TARTALOM ÖNKORMÁNYZAT CIVIL FÓRUM EGYHÁZI ÉLET ÓVODA, ISKOLA EGÉSZSÉGÜGY, ÉLETMÓD XI. FARKASLAKI SZENESNAPOK
2 8 16 20 23 24
Katolikus templom, Nyikómalomfalva
2|
ÖNKORMÁNYZAT
Szemelvények közösségi életünk fontosabb eseményeiből – Folyó év júniusában, hála Istennek, újraindulhatott a falugondnoki szolgálat, hisz a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítványhoz benyújtott pályázatunk pozitív elbírálásban részesült. Az általuk nyújtott 12.000 lejes anyagi támogatással és személyes hozzájárulással sikerült egy kilenc személyes kisbuszt vásárolnunk, ennek köszönhetően ismét nagy segítségére lehetünk közösségünk több tagjának, és valamelyest ellensúlyozhatjuk a különböző okok miatt meglévő hátrányos helyzet, illetve az elszigeteltség nehézségeit. Ez úton is hálás köszönetet mondunk az SZKA-nak a támogatásért! Kiadja: Farkaslaka község Polgármesteri Hivatala Felelős kiadó: Albert Mátyás polgármester Szerkesztőség címe: 537165, Farkaslaka, Fő út 566. szám., Telefon: 0266-248212 Nyomdai előkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft.
– Júniusban sor került a falu új ivóvíz-rendszerének átadására. Víz-gondjaink megoldásáért illesse köszönet a falu lakóit áldozatkészségükért, községünk Polgármesteri Hivatalát a munkálatok elkezdéséért, és az anyagi támogatásért, valamint Hargita Megye Tanácsát a munkálatok oroszlánrészét fedező támogatásért. – Július 13-17 között, meghívásos alapon közösségünkből hét személy látogatott el a Magyarországi, Veszprém megyei Bakonynánára, ahol nagy szeretettel fogadtak bennünket. Reményeink szerint hamarosan nekünk, firtosváraljaiaknak is lesz testvértelepülésünk az anyaországban. Köszönjük szé-
pen községünk Polgármesteri Hivatalának e testvérkapcsolat kialakulása érdekében tett segítségnyújtását! – Augusztus 13-án, majdnem húsz fős csapattal voltunk jelen a XIII. Szejkefürdői Unitárius Világtalálkozón, mely esemény újból színt hozott közösségünk életébe. – Augusztus27-én pedig hét nőtestvérünk képviselte egyházközségünket a Nagyszebenben megrendezett Unitárius Nőszövetségi Konferencián. Erre az alkalomra a Firtosváraljai Nőszövetség zászlót készíttetett, melyet a konferencián fel is avattak. Közzétette: Sipos László lelkész, Firtosváralja
ROVATSZERKESZTŐK: Önkormányzat: Albert Mátyás | Egyházi élet: Benedek Sándor, Balázs Károly Civil fórum: Jakab Ferenc | Óvoda, Iskola: Mihály Edit, Hadnagy Jolán Egészségügy, Életmód: Váradi István
ÖNKORMÁNYZAT |
3
I. Szentléleki Falunapra Összegyűlt ünneplő közönség! Tisztelt falusfeleim! Tisztelt vendégek! Szeretettel üdvözlöm Mindnyájukat! Szentléleki székely szólás szerint: Ha napod nincs, szerencséd se legyen. Csavarjunk egyet ezen: most már van nekünk is, szentlélekieknek is egy napunk, hát adja Isten, hogy legyen szerencsénk is hozzá, hogy méltóságteljesen tudjuk megülni ezt az első falunapot! Ehhez kívánok Mindnyájunknak szép és tartalmas ünneplést! inap azt kérdezte egy óvatosan tapogatózó ember tőlem, hogy tényleg megtartják a szentléleki falunapot? Én erre azt feleltem: – Igen, megtartjuk, mi, szóval: én, te, ő, azaz mi mindnyájan, mert Szentléleknek már akkor is volt napja, amikor a Szentlélek egy pünkösd alkalmával fehér hólepellel leszállt ide, erre a helyre, amely azóta szent, mert a vidék első Istenházát is itt emelték, hogy a környékbeliek egybegyülve, pünkösdi egyakarattal áldják a békesség Atyját. Idővel aztán a templom köré települt emberek kiterjesztették a lakóhelyükre is a templomot szentelő Lélek nevét, s ezt a nevet közel 670 éve viseli ez a helység. –Úgy-e ez sem elhanyagolható dolog. Akinek neve van, annak van nevenapja is. Persze ez a templomé, amit pünkösdkor tartunk, de a falu, a település választhat még egy másik napot, hogy az erdetit meg ne szentségtelenítse a nagy rendezvény dinomdánomával. Ezért választottunk egy másik napot, amelyen az ősök által szerzett földet, a szülőföldünk szép határát, kies tájainkat, kecses hajlékainkat, befogadó, vendéglátó családjainkat és békés otthonainkat és lakóit óhajtjuk köszönteni, ünnepelni. Annyi neves évfordulója, szent ünnepe van az évnek, hogy komputerünk sem tud okosabbat kitalálni. Úgy gondoltuk, ez lesz a legalkalasabb vendéglátásra is, a legmelegebb évszak, a nyár, augusztus hónapja. Természetesen, nem az a nap, amelyen a Szent Király Szűz Máriának ajánlotta fel Magyarországot, mert az az
M
egész magyar nemzet ünnepe. De nem az a nap sem, amikor az elszabadult természet vad erői nekünk rontottak és szennyes áradatukkal elakarták sodorni mindazt, amit kemény és szorgalmas munkával évszázadokig építettünk. Az a nagy természet ellen elkövetett vétkünk bűnbánatának napja. Ma augusztus második dekádja közepén, a bőséges termés bizonyosságának örvendezve a bizakodás és a hála érzése tölt el mindnyájunkat. Ez hát a mai, az a nap, amikor megelégedetten, kibékülve önmagunkkal és a világgal, megköszönve a Gondviselésnek az év folyamán s az évszázadok folyamán minket bőségesen elhalmozó áldásait, ünnepet szentelünk és együtt örvendezünk azokkal, akiket szeretünk és akik minket szeretnek. A minapi kötekedőm ismét megtámadott: – Ugyan mit akartok, mivel büszkélkedhet Szentlélek? Akkora a falutok, hogy, ha Baknyáról bepadolnák, el is tűnne a kutató szem elől. Elfelejtettétek Kriza János gyűjtését: „Szurokszödő Szönlélök,/ Alig élnek szegényök” vagy Orbán Balázs feljegyzését: „Bogárfalva Szentlélök/ Ott élnek a szegényök”? Annyiban igazat adtam neki, hogy a szegénység évszázadokig itt felejtette magát. Bár bővelkedtünk a gyermekáldásban a népesség nemsokat gyarapodott. Nemcsak a járványos betegségek, a gyakori török-tatár betörések és a háborúk tizedelték folytonosan a falunk szaporulatát, de a szűk és kevés beépíthető helyet kínáló belterület és a fennálló birtokviszonyok, valamint a sovány földű külső kicsi határ nem tudott ele-
gendő kenyeret adni és így Amerika, a Regát s a Nagyvilág vándoraivá tette az itthon maradni akaró szorgalmas és élni akaró, dolgos szentléleki fiatalokat. Viszont az is igaz, s ez már a javunkra írható, hogy a faluközösség, befogadó jó lelki képességének köszönhetően számos volt régebben is a beköltözött új családok száma. Ezért nem veszélyeztette és ma sem fenyegeti falunkat a kihalás. Szemmel látható, a sok szép új lakás az élni akarásunk bizonyítéka. Az itt gyökeret vert családok is hozzájárultak, a legrégibb időktől napjainkig, a falunk létének folytonosságához. Az ősi Hegyiek Felszegen, a Szenték a Baknyára mászó útcában, a Hajdók népes seregének leszármazottai ma is köztünk élnek. Hogy csak egy néhányat említsek meg, minden különösebb válogatás nélkül. 1613-ban Szente János nemes ember azt vallja, hogy ő a szentléleki scholában nevelkedett, ahol az atyja deák, iskolamester volt. Ma is élnek szorgalmas utódaik a Szente utcában. Viszont végeszakadatlan a faluból eltűnt családok névsora. Némelyek nevét ma sem kellene szégyelnünk. A Pakoth nemes család, akinek udvarháza volt abban az utcában, amelynek neve rájuk emlékeztet, egyik tagja, Pakoth István 1836-ban Udvarhelyszék táblabírája és pénztárnoka volt. Ambrus Péter lófőszékely (1655.) az udvarhelyi katonai vár veresdarabontjának a utódai közül kerültek ki később a falu jegyzői. A Tököliek udvara a mai Temető utcában volt. 1760-as években lóháton érkezett Délvidékről Szentlélekre az első megtelepedő. Címeres nemes emeberek voltak. Katonai pályán értek el sikereket. (1848-as bejegyzés). Fogarason élt Tököli Imre pénzügyőr tiszt, akinek a fia II. Tököli Imre Kanadában világhírű labdarúgó lett. Folytatás a 4. oldalon
4|
ÖNKORMÁNYZAT
Folytatás a 3. oldalról
Dr. Páter Benedek Fidél (sz. Simon) az Erdélyi Szent-István Ferncrend tartományfőnöke (1948-1964) édesanyja Tököli Veronika volt. A Sándor családból sok neves író és értelmiségi emelkedett fel. A Kolozsvári Színház vezetésében valósított meg sikeres újításokat (1865.) Sándor József.Hajdó Márton csendőr százados az I. világháború előtti Osztrák-Magyar Monarchia legfontosabb megyéinek élén (Nyitra, Hunyad, nagyküküllő) teljesített szárnyparancsnoki szolgálatot. A debreceni kiképző iskola parancsnoka volt. Liberális és keresztényszociális nézetei miatt kényszernyugdíjazták. Haza kényszerült Szentlélekre. Az I. világjáború után a (Réty-féle) parasztpárti beállítottságú Villám újsággal korteskedik a hatolmon lévő politikai erők ellen a székely gazdák megvédése érdekében. – Ne haragudj, barátom, de szegénységünk ellenére falunk történelme, úgye, bővelkedik a neves nagy emberekkel.
Még nem is említettem az egyházi vonalon tiszteletre méltó és rangos szerepre hívatott plébánosainkat és megyebíróinkat. A sort folytathatnám, azok nevének említésével, akik a közelmúltban a falu oktatási és művelődési életéért elismert kiváló tevékenységükkel emelték falunk hírnevét.. Tehát nincs miért szégyenkeznünk. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy 1876-ban Magyar Királyi rendelettel az Udvarhely vármegye Szentléleket kisközség rangjára emelték, jegyzőséggel, csendőrséggel, postafiókkal, körorvossal látták el és a szűkséges községházát felépítették a Szente és a Pakot utca sarkán. 1950-es évek végén a kötelező hétosztályos oktatás központja lett Szentlélek. Gróf Bethlen Gábor mérnök idejében a MarosMagyar Autonom tartományban a kollektív gazdaság termelési sikereiért egyre ismertebb lett Székelyszentlélek neve. Sport és művelődési élete virágzott. Rajoni és tartományi első díjakat és okleveleket hoztak haza az ifjaink. A
VIII. osztályt végzett tanulóinkát minden felsőbb iskolában tárt kapukkal várták. Van, úgy-e, amire büszke lehet a szentléleki ember is. Szorgalma és szakértelme mindenütt elismerést nyert az építőiparban. Gyárakat és városokat építettek a szentléleki mesteremberek. Joguk van, akárcsak a más falvak dolgos lakóinak a tiszteletre és a megbecsülésre, az emlékezésre, az ünneplésre.Az építő iparnak is voltak hősei és áldozatai, nemcsak a háborúknak. Hányan hagyták egészségüket, testiépségüket és nem kevesen az életüket is a távoli építőtelepeken. Itthon pedig a gyermekek, öregek és árvák gondozása és a gazdaság terheinek hordozása alatt görnyedtek a gyenge asszonyok, az édesanyák. Álljunk meg ezen a falunapon egy pillanatra, és gondoljunk tisztelettel és elismeréssel a munka hőseire és mindazokra az elődökre, akik tetteikkel hozzájárultak kis falunk nevének öregbítéséhez.
ÖNKORMÁNYZAT |
Mit is jelent számunkra ez a falu? Miért jötünk ma itt össze? Azért, hogy: – Adjunk hálát a gondviselő Istennek, hogy megőrizte bajtól-vésztől azt a házat, ahol a bölcsőnket ringatták, ahol jó szüleink éjet nappá tettek a gondos nevelésünkért, áldja meg azt a szenthajlékot, ahol a keresztségben és többi szentségben részesültünk, áldja meg a második otthonunkat, az iskolát és annak fáradhatatlan mestereit, akik minket becsületre és munkára neveltek, áldja meg a kultúrotthont, ahol kivirágoztattuk ifjúi jókedvünket és megtanultunk művelt ember módján viselkedni, áldja meg kis falunk minden útcáját, gyümölcsöskertjét, szép, kerek határát, amelyek helyet adtak, a mi
gyermeki játékainknak, ifjúi kibontakozásunknak és felnőtté érésünknek, áldjon meg az Isten minden kedves dombot, kies völgyet és a mindig kedvesen magához ölelő sebes vízű, falunkat körbe ölelő, Fehér-Nyikót, az erdőt és a mezőt, ahol éltünk, dolgoztunk és élni fogunk ezután is a gondviselés folytán!. Legyen áldott a temető, ahol az értünk annyi áldozatot vállaló és oly hősiesen küzdő elődeink alusszák örök álmukat, és segítsen hozzá a gondviselés minket is, hogy, ha majd megfáradunk az életharcában méltóképpen térhessünk meg ide, örök nyugalomra! Nem ilyen szomorúan szeretném bezárni a falunapot megnyitó beszédemet. Hiszen, mi még élni akarunk. És nem is akárhogyan. Mi egy napról-nap-
5
ra egyre szebbé váló, fejlődő és gazdagodó faluban szeretnénk élni, ahol a bátor vállalkozók merész álmait valósággá változtatják a szorgalmas emberek, ahol a fiatalok képzettségüknek és tehetségüknek megfeleő munkát találnak és boldog családokat alapítanak, hogy vidám gyermekek csengő kacagása mindig viszhangozzék ezután is a Gordon és a Baknya hegye alatti Nyikó menti tájon. Addig is, szeretett falusfeleink és kedves vendégeink, jókedvű mulatozásunkkal tegyük emlékezetessé ezt az első falunapunkat, hogy máskor is kívánjunk szeretettel egybegyűlni és ismét óhajtsuk boldogan viszontlátni egymást! Balázsi Dénes, nyugalmazott tanár, Székelyszentlélek
Felhívás Felkérünk minden kedves olvasót a községből, aki az "Ábel Népe" községi lapban, bármilyen témában, ami a községünk kulturális, gazdasági, sport életéről szólna, szeretne írásokat megjelentetni, jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen. Szívesen várjuk a községlakók írásait, jegyzeteit, beszámolóit.
Ábel Népe szerkesztősége
6|
ÖNKORMÁNYZAT
Negyedszer is falutalálkozó Székelypálfalván Székelypálfalván negyedik alkalommal szervezték meg a falunapokat. Az ünnepség az összetartozás jegyében zajlott. A falubeliek meghívták elszármazott rokonaikat, ismerőseiket, barátaikat, majd együtt élvezték a változatos programokat. Szombaton az esemény színhelye a templomkert volt. A falunapokat ünnepi szentmise nyitotta. A gyerekek kifesthették az arcukat. Az idősebbeknek a citerazenekar húzta a nótát. Kis Annamária énekelt ismert örökzöld dallamokat. rendezvény tiszteletbeli vendége Homonyik Sándor volt. A művész úr annak ellenére, hogy nagyszabású koncertre készült estére (Székelyudvarhely), a rendezők, és a polgármester kérésére mégis elénekelt egy számot Kis Annamáriával. Megígérte, hogy a jövőben, majd két órás koncerttel örvendezteti meg a vendégeket. Az ünnepség alatt, a pálfalvi nők gondoskodtak arról, hogy a vendégek
A
éhségüket csillapítsák a finoman elkészített étkekből. Este bál várta a szórakozni vágyókat, ahol sajnos nagyon kevesen voltak. A vasárnapi eseménysorozatok helyszíne a falu futball pályája volt. Itt egy majális hangulatát idézve érezte jól mindenki magát. A falubeliek és vendégeik, a természet ölén elegyedtek kivel-kivel beszélgetésbe, egy kis itóka, a finom ételek és a kéttagú zenekar mellett. A délután folyamán lova-
golni is lehetett. A falu asszonyai és lányai futballmeccset játszottak, amely az előbbiek győzelmével végződött. Majd a pálfalvi és az udvarhelyi férficsapat mérte össze az erejét, ahol szintén pálfalvi eredmény született. A drukkerek szerint a nők mérkőzése „érdekesebb” volt . A vállalkozó kedvű férfiak bálagörgetésben versenyeztek, amely az első futam után gyerekversennyé változott. A falutalálkozó egy szép élmény azok számára, akik részt vettek rajta, színesíti hétköznapjainkat. De szomorú tény, hogy a részvétel csappanni látszik Köszönjük a falu vezetőségének és családtagjaiknak a szervezést, az áldozatos munkát! Ne hagyjuk, hogy elcsüggedjenek, hogy munkájuk eredménytelenné váljon! Székely Hajnal, Székelypálfalva óvónő
ÖNKORMÁNYZAT |
7
Felhívás és tájékoztatás az építkezési-bontási engedélyek beszerzéséhez Örvendetes tény, hogy községünkben egyre több az építkezés, egyre többen szeretnék házukat, portájukat szebbé, látványosabbá tenni. Azonban nagyon sokan figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a legtöbb építkezés engedélyköteles és ennek elmulasztása súlyos büntetéseket vonhat maga után. Az építkezési fegyelem betartása azért fontos, mert ezáltal követhetőek a helyi építkezési előírások, megőrizhető, vagy alakítható a település arculata, másrészt ezáltal védhetőek ki a lakosság biztonságát veszélyeztető nem hozzáértő improvizálások, rossz minőségű, giccses építkezési megoldások. omániában az építkezési rendet az azóta többször módosított és bővített 1991. évi 50-es törvény, szabályozza. Ennek néhány, a lakosságot érintő rendelkezését szeretnénk ismertetni az alábbiakban: 1. szakasz: Építkezési munkálatokat csak érvényes építkezési vagy bontási engedély birtokában lehet végezni. 2. szakasz: Az építkezési engedélyeket az erre feljogosított helyhatóság (Polgármesteri Hivatal és Megyei Tanács) bocsájtja ki. 3. szakasz: Építkezési engedélyköteles: a) – minden építkezési, felújítási, megerősítési, módosítási, bővítési, áttelepítési vagy javítási munkálat, kivéve azokat, amelyekről a törvény másként határoz, h) – minden ideiglenes rendeltetésű építmény: kiállítási területek, reklámtáblák, külterületi ideiglenes mezőgazdasági építmények, stb. Az építkezési engedély kiváltását, a 6. szakaszában megjelölt urbanisztikai bizonylatot minden esetben igényelni kell, bárki bármilyen ingatlanra kérheti. Az urbanisztikai bizonylat nem helyettesíti az építkezési vagy bontási engedélyt, csupán arra szolgál, hogy a helyhatóság
R
ezáltal tájékoztassa az igénylőt, hogy milyen építkezési előírásokat kell az adott esetben betartson , milyen engedélyeket kell beszereznie, vagy mi az adott ingatlan jogállása. Az igényléstől számított legtöbb 30 napon belül állítják ki a kérelmezőnek az építkezési engedélyt és ez az alábbiakat tartalmazza: urbanisztikai bizonylat, a tulajdonjog igazolása (érvényes telekkönyvi kivonat), tervrajz, szakhatósági engedélyek, az illetékek befizetésének bizonylata. Az engedély érvényessége 12 hónap, amely idő alatt a kérelmezőnek kötelessége megkezdeni a munkálatokat. A kérelmezőnek kötelessége a munkálatok megkezdésének pontos dátumáról tájékoztatni az engedélyt kibocsájtó hatóságot valamint a területi építkezésrendészeti felügyelőséget. Részleges vagy teljes körű lebontása egy épületnek bontási engedély beszerzésére kötelez, amelynek módozata megegyezik az építkezési engedélyével. Egyes munkálatok nem igényelnek építkezési engedélyt, de ebben az esetben is szükséges az urbanisztikai bizonylat igénylése, hiszen a helyhatóság ebben tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy az illető munkálat nem engedélyköteles. Ezek a munkálatok az alábbiak:
– kerítések, tetők, teraszok javítása, ha nem módosul ezek eredeti formája és anyaga, – nyílászárók javítása vagy cseréje, ha megőrzik eredeti formájukat és méretüket, – belső fűtésrendszer javítása, cseréje, – belső meszelés, festés, – homlokzati meszelés, festés, ha nem változik a homlokzat formája és az épület eredeti színe, – belső és külső vezetékek kialakítása, cseréje, – padlózat javítása, cseréje. Az építkezési fegyelem be nem tartása kihágásnak minősül és súlyos büntetéseket vonhat maga után. Az alábbiakban ezeket is a tisztelt lakosság figyelmébe szeretnénk ajánlani. Bármiféle engedély nélküli építkezés vagy bontás a fenti kivételektől eltekintve kihágásnak minősül és 1.000–100.000 RON büntetéssel jár. Az építkezési engedélyben foglaltak be nem tartását 3.000 10.000 Ron büntetéssel sújtja a törvény. Az építkezés megkezdése bejelentésének elmulasztása 1.000 Ron (10 millió régi lej ) büntetést vonhat maga után. Mindezeket nem azzal a szándékkal hoztuk a lakosság tudomására, hogy bárkinek is elvegyük az építkezési kedvét, hanem azért, hogy felhívjuk a törvényesség betartásának fontosságára a figyelmet. A polgármesteri hivatal építkezési osztálya a továbbiakban is támogatás nyújt bárkinek, aki építkezési szándékkal keresi fel hivatalunkat. Célunk nem a „miden áron” büntetés, hanem, hogy mindenki számára a legmegfelelőbb megoldást találjuk meg úgy, hogy az építkezési előírásokat is tartsuk be. Albert Mátyás, Farkaslaka község Polgármestere
8|
CIVIL FÓRUM
Egységben az erő Visszatekintve az elmúlt hónapokra hálás szívvel állok meg Teremtő Jó Atyánk előtt, köszönetet mondva megtartó kegyelméért. Legutóbbi cikkem óta megpezsdült az élet Kecseten. Már az első hónapokban tapasztalhattuk, hogy egységben van az erő, hiszen március 15.-én Összetartozunk felirattal kopjafaavatóra került sor. Ezen a rendhagyó ünnepen éreztük, hogy valami megmozdult, valami más, mint az eddigi márciusi ünnepeken. Ezen a reggelen mindenki egyedül indult, egyedül lépett ki a kapun, de a kultúrház előtti téren már nem volt egyedül. Idősek és fiatalok könnyes szemmel énekelték a himnuszokat, a Kossuth nótákat és éreztük, hogy a szívek mélyén a lelkekben béke és tenni akarás van. harang szava téged is hív. Köszönettel tarozunk a Fennvalónak azért, hogy lehetővé tette számunkra a harangláb felújítását. Pünkösdkor már az új zsindellyel fedett tető alól szólt a templomba hívó szó. Mindazok életére, akik bármilyen módon hozzájárultak a munkálatok elvégzéséhez Isten gazdag áldását kérjük. Ez idő alatt az elvetett mag, a gabona növekedett, érett. Augusztus első napjaitól a fiatalok szüreti bál próbára jár-
A
tak, hogy majd az Újkenyér ünnepével egybekötött falunapon, illetve szüreti bálon táncaikkal megörvendeztessék a szürke hétköznapokon kitartó munkájukat végző embertársaikat. A tánccsoport magyarországi vendégszereplésre készült. Augusztus 18.-án este egy lelkes kiscsoport elindult Szada (Kecset magyarországi testvértelepülése) felé. A péntek esti köszöntők, a mosolygó arcok, a szeretetkönnyel átitatott, boldog tekintettől
ragyogó szemek azt bizonyították, hogy Isten szeretete közöttünk van. A kézfogások, a tekintetek, a kedves szavak jó módszernek bizonyulnak a szeretet akadálytalan továbbadására. Vasárnap, Kiskőrösi kiránduláson Petőfi Sándorral együtt a kis szobába toppant a kecseti kiránduló csoport és megnézhette a költő szülőházát. Mindenkiben más emlékek kavarogtak a különböző tárgyak láttán. Hétfőn reggel újra felszállt a buszra a kis csapat és hazafele vette az útját. Egyesek már szervezték a III. Kecseti Falunapokat, mások a kellékek előkészítésén munkálkodtak. 27-én reggel a fiatal legények lovas, ostoros felvonulással ébresztették a falu apraját, nagyját. A fehér-feketébe öltözött legények mosolygó arca, jó kedélye rányomta bélyegét a nap minden pillanatára. A hivatalos megnyitó után a felújított kultúrotthon felvette a Simon Sándor nevet. Ezzel egyidőben Simon Sándort a falu díszpolgárává avatták. Balassi azt írja Az egy katonaének című versében, hogy „vitézségről formát, emberségről
CIVIL FÓRUM |
példát.” Ha valaki, valaha, Kecsetben emberségről példát mutatott, akkor az nem volt más, mint Simon Sándor tanító bácsi, aki kedves feleségével Ida tanító nénivel huszonnyolc éven át végezte a falu ügyes, bajos dolgait, a gyerekek, fiatalok nevelését. A kultúra felvirágoztatása, az új faluház és iskola építése munkás életük gyümölcse. Valahányszor említésre kerül a Simon tanítópár neve tanítványaik fejében, és lelkében megmozdul valami. Ez azért van, mert példát adtak diákjaiknak, megtanították emberségesen, becsületesen, tisztelettudóan, szeretetben, békében élni és tevékenykedni. Azok, akik az ők kezük alól kerültek ki, az erkölcsi normákat tovább tudták adni gyermekeiknek, sőt unokáiknak is. Miért? Mert kitartó, becsületes munkásságuk és hittel telitett életük példa volt a közösség számára. Hivatásuk, nem pénzforrási lehetőség, hanem életforma volt. A tanító bácsiék élete nem volt könnyű, hiszen abban az időben is voltak irigy, rosszat akaró emberek, akik hozzájárultak a tanító bácsi letartoztatásához. Fegyvert fogtak rá, de ő akkor is hittel és Istenbe vetett bizalommal állta meg a helyét. Kultúrigazgatóként mindent megtett annak érdekében, hogy felvirágoztassa a falu kulturális életét. A sors iróniája, hogy az új iskolában már nem taníthatott, mert utána is újak jöttek, akik sajnos nem tudtak méltó utódai lenni ebben az alkotó, teremtő munkában. Sokszor visszasírjuk őket, sokszor gondolunk arra, hogy bárcsak itt lennének és segítenének a régi rend visszaállításában, de sajnos ez nem válhat valóra. Az azonban kivitelezhető, hogy közösségünk gyermekei, fiataljai ízelítőt kapjanak a dicső múlt szépségeiből. Ennek semmi akadálya nincs, csupán arra kell figyelni, hogy a tőlük megtanultakat a legjobb tudásunk szerint átadjuk gyermekeinknek, unokáinknak. Ha eddig háláról, köszönetről, egységről beszéltem engedtessék meg nekem, hogy köszönetet mondjak a tánccsoportnak eddigi tevékenységéért. Ők azok, akik bár kevesen vannak, színesebbé, értékesebbé, változatosabbá teszik ünnepeinket. Önerőből tánctanár segít-
ségével készülnek, tanulnak, jó kedvvel próbálnak, és igyekeznek legjobb tudásuk szerint mindenütt megállni a helyüket, képviselni a falut. Ha ez így van, márpedig így van, akkor megkérek szépen mindenkit, főleg azokat, akik nem látják, vagy nem akarják látni, hogy mennyit dolgoznak, tartsák meg negatív véleményeiket, és ne akarják szétverni azt, amit nehéz munkával igyekszünk összekovácsolni. Úgy gondolom, hogy a növényeknek vízre van szükségük a növekedéshez, a fiataloknak is bátorításra, elismerésre, megerősítésre van szükségük ahhoz, hogy gyümölcsöt termő életet élhessenek. Öntözgetni, védeni, óvni kell a fiataljainkat, ezért arra kérek mindenkit, hogy néha- néha, ha eszébe
9
jut a falunap vagy egy olyan alkalom, ahol a táncosok műsora örömkönnyet csalt a szemébe bátran fogja össze a kezét és mondjon el egy imát érettük, mert ha Isten velünk senki nem lehet ellenünk. Ha Isten velünk hálát adhatunk a mindennapi kenyérért, a mindet körülvevő embertársakért, a szürke hétköznapokat díszítő ünnepnapokért, életünkért, közösségünkért. Akkor hálás szívvel tudunk megállni az újkenyér ünnepén és magunkhoz venni Jézus testét és vérét, utána pedig békében, szeretetben, egységben, közösségben élni. Úgy legyen! Kisfaludi Viola, kántor-tanító, Kecset
10 |
CIVIL FÓRUM
Székelygyümölcs – eredmények és tervek Újra itt az ősz és már javában folyik a gyümölcsök szedése és eltevése, kompótok, szörpök és lekvárok készítése. Ez történik a farkaslaki Gyümölcsfeldolgozó Manufaktúrában is, bár a tavalyi évhez képest sokkal kevesebb gyümölcs termett és ennek megfelelően a feldolgozott mennyiség is kevesebb lesz. Az elmúlt egy évben, főleg a tavaly őszi időszakban, elsősorban almát dolgoztunk fel gyümölcslének, illetve az erdei gyümölcsök közül a hecserliből készült a legnagyobb mennyiségben lekvár és szörp. ivelhogy a minőségi termelés csak úgy ér valamit, ha az eládásban is jeleskedünk, az idei év legelejétől az egyik legfontosabb célünk volt a termékek megismertetése és elfogadtatása a vásárlókkal. Nem könnyű feladat, mert rengeteg vásáron, kiállításon való részvétel tapasztalata, illteve az értékesítőkkel történt egyeztetések megmutatták, hogy a
M
még jó portékának is nagy hírverés kell. Viszont már biztató, hogy nagyon sok forgalmazó érdeklődik termékeink iránt Magyarországról és Németországból, de még a bukaresti piacon is hamarosan megjelennek a mi termékeinket forgalmazó cégek és közvetítő vállalkozások. Mindezt közel nyolc hónapos kemény munka révén sikerült elérniük a Székelygyümölcs Egyesület tagjainak. Mindehhez még hozzáadódnak azok a lekvár és almalé mennyiségek, amelyeket a nálunk járt gazdák feldolgozás után hazavittek, mint saját terméket. Biztos, hogy annak nagyobb része is már elkelt
vagy elfogyott a hétköznapok vagy ünnepi asztalokról és pénzben nem mérhető módon segítették saját és családjaink egészségének a megőrzését. Remélem, hogy az idén is nagyon sok ismerős és ismeretlen emberrel hoz össze a jó sors a Manufaktúránál, akik hisznek abban, hogy Székelyföld természeti értékeinek az ésszerű hasznosításával saját magunk és unokáink boldogulását is meg tudjuk teremteni. A szívélyes viszontlátás örömével, maradok tisztelettel, Már István, Székelygyümölcs Egyesület elnöke
III. Buzánszky-kupa Farkaslakán 2011. szeptember 3, szombat Óra 09,00 09,35 10,10 10,45 11,20 11,55 12,45 13,00 14,00 15,00 15,15 17,30 19,00
Helyszín sportcsarnok sportcsarnok sportcsarnok sportcsarnok sportcsarnok sportcsarnok füves pálya füves pálya füves pálya füves pálya füves pálya Kalonda-tető Kalonda-tető
Mérkőzés Farkaslaki ifj. – Malomfalvi ifj. Farkaslaki ifj. – Szentléleki ifj. Szentléleki ifj. – Malomfalvi ifj. Farkaslaki Öreg. – Malomfalvi Öreg. Farkaslaki Öreg. – Szentléleki Öreg. Szentléleki Öreg. – Malomfalvi Öreg. Mazsorett – bemutató Farkaslaka – Szentlélek Szentlélek – Malomfalva Mazsorett – bemutató Farkaslaka – Malomfalva MEGNYITÓ Díjkiosztó
CIVIL FÓRUM |
11
Fókuszban Malomfalva Fotótábor Albertirsáról indult és Malomfalva központjába érkezett egy fotósokkal tele kis busz május 27.- én délután. Kilenc alkotó barátkozott a gondolattal, hogy egy egész hétvégét e nyikómenti kis falucskában tölti. Rövid bemutatkozás után- bízva abban, hogy lesz még idő megismerni egymást-Albert Mátyás, Farkaslaka község polgármestere és a Malomfalvi Falufejlesztő Egyesület tagjai köszöntötték a táborozókat. Dávid Botond fotóművész- akinek segítőkészségét ezúton is köszönjük- adta a vendégek tudtára a hétvégi feladatot, vagyis „Megjeleníteni Malomfalvát képekben”. Útbaigazítás és szakmai tanácsadás után ki-ki indult a feladat teljesítésére. mit egy kívülálló láthatott… Malomfalva utcáit kíváncsiskodó „idegenek” járták be. Kik ezek? Mi szél hozta őket erre? Mit csinálnak itt? Tevődött fel a kérdés gondolatban. Kérdőjelt látni a mezőre sietők, illetve az útszéli padon beszélgetők arcán. Ha
A
addig az is volt a téma, hogy mi legyen a vacsora, a fényképezőgép exponáló gombja biztosan megállította az éhes gondolatmenetet. Na de segítek! A vendégek már nem idegenek. Ők az Albertirsai Fotókör frissen (2010 decemberében) alakult csapata. Őket hívta segítsé-
gül az Egyesület egy elképzelés megvalósítására. A fotótábor célja megmenteni Malomfalva még meglévő értékeit, képre vinni ma is élő hagyományos népi mesterségeket, hétköznapokat és ünnepnapot. Az alkotók értettek a szóból. Fényképezőgéppel a kézben járták végig számtalanszor a falut és környékét. Lencsevégre került a templom és környéke, iskola, óvoda, kultúrotthon. Nem volt olyan fotós kinek gépén ne akadt volna a faragott székely kapuk tulipános mintáját ábrázoló fotó. Megörökítették a népi mesterségeket, fotózhattak kenyérsütést, disznóvágást, csordahajtást, focimeccset, vasárnapi szentmisét, és még sorolhatnám. Nem volt kérdés, hogy ki kel fel hajnalba, hogy még a tejes autó előtt elérje az állatok reggeli gondozását. Folytatás a 12. oldalon
12 |
CIVIL FÓRUM
Folytatás a 11. oldalról
Mindenki gyorsan félretette a délig alvás gondolatát és még reggeli harangszó előtt munkához látott. Rengeteg fotó készült, melyek Malomfalva jelenét tükrözik, ugyanakkor emlékeztetnek a múltra és utalnak a jövőre. Bátran kijelenthetjük, hogy Malomfalva dokumentálva van a következő generáció számára. Béres József, aki egyben a táborozók csapatvezetője válaszolt villámkérdéseimre: – Mit kell tudnunk az Albertirsai Fotókör tagjairól? – Az irsai klub fiatal és dinamikus, 2010 decemberében alakult. Az életkor egy nagyon széles skálán mozog, vannak köztünk profik és vannak olyanok, akik folyamatosan most formálják, fejlesztik technikáikat. Úgy gondoltam, hogy ez a csapat megfelelő Nyikómalomfalva konzerválására, digitalizálására. – Hogy kerültetek kapcsolatba Nyikómalomfalvával? Igazából Sinka Arnolddal vagyok régi jó barátságban, Gyulafehérváron
osztálytársak voltunk a középiskolában, és azóta is tartjuk a kapcsolatot. Egyik beszélgetésünk során vetődött fel a fotótábor ötlete, és íme, itt vagyunk. – Milyennek láttátok Malomfalvát az érkezés, illetve a búcsúzás pillanatában? – Hosszú út után érkeztünk meg a településre, ahol valójában egy kincsesbányát fedeztünk fel. Számos olyan hagyomány él itt, ami a helyiek számára megszokott, természetes lehet. Pár nap alatt megtaláltuk a kincseket, amit a tábor végén fotó formájában igazgyöngyként adtunk át a helyieknek. – Hogyan fogadták a helyiek, hogy úton- útfélen fotóztátok őket? – Az emberek nagyon közlékenyek és barátságosak voltak. Nem változtak meg, nem lettek ezért sablon modellek, bábuk, csak azért mert megláttak egy lencsevéget. A helyiek ízes beszéde és kíváncsisága gyors kommunikációt teremtett a fotós és fotóalany között. Egy könnyed beszélgetés alatt nagyon jó portrékat lehetett rögzíteni.
– Milyen gondolatokkal indultok haza, valami többletet visztek magatokkal? – Több, mint négyezer fotót viszünk, abban a reményben, hogy ezek közül megtaláljuk azt a kétszáz fotót, ami egy olyan képet ad, hogy reprezentálni tudja Nyikómalomfalvát. Ezentúl kívánjuk továbbadni az élményeket és tapasztalatokat és legfőképp azt, hogy lehet úgy is élni, hogy az ember jelen van a természetben és állatvilágban reggeltől estig, de ez nem megy a közösségi élet rovására. Boldogságot nem a modern ruha, puccos autó nyújt, hanem a féltve őrzött értékek, amit egy összetartó közösség jelent. Hatalmas feltöltődésben volt részünk, alkotni ilyen körülmények között, ilyen kultúrkörben szenzációs volt. …Ami még kimaradt…. A Malomfalvi Hírös Búcsú alkalmával 2011augusztus 6.-án délelőtt 10 órától kerül sor a táborban elkészített fotók kiállítására, a helyi Kultúrotthonban. Minden kíváncsiskodót és gyönyörködni vágyót szeretettel várnak a szervezők. Sinka-Lakatos Klaudia, Nyikómalomfalva
CIVIL FÓRUM |
13
Megújulóban a Malomfalvi Falufejlesztő Egyesület A Malomfalvi Falufejlesztő Egyesület nonprofit szervezet, melynek alapító tagjai Nyikómalomfalva lakosai. 2001. április 11-én jegyezték be az egyesületet a Székelyudvarhelyi Törvényszéken. Az Egyesület működése nem volt folyamatos. Ez év elején új tervek születtek egy fiatal csapat kezdeményezésére, és ennek az egyesület teret adott. Áprilisban tisztújítás valamint tagbővítés történt. z Egyesület tehát bővült és megfiatalodott. Lelkes csapat gyűlt össze, akik hétről hétre igyekeznek megvitatni a településen felmerülő problémákat és megpróbálnak ésszerű megoldásokat találni ezekre. Az ember azt hinné, hogy nagyon könnyű megoldásokat találni annak a falunak a problémáira, ahol élnek. A csapat tagjai mindannyian malomfalvi lakosok, és néha úgy tűnik, hogy úgy ismerik a települést,
A
mint a tenyerüket, minden jellegzetességével együtt. Viszont nem éppen ilyen egyszerű a helyzet. Az Egyesület tagjainak meg kell próbálni más szemmel nézni a dolgokra. Szóba kell állni az emberekkel, idősekkel, fiatalokkal, ahhoz, hogy átfogó képet kapjanak e felmerülő problémákkal kapcsolatban. Az a jó ebben a csapatban, hogy tagjai nagyon sokszínűek. Több korosztály képviselteti magát, más-más személyi-
ségek, más az érdeklődési körük, így mindenki hozzá tud tenni valami újat a megoldások keresése során. Remek ötletek születnek, amiket érdemes lenne kivitelezni, és ebben az Egyesület segítségére vannak a település vállalkozói és a Farkaslaki Polgármesteri Hivatal is. Jelenleg az Egyesület az első ízben megrendezésre kerülő Malomfalvi falunapok programjának kidolgozásával foglalkozik. A csapat megpróbált olyan időpontot kiválasztani, ami fontos a település életében, így az első falunapok a Malomfalvi „hírös” búcsúval lesznek egybekötve, ugyanis ilyenkor még a legmesszibbre elszármazott malomfalviak is hazatérnek. Folytatás a 14. oldalon
14 |
CIVIL FÓRUM
Folytatás a 13. oldalról
A rendezvény nyitóakkordjaként az érdeklődők megtekinthetik azt az állandó fotótárlatot, melyet a júniusban lezajlott Fotótábor idején készült fotókból állítanak majd össze. Tartalmas időtöltésre számíthatnak majd az érdeklődők. A rendezvény alkalmával mindenki talál majd magának való programot kicsiktől egészen a nagyokig. A kétnaposra tervezett rendezvény bővelkedik majd kulturális- és sportrendezvényekkel, vetélkedőkkel és finom hazai ízekkel, mi szem-szájnak ingere. Az Egyesület első sikereként beszélhetünk a júniusban megszervezett Fotótáborról, amelynek nyomán rengeteg gyönyörű fénykép készült a településről, mint egy korkép, a mostani emberek újjlenyomata. Az Egyesület fő célkitűzése: elősegíteni a falu általános fejlődését és közreműködni a lakosság jólétének fejlesztése érdekében.
A szervezet célja: – a falu szociális, gazdasági és infrastrukturális fejlődésének elősegítése – a civil szféra fejlesztése – az együttműködés elősegítése, partnerségi kapcsolatok kialakítása a helyi adminisztratív szervekkel, intézményekkel, a magánszférával, a nemkormányzati szervekkel, más településekkel, a helyi problémák megoldásáért, a falu, a lakosság érdekében. Eddigi tevékenysége: – közreműködött a gázhálózat kiépülésének előkészítésében – segítette a falu vízhálózatának kiépítését – közreműködött a Községi Rákóczi Szövetség megalakításában – a 2005. aug. 23-i árvíz után fogadta és célba jutatta a bel-, és külföldről érkező pénzbeli segítségeket – együttműködött és segítette a helyi Művelődési Házat hagyományőrző rendezvények megszervezésében
Rövidtávú terveink: – Kulturális rendezvények szervezése – Hagyományőrző programok támogatása (néptánc, kézműves foglalkozások, stb.) – Agroturizmus – A helyi termékek népszerűsítése
Malomfalvi Falufejlesztő Egyesület Asociaţia pentru Dezvoltarea Satului Morăreni Levélcím: RO-537169 Morăreni, Nr.: 222. Tel.: 004-0266 248 529, Tel/Fax. 004-0266 248 614, E-mail:
[email protected], http://www.nyikomalomfalva.ro/mfe. html IBAN: RO50 RNCB 2920 0000 5453 0004-ROL Banca: BCR Odorhei Sinka-Lakatos Szidónia, Nyikómalomfalva
II. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó keretében a „Galacticus” I. Tejhigiéniai, Tejminőségügyi és Tejvizsgálati Világkongresszus Farkaslaka – Erdély (Székelyföld) – Románia 2011. augusztus 17-21. Csütörtökön kezdődött és szombaton ért véget a Galacticus I. Tejélelmiszerlánc- Világkongresszus. Sokan felteszik a kérdést, hogy esett a választás épp Farkaslakára? avaly már részt vettem az első Fenntartható Élelmiszerlánc-találkozón, Budapesten, ahol már akkor bejelentették, hogy idén, azaz 2011-ben a tejről, a tejélelmiszerlánc problémájáról fogunk tárgyalni. Akkor én-a helyi önkormányzat és Gordon Prod Kft. Vezetésének közös megegyezéssel-letettem a most lezajlott, azaz akkor soron következő rendezvényre, a házigazda javaslatunkat. Hogy miért épp Farkaslaka lett a
T
házigazda? - mert itt van a Gordon tejüzem, mely amellett hogy modern és korszerű technológiával dolgozza föl a tejet, de jellegzetességként csakis hazai tejből, a Székelyföldről begyűjtött tejből dolgozik. A másik pedig, hogy a tejélelmiszerlánc-kongresszuson keresztül a világ is megismeri Farkaslakát. Habár Tamási Áron révén van elég hírverése, de azt is szerettük volna, ha a települést gazdasági szempontból is minél többen
ismerik meg, egyfajta pluszlendületet adva ezáltal a vidéknek, szélesebb vonatkozásban a többi településnek és Hargita megyének,- Székelyföldnek is. A kongresszus célja népszerűsíteni a székelyföldi termékeket, valamint használható, leginkább gyakorlati javaslatokkal látni el a termelőket az előadások által. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy „tornacipős”, azaz közvetlen, családias konferenciát szervezünk, melyet erősítenek és kiegészítenek a kísérő rendezvények. A tejtermék-tanácskozásra nemcsak a szakembereket, hanem az egyszerű termelőket is vártuk. Elsődlegesen is
CIVIL FÓRUM |
irányukba kívántunk üzenetet küldeni, hogy lássák, érdemes a tejtermeléssel foglalkozni, ne adják el a teheneiket, mert bebizonyosodott, hogy az egy-két tehenes gazd is tud minőségi tejet előállítani, csak ahhoz bizonyos feltételeket be kell tartani. Domján Leventével – Hargita Népe – vallom, hogy „a jövő zenéje- már amenynyiben a hazai és a farkaslaki tejlánckonferencia apropóján az elmúlt napokban összesereglett külföldi szakembereknek hinni lehet- a tehénbőgésnek fog kedvezni, pontosabban a tejtermelésnek
és a tejre alapozó termékfeldolgozás legkülönfélébb válfajainak. Tejhatalom lehetünk tehát, csak első körben hinni, aztán pedig évek során kitartóan – a piaci folyamatok szigorú szem előtt tartásával – tanulni és dolgozni kell érte.” A körülményeink, földrajzi adottságaink mindenesetre bőven adottak a Hargita megyei tejhatalmi ambíciók megvalósításához. A kongresszuson újdonságnak számított, hogy a „talajtól a tálig” minden témát, azaz a teljes tejipart igyekeztek érinteni az előadások alkalmával, meg-
15
szólaltatva minden terület képviselőit, átfogó kép kialakítására törekedve a hazai és külföldi piacról. A szerdai, úgynevezett nulladik napot – melyre elsősorban a hatósági szakembereket vártuk- sikeresnek könyvelték el a szervezők, a délelőtti megnyitóval induló-rövid, de tartalmas kultúrműsorrendezvények rengeteg érdekességet, különleges látni - és hasznos tudnivalót, valamint remek kikapcsolódási lehetőségeket is tartogatott a konferencia mindenki számára, annak ellenére, hogy sok kiállító nem jelent meg. A kíváncsiskodók meg is ízlelhették a különleges zamatú tehén-, juh-és kecsketejből készült nem mindennapi produktumokat, de kóstolhattak virág-és gyümölcsmézet, valamint gyümölcslevet is. Ünnepélyes díjátadással zárult szombaton, augusztus 20-án az első alkalommal megrendezett Galacticus Tejhigiéniai, Tejminőségügyi és Tejvizsgálati Világkongresszus Farkaslakán. A kongresszus és az azt színesítő rendezvénysorozat mindhárom napja sikeresnek volt mondható-a találkozó elérte a célját, azt, hogy középpontba állítsa a helyi cégeket és kistermelőket egyaránt. Dr. Ferenczy Ferenc, szervező
16 |
EGYHÁZI ÉLET
Fél évszázad Isten szolgálatában Msgr. Jakab Gábor pápai káplánt (prelátus), szentszéki tanácsos-plébánost, Farkaslaka szülöttét, ötven esztendővel ezelőtt szentelték pappá. A jeles évforduló alkalmából aranymiséjére szeptember 4-én, vasárnap kerül sor szülőfalujában, 10.30 órától. arkaslaka katolikus közössége, a Helyi Önkormányzat, valamint az Ábel Népe szerkesztőségének nevében kívánunk neki erőt, egészséget és Isten áldását további tevékenységére! Az alábbiakban Msgr. Jakab Gábor rövid életrajzát olvashatják.
F
Életrajz A Székelyudvarhelytől 12 km-re fekvő, Nyikó menti nagy községben, Farkaslakán született 1938-ban. Szülei meghaltak, akik földi életük évtizedei alatt – egészen az 1962-ben (akkori szóhasználat szerint az „önkéntesség elve” alapján, valójában kényszerrel!) végrehajtott kollektivizálásig – kis parcellákon dolgozó magángazdák voltak. Ők és a tőlük született négy gyermek alkotta azt a békés falusi székely családot, amelyből mára már csak nyugdíjas tanítónő-nővérével ketten maradtak. Elemi iskolába (1944-1951) szülőfalujában járt. Középiskolai tanulmányait (1951-1954) a jelenleg Tamási Áron nevét viselő székelyudvarhelyi gimnáziumban folytatta. A mindössze tíz iskolai tanévet jelentő „gyorstalpalásos” képzés, illetve az azt követő „érettségi” vizsga után egy évig (19541955) a farkaslaki Néptanácsnál volt anyakönyvvezető. 1955 késő őszén iratkozott be a gyulafehérvári római katolikus teológiai főiskolára. 1961. december 8-án szentelték pappá Isten szolgája Márton Áron – a szentistváni alapítású erdélyi egyházmegye hatalmas, középkori székesegyházában. Féléves várakozás után kapta meg a Vallásügyi Osztálytól az un. „működési engedélyt”, és Csíkszeredába került (1962-1966) káplánnak. Négy év után Medgyes lett második állomáshelye, ahol 1966-1968 között szintén segédlelkészként tevékenykedett. 1968. őszétől Kolozsvár-Kerekdomb-i plébános. Párhuzamosan az Irisztelep nevű városrészben és a Kalotaszeg felső csücskében elhelyezkedő Kajántó nevű faluban is szolgált. 1991-től lett e hármas tagolású lelkipásztori munka mellett, főpásztori kinevezés alapján, a havonta megjelenő Keresztény Szó és a hetente megjelenő Vasárnap főszerkesztője. Múlt év őszén lemondott erről a tisztségemről. Eszményi példaképe(i) – többek között – három Áron nevű erdélyi katolikus magyar: a kényszerhelyzetben gyorsan
cselekvő és az 1848/49-es szabadságharc számára ágyút öntő Gábor Áron, a varázslatosan fogalmazó és játékos könnyedséggel író Tamási Áron, valamint a gerincroppantó időkben is hűségesen helytálló és mélyen hívő Márton Áron. Mindhárman azok közé tartoznak, akikről Tamási egy helyen jellemzésül – portréjuk mögé csodálatosan szép erdélyi hátteret festve –, ezt írja: „Erdély mindig egyes-egyedül állott, mint egy hatalmas, szomorú fenyő, amelyik csodát cselekszik a viharban. Emberei is egyedül állottak és állanak, míg a világ világ lesz”. Msgr. Jakab Gábor szeretné, hogy ha a még előtte álló életútján sem tévesztené szem elől életpéldájukat és példaadásukat. Msgr. Jakab Gábor megjelent könyvei: 1. Mindannyiunk Miatyánkja 2. Mindannyiunk Tízparancsolata 3. Mindannyiunk Hitvallása 4. Isten vasár-és ünnepnapi igéinek breviáriuma (3 kötet A, B és C betűkkel jelölve, a liturgikus éveknek megfelelően) 5. Húsz éve „szabadon” Csíksomlyón ÖRÖKÉRVÉNYŰ IGAZSÁGOK - emlékkönyv, megjelentetve a 70-ik születésnapja alkalmából Az aranymise alkalmából kiadásra előkészített könyvecske: EGY ARANYMISÉS PAP KARÁCSONYI LEVELEI
EGYHÁZI ÉLET |
17
Megsegít az Úr kopjafa-avató ünnepségen elmondott beszéd Bibliai alapgondolat: 1Sám 7, 12 „Sámuel pedig fogott egy követ, felállította Micpa és Sén között, és elnevezte Eben-Háézernek, mert ezt mondta: mindeddig megsegített bennünket az Úr.” – Ünneplő Testvéreim! Kedves barátaim! Vannak életünkben olyan pillanatok, amikor lelkiismeretünk azt diktálja, a nagy rohanásban meg kell állnunk egy rövid időre, s visszatekintenünk eddigi életünkre, történelmi múltunkra, drága őseinkre. Igen, mert felelősséget érzünk a ránk hagyott, az örökölt föld iránt, felelősséget érzünk népünk és nemzetünk iránt. gyanakkor hisszük és tudjuk azt, hogy hálásnak kell lennünk, amiért útjainkon mindeddig - "...annyi balszerencse közt, oly sok viszály után" (Vörösmarty, Szózat) – megsegített bennünket az Úr. Ilyen alkalom ez a mai is, kedves Testvéreim! Megállunk egy rövid időre, visszatekintünk a megtett útra, és tiszta emberi érzések által vezérelve, Isten segedelmével emléket állítunk minderről az utókórnak. Ma mindannyian boldogok, büszkék és bizakodóak vagyunk, és itt, e csodálatos helyen együtt valljuk: „A rög alatt, most megmozdul a mag, / s a szív alatt az örök gondolat, / hogy itt e rögből egy darab vagyunk, / rajtanőttünk és általa vagyunk” (Dutka Ákos, Március15). Ezért ma őrhelyünkre állunk, mert valahol bennünk is, lelkünk legmélyén, megszólal az örök gondolat, mely emlékezésre, tiszteletadásra késztet. Őrhelyünkre álltunk, mert fontos, hogy ne csak ismerjük és tudjuk, hanem cselekedjük, tegyük is a dolgunkat. Fontos, hogy meglássuk mindig azt az áldást, amit múltunk és több mint ezer éves államiságunk és kereszténységünk hordoz. Fontos tudnunk továbbá, hogy közöttünk is voltak Sámuelek, akik az emlékezés és a hálaérzet köveiből, békés, biztonságos jövendőben reménykedve, erős és szilárd alapot
U
raktak le, melyre aztán államunk és egyházunk felépülhetett. Hazánkban a kereszténység alapkövét államalapító királyunk, Szent István rakta le, több mint ezer évvel ezelőtt, amikor Győrtől-Veszprémig, Váradtól-Gyulafehérvárig számtalan templomot építtetett, egyházmegyét létesített. Ugyanakkor a „kerek kő”, melyről a hagyomány szerint egyházalapító püspökünk, Dávid Ferenc tartotta híres szónoklatát Kolozsvár főterén, szimbolikusan jelképezheti azt az alapot, melyre aztán unitárius egyházunk felépült. De lehetnek ezek az „alapkövek” az emlékezés kövei is, melyek arra sarkallják az utókort, arra biztatnak mindannyiunkat, hogy merjünk ünnepelni, merjünk maradandót alkotni, tenni közösségünkért, egyházunkért, nemzetünkért. Merjünk köveket állítani, és ne szégyelljük soha kimondani azt, hogy mindezt hálából tesszük azért, mert mindeddig megsegített bennünket az Úr. Sajnos, megeshet Testvéreim, hogy lesznek majd olyan nehéz pillanatok, olyan gonosz idők, amikor „ellenségeink” le akarják rombolni mindazt, amit apáink, nagyapáink, felmenőink, nehéz munka, hatalmas küzdelem árán kiharcoltak maguknak és az utánuk jövőknek. Volt már példa erre elég sokszor történelmünk folyamán Testvéreim. Amikor meg akartak fosztani bennünket szokásainktól, hagyomá-
nyainktól, emlékeinktől, szabadságunktól. Amikor le akarták dönteni azt az építményt, mely a „szentistváni” és a „dávidferenci”, vagy akár a „lutheri” és „kálvini” alapokon nagy nehezen, sok-sok idő alatt felépült. De hála Istennek minden korban voltak olyanok közöttünk, akik ezt megakadályozták, és hogyha hatalmas áldozatok árán is, de helytálltak és a végsőkig kitartottak. Álljon hát ezért itt e kopjafa, hogy emlékeztessen történelmünk nagyjaira, az ők dicső tetteire, és arra, hogy: mindeddig megsegített bennünket az Úr. Milyen megnyugtató az a tudat ugye Testvérek, hogy ezen kívül vannak még kopjafák, sőt vannak zászlók, címerek, melyek mellé felsorakozhatunk, és melyeknek biztonságot adó közelségéből fennhangon, büszkén és bátran kijelenthetjük: mi ide tartozunk. Adja az Isten, ezután is lehessenek ott ezek a jelképek, ezek az emlékek templomaink előtt, épületeink homlokzatán, utcáinkon, tereinken, hogy láthassa mindenki: mi ragaszkodunk örökségünkhöz, értékeinkhez, ahhoz, ami a miénk, s melyet nem vehet el tőlünk soha senki. Hisszük: kopjafáink, emlékeink, múltunk, mind-mind segítenek nekünk megmaradni, helytállni. Reméljük: útjelzőkként mutatni fogják ezután is az utat, melyen haladnunk kell, melyen haladnunk érdemes. Ígérjük: Sámuelhez hasonlóan mi sem fogjuk elmulasztani hálát adni az Istennek, amiért mindeddig megsegített bennünket. Most is tegyük ezt és kérjük: segítsen meg mindannyiunkat az Úr, és adja, hogy még sokáig haladhassunk az Ő útján egy békésebb, boldogabb jövendő felé! Ámen Sipos László, unitárius lelkész, Firtosváralja
18 |
EGYHÁZI ÉLET
Eseménydús évet „zárt” a farkaslaki egyházi kórus A címben szereplő idézőjel nem véletlen: a farkaslaki „Zeng a magasság” egyházi kórus tagjai egy rövid nyári pihenőre vonultak csak vissza. Ha a kórus tevékenységét periódusokra bontanánk, akkor minden év novembere lenne a kezdet, hiszen akkor kezdjük el próbáinkat, készülve a karácsonyi és év végi ünnepekre, aztán folytatjuk a húsvétra való felkészüléssel. A 2011-es nagyböjti időszak, a kórus életében is, komoly felkészülési időszaknak tudható be. észültünk nemcsak arra, hogy a farkaslaki hívek ünnepeit tegyük magasztosabbá, szebbé egyházi kórusművek előadásával, hanem komolyan készülnünk kellett a 2011-es Parajdon megtartott egyházi kórusok találkozójára, a farkaslaki bérmálkozásra valamint a gyergyóremetei kántorok találkozójára is. A heti rendszerességgel sorra
K
kerülő szólam majd összpróbákra sokszor bizony „nehézkesen” gyűltünk össze. Fiataloknak iskola, vizsgák miatti elfoglaltság volt a kifogás a meg nem jelenésre, középkorúak, idősek néha otthoni, családi teendőkre hivatkozva maradtunk távol a próbáktól. Ám, ahogy közeledtek a „fellépések” időpontjai, minden kórustagban (35 sze-
mély) megmozdult valami. Menni kell, részt kell venni a próbákon, önmagunkért, a kántor úrért, a közösségért, a sikeres, gyümölcsöző munkáért. Milyen jól eső érzés, amikor a hívek visszajelzéséből, a pap bácsi és érsek úr köszönő szavaiból kiérezzük, hogy van értelme a sok munkának , próbának. A munka mellett a szórakozásra is szakítottunk időt, minden évben a farsangi időszakban farsangolunk, a női tagok jelmezekbe bújva és egy szerény vacsorát tartva (ígéret van a férfi kórustagok részéről, hogy jövőre ők is jelmezekbe bújnak). Visszatérve a fellépésekre: 2011. május 14-én két kórusművel vettünk részt Parajdon az egyházi kórusok találkozóján, ahonnan a többi kórussal való
EGYHÁZI ÉLET |
találkozás igazi örömével, zenei tapasztalatokkal, szép élményekkel, derűsen tértünk haza. A farkaslaki bérmálkozó ünnepségen is „álltuk a sarat”. Sok új mise énekkel, egyházi művel készültünk és énekünkkel sikerült felemelővé, magasztossá varázsolni a farkaslaki bérmálkozók, bérmaszülők és hozzátartozóik ünnepét. Május 21-én pedig Bakos Árpád kántor úr szülőfalujába voltunk hivatalosak a Gyergyóremetéről elszármazott kántorok találkozójára. A
19
11 órakor kezdődő szentmisét a farkaslaki születésű Bakó Antal helyi plébános és Csüdör Imre segédlelkész mutatták be. A mise után a résztvevő öt kórus kétkét egyházi éneket adott elő, majd az Örömóda eléneklésével fejeződött be a templomi találkozó. Végül kötetlen hangnemben, szeretetvendégséggel zárult a kántorok találkozója. Mi, kórustagok hálatelt szívvel tértünk haza Gyergyóremetéről is. A farkaslaki „Zeng a magasság”egyházi kórus évi tevékenysé-
gi beszámolóját egy felhívással zárnám: bárki személy, aki egyházközségünk tagja és egy kis ösztönzést érez arra, hogy hangjával, énekével gazdagítaná, bővítené kórusunkat, azt szívesen várjuk a kórus tagjai közé, mi az „új évadot” a novemberi próbákkal indítjuk és a következő mottóval, hogy: „aki szép énekekkel dicséri az Istent, szépen énekel, az kétszeresen imádkozik.”
Kisfaludon és Kecseten a mai nap az Újkenyérért adtunk hálát Istennek. Ezt a napot kecseti búcsúnak nevezik a környékbeliek, mivel a búcsúk alkalmából meghívják a kisfaludiakat és a kecsetieket a családi ünnepségre, nálunk az újkenyér alkalmából hívják vissza a katolikus barátokat. Ezért kapta az újkenyér a búcsú nevet. Kisfaludban kezdődött délelőtt 9 órakor az istentisztelet melyen ott volt a falu népe. Mondhatnám kicsit rendkívüli esemény, mivel két esküvőt jelentettunk be, az egyiket szeptember 3-án a másikat szeptember 10-en tartják. Azért rendkívüli, mert vannak évek, amikor egyáltalán nincs esküvő Kisfaludban vagy Kecseten.
kérése Isten elé jut. Emberi megoldások hiányában, végveszélyben hinnünk kell, hogy ez a kiáltás lehetőség nekünk is adatott. Bár szó szerint az igében nincs benne az, hogy hitt Elizeus és hitt az asszony, mégis a csoda így történik meg. Sokszor megtörténik, hogy saját magunk tanácstalanságát és kishitűségét átvisszük másokra is. Bár a hit nem származtatható át tudnunk kell azt, hogy az a bizonyosság, hogy Isten megoldja kilátástalan helyzetünket hitet ébreszthet másokban is. Az olaj megsokasodik és a próféta nincs ott, mert a csodát maga Isten hajtja véghez. Az olaj folyása akkor áll meg, amikor minden edény megtelik. Nemcsak az özvegy szükségeire elégséges ez a táplálék, hanem az adósság törlesztésére is. A felolvasott alapigében ott van egy szükségbe jutott, istenfélő család és a próféta, aki Isten embere, a másik oldalon pedig a hatalmas Isten és gondviselő Atya. Az ő oldaláról nem kétséges a könyörület, a mi oldalunkról se legyen kétséges a hit.
Jakab Katalin, kórustag
Újkenyér
ecseten az Istentisztelet 11,30 – kor kezdődött. Nemcsak a falubeliek vannak ilyenkor a templomban, hanem hazajönnek az elköltözött gyermekek, a családok barátai. A mai nap nagy örömünkre velünk ünnepelt Farkaslaka község polgármestere Albert Mátyás és felesége Hajnalka is. Szoktuk mondani, hogy ma semmi sem olyan, mint régen, kérdezzük, hol vannak az aratásból haza érkező lányok dalaikkal, eltűntek akárcsak a búzamezők határainkon. Nagyanyám mondta kisgyerekkoromban, hogy az okos ember olyan, mint a megérett búzakalász, fejét lehajtja nem úgy, mint az üres, mely fejet felemeli. Az igét a 2Kir 4,1-7-ból kaptuk üzenetként. Egy asszony elveszti próféta férjét egy olyan időszakban, amikor éhség volt az országban. Az özve-
K
gyek sorsa siralmas volt, mert elvesztette vagyonát, ha csak a legközelebbi rokon nem vette feleségül, és nem váltotta meg a vagyont.. Rá volt utalva két keze munkájára és ebből kellett eltartania két gyermekét. Az asszony hamarosan az adósok sorsára jutott, most már nemcsak az éhhalál fenyegette, hanem az is, hogy gyermekeit oda kellett adni zsellérként a hitelezőnek. Egy olyan világ ez mely a társadalom és gazdasági igazságtalanságok világa, amelyben az egyén magára marad gondjaival, félelmeivel. Az özvegy a jogfosztottak kiáltásával keresi fel Elizeust. Ez meg nem volt Isten keresés, sokkal inkább, mint az utolsó szalmaszálban való kapaszkodás a számára. Még ha az asszony nem Istenhez kiált, sőt még imádságnak se lehet nevezni kérését, mégis
Ábel népe, Isten áldása kísérjen utadon és tartson meg a felé vezető utadon. Ámen Gilyén Sándor, kecseti lelkipásztor
20 |
ÓVODA, ISKOLA
A magyar népmesében „az Isten szól hozzánk olyan nyelven, melyet a gyermek is megért” „Mese kell nekünk! Szépséget zuhogtató, végtelenbe áradó, csodálatos mese, ahol rajongó, hősi magyar lelkünk nagy világosságú tüzek mellett táborozhatik.”(Tamási Áron: Levél Benedek Elekhez) mesélés közösségi termék, mely lelki immunrendszer erősítő. A magyar népmeséknek lélekrendező ereje van és nekünk vissza kell térnünk saját értékeink becsüléséhez és az általuk nyújtott lehetőségeket megfelelőképpen kell használnunk. A magyar népmesék nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekeink, szűkebb és tágabb környezetben eligazodni, problémákat feldolgozni képes felnőttekké: fél-elemből testileg-lelkileg egészségesekké váljanak. Mai depreszszióra, önpusztításra hajlamos világunkban egyre nagyobb szükség van a magyar népmesék gondolkodásunk, közösségi és egyéni énünk, cselekvéseink fejlesztésére gyakorolt pozitív hatásaira. A magyar népmesék őstudást őriznek magukban: őrzik magukban a világteljességét, a legfontosabb igazságokat. A meséket nem lehet eléggé komolyan venni. A mesélési szokások sajnos megváltoztak, ma már nincsenek tollfosztók, guzsalyasok, mint régen, így a meseátadás többnyire a szülők és pedagógusok feladata lett. A mese azonban nem áll meg ott, hogy pontos képekben megvilágítsa egy-egy élethelyzet lényegét, megoldását. A gyakori záróformula: „aki nem hiszi, járjon utána" azt fejezi ki, hogy a mese fontosnak tartja a hitet, a bizalmat, a tudást, de arra ösztönöz, hogy amit megtudtunk, megértettünk, használjuk fel az életben is. Sok esetben a mai meseírók, rajzfilmesek, a „negatív" mesefigurák tulajdonságait tompítják. A sárkány például
A
a nyugati mesékben negatív figura, a keletiekben pozitív, nálunk a mesehőst próbára tevő szereplő. Benedek Elek Hajnal című meséjében a címadó főhős fejbe teremti a sárkányt. A mai ember ebből a nyelvi fordulatból agresszív cselekedetre következtet, holott a mese és a nyelv pontos képi logikája szerint arról van szó, hogy a főhős a sárkány fejét, vagyis a szörny szellemét, gondolkodását változtatja meg, teremti újjá. Ha a mesékben nincs, aki próbára tegye a legkisebb fiút, akkor az élet próbái előtt is tanácstalanul áll, akinek ez a tapasztalat nem épül be a személyiségébe. Hárítja az akadályokat, menekül, akár a szellemi-lelki, vagy az anyagi drogokhoz is. „Mert hát az igazán nagy lélegzetű tündér- vagy hősmesék miről is szólnak? Az elrabolt, elveszített Fény viszszaszerzéséről, az éjszaka lenti birodalmában (a tudatalattiban) tett rémálomszerű utazásról, ahonnét a Naphoz hasonló hős mindig visszatér, miután legyőzte a sötétségnek (lelkünk titkos mélyének) szörnyalakjait.” (Jankovics 1996. 101.) A mese nem arról szól, hogy minden rendben van, hanem, hogy minden rendbe hozható! A magyar népmesék nem csak a felnőttekhez és nem csak a gyerekekhez, nemcsak egyetlen korosztályhoz, az Emberhez szólnak, ahhoz az emberhez, aki gyermeki lelkületét meg tudja őrizni. Népmeséinket nem lehet kinőni, minden korosztály számára más és más jelentése válik érthetővé. Sajnos a nagyobbakat úgy nevelik, tartsák gye-
rekes dolognak a mesét, ezért az óvodáskor után többnyire mellőzik. A magyar népmesék pozitív hatásai bizonyítottak, ám rendkívüli hatásának eredete alapjaiban feltárhatatlan. Az útján elinduló legkisebb királyfi vagy kondásfiú győzelmén erőt meríthetünk a magunk mindennapi harcaihoz, küzdelmeihez, félelmeink megnevezéséhez és legyőzéséhez. Napjainkra ezért is vált a gyermekek műfajává, akiket mesehallgatások alatt, a felnőtt világgal szemben átélt kiszolgáltatottságából szabadít fel a mesei igazságszolgáltatás. Felhívnám a szülők és pedagógusok figyelmét arra, hogy minél többet meséljenek és főként magyar népmesét, mert azokban olyan tömény kivonata van a világ tudásának és teljességének, mit sok évszázad sűrített mai formájába. Ha a modern technikára bízzák a mesélést, válogassanak kellő körültekintéssel, és lehetőleg üljenek le velük a képernyők elé. Ha a gyerek elé kész mesét tárunk, az legyen művészi színvonalú, mint pl. a Jankovics Marcell féle Magyar népmesék sorozat. Vigyázzanak arra a veszélyre, amit az „álmesék” és angolszász filmek (mint a Csillagok háborúja, a Gyűrűk Ura stb.) rejtenek, mert ezek a magyar népmesékkel ellentétben zavaros szerkezetűek, a rend és az egyetemesség hiánya, természetellenesség jellemzi, és ami a legrosszabb: a technikai civilizáció fensőbbségét hirdetik a hagyománnyal szemben. A mesék hagyományos szerepkörét sajnos sok műmesében is felcserélték. Ma van jószívű sárkány, ellenséges vagy kikacagni való sárkányvadász. pl. Sárkányszív, de még a „Süsü a sárkány” is szétrombolja az évszázadok során megőrzött mesei képeket és szimbolikát. Fedezzük fel újra a magyar
ÓVODA, ISKOLA |
népmesét, melyben SZER van, hisz így is kezdődik legtöbbjük: „Egyszer volt” és legyen szer-tartás a mesélés, mert a szer egy fontos elem (szer + elem= sze-
relem) és hogy a mesében ott van a SZER ami ETET, vagyis a SZERETET. Ezek a szavak is jelzik, hogy milyen nagy áldás számunkra a magyar nyelv,
21
a magyar észjárás, lelkület és, hogy magyar népmesét csak magyarul lehet igazán megérteni. Hadnagy Jolán, óvónő, Farkaslaka
Gondolatok tanévkezdés előtt Gondolataimba mélyedve, kitekintek a késő nyári alkonyatba a monitor fölött, és belecsodálkozok az elém táruló szépségbe: a visszaverődő napsugarak aranyszínűre festették a szemben elterülő domboldalt. A látvány teljesen más irányba terelte a gondolataimat, és hála töltötte el a szívemet. a most megkérdezné valaki, hogy melyik a kedvenc szentírási idézetem, nem tudnék egyértelmű választ adni, mert mindig más és más rész az, ami az adott élethelyzetben megragad. Napokig ízlelgetem, gondolkodom rajta, aztán egyszer csak, egy másik gondolat veszi át a helyét. Tanévkezdés előtt, azonban, van egy mindig visszatérő kedvencem a Példabeszédek Könyvéből:”Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert belőle indul ki az élet.”(Péld4,23). Mert, kit is érint a tanévkezdés? Talán nem túlzok, ha azt mondom: az egész közösséget. Elsősorban érinti a gyerekeket, akik korban elérték azt a korhatárt, amely kötelezővé és lehetővé teszi az intézményes oktatásban való részvételt. Szándékosan nem a tanuló kifejezést használtam, mert a tanuló is elsősorban
H
„gyerekből van”. Tehát Kedves Gyermek „nagy gonddal őrizd a szíved”- ha szerencsés vagy, és a számodra fontos felnőttek segítettek elsajátítani ezt a cseppet sem könnyű feladatot, és érdemi választ kaptál a felmerülő kérdéseidre. „Hogyan legyek mindig jó?”, „Hol vannak a határaim, mit tehetek és mit nem?”, „Mi a felelősség?”, „Miért tűnik úgy, hogy a felnőtteknek mindent szabad?”, „Miért kell iskolába járni?”stb. Ha szerencsés vagy, nem kell kérdezned sem, mert a szeretteid tetteiben a válaszokat megtalálod. De a többit Neked kell megtanulnod, egy jó nagy részét az iskolában. Így hát, Kedves Szülő, számodra is sokatmondó:”nagy gonddal őrizd a szíved”, azért is, mert belőle indul ki az élet, de azért is, mert már életet adtál. Szavaiddal, tetteiddel, példáddal tiszta szívet, mosolyt és szárnyakat, vagy szorongást
és kudarcot oltasz gyermeked szívébe. A felelősség nagy része a Te vállaidat terheli, Kedves Szülő. A felelősség másik része az óvodában és iskolában dolgozó pedagógusoké. Tehát, Kedves Pedagógus”, nagy gonddal őrizd a szíved”, mert felkészültségedtől, felelősségtudatodtól, elfogadóképességedtől, a gyermek szeretetének és tiszteletének a képességétől függ nemcsak a Rád bízott gyermekek szívének a tisztasága, hanem bizonyos fokig, a jövője is. Lassan húsz éves hitoktatói tapasztalattal mondom: a szeretet, elfogadás, biztatás és a bizalom csodákra képes, de a szülői biztatásnál, feltétel nélküli elfogadásnál és gyermekébe vetett felelős bizalomnál nincs jobb motiváló erő. Így hát, a vakáció utolsó napjaiban mit kívánhatnék minden érintettnek: őrizzen megtartani szívünk tisztaságát, egészséget, sok elégtételt és örömet hozó 20112012-s tanévet adjon nekünk a legnagyobb pedagógus, az Úr Jézus. Sikeres és boldog 2011-2012-es tanévet kívánok! Geréb Ibolya hitoktató, Szentlélek
Élet a néptáncban – néptánc az életünkben Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy napjainkban reneszánszát éli a néptánc. Ez az újjászületés jelzés értékű! Vigyázzunk hagyományainkra, őrizzük, műveljük, mert ehhez fogható dallamkincs a világon nincs. farkaslaki Tamási Áron Általános Iskola VIRGONCZ néptánccsoportja lassan két éves születésnapját ünnepli. Az idei nyár igazán tartalmas-
A
ra sikeredett, hisz a VIRGONCZ együttes tagjai egyik szereplésből a másikba estek. Július 1-3-a között Lengyeltóti testvértelepülésünk meghívására részt
vettek a TÓTI napok rendezvényein. Színvonalas, szép szereplésükkel méltán érdemelték ki a közönség szeretetét és megbecsülését. Augusztus 9-13-a között az együttes tagjai néptánc-táborban bővítették ismereteiket, csiszolták tánctudásukat és kipróbálták egy táborlakó „viszontagságos”, kalandos életét. Folytatás a 22. oldalon
22 |
ÓVODA, ISKOLA
Folytatás a 21. oldalról
A tábort Szencsedben szerveztük, ennél jobb helyet nem is találhattunk volna! Gyönyörű hely, tiszta levegő, jó hangulat-ezek jellemezték a tábori életet. És munka, nagyon sok munka, hisz minden délelőtt és délután foglalkozáson vettek részt, tanulták az új műsort, hogy a következő tanévben még nagyobb lépésekben haladjanak, fejlődjenek táncosaink. Meggyőződésem, hogy az 5 nap maradandó élménnyel gazdagította tanulóinkat. A tábor megszervezésében nagyon sok segítséget kaptunk Albert
Mátyás polgármester úrtól, aki biztosította a járművet, amivel naponta szállítottuk az ebédet, megtalálta azt a házat, ahol tanulóink biztonságban, civilizált körülmények között táborozhattak. Köszönet a házigazdának, Balogh Andrásnak, aki önzetlenül, térítésmentesen rendelkezésünkre bocsátotta a házat, a csűrt-ahol vígan rophatták a szebbnélszebb táncokat a táborlakók. Az oktatók Györffy Csaba és Gáll Katalin - nagy odaadással és kellő hozzáértéssel foglalkoztak a gyermekekkel, nemcsak tánc, hanem játék, szórakoztató programok is
színesítették a mindennapokat. Nem hagyhatom ki a felsorolásból a tanulók pót-mamáját, Bálint Katalin tanítónőt, aki reggel-délben-este főzte a teát, öltöztette a vetkőzőket, melegítette a „kaját”, mosogatott, sepert, végezte azt a munkát, amely csak akkor látszik, ha nincs elvégezve. Köszönjük szépen tanító néni! A szülők felsorolása is idekívánkozik, hisz megértették azt, hogy milyen fontos egy ilyen tevékenység a gyermekük életében. Egész tanévben anyagi hozzájárulásukkal, lelkesedésükkel, türelmükkel segítették a sokszor megtorpanó gyermeket. Most is önzetlenül-még a családi nyaralás rovására is-az ügy mellé álltak, így sikerült létrehozni az idei néptánc-tábort. A VIRGONCZ csapata a tábor után az I. Szentléleki Falunapok rendezvényén szerepelt. A következő fellépés a Tejtermékek Világkongresszusán volt, melyet a farkaslaki sportcsarnokban szerveztek. Terveink? Készülünk a Szenesnapokra, kezdődik az új tanév. Remélem, hogy ebben a tótágast álló világban, biztos fogódzó marad gyermekeink minőségi oktatása, néphagyományaink állandó ápolása. Major Magda, a farkaslaki Tamási Áron Általános Iskola igazgatója
E G É S Z S É G Ü G Y, É L E T M Ó D |
Hörgi asztma Leggyakoribb és legtöbb problémát jelentő légzőszervi allergiás megbetegedés. Gyerekkorban még gyakoribb az előfordulása, mint felnőtteknel. Iskolai hiányzások szempontjából is vezető helyen áll gyerekeknél. Fő tünetei: ismétlődő száraz köhögés, sípoló, ziháló légzés, légszomj, mellkasi szorító érzés, krízisek formájában, amelyek ritkán nagyon súlyos formában nyilvánulnak meg, amely az életet is veszélyeztetheti. zt is tudni kell hogy a fenti tüneteket nem mindig allergia váltja ki. Mai felfogás szerint akár allergiás akár egyéb eredetű az asztma, a panaszok okozója a légutak idült gyulladása, a gyulladt légutak túlérzékenyek a különböző környezeti hatásokra, a légutak falában található körkörös izomzat összehúzódik, faluk megduzzad, fokozódik bennük a nyáktermelés. Mindezen tényezők hatására a légutak beszűkülnek, csökken a bennük ki és beáramló levegőmennyiség. A krízisek közvetlen kiváltó okai az allergéneken kívül, lehetnek –vírusos fertőzések, hideg front, ködös, szennyezett levegő, izgalmi állapotok, sírás, nevetés, vegyszerek vagy gyógyszerek. Mikor gondoljunk arra, hogy panaszainkat allergia okozza? – Ha a fenti panaszok szezonálisan jelentkeznek – Bizonyos helyhez, időhöz vagy egy bizonyos tevékenységhez kötöttek – A panaszok láz nélkül jelentkeznek – Nem javulnak antibiotikumos keze lésre Nem elég csak annyit tudni, hogy a betegséget allergia okozza,ki kell deríteni milyen tényező ,milyen allergén váltja ki a tüneteket, kiváltó tényezőt lehetővé válik: a megismert allergén elkerülése – Felesleges antibiotikumos kezelések kiiktatása – Ismert allergén esetén a kezelést minimalizálni lehet, csak az allergén előfordulási időszakára – Ismert allergén esetén feleslegessé válhat sok olyan orvosi vagy egyéb beavatkozás, amit egyébként kénytelenek volnánk alkalmazni.
A
A kivizsgálás menete 1. A beteg alapos kikérdezése 2. A beteg általános klinikai vizsgálata 3. Laboratóriumi vizsgálatok: tüdőröntgen, fül-orr-gégészeti szakvizsgálat Ellenanyagok mennyiségi meghatározása a vérből: előnyös lenne konkrétan az adott antigénre meghatároztatni ezt, viszont ez már költséges és csak jól felszerelt laboratóriumban lehetséges. Bőrtesztek elvégeztetése légzőszervi allergiák esetén feltétlenül indokolt, mert: aránylag egyszerű és eléggé megbízható eljárás- prick módszerrel végzik manapság, ez a módszer a legelterjedtebb. Lényege: a bőrre cseppentünk 1520 féle allergénkivonatot egymástól pár centiméternyi távolságra, majd egy apró,1mm-es hegyű lándzsával pontszerű sérülést ejtünk a bőrön ,a cseppen keresztül, ezzel minimális allergént juttatunk a bőrbe, majd 15 perc múlva értékeljük a reakciót. Gyógyszeres kezelés Gyógyszeres kezelést akkor célszerű alkalmazni, ha a kiváltó ok, az allergén elkerülésével nem érünk el kellő eredményt. A kezelés módja és a kezelés tulajdonképpeni célja szerint megkülönböztetünk: – Tüneti kezelést – Megelőző, preventív kezelést Tüneti kezelés Az éppen fennálló panaszok, köhögés, fulladás enyhítésére alkalmazott kezelést nevezzük tüneti kezelésnek.. – megelőző, preventív kezelés – a megelőző kezelés tulajdonképpen
23
gyulladáscsökkentő kezelés, amely a légutak érzékenységének csökkentésére szolgál. – mindkét kezelést legelőnyösebb helyileg alkalmazni, vagyis a gyógyszert azonnal a célszervbe juttatjuk, jelen esetben a légutakba. Így előbb kifejti a hatását megkerülve az emésztőtraktust, májat, keringést. Ennek fő előnye a gyors hatás, kevesebb gyógyszeradaggal. Hátránya viszont, hogy a gyógyszer hatása rendkívüli módon függ a beteg ügyességétől, ismereteitől. – a légutakba helyileg bejuttathatjuk a gyógyszert: hajtógázas spray, vagy kapszulázott belélegezhető porok. Milyen hibák adódhatnak? – A spray működtetése nincsen szinkronban a beszívással – A szájtól túlságosan távol tartjuk a sprayt – Ha kapszulázott port kell beszívni, előfordul, hogy a por nem jut ki a kapszulából, mert nem lyukadt ki a kapszula – A por a szájra, a fogakra rakódik A külünböző segédeszközök használatával ezen hibák magyrésze kiküszöbölhető. Ezek az un. Spacerek, pipaformájúak vagy lámpacsőszerűek, a sprayt tartalmazó készülékhez kapcsolva megkönynyíthető a gyógyszer helyes bejuttatása. Fontos tudni – olyan családok ahol gyakoriak az allergiás betegségek már csecsemőkorban ha elővigyázatosak megelőzhetik a gyereknél a betegség jelentkezését: – Egészséges, száraz tisztántartott lakással – A dohányzás kiiktatásával a lakásból – Megfelelő pályaválasztás rendkívül nagyfontosságú: kerülni kell mindennemű olyan foglalkozási ágat, ahol vegyiszennyeződésekkel lehet számolni vagy egyáltalán bárminemű levegőszennyeződéssel járó szakmát, textilipar, faipar, vegyipar, malomipar kerülendő! – Kiegészítő kezelésként rendkívül előnyös a légzőtorna és légzési gyakorlatok rendszeres, napi végzése és az úszás. Dr. Magyarósi Julianna, Székelyszentlélek
24 |
XI. FARKASLAKI SZENESNAPOK
