Gyógyszertár. Vette a lapot? Beszámoló a GYOK 2014-ről. MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Alapítva: 1991

Gyógyszertár XIII. évf. 11-12. szám

Vette a lapot?

Beszámoló a GYOK 2014-ről

2014. november-december

PHARMA PRAXIS A diszlipidémia kezelésének új lehetőségei - 2. rész RENDEZVÉNY Hivatásfejlesztés és érdekképviselet Beszámoló a Gyógyszerészek Országos Kongresszusáról Tények és törekvések Dr. Mikola Bálint a gyógyszerészi hivatás fejlesztésének fő irányairól BEMUTATJUK Margóra megírt életpálya Beszélgetés a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Életműdíjasával „A magisztrális gyógyszerkészítésnek van jövője” Interjú az Év Gyógyszerészével AKTUÁLIS „Minden megoldásban partnerek vagyunk” Dr. Zombor Gábor stabilitásról, együttműkődésről PARAGRAFUS A gyógyszertárak aktuális számviteli kérdései a gyakorlatban

MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE XIII. évf. 11. szám


Alapítva: 1991

Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2014. Záródokumentum A gyógyszerészi hivatás fejlesztése egyes kérdéseinek áttekintését célzó XXIV. Gyógyszerészek Országos Kongresszusa tartalmi ívét három markáns pólus jellemezte. A szakmai napon, egy kongresszusi előprogram keretében a résztvevők folytatták geriátriai ismereteik bővítését. A másik pólus a szakmapolitikai és gazdasági kitekintés volt, míg harmadik elemként új szakértőkkel került sor a jogi, gazdasági, pénzügyi és adókörnyezeti aktualitások megismerésére, megvitatására. Jelentős teret kapott és nemzetközi méretűvé bővült az Ifjúsági Fórum. Új elem volt a kiállítói pavilon főterére szervezett konzultáció, valamint a nagyszámú gyártói, kereskedelmi, rendszergazda-, termék- és szolgáltatásbemutató. A munka során a résztvevők egyaránt kiemelt figyelmet szenteltek az etikus ellátási modellhez illeszkedő szakmai, szolgáltatási és gazdasági marketingmódszereknek a hivatás és a vállalkozás helyes arányait tükröző kialakítására, a gyógyszertár-működtetés forrásrendszere stabilitásának fokozására és a fiatalok szakmában, hivatásban való megtartására. A kongresszust a már megszokott módon a MOSZ közgyűlése zárta, amelynek résztvevői a négynapos program során elhangzottakat feldolgozva, értékelve és rangsorolva fogalmazták meg a legsürgetőbb teendőket. A rendezvény a kiváló szakmai teljesítmények értékelésére, a különböző elismerések és díjak átadására is alkalmat adott.

I. A társadalom korösszetétele, annak változási tendenciái, az egészségi állapot és a morbiditási helyzetkép, valamint a komplex gyógyszeres terápiák térhódítása egyaránt indokolják a 2 évvel ezelőtt megkezdett geriátriaprogram folytatását. A továbbképzés keretében a résztvevők szakértői képzést kaptak az időskori kardiovaszkuláris kockázatokról, a Frailty (nagyfokú elesettség) szindrómáról, a 65 év felettiek idült fájdalmainak eredetéről és azok csillapításáról, valamint az öregedés neuropatológiájáról és pszicho-farmakológiájáról (demencia). Ezzel is összefüggésben, a MOSZ kezdeményezésére a Debreceni Egyetem OEC Gyógyszerésztudományi Kara – a májusi rendezvény sikerén felbuzdulva – 2015 januárjára ismét meghirdette szakterületi, kötelező, szinten tartó továbbképzését. A szakmai információk gyakorlati hasznosításának támogatására továbbképző kézikönyvek kiadásáról is döntés született.

II. Az Egészségfejlesztési Irodákhoz (EFI) kapcsolódó Kistérségi Egészségszervezési Központok és a Praxisközösségi Modellprogramok is lehetőséget nyújtanak a gyógyszertárak számára, hogy életmódprogramok, szűrések, krónikus betegséggondozási programok révén bekapcsolódjanak az integrált prevenciós tevékenységbe. Kezdeményezzük a gyógyszerészi kar intézményes csatlakozását a megkezdett programokhoz.

III. A gyógyszerpiac valamennyi szereplője a gazdasági környezet kritikus helyzetéről adott számot. A szigorodó előírások betartása, az allokációk átrendezése és a szakmai feladatok felépítése elképzelhetetlen a források növelése nélkül. A generikus gyógyszerek térhódítása és drasztikus árcsökkenése, az OTC készítmények körében tapasztalható árverseny, a nagy értékű gyógyszerek tételes finanszírozásba történő átsorolása nemcsak a gyógyszertárak, hanem a gyártók és a nagykereskedők számára is jelentős üzleti kockázatot jelent. Ezzel is összefüggésben döntés született a Magyar Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum munkájának folytatásáról.

IV. A kongresszus résztvevői a generációváltás programjának segítése érdekében is kezdeményezik – általában, de különösen a családi vállalkozásban működtetett gyógyszertárak gyors, magas színvonalú továbbműködtetésére irányuló személyi jog átadása érdekében –, hogy a szakvizsga teljesítésének kritériuma előzze meg az előírt gyakorlati idő letöltését. A kongresszus résztvevői a gyógyszertár-működtetés kiadásainak csökkentése érdekében kezdeményezik a gyógyszertári ügyeleti rendszer haladéktalan felülvizsgálatát és racionalizálását. Ugyancsak kezdeményezik a működési engedély kiadásához szükséges egyes korszerűtlen szakmai követelmények felfüggesztését, megszüntetését, változtatását, mindenekelőtt a gyógyszerbiztonságot nem veszélyeztető eszközpark felszámolását.

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

TARTALOM PHARMA PRAXIS A diszlipidémia kezelésének új lehetőségei - 2. rész

4

RENDEZVÉNY Hivatásfejlesztés és érdekképviselet Beszámoló a Gyógyszerészek Országos Kongresszusáról - 1. rész

6

Tudás és lendület Beszélgetés dr. Rixer Máriával a XXIV. GYOK Ifjúsági Fórumáról

10

Tények és törekvések Dr. Mikola Bálint a gyógyszerészi hivatás fejlesztésének fő irányairól

12

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Kiadványa Alapítva: 2002. január

Felelős kiadó és főszerkesztő: Dr. Mikola Bálint Felelős szerkesztő: Tóth Tamás

TOVÁBBKÉPZÉS Gyógyszertári menedzsment 15

BEMUTATJUK Margóra megírt életpálya Beszélgetés a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Életműdíjasával 16 „A magisztrális gyógyszerkészítésnek van jövője” Interjú az Év Gyógyszerészével 18

Szerkesztőbizottság: Balázs László Barabás Éva Dr. Lovas Imre Dr. Mikola Bálint Dr. Nagy Balázs Dr. Samu Antal Dr. Simon Kis Gábor Dr. Szrogh Vivien Szakmai Tanácsadó Testület: felkérés alatt

AKTUÁLIS

Nyomdai előkészítés: Balázs Ádám

Őszinte gondolatok a tára mellett a „Kedvenc Patikám” verseny eredményhirdetése után – 1. rész

20

Nyomdai kivitelezés: Innova 2000 - Innovariant Nyomda

Dr. Kaló Zoltán: Gyógyszerészet – Quo vadis?

23

„Minden megoldásban partnerek vagyunk” Dr. Zombor Gábor stabilitásról, együttműködésről

26

PARAGRAFUS A gyógyszertárak aktuális számviteli kérdései a gyakorlatban

28

A KOZMETIKUS TANÁCSOLJA A plazma 30

REJTVÉNY Művészet és gasztronómia Pablo Ruiz Picasso 31

XIII. évf. 11-12. szám 2014. 2014.november-december november-december XIII. évf. 11. szám

Hirdetésfelvétel: Yooter Média Group Kft. [email protected] tel.: 36/1 316 4556, 36/1 316 4598 A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em 6. telefon/fax: 361 236 09 74 [email protected] ISSN 1588-8231 Minden jog fenntartva. A lapban megjelent valamennyi írásos és képi anyag közlési joga a Szerkesztőséget illeti. A megjelent anyagoknak – vagy azok egy részének – bármilyen formában történő másolásához, felhasználásához, ismételt megjelenéséhez a Szerkesztőség írásbeli hozzájárulása szükséges. A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a Szerkesztőség felelősséget nem vállal.

GYÓGYSZERTÁR

3

PHARMA PRAXIS

A diszlipidémia kezelésének új lehetőségei - 2. rész Az érelmeszesedés elleni harc egyik leghatékonyabb eszközének sokáig a sztatinok számítottak. Ám úgy tűnik, e terápiás kör az utóbbi években elérte hatékonyságának maximumát. Ezért új, monoterápiában vagy a sztatinokkal kombinációban alkalmazott molekulákra van szükség, amelyekkel a kívánt koleszterinszint-célértékek nemcsak hogy elérhetők, de meg is haladhatók. Cikkünk második, befejező részében a jövő ígéretes lehetőségeit, azon belül is a HDL-C-szint emelésével kapcsolatos új eredményeket ismertetjük. latok nem mutattak javulást, sőt az egyik prospektív, véletlen besorolásos vizsgálatot (ILLUMINATE) le is kellett állítani a kardiovaszkuláris események számának a kezelt csoportban bekövetkezett 30 százalékos növekedése miatt. Ennek hátterében a torcetrapib vérnyomás-emelkedést okozó hatása állt, amelynek alapja a fokozott aldoszteron-, kortikoszteron- és endothelin-1-termelés volt („off-target” hatás). A következő gyógyszer a dalcetrapib volt, amelynek alkalmazása hasonlóképpen jelentős HDL-C-emelést eredményezett, ugyanakkor nem okozott vérnyomásváltozást, illetve hormonkoncentráció-eltéréseket. Ennek ellenére a dal-OUTCOMES vizsgálatot, a szabályszerű, többéves kemény végpontos analízist napjainkban a megfelelő hatékonyság hiánya miatt le kellett állítani. Jelenleg további két CETP-inhibitor, az anacetrapib és az evacetrapib áll kipróbálás alatt, amelyek alkalmazása úgyszintén kiemelkedő HDL-C-emelkedést hoz létre, ugyanakkor az előbbi kettővel szemben igen jelentős LDL-C-szint-csökkenést is eredményez. Ez utóbbi tulajdonságuk révén várható, hogy a kedvező lipidszintváltozások a kemény végpontokban is tükröződnek majd.

A legfrissebb kutatások szerint a niacin és a fibrátok több mint 10 százalékkal növelik a HDL-C-koncentrációt, azonban a mortalitási eredmények nem igazoltak kedvező változásokat a sztatin-monoterápiához viszonyítva. Így ezen a téren továbbra is intenzív kutatások folynak az erőteljesebb HDL-C-növelés érdekében. Az egyik legígéretesebb kezdeményezésnek a HDL-metabolizmusban kulcsszerepet játszó koleszterinészter transzfer proteinnel (CETP) kapcsolatos vizsgálatok látszanak. Ezek során a CETP-deficienciával járó kórképekben a HDL-C-szint jelentősen emelkedett, ugyanakkor a betegek körében végzett elemzések nem mutatták az atherosclerosis mérsékeltebb előfordulását, illetve a CETP-aktivitás és a kardiovaszkuláris események között sem sikerült összefüggést kimutatni. Intenzív klinikai kutatások folytak a CETP-inhibitorokkal, amelyek első képviselője a torcetrapib volt. Hatására a HDL-C értéke – a sztatinnal már kezelt betegek esetében – 52–75 százalékkal emelkedett, ennek ellenére a carotis-IMT-vizsgá-

4

GYÓGYSZERTÁR

A HDL-C-koncentráció kívánt mértékben történő emelése továbbra is megoldatlan feladatot jelent. Sajnálatos módon a korábbi vizsgálatokban a kisfokú HDL-C-emelkedés mellett az LDL-C szintjének mérséklődése is előfordult. A PPAR-rendszerre ható gyógyszerek alapvetően befolyásolják a lipid- és glükózháztartást. A korábbiakban említettük, hogy a fibrátok mint PPAR-alfa-agonisták valamelyest csökkentik az LDL-C-szintet, és növelik a HDL-C értékét. Bár az újonnan kifejlesztett, a fibrátoknál erősebb PPAR-alfa-agonisták nagyobb hatékonyságúak, alkalmazásuknak gátját jelenti az izomtoxicitás. A PPAR-gamma-agonistákkal (glitazinok) kisebb fokú, de hasonló jellegű lipidhatékonyságot tapasztaltak, sőt a HDL-effluxot is kedvezően befolyásolták, azonban egyéb mellékhatásaik (folyadékretenció, szívinfarktus, húgyhólyagrák gyakoribb előfordulása) miatt visszavonták őket. Nem szerencsésebb a helyzet a PPAR-alfa- és PPAR-gamma-koagonisták vonatkozásában sem, ahol a glitazárvegyületek ugyancsak hasonlóan kedvezőtlen mellékhatásprofiljai miatt a vizsgálatok felfüggesztésére és a gyógyszerek kivonására került sor. A PPAR-alfa- és PPAR-delta-koagonista vegyület esetében viszont az előzetes vizsgálatok a lipidprofil kedvező változását és az inzulinrezisztencia javulását mutatták ki.

PHARMA PRAXIS

a carotisatheroma nagyságát. Mindezek az eredmények azt jelzik, hogy van esély mesterséges HDL-molekulák kifejlesztésére és klinikai alkalmazására, azonban a megfigyelések nagyon rövid távúak, és jelenleg nem állnak rendelkezésünkre a kemény végpontokat is megcélzó vizsgálatok eredményei. Összefoglalás A felsorolt számos próbálkozás elsősorban potenciális lehetőségeket körvonalaz. Véleményem és eddigi saját tapasztalataink alapján a legkecsegtetőbbnek – a kedvező mellékhatásprofil miatt – a PCSK9 elleni terápia látszik. Ennek lehetséges magyarázata, hogy a PCSK9 befolyásolása során nem halmozódnak fel előanyagok, a terápia egy speciális mechanizmust érint, azaz aktivitása egyetlen izolált ponton érvényesül, és így nem módosítja a szövevényes lipid-metabolizmust. Dr. Császár Albert, a MHEK Honvédkórház II. számú Belgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa Forrás: LAM

„Lehetőség van mesterséges HDLmolekulák kifejlesztésére és klinikai alkalmazására.” Figyelemre méltók a mesterségesen előállított HDL-partikulumokkal szerzett tapasztalatok is. A HDL fő fehérjéje, az apo-A1 egyik mutáns változatát (Milano) hordozók esetében jelentősen kevesebb atheroscleroticus elváltozás figyelhető meg, annak ellenére, hogy a HDL-C értéke kicsi. Az apo-A1 Milano fehérje felhasználásával készült pre-HDL-partikulum infúzióban történt bevitele során a koronáriákban az atheroscleroticus plakkok regressziója volt kimutatható. Egy másik analízis szerint a rekonstituált HDL (rHDL) infúzióban adva nem eredményezett szignifikáns javulást. Több vizsgálat történt HDL-mimetikus peptidekkel, jelenleg a hetente egyszer alkalmazott infúziós terápia analízise van folyamatban. Egy másik lehetséges megoldás a delipilizált HDL alkalmazása, amely a mérések szerint az akut koronária szindrómában szenvedő betegek esetében csökkentette

XIII. évf. 11-12. szám


1103 Budapest, Gyömrői út 19-21., Kardiológiai Marketing Osztály: 431-5726, www.richter.hu Gyógyszerbiztonsági Osztály: 505-7032, [email protected] XETER® 10 mg filmtabletta, XETER® 20 mg filmtabletta, XETER® 40 mg filmtabletta rosuvastatin. Terápiás javallatok: kevert dyslipidaemia (IIb típus); homozigóta familiáris hypercholesterinaemia. Ellenjavallatok: Gyógyszerérzékenység. aktív májbetegség, súlyos vesekárosodás, myopathia, terhesség, szoptatás. Adagolás: ajánlott kezdő adag 5 mg és 10 mg, maximális dózis 40 mg naponta. Mellékhatások: szédülés, fejfájás, székrekedés, myalgia, asthenia. Gyógyszerkölcsönhatások: ciklosporin, gemfibrozil, proteáz gátlók, antacidumok, orális fogamzásgátlók. Rendelhetőség: csak vényre adható ki OGYI eng szám: 21173/04, 21173/06, 21173/08. Árak: teljes ár: 10 mg 1550 Ft/doboz, 20 mg 2473 Ft/doboz, 40 mg 4106 Ft/doboz; támogatás: 10 mg 746 Ft/doboz, 20 mg 1869 Ft/doboz, 40 mg 2988 Ft/doboz; térítési díj: 10 mg 804 Ft/doboz, 20 mg 604 Ft/doboz, 40 mg 1118 Ft/doboz. Az utolsó jóváhagyott alkalmazási előírás dátuma: 2014. 05. 15. Az esetleges változások a www.oep. hu honlapon tekinthetők meg. További információért kérjük, olvassa el a teljes alkalmazási előírást! RGD: 79418/HU, Lezárás dátuma: 2014. 10. 16.

Xeter92x130_2014okt.indd 1

2014.10.16. GYÓGYSZERTÁR

10:32:05

5

RENDEZVÉNY

Hivatásfejlesztés és érdekképviselet

Beszámoló a Gyógyszerészek Országos Kongresszusáról - 1. rész A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége ebben az évben október 9–12. között, immár huszonnegyedik alkalommal rendezte meg Siófokon a Gyógyszerészek Országos Kongresszusát. A Hotel Azúrban zajló, többnapos esemény résztvevői ezúttal is a szakma előtt álló legfontosabb kihívásokat és feladatokat tekintették át. A programot, amelynek négy napján ös�szesen 972-en vettek részt, 84 kiállító gazdag bemutatója és a már megszokott egészségvédelmi szűrőprogram színesítette. A Balaton fővárosában szinte nyári meleg fogadta az idei, őszi gyógyszerészkongresszus résztvevőit. Az egészségpolitika gyógyszerpiacon tapasztalható eseménytelensége jó alkalmat adott a gyógyszerész-társadalom számára az önreflexióra, a szakmai és gazdasági prioritások kijelölésére. Csütörtök délután A rendezvény első napján – hagyományosan – a pontszerző szakmai továbbképzés állt az események középpontjában. A csütörtöki tudományos előadások témája a geriátriai problémák gyógyszerészi aspektusból történő megközelítése volt. Dr. Kiss István professzor az időskori kardiovaszkuláris kockázatokról és azok befolyásolásáról beszélt. A Semmelweis Egyetem II. számú Belgyógyászati Klinikája Geriátriai Tanszéki Csoportjának vezetője elmondta, 2001 és 2013 között 200 ezer fővel nőtt a 65 év felettiek száma. 2050-re már a népesség egyharmada lesz időskorú. Sajnálatos módon azonban, a születéskor várható élettartam növekedésével

6

GYÓGYSZERTÁR

nem az egészségben, hanem a betegségben eltöltött évek száma nőtt. Mivel e korcsoport lélekszáma folyamatosan bővül, ezzel párhuzamosan egyre több 65 évnél idősebb személy veszi igénybe a kórházi ellátást. Mint elhangzott, az idősödés egyedi szinten megvalósuló – normál és kóros – morfológiai, valamint funkcionális elváltozások sokfélesége. Ezek miatt értéktelen vagy veszélyes lehet a változatlan formában alkalmazott terápia. A kor növekedésével párhuzamosan, betegségek, tünetek és gyógyszerek egyre nagyobb számú kölcsönhatásával kell számolnunk. Dr. Székács Béla professzor, ugyancsak a Geriátriai Tanszéki Csoport munkatársa, az időskorra jellemző Frailty (nagyfokú elesettség) szindróma jellemzőit ismertette. Ez esetben egy spirális, egyre súlyosabb tünetekkel járó, öngerjesztő, irreverzibilis változás zajlik le, amely kedvezőtlenül hat a fizikai terhelhetőségre, az életminőségre és a túlélésre. Kezelésének elsődleges eszközei a fizikai aktivitás fokozása és a táplálkozásterápia.

RENDEZVÉNY Mint megtudtuk, az időskorúak egészségügyi-kórházi ellátási költségeinek több mint kétharmadát a delírium, a demencia, az inkontinencia, valamint az ezek miatt bekövetkező elesések kezelésére-gyógyítására kell fordítani. Dr. Telekes András, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Onkológiai Osztályának vezető főorvosa a 65 év felettiek idült fájdalmainak eredetéről és azok csillapításáról tartott igen tartalmas és jó hangulatú előadást. Bár a krónikus fájdalom gyakorlatilag folyamatosan fennáll, nehezebben felismerhető, mert a beteg megtanult együtt élni vele, és nem panaszkodik rá. Az idősek nagy része úgy véli, a fájdalom az öregedés velejárója. Csak ritkán jelzik, ha fáj valamijük, később fordulnak orvoshoz, így később derül ki a valódi diagnózis – ami fokozott mortalitást eredményez. Éppen ezért idősek esetében mindig rá kell kérdezni a fájdalomra! Telekes főorvos úr elmondta, hogy az idősek szervezetében – a megváltozott farmakokinetikai és farmakodinámiás folyamatok miatt – gyakrabban alakul ki gyógyszer-kölcsönhatás. A készítmények hatása esetükben fokozódhat vagy csökkenhet. Dr. Ferencz Csaba, a Szent Imre Kórház Pszichiátriai Osztályának osztályvezető főorvosa az öregedés neuropatológiáját és pszichofarmakológiáját ismertette. Mint megtudtuk, a demencia Magyarországon 150–300 ezer főt, a 65 év felettiek 5-10 százalékát érinti. Ez a kör minden évben újabb 5 ezer beteggel bővül. Az előadó sorra vette az agyműködés idősödéssel párhuzamosan jelentkező zavarait, így jutottunk el a korfüggő feledékenységtől (ami még nem tekinthető betegségnek) az enyhe kognitív zavaron, a demencián, a delíriumon és a szorongáson át egészen a depresszióig és a különböző pszichózisokig. (Elméletben) megtanultunk különbséget tenni primer és szekunder demencia; alkalmazkodási zavarok által kiváltott stressz és szorongás; unipoláris, bipoláris és szekunder depresszió; valamint szerabúzus és addikció között. Ebben a korban igen gyakori probléma az alvászavar, amikor is – a szociális elszigetelődés, az elmagányosodás, az otthon ülés következtében – felborul az alvás/ébrenlét ritmusa. E panasz terápiájának részét a társbetegségek kezelése, az életmód- és alváshigiénés tanácsadás, a kronoterápia és a kognitív viselkedésterápia, valamint a gyógyszeres kezelés képezi.



Péntek délelőtt A kongresszus pénteki ülésnapjának felvezetéseként került sor a különböző szakmai pályázatok eredményhirdetésére és az elismerések átadására. A XXIV. GYOK kitüntetettjei Gyógyszerészetért Életműdíj: Dr. Takács Gézáné dr. (Dr. Réthy Pál Kórház, Békéscsaba) Az Év Patikája: Arany Sas Patika, Tiszaújváros (dr. Laki Tibor) Az Év Gyógyszerésze: Dr. Birinyi Péter (Mikszáth Gyógyszertár, Budapest) Különdíjasok: Dr. Giday Henriette (Szent György Egyetemi Oktatókórház, Székesfehérvár) Dr. Janca Tiborné (Cédrus Patika, Budapest) Dr. Poór Marianna (Korona Gyógyszertár, Nyíregyháza) Az ország Kedvenc Patikája: Ezüst Holló Gyógyszertár, Veszprém (dr. Szrága László) A délelőtti szekció nyitányaként dr. Beneda Attila egészségügyért felelős helyettes államtitkár üdvözölte a megjelent gyógyszerészeket. A szakpolitikus sikerként értékelte, hogy az elmúlt időszakban úgy csökkentették jelentős mértékben a gyógyszertámogatásra fordított állami kiadásokat, hogy a gyógyszerkincs nem csökkent. Beneda Attila elmondta, kormányzati szinten is elkezdődött a patikai ügyeleti rendszer, illetve a gyógyszertárakban forgalmazható termékkör lehetséges bővítésének átgondolása. Ezt követően dr. Mikola Bálint beszélt a gyógyszerészi hivatás fejlesztésének fő irányairól. Előadásának összefoglalóját a 12–14. oldalon olvashatják. Dr. Vecsernyés Miklós, a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja a gyógyszerészképzés helyzetéről és aktuális kérdéseiről szólt. A munkaerő-piaci helyzet felvázolásakor elmondta, éves szinten körülbelül 300-320 gyógyszerész szerez végzettséget, azonban egy, a kétezres évek elején készült felmérés, és a gyógyszerészképző felsőoktatási intézmények és a gyógyszeripar 2009-es találkozójának résztvevői is rámutattak

GYÓGYSZERTÁR

7

RENDEZVÉNY

a gyógyszerellátásban tapasztalható elöregedett munkavállalói korfára és az ezzel párhuzamos, jelentős gyógyszerészi munkaerőhiányra. A hiány annak ellenére tapasztalható, hogy a munkaerő-piaci lehetőségek az utóbbi években jelentős mértékben beszűkültek. Elég csak a csökkenő patikaszámra és a romló pénzügyi lehetőségekre gondolni, amelyek közepette a gyógyszertár-tulajdonosok nem vesznek fel új munkaerőt. Dr. Vecsernyés Miklós konklúziója, hogy a képzőhelyeknek folyamatosan nyomon kell követniük a munkaerőpiac változásait, és reagálniuk kell az általa támasztott kihívásokra. Dr. Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője elsőként a gyógyszerpiac szereplői, így a gyógyszerészek előtt álló kihívásokról szólt, majd pedig az ezekkel kapcsolatos közép- és hosszú távú feladatokat vázolta fel. Előadásának legfontosabb üzeneteit lapunk 23-25. oldalán osztjuk meg olvasóinkkal.

8

GYÓGYSZERTÁR

Dr. Dózsa Csaba, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának docense a hazai egészségügyben zajló struktúraátalakítás egyes lépéseit ismertette, és ennek kapcsán a gyógyszerészszakma előtt nyíló kitörési pontokat vette sorra. Az Egészségfejlesztési Irodákhoz (EFI) kapcsolódó Kistérségi Egészségszervezési Központok és a Praxisközösségi Modellprogramok is lehetőséget nyújtanak a gyógyszertárak számára, hogy életmódprogramok, szűrések, krónikus betegséggondozási programok révén bekapcsolódjanak az integrált prevenciós tevékenységbe. Az előadó felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a fentiek mellett a kórházbezárások, a kórházi ágyak számának csökkentése, az egynapos sebészet és a minimál invazív eljárások térhódítása, a betegútmenedzsment és a krónikus betegséggondozás mindennapossá válása, valamint az egészségügy digitalizálása is a gyógyszerészek szerepének felértékelődéséhez vezet. Kérdés, hogy a szakma képviselői fel vannak-e erre készülve.

RENDEZVÉNY

A délelőtt záróblokkjában elsőként dr. Samu Antal, a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága alapító elnöke lépett a pódiumra. Mint elmondta, a gyógyszerelés problematikáját minden esetben a szükségesség-eredményesség-biztonságosság kritériumait szem előtt tartva kell megvizsgálni. A gyógyszerészi gondozás már eddig is egyet jelentett a minőségbiztosított gyógyszeres terápiával és prevencióval. Hiányzott azonban belőle a végzett tevékenység dokumentációja, ami a jelenleg is zajló BELLA programban sikeresen megvalósul. Dr. L. B. Brown professzor, az Amerikai Gyógyszerészek Szövetsége (APhA) elnöke előadásában a gyógyítóteam-alapú betegellátás előnyeit ismertette. Mint mesélte, az amerikai kórházakban a klinikai gyógyszerészek – a kezelés optimalizálása érdekében – közvetlen kapcsolatban állnak a betegekkel, a kezelőorvosokkal és az ápolókkal. A betegek gyakran külön is találkoznak a gyógyszerészükkel, hogy a gyógyszeres terápiájukról konzultáljanak vele.

A külföldi előadók sorát folytatva, Norbert Valecka, az Osztrák Alkalmazott Gyógyszerészek Szövetségének (VAAÖ) ügyvezető igazgatója a nyugati szomszédunknál zajló érdek-képviseleti munkába nyújtott betekintést. Az osztrák szakember elmondta, Ausztria 8,4 millió lakosára 1303 közforgalmú gyógyszertár jut. Ezekben a patikákban összesen 5385 gyógyszerész dolgozik, 3995-en alkalmazottként. Utóbbiak közül 2400 gyógyszerész tagja a VAAÖ-nek. A szövetségnek jogában áll tárgyalni a kollektív szerződésekről és az éves fizetésemelésekről a tulajdonosok egyesületével. A nap szakmai programjának zárásaként dr. Zelkó Romána professzor asszony, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja, és dr. Kata Mihály professzor, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának munkatársa ismertette az egyetemeiken működő tehetséggondozó és elitképző programokat.

Az amerikai szakember úgy látja, a gyógyszerészek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a 2-es típusú diabéteszben szenvedők kezeléséhez. Segíthetnek a magas kockázatú egyének kiszűrésében, a betegek megfelelő öngondozásra való felkészítésében, ha szükséges, további egészségügyi kivizsgálásra küldhetik őket, és a betegek esetleges szövődményeit is monitorozhatják. A délelőtt utolsó előadójaként Mika Käyhkö, a Teva Gyógyszergyár Zrt. nemrégiben kinevezett kereskedelmi vezérigazgatója mutatkozott be a hallgatóságnak, és beszélt vállalata gyógyszerészek iránti elkötelezettségéről. Péntek délután Az ebédszünetet követően a központi előadóteremben folytatódott a MOSZ Magyar és Nemzetközi Ifjúsági Fóruma. Az Egyesült Államok Tennessee Egyetemének, illetve a Kelet-Tennessee-i Állami Egyetem hallgatói (Emily Foster, Travis Goodwin és Matt Crawford, majd pedig Jake és Haley Peters) számoltak be iskolájuk képzési rendszeréről, a diákok szakmai és társadalmi munkájáról, valamint a szakmai továbblépés lehetőségeiről.



Péntek délután, a kiállítói pavilon főterén került sor a kongresszus gyártói-kereskedelmi programjának megnyitására. Ugyancsak itt derült fény az Ifjúsági Fórum fődíjasainak kilétére. A nap az Ifjúsági Klub jó hangulatú bowlingversenyével zárult. (folytatjuk) MOSZinfó

GYÓGYSZERTÁR

9

RENDEZVÉNY

Tudás és lendület

Beszélgetés dr. Rixer Máriával a XXIV. GYOK Ifjúsági Fórumáról A siófoki gyógyszerészkongresszus pénteki napjának szatellitprogramjaként zajlott a MOSZ Magyar és Nemzetközi Ifjúsági Fóruma, amelynek eredményeiről és tapasztalatairól dr. Rixer Máriát, az Ifjúsági Fórum kuratóriumának elnökét kérdeztük.

Gyógyszertár: Több szempontból is különleges volt az idei Ifjúsági Fórum…

Gy.: Beszéljünk az Ifjúsági Fórum gerincét képező versenyelőadásokról!

Dr. Rixer Mária: Igen. Most első ízben magyar és nemzetközi fórumot szerveztünk, amin nemcsak azok a fiatalok vettek részt, akik a MOSZ pályázatának köszönhetően jutottak ki az Egyesült Államok Tennessee Egyetemére, hanem a tengerentúlról érkezett gyógyszerészhallgatók is. A másik újdonság, hogy én már csak elnököltem, a programot pedig egy olyan kolléganő, dr. Szrogh Vivien szervezte és vezette le, aki pár évvel ezelőtt a nyertese volt az Ifjúsági Fórumnak, most pedig a szervezetünk főtitkára.

R. M.: Ebben az évben is kilenc nagyon okos előadást hallottunk. A zsűri nehéz helyzetben volt, ugyanis az értékeléskor több szempontot, a tartalom mellett a prezentáció minőségét és az előadás stílusát is figyelembe kellett vennie. Szívem szerint mindenkit díjjal jutalmaztam volna, már csak azért is, hogy felkészült, eljött, előadott: okosan, érthetően, talpraesetten. Mi pedig, bár régebb óta állunk a tára mögött, mint ők, egy-két előadásból még így is okultunk.

Gy.: A Tennessee Egyetemről gyakorlatilag a kongresszusra érkeztek vissza a magyar fiatalok. Ők milyen tapasztalatokkal gazdagodtak a tengerentúlon? R. M.: Az idén három fiatal kapta meg ezt a lehetőséget. Meghatározott program szerint vezették végig őket az egyetem klinikai, közforgalmú és az oktatási részén. Külön megnézték a kórház gyermek- és idősosztályát is. Nyilván nem csak tanulni mentek: bár nagyon sok tapasztalattal tértek haza, a szórakozásra is nyílt lehetőségük.

10

GYÓGYSZERTÁR

Gy.: Végül majdnem mindenkinek sikerélményben lehetett része, hiszen a három fődíj mellett három különdíj is gazdára talált. R. M.: Az értékelésnél fontos szempont volt, hogy azt ismerjük el, ami a közforgalomban is hasznosítható, ami megvalósítható a tára mellett. A harmadik helyezett dr. Harda Kristóf például a gyógyszertárban kapható probiotikumokat gyűjtötte össze, és megvizsgálta, melyik készítményben hányféle mikroorganizmus található, azok mennyire állnak ellen a gyomorsavnak, illetve melyikük rendelkezik prebiotikum-összetevővel is.

RENDEZVÉNY

A XXIV. GYOK Ifjúsági Fórumának díjazottjai Fődíjasok: 1. helyezett: dr. Simon Judit (Csodaszarvas Gyógyszertár, Kaposvár): Receptúrai gyógyszerkészítés a mucoid plakk keratitis terápiájában 2. helyezett: Kovácsné dr. Nagy Andrea (Rákóczi Gyógyszertár, Sárospatak): Csecsemőtápszerek a gyógyszertárban 3. helyezett: dr. Harda Kristóf (DE OEC GYTK Biofarmácia Tanszék, Debrecen): Öntsünk tiszta probiotikumot a pohárba! Különdíjasok: Dr. Kozma Ádám (BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertár, Miskolc): Parenterális készítmények biztonságos alkalmazása Dr. Sziva Lilla (Kaposi Mór Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertár, Kaposvár): A kórházi gyógyszerész szerepe az alultáplált beteg gyógyszeres terápiájában

A második helyezett Kovácsné dr. Nagy Andrea a tápszerekkel tette meg ugyanezt. Nem kis feladat, hiszen körülbelül 140 féle készítményről van szó, egy részük az anyatejet pótolja, a másik részük pedig gyógyászati célra használt készítmény. Nagy a káosz a tápszerpiacon, úgyhogy rendkívül hasznos volt az előadás. Gy.: A győztes viszont egy olyan problémára talált megoldást, ami a klinikumban, és ott is csak szűk körben merül fel. R. M.: Ez számunkra is nagy fejtörést okozott. Ugyanakkor dr. Simon Judit kórházi területen végzett kutatása hiánypótlónak és minőségében egyedülállónak mondható. A szemen bizonyos körülmények között plakkok képződnek, amelyek kezelése, eltávolítása – mivel Magyarországon nincs forgalomban az ehhez szükséges készítmény – komoly nehézségekbe ütközik. Judit és munkatársai kifejlesztettek egy mindenféle minőségi követelménynek eleget tévő, acetilcisztein-tartalmú, biokompatibilis magisztrális szemcseppet, ami várhatóan a most készülő VIII. FoNo-ban is helyet kap majd. Ugyancsak kórházi területen „alkotott nagyot” dr. Kozma Ádám. Pályamunkájának legfőbb erénye, hogy a koraszülöttek parenterális gyógyszerelésének pontos dozírozásával néhány hónap alatt több millió forintot takarított meg a kórházának.



Dr. Légrádi Péter (Medicina Patika, Budaörs): Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertári gyakorlatban

Gy.: Milyen, az Ifjúsági Fórummal kapcsolatos tervei vannak a jövőre nézve? R. M.: Szeretném, ha az eddigieknél több időnk jutna egymásra, a fentiekhez hasonló, izgalmas témák megismerésére, megvitatására. Egy egész napos Ifjúsági Fórumot képzelek el, ahol a szerzett tudás megosztása mellett arra is lehetőség nyílna, hogy megtaláljuk azokat a fiatalokat, akikkel a MOSZ együtt tudnak dolgozni, akik egyetértenek a szakmapolitikánkkal, és akiknek át tudjuk adni a stafétabotot. Egy stabil hidat kell felépíteni a generációk között. Az idősebbek szép eredményeket értek el, amiket a kor igényeinek megfelelően aktualizálni szükséges. Erre – a maguk lendületével, másképp gondolkodásával – egyedül a fiatalok képesek. Másrészt nagyobb nemzetközi kitekintésre lenne szükség. A MOSZ-nak a Tennessee Egyetemmel van együttműködési szerződése, jó lenne ezeket a kapcsolatokat Nyugat-, de akár Kelet-Európa felé is kiterjeszteni. A fiatalok minél többen és minél többfelé menjenek ki külföldre. Minden információt hozzanak haza, és a hasznos gyakorlatokat építsük be a mindennapi patikai munkába. Tóth Tamás

GYÓGYSZERTÁR

11

RENDEZVÉNY

Tények és törekvések

A Gyógyszerészek XXIV. Országos Kongresszusa megnyitó ünnepségét követő plenáris program dr. Mikola Bálint, a MOSZ elnöke szakmai vezérelőadásával kezdődött. A gyógyszerészi hivatás fejlesztésének fő irányait befolyásoló tényezők ismertetése kapcsán az előadó kitért az egészségpolitikai célkitűzéseket meghatározó társadalmi, gazdasági környezetre, az ellátórendszer és a gyógyszerpiac egyes kérdéseire. Annak a meggyőződésének adott hangot, amely szerint a környezeti jelenségek és hatások ismerete nélkül nem lehetséges a szakmafejlesztés irányainak korrekt megfogalmazása. Ezzel összefüggésben egészen a gyógyszertár-működtetés operatív gondjainak bemutatásáig tekintette át a MOSZ programját, párhuzamba állítva azt a kongresszus rendezvényeinek, előadásainak tartalmi-gondolati ívével. Egészségnyereség és a pénzügyi terhek csökkentése Dr. Mikola Bálint elsőként azt a kérdést vizsgálta, hogy a társadalom mely csoportjait és milyen, nagy gyakorisággal előforduló megbetegedésekben kell gyógyítani. Nemzetközi összehasonlításban mutatta be a társadalom korösszetételének jellemzőit és azok tendenciáit. Az előadó arra a tényadatra is felhívta a figyelmet, amely szerint hazánkban a születéskor várható élettartam növekedése nem korrelál az egészségben eltöltött életévek növekedésével. A kettő közötti, egyre szélesebbre nyíló életciklusban fellelhető korosztály csökkent életminőségben, egyszerre több betegségben szenved, amivel rendkívül hosszú időtartamú és költséges terhet ró családjára és az egészségügyi ellátórendszerre. Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának eredményei szerint a legszélesebb rétegeket a metabolikus szindróma komplex kórképei veszélyeztetik. Amennyiben ezt az ollót a szűrésekkel és a különböző megelőzési programokkal az összezárás irányába tudjuk elmozdítani, azzal nemcsak

12

GYÓGYSZERTÁR

egészségnyereséget „állítunk elő”, hanem jelentős gazdasági terhet is leveszünk a családok és az ellátórendszer válláról, az így megtakarított összeget pedig egyéb diagnosztikai vagy új terápiás eljárások igénybevételére lehet fordítani. Miután általában ez az a polymorbid korcsoport, amely egyszerre a legtöbb gyógyszert alkalmazza, itt kap jelentős szerepet a gyógyszerészi gondozás, a terápiamenedzsment. Ezzel hozható összefüggésbe a MOSZ immáron kétéves törekvése, amivel a rendkívül sikeres és népszerű, az időskorúak gyógyszerelésének hatékonyságát javítandó geriátriai stúdiumok elindítása indokolható.

RENDEZVÉNY A központi költségvetési források bővítésének 2010 2050szükségessége

2010

A 65 évesnél idősebb lakosság aránya

Az egészségügyi kiadások alapvetően befolyásolják 39az 23 Japán 37 11 Korea ellátórendszer működését. Az OECD adatai azt tanúsítják, 36 Spanyolország 17 hogy az utóbbi tíz évben alapvetően nem változó GDP-ből az 34 Olaszország 20 33 Németország 21 egészségügyre fordított részarány – jelentős amplitúdókat 33 Görögország 19 32 ami az Portugália 18 mutatva – csupán mintegy 2,5 százalékban növekedett, 31 Cseh Köztársaság 15 OECD országok utolsó harmadába sorol bennünket. 31A magyar Szlovénia 12 30 13 háztartások,Lengyelország amelyeknek bevétele ebben az időszakban nem 30 Szlovák Köztársaság 12 növekedett, azAusztria összehasonlításban rendkívül sokat költenek 28 18 28 Svájc 17 egészségügyi OECD34 ellátásra. Mindebből arra lehet 27következtetni, 15 27 Magyarország 17 hogy a közeljövőben nem várható a magánerőforrások 27 Hollandia 15 dinamikus részvétele az egészségügy finanszírozásában. A 27 Finnország 17 Kanada 14 26 szektor részéről emiatt egyértelmű és halaszthatatlan igény Írország 26 11 26 vetődik fel aFranciaország központi költségvetési 17 források bővítésére. Új-Zéland Kína Svédország Belgium Egyesült Királyság Dánia Észtország Izland Norvégia Oroszország Törökország Brazília Ausztrália Luxemburg Chile Mexikó Egyesült Államok Indonézia Izrael India Dél-Afrika

13

26 26

8

Erkölcsi elismertség kontra gazdasági hátráltató tényezők 18 17 16 17 17

25 25 24 24 24 23 23 23 23 23 22 22 22

A gyógyszerellátás elfoglalta megbecsült helyét az egészségügyi ellátórendszerben. Mint 12 a legmagasabb kontaktot reali15 záló intézmény, leginkább az alapellátás hatékonyságát tudja 13 8 segíteni. Ehhez nyújtanak7 muníciót a közelmúltban kidolgo14 zott gyógyszerészi gondozási protokollok, amelyek modelle14 9 zése jelenleg is folyik. Felmérések tanúsítják, hogy az orvosok 21 6 és a társadalom egyre szélesebb a gyógyszerészi 13 köre igényli 21 19 6 szerepvállalást a terápiás megoldások kialakításában, leve17 10 13 5 az előadó. zénylésében – fejtette ki 10 5 0

10

20

30

2050

A 80 évesnél idősebb lakosság aránya Japán Spanyolország Németország Korea Olaszország Svájc Ausztria Hollandia Finnország Franciaország Portugália Szlovénia Új-Zéland Görögország Cseh Köztársaság Egyesült Királyság OECD33 Kanada Svédország Belgium Lengyelország Dánia Norvégia Izland Luxemburg Szlovák Köztársaság Írország Ausztrália Egyesült Államok Kína Magyarország Chile Észtország Brazília Oroszország Izrael Mexikó Indonézia India Dél-Afrika Törökország

40

16

6 15 15 14 14

5 5 2 6 12 12

5 5 11 11 11 11 11 11 11

4 5 5 5 4 3 5 10 10 10 10 10 10 10

4 4 4 4 5 5 3 9 9

4 5 8 8 8 8 8 8 8

3 4 3 3 4 4 1 7 7 7

4 2 4 6 6 6 6

1 3 3 1 1 1 1 1

5 3 2

0

5

10

15

20 %

% 2010

2050

2010

A 65 évesnél idősebb lakosság aránya 39 37 36

23

Japán Korea Spanyolország Olaszország Németország Görögország Portugália Cseh Köztársaság Szlovénia Lengyelország Szlovák Köztársaság Ausztria Svájc OECD34 Magyarország Hollandia Finnország Kanada Írország Franciaország Új-Zéland Kína Svédország Belgium Egyesült Királyság Dánia Észtország Izland Norvégia Oroszország Törökország Brazília Ausztrália Luxemburg Chile Mexikó Egyesült Államok Indonézia Izrael India Dél-Afrika

11 17 34 33 33 32 31 31 30 30

20 21 19 18 15 12 13 12 18

17 17 14 11 17 13 8 18 17 16 17 17

25 25 24 24 24 23 23 23 23 23 22 22 22

12 15 13 8 7 14 14 9 6 13 19

6 10

0

21 21

17 13

5 5

10 10

20

30

40 %


12

5

11 11 11 11 11 11 11

4

A MOSZ elnöke a forgalom belső összetételének alakulására is felhívta a figyelmet. A tb által támogatott gyógyszerek 4 forgalmazásából 3 származó árbevétel folyamatosan csökken, 5 míg az OTC és más termékek 10 forgalma mérsékelten növek4 10 4 szik. A nagy értékű biológiai készítmények forgalmazása a jö10 4 vőben egyre inkább a fekvőbeteg-ellátásban várható. Minde4 10 5 10 zek felvetik a gyógyszertári profilrendelet portfolió-szélesítés 5 10 irányában történő újragondolását. 3 10

27 27 27 27 26 26 26 26 26

15 15

16 Japán 6 van szükség. A 2012. évi, tragikus méretű forgalomcsökke15 5 Spanyolország 15 Németország 5 nést szolid növekedés váltotta fel. A gyógyszerész-társada14 2 Korea lom elhivatottsága eddig folyamatosan14fenntartotta a gyógyOlaszország 6 12 Svájc 5 szerbiztonságot Magyarországon.

Ausztria Hollandia Finnország Franciaország Portugália Szlovénia Új-Zéland Görögország Cseh Köztársaság Egyesült Királyság OECD33 Kanada Svédország Belgium Lengyelország Dánia Norvégia Izland Luxemburg Szlovák Köztársaság Írország Ausztrália Egyesült Államok Kína Magyarország Chile Észtország Brazília Oroszország Izrael Mexikó Indonézia India Dél-Afrika Törökország

28 28

17

2050

A 80 évesnél idősebb lakosság aránya is forrásokra A szakmai fejlesztésekhez a gyógyszertárakban


5 5 5

9 9

4 5

„A közeljövőben nem várható a magánerőforrások dinamikus részvétele az egészségügy finanszírozásában.” 8 8 8 8 8 8 8

3

4

3 3

4 4

1

7 7 7

4

2

4

6 6 6 6

1

3 3

1 1 1 1 1

0

5

3

2

5

10

15

20 %

GYÓGYSZERTÁR

13

RENDEZVÉNY

Férfi

Nő

Várhatóan egészségben eltöltött évek 60 éves korban, európai országok

Évek 18 16 14 12 10 8 6 4 2

No r Sv vég éd ia or sz ág Iz la nd Dá Eg ni ye a sü S vá lt Ki j rá c Lu lys xe ág m bu Íro rg rs z B e ág l Ho giu lla m Fr an n ci dia ao rs zá Sp OE g C a Cs ny D2 eh olo 4 Kö rsz á zt ár g Fi sas nn á or g sz á Le Au g ng szt ye ria Gö lors rö zá g g Né or m szá et g O ors la sz zág or s Sz zág lo vé P n M ort ia ag ug ya ál ro ia Sz rs lo zá É vá sz to g k Kö rsz á zt ár g sa sá g

0

Az egészségpolitikát meghatározó arányok

Finanszírozhatóság / fenntarthatóság

Hozzáférés (equity)

Minőség / innovatibilitás

A gyógyszertár-működtetés forrásainak fejlesztésével összefüggésben kifejtett tevékenységet jelentősen hátráltatta a NAV-val online kapcsolatra képes pénztárgépek kötelező patikai telepítése és annak következményei. Szintén nincs még eredmény az ügyeleti szolgálat rendkívül súlyos anyagi terheinek mérséklése irányában kifejtett erőfeszítések terén. Jelenleg a kiadáscsökkenés irányában folynak egyeztetések, ami átmeneti, mérsékelt forrásteremtést hozhat a gyógyszertárban telepített szakmai programok folytatásához. Dr. Mikola Bálint komoly jelzésnek minősítette az EEKH humánerőforrás-jelentését, ami a tára mögött hivatását szolgálni kívánó fiatalok arányának csökkenését dokumentálja. Sok tennivaló van ezen a téren. A generációváltás csak úgy képzelhető el, ha a frissdiplomások számára is vonzóvá tudjuk tenni a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban való szerepvállalást. A MOSZ elnöke előadásának zárásaként a XXIV. GYOK azon programjait ismertette, amelyek a gyógyszertár-működtetés fejlesztési elképzeléseihez és napi rutinjához adnak a résztvevők számára muníciót. A megszokott gyakorlatnak megfelelően, a programsorozatot ebben az évben is a MOSZ közgyűlése zárja. A résztvevők ezen a vasárnapi fórumon értékelik a kongresszust, közösen megvitatják és megfogalmazzák azokat a kulcsüzeneteket, amelyek a MOSZ programjába beépülve meghatározzák az irányt, és segítik a gyógyszerészi hivatás fejlesztését. MOSZinfó

14

GYÓGYSZERTÁR

FELHÍVÁS AZ IDEI UTOLSÓ RENDEZVÉNY HELYSZÍNE ÉS IDŐPONTJA: Budapest III. NOVEMBER 22–23. (SZOMBAT-VASÁRNAP)

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT Továbbképző tanfolyam 2014

A továbbképző tanfolyam - az akkreditációs bizottság döntése alapján - részvétel esetén15 kreditpont értékű, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 KREDITPONT ÉRTÉKŰ. A képzés bonyolításával a Simon Patika Kft. (Nyilvántartási szám: 01-0434-04) foglalkozik. (1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.) Részvételi díj: 9.750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi pontelszámolási díj: 500,- Ft.

A válság hatására le kell számolnunk az illúzióinkkal mind országos szinten, mind a gyógyszerellátás területén! Ennek tudatában szerveztük a „Gyógyszertári menedzsment” című, kreditpontos továbbképzésünk 2014. évi főbb témaköreit:

A továbbképzés pontos helyszínéről, kezdési időpontjáról a továbbképzés előtt 8 nappal adunk tájékoztatást. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók. Információ: Bihari Erzsébet tel/fax: 06-1/252-49-48, 06/30/662-8102; illetve Takács Gézáné dr. tel: 06/30/9558-125.

Változásmenedzsment (rendszerelméletileg) (előadó: dr. Simon Kis Gábor):

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát.

A rendszerelmélet szerint minden mindennel összefügg, pláne egy ágazaton belül. Elég csak a vaklicitre gondolnunk, ami a gyárakra lett kitalálva, de negatív kihatását a patikák is érzékelik. Még ilyen vonatkozásban is a változásmenedzsmentet a túlélés szolgálatába kell állítani. Az események elé kell mennünk, nem utólag magyarázgatni a megmagyarázhatatlant.

Budapest, 2014. január 02.

Politika – Gazdaságpolitika – Egészségpolitika – Gyógyszerpolitika (előadó: dr. Mikola Bálint): A politika primátusa vitathatatlan. De ez hogyan hat ki az egyes ágazati politikákra - pl. a frontvonalban található gyógyszerpolitikára - az már a szakmai hozzáértésen és a politika tudatos befolyásolásán is múlik. Ugyanakkor az ágazati politikák közötti összefüggések felismerése és tudatos kiaknázása jövőnk egyik záloga.

Sikeres menedzser és a motiváció (előadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán; Takács Gézáné dr.): A pénz a legjobb motiváló erő a közfelfogás szerint. De ez egyáltalán nem biztos! A motiválás más módjai hatásosabbnak bizonyulhatnak a pénznél. Ezeket (is) kell alkalmazni a mindennapi gyógyszertárvezetésnél, különösen ilyen pénzszűke időszakban.

Kognitív gyógyszerészet – lehetséges kitörési pontok (előadó: dr. Samu Antal) A gyógyszerészet jövőjét tudatosan kell kialakítani! A lehetséges kitörési pontokat kritikusan fel kell mérni és rangsorba állítva kiépítésüket sürgősen el kell kezdeni! A köldöknéző, múltba révedő nosztalgiázás ideje lejárt! A gyógyszerészet jövője érdekében tudás alapú megközelítés szükséges.

Gyógyszerészet – Jogszabályváltozások (előadó: dr. Sándor István) A jogszabályváltozások ismertetése a naprakész felkészültséget szolgálja a gyógyszertárvezetők számára. Ránk nézve is igaz, a jogszabályismeret hiánya nem mentesít a felelősség alól. Ezért folyamatos jogszabályfigyelés és a gyógyszerészetre történő adaptálás szükséges.



Tisztelettel: Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens

JELENTKEZÉSI LAP

Gyógyszertári menedzsment - 2014. év A továbbképzés választott helyszíne: Jelentkező neve: Előző név: Működési nyilvántartási száma: Levelezési cím: Címzés: Irányítószám/ Város/ utca: Telefon: Email: Számlázási adatok Számla címzés: Irányítószám/ Város/ utca: Fizetési mód:

Átutalás

Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezőnek tartom, a tandíj határidőre való befizetéséről gondoskodom. Hozzájárulok, hogy a fentiekben közölt adataimat tanfolyamszervezéssel és kreditpont-nyilvántartással kapcsolatos teendők ügyében felhasználják. Kelt: 2014 Beküldési cím: Simon Patika Kft. 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. tel/fax: 061 252 4948

aláírás

GYÓGYSZERTÁR

15

BEMUTATJUK

Margóra megírt életpálya

Beszélgetés a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Életműdíjasával A MOSZ Gyógyszerészetért kuratóriuma ebben az évben dr. Takács Gézáné dr. Burkus Margitnak ítélte oda a szervezet Életműdíját. A kitüntetett figyelemre méltó szakmai munkája mellett sokrétű szervezői tevékenységével érdemelte ki az elismerést. Korábbi ismeretanyagomra támaszkodva először mikrobiológiai gyógyszerellenőrzésből, majd gyógyszerhatástanból, végül kórházi-klinikai gyógyszerészetből szakvizsgáztam. Gy.: Mennyiben más a kórházi gyógyszerész munkája, mint egy közforgalomban dolgozó kollégáé? T. G: A kórházi munkában nagy általánosságban nem érzékelhető közvetlen betegkapcsolat. Tekintettel arra, hogy a bérek sem túlzottan vonzóak, nincs annyi státusz, hogy a közvetlen gyógyító munkáig is eljussunk, holott a betegbiztonság szempontjából ez tenné igazán hatékonnyá a munkánkat. Ez is oka annak, hogy sem nálunk, sem a többi kórházban nem terjedt el megfelelő szinten a klinikai gyógyszerészet, ami a szolgáltatás irányába fejlesztette volna tovább a kórházi gyógyszerellátást. Például kísérletet tettünk a „unit dose” (betegre szabott gyógyszerosztás) rendszerének bevezetésére, de az említett létszámhelyzet erre nem adott lehetőséget. Gy.: Úgy tudom, kórházi munkája során is hasznát vette a korábban szerzett közgazdasági ismereteknek.

Gyógyszertár: Milyen út vezetett az iskolapadtól a békéscsabai Dr. Réthy Pál Kórház intézeti vezető főgyógyszerészi székéig? Dr. Takács Gézáné dr.: Középiskolai tanulmányaimat közgazdasági technikumban végeztem. Kezdeti lelkesedésem azonban a harmadik év végére valahogy elszállt. Egy kedves ismerősöm mesélte, hogy a gyógyszerészet milyen szép és érdekes hivatás. Talán ez az inspiráció is közrejátszott későbbi pályaválasztásomban. Egyetemi tanulmányaimat befejezve, 1975-től Békés megyében, közforgalmú gyógyszertárban kezdtem dolgozni. Ezt követően, részben családi kapcsolatom okán, Szolnokra költöztem. A Szolnok Megyei Kórház Mikrobiológiai Laboratóriumában dolgoztam, ami rendkívül szép és izgalmas időszaka volt a pályámnak. Rövid Hajdú-Bihar megyei kitérő után, 1981-től a békéscsabai Dr. Réthy Pál Kórház Intézeti Gyógyszertára következett. Itt először kórházi gyógyszerészként ismertem meg a szakma szépségét, időnként súlyát is.

16

GYÓGYSZERTÁR

T. G.: A fekvőbeteg-intézményeket már a rendszerváltás környékén is válság sújtotta. Közülük a békéscsabai volt az egyik első válságmenedzselt kórház. Mivel a külső menedzsment a gyógyszerészt nem tartotta magával szakmailag egyenrangú partnernek, annak érdekében, hogy tárgyalófélnek tekintsenek, igyekeztem emelt szinten, papíron is elismert minősítést szerezni. Ennek okán kerültem a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem gyógyszerügyi menedzser szakának másoddiploma képzésére. A szakág vezetője Simon Kis Gábor tanár úr volt, akiről fontos elmondani, hogy a szakterületen belüli ismeretek elmélyítése érdekében nekem és valamennyi hallgatójának sokat segített. Mérhető a haszna az ilyen jellegű szakmai képzésnek. Az adminisztrációs kötelezettségeink jelentős mértékben növekedtek, szigorú gazdálkodásra kényszerülünk, napi kapcsolatot tartunk az orvosok egy részével, a felső vezetéssel, a nagykereskedőkkel, a gyártókkal. Az előbb említett képzés kellő alapot biztosít ahhoz, hogy a munkát magas színvonalon végezhessük. A Simon Kis tanár úr által irányított dobogókői továbbképzésen egyébként jó néhány, a kórházunkban dolgozó kolléga részt vett, a főigazgatótól egészen az osztályvezetőkig. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy intézményünk kétszer egymás után is az Év Kórháza lett. A minősítés nem lakossági szavazás alapján, hanem a nagyon szigorú szempontok szerinti szakmai megmérettetésen született.

BEMUTATJUK

A másoddiplomás képzés során kerültem kapcsolatba a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnökével és több vezetőségi tagjával. A későbbiekben a tanulmányi kapcsolat munkakapcsolattá is vált. Hasonlóan a kórházi munkában tapasztaltakhoz, egymást segítve tudtuk aktuális feladatainkat ellátni, az új kihívásokra reagálni. Ennek köszönhetően kaptam például azt a megtisztelő lehetőséget, hogy a Gyógyszerészek Országos Kongresszusa keretében több alkalommal is előadást tarthassak. Gy.: Tanítványból hamarosan munkatárssá is vált… T. G.: Már 15 éve hatályos az a rendelet, amely előírja a gyógyszerészek számára a kötelező továbbképzéseket. Ennek egyik szegmense a Gyógyszertári menedzsment továbbképzés, amely kezdetben csupán két helyszínen, Budapesten és Szegeden zajlott. A Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke kezdeményezte, hogy a kurzusokat régiónként szervezzük, hogy a gyógyszerészek kevesebb utazással, időveszteséggel tudjanak ezeken részt venni. Budapesten is méltó helyszínen, a MOSZ irodájában tarthatjuk ezeket a továbbképzéseket. Az előadások akkreditációit én bonyolítottam, a helyszín kiválasztása és a hallgatóság szervezése ugyancsak az én feladatom volt. Jó ideje már 11 helyszínen tartunk továbbképzéseket. Meg�győződésem: a gyógyszerészek egzisztenciája függ attól, hogy el tudnak-e igazodni a törvények, a jogszabályok, a gazdasági szabályozók bonyolult rendszerében. Ezért vesz részt aktívan az oktatásban a MOSZ elnöke és alelnöke is. Gy.: Beszéljünk az ön által végzett egyéb szervezőmunkákról is! T. G.: Korábban a Magyar Gyógyszerészi Kamara Kórházi Tagozatának voltam vezetőségi tagja, majd három évig az elnöke. Az MGYT Kórházi Gyógyszerészeti Szervezetének vezetőségében több pozíciót is betöltöttem, majd a társaság Szervezési Szakosztályának titkára, később pedig elnöke lettem. Ebben a minőségemben vehettem részt a MOSZ elnöke által kezdeményezett Egyeztető Fórum megbeszélésein, amely a gyógyszerellátás területén dolgozók számára biztosít érdekegyeztetési lehetőséget. Jelenleg, mint az MGYT elnökségi tagja, a rendezvényi titkári feladatoknak teszek eleget. Gy.: Hogyan lehet a fenti elfoglaltságokat összhangba hozni a hétköznapi munkával? T. G.: Eddigi tevékenységem során ez nem jelentett megoldhatatlannak tűnő kihívást. Kétségtelen tény, hogy a hétvégéim általában foglaltak, de ezt a feladatot mindig fontosnak tartottam, és a Magángyógyszerészek Országos Szövetségétől kapott kitüntetésemből következtetve nem volt felesleges időtöltés. Gy.: Milyennek látja a szakma jövőjét? T. G.: Igazán szép hivatás a gyógyszerészet, felelőtlenség lenne lebecsülni a jelentőségét. A szakmán belül többféle, értéket



teremtő tevékenység létezik, amivel nagy lelkesedéssel foglalkoznának a kollégáink. Ezek sorában feltétlenül meg kell említeni a gyógyszerészi gondozást, a gyógyszeres terápia menedzsmentjét, amelynek továbbfejlesztése komoly anyagi befektetést igényelne. Olyan szintű tudás birtokosai vagyunk, amelynek segítségével sokat tehetünk embertársainkért. Számtalan területen tudunk figyelemre méltó eredményt felmutatni, amihez természetesen az is szükséges, hogy adottak legyenek a feltételek. Tudásunkat, munkánkat talán ennek arányában is szükséges lenne ellentételezni.

A felterjesztés szövegéből: „A díjazott a Magángyógyszerészek Országos Szövetségével a gyógyszerész menedzserképzés magyarországi meghonosításával összefüggésben került kapcsolatba. Az a tény, hogy a gyakorló gyógyszerészek menedzsmenttudományban való jártassága az elmúlt 15 esztendőben jelentős mértékben növekedett, s hogy összesen több mint ezer kolléga tett szert ilyen jellegű ismeretekre, többek között dr. Burkus Margit gyógyszerésznő önzetlen és áldozatos szervezőmunkájának köszönhető. A kitüntetett gyógyszerészi tevékenysége, szakmai életműve, a menedzserképzés területén kifejtett több mint egy évtizedes munkája jelentős mértékben hozzájárult a magyar gyógyszerészet célkitűzéseinek megvalósításához, a szakma társadalmi megbecsüléséhez és nemzetközi elismeréséhez.”

Nemzetközi tendencia, hogy a gyógyszerészet a szolgáltatás irányába fejlődik tovább. Ehhez tisztában kell lenni a szolgáltatásmarketinggel, amelynek első csírái – a megfelelő compliance, az adherencia követése formájában – már nálunk is megjelentek. Az Európai Unió vezető államai – elsősorban Németország és Franciaország – a betegek érdekében továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyógyszerész-társadalom kezében legyen a gyógyszerellátás. Fontos, hogy Magyarországon se nemzetközi nagyvállalatok és gyógyszertárláncok uralják a hazai gyógyszerellátást a maguk merkantil szemléletével, mert az veszélyezteti a betegellátás biztonságát. Az „egy gyógyszerész–egy gyógyszertár” elve valósuljon meg, amihez viszont naprakész gazdasági és menedzselési ismeretekre van szükség, hiszen szakmai fejlődés is csak akkor lehetséges, ha biztosított hozzá a megfelelő gazdasági háttér. Ennek megvalósításában továbbra is úttörő munkát végez a MOSZ. Tóth Tamás

GYÓGYSZERTÁR

17

BEMUTATJUK

„A magisztrális gyógyszerkészítésnek van jövője” Interjú az Év Gyógyszerészével

Az idei évben dr. Birinyi Péter, a budapesti Mikszáth Gyógyszertár vezetője érdemelte ki az Év Gyógyszerésze megtisztelő címet. A 33 éves szakember tevékenységével és eredményeivel látványosan bizonyította, hogy a magisztrális gyógyszerkészítésnek igenis van létjogosultsága a gyógyszerellátásban. Akkor még csak annyit tudtam a Wilson-kórról, hogy egyfajta rézanyagcsere-zavar. Utánaolvastam, megnéztem a nemzetközi ajánlásokat, felvettem a kapcsolatot a magyar specialistával, hiszen egy ritka betegségről van szó, ami Magyarországon körülbelül 200 embert érint. A konszenzus az volt, hogy a cink-acetát a legjobb hatóanyag, külföldön is ezt használják. Az alapanyag ugyan megtalálható a hazai gyógyszerkönyvben, ám itthon nem volt hozzáférhető. Ezért kérelmet írtam a GYEMSZI-OGYI-nak, a magyar hatóság engedélyezte, mi hazai nagykereskedőn keresztül, külföldről beszereztük az alapanyagot, és elkezdtük magisztrális körülmények között előállítani a készítményt. A külföldi gyógyszerrel szemben a mi készítményünk nyújtott hatású. Előbbi már a gyomorban szétesett, ott irritációt okozott, és ebből adódóan a beteg étkezés után kezdte el szedni. Úgy viszont nem szívódik fel megfelelően, 40-50 százalékos hatékonyságot sem lehet vele elérni. Viszont ha nem a gyomorban esik szét, hanem később, a bélrendszerben, a beteg étkezés előtt is be tudja venni, nincs gyomorirritációt okozó mellékhatása, és hatékonyabb terápiát tudunk vele elérni. A kezelésben mindez hatalmas előrelépést jelentett. Akár elsődleges, akár másodvonalbeli terápiaként alkalmaztuk, egykét hónapon belül látványos javulást tapasztaltunk a betegek állapotában, mind fizikálisan, mind a laborparaméterek tekintetében. A GYEMSZI-OGYI is sikertörténetként értékeli a Wilson-kór új terápiáját. Gy.: Egy lipidpótló szemcseppet is kifejlesztettetek. Gy.: Péter, miért éppen te lettél az Év Gyógyszerésze? Mi volt az a pályamunka, amit a legjobbnak ítélt a szakmai kuratórium? B. P.: Gyógyszerfejlesztéseket végeztem, és ezeket írtam le a pályázatomban. Az a filozófiám, hogy ha egy beteg bejön a patikába, nekünk meg kell oldanunk az egészségi problémáját. Függetlenül attól, hogy a gyógyszertárnak ez anyagilag megéri-e vagy sem. Amikor valaki segítségért fordul hozzánk, onnantól felelősséggel tartozunk érte. A Wilson-kór terápiájára történő gyógyszerfejlesztés is úgy kezdődött, hogy bejött hozzánk egy terhes anyuka, akinek egy cink-szulfát tartalmú készítményt írt fel a kezelőorvos.

18

GYÓGYSZERTÁR

B. P.: Ez a speciális készítmény a könnyfilm lipidfázisát pótolja. Ha utóbbi megsérül, a könny vizes fázisa elpárolog, szemszárazság alakul ki. A Mária utcai Szemészeti Klinika felkérésére fejlesztettük ki a lipidpótló szemcseppet, amely tartósítószer-mentes, egyadagos kiszerelésű készítmény. Gy.: Kérlek, beszélj a többi újításról is! A katétercsúsztató nyákot (Mucilago ad catheteram) a VII. FoNo szerint 100 grammos üvegekbe kell kiszerelni. A többszöri használat során, a levegővel érintkezve azonban a folyadék betegséget okozó mikroorganizmusokkal fertőződhet, ami az általunk gyógyszerrel ellátott idősek otthonában is számos húgyúti fertőzést okozott. Miután e magisztrális készítményből 5 vagy 10 milliliteres peremes üvegekbe steril

BEMUTATJUK

egyadagos kiszereléseket készítettünk, az idősek otthonában látványos mértékben csökkent a húgyúti infekciók előfordulásának gyakorisága.

Gy.: Ma azt látjuk, hogy a magisztrális gyógyszerkészítés egyre inkább a háttérbe szorul. Te éppen az ellenkező irányt követed.

A gasztroenterológusok pedig azzal kerestek meg, hogy nincs Magyarországon a Helicobacter pylori második vonalbeli terápiájára alkalmas bizmutsó, mivel a leghatékonyabbnak számító, bizmut-citrát tartalmú gyógyszereket forgalmazó cégek kivonultak a hazai piacról. Mivel volt rá igény, célul tűztem ki, hogy a magyar betegek ismét hozzáférhessenek ehhez a készítményhez. Ez sikerült is: a magyar hatóság engedélyezte, ismét csak hazai nagykereskedőn keresztül behoztuk az alapanyagot, előállítottuk a készítményt, és most már orvosi vény ellenében közgyógyellátásra és közfinanszírozásra is kaphatják a páciensek.

B. P.: Szerintem a magisztrális gyógyszerkészítésnek igenis van jövője. Elsősorban a ritka betegségek kapcsán, amikor nem létezik vagy Magyarországon nem hozzáférhető az adott betegség terápiájára alkalmas készítmény. Ilyen esetekben létfontosságú, hogy az adott gyógyszert a patikai laboratóriumban is elő tudja állítani a gyógyszertár.

Jelenleg egy antibiotikum, a vancomycin van nálunk terítéken, amely a Clostridium difficile nevű kórokozót teszi ártalmatlanná a vastagbélben. Ez most is hozzáférhető, ám ha nem liofilizátumból, hanem alapanyagból állítanánk elő, feleannyiba kerülne. Ha pedig a magyar hatóság engedélyezné, és közfinanszírozásban is részesülne, a betegek nem 28 ezer forintot fizetnének érte, hanem 7 ezret. Mondok még egy példát. Létezik egy betegség, a nefropátiás cisztinózis, amikor is egy enzim hiányában a cisztein mint aminosav nem tud kialakulni a szervezetben. A folyamat a cisztin szintjén akad meg, ami a májban, az izomban, a fehérvérsejtekben halmozódik fel, és többek között veseelégtelenséget okoz, ami kezelés nélkül halálos betegség lenne. Létezik rá gyári készítmény, a Cystagon, ami Magyarországon is elérhető. Szájon át kell alkalmazni, segítségével a cisztin szintje olyan mértékben lecsökkenthető, hogy a beteg tünetmentessé válik. Igen ám, csakhogy a cisztin nemcsak az említett szervekben halmozódik fel, hanem a szaruhártyában is, és vakságot okozhat. Jelenleg nem létezik olyan szemcsepp, amellyel ez a vakság megelőzhető lenne. Ugyanazt a hatóanyagot kellene alkalmazni, mint a fent említett gyári készítménynél. Magyarországon három beteget érint a probléma, az ő szemük világának megóvásáról van szó. A célom, hogy ezt a hatóanyagot, a ciszteamint felvetessük a gyógyszerkönyvbe, majd a hatósági engedély függvényében be tudnám szerezni hozzá a gyógyszerkönyvi minőségű alapanyagot, és elő tudnánk állítani a szükséges szemcseppet. Gy.: Mindez jóval több a hagyományos officinai és labormunkánál… B. P.: A gyógyszerészet jövőjét abban látom, ha az orvosokkal együttműködve veszünk részt a betegellátásban. Ha ezt a két különböző, de egyformán magas szintű tudást egymással összhangban alkalmazzuk, hatalmas minőségbeli javulást tudunk/tudnánk elérni a páciensek egészségének érdekében. Nagyon sokszor konzultálok az orvosokkal: a betegekkel kapcsolatban egyeztetünk, elmondják, milyen gyógyszerelési problémával találkoztak, és kikérik a véleményemet.

XIII. szám2014. 2014. november-december XIII. évf. évf. 11-12. 11. szám november-december

Gy.: A „magizás” nem éppen a gyógyszertári munka profitot termelő része. Hogyan tud fennmaradni egy patika, ha az átlagosnál is több energiát fektet ebbe a tevékenységbe? B. P.: A magiszrális gyógyszerkészítés valóban nem rentábilis, nincs rajta akkora árrés, ráadásul munka- és időigényes is. Mégis azt gondolom, hogy hosszú távon megéri foglalkozni vele. Hiszek abban, hogy ha egy betegnek elkészítjük a magisztrális készítményét, a többi gyógyszerét is nálunk váltja ki. A másik dolog, hogy egészségügyi intézmény vagyunk, a betegért felelünk – ellentétben az iparral, amely gazdasági megfontolások alapján hoz döntéseket. A „magizás” számunkra nem az üzletről szól. Úgy gondolom, hogy egy sikeres vállalkozásnak olyan tevékenységet is fel kell vállalnia, amely nem nyereséges, viszont a lakosság javát szolgálja. Igaz ez a gyógyszertárra, azon belül pedig a magisztrális gyógyszerfejlesztésre és -készítésre is. Úgy gondolom, hogy gyógyszerészként mi is felelősséggel tartozunk a magyar társadalom egészségéért. Gy.: Mik a további céljaid? B. P.: Számomra az Év Gyógyszerésze díj elnyerése megerősítést jelent, hogy egészségügyi szakemberként jó úton haladok. Célom, hogy minél több betegen segítsek, minél több páciens egészségi problémáját tudjam megoldani. Tóth Tamás

Pályakép Dr. Birinyi Péter 2005-ben, Debrecenben szerezte meg gyógyszerészi diplomáját. Azt követően három évig folytatta Ph.D. tanulmányait a Debreceni Egyetem Élettani Intézetében, ahol a szív elektrofiziológiájával foglalkozott. Közforgalmú gyógyszerészként előbb Hajdúhadházon dolgozott, majd 2008-ban került a budapesti Mikszáth Gyógyszertárba, ahol kezdetben felelős vezető, majd személyi jogos gyógyszerész lett. A Rozsnyay Mátyás Emlékverseny 2013. évi győztese. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság FoNo munkabizottságának vezetője.

GYÓGYSZERTÁR

19

AKTUÁLIS

Őszinte gondolatok a tára mellett

a „Kedvenc Patikám” verseny eredményhirdetése után – 1. rész Az idei versenyt szerettük volna megnyerni. Úgy véltem, mondanivalómnak csak úgy lehet erkölcsi tartása és súlya, ha megmutatjuk az egész éves munkánk eredményét. A cikk megírásával azt szeretném elérni, hogy elhiggyék: egy tára mellett dolgozó, anyagilag nem érdekelt gyógyszerésznek is lehet átgondolt, vállalható véleménye.

Ahogy a kutyaugatás sem hallatszik az égig, sajnos ez az írásom sem fogja befolyásolni a szakpolitikusok és az immár táltosokat is képző kamarai vezetők álláspontját. Ugyanakkor mostani cikkemmel szeretném vitára késztetni azokat a fiatal gyógyszerészeket (és ebben állítólag 800 személy érintett), akik ez év januárjától a patikájukat irányító vállalkozásban legkevesebb 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkeznek, s ezáltal nagy lépést tettek előre – ahogy arra az egészségügyért felelős államtitkár minden egyes megszólalásában kitért – a középosztályba tartozó gyógyszerészek polgári létmódjának (?!) megerősítése érdekében. „A középosztály a demokráciában mindig is a politika első számú kliense volt. A társadalmi struktúrában elfoglalt helyzeti sajátosságai különösen fogékonnyá teszik a politikai üzenetek befogadására és az ideológiai alapú mozgósításra. A középosztály ugyanis – épp köztes helyzete miatt – a társadalomnak a legkevésbé stabil pozíciójú rétege. Recesszió vagy pangás idején a leginkább fenyegeti a lecsúszás veszélye. Prosperálás idején pedig a középosztály tagjai számára kínálkozik a legtöbb esély előrelépésre a társadalmi hierarchiában.” (részlet Vásárhelyi Mária tanulmányából) Persze ez a 800 személy közel sem egy biztos szám, lehet éppen 400 vagy 200, esetleg egy sem. Attól függ, ki, mikor, kinek a nevében és hol nyilatkozta. Nekem egy neves szakpolitikusi kerekasztal-beszélgetés konklúziója tetszett a legjobban: „nem sikerült ez a futam (mármint a 25 százalékos tulajdonrész kivásárlása), jelenleg az óriási erőfeszítéssel ös�szehozott semmit összesítik!”

20

GYÓGYSZERTÁR

A kamara elnöke később azt nyilatkozta, az OTH sem tudja, hány patika nem felel meg (magyarán: hány patika felel meg) a hatályos törvénynek. Ez a bizonytalan megállapítás már csak azért is furcsa, mert az új tulajdonosi viszonyokat igazoló jelentéseket az OTH részére kellett beküldeni. Vajon miért nem érdekel a hivatal részéről senkit, hogy például a Hungaropharma Zrt. érdekeltségébe tartozó 85 gyógyszertárnak, vagy a Phoenix Zrt.-nél 140 patikát birtokló pénzügyi befektetőknek hogyan sikerült egyik hétről a másikra 25 százalékos tulajdonrésszel bíró gyógyszerészeket „beszerezniük”? Kik ezek az eddig beosztottként dolgozó vagy éppen pályakezdő, szakmailag tehetséges, de már stabil pénzügyi háttérrel rendelkező, bátor, fantasztikus üzleti sikerekben reménykedő, ismeretlen számú fiatal gyógyszerészek, a szakma leendő példaképei, a patikaláncok széjjeltiprói? Ugye rátok nem a 18 évvel ezelőtti első privatizáció „szép emlékű” strómanszerepét osztották ismét? Győztes csaták Mitől is lesz „kedvenc” egy patika? Talán azoktól, az orvosi rendelők várótermeiben felesleges félórákat, órákat eltöltő betegektől, akik akkor a legboldogabbak, ha nálunk minél rövidebb időn belül kézhez kapják a gyógyszereiket? Vagy azoktól a mindennap belátogató, magányosan élő időskorúaktól, akik csupán beszélgetni, panaszkodni szeretnének? Vagy a mindig elfoglaltaktól, akiknek nincs idejük sem betegnek lenni, sem a bajaikkal orvoshoz fordulni? A kábítószert élvezők kedvenc patikája minden bizonnyal a 24 órás, azonnali, ingyenes tűcserét biztosító gyógyszertár lenne. (Erről jut eszembe, városunkban egyedül a drogambulancia munkatársai nem tudnak a tűcsere problematikájáról, városunk ös�szes patikája viszont nap mint nap szembesül vele.) Az ügyeleti szolgálatot kihasználó pénzhamisító szavazási kedvét is fokozhatnánk, ha a hamis húszezreseit éjjelente automatikusan valami értékesebbre cserélnénk, ahogy azt néhányunk a közelmúltban önkéntelenül meg is tette. Tudom, a pályázat kiötlői – jót akarván – egészen másra gondoltak. Szimpátiára, elégedetten távozó betegekre és nem utolsósorban a szakma szabályait is maradéktalanul betartó gyógyszertári dolgozókra. Ez utóbbival nincsenek egyedül. A mára népegészségügyi találkozóhellyé avanzsált 2340 hazai gyógyszertárban megvalósuló, évi hatvanmillió gyógyszerész-beteg kontaktus a „magyar egészségügy első emberét” is megihlette. Elég, ha csak a dohányzásról való leszoktatás legjelentősebb győztes csatáit idézem fel, amelyeket ő veze-

AKTUÁLIS

A végleges válasz megadása előtt nézzük, hogy kollégáink, az orvosok hogyan vágták ketté ezt a számukra is kényes gordiuszi csomót. A volt egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség elnöke, jelenlegi kórházigazgató a közelmúltban úgy nyilatkozott: immár levették a háziorvosok válláról a betegtájékoztatás és a tanácsadás terhét, így „tényleg csak az orvoslással kell majd foglalkozniuk. Az időigényes, szakmailag bonyolult feladatokat, a gondozást, az állandó odafigyelést, a szűréseket igénylő munkát átveszik tőlünk az Egészségfejlesztési Irodák hozzáértő dolgozói”. Érdeklődéssel figyelem utóbbiak munkáját, hiszen feladatuk sokban hasonlónak tűnik, mint a nekünk szánt szerep. Már a betegeknek szervezett, előzetes bejelentkezéshez és regisztrációhoz kötött előadásaik címe is felkelthette a szociálisan rászorultak jogos gondozási igényeit. Íme néhány cím: „A holisztikus egészségszemlélet alapjai, életmód-változtatás alapelvei”, „Öngyógyítás házi praktikái növényekkel”, „Egészséges és ökologikus háztartásvezetés”, „Test- és szépségápolás, személyi higiéné természetes módszerekkel”, „Vegetarianizmus-tudatos táplálkozás”.

tett. Nevezetesen az uniós forrásból létrehozott Dohányzásról Leszokást Támogató Módszertani Központot; az 58 újonnan megnyílt Egészségfejlesztési Iroda leszokástámogatási projektjeit; a több mint száz tüdőgondozó aktív, úgynevezett leszokási pontjait; a 24 órán át, ingyenesen hívható telefonos szolgálatot; vagy éppen a gyógyszertárakat állítólagosan elárasztó, dohányzás elleni kamarai prospektusokat és névjegyek százait. A Magyar Gyógyszerészi Kamara Országos Elnöksége azonban – 58/2013. (XI. 21.) E. számú határozatával – még erre is rátett egy lapáttal: ebben ugyanis felkérte a kamara elnökét, hogy vegye fel a kapcsolatot a gyógyszerészképző helyek dékánjaival, és kérje a dohányzással, valamint a leszokással kapcsolatos élettani, kórtani, farmakológiai, epidemiológiai és gazdasági ismeretek beépítését a gyógyszerészek graduális és posztgraduális képzésébe. Izgatottan várom a híreket arról, hogy vajon szót fogadtak-e az egyetemek vezetői. Az expediálás mellett és a dohányzásról való leszoktatáson kívül hamarosan 15 gyógyszerészi gondozási irányelv kidolgozása és végrehajtása vár ránk – olvashattuk a baráti biztatást a kamara lapjában. „Hallod, elefánt, hogy dübörgünk mi ketten?” – mondta új barátjának a hídon átmenve a büszke kisegér. Társadalmi felelősségvállalás Mit vár el tehát tőlünk, egy példát mutatni kívánó gyógyszertártól – a megelégedetten távozó betegeken kívül – a politika és az érdekvédelmi szervezetünk?



A továbbra is problémás betegek ezek mellett ingyenes Nordic Walking tanfolyamon, faluról falura történő gyalogtúrákon és bakonyi gyógynövény-ismereti kiránduláson vehetnek részt, illetve egy 6 alkalomra szóló tanfolyam során, a testsúlycsökkentés-energiaegyensúly területén további, mindenre kiterjedő gondozást kaphatnak.

„A kábítószert élvezők kedvenc patikája minden bizonnyal a 24 órás, azonnali, ingyenes tűcserét biztosító gyógyszertár lenne.” Irigylem a háziorvosokat, nekünk nem osztottak pályázati pénzt ilyen kaliberű, alapfokú gyógyszerészi gondozásra. Nekünk szigorúan végrehajtandó, ezek elmulasztása esetén súlyos büntetést kilátásba helyező jogszabályok jutottak. Ugyanakkor vigyázat! Az új egészségügyért felelős államtitkár már másként ítéli meg a gondozást, mint elődje. Vége a háziorvosi „henyélésnek”, a szimpla orvoslásnak. Elképzelései szerint ugyanis – a háziorvosok mellett a foglalkozás-egészségügyi orvosok bevonásával – az eddiginél szélesebb körre terjesztenék ki a népegészségügyi programokat végrehajtását. Hiszen, érvel az államtitkár, a potenciálisan legkomolyabb egészségügyi problémákkal küzdő közmunkásokat így lehet a legjobban a szűrésekbe és a megelőző programokba bevonni.

GYÓGYSZERTÁR

21

AKTUÁLIS

Mára a népegészségügyi találkozóhelynek átkeresztelt patikák államtitkári víziója is a múlté: a gyógyszerészek a jövőben – ők ezt még nem tudják – az önkormányzatok munkáját fogják segíteni. Ahogy a kamara főtitkára fogalmazott: „a gyógyszerészet új modelljének építése során eljutottunk oda, hogy érdemben elkezdődhet az önkormányzatok és a gyógyszertárak közötti kapcsolatépítés.” És lám, ekkor ismét kikacsint ránk és az újonnan kiszemelt elefántra a kamarai kisegér: „Veled is fogunk mi még együtt dübörögni, meglásd!” A táltosokat képző kamarai sámánokra is hadd pazaroljak egy fél mondatot. A táltosság – amelyben a magyar hitvilág természetfeletti ereje ölt testet – nem tanulható és nem tanítható. A táltosok sorsa eleve elrendeltetett, feladatuk a világ vagy a nemzet (esetleg a gyógyszerészek?) megmentése. A sámánoknak az elrévüléshez – a táltosokkal ellentétben –

valamilyen tudatmódosító szerre van szükségük. Na, ebből van bő készletük köztestületünk felkent papjainak. „A társadalmi felelősségvállalás területén a lehetőségek tárháza végtelen. Itt nekik (mármint nekünk, gyógyszerészeknek) kell megtalálniuk annak a lehetőségét, hogy milyen formában kapcsolódnak be, akár önkéntes segítőként, karitatív tevékenységet végezve, akár egy-egy városi, civil összefogáshoz kapcsolódva” – lelkesedett egy illetékes önkormányzati társelnök Kecskeméten, az első kamarai-önkormányzati ródsón. És íme, máris van olyan település Magyarországon, ahol a rászorulók az önkormányzati segélyként kapott gyógyszer-támogatási utalványt nem máshol, mint a helyi patikában válthatják be. Dr. Szrága László, az idei év Kedvenc Patikája, a veszprémi Ezüst Holló Gyógyszertár vezetőjeű (folytatjuk)

Az Ön patikája egészséges működéséért. Hatóanyag: • Információ: forgalmi, pénzügyi, rendelési, készlet- és további információk • Bizalom: egyenesen a Hungaropharma nagykereskedelmi rendszeréből • Kötetlenség: online bármikor, bárhol • Kényelem: minden egy helyen

Terápiás javallat: akut vagy krónikus információhiány GYÓGYSZERTÁR 22 ÉN AZ PATIKÁM információs felület: www.hungaropharma.hu

AKTUÁLIS

Gyógyszerészet – Quo vadis? Egy közgazdász szemszögéből vizsgálta a gyógyszer-kiskereskedelem várható trendjeit és az ágazati szintű stratégiát meghatározó tényezőket dr. Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője. Az alábbiakban az idei siófoki gyógyszerészkongresszuson elhangzott előadásának kivonatát olvashatják. Az ezredfordulót megelőzően a gyógyszeripari innovációt a tömegeket érintő, jelentős betegterheket eredményező népbetegségek (szív- és érrendszer, cukorbetegség, depresszió, skizofrénia) területén történt gyógyszerfejlesztések sikerei jellemezték. A legtöbb piaci szereplő az éves szinten legalább 1 milliárd dollár forgalmat elérő, úgynevezett blockbuster termékek fejlesztésére törekedett. A gyógyszertári forgalmazású termékkör dinamikus növekedése a patikai árréstömegre is kedvezően hatott. Mára azonban ezek a gyógyszerek generikus fázisba jutottak. Ezeken a terápiás területeken az újabb és újabb gyógyszerek fejlesztése iránti szükséglet lecsökkent, az újonnan kifejlesztett termékek profitabilitása pedig – az ártámogatási rendszer fokozódó korlátozottsága miatt – jellemzően alacsonyabb a korábbinál.

A patikaliberalizáció és a Széll Kálmán Tervhez kapcsolódó forráskivonás sokkját követően a gyógyszertári ágazatban elkezdődött egy stabilizációs folyamat. A Magyar Gyógyszerészi Kamara kimutatásai szerint 2013-ban tovább csökkent a veszteséges vállalkozások száma, kiszélesedtek a bevételi források, aminek következtében csekély mértékben nőtt az árbevétel, valamint csökkent a tartozások összege, elsősorban a nagykereskedők felé. Ugyanakkor a kis és független patikák gazdálkodási adatai nem javultak. Másrészt, a szektort jellemző bérek továbbra sem tükrözik a gyógyszerészek szakmai tudását, társadalomban betöltött szerepét, hiszen az átlagbér a nemzetgazdasági átlag alatt van. Mindezek okán a jövőben várható trendek elemzése kiemelt jelentőséggel bír egy közép- és hosszú távú ágazati szintű stratégia kialakításához. Gyógyszer-kiskereskedelmi trendek A közeljövő trendjei mind nemzetközi, mind hazai szempontból három területre csoportosítva elemezhetők: • • •

a gyógyszer-innováció hatása az originális termékek piacán; a generikus gyógyszerek térhódítása; a vény nélkül kapható termékek piacának jellemzői.



A gyártók kénytelenek voltak elmozdulni a kisebb betegszámot érintő hiányterületek felé. A kutatás-fejlesztési kiadások egyre nagyobb hányadát fordítják ritka betegségek terápiáira; meghatározott szűk betegkört célzó, személyre szabott, többnyire biológiai gyógyszerekre; valamint új típusú vakcinákra. Nemzetközi szinten jól látható, hogy a nagy értékű készítmények forgalmazása a közvetlen gyártói és nagykereskedői kereskedelmi csatornák (például kórházi beszerzés és felhasználás) felé terelődik át. Ennek hatására a gyógyszertári kereskedelem aránya az originális gyógyszerkörben látványosan csökkenő tendenciát mutat. Ez a trend fokozottan jellemző a hazai piacra. Az utóbbi években kiemelt egészségpolitikai célkitűzés lett a gyógyszerkiadások részarányának csökkentése az egészségügyi kiadásokon belül. Ennek érdekében számos nagy értékű, innovatív készítményt soroltak át intézményi forgalmazásba a HBCSvagy a tételes finanszírozás rendszerén keresztül, hogy azok közkiadásai ne az OEP gyógyszerkasszáját terheljék. Ezek a változások az originális gyógyszerek forgalmazásához kötődő patikai árréstömeg csökkenését eredményezték, és a trend a közeljövőben sem fog változni. A nagy forgalmú, innovatív készítmények a szabadalom lejárta után helyettesíthetővé válnak. A generikus és biohasonló gyógyszerek piaci részesedésének növekedése, valamint a generikus gyártók közötti verseny fokozódása a világ összes jelentős gyógyszerpiacán megfigyelhető trend. A generikus gyártók közötti verseny az árak rendkívül gyors és nagymértékű erózióját eredményezi, ami végső soron jelentősen csökkenti a patikai árréstömeget. Hazai vonatkozásban, a generikus gyógyszerek vaklicitje korábban soha nem látott mértékű árcsökkentést hozott, ami

GYÓGYSZERTÁR

23

AKTUÁLIS

értelemszerűen ugyancsak negatívan befolyásolta a patikai árréstömeget. Emellett a referenciakészítmények folyamatos változása a készletgazdálkodás tervezhetőségének romlását és a gyógyszer-kereskedelmi ágazat működési költségeinek növekedését eredményezi. Komoly egészségpolitikai célkitűzés, hogy a generikus gyógyszerek piaci részesedését növeljék, ami megfelelő kompenzáció hiányában a gyógyszertárak profitabilitásának csökkenéséhez vezethet.

Nemzetközi szinten, a fokozódó kereslet a gyártói és a kereskedői oldalon is az árverseny erősödését eredményezte a vény nélküli termékkörben. A termékek árait szabadpiaci mechanizmusok alakítják, sem a gyártók, sem a finanszírozók nincsenek monopolhelyzetben. Ez a folyamat különösen jellemző az észak-amerikai régióra, ahol a vény nélkül forgalmazható gyógyszerek árai a hazai termékek áraihoz képest jóval alacsonyabbak.

„A gyógyszertári kereskedelem aránya az originális gyógyszerkörben látványosan csökkenő tendenciát mutat.”

A vényköteles gyógyszerek piacán bekövetkezett hazai korlátozások miatt a gyártói és a kereskedelmi szektor a vény nélküli gyógyszerek forgalmazásából igyekszik bepótolni a veszteségeket, emiatt a hazai termékek árai jelentősen meghaladják a nemzetközi árakat. Ez a folyamat azonban komoly kockázatokkal bír, hiszen a párhuzamos import lehetőségének felmerülése esetén a nemzetközi piaci szereplők jelentős profitra tehetnek szert az alacsonyabb árú nemzetközi gyógyszerkör magyarországi behozatalával, amiből kihagy(hat)ják a hazai gyógyszer-kereskedelem szereplőt. A nemzetközi termékek paralel importja tehát tovább szűkítheti a hazai patikai forgalmat.

A vényköteles gyógyszerek piacán zajló folyamatok elemzése mellett a vény nélkül kapható készítményekre is ki kell térni, hiszen nemzetközi szinten erősödő trend az öngyógyítás és a betegek tudatos döntéseinek ösztönzése, ami az egészségügyi ellátórendszer bizonyos terheit képes csökkenteni. Ennek jeleként egyre több, korábban vényköteles gyógyszert sorolnak át a vény nélkül forgalmazható termékek körébe.

24

GYÓGYSZERTÁR

A szabad árazású termékek gyógyszertáron kívüli forgalmazása olyan kereskedelmi egységekben is megvalósulhat, amelyek a méret- és választékgazdaságosságukból, nagy vásárlóforgalmukból és stabil pénzügyi helyzetükből származó előnyöket a patikáknál jobban ki tudják használni. Amen�-

AKTUÁLIS

nyiben ezt a folyamatot a politikai döntéshozók szabályozási eszközökkel lassítják, az a szürkegazdaság szereplőinek megerősödését is eredményezheti, hasonlóan a dohánytermékek vagy a benzin forgalmazásában tapasztalt anomáliákhoz. Ágazati szintű stratégia kialakítása A fenti kockázatok kezelése kapcsán a gyógyszer-kereskedelem szereplőinek is fontos feladataik vannak. Rövid távon az ágazat további stabilizációjára, a piac kisebb szereplőinek aktív szerepvállalására van szükség, ami kizárólag az ágazati szereplők közös összefogásával történhet meg. A gyógyszer-kiskereskedelem közép- és hosszú távú céljainak központi eleme csakis a forrásbővítés lehet, amelynek során olyan termék- és szolgáltatáskörök bevonására kell törekedni, amelyek a gyógyszertáron kívüli csatornákkal szemben versenyelőnyt eredményezhetnek. A patikák ugyanis olyan versenyre kényszerülnek, ahol más iparági szektorok szereplőivel szemben kizárólag a saját értékeikre támaszkodva érvényesülhetnek. A kiadáscsökkentés kapcsán a belső tartalékok, hatékonyságot javító folyamatok feltárására van szükség. Ehhez a beszerzés és a készletezés során – a jogszabályi kereteken belül, valamint a méret- és választékgazdaságosság szempontjainak figyelembe vételével – új típusú piaci megoldásokat kell alkalmazni. A gyógyszerészek képzési rendszerének proaktívan kell reagálnia a várható folyamatokra. Csak a professzionális közgazdaságtani ismeretek bővítése révén lehetséges a gyógyszerészet érdekeit szem előtt tartó válaszokat adni a piaci mechanizmusok következményeire. Mindezek nem valósíthatók meg átfogó iparági stratégia nélkül, amiben egészségpolitikai, szakmapolitikai és közgazdaságtani szempontoknak is szerepet kell kapniuk. A szempontok érvényesítése során – a korlátozott lehetőségek keretein belül mozogva – társadalmi igényekre építő, optimális összhangra van szükség.

„Kiemelt jelentőséggel bír, hogy az ágazat be tud-e juttatni egy erős, kollektív érdekképviseletre alkalmas személyt a politikai döntéshozatal fontos szereplői közé.” A szakirodalmat és a nemzetközi példákat vizsgálva látható, hogy a globális és a nemzeti trendekre adható válaszok a mo-



dernizáció és az ágazati iparvédelem köré csoportosulnak. A gyógyszertári szektor speciális jellegéből adódóan, a koordinációra építő piacgazdasági folyamatok megvalósítását javasoljuk. A koordinált piacgazdaság szembeállítható a liberális piacgazdasággal, ebben az esetben ugyanis a modernizáció nem kizárólag versenyen, hanem együttműködésen, ágazati összefogáson alapszik. A fejlődési lehetőségeket a szereplők nem egymás rovására érvényesítik, hanem kollektíven keresik a kitörési pontokat és alkotnak ágazati szintű stratégiát. Az együttműködést az információmegosztásra, gazdasági hálózatépítésre, kollektív iparági stratégiára, közös fejlesztési lehetőségekre, valamint a közös érdekképviseletre is ki lehet terjeszteni. Ennek megvalósításában kiemelt szerepet kell kapnia egy, az ágazatot összefogó, politikai döntéshozatal szintjén érdekeket képviselő szervezetnek, amely tevékenységének középpontjában az üzleti koordináció erősítése áll. Alapvető feltétel, hogy a koordinációs folyamatok finanszírozása szektoron belülről, kormányzattól függetlenül valósuljon meg. Az ágazati szintű, hazai és nemzetközi trendekre adott válaszok csak így képviselhetik proaktívan a gyógyszerészek érdekeit. A politikai lobbi sikerességének a feltétele ezek alapján egy olyan iparági szintű együttműködés, amely arra törekszik, hogy a politikai döntéshozatal következményeinek utólagos lereagálása helyett proaktívan cselekedjen és közösen lépjen fel. Kormányzati képviselet A gyógyszerágazatnak a hazai GDP 1,5-2 százalékát kitevő súlya, illetve a hazai kutatás-fejlesztésben betöltött domináns szerepe miatt is érthetetlen, hogy a területnek miért nincs hosszú évek óta legalább helyettes államtitkári pozícióban levő képviselője. Kiemelt jelentőséggel bír, hogy az ágazat be tud-e juttatni egy erős, kollektív érdekképviseletre alkalmas személyt a politikai döntéshozatal fontos szereplői közé. A kizárólag a háttérben mozgó, a gyógyszerfogyasztók és gyógyszerfelírók számára is ismeretlen, a konfliktusokat fel nem vállaló államigazgatási szereplők nem fogják tudni megoldani a gyógyszerészet legfontosabb problémáit. Összegzés A jelen és a közeljövő trendjei komoly kihívások elé állítják a hazai gyógyszer-kiskereskedelmi szektort. A hagyományos gyógyszer-forgalmazási tevékenységek közép- és hosszú távú kilátásai számos kockázattal bírnak. A kedvezőtlen folyamatokra az ágazatnak proaktívan kell reagálnia. Ehhez egy közgazdasági, szakmai és iparpolitikai szempontok egyensúlyán alapuló, hosszú távú, a gyógyszeripari szereplők konszenzusán alapuló ágazati stratégia kialakítására van szükség. A kidolgozott stratégai terv végrehajtása mindazonáltal nehezen képzelhető el az ágazat súlyának megfelelő szintű kormányzati képviselet nélkül. Kaló Zoltán, Csanádi Marcell, Inotai András Syreon Kutató Intézet

GYÓGYSZERTÁR

25

AKTUÁLIS

„Minden megoldásban partnerek vagyunk” Dr. Zombor Gábor stabilitásról, együttműködésről

Az egészségügyért felelős államtitkár szerint a kormányzat a jövő év végéig egészen biztosan nem alakítja át a hazai gyógyszer-befogadás és -támogatás rendszerét. Szavaiból kiderül, a gyógyszerész-társadalommal kialakított partnerség a patikai termékkör esetleges bővítéséhez és a gyógyszertári ügyeleti rendszer racionalizálásához is jó alapot biztosít. Gyógyszertár: Kormányzati részről feltűnően nagy a csend gyógyszerfronton. Minden sínen van, vagy az újabb változásokra a kórházi szektor rendbetételét követően kerítenek sort? Z. G.: A nagy átalakítások ezen a területen a Széll Kálmán Terv végrehajtása során megtörténtek. A gyógyszer-befogadási és -támogatási rendszer jelenlegi állapotában stabilitást biztosít a résztvevők, mindenekelőtt a betegek és az OEP-en keresztül az állam számára. A közelmúltban készült el az Országgyűlés számára az a jelentés, amely pozitív folyamatokról számol be a gyógyszertárak jövedelmezőségi viszonyai tekintetében. A különböző állami támogatások – a kispatikák működésének finanszírozása, a generikus ösztönző vagy a Patika Hitelprogram –, valamint az egyéb intézkedések a gyógyszer-kiskereskedelem területét az egészségügy bármely más szegmensénél kiegyensúlyozottabbá tették. Jelenleg, amikor beavatkozási pontokat kell kijelölnünk, azok között nem szerepel a gyógyszerellátás rendszere. Az elmúlt néhány hónapban a gyógyszerpiac gyakorlatilag valamennyi szereplőjével beszéltem. Bár látom, hogy léteznek érdekellentétek, főleg az új gyógyszerek befogadása kapcsán, kockázattal járna, ha belenyúlnánk a jelenlegi rendszerbe, amivel ráadásul csak nagyon rövid távú sikereket lehetne elérni. A mostani helyzetet legalább 2015 végéig érdemes fenntartani, és csupán olyan részintézkedéseket tenni, amelyek nem borítják fel a rendszer egészének stabilitását. A szakmától azt várjuk, hogy az esetleges aránytalanságokat, anomáliákat jelezzék felénk. A gyógyszerészkamarával nagyon őszinte és konstruktív a kapcsolatunk, tőlük folyamatosan kapjuk a javaslatokat, észrevételeket. Gy.: Az egészségügy kapcsán rendre azt nyilatkozza: pazarló a rendszer. A korábbi beavatkozások dacára, a gyógyszer-finanszírozás területén is lát még lehetőséget a spórolásra? Z. G.: A gyógyszerkassza kulcsa a felíró orvosok tolla hegyében van. Nehéz azt mondani, hogy gyógyszerfronton pazarlás tapasztalható, de azt gondolom, itt is lehetne még javítani a helyzeten. Külön kell választani a gyógyszerbeszerzés és a gyógyszerfelhasználás rendszerét. Míg az egyiket a gyártók és az állam közötti viszonyrendszer határozza meg, a másikat az orvos és a beteg közötti nexus. Utóbbi az egészségügyi nagyrendszer részeként kezelendő, amiben vannak még tartalékok, főleg a nagy értékű gyógyszerek esetében, ahol minőségbiztosítási, szakmai protokollkérdésekben lehet

26

GYÓGYSZERTÁR

előrelépni. Úgy látom, ezen a téren is elkezdődött egy közös gondolkodás a kormányzat és a piaci szereplők között. Gy.: A jelenlegi forráshiányos helyzetben tervezik-e az egészségügybe magántőke bevonását? Z. G.: Ezen a téren egyértelmű a kormány álláspontja. A közpénzből finanszírozott közintézményekben (állami kórházakban és szakrendeléseken) továbbra is ingyenes marad az ellátás mindazok számára, akik kötelező jelleggel tagjai a társadalombiztosítás rendszerének. Minden egyéb szolgáltatást, ami a magánorvoslás vagy a magánegészségügy keretébe tartozik, a betegek saját döntésük alapján választhatják. Utóbbiak nem kapnak OEP-finanszírozást, azokra biztosítási vagy készpénzfizetési rendszert lehet kidolgozni. A magánellátást olyan szinten kívánja támogatni a kormány, mint az egészségipar részét, mint nemzetgazdasági tényezőt.

AKTUÁLIS

A jövőben még élesebben el akarjuk választani egymástól az állami és a fizetős egészségügyet. Sem a kórházi vizsgálatok és műtéti beavatkozások magánklinikákra történő kiszervezését, sem állami kórházban a fizetett ellátást nem engedélyezzük. A szürke zónát meg kell szüntetni. Gy.: A közelmúltban többször is olvashattunk a GYEMSZI tervezett feldarabolásáról, hatáskörének szűkítéséről. Történt-e ezen a téren előrelépés? Z. G.: Igen. A GYEMSZI ellátta azt a feladatát, ami a kórházak állami kézbe történő átvétele során rá hárult. Az elkövetkező időszakban ismét létrejön egy önálló gyógyszerügyi hatóság, amit nem biztos, hogy OGYI-nak fognak hívni. Egy FDA (az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság) típusú, az OGYI-nál komplexebb feladatokat ellátó, annál rugalmasabb, a piaci folyamatokat is követő szervezetben gondolkodunk. Maga a GYEMSZI pedig a tulajdonosi-fenntartói feladatokat fogja ellátni: az állam ezen az intézményen keresztül kívánja szervezni és finanszírozni a kórházi rendszer háttérszolgáltatásait, így a kórházaknak csak a szakmai munkát kell végezniük. Gy.: Mikorra várható az e-recept régóta húzódó bevezetése? Z. G.: Az e-recept gyakorlatban történő alkalmazásához egy olyan egységes informatikai rendszerre van szükség, amely a kórházak, az OEP, a GYEMSZI utódszervezete, az államkincstár, a háziorvosok és a szakrendelők között biztosítja az állandó kapcsolatot. Ennek kiépítésével – már csak az uniós részfinanszírozás miatt is – a jövő év végéig kell elkészülnünk, vagyis belátható időn belül, akár már 2016-ban is működhet az e-recept rendszere. Gy.: Azzal, hogy a nagy értékű gyógyszerek jelentős része tételes finanszírozásúvá vált, és forgalma a kórházi csatornába terelődött át, illetve, hogy a generikus gyógyszerek árszintje az utóbbi időszakban radikálisan csökkent, a patikák árbevétele, árréstömege is visszaesett. Ezt kompenzálandó, támogatja-e a kormányzat a gyógyszerészeknek azt a kezdeményezését, hogy minden, egészséggel kapcsolatos terméket elsősorban/ kizárólagosan a patikákból lehessen beszerezni? Z. G.: Olvastam a felterjesztést, viszont hiányolom belőle a konkrétumokat, azt, hogy milyen termékcsoportokra gondol a gyógyszerész-társadalom. Az esetleges profilbővítés döntés kérdése. Folyamatosan tárgyalunk a piaci szereplőkkel, mindenre van lehetőség. Nem tudok olyan indokról vagy érdekről, ami ez ellen szólna. Gy.: Úgy tudni, hamarosan kormányzati szinten is napirendre kerül a gyógyszertári ügyeleti rendszer felülvizsgálata, esetleges átalakítása. Milyen megoldásokat lát e sok patika által kényszerűségből vállalt szolgáltatás racionális átalakítására? Z. G.: A központi költségvetésből vélhetően nem fogunk tudni újabb összeget – külön a gyógyszertári ügyelet finanszíro-



zására – kiharcolni. Így csupán a jelenlegi patikatámogatási rendszert tudjuk átalakítani, a máshol felhasznált forrásokat ide átcsoportosítani. Az elmúlt évek során nemigen sikerül előrelépni a tekintetben, hogy gazdasági szereplőnek tekintjük a patikát, vagy pedig a gyógyszerellátásért felelős közszolgáltatónak. A másik alapvető kérdés, hogy kinek a felelőssége, hogy egy településen legyen gyógyszertári ügyelet: az államé vagy az adott önkormányzaté? Erre mindmáig nem született jogszabály. Jelenleg ebben próbálunk konszenzusra jutni. GY.: És ha nem pluszforrásban, hanem a struktúra átalakításában gondolkodnának? Ha nem felváltva minden patika ügyelne, hanem csak azok a gyógyszertárak, amelyek ezt vállalják, mert számukra valamiért megéri ez a tevékenység? Z. G.: Minden megoldásban partnerek vagyunk, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a kérdés sokkal bonyolultabb annál, mint elsőre gondolnánk. Ha lehetőségünk van rá, hogy segítsünk, akkor megtesszük, de az eszközöket még meg kell találnunk hozzá. Tóth Tamás

GYÓGYSZERTÁR

27

PARAGRAFUS

A gyógyszertárak aktuális számviteli kérdései a gyakorlatban A Gyógyszerészek Országos Szövetsége arra kért, hogy az ez év októberi siófoki kongresszuson közérthető formában foglaljam össze a gyógyszerészszakmát érintő aktuális számviteli kérdéseket. Előadásom anyagát ennek szellemében igyekszem megosztani Önökkel. A „kasszapénztár” és a házipénztár kezelése A számviteli törvény előírja, hogy minden vállalkozásnak el kell készítenie a pénzkezelési szabályzatát. Ebben rendelkeznie kell a napi készpénz-záróállomány maximális mértékéről, azaz a házipénztárban tartható maximális összegről, amit a vállalkozás maga határozhat meg. Ebből kivenni két okból lehet: a felmerülő költségek fedezésére, illetve osztalékfizetés céljából. Utóbbinak további szabályai is vannak, az osztalékfizetés például nem veszélyeztetheti a gyógyszertárak fizetőképességét. A gyógyszertárak esetében a pénztárkezelés kockázata főleg abból adódik, hogy itt jellemzően nincs függetlenített pénztáros, a pénzügyeket a személyi jogos gyógyszerész/tulajdonos intézi. Ezt ugyan nem tiltja a jogszabály, ellenben azzal a veszéllyel járhat, hogy az ügyvezető a sajátjaként kezeli a társaság pénzét, illetve, hogy a saját pénzét költi a társaságnál elszámolandó tételekre.

„Célszerűnek tartom a „kasszapénztár” szigorú elszámolását, valamint külön házipénztár vezetését.” Az ügyvezető felelőssége a következőkre is kiterjed: egyrészt, ha betörés, lopás vagy sikkasztás miatt hiányzik pénz a pénztárból, úgy ő felel a meghatározott keretösszeget meghaladó készpénz hiányáért. Másrészt a hitelezőkkel szemben is felel a házipénztárból hiányzó összeggel. Mindezek tükrében célszerűnek tartom a „kasszapénztár” szigorú elszámolását, valamint külön házipénztár vezetését, ahová a nap végi „fölözések” a kasszapénztárból befizetésre kerülnek. Amennyiben a könyvelésben is elkülönítik a két pénztár vezetését, a könyvelővel egyeztetni lehet a házipénztár aktuális egyenlegéről. Leltározás, készletnyilvántartás, selejtezés A számviteli törvény a leltározás, a selejtezés és a készletnyilvántartás vonatkozásában is szabályzatkészítési kötele-

28

GYÓGYSZERTÁR

zettséget ír elő. Ezzel kapcsolatban arra szeretném felhívni az érintettek figyelmét, hogy amennyiben nem vezetnek folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást a készletekről, minden év december 31-én feltétlenül leltározniuk kell (mennyiségi felvétel). Ha azonban folyamatos nyilvántartást vezetnek, megtehetik, hogy csak háromévente készítenek mennyiségi felvételt. Ám a mérleg adatait ebben az esetben is – minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan – egyeztetéssel alá kell támasztani. További kedvezmény, hogy ez esetben árukészlet-nyilvántartásuk mérleg-fordulónapra vonatkozó adatainak helyességét a mérlegfordulónapot megelőző vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizhetik mennyiségi felvétellel. Felhívnám a figyelmet arra, hogy nem elegendő a selejtezési bizonylat kiállítása, a selejtezett eszközök megsemmisítéséről és annak bizonylatolásáról is gondoskodni kell. Munkáltatói lakáscélú támogatás adómentessége A munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességének szabályai összetettek. A munkáltató a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy a korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, valamint a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez is nyújthat támogatást munkavállalója számára. Az adómentesség felté-

PARAGRAFUS

tele, hogy a támogatás összege nem haladhatja meg a lakás vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés költségének a 30 százalékát, de legfeljebb az 5 millió forintot. Szükség van továbbá a hitelintézet vagy a kincstár által a munkáltató részére kiállított igazolásra, amit az átutalás évét követő év január 31-ig kell kiállítani. Feltétel továbbá, hogy a támogatással érintett lakás szobaszáma nem haladhatja meg a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott, méltányolható lakásigényt. További részletekről az adóhatóság honlapján tájékozódhatnak. Vállalkozások üzletrészének adás-vétele Az elmúlt években egyre gyakoribbá vált a gyógyszertári vállalkozások üzletrészeinek adás-vétele. Gyakorlati probléma, hogy a régi és az új tulajdonos hogyan számol el egymás között. A leköszönő ügyvezető köteles az új ügyvezetés részére átadni a társaság eszközeit, valamint elszámolni a fizetési kötelezettségekkel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vállalkozás könyvelésében szereplő eszközöket (gyógyszertári berendezéseket, felszereléseket, készletet, a házipénztár záróállományát) átadja, valamint hátrahagyja az új tulajdonosoknak a fennálló követeléseket (OEP-támogatás, egészségpénztári és bankkártya-követelések), illetve a fizetési kötelezettségeket (utólag fizetendő adók, havi járulékok, áfafizetési kötelezettség).

„A selejtezett eszközök megsemmisítéséről és annak bizonylatolásáról is gondoskodni kell.” Az üzletrész-értékesítés keretében arról is célszerű megállapodni, hogy a társaság milyen eszközöket és forrásokat ad át, érdemes továbbá évközi mérleget, leltárt készíteni. A megállapodás alapja leggyakrabban az, hogy egyenlő mértékben kerül átadásra a vevőkövetelés, az árukészlet, a szállítói és egyéb kötelezettség. Arról a szabad pénzeszközről sem szabad elfeledkezni, ami a házipénztárban van. Amennyiben az értékesítésre év közben kerül sor, a tárgyévi eredményt érdemes személyes közreműködés jövedelmeként elszámolni, a korábban jóváírt osztalékokat kifizetni, és amennyiben további források állnak rendelkezésre – és a társasági szerződés erre lehetőséget biztosít –, osztalékelőleget fizetni. Átalakulások, különös tekintettel az egyéni vállalkozásokra Az átalakulások kapcsán fontos feladat, hogy amennyiben a változások több társaságot érintenek (több társaságból egy, vagy egy társaságból több alakul), figyeljenek arra, hogy a gyógyszertár működtetésének jogával rendelkező társaság lehetőség szerint változatlan formában működjön tovább. Az átalakulás tervezése során nagyon fontos az átalakulás nap-



jának kiválasztása (ennek időpontja meghatározható), mivel ezen a napon a következő feladatokat kell megoldani: A könyvelőnek •

végleges vagyonmérleget és vagyonleltárt kell készítenie, és azt könyvvizsgálóval ellenjegyeztetnie;

•

30 napon belül társaságiadóelőleg-bevallást kell benyújtania;

•

be kell jelentkezni az iparűzési adó alá;

•

össze kell vezettetni a jogelőd(ök) adófolyószámláját;

•

el kell készíteni a záró bevallásokat;

•

amennyiben van megszűnő társaság, a tevékenységét záró beszámolót 150 napon belül közzé kell tenni.

A gyógyszerésznek •

ha a jogutód új adószámmal rendelkezik, gondoskodnia kell a pénztárgépek adómemóriájának cseréjéről;

•

amennyiben van megszűnő társaság, a cégbejegyzés napjával egy időben zárást, illetve leltárt kell készítenie. Utóbbi esetben további feladat a működési és az OEPengedély, valamint a szállítói, az egészségpénztári, a bankszámla- és a munkaszerződések módosítása.

A fenti feladatok jellegéből adódóan az átalakulást legjobb valamelyik hónapforduló napra időzíteni. Az egyéni vállalkozások átalakulásának problémáit tetézi, hogy az egyéni cég a cégbejegyzéssel jön létre, a bejegyzés pontos időpontja pedig nem tervezhető. A bejegyzés napját megelőző nappal az egyéni vállalkozás megszűnik. A megszűnő egyéni vállalkozás eszközeit kizárólag apportként lehet az új egyéni vállalkozás birtokába adni. Az árukészletértéket nem lehet előre meghatározni, azt csak becsülni tudjuk. Amennyiben a cégbejegyzés napján a zárókészlet értéke nagyobb, mint az alapítói vagyonban meghatározott érték, a különbséget tőketartalékként kell kimutatni, ha viszont kevesebb, pénzbeli hozzájárulással kell kiegészíteni. Az egyik legfőbb problémát az jelenti, hogy az engedélyek módosításáig a szállítók továbbra is csak a már megszűnt egyéni vállalkozás nevére tudnak szállítani. Emiatt az egyéni vállalkozás és az egyéni cég szétválasztása nemcsak rendkívüli számviteli feladatokkal, hanem adókockázattal is jár. Bízom benne, hogy rövid összefoglalóm segít a tájékozódásban, ugyanakkor az érintetteket arra kérem, mindenképpen forduljanak számviteli szakemberhez konkrét kérdéseikkel, mivel azok a maguk komplexitásában más-más problémákat vethetnek fel. Juhász Katalin okleveles könyvvizsgáló JuS 2000 Kft.

GYÓGYSZERTÁR

29

A KOZMETIKUS TANÁCSOLJA

A plazma Egy kora őszi hétvégén ismét szakmai napon vettem részt, ahol a téma korántsem volt hétköznapi. A plazma kozmetikai felhasználásáról esett szó, a fizika és a kémia mélyebb bugyraiba hatoltunk. A bemutatót tartó cégnek tavaly került piacra egy Bioplasma elnevezésű termékcsaládja, mintegy előfutáraként az itt bemutatott, és ahogy a neve is mutatja, plazmatechnológiával működő kozmetikai innovációnak. A plazma, vagyis az ionizált gáz a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a gáznemű mellett. Az ionizált azt jelenti, hogy az anyagot alkotó atomokról egy vagy több elektron leszakad, így a plazmaionok és szabad elektronok keverékévé válik. Ezáltal a szabadon mozgó elektronok, amelyek már nincsenek az atomokhoz kötve, és szabadon mozoghatnak a plazmában, azt elektromosan vezetővé teszik. A halmazállapot e formáját először Sir William Crookes írta le 1879-ben, az elnevezés pedig az ugyancsak vegyész-fizikus Irving Langmuir nevéhez fűződik, akit ez az anyag a vérplazmára emlékeztetett. A látható világegyetem 99 százaléka ebben a halmazállapotban található. Elektromos és mágneses térrel a plazma tulajdonságai térben és időben szabályozhatók. A sarki fény is plazmajelenség, de villámláskor is plazma keletkezik. A plazmát mindennapi életünkben számtalan helyen használjuk fel. Csak néhány példa: az élelmiszeriparban a plazmát fertőtlenítésre használják, mivel elpusztítja az emberi szervezetre káros mikroorganizmusokat. A fémszálas izzókat a kompakt fénycsövek váltják fel, amelyekben gáz található. Működési elvük a gázkisülésen alapszik, amikor is a gáz ionizálódik, tehát plazma keletkezik. A gyógyászatban is használják a plazmát sérült bőrfelületek fertőtlenítésére, a rák gyógyításában. Napjainkban is széles körű plazmakutatás folyik, az univerzum mélyebb megismerése, új gyártási technológiák és műszaki termékek kialakítása céljából. Kozmetikai felhasználásakor a plazma által termelt hő hatását használjuk ki, ami a bőrben stimulálja a kollagénrostok újraképződését. Az eljárás non-invazív, a bőrt sem szúrni, sem vágni nem kell az eredmény érdekében. Nálunk jelenleg „próbajáraton” van a Plasma G-vel történő bőrfiatalítás, az eljárás részleteiről és a kezelések eredményeiről a következő cikkben számolok be Önöknek.

30

GYÓGYSZERTÁR

Néhány mondat a fent említett Bioplasma termékcsaládról. A Bioplasma egy tökéletes bőrfiatalító, bőrmegújító rendszer. Öt különleges algából nyert hatóanyagot tartalmaz, amelyet a Biotech-Marine, a világ legnagyobb tengerbiológiai és kutatólaboratóriuma fejlesztett ki. Az alábbi problémákra nyújt megoldást: • • • • • • • • •

ráncok, tág pórusok, laza tónus, dehidratáltság, pigmentációk, értágulatok, aknék, komedók, rugalmatlanság, bőrpír.

E bőrhibák megjelenéséért 80 százalékban a külső tényezők, az UV-sugárzás, a szmog és a nem megfelelő életvitel tehető felelőssé. Ezért is fontos az egyénre szabott, hatóanyagokban gazdag, természetes kozmetikumok használata. Lassítsuk le az időt, és élvezzük a tenger kincseiből készült fiatalító szerek hatásait! Kellemes őszi szépítkezést kívánok minden kedves Olvasónak! Barabás Éva kozmetikusmester

REJTVÉNY

MŰVÉSZET ÉS GASZTRONÓMIA

Pablo Ruiz Picasso E havi témánk a XX. század egyik legmeghatározóbb művészének, Pablo Picassónak a gasztronómiához való kötődése, amelyet megpróbálunk a magunk szerény eszközeivel górcső alá venni. Ruiz úr 1881. október 25-én született az andalúziai Malagában, ahonnan előbb az Atlanti-óceán parti La Coruñába, majd Barcelonába költözött a család. Pablo egy ideig Madridban is élt, de soha nem tudta megszokni a fővárost. Ruiz édesanyja vezetéknevével – így talán ismerősebbnek hangzik –, Picasso néven szignálta képeit. Az első legendás hely, amely irányt szabott Picasso karrierjének, Barcelonában nyílt meg 1897. június 12-én. A cégéren ez állt: Els Quatre Gats, amit magyarul a vízszintes 1. sorban olvashat.

1

2

Persze Picasso Katalóniája nem csak a tartomány fővárosából és hegyi falvaiból áll. Ott a tenger, Barcelona sétányai, matrózkocsmái, ahol a világ minden nyelvén esnek egymásnak a tengerészek egy kártyacsalás, egy lány vagy egy semmiség miatt. Ott karcos a bor, az alkohol mindig pancsolt, de a sült halat kiváló citromlével locsolják. Picasso nagyon szereti ezeket a lebujokat. A sült hal illata betölti az utcácskákat, pattognak az ujjak, gitárzene szól, nevetés hallatszik, amibe néha egy nagyobb verekedés és a csilingelve összetörő üvegek zaja is belevegyül. A szardíniák illata – harminc évvel később Picasso még mindig a sülő szardíniák illatát érzi. Venyigerakás egy kis öböl homokjában. Frissen fogott szardíniák, egy kis borecet, ami a katalánok szerint jobban ízesíti a halat, mint a citrom. És egy porrón fehérbor, amivel leöblítik a vacsorát – íme, egy sikeres szardínialakoma kellékei. A parázson sült vörös márna is nagyon finom tud lenni. Picasso ízesen idézi meg a hal cinóberszínű törzsét, ahogy megroppan a tűz forróságában. A kis halászfalvakban a festő és barátai a függőleges 14. sorban olvasható ételeket vagy nyers sonkával töltött serpenyős tintahalat fogyasztanak. De a kedvenc fogás mégis a hal- és kagylózarzuela. Rusztikus, mázas mélytányérban, vékony olajban sült kenyérszeleteken, tűzforrón tálalják. Ez aztán olyan tűzijátékot visz végbe a szájban, amit csak a jégbe hűtött fehérbor zuhataga tud lecsillapítani. 1906 nyarán Picasso élettársával, akinek neve a vízszintes 10. sorban olvasható, megszáll egy kis pireneusi falu, Gosol egyetlen fogadójában. Nyugalom és hihetetlenül tiszta levegő veszi itt körül őket, ehhez járulnak még a paraszti, egyszerű konyha áldásai is. Ennek a konyhának nem sok köze van a turistacsalogató spanyol ételekhez. Ahogy azt Fernande írja egy Apollinaire-nek szóló, 1906. júniusi levelében: „semmi paradicsom, pirospaprika, olívaolaj, semmi olyan, amit igazán spanyolosnak szokás nevezni. A gosoli konyha valóban nagyon autentikus, hegyvidéki és katalán. Például elmagyarázhatnám Magának, hogy készül a juhsajt vagy a disznógerinckolbász, de ez túl hosszúra nyúlna.” Picasso gosoli tartózkodásának egyik leggyakrabban megfestett tárgya a porrón, a hegyes csőrű kancsó, amiből hátrahajtott fejjel kell inni, úgy, hogy az ember ajka nem érinti az edény csőrét. Picasso évekkel később sem tud ellenállni a kísértésnek, hogy a katalán pásztorok szokását felelevenítve kápráztassa el barátait… (Forrás: Barta László – www.torzsasztal.com)



4

5

11

14

18

15

7

10

9

13

16

17

21

24

28

25

29

36

22

26

32

33

34

37

40

44

27

30

31

39

8

20

23

35

6

12

19

38

41

42

45

46

49

43

47

50

53

48

51

52

54

55

56

59

A vendégek között egymást érik a dekadens világfiak, a szakállas anarchisták, akik az új eszmékkel kacérkodnak. Mindannyian a katalán újjászületés lázában égnek, egy fejlődőképes, Spanyolországnak hátat fordító Katalóniáért harcolnak, és a nagy európai metropoliszok, London és Párizs felé fordítják tekintetüket. A konyhaművészet terén azonban az Els Quatre Gats vendégei hajlandók erőt venni tüzes katalánságukon. Eltűrik, hogy az étlapon – baszk származása ellenére – megjelenjen a biscayai módon készült tőkehal vagy az estremadurai sonkaleves és természetesen a gazpacho, ami egy rövid időre még Andalúziával is képes kibékíteni őket.

3

60

57

61

58

62

63

64

Vízszintes 1. Megfejtés 10. Megfejtés 11. Esztendeje 12. Eleddig 13. Birtokol 15. Elpusztít 16. Öregember 17. Hasad a jég 18. Csahos 22. … Pugacsova, ismert orosz énekesnő volt 23. Éra 24. Dynamiclink library 25. Német szó, jelentése: kész, megfőtt 27. Vegyjele: Sn 28. Ismert amerikai „kórházas” sorozat eredeti címe 29. Ház alkotóeleme 30. Régi fillér 31. Torok része 33. Csuk 34. Latin „é” 35. EG 37. Ingoványos terület jelzője 38. Román teherautó-márka volt 39. EKG betűi keverve 41. Lengyel légitársaság 43. Idejemúlttá válik 44. Véleményét fontosnak tartja (két szó) 46. Fizetés 48. Hal is van ilyen 49. György németül 50. Egészségtelen 52. „Ad view” rövidítése a távirányítón 53. A keleti bölcselet egy formája (eredeti írásmóddal) 54. Fizetés 55. Természetes alapú logaritmus jele 57. Gitár egyneműi! 58. Egyfajta határozói igenév 59. Szövetséges 62. Beáta rövid alakja 63. Az oroszok atyuskája 64. Óhajt Függőleges 2. Férjezett hölgy nevének vége 3. Becézett Éva 4. Német férfinév 5. Személyes névmás 6. Pintér Adrienn műsorvezető „művészneve” 7. Ragadozó halfajta 8. Magyarországi csatorna 9. Kilogramm 10. Gyarapodó (pénz) 13. …torbágy, városunk Pest megyében 14. Megfejtés 19. Szőlőlé! 20. Helyzet, körülmény 21. Eger környéki községünk 24. Őröl 25. Haszontalan növény 26. Tömörítési forma a számítástechnikában 29. Gyorsan eszik 32. Amerigo …, világhírű magyar származású szobrászművész volt 34. Karib-tengeri sziget 36. „… bácsi, a női fodrász” 38. … Cézár! 40. Forrón kínált szeszes ital 42. Mustrál 45. Értéke 46. Éjszakai lokál 47. Szita 50. Lóbetegség 51. Árpalé régiesen 56. Kisebb rendőri egység épülete 58. Középkori katonai építmény 59. Ti párja 60. Emelkedő vízszint 61. SA 62. -be párja 63. Kiejtett betű Előző rejtvényünk nyertese: Hegedűs Istvánné dr., Elixír Patika (1194 Budapest, Pozsony u. 68.)

Következő nyereményünk: regisztráció 2 fő részére a MOSZ által szervezett, „Innováció a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban” akkreditált továbbképzésre (Sopron)

GYÓGYSZERTÁR

31

Képbe akar kerülni? Olvassa a MOSZ honlapját! Hamarosan Megújult külsővel, bővebb tartalommal www.magangyogyszereszek.hu www.moszinfo.hu www.moszinfo.eu

Gyógyszertár. Vette a lapot? Beszámoló a GYOK 2014-ről. MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Alapítva: 1991

Recommend Documents