27. szám 122. évfolyam augusztus 17. TARTALOM

27. szám

122. évfolyam

2007. augusztus 17.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 19/2007. (VIII. 17. MÁV Ért. 27.) VIG. sz. a MÁV ZRt elkülönítendő tevékenységeihez tartozó szolgáltatások 2007. évi önköltségszámítási szabályzatáról......................................... 18/2007. (VIII. 17. MÁV Ért. 27.) PÁVIGH. sz. portfólió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV ZRt Számlarendje 3. Számlaosztálya magyarázatáról ................. Megállapodás a MÁV ZRt. Kollektív Szerződésének módosításáról......................................................................................... Megállapodás a MÁV ZRt egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő társaságoknál fennálló munkaviszonyukat megszüntető és ezt követően közvetlenül a MÁV ZRt-nél ismételten munkaviszonyt létesítő munkavállalók korábbi munkaviszonyainak összeszámíthatóságáról ........................

873 899 939

940

Egyéb közlemények Elveszett felügyeleti igazolvány és szolgálati megbízólevél érvénytelenítése .........................................................................

Utasítások 19/2007. (VIII. 17. MÁV Ért. 27.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV ZRt elkülönítendő tevékenységeihez tartozó szolgáltatások 2007. évi önköltségszámítási szabályzatáról 1.0 UTASÍTÁS CÉLJA Meghatározni a számviteli elkülönítési szabályzatban előírt módon a számviteli nyilvántartásban elkülönítetten kimutatott és elszámolt – vasúti törvény szerinti elkülönítendő – tevékenységekhez tartozó szolgáltatások költségét, bevételét és eredményét kimutató önköltségszámítás információ bázisát, módszerét és folyamatát. Az önköltségszámítási szabályzat előírásai alapján a kalkulációs egységek kódolása és a teljesítményi adatok-

940

kal való összefüggései, a tevékenységi kalkulációs sémák számlarend szerinti tartalma és a vetítési alapok hozzárendelése, a profitorientált BTSZ szolgáltatások esetében a piaci ár meghatározása jelen utasítás végrehajtási utasításaként külön kerül meghatározásra és kiadásra. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya a MÁV ZRt valamennyi szervezetére kiterjed. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Számviteli Főosztály vezetője.

874

A MÁV ZRt. Értesítője

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 Kalkuláció tárgya A kalkuláció tárgya a főkönyvekben elszámolt elkülönített tevékenységekhez tartozó szolgáltatások függetlenül attól, hogy azt a MÁV ZRt külső vagy belső megrendelő részére végzi. A 3.1. pont a számvitelileg elkülönített tevékenységekhez tartozó szolgáltatások főbb csoportjait írja elő. 3.1.1 Vasúti pályahálózat működtetése A Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtetésén belül elkülönítetten kerülnek kimutatásra az alábbi szolgáltatás csoportok: • Nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetés keretében nyújtott szolgáltatásokat (továbbiakban: pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások) a Hálózati Üzletszabályzatban előírt tartalommal, melyen belül a vetítési alapok szerinti szolgáltatás csoportok jelölése: ⇒ Vágányút használat szerinti teljesítmény mutató alapján (EPP) ⇒ Egyéb vetítési alapok alapján (EPF) • Nem nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetés keretében nyújtott szolgáltatások (a továbbiakban: egyéb vasúti pályahálózat működtetés = EPT) A kalkuláció tárgyának meghatározása során megjelölésre kerül a szolgáltatás csoporthoz való hozzátartozás is. 3.1.1.a) Pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások • Alapszolgáltatások (EPP) ¾ Menetvonal biztosítás (lekötés) és lemondás (továbbiakban együtt: menetvonal biztosítás) ¾ Közlekedtetés • Járulékos hozzáférési szolgáltatások (EPP vagy EPF) ¾ Felsővezeték és energia ellátó rendszer szolgáltatásaihoz való hozzáférés és használat (továbbiakban: felsővezeték használat) (EPF) ¾ Állomás használat (EPP) ⇒ Személypályaudvarokhoz és állomásokhoz való hozzáférés ⇒ Áruforgalmi terminálokhoz, rendező pályaudvarokhoz, vonatképző létesítményekhez való hozzáférés ¾ Járműtárolás (EPF) ¾ Egyéb járulékos szolgáltatások (EPF) • Kiegészítő szolgáltatások (EPP vagy EPF) ¾ Tehervonat kiszolgálási/rendezési célú tolatás (EPP) ¾ Kiegészítő szolgáltatások Záhonyban (EPF) ⇒ Mérlegelés ⇒ Áttengelyezés és forgóváz használat ¾ Rendkívüli küldemények továbbítása során felmerült különleges teljesítések (EPF)

27. szám

• Mellékszolgáltatások (EPF) ¾ Tolatószemélyzet eseti biztosítása ¾ Oktatás és vizsgáztatás ¾ MÁV ZRt vontatási telephelyeihez való hozzáférés biztosítása 3.1.1.b) Egyéb vasúti pályahálózat működési szolgáltatások • Keskeny nyomközű térségi vasúti pályahálózat-hozzáférés az MVH által meghatározott térségi vasúti pályaszakaszok esetében • Saját célú és összekötő vágány esetében a ⇒ saját célú és összekötő vágány használat ⇒ saját célú és összekötő vágány belső tolatás ⇒ saját célú és összekötő vágányra személyzetbiztosítás 3.1.2. Vasúti személyszállítás, azon belül a közszolgáltatási személyszállítás A Személyszállítási főkönyvben és 2007. július 1-től a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben elkülönített vasúti személyszállítás és közszolgáltatási személyszállításhoz tartozó szolgáltatások a menetrendi utasításban előírt személyvonatokkal végzett személyszállítás az alábbi két fő csoportban: • Közszolgáltatási személyszállítás: közszolgáltatásnak minősülő személyvonatokon végzett személyszállítás • Közszolgáltatásnak nem minősülő személyszállítás: közszolgáltatásnak nem minősülő személyvonatokon végzett személyszállítás 3.1.3. Vontatás A Gépészeti főkönyvben elkülönített vontatás főbb csoportjai: • Személyvonat vontatás • Tehervonat vontatás • Tolatás 3.1.4. Egyéb tevékenység 3.1.4.a) Pályavasúti főkönyvben • Logisztikai szolgáltatás ⇒ Rakodás ⇒ Átrakás ⇒ Mérlegelés ⇒ Egyéb logisztikai szolgáltatás • Üzemi vágány felügyelet • Pályavasút által végzett menetjegyeladás • Nem vasúti szolgáltatás (ipari, építőipari, bérbeadási és egyéb szolgáltatás) 3.1.4.b) Személyszállítási főkönyvben és 2007. július 1től a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben

27. szám


• Vasúti jármű és személyzetbiztosítás • Nem vasúti szolgáltatás (vendéglátás, bérbeadás és egyéb szolgáltatás) 3.1.4.c) Gépészeti főkönyvben • Vasúti járműkarbantartás • Vonat- és kocsivizsgálat • Vasúti jármű- és személyzetbiztosítás • Egyéb vasúti szolgáltatás (előfűtési energia biztosítása mozdonnyal, vasúti pálya hómentesítése, balesetelhárítási és vegyvédelmi készenlét, mérnöki és kutatási szolgáltatások, stb.) • Nem vasúti szolgáltatás (ipari, bérbeadási és egyéb szolgáltatás) 3.1.4.d.) Központi főkönyvben • Társasági irányítás • Központi szolgáltatás ⇒ humán szolgáltatások (általános humán szolgáltatás, humán partneri szolgáltatás, tanfolyami képzések) ⇒ társasági szolgáltatások (vontatási és általános célú gázolaj beszerzés, vontatási és általános célú vezetékes energia beszerzés, egyéb anyag beszerzés és készletezés, ruhaügyintézés, energetikai tevékenység, leltározás és selejtezés, hulladékkezelés, szolgáltatás beszerzés, központi közbeszerzés) ⇒ egyéb szolgáltatások (számviteli szolgáltatás, környezetvédelmi és munkabiztonsági szolgáltatás, ingatlan kezelési és építésfelügyeleti szolgáltatás, ügykezelési és dokumentációs szolgáltatás, marketing kommunikációs ügynöki tevékenység • Ingatlanhasznosítás • Egyéb nem vasúti szolgáltatás (ipari, kereskedelmi, bérbeadási és egyéb szolgáltatások) 3.2 Kalkulációs egység A kalkuláció tárgyán belül a pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások esetében a HÜSZ, a többi elkülönítendő tevékenység esetében a gazdálkodás igénye, valamint a teljesítményi és a költség-elszámolási rendszerek lehetőségei együttesen határozzák meg a kalkulációs egységet. A kalkulációs egységnek minősülő szolgáltatások részletes felsorolását a főkönyvekre vonatkozó önköltségszámítási fejezetek (4.3.1 – 4.7.1 pontok) határozzák meg. 3.3 Kalkulációs séma Főkönyvenként kerül kidolgozásra a kalkulációs séma az eltérő kalkulációs egységek és kalkulációs szintek miatt. A Személyszállítási főkönyvre és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvre azonos séma kerül kidolgozásra. A kalkulációs séma meghatározza a főkönyv kalkulációs egységeire vonatkozóan ¾ a kalkulációs tételeket, azaz a közvetlen, a vetítési mutató alapján osztott közvetett és az általános költségek,

875

valamint a bevételek kalkulációs szintjeinek tartalmát, gyűjtésének módszerét, ¾ a vetítési mutató alapján osztott közvetett és az általános költségek kalkulációs egységre történő felosztásának vetítési mutatóit, a felosztás vetítési mutatóját meghatározó teljesítményi és költség adatok gyűjtésének módját, a felosztás gyakoriságát. 3.4 Kalkulációs szint A főkönyvben elszámolt költségeknek és bevételeknek az UIC 374.sz. döntvénye alapján a vasúti szállítási tevékenységre vonatkozó fedezeti szintek szerint csoportosított elemeit tartalmazza: 0. szint: A főkönyvben az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire közvetlenül elszámolt költségek 1. szint: A főkönyvben az elkülönítendő tevékenységek azon költségei, melyek az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire teljesítményi mutatók vagy közvetlen költségek (0. szint) arányában kerülnek megosztásra 2. szint: A főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt általános költség és ráfordítás, mely tartalmazza • az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt üzletági irányítási költséget, • az egyéb, pénzügyi és rendkívüli ráfordításokat; • az elkülönítendő tevékenységek által igénybevett központi szolgáltatások költségét; valamint • a társasági irányítás elkülönítendő tevékenységre osztott költségét. Az elkülönítendő vasúti tevékenységek általános költsége és ráfordítása a vasúti tevékenység teljesítményi mutatója alapján, az egyéb tevékenységek általános költsége és ráfordítása e szolgáltatások 0. és 1. szinten elszámolt költségei és az 5. szintből az árbevételek arányában kerül megosztásra az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységei között. 3. szint: A főkönyvben az elkülönítendő tevékenységek által igénybevett gépészeti és személyszállítási szolgáltatások költsége, melyek az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire a Személyszállítási főkönyvek, a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvek és a Gépészeti főkönyvek kalkulációs egységeire döntően közvetlenül, a Pályavasúti főkönyv kalkulációs egységei esetében döntően teljesítményi mutatók alapján megosztva kerülnek elszámolásra. 4. szint: A főkönyvben az elkülönítendő tevékenységek által igénybevett pályavasúti szolgáltatások költsége az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire közvetlenül kerül elszámolásra. 5. szint: A főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt bevétel, mely tartalmazza az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire közvetlenül elszámolt (a személyszállítási árbevétel esetében a kalkulációs egységre tervezett árbevétel arányában meg-

876


osztott) árbevételt, valamint az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire osztott egyéb, pénzügyi és rendkívüli bevételeket. E tételek az elkülönítendő vasúti tevékenységek esetében a vasúti szolgáltatások teljesítményi mutatója alapján, az egyéb tevékenységek esetében e szolgáltatások 0. és 1. szinten elszámolt költségei és az 5. szintből az árbevételek arányában kerülnek megosztásra az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire. 3.5 Eredmény-kimutatás főkönyvi számlái A költségek, ráfordítások és bevételek a főkönyveken belül: • főkönyvi számlák (5, 8. és 9. számlaosztály) • főkönyvi szervezetek • tevékenységi sorok (X. számlaosztály) • pályaszakaszok kombinációjára kerülnek elszámolásra. A főkönyvi számlák a MÁV ZRt számlarendje 5, 8. és 9. számlaosztályában meghatározott főkönyvi szegmens értékkészlete. Tartalmát a számlaosztályok magyarázatai írják elő. Átterhelt költség (591 és 593 főkönyvi számlák) A szervezetek között (főkönyvek között, illetve a főkönyveken belül) végzett közvetlen belső szolgáltatás közvetlen előállítási költségen történő elszámolása a szolgáltatást nyújtó szervezet esetében közvetlen belső bevételként, a szolgáltatást igénybevevő szervezet esetében közvetlen belső költségként. Áttételezett költség (592 főkönyvi számla) A szervezeten belül a szervezet által végzett szolgáltatásokhoz gyűjtött áttételezendő költségek (0001-0499 tevékenységi sor) teljesítményi adatok (04 főkönyvi számla) alapján havonta a közvetlen és egyéb általános költségekre (0500-9999) kerülnek áttételezésre. A teljesítményi adatokat a szervezet bizonylat alapján havonta számolja el az áttételezést igénybevevő tevékenységi sorokra. Belső költség (594; 596; 598.1; 598.6 főkönyvi számlák) és belső bevétel (595; 597; 598.2; 598.7 főkönyvi számlák) A főkönyvi szervezetek elkülönítendő tevékenységei között a belső teljesítményi szolgáltatások szabályzata (továbbiakban: BTSZ) szerinti belső teljesítmény elszámolási rendszer alapján végzett belső szolgáltatás normatív önköltségen (BTSZ terváron) kerül elszámolásra a szolgáltatást nyújtó főkönyvi szervezet elkülönítendő tevékenysége esetében belső bevételként (595 és 598.2 fk), a szolgáltatást igénybevevő főkönyvi szervezet elkülönítendő tevékenységes esetében belső költségként (594 és 598.1 fk.). Év végén a 4.1.2.b) pont szerint elszámolt belső bevétel különbözetet az 597 és 598.7, belső költség különbözetet az 596 és 598.6 főkönyvi számlára számoljuk el.

27. szám

A központi irányítás üzletági szolgáltatásokra osztott költsége az 596.9 főkönyvi számlán kerül elszámolásra a főkönyvi szervezetek elkülönítendő tevékenységein belső költségként és az 597.9 főkönyvi számlán a központi irányítás főkönyvében belső bevételként. Technikai kódok az elkülönítendő tevékenységekre gyűjtött illetve megosztott ráfordításokhoz és bevételekhez A főkönyvi számlák közül a ráfordítások (86-89 fk) és bevételek (96-98 fk) esetében: • az elkülönítendő tevékenységhez közvetlenül hozzárendelt ráfordítások és bevételek a X_VA_5K • a kincstári eszközök értékcsökkenési leírási költség arányában megosztandó ráfordításai és bevételei az X_ VA_55P, • a nem kincstári eszközök értékcsökkenési leírási költség arányában megosztandó ráfordításai és bevételei az X_VA_55E, • az anyagköltség arányában megosztandó ráfordítások és bevételek a X_VA_511, • a nettó árbevétel arányában megosztandó ráfordítások és bevételek a X_VA_9, • az összes költség arányában megosztandó ráfordítások és bevételek a X_VA_5E kóddal kerülnek elkülönítésre a számlarendben. 3.6 Tevékenységi sor A MÁV ZRt számlarendje X. számlaosztályában meghatározott tevékenység szegmens értékkészlete, melynek tartalmát az X. számlaosztály magyarázata írja elő. A tevékenységi sor X. számlaosztály magyarázatában meghatározott tartalma alapján keresztösszefüggés van a tevékenységi sor mellett alkalmazható • 5, 812-813, 91-94 és 04 főkönyvi számlák, • pályaszakaszok, • munkaszámok (GIR Projekt Modul) között. A keresztösszefüggést a X. számlaosztály magyarázata szabályozza, meghatározva: • az adott tevékenységi sor és adott főkönyvi számla csoport egymáshoz tartozását, • a költség áttételezéshez szükséges teljesítményi adatok (04 főkönyvi számla) esetében az áttételezendő tevékenységi sor és a 04-es főkönyvi számla szerinti teljesítményi adat (mint az áttételezés vetítési alapja) egymáshoz tartozását, • az adott tevékenységi sor és adott pályaszakasz tartomány egymáshoz tartozását, • az adott tevékenységi sor mellett munkaszám szintű részletezés előírását a költségek további alábontására a GIR Projekt Modul alkalmazásával. Általános költség (a tevékenységet végző szervezetnél tevékenységi irányítás, az üzletági irányító szervezetnél üzletági irányítás, a társaság egészét irányító szervezeteknél társasági irányítás) az

27. szám


• az értékesítés és forgalmazás költsége (1500-2149 tev. sorok) • az igazgatási költség és egyéb általános költség (00011499 tev. sorok) • az irányítási és igazgatási tevékenységekhez igénybevett közvetlen belső költség, • a központi szolgáltatási szervezetek által végzett BTSZ belső központi szolgáltatások költsége (7000-7148 tev. sorok), • a társasági irányítás belső költsége (7149 tev. sor). Technikai tevékenységi sorok az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt költségekhez, ráfordításokhoz és bevételekhez A számviteli elkülönítési szabályzatban előírt módon az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt költségek, ráfordítások és bevételek a MÁV ZRt. számlarendjében alkalmazott • vasúti pályahálózat működtetés esetében: ⇒ a pályahálózat-hozzáférési szolgáltatásokon (azaz a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtott szolgáltatásokon) közül az EPP (vágányút használat szerinti pályahálózat-hozzáférési szolgáltatás), EPF (egyéb pályahálózat-hozzáférési szolgáltatás) ⇒ és a nem nyílt hozzáférés keretében nyújtott pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások esetében EPT (egyéb vasúti pályahálózat működtetés), • személyszállítás esetében: az ESK (közszolgáltatási személyszállítás) és ESN (közszolgáltatásnak nem minősülő személyszállítás), • vontatás esetében: az EGV, • egyéb tevékenység esetében: ⇒ Pályavasúti főkönyvben az EPE (Pályavasúti szervezetek egyéb tevékenysége), ⇒ Személyszállítási főkönyvben az ESE (Személyszállítási szervezetek egyéb tevékenysége), ⇒ Gépészeti főkönyvben az EGE (Gépészeti szervezetek egyéb tevékenysége) ⇒ Központi főkönyvben az EKE (a szervezetek központi szolgáltatási és egyéb tevékenysége) • a társasági irányítás esetében az EKI kóddal kerülnek elkülönítésre.

877

b.) A pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások közül az alapszolgáltatások, a személyvonat, tehervonat és teherkocsi állomáshasználattal kapcsolatos szolgáltatásai, és a teherkocsi tolatási szolgáltatások esetében az e szolgáltatásokra együttesen osztott EPP irányítási költség, ráfordítás és bevétel a vágányút használat összetett teljesítményi mutatója alapján kerül megosztásra a szolgáltatások között a részletes önköltségszámítás során. A többi pályahálózat-hozzáférési szolgáltatásra osztott EPF és az egyéb vasúti pályahálózat működtetésre osztott EPT irányítási költség, ráfordítás és bevétel a szolgáltatások elkülönített költsége (illetve árbevétele) vetítési alapok alapján kerül megosztásra. 3.7. Pályaszakasz A MÁV ZRt számlarendjében meghatározott pályaszakasz szegmens értékkészlete, melynek tartalmát az X. számlaosztály magyarázata írja elő. A vasúti pálya helyhez kötött létesítményeinek földrajzi elhelyezkedését jelölő statisztikai szakasz, mely lehet nyíltvonalon vagy állomáson lévő pályaszakasz. Az állomáson lévő pályaszakasz száma megegyezik az állomás szolgálati hely kódszámának első négy számjegyével. 3.8 Vonalkategória A vasúti törvény előírja a vasútvonalak besorolását, melyet a MÁV ZRt A, B és C kategóriával jelöl az alábbiak szerint: A Transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pálya B Egyéb országos törzshálózati vasúti pálya C Országos vasúti mellékvonalak A vasúti pályahálózat-hozzáférés Hálózati Üzletszabályzata mellékletei írják elő a nyílt hozzáférésű vasúti pálya nyíltvonali pályaszakaszainak az I., II. és III. vonalkategóriákba történő sorolását • egyrészt a személyszállítás, • másrészt az árufuvarozás vonatkozásában. 3.9 Állomási kategória

A vasúti pályahálózat működtetés • vágányút használat szerinti pályahálózat-hozzáférési szolgáltatás (EPP), • egyéb pályahálózat-hozzáférési szolgáltatás (EPF) és • egyéb vasúti pályahálózat működtetés (EPT) szerinti elkülönítésére az alábbi indokok miatt van szükség: a.) Év végén a pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások (EPP+EPF) belső költségét és belső bevételét a HÜSZ szerinti díjakon, míg az egyéb vasúti pályahálózat működtetés belső költségét és belső bevételét év végén az utókalkuláció szerinti tényleges önköltségen kell elszámolni.

A vasúti pályahálózat-hozzáférés Hálózati Üzletszabályzata mellékletei írják elő a nyílt hozzáférésű állomásoknak, megállóhelyeknek, rendező-pályaudvaroknak, rakodóhelyeknek a pályahasználati díj ellenében nyújtott alap- és járulékos szolgáltatások szempontjából az I., II. és III. csoportokba történő kategorizálását: • külön a személyszállítás és • külön az árufuvarozás szempontjából.

878


3.10 Vonattípus, vonatnem, vonatszám, valamint vonatkategória A vonattípusokat az üzletágak határozzák meg: • a személyvonatok esetében a Személyszállítási Üzletág, illetve a Keskeny nyomközű térségi személyszállítás: • minőségi belföldi távolsági vonat • standard belföldi távolsági vonat • budapesti elővárosi vonat • vidéki elővárosi vonat • térségi, szárnyvonali vonat • nemzetközi vonat • szolgálati vonat • egyéb nem közszolgáltató vonat • a tehervonatok és pályavasúti vonatok esetében a Pályavasúti Üzletág, • a gépészeti vonatok esetében a Gépészeti Üzletág. A hatályos menetrendi utasítás végrehajtási utasítása írja elő a vonattípusokhoz sorolt vonat nemek és a vonat nemekhez sorolt vonatszámok értékeit, továbbá a HÜSZ szerinti vonatkategóriák hozzárendelését. A HÜSZ szabályozza a vonatkategóriákat: • távolsági személyvonat • helyi személyvonat • szerelvényvonat • tehervonat • mozdony vonat 3.11 Vontatási nem, mozdonysorozat, mozdonykategória

27. szám

• II. osztályú ülőhelykilométer (ul2km), • képzett fogyasztás (kepfogy), teljesítményi mutatók vonatszám, vonatnem, vontatási nem, mozdonysorozat és pályaszakasz bontásban, valamint a • tolatási kilométer (tkm) a vontatási nem, mozdonysorozat és fejlesztve állomási pályaszakasz bontásban. Az FVS végrehajtási utasítása írja elő az FVS teljesítményi mutatók értékei gyűjtésének módját. 3.13 SZIR teljesítményi mutatók A SZIR-ből kinyerhető állomási adatok: • indult, átment, érkezett tehervonat db, • rendezett, kiszolgált, valamint ki/besorozott teherkocsi db. teljesítményi mutatók vonatnem és állomási pályaszakasz bontásban. SZIR-ből kinyerhető tehervonat vonatközlekedési adatok: • vonatkilométer (vkm), • elegytonnakilométer (etkm), • árutonna km (atkm), • rakott kocsitengely kilométer (rtgkm), • üres kocsitengelykilométer (utgkm), teljesítményi mutatók vonatnem, vontatási nem, mozdonysorozat és pályaszakasz bontásban. A szállítás irányítási rendszer (SZIR) végrehajtási utasítása írja elő a SZIR teljesítményi mutatók értékei gyűjtésének módját. 3.14 Menetrendi teljesítményi mutatók

A vontatási nem a • villamos mozdonnyal, • villamos motorvonattal, • dízel mozdonnyal, • dízel motorkocsival, • gőzmozdonnyal történő vontatás, tolatás elkülönítését szolgálja. A mozdonysorozat a vontatási nemen belül műszakilag elkülönített mozdonytípusok jelölésére szolgál. A mozdonykategória a mozdonysorozatok műszaki jellegű csoportba sorolását jelenti. Az FVS hatályos végrehajtási utasítása írja elő a vontatási nemek és az azokhoz tartozó mozdonysorozatok értékeit. 3.12 FVS teljesítményi mutatók Az FVS-ből kinyerhető: • vonatkilométer (vkm), • szinkronmeneti km, • elegytonnakilométer (etkm), • tehertengelykilométer (ttgkm), • személykocsi tengelykilométer (sztgkm), • I. osztályú ülőhelykilométer (ul1km),

A menetrendből és a menetvonal igénylési rendszerből (MELINDA) kinyerhető: • közlekedett személyvonat db, • 1-2. osztályú összesített ülőhely db teljesítményi mutatók vonatszám, vonatnem és állomási pályaszakasz bontásban külön megjelölve, hogy az állomás az adott vonat szempontjából induló, megálló, átmenő vagy végállomásnak minősül-e. A MELINDÁ-ból kinyerhető még a személyvonatokra: • vonatkilométer (vkm), teljesítményi mutatók vonatnem, vontatási nem és pályaszakasz bontásban. A menetrend hatályos végrehajtási utasítása írja elő a menetrendi teljesítményi mutatók értékei gyűjtésének módját. 3.15 Gazdálkodásirányítási Információs Rendszer (GIR) A GIR a MÁV ZRt integrált pénzügyi tranzakció rendszere, amely a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokat tartalmaz

27. szám


• a MÁV ZRt. kezelésében álló tárgyi eszközökről (építmények, gépek, berendezések, járművek), • a munkafolyamatok során beszerzett és felhasznált anyagokról és szolgáltatásokról, • a beruházások, karbantartások és egyéb munkaszám szerint elkülönítendő projektekről, • a MÁV ZRt. kötelezettségeiről és kinnlevőségeiről, • az egyéb eszközökről és forrásaikról, • az ezekhez kapcsolódó pénzügyi műveletekről, valamint • a felmerült költségekről és a megszerzett bevételekről. A GIR standard modulokból valamint a MÁV ZRt részére kifejlesztett modulokból (pl. BTSZ elszámolás) áll. Külső rendszerként csatlakoznak a GIR rendszerhez a Bérszámfejtési rendszer (IHIR), menetjegy feldolgozási (állomási főszámadási) rendszer. A számviteli elszámolás GIR-ben történő végrehajtását a többször módosított hatályos GIR utasítás írja elő. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Az önköltségszámítás elvei, tartalma 4.1.1 Az önköltségszámítás célja Az önköltségszámítás célja az üzletágak elkülönítendő vasúti tevékenységeihez tartozó szolgáltatások érdekében felhasznált költségek számviteli törvény előírásainak megfelelő átláthatóságának biztosítása, e szolgáltatások eredményességének vizsgálata, az árképzés és a belső díjak felülvizsgálata. 4.1.2 Az önköltségszámítás alapelvei A MÁV ZRt számviteli elkülönítési szabályzata meghatározza: • valamennyi MÁV ZRt által végzett külső és belső szolgáltatásnak az elkülönítendő tevékenységekhez való hozzárendelését, • az elkülönítendő tevékenységekhez közvetlenül, illetve megosztással hozzárendelhető költségek, ráfordítások és bevételek körét, • a megosztással történő hozzárendelés esetén a megosztás vetítési alapját, • a közvetlenül hozzárendelt illetve megosztott költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítendő tevékenységre történő elszámolásának módját, • a MÁV ZRt elkülönítendő tevékenységei közötti belső elszámolás módját, a belső elszámolás miatti halmozódás kiszűrését MÁV ZRt szinten, • a tevékenységi eredmény-kimutatások összeállításának módját. Az önköltségszámítás alapelvei a számviteli elkülönítési szabályzat előírásai alapján: a.) A főkönyvek adatai alapján végzett önköltségszámítás a főkönyvekben elszámolt elkülönítendő tevékeny-

879

ségekhez tartozó szolgáltatások kalkulációs egységeire vonatkozik, a kalkulációs egységekre összevont valamennyi költségének, ráfordításának és bevételének meg kell egyeznie az elkülönítendő tevékenység elszámolt adataival. E kalkulációs egységek külső szolgáltatások, BTSZ belső szolgáltatások, vagy külső és belső fél (BTSZ) részére egyaránt végzett szolgáltatások lehetnek. b.) A BTSZ belső szolgáltatások belső költségének és belső bevételének elszámolása során év végén ¾ a vasúti pályahálózat-hozzáférés belső szolgáltatásai esetében a HÜSZ-ben meghirdetett díjakat, ¾ a profitorientált belső szolgáltatások esetében a normatív (BTSZ terváras) és piaci ár közül az alacsonyabb díjat, ¾ az egyéb belső szolgáltatások esetében a tényleges önköltséget kell alkalmazni. A belső szolgáltatások piaci ára illetve tényleges önköltsége figyelembe vételével el kell készíteni az utókalkuláció második változatát. c.) A főkönyvben elkülönítendő tevékenységre elszámolt, az elkülönítendő tevékenység kalkulációs egységei között megosztandó költségek (1-5. szintek egyes kalkulációs szintjei) esetében: ¾ az elkülönítendő vasúti szolgáltatások részletes kalkulációs egységei közötti megosztásnál döntően vasúti teljesítményi mutatót, ¾ az egyéb tevékenységek részletes kalkulációs egységei közötti megosztásnál az elkülönítési szabályzatban leírt vetítési alapokat kell alkalmazni. d.) A szolgáltatások külső fél és belső szervezet által végzett tevékenység részére történő végzése esetében a kalkulációt a szolgáltatásra kell elvégezni oly módon, hogy a szolgáltatás külső árbevétele és belső bevétele megállapítható legyen. e.) A külső és belső fél részére is végzett nem profitorientált szolgáltatások esetében a belső szolgáltatás tényleges önköltségét az árbevételnek a teljes költségből történő levonásával kell meghatározni. 4.1.3 Az önköltségszámítás tartalma Az önköltségszámítási szabályzat a főkönyvek elkülönített tevékenységeihez tartozó kalkulációs egységek összességére főkönyvenként elkülönített szabályozást tartalmaz. Kivétel ez alól a Személyszállítási főkönyv és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyv, melyek önköltségszámítási sémája megegyezik. Az önköltségszámítási szabályzat az önköltségszámítás célja, követelményei alapján az elszámolás alábbi területeit szabályozza: • A főkönyvi szervezetek által végzett elkülönített tevékenységekhez tartozó a) kalkulációs egységek, b) kalkulációs séma,

880


meghatározásának elveit főkönyvenként elkülönítve. • A kalkuláció bizonylatait, a kalkuláció és a főkönyvi könyvelés adatai egyeztetésének módját és gyakoriságát. • A kalkuláció készítésének gyakoriságát, a kalkuláció időpontját és mélységét. • A kalkuláció adatai hasznosításának módját. • Az adatszolgáltatásért illetve a kalkuláció készítéséért felelős személyek kijelölését. 4.2 Pályavasúti főkönyvben elszámolt elkülönítendő tevékenységekhez tartozó szolgáltatások (továbbiakban együtt: Pályavasút) önköltségszámítása 4.2.1 Pályavasút kalkulációs egységei A pályavasút kalkulációs egységei az elkülönítési szabályzat alapján elszámolt elkülönítendő tevékenységek szolgáltatásonkénti részletezését jelentik; a pályahálózathozzáférési szolgáltatások esetében a vasúti törvény 3. sz. mellékletében, a HÜSZ-ben és az Önköltségszámítási és Díjképzési Szabályzatban (továbbiakban ÖDSZ) előírtakkal összhangban az alábbi bontásban: 4.2.1.a) Vasúti pályahálózat-működtetés kalkulációs egységei aa) A pályahálózat-hozzáférési szolgáltatásokat (azaz a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtott szolgáltatásokat a Hálózati Üzletszabályzatban előírt tartalommal: • idegen fél részére külső bevételért (árbevétel), • MÁV ZRt-én belül a személyszállítási és a vontatási tevékenységhez kapcsolódó vonatokhoz (HÜSZ.6.1. pont) belső bevételért végzi a MÁV ZRt. A kalkulációs egységek mind a MÁV ZRt-én belüli belső szolgáltatásokat, mind a külső fél részére végzett szolgáltatásokat együtt tartalmazzák, mivel a szolgáltatások költségeinek a HÜSZ-ben meghatározott azonos díjakon alapuló külső árbevételből és a belső bevételből kell megtérülniük. • Alapszolgáltatások ¾ Menetvonal biztosítás és lemondás ⇒ Személyvonatok (távolsági vonat, helyi vonat, szerelvényvonat és nosztalgia vonat) menetvonal biztosítása és lemondása ⇒ Tehervonatok menetvonal biztosítása és lemondása ⇒ Mozdonyvonatok menetvonal biztosítása ⇒ Üzemi vonat (próbavonat, szolgálati vonat és egyéb üzemi vonat) menetvonal biztosítása ¾ Közlekedtetés ⇒ Személyvonatok (távolsági vonat, helyi vonat, szerelvényvonat és nosztalgia vonat) közlekedtetése ⇒ Tehervonatok közlekedtetése ⇒ Mozdonyvonatok közlekedtetése ⇒ Üzemi vonat (próbavonat, szolgálati vonat és egyéb üzemi vonat) közlekedtetése

27. szám

• Járulékos hozzáférési szolgáltatások ¾ Felsővezeték használat ⇒ Személyvonatok (távolsági vonat, helyi vonat, szerelvényvonat és nosztalgia vonat) felsővezeték használata ⇒ Tehervonatok felsővezeték használata ⇒ Mozdonyvonatok felsővezeték használata ⇒ Üzemi vonat (próbavonat, szolgálati vonat és egyéb üzemi vonat) felsővezeték használata ¾ Állomás használat ⇒ Személyvonatok állomás használata megállás céljából (I.,II. és III. kategóriájú állomáson) ⇒ Személyvonatok kiinduló/végállomás használata (I.,II. és III. kategóriájú állomáson) ⇒ Tehervonat induló/célállomás használata (I.,II. és III. kategóriájú állomáson) ⇒ Tehervonat közbenső állomás használata (I.,II. és III. kategóriájú állomáson) ⇒ Teherkocsi kiszolgálás célú állomás használata (I.,II. és III. kategóriájú állomáson) ¾ Járműtárolás ¾ Vasúti járműmérleghez való hozzáférés biztosítása ¾ Egyéb járulékos szolgáltatások ⇒ Hálózati csökkentett üzemvitel (üzemszünet) felfüggesztése, szolgálat szüneteltetés felfüggesztése, szolgálat megszakítás felfüggesztése ⇒ Vonat adatfelvevői tevékenység végzése • Kiegészítő szolgáltatások ¾ Teherkocsi tolatás ⇒ Teherkocsi kiszolgálási célú tolatás ⇒ Teherkocsi rendezési célú tolatás ⇒ Teherkocsi kiszolgálási célú vállalkozó vasúti tolatás ⇒ Teherkocsi rendezési célú vállalkozó vasúti tolatás ¾ Veszélyes áruk, rendkívüli küldemények továbbítása ⇒ Veszélyes áruval rakott kocsik vonatban történő továbbítása ⇒ Rendkívüli küldemények vonatban való közlekedtetése ¾ Záhonyban ⇒ Mérlegelés ⇒ Áttengelyezés • Mellékszolgáltatások ¾ Pályavasúti tolatószemélyzet eseti biztosítása ¾ Egyéb mellékszolgáltatások (Oktatás és vizsgáztatás, állomási szolgálati helyiségek, valamint állomási és vonali területek, állomási berendezések rendelkezésre bocsátása, és egyéb mellékszolgáltatások) ab) Az egyéb vasúti pályahálózat működtetés (azaz a vasúti pályahálózathoz való nem nyílt hozzáférés) keretében • MÁV ZRt-én belül nyújtott szolgáltatás a keskeny nyomközű térségi vasúti pályahálózat-hozzáférés az MVH által meghatározott térségi vasúti pályaszakaszok esetében

27. szám


• Idegen fél részére végzett szolgáltatás a saját célú és összekötő vágány esetében a ⇒ saját célú és összekötő vágány használat ⇒ saját célú és összekötő vágány belső tolatás ⇒ saját célú és összekötő vágányra személyzetbiztosítás 4.2.1.b) Egyéb szolgáltatások kalkulációs egységei • Logisztikai szolgáltatás ⇒ Rakodás ⇒ Átrakás ⇒ Mérlegelés ⇒ Egyéb logisztikai szolgáltatás • Üzemi vágány felügyelet • Pályavasút által végzett menetjegyeladás • Tolatógép eseti biztosítása • Vasúti jármű tisztítása • Nem vasúti szolgáltatás (ipari, építőipari, bérbeadási és egyéb szolgáltatás)

881

• az egyéb pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások (felsővezeték használat és a fentiekben nem szereplő járulékos, kiegészítő és mellékszolgáltatások) • az egyéb vasúti pályahálózat működtetési tevékenységek (keskeny nyomközű térségi pályahálózat-hozzáférés, saját célú és összekötő vágánnyal kapcsolatos szolgáltatások) • az egyéb szolgáltatások 4.2.3 Pályavasút kalkulációs tételei, a költségek és bevételek gyűjtésének módja A pályavasút kalkulációs tételei szintekkel azonosítva kerülnek meghatározásra. 0 szint: Vasúti pályahálózat működtetési és egyéb szolgáltatás közvetlenül elszámolt költsége 0.1 szint: Vasúti pályahálózat működtetés közvetlenül elszámolt költsége

4.2.2 Pályavasút kalkulációs sémája 0.1.1. Alapszolgáltatás közvetlenül elszámolt költséA pályavasút kalkulációja kalkulációs tételek és vetítési mutatók alkalmazásával történik. A pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások önköltségének vasútvonalankénti vizsgálhatósága érdekében az alapszolgáltatások és a felsővezeték-használat költsége nyíltvonali pályaszakaszra; az állomási hozzáférési és a teherkocsi tolatási szolgáltatások költsége állomási pályaszakaszra is kigyűjtésre illetve megosztásra kerül. A pályaszakaszokra alkalmazott csoportosítások határozzák meg, hogy mely pályaszakaszok tartoznak a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz, illetve a keskeny nyomközű (nem nyílt hozzáférésű) térségi vasúti pályához. Az állomási pályaszakaszon kimutatott kalkulációs egységek a vonali önköltségszámítás során: • egy adott nyíltvonali pályaszakaszon történő előfordulás esetében az adott nyíltvonali pályaszakasz, • több nyíltvonali pályaszakasz elágazó pontja esetében – megfelelő teljesítményi mutató hiányában – a legmagasabb kategóriájú nyíltvonali pályaszakasz költségei között kerül figyelembe vételre. (Ugyanis a teljesítményi információs rendszer jelenleg nem biztosít az elágazó állomás környező nyíltvonali pályaszakaszaira vonatkozó olyan nyíltvonali teljesítményi adatokat az önköltségszámításhoz, amely a környező pályaszakaszokon közlekedett vonatokból vonatszám alapján elkülöníti az adott állomáson pályahálózat-hozzáférési szolgáltatásokat igénybevett vonatok teljesítményét.) A kalkulációs sémában az eltérő szint és kalkulációs egység tartalom miatt elkülönítésre kerülnek az alábbi kalkulációs termékek: • a vágányút használat szerinti pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások (alapszolgáltatás, állomás használat, teherkocsi tolatás)

ge Vasúti pályahálózat al-, fel- és egyéb építménye, távközlő- és biztosítóberendezése, térvilágítási és villamos váltófűtési berendezései nyíltvonali pályaszakaszon elszámolt • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége Menetrendkészítés és menetvonal lemondás közvetlen költsége Forgalmi üzemirányítás költsége Pályakapacitás elosztó szervezet (VPE), az MVH és az egyéb vasúti hatóságok engedélyezési díjainak számlázott költsége Az alapszolgáltatás költségeinek 15%-a a menetvonal biztosítás, 85%-a a közlekedtetés költsége. 0.1.2. Felsővezeték használat közvetlenül elszámolt költsége Vasúti pályahálózat felsővezetéke és egyéb erősáramú berendezése (kivéve a térvilágítást és a villamos váltófűtést) nyíltvonali, állomási és hálózati pályaszakaszon elszámolt • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége 0.1.3. Vasúti pályahálózat működtetés egyéb közvetlenül elszámolt költsége Tartalmazza: • a peron, az utastájékoztatás és az állomásvirágosítás költségét: a személyvonat állomáshasználat megállás céljából kalkulációs egységeire, • a személyvonat rendezés költségét: a személyvonat forduló állomás használat kalkulációs egységre,

882


• a csatlakozó vágány költségeit, a saját célú vasúti vágány kiszolgálás költségét: a teherkocsik kiszolgálási célú állomáshasználata kalkulációs egységeire, • a teherkocsi rendezés és tolatás, a gurítópályaudvari berendezések, a SZIR költségét: a teherkocsi tolatás kalkulációs egységeire, • a mérlegelés, tengelyátszerelés, tolató személyzet eseti biztosítása, vonatfelvétel és egyéb mellékszolgáltatások állomási költségeit, a keskeny nyomközű térségi vasúti pályahálózat és a saját célú és összekötő vágányok al-,fel-, magas és egyéb építmény, távközlő és biztosító berendezési és állomási költségeit: a megfelelő pályahálózat-hozzáférési és egyéb vasúti pályahálózat működtetési szolgáltatásokra kimutatva. 0.2 szint: Pályavasúti egyéb tevékenység közvetlenül elszámolt költsége: • Üzemi vágány felügyelet költsége • Rakodás és egyéb logisztikai szolgáltatások költsége • Állomásokon végzett személyszállítás tevékenység (jegykiadás) költsége • Nem pályavasúti tevékenységek költsége (személyvonat fűtés-világítás, személykocsi előkészítés, személykocsi és mozdonyirányítás, poggyászkezelés, vasúti járművek, fordítókorong, vontatás üzemi munka, Vasúttörténet Park költsége) • Ipari és építőipari, távközlési, bérbeadási, jóléti, stb. tevékenységek költsége 1 szint: Vasúti pályahálózat működtetés, illetve egyéb szolgáltatás kapcsolódó tevékenységeinek költsége 1.1-1.2 szint: Állomási és hálózati vasúti pálya al-, fel- és egyéb építménye, távközlő- és biztosítóberendezése, térvilágítási és villamos váltófűtési berendezése költsége Vasúti pályahálózat al-, fel- és egyéb építménye (kivéve az állomási mellékvágányokat), távközlő- és biztosítóberendezése, térvilágítási és villamos váltófűtési berendezése állomási és hálózati pályaszakaszon elszámolt • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége, mely az alapszolgáltatás, az állomás használat, valamint a teherkocsi tolatás kalkulációs egységeire kerül megosztásra. Az állomási mellékvágány al-, fel- és egyéb építménye állomási és hálózati pályaszakaszon elszámolt • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége, mely a személyvonat fordulóállomás használat, valamint a teherkocsi tolatás kalkulációs egységeire kerül megosztásra.

27. szám

1.3 szint: Egyéb állomási és központi tevékenységek költsége Tartalmazza: • a forgalmi szolgálat, forgalmi ellenőrzés, forgalmi felügyelet, forgalmi készenlét költségét, • a forgalmi épület és építmény üzemeltetési, karbantartási és értékcsökkenési leírási költségét, • a kő- és sínszállító teherkocsi karbantartási és értékcsökkenési leírási költségét mely az alapszolgáltatás, az állomás használat, valamint a teherkocsi tolatás kalkulációs egységeire kerül megosztásra. 2 szint: Pályavasúti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt általános költség, ráfordítás 2.1 szint: Pályavasúti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt saját irányítási költség, ráfordítás A Pályavasúti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire megosztandó: • Tevékenységi és üzletági irányítási költség • Egyéb ráfordítás • Pénzügyi ráfordítás • Rendkívüli ráfordítás 2.2 szint: Pályavasúti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységre elszámolt igénybevett központi szolgáltatások A Pályavasúti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire megosztandó igénybevett központi szolgáltatások belső költsége 2.3 szint: Pályavasúti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységre elszámolt társasági irányítás A Pályavasúti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire megosztandó társasági irányítás belső költsége A vágányút használat szerinti pályahálózat-hozzáférési szolgáltatásokra elszámolt általános költség és ráfordítás a hálózati vágányút használati mutató alapján kerül megosztásra a kalkulációs egységek között. Az egyéb vasúti pályahálózat működtetési szolgáltatásokra, illetve az egyéb szolgáltatásokra elszámolt általános költség és ráfordítás kalkulációs egységek közötti megosztásának vetítési alapja a kalkulációs egységre 0 és 1. szinten elszámolt alábbi költségek: • általános célú gázolaj beszerzési és készletezési szolgáltatások: általános célú gázolajköltség • általános célú vezetékes energia beszerzési szolgáltatások: általános célú vezetékes energia költség • energiagazdálkodási szolgáltatás: energia költség

27. szám


• ruhaügyintézés: munka-, egyen- és védőruhaköltség • egyéb anyagbeszerzési és készletezési szolgáltatások: az energia, víz- és csatorna, valamint a ruha költségeket nem tartalmazó anyagköltség • szolgáltatás beszerzés: igénybevett szolgáltatások költsége • humán szolgáltatások: személyi jellegű ráfordítások • egyéb központi szolgáltatások, saját általános költség, központi irányítás költsége: összes költség • a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése, selejtezése, értékvesztése és káreseménye ráfordításai: értékcsökkenési leírási költségek • a készletek selejtezése és értékvesztése ráfordításai: anyagköltségek • a követelések értékvesztése és leírása ráfordításai: értékesítés nettó árbevétele • az összes többi megosztandó ráfordítás: összes költség. 3 szint: Pályavasúti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt, igénybevett gépészeti és személyszállítási szolgáltatás költségei Az igénybevett belső szolgáltatások közül: • a tolatás költségét: a személyvonat fordulóállomás használata és a teherkocsik kiszolgálási és rendezési célú tolatása, • a szolgálati vonat költségét: az alapszolgáltatás, az állomás használat, valamint a teherkocsi tolatás • a vasúti pálya hómentesítése, a baleseti és vegyvédelmi készenlét költségét: az alapszolgáltatás, az állomás használat, valamint a teherkocsi tolatás kalkulációs egységeire osztjuk meg. 5 szint: Pályavasúti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt bevétel A vasúti pályahálózat működtetési, valamint az egyéb tevékenységek • árbevételét és belső bevételét kalkulációs egységekhez rendelve; • egyéb, pénzügyi és rendkívüli bevételeit kalkulációs egységekre megosztva tartalmazza. A megosztás módszere megegyezik a 2. szintnél leírt elvekkel. A pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások árbevétele esetében az árbevétel, a felár és a díjkedvezmény külön szinten kerül kimutatásra. 4.2.4 Pályavasúti kalkulációs tételek kalkulációs egységre és nyíltvonali pályaszakaszra történő felosztásának vetítési mutatói A pályavasút kalkulációs tételei a kalkulációs tételhez meghatározott vetítési mutatók alapján kerülnek megosztásra pályavasúti kalkulációs egységre, illetve nyíltvonali pályaszakaszra.

883

4.2.4.a) A pályavasúti kalkulációs egységekre történő megosztáshoz használt vetítési mutatók alkalmazásának elvei aa) A menetrend összeállítás, forgalmi üzemirányítás, az MVH és VPE díjak, a vonatközlekedés elmaradás költségének: ¾ 85%-a a személy-, teher-, mozdony és üzemi vonat vonatkilométer teljesítménye (vkm) arányában kerül felosztásra a közlekedtetés kalkulációs egységei között. ¾ 15%-a a személy-, teher-, mozdony és üzemi vonat vonat db arányában kerül felosztásra a menetvonal biztosítás kalkulációs egységei között. ab) A vasúti pálya al-, fel- és egyéb építményei nyíltvonali pályaszakaszon elszámolt karbantartási, üzemeltetési és értékcsökkenési leírási költségének ¾ 85%-a a személy-, teher-, mozdony és üzemi vonat nyíltvonali pályaszakasz elegytonnakilométer teljesítménye (etkm) arányában kerül felosztásra a közlekedtetés kalkulációs egységei között. ¾ 15%-a a személy-, teher-, mozdony és üzemi vonat nyíltvonali pályaszakasz vonat db arányában kerül felosztásra a menetvonal biztosítás kalkulációs egységei között. ac) A vasúti pálya távközlő és biztosító berendezései, valamint térvilágítási és villamos váltófűtési berendezései nyíltvonali pályaszakaszon elszámolt karbantartási, üzemeltetési és értékcsökkenési leírási költségének ¾ 85%-a a személy-, teher-, mozdony és üzemi vonat nyíltvonali pályaszakasz vonatkilométer teljesítménye (vkm) arányában kerül felosztásra a közlekedtetés kalkulációs egységei között, ¾ 15%-a a személy-, teher-, mozdony és üzemi vonat nyíltvonali pályaszakasz vonat db arányában kerül felosztásra a menetvonal biztosítás kalkulációs egységei között. ad) A felsővezeték és egyéb erősáramú berendezések (kivéve a térvilágító eszközök és váltófűtő berendezések) üzemeltetési, karbantartási és értékcsökkenési leírási költségeiből ¾ a nyíltvonali pályaszakaszon elszámolt költség a személy-, teher- és üzemi vonatok nyíltvonali pályaszakasz villamos vonatkm teljesítménye, ¾ a hálózati pályaszakaszon elszámolt költség a hálózati villamos vonatkm, ¾ az állomási pályaszakaszon elszámolt költség az indult-érkezett-megállt-áthaladt vonat db alapján kerül megosztásra a személy-, teher- és üzemi vonat felsővezeték használata kalkulációs egységeire. ae) A vasúti pálya (csatlakozó vágányt, gurító pályaudvari berendezést és állomási mellékvágányt nem tartalmazó) ¾ al-, fel- és egyéb építményeinek, ¾ távközlő- és biztosító berendezéseinek ¾ térvilágító eszközeinek és váltófűtő berendezéseinek, karbantartási, üzemeltetési és értékcsökkenési leírási költségéből

884


¾ a hálózati pályaszakaszon elszámolt költség a hálózati vágányút használat összetett vetítési mutatója, ¾ az állomási pályaszakaszon elszámolt költség az állomási vágányút használat összetett vetítési mutatója

27. szám

arányában kerül felosztásra az alapszolgáltatás, az állomás használat és a teherkocsi tolatás kalkulációs egységeire.

Az összetett teljesítményi mutatók tartalma az alábbi: A hálózati vágányút használat vetítési mutató az állomási pályaszakaszon kimutatott és hálózati szintre összeadott alábbi teljesítményelemek együttes összege: Elem

Teljesítmény

Kalkulációs egység

1.

Átmenő vonat db számának 15%-a

Menetvonal biztosítás

2.

Átmenő vonat db számának 85%-a

Közlekedtetés

3

Megálló személyvonat (szerelvényvonat nélkül) db/2

Személyvonat állomáshasználat megállás céljából

4.

Induló-érkező személyvonat db/1,05

Személyvonat fordulóállomás használat

5.

Induló-érkező tehervonat db * 2,8

Tehervonat induló-célállomás használat

6.

Közbenső állomáson kocsi ki-besorozás, mozdonycsere, kocsisorrend fordulás céljából történő állomáshasználat tehervonat db * 2,8

Tehervonat közbenső állomás használat

7.

Kiszolgált teherkocsi db / 4

Teherkocsi kiszolgálási célú állomás használata

8.

Kiszolgált teherkocsi db / 5

Teherkocsi kiszolgálási célú tolatása

9.

Rendezett teherkocsi db / 5

Teherkocsi rendezési célú tolatása

10.

Vasútvállalattal kiszolgált teherkocsi db / 5

Teherkocsi kiszolgálási célú vasútvállalati tolatása

Az állomási vágányút használat vetítési mutató az állomási pályaszakaszon kimutatott – a fenti táblázatban felsorolt – teljesítményelemek együttes összege. af) A csatlakozó vágányok ¾ al-, fel- és egyéb építményeinek, ¾ távközlő- és biztosító berendezéseinek ¾ térvilágító eszközeinek és váltófűtő berendezéseinek, ¾ felsővezetékének és egyéb erősáramú berendezéseinek költségeiből: ¾ a hálózati pályaszakaszon elszámolt költség a 01. mutatócsoportból, ¾ az állomási pályaszakaszon elszámolt költség a 02. mutatócsoportból a Kiszolgált teherkocsi db / 4 mutató alapján kerül megosztásra a teherkocsik kiszolgálási célú állomáshasználata kalkulációs egységeire. ag) A gurító pályaudvari berendezések karbantartási és értékcsökkenési leírási költségéből ¾ a hálózati pályaszakaszon elszámolt költség a 01 mutatócsoportból, ¾ az állomási pályaszakaszon elszámolt költség a 02 mutatócsoportból

a kiszolgált teherkocsi db/5 + rendezett teherkocsi db/5 + vasútvállalattal kiszolgált teherkocsi db/5 öszszevont mutató alapján a teherkocsi tolatás kalkulációs egységeire kerül megosztásra. ah) Az állomási mellékvágányok al-, fel- és egyéb építményeinek ¾ hálózati pályaszakaszon elszámolt költsége a Hálózati tolatási célú vágányút használati mutató (01 mutatócsoportból) ¾ állomási pályaszakaszon elszámolt költsége az Állomási tolatási célú vágányút használati mutató (02 mutatócsoprtból) alapján a személyvonat forduló állomás használata és a teherkocsi tolatás kalkulációs egységekre kerül megosztásra. Az összetett teljesítményi mutatók tartalma az alábbi: A hálózati tolatási célú vágányút használat mutatója az állomási pályaszakaszon kimutatott és hálózati szintre összeadott ¾ induló-érkező személyvonat db*1,05 ¾ kiszolgált teherkocsi db/5 ¾ rendezett teherkocsi db/5

27. szám


¾ vasútvállalattal kiszolgált teherkocsi db/5 teljesítmények együttes összegét tartalmazza. Az állomási tolatási célú vágányút használat mutatója az állomási pályaszakaszon kimutatott fenti teljesítmények együttes összegét tartalmazza. A nyíltvonali illetve állomási pályaszakaszon elszámolt költségek esetében amennyiben adott pályaszakaszon nem létezik teljesítményi adat az eljárás az alábbi: • Megvizsgálásra kerül, hogy a pályaszakasz nem tartozik-e szünetelő forgalmú vasúti pályához. Ha igen, akkor a költség az „1326 Szünetelő forgalmú vasúti pálya” kalkulációs egységre kerül elszámolásra. • Ha az adott pályaszakasz nem tartozik szünetelő forgalmú vasúti pályához; az állomási pályaszakaszok esetében, amennyiben ugyanolyan nevű állomás létezik az állomási pályaszakaszok között (pl. a rendező-pályaudvarok, határállomások esetében), megfeleltetés készül a két pályaszakasz között, mivel a teljesítményi rendszerek a rendező-pályaudvarok és a határállomások kódja helyett az azonos nevű állomások kódját alkalmazzák. Azaz a költséget a megfeleltetés szerinti állomás teljesítményi adatai alapján osztjuk meg kalkulációs egységek között. • Amennyiben a pályaszakaszra elszámolt költséget az előzőekben leírt eljárás után sem tudjuk kalkulációs egységhez rendelni vagy megosztani, hálózati szintű teljesítményi adat alapján valósul meg a kalkulációs egységre történő felosztás. 4.2.4.b) A nyíltvonali illetve állomási pályaszakaszra történő megosztáshoz használt vetítési mutatók alkalmazásának elvei ba) Nyíltvonali pályaszakaszon kerül kimutatásra a menetvonal biztosítás, a közlekedtetés és a felsővezeték használat költsége az alábbi módon: • A nyíltvonali pályaszakaszon elszámolt valamennyi költség a nyíltvonali pályaszakaszon kerül figyelembe vételre. • A menetvonal biztosítás hálózati pályaszakaszra elszámolt vagy megosztott költségei esetében vonatkm arányában történik a költségek nyíltvonali pályaszakaszra osztása. • A közlekedtetésre és felsővezeték használat esetében ¾ a hálózati pályaszakaszra elszámolt költségek a kalkulációs egységre osztáskor a hálózati vágányút használat mutató (01) alapján állomási pályaszakaszra kerültek megosztásra, ¾ az állomási pályaszakaszra elszámolt költségek már állomási pályaszakaszon vannak. A fenti két módszer alapján a közlekedtetés és felsővezeték használat állomáson kimutatott költségei a 03-05 mutatók alapján az állomásból kiágazó környező nyíltvonali pályaszakaszokra kerülnek megosztásra, azaz: ¾ a vasúti pálya távközlő, biztosító-, térvilágítási és váltófűtési berendezései, az állomási és központi költsé-

885

gek: a környező nyíltvonali pályaszakaszok képzett vonat db arányában (03. mutató) = környező pályaszakaszok együttes vonatkilométere / környező pályaszakaszok együttes kilométere, ¾ a vasúti pálya al-, fel- és egyéb építményeinek költségei: a környező nyíltvonali pályaszakaszok átlagterhelése arányában (04. mutató) = környező pályaszakaszok együttes elegytonnakilométere / környező pályaszakaszok együttes kilométere, ¾ a felsővezeték és egyéb erősáramú berendezések költségei: a környező villamosított nyíltvonali pályaszakaszok képzett villamos vonat db arányában (05. mutatócsoport) = környező villamosított pályaszakaszok együttes vonatkilométere / környező villamosított pályaszakaszok együttes kilométere bb) Állomási pályaszakaszon kerül kimutatásra az állomás használat és teherkocsi tolatás költsége az alábbi módon: • Az állomási pályaszakaszon elszámolt valamennyi költség az állomási pályaszakaszon kerül figyelembe vételre. • A hálózati pályaszakaszra elszámolt költségek a kalkulációs egységre osztáskor a hálózati vágányút használat mutató (01) alapján állomási pályaszakaszra kerültek megosztásra Az állomási pályaszakaszon kimutatott kalkulációs egységek a vonali önköltségszámítás során: • egy adott nyíltvonali pályaszakaszon történő előfordulás esetében az adott nyíltvonali pályaszakasz, • több nyíltvonali pályaszakasz elágazó pontja esetében – megfelelő teljesítményi mutató hiányában – a legmagasabb kategóriájú nyíltvonali pályaszakasz költségei között kerülnek figyelembe vételre. 4.2.4.c) A pályavasúti vetítési mutatók gyűjtésének módja A vetítési mutató adatait a 3.11 – 3.15 pontokban leírt teljesítményi adatgyűjtő és feldolgozó rendszerek • FVS és SZIR esetében a tárgyhónapra vonatkozóan, • menetrend esetében éves szinten az utókalkuláció elvégzése előtti időpontig a menetrend változásokkal aktualizált állományokban biztosítják. A havi adatállományok utókalkulációs időszakra vonatkozó összesítése az utókalkuláció elvégzése előtt történik. 4.2.4.d) A vetítési mutatók szerinti felosztás gyakorisága a pályavasútnál A kalkulációs tételek vetítési mutató alapján kalkulációs egységre, azon belül nyíltvonali pályaszakaszra történő felosztása a kalkuláció időpontjában, a kalkulációs időszakra vonatkozóan (4.9 pont) egyszer kerül végrehajtásra.

886


4.2.5 A pályavasút által igénybevett és végzett belső szolgáltatások kétféle elszámolása A pályavasút elkülönítendő tevékenységeihez tartozó kalkulációs egységek utókalkulációja két változatban készül: a.) Az első változatban a tevékenységi és üzletági irányítás költsége, a ráfordítások és bevételek, valamint a társasági irányítás költsége megosztásra kerül a kalkulációs egységek között. A kalkulációs egységek • saját költségei és ráfordításai, • igénybevett belső szolgáltatások BTSZ terváron elszámolt (lekönyvelt) belső költsége, • kapott tevékenységi, üzletági és központi irányítási költsége, • árbevételei és egyéb bevételei, • általa végzett belső szolgáltatások BTSZ terváron elszámolt (lekönyvelt) belső bevétele alapján kerül meghatározásra az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeinek (külső és belső szolgáltatások) tényleges önköltsége és jövedelmezősége. b.) A második változatban A pályavasút által végzett belső szolgáltatások közül: • A vasúti pályahálózat-hozzáférés belső bevétele nem változik, mivel HÜSZ szerinti díjon kell elszámolni. • A pályavasút által végzett menetjegyeladás vállalkozó vasúti tevékenységként profitorientált tevékenységnek minősül. A pályavasút ezt a tevékenységet piaci áron számolja el, ezért a belső bevétele nem változik. • A pályavasút által végzett tolató gép eseti biztosítása vállalkozó vasúti tevékenységként, profitorientált tevékenységnek minősül, melyek esetében a piaci árat meg kell határozni. Meg kell vizsgálni, hogy a BTSZ tervár és a piaci ár közül melyik az alacsonyabb. Amennyiben a BTSZ tervár az alacsonyabb, akkor a belső bevétel nem változik. Amennyiben a piaci ár az alacsonyabb, akkor a BTSZ tervár és a piaci ár szerinti érték különbözete a piaci ár/BTSZ ár aránya alapján kerül meghatározásra. A különbözet a pályavasúti üzletág kalkulációs egységeinek belső bevételét csökkentő tényezőként kerül elszámolásra. • A pályavasút által végzett keskeny nyomközű vasúti pályahálózat-hozzáférés a számviteli elkülönítési szabályzat alapján nem minősül profitorientált tevékenységnek, ezért e szolgáltatásnak az utókalkuláció során meghatározott tényleges önköltsége és a BTSZ terváron elszámolt belső bevétele közötti különbözet meghatározásra kerül. A szolgáltatás veszteségével megegyező összegben a belső bevételt növelő, a nyereségével megegyező összegben a belső bevételt csökkentő tétel kerül elszámolásra. A pályavasút által igénybevett belső szolgáltatások közül: • A gépészet által nyújtott valamennyi belső szolgáltatás (tolatás, vasúti pálya hómentesítése, a baleseti és vegyvédelmi készenlét) vállalkozó vasúti tevékenységként,

27. szám

profitorientált tevékenységnek minősül, melyek esetében a piaci árat meg kell határozni. Meg kell vizsgálni, hogy a BTSZ tervár és a piaci ár közül melyik az alacsonyabb. Amennyiben a BTSZ tervár az alacsonyabb, akkor a belső költség nem változik. Amennyiben a piaci ár az alacsonyabb, akkor a BTSZ tervár és a piaci ár szerinti érték különbözete a piaci ár/BTSZ ár aránya alapján kerül meghatározásra. A különbözet a pályavasúti üzletág kalkulációs egységeinek belső költségét csökkentő tényezőként kerül elszámolásra. • A személyszállítás által nyújtott szolgálati vonat belső szolgáltatás, vállalkozó vasúti tevékenységként, profitorientált tevékenységnek minősül. A személyszállítás ezt a tevékenységet piaci áron végzi, ezért a szolgáltatás belső költsége nem változik. • A központi szolgáltatások a számviteli elkülönítési szabályzat alapján nem minősülnek profitorientált tevékenységnek, ezért e szolgáltatásoknak a központi szolgáltatásnál végzett utókalkuláció során meghatározott tényleges önköltsége és a BTSZ terváron elszámolt belső költsége közötti különbözet meghatározásra kerül. Amennyiben a központi szolgáltatás veszteséges, a veszteségből a pályavasút részére végzett belső szolgáltatásra jutó rész a pályavasút kalkulációs egységeinek belső költségét növelő tényezőként kerül elszámolásra. Amennyiben a központi szolgáltatás nyereséges, akkor a pályavasútra jutó rész a pályavasút kalkulációs egységeinek belső költségét csökkenti. 4.3 Személyszállítási főkönyvben és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben (továbbiakban együtt: Személyszállítási főkönyvben) elszámolt elkülönítendő tevékenységekhez tartozó szolgáltatások (továbbiakban együtt: Személyszállítás) önköltségszámítása A személyszállítás önköltségszámításának kalkulációs egységei és kalkulációs sémája megegyezik a Személyszállítási főkönyv és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyv esetében. Az önköltségszámítás elkülönülten történik a két főkönyvre vonatkozóan. 4.3.1 Személyszállítás kalkulációs egységei A személyszállítás kalkulációs egységei az elkülönítendő tevékenységek szolgáltatásonkénti részletezését jelentik az alábbi bontásban: • Közszolgáltatási személyszállítás ¾ Minőségi belföldi távolsági vonat ¾ Standard belföldi távolsági vonat ¾ Budapesti elővárosi vonat ¾ Vidéki elővárosi vonat ¾ Térségi és szárnyvonali vonat • Közszolgáltatásnak nem minősülő személyszállítás ¾ Nemzetközi személyvonat ¾ Belföldi nem közszolgáltatási különvonat ¾ Szolgálati vonat

27. szám


• Egyéb szolgáltatás ¾ Vasúti jármű és személyzet biztosítás ¾ Vendéglátás, bérbeadás és egyéb szolgáltatás 4.3.2 Személyszállítás kalkulációs sémája A személyszállítás kalkulációja a kalkulációs tételek és vetítési mutatók alkalmazásával történik. A vasúti személyszállítás költsége nyíltvonali pályaszakaszra is kigyűjtésre illetve megosztásra kerül a személyszállítás önköltségének vasútvonalankénti vizsgálhatósága érdekében. 4.3.3 Személyszállítás kalkulációs tételei, a költségek és bevételek gyűjtésének módja A személyszállítás kalkulációs tételei szintekkel azonosítva kerülnek meghatározásra. 0 szint: Személyszállítási és egyéb szolgáltatás közvetlenül elszámolt költsége 0.1 szint: Személyszállítási szolgáltatás közvetlenül elszámolt költsége 0.1.a) szint: Személyvonattípus közvetlenül elszámolt vontató jármű költsége • Gazdasági vasút és gyermekvasút vontató jármű karbantartás, écs. 0.1.b) szint: Személyvonattípus közvetlenül elszámolt vontatott jármű költsége • Személykocsik idegenfeles karbantartási költsége, • Személykocsik előkészítési és kocsivizsgálati költsége • Személykocsi irányítási költsége • Személykocsi használati díj 0.1.c) szint: Személyvonattípus közvetlenül elszámolt vonat költsége • Vonatkíséret, utaskiszolgálás és vonatpótló járatok költsége • Gyermekvasút és a gazdasági vasút üzemeltetési költsége 0.2 szint: Személyszállítási egyéb szolgáltatás közvetlenül elszámolt költsége: • Vasúti jármű és személyzet biztosítás költsége, • Vendéglátás, bérbeadás és egyéb tevékenységek költsége 1 szint: Személyszállítás, illetve egyéb szolgáltatás kapcsolódó tevékenységeinek költsége Az egyes elkülönítendő tevékenységek szolgáltatásaihoz kapcsolódó tevékenységek költsége.

887

1.1 szint: Állomáson és központilag végzett kapcsolódó tevékenységek költségei: • Vonattípusra közvetlenül el nem számolt előkészítés, kocsivizsgálat, utaskiszolgálás és vonatpótló járatok költsége, • Csomagmegőrzés, vasútrendészet költsége • Adatfeldolgozás, utólagos leszámolás, piacfelügyelet költsége 1.2 szint: Személyszállításhoz szükséges járművek, berendezések üzemeltetési költségei: • Vonattípusra közvetlenül el nem számolt villamos motorvonat, dízel motorkocsi és személykocsi értékcsökkenési leírása 2 szint: Személyszállítási főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt általános költség, ráfordítás 2.1 szint: Személyszállítási főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt saját irányítási költség és ráfordítás A Személyszállítási főkönyvben az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire megosztandó: • Tevékenységi és üzletági irányítási költség • Egyéb ráfordítás • Pénzügyi ráfordítás • Rendkívüli ráfordítás 2.2 szint: Személyszállítási főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt igénybevett központi szolgáltatások A Személyszállítási főkönyvben az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire megosztandó igénybevett központi szolgáltatások belső költsége 2.3 szint: Társasági irányítás személyszállítást terhelő költsége A Személyszállítási főkönyvben az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire megosztandó társasági irányítás belső költsége A személyszállításra elszámolt általános költség és ráfordítás ülőhelykm alapján kerül megosztásra a kalkulációs egységek között. Az egyéb tevékenységekre elszámolt általános költség és ráfordítás kalkulációs egységek közötti megosztásának vetítési alapja a kalkulációs egységre 0 és 1. szinten elszámolt alábbi költségek: • általános célú gázolaj beszerzési és készletezési szolgáltatások: általános célú gázolajköltség • általános célú vezetékes energia beszerzési szolgáltatások: általános célú vezetékes energia költség

888


• energiagazdálkodási szolgáltatás: energia költség • ruhaügyintézés: munka-, egyen- és védőruhaköltség • egyéb anyagbeszerzési és készletezési szolgáltatások: az energia, víz- és csatorna, valamint a ruha költségeket nem tartalmazó anyagköltség • szolgáltatás beszerzés: igénybevett szolgáltatások költsége • humán szolgáltatások: személyi jellegű ráfordítások • egyéb központi szolgáltatások, saját általános költség, központi irányítás költsége: összes költség • a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése, selejtezése, értékvesztése és káreseménye ráfordításai: értékcsökkenési leírási költségek • a készletek selejtezése és értékvesztése ráfordításai: anyagköltségek • a követelések értékvesztése és leírása ráfordításai: értékesítés nettó árbevétele • az összes többi megosztandó ráfordítás: összes költség. 3 szint: Személyszállítási főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt, igénybevett gépészeti és személyszállítási szolgáltatás költségei 3.1 szint: Igénybevett járműkarbantartás belső költsége: • Villamos motorvonat karbantartás személyvonat típusonként • Dízel motorkocsik karbantartás személyvonat típusonként • Személykocsi karbantartás személyvonat típusonként 3.2 szint: Igénybevett vontatás belső költsége: • Alap és teljesítménydíjas személyvontatás személyvonat típusonként • Szinkron személyvonat vontatás személyvonat típusonként 3.3 szint: Igénybevett személyvonat előfűtés költsége: • Előfűtés személyvonat típusonként 4 szint: Személyszállítási főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt, igénybevett pályavasúti szolgáltatás költségei 4.1 szint: Igénybevett belső pályahálózat-hozzáférés költsége: • Pályavasút által végzett menetvonal biztosítás személyvonat típusonként • Pályavasút által végzett közlekedtetés személyvonat típusonként

27. szám

• Pályavasút által biztosított felsővezeték használat személyvonat típusonként • Pályavasút által biztosított megállás, kiinduló- és végállomás állomáshasználat személyvonat típusonként 4.2 szint: Egyéb igénybevett pályavasúti belső szolgáltatások költsége: • Keskeny nyomközű térségi pályahálózat-hozzáférés vonattípusonként • Tolató gép eseti biztosítása • Pályavasút által állomásokon végzett belföldi jegyeladás költsége 5 szint: Személyszállítási főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt bevétel A személyszállítási, valamint az egyéb tevékenységek • árbevételét és belső bevételét kalkulációs egységekhez rendelve; • egyéb, pénzügyi és rendkívüli bevételeit kalkulációs egységekre megosztva tartalmazza. A megosztás módszere megegyezik a 2. szintnél leírt elvekkel. 4.3.4. Személyszállítási kalkulációs tételek kalkulációs egységre és nyíltvonali pályaszakaszra történő felosztásának vetítési mutatói A személyszállítás kalkulációs tételei a 3.b) mellékletben a kalkulációs tételhez meghatározott vetítési mutatók alapján kerülnek megosztásra személyszállítási kalkulációs egységre, illetve nyíltvonali pályaszakaszra. 4.3.4.a) A személyszállítási kalkulációs egységekre történő megosztáshoz használt vetítési mutatók alkalmazásának elvei • Vonatkilométer teljesítmény (vkm) arányában kerül felosztásra a vontató járművek karbantartási költsége, értékcsökkenési leírása, a vonatkíséret költsége. • Induló személyvonat ülőhely db (ind üh db) arányában kerül felosztásra az állomásokon végzett előkészítés, kocsiirányítás, utaskiszolgálás, csomagmegőrzés, rendészet, pályavasút által végzett jegyeladás, a személykocsi használati díj. • Ülőhelykilométer teljesítmény (ühkm) arányában kerül felosztásra a vonatpótló járatok, adatfeldolgozás, utólagos leszámolás, piacfelügyelet költsége, valamint az általános költségek, az egyéb, pénzügyi és rendkívüli ráfordítások és bevételek. • A vezetői információs rendszerben (VIR) kalkulációs egységre gyűjtött bevétel adatok %-os arányában kerül felosztásra a belföldi menetdíj, árkiegészítés és a közszolgáltatás költségtérítése.

27. szám


4.3.4.b) A nyíltvonali pályaszakaszra történő megosztáshoz használt vetítési mutatók alkalmazásának elvei A személyszállítási költségeket a kalkulációs egységekre történő megosztáshoz használt vetítési mutatók alapján osztjuk fel nyíltvonali pályaszakaszokra. A kalkulációs egységre közvetlenül elszámolt költségek esetében: • Vonatkilométer teljesítmény (vkm) arányában kerül felosztásra a személyvonatok vontatási költsége, a vontató járművek karbantartási költsége, értékcsökkenési leírása, a vonatkíséret költsége, a személyvonatok közlekedtetésének, felsővezeték használatának, állomás és forduló állomás, forduló állomás tolatás használatának költsége. • Kocsitengelykilométer teljesítmény (ktgkm) arányában kerül felosztásra a személykocsik karbantartási költsége, értékcsökkenési leírása, a személyvonatok és kocsik vizsgálati költsége. • Elegytonnakilométer teljesítmény (etkm) arányában kerül felosztásra az idegen vasutak vontatási költsége. • Vonat db arányában kerül felosztásra a személyvonatok menetvonal biztosítási költsége. 4.3.4.c) A személyszállítási vetítési mutatók gyűjtésének módja A vetítési mutató adatait a 3.12 – 3.13 pontokban leírt teljesítményi adatgyűjtő és feldolgozó rendszerek • FVS és SZIR esetében a tárgyhónapra vonatkozóan, • menetrend esetében éves szinten az utókalkuláció elvégzése előtti időpontig a menetrend változásokkal aktualizált állományokban biztosítják. A havi adatállományok utókalkulációs időszakra vonatkozó összesítése az utókalkuláció elvégzése előtt történik. 4.3.4.d) A vetítési mutató szerinti felosztás gyakorisága a személyszállításnál A kalkulációs tételek vetítési mutató alapján kalkulációs egységre történő felosztása a kalkuláció időpontjában, a kalkulációs időszakra vonatkozóan (4.9 pont) egyszer kerül végrehajtásra. 4.3.5 A személyszállítás által igénybevett és végzett belső szolgáltatások kétféle elszámolása A személyszállítás elkülönítendő tevékenységeihez tartozó kalkulációs egységek utókalkulációja két változatban készül: c.) Az első változatban a tevékenységi és üzletági irányítás költsége, a ráfordítások és bevételek, valamint a társasági irányítás költsége megosztásra kerül a kalkulációs egységek között. A kalkulációs egységek • saját költségei és ráfordításai, • igénybevett belső szolgáltatások BTSZ terváron elszámolt (lekönyvelt) belső költsége,

889

• kapott tevékenységi, üzletági és központi irányítási költsége, • árbevételei és egyéb bevételei, • általa végzett belső szolgáltatások BTSZ terváron elszámolt (lekönyvelt) belső bevétele alapján kerül meghatározásra az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeinek (külső és belső szolgáltatások) tényleges önköltsége és jövedelmezősége. d.) A második változatban A személyszállítás által végzett belső szolgáltatások vállalkozó vasúti tevékenységként profitorientált tevékenységnek minősülnek. A személyszállítás ezt a tevékenységet piaci áron számolja el, ezért a belső bevétele nem változik. A személyszállítás által igénybevett belső szolgáltatások közül: • A gépészet által nyújtott valamennyi belső szolgáltatás (vontatás, járműkarbantartás, tás, személyvonat és személykocsi vizsgálat, előfűtési energia biztosítása mozdonnyal) vállalkozó vasúti tevékenységként, profitorientált tevékenységnek minősül, melyek esetében a piaci árat meg kell határozni. Meg kell vizsgálni, hogy a BTSZ tervár és a piaci ár közül melyik az alacsonyabb. Amennyiben a BTSZ tervár az alacsonyabb, akkor a belső költség nem változik. Amennyiben a piaci ár az alacsonyabb, akkor a BTSZ tervár és a piaci ár szerinti érték különbözete a piaci ár/BTSZ ár aránya alapján kerül meghatározásra. A különbözet a személyszállítási üzletág kalkulációs egységeinek belső költségét csökkentő tényezőként kerül elszámolásra. • A vasúti pályahálózat-hozzáférés belső költsége nem változik, mivel HÜSZ szerinti díjon kell elszámolni. • A pályavasút által végzett menetjegy eladás belső szolgáltatás, vállalkozó vasúti tevékenységként, profitorientált tevékenységnek minősül. A pályavasút ezt a tevékenységet piaci áron végzi, ezért a szolgáltatás belső költsége nem változik. • A pályavasút által végzett tolató gép eseti biztosítása vállalkozó vasúti tevékenységként, profitorientált tevékenységnek minősül, melyek esetében a piaci árat meg kell határozni. Meg kell vizsgálni, hogy a BTSZ tervár és a piaci ár közül melyik az alacsonyabb. Amennyiben a BTSZ tervár az alacsonyabb, akkor a belső bevétel nem változik. Amennyiben a piaci ár az alacsonyabb, akkor a BTSZ tervár és a piaci ár szerinti érték különbözete a piaci ár/BTSZ ár aránya alapján kerül meghatározásra. A különbözet a pályavasúti üzletág kalkulációs egységeinek belső bevételét csökkentő tényezőként kerül elszámolásra. • A keskeny nyomközű térségi vasúti pályahálózathozzáférés és a központi szolgáltatások a számviteli elkülönítési szabályzat alapján nem minősülnek profitorientált tevékenységnek, ezért e szolgáltatásoknak a központi szolgáltatásnál végzett utókalkuláció során meghatározott tényleges önköltsége és a BTSZ terváron elszámolt belső költsége közötti különbözet meghatározásra kerül.

890


Amennyiben a központi szolgáltatás veszteséges, a veszteségből a személyszállítás részére végzett belső szolgáltatásra jutó rész a pályavasút kalkulációs egységeinek belső költségét növelő tényezőként kerül elszámolásra. Amennyiben a központi szolgáltatás nyereséges, akkor a személyszállításra jutó rész a személyszállítás kalkulációs egységeinek belső költségét csökkenti. • A központi szolgáltatások a számviteli elkülönítési szabályzat alapján nem minősülnek profitorientált tevékenységnek, ezért e szolgáltatásoknak a központi szolgáltatásnál végzett utókalkuláció során meghatározott tényleges önköltsége és a BTSZ terváron elszámolt belső költsége közötti különbözet meghatározásra kerül. Amennyiben a központi szolgáltatás veszteséges, a veszteségből a személyszállítás részére végzett belső szolgáltatásra jutó rész a személyszállítás kalkulációs egységeinek belső költségét növelő tényezőként kerül elszámolásra. Amennyiben a központi szolgáltatás nyereséges, akkor a személyszállításra jutó rész a személyszállítás kalkulációs egységeinek belső költségét csökkenti. 4.4 Gépészeti főkönyvben elszámolt elkülönítendő tevékenységekhez tartozó kalkulációs egységek önköltségszámítása A gépészet önköltségszámítása a kalkuláció során a Gépészeti Üzletágon belül tevékenységekre elkülönült szervezetek (vontatás, jármű-karbantartás és kocsivizsgálat és üzletági irányító) adataira épül az alábbi elvek alapján: • A külső fél részére végzett egyéb jármű-karbantartáson és kocsivizsgálaton kívüli vasúti és a nem vasúti szolgáltatáshoz közvetlenül rendelhető költségek, ráfordítások és bevételek minden üzletági szervezet esetében az egyéb tevékenységhez tartoznak. • A további költségek és ráfordítások esetében a szervezethez tartozás egyúttal meghatározza a tevékenységhez történő hozzárendelést is, azaz ¾ a vontatási szervezet esetében a vontatási tevékenységnél, ¾ a jármű-karbantartási szervezet esetében a járműkarbantartásnál, ¾ a kocsivizsgálati szervezet esetében a vonat- és kocsivizsgálatnál, ¾ az irányíró szervezet esetében az üzletági irányításnál kerülnek figyelembe vételre. A gépészeti szervezetek a gazdálkodási hierarchia alapján kerülnek besorolásra az alábbi szervezet csoportokba: • vontatás irányítás és végrehajtás • jármű karbantartás irányítás és végrehajtás • kocsivizsgálat irányítás és végrehajtás • gépészeti közös irányítás

27. szám

4.4.1 Gépészet kalkulációs egységei A gépészet kalkulációs egységei az elkülönítendő tevékenységek szolgáltatásonkénti részletezését jelentik az alábbi bontásban: 4.4.1.a) Vontatás kalkulációs egységei aa) Személyvonat üzemeltetési és elegytovábbítási vontatása ¾ 1. kategóriájú villamos (V46) mozdonnyal ¾ 2. kategóriájú villamos (V43) mozdonnyal ¾ 3/A. kategóriájú villamos (V63) mozdonnyal ¾ 3/B. kategóriájú villamos (1047) mozdonnyal ¾ Villamos motorvonattal ¾ Idegen villamos mozdonnyal ¾ 1. kategóriájú dízel (M32, M43, Mk) mozdonnyal ¾ 2. kategóriájú dízel (M44, M47) mozdonnyal ¾ 3. kategóriájú dízel (M62, M40) mozdonnyal ¾ 4. kategóriájú dízel (M41) mozdonnyal ¾ Idegen dízel mozdonnyal ¾ Bz dízel motorkocsival ¾ Desiro dízel motorkocsival ¾ Orosz dízel motorkocsival ¾ Md és egyéb dízel motorkocsival ¾ Gőzmozdonnyal ab) Személyvonat szinkron vontatása ¾ Villamos mozdonnyal ¾ Villamos motorvonattal ¾ Dízel mozdonnyal ¾ Bz dízel motorkocsival ¾ Desiro dízel motorkocsival ¾ Orosz dízel motorkocsival ¾ Md és egyéb dízel motorkocsival ac) Tehervonat vontatása ¾ 1. kategóriájú villamos (V46) mozdonnyal ¾ 2. kategóriájú villamos (V43) mozdonnyal ¾ 3/A. kategóriájú villamos (V63) mozdonnyal ¾ 3/B. kategóriájú villamos (1047) mozdonnyal ¾ Idegen villamos mozdonnyal ¾ 1. kategóriájú dízel (M32, M43, Mk) mozdonnyal ¾ 2. kategóriájú dízel (M44, M47) mozdonnyal ¾ 3. kategóriájú dízel (M62, M40) mozdonnyal ¾ 4. kategóriájú dízel (M41) mozdonnyal ¾ Idegen dízel mozdonnyal ad) Tolatás és rendelkezésre állás állomáson ¾ V46 villamos mozdonnyal ¾ Egyéb nem V46 villamos mozdonnyal ¾ Villamos motorvonattal ¾ Idegen villamos mozdonnyal ¾ 1. kategóriájú dízel (M32, M43, Mk) mozdonnyal ¾ 2. kategóriájú dízel (M44, M47) mozdonnyal ¾ 3. kategóriájú dízel (M62, M40) mozdonnyal ¾ 4. kategóriájú dízel (M41) mozdonnyal

27. szám


¾ Dízel motorkocsival ¾ Idegen dízel mozdonnyal ae) Tolatás telephelyen ¾ Villamos mozdonnyal, villamos motorvonattal ¾ Dízel mozdonnyal ¾ Dízel motorvonattal 4.4.1.b) Egyéb szolgáltatás kalkulációs egységei ba) Vonat és kocsivizsgálat ¾ Személyvonat és személykocsi vizsgálat ¾ Teherkocsi vizsgálat bb) Vasúti járműkarbantartás ¾ Villamos motorvonat karbantartás ¾ Dízel motorkocsi karbantartás ¾ Személykocsi karbantartás ¾ Teherkocsi karbantartás ¾ 1. kategóriájú villamos (V46) mozdonykarbantartás ¾ 2. kategóriájú villamos (V43) mozdonykarbantartás ¾ 3/A. kategóriájú villamos (V63) mozdonykarbantartás ¾ 3/B. kategóriájú villamos (1047) mozdonykarbantartás ¾ Idegen villamos mozdonykarbantartás ¾ 1. kategóriájú dízel (M32, M43, Mk) mozdonykarbantartás ¾ 2. kategóriájú dízel (M44, M47) mozdonykarbantartás ¾ 3. kategóriájú dízel (M62, M40) mozdonykarbantartás ¾ 4. kategóriájú dízel (M41) mozdonykarbantartás ¾ Idegen dízel mozdonykarbantartás ¾ Gőzmozdony karbantartás

891

• egyes költség, ráfordítás és bevételek esetében azok szervezettől függetlenül kerülnek valamelyik tevékenységhez hozzárendelésre, • a költségek, ráfordítások és bevételek másik csoportja esetében a szervezeti hovatartozás határozza meg a tevékenységhez történő hozzárendelést is. 4.4.3 Gépészet kalkulációs tételei, a költségek és bevételek gyűjtésének módja A gépészet kalkulációs tételei – a 3.4 pontban leírt elvek alapján – szintekkel azonosítva kerülnek meghatározásra. A kalkulációs tételek külön kerülnek meghatározásra: • a vontatás • a járműkarbantartás • a kocsivizsgálat • az egyéb szolgáltatások vonatkozásában. A gépészet főbb kalkulációs tételei az alábbiak: 0 szint: Vontatás és egyéb szolgáltatás közvetlenül elszámolt költsége 0.1 szint: Vontatás közvetlenül elszámolt költsége 0.1.1. Vontatás Személyvonat és tehervonat vontatási nemre (villamos, dízel és gőzvontatás) és mozdonykategóriára közvetlenül elszámolt üzemanyag és mozdonyvezető költsége. A személyvonatok szinkron vontatási költsége nem tartalmazza a mozdonyvezetők személyi jellegű ráfordítását.

bc) Egyéb vasúti szolgáltatások ¾ Vasúti jármű és személyzet biztosítás ¾ Előfűtési energia biztosítása mozdonnyal ¾ Közreműködés a vasúti pálya hómentesítésében ¾ Balesetelhárítási és vegyvédelmi készenlét ¾ Mérnöki és kutatási szolgáltatás

Az állomáson és telephelyen végzett tolatás vontatási nemre (villamos és dízelmozdony) és mozdonykategóriára közvetlenül elszámolt üzemanyag és mozdonyvezető költsége.

bd) Egyéb nem vasúti szolgáltatások (ipari és egyéb szolgáltatás)

0.2 szint: Gépészeti egyéb szolgáltatás közvetlenül elszámolt költsége

4.4.2 Gépészet kalkulációs sémája A gépészet kalkulációja kalkulációs tételek és vetítési mutatók alkalmazásával történik. A vontatás költsége (a tolatást kivéve) nyíltvonali pályaszakaszra is megosztásra kerül a vontatás önköltségének vasútvonalankénti vizsgálhatósága érdekében. A gépészet kalkulációja esetében a szervezetre elszámolt költségek, ráfordítások és bevételek gyűjtése meghatározó a kalkuláció készítése során, mivel a részletes kalkuláció esetében is a 4.5.1. pontban leírt elszámolási elvek kerülnek alkalmazásra. Azaz

0.1.2. Tolatás

• Személyvonat és személykocsi vizsgálat költsége • Tehervonat és teherkocsi vizsgálat költsége • Villamos motorvonat karbantartás költsége • Dízel motorkocsi karbantartás költsége, • Személykocsi és teherkocsi karbantartás költsége • Villamos mozdony, dízel mozdony és gőzmozdony karbantartási költsége • Vontató jármű biztosítás költsége • Baleseti és vegyvédelmi készenlét költsége • Előfűtési energia biztosítása mozdonnyal költsége • Ipari és egyéb tevékenységek költsége

892


1 szint: Vontatás, illetve egyéb szolgáltatás kapcsolódó tevékenységeinek költsége A vontatás, illetve az egyéb tevékenységek alá tartozó szolgáltatások kapcsolódó tevékenységeinek költsége. 1.1 szint: Villamos mozdony üzemeltetés költségei A villamos mozdonyok • Mozdonykategóriára közvetlenül elszámolt karbantartási költsége, értékcsökkenési leírása • Tartalék villamos mozdonyok karbantartási költsége és értékcsökkenési leírása 1.2 szint: Dízelmozdony üzemeltetés költségei A dízelmozdonyok • Mozdonykategóriára közvetlenül elszámolt karbantartási költsége, értékcsökkenési leírása • Tartalék dízelmozdonyok karbantartási költsége és értékcsökkenési leírása 1.3 szint: Egyéb járművek üzemeltetés költségei: • Személykocsi fűtés-világítás, előkészítés, vizsgálat költsége • Kocsiszolgálat egyéb üzemi munka költsége • Egyéb vontató és vontatott járművek karbantartási költsége, értékcsökkenési leírása • Tartalék egyéb vontató járművek karbantartási költsége és értékcsökkenési leírása • Üzemképtelen egyéb vontató járművek értékcsökkenési leírása • Vontató és vontatott járművek cserealkatrészeinek javítási költsége • Mozdonyirányítás költsége • Személyvonati és tehervonati vonatkíséret költsége • Fordítókorong és egyéb berendezések karbantartási költsége, értékcsökkenési leírása • Vasúti hatóságok díjai 2 szint: Gépészeti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt általános költség, ráfordítás 2.1 szint: Gépészeti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt saját irányítási költség, ráfordítás A Gépészeti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire megosztandó: • Tevékenységi és üzletági irányítási költség • Egyéb ráfordítás • Pénzügyi ráfordítás • Rendkívüli ráfordítás

27. szám

2.2 szint: Gépészeti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységre elszámolt igénybevett központi szolgáltatások A Gépészeti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire megosztandó igénybevett központi szolgáltatások belső költsége 2.3 szint: Gépészeti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységre elszámolt társasági irányítás A Gépészeti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire megosztandó társasági irányítás belső költsége A vontatásra és tolatásra elszámolt általános költség és ráfordítás vonatkm alapján kerül megosztásra a kalkulációs egységek között. Az egyéb tevékenységekre elszámolt általános költség és ráfordítás kalkulációs egységek közötti megosztásának vetítési alapja a kalkulációs egységre 0 és 1. szinten elszámolt alábbi költségek: • általános célú gázolaj beszerzési és készletezési szolgáltatások: általános célú gázolajköltség • általános célú vezetékes energia beszerzési szolgáltatások: általános célú vezetékes energia költség • energiagazdálkodási szolgáltatás: energia költség • ruhaügyintézés: munka-, egyen- és védőruhaköltség • egyéb anyagbeszerzési és készletezési szolgáltatások: az energia, víz- és csatorna, valamint a ruha költségeket nem tartalmazó anyagköltség • szolgáltatás beszerzés: igénybevett szolgáltatások költsége • humán szolgáltatások: személyi jellegű ráfordítások • egyéb központi szolgáltatások, saját általános költség, központi irányítás költsége: összes költség • a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése, selejtezése, értékvesztése és káreseménye ráfordításai: értékcsökkenési leírási költségek • a készletek selejtezése és értékvesztése ráfordításai: anyagköltségek • a követelések értékvesztése és leírása ráfordításai: értékesítés nettó árbevétele • az összes többi megosztandó ráfordítás: összes költség. 3 szint: Gépészeti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt, igénybevett gépészeti és személyszállítási szolgáltatás költségei A gépészeti tevékenységek egymás részére is végeznek belső szolgáltatásokat: • Telephelyi tolatás = a 0. és 1. szinten elszámolt költség arányában kerül megosztásra a járműkarbantartásra • Mozdonykarbantartás = vonatkm alapján kerül megosztásra a vontatásra és tolatásra A személyszállítás a gépészet részére nyújt: • Szolgálati vonat igénybevétele = a 0. és 1. szinten elszámolt költség arányában kerül megosztásra az igénybevevő szervezet tevékenységeire

27. szám


4 szint: Gépészeti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt, igénybevett pályavasúti szolgáltatás költségei Mozdonyvonat és próbavonat által: • Menetvonal • Közlekedtetés • Felsővezeték használat igénybevétele, melyek a vontatás kalkulációs egységeire közvetlenül kerülnek elszámolásra. Üzemi vágány felügyelet: a vontatási szervezetnél vonatkm, a járműkarbantartási szervezetnél a 0. és 1. szinten elszámolt költség arányában kerül megosztásra az igénybevevő szervezet tevékenységeire. 5 szint: Gépészeti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt bevétel A vontatási, valamint az egyéb tevékenységek • árbevételét és belső bevételét kalkulációs egységekhez rendelve; • egyéb, pénzügyi és rendkívüli bevételeit kalkulációs egységekre megosztva tartalmazza. A megosztás módszere megegyezik a 2. szintnél leírt elvekkel. 4.4.4. Gépészeti kalkulációs tételek kalkulációs egységre és nyíltvonali pályaszakaszra történő felosztásának vetítési mutatói A gépészeti kalkulációs tételek a kalkulációs tételhez meghatározott vetítési mutatók alapján kerülnek megosztásra gépészeti kalkulációs egységre, illetve nyíltvonali pályaszakaszra. 4.4.4.a) A gépészeti kalkulációs egységekre történő megosztáshoz használt vetítési mutatók alkalmazásának elvei • Az alap-és teljesítménydíjas személyvonat vontatáshoz, valamint a tehervonat vontatáshoz (1-4 szinteken) elszámolt valamennyi – mozdonykategóriára nem részletezett – költség vonatkm arányában kerül felosztásra vontatási mozdonykategóriára. • A szinkron személyvonat vontatáshoz elszámolt valamennyi – mozdonykategóriára nem részletezett – költség szinkron km arányában kerül felosztásra szinkron vontatási mozdonykategóriára. • A tolatáshoz elszámolt valamennyi költség tolatási km arányában kerül felosztásra tolatási mozdonykategóriára. • A személyvonat fűtés-világítás, személykocsi előkészítés költsége a képzett forduló személyvonat db arányában kerül személyvonat vontatási mozdonykategóriára felosztásra. A képzett forduló személyvonat db esetében az induló/ érkező állomáson forduló személyvonat db típusa szerinti teljesítmények mozdonykategóriára kerülnek felosztás-

893

ra a személyvonati vkm és szinkron vkm mozdonykategória szerinti teljesítménye alapján. • A belső személyszállítási szolgáltatások, a telephelyi tolatás a közvetlen költségek (0+1. szint) arányában kerülnek az egyéb szolgáltatások között megosztásra 4.4.4.b) A nyíltvonali pályaszakaszra történő megosztáshoz használt vetítési mutatók alkalmazásának elvei A vontatási költségeket a kalkulációs egységekre történő megosztáshoz használt vetítési mutatók alapján osztjuk fel nyíltvonali pályaszakaszokra. Az állomási pályaszakaszon elszámolt személyvonat fűtés, világítás és előkészítés költségét • villamos vontatás esetében a környező villamosított nyíltvonali pályaszakaszok képzett villamos vonat db arányában (05. mutatócsoport) = környező villamosított pályaszakaszok együttes vonatkilométere / környező villamosított pályaszakaszok együttes kilométere, • egyéb vontatás esetében a környező nyíltvonali pályaszakaszok képzett vonat db arányában (03. mutató) = környező pályaszakaszok együttes vonatkilométere / környező pályaszakaszok együttes kilométere arányában osztjuk meg nyíltvonali pályaszakaszra. 4.4.4.c) A gépészeti vetítési mutatók gyűjtésének módja A vetítési mutató adatait a 3.13 pontban leírt FVS teljesítményi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer tárgyhónapra vonatkozóan állományban biztosítja. A havi adatállományok utókalkulációs időszakra vonatkozó összesítése az utókalkuláció elvégzése előtt történik. 4.4.4.d) A vetítési mutató szerinti felosztás gyakorisága a gépészetnél A kalkulációs tételek vetítési mutató alapján kalkulációs egységre történő felosztása a kalkuláció időpontjában, a kalkulációs időszakra vonatkozóan (4.9 pont) egyszer kerül végrehajtásra. 4.4.5 A gépészet által igénybevett és végzett belső szolgáltatások kétféle elszámolása A gépészet elkülönítendő tevékenységeihez tartozó kalkulációs egységek utókalkulációja két változatban készül: a.) Az első változatban a tevékenységi és üzletági irányítás költsége, a ráfordítások és bevételek, valamint a társasági irányítás költsége megosztásra kerül a kalkulációs egységek között. A kalkulációs egységek • saját költségei és ráfordításai, • igénybevett belső szolgáltatások BTSZ terváron elszámolt (lekönyvelt) belső költsége, • kapott tevékenységi, üzletági és központi irányítási költsége,

894


• árbevételei és egyéb bevételei, • általa végzett belső szolgáltatások BTSZ terváron elszámolt (lekönyvelt) belső bevétele alapján kerül meghatározásra az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeinek (külső és belső szolgáltatások) tényleges önköltsége és jövedelmezősége. b.) A második változatban A gépészet által végzett belső szolgáltatások vállalkozó vasúti tevékenységként profitorientált tevékenységnek minősülnek, melyek esetében a piaci árat meg kell határozni. Meg kell vizsgálni, hogy a BTSZ tervár és a piaci ár közül melyik az alacsonyabb. Amennyiben a BTSZ tervár az alacsonyabb, akkor a belső bevétel nem változik. Amennyiben a piaci ár az alacsonyabb, akkor a BTSZ tervár és a piaci ár szerinti érték különbözete a piaci ár/BTSZ ár aránya alapján kerül meghatározásra. A különbözet a pályavasúti üzletág kalkulációs egységeinek belső bevételét csökkentő tényezőként kerül elszámolásra. A gépészet által igénybevett belső szolgáltatások közül: • A gépészet által nyújtott valamennyi belső szolgáltatás (telephelyi tolatás, járműkarbantartás) vállalkozó vasúti tevékenységként, profitorientált tevékenységnek minősül, melyek esetében a piaci árat meg kell határozni. Meg kell vizsgálni, hogy a BTSZ tervár és a piaci ár közül melyik az alacsonyabb. Amennyiben a BTSZ tervár az alacsonyabb, akkor a belső költség nem változik. Amennyiben a piaci ár az alacsonyabb, akkor a BTSZ tervár és a piaci ár szerinti érték különbözete a piaci ár/BTSZ ár aránya alapján kerül meghatározásra. A különbözet a gépészeti üzletág kalkulációs egységeinek belső költségét csökkentő tényezőként kerül elszámolásra. • A vasúti pályahálózat-hozzáférés belső költsége nem változik, mivel HÜSZ szerinti díjon kell elszámolni. • A központi szolgáltatások a számviteli elkülönítési szabályzat alapján nem minősülnek profitorientált tevékenységnek, ezért e szolgáltatásoknak a központi szolgáltatásnál végzett utókalkuláció során meghatározott tényleges önköltsége és a BTSZ terváron elszámolt belső költsége közötti különbözet meghatározásra kerül. Amennyiben a központi szolgáltatás veszteséges, a veszteségből a gépészet részére végzett belső szolgáltatásra jutó rész a gépészet kalkulációs egységeinek belső költségét növelő tényezőként kerül elszámolásra. Amenynyiben a központi szolgáltatás nyereséges, akkor a gépészetre jutó rész a gépészet kalkulációs egységeinek belső költségét csökkenti. 4.5 Központ önköltségszámítása A Központ az elkülönítendő tevékenységek szempontjából egyéb szolgáltatást és társasági irányítást végez. A számviteli elkülönítési szabályzatban leírt módon elkülönítésre került a.) a társasági irányítás,

27. szám

b.) a központi szolgáltatás és c.) az egyéb szolgáltatások eredménye. Az önköltségszámítás a központi szolgáltatások és az egyéb szolgáltatások kalkulációját végzi el. Az egyéb szolgáltatások között kimutatja az ingatlanhasznosítás eredményét is. A Központ önköltségszámítása a kalkuláció során a Központon belül tevékenységekre elkülönült szervezetek (központi irányító, központi szolgáltató, ingatlanhasznosító) adataira épül az alábbi elvek alapján: • A társasági irányító szervezetek egyéb szolgáltatáson (c. pont) kívüli valamennyi költsége, ráfordítása és bevétele a társasági irányítási költség részét képezi. • A központi szolgáltató szervezetek egyéb szolgáltatáson (c. pont) kívüli valamennyi költsége, ráfordítása és bevétele a központi szolgáltatásoknál kerül számbavételre. • Az ingatlanhasznosító szolgáltató szervezetek valamennyi költsége, ráfordítása és bevétele az ingatlanhasznosítási tevékenységhez kerül hozzárendelésre. • A társasági irányítás költsége a központi szolgáltatásra és az ingatlanhasznosításra is megosztásra kerül. A központi szervezetek az alábbiak: • Társasági irányító szervezetek az ingatlanhasznosításon és központi szolgáltatáson kívüli szervezetek: ¾ Elnöki Kabinet ¾ Vezérigazgató és Kabinet ¾ Portfólió kezelési és általános vezérigazgató-helyettes szervezet ¾ Üzletági általános vezérigazgató-helyettes és az irányítása alá tartozó szervezetek ¾ Stratégia Igazgatóság ¾ Jogi Igazgatóság ¾ Portfóliógazdálkodási Igazgatóság ¾ Humán irányítás ¾ Társasági Szolgáltatási Igazgatóság irányítás (kivéve a Központi közbeszerzési Osztályt és a Központi Energiagazdálkodási Osztályt) és a Beruházási Szolgáltató Egység ¾ Kommunikációs Igazgatóság ¾ Ingatlangazdálkodási Igazgatóság irányítás ¾ Belső ellenőrzés ¾ Egyéb irányítás • Központi szolgáltató szervezetek ¾ Számviteli irányítás és szolgáltatás ¾ Humán szolgáltatás ¾ Beszerzés és készletezés ¾ Központi közbeszerzés ¾ Központi energiagazdálkodás ¾ Foglalkozás egészségügyi, környezetvédelmi és munkabiztonsági szolgáltatás ¾ Kutatási és mérnöki szolgáltatás ¾ Ingatlan kezelés ¾ Építésfelügyelet ¾ Ügykezelési szolgáltatás ¾ Médiaügynökség • Ingatlanhasznosító szervezetek

27. szám


4.5.1. Központ kalkulációs egységei A központ valamennyi tevékenysége egyéb szolgáltatásnak minősül, kalkulációs egységei ezen belül az alábbiak: • Központi szolgáltatás ¾ számviteli szolgáltatás üzletáganként részletezve ¾ humán szolgáltatások (általános humán szolgáltatás, humán partneri szolgáltatás, tanfolyami képzések) ¾ társasági szolgáltatások (vontatási és általános célú gázolaj beszerzés és készletezés, vontatási és általános célú vezetékes energia beszerzés, egyéb anyag beszerzés és készletezés, ruhaügyintézés, energetikai tevékenység, leltározás és selejtezés, hulladékkezelés, szolgáltatás beszerzés, központi közbeszerzés) ¾ környezetvédelmi és munkabiztonsági szolgáltatás ¾ ingatlan kezelési és építésfelügyeleti szolgáltatás ¾ ügykezelési és dokumentációs szolgáltatás ¾ marketing kommunikációs ügynöki tevékenység • Társasági irányítás • Ingatlan hasznosítás ¾ Ingatlan bérbeadás ¾ Bérbe adott ingatlanok közüzemi szolgáltatásai ¾ Bérbe adott ingatlanok kezelése ¾ Bérbe adott ingatlanok fűtése, melegvíz-ellátása, szemétszállítása, takarítása ¾ Lakás bérbeadás ¾ Ingatlan értékesítés ¾ Ingatlanhasznosítás egyéb külső szolgáltatásai • Központ egyéb szolgáltatásai ¾ Szakképzés 4.5.2. Központ kalkulációs sémája A Központ kalkulációja esetében a szervezetre elszámolt költségek, ráfordítások és bevételek gyűjtése meghatározó a kalkuláció készítése során. 4.5.2.a) Központ kalkulációs tételei, a költségek és bevételek gyűjtésének módja A Központ kalkulációs tételei – a 3.4 pontban leírt elvek alapján – szintekkel azonosítva kerülnek meghatározásra. A Központnál nem értelmezett • az 1. szint, mivel valamennyi közvetlen költsége a szolgáltatáshoz közvetlenül hozzárendelhető, • a 4. szint, mivel a pályavasút nem végez belső szolgáltatást a Központ részére. A kalkulációs tételek külön kerülnek meghatározásra: • a központi irányítás • a központi szolgáltatás • az ingatlanhasznosítás • az egyéb szolgáltatások vonatkozásában.

895

A Központ főbb kalkulációs tételei az alábbiak: 0 szint: Központ közvetlenül elszámolt költsége 0.1 szint: Központi irányítás és központi szolgáltatás közvetlenül elszámolt költsége A központi irányító és központi szolgáltató szervezetek 0.2. szinten kívül elszámolt közvetlen költségei. 0.2 szint: Egyéb szolgáltatás közvetlenül elszámolt költsége A Központ valamennyi szervezete által idegen fél részére végzett – központi szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatások közvetlen költsége. 2 szint: Központ általános költsége 2.1 szint: Központ saját általános és ráfordítása A Központ szervezeteinél elszámolt • Értékesítési közvetett költség (reklám, piackutatás) • Irányítási költség • Egyéb, pénzügyi és rendkívüli ráfordítás, nyereséget terhelő adó 2.2 szint: Központ által igénybevett központi szolgáltatások A Központ szervezetei által igénybevett központi szolgáltatások belső költsége. A Központ általános költségénél az alábbi esetekben alkalmazunk kalkulációs egységek közötti megosztást: • a pénzügyi-számviteli végrehajtó egységek közül a szolgáltatásvezető szervezet esetében az üzletági pénzügyi számviteli szolgáltatások kalkulációs egységei között kell megosztani a gazdálkodási rendszerben alkalmazott megosztási arány alapján, • a beszerzés-készletezés végrehajtó szervezetei esetében a gázolaj beszerzés és készletezés, illetve az egyéb beszerzés és készletezés kalkulációs egységek között kell megosztani e szolgáltatások összes költsége arányában, • a társasági irányítás Központi főkönyvi szervezetekre osztott összege a kalkulációs egységek összes költségének arányában kerül megosztásra a kalkulációs egységekre. 3 szint: Központ által igénybevett személyszállítási belső szolgáltatás költségei A személyszállítás a Központ egyes szervezeti részére nyújt: • Különvonat, szolgálati vonat és személykocsi igénybevételi belső szolgáltatást

896


4 szint: Központ által igénybevett pályavasúti belső szolgáltatás költségei A pályavasút a Központ egyes szervezeti részére nyújt: • Járműtárolást 5 szint: Központ bevétele A központi szolgáltatások és az egyéb szolgáltatások árbevételét és belső bevételét; a saját egyéb, pénzügyi és rendkívüli bevételeket tartalmazza. A Központ jóléti, egyéb, pénzügyi és rendkívüli bevételét • a pénzügyi-számviteli végrehajtó egységek közül a szolgáltatásvezető szervezet esetében az üzletági pénzügyi számviteli szolgáltatások kalkulációs egységei között kell megosztani a gazdálkodási rendszerben alkalmazott megosztási arány alapján, • a beszerzés-készletezés végrehajtó szervezetei esetében a gázolaj beszerzés és készletezés, illetve az egyéb beszerzés és készletezés kalkulációs egységek között kell megosztani e szolgáltatások összes költsége arányában. 4.5.2.b) A Központ által igénybevett és végzett belső szolgáltatások kétféle elszámolása A Központ elkülönítendő tevékenységeihez tartozó kalkulációs egységek utókalkulációja két változatban készül: c.) Az első változatban a tevékenységi és üzletági irányítás költsége, a ráfordítások és bevételek, valamint a társasági irányítás költsége megosztásra kerül a kalkulációs egységek között. A kalkulációs egységek • saját költségei és ráfordításai, • igénybevett belső szolgáltatások BTSZ terváron elszámolt (lekönyvelt) belső költsége, • kapott tevékenységi, üzletági és központi irányítási költsége, • árbevételei és egyéb bevételei, • általa végzett belső szolgáltatások BTSZ terváron elszámolt (lekönyvelt) belső bevétele alapján kerül meghatározásra az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeinek (külső és belső szolgáltatások) tényleges önköltsége és jövedelmezősége. d.) A második változatban A Központ által végzett belső szolgáltatások a számviteli elkülönítési szabályzat alapján nem minősülnek profitorientált tevékenységnek, ezért e szolgáltatásoknak a központi szolgáltatásnál végzett utókalkuláció során meghatározott tényleges önköltsége és a BTSZ terváron elszámolt belső költsége közötti különbözet meghatározásra kerül.

27. szám

A központi szolgáltatás veszteségével megegyező öszszeg a belső bevételt növelő tételként, a nyereség a belső bevételt csökkentő tényezőként kerül elszámolásra. A Központ által igénybevett belső szolgáltatások közül: • A vasúti pályahálózat-hozzáférés belső költsége nem változik, mivel HÜSZ szerinti díjon kell elszámolni. • A személyszállítás által nyújtott valamennyi belső szolgáltatás vállalkozó vasúti tevékenységként, profitorientált tevékenységnek minősül, melyek esetében a piaci árat meg kell határozni. Meg kell vizsgálni, hogy a BTSZ tervár és a piaci ár közül melyik az alacsonyabb. Amennyiben a BTSZ tervár az alacsonyabb, akkor a belső költség nem változik. Amennyiben a piaci ár az alacsonyabb, akkor a BTSZ tervár és a piaci ár szerinti érték különbözete a piaci ár/BTSZ ár aránya alapján kerül meghatározásra. A különbözet a Központ kalkulációs egységeinek belső költségét csökkentő tényezőként kerül elszámolásra. • A központi szolgáltatások a számviteli elkülönítési szabályzat alapján nem minősülnek profitorientált tevékenységnek, ezért e szolgáltatásoknak a központi szolgáltatásnál végzett utókalkuláció során meghatározott tényleges önköltsége és a BTSZ terváron elszámolt belső költsége közötti különbözet meghatározásra kerül. Amennyiben a központi szolgáltatás veszteséges, a veszteségből a Központ részére végzett belső szolgáltatásra jutó rész a Központ kalkulációs egységeinek belső költségét növelő tényezőként kerül elszámolásra. Amenynyiben a központi szolgáltatás nyereséges, akkor a Központra jutó rész a Központ kalkulációs egységeinek belső költségét csökkenti. 4.6 Kalkuláció bizonylatai, főkönyvi adatokkal történő egyeztetése A kalkuláció költség, ráfordítás és bevétel adatai esetében azok elszámolását szolgáló bizonylatok tartalmát, az elszámolás folyamatát a hatályos számviteli szabályzat írja elő. A főkönyvi kalkulációs séma kalkulációs tétele adatainak a főkönyvi számla – tevékenységi sor – pályaszakasz – szervezetcsoport kombináció adataival kell megegyeznie az üzletági kalkulációs sémában leírt gyűjtési összefüggések szerint. A főkönyvi kalkulációs séma kalkulációs tétele adatainak év végén meg kell egyeznie az üzletág eredménykimutatásával. 4.7 Kalkuláció készítése Az utókalkuláció év végén, az éves beszámoló készítéssel egyidejűleg történik. Az önköltségszámítás számítógépes programrendszerrel készül, mely

27. szám


• az input érték adatokat a GIR-ből gyűjti le, • az input teljesítmény adatokat a teljesítményrendszerekből átveszi, • az utókalkulációt OFA rendszerben végzi el, • az utókalkuláció output adatainak rugalmas lekérdezhetőségét az OFA rendszerben biztosítja. A részletes önköltségszámítás számítógépes programrendszer leírását a MÁV ZRt OFA Utókalkulációs Rendszer Projekt dokumentumai tartalmazzák. A részletes önköltségszámítás számítógépes programrendszere folyamatát a melléklet tartalmazza. 4.8 Kalkuláció adatainak hasznosítása A nem profitorientált belső szolgáltatások esetében az utókalkuláció során meghatározott önköltség alapján történik a főkönyvi sémák második változatában leírt belső elszámolás adatainak meghatározása. A részletes önköltségszámítás kalkulációs adatai lehetőséget nyújtanak: ¾ a személyszállítási közszolgáltatás és a pályaműködtetés indokolt költségeinek költségvetési szempontú vizsgálatához, ¾ a személyszállítás, a vontatás és az egyéb szolgáltatások jövedelmezőségének vizsgálatára, ¾ a profitorientált tevékenységek BTSZ tervára és piaci ára eltérése, illetve a nem profitorientált szolgáltatások esetében a BTSZ tervára és tényleges önköltsége eltérése esetében az eltéréseknek a vasúti szolgáltatások jövedelmezőségére tett hatásának vizsgálatára. Az utókalkuláció számítógépes lekérdező rendszere biztosítja az elemzéshez szükséges utókalkulációs alapadatokat. Az utókalkuláció adatbázisában az adatok hozzáférését számítógépes jogosultsági rendszer biztosítja. A lekérdező rendszer adatainak adattartalma: = Ft, eFt, MFt, MrdFt (Ft-os adatok esetében); = naturális adat (a kalkulációs egységek vetítési mutatói esetében). A lekérdező rendszer adatainak adatszerkezete: a.) Kalkulációs séma teljes részletezése valamennyi kalkulációs egységre üzletáganként

897

Sorai: Kalkulációs szintek (beleértve az összesítő szinteket is) Oszlopai: Kalkulációs termékek (beleértve az összesítő termékcsoportokat is) b.) Kalkulációs séma többféle összevonása elkülönítendő tevékenységekre üzletáganként Sorai: Kalkulációs szintek csoportjai Oszlopai: Kalkulációs termékek csoportjai c.) Az a.)-b.) táblázatok: • egyedi pályaszakaszra • pályaszakasz csoportokra • vasútvonalakra • főkönyvi számla csoportokra 4.9 Kalkuláció adatszolgáltatásáért és készítéséért felelős személy A kalkuláció adatszolgáltatásáért felelős személy: ¾ a számviteli adatok esetében a számviteli szabályzatban meghatározott szervezetek vezetői, ¾ a teljesítményi adatok esetében a teljesítményi rendszerek működését szabályozó szervezet vezetője. A kalkuláció készítéséért a Számviteli Főosztály vezetője felelős. Az utókalkulációt a Számviteli Főosztály munkaköri leírás szerint felelős dolgozói készítik. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítással egyidejűleg a vasúti elkülönítendő tevékenységek 2006. évi önköltségszámítási szabályzata hatályát veszti. 6.0 HATÁLYBALÉPTETÉS Ez az utasítás 2007. január 1-én lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK Heinczinger István s. k. vezérigazgató

1. sz. melléklet Részletes önköltségszámítás számítógépes programrendszerének folyamata

898 A MÁV ZRt. Értesítője 27. szám

27. szám


18/2007. (VIII. 17. MÁV Ért. 27.) PÁVIGH. sz. portfólió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV ZRt Számlarendje 3. Számlaosztálya magyarázatáról 1.0. UTASÍTÁS CÉLJA A Számviteli törvény előírásainak megfelelően kimutatni a MÁV ZRt jogszerű szerződésein és jogszabályokon alapuló követeléseivel, értékpapírjaival, pénzeszközeivel, aktív időbeli elhatárolásaival kapcsolatos gazdasági műveleteket, elszámolásokat. Meghatározni a MÁV ZRt. Számlarendje 3-as számlaosztályába tartozó • főkönyvi számlák tartalmát, • növekedésének és csökkenésének jogcímeit, • a főkönyvi számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más főkönyvi számlákkal való kapcsolatát, • a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, • a főkönyvi számlát érintő gazdasági események bizonylatait. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV ZRt valamennyi szervezeti egységére. Az utasítás kidolgozásáért a Számviteli Főosztály vezetője a felelős.

899

• váltóval, vagy egyéb más kötelezettség pénzügyi kompenzációjával nem rendezték, illetve • hitelezési veszteségként leírásra nem került. Követelések értékelése: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: SzTv) 29§ (1) bek. szerint „Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyeket a vállalkozó már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásteljesítéshez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak.” A mérlegben a követelést az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A behajthatatlanná vált követeléseket mérlegkészítéskor figyelembe venni nem lehet, a követelésekkel kapcsolatos várható veszteségekre értékvesztést kell elszámolni. Behajthatatlan követelések fogalmát a Számviteli törvény 3. §. 4. bekezdés 10 pontja tartalmazza. Az el nem ismert követelést még peresítés esetén sem lehet a követelések között kimutatni. A követelésekre az éves beszámoló elkészítéséhez olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen (adósonként) és ellenőrizhető módon tartalmazza a követeléseket.

3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A Számviteli és az adótörvényekben megfogalmazott fogalmak az irányadóak. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A 3. számlaosztály a követeléseket, az értékpapírokat, a pénzeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat tartalmazza. 4.1 Követelések A követelések csoportosítása: • Követelések áruszállításokból és szolgáltatásokból (vevők), • Váltókövetelések • Jegyzett, de be nem fizetett tőke • Átértékelési különbözet • MÁV által adott előlegek • Egyéb követelések A követelések főkönyvi számlákon kell kimutatni a követelések számla szerinti értékét, mindaddig amíg azt: • pénzügyileg nem rendezték,

A követeléseket a leltár összeállítását megelőzően ellenőrizni kell: • áruszállításból és szolgáltatásból keletkezett követelések esetén, a vevőnek kiküldött egyenlegértesítő alapján történő egyeztetéssel, • a pénzintézettel szembeni követelés esetén az egyenlegek (számlakivonatok) alapján történő egyeztetéssel, • költségvetéssel kapcsolatos követelés esetén az adóelszámolásról szóló bizonylatokkal, illetve adóbevallással történő egyeztetéssel, • munkavállalókkal szembeni követelés esetén az analitikus nyilvántartásoknak a könyvviteli számlákkal való egyeztetésével. Külföldi pénzértékre szóló követelések értékelése A külföldi pénzértékre szóló követelést a teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell nyilvántartásba venni. Vasútközi elszámolásban a számadások alapján történő devizatartozások és követelések a számadás hónapjának első munkanapján érvényes az MNB által közzé tett, hivatalos devizaárfolyamon kerülnek nyilvántartásba.

900


Számadások alapján könyvelt tételek: ¾ külföldi vasút által beszedett nemzetközi menetdíj ¾ személy- és teherkocsi használati díjak ¾ kocsisérülések ¾ kártérítések ¾ bírságok, kötbérek Nemzetközi személyforgalomban értékesítésnél a garantált árfolyamot kell alkalmazni, melyet a MÁV havi árfolyam közlés alapján a Személyszállítási Üzletág meghatározott érvényességi időtartamra vonatkozóan EUR és USD pénznemekre közöl. Amennyiben az érvényes garantált árfolyam a MÁV havi árfolyam értesítőben közölt a hó első munkanapján érvényes MNB árfolyamtól 3%-nál nagyobb mértékben tér el a Személyszállítási Üzletág új érvényességi idővel új árfolyamot rögzít.

27. szám

Év végi árfolyam különbözet elszámolása A devizában nyilvántartott szállítási követelések esetén a GIR Kinnlevőség modul a rendszer alapbeállításainak megfelelően a következő főkönyvi számlákat használja a felmerülő árfolyam vesztség ill. nyereség elszámolásakor. • 366,681 Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó árfolyamveszteség technikai számlája • 366,682 Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó árfolyamnyereség technikai számlája A rendszer automatikusan végzi az árfolyam nyereségveszteség számítását: • a vevő számla könyvelése és kiegyenlítése között felmerülő árfolyamnyereség-veszteség esetében.

Értékelés évközben A külföldi pénzértékre szóló követelések nyilvántartásba vétele az előzőekben részletezett árfolyamon történik. A követelés kiegyenlítésének elszámolása a pénzügyi teljesítéskor érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. A bekerüléskori és teljesítéskori árfolyam különbségét árfolyamnyereségként ill. árfolyamveszteségként kell elszámolni. Amennyiben a bekerülési érték és a teljesítéskori árfolyam különbözete pozitív, a realizált árfolyamveszteség elszámolása a „874,21 Követelések árfolyamvesztesége” főkönyvi számlán történik. Amennyiben a bekerülési érték és a teljesítéskori árfolyam különbözete negatív, a realizált árfolyamnyereség elszámolása a „974,21 Követelések árfolyamnyeresége” főkönyvi számlán történik. Értékelés mérlegkészítésekor Külföldi pénzértékre szóló követelést az év végi mérlegkészítés előtt: – az elfogadott, elismert deviza összegnek a mérlegfordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán átértékeljük – ha a követelésre értékvesztést számolunk el, az a követelés év végi átértékelése előtt történik, az értékvesztést a követelés eredeti nyilvántartási árfolyamán kell elszámolni – amennyiben az értékvesztés visszaírására kerül sor, azt az átértékeléskor alkalmazott árfolyamon kell a követeléshez hozzáadni. A mérlegfordulónapon meglévő külföldi pénzértékre szóló tételek (követelések, pénzeszközök, kötelezettségek) könyvszerinti értéke és a mérlegfordulónapi MNB árfolyamon számított értéke: • ha összevontan árfolyamveszteség, egyenlegében (nettó módon) a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni, • ha összevontan árfolyamnyereség, egyenlegében (nettó módon) a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni.

Minden könyvelő egység, amely követeléseit külföldi pénzértéken is nyilvántartja, köteles a fenti átvezetési számlákon megjelenő egyenleget folyamatosan figyelni és elszámolni. A havi, a negyedéves és az éves zárás alkalmával a fenti átvezetési számlákon egyenleg nem maradhat. Külföldi pénzértékre szóló követelések év végi árfolyamveszteségének könyvelése: T 34 Átértékelési különbözet K 318 Követelések év végi átértékelése K 359,1 Előlegek év végi átértékelése K 364,8 Egyéb követelések év végi átértékelése K 367,6 Részesedési viszonnyal rendelkezők követeléseinek év végi átértékelése Külföldi pénzértékre szóló követelések év végi árfolyamnyereségének könyvelése: T 318 Követelések évvégi átértékelése T 359,1 Előlegek év végi átértékelése T 364,8 Egyéb követelések év végi átértékelése T 367,6 Részesedési viszonnyal rendelkezők követeléseinek év végi átértékelése K 34 Átértékelési különbözet Az év végi árfolyam különbözet átvezetése (veszteség) a Főkönyvi modulban: T 876 Követelések, kötelezettségek év végi átértékelése miatti árfolyamkülönbözet (veszteség jellegű) K 34 Átértékelési különbözet Az év végi árfolyam különbözet átvezetése (nyereség) a Főkönyvi modulban: T 34 Átértékelési különbözet K 976 Követelések, kötelezettségek év végi átértékelése miatti árfolyamkülönbözet (nyereség jellegű)

27. szám


Év végi átértékelés kivezetése a követelések kiegyenlítésekor:

901

Árfolyamnyereség rendezése 366682-ről

Kiegyenlítéskori árfolyam kevesebb mint a teljesítéskori (eredeti) árfolyam – árfolyam veszteség keletkezik

1.) Év végi átértékelési nyereség esetén: a.) kiegyenlítéskori árf. több mint átértékelési árf. (dec.31.) (valós nyereségem több, mint az év végi elszámolt)

kifizetés számlához rendelése T 386… Devizabetétszámla T366,681 Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó árfolyamveszteség technikai számlája K 31…; 35…;367… Követelések

T366,682 Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó árfolyamnyereség technikai számlája K 318;359,1…;364,8; 367,6 Követelések év végi átértékelése K974,219 Követelések árfolyamnyeresége

Árfolyamveszteség rendezése 366681-ről 1.). Évvégi átértékelési veszteség esetén: a.) kiegyenlítéskori árf. kevesebb mint átértékelési (dec.31.) (valós veszteségem több, mint az év végi elszámolt) T318; 359,1…;364,8; 367,6 Követelések év végi átértékelése T874,219 Követelések árfolyamvesztesége K366,681 Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó árfolyamveszteség technikai számlája b.) kiegyenlítéskori árf. több mint az átértékelési árf. (valós veszteségem kevesebb, mint az év végi elszámolt) T318;359,1…;364,8; 367,6 Követelések év végi átértékelése K366,681 Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó árfolyamveszteség technikai számlája K974,219 Követelések árfolyamnyeresége

b.) kiegyenlítéskori árf. kevesebb mint az átértékelési árf. (valós nyereségem kevesebb, mint az év végi elszámolt) T366,682 Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó árfolyamnyereség technikai számlája T874,219 Követelések árfolyamvesztesége K318;359,1…;364,8; 367,6 Követelések év végi átértékelése 2.) Év végi átértékelési veszteség esetén: (az előző évre elszámolt veszteséget is nyereségként kell elszámolni) T318;359,1…;364,8; 367,6 Követelések év végi átértékelése T366,682 Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó árfolyamnyereség technikai számlája K974,219 Követelések árfolyamnyeresége 31 Követelések áruszállításból és szolgáltatásból

2.) Év végi átértékelési nyereség esetén: (az előző évre elszámolt nyereséget is veszteségként kell elszámolni)

A 31-es számlacsoporthoz tartozó valamennyi főkönyvi számla év végi egyenlegéről tételes leltárt kell készíteni és helyben megőrizni.

T874,219 Követelések árfolyamvesztesége K318;359,1…;364,8; 367,6 Követelések év végi átértékelése K366,681 Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó árfolyamveszteség technikai számlája

311-316 Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (Vevők)

Kiegyenlítéskori árfolyam több mint a teljesítéskori (eredeti) árfolyam – árfolyam nyereség keletkezik kifizetés számlához rendelése T 386… Devizabetétszámla K 31…; 35…;367…Követelések K366,682 Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó árfolyamnyereség technikai számlája

Vevőkövetelésként (vevőkkel szembeni követelésként) kell kimutatni az értékesítésből, szolgáltatás teljesítésből származó ÁFA-t is tartalmazó, vevő által elismert öszszegben a követeléseket mindaddig, amíg azokat az adós pénzügyileg nem rendezte, váltóval (körváltóval) ki nem egyenlítette, el nem engedte, illetve behajthatatlan követelésként leírásra nem került. A MÁV ZRt. az alaptevékenységből származó, adott engedményekkel, jóváírásokkal, refakciákkal csökkentett – ki nem egyenlített – kinnlevőségeit az alábbi főkönyvi számlaszámokon tartja nyilván: • alaptevékenységgel kapcsolatos követelés (311) • egyéb belföldi követelés (313) • követelés csődeljárás alatti cégektől (314)

902


• követelés felszámolás alatti cégektől (315) • külföldi követelések (316) • követelések értékvesztése (317) A részesedéssel rendelkező vállalkozásokkal szembeni követeléseket nem itt, hanem a „367 Egyéb követelések részesedéssel rendelkező vállalkozásokkal szemben” főkönyvi számlán kell kimutatni. Vevőkövetelésként a mérlegben csak olyan követelés szerepeltethető, amelynek alapjául szolgáló teljesítés megtörtént, és amelyet az adós nem kifogásolt, azaz elismert. A vevőkövetelés kimutatásának alapbizonylata az adós által elismert teljesítésről az eladó által szabályszerűen kiállított számla. Teljesítés alatt a szerződésben meghatározott feltételek szerint a teljesítést, átadást, vagy az ügyletre kötött szerződésben foglaltak teljesítését kell érteni. A követelések főkönyvi könyveléséhez analitikus nyilvántartást is kell vezetni, melyet a Kinnlevőség modul biztosít. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell: • a vevő azonosításához szükséges adatokat, • szerződés száma, • a vevő tartozások keletkezésének és esedékességének időpontjait, • a vevő által adott előlegek összegeit, • a befolyt összegeket, • bizonylati hivatkozásokat, • a vevő ki nem egyenlített tartozásait. Vevőkövetelések csoportosítása A belföldi és a külföldi követeléseket, illetve az azokra befolyt összegeket külön-külön főkönyvi számlákon kell könyvelni. Ennek megfelelően a vevők (adósok) állományát a MÁV ZRt-nél az alábbiak szerint kell kimutatni: • belföldi vevők (311-315) • külföldi vevők (316) Belföldi vevőkövetelések: az áruszállításból, értékesítésből, szolgáltatás teljesítésből származó követelések számla szerinti értéke, amelyeknél a vevő belföldi (Magyarországon telephellyel rendelkezik). Külföldi vevőkövetelések: az áruszállításból, értékesítésből, szolgáltatás teljesítésből származó követelések, amelyeknél a vevő külföldi (Magyarországon nem rendelkezik telephellyel). A belföldi és a külföldi követelések devizában (külföldi pénzértékre szóló követelések) és forintban is felmerülhetnek. A belföldi ill. a külföldi vevő által elismert, áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó követelést, –

27. szám

amennyiben a követelés külföldi pénzértékre szól – a devizában számlázott összegnek a teljesítésekor érvényes MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásokban szerepeltetni. A külföldi pénzértékre szóló követelések számláinak Tartozik oldalára kell könyvelni: • a külföldi pénzértékre szóló követelések elfogadott számla szerinti MNB hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintösszegét, A külföldi pénzértékre szóló követelések számláinak Követel oldalára kell könyvelni: • a vevő által kiegyenlített, átutalt deviza összegének a pénzügyi teljesítéskor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintösszegét, • a hitelezési veszteségként leírt, részben vagy egészen behajthatatlan külföldi pénzértékre szóló követelések könyv szerinti összegét. • vevővel szemben elengedett devizakövetelés könyv szerinti összegét. A számviteli törvény export-árbevétel fogalma szerint a külföldön teljesített szolgáltatások bevétele minősül export árbevételnek, függetlenül attól, hogy milyen pénznemben történik a kiegyenlítés. A külföldi pénzértékre szóló követelés csak akkor export árbevétel, ha a teljesítés helye külföld, viszont előfordulhat olyan eset is, hogy a külföldi pénzértékre szóló követelés belföldön teljesített szolgáltatáson alapul, ekkor nem export árbevételként, hanem belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni. Külföldi értékesítésből származó követelések elfogadott számla szerinti devizaérték MNB deviza árfolyamon átszámított forintösszegének könyvelése a Kinnlevőség modulban: T 3 Külföldi pénzértékre szóló követelések K 91-92 Belföldi értékesítés árbevétele/93-94 Export árbevétel Külföldi pénzeszközre szóló követelés ellenében kapott deviza összegek könyvelése a pénzügyi teljesítés napján érvényes hivatalos MNB által közzétett devizaárfolyam szerinti forintértéken, a bank értesítése alapján a Készpénzgazdálkodási modulban ill. a Kinnlevőség modulban: T 386 Deviza betétszámla K 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás T 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás K 3 Külföldi pénzértékre szóló követelések Amennyiben a külföldi pénzértékre szóló követelés bekerülési értéke magasabb, a befolyt összegnél, a kelet-

27. szám


kező árfolyamveszteség összegének elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg a Kinnlevőség ill. a Főkönyvi modulban: T 366,681 Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó árfolyamveszteség technikai számlája K 3 Külföldi pénzértékre szóló követelések T 874,21 Követelések árfolyamvesztesége K 366,681 Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó árfolyamveszteség technikai számlája Amennyiben a külföldi pénzértékre szóló követelés bekerülési értéke alacsonyabb, a befolyt összegnél, a keletkező árfolyamnyereség összegének elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg a Készpénzgazdálkodási ill. a Főkönyvi modulban:

903

311. Alaptevékenységgel kapcsolatos követelés 311,1 Kiszámlázott alaptevékenységi követelés A 311,1 számla tartozik oldalára kell könyvelni (Kinnlevőség modul) a beszedett belföldi menetdíjat (nemzetközi és belföldi menetjegyeket), pályahasználati díjat. T 311. Alaptevékenységgel kapcsolatos követelés K 91/93 Alaptevékenység belföldi/export értékesítésének árbevétele K 467 Fizetendő ÁFA A 311,1 számla követel oldalára kell könyvelni a menetdíjból, pályahasználati díjból adott engedményeket, visszatérítéseket stb.:

T 3 Külföldi pénzértékre szóló követelések K 366,682 Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó árfolyamnyereség technikai számlája

T 91/93 Alaptevékenység belföldi/export értékesítésének árbevétele T 467 Fizetendő ÁFA K 311. Alaptevékenységgel kapcsolatos követelés

T 366,682 Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó árfolyamnyereség technikai számlája K 974,21 Követelések árfolyamnyeresége

A befolyt menetdíj, pályahasználati díj összegének könyvelése a Készpénzgazdálkodási ill. a Kinnlevőség modulokban:

Követelések értékesítése: Követelések értékesítése esetén az egyéb ráfordítások között kell elszámolni az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor. Követelés könyv szerinti értékének ráfordításként történő elszámolása T 865 Értékesített követelések könyv szerinti értéke K 366,675 Technikai számla Az eredeti követelés kivezetése a KI modulban: T 366,675 Technikai számla K 31…/367… Követelések Ha a követelésre korábban értékvesztés volt elszámolva, annak kivezetése: T 317…/367,9 Követelések értékvesztése K 366,675 Technikai számla Az egyéb bevételek között kell elszámolni az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor A követelés értékesítés bevételének elszámolása T 31…/367… Követelések K 965 Értékesített követelések bevétele Kiegyenlítés: T 38… Pénzeszközök K 31…/367…Követelések

T 384 Elszámolási betétszámla K 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás T 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás K 311,1 Kiszámlázott követelés 311,5 Belföldi felekkel szembeni peresített alaptevékenységi követelések Erre a számlára kell átkönyvelni azon követeléseket, amelyek a vevő részéről ugyan nem vitatottak, a kiegyenlítés ennek ellenére nem történt meg, a behajtásra a MÁV ZRt. peres eljárás keretében intézkedett. Peresítés esetén a kiegyenlítetlen vevőkövetelések átkönyvelése technikai bankon keresztül a kiszámlázott követelések közül a Kinnlevőség modulban: T 311,5 Belföldi felekkel szembeni peresített alaptevékenységi követelések K 366,673 Egyéb technikai banki kiegyenlítés T 366,673 Egyéb technikai banki kiegyenlítés K 311,1 Kiszámlázott alaptevékenységi követelés vagy K 367,11 Alaptevékenységi vevőkövetelés forintban, részesedéssel rendelkezőkkel szemben A per alapján, ha követelésünk a jogerős ítélet alapján érvényesítésre jut és az adós kiegyenlíti a tartozását átutalással (könyvelése a számlavezető pénzintézet jóváírási értesítése alapján) a Készpénz gazdálkodási ill. a Kinnlevőség modulban

904


T 384 Elszámolási betétszámla K 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás T 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás K 311,5 Belföldi felekkel szembeni peresített alaptevékenységi követelések A perrel nem érvényesíthető vevőkövetelés összegének leírása a Kinnlevőség modulban: T 863,1 Behajthatatlan követelések leírt összege K 311,5 Belföldi felekkel szembeni peresített alaptevékenységi követelések 313. Egyéb belföldi követelés A 313. Egyéb belföldi követelések számlán kell kimutatni a belföldi követelések (értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök, anyagok és áruk, szolgáltatások stb.) számla szerinti értékét, mindaddig amíg azt : • pénzügyileg nem rendezték, • váltóval, vagy egyéb más kötelezettség pénzügyi kompenzációjával nem rendezték, illetve • hitelezési veszteségként leírásra nem került. Elismertnek, elfogadottnak tekinthető az a követelés, amelynél a vevő a szerződés szerinti teljesítéssel kapcsolatban sem mennyiségi, sem minőségi kifogást nem emelt, valamint az elfogadásról a szállítót közvetlenül az elfogadásról szóló nyilatkozat megküldésével, az átvételt igazoló dokumentumok aláírásával, az ellenérték átutalásával értesítette. 313,12 Belföldi vevőkövetelések forintban Ezen a számlán kell kimutatni a belföldi partnerekkel (nem magánszemély) szembeni forintban kimutatott követeléseket. A főkönyvi számlán nyilvántartott követeléseket december 31-vel egyeztetni kell, a partnernek postai úton küldött vevői egyenlegközlő alapján. 313,13 Belföldi vevőkövetelések forintban (magánszemély) A magánszemélyekkel kapcsolatos követeléseket, a természetes személyekkel szembeni követeléseket tartalmazza. A főkönyvi számlán nyilvántartott követeléseket december 31-vel egyeztetni kell, a partnernek postai úton küldött vevői egyenlegközlő alapján.

27. szám

313,5 Peresített követelés A számla a peresített egyéb követelések nyilvántartására szolgál. A peresített követelések között elkülönítetten mutatjuk ki: 313,51 Vállalkozókkal, gazdálkodó szervekkel 313,52 Magánszemélyekkel szembeni követeléseket. Elszámolása megegyezik a 311,5 főkönyvi számlával. 313,6 Egyéb kétes követelés A számla a 31-es számlacsoporton belül külön nem nevesített, egyéb kétes követelések elszámolására szolgál. 314. Követelés csődeljárás alatti cégektől Ide kell átvezetni technikai bankon keresztül a Kinnlevőség modulban azokat a vevői követeléseket, ahol a vevő ellen az illetékes bíróság csődeljárást indított. 315. Követelés felszámolás alatti cégektől Ide kell átvezetni a Kinnlevőség modulban azokat a vevői követeléseket, ahol a vevő ellen az illetékes bíróság felszámolási eljárást indított. A behajthatatlan követelésekre vonatkozó előterjesztést először előzetes véleményezésre meg kell küldeni a Jogi Igazgatóságra, ezután az elszámolásról a Mérleg és Konszolidációs Osztály (továbbiakban: MKO) dönt, melyről írásban értesíti a könyvelő egységeket. A behajthatatlan követelés könyvelése T 863,1… Behajthatatlan követelések leírt összege K 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból Ha egy követelésre korábban értékvesztés került elszámolásra és később behajthatatlanná válik, akkor a követelésnek a nyilvántartásból történő kivezetése, a követelés főkönyvi számla és az értékvesztés főkönyvi számla összevezetésével valósul meg egy technikai számlán keresztül. Az értékvesztett követelés kivezetése: T 366,675 Értékvesztés kivezetés technikai számla K 31… Követelések Értékvesztés kivezetése a Főkönyvben: T 317 Követelések értékvesztése K 366,675 Értékvesztés kivezetés technikai számla

313,14 Belföldi követelések devizában 316. Külföldi követelések Ezen a számlán kell kimutatni a nem magánszemélyekkel szembeni devizában kimutatott követeléseket.

A Külföldi követelések számlán kell kimutatni a külföldi vevőkkel szembeni áruszállításból, személyszállítási teljesítményekből és egyéb szolgáltatások teljesítéséből származó követelés összegét.

27. szám


A külföldi követelések analitikus nyilvántartását a Vasútközi Folyószámla modul, valamint a Kinnlevőség modul biztosítja. A külföldi pénzértékre szóló külföldi követelés forintösszegének könyvelése T 316 Külföldi követelések K 93 Export árbevétel A külföldi pénzértékre szóló külföldi követelés ellenében kapott devizaösszegek könyvelése a bank értesítése alapján, a pénzügyi teljesítés napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam szerint számított forintértéken: T 316,5 Deviza elszámolási és technikai számlák K 316 Külföldi követelések Amennyiben a külföldi pénzértékre szóló külföldi követelés bekerülési értéke magasabb, mint a befolyt öszszeg, a keletkező árfolyamveszteség összegének elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg. T 874,21 Követelések árfolyamvesztesége K 316 Külföldi követelések Amennyiben a külföldi pénzértékre szóló külföldi követelés bekerülési értéke alacsonyabb, mint a befolyt öszszeg, a keletkező árfolyamnyereség összegének elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg: T 316 Külföldi követelések K 974,21 Követelések árfolyamnyeresége

905

A bank rögzítése partnerenként Banki jóváírás esetén T 316,51 Deviza elszámolási számla K 316,52 Technikai bank K 316,53 Technikai bank BBC K 316,54 Technikai CORFER Banki terhelés esetén T 316,52 Technikai bank T 316,53 Technikai bank BCC K 316,51 Deviza elszámolási számla Bankköltség elszámolás T 518,1 Banki szolgáltatások költsége K 316,51 Deviza elszámolási számla CORFER kompenzáció partnerenkénti megbontásban való könyvelése T 316,54 Technikai CORFER K 316,52 Technikai bank Nyitott tételek banki kiegyenlítése T 444,1 Külföldi fuvardíj elszámolási számla K 316,52 Technikai bank K 316,53 Technikai bank BCC T 316,52 Technikai bank T 316,53 Technikai bank BCC K 316,1 Külföldi fuvardíj elszámolási számla 317 Követelések értékvesztése

316,5 Deviza elszámolási és technikai számlák A számlák a banki tételek egyenlegeit mutatják. A vasútközi elszámolásoksorán megvalósult banki teljesítés devizaösszegeit havonta egyenlegezett összegben (bankköltséggel együtt) a Központi Főkönyvelőség átszámítja a Személyszállítási Főkönyvelőséghez a 316,51 főkönyvi számlára. Mivel banki átutalás összege személyforgalmi, valamint egyéb tételek kiegyenlítését egyaránt magába foglalhatja, a vevői és szállítói tételek kivezetésekor a banki összeget fel kell osztani és átszámítani a megfelelő könyvelő egységre. A vasutak nyitott banki tételeinek kimutatása a nem BCC tagvasutak esetében a 316,52, a BCC tagvasutak esetében a 316,53, a CORFER kompenzáció a 316,54 főkönyvi számlán történik. A bank átszámítása egyösszegben az érintett könyvelő egységhez Banki jóváírás esetén T 365 Átszámítási számlák K 316,51 Deviza elszámolási számla Banki terhelés esetén T 316,51 Deviza elszámolási számla K 365 Átszámítási számla

A mérleg fordulónapon fennálló és mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett, belföldi és külföldi követeléseket év végén értékelni kell. Értékvesztést kell elszámolni a Számviteli Politikához kapcsolódó Értékelési szabályzat szerint. A könyvelendő értékvesztéseket felülvizsgálat céljából a zárlati utasításban foglaltak szerint el kell küldeni aMKO-ra. Az értékveszés elszámolása a Főkönyvi modulban: T 862,2 Követelések értékvesztése K 317 Követelések értékvesztése A Főkönyvi modulban lehetőség van, a 317-es főkönyvi számla mellett az egyeztetés hivatkozás leíró flexmezőben megjelölni azon vevői követelések 6 számjegyű partnerazonosítóját, amelyek után az értékvesztést elszámolták. E módszerrel biztosítható az értékvesztések analitikus nyilvántartása. Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege a MÁV ZRt. számviteli politikája szerint jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést csökkenteni kell, de legfeljebb a követelés eredeti nyilvántartásba vételi értékéig. Minősítés

906


alapján történő értékvesztés visszaírást csak az év végi zárás során lehet elszámolni, a 962,2 főkönyvi számlának év közben egyenlege nem lehet. Az értékvesztés visszaírásának elszámolása a Főkönyvi modulban: T 317 Követelések értékvesztése K 962,2 Követelések értékvesztésének visszaírása Ha a korábban értékvesztett követelésre mégis kiegyenlítés történik, akkor a befolyt összegben, de legfeljebb az elszámolt értékvesztésnek megfelelő összegben kell egyéb bevételt elszámolni: T 317 Követelések értékvesztése K 962,3 Követelések teljesítéssel visszaírt értékvesztése 318 Követelések év végi átértékelése A főkönyvi számlával kapcsolatos elszámolásokat a követelések értékelése részben szabályoztuk. 32. Váltókövetelések A váltóval kapcsolatos pénzügyi feladatok végrehajtásáról, számviteli elszámolásáról a Számviteli Szolgáltatás által készített külön utasítás kiadása van folyamatban. 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke A Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlacsoport számláin kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (tagok) által még be nem fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaság rendelkezésére még nem bocsátott összegét. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni: alapításkor a jegyzett tőke összegét, a jegyzett tőke felemelésekor a részvények, az üzletrészek névértékének megfelelő összegek a cégjegyzékben történt bejegyzés időpontjával. A számla Követel oldalára kell könyvelni: a jegyzett tőkén belüli részesedés tényleges teljesítését, rendelkezésre bocsátását. A Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlájának Követel egyenlege van akkor, ha a pénzbeli hozzájárulás befizetése, átutalása, illetve a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) átvétele a cégjegyzékbe való bejegyzés időpontját megelőzően már megtörtént. A cégjegyzékbe való bejegyzést követően a Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlacsoport számláinak Tartozik egyenlege a gazdasági társaságnak az alapítókkal szembeni követelését mutatja. A főkönyvi számlára kizárólag a Mérleg és Konszolidációs Osztály külön utasítása alapján lehet könyvelni.

27. szám

A társaság alapításakor a jegyzett tőke, míg az alaptőke, törzstőke felemelésekor a jegyzett tőke felemelés öszszegének könyvelése a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával a Főkönyvi modulban: T 33 Jegyzett, de be nem fizetett tőke K 411 Jegyzett tőke A jegyzett tőke összegéből, a jegyzett tőke felemelésekor a pénzbeli hozzájárulás összege befizetésének könyvelése a bank értesítése alapján a Készpénzgazdálkodási ill. a Főkönyvi modulban: T 384 Elszámolási betétszámla K 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás T 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás K 33 Jegyzett, de be nem fizetett tőke A jegyzett tőke értékéből, a jegyzett tőke felemelésekor a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) átvételének könyvelése, a társasági szerződés mellékletét képező apportlista alapján a társasági szerződésben meghatározott értéken: T 11-15 Tárgyi eszközök és immateriális javak T 16-17 Befektetett pénzügyi eszközök T 21-26 Készletek K 33 Jegyzett, de be nem fizetett tőke 34. Átértékelési különbözet A számla funkcióját a külföldi pénzértékre szóló követelések év végi értékelésénél részletesen szabályoztuk. 35. MÁV által adott előlegek A 35. számlacsoportban kell kimutatni a beruházásokra (351), készletekre (352), egyéb jogcímen (353), a VBKJ utalványokra (354), az immateriális javakra adott előlegek (355), az ügyvédi letétek (356), a bánatpénz (357), valamint az adott kauciók (358) összegét. A beruházásokra adott előlegeket a számviteli törvény szerint a tárgyi eszközök, az immateriális javakra adott előlegeket az immateriális javak, a készletekre adott előlegeket a készletek között kell nettó értéken a mérlegben kimutatni. Ezeken a főkönyvi számlákon kell a folyósított előlegek összegét nyilvántartani mindaddig, amíg az pénzügyileg nem rendeződött, vagy visszafizetésre nem került. Ha meghiúsult a teljesítés át kell sorolni az egyéb követelések közé. A főkönyvi számlákról jogcím szerinti bontásban tételes analitikát kell vezetni. Előleg számla alapján: T 35 MÁV ZRt. által adott előlegek T 466 Előzetesen felszámított ÁFA K 44 Rövid lejáratú kötelezettségek Kifizetés egyeztetése a bankkivonattal: T 44 Rövid lejáratú kötelezettségek K 384 Elszámolási betétszámla K 386 Deviza betétszámla

27. szám


A végszámla megérkezésekor az előleg számla hozzárendelése a végszámlához: T 44 Rövid lejáratú kötelezettségek K 35 MÁV ZRt. által adott előlegek K 466 Előzetesen felszámított ÁFA A számlák december 31-i egyenlege a szállítóknak előlegként a szállítói számla beérkezéséig kifizetett összegeket mutatja, amelyről tételes leltárt kell készíteni az érvényben lévő zárlati utasítás alapján. 36. Egyéb követelések Egyéb követelések számlacsoport keretében kell elszámolni a munkavállalói tartozást, munkavállalóknak rövid lejáratra adott előlegeket, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített állami támogatást, rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközöket, egyéb követeléseket. Az Egyéb követelések számlacsoport a következő részletező számlákat tartalmazza: 361 Munkavállalók tartozásai 362 Költségvetési kiutalási igények 363 Költségvetési kiutalási igények teljesítése 364 Egyéb követelések 365 Átszámítási számlák 366 Elszámolási és technikai számlák 367 Egyéb követelések részesedéssel rendelkező vállalkozásokkal szemben 368 Közvetítői tevékenység bevételei és kiadásai 361. Munkavállalók tartozásai A 361. Munkavállalók tartozásai számla a munkáltató és munkavállaló közötti pénzügyi elszámolásokat tartalmazza. Itt kell kimutatni a MÁV ZRt.-nek a munkavállalókkal szembeni követeléseit. A számlához kapcsolódóan analitikus nyilvántartást is kell vezetni, amely a dolgozók mindennemű tartozását tartalmazza jogcímenként. A számla további bontása a következő: 361,1 Előlegek 361,2 Előírt tartozások 361,3 Elszámolásra kiadott összegek 361,4 Munkavállalók egyéb elszámolásai 361,5 Munkásszálló térítési díj 361,6 Alkalmazásból kilépett dolgozók tartozásai 361,8 Munkavállalók munkábajárási költségének elszámolása

907

azonban a 361,9 Munkavállalók tartozásának értékvesztése főkönyvi számlán kell elszámolni. A 361,1 Munkavállalóknak folyósított előlegek számla a munkavállalóknak folyósított előlegek, illetve azok levonása elszámolására szolgál. Itt kell kimutatni a fizetési előlegeket, az előre kifizetett munkabéreket, munkadíjakat. 361,11 Fizetési előlegek A 361,11 részletező számla terhére kell könyvelni a munkavállalók részére folyósított fizetési előleget, míg a javára a munkavállalók által visszafizetett törlesztés öszszegét. A fizetési előlegként folyósított összeget jelenleg az érvényben lévő rendelkezések alapján 6 hónap alatt egyenlő részletekben kell levonni a dolgozók béréből. A fizetési előlegekről a Humán Szolgáltató Szervezet készít számítógépes analitikát, melynek végösszegét negyedévente egyeztetni kell a főkönyvi számlával. Eltérés esetén a rendezés a Humán Szolgáltató Szervezet feladata. Az analitikát év végén leltárként kell kezelni, melynek tartalmaznia kell: • a folyósított előleg összegét, • a folyósítás időpontját • annak lejárati idejét, A munkavállalók részére engedélyezett és kifizetett fizetési előleg nyilvántartásba vételének könyvelése a a Főkönyvi modulban: T 361,11 Fizetési előlegek K 384 Elszámolási betétszámlák Az előleg levonása a munkabérből a bérösszesítő alapján: T 471,1 Jövedelem elszámolás K 361,11 Fizetési előlegek A törlesztő rész pénztárba történő visszafizetésének könyvelése, a Főkönyvi modulban: T 384 Elszámolási betétszámlák K 361,11 Fizetési előleg Az alkalmazásból kilépett dolgozók fizetési előlegtartozásának átvezetése a Főkönyvi modulban: T 361,6 Alkalmazásból kilépett dolgozók tartozásai K 361,11 Fizetési előleg Év végén a számla december 31-i egyenlegéről a zárlati utasítás alapján névszerinti leltárkimutatást kell készíteni.

361,9 Munkavállalók tarozásának értékvesztése 361,21 Dolgozói hátralék A december 31-én fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett munkavállalói tartozásokat a könyvelő egységeknek értékelni kell, a 31. főkönyvi számlánál ismertetett módon. Az értékvesztést

A 361,21 részletező számla terhére kell könyvelni a munkavállalók bérszámfejtése során megállapított hátralékot, míg a javára a munkavállalóktól levont összeget.

908


A hátralékokról a Humán Szolgáltató Szervezet az IHIR rendszerben számítógépes analitikát vezet, melyet negyedévente egyeztetni kell a főkönyvi számlával. Eltérés esetén a rendezés a Humán szervezet feladata. Az analitikát év végén leltárként kell kezelni, melynek tartalmaznia kell: • a hátralék év végén fennálló összegét, • a folyósítás időpontját • annak lejárati idejét. A hátralék nyilvántartásba vételének könyvelése az IHIR feladása alapján: T 361,21 Dolgozói hátralék K 471,1 Jövedelem elszámolás Az előleg levonása a munkabérből az IHIR feladása alapján: T 471,1 Jövedelem elszámolás K 361,21 Dolgozói hátralék Az alkalmazásból kilépett dolgozók tartozásának átvezetése a humán szervezet feladása alapján: T 361,6 Alkalmazásból kilépett dolgozók tartozásai K 361,21 Fizetési előleg Év végén a számla december 31-i egyenlegéről a zárlati utasítás alapján névszerinti leltárkimutatást kell készíteni. 361,23 Személyi jövedelemadó tartozás előző év miatt A 361,23 részletező számlára az érvényben lévő személyi jövedelemadó és adóelőleg megállapítása levonása és nyilvántartása a MÁV ZRt. területére tárgyi utasítás alapján kell könyvelni. Év végi különbözet elszámolásának könyvelése: Munkavállalóknak járó SZJA „többlet” kifizetése a bérből SAP/IHIR feladása alapján: T 462,131 Előző évi szja elszámolási számla (IHIR által könyvelt) K 471,1 Jövedelem elszámolás Munkavállalók SZJA „hátralékának” előírása (teljes SZJA tartozás előírása) Humán Szolgáltató Szervezet feladása alapján: T 361,23 Szja tartozás előző év miatt K 478,55 Dolgozók szja év végi adóhiányának elszámolása Munkavállalók hátralékának levonása a bérből SAP/ IHIR feladása alapján: T 471,1 Jövedelem elszámolás K 361,23 Szja tartozás előző év miatt

27. szám

Munkavállaló szja hátralékának pénztárba történő befizetése T 381 Pénztár K 361,23 Szja tartozás előző év miatt A tényleges levonás, befizetés átvezetése a 462,13 főkönyvi számlára Humán Szolgáltató Szervezet feladása alapján: T 478,55 Dolgozós szja év végi adóhiányának elszámolása K 462,131 Előző évi szja elszámolási számla A fenti könyvelési lépések módosulhatnak abban az esetben, amennyiben átszámításokat kell könyvelni a Főkönyvelőségek (könyvelő egységek) között (adott dolgozó szervezeti egységhez tartozása miatt). A 361,23 főkönyvi számlára az év végi elszámolás során dolgozónként megállapított teljes szja hátralék összegét elő kell írni a Humán Szolgáltató Szervezet feladása alapján. Így a 361,23 főkönyvi számla név szerinti analitikáját a Humán Szolgáltató Szervezetnek biztosítani szükséges. A fenti könyvelések eredményeként a 361,23 főkönyvi számla a még szja különbözet címén fennálló dolgozókkal szembeni követelés összegét kell, hogy mutassa (követel jellegű egyenlege nem lehet). A név szerinti analitika biztosítása a Humán Szolgáltató Szervezet feladata. A 361,23 főkönyvi számlának az egyenlege meg kell, hogy egyezzen a 478,55 főkönyvi számla egyenlegével. APEH-nak jelentett dolgozói hátralék (dolgozóktól le nem vont hátralék összege) T 478,55 Dolgozók szja év végi adóhiányának elszámolása K 361,23 Szja tartozás előző év miatt 361,24 Egyéb vegyes tartozás A 361,24 részletező számla terhére kell könyvelni a felelős dolgozókra áthárított leltárhiány ill. pénztárhiány összegét, javára pedig a dolgozó által fizetett összeget. A dolgozókra áthárítható hiányok mértékét és eseteit a Kollektív Szerződés idevonatkozó része tartalmazza. Ilyen tartozás lehet ha a dolgozónak szerszámkönyvre kiadott eszközt mennyiségi felvételkor bemutatni nem tudja, vagy áthelyezésekor, munkaviszony megszűnésekor leadni nem tudja. Ebben az esetben azok megtérítésére kötelezett. Ha a dolgozó részére kiutalt illetményruhát a viselési időn belül visszaadni nem tudja, a hátralévő viselési időre eső értéket téríteni köteles. Raktár, készlettároló hely leltározásakor vagy rovancsolásakor megállapított leltárhiány esetén a felelős dolgozó részkártérítésre kötelezhető.

27. szám


A feltárt anyag vagy áruhiány dolgozóra áthárított leltárhiány összegének könyvelése: T 361,24 Egyéb vegyes tartozás K 963 Eredményt növelő tételek Kártérítés összegének levonása munkabérből béröszszesítő alapján: T 471,1 Jövedelem elszámolás K 361,24 Egyéb vegyes tartozás Ha a befizetés házipénztárba történik, alapbizonylata a bevételi pénztárbizonylat: T 381,1 Házipénztár K 361,24 Egyéb vegyes tartozás A dolgozó MÁV munkaviszonyának megszűnése esetén a tartozás összegének átvezetése: T 361,6 Alkalmazásból kilépett dolgozók tartozásai K 361,24 Egyéb vegyes tartozás A 361,24 részletező számlára valamennyi egység könyvelhet. A számláról névszerinti analitika vezetése kötelező. A december 31-i egyenlegről a tartozási összeg feltüntetésével leltárt kell készíteni az érvényben lévő zárlati utasítás szerint.

909

T 466 Előzetesen felszámított ÁFA K 381 Pénztár Az egyszeri elszámolási előlegeket december 31-ével el kell számoltatni és a maradványokat, valamint a fel nem használt összegeket december 31-ig az állomási, kézi illetőleg házipénztárba vissza kell fizettetni. A számla alszámláinak december 31-én egyenlege nem lehet. 361,32 Folyamatos feltöltésű elszámolási előleg A folyamatos feltöltésű elszámolási előleg alkalmazását a K-8059/2006. sz. utasítás szabályozza. Elszámolás: Az elszámolási előleg felvétele a pénztárból kiadási pénztárbizonylat alapján: T 361,32 Folyamatos feltöltésű elszámolási előleg K 381 Pénztár A leszámolás összegét igazoló számlák főkönyvi naplóban történő rögzítése: T 5 Költségek T 466 Előzetesen felszámított ÁFA K 361,32 Folyamatos feltöltésű elszámolási előleg

361,31 Egyszeri elszámolási előleg A részletező számla terhére kell könyvelni a dolgozók részére utólagos leszámolásra kiadott elszámolási előlegek összegét, javára pedig a szabályosan kiállított bizonylatokkal alátámasztott okmányok alapján történő leszámoláskor, továbbá a fel nem használt (okmánnyal nem igazolt) összeg visszafizetéskor. A fel nem használt összeget abba a pénztárba kell viszszafizetni, ahonnan az elszámolási előleg felvétele történt. A visszafizetés tényét igazoló bizonylatot a leszámolási okmányhoz minden esetben csatolni kell. A számla alábontása a következő: 361,311 Vezetői reprezentáció elszámolási előleg 361,312 Egyéb elszámolási előleg Az elszámolási előleg felvétele a pénztárból kiadási pénztárbizonylat alapján: T 361,31 Egyszeri elszámolási előleg K 381 Pénztár Az elszámolási előleg visszavételezése a pénztárba bevételi pénztárbizonylat alapján: T 381 Pénztár K 361,31 Egyszeri elszámolási előleg A leszámolási okmányok leszámolása alapján az elszámolási előleg rendezése T 2 Készletek vagy T 5. Költségek és

Elszámolási előleg feltöltés: T 361,32 Folyamatos feltöltésű elszámolási előleg K 381 Pénztár Az elszámolási előleggel történő leszámolás bevételi pénztárbizonylat alapján: T 381 Pénztár K 361,32 Folyamatos feltöltésű elszámolási előleg Ismételt kiadás: T 361,32 Folyamatos feltöltésű elszámolási előleg K 381 Pénztár A főkönyvi számlának év végén egyenlege nem lehet. Valamennyi felvett elszámolási előleggel (egyszeri elszámolási, valamint a folyamatos feltöltésű elszámolási előleg) 30 napon belül le kell számolni, ugyanis a 30 napot meghaladóan fennálló elszámolásra kiadott előleg esetében kamatkedvezmény miatti 44%-os SZJA terheli a munkavállalót. 361,33 Útielőlegek A részletező számla terhére kell könyvelni a hivatalos kiküldetésre kiutazó munkavállalók részére utólagos leszámolásra kiadott előleget, javára pedig annak felhasználását. A fel nem használt összeget vissza kell fizetni és az erről kapott bizonylatot a leszámolási okmányhoz kell csatolni.

910


A kiküldetést teljesítő dolgozók részére kifizetett útielőleg könyvelése a kiadási pénztárbizonylat alapján (Központi Főkönyvelőségnél): T 361,33 Útielőlegek K 381 Pénztár vagy K 382 Valutapénztár Átszámítás a dolgozó szervezetéhez: T 365,71 Egyéb, könyvelési egységek közötti elszámolások, indító oldal K 361,33 Útielőlegek Az átszámítás fogadása: T 361,33 Útielőlegek K 365,72 Egyéb, könyvelési egységek közötti elszámolások, fogadó oldal Költségkénti elszámolás a bérrendszerben: T 524,33 (32) Külföldi kiküldetési ellátmány K 361,33 Útielőlegek A számláról (a felvét időpontjának feltüntetésével) év végén név szerinti leltárt kell készíteni és helyben megőrizni. 361,34 Külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan fizetett SZJA A dolgozó által a pénztárba fizetett összeg elszámolása: T 381… Pénztár K 361,34 Külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan fizetett SZJA Az IHIR feladása: T 361,34 Külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan fizetett SZJA K 462,111 Összevont adóalapot terhelő személyi jövedelemadó (IHIR által könyvelt) Az IHIR feladását követően a 361,34 főkönyvi számlának egyenlege nem lehet. 361,5 Munkásszálló térítési díj Ezen a főkönyvi számlán kell könyvelni a MÁV ZRt. munkavállalói részére biztosított munkásszállás térítési díját, amely a dolgozó munkabéréből kerül levonásra: A munkásszálló térítési díjának előírása: T 361,5 Munkásszálló térítés díja K 921 Alaptevékenységen kívüli tevékenység forint árbevétele K 467 Fizetendő ÁFA A munkásszálló térítési díjának levonása: T 471,1 Jövedelem elszámolás K 361,5 Munkásszálló térítési díja

27. szám

361,6 Alkalmazásból kilépett dolgozók tartozásai Itt kell elszámolni az alkalmazásból kilépett dolgozók tartozásának összegét, valamint a tartozás hitelezési veszteségként leírt összegét: • Fizetési előleg • Útielőleg • Leltárhiány vagy egyéb kártérítés miatt a MÁV dolgozóra áthárított összeg • Egyéb tartozások A számla mellékleteként analitikát kell vezetni, mely az alábbi főbb rovatokat tartalmazza: • az adós nevét, lakcímét, egyéb azonosítóját, • a fennálló tartozás összegét, • a tartozás keletkezésének időpontját. • a tartozás jogcímét A dolgozó MÁV munkaviszonyának megszüntetésekor tartozások jogcímenkénti összegének előírása: T 361,6 Alkalmazásból kilépett dolgozók tartozásai K 361,11 Fizetési előlegek vagy K 361,24 Egyéb vegyes tartozás vagy K 361,33 Útielőlegek vagy K 361,4 Munkavállalók egyéb elszámolásai A tartozás összegének MÁV-hoz történő átutalásakor a számlavezető pénzintézet jóváírási értesítése alapján a Készpénzgazdálkodási ill. a Főkönyvi modulban: T 384 Elszámolási betétszámla K 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás T 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás K 361,6 Alkalmazásból kilépett dolgozók tartozásai Peresítés esetén a dolgozói tartozás kivezetése könyvelési utalvánnyal a Főkönyvi modulban: T 313,5 Peresített követelés K 361,6 Alkalmazásból kilépett dolgozók tartozásai A per alapján hozott jogerős határozat szerint a tartozás összegének befizetése a kártérítési határozat, valamint pénztárba történt befizetés esetén a bevételi pénztár bizonylat, átutalás esetén a számlavezető pénzintézet jóváírási értesítése alapján: T 384 Elszámolási betétszámla K 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás T 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás K 313.5 Peresített követelés A perrel nem érvényesíthető összeg leírása: T 863,1 Behajthatatlan követelések leírt összege K 313.5 Peresített követelés

27. szám


361,8 Munkavállalók munkábajárási költségének elszámolása A számla a távolsági (helyközi) munkába járással kapcsolatos utazási költség térítésének elszámolására szolgál. A helyközi autóbusz bérlet/menetjegy elszámolása: A Regionális Humánszolgáltató Központok a tárgyhónapban elszámolt számlákról üzletáganként, azon belül szervezetenként kimutatatást készítenek, melyeket tárgyhót követő hó 6-áig eljuttatnak az üzletági Főkönyvelőségek részére. A kimutatásnak tartalmaznia kell: – a munkavállalót létszámban tartó szervezet ötjegyű kódszámát, – a leadott számlák bruttó összegét, – a leadott számlák nettó összegét, – a munkavállalónak megtérített összeget. Az elszámolás folyamata: 1. A Főkönyvelőségek a Regionális Humánszolgáltatóktól beérkezett kimutatások alapján a főkönyvben elszámolják a leadott számlák teljes összegét : T 527,22 Munkába járással kapcsolatos költségtérítés T 251 Közvetített szolgáltatások T466 Előzetesen felszámított ÁFA K 361,8 Munkavállalók munkába járási költségének elszámolása 2. A Főkönyvelőségek a munkavállalót terhelő összeg (20%) továbbszámlázásáról összevont számlát állítanak ki a GIR KI modulban: T 361,8 Munkavállalók munkába járási költségének elszámolása K 921 Alaptevékenységen kívüli tevékenység belföldi árbevétele K 467 Fizetendő általános forgalmi adó Megjegyzés: A MÁV ZRt. a munkavállalók részére egy csoportos (összevont) számlát állít ki, ahol a MÁV ZRt. szerepel, mint eladó, a MÁV ZRt. munkavállalói, mint vevők. Ilyen számla kiállítására lehetőség van, melyet nem kifogásolt az APEH 2006. január 19-én kelt 5483067876 ügyszámon megküldött állásfoglalása. 3. A kiszámlázással egyidőben a Főkönyvelőség a közvetített szolgáltatás összegét a főkönyvben átvezeti: T 813,13 Egyéb belföldi alvállalkozók K 251 Közvetített szolgáltatások 4. A bérszámfejtési rendszerben (IHIR) történik a 80% kifizetése a dolgozónak: T 361,8 Munkavállalók munkába járási költségének elszámolása K 471,1 Jövedelem elszámolás A 361,8 főkönyvi számlán havi záráskor – helyes elszámolás esetén – egyenleg nem maradhat.

911

Egyeztetés, felelősség: A Főkönyvelőségek felelősek az 1-3. pont szerinti elszámolások, valamint a Regionális Humánszolgáltatóktól kapott kimutatások egyezőségéért. A 4. pont szerinti elszámolás, valamint a 3618 számla egyenlegének rendezése a humán szolgáltatás feladata és felelőssége. A rendezésnek – lehetőség szerint – a tárgyhó zárásáig meg kell történnie. 361,9 Munkavállalók tartozásának értékvesztése A főkönyvi számlával kapcsolatos elszámolás a „317 Követelések értékvesztése” főkönyvi számlánál leírtak alapján történik. 362. Költségvetési kiutalási igények A Költségvetési kiutalási igények számlán az állami költségvetésből igényelhető, külön jogszabályban meghatározott árkiegészítéseket, dotációkat, támogatásokat kell kimutatni. A tárgyévre vonatkozó költségvetési kiutalási igényeken túl ezen a számlán kell elszámolni az előző évre (évekre) vonatkozóan az ellenőrzéssel feltárt, de még nem teljesített támogatási igényeket, többletként befizetett adók visszaigénylését is. A Költségvetési kiutalási igények számla a mindenkori adóbevallásnak megfelelő részletezésben az alábbi alszámlákat tartalmazza: • 362,1 Fogyasztói árkiegészítés • 362,2 Termelési árkiegészítés • 362,4 Egészségbiztosítási és családtámogatási ellátások • 362,5 Egyéb költségvetési igény APEH revízió • 362,6 Jövedéki adó elszámolás. 362,1 Fogyasztói árkiegészítés Ezen a számlán a költségvetésből ezen a címen igényelt összegeket kell könyvelni. A fogyasztói árkiegészítés alapját az 2003. évi LXXXVII. számú törvény és annak módosításai az alábbiak szerint határozza meg: • a kedvezményes személyszállítási szolgáltatás (távolsági személyszállítási forgalom az utas – balesetbiztosítási díjjal csökkentett) díjbevétele, • a 65 éven felüli magyar állampolgárok, a fegyveres erők sorállományú tagjai, valamint az országgyűlési képviselők ingyenes utazása miatti bevételkiesés megtérítése a belföldi vasúti, a távolsági menetrend szerinti autóbusz és a helyi személyszállítási szolgáltatás díjbevétele. A vasúti árkiegészítéshez az adatszolgáltatást a Személyszállítási Üzletág szolgáltatja. 2006. július 1-től érvénybe lépő fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. Törvény (továbbiakban

912


Fát) és annak módosítása (2005. évi CIII. törvény és ehhez kapcsolódó 23. számú melléklet) alapján a fogyasztói árkiegészítés alapja a tárgyhónapban kedvezményes áron értékesített jegyek, bérletek km övezetenkénti darabszáma. A fogyasztói árkiegészítés árbevételbe beszámító támogatás, ezért árbevételt növelő tételként kell könyvelni. A MÁV ZRt.-ét megillető árkiegészítés igénylésének könyvelése a bevallás alapján: T 362,1 Fogyasztói árkiegészítés K 918 Személyszállítás fogyasztói árkiegészítése K 467Fogyasztói árkiegészítés ÁFÁ-ja (20%-os) A MÁV Rt-ét megillető fogyasztói árkiegészítés kiutalásának könyvelése a bank értesítése alapján: T 384 Elszámolási betétszámla K 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás T 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás K 363,1 Fogyasztói árkiegészítés teljesítés vagy (és) Más adónemre történő átvezetés esetén a SZF feladása alapján T 464 Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítés K 363,1 Fogyasztói árkiegészítés teljesítése 362,2 Termelési árkiegészítés A számla a Személyszállítás termelési támogatásának elszámolására szolgál. A termelési támogatást a jóváhagyott pénzforgalmi prognózis szerinti ütemezésben kell igényelni, azonban mivel a támogatást a teljes évi költségek fedezetére kapja a MÁV ZRt, ezért bevételként azt időarányosan, minden hónapra egyenlő arányban kell elszámolni. A számlára csak a Személyszállítási Főkönyvelőség könyvelhet. A MÁV Rt-ét megillető termelési árkiegészítés igénylésének könyvelése a pénzforgalmi prognózis szerint: T 362,2 Termelési árkiegészítés K 366,182 Személyszállítás termelési támogatásának éven belüli időbeli elhatárolása A bevétel elszámolása havonta egyenlő arányban: T366,182 Személyszállítás termelési támogatásának éven belüli időbeli elhatárolása K 919 Személyszállítási közszolgáltatás költségtérítése 362,4 Egészségbiztosítási és családtámogatási ellátások A számla az Egészségbiztosítási Alappal, illetve a családtámogatási kifizetésekkel kapcsolatos elszámolások nyilvántartására szolgál. A 100 fő feletti foglalkoztatottal

27. szám

működő gazdasági társaság egészségbiztosítási, illetve családtámogatási kifizetőhelyet köteles működtetni. A 362,41 Egészségbiztosítási ellátások alszámla tartozik oldalára kell könyvelni a MÁV ZRt., mint kifizetőhely által folyósított egészségbiztosítási ellátások összegét a következő bontásban: 1001 THGY segély 1002 THGY segély más foglalkoztatottnál fennálló jogviszony alapján 1003 Táppénz 1004 Táppénz más foglalkoztatottnál fennálló jogviszony alapján 1005 GYÁP 1006 GYÁP más foglalkoztatottnál fennálló jogviszony alapján 1007 Közegészségügyi okból foglalkoztatottak eltiltás, hatósági elkülönítés miatti táppénz 1008 Baleseti táppénz 1009 Biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz 1201 Kifizetőhelyek költségtérítése (1%) 1301 Gyermekgondozási díj 1302 Gyermekgondozási díj kifizetés más foglalkoztatottak fennálló jogviszony alapján A 362,419 Üzemkörön kívüli üzemi balesetes alkalmazottak TB-t terhelő táppénze főkönyvi számlacsoportra kell könyvelni az úti balesetek miatti, illetve a harmadik személy által okozott balesetek miatt folyósított táppénz összegét. A 362,42 Táppénz hozzájárulás főkönyvi számla követel oldalára könyvelendő a hatályos TB törvény által előírt, foglalkoztató által fizetendő 1/3-d rész táppénz egyezően az 523.4 főkönyvi számlával. 362,43 Kamat jogalap nélkül felvett, folyósított ellátás után A 362,44 Családtámogatási ellátások számla tartozik oldalára kell könyvelni a MÁV ZRt., mint kifizetőhely által a vonatkozó törvények alapján folyósított családtámogatási ellátások összegét a következő bontásban: 1401 Családi pótlék 1403 Anyasági támogatás 1404 Szociális támogatás 1405 Gyermekgondozási segély 1410 138/A szerinti távolléti díj 1411 138/A szerinti távolléti díj közterhei A 362,492 illetve a 362,494 alszámlák a visszaigénylés alapján bankszámlára befolyt összegek könyvelésére szolgálnak.

27. szám


A folyósított táppénz és egyéb juttatás könyvelése T 362,4 Egészségbiztosítási és családtámogatási ellátások K 471 Jövedelem elszámolás A tárgyhavi TB levonások és kifizetések összevont egyenlegének átszámítása a Központi Főkönyvelőséghez az egységektől. Az átszámítás központilag kerül könyvelésre a 362,499-es főkönyvi számla segítségével, a 362,69 főkönyvi számlához hasonlóan. T 365,411 Tb-vel kapcsolatos kötelezettségek átszámításai K 362,499 Egészségbiztosítási és családtámogatási elszámolások technikai ellenszámlája Az átszámítás fogadása a Központi Főkönyvelőségnél. T 362,499 Egészségbiztosítási és családtámogatási elszámolások technikai ellenszámlája K 365,412 Tb-vel kapcsolatos kötelezettségek átszámításai Az előírt kötelezettség kiegyenlítése a banki értesítés alapján. T 362,492 Folyósított Egészségbiztosítási alapot terhelő ellátások teljesítése T 362,494 Folyósított családtámogatási ellátások teljesítése K 384 Elszámolási betétszámla 362,5 Egyéb költségvetési igény APEH revízió Erre a főkönyvi számlára kell könyvelni az adótörvények változásával kapcsolatban önrevízióval megállapított árkülönbözeteket adónemek vonatkozásában, valamint az APEH revízió által megállapított adókülönbözeteket. Megszűnt támogatási jogcímekkel kapcsolatban önellenőrzés vagy az adóhatóság által megállapított helyesbítés könyvelése, a bevallás alapján: T 362,5 Egyéb költségvetési igény APEH revízió K 967 Állami költségvetéssel elszámolt támogatások Előző évekkel kapcsolatos adóvisszatérítés könyvelése a bevallás alapján: T 362,5 Egyéb költségvetési igény APEH revízió K 413 Eredménytartalék Pénzügyi rendezés könyvelése: T 384 Elszámolási betétszámla K 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás T 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás K 363,5 Egyéb költségvetési igény APEH revízió

913

362,61 Vasúti szállítási tevékenységhez kapcsolódó jövedéki adó visszaigénylés A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól rendelkező 2003. évi CXXVII. törvény alapján a vasúti szállítási tevékenység ellátásához üzemanyagként felhasznált gázolaj után (amennyiben a jövedéki adóval növelt áron került beszerzésre) a jövedéki adó visszaigényelhető a VPOP 16. sz. vámhivataltól. Dízelmotorokhoz való gázolaj üzemanyagként kizárólag a vasúti szállítási tevékenységhez történő felhasználás esetén a hivatkozott törvény 55. §-a szerinti mértékű jövedéki adó visszaigénylésére jogosult a MÁV ZRt. A visszaigényelendő összeg a mennyiségi felhasználás, azaz a vontatási célra vételezett és felhasznált gázolaj 15 ºC-os literre számított mennyiségére vetítve kerül meghatározásra. Visszaigényelhető jövedéki adó összegének könyvelése központilag a Számviteli Főosztály által kiadott analitikus kimutatás alapján történik. Vasúti szállítási tevékenységhez kapcsolódó jövedéki adó visszaigénylése: T 362,61 Vasúti szállítási tevékenységhez kapcsolódó jövedéki adó visszaigénylés K 512,12 Vontatási célú gázolaj felhasználás utáni jövedéki adó visszatérítés Más adónembe történő átvezetés esetén a Számviteli Főosztály feladása alapján: T 464 Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése K 363,6 Vasúti szállítási tevékenységhez kapcsolódó jövedéki adó pénzügyi teljesítése Kiutalás esetén a bankkivonat alapján: T 384 Elszámolási betétszámla K 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás T 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás K 363,6 Vasúti szállítási tevékenységhez kapcsolódó jövedéki adó pénzügyi teljesítése 362,69 Jövedéki adó visszaigénylés technikai számlája Erre a főkönyvi számlára manuálisan könyvelni szigorúan tilos. A főkönyvi számla a központi elszámolású jövedéki adó visszatérítés vasutak közötti elszámolásának biztosítására szolgál. A jövedéki adó követelés vasúti üzletáganként kerül rögzítésre, míg a pénzügyi teljesítés központilag történik, így nem biztosított az üzletági mérlegek hitelessége. A havi főkönyvi zárások keretében ezért a jövedéki adó követelés központilag átszámításra kerül a Központi Főkönyvelőséghez. Az átszámítás ezen a technikai ellenszámlán történik. Az ellenőrizhetőség érdekében az átszámítások után a 362,61 főkönyvi számlán megmaradnak az eredeti egyenlegek, míg a 362,69

914


főkönyvi számla a 362,61 ellentétes előjelű egyenlegét mutatja. Így a számlacsoport összevont egyenlege nullát mutat a főkönyvi zárások után. 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése A 363. számla bontása azonos a 362. számla bontásával a 362,4 kivételével. A költségvetési kiutalási igények teljesítése számlán kell lekönyvelni a vállalkozót megillető összegek kiutalását a Készpénzgazdálkodási ill. a Főkönyvi modulban: T 384 Elszámolási betétszámla K 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás T 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás K 363 Költségvetési kiutalási igények teljesítése A költségvetési kiutalási igények átvezetése más állami költségvetéssel szemben fennálló kötelezettségre a Főkönyvi modulban: T 46 Passzív elszámolások az állami költségvetéssel K 363 Költségvetési kiutalási igények teljesítése A 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése alszámláinak egyenlegét évnyitást követően a 362. Költségvetési kiutalási igények megfelelő alszámláira át kell vezetni: T 363 Költségvetési kiutalási igények teljesítése K 362 Költségvetési kiutalási igények

27. szám

K 92 Alaptevékenységen kívüli tevékenység belföldi értékesítésének árbevétele K 467 Fizetendő ÁFA A közölt díjak levonása a dolgozótól (bérösszesítő) illetve befizetése (bevételi pénztárbizonylat) alapján: T 471,1 Jövedelem elszámolás vagy T 384 Elszámolási betétszámla vagy T 381 Pénztár K 364,4 Vállalati lakáshasználati díj elszámolása számla Év végén az alszámla egyenlegnek az analitikus nyilvántartásból készített név szerinti leltár összegével meg kell egyezni. A 3 hónapnál régebbi hátralékos tételeket – az elmaradás okának feltüntetésével – a leltárban meg kell jelölni. 364,8 Egyéb követelések év végi átértékelése A főkönyvi számlával kapcsolatos elszámolásokat a követelések értékelése részben szabályoztuk. 364,9 Egyéb követelések értékvesztése A főkönyvi számlával kapcsolatos elszámolás a „317 Követelések értékvesztése” főkönyvi számlánál leírtak alapján történik. 365. Átszámítási számlák

364 Egyéb követelések 364,1 Egyéb követelések forintban Ezen a számlán kell nyilvántartani a külön nem nevesített, forintban kimutatott egyéb követeléseket. 364,2 Egyéb követelések devizában Ezen a számlán kell nyilvántartani a külön nem nevesített, devizában kimutatott egyéb követeléseket. 364,4 Vállalati lakáshasználati díj elszámolási számla Ezen a főkönyvi számlán tartják nyilván a MÁV lakások bérlői, illetve jogcím nélküli lakáshasználói által fizetendő lakbér, illetve lakáshasználati díj, távmelegvízdíj, stb. tartozásokat és befizetéseket. Az alszámlához kapcsolódóan analitikus nyilvántartást kell vezetni és azt havonta egyeztetni kell a lekönyvelt tételekkel. Lakbér, illetve kommunális szolgáltatások tartozásának előírása a lakást üzemeltető könyvelő egységnél: T 364,4 Vállalati lakáshasználati díj elszámolása számla

MÁV ZRt. által alkalmazott átszámítási számlák elvi kérdései: Az átszámítások alkalmazása a MÁV ZRt.-nél speciális, társaságon belüli elszámolási mód. Ez a specialitás a MÁV ZRt. nagyvállalati helyzetéből adódik. A társaságon belül igen nagy számú szolgálati hely működik. A szolgálati helyek elszámolás szempontjából területenként (egyes esetekben szakmánként) elkülönülő önálló könyvelő egységekhez tartoznak. Az egyes könyvelő egységek pedig meghatározott üzletághoz tartoznak (pályavasút, személyszállítás,, gépészet, központ). A különböző önálló könyvelő egységekhez tartozó szolgálati egységek munkakapcsolatai egymás közötti eszközmozgásokat, kiadások, bevételek egymás részére történő átadását teszik szükségessé. Ezeknek a MÁV ZRt-n belüli mozgásoknak a könyvelő egységek, valamint az üzletágak közötti elszámolása az átszámítási számlák segítségével történik. Az átszámítási számlák alkalmazását igényli egyes funkciók MÁV ZRt-n belüli központosítása is. (Pl. bizonyos anyagok, eszközök központi beszerzése, majd területi terítés, területenként beszedett bevételek központosítása, stb.) Az átszámítási számlák jellemzője: Bármely önállóan könyvelő egység alkalmazott átszámítási számlája szemben áll a gazdasági műveletben

27. szám


915

érintett társ önálló könyvelő egység azonos jellegű átszámítási számlájával.

365,31 Külföldi vasutakkal kapcsolatos elszámolások átszámítása

Átvevő egységnél: T: eszköz, készlet stb. számla K: átszámítási számla Átadó egységnél: T: átszámítási számla K: eszköz, készlet stb. számla Az önállóan könyvelő egységek adott átszámítási műveletet egymással szemben kölcsönösen kötelesek lekönyvelni és havonta egyeztetni A kölcsönösen szemben álló átszámítási számlák MÁV szintű egyenlegének a havi főkönyvi zárások alkalmával nullának kell lennie. A 365 alszámlái mellett a GIR programrendszerben kötelező a szervezet és a célszervezet szegmens megadása. A szervezet jelöli az átszámítást indító szervezetet, a célszervezet pedig az átszámítást fogadó szervezetet. Az átszámítást indító könyvelő egység mindig a 365,…,1(Indító oldal) végű főkönyvi számlára könyvel, az átszámítást fogadó mindig a 365,…,2 (Fogadó oldal) végű főkönyvi számlára könyvel. A 365 számlacsoporton belül az egyes eszköz és forrás kategóriák átszámításaira külön számlák szolgálnak.

A számla a nemzetközi vasúti elszámolások pénzügyi kiegyenlítésének átszámítására szolgál, a Központ számlájára érkezett pénzt a Központi Főkönyvelőség átszámítja a Személyszállítás főkönyvébe.

365,1 Befektetett eszközök átszámításai A számlacsoport szolgál a befektetett eszközök MÁV ZRt-én belüli átadására ill. átvételére. 365,111 ill. 365,112 számlákon kell könyvelni az immateriális javak, valamint a tárgyi eszközök könyvelő egységek közötti átszámításait. A Központi Főkönyvelőségnek a 365,121,1 ill. 365,121,2 számlákon kell átszámítania aktiválásra, a már lebonyolított beruházásokat a megvalósult tárgyi eszköz nyilvántartó egysége részére. A 365,122,1 ill. a 365,122,2 számlákon kell átszámítani a BKSZE által bonyolított beruházások során a MÁV közreműködők, valamint a MÁV kivitelezők felmerült költségeinek áttételezését. 365,2 Készletek hídszámlái A készletek hídszámláin belül elkülönítetten kell könyvelni az egyes készletfajtákkal kapcsolatos átszámításokat: • a 365,21 Anyagkészletek technikai hídszámlái • a 365,22 Áruk átszámítási hídszámlája • a 365,23 Göngyölegek technikai hídszámlái • a 365,24 Késztermékek hídszámlái 365,3 Követelésekkel kapcsolatok átszámítások A követelések hídszámláin belül elkülönítetten kell könyvelni az egyes követelésfajtákkal kapcsolatos átszámításokat:

365,32 Egyéb követelésekkel kapcsolatos átszámítások A 365,3 számlacsoporton belül, a külön nem nevesített követelés jellegű főkönyvi számlák átszámításának könyvelésére szolgál (pl. enni-kék utalványok, fizetési előlegek stb). 365,33 Körváltó rendszer átszámítási számlája A váltóval kapcsolatos pénzügyi feladatok végrehajtásáról, számviteli elszámolásáról a Számviteli Szolgáltatás által készített külön utasítás kiadása van folyamatban. 365,36 Technikai banki kiegyenlítések átszámítási számlája 365,362 Kompenzálás A kompenzálással kapcsolatos pénzügyi, számviteli feladatokról és az elszámolásról a Számviteli Szolgáltatás által készített külön utasítás kiadása van folyamatban. 365,363 Engedményezés Az engedményezéssel kapcsolatos pénzügyi, számviteli feladatokról és az elszámolásról a Számviteli Szolgáltatás által készített külön utasítás kiadása van folyamatban. 365,364 Egyéb technikai banki kiegyenlítések átszámítási számlája Ezen a főkönyvi számlán kell átszámítani azokat a tételeket, amelyek egy meghatározott üzletág bankszámlájára érkeznek, a kiegyenlíteni kívánt követelés azonban másik üzletágnál van nyilvántartva. 365,4 Kötelezettségekkel kapcsolatok átszámítások 365,43 Egyéb kötelezettségekkel kapcsolatos átszámítások A számla a kötelezettségekkel kapcsolatos átszámítások könyvelésére szolgál. 365,5 Pénzeszközök egységek közötti átvezetési számlái 365,52 Bankszámlák egymás közötti forgalom átvezetési számla

916


A számlacsoport a könyvelő egységek közötti pénzeszközök átszámítására szolgál. A könyvelő egységen belüli átvezetések a 389,2 Bankszámlák egymás közötti, könyvelési egységen belüli forgalom átvezetési számlán könyvelődnek. 365,53 Pénztári ellátmányok átszámítási számlája • A számlacsoport a könyvelő egységek közötti pénztári ellátmányok átszámítására szolgál.

27. szám

365,9 Átszámítások technikai számlái 365,98 Üzletágak közötti elszámolások nyitó számlája A főkönyvi számlára manuálisan könyvelni tilos. Erre az átszámítási számlára központilag átvezetésre kerül az éves mérlegzárás után, a 365 számlacsoport valamennyi alszámlájának év végi záróegyenlege, vagyis a számla a 365-ös számlacsoport előző években felhalmozódott egyenlegét tartalmazza. 365,99 Alapértelmezett vállalatközi számla

365,6 Belső számlák átterhelése könyvelési egységek között 365,61 Belső számlák átterhelése könyvelési egységek között (projetkes) Üzletágak szervezeti egységei között közvetlenül elszámolt szolgáltatások A szolgáltatás közvetlen előállítási költsége a megrendelő és szolgáltatást végző üzletági szervezet között közvetlenül kerül elszámolásra. A közvetlen szolgáltatás elvégzését és költségét a megrendelő üzletági szervezet a megrendelő levél szerint átterhelési bizonylaton ismeri el. Szolgáltatónál: T 365,611 Belső számlák átterhelése könyvelési egységek között (projektes), indító oldal K 591 Más szolgálati főnökség részére végzett tevékenység költségének átterhelése Megrendelőnél: T 591 Más szolgálati főnökség részére végzett tevékenység költségének átterhelése K 365,612 Belső számlát átterhelése könyvelési egységek között (projektes), fogadó oldal A piaci érték vagy teljes önköltség szerinti díj közvetlen költséget meghaladó összege (közvetlenül átterhelt szolgáltatások fedezeti összege) a megrendelő üzletág és a szolgáltatást végző üzletág között központilag kerül elszámolásra. 365,7 Egyéb könyvelési egységek közötti elszámolások A fenti korábban nem nevesített átszámítások könyvelésére szolgál. Itt könyveljük a nem számlázott tételek átszámítását, valamint az eredményszámlákkal kapcsolatos átszámításokat. 365,8 Automatikus egyenlegezés számlái A főkönyvi számlacsoportra manuálisan könyvelni tilos. A számlacsoport kizárólag a GIR rendszer által generált könyveléseket tartalmazhatja, az egyes modulok által generált tételek külön főkönyvi számlán kerülnek elszámolásra.

GIR technikai számla, a manuális könyvelés tilos. 366. Elszámolási és technikai számlák A számla alábontása a következő: 366,1 Állomási pénztári számadások elszámolása 366,2 Migrációs technikai számlák 366,3 Pályahasználati bevételek elszámolása 366,5 Részletfizetéses tüzelőutalvány elszámolási számla 366,6 Függő és egyéb elszámolások 366,7 Nyugdíjas munkavállalóval szembeni követelés 366,8 Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök 366,9 Különféle egyéb követelések elszámolási számla 366,1 Állomási pénztári számadások elszámolása A számla alábontása a következő: 366,11 Állomási egyéb bevételek számadásának elszámolása 366,12 Állomási egyéb kiadások számadásának elszámolása 366,13 Állomási elismervény számadások elszámolása 366,14 Utasellátó kereskedelmi áruk számadásának elszámolása 366,15 Központi számadások átvezetési számla 366,16 Számadási és pénztári eltérések rendezésének elszámolása 366,18 Személyszállítási bevételek elszámolása 366,19 Áruszállítási egyéb kiadások elszámolása Itt kell kimutatni az állomási pénztári számadásokba (Főszámadás) – nyilvántartás jelleggel felvett tételeket, – a pénztár rendezését szolgáló tételeket, – a függő tételeket, melyek később kerülnek a megfelelő főkönyvi számlára, – az elsődlegesen átvezetési számlára kerülő tételeket, melyek más bevétel-feldolgozási rendszerből történő könyvelés feladásokhoz kapcsolódnak. A főszámadás tételeinek rögzítése a Főkönyvi modulban történik.

27. szám


366,11 Állomási egyéb bevételek számadásának elszámolása Az Egyéb bevételek számadása a P. 5. sz. Személypénztári és leszámolási utasítás 73.1 pontjában szereplő egyéb bevételi jegyzékekről készül, melyek mindazon díjak elszámolására szolgálnak, melyek nem számíthatók fel menetdíjak elszámolására rendszeresített bizonylaton. A részletező számla terhére kell könyvelni az állomások által 10 naponként beszállított „Egyéb bevételi jegyzék”-en elszámolt bevételek összegét, javára pedig a főszámadási tablóban (FKE 032) a 223, 224, 225 kódszám alatt elszámolt összeget. Egyéb bevételek könyvelése okmányok alapján: T 366,11 Állomási egyéb bevételek számadásának elszámolása K 9… Értékesítés árbevétele és bevételek 467 Fizetendő ÁFA.. FKE 032 tabló alapján: T 381,2 Állomási pénztárak K 366,11 Állomási egyéb bevételek számadásának elszámolása Amennyiben a főszámadás és a számadások, valamint a beküldött okmányok és a számadás között eltérés van, hiánylatot kell kiadni. Az egyéb bevételek, egyéb kiadások dekádonkénti rögzítését és jóváhagyását a SZESZA Főkönyvelőség végzi. Jóváhagyás után az okmányokat át kell adni a SZBEK BELLO-nak további ellenőrzés céljából. A részletező számla egyeztetését havonta el kell végezni. Az Informatika által készített részletező tablóban (FKE 08) szereplő összegeket (főszámadás adatai) egyeztetni kell a GIR főkönyvi modul (dekádonként lekönyvelt) adataival. Az eltéréseket jellegének megfelelően ki kell gyűjteni a T vagy K oldalra. A kigyűjtött tételek egyenlegét egyeztetni kell a főkönyvi kivonat egyenlegével. Valamennyi eltérés helyes kigyűjtése esetén a két egyenlegnek egyeznie kell. Eltérés esetén a hibát meg kell keresni és a könyvelés módosításával, vagy hiánylattal rendezni kell. Év végén a számla egyenlege csak a főszámadás és az „Egyéb bevételek számadása” között december hónapban keletkezett eltérés összegét tartalmazhatja, melyet a könyvelés módosításával, vagy hiánylattal kell rendezni. Év végén a SZESZA Főkönyvelőség Bevételelszámolási Osztályának az SZBEK BELLO Területi egységeitől kapott részleltár alapján az eltérésekről állomási pénztáranként leltárt kell készíteni. 366,12 Állomási egyéb kiadások számadásának elszámolása Az egyéb kiadások számadása a P. 5. sz. utasítás 75. pontjában előírt fizetési jegyzékekről készül, melyeket az állomási pénztárak különböző jogcímen utalványozás

917

alapján magánszemélyeknek, jogi személyeknek, illetve vállalatoknak fizetnek ki. A részletező számla javára kell könyvelni az állomások által 10 naponként beküldött egyéb kiadási okmányokon elszámolt összeget, a részletező számla terhére a főszámadási tablóban (FKE 32) a 309, 310, 311 kódszám alatt elszámolt összeget. Egyéb kiadások könyvelése okmányok alapján: T 5… Költségek 466 Előzetesen felszámított ÁFA K 366,12 Állomási egyéb kiadások számadásának elszámolása FKE 032 tabló alapján: T 366,12 Állomási egyéb kiadások számadásának elszámolása K 381,2 Állomási pénztárak A számla egyeztetését, hiánylatok kiállítását, az év végi leltár készítését az egyéb bevételeknél előírt módon kell végezni. 366,13 Állomási elismervény számadások elszámolása Az elismervény számadás az utánfi zetési bárcajegygyel rendelkező jegyvizsgálótól jegyek helyett átvett – készjegy vásárlásra fel nem használt – készpénz, pénztárkezelő részéről történő átvételét bizonyító és a jegyvizsgálónak bárcajegy helyett kiadott „elismervények” nyilvántartására szolgál. (P. 5. sz. utasítás 60., 61. pont) Az elszámolási számla terhére kell könyvelni a főszámadásban 304 kódszám alatt mentesítésként, a számla javára pedig a 211 kódszám alatt terhelésként szereplő „Elismervény számadás”-ok összegeit. Könyvelési zárlatkor az elszámolási számla egyenlege a leszámolatlan elismervények összegét mutatja. Az elszámolási számla egyenlegének meg kell egyeznie a főszámadásban 402 kódszámon kimutatott „Leszámolatlan elismervények” összegével. Az eltéréseket hiánylattal kell rendezni a számadást felülvizsgáló szervnek. A számla egyeztetését havonta el kell végezni. Év végén az eltérésekről leltárt kell készíteni az SZBEK BELLO Területi Egységeinek. 366,14 Utasellátó kereskedelmi áruk számadásának elszámolása A számla az Utasellátó Központ által a vonatokon értékesített kereskedelmi áruk elszámolására szolgál. A számla javára kell könyvelni az Utasellátó Központ által a kereskedelmi árukról elkészített járatonkénti öszszesítő tabló összegeit. A számla terhére kell könyvelni az FKE 032 főszámadási tablóban a 219 kódszámon elszámolt összeget.

918


A számla egyeztetését, és a hiánylatok kiállítását az SZBEK BELLO-nak havonta el kell végezni, év végén az eltérésekről leltárt kell készíteni. 366,15 Központi számadások átvezetési számla A számla alábontása a következő: 366,151 Menetjegy igénylés elszámolása 366,152 POS elszámolás 366,153 Üdülési csekk elszámolása 366,154 Egyéb díjak elszámolása 366,151 Menetjegy igénylés elszámolása A számla az állomási pénztárban „Menetjegy igénylés” alapján kiszolgáltatott, utólag banki átutalás útján kiegyenlített tételek elszámolására szolgál. (P. 5. sz. utasítás 55. pontja.) A részletező számla terhére kell könyvelni az állomási főszámadási tablóban (FKE 032) 102 kódszám alatt elszámolt összeget. A számla javára kell könyvelni az állomások által a „Központi számadások Menetjegyigénylés”-en összeggel elszámolt és beszállított okmányok alapján elkészített számlákban feltüntetett összeget. A számla egyeztetését állomási pénztáranként havonta el kell végezni. A számlák havi végösszegének meg kell egyezni a főszámadásban elszámolt összegekkel. Ha a főszámadásban elszámolt összeg eltér a beszállított okmányok összegétől, hiánylatot kell kiadni, melynek az állomási pénztárban elszámolt összegét jellegétől függően az elszámolási számla terhére, vagy javára kell könyvelni. A „Menetjegyigénylés”-ek egyeztetését az SZBEK végzi. Helyes elszámolás esetén, év végén a számla az igazolt rendezetlen hiánylatok összegét, valamint a bank által át nem utalt összeget mutathatja, melyekről állomási pénztáranként a SZBEK BELLO-nak leltárt kell készíteni. 366,152 POS elszámolás A számla az állomási pénztárban bankkártyával kiegyenlített menetdíjak elszámolására szolgál. (P. 5. sz. utasítás 54.3 pont). A számla terhére kell könyvelni az állomási főszámadási tablóban (FKE 032) 103 kódszám alatt elszámolt összeget. A számla javára kell könyvelni a „Központi számadás POS eladási bizonylat” mellékleteként beszállított bankkártya eladási bizonylat és a bekövetelést bizonyító számadás alapján a bank által megküldött „Elfogadói tételes elszámoló listá”-val egyeztetett összegeket. A SZBEK BELLO a pénztári okmányok egyeztetése után a „Központi számadás”-t, valamint a POS terminál által kiadott bizonylatokat átadja a SZESZA Főkönyvelő-

27. szám

ségnek. A bizonylatokat tételesen egyeztetni kell a bank által megküldött „Elfogadói tételes elszámoló listá”-val. Helyes elszámolás esetén, év végén a számla az igazolt rendezetlen hiánylatok összegét, valamint a bank által át nem utalt összeget mutathatja, melyekről állomási pénztáranként a SZESZA Főkönyvelőség Pénztárvizsgálói Osztályának leltárt kell készíteni. 366,153 Üdülési csekk elszámolása A számla az állomási pénztárban „Üdülési csekk”-kel kiegyenlített menetdíjak elszámolására szolgál. A számla terhére kell könyvelni az állomási főszámadási tablóban (FKE 032) 104 kódszám alatt elszámolt összeget. A számla javára kell könyvelni az állomások által a „Központi számadások Üdülési csekk”-en összeggel elszámolt és beszállított okmányok alapján elkészített számlákban szereplő összegeket. A számla egyeztetését állomási pénztáranként havonta el kell végezni. A számlák havi végösszegének meg kell egyezni a főszámadásban elszámolt összegekkel. Ha a főszámadásban elszámolt összeg eltér a beszállított okmányok összegétől, hiánylatot kell kiadni, melynek az állomási pénztárban elszámolt összegét jellegétől függően az elszámolási számla terhére, vagy javára kell könyvelni. Az „Üdülési csekk”-ek egyeztetését az SZBEK végzi. Helyes elszámolás esetén, év végén a számla az igazolt rendezetlen hiánylatok összegét, valamint a bank által át nem utalt összeget mutathatja, melyekről állomási pénztáranként a SZBEK BELLO-nak leltárt kell készíteni. 366,154 Egyéb díjak elszámolása A számlán a Személyszállítási Üzletág külön rendelkezése alapján a Központi elszámolású Egyéb bevételi jegyzéken felszámított díjak kerülnek elszámolásra. A számla terhére kell könyvelni az állomási főszámadási tablóban (FKE 032) 105 kódszám alatt elszámolt összegeket. A számla javára kell könyvelni az állomások által a „Központi számadások Egyéb bevétel”-en elszámolt és beszállított okmányok alapján elkészített számlákban szereplő összegeket. A számla egyeztetését állomási pénztáranként havonta el kell végezni. A számlák havi végösszegének meg kell egyezni a főszámadásban elszámolt összegekkel.

27. szám


Ha a főszámadásban elszámolt összeg eltér a beszállított okmányok összegétől, hiánylatot kell kiadni, melynek az állomási pénztárban elszámolt összegét jellegétől függően az elszámolási számla terhére, vagy javára kell könyvelni. Az „Egyéb bevétel”-ek egyeztetését az SZBEK végzi. Helyes elszámolás esetén, év végén a számla az igazolt rendezetlen hiánylatok összegét, valamint a bank által át nem utalt összeget mutathatja, melyekről állomási pénztáranként a SZBEK BELLO-nak leltárt kell készíteni. 366,16 Számadási és pénztári eltérések rendezésének elszámolása A rendezések számadása (P. 5. sz. utasítás 24. pont) az olyan különböző terhelő és mentesítő tételek elszámolására szolgál, melyekről kis mértékű előfordulásuk miatt nem kell külön számadást vezetni. Ezek a tételek lehetnek: – tárgyhónapban ellentételezett pénztári elszámolások, – tárgyhónapban nem ellentételezett pénztári elszámolások, – számadási és díjszabási hiánylatok, – pénztári zárlati hiány, fölös, – külön utasításra történt elszámolás. Az elszámolási számla terhére a főszámadás mentesítési oldalán a 101 kódszám alatt, javára pedig a főszámadás terhelési oldalán a 039 kódszám alatt elszámolt rendezések számadása tételeit kell könyvelni. A rendezések számadásában elszámolt tételek megfelelő számlaszámra történő könyvelését a 4. sz. melléklet tartalmazza. A számla egyeztetését az SZBEK BELLO végzi. Év végén a számla egyenlege csak a december hónapban keletkezett eltéréseket (pl. hó végi hiány), valamint a függő (januárban ellentételezett) tételeket tartalmazhatja, melyekről pénztáranként leltárt kell készíteni. 366,18 Személyszállítási bevételek elszámolása A számla alábontása a következő: 366,181 BEB bizonylatok bevételének elszámolása 366,182 Személyszállítás termelési támogatásának éven belüli időbeli elhatárolása 366,183 ATLASZ kötvény árusítás bevételének elszámolása 366,185 Volán értékesített menetjegyek elszámolása 366,187 Alkalmi rendezvény jegyárusítás 366,189 SZESZA értékesítők pénzleadásának elszámolása

919

366,181 Budapesti Egyesített Bérlet bevételének elszámolása A számla a SZESZA Üzletág által a Budapesti Közlekedési Szövetségben résztvevő közlekedési vállalatokkal kötött szerződés alapján az állomási pénztárakban árusított Budapesti Egyesített Bérlet bevételének, illetve a visszatérített összegek elszámolására szolgál. A részletező számla javára az állomási főszámadási tablóban (FKE 032) a 025 főszámadási kódszám alatt elszámolt összeget, a számla terhére pedig a 313 kódszám alatt elszámolt visszatérített összeget, valamint a közlekedési vállalatokat megillető összeget kell könyvelni. Az elszámolási számlához analitikus nyilvántartást kell vezetni, hogy a számla egyenlege állomásonként bármikor megállapítható legyen. A bevételek elszámolásának ellenőrzése, valamint a közlekedési vállalatokkal történő leszámolás az SZBEK BELLO feladata. Év végén a számla csak a decemberi rendezetlen tételeket tartalmazhatja, melyről leltárt kell készíteni. 366,182 Személyszállítás termelési támogatásának éven belüli időbeli elhatárolása A számla a Személyszállítás termelési támogatásának elszámolására szolgál. A termelési támogatást a jóváhagyott pénzforgalmi prognózis szerinti ütemezésben kell igényelni, azonban mivel a támogatást a teljes évi költségek fedezetére kapja a MÁV ZRt, ezért bevételként azt időarányosan, minden hónapra egyenlő arányban kell elszámolni. A számlára csak a Személyszállítási Főkönyvelőség könyvelhet. Az elszámolás a 362,2 főkönyvi számlánál leírtak szerint. 366,183 ATLASZ kötvény árusítás bevételének elszámolása A számla a Személyszállítási Üzletág által az ATLASZ Biztosító Rt.-vel kötött szerződés alapján az állomási pénztárakban a nemzetközi utazások alkalmával kötött balesetés poggyászbiztosítás bevételek elszámolására szolgál. A részletező számla javára az állomási főszámadási tablóban (FKE 032) a 037 kódszám alatt elszámolt összeget, a számla terhére pedig a főszámadásban a 303 kódszám alatt elszámolt visszatérített összeget, valamint az ATLASZ Biztosítót megillető összeget kell könyvelni. Az elszámolási számlához analitikus nyilvántartást kell vezetni, hogy a számla egyenlege állomásonként bármikor megállapítható legyen. A bevételek elszámolásának ellenőrzése, valamint az ATLASZ biztosítóval történő leszámolás, a MÁV Rt jutalékának könyvelésre történő feladása a SZBEK BELLO feladata.

920


27. szám

Év végén a számla csak a decemberi rendezetlen tételeket tartalmazhatja, melyről leltárt kell készíteni. 366,185 Volán értékesített menetjegyek elszámolása A számla a Személyszállítási Üzletág által a Bakony VOLÁN ZRt-vel kötött szerződés alapján az állomási pénztárakban árusított Volán menetjegy bevételének elszámolására szolgál.

értékesítő szolgálati helye pedig az Egyéb bevételi jegyzék „Nyugta” példánya alapján Egyéb kiadásként. A más szolgálati helyen leadott készpénzt kell ezen a számlán elszámolni, a számla egyeztetését a Személyszállítási Főkönyvelőség végzi.

A részletező számla javára az állomási főszámadási tablóban (FKE 032) a 041. főszámadási kódszám alatt elszámolt összeget, a számla terhére pedig a Bakony VOLÁN ZRt-t megillető összeget kell könyvelni.

A pályahasználati bevételek elszámolására szolgálnak az alábbi főkönyvi számlák: 366,31 Kiszámlázott pályahasználati bevételek elszámolása 366,32 Visszatérített pályahasználati bevételek elszámolása Kiszámlázott pályahasználati bevétel elszámolása: a) Főkönyvi Modulban (informatika könyvelési utalványa alapján): T 366,31 Kiszámlázott pályahasználati bevételek elszámolása K 911 Alaptevékenység belföldi értékesítésének árbevétele

Az elszámolási számlához analitikus nyilvántartást kell vezetni, hogy a számla egyenlege állomásonként bármikor megállapítható legyen. A bevételek elszámolásának ellenőrzése, valamint a Bakony VOLÁN ZRt-vel történő leszámolás az SZBEK BELLO feladata. Év végén a számla csak a decemberi rendezetlen tételeket tartalmazhatja, melyről az SZBEK BELLO-nak leltárt kell készíteni. 366,187 Alkalmi rendezvény jegyárusítás A számla a Személyszállítási Üzletág által kötött szerződés szerinti olyan (alkalmi) rendezvény jegyárusítás bevételének elszámolására szolgál, amelynek elszámolására külön főkönyvi számla nem kerül megnyitásra. A részletező számla javára a Személyszállítási Üzletág által kiadott külön utasításban meghatározott főszámadási kódszám alatt elszámolt összeget, a számla terhére pedig a megbízót megillető összeget kell könyvelni. Az elszámolási számlához analitikus nyilvántartást kell vezetni, hogy a számla egyenlege állomásonként bármikor megállapítható legyen. A bevételek elszámolásának ellenőrzése, valamint a megbízóval történő leszámolás az SZBEK BELLO feladata. Év végén a számla csak a rendezetlen tételeket tartalmazhatja, melyről az SZBEK BELLO-nak leltárt kell készíteni. 366,189 SZESZA értékesítők pénzleadásának elszámolása A Személyszállítási Üzletág V-795/2005. sz. utasítása alapján az értékesítők más szolgálati helyen is leadhatják bevételüket. A más szolgálati helyen leadott készpénzt az átvevő szolgálati hely Egyéb bevételi jegyzéken számolja el, az

366,3 Pályahasználati bevételek elszámolása

b) Kinnlevőség Modulban (számla alapján): T 313,12 Vállalkozók, gazdálkodó szervek (kiszámlázott követelés) T 367,13 Egyéb követelés K 366,31 Kiszámlázott pályahasználati bevételek elszámolása 467 Fizetendő ÁFA Korábban kiszámlázott, most visszatérített pályahasználati bevétel elszámolása: a) Főkönyvi Modulban (informatika könyvelési utalványa alapján): T 911 Alaptevékenység belföldi értékesítésének árbevétele K 366,32 Visszatérített pályahasználati bevételek elszámolása b) Kinnlevőség Modulban (számla alapján): T 366,32 Visszatérített pályahasználati bevételek elszámolása 467 Fizetendő ÁFA K 313,12 Vállalkozók, gazdálkodó szervek (kiszámlázott követelés) K 367,13 Egyéb követelés 366,4 Bérszámfejtéshez kapcsolódó tételek átvezetési számlája A főkönyvi számla a 471-476 főkönyvi számlákon mutatkozó, leltárral alátámasztható egyenlegek összevezetésére szolgál az éves zárás előtt. A főkönyvi számla az év végén egyenleget nem mutathat.

27. szám


366,5 Részletfizetéses tüzelőutalvány elszámolási számla Erre a főkönyvi számlára kizárólag a Nyugdíj Igazgatóság könyvelhet. A MÁV ZRt. nyugdíjasai részére részletfizetéses tüzelőutalványt biztosít, melynek kiadása a fenti főkönyvi számlán bonyolódik. 366,6 Függő és egyéb elszámolások 366,61 Függő elszámolások

921

összeg 3644… főkönyvi számlák közötti megoszlása nem ismert, átmenetileg erre a függő számlára kerül elszámolásra, majd az analitikus nyilvántartást vezető egységgel való egyeztetés után kell a megfelelő 3644… számlára átvezetni. 366,615 Energia szolgáltatókkal kapcsolatos függő elszámolások A főkönyvi számla a különféle energiaszolgáltatók számláinak átmeneti elszámolására szolgál.

366,611 Átszámítások függő elszlámolása 366,617 Le nem vonható áfa elszámolási számla Amennyiben valamilyen oknál fogva nem biztosítható, hogy a 365. számlacsoport alszámláinak egyenlege MÁV ZRt. szinten nulla legyen, a társ könyvelő egységekkel szemben egyenleget mutató számlák egyenlegeit a havi zárást megelőzően erre a főkönyvi számlára át kell vezetni. 366,612 Belső számlák átterhelésének függő elszámolása A számla alkalmazása a 366,611 főkönyvi számlánál leírtak szerint csak átterhelés esetében. 366,613 Landler-áram elszámolása az IKSZR-ben Az energiaszolgáltatóktól (E-ON, ELMŰ Rt.) érkező számlák feldolgozása az IKSZR-ben történik elsődlegesen. A szállítói számlák egy technikai számlára kerülnek rögzítésre, mely feladásra kerül a KÖ modulba, és a KÖ modulban történő jóváhagyások után megtörténhet a számlák kifizetése. A további adatbevitel és a költségfelosztás elvégzése után az IKSZR-ből feladás készül a Főkönyvi modul részére, mely alapján az energia költségek megjelennek a tényleges fogyasztókon, és a KÖ modulból terhelt technikai számláról pedig ugyanezen összeg lekönyvelésre kerül. (A költség könyvelése a tényleges költségviselőkre nem szállítói számlával szemben, hanem a technikai számlával szemben.) Kötelezettség modulban: T 366,613 Landler-áram elszámolása az IKSZR-ben K 442…Belföldi szállítók Főkönyvi modulban: T 365,832 IKSZR költségátszámítás K 366,613 Landler-áram elszámolása az IKSZR-ben T 514…Energiafelhasználás K 365,832 IKSZR költségátszámítás 366,614 Lakáshasználati díjak függő elszámolásai A főkönyvi számla a kiszámlázott lakáshasználati díjak átmeneti könyvelésére szolgál. Amennyiben a befolyt

A főkönyvi számlára a közösségi beszerzésnek minősülő, olyan termékbeszerzések előzetesen felszámított általános forgalmi adóját kell elszámolni, amelynek a öszszege a hatályos törvényi előírások alapján nem vonható le (pl. oktatáshoz kapcsolódó közösségi beszerzés). Közösségen belüli beszerzés esetén az ÁFA törvény előírásai alapján már az előleg számla alapján, az előleg fizetésének napjával ÁFA fizetési kötelezettségünk keletkezik, amelyhez kapcsolódóan amennyiben levonási jogunk nincs, akkor az alábbi adókód párok alkalmazásával kell a KÖ modulban rögzíteni az előleg számlához kapcsolódóan az ÁFA összegét: Előleg számla esetén: B20_EU_LENEMVELO 366,617 Le nem vonható áfa elszámolási számla párja: E20_EU_TERM_ELO 467 Fizetendő áfa A 366617-es főkönyvi számlán addig maradhat a le nem vonható ’előzetesen felszámított áfa összege’, amíg a végszámla meg nem érkezik. A végszámla beérkezését követően, azt le kell rögzíteni a GIR KÖ moduljában, valamint a hozzá kapcsolódó általános forgalmi adót az alábbi adókód pár alkalmazásával: Végszámla esetén: B20_EU_LENEMV 366,617 Le nem vonható áfa elszámolási számla párja: E20_EU_TERMBESZ 467 Fizetendő áfa A végszámlához az előleg számlát hozzá kell rendelni. A fenti könyvelések és adókód párok alkalmazását követően a teljes számla értékhez kapcsolódó le nem vonható ÁFA összege fog szerepelni a 366617-es főkönyvi számlán. A számviteli törvény előírásainak megfelelően a le nem vonható ÁFA a bekerülési érték részét képezi, ezért a 366617-es számlára könyvelt összeget a megfelelő 15/projekt vagy készlet számlára át kell vezetni. A 366617-es főkönyvi számlán csak a közösségi beszerzéshez kapcsolódó nyitott előlegek le nem vonható ÁFA-jának összege szerepelhet, végszámla rögzítését követően a számlának egyenlege nem lehet.

922


366,619 Egyéb függő elszámolások A számlát abban az esetben kell alkalmazni, ha olyan bevételezés vagy kiadás történt, amely vagy tévedésen alapul, vagy melynek végleges elszámolása csak a későbbi időpontban történhet meg. A tételek tisztázása után a függő számlát mentesíteni kell és az összeget a megfelelő (helyes) főkönyvi számlára kell könyvelni. A számlán éves zárlatkor csak írásbeli engedéllyel (az MKO engedélyével) maradhatnak olyan tételek, amelyeknek elszámolási jogcímét – a zárlat elkészítésének határidejéig – a leggondosabb kutatás mellett sem lehetett megállapítani. A számla egyenlegéről leltárt kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a könyvelés időpontját és a függő elszámolás okát.

27. szám

366,66 VBKJ utalvány jutalék elszámolások A főkönyvi számlával kapcsolatos elszámolásokat a 383… számláknál részletesen szabályoztuk. 366,67 Technikai banki kiegyenlítések számlái A technikai banki kiegyenlítéseknél, a szállítói tartozásokat és kötelezettségeket egészét vagy egy részét nem banki átutalás útján egyenlítik ki, így ezek a tranzakciók pénzmozgással nem járnak. A számlának a havi zárások alkalmával egyenlege nem lehet. 366,671 Kompenzálás A kompenzálással kapcsolatos pénzügyi, számviteli feladatokról és az elszámolásról a Számviteli Szolgáltatás által készített külön utasítás kiadása van folyamatban.

366,63 Függő jóváírások 366,672 Engedményezés 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás 366,632 Partnerhez nem kapcsolt jóváírás 366,633 Egyéb függő jóváírások Ez a főkönyvi számlacsoport hídszámlaként szolgál a Kinnlevőség modulban a befolyások és a vevő számlák között. A Kinnlevőség modulban a befolyások rögzítésével: T 384 Elszámolási betétszámla K 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás Kinnlevőség modulban, a vevő számla hozzárendelése a banki befolyáshoz manuálisan: T 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás K 3 Követelések Azon pénzügyi befolyások, amelyekhez nem rendelhető vevői számla ideiglenesen a 366,631 főkönyvi számlán maradnak. Amennyiben a számlán felül a vevői partnert sem sikerül hozzárendelni a pénzügyi befolyáshoz, a befolyást a 366,632 Partnerhez nem kapcsolt jóváírás főkönyvi számlára át kell vezetni. Amennyiben egyéb indokok miatt nem sikerül hozzárendelni a befolyást a vevői számlához, a befolyást a 366,633 Egyéb függő jóváírások számlára kell átvezetni. 366,65 Kötelezettségek kerekítési különbözet elszámolási számla A főkönyvi számla kizárólag a GIR Kötelezettség modulja által automatikusan generált tételeket tartalmazhatja, a manuális könyvelés tilos. A számlának december 31-én egyenlege nem lehet.

Az engedményezéssel kapcsolatos pénzügyi, számviteli feladatokról és az, elszámolásról a Számviteli Szolgáltatás által készített külön utasítás kiadása van folyamatban. 366,673 Egyéb technikai banki kiegyenlítés Amennyiben egy szokásos szállítói számlához jóváíró számla érkezik a Kötelezettség modulban nyilvántartott kötelezettséget, a fent technikai bankszámlán keresztül csökkentik. 366,674 Körváltó A váltóval kapcsolatos pénzügyi, számviteli feladatokról és az, elszámolásról a Számviteli Szolgáltatás által készített külön utasítás kiadása van folyamatban. 366,675 Értékvesztés kivezetés technikai számla Ha egy követelésre korábban értékvesztés került elszámolásra és később behajthatatlanná válik, akkor a követelésnek a nyilvántartásból történő kivezetése, a követelés főkönyvi számla és az értékvesztés főkönyvi számla öszszevezetésével valósul meg egy technikai számlán keresztül. Az értékvesztett követelés kivezetése: T 366,675 Értékvesztés kivezetés technikai számla K 31… Követelések Értékvesztés kivezetése a Főkönyvben: T 317 Követelések értékvesztése K 366,675 Értékvesztés kivezetés technikai számla

27. szám


366,677 Pénztári befizetések technikai elszámolása A fenti főkönyvi számlát használjuk abban az esetben, ha a Kinnlevőség modulban nyilvántartott vevői követelések kiegyenlítése a könyvelő egységek házipénztárba történő befizetés útján valósul meg, vagy a Kötelezettség modulban nyilvántartott szállítói tartozásokat házipénztárból fizetjük ki. 366,678 Devizás kiegyenlítések technikai bank számlája 366,679 Könyvelési egységek közötti átvezetések (technikai banki kiegyenlítések számlái) 366,68 Egyéb technikai elszámolások 366,681 Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó árfolyamveszteség technikai számlája 366,682 Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó árfolyamnyereség technikai számlája A főkönyvi számlák könyvelését a Külföldi pénzértékre szóló követelések értékelésénél szabályoztuk. 366,683 EUR rögzített devizás tranzakciók technikai számlája 366,683,1 Eur rögzített devizás kötelezettségek technikai számlája 366,683,2 Eur rögzített devizás kinnlevőségek technikai számlája A főkönyvi számlák kizárólag a GIR Kinnlevőség ill. Kötelezettség modulja által generált tételeket tartalmazhatják. A manuális könyvelés tilos. 366,684 Kincstári tulajdonú eszközök megbontása és összevonása 366,685 Rt. tulajdonú eszközök megbontása és öszszevonása A főkönyvi számokat a Tárgyi eszköz modul használja, technikai számlaként egy tárgyi eszköz megbontására vagy több tárgyi eszköz összevonására. 366,7 Nyugdíjas munkavállalóval szembeni követelés A számla terhére kell könyvelni a MÁV ZRt. nyugdíjasaival kapcsolatos elszámolásokat (fizetési előlegek, ruhatartozások, leltári tartozások stb.), a számlára kizárólag a Nyugdíj Igazgatóság könyvelhet. 366,8. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök A számla terhére kell könyvelni a különféle célból kölcsönadott pénzeszközöket, a javára pedig annak visszafizetését. A számlákhoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható a kölcsönök összege és a visszafizetés határideje.

923

Egyéb kölcsönadott pénzeszközök könyvelése a számlavezető pénzintézet terhelési értesítése alapján a Kinnlevőség ill. a Készpénz-gazdálkodási modulban: T 366,8 Rövidlejáratú kölcsönadott pénzeszközök K 366,62 Kifizetés alatt álló kötelezettségek elszámolási számlája T 366,62 Kifizetés alatt álló kötelezettségek elszámolási számlája K 384 Elszámolási betétszámla A visszafizetés (törlesztés) összegének könyvelése a számlavezető pénzintézet jóváírási értesítése alapján a Készpénz-gazdálkodási ill. a Kinnlevőség modulban: T 384 Elszámolási betétszámla K 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás T 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás K 366,8 Rövidlejáratú kölcsönadott pénzeszközök A kölcsönadott pénzeszköz után elszámolt kamat jóváírása a Készpénz-gazdálkodási ill. a Főkönyvi modulban: T 384 Elszámolási betétszámla K 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás T 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás K 972,2 Kamatbevétel más vállalkozóktól K 972,3 Kamatbevétel magánszemélytől 366,9 Különféle egyéb követelések elszámolási számla 366,91 MÁV ZRt. és leányvállalati közötti cashpool elszámolási számlák A cash-pooling rendszer teljes körű számviteli elszámolását a 14/2006. (VI. 30. MÁV Ért. 26.) PVH. sz. utasítás tartalmazza. A számlavezető bankkal illetve a rendszerben résztvevő leányvállalatokkal kötött szerződés értelmében az anyavállalat és a leányvállalatok bankszámláinak egyenlege átvezetésre kerül a központi pool számlára. A központi pool számla a MÁV ZRt. olyan nem üzletághoz rendelt bankszámlája, amelynek könyvelését a Központi irányítás és szolgáltatás számviteli szolgáltató szervezete, a Központi Főkönyvelőség látja el. Az egyenlegek átvezetésének könyvelését a bankszámlakivonatok alapján napi rendszerességgel kell elvégezni. I. A MÁV ZRt. saját bankszámláinak felzárása a pool számlára a) A MÁV ZRt. bankszámlája pozitív egyenleget mutat: T 384… Cash-pool elszámolási betétszámla T 386… Cash-pool devizaszámla K 389,21 Elszámolási betétszámlák közötti átvezetési számla (azonos főkönyvön belül) T 384… Cash-pool elszámolási betétszámla T 386… Cash-pool devizaszámla

924


K 365,5211 Elszámolási betétszámlák közötti átvezetési számla (különböző főkönyvekhez tartozó bankszámlák esetében) b) A MÁV ZRt. bankszámlája negatív egyenleget mutat: T 389,21 Elszámolási betétszámlák közötti átvezetési számla (azonos főkönyvön belül)– K 384… Cash-pool elszámolási betétszámla 386… Cash-pool devizaszámla T 365,5211 Elszámolási betétszámlák közötti átvezetési számla (különböző főkönyvekhez tartozó bankszámlák esetében) – K 384… Cash-pool elszámolási betétszámla 386… Cash-pool devizaszámla II. A leányvállalatok bankszámláinak felzárása a pool számlára a) Amennyiben a leányvállalat bankszámlája pozitív egyenleget mutat: T 384… Cash-pool elszámolási betétszámla 386… Cash-pool devizaszámla – K 366,91… (kötelező MÁV Kft. kód alkalmazásával) MÁV ZRt. és leányvállalatai közötti cash-pool elszámolási számla – Számlavezető bankonként és pénznemenkénti megbontásban b) Amennyiben a leányvállalat bankszámlája negatív egyenleget mutat: T 366,91… (kötelező MÁV Kft. kód alkalmazásával) MÁV ZRt. és leányvállalatai közötti cash-pool elszámolási számla – Számlavezető bankonként és pénznemenkénti megbontásban – K 384… Cash-pool elszámolási betétszámla 386… Cash-pool devizaszámla 366,92 Követelések és kötelezettségek összevezetése könyvelési egységen belül A számlán keresztül történnek az egységen belüli átvezetések a KI modulból a KÖ modulba vagy fordítva. Hó végén egyenleg nem maradhat rajta. Manuálisan kell átvezetni ezen a főkönyvi számlán a vevők részére viszszautalandó összegeket (pl. tévedésből utalt összegek stb.) 366,93 Egyéb különféle elszámolások A számlának csak tartozik egyenlege lehet, a december 31-i egyenlegéről az analitikus nyilvántartás alapján leltárt kell készíteni és helyben megőrizni.

27. szám

366,9304 Záráshoz kapcsolódó korrekciós eszköz számla A számla a monitoring jelentéshez kapcsolódó korrekciós könyvelések elszámolására szolgál, melyen csak a Számviteli Beszámolók Osztály által, a negyedéves záráskor könyvelt tételek szerepelhetnek, egyéb, manuális könyvelés tilos. 366,9310 Import utáni áfa elszámolási számla 2007. július 1-től az import utáni általános forgalmi adót a vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetés). Az így megállapított adót a 2004. évet megelőző eljárási szabályok szerint először a vámhatóság felé pénzügyileg teljesíteni kell, majd a MÁV ZRt. ezt követően jogosult – a pénzügyi teljesítés szerinti adómegállapítási időszakra vonatkozóan – a ténylegesen megfizetett általános forgalmi adó visszaigénylésére. 2007. július 1-jétől az import utáni általános forgalmi adó elszámolását az alábbiak szerint kell a GIR rendszerben rögzíteni: A vámhatóság által a határozatban kivetett import utáni áfa elszámolása, abban az esetben, ha az az ÁFA törvény előírásai alapján nem levonhatónak minősül (pl. oktatáshoz kapcsolódó eszközbeszerzés): T 15…, 2… K 465,1 Vámhatóság által kivetett általános forgalmi adó (VPOP elszámolási számla) A vámhatóság által a határozatban kivetett import utáni áfa elszámolása, abban az esetben, ha az az ÁFA törvény hatályos előírásai a MÁV ZRt. számára levonhatónak minősül: T 366,9310 Import utáni áfa elszámolási számla K 465,1 Vámhatóság által kivetett általános forgalmi adó (VPOP elszámolási számla) A vámhatóság által kivetett import utáni áfa pénzügyi teljesítése T 465,1 Vámhatóság által kivetett általános forgalmi adó (VPOP elszámolási számla) K 384 Bank Pénzügyi kiegyenlítést követően az import utáni áfa visszaigénylésének könyvelése, abban az esetben, ha az az ÁFA törvény előírásai alapján levonhatónak minősül (GIR Főkönyv modulban az adóalap könyvelésére a 366619-es Egyéb függő elszámolások főkönyvi számlát alkalmazva): T 466 Előzetesen felszámított áfa K 366,9310 Import utáni áfa elszámolási számla

27. szám


366,94 Értékpapír elszámolási számla Az értékpapír értékesítés eredményét nettó módon kell könyvelni, ezért ennek a számlának a közbeiktatásával számoljuk el az eredményhatást. Az értékpapír készletre vétele bekerülési értéken: T 37 Forgatási célú értékpapírok vagy T 17 Befektetési célú értékpapírok K 384 Elszámolási betétszámla Értékesítéskor nyilvántartási érték kivezetése: T 366,94 Értékpapír elszámolási számla K 37 Forgatási célú értékpapírok vagy K 17 Befektetési célú értékpapírok Eladási ár bankbizonylat alapján: T 384 Elszámolási betétszámla K 366,94 Értékpapír elszámolási számla Ha az eladási ár magasabb mint a bekerülési ár, az árfolyam nyereség elszámolása: T 366,94 Értékpapír elszámolási számla K 971,2 Befektetett pénzügyi eszközök értékesítésének árfolyamnyeresége vagy K 974,3 Eladásra vásárolt értékpapírok értékesítésének árfolyamnyeresége vagy K 975 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ha az eladási ár alacsonyabb mint a bekerülési ár, az árfolyam veszteség elszámolása: T 872,1 Részesedések értékesítésének árfolyamvesztesége vagy T 872,2 Befektetési célú értékpapírok értékesítésének árfolyamvesztesége vagy T 874,32 Eladásra vásárolt értékpapírok árfolyamvesztesége K 366,94 Értékpapír elszámolási számla 366,95 Tárgyi eszköz modul alapértelmezett (technikai) számla A főkönyvi számlák kizárólag a GIR Tárgyi eszköz modulja által generált tételeket tartalmazhatják. A manuális könyvelés tilos. 366,97 MÁV forrás biztosítása EU által finanszírozott beruházáshoz A főkönyvi számlára kizárólag a Pályavasúti Főkönyvelőség könyvelhet. Az ISPA beruházások 3 forrásból valósulnak meg, melyek a következők: Európai Unió ISPA alapja Magyar Állam központi költségvetése MÁV ZRt. saját forrása.

925

A beruházást végző szállítók kiegyenlítése a Magyar Államkincstár Rt. feladata. A MÁV ZRt. átutalja saját forrását a kincstár részére, a majd a további források biztosítása után kiegyenlíti a beruházási szállítót. A főkönyvi számla a MÁV ZRt. saját forrásának átutalása és a szállítói tartozás kiegyenlítése közötti időpontja közötti eltolódás áthidalására szolgál. A Központi Főkönyvelőség átutalja a MÁV ZRt. saját forrását a Magyar Államkincstár Rt. részére, melyet át is számít a Pályavasúti Főkönyvelőséghez: T 365,5221 Elszámolási betétszámla és elkülönített betétszámlák közötti átvezetési számla K 386 Deviza betétszámla Az átszámítás fogadása: T 366,97 MÁV forrás biztosítása ISPA beruházáshoz K 365,5222 Elszámolási betétszámla és elkülönített betétszámlák közötti átvezetési számla A Magyar Államkincstár Rt. által küldött tabló alapján a beruházási szállító kiegyenlítése: T 446 Beruházási szállítók K 366,97 MÁV forrás biztosítása ISPA beruházáshoz A számlának év végén egyenlege nem lehet. 366,98 Elárusítható nyomtatványok, díjszabások, menetrendkönyvek állomási számadásban Az állomási pénztárakban értékesítésre kerülő elárusítható nyomtatványok, díjszabások, menetrendkönyvek raktárból való kivételezésének könyvelése a Készletgazdálkodási modulban a nyomtatvány és irodaszer elszámolási jegy kiállítása mellett: T 812,2 Eladott áruk beszerzési értéke K 233 Beérkezett, nem számlázott elárusítható nyomtatvány, díjszabás, menetrendkönyv készletek Év végén az eladott mennyiség és a vételezett mennyiség különbözetének (zárókészletnek) megfelelő összeggel az elszámolt ráfordítás összegének csökkentése a Főkönyvi modulban: T 366,98 Elárusítható nyomtatványok, díjszabások, menetrendkönyvek állomási számadásban K 812,2 Eladott áruk beszerzési értéke A fenti maradvány készletre vétele a Főkönyvi modulban: T 233 Beérkezett, nem számlázott elárusítható nyomtatvány, díjszabás menetrendkönyv készletek K 366,98 Elárusítható nyomtatványok A maradványérték a Főkönyvben kerül a 232-es készletszámlán könyvelésre, így év végén a Készletmodul által szolgáltatott analitika és a Főkönyv eltérést fog mutatni, mely eltérés a nyitást követően a maradvány visszave-

926


zetésének lekönyvelésével kerül rendezésre a Főkönyvi modulban: T 366,98 Elárusítható nyomtatványok K 233 Beérkezett, nem számlázott elárusítható nyomtatvány, díjszabás menetrendkönyv készletek

27. szám

K 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás T 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás K 367,4 Osztalék követelés 367,6 Részesedési viszonnyal rendelkezők követeléseinek év végi átértékelése

A számlának év végén egyenlege nem lehet. 367. Egyéb követelések részesedéssel rendelkező vállalkozásokkal szemben Ezen a számlán kell nyilvántartani az anyavállalatnak a vele többségi, illetve jelentős részesedési kapcsolatban álló vállalkozásokkal szembeni áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból származó követeléseket, az adott előlegeket, az adott kölcsönöket, az osztalék követeléseket. A GIR rendszerben a 367. főkönyvi számlák mellett kötelező a kft kód használata mely azonosítja, hogy a konszolidációs kör mely vállalatával áll fenn a követelés. A december 31-én fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett belföldi és külföldi követeléseket a könyvelő egységeknek értékelni kell, a 31. főkönyvi számlánál ismertetett módon. Az értékvesztést azonban nem a 317 főkönyvi számlán, hanem a 367,9 főkönyvi számlán kell elszámolni. 367,1 Követelések áruszállításból és szolgáltatásból A főkönyvi számlával kapcsolatos elszámolások, a „31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból” főkönyvi számlánál leírtak alapján történik. 367,2 MÁV által adott előlegek A főkönyvi számlával kapcsolatos elszámolások, a „35. MÁV által adott előlegek” főkönyvi számlánál leírtak alapján történik. 367,3 Adott kölcsönök A MÁV ZRt. vállalatcsoport tagjai részére egy éven belül visszafizetendő adott kölcsönök kimutatására szolgál. Könyvelése a 366,8 Rövid lejáratú kölcsönök főkönyvi számlánál leírtak szerint történik. 367,4 Osztalék követelés A MÁV ZRt. tulajdonosi körébe tartozó leányvállalataitól osztalékra jogosult: Az osztalék követelés előírása a Kinnlevőség modulban: T 367,4 Osztalék követelés K 973 Kapott osztalék, részesedés Az osztalék átutalása a Készpénz-gazdálkodási ill. a Kinnlevőség modulban: T 384 Elszámolási betétszámla

A főkönyvi számlával kapcsolatos elszámolásokat a követelések értékelése részben szabályoztuk. 367,7 Részesedési viszonnyal rendelkezők egyéb követelései forintban A számla az előzőekben nem nevesített forintban kimutatott egyéb követelések elszámolására szolgál. 367,8 Részesedési viszonnyal rendelkezők egyéb követelései devizában A számla az előzőekben nem nevesített devizában kimutatott egyéb követelések elszámolására szolgál. 367,9 Egyéb követelések részesedéssel rendelkező vállalkozásokkal szemben értékvesztése: Az áruszállításból és szolgáltatásból keletkezett követelésekhez hasonlóan értékvesztést kell elszámolni, ill. amennyiben az értékvesztés elszámolásának okai már nem állnak fenn, az értékvesztést vissza kell írni. 368. Közvetítői tevékenység bevételei és kiadásai Ezen számlákon kell elszámolni a bizományosi formában végzett export-import tevékenységet. 368,9 Bizományosi formában végzett export-import tevékenység 368,91 Belföldi megbízóval kapcsolatos elszámolások import esetén Erre a főkönyvi számlára kizárólag a BKSZE könyvelhet, az ő kizárólagos joga a MÁV Rt-nél, hogy belföldi felek megbízásából árut importáljon. Az importált áru nem kerül a MÁV ZRt. tulajdonába, a tulajdonjog közvetlenül a megbízóra száll áll, így az árukészletet nem kell nyilvántartásba venni. A megbízó a bizományosi ügylet felmerülő költségeinek biztosítására fedezetet utal át a MÁV ZRt. részére. Az ügylet lebonyolítása után a felek elszámolnak egymással és rendezik egymással fennálló tartozásaikat és követeléseiket. A fedezet összegének előírása a Kinnlevőség modulban: T 368,91 Belföldi megbízóval kapcsolatos elszámolások import esetén K 478,62 Külföldi szállítóval kapcsolatos elszámolások import esetén

27. szám


A fedezet beérkezésének könyvelése a Készpénz-gazdálkodási modulban: T 384 Elszámolási betétszámla K 368,91 Belföldi megbízóval kapcsolatos elszámolások import esetén Az importőr külföldi szállító számlájának könyvelése a Kötelezettség modulban, az importált áru értékének megfelelő összegben: T 366,9309 Egyéb különféle elszámolások K 478,62 Külföldi szállítóval kapcsolatos elszámolások import esetén T 478,62 Külföldi szállítóval kapcsolatos elszámolások import esetén K 366,9309 Egyéb különféle elszámolások A bankkivonat egyeztetése: T 478,62 Külföldi szállítóval kapcsolatos elszámolások import esetén K 384 Elszámolási betétszámla A szállítói számla (áru értéke) összevezetése a megbízó által átutalt fedezetből adódó követeléssel: T 366,9309 Egyéb különféle elszámolások K 368,91 Belföldi megbízóval kapcsolatos elszámolások import esetén A bizományosi díj és a limit nyereség kiszámlázása a megbízó felé a Kinnlevőség modulban: T 368,91 Belföldi megbízóval kapcsolatos elszámolások import esetén K 91. Alaptevékenység belföldi értékesítésének árbevétele K 467 Fizetendő ÁFA A 368,91-es főkönyvi számlán maradó egyenleg a megbízóval szemben fennálló kötelezettséget vagy követelést mutatja, ennek rendezése: Követelés esetén: T 384 Elszámolási betétszámla K 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás T 366,631 Számlához nem rendelt jóváírás K 368,91 Belföldi megbízóval kapcsolatos elszámolások import esetén Kötelezettség esetén: T 368,91 Belföldi megbízóval kapcsolatos elszámolások import esetén K 384 Elszámolási betétszámla 368,92 Külföldi vevővel kapcsolatos elszámolások export esetén Erre a főkönyvi számlára kizárólag a BKSZE könyvelhet, az ő kizárólagos joga a MÁV ZRt-nél, hogy belföldi felek megbízásából árut exportáljon. Jelenleg a MÁV ZRt. gyakorlatában ilyen tevékenység nem fordul elő.

927

4.2 PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 37. Értékpapírok A számlacsoport a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetések kimutatására szolgál. Itt kell elszámolni a: 371. Eladásra vásárolt kötvényeket 372. Saját részvény, üzletrészeket Saját részvények, saját üzletrészek a vállalkozó által visszavásárolt (megszerzett) tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések. 373. Eladásra vásárolt részvényeket 38. Pénzeszközök A 38. Pénzeszközök számlacsoportba kell nyilvántartani a pénztárszámlákat, csekkek számláit, az összes betét vagy betétjellegű bankszámlákat, az ezekhez kapcsolódó átvezetési számlákat. A számlacsoport keretében elkülönítve kell vezetni – devizanemenkénti bontásban – a külföldi pénzeszközök számláit. A bankszámlákat a pénzintézettel azonos tagolásban kell megnyitni és vezetni, mivel a bankszámlákat egyeztetni kell a számlavezető pénzintézet által küldött számlakivonattal. A számlacsoportban nyitott számlákhoz tartozóan kimutatott pénzeszközök leltározását minden évben december 31-ével kell elvégezni. A 38. Pénzeszközök számlacsoporton belül a következő számlákat kell alkalmazni: 381. Pénztár 382 Valutapénztárak 383. Csekkek 384 Elszámolási betétszámlák 385 Elkülönített pénzeszközök 386 Deviza betétszámla 387 Rövid lejáratú kamatozó betétek 389 Átvezetési számlák 381. Pénztár A MÁV ZRt. készpénzbevételei kezelésére és kiadásai teljesítésére több fajta pénztárat tart fenn. A számlacsoporton belül történik a különféle pénztárak készpénzállományának és az abban bekövetkező változásoknak a kimutatása. Az egyes pénztártípusokat az alábbi főkönyvi számlák jelölik: 381,1 Házipénztár 381,2 Állomási pénztárak 381,5 Kézipénztár 381,9 Pénztárak közötti átvezetési számla

928


Egy könyvelő egységen az egyes típusú pénztárakból több is működhet, így a GIR rendszerben a pénzárak azonosítására a főkönyvi számla mellett egy ún. pénztár azonosító szolgál, melynek segítségével követhető az egyes pénztárak készpénzforgalma. A pénztárak forgalmának rögzítése a Főkönyvi modulban történik. A 381 Pénztár számla Tartozik oldalára kell elszámolni: • az elszámolási betétszámláról történő készpénzfelvételt, • a házi pénztárba befolyó (befizetett) készpénzbevételeket, • Állomási Személyszállítási pénztárból történő készpénzfelvétel • a bevételt is kezelő pénztárak esetében a befizetett tételek • az ellenőrzés alkalmával megállapított pénztártöbblet ellenőrzési jegyzőkönyvben megállapított értékét. A 381 Pénztár számla Követel oldalára kell elszámolni: • a dolgozóknak kiküldetésre, kisebb beszerzések céljára és egyéb elszámolásra kiadott összegek értékét, • az előlegek értékét, • készpénzért történő vásárlások értékét, • egyéb kifizetések összegét a kiadási pénztárbizonylat alapján, • az ellenőrzés alkalmával megállapított pénztárhiány ellenőrzés jegyzőkönyv szerinti értékét • más pénztár részére adott összeg 381,1 Házipénztár A házipénztár a MÁV ZRt. bankszámlával rendelkező egységeinél működő készpénzkezelő hely, amely a vasúti szolgálat zavartalan ellátása érdekében szükséges készpénz be- és kifizetések teljesítésére szolgál. Házipénztár csak a Főkönyvelőségeken és a könyvelő egységeken működhet. Készpénz felvétele az elszámolási betétszámláról készpénz felvételi utalvány alapján. A pénztárba történő készpénz bevételezésekor a készpénz felvételi utalvány igazoló példányát a bevételi pénztárbizonylathoz kell csatolni. T 381,1 Házipénztár K 389,11 Házipénztár Készpénz felvétele az elszámolási betétszámlákról a számlavezető pénzintézet terhelési értesítése alapján T 389,11 Házipénztár K 384… Elszámolási betétszámla Befizetés az elszámolási betétszámlákra kiadási pénztárbizonylat alapján T 389,11 Házipénztár K 381,1 Házipénztár

27. szám

Az elszámolási betétszámlákra befolyt összeg könyvelése a számlavezető pénzintézet jóváírási értesítése alapján T 384… Elszámolási betétszámla K 389,11 Házipénztár Házipénztárból történő kifizetés könyvelése a kiadási pénztárbizonylat alapján T 3… Követelések T 4… Kötelezettségek T 5… Költségek T 8 Ráfordítások T 466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K 381,1 Házipénztár A házipénztárba történő készpénz befizetésének könyvelése a bevételi pénztárbizonylat alapján T 381,1 Házipénztár K 3 Követelések K 4 Kötelezettségek K 5 Költségek K 9 Értékesítés árbevétele és bevételek A 381,1 alszámlára valamennyi könyvelő egység könyvelhet, és azt havonta köteles egyeztetni. Év végén a házipénztárban lévő készpénz összegének (melyről jegyzőkönyvet kell felvenni) meg kell egyezni a 381,1 alszámla (csak tartozik jellegű) egyenlegével. 381,2 Állomási pénztárak Itt kell kimutatni a közvetlen számadástételre kötelezett állomási pénztárak pénzforgalmát a pénztári főszámadások alapján A 381,2 Állomási pénztárak számla Tartozik oldalára kell elszámolni: a.) az FKE 032 (állomási főszámadások könyvelésfeladása) gépi tabló alapján • a belföldi személyszállítási bevételeket, • Balatonfenyvesi Gazdasági vasút bevételét, • a gyermekvasút bevételét, • az egyéb személyszállítási szolgáltatások (csomagmegőrzés stb…) bevételét, • az egyéb bevételeket (telefon, vendégszoba díjbefizetés stb.) • a jegyvizsgálónak kiadott elismervények összegét, • a vett (kapott) ellátmányok összegét, • az értékesített személyszállítási menetrendek, díjszabások, nyomtatványok bevételét, A 381,2 Állomási pénztárak számla Követel oldalára kell elszámolni: a.) az FKE032 (állomási főszámadások könyvelésfeladása) gépi tabló alapján: • a készpénzes beszállítás összegét, • az egyéb kiadások (szakkönyv, hirdetés, postaköltség stb.) összegét,

27. szám


• a bevont elismervények összegét, • az adott ellátmányok összegét, • a személyszállítás bevételének visszatérített összegét, • a Gazdasági Vasút menetdíj visszatérítését.

929

Az elszámolásra kiadott előleg visszavételezése bevételi pénztárbizonylat alapján: T 381,5 Kézi pénztár K 363,31 Egyszeri elszámolási előleg 381,9 Pénztárak közötti átvezetési számla

Év végén a 381,2 alszámla december 31-ei egyenlegének meg kell egyezni az állomási pénztári főszámadások „maradvány” összegével. 381,5 Kézipénztár A kézipénztár a MÁV ZRt bankszámlával rendelkező, illetve nem rendelkező azon végrehajtási egységeinél működő készpénzkezelő hely, amely a vasúti szolgálat ellátása érdekében szükséges, a működési engedélyben feltüntetett készpénz ki- és befizetések teljesítésére szolgál. A végrehajtási egységeknél csak kézipénztár működhet. A 381,5 részletező számlára kell könyvelni a kézipénztárak kiegészítésére folyósított késpénzt, javára pedig a bizonylatokkal alátámasztott leszámolások összegét. Kézipénztár engedélyezésére a MÁV ZRt. pénzügyi vezérigazgató-helyettese jogosult. A kézipénztárból csak az üzemeltetéshez szükséges – a pénztár létesítésére vonatkozó engedélyben meghatározott és az érvényes jogszabályok és belső MÁV utasítások által nem tiltott – kiadásokat szabad teljesíteni. A kézipénztárak bevételeinek és kiadásainak számviteli elszámolása a leszámolás felülvizsgálata után történik meg. (A kézipénztári teendőket a 27/2006. VIGH. sz, B. 3. sz. Pénztárkezelői Utasítás szabályozza.). A kézipénztárról 2 példányos pénztárnaplót kell vezetni. A kézipénztár kiegészítése – havi többszöri gyakorisággal az engedélyezett keretösszeg mértékéig – történhet. Utólagos elszámolásra kiadott kézipénztár kiegészítése az engedélyezett keret összegéig kiadási pénztárbizonylat alapján. A felvett összeget azonnal be kell vételezni a kézipénztárba. T 381,5 Kézi pénztár K 381,9 Különféle pénztárak közötti átvezetési számla T 381,9 Különféle pénztárak közötti átvezetési számla K 381,1 Házi pénztár Amennyiben a házipénztár és a kézipénztár különböző könyvelő egységhez tartoznak T 381,5 Kézi pénztár K 365,531 Pénztárak közötti átszámítások, indító oldal T 365,532 Pénztárak közötti átszámítások, fogadó oldal K 381,1 Házi pénztár

A főkönyvi számla a könyvelő egységen belüli különféle pénztárak (kézi pénztár és házipénztár, számadó pénztár és kézi pénztár stb.) közötti ellátmányok elszámolására szolgál. A számlának év végén egyenlege nem lehet. 382. Valutapénztár A pénztárral kapcsolatos elszámolásokra külön utasítás kerül kiadásra. 383. Csekkek A számla a MÁV tulajdonában lévő csekkek forintértékének a kimutatására szolgál. Utalványon alapuló juttatások elszámolása Juttatás tartalma: 383,1 „Enni Kék” étkezési utalvány 383,2 Ajándék utalvány készlet 383,3 Üdülési csekk 383,4 Iskolakezdési támogatási utalvány 383,5 Kultúra utalvány A megrendelt utalványok névértéke, jutaléka és a jutalék áfája átutalása előlegként a Központi Főkönyvelőség által a megrendelés visszaigazolása alapján: Kötelezettség Modulban: T 354 VBKJ utalványokra adott előlegek T 466 Előzetesen felszámított ÁFA K 442,112 Szolgáltatásból származó szállítói kötelezettség Kötelezettség és a Készpénzgazdálkodási Modulban: T 442,112 Szolgáltatásból származó szállítói kötelezettség K 384… Elszámolási betétszámla Utalványok készletre vételének elszámolása a humánszolgáltató szervezet által elismert számla alapján a Központi Főkönyvelőségen a GIR Kötelezettség Modulban: T 383… (a beszerzett utalványok névértéke) Csekkek T 366,66… (jutalék) VBKJ utalvány jutalék elszámolások T 466 Előzetesen felszámított ÁFA K 442,112 Szolgáltatásból származó szállítói kötelezettség Kapcsolódó tétel, az előleg és a szállítói számla összevezetése a GIR Kötelezettség modulban:

930


T 442,112 Szolgáltatásból származó szállítói kötelezettség K 354 VBKJ utalványokra adott előlegek K 466Előzetesen felszámítottÁFA Utalványok munkavállaló részére történő átadása a bérfeladás alapján: T 525,11 Ajándék utalvány K 383,2 Ajándék utalvány készlet T 525,12 Kultúra utalvány K 383,5 Kultúra utalvány készlet T 525,13 Hideg ENNI-KÉK étkezési utalvány K 383,111 Hideg étkezési utalvány készlet T 525,14 Meleg ENNI-KÉK étkezési utalvány K 383,112 Meleg étkezési utalvány készlet T 525,3 Üdülési csekk K 383,31 Üdülési csekk készlet T 525,15 Iskolakezdési támogatási utalvány K 383,4 Iskolakezdési támogatási utalvány készlet Az üzletági főkönyvelőségek a munkavállalók részére átadott utalványok értékének megfelelő készletérték csökkenést minden hónap zárása előtt kötelesek átszámítani a Szegedi Könyvelő egység részére, a bérfeladással egyezően, a GIR Főkönyvi Modulban: T 383… Csekkek K 365,71 Egyéb, könyvelési egységek közötti elszámolások, indító oldal Az átszámítás fogadása a Szegedi Könyvelő Egységen: T 365,72 Egyéb, könyvelési egységek közötti elszámolások, fogadó oldal K 383… Csekkek Az utalványok jutalékának elszámolása központilag, a GIR FKO által történik, a tárgyhóban elszámolt utalvány felhasználás (525… főkönyvi számlák) alapján: T 517,15 Utalványok jutaléka K 366,66… VBKJ utalvány jutalék elszámolások A havi zárlat keretében az üzletági Főkönyvelőségek kötelesek a 366,66.. főkönyvi számlákon képződött egyenleget átszámítani a Központi Főkönyvelőségnek a GIR Főkönyvi Modulban: T 366,66… VBKJ utalvány jutalék elszámolások K 365,71 Egyéb, könyvelési egységek közötti elszámolások, indító oldal Az átszámítás fogadása a Központi Főkönyvelőségen: T 365,72 Egyéb, könyvelési egységek közötti elszámolások, fogadó oldal K 366,66… VBKJ utalvány jutalék elszámolások

27. szám

A 366,66… főkönyvi számlák havi zárlatkor csak a Központ főkönyvében mutathatnak egyenleget (maradvány készletre jutó jutalék). A 366,66 főkönyvi számlák év végi egyenlegének okát, mértékét a humán szolgáltató szervezet köteles felülvizsgálni, majd – az esetleges adminisztrációs és elszámolási hibák rendezése után – az felosztásra kerül az adott utalványt felhasználó szervezetek között. Elveszett, megsemmisült utalványok elszámolása a humán szolgáltató szervezet által készített b.2) kimutatás alapján a GIR Főkönyvi Modulban: T 863,2911 MÁV Rt-nek felróható egyéb káresemény miatt MÁV Rt tulajdonú eszközön és beruházáson végzett elhárítás és helyreállítás ráfordítása K 383…Csekkek Az utalvány kezelésével megbízott munkavállaló hibájából elveszett, megsemmisült utalványok értéke 11%ának megfelelő, munkavállaló által befizetett kártérítés elszámolása a humán szolgáltató szervezet javára a hibáztatható dolgozót létszámbantartó szervezet által készített – a humán szolgáltató szervezet részére átadott – kártérítési határozat szerinti befizetési bizonylat alapján a GIR Főkönyvi Modulban: T 381 Pénztár K 963,2911 MÁV Rt-nek felróható egyéb káresemény miatt MÁV Rt tulajdonú eszközön végzett elhárítás és helyreállítás miatt kapott térítés Az IHIR rendszerben az utalvány formájában adott juttatások felhasználásának havonta, negyedévente és éves szinten szervezetre, üzletágra, illetve MÁV Zrt szinten összesített értékének meg kell egyeznie a vonatkozó 525,11; 525,12; 525,13; 525,14; 525,15 és 525,3 főkönyvi számlán elszámolt összegekkel. Az IHIR rendszer adata és a könyvelt adatok egyeztetése, az eltérések vizsgálata, a rendezés jövedelem elszámolási rendszer felé történő átadása a humán szolgáltató szervezet munkatársainak a feladata. Év végén a ki nem osztott utalványok készletéről a 383,111; 383,112; 383,2; 383,31; 383,4 és 383,5 főkönyvi számlák egyenlegével megegyezően a humán szolgáltató szervezet munkatársainak – a Szegedi Könyvelő Egységgel egyeztetett – adatai alapján a humán szolgáltató szervezet leltárt készít és az éves zárlati utasításban előírt határidő előtt egy héttel átadja a Szegedi Könyvelő Egység részére. 384. Elszámolási betétszámlák A 384. számlához tartozó alszámlákon kell kimutatni a MÁV elszámolási betétszámláinak állományát és az azokban bekövetkezett változásokat. Az Elszámolási betétszámla a MÁV ZRt. pénzforgalmának lebonyolítására szolgál. Az elszámolási betétszámlák elsődlegesen bankok szerint, másodlagosan könyvelő egység szerint vannak csoportosítva.

27. szám


A sztv. szerint a vállalkozó köteles pénzeszközeit – a készpénzben teljesítendő kifizetések kivételével – bankszámlán tartani, pénzforgalmát bankszámlán lebonyolítani és ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni. Az átutalt összegek után a pénzforgalmi jutalékot kell fizetni, melyet az egyéb költségek között az 518,1 Banki szolgáltatások költsége számlán kell elszámolni. Az elszámolási betétszámlán bekövetkezett változások könyvelésének alapbizonylata a bank által megküldött bankszámlakivonat, valamint a terhelési, illetve jóváírási értesítés. A 384. Elszámolási betétszámlának mint folyószámlának az igénybevett folyószámla hitel összegéig Követel egyenlege lehet. A számla Tartozik egyenlege betétjellegét, Követel egyenlege pedig rövid lejáratú forgóeszközhitelt jelent. A folyószámlahitel után felszámított kamatot a 871,1 Hitelintézeteknek fizetendő kamatok számlán, míg az igénybe nem vett hitelkeret után fizetendő rendelkezésre tartási jutalékot az egyéb költségek között az 518,1 Banki szolgáltatások költsége számlán kell elszámolni. A 384 alszámláin kell kimutatni a MÁV-nak a számlavezető pénzintézettel szembeni összes pénzkövetelés állományát és annak változásait. Az alszámlák terhére kell könyvelni a számlavezető pénzintézet jóváírási értesítése alapján az elszámolási betétszámla állományának növekedését, a javára pedig a számlavezető pénzintézet terhelési értesítése alapján annak csökkenését. Az elszámolási betétszámlák közötti átutalásokat, illetve pénztárral kapcsolatos pénzmozgásokat a 389. Átvezetési számlák közbeiktatásával kell könyvelni jogcímenkénti részletezésben. Az elszámolási betétszámlákon kell lebonyolítani a költségvetési kapcsolatokat, a hitelfelvételeket és visszafizetéseket, a külföldi vasutakkal szembeni elszámolások pénzforgalmát, az áruszállítási tevékenységből származó követeléseket, a könyvelő egységek pénzellátását (ellátmány) stb. A 384 Elszámolási betétszámla Tartozik oldalára kell könyvelni a pénzintézet által az elszámolási betétszámláról megküldött jóváírási értesítés alapján: • különböző jogcímeken keletkezett követelések kiegyenlítéseként befolyt összegeket, • a pénztárból és más betétszámlákról az elszámolási betétszámlára átutalt összeget, • véglegesen kapott pénzeszközöket, • a vevőtől kapott előlegek összegét, • a hosszú és rövid lejáratú hitelek, kölcsönök összegét, • közvetlenül az elszámolási betétszámlára befolyt bevételek összegét, A 384. Elszámolási betétszámla Követel oldalára kell könyvelni a terhelési értesítés alapján: • beruházásokra és készletekre a szállítóknak adott előlegek összegét,

931

• hosszú és rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközök átutalását, • egyéb kifizetéseket, átutalásokat. Az elszámolási betétszámla értékét a mérleg fordulónapján a pénzintézet által megküldött bankkivonattal egyezően kell a mérlegbe beállítani. Követelésekből befolyt összegek, véglegesen kapott pénzeszközök, hosszú lejáratú kölcsönök, vevőktől kapott előlegek, rövid lejáratú kölcsönök, közvetlenül az elszámolási betétszámlára befolyt bevételek összegének könyvelése a bank jóváírási értesítése alapján. T 384 Elszámolási betétszámla K 31-36 Követelések K 43 Hosszúlejáratú kötelezettségek K 44 Rövidlejáratú kötelezettségek K 45 Rövidlejáratú tartozások K 47 Tartós passzívák és egyéb források K 48 Passzív időbeli elhatárolások A pénztárból befizetett, más betétszámlákról átutalt öszszegek, hosszú és rövid lejáratú hitelek felvételének könyvelése a pénztárbizonylat, illetve a bank értesítése alapján T 389 Átvezetési számlák K 381 Pénztár K 382 Valutapénztárak K 385 Elkülönített pénzeszközök K 431 Beruházási és fejlesztési hitelek K 451 Rövidlejáratú hitelek A bank értesítése alapján T 384 Elszámolási betétszámlák K 389 Átvezetési számlák A pénztárba felvett, más betétszámlákra átutalt összegek, hosszú és rövid lejáratú hitelek visszafizetésének könyvelése a pénztárbizonylat, illetve a bank értesítése alapján T 381 Pénztár T 382 Valutapénztárak T 385 Elkülönített pénzeszközök T 431 Beruházási és fejlesztési hitelek T 451 Rövidlejáratú hitelek K 389 Átvezetési számlák A bankszámlák és a pénztárszámlák, valamint a bankszámlák egymás közötti elszámolásait a 389. Átvezetési számlák közbeiktatásával kell könyvelni. Szállítói számla kifizetése T 442 Belföldi szállítók K 384 Elszámolási betétszámlák Folyószámlahitel után felszámított kamat, a banki szolgáltatások igénybevételéért felszámított összegek könyvelése a számlavezető pénzintézet terhelési értesítése alapján

932


T 871,2 Hitelintézeteknek rövid lejáratú hitelek után fizetett kamatok T 518,1 Banki szolgáltatások költsége K 384 Elszámolási betétszámlák Kapott kamat elszámolása T 384 Elszámolási betétszámlák K 972,1 Hitelintézetektől kapott kamat Tárgyidőszakot illető kamat időbeli elhatárolása év végén T 397 Bevételek aktív időbeli elhatárolása K 972,1 Hitelintézetektől kapott kamat Év végén a 384 számla egyenlegének meg kell egyezni a számlavezető pénzintézet utolsó értesítésének záró egyenlegével.

27. szám

385,1 Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 385,1111 Import hitellevelekre elkülönített fedezetek Ezen a számlán belül kell elszámolni az import fedezetbiztosításra elkülönített pénzeszközöket. 385,1112 KHB célbetét elkülönített deviza fedezet Ezen a számlán kell elszámolni a KHB célbetétre elkülönített devizát. 385,81 Lakásépítési célú pénzeszközök Ez a számla a lakásépítés helye szerint illetékes OTP fiókhoz – a pénzintézettől átutalt, de a dolgozóra még át nem terhelt összegek kimutatására szolgál.

385. Elkülönített pénzeszközök A 385. Elkülönített pénzeszközök számla a Magyar Állam Kincstár részére elkülönített pénzeszközök, lakásépítésre elkülönített pénzeszközök, valamint egyéb különféle célra elkülönített pénzeszközök kimutatására szolgál. Az elkülönített betétszámlára történő átutalás könyvelése a banki értesítő alapján (könyvelő egységen belül) T 389,22 Elszámolási betétszámlák és elkülönített betétszámlák közötti átvezetési számla K 384…Elszámolási betétszámlák T 385 Elkülönített pénzeszközök K 389,22 Elszámolási betétszámlák és elkülönített betétszámlák közötti átvezetési számla könyvelő egységek között: T 365,521 Bankszámlák közötti átszámítások, indító oldal K 384…Elszámolási betétszámlák T 385 Elkülönített pénzeszközök K 365,522 Bankszámlák közötti átszámítások, fogadó oldal

A számla Tartozik oldalára kell könyvelni: • a dolgozó részére odaítélt kölcsön összegének a lakásépítés helye szerint illetékes OTP fiókhoz történő átutalásának összegét. A számla Követel oldalára kell könyvelni: • a dolgozó részére odaítélt, a dolgozónak adott kölcsön összegét, • a támogatásban részesült, de áthelyezett dolgozó még fennálló kölcsönének megtérített összegét. A lakásépítési célú pénzeszközöknek az elszámolási betétszámláról az OTP-hez történő átutalásának könyvelése a bank értesítése alapján T 181,1 Munkavállalóknak adott hosszúlejáratú kölcsönök teljes összege K 385,81 Lakásépítési célú pénzeszközök A lakásépítési kölcsön törlesztésének könyvelése az OTP-n keresztül T 385,81 Lakásépítési célú pénzeszközök K 181,1 Munkavállalóknak adott hosszúlejáratú kölcsönök teljes összege

385,0 Magyar Államkincstár Ezen a számlán keresztül történik a kincstári beruházások általános forgalmi adójának befizetése a Magyar Államkincstár felé. Itt kell továbbá kimutatni és a Magyar Államkincstár részére átutalni a kincstári beruházásokhoz a helyi önkormányzatoktól illetve más gazdálkodó szervezetektől fejlesztési célra véglegesen kapott – vissza nem térítendő – pénzeszközöket. A számlára kizárólag a Pályavasúti Főkönyvelőség könyvelhet.

A támogatásban részesült áthelyezett dolgozót átvevő munkáltató által megtérített támogatás könyvelése a dolgozót áthelyezőnél T 365,522 Elszámolási betétszámla és elkülönített betétszámlák közötti átvezetési számla K 384 Elszámolási betétszámlák T 385,81 Lakásépítési célú pénzeszközök K 365,522 Elszámolási betétszámla és elkülönített betétszámlák közötti átvezetési számla 386. Deviza betétszámla A MÁV ZRt. Számviteli Politikája szerint a külföldi pénzértékre szóló eszköz (ezek között a valutakészlet, a

27. szám


devizaszámlán lévő deviza), illetve kötelezettség forintértékének a meghatározásakor a könyvviteli nyilvántartásba történő felvételnél a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon alapuló árfolyamot kell alkalmazni. A devizakészletek állományában év közben bekövetkező növekedések és csökkenések forintra történő átszámítását az alábbi árfolyamok alapján kell végezni: Növekedések (jóváírás devizaszámlán): ¾ deviza ellenében történő értékesítés és devizában kapott előleg, folyósított devizahitel és kamat jóváírása esetében a devizaművelet napján (értéknap) érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam ¾ forint ellenében történő deviza vásárlása esetében a forintban megfizetett összeg alapján számított árfolyam; (gyakorlatilag a számlavezető hitelintézet által meghirdetett deviza eladási árfolyam) ¾ más meglévő devizaszámláról történő átvezetés esetében a meglévő deviza könyv szerinti árfolyama alapján képzett forintértékből számított árfolyam; (a jóváírt forintellenérték azonos a meglévő deviza csökkenéseként elszámolt forintösszeggel) ¾ betét felszabadulása esetén a betét lekötésekor könyvelt forintérték alapján számított árfolyam; (a betét felszabadulásakor alkalmazott árfolyam megegyezik a betét lekötésekor alkalmazott könyv szerinti árfolyammal). Csökkenések (terhelések deviza számlán): ¾ kötelezettségek (devizahitelek, külföldi szállítók) devizában történő kiegyenlítése, devizában adott előleg, betétlekötés, más devizaszámlára történő átvezetés esetében a meglévő devizakészlet könyv szerinti árfolyama (MNB hivatalos árfolyam). A felhasználásoknál a súlyozott számtani átlag módszerét kell alkalmazni. ¾ Forintszámlára történő átvezetés esetén a beváltott deviza könyv szerinti árfolyama alapján kell a devizaszámla csökkenését könyvelni. A forintszámlán jóváírt összeg (,melynek számítása gyakorlatilag a számlavezető hitelintézet által meghirdetett napi deviza vételi árfolyamon történik) és a devizaszámlán a könyv szerinti árfolyam alapján könyvelt forintösszeg között megjelenő különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeiként (árfolyamnyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaiként (árfolyamveszteség) kell lekönyvelni. Ezen a számlán bankonként és devizanemenként a devizában elhelyezett betétekben történő pénzforgalmat könyveljük. A devizabetétek nyilvántartása párhuzamosan devizanemenként és forintösszegben történik. A 0-ás számlaosztályban devizanemenként történik, itt forintban a számlavezető pénzintézet tárgynapi devizaeladási árfolyamán vagy bekerülési értéken könyveljük a betét elhelyezést. A devizabetét felhasználást a

933

hó végi devizakészlet forint értéke alapján számított átlagárfolyamon végezzük. Devizabetét elhelyezés (vevő átutalása, vagy pénzintézettől vásárlás) T 386 Deviza betétszámla K 31 Követelések áruszállításból és szolgáltatásból K 38 Pénzeszközök Devizabetét felhasználás T 3 Követelések T 4 Kötelezettségek K 386 Deviza betétszámla 387. Rövid lejáratú kamatozó betétek A rövid lejáratú kamatozó betétszámlák számla az ideiglenesen szabad pénzeszközökből a pénzintézeteknél kamatozó betét címén elhelyezett összegek kimutatására szolgáló számla. A betétek elhelyezése a MÁV ZRt. és a bank által kötött betéti szerződés, az abban rögzített feltételek alapján történik. A kamatozó betétek után kapott kamatot a pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni. A számla Tartozik oldalára az elkülönített összeget, Követel oldalára pedig az elkülönítés megszüntetését kell könyvelni a pénzintézet értesítése alapján. A számlához kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható, hogy: – mely pénzintézetnél, – milyen lekötési időre, – milyen kamatfeltételek mellett, – mekkora összeget helyezett el a MÁV kamatozó betét címen. A kamatozó betét összegének átvezetése az elszámolási betétszámláról a számlavezető pénzintézet jóváírási értesítése alapján T 387 Rövid lejáratú kamatozó betétszámlák K 389.23 Elszámolási betétszámla és hitelszámlák közötti átvezetési számla A számlavezető pénzintézet terhelési értesítése alapján T 389.23 Elszámolási betétszámla és hitelszámlák közötti átvezetési számla K 384 Elszámolási betétszámlák Kamatozó betét után kapott kamat tőkésítéskor (a számlavezető pénzintézet által fizetett kamat elszámolása) T 387 Rövid lejáratú kamatozó betétszámlák K 972 Egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

934


27. szám

A kamatozó betét megszüntetésének könyvelése a számlavezető pénzintézet jóváírási értesítése alapján T 384 Elszámolási betétszámlák K 389.23 Elszámolási betétszámla és hitelszámlák közötti átvezetési számla

Az elszámolási betétszámlára befolyt összeg könyvelése a számlavezető pénzintézet jóváírási értesítése alapján T 384 Elszámolási betétszámlák K 389.1 Bankszámlák és pénztár közötti forgalom átvezetési számla

A számlavezető pénzintézet terhelési értesítése alapján T 389.23 Elszámolási betétszámla és hitelszámlák közötti átvezetési számla K 387 Rövid lejáratú kamatozó betétszámlák

Készpénzfelvétel a banktól a pénztári készpénz felvételi utalvány alapján. A pénztárba történő készpénz bevételezésekor a készpénzfelvételi utalvány igazoló példányát a bevételi pénztárbizonylathoz kell csatolni. T 381.1 Házipénztár K 389.1 Bankszámlák és pénztár közötti forgalom átvezetési számla

389. Átvezetési számlák A 389. Átvezetési számlák a bankszámlák és pénztárszámlák, illetve bankszámlák egymás közötti forgalmában azt a bankszámlát helyettesíti, amelyről a bankértesítés még nem érkezett meg. Az Átvezetési számla Tartozik oldalára kell könyvelni: • a szembenálló bankszámláról annak terhelési értesítése alapján az átvezetési számlával helyettesített bankszámlára átutalt összegeket, • a kiadási pénztárbizonylat alapján az átvezetési számlával helyettesített bankszámlára átutalt összegeket.

Készpénzfelvétel az elszámolási betétszámláról a számlavezető pénzintézet terhelési értesítése alapján T 389.1 Bankszámlák és pénztár közötti forgalom átvezetési számla K 384 Elszámolási betétszámlák A 389,1 alszámlára valamennyi könyvelő egység könyvelhet.

Az Átvezetési számla Követel oldalára kell könyvelni: • a szembenálló bankszámlára, annak jóváírási értesítése alapján az átvezetési számlával helyettesített bankszámláról átutalt összegeket, • a bevételi pénztárbizonylat alapján az átvezetési számlával helyettesített bankszámláról átutalt összegeket.

A december 31-i egyenleg kizárólag azt az összeget mutathatja, amely a számlavezető pénzintézettől felvételre került, a házipénztár bevételezte, de a bank terhelési értesítése csak a következő évi folyószámla kivonatban jelentkezik. Év végén a 389,1 részletező számla egyenlegéről tételes leltárt kell készíteni. A leltárnak tartalmaznia kell a bank terhelésének vagy jóváírásának napját és azt a főkönyvi számlát, mellyel szemben lekönyvelésre került, a bevételi pénztárbizonylat hivatkozással.

Az átvezetési számlának év végén Tartozik és Követel jellegű egyenlege egyaránt lehet.

389,2 Bankszámlák egymás közötti, könyvelő egységen belüli forgalom átvezetési számla

389,1 Bankszámlák és pénztár közötti forgalom átvezetési számla

A bankszámlák egymás közötti forgalmának lebonyolításakor csak a bank (terhelési vagy jóváírási) értesítése alapján szabad könyvelni. A 389,2. számlák terhére kell könyvelni a bank terhelési értesítése alapján az átvezetési számával helyettesítetett bankszámlára átutalt összeget, a javára pedig a jóváírási értesítés alapján az átvezetési számlával helyettesített bankszámláról átutalt összeget. A főkönyvi számla kizárólag egy könyvelő egységen belül használható, a könyvelő egységek közötti banki átutalásokat a „365,52 Bankszámlák egymás közötti forgalom átvezetési számla” közbeiktatásával kell könyvelni.

A 389,1 alszámlán kell nyilvántartani az elszámolási betétszámla és a házipénztár közötti pénzmozgásokat.. A 389,1 alszámla terhére kell könyvelni a kiadási pénztárbizonylat alapján a bankszámlákra befizetett összeget és a bank terhelési értesítése alapján a pénztárba történő készpénzfelvételt. A 389,1 alszámla javára kell könyvelni a bank jóváírási értesítése alapján a (pénztárból) a bankszámlára befolyt összeget, valamint a bankszámláról a pénztárba bevételezett összeget a készpénzfelvételi utalvány alapján. Befizetés az elszámolási betétszámlára befolyt összeg könyvelése számlavezető pénzintézet jóváírási értesítése alapján T 389,1 Bankszámlák és pénztár közötti forgalom átvezetési számla K 381,1 Házipénztár

A 389,2 al- és részletező számlái: 389,21 Elszámolási betétszámlák közötti átvezetési számla 389,22 Elszámolási betétszámla és elkülönített betétszámlák közötti átvezetési számla 389,23 Elszámolási betétszámla és hitelszámlák közötti átvezetési számla

27. szám


Az átvezetési számlák december 31-ei egyenlegéről tételes leltárt kell készíteni. A leltárnak tartalmaznia kell a bank terhelésének vagy jóváírásának napját és azt a főkönyvi számlát, mellyel szemben lekönyvelésre került. Könyvelő egységen belüli ellátmány átutalása az egyes elszámolási bankszámlák között a számlavezető pénzintézet terhelési értesítése alapján: T 389.21 Elszámolási betétszámlák közötti átvezetési számla K 384 Elszámolási betétszámlák A megkapott ellátmány könyvelése a számlavezető pénzintézet jóváírási értesítése alapján: T 384 Elszámolási betétszámlák K 389.21 Elszámolási betétszámlák közötti átvezetési számla A 389,22-es főkönyvi számla közbeiktatásával kell könyvelni a lakásépítési célra, valamint a jóléti intézmények részére elkülönített bankszámlákra átutalt ellátmányokat, a fent rögzítettek alapján. 389,4 Állomási pénztárak átvezetési számla A 389,4 alszámlához tartozó részletező számlák az állomási pénztárak forint és valuta beszállításainak, valamint az ellátmányainak átvezetésére szolgálnak. A 389,4 számla részletező számlái: 389,41 Állomási pénztárak forint beszállításai átvezetési számla 389,42 Utasellátó központ valuta beszállítási átvezetési számla 389,43 Állomási pénztári ellátmányok átvezetési számla 389,44 Utasellátó központ valuta beszállítási számla (nem konvertibilis) A számla az állomási pénztárak és a bankszámlák, valamint az állomási pénztárak egymás közötti forgalmának átvezetésére szolgál, az elszámolások időbeni eltolódásának áthidalására. Itt kell kimutatni az állomási pénztárak készpénz beszállítását, az adott, vett ellátmányok összegét a főszámadás és árupénztári összesítő alapján. 389,41 Állomási pénztárak forint beszállításai átvezetési számla A részletező számla az állomási pénztárakban beszedett és a posta, illetve bank útján beszállított forintértékű készpénzbeszállítások elszámolására szolgál. A átvezetési számla javára a bankszámla kivonaton szereplő összeget, terhére pedig a főszámadási tablóban (FKE 032) a 301 kódszám alatt elszámolt készpénzbeszállítások összegét kell könyvelni. Helyes könyvelés esetén könyvelési zárlatkor a számla egyenlege a pénzintézet által még jóvá nem írt beszállítások összegét mutatja.

935

A 301 kódszám alatt elszámolt összegeket számadópénztáranként egyeztetni kell a bank által átutalt összegekkel. Amennyiben a főszámadásban kimutatott összeg eltér a ténylegesen beszállított összegtől, hiánylatot kell kiadni, amelynek az állomási pénztárban elszámolt összegét – jellegétől függően – az átvezetési számla terhére, vagy javára kell könyvelni. Év végén a számla egyenlege csak a rendezetlen hiánylatok, valamint a bankszámlára be nem érkezett készpénz beszállítás összegét tartalmazhatja, melyről állomási pénztáranként a SZESZA Főkönyvelőségnek leltárt kell készíteni. Forint beszállítás könyvelése a Főkönyvi ill. a Készpénz-gazdálkodási modulban: T 389,41 Állomási pénztárak forint beszállításai átvezetési számla K 381,2 Állomási pénztárak és T 384 Elszámolási betétszámlák K 389,41 Állomási pénztárak forint beszállításai átvezetési számla 389,42 Utasellátó központ valuta beszállítási átvezetési számla Az átvezetési számla az Utasellátó Központ számadópénztára által a bankba beszállított konvertibilis valuta elszámolására szolgál. Az átvezetési számla javára a pénztár által beszállított és a pénzintézet által (EURO-ról Ft-ra átszámított) jóváírt valuták forint összegét, valamint a hálókocsi kalauzoknak kiadott ellátmány és vízum összegét kell könyvelni a pénztár által beküldött kimutatás alapján. Az átvezetési számla terhére a főszámadás 305 kódszáma alatt elszámolt összeget kell könyvelni az FKE 032 tabló alapján. Ha a főszámadásban elszámolt összeg eltér a pénzintézet által megküldött bizonylat alapján a ténylegesen beszállított összegtől, hiánylatot kell kiadni, amelynek a számadásban elszámolt összegét – jellegétől függően – az átvezetési számla terhére, vagy javára kell könyvelni. A SZESZA Főkönyvelőségnek a 305 kódszám alatt elszámolt összeget egyeztetni kell a bank által megküldött értesítővel, valamint az második bekezdésben szereplő kimutatással. A beszállított, valamint a hálókocsi kalauzoknak kiadott valuta összegének meg kell egyeznie az átszámítási számadásban elszámolt beszedett valuták összegével. Az egyeztetést követően meg kell állapítani, hogy az ügylet eredménye árfolyam nyereség, vagy veszteség és jellegének megfelelően könyvelni kell. Év végén a számla egyenlege helyes könyvelés esetén a hálókocsi kalauzok részére előkészített vízum és napidíj összegét, a pénzintézet által még jóvá nem írt beszállítás,

936


illetve a rendezetlen hiánylatok összegét mutathatja, melyről leltárt kell készíteni a SZESZA Főkönyvelőségnek. Valuta beszállítás könyvelése a Főkönyvi ill. a Készpénz-gazdálkodási modulban: T 389,42 Utasellátó központ valuta beszállítási átvezetési számla K 381,2 Állomási pénztárak és T 386 Deviza betétszámlák K 389,42 Utasellátó központ valuta beszállítási átvezetési számla Árfolyamkülönbözet elszámolása a Főkönyvi modulban: Árfolyamnyereség esetén: T 386 Deviza betétszámlák K 974,1 Deviza és valutakészletek árfolyamnyeresége Árfolyamveszteség esetén: T 874,1 Deviza és valutakészletek árfolyamvesztesége K 386 Deviza betétszámlák 389,43 Állomási pénztári ellátmányok átvezetési számla A részletező számlára az állomási közvetlen számadástételre kötelezett pénztárak által egymásnak adott ellátmányok összegét kell könyvelni. A számla terhére kell könyvelni az állomási főszámadásokban a 306 kódszám alatt elszámolt „Adott ellátmányok ismétlése” összegeit. A számla javára kell könyvelni az állomási főszámadásokban a 220 kódszám alatt elszámolt „Vett ellátmányok ismétlése” összegeit. A Számviteli Szolgáltatásnak az állomási pénztáraknak engedélyezett ellátmányokról havonta pénztáranként tételes nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvántartást hó végén meg kell küldeni a SZESZA Főkönyvelőségnek és az SZBEK BELLO-nak. A nyilvántartás alapján ellenőrizni kell, hogy az ellátmányt vevő számadópénztár elszámolta-e vett ellátmányként az engedélyezett összeget a „Vett ellátmányok ismétlésé”-ben. A SZBEK BELLO a főszámadás mellékleteként beküldött „Adott-vett ellátmányok ismétlésé”-t, valamint a mellékletét képező engedélyeket a főszámadással történt egyeztetés után t. hót követő 15-ig köteles megküldeni a SZESZA Főkönyvelőségnek. Amennyiben a főszámadásban elszámolt összeg eltér a nyilvántartás összegétől hiánylatot kell kiadni, amelynek az állomási pénztárban elszámolt összegét – jellegétől függően – az átvezetési számla terhére, vagy javára kell könyvelni. Év végén a számla egyenlege csak a rendezetlen, vagy

27. szám

a pénztárak által nem azonos hónapban elszámolt ellátmányok összegét tartalmazhatja, melyről állomási pénztáranként leltárt kell készíteni a SZESZA Főkönyvelőség Pénztárvizsgálói Osztályának. Állomási pénztárak részére posta útján kiutalt összeg könyvelése T 389,43 Állomási pénztári ellátmányok átvezetési számla K 384 Elszámolási betétszámlák és T 381,2 Állomási pénztárak K 389,43 Állomási pénztári ellátmányok átvezetési számla Adott ellátmány összegének könyvelése T 389,43 Állomási pénztári ellátmányok átvezetési számla K 381,2 Állomási pénztárak Vett ellátmány összegének könyvelése T 381,2 Állomási pénztárak K 389,43 Állomási pénztári ellátmányok átvezetési számla 389,44 Utasellátó központ valuta beszállítási számla (nem konvertibilis valuta) Az átvezetési számla az Utasellátó Központ számadópénztára által a pénzbeváltónál beváltott nem konvertibilis valuta elszámolására szolgál. Az átvezetési számla terhére a főszámadásban (FKE 032 tabló) a 302 kódszám alatt elszámolt összeget, javára pedig a beváltott és egyéb bevételek számadásában elszámolt Ft összeget kell könyvelni. A számla egyeztetését a SZESZA Főkönyvelőségnek kell végezni. A főszámadásban elszámolt összegeket tételesen egyeztetni kell az egyéb bevételek számadásában elszámolt beváltott valuták összegével. Ha a főszámadásban elszámolt összeg eltér az egyéb bevételek számadásában beváltottként elszámolt összegtől, az SZBEK BELLO Területi egységét értesíteni kell, hogy intézkedjen a hiánylat kiállítása iránt. Az árfolyam nyereség, illetve veszteség könyvelését a SZESZA Főkönyvelőség végzi a 389,42 főkönyvi számlával leírtak szerint. 4.3 AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 39. Aktív időbeli elhatárolások A 39. Aktív időbeli elhatárolások számlacsoport az évek közötti költség és ráfordítás, valamint árbevétel tételeinek kimutatására szolgál. Az időbeli elhatárolás célja, hogy a több évet érintő gazdasági események eredményre gyakorolt hatása az érintett évek között arányosan megosztásra kerüljön.

27. szám


Az aktív időbeli elhatárolások olyan helyesbítő könyvelések, amelyek a vállalkozás üzleti évben kimutatott eredményét növelik, költségek (ráfordítások) csökkentése vagy hozamok (bevételek) növekedése révén. Ezen a számlacsoporton belül külön főkönyvi számlákon kell kimutatni a kiadásokhoz, bevételekhez és a többletkötelezettségekhez kapcsolódó aktív időbeli elhatárolásokat. A kiadások és bevételek aktív időbeli elhatárolásait a következő év nyitó tételeinek könyvelésekor meg kell szüntetni. A többletkötelezettségek aktív időbeli elhatárolását nem szabad a következő év nyitó tételeként megszüntetni, abból mindig a tárgyidőszakot arányosan terhelő részt kell átvezetni, illetve azt a kapcsolódó kötelezettség megszűnésekor kell véglegesen megszüntetni. Az aktív időbeli elhatárolások számlacsoport alábontása: 391. Kiadások aktív elhatárolása 392. Leszámolatlan áruforgalmak vevő jellegű számlája 393. Többletkötelezettség miatti időbeli elhatárolás 394. Nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása 396. Külföldi vasutak részére a folyószámlába állítandó tartozások átszámítási számlája 397. Bevételek aktív elhatárolása. 391. Kiadások aktív időbeli elhatárolása A kiadások aktív időbeli elhatárolása számla a mérleg fordulónapja előtt felmerült olyan kiadások aktív időbeli elhatárolására szolgál, amelyek költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el. A kiadások aktív időbeli elhatárolása számla Tartozik oldalán kell elszámolni: • több évre szóló bérlet után fizetett bérleti díj mérleg fordulónapját követő időszakokat terhelő részét, • következő évet terhelő, de a tárgyévben kifizetett előfizetési díjak, • kapott kölcsönök, hitelek után a tárgyévben megfizetett, de arányosan a következő évet (is) terhelő kamatok, • egyéb, a mérleg fordulónapja előtt felmerült, de költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra elszámolható kiadások összegét A kiadások aktív időbeli elhatárolása számla Követel oldalára kell könyvelni: • a kiadások aktív időbeli elhatárolásának az évnyitást követő megszüntetését, • a kiadások aktív időbeli elhatárolásának december 31-i záró értékét. A következő évet terhelő, de a tárgyévben kifizetett előfizetési díj könyvelése:

937

év közben T 516,81 Belföldi utasítás, kézikönyv, szakkönyv, nyomdai kiadvány költsége K 38 Pénzeszközök év végén T 391 Kiadások aktív időbeli elhatárolása K 516,81 Belföldi utasítás, kézikönyv, szakkönyv, nyomdai kiadvány költsége A tárgyévet követő időszakot terhelő összeg könyvelése év végén T 391 Kiadások aktív időbeli elhatárolása K 5 Költségek A bérbevevőnél a bérleti díj arányosan nem a tárgyévet terhelő részének összege: T 516,5 Bérleti és lízing díjak K 44 Rövid lejáratú kötelezettségek A tárgyévet követő időszakot terhelő összeg könyvelése év végén T 391 Kiadások aktív időbeli elhatárolása K 516,5 Bérleti és lízing díjak A számlák december 31-ei egyenlegéről jogcímenként tételes kimutatás kell készíteni. 391,3 VIACOM Rt.-vel kapcsolatos időbeli elhatárolások A számla a VIACOM Rt.-vel kapcsolatos számviteli elszámolások jobb áttekinthetőségét biztosítja, mellyel kapcsolatban az időbeli elhatárolások rendezését a Gy. 40-53/2006. sz. utasítás alapján kellett elvégezni. A számla alábontása a következő: 391,31 Aktív elhatárolás a Használati díj adósságszolgálati részéből Ezen a számlán történik a MÁV ZRt. és a VIACOM Rt. között létrejött koncesszió szerződéshez kapcsolódó használati díj teljesítmény-arányos elszámolása. A MÁV által fizetett berendezés-használati díj, valamint a teljesítmény-arányosan elszámolható összeg különbségét a MÁV-nál aktív időbeli elhatárolásként, a VIACOM-nál passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni. Az elhatárolást és annak feloldását a koncessziós szerződéshez kapcsolódó, a számviteli elszámolásról szóló megállapodás szerint kell elszámolni. A tárgyidőszakban elhatárolt tételek egyeztetése során a számlák mérlegfordulónapi egyenlege és a VIACOM Rt. elhatárolása között eltérés nem mutatkozhat. 391,32 Oszlophasználat elszámolása Az MHR-GIR hálózat kiépítéséhez kapcsolódóan megállapodás született a két társaság között a VIACOM

938


által létrehozott eszközök (felsővezeték-tartó oszlopok) MÁV általi használatáról. A megállapodás értelmében a MÁV ZRt. az oszlopok használatba vételekor egyszeri, egyösszegű használati díjat fizetett, ami a koncesszió teljes időszaka (20 év) alatti használat ellenértéke. Ennek időarányos feloldását a főkönyvi számláról a szerződés lejártáig minden évben el kell végezni. 392. Leszámolatlan forgalmak vevő jellegű számlája Külföldi vasutak elszámolásának a tárgyévről a következő évre történő áthúzódásának könyvelésére szolgál. A számlán könyveljük a nemzetközi le-illetve elszámolások időbeni elhúzódásából adódóan a MÁV ZRt nemzetközi tevékenységéhez kapcsolódóan a külföldi vasutaktól követelt összeget. A számlán mutatjuk ki a devizában kimutatott, a mérleg fordulónapja után esedékes, de a tárgyévet érintő bevételeket. T 392 Leszámolatlan forgalmak vevő jellegű számlája K 91…/93… Alaptevékenység belföldi és export értékesítésének árbevétele A menetrendi évet követően a vasutak által kétoldalúan leegyeztetett, illetve elfogadott aktív időbeli elhatárolás követelésre való átvezetése pénzügyi teljesítés céljából. T 316… Külföldi követelések K 392 Leszámolatlan forgalmak vevő jellegű számlája 394. Nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása Ezen a számlán kellett elszámolni a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékeléséből adódó – pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaiként elszámolt – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamveszteség teljes összegét aktív időbeli elhatárolásként. Az időbeli elhatárolást a hiteltörlesztés pénzügyi rendezésekor, a hiteltörlesztő részletre jutó összegben kell a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak növelésével megszüntetni. Az ezen a jogcímen halasztott ráfordításként kimutatott halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatni. Céltartalék képzés évvégén az elhatárolás elszámolását követően: (hitel felvételtől eltelt időtartam) teljes hitel futamidő)* időbelileg elhatárolt összeg

27. szám

– amennyiben az így képzendő céltartalék összege kisebb, mint a már megképzett céltartalék összege, akkor a különbözet összegével a már megképzett céltartalékot fel kell oldani. – amennyiben az így képzendő céltartalék összege nagyobb a már megképzett céltartalék összegénél, akkor a különbözet a tárgyévi képzendő céltartalék összege. (A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb.) 1) Törlesztő részletre jutó elhatárolt árfolyamveszteség megszüntetése év közben T 874,22 Kötelezettségek árfolyamvesztesége K 394,3 Nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolás 2) Az év végi nem realizált árfolyam különbözet elszámolása nyereség esetén T 874,22 Kötelezettségek árfolyamvesztesége K 394,3 Nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolás T 431,3 Deviza beruházási hitelek K 974,22 Kötelezettségek árfolyamnyeresége 3) Az év végi nem realizált árfolyam különbözet elszámolása veszteség esetén T 874,22 Kötelezettségek árfolyamvesztesége K 431,3 Deviza beruházási hitelek T 394,3 Nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolás K 874,22 Kötelezettségek árfolyamveszteség 4) Céltartalék képzés/feloldás T 864,3 Egyéb céltartalék képzés K 423,3 Nem realizált árfolyamveszteség miatt képzett egyéb céltartalék T 423,3 Nem realizált árfolyamveszteség miatt képzett egyéb céltartalék K 964,3 Egyéb céltartalék felhasználása 397. Bevételek aktív időbeli elhatárolása A Bevételek aktív időbeli elhatárolása számla olyan bevételek aktív időbeli elhatárolására szolgál, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. A számla Tartozik oldalán kell elszámolni: – a tárgyévre járó, de a tárgyévet követően esedékes bérleti díj összegét, – meghatározott időszakra kölcsönadott pénzeszközök kamatának tárgyévre járó, de nem a tárgyévben esedékes kamat összegét.

27. szám


Bérleti díj elhatárolása T 397 Bevételek aktív időbeli elhatárolása K 921 Alaptevékenységen kívüli tevékenység forint árbevétele K 972 Egyéb kapott kamatok és kamat jellegű bevételek Az adott kölcsönök, bankbetétek, kihelyezett váltó, értékpapír és kölcsönadott pénzeszközök után kapott kamatok, amelyekről az értesítés a fordulónap és a mérlegkészítés napja között érkezik meg: Könyvelése a számlavezető pénzintézet jóváírási értesítése alapján számított tárgyidőszakot illető összegben könyvelési utalvánnyal: T 397 Bevételek aktív időbeli elhatárolása K 972 Egyéb kamatok és kamat jellegű bevételek A váltóbirtokosnál az elfogadott, le nem járt váltókövetelések tárgyévet illető időarányos kamattartalma: T 397 Bevételek aktív időbeli elhatárolása K 972 Egyéb kamatok és kamat jellegű bevételek Év végén a számlára könyvelt tételekről jogcímenként eredményszámla mélységig leltárt kell készíteni és a főkönyvi kivonathoz kell csatolni. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 39/2004. (MÁV Ért.44.) PVH számú utasítás hatályát veszti.

939

II. A KSz 34.§ 5. pontjának új szövege a következő: a) Amennyiben a munkáltató a munkavállalót meg akarja hallgatni, akkor ezt elsődlegesen a munkavállalóval előzetesen közölt (KSZ 25.§ 1. pont) munkaidő-beosztás szerinti, vagy a munkaidő-beosztás megfelelő módosításával (KSZ 26.§ 1. pont) rendes munkaidőben kell megtennie. b) Ha a munkavállaló a) pont alapján történő meghallgatása az előzetesen közölt munkaidő-beosztáson belül a munkakör jellege vagy egyéb ok miatt nem lehetséges, akkor a munkavállalót az előzetesen közölt munkaidőbeosztás szerinti rendes munkaidejéhez közvetlenül kapcsolódóan (azt megelőzően vagy azt követően) kell meghallgatni, amelynek időtartama rendkívüli munkavégzésnek minősül. c) Amennyiben a b) pont szerinti meghallgatás – figyelemmel az Mt. 119.§ (3) bekezdésében foglaltakra – azért sem lehetséges, mert a munkavállaló hosszabb időtartamú meghallgatása indokolt, akkor arra kivételesen olyan napon is sor kerülhet, amelyen a munkavállalónak munkavégzési kötelezettsége nincs. Ez esetben meghallgatások tényleges időtartamát – de legalább négy óra időtartamot – rendkívüli munkaidőként kell figyelembe venni. Hasonlóképpen a munkáltató érdekkörében felmerült tanúkénti meghallgatás idejét is munkaidőként kell figyelembe venni és elszámolni.” III. A KSZ 3. számú mellékletében mindenhol:

6.0. HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás visszamenőlegesen 2007. január 1-től lép hatályba.

Az „Igazgatási Osztály”, illetve „Igazgatási Osztály területi egysége” megnevezések helyett „Jogi Igazgatóság” megnevezést kell felvenni.

7.0. MELLÉKLETEK Hatálybaléptető rendelkezések Nincs. Sipos Sándor s. k.

portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes

MEGÁLLAPODÁS a MÁV ZRt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Az ezen megállapodás szerinti módosítás az aláírás napjával lép hatályba és a Felek a módosításokat ugyanezen naptól kihirdetettnek is tekintik. Budapest; 2007. július 17. Szakszervezetek

I. A KSz 28.§ 6. pont e) alpontjának új szövege a következő: „A c) pont szerinti teljes vagy részleges szolgálatelmaradás esetén az elmaradt munkaidőre, illetve a d) pont szerinti részben elmaradt szolgálat ténylegesen teljesített időtartamára műszakpótlék is megilleti a munkavállalót. Amennyiben a d) pont szerint a tervezett szolgálat – másik, legalább azonos időtartalmú szolgálat kijelölése nélkül – teljes egészében elmaradt, a munkavállalót az elmaradt szolgálatra távolléti díja illeti meg.”

Kiss László s.k. Mozdonyvezetők Szakszervezete

Dr. Kotter József s.k.

Vasutasok Szakszervezete

Bárány Balázs Péter s.k. Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete MÁV

Munkáltató Zsoldos Marianna s.k.

Magyar Államvasutak ZRt.

940


A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete a módosításokkal egyetért.

27. szám

3. A megállapodás hatálya alá tartozó egyszemélyes, illetve többségi tulajdonú társaságokról a Portfólió-gazdálkodási Igazgatóság ad felvilágosítást.

Enzsöl Róbert s.k.

Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete

Budapest, 2007. június 29. Szakszervezetek:

A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete a módosításokkal egyetért. Földesi Piroska s.k.

Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete

Földesi Piroska sk.

Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete Vasúti Tagozat

Munkáltató: Zsoldos Marianna sk.

Magyar Államvasutak ZRt.

Németh László sk. Mozdonyvezetők Szakszervezete

MEGÁLLAPODÁS a MÁV ZRt egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő társaságoknál fennálló munkaviszonyukat megszüntető és ezt követően közvetlenül a MÁV ZRt-nél ismételten munkaviszonyt létesítő munkavállalók korábbi munkaviszonyainak összeszámíthatóságáról 1. A korábbi MÁV, ezt követően a MÁV ZRt egyszemélyes vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságnál, ezt követően ismételten a MÁV ZRt-nél létesített munkaviszonyok időtartamai akkor számíthatók össze, ha: – A korábbi MÁV, illetve a MÁV ZRt egyszemélyes vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságnál fennállt munkaviszonyok munkáltató működésével öszszefüggő okból közölt munkáltatói rendes felmondással szűntek meg és a megszüntetésekor a munkavállaló egyik esetben sem részesült végkielégítésben, (illetve közös megegyezéssel történt munkaviszony megszüntetéskor a munkáltatói rendes felmondás esetén járó végkielégítést részben vagy egészben ellentételezni hivatott juttatásban) és – a fenti munkaviszonyok utolsó napját követően legkésőbb az első munkanapon a folytonosnak elismerni kívánt, újabb munkaviszonyt létesített. 2. A MÁV ZRt-nél az újabb munkaviszony létesítésekor a munkaszerződésben (vagy a későbbiek során a jelen megállapodásnak megfelelő munkaszerződés-módosításban) kell rögzíteni a fentiek szerinti feltételeknek megfelelő munkaviszonyok folyamatosságának tényét, különös tekintettel a felmondási idő, illetve a végkielégítés számítása tekintetében.

Enzsöl Róbert sk.

Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete

Simon Dezső sk.

Vasutasok Szakszervezete

Bárány Balázs Péter sk.

Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete MÁV

Egyéb közlemények Elveszett felügyeleti igazolvány és szolgálati megbízólevél érvénytelenítése A MÁV ZRt Társasági Szolgáltatások Központi Energiagazdálkodási Osztály létszámába tartozó Takács György területi energetikus részére kiállított 003080 sz. egysávos felügyeleti igazolvány ismeretlen körülmények között elveszett. A MÁV ZRt Gépészeti Üzletág Járműfenntartási Központ Dombóvár létszámába tartozó Berger Rudolf gépészeti reszortos részére kiállított 007858 sz. szogálati megbízólevél ismeretlen körülmények között elveszett. Fenti sorszámú felügyeleti igazolvány, valamint szolgálati megbízólevél érvénytelen, azt megtalálás, vagy felmutatás esetén be kell vonni és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyv kíséretében a Jogi Igazgatóság Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet részére meg kell küldeni.

27. szám


941

942


27. szám

27. szám


943

944


27. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3654 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Németh Anikó. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. Tsz.: 07-2758. www.hknyomda.hu

27. szám 122. évfolyam augusztus 17. TARTALOM

Recommend Documents