Tartalom ÖNKORMÁNYZAT ... 2 CIVIL FÓRUM ... 6 HITÉLET ... 8 MÚLTBANÉZŐ ... 9 MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS ... 11 TESTVÉRTELEPÜLÉSEK ... 13 A gagyi unitárius templom
ÉLETMÓD, MAGAZIN ... 15
2. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. ÖNKORMÁNYZAT.
Kiadja:
Van-e esélyünk? lakosság szíves tudomására kívánom hozni, hogy folyamatos pályázat kiírás van a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályán, amelynek keretén belül az Állattartó Gazdák Szövetsége saját csarnokra pályázhat. E pályázat elnyerése azt jelentené, hogy a gazdák a termelt tejet licitálva el tudják adni, és a szerződést a Szövetség tagjaiként úgy köthetik meg, hogy az nem egyoldalú, és kedvez a gazdáknak. Felkérem azon személyeket, akik illetékesek, hogy minél hamarabb vegyék fel a kapcsolatot az illető osztály megbízott személyével, és igyekezzenek pályázatot benyújtani. A turizmus terén is vannak lehetőségeink. Vannak, akik már turizmussal foglalkoznak. Kérjük, tegyék rendbe a dolgaikat, próbálkozzanak felkerülni a körzeti, a székelyudvarhelyi Tourinfo Iroda nyilvántartó listájára, adják meg e-mail címüket, elérhetőségüket elektronikus formában, hogy a honlapunkon is tudjuk megjelentetni a siker érdekében. Erdőgazdálkodás terén uniós pályázat van felszerelésekre, ennek kereten belül gépeket lehet beszerezni a kitermeléshez. Lehet, hogy már sokadszor említem, de tegyünk meg mindent a saját környezetünk tisztántartása érdekében, gondolok itt a zöldövezetre, sáncoknak a rendben tartására, a fű lenyírására. Ugyanakkor a csorda hajtásával kapcsolatosan kérem, tartsák be azt, amit a határozat szabályoz. Beszámolóként hadd említsem meg, hogy a községnek sikerült beadnia egy összetett pályázatot, amelyben utcák felújítását, hidakat, szociális otthont és a kultúrházak felszereltségének bővítését pályáztuk meg. A pályázat értéke 2.200.000 euró, amit sikeres elbírálás esetén kaphatunk meg.
A
Szentábrahám község Polgármesteri Hivatala
Felelős kiadó: Barabás Zsigmond polgármester
Szerkesztőség címe: 537010, Szentábrahám 126. szám. Telefon: 0266- 220.010,
[email protected]
Nyomdai előkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft.
ROVATSZERKESZTŐK: Önkormányzat Barabás Zsigmond Szász József Albert
Civil fórum Gál Zoltán
Hitélet M. Szeredai Noémi Berei István Gál Zoltán
Múltbanéző Szász József Albert
Mezőgazdaság, Állattenyésztés Dr. Fazakas Lajos Lőrinczi Endre
Testvértelepülések Gál Zoltán
Életmód, Magazin Fekete Ildikó
Tisztelettel Barabás Zsigmond polgármester
ÖNKORMÁNYZAT. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 3.
id. Katona Péter, nyugdíjas
Hazatérés Itthon köszöntelek a szülőföld ölén, Szeretettel vártunk, jó, hogy hazajöttél. A vándorbotot, mit kezedbe vettél, Tedd le pihenni, hiszen megérkeztél. Nézz körül a tájon, a rög ismer téged, Keblére ölel ma, nem vagy te idegen. Mint tékozló gyermeket, úgy fogad a falu, Hazaérkezőnek nyitva áll a kapu. Neked szól a harang, az iskolacsengő, Őszinte szívből fakadó köszöntő. Ma neked csobog zongota pataka, Falu erdejének zöldlombos zúgása. Gagy falu ölén ma még megpihensz, De holnap az ár elvisz messzire. Tudom – e tájból szívedben elviszel, Az idegenben is ott ül a lelkeden. A harang zúgása füledben visszacseng, S emészti lelkedet a szülőföld szeretet. Ez a szülőföld mindig hazavár, Itt mindig meleg otthonra találsz.
4. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. ÖNKORMÁNYZAT.
Szentábrahám község Önkormányzati Testületének júniusi határozatai Szász József Albert, alpolgármester 28. sz. Határozat – A székelykeresztúron rendezett állatkiállítás költségeihez való hozzájárulást fogadtuk el. A hozzájárulás összege 500 lej volt. 29. sz. Határozat – Költségvetés módosítása 130.000 lejjel. Ez az összeg képezi a magyarandrásfalvi vízvezetés költségét az 577-es Kormányhatározat és a Megyei Tanács 8928/1055 számú keretszerződése értelmében. Megjegyezni kívánom, hogy 2009. augusztus 17-én, hétfőn kerül megrendezésre a licit, amikor eldől, hogy ki lesz a tervező-kivitelezője a magyarandrásfalvi vízvezetés projektnek. 30. sz. Határozat – Firtosmartonos 63. szám alatt levő (volt óvoda) épületének a közvagyonból való kivétele és az önkormányzat saját vagyonába való áthelyezése. Ez a határozat szükséges volt az integrált pályázat szociális részéhez, mivel csak így pályázhattunk az adott épületre. 31. sz. Határozat – A község közvagyon-listájának módosítása és jóváhagyása. Ez a módosítás tulajdonképpen a község utcáinak részletes felvezetését jelenti a község közvagyon-listájára. Az integrált pályázat infrastrukturális részéhez külön fel kellett sorakoztatni az utcákat (névvel, terület-
Júliusi anyakönyvvezetői hírek ESKETÉS – 2009. július 15. Lőrinczi Gábor – Bertalan Emese Kívánunk sok boldogságot az ifjú párnak. ELHALÁLOZÁS – 2009. július 6. id. Lőrinczi Domokos Pihenése legyen csendes, emléke áldott. Vigasztalást kívánunk a gyászoló családnak. Sófalvi Juliánna
értékkel és kataszteri azonosítási számmal), különben nem lehetett volna az adott utcákra pályázni. 32. sz. Határozat – Kulturális Központ létrehozása a szentábrahámi kultúrotthonban. Ugyancsak az integrált pályázathoz volt szükség létrehozni egy kulturális központot. A Kulturális Központ a szentábrahámi kultúrotthonban kapta a székhelyet. Jogilag egy, az önkormányzat mellett működő intézmény községi szinten. A kulturális központ megléte a feltétele annak, hogy pályázni lehessen belső felszerelésekre, ruházatra stb. Konkrétan gondoltunk székekre, székelyruhákra, hangosító felszerelésre és a csekefalvi fúvósoknak modern, új hangszerekre. 34. sz. Határozat – Részleges útjavítás, 2 hídépítés, szociális központ építésére benyújtandó pályázat szükségességének jóváhagyása. Szintén az integrált pályázat egyik fontos dokumentumát képezi ez a határozat is, aminek értelmében a pályázat szükségességét kellett elfogadni.
Egyéb önkormányzati hírek Sikerült leadni az integrált fejlesztési pályázatot. A pályázat háromféle összetevőből áll: infrastrukturális, szociális és kulturális részekből. Az infrastrukturális rész magába foglalja Csekefalván a Csarnok utca aszfaltozását és egy hidat a Rózsadomb irányába át a Gagyi patakon, Szentábrahámon a Csíki utca leaszfaltozását és a malom mellett egy híd építését át a Gagyi patakon, a Firtosmatonosi Lázra vezető út felújítását és aszfaltozását sánccal ellátva. A szociális rész a firtosmartonosi volt óvoda helyére tervezett szociális foglalkoztató központ létesítését foglalja magába. A kulturális, mint már említettem, kultúrotthoni felszereléseket biztosítana. Dolgozunk a Csekefalva-Szentábrahám területén meglévő vízvezeték-hálózat nyomáspróbáján. Kb. 1 hónapja teszteljük a rendszert. Voltak kisebb-nagyobb hibák, amiket próbálnak kijavítani a szakemberek. Jelenleg is dolgoznak rajta. Az augusztusi hónap folyamán történik meg a végleges átadás. Az átadás után hirdetjük meg az üzemeltetési és bekötési munkálatokat. Korábbi lapszámunkban említettem, hogy a következő játszóteret Csekefalva fogja kapni. Ez annyiban változott, hogy egyelőre a megfelelő hely hiányában nem tudjuk kialakítani a játszóteret, ezért Szentábrahámon a kultúrotthon udvarára fogjuk berendezni a következő játszóteret. Egy pár játszótéri játékot már le is szállított a kivitelező-vállalkozó.
ÖNKORMÁNYZAT. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 5.
Beszámoló a gyulafehérvári Caritas Otthoni Beteggondozás tevékenységéről Györgyi Emőke, területi vezető z idős és beteg embereknek nemcsak egészségügyi ellátásra, de vigasznyújtásra is szükségük van. Sokszor azzal, hogy meghallgatják, többet segítnek, mint ha bekötik a sebeit. A gyulafehérvári Caritas Otthoni Beteggondozás alkalmazottjai mindkét tényezőt fontosnak tartják: mosolyt vinni az emberek házába és gyógyítani. Ez az ellátási rendszer optimálisan képes kiegészíteni és támogatni az ápoltak hozzátartozói, szomszédjai és más önkéntes segítői által végzett úgynevezett informális, de annál emberibb és szeretetteljesebb segítségét a szintén nélkülözhetetlen szakszerű ellátással. Komoly, civil társadalmat erősítő szerepe van, mivel ötvözni képes a család, a közösség és a különböző szintű kormányzati tényezők felelősségét a szociális és egészségügyi ellátás terén. Az otthoni beteggondozás egyik legfontosabb előnye, hogy a beteget nem kell megszokott környezetéből elvinni, így nagyon sok esetben még az a tényező is segíti gyógyulását. Hisz minden ember számára az általa megszokott és ismert környezet a legjobb. Főleg az idős embereknél kell figyelembe vennünk, hogy az otthonukban való gyógyulás a legfontosabb. A beteghez való viszonyulás is másabb, ha az otthonába mennek be a gondozók,hisz ott ő az „úr a háznál”, és így magától értetődően meg kell adni a neki járó tiszteletet. Az embert egészként kell látni, nemcsak egy sérült lábat vagy sebet, mindenki egy külön személy, akinek van neve. Az emberi méltóság visszaadása minden embernek a legfőbb cél, de a mozgáskorlátozott vagy mozgásképtelen, ágyban fekvő, alapvető szükségleteit ellátni képtelen emberek életvitelének javítása,az egészségi állapot megtartása, helyreállítása, illetve javítása,az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, amelyek a lehetőségekhez mérten önálló életvitel megőrzését biztosítják,a hozzátartozók, szomszédok és önkéntesek segítőkészségének támogatása és fejlesztése,a közösségek felelősségérzetének fejlesztése,együttműködés és hálózatépítés más hasonló jellegű kezdeményezésekkel,emberközpontú, együtt érző kultúra megalapozása a szolgáltatások keretében,az ápolási tevékenység szakmai színvonalának folyamatos javítása az érvényes előírások és szakmai ismeretek szerint mind-mind célkitűzéseik közé tartoznak,valamint az együttműködés különböző szervezetekkel (templomok, iskolák, helyi hatóságok, civil szervezetek) a rászorulók segítésének összehangolása és integrálása érdekében. Tevékenységeik fő része alapápolás: testi higiéna, öltözködés, táplálkozás, folyadékfelvétel, mobilizáció
A
és kommunikáció támogatása, szükség esetén biztosítása; szakápolás: élettani mutatók követése, szakápolási cselekmények (injekciózás, kötözés, katéterezés, sztómák fisztulák ellátása, felfekvési sebek megelőzése és ellátása, vénás keringési szövődmények megelőzése, hiposztatikus tüdőgyulladás megelőzése, a beszűkült mozgástér következtében fenyegető csont és izomrendszeri kóros elváltozások megelőzése stb.) háztartási segítségnyújtás takarításban, élelem szállításában vagy beszerzésében, kíséret biztosítása közszállítási járműveken, kültéri mozgás támogatása,gyógyszeres kezelés beszerzése orvosi utasítás alapján. A Helyi Tanács júniusi testületi ülésén a Caritas Otthoni Beteggondozás képviselői tevékenységi beszámolót tartottak az elvégzett szolgáltatásaikról. Szentábrahám községben jelenleg 70 ellátottjuk van, és arra törekszenek, hogy ezután is felkeressék a rászoruló embereket. Kollégáik szakszerű ellátást biztosítanak gondozottjaik számára, egy szakápoló – Buzogány Judit –, és egy idősgondozó – Árus Ildikó – munkatársuk személyében. 2003. szeptember 1.-től közel 200 gondozottat látogattak meg. Ezek közül többen meggyógyultak, és voltak közöttük, akik sajnos eltávoztak az elők sorából, 2003 óta 30-ra tehető azok száma, akik hazatértek a Fennvalóhoz. Kimondani nem nagy szám, csak elgondolni, hogy ennyi haldokló ágyánál voltak jelen az ápolók, próbáltak enyhíteni a fájdalmukon. Ott vannak szükség szerint támasznak a Hozzátartozók számára is, társként a lelki fájdalmunkban, a halál elfogadásában. A Gyulafehérvári Caritas ezzel a szolgálattal a Szentábrahám községi Önkormányzat, Hargita Megye Tanácsa és Hargita Megye Egészségbiztosító Pénztára segítségével jut el a segítséget kérők otthonába.
6. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. CIVIL
FÓRUM.
Mit jelent a Helyi Fejlesztési Ügynökség? Gál Zoltán, unitárius lelkész, Gagy yakran hangzott el a kérdés a lelkészi irodába betoppanók részéről. Először nem értették, hogy mit is jelent a fogalom maga, másodsorban egy egyházi intézmény bejáratánál szembetűnő volt az ismeretlen kifejezés. Igyekeztem minden alkalommal dióhéjban összefoglalni azt a programot, amelynek segítségével közösségés egyben vidékfejlesztésben kezdtünk gondolkodni. Erre teszek próbálkozást jelen alkalommal is. Az Amerikai Egyesült Államokban működő Project Harvest Hope (Aratás Reménysége Program), az Unitárius Egyházzal, a Gondviselés Segélyszervezettel, és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylettel (ODFIE) karöltve indította el azt a programot, amelynek célja, hogy a közösségékben megtaláljuk azokat az embereket,csoportokat, akik hivatásuknak érzik saját közösségük építését, fejlesztését. Vagyis helyi erőforrásokra alapozva, próbáljuk elgondolni, megálmodni közösségünk jövőjét. Ez a program 2007. novemberében indult útjára, „Partnerségben az
G
önfenntartó unitárius közösségekért” címmel, amikor a program lebonyolításával megbízott CIVITAS Alapítvány munkatársai felhívták figyelmünket az új lehetőségekre. A program célja volt, hogy a jelentkező egyházközségek önmaguk soraiból neveljék ki azt az egyént, vagy csapatot, akik a közösség kovászaként, éltető és mozgató erejeként képesek munkálkodni egy adott közösségben.
A program vezetői tíz egyházközséget választottak ki, de szubjektív és objektív okokból hárman lemorzsolódtak. A munka Bözödön, Kálnokon, Recsenyéden, Csehétfalván, Firtosváralján, Bencédben és Gagyban indult el. Az első lépés egy SWOT analízis elkészítése volt mindenik egyházközségben. A SWOT analízis az erősségek (strengthness), gyengeségek (weakness), lehetőségek (opportunity) és veszélyek (threats) feltérképezésével foglalkozik, és angol megnevezésük kezdőbetűiből tevődik össze. Első lépésként ezt végezte el mindenik egyházközség a közösségi találkozók alkalmával, amelybe a CIVITAS Alapítvány munkatársai is besegítettek. Így fogalmazódott meg minden falu élet- és helyzetképe, jövőbeli álmai és ezek megvalósítási stratégiái. Papírra vetettük, hogyan szeretnénk látni a falut több, mint egy évtized múlva, és melyek az ehhez elvezető lépések. A program elsődleges célja volt egy munkapont kialakítása helyi fejlesztési célokra. Erre az anyagi fedezetet az amerikai alapítvány teremtette meg, egy jól megszerkesztett pályázati felhí-
CIVIL FÓRUM. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 7. vás formájában. Gagyban, mivel más épülettel nem rendelkezik egyházközségünk, ezt a helyi Lelkészi Hivatalban alakítottuk ki: kicseréltük a bútorzatot, az iroda bejárati ajtóját, készíttettünk egy lefedést az irodába levezető lépcső fölé. A Project Harvest Hope gondoskodott az irodai felszerelésekről, és így válhatott valóra a lelkészi hivatal korszerűsítése is. Ma már a fénymásolást és a távmásolást (fax) is meg tudjuk helyben oldani, és a világháló hozzásegít a könnyű és egyszerű információáramláshoz. A falu elkezdte első, botladozó lépteit a fejlődés útján. Az iroda befejezése után, egy többéves gondolattal kezdtünk komolyabban kacérkodni: jó volna a falu központját megszépíteni, és a régi lelkészi lakás helyét élettel tölteni meg. Azonban ez hathatós segítség és támogatás nélkül nem lett volna megvalósítható. E helyről mondunk köszönetet Pálffy Domokos gagyi származású cégvezetőnek, aki a faluja sorsát szívügyének tekinti, és a területrendezést díjmentesen elvégezte. A helyi önkormányzat beszerezte a játszótéri kellékeket, az egyházközség pedig a területet adta. Így valósult meg egy csodálatos álom: a játszótér, amely töretlen sikernek örvend azóta is. Azonban a befejezéstől még távol állunk: kerítésjavítás, a ház romjainak elszállítása, parkosítás, mind a jövőtől és a közösségi tenni akarástól vár szebb reménységet. Mi mindannyian kell dolgozzunk, hogy a falu, amelyben élünk szebbé válhas-
son. Korunk emberének legnagyobb hibája, hogy mindig mástól várjuk a segítséget. Ezen azonban változtatnunk kell. A mi falunk érdekében nekünk kell dolgoznunk, hogy elképzeléseink megvalósuljanak! Azonban egyik legnagyobb hangsúly az érték megőrzésén van: nem elég elkészíteni és megvalósítani, hanem meg is kell őrizni. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy a 14 év feletti gyerekek nem használhatják, ellenkező esetben az okozott kárt meg kell fizetni. Csak úgy válhat önfenntartóvá egy közösség, ha képesek vagyunk saját értékeinket megőrizni. Többek között elhangzott az is, hogy a fiataloknak egy teremre volna szükségük, ahol hasznosan tölthetik el szabadidejüket. Ekkor merült fel az
ötlet, hogy a használaton kívül levő klubot kellene erre a célra felújítani és kialakítani. Ennek érdekében kötöttünk haszonbérleti szerződést a Polgármesteri Hivatallal, amely értelmében, meghatározatlan időre, díjmentesen használhatjuk a Kultúrotthon említett helyiségét. Elkezdtük a munkát, bízva Isten segedelmében, és a jóindulatú emberek segítségében! Persze vannak olyan nehézségek is, amelyeknek orvoslása nem rajtunk múlik. Keveset, vagy egyáltalán nem tudunk tenni a munkahelyek megszűnése, az infláció, vagy éppen a sokat hangoztatott gazdasági válság ellen. De a közösségi összefogás hatalmas erő lehet, ha nem egyéni érdekeinket helyezzük előtérbe, és nem csak saját hasznunkat próbáljuk megtalálni. Egy közösség csupán önmagából kiindulva tud alkotni, épülni és szépülni. Ezt hivatott előmozdítani a helyi közösségekben munkálkodó fejlesztési ügynökségek. Hiszem azt, hogy szükség van ilyen és hasonló programokra, amelyek megmutatják számunkra a közösségekben rejlő erőforrásokat. Mindez azonban csupán akkor teljesülhet, ha mindannyian magunkénak érezzük a munkát és annak gyümölcsét. Akkor épülhet és szépülhet egy faluközösség, ha annak tagjai nem mástól várják csupán a megvalósításokat, hanem tesznek a közös cél érdekében. Ebben segítsen meg minket a gondviselő Isten!
8. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. HITÉLET.
A csekefalvi unitárius egyházközség rövid története M. Szeredai Noémi, unitárius lelkésznő, Csekefalva zékelykeresztúrnál a Nagy-Küküllőbe torkolló Gagy vize völgyének legalsó faluja Csekefalva. Első írásos említései, a Székely Oklevéltár régebbi és újabb sorozatának köteteiben a 16. század második feléből olvashatók, de a falu megléte az okmányokban említett éveknél messzebb nyúlik vissza a középkorba. A lakosság egyházilag az unitárius és református felekezet között oszlik meg. A település a kereszténység meggyökeresedésétől katolikus volt, egyházilag mint filia a szomszédos Szentábrahám anyaegyházközséghez tartozott. A reformációt követően az unitárius vallást vették fel, majd később a hívek egy része reformátussá vált. 1804-től vált önálló egyházközséggé. Az első templom kb.1750 körül épült fából, zsindellyel fedve. Tornya nem volt, hanem tölgyfából épült mellé egy harangláb. Ez nem bizonyult tartósnak, így 1830-ban neki kezdtek egy új templom építésének, a jelenleginek, 1833-ban befejezik, majd a tornyot is 1836-ban. A templom érdekessége a kifelé meghajlott torony, annál is inkább mert a református templom tornya is, mely a szemben levő oldalon áll kifele dől. Így a két templom tornya egymás fele hajlik. A hagyomány szerint egy volt a tervezőjük és azért dőlnek, mert rosszul tervezte őket. Viszont ennek köszönhetően híres Csekefalva a vidéken. Már 1847-ből mérnöki jegyzőkönyv tanúsítja, hogy a torony közveszélyes és lebontandó. De jöttek az 1848-as események, utána a nehéz napok a kiegyezésig, 1867-ig, ezalatt senki nem foglalkozott a toronnyal és kiderült, hogy a torony elhajlása lelassult és lebontására már nem volt szükség. Több ízben végeztek nagy javításokat a templomon, 1927ben, a templomház repedéseit oldották meg beton aláöntéssel, majd 1956, 1971, majd 2000-ben külső belső javítással, vakolat csere, új szószék építése, korhadt fapadló kicserélése, betonozás. Ez utóbbi alkalommal a belső munka elvégzése teljesen lelkes közmunka eredménye, az anyagvásárlás pedig adakozásból került ki. Két harang van 1931,-és 1924-ből. A papilak 1914-ben épült, a lelkészi lakáson az évtizedek alatt fokozatos javításokat végeztek és modernizálták. A csekefalvi gyülekezetnek van egy nagyon erős és lelkes amerikai testvérgyülekezete, Hopedale unitárius gyülekezet Massachussets államban. Az elmúlt években az Illyés Közalapítvány segítségével és a hívek jelentős anyagi és közmunka hozzájárulásával, valamint az amerikai testvérgyülekezet támogatásával, átfogó javításokat tudtunk végezni a templomon és a parókián.
S
A parókiához egy toldást építettünk, 2002-2007 között, majd elkészültével a régi részt is teljesen feljavítottuk, így korszerű tanácsterem, iroda, az új részben pedig a földszinten lelkészi lakás, az emeleten három korszerű vendégszoba fürdőszobával kapott helyett. Ennek a nagyméretű munkának eredményét hirdeti nemcsak az épület, hanem a parókia új részének szentelésekor avatott kopjafa is, melyet az adakozók tiszteletére emeltek. Mindenki tiszteletére, aki közmunkát és pénzt áldozott, hogy a csekefalvi papilak megújuljon. A kopjafa megalkotójának, a helyi szobrász Demeter Istvánnak a tehetségét is hirdeti. Az egyházközség nem néptelenedik el, mert közel van Székelykeresztúrhoz, így a fiatal családok nem költöztek el, vannak gyerekek és fiatalok. Éppen ezért a gyerekekkel és fiatalokkal különböző tevékenységeket is tudunk szervezni, mert van kivel. Ez pozitív és jövőbemutató a különben kicsi kb.180 lelkes gyülekezetben. Egyházközségünk számos tevékenységéhez és programjához kapunk támogatást a Hopedale-i testvérgyülekezettől, diákoknak ösztöndíj, karácsonyi ajándékcsomagok, vasárnapi rendezvény, nyári kézműves és bibliai tábor, vasárnapi iskolai program gyermekeknek. Isten adjon gyülekezeti tagjainknak, hitet reménységet, a közösségi érzés fontosságát, és áldást a mindennapi életben.
MÚLTBANÉZŐ. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 9.
A székelyek rövid története Elekes Dániel László, Gyergyóújfalu kuruc lázadás leverése után, és miután Erdély teljesen integrálódott az osztrák monarchiába, úgy tűnt, hogy a székelyek történelmében egy békés időszak köszöntött be, legalábbis ami a háborúkban való részvétüket jelenti. Mert gazdasági szempontból a helyzetük nagyon nyomasztó volt. Nem is egyszer nyílt levelekben panaszkodtak, mert semmilyen megélhetési lehetőségük nem volt: a termőföldek szegényesek voltak a Székelyföldön, a kötelezettségeik a császárral és a nemesekkel szemben megterhelők, a katonáskodás tiltott volt számukra, ezért a székelyek élete egyszerűen nyomorúságos lett. Viszont a sors még nagyobb megpróbáltatásoknak fogja kitenni őket. 1762-ben Mária Terézia osztrák császár határőr csapatokat akart felálíttani a török határ mentén. Ezek a csapatok többnyire románokból (a fogarassi, déli határnál) és székelyekből (Erdély keleti határnál) állt. A besorolás félig önkéntes, félig kötelező alapokon folyt. A székelyek kérték, hogy nem császári tisztek, hanem saját vezéreik legyenek, és hogy ne kapjanak határon túli küldetéseket. Mivel a toborzás nem járt az elvárt sikerrel, az osztrák tisztek visszakérték a már kiosztott fegyvereket, de a székelyek nem engedelmeskedtek, mondván, hogy az ő fegyvereiket is elkobozták a kuruc-labanc háború után. A következő, mondhatni erőszakos, próbálkozásra a határőr csapatok felállítására 1763 decemberében került sor. A székelyek a hegyekbe menekültek a fegyvereikkel együtt. Az osztrák csapatok válasza nem késett sokáig. 1764 január 7én, 1300 katona két ágyúval letámadta és lemészárolta a Madéfalván összegyűlt több százas békés tömeget. Ezután a besorolás már könnyen ment, csak Udvarhely és Maros székből nem alítottak fel határőr csapatokat. A „madéfalvi veszedelem” után a székelyek egy része átkelt a Kárpátokon és Moldvába menekült, ahol a csángókká lettek, mások akár Bukovináig menekültek, és a mai napig bukovinai székelyeknek nevezik magukat. A katonai határőr alakulatok felállítása véget vetett nagyaból a székelyi nemzeti autonómiának. A települések önkormányzatába folyton beleszóltak a határőr parancsnokok, akik befolyásolták a bírák választását, a mezőgazdasági életet, az oktatást, még a mindennapi életét is a székely határőröknek. Szükséges lett a tisztek jóváhagyása a telkek eladásában vagy akár a házasságkötésben. Mindezek ellenére a székely büszkeség és az erős szabadság érzetük megmaradt. Makacsul megtartották a hagyományaikat, megszervezték életüket, szabályokat hoztak az utak vagy hidak építésére, megtartották a sajátos vezetők- választási eljárásokat (más tájakon az ilyen döntéseket a nemes hozta). De a kevés termőföld hasz-
A
nosítását nehezítette az a tény, hogy sok férfi, akik a katonai szolgálattal voltak elfoglalva, nem vett részt a mezőgazdasági munkálatokban, így ez a feladat a nőkre és a nem katonakötelesekre hárult. Ők persze nem tudták teljes egészében hasznosítani a földet. A XIX. század a nacionalizmus elterjedésével újabb megpróbáltatásokat hoz magával, a vidék összes lakóira. A „népek tavaszának” ismert 1848-as forradalom, hosszas felkészítés után, egy igazi fordulópontot jelentett sok európai nép történetében, és annak ellenére, hogy többnyire leverték mindenütt Európában, mégis a következményei pozitívak voltak hosszú távon. Az olykor háttérben szoruló társadalmi célok mellett fontos szerepet játszottak a nemzeti jellegű kérések. A székelyek sem tettek kivételt. Mint tudjuk, a székelyek helyzete nyomasztó volt. Folytatás a 10. oldalon
10. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. MÚLTBANÉZŐ.
Folytatás a 9. oldalról Szentiváni Mihályt idézve, aki 1839-ben ismertette az életszínvonalukat, a székelyek „kevese bír mesterséget, kereskedést nem folytat, hivatala nincs, zsoldot nem kap; mégis tisztességes házat tart, magát és nagyocska háznépét élelemmel, ruházattal látja el, saját költségén katonáskodik, a polgári és katonai rend terheit hordja.” Így tehát nem kell csodálkozni azon, hogy a székelyek támogatták a liberális magyar pártokat, amelyek a jobbágyság felszámolásáért és az egyforma adózásért lobbiztak. De amikor az osztrák és az orosz csapatok betörtek Erdélybe, már a szabadságért és a nemzetük fenn maradásáért harcoltak. A székelyek szintén támogatták Erdély Magyarországgal való egyesülését, de amikor a habsburg hadsereg Puchner tábornok vezetésével megpróbálta elfoglalni Erdélyt, az egyetlen komoly ellenállást a székelyek tanúsítottak. Így is hamarosan verességet szenvedtek, Maros széket elfoglalták, Udvarhelyszék megadta magát, Csík szék pedig semlegesnek vallotta magát. Az ellenállást csak Háromszék szervezte meg. Novemberben Gábor Áron, egy volt tüzér tiszt, meggyőzte a háromszékieket, hogy a megadás helyett inkább ágyukat öntsenek és ellenálljanak. Felhasználva több mint 313 székely harangot 70 ágyút öntött, és megszervezte a
székely tüzérséget. Több mint fele Puchner tábornok hadseregéből el volt foglalva a háromszéki székely csapatok ellenállásával, így nem tudta ostrom alá venni Várad erődjét és hátba támadni a magyarországi hadsereget. A Szászrégeni csata után és főleg miután segítettek Bem tábornoknak visszafoglalni Erdélyt, a székelyek megkapták azt a jogot hogy, külön kormányzás alá helyezzék Székelyföldet. 1849 április 26-án a bécsi udvar az orosz cár segítségét kérte. Annak ellenére hogy az első orosz támadásokat a székelyek visszaverték, végül a túlerő győzött. Augusztusban a falvak elnéptelenedtek, a székelyek a hegyekbe menekültek. Augusztus 7-én az osztrák hadsereg kiáltványában parancsban adják a székelyeknek hogy, „miden ottani lakos azonnal haza térjen, és lásson gazdasága folytatása után”. A megszállás után a települések kénytelenek voltak engedelmeskedni az osztrákoknak. Egyébként a forradalom teljesen véget ért a világosi fegyverletétel után, augusztus 13-án. Említenünk sem kell, hogy megtorlások és büntetések sokasága következett. A szászok kivételével, a románokat, a magyarokat és a székelyeket súlyos adókkal terhelték, kárpótlás fizetésére kényszerítették, és számos település vezéreket és papokat büntettek meg akár börtönnel is.
Deák Ferenc, „a haza bölcse” Bán Magdolna, nyugdíjas óvónő „Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatni nem szabad!” Deák Ferenc tanácsai: – Úgy cselekedj, hogy Isten áldását mindig megérdemeljed. A megérdemelt áldás nem fog elmaradni. – Ne légy soha igazságtalan mások iránt. – Ápold és növeld kebledben a kötelesség érzetét. Amit kötelességed parancsol, szigorúan teljesítsd. – Légy mindig munkás, gondos és takarékos. Munka az embernek rendeltetése, gondosság és takarékosság megtartja, amit a munka szerzett. – Ne gúnyolj senkit hiányai vagy sajátságos külsőségei miatt! Hiány mindenkiben van s gyakran tapasztaltam, hogy némely embernél egyes hiányokat a sors más jeles tulajdonságokkal gazdagon kipótol. – A jóság alapföltétele a boldogságnak. – Rossz ember lehet szerencsés, de boldog nem lesz soha. – Rideg annak lelke, ki a szépért, jóért nem tud lelkesülni. – A rosszat, amit másról hallottál, ne terjeszd soha! Találsz nemesebb foglalkozást, mint hogy trombitája légy a pletykának és rágalomnak. Megeshetik, hogy a hír, melyet terjesztettél, később valótlannak bizonyodik be, s ekkor miként nyugtatod meg lelkiismeretedet?
Folytatjuk
MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 11.
A tehenek élősködői Dr. Fazakas Lajos külső és belső élősködők is megbetegíthetik állatainkat. A legyeket első helyen említem, amelyek a nyugtalanításon kívül azzal is kárt okozhatnak, hogy egyes fajaik petéiket a természetes nyílásokba, az ivarnyílásokba és a sebekbe rakják, ott gennyes, hurutos területeket alakítván ki. Ugyanakkor károsak a tej higiéniájára is, hiszen testükön a fertőző baktériumok milliói találhatók. A legyek előszeretettel rakják petéiket meleg, tápanyagban és nedvességben gazdag helyekre, a mélyalomba, rácsos padozatokra, elhullatott takarmánymaradványokra és trágyahalmokra. A peték hamarosan lárvákká, majd háromszori vedlés után bábbá, ezt követően pedig léggyé fejlődnek. Az egész folyamat mindössze kilenc-tíz napot vesz igénybe. A legyek elleni védekezés első lépése a higiénia betartása. Emellett, főleg a nyári időszakban, ajánlatos a környezetre ártalmatlan lárvaölő szerekkel való permetezés. A kereskedelemben már kapható De Laval larvicide már kétszeri permetezésével akár négy-hat
A
hónapra biztosítható a légymentes környezet. Jól használhatók ugyanakkor az elektromos légycsapdák. Az ultraibolya sugár által a légycsapdába vonzott legyekkel áramütés végez. Vagy használható a légyfogó zsák is. Ez csalétekkel vonzza a legyeket, melyek képtelenek aztán a csapdából elmenekülni.
Még használhatjuk a hagyományos ragasztóval bevont légyfogó papírokat és a légyrajok ellen a különböző sprayeket. Más fajok (pl. a bögölyök) nyüvei, bábjai a bőrt károsítják. Az ellenük való védekezés rendszeres rovarirtó-porozásból és permetezésből, lemosásból áll. A tetû, a kullancs és a rüh ott fordul elő, ahol az ápolás hiánya mellett a pihenőtér nedves és szennyezett, a szőrtakaró nagy, és nincs az állatoknak lehetőségük a vakarózásra. A megelőzésre jól használhatók a különböző vakarószerszámok, az elektromos szőrnyírók és a kifutóban elhelyezett kefés vakaródzók, vakaródzóláncok, amelyek segítségével az állatok magukat tisztíthatják. A napfény, a szél és az eső ugyancsak elősegíti a kültakaró öntisztulását. A májmétely egy belső élősködő, amely nedves, pangó vizes legelőn a mocsári iszapcsigában mint gazdaállatban fordul elő, és petéje az állat szervezetébe jutva a májszöveteket károsítja. Elterjedését meggátolhatjuk a legelő karbantartásával, a fölös vizek lecsapolásával. Védekezhetünk ellene gyógyszeresen is.
12. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. MEZŐGAZDASÁG,
ÁLLATTENYÉSZTÉS.
A gyermekláncfű: gyom- és gyógynövény Incze Péter gyermekláncfű talán az egyetlen növény, amelyet mindenki ismer. Gyom- és gyógynövény, de helyenként salátaként is fogyasztják. Elnevezése is számtalan: békasaláta, buborékfű, gyermeklánc, pitypang, láncfű, kikirics, sárgavirág, tyúkvirág, cikória stb. Mindegyik elnevezésnek egy-egy kis története van. A pitypang név hangutánzó szó. Az üreges tőkocsány leszakításkor ad ilyen hangot. A gyermekláncfű név pedig a gyermekek által a virág szárából készített láncra utal. A növény gyöktörzse (rizómája) néhány centiméter hosszúságú, amely húsos főgyökérben folytatódik, és belőle számos oldalgyökér ered. Az idősebb növények esetében a gyöktörzs többfejű, aminek az a magyarázata, hogy az új leveles hajtások az oldalrügyekből fejlődnek ki. A gyöktörzset szétdarabolva új növények fejlődnek ki belőle, mert nagyszámú rügy van rajtuk. A gyermekláncfű föld feletti része vegetatív állapotban jól fejlett, úgynevezett levélrózsás, tagolt és csipkézett szélű levelekkel. A növény reproduktív életszakaszában kiemelkedik a tőkocsány, amelynek végén találjuk a fészekvirágzatot. A levélrózsa állandóan fejlődik, télen sincs teljesen nyugalomban. A levelek alakja, tagoltsága és a levélrózsa alakulása a környezeti hatásoktól függ. Száraz, kopár helyen például a levélrózsa a talajhoz simul, és a levéllemez erősen tagolt. Magas fű vagy kultúrnövények között a levélrózsa laza, a levelek felemelkedőek és gyengén tagoltak. A tőkocsány csöves, amit a szállítónyalábok szilárdítanak. A szállítónyalábok tejedényeket tartalmaznak. A virágzat fészekvirágzat, a termés pedig bóbitás kaszattermés, amit a szél hordoz szét. Ugyanakkor a pitypangnak
A
megvan az a képessége is, hogy a szétvágott gyökérdarabokból új növények fejlődnek ki. Ezért okoz nagy gondot az agrotechnikai védekezés, ugyanis a talajmunkákkal széthurcolt gyökérdarabok tovább szaporodhatnak. Ugyanakkor próbálják acatoló szerszámmal is a talaj szintje alatt kivágni, így egy időre eltűnik, de a talajban maradt gyökéren levő rügyekből ismét új tőlevélrózsa alakul ki. A pitypangfajok szaporodása termései útján történik, a termés érésekor a szél a pehelygömb alakú termékcsoport bóbitás terméseit ejtőernyő módjára mindenhova elhurcolja. Ha a termés nedves talajra jut, kicsírázik. Egy növény 3000 termést is hozhat, melyek viszonylag nagy százalékban ki is csíráznak. A pitypang kétszikű, zárvatermő növény, és rendkívül formagazdag, számos fajjal. A leggyakoribb nálunk a pongyola pitypang vagy gyermekláncfű (Taraxacum officinale), de ennek is legalább 200 változata ismert. Megtalálható mindenféle füves és parlagos helyen, réteken, kaszálókon, nedves
legelőkön, kertekben. A szántóföldeken csak szálanként fordul elő, tehát szántóföldi térfoglalása gyakorlatilag jelentéktelen. Azonban teljesen más a helyzet a vetett kultúráknál, főleg az évelő pillangósoknál (lucerna, vöröshere, szarvaskerep), ahol ideális termőhelyet talál, együtt él az egyéb gyöktörzses kultúrnövényekkel. Kaszálással legfeljebb csak a tőkocsányt vágjuk le, míg a tőlevélrózsa zavartalanul gyarapíthatja tápanyagkészletét, és fejlődik. Ugyanez történik a mesterséges gyepekben vagy kaszálókon is. Egy idő után itt annyira elszaporodhatnak, hogy a vetett állományt hatalmas méretű leveleikkel teljesen kiszorítják, és ezek eltűnnek a gyepszőnyegből. Gyakran látni olyan területeket, ahol a pillangós kultúrnövény vagy a gyep helyén a pitypang virágzásakor összefüggő sárga mező virít. Itt a talaj is annyira feltelik magvaival, hogy vetésforgóval is csak többéves gyomirtással gyéríthető. A takarmányba került pitypang az érzékeny állatoknál bőrallergiát okozhat. (www.3szek.ro)
TESTVÉRTELEPÜLÉSEK. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 13.
Testvérek találkozása Gál Zoltán, unitárius lelkész, Gagy úlius 20-26. között egy csodálatos hetet töltöttünk Ladánybenében, Magyarországon. A busznyi csapat szinte mindenik tagja már ismerősen indult útnak, azonban voltak köztünk, akik bizonytalanságban indultak el, és csupán a vendéglátójuk nevét ismerték. A kezdeti feszültséget hamar feloldotta a jó hangulat, valamint a nosztalgiázás, amelyek az elmúlt évek baráti hangulatát és feledhetetlen élményét hozták el közénk. A viszonylag hosszú úton a derűs jókedv és az örömteli várakozás lett útitársunk. Így érkeztünk meg Ladánybenébe, ahol vendéglátóink szeretettel várták érkezésünket. Ladánybene egy csodálatosan rendezett község Bács-Kiskun megyében. Ladánybene 1877-ig Jászladány pusztája volt Bene néven, akkor lett az önálló községgé alakult Lajosmizse része, majd 1907-ben alakult önálló községgé. A fogadást Visontay István egykori polgármester, a testvérkapcsolat elindítója és főszervezője nyitotta meg, aki örömét fejezte ki, hogy az erdélyi vendégekkel ismét feledhetetlen élményekben részesülhet. Utána Kardos Attila jelenlegi polgármester köszöntője
J
hangzott el. Berei István lelkész, a szentábrahámi csoport vezetője, a szeretet és testvériség jegyében szólt, és hangsúlyozta a találkozás fontosságát. Kedden buszos kirándulásra indultunk a Hortobágyra. A Hortobágyi Nemzeti Park 82.000 hektáron terül el, Magyarország első nemzeti parkja, és 1973. január 1-én nyitotta meg az Országos Természetvédelmi Hivatal. 1999 óta a Hortobágyi Nemzeti Park
egész területét felvették a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. A Hortobágy olyan táj, amelyet sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló néphagyománya jellegzetesen magyar vonásokkal ruház fel. Az egykori ligetes sztyepp néhány száz évvel ezelőtt még az Alföldön kalandozó Tisza hatása alatt állt. A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Mai képét a 19. század vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az erdők kivágásával, felégetésével alakították ki, melyek hatása a keleti sztyeppék hangulatát idézi. A valaha virágzó – a török hódoltság korában elpusztult – települések emlékét pusztarészek nevei őrzik. A Hortobágy felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai formálták szinte tökéletes síksággá. Magasról szemlélve a táj mint óriási szőnyeg terül el, közepén ezüstös szalagként kanyarog a Hortobágy-folyó. A nemzeti park területe sík, csak néhol emelkednek ki alacsony halmok. Folytatás a 14 oldalon
14. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. TESTVÉRTELEPÜLÉSEK.
Folytatás a 13. oldalról Ezeket az úgynevezett kunhalmokat (tudományos néven kurgánokat) emberi kéz alkotta, amelyeket a keleti sztyeppékről a középső rézkorban beözönlő nomádok építették őrdomboknak vagy temetkezési helyeknek (halomsírok). A múzeumban megismerhettük a pásztorélet jellegzetességeit, betekinthettünk a nádból készült kunyhókba, láthattuk eszközeiket, népviseletüket. Következő állomásunk a Tisza-tó volt. A Tisza-tó az 1967–73 között épült Tisza II. Vízlépcső üzembehelyezésével, a Tisza folyásába történt mesterséges beavatkozás eredményeként alakult ki. Létrehozásának célja elsősorban a vízhasznosítás volt, idegenforgalmi hasznosítása kialakításakor csak sokadrangú szempontként jelentkezett. A csak nevében és látványában tó, valójában a folyó szeszélyeinek és az emberi beavatkozás következményeinek kitett síkvidéki átfolyásos tározó. Itt egyórás hajókázás nyújtott csodálatos élményeket. A nap élményei Tiszafüreden folytatódtak, ahol napozás, fürdőzés kínáltak újabb kikapcsolódást az itteni szabad strandon. Szerdán és csütörtökön szabad program volt. Volt, aki a Balatonra utazott vendéglátóikkal, és volt, aki Budapestet, Egert, vagy éppen más helységet látogatott meg a látványért, vagy az ismerősök, rokonok felkeresése érdekében. A csapat pénteken Kecskemétre utazott, városnézésre és bevásárlásra. Kecskemét a nyolcadik legnagyobb város Magyarországon, és a nagyvárosok közül ez fekszik legközelebb az ország mértani középpontjához: Pusztavacshoz. Kecskemétre mindig jellemző volt a különböző vallásokkal szembeni türelem. A „régi” és az „új” hit követői 1564-ben kötöttek egyezséget az öreg kőtemplom használatáról. Ezt követően más vallások hívei is otthonra leltek a városban. Erről tanúskodnak a főtéren található és a főtérhez közeli utcákban álló templomok is. Megépítették itt templomaikat a zsidók – a zsinagóga ma a Tudomány és Technika Háza – a katolikus, a református, az evangélikus és az ortodox vallás hívei. Az egymáshoz közel álló templomok tornyaihoz a századfordulón épült házak játé-
kosan megformált csúcsos tetői társulnak. Szeged felől jőve még ma is rálátás nyílik a városra: innét látszik igazán, hogy Kecskemét mennyire a tornyok városa. A szocializmus évei után Kecskemét gyors, az országos átlagot meghaladó fejlődésnek indult. Sorra telepedtek meg a kisebb ipari üzemek, gyárak a várost ölelő körgyűrű mellett, és a fejlődés most is töretlenül folytatódik. A városközpont legtöbb épületét felújították, a gépjármű közlekedést egyre nagyobb területről tiltják ki. Kecskemétet eddig szerencsére kevésbé érintették az urbanizáció káros hatásai: még igazán „élhető” város: a polgárok szívesen sétálnak az utcákon, a főtéren, nem menekülnek el az agglomerációba. Jól alátámasztja ezt, hogy a népesség is folyamatosan növekszik. Kecskemét fejlődését jól jelzi az is, hogy szinte az összes Magyarországon megtalálható pénzintézet üzemeltet kirendeltséget itt; a városban található bevásárlóközpontok pedig kiemelkedő mutatókkal rendelkeznek a saját hálózatukon belül. Az egy főre jutó gépjárművek és ingatlanok száma Kecskeméten a legmagasabb. Csütörtökön este tartották a búcsúvacsorát, amely igazán csupán nevében volt az. Lényegében ünnepélyes együttlétként értékelhető, közös vacsorával, nótázással és mulatással. Ladánybenében, július 24-25-én, pénteken és szombaton tartották az immár hagyományossá vált falunapot, amely idén is bővelkedett a rendezvényekben: volt festmény kiállítás, dísz-
polgári címátadás, fogathajtó verseny, amelyen a Mátéfi testvérek is kipróbálták képességeiket, de nem hiányoztak főzőverseny, labdarúgás és a különféle színpadi előadások sem. Szentábrahám község is képviselte magát a falunapon, és alkalomhoz illő műsorral lepte meg a jelenlevőket. Gál Zoltán, Wass Albert: Intelem című versét, Berei Enikő pedig Tompa László: Magányos fenyő című versét szavalták el. Ezt erdélyi nótacsokor és csárdás fűszerezte, amely óriási sikert aratott a nézők körében. Sokan együtt énekeltek a szentábrahámiakkal, és bizony látni lehetett könnyes szemeket is, a közismert dallamok hallatán. A szentábrahámiak egy futbalkupát is hazahoztak magukkal, a Ladánybenei futballmérkőzésen kivívott III. helyért. A vasárnapi misén Földi Tibor plébános örömét fejezte ki, hogy a szentábrahámi testvértelepülés tagjai is eljöttek a ladánybenei templomba. Úgy értékelte, hogy a ma emberének arra kell összpontosítania, ami összeköt, és nem arra, ami elválaszt. Az istentiszteleten Gál Zoltán lelkész imában adott hálát Istennek a testvéri találkozásért. A legfájóbb a vasárnap délutáni búcsúzás volt, amikor a viszontlátás reményében mondtunk Isten hozzád-ot vendéglátóinknak, és indultunk vissza a „zordon Kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes tája” (Petőfi Sándor) felé. De szívünkben érezzük a testvéri szeretet melegségét, amely átnyúlik a határokon, és a lelkekben kovácsol elszakíthatatlan kötelékeket. Adja Isten, hogy jövőben mindannyian idehaza találkozzunk!
ÉLETMÓD, MAGAZIN. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 15.
Székelyföld kincsei Hankó Vilmos essze napkeleten, távol az utak forgalmától, őserdőkkel koszorúzott hegyek között, vízmosásos sziklák alján terül el a Székelyföld. A természet itt később ébred: későbben virágzik a fa, a gabona később hányja a kalászt. A föld népe tősgyökeres, – szokásra, dalra, szóra – magyar; szorgalmas, értelmes, ügyes, utánozhatatlan művésztehetség, századok óta bástyája Magyarországnak, e mellett erős, mint a festői szép völgyeit körítő sziklaláncolat, mely évezredek óta dacol a Nap tüzével és a fergeteg korbácsával. Ennek a vidéknek a földje a legtöbb helyen nem alkalmas a művelésre; ezért a nép szinte leheletével melengeti földjét, hogy megszerezze a mindennapi kenyeret. A sziklás, hideg föld azonban rendkívül gazdag természeti kincsekben és ritkaságokban, amelyek bőségesen kárpótolják az embert a hiányokért. A torjai “Büdös-barlang” tátongó sziklatorkából 1.448.000 kilogramm széndioxid ömlik ki évenként. A barlang bejárata mellett egy kisgyermek baj nélkül megállhat, a barlang fenekén pedig egy középnagyságú ember feje felett mintegy két méter magasan összecsapnak a gázhullámok. Az állatok messze elkerülik mérges leheletét. Ha benézünk sötét torkába, nem találunk benne semmi életet; de a gázok, amelyek ölnek, néha egészséget, életet is adnak. A “Büdös-barlang” gázfürdője eredményesen gyógyítja a reumás bajokat. Felséges látvány a kovásznai “Pokolsár” tombolva felfakadó, kavargó, örvénylő, zúgó forrásban levő vize. Hogy tolonganak a part felé az egymást kergető iszapos hullámok, hogy ostromolja azt a nekizúduló sistergő tajték! Vize, mint egy háborgó vulkán, néha kicsap medencéjéből, elöntéssel fenyegeti környékét; mázsás köveket dobál ki, majd visszahúzódik és csendes lesz ismét. A medence falából óriási erővel,
M
nagy tömegben kitóduló széndioxidgáz dolgozik itten. A Pokolsár vize sós savanyú víz. Csúzos bajokban bámulatos a víz gyógyító ereje. A málnási időszaki savanyú vízforrás a “Siculia forrás” egy ideig mozdulatlanul pihen. Egyszerre sistergő gázbuborékok szabadulnak fel a mélységből, melyek a csőben levő vizet rezgő mozgásba hozzák. Még néhány másodperc s karvastagságú, tajtékzó, hófehér vízoszlop szökik fel 16-30 méter magasságra. Majd a vízoszlop egyre kisebb és kisebb lesz; nemsokára a víz visszatér a földbe, mely az előbb oly nagy erővel kilökte magából. A felszökellő víz felesleges szénsavát összegyűjtik, majd cseppfolyóssá sűrítik. Gyergyószentmiklóstól négy óra járásnyira van Gyergyó sziklavilágának gyöngye, a turisták legkedvesebb kirándulóhelye: a tengerszíne felett 995 méter magasan fekvő Gyilkos-tó, mely 600 méter hosszú, keskeny, néhol 200 méter széles víztükröt alkot. Vize kristálytiszta, helyenként 30-40 méter mély.
Szent Anna tavához, Tusnádfürdő déli végétől két és fél óra alatt sétalépésben is könnyen eljuthat az ember. A Szent Anna-tó felett egy ingó, moh-hinár hálózta, tengerszemekkel és büdükkel tarkállt havasalji láp terül el. Ezer méternyi magasságban fekszik a tengerszín felett a természetnek ez a sajátos alkotása, amelynek párját hiába keressük a hazában. Világcsoda számba menő természeti ritkaságok a Székelyföldön a szovátai forró sóstavak is. Szováta fürdő a szovátai sósziklák tövében terül el, langyos és forró sóstavairól nevezetes; ezek között a Medve-tó valósággal a természet csodája. 1879-ben megrendült a hegyoldal, leomlott s betemette a lefelé siető patak útját. A bővizű patak elárasztotta a völgyet és a szakadékot. Így támadt a formájára nézve kiterített medvebőrre emlékeztető Medve-tó. A víz tükréből még ma is kilátszanak az eltemetett faóriások törzsei. (Beküldte Bán Magdolna, nyugdíjas óvónő)
16. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. ÉLETMÓD,
MAGAZIN.
A kullancscsípésről Fekete Ildikó
Tünetek A vírusos eredetű fertőző agyvelőgyulladást, valamint a Lyme-kór baktériumát kullancs terjeszti. A kullancs órákra belefúrja magát a bőrbe. Amíg nem szív vért, kicsi az esély a fertőzésveszélyre. Kenőcsök, illetve speciális permetek használata csökkentheti a csípések valószínűségét. A csípés megelőzésében fontos a ruházat megválasztása is: világos színű, hosszú ujjú ing és nadrág, utóbbi szárának begyűrése a zokniba, valamint ellenzős sapka használata javasolt.
Kezelés A hamar megtalált kullancs gyors eltávolítása után a fertőzés kockázata minimális. Az erdőben, bokros vidéken járva, kirándulás alatt-után mindig nézze át a gyermek bőrét, a hajtöveknél, a fül mögött, a hajlatokban. Ne tévessze meg, hogy a gyermek nem panaszkodik csípésre, viszketésre. Ha megtalálta, csipesszel, a kullancs testét elforgatva óvatosan emelje-húzza ki. Nem baj, ha a feje esetleg a bőrbe szakad. A csípés helyét fertőtlenítse. Tévhit, hogy jó vazelinnal, körömlakkal bekenni a kullancsot, mielőtt kiemelné. Ne tegye! – mert a parazita az oxigénhiány miatt öklendezni kezd: fertőzött gyomortartalmát a vérbe üríti, és lehet, hogy éppen ezáltal jön létre a fertőzés.
