TARTALOM
Aktuális Fókusz Gazdaság Nemzetközi Kutatás
1. 2. 5. 5. 7.
AKTUÁLIS
ORSZÁGOS SZAKKÉPZÉSI TANÉVNYITÓ A Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet szervezésben 2011. augusztus 29-én került sor az Országos szakképzési tanévnyitóra Debrecenben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részérıl Dr. Parragh László, a kamara elnöke tartott elıadást a kamarának a duális szakképzés kialakítására vonatkozó törekvéseirıl, illetve a korszerősített OKJ-rıl és az átdolgozott szakképesítések bevezetésérıl. Dr. Parragh László elmondta, a magyar gazdaság számára létfontosságú foglalkoztatás növelésének egyik kulcskérdése, hogy a szakképzés hogyan állítható ennek szolgálatába. A kormány programja kijelölte a magyar szakmunkásképzés megújulásának fıbb irányait, amikor a német duális szakképzés jó gyakorlatának magyarországi adaptációját tekintette a kilábalás lehetséges útjának. 2010. november 11-én 125 szakmában szakképzési keretmegállapodás született a kormány és a kamara között, mely a következı aktivitási területeket jelölte meg:
Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása Központi programok felülvizsgálata Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás Szintvizsgák szervezése, koordinálása SZKTV, WorldSkills, EuroSkills szakmai versenyek szervezése Közremőködés a pályaválasztási és tanácsadási rendszerben. Az átadott feladatok megvalósításakor a kamara az alábbi legfontosabb területeket, elérendı célokat határozta meg a maga számára: 1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentıs növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása 2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák -1-
értékelésének és mérésének elıtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése 3. Az OKJ rendszer egyszerősítése, ésszerősítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történı átmenet erısítése. Tanulók és gazdálkodó számának növelése. A szakmai fejlesztımunka eredményeirıl Dr. Parragh László elmondta: a kamara hálózatára építve országos konzultációs fórumrendszert mőködtetett, a 180 iskolai és vállalati tananyagfejlesztı szakember munkáját 40 szakmai szervezet segítette. Az elkészült szakmai és vizsgakövetelményekrıl, illetve központi programokról 4 ezer gazdálkodó szervezet és 660 iskola véleményét kérte ki szakmai közvetlenül, a széles körő véleményezés érdekében elektronikus interaktív fórumot mőködtetett. A korszerősített OKJ és az átdolgozott szakképesítések jogszabályi bevezetése: 48 szakképesítés átdolgozott szakmai és vizsgakövetelményének, valamint központi programjának átadása a Nemzetgazdasági Minisztérium részére 2011. július 133/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet − új OKJ (hatályos 18. 2011. VII. 26-tól) 32/2011. (VIII. 25.) NGM 2011. rendelet az új szakmai és augusztus vizsgakövetelményekrıl 25. (hatályos 2011. VIII. 28-tól) 2011. április 28.
Az új tanév kezdetével lehetıvé válik a kamara által kifejlesztett 46 szakképesítésben az új tananyagtartalmak szerinti képzés. A kamara által fejlesztett új tanügyi dokumentumok bevezetésének elınyei: az iskolák és a vállalkozások közötti kapcsolat erısítése, a lemorzsolódás csökkenése, a tanulók jobb elhelyezkedése, a több éves párhuzamos képzési formák megszőnése, kevesebb modul,
egyszerőbb a „tantárgyiasítás”: (46 szakmában 271-rıl 203-ra csökkent a modulok száma), illetve a gyakorlatorientált, felhasználóbarát központi programok.
FÓKUSZ A SVÁJCI FRANK ERİSÖDÉSÉNEK HATÁSA A GAZDASÁGRA Magyarországon a devizában való eladósodottság miatt a svájci frank (CHF) árfolyam változásának jelentıs hatása van. A lakossági jelzáloghitelek éves terhe jelenleg a GDP 1,7%-a. Ha ehhez hozzávesszük az autóhiteleket és a lízinget is, akkor már 2% feletti értékhez jutunk. Az EUR/CHF árfolyam 2010-hez képest tavasszal több mint 10%-kal nıtt, augusztusban pedig ismét jelentısen változott, természetesen a frank javára. A svájci frank kivételes helyzete miatt úgynevezett menekülı valuta lett. A HUF/EUR kurzus viszonylag stabil, ezért a CHF hasonló mértékben, összességében 20% fölött erısödött a forinthoz képest. A kialakult többletteher a fogyasztást kb. 1%-kal mérsékli. Emiatt a GDP 0,6%-kal alacsonyabb lesz. Ennek is szerepe van abban, hogy a növekedés éves szinten 2% alatt, illetve körül várható. Azt is látni kell, hogy a jelzálogadósok terheinek az emelkedését csak idıben tolja odébb a CHF kurzus 180-as értéken való rögzítése, mint választható lehetıség. Hogy ezzel az érintettek is számolnak, azt a viszonylag gyérebb érdeklıdés is mutatja. A vállalati szektorban a belföldi hitelekbıl a devizaalapú hitelek aránya mintegy 60% körül van, ennek nagyobb hányada azonban euróalapú. Kb. 1000 milliárd forint a svájci frankalapú, a devizahitelek nem egészen 30%-a. Ehhez azonban hozzá kell számítani az egyéb elsısorban pénzügyi közvetítık lízingtársaságok devizaalapú hiteleit (állomány 800 milliárd forint), ahol a devizanem jellemzıen CHF. Méretnagyság szerint vizsgálva (2007. évi MNB felmérés alapján) a CHF aránya a mikrovállalkozásoknál volt magas, átlag körüli -2-
a nagy cégeknél és relatíve alacsonyabb, illetve nincs a kis-, illetve a közepes cégeknél. A nem hazai pénzügyi szektortól felvett hitelek esetében is jelentıs a CHF-alapú hitelek aránya, itt is a mikrovállalkozásoknál magasabb az arány és átlagos a nagyobb cégeknél. Meg kell jegyezni, hogy külföldrıl hitelt olyan mikrocégek tudnak felvenni, amelyek tulajdonosa külföldi − mindenekelıtt az ingatlanszektor ún. projektcégei sorolhatók ide. Ezek azok a cégek, amelyek miatt jelentıs túlkínálat alakult ki az ingatlanpiacon (magas kihasználatlansági ráta az irodaés raktárpiacon), évek óta eladatlan lakások ezrei találhatók a fıvárosban. A CHF-alapú hitelekkel általában beruházásokat és gépvásárlást finanszíroznak, ezért az ingatlan és építıipari mikrovállalkozások és az autóvásárló mikrovállalkozások hitelei esetében jellemzı a svájci frank. 5-6 éves átlagos törlesztési idıvel számolva a vállalkozási szféra jövedelmét az éves adósságszolgálati terhek emelkedése 75-80 milliárd forinttal csökkentheti. A KKV szektor fı piaca a lakossági fogyasztás, ezért a belsı fogyasztás igen mérsékelt alakulása visszafogja a szektor növekedését is. Hozzájárul ehhez, hogy a lízingterhek növekedése döntıen a mikrovállalkozásokat sújtja, valamint − vélhetıen jelentıs hányadban − az ingatlanágazatban a beruházási jellegő svájci frank alapú hitelek terheinek az emelkedése. Vannak olyan becslések, amelyek szerint a szabad felhasználású devizaalapú jelzáloghitelek negyede tulajdonképpen kisvállalkozói hitel. Lakossági szektor Magyarországon a jelzáloghitel adósok terhei az adósságállományhoz viszonyítva túlságosan magasak. Nemzetközi mércével kiugróan magasak a jelzálog kamatok és egyéb díjak. Míg a válság sújtotta országokban is csak 3-4% a deviza jelzáloghitelek kamata (Görögország, Lettország, Litvánia), „normális” országokban (pl. Lengyelország) pedig 3% alatt van. Ezzel szemben a devizaalapú jelzáloghiteleknél a THM nálunk 6-8%.
Az önkormányzati szféra (nagyrészt devizaalapú és azon belül nagy hányadban CHF) kötvényállománya 530 milliárd forint, a devizaalapú hiteleké pedig 230 milliárd forint. Az elıbbinek jellemzıen hosszú, 15-20 év a lejárata, az utóbbié rövidebb, feltehetıen 5-7 év körüli. A törlesztés lassan, 2012-tıl, esedékes beindulása miatt az éves adósságszolgálat terhe és többletterhe elérheti az évi 100 milliárd forint körüli összeget, amelynek kigazdálkodása szinte lehetetlen feladatot ró az önkormányzatokra. Csapdahelyzet A hitelállománynak mintegy a 9%-ánál van 90 napon túli késedelem. E hitelállomány után képzett céltartalék a hitelállomány 35%-át teszi ki. Ez 150 milliárd forintra becsülhetı. Makrogazdasági szempontból ez azzal egyenértékő, hogy a bankok a kötelezı céltartalék megképzésével vásárlóerıt vonnak ki a gazdaságból. Ezért is kell a jó adósokat nemzetközi mércével kiugróan magas jelzálogkamatokkal és egyéb díjakkal terhelni. Ennek következtében még több lehet a késedelmesen vagy nem fizetı adós. Egy lehetséges kiút Olyan megoldást kellene találni, amely józan határok között megkönnyíti a devizaalapú lakossági és kisvállalkozói hiteladósok helyzetét, banki konszolidáció révén elısegíti a hitelezés fellendülését és nem ró elviselhetetlen terheket a költségvetésre. Azoknak a tényleges terheknek a csökkentését kellene célul kitőzni, amelyek elháríthatatlan külsı körülmény hatására jelentkeznek. Ez a külsı körülmény az euró és a svájci frank árfolyamának drámai változása az utóbbi javára. A CHF/EUR közötti árfolyamváltozás mint „veszteség” elszámolását lehetıvé kellene tenni a lakossági és a kisvállalkozói szférában. Azokról a hitelekrıl lehetne szó, amelyeket a lakosság és a nem ingatlan ágazatba tartozó kisvállalkozások svájci frank alapon kötött célokra (jelzálog, lízing, fejlesztés stb.) magyarországi hitelintézettıl vagy lízingtársaságtól vettek fel.
Önkormányzatok -3-
A lakosság és a kisvállalkozások az adórendszeren keresztül juthatnának könnyítéshez, a lakosság a CHF és az EUR közötti árfolyamváltozás miatti többletteher egy részének évente költségként való elszámolásával, a kisvállalkozások pedig úgy, hogy az „elháríthatatlan veszteség” 1,5-2szeresével csökkenthetnék nyereségüket. Ha pedig emiatt veszteségbe mennének át, lehetıséget kellene kapniuk az elhatárolásra. A kiindulási pont az Eurostat által az adott évi átlagos EUR/CHF árfolyamról közzétett és a CHF-alapú hitel kezdı évére (esetleg egy kiválasztott, mondjuk a 2008. évre) vonatkozó átlagárfolyam százalékban mért különbözete lenne. A hiteladós az adott évi forint törlesztésébıl annyi százalékot számolhatna el költségként az adóbevallásban, amennyivel a svájci frank felértékelıdött az euróval szemben. A hitelintézet/lízingtársaság az adóév végén megadná, hogy a hiteladós CHF-alapú hitele törlesztéseként az adott évben mennyit fizetett be. Ez a törlesztés képezné az adózásnál költségként elszámolható összeg megállapításának alapját. Ha például a lakossági hiteladós o a 6,5 millió Ft-os, 2008-ban 40 ezer CHF hitele után 2011-ben 800 ezer Ft-ot törleszt 5,9%-os THM mellett, és o a CHF 2011-ben 25%-kal erısebb az euróhoz viszonyítva, mint 2008-ban, o akkor 2012-ben a 800 ezer Ft törlesztés 25%-át költségként elszámolhatná, 200 ezer Ft után tehát visszakapná a tıle a munkaadójánál levont adót. Ez kb. évi 30 ezer Ft-ot tenne ki. Megfontolandó, hogy a kedvezményt csak akkor lehessen igénybe venni, ha a THM az adott évben nem haladja meg a 6%-ot. A svájci frank alapú jelzáloghitelek miatti adósságszolgálat évi 420-450 milliárd forint. Ez valamelyest csökken akkor, ha az adósok élnek az árfolyam 3 éves, 180 HUF/CHF rögzítésével. A csökkenés mértékére adott MNB megközelítés (mely szerint az adósok ötöde-hatoda él majd a lehetıséggel) esetén 400-420 milliárd forintra mérséklıdhet az évi adósságszolgálat.
30%-os leértékelıdését feltételezve az összeg 120-130 milliárd forintra rúgna. Ez után járna vissza a befizetett SZJA, ami 16%-os kulcs mellett a költségvetés szempontjából 17-18 milliárd forint bevételkieséssel járna. Az adókedvezményt azonban bizonyosan nem vennék/vehetnék teljes körően igénybe. Reálisabbnak látszik mintegy 60-70%-os igénybevételi arány feltételezése, mely esetben 10-12 milliárd forint/év összeggel csökkennének a költségvetés bevételei. A kisvállalkozások svájci frank alapú adósságállománya 1.200-1.300 milliárd forintra becsülhetı, amelynek éves adósságterhe kb. 180-200 milliárd forint lehet. Az euró idei gyengülése miatt éves szinten ebben a körben az adósságteher mintegy 50-60 milliárd forinttal emelkedik. Ebbıl 40 milliárd forint már 2011-ben megjelenik, 2012-ben pedig a teljes 50-60. Az adósságnak a nyereséges és veszteséges cégek közötti megoszlását azzal közelítettük, hogy a kisvállalkozások által kifizetett kamatnak mekkora hányada jutott a nyereséges cégekre. Ez az arány 60% volt 2007-ben, de minthogy a lízing-kiadások nem a kamatsoron szerepelnek, reálisabb 45-50% körüli aránnyal számolni. Így a kimutatott nyereség a svájci frank erısödése miatt 25-30 milliárd forinttal csökken. Ha az árfolyamveszteség 1,5-2szeresével lehetne csökkenteni az adóalapot, akkor nem 25-30, hanem 37,5-60 milliárd forintot számolhatnának el a kisvállalkozások adóalap-csökkenésként. Ekkor nem 2,5-3,0, hanem 4-6 milliárd forinttal csökkenne a befizetett társasági adó. A banki konszolidáció keretében lehetıvé kellene tenni az eszközök megtisztítását, a nem-teljesítı svácji frank alapú hitelek folyamatos kivezetését, a korábban felmerült állami eszközkezelı beiktatásával. Mérlegelést érdemelne, hogy a kamatrésre felsı határt írjanak elı a hitelintézeteknél,azon CHF-alapú hitelek állományát, amelyeknél a THM nem haladja meg a 6%-ot, le lehessen vonni a következı évi bankadó alapjából.
Amennyiben a CHF/EUR árfolyam veszteséget költségként elszámolhatják, akkor az euró -4-
GAZDASÁG INDUL AZ AGRÁR SZÉCHENYI KÁRTYA A Vidékfejlesztési Minisztériumban augusztus 30-án országos sajtótájékoztató keretében ismertették az új Agrár Széchenyi Kártya konstrukciót. A sajtótájékoztatón részt vett Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelıs államtitkár, Parragh László az MKIK elnöke, Krisán László a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója, Dávid Ferenc a VOSZ fıtitkára, Dr. Herczegh András az AgrárVállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezetı igazgatója. A KA-VOSZ Zrt. által kidolgozott egy, kettı vagy három éves lejáratú folyószámlahitel hitelkeretének összege minimum 500.000,- Ft, felsı határa 25 millió Ft. A konstrukcióhoz a magyar állam 2 % kamattámogatást és kezességi díjtámogatást biztosít.
Kép forrása: BusinessPlus Consulting
A hiteligénylés elıre megszabott feltételekhez kötött; az igénylınek – egyebek mellett - 15 millió forint hitelösszegig egy, azon felül pedig két lezárt, teljes éves gazdálkodói múlttal és a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által kiadott regisztrációs számmal kell rendelkeznie, nem lehet lejárt köztartozása vagy késedelmes hiteltartozása.A kérelmezık hitelhez jutását minden esetben az AgrárVállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) készfizetı kezességvállalása segíti. Szeptember 1-tıl igényelhetik a mezıgazdasági termékek elıállításával, feldolgozásával és forgalmazásával, erdı-, vad-
és halgazdálkodással foglalkozó mezıgazdasági ıstermelık, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók, illetve társas kisés vállalkozásként mőködı középvállalkozások az agrárszektor sajátosságaihoz igazított pénzügyi konstrukciót, az Agrár Széchenyi Kártyát. A Széchenyi Kártya Program többi eleméhez hasonlóan, az Agrár Széchenyi Kártya kérelmezıi a hiteligényükkel a területi kereskedelmi és iparkamarákhoz, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségéhez, vagy a KA-VOSZ Zrt. irodáihoz fordulhatnak országszerte, közel 100 helyen. A szeptemberi indulástól résztvevı partnerbankok az OTP Bank Nyrt. és a Magyarországi Volksbank Zrt., a többi bank fokozatosan kapcsolódik be a forgalmazásba.
NEMZETKÖZI GAZDASÁGI FÓRUM SZAÚDARÁBIÁRÓL ÉS OMÁNRÓL A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Arab Tagozata 2011. augusztus 11-én információs fórumot szervezett SzaúdArábiáról és Ománról. A rendezvényen elıadást tartott Kállay Miklós Magyarország Szaúd-Arábiába akkreditált nagykövete, Dr. Szatmári Tibor Omán magyarországi tiszteletbeli konzulja, Pritz Helga a Külügyminisztérium fıosztályvezetıje, Krizsák István a Nemzetgazdasági Minisztérium és Toma Pál vezetı szakértı az Eximbank képviseletében. Az MKIK külgazdasági stratégiájának egyik hangsúlyos eleme a gazdasági kapcsolatok bıvítése az arab országokkal. Kiemelt figyelmet érdemelnek a dinamikusan fejlıdı Öböl-térségbeli országok, ezek közül is a térségben meghatározó szerepet betöltı SzaúdArábia és szomszédos „kistestvére”, Omán. Szaúd-Arábiát elkerülték az „arab tavasz” zavargásai. Az események hatására viszont nagyszabású szociális intézkedéscsomagot hagytak jóvá, melynek összértéke meghaladja a 171 milliárd USD-t. Ennek keretében szociális, jóléti fejlesztésekre kerül sor, mely növekvı építıipari tevékenységet eredményez. A magas -5-
– és mélyépítés mellett az energetikai, villamossági, IT, egészségügyi, vegyipari és biotechnológiai szektor területén nyílnak kedvezı piaci lehetıségek a magyar cégek számára. A kétoldalú kereskedelmi forgalmunk az utóbbi három évben harmadára esett vissza, 2010-ben 112,8 millió USD-ra csökkent, melyet elsısorban egy multinacionális cég forgalmának kiesése eredményez. Ez is bizonyítja a kis- és középvállalkozói kapcsolatok jelentıségét, melyet az MKIK lehetıségeihez mérten próbál elısegíteni. A befolyásos Szaúdi Kamarák Szövetségével 1997 óta folytat egyezményes formában együttmőködést. A szaúdi piacra csak versenyképes, magas színvonalú termékkel, szolgáltatással lehet bejutni. Fontos a helyi jelenlét, komolyabb piaci szándék esetén a képviselet-nyitás. Szaúd-Arábia tıkeexportırként is jelentıs tényezı. Sajnos Magyarországra irányuló közvetlen tıkebefektetések eddig nem történtek. A gazdasági kapcsolatok fejlıdését gátló tényezı a túl szigorú vízumkiadási gyakorlat, illetve a befektetés-ösztönzés területén az egyablakos ügyintézés hiánya. Fontos egyezmények várnak még megkötésre, így a kettıs adózás elkerülésérıl szóló, illetve a befektetés védelmi megállapodás. A kétoldalú kapcsolatoknak jelentıs lökést adhat a közel jövıben várható, miniszterelnöki szintő látogatás. Omán a magyar vállalkozások számára a kevésbé telített piac, a rendezett politikai viszonyok és a viszonylag magas egy fıre jutó GDP miatt lehet vonzó. Az MKIK a közel múltban szervezett az országba kiutazó delegációt, melynek során az Ománi Kereskedelmi és Iparkamarával együttmőködési megállapodást írt alá. Bár az ebbe az országba irányuló exportunk – a szaúdival azonos tényezık miatt - csökkenı tendenciát mutat, az ország gazdasági, energetikai szempontból kiemelt figyelmet érdemel. Egyre több magyar cég nyit képviseletet a térségben, ahol a Mol már megteremtette a bizalmat a hazai vállalkozások iránt.
KUTATÁS A SZAKKÉPZİ ISKOLÁT VÉGZETTEK IRÁNTI KERESLET ÉS KÍNÁLAT VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2014/2015-BEN 2011. március és május között egy több mint 4000 vállalkozásra és közintézményre kiterjedı kérdıíves adatfelvétel zajlott az MKIK GVI szervezésében abból a célból, hogy feltérképezzük az üzleti szektor és a közszféra egyes szegmenseinek a szakképzı iskolát végzettek iránti keresletét egy éven belüli, illetve három éven túli idıtávon – szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Keresleti adatainkat összevetettük a szakképzı iskolák 2014-ben várható kibocsátási adataival a KIRSTAT adatbázist felhasználva. A következı néhány bekezdésben a fıbb, 2014-2015-re vonatkozó eredményeinket ismertetjük. A vállalatok által prognosztizált szakmunkáslétszámváltozás irányát tekintve megállapítható, hogy a három éven túli, de négy éven belüli távlatban a Vas és Veszprém megyékben mőködı cégek tervezik a legnagyobb arányban (rendre 50,5%, és 44%) növelni a szakképzett munkaerı létszámát. Létszámcsökkentést Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékben terveznek leggyakrabban a vállalatok, itt a válaszadók 7,1%-a, illetve 6,6%-a válaszolt így. Régiók szerinti bontásban a Nyugat-Dunántúlon, illetve a Közép-Dunántúlon mőködı cégek között találtunk a legnagyobb arányban olyanokat, melyek a szakmunkás létszámukat növelni tervezik 3 éven túl, de 4 éven belül (41,4%, illetve 37%). Ez az arányszám NyugatDunántúl esetében lényeges növekedést jelent tavalyhoz képest (34%). Létszámcsökkentési tervek Észak-Magyarországon és szintén Nyugat-Dunántúlon fordultak elı legnagyobb arányban (rendre 5,4% és 3,9%) illetve DélAlföldön a legritkábban (1,9%). A várható létszámváltozás mértékét illetıen elmondhatjuk, hogy a budapesti és Pest megyei vállalkozások körében számíthatunk leginkább a szakképzett munkaerı iránti kereslet növekedésére: a prognosztizált létszámemelkedés 1192 fıs, illetve 3102 fıs. Legkisebb növekedést a Szabolcs-SzatmárBereg megyei vállalatok jeleztek elıre: 100 fıt. A régiók közül várhatóan Közép-6-
Magyarországon fog leginkább megnövekedni a szakképzett munkaerı iránti kereslet 3 éven túl, de 4 éven belül (4294 fı), legkevésbé pedig az Észak-Alföldön (516 fı) – lásd az 1. ábrát. 1. ábra: Az összes várható létszámváltozás 3 éven túl, de 4 éven belül, régió szerint, fı (N=6040) fı
2. ábra: A legnagyobb túlképzéssel jellemezhetı szakmák esetében a kínálat és kereslet várható eltérése országosan, a várhatóan szakmájukban 9 hónapon belül effektív munkaerı kínálatot jelentık arányának figyelembevételével és a nélkül, 3 éven túl, de 4 éven belül 0
Az összes várható létszámváltozás 3 éven túl, de 4 éven belül, régiók szerint, fı 5000 4500
500
1000
1500
2000
2500 fő
Informatikai rendszergazda 5448103*
2374,34
4294
1961,49
Protokoll és utazásügyintézo 5481202
4000
2211,38
3500
Pénzügyi-számviteli ügyintézo 5234401*
3000
Munkaerı-kínálat és -kereslet 2014-2015es országos szakmánkénti eltérése (becslés)
2074,97
2500 2000 1500 1000
Logisztikai ügyintézo 5434502
1895 1412
1338
Üzleti szakügyintézo 5534301*
923 542
516
Dél-Dunántúl
Észak-Alföld
500
Dél-Alföld
Észak-Magyarország
Közép-Dunántúl
Közép-Magyarország
1453,27 2027,38
2015,69
Szakiskolai kibocsátás és kereslet 2014-2015as országos szakmánkénti eltérése (becslés)
Nyugat-Dunántúl
Forrás: SZAKISKOLA_KERESLET_VALLALAT_2011 Az MKIK GVI által felmért szakmánkénti keresleti adatokat összevetve a KIR-STAT adatbázisból számított kínálati értékekkel megállapítható, hogy jelentıs szakma szerinti eltérések tapinthatók. Néhány szakma esetében túlkínálat valószínősíthetı, ezek a protokoll- és utazásügyintézı (5481202), a pénzügyiszámviteli ügyintézı (5234401), a logisztikai (5434502), és az üzleti ügyintézı szakügyintézı (5534301), míg a szakmák másik csoportját túlkereslet jellemzi – lásd a 2. ábrát. Azonban eltérı munkaerı-piaci képet kapunk, ha figyelembe vesszük a frissen végzett szakmunkások saját szakmájukban való elhelyezkedési arányait is. Ezt az arányt úgy határoztuk meg, hogy azok részesedését mutatja az adott szakiskolai végzettségő csoporton belül, akik effektíve megjelennek az adott szakma munkaerı-piacán; tehát például kilépınek számítanak azok, akik továbbtanulnak vagy inaktívak lesznek vagy nem találnak semmilyen munkát 9 hónappal a végzést követıen.
Megjegyzés: A csillaggal jelölt szakmák esetén nem áll rendelkezésre szakmacsoport szintő arányszám, amely jelezné azok arányát a végzısökön belül, akik az effektív munkaerıkínálat részét képezik. Forrás: SZAKISKOLA_KERESLET_VALLALAT_2011, KIR-STAT, és SZAKISKOLA KERESLET_TANULO_2011 Az elemzésbıl kiderül, hogy szakiskolákat végzettek szakmák szerinti belsı szerkezete meglehetısen eltér a várható kereslet szerkezetétıl. A kutatás a szakiskolai oktatás minıségi oldalaival is foglalkozott: az eredmények szerint a szakiskolát végzık több területen (például munkához való hozzáállás, önálló munkavégzés képessége, felelısségtudat, munkakultúra, stb.) csak kevéssé rendelkeznek a versenyszektor által elvárt képességekkel és készségekkel. Azaz a szakiskolai rendszerben további minıségi változásra és a szakmák belsı arányainak további változására lenne szükség.
-7-
