Utasítások TARTALOM. 16. szám 131. évfolyam szeptember 23

16. szám

131. évfolyam

2016. szeptember 23.

TARTALOM Utasítások

oldal

40/2016. (IX. 23. MÁV Ért. 16.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. és a jelen utasításban felsorolt leányvállalatok válságkezelési és válságkomunikációs feladatairól 1661 41/2016. (IX. 23. MÁV Ért. 16.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. vasúti pályahálózat üzemeltetésére és a pályavasúti szolgáltatások körére vonatkozó minőségirányítási rendszerét, valamint a MÁV Zrt. valamennyi tevékenységére vonatkozó energiairányítási rendszerét leíró kézikönyvek kiadásáról 1701

Utasítások 40/2016. (IX. 23. MÁV ÉRT. 16.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MÁV ZRT. ÉS A JELEN UTASÍTÁSBAN FELSOROLT LEÁNYVÁLLALATOK VÁLSÁGKEZELÉSI ÉS VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓS FELADATAIRÓL 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja azoknak a folyamatoknak és szervezeti kereteknek a meghatározása, amelyek rendkívüli helyzetekben is biztosítják a vasútüzem biztonságát, valamint a vasúti közlekedés biztonságának és folyamatosságának fenntartását, továbbá meghatározni a MÁV-csoportba tartozó társaságokat érintő válság-

42/2016. (IX. 23. MÁV Ért. 16.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. elkülönítendő tevékenységeihez tartozó szolgáltatások önköltség számítási szabályzatáról c. utasítás 3. sz. módosításáról (egységes szerkezet) 1769 43/2016. (IX. 23. MÁV Ért. 16.) EVIG sz. utasítás A pályahálózat-működtetői kapacitás igények értékesítési szempontú előkészítésének folyamatáról 1792 Hirdetmény Felügyeleti igazolvány elvesztésének bejelentése

1805

helyzetek egységes kezelése eljárási rendjének kialakítását. 2.0. HATÁLY- ÉS A FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya a MÁV Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatának (MSZSZ) 6.5.1.2. pontja szerint a MÁV-csoportba tartozó társaságokra (MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., MÁV FKG Kft., MÁV KFV Kft., ZÁHONY-PORT Zrt., MÁV Szolgáltató Központ Zrt., MÁV VAGON Kft.) és a MÁV NOSZTALGIA Kft.re, azok szervezeteire, munkavállalóira és egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatottakra terjed ki. Az utasítást kell alkalmazni e társaságok területén engedélyezett tevékenységet végző személyekre, a vasúti pályahálózatot hálózat-hozzáférési szerző-

1662

A MÁV Zrt. Értesítője

dés alapján használó más vállalkozó vasúti társaságokra, az erre vonatkozó szerződés szerint. Ahol ezen utasítás MÁV-csoportról, MÁV-csoportba tartozó társaságokról vagy MÁV társaságokról rendelkezik, ott az előzőekben felsorolt társaságokat kell érteni. A MÁV Zrt. Kontrolling igazgatóság Portfóliógazdálkodási szervezete azon társaságok esetében, amelyeknél az SZMSZ nem rendelkezik a MÁV Értesítőben megjelent utasítások kiterjesztéséről, jelen utasítás kiadását követő 1 hónapon belül alapítói/közgyűlési/taggyűlési határozathozatal kezdeményezésével intézkedik az utasítás hatályba léptetésére. Az utasítás területi hatálya alá tartoznak a MÁV-csoportba tartozó társaságok és a MÁV NOSZTALGIA Kft. tulajdonában, kezelésében, vagy használatában lévő területek, létesítmények, eszközök és a MÁV Zrt. iparvágány hálózata. Ezen utasításban meghatározott, a válságkommunikációra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a MÁVcsoportba tartozó társaságok munkavállalóit és/vagy a tulajdonukban, kezelésükben lévő vasúti járművet érintő rendkívüli eseményekre akkor is, ha az esemény más vasúti hálózaton következik be, továbbá a vonatpótló autóbuszt érintő rendkívüli események esetén is. Az utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni a MÁV-csoportba tartozó társaságok területén, járművein tartózkodó munkavállalók és más személyek (utasok stb.) életét, testi épségét, a vasúti közlekedés biztonságát, a vasútüzem folyamatosságát, a vasúti közlekedési szolgáltatást, a vasúti létesítményeket, a társaságok jogszabályok szerinti működését károsító vagy veszélyeztető eseményekre, ha a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása különleges intézkedések bevezetését igényli. Az utasítás hatálya kiterjed azokra az eseményekre is, amelyek miatt nincs szükség különleges intézkedések bevezetésére, de a társaságokat, valamint azok munkavállalóit jelentési, bejelentési, tájékoztatási kötelezettség terheli. A MÁV Zrt. területén kívül munkát végző munkavállalóknak a MÁV-csoportba tartozó társaságok által kötött szerződés alapján azon társaság, szervezet, intézmény stb. válságkezelésre vonatkozó előírásait kell betartani, melynek területén a tevékenységet végzik. Ilyen megállapodás hiányában jelen utasítást kell alkalmazni. 2.2. Vezetők felelőssége Az általános vezérigazgató-helyettes felelős az utasítás alkalmazási feltételeinek megteremtéséért, biztosításáért. A vezetők szervezeti kereteiken belül felelősek az utasítás előírásainak betartásáért és betartatásáért, az irá-

16. szám

nyításuk alá tartozó szervezeti egységek és a munkavállalók felkészítéséért, az előírt dokumentációk elkészítéséért, naprakészen tartásáért, a szükséges adatok és információk időbeni biztosításáért, az utasításban foglaltak végrehajtásának ellenőrzéséért. 2.3. Az utasítás karbantartása Az utasítás karbantartásáért a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója és a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója együttesen felelősek. Az értesítési rendben és más utasításokban meghatározott értesítési, jelentési, tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges értesítési telefonszámok, e-mail címek, faxszámok nyilvántartásáért, naprakészen tartásáért annak a szervezetnek a vezetője a felelős, akinek feladatkörébe az értesítés, jelentés, tájékoztatás tartozik. 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Ezen utasítás tekintetében: 3.1. Belső veszélyelhárítási terv: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok vasúti csomópontot/rendező pályaudvart/állomást érintő feladatok állomáson belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Fuvarozásáról szóló szabályzat (RID 62/2013. (IX. 17.) NFM rendelet) alapján készített okmány. A belső veszélyelhárítási terv tartalmazza a katasztrófaveszély, valamint katasztrófa időszakában végrehajtandó katasztrófavédelmi feladatokat is. A veszélyelhárítási terv a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukkal történő visszaélések fuvarozás közbeni megakadályozására szolgáló közbiztonsági tervet nem pótolja. Belső veszélyelhárítási terv készítésére kötelezett rendező pályaudvarok, állomások: Dunaújváros, Ferencváros, Győr, Hatvan, Komárom, Székesfehérvár, Szolnok, Eperjeske, Fényeslitke, Záhony, Kelebia, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Békéscsaba. 3.2. Jelentésre kötelezett személy: Az utasítás hatálya alá tartozó munkavállaló, aki rendkívüli esemény észlelése esetén szolgálati (munkahelyi) felettesének vagy az utasításban meghatározott külön rend szerint köteles jelentést tenni. 3.3. Katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy

16. szám


mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. 3.4. Katasztrófahelyzet: olyan mértékű katasztrófaveszély, illetőleg bekövetkezett katasztrófa, amikor az arra felhatalmazott állami szerv vezetője a katasztrófa veszélyének, bekövetkezésének tényét megállapította, és a szükséges intézkedéseket elrendelte. 3.5. Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. 3.6. Rendkívüli esemény: minden helyzet, melynek során a személy- és vagyonbiztonságot, a vasútbiztonságot, a környezetbiztonságot érintő olyan körülmény áll elő, amely nem jár közvetlen veszélyeztetéssel, azonban egyéb kockázati tényezőkkel való kombinációja válságot idézhet elő. Rendkívüli eseménynek minősül továbbá a szolgálatvégzés közben jelentkező minden olyan zavar vagy akadály is, amely a vonatközlekedést kizárja vagy jelentős forgalmi zavart okoz. 3.7. Sajtóközpont: a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója által kijelölt, a sajtó képviselőinek munkavégzésére, tartózkodására és tájékoztatására szolgáló, a válságkommunikációs központtól jól elkülönített helyiség(ek) és a hozzá tartozó infrastruktúra. A kommunikációs igazgató döntése alapján a sajtóközpont a rendkívüli esemény helyszínén is működtethető. A sajtóközpont céljára nem lehet olyan helyiséget kijelölni, ahol a kommunikációs tevékenység az üzemirányítási, válságkezelési feladatok ellátását zavarná. 3.8. Sajtószóvivő: a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója által kinevezett, illetve megbízott munkavállaló. A szóvivő vagy szóvivők képviselik a MÁV társaságokat a sajtó, illetve a közvélemény tájékoztatása során. 3.9. Szolgálati hely vezetője: a szolgálati (munkahelyi) felettes, annak megbízottja (a munkát közvetlenül irányító személy), illetve a forgalmi, a személyszállítási, vontatási, gépészeti tevékenység lebonyolításának irányítását végző szervezetek intézkedésre jogosult, illetve kötelezett munkavállalói.

1663

3.10. Válság: rendkívüli események következményeként kialakult olyan helyzet, amely az üzemviteli, működési rendben nem kezelhető és/vagy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása különleges intézkedések bevezetését igényli. Válságnak minősül Magyarország Alaptörvényében meghatározott veszélyhelyzet, terrorveszélyhelyzet, továbbá a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény szerinti katasztrófa, katasztrófaveszély, katasztrófahelyzet; a vasúti közlekedést, vasúti létesítményeket érintő vagy veszélyeztető cselekmények: terrorcselekmény, közveszéllyel fenyegetés, rombolás, közérdekű üzem megzavarása, a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése. Válságnak minősül még az Alaptörvényben meghatározott egyéb különleges jogrendi időszak is, ahol a MÁV-csoport feladatait a MÁV Zrt. külön jogszabály alapján elkészített Honvédelmi Intézkedési Terve határozza meg. 3.11. Válságkezelés: azon intézkedések összessége, amelynek célja a 3.10. pont szerinti események miatt kialakult válsághelyzet megszüntetése, hatásának mérséklése. 3.12. Válságkezelő törzs: válság bekövetkezése esetén országos hatáskörrel és illetékességgel az általános vezérigazgató-helyettes által megalakított, a MÁV társaságok kijelölt vezetőiből, munkavállalóiból, szükség szerint szakértőkből álló testület (központi válságkezelő törzs), vagy a hálózat meghatározott területére kiterjedő hatáskörrel és illetékességgel működő, a pályavasúti területi igazgató által vezetett testület (területi válságkezelő törzs). 3.13. Válságkommunikáció: a MÁV-csoportba tartozó társaságokat érintő válsághelyzet kommunikációs eszközökkel történő kezelése, egységes, központi irányítás alá vont cselekvéssorozat. A válságkommunikáció a válságkezelés része. 3.14. Válságkommunikációs központ: a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója által kijelölt helyiség, ahol a válságkommunikációt irányító vezetőt segítő testület a válságkommunikációs feladatokat végzi. 3.15. Válságközpont: a válságkezelő törzs munkavégzése helyeként funkcionáló, a válságkezelő törzs vezetője által kijelölt, a válságkommunikációs központot is magában foglaló helyiségek gyűjtőelnevezése. 3.16. Veszélyhelyzet: az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események válthatnak ki:

1664


a)

elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, különösen: aa) árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget, ab) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és a veszélyeztetés olyan mértékű, hogy a kár megelőzése, az újabb elöntések elhárítása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit, ac) több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás, ad) más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be, ae) földtani veszélyforrások; b) ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, különösen: ba) a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti, bb) nem tervezett radioaktív anyag kiszóródás, szennyezés és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elő. c) egyéb eredetű veszélyek, különösen: ca) tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány, cb) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni és felszín alatti vizek szennyezése, cc) bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja, cd) a létfontosságú infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, egyszerre több települést, megyét érintően akadályozott. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A rendkívüli események kezelésének szintjei A rendkívüli esemény válsághelyzetet eredményezhet, amennyiben a vasúti közlekedés lebonyolítását nagymértékben akadályozza, vagy a MÁV-csoport tevékenységét érintő, súlyos konfliktushelyzetet idéz elő.

16. szám

A rendkívüli esemény lehet országos vagy területi, attól függően, hogy a MÁV Zrt. teljes hálózatára vagy annak egy szűkebb területére terjed ki. 4.1.1. Humán intézkedésekkel, vagy a MÁV társaságok és szervezetek vezetőinek intézkedéseivel, valamint kommunikációs eszközökkel kezelendő rendkívüli események 4.1.1.1. A KÖZPONTI VÁLSÁGKEZELŐ TÖRZS MEGALAKÍTÁSÁT NEM IGÉNYLŐ, HUMÁNERŐFORRÁS BEVONÁSÁVAL VAGY MÁS SZAKMAI INTÉZKEDÉSSEL ÉS KOMMUNIKÁCIÓVAL KEZELHETŐ RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK KEZELÉSÉÉRT AZ ESEMÉNNYEL ÉRINTETT

MÁV

TÁRSASÁG, ILLETVE SZERVEZET A FELELŐS.

Ezek az események: – a MÁV társaság működését érintő munkavállalói sztrájk, demonstráció, polgári engedetlenség, – társadalmi, civil szervezetekkel, az utasokkal, a lakosság nagyobb csoportjával, a piaci szereplőkkel, a társaságot érintő hatósági intézkedésekkel stb. kapcsolatos olyan konfliktus, amely hatással lehet a társaság jó hírére, – halálos vagy súlyos munkabaleset, – kulcsfontosságú munkavállaló halála, – a közélet tisztaságát, a társaság jó hírét sértő események, – a társaság gazdálkodását súlyosan sértő, veszélyeztető bűncselekmények, események, – a szolgálati helyen történt lőfegyverhasználat, – az informatikai rendszerek elleni vírustámadás, hacker-betörés, a rendszerek károsítása, összeomlása, adatok elvesztése, rosszhiszemű megváltoztatása, – olyan események, melyek súlyosan érintik vagy érinthetik a társaság érdekeit, jó hírnevét (perek, államigazgatási és más eljárások stb.), – vállalatvezetési konfliktusok (csoportos létszámleépítés, átszervezés), – a társaságot érintő, jelentős médiahatást kiváltó események. Kulcsfontosságú munkavállaló: akinek más munkavállaló által történő helyettesítése a szervezet zavartalan működése szempontjából vagy a munkavállaló feladatainak ellátásához szükséges képzettség, speciális ismeretek vagy a munkakörben történő foglalkoztatáshoz szükséges egyébfeltételek hiánya miatt csak átmenetileg és rövid ideig lehetséges. 4.1.1.2. Halálos vagy súlyos munkabaleset, vagy a munkahelyen bekövetkezett természetes halál esetén a munkavállalóval közös háztartásban élő hozzátartozó

16. szám


értesítéséről annak a társaságnak a munkáltatói jogkört gyakorló vezetője köteles gondoskodni, akinek az irányítása alá tartozó szervezetébe a munkavállaló tartozik. 4.1.1.3. Az informatikai rendszerek elleni vírustámadás, hacker-betörés, a rendszerek károsítása, összeomlása, adatok elvesztése, rosszhiszemű megváltoztatása, rendkívüli esemény bármelyik informatikai alkalmazást érintő bekövetkezése esetén az adott alkalmazás Rendszerszintű Informatikai Biztonsági Szabályzata és/vagy a működésfolytonossági terve szerint kell eljárni. 4.1.1.4. Az informatikai rendszereket érintő rendkívüli események által okozott károk enyhítésére, illetve a feldolgozó képesség bármely okból bekövetkező hosszabb kiesésének csökkentése érdekében a MÁV társaságoknak a biztonsági osztálytól függően kötelező működés-folytonossági tervet készíteni a MÁV Zrt. Informatikai Biztonsági Szabályzata szerint. A katasztrófa súlyosságú működés-folytonossági események informatika kezeléséről a MÁV Zrt. katasztrófavédelmi és polgári védelmi feladatainak ellátásáról szóló 33/2009. (V. 1. MÁV Ért. 15.) VIG számú vezérigazgatói utasítás „Intézkedések informatikai vészhelyzetek megelőzésére” c. melléklete rendelkezik. 4.1.2. A vonatközlekedés zavarát okozó rendkívüli események 4.1.2.1. A MÁV társaságok üzem- és operatív irányítási szervezetei kötelesek intézkedni a rendkívüli események miatt kialakult zavarok megszüntetésére. Az üzem- és operatív irányítási szervezetek tevékenységének összehangolásáért a Forgalmi üzemviteli igazgatóság hálózati főüzemirányítója a felelős. Ezek az események: – baleset, veszélyeztetés, – a vasúti közlekedés biztonsága elleni szándékos vagy gondatlan cselekmény, vasúti jármű hatalomba kerítése, – tűzeset, robbanás, – veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása, vegyi szennyeződés, – a közlekedő, feltartóztatott, feloszlatott vonaton fuvarozott veszélyes árut érintő lopás (dézsmálás), rongálás, – a nagy kockázattal járó veszélyes árut szállító áruszállító kocsi kocsizárának sérülése vagy hiánya, – környezetszennyezés, – forgalmi vagy műszaki nehézmény, – a vasút területén tartózkodók sérelmére elkövetett lopás, rablás, kifosztás, más erőszakos

– – –

– –

1665

bűncselekmények (pl. garázdaság, rendzavarás, testi sértés stb.), a szolgálati helyen történt lőfegyverhasználat, sugárzó anyag észlelése, vagy beavatkozást igénylő sugárszennyeződés, a vasútüzem biztonságát, a személy- és vagyonbiztonságot sértő vagy veszélyeztető, elháríthatatlan külső okból bekövetkezett esemény (árvíz, belvíz, földrengés, földcsuszamlás, talajerózió, viharkár, nukleáris veszély, járványveszély stb.), közlekedő vonatot, a vasúti infrastruktúrát és annak elemeit, vasúti szolgálati helyet érintő közveszéllyel fenyegetés, – személyszállító vonat huzamosabb ideig történő feltartóztatása, nyílt vonalon történő veszteglése.

4.1.3. A MÁV-csoportot érintő válsághelyzetek 4.1.3.1. A MÁV-csoportot érintő, válsághelyzetnek minősülő események: a)

vasúti tömegszerencsétlenség (ha a balesetben legalább kilenc személy megsérül), b) vasúti halálos tömegszerencsétlenség (ha a balesetben legalább egy személy meghal és további kilenc személy megsérül), c) védett vezetőket szállító vonattal történő baleset, d) nukleáris anyagot szállító vonattal történő baleset, e) a MÁV társaságok bármely létesítményét, munkavállalóját érintő terrorcselekmény, f) veszélyes árut szállító vonattal történt baleset, amely súlyos tömegszerencsétlenséget okoz, illetve lakott területet érint, g) személyszállító vonat közfeltűnést keltő feltartóztatása. Közfeltűnést keltőnek kell tekinteni a személyszállító vonat feltartóztatását, ha annak várható időtartama meghaladja a 120 percet, továbbá a várható várakozási időtől függetlenül, ha a feltartóztatás időpontjában a külső levegő hőmérséklete + 5C fok alatt vagy + 30C fok felett van, valamint ha a feltartóztatás az 1. számú melléklet 5.5.3. pontjában felsorolt helyeken történt. 4.1.3.2. Válsághelyzetnek minősül a MÁV-csoport működési körén kívül eső olyan ok is, amely jelentős hatással van a vasúti infrastruktúra üzemeltetésére (vasúti pálya közelében lévő létesítményekben kialakult válsághelyzet vagy válság, a lakosság vasúton történő kitelepítésének szükségessége stb.), továbbá az arra illetékes állami szervezet által kihirdetett (elrendelt) szükséghelyzet vagy veszélyhelyzet, ha az annak kihirdetésére okot adó esemény közvetlenül és súlyosan károsítja, veszélyezteti, vagy veszélyeztetheti a vasúti infrastruktúra üzemeltetését, a forgalom szervezését,

1666


irányítását (külső fegyveres támadás, fegyveres konfliktus, ipari, természeti, biológiai katasztrófa, tűz stb.). 4.1.3.3. A 4.1.3.1. és a 4.1.3.2 pontokban felsorolt válsághelyzetekben a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatóság vezetője a rendkívüli esemény helyszínén gondoskodjon a sajtó jelenlévő képviselőinek tájékoztatásáról, indokolt esetben sajtóközpont működtetéséről, és az ehhez szükséges feltételek biztosításáról. A kommunikációs igazgató más rendkívüli esemény helyszínén is elrendelheti a helyszíni tájékoztatást, illetve a sajtóközpont működtetését, különösen azokban az esetekben, amikor az esemény következtében a vonatközlekedés zavara következik be. 4.1.3.4. Személyszállító vonat huzamosabb ideig tartó, vagy közfeltűnést keltő feltartóztatása, nyílt vonalon történő veszteglése esetén követendő eljárást az 1. sz. melléklet tartalmazza. 4.2. A MÁV-csoportba tartozó társaságok üzemirányítási és az operatív irányítási szolgálatot ellátó munkavállalóinak feladata, felelőssége és hatásköre 4.2.1. A MÁV-csoportba tartozó társaságok üzemirányítási és az operatív irányítási tevékenységet ellátó munkavállalók: – – – – – – – – – – – – – – – –

hálózati főüzemirányító, rendkívüli helyzeteket kezelő irányító, területi főüzemirányító, forgalmi vonalirányító, központi forgalomirányító rendelkező forgalmi szolgálattevő, forgalmi szolgálattevő, távközlési diszpécser, biztosítóberendezési diszpécser területi pályalétesítményi diszpécser, ingatlankezelési diszpécser hálózati gépészeti főirányító, területi gépészeti főirányító, hálózati személyszállítási főirányító, területi személyszállítási főirányító, MÁVINFORM ügyeletese, vasútvállalati irányító (kapcsolattartó)

E munkavállalók feladatait, felelősségét és hatáskörét, a vonatforgalom operatív tervezésének szabályait az F. 3. számú utasítás, valamint az érintett társaságok belső utasításai szabályozzák. 4.2.2. Az Üzemirányítási Központ hálózati főüzemirányítója a rendkívüli események bekövetkezése esetén ellátja a részére meghatározott feladatokat. A MÁV tár-

16. szám

saságok menedzsmentjeinek általános nappali munkaidején kívül, mint a MÁV-csoport vezetőügyeletese az elnök-vezérigazgató nevében jár el, rendelkezéseinek végrehajtása szervezeti egységtől és vasúti társasági hovatartozástól függetlenül – valamenynyi szervezeti egység számára kötelező. A hálózati főüzemirányítónak az operatív irányítók felé rendelkezési joga van a pálya-, villamos-, távközlési-, biztosítóberendezés helyreállítás elvégeztetésére, illetve több párhuzamosan folyó munka esetén a helyreállítási munkálatok sorrendjének meghatározására. Kapcsolatot tart a balesetvizsgáló bizottság vezetőjével, és/vagy a kárhely-parancsnokokkal, szakmai helyreállítás vezetővel. 4.2.3. A hálózati főüzemirányító a vonatforgalom lebonyolításának irányítása, felügyelete, ellenőrzése és az F. 3. utasításban meghatározott feladatai mellett: a) közvetlenül irányítja, felügyeli a rendkívüli helyzetet kezelő irányító tevékenységét, b) koordinálja az állomási utastájékoztatást, c) felügyeli, ellenőrzi az 1/A. az 1/B. az 1/C. és az 1/D számú mellékletben előírt értesítések végrehajtását, továbbá az értesítések alapján a hálózati szintű szakmai operatív irányítók intézkedéseinek végrehajtását, d) közlekedő vonat súlyos balesete vagy egyéb más súlyos esemény bekövetkezéséről az elnök-vezérigazgatónak, az általános vezérigazgató-helyettesnek, a forgalmi üzemviteli igazgatónak és a biztonsági főigazgatónak jelentést tesz az 1/C. melléklet szerint, illetve végrehajtja e vezetőknek az elnök-vezérigazgató szóbeli tájékoztatására vonatkozó utasítását az egyéb eseményekre vonatkozóan, e) a központi válságkezelő törzs működésének megkezdésére vonatkozó döntés alapján értesíti a törzs tagjait, f) a központi válságkezelő törzs működésének megkezdésétől biztosítja a központi válságkezelő törzs információigényének teljesítését, intézkedik a törzs vezetője rendelkezéseinek végrehajtására, g) kapcsolatot tart a válsághelyzet kezelésében résztvevő külső szervezetek ügyeleti szolgálataival (Különösen: a közlekedésért felelős minisztérium, mentőszolgálat, katasztrófavédelem, rendőrség, tűzoltóság, Vasúti Pályakapacitás Elosztó Kft.). 4.2.4. A hálózati főüzemirányító kapcsolatot tart a MÁV-csoportba tartozó vasúti társaságok hálózati főirányítóival, diszpécsereivel, a vasúti pályahálózatot használó más vállalkozó vasútvállalatok irányító szolgálataival (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóival, ügyeleteseivel).

16. szám


1667

4.3. A jelentési, értesítési, tájékoztatási kötelezettség teljesítésének rendje

a hálózati üzem- és operatív irányítási szervezetre vonatkozóan a Hálózat-hozzáférési Szerződés szabályozza.

4.3.1. A rendkívüli események bekövetkezése esetén a jelentési, tájékoztatási, értesítési rendre vonatkozó rendelkezések végrehajtásának alapelvei:

4.4. A központi válságkezelő törzs létesítésének és működtetésének feladatai

–

–

–

–

–

a MÁV-csoportba tartozó társaság munkavállalójának munkaköri kötelessége az általa észlelt vagy a tudomására jutott rendkívüli eseményt és annak ismert hatását, következményét a szolgálati út betartásával jelenteni, a MÁV Zrt. hálózati főüzemirányítója részére minden rendkívüli eseményt jelenteni kell. A 4.1.1. pontban felsorolt eseményeket - a halálos és a súlyos munkabaleset, valamint a lőfegyverhasználat kivételével - csak akkor kell jelenteni, ha az a vasúti közlekedésre közvetlen hatással van, a hálózati főüzemirányító értesítése a MÁV társaságok üzem- és operatív irányítási szolgálatain keresztül, a szolgálatok hierarchikus felépítésére figyelemmel történik. A MÁV társaságok területi irányító szervezeteinek vezetői a jelentési, értesítési, tájékoztatási kötelezettségük teljesítése során először a hálózati főüzemirányítót értesítsék. amennyiben a jelentésre kötelezett személy, illetve a szolgálati hely vezetője a rendkívüli eseményről a területi főüzemirányítót nem tudja értesíteni, az értesítési kötelezettség annak a társaságnak az operatív irányítási szolgálatát terheli, aki az értesítést kapta, az értesítési, tájékoztatási kötelezettség az 1. számú mellékletben felsorolt szervezetekre, személyekre terjed ki. Ettől eltérően más szervezet, személy értesítését a Biztonsági főigazgatóság vasútbiztonság vezető és az Üzemirányítási Központ vezetőjének együttes javaslatára a biztonsági főigazgató engedélyezheti, és intézkedik az utasítás 1. mellékletének módosítására.

4.3.2. A rendkívüli események bekövetkezése esetén az értesítés rendjét ezen utasítás 1. számú melléklete szabályozza. 4.3.3. A vonatközlekedési zavarok megszüntetése, a menetrend szerinti közlekedés helyreállítása érdekében: – a hálózati üzem- és operatív irányítási szervezete és a MÁV társaságokon kívüli hálózati hozzáférésre jogosultak viszonyát, feladataikat, kötelezettségeiket, – az értesítés, tájékoztatás rendjét, – az üzemzavar, illetve veszélyhelyzet esetén követendő eljárási szabályokat

4.4.1. Rendkívüli esemény esetén a jelentkező többlet emberi erőforrás szükséglet, pénz, eszköz- és anyagfelhasználás biztosítása érdekében, amennyiben a jelentkező igények az esemény helyszíne szerint illetékes területi válságkezelési törzs lehetőségeit meghaladják, a kárelhárítás és a helyreállítás, továbbá a 4.1.3.1. a)-f) és a 4.1.3.2. pontokban megjelölt események időszakában központi válságkezelő törzset kell működtetni. 4.4.2. Az általános vezérigazgató-helyettes a 4.1.1.1., a 4.1.2.1 és a 4.1.3.1. g) pontokban foglalt események bekövetkezése esetén elrendelheti, a 4.1.3.1. a)-f) és a 4.1.3.2. pont alatti események esetén elrendeli a központi válságkezelő törzs működtetését. 4.4.3. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója elrendelheti, a rendkívüli eseménnyel érintett MÁV társaság, illetve MÁV szervezet vezetője kezdeményezheti a központi válságkezelő törzs megalakulását, ha az esemény több társaság vagy szervezet tevékenységét érinti, vagy az esemény súlya, a közvélemény vagy a médiavisszhang jelentős hatással van a MÁV-csoport tevékenységére, megítélésére. 4.4.4. A forgalmi üzemviteli igazgató vagy a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója kezdeményezheti a központi válságkezelő törzs összehívását, ha a válsághelyzet a hálózati főüzemirányító szintjén már nem kezelhető vagy az általános vállalatvezetési rendtől eltérő intézkedésekre, az erőforrások átcsoportosítására vagy pótlólagos erőforrások bevonására van szükség. 4.4.5. A Központi Válságkezelő Törzs működésének megkezdésétől az események kezelését a Forgalmi üzemviteli igazgatóság hálózati főüzemirányítója a Központi Válságkezelő Törzs vezetőjének rendelkezéséire figyelemmel köteles végezni, a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító bevonásával. 4.4.6. A Központi Válságkezelő Törzs feladatai: –

–

a rendkívüli esemény következtében kialakult rendkívüli helyzet elemzése, értékelése, a kárelhárításhoz és a helyreállításhoz szükséges központi intézkedések kidolgozása; az elnök-vezérigazgató, az általános vezérigazgató-helyettes, és a forgalmi üzemviteli igazgató hatáskörébe tartozó, a válságkezeléssel összefüggő döntések előkészítése;

1668


–

–

–

–

–

a központi intézkedések végrehajtásához szükséges tervezési és szervezési feladatok végrehajtása, a rendelkezésre álló emberi erőforrások, anyag- és eszközkészletek, valamint a kárelhárítási, helyreállítási igények felmérése; a szükséges személyi, tárgyi és pénzeszköz átcsoportosítások irányítása, központi beszerzések bonyolítása, a MÁV Zrt. Alapszabályában meghatározott korlátok között; a fővárosi/megyei védelmi bizottság összehívásának kezdeményezése, az állami, önkormányzati, társadalmi és gazdálkodó szervezetek bevonásának szervezése, a szükséges együttműködési megállapodások előkészítése, koordinálása; a rendkívüli esemény miatt a vasúti közlekedés, a személy- és áruszállítás megszokott rendjének helyreállítása, a szükséges rendkívüli forgalomszervezési, ideiglenes üzemviteli feladatok meghatározása, irányítása; a társasági szintű válságkommunikációs feladatok ellátása.

4.4.7. A Központi Válságkezelő Törzs vezetője az általános vezérigazgató-helyettes, illetve az általa ezzel a feladattal megbízott vezető. A válságkezelő törzs munkáját a válságtörzs titkársága segíti, melynek vezetője a Pályavasúti működéstámogatás szervezet vezetője. A törzs tagjai: –

a MÁV Zrt. részéről – műszaki felügyeleti és technológiai igazgató (a Központi Válságkezelő Törzs vezetőjének helyettese) – a biztonsági főigazgató, – gazdasági vezérigazgató-helyettes, – a humánerőforrás vezérigazgató-helyettes, – a jogi igazgató, – a kommunikációs igazgató, – forgalmi üzemviteli igazgató, – pályavasúti beszerzési igazgató, – műszaki lebonyolítási igazgató, – infokommunikációs igazgató, – MÁV Szolgáltató Központ Zrt. vezérigazgatója, illetve az általa meghatározott szakmai vezető(k), –

a válságkezelésbe történő bevonás esetén a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója, illetve az általa kijelölt vezető(k),

–

külső szervezetek (pl. katasztrófavédelem, rendőrség, honvédség, nemzetbiztonsági szolgálatok stb.) meghívott képviselői, akik

16. szám

feladataikat személyesen, vagy kijelölt munkatársaik útján látják el. A válságkezelő törzs vezetője további személyek bevonását rendelheti el. 4.4.8. A válságtörzs létrehozásától kezdve válságkommunikációs központot és sajtóközpontot kell működtetni. Ki kell jelölni a válságtörzs, a válságkommunikációs központ és a sajtóközpont helyét, meg kell határozni a működéshez szükséges feltételeket, különös tekintettel az események és az intézkedések dokumentálására, a dokumentálás rendjére. 4.4.9. A központi válságkezelő törzs működéséhez szükséges elhelyezési (helyiség, bútorzat stb.), informatikai és távközlési feltételekről a vagyonkezelési és gazdálkodási igazgató, valamint az infokommunikációs igazgató gondoskodik. 4.4.10. A működés elrendelése esetén a törzs vezetőjének és tagjainak kiértesítéséről munkaidőn kívül a hálózati főüzemirányító gondoskodik. 4.4.11. A Központi Válságkezelő Törzs tevékenységét a)

a téli időjárás miatt kialakult rendkívüli esemény időszakában a D. 4. utasításban megjelölt Központi Operatív Bizottság, b) árvíz esetén a magyarországi folyókon levonuló árvizek vasútvonalakat károsító hatásainak mérséklésére vonatkozó intézkedési tervben (17/2006. (IV. 14. MÁV Ért. 15.) VIGH számú utasítás) meghatározott Központi Árvízvédelmi Operatív Bizottság c) a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 31. § (1) bekezdése alapján fenntartási, helyreállítási kötelezettség alá tartozó létesítményekben bekövetkezett rendkívüli esemény esetén a létesítmény ideiglenes vagy végleges helyreállításával kapcsolatos feladatokat - a rendkívüli események következtében szükségessé váló ideiglenes és végleges helyreállítási tevékenységek megszervezéséről és végrehajtásáról szóló 4/2012. (MÁV. Ért. 10) IÁVIGH számú utasítás szerint - a koordináló csoport és központi vagy a területi helyreállítási szervezet látja el. A központi válságkezelő törzs működése esetén a központi helyreállítási szervezet tevékenységét a központi válságkezelő törzs irányítja. 4.4.12. Területi válságkezelő törzsek

16. szám


4.4.12.1. TERÜLETI VÁLSÁGKEZELŐ TÖRZS MŰKÖDÉSÉT RENDELHETI EL: a) b) c) d) e)

az általános vezérigazgató-helyettes, a forgalmi üzemviteli igazgató, műszaki felügyeleti és technológiai igazgató, a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója, a pályavasúti területi igazgató.

4.4.12.2. A Területi Válságkezelő Törzset a pályavasúti területi igazgatóság központjában kell létrehozni a 4.4.12.1. pont szerint vagy a MÁV társaságok vezetőinek kezdeményezésére. A területi válságkezelő törzs vezetője a pályavasúti területi igazgató. A törzs tagjai: a) a pályavasúti területi igazgatóság szakmai szervezeteinek vezetői, b) a MÁV-START Zrt. illetékes területi szervezeteinek vezetői (a saját működési területén és/vagy a MÁV Zrt. debreceni pályavasúti területi igazgatóságot érintő esetekben a Záhony-Port Zrt. kijelölt vezetője), c) a Területi vasútbiztonság vezetője, d) MÁV Szolgáltató Központ Zrt. területi szolgáltató központ vezetője, e) a pályavasúti területi igazgató által meghatározott személyek. A törzs tagjai feladataikat személyesen vagy az irányításuk alá tartozó szervezetek munkavállalóinak bevonásával látják el. 4.4.12.3. A TERÜLETI VÁLSÁGKEZELŐ TÖRZS FELADATA ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉRE KITERJEDŐEN

a)

b) c)

d)

súlyos szerencsétlenség (baleset), katasztrófa, személyszállító vonat huzamosabb ideig tartó, vagy közfeltűnést keltő feltartóztatása, nyílt vonalon történő veszteglése vagy más rendkívüli esemény bekövetkezése, illetve annak közvetlen veszélye esetén kialakult rendkívüli üzemviteli helyzet elemzése, értékelése, az operatív üzemirányító szolgálat tevékenységének segítése, ellenőrzése, felügyelete, a munkavállalók széles körét érintő járvány esetén a megfelelő intézkedések megtétele, kárelhárításhoz és a helyreállításhoz (a vasúti forgalom megindításához) szükséges azonnali intézkedések megtétele, a válságkezelő törzsben részt vevő vezetők hatáskörét és lehetőségeit meghaladó ügyekben intézkedések kezdeményezése az irányító szervezeténél vagy a központi válságkezelő törzsnél, a központi válságkezelő törzs intézkedései alapján szükséges tervezési, szervezési feladatok végrehajtása,

e)

f)

g) h)

i)

1669

a vonatközlekedés zavartatásának csökkentése, személy- és áruszállítás rendjének helyreállítása, a szükséges rendkívüli forgalomszervezési, ideiglenes üzemviteli feladatok meghatározása, közvetlen irányítása, a rendelkezésére álló és az utastájékoztatáshoz szükséges információ biztosítása, a kárhelyparancsnok, kárhelyparancsnokhelyettes munkájának támogatása, a mentésben, segítségnyújtásban, helyreállításban közreműködő vasúti szervezetek együttműködésének megszervezése, tevékenységének összehangolása, a megyei (fővárosi) védelmi bizottság és a központi válságkezelő törzs folyamatos tájékoztatása, együttműködés a veszélyhelyzet megelőzésében, a következmények felszámolásában részt vevő rendvédelmi, katasztrófavédelmi, polgári védelmi szervezetekkel, a Kommunikációs igazgatóság folyamatos tájékoztatása a válságkommunikációs feladatok hatékony ellátása érdekében.

A Területi Válságkezelő Törzs vezetője jogosult a kialakult helyzettől, a védekezés és a kárelhárítás feladataitól függően az illetékességi területén működő más vasúti szerv vezetőjét, munkavállalóját a törzs munkájába bevonni, a védelmi, illetve a kárelhárítási munkálatokban részvételre kötelezni. 4.4.12.4. A TERÜLETI VÁLSÁGKEZELŐ TÖRZS HELYETT a) b)

c)

a téli időjárás miatt kialakult rendkívüli esemény időszakában a D. 4. utasításban megjelölt területi szervezetek, árvíz esetén a magyarországi folyókon levonuló árvizek vasútvonalakat károsító hatásainak mérséklésére vonatkozó intézkedési tervben (17/2006. (IV. 14. MÁV Ért. 15.) VIGH számú utasítás) meghatározott területi és helyi szervezetek működnek, a 4.4. 11. c) pont szerint az ideiglenes vagy végleges helyreállításával kapcsolatos feladatokat a területi helyreállítási szervezet, látja el. A területi válságkezelő törzs működése esetén a helyreállítási szervezet tevékenységét a területi válságkezelési törzs irányítja, több pályavasúti területi igazgatóságot érintő rendkívüli esemény estén a területi helyreállítási szervezetek munkájának irányításáért, összehangolásáért a központi helyreállítási szervezet felelős.

4.5. A válságkezeléssel összefüggő dokumentumok kezelése

1670


4.5.1. A válságkezeléssel kapcsolatos, a központi és a területi válságkezelő törzsek működésének időszakában e szervezeteknél keletkezett dokumentumok központi és területi szinten egyaránt az elektronikus irat és dokumentumkezelő rendszerben kerülnek elhelyezésre és tárolásra, a MÁV Zrt. valamint az érintett leányvállalati csoport Iratkezelési Szabályzata szerint. 4.5.2. A dokumentumokat nyomtatott formában a válságkezelő törzsek vezetőinél, helyetteseiknél kell tartani, az ügykezelési előírások, minősített iratok esetében a minősített iratok kezelésére vonatkozó szabályozás szerint. A nyomtatott dokumentációhoz hozzáférést a válságkezelési törzsek tagjai részére a válságkezelő törzs vezetője, illetve helyettese engedélyezhet. 4.5.3. Ezen utasítás 5.1. pontjában megjelölt dokumentumok egy-egy példányát a Biztonsági főigazgatóság Vasútbiztonság szervezeténél és a Pályavasúti területi igazgatóságokon hozzáférhető helyen kell tartani. 4.6. Válságkezelési feladatok veszélyhelyzetben vagy szükségállapot időszakában 4.6.1. A katasztrófahelyzetben kihirdetett veszélyhelyzetben vagy a veszélyhelyzetet meghaladó méretű katasztrófa esetén kihirdetett szükségállapot időszakában, továbbá a MÁV Zrt. felügyeletét ellátó minisztérium rendelkezése alapján a védekezést a MÁV társaságokon kívüli szervezetek irányítják, melyek az állami irányítás rendszerében feladatokat határozhatnak meg a MÁV társaságok részére. 4.6.2. A megyei (fővárosi) védelmi bizottságokban a MÁV társaságok képviseletét a pályavasúti területi igazgatók, illetve az általa kijelölt vezetők látják el. Erről ezen utasítás kihirdetését követő 15 napon belül a pályavasúti területi igazgatóknak az illetékes védelmi bizottságokat értesíteni kell. Az igazgatók részére a feladat ellátásához szükséges adatokat, információkat az illetékes szakágaknak, valamint a MÁV társaságoknak biztosítaniuk kell. 4.6.3. A közlekedésért felelős minisztérium védelmi bizottságában a MÁV társaságokat az általános vezérigazgató-helyettes képviseli. Tevékenységét személyesen vagy kijelölt vezető munkatársa útján, a Biztonsági főigazgatóság és a MÁV társaságok támogatásával látja el. 4.6.4. A Helyi Védelmi Bizottságokba történő meghívás esetén a területileg illetékes pályavasúti területi igazgató jelöli ki a vasúti összekötőt. A kijelölt vasúti összekötők a Helyi Védelmi Bizottság döntése alapján vesznek részt a védel-

16. szám

mi bizottságra háruló honvédelmi, polgári védelmi és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában. A védelmi bizottságokba meghívott vasúti képviselők általános feladata: a) folyamatos kapcsolattartás biztosítása a védelmi bizottság és a területi válságkezelő törzs között, c) a védelmi bizottság által meghatározottak szerint részvétel a jelentő-tájékoztató rendszer működtetésében, c) a vasúti közlekedésre, a vasúti szervezetek működésére, műszaki mentési, segélynyújtási tevékenységére, a megelőzés, a kárelhárítás helyzetére vonatkozó adatok, információk folyamatos gyűjtése, a védelmi bizottság rendelkezésére bocsátása, d) a vasúti üzemvitelt, a vasúti szervek mentésben történő részvételét érintően közreműködni a védelmi bizottság döntéseinek előkészítésében, a döntéseknek a vasúti szervekhez történő eljuttatásában. 4.6.5. Valamennyi pályavasúti területi igazgató köteles haladéktalanul bejelenteni a területi vasútbiztonsági szervezeten keresztül a MÁV Zrt. Biztonsági főigazgatóságára először szóban, majd írásban a vonatkozó államigazgatási határozat másolatának megküldésével, ha a szervezetet vagy a létszámába tartozó munkavállalót érintően: a)

b) c) d)

e)

a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester vagy a polgármester a polgári védelmi kötelezettség teljesítése, a polgári védelmi feladatok tervezése és végrehajtása érdekében a munkavállalóról, a szervezet technikai eszközeiről adatszolgáltatást kértek; hatósági határozattal munkahelyi polgári védelmi szervezet megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását rendelték el; általános polgári védelmi alapterv és/vagy veszélyelhárítási alapterv kidolgozására kötelezték; a védekezést közvetlenül irányító vezető azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálatokban történő közvetlen részvételre, a védekezés céljára alkalmas ingó- és ingatlanvagyon rendelkezésre bocsátására, igénybevételének tűrésére kötelezte; a megyei, fővárosi, helyi védelmi bizottság a védekezés irányítása, vagy képzés, gyakorlat céljából a katasztrófavédelmi vagy polgári védelmi feladataiba bevonta.

16. szám


4.7. A kommunikációra vonatkozó általános rendelkezések válsághelyzetek idején Általános szabályok 4.7.1. A válságkommunikációs tevékenységet a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója irányítja. A válságkezelő törzs tagjai kötelesek a kommunikációs vezető munkáját támogatni, szükség esetén szakértőket biztosítani a kommunikációs üzenetek, érvek megalapozottságának, szakszerűségének biztosítása érdekében. 4.7.2. Válsághelyzet bekövetkezése esetén a válsággal kapcsolatban bármilyen, a MÁV társaságokra vonatkozó közlemény, nyilatkozat csak a válságkezelő törzs vezetőjének engedélyével tehető közzé. Ha a válságkezelő törzs vezetője nem az általános vezérigazgató-helyettes, a közzétételhez kell a MÁV Zrt. kommunikációs igazgató hozzájárulása is. A válságkezelő törzs erre kijelölt tagján kívül minden más munkavállaló számára szigorúan tilos a válsághelyzetről magáról, vagy azzal kapcsolatos bárminemű tényről harmadik személynek információt szolgáltatni. Harmadik személynek minősülnek a MÁV-csoport munkavállalóin kívüli természetes személyek – családtagok, barátok, ismeretségi kör; valamint egyéb jogi személyek, akár jogviszonyban állnak a MÁV társaságokkal, akár nem –, különösen a média képviselői, egyéb szervezetek, személyek. Ez a tilalom vonatkozik azon munkavállalókra is, akiknek nincs munkahelyi feladata a válság kezelésével kapcsolatban. A tilalom nem vonatkozik a jogszabályban, belső utasításban előírt jelentési, értesítési, tájékoztatási kötelezettségre, az utastájékoztatási tevékenységre, továbbá a szakszervezeti tisztségviselőkre és tagokra a MÁV-csoport működését érintő munkavállalói megmozdulással, demonstrációval összefüggésben, továbbá a 4.7.15. - 4.7.17. pontokban meghatározott esetekre és személyekre. 4.7.3. A MÁV társaságok vezetői vagy a válságkommunikációért felelős munkavállalói a rendkívüli esemény hatása elleni védekezéshez, illetve az utastájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékben haladéktalanul kötelesek a belső információs hálózaton keresztül tájékoztatni az érintett munkavállalókat a válsághelyzet kialakulásáról, és egyben informálni a munkavállalókat azon kötelező tartalmú nyilatkozatról, melyet szükség esetén használhatnak, amikor harmadik személyek hozzájuk intézett kérdéseire válaszolnak. Eltérő tartalmú tájékoztatásig a munkavállalók az alábbi kijelentéseket kötelesek tenni harmadik személyek részére: „Kérem, az eseménnyel kapcsolatos bármilyen információért forduljon a MÁV Zrt. kommunikációért felelős munkatársaihoz.”

1671

Amennyiben a válságkommunikációért felelős személy nem elérhető, úgy az illetékes válságkezelő törzs vezetője jelöli ki a tájékoztatásért felelős munkavállalót. 4.7.4. A média részéről a munkavállalókhoz érkező újságírói telefonhívást, elektronikus levelet és egyéb megkeresést haladéktalanul a Válságkommunikációs Csoport vezetőjéhez (kommunikációs igazgató) kell továbbítani. Minden egyéb telefonon történő megkeresés esetén, amennyiben a telefonhívást a munkavállaló a szolgálati út betartatásával nem tudja továbbítani (pl. a vonalak túlterheltsége miatt), fel kell jegyezni a hívás idejét, az érdeklődő fél nevét, az általa képviselt szervezetet (vagy azt az indokot, amire hivatkozva információt kér, pl. hozzátartozó, helyi lakos, szerződött partner, beszállító, média), telefonos elérhetőségét és a szükséges intézkedést (pl. visszahívást kér). Az írásos feljegyzéseket a Válságkezelő törzs részére a feljegyzést készítő olvasható nevével, üzemrészleg és telefonos elérhetőség megadásával, illetőleg a telefonon történt megkeresés pontos idejének feltüntetésével a lehető legrövidebb időn belül továbbítani kell. (A Kommunikációs igazgatóság elérhetőségei: vasúti tel.: 01/31-86; városi tel.: 06-1-511-3186; e-mail: [email protected]; MÁVINFORM: vasúti tel.: 01/37-00; városi tel.: 06-1-342-0700.) 4.7.5. A válságkommunikáció keretében adott sajtónyilatkozattal, ténynyilatkozattal szemben támasztott alapvető követelmények: – kizárólag olyan információk kerüljenek átadásra, amelyek valóságtartalma ellenőrzött; – biztosítsa a média folyamatos tájékoztatását; – legyen tárgyilagos, ne épüljön feltételezésekre; – ne hallgassa el a rossz híreket, de ne keltsen pánikot, nyugtassa meg a közvéleményt; – legyen egyeztetett a biztonsági esemény következményei elhárításában, a válsághelyzet kezelésében érintett más szervezetek (pl. katasztrófavédelem, rendőrség, közlekedési hatóság, kormányzati-, közlekedésbiztonsági szervezetek stb.) sajtónyilatkozataival. El kell kerülni, hogy meg nem erősített, egymásnak ellentmondó információk kerüljenek nyilvánosságra, amelyek találgatásokra, félreértésekre adhatnak okot.

1672


Utastájékoztatás 4.7.6. A vasúti közlekedést is érintő válsághelyzet esetén az utazóközönséget az információk megszerzését követően soron kívül, egyértelműen, lényegre törően, a bekövetkezett válsághelyzet típusára kiterjedően kell tájékoztatni oly módon, hogy az elhangzottak a tájékoztatottak körében ne keltsenek pánikot és ne okozzanak zavart. A tájékoztatási kötelezettség kiterjed a beállt változások közlésére is. 4.7.7. Az utazóközönséget is érintő válsághelyzet esetén értesíteni kell az utasokat a bekövetkezett esemény okáról, a vonat várható késéséről, az esetleges csatlakozás elmaradásáról, kerülőútirányon át, avagy alternatív személyszállítási szolgáltatásról (vonatpótló autóbusszal történő közlekedésről, illetve más személyszállítási közszolgáltatást végző vállalatok járatainak igénybevételi lehetőségéről), a menetrendtől eltérő megállásokról, a menetdíj visszatérítések lehetőségéről. Az utasokat, az utazni szándékozókat a vasúti közlekedést érintő változásokról haladéktalanul értesíteni kell a fedélzeti, valamint az állomási tájékoztatási eszközein, valamint a sajtón, a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. weboldalain keresztül is, összhangban a válságkezelő törzs által meghatározott üzenetekkel. a)

b)

c) d)

e)

A közlekedési információkat a MÁVINFORM juttatja el a médiának sajtóközlemény és nyilatkozat formájában. A MÁVINFORM feladata továbbá a MÁV Zrt. kezelésében álló honlap hírrovatain keresztül informálni az utazókat. E terület felelőse a Kommunikációs Igazgatóság; A fedélzeti utastájékoztatás a közszolgáltatási szerződés értelmében a MÁV-START Zrt. feladata és felelőssége. A válsághelyzetet előidéző esemény bekövetkezését követően az érintett vonatkísérő személyzet köteles a kialakult helyzetnek megfelelően folyamatos fedélzeti utastájékoztatást végezni, a kapott információkat továbbítani; A MÁV-START Zrt. weboldalát az arra kijelölt személyek folyamatosan kötelesek aktuális információkkal frissíteni; A vasúti közlekedést is érintő válsághelyzetben a forgalmi személyzet a közszolgáltatás keretében nyújtott utastájékoztatásra vonatkozó utasításnak megfelelően köteles eljárni; A balesetvizsgáló bizottság vezetője, a kárhelyparancsnok a szakmai helyreállítás vezető(k) kötelesek az utastájékoztatáshoz szükséges, azt segítő információkról tájékoztatni a hálózati főüzemirányítót, aki a hálózati személyszállítási főirányítóval együtt-

f)

16. szám

működve gondoskodik azok továbbításáról az utastájékoztatást végzők részére; Az operatív irányítási szolgálatot ellátó, valamint a válságkezelésben részt vevő egyéb munkavállalóknak a szolgálati út betartásával folyamatosan tájékoztatni kell a hálózati főüzemirányítót az esemény hatásában, következményében beállt változásokról, minden olyan körülményről, amely hatással lehet a vonatközlekedésre, az utasok és a vasúti közlekedés biztonságára.

Külső kommunikáció 4.7.8. Külső kommunikációnak minősül minden, a sajtónak adott írásos vagy szóbeli tájékoztatás, nyilatkozat. 4.7.9. Válsághelyzetekben a hatékony csoportszintű kommunikáció érdekében a MÁVcsoport társaságainak és a MÁV Zrt. szervezeti egységeinek külső kommunikációs tevékenységét a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatósága végzi. A Kommunikációs igazgatóság a szakmai kérdésekben köteles együttműködni az érintett szakmai szervezet vezetőjével, illetve a Kommunikációs igazgatóság köteles figyelembe venni a szakmai véleményt. A MÁV társaságok pénzügyi helyzete, a rendkívüli események által okozott veszteségek (vagyoni hátrány), illetve a válságkezelés során történt kiadások összege az érintett társaság, több társaságot érintő esemény a MÁV Zrt. pénzügyi szervezetének egyetértésével kommunikálható. 4.7.10. A külső válságkommunikációs tevékenység feladatai a)

b) c)

d) e)

Támogatni a MÁV Zrt. és a MÁV-csoport válságkezelési stratégiájának és üzleti céljainak megvalósítását, kialakítani és megvalósítani a MÁV-csoport válságkommunikációs stratégiáját; Megfogalmazni a csoportszintű válságkommunikáció követelményeit és alapelveit; Összehangolni a MÁV-csoport kommunikációs igényeit és meghatározni a csoportszintű válságkommunikáció formáját, meghatározni és kommunikálni a MÁV-csoport üzeneteit; Folyamatosan tájékoztatni a nyilvánosságot a MÁV-csoport válságkezelő tevékenységéről és eseményeiről; 24 órás vasútközlekedési utastájékoztatást biztosítani a www.mavcsoport.hu és a www.mav-start.hu megfelelő felületein a MÁVINFORM, valamint a sajtó segítségével;

16. szám

f)

g) h)

i)

j)


Szervezni és lebonyolítani a MÁV-csoport sajtóeseményeit (sajtótájékoztatókat, háttérbeszélgetéseket, interjúkat és más találkozókat a sajtó képviselőivel), folyamatosan kapcsolatot tartani a média képviselőivel; Meghatározni a nyilatkozási rendet és ellenőrizni a végrehajtását; A válság kialakulásáról és kezeléséről folyamatosan tájékoztatni a közlekedésért felelős minisztérium kommunikációért felelős vezetőit; Tervezni, irányítani és megvalósítani a napi válságkommunikációs tevékenységet. Elvégezni a válságkommunikációval kapcsolatos külső egyeztetéseket, az ennek keretében kapott és az utastájékoztatáshoz szükséges információkat továbbítani a MÁV Zrt. hálózati főüzemirányítójához; Gondozni és tartalmilag felügyelni a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. kapcsolódó internetes felületeit.

4.7.11. A MÁV-csoport társaságainak kommunikációs feladatait ellátó munkavállalók önállóan nem kommunikálhatnak, az ettől való eltérést kizárólag a válságkezelő törzs vezetője, illetve a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatósága az adott társaság/ szervezeti egység vezetőjével egyeztetve hagyja jóvá. A kommunikációs feladatokat ellátó munkavállalók kötelesek folyamatosan egyeztetni a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatóságával valamennyi kommunikációs kérdésben. 4.7.12. Válsághelyzetben a MÁV-csoport illetékes szervezeti egységei kötelesek a Kommunikációs igazgatóság munkáját segíteni, és az igazgatóság tudomására hozni mindazon tényeket, információkat, amelyek bármilyen kihatással lehetnek a kommunikációs tevékenységre. Ennek érdekében a MÁV társaságok, valamint a MÁV Zrt. szervezeti egységei kötelesek a tudomásukra jutott külső és belső – a MÁV Zrt. tájékoztatási körébe tartozó – adatot, információt a lehető legrövidebb időn belül megküldeni a Kommunikációs igazgatóság részére. A Kommunikációs igazgatóság a médiától érkező megkeresések esetén vagy a saját kezdeményezésére készülő külső megjelenésekhez aktuális szakmai információkat, háttéranyagokat kérhet be az adott témában érintett szervezeti egységektől. Ezeket a szervezeti egységek kötelesek a gyors és hiteles tájékoztatás érdekében haladéktalanul az igazgatóság rendelkezésére bocsátani. Amennyiben a megkeresés, vagy az arra adandó válasz terjedelme miatt a tájékoztatás a kért határidőn belül nem adható meg, erről a megkeresést küldő munkatársat a kézhezvételt követően haladéktalanul értesíteni kell, illetve amennyiben a válaszadáshoz a kértnél hosszabb időre van szükség, úgy ezt is jelezni kell.

1673

A Kommunikációs igazgatóság munkatársai szakmai információkért bármikor fordulhatnak a MÁV Zrt. és a MÁV társaságok illetékes szervezeti egységeihez személyesen, telefonon vagy e-mailben. 4.7.13. A MÁV-csoport társaságainak vagy szervezeti egységeinek szakmai területeinek válasza a kommunikációs igazgató jóváhagyásával tehető közzé, és azt a Kommunikációs igazgatóság juttathatja el a kérdést megfogalmazó újságíróhoz. 4.7.14. A sajtóval történő közvetlen kapcsolattartás feladatát a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatósága látja el a MÁV-csoport számára. Válsághelyzetben a MÁV-csoport bármely tagjához, a MÁV Zrt. bármely szervezeti egységéhez érkező sajtómegkeresést azonnal a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatóságához kell irányítani: írásban a [email protected] címre és/vagy a Kommunikációs igazgatóság telefonszámának megadása révén. 4.7.15. Válsághelyzetekben nyilatkozattételre az alábbi személyek jogosultak: a)

b)

a MÁV Zrt. és a MÁV-csoport képviseletében önálló nyilatkozattételre jogosult a MÁV Zrt. Igazgatóságának elnöke, a Felügyelő Bizottság elnöke, a társaság elnökvezérigazgatója, az általános vezérigazgató-helyettes és a kommunikációs igazgató, a konkrét válsághelyzetet, a MÁV-csoportot, illetve az egyes társaságokat érintő általános kérdésekben a válságkezelő törzs vezetőjével, illetve a kommunikációs igazgatóval és a szakterületek vezetőivel folytatott előzetes egyeztetés alapján önállóan nyilatkozhat a MÁV Zrt. szóvivője, távollétében a szóvivő helyettese.

4.7.16. A MÁV-csoport tagvállalatainak vezetői, illetve a MÁV Zrt. szervezeti egységeinek vezetői a saját szervezetüket érintő kérdésekben a válságkezelő törzs vezetőjének, illetve a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatójának előzetes engedélyével nyilatkozhatnak. 4.7.17. A vasúti forgalmat érintő operatív ügyekben a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatóságának kijelölt munkatársa, a MÁVINFORM ügyeletes munkatársa, valamint a Forgalmi üzemviteli igazgatóság és a MÁV-START Zrt. területi szervezeteinek vezetői nyilatkozhatnak a válságkezelő törzs vezetőjével, illetve a kommunikációs igazgatóval és az érintett szakterületek vezetőivel folytatott előzetes egyeztetés alapján. 4.7.18. Válsághelyzetben sajtótájékoztatók, háttérbeszélgetések, kommunikációs célú rendezvények megszervezése kizárólag a MÁV

1674


Kommunikációs igazgatóság joga és feladata, mely rendezvényekre meghívókat kizárólag az Igazgatóság küldhet ki. A MÁV-csoport társaságai és a MÁV Zrt. szervezeti egységei önálló sajtóeseményeket, sajtótájékoztatókat nem szervezhetnek, de igény esetén azokat kezdeményezhetik a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatójánál vagy helyettesénél. A sajtóesemények megrendezéséről a kommunikációs igazgató dönt. 4.7.19. Válsághelyzetben sajtóanyagok, sajtóközlemények elkészítése és kiadása, helyesbítések, helyreigazítások kérése, továbbá interjúk, nyilatkozatok szervezése és lebonyolítása kizárólag a MÁV Kommunikációs Igazgatóság joga és feladata. Ezeket a MÁV-csoport tagjainak, valamint a MÁV Zrt. szervezeti egységeinek vezetői is kezdeményezhetik a kommunikációs igazgatónál vagy helyettesénél. A közlemények, sajtóanyagok, helyesbítések, helyreigazítások kiadásáról, illetve kéréséről, azok tartalmáról és egyéb feltételeiről minden esetben a válságkezelő törzs vezetője, illetve a kommunikációs igazgató dönt. 4.7.20. A MÁV-csoportot érintő válsághelyzetben (4.1.3.1., 4.1.3.2. pontok) bármely, a MÁVcsoport tagjainak, valamint a MÁV Zrt. szervezeti egységeinek társasági rendezvénye kizárólag a Válságkezelő törzs vezetőjének, illetve a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatójának engedélyével tartható meg. Az egyes szervezeti egységek illetékes munkatársai kötelesek folyamatosan és előzetesen az esemény előtt legalább 24 órával írásban tájékoztatni a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatóságát a tervezett nyilvános eseményekről (kiállításokról, előadásokról, beruházások átadásáról, konferenciákról és egyéb rendezvényekről). 4.7.21. A közlekedésért felelős minisztérium kommunikációs vezetőjével való kapcsolattartás és egyeztetés kizárólag a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatóság feladata. Az Igazgatóság köteles a fenyegető vagy kialakult válsághelyzetről a minisztérium kommunikációs vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni. Válsághelyzetben a MÁV Kommunikációs igazgatósága köteles a tudomására jutott külső és belső, a MÁV-csoport társaságainak tájékoztatási körébe tartozó adatot, információt a lehető legrövidebb időn belül megküldeni a minisztérium kommunikációs vezetője részére. A minisztérium a médiától érkező megkeresések esetén vagy a saját kezdeményezésére készülő külső megjelenésekhez aktuális szakmai információkat, háttéranyagokat kérhet be a Kommunikációs igazgatóságtól, amelyet az köteles a gyors és hiteles tájékoztatás érdekében a minisztérium kommunikációs vezetőjének rendelkezésére bocsátani. Amennyiben a minisztérium sajtóosztálya vasúti válsághelyzetben

16. szám

értekezletet vagy megbeszélést tart, a MÁV-csoportba tartozó társaságokat a Kommunikációs igazgatóság munkatársa képviseli. 4.7.22. A MÁV-csoport társaságainak területére a sajtó által igényelt, a társaság tájékoztatási körébe eső, kifejezetten a hírszolgáltatáshoz kapcsolódó belépési, forgatási, fotózási engedélykérelmet a Kommunikációs igazgatóság bírálja el. A MÁV Zrt. területileg illetékes vezetője (forgalmi csomóponti vezető, állomásfőnök, főnökségvezető, szolgálati hely vezetője) köteles a tájékoztatási célú forgatás, felvételkészítés előtt a Kommunikációs igazgatóság engedélyének meglétéről meggyőződni. Ennek hiányában a forgatás, felvétel nem kezdhető meg. Rendkívüli esetekben az engedély a kommunikációs igazgató, illetve a médiakapcsolati osztályvezető, valamint a szóvivő által a helyi szolgálati vezetőnek telefonon is megadható. Az engedéllyel rendelkezők esetében a felvételkészítés helyszínén az érintett szervezeti egység vezetőjének gondoskodnia kell kísérőről, illetve az adott területen érvényes balesetvédelmi és munkabiztonsági előírások betartásáról (pl. védőmellény, védősisak biztosításáról). 4.7.23. Válsághelyzetben a MÁV-csoport társaságainak tulajdonában, kezelésében lévő vagy bérelt területek vonatkozásában, a sajtó által igényelt, tájékoztatási célú belépési és felvétel készítési engedélyekről a válságkezelő törzs vezetője, illetve a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója dönt az érintett tagvállalatok vezetőivel történt egyeztetés alapján. A MÁV-csoport tagvállalatai által közösen használt, vagy egyidejűleg külső vállalkozó által is használt területre vonatkozó engedély kiadása előtt az érintett társaság szervezeti egységeinek vezetőjével egyeztetni kell. 4.7.24. A MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója dönt arról, hogy a rendkívüli esemény helyszínére az igazgatóság állományából munkatársat biztosít, akinek feladata: – – –

a MÁV Zrt. sajtótájékoztatási kötelezettségei teljesítéséhez szükséges közvetlen helyszíni információk beszerzése, a válságkommunikációs stratégia kialakításának elősegítése, a helyszíni sajtónyilatkozatok segítése, a sajtó helyszínen megjelenő munkatársaival történő közvetlen kapcsolatfelvétel, a helyszínen történő mozgásuk koordinálása.

Belső kommunikáció válsághelyzetben 4.7.25. A hatékony csoportszintű kommunikáció érdekében a MÁV-csoport tagjainak kommunikációs

16. szám


területen dolgozó munkavállalói szervezetük nevében önálló belső kommunikációs tevékenységet nem végezhetnek, az ettől való eltérést kizárólag a válságkezelő törzs vezetője, illetve a MÁV Kommunikációs igazgatósága - az adott társaság vezetőjével egyeztetve - hagyhatja jóvá. A társaságok munkavállalói valamennyi belső kommunikációs kérdésben kötelesek folyamatosan egyeztetni a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatóságával, annak munkáját segíteni, valamint tudomására hozni mindazon tényeket, információkat, amelyek bármilyen kihatással lehetnek a belső kommunikációs tevékenységre. 4.7.26. Válsághelyzetben az adott szervezet nevében kiadott belső vállalati lapok, hírlevelek, kiadványok, intranetes és más IT felületek, faliújságok, a válsággal kapcsolatos szóbeli tájékoztató fórumok, értekezletek, továbbá minden egyéb, a belső közvélemény (a munkavállalók, vezetők) tájékoztatására szolgáló kommunikációs csatornán történő tájékoztatás kizárólag a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatóságának előzetes engedélyével történhet. A MÁV-csoport bármely tagjához, a MÁV Zrt. bármely szervezeti egységéhez érkező, belső tájékoztatási igényre vonatkozó megkeresést azonnal a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatóságához kell irányítani: írásban a press@mav. hu címre és/vagy az igazgatóság telefonszámának megadása révén. 4.7.27. A munkavállalói érdekképviseleti szervezetek tájékoztatását a válságkezelő törzs vezetőjének előzetes engedélye alapján és a kommunikációs igazgató előzetes tájékoztatása mellett a MÁV Zrt. Munkajog szervezet végzi.

4.8.4. Az Értesítési rendben (1. sz. melléklet) meghatározott munkakörökben, vagy a szervezetek feladataiban történő változás esetén az értesítési rend módosításáról a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója átruházott hatáskörben dönt. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Ezen utasítással együtt kell kezelni, és a válságkezelési dokumentáció részét képezik az alábbi utasítások: a) b) c) d) e)

f)

g) h)

4.8. Külön rendelkezések 4.8.1. Az utasítás hatályba lépését követően kiadott, válságkezeléssel kapcsolatos utasításokban, vagy a hatályos utasítások módosítása esetén rendelkezni kell arról, hogy az utasítás a válságkezelési dokumentáció része. 4.8.2. A válsághelyzetek kommunikációjának eljárási rendjét, a válságkommunikáció során alkalmazandó szabályokat a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója Válságkommunikációs Kézikönyvben szabályozza. Ennek betartatása, aktualizálása a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatóság feladata. 4.8.3. A MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója felelős, hogy a MÁV társaságoknál ellenőrizze ezen utasítás hatályosulását, szükség szerint, de legalább évente vizsgálja felül ezen utasítás naprakészségét és szükség esetén kezdeményezze felülvizsgálatát.

1675

i)

j)

a MÁV Zrt. válságkommunikációs kézikönyve F. 3. utasítás az üzemirányítási és operatív irányítási szolgálat ellátására, D. 4. utasítás a téli időjárási viszonyokban követendő eljárás rendjéről, F. 10. utasítás a védett vezetők utazásainak bonyolítására, 36/2015. (IX. 4. MÁV Ért. 15.) ÁVIGH számú üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás az állomási végrehajtási utasítások egységes szerkezetben történő összeállításáról, felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról, 17/2006. (IV. 14. MÁV Ért. 15.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a magyarországi folyókon levonuló árvizek vasútvonalakat károsító hatásainak mérséklésére, 46/2015. (XI. 20. MÁV Ért. 19.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Informatikai Biztonsági Szabályzatáról, 10/2011. (IV. 01. MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. közbiztonsági terve a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukkal történő visszaélések fuvarozás közbeni megakadályozásáról szóló 31/2006. (III. 25.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasításnak a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 8./2011. (MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítással történt 1. számú módosítása (egységes szerkezetben), 33/2009. (V. 1. MÁV Ért. 15.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. katasztrófavédelmi és polgári védelmi feladatainak ellátására, a 34/2010. (VI. 11. MÁV Ért. 19.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói és a 16/2009. (II. 13. MÁV Ért. 6.) VIG számú vezérigazgatói utasításokkal módosított, a műszaki mentésről és segélynyújtásról szóló 20/2006. (V. 26. MÁV Ért. 21.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás,

1676


k)

21/2006. (V. 26. MÁV Ért 21.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Zrt. környezetvédelmi utasításáról, l) 45/2014. (X. 31. MÁV Ért. 20.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a közszolgáltatás keretében nyújtott utastájékoztatás normatív előírásairól és azok alkalmazásának normál üzemi körülmények között, valamint rendkívüli esemény bekövetkezéséről, m) 5/2010. (I. 29. MÁV Ért. 2. EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. külső kommunikációs tevékenységéről és a csoportszintű kommunikáció elveiről, n) 9/2011. (IV. 01. MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Csoportinfluenza pandémiás tervének kiadásáról szóló 49/2009. (VII. 10. MÁV Ért. 22.) VIG számú utasításnak a MÁV-csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 8/2011. MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítással történt 1. számú módosítása (egységes szerkezetben), o) Balesetvizsgálati Utasítás p) 28/2012. (V. 18. MÁV Ért. 12.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezelésére és elemzésére. q) A MÁV Zrt. Tűzvédelmi szabályzata. r) 4/2012. (IV. 27. MÁV Ért. 10.) IÁVIGH számú Infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a rendkívüli események következtében szükségessé váló ideiglenes és végleges helyreállítási tevékenységek megszervezésére, végrehajtására. 5.2. Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a MÁV-csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 2/2014. (I. 24. MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás.

16. szám

6.0. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS 6.1. Az utasítás közzétételét követő napon lép hatályba. 6.2. A MÁV társaságok vezetői ezen utasítással összhangban munkautasításban szabályozhatják az irányításuk alatt álló társaság belső értesítési rendjét. 6.3. A MÁV Zrt. főtevékenységi kör vezetők, valamint a MÁV társaságok vezetői a MÁV Zrt. Biztonsági igazgatóság koordinálásával gondoskodjanak, hogy az utasítás rendelkezéseit a munkavállalók a rájuk vonatkozó mértékben megismerjék, tájékozottak legyenek a munkakörnyezetükben lévő, illetve a munkakörnyezetüket veszélyeztető veszélyforrásokról, ismerjék az irányadó védekezési szabályokat, az eljárási és tájékoztatási rendet. 6.4. A MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója szükség szerint, de legalább évente szervezzen gyakorlatot ezen utasításban meghatározott, a MÁV társaságok tevékenysége szempontjából meghatározó rendkívüli esemény esetén végrehajtandó feladatok gyakoroltatására, beleértve a vasúti mentést és segélynyújtást, a külső szervezetekkel történő együttműködést is. 6.5. A jelen szabályzat által érintett, az 5.1. pontban felsorolt belső utasítások kiadásáért felelős vezetők gondoskodjanak azok szükség szerinti módosításáról. 7.0. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. számú melléklet: Értesítési rend a jelentési, tájékoztatási kötelezettség teljesítésére rendkívüli esemény esetén és válsághelyzetben, vonat feltartóztatása esetén követendő eljárás. Dávid Ilona sk. elnök - vezérigazgató

16. szám


1677

1. számú melléklet

Értesítési rend a jelentési, tájékoztatási kötelezettség teljesítésére rendkívüli esemény esetén és válsághelyzetben, vonat feltartóztatása esetén követendő eljárás A bejelentések és értesítések elsődlegesen a forgalom irányítását és szervezését végzőkön keresztül történjenek. Ennek kell érvényesülnie ahhoz, hogy az elsődleges intézkedések, a további veszélyek megelőzése, a segélynyújtási és vizsgálati feladatok mielőbb megkezdődjenek. A jelentések pontossága meghatározza az irányítási szintű intézkedések hatékonyságát, ezért elvárás, hogy azok a tényhelyzetről, következményekről megfelelő információt nyújtsanak. A MÁV-csoport társaságai operatív szakmai irányítóinak az alapvető célnak alárendelten, az üzemirányítással a legszorosabb együttműködésben kell az intézkedéseket megtenniük, segítve a forgalmi zavar mérséklését, az utasok és fuvarozott áruk biztonságának megőrzését, az eszközök védelmét, a pálya mielőbbi felszabadítását. 1. Általános rendelkezések 1.1 Az Utasítás 1. számú melléklete azoknak a rendkívüli eseményeknek az értesítési, bejelentési kötelezettségeit tartalmazza, melyek a vasútüzem lebonyolítása, vagy kiszolgálása közben fordulnak elő és a vasúti forgalom folyamatosságát, az üzemi tevékenységeket megzavarják, vagy lehetetlenné teszik, esetenként pedig válsághelyzetet idézhetnek elő. Nem tartalmazza az Utasítás 3.2 pontjában meghatározott rendkívüli események közül azokat, melyek kezelése a vasúti forgalom lebonyolítását válsághelyzet esetén sem befolyásolják. 1.2. A MÁV-csoportba tartozó társaságok saját belső értesítési rendje ezen utasítás 1. sz. mellékletében szabályozottakra épülhet, de attól nem térhet el, legfeljebb azt kiegészítheti. 2. A munkavállalók jelentési, értesítési feladatai 2.1. Az eseményt észlelő munkavállaló köteles haladéktalanul jelenteni – a távközlési és más értesítési lehetőségektől függően – a leggyorsabban elérhető szolgálati hely vezetőjének (megbízottjának) a vasútüzem biztonságát veszélyeztető eseményt, így – a balesetet és veszélyeztetést, – a vasúti közlekedés biztonsága elleni szándékos, vagy gondatlan cselekményt, vasúti jármű hatalomba kerítését, – a tűzesetet, robbanást, – a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutását, vegyi szennyeződést, – környezetszennyezést, – a forgalmi, vagy műszaki nehézményt (pálya- biztosítóberendezési- felsővezetéki- nehézmény, vontató- és vontatott jármű meghibásodás), a vonatközlekedést befolyásoló egyéb rendellenességet, – személyszállító vonat huzamosabb ideig tartó, vagy a közérdeklődést felkeltő feltartóztatását, nyílt vonalon történő veszteglését, – a vasút területén tartózkodók sérelmére elkövetett lopást, rablást, kifosztást, illetve más erőszakos (pl. garázdaság, rendzavarás, testi sértés, stb.) cselekményeket, – a vasút területén történt fegyverhasználatot, – a MÁV-csoport tulajdonában és kezelésében lévő épületek, vagy a vasutat veszélyeztető épületek fő szerkezeti elemeinek sérülését, – sugárzó anyagot szállító jármű sérülését, – informatikai rendszerek elleni vírustámadás gyanúját, hacker betörést, a rendszerek károsítását, összeomlását, adatok elvesztését, rosszhiszemű megváltoztatását, – a vasútüzem biztonságát, a személy és vagyonbiztonságot sértő vagy veszélyeztető, elháríthatatlan külső okból bekövetkezett eseményt (pl. árvíz, belvíz, földrengés, földcsuszamlás, talaj erózió, fokozott havazás, viharkár, nukleáris veszély, járvány veszély), – munkabalesetet, a MÁV-csoport és a vállalkozó vasúti társaságok vagyonát sértő, vagy azt veszélyeztető eseményeket, a közlekedő, feltartóztatott, feloszlatott vonaton fuvarozott árut érintő lopást (dézsmálást), rongálást,

1678

– – – –


16. szám

a veszélyes árut szállító áruszállító kocsi kocsizárjának sérülését, vagy hiányát, terrorcselekmény elkövetésére vonatkozó információkat, közveszéllyel fenyegetést, közveszély okozását, a MÁV-csoport működési körén kívüli eseményeket, melyek jelentős hatással vannak az üzemviteli rendre (közúti baleset következménye, vasúti pálya közelében lévő ipari létesítményekben kialakult válsághelyzet vagy válság, a lakosság vasúton történő kitelepítésének szükségessége, stb.), Katasztrófa mértékű olyan állapotot vagy helyzetet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja a helyi szervezetek védekezési lehetőségeit és külső segítség igénybevételét igényli.

A szolgálati hely vezetője (megbízottja) köteles a bejelentést továbbítani a forgalomszabályozást végző munkavállalónak. 2.2. A rendkívüli eseményt a szolgálati hely vezetője vagy annak megbízottja, nyílt vonalon bekövetkezett rendkívüli eseményt, annak ismert hatását, következményét a helyszínen tartózkodó munkavállaló köteles az 1/A. számú melléklet szerint haladéktalanul bejelenteni. A területi főüzemirányítónak jelenteni kell a hálózati főüzemirányító részére a tudomására jutott egyéb rendkívüli eseményt és annak ismert hatását, következményét is (1/B.-C.-D. mellékletben megjelölt események). Az azonnali intézkedést (mentést) igénylő esetekben a mentést, elhárítást, illetve azokban közreműködő hatóságok, szervek értesítését a helyszínen tartózkodó munkavállaló végzi, a tett intézkedést a területi főüzemirányítóval egyeztetni kell. 2.3. Ha a rendkívüli esemény két szolgálati hely között történt, a bejelentést azon szolgálati hely forgalmi vezetője (megbízottja) köteles megtenni, aki az eseményről először tudomást szerzett. A vonatszemélyzet jelentése, vagy bármilyen okból, ha a bekövetkezett rendkívüli eseményről a területi főüzemirányító, vagy a forgalmi vonalirányító, KÖFI és távkezelt, távvezérelt vonalon (ha van az állomáson jelenlétes) a központi forgalomirányító, távkezelt, távvezérelt állomások forgalomirányítója kapott információt, akkor köteles a rendkívüli esemény helyszínétől számított szomszéd állomásokat erről értesíteni. Két-, vagy több vágányú pályán, párhuzamos egyvágányú pályán, a szomszédos vágányon már útban lévő vonat személyzetét a balesetről a forgalmi vonalirányítónak, KÖFI és távkezelt, távvezérelt vonalon a központi forgalomirányítónak, távkezelt, távvezérelt állomások kell értesítenie. 2.4. A jelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha az észlelt rendkívüli esemény nem azt a társaságot, szervezeti egységet, létesítményt, eszközt, technológiai folyamatot, tevékenységet érinti, amelyhez az észlelő személy munkakörileg tartozik, vagy amelyhez munkavégzésre beosztották. A jelentésre kötelezetteknek a jelentések, értesítések továbbításában együttműködési, segítségnyújtási kötelezettsége van. 2.5. A szolgálati hely vezetője (megbízottja), nyíltvonalon bekövetkezett baleset esetén az értesített állomás forgalmi vezetője, (megbízottja) az eseményt köteles haladéktalanul jelenteni: – azonnali intézkedést (mentést) igénylő esetben a mentőszolgálatnak, katasztrófavédelemnek, rendőrségnek, – forgalmi vonalirányítónak vagy a területi főüzemirányítónak, – a MÁV Zrt. Balesetvizsgálati Utasítás (a továbbiakban: BVU) pontjaiban meghatározott egyéb vasúti és MÁV-on kívüli szervezeteknek. 2.6. Munkabaleset esetén a sérült személy munkáltatói jogkört gyakorló szervezeti egység vezetőjének bejelentési kötelezettségét, a bejelentés tartamát külön utasítás - jelenleg a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzat - szabályozza. 2.7. A huzamosabb időre feltartóztatott és/vagy nyílt vonalon veszteglő személyszállító vonatokkal kapcsolatos jelentési feladatokat az 5. pont tartalmazza. 3. A területi főüzemirányító és az operatív területi szintű irányítók feladatai 3.1. A területi főüzemirányító a tudomására jutott rendkívüli eseményről az 1/B. számú melléklet szerint – az F3. Utasításban szabályozott üzemirányítási feladatai mellett – köteles: a) ellátni a 2.3. pontban szabályozott értesítési feladatokat, amennyiben a rendkívüli eseményt a vonatszemélyzet neki jelentette,

16. szám

b) c) -

d) e) f)

g)

h) i) j)


1679

értesíteni az 1/B. számú mellékletben meghatározott eseményekről a Biztonsági főigazgatóság területileg illetékes vasútbiztonsági szervezetét (készenléti szolgálatot ellátó munkavállalóját), értesíteni az eseményekről a vasútüzemben keletkezett egyéb zavarokról a MÁV-csoportba tarozó vasúti társaság(ok) területileg illetékes főirányítóit, diszpécsereit üzemirányítót,a vasúti pályahálózatot hálózat-hozzáférési szerződés alapján használó, az eseményben érintett más vállalkozó vasúti társaságok irányító szolgálatát (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóját), jelenteni az eseményeket a hálózati főüzemirányítónak, illetve a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítónak, egyeztetni a rendkívüli eseménnyel és következményeivel összefüggő, a személyszállítást érintő intézkedéseket a területi személyszállítási főirányítóval, a forgalmi vonalirányítók útján gondoskodni az érintett állomások forgalmi szolgálatevőinek, közvetve az utasok tájékoztatására, értesíteni a kárhelyparancsnokot minden olyan rendkívüli eseményről, amelyek következményeként vonal-vagy pályaelzárás, huzamosabb ideig tartó vagy közérdeklődést felkeltő vonat-feltartóztatás történt, továbbá a kárhelyparancsnok helyettest, ha a rendkívüli esemény miatt műszaki mentő és segítségnyújtó egység riasztása szükséges a személyek mentéséhez, illetve a vonal vagy pályaelzárás megszüntetéséhez. (Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasítás, a továbbiakban MMSU), együttműködni a MÁV-csoportba tartozó vasúti társaságok területi operatív főirányítóival, diszpécsereivel, a vasúti hálózatot hálózat-hozzáférési szerződés alapján használó más vasúti társaságok irányító szolgálatával, ügyeletesével (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóival) a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos intézkedések megtételében, kapcsolatot tartani a MÁV Zrt.-n kívüli, a mentést, elhárítást végző, illetve abban közreműködő hatóságokkal, szervezetekkel (az 1/B. mellékletben megjelölt szervezetek), megtenni a központi vagy területi válságtörzs döntésének megfelelő értesítéseket, intézkedéseket, értesíteni a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságot és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót, ha nyílt vonalon feltartóztatott személyszállító vonat utasainak mentése szükséges, illetve a vonat huzamosabb ideig tartó vesztegléséről, ha – a vonat nyílt vonalon történő veszteglésének időtartama előre láthatóan meghaladja a 120 percet, vagy nem haladja meg, de az időjárási viszonyok miatt, vagy más okból az utasok rendkívüli segítségre szorulnak. – a személyszállítást végző vasútvállalat kapcsolattartójától kapott információk alapján a nyílt vonalon utas-átszállítás, utasok mentése szükséges, a vonaton gyermekkorúak, előrehaladott állapotban lévő terhes nő, mozgásukban korlátozott személyek tartózkodnak.

A hálózati főüzemirányítót, illetve a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót a jelentett eseményhez kapcsolódóan folyamatosan tájékoztatni kell az esemény hatásában, következményében beállt változásokról, a megtett és megtenni tervezett intézkedésekről, továbbá minden olyan körülményről, amely hatással lehet a vonatközlekedésre, az utasok és a vasúti közlekedés biztonságára. 3.2. A forgalmi vonalirányító az áruszállító vonat forgalmi okból történő, 120 percet meghaladó feltartóztatása, feloszlatása esetén haladéktalanul értesíteni köteles az érintett vasútvállalat irányító szolgálatát, ügyeletesét (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóját) a vonat számáról, a feltartóztatás helyéről, időpontjáról, várható időtartamáról, tartózkodási helyéről. 3.3. A MÁV-csoportba tartozó társaságok területi operatív irányítói, diszpécserei, villamos üzemirányítói kötelesek: – megtenni a szakmai belső szabályozás szerinti riasztásokat, értesítéseket, – értesíteni a szakmai helyreállítás vezetőt, – folyamatos kapcsolatot tartani a szakmai helyreállítás-vezetővel, – beszámolni az intézkedéseiről a szakmailag illetékes hálózati szintű főirányítónak, diszpécsernek, – együttműködni az információszerzésben, értesítésekben a területi főüzemirányítóval, – biztosítani a műszaki mentéshez a helyreállításhoz a tárgyi és személyi feltételeket. 3.4. A személy- és vagyonbiztonságot érintő események esetén a területi főüzemirányító az 1/B. melléklet szerint értesítse a MÁV Zrt. területén a fegyveres biztonsági őri személy- és vagyonvédelmi feladatokat ellátó szervezet (MÁV Vagyonvédelmi és portfolió-biztonság, Őrzés-védelem) személyzet irányítóit.

1680


16. szám

4. A hálózati főüzemirányító, rendkívüli helyzeteket kezelő irányító és a hálózati szintű operatív szakmai irányítók értesítési feladatai 4.1. A hálózati főüzemirányító – az F3. Utasításban szabályozott üzemirányítási feladatai mellett – a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos intézkedéseit előzetesen egyeztetni köteles a MÁV csoportba tartozó vasúti társaságok operatív hálózati szintű főirányítóival, diszpécsereivel, a vasúti pályahálózatot hálózathozzáférési szerződés alapján használó más vasútvállalatok irányító szolgálatával, ügyeletesével (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóival). 4.2. A hálózati főüzemirányító felelős, – az 1/C. számú mellékletekben előírt értesítések végrehajtásáért, – a hálózati szintű operatív szakmai irányítókkal történő folyamatos kapcsolattartásért, utastájékoztatáshoz szükséges információk továbbításáért, az egyes szakmai területek érdekeltségétől független döntések meghozataláért, – veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a Vasúti Vegyi Elhárító Egység értesítéséért, – a vonatforgalmat akadályozó, a vonal- és pályaelzárás miatt az előre nem tervezett vágányzárakra bevezetendő forgalomszabályozási intézkedésekről, vonatfeltartóztatásról tájékoztatni a MÁV csoportba tartozó társaságok operatív hálózati főirányítóit, a vasúti hálózatot hálózat-hozzáférési szerződés alapján használó más vállalkozó vasúti társaságok irányító szolgálatát (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóját) tájékoztatásáért. A hálózati főüzemirányító döntései valamennyi – MÁV-csoportba tartozó és vasútvállalati operatív szakmai irányító részére kötelező érvényűek. 4.3. A rendkívüli helyzeteket kezelő irányító – az F3. Utasításban szabályozott üzemirányítási feladatai mellett felelős: – – – – – –

– – –

az előírt értesítések 1/D. számú melléklet szerint végrehajtásáért, amennyiben a rendkívüli esemény következményei a vasút üzemben tartásához szükséges eszköz tulajdonosát is érintik, az eszköz tulajdonosának illetékes szervezetét értesítéséért (MMSU), a műszaki mentő és segélynyújtó egység szükségessége, valamint veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a hálózati gépészeti diszpécser értesítéséért, a mentésben és az elhárításban érintett külső szervek, műszaki diszpécserek értesítéséért, a Balesetvizsgálati Utasításban, valamint az MMSU-ban előírt, hatáskörébe tartozó intézkedések megtételéért a vonatforgalom fenntartására, az elhárításban és a helyreállításban érintett MÁV-csoportba tartozó társaságok hálózati szintű operatív főirányítói, diszpécserei értesítésért. Intézkedéseit koordinálni köteles a hálózati főüzemirányítóval, területi főüzemirányítóval, valamint a MÁV-csoportba tartozó társaságok hálózati operatív főirányítóival, diszpécsereivel, villamos üzemirányítójával, súlyos munkabaleset esetén az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget értesítéséért, központi válságtörzs döntéseinek megfelelő értesítések, intézkedések végrehajtásáért. folyamatos kapcsolattartásért: – a MÁV-csoportba tartozó társaságok hálózati operatív főirányítóival, diszpécsereivel,a vasúti hálózatot hálózat-hozzáférési szerződés alapján használó más vasútvállalatok irányító szolgálatával, ügyeletesével (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóival), – a kárhelyparancsnokkal, kárhelyparancsnok-helyettessel/ szakmai helyreállítás vezetővel/ a mindenkori helyszíni vezetővel, – a Nemzeti Közlekedési Hatóság főügyeletével, – a Közlekedésbiztonsági Szervezettel, – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kijelölt tisztségviselőivel, – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Főügyeletével, – az ORFK Főügyeletével, – a Terrorelhárítási Központ Ügyeleti Főosztályával, – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főügyeletével, – az MH Katonai Közlekedési Diszpécser Szolgálatával, – Alkotmányvédelmi Hivatallal, – esetenként más MÁV Zrt.-n kívüli szervezetekkel,

16. szám


1681

4.4. Az értesítések rendje A hatóságok értesítése mindig – amennyiben lehetőség van rá, hangrögzítővel ellátott távbeszélő készüléken történjen. Az utasítás 1/A. számú mellékletében szabályozott értesítéseket távbeszélő készüléken, mozdonyrádión, mobiltelefonon, szóban kell végrehajtani. Az utasítás 1/B. számú mellékletében szabályozott értesítések SMS-ben és telefonon szóban is végrehajthatók. Az értesítés konkrét formáját a melléklet tartalmazza. Az utasítás 1/C. számú mellékletében szabályozott értesítések végrehajtása a hálózati főüzemirányító feladata, amely értesítések elvégzésével – a felelőssége átruházása nélkül – a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót megbízhatja. Az értesítéseket szóban (telefonon), SMS-ben vagy mindkét módon meg kell tenni a melléklet szerint. Az utasítás 1/D. számú mellékletében szabályozott értesítések végrehajtása a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító feladata, a mellékletben meghatározott módon. Ettől eltérően az értesítés SMS-ben, illetve e-mailben is történhet, előzetes, írásban történő megállapodás alapján. A megállapodás megkötésére az Üzemirányítási Központ vezetője jogosult. 4.5. A MÁV-csoportba tartozó társaságok hálózati operatív főirányítói, diszpécserei, villamos üzemirányítói kötelesek – intézkedni, illetve a szakmai belső szabályozás szerinti értesítéseket végrehajtani, – együttműködni az azonos szinten levő pályavasúti főüzemirányítóval és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítóval és a döntéseknek megfelelő szakmai intézkedéseket a saját szakterületükön belül megtenni, – koordinálni a szakmai körzethatárokon átnyúló intézkedések megtételét, – a hálózati főüzemirányítót tájékoztatni az utastájékoztatáshoz szükséges információkról, illetve azokat továbbítani az utastájékoztatást végző vonatszemélyzetnek. 4.5.1. A MÁV-csoportba tartozó diszpécserek, villamos üzemirányítók kötelesek – intézkedni a szakmai belső szabályozás szerinti értesítések végrehajtására, – koordinálni a szakmai körzethatárokon átnyúló intézkedések megtételét, – folyamatos kapcsolatot tartani a szakmailag illetékes más szakági diszpécserrel, illetve villamos üzemirányítóval, – együttműködni a hálózati főüzemirányítóval, rendkívüli helyzeteket kezelő irányítóval és a döntéseknek megfelelő szakmai intézkedéseket a saját szakterületükön belül megtenni. 4.6. Az Utasítás 1/C. és 1/D melléklete szerint a MÁVINFORM értesítése során biztosítani kell az utasokat érintő, az utasok tájékoztatásához szükséges információkat is. (Késés oka, várható időtartama, ez milyen hatással van a vonalon közlekedő más vonatokra; vonatkimaradás esetén az utasok melyik vonattal, vagy vonatpótló autóbuszszal utazhatnak tovább, annak megállási helyei; a vonatcsatlakozás lehetőségei; a vonatforgalom helyreállításának várható időpontja.) 5. Értesítési és intézkedési rend a személyszállító vonatok huzamosabb ideig tartó, vagy közérdeklődést felkeltő feltartóztatása, nyílt vonalon történő veszteglése esetén, az utasok ellátásával kapcsolatos feladatok 5.1. Amennyiben a vonatközlekedést érintő rendkívüli esemény miatt a vonat huzamosabb ideig veszteglésre kényszerül, az utasítás rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. 5.2. A vonatszemélyzet feladatai 5.2.1. Amennyiben a személyszállító vonat nyílt vonalon bármilyen okból megáll és ott tartózkodási ideje előre láthatóan 120 percnél tovább tart, vagy a veszteglés időtartama bizonytalan, vagy a rendkívüli időjárási viszonyok miatt az utasok rendkívüli segítségre szorulnak, kezdeményezni kell a szerelvény visszahúzását, vagy előfogatolását és olyan, peronnal ellátott vonalszakaszra történő továbbítását, ahol az utasok biztonságosan le tudnak szállni, vagy az utasok másik vonatra történő átszállítását, az utasok ellátását biztosítani lehet.

1682


16. szám

5.2.2. A vonat előfogatolásának, visszahúzásának vagy az utasok átszállításának kezdeményezése és az erre vonatkozó döntés meghozatalának megalapozottsága érdekében a vezető jegyvizsgáló – a többi jegyvizsgáló és a mozdonyvezető bevonásával – állapítsa meg és jelentse a területi személyszállítási főirányítónak: a) a vonat megállásának közvetlen okát, b) a vonat pontos tartózkodási helyét, c) amennyiben a távolbalátás korlátozott, d) utasok számát, összetételét (felnőttek, gyermekek, időskorúak száma, van-e a vonaton azonnali segítségre (orvosi ellátásra) szoruló személy, előrehaladott állapotban lévő terhes nő, mozgáskorlátozott személy, kerékpáros, e) a vonaton meglévő szolgáltatások működőképességét (büfé kocsi, fűtés, hűtés, wc), f) a rendkívüli megállás következményeit (pl.: van-e lelógó vezeték, hol van a baleset áldozata, vannak-e roncsok, ütött-e ki tűz,), g) a pálya melletti talaj járhatósága, az utasok közlekedését akadályozó tényezők a vonat mellett (töltés, bevágás, növényzet, egyenetlen talaj), h) a megállás helyén az utasokat ki lehet-e szállítani, vagy őket a vonatban kell tartani. (Ez attól függ, hogy mikor vannak kisebb veszélyben. Pl.: járműtűz esetén el kell hagyniuk az égő vonatot, a közelben lelógó felső vezeték esetén viszont nem szabad megengedni, hogy kiszálljanak, amíg nincs leföldelve.), i) a rendelkezésre álló információk alapján lehetségesnek tartja-e a nyílt vonalon az utasok másik j) k) l)

vonatra történő átszállítását vagy van-e olyan körülmény, ami miatt a katasztrófavédelem közreműködése szükséges (5.5.3.)

az utasok igényét, átszállást nem vállalók számát, „visszamaradó” értékek őrzésére szükség van-e, helyszíni információszerzéssel (kárhelyparancsnok, kárhelyparancsnok-helyettes, szakmai helyreállítás vezető, balesetvizsgáló) a vonat várható veszteglésének időtartamát, a továbbközlekedés várható időpontját, a napszak adottságai alapján – és a szabadlátás keretei között – a feltartóztatás helye közúton megközelíthető-e, van-e a közelben szilárd burkolatú út (útátjáró), illetve az körülbelül milyen távolságra van,

5.2.3. A vezető jegyvizsgáló – a többi jegyvizsgáló bevonásával – tájékoztassa az utasokat az eseményről, a továbbindulás várható idejéről, a vonat elhagyásának veszélyeiről, annak tilalmáról. A tájékoztatást rendszeresen, az utasok igénye szerint, de legalább 15 percenként meg kell ismételni, kiegészítve a továbbindulás – általa ismert, vagy kapott információ alapján – várható időpontjára és módjára, esetlegesen az átszállás lehetőségére. Ha a vonaton van működő fedélzeti (akusztikus vagy vizuális) utas-tájékoztató berendezés, azt kell használni szükség szerint a mozdonyvezető közreműködésével - az utasok tájékoztatására. Az utas személyes érdeklődése esetén a tájékoztatást a rendelkezésre álló információk felhasználásával meg kell adni. 5.2.4. Az utasok tájékoztatásával egyidejűleg a vonatszemélyzet gondoskodjon a) a kocsik világítási kapcsolóinak félállásba kapcsolására, úgy, hogy a felszálló ajtók környékén megfelelő legyen a megvilágítás, b) a fűtés és a klímaberendezés kikapcsolására, c) a műszaki előírások betartásával az akkumulátor kímélésére, ha felsővezetéki zavar történt (villamos vontatás esetén). Az a) és b) pont rendelkezését csak akkor kell alkalmazni, ha nincs a felsővezetékről vagy a dízel vontatójárműről energia betáplálás. 5.3 Az operatív irányítás feladatai 5.3.1. Értékelje a vonatszemélyzettől kapott információkat, és azokat szükség szerint egészítse ki más csatornákon (kárhelyparancsnok, kárhelyparancsnok-helyettes, szakmai helyreállítás vezető, zavarelhárítás vezető, balesetvizsgáló, hatóságok, mentőszolgálat) beszerezhető információkkal. 5.3.2. A forgalmi vonalirányító a területi főüzemirányítóval, a területi személyszállítási főirányítóval egyeztetve folyamatosan pontosítsa a vonat várható veszteglésének időtartamát. A veszteglés várható időtartamának megállapításához figyelembe veendő tényezők:

16. szám

a) b) c) d) e) f)


1683

a vonaton, vagy a vonatközlekedéssel összefüggésben történt-e személyi sérülés, a sérültek száma, szükséges-e (történik-e) üzembentartói, rendőrségi, közlekedésbiztonsági szervezet általi helyszínelés, a helyszínelő bizottság kiérkezésének várható időpontja, a helyszínelés várható időtartama. Több szervezet helyszínelése esetén az adatokat külön-külön kell értékelni. történt-e siklás, a siklott kocsik darabszáma, helyzete (pl. oldalára borult) a vasúti jármű működőképes-e, szükséges-e bármilyen jellegű műszaki segítségnyújtás, vagy mentés, a segítségnyújtó és mentő egység helyszínre érkezésének várható időpontja, a mentés várható időtartama.

5.3.3. A forgalmi vonalirányító a pontosító, vagy az újonnan érkező információkról tájékoztassa a területi személyszállítási főirányítót és a területi főüzemirányítót. A vonatszemélyzet tájékoztatása a területi személyszállítási főirányító feladata. A rendkívüli helyzeteket kezelő főirányító és a hálózati főirányító tájékoztatása a területi főüzemirányító feladata. 5.3.4. A forgalmi vonalirányító a) ellenőrizze a vonat tartózkodási helyére vonatkozó információ pontosságát, a vonatnak a szomszédos állomásoktól, megállóhelyektől való távolságát, tisztázza a közúton történő megközelíthetőségének útvonalát, b) értékelje a kialakult helyzetet, a nyílt vonali átszállítás lebonyolíthatóságára vonatkozó információkat, mérlegelje, hogy várhatóan a hibaelhárítás, vagy a nyílt vonal átszállítás lebonyolítása (segélymozdony igénybevétel) tart rövidebb ideig. c) gondoskodjon, hogy a felvevő vonat legkésőbb az utolsó érintett állomáson írásbeli rendelkezést kapjon a nyílt vonali megállásról az utasok felvétele céljából. Erről az írásbeli rendelkezés mellett mozdonyrádión vagy mobiltelefonon előzetes értesítést kell adni a mozdonyvezetőnek, d) a veszteglő vonat és a felvevő vonat vágánya közötti vágány(ok)on az átszállítás időtartama alatt jármű ne közlekedjen. 5.4. A nyílt vonalon veszteglő vonat eltávolítása a vonalról, előfogatolással vagy visszahúzással 5.4.1 Elsődlegesen arra kell törekedni, hogy a kényszerű megállástól számított 120 percen belül a vonat tovább közlekedhessen. Amennyiben az 5.3.2. pont szerinti információk alapján erre nincs lehetőség, intézkedni kell a) c)

a vonat előfogatolással vagy visszahúzással a legközelebbi állomásra, vagy alkalmas megállóhelyre továbbítására, az utasok másik vonatra, vagy más közlekedési eszközre történő átszállítására.

5.4.2. A központi ütköző-vonókészülékkel felszerelt motorvonatok előfogatolásához vagy visszahúzásához - ha az nem azonos típusú központi ütköző-vonókészülékkel felszerelt motorvonattal történik - un. szükség-vonókészüléket kell alkalmazni. Motorvonatok előfogatolással, vagy visszahúzással történő eltávolításához olyan vontatójármű küldhető, amelyre szükség-vonókészülék felszerelhető. 5.4.3. Hagyományos vonókészülékkel és csavarkapoccsal rendelkező vonatok esetében a) egyvágányú pályán amennyiben lehetőség van rá, a mögöttes állomásról segélygépet kell kiküldeni a foglalt pályára, és annak a veszteglő vonattal történt összekapcsolás után, (akár még a vonat megosztásával is, ha a teljes vonat nem mozdítható valamilyen okból, pl. hatósági vizsgálat stb.) a veszteglő vonatot vissza kell húzni a mögöttes állomásra, vagy az első szolgálati helyre, ahonnan vonatpótló buszok közlekedtetése lehetséges; b) amennyiben a veszteglő szerelvény nem mozdítható, meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a mögöttes állomásról tolt menetben közlekedjen a nyílt vonalra a felvevő vonat, és azt össze kell kapcsolni az ott álló szerelvénnyel. Az átjáró ajtókat meg kell nyitni és az utasokat át kell szállítani. Az átszállítás után az utolsó kocsi átjáró ajtaját le kell zárni, szét kell kapcsolni, és húzva vissza kell indítani a mögöttes állomásra, vagy megállóhelyre; c) ha tolt menetben nem lehetséges a veszteglő vonat megközelítése, (pl. figyelő dolgozó hiánya, nyíltvonali útátjárók, stb.) és a veszteglő vonat mögötti vagy előtti rész járható, lehetőség van „felvevő” vo-

1684


16. szám

nat indítására úgy, hogy azon vonó és toló mozdony is legyen, vagy rendelkezésre áll ingavonati szerelvény, vagy motorvonat, akkor ezekkel kell a veszteglő vonatot megközelíteni, az utasokat átszállítani, majd elszállítani a nyílt vonalról (ha a le- és felszállításuk biztosítható, vagy a katasztrófavédelem ezt biztosítja, segíti). 5.5 Az utasok átszállítása 5.5.1. Az utasok átszállítására akkor kerülhet sor, ha a közlekedésében akadályozott vonat előfogatolással vagy viszszahúzással történő eltávolítása 120 percen belül nem lehetséges, megvannak az utasok átszállításának feltételei, vagy az átszállás nem ütközik az 5.5.3. pontban leírt korlátozásokba. 5.5.2. Az utasok másik vonatra történő átszállítását (a nyílt vonali átszállást) a forgalmi vonalirányító és a területi személyszállítási főirányító egyetértése és engedélye esetén (szükség esetén hatóságokkal történő egyeztetés után) lehet lebonyolítani. Kettejük, vagy a hatóság eltérő állásfoglalása esetén az átszállítást nem szabad végrehajtani. 5.5.3. Nem engedélyezhető az átszállás a katasztrófavédelem közreműködése nélkül: a) hidakon, felüljárókon, alagútban történt megállás esetén, b) amennyiben a felsővezeték veszélyes közelségbe kerülhet, és azt az utasok véletlenül megközelíthetik, c) az utasok közlekedését akadályozó tényezők esetén (pálya melletti talaj egyenetlensége, töltés, bevágás, növényzet) vagy d) vízzel elöntött vagy alámosott pályaszakasz a leszállást, közlekedést ellehetetleníti, e) sötétben (megfelelő világítás nélküli pályaszakaszon), illetve a távolbalátás korlátozottsága esetén, f) olyan pályaszakaszon, ahol az utasok mindkét oldalon csak olyan vágányra tudnak leszállni, amelyen vonatok közlekedhetnek. 5.5.4. Az utas átszállását nem lehet kikényszeríteni, az utasra az átszállás érdekében nem lehet nyomást gyakorolni, de megtagadni sem. A nyílt vonalon történő átszállást nem vállaló utasokat folyamatosan tájékoztatni kell a továbbhaladás várható időpontjáról, intézkedni kell a felügyeletük biztosításáról, értékeik megőrzéséről (vagyonvédelmet ellátók kirendelése). Őket fel kell kérni, hogy lehetőség szerint mindannyian egy kocsiban foglaljanak helyet, így könnyebben lehet gondoskodni róluk, könnyebben felügyelhetők. 5.5.5. Az operatív irányítás és a vonatszemélyzet feladatai az utasok átszállítása esetén 5.5.5.1. Forgalmi vonalirányító feladata: a) az utasok átszállításának lehetőségéről folyamatosan egyeztet a területi személyszállítási főirányítóval, hatósági közreműködés szükségessége esetén a területi főüzemirányítóval, b) egyeztet a területi személyszállítási főirányítóval, hogy a felvevő vonat érkezéséig még hány vonat van útban a szomszédos vágányon, amelyek nem fognak megállni a nyílt vonalon álló vonat mellett, c) rendelkezik az állomási és a vonatszemélyzet felé a szükséges értesítésekről, d) rendelkezik a kapott utastájékoztatási megrendelések végrehajtásáról a végrehajtó szolgálati egységek felé, e) szükség esetén közreműködik a forgalomszabályzó és a mozdonyszemélyzet közötti információáramlás elősegítésében 5.5.5.2. A területi főüzemirányító értesítse a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságot, továbbá a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót, ha nyílt vonalon feltartóztatott személyszállító vonat utasainak mentése szükséges, illetve a vonat huzamosabb ideig tartó vesztegléséről, ha – a vonat nyílt vonalon történő veszteglésének időtartama előre láthatóan meghaladja a 120 percet, vagy nem haladja meg, de az időjárási viszonyok miatt vagy más okból az utasok rendkívüli segítségre szorulnak. – nyílt vonalon utas-átszállítás, utasok mentése szükséges, a vonaton gyermekkorúak, előrehaladott állapotban lévő terhes nő, mozgásukban akadályozott személyek tartózkodnak.

16. szám


1685

5. 5.5.3. Területi Személyszállítási (vasútvállalati) főirányító feladatai a) amennyiben a vonatszemélyzettől beérkezett információk alapján az utasok átszállításának nincs akadálya, a forgalmi vonalirányítóval közösen meg kell határozni, hogy melyik vonat hol álljon meg az utasok nyílt vonalon történő felvétele céljából. Ha nem a legelső vonat van kijelölve, akkor erről értesíteni kell a vezető-jegyvizsgálót, hogy a kijelölt vonat megérkezéséig az utasok leszállását tiltsa meg, b) egyeztetni kell a forgalmi vonalirányítóval, hogy a felvevő vonat érkezéséig még hány vonat van útban a szomszédos vágányon, amelyek nem fognak megállni az elakadt vonat mellett. c) rendelkezzen, hogy a „felvevő” vonatnak az elakadt vonat mellett előre kell húznia, vagy mögötte kell megállnia, az előzetes információkkal összhangban, valamint arról, hogy az utasok felvételét követően a menetrendtől eltérően azokon az állomásokon is meg kell állnia, amelyeken a másik vonat is megállt volna. (A felvevő vonatot a közlekedésében akadályozott vonat mellett általában előre kell húzatni, és az utasokat az elakadt vonat előtt kell átszállítani, nem pedig mellette. Az előre húzás azért célszerű, mivel általában a rendkívüli módon megálló vonat az esemény helyszínén túlhaladva tud csak megállni, általában a vonat mögött lehet leszakadt vezeték, baleseti áldozat, előtte viszont ritkábban fordul elő.) d)

e)

f)

Olyan esetben azonban, ha ebben az irányban nagyobb a baleset veszélye, másik irányt kell választani; ehhez a pontos szelvényszámot közölni kell a felvevő vonat mozdonyvezetőjével,

figyelemmel kell lenni az utasok tájékoztatásához szükséges időtartamra, mert a vonatszemélyzetnek ezt követően még az utasokat fel kell készítenie az átszállásra, amihez szintén elegendő időt kell biztosítani. Ha a felvevő vonat eközben odaér, az pánikot okozhat az utasok körében, attól tartva, hogy lemaradnak, ami kapkodáshoz vezet, és akkor nem fogják figyelembe venni a vonatszemélyzet iránymutatásait.Az operatív irányítást végzők döntése után a személyszállítási (vasútvállalati) irányítónak kell a

vonatszemélyzet felé a döntést közölnie mobiltelefonon.

A közlekedésében akadályozott vonat személyzetét értesíteni kell az utasok tájékoztatása érdekében, hogy melyik vonat fogja felvenni az utasokat, az meddig közlekedik, és mikor fog a helyszínre érni, és hol veszi fel az utasokat (előtte vagy hátrébb) valamint a továbbiakban hol áll meg (melyik állomásokon és megállóhelyeken), a szükséges menetvonalak megrendelése.

5.5.5.4. A veszteglő vonat személyzetének feladatai az utasok átszállításával kapcsolatban a) az utasok nyílt vonali átszállását a területi személyszállítási főirányító rendelkezése alapján lehet végrehajtani. A mozdonyvezető köteles a döntés megerősítését kérni a forgalmi vonalirányítótól, b) tájékoztatni kell az utasokat arról is, hogy aki nem vállalja a nyílt vonali átszállást, az a vonatban maradhat, viszont számolnia kell az esetleges fűtetlenséggel, hűtetlenséggel, világítás hiánnyal és a tetemes késéssel. (Pl.: kisgyermekkel utazók vagy nehezen mozgó utasok). Őket fel kell kérni, hogy lehetőség szerint mindannyian egy kocsiban foglaljanak helyet, így könnyebben lehet gondoskodni róluk, könnyebben felügyelhetők), c) az utasokat tájékoztatni kell az átszállítás lehetőségéről, annak technikai megoldásáról, fel kell hívni az utasok figyelmét a magas lépcsők veszélyére és a kiépített peron hiányára. Meg kell határozni, hogy a vonat melyik oldalán, melyik ajtókon szállhatnak le, hangsúlyozva, hogy a kijelölt oldallal ellentétes szomszédos vágányon más vonatok közlekedhetnek, ezért ott nem szállhatnak le. Fel kell kérni őket egymás segítésére az átszállásnál. A tájékoztatás terjedjen ki arra is, hogy a felvevő vonat melyik állomásig közlekedik, mely állomásokon fog megállni, és onnan hogyan tudnak továbbjutni úti céljukhoz, d) amennyiben a veszteglő vonaton utas és/vagy csomag marad, a vezető jegyvizsgálónak azon a vonaton kell maradnia és kérni kell – a személyszállítást végző vasútvállalat üzemirányító szolgálatán keresztül – vagyonőr kirendelését, e) meg kell határozni, hogy a vonat mellett előre, vagy hátrafelé induljanak, a felvevő vonat hol fog megállni, és közölni kell, hogy várhatóan mikor fog megérkezni, f) a vonatszemélyzetnek személyesen is segíteniük kell az utasokat az átszállás során, illetve az eseménynyel kapcsolatban tevékenységet végzők segítségét is igénybe kell venni, g) az átszállás előtt minden utast tájékoztatni kell, hogy az átszállás az utas saját felelősségére történik, de a bekövetkezett kárért, utas-balesetért a fennálló utasbiztosítási előírások az érvényesek, h) a felsorolt tájékoztatásokat szükség esetén (de minimum 15 percenként) több alkalommal élőszóban vagy a rendelkezésre álló fedélzeti utastájékoztató berendezés igénybe vételével el kell ismételni annak érdekében, hogy lehetőleg minden utas közvetlenül a vonatszemélyzettől értesüljön a továbbutazás lehetőségéről és az ezzel kapcsolatos teendőkről, vagy a vonat elhagyásának tilalmáról, i) az átszálló utasoknak a felvevő vonatot az érkezési irányból a vágány mellett, az akadályozott vonat elejénél vagy végénél kell várni, attól függően, hogy előzőleg milyen döntés született a megállítás helyéről. A felvevő vonat közeledése közben „Lassan” jelzést kell adni, szükség esetén kézi jelzés adásával kell elő-

1686


j) k) l)

16. szám

re húzatni, és az előzőleg egyeztetett megállás helyénél megállítani. Az érkező felvevő vonatot a veszteglő vonatnál lévő vezető jegyvizsgálónak kell várnia, és kézi jelzéssel irányítania a megállásig. A nyílt pályán várakozó utasokat fel kell szólítani a szomszédos vágánytól való távolmaradásra, a mozdonyvezető továbbindulásra engedélyt köteles kérni a forgalom szabályzótól, szükség esetén a forgalmi vonalirányító közreműködésével. ha a felvevő vonat mellett már nincsenek utasok, akkor mindegyik vonatkísérő (a beosztott jegyvizsgáló is) köteles „Indulásra készen” jelzést adni. Ez után a felvevő vonat vezető jegyvizsgálója hatalmazhatja fel a mozdonyvezetőt az indulásra. kapcsolattartás, koordináció, az eseményben közvetlenül vagy következményeiben részes illetve annak elhárításában résztvevő MÁV-on kívüli szervezetek és vasúttársaság(ok) irányító szervezetével/kapcsolattartójával.

A katasztrófavédelem segítségének igénybevételét a területi főüzemirányító és a területi személyszállítási főirányító is kezdeményezheti. Az egyeztetést követően a területi főüzemirányító feladata a katasztrófavédelem riasztása. A területi katasztrófavédelmi igazgatóságot – a hálózati főüzemirányítót és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót - az illetékes területi személyszállítási főirányítóval egyeztetve – tájékoztatni kell mindazon intézkedésekről, melyeket a vasútvállalatok tettek, vagy terveznek az utasok védelme, elszállítása érdekében. 5.6. A veszteglő vonaton történő, rendőri intézkedést igénylő események esetén rendőri segítséget kell kérni, ami a vonatkísérő személyzet, illetve az illetékes területi személyszállítási főirányító (vasútvállalati kapcsolattartó/ügyeletes) feladata. 5.7. A személyszállító vonat utasának azonnali orvosi ellátását igénylő esetben a vezető-jegyvizsgáló a vonat fedélzeti utastájékoztató rendszerén keresztül, vagy személyesen kérjen segítséget a vonaton utazó egészségügyi képzettséggel rendelkező más utastól, illetve tegyen meg minden lehetséges intézkedést az utas egészségügyi panaszának kezelésére. Ha az utas állapota nem javul, a vezető-jegyvizsgáló haladéktalanul értesítse a mentőszolgálatot. 5.8. Az utas halála esetén a menőszolgálat mellett értesíteni kell a rendőrséget is. A halál észlelése esetén az utas által elfoglalt kocsit, termet, szakaszt, fülkét lehetőség szerint ki kell üríteni, az utasokat - a hozzátartozók kivételével - másik kocsiba vagy fülkébe kell elhelyezni. 5.9. Az információáramlás irányai:

Az információáramlásnak több irányúnak kell lennie, melyben a vonatszemélyzetnek kiemelkedően fontos szerepe van.

A szükséges kapcsolattartás legfőbb irányai: – Mozdonyvezető – forgalmi vonalirányító kölcsönösen – Mozdonyvezető – vonatkísérő személyzet kölcsönösen – Vonatkísérő személyzet – utasok (fedélzeti utastájékoztató berendezés kezelése során mozdonyvezető – utasok) – Vonatkísérő személyzet – személyszállítási irányító kölcsönösen – Forgalmi Vonalirányító – területi személyszállítási főirányító kölcsönösen – Vonatszemélyzet – helyszínelést végző szervezetek, balesetvizsgáló bizottság, kárhelyparancsnok, szakmai helyreállítás vezető; a MMSU alapján a segítségnyújtást és helyreállítást igénylő esetekben: kárhelyparancsnok-helyettes, katasztrófavédelmi egység vezetője, egészségügyi kárhelyparancsnok, forgalmi összekötő kölcsönösen – Területi főüzemirányító – területi személyszállítási főirányító 5.10. A vonat várhatóan 120 percet meghaladó veszteglése esetén a vonat megállásától számított 30 percen belül meg kell kezdeni az utasok ásványvízzel történő ellátásának megszervezését. Az ásványvizet a MÁV-START Zrt. biztosítja, kiszállítása a területi főüzemirányító és a területi személyszállítási főirányító közös feladata. A kiszállítás akadálya esetén , vagy ha védőital kiszállítása szükséges, a területi főüzemirányító intézkedjen az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság bevonására.

16. szám


1687

5.11. Amennyiben a legrövidebb időn belüli megoldást a vonatpótló buszok beállítása jelenti, akkor a MÁV-START Zrt.-nek minden esetben annak igénybe vételére kell intézkedni, a megrendelés eredményéről a zavar-elhárításban résztvevőket értesíteni kell. A buszok megrendelésére az intézkedést – az esemény bekövetkezése után – haladéktalanul meg kell tenni, függetlenül attól, hogy a közlekedési feltételek mikor állnak helyre.

5.12. A nyílt vonali átszállítás során bekövetkező események vizsgálata A nyílt vonali átszállás közben történő esetleges utas sérülés körülményeit a Biztonsági főigazgatóság Területi vasútbiztonság vizsgálja. A vizsgálat során fel kell használni az átszállításra vonatkozó rendelkezések betartásának és végrehajtásának tapasztalatait. 6. A

vasúti

közlekedés

biztonságát

nem

érintő

rendkívüli

események

jelentési

feladatai

6.1. A 2.1. pontban nem szereplő azon rendkívüli eseményeket, melyek a vasútüzem biztonságát közvetlenül nem érintik, a szolgálati út betartásával a MÁV Zrt. és az eseménnyel érintett MÁV társaság értesítési rendjében meghatározott személynek kell jelenteni. Ezek az események: – kulcsfontosságú munkavállaló halála, – a MÁV-csoport működését érintő munkavállalói vagy külső megmozdulás, demonstráció, – társadalmi- civil szervezetekkel, az utasokkal, a lakosság nagyobb csoportjával, a piaci szereplőkkel, a MÁV-csoportot érintő hatósági intézkedésekkel stb. kapcsolatos olyan konfliktus, amely hatással lehet a MÁV-csoport jó hírére, – olyan események, melyek súlyosan érintik vagy érinthetik a MÁV-csoportba tartozó társaságok érdekeit, jó hírnevét (perek, államigazgatási és más eljárások), – vállalatvezetési konfliktusok (csoportos létszámleépítés, átszervezés, a piacot érintő esemény, a MÁV társaságok közötti konfliktusok), – a MÁV-csoportot érintő, jelentős médiahatást kiváltó események, 6.2. A 6.1. pontban megjelölt eseményeket – a MÁV társaságok nappali munkaidején kívüli időszakban (18:00 és 07:00 között), valamint szabad és munkaszüneti napokon – a MÁV Zrt. hálózati főüzemirányítója részére kell jelenteni. 7. A MÁV Zrt. Biztonsági főigazgatóságának készenléti rendszere, jelentési kötelezettségei 7.1. A Biztonsági főigazgatóság a rendkívüli események kezelése, vizsgálata érdekében a szükséges mértékben szervezzen készenléti szolgálatot, külön intézkedésben szabályozza annak feladatait, és biztosítsa a működéshez szükséges feltételeket. 7.2. A MÁV Zrt. Biztonsági főigazgatóság a rendkívüli eseményekről munkanapokon készítsen napi tájékoztató jelentést, és azt küldje meg a MÁV Zrt. kijelölt szervezeti egységei vezetőinek, a MÁV-csoportba tartozó társaságok vezetőinek; a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak, valamint a Közlekedésbiztonsági Szervezet részére. A jelentés tartalmi elemeit a 1/E. számú melléklet tartalmazza. 7.3. A MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója gondoskodjon - a MÁV-csoport társaságainak megbízásából - a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott feladatokat ellátó vállalkozás, továbbá a fegyveres biztonsági őrség rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatainak szerződésben történő szabályozásáról. 7.4. A biztonsági főigazgató feladata, hogy a fegyveres biztonsági őrök, személy- és vagyonőrök a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén ellássák a szükséges őrzés-védelmi, ellenőrzési, megelőzési feladatokat.

1. A baleset, illetve az esemény jellegétől függően 1.1. Közlekedő vonattal történt minden balesetet, veszélyeztetést (kisiklást, ütközést, vasúti berendezés rongálást, járművek megfutamodását, vonat-veszteglés). 1.2. Elegyrendezés közben bekövetkezett minden balesetet (jármű kisiklást, vasúti berendezés rongálást, kíméletlen ütközést, váltófelvágást). 1.3. Személy halálát, sérülését, vasúti és közúti járművek összeütközését, valamint állat elütését. 1.4. Vasúti közlekedés biztonsága elleni gondatlan cselekményt, sorompó rongálást. 1.5. Vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető szándékos cselekményt vagy annak gyanúját, vasúti jármű hatalomba kerítését. 1.6. Tűzesetet, robbanást. 1.7. Veszélyes árut szállító járművel kapcsolatban bekövetkezett mindenbalesetet, veszélyeztetést (közlekedés, elegyrendezés közben bekövetkezett ütközés, siklás, stb.) 1.8. Elháríthatatlan külső okot, ha az a közlekedés biztonságát veszélyeztette 2. A balesetet illetve esemény következményeitől függően, amelynél 2.1. Haláleset, súlyos (8 napon túl gyógyuló) személysérülés történt, vagy amelynél 2 személynél többen sérültek meg 2.2. haláleset, személyi sérülés nem történt ugyan, de több jármű vagy a pálya Súlyosan megrongálódott vagy jelentős forgalmi zavar (vonatforgalom lebonyolításában 6 órás akadály) keletkezett 2.3. Vasúti és közúti járművek ütköztek össze 2.4. Közúti járművek a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztették 2.5. Egyéb — vasúti közlekedés biztonságát sértő — bűncselekmény szándékos elkövetésének gyanúja esetén 3. Veszélyes áru szabadba jutását (szóródását, szivárgását, fúvását, illetve környezetszennyezést) 4. Vagyonvédelmet sértő esemény, terror, közveszéllyel fenyegetés esetén 4.1. A fuvarozott árut érintő eltulajdonítás felfedezését, 4.2. A létesítmények, telephelyek sérelmére elkövetett cselekményt, 4.3. A MÁV eszközeinek, járműveinek megrongálását, eltulajdonítását,

4.4. A MÁV területén tartózkodók sérelmére elkövetett cselekményt (lopás, kifosztás, rablás, más erőszakos cselekmények), vonat-veszteglést, 4.5. Közveszéllyel fenyegetést, terrorcselekményt, közveszély okozását, lőfegyverhasználatot, 4.6. Sugárzó anyag észlelését vagy beavatkozást igénylő sugárszennyeződést. 5. Munkabaleset esetén 5.1. Halálos, vagy csonkolásos baleset bekövetkezésekor

T

1/A melléklet – Értesítési Rend szolgálati helyek részére rendkívüli események bejelentésére

T2

T

T

T

T2

T2

T2

T

T

T

T3

T

T

T

T T T3

T T T

T T

T

T

T

T

T T

T1

T1

T T T

T

T2

T T T T T

T T1 T T

T1

T T

T T T T

T T T

T

T

T

T

A területileg illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság ügyelete és a területileg illetékes (Budapesten kerületi) rendőrkapitányság

A területileg illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság ügyelete és a területileg illetékes (Budapesten kerületi) rendőrkapitányság

T

T

T4

Vadásztársaság

Jelmagyarázat: TVadásztársaság – telefonon történő értesítés

Területileg illetékes megyei (fővárosi) Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyelet

Területileg illetékes megyei (fővárosi) Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyelet

Terrorelhárítási Központ ügyelet

Terrorelhárítási Központ ügyelet

Mentőszolgálat Mentőszolgálat

Helyi polgármesteri hivatal

Helyi polgármesteri hivatal

Elsősorban Forgalmi vonalirányító, KÖFI irányító, távkezelt, távvezérelt állomások forgalomirányítója, másodsorban Területi főüzemirányító Elsősorban Forgalmi vonalirányító, KÖFI irányító, távkezelt, távvezérelt állomások forgalomirányítója, másodsorban Területi főüzemirányító

16. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1688

16. szám


1689

Megjegyzések: 1 – Amennyiben személyi sérülés vagy annak közvetlen veszélye áll fenn 2 – Amennyiben műszaki mentés szükséges 3 – Amennyiben terület lezárása, védelme, vagy a vagyoni javak megóvása érdekében szükséges. 4 – Vadásztársaság tulajdonában levő állat (vadállat) elütésekor FONTOSABB TELEFONSZÁMOK (az értesítéseket a területi főüzemirányítóval egyeztetni szükséges) Forgalmi vonalirányító:

Országos Mentőszolgálat:

ORFK Főügyelet

Területi vadásztársaság:

Területi főüzemirányító:

Katasztrófavédelem (tűzoltóság):

Tevékenységirányítási központok

Területi temetkezési vállalat:

MÁV üzemorvos:

Általános segélyhívó telefonszám:

Terrorelhárítási Központ

+36

Helyi polgármesteri hivatal:

ϲ͘ T+S S T+S T+S T T T T

ϳ͘ jƚĄƚũĄƌſŶƚƂƌƚĠŶƚďĂůĞƐĞƚ T+S S/ ha T S/ ha T T T T T

ϴ͘ Veszélyes árut ƐǌĄůůşƚſũĄƌŵƾǀĞů ŬĂƉĐƐŽůĂƚďĂŶďĞŬƂǀĞƚŬĞǌĞƩ ŵŝŶĚĞŶďĂůĞƐĞƚĞƚ͕ǀĞƐǌĠůǇĞǌƚĞƚĠƐƚ ;ŬƂǌůĞŬĞĚĠƐ͕ĞůĞŐǇƌĞŶĚĞǌĠƐŬƂǌďĞŶ ďĞŬƂǀĞƚŬĞǌĞƩƺƚŬƂǌĠƐ͕ƐŝŬůĄƐ͕Ɛƚď͘Ϳ S/ ha T

T+S S S S T

ϵ͘ sĞƐǌĠůǇĞƐĄƌƵĞůůĞŶƅƌŝǌĞƚůĞŶ ƐǌĂďĂĚďĂũƵƚĄƐĂ T+S S S/ ha T S/ ha T T T

ϭϬ͘ dƾǌĞƐĞƚ͕ƌŽďďĂŶĄƐ T+S S/ ha T S/ ha T T T6 T6

ϭϭ͘ sĂƐƷƟďĞƌĞŶĚĞǌĠƐƐǌĄŶĚĠŬŽƐ ƌŽŶŐĄůĄƐĂ͕ůŽƉĄƐĂ T+S S S T T6 T6

Sorszám Esemény megnevezése dĞƌƺůĞƟůĞŐŝůůĞƚĠŬĞƐďŝǌƚŽƐşƚſďĞƌĞŶĚĞǌĠƐŝ ĚŝƐǌƉĠĐƐĞƌ

ϭϯ͘

ϭϰ͘

ϭϴ͘

ϭϵ͘

ϮϬ͘

ϮϮ͘ &ĞůƐƅǀĞǌĞƚĠŬƐǌĂŬĂĚĄƐĂ͕Ă ǀŽŶĂƚŬƂǌůĞŬĞĚĠƐƚĂŬĂĚĄůǇŽǌſ ƌŽŶŐĄůſĚĄƐĂ ^ǌĞŵĠůǇƐǌĄůůşƚſǀŽŶĂƚǀĄƌŚĂƚſĂŶ ϭϮϬƉĞƌĐĞƚŵĞŐŚĂůĂĚſǀĞƐǌƚĞŐůĠƐĞ

ϭϱ͘

ƌƵůŽƉĄƐĨĞůĨĞĚĞǌĠƐĞ

ϭϲ͘

sĂƐƷƟũĄƌŵƾ͕ďĞƌĞŶĚĞǌĠƐ͕ĞƐǌŬƂǌͲ ůŽƉĄƐ͕ƌŽŶŐĄůĄƐ

T+S

S

S

T

ϭϳ͘

DsƐŽƉŽƌƚƚĞƌƺůĞƚĠŶƐǌĞŵĠůǇ ƐĠƌĞůŵĠƌĞĞůŬƂǀĞƚĞƩĐƐĞůĞŬŵĠŶǇ

T+S

S

S

T

T+S

S

S

T

T6

T6

T 6

T 6

T6

T 6

dĞůĞƉŚĞůǇĞŶ͕ƐǌŽůŐĄůĂƟŚĞůǇĞŶ ďĞƚƂƌĠƐ͕ƌŽŶŐĄůĄƐ <ƂǌǀĞƐǌĠůůǇĞů͕ƚĞƌƌŽƌĐƐĞůĞŬŵĠŶŶǇĞů ĨĞŶǇĞŐĞƚĠƐ

ϭϮ͘ ^ǌĞŵĠůǇĞůƺƚĠƐŚĂůĄůŽƐ͕ ƐǌĞŵĠůǇƐĠƌƺůĠƐĞƐŬƂǀĞƚŬĞǌŵĠŶŶǇĞů S /ha T6 S/ha T6 T T T T+S

S T T6 T6

T+S T+S T T6 T6

T+S S T+S T+S T T T T

T+S S S S T T T T

2. Vagyonvédelem T+S S S S T T

T+S S/ ha T S/ ha T S T T

T+S S S T

T+S

S

S

T

4. Egyéb

T6 T

T6

T 6

T6

T

T

T 6 T 6 T 6 T 6

T

T 6 T6 T 6

T6

T

T T 6

T T

T T 6

T6

T 6

3. Munkabaleset

T+S

T+S

T+S

T+S

T

T

T

T

T

T

T

,ĂůĄůŽƐ͕ĐƐŽŶŬŽůĄƐŽƐŵƵŶŬĂďĂůĞƐĞƚ

T+S

T+S 7

T+S

T+S

T

T7

T7

T 7

T 7

T7

T 7

dĞƌƺůĞƟsĄůƐĄŐŬĞǌĞůƅƚƂƌǌƐ ŵƾŬƂĚĠƐĠŶĞŬĞůƌĞŶĚĞůĠƐĞ

T+S

T+S

T+S

T+S

T /ha S+T S/ ha T

S/ ha T S

T

S6

T6

T+S

T7

dĞƌƺůĞƟůĞŐŝůůĞƚĠŬĞƐŵĞŐǇĞŝ;ĨƅǀĄƌŽƐŝͿ <ĂƚĂƐǌƚƌſĨĂǀĠĚĞůŵŝ/ŐĂǌŐĂƚſƐĄŐƺŐǇĞůĞƚ

T3

S/ ha T

T

T+S T6

T T3

T5 T4

T

T

T

T

T

T+S T5

S/ ha T T5

T+S T T3 T5

S/ ha T T T3 T5

ZĞŐŝŽŶĄůŝƐDƵŶŬĂǀĠĚĞůŵŝ&ĞůƺŐǇĞůƅƐĠŐ

/&sĂŐǇŽŶǀĠĚĞůŵŝĠƐƉŽƌƞŽůŝſͲ ďŝǌƚŽŶƐĄŐ͕ƅƌǌĠƐǀĠĚĞůĞŵƐǌĞŵĠůǇǌĞƚ ŝƌĄŶǇşƚſ

dĞƌƌŽƌĞůŚĄƌşƚĄƐŝ<ƂǌƉŽŶƚƺŐǇĞůĞƚĞ

DĞŐǇĞŝ;ƵĚĂƉĞƐƟͿZĞŶĚƅƌͲĨƅŬĂƉŝƚĄŶǇƐĄŐ ƺŐǇĞůĞƚĞƐĞ

/ůůĞƚĠŬĞƐŝŶŐĂƚůĂŶƺǌĞŵĞůƚĞƚĠƐŝƐǌĞƌǀĞǌĞƚ ĚŝƐǌƉĠĐƐĞƌĞ͕ƐǌĞƌǀĞǌĞƚͲǀĞǌĞƚƅũĞ

T

ZĞŐŝŽŶĄůŝƐDƵŶŬĂǀĠĚĞůŵŝ&ĞůƺŐǇĞůƅƐĠŐ

<ĄƌŚĞůǇƉĂƌĂŶĐƐŶŽŬ͕ŬĄƌŚĞůǇƉĂƌĂŶĐƐŶŽŬͲ ŚĞůǇĞƩĞƐ͕ƐǌĂŬŵĂŝŚĞůǇƌĞĄůůşƚĄƐǀĞǌĞƚƅ1


/&sĂŐǇŽŶǀĠĚĞůŵŝĠƐƉŽƌƞŽůŝſͲďŝǌƚŽŶƐĄŐ͕ ƅƌǌĠƐǀĠĚĞůĞŵƐǌĞŵĠůǇǌĞƚŝƌĄŶǇşƚſ

dĞƌƺůĞƟǀŽŶƚĂƚĄƐŝĨƅŝƌĄŶǇşƚſ

T

dĞƌƌŽƌĞůŚĄƌşƚĄƐŝ<ƂǌƉŽŶƚƺŐǇĞůĞƚĞ

dĞƌƺůĞƟƐǌĞŵĠůǇƐǌĄůůşƚĄƐŝĨƅŝƌĄŶǇşƚſ

T

dĞƌƺůĞƟůĞŐŝůůĞƚĠŬĞƐŵĞŐǇĞŝ;ĨƅǀĄƌŽƐŝͿ <ĂƚĂƐǌƚƌſĨĂǀĠĚĞůŵŝ/ŐĂǌŐĂƚſƐĄŐƺŐǇĞůĞƚ

dĞƌƺůĞƟůĞŐŝůůĞƚĠŬĞƐƚĄǀŬƂǌůĠƐŝĚŝƐǌƉĠĐƐĞƌ

T

DĞŐǇĞŝ;ƵĚĂƉĞƐƟͿZĞŶĚƅƌͲĨƅŬĂƉŝƚĄŶǇƐĄŐ ƺŐǇĞůĞƚĞƐĞ

dĞƌƺůĞƟůĞŐŝůůĞƚĠŬĞƐǀŝůůĂŵŽƐĚŝƐǌƉĠĐƐĞƌ

T

/ůůĞƚĠŬĞƐŝŶŐĂƚůĂŶƺǌĞŵĞůƚĞƚĠƐŝƐǌĞƌǀĞǌĞƚ ĚŝƐǌƉĠĐƐĞƌĞ͕ƐǌĞƌǀĞǌĞƚͲǀĞǌĞƚƅũĞ

dĞƌƺůĞƟůĞŐŝůůĞƚĠŬĞƐďŝǌƚŽƐşƚſďĞƌĞŶĚĞǌĠƐŝ ĚŝƐǌƉĠĐƐĞƌ

T+S

Ds^<ƌƚ͘DƵŶŬĂǀĠĚĞůŵŝ^ǌŽůŐĄůƚĂƚſ <ƂǌƉŽŶƚ

dĞƌƺůĞƟůĞŐŝůůĞƚĠŬĞƐƉĄůǇĂůĠƚĞƐşƚŵĠŶǇŝ ĚŝƐǌƉĠĐƐĞƌ

T+S

Ds^<ƌƚ͘DƵŶŬĂǀĠĚĞůŵŝ^ǌŽůŐĄůƚĂƚſ <ƂǌƉŽŶƚ

T+S

S

T 6 T 6 T 6 T 6 T 6 T 6

<ĄƌŚĞůǇƉĂƌĂŶĐƐŶŽŬ͕ŬĄƌŚĞůǇƉĂƌĂŶĐƐŶŽŬͲ ŚĞůǇĞƩĞƐ͕ƐǌĂŬŵĂŝŚĞůǇƌĞĄůůşƚĄƐǀĞǌĞƚƅ1

S

T+S

dĞƌƺůĞƟǀŽŶƚĂƚĄƐŝĨƅŝƌĄŶǇşƚſ

T+S

T 6

dĞƌƺůĞƟƐǌĞŵĠůǇƐǌĄůůşƚĄƐŝĨƅŝƌĄŶǇşƚſ

dĞƌƺůĞƟsĂƐƷƚďŝǌƚŽŶƐĄŐƺŐǇĞůĞƚĞƐ ďĂůĞƐĞƚǀŝǌƐŐĄůſũĂ͕ŬĠƐǌĞŶůĠƚĞƐĞ

WĄůǇĂǀĂƐƷƟƚĞƌƺůĞƟŝŐĂǌŐĂƚſ

,ĄůſǌĂƟĨƅƺǌĞŵŝƌĄŶǇşƚſǀ͘ƌĞŶĚŬşǀƺůŝ ŚĞůǇǌĞƚĞŬĞƚŬĞǌĞůƅŝƌĄŶǇşƚſ

dĞƌƺůĞƟsĂƐƷƚďŝǌƚŽŶƐĄŐǀĞǌĞƚƅũĞ

1. Üzembiztonság dĞƌƺůĞƟ&ŽƌŐĂůŵŝŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ͕ &ŽƌŐĂůŽŵŝƌĄŶǇşƚĄƐŝŬŽŽƌĚŝŶĄƚŽƌ

T+S 2

dĞƌƺůĞƟůĞŐŝůůĞƚĠŬĞƐƚĄǀŬƂǌůĠƐŝĚŝƐǌƉĠĐƐĞƌ

T+S

dĞƌƺůĞƟůĞŐŝůůĞƚĠŬĞƐǀŝůůĂŵŽƐĚŝƐǌƉĠĐƐĞƌ

ϱ͘

<ƂǌůĞŬĞĚƅǀŽŶĂƚǀĞƐǌĠůǇĞǌƚĞƚĠƐĞ ĂŶǇĂŐŝŬĄƌƌĂů dŽůĂƚĄƐŬƂǌďĞŶƚƂƌƚĠŶƚďĂůĞƐĞƚ vonalelzárással dŽůĂƚĄƐŬƂǌďĞŶƚƂƌƚĠŶƚĞŐǇĠď ďĂůĞƐĞƚ jƚĄƚũĄƌſŶƚƂƌƚĠŶƚďĂůĞƐĞƚŬŝƐŝŬůĄƐ ŬƂǀĞƚŬĞǌŵĠŶŶǇĞů

dĞƌƺůĞƟůĞŐŝůůĞƚĠŬĞƐƉĄůǇĂůĠƚĞƐşƚŵĠŶǇŝ ĚŝƐǌƉĠĐƐĞƌ

ϰ͘ <ƂǌůĞŬĞĚƅǀŽŶĂƚǀĞƐǌĠůǇĞǌƚĞƚĠƐĞ

dĞƌƺůĞƟsĂƐƷƚďŝǌƚŽŶƐĄŐƺŐǇĞůĞƚĞƐ ďĂůĞƐĞƚǀŝǌƐŐĄůſũĂ͕ŬĠƐǌĞŶůĠƚĞƐĞ

ϯ͘

dĞƌƺůĞƟsĂƐƷƚďŝǌƚŽŶƐĄŐǀĞǌĞƚƅũĞ

Ϯ͘ <ƂǌůĞŬĞĚƅǀŽŶĂƚďĂůĞƐĞƚĞ

dĞƌƺůĞƟ&ŽƌŐĂůŵŝŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ͕ &ŽƌŐĂůŽŵŝƌĄŶǇşƚĄƐŝŬŽŽƌĚŝŶĄƚŽƌ

ϭ͘ Esemény megnevezése

WĄůǇĂǀĂƐƷƟƚĞƌƺůĞƟŝŐĂǌŐĂƚſ

Sorszám

,ĄůſǌĂƟĨƅƺǌĞŵŝƌĄŶǇşƚſǀ͘ƌĞŶĚŬşǀƺůŝ ŚĞůǇǌĞƚĞŬĞƚŬĞǌĞůƅŝƌĄŶǇşƚſ

1690 16. szám

1/B melléklet – Értesítési Rend területi főüzemirányító részére

T5

T3

T3

T

T

T T5

T5

T

T

T

T

T

16. szám


1691

Jelmagyarázat: T – telefonon történő értesítés; S – SMS értesítés; S / ha T esetén az esemény nagysága határozza meg a telefonos értesítés szükségességét / ha S+T esetén az esemény nagysága határozza meg az SMS és telefonon történő értesítés szükségességét Megjegyzések: 1. 2. 3. 4.

5. 6. 7.

A kárhelyparancsnok-helyettest akkor kell értesíteni, ha a rendkívüli esemény miatt műszaki mentő és segítségnyújtó egység riasztása szükséges a személyek mentéséhez, illetve a pályaelzárás megszüntetéséhez. Amennyiben személyi sérülés, vagy halálos következményű sérülés vagy több jármű kisiklása történt Amennyiben személyek mentése szükséges vagy tűzeset, robbanás is történt. A területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletét akkor kell értesíteni, ha – a vonat veszteglésének időtartama előre várhatóan meghaladja a 120 percet, vagy a rendkívüli időjárási viszonyok miatt vagy más okból az utasok rendkívüli segítségre szorulnak, – nyílt vonalon utas-átszállítás, utasok mentése szükséges, továbbá a vonaton gyermekkorúak, mozgásukban akadályozott személyek vannak. Amennyiben terület lezárása, védelme vagy a vagyoni javak megóvása érdekében szükséges. A szakmai terület állagában, kezelésében lévő eszköz, építmény, jármű operatív irányítója. A létszámban tartó szakmai terület munkavállalójával történt.

1692


16. szám

1/C melléklet – A MÁV-csoport vezetőinek értesítési rendje a hálózati főüzemirányító részére Sorszám

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

ϭϬ͘

11.

12.

13.

14.

15.

Esemény megnevezése

Ütközéses baleset, amelynek következtében halálos sérülés történt, vagy két személynél több megsérült. Baleset, amelynek következtében a várható vonalelzárás ĨƅǀŽŶĂůŽŶϭſƌĄƚ͕ mellékvonalon 3 órát meghaladja. Személy halálát vagy legalább egy személy súlyos sérülését okozó baleset. Veszélyes anyag (veszélyes áru vagy speciális anyag fuvarozása közben, illetve üzemi anyag bármilyen okból) ĞůůĞŶƅƌŝǌĞƚůĞŶ szabadba jutása ŵŝĂƩďĞŬƂǀĞƚŬĞǌĞƩ környezetszennyezés, vagy annak veszélye esetén, amennyiben ĂǌĂƐǌĞŵĠůǇǀŽŶĂƟ ĨŽƌŐĂůŽŵďĂŶũĞůĞŶƚƅƐ ǌĂǀĂƌƚŝĚĠǌĞůƅ͕ǀĂŐǇ a környéken lakók védelme különleges intézkedést tesz szükségessé. sĂƐƷƟŬŽĐƐŝďĂŶ͕ építményben, berendezésben ƚƂƌƚĠŶƚƚƾǌĞƐĞƚ͕ robbanás, melynek következtében az eszközök súlyosan rongálódtak, vagy ĂƐǌĞŵĠůǇǀŽŶĂƟ forgalomban ĞůƅƌĞůĄƚŚĂƚſĂŶϭϮϬ ƉĞƌĐŶĠůŚŽƐƐǌĂďďŝĚĞũƾ késést okoz. Minden olyan közlekedésbiztonságot ǀĞƐǌĠůǇĞǌƚĞƚƅ rendkívüli esemény, ĂŵĞůǇĂƐǌĞŵĠůǇǀŽŶĂƟ forgalomban több ǀŽŶĂƚĞůƅƌĞůĄƚŚĂƚſĂŶ ϭϮϬƉĞƌĐŶĠůŚŽƐƐǌĂďď ŝĚĞũƾŬĠƐĠƐĠƚ͕ŬĞƌƺůƅ ƷƟƌĄŶǇŽŶƚƂƌƚĠŶƅ közlekedtetését, személyvonatok elmaradását okozza. A MÁV társaság ƐĠƌĞůŵĠƌĞĞůŬƂǀĞƚĞƩ ũĞůĞŶƚƅƐ;ǀĄƌŚĂƚſĂŶϭ ŵŝůůŝſ&ƚĨĞůĞƫͿǀĂŐǇŽŶ ĞůůĞŶŝďƾŶĐƐĞůĞŬŵĠŶǇ felderítése vagy annak kísérlete. A vasútüzemet ĠƌŝŶƚƅŬƂǌǀĞƐǌĠůůǇĞů (robbantással) fenyegetés Túszszedéssel ĞůŬƂǀĞƚĞƩĐƐĞůĞŬŵĠŶǇ vagy vonaton, illetve létesítményben ĞůŬƂǀĞƚĞƩĨĞŐǇǀĞƌĞƐ cselekmény.

MÁV Zrt. Elnökvezérigazgatója

Általános vezérigazgatóŚĞůǇĞƩĞƐ

MÁV Zrt. Forgalmi üzemviteli igazgató

MÁV Zrt. Biztonsági ĨƅŝŐĂǌŐĂƚſ

S+T !

S+T

S+T

S

S / ha T

S

S / ha T

sĄůƐĄŐŬĞǌĞůƅƚƂƌǌƐ megalakítására történt döntés esetén

MÁV SZK Zrt. Munkabiztonsági ǀĞǌĞƚƅ

Ingatlan üzemeltetési és fejlesztési ĨƅŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ

MÁVINFORM

Kommunikációs igazgató

Megjegyzés

S+T

S+T

S

! Az elnökvezérigazgatót és a ǀĞǌĞƚƅũŽŐƚĂŶĄĐƐŽƐƚ tömegszerencsétlenség esetén kell értesíteni.

S+T

S+T

S+T

S

S/ha T

S+T

S+T

S

S/ ha T

S+T

S+T

S

S+T

S

S+T

S / ha T

S / ha T

S/ ha T

S+T

S

S

S+T

S+T

S+T

S

S / ha T

S / ha T

S+T

S

ƌƚĞƐşƚĞŶĚƅŵĠŐĂ ďƾŶĐƐĞůĞŬŵĠŶŶǇĞů ĠƌŝŶƚĞƩDsƚĄƌƐĂƐĄŐ ĨƅŝƌĄŶǇşƚſũĂ

S / ha T

S+T

S+T

S

ƌƚĞƐşƚĞŶĚƅŵĠŐĂǌ ĞƐĞŵĠŶŶǇĞůĠƌŝŶƚĞƩ MÁV társaság ĨƅŝƌĄŶǇşƚſũĂ

S+T !

S+T

S+T

S

! – Csak a ďƾŶĐƐĞůĞŬŵĠŶǇďĞŶ ĠƌŝŶƚĞƩƐǌĞƌǀĞǌĞƚ ǀĞǌĞƚƅũĠƚŬĞůůĠƌƚĞƐşƚĞŶŝ

T

T

T

ƌƚĞƐşƚĞŶĚƅŵĠŐ az eseménnyel ĠƌŝŶƚĞƩǀĂƐƷƟ ƚĄƌƐĂƐĄŐĨƅŝƌĄŶǇşƚſũĂ͕ ŬĂƉĐƐŽůĂƩĂƌƚſũĂ͘

T

T

S+T

S

S+T

S

S+T

S

S+T

S

S+T

S+T

Fegyver vagy robbanóanyag szállítmány lopás. sĠĚĞƩǀĞǌĞƚƅŬ utazásával kapcsolatos rendkívüli esemény. A MÁV-csoport munkavállalóját, a MÁV Zrt. dĞƌƺůĞƚĠŶŵƾŬƂĚƅ ǀĂƐƷƩĄƌƐĂƐĄŐŽŬĠƐ ŬƺůƐƅǀĄůůĂůŬŽǌſŬ munkavállalóját ért halálos, és súlyos munkabaleset. DŝŶƅƐşƚĞƩŝĚƅƐǌĂŬ ďĞǀĞǌĞƚĠƐĠƌƅůƐǌſůſ rendelkezés vagy jelentés. Elemi csapás (vis major), amely a ǀŽŶĂƞŽƌŐĂůŽŵ fenntartását akadályozza, vagy ũĞůĞŶƚƅƐǌĂǀĂƌƚ͕ǀŽŶĂƚͲ feltartóztatást okoz a személyforgalom lebonyolításában.

MÁV SZK. Zrt. Beszerzési ĠƐ>ŽŐŝƐǌƟŬĂŝ Üzletág környezetvédelmi ǀĞǌĞƚƅ

T

T

T

T

S

S

S+T

S+T

S+T

S+T

S+T

S+T

S / ha T

S+T

S / ha T

S / ha T

S+T

S+T

S / ha T !

S / ha T

S / ha T !

S+T

S+T

S+T

S+T

S+T

S+T

ƌƚĞƐşƚĞŶĚƅŵĠŐ az eseménnyel ĠƌŝŶƚĞƩǀĂƐƷƟ ƚĄƌƐĂƐĄŐĨƅŝƌĄŶǇşƚſũĂ͕ ŬĂƉĐƐŽůĂƩĂƌƚſũĂ͘

! Az elnök-vezérigazgató értesítése az általános ǀĞǌĠƌŝŐĂǌŐĂƚſͲŚĞůǇĞƩĞƐ vagy a biztonsági ĨƅŝŐĂǌŐĂƚſĚƂŶƚĠƐĞ szerint.

16. szám


1693

Jelmagyarázat: T – telefonon történő értesítés; S – SMS értesítés; S / ha T esetén az esemény nagysága határozza meg a telefonos értesítés szükségességét / ha S+T esetén az esemény nagysága határozza meg az SMS és telefonon történő értesítés szükségességét Megjegyzések: –

– –

A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatót, az általános vezérigazgató-helyettest, a MÁV Zrt. forgalmi üzemviteli igazgatót és a biztonsági főigazgatót közlekedő vonat súlyos balesete, vagy egyéb más súlyos esemény bekövetkezése esetén — az SMS üzenet mellett — részletesen szóban is tájékoztatni kell. Az értesítendő vezető hangpostájára tett jelentés, SMS, e-mail üzenet küldése értesítésnek minősül. Egyéb esetekben az elnök-vezérigazgató értesítéséről az általános vezérigazgató-helyettes, vagy a biztonsági főigazgató dönt a szóbeli tájékoztatás alapján.


1/D melléklet – Értesítési rend a MÁV-csoport irányító szervezeteinek és külső szervezetek értesítésére, a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító részére


/͘<ƂǌůĞŬĞĚƅǀŽŶĂƚŽŬŬĂůƚƂƌƚĠŶƚĞƐĞŵĠŶǇĞŬ S+T

ͬŚĂ S+T

S

ͬŚĂ S+T

S+T ͬŚĂ S+T

S+T ͬŚĂ S+T ͬŚĂ S+T

S+T

S+T

ͬŚĂ S+T

S+T

S

S+T

T

S+T

S S/ ŚĂ T

T+E

S+T

S+T

S

<ƂǌůĞŬĞĚƅǀŽŶĂƩĂů ƚƂƌƚĠŶƚďĂůĞƐĞƚ

S/ ŚĂ T S/ ŚĂ T

1

S/ ŚĂ T

S+T

ŚĂd S/

ŚĂd S/

S/

ŚĂd

S

S+T

S+T

S+T

ͬŚĂ S+T

S+T

T

T

S+T

S+T

S+T

T+E

T+E

T

S

S+T

S+T

<ƂǌůĞŬĞĚƅǀŽŶĂƚ ǀĞƐǌĠůǇĞǌƚĞƚĠƐĞ

T+E

T3

S

S+T

2

T+E

T

S+ T9 T+E

S

S+T

<ƂǌůĞŬĞĚĠƐďŝǌƚŽŶƐĄŐŝ^ǌĞƌǀĞǌĞƚ T

S+T

S+T

T

,ĂůĄůŽƐ͕ǀĂŐǇƐƷůǇŽƐ ƐǌĞŵĠůǇŝƐĠƌƺůĠƐƐĞů ũĄƌſĞůƺƚĠƐ <ŽƌŵĄŶǇǌĂƟ͕ ŬĂƚŽŶĂŝ͕ŝůůĞƚǀĞ ƌĞŶĚǀĠĚĞůŵŝ ŵƵŶŬĂǀĄůůĂůſŬ ƐĠƌƺůƚĞŬǀĂŐǇ ŵĞŐŚĂůƚĂŬ͕ǀĂŐǇĞ ƐǌĞƌǀĞŬŚĞǌƚĂƌƚŽǌſ ũĄƌŵƾǀĞƚƺƚƂƩĞŬĞů sĞƐǌĠůǇĞƐĂŶǇĂŐ ƐǌĄůůşƚĄƐĂƐŽƌĄŶ ďĞŬƂǀĞƚŬĞǌĞƩ ďĂůĞƐĞƚ͕ŚĂĂŶŶĂŬ ŬƂǀĞƚŬĞǌƚĠďĞŶ ƐǌĞŵĠůǇƐĠƌƺůƚŵĞŐ͕ ĞŐĠƐǌƐĠŐͲŬĄƌŽƐŽĚĄƐƚ ƐǌĞŶǀĞĚĞƩ͕ ǀĂŐǇũĞůĞŶƚƅƐ ĨŽƌŐĂůŵŝǌĂǀĂƌ͕ ŬƂƌŶǇĞǌĞƚƐǌĞŶŶǇĞǌĠƐ ƚƂƌƚĠŶƚ <ĂƚŽŶĂŝ ƐǌĄůůşƚŵĄŶŶǇĂů ƚƂƌƚĠŶƚďĂůĞƐĞƚ

T+E

T+E

S

S+T

T+E

4

5

6

7

ϴ

Ύ:ĞůĞŶƚƅƐĨŽƌŐĂůŵŝ ǌĂǀĂƌƚŽŬŽǌſ͕ ŐŽŶĚĂƚůĂŶƐĄŐďſů ǀĂŐǇƐǌĄŶĚĠŬŽƐĂŶ ĞůŬƂǀĞƚĞƩ ĐƐĞůĞŬŵĠŶǇͬ esemény mǌĞŵŵĞŶĞƚĞƚ ũĞůĞŶƚƅƐĞŶ ďĞĨŽůǇĄƐŽůſ ĞƐĞŵĠŶǇ;Ɖů͘ĨĞŐǇǀĞƌ ŚĂƐǌŶĄůĂƚĂ͕ũĄƌŵƾ ƂŶŬĠŶǇĞƐĞůǀĠƚĞůĞͿ

T+E

S+T

S+T

<ƂǌƷƟũĄƌŵƾĞůƺƚĠƐĞ͕ ŬƂǀĞƚŬĞǌŵĠŶǇƚƅů ĨƺŐŐĞƚůĞŶƺů

EĞŵǌĞƟ&ĞũůĞƐǌƚĠƐŝDŝŶŝƐǌƚĠƌŝƵŵ&ƅƺŐǇĞůĞƚ

//͘sĂƐƷƚƺǌĞŵĞƚĠƌŝŶƚƅĨĞŶǇĞŐĞƚĠƐ͕ŬƂǌǀĞƐǌĠůǇĞƐĐƐĞůĞŬŵĠŶǇĞŬ

9

10

sĂƐƷƚƺǌĞŵĞƚĠƌŝŶƚƅ ŬƂǌǀĞƐǌĠůůǇĞů;Ɖů͘ ƌŽďďĂŶƚĄƐƐĂůͿ ĨĞŶǇĞŐĞƚĠƐ

S

dĨƅŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ

S+T

DƾƐǌĂŬŝĨĞůƺŐǇĞůĞƟĠƐƚĞĐŚŶŽůſŐŝĂŝŝŐĂǌŐĂƚſ

S

S/ ŚĂ T

mǌĞŵŝƌĄŶǇşƚĄƐŝ<ƂǌƉŽŶƚǀĞǌĞƚƅũĞ

S+T

&ŽƌŐĂůŵŝĨĞůƺŐǇĞůĞƟŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ͕ &ŽƌŐĂůŵŝƚĞĐŚŶŽůſŐŝĂŝŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ

S+T

&ŽƌŐĂůŵŝƺǌĞŵŝƌĄŶǇşƚĄƐŝŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ

S

ŝǌƚŽŶƐĄŐŝĨƅŝŐĂǌŐĂƚſƐĄŐŬĠƐǌĞŶůĠƚĞƐĞ S+T

/&sĂƐƷƚďŝǌƚŽŶƐĄŐǀĞǌĞƚƅ͕/&sĂŐǇŽŶǀĠĚĞůŵŝ ĠƐWŽƌƞſůŝſͲďŝǌƚŽŶƐĄŐ͕ƅƌǌĠƐǀĠĚĞůĞŵǀĞǌĞƚƅ S

<ŽŵŵƵŶŝŬĄĐŝſƐ/ŐĂǌŐĂƚſƐĄŐ͖Ds/E&KZD

S

3

Sorszám

dĄǀŬƂǌůĠƐŝŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ

ƌƅƐĄƌĂŵƷŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ ͬŚĂ S+T

ͬŚĂ S+T

ͬŚĂ S+T

WĄůǇĂůĠƚĞƐşƚŵĠŶǇŝĨƅŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ ^ͬŚĂd

ͬŚĂ^нd

ͬŚĂ^нd

ͬŚĂ S+T

ͬŚĂ S+T

ͬŚĂ S+T

,şĚŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ͕ ůĠƉşƚŵĠŶǇŝŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅĠƐ WĄůǇĂĨĞŶŶƚĂƌƚĄƐŝŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ

ŝǌƚŽƐşƚſďĞƌĞŶĚĞǌĠƐŝŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ

ͬŚĂd

S

ͬŚĂd

S

ͬŚĂd

S

ͬŚĂd

S

ͬŚĂd

S

ͬŚĂd

S

ͬŚĂd

ͬŚĂd S

ͬŚĂd S

S

S ͬŚĂd

Dsƌƚ͘;ĨƅͿĚŝƐǌƉĠĐƐĞƌĞŝ͕ĂDsͲĐƐŽƉŽƌƚďĂ ƚĂƌƚŽǌſǀĂƐƷƟƚĄƌƐĂƐĄŐŽŬŚĄůſǌĂƟĨƅŝƌĄŶǇşƚſŝ ŝůů͘ĚŝƐǌƉĠĐƐĞƌĞ

S+E ͬŚĂ T

Ds^<>m<ƂƌŶǇĞǌĞƚǀĠĚĞůĞŵ

ͬŚĂ T

S

DƵŶŬĂďŝǌƚŽŶƐĄŐŝŬĠƐǌĞŶůĠƚĞƐ

T

T

T

T

T

T

T

T

T

T

KZ&<&ƅƺŐǇĞůĞƚ

T

T

T

dĞƌƌŽƌĞůŚĄƌşƚĄƐŝ<ƂǌƉŽŶƚ

T

<ĠƐǌĞŶůĠƟZĞŶĚƅƌƐĠŐ

T

T

T2

T2

T2

T2

T2

T2

DK<&&ƅƺŐǇĞůĞƚĞ

T

ůŬŽƚŵĄŶǇǀĠĚĞůŵŝ,ŝǀĂƚĂů

T

D,<ĂƚŽŶĂŝ<ƂǌůĞŬĞĚĠƐŝ<ƂǌƉŽŶƚϴ

/&sĂŐǇŽŶǀĠĚĞůŵŝĠƐWŽƌƞſůŝſͲďŝǌƚŽŶƐĄŐ͕ ƅƌǌĠƐǀĠĚĞůĞŵƐǌĞŵĠůǇǌĞƟŝƌĄŶǇşƚſ

ŚĂ T1

ŚĂ T1

E/

ŚĂ T1

E/ ŚĂ T1

ŚĂ T1

E/

E/ ŚĂ T1

E/ ŚĂ T1

E/ ŚĂ T1 E/ ŚĂ T1

Dsƌƚ͘ͲŶŬşǀƺůŝǀĂƐƷƚǀĄůůĂůĂƚ

T+E

sŝĚĠŬĨĞũůĞƐǌƚĠƐŝDŝŶŝƐǌƚĠƌŝƵŵmŐǇĞůĞƚ

KƌƐǌĄŐŽƐDƵŶŬĂǀĠĚĞůŵŝĠƐDƵŶŬĂƺŐǇŝ &ƅĨĞůƺŐǇĞůƅƐĠŐ

E7

E7

E7

E7

E7

E7

E7

E7

sĂƐƷƟWĄůǇĂŬĂƉĂĐŝƚĄƐͲĞůŽƐǌƚſ^ǌĞƌǀĞǌĞƚ;sWͿ

1695 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám


sĂƐƷƚƚĞƌƺůĞƚĠŶ ƚƷƐǌƐǌĞĚĠƐƐĞů ĞůŬƂǀĞƚĞƩ ĐƐĞůĞŬŵĠŶǇ &ĞŐǇǀĞƌǀĂŐǇ ƌŽďďĂŶſĂŶǇĂŐ ƐǌĄůůşƚŵĄŶǇ ƐĠƌĞůŵĠƌĞĞůŬƂǀĞƚĞƩ ůŽƉĄƐ sĠĚĞƩƐǌĞŵĠůǇĞŬ ƵƚĂǌĄƐĄǀĂů ŬĂƉĐƐŽůĂƚŽƐ ƌĞŶĚŬşǀƺůŝ ĞƐĞŵĠŶǇĞŬ ǀĂŐǇĂƌƌĂƵƚĂůſ ŝŶĨŽƌŵĄĐŝſŬ Dsƌƚ͘ƚĞƌƺůĞƚĠŶ ƚĞƌƌŽƌĐƐĞůĞŬŵĠŶŶǇĞů ǀĂŐǇŵĄƐŬŝĞŵĞůƚ ďƾŶĐƐĞůĞŬŵĠŶŶǇĞů ǀĂůſŬƂǌǀĞƚůĞŶ ĨĞŶǇĞŐĞƚĠƐ͖ ďĞŬƂǀĞƚŬĞǌĞƩ esemény <ŝĞŵĞůƚďŝǌƚŽƐşƚĄƐŽŬ ĠƐƐƉĞĐŝĄůŝƐ ƐǌĄůůşƚĄƐŽŬĞƐĞƚĠŶ T+E

T+E

T+E

T+E

EĞŵǌĞƟ&ĞũůĞƐǌƚĠƐŝDŝŶŝƐǌƚĠƌŝƵŵ&ƅƺŐǇĞůĞƚ T4

T

<ƂǌůĞŬĞĚĠƐďŝǌƚŽŶƐĄŐŝ^ǌĞƌǀĞǌĞƚ

S+T

S

S+T

T

S

S+T

T

S+T

T


T

S+T

S

T

S/ ŚĂ T

&ŽƌŐĂůŵŝĨĞůƺŐǇĞůĞƟŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ͕ &ŽƌŐĂůŵŝƚĞĐŚŶŽůſŐŝĂŝŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ T

T

S ͬŚĂd


T

T9

ŝǌƚŽŶƐĄŐŝĨƅŝŐĂǌŐĂƚſƐĄŐŬĠƐǌĞŶůĠƚĞƐĞ T

/&sĂƐƷƚďŝǌƚŽŶƐĄŐǀĞǌĞƚƅ͕/&sĂŐǇŽŶǀĠĚĞůŵŝ ĠƐWŽƌƞſůŝſͲďŝǌƚŽŶƐĄŐ͕ƅƌǌĠƐǀĠĚĞůĞŵǀĞǌĞƚƅ T


ͬŚĂ S+T

DƾƐǌĂŬŝĨĞůƺŐǇĞůĞƟĠƐƚĞĐŚŶŽůſŐŝĂŝŝŐĂǌŐĂƚſ dĨƅŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ


ƌƅƐĄƌĂŵƷŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ

ŝǌƚŽƐşƚſďĞƌĞŶĚĞǌĠƐŝŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ ͬŚĂ S+T

WĄůǇĂůĠƚĞƐşƚŵĠŶǇŝĨƅŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ ͬŚĂ^нd


ͬŚĂd

S

ͬŚĂd

ͬŚĂd

ͬŚĂd

S

Dsƌƚ͘;ĨƅͿĚŝƐǌƉĠĐƐĞƌĞŝ͕ĂDsͲĐƐŽƉŽƌƚďĂ ƚĂƌƚŽǌſǀĂƐƷƟƚĄƌƐĂƐĄŐŽŬŚĄůſǌĂƟĨƅŝƌĄŶǇşƚſŝ ŝůů͘ĚŝƐǌƉĠĐƐĞƌĞ

ũĞůĞŶƚŬĞǌƅ͕Ă ͬŚĂ ͬŚĂ ͬŚĂ ͬŚĂ ͬŚĂ 15 T+E T4 S+T S+T S S+T ͬŚĂ^нd ͬŚĂd ďŝǌƚŽŶƐĄŐŽƚ S+T S+T S+T S+T S+T ǀĞƐǌĠůǇĞǌƚĞƚƅ ŝŶĨŽƌŵĄĐŝſŬ͕ ĞƐĞŵĠŶǇĞŬ͘ <ƺůƂŶůĞŐĞƐũŽŐƌĞŶĚŝ ŝĚƅƐǌĂŬďĂŶĂ ǀĄůƐĄŐŬĞǌĞůƅƚƂƌǌƐ S ƂƐƐǌĞŚşǀĄƐĄƌĂ 16 T+E S+T S+T S+T S+T S+T ǀŽŶĂƚŬŽǌſĚƂŶƚĠƐ ǀĂŐǇƌŝĂƐǌƚĄƐ ͬŚĂd ĞůƌĞŶĚĞůĠƐĞ ǀĞǌĠƌŝŐĂǌŐĂƚſŝ ƵƚĂƐşƚĄƐĂůĂƉũĄŶ͘ ///͘DƵŶŬĂďĂůĞƐĞƚ;ϲͿ;ĂDsƌƚ͘ŵƵŶŬĂǀĄůůĂůſũĄƚ͕ĂDsƌƚ͘ƚĞƌƺůĞƚĠŶŵƾŬƂĚƅǀĂƐƷƟƚĄƌƐĂƐĄŐŽŬĠƐŬƺůƐƅǀĄůůĂůŬŽǌſŬŵƵŶŬĂǀĄůůĂůſũĄƚĠƌƚŚĂůĄůŽƐĠƐƐƷůǇŽƐďĂůĞƐĞƚͿ ƐĠƌƺůƚŚĂůĄůĄƚ͕ ƂŶĄůůſĠůĞƚǀĞǌĞƚĠƐĠƚ ŐĄƚůſŵĂƌĂĚĂŶĚſ S / / ŬĄƌŽƐŽĚĄƐĄƚŽŬŽǌſ ͬŚĂ ͬŚĂ ͬŚĂ ͬŚĂ ŵƵŶŬĂďĂůĞƐĞƚ͕ T+E T5 S+T S+T S+T S S+T ŚĂ 17 ŚĂ ͬŚĂ^нd S+T S+T S+T S+T ĂŵĞŶŶǇŝďĞŶ S+T S+T ͬŚĂd ĂǌĂǌĞƐĞŵĠŶǇ ďĞŬƂǀĞƚŬĞǌƚĞŬŽƌ ŵĞŐĄůůĂƉşƚŚĂƚſ sĂůĂŵĞůǇĠƌǌĠŬƐǌĞƌǀ ;ǀĂŐǇĠƌǌĠŬĞůƅ ŬĠƉĞƐƐĠŐͿĠƐĂ ƌĞƉƌŽĚƵŬĐŝſƐ ŬĠƉĞƐƐĠŐ S ĞůǀĞƐǌƚĠƐĠƚ͕ŝůůĞƚǀĞ ϭϴ ũĞůĞŶƚƅƐŵĠƌƚĠŬƾ T5 S+T S+T S+T ŬĄƌŽƐŽĚĄƐĄƚŽŬŽǌſ ͬŚĂd ŵƵŶŬĂďĂůĞƐĞƚ͕ ĂŵĞŶŶǇŝďĞŶ ĂǌĂǌĞƐĞŵĠŶǇ ďĞŬƂǀĞƚŬĞǌƚĞŬŽƌ ŵĞŐĄůůĂƉşƚŚĂƚſ

14

13

12

11

Sorszám


S+T

S+T


T

T

T

T

T

T

T

T

T

T

T

dĞƌƌŽƌĞůŚĄƌşƚĄƐŝ<ƂǌƉŽŶƚ T


T

T2

T2

T2

T2

T2

T2


T





ŚĂ T1

ŚĂ T1

ͬŚĂ T1

ŚĂ T1

ŚĂ T1



T

T


E7

E7

E7




KƌǀŽƐŝǀĠůĞŵĠŶǇ ƐǌĞƌŝŶƚĠůĞƚǀĞƐǌĠůǇĞƐ ƐĠƌƺůĠƐ͕ ĞŐĠƐǌƐĠŐŬĄƌŽƐŽĚĄƐ ^ƷůǇŽƐĐƐŽŶŬƵůĄƐ͕ ŚƺǀĞůǇŬƵũũǀĂŐǇŬĠǌ͕ ůĄďŬĠƚǀĂŐǇƚƂďďƵũũĂ ŶĂŐǇŽďďƌĠƐǌĠŶĞŬ ĞůǀĞƐǌƚĠƐĞ͕ĞŶŶĠů ƐƷůǇŽƐĂďďďĂůĞƐĞƚĞŬ T+E

EĞŵǌĞƟ&ĞũůĞƐǌƚĠƐŝDŝŶŝƐǌƚĠƌŝƵŵ&ƅƺŐǇĞůĞƚ T5

T5

<ƂǌůĞŬĞĚĠƐďŝǌƚŽŶƐĄŐŝ^ǌĞƌǀĞǌĞƚ S+T

S+T


21

22

23

24

25

dŽůĂƚĄƐŬƂǌďĞŶƐƷůǇŽƐ ƐǌĞŵĠůǇŝƐĠƌƺůĠƐƚ͕ ŝůůĞƚǀĞǀŽŶĂůĞůǌĄƌĄƐƚ ŽŬŽǌſďĂůĞƐĞƚ dƾǌĞƐĞƚ͕ƌŽďďĂŶĄƐ͕ ǀĞƐǌĠůǇĞƐĂŶǇĂŐ ŬƂƌŶǇĞǌĞƚďĞũƵƚĄƐĂ ǀĂŐǇƌĂĚŝŽĂŬơǀ ƐƵŐĄƌǌĄƐŽŬŽǌƚĂ ǀĞƐǌĠůǇ ŐǇǀĂƐƷƚǀŽŶĂů͕ǀĂŐǇ ƚĞƌƺůĞƚĨŽƌŐĂůŵĄƚ ĂŬĂĚĄůǇŽǌſƐşŶƚƂƌĠƐ͕ ĨĞůƐƅǀĞǌĞƚĠŬ ƐǌĂŬĂĚĄƐ͕ ďŝǌƚŽƐşƚſďĞƌĞŶĚĞǌĠƐŝ ǌĂǀĂƌ͕ƌĞŶĚŬşǀƺůŝ ŝĚƅũĄƌĄƐ͕ǀĂŐǇ ǀŽŶƚĂƚſũĄƌŵƾ ƐǌŽůŐĄůĂƚŬĠƉƚĞůĞŶƐĠŐ͕ ĂŵĞůǇĞůƅƌĞůĄƚŚĂƚſĂŶ ϲϬƉĞƌĐĞƚŵĞŐŚĂůĂĚſ ƐǌĞŵĠůǇƐǌĄůůşƚſǀŽŶĂƟ ŬĠƐĠƐƚŽŬŽǌ ǀŽŶĂƚŬƂǌůĞŬĞĚĠƐ ŵŝŶĚĞŶŽůǇĂŶǌĂǀĂƌĂ͕ ĂŵŝĂƐǌĞŵĠůǇƐǌĄůůşƚſ ǀŽŶĂƚŬŝŵĂƌĂĚĄƐĄŚŽǌ͕ ŝůů͘ϭϬƉĞƌĐĞƚ ŵĞŐŚĂůĂĚſŬĠƐĠƐĠŚĞǌ ǀĞǌĞƚ͘ dĄǀŬƂǌůĠƐŝ ƌĞŶĚƐǌĞƌĞŬďĞŶ ďĞŬƂǀĞƚŬĞǌĞƩ ŵƾƐǌĂŬŝ ŵĞŐŚŝďĄƐŽĚĄƐŽŬ͕ ĂŵĞůǇĞŬũĞůĞŶƚƅƐ ƺǌĞŵǌĂǀĂƌƚ͕ŬŝĞƐĠƐƚ ŽŬŽǌŶĂŬ T+E

T3

T

S+T

S+T

S+T

S/ ŚĂ T

S+T

T

T

T+E

T+E

T+E

IV. Egyéb balesetek és rendkívüli események

20

19

Sorszám

ͬŚĂd

S

ͬŚĂd

S

/&sĂƐƷƚďŝǌƚŽŶƐĄŐǀĞǌĞƚƅ͕/&sĂŐǇŽŶǀĠĚĞůŵŝĠƐ WŽƌƞſůŝſͲďŝǌƚŽŶƐĄŐ͕ƅƌǌĠƐǀĠĚĞůĞŵǀĞǌĞƚƅ

ͬŚĂ S+T

ͬŚĂ S+T

S+T


S+T

S+T

S+T

S+T

ͬŚĂ S+T

S

ͬŚĂ S+T

S+T

S+T

ͬŚĂ S+T

S+T

S

ͬŚĂ S+T

ͬŚĂ S+T

S+T

S/ ŚĂ T

ͬŚĂ S+T

S+T

S

S+T

S/ ŚĂ T

S


&ŽƌŐĂůŵŝƺǌĞŵŝƌĄŶǇşƚĄƐŝŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ S+T



S

ŝǌƚŽŶƐĄŐŝĨƅŝŐĂǌŐĂƚſƐĄŐŬĠƐǌĞŶůĠƚĞƐĞ

S/ ŚĂ T

ͬŚĂ S+T

S/ ŚĂd

ƌƅƐĄƌĂŵƷŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ ͬŚĂ S+T

ͬŚĂ S+T

S/ ŚĂ T

ͬŚĂ S+T

ŝǌƚŽƐşƚſďĞƌĞŶĚĞǌĠƐŝŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ ͬŚĂ S+T

ͬŚĂ S+T

ͬŚĂ S+T

WĄůǇĂůĠƚĞƐşƚŵĠŶǇŝĨƅŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ ͬŚĂ^нd

^ͬŚĂd

ͬŚĂ^нd

S+T

ͬŚĂ S+T



ͬŚĂd

S

ͬŚĂd

S

ͬŚĂd

S

ͬŚĂd

S

ͬŚĂd

S

ͬŚĂd

S

Dsƌƚ͘;ĨƅͿĚŝƐǌƉĠĐƐĞƌĞŝ͕ĂDsͲĐƐŽƉŽƌƚďĂƚĂƌƚŽǌſ ǀĂƐƷƟƚĄƌƐĂƐĄŐŽŬŚĄůſǌĂƟĨƅŝƌĄŶǇşƚſŝŝůů͘ĚŝƐǌƉĠĐƐĞƌĞ S+E ͬŚĂ T


ͬŚĂ T

S

S+T

S+T


T


T

dĞƌƌŽƌĞůŚĄƌşƚĄƐŝ<ƂǌƉŽŶƚ


T2


T




E1

ͬŚĂ T1

E

ŚĂ T1

ŚĂ T1

E/

ŚĂ T1

ŚĂ T1


T+E


T

T


E7

E7

E7

E7


16. szám


1697

26

27

Ϯϴ

29

30

ϯϭ

Sorszám Esemény megnevezése

ǀĂƐƷƚƐĠƌĞůŵĠƌĞ ĞůŬƂǀĞƚĞƩǀĂŐǇŽŶ ĞůůĞŶŝĐƐĞůĞŬŵĠŶǇ͕ ǀĂŐǇĂŶŶĂŬŬşƐĠƌůĞƚĞ͕ ŚĂĂǌĞůŬƂǀĞƚĠƐŝ ĠƌƚĠŬĞůƅƌĞůĄƚŚĂƚſĂŶ ũĞůĞŶƚƅƐ;ϭŵŝůůŝſ&ƚͲŽƚ ŵĞŐŚĂůĂĚſͿ KůǇĂŶĞůĞŵŝĐƐĂƉĄƐ ;ǀŝƐŵĂũŽƌͿ͕ĂŵĞůǇĂ ǀŽŶĂƞŽƌŐĂůŽŵďĂŶ ũĞůĞŶƚƅƐǌĂǀĂƌƚŽŬŽǌ͕ ǀĂŐǇĨĞŶŶƚĂƌƚĄƐĄƚ ƚĂƌƚſƐĂŶĂŬĂĚĄůǇŽǌǌĂ ZŽďďĂŶſĂŶǇĂŐŽƚ ƐǌĄůůşƚſƚƌĂŶǌŝƚ ƐǌĞƌĞůǀĠŶǇĞŬ ŽƌƐǌĄŐďĂƚƂƌƚĠŶƅďĞ͕ ŝůůĞƚǀĞŬŝůĠƉĠƐĠŶĞŬ ŝĚĞũĞ DsƚĞƌƺůĞƚĠŶ ƚĂƌƚſǌŬŽĚſƉŽůŐĄƌŝ ƐǌĞŵĠůǇĞŬ͕ ŵƵŶŬĂǀĄůůĂůſŬ ƐĠƌĞůŵĠƌĞĞůŬƂǀĞƚĞƩ ǀĂŐǇŽŶĞůůĞŶŝǀĂŐǇ ŵĄƐĞƌƅƐǌĂŬŽƐ ĐƐĞůĞŬŵĠŶǇ͕ŚĂŚĂůĄůƚ ǀĂŐǇƐƷůǇŽƐƐĠƌƺůĠƐƚ ŽŬŽǌ ĂůĞƐĞƚǀĂŐǇ ƌĞŶĚŬşǀƺůŝĞƐĞŵĠŶǇ ŵŝĂƩǀĂŐǇŽŶƅƌǌĠƐ ƐǌƺŬƐĠŐĞƐ͕ ŚĞůǇƐǌşŶďŝǌƚŽƐşƚĄƐ ǀĄůƐĄŐƚƂƌǌƐĚƂŶƚĠƐĞ ƐǌĞƌŝŶƟŝŶƚĠǌŬĞĚĠƐĞŬ ŵĞŐƚĠƚĞůĞ T+E

T+E

EĞŵǌĞƟ&ĞũůĞƐǌƚĠƐŝDŝŶŝƐǌƚĠƌŝƵŵ&ƅƺŐǇĞůĞƚ

T

<ƂǌůĞŬĞĚĠƐďŝǌƚŽŶƐĄŐŝ^ǌĞƌǀĞǌĞƚ

S

S

S

S+T

S+T

S+T

S+T

<ŽŵŵƵŶŝŬĄĐŝſƐ/ŐĂǌŐĂƚſƐĄŐ͖Ds/E&KZD /&sĂƐƷƚďŝǌƚŽŶƐĄŐǀĞǌĞƚƅ͕/&sĂŐǇŽŶǀĠĚĞůŵŝĠƐ WŽƌƞſůŝſͲďŝǌƚŽŶƐĄŐ͕ƅƌǌĠƐǀĠĚĞůĞŵǀĞǌĞƚƅ S

ͬŚĂ T

S+T S S+T

S


ͬŚĂ S+T

ͬŚĂ S+T

ͬŚĂ S+T


ͬŚĂ S+T

ͬŚĂ S+T

ͬŚĂ S+T


/ ŚĂ S+T

/ ŚĂ S+T

/ ŚĂ S+T


ͬŚĂ S+T

ͬŚĂ S+T

ͬŚĂ S+T

ƌƅƐĄƌĂŵƷŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ

ͬŚĂ S+T

/ ŚĂ S+T

ͬŚĂ S+T

ŝǌƚŽƐşƚſďĞƌĞŶĚĞǌĠƐŝŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ

ͬŚĂ S+T

ͬŚĂ S+T

ͬŚĂ S+T

WĄůǇĂůĠƚĞƐşƚŵĠŶǇŝĨƅŽƐǌƚĄůǇǀĞǌĞƚƅ

ͬŚĂ^нd

ͬŚĂ^нd

ͬŚĂ^нd

S

S+T

S+T


S


S

S+T

ŝǌƚŽŶƐĄŐŝĨƅŝŐĂǌŐĂƚſƐĄŐŬĠƐǌĞŶůĠƚĞƐĞ

S

S+T


S

ͬŚĂdϭ

S

ͬŚĂd

T

S

ͬŚĂdϭ

S

ͬŚĂd

Dsƌƚ͘;ĨƅͿĚŝƐǌƉĠĐƐĞƌĞŝ͕ĂDsͲĐƐŽƉŽƌƚďĂƚĂƌƚŽǌſ ǀĂƐƷƟƚĄƌƐĂƐĄŐŽŬŚĄůſǌĂƟĨƅŝƌĄŶǇşƚſŝŝůů͘ĚŝƐǌƉĠĐƐĞƌĞ

Ds^<>m<ƂƌŶǇĞǌĞƚǀĠĚĞůĞŵ DƵŶŬĂďŝǌƚŽŶƐĄŐŝŬĠƐǌĞŶůĠƚĞƐ

T

T

T

KZ&<&ƅƺŐǇĞůĞƚ dĞƌƌŽƌĞůŚĄƌşƚĄƐŝ<ƂǌƉŽŶƚ

T

<ĠƐǌĞŶůĠƟZĞŶĚƅƌƐĠŐ T2


T


T


T

T

T

T


ŚĂ dϭ

E

/ ŚĂ dϭ

ŚĂ dϭ

ŚĂ dϭ

Dsƌƚ͘ͲŶŬşǀƺůŝǀĂƐƷƚǀĄůůĂůĂƚ sŝĚĠŬĨĞũůĞƐǌƚĠƐŝDŝŶŝƐǌƚĠƌŝƵŵmŐǇĞůĞƚ KƌƐǌĄŐŽƐDƵŶŬĂǀĠĚĞůŵŝĠƐDƵŶŬĂƺŐǇŝ &ƅĨĞůƺŐǇĞůƅƐĠŐ

E7


1698


16. szám

Jelmagyarázat: T – telefonon történő értesítés; S – SMS értesítés; E – e-mail értesítés S / ha T esetén az esemény nagysága határozza meg a telefonos értesyítés szükségességét / ha S+T esetén az esemény nagysága határozza meg az SMS és telefonon történő értesítés szükségességét E / ha T esetén az esemény nagysága határozza meg a telefonon történő értesítés szükségességét Megyjegyzések: – – –

– – – –

A Kommunikációs igazgatóság értesítése mindig S. Biztonsági főigazgatóság készenlétesének telefonos értesítése az esemény és következményei nagyságának függvénye. A pályalétesítményi, távközlési, erősáramú, biztosítóberendezési, híd, alépítményi, pályafenntartási osztályvezetőket, a TEB főosztályvezetőt, a Pályalétesítményi főosztályvezetőt valamint a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatót telefonon akkor kell értesíteni, ha a szakmai terület állagában, kezelésében lévő eszköz, építmény, jármű érintett, illetve ha a létszámába tartozó szakmai terület munkavállalójával történt az esemény. A MÁV START Zrt. Hálózati személyszállítási és vontatási főirányítóját minden esetben telefonon is értesíteni kell, amennyiben az esemény a személyszállító vonatok közlekedését akadályozza, illetve az ő szakmai területét érinti. A MÁV-csoport egyéb főirányítóinak, diszpécsereinek telefonos értesítése szükséges, ha a szakmai terület állagában, kezelésében lévő eszköz, építmény, jármű érintett, illetve ha a létszámába tartozó szakmai terület munkavállalójával történt az esemény. Amennyiben az 50493/2013/MAV iktatószámú rendelkezés szerint GPS koordináta átadása válik szükségessé a hatóság részére, az csak e-mail-ben történhet. Nyíltvonali mentésnél a katasztrófavédelem mellett a BIF Őrzés-védelmet is értesíteni kell a hátrahagyott értékek őrzésére

* Jelentős forgalmi zavart okozó eseményt akkor kell jelenteni, ha a vágányelzárás: Fővonalon, egyvágányú pályán az 1 óra, több vágányú pályán a 3 óra, mellékvonalon a 3 óra, rendző pályaudvaron a 4 óra időtartamot meghaladja. Közlekedő vonatoknál a vontató vagy votatott járműben műszaki okból bekövetkezett tűzeset. 1. 2. 3.

4. 5. 6.

7.

A MÁV Csoporton kívüli vasúti társaságok esetében azt a társaságot kell értesíteni, amelynek járműve, személyzete részese, okozója a balesetnek, illetve amelynek járművét, személyzetét, létesítményét a biztonsági esemény közvetlenül érintette. Munkaidőn kívül az Alkotmányvédelmi Hivatal műveleti tisztje is értesítendő. Vasúti járművekkel történt tűzesetek.Veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett azon vasúti balesetek, melyeknél a veszélyes anyag szabadba jutott mennyisége meghaladja a RID 1.8.5. pontjában előírtakat. A baleset következtében szabadba jutott veszélyes anyag becsült mennyiségét a Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat (VVESZ) állapítsa meg, és arról tájékoztassa a hálózati főüzemirányítót. A rendkívüli helyzeteket kezelő irányító a VVESZ adatszolgáltatása alapján értesítse a Közlekedésbiztonsági Szervezetet. A KBSZ-t csak akkor kell értesíteni, ha az esemény a vonatközlekedést a jelentős forgalmi zavarral megegyező mértékben befolyásolja, vagy az üzemmenetet más módon jelentős mértékben zavarja. A Közlekedésbiztonsági Szervezetet akkor kell értesíteni, ha a munkabaleset a vonatközlekedéssel, a vasúti járművek mozgásával kapcsolatos (vonatközlekedés, tolatás). A felsorolás azokat a munkabaleseteket tartalmazza, melyeknél a baleset következménye, (a munkavállaló egészségkárosodásának mértéke) a beleset helyszínén, illetve a balesetet követő vizsgálatban megállapítható. Más esetekben (a sérült a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül a balesettel összefüggésben életét vesztette; a baleset a sérült magzatának, újszülöttjének halálát okozta; a baleset a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, bénulást, illetőleg elmezavart okozott) a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata az irányadó. A Pályakapacitás elosztó szervezetet azokról a rendkívüli eseményekről kell tájékoztatni, melyek következménye hatással van a vasúti pályahálózat használatára illetve kapacitására.

16. szám

8. 9.


1699

Az MH. Katonai Közlekedési Központ értesítése a Belföldi különleges szabályozást igénylő küldemények irányítóján keresztül történik. A külső kommunikáció tartalmát előzetesen egyeztetni kell a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatóval.

1700


16. szám

1/E. számú melléklet A NAPI TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS TARTALMA 1.

A jelentés rendkívüli (biztonsági) eseményenként az alábbiakat tartalmazza: – a biztonsági esemény helye, ideje, – a biztonsági esemény rövid leírása, – személyi és dologi következmények, – a biztonsági esemény következtében történt esetleges pálya-, és vonalelzárás következményei, – a jelentés időpontjáig a megkezdett vizsgálat elsődleges megállapításai, – a biztonsági esemény észlelését követően tett intézkedések (feljelentés, értesítés), – a biztonsági eseménnyel kapcsolatban tervezett további feladatok.

2.

A napi tájékoztató jelentést munkanapokon 08.00 óráig elektronikus úton az alábbi szervezetek/személyek részére kell megküldeni: – A MÁV Zrt. felett felügyeleti, tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium, – Nemzeti Közlekedési Hatóság, – Közlekedésbiztonsági Szervezet, – ÚTINFORM, – MÁVINFORM, – Közlekedéstudományi Intézet, – MÁV Zrt. Menedzsment támogatás, – MÁV Zrt. vezetői, a 3. pont szerint jóváhagyott lista alapján, – MÁV Zrt. Forgalmi üzemviteli igazgatóság, – MÁV-START Zrt. – Pályavasúti területi igazgatók, – MÁV Zrt. Biztonsági főigazgatóság területi vasútbiztonság vezetők, – a MÁV Zrt. által kötött együttműködési megállapodás, szolgáltatási szerződés érintettjei, valamint a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója által engedélyezettek.

3.

A MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója felelős a címlista tartalmáért, jogosult – a MÁV Zrt. Vasútbiztonság vezetőjének javaslatára – a címlistába való felvétel, illetve törlés engedélyezésére.

4.

A MÁV Zrt. Vasútbiztonság vezető a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója által átruházott jogkörében ellátja a címlista tartalmával, összeállításával, kezelésével, felülvizsgálatával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, szervezete útján gondoskodik a kezeléséről, naprakészségéről.

16. szám


41/2016. (IX. 23. MÁV ÉRT. 16.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MÁV ZRT. VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT ÜZEMELTETÉSÉRE ÉS A PÁLYAVASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK KÖRÉRE VONATKOZÓ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉT, VALAMINT A MÁV ZRT. VALAMENNYI TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ ENERGIAIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉT LEÍRÓ KÉZIKÖNYVEK KIADÁSÁRÓL 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. vasúti pályahálózat üzemeltetésére és a pályavasúti szolgáltatások körére vonatkozó, MSZ EN ISO 9001:2009 rendszerszabvány szerint működő minőségirányítási-, valamint a MÁV Zrt. valamennyi tevékenységére vonatkozó, az MSZ EN ISO 50001:2012 rendszerszabvány szerint működő energiairányítási rendszereinek alapdokumentumául szolgáló, a rendszerek működését leíró kézikönyvek kiadása. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás személyi hatálya Jelen utasítás részét képező, a MÁV Zrt. vasúti pályahálózat üzemeltetésére és a pályavasúti szolgáltatások körére vonatkozó, MSZ EN ISO 9001:2009 rendszerszabvány szerint működő minőségirányítási rendszere a MÁV Zrt. Általános vezérigazgató-helyettesének vezetése alá tartozó szervezetek közül a Pályavasúti működéstámogatás, a Pályavasúti értékesítési főosztály, a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság, a Forgalmi üzemviteli igazgatóság, a pályavasúti területi igazgatóságok (Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Szombathely), illetve a felsorolt irányító szervezetek alá tartozó egységek működésére, és ezen szervezeti egységek valamennyi munkavállalójára érvényes. Jelen utasítás érvényes továbbá a gazdasági vezérigazgató-helyettes vezetése alá tartozó Kontrolling igazgatóság Pályavasúti kontrolling szervezet, illetve a Területi gazdasági szervezet Területi pályavasúti kontrolling működésére. Jelen utasítás részét képező, a MÁV Zrt. MSZ EN ISO 50001:2012 rendszerszabvány szerint működő energiairányítási rendszerének hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és folyamatos karbantartásáért a Pályavasúti működéstámogatás a felelős.

1701

3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A fogalmakat a jelen utasítás irányítási rendszerek elemeit részletesen szabályozó mellékletei tartalmazzák. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról, és az alapját képező 2012/27/EU irányelv értelmében a MÁV Zrt. köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni, illetve, ennek alternatívájaként ISO 50001 rendszerszabvány szerinti energiairányítási rendszert működtetni. A MÁV Zrt. a hivatkozott törvényben meghatározott követelményeket energiairányítási rendszer kiépítésével kívánja teljesíteni, illetve azt a vasúti pályahálózat üzemeltetésére és a pályavasúti szolgáltatások körére vonatkozó, ISO 9001 rendszerszabvány szerint korábban kiépített minőségirányítási rendszerével integrálva kívánja a jövőben működtetni. Jelen utasítás részét képező, az egyes irányítási rendszerek működését leíró kézikönyvek első ízben kerülnek kiadásra normatív utasításként, azzal a céllal, hogy jelen utasítás a jövőben a rendszerek működését ernyőutasításként szabályozza. A MÁV Zrt. vasúti pályahálózat üzemeltetésére és a pályavasúti szolgáltatások körére vonatkozó, MSZ EN ISO 9001:2009 rendszerszabvány szerint működő minőségirányítási rendszerét (MIR) leíró kézikönyvet jelen utasítás 1. sz. melléklete, a MÁV Zrt. valamennyi tevékenységére vonatkozó, az MSZ EN ISO 50001:2012 rendszerszabvány szerint működő energiairányítási rendszerét (EIR) leíró kézikönyvet pedig a 2. sz. melléklete tartalmazza. A Kézikönyvek a hivatkozott rendszerszabványok szerkezetét követik és megfelelnek az abban lefektetett követelményeknek. A MIR és EIR rendszerek egyes követelményeit részben közös eljárások elégítik ki, melyeket jelen utasítás 3. sz. melléklete tartalmaz. Ezen eljárások a következők: Melléklet jele A B C D E F G H

Eljárás neve IEU 01 Minőség- és Energiairányítási dokumentumok valamint feljegyzések készítése és kezelése IEU 02 Nemmegfelelőségek kezelése IEU 03 Helyesbítő és megelőző tevékenység IEU 04 Belső audit IEU 05 Vezetőségi átvizsgálás IEU 06 Megfigyelő- és mérőeszközök kezelése IEU 07 Energiatervezés IEU 08 Energiagazdálkodás

Az 1. sz. mellékletben megtalálható MIR Kézikönyv hivatkozásokat tartalmaz a MIR jelen utasítás kiadása előtti működtetésével kapcsolatban munkautasítás jel-

1702


16. szám

leggel korábban kiadott ún. ’MF’ jelzetű eljárások/ folyamatleírásokra. Ezek további intézkedésig érvényben maradnak, listájukat az 1. sz. melléklet 4.2. fejezete tartalmazza, elektronikusan a MÁV intranet hálózatán a Pályavasúti Intranet Portálon (https://palyaintranet. mav.hu) érhetőek el.

7.0 MELLÉKLETEK

5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

2. sz. melléklet: A MÁV Zrt. valamennyi tevékenységére vonatkozó Energiairányítási Rendszerének (EIR) Energiairányítási Kézikönyve

Az Utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az általános vezérigazgató-helyettes által 33716/2016/MAV számon kiadott Minőségirányítási Kézikönyv, valamint a munkautasítás jelleggel korábban kiadott ún. ’MF’ jelzetű eljárások/ folyamatleírások közül az MF. 4.2-01 Minőségügyi dokumentumok készítése és kezelése, az MF. 4.2-02 Minőségügyi feljegyzések kezelése, az MF. 5.6-01 Vezetőségi átvizsgálás, az MF 7.3-05 Energiagazdálkodás, az MF. 7.6-01 Mérő és megfigyelőeszközök kezelése, az MF. 8.2-01 Belső audit, az MF. 8.3-01 Nemmegfelelőségek kezelése, az MF. 8.5-01 Helyesbítő tevékenység, valamint az MF. 8.5-02 Megelőző tevékenység című folyamatleírás. 6.0. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS Az utasítás közzétételét követő napon lép hatályba.

1. sz. melléklet: A MÁV Zrt. vasúti pályahálózat üzemeltetésére és a pályavasúti szolgáltatások körére vonatkozó Minőségirányítási Rendszerének (MIR) Minőségirányítási Kézikönyve

3. sz. melléklet: A MÁV Zrt. vasúti pályahálózat üzemeltetésére és a pályavasúti szolgáltatások körére vonatkozó minőségirányítási rendszerének, valamint a MÁV Zrt. valamennyi tevékenységére vonatkozó energiairányítási rendszerének ’IEU’ jelzetű eljárásai

Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

16. szám


1703

1. sz. melléklet A MÁV Zrt. vasúti pályahálózat üzemeltetésére és a pályavasúti szolgáltatások körére vonatkozó, MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerint működő minőségirányítási rendszerének MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYVE 1.0. BEVEZETÉS A Kézikönyv a MÁV Zrt. vasúti pályahálózat üzemeltetésére és a pályavasúti szolgáltatások körére vonatkozó minőségirányítási rendszerének alapdokumentuma, amely rögzíti a szervezet MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményeire épülő minőségirányítási rendszerének működését, a rendszer működtetéséért felelős személyek feladatkörét, hatáskörét és felelősségét. A Kézikönyv a szabvány szerkezetét követi és megfelel az abban lefektetett követelményeknek. A rendszer működtetésénél a hivatkozott szabvány valamennyi eleme alkalmazásra került, kizárások nélkül. A Kézikönyv az érvényességi területen belül meghatározott szervezet minőségirányítási rendszerét mutatja be, amelyet a vezetés a minőségpolitikával összhangban vezetett be és működtet. 1.1. A kézikönyv érvényességi területe

A kézikönyv a MÁV Zrt. Általános vezérigazgató-helyettesének vezetése alá tartozó szervezetek közül a Pályavasúti működéstámogatás, a Pályavasúti értékesítési főosztály, a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság, a Forgalmi üzemviteli igazgatóság, a pályavasúti területi igazgatóságok (Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Szombathely), illetve a felsorolt irányító szervezetek alá tartozó egységek működésére érvényes. Ér-

vényes továbbá a gazdasági vezérigazgató-helyettes irányítása alá tartozó Kontrolling igazgatóság Pályavasúti kontrolling szervezet, illetve a Területi gazdasági szervezet Területi pályavasúti kontrolling működésére. A kézikönyv nem érvényes a Közfoglalkoztatási Iroda, a Pályavasúti környezetvédelmi Iroda, Pályavasúti beszerzési igazgatóság a Műszaki lebonyolítási igazgatóság, valamint a budapesti Területi Igazgatósághoz forgalmi csomópontként tartozó MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút működésére.

Az érvényességi terület feladata: Pályavasúti szolgáltatások nyújtása és értékesítése. A vonatforgalom tervezése, irányítása és lebonyolítása. A vasúti pályalétesítmények, távközlő-, erősáramú- és biztosítóberendezések üzemeltetése, fenntartása, felújítása é fejlesztése. Pályavasúti kontrolling szervezet által a fentiekhez kapcsolódóan végzett kontrolling tevékenység. A szervezet felépítése: Az érvényességi területben meghatározott szervezet(ek) felépítését, a szervezet(ek) működését a mindenkor hatályos Működési és Szervezeti Szabályzat (MSZSZ), illetve Döntési Hatásköri Lista (DHL) határozza meg illetve írja le. 2.0. HIVATKOZÁSOK A Minőségirányítási Kézikönyv kidolgozásához és a minőségirányítási rendszer kiépítéséhez a következő szabványokat használtuk fel: MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények. MSZ EN ISO 9000:2015 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár. – –

MSZ EN ISO 9004:2010 Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez MSZ EN ISO 19011:2012 Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához.

A minőségirányítási rendszerben esetlegesen hivatkozott dokumentumokat, szabványokat, valamint egyéb előírásokat kötelező jelleggel kell alkalmazni.

1704


16. szám

A hivatkozott dokumentumokat a megjelölt azonosítók szerint kell megkeresni. A dátum, vagy változatszám nélkül meghivatkozott előírások esetében mindig a legutolsó kiadást kell alkalmazni. 2.1. Fogalom meghatározások

A minőségirányítási rendszerrel összefüggően alkalmazott egyéb kifejezések értelmezései és magyarázatai megtalálhatók az MSZ EN ISO 9000:2015 szabványban. A szakmai jellegű fogalom meghatározások a szakmai utasításokban találhatók. Minőség: Egy termék, rendszer vagy folyamat saját jellemzői együttesének az a képessége, amely kielégíti a vevők és más érdekelt felek kifejezett, vagy elvárható követelményeit. Minőségirányítás: Koordinált, minőség szempontú tevékenység egy szervezet vezetésére és ellenőrzésére. Minőségirányítási rendszer: A minőségirányítás minden olyan rendszerbe foglalt tevékenysége, amely meghatározza a minőségpolitikát, a minőségcélokat, és rendszert alkot a célok eléréséhez. Szervezet: Meghatározott szakmai összetételű, feladatkörű, hatáskörökkel, felelősséggel felruházott gazdasági társaság, vállalkozás, intézet, intézmény, vagy annak része, jelen esetben a MÁV Zrt. minőségirányítási kézikönyv érvényességi területén belül értelmezett szervezeti egységeinek halmaza. Vevő: Olyan jogi vagy természetes személy, amely/aki valamely, - szerződés, megállapodás, megrendelés elfogadása, stb. alapján - biztosított terméket, szolgáltatást kap, vesz át a MÁV Zrt-től. Szállító: Olyan jogi vagy természetes személy, aki/amely szerződés, megállapodás, megrendelés alapján valamely terméket, szolgáltatást a MÁV Zrt. részére rendelkezésére bocsát. Eltérés: Egy követelmény nem teljesülése. Ez a meghatározás egy vagy több minőségirányítási jellemzőnek, vagy a minőségirányítási rendszer egy vagy több elemének az előírt követelménytől való eltérését vagy hiányát jelenti. 3.0. MINŐSÉGPOLITIKA Társaságunk a minőségpolitikában fejezte ki a minőséggel kapcsolatos elkötelezettségét: A MÁV ZRT. VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT ÜZEMELTETÉSÉRE ÉS A PÁLYAVASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK KÖRÉRE VONATKOZÓ MINŐSÉGPOLITIKÁJA

A hazai, valamint nemzetközi vasúti közlekedésben betöltött szerepünkből, vasútszakmai hagyományainkból adódóan kötelességünk hozzájárulni a hatékonyan működő modern, európai színvonalú magyar nemzeti vasúti pályahálózat működtetéséhez.

16. szám


1705

Elkötelezettek vagyunk a hatékony üzemeltetés és a folyamatos fejlesztés iránt annak érdekében, hogy a megrendelőink elvárásainak, az európai uniós valamint a nemzeti közlekedéspolitikai célkitűzéseknek megfelelő, színvonalas és megbízható pályavasúti szolgáltatásokat nyújtsunk. Társadalmi és gazdasági kapcsolatainkban a vasúti közlekedés biztonságos fenntartása és a minőségközpontú szolgáltatói magatartás alapvető követelmény. Elkötelezettek vagyunk a hálózat-hozzáféréssel rendelkező ügyfeleink részére biztosított szolgáltatásaink elvárásoknak megfelelő teljesítéséért. Szervezetünk a fentiek érdekében az ISO 9001 rendszerszabvány követelményeit kielégítő minőségirányítási rendszert vezetett be, működtetése során törekedve annak folyamatos fejlesztésére, különös tekintettel az alábbi elvekre: – – – – –

Biztonság Megbízható infrastruktúra Menetrendszerűség Ügyfélközpontúság Hatékony, szabályozott, gazdaságos működés

Annak érdekében, hogy szervezetünk vezetése és valamennyi munkavállalója eredményesen vegyen részt a fentiek megvalósításában, munkatársaink elkötelezettségét és minőségtudatos gondolkodását folyamatos képzéssel és továbbképzéssel fejlesztjük. Szolgáltatásaink, folyamataink minőségének szintjét a vasúti pályaműködtetésre és személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó előírások figyelembevételével rendszeresen mérjük, elemezzük és fejlesztjük, biztosítva ezáltal a tulajdonosi, a megrendelői, valamint a társadalmi elvárások teljesülését.

Pál László sk. általános vezérigazgató-helyettes

1706


16. szám

4.0. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MUNKASZERVEZET A minőségirányítási munkaszervezet felépítését az 1. ábra mutatja. A minőségirányítási feladatok végrehajtásának egységes szemléletű irányítását, felügyeletét és ellenőrzését az Irányítási rendszer vezető, vagy annak feladataival megbízott vezető látja el. ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓHELYETTES

PÁLYAVASÚTI MŰKÖDÉSTÁMOGATÁS

IRÁNYTÁSI RENDSZER VEZETŐ

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI SZAKÉRTŐ(K)

KONTROLLING IGAZGATÓSÁG, PÁLYAVASÚTI KONTROLLING MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT

PÁLYAVASÚTI ÉRTÉKESÍTÉSI FŐOSZTÁLY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT

PÁLYALÉTESÍTMÉNYI FŐOSZTÁLY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT

TEB FŐOSZTÁLY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT

FORGALMI ÜZEMVITELI IGAZGATÓSÁG MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT

INGATLAN ÜZEMELTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT

PÁLYAVASÚTI TERÜLETI IGAZGATÓSÁGOK IRÁNYÍTÁSI RENDSZER KOORDINÁTORAI

TECHNOLÓGI AI KÖZPONT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT

ÜZEMIRÁNYÍTÁSI KÖZPONT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT

Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság

TERÜLETI PÁLYALÉTESÍTMÉNYI OSZTÁLY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT

TERÜLETI TÁVKÖZLŐ, ERŐSÁRAMÚ ÉS BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSI OSZTÁLY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT

TERÜLETI INGATLANKEZELÉSI ÉS ZÖLDTERÜLET KARBANTARTÁSI OSZTÁLY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT

TEB FŐNÖKSÉGEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTTAI, FŐNÖKSÉGEK MÉRÉSÜGYI MEGBÍZOTTAI

TIZ FŐNÖKSÉGEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTTAI, FŐNÖKSÉGEK MÉRÉSÜGYI MEGBÍZOTTAI

VÉGREHAJTÁSI EGYSÉGEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI FELELŐSEI,


VÉGREHAJTÁSI EGYSÉGEK MÉRÉSÜGYI FELELŐSEI

VÉGREHAJTÁSI EGYSÉGEK MÉRÉSÜGYI FELELŐSEI


PFT FŐNÖKSÉGEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTTAI, FŐNÖKSÉGEK MÉRÉSÜGYI MEGBÍZOTTAI

TERÜLETI FORGALMI OSZTÁLY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT

FORGALMI CSOMÓPONTI FŐNÖKSÉGEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTTAI

VÉGREHAJTÁSI EGYSÉGEK

1. ábra Minőségirányítási munkaszervezet

4.1. Általános követelmények Szervezetünk vezetése az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményei szerint kialakította, bevezette, működteti, és folyamatosan tökéletesíti minőségirányítási rendszerét. A kialakított rendszer a vasúti pályahálózat üzemeltetésére és a pályavasúti szolgáltatások előállításához kapcsolódó tevékenységekre vonatkozik.

16. szám


1707

A minőségirányítási rendszerben meghatároztuk a működési modellhez (1.sz. melléklet) szükséges folyamatokat. A minőségirányítási rendszer megfelelő működéséhez és folyamatos tökéletesítéséhez a vezetés biztosítja, hogy a szükséges információk, a tevékenység minden fázisában a döntéshozók, és a döntés végrehajtói rendelkezésére álljanak. A folyamatokat a vezetés által kijelölt folyamatgazdák figyelemmel kísérik. A folyamatgazdák a szabályzó rendszer változása esetén, a tapasztalatok elemzése után, a folyamatok javítására intézkednek. A folyamatleírásokat a dokumentumok rendszeres felülvizsgálata során értékeljük. A folyamatok eredményességét a munkába épített folyamatközi ellenőrzéseken és a belső auditokon kell ellenőrizni, majd értékelni. A folyamatleírások változtatásáról törvényi, jogszabályi változás esetén annak megfelelően, egyéb esetben a vezetőségi átvizsgálásokon határoz a vezetés. Az értékelés eredményeként a folyamatok átdolgozását szükség szerint el kell végezni, ami a folyamatgazdák feladata. 4.2. A dokumentálás követelményei Az irányítási rendszert három szinten dokumentáltuk: I. szint – A Minőségirányítási Kézikönyv, amelyben a szervezet közzéteszi minőségpolitikáját, leírja a minőségirányítási rendszert, amellyel eleget tesz az ISO 9001 szabvány követelményeinek. II.

szint – ’MF’ jelzetű ejárások/folyamatleírások, amelyek meghatározzák az irányítási rendszer keretében végzett tevékenységek részleteit, tartalmazzák az egyes felelősségi köröket, feladatokat, a kapcsolódó előírásokat, bizonylatokat.

III. szint – ’MU’ jelzetű, a rendszer működtetéséhez kiadott eseti munkautasítások, ill. különböző feljegyzések, bizonylatok. Minőségirányítási kézikönyv: A kézikönyv leírja az irányítási rendszer felépítését, működését, és az érvényességi területen belül meghatározott szervezet minden, az alkalmazási területbe foglalt tevékenységére vonatkozik. A kézikönyv az ISO 9001:2008 (MSZ EN ISO 9001:2009) szabvány szerkezetét követi, és megfelel a szabvány követelményeinek. A kézikönyv fejezetei leírják az irányítási rendszer egyes elemeinek kialakítását és a rendszer működtetésének módját. A fejezetekben szükség szerint utalások találhatók a részletesebb eljárásokra. 4.2.1. A dokumentumok kezelése Szervezetünk minőségirányítási rendszerében külső és belső dokumentumokat egyaránt alkalmazunk. A minőségirányítási rendszer működésével kapcsolatos belső dokumentumok a következők: – Minőségirányítási Kézikönyv, – jelen utasítás 3. számú mellékletének ’IEU’ jelzetű eljárásai – ’MF’ jelzetű ejárások/folyamatleírások – ’MU’ jelzetű, a rendszer működtetéséhez kiadott eseti munkautasítások – Normatív utasítások, szabályzatok, formanyomtatványok. A minőségirányítási rendszerben alkalmazott külső dokumentumok a következők: – Jogszabályok, – Szabványok, – Egyéb külső dokumentumok. A dokumentumok jóváhagyása és kiadása – A dokumentumokat kiadás előtt át kell vizsgálni, és jóvá kell hagyni. – A munkavállalóknál mindig a dokumentum hatályos állapota áll rendelkezésre, amely az intraneten, elektronikus úton hozzáférhető. Az ér vénytelenített dokumentumot a kiadás és használat minden helyéről visszavonjuk.

1708


16. szám

A dokumentumok megváltoztatása, módosítása. – A módosított dokumentumokat kiadás előtt átvizsgáljuk, és csak jóváhagyás után adjuk ki. A dokumentumok módosításának nyilvántartásában meg kell adni, hogy a dokumentum mely részén történt a változtatás. – A dokumentumok változásait a minőségügyi szakértők tartják nyilván. A nyilvántartásból azonosítani lehet a dokumentumok érvényes változatát. – A külső dokumentumok érvényességét (hatályát) folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Biztosítani kell az új külső dokumentumok alkalmazásba vételét és ellenőrzött elosztását. – A dokumentumok kezelésével összefüggő feladatokat, határidőket, felelősséget részletesen az IEU 01 „Minőség- és Energiairányítási dokumentumok valamint feljegyzések készítése és kezelése” című eljárás tartalmazza. 4.2.2. Minőségirányítási rendszerhez kapcsolódó Folyamatleírások MF. 5.4-01 MF. 6.2-01 MF. 7.1-01 MF. 7.3-02 MF. 7.3-03 MF. 7.4-01 MF. 7.5-04 MF. 7.5-05 MF. 7.5-07 MF. 7.5-09 MF 7.5-10 MF. 7.5-11 MF. 7.5-12 MF. 7.5-14 MF. 7.5-15 MF. 7.5-16 MF. 7.5-17 MF. 7.5-19 MF. 7.5-21 MF. 7.5-22 MF. 7.5-23 MF. 7.5-26 MF 7.5-41 MF 7.5-42 MF. 7.5-43 MF. 7.5-44 MF. 7.5-45 MF 7.5-46 MF. 7.5-61 MF. 7.5-62 MF. 7.5-63

Minőségcélok tervezése Oktatás, képzés Szolgáltatás, termék előállítás megtervezése Eszközgazdálkodás Szakanyag-gazdálkodás Beszerzés Különleges szállítások folyamatszabályozása Létesítmények üzembe helyezése Nyomonkövetés, azonosítás Ingatlankezelési és építés-felügyeleti szolgáltatás PL Infrastruktúra felügyelet TEB Infrastruktúra felügyelet Hiba és zavarelhárítás PL Karbantartás TEB Karbantartás Gépek, vasúti járművek, emelőeszköz karbantartási rendszere Gépészeti ellenőrzés, felügyelet Forgalmi Technológia Üzemirányítás - forgalomirányítás Forgalom felügyelet TEB Műszaki tervezés TEB Nyilvántartás Hálózati Üzletszabályzat módosítási javaslatának elkészítése Vevőelégedettség mérés Hálózat-hozzáférési szerződések Elszámolási rendszer kialakítása, működtetése Reklamációkezelés (számla) Útvonalkönyv adatszolgáltatás Kontrollinghoz kapcsolódó pénzügyi folyamatok Kontrollinghoz kapcsolódó számviteli folyamatok Üzleti kontrolling

4.2.3. A feljegyzések kezelése A minőségirányítási rendszer hatékony működését az egyértelműen azonosított feljegyzések bizonyítják. A feljegyzéseket olyan módon kezeljük és tároljuk, hogy azokat fizikai károsodás ne érje, ne vesszenek el, valamint, szükség esetén könnyen hozzáférhetőek legyenek. A szakmai feljegyzések megőrzési idejét és selejtezésének módját a MÁV Zrt. iratkezelési szabályzata (56/2015. (XII. 18. MÁV ÉRT. 27.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. valamint az érintett leányvállalati csoport Iratkezelési Szabályzata) szabályozza. A feljegyzések papír alapon és elektronikus formában is készülhetnek. A számítógépen készített feljegyzések esetében is az elkészített formanyomtatványok alkalmazása kötelező. A minőségirányítási feljegyzéskezelés részletes szabályozását IEU 01 „Minőség- és Energiairányítási dokumentumok valamint feljegyzések készítése és kezelése” c. eljárás tartalmazza.

16. szám


1709

5.0. A VEZETŐSÉG FELELŐSSÉGI KÖRE A társaság meghatározott minőségpolitikájának (3.0 pont) eléréséhez biztosítja a szükséges erőforrásokat. A rendszer működését, hatásosságát szervezett vezetőségi átvizsgálások keretében évente ellenőrzi. 5.1. A vezetőség elkötelezettsége A társaság vezetése elkötelezett abban, hogy a 2006-ban tanúsított minőségirányítási rendszerét fenntartsa, működtesse és folyamatosan fejlessze, és ezáltal a Hálózati Üzletszabályzatban meghirdetett szolgáltatások szolgáltatásminőségi szintjét fenntartsa és javítsa. 5.2. Vevőközpontúság A társaság vezetése mindig az elvárható legnagyobb gondossággal jár el annak érdekében, hogy a vevői követelményeket maximálisan kielégítse. Közvetlen vevőinkkel, azaz a vállalkozó tevékenységet végző vasúttársaságokkal való szerződéses kapcsolatunk az „MF.7.5-43 Hálózat-hozzáférési szerződések” c. folyamatleírásban kerülAmennyiben a vevő ajánlatkérése vagy megrendelése pontatlan, az ajánlatot vagy szerződést előkészítő szakértő feladata az egyértelmű követelmények megfogalmazása. A tervezetet a szakértő a szakmailag illetékes személyekkel egyeztetve döntésre készíti elő, a jogszabályi követelmények és egyéb feltételek alapján. Az előkészített anyag jóváhagyásáért felelős a szervezeti egység vezetője. A teljesítés során, a végrehajtásért felelős munkavállalók állnak kapcsolatban a vevőkkel. Szükség és lehetőség szerint egyeztetnek, figyelembe veszik a megrendelők véleményét. Ez az alkalmazott módszer abban segít, hogy a vevők érdekeit figyelembe véve, a szolgáltatás során a vevői elégedettséget fokozzuk. 5.3. Minőségpolitika karbantartása A vezetés a minőségpolitikát (3.0 pont) a vezetőségi átvizsgálások alkalmával ellenőrzi, amennyiben szükséges aktualizálja. A felső vezetés gondoskodik arról, hogy a minőségpolitikát a szervezet minden szintjén megismerjék, megértsék és megvalósítsák. 5.4. Minőségcélok A MÁV Zrt. működésére vonatkozó szolgáltatásminőségi indikátorokat a Magyar Állam, mint megrendelő a mindenkor hatályos Pályaműködtetői Szerződés szolgáltatási szint értékelésére vonatkozó fejezetében határozza meg. A szolgáltatásminőségi indikátorokon felüli egyedi minőségcélok meghatározását, lebontását és nyomon követését az „MF.5.4-01 Minőségcélok tervezése” című folyamatleírás tartalmazza. Szervezetünk vezetése a minőségcélokhoz és az azokból származtatott feladatokhoz, a végrehajtás sorrendjének, határidejének maghatározása után biztosítja a szükséges erőforrásokat. A minőségcélok teljesítését a vezetés rendszeresen felügyeli, szükség esetén él a beavatkozás lehetőségével. Az ellenőrzés módszere szakterületektől függően változik. A minőségirányítási célok eléréséhez a vezetés meghatározza a szükséges felelősöket és határidőket, valamint biztosítja az anyagi, tárgyi és személyi erőforrásokat. Minőségtervezés A minőségirányítási rendszer működését részben a vezetőségi átvizsgálások (IEU 05 „Vezetőségi átvizsgálás”) során, részben vezetői értekezleteken meghatározott és elfogadott tervekben meghatározott feladatok tartalmazzák. A tervek magukba foglalják az esetleges átmeneti intézkedéseket is, amelyek a menedzsmentrendszer működtetése, fejlesztése során szükséges teendőket tartalmazzák.

1710


16. szám

5.5. Hatáskör és felelősség A szervezet dolgozóinak feladatait és hatásköreit a mindenkor hatályos Működési és Szervezeti Szabályzat és a Döntési és Hatásköri Lista (DHL) határozza meg. A szervezet vezetése kidolgozta a minőségirányítással kapcsolatos feladatokat és meghatározta a kapcsolódó jogköröket. A minőségirányítási rendszerben közvetlen feladatot ellátó munkavállalók feladatait az egyéni munkaköri leírások tartalmazzák. 5.5.1 A vezetés képviselője • • • • •

A minőségirányítási rendszert az Irányítási rendszer vezető, vagy annak feladataival megbízott vezető fogja össze. Képviseli a minőségirányítási szervezetet, kapcsolatot tart minőségirányítási kérdésekben. Beszámol a vezetőség felé a minőségirányítási rendszer működéséről, fejlesztésének szükségességről. Irányítja a szervezet fő folyamatainak meghatározását, az eljárások/folyamatleírások elkészítését, a folyamatokban meghatározott feladatok szétosztását a minőségirányítási szervezetben, valamint a folyamatok végrehajtásának ellenőrzését. Irányítja és ellenőrzi a főfolyamatok-támogató folyamatok kapcsolatrendszerének kialakítását, a folyamatokon keresztül a szolgáltatás minőségének javítását.

5.5.2. Belső kapcsolattartás Szervezetünk kialakította tevékenysége ellátásához szükséges belső kapcsolattartás rendszerét, annak érdekében, hogy az információk időben eljussanak a döntéshozókhoz és a döntést végrehajtó munkatársakhoz. A belső kapcsolattartás rendjének alapvető szabályait az MSZSZ belső kapcsolattartás rendjére, valamint a belső együttműködés általános szabályaira vonatkozó fejezetei határozzák meg. Az egyes szervezeti egységek egymáshoz való viszonyát az MSZSZ II. kötete határozza meg, amelynek általános elve, hogy az azonos szervezeti szinten lévő egységek alá- és fölérendelt, illetve mellérendelt kapcsolatban állnak egymással, és ebből következően közvetlenül kommunikálnak. 5.6. Vezetőségi átvizsgálás A minőségirányítási rendszer működését ellenőrző vezetőségi átvizsgálást minden évben legalább egy alkalommal tartja meg a szervezet vezetése. Az átvizsgálás kétlépcsős, egymásra épülő tevékenységet jelent. • Az első részben a Pályavasúti területi igazgatóságok átvizsgálása történik. Az átvizsgálás hatálya kiterjed a vizsgált területi igazgatóság valamennyi szervezeti egységére, azok tevékenységére. • Második részben, a szervezet legfelső vezetői szintjén történik az átvizsgálás. Ekkor a központi irányítás tevékenységét valamint a Pályavasúti területi igazgatóságok által megtartott átvizsgálások eredményeit kell értékelni. A minőségirányítási rendszer vezetőségi átvizsgálásával kapcsolatos rendelkezéseket az IEU 05 „Vezetőségi átvizsgálás” c. eljárási utasítás tartalmazza. 6.0 GAZDÁLKODÁS AZ ERŐFORRÁSOKKAL A szervezet felső vezetése meghatározza, megtervezi, és biztosítja a tevékenységéhez, a szakmai, minőségirányítási és egyéb követelmények teljesítéséhez szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételeket. A szervezet vezetése fontosnak tartja továbbá alkalmazottai folyamatos képzését valamennyi tevékenysége magas színvonalának megőrzése érdekében. Az üzemeltetéshez szükséges erőforrások biztosítását az „MF 7.3-02 Eszközgazdálkodás”, „MF.7.3-03 Szakanyag-gazdálkodás” c. folyamatleírások, valamint az IEU 08 „Energiagazdálkodás” c. eljárás szabályozza.

16. szám


1711

6.1. Emberi erőforrások A munkakörökhöz szükséges képesítési feltételeket, a hatályos jogszabályok, ill. belső utasítások határozzák meg. A minőségirányítási rendszer érvényességi területe alá tartozó szervezeti egységek minden munkavállalója tájékoztatást kapott a minőségpolitikáról és a minőségirányítási rendszerről. Ennek keretében kaptak tájékoztatást arról is, hogy az általuk végzett munka hogyan befolyásolja a minőségcélok elérését. A munkáltatói jogkörök gyakorlására szervezeti egységenként a mindenkor hatályos Munkáltatói jogkörgyakorlás rendjéről és a helyi függelék kötésére feljogosított vezetők köréről szóló utasítás rendelkezik. 6.2. Képzés, tudatosság és felkészültség Minden szervezeti egységnél a munkáltatói jogkört gyakorló vezető felelős a munkatársak szakmai alkalmasságának áttekintéséért és a szükséges további képzések meghatározásáért. Az alkalmazottak szakképzettségét és végzettségét igazoló okmányok másolatait, illetve a képzettségi követelményeket összefoglaló feltételeket rögzítő dokumentumokat a humánpartnerek őrzik és tartják nyilván. Az oktatások, képzések megtörténtét dokumentálni, és hatásosságukat arra alkalmas módon - vizsgával, vagy gyakorlati ellenőrzéssel - értékelni kell. Az oktatási, képzési tevékenységet az O.1. sz. Oktatási utasítás, a Képzési Szabályzat, valamint az „MF.6.2-01 Oktatás, képzés” című folyamatleírás tartalmazza. 6.3. Feltételrendszer A szervezet vezetése gondoskodik a szolgáltatás megfelelő előállításához szükséges feltételekről, beleértve a szükséges gépeket, berendezéseket illetve szoftvereket. Cél a munkafeltételeket biztosító infrastruktúra folyamatos biztosítása, karbantartása, és folyamatos javítása. A szükséges gépek, eszközök, berendezések biztosítása érdekében az igények felmérését, rendszerezését, sorrendiségének megállapítását követően, a beszerzést a MÁV Zrt. Pályavasúti beszerzési igazgatósága, valamint a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. végzi. 6.4. Munkakörnyezet Szervezetünk vezetésének feladata megteremteni a munkavégzéshez a megfelelő munkakörnyezetet. E tevékenység során a vezetés törekszik az egységes arculat kialakítására a szervezetek által jelzett igények figyelembe vétele mellett. A szervezeti egységek vezetői a munkafolyamatba épített rendszeres felülvizsgálat során állapítják meg a munkakörülmények megfelelősségét, vagy nem megfelelősségét. Nem megfelelősség esetén a hiányosság jellegétől függően a szolgálati hely vezetője intézkedik annak megszüntetéséről. A munkavégzés során a megfelelő munkafeltételek biztosítása érdekében a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzatának betartása kötelező. 7.0 A TERMÉK (SZOLGÁLTATÁS) ELŐÁLLÍTÁSA 7.1. Az előállítás folyamatainak tervezése Az előállítás terve a tevékenység szakmai jellegétől függően eltérő. – Forgalmi szakterületen az „MF.7.5-19 „Forgalmi technológia”, az „MF. 7.5-21 Forgalomirányításüzemirányítás”, az „MF.7.5-22 Forgalom felügyelet”, valamint az „MF. 7.5-04 Különleges szállítások”,

1712


16. szám

–

Pályalétesítményi szakterületen az „MF 7.5-10 PL Infrastruktúra felügyelet”, az „MF. 7.5-12 Hiba és zavarelhárítás”, valamint az „MF. 7.5-14 PL Karbantartás”, – Távközlési-, erősáramú-, és biztosítóberendezési szakterületen az „MF. 7.5-11 TEB infrastruktúra felügyelet”, az „MF. 7.5-12 Hiba és zavarelhárítás”, az „MF. 7.5-15 TEB Karbantartás, az „MF. 7.5-23 TEB Műszaki tervezés”, valamint az „MF. 7.5-26 TEB Nyilvántartás”, – Ingatlan üzemeltetési szakterületen a „MF. 7.5-09 Ingatlankezelési és építés-felügyeleti szolgáltatás”. folyamatleírások szabályozzák az előállítás tervezését. 7.2. A vevővel kapcsolatos folyamatok 7.2.1. A termékre vonatkozó követelmények meghatározása és átvizsgálása A pályavasúti szolgáltatások igénylésével kapcsolatos követelmények a mindenkor hatályos Hálózati Üzletszabályzatban (HÜSZ) kerülnek rögzítésre, melynek módosításával kapcsolatos folyamatokat az MF 7.5-41 „Hálózati Üzletszabályzat módosítási javaslatának elkészítése” című folyamatleírás szabályozza. Bármely követelmény módosulása esetén a szerződést az érdekelt felek egyetértésével és jóváhagyásával módosítjuk, a módosítás folyamata azonos a szerződés megkötése előtt lefolytatandó eljárással. Szerződésmódosítás esetén az érintett munkavállalók megkapják a megváltozott körülményekre vonatkozó információkat. Minden szakmai területen utasítások köre határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket a szolgáltatások nyújtása során be kell tartani. 7.2.2. Kapcsolattartás a vevővel A Megrendelőink a Hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező vállalkozó vasúti tevékenységet végző vasúti társaságok. Megrendelőinkkel folyamatos kapcsolatban vagyunk, ha bármilyen észrevétel merül fel a tevékenységünkkel kapcsolatban, azt megvizsgálva tájékoztatjuk a vizsgálat eredményéről. A vevői panaszokról, észrevételekről feljegyzést kell készíteni és vezetőségi átvizsgálás során ezeket az információkat értékelni kell. A külső partnerektől érkező érdeklődésre, ajánlat- vagy tájékoztatás kérésre minden esetben válaszolni kell. A vevői igényekkel, a teljesítéssel, az ügyfél panasz kezelésével, és a vevői elégedettség méréssel az „MF 7.5-45 „Reklamációkezelés (számla)”, „MF 7.5-42 Vevőelégedettség mérés” című folyamatleírás foglalkozik. 7.3. Tervezés és fejlesztés 7.3.1. A tervezés és fejlesztés megtervezése A tervezést részben saját munkatársainkkal végezzük, részben vállalkozásba kiadott munkaként, beszállítók végzik. A beszállítók által végzett tervezés során kijelölt szakértőink folyamatos kapcsolatban állnak a tervezőkkel. Az előkészítés, adatszolgáltatás, az egyeztetések során aktív közreműködéssel felügyelik a munkát. Az előkészítési szakaszban a feladat megoldásához szükséges információk gyűjtését kell elvégezni. Ennek rendelkezésre állása után a tervezés egymásra épülő fázisai következnek, a szükséges átvizsgálásokkal, egyeztetésekkel. Minden tervezési fázist szakmailag felkészült szakértők végzik. Az egyeztetésekről feljegyzések készülnek. 7.3.2. A tervezés és fejlesztés bemenő adatai A tervező részére a tervezéshez szükséges információkat, adatokat, dokumentumokat közvetlenül a forrásgazdától, illetve az általa adatszolgáltatásra meghatározott szervezetektől kapja meg.

16. szám


1713

7.3.3. A tervezés és fejlesztés kimenő adatai A műszaki tervezésre, a tervdokumentációra vonatkozó követelményeket a vonatkozó MÁV és MSZ szabványok írják elő, melyeknek való megfelelést a vonatkozó tervezői szerződésben követelményként írjuk elő. 7.3.4. A tervezés és fejlesztés átvizsgálása A tervezési szakaszokban átvizsgálások igazolják az elvégzett feladatok megfelelőségét, a további tervezési feladatra való alkalmasságot. Az átvizsgálásokon minden érintett szakmai szervezet képviselőjének részvétele szükséges. Ezekről minden esetben feljegyzés készül, ami igazolja az átvizsgálás tényét és rögzíti a résztvevők véleményét. 7.3.5. A tervezés és fejlesztés igazolása A terveket minden esetben az előzetes átvizsgálások során már megállapított és javított eltérésekkel, vagy elfogadó egyeztetési jegyzőkönyvekkel kell tervezőnek átadnia. Ezek igazolják, hogy a tervek megfelelnek a megrendelés igényeinek. Az átadás-átvételről jegyzőkönyv készül, ezeket minden esetben megőrizzük. 7.3.6. A tervezés és fejlesztés érvényesítése A tervek jóváhagyása részben a szervezeten belül történik, részben hatósági jóváhagyással. A jóváhagyási folyamat során a jóváhagyó szervezet a törvényi, jogszabályi és szakmai előírásoknak való megfelelést vizsgálja. Csak a vonatkozó előírásoknak megfelelő tervek, vagy eltérés esetén az engedélyező hatóságnak az előírások alóli felmentő határozatával rendelkező tervek kapnak jóváhagyást. 7.3.7. A tervezésben és fejlesztésben szükséges változtatások kezelése A tervváltoztatások kezelése és nyilvántartása a megbízott felelős tervező feladata. A változtatásról minden érdekeltet értesíteni kell, továbbá el kell végezni a módosítások következtében szükségessé váló intézkedéseket. A terveken a változásokat megfelelően kell azonosítani és dokumentálni. 7.4. Beszerzés 7.4.1 A beszerzés folyamata Szervezetünk vezetésének célja, hogy a hatáskörébe tartozó beszerzési feladatokban meghatározott termékek vasúti létesítmény, épület, építmény, eszköz, berendezés, anyag, szellemi termék, stb. - szolgáltatások az előírt minőségben, a meghatározott mennyiségben és időpontban rendelkezésre álljanak. A beszerzést az „MF.7.4-01 „Beszerzés” című folyamatleírás szabályozza. Amely tartalmazza a követelményeket a beszerzéssel kapcsolatban, rögzítve a megrendelés és az átvétel módját. A beszerzési dokumentumoknak (megrendeléseknek, szerződéseknek) minden esetben tartalmazniuk kell azokat az információkat, amelyek a kért terméket vagy szolgáltatást egyértelműen meghatározzák. Tartalmazniuk kell azon jóváhagyási vagy minősítési követelményeket, amelyeket az adott termékkel vagy szolgáltatással szemben a szervezet meghatározott. 7.4.2 Szállítók, alvállalkozók értékelése A szervezet minden beszállítóját/alvállalkozóját az objektív kiválasztás céljából előminősíti a vonatkozó 1/2016. (I. 29. MÁV Ért. 1.) EVIG sz. utasítás figyelembevételével 7.4.3. A beszerzett termék igazolása Azokban az esetekben, amikor előírások, dokumentumok kötelezővé teszik, a beszerzett termékek származását, minőségét igazoló feljegyzéseket, dokumentumokat a beszerzést lebonyolító szervezettől meg kell kérni és meg kell őrizni. Szükség esetén, vezetői döntés alapján beszállítói auditot kell kezdeményezni.

1714


16. szám

7.5. Előállítás és szolgáltatás nyújtása 7.5.1. A műveletek szabályozása A szervezet a hatályos Működési és Szervezeti Szabályzatban (MSZSZ) meghatározott feladatkörének, hatáskörének megfelelő feladatokat, műveleteket végez. A szervezet folyamatait elsősorban saját létszámmal és saját eszközökkel végzi, részben szolgáltatásként veszi igénybe. Részben kihelyezett folyamatként működik a beszerzés, a beruházás és műszaki lebonyolítás, környezet-, és munkavédelem, valamint humánerőforrás kezelése és fejlesztése. 7.5.2. Azonosítás és nyomon követhetőség A bevételezés, raktározás során minden eszköz, gép, anyag, nyilvántartásba vételre kerül. Általában cikkszám szerinti azonosítással, de egyedi esetekben egyedi megjelöléssel. A termékek, szolgáltatások nyomon követése az ajánlaton, szerződésen, időszakos jelentéseken, a termékeken, a szolgáltatások kísérő dokumentumain illetve a számlákon feltüntetett azonosító számmal történik. A termékeken, szolgáltatások dokumentumain, vagy a hozzájuk kapcsolódó feljegyzéseken egyértelműen fel kell tüntetni az előírt ellenőrzéseket és méréseket, és hogy a követelményeket teljesítette-e. A nyomon követés általános elveit az, „MF.7.5-07 Nyomonkövetés, azonosítás” című folyamatleírás tartalmazza. 7.5.3. A vevő tulajdona Munkafolyamatok során vevői (vasútvállalati) érdekkörbe tartozó terméket meg kell jelölni, hogy az illetéktelen felhasználást megakadályozzuk. Amennyiben a vevői (vasútvállalati) érdekkörbe tartozó termék minőségileg vagy mennyiségileg a munkafolyamatok vagy felhasználás során károsodott, vagy elveszett, az ezzel összefüggő tényeket és bizonyítékokat dokumentáljuk. A vevőt tájékoztatjuk, és a vevővel egyeztetett módon intézkedünk a minőségi és mennyiségi pótlásról, kártalanításról. 7.5.4. A termék állagának megőrzése Alapelveként határozzuk meg, hogy a munka minden fázisában gondoskodni kell a termékek azonosításáról. Raktározásnál minden beérkező terméket, anyagot úgy kell kezelni, hogy az ne károsodjon, a minőségromlása megelőzhető legyen. 7.6. A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése A mérőeszközökkel rendelkező szervezeti egységeink nyilvántartást vezetnek a mérő és megfigyelő eszközeikről. A mérőeszközök egyéni azonosítóval ellátott és ellenőrzött eszközök. Az azonosítók meghatározzák a mérőeszköz besorolását, a mérési feladathoz illesztve. A besorolás lehet tájékoztató jellegű, vagy ellenőrzött (kötelező hitelesítésű, vagy kötelező kalibrálású) mérőeszköz. A mérések végzéséhez csak az arra alkalmas, ellenőrzött mérőeszközt használják munkatársaink. Azokban az esetekben, amikor nem áll rendelkezésre megfelelő mérőeszköz, olyan beszállító végzi el a mérést, akinek erre megfelelő eszköz áll rendelkezésére. A fent leírt folyamathoz tartozó feladatokat, hatásköröket, felelősséget részletesen 6/2011. (VIII. 12. MÁV Ért. 17.) IÁVIGH. sz. utasítás, valamint az IEU 06 „Megfigyelő- és mérőeszközök kezelése” c. eljárás tartalmazza. 8.0. MÉRÉS - ELEMZÉS, FEJLESZTÉS 8.1. Általános útmutatás Megterveztük azokat a mérési és megfigyelési tevékenységeket, melyek szükségesek a megfelelő minőségű termék előállításához, szolgáltatás nyújtásához és a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztéséhez.

16. szám


1715

Ilyen jellegű tevékenység a vevők megelégedettségének mérése, a belső auditok, a folyamatok, és a nyújtott szolgáltatások figyelemmel kísérése. 8.2. Mérés és figyelemmel kísérés 8.2.1. A vevő megelégedettsége Folyamatosan gyűjtjük vevőink elégedettségére vonatkozó információkat, és ezeket felhasználjuk folyamataink fejlesztésére. Az elégedettség mérése kiterjed a Hálózati Üzletszabályzatban meghirdetett szolgáltatások színvonalára, kiszámíthatóságára, a pénzügyi feltételekre, valamint a számlázással kapcsolatos információkra. A felmérések mélyinterjúk formájában kerülnek lefolytatásra, és a felméréseket az Pályavasúti értékesítési főosztály végzi. A tevékenységet részletesen a „MF.7.5-42 Vevőelégedettség mérés” c. folyamatleírás tartalmazza. 8.2.2. Belső audit A minőségirányítási rendszer alkotóelemeinek rendszeres felülvizsgálata érdekében rendszeres belső felülvizsgálati programot hajtunk végre. A felülvizsgálati program részét képező belső audit terv összeállítását a pályavasúti területi igazgatóságokon az Irányítási rendszer koordinátor, vagy annak feladataival megbízott munkavállalók végzi, ellenőrzéséért az Irányítási rendszer vezető, vagy annak feladataival megbízott vezető -, a jóváhagyásáért pedig a pályavasúti területi igazgató a felelős. A belső audit során azt ellenőrizzük, hogy a minőségirányítási rendszer megfelel-e a vonatkozó szabvány követelményeinek, illetve a rendszer működése hatásos-e. Az auditokat megfelelően képzett, belső auditori, vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező alkalmazottak végzik. Az auditorok kiválasztásánál figyelembe vesszük, hogy ne vegyenek részt az auditálandó területen végzett tevékenységben, annak érdekében, hogy a függetlenségük biztosított legyen. Az auditok tapasztalatait, a szükséges intézkedéseket és a helyesbítő tevékenység visszaellenőrzését Audit megállapítási jegyzőkönyvekben rögzítjük. Az Audit megállapítási jegyzőkönyvek felhasználásával a vezetőség áttekinti a minőségirányítási rendszer működésének hatékonyságát. A fejezethez tartozó feladatokat, hatásköröket, felelősséget részletesen az IEU 04 „Belső audit” c. eljárás tartalmazza. 8.2.3. Folyamatok és a termék figyelemmel kísérése A munka folyamatos figyelemmel kísérése, értékelése a rendszeresen végzett, munkafolyamatba épített, vezetői ellenőrzések során történik. Az ellenőrzéseken megállapított hiányosságok elemzése ad lehetőséget a folyamatok értékelésére. Az értékeléseket elemzések egészítik ki, ezekből állapítjuk meg a folyamat jellemzőit, a működőképesség mértékét. Az elemzések során megállapítottak határozzák meg az esetleges újraszabályozás szükségességét, vagy a szabályozás változatlanul hagyásának lehetőségét. A folyamatokat az elkészített elemzések alapján, vezetőségi átvizsgálások keretében kell értékelni. Ha a szervezet bármely szervezeti egysége úgy ítéli meg, hogy a folyamat részben, vagy teljesen új szabályozást igényel, azt Irányítási rendszer vezető, vagy annak feladataival megbízott vezető részére kell jelezni. A jelentésben a szükséges módosítás okát, a javasolt helyesbítést is röviden le kell írni. A folyamat fejlesztését a kijelölt folyamatgazda végzi el. A szolgáltatás nyújtásának folyamatát addig nem tekintjük befejezettnek, amíg el nem végeztük az összes ellenőrző tevékenységet, és az nem felel meg az előírt követelményeknek, valamint ezt a kijelölt személyek nem igazolták.

1716


16. szám

8.3. A nem megfelelő termék kezelése Amennyiben a mérés és figyelemmel kísérés, ellenőrzés és vizsgálat, vagy a mindennapi munka során nemmegfelelőséget állapítunk meg, abban az esetben az IEU 03 „Nem megfelelőségek kezelése” c. eljárás szerint kell eljárni. 8.4. Az adatok elemzése Tevékenységünk során gyűjtjük és elemezzük azokat az adatokat, melyek segítségünkre lehetnek szolgáltatásaink és minőségirányítási rendszerünk tökéletesítésében. Ennek alapja lehet: – a beszállítókkal, a beszállított termékekkel kapcsolatos információ, – a szolgáltatások jellemzőivel, megfelelőségével kapcsolatos információ, – a vevők elégedettségével kapcsolatos információ, – a folyamataink megfelelőségével kapcsolatos információ, melyek a mérésekből és megfigyelésekből, visszajelzésekből, vagy más forrásból származhatnak. Minőségirányítási rendszerünk meghatározta azokat a módszereket, melyek az egyes adatcsoportok elemzésére a legmegfelelőbbek. 8.5. Fejlesztés Szervezetünk jelen fejezet szerint megtervezte folyamatai, szolgáltatásai, valamint a minőségirányítási rendszere tökéletesítését. Ezt szolgálja az előző fejezetekben részletezett minőségpolitika, minőségcélok meghatározása, a belső auditok, az adatok elemzése, a helyesbítő és megelőző tevékenység, valamint a vezetőségi átvizsgálás. Célunk a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése. 8.5.1. Helyesbítő tevékenység Szakmai ellenőrzések, belső auditok valamint célvizsgálatok során feltárt nem megfelelőségeket olyan szempontból is vizsgáljuk, hogy milyen hatással vannak tevékenységünkre. Amennyiben az adott nem megfelelőség ismétlődik, ismétlődése várható, vagy jelentős kárt okozott a szervezetnek, helyesbítő tevékenységet kezdeményezünk. Első lépésként meghatározzuk az eltérés valószínűsíthető okait, és ezek alapján hozzuk meg a szükséges intézkedést. Az intézkedés végrehajtását és hatékonyságát minden esetben ellenőrizzük. A helyesbítő tevékenységekről és azok eredményeiről feljegyzést készítünk. A helyesbítő tevékenységet részletesen az IEU 02 „Helyesbítő és megelőző tevékenység” c. eljárás tartalmazza.

8.5.2. Megelőző tevékenység Amennyiben eltérés még nem fordult elő, de a rendelkezésünkre álló információk alapján kialakulása előfordulhat, a lehetséges hiba okok kivizsgálása után, megelőző tevékenységet határozunk meg. Az ezzel kapcsolatos tevékenységek megegyeznek a helyesbítő tevékenységhez kapcsolódó feladatokkal. A megelőző tevékenységet részletesen az IEU 02 „Helyesbítő és megelőző tevékenység” c. eljárás határozza meg.

16. szám

1. számú melléklet Működési modell


1717

1718


16. szám

2.sz. melléklet A MÁV Zrt. MSZ EN ISO 50001:2012 szabvány szerint működő energiairányítási rendszerének ENERGIAIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYVE 1.0. BEVEZETÉS A Kézikönyv a MÁV Zrt. energiairányítási rendszerének alapdokumentuma, amely rögzíti a szervezet MSZ EN ISO 50001:2012 rendszerszabvány követelményeire épülő energiairányítási rendszerének működését, a rendszer működtetéséért felelős személyek feladatkörét, hatáskörét és felelősségét. A Kézikönyv a szabvány szerkezetét követi és megfelel az abban előírt követelményeknek. A rendszer működtetésénél a hivatkozott szabvány valamennyi eleme alkalmazásra került, kizárások nélkül. A Kézikönyv a szervezet energiairányítási rendszerét mutatja be, amelyet a vezetés a energiapolitikával összhangban vezetett be és működtet. 1.1. A kézikönyv érvényességi területe

A kézikönyv a MÁV Zrt. valamennyi szervezetére és tevékenységére kiterjed. A szervezet felépítése: A szervezet felépítését, a szervezet működését a mindenkor hatályos Működési és Szervezeti Szabályzat (MSZSZ), illetve Döntési Hatásköri Lista (DHL) határozza meg illetve írja le. 2.0. HIVATKOZÁSOK

Az Energiairányítási Kézikönyv kidolgozásához és az energiairányítási rendszer kiépítéséhez a következő szabványokat használtuk fel: – –

MSZ EN ISO 50001:2012 Energiairányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási útmutató, MSZ EN ISO 19011:2012 Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához.

Az energiairányítási rendszerben meghivatkozott dokumentumokat, szabványokat, valamint egyéb előírásokat kötelező jelleggel kell alkalmazni. A hivatkozott dokumentumokat a megjelölt azonosítók szerint kell megkeresni. A dátum, vagy változatszám nélkül hivatkozott előírások esetében mindig a legutolsó kiadást kell alkalmazni. 2.1. Fogalom meghatározások Belső audit:

Eljárás: Energia:

Módszeres, független és dokumentált folyamat annak érdekében, hogy objektív bizonyíték és értékelés jöjjön létre, amely meghatározza, hogy a követelmények milyen mértékben teljesültek. Egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének előirt módja. Villamosság, üzemanyagok, gőz, hő, sűrített levegő vagy más hasonló közeg.

Energia-alapállapot: Az energia alapszint egy meghatározott időtartamra vonatkozik. Az energia alapszint olyan változók segítségével normalizálható, melyek hatással vannak az energiafelhasználásra és/vagy fogyasztásra, mint pl. a gyártási szint, átlagos napi külső hőmérséklet, stb. Az energia alapszintet az energia megtakarítás kiszámolására is használják referenciamutatóként, melyet az energiatelje-

16. szám


1719

sítmény fejlesztő akciók előtt és után vesznek fel. Az energia alapállapot a különböző energiafelhasználást befolyásoló változók egységesítésén alapul. Energiafogyasztás: A felhasznált energia mennyisége. Energiahatékonyság: Arányos vagy egyéb kvantitatív (mennyiségi) összefüggés egy kimenő teljesítmény, szolgáltatás, áru vagy energia és egy bemenő energia között. Energiairányítási rendszer: A szervezet egymással kölcsönhatásban álló vagy egymásra hatással lévő elemeinek összessége, amelyek az energiapolitika és energiacélok létrehozását, valamint e célok elérését szolgálják. Energiairányítási csoport: Azon személy(ek), aki(k) az energiairányítási rendszer tevékenységeinek eredményes bevezetéséért és az energiateljesítmény növeléséért felelős(ek). Energiacél:

A szervezet energiapolitikájának megfelelően meghatározott követelmény vagy elérendő eredmény, amely a kedvezőbb energiateljesítmény elérésével kapcsolatos

Energiateljesítmény: Mérhető eredmények az energiahatékonysághoz, energiafelhasználáshoz és energiafogyasztáshoz kapcsolódóan. Az energiateljesítmény az energiairányítási rendszer teljesítményének egyik alkotóeleme. Energia-teljesítménymutató (ETM): A szervezet által meghatározott kvantitatív érték vagy mérési eredmény az energiateljesítményre vonatkozóan. Az energiapolitika meghatározza a tevékenységek és energia-előirányzatok és –célok létrehozásának kereteit. Energiapolitika: A szervezet átfogó szándéknyilatkozata és iránymutatása, amely a saját energiateljesítményével kapcsolatos és a felső vezetés hivatalosan kiadta. Az energiapolitika meghatározza a tevékenységek és az energia-előirányzatok és –célok létrehozásának kereteit. Energiaátvizsgálás: A szervezet energiateljesítményének a meghatározása, amely adatokon és más információkon alapul és a fejlesztési lehetőségek azonosítására ösztönöz. Energiaszolgáltatások: Az energiaellátással és/vagy energiafelhasználással kapcsolatos tevékenységek és azok eredményei. Energia-előirányzat: Részletezett és mérhető energiateljesítmény-követelmény, amely alkalmazható a szervezetnél vagy annak egy részénél, amely az energiacélból ered, és amelyet azért szükséges kitűzni és annak megfelelni, hogy elérjék ezt az energiacélt. Energiafelhasználás: Az energiahasználás módja vagy jellege, pl. szellőző rendszerek, világítás, fűtés, hűtés, szállítás, stb. Energetikai megbízott: Az energiairányítási folyamatok szabályozásának elkészítésével, karbantartásával megbízott személy Érdekelt fél:

Személy vagy csoport, amely a szervezet energiateljesítményével kapcsolatosan érintett vagy arra hatással van.

1720

Feljegyzés:

Felső vezetés:


16. szám

Azon dokumentum, mely rögzíti az elért eredményeket vagy bizonyítja a tevékenységek megtörténtét. A feljegyzések szolgálnak többek között a nyomonkövethetőség dokumentálására, valamint az igazolás, a megelőző és a helyesbítő tevékenységek megtörténtének bizonyítására is. A MÁV Zrt. azon kijelölt vezetői, akik a szervezetet az energiairányítási rendszer meghatározott területén és körein belül működtetik.

Folyamatos fejlesztés: Olyan ismétlődő folyamat, amely az energiateljesítmény és az energiairányítási rendszer fokozatos jobbítását eredményezi. Határok: Helyesbítés:

A szervezet által meghatározott fizikai vagy helyszíni korlátok és/vagy szervezeti korlátok. Tevékenység egy észlelt nemmegfelelőség megszüntetésére.

Helyesbítő tevékenység: Az észlelt nemmegfelelőség okának megszüntetésére irányuló tevékenység Jelentős energiafelhasználás: Lényeges energiafogyasztásnak minősülő és/vagy jelentős energiateljesítmény javulás lehetőségét nyújtó energiafelhasználás. Megelőző tevékenységek: Olyan tevékenység, mely egy lehetséges nemmegfelelőség okának kiküszöbölésére irányul. Működési terület: A szervezet energiairányítási rendszere alá tartozó tevékenységek, létesítmények és döntések terjedelme, amely tartalmazhat több határt is. Nemmegfelelőség: Egy követelmény nem teljesülése. Szervezet:

azdasági társaság, vállalat, cég, vállalkozás, hatóság vagy intézmény, vagy ezek része, vagy kombinációja, függetlenül attól, hogy bejegyzett vagy nem bejegyzett, állami vagy magán, amelynek saját tevékenysége és irányítása van, és jogosult saját energiafelhasználásának és fogyasztásának szabályozására.

3.0. ENERGIAPOLITIKA A szervezet felső vezetése az energiapolitikában fejezte ki az energiahatékonysággal kapcsolatos elkötelezettségét: A MÁV ZRT ENERGIAPOLITIKÁJA A MÁV Zrt. a MÁV-csoportnak, mint a nemzetgazdasági közlekedési szektor legfőbb elemének meghatározó tagjának célja, hogy az, energiagazdálkodásában az ellátásbiztonság szem előtt tartásával olyan fenntartható fejlődést valósítson meg, ami biztosítja a vasúti közlekedési ágazat versenyképességét. A MÁV Zrt. a vasúti pályahálózat üzemeltetéséért felelős társaságként olyan jelentős energiafelhasználású területek irányításáért felel, mint az ingatlangazdálkodás, a térvilágítás, a felsővezeték-hálózat működtetése, a távközlési-, biztosítóberendezési-, illetve váltófűtési berendezések üzemeltetése, valamint az üzemi vonatok közlekedtetése. Társaságunk alapvető feladata a vasúti infrastruktúra fenntartása, és működtetése, aminek során tevékenységünk ellátásához kapcsolódó eszközeink, berendezéseink, ingatlanjaink energiahatékonyságát egyaránt növelni kívánjuk.

16. szám


1721

Társaságunk vezetése elkötelezett az energiatudatos szemlélet kialakítása, valamint a munkahelyek és a munkavégzés energiahatékonyságának javítása iránt. A MÁV-csoport energiahatékonysági törekvéseinek egyik alappillére az MSZ EN ISO 50001 szabvány követelményeinek való megfelelés, ezért Társaságunk kötelezettséget vállal a rendszerszabvány követelményeinek megfelelő irányítási rendszer bevezetésére, folyamatos működtetésére, és fejlesztésére. A Társaságunk alapvető törekvése, hogy a tulajdonában, vagy kezelésében lévő infrastruktúra állapotának minőségét, használhatóságát folyamatosan fejlessze, amelynek egyik eszköze az energiahatékonyság javítása. Céljainkkal és a MÁV-csoport energiastratégiájával összhangban elkötelezzük magunkat: • • • • • • •

energiateljesítményünk folyamatos javítására, energia-előirányzataink és -céljaink dokumentált szabályok szerinti, következetes meghatározásán és felülvizsgálatán keresztül; energia előirányzataink és céljaink eléréséhez szükséges minden információ és erőforrás elérhetőségének biztosítására; az alkalmazandó, energiafelhasználással, -fogyasztással és -hatékonysággal kapcsolatos jogi kötelezettségeknek és egyéb vállalt követelményeknek való megfelelésre; üzemeltetési tevékenységeink során az energiapazarlás megelőzésére; vontatási energia értékesítés során az energia jellemzőinek minél teljesebb körű mérésére való ösztönzésre, és a veszteségek minimalizálására; munkavállalóink energiatudatos szemléletének erősítésére; energiahatékony termékek, szolgáltatások beszerzésére.

Az energiatudatosság kialakítása, az energiahatékonyság növelésének első és legfontosabb eleme mind társasági, mind egyéni munkavállalói szinten. A munkavállalók energiatudatos elköteleződésének elősegítése érdekében kiemelt figyelmet fordítunk kapcsolódó oktatások, programok megvalósítására, hatékonyságának biztosítására. Dávid Ilona sk. elnök- vezérigazgató 4.0. AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁSI MUNKASZERVEZET Az energiairányítási munkaszervezet felépítését az 1. ábra mutatja. Az energiairányítási feladatok végrehajtásának egységes szemléletű irányítását, felügyeletét és ellenőrzését az Irányítási rendszer vezető, vagy annak feladataival megbízott vezető látja el. ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓHELYETTES PÁLYAVASÚTI MŰKÖDÉSTÁMOGATÁS

IRÁNYÍTÁSI RENDSZER VEZETŐ

ENERGIAIRÁNYÍTÁSI SZAKÉRTŐ(K)

HORIZONTÁLIS ENERGIAIRÁNYÍTÁSI KOORDINÁTOR (VEZÉRIGAZGATÓSÁG)

ENERGIA-IRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTTAK, KAPCSOLATTARTÓK (VEZÉRIGAZGATÓSÁG)

PÁLYAVASÚTI TERÜLETI IGAZGATÓSÁGOK IRÁNYÍTÁSI RENDSZER KOORDINÁTORAI ENERGIAIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTTAK, MÉRÉSÜGYI MEGBÍZOTTAK

1. ábra: A MÁV Zrt. Energiairányítási munkaszervezet felépítése

1722


16. szám

4.1. Általános követelmények Szervezetünk vezetése az MSZ EN ISO 50001:2011 szabvány követelményei szerint kialakította, bevezette, működteti, és folyamatosan tökéletesíti energiairányítási rendszerét. Az energiairányítási rendszer megfelelő működéséhez és folyamatos tökéletesítéséhez a vezetés biztosítja, hogy a szükséges információk, a tevékenység minden fázisában a döntéshozók, és a döntés végrehajtói rendelkezésére álljanak. Az EIR-rel kapcsolatos folyamatokat a vezetés által kijelölt felelősök figyelemmel kísérik. A felelősök a szabályzó rendszer változása esetén, a tapasztalatok elemzése után, az energiairányítási rendszer javítására intézkednek. Az utasításokat a dokumentumok rendszeres felülvizsgálata során értékeljük. Az energiairányítási rendszer eredményességét a munkába épített folyamatközi ellenőrzéseken és a belső auditokon kell ellenőrizni, majd értékelni. Az eljárási utasítások változtatásáról törvényi, jogszabályi változás esetén annak megfelelően, egyéb esetben a vezetőségi átvizsgálásokon határoz a vezetés. 4.2. Általános követelmények A szervezet vezetése elkötelezett abban, hogy az energiairányítási rendszert létrehozza, fenntartsa, működtesse és folyamatosan fejlessze. A felső vezetés szerepvállalása az energiairányítási rendszer tekintetében a 4.2.1. és 4.2.2. szerint történik 4.2.1. A felső vezetés A felső vezetőség elkötelezett az EIR támogatása és eredményességének fejlesztése mellett, ennek kapcsán meghatározta energiapolitikáját (3.0 pont) – figyelembe véve a meglévő, az energiairányítás területén megfogalmazott célokat és a vezérigazgatói és elnök-vezérigazgatói utasításokban megfogalmazott elvárásokat - amelyben foglaltak eléréséhez biztosítja a szükséges erőforrásokat. A rendszer működését, hatásosságát szervezett vezetőségi átvizsgálások keretében évente ellenőrzi. A felső vezetőség továbbá: – kijelöli képviselőjét, aki irányítja az energiairányítási szervezetet MSZ EN ISO 50001:2012 4.2.2 szerint), továbbá jóváhagyja az energiairányítási szervezet tagjait, – az energiairányítási rendszer működtetéséhez biztosítja az emberi, technológiai és pénzügyi erőforrások rendelkezésre állását az MSZ EN ISO 50001:2012 4.5.2 szerint, – azonosítja az energiairányítási rendszer működési területét és határait az MSZ EN ISO 50001:2012 4.4 szerint, – kommunikálja a szervezeten belül az energiairányítás fontosságát az érintetteknek az MSZ EN ISO 50001:2012 4.5.3 szerint, – biztosítja, hogy az energia-előirányzatok és –célok megvalósuljanak az MSZ EN ISO 50001:2012 4.4.6 szerint, – biztosítja, hogy az energia-teljesítménymutatók (ETM)-k megfeleljenek a szervezet sajátosságainak az MSZ EN ISO 50001:2012 4.4.5 szerint, – figyelembe veszi az energiateljesítményt a hosszú távú tervezésben az MSZ EN ISO 50001:2012 4.5.6 szerint, – biztosítja, hogy az eredményeket mérjék, és azokról beszámoljanak meghatározott időközönként az MSZ EN ISO 50001:2012 4.6.1 szerint, – évente vezetőségi átvilágításokat végez az MSZ EN ISO 50001:2012 4.7 szerint. 4.2.2. A vezetőség képviselője A MÁV Zrt. felső vezetése kijelölte az Irányítási rendszer vezető, vagy annak feladataival megbízott vezetőt, aki megfelelő szaktudással és képesítéssel rendelkezik, és aki, függetlenül más felelősségétől, hatáskörrel és felelősséggel bír ahhoz, hogy: – biztosítsa a kialakított, bevezetett, fenntartott és folyamatosan fejlesztett EIR-t az ISO 50001:2011 (MSZ EN ISO 50001:2012) nemzetközi szabványnak megfelelően – kijelölje azt a személyt, vagy személyeket, akiket a vezetőség megfelelő szintjén felhatalmaztak, hogy támogassák a vezetőség képviselőjének energiairányítási tevékenységét,

16. szám


– – – – –

1723

beszámol a vezetőség felé az energiateljesítményről, valamint az EIR teljesitményéről, a fejlesztésre szoruló területekről, biztositja, hogy az energiairányitáshoz kapcsolódó tevékenységek az energiapolitikának megfelelően kerüljenek megtervezésre, irányítja a szervezet fő folyamatainak meghatározását, az eljárások elkészítését, a folyamatokban meghatározott feladatok szétosztását az energiairányítási szervezetben, valamint a folyamatok végrehajtásának ellenőrzését, meghatározza a szükséges kritériumokat és módszereket ahhoz, hogy az energiairányítási rendszer ellenőrzése és működése egyaránt hatékony legyen, előmozdítja a szervezet minden szintjén az energiapolitika és előirányzatok tudatosítását.

4.3. Energiatervezés 4.3.1. Általános előírás A MÁV Zrt. energiatervezési folyamata összhangban van az általa kiadott energia politikával, és meghatározza azokat a tevékenységeket amelyek az energiateljesítményt folyamatosan javítják. A MÁV Zrt. eleget tesz annak a kötelezettségének, hogy ismerje a rá vonatozó jogi és más kötelezettségeket, de ezek azonosítását és a megfelelések vizsgálatát átadja a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. számára. Ezeket a jogi és egyéb vállalt követelményeket a vezetés figyelembe veszi az EIR létrehozásakor, bevezetésekor és fenntartásakor. A Társaság vezetése energiaátvizsgálási folyamatot alakított ki és működtet, mely folyamat során: – elemzi az energiafelhasználást és fogyasztást, – azonosítja a jelentős energiafelhasználási területeket, – azonosítja, sorrendbe állítja és rögzíti az energiahatékonyság növelésének lehetőségeit. Az energiaátvizsgálási folyamat eredményeképpen felvételre kerül az energia-alapszint, melyhez képest kerül vizsgálatra az energiateljesítmény változása. Az energia-alapszint dokumentálásra kerül. Az energiateljesítmény figyelemmel kísérésére fajlagos energiateljesítmény-mutatók (ETM) kerülnek megállapításra és rendszeresen összehasonlításra kerülnek az energia-alapállapottal. A Társaság energia tervezését az 3. sz. mellékletben található IEU 07 „Energiatervezés” eljárás szabályozza. 4.3.2. Jogi kötelezettségek és egyéb vállalt követelmények Az energiafelhasználással, -fogyasztással, és -hatékonysággal kapcsolatos, alkalmazandó jogi követelményeket és más egyéb kötelezettségeket az IEU „Energiatervezés” c. eljárás tartalmazza. 4.3.3. Energiaátvizsgálás Az energiaátvizsgálás kialakításának módszerét és kritériumait az 3. sz. mellékletben található IEU 07 „Energiatervezés” tárgyú eljárás tartalmazza. 4.3.4. Energia alapállapot A kezdeti energia-alapállapotra vonatkozó információk az 3. sz. mellékletben található IEU 08 „Energiagazdálkodás” tárgyú eljárás tartalmazza. 4.3.5. Energiateljesítmény-mutató (ETM) A fajlagos energiateljesítmény-mutatók (ETM) leírását az 3. sz. mellékletben található IEU 08 „Energiagazdálkodás” tárgyú eljárás tartalmazza.

1724


16. szám

4.3.6. Energia-előirányzatok, energiacélok és energiairányítási cselekvési tervek Az energia-előirányzatokat, -célokat és a kapcsolódó cselekvési terveket az 3. sz. mellékletben található IEU 07 „Energiatervezés” tárgyú eljárás tartalmazza. 4.4. Bevezetés és működtetés 4.4.1. Általános előírás A szervezet az energiatervezési folyamat során a MÁV Zrt. működésére vonatkozó kialakított cselekvési terveket és kimeneti adatokat az alábbiak segítségével használja fel a bevezetéshez és a működtetéshez 4.4.2. Felkészültség, képzés, tudatosság A MÁV Zrt által működtetett energiairányítási rendszer szabályozása szerint a jelentős energiafelhasználással járó munkaköröket kizárólag olyan személyek láthatják el, akik a munkakörökhöz szükséges képesítési feltételeket teljesítik, a hatályos jogszabályok, ill. belső utasításokban meghatározottak alapján. A szervezet vezetése fontosnak tartja továbbá alkalmazottai folyamatos képzését valamennyi tevékenysége magas színvonalának megőrzése érdekében. Az oktatási és képzési tevékenységet az O.1. sz. Oktatási utasítás szabályozza, amely hangsúlyt fektet arra, hogy a MÁV Zrt. alkalmazottai, illetve minden olyan személy, aki a szervezet nevében jár el, tudatában legyen: – az energiapolitika, az eljárások és az EIR - követelményeknek való megfelelés fontosságával A MÁV Zrt. felső vezetése meghatározza, megtervezi, és biztosítja a tevékenységéhez, a szakmai, energiairányítási és egyéb követelmények teljesítéséhez szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételeket. Az energiairányítási rendszer működtetéséhez szükséges erőforrások biztosítását az 3. sz. mellékletben található „Energiagazdálkodás” c. eljárás szabályozza. 4.4.3. Kommunikáció A kommunikáció a MÁV Zrt. Kommunikációs Szabályzatával összhangban történik: a belső kommunikáció intraneten történik, a külső kommunikációra az Irányítási rendszer vezető, vagy annak feladataival megbízott vezető tájékoztatása mellett a Kommunikációs osztály által kijelölt személy lesz a felelős. A MÁV Zrt. honlapján elérhetővé kell tenni a tanúsítást és az energiakvalifikációt valamint az energia irányitási rendszerhez kapcsolódó energiapolitikát. Az energiairányítási rendszer vonatkozásában bármely, a szervezetnél dolgozó személy megteheti észrevételeit és fejlesztési javaslatait az őt foglalkoztató szervezeti egységen belül a területileg illetékes energiairányítási rendszer működtetéséért felelős személynél. 4.4.4. Dokumentálás 4.4.4.1. A DOKUMENTÁLÁS KÖVETELMÉNYEI Az irányítási rendszert további három szinten dokumentáltuk: I. szint – Az Energiairányítási Kézikönyv, amelyben a szervezet közzéteszi energiapolitikáját, leírja az energiairányítási rendszert, amellyel eleget tesz az MSZ EN ISO 50001:2012 szabvány követelményeinek. II. szint – eljárások, amelyek meghatározzák az irányítási rendszer keretében végzett tevékenységek részleteit, tartalmazzák az egyes felelősségi köröket, feladatokat, a kapcsolódó előírásokat, bizonylatokat, és a jelen utasítás 3. számú mellékletét képezik. III. szint –’MU’ jelzetű, a rendszer működtetéséhez kiadott eseti munkautasítások, ill. különböző feljegyzések, bizonylatok. A dokumentálással és feljegyzések kezelésével kapcsolatos részletes előírásokat a MÁV Zrt. Iratkezelési Szabályzata (56/2015. (XII. 18. MÁV ÉRT. 27.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. valamint az érintett leányvállalati csoport Iratkezelési Szabályzata) szabályozza. Az energiairányítási rendszerhez kapcsolódó eljárási utasításokat a 3. számú melléklet tartalmazza:

16. szám


Melléklet jele A B C D E F G I

1725

Eljárás neve IEU 01 Minőség- és Energiairányítási dokumentumok valamint feljegyzések készítése és kezelése IEU 02 Nemmegfelelőségek kezelése IEU 03 Helyesbítő és megelőző tevékenység IEU 04 Belső audit IEU 05 Vezetőségi átvizsgálás IEU 06 Megfigyelő- és mérőeszközök kezelése IEU 07 Energiatervezés IEU 08 Energiagazdálkodás 1. táblázat: 3. sz. melléklet eljárásai

A MÁV Zrt. energiairányítási rendszerében külső és belső dokumentumok egyaránt alkalmazásra kerülnek. Az irányítási rendszerek energiairányítási működésével kapcsolatos belső dokumentumok a következők: – Normatív utasítások, – Energiairányítási Kézikönyv, – jelen utasítás 3. számú mellékletének ’IEU’ jelzetű eljárásai – ’MU’ jelzetű, a rendszer működtetéséhez kiadott eseti munkautasítások – Szabályzatok, formanyomtatványok. Az energiairányítási rendszerben alkalmazott külső dokumentumok a következők: – Jogszabályok, – Szabványok, – Egyéb külső dokumentumok. 4.4.4.2. A DOKUMENTUMOK KEZELÉSE A dokumentumokat az ISO 50001:2011 nemzetközi szabvány és az EIR előírásainak megfelelően ellenőrizni kell. Az energiairányítási rendszerrel kapcsolatos dokumentumok kezelését részletesen az IEU 01 „Minőségés Energiairányítási dokumentumok valamint feljegyzések készítése és kezelése” c. eljárás szabályozza. 4.4.5. A működés szabályozása A MÁV Zrt. azonosítja és megtervezi azokat a műveleteket és karbantartási tevékenységeket, amelyekhez jelentős energiafelhasználás kapcsolódik, és amelyek összhangban vannak az energiapolitikával, az-előirányzatokkal, -célokkal valamint a cselekvési tervekkel annak érdekében, hogy biztosítsa azok meghatározott feltételek melletti végzését a következőek révén: – a jelentős energiafelhasználók hatékony működtetése és karbantartása érdekében kritériumokat hoznak létre és állítanak be, ahol azok hiánya az energiateljesítmény jelentős eltéréséhez vezethet; – a működési kritériumokkal összhangban működteti és tartja karban az épületeket, folyamatokat, berendezéseket és készülékeket; – a működés szabályozását megfelelően kommunikálja az alkalmazottak és azon személyeknek, akik a szervezet nevében járnak el. A technológiai jellegű munkák folyamán a területre specializálódott vezetői (művezetők) kötelesek figyelmet fordítani az energia hatékony felhasználására, a felesleges energiafelhasználás elkerülésére. 4.4.6. Tervezés A MÁV Zrt. figyelembe veszi az energiateljesítmény növelésének lehetőségeit és a működés szabályozását az olyan új, módosított és felújított berendezések, rendszerek és folyamatok esetében, amelyek jelentős hatással vannak az energiateljesítményre. Az energiateljesítmény értékelésének eredményei -ahol lehetséges-, befoglalásra kerülnek az adott projekttel kapcsolatos specifikációs, tervezési és beszerzési tevékenységekbe.

1726


16. szám

A tervezési tevékenység eredményeit a Társaság rögzíti a Dokumentumok és feljegyzések készítése és kezelése c. eljárásban leírtaknak megfelelően. Az energiahatékonyságra vonatkozó tervezés részletes szabályozását az „Energiatervezés” c. eljárás tartalmazza. 4.4.7. Energiaszolgáltatások, termékek, berendezések és az energia beszerzése A MÁV Zrt. az Energiaszolgáltatások, termékek, berendezések és az energia beszerzését részletesen az IEU 08 „Energiagazdálkodás” c. eljárásban szabályozza. 4.5. Ellenőrzés 4.5.1. Figyelemmel kísérés, mérés és elemzés A MÁV Zrt. megtervezte azokat a mérési és megfigyelési tevékenységeket, melyek szükségesek az energiairányítási rendszer folyamatos fejlesztéséhez. A főbb jellemzők, amelyeket a szervezet figyelembe vesz, és amelyek mérési eredményei rögzítésre kerülnek: – a jelentős energiafelhasználásokat és más energiaátvizsgálások kimeneteit; – a jelentős energiafelhasználással kapcsolatos változókat; – az ETM-eket; – a cselekvési tervek hatékonyságát az előirányzatok és célok elérésében; – a becsült és a tényleges energiafogyasztás összehasonlításának értékelését. A fenti mutatók mérésére Energiamérési terv került kialakításra, amely tartalmazza a mérések gyakoriságát, igényeit, az alkalmazott eszközöket. A tervet az IEU 08 „Energiagazdálkodás” c. eljárás tartalmazza. A MÁV Zrt. meghatározta és időszakonként átvizsgálja a mérési igényeit, valamint biztosítja, hogy az általa használt mérőeszközök pontos, reprezentatív és reprodukálható mérési eredményeket adjanak. Szükség esetén különféle statisztikai módszerek is alkalmazásra kerülnek. A MÁV Zrt. megbízásából a MÁV Szolgáltató Központ Zrt mérőeszközökkel rendelkező szervezeti egységei nyilvántartást vezetnek az energiagazdálkodásra hatással levő mérő- és megfigyelő eszközeikről. A mérőeszközök azonosítóval ellátott és ellenőrzött eszközök. Az azonosítók meghatározzák a mérőeszköz besorolását, a mérési feladathoz illesztve. A besorolás lehet tájékoztató jellegű (összehasonlításra kötelezett), vagy ellenőrzött (kötelező hitelesítésű, vagy kötelező kalibrálású) mérőeszköz. A szervezet munkavállalói mérések végzéséhez csak az arra alkalmas, ellenőrzött mérőeszközt használják. Azokban az esetekben, amikor nem áll rendelkezésre megfelelő mérőeszköz, olyan beszállító végzi el a mérést, akinek erre megfelelő eszköz áll rendelkezésre. MÁV Szolgáltató Központ Zrt. félévente jelenti a MÁV Zrt-nek a jellemző felhasználási adatokat, és azokat egyezteti a MÁV Zrt. területileg illetékes energetikusaival. Amennyiben a mérések eredményeként az energiateljesítmény a várttól való eltérése kiugró, ismételt mérést és az eltéréshez vezető okok vizsgálatát szükséges végrehajtani. A MÁV Zrt. az általa üzemeltetett energia felhasználáshoz kapcsolódó figyelemmel kisérést, mérést és elemzést részletesen az IEU 06 „Megfigyelő- és mérőeszközök kezelése” c. eljárásban szabályozza. 4.5.2. A jogi és egyéb követelményeknek való megfelelés értékelése A MÁV Szolgáltató Központ a MÁV Zrt –vel kötött szolgáltatási szerződés alapján figyeli az energiagazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó nemzetközi jogszabályokat és irányelveket. Ezek változásait rendszeresen megküldi a MÁV Zrt. energiairányítási rendszerébe bevont energetikusainak, akik szakmailag felülvizsgálják és az egyéb tevékenységekkel kiegészítik, valamint nyilvántartást vezetnek róla. Félévente megküldik a vonatkozó jogszabályok és követelmények listáját, és az azon szereplő tételek teljesülését az Irányítási rendszer vezetőnek, vagy annak feladataival megbízott vezetőnek Az értékeléseket elemzések egészítik ki, ezekből állapítjuk meg a folyamat jellemzőit, a működőképesség mértékét. Az elemzések során megállapítottak határozzák meg az esetleges újraszabályozás szükségességét, vagy a sza-

16. szám


1727

bályozás változatlanul hagyásának lehetőségét. A folyamatokat az elkészített elemzések alapján, vezetőségi átvizsgálások keretében kell értékelni. Ha a szervezet bármely szervezeti egysége úgy ítéli meg, hogy a folyamat részben, vagy teljesen új szabályozást igényel, azt az energiairányítási vezető részére kell jelezni. A jelentésben a szükséges módosítás okát, a javasolt helyesbítést is röviden le kell írni. A folyamat fejlesztését a kijelölt folyamatgazda végzi el. 4.5.3. Az EIR belső auditja A MÁV Zrt. meghatározott időszakonként, előre tervezetten belső auditot folytat a működtetett energiairányítási rendszer keretein belül, annak érdekében, hogy biztosítsa az energiairányítási rendszer megfelelőségét: – az energiairányítási rendszer tervezett intézkedéseinek, – az MSZ EN ISO 50001:2012 szabványnak, – a létrehozott energia előirányzatoknak és céloknak, – az energiateljesítmény növelését, – a rendszer hatékony bevezetettségét és fenntartását. Az Energiairányítási rendszerhez kapcsolódó belső auditra vonatkozó szabályozást részletesen az IEU 04 „Belső audit” c. eljárás tartalmazza. 4.5.4. Nemmegfelelőségek, helyesbítés, helyesbítő és megelőző tevékenységek A MÁV Zrt.-nek azonosítja az aktuális és lehetséges nemmegfelelőségeket, azáltal, hogy helyesbítést, helyesbítő és megelőző tevékenységeket végez, melyek kiterjednek az alábbiakra: – a nemmegfelelőség vagy a lehetséges nemmegfelelőség átvizsgálását, okainak meghatározását, – a tevékenység szükségességének értékelését, amely biztosítja, hogy a nem megfelelőség többé ne forduljon elő, vagy újból ne ismétlődjön meg, – a szükséges tevékenységek meghatározását és végrehajtását, – a helyesbítő tevékenységek és megelőző tevékenységek feljegyzéseinek megőrzését, – az elvégzett helyesbítő tevékenységek és megelőző tevékenységek eredményességének átvizsgálását. A MÁV Zrt által végzett helyesbítő és megelőző tevékenységek megfelelnek a mindenkori problémák nagyságának és az energiateljesítmény következményeinek. A MÁV Zrt. gondoskodik arról, hogy energiairányítási rendszerébe bármilyen szükséges változtatás bekerüljön. A MÁV Zrt. az energiairányítási rendszeréhez kapcsolódó nemmegfelelőségeket, helyesbítő és megelőző tevékenységeket az IEU 02 „Nem megfelelőségek kezelése” c. eljárásban, valamint az IEU 03 „Helyesbítő és megelőző tevékenység” c. eljárásban szabályozza részletesen. 4.5.5. A feljegyzések kezelése A MÁV Zrt. feljegyzéseket hoz létre, amelyek ahhoz szükségesek, hogy bizonyítsa a saját ElR-jének és az MSZ EN ISO 50001:2012 szabvány követelményeinek való megfelelést és az elért energiateljesítmény eredményeket. A feljegyzések kezelését részletesen az IEU 01 „Minőség- és Energiairányítási dokumentumok valamint feljegyzések készítése és kezelése” c. eljárás szabályozza. 4.6. Vezetőségi átvizsgálás 4.6.1. Általános előírás A MÁV Zrt. meghatározott időszakonként, előre tervezetten átvizsgálja a szervezet energiairányítási rendszerét, hogy biztosítsa annak folyamatos alkalmasságát, megfelelőségét és hatékonyságát. 4.6.2. A vezetőségi átvizsgálás bemenő adatai A MÁV Zrt. által végzett vezetőségi átvizsgálás a következő bemenő adatokat tartalmazza:

1728


– – – – – – – – –

16. szám

a nyomon követő tevékenységeket az előző vezetőségi átvizsgálástól; az energiapolitika átvizsgálását; az energiateljesítmény és a kapcsolódó ETM-ek átvizsgálását; a jogi követelmények és más előírások, melyeket a szervezet elfogad, változásait, valamint az azoknak való megfelelőség értékelésének eredménye; az energia-előirányzatok és -célok teljesülésének mértékét; az EIR-auditok eredményeit; a helyesbítő és megelőző tevékenységek helyzetét; a tervezett energiateljesítményt az elkövetkező időszakra; a fejlesztési javaslatokat.

4.6.3. A vezetőségi átvizsgálás kimenő adatai A MÁV Zrt. által végzett vezetőségi átvizsgálás kimenő adatai tartalmaznak bármilyen döntést vagy tevékenységet, amely kapcsolatos: – a szervezet energiateljesítményének változásával; – az energiapolitika változásával; – az ETM változásaival; – az EIR-előirányzatok, célok vagy más elemeik változásával, összhangban a szervezet folyamatos fejlesztési kötelezettségével; – a rendelkezésre álló erőforrások változásával. A MÁV Zrt. által végzett vezetőségi átvizsgálást, valamint az átvizsgáláshoz kapcsolódó összes bemenő és kimenő adatra vonatkozó részletes szabályozást az IEU 05 „Vezetőségi átvizsgálás” c. eljárási utasítás tartalmazza.

16. szám


1729

3A. sz. melléklet A MÁV ZRT. VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT ÜZEMELTETÉSÉRE ÉS A PÁLYAVASÚTI SZOLGÁLTATÁSOKKÖRÉRE VONATKOZÓ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK, VALAMINT A MÁV ZRT. VALAMENNYI TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ ENERGIAIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK ’IEU’ JELZETŰ ELJÁRÁSAI IEU 01 Minőség- és Energiairányítási dokumentumok valamint feljegyzések készítése és kezelése 1. Cél Jelen minőségirányítási/energiairányítási eljárási utasítás (továbbiakban: utasítás) célja, hogy a MÁV Zrt.-nél működő Irányítási Rendszerek megfelelő működéséhez szükséges minőség- és energiairányítási dokumentumok, bizonylatok, feljegyzések, dokumentációk elkészítése, azonosítása, jóváhagyása, elosztása, nyilvántartása, ellenőrzése, módosítása, visszavonása, tárolása, selejtezése, valamint az elektronikus adathordozón lévő dokumentumok (állományok), adatok kezelése (létrehozása, tárolása, ellenőrzése) egységesen és szabályozott formában történjen. Továbbá az előírt időtartamig megőrzött feljegyzések felhasználásával igazolható legyen a helyes munkavégzés, az energia irányítási rendszer működése, valamint a vasúti pályahálózat üzemeltető és a vasúti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek (továbbiakban: pályahálózat üzemeltető) munkájának teljesítménye. 2. Eljárás leírása 2.1. Dokumentumok készítése és kezelése 2.1.1. Dokumentumok osztályozása A MÁV Zrt. által működtetett minőség- és energiairányítási rendszer hatékonyságát biztosító dokumentumok: Belső minőségirányítási dokumentumok: › minőségirányítási kézikönyv, › minőségirányítási eljárási utasítások (IEU), › minőségirányítási „MF” jelzetű folyamatleírások, › minőségirányítási „MU” jelzetű munkautasítások, Belső energiairányítási dokumentumok: › energiairányítási kézikönyv, › energiairányítási eljárási utasítások (IEU), › energiairányítási „MU” jelzetű munkautasítások, › energia-előirányzatok, -célok és cselekvési tervek, › Energia-alapállapot. Külső dokumentumok: › Jogszabályok › Szabványok, › Egyéb külső dokumentumok. Belső, működésre vonatkozó dokumentumok: › MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzata, › MÁV Zrt. Döntési és Hatásköri Listája, › Betűs utasítások, › normatív utasítások, › munkaköri leírások.

1730


16. szám

2.1.1.1. A BELSŐ MINŐSÉG/ENERGIAIRÁNYÍTÁSI DOKUMENTUMOK KÉSZÍTÉSE, JÓVÁHAGYÁSA ÉS KIADÁSA A minőségirányítási/energiairányítási dokumentumok elkészítéséért, a szükséges módosítások elvégzéséért, illetve az időközben szükségessé váló új minőségirányítási/energiairányítási folyamatleírások és utasítások kidolgozásáért és a módosítások átvezetéséért, minőség- vagy energiairányítási szempontból történő ellenőrzéséért az Irányítási rendszer vezető a felelős. A MÁV Zrt. belső elektronikus hálózatán a mindenkori érvényes minőség és energiairányítási dokumentumok elérhetőségét biztosítani kell, az elérési útvonalról a dolgozókat kimutathatóan értesíteni kell. Amennyiben nincs számítógépes hálózat, ott a szervezeti egység minőségirányítási/energiairányítási megbízottja és felelőse valamennyi érintett munkatársa számítógépére másolja a dokumentumokat, amit az érintettek aláírásukkal igazolnak a dokumentum elosztási jegyzéken. Ha valamely szervezeti egységnél megfelelő számítógép hiányában az elektronikus példányok nem kezelhetőek, azokon a helyeken nyomtatott példányban kell biztosítani a dokumentumok mindenkori elérhetőségét. Ezt a tényt, a minőség vagy energiaügy feladataival megbízott munkavállaló vagy a minőség vagy energiaügyi megbízott felé jeleznie kell, aki gondoskodik a nyomtatásról, és a kinyomtatott példányokat sorszámozza, ezeket nyilvántartásba veszi. A kiosztás tényét az érintettek aláírásukkal igazolják a dokumentum elosztási jegyzéken A nyilvántartásba vett dokumentumok megőrzéséről, olvasható állapotáról, tartalmának változatlanságáról a dokumentum használóknak kell gondoskodni. A minőség vagy energiairányítási dokumentumokat – információs példányt - harmadik személynek (harmadik személy alatt a pályahálózat üzemeltető alkalmazottain kívüli természetes személyt vagy szervezetet kell érteni) csak az általános vezérigazgató-helyettes, vagy megbízottja engedélyével lehet kiadni. Engedély nélkül a dokumentumok sokszorosítása és átadása szigorúan tilos. 2.1.1.2. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI FOLYAMATLEÍRÁSOK „MF” JELZETŰ FOLYAMATLEÍRÁSOK ÉS „MU” JELZETŰ MUNKAUTASÍTÁSOK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI: 1.

Cél Kerüljön meghatározásra a szabályozás által elérendő eredmény.

2.

Érvényességi terület Meghatározza az eljárás/folyamatleírás szervezeti érvényességét, működtetésének elhatárolását.

3.

Felelősség, hatáskör Azon vezetők, illetve munkavállalók, akik a végrehajtásért felelősek.

4.

Fogalom meghatározás Az eljárásban/folyamatleírásban alkalmazott speciális szakkifejezések, fogalmak, értelmezések meghatározása.

5.

Folyamat leírása A folyamat fő lépéseit írja elő. A folyamatban meghatározásra kerül a végrehajtás módja, eszközei, a szükséges dokumentálási kötelezettség. A folyamathoz szükség szerint folyamatábra is kapcsolódik.

6.

Kapcsolódó dokumentumok Az eljáráshoz/folyamatleíráshoz kapcsolódó és megnevezett dokumentumok, felsorolását tartalmazza.

7.

Mellékletek Az eljáráshoz/folyamatleíráshoz kapcsolódó melléklet(ek), amelyek az adott dokumentum pontos megértéséhez és működtetéséhez szükségesek. Folyamatábra: A eljárási utasításhoz, amennyiben szükséges folyamatábrát is kell készíteni, amely a lépések közötti logikai kapcsolatot is bemutatja.

16. szám


1731

2.2. A belső minőség és energiairányítási dokumentumok felülvizsgálata, módosítása Évente legalább egyszer, lehetőség szerint a vezetőségi átvizsgálást megelőzően kell a dokumentumokat felülvizsgálni. A vezetőségi átvizsgáláson a vezetésnek közösen kell dönteni a folyamatok megfelelősségéről vagy a dokumentumok készítésének, módosításának szükségességéről. A folyamatgazdák a beérkezett és szakmailag indokolt módosítási javaslatok figyelembevételével készítik el a dokumentumot új változatszámmal ellátva. A felülvizsgálat során az érintettekkel az egyeztetéseket az új dokumentumok elkészítésére vonatkozó módon kell elkészíteni. A dokumentumok módosítását kezdeményezhetik a munkavállalók, és amennyiben az illetékes vezető a módosítást szükségesnek látja, felkéri az eredeti dokumentum elkészítésért felelős munkatársat a változtatás elvégzésére. A módosítás megegyezik a továbbiakban a dokumentum készítésének folyamatával. A módosítását a MÁV Zrt. iratkezelési szabályzatában (56/2015. (XII. 18. MÁV ÉRT. 27.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. valamint az érintett leányvállalati csoport Iratkezelési Szabályzata) rögzített változáskövetési módon kell jelölni. A dokumentumok felülvizsgálatát el kell végezni: › a technológia megváltozása, › új technológia bevezetése, › a hatályos törvények, utasítások, rendeletek változása esetén, › a folyamatot érintő szervezeti változás, › telephelyváltozás, › hatósági vagy felügyeleti szerv elrendelése, › szabályozatlan folyamat, vagy szabályozatlan tevékenység esetén. A kidolgozás alatti, tárgyalt dokumentum azonosítója a végleges dokumentum azonosítója, kiegészítve a felülvizsgálat közbeni állapotra utaló FK-X/évszám jelöléssel. Az X a felülvizsgálat sorszámára utal. Minden módosítás új sorszámot kap. A felülvizsgálati lapon minden esetben az aktuális változatszámnak kell szerepelnie. Az évszám az átvizsgálás évére utal. Naptári év végén áthúzódó felülvizsgálat esetén, a kezdő évszámot kell végig alkalmazni. Az elkészített dokumentumot az Irányítási rendszer vezetőnek kell megküldeni, aki azt felülvizsgálva gondoskodik az általános vezérigazgató-helyettesi jóváhagyásról és a kiadásról. Az Irányítási rendszer vezetőnek, a Területi Irányítási Rendszer Koordinátornak, a minőség vagy energiaügy feladataival megbízott munkavállalónak, az elavult dokumentumokat vissza kell venni és egy példányt „ÉRVÉNYTELEN” felirattal kell, ellátnia ezt meg kell őrizni legalább 3 évig, az összes többit elkülönítve kell tárolni, majd selejtezni kell, legkésőbb fél éven belül. 2.2.3. Minőség- vagy Energiairányítási kézikönyv felülvizsgálata, módosítása A Minőség- vagy Energiairányítási kézikönyv kiadása, módosítása a mindenkor hatályos „A normatív utasítások kiadásának szabályozásáról” szóló EVIG utasítás előírásai szerint történik. 2.3. Külső minőség- vagy energiairányítási dokumentumok 2.3.1. Külső minőség- vagy energiairányítási dokumentumok felügyelete Az energiairányítási rendszer működtetésével összefüggő szabványok, jogszabályok megjelenésének, változásának figyelése a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. a feladata, MAGYAR KÖZLÖNY, SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNY, tárcaértesítők, valamint a MÁV ÉRTESÍTŐ stb. tanulmányozásával. A pályahálózat üzemeltető azon külső dokumentumainál, amelyek alapvetően a pályahálózat üzemeltető szakmai tevékenységét szabályozzák, felettes-, vagy társ szervezet készíti vagy (minisztérium, vagy közlekedésért felügyeletéért felelős hatóság) külső jóváhagyással lépnek hatályba, az alábbiak szerint szükséges eljárni: A szakmailag érintett szervezeti egység vezetője kijelöli azt a munkatársat, aki az érintett külső dokumentum hatálybalépését, alkalmazását folyamatosan figyelemmel kíséri. A kijelölt munkatárs, amennyiben az alkalmazás so-

1732


16. szám

rán indokoltnak látja, felméri a felülvizsgálat és a módosítás szükségességét, összegyűjti a módosítási igényeket és javaslatokat, összegzi azokat, és a felülvizsgálatra, módosításra javaslatot tesz. Amennyiben a külső dokumentumot az arra hatáskörrel rendelkező szervezet módosítja, a kijelölt munkatárs feladata, hogy a hatálybalépés után az adott külső dokumentumot minden érdekelt megkapja. A hatályát vesztett dokumentum érvénytelenítését a kijelölt munkatárs fogja össze. A dokumentumok nyilvántartási jegyzéke a szervezeti egységeknél a tevékenységhez szükséges utasítások, rendeletek nyilvántartási célját szolgálja. A dokumentumok nyilvántartási jegyzékét az energiaügy feladataival megbízott munkavállalók / megbízottak (pályahálózat üzemeltető irányítási szervezeti egységeinek megbízottjai is) kötelesek elkészíteni, szükség szerint aktualizálni. 3. Feljegyzések készítése és kezelése 3.1. Formai követelmények Általános követelmény: az egyes szervezeti egységeknél készített feljegyzések – jól olvashatók, – áttekinthetők, – azonosíthatók legyenek. Ezért a feljegyzést kiadó (kiadmányozó) munkatárs a felelős. 3.2. Tartalmi követelmények Amennyiben minőség- vagy energiairányítási dokumentum ír elő feljegyzést és a feljegyzésben módosítás szükséges, úgy annak felügyelete az Irányítási rendszer vezető feladata a minőség- vagy energiaügyi szakértő bevonásával. 3.3. Minőség- vagy energiairányítási bizonylat, feljegyzés A minőség- vagy energiairányítási feljegyzéseket, nyilvántartásokat úgy kell elkészíteni és megőrizni, hogy bizonyítható legyen a MÁV Zrt. által végzett tevékenységek megfelelő minősége/hatékonysága és a minőség- vagy energiairányítási rendszer hatékony működése. A minőség- vagy energiairányítási feljegyzések, nyilvántartások, bizonylatok a következők lehetnek: – a MÁV Zrt. tevékenységével kapcsolatos feljegyzések, nyilvántartások, bizonylatok, – a minőség- vagy energiairányítási rendszer hatékony működését igazoló feljegyzések, nyilvántartások, bizonylatok. Pl.: minőség- vagy energiairányítási dokumentumok módosításával kapcsolatos bizonylatok, a belső minőség- vagy energiairányítási felülvizsgálati jelentések, vezetői átvizsgálásról készült jegyzőkönyvek. A kitöltött és aláírt feljegyzés nem módosítható, kitöltés közben adatmódosításnál, javításnál a javításra kerülő adatot át kell húzni, a helyes adatot és a dátumot rögzíteni kell és a javítást végző munkatársnak a javítást szignálnia kell. Az elkészített minőség- vagy energiairányítási bizonylatokat a készítés helyén meg kell őrizni. Ezek tárolásáért, sérülésmentes kezeléséért a felhasználók, az irattári hozzáférhetőségért az adott terület vezetője a felelős. A feljegyzések megőrzésének minimális idejét a MÁV Zrt. hatályos iratkezelési szabályzata tartalmazza. 3.4. Iratok és feljegyzések kezelése Az egyes szervezeti egységek tevékenységi körében előforduló iratok, feljegyzések kezelését a MÁV Zrt. hatályos iratkezelési szabályzata határozza meg. A működés során keletkezett feljegyzéseket: – rendezett formában, – visszakereshető és

16. szám


–

1733

sérülésmentességet biztosító módon kell tárolni, és ezekről nyilvántartást kell vezetni, vagy tartalmuktól, jellegüktől függően külön kell lefűzni, illetve visszakereshető módon megőrizni.

A működés során keletkezett iratokat a MÁV Zrt. hatályos iratkezelési szabályzatában foglaltak szerint kell érkeztetni, elosztani, azokat kezelni, gyűjteni, megőrizni az előírt időtartamig és helyen, továbbá archiválni, majd selejtezni. A minőség- vagy energiairányítási rendszer az egyes eljárási utasításaiban meghatározta a feljegyzések körét, valamint azok megőrzésének helyét, idejét és módját. Nem a szervezeti egységen belül keletkezett, külső feljegyzések kezeléséről (esetleges másolásáról, elosztásáról stb.) az adott szervezeti egység vezetője dönt – az érkező feljegyzés témájától és hatásterületétől függően. A minőség- vagy energiairányítási rendszer működésére vonatkozó feljegyzések kezelése és tárolása, valamint annak bemutatása a tanúsító szervezet képviselője felé a minőség- vagy energiairányítási szakértők, illetve a minőség- vagy energiaügy feladataival megbízott munkavállalók, minőség- vagy energiairányítási megbízottak / felelősök feladata. A minőség- vagy energiairányítási rendszer közvetlen működtetésével kapcsolatos iratokat, feljegyzéseket (amelyeket a tanúsító szervezet képviselője bemutatásra kérhet) meg kell őrizni a minőség- vagy energiairányítási szakértőnél/megbízottnál legalább három évig, vagy ettől eltérően, amíg a feljegyzésben foglaltak azt indokolják. Az ügyiratkezelést és a visszakereshető megőrzést a MÁV Zrt. hatályos iratkezelési szabályzatában foglaltak szerint kell végezni. Az egyes iratok, feljegyzések tárolási helyét és a megőrzési időtartamot ugyancsak a MÁV Zrt. hatályos iratkezelési szabályzatában előírt, és az adott szervezeti egységre vonatkozó „Irattári terv” határozza meg. 3.5. Minőség- vagy energiairányítási bizonylatok, feljegyzések

A minőség- vagy energiairányítási bizonylatokat, feljegyzéseket, jellemzően formanyomtatványokat a kapcsolódó eljárásokban szükséges meghatározni. A minőség- vagy energiairányítási bizonylatok formanyomtatványait azonosító jellel kell ellátni. Az azonosító első része annak a folyamatleírásnak az azonosítója, amelynek mellékletében található, a második rész az űrlap sorszáma. A kereskedelemben kapható nyomtatványok azonosító jellel vannak ellátva. Ezen azonosító jelek érvényesek a minőség- vagy energiairányítási feljegyzések, bizonylatok kezelése során is. Bizonyos esetekben szükség lehet tevékenység dokumentálására egyedileg (tevékenységet ellátó személy által) készített formanyomtatványra. Ezeknek a formanyomtatványoknak az azonosítására a szervezeti egység minőség- vagy energiairányítási megbízottja ad azonosító számot. A minőség- vagy energiairányítási megbízott az azonosító megadása után felveszi az Érvényes formanyomtatványok jegyzékébe. Minden változtatás esetén minőség- vagy energiairányítási megbízott tájékoztatást ad a pályavasúti területi igazgatóság minőség- vagy energiaügyi feladatokkal megbízott munkavállalója felé. 3.5.1. bizonylatok, feljegyzések kitöltése Mind a kitöltés, mind az ellenőrzés (ha elő van írva) az adott bizonylaton az arra kijelölt helyen a jogosult aláírásával és dátumozásával történik. Aláírás és dátum nélküli bizonylat érvénytelen. A feljegyzéseknek olyan egyértelmű megjelöléssel, információval, adattal kell rendelkezniük, hogy azok egyértelműen összerendelhetők legyenek a feljegyzésen szereplő eseménnyel, anyaggal, tevékenységgel stb. Az elkészült feljegyzés eredeti példányát rendszerezve kell tárolni, és biztosítani kell, hogy a feljegyzések - az előírt megőrzési időn belül - betekintés céljából visszakereshetők legyenek. A kötelező vagy egyéb módon előírt megőrzési időtartam lejárta után a feljegyzéseket úgy kell selejtezni, hogy a feljegyzéseken tárolt információk illetéktelen kezekbe ne kerülhessenek. Az alkalmazók felelősek azért, hogy csak az érvényes - aktuális eljárásban előírt - formanyomtatványokat alkalmazzák. 3.6. Elektronikus dokumentumok és feljegyzések kezelése és tárolása, adatkezelés Elektronikus dokumentumokat/feljegyzéseket a számítógépes hálózaton, vagy egyedi PC-n dolgozó felhasználók hozhatnak létre. Tárolásuk számítógépes hálózaton, azok szerverein, egyedi PC-n, vagy elektronikus adathordozón valósulhat meg. Az elektronikus dokumentumokért, feljegyzésekért a benne tárolt információkért annak létrehozója felel.

1734


16. szám

Egyedi PC-n vagy elektronikus adathordozón tárolt adatok mentéséért, adat-visszaállításáért, archiválásáért annak létrehozója, míg a hálózaton tároltakért informatikai rendszerek üzemeltetésével megbízott munkatársak a felelősek. Az elektronikus dokumentumok/feljegyzések mentését, adat-visszaállítását, archiválását annak tartalma, a benne tárolt információk fontossága alapján kell végezni. Az információk fontosságát egyedi PC-n, vagy elektronikus adathordozón tárolt adatok esetében a létrehozó felhasználó minősíti. A kiemelten fontos adatállományokról azok módosítását követően biztonsági másolatot kell készíteni. A biztonsági adathordozón fel kell tüntetni a mentett adatállomány megnevezését és a mentés időpontját. Az adatvédelem érdekében készített biztonsági másolatokat az eredeti anyagtól fizikailag elkülönítve, lehetőleg másik helyiségben kell tárolni. A felhasználó az elektronikus dokumentumok/feljegyzések kezelésénél köteles az általános biztonsági alapelveket figyelembe venni, ezen belül a tőle elvárható legnagyobb gondosságot tanúsítani, ami biztosítja az elektronikus dokumentumok/feljegyzések fizikai károsodástól való megóvását, illetéktelen kezekbe kerülésének megakadályozását, illetve a kívánt felhasználókhoz történő eljuttatását. Elektronikus dokumentum/feljegyzés létrehozásakor azonnal biztosítani kell egyediségét, megkülönböztethetőségét a többi hasonló elektronikus fájltól. Az elektronikus dokumentum fájl nevének a dokumentum azonosítóját kell megadni, az életbeléptetés dátumával kiegészítve. Az elektronikus dokumentumokat olyan rendszerben (hierarchiában) kell tárolni, ami biztosítja azok egyedi jellegét, könnyű elérését, ugyanakkor az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályoknak is megfelel. Elektronikus dokumentumok/feljegyzések hozzáférési szabálya azonos a belőlük készült papír alapú változatokkal. Az elektronikus dokumentumot/feljegyzést az új változat feltöltése, vagy esetleges lejárt érvényessége után, de külön lemezre (CD-re) történő archiválását követően, az eredeti helyéről törölni lehet. Törlés esetén ki kell zárni az adat-visszaállítás lehetőségét. Az archivált példányt meg kell őrizni, de annak felhasználását csak indokolt esetben, az érvényességi időre vonatkozó események igazolása érdekében szabad engedélyezni. Az elektronikus dokumentumok elérésének biztosítása, archiválásuk rendszerességének meghatározása az Irányítási rendszer vezető feladata. Az elektronikus feljegyzések elérésének biztosítása, archiválásuk rendszerességének meghatározása az adott szervezeti egység vezetőjének feladata. Kapcsolódó dokumentumok: Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár (MSZ EN ISO 9000:2006.) Energiairányitási rendszerek. Követelmények és alkalmazási útmutató (MSZ EN ISO 50001:2012) A MÁV Zrt. iratkezelési szabályzata (56/2015. (XII. 18. MÁV ÉRT. 27.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. valamint az érintett leányvállalati csoport Iratkezelési Szabályzata) Hatályos Működési és Szervezeti Szabályzat Hatályos Döntési Hatásköri Lista Mellékletek IEU 01-1 sz. melléklet: Dokumentum elosztási jegyzék IEU 01-2 sz. melléklet: Irányítási Rendszer dokumentumok felülvizsgálati jelentése IEU 01-3 sz. melléklet: Dokumentumok nyilvántartási jegyzéke IEU 01-4 sz. melléklet: Érvényes formanyomtatványok jegyzék

16. szám


1735

IEU 01-1 sz. melléklet Szervezeti egység

DOKUMENTUM ELOSZTÁSI JEGYZÉK

Dokumentum megnevezése: Változat száma, dátuma: Példány sor-száma

Példányt kapja

Új példány átvételének igazolása Aláírás Dátum

Régi példány visszavonásának igazolása Aláírás Dátum

IEU 01-2 sz. melléklet Irányítási Rendszer dokumentum létrehozása, felülvizsgálata jelentés Minőségirányítási/Energiairányítási dokumentum (megfelelő rész aláhúzandó) Felülvizsgált dokumentum címe:

Azonosítója: Felülvizsgáló neve: Javasolt módosítás:

Dátum:

.......................................... aláírás

A javasolt módosításokat engedélyezem Dátum:

.......................................... aláírás

1736


16. szám

IEU 01-3 sz. melléklet Dokumentumok nyilvántartási jegyzéke Dokumentum megnevezése : Változat száma, dátuma : Módosítások Srsz.

Dátuma

Száma

Megjelenés helye

Megjegyzés

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. IEU 01-4 sz. melléklet Érvényes formanyomtatványok jegyzéke SorFormanyomtatvány neve sz.

Forma-nyomtat- Érvénytelenítés vány azonosítója dátuma

Kiállította:

Oldalszám:

A kitöltött forma-nyomtatvány meg-őrzési időtartama

Folytatás

16. szám


1737

3B sz. melléklet IEU 02 Nemmegfelelőségek kezelése 1. Cél A minőségirányítási/energiairányítási eljárási utasítás (továbbiakban: utasítás) célja olyan rendszer működtetése, amely biztosítja a hibásan végzett szolgáltatások, termékek azonosítását, kezelését és a kijavítási lehetőségük biztosítását annak érdekében, hogy ne kerülhessen további felhasználásra vagy további felajánlásra olyan szolgáltatás, vagy termék, amely nem felel meg az előírt minőségirányítási/energiairányítási követelményeknek. 2. Az eljárás leírása Jelen minőségirányítási/energiairányítási eljárásban leírtak betartásáért az irányítási rendszer eljárást alkalmazó személyek felelősek. Ugyanakkor a MÁV Zrt. valamennyi munkatársának joga és kötelessége, hogy a bármely folyamatban, termékben, szolgáltatásban és energetikai tevékenységben bekövetkező nemmegfelelőséget jelentse az illetékes vezető részére, hogy gondoskodni lehessen a megfelelő intézkedésekről. 2.1. Nemmegfelelőség feltárása A nemmegfelelőségek feltárását elindíthatja – bármely munkatárs, egy adott problémával kapcsolatos észrevétele – a munkahelyi vezetők napi, időszakos ellenőrzései, – a„Vezetőségi átvizsgálás” eljárás – „Belső audit” eljárási utasítás alapján végrehajtott belső, valamint a külső tanúsító szervezet által végzett felülvizsgálatok által feltárt hiányosságok, észrevételek, – Területi és központi energetikusok összesítő elemzései. 2.2. Nemmegfelelőség vizsgálatával érintett tevékenységek A MÁV Zrt. tevékenységéhez kapcsolódó, a minőség- és/vagy energiairányítási rendszerhez fűződő, az alábbiakban nevesített, az előírt szabályozástól eltérő munkavégzést, dokumentumot, illetve vevői visszajelzésekből eredő nemmegfelelőségeket határozzuk meg: • utasításellenes munkavégzésből adódó nem megfelelés: › személy- és munkabiztonságot veszélyeztető munkavégzés, › üzembiztonságot veszélyeztető munkavégzés, › vagyonbiztonságot veszélyeztető munkavégzés, › raktári rend be nem tartása. • technológiai nem megfelelés: › az alkalmazott technológia meg nem felelése, › a technológia be nem tartásából adódó meg nem felelés, › hibás anyag választása munkavégzésre, › nem megfelelő mérőeszköz használata. • forgalom lebonyolítás végrehajtásának nemmegfelelőssége, • forgalmi technológiai nemmegfelelősség, • külső féltől érkező termék vagy szolgáltatás, nemmegfelelőségére vonatkozó megállapítás, • szállításkor megállapítható nemmegfelelőség, • garanciális időn belüli nemmegfelelőség, • termékfelelősségi törvény szerint érvényesíthető nemmegfelelőség, • a leírt belső energia szabályzók részbeni vagy hiányos betartásából eredő nemmegfelelőség • a vonatkozó energiairányítási jogszabályoktól való eltérésből eredő nemmegfelelőség, • a kitűzött energiacéloktól, energia előirányzatoktól való eltérésből eredő nemmegfelelőség, • a szerződésekben vagy műszaki tervekben előírt energia követelményektől való eltérésből adódó nemmegfelelőség • az előírt energiaprogramoktól való eltérésből adódó nemmegfelelőség.

1738


16. szám

2.3. Nemmegfelelőségnek minősítendő eltérések és kezelésük: Utasításellenes munkavégzés esetén: Minden olyan munkavégzést nemmegfelelőnek kell minősíteni, amely eltér az adott tevékenységet meghatározó (előíró) utasítástól, amelyet ki kell vizsgálni. A vizsgálatokat követően a vizsgálati jegyzőkönyvet kell készíteni, amely lehet: területi és hálózati szintű, továbbá súlyponti oktatási tételek is meghatározhatóak benne. A jegyzőkönyvben meg kell határozni intézkedési tevékenység felelősét, határidejét. Műszaki területen észlelt technológiai nemmegfelelőségek esetén: A technológia be nem tartása minden esetben nemmegfelelőséget okoz. A nemmegfelelőséget munkavégzés közben folyamatközi ellenőrzéssel, vagy a munkához tartozó dokumentumok felülvizsgálatával pl. a technológiai idő hiányából, az anyagbizonylatok adataiból, a létszámból, a mérési eredményekből, a feljegyzésekből, a jegyzőkönyvekből lehet és kell megállapítani. A megállapított hibát, nemmegfelelőséget jelenteni kell a szolgálati vezetőnek, aki, a hiba jellegétől függően vagy hatásköre szerint intézkedik a megszüntetésre, vagy a szolgálati út megtartásával a megoldásra intézkedést kér. A vonatforgalom lebonyolítás nemmegfelelőségek esetén: Az állomási technológiákra, illetve a vonali technológiákra egyaránt vonatkoztatva a technológiai nem megfelelés kétféle lényeges eltérésből eredhet, úgymint: • a kidolgozott technológiai előírások nemmegfelelősége és/vagy • a technológia végrehajtásának hiányosságából eredő nemmegfelelőség. A kidolgozott forgalmi technológia nemmegfelelősége: A technológiai előírások elemzése során nem megfelelőnek kell minősíteni a kidolgozott technológiát abban az esetben, ha a megállapított hiányosságai következtében a menetrend szerinti személyvonati és tehervonati közlekedés, az utasok és a fuvaroztató felek időbeni, megfelelő (elvárható) minőségű kiszolgálása nem biztosítható. Az elemző munkát a forgalmi csomóponti főnökségek minőségirányítási felelősei, illetve pályavasúti területi igazgatóságok területi forgalmi osztályának minőségügyi megbízottjai, vagy az osztályvezetője által megbízott munkavállaló(k), végzi(k), szükség szerint. Nemmegfelelőség esetén intézkedéseket kezdeményeznek a szükséges módosítások érdekében. Külső féltől érkező termék vagy szolgáltatás, nemmegfelelősége esetén: Abban az esetben, ha a nem megfelelősség oka az alvállalkozó, akkor az eltérést észlelő személy jelzi a szolgálati vezetőnek, aki kezdeményezi a reklamáció folyamatát, ennek koordinálását és az ezzel kapcsolatos tevékenységeket. A végrehajtási egységekhez beérkezett anyagot, a felhasználó munkavállaló azonosítja a megrendelőlevél és a kísérő dokumentáció alapján a beérkezett áruval. Ha a beszállított termékek sérülése vagy mennyiségi hiánya már szemrevételezéssel is megállapítható, akkor Jegyzőkönyvben rögzítésre kerül a megállapítás, a visszautasításról vagy az átminősítés szükségességéről (másik, alacsonyabb minőségi osztályba sorolás, értékcsökkentés, stb.) az illetékes ügyintéző dönt, esetleg további munkatársak bevonásával. A termék későbbi minőségi ellenőrzésénél kiderülő hibák esetén a terméket elkülönítik, megjelölik, hogy ezzel megakadályozzák a termék véletlen felhasználását, Jegyzőkönyvet vesznek fel és értesítik a beszállítót. Amennyiben a szolgáltatás, vagy termék minősége a MÁV Zrt. munkavállalóinak felróható hiba miatt nem felel meg az előírásoknak, akkor a hiba mértékének függvényében a DHL szerint döntésre jogosult vezető rendelkezésére, a felelős szervezet költségére kell kijavítani vagy megismételni a tevékenységet. Energiairányítási szempontú nemmegfelelőség esetén: Minden olyan munkavégzést nem megfelelőnek kell minősíteni, amely a jogszabályoktól való eltérést, a hatósági ellenőrzések kritikai észrevételeit, a kitűzött céloktól, előirányzatoktól való eltérést, az előírt programoktól való eltérést, a szerződésekben vagy műszaki tervekben előírt energiahatékonysági követelményektől való eltérést, az

16. szám


1739

érdekelt felek negatív észrevételeit, ok nélkül jelentősen megnövekedett energiafelhasználást és jelentősen csökkent energiahatékonyság eredményez. A megállapított hibát, nemmegfelelőséget jelenteni kell az illetékes Irányítási rendszer koordinátornak, aki a hiba jellegétől függően vagy hatásköre szerint intézkedik a megszüntetésre, vagy a szolgálati út megtartásával a megoldásra intézkedést kér. 2.4. Nemmegfelelőség dokumentálása Minden nemmegfelelőségről „NEMMEGFELELŐSÉGI JELENTÉS”-t kell felvenni. Nemmegfelelőség esetén munkáltatói jogkörgyakorlás szerinti felettes és az felé kell jelenteni, akik kötelesek azt kivizsgálni és az Iratkezelési Szabályzat szerint dokumentálni. Az Irányítási rendszer vezető, ill. a területileg illetékes Irányítási rendszer koordinátor részére a szolgálati vezető köteles megadni a szükséges információt, hogy mindenki a saját területén a nemmegfelelőségekről nyilvántartást tudjon vezetni. A feltárt nem megfelelőségekkel kapcsolatban helyesbítő intézkedések kerülnek meghatározásra, ezek végrehajtásáról és eredményéről is értesíteni szükséges a területileg illetékes Irányítási rendszer koordinátort, illetve az Irányítási rendszer vezetőt. 3. Kapcsolódó dokumentumok Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár (MSZ EN ISO 9000:2015) Minőségirányítási rendszerek. Követelmények (MSZ EN ISO 9001:2009) Energiairányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási útmutató (MSZ EN ISO 50001:2012) 4. Mellékletek IEU 02-1 sz. melléklet: Nem megfelelőségek felvétele c. formanyomtatvány IEU 02-1 sz. melléklet NEMMEGFELELŐSÉGI JELENTÉS IDŐPONT, HELYSZÍN:

NEM MEGFELELŐ EGYSÉG, FOLYAMAT:

SZAKÉRTŐ (SZ):

AZONOSÍTÓ:

VIZSGÁLATBA BEVONT SZEMÉLYEK:

NEMMEGFELELŐSÉG LEÍRÁSA:

JAVASOLT HELYESBÍTŐ TEVÉKENYSÉG: FELELŐS:

HATÁRIDŐ: A HELYESBÍTŐ TEVÉKENYSÉG ELVÉGZÉSÉT JÓVÁHAGYTA ÉS ELRENDELTE: A HELYESBÍTŐ TEVÉKENYSÉG ELVÉGZÉSÉT ELLENŐRZŐ SZEMÉLY: AZ ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE: TOVÁBBI INTÉZKEDÉS SZÜKSÉGES

IGEN ‪ NEM‪

DÁTUM

ALÁÍRÁS:

ELLENŐRZÉS DÁTUMA :

1740


16. szám

3C sz. melléklet IEU 03 Helyesbítő és megelőző tevékenység 1. Cél A jelen minőségirányítási/energiairányítási eljárási utasítás (továbbiakban: utasítás) célja, hogy a MÁV Zrt tevékenységeivel kapcsolatban dokumentáltan gondoskodjon a hiányosságok azonosításáról, okainak feltárásáról és az elemzési értékelési lehetőség biztosításáról. Annak érdekében, hogy hiba és nemmegfelelőség kijavítása és az ismételt előfordulás megelőzése biztosítható legyen és gondoskodni lehessen a MÁV Zrt. által folytatott tevékenységek (beleértve az energiagazdálkodást is) folyamatos fejlesztéséről. 2. Eljárás leírása A MÁV Zrt. minden munkavállalójának joga és kötelessége jelenteni az illetékes vezető részére, ha bármely folyamatban, termékben, szolgáltatásban és energetikai tevékenységben helyesbítendő tevékenységet, folyamatot észlel vagy megelőzési lehetőséget feltételez. 2.1. Helyesbítő tevékenység A helyesbítő tevékenység lényege a nemmegfelelőségek okának feltárása és kiküszöbölése, hogy elkerülhető legyen azok megismétlődése. 2.1.1. Helyesbítő tevékenység kezdeményezése Helyesbítő tevékenység indulhat: – – – –

bármely munkatárs, egy adott problémával kapcsolatos kezdeményezésére a „Vezetőségi átvizsgálás” eljárás a „Belső audit” eljárási utasítás alapján végrehajtott belső, valamint a külső tanúsító szervezet által végzett felülvizsgálatok által feltárt hiányosságok, észrevételek, „a Nemmegfelelőségek kezelése” eljárási utasítás tárgyát képező nemmegfelelőségek bekövetkezése alapján.

Helyesbítő tevékenységet a hatáskörileg illetékes vezetők rendelhetnek el. Minőségirányítási és energiairányítási rendszerrel kapcsolatos probléma esetén az Irányítási Rendszer Vezető tekintendő hatáskörileg illetékes vezetőnek. 2.1.2. A helyesbítő tevékenység folyamata A helyesbítő tevékenység folyamata feladatok összefüggő rendszere, amely az alábbi feladatokból áll: – a nemmegfelelőség feltárása, meghatározása, átvizsgálása, – a nemmegfelelőség okainak megállapítása, – a nemmegfelelőség megismétlődését megakadályozó tevékenység szükségességének az értékelése, – a helyesbítő tevékenység, a végrehajtási határidő és felelős meghatározása, – végrehajtott helyesbítő tevékenység eredményeinek a feljegyzése, – a helyesbítő tevékenységek és megelőző tevékenységek feljegyzéseinek megőrzése, – az elvégzett helyesbítő tevékenység átvizsgálása a kívánt hatékonyság vonatkozásában. A lefolytatott eljárásnak meg kell felelnie a jelenlegi vagy a lehetséges problémák nagyságának és az energiateljesítmény következményeinek. A helyesbítendő tevékenységről legkésőbb a megismétlődését megakadályozó tevékenység szükségességének értékelése során értesíteni szükséges az illetékes irányítási rendszer megbízottat. Az irányítási rendszer megbízott feladata a tevékenységi területéhez tartozó helyesbítő tevékenységek gyűjtése és a Területi Irányítási Rendszer Koordinátorok rendszeres tájékoztatása.

16. szám


1741

2.1.3. A probléma rangsorolásának szempontjai Az értékelésnél figyelembe kell venni a problémának a szolgáltatási minőségre, a költségekre, a megbízhatóságra, a biztonságra, a vevői/partneri megelégedettségre, az energiahatékonyságra és a minőségirányítási/ energiairányitási rendszer működésére gyakorolt hatását. Mérlegelni kell továbbá a hatások fontosságát és jelentőségét, amelyeket a fellépő probléma nagysága, az ismételt előfordulásukkal járó kockázat mértéke és a beavatkozás sürgőssége alapján kell rangsorolni. Mindezek figyelembevételével kell a szükséges intézkedést megtenni a hatáskörileg illetékes vezetőnek. Amenynyiben a hibát előidéző okok kiderítéséhez, és a teendők meghatározásához több szakterület együttműködése szükséges az illetékes vezető javaslata alapján az igazgató problémamegoldó csoportot hozhat létre. 2.1.4. A helyesbítő tevékenységek vezetőségi átvizsgálása Az elrendelt helyesbítő tevékenységeket és azok hatékonyságát a vezetőségi átvizsgáláson át kell tekinteni. 2.2. Megelőző tevékenység A rendszer folyamatos javítását még hatékonyabban szolgálja a megelőző tevékenység, amellyel megkereshetők és kiküszöbölhetők a lehetséges nemmegfelelőségek okai, s eleve megelőzhető azok bekövetkezése. 2.2.1. Megelőző intézkedések rendelkezésre álló adatok elemzése alapján Megelőző tevékenység bekövetkezhet: – bármely munkatárs, egy adott problémával kapcsolatos kezdeményezése, – szakmai ellenőrzések során, – a „Vezetőségi átvizsgálás” eljárási utasítás, – a „Belső audit” eljárási utasítás alapján végrehajtott belső, valamint a külső tanúsító szervezet által végzett felülvizsgálatok által feltárt hiányosságok, észrevételek, – „a Nemmegfelelőségek kezelése” eljárási utasítás tárgyát képező nemmegfelelőségek bekövetkezése alapján, – a minőségirányítási rendszer külső auditjainak jelentései alapján – az energiairányitási rendszer külső auditjainak jelentései alapján. Az elemzésekre a fent hivatkozottakon túl a vezetőségi átvizsgálás során, vagy a vezetők által vezetett értekezletek alkalmával kerülhet sor. Az adatok elemzése során vizsgálni kell az esetleges trendek megjelenéséből, valamint az előforduló kisebb és hasonló jellegű hibákból prognosztizálható súlyosabb hibák előfordulásának lehetőségét. Megelőző tevékenységet a hatáskörileg illetékes vezetők rendelhetnek el. 2.2.2. Megelőző tevékenység kezdeményezése elemzési adatoktól függetlenül Megelőző tevékenységet kezdeményezhet bármely munkatárs, akár van adatokkal alátámasztott alapja kezdeményezésének, akár nincs, akár a belső folyamatok tökéletesítése, akár valamely még részleteiben nem ismert külső körülményre történő felkészülés, esetleges veszélyek előfordulásának megelőzése a cél. Megelőző tevékenység indítására javaslatot a hatáskörileg illetékes vezetőknél, a minőségügyi szakértőknél/ energiairányitási szakértőnél, illetve a minőségügy/energiaügy feladataival megbízott munkavállalóknál, minőségirányítási/energiairányitási megbízottaknál tehetnek a kezdeményezők. Az irányítási rendszer megbízott feladata a tevékenységi területéhez tartozó megelőző tevékenységek gyűjtése és a Területi Irányítási Rendszer Koordinátorok rendszeres tájékoztatása. További lehetőség megelőző tevékenység indítására, amikor szervezeti változtatást, vagy egy működési folyamat átalakítását, módosítását megelőzően kell mérlegelni, hogy fenn áll-e a veszélye problémák jelentkezésének, vizsgálni kell a hibák okait és ezek előfordulásának lehetőségét.

1742


16. szám

2.2.3. A lehetséges hibák feltárása A lehetséges hibák okainak megkereséséhez alkalmazott módszerek lehetnek pl.: ötletroham, halszálka diagram, KJ diagram, kockázatelemzés, trendelemzés, hibafa-elemzés, hibamód és -hatás elemzés (FMEA), SWOT analízis. A megfelelő módszer kiválasztása és alkalmazása, illetve a módszerek használatában járatos szakember szükség szerinti bevonása a Irányítási Rendszer Vezető feladata. 2.2.4. Megelőző tevékenység elrendelése Amennyiben a problémamegoldó csoportmunkában részt vevők úgy ítélik meg, hogy egy adott lehetséges nemmegfelelőség bekövetkeztének elkerülése érdekében további intézkedések szükségesek, a hatáskörileg illetékes vezetők feladata megelőző tevékenység elrendelése. A bevezetett megelőző tevékenységeket és azok hatékonyságát a vezetőségi átvizsgálások alkalmával is értékelni kell. A megelőző tevékenység feljegyzéseinek 3 évig történő megőrzéséért a több szakterületet érintő tevékenység esetén a minőségügyi/energiaügyi szakértők, egy-egy szakterületet érintő tevékenység esetén a területileg illetékes vezető titkársága a felelősek, a MÁV Zrt. mindenkor hatályos iratkezelési szabályzatával összhangban. 2.2.5. A megelőző tevékenységek vezetőségi átvizsgálása Az elrendelt megelőző tevékenységeket és azok hatékonyságát a vezetőségi átvizsgáláson át kell tekinteni. 3. Kapcsolódó dokumentumok Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár (MSZ EN ISO 9000:2015) Minőségirányítási rendszerek. Követelmények (MSZ EN ISO 9001:2009) Energiairányitási rendszerek. Követelmények és alkalmazási útmutató (MSZ EN ISO 50001:2012) Minőségirányítási Kézikönyv Energiairányítási Kézikönyv 4. Kapcsolódó mellékletek IEU 03-1 sz. melléklet: Helyesbítő, megelőző tevékenység adatlap IEU 03-2 sz. melléklet: Helyesbítő megelőző tevékenység nyilvántartása minta

16. szám


1743

HELYESBÍTŐ, MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG ADATLAP

IEU 03-1. sz. mellékle Sorszám:

A hiányosság (eltérés, probléma) leírása: Dátum………………………… Aláírás:………………………… A kivizsgálással megbízott személy (ek):………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… A kivizsgálás elvégzésének határideje:…………………………………………………………………… Dátum………………………… Aláírás:………………………… Kockázati besorolás: Bekövetkezés valószínűsége: ……………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… Bekövetkezés várható hatásának nagysága:………………………………………………………………… A kivizsgálás eredménye: Javaslat a helyesbítésre/megelőzésre: Dátum…………………………

Aláírás:…………………………

Döntés a tevékenység végrehajtásáról: Felelős személy:………………………… Dátum…………………………

Határidő………………………… Aláírás:…………………………

Tevékenység eredményességének ellenőrzése: Megfelelő: Nem megfelelő, új tevékenység indítása (sorszáma): Dátum…………………………

Aláírás:………………………… IEU 03-2. sz. melléklet

HELYESBÍTŐ, MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG NYILVÁNTARTÁS Sorszám:

A hiányosság (eltérés, problé- Helyesbítő, megelőző (a megfelelő aláhúma) leírása zandó) (rövid ismertetése)

Helyesbítő, megelőző tevékenység történt? Ha igen mi? (rövid ismertetés)

Kapcsolódó feljegyzések megőrzésének helye

1744


IEU 04 Belső audit

16. szám

3D sz. melléklet

1. Cél A jelen minőségirányítási/energiairányítási eljárási utasítás (továbbiakban: utasítás) a belső audit folyamatát, végrehajtásának keretrendszerét határozza meg annak érdekében, hogy a tervszerű, felügyelt körülmények között végrehajtott belső audit során megállapítható legyen, hogy a MÁV Zrt. tevékenységének folyamatai, előírt módon és hatékonyan működnek-e. A belső audit a minőség- és energiairányítási rendszernek (továbbiakban: Irányítási Rendszerek) való megfelelést, A belső audit további célja, hogy az Irányítási Rendszerek állapotát és a követelményeknek való megfelelőségét rendszeresen és körültekintően elemezze, értékelje és a rendszer tökéletesítése érdekében a megfigyelések alapján intézkedéseket hozzon. 2. Az eljárás leírása 5.1 Auditterv elkészítése A tervszerű, mindenki számára követhető és azonosítható, az eredményeket egyértelműen rögzítő belső auditokat előre meghatározott módon, rögzítetten kell elvégezni. A belső audit során a belső audit terv egyértelműen meghatározza az auditban résztvevő auditorokat, az auditált szervezeti egységet, az auditkritériumokat, valamint az audit során vizsgálandó tevékenységeket. A MÁV Zrt-nél az irányítási rendszerek belső auditjának tervezése két szinten történik. • Az első szint: területi igazgatósági szint • A második szint: társasági szint. Az audit tervben a feladatokat úgy kell megosztani a vezető auditor és az auditor(ok) között, hogy az audit folyamatának objektivitása és pártatlansága biztosítva legyen. Az auditorok saját szervezeti egységüket nem auditálhatják. Az audittervet az IEU 04-1 sz. melléklet formanyomtatvány alapján kell elkészíteni. 5.1.1.Minőségirányítási rendszerhez kapcsolódó auditterv készítése 5.1.1.1 TERÜLETI IGAZGATÓSÁG SZINTŰ AUDIT TERV ELKÉSZÍTÉSE A végrehajtási egységek szintjére vonatkozó audittervet az Irányítási rendszer koordinátor állítja össze az egyes szervezeti egységek minőségirányítási megbízottjai közreműködésével, a Irányítási rendszer vezető útmutatása alapján. A végrehajtási egység szintű audit tervet lehetőség szerint nagyobb egységekben (pl.: forgalmi csomópontok területi határához illeszkedően, a többi szakterület (pálya, TEB) figyelembevételével) kell elkészíteni. Az összeállított audittervet az Irányítási rendszer vezető felülvizsgálja, majd gondoskodik a belső audit auditkritérumainak meghatározásáról. Az auditkritériumokkal, az audit során vizsgálandó tevékenységgel kiegészített audit terv kerül vezetői jóváhagyásra. Az audittervek helyességéért, naprakészségéért az Irányítási rendszer koordinátor a felelős. 5.1.1.2 OPERATÍV IRÁNYÍTÁSI-, ILLETVE KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSI SZINTŰ BELSŐ AUDIT TERV ELKÉSZÍTÉSE Az operatív irányítási-, illetve központi irányítási szintű belső audit terv az Irányítási rendszer vezető útmutatása alapján, a szükséges egyeztetéseket követően kerül összeállításra. A belső audit auditkritériumait, az audit során vizsgálandó tevékenységeket Irányítási rendszer vezető határozza meg, figyelembe véve a korábbi audit tapasztalatait, illetve egyéb vizsgálatokat. Az auditkritériumokkal, az audit során vizsgálandó tevékenységgel kiegészített audit terv kerül vezetői jóváhagyásra. Az audittervek helyességéért, naprakészségéért Irányítási rendszer vezető a felelős. 5.1.2.Energiairányítási rendszerhez kapcsolódó auditterv készítése 5.1.2.1 TERÜLETI IGAZGATÓSÁG SZINTŰ AUDIT TERV ELKÉSZÍTÉSE A Területi igazgatóságok szintjére vonatkozó audittervet az Irányítási rendszer koordinátor állítja össze az egyes szervezeti egységek energiairányítási megbízottjai közreműködésével, az Irányítási rendszer vezető útmutatása alapján.

16. szám


1745

Az energiairányításhoz kapcsolódó felhasználások, célok és programok ellenőrzése területi igazgatósági szinten történik. A Területi Igazgatósághoz területileg tartozó csomópontokra, pályaszakaszokra vonatkozó aggregált adatok, információk auditálására kell elkészíteni az audit tervet. Az összeállított audittervet az Irányítási rendszer vezető felülvizsgálja, majd gondoskodik a belső audit auditkritérumainak meghatározásáról. Az auditkritériumokkal, az audit során vizsgálandó tevékenységgel kiegészített audit terv kerül vezetői jóváhagyásra. Az audittervek naprakészségéért az Irányítási rendszer koordinátor a felelős. 5.1.2.2 TÁRSASÁG SZINTŰ AUDIT TERV ELKÉSZÍTÉSE A Társaság szintű belső audit terv az Irányítási rendszer vezető útmutatása alapján, a szükséges egyeztetéseket követően kerül összeállításra. A belső audit auditkritériumait, az audit során vizsgálandó tevékenységeket Irányítási rendszer vezető határozza meg, figyelembe véve a korábbi audit tapasztalatait, illetve egyéb vizsgálatokat. Az auditkritériumokkal, az audit során vizsgálandó tevékenységgel kiegészített audit terv kerül vezetői jóváhagyásra. Az audittervek helyességéért, naprakészségéért Irányítási rendszer vezető a felelős. 5.2 Az audit során alkalmazandó azonosító rendszer Az auditok egyértelmű azonosítása, nyomonkövethetősége, a későbbi visszakereshetőség érdekében szükséges az auditokat megfelelő azonosítóval ellátni. 5.3 Auditor(ok) megbízása Az auditban résztvevő auditorok részére a IEU 04-2 sz. melléklet alapján auditori megbízólevelet kell átadni, feltüntetve az audit helyszínét, illetve az audit időpontját. A végrehajtási egység szintű audit lefolytatásában résztvevő auditorok megbízóleveleinek elkészítése a pályavasúti területi igazgatóság Irányítási Rendszer koordinátorának feladata. Az elkészített megbízólevele(ke)t a pályavasúti területi igzgató adja ki. A társaság szintű belső auditok esetén a megbízólevele(ke)t az Irányítási rendszer vezető készíti el és a vezérigazgató, vagy az általa kijelölt vezérigazgató helyettes hagyja jóvá. 5.4 Audit értesítő Az audit lefolytatásának megkezdése előtt, az elkészített és jóváhagyott audit terv figyelembevételével az auditált felet éretesíteni kell az auditról a IEU 04-3 sz. melléklet formanyomtatvány kitöltése alapján. Az audit értesítőt a végrehajtási egység szintű audit lefolytatása esetében a Irányítási rendszer koordinátora, míg az operatív irányítás-, központi irányítási szint, továbbá Kontrolling Igazgatóság Pályavasúti Kontrolling szervezet, valamint a társaság szintű audit esetében a Irányítási rendszer vezető küldi meg a szervezeti egység vezetőjének, az audit megkezdése előtt minimum 5 munkanappal. Az auditban érintett szervezeti egység vezetője (auditált fél) a megkapott IEU 04-3 sz. melléklet dokumentumban foglaltak tudomásul vételét az Audit értesítő – Visszaigazolás rovat kitöltésével igazolja vissza. A belső audittal kapcsolatos, esetlegesen felmerülő észrevételeit az Audit értesítő – Visszaigazolás Megjegyzés rovatában teheti meg. A végrehajtási egység szintű audit esetén a visszaigazolt belső audit értesítőt az Irányítási Rendszer koordinátora, operatív irányítás, központi irányítás, illeve Kontrolling Igazgatóság Pályavasúti Kontrolling szervezet és a társaság szintű belső audit esetén az Irányítási Reendszer Vezető részére kell minden esetben megküldeni aláírt, lepecsételt formában elektronikus-, illetve ahol az nem lehetséges, iktatott iratként. 5.5 Audit lefolytatása Az audit időpontjának függvényében a Területi igazgatósági és végrehajtási egység szintű belső auditok megkezdése előtt az Irányítási rendszer koordinátora részére – tájékoztató keretén belül az Irányítási rendszer vezető ismerteti a belső audit lefolytatásával kapcsolatos operatív, illetve technikai feladatokat. Az Irányítási Rendszer koordinátor felelős az útmutatás átadásáért a területi és végrehajtási egység szintű auditba bevont vezető auditorok részére. Az operatív irányítás, központi irányítás, illetve a Kontrolling Igazgatóság Pályavasúti Kontrolling szervezeti egységeinél végzendő audit előtt az auditban érdekelt vezető auditorok részére az Irányítási rendszer vezető szintén tájékoztatást tart (szükség szerint).

1746


16. szám

A tájékoztatón átadott ismeretek figyelembevételével az auditorok felkészülnek a vonatkozó szabályozásokból, előírásokból, illetve a vezető auditorok szükség esetén egyeztetnek az auditált féllel az egyéb operatív feladatokról egyidejűleg tájékoztatva az audit csoport többi tagját, valamint a pályavasúti területi igazgatóságok Irányítási rendszer koordinátorát. A belső auditorok a felkészülés során audit kérdésjegyzéket állíthatnak össze, amely gördülékenyebbé teheti az auditot, mind az auditor, mind pedig az auditált fél szempontjából. Az audit kérdésjegyzék kidolgozásához alapul kell venni az adott folyamatot, tevékenységet érintő utasítások és folyamatleírások előírásait, az előző egyéb vizsgálatok megállapításait, a szervezeti egység esetleges változásait stb. A felülvizsgálat során az auditornak a tények feltárására kell törekednie, a szerzett információkat pedig bizalmasan kell kezelnie. Az auditot a folyamat- és rendszerszemléletű megközelítés mellett az érintett munkatársak kérdezésével, a műveletek megfigyelésével, az adott tevékenységet, folyamatot szabályozó dokumentumok, feljegyzések és bizonylatok ellenőrzésével kell végrehajtani. Az audit során objektív bizonyítékok nyerésével kell megállapítani az adott tevékenység megfelelő körülmények között történő végzését. Az objektív bizonyíték begyűjtése kiterjedhet pl.: szabályozási környezetre (pl.: jogszabályi, utasításbeli), illetve környezeti feltételekre (pl.: adott mérőeszköz, szakanyag megfelelő körülmények között történő tárolására stb.) vonatkozóan. Az objektív bizonyítékokat az audit során az IEU 04-4 sz. melléklet formanyomtatványra kell feljegyezni. Amennyiben az auditor(ok) az audit során Kritikus eltérést / Eltérést / Észrevételt tapasztal úgy azt az IEU 04-5 sz. melléklet formanyomtatványon rögzíti. Az auditor a rendelkezésre álló objektív bizonyítékok alapján, valamint a Kritikus eltérés / Eltérés / Észrevétel lenti meghatározása figyelembevételével mérlegeli a formanyomtatvány kiállítását. Kritikus eltérés pl.: • A Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott pályavasúti szolgáltatásnyújtást megakadályozó vagy azt ellehetetlenítő, azonos szervezetnél tömegesen, rendszeresen előforduló hiányosság, hiba, mulasztás. • Olyan nagyszámú azonos szervezetnél rendszeresen előforduló kisebb hiányosság, amely önmagában a rendszer működésképtelenségét, nem megfelelőségét jelzi, vagy nagyobb eltérést eredményez. • Mindennemű olyan szabálytalanság, amely a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott pályavasúti szolgáltatásnyújtás ellehetetlenülését eredményezi, vagy ahhoz vezet, illetve annak minőségi paramétereit nagymértékben rontja. Eltérés pl.: • Azok a kisebb hiányosságok, mulasztások, szabálytalanságok, amelyek ugyan nem vezetnek a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott pályavasúti szolgáltatás nyújtás ellehetetlenüléséhez, de csökkentik a szolgáltatási színvonalat, a minőségi paramétereket. Észrevétel pl.: • Olyan a fenti két kategóriába nem sorolható hiányosság, szabálytalanság, mulasztás, amelynek fennmaradása hosszabb távon a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott pályavasúti szolgáltatásnyújtási tevékenységre negatívan hat. A szervezeti egység vezetője / megbízottja az Audit megállapítási jegyzőkönyv dokumentum aláírásával igazolja a feltárt hiányosságot. A jegyzőkönyv a szervezeti egység vezetőjével, vagy megbízottjával egyeztetetten kerül felvételre, ugyanígy az auditált félre vonatkozó intézkedés, konkrét felelőssel, határidővel. Az Audit megállapítási jegyzőkönyv egy eredeti példányban készül. A kiállított Audit megállapítási jegyzőkönyvet az audit lefolytatása végén az auditor átadja a vezető auditor részére, aki e-mail fordultával (beszkennelt formában) / postafordultával megküldi Területi és végrehajtási egység szintű audit esetén az Irányítási Rendszer koordinátora, egyéb esetben pedig az Irányítási rendszer vezető részére. A területi és végrehajtási egység szintű audit esetén az Irányítási Rendszer koordinátora, egyéb esetben az Irányítási rendszer vezető gondoskodik az Audit megállapítási jegyzőkönyv jegyzőkönyvszámmal, illetve iktatószámmal történő ellátásáról, egyúttal ellenőrzi az auditált fél tervezett intézkedésének megfelelőségét. Amennyiben nem megfelelő a tervezett intézkedés, úgy azt korrigálja, szükség szerint a vezető auditorral egyeztet.

16. szám


1747

A jegyzőkönyvszámmal, illetve iktató számmal ellátott Audit megállapítási jegyzőkönyv eredeti példányát a területi és végrehajtási egység szintű audit esetén az Irányítási rendszer koordinátor, egyéb esetben az Irányítási rendszer vezető küldi meg az auditált fél (szervezeti egység) vezetője számára, egy másolati példányt pedig a vezető auditor részére. Az audit akkor tekinthető befejezettnek, amikor a vezető auditor az auditcsoportban közreműködő auditorok bevonásával elkészíti az auditjelentést az IEU 04-6 sz. melléklet formanyomtatvány felhasználásával. A vezető auditor összegyűjti az audit jelentés összeállításához szükséges dokumentumokat az auditcsoportban közreműködő auditorok auditjelentéseit, audit feljegyzési lapjait, illetve amennyiben kiállításra került, úgy az audit megállapítási jegyzőkönyve(ke)t is. Az összegyűjtött dokumentumok alapján a vezető auditor elkészíti az Auditjelentést az IEU 04-6 sz. melléklet formanyomtatvány alapján és valamennyi dokumentumával – Audit feljegyzési lap, Audit megállapítási jegyzőkönyv (amennyiben kiállításra került) – az audit befejezését követő 10 munkanapon belül, a pályavasúti területi igazgatóság végrehajtási egység szintjén lefolytatott auditok esetében a pályavasúti területi igazgatóság minőségügyi koordinátora részére megküldi. A pályavasúti területi igazgatóság minőségügyi koordinátora a beérkezett Audit jelentés(ek) alapján végrehajtási egység szintű Audit összefoglaló jelentést készít az IEU 04-7 sz. melléklet formanyomtatvány alapján, amelyet megküld az Irányítási rendszer vezető részére. Az operatív irányítás, központi irányítás, valamint a Kontrolling Igazgatóság Pályavasúti Kontrolling szervezeti egységeinél lefolytatott audit Audit jelentéseit a hozzá kapcsolódó valamennyi dokumentumával – Audit feljegyzési lap, Audit megállapítási jegyzőkönyv (amennyiben kiállításra került) – a minőségirányítási vezető részére elektronikus, aláírt formátumban a vezető auditor küldi meg szintén 10 munkanapon belül. 6. Kapcsolódó dokumentumok: • Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár (MSZ EN ISO 9000:2015) • Minőségirányítási rendszerek. Követelmények (MSZ EN ISO 9001:2009) • Vezetőségi átvizsgálás 7. Mellékletek IEU 04-1 sz. melléklet: Auditterv IEU 04-2 sz. melléklet: Auditori megbízólevél IEU 04-3 sz. melléklet: Audit értesítő IEU 04-4 sz. melléklet: Audit feljegyzési lap IEU 04-5 sz. melléklet: Audit megállapítási jegyzőkönyv IEU 04-6 sz. melléklet: Auditjelentés IEU 04-7 sz. melléklet: Audit összefoglaló jelentés (végrehajtási egységek) IEU 04-1. sz melléklet Szervezeti egység megnevezése Auditra kijelölt egységek / folyamatok

Dátum:

………. év

ÉVES BELSŐ AUDITTERV

Auditazonosító:

Audit időpontja I.

II.

III.

IV.

V.

Készítette:

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

Ellenőrizte:

XI.

XII.

Auditra kinevezett auditor(ok)

Jóváhagyta:

Megjegyzés

1748


16. szám

EU 04-2 sz. melléklet

SZERVEZETI EGYSÉG MEGNEVEZÉSE

Címzett neve Szervezeti egység neve Helységnév / Helyben

/20…..

Megbízólevél

Munkaköri feladatainak további ellátása mellett megbízom Önt, hogy a ………………….. belső audit tervének megfelelően a ……………………………………….. (auditált terület, audit időpont) lefolytatandó belső auditban belső auditorként felkészülve a legjobb tudása szerint működjön közre.

Kelt, (hely, dátum):

.………………………………… szervezeti egység vezető aláírása

16. szám


1749

EU 04-3 sz. melléklet Tisztelt.…………………………………Vezető Úr/Hölgy/Asszony! Értesítem, hogy az alábbiak szerint belső auditot tartunk.

Iktatószám

Audit időpontja

Audit azonosító

Auditra kijelölt tevékenységek / folyamatok

Auditra kijelölt szervezeti egységek

Auditra kijelölt auditor(ok):

Megjegyzés:

Kérem, a vizsgálat lefolytatásához szükséges személyek értesítését, a vizsgálathoz szükséges feltételek biztosítását. Kelt, (hely, dátum):

Tisztelettel: .…………………………………

Audit értesítő – Visszaigazolás Ph. .………………………………… szervezeti egység vezető aláírása Megjegyzés:

1750


16. szám

IEU 04-4 sz. melléklet Audit azonosító

Audit időpontja

Auditált szervezeti egység

Auditor neve

Auditor telefonszáma

Auditor e-mail címe

Auditor feljegyzése

Auditor aláírása

Kelt (dátum)

16. szám


1751

IEU 04-5 sz. melléklet Általános információ Audit azonosító

Audit időpontja

 Kritikus eltérés

Jegyzőkönyv száma*

 Eltérés

Iktatószám*

 Észrevétel vagy javaslat

Auditált szervezeti egység Auditban részt vett auditorok Az audit során tett megállapítás A megállapítás mely folyamatra / tevékenységre / szabályozásra vonatkozik? A megállapítás leírása

Utóaudit szükséges? Dátum

 igen

 nem

Kritikus eltérés esetén igazoló dokumentáció benyújtása, utóaudit szükséges. Eltérés esetén igazoló dokumentáció benyújtása szükséges.

Auditált szervezeti egység képviselőjének aláírása

Auditor aláírása

Az auditált fél intézkedése Az auditált fél tervezett intézkedésének leírása

Dátum

Az intézkedésért felelős szervezeti egység

Az intézkedés végrehajtásának határideje

Az intézkedés elrendelőjének / megbízójának aláírása

Az auditált fél intézkedésének értékelése* A tervezett intézkedés

megfelelő

nem megfelelő

Nem megfelelő intézkedés esetén javasolt tevékenység (kiegészítés, pontosítás, hivatkozás, záradék stb.) Dátum

Értékelő aláírása

Kritikus eltérés/Eltérés esetén a csatolt dokumentumok darabszáma (db), azonosító száma

A végrehajtott intézkedés az audit visszaellenőrzése / az utólagosan benyújtott dokumentumok vizsgálata alapján / az utóaudit során végzett ellenőrzés alapján megfelelő nem megfelelő. Dátum

Értékelő aláírása

*: végrehajtási egység szintű audit esetén az irányítási rendszer koordinátor, egyéb esetben a Irányítási rendszer vezető tölti ki.

1752


16. szám

IEU 04-6 sz. melléklet Általános információk Audit azonosító

Audit időpontja

Iktatószám

Auditált szervezeti egység Auditban résztvett auditorok

Audittal kapcsolatos megállapítások Hivatkozott folyamatok/ szolgáltatások

Auditor/vezető auditor aláírása

Záradék

Audittal kapcsolatos tapasztalatok leírása

Kelt (dátum)

Rögzített megállapítás(ok) igen/nem, száma

16. szám


1753

IEU 04-7 sz. melléklet 1. Általános információk

Iktatószám

1.1. Illetékes Pályavasúti területi igazgatóság 1.2. Audit időpontja

1.3. Auditban részt vett auditorok száma fő

1.4. Audit során feltárt Eltérés(ek) száma db

központi intézkedés szükséges* db

1.5. Audit során feltárt Észrevétel(ek) száma db

központi intézkedés szükséges* db

2. Audit megállapítási jegyzőkönyv Kritikus eltérésre vonatkozó megállapításai 2.1. Az audit során feltárt „Kritikus eltérés(ek)” szakterületenkénti megoszlása (db)

2.2. Az audit során feltárt „Kritikus eltérés(ek)” rövid, tényszerű leírása 2.2.1. Kritikus eltérés száma

2.2.2. Kritikus eltérés tárgya / leírása

3. Audit megállapítási jegyzőkönyv Eltérésre vonatkozó megállapításai 3.1. Az audit során feltárt „Eltérés(ek)” szakterületenkénti megoszlása (db)

3.2. Az audit során feltárt „Eltérés(ek)” rövid, tényszerű leírása 3.2.1. Eltérés száma

3.2.2. Eltérés tárgya / leírása

4. Audit megállapítási jegyzőkönyv Észrevételre vonatkozó megállapításai 4.1. Az audit során feltárt „Észrevétel(ek)” szakterületenkénti megoszlása (db)

4.2. Az audit során feltárt „Észrevétel(ek)” rövid, tényszerű leírása 4.2.1. Észrevétel száma

4.2.2 Észrevétel tárgya / leírása

5. Elmúlt időszakra vonatkozó megállapítás* 5.1. Audit időpontja 5.3. Audit során feltárt Nemmegfelelőség(ek) (Kritikus eltérés(ek)/Eltérés(ek)) száma db Kelt, (hely, dátum) irányítási rendszer koordinátor aláírása

5.2. Auditban részt vett auditorok száma fő 5.4. Audit során feltárt Észrevétel(ek) száma db Ph. pályavasúti területi igazgató aláírása

1754


16. szám

3E sz. melléklet IEU 05 Vezetőségi átvizsgálás 1. Cél Jelen minőségirányítási/energiairányítási eljárási utasítás (továbbiakban: utasítás) a vezetőségi átvizsgálás folyamatát szabályozza annak érdekében, hogy a MÁV Zrt-nél működő Irányítási Rendszerek rendszeresen és meghatározott szempontok szerint áttekintésre kerüljenek a minőség- és energiairányítási rendszer folyamatos fejlesztése érdekében. 2. Az eljárás leírása A MÁV Zrt-nél az Irányítási Rendszerekhez kapcsolódó vezetőségi átvizsgálások lebonyolítása két szinten történik. • Az első szint: Pályavasúti területi igazgatóságok szintje • A második szint: vezérigazgatósági szint Az irányítási rendszer vezető felelős az általános vezérigazgató-helyettes által összehívott vezetői értekezlet vezetőségi átvizsgálási anyagának összeállításáért és előterjesztéséért. A pályavasúti területi igazgatóságok irányítási rendszer koordinátorai felelősek a pályavasúti területi igazgatóságok vezetői értekezletére a vezetőségi átvizsgálás anyagainak összeállításáért és előterjesztéséért, továbbá az eredmények továbbításáért az irányítási rendszer vezető felé. Az általános vezérigazgató-helyettes, illetőleg igazgatók, a továbbá a pályavasúti területi igazgatóságok vezetői felelősek a vezetőségi átvizsgálások jelen előírás szerinti megtartásáért. Az irányítási rendszerek hatékonyságának, működőképességének ellenőrzése céljából a MÁV Zrt. feladata - évente legalább egy alkalommal, - minőségirányítási és energiairányitási célú vezetőségi átvizsgálást tartani. A MÁV Zrt. pályavasúti területi igazgatósági vezetőségi átvizsgálások időben előzzék meg az általános vezérigazgató-helyettesi vezetőségi átvizsgálást annak érdekében, hogy az ott felvetett, de magasabb döntést igénylő kérdések is megvitatásra kerülhessenek. A pályavasúti területi igazgatósági szintű vezetőségi átvizsgálások időpontját az irányítási rendszer vezető határozza meg a minőség- vagy energiaügy feladataival megbízott munkavállalók bevonásával a pályavasúti területi igazgatóságok igényeinek figyelembevételével. Az irányítási rendszer vezető, az irányítási rendszer koordinátorok, az alábbiak szerint készítik el a vezetőségi átvizsgálás előterjesztését: – a minőségirányítási / energiairányítási rendszerben szükségessé vált változások, továbbfejlesztési javaslatok, beleértve a minőségpolitika/energiapolitika és minőségcélok/energia előirányzatok és energiacélok megfelelősségének vizsgálata, – a vevői, megbízói észrevételek és reklamációk, valamint az ezekre megtett intézkedések, – a tanúsító szervezetek általi felülvizsgálatok és a belső felülvizsgálatok (minőségirányítási és energiairányitási auditok) eredményei, megállapításai és a megtett intézkedések, – minőségirányítási / energiairányítási helyesbítő és megelőző tevékenység eredményeinek áttekintése, – a korábbi vezetőségi átvizsgálások során a minőséggel vagy energiahatékonysággal kapcsolatos vagy azt befolyásoló rendelkezéseinek (céljainak, módszereinek, eredményességének, hatékonyságának stb.) áttekintése, ellenőrzése és értékelése, – az előző vezetői átvizsgálásból származó, az energiairányítási rendszer működéséhez kapcsolódó nyomon követő tevékenységek adatait, – az energiairányítási rendszerhez kapcsolódó jogi követelmények és más a Társaság által elfogadott előírások, változásait, illetve az ezeknek való megfelelőség értékelésének eredményét – beszállítók helyzetének értékelése, – az eljárások megfelelősége, valamint ezek tervezett változtatásai, melyek hatással lehetnek a minőségre / energiahatékonyságra, – a minőségirányítási / energiairányítási rendszer és a minőségirányítási / energiairányítási dokumentumok / feljegyzések hatékonyságának ellenőrzése, a szükséges módosítások elrendelése,

16. szám


– – – –

– – –

1755

az általános vezérigazgató-helyettes / központi irányítás / pályavasúti területi igazgatóságok vezetői által meghatározott, kiemelt fontosságú minőségirányítási / energiairányítási feladatok végrehajtásának és teljesülésének vizsgálata, az energiateljesítmény és a kapcsolódó energia teljesítmény mutatók (ETM-ek) vizsgálata, erőforrások szükségletek biztosításával kapcsolatos feladatok, statisztikai adatok, folyamatjellemzők, minős égcélok alakulása, a minőségirányítási- / energiairányitási rendszerrel kapcsolatos fejlesztési javaslatokat, az elkövetkező időszakra tervezett energiateljesítményt,

A vezetőségi átvizsgálás írásos előterjesztését az MSZ EN ISO 9001:2009 Magyar Szabvány 5.6 Vezetőségi átvizsgálás, valamint az MSZ EN ISO 50001:2012 Magyar Szabvány 4.7. előírásainak megfelelően kell elkészíteni. Az felső vezetőségi átvizsgálás előterjesztésének tartalmaznia kell a pályavasúti területi igazgatósági szint vezetőségi átvizsgálásainak eredményeit is (pl.: eredmények, hiányosságok, megtett intézkedések, fejlesztési javaslatok). A vezetőségi átvizsgálás értekezletéről emlékeztetőt kell felvenni. A pályavasúti területi igazgatósági szintű vezetőségi átvizsgálások emlékeztetőit meg kell küldeni az irányítási rendszer vezetőnek. A vezetőségi átvizsgálás során feltárt hiányosságok megszüntetésére, a minőségcélok/energiacélok bevezetésére, az Irányítási rendszer vezetőnek, „Intézkedési terv”-et kell készíteni a felelősök és határidők meghatározásával. Az intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtásáról az irányítási rendszer koordinátoroknak be kell számolni az irányítási rendszer vezetőnek, aki ezekről jelentést készít. A vezetőségi átvizsgálással kapcsolatosan az alábbi dokumentumok, feljegyzések megőrzendőek: • a vezetőségi átvizsgálás(ok) előterjesztése, • a vezetőségi átvizsgálás(ok) emlékeztetője, • a vezetőségi átvizsgálás(ok)hoz kapcsolódó intézkedési tervek, • az előzőekben felsoroltakra kapott írásos teljesítési jelentések. 3. Kapcsolódó dokumentumok: Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár (MSZ EN ISO 9000:2015) Minőségirányítási rendszerek. Követelmények (MSZ EN ISO 9001:2009) Energiairányitási rendszerek. Követelmények és alkalmazási útmutató (MSZ EN ISO 50001:2012)

1756


16. szám

3F sz. melléklet IEU 06 Megfigyelő- és mérőeszközök kezelése 1. Cél A minőségirányítási/energiairányítási eljárás célja a MÁV Zrt. tevékenységeihez szükséges ellenőrző, mérő és vizsgáló tevékenységek végzésének szabályozása, az ehhez kapcsolódó mérő berendezések megrendelésének, ellenőrzésének, felügyeletének szabályozása. 2. Fogalom meghatározások: 2.1. Etalon: Olyan mérőeszköz, amely a mennyiség mértékegységének reprodukálására és fenntartására szolgál, amelyből a mértékegység értéke átszármaztatható a használati etalonokra. 2.2. Használati etalon: Olyan mérőeszköz, amely alkalmas a mennyiség egységének és/vagy helyes értékének előállítására és más mérőeszközökre való tovább származtatására. Érvényes hitelesítéssel kell rendelkeznie és pontosabb, mint az ellenőrzött mérőeszköz. 2.3. Mérőeszköz: Mérések elvégzésére alkalmas olyan technikai eszköz, amelynek mérési pontosságot és megbízhatóságot jellemző tulajdonságai ismertek és ellenőrizhetők. 2.4 Hiteles mérőeszköz: Olyan mérőeszköz, amelyet mérésügyi szerv hitelesített (MKEH), és megfelel a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak. 2.5. Kötelező hitelesítésű mérőeszközök (KH): Olyan mérőeszköz, amelynek hitelesítését a mérésügyről szóló 1991. évi XLV törvény végrehajtásáról szóló 127/1991 (X.9.) Korm. rendelet, valamint a MÁVSZ 2179-2003 sz. szabvány szerint annak minősülnek. 2.6. Kalibrálásra kötelezett mérőeszközök (KK): Joghatással járó mérések végzésére használt, vagy más mérőeszköz, amelynek kalibrálása és/vagy rendszeres újrakalibrálása elő van írva. 2.7. Tájékoztató jellegű mérések eszköze (TM): A mérőeszközök azon köre, melyek nem kötelező hitelesítésűek és nem kötelező kalibrálásúak. Az ilyen besorolású mérőeszközzel joghatással járó mérés nem végezhető. 2.8. Használati mérőeszköz: Munkafolyamatokban használt mérőeszköz 2.9. Tartalék mérőeszköz: Olyan mérő- és vizsgálóeszközök, amelyeket a munkafolyamatok során rendszeresen nem használnak. 2.10. Kalibrálás: Azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel - meghatározott feltételek mellett - megállapítható az összefüggés a mérőműszer vagy a mérőrendszer értékmutatása, illetve a mérték, a hiteles anyagminta által megtestesített vagy használati etalonnal megvalósított érték (a helyes érték) között. 2.11. Joghatással járó mérés: Ha a mérés eredménye természetes személyek és/vagy jogi személyek jogát vagy jogos érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására – a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására – vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem,

16. szám


1757

a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén. Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas, hiteles mérőeszközzel, vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni. 3212 Tájékoztató jellegű mérés: Olyan mérés, amely nem minősül joghatással járó mérésnek. 2.13. Akkreditálás: Annak a hivatalos elismerése, hogy egy szervezet felkészült és alkalmas az akkreditálás hatálya alá eső tevékenységek végzésére. Magyarország hivatalos akkreditáló szervezete kizárólagos jogkörrel a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH). 2.14. Pontosítás: Az értékhelyes működés visszaállítása. 3. Eljárás leírása Az eljárás egyrészről szabályozza a vasúti berendezések biztonságos üzemeltetéséhez valamint a pálya felügyeletéhez és karbantartásához szükséges ellenőrzések, mérések folyamatát, másrészről a MÁV Zrt. által használt energia-fogyasztásmérők nyilvántartásának, ellenőrzésének feladatait. A méréseket úgy kell szervezni, hogy a berendezésekről és a pálya állapotáról, a vasúti egyúttal az energiafelhasználásról kellő időben megbízható felvilágosítást szolgáltassanak és így a karbantartási, felújítási, beruházási munkák valamint az energiahatékonyságot növelő intézkedések alapját is képezhessék. 3.1. Mérőeszközök felügyelete: A pályavasúti területi igazgatóságok főnökségein és az operatív végrehajtó egységeknél a mérésüggyel kapcsolatos tevékenységek szakmai irányítására és ellenőrzésére mérésügyi megbízottakat és mérésügyi felelősöket kell kijelölni. 3.2. A mérések végzése, mérőeszközök felügyeletének folyamata Munkautasítások és technológiai utasítások tartalmazzák, hogy az adott feladat elvégzéséhez milyen mérőeszköz használata szükséges. A célnak megfelelő műszertípus kiválasztása a mérést végző munkavállaló feladata. Amennyiben a mérést végző végrehajtási egységnél nem található a megfelelő típus, akkor a mérésügyi megbízott az ellenőrző- és mérőeszközök nyilvántartása alapján segít a megfelelő típust megtalálni. Amennyiben nincs saját tulajdonú, a mérésre alkalmas mérőeszköz, akkor a mérésügyi megbízott kezdeményezheti a beszerzést, vagy a közreműködésével más külső cégtől a mérőeszköz kölcsönzését. Ha gazdaságilag indokolt, akkor új műszer beszerzését kezdeményezheti a mérésügyi megbízott. A műszerkölcsönzési szolgáltatást lehetőleg ilyen feladatra szakosodott, tanúsított cégtől kell igénybe venni, az ilyen mérőeszköznek hitelesített, kalibrált állapotúnak kell lennie. A kölcsönzés lebonyolításáért a mérésügyi megbízott a felelős. A kijelölt mérésügyi megbízott az új mérőeszközt nyilvántartásba veszi és besorolja valamely kategóriába. A mérőeszközt a jelölési rendszer alapján a mérésügyi felelős címkézi. A kalibrált mérőeszközök esetén a nyilvántartásba vételkor a mérésügyi megbízott megállapítja az újrakalibrálási időszakot is, és a kalibrálás érvényességét is jelöli a mérőeszközre ragasztott címkével. A KH betűvel jelzett mérőeszközön a hitelesítési címke (MKEH, Metrológiai hatóság) is megtalálható, ez tartalmazza a hitelesség érvényességi idejét. A KK betűvel jelzett joghatással járó mérések végzésére alkalmas mérőeszközön megtalálhatónak kell lennie a kalibrálást igazoló címkének. Amennyiben ez nem tartalmazza a kalibrálás érvényességét, akkor külön címkét kell elhelyezni a mérőeszközön az érvényesség jelzésére.

1758


16. szám

A TM-el jelölt, tájékoztató jellegű mérésekre alkalmas mérőeszközt a fenti nyilvántartási számon kívül más jelöléssel ellátni nem kell. A MÁV Zrt-hez tartozó azon mérőeszközöket, amelyeken a fenti jelölések közül egyik sem található, úgy kell tekinteni, mint a tájékoztató jellegű mérések eszközét, ezekkel joghatással járó mérés nem végezhető. Felkiáltójellel (!) kell jelölni azokat a műszereket, amelyek kalibráltak, de bizonyos méréshatárokban nem felelnek meg a gyári előírásoknak. Az ilyen mérőeszköz csak a pontosnak talált méréshatárokon belül használható joghatással járó mérésekhez, a kalibrálási bizonyítvány másolatát a mérőeszköz közelében kell tartani. A mérésügyi megbízott feladata, hogy a mérésügyi felelősöktől kapott adatok alapján hitelesítési és kalibrálási ütemtervet készítsen évenként a nyilvántartásába tartozó kalibrált és kötelező hitelesítésű mérőeszközökről, amelyet az illetékes szervezeti egység vezetőjével kell jóváhagyatnia. A mérést végző munkavállalónak mérés megkezdése előtt ellenőriznie kell, hogy az általa használt mérőeszköz melyik mérőeszköz kategóriába tartozik. Ez az ellenőrzés a mérőeszköz jelölései alapján történik. Abban az esetben, ha a mérésre használt mérőeszköz nem csak tájékoztató jellegű, hanem KH illetve KK mérésre használható, a munkavállalónak ellenőriznie kell, hogy az eszköz metrológiai ellenőrzöttsége megfelelő-e (címke alapján). A metrológiai ellenőrzéseket, kalibrálásokat, ha lehetséges a MÁV Zrt. saját hatáskörben végzi el. A Technológiai Központ akkreditált Kalibráló Laboratóriuma rendelkezik használati etalonokkal TEB-es kéziműszerek és egyéb TEB-es mérőeszközök kalibrálásához. A Technológiai Központ Kalibráló Laboratóriumában csak TEB-es, illetve bizonyos villamos mérőműszereket kalibrálnak. Pályás műszerek kalibrálására nem alkalmas. Azokat a mérőeszközöket, amelyek műszaki vagy más ok miatt a MÁV Zrt. Kalibráló Laboratóriumában nem kalibrálhatóak, külső akkreditált laboratóriumban vagy az MKEH-nál, kell kalibráltatni. Ennek lebonyolítását a Technológiai Központ Kalibráló Laboratórium illetékes ügyintézője végzi. A kalibrálás eredményeként keletkező kalibrálási bizonyítvány eredeti példányát a mérésügyi megbízott tárolja, másolatát eljuttatja a mérésügyi felelősök bevonásával a mérést végző munkavállalóhoz. A hitelesítés egyben minősítés is, jelzi, hogy a mérőeszköz megfelel a vele szemben támasztott metrológiai követelményeknek. A hitelesítés érvényességi idejét minden esetben be kell tartani, a használat során ügyelni kell, hogy a hitelesítést tanúsító címke ne sérülhessen. A kalibrálás nem jelent minősítést, ezért a kalibrálási bizonyítvány alapján a mérésügyi megbízottnak kell minősítenie, hogy a mérőeszköz megfelel-e a méréssel kapcsolatos pontossági előírásoknak. Amennyiben ez a döntés nem lehet egyértelmű (pl. univerzális kéziműszer esetében néhány méréshatárban van csak baj a pontossággal), akkor az ilyen eszközt speciális jellel kell ellátni (!) annak érdekében, hogy a mérést végző munkavállaló erről tudomást szerezhessen, ugyanis joghatással járó mérést csak az előírt, és a kellően pontos méréshatárban szabad végezni. Ilyen esetben a kalibrálási bizonyítvány másolatát a mérőeszköz mellett kell tartani. A mérést végző munkavállalónak természetesen ellenőriznie kell a használt műszer üzemképességét. Ha kétség merül fel, vagy ha a mérési eredmények pontossága válik kérdésessé, akkor a műszert javíttatni kell. Ennek szervezése a mérésügyi megbízott feladata. A mérőeszköz meghibásodása vagy pontatlanná válása esetén meg kell vizsgálni, és értékelni kell, hogy a régebbi mérési eredmények helytállóak-e, és erről feljegyzést kell készíteni. Ezért a mérésügyi megbízott a felelős. Az első méréstől, amely nem megbízható, a méréseket dokumentáltan meg kell ismételni. A TEB-es műszerek javítása elsősorban a Technológiai Központ Kalibráló Laboratóriumaiban történik. Amennyiben itt nincs lehetőség a javításra, akkor a mérőeszközt külső cégnél kell javíttatni. Olyan céget kell választani, ahol lehetőség van a mérőeszköz pontosságának beállítására is. A külső javítások szervezése a mérésügyi megbízott feladata. A mérési feladat elvégzését a munkautasítások és a technológiai utasítások által megkövetelt szakszerűséggel, a munkavédelmi szabályok betartásával kell elvégezni. A mérési eredmények helyességéért a mérést végző munkavállaló felelős. A mérőeszközöket úgy kell tárolni és kezelni, hogy azok ne sérüljenek és megőrizzék állapotukat. A mérési eredményeket a munkautasításban vagy technológiai utasításban előírt részletességgel és szakszerűséggel kell dokumentálni. A természetes elhasználódás vagy sérülés miatt használhatatlanná vagy elavulttá vált mérőeszközöket le kell selejtezni. Ennek érdekében a mérésügyi megbízottnak kell selejtezést javasolnia. Selejtezésig a mérőeszközt elkülönítve és jelölve kell tárolni. A selejtezés megkezdése előtt a mérőeszközről el kell távolítani a jelölő címkéket, a nyilvántartásban jelölni kell a selejtezett, használatból kivont műszereket. Ez a mérésügyi megbízott feladata.

16. szám


1759

3.3. Energia fogyasztásmérők A MÁV Zrt. az energia felhasználás mérésére és nyomon követésére az energiaforrás szolgáltatója által biztosított mérőket és saját tulajdonú mérőket is használ. A hálózati csatlakozási pontokon az energiaszolgáltató által biztosított mérőeszközöknél a kötelező hitelesítésért, az energiaszolgáltató felel. A társaság feladata a szolgáltató által küldött leolvasó/hitelesítő részére bejutás és hozzáférés biztosítása a leolvasandó/hitelesítendő eszközhöz és a hitelesítést bizonyító jelölés sértetlenségének megtartása. A MÁV Zrt. saját tulajdonú energia fogyasztásmérői/almérői alapvetően tájékoztató mérésre használhatók a belső elszámolási rendszerben. A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. munkatársai felelősek a fogyasztásmérők rendszeres leolvasásáért és felelősek az mérőeszköz állapotával kapcsolatos azonnali hiba/probléma jelentéséért mind a szolgáltató, mind a pályavasúti területi igazgatóság vezetése felé. Az energiaszolgáltató által biztosított és a MÁV Zrt. saját tulajdonú energia fogyasztásmérőit a területi mérésügyi megbízott illetve nyilvántartásba veszi és besorolja a 3.2. pontban felsorolt kategóriába. A mérőeszközt a jelölési rendszer alapján a mérésügyi felelős címkézi. A MÁV Zrt. saját tulajdonú energia fogyasztásmérői esetében a mérésügyi megbízott feladata, hogy a mérésügyi megbízottól illetve felelősöktől kapott adatok alapján hitelesítési és kalibrálási ütemtervet készítsen évenként a nyilvántartásába tartozó kalibrált és kötelező hitelesítésű energiafogyasztást mérőeszközökről, amelyet az illetékes pályavasúti területi igazgatóság vezetőjével kell jóváhagyatnia. 3.4. Mérésügyi megbízottak feladatai • • • • • • • •

Mérőeszközök besorolása felhasználási minőség szerint. A felügyeletére bízott mérőeszközök nyilvántartólapjait vezeti, összesítő lapot készít s azt minden egység összesítő lapjával tárolja, évenként felülvizsgálja és aktualizálja. Minden év január 31-ig kalibrálási ütemtervet készít a mérésügyi felelősöktől kapott adatok alapján. Kötelező hitelesítésű, kalibrálású mérőeszközök időben történő hitelesíttetéséről, kalibráltatásáról gondoskodik. Az új eszközök beszerzését véleményezi, nyilvántartásba vételéről és hitelesítettségéről meggyőződik, kezelési utasításról gondoskodik. Kapcsolódó MÁV szabványok, előírások figyelése, és a mérést végzők tájékoztatása. A mérőeszköz meghibásodása esetén gondoskodik annak javíttatásáról, újra hitelesítéséről, kalibrálásáról és szükség esetén a mérőeszköz használatból való kivonásáról. Azon mérőeszközöknél, ahol kötelezően előírt karbantartás van, ott gondoskodik ennek megfelelő időben történő elvégzéséről.

3.5. Mérésügyi felelősök feladatai: • • • • • •

Mérőeszközökön az azonosító jelzés felhelyezése. A mérőeszköz meghibásodása, károsodása, elvesztése esetén jelzést ad a mérésügyi megbízottnak és az intézkedésig gondoskodik a mérőeszköz megfelelő jelöléséről, használatból való kivonásáról. Kiosztja a mérőeszközöket a mérőeszközök használóinak. Vezeti a mérőeszközök helyi nyilvántartásait, valamint és megőrzi a nyilvántartásában szereplő mérőeszközök kalibrálási jegyzőkönyveit A meglévő mérőeszközök jelöléseit figyeli és a besorolásnak megfelelően a jól láthatóságáról gondoskodik. A mérőeszköz használat szükségességének figyelembevételével kalibrálási ütemtervhez adatokat szolgáltat a mérésügyi megbízottnak.

3.6. Mérőeszközök használóinak feladatai: • • • • •

A mérést végző munkavállaló csak a nyilvántartásban szereplő, megfelelő jelöléssel ellátott, mérésre alkalmas mérőeszközöket használhatja. Használat előtt meggyőződnek az eszközök használhatóságáról. Kezelési utasításokat betartják. Joghatással járó mérés esetén, csak hiteles vagy kalibrált mérőeszközt használhat. Mérés előtt szükséges beállítások elvégzése, ellenőrzése.

1760


• •

16. szám

Gondoskodik az eszközök használat után megfelelő karbantartásáról, tárolásról. Meghibásodás esetén, vagy ha kétely merül fel a műszer pontossága tekintetében, a mérés folytatását felfüggeszti és értesíti a helyi mérésügyi felelőst.

3.7. Mérőeszközök használhatatlanságának megállapítása utáni teendők A meghibásodott (javítható) mérőeszközt a további munkafolyamatból ki kell vonni és sárga jellel egyértelműen meg kell jelölni, hogy tévedésből se kerülhessen vissza a munkavégzéshez. A mérésügyi felelős megteszi a szükséges intézkedéseket a mérőeszköz kivonására és jelenti a mérésügyi megbízottnak. Javíthatatlanság esetén szükséges teendő a selejtezésre történő felterjesztés és piros jellel történő jelölés. Ha a mérőműszer meghibásodás pontos idejét ismerjük, akkor ezen időponttól kezdve a méréseket újra el kell végezni egy megfelelő hitelesített, kalibrált mérőeszközzel. Az ismeretlen időpontban meghibásodott műszernél, a méréseket az elvégzés sorrendjében visszafelé haladva meg kell ismételni addig, amíg a mérési eredmények biztonsággal megfelelnek, a munka folytatásáról a munkahelyi vezető dönt. Ha a mérések után észlelik, hogy a mérőeszköz hibás lehetett, a méréseket visszamenőleg meg kell ismételni. Hibás eredmény esetén a műszer javítását el kell végeztetni. A szolgáltató által biztosított energiafogyasztás mérő meghibásodása esetén az észlelőnek jelezni kell a meghibásodást az illetékes vezetőnek, aki intézkedés céljából értesíti a területi mérésügyi felelőst és a Központi Energiagazdálkodást. 3.8. A mérőeszközök ellenőrzési időszakainak meghatározása: A kötelező hitelesítésű mérőeszköz vizsgálati időszakát az 1991. évi XLV. Törvény a mérésügyről, valamint 2001. évi CXII. Törvény, 6/2001. évi (III. 19.) GM rendelet a mérőeszközök és azok mérésügyi ellenőrzéséről, a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról, illetve annak módosítására kiadott Korm. rendeletben leírtak szerint kell betartani. A kalibrálásra kötelezett mérőeszközök vizsgálati időszakát a 6/2011 (VIII. 12. MÁV ÉRT. 17.) IÁVIGH Pályavasúti Üzletág mérésügyi tevékenységéről utasítás alapján kell megállapítani. A mérőeszközök hitelesítetéséről, kalibráltatásról a mérésügyi megbízottnak éves ütemtervet kell készíteni. Kalibráltatást ill. hitelesíttetést a javított műszeren el kell végezni, vagy a javítást végzőnek dokumentáltan igazolni kell. Az erről készült jegyzőkönyvet a Mérőeszköz nyilvántartó laphoz kell csatolni 3.9. A mérőeszközök nyilvántartása: Az eszközökről „Mérőeszköz nyilvántartó lap”-ot kell vezetni (IEU 06-1.; IEU 06-2. sz. melléklet), amely tartalmazza az alábbiakat: 1. Sorszám 2. Műszer megnevezése 3. Gyártó neve 4. Gyári száma 5. Felhasználási minőség 6. Méréshatár 7. Mérési pontosság 8. Hitelesítési, kalibrálási gyakoriság 9. Tárolási hely 10. Tartozékok A sorszámozás rendjét a mérésügyi megbízott határozza meg. A nyilvántartó lapokról Mérőeszköz nyilvántartólap összesítőt (IEU 03-3 sz. melléklet) kell készíteni áttekinthetőség érdekében egységenként, melyen a mérőeszközöket sorszámonként kell feltüntetni. 1. Műszer neve 2. Felhasználási minőség: Kötelező hitelesítésű (KH) Kötelező kalibrálású (KK) Hitelesítésre, kalibrálásra, összehasonlításra nem kötelezett műszer (TM) 3. Tárolás helye 4. Hitelesítés ill. kalibrálás, ellenőrzés gyakorisága 3.10. Ellenőrző, mérő és vizsgáló berendezések jelölése:

16. szám


1761

Ellenőrző, mérő és vizsgáló berendezéseket sorszámmal – jól látható módon – mindenkor el kell látni. Az alábbi jelölést kell alkalmazni a kötelező hitelesítéső és kalibrálású mérőeszközökön, ill. egyéb mérőeszközön, ha a vizsgálatot végző a mérőeszközön más jelölést nem alkalmaz. A TM jelölésű műszereken a 3. és 4. pontot nem kell feltüntetni. Jelölés: 1. Sorszám 2. Felhasználási minőség 3. Ellenőrzés ideje 4. Következő ellenőrzés ideje

KH – kötelező hitelesítésű KK – kötelező kalibrálású TM – hitelesítésre, kalibrálásra, összehasonlításra nem kötelezett pl: 20016.03.01. pl: 2006.03.01.

3.11. Mérésre nem alkalmas műszerek jelölése: • •

javítható (sárga alapon fekete átló) selejtezendő (piros alapon fekete átló)

4. Kapcsolódó dokumentumok: D.1. sz. Pályafelügyeleti és gondozási utasítás munkavezetők, vonalgondozók, sziklaőrök, figyelőőrök, jelzőőrök karbantartó szakmunkások számára D.5.sz. Utasítás a pályafelügyeleti szolgálat ellátására D.12.H. sz. Hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete D.20. sz. Vasúti sínek hegesztése D.54. sz. Műszaki adatok, előírások D.57. sz. Építési és Pályafenntartási Műszaki adatok, előírások a széles nyomtávolságú pályákra. MÁVSZ 2768-81.sz. szabvány P-282/1998 számú „Vágánymérési utasítás” P-3882/1998 számú „Utasítás ultrahangos sínvizsgálatok végrehajtására” című utasítás Mérőeszközök ellenőrzés technológiai munkaútmutató Mérésügyi törvény és módosításai: 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 2001. évi CXII. törvény a mérésügy szabványosításáról 1999. évi CXIX törvény 2004. évi XXIX törvény 6/2001. évi (III.19.) GM rendelet a mérőeszközök és azok mérésügyi ellenőrzéséről 127/1991. évi (X. 9.) Korm. rendelete a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról 42/1995. évi (IV. 19.) Korm. rendelete (127/1991. Korm. Rendelet módosítása) 28/1996. évi (II. 21.) Korm. rendelete (127/1991. Korm. Rendelet módosítása) 171/1996. évi (XI. 26.) Korm. rendelete (127/1991. Korm. Rendelet módosítása) 196/1997. évi (XI. 12.) Korm. rendelete (127/1991. Korm. Rendelet módosítása) 68/2000. évi (V. 19.) Korm. rendelete (127/1991. Korm. Rendelet módosítása) 136/2004 (IV. 29) Kormány rendelet 294/2001. (XII. 26.) Kormány rendelet 22/1992. (X. 20.) HM rendelet MÁVSZ 2197-2003 sz. A vágánynyomtávolság- és túlemelésmérők vizsgálatához ellenőrző készülék szabványa. MÁVSZ 2568/97. sz. Kézi vágánynyomtávolság- és túlemelésmérő készülék minőségi követelményei szabványa. MÁV 24/2003. (XII. 19. MÁV Ért. 51.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás 6/2011 (VIII. 12. MÁV ÉRT. 17.) IÁVIGH Pályavasúti Üzletág mérésügyi tevékenységéről utasítás 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról 8/2006. (II. 27.) GKM rendelet a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet IEU 07 Energiatervezés c eljárás IEU 08 Energiagazdálkodás c eljárás 5. Mellékletek IEU 06-1 sz. melléklet: ”KH” és ”KK” jelölésű mérőeszköz nyilvántartó lap IEU 06-2 sz. melléklet: ”TM” jelölésű mérőeszköz nyilvántartó lap IEU 06-3 sz. melléklet: Mérőeszköz nyilvántartólap összesítő

1762


16. szám

IEU 06-1 sz. melléklet

”KH” és ” KK ” JELÖLÉSŰ MÉRŐESZKÖZÖK NYILVÁNTARTÓLAPJA Sorszám:………………………… Megnevezés: ………………………………………………………………… Gyártó neve: ………………………………………………………………… Gyártó száma: ………………………………………………………………… Felhasználási minőség (KH, KK): ………………………………………………………………… Mérési pontosság: ………………………………………………………………… Méréshatár: ………………………………………………………………… Hitelesítési, kalibrálási gyakorisága: ………………………………………………………………… Tárolási hely: ………………………………………………………………… Tartozékok: ………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………… év……… hó ……… nap

kiállította: ……………………………

Ellenőrzés Dátum Ütemezett

Megtörtént

Adatok Mérést végezte

Minősítés

Megjegyzés

16. szám


1763

IEU 06-2 sz. melléklet ” TM ” JELÖLÉSŰ MÉRŐESZKÖZÖK NYÍLVÁNTATÓLAPJA Sorszám:………………………… Megnevezés: ………………………………………………………………… Gyártó neve: ………………………………………………………………… Gyártó száma: ………………………………………………………………… Felhasználási minőség (KH, KK): ………………………………………………………………… Mérési pontosság: ………………………………………………………………… Méréshatár: ………………………………………………………………… Hitelesítési, kalibrálási gyakorisága: ………………………………………………………………… Tárolási hely: ………………………………………………………………… Tartozékok: ………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………… év……… hó ……… nap


Vizsgálat Dátum Ütemezett

Megtörtént

Adatok Végezte

Minősítés

Megjegyzés

1764


16. szám

IEU 06-3 sz. melléklet MÉRŐESZKÖZ NYÍLVÁNTARTÓLAP ÖSSZESÍTŐ ………… év……… hó ……… nap


………………………… szolgálati hely …………………………oldal

Sor szám

Mérőeszköz neve

Felhasználás minősége KH

KK

TM

Tárolóhely

Ellenőrzés gyakoriság

Megjegyzés

16. szám


1765

3G sz. melléklet IEU 07 Energiatervezés 1. Cél Jelen energiairányítási eljárás célja, hogy a MÁV Zrt. működése során az MSZ EN ISO 50001:2012 szabvány alapján szabályozza az energiatervezéssel összefüggő feladatokat és intézkedéseket az Irányítási Rendszernek megfelelően. 2. Rövidítések jegyzéke IRM – Irányítás Rendszer Menedzsment IRV –Irányítási Rendszer Vezető KE – Központi Energiagazdálkodás KEV – Központi Energiagazdálkodás Vezető TIIRK – Területi Igazgatósági Irányítási Rendszer Koordinátor 3. Felelősség, hatáskör Az energiatervezés rendszerének kialakítása az IRV feladata. Az energiatervezéssel kapcsolatos felelősségeket és hatásköröket az alábbi táblázat mutatja be.

Feladatok, tevékenységek

Jogi kötelezettségek és egyéb vállalt követelmények hatályosság vizsgálata Energia átvizsgálási feladatok tervezése

Irányítási Rendszer Menedzsment

Irányítási Rendszer Vezető

Pályavasúti Területi Igazgatóság Irányítási Rendszer Koordinátor

D V

Központi Energiagazdálkodás

Központi Energiagazdálkodás Vezető

V

E

T, D

É

Energiafelhasználási adatok gyűjtése

V

T, E, D

V V

Kimeneti teljesítményre vonatkozó adatok gyűjtése

É

V

T, E, D

Elemzés az energia átvizsgálás során

É

V

T, E, D

Energia átvizsgálás eredményének értékelése Jövőbeni jelentős felhasználások becslése Energiahatékonyság növelési lehetőségek azonosítása Energiahatékonyság növelési lehetőségek értékelése Energiahatékonyság növelési lehetőségek prioritási lista készítés Energiahatékonyság növelési lehetőségek döntésre előkészítés Energia alapállapot módosítása / meghatározása Energia teljesítménymutatók módosítása / meghatározása Energia-előirányzatok, energiacélok és cselekvési terv meghatározása

V

V É É

V V

T, E, D T, E, D

V

E

V

T, E

É

V

É

V

Területi Főenergetikus

V

T, E

D

V

T, E

É

V

E, D

T, E, D

Jelmagyarázat: T – tervez,V – végrehajt, E – ellenőriz, É – értesítést kap, D – dönt 1. sz. táblázat: Az energiatervezés eljárás feladatai, felelősségi körök

É

V

1766


16. szám

4. Az eljárás leírása 4.1. Az Energiatervezés általános elvei A Társaság energiatervezési folyamatot végez, jelen eljárásban meghatározott módon és dokumentáltan. A Társaság energiatervezési folyamata összhangban van a Társaság energiapolitikájával és a MÁV csoport energia stratégiájával. Az energiatervezési folyamat kiterjed minden olyan tevékenységére, mely a Társaság energiateljesítményének folyamatos javításához szükséges, illetve az energiatervezési folyamat kiterjed azon szervezeti tevékenységekre, melyek hatással lehetnek a Társaság energiateljesítményére 4.2. Jogi követelmények azonosítása A KE azonosítja a Társaság működése során alkalmazandó jogi követelményeket. Az Irányítási Rendszer Vezető gondoskodik a jogi követelményeknek való megfelelésről, a kapcsolódó intézkedések bevezetéséről és hozzáférhetővé teszi az alkalmazandó jogi követelmények és más, magára nézve kötelezőnek elismert követelmények listáját. A Társaság gondoskodik a jogszabályok frissítéséről az Energiairányítási Kézikönyv 4.4.2. fejezete alapján 4.3. Energiaátvizsgálás Energiaátvizsgálást a Társaság a létesítményekben, berendezésekben, rendszerekben, illetve folyamatokban történő jelentős változás esetén, de legalább évente egyszer végez az IRV vezetésével és a KE bevonásával. Az energiaátvizsgálás lépései a következők: 1. Energiaátvizsgálás tervezését (ld. IEU 07-1. sz. melléklet) az IRM végzi. Az átvizsgálás időpontját, határidőit IRV egyezteti KEV-vel figyelembe véve egyéb belső határidőket (pl. OSAP jelentés készítése, belső auditok). Az éves átvizsgálási tervről értesíti a Központi Energiagazdálkodást, illetve minden érintett felet. 2. Az energetikai adatgyűjtést a Központi Energiagazdálkodás végzi. Ennek keretében az adott évre vonatkozó minden múltbeli és jelenlegi felhasználásra vonatkozó adatot összegyűjt támaszkodva az Energiagazdálkodás eljárás során folytatott évközi adatgyűjtésre. Az adatgyűjtés az alábbi lépések szerint történik: I. Energiaforrások azonosítása II. Fogyasztókban végbement változások azonosítása III. Fogyasztási adatok összegyűjtése 3. A Központi Energiagazdálkodás az azonosított fogyasztók és a fogyasztókban végbement változások alapján összeállítja a kimeneti teljesítményekre vonatkozó adatigényt. A kimeneti teljesítmény adatok összegyűjtését az IRV koordinációja mellett a TIG-ok végzik. Az összegyűjtött kimeneti teljesítmény adatokat az IRM megküldi a KE-nak. 4. Az adatgyűjtést követően a Központi Energiagazdálkodás elemzést végez az alábbiak szempontok szerint: 1. Jelentős felhasználások azonosítása (tevékenységek, fogyasztók, szervezeti egységek) 2. Egyéb, a teljesítményre befolyást gyakorló változók azonosítása 3. Jelenlegi (adott évi) energiateljesítmények meghatározása a jelentős felhasználásoknál 4. Korábbi alapszinttel való összehasonlítás elvégzése Az elemzés eredményét átadja az IRM-nek. Az IRM a Központi Energiagazdálkodás bevonásával elvégzi az esetleges eltérés okainak értékelését. Ezt követően a Központi Energiagazdálkodás megadja a jövőbeni jelentős felhasználások becslését, előrejelzését a Társaság érvényes stratégiái (ideértve az energiapolitikát is) alapján. 5. Az egyes TIIRK-ok koordinációjával a TF bevonása mellett összegyűjtik az egyes szakágak energiahatékonyság növelési lehetőségeit (nem csak a jelentős fogyasztások esetében), melyet az KEV egyidejű értesítése mellett megküldenek az IRV-nek (IEU 07-2 Melléklet). Az IRM a KE szakmai támogatása mellett elkészíti az energiahatékonyság növelési lehetőségek értékelését legalább az alábbi szempontok szerint: 1. Becsült hatás (számszerűsített, vagy amennyiben ez nem lehetséges kategorizálás – pl. alacsony/közepes/magas) 2. Kapcsolódó intézkedés jellege (pl. fejlesztés, felújítás, karbantartás) 3. Becsült költség, egyéb szükséges ráfordítások (pl. humán erőforrás, idő) 4. Kapcsolódás az energiacélokhoz (pl. megújulók növelése, csökkentési célok)

16. szám


6. 7. 8.

1767

Az IRV az energiahatékonyság növelési lehetőségek értékelését követően a szakágak központi vezetésével egyeztetve prioritási sorrendet alakít ki. Az energia átvizsgálás eredményeinek vezetői jóváhagyásáról vagy a vezetőségi átvizsgálásra történő előterjesztéséről az IRV gondoskodik. Jóváhagyást követően az IRV tájékoztatja az elfogadott energiahatékonyság növelési lehetőségek felsorolásáról a KEV-t.

4.4. Energia-alapállapot Az energia irányítási rendszer bevezetésekor készített alapállapot a MÁV Zrt. Energia-alapállapot c. dokumentumában, az alapállapot felvétel módszere a MÁV Zrt. Energia-alapállapot felvétel módszere c. dokumentumában található. Az elkészült alapállapotot abban az esetben szükséges módosítani, amennyiben az alábbiak közül egy vagy több teljesül:• Ha az energiateljesítmény-mutatók már nem tükrözik a szervezet energiafelhasználását vagy fogyasztását vagy •

Jelentős változások következtek be egyes folyamatokban, üzemeltetési szokásokban vagy az energiarendszerekben.

Az alapállapot módosításáról a KE bevonásával az IRV gondoskodik. 4.5. Energiateljesítmény-mutató (ETM)

Az ETM-kat és meghatározásuk módszerét az MÁV Zrt. Energia-alapállapot c. dokumentum tartalmazza. Az ETM-kat az energia-alapállapot módosítása során, illetve egyéb indokolt esetben felül kell vizsgálni (pl. adatbázisok rendelkezésre állásának változása). Az ETM-k frissítéséről és meghatározásának megváltozott módszeréről feljegyzést kell készíteni és az MÁV Zrt. Energia-alapállapot c. dokumentumot módosítani szükséges. Az ETM módosítását a KE végzi, melynek eredményéről értesíti az IRV-t, aki gondoskodik az ETM-ek szükséges jóváhagyásáról. 4.6. Energia-előirányzatok, energiacélok és cselekvési tervek Az energia átvizsgálás során azonosított Jelentős felhasználásokhoz a szükséges vezetői jóváhagyást vagy a vezetőségi átvizsgálást követően az Társaság energia politikája alapján meghatározott energia-előirányzatokat és –célokat rögzíteni szükséges (ld. IEU 07-3 sz. melléklet). Az előirányzatok és célok rögzítésénél figyelembe kell venni a következőket: A Társaság energiapolitikája • • Jogi és egyéb követelmények az ágazat, a MÁV Csoport és a Társaság szintjén • Energiaátvizsgálás eredményei, mint ◦ Jelentős energiafelhasználások ◦ Energiateljesítmény növelési lehetőségek priorizált listája • Üzleti stratégia • Pénzügyi, technológiai és működési korlátok és lehetőségek Az energiacélokhoz kapcsolódóan az IRM cselekvési tervet készít az IEU 07-3 sz. Mellékletben szereplő minta alapján. A cselekvési terv szükséges vezetői jóváhagyásáról vagy a vezetőségi átvizsgálásra történő bekerüléséről az IRV gondoskodik. A jóváhagyott cselekvési tervet IRV haladéktalanul megküldi a KEV-nek. 5. Kapcsolódó dokumentumok: Energiairányítási kézikönyv Energiairányitási rendszerek. Követelmények és alkalmazási útmutató (MSZ EN ISO 50001:2012) IEU 05 Vezetőségi átvizsgálás c. eljárási utasítás 6. Mellékletek, iratminták IEU 07-1 sz. melléklet: Energiaátvizsgálási terv – excel formátumban IEU 07-2 sz. melléklet: Energiahatékonyság növelési lehetőségei – excel formátumban IEU 07-3 sz. melléklet: Energiacélok, előirányzatok, cselekvési terv – excel formátumban

1768

A MÁV Zrt. Értesítője Tevékenység

16. szám

Felelős

1

Energia átvizsgálási feladatok tervezése

2

Energiafelhasználási adatok gyűjtése

3

Kimeneti teljesítményre vonatkozó adatok gyűjtése

4

Elemzés az energia átvizsgálás során

5

Energia átvizsgálás eredményének értékelése

6

Jövőbeni jelentős felhasználások becslése

7

Energiahatékonyság növelési lehetőségek azonosítása

8

Energiahatékonyság növelési lehetőségek értékelése

9

Energiahatékonyság növelési lehetőségek prioritási lista készítés

Közreműködő

Jóváhagyó

Értesítendő

HATÁRIDŐ

10 Energiahatékonyság növelési lehetőségek döntésre előkészítés 11 Energia alapállapot módosítása / meghatározása 12 Energia teljesítménymutatók módosítása / meghatározása 13 Energia-előirányzatok, energiacélok és cselekvési terv meghatározása

Benyújtó felelős személy

Szervezeti egység

Szakág

Benyújtó bemutatása

Benyújtó TIG

Egyéb szükséges ráfordítások

Becsült költség [eFt]

Előkészítettség

Kapcsolódó intézkedés jellege

Becsült hatás

A beavatkozás ismertetése Kapcsolódás az energiacélokhoz

Rövid leírás

Energiahatékonyság növelési lehetőség azonosítása

Megnevezés

1 2 3 4 5 6 7 8 9

Magyarázat: B oszlop: C oszlop: D oszlop:

Az energianövelési lehetőség elnevezése Az energianövelési lehetőség rövid leírása, műszaki paraméterekkel. Max. 10 mondat. Kapcsolódódás az energiacélokhoz: A kapcsolódó, éves energia cselekvési tervben meghatározott cél hivatkozása (cél cselekvési tervben szereplő megnevezésével) E oszlop: Becsült hatás: A javasolt beavatkozás hatásának számszerűsítése (kWh csökkenés), számítással alátámasztva. Ha szükséges, külön xls munkalapon vagy dokumentumban is benyújtható) F oszlop: Kapcsolódó intézkedés jellege: fejlesztés, felújítás, karbantartás G oszlop: Előkészítettség: amennyiben szükséges engedélyeztetés, műszaki tervezés, annak helyzete, becsült időigény H oszlop: Becsült költség: a beavatkozás becsült költsége, az a pénzforrásigény, ami a beavatkozás megvalósításához szükséges I oszlop: Egyéb szükséges ráfordítások: a pénzügyi forrásokon túl minden szükséges egyéb erőforrás felsorolása (pl. humán erőforrás, idő) J-L oszlopok: A benyújtó azonosítása

16. szám


1769

2016. évi Energiacélok és megvalósulásuk

Energiacélok, Kapcsolódás előírányzatok politikához, stratégiához

Beavatkozás elnevezése

Beavatkozás rövid ismertetése

Kapcsolódás az energia Határátvizsgálásidő hoz

Felelős

Elfogadott költség [eFt]

Megvalósulás nyomonkövetése, eredmények

1 2 3 4 5

Magyarázat: B oszlop: Energiacél: Az adott évi átvizsgálást követően meghatározott konkrét célkitűzés ismertetése. Lehetőség szerint számszerűsített indikátorral bemutatásával. C oszlop: Kapcsolódás politikához, stratégiához: A Társaság energiapolitikájához, jogi és egyéb követelményekhez, Társasági utasításokhoz, üzleti stratégiához, stb. való kapcsolódás alátámasztása. Megfelelő szabályhelyi hivatkozással. D oszlop: A beavatkozás rövid elnevezése. E oszlop: Beavatkozás rövid ismertetése kitérve a főbb műszaki paraméterekre, érintett szervezeti egységekre, területi igazgatóságokra. F oszlop: Hivatkozás az előző évi energiaátvizsgálás kapcsolódó eredményeire (pl. jelentős energiafelhasználások, energiateljesítmény növelési lehetőségek listájára) G oszlop: A beavatkozáshoz rendelt határidő. H oszlop: A beavatkozás megvalósulásáért felelős személy megnevezése, munkaköre. I oszlop: Elfogadott költség ezerFt-ban J oszlop: Megvalósulás nyomonkövetése, elért eredmények legkésőbb az éves energia átvizsgálás lezárásáig.

1770


16. szám

3H sz. melléklet IEU 08 Energiagazdálkodás 1. Cél Jelen energiairányítási eljárás célja, hogy a MÁV Zrt. működése során az MSZ EN ISO 50001:2012 szabvány alapján szabályozza az energiagazdálkodással összefüggő feladatokat és intézkedéseket az Irányítási Rendszernek megfelelően. 2. Rövidítések jegyzéke IRM – Irányítás Rendszer Menedzsment IRV –Irányítási Rendszer Vezető KE – Központi Energiagazdálkodás KEV – Központi Energiagazdálkodás Vezető TF – Területi Főenergetikus TIIRK – Pályavasúti Területi Igazgatósági Irányítási Rendszer Koordinátor 3. Felelősség, hatáskör Az energiagazdálkodás rendszerének kialakítása az IRV feladata. Az energiagazdálkodással kapcsolatos felelősségeket és hatásköröket az alábbi táblázat mutatja be.

Feladatok, tevékenységek

Irányítási Rendszer Menedzsment

Pályavasúti Területi Igazgatóság Irányítási Rendszer Koordinátor

Központi Energiagazdálkodás

Központi Energiagazdálkodás Vezető

Területi Főenergetikus

V

V

E

V

V

T, E

É

V

T, E, D

V

É

V

T, E, D

V

V

É

V

V

T, E

V

T, E, D

Irányítási Rendszer Vezető

Energiafelhasználási adatgyűjtési feladatok Központi energia nyilvántartás vezetése Energiateljesítmény jelentős eltérésének kivizsgálása Energia cselekvési terv megvalósulásának nyomonkövetése TIG szakági felelősök tájékoztatása a jelentős energiafelhasználásúnak minősített berendezésekről és folyamatokról Szakmai egyeztetés jelentős energiafelhasználású berendezést, folyamatot érintő beavatkozásról Szakmai egyeztetés harmadik fél által megvalósított fejlesztésekről Mérés

V

É

V

Jelmagyarázat: T – tervez,V – végrehajt, E – ellenőriz, É – értesítést kap, D – dönt 1. sz. táblázat: Az energiagazdálkodási eljárás feladatai, felelősségi körök

4. Az eljárás leírása 4.1. Az Energiagazdálkodás általános elvei A Társaság energiagazdálkodási tevékenységei során felhasználja az energiatervezés (IEU 07 számú eljárás) kimeneteként előállított energia cselekvési tervet és egyéb kimeneti adatokat, energiagazdálkodási tevékenységét

16. szám


1771

jelen eljárásban meghatározott módon és dokumentáltan végzi. Az energiagazdálkodási folyamat kiterjed minden olyan tevékenységére, mely a Társaság energiateljesítményének folyamatos javításához szükséges, illetve az kiterjed azon szervezeti tevékenységekre, melyek hatással lehetnek a Társaság energiateljesítményére. 4.2. Az energiaellátás leírása A Társaság a villamos energiát tenderen kiválasztott kereskedőktől éves elosztói szerződéseken keresztül szerzi be. A hálózat használat szintén éves szerződéseken keresztül valósul meg, melyeket versenyeztetési eljáráson kiválasztott területi elosztói engedélyesekkel kötnek. A távhő szolgáltatás nyújtására az adott területen működő távhő szolgáltató cégekkel szerződik a Társaság. Hasonlóképpen a fa, szén, gázolaj beszállítókat évente versenyeztetik. A PB, illetve tartályos gáz tekintetében több beszállítóval van szerződése a Társaságnak. Megújuló energiaforrást a Társaság jelenleg nem használ. 4.3. Figyelemmel kísérés, mérés, nyilvántartás, elemzés A Társaság biztosítja, hogy havi rendszereséggel figyelemmel kíséri, méri és elemzi a működésének azon jellemzőit, melyek az energiateljesítményét meghatározzák. A Társaság energiairányítással kapcsolatos teendőit a KE és IRM együttesen látja el. Az Energiateljesítmény nyilvántartás tartalmazza a következő elemeket: ◦ Az alapállapot szerint ◦ azonosított jelentős energiafelhasználások ◦ jelentős energiafelhasználásokhoz kapcsolódó változók (energiafogyasztás, kimeneti teljesítmények) ◦ jövőbeni jelentős felhasználások becslése ◦ kapcsolódó ETM-k ◦ Vezetőség által elfogadott cselekvési tervben megjelenő energiahatékonysági intézkedések megvalósulása Az energia teljesítmény adatokat a TF gyűjti pályavasúti területi igazgatósági szinten, amennyiben szükséges a TIIRK bevonásával, akik a kimeneti teljesítmények összegyűjtéséért felelős. Az összegyűjtött adatokat továbbítja a KE részére, amely nyomon követi a havi trendeket gyűjti. Amennyiben a KE jelentős eltérést észlel az energiateljesítményben, kivizsgálja és amennyiben szükséges, az IRV értesítése mellett javaslatot tesz korrekciós intézkedésre. A KE valamint a TIIRK-ok bevonásával az IRM végzi a Társaság Vezetősége által elfogadott energiahatékonysági cselekvési tervben megjelenő feladatok megvalósulásának nyomon követését. A KE a felhasználó területekről beérkező adatok havonkénti és éves összegzése révén felügyeli és ellenőrzi az energiafelhasználást, a szükséges jelentéseket elkészíti és az IRV-nek megküldi. A felhasznált energia fajtákról és mennyiségekről a KE által készített „Energiamérleg” az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) részét képezi, (288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről), melynek elkészítése és beküldése a tárgy évet követő március 31-ig határidős. 4.4. Működés szabályozás és tervezés A Társaság a működés során figyelembe veszi az energiateljesítményének növelésének lehetőségeit és a működés szabályozását a karbantartás, új, módosított és felújított berendezések, rendszerek és folyamatok esetében, amenynyiben azok az alapállapot szerinti jelentős energiafelhasználáshoz kapcsolódnak (ld. G Melléklet: Energiatervezés eljárás 4.3 pont). Az IRM ezért minden energia átvizsgálást követően tájékoztatja a TIG szakági felelősöket jelentős energiafelhasználásúnak minősített berendezésekről és folyamatokról. Az TF bevonásával az TIRK összegyűjti a jelentős energia felhasználású berendezések működtetésért és karbantartásáért, illetve a jelentős energiafelhasználású folyamatokért felelős szervezeti egységek felelősei megnevezését, munkakörét, és elérhetőségeit. Az egyes jelentős energiafelhasználású berendezést, folyamatot érintő beavatkozás esetén a beavatkozást igénylő szakági felelős egyeztet a TF-sal. A TF, amennyiben szükséges, egyeztet a tervezett beavatkozásról a KE-sal, illetve az további szakértőket is bevonhat a vizsgálatba. A beavatkozással kapcsolatos energetikai célú javaslatait

1772


16. szám

a TF egyezteti az adott jelentős energiafelhasználású berendezések működtetésért és karbantartásáért, illetve a jelentős energiafelhasználású folyamatokért felelős szervezeti egységek felelőseivel, mely egyeztetés eredményéről egyidejűleg értesíti a KEV-t és a IRV-t. A jelentős energiafelhasználású berendezést, folyamatot érintő beavatkozás lezárását követően a KE megvizsgálja és dokumentálja az energiateljesítményt érintő tevékenységet és annak várható eredményét. A harmadik fél által megvalósított fejlesztések (pl. NIF) során a projektbe bevont Műszaki lebonyolítás a tervek egyeztetése során bevonja a KE szakértőit a tervezés azon fázisába, amikor energiahatékonysági szempontok észszerű módon érvényesíthetők. A jelentős energiafelhasználású berendezést, folyamatot érintő fejlesztési projekt lezárását követően a KE megvizsgálja és dokumentálja az energiateljesítményt érintő tevékenységet és annak várható eredményét. 4.5. Mérés Az energia felhasználást mérő eszközök, fogyasztásmérők nyilvántartása a MÁV Zrt-nél többféle módon valósul meg. A villamosenergia, földgáz, és távhő elszámolási főmérők a szolgáltatók, elosztói engedélyesek tulajdonát képezik, ezért nyilvántartásuk, karbantartásuk az ő feladatuk. Gyáriszám, és csatlakozási pont megnevezése szerint a Társaság IKSZR (Integrált Közüzemi Számlakezelő Rendszer) rendszerében azonban ezen főmérők is rögzítve vannak, mint ahogyan az idegen felek és csoporttagok részére történő továbbadott energia mérésére, illetve a Társaság szervezetei közötti belső felosztás megvalósítására szolgáló almérők is. Az almérők lehetnek hitelesített, elszámolási mérők, és költségosztók. Az almérők tulajdonosukat tekintve lehetnek a MÁV Zrt. állagában, az idegen felek tulajdonában, illetve szolgáltatói tulajdonban is. Nyilvántartásukról és karbantartásukról a tulajdonos gondoskodik. A MÁV Zrt. tulajdonában lévő mérők esetében az állagban tartó szervezet éves karbantartási terv keretében határozza meg a mérők ellenőrzését, és cseréjét (ld. IEU 06 IEU 06 Mérő és megfigyelő-berendezések kezelése c. eljárás). A villamos energia, földgáz és hőmennyiség fogyasztásmérők folyamatosan üzemelnek, a leolvasásuk gyakoriságát a KE határozza meg. Az ETM-ek nyomonkövetésére, a mérési, számítási, műszaki becslési lehetőségek figyelembe vételével a KE energiamérési tervet állít össze, mely tartalmazza: • a mért mennyiség megnevezését • a mérési pontokat • a mérési pontokon mérési módszertant • a mérés gyakoriságát • a mérésért (leolvasásért) felelőst megnevezését • az adatszolgáltatásért felelős megnevezését • a dokumentálás módját A mérési tervet a szervezetben, a folyamatokban, a berendezésekben történő jelentős energiafelhasználásokat érintő változások esetén a KE és az IRM együttesen felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja. 4.6. Felkészültség, képzés, tudatosság A vonatkozó szabályozást az Irányítási Kézikönyv 4.5.2 fejezete tartalmazza. 4.7. Kommunikáció A vonatkozó szabályozást az Irányítási Kézikönyv 4.5.3 fejezete tartalmazza. 4.8. Dokumentáció Az energiafelhasználás figyelemmel kísérésének, mérésnek és nyilvántartásnak a dokumentálása az A jelű Mellékletben található Dokumentumok és feljegyzések készítése és kezelése c. eljárás alapján zajlik. 4.9. Beszerzés A vonatkozó szabályozást az Energiányítási Kézikönyv 4.5.7 fejezete tartalmazza. 4.10. Belső audit A vonatkozó szabályozást a D jelű Mellékletben található Belső audit c. eljárás tartalmazza.

16. szám


1773

5. Kapcsolódó dokumentumok: Energiairányítási kézikönyv Energiairányitási rendszerek. Követelmények és alkalmazási útmutató (MSZ EN ISO 50001:2012) IEU 07 Energiatervezés c. eljárás 6. Mellékletek, iratminták IEU 08-1 sz. melléklet: Energiateljesítmény nyilvántartás IEU 08-2 sz. melléklet: Energiateljesítmény eltérési jegyzőkönyv és intézkedési terv IEU 08-3 sz. melléklet: Tervezési energetikai egyeztetés jegyzőkönyve IEU 08-4 sz. melléklet: Beavatkozást követő értékelés feljegyzés IEU 08-5 sz. melléklet: Energiamérési terv IEU 08-1 sz. melléklet

Számított érték

Leolvasás/ rögzítés időpontja Energiafogyasztás mértéke (leolvasott, száma alapjánr ögzített) Vonatkoztatási adat (leolvasott, beszámoló alapjánr ögzített)

Felelős személy neve

Bázisérték

Mutatószám alap adatforrásai

Vonatkozási idő/ egység

Mutatószám mértékegysége

Számítási algoritmus (képlet) vagy leírás

Mutatószám megnevezése

Mutatószám típusa

Sorszám

ENERGIATELJESÍTMÉNY NYILVÁNTARTÁS

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Energiaeltérési jegyzőkönyv Az energiaeltérési jegyzőkönyv és intézkedési terv célja, hogy elősegítse a működés során vagy bármely felülvizsgálat során megállapított energiateljesítmények eltérésének és az eltérések helyesbítésére megállapított intézkedések dokumentálását. A jegyzőkönyvet a megállapított eltérés kivizsgálását követően szükséges kitölteni.

1774


16. szám


ETM

LEFOLYTATOTT VIZSGÁLAT BEMUTATÁSA

MEGÁLLAPÍ-TOTT ELTÉRÉS, [MÉRTÉKEGYSÉG, %]

ELTÉRÉS KIVIZSGÁLÁ-SÁRA ALKALMAZOTT MÓDSZER RÖVID LEÍRÁSA

ELTÉRÉS MEGÁLLAPÍTOTT OKA

HELYESBÍTŐ INTÉZKEDÉS SZÜKSÉGES / NEM SZÜKSÉGES

HELYESBÍTŐ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

Magyarázat: ETM: az érintett ETM megnevezése Lefolytatott vizsgálat bemutatása: Azon vizsgálat, szemle, helyszín bejárás, adatrögzítés, stb. rövid bemutatása (jellege, ki végezte, dátum, stb.), melynek során az eltérést észlelték Megállapított eltérés jellegének, mértékének bemutatása, az eltérés számszerűsítésével [mértékegység és % is] Eltérés kivizsgálására alkalmazott módszer rövid leírása: Azon vizsgálat, vizsgálati módszer leírása, mely az eltérés okának kivizsgálására lefolyatásra került (pl. mérés, interjúk, számítások elvégzése, műszaki elemzés, benchmarkok alkalmazása) Eltérés megállapított oka: a lefolytatott vizsgálat eredményeként megállapított okok bemutatása Helyesbítő intézkedés szükséges / nem szükséges: megfelelő beírandó Helyesbítő intézkedés leírása: az eltérés korrigálására alkalmazni tervezett helyesbítő intézkedés rövid bemutatása. IEU 08-3 sz. melléklet Tervezési energetikai egyeztetés jegyzőkönyve Dátum:

év. hó nap.

Kinek:

Címzett neve

Kitől:

Készítő neve

Jelenlévők: Jelenlévő 1 név, pozíció, email, telefon Jelenlévő 2 név, pozíció, email, telefon Tárgy:

Tervezési energetikai egyeztetés jegyzőkönyve

Megbeszélés összefoglalása: Megállapodások összefoglalása: Megállapodott feladatok:

Feladat száma

Felelős neve, pozíciója, email

Feladat leírása

Határidő

16. szám


1775

Beavatkozást követő értékelés feljegyzés


A beavatkozást követő értékelésről szóló feljegyzés célja, hogy elősegítse a működés során vagy bármely felülvizsgálat során megállapított energiateljesítmények eltérésének és az eltérések helyesbítésére megállapított beavatkozások lezárását követő értékelés dokumentálását. Érintett ETM Megállapított eltérés, mértékegység, % Szükséges beavatkozás előzménye Energiateljesítményt érintő elvégzett beavatkozás Eredmény Eredmény értékelése Eredmény szükséges felülvizsgálatának tervezett időpontja Eredmény szükséges felülvizsgálatának tervezett menete Érintett ETM: az ETM megnevezése Megállapított eltérés: az IEU 08-2 sz. mellékletben megállapított eltérés mértéke megjelölve a mértékegységet, %-ot. Szükséges beavatkozás előzménye: a IEU 08-2 sz. mellékletben megállapított Helyesbítő intézkedés rövid leírása. Energiateljesítményt érintő elvégzett beavatkozás: Az elvégzett beavatkozás rövid leírása a beavatkozásra jellemző főbb adatok felsorolásával (pl. műszaki, technológiai változtatás, szervezeti változtatás, megváltoztatott folyamatok, beszerzett gépek, alkatrészek, csere, stb.). Eredmény: a beavatkozás hatására elért eredmény rövid leírása. Eredmény értékelése: az eredmény értékelése, ETM-re gyakorolt hatása (pl. mértéke megjelölve a változást mértékegységgek, %-kal). Eredmény szükséges felülvizsgálatának tervezett időpontja: következő szükséges felülvizsgálat időpontja, amenynyiben az a hatások értékeléséhez szükséges. Eredmény szükséges felülvizsgálatának tervezett menete: a következő felülvizsgálat jellege (pl. mérés, megfigyelés), a felülvizsgálat menete, lépései. IEU 08-5 sz. melléklet ENERGIAMÉRÉSI TERV

Energiahordozó

Telephely

Mérőműszer (azonosító, kalibrált/ hitelesített)

Leolvasásért felelős

Leolvasás gyakorisága

Nyilvántartás, adatbázis

1776


42/2016. (IX. 23. MÁV ÉRT. 16.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MÁV ZRT. ELKÜLÖNÍTENDŐ TEVÉKENYSÉGEIHEZ TARTOZÓ SZOLGÁLTATÁSOK ÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATÁRÓL C. UTASÍTÁS 3. SZ. MÓDOSÍTÁSÁRÓL (EGYSÉGES SZERKEZET) 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Meghatározni a számviteli elkülönítési szabályzatban előírt módon a számviteli nyilvántartásban elkülönítetten kimutatott és elszámolt – a vasúti törvény szerinti elkülönítendő – tevékenységekhez tartozó szolgáltatások önköltségszámításának információ bázisát, módszerét és folyamatát. Az önköltség-számítási szabályzat előírásai alapján a kalkulációs egységek kódolása és a teljesítményi adatokkal való összefüggései, a tevékenységi kalkulációs sémák számlarend szerinti tartalma és a vetítési alapok hozzárendelése a Cognos informatikai rendszer önköltségszámítási moduljában kerül meghatározásra és leképezésre. 2.0 HATÁLY-ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya a MÁV Zrt. valamennyi szervezetére kiterjed. 2.2 Az utasítás kidolgozása és karbantartása Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Kontrolling Igazgatóság vezetője felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Kalkuláció tárgya A kalkuláció tárgya a főkönyvekben elszámolt elkülönített tevékenységekhez tartozó valamennyi szolgáltatás függetlenül attól, hogy azt a MÁV Zrt. külső vagy belső megrendelő részére végzi. Ez a pont a számvitelileg elkülönített tevékenységekhez tartozó szolgáltatások főbb csoportjait írja elő. Külső fél: MÁV Zrt-vel szerződéses kapcsolatban álló gazdálkodó társaság Belső szolgáltatások: a MÁV Zrt. szervezeti egységei egymás részére nyújtott szolgáltatásai. 3.1.1 Vasúti pályahálózat működtetése A Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtetésén belül elkülönítetten kerülnek kimutatásra az alábbi szolgáltatáscsoportok: a) A vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtott szolgáltatások a hatá-

16. szám

lyos vasúti törvény és az azzal összhangban lévő Hálózati Üzletszabályzatban (továbbiakban HÜSZ) előírt tartalommal. A nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózathozzáférési szolgáltatások felsorolását és a főkönyvben az elkülönítési csoportokhoz való tartozását a 4.2.1.a) pont tartalmazza. b) Egyéb pályaműködtetés szolgáltatásai b1) A vasúti pályahálózathoz való nem nyílt hozzáférés keretében • Keskeny nyomközű térségi vasúti pályahasználat az NKH által meghatározott térségi vasúti pályaszakaszok esetében idegen felek részére és a társaságon belül. • Saját célú, csatlakozó és összekötő pályahasználat idegen fél részére • degen fél részére nyújtott üzemi vágány használat b2) A vasúti pályahálózat működtetés egyéb szolgáltatásai idegen fél részére • Vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges tevékenységek • Vasúti pályahálózat működtetését végző erőforrások szabad kapacitásának értékesítése • A vasúti pályahálózat működtetést igénybevevők részére végzett egyéb szolgáltatások • A vasúti pályaműködtetést szolgáló földterületek és a rajta lévő ingatlanok hasznosítása c) Pályaműködtetés belső szolgáltatásai d) Pályavasúti Társasági irányítás 3.1.2.

Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás

A Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben elkülönített nem közszolgáltatási vasúti személyszállítási tevékenység. (ESN) 3.1.3. Tevékenységek a Központi főkönyvben a.)

Központi irányítás: Vállalatcsoportirányítás (EKP) Társaság irányítás (EKI) b.) Egyéb központi tevékenységek (EKE) c.) Maradó tevékenység (work out) (EKW) 3.2 Kalkulációs egység A kalkuláció tárgyán – az egyes szolgáltatásokon – belül a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetés pályahálózat-hozzáférési szolgáltatásai (3.1.1. a) pont) esetében a HÜSZ, a többi elkülönítendő tevékenység esetében a gazdálkodás igénye, valamint a teljesítményi és a költség-elszámolási rendszerek lehetősé-

16. szám


gei együttesen határozzák meg a kalkulációs egységet. A kalkulációs egységnek minősülő szolgáltatások részletes felsorolását a főkönyvekre vonatkozó önköltségszámítási fejezetek (4.2.3. - 4.3.1-4.4.2 pontok) határozzák meg. 3.3 Kalkulációs séma Az eltérő kalkulációs egységek és kalkulációs szintek miatt a kalkulációs séma főkönyvenként kerül kidolgozásra. A kalkulációs séma meghatározza az adott főkönyv kalkulációs egységeire vonatkozóan › a kalkulációs tételeket, azaz a közvetlen, és a vetítési mutató alapján osztott közvetlen valamint az általános (közvetett) költségek kalkulációs szintjeinek tartalmát, gyűjtésének módszerét, › a vetítési mutató alapján osztott közvetlen és az általános költségek kalkulációs egységre történő felosztásának vetítési mutatóit, a felosztás vetítési mutatóját meghatározó adatok gyűjtésének módját, a felosztás gyakoriságát. 3.4 Kalkulációs szint A főkönyvben elszámolt költségeknek és bevételeknek az UIC 374.sz. döntvénye alapján a vasúti szállítási tevékenységre vonatkozó fedezeti szintek szerint csoportosított elemeit tartalmazza: 0. szint: A főkönyvben az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire közvetlenül elszámolt költségek A pályaműködtetési önköltségszámítás szerint - a Díjképzési Módszertannal (továbbiakban DM) összhangban - közvetlen költségnek minősül a tevékenységre közvetlenül könyvelt költségeken túl az allokált tevékenységi kód alapján • szolgáltatást végző munkavállalókhoz kapcsolódó kieső időre elszámolt személyi jellegű költsége • termelésirányítás költsége • pályaműködtetési tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó belső szolgáltatások költsége (ingatlankezelés) 1. szint: A főkönyvben az elkülönítendő tevékenységek azon költségei, melyek az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire teljesítményi mutatók vagy közvetlen költségek (0. szint) arányában kerülnek megosztásra A pályaműködtetési önköltségszámítás a DM-mel összhangban teljesítménymutatók arányában felosztott közvetlen költségnek minősül a tevékenység-

1777

re könyvelt költségeken túl az allokált tevékenységi kód alapján: • szolgáltatást végző munkavállalókhoz kapcsolódó kieső időre elszámolt személyi jellegű költsége • termelésirányítás költsége • pályaműködtetési tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó belső szolgáltatások költsége (ingatlankezelés) 2. szint: A főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt általános költség és ráfordítás, mely tartalmazza • az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt pályaműködtetési irányítási költségét, • az egyéb és pénzügyi ráfordításokat; • az elkülönítendő tevékenységek által igénybevett belső általános szolgáltatások költségét; valamint • a társasági irányítás elkülönítendő tevékenységre osztott költségét. 3. szint: A főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt bevétel, mely tartalmazza az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire elszámolt árbevételt, valamint az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire osztott egyéb és pénzügyi bevételeket. 3.5 Eredmény-kimutatás főkönyvi számlái A költségek, ráfordítások és bevételek a főkönyveken belül: • főkönyv • könyvelő egység • főkönyvi számlák (5., 8. és 9. számlaosztály) • főkönyvi szervezetek • tevékenységi sorok (X. számlaosztály) • pályaszakaszok • társasági kód kombinációjára kerülnek elszámolásra. A főkönyvi számlák a MÁV Zrt. számlarendje 5., 8. és 9. számlaosztályában meghatározott főkönyvi szegmens értékkészlete. Tartalmát a számlaosztályok magyarázatai írják elő. Átterhelt költség (591 és 593 főkönyvi számlák) A szervezetek között (főkönyvek között, illetve a főkönyveken belül) végzett belső szolgáltatás közvetlen költségen történő elszámolása a szolgáltatást nyújtó szervezet esetében közvetlen belső bevételként, a szolgáltatást igénybevevő szervezet esetében közvetlen belső költségként történik.

1778


Áttételezett költség (592 főkönyvi számla) A szervezeten belül a szervezet által végzett termeléshez gyűjtött áttételezendő általános költségek (00010499 tevékenységi sor) teljesítmény adatok (naturáliák) alapján havonta a közvetlen és egyéb általános költségekre (0500-9999) kerülnek áttételezésre. A teljesítményi adatokat a szervezet bizonylat alapján havonta számolja el az áttételezést igénybevevő tevékenységi sorokra. Az áttételezett költség a Sztv. 51. § (1) c) bekezdése szerinti megfelelő mutatók, jellemzők segítségével az adott projektre elszámolható közvetlen önköltségbe tartozó költségeket tartalmazza. Az áttételezés azt jelenti, hogy a munkát végző szervezet azon költségeit, amelyek az adott projekt létrehozásával bizonyíthatóan szoros kapcsolatban álltak, de több projekt között és/vagy a szervezet által végzett más tevékenységek között megosztandók, vagy más ok miatt közvetlenül a projektre nem utalványozhatók, havonta elkülönítetten mutatjuk ki áttételezendő tevékenységi sorokon költség nemenkénti bontásban (áttételezendő költség). Az áttételezendő költséget hónap végén naturális mutatók (pl.: munkaóra, jármű km…) alapján osztjuk rá az egyes projektekre és a többi tevékenységre. A MÁV Zrt.-nél a káreseményekhez kapcsolódó költségek elszámolása a beruházásokhoz hasonlóan projekteken történik és a követlenített költségek áttételezésre kerülnek. Belső bizonylati elszámolások költsége (594 főkönyvi számla), bevétele (595 főkönyvi számla) A belső teljesítmények elszámolása közvetlenül tevékenységre, számviteli bizonylattal főkönyvre történő utalványozással történik a 8/2015. (II. 20. MÁV Ért. 3.) EVIG sz. utasítás „A számviteli bizonylatok kezelési szabályairól” című utasításban meghatározott módon Belső Bizonylati Elszámolás (BBE) alkalmazásával 3.6. Tevékenységi sor A MÁV Zrt. számlarendje X. számlaosztályában meghatározott tevékenység szegmens értékkészlete, melynek tartalmát az X. számlaosztály magyarázata írja elő. A tevékenységi sor X. számlaosztály magyarázatában meghatározott tartalma alapján keresztösszefüggés van a tevékenységi sor mellett alkalmazható • 5, 812-813, 91-94 és 04 főkönyvi számlák, • pályaszakaszok, és • munkaszámok (GIR Projekt Modul) között. A keresztösszefüggést a X. számlaosztály magyarázata szabályozza, meghatározva:

16. szám

• t•

• •

az adott tevékenységi sor és adott főkönyvi számla csoport egymáshoz tartozását, a költség áttételezéshez szükséges teljesítményi adatok (04 főkönyvi számla) esetében az áttételezendő tevékenységi sor és a 04-es főkönyvi számla szerinti teljesítményi adat (mint az áttételezés vetítési alapja) egymáshoz tartozását, az adott tevékenységi sor és adott pályaszakasz tartomány egymáshoz tartozását, az adott tevékenységi sor mellett munkaszám szintű részletezés előírását a költségek további alábontására a GIR Projekt Modul alkalmazásával.

Általános költség (a vállalatcsoportot irányító szervezetnél vállalatcsoport irányítás, a társaság egészét irányító szervezeteknél társasági irányítás) az • az értékesítés és forgalmazás költsége (1500-1999 tev. sorok) • az igazgatási költség és egyéb általános költség (0001-1499 tev. sorok) • az irányítási és igazgatási tevékenységekhez igénybe vett belső szolgáltatás költsége, • a társaságirányítás és vállalatcsoport irányítás belső költsége (7149 tev. sor), – Pályavasúti Társasági irányítás belső költsége és belső bevétele (7150 tev. sor), Létszám: a Társaság létszáma a Pályavasút, a Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás, valamint a Központ főkönyvi szervezetekhez van hozzárendelve. A létszámot (közfoglalkoztatott létszámmal kiegészített éves átlagos statisztikai állományi létszám) a főkönyvekhez tartozó szervezetek létszáma alapján az elkülönítendő tevékenységekre az alábbi bontásban mutatjuk be: • Vasúti pályahálózat működtetés létszáma = a Pályavasúti főkönyv szervezeteinek létszáma • Személyszállítás létszáma = a Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás főkönyv szervezeteinek létszáma • Egyéb tevékenység létszáma = a Központ főkönyv szervezeteinek létszáma A MÁV- csoport létszám megállapítása során a MÁV Zrt. konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatai és a MÁV Zrt. közfoglalkoztatotti létszámmal kiegészített éves átlagos statisztikai állományi létszámát vesszük figyelembe.

16. szám


1779

Technikai tevékenységi sorokat az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt költségekhez, ráfordításokhoz és bevételekhez alkalmazzuk. A számviteli elkülönítési szabályzatban előírt módon az elkülönítendő központi szervezetek tevékenységeire elszámolt költségek, ráfordítások és bevételek a 3.1. pontban leírt módon tevékenységekhez rendelt, EKP, EKI, EKW és EKE kóddal kerülnek elkülönítésre.

A B

3.7. Pályaszakasz A MÁV Zrt. számlarendjében meghatározott pályaszakasz szegmens értékkészlete, melynek tartalmát az X. számlaosztály magyarázata írja elő.

3.11. Vontatási nem

A vasúti pálya helyhez kötött létesítményeinek földrajzi elhelyezkedését jelölő statisztikai szakasz, mely lehet nyíltvonalon vagy állomáson lévő pályaszakasz. Az állomáson lévő pályaszakasz száma megegyezik az állomás szolgálati hely kódszámának első négy számjegyével. 3.8. Vonalkategória A HÜSZ az egyes nyíltvonali pályaszakaszok minőségi színvonalának (pályainfrastruktúra minőségi kritériumainak) különbözősége miatt három vonalkategóriát különböztet meg → egyrészt a személyszállítás, → másrészt az árufuvarozás vonatkozásában: • I. kategóriájú vonalak, • II. kategóriájú vonalak, • III. kategóriájú vonalak. Az egyes nyíltvonali pályaszakaszok kategorizálásának minőségi paramétereit a HÜSZ tartalmazza. 3.9. Állomási kategória A HÜSZ az egyes állomások műszaki színvonalának (pályainfrastruktúra minőségi kritériumainak) különbözősége miatt személyszállítás esetében négy, az árufuvarozás esetében három állomáskategóriát különböztet meg: – személyszállítás esetében az állomásokat és a megállóhelyeket I., II., III., és IV.; – árufuvarozás esetében az állomásokat, rendező pályaudvarokat, rakodóhelyeket I., II., és III. kategóriába soroljuk. 3.10. Vonatnem, vonatszám, valamint vonatkategória A hatályos menetrendi utasítás végrehajtási utasítása írja elő a vonatnemek és a vonatnemekhez sorolt vonatszámok értékeit, továbbá a HÜSZ szerinti vonatkategóriák hozzárendelését. A HÜSZ szabályozza a vonatkategóriákat (HÜSZ 4.32. melléklete):

C D E F

Távolsági személyszállító vonat Helyi (pl. elővárosi, regionális) személyszállító vonat Szerelvényvonat, motorvonati próbavonat, személykocsi próbavonat Tehervonat, teherkocsi próbavonat Vasútvállalati mozdony-, személyzeti-, mozdonypróba- és vizsgavonat Üzemi vonat

A vontatási nem a • villamos és • nem villamos vontatás elkülönítését szolgálja a nyílt hozzáférés keretében nyújtott pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások költségének meghatározása során. 3.12. Teljesítményi mutatók A Pályahasználati szolgáltatások teljesítménymérő és elszámoló rendszeréből (továbbiakban: PASS2) kinyerhető adatok: ▪ menetrendi teljesítményi mutatók: • közlekedett tehervonat db, • közlekedett személyvonat db, • közlekedett mozdonyvonat db, • közlekedett üzemi vonat db; teljesítményi mutatók vonatszám, vonatnem és állomási pályaszakasz bontásban. A menetrend hatályos végrehajtási utasítása írja elő a menetrendi teljesítményi mutatók értékei gyűjtésének módját. Ezek: ▪ állomási adatok: • megállt, áthaladt, fordult személyvonat db • indult, áthaladt, érkezett tehervonat db, • kiszolgált, valamint ki/besorozott teherkocsi db; teljesítményi mutatók vonatnem és állomási pályaszakasz bontásban. ▪ vonatközlekedési adatok: • vonatkilométer (vkm) • bruttó tonnakilométer (btkm) teljesítményi mutatók vonatnem, vontatási nem és pályaszakasz bontásban. Vágányút használat darabszáma: Állomási hozzáférési jellegű szolgáltatás igénybevétele esetén az adott szolgáltatáshoz kapcsolódóan a vonat számára beállított és igénybe vett vágányutak darabszáma.

1780


(Vágányút az a vágányrész, amelyen: • érkező vonat a vonat által érintett első bejárati váltótól a megállás helyéig, • áthaladó vonat a teljes áthaladásig (az első bejárati váltótól az utolsó kijárati váltóig), • induló vonat az indulás helyétől a vonat által érintett utolsó kijárati váltó elhagyásáig haladni fog; • tolatás közben az a vágányrész, amelyen a tolatás történik.) 3.13. Projektek költségelszámolásának alapelvei A MÁV Zrt. által kiemelten kezelt projekteknek a költségei a GIR projektmoduljában kerülnek elkülönítésre, a projektmodulban meghatározott struktúra szerint (beruházás, karbantartás, hiba és zavarelhárítás, kár, szervezés stb.). A kiemelt projektekhez kapcsolódóan közvetlenül kerül elszámolásra: • A projekten dolgozó főállású munkavállalók munkaórája és bérköltsége valamint járulékai az IHIR (Integrált Humán Irányítási Rendszer) rendszeren keresztül, a havi munkaidő elszámoló lap alapján. A dolgozónkénti havi időelszámolás projekt feladat mélységig kerül elvégezésre, kizárva a dolgozók által több projektben való részvétel esetén a havi munkaidő túllépés eshetőségét. A költség áttételezéshez és az általános költségek felosztásához szükséges munkaórát a bérszámfejtési rendszer interfész útján adja át a GIR főkönyvi és projekt rendszerének. A Projekt rendszerben kerül gyűjtésre a projektre fordított tényleges munkaóra. • A közvetlen anyagfelhasználás költsége a Basware rendszerben igényelt és bevételezett készlet felhasználás alapján történik, a havi aktuális elszámoló áron GIR-en keresztül. A felhasznált anyagra jutó anyagár különbözet az eredeti tranzakciók alapján kerül elszámolásra. • Harmadik féltől megrendelt, a projekttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, a számviteli törvény szerinti igénybe vett szolgáltatások számlázott költségeinek elszámolása: a projekthez közvetlenül kapcsolódó számlázott költségek a számla közvetlen kontírozásával kerülnek a projekt feladatra. • Naturális mennyiségek alapján áttételezett költségek A termeléshez gyűjtött áttételezendő általános költségek (0001-0499 tevékenységek) egyes tevékenysé-

16. szám

gi soron (vagy tevékenységi sorok tartományán) elszámolt költségei naturális mutató alapján áttételezésre kerülnek a közvetlen vagy általános költségek elszámolására szolgáló tevékenységi sorok költségei közé, az interfészen keresztül átadott a projektre fordított: • munkaóra az IHIR-ből, • a közúti járművek útnyilvántartó lapon vezetett felosztott km a VERDA rendszerből, • jármű műszakóra. A tevékenységi sorok esetében alkalmazandó naturális mutatókat a X. számlaosztály magyarázata írja elő. Az általános elszámolási szabálytól eltérő, egyes kiemelt projektekhez kapcsolódó költségek elszámolásának speciális lehetőségét külön utasítás szabályozza. 3.14. Gazdálkodásirányítási Információs Rendszer (GIR) A GIR a MÁV Zrt. integrált pénzügyi tranzakció rendszere, amely a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokat tartalmazza • a MÁV Zrt. kezelésében álló tárgyi eszközökről (építmények, gépek, berendezések, járművek), • a munkafolyamatok során beszerzett és felhasznált anyagokról és szolgáltatásokról, • a beruházások, karbantartások és egyéb munkaszám szerint elkülönítendő projektekről, • a MÁV Zrt. kötelezettségeiről és kinnlevőségeiről, • az egyéb eszközökről és forrásaikról, • az ezekhez kapcsolódó pénzügyi műveletekről, valamint • a felmerült költségekről és a megszerzett bevételekről A GIR standard modulokból áll. Külső rendszerként csatlakoznak a GIR rendszerhez a Bérszámfejtési rendszer (IHIR), menetjegy feldolgozási (állomási főszámadási) rendszer. A számviteli elszámolás GIR-ben történő végrehajtását a többször módosított hatályos GIR utasítás írja elő. 3.15. COGNOS rendszer A Cognos egy komplex, pénzügyi tervező és kontrolling, valamint vezetői jelentéskészítő eszköz. A vállalati szintű tervezés mellett, elsősorban a cégtulajdonosok és a felső vezetés számára szolgáltat átfogó információt többek között a vállalat helyzetéről, a vállalati folyamatok hatásairól, a működés hatékonyságáról, illet-

16. szám


1781

ve az eredményességről a terv és a tény adatok alapján egyaránt, valamint ebben a rendszerben történik az önköltségszámítás is.

számolt elkülönítendő tevékenységekhez tartozó szolgáltatások kalkulációs egységeire vonatkozik, a kalkulációs egységekre elszámolt valamenynyi költségének, ráfordításának és bevételének meg kell egyeznie az elkülönítendő tevékenység (azaz a főkönyv) elszámolt adataival. E kalkulációs egységek külső féltől igénybe vett szolgáltatások, belső tevékenységek, vagy külső és belső fél részére egyaránt végzett tevékenységek lehetnek.

3.16. MTR-IGM: MÁV Térinformatikai Rendszer – Ingatlangazdálkodási Modul, ahol az objektumszintű ingatlan eszköznyilvántartás műszaki adatai mellett, a GIR-ből származó gazdasági adatok is megjelennek. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Az önköltségszámítás célja, elvei, tartalma 4.1.1 Az önköltségszámítás célja Az önköltségszámítás célja az elkülönítendő vasúti tevékenységekhez tartozó szolgáltatások (kalkuláció tárgya) érdekében felmerült költségek átláthatóságának biztosítása, a költségek és bevételek egybevetése révén e szolgáltatások eredményességének vizsgálata, az árképzés és a belső díjak felülvizsgálata; továbbá a nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások esetében a Díjképzési Módszertanban (továbbiakban DM) előírt elvek szerint tényleges önköltség meghatározása. 4.1.2 Az önköltségszámítás alapelvei A MÁV Zrt. számviteli elkülönítési szabályzata meghatározza: • valamennyi, MÁV Zrt. által végzett külső és belső szolgáltatásnak az elkülönítendő tevékenységekhez való hozzárendelését, •az elkülönítendő tevékenységekhez közvetlenül, illetve megosztással hozzárendelhető költségek, ráfordítások és bevételek körét, • a megosztással történő hozzárendelés esetén a megosztás vetítési alapját, • a közvetlenül hozzárendelt illetve megosztott költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítendő tevékenységre történő elszámolásának módját, • a MÁV Zrt. elkülönítendő tevékenységei közötti belső elszámolás módját, a belső elszámolás miatti halmozódás kiszűrését MÁV Zrt. szinten, • a tevékenységi eredménykimutatások összeállításának módját. Az önköltségszámítás alapelvei a számviteli elkülönítési szabályzat előírásai alapján: a.)

A főkönyvek adatai alapján végzett önköltségszámítás a főkönyvekben el-

A Pályavasúti főkönyvben a pályavasúti társasági irányítás esetében → EPH1 Humánerőforrás társasági irányítás → EPH2 Biztonsági társasági irányítás → EPH3 Infokommunikációs társasági irányítás A térségi személyszállítási főkönyvben • nem közszolgáltatási személyszállítás (ESN) A Központi főkönyvben → Vállalatcsoport irányítás (EKP) → Társaság- és csoportirányítás (EKI) → Központi egyéb tevékenységek (EKE) → Maradó tevékenység (workout) (EKW) kódokkal is biztosítani kell az önköltségszámítás és a főkönyvben elkülönített adatok egyezőségét. b.) A főkönyvben elkülönítendő tevékenységre elszámolt, az elkülönítendő tevékenység kalkulációs egységei között megosztandó költségek (1-3. szintek egyes kalkulációs szintjei) esetében: › az elkülönítendő vasúti szolgáltatások részletes kalkulációs egységei közötti megosztásnál döntően vasúti teljesítményi mutatót, › az egyéb tevékenységek részletes kalkulációs egységei közötti megosztásnál az elkülönítési szabályzatban leírt vetítési alapokat kell alkalmazni. c.)

A szolgáltatások külső fél és belső szervezet által végzett tevékenység részére történő végzése esetében a kalkulációt a szolgáltatásra kell elvégezni

1782


oly módon, hogy a szolgáltatás külső árbevétele és belső bevétele megállapítható legyen.

C D

4.1.3. Az önköltségszámítás tartalma

E

Jelen szabályzat a főkönyvek elkülönített tevékenységeihez tartozó kalkulációs egységek összességére főkönyvenként elkülönített szabályozást tartalmaz. Jelen szabályzat az önköltségszámítás célja, követelményei alapján az elszámolás alábbi területeit szabályozza: • A főkönyvi szervezetek által végzett elkülönített tevékenységekhez tartozó a) kalkulációs egységek, b) kalkulációs séma

F

◦ A B C D E F

4.2 Pályavasúti főkönyvben elszámolt vasúti pályahálózat működtetés szolgáltatásainak (továbbiakban: Pályavasút) önköltségszámítása

◦ A B

4.2.1. Pályahálózat működtetés kalkulációs egységei A pályahálózat működtetés kalkulációs egységei a vasúti pályahálózat működtetés szolgáltatásonkénti részletezését jelentik; a nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások esetében a vasúti törvény 2. sz. mellékletében, a HÜSZ-ben és az DM-ben előírtakkal összhangban az alábbi bontásban:

C D E

4.2.1. a) Nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózat-hozzáférés kalkulációs egységei

› Menetvonal biztosítás A Távolsági személyszállító vonat menetvonal biztosítása B Helyi (pl. elővárosi, regionális) személyszállító vonat menetvonal biztosítása

Szerelvényvonat, motorvonati próbavonat, személykocsi próbavonat menetvonal biztosítása Tehervonat, teherkocsi próbavonat menetvonal biztosítása Vasútvállalati mozdony-, személyzeti-, mozdonypróba- es vizsgavonat menetvonal biztosítása Üzemi vonat menetvonal biztosítása

› Közlekedtetés

meghatározásának elveit, főkönyvenként elkülönítve. • A kalkuláció bizonylatait, a kalkuláció és a főkönyvi könyvelés adatai egyeztetésének módját és gyakoriságát. • A kalkuláció készítésének gyakoriságát, a kalkuláció időpontját és mélységét. • A kalkuláció adatai hasznosításának módját. • Az adatszolgáltatásért illetve a kalkuláció készítéséért felelős személyek kijelölését.

A szolgáltatásokat a HÜSZ-ben előírt tartalommal: idegen fél részére külső bevételért (árbevétel) végzi a Pályavasút. • Alapszolgáltatások

16. szám

F •

Közlekedtetés vonatkm arányos rész Távolsági személyszállító vonat közlekedtetése Helyi (pl. elővárosi, regionális) személyszállító vonat közlekedtetése Szerelvényvonat, motorvonati próbavonat, személykocsi próbavonat közlekedtetése Tehervonat, teherkocsi próbavonat közlekedtetése Vasútvállalati mozdony-, személyzeti-, mozdonypróba- es vizsgavonat Üzemi vonat közlekedtetése Közlekedtetés bru ó-tonnakm arányos rész Távolsági személyszállító vonat közlekedtetése Helyi (pl. elővárosi, regionális) személyszállító vonat közlekedtetése Szerelvényvonat, motorvonati próbavonat, személykocsi próbavonat közlekedtetése Tehervonat, teherkocsi próbavonat közlekedtetése Vasútvállalati mozdony-, személyzeti-, mozdonypróba- es vizsgavonat Üzemi vonat közlekedtetése

Járulékos hozzáférési szolgáltatások › Felsővezetéki és energia ellátó rendszer szolgáltatásaihoz való hozzáférés és használat (továbbiakban: felsővezetéki rendszerek használata) A Távolsági személyszállító vonat, B Helyi (pl. elővárosi, regionális) személyszállító vonat,

16. szám


C

Szerelvényvonat, motorvonati próbavonat, személykocsi próbavonat, D Tehervonat, teherkocsi próbavonat, E Vasútvállalati mozdony-, személyzeti-, mozdonypróba- es vizsgavonat, F Üzemi vonat felsővezetéki rendszer használata › Üzemanyag vételező helyek használata › Állomás használat Személypályaudvarokhoz és állomásokhoz való hozzáférés → Személyszállító vonatok megállási célú állomáshasználata, I.,II. III. és IV. kategóriájú állomáson) → Személyszállító-, szerelvény- és üzemi vonatok kiinduló/végállomás használata I.,II. III. IV. kategóriájú állomáson) Állomáshasználat tehervonatok és járművek számára → Tehervonat állomás használata (I.,II. és III. kategóriájú állomáson) › Rendező pályaudvarokhoz való hozzáférés. › Vonatképző létesítményekhez való hozzáférés. › Egyéb járulékos szolgáltatások – Járműtárolás – Vasúti járműmérleghez való hozzáférés biztosítása •

Kiegészítő szolgáltatások › Vontatási felhasználású üzemanyag biztosítása › Tolatószemélyzet biztosítása → személyszállító vonatok számára → teher- és mozdonyvonatok számára › Külső vonatfelvétel › Vontatójármű biztosítása tolatás céljából → személyszállító vonatok számára → teher- és mozdonyvonatok számára › Pályavasúti személyzet biztosítása mérlegeléshez › Tengelyátszerelés › Forgóváz használat › Vontatási villamos energia biztosítás › Nem vontatási célra (előfűtéshez, előhűtéshez) felhasznált üzemanyag biztosítása

1783

›

•

Nem vontatási célra (előfűtéshez, előhűtéshez) felhasznált villamos energia biztosítás

Teljesítményösztönző rendszer szolgáltatásai ◦ Vonatközlekedtetésének a kiutalt menetvonalhoz viszonyított pontossága ◦ Tolatószemélyzet biztosításhoz kapcsolódó többletfizetési kötelezettség (normál és széles nyomtávon) ◦ Tolatószemélyzet biztosításhoz kapcsolódó lemondás (normál és széles nyomtávon) ◦ Környezetbarát közlekedtetés támogatás ◦ Szórt küldemény közlekedés támogatása ◦ Kiemelt közforgalmú rakodóhelyek hozzáféréséhez kapcsolódó többletfizetési kötelezettség ◦ Kiemelt pályaudvarok hatékony kihasználását ösztönző elem

4.2.1.b) Egyéb vasúti pályahálózat működtetés kalkulációs egységei ba) A vasúti pályahálózathoz való nem nyílt hozzáférés keretében • Keskeny nyomközű térségi vasúti pályahasználat • Saját célú, csatlakozó és összekötő pályahasználat → saját célú, csatlakozó és összekötő vágány használat → saját célú, csatlakozó és összekötő vágány belső tolatás → saját célú, csatlakozó és összekötő vágányra személyzetbiztosítás • Üzemi vágány használat bb) A vasúti pályahálózat működtetés egyéb szolgáltatásai →

→

Vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges tevékenységek (= a pályaműködtetés kiszervezett tevékenységeit végző, valamint a saját célú vágányt üzemeltető szervezetek részére kötelezően végzett tevékenységek: oktatás, szakfelügyelet, saját tevékenységben végzett felújítás, stb.). A szakfelügyelet elszámolásának szabályait az ÁLT/6659-1/2015. sz. utasítás tartalmazza. Vasúti pályahálózat működtetését szolgáló erőforrások szabad kapacitásának értékesítése (hozzáférésre jogosultak

1784


→

és hozzáférésére nem jogosultak részére távközlési szolgáltatás, Nemzeti Eszközkezelő Zrt. kezelésében lévő ingatlanokkal összefüggő ingatlanüzemeltetési független feladatok). A vasúti pályahálózat működtetést igénybevevők részére végzett egyéb szolgáltatások (vasúti személykocsik, gépi kocsimosó berendezésének biztosítása, menetjegy értékesítés állomáson, vasútbiztonsági szolgáltatás stb.) A vasúti pályaműködtetést szolgáló földterületek és a rajta lévő ingatlanok hasznosítása (a pályaműködtetést szolgáló földterületeken lévő nem pályaműködtetők által használt épületek, épület részek értékesítése)

4.2.2. Pályavasút kalkulációs sémája A pályavasúti költségek kalkulációja kalkulációs tételek és megfelelő vetítési alapok alkalmazásával történik. a.) Pályaszakasz szerepe a kalkulációs sémában A nyílt hozzáférés keretében biztosított szolgáltatások költségeinek meghatározása a tevékenységi kódon kívül a pályaszakasz figyelembevételével történik. A pályaszakaszon felmerült költség a pályaszakasz műszaki paraméterek szerint történő besorolása alapján képezi az alapszolgáltatás vonatkm arányú közlekedtetés I. II. és III. továbbá az állomáshasználat személyszállító vonatok I, II, III. és IV. valamint tehervonatok I. II. és III. kategória szerinti költségét. A pályaszakaszokra alkalmazott csoportosítások határozzák meg, hogy mely pályaszakaszok tartoznak a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz, illetve a keskeny nyomközű (nem nyílt hozzáférésű) térségi, és a nem nyílt hozzáférésű saját célú vasúti pályához. A pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások önköltségének vasútvonalankénti vizsgálhatósága érdekében az alapszolgáltatások és a felsővezetéki rendszer használat költsége nyíltvonali pályaszakaszra; az állomási hozzáférési és a tolatószemélyzet és vontatójármű szolgáltatások költsége állomási pályaszakaszra is kigyűjtésre illetve megosztásra kerül. A pályaműködtetés közvetlen költségeit alapvetően hozzá kell rendelni a nyílt és a nem nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetéshez. A pályaműködtetés közvetlen költségei közül:Az állomási pályaszakaszon kimutatott kalkulációs egységek a vonali önköltségszámítás során:

16. szám

› ›

egy adott nyíltvonali pályaszakaszon történő előfordulás esetében az adott nyíltvonali pályaszakasz, több nyíltvonali pályaszakasz elágazó pontja esetében –a környező nyíltvonali pályaszakaszon közlekedett vonatdarab arányában nyíltvonali pályaszakasz költségei között kerül figyelembe vételre.

A nyílt hozzáférésű csatlakozó, összekötő és saját célú vágányok › al-, fel- és egyéb építményeinek › távközlő- és biztosító berendezéseinek › felsővezetékének és egyéb erősáramú berendeéseinek költségei állomási kiágazás esetén a kiágazó állomás induló/cél illetve közbenső állomáshasználat kalkulációs egységei, nyíltvonali kiágazás esetén a kiágazó nyíltvonali pályaszakasz költségeként a közlekedtetés kalkulációs egységei között kerül figyelembevételre b.) Keskeny nyomközű térségi vasúti pályahálózat működtetés elkülönítése a sémában A nem nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetésen belül a keskeny nyomközű térségi vasúti pályahálózat működtetés állomási szervezeteken elszámolt költségét szervezeti elkülönítéssel, egyéb pályavasúti szervezeteken elszámolt költségét tevékenységi sorral és pályaszakasszal különítjük el. c.) Ingatlanok elszámolása a vasúti pályahálózat működtetés elkülönítése sémában Az épületüzemeltetési költségek az elsődlegesen a Pályavasúti főkönyvben a Területi ingatlankezelési és zöldterület karbantartás szervezeti kódokon, ingatlanra jellemző tevékenységi sorokon, valamint pályaszakasz nélkül lekönyvelt költségek másodlagos költségek formájában a kitöltendő../2016. ( . MÁV Ért. .) sz., a MÁV Zrt. egyes belső teljesítményeinek főkönyvi elszámolásáról szóló utasításban szabályozott módon kerül felosztásra a használókra mellé rendelve a pályaszakasz kódokat is. Az épületfelügyeleti költségek elsődlegesen a Pályavasúti főkönyvben a Területi ingatlankezelési és zöldterület karbantartás szervezeti kódokon, ingatlanra jellemző tevékenységi sorokon, valamint pályaszakasz nélkül lekönyvelt költségek másodlagos költségek formájában a kitöltendő../2016. ( . MÁV Ért. .) sz., a MÁV Zrt. egyes belső teljesítményeinek főkönyvi elszámolásáról szóló utasításban szabályozott módon kerül felosztásra az állagban tartó szervezetre, mellé rendelve a pályaszakasz kódokat is.

16. szám


Az ingatlanokkal kapcsolatos energia költségek elsődlegesen a Pályavasúti főkönyvben a Területi ingatlankezelési és zöldterület karbantartás kódokon, ingatlanra jellemző tevékenységi sorokon, valamint pályaszakasz nélkül lekönyvelt költségek másodlagos költségek formájában a .kitöltendő./2016. ( . MÁV Ért. .) sz., a MÁV Zrt. egyes belső teljesítményeinek főkönyvi elszámolásáról szóló utasításban szabályozott módon kerül felosztásra a használókra mellé rendelve a pályaszakasz kódokat is. A Területi ingatlankezelési és zöldterület karbantartás szervezet által végzett közvetlen ingatlankezelési tevékenységeken (5001-5022 UTK) elszámolt költségek technikai ingatlankezelési kalkulációs egységen kerül kimutatásra - a másodlagos költségek képezik a vasúti pályahálózat működtetés tevékenység részét -, a másodlagos bevételekkel együtt. d.) Kalkulációs csoportok alkalmazása a sémában

1785

lózat működtetésbe. Az utókalkuláció során az üzem zárt egységet képez. Az üzemen elszámolt improduktív költségnek a gyártott/megmunkált sín anyagértékébe és az üzem által külső megrendelésre végzett szolgáltatásba kell beépülnie, mind belső mind külső megrendelésre történő elszámoláskor. A gyártástól eltérő tevékenység költsége a megrendelő szolgálati hely részére átterhelésre kerül. f.) Nemzeti Eszközkezelő Zrt.(NET) kezelésében lévő ingatlanok elszámolása a vasúti pályaműködtetés elkülönítése sémában A NET részére végzett tevékenységek (műszaki felmérés, adatrögzítés, operátori szolgálat, helyszíni beavatkozás, felmérés, visszavételezés, üres lakások üzemeltetése) az elkülönítési szabályzatnak megfelelően az egyéb vasúti pályahálózat működtetési tevékenységen belül a pályaműködtetés erőforrásainak szabad kapacitásainak értékesítése között kerül kimutatásra. A tevékenységek közvetlen költségei a MÁV Zrt. számlarendjében szereplő önálló tevékenységi kódokon kerülnek elszámolásra. A tevékenységi kódokra az elszámolási szabályok szerint a szervezet felosztandó költségei áttételezésre kerülnek. Az operatív irányítás költsége a hálózat-hozzáférési díjképzési módszertanban szabályozott módon a tevékenységekre munkaóra arányában kerül felosztásra. A pályaműködtetés irányítás költsége (benne a pályaműködtetés irányításra osztott központi irányítás költsége is) a tevékenység fent leírtak szerinti közvetlen költségei arányában kerül ráosztásra.

A kalkulációs sémában a pályahálózat működtetésen belül az elkülönítési szabályzatban meghatározott csoportosításnak megfelelően külön csoportokat képeznek az alábbi kalkulációs termékek: • nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások: → a Hálózati Üzletszabályzatban szereplő alap-, járulékos és kiegészítő szolgáltatások, → az üzemi vonathoz kapcsolódó szolgáltatások, → Teljesítményösztönző rendszerben szereplő tételek, → Forgalom szüneteltetett pályahálózathoz kapcsolódó tételek. • az egyéb vasúti pályahálózat működtetés: → nem nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások (térségi, saját célú és üzemi vágány használat), → a vasúti pályahálózat működtetés egyéb t szolgáltatásai (vasúti pályaműködtetést szolgáló erőforrások szabad kapacitása, egyéb szolgáltatás, ingatlan hasznosítás).

A pályaműködtetés szervezetei által a MÁV Zrt. leányvállalatai részére végzett tevékenységek az elkülönítési szabályzatnak megfelelően a vasúti pályahálózat működtetés egyéb tevékenységen belül a pályaműködtetési erőforrás szabad kapacitásainak értékesítése között kerül kimutatásra. A leányvállalatok részére nyújtott szolgáltatások közvetlen költségei a MÁV Zrt. számlarendjében szereplő elkülönített tevékenységi kódokon kerülnek kimutatásra, a leányvállalatok által igénybevett ingatlanok költségeinek elszámolása kivételével. Az ingatlanok közvetlen költségeinek kimutatása a MTR-IGM rendszerben történik.

e.) Hosszúsín gyártás elszámolása a vasúti pályaműködtetés elkülönítése sémában

4.2.3. Pályavasút kalkulációs tételei, a költségek és bevételek gyűjtésének módja

A gyöngyösi Hosszúsíngyártó Üzem által végzett tevékenységeinek elszámolására és folyamatszabályozására részletes utasítás került kiadásra. A hosszúsín gyártás által előállított anyag a pályaműködtetés által végzett karbantartás és felújítás során beépül a vasúti pályahá-

A pályavasút kalkulációs tételei szintekkel azonosítva kerülnek meghatározásra. 0. szint: Vasúti pályahálózat működtetés szolgáltatásaihoz közvetlenül elszámolt költségek

g.) A pályaműködtetés által MÁV Zrt. leányvállalatai részére nyújtott tevékenységek elszámolása a vasúti pályaműködtetés elkülönítése sémában.

1786


Tevékenységi kódon elszámolt közvetlen költség • Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (VPSZ Kft.) számlázott költsége • A menetvonal biztosításhoz szükséges forgalmi technológiai tevékenységek ellátáshoz kapcsolódó költségek a menetvonal biztosítás kalkulációs egységre. Vasúti pályahálózat al-, fel- és egyéb építménye, • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége • kapcsolódó ráfordítások bruttó tonna arányos közlekedtetés szolgáltatás kalkulációs egységre. Állomási pályaszakaszra könyvelt vasúti pálya állomási átmenővágány al- és felépítményének • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége • kapcsolódó ráfordítások bruttó tonna arányos közlekedtetés szolgáltatás kalkulációs egységre. A távközlő- és biztosítóberendezése, térvilágítási és villamos váltófűtési berendezései nyíltvonali pályaszakaszon • A pályafelügyelet és forgalmi üzemirányítás költsége • SZIR költsége (tehervonat alapszolgáltatásra) a vonatkm arányos közlekedtetés szolgáltatás kalkulációs egységre. Az utas-kiszolgáló építmények és létesítmények, utas tájékoztató eszközök és berendezések állomási és hálózati pályaszakaszon vagy pályaszakasz nélkül elszámolt • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége • kapcsolódó ráfordítások a személyvonat megállás célú állomáshasználat kalkulációs egységre. A személyszállító vonatok előfűtéséhez, előhűtéséhez, víztöltéséhez szükséges,pályavasúti telepített berendezések állomási és hálózati pályaszakaszon vagy pályaszakasz nélkül elszámolt • üzemeltetési • karbantartási• értékcsökkenési leírási költségei, • kapcsolódó ráfordítások (energia es víz biztosítása nélkül) a személyvonat kiinduló/végállomás állomáshasználat kalkulációs egységre.

16. szám

A gurítódombi, illetve rendező pályaudvari vágányok, vágányokhoz tartozó berendezések, jelző- es biztosító berendezések, vágány fékek, féksaruk, illetve az ezek működtetéséhez, vezérléséhez szükséges berendezések • üzemeltetési • karbantartási, • értékcsökkenési leírási költségei, • kapcsolódó ráfordítások a tehervonat állomáshasználat kalkulációs egységre. A csatlakozó, nyílt hozzáférésű saját célú vasúti pályahálózat al-, fel-,és egyéb építményeinek, távközlő-, erősáramú-és biztosítóberendezéseinek, váltófűtő berendezéseinek, áruforgalmi terminálokhoz történő eljutást biztosító vágányok, rakodóvágányok, rakterületek • üzemeltetési • karbantartási, • értékcsökkenési leírási költségei, • kapcsolódó ráfordítások a tehervonat állomáshasználat kalkulációs egységre. A járműtárolásra szolgáló pályahálózat al-, fel-, és egyéb építményeinek • üzemeltetési • karbantartási, • értékcsökkenési leírási költségei, • kapcsolódó ráfordítások a járműtárolás kalkulációs egységre, A vasúti járműmérlegek és mérlegházak • üzemeltetési • karbantartási, • értékcsökkenési leírási költségei, • kapcsolódó ráfordítások a vasúti járműmérleghez való hozzáférés kalkulációs egységre. Vasúti pályahálózat felsővezetéke és egyéb erősáramú berendezése (kivéve a térvilágítást és a villamos váltófűtést) nyíltvonali, állomási és hálózati pályaszakaszon elszámolt • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége • kapcsolódó ráfordítások a felsővezetéki rendszerek használata szolgáltatás kalkulációs egységre. Az üzemanyag beszerzés, az üzemanyagtöltő berendezések és az üzemanyagtöltő berendezések megközelítésére szolgáló pályahálózat al-, fel-, és egyéb építményeinek állomási és hálózati pályaszakaszon elszámolt • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége • kapcsolódó ráfordítások

16. szám


az üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférés szolgáltatás kalkulációs egységre. A tolatáshoz biztosított munkavállalókhoz kapcsolódó költségek és ráfordítások és a tolatási rádió adó-vevő berendezések • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége a tolatószemélyzet biztosításán belül teljesítmény arányában külön kerül kimutatásra a személyszállító, teher- és mozdonyvonatok kalkulációs egységre. A tolatáshoz használt vontatójármű költsége és ráfordítása a vontatójármű biztosításán belül teljesítmény arányában külön kerül kimutatásra a személyszállító, teher- és mozdonyvonatok kalkulációs egységre. A külső vonatadatfelvételt végző munkavállalók költségei és ráfordításai és a vonatadatfelvételhez használt rádió adó-vevő berendezések • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége vonatadatfelvételi személyzet biztosítása szolgáltatás kalkulációs egységre. Tengelyátszerelést szolgáló berendezések és ingatlanok • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége • kapcsolódó ráfordítások a tengelyátszerelés szolgáltatás kalkulációs egységre. Forgóvázak • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége • kapcsolódó ráfordítások a forgóváz használat szolgáltatás kalkulációs egységre. A vontatási villamos energia szolgáltatás, a vontatási felhasználású üzemanyag vételezés, és az egyéb szolgáltatások költségei a megfelelő pályahálózat működtetés kalkulációs egységre kerül kimutatásra. A keskeny nyomközű térségi vasúti pályahálózat, a nem nyílt hozzáférésű saját célú és összekötő vágányok és az üzemi vágányok al-,fel-, magas és egyéb építmény, távközlő és biztosítóberendezési és állomási költségei a nem nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahasználat kalkulációs egységeire kerül kimutatásra. A Gyermekvasút személyszállítás részére pályaműködtetés által nyújtott támogatás a kalkulációs egységen belül a Széchenyi-hegy - Hűvösvölgy vonalon kerül kimutatásra.

1787

A NET részére végzett ingatlankezelés közvetlen költségei - műszaki felmérés, adatrögzítés, operátori szolgálat, helyszíni beavatkozás, felmérés, visszavét, üres lakás üzemeltetése - a vasúti pályahálózat működtetés egyéb szolgáltatáson belül a pályaműködtetést szolgáló erőforrások szabad kapacitásának értékesítései kalkulációs csoporton belül elkülönített kalkulációs egységen kerül kimutatásra. Külső fél részére nyújtott ingatlankezelés közvetlen költségei az MTR-IGM rendszerben leltári szám mélységben kerül kimutatásra. A közvetlen költség tartalmazza a Területi ingatlankezelési és zöldterület karbantartás szervezet áttételezett költségeit. Az MTR-IGM rendszerben felosztott másodlagos költségek a vasúti pályahálózat működtetés egyéb szolgáltatáson belül a vasúti pályaműködtetést szolgáló földterületek és a rajta lévő ingatlanok hasznosítása kalkulációs egységen kerül kimutatásra. Külső fél részére végzett biztonsági szolgáltatás közvetlen költségei – fegyveres biztonsági őrzés, vagyonőrzés, vonatkísérés- a vasúti pályahálózat működtetés egyéb szolgáltatásain belül a pályaműködtetést szolgáló erőforrások szabad kapacitásának értékesítései kalkulációs csoporton belül elkülönített kalkulációs egységen kerül kimutatásra. A pályaműködtetés által külső fél részére nyújtott szolgáltatás költségei elkülönített tevékenységi sorra kerül elszámolásra és a vasúti pályahálózat működtetés egyéb szolgáltatáson belül a pályaműködtetést szolgáló erőforrások szabad kapacitásának értékesítései kalkulációs csoporton belül elkülönített kalkulációs egységen kerül kimutatásra. A pályavasúti főkönyvben szereplő bérbe adott ingatlanok üzemeltetési és energia költsége a használók arányában másodlagos költség elkülönítéssel önálló tevékenységi kód alkalmazásával a hasznosított ingatlanok kalkulációs egységre kerül kimutatásra. Tevékenységet végző személyekhez köthető kieső időre elszámolt költség • vasútszakmai tanfolyami képzés idejére fizetett juttatások, • betegszabadság, munkabaleset táppénz stb. címen fizetett személyjellegű kiadások, • szabadság, munkaidő kedvezmény egyéb kieső időre elszámolt bér és járulékai a közvetlen tevékenységet végző munkavállalókhoz kapcsolódóan kerül kimutatásra. A Pályaműködtetés tevékenységi irányítását végző szervezeteinek általános költségsoron elszámolt költségei munkaóra arányában kerül felosztásra tevékeny-

1788


ségi kódokra és pályaszakaszokra. A tevékenységi kódok alapján kerül hozzárendelésre a közvetlen kalkulációs tétel csoportokhoz. Az elkülönített tevékenységre elszámolt igénybevett ingatlan szolgáltatások másodlagosan felosztott költségei az alapszolgáltatáshoz és állomáshasználathoz közvetlen kalkulációs tételként kerül kimutatásra (pl. utasforgalmi épületek kezelése és felügyelete). 1. szint: Vasúti pályahálózat működtetés teljesítmény alapján felosztott közvetlen költsége Tevékenységi kódon elszámolt közvetlen költség › A pályavasúti teljesítmény elszámolási rendszer üzemeltetési-, karbantartási-, és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások, valamennyi nyílt hozzáférés keretében biztosított szolgáltatás kalkulációs egységeire kerül megosztásra. › Hatósági díjak: a közlekedtetés vonatkm arányos és az állomáshasználat kalkulációs egységeire kerül megosztásra. › A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésre jutó állomási hálózati, pályaszakaszon vagy pályaszakasz nélkül elszámolt pályavasút által használt TEB berendezések, váltófűtő berendezések, forgalmi épületek és építmények, pályafenntartási-, valamint TEB épületek • üzemeltetési • karbantartásai • értékcsökkenési leírási költségei • kapcsolódó ráfordítások közlekedtetés vonatkm arányos és állomáshasználat kalkulációs egységre kerül megosztásra. › A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére jutó, pályaszakaszra nem könyvelt vagy hálózati pályaszakaszon elszámolt, vasúti pálya al-, fel- és egyéb építményeinek karbantartási-, üzemeltetési és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások a közlekedtetés bruttó tonnakm arányos és az állomáshasználat kalkulációs egységeire kerül megosztásra. › A vonalirányításon kívüli, állomási forgalmi irányító személyzethez (forgalmi szolgálattevő, váltókezelő) kapcsolódó költségek és ráfordítások a közlekedtetés vonatkm arányos és az állomáshasználat kalkulációs egységeire kerül megosztásra › Az állomási átmenő vágány kitérőinek üzemeltetési, karbantartási és értékcsökkenési leírási költségei valamint kapcsolódó ráfordítások.

16. szám

a közlekedtetés bruttó tonnakm arányos, a személyvonat megállás, tehervonat induló/célállomás és közbensőállomás állomáshasználat kalkulációs egységeire kerül megosztásra. › A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésre jutó, állomási és hálózati pályaszakaszon vagy pályaszakasz nélkül elszámolt vonatindító és fogadó vágányok üzemeltetési- karbantartási-, és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások a személyvonat megállás, tehervonat induló/célállomás és közbensőállomás állomáshasználat kalkulációs egységeire kerül megosztásra. › A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére jutó, állomási pályaszakaszon elszámolt térvilágító eszközök üzemeltetési-, karbantartási-, és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások a személyvonat megállás, tehervonat induló/célállomás, közbensőállomás és kiszolgálás célú állomáshasználat kalkulációs egységeire kerül megosztásra. › A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére jutó állomási és hálózati pályaszakaszon vagy pályaszakasz nélkül elszámolt mellékvágányok üzemeltetési-, karbantartási-, és értékcsökkenési leírási költségei valamint a kapcsolódó ráfordítások a személyvonat induló/végállomás, a tehervonat induló/célállomás és a közbenső állomáshasználat kalkulációs egységre kerül megosztásra. › A vasúti járművek karbantartására szolgáló létesítmények üzemeltetési karbantartási- és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások a személyvonat induló/végállomás és a tehervonat induló/ célállomás használat kalkulációs egységeire kerül megosztásra. Tevékenységet végző személyekhez köthető kieső időre elszámolt költség a tevékenységet közvetlenül végző munkavállalókhoz kapcsolódóan kerül kimutatásra. Tevékenységi irányítást végző szervezetek költségeinek a vasúti pályahálózat működtetés kapcsolódó tevékenységeire eső része munkaóra arányában kerül felosztásra tevékenységi kódokra és pályaszakaszokra. A tevékenységi kódok alapján a vasúti pályahálózat működtetés teljesítmény arányában felosztott közvetlen kalkulációs tételeire. Az elkülönített tevékenységre elszámolt igénybevett ingatlan szolgáltatások másodlagos formában felosztott költségei az igénybevett belső közvetlen szolgáltatáson (pl. forgalmi és egyéb üzemi épületek kezelése felügyelete) a közvetlen kalkulációs egységek között kerül kimutatásra.

16. szám

2.


szint: Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységekre elszámolt általános költség, ráfordítás

2.1. Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységre elszámolt igénybevett funkcionális szolgáltatások A Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységek kalkulációs egységeire megosztandó igénybevett kiszervezett központi általános szolgáltatások (pl. igénybevett ruha ügyintézés, hulladékkezelés, leltározás és selejtezés, beszerzés, irányítási épületek kezelése és felügyelete, környezet- és munkavédelmi szolgáltatás, számviteli szolgáltatás humán szolgáltatás) költsége. 2.2 Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységekre elszámolt saját általános költség, ráfordítás A Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységek kalkulációs egységeire megosztandó pénzügyi műveletek, tevékenységekhez közvetlenül nem rendelhető egyéb ráfordítások (CT képzés, elszámolt támogatások, elszámolt adók). 2.3. NET Irodán elszámolt általános költség Az Ingatlanüzemeltetési és Fejlesztési Főosztályon belül a NET részére végzett ingatlankezelés irányítását végző szervezetre könyvelt általános költség a NET részére végzett ingatlankezelés elkülönített közvetlen kalkulációs egységre kerül elszámolásra. 2.4. Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységekre elszámolt saját irányítási költség, ráfordítás A Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységek kalkulációs egységeire megosztandó: • Értékesítési tevékenység irányítási költség • Üzletági irányítás költsége (NET iroda kivételével) 2.5. Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységre elszámolt társasági irányítás A Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységek kalkulációs egységeire megosztandó a társasági irányítás belső költsége. A Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységekre elszámolt általános költség, ráfordítás valamennyi kalkulációs egység közötti megosztásának vetítési alapja a kalkulációs egységre 0 és 1. szinten elszámolt közvetlen költségek:

1789

3.

szint: Pályavasúti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt bevétel A vasúti pályahálózat működtetés • árbevételét és belső bevételét kalkulációs egységekhez rendelve; • az egyéb bevételek között kimutatott kincstári tárgyi eszközök értékcsökkenésével szemben állam által átvállalt kötelezettség a kincstári tárgyi eszközök értékcsökkenésével azonos értékben a kincstári tárgyi eszköz tevékenységi kódjának megfelelő kalkulációs egységekhez rendelve; • a pályaműködtetésnek nyújtott költségtérítés felosztása a nyílt hozzáférés kalkulációs egységek közül a díjképzés során meghatározott szolgáltatásokra a díjtételek és a tényleges teljesítmények arányában kerül felosztásra. • egyéb és pénzügyi bevételeit kalkulációs egységekre megosztva tartalmazza. A megosztás módszere megegyezik a 2. szintnél leírt elvekkel. 4.2.4. Pályavasúti kalkulációs tételek kalkulációs egységre és nyíltvonali pályaszakaszra történő felosztásának vetítési mutatói A pályavasút kalkulációs tételei a kalkulációs tételhez meghatározott vetítési mutatók alapján kerülnek megosztásra pályavasúti kalkulációs egységre, illetve nyíltvonali pályaszakaszra. 4.2.4.a) A pályavasúti kalkulációs egységekre történő megosztáshoz használt vetítési mutatók alkalmazásának elvei aa) Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (VPSZ) számlázott költsége és a menetvonal biztosításhoz szükséges forgalmi technológiai tevékenységek ellátáshoz kapcsolódó költségek a menetvonal darab arányában kerül felosztásra a menetvonal biztosítás kalkulációs egységei között. ab) Vasúti pályahálózat al-, fel- és egyéb építménye, az állomási pályaszakaszra könyvelt vasúti pálya állomási átmenővágány al- és felépítményének költségei a nyíltvonali bruttó tonnakilométer teljesítmény arányában kerül felosztásra a bruttó tonnakm arányos közlekedtetés kalkulációs egységei között. ac) A vasúti pálya távközlő és biztosító berendezései, valamint térvilágítási és vil-

1790


lamos váltófűtési berendezései nyíltvonali pályaszakaszon elszámolt karbantartási, üzemeltetési és értékcsökkenési leírási költségei személy-, teher-, mozdony és üzemi vonat nyíltvonali pályaszakasz vonatkilométer teljesítménye (vkm) arányában kerül felosztásra a vonatkm arányos közlekedtetés kalkulációs egységei között. ad) A felsővezeték és egyéb erősáramú berendezések (kivéve a térvilágító eszközök és váltófűtő berendezések) üzemeltetési, karbantartási és értékcsökkenési leírási költségeiből › a nyíltvonali pályaszakaszon elszámolt költség a személy-, teher- és üzemi vonatok nyíltvonali pályaszakasz villamos vonatkm teljesítménye, › a hálózati pályaszakaszon elszámolt költség a hálózati villamos vonatkm,

16. szám

› az állomási pályaszakaszon elszámolt költség az indultérkezett-megállt-áthaladt vonat db alapján kerül megosztásra a személy-, teher- és üzemi vonat felsővezetéki rendszer használata kalkulációs egységeire. ae) Az ingatlan üzemeltetési és az ingatlanokkal kapcsolatos energia költségek az MTR-IGM-ben szereplő objektumszintű ingatlan nyilvántartásban szereplő m2 arányában kerül felosztásra a használók között. Az összetett teljesítményi mutatók tartalma az alábbi: A hálózati vágányút használat vetítési mutató az állomási pályaszakaszon kimutatott és hálózati szintre összeadott alábbi teljesítményelemek együttes öszszege:

Az állomási vágányút használat vetítési mutató az állomási pályaszakaszon kimutatott – a lenti táblázatban felsorolt - teljesítményelemek együttes összege. Az összetett teljesítményi mutatók tartalma az alábbi:

Elem 1. 2. 3. 4.

5.

6. 7. 8.

Kalkuláció módja MÁV

Teljesítmény Induló vonatok vágányút használat darabszáma Átmenő vonatok vágányút használat darabszáma Megállás célú vágányút használat darabszáma Fordulási célú vágányút használat darabszáma Tehervonatok vágányút használat darabszáma Üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférés vágányút használat darabszáma

menetvonal db (külön interfész) átmenő vonatok által érintett szolgálati helyek darabszámával (külön interfész) személyvonatok (A,B vonatkategória) megállás célú állomáshasználat daradszám személyszállító és szerelvényvonat (A, B, C vonatkategória) kiinduló-/végállomáshasználat tehervont (D vonatkategória) állomáshasználat db * 5 üzemanyag liter * 0,003 (adatforrás KUTINFO)

Vasúti járműmérleghez való hozzáférés célú Vasúti járműmérleg használat (mérlegelt kocsi db) * 1/3 vágányút használat darabszáma Járműtároláshoz való hozzáférés vágányút Járműtárolás (járműnap) * 1/150 használat darabszáma

Az összetett teljesítményi mutatók meghatározása Hálózati vágányút használat darabszáma: • induló vonatok vágányút használat • átmenő vonatok vágányút használat • megállási célú vágányút használat • fordulási célú vágányút használat • tehervonatok vágányút használat • üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférés vágányút használat • vasúti járműmérleghez való hozzáférés célú vágányút használat • járműtároláshoz való hozzáférés vágányút használat Hálózati közlekedő vágányút használat darabszáma: • átmenő vonatok vágányút használat

• •

megállási célú vágányút használat fordulási célú vágányút használat tehervonatok vágányút használat • üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférés vágányút használat • vasúti járműmérleghez való hozzáférés célú vágányút használat • járműtároláshoz való hozzáférés vágányút használat Hálózati állomási közlekedő vágányút használat darabszáma: • átmenő vonatok vágányút használat • megállási célú vágányút használat • tehervonatok vágányút használat

16. szám


Hálózati állomási közbenső vágányút használat darabszáma: • megállási célú vágányút használat • tehervonatok vágányút használat Hálózati állomási tolatási vágányút használat darabszáma: • fordulási célú vágányút használat • tehervonatok vágányút használat • üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférés vágányút használat • vasúti járműmérleghez való hozzáférés célú vágányút használat • járműtároláshoz való hozzáférés vágányút használat. Az összetett teljesítményi mutatók alkalmazása aa) A pályavasúti teljesítmény elszámolási rendszer üzemeltetési-, karbantartási-, és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások › A 0 szinten kimutatott költségek arányában kerül felosztásra › A vágányút használat szerinti és az egyéb nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások kalkulációs egységei között › A vágányút használat szerinti nyílt hozzáférés keretében biztosított kalkulációs egységre eső költség a hálózati vágányút használat darabszáma alapján kerül megosztásra az alapszolgáltatás, az állomáshasználatok és az üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférés kalkulációs egységei között. ab) Hatósági díjak, a hálózati vonatok vágányút használat darabszáma alapján kerül megosztásra az alapszolgáltatás, az állomáshasználatok és az üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférés kalkulációs egységei között ac) A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére jutó, pályavasút által használt TEB, váltófűtő berendezések, forgalmi épületek és építmények pályafenntartási, valamint TEB épületek és építmények karbantartási-, üzemeltetési- és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások (vonatkm-arányos díjrészben megtérítendő), valamint a vonalirányításon kívüli, állomási forgalmi irányító személyzethez (forgalmi szolgálattevő, váltókezelő) kapcsolódó költségek és ráfordítások › hálózati pályaszakaszon elszámolt költség a hálózati közlekedő vágányút használat összetett vetítési mutató

1791

› az állomási pályaszakaszon elszámolt költség az állomási pályaszakaszon kimutatott közlekedő vágányút használat vetítési mutató arányában kerül felosztásra az alapszolgáltatás, az állomáshasználat és az üzemanyag vételező helyekhez, vasúti járműmérleghez, járműtároláshoz való hozzáférés kalkulációs egységeire. ad) A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére jutó, vasúti pálya al-, fel- és egyéb építményeinek karbantartási-, üzemeltetési és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások › hálózati pályaszakaszon elszámolt költség a hálózati közlekedő vágányút használat összetett vetítési mutató › az állomási pályaszakaszon elszámolt költség az állomási pályaszakaszon kimutatott közlekedő vágányút használat összetett vetítési mutató arányában kerül felosztásra a közlekedtetés, az állomáshasználat és az üzemanyag vételező helyekhez, vasúti járműmérleghez, járműtároláshoz való hozzáférés kalkulációs egységeire ae) Az állomási átmenő (fő)vágány kitérőinek karbantartási-, üzemeltetési- és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások (bruttótonnakm arányos díjrészben megtérítendő) › a hálózati pályaszakaszon elszámolt költségei a hálózati állomási közlekedő vonatok vágányút használati mutató › az állomási pályaszakaszon elszámolt költség az állomási pályaszakaszon kimutatott állomási közlekedő vágányút használati mutató arányában kerül felosztásra a közlekedtetés, a személyvonatok megállás célú, és a tehervonatok állomáshasználat kalkulációs egységeire. af) A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésre jutó vonatindító és fogadó vágányok üzemeltetési- karbantartási-, és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások › a hálózati pályaszakaszon elszámolt költségei a hálózati állomási közbenső vonatok vágányút használati mutató › az állomási pályaszakaszon elszámolt költség az állomási pályaszakaszon kimutatott állomási közbenső vonatok vágányút használati mutató arányában kerül felosztásra a személyvonat megállás, tehervonat állomáshasználat kalkulációs egységeire.

1792


ag) A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére jutó, térvilágító eszközök üzemeltetési-, karbantartási-, és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások › a hálózati pályaszakaszon elszámolt költségei a hálózati állomási közbenső vágányút használati mutató › az állomási pályaszakaszon elszámolt költség az állomási pályaszakaszon kimutatott állomási közbenső vágányút használati mutató arányában kerül felosztásra a személyvonat megállás, tehervonat állomáshasználat kalkulációs egységeire ah) A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére jutó mellékvágányok üzemeltetési-, karbantartási-, és értékcsökkenési leírási költségei valamint a kapcsolódó ráfordítások › a hálózati pályaszakaszon elszámolt költségei a hálózati állomási tolatási vágányút használati mutató › az állomási pályaszakaszon elszámolt költség az állomási pályaszakaszon kimutatott állomási tolatási vágányút használati mutató arányában kerül felosztásra a személyvonat induló/ végállomás, a tehervonat állomáshasználat, az üzemanyag vételező helyekhez, vasúti járműmérleghez, járműtároláshoz való hozzáférés kalkulációs egységre A nyíltvonali, illetve állomási pályaszakaszon elszámolt költségek esetében amennyiben adott pályaszakaszon nem létezik teljesítményi adat az eljárás az alábbi: • Megvizsgálásra kerül, hogy a pályaszakasz nem tartozik-e szünetelő forgalmú vasúti pályához. Ha igen, akkor a költség az „Szünetelő forgalmú vasúti pálya” kalkulációs egységre kerül elszámolásra. • Ha az adott pályaszakasz nem tartozik szünetelő forgalmú vasúti pályához; az állomási pályaszakaszok esetében, amennyiben ugyanolyan nevű állomás létezik az állomási pályaszakaszok között (pl. a rendező-pályaudvarok, határállomások esetében), megfeleltetés készül a két pályaszakasz között, mivel a teljesítményi rendszerek a rendező-pályaudvarok és a határállomások kódja helyett az azonos nevű állomások kódját alkalmazzák. Azaz a költséget a megfeleltetés szerinti állomás teljesítményi adatai alapján osztjuk meg kalkulációs egységek között. • Amennyiben a pályaszakaszra elszámolt költséget az előzőekben leírt eljárás után sem tudjuk kalkulációs egység-

16. szám

hez rendelni vagy megosztani, hálózati szintű teljesítményi adat alapján valósul meg a kalkulációs egységre történő felosztás. 4.2.4.b) A nyíltvonali illetve állomási pályaszakaszra történő megosztáshoz használt vetítési mutatók alkalmazásának elvei ba) Nyíltvonali pályaszakaszon kerül kimutatásra a menetvonal biztosítás, a közlekedtetés és a felsővezetéki rendszer használat költsége az alábbi módon: A nyíltvonali pályaszakaszon elszámolt valamennyi költség a nyíltvonali pályaszakaszon kerül figyelembe vételre. A menetvonal biztosítás hálózati pályaszakaszra elszámolt vagy megosztott költségei esetében vonatkm arányában történik a költségek nyíltvonali pályaszakaszra osztása. A közlekedtetés és felsővezetéki rendszer használat esetében ›

a hálózati pályaszakaszra elszámolt költségek a kalkulációs egységre osztáskor a hálózati vágányút használat mutató alapján állomási pályaszakaszra kerültek megosztásra, › az állomási pályaszakaszra elszámolt költségek már állomási pályaszakaszon vannak. A fenti két módszer alapján a közlekedtetés és felsővezetéki rendszer használat állomáson kimutatott költségei a vonat db alapján az állomásból kiágazó környező nyíltvonali pályaszakaszokra kerülnek megosztásra, azaz: › a vasúti pálya távközlő, biztosító-, térvilágítási és váltófűtési berendezései, az állomási és központi költségek: a környező nyíltvonali pályaszakaszok képzett vonat db arányában = környező pályaszakaszok együttes vonatkilométere / környező pályaszakaszok együttes kilométere, › a felsővezeték és egyéb erősáramú berendezések költségei: a környező villamosított nyíltvonali pályaszakaszok képzett villamos vonat db arányában = környező villamosított pályaszakaszok együttes vonatkilométere / környező villamosított pályaszakaszok együttes kilométere

16. szám


bb) Állomási pályaszakaszon kerül kimutatásra az állomás használat és a tolatás költsége az alábbi módon: Az állomási pályaszakaszon elszámolt valamennyi költség az állomási pályaszakaszon kerül figyelembe vételre. A hálózati pályaszakaszra elszámolt költségek a kalkulációs egységre osztáskor a hálózati vágányút használat mutató alapján állomási pályaszakaszra kerültek megosztásra Az állomási pályaszakaszon kimutatott kalkulációs egységek a vonali önköltségszámítás során: • egy adott nyíltvonali pályaszakaszon történő előfordulás esetében az adott nyíltvonali pályaszakasz, • több nyíltvonali pályaszakasz elágazó pontja esetében környező nyíltvonali pályaszakaszok képzett vonat db arányában kerülnek figyelembe vételre a környező nyíltvonali pályaszakasz költségei között. 4.2.4.c) A pályavasúti vetítési mutatók gyűjtésének módja A vetítési mutató adatait a 3.11 – 3.13 pontokban leírt teljesítményi adatgyűjtő és feldolgozó rendszerek a tárgyhónapra vonatkozóan és göngyölítve állományokban biztosítják. 4.2.4.d) A vetítési mutatók szerinti felosztás gyakorisága a pályavasútnál A kalkulációs tételek vetítési mutató alapján kalkulációs egységre, azon belül nyíltvonali pályaszakaszra történő felosztása a kalkuláció időpontjában, a kalkulációs időszakra vonatkozóan (4.6 pont) egyszer kerül végrehajtásra. 4.2.5 A pályaműködtetés által végzett belső szolgáltatások elszámolása A pályaműködtetés elkülönítendő tevékenységeihez tartozó kalkulációs egységek utókalkulációja: A pályaműködtetés irányítás költsége, a ráfordítások és bevételek, valamint a társasági irányítás költsége megosztásra kerül a kalkulációs egységek között. A kalkulációs egységek • saját költségei és ráfordításai, • belső bizonylattal elszámolt (lekönyvelt) belső költsége, • kapott tevékenységi, pályaműködtetés és központi irányítási költsége, • árbevételei és egyéb bevételei, • belső bizonylattal elszámolt (lekönyvelt) belső bevétele

1793

alapján kerül meghatározásra a vasúti pályahálózat működtetés kalkulációs egységeinek (külső és belső szolgáltatások) tényleges önköltsége és jövedelmezősége. 4.3 Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben elszámolt vasúti személyszállítás (továbbiakban: Személyszállítás) önköltségszámítása A Keskeny nyomközű térségi személyszállítás által a keskeny nyomközű vasútvonalon, Személyszállítási Üzletszabályzat alapján végzett, díj ellenében történő térségi személyszállítás. 4.3.1 Személyszállítás kalkulációs egységei A személyszállítás kalkulációs egysége a térségi vasút: • Széchenyi hegyi Gyermekvasút 4.3.2 Személyszállítás kalkulációs sémája A Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás kalkulációja a kalkulációs tételek térségi vasúti szervezet alapján történik. 4.3.3 Személyszállítás kalkulációs tételei, a költségek és bevételek gyűjtésének módja A személyszállítás kalkulációs tételei szintekkel azonosítva kerülnek meghatározásra. 0szint: Személyszállítás közvetlenül elszámolt költsége 0.1szint: Vasúti jármű költség • Térségi vasút vontató és vontatott jármű karbantartás, écs. • Mozdonyvezető személyi jellegű ráfordításai 0.2 szint: Vonat és egyéb költség • Igénybe vett vontatás • Személykocsi fűtés, világítás • Mozdony egyéb üzemi munka • Számadópénztár és jegykiadás • Piacfelügyelet és egyéb üzemeltetés 0.3. szint: Igénybe vett pályavasúti szolgáltatás 0.4. szint: Térségi személyszállításhoz igénybe vett központi közvetlen költség 1. szint: Keskeny nyomközű személyszállítási főkönyvben a személyszállításra teljesítmény mutatók vagy közvetlen költség alapján felosztott költség, ráfordítás

1794


2. szint: Keskeny nyomközű személyszállítási főkönyvben a személyszállításra elszámolt általános költség, ráfordítás 2.1 szint: Keskeny nyomközű személyszállítási főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt saját irányítási költség és ráfordítás A Keskeny nyomközű személyszállítási főkönyvben a térségi vasúti szervezeten elszámolt: • Tevékenységi irányítási költség • Egyéb ráfordítás • Pénzügyi ráfordítás 2.2 szint: Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységre elszámolt igénybevett központi általános szolgáltatások A keskeny nyomközű térségi vasúti személyszállítási szervezetekre elszámolt központi belső általános szolgáltatások (igénybevett ruha ügyintézés, hulladékkezelés, leltározás és selejtezés, humán szolgáltatások, ingatlan belső bérlet, ügykezelési és dokumentációs szolgáltatás, környezet- és munkavédelmi szolgáltatás, számviteli szolgáltatás) belső költsége 2.3 szint: Társasági irányítás személyszállítást terhelő költsége A Keskeny nyomközű személyszállítási főkönyvben a térségi szervezetekre elszámolt társasági irányítás belső költsége 3. szint: Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben elszámolt bevétel A személyszállítás értékesítés nettó árbevétele, belső bevétele, egyéb és pénzügyi bevétele kalkulációs egységekhez rendelve. 4.3.4 A személyszállítás által igénybe vett és végzett belső szolgáltatások elszámolása A személyszállítás elkülönítendő tevékenységeihez tartozó kalkulációs egység utókalkulációja: A tevékenységi és üzletági irányítás költsége, a ráfordítások és bevételek, valamint a társasági irányítás költsége a kalkulációs egységekre kerül kigyűjtésre. A kalkulációs egységek • saját költségei és ráfordításai, • bizonylattal elszámolt belső tevékenységek, • kapott tevékenységi, üzletági és központi irányítási költsége,

16. szám

• árbevételei és egyéb bevételei alapján kerül meghatározásra a személyszállítás tényleges önköltsége és jövedelmezősége. 4.4 A funkcionális szervezetek önköltségszámítása A központi önköltségszámítás célja a funkcionális szervezetek által értékesített termékek, szolgáltatások és a végzett funkcionális tevékenységek teljes költségének a meghatározása. Az elszámolás alapvetően a Központi főkönyvben valósul meg. A Funkcionális szervezetek által végzett összes irányítási tevékenység A vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló 50/2007. (IV. 26.) GKM-PM együttes rendelet valamint a MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzata szerint egyéb tevékenységnek minősül. A teljes körűség elvének megvalósulása érdekében azonban a kimutatásokat el kell készíteni a társaság egyéb tevékenységeiről is összesítve. A központi főkönyvben elszámolt tevékenységeken belül a MÁV Zrt. számviteli elkülönítési szabályzatában leírt módon, elkülönítésre kerül az alábbi tevékenységek eredménye: A központi főkönyvhöz tartozó szervezetek által végzett tevékenységek: • P Vállalatcsoport irányítás • Társasági- és Csoportirányítás • EKE Központi egyéb tevékenységek • EKW Maradó tevékenységek (workout) Az egyes tevékenységek bemutatása: Vállalatcsoport irányítás (EKP): a vállalatcsoport részére üzleti tanácsadás keretében nyújtható irányítás és igazgatás. Társasági- és csoport irányítás (EKI): a társasági irányító szervezetek társaságra (MÁV Zrt-re) és a MÁV Csoportra vonatkozó irányítása és igazgatása. Központi egyéb tevékenységek (EKE): a kizárólag idegen fél részére külső bevételért (árbevétel) végzett ingatlan értékesítés, gördülő állomány bérbeadás, készlet értékesítés, mérnöki tanácsadás és egyéb szolgáltatás, valamint a MÁV Zrt-én belül egyéb tevékenységek belső bizonylattal elszámolva. Maradó tevékenységek – workout (EKW): a MÁV Rt. alapításával kapcsolatos, továbbá a korábbi években kiszervezett tevékenységek MÁV Zrt-nél maradó kötelezettségei, terhei:

16. szám


• személyszállítás működési hitel • környezetszennyezés miatti helyreállítás • kártérítési kötelezettség • ki nem szervezett átmeneti létszám. Az önköltségszámítás meghatározza a felsorolt tevékenységek költség (és bevétel) összetevőit. A központi főkönyv szervezetei: • XKI Társasági irányítást végző szervezetek • XKP Vállalatcsoport irányítást végző szervezetek • XKG Társaság- és csoport irányítás • XKW Korábbi működéshez kapcsolódó elszámolások szervezetei • XKE Központ egyéb tevékenységet végző szervezetei A Központi főkönyvben elszámolt, funkcionális szervezetek önköltségszámítása a kalkuláció során a Központi főkönyvön belül tevékenységekre elkülönült szervezetek adataira épül az alábbi elvek alapján: →

→

→ →

A társasági irányítást végző (XKI), valamint a vállalatcsoport irányítást végző szervezetek (XKP) (XKG) költségei és ráfordításai a számviteli elkülönítési szabályzat szerint, a főkönyvi számlák alapján, az alábbi tevékenységekhez kerültnek besorolásra: ▪ Vállalatcsoport irányítás (EKP) ▪ Maradó tevékenységek – workout (EKW) ▪ Társaság- és csoport irányítás (EKI) létszámarányosan. A vállalatcsoport és társaságirányítás között megosztandó főkönyvi számlák az átlagos statisztikai tervlétszám szerint kerülnek megosztásra a Vállalatcsoport irányítás (EKP) és a Társaság- és csoport irányítás (EKI) között. Az értékesített (külső fél részére végzett) tevékenységei, melyek tevékenységi sorral kerülnek elkülönítésre, az egyéb tevékenységnél (EKE) kerülnek figyelembe vételre. Az egyéb tevékenység (XKE) valamennyi költsége, ráfordítása és bevétele az egyéb tevékenység (EKE) részét képezi. A maradó tevékenységek (XKW) valamenynyi költsége, ráfordítása a maradó tevékenységek – workout (EKW) részét képezi. Az értékesített (külső fél részére végzett) tevékenységei, melyek tevékenységi sorral kerülnek elkülönítésre, az egyéb tevékenységnél (EKE) kerülnek figyelembe vételre.

A Központi főkönyvbe tartozó Funkcionális szervezetek az alábbiak: Vállalatcsoport és társaságirányítást is végző szervezetek (XKG)

1795

Elnök - Vezérigazgató és titkársága Kommunikációs Igazgatóság Menedzsment-támogatás Gazdasági vezérigazgató-helyettes Beszerzési Stratégia Pénzügyi Igazgatóság Kontrolling Igazgatóság Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóság Csak társaságirányítást végző szervezetek (XKI) Jogi Igazgatóság Belső ellenőrzés Vállalati általános költséghely Központi szervezetek általános költséghely Vállalatcsoport irányító szervezet (XKP) Portfolió-gazdálkodás Egyéb tevékenységet végző szervezetek (XKE) Ingatlan hasznosítás, ingatlan gazdálkodás Gördülő állomány Raktárbázisok, logisztikai központok Marketing Kommunikáció, Sajtókapcsolatok Központi beruházás lebonyolítás Maradó tevékenységek (XKW) Kiszervezés/kiválás kapcsán maradó költséghelyek Kártérítések A tevékenységek elkülönítésének részletes előírásait a 12/2015. (III. 27. MÁV Ért. 4 .) EVIG sz. utasítás „A MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról” című utasítás tartalmazza. 4.4.1. Központi főkönyv kalkulációs egységei (termékek) Az önköltségszámítás tárgya a kalkulációs egység. A kalkulációs egység lehet: termék, szolgáltatás, egyéb tevékenység. A kalkulációs egységek köre elsősorban a megrendelők részére végzett külső szolgáltatást és a vállalaton belüli belső szolgáltatási tevékenységet valamint az irányítási tevékenységet jelenti. A funkcionális szervezetekre vonatkozó Központi önköltségszámítás célja meghatározni a központi főkönyv kalkulációs egységeihez tartozó költségeket, bevételeket és eredményt. A funkcionális szervezetek valamennyi tevékenysége az elkülönítés szempontjából egyéb tevékenységnek minősül, az önköltségszámítás során alkalmazott kalkulációs egységei ezen belül az alábbiak:

1796


• Vállalatcsoport irányítás • Társasági irányítás • Központi külső szolgáltatások és belső tevékenységek › Pénzügyi szervezetek tevékenységei › Kommunikációs szervezetek szolgáltatásai • Központi egyéb tevékenységek › Vagyonkezelési és gazdálkodási szervezetek külső szolgáltatásai ▪ Ingatlan hasznosítás külső fél részére › Egyéb külső szolgáltatások ▪ Egyéb szervezetek Az egyéb tevékenységnél (EKE) kerülnek figyelembe vételre az irányító és maradó szervezetek külső bevétellel (9000-9499 tevékenységi sorok) nem fedezett költségek (5 fk), a ráfordítások (86-89 fk) és bevételek (96-98 fk) kerülnek az elkülönítés során a tevékenységek között felosztásra. • Maradó tevékenységek (workout) › Maradó tevékenységek elszámolása › Kártérítések elszámolása › Egyéb workout tevékenységek elszámolása A konkrét külső szolgáltatások a tényleges szerződések alapján, évente felülvizsgálva kerülnek megnevezésre. Az alábontott részletes kalkulációs egységek, a tevékenységek megnevezése a Cognos informatikai rendszer önköltségszámítási moduljában kerül meghatározásra és leképezésre. 4.4.2. Központ kalkulációs sémája A Központ kalkulációja esetében a szervezetre elszámolt költségek, ráfordítások és bevételek gyűjtése meghatározó a kalkuláció készítése során. 0. szint – 1. szint: Közvetlen költségek Közvetlen költségekhez rendelhetők mindazon (külső és belső) költségek, amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy mely termék vagy szolgáltatás érdekében merültek fel. A közvetlen önköltség értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható irányítási és egyéb költségeket nem tartalmazhat. A közvetlen költségek vagy konkrét termékhez rendelhetők (0. szint), vagy több termék között valamely vetítési mutató segítségével felosztandók (1. szint) 2. szint: Általános költségek Közvetett költségekhez rendelendő minden olyan (külső és belső) költség, amely nem áll közvetlen összefüggésben egyetlen kalkulációs egységgel (termékkel) sem. Az általános költségbe sorolandók továbbá az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható irányítási és egyéb költségek is. A költségviselőknek a felmerült általános költségeket együttesen is viselniük kell, amiből az kö-

16. szám

vetkezik, hogy a költséghelyeken gyűjtött általános költségeket fel kell osztani az érintett termékek között. 3. szint: Bevételek Az eredmény és a fedezetszámítás miatt meghatározó a funkcionális szervezetek külső árbevételének, valamint a saját egyéb és pénzügyi bevételeinek gyűjtése. 4.4.2. Központ kalkulációs tételei, a költségek és bevételek gyűjtésének módja A Központ kalkulációs tételei a 3.4 pontban leírt szintekkel azonosítva kerülnek meghatározásra. A központ esetében a kalkulációs tételek az alábbi elkülönített tevékenységcsoportokra külön kerülnek meghatározásra • Központi irányítás EKP Vállalatcsoport irányítás EKI Társaság- és csoport irányítás • Egyéb tevékenység EKE Központi egyéb tevékenységek • Workout – maradó tevékenységek EKW Maradó tevékenységek (workout) A Központ főbb kalkulációs tételei az alábbiak: 0 szint: Központra elszámolt egy termékhez kapcsolódó közvetlen költségek A központ szervezetei által, a tevékenységükhöz közvetlenül kapcsolódó, közvetlen költségek és ráfordítások azon része, melyek közvetlenül egy termékhez rendelhetők. Irányítási tevékenységek közvetlen költsége Vállalatcsoport irányítás, Társaság irányítás tevékenységek közvetlen költségei A funkcionális szervezetek által külső fél részére végzett tevékenység közvetlen költségei A funkcionális szervezetek által külső fél részére végzett szolgáltatások közvetlen költségei. A funkcionális szervezetek által végzett egyéb tevékenységek közvetlen költsége A funkcionális szervezetek közül az egyéb tevékenységet végző szervezetek csak külső fél részére nyújtott tevékenységeinek közvetlen. Workout tevékenységek közvetlen költsége Workout tevékenységekhez kapcsolódó maradó szervezetek közvetlen költségei (pl. Kártérítés szervezet közvetlen költségei). 1. szint: Központra elszámolt több termékhez kapcsolódó közvetlen költségek A központ szervezetei által, a tevékenységükhöz közvetlenül kapcsolódó, közvetlen költségek és ráfordí-

16. szám


1797

tások azon része, melyek egy termékhez közvetlenül nem rendelhetők hozzá. A költségeket a végrehajtási utasításban szabályozott vetítési mutatók alapján osztjuk fel a termékek között.

A funkcionális szervezetek által külső fél részére végzett szolgáltatási tevékenység bevételei A funkcionális szervezetek által külső fél részére végzett szolgáltatások összes bevétele.

Irányítási tevékenységek felosztott közvetlen költsége Vállalatcsoport irányítás, Társaság irányítás tevékenységek felosztott közvetlen költségei.

A funkcionális szervezetek által végzett egyéb tevékenységek bevételei A funkcionális szervezetek közül az egyéb tevékenységet végző szervezetek csak külső fél részére nyújtott tevékenységeinek összes bevétele.

A funkcionális szervezetek által külső fél részére végzett tevékenység felosztott közvetlen költségei A funkcionális szervezetek által végzett egyéb tevékenységek felosztott közvetlen költsége A funkcionális szervezetek közül az egyéb tevékenységet végző szervezetek csak külső fél részére nyújtott tevékenységeinek felosztott közvetlen költségei. Workout tevékenységek felosztott közvetlen költsége Workout tevékenységekhez kapcsolódó maradó szervezetek felosztott közvetlen költségei. 2. szint: A Központra elszámolt közvetett költségek és ráfordítások A központ szervezeteinél keletkező, a tevékenységükhöz közvetlenül nem kapcsolódó, általános költségek és ráfordítások. A központ közvetett költségei között kell elszámolni a szervezetek saját általános költségeit, az egyéb és pénzügyi ráfordításait, a leosztott irányítási költségeket. Irányítási tevékenységek közvetett költsége Vállalatcsoport irányítás, Társaság irányítás tevékenységek általános költségei. A funkcionális szervezetek által külső fél részére végzett szolgáltatási tevékenység közvetett költségei A funkcionális szervezetek által végzett egyéb tevékenységek közvetett költsége A funkcionális szervezetek közül az egyéb tevékenységet végző szervezetek csak külső fél részére nyújtott tevékenységeinek általános költségei. Workout tevékenységek közvetett költsége Workout tevékenységekhez kapcsolódó maradó szervezetek általános költségei. 3. szint: A Központ bevételei A funkcionális szervezetek külső árbevételét, valamint a saját egyéb és pénzügyi bevételeit tartalmazza. Irányítási tevékenységek bevételei Vállalatcsoport irányítás, Társaság irányítás tevékenységek összes bevétele.

Workout tevékenységek bevételei Workout tevékenységekhez kapcsolódó maradó szervezetek összes bevétele. Az alábontott, részletes kalkulációs szinteket, a kapcsolatokat és a felosztáshoz használt vetítési mutatókat jelen utasítás évente megjelenő végrehajtási szabályzata tartalmazza. 4.5. Kalkuláció bizonylatai, főkönyvi adatokkal történő egyeztetése A kalkuláció költség, ráfordítás és bevétel adatai esetében azok elszámolását szolgáló bizonylatok tartalmát, az elszámolás folyamatát a hatályos számviteli szabályzatok írják elő. A főkönyvi kalkulációs séma kalkulációs tétele adatainak a főkönyvi számla – tevékenységi sor – pályaszakasz – szervezetcsoport kombináció adataival kell megegyeznie az üzletági kalkulációs sémában leírt gyűjtési összefüggések szerint. A főkönyvi kalkulációs séma kalkulációs tételek szerinti összesített adatainak év végén meg kell egyeznie az üzletág eredmény-kimutatásával. 4.6. Kalkuláció készítése Az utókalkuláció év végén, az éves beszámoló készítéssel egyidejűleg történik. Az önköltségszámítás számítógépes programrendszerrel készül, mely • az input érték adatokat a GIR-ből gyűjti le, • az input teljesítmény adatokat a teljesítményrendszerekből átveszi, • az utókalkulációt COGNOS rendszerben végzi el, • az utókalkuláció output adatainak rugalmas lekérdezhetőségét a COGNOS rendszer biztosítja; • az utókalkuláció eredménye feladásra kerül a GIR rendszerbe.

1798


4.7. Kalkuláció adatainak hasznosítása A részletes önköltségszámítás kalkulációs adatai lehetőséget nyújtanak: › a pályaműködtetés indokolt költségeinek költségvetési szempontú vizsgálatához, › a személyszállítás és az egyéb szolgáltatások jövedelmezőségének vizsgálatára, › Az utókalkuláció számítógépes lekérdező rendszere biztosítja az elemzéshez szükséges utókalkulációs alapadatokat. Az utókalkuláció adatbázisában az adatok hozzáférését számítógépes jogosultsági rendszer biztosítja. A lekérdező rendszer adatainak adatszerkezete: a.)

16. szám

4.8 Kalkuláció adatszolgáltatásáért és készítéséért felelős személy A kalkuláció adatszolgáltatásáért felelős személy: › a számviteli adatok esetében a számviteli szabályzatokban meghatározott szervezetek vezetői, › a teljesítményi adatok esetében a teljesítményi rendszerek működését szabályozó szervezet vezetője. A kalkuláció készítéséért a Kontrolling Igazgatóság vezetője felelős. Az utókalkulációt a Kontrolling Igazgatóság munkaköri leírás szerint felelős dolgozói készítik. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

Kalkulációs séma teljes részletezése valamennyi kalkulációs egységre üzletáganként Sorai: Kalkulációs szintek (beleértve az összesítő szinteket is) Oszlopai: Kalkulációs termékek (beleértve az összesítő termékcsoportokat is)

Jelen utasítás hatálybalépésével a 29/2011. (MÁV Ért. 16) EVIG utasítás és annak 1.sz. módosításáról szóló 43/2014. (X. 10. MÁV Ért. 19.) EVIG sz. utasítás és 2.sz. módosítása az 51/2015. ( XII. 18. MÁV Ért. 24. ) sz. módosítása hatályát veszti.

b.) Kalkulációs séma többféle összevonása elkülönítendő tevékenységekre üzletáganként Sorai: Kalkulációs szintek csoportjai Oszlopai: Kalkulációs termékek csoportjai c.) Az a.)-b.) táblázatok: • egyedi pályaszakaszra, • pályaszakasz csoportokra, • vasútvonalakra, • főkönyvi számla csoportokra.

Jelen utasítás a MÁV Értesítőben való megjelenés napját követő napon lép hatályba, rendelkezéseit 2016. január 01-től kell alkalmazni..

6.0. HATÁLYBALÉPTETÉS

7.0. MELLÉKLETEK Ezen utasításnak nincs melléklete Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

16. szám


43/2016. (IX. 23. MÁV ÉRT. 16.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A PÁLYAHÁLÓZAT-MŰKÖDTETŐI KAPACITÁSIGÉNYEK ÉRTÉKESÍTÉSI SZEMPONTÚ ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATÁRÓL 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja, a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló 55/2015.(IX.30.) NFM rendelet (továbbiakban: kapacitás-elosztási rendelet) követelmények teljesítését biztosító pályavasúti értékesítési hatáselemzés folyamatának szabályozása a MÁV Zrt. vasúti pályahálózatára beadott kiutalt pályavasúti szolgáltatások zavarásával járó vágányzári igénylések során. Az utasításban rögzített folyamat biztosítja a kapacitás-elosztási rendeletben foglaltak betartását, javítja a pályavasúti teljesítménymérési rendszer hatékonyságát, emeli a pályavasúti szolgáltatások színvonalát, ezzel elősegítve – a vágányzári igények megfelelő tervezhetőségét, – a vágányzárak miatt a vállalkozó vasúti társaságoknál felmerülő többletköltségek számszerűsítését, – az eredményesség, szervezettség javítását, – a vasúti alaptevékenység és a hozzá szorosan kapcsolódó kiegészítő feladatok megfelelő szintű végzését, – vezetői döntések, intézkedések megalapozottságát, szakszerűségét és időben történő meghozatalát. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. pályahálózatműködtető feladatokat ellátó valamennyi szervezeti egységre, szerződés vagy egyéb jognyilatkozat alapján a vasúti pályahálózat karbantartási, fejlesztési és felújítási munkák elvégzésével megbízott vállalkozó társaságokra, kapacitás vagy szolgáltatás korlátozással érintett hálózatot igénybevevő vasúttársaságokra a HÜSZ, kapacitás-elosztási rendelet és szerződésben rögzítettek figyelembe vételével. Az utasítás előkészítéséért, karbantartásáért, a szükséges módosítások végrehajtásáért a pályavasúti értékesítési főosztályvezető a felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Vállalkozó vasúti társaság: olyan, működési engedéllyel és hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező gazdasági társaság, melynek fő tevékenysége vasúti árufuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatás nyújtása, azzal a megkötéssel, hogy e vállalkozásnak kell a vontatást biztosítania. Ideértendők a csak vontatást nyújtó társaságok is.

1799

Pályahálózat-kapacitás: a vasúti pályahálózat egy szakaszára, egy adott időszakra kért menetvonalak beállítási lehetősége (kiutalható pályavasúti szolgáltatások összessége). Pályahálózat-működtetői kapacitás-igény (továbbiakban vágányzári igény): a pályahálózat-működtető által a vasúti pályahálózat üzemeltetése, fejlesztése, felújítása, karbantartása érdekében igényelt kapacitás (vágányzár, feszültségmentesítés, biztosítóberendezési kikapcsolás). Vágányzári igény beadása: a kapacitás korlátozási igény MÁV Zrt. illetékes Pályavasúti Területi Igazgatóság részére történő beadása, illetve átadása. Vágányzári igény benyújtása: a kapacitás korlátozási igény vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet részére történő hivatalos benyújtása. Eredeti megoldás: a Megrendelő eredeti igénye alapján kiutalt útirány a kiutalásban szereplő időadatokkal együtt. Alternatív útvonal: az azonos kiindulási és célállomás közötti másik útvonal, ha a vállalkozó vasúti társaság az érintett árutovábbítás vagy személyszállítási szolgáltatás működtetése érdekében gazdasági és forgalmi szempontból helyettesíteni tudja egymással a két útvonalat. Működőképes alternatíva: kiszolgáló létesítmény rendelkezésre állásának hiányában egy másik kiszolgáló létesítményhez való hozzáférés, amely gazdaságilag elfogadható a vállalkozó vasúti társaság számára, és lehetővé teszi számára az érintett árutovábbítási vagy személyszállítási szolgáltatás működtetését. Korábbi/későbbi közlekedés: kiutalt menetvonal módosításával járó, az eredeti útvonalon az eredetileg kiutalt időadathoz képest – új menetvonal kiutalás alapján – korábbi vagy későbbi időpontban történő közlekedés. Alternatív megoldás: alternatív útvonalra és/vagy működésképes alternatívára és/vagy korábbi/későbbi közlekedésre tett javaslatok összefoglaló elnevezése. Személyszállító vonatok esetén a menetvonal lemondott részének autóbusszal történő pótlására történő javaslattétel is alternatív megoldásnak minősül. Megrendelő: a pályavasúti szolgáltatások megrendelésére, kapacitás foglalásra, hozzáférésre, valamint az egyedi pályavas-

1800


működőképes alternatíva

16. szám

V1

alternatív útvonal K

eredeti menetvonal korábbi/későbbi közlekedtetés

V

ALTERNATÍV MEGOLDÁS K= kiinduló állomás V=célállomás Alternatív megoldás értelmezése: működőképes alternatíva, vagy alternatív útvonal, vagy korábbi/későbbi közlekedtetés

úti szolgáltatások megrendelésére jogosult természetes vagy jogi személy. Alternatív megoldásról szóló értesítés: a vágányzári igényekhez kapcsolódóan az alternatív megoldásokról szóló értesítés. Vágányzári megállapodás: a vágányzári igény késői beadása miatt a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet részére csak a 71 napon belül benyújtásra kerülő vágányzári igényekhez kapcsolódóan a többletköltségek vállalásáról szóló a Megrendelő és a MÁV Zrt. között megkötött megállapodás. RFC korridor: a 913/2010 EU rendeletben Rail Freight Corridorként (RFC) meghatározott, több ország határain átnyúló vasúti folyosó, mely biztosítja a vasútvonalak akadálymentes átjárhatóságát, valamint a versenyképes vasúti árufuvarozási szolgáltatás megteremtését. Korridor menetvonal: a nemzetközi korridor vonatnemben (NKo) kiutalt vonat menetvonala. Közlekedési terv: a kapacitás-elosztási rendeletben használt megnevezés alatt az 1/2015. sz. (2015.I.15. MÁV Ért.1.) EVIG utasításban meghatározott forgalmi technológiát kell érteni. Vontatási többletköltség: az alternatív megoldás igénybevétele során a megrendelőnél felmerülő vontatási energia többletköltsége, amennyiben a vágányzári megállapodás erre külön kitér, úgy a vontatáshoz kapcsolódó egyéb többletköltségeket is bele kell érteni. X: a vágányzár tervezett kezdő időpontjának naptári napja.

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 A kiutalt pályavasúti szolgáltatások zavarásával járó vágányzári igények értékesítési szempontból történő előkészítésének folyamata A kapacitás-elosztási rendeletből származó pályahálózat-működtetői feladatok ütemezését az utasítás 1. melléklete tartalmazza, amelyhez kapcsolódóan és az abban megadottak szerint kell a MÁV Zrt. által benyújtandó vágányzári igények értékesítési szempontú előkészítését végrehajtani. Az alfejezetek mögötti zárójelben lévő szám az egyes feladatok ütemét jelzi. 4.1.1 Vágányzári igények MÁV Zrt.-hez történő beadása (1) A vágányzári igényeket a munkálatok tervezett kezdési napját megelőzően legalább 150 naptári nappal korábban (X-150) kell beadni az érintett Pályavasúti Területi Igazgatósághoz a vágányzári igények tartalmi és formai követelményeit szabályozó hatályos vágányzári utasításban (jelenleg az 1/2015. (2015.I.15. MÁV Ért.1.) EVIG számú a kapacitáskorlátozást okozó karbantartási, fejlesztési és felújítási tevékenységek tervezéséről és üzemviteli feltételeiről elnök-vezérigazgatói utasításban (továbbiakban: vágányzári utasítás) foglaltak alapján. A pályahálózat-működtető saját vágányzári igényei esetén is a fentiek szerint kell eljárni. 4.1.2 A beadott vágányzári igények értékesítési szempontú elemzése (2) A vágányzári igénnyel érintett pályavasúti szakmai szervezetek munkatársaiból álló területi vágányzári munkacsoport a beadott vágányzári igény alapján elvégzi az értékesítési szempontú hatások elemzését. Valamennyi érintett szakági képviselő (továbbiakban: te-

16. szám


rületi vágányzári tervezők), valamint a területi értékesítési szakelőadók (továbbiakban: területi értékesítő) a vágányzári munkacsoport állandó résztvevői. A munkacsoportot a terület kijelölt ügyintézője hívja össze, és koordinálja. Az értékesítési szempontú vágányzári hatáselemzésnek legalább az alábbiakra ki kell terjednie. – Vágányzárral érintett kiutalt pályavasúti szolgáltatások azonosítása: a beadott vágányzári igénnyel ütköző kiutalt pályavasúti szolgáltatások lekérdezését, a megrendelők azonosítását a Területi Forgalmi Osztály (továbbiakban TFO) munkatársa elvégzi és azt a lehető legrövidebb időn belül – maximum 3 munkanap – átadja a területi értékesítőnek. A területi értékesítő a lekérdezés eredményét felülvizsgálja, és az érintett Megrendelőket kimutatható módon tájékoztatja a MÁV Zrt. tervezett vágányzári igényéről és a MÁV Zrt. által felajánlott és a Megrendelő által igénybe vehető alternatív megoldás(ok)ról a 3. mellékletben található alternatív megoldásról szóló értesítés minta használatával. Az érintett megrendelők listáját, a pályavasúti szolgáltatások kiutalásáról/ igény elfogadásról szóló azonosító számot és az ezekhez kapcsolódó alternatív megoldásról szóló értesítések számát a területi értékesítő átadja a vágányzári ügyintézőnek. A pályavasúti szolgáltatások lekérdezésekor külön meg kell jelölni a korridor vonatokat. Korridor menetvonalakat érintő évközi vágányzár nem tervezhető, csak abban az esetben, ha a Megrendelő X-60 napot megelőzően ehhez vágányzári megállapodásban hozzájárult. – Árbevétel-költség hatáselemzés: a vágányzári igény miatt módosítandó pályavasúti szolgáltatások következtében kieső hálózat-hozzáférési díjbevétel, továbbá a vágányzár miatt igénybe vett alternatív megoldás eredeti megoldáshoz viszonyított többletköltségének (jelen utasítás 4.3. pontjában és a 2. sz. mellékletben leírtak alapján számított) meghatározása a területi értékesítő feladata. Az értékesítési szempontú vágányzári hatáselemzés eredményét a területi értékesítő a Területi Vágányzári Bizottság (továbbiakban: TVB) vezetőjének és a vágányzári ügyintézőnek a TVB ülés előtt legalább 7 nappal korábban adja meg. 4.1.3 Vágányzári igények rögzítése (3) A vágányzári ügyintézőnek a tervezés alatt lévő vágányzári igényt a lehető legkorábbi időpontban, de legkésőbb a TVB ülést követő 8. napig rögzíteni kell az erre a célra megadott informatikai rendszerben.

1801

4.1.4 Területi Vágányzári Bizottsági ülés megtartása (4) A TVB ülés hatáskörét a hatályos vágányzári utasítás szabályozza. A TVB ülésen a már kiutalt pályavasúti szolgáltatásonként írásban rögzíteni kell a vágányzári igényekhez kapcsolódóan felajánlott alternatív megoldásokat. A dokumentumhoz csatolni kell a kiküldött értesítőket. A TVB ülésre valamennyi, a vágányzári igénynyel érintett megrendelőt kimutathatóan meg kell hívni. 4.1.5 Vágányzári igények felterjesztése (5) TVB döntése alapján a vágányzári ügyintéző a vágányzárral érintett megrendelők listáját, a pályavasúti szolgáltatások kiutalásáról/igény elfogadásról szóló azonosító számot és az alternatív megoldásról szóló értesítések iktató számát, valamint az árbevétel-költség hatáselemzés eredményét a TVB ülés jegyzőkönyvének másolati példányát legkésőbb 5 nappal a TVB ülést követően elektronikus úton megküldi a Műszaki Felügyeleti és Technológiai Igazgatóság Műszaki Hálózati Koordináció (továbbiakban: MFTI MHK) szervezet részére. 4.1.6 Központi Vágányzári Bizottsági ülés (6) A Központi Vágányzári Bizottsági (továbbiakban: KVB) ülés eljárásrendjét és hatáskörét a vágányzári utasítás szabályozza. A KVB ülésre minden a vágányzári igénnyel érintett megrendelőt kimutathatóan meg kell hívni. A vágányzári igényt a munkálatok tervezett kezdési időpontja előtt legalább 90 nappal korábban tárgyalja a KVB. A KVB ülésen a Pályavasúti Területi Igazgatóságok képviselői ismertetik a vágányzári igénnyel érintett a TVB és a KVB ülések időpontja között kiutalt pályavasúti szolgáltatások vonatkozásában a megrendelők listáját, a pályavasúti szolgáltatások kiutalásáról/igény elfogadásról szóló azonosító számot és az alternatív megoldásról szóló értesítések iktató számát, valamint az árbevétel-költség hatáselemzés eredményét. 4.1.7 Forgalmi technológia felterjesztése (7-9) A TFO a forgalmi technológiát legkésőbb a KVB ülés után az hatályos vágányzári utasításban meghatározott határidőig elkészíti. A külső feles vágányzári igényekhez kapcsolódó a Kivitelező által elkészített forgalmi technológia felülvizsgálatát a TFO a KVB döntés utáni 6. napig végzi el. A forgalmi technológiának tartalmaznia kell az érintett vonatszámokat, a hozzájuk kapcsolódó alternatív megoldásokat, valamint az esetleges vágányzári megállapodás tervezetek iktatószámát. A TFO az általa elkészített, valamint általa felülvizsgált fogalmi technológiát az MFTI MHK részére terjeszti fel, további ügyintézésre legkésőbb a KVB döntés utáni a hatályos vágányzári utasításban meghatározott határidőig.

1802


16. szám

4.1.8 Forgalmi technológia értékesítési szempontú vizsgálatának folyamata (10)

korábban nem kerültek beadásra, az alábbi eljárásrendet kell alkalmazni.

Az MFTI MHK a felterjesztett és az általa felülvizsgált forgalmi technológiákat a Forgalmi Üzemviteli Igazgatóság Forgalmi Technológia Osztály (továbbiakban: FÜI FTO) részére legkésőbb a KVB döntés után a hatályos vágányzári utasításban meghatározott határidőig átadja. A FÜI FTO ellenőrzi, hogy a MFTI MHK felé történt felterjesztést megelőző nap 15:00 órától a vágányzári igény vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet részére történő benyújtása közötti időintervallumban történt-e olyan pályavasúti szolgáltatás kiutalás, amelyet a KVB által jóváhagyott vágányzári igények érintenek. Amenynyiben van ilyen kiutalt pályavasúti szolgáltatás, akkor a FÜI FTO által megadottak alapján az alternatív megoldásról szóló értesítést és az árbevétel-költség hatáselemzést a Pályavasúti Értékesítési Főosztály elvégzi. Az alternatív megoldásról szóló értesítésnek vagy az esetleges vágányzári megállapodás tervezetnek a Pályavasúti Értékesítési Főosztály által megadott iktató számát a FÜI FTO rögzíti a forgalmi technológiába. A Pályavasúti Értékesítési Főosztály az alternatív megoldásról szóló értesítések és a vágányzári megállapodások eredeti példányát megküldi a TFO részére.

4.2.1 KVB ülésre határidőre felterjeszthető (X-150 – X-71) nap között (illetve ezt megelőzően) beadott vágányzári igények

4.1.9 Vágányzári igény benyújtása (11) Vágányzári igényt az MFTI MHK, a forgalmi technológiát FÜI FTO (az alternatív megoldásról szóló értesítések és/vagy vágányzári megállapodások iktatószámát a forgalmi technológia tartalmazza) a munkálatok tervezett kezdési időpontja előtt legkésőbb 71 nappal (X-71) nyújtja be a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezetnek. A FÜI FTO a vágányzári tanulmánymenetrend kéréssel egyidejűleg minden esetben kezdeményezi, hogy a vágányzári igénnyel érintett kiutalt pályavasúti szolgáltatásokat a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet legkésőbb a vágányzár kezdete előtt 25 nappal (X-25) vonja vissza. 4.0.10 A vágányzári igény kiutalása (13-14) A kapacitás-elosztási rendelet alapján a vágányzári igénynyel ütköző kiutalt pályavasúti szolgáltatásokat a Megrendelők kötelesek módosítani legkésőbb a vágányzár kezdete előtt 25. napig (X-25). Amennyiben a kiutalt pályavasúti szolgáltatások módosítása nem történik meg, a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet az érintett, kiutalt kapacitásigényeket a MÁV Zrt. kezdeményezésére visszavonja a vágányzár kezdete előtt 25 nappal (X-25). 4.2 Az (X-150 – X-31) nap között beadott kiutalt pályavasúti szolgáltatások zavarásával járó vágányzári igények Azokban az esetekben, amikor a vágányzári igények a vágányzár kezdő időpontját megelőzően 150 nappal

A vágányzár kezdő időpontját megelőzően 150 nap és 71 nap között beadott vágányzári igények esetén a 4.1 pontban rögzítettek szerint kell eljárni. Az árbevételköltség hatáselemzés során, az alternatív megoldás miatt felmerülő pályahasználatból és vontatásból adódó többletköltségeket külön-külön kell számszerűsíteni a 4.3 pontban meghatározott módszertan alapján. A területi értékesítő a vágányzári igény benyújtásának előfeltételeként megrendelőnként vágányzári megállapodás-tervezetet készít elő a 4. melléklet szerinti minta alapján, melynek iktatószámát a forgalmi technológiában szükség esetén rögzíteni kell. A vágányzári igényről szóló KVB döntést követően a Pályavasúti Értékesítési Főosztály – a területi értékesítő esetleges bevonásával – készíti el, és intézkedik a megállapodás mindkét fél részéről történő aláírásáról. A vágányzári megállapodást a MÁV Zrt. részéről az MFTI MHK vezető és a pályavasúti értékesítési főosztályvezető írja alá. A külső feles vágányzári igények esetén – amennyiben a külső fél részére felróható okból történik a késedelmes benyújtás – a Pályavasúti Értékesítési Főosztály által elfogadott valamennyi felmerülő tény többletköltséget a területi értékesítő a Kivitelező felé benyújtja. 4.2.2 KVB ülésre határidőre fel nem terjeszthető (X-150 – X-71) nap között beadott vágányzári igények Azokban az esetekben, amikor a vágányzári igényt a folyamat szerinti soron következő KVB ülésre nem lehet előterjeszteni, akkor e vágányzári igények vizsgálatát az MFTI MHK-val egyeztetett folyamat szerint kell végezni. KVB ülésre időben elő nem terjeszthető vágányzári igények esetén az MFTI MHK az érintett területi igazgatóság részére tájékoztatást ad. Ez alapján a területi értékesítő az alternatív megoldás igénybevétele során az érintett vágányzári igény miatt felmerülő pályahasználatból és vontatásból adódó többletköltségeket külön-külön számszerűsíti a 4.3. pontban meghatározott módszertan alapján. A területi értékesítő a vágányzári igény benyújtásának előfeltételeként megrendelőnként vágányzári megállapodás-tervezetet készít elő az 4. melléklet szerinti minta alapján, melynek iktatószámát az MFTI MHK részére megadja. A vágányzári igényről szóló KVB döntést követően a Pályavasúti Értékesítési Főosztály – a területi értékesítő esetleges bevonásával – készíti el a vágányzári megállapodást és intézkedik a megállapodás mindkét fél részéről történő aláírásáról. A vágányzári megállapodást a MÁV Zrt. részéről az MFTI MHK vezető és a pályavasúti értékesítési főosztály-

16. szám


vezető írja alá. A külső feles vágányzári igények esetén a Pályavasúti Értékesítési Főosztály által elfogadott valamennyi felmerülő tény többletköltséget a területi értékesítő a Kivitelező felé benyújtja. 4.2.3 Az (X-71 – X-31) nap között beadott vágányzári igények A vágányzár kezdő időpontját megelőzően 71 nap és 31 nap között beadott vágányzári igényeket az MFTI MHK-val történő egyedi egyeztetés alapján kell a folyamatba becsatolni. Ezekben az esetekben az érintett vágányzári igény miatt felmerülő pályahasználatból és vontatásból adódó többletköltségeket és a vágányzári megállapodás-tervezetet a Pályavasúti Értékesítési Főosztály – a területi értékesítő esetleges bevonásával – készíti el, és intézkedik a megállapodás mindkét fél részéről történő aláírásáról. A vágányzári megállapodást a MÁV Zrt. részéről az MFTI MHK vezető és a pályavasúti értékesítési főosztályvezető írja alá. A külső feles vágányzári igények esetén a Pályavasúti Értékesítési Főosztály által elfogadott valamennyi felmerülő tény többletköltséget a területi értékesítő a Kivitelező felé benyújtja. 4.3 Az árbevétel-költség hatáselemzés A kiutalt pályavasúti szolgáltatások zavartatásával járó vágányzári igények árbevétel-költség hatáselemzésének célja a vezetői döntés-előkészítés gazdasági megalapozása. Ezáltal tervezhetők a vágányzárak okozta kieső hálózat-hozzáférési díjbevételek és többletköltségek. Az árbevétel-költség hatáselemzést minden vágányzári igényre – a munkanemektől függetlenül átfogóan – külön táblázatban kell elkészíteni a kezdési és bejezési időpontok közötti intervallumra. Több területi pályavasúti igazgatóságot érintő vágányzári igények esetén az árbevétel-költség hatáselemzést annak a területi értékesítőnek kell összefognia, ahová a vágányzári igény beadásra került.

1803

valamint a MÁV Zrt. által nyújtott egyedi szolgáltatásokra vonatkozó szerződésben foglalt díjtételek alapján – hálózat-hozzáférési díjból az eredeti megoldás hálózat-hozzáférési díját. A várható többletköltség számítása során a Teljesítményösztönző Rendszerben és a hálózat-hozzáférési szerződésben rögzített pénzügyi ösztönzőkből származó tételeket nem kell figyelembe venni. A számítás során az alternatív megoldás hálózat-hozzáférési díjának meghatározásához a kifejlesztésre kerülő IÜR árajánlat készítő modul használata javasolt. Az eredeti megoldás költségét a kiutalásból kell meghatározni. 4.3.2 Az (X-150 – X-31) nap között beadott vágányzári igények esetén A MÁV Zrt, mint pályahálózat-működtető - a kapacitás-elosztási rendelet alapján - az érintett vágányzári igény miatti pályahasználatból és vontatásból adódó többletköltségeket – a vágányzári megállapodás alapján – megtéríti a Megrendelő részére. A várható többletköltségek számítása során külön-külön kell meghatározni a hálózat-hozzáférési díjból, valamint a vontatási energiából származó többletköltségeket. A számítás során a vontatásból származó egyéb, nem a Hálózati Üzletszabályzatban, hálózat-hozzáférési szerződésben vagy a MÁV Zrt. által nyújtott egyedi szolgáltatásokra vonatkozó szerződésben megjelenő tételeket (pl.: kocsibér, túlóra, mozdony bérleti díj) nem kell figyelembe venni. A vontatási energia nélküli hálózat-hozzáférési díjból származó várható többletköltséget a 4.3.1 pontban leírtak szerint kell kiszámolni. A vontatási energia többletköltséget a 4.3.3 pontban foglaltak alapján kell számítani. 4.3.3 Vontatási többletköltség meghatározása 4.3.3.1 A VONTATÁSI VILLAMOS ENERGIA TÖBBLETKÖLTSÉGÉNEK SZÁMÍTÁSA

A vágányzári igények árbevétel-költség hatáselemzését támogató táblázatot és annak kitöltési útmutatóját az utasítás 2. melléklete tartalmazza. A Pályavasúti Területi Igazgatóságok Műszaki igazgatóhelyettesei az árbevétel-költség hatáselemzés eredményét a KVB ülés időpontjára kötelesek elérhetővé tenni. 4.3.1 Az X-150 napnál korábban beadott vágányzári igények esetén Az alternatív megoldás várható többletköltségét úgy kell meghatározni, hogy ki kell vonni az alternatív megoldás – az eredeti megoldás paraméterei alapján – az igénybe veendő energia nélküli pályavasúti szolgáltatások – a vágányzár idején hatályos Hálózati Üzletszabályzatban, hálózat-hozzáférési szerződésben

A többlet vontatási villamos energia mennyiségének meghatározása a hatályos hálózat-hozzáférési szerződés szerint az adott vonatkategóriához és időszakhoz tartozó „idegen, egyéb” vontatójárműre érvényes fajlagos fogyasztási értékkel történik az alternatív megoldáson az eredeti megoldáshoz képest felmerülő többlet távolságára számított bruttótonna kilométer figyelembevételével az alábbi összefüggés alapján. Többlet vontatási villamos energia (kWh) = többlet bruttótonnakm * fajlagos fogyasztási érték / 100 * 1,04 A vontatási villamos energia díját (Ft/kWh) a hatályos Hálózati Üzletszabályzatban meghirdetett továbbadott vontatási villamos energia, rendszerhasználat, tovább-

1804


adott vontatási villamos energia hálózati veszteség, energiaadó, Vet. szerinti pénzeszközök és az egyéb üzemeltetés fizetendő összegének (egységdíjainak) összeadásával kell képezni. A vontatási villamos energia többletköltsége a többlet vontatási villamos energia mennyisége (kWh) és a vontatási villamos energia díjának (Ft/kWh) szorzataként áll elő. A vontatási villamos energia többletköltség egyes esetekben negatív érték is lehet. 4.3.3.2 A TÖBBLET VONTATÁSI ENERGIA KÖLTSÉG SZÁMÍTÁSA VEGYES VONTATÁS ESETÉN

Amennyiben az alternatív megoldás során villamos vontatásról dízel vontatatásra vagy dízel vontatásról villamos vontatásra kell váltani, abban az esetben az alternatív megoldás és az eredeti megoldás vontatási energia költségének különbözete képezi a többlet vontatási energia költséget. Az egyes vontatási nemek energia költségét az alábbiak szerint kell meghatározni. A többlet vontatási energia költsége egyes esetekben negatív érték is lehet. Vontatási villamos energia költségének meghatározása: A vontatási villamos energia mennyiségének meghatározása a hatályos hálózat-hozzáférési szerződés szerint az adott vonatkategóriához és időszakhoz tartozó „idegen, egyéb” vontatójárműre érvényes fajlagos fogyasztási értékkel történik az alábbi összefüggés alapján. Vontatási villamos energia (kWh) = villamos vontatással teljesített bruttótonnakm * fajlagos fogyasztási érték / 100 * 1,04 A vontatási villamos energia díját a 4.3.2.1 pontban megadott szabályok alapján kell meghatározni. A vontatási villamos energia költsége a vontatási villamos energia mennyisége (kWh) és a vontatási villamos energia díjának (Ft/kWh) szorzataként áll elő. Dízel vontatás energia költségének meghatározása: A dízel vontatás energia felhasználás mennyiségét az alábbi összefüggés alapján kell meghatározni. Dízel vontatás energiája személyvonat esetén (l) = dízel vontatással teljesített bruttótonnakm * 1,09 l/100btkm Dízel vontatás energiája teher és mozdonyvonat esetén (l) = dízel vontatással teljesített bruttótonnakm * 0,66 l/100btkm Az üzemanyag díját a hatályos Hálózati Üzletszabályzatban meghirdetett vontatási felhasználású üzemanyag biztosítása szolgáltatás és az üzemanyag vételező helyek használata szolgáltatás fizetendő összegének (egységdíjának) összeadásával kell képezni. A dí-

16. szám

zel vontatás energia költsége a dízel vontatás energia mennyisége (l) és az üzemanyag díjának (Ft/l) szorzataként áll elő. 4.4 A vágányzári megállapodás-tervezet előkészítése Az (X-150 – X-31) nap között beadott vágányzári igények esetén a területi értékesítő vagy a Pályavasúti Értékesítési Főosztály a 4. sz. melléklet szerinti minta alapján elkészíti a vágányzári megállapodás-tervezetet. A vágányzári megállapodás másolati példányát az aláírást követően a Pályavasúti Értékesítési Főosztály megküldi az érintett területi értékesítőnek. 4.5 Egyéb rendelkezések 4.5.1 Dokumentáció nyilvántartása A területi értékesítő tartja nyilván az alternatív megoldásról szóló értesítést, az aláírt vágányzári megállapodásokat, az MFTI MHK által kiadott jóváhagyott forgalmi technológia egy másolati példányát. Ezen dokumentumokat az adott vágányzári igényhez kapcsolva, kimutatható és ellenőrizhető módon kell megőrizni. A területi értékesítő az alternatív megoldásról szóló értesítés és a vágányzári megállapodások másolatát átadja a TFO részére, amelyek a forgalmi technológia mellékletét képezik. 4.5.2 Alternatív útvonal hiánya esetén követendő eljárás Azoknál a vágányzári igényeknél ahol alternatív útvonal nem áll rendelkezésre, ott minden esetben működőképes alternatívát vagy későbbi/korábbi közlekedést kell felajánlani, melyről a megrendelővel egyeztetni kell. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben a hatályos vágányzári utasításban foglaltak az irányadóak. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS 6.1 Ezen utasításban szabályozott eljárásrendet első alkalommal a 2016. év december hónap második vasárnapjától kezdődő menetrendi évre vonatkozó vágányzári igények benyújtása során kell alkalmazni.

16. szám


1805

6.2 Átmeneti rendelkezés

7.0 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

Az évközi kiutalt menetvonalak zavarásával járó vágányzári igények kezelésének folyamatleírásában előírt határidőkre az 1/2015.(2015.I.15. MÁV Ért. 1.) EVIG számú a kapacitáskorlátozást okozó karbantartási, fejlesztési és felújítási tevékenységek tervezéséről és üzemviteli feltételeiről elnök-vezérigazgatói utasítás módosításáig a jelen utasításban meghatározott határidőket kell alkalmazni.

1. sz. melléklet: Vágányzári igények előkészítése 2. sz. melléklet: Vágányzári igények árbevétel-költség hatáselemzése 3. sz. melléklet: Alternatív megoldásról szóló értesítés 4. sz. melléklet: Vágányzári megállapodás tervezet Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

1806


16. szám

1. sz. melléklet

F E L A D A T O K

2. Gyűrűződő 1. Pályahálózat4. TVB ülés működtetői, hatások elemzése: -kiutalt Résztvevők: PL, kivitelezői menetvonalak TEB, FO, Tért, vágányzári igény lekérdezése beruházás, beérkezése a PTI-vágányzári kivitelező, hez időigéy menetvonal felülvizsgálata tulajdonos, -árbevétel-költség érintett PTI hatáselemzés

13. Érintett menetvonal tulajdonos módosítja a kiutalt kapacitásigényt

7. Vágányzári közlekedési terv/forgalmi technológia készítése

5. TVB döntés utáni igényfelterjesztés a KVB ülésre

6. KVB ülés 8. Külső feles 9. Forgalmi Résztvevők: forgalmi technológia Vágányzári technológia felterjesztése utasítás 1. felülvizsgálata a MFTI MHK részére melléklete szerint TFO által

11. Vágányzári igény és 10. Forgalmi technológia közlekedési terv benyújtása a VPE átadása a FÜI Kft-nek FTO részére

14. A VPE Kft. visszavonja vágányzárral érintett kiutalt kapacitásigények et.

25 nap

15 nap

14 nap

11 nap

71 nap

40 nap

Ü T E M T E R V

12. VPE Kft. Tanulmánymenetrendet készít.

75 nap 6 nap

79 nap

5 nap

84 nap

7 nap

90 nap 104 nap

109 nap 150 nap

időtengely

D O K U M E N T Á C I Ó

Vágányzári utasítás 7. melléklete szerint

Kiutalt menetvonalak listája -idő elemzés -forgalmi technológia -gazdasági elemzés kieső PHD kerülő útirány többlet

TVB VPE Kft. KVB Jegyzőkönyv KAPELLA felület Jegyzőkönyv

Vágányzári közlekedési terv/forgalmi technológia

Vágányzári közlekedési terv/forgalmi technológia

VPE Kft. KAPELLA felület

Tanulmány menetrend

Munkálatok tervezett kezdési időpontja

3. Tervezés alatt lévő vágányzári igények rögzítése a KAPELLA-ban

VPE Kft. KAPELLA felület

2 sz. melléklet A

B

C

D

E

G

F Alapadatok

Kapella Vonal Kezdő dátum Kezdő idő Vég dátum Vég idő iktatószám szám

Állomásköz

H

I

J

K

L M N O P Q R S Kiutalt kapacitásigények vizsgálata Gazdasági elemzés Vágányzári Alternatív Vágányzár Vágányzári Vágányzárral Alternatív időkeretben megoldási gazdasági hatása Érintett időkeretben érintett eredeti Megjegyzés érintett kiutalt Menetvonal/szolgáltatá megoldási javaslat javaslat kalkulált (P-O) Vágány Szolgálati hely objektum(ok) érintett kiutalt Elemzés dátuma megoldás hálózats megrendelő neve (menetvonal, pályavasúti hálózat-: hhd csökkenés típusa menetvonalak hozzáférési díja szolgáltatás) szolgáltatások hozzáférési díja +: hhd növekedés száma Ft száma Ft Ft

Vágányzári igények árbevétel-költség hatáselemzése Kitöltési útmutató A oszlop: A vágányzár iktató számát tartalmazza. A Kapella iktatószám a vágányzári igény kiutalásakor generálódik, ezért a területi értékesítőnek a későbbi azonosítás érdekében ezt az oszlopot utólag kell kitölteni. A vágányzári ügyintéző munkatárs a feladata a vágányzár Kapella iktatószámát megadni a területi értékesítő munkatárs részére. B oszlop: A vágányzári igény kezdőnapját (év-hónap-nap) tartalmazza. C oszlop: A vágányzári igény kezdő időpontját (óra:perc) tartalmazza. D oszlop: A vágányzári igény befejező napját (év-hónap-nap) tartalmazza. E oszlop: A vágányzári igény befejező időpontját (óra:perc) tartalmazza. F oszlop: A vágányzári igényben megjelölt vonalszámot tartalmazza. G oszlop: A vágányzári igényben megjelölt állomásközt tartalmazza. H oszlop: A vágányzári igényben megjelölt vágányt tartalmazza.

16. szám


1807

I oszlop: A vágányzári igényben megjelölt szolgálati helyet tartalmazza. J oszlop: A vágányzári igényben megjelölt érintett objektumokat tartalmazza. K oszlop: Vágányzári időkeretben érintett kiutalt menetvonal darabszámát tartalmazza. A vágányzári igény időkeretében, megjelölt pályavasúti elemeken érintett minden kiutalt menetvonalat figyelembe kell venni. Egy sorban egy vasúti társaság kiutalt menetvonalainak darabszáma szerepel. L oszlop: Vágányzári időkeretben érintett, kiutalt pályavasúti szolgáltatás darabszámát tartalmazza. A vágányzári igény időkeretében, a megjelölt pályavasúti elemeken érintett minden kiutalt szolgáltatást figyelembe kell venni. Egy sorban egy vasúti társaság kiutalt szolgáltatásainak darabszáma szerepel. M oszlop: Menetvonal/szolgáltatás megrendelő neve A vágányzári igénnyel érintett kiutalt menetvonal/szolgáltatás kapacitásigénylőjének nevét kell beírni. N oszlop: Alternatív megoldási javaslat (menetvonal, szolgáltatás) A vágányzári forgalmi technológiában rögzítendő megoldási javaslatot kell beírni. A vágányzár időtartamában kiutalt menetvonal leközlekedtetése érdekében kidolgozott minden forgalmi technológia alternatív megoldásnak tekinthető. O oszlop: Eredeti megoldás hálózat-hozzáférési díja. P oszlop: Alternatív megoldási javaslat hálózat-hozzáférési díja. 1. Kerülő útirány meghatározása (jellemzően tehervonatok, esetenként Nk és IC személyvonatok) K= kiinduló állomás V=célállomás Eredeti útirány menetvonal hossza: A+B+C K A B C V

Vágányzári útirány menetvonal hossza: A+X+Y+C X K

Y

A

C

Kerülő útirány távolság növekedése:

V

X+Y-B

2. Kieső útvonal meghatározása (jellemzően személyvonatok) Eredeti útirány K

menetvonal hossza: A+B+C A B

C

V

C

V

Vágányzári útirány menetvonal hossza: A+C

K

A

B

Vágányzár miatt kieső útvonal hossza:

B

Q oszlop: Vágányzár gazdasági hatása A vágányzár miatt az eredeti megoldási (O oszlop) és az alternatív megoldási javaslat kalkulált hálózat-hozzáférési díjának (P oszlop) együttes hatását tartalmazza. A cella a beírt képlettel elvégzi az összegzést. Amennyiben az érték negatív, akkor az a kieső hálózat-hozzáférési díj értékét jelenti. R oszlop: Vágányzári hatáselemzés dátuma S oszlop: MegjegyzéS A vágányzári igénnyel kapcsolatos egyéb észrevételt lehet megadni.

1808


16. szám

3 sz. melléklet

Címzett neve Címzett beosztása Szervezeti egység neve Helységnév

Iktatószám: ……/20……/MAV Tárgy: Értesítés alternatív megoldásról Előadó: Telefon: E-mail: Melléklet: 2 db

Tisztelt !

Hivatkozással a hálózat hozzáférési szerződés 11. pontjára, értesítjük, hogy az 1. számú mellékletben részletezett időben és helyen vágányzárat tervezünk, ezért a 2. számú mellékletben felsorolt vonatok közlekedését, valamint a pályavasúti szolgáltatások teljesítését az eredeti megrendelésben foglaltaknak megfelelően nem tudjuk biztosítani. Értesítjük, hogy a tervezett vágányzár ideje alatt az Önök megrendeléseinek teljesítése érdekében a 2. számú mellékletben bemutatott alternatív megoldási javaslatot nyújtjuk. Kérjük az Önök részéről a tervezett vágányzár szíves támogatását. Kérjük, hogy az Önök részére kiutalt, a MÁV Zrt. vágányzári igényével érintett menetvonalaikat, pályavasúti szolgáltatásaikat az elkészülő forgalmi technológiában foglaltaknak megfelelően a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezetnél módosítani szíveskedjenek. Ennek hiányában az 55/2015 NFM rendeletben foglaltak szerint a MÁV Zrt. az érintett kiutalt pályavasúti szolgáltatások visszavonását kezdeményezi

Keltezés (hely, dátum):

Üdvözlettel: pályavasúti területi műszaki igazgató-helyettes

16. szám


1809

…./2016/MAV iktatószámú levél 1. melléklete Tervezett vágányzár alapadatai Lezárva: 2016.05.01. 10:00 (nap, óra:perc) Kezdő dátum [nap]

Kezdő idő [óra, perc]

Vég dátum [nap]

Vég idő [óra, perc]

Vonal szám

Állomásköz

Vágány

Szolgálati hely

…./2016/MAV iktatószámú levél 2. melléklete Alternatív megoldási javaslat összesítése Vasúti társaság neve: Lezárva: 2016.05.01. 10:00 (nap, óra:perc) Vágányzári időkeretben Vágányzári időkeretben érintett kiutalt érintett kiutalt pályavasúti menetvonalak azonosítója szolgáltatások azonosítója

Alternatív megoldási javaslat leírása

Érintett objektum(ok) típusa

1810


16. szám

4. sz. melléklet iktatószám:……/20……/MAV VÁGÁNYZÁRI MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött egyrészről: (cégnév): ………………………………………………… Székhely: ………………………………………………… Adószám: ………………………………………………… Statisztikai számjel: ……………………………………… Bankszámlaszám: ………………………………………… Cégjegyzékszám: ………………………………………… Képviseli: ………………………………………………… (a továbbiakban: Megrendelő) másrészről: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60. Adószám: 10856417-2-44 Statisztikai számjel: 10856417-5221-114-01 Bankszámlaszám: 10200971-21508668 Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-042272 Képviseli: ………………………………………………… (a továbbiakban: MÁV Zrt.), a továbbiakban együttesen Szerződő Felek között az alulírott napon, helyen az alábbi feltételekkel: 1)

Felek rögzítik, hogy ……………….-tól ……………-ig …………… szolgálati helyen tervezett pályaműködtetői kapacitáskorlátozás miatt a Megrendelőnél felmerülő, a hálózat-hozzáférési szerződésben rögzített többletköltségeket a MÁV Zrt. megtéríti a Megrendelő részére.

2)

Szerződő Felek rögzítik, hogy a vágányzári igények miatt a Megrendelőnél felmerülő többletköltségeket a MÁV Zrt. havonta egy alkalommal a Megrendelő által minden esetben a többletköltségek megtérítésére benyújtott részletes kimutatás alapján vizsgálja meg. A vágányzári igények miatt felmerült többletköltségek benyújtásához szükséges nyomtatványt a MÁV Zrt. a honlapján teszi közzé.

3)

Megrendelő tudomásul veszi, hogy a többletköltségeket a MÁV Zrt. a ténylegesen felmerült és egyértelműen kimutatható és igazolt értékeken veszi figyelembe.

4)

A Megrendelő visszavonhatatlanul hozzájárul az 1. pontban részletezett vágányzár megtartásához, és a forgalmi technológiában rögzítettek alapján a részére kiutalt pályavasúti szolgáltatások módosítását elvégzi.

5)

A MÁV Zrt. vállalja, hogy a Megrendelő által a többletköltségek megtérítésére vonatkozóan benyújtott igényeit a hálózat-hozzáférési díjak elszámolási folyamatába illesztetten, egyértelműen beazonosítható módon téríti meg a Megrendelő számára.

6)

A MÁV Zrt-vel szembeni bármilyen követelés engedményezése (ide értve annak faktorálását is), illetve MÁV Zrt.-vel szembeni bármilyen követelésen zálogjog alapítása csak a MÁV Zrt. előzetes írásos jóváhagyásával lehetséges. A MÁV Zrt. írásos jóváhagyása nélküli engedményezéssel, zálogjog alapítással a MÁV Zrt-vel szerződő fél szerződésszegést követ el a MÁV Zrt-vel szemben, melynek alapján a MÁV Zrt-vel szerződő felet kártérítési felelősség terheli.

7)

Szerződő Felek kijelentik, hogy az 1. pontban leírt kapacitáskorlátozás és a jelen megállapodással kapcsolatban tudomására jutó valamennyi információ, adat tekintetében titoktartási kötelezettséggel tar-

16. szám


1811

toznak. Szerződő Felek vállalják, hogy bárminemű ilyen információt a Szerződő Felek előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül a szerződés keretén kívül nem használják fel, azokat egymás érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon nem kezelik, nem teszik hozzáférhetővé, illetve nem bocsátják harmadik személy/ szervezet rendelkezésére. Bármelyik fél csak az érintett fél előzetes tájékoztatása és írásbeli hozzájárulása alapján adhat harmadik személy részére információt, kivéve, ha arra a hatályos törvények, különösen a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) és a jelen megállapodás felhatalmazást adnak. 8)

Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szabályai az irányadók.

9)

A Szerződő partner jelen szerződést aláíró képviselője a Ptk. 3:31.§-ára is különös figyelemmel a jelen szerződés aláírásával kijelenti és teljeskörű személyes felelősséget vállal azért, hogy a jelen szerződés vonatkozásában képviseleti joga nincs korlátozva és nyilatkozattétele nincs feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötve. Amennyiben az aláíró nyilatkozattétele feltételhez vagy jóváhagyáshoz van kötve harmadik személyekkel szemben, akkor jelen szerződés aláírásával nyilatkozik arról, hogy a feltétel bekövetkezett, vagy a szükséges jóváhagyást megszerezte, illetve a korlátozás nem terjed ki a jelen szerződés megkötésére és aláírására. A szerződő felek rögzítik, hogy az esetleges korlátozás megszegéséből eredő teljes felelősség az aláírót terheli, a korlátozás a MÁV Zrt-vel szemben nem hatályos és annak semmilyen következménye a MÁV Zrt-t nem terheli.

10) Jelen megállapodás 4 (négy) eredeti példányban készült, és azokat Szerződő Felek, mint akaratukkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag, cégszerűen írják alá.

……………………(cégnév) Vasúti társaság Képviseletében eljár(nak): Kelt: ……………………, 201… ……………………(aláírás) ……………………(név, beosztás) (a mindenkor eljáró aláíró(k) nevét és beosztását kérjük nagy, nyomtatott betűvel is feltüntetni) MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Képviseletében eljárnak: Kelt: Budapest, 201 ……………………

Kelt: Budapest, 201 ……………………

……………………

……………………

1812


16. szám

HIRDETMÉNY FELÜGYELETI IGAZOLVÁNY ÉRVÉNYTELENÍTÉSE A MÁV-START létszámába tartozó → →

Miklós Zsolt részére kiállított 0006472 sz. belépési engedély és Gallovichné Sávoly Magdolna részére kiállított 000142 sz. belépési engedély elveszett.

Fenti sorszámú felügyeleti igazolványok érvénytelenek. Megtalálás, vagy felmutatás esetén be kell vonni és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyv kíséretében a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság részére meg kell küldeni.

16. szám


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelôs a Szerkesztôbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelôs kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)

HU ISSN 1419—3973 Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelôs vezetô: Kovács János ügyvezetô igazgató

1813

Utasítások TARTALOM. 16. szám 131. évfolyam szeptember 23

Recommend Documents