklet Pályavasúti szolgáltatás típusok 2007től

14. szám

1.b. sz. meléklet Gépészeti Üzletág által nyújtandó belső szolgáltatás típusok 2007-től 1.c. sz. melléklet Személyszállítási üzletág által nyújtandó belső szolgáltatás típusok 2007-től l.d. sz. melléklet Központi belső szolgáltatások 2007től 1.e. sz. melléklet TÁSZ belső szolgáltatásai 2007-től 1.f. sz. melléklet Humán belső szolgáltatás típusok 2007-től 1.g. sz. melléklet Ingatlangazdálkodás belső szolgáltatásai 2007-től 1.h. sz. melléklet Ügynökségi Kapcsolatok belső szolgáltatásai 2007-től Sipos Sándor s. k.

portfólió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes

1.a. sz. melléklet Pályavasúti szolgáltatás típusok 2007-től

14. szám A MÁV ZRt. Értesítője 411

1.b. sz. melléklet Gépészeti Üzletág által nyújtandó belső szolgáltatás típusok 2007-től

412 A MÁV ZRt. Értesítője 14. szám

1.c. sz. melléklet

Személyszállítási Üzletág által nyújtandó belső szolgáltatás típusok 2007-től


1.d. sz. melléklet Központi belső szolgáltatások 2007-től


1.e. sz. melléklet TÁSZ belső szolgáltatásai 2007-től


1.f. sz. melléklet Humán belső szolgáltatás típusok 2007-től


1.g. sz. melléklet Ingatlangazdálkodás belső szolgáltatásai 2007-től


1.h. sz. melléklet Ügynökségi Kapcsolatok belső szolgáltatásai 2007-től


14. szám


419

Közlemények MÁV vállalati szabványok kiadása 2757-3/2007.

2738-2/2007.

MÁV ZRt. Szabványügyi Központ

MÁV ZRt. Szabványügyi Központ

A MÁV ZRt Vezérigazgatóság felügyelete alá tartozó összes szolgálati helyen az alábbi szabvány kötelező alkalmazását rendelem el:

A MÁV ZRt Vezérigazgatóság felügyelete alá tartozó összes szolgálati helyen az alábbi szabvány kötelező alkalmazását rendelem el:

MÁVSZ 2757-3:2007 E 56 B Vontatójárművek és vezérlőkocsik sűrített levegős rendszerének, mechanikus fékjének karbantartása és vizsgálata. Fékmérőlap keskeny nyomközű mozdonyokhoz.

MÁVSZ 2738-2:2007 E 56 Knorr D12 és D15 típusu mozdonyvezetői fékezőszelep vizsgálati előírásai (A MÁVSZ 2738-2:1981 helyett) Hatálybalépés időpontja: 2007 május 1.

Hatálybalépés időpontja: 2007 május 1. A szabványt a MÁV ZRt Szabványügyi Központnál hétfő-csütörtök 9-14, pénteken 9-11 óra között lehet beszerezni. Cím: 1088 Budapest, Múzeum u.11. II.em. 203 szoba Telefon/Fax: városi: 511-24-26 Üzemi/fax: 24-26 Gépészeti Üzletág Zaránd György s. k. igazgató

A szabványt a MÁV ZRt Szabványügyi Központnál hétfő-csütörtök 9-14, pénteken 9-11 óra között lehet beszerezni. Cím: 1088 Budapest, Múzeum u.11. II.em. 203 szoba Telefon/Fax: városi: 511-24-26 Üzemi/fax: 24-26 Gépészeti Üzletág Zaránd György s. k. igazgató

420


14. szám

KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár Küldöttközgyűlése 2007. május 3-án (csütörtökön) 10,30 órakor a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége IV. emeleti Tanácstermében (Budapest VI., Benczúr u. 45.) kerül megrendezésre. Napirendi pontok: 1. Igazgatótanács beszámolója. 2. 2006. évi pénztári beszámoló (mérleg). 3. Könyvvizsgálói jelentés. 4. Ellenőrző Bizottság beszámolója. 5. Egyebek. A küldöttek részére névre szóló meghívót és a napirendhez előterjesztést küldünk. A napirendhez kapcsolódó előterjesztés 2007. április 16-ától megtekinthető a Vasutas Nyugdíjpénztár székhelyén (1145 Budapest, Colombus u. 35.). Határozatképtelenség esetén a megismételt Küldöttközgyűlés megtartására ugyanezen a napon és helyszínen 11,00 órakor kerül sor, amely az eredeti napirendek tekintetében a jelenlévők létszámától függetlenül határozatképes. Vasutas Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsa

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3654 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Németh Anikó. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. Tsz.: 07-1267. www.hknyomda.hu

14. szám 122. évfolyam április 13. TARTALOM

Recommend Documents