Tartalom. Gyógyszertár. a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa. Kreativitás és innováció Készülődve a GYOK 2012 rendezvényeire

Tartalom

Kreativitás és innováció Készülődve a GYOK 2012 rendezvényeire .......................................... 2 Aktuális Ülésezett az „Év Gyógyszerésze” kuratóriuma Beszélgetés Dr. Szabó Sándorral ......................................................... 7 A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2012. évi Kongresszusa Program ........................................................ 9 A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2012. évi Ifjúsági Fóruma Program ................................................... 12 Elfújta a Széll ..................................................................................... 13 Patika-alapítás és -működtetés újra hangszerelve .................................... 15 Hogyan gondolkodunk a hamisításról ................................................... 17 Megkezdődtek az egyeztetések ........................................................... 19 In Memoria A MOSZ „Gyógyszerészetért” Életműdíjasai 1995-2011 ........................ 20 A MOSZ „Év Patikája” kitüntetettjei 1993-2011 ..................................... 21 A MOSZ Ifjúsági Fóruma díjazottjai 2003-2011 .................................... 23 Felhívás Tájékoztató a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága 2012. őszi továbbképzéseiről ........................................................... 24 A kozmetikus tanácsolja Jó bőrben .......................................................................................... 25 Nyitott szemmel Hírek, aktualitások .............................................................................. 26 Továbbképzés Gyógyszertári Menedzsment4 ............................................................ B III

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelős kiadó: dr. Mikola Bálint

Szerkeszti a szerkesztő bizottság: dr. Herczeg János, Mátyásné dr. Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, dr. Sándor ˘rpád, dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em. 6. Telefon/fax: 236-0974 E-mail: [email protected]

ISSN 1588-8231 Nyomdai előkészítés: Recsi István Telefon: 06 30 950-6866 E-mail: [email protected] Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda Hirdetés felvétel: MOSZ Iroda ˘ra: 1000 Ft + 5% ˘FA

Gyógyszertár XI. évf. 10. szám 1

Kreativitás és innováció Kreativitás és innováció Kreativitás és innováció


Kreativitás és innováció

fenntartása alapvető népegészségügyi érdek. Ennek okán kiemelt figyelmet kell fordítanunk a lakossági jövedelemcsökkenéssel egyidejű, a gyógyszerkiadásokhoz való állami hozzájárulás visszafogására, annak ütemezésére, kedvezőtlen hatásainak kivédésére. Egyre lényegesebb az alkalmazott gyógyszeres terápia egészségnyereség irányú hasznosítása, az adherencia fejlesztése. Számunkra ez a prioritás, a gyógyszeres terápia menedzsment programunk sürgős és széleskörű fejlesztésének legfőbb motivációja.

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége tagságának 2012-ben a korábban kialakított magas színvonalú és biztonságos gyógyszerellátás fenntartása tartozott tevékenysége homlokterébe. Számos szálon való gondolkodást igényeltek a gyógyszerbiztonságot fenntartó erőfeszítéseink, hiszen az ágazat komplexitása ezt indokolta.

A gyártói hozzájárulások mértékének fokozásával feltehetően csökkenni fog a kutatásokra szánt ráfordítás, ami csekély számú új hatóanyag terápiás bevezetését hordozza. Mindezek mellett a 2012., és a közeli években lejáró rendkívül magas számú patentek, a generikus piac irányába tolják el a gyógyszerválasztékot. A kialakult helyzet egyértelműen nagyobb gyógyszerészi szerepvállalást igényel.

A pénzügyi világválság nem múlt el nyomtalanul a fejlett országok esetében sem. Sajnos egyre nagyobb a realitása az újabb, most már gazdasági válságnak. A kialakult helyzet egyre inkább hasonlít az 1929-1933-as gazdasági világválsághoz, társadalmi válságot generál. (Szakmai körökben már nem V, hanem WWW-ként aposztrofálják a kialakulóban lévő helyzetet.) Magyarországot továbbra is a 10 legsebezhetőbb ország közé sorolják. Feltehető, hogy a gyógyszerügy semmilyen érdemi gazdasági segítségre nem, sőt újabb és újabb elvonásokra számíthat az állam részéről az elkövetkezendő években. Egyértelművé vált, hogy a kiutat magunknak kell megkeresnünk! Magyarországon az utóbbi 20 évben a zárt költségvetések alkalmazása az egészségügyi kiadások korlátozásának egyik „leghatékonyabb” eszköze volt. Gyakorlatilag majdnem minden típusú egészségügyi ellátást zárt költségvetési keretekkel sikerült visszafogni, ami eddig hatékony kiadáskorlátozást jelentett. A Széll Kálmán és a Széll Kálmán 2.0 tervek, a költségvetés kiegyensúlyozottsága okán, arányaiban legnagyobb mértékű elvonást a gyógyszerpiacra fókuszálták. Van ennek elvi oka, vagy csak matematikai? Ismerjük azt a sokat hangoztatott egészségpolitikai alaptételt, amely szerint az alapellátás stabilitása – számos szempontból is – kiemelt figyelmet érdemel. A legnagyobb gyógyszerfelhasználók az időskorúak. A gyógyszerbiztonság fenntartása több szempontból az ellátó rendszer egyik meghatározó eleme, hiszen az időskorúak száma dinamikusan növekszik, miközben az eltartottak arányának változásai is rendkívüli feladatokat rónak a gyógyszerellátó rendszerre. Ma már igazolt tény a társadalom elöregedése és az államadósság közötti szoros koherencia, valamint a termékenységi ráta kedvezőtlenül stabil alacsony szintje egyaránt. Mindezekkel összefüggésben a gyógyszerellátás stabilitásának 2 Gyógyszertár XI. évf. 10. szám

Számítottunk is erre. Készültünk a feladatra. Meggyőződésünk, hogy a rendkívül kedvezőtlen gazdasági környezetben is kiemelt cél marad a kormányzati humánerőforrás-politika. Hiszen sokszor tanújelét adta annak a döntéshozatal, hogy az egyik legfőbb célja a munkahelyteremtés, s az eladósodás felszámolását célzó gazdasági potenciál erősítése. Ehhez egészséges és művelt társadalomra van szükség. Szeretnénk a feladatból kivenni a részünket. Szilárd meggyőződésünk, hogy miközben a háziorvosi ellátás eszköz-, és humánoldali hiátusai rendeződnek – ami meglátásunk szerint évtizedes feladat –, a gyógyszerészet népegészségügyi szerepének erősítése amellett, hogy gazdasági megtakarítással egyidejűleg hoz egészségnyereséget, a hivatásfejlesztéshez is hozzájárul. Itthon sajnos későn kezdtünk ehhez hozzá. Politikai rendszerváltást igényelt, hogy ezen a területen is ugyanarra az útra tudjunk lépni, amelyen a stabil polgári demokráciáknak több évtizedes tapasztalatai vannak. A MOSZ ezeket a tapasztalatokat szorgosan összegyűjtve, a gyógyszerésztársadalmat elméleti és gyakorlati munícióval ellátva építette fel már itthon is lassan évtizedes gyógyszerészi gondozási és terápia menedzsment programjait. Ma már együtt dolgozik ezen a teljes szakma. Az igény óriási, a mozgástér szűkül. Ebben a helyzetben kell olyan megfelelő megoldást találnunk az ágazati stabilitásra, ami bizonyítani tudja a hatékonyságát. Ehhez kell a kreativitás és az innovatív gondolkodás. A korábbiakban vázoltak alapján teljes határozottsággal gondoljuk úgy, hogy a gyógyszerpiaci szereplők (gyártók, nagykereskedelem, gyógyszertárak) belső eszközei a kitűzött célok megvalósításához már nem nyújtanak fedezetet. Ennek a véleményünknek adtunk hangot akkor is, amikor elemeztük a gyógyszerellátással szemben támasztott jogos szakmai követelményeket és megfeleltettük azokat a gyógyszertár-működtetés költségoldala realitásainak. A működtetésben való gyógyszerészi többségi tulajdon rehabilitációja, a liberalizációs időszak káros következményeinek felszámolása valóban rendkívül fontos. Sajnálatos, hogy ennek időbeli elhúzódása pontosan egybeesett egy pénzügyi-, majd gazdasági válsághelyzetben való fennmaradás egyre jelentősebb erőfeszítéseivel, ami bizonytalan távolba tolja a megvaló-



Kreativitás és innováció Kreativitás és innováció Kreativitás és innováció sítást. Emlékeztetnem kell arra, hogy a 2010. évi szakmapolitikai egyeztetéseken a MOSZ volt az, aki vállalva az ütközéseket is, folyamatosan és végig az éles határral, 2011. január 1-től hatályos rehabilitációt, az egy kézben tartott szakmai és menedzsment-jogokat tartotta egyedül elfogadhatónak. Hiszen a magas patikaszám az egyik legnagyobb kerékkötője a jövedelmezőségnek, így a forrásbiztosításnak. Felhígul a forrás, de a szakmai feladatok teljesítésének igénye és kötelezettsége is kérdésessé válik.

Bár már történelem, de ugyancsak a MOSZ volt az, aki idejében számítva a gazdasági környezet várható szűkülésére és a feladatok bővítésére, már az ezredfordulóra felvetette a gyógyszerészi többségi tulajdonban működtetett nagykereskedelmi vállalkozás és az egészségpénztárak gondolatát. Mindkettőben jelentős anyagi fedezetvállalást is tett annak érdekében, hogy az ellátórendszerben a gyógyszerészi hivatás számára elvárhatóan betöltendő, a nemzetközi gyakorlatban reális szerepkört megalapozza. Ugyancsak mi voltunk azok, akik elemzésekkel és hatástanulmánnyal alátámasztva, óvatosságra intettek a szaklétszám-norma feltételeivel és bevezetésével öszszefüggésben. Természetesen nem a szakszerűséget és a biztonság deklarált kötelezettségét vitattuk, csak jóval megfontoltabb lépéseket támogattunk. Remélhetően nem kerülünk jövő évben olyan helyzetbe, mint a fekvőbeteg-ellátás, amelynek ÁNTSZ által minősítetten, egyik egysége sem tudja ma teljesíteni a kötelezően előírt feltételeket. A legutóbbi, a kereskedelmi árrés

(Forrás: AIPM, Századvég, Nagyker-szövetség, Pharmorient)

4 Gyógyszertár XI. évf. 10. szám



Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális

átcsoportosításával összefüggésben ugyancsak hangoztattuk azt a korábbi, a Magyar Gyógyszerügyi Egyeztető Fórumon valamennyi érdekelttel egyeztetett véleményünket, hogy nem várható sem átmeneti, sem tartós eredmény a belső átrendezéstől. Hiszen amúgy is valamennyi szereplő számára a kieső árrés-tömeget növeli minden, a gyógyszerfelhasználás volumenét vagy árcsökkenést előidéző intézkedés.

Beszélgetés dr. Szabó Sándorral az MGYK tiszteletbeli elnökével

Tény az, hogy valamennyi vaklicit, a generikus helyettesítéssel összefüggő árszínvonal-csökkenés, és általában véve a „fogyasztói kosár” apadása, a gyógyszerforgalmazás árbevételét csökkenti. Mint ilyen egyre jelentősebb mértékű árrés-tömeg veszteséget „okoz” a pozíciójánál és tőkeerejénél fogva legveszélyeztetettebb gyógyszertáraknak, de valamennyi gyógyszerpiaci szereplőnek egyaránt. Sajnálatos, ha ráadásul mindezek a kormányzati törekvések még a lakossági környezetben sem feltétlenül váltanak ki szimpátiát, hiszen elemzések tanúsága szerint nemcsak az OTC portfolióban, de a vényköteles szerek esetében is növekedtek a lakossági kiadások. Tágabb optikát tekintve pedig egyértelmű, hogy az egészség megőrzése-, helyreállítása-, és fenntartása költségei rendre, folyamatosan és dinamikusan növekednek.

Elnök Úr! Ön a „Gyógyszertár” c. szakmapolitikai magazin egyik korábbi számában úgy lett bemutatva, mint a gyógyszerészet egyik meghatározó ikonja. Úgy gondoljuk, hogy sok tapasztalattal rendelkezik a hivatásról. Ismeretes, hogy egyik „szívügye” a gyógyszerészi gondozás fejlesztése. Halad ez a program?

Azt mondják, innen szép győzni! Egyfelől nélkülözhetetlenné válik a politikai döntés. Nem a gazdasági, nem a szakmai, a politikai. A gyógyszerellátó ágazat két évtizedes eredményeinek a megtartására, a szakpolitikával együttesen kiérlelt célkitűzések (Semmelweis Terv) fejlesztésére, külső forrásra van szüksége az ágazatnak. Ha sérül a gyógyszerellátás, csökken a gyógyszerbiztonság, veszélyben az egészségnyereség. Ha csökken az egészségnyereség évtizedes veszteségeket szenved a humánerőforrás. Meggyőződésem, hogy a humánerőforrás-politikát kell lebetonozni, hiszen nálunk – több okból is – ez a gazdasági fejlődés záloga. Az e téren szerzett veszteségek emberöltőkben mérhetőek. Másfelől a piaci szereplők szoros együttműködése még adhat lehetőséget a racionalizálásból fakadó megtakarításra. A működési költségek terén a kiadáscsökkenés hozhat forrásbővülést. Meg kellene vizsgálni szükséges kiadás-e a manipulátor, a hőlég-sterilizátor, a gyorsan lejáró vizsgálati oldatok és laboratóriumi eszközök, az officinában elhelyezett terminál és annak rendszerfelügyelete, nyomtatott formában a PH HG VIII., egyes fölösleges, a munkaerőt rabló adminisztráció. Nélkülük valóban veszélyben lenne a gyógyszerbiztonság? Dr. Mikola Bálint


Az MGYK, a MOSZ és az MGYT által létrehozott Gyógyszerészi Gondozási Bizottság több éve rendszeres továbbképzési tanfolyamainak eredményeként, már több mint 1000 gyógyszerész végezte el az emelt szintű képzést, amely a gyógyszerészi gondozás végzésére hatalmaz fel. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszertári hálózat több mint felében folyhatna gondozás. Ezen intézmények száma limitált, a kívántnál kevesebb. Mi lehet az oka? Szerintem nem a hivatástudat hiánya. Az esztelen liberalizáció hatására az etikus gyógyszertári modell erodálódott, hiszen a mindennapos létért való küzdelem váltotta fel. A gazdasági kényszer szülte létszámcsökkentés, a szorító gazdasági környezet, a szakmai kognitív szolgáltatás igényét csak a disztribúciós igényekre szorította vissza. A jelenlegi kormány Európában egyedüli módon szorította vissza a liberális „őrület” következményeit, amit az Európai Bíróság határozatai is támogattak. A magyar jogrend szerint, a gyógyszertár közegészségügyi intézmény, a gyógyszer-expediálás: egészségügyi szolgáltatás, s a gyógyszerészi gondozás rendeletileg szabályozott (Európában elsőként). Hab a tortán, hogy a gyógyszerészi diplomát, doktori címmel ismeri el. Jelen állapotban az a probléma. hogy gyógyszerészi gondozás nem finanszírozott. Számomra a „svájci modell“az

irányadó, ahol szétválasztják a kognitív és a disztribúciós szolgáltatást. Az előbbi pontrendszer szerint működik, míg az utóbbi árrés rendszerű. Erről már többször publikáltam. Most ígéretünk van a kormányzattól, hogy jövőre 4,5 millárd forint kerül a gyógyszertári forgalomba, ami receptenként 25 Ft-t jelent a szakmai szolgáltatás kompenzációjára (a 2,5 Ft „receptdíj”-hoz képest jelentős előrelépés.) Ez valószínűleg degresszív módon fog megjelenni, a kis patikák segítésére. Ez felveti a gyógyszerészi gondozás finanszírozásának a lehetőségét is. Erre jó lehetőséget ad a nemzetközi felmérés, hogy 1 USD gyógyszerköltség 1,6 USD járulékos költséget jelent a mellékhatások kezelésére. A Pricuss és Beer listák, amelyek a gerontológia betegek gyógyszerelésével foglalkozik, megadva azt a 83 hatóanyagot, amely 65 éven felüli betegeknek nem adható, ezt megindokolja a mellékhatások miatt és alternatív javaslatokat ad a helyettesítésre. Ez a program hazánkban még nem ismeretes kellőképpen, s a gyógyszerésztársadalomnak nagy szerepe van ennek felkarolásában. Ez lehet a program része. Az elmúlt évben és idén is, a meghatározó gyógyszerészi reprezentációk meghirdettek egy pályázati rendszert, az „Év Gyógyszerésze” elismerés odaítélésére. Úgy tudjuk, Ön az értékelő bizottság tagja. Mi a célja ennek a pályázatnak? A pályázatban feltett kérdések a követezők voltak: „Mit jelent számomra a gyógyszerészi gondozás mindennapokban? Merre fejlődjön a gyógyszerészi gondozás? Együttműködés az orvosokkal a gyógyszerészi gondozásban. Lehetőségek és buktatók?” Mint látható a gyógyszerészi gondozás lehetőségeire és további irányaira fókuszál. Volt mellette még kérdés a generikus gyógyszerek helyettesítéséről, a hatóanyag alapú rendelés tapasztalatairól. Tehát a hazai gyógyszerészet aktuális problémáit és tapasztalatait kívántuk feltérképezni, a további tennivalók kijelöléséhez. Számos értékes gondolatot, szemléletet kaptunk, ami optimizmusra adhat okot. Az egyik díjnyertes pályázatból idéznék: „Nálunk nem a betegség és nem a gyógyGyógyszertár XI. évf. 10. szám 7

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális szer az elsődleges. Mi az officinába érkező BETEGGEL foglalkozunk. A beteg a gyógyszertárba, mint magasan kvalifikált egészségügyi intézménybe valamennyi problémájával, leleteivel, az esetleg különböző szakorvosok által felírt receptekkel érkezik, s többnyire tanácstalan! Tőlünk várják a megnyugtató és minden tekintetben kielégítő választ. Elmondják, hogy a belgyógyász azt mondta, fogyjon le, a tüdőgyógyász azt mondta, hogy szokjon le, de a hogyanra a beteg nálunk keresi a választ éppen úgy, mint arra, hogy melyik gyógyszerét mikor, hogyan szedje, szedheti-e az egyik orvos által felirt gyógyszert a másikakkal?” stb. A gyógyszerészi gondozás adminisztrációjának bürokratikus módja a számítógépes feldolgozást kívánja, amire pályázatot írtunk ki a rendszergazdáknak, de eddig nem volt sikeres. Javaslat érkezett a gyógyszerészi gondozás és a háziorvosi gondozás adatainak számítógépes „egybefésülésének” megteremtésére. Örömmel olvastuk a számos etikai problémával küzdő gyógyszertári marketing lényegét: „A gyógyszerészi gondozás a legfőbb marketing! És működik! A liberalizációs törvényi változások következtében a város 12 gyógyszertárából 19 lett, ebből 2 új gyógyszertár nyitott gyógyszertárunk közelében. Ennek ellenére patikánk forgalma kezdetektől, törés nélkül folyamatos emelkedést mutat. Ha beteg látja és érzi a gondozást, ami nem más, mint gondoskodás, törődés, amit nevezhetünk szentimentálisan szeretetnek is, emberszeretetnek, betegszeretetnek, akkor visszatér. Sőt elmondja a családban, a szomszédban is és jön a szomszéd és a családtag is. Nekem nem kell más.” Nekem azért esik jól ezeket a mondatokat olvasni, mert előadásaimban mindig hangoztattam a gyógyszerészi gondozás marketing értékét és közvetett gazdasági hasznát. Nagyon remélem, hogy a Kormány ígéretének megfelelően, már jövőre is lehet konkrét anyagi elismerése a gyógyszerészi „szolgáltatásoknak”. Mennyiben sikerült a szakmai és a társadalmi figyelmet ráirányítani a gyógyszerészet megváltozott szerepkörére. Segített-e ebben az új pályázat. Igényli a lakosság az emeltszintű szolgáltatásokat? Élnek a lehetőséggel? Végh Antal professzor úr, már 1948-ban irt cikkében írta, hogy II. Frigyes 1241-ben szétválasztotta az orvosi és gyógyszerészi tevékenységet (mert addig az orvos-gyógyszerész egy személy volt.) Az orvosok azzal vigasztalódtak, hogy az évszázadok során „specialisták” lettek, míg a gyógyszeripar kialakulásával, a magisztrális gyógyszerből gyári „specialitások” lettek és a gyógyszerész a patikájában „szellemi munkanélkülivé vált!” Ezért a világ gyógyszerészete irányt változtatott: a termékről/gyógyszerről a „betegre” fókuszál. Ez vezetett az 1980-as évek végén a „pharmaceutical care”, a gyógyszerészi gondozás kialakulásához, melyet az 1992-ben megalakult Europharm Forum tűzött a zászlajára. Azóta a


Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2012 Kedves Kollegám!

Gyógyszerészi Gondozási Bizottság szervezésében elkészültek a legfontosabb protokollok, s az akkreditált továbbképzési tanfolyamokat, több mint 1000 gyógyszerész végezte el. A lakosság igényli az emeltszintű szolgáltatást, élnének is lehetőséggel, hiszen naponta több mint 600 ezren fordulnak meg a patikákban, de sajnos a gyógyszertárak részéről nincs meg a kellő aktivitás, a szorult gazdasági és létszám problémák miatt. A Kormányzat felismerte a jelentős népegészségügyi szerepét a gyógyszertárnak, a gyógyszerészi gondozásnak, s mint említettem ígéret van ennek anyagi elismerésére, a gazdasági környezet változásának függvényében. Ismeretes, hogy örvendetesen sok a gyógyszerellátásban elhelyezkedő pályakezdő szakember. Ők fogékonyak a gyógyszerészi gondozás és a terápia menedzsment irányában? Sajnos a mai fiatalság számos erkölcsi és anyagi problémával küzd. Szerencsére ez a pályakezdő gyógyszerészekre nem vonatkozik. A Kamara új elnöksége – több mint 50%-ban – fiatal gyógyszerészekből áll, akik új színt képviselnek, s számos javaslattal járulnak hozzá a jövőbeni stratégia kialakításához. Mint tanulmányainkból tudjuk: az emberiség 2/3-a a Gauss görbe leszálló ágán „gyalogol”, s csak 1% az „innovátor” típus, míg 2% alatt vannak az „early adopterek”, akik az új gondolatok támogatói. A gyógyszerészet – 800 éves múltjánál fogva – tradicionális értékeken nyugszik, de a tradíció nem a hamu őrzése, hanem új lángok, fények szítása. Nagyon remélem, hogy fiatal, pályakezdő gyógyszerészeink, a javuló társadalmi környezetben megtalálják számításaikat, mert csak az emberiség egyharmadának adatik meg, hogy nem mindennapi szürke robottal kell kenyerét megkeresni,hanem hivatással,ami azt jelenti,hogy munkáját örömmel és szeretettel végzi. Ezt ajánlja a gyógyszerészi hivatás. Szerencsére nálunk nem olyan erős az elvándorlás igénye, de okulásul idézem Márai Sándor Napló üzenetét: „Új hazát nem lehet keresni, csak pénzt lehet keresni, s ezen a pénzen, tartózkodási helyeket!” Tisztelt Elnök Úr! Köszönjük a beszélgetést!

Örömmel tájékoztatom arról, hog y a Magángyógyszerészek Országos Szövets ége szervezésében, ebben az évben, októ ber 12 -14. között Siófokon a Hotel Azúrban ismét megrendezzük az 1991. év óta hag yományos, idén XXII. őszi gyógyszerész sere gszemlét, a Gyógyszerészek Országos Kon gresszusát (GYOK). A gyógyszertár-működtetés gaz dasági környezete ismét kedvezőtlenül ala melweis Terv szakmai célkitűzése kul. A Semi és a Széll Kálmán Terv által kör vonalazott gazdasági mozgástér közötti harmónia megteremtése szá mos feszültségforrást teremtett a gyó gyszerpiaci szereplők között is. Reményeink szerint a Kongresszus alkalmat ad arra, hogy a lehetősé gek alapos elemzését követően prioritásokat állítsunk fel, rövid-, és középtávú programban rögzítsük tennivalóinkat. Tapasztalataink azt igazolják, hog y a közel kétezer fő részvételével és több, mint száz kiállítóval megrendezett kongresszus hasznos talá lkozásokat biztosít a gyógyszerész ek között, s a gyógyszerellátással kapcsolatban álló tudományos, szakmai, gazdasági, kereskedelmi és informatikai szervezetek gyógyszerészekkel való konzultáci óira egyaránt. Az eddigi jelentkezés ek alapján igen fokozott az érdeklődés a jelenlegi rendezvény irán t. A Magángyógyszerészek Ország os Szövetsége és a GYOK 2012. Rendező Bizottsága nevében örömmel invitálom rendezvényünkre. Leg yen a segítőtársunk, hogy a gyógys zerészet előtt álló, a társadalom és az egészségügyi ellátó ren dszer részéről egyaránt megfogalm azott elvárásokat a jövőben újra teljesíteni tudjuk. Tisztelettel:

Dr. Mikola Bálint Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke

(Szerkesztőség)



2012. október 13. (szombat)

Program

Szakmapolitikai Nap 09.30 – 10.00 Ünnepélyes megnyitó, üdvözlések Elismerések átadása Pályázatok eredményhirdetése

2012. október 11. (csütörtök) 14.00 – 18.00 Fitofarmakológiától a biotechnológiáig akkreditált szakmai továbbképzés Üléselnök: Dr. Kárpáti Zsófia Dr. Kovács Rita 14.00

16.00

Szünet

16.30

Prof. Dr. Halmos Gábor DE OEC egyetemi tanár Prosztata karcinom a: patofiziológia, gyógyszerterápia, biofarmácia

2012. október 12. (péntek) 09.00 – 13.00 Túlélési program A gyógyszerellátás jogi-, gazdasági-, pénzügyi-, munkaügyi-, és adókörnyezete Szakértői előadások és Fórum Üléselnök: Dr. Csejtei Marianna

Dr. Borsy János Vállalkozások jogi környezete változásai Szmicsek Sándor Adókörnyezet 2012-13 Dr. Szávó Anita Munkajogi környezet változásai

10.30

Szünet

11.00

Fórum Dr. Holchacker Péter BXP ig. Forrásbővítési lehetőségek a gyógyszertári portfólióban Dr. Parádi-Varga Tamás SPB Zrt. vezérig. Befektetési lehetőségek, tőkeakkumuláció

12.30

14.00 – 18.00 Pharmakoterápia menedzsment

Dr. doc. Vecsernyés Miklós DE OEC GYTK dékán A humán szervezet barrierjeinek jelentősége a gyógyszerterápiában Dr. Juhász Béla DE OEC adjunctus Fitofarmakológia szerepe a kardiológiai betegségek terápiájában

09.00

Fórum



10.00 – 12.30 Plenáris program Egészségpolitika, Gyógyszerpolitika Gyógyszergazdasági keresztmetszet

dr. Géczy Mária, dr. Czömpöly Tamás, dr. Kulcsár Gyula A természetes tumor ellenes védelem, tudományos célú klinikai vizsgálatok Dr. Soós Judit A memóriazavarok hatékony kezelésének lehetőségei Dr. Feminger Andrea Szem ne maradjon szárazon – a szemszárazság korszerű terápiája Besenyei István Primycin szulfát, az új és mégis régi antibiotikum Dr. Stampf György Élelmiszerbiztonság – különös tekintettel a gyógyszerezésre Ujlaki Ferenc QB Reports Dr. Prokisch József „LactoMicroSel”, a szabadalmi oltalommal védett szelén előállítási technológia bemutatása, az új szelénforma hatásainak összehasonlítása a már ismert formákkal Dr. Horányi Tamás MÉKISZ Tanúsító Védjegy

Üléselnök: Schlégelné dr. Békefi Csilla Dr. Lovas Imre

Üléselnök:Dr. Mikola Bálint Dr. Samu Antal

Üléselnök: Dr. Zelenka Nóra Dr. Dudus Balázs Prof. Dr. Bálint Géza Akut fájdalom csillapítása a reumatológiában

14.00 – 18.00 Mentés másként Gyakorló gyógyszerészet: Előadások és Fórum

Felkért előadók: Felkért előadók: 14.00 10.00

Prof. Dr. Bogár László Globális válságok örvényeiben

Dr. Cseh Ildikó A gyógyszertárak szakmai felügyelete

Dr. Mikola István Emberi erőforrás krízis – egészségpolitikai mozgásterek Prof. Dr. Hohmann Judit Gyógyszerészképzés a szakmai kihívások és betegközpontú gyógyszerészet elvárásainak tükrében Szünet

Dr.doc. Simon Kis Gábor Uborkaszezon? Nem! Dinnyeszezon…

Dr. Bidló Judit Gyógyszertárak alakulása az OEP szemszögéből 15.00

Fórum

15.30

Szünet

16.00

Dr. Hankó Zoltán Kompenzáció vagy ösztönzés?

Leitner György Válságmenedzsment

Dévényi Róbert Partnerségben a TEVA-val

Prof. Dr. Kiss István Az idősek ellátása Magyarországon – Geriátria a gyógyszerészi gondozásban

Dr. Feller Antal Változó gyógyszerpiac – átalakuló gyógyszerkereskedelem

Prof. Dr. L.B. Brown A gyógyszeres terápia menedzsment szerepe a geriátriában

Dr. Küttel Sándor Ha megszólal a józan ész

Székely Krisztina Állítsuk meg a hamis gyógyszerek térhódítását!

Dr. Mikola Bálint Mentés másként 17.30

Fórum

19.30

Fogadás a Kongresszus résztvevői számára

Dr. Horvát Márta Antioxidáns hatású nyomelemek Dr. Mosonyi Annamária A XXI. század egészségügyi kihívásai – Miért a Kyäni? Sirmán Tamás A XXI. század gazdasági kihívásai – Miért a Kyäni? Gyógyszertár XI. évf. 10. szám 11

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális 2012. október14. (vasárnap) 09.30 – 12.00 Innováció a gyógyszerészetben szakmai továbbképzés Üléselnök: Mátyásné dr. Simon Zsuzsanna Dr. Sándorné dr. Raisz Ildikó Felkért előadók: Prof. Dr. Kékes Ede Medistance rendszer a gyógyszerészi gondozási gyakorlatban

12.00

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Közgyűlése

Szakmai és szervezeti programok MOSZ Ifjúsági Fórum (péntek délelőtt) Szűrési módszerek (péntek-szombat) Ments Életet Alapítvány véradó programja (péntek délután) NOVODATA konzultáció (péntek délután) Gyógyszerészi gondozás – Távgondozás workshop (péntek délután) A változtatás jogát fenntartjuk!

Prof. Dr. Kerpel-Fronius Sándor Célzott molekuláris terápia, sikerek és nehézségek Dr. Tarnai Judit A Klinikai Vizsgálatok helyzete hazánkban és a környező országokban. A gyógyszerész szerepe a Klinikai Vizsgálatokban Dr. Takács Gézáné Új, hatékony terápiás lehetőségek

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2012 Ifjúsági Fórum

Illóolajok a gyógyszertárban Dr. Horváth Lívia Ildikó (Honvédkórház – ÁEK Intézeti Gyógyszertára, Budapest)

Időpont: 2012. október 12. (péntek) 9.00 – 14.00 óra Helyszín: Hotel Azúr – Üvegterem

A lúgosítás napjainkban – Mivel is van dolgunk? Dr. Katz Zoltán (PTE ÁOK Infektológiai, Katasztrófaorvostani és Oxyológiai Intézet, Pécs)

I. „Amerikából jöttem…”

Iránytű műkönnyekhez Dr. Oláh Gábor (DE OEC GYTK Biofarmácia Tanszék, Debrecen)

A MOSZ – Tennessee Egyetem szakmai együttműködési kapcsolatában résztvevő amerikai és magyar gyógyszerészek előadásai, beszámolói Dr. Szrogh Vivien, Dr. Gyetvai László, Dobos Bernadett Erika, Siroki Orsolya

II. Versenyelőadások: Várandósgondozás a gyógyszertárban Dr. Chernel Ágnes (Herkules Gyógyszertár, Budakalász) Nagy számok törvénye – gyógyszerészi gondozás közforgalmú patikában Dr. Domán Ágnes (Pingvin Patika, Szolnok)


Az INR szint meghatározásnak lehetősége gyógyszertárban Dr. Vizdák Márta (Újvárosi Gyógyszertár, Mezőtúr) Gyógyszerészként mennyire bízhatunk krónikus betegeink gyógyszerismeretében? Molnárné dr. Pásztor Gréta (Arany Kígyó Gyógyszertár, Dabas)

III. HUPSA-MOSZ együttműködés A HUPSA elkövetkezendő tervei. Bemutatkozik a HUPSA új elnöke, Dolezsár Ede.


Elfújta a Széll Akár szokványosnak is tekinthetnénk az év utolsó negyedében a tervezett gyógyszerkassza kiürülésének fenyegető veszélyét. Azonban most nem önmagában a szándékos alultervezettség, hanem a gyógyszerkiadások csökkentésére tett lépéseknek a döntéshozók várakozásaihoz képest kisebb eredményessége is okozza a hiátust. A válságkezelés un (os-untalan) ortodox jól bevált módszere az állami kiadások lefaragása olyan területeken, ahol egyszerűen végrehajtható, jól számszerűsíthető, és azonnal jelentkezik a megtakarítás – hagyományosan ez a humán erőforrás két kulcsfontosságú ága, az egészségügy és az oktatás. Az azonnali eredménnyel ugyan szemben áll a korlátozó intézkedések hosszútávú kihatása, az időprés azonban felülírja ezeket a megfontolásokat. Személy szerint nagy reményeket fűztem a humán erőforrás tárcaszinten egyesített irányításához, ami elvileg alkalmas a humán terület korlátos forrásainak optimális allokációjára, az egymást erősítő-gyengítő, helyettesítő, kiegészítő folyamatok együttes kezelésével, az egymással versengő önálló büdzsék közötti átjárhatóság megteremtésével. Sajnálatos módon mindez csak a retorikában jelenik meg. Pedig a gyógyszerügy a saját területén közvetlenül le tudja mérni, hogy a gyógyszerfogyasztás visszaszorításával, a hozzáférhetőségnek az alacsony jövedelmek miatti szűkülésével olyan – elkerülhető – egészség-romlás következik be, ami az egészségügy, és tágabban véve a humán szféra más területein nagyságrendekkel magasabb igénybevételt generál. Ha az alapellátás nem definitív, megfelelő gyógyszer hiányában nincs gyógyulás, akkor a beteg előbb-utóbb megjelenik az ellátás magasabb szintjein, hosszabb ideig szorul táppénzre, kiszorulhat a munkából, munkajövedelem hiányában szociális ellátásra lesz szüksége stb. Az egészségügyben még nem találkoztam olyan többváltozós statisztikai hatáselemzéssel, amely a költségeket generáló faktorokat a költségoptimalizálás céljából összehasonlította volna. Szinte nincs olyan megszorító csomag (legyen a beceneve bármi), amely ne gyakorolt volna közvetlen hatást a gyógyszerpiacra, folyamatosan rontva – nem piaci, hanem állami szabályozó eszközökkel – a gyógyszerpiaci szereplők helyzetét. „Nincs a teremtésben vesztes, csak én!” Ez szinte minden szereplő természetes, elsődleges reakciója a kiadáscsökkentő intézkedésekre. Valójában a gyógyszerpiac restrikciójának csak vesztesei vannak, paradox módon még a beavatkozást végző állam is számszerűsíthető veszteségeket szenved el. Bánk bán siráma nem segít a megoldásban, csak az egymásra mutogatást erősíti. A gyógyszerpiac szűkülése, a kritikus mértéket elérő forráshiány – az eltérő, sőt bizonyos értelemben ellentétes érdekek ellenére – egységfrontba tömörítheti az ellátási lánc összes szereplőjét, gyártót, nagykereskedőt, „kiskereskedőt”, és reális képet nyújtó, manipulálatlan tájékoztatással a pácienseket is. A soft (nem pontosan definiálható, strukturált modellek keretei közé nem szorítható, humán szereplők által nem pontosan le-

írható célokkal rendelkező) problémák kezelésére igen alkalmas Peter Checkland CATWOE (a mozaikszó magyarul jelentéssel is bír: macskajaj) módszere, amely a rosszul strukturált rendszereket a következő kategóriákkal írja le:

C A T W

Customers Actors Transformation Weltanschauung

O

Owner

E

Environment

A fogyasztó Szereplők ˘talakítási folyamat A világ szemlélete A probléma tulajdonosa, aki képes a működést befolyásolni Környezet

C A „fogyasztó” A gyógyszerpiac felhasználója az egészségét helyreállítani és megőrizni kívánó páciens. A felszínen, a gyógyszerpiacon vevőként viselkedik az egészségbiztosító, azonban jelentős szereptévesztésben van, mivel a kirovó-elosztó rendszerben ő nem a gyógyszert támogatja (ismerjük persze a gyógyszertámogatás kifejezést), hanem a beteget. Mindaddig, amíg ebben a szemléletben nem következik be változás, a rendszerre az irányító úgy tekint, mint valamilyen altruista állami „segélyezésre”, melynek nagyságát csökkenteni igyekszik, és önálló döntéseket hoz az elosztásról – látszólagos szakmai megalapozottsággal. A társadalmi konszenzus azonban (hozzáteszem, nem csupán Magyarországon és nem csak a gyógyszerre, hanem a teljes egészségügyi ellátásra vonatkozóan) nem született meg arról, milyen preferenciákat kell – lehet érvényesíteni a szűkös támogatási kassza elosztásakor (életmentés, életminőség, időskori ellátás, megelőzés, egészségfenntartás etc.). Általánosságban megállapítható, hogy a betegeknek az információs aszimmetria miatti kiszolgáltatottsága fokozódik, a vényfelírás ár-orientáltsága állandó változásokat generál a terápiában. Ez aláássa a gyógyításba – gyógyulásba vetett bizalmat, és a többszöri helyettesítés miatt akár valóságos egészségnyereség csökkenést okoz. Ehhez járul a co-payment folyamatos emelkedése, a térítéstámogatás arányának változása, valamint a támogatott gyógyszerek körének szűkülése. Gyógyszertár XI. évf. 10. szám 13



Az OTC és étrend-kiegészítő piacon -civil, nem gyógyszerészi szemmel nézve – a reklám azt sugallja, hogy szakember segítsége nélkül is sokat (ennél veszélyesebb, ha azt hisszük, eleget) tehetünk egészségünk fenntartásáért, ráadásul az obligát tájékoztatást csak gépiesen ledarálják – kérdezze orvosát, gyógyszerészét. Az már inkább szomorú, hogy sokszor a gyógyszerészt nem is említik, holott OTC termék esetén az orvoshoz irányítás implicite azt közvetíti, hogy ne hagyatkozzon a páciens az öngyógyszerelésre.

Patika-alapítás és -működtetés újra hangszerelve

A Szereplők A piac szereplői gyártók nagykereskedők „kiskereskedők” mindannyian vesztesei a megszorításoknak. A gyártók Pótlólagos (átmenetinek tervezett) befizetéseik beépültek a gyógyszerkassza finanszírozásába, 2012-ben a gyártói befizetések elérik a közfinanszírozás összegének 23%-át, ezért belátható időn belül a gyártók reálisan nem számolhatnak ennek a tehernek a megszűnésével. A vaklicit révén a termelő kapacitások, és a készletek nehezen tervezhetővé válnak. A forráscsökkenés különböző kényszer-lépéseket generál. A kutatás-fejlesztésre fordítható összeg csökken. Az originális termékek várható össznyeresége egyre kevésbé vonzó. Exportorientált ágazat lévén a gyógyszergyártók reagálhatnak a hazai piaci részesedés csökkentésével, extrém módon a hazai gyártás külföldre telepítésével. Ez nemzetgazdasági szinten csökkentheti a munkahelyek számát, a gyártók adóbefizetéseit, nem részletezve ennek hatásait a belső fogyasztásra, a nemzeti jövedelemre, költségvetésre stb. A nagykereskedők A nagykereskedelem logisztikai feladatai – és ez által költségei – folyamatosan nőnek, a liberalizáció utáni patikaszám következményeként a kintlévőségek finanszírozási nehézségeket okoznak. Ebben a helyzetben kerül sor a kereskedelmi árrés megosztásának változtatására. A „kiskereskedelem” A gyógyszerkiadások folyamatos csökkenése és az árrés tartósan alacsony (a jelenlegi árrés-átcsoportosítás következtében a nagykereskedelmi visszatérítések csökkentő hatását is figyelembe véve) folyamatosan csökkenő tendenciája csökkenti a patikák megélhetését biztosító árrés-tömeget. A működési költségek a bérköltség és a fix költségek magas aránya miatt eközben inflációt meghaladóan növekednek, fokozódnak az adminisztratív terhek, szigorodnak – és költségnövekedéssel járnak – a szakmai előírások. A jövedelmezőség csökkenése, a tartós forráshiány eladósodottá teszi a patikákat, és kétséges a megkívánt és törvényileg előírt gyógyszerészi tulajdonlás finanszírozhatósága. T Az ellátási folyamat A zavarok nem az anyagi folyamatokban (a gyógyszerellátási lánc működésében, a gyártási elosztási mechanizmusokban) keresendőek, hanem részben a szereplők (patikák) számában, területi allokációjában, és a szabályozó eszközök révén determinált alacsony jövedelmezőségben valamint a tartós forráshiányban keresendőek. 14 Gyógyszertár XI. évf. 10. szám

W Világnézet, vagy ahogyan a dolgokat szemléljük Válság szorításában nem a szemléletmód helyességének vizsgálata van a gondolkodás homlokterében. Viszont a problémák gyökere visszavezethető arra az alapkérdésre, hogy mekkora teret kapjanak a szabadpiaci mechanizmusok és az állami beavatkozás egy humán célokat megvalósító ellátásban. Bizonyos szempontból annak vagyunk részesei a politikai rendszerváltás óta eltelt időszakban, hogy minden egészségügyi irányítás egyidejűleg szeretné élvezni a piac önszabályozó mechanizmusainak előnyeit, és élni az állami beavatkozás lehetőségével a kiadások visszafogására. A piaci és regulációs tényezők kombinációja részben ideológia-függő, másrészt viszont számol az előzőleg alkalmazott módszerek eredményességével – eredménytelenségével. Világosan látszik, hogy jelenleg nem lehet kibújni a költségvetési hiánycél elsődlegességének szorításából. A hiány erősíti a paternalista törekvéseket az állam részéről: a szűkös lehetőségeket nem piaci, hanem sokféle egymással is versengő humán szempont (méltányosság, igazságosság, rászorultság) szerint allokálni. O A probléma tulajdonosa Nevezzük a probléma „gazdájának”, aki intézkedésével, döntéseivel képes befolyásolni a vizsgált folyamatot. Az egészségbiztosítás jelenlegi rendszere mellett az állam kezében összpontosulnak a döntés tényezői. A válság – és így a válságkezelés – legrosszabb következménye, hogy egy szakmai terület primér problémájává lép fel az égető hiány kezelése. A gyógyszerellátásban a forráshiány két irányban kényszeríti intézkedésekre az állami irányítást: pótlólagos eszközöket bevonni a gyógyszerkiadások finanszírozásába, és csökkenteni a kiadások mértékét. A pótlólagos eszközök bevonásának szinte minden lehetőségét kihasználja a mai magyar szabályozás: bevételi oldalról az egészségbiztosítási járulék növelését, a gyártói befizetéseket, az orvoslátogatói díjak emelését. Kiadáscsökkentés oldaláról a csökkenő mértékű eredményt hozó generikus programot, a nemzetközi referencia-árazást, a támogatási rend szigorítását és korlátozását. E Környezet A gyógyszerügy környezete minden igyekezet ellenére nehezen szűkíthető, hiszen az egészségügy, a társadalom minden szegmensébe mélyen beágyazott, nem vonatkoztatható el a nemzetközi tendenciáktól. Szoros kölcsönhatásban áll a lakosság egészségi, mentális állapotával, jövedelmi viszonyaival, képzettségével. Minden olyan megközelítés, amely figyelmen kívül hagyja az egészséget befolyásoló szinergizmusokat, távol visz a hosszú távú megoldásoktól.

A gyógyszerészek kezében ma olyan felbecsülhetetlen lehetőség van, amelyet nem kihasználni – pazarlás. Tudásuk, szakmai elkötelezettségük, betegkapcsolataik intenzitása olyan erőforrás, amelyet nem kell külön megfizetni, csupán olyan módon beépíteni az egészségügybe, hogy hasznot hajtó motorrá váljon. A spanyolviaszt nem feltalálni kell, hanem végre használatba venni, ehhez ma elengedhetetlen a hatékony kommunikáció. Kapjon végre hangsúlyt az egészségügyben, hogy a gyógyszerész a gyógyszer szakértője. Dr. Bartal Éva okl. szakközgazda

A liberális ámokfutást követően a gyógyszerész társadalom nagy reményekkel várta helyzetének jobbrafordulását. Megtapasztalta, hogy az alatt a néhány év alatt a pénzre éhes hiénák hogyan vetették rá magukat az egészségügyi ellátás eme fontos alapfeladatot ellátó szegmensére. A nagy tapasztalatot és szakmai tudást, elhivatottságot igénylő gyógyszerészi tevékenység leértékelésével, a személyi joghoz kötődő jogosultságok és kötelezettségek felszámolásával, a gyógyszertári magán vagy társasági vagyon leértékelésével szatócsboltok szintjére próbálták degradálni a hosszú éveken keresztül stabilan jó hírű gyógyszerellátást. Hogy a gyógyszerellátást ilyen módon szétverni, a gyógyszerészi munkát bolti eladó szintjére lezülleszteni nem sikerült, ez a magyar gyógyszerész-társadalom nagy részének higgadt, kitartó viselkedésén, szakmaszeretetén és nem utolsó sorban egyes szakmai szervezeteken és érdekképviseleteken is múlott. Talán sokan emlékeznek még azokra a megalázó, lekicsinylő, durva, kioktató nyilatkozatokra, amelyek naponta megjelentek a médiában. Felfokozott és nagy volt a várakozás az újabb-kori „rendszerváltás” hajnalán.

csőszerelő munkában megfáradt szaki is gyógyszertár alapítási kérelemmel fordult az illetékesekhez. Az, hogy ebből a kérelemhalmazból végül mennyi patika valósulhatott meg, nem szól a fáma.

Bezárt, csődben lévő patikák sora mutatja, hogy merre tart a hazai gyógyszerellátás.

Az azonban tény, hogy még a törvényi szigorítás hajnalán is egyre-másra nyíltak új patikák, nem a lakosság jobb gyógyszerellátása érdekében, hanem alapvetően befektetői érdek által vezérelve, többnyire nagy forgalmú bevásárlóközpontban vagy orvosi rendelő intézetek közelében.

Sajnos, a nagy durranás elmaradt. Sikerült ugyan gátat vetni annak, hogy boldog-boldogtalan gyógyszertár alapításába foghasson az ominózus törvény megváltoztatásával. Azonban emlékezzünk rá, hogy a hatályba lépés érthetetlen (vagy nagyon is érthető) késleltetése miatt még az is beadta alapítási kérelmét, akinek addig ez esze ágában sem volt. Így fordulhatott elő, hogy tisztes

A patikusok azóta már szembekerültek és folyamatosan szembekerülnek a csökkenő árbevétel, és ezzel párhuzamosan a növekvő költségek valóságával.

Az alapítási láz talán alábbhagyott, ami azért nem csak a törvény módosításának köszönhető. Azóta bebizonyosodott, hogy nem is akkora üzlet patikát működtetni, mint ahogy az a liberális közgazdász-celebek által sugallt volt. Egyébként érthetetlen, miért tolták ki több évre a többségi gyógyszerészi tulajdonszerzés határidejét. Mindig felmerül a kérdés, hogy kinek az érdeke folyamatos halogatás politikája. Talán azért, hogy tovább folyhasson a láncok építése, megszilárdítása? Nagyon úgy tűnik, hogy ez gőzerővel folyik, és esze ágában sincs a befektetői köröknek a döntő üzleti hányadok eladása.

A betegcsalogató praktikákat nehezen sikerül megállítani, tovább folytatódik, csak kifinomultabb módszerekkel. A liberális korszakban patikatulajdonossá vált befektetők nagyon jól ismerik a dörgést, de már néhány gyógyszerész is kitanulta, hogyan lehet provokálni a kedves beteget akár még a közeli üzletből származó kristálycukorral is. Nagyon jól működik az orvos háttértulajdoni patikák esetén a közvetlen betegirányítás, a receptíró doktortól a gyógyszertárba. Amennyiben közel van a rendelő, a betegnek még azzal sem kell fárasztania magát, hogy a receptet saját maga vigye, hátha elveszíti azon az 5-8 m-en. Ehhez a gondolati körhöz tartozik az elektronikus vények tervezett bevezetése. Miután nincs tökéletesen feltörhetetlen, manipulálhatatlan rendszer, mindenáron el kellene kerülni az előre becsatornáGyógyszertár XI. évf. 10. szám 15

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális landók változtatni. Kíváncsi lennék, hogy egy több tízezer vagy százezer forintba kerülő terméket melyik kereskedelmi szakma lenne hajlandó tartani és forgalmazni 0,5% vagy az alatti árrés-tartalommal.

zott betegutak lehetőségének kialakulását. Továbbfűzve a gondolatot, talán már csak a beültetett GPS hiányzik, amelynek segítségével nem csak irányítani, hanem követni lehet a kedves beteget, ha még egy kis karperecet is kap, akkor útközben gyengéden figyelmeztetni is lehet, ha letér az útról és nem a számára kijelölt patikában kívánja megvásárolni a szükséges medicinát. Azt gondolom, hogy főként az alacsony forgalmú, tőkeszegény patikák számára az elektronizált világ igen nagy kockázatot rejt magában. Aztán az is kérdésként merül fel, hogy mi lesz azokkal a betegekkel, akik odahaza nem tudják a webes felületet böngészni és nem lesznek képesek a rendszeren keresztül kommunikálni orvosukkal, gyógyszerészükkel.

Reálisan a jelen gazdasági helyzetben vajmi kevés esély arra, hogy a patikák jövedelmezőségét szignifikánsan javító intézkedésekhez külső forrást lehessen bevonni, emiatt nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a költségcsökkentésre. Így például el kellene érni, hogy a patikák kikerüljenek az ingatlanadó hatálya alól. Minimális tétel, de a gyógyszerészi közhangulatot javítaná, ha nem kellene gazdasági kamarai tagdíjat fizetnünk, nem beszélve az ún. élelmiszerlánc-felügyeleti díjról.


Úgy tűnik, hogy kormányzati szinten lanyhult az érdeklődés a gyógyszerészet iránt és az akarat az anomáliák felszámolására. Az utóbbi időben a szakmai berkekben a suttogó propaganda inkább az OEP-ellenőrzés keménykedéséről szól, amely a hivatást gyakorlók „úgyis minden mindegy” érzelmeit továbberősítik. Sajnos, ami van, az még korántsem a kívánt állapot. Apró sikerek, előrelépések történnek (l. szolgáltatás-fejlesztési díj bevezetésének lehetősége), de igazi áttörést nem értünk el az elmúlt 2 év alatt. A csődbe jutott, bezárt gyógyszertárak növekvő száma, a jövő alakulásában rejlő veszélyek (elektronizált világ túlterjeszkedése, a manipulálhatóság fokozódása) arra kellene, hogy serkentsék a döntéshozókat, hogy itt még bőven van tennivaló. Itt az ideje (idestova már 10 éve), hogy valamiféle konszenzusos stratégia is szülessen, amely az ad-hoc restrikciós állapot helyére lép.

A patikákat még az ág is húzza, mert olyan mértékű árváltozási dömping zúdult a nyakukba, ami már hovatovább követhetetlen. Amit viszont követni lehet, hogy ez a folyamatos árcsökkenés többször időleges gyógyszerhiánnyal is jár. Nem beszélve a készletleértékelést követő szükségszerű anyagi veszteségekről, amelyet senki nem kompenzál a patikáknak. A hosszú huzavona után megszületett árrés-rendelet sem tekinthető egyértelmű sikertörténetnek az érintettek számára. Erről már avatott vezetőktől és szakértőktől több kritikus hangvételű vélemény is megfogalmazódott. Az árrés-átcsoportosításon alapuló árrés-növekedéssel párhuzamosan a nagykereskedők mintegy 30-40%-kal csökkentették a patikáknak addig nyújtott kedvezményeiket, az egyenleg így alapvetően optimális estben a nullszaldó körül mozog. Nagyobb forgalmú családi vállalkozásban működtetett patika árrés-kondíciója évekre visszanézve a rendelet hatására szignifikánsan nem változott, 10 -12% között mozog. A nagy értékű gyógyszerek szégyenletesen alacsony árrésén, nem tudni miért, az illetékesek továbbra sem haj-

ellátásban. Ide sorolható a generikus programban való érdemi részvétel és döntésképesség (amely amúgy mellékesen még további megtakarítással járhatna), a mellékhatás-bejelentésben való aktív (akár proaktív) közreműködés, a betegek otthoni gyógyszerkészletének ellenőrzése, stb. Szakmai kompetenciánkat és presztízsünket igen komoly mértékben növelhetné, ha például – természetesen megfelelő protokoll mellett – egyes vényköteles gyógyszereket vény nélkül expediálhatnánk.

Évek óta bosszantó dolog az, hogy az egészségpénztárak felé jutalékot fizetünk (tisztelet a kivételnek), szolgáltatást nyújtunk nekik, tehát miért is fizetünk jutalékot? Ha van olyan pénztár, amelyik meg tudja oldani jutalék nélkül, akkor a többi is valószínűleg képes lenne erre. Meg kellene szabadulni az olyan jogszabályi előírásoktól, amelyek felesleges kiadást generálnak a patikáknak, de semmilyen gyakorlati hasznuk nincsen (betegtájékoztató rendszer, a helyettesítő gyógyszerekről való kötelezően kinyomtatandó – kukában landoló – „slejfni”). Ezzel szemben azt valljuk, hogy a valódi betegeket segítő gyógyszerészi gondozási programoknak viszont komoly szerepe lehetne az egészségügyi

Csak halkan megkérdeznénk, tisztában vannak-e a döntéshozók egyáltalán azzal, hogy milyen a mai magyar lakosság egészségügyi állapota, reális gyógyszerszükséglete és teherbíró képessége? Prof. Dr. Herczeg János, egyetemi tanár Dr. Herczeg Balázs, szakgyógyszerész


Hogyan gondolkodunk a hamisításról Gyorsjelentés a HENT 2012.évi felméréséről A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) 2012-ben negyedik alkalommal végezte el a lakosság hamisításhoz kapcsolódó attitűdjeit és vásárlási szokásait vizsgáló felmérését. A HENT célja a hamisítás visszaszorítása, a hamisítás elleni fellépés hatékonyabbá tétele Magyarországon, amelynek érdekében a hamisításnak mind a keresleti, mind a kínálatai oldali csökkentését elő kell mozdítani. A kereslet visszaszorítását eredményező tudatosságnövelő, felvilágosító programok, valamint a kínálatot csökkentő jogszabály-módosítási kezdeményezések előkészítéséhez és eredményességéhez is elengedhetetlen, hogy a HENT megismerje az emberek véleményét a hamisítás jelenségéről, valamint a hamis termékek vásárlása mögött meghúzódó indokokat.

A tavalyi évhez képest 3 százalékkal, 16 százalékról 13 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint a hamisítvány van olyan jó minőségű, mint az eredeti. A válaszadók közel kétharmada szerint a hamis termék gyengébb minőségű, míg minden negyedik ember szerint nem lehet egyértelműen állást foglalni a kérdésben.

Ennek megfelelően a HENT 2009, 2010 és 2011 után 2012ben is országos 1000 fős reprezentatív felmérés keretében öt kérdéskört érintő kutatás adatfelvételével bízta meg a TÁRKI-t. A kérdések többsége megegyezik az egy évvel korábban kérdezettekkel, így lehetőség nyílik összehasonlító megállapítások megtételére. A vizsgált kérdéskörök: 1. Milyen hamis terméket vásárolnak a magyar fogyasztók? 2. Milyen az internethasználók hozzáállása a szerzői jog által védett tartalmakhoz? 3. Mit gondolnak az emberek a hamis termékekről? 4. Mit gondolnak az emberek a hamisítás társadalmi hatásairól? 5. Mit gondolnak az emberek a hamisítás büntethetőségéről? A megkérdezettek 22 százaléka talán, míg 5 százaléka bármikor nyitott lenne hamis termék megvásárlására. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a tavalyi évhez képest 2 százalékkal nőtt a hamis termékeket gondolkodás nélkül megvásárlók aránya, ám a vásárlást megfontolók aránya 5 százalékkal csökkent. Azaz, amíg tavaly a hamisított termékek iránt a lakosság 30 százaléka volt nyitott, addig 2012-ben ez az arány 27 százalékra csökkent. A közvélemény-kutatási eredmények arra is választ adnak, hogy mely szociodemográfiai változók befolyásolják leginkább a hamis termékek iránti nyitottságot. Elemzésünkben a hamis termékek iránt nyitott személyként azt definiáljuk, aki nem zárkózik el a hamis termékek vásárlásától, azaz talán vagy biztos venne ilyet, ha alkalma adódna rá. A hamis termékek iránti nyitottságot erősen befolyásolja a kor. A fiatalok és a fiatal középkorúak az átlagosnál jóval nyitottabbak, míg a középkorúak és az idősek az átlagosnál jóval elutasítóbbak. Amíg a fiatalok 34 százaléka, addig az idősek 9 százaléka vásárolna hamis terméket. A fogyasztói attitűdök mellett a konkrét cselekedetekre is rákérdezett a kutatás. Az eredmények szerint az elmúlt 1 évben a lakosság 14 százaléka vásárolt legalább egyszer hamis terméket. A megkérdezettek 9 százaléka többször is, míg 5 százaléka csak egyszer. Ez az arány 1 százalékkal magasabb, mint 2011-ben, amikor a magyarok 13 százaléka nyilatkozott így.

A konkrét vásárlásra vonatkozó adatokból is kiderül, hogy a magyarok nem igazán tekintenek hamis termékként a nem eredeti ruházati termékre. Hamis ruházati termék vásárlását ugyanis a magyarok 15 százaléka bevallotta, míg általában a hamis termékeknél ez az arány 14 százalék volt. A második legnépszerűbb terméknek a hamis illatszer bizonyult. Ezt a magyarok 7 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben. Szomorú változás, hogy a tavalyi évhez képest növekedett az egészségre leginkább veszélyes termékek fogyasztása. Bizonytalan forrásból származó élelmiszert minden ötödik magyar állampolgár vásárolt. Még ennél is aggasztóbb azonban a hamis gyógyszert vásárlók arányának növekedése, hiszen minden évben megduplázódik arányuk. Míg 2010-ben 1, 2011ben 2, addig 2012-ben 4 százalék. Ráadásul a rendszeresen vásárlók aránya is növekedett 1 százalékról 2 százalékra. A hamis élelmiszerhez való fogyasztói hozzáállás szinte nem változott 2011- hez képest, a tavalyi évhez képest minimálisan csökkent a kockázatvállalók aránya. A magyarok 2 százaléka bármikor venne bizonytalan forrásból származó élelmiszert, míg 10 százalék talán lebonyolítana ilyen vásárlást. Hatalmas lakóhely szerinti különbségek tapasztalhatók annak vonatkozásában, hogy mennyire nyitottak a vásárlók a bizonytalan forrásból származó élelmiszerek iránt. Míg a budapestiek 18 százaléka mutatkozott nyitottnak erre, addig a városokban élők körében ez az arány 7 százalék. A bizonytalan eredetű élelmiszerek elsődleges beszerzési helyének a piacok számítanak, emellett a megkérdezettek közel egynegyede az utcán vásárolt az elmúlt 1 évben bizonytalan eredetű élelmiszert. Minden tizedik megkérdezett pedig a boltban bukkant ilyen termékre. Gyógyszertár XI. évf. 10. szám 17

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális A bizonytalan forrásból származó gyógyszerekkel szembeni bizalmatlanság rendkívül magas 2012-ben is. A lakosságnak mindösszesen 1%-a válaszolt úgy, hogy bármikor, 4%-a pedig, hogy talán vásárolna nem megbízható forrásból származó gyógyszert. Az egészségre komoly veszélyt jelentő bizonytalan eredetű gyógyszerek iránt jóval nagyobb a kereslet a budapestiek körében. A kereslet az átlagosnál alacsonyabb az idősek körében. Bizonytalan eredetű gyógyszert a megkérdezettek 4 százaléka vásárolt az elmúlt 1 évben, amely azt jelenti, hogy körülbelül 300 ezer ember közvetlen veszélynek tette ki egészségét. A vásárlók felülreprezentáltak a budapestiek és a fiatal középkorúak körében.


Megkezdődtek a szakértői egyeztetések A kereskedelmi árrés-átcsoportosítást követően a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége kezdeményezésére sürgősségi konzultáció jött létre a MOSZ és a Gyógyszernagykereskedők Szövetsége között. Az augusztusi, mindhárom, a gyógyszerpiacot meghatározó nagykereskedelmi cég első számú vezetőjével történt tárgyalást követően, szeptember 19-én megkezdődtek a szakértői szintű megbeszélések is. Mint az ismeretes a MOSZ korábbi, az EMMI számára is megküldött testületi véleményében határozottan rögzítette, hogy nem tartja megfelelő, a gyógyszertár-működtetés forrásoldali hiányát sem átmenetileg, sem tartósan segítő intézkedésnek a nagy-, és kiskereskedelmi árrés átcsoportosítását. Az azóta eltelt rövid időszak igazolta, hogy néhány kispatikán kívül, akik megérdemelt módon jutottak átmenetileg lélegzethez, közel félezer patikát érintett rendkívül hátrányosan a jogszabályt hatálybalépését követően, a kereskedelmi szerződések várható módosítása.

A megkérdezettek mindössze 8 százaléka vélekedik úgy, hogy az internetes gyógyszervásárlás biztonságos, míg 47 százalékuk egyetért azzal, hogy a világhálón kínált gyógyszerek döntő többsége hamis. Nagyon magas azok aránya (29 százalék), akik nem tudnak véleményt nyilvánítani a kérdésben. Ha csak a kérdésre válaszolni tudók körét vizsgáljuk, akkor 66 százalékra tehetők azok aránya, akik egyetértenek azzal, hogy a világhálón kínált gyógyszerek döntő többsége hamis. A magyarok 11 százaléka pedig úgy gondolja, hogy az említett állítás nem igaz. A szocidemográfiai változók nem befolyásolják az interneten kínált gyógyszerekről alkotott véleményt. MOSZinfo Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala


2012. szeptember 22-én a GYEMSZI-OGYI Zrínyi utcai székházában került megrendezésre a XXI. Országos Gyógyszertári Asszisztens Továbbképző Előadói Vándorserleg Verseny, melyen 12 színvonalas előadás hangzott el.

Ezzel összefüggésben a korábbi 700 patika helyett már 1200 került gazdaságilag válságos helyzetbe. Az intézkedés „eredményét” az informatikai rendszergazdák által készített programmal való kalkuláción túl, már a szeptember közepén a gyógyszertárakba megérkező nagykereskedői visszapótlások rendkívül alacsony, konkrét számai is igazolták. A helyzetet súlyosbítja, hogy a döntéshozatal egyértelműen eredményesnek tartja az intézkedést, amitől a gyógyszerbiztonság oldalán eredményeket vár. A szeptember 19-i megbeszélésen döntés született vezetői, és szakértői munkacsoport működéséről. A feladat, a jelenlegi helyzetben az együttműködés fenntartása, olyan szállítási rendszerek és kereskedelmi mechanizmusok kialakítása, amelyekkel a forrásveszteségek minimalizálhatóak, az eseteleges bővítési lehetőségek reálissá válhatnak. A partnerek rendkívül fontosnak tartják a szoros együttműködést. Nagykereskedelmi oldalról a fizetési késedelem, a tartozásállomány szaporodása jelentenek elsősorban veszélyt a működőképességre. Gyógyszertári oldalon az október 1-jei készletveszteség minimalizálása, a biztonságos gyógyszerkészlet fenntartása, valamint a jövő évtől hatályos kötelező létszámnorma várható gazdasági terhei adják a legsürgetőbb feladatokat. MOSZinfo

Gyorsjelentés MOSZ Különdíjat nyert:

Helyezettek: I. Szeberényi Tamásné (Arany Kígyó Gyógyszertár, Sopron) Két ember között legrövidebb út a mosoly

Pastrovics Andrea (Jánoshalma) Gyógyhatású készítmények

II. Fliszárné Kollár Vera (Árkád Gyógyszertár, Győr) Magzatvédő vitaminok – vajon melyiket választják az anyukák?

Csiszár Zoltánné (Kenézy Kórház, Debrecen) A gyógyszertárak kialakulása Magyarországon (a kezdetektől a gyógyszertárak államosításáig)

III. Horváthné Simon Beáta (Arany Kígyó Gyógyszertár, Sopron) A depresszió tesztelésének lehetősége és kiegészítő terápiája

Valamennyi eredményhez őszintén gratulálunk!

Közönségdíjas lett:

MOSZinfo


In Memoria In Memoria In Memoria In Memoria In Memoria In Memoria

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége által alapított

Életmûdíjasok

ıÉV PATIK˘JA‰ KITÜNTETŐ ELISMERÉST KAPTAK prof. dr. Nikolics Károly – 1996

dr. Mohr Tamás – 1998

dr. Écsy Zoltán – 2002

dr. Pap Endre – 1996

dr. Pávics László – 1999

dr. Komáry Kázmér – 2002

dr. Lantosi István – 1997

prof. dr. Erôs István – 2000

prof. dr. Vincze Zoltán – 2003

dr. Fodorné dr. Novák Alexandra – 1997

dr. Simon Kis Gábor – 2000

dr. Szabó Sándor – 2003

prof. dr. Szász György – 1998

dr. Mikola Bálint – 2001

dr. Hankó Zoltán – 2004

1993. Dr. Váczi Józsefné – Szentlélek Gyógyszertár, Győr Dr. Herczegfalvi Lászlóné – Fehér Kígyó Gyógyszertár, Orosháza Pintér László – Aranymérleg Patika, Kiskunhalas 1994. Dr. Mézám Istvánné – Fehér Kígyó Patika, Mosonmagyaróvár Dr. Fodorné Dr. Novák Alexandra – Vasas Szent Péter Gyógyszertár, Szeged Herczeg Jánosné – Erzsébet Patika, Sopron 1995. Szabó Sándorné – Aranykehely Patika, Pécs Dr. Samu Antal – Irisz Gyógyszertár, Budapest 1996. Hollósvölgyiné Szabó Judit, Hollósvölgyi Béla – Hollós Patika, Siklós Szabó Sándor – Koronás Kígyó Gyógyszertár, Pécs

prof. dr. Stájer Géza – 2004

prof. dr. Dick R. Gourley – 2005

dr. Samu Antal – 2005

dr. Csejtei Mariann – 2006

dr. Orbán István – 2006

dr. Várszegi László – 2006

prof. dr. Zalai Károly – 2007

Mátyásné dr. Simon Zsuzsa – 2007

dr. Váczi Józsefné – 2008

dr. Baranyi Judit – 2008

dr. Horváth Dénes – 2009

dr. Varga Imre – 2010

dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla – 2011

dr. Dudits István – 2011


1997. Dr. Télessyné Fóris Kornélia – Szt. István Patika, Aszód Tamásiné Dr. Gruzlinger Magdolna – Szt. Korona Gyógyszertár, Kozármisleny

Dicsérő oklevelet kaptak: Dr. Csányiné Kléri Éva – Fasori Patika, Budapest Szondi Ferencné – Salvare Gyógyszertár, Mátészalka 1998. Mozol József – Hársfa Patika, Solt Dr. Kissné Tavaszy Marianna – Villányi Gyógyszertár, Budapest Dicsérő oklevelet kaptak: Berki Ágota – Patrona Gyógyszertár, Berzence Szögi Erzsébet – Széchenyi Gyógyszertár, Szolnok 1999. Gonday Jenőné – Gyógyír Patika, Püspökladány


In Memoria In Memoria In Memoria In Memoria In Memoria In Memoria Dicsérő oklevelet kapott: Dr. Horváthné Dr. Mórocz Magdolna – Szt. István Gyógyszertár, Cserkeszőlő

In Memoria In Memoria In Memoria In Memoria In Memoria In Memoria

MOSZ IFJÐS˘GI FŁRUM ELŐADŁI VERSENY NYERTESEI

2000. Dr. Mikola Bálint – Família Patika, Lajosmizse Dicsérő oklevelet kaptak: Dr. Szűcs Judit – Kehely Gyógyszertár, Baja Dr. Kárpátiné Gangl Teréz – Arany Kígyó Gyógyszertár, Sopron Kerekesné Vörös Erzsébet – Pécskő Gyógyszertár, Salgótarján 2001. Laki Tibor – Arany Sas Patika, Tiszaújváros Pálinkóné Quintz Mária – Forrás Gyógyszertár, Balatonszabadi Dicsérő oklevelet kaptak: Benkő Zsolt – Benkő Patika, Jánoshalma Dr. Kése Dezsőné – Őrangyal Gyógyszertár, Pécs 2002. Dr. György László – György Patika, Balatonalmádi 2003. Topáné Váradi Irén – Kígyó Patika, Hajduszoboszló 2004. Boldizsárné Molnár Emma – Mérleg Gyógyszertár, Jászberény Dicsérő oklevelet kapott: Dr. Szabó Gáborné – Magyar Korona Gyógyszertár, Dömsöd

2007. 1. helyezett: Dr. Ságiné Polics Éva (Szilvás Gyógyszertár, Komló) 2. helyezett: Argay Márton László (Aranyszarvas Gyógyszertár, Miskolc) Kurucz Krisztina (Remény Gyógyszertár, Albertirsa)

2006. Benkő Zsolt – Benkő Patika, Jánoshalom Dr. Szalay Lászlóné – Betánia Gyógyszertár, Karcag Dicsérő oklevelet kapott: Borsos Gizella – Szent Márton Patika, Berettyóújfalu 2007. Szrogh Károlyné – Főnix Patika, Polgár Dicsérő oklevelet kapott: Dr. Firin Kornélné – Flórián Gyógyszertár, Budapest 2008. Dr. Stiránszki Henrikné – Sas Patika és Reformház, Debrecen 2009. Dr. Csejtei Marianna – Erzsébet Patika, Debrecen Dicsérő oklevelet kapott: Dr. Laki János – Belvárosi Gyógyszertár, Mohács 2010. Dr. Dobosné dr. László Erika – Szent Margit Patika, Jászárokszállás 2011. Dr. Kresznovszki Miklós – Szent Borbála Gyógyszertár, Budapest (1042 Budapest, Rózsa u. 16-18.) Dicsérő oklevelet kapott: Dr. Argay Márton – Szent Rókus Gyógyszertár, Miskolc


2008. 1. helyezett: Molnár Zsuzsa (Vitál Plusz Patika, Békéscsaba) 2. helyezett: Fang Simon (Magyar Korona Gyógyszertár, Kunszentmiklós) 3. helyezett: Varga-Hatos Katalin (Segítő Mária Gyógyszertár, Sopron)

2005. Nemeskéry Edvin – Szent István Gyógyszertár, Esztergom

2003. 1. helyezett: Tóth-Vas Kata (Arany Oroszlán Patika, Szeged) 2. helyezett: Herczeg Balázs (Erzsébet Patika, Sopron) 3. helyezett: Tóth Ágnes (Tilia Patika, Baj) 4. helyezett: Kovács Imola (Korona Patika, Dombóvár) különdíj: Juhász Béla (DOTE) 2004. 1. helyezett: Nagy Róbertné (Korona Gyógyszertár, Nyíregyháza) 2. helyezett: Kemenczei Zsolt (Fehér Üröm Gyógyszertár, Veszprém) 3. helyezett: Molnár Viktória (Rókus Gyógyszertár, Szombathely) 4. helyezett: Molnárné Köteles Krisztina (Glória Gyógyszertár, Mezőkövesd) különdíj: Tóth-Vas Kata (Arany Oroszlán Patika, Szeged) 2005. 1. helyezett: Szalay Annamária (Betánia Gyógyszertár, Körmend) 2. helyezett: Major Csilla (Szent Pantaleon Gyógyszertár, Dunaújváros) 3. helyezett: Kemenczei Zsolt (Fehér Üröm Gyógyszertár, Veszprém) különdíj: Horváth Erzsébet (Paracelsus Gyógyszertár, Körmend)

2009. 1. helyezett: Dr. Fang Simon (Magyar Korona Gyógyszertár, Kunszentmiklós) 2. helyezett: Dr. Marjai Tamás (Szent Rókus Gyógyszertár, Miskolc) 3. helyezett: Dr. Horváth Judit Kornélia (Segítő Mária Gyógyszertár, Sopron) 2010. 1. helyezett: Dr. Kun Judit (Kőhegy Gyógyszertár, Pomáz) 2. helyezett: Dr. Marjai Tamás (ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézet Miskolci Kirendeltsége, Miskolc) 3. helyezett: Dr. Szádvári Enikő Réka (Bécsi Patika, Budapest) 2011. 1. helyezett: Dr. Szrogh Vivien (Főnix Patika, Polgár) 2. helyezett: Dr. Merczel Sára (Kaposi Mór Oktató Kórház, Szigethy-Gyula Gyógyszertár, Kaposvár) 3. helyezett: Dr. Vizdák Márta (Újvárosi Gyógyszertár, Mezőtúr) különdíjazott: Dr. Leiter Anett (Őrangyal Gyógyszertár, Balmazújváros) Dr. Tátrai Tibor (Angyal Patika, Tata)

2006. 1. helyezett: Fekete Andrea (Borostyán Patika, Salgótarján) 2. helyezett: Major Csilla (Szent Pantaleon Gyógyszertár, Dunaújváros) Molnár Zsuzsa (Arany Kereszt Gyógyszertár, Gyula) dicséretet érdemelt: Balázs Veronika Kurucz Krisztina (Szent Imre Gyógyszertár, Cegléd) Gyógyszertár XI. évf. 10. szám 23

Jó bőrben Az őszi gyógyszerészkongresszus miatt az e havi lapzárta a szokásosnál korábban volt, így nekem is igyekeznem kellett e cikk leadásával, de annyi téma járt az eszemben, hogy végül is úgy határoztam, az októberi ajánlás kicsit rendhagyó lesz! Szeretek továbbképzésekre járni, egyrészt mindig nagyon érdekelnek az újdonságok, másrészt, mivel egyedül dolgozom, itt találkozom a kolléganőimmel, alkalom nyílik a tapasztalatcserére. Most hogy igencsak megtépázta a mi szakmánkat is a gazdasági válság, mert ugye a szépségápolás nem létkérdés, elment a szakma egy része a prémiumkezelések alkalmazása felé. A prémiumkezelések gyorsak, drágák, de nagyon látványosak. A kezelések alatt a Vendégeknek igen nagy szerepe van, együtt kell működniük a kozmetikussal. Ha ez nem így van, a kezelés nem hozza meg a várt eredményt. Sokszor írtam már arról, hogy sokan úgy vélik, ha az arcápolást a kozmetikus elvégzi – jó esetben hathetente – a Vendégeknek otthon már semmi dolguk! Ez nagyon nagy tévedés! Nem tudunk hatékonyan dolgozni, ha a bőr elhanyagolt és vízhiányos! Minél rosszabb állapotban van a bőr, annál nehezebben regenerálódik a kezelések után. Leginkább érvényes ez a komedókkal teli arcbőrre, mert a vízhiány miatt, ami mindent bőrt érint kisebb- nagyobb mértékben, nagyon nehezen ürülnek ki a pórusok és az erőteljesebb komedó eltávolítás nyomai, akár 1-2 napig is láthatóak maradhatnak. Ugyanez érvényes a szőreltávolításra, a gyantázásra. Az otthoni szőrtelenítések nyomai, a beszakított szőr miatti szőrtüszőgyulladások, megnehezítik a tökéletes szőreltávolítást a kozmetikában. Az egyre szélesedő kozmetikai árukínálat, a túlkínálat okozta választási dilemmák szintén hozzájárulnak a nem megfe-

lelő bőrápoláshoz! Nem használnak a Vendégek a bőrtípusuknak megfelelő krémet. A krém kiválasztásánál néha a tetszetős kivitel, vagy az ár a meghatározó. És ha még sikerül is a bőr típusának megfelelő krémet választani, az arcbőr tisztítása szorul háttérbe, ami az egyik legfontosabb lépése az arcápolásnak. A bőrápolás három alaplépése: tisztítás, tonizálás, hidratálás! Tapasztalatom szerint ebből a harmadik lépés szokott megvalósulni. Az elmúlt héten, a szakmai továbbképzésen elhangzott uniós felmérés adatai – melyek eléggé elszomorítottak – szerint a női lakosság 90%-a jár fodrászhoz és csupán 5%-a kozmetikushoz! Erre az adatra válaszul készült el a prémiumkezelés terve! A kezeléshez professzionális bőrmegújító termékeket használunk. A termékek segítségével személyre szabott, közepes-, vagy mély hámlasztó kezeléseket végzünk kúraszerűen. A kúra végén az arcbőr fiatal, egyenletes színű és bársonyos lesz. Mely esetekben ajánlott? egyenetlen felszínű bőr, ráncos bőr, egyenetlenül pigmentált bőr, fáradt, vitalitást vesztett bőr, pattanásos, heges bőr, azok számára, akik gyors és eredményes kezelést szeretnének. A kúrát megelőzően a Vendégeknek egy speciálisan erre a célra kifejlesztett kozmetikumokból álló csomagot kell használniuk, mely két termékből áll, tisztító tonikból és éjszakai krémből. A két termék szinergikusan erősíti egymás hatását az egészségesebb, fiatalosabb bőr elérése érdekében, és nem utolsó sorban felerősíti a professzionális hámlasztó kezelések hatásfokát! A hámlasztó kúrákat általában, ilyenkor ősszel szoktuk ajánlani! A napsugárzás már gyengébb, de azért a kúra alatt ajánlott a fényvédővel ellátott nappali krém használata. Jóllehet a hámlasztó kúrához feltétlenül szükséges, de kozmetikai szempontból – kivéve a téli hónapokat – mindig fényvédővel rendelkező nappali krémet használjunk az UV sugárzás bőrkárosító hatásának enyhítésére! Remélem Önök is kedvet kaptak a prémiumkezelésekhez, én október 15-én kezdem a kúrát és a következő számban személyes tapasztalatimról számolhatok majd be Önöknek! Az eljövendő Konferenciára kívánok Önöknek is hasznos szakmai napokat és élményekkel teli együttlétet! Barabás Éva



Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő

Nyitott szemmel! Kifogástalanul működik a napközbeni átutalás rendszere Július 2. óta az elektronikusan benyújtott átutalások a korábbi egy munkanap helyett legfeljebb négy órán belül célba érnek. Az új rendszer az elmúlt két hónapban kifogástalanul működött: az ebben az időszakban napközben indított több mint 24 millió tranzakció jellemzően jóval 4 órán belül teljesült. A napközbeni átutalás bevezetése valódi sikertörténet: az új elszámolási rendszer határidőre elkészült és az ügyfelek elégedetten használják a gyorsabb átutalásokat – vélik a Magyar Nemzeti Banknál. A jegybank közleménye szerint „Az új rendszer júliusban és augusztusban mind a 220 elszámolási ciklust zökkenőmentesen teljesítette – az elektronikus úton benyújtott átutalási tranzakciók jellemzően jóval a jogszabályi maximumként meghatározott 4 órán belül lezajlanak. A napközbeni elszámolási rendszer forgalma már működésének első napjától kezdve lényegesen nagyobb, mint az éjszakai rendszeré: a banki egyszerű átutalási tranzakciók több mint 84 százaléka napközben teljesül. A tranzakciók száma az új rendszerben az első két hónapban meghaladta a 24 milliót, az éjszakai rendszerben ugyanezen időszakban kevesebb, mint 5 millió banki átutalási tranzakció maradt. Az első kéthavi összesített forgalom a napon belüli elszámolási rendszerben megközelítette a 9.000 milliárd forintot. Az átállás tehát nemcsak sikeres, hanem gyors is volt. Az új rendszerben résztvevő hitelintézetek nemcsak technikailag, hanem a likviditásmenedzselésben is megfelelően felkészültek a változásra. Fedezethiány miatt egyetlen tranzakció sem csúszott ki a négy órás időhatárból. Jól vizsgázott az új elszámolási rendszert működtető GIRO Zrt. is, az első két hónapban egyetlen jelentős működési hiba sem fordult elő.” Forrás: Magyar Nemzet Leállt a döntéshozatal az új gyógyszerek támogatásáról Magyarországon május óta egyetlen új gyógyszer sem kapott támogatást az egészségbiztosítótól, új orvosi eljárást, vagy technológiát pedig több mint másfél éve nem fogadtak be a támogatásba. Az OEP adatai szerint az elmúlt 2 évben 76 befogadási kérelemből 21 pozitív elbírálást kapott, míg 15 készítményt utasítottak el. Az egészségbiztosító adataiból azonban látszik, hogy 12 terméknél megszűnt az eljárás, a lap információi szerint azért, mert a gyártók és a forgalmazók nem tudták vállalni az OEP feltételeit. A hivatalosan befogadott készítmények között is vannak olyanok, melyek akkor kapnák csak meg a támogatást, ha a gyártók vállalják, hogy annak meghatározott részét eleve visszafizetik, vagy elfogadják, hogy a keretösszeg kimerülését követően minden költséget ők fizetnek. Az OEP tájékoztatása szerint a legtöbb 26 Gyógyszertár XI. évf. 10. szám

várólistán lévő készítmény onkológiai, kardiológiai, neurológiai, reumatológiai és urológiai szer, a többség terápiás újdonságnak minősül. Forrás: Világgazdaság Egis, Richter: újabb durva árcsökkentés a vakliciten A múlt hét során lezajlott vaklicittel véglegessé váltak az október 1-től érvényes gyógyszerárak Magyarországon. A vaklicit során mind az Egis, mind pedig a Richter jelentős árcsökkentéseket volt kénytelen végrehajtani, a fél évvel korábbi, szintén nagymértékű árcsökkentéseket követően. Mint ismeretes, az OEP félévente vaklicitet tart, melynek lényege, hogy az egyes piaci szereplők nem látják a versenytársak árajánlatait. A legutóbbi vaklicit eredményeként a Richter 34 termék esetében (egy termék több kiszerelést is érint) átlagosan 20%-os termelői árcsökkentést vállalt. Az Egis 23 termék esetében volt kénytelen árat csökkenteni, ennek mértéke átlagban 15%-os volt. A legutóbbi gyógyszerpiaci vaklicit további bizonyítékát adja a hazai gyógyszeriparban végbemenő, a gyártók számára kedvezőtlen piaci folyamatoknak. A fentebb említett árcsökkentések igen jelentősnek mondhatók, és nem szabad azt sem elfelejteni, hogy egy meglehetősen alacsony bázisról zuhannak tovább a gyógyszerárak (a fél évvel korábbi vakliciten az Egis átlagban 17, a Richter pedig 24%-os árcsökkentést hajtott végre). Bár a vaklicit ténye ismert volt a befektetők előtt, és a két hazai tőzsdei gyógyszergyártó a legutóbbi gyorsjelentéseket követően nem változtatott a hazai piacra vonatkozó éves előrejelzésén, a kialakult árcsökkentések mértéküknél fogva negatív hatással lehetnek a részvények árfolyamára. A Richter esetében különösen nagy az árcsökkentések mértéke, igaz persze, hogy a társaságnál a hazai forgalom aránya alacsonyabb, már csak 10%, míg az Egisnél 24%. A hazai piacon tapasztalható meredek gyógyszeráresésnek a legnagyobb veszélye az ellátás biztonság kérdése, hiszen a veszteségessé váló szereket kivonhatják a forgalomból, főként a nemzetközi referencia árazás miatt. A nemzetközi referencia árazás során ugyanis egyes országokban a más országokban alkalmazott árakat is figyelembe veszik, így egy nagyobb multinacionális cégnek elképzelhető, hogy megéri inkább kivonni egyes gyógyszereket a magyar piacról, csak hogy más országokban ne kelljen árat csökkenteniük. Forrás: Portfolio.hu Öregszünk és fogyunk – Mi lesz ennek a vége? 2050-re feleannyi munkaképes korú ember jut majd az időskorúakra, mint ma? Bár a megfigyelések azt mutatják, a születésszám, a népesség néhány emberöltő alatt stabilizálódik, egyes európai országokban belátható időn belül bekövetkezhet, hogy több lesz az időskorú, mint a munkapiacon aktív ember. Az ellátórendszerek egyre nehézkesebb fenntartásával együtt már tízegynéhány év múlva jöhet egy eladósodási hullám, ha addig nem történik valami. Az adósságválság által kivéreztetett Európának pedig más se hiányzik, mint tíz év múlva egy újabb, tartósabb és mélyebb adósságválság. Egyre kevesebb gyermek születik, és egyre hosszabb a várható élettartam – a társadalom elöregedése, ami a demográfiai folyamatok eltolódása miatt erőteljes kihívás elé állítja a fejlett országok ellátórendszereit egyre többet tárgyalt téma az Eu-

Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő rópai Unióban és világszerte. A társadalom elöregedése nem csak az ellátórendszereken, azaz például nyugdíjon, egészségügyön keresztül fenyeget problémákkal, de a gazdaság a társadalom minden terén, kezdve a gazdaság jövedelemtermelő képességénél, de nem utolsó szempont az sem, mely országok tesznek szert ebből fakadó versenyképességi előnyre/hátrányra. Arról már hosszú ideje hallani, hogy Európában fenyeget az elöregedés, de mégis mekkora a probléma, és mikor fogjuk ezt megérezni? Míg ma négy munkaképes korú ember jut egy időskorúra, 2050-re már csak kettő fog – legalábbis az OECD országok átlagában, az ENSZ előrejelzései alapján. Az európai népesedési folyamatokban az első, nagy törést az jelenti majd, amikor a baby-boom generáció nyugdíjba megy, „kiesik” a munkapiacról. És nagyjából 2050-re esik majd az, amikor a még szintén népesnek mondható következő generáció (baby-boom generáció gyermekei) is nyugdíjba mennének. Forrás: OECD Rosszul járnak a magyar betegek az új szabályok miatt Az Orvostechnikai Eszközöket Gyártók és Forgalmazók Szövetségének véleménye szerint bár látszólag megtakarítást eredményez, valójában a betegek életét nehezíti meg és a terheiket növeli azon intézkedések egy része, amelyekkel a gyógyászati segédeszközökre (gyse) szánt kiadásokat igyekszik megzabolázni a kormány. Rásky László, a szövetség főtitkára a napilapnak elmondta: a spórolás érdekében a minisztérium ismét támogatná a sebellátásnál az úgynevezett mull-lapokat, mégpedig úgy, hogy a jövőben azokat lehetne csak használni a krónikus sebeknél, amelyek a modern kötszerek ellenére sem gyógyulnak meg 4 hónap alatt. A javaslat szerint az intézkedés nem rontja az ellátás színvonalát, ugyanakkor a Sebészeti Szakmai Kollégium irányelve egyértelműen kimondja, hogy a mull alapú kötszerek nem használhatóak nem-gyógyuló, krónikus sebek kezelésekor. „Ha viszont a jogalkotó ezt fiskális szempontok miatt mégis erőlteti, az a nem gyógyuló lábszárfekély, diabeteszes láb esetében akár az amputálások növekedését is eredményezheti” – hangsúlyozta a főtitkár. Forrás: Pénzcentrum 1,1 milliárdos átcsoportosítás egészségügyi bérkompenzációra Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormányhatározat azonnali határidővel csoportosít át 1,1 milliárd forintot az (állami fenntartásba átvett, költségvetési szervként működő fekvőbeteg-szakellátó intézményekben) egészségügyi dolgozók idei bérkompenzációjára. Az intézkedés felelőse a nemzetgazdasági miniszter, a belügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere. A kormány mindezt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációja cím terhére valósítja meg. Forrás: Magyar Közlöny Félúton vagy tévúton jár az egészségügy? Az elmúlt kormányzati ciklusokban kilátástalannak érezték az ágazatban dolgozók a helyzetüket, ezért nagy várakozással fogadták az Orbán-kormányt, ám minden eddiginél nagyobbat csalódtak, fogalmazták meg a résztvevők a Nemzeti

Egészségügyi Kerekasztal NEK)rendkívüli, nyílt plenáris ülésén. Ismét kiábrándultság vett erőt az orvosokon, szakdolgozókon, amit mutatnak az elvándorlás növekvő számai, fogalmazott az „Egészségügy félidőben, félúton vagy tévúton” című helyzetértékelésében Éger István, a MOK elnöke. Elmaradt a remélt forrásbevonás, sőt, további megszorításokat kell az ágazatnak elszenvednie, lassan lemaradva a visegrádi országoktól is az egészségügyre fordított kiadásokat tekintve. Aktuálpolitikai érdekek alakítják és a maradékelvűség az irányadó, holott nemzetstratégiai ügyként kellene kezelni az egészségpolitikát, hiszen a lakosság egészségi állapota minden nemzetközi összehasonlításban kifejezetten rossz, mutatott rá a MOK elnöke. Tiszteletreméltónak és megköszönendőnek minősítette a szaktárca igyekezetét a béremelésért, ám jelezte, hogy annak mértéke nem képes megnyugvást, elégedettséget elérni az egészségügyben dolgozók körében. Az orvos- és nővérhiány olyan nagymértékűvé vált ugyanis, hogy még az állam által megszabott ellátási minimumfeltételeket sem tudják betartani az intézmények. A NEK állásfoglalásának egyik pontja szerint soron kívüli egyeztetést kezdeményeznek Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy megoldást keressenek az ágazatot sújtó problémákra, s áttekintsék az elmúlt két év törvényalkotói munkáját. Forrás: Weborvos Az OEP a gyógyszerek támogatásból való kivonásáról és a gyógyszerkassza túlköltéséről 2012. október 1-től 146 készítmény került törlésre a gyártók kérésére a támogatott listából. A törlés nem egyszerre, hanem az év során folyamatosan történt, azaz a gyártók és forgalmazók kellő időt biztosítottak arra a kezelőorvosok számára, hogy betegeiket másik gyógyszerre állítsák át. Az alábbi okok miatt került törlésre 146 termék: • 33 termék forgalomból való kivonása azért történt meg, mert a termékek nem tudták tartani az azonos hatóanyagú készítmények közötti árversenyt, ezen esetekben minden készítményből van azonos hatóanyagot tartalmazó szer. • 28 terméket azért vontak ki a forgalomból, mert a gyártó átnevezte a készítményeit, és nem szerette volna, ha a régi és az új néven egyaránt forgalomba maradt volna. • 12 esetben egy termék család néhány, ritkán használt tagja került kivonásra, de még az adott termékcsaládból is maradt támogatott készítmény. • 21 esetben a terméket azért vonták ki, mert a terméket szabadárassá kívánták tenni, ebből 6 esetben a termék recept nélkül is hozzáférhető • 26 készítmény csak 0%-ban volt támogatott, és sem emelt sem kiemelt jogcímen nem kapott támogatást. A gyógyszertámogatás kiadásai 2012. augusztus végéig valóban meghaladták az időarányos előirányzatot, azonban az ennek kompenzálására szolgáló gyógyszergyártói bevételek már túlhaladták a 2012. egész évre tervezett mértéket. Forrás: OEP Gyógyszertár XI. évf. 10. szám 27

Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény SZÍNÉSZÓRIÁSOK Itt az ősz, elhagyjuk ıEgy nyáron át‰ tartó sorozatunkat és az elkövetkezendő néhány számban a honi színház- és filmművészet kiemelkedő alakjait fogjuk megidézni. Latabár Kálmán és Sulyok Mária Latabár Kálmán, vagy ahogy rajongói nevezték: Latyi, 1902. november 24-én született Kecskeméten. Latabár talán a legnépszerűbb magyar komikus volt a 20. században. Szülei Latabár Árpád színész és Deutsch Ilona színésznő voltak. Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett. Az ifjú Kálmán Rákosi Szidi színésziskoláját végezte el, és 1922-ben a Várszínházban táncos komikusként lépett először közönség elé. Kezdetben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd 1927-1933 között Árpád öccsével együtt zenés artistaszámokkal turnézott külföldön. Többek között a világhírű rendező, Max Reinhardt színházában is felléptek (A két Ajax; Offenbach: Szép Heléna), aki az európai fiatal színésznemzedék legjobbjának tartotta a testvérpárt. A kritikusok Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították őket. Hazatérését követően különböző fővárosi zenés színházakhoz szerződött, első filmje 1937-ben készült el. Latabár Kálmán 1945-től haláláig a Fővárosi Operettszínházban játszott. Máig emlékezeteset alakított Offenbach Szép Helénájában mint? A név a függőleges 28. sorban olvasható. Ugyancsak elmondható ez a következő két felejthetetlen szerepéről. A vízszintes 66. sorban olvasható szerepet játszotta Kálmán: A Csárdáskirálynő c operettjében, valamint a vízszintes 42. sorában olvasható az a szerepe, melyet Strauss: A denevér című operettjében játszott. Kiváló tánctudású komikus volt, akinek rögtönző és karikírozó készsége féktelen komédiázó kedvvel párosult. Méltatlankodó hanghordozása, félszeg mozgása, virtuóz „ügyetlensége”, egyéni humora nagy népszerűséget biztosítottak számára. Gyakran lépett fel Árpád testvérével groteszk duettszámokban. Minden szerepére hallatlan gonddal készült, színpadi „rögtönzései” sikerének titka a sokszoros próba, a pontos begyakorlás volt. Játékával senkit sem állított pellengérre, szerette az embereket, felszabadult kacagásukat. Munkásságát 1950-ben Kossuth-díjjal ismerték el, ugyanabban az évben érdemes művész, 1953-ban kiváló művész lett. Sulyok Mária 1908. november 5-én született Királyhidán. 1926-ban kezdte tanulni a színészmesterséget a budapesti Színművészeti Főiskolán. 1929-ben kezdődött színpadi pályafutása. Néhány évvel később megkapta első filmszerepét, s bár ebben a műfajban is emlékezetes alakításokkal örvendeztette meg a közönséget, igazi terepe a színház volt. Noha természetes adottságai „királynői” szerepekre predesztinálták, pályája során meggyőzően keltett életre polgárasszonyokat, munkásnőket, parasztasszonyokat is. Az egyik legszebb orgánumú és legszebben beszélő magyar színésznő volt, aki 1952 és 1966 között tanította is a beszédművészetet és a színészmesterséget a Színművészeti Főiskolán. 1959-ben három nagy szerepet játszott: Claire Zachanassiant Dürrenmatt a függőleges 14. sorban található darabjában, az édesanyát Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem és Helént Shelagh Delaney Egy csepp méz című színművében. Mindhárom alakításáról elragadtatott kritikák jelentek meg. 1961-ben szerződött a Vígszínházhoz, ahol kifejezetten miatta tűzték műsorra Eduardo De Filippo Filuména házassága című komédiáját, melyben a címszereplőt alakította magával ragadó módon. Két évvel később Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiájában a dajkát formálta meg új felfogásban. Férje halálát követően a művésznő felhagyott a főiskolai tanítással, amiben szerepet játszott az is, hogy nem mindegyik tanítványával sikerült megtalálnia a megfelelő hangot, mivel az általa támasztott szakmai követelményeknek nem mindegyik diákja akart megfelelni. Tanítványai közül főleg Venczel Vera és Molnár Piroska későbbi pályafutását igyekezett nyomon követni. Kései színházi szerepei közül említésre méltó még Federico Garcia Lorca a vízszintes 1. sorban található drámájának főszerepe, annak ellenére, hogy alakításával ő maga elégedetlen volt. Arthur Miller A salemi boszorkányok című darabjában lépett utoljára színpadra a Madách Színházban.


Vízszintes 1. Megfejtés 12. Ing dísze lehet 13. Negatív töltésű ion 15. Afrikai kérődző állat 17. OGA 18. Spondylitis ankylopoetica röviden 19. Kettőzve édesség 21. Házikó 23. Ismert hírügynökség 24. Pohárba tölt 26. A torok része 27. Sajtjáról ismert Holland kisváros 29. Szaftos, húsos ételek jelzője 30. Disznóölés 31. Női ivarsejt névelővel 32. Híres angol rock zenekar 35. Megelégel 36. Ősi táblajáték 37. Régi keleti terepjáró márka 39. Kés része 41. ELE 42. Megfejtés 43. Ülés egyneműi! 45. Rangjelző 46. Életet kiolt 48. Robbanószer 49. Becézett női név 51. A felsőfok egyik jele 52. Idegen női név fonetikusan 53. Gazdasági osztály 54. Gara egyneműi 56. Lődörög 57. Angol személyes névmás 58. Német hely! 60. ITK 61. Kettős betű 62. Természetes alapú logaritmus jele 63. Karneváli viselet 65. Fél liba! 66. Megfejtés Függőleges 2. Nem az! 3. Ritmikus sportgimnasztika 4. Zola híres regénye 5. … Dhabi az Egyesült Arab Emírségek, valamint az azonos nevű társemirátus fővárosa 6. Görög betű 7. Elemfajta 8. Cseh helyeslés 9. Társulás 10. Dél-Amerikában honos óriáskígyó féle 11. Orosz repülőgépfajta 14. Megfejtés 16. Ragadozó madarak jellegzetes testrésze 18. Nyelv lapoc 20. Menekülő 21. Régi súlymérték 22. Testrész 23. Népszerű, angol énekesnő 25. TGO 27. A máj szekrétuma 28. Megfejtés 33. A Lago Maggiore-tól délre fekvő ismert olasz város 34. Hamis 37. Előtagként művészettel kapcsolatos 38. Kelet németül 39. Nélkülöző 40. Megkerülte az előtte lévő autót 44. Egy vadongyíkféle angol neve 47. Osztályzatot rosszabbá tesz 50. Régi magyar terelőkutya fajta 55. Termést betakarít 58. Katalán köszönés 59. Trombitahang 61. Vonatpálya! 63. Fa része 64. Kettős betű 65. Patás állat A helyes megfejtést beküldők között könyvajándékot sorsolunk ki.

Beküldési cím: MOSZ (1135 Budapest, Keresek u. 9.) Az előző havi keresztrejtvényünk nyertese: Dr. Bod Péterné – 6600 Szentes, Brusznyai Á. stny. 10/a.

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége XI. évf. 10. szám 2012. október

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

G Y Ł G Y S Z E RT˘RI M E NE DZ S M E NT4

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szerveződése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése előmozdítása érdekében.

Érdekérvényesítő tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figye-

Nehezedő gazdasági helyzet – magasabb szakmai színvonal. Lobbitevékenység a gyógyszerellátás hatékonyságáért előadó: Dr. Simon Kis Gábor

Helyszínek: Nyíregyháza

október

27 – 28.

(szombat-vasárnap)

Szolnok

november

10 – 11.

(szombat-vasárnap)

Veszprém

november

17 – 18.

(szombat-vasárnap)

Budapest III.

november

24 – 25.

(szombat-vasárnap)

lemmel tényszerű adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem előtt tartva végezzük.

Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetőivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt.

A továbbképző tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékű, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékű. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Bp., Nagy Lajos király útja 158.)

Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak működési feltételeinek

Részvételi díj: 9 750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi elektronikus pontelszámolási költség: 500,- Ft. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók.

javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése.

Kiemelkedően fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplőivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedők szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttműködést.

JELENTKEZÉSI LAP

tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására.

Célkitűzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése.

Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére.

Fontosnak tartjuk a betegek életminősége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését.

Elősegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok működtetésével összefüggő kérdések képviseletét.

Gyógyszertári menedzsment4 2012. év A továbbképzés választott helyszíne: Jelentkező neve: . . . . . . . . . . . . . . Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . Működési nyilvántartási száma: . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit! Debreceni Egyetem ❏ Semmelweis Egyetem ❏ Szegedi Egyetem ❏

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Pécsi Egyetem ❏

Számlázási adatok Számla címzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ir. szám, város, utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átutalás

❏

Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezőnek tartom, a tandíj határidőre való befizetéséről gondoskodom. Kelt: 2012. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

. . . .

Levelezési cím Címzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ir. szám, város, utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Fizetési mód:

........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt., 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06 1 252-4948 A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!

Nehezedő gazdasági helyzet velejárója: konfliktus előadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán Makro- és mikroszinten is érdemes vizsgálódni. Makroszinten: A gyárak egymás közötti konfliktusai, gyárak és a nagykereskedők kiéleződő helyzete, valamint a nagykereskedők és a kiskereskedők, azaz a patikák egyre élesebb megnyilvánulásai. Mikroszinten: A romló gazdasági helyzet gyógyszertárakon belüli konfliktusai. A gyógyszerügy szempontjából lényeges jogszabály változások előadó: Dr. Sándor István

Információ: Bihari Erzsébet tel/fax: 06-1 252-4948, 06 30 662-8102, illetve Takács Gézáné dr. tel: 06 30 955-8125.

Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk

A lobbizás érdekkijárásos meggyőzés, amit a külföldiek profi módon művelnek 20 éve Magyarországon, csak mi magyar gyógyszerészek nem tudjuk eltanulni tőlük. Ha tudnánk lobbizni, nem lehetne 600 veszteséges patika hazánkban. Intenzíven kell foglalkoznunk ezzel a témával, mielőtt mindannyian becsődölünk.

❏

Ember legyen a talpán, aki képes a szinte hetente változó jogszabályi dzsungelben kiismerni magát. Ezért kell újra és újra a témával foglalkozni. Logisztika – a gyógyszerellátás egyik meghatározója előadó: Dr. Samu Antal Ahogy romlik a gyógyszerügy (gyárak, nagykereskedők, gyógyszertárak) gazdasági helyzete, úgy kerülnek elő a logisztikai problémák. Stratégiai gazdasági tartalék a nagykereskedők számára a ritkább szállítás, ami tovább rontja a gyógyszertárak helyzetét. Gyógyszerpolitika előadó: Dr. Mikola Bálint Talán még soha nem volt akkora szüksége a gyógyszerügynek egy egységes és tudatos gyógyszerpolitikára, mint napjainkban. A gyógyszergyárak, nagykereskedők, gyógyszertárak egymás kárára történő kiút keresése zsákutca. Fel kell ismerni a közös érdekeket és tudatosan ez irányban kell politizálni. Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát. Tisztelettel:

Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens

Tartalom. Gyógyszertár. a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa. Kreativitás és innováció Készülődve a GYOK 2012 rendezvényeire

Recommend Documents