Szakiskolai Önértékelési Modell II. dokumentációja

Szakiskolai Önértékelési Modell II. dokumentációja

A Szakképzési Önértékelési Modell II. (Fejlesztési) szintjének követelményrendszere

2008. november 30.

1. VEZETÉS 2. STRATÉGIA 3. EMBERI ERİFORRÁSOK 4. ERİFORRÁSOK 5. FOLYAMATOK

2. old. 4. old. 6. old. 8. old. 9. old.

6. A KÖZVETLEN PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK 7. A MUNKATÁRSAK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK 8. A TÁRSADALMI HATÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK

12. old.

9. AZ INTÉZMÉNY KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI

20. old.

14. old.

18. old.

1. VEZETÉS Az intézmény vezetése hogyan alakítja ki az intézmény hosszú távú terveit és értékrendjét, és személyes részvételével hogyan mutat példát azok megvalósításában? Az intézmény vezetése hogyan biztosítja az intézmény mőködési rendjének kialakítását és fenntartását, valamint az intézmény folyamatos fejlesztését? A vezetés szerepét a teljes intézményre vonatkozóan kell megvizsgálni az önértékelés során, és ahol lehetséges, ott külön kell vizsgálni a szakképzéssel kapcsolatos sajátosságokat. A Vezetés kritériumnál az intézményvezetés tagjainak személyes szerepvállalását kell bemutatni az egyes tevékenységekben, nem magát az intézményben megvalósuló tevékenységet. Az egyes tevékenységek részletes bemutatására a késıbbi alkritériumokban van lehetıség. 1. a) Az intézményvezetés személyes részvétele az intézmény hosszú távú terveinek és értékrendjének kialakításában, és példamutatása ezek megvalósításában 1. Milyen módon vesz részt a vezetés személyesen az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának, egyéb hosszú távú terveinek, értékrendjének és fejlesztési céljainak a kialakításában? Az intézmény Pedagógiai Programjának kialakítása folyamán az iskola szőkebb vezetése (ami az igazgatóból, 3 igazgatóhelyettesbıl, a gyakorlati oktatásvezetıbıl, a tanmőhelyvezetıbıl, gazdasági vezetıbıl áll) egymás között egyezteti a célokat, az iskola küldetését, jövıképét, mindazt, amelyeket szeretnénk bevenni a Pedagógia Programba. Ezt követıen a célokat, javaslatokat megfogalmazásra átadják egy megbízott csoportnak, akik kidolgozzák. Amikor visszaérkezik az adott dokumentum, akkor újra egyeztetésre kerül, majd kibıvített értekezleten is megvitatjuk, hogy azok a célok, amelyeket megfogalmaztak, azok ténylegesen megegyeznek-e az eredeti céljainkkal. A vezetıség figyelembe veszi a törvényeket, rendeleteket, az Önkormányzat minıségi munkavégzésre vonatkozó elıírásait, a munkaerı-piaci igényeket, a partnerek véleményét, az indikátorrendszer mutatóit. 2. Kik és milyen módon végzik a vezetés munkájának külsı és belsı értékelését? A minıségbiztosítási csoport minden tanév végén kérdıívekkel partneri elégedettség mérést végez, melynek része a vezetés munkájának értékelése. A fenntartó értékelése a gazdasági év végén történik. 3. A vezetés az értékelési eredmények, visszajelzések alapján hogyan fejleszti saját tevékenységét? Az értékelési eredményeket a vezetés figyelembe veszi a következı év munkatervének összeállításánál, illetve annak szervezésénél, így a változtatások a szervezeten belüli kommunikációt, a munkamegosztást, a feladatok hatékonyabb elıkészítését, azok tervezését, szervezését, végrehajtását illetve a feladatok ellenırzését és értékelését ezen szempontok alapján alakítja ki. 4. A vezetés miként vesz részt a szervezeti kultúra intézményi szempontból jelentıs elemeinek azonosításában, értékelésében és fejlesztésében? A vezetésnek fontos a munkahelyi klíma, a tantestület egységének erısítése és fejlesztése; a teljesítményértékelési rendszer, munkaterületek közötti kommunikáció, elért eredményeink megfelelı módon való reklámozása. A munkakörülmények javítása is célja a vezetésnek. A választott klímateszt tartalmazza a szervezeti kultúra általunk fontosnak tartott elemit. A minıségügyi csoport és a vezetés együtt választotta a klímatesztet.

5. A vezetés milyen módon mutat példát a munkatársaknak az intézményi értékrend képviseletében? Továbbképzéseken, tréningeken való részvétellel: Kell egy jó csapat;/ igazgató, helyettesek, gazdasági igazgató, tanmőhelyvezetı/ 3*5 hét Gyır: önfejlesztı tréningen való részvétel/ igazgató, helyettesek/. Horizontális tanulás/ általános igazgató helyettes, SZFP kapcsolattartó/. Pályázatíró képzés/ osztályfınöki munkaközösség-vezetı./ A pedagógiai felkészültségben, a szakmai módszerek széleskörő ismeretében és alkalmazásában élen jár.

1. b) Az intézményvezetés személyes részvétele az intézmény belsı mőködési rendjének kialakításában és mőködtetésében 1. A vezetés milyen szerepet vállal a pedagógiai tevékenységek tervezésében és megvalósításában, az intézmény napi pedagógiai munkájában? Mi indokolja ezt a szerepvállalást? A pedagógiai tevékenység tervezése, szervezése a Pedagógiai Programban és az SZMSZ-ben jelenik meg. A szervezeti felépítés kialakításakor a vezetıség törekszik arra, hogy a horizontális és vertikális kommunikáció, a hatáskörök egyértelmő meghatározása megvalósuljon. A szervezeti felépítés elkészítésekor a vezetıség figyelembe veszi az egyéni kompetenciákat, és a munkaköri leírásokkal összhangban szabályozza a belsı mőködést. A szervezeti felépítésben új elemként jelent meg a minıségirányítási csoport. A vezetıség tagjai segítik valamelyik munkaközösség munkáját, így közvetlen rálátásuk van a pedagógiai tevékenység megvalósulására. Az igazgatóhelyettesek az ügyeletesi rendszer alapján végzik a napi feladatok irányítását, szervezését. A rendszer SZMSZ-ben szabályozott. A vezetıség tagjai a fontos kérdések megoldásában személyesen részt vállalnak, beiskolázási feladatokat látnak el, kezelik a problémás nevelési helyzeteket, részt vesznek az iskolai rendezvények szervezésében, a vizsgák megszervezésében, versenyek szervezésében és lebonyolításában, a partnerekkel való kapcsolattartásban, pályázatok készítésében és azok megvalósításában. A feladatmegosztás az SZMSZ-ben szabályozott. 2. Hogyan történik az intézmény mőködését szabályozó alapvetı dokumentumok elkészítése és elfogadása, és ebben milyen feladatokat vállalnak a vezetés tagjai? A munkaközösségek javaslatai alapján a vezetıség állítja össze az alapdokumentumokat, melyet a munkaközösség-vezetık megkapnak. Munkaközösségek megbeszélik, összegyőjtik javaslataikat. Kibıvített vezetıi értekezleten egyeztetjük a javaslatokat. A Házirend a Diákönkormányzat és a Szülıi Munkaközösség egyetértésével szükség szerint kerül átdolgozásra. A dokumentumokat az Iskolaszék is megtárgyalja, gyakorolja egyetértési jogát. A nevelıtestület a szóbeli kiegészítések után elfogadja.

3. A vezetés hogyan biztosítja az intézményen belül a feladatok, felelısségek és hatáskörök szabályozottságát, megosztását? Milyen viszonyban vannak ezek a szabályozások a valós mőködéssel?

Az intézmény szervezeti felépítése tartalmazza hatáskörök megosztását. Az SZMSZ tartalmazza a feladatok, felelısségek és hatáskörök megosztását. A mindennapi mőködés a szabályozások alapján történik, és teljes megfelelısségben vannak egymással. 4. Milyen módon biztosítja a vezetés az intézményi szabályozó dokumentumok összehangolását? Az igazgató felelıssége, hogy a jogi szabályozás és stratégiai tervezés feltételeit biztosítsa. Kezdeményezi az intézményi szabályozó dokumentumok módosítását, ha ezt a jogszabályok változásai, az intézmény partnereitıl kapott írásbeli vagy szóbeli információk illetve a tantestületi értekezleten vagy más úton szerzett információk szükségessé teszik. Ebbe a munkába bevonja az iskolavezetı a tantestület felkért tagjait, kijelölve számukra az elvégzendı részfeladatot. Az összehangolás és változtatás a bevont személyek feladata. Az iskola igazgatója a helyettesekkel konzultálva meghatározza a felelısöket és határidıket.

5. A vezetés milyen módon biztosítja a jogi szabályozók megismertetését és a változások figyelemmel kísérését? A tantestületet és az intézmény a dolgozóit a tanévnyitó tantestületi értekezleten tájékoztatja az iskola vezetése. Az iskolavezetés tagjai – igazgató, általános igazgatóhelyettes, szakmai igazgatóhelyettes, gazdasági vezetı, gyakorlati oktatásvezetı és helyettesei,- a munkakörüknek megfelelıen folyamatosan figyelik a jogszabályi változásokat a következı helyeken és módokon: a Magyar Közlönyt, az Oktatási Közlönyt, a Magyar Törvénytár CD-t. Az ezeken szereplı jogszabályi változásokat összevetik az intézmény által elérhetı egyéb értelmezı kiadványokkal. Részt vesznek továbbképzéseken, a jogszabályok értelmezésére összehívott konferenciákon. Naprakész információkat az Internetrıl szereznek. A változásokról tájékoztatják a dolgozókat, szülıket, diákokat. 6. Miként ellenırzi a vezetés a jogszabályok betartását az intézmény mindennapi mőködésében? Vezetıi ügyelettel, személyes ellenırzéssel. A vezetıség tagjai folyamatosan figyelemmel kísérik a jogszabályok betartását. Ez az osztálynaplók ellenırzésével, az óralátogatásokkal, a napi ellenırzési feladatok végrehajtásával, a tanügyi nyilvántartás folyamatos figyelemmel kísérésével, a pénzügyi folyamatok irányításával valósul meg. A vezetıség tagjai ügyeletet látnak el minden nap, ami a jogszabályok betartását biztosítja. A rendszeres jelenlét a napi munka során szintén ezt biztosítja.

7. Az intézmény vezetésének tagjai milyen feladatokat látnak el az intézményi mőködés értékelési rendszerének kialakításában, mőködtetésében és fejlesztésében? Az intézményi mőködés értékelési rendszerének teljes körő kialakítása a Comenius program során kezdıdött és a SZFP, valamint az IMIP elkészítése során folytatódott. Az SZFP-ben minden vezetı részt vesz. Az értékelési rendszer területeit a felelıs vezetık fogják össze (általános igazgatóhelyettes: magatartás, szorgalom értékelése, oktatási igazgatóhelyettes: közismereti tantárgyak egységes értékelése; mőszaki igazgatóhelyettes: szakmai tantárgyak egységes értékelése; gyakorlati oktatásvezetı és helyettesei: gyakorlati munka egységes értékelése). A nevelési-oktatási tevékenységek mérési rendszerének kialakítása, mőködtetése a Pedagógiai Programban, az SZMSZ-ben és a Házirendben elıírtak alapján történik. A munkaközösségektıl beérkezı információk feldolgozása a tanév végén, illetve folyamatosan a vezetıi megbeszéléseken történik. A vezetıség tagjai rendszeresen figyelemmel kísérik a folyamatot. A munkaközösségi munkatervek, a tanmenetek év eleji ellenırzése, az óralátogatások, a naplóellenırzések rendszeres

elvégzése biztosítja a vezetıség részvételét a nevelési-oktatási tevékenység megfelelı mőködtetésében. A munkaköri leírások tartalmazzák az ellenırzési jogköröket és kötelezettségeket. Az IMIP-ben szabályoztuk az éves munka értékelését, és a teljes körő önértékelést (SZÖM modell alkalmazásával).

8. A vezetés milyen rendszerben hozza meg döntéseit, és a döntéshozatalhoz milyen döntéselıkészítési folyamatot alakított ki? A vezetés döntéseit minden esetben megelızi egy elemzı helyzetfelmérés, melynek során meghatározásra kerülnek a célok – a törvényi háttér megismerése, a fenntartó elvárásai, a közvetett és közvetlen partnerek visszajelzései, illetve a középvezetık írásos beszámolói, valamint a vezetés saját tapasztalatai alapján. A cél eléréséhez szükséges munkafolyamatok meghatározása ezen elemzések eredményei. A döntés elıkészítésében figyelembe veszi a vezetıség az egyes csoportok (munkaközösségek, munkacsoportok) vagy a nevelıtestület véleményét, javaslatát is. A döntésekben – esettıl függıen részt vesz az iskola igazgatója, az iskolavezetés illetve a kibıvített iskolavezetés. 9. Az intézményen belül a vezetés hogyan kezdeményezi, szervezi a munkatársak és a munkatársi csoportok közötti együttmőködést? Az együttmőködésre való személyes felkérés tájékoztatás, megbeszélés alapján történik. A felkérés után az igazgató megbízást ad a feladatra. A vezetık a munkaközösségek munkájának segítésével, figyelemmel kísérik a különbözı területek közötti együttmőködést, illetve aktívan részt vesznek ebben a munkában. Ha a kezdeményezés a munkatársaktól indul, akkor a vezetıség tájékozódik a kezdeményezéssel kapcsolatban és amennyiben az intézményi célok megvalósulását szolgálja támogatja ezeket. Az intézmény egészét érintı feladatok esetén a részfeladatok megoldására teameket hozunk létre. Az intézményen belüli csoportok tevékenységét a feladatorientáltság jellemzi. A csoportok kialakításánál a vezetés nagy rugalmasságot tanúsít, s kialakításuknál az érintettséget és a szaktudást tekinti elsıdleges szempontnak. Elvárja a csoporttoktól a magas szintő munkavégzést s ennek érdekében a csoportok összetétele feladattól függıen változik.

10. Milyen minıségirányítási megközelítést alkalmaz az intézmény a mindennapi mőködés támogatására és milyen szerepet vállal a vezetés annak mőködtetésében? 2000 óta az intézmény a Comenius programot építette ki, majd 2005-ben csatlakozott Szakiskolai Önértékelési Modell alkalmazásához, mely során 2006-ban elsı szintő önértékelést végzett a minıségbiztosítási csoport. Az IMIP-be 2007-ben bekerült a minıségbiztosítási csoport által kidolgozott intézményi önértékelési folyamat szabályozása, melyet a vezetıség támogatott, a tantestület és a fenntartó elfogadott. 1. c) Az intézményvezetés együttmőködése az intézmény közvetlen és közvetett partnereivel

Ezt az alkritériumot a modell második szintjén NEM KELL vizsgálni.

1. d) Az intézményvezetés személyes szerepvállalása a munkatársak motiválásában 1. A vezetés hogyan közvetíti a munkatársak felé az intézmény Pedagógiai Programját, Intézményi Minıségirányítási Programját, értékrendjét, egyéb terveit és céljait, valamint a folyamatos fejlesztés kultúrájának megteremtése iránti elkötelezettségét? A minıségügyi csoport és MÉCS munkájának feltételeit biztosítja a vezetés. A partneri mérés, az önértékelés után készült intézkedési tervek végrehajtását támogatja, segíti a vezetés. Begyőjtik az ötleteket, és a döntésekben figyelembe is veszik. 2. A vezetés hogyan biztosítja a folyamatos kommunikációt az intézmény teljes munkatársi körével? A vezetıség a munkaközösség-vezetık segítségével adja tovább az információkat, kibıvített vezetıi értekezleteken, csoport megbeszéléseken. Faliújságon, helyi információs rendszeren (belsı telefonhálózat, számítógépes hálózat), heti hirdetésen keresztül, szükség esetén, tantestületi értekezleten. Ezen kívül telefonon vagy személyesen.

3. A vezetés milyen eszközökkel segíti és támogatja a munkatársakat terveik és feladataik teljesítésében? A vezetés segíti és támogatja a munkatársakat terveik és feladataik teljesítésében. A tervek megvalósításához eszközt, forrást biztosít. A vezetés támogatja és biztosítja a munkatársak továbbképzését feladataik teljesítésének érdekében. A teljesítményértékelési rendszer fejlesztı típusú, minden pedagógus számára meghatározzuk a feladatait.

4. A vezetés milyen szerepet vállal a munkatársak teljesítményértékelési rendszerének kialakításában és mőködtetésében? A teljesítményértékelési rendszer alapját a vezetıség ajánlotta, a rendszerek jellemzıit a nevelıtestület megvitatta. A nevelıtestület döntött. A folyamat szabályozásában a vezetıség mellett minıségbiztosítási csoport is részt vett. A folyamat belsı vitája munkaközösségi szinten zajlott. A nevelıtestület megtette módosító javaslatait, majd elfogadta a szempontrendszert, mely így 2007ben az IMIP része lett A mőködtetés folyamatban van.

5. Az intézmény vezetése milyen egyéb eszközökkel segíti elı a munkatársak teljesítményének növelését, és hogyan ismeri el a munkatársak teljesítményét? Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítéssel. 6. A vezetés milyen rendszerben vonja be a munkatársakat és képviselıiket az intézményi szintő döntések meghozatalába? Milyen módszerekkel ösztönzik, hogy a munkatársak valós szerepet vállaljanak a döntéshozatalban? Kibıvített vezetıségi ülésen, amelynek idıpontját a feladatok határozzák meg, itt ismertetik a munkaközösség-vezetık a kollégákkal történt megbeszélések összegzéseit, javaslatokat, véleményeket. Tantestületi értekezleteken, munkaközösségi értekezleteken a kollégáknak lehetıséget adnak a személyes véleménynyilvánításra.

1. e) Az intézményvezetés szerepe a fejlesztések megtervezésében, irányításában és értékelésében

Ezt az alkritériumot a modell második szintjén NEM KELL vizsgálni.

2. STRATÉGIA Az intézmény hogyan alakította ki és vizsgálja felül Pedagógiai Programját, Intézményi Minıségirányítási Programját és egyéb hosszú távú terveit, hogyan ismerteti meg, és hogyan bontja le ezeket a tanévre vonatkozó feladatokra? Az intézmény hosszú távú tervezését a teljes intézményre vonatkozóan kell megvizsgálni az önértékelés során, és ahol lehetséges, ott külön kell vizsgálni a szakképzéssel kapcsolatos sajátosságokat. 2. a) Információk győjtése és elemzése az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek kidolgozásához és módosításához 1. Milyen külsı forrásokból tájékozódik, milyen adatokat győjt az intézmény, és hogyan összegzi azokat Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek kialakításához? ÖMIP Intézmény fenntartási és intézkedési terv Megyei Szakképzési fejlesztési terv Szülıi - tanulói elégedettségi mérés Munkaügyi központ információi NSZFI honlapja Oktatási – Munkaügyi – Vidék-területfejlesztési minisztériumok információi Nagy cégek konkrét igényei Jogszabályi háttér Kamarák információi Regionális fejlesztési tanácsok Az információk begyőjtése után az igazgatóhelyettesek összegzik azokat, majd értekezleteken, megbeszéléseken meghatározásra kerül az adatok, információk beépíthetısége a hosszú távú terveinkbe, a céloknak megfelelıen. 2. Milyen belsı forrásokból tájékozódik, milyen adatokat győjt az intézmény, és hogyan összegzi azokat Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek kialakításához? A belsı forrásokból származó adatok a munkaközösségi beszámolók, a félévi és év végi statisztikák (hiányzások adatai, lemorzsolódás, tantárgyi átlag, magatartás, szorgalom, évfolyamátlag, fegyelmi intézkedések, dicséretek, a kompetenciamérés eredményei), a vizsgák eredménye és értékelése, a versenyeredmények, az önértékelések tapasztalatai. A partneri igény- és elégedettségmérés és az irányított önértékelés elvégzése után készülı összefoglalók és intézkedési tervek elkészítése a minıségirányítási csoport feladata. A tanév értékelése a munkaközösségek beszámolói alapján készül.

2. b) Az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek kialakítása és felülvizsgálata 1. Hogyan, milyen eljárás során fogalmazta meg az intézmény a Pedagógiai Programjában a küldetését, a jövıképét és a pedagógiai értékrendjét? Az intézmény jövıképét, pedagógiai értékrendjét az intézmény vezetése fogalmazta meg. A nevelıtestület megvitatta és elfogadta.

2. Hogyan alakítják ki a Pedagógiai Program, ezen belül a helyi tanterv, a szakmai program tartalmát? Az igazgató által megbízott munkaközösség-vezetık és szaktanárok, a munkaközösségek segítségével készítették el a helyi tantervet és a szakmai programot, a kerettanterv és központi programok alapján. A továbbképzéseken hallottakat hasznosítottuk. A nevelıtestület elfogadta, a fenntartó jóváhagyta. 3. Hogyan, milyen lépéseken keresztül épülnek be az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott célok a helyi tantervbe? A helyi tanterv tartalmában segíti a Pedagógiai Programban leírt célok megvalósítását. A tantervet készítık a PP célok megismerése után kezdték el munkájukat. A legfontosabb pedagógiai célokat és a kulcskompetenciákat munkaközösségi megbeszélés után a helyi tantervben tantárgyakhoz rendelték. 4. Hogyan fogalmazta meg az intézmény minıségpolitikáját, és hogyan készítette el az Intézményi Minıségirányítási Programját? Az Intézményi Minıségirányítási Programot az vezetés és a minıségügyi csoport készítette. A minıségpolitikát a vezetés fogalmazta meg. A nevelıtestület szóbeli kiegészítések után elfogadta. 5. Milyen rendszerben biztosítják az intézmény Pedagógiai Programjának, helyi tantervének, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek éves szintő értékelését? Az éves munka értékelése során a statisztikai adatokat a pedagógiai programhoz győjtjük. Az éves munka értékeléséhez szükséges szempontok egy részét a fenntartó adja meg, másik részét a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódóan fogalmazzuk meg. Az IMIP tartalmazza részletesen az értékelések szempontjait. 6. Hogyan végzi az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek átfogó felülvizsgálatát és módosítását? A SZİM modell alkalmazását tervezzük 5 évente az igazgatói megbízatás ciklusához alkalmazkodva tervezzük. . 7. Milyen formában és milyen súllyal jelenik meg a szakképzés célrendszerében és tantervében a sikeres munkavállalói szerephez szükséges kulcskompetenciák elsajátítása? A moduláris képzés bevezetésével az SZVK elıírásainak megfelelıen a kulcskompetenciák kellı hangsúlyt kaptak iskolánk szakképzési célrendszerében, és a tantervekben. A következı tantárgyakba épül be a kulcskompetenciák elsajátítása: magyar nyelv és kommunikáció, matematika, idegen nyelv, szakmai elıkészítés, pályaorientáció, gazdasági ismeret, európai uniós ismeret, társadalom ismeret, osztályfınöki órák. 8. Hogyan tervezik meg és alakítják ki az intézményben az új képzési irányokat/programokat? Vállalkozói, munkaügyi központ jelzései eljutnak a vezetéshez. A vezetés egyeztet a munkaügyi központtal, a cégekkel, kamrával. A helyzetelemzés után egyeztet a fenntartóval.

9. Milyen formában és milyen súllyal jelenik meg a szakképzés célrendszerében és tantervében az alapkészségek, valamint a személyes és szociális képességek fejlesztése? A szociális kompetencia fejlesztése az iskolai oktatás szerves része. Olyan programra van szükség, amely a hangsúlyt az interperszonális problémák megelızésére helyezi. A szociális kompetencia szokások, készségek, képességek, ismeretek rendszere. Olyan képességek, készségek birtoklása, amelyek lehetıvé teszik, hogy szociális kapcsolatainkban a kívánt hatást elı tudjuk idézni. Fontos szerepet játszik a fizikai és pszichés betegségek megelızésében. A szociálisan kompetens tanuló hatékonyan tudja használni környezeti és személyes adottságait. (Hivatkozás: Pedagógiai Program3.3. fejezet, 5. fejezet, esélyegyenlıségi terv, )

10. Hogyan biztosítják a tantervek révén, vagy más módon a tanulók számára az átjárhatóságot, illetve az érettségi, vagy magasabb szintő szakmai végzettség megszerzésének lehetıségét? A szakközépiskolai osztályból szakiskola ugyanazon szakacsoportjába való átlépéshez nem szükséges a különbözeti vizsga. A szakiskola 10. évfolyamának elvégzése után a diákok bekerülhetnek a szakközépiskola 10. osztályába, ebben az esetben a PP alapján különbözeti vizsgát kell tennie. (Pedagógiai Program 6.5. fejezet). 11. Hogyan vesz részt a szakképzı iskola a képzettségek, kompetenciák, kölcsönös elismerését segítı programokban? Nem veszünk részt ilyen programokban. 12. Hogyan építik be a környezetvédelmi szempontból fenntartható fejlıdés alapelveit az oktatásba és a képzésbe? A 9. és a 10. évfolyamokon folyó projektalapú oktatás keretében szelektív hulladékgyőjtés szervezése (projekt) az intézmény épülete elıtt. A használt elemeket a vásárlás helyén leadjuk. Képzési anyagokban benne van a veszélyes hulladékok kezelése. A veszélyes hulladék elszállítását tanítjuk és szervezzük.

2. c) Az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek megismertetése, éves szintre történı lebontása a kulcsfolyamatok rendszerén keresztül 1. Kik, milyen elvek alapján és hogyan azonosították az intézmény stratégiai céljainak megvalósításához szükséges kulcsfontosságú folyamatokat? Az intézmény vezetése az IMIP készítése során azonosította a kulcsfolyamatokat, ebben a jogszabályokra és az ÖMIP-re támaszkodott. 2. Hogyan és milyen rendszerességgel vizsgálják felül a kulcsfolyamatok összhangját az intézmény Pedagógiai Programjával és más stratégiai céljaival? Meghatároztuk a felülvizsgálat módját az IMIP-ben, de erre még nem került sor. 3. Hogyan, milyen lépéseken és dokumentumokon keresztül bontják le a Pedagógiai Program, az Intézményi Minıségirányítási Program és az intézmény egyéb hosszú távú terveinek célkitőzéseit éves szintő feladatokra?

A vezetıség az éves munka tervezése során a tanév elején, a stratégiai dokumentumok célrendszerének ismeretében határozza meg az tanév céljait, feladatait. A tanévzáró értekezleten az iskola egészét érintı feladatokat meghatározzuk. Ehhez a munkaközösség-vezetık javaslatokat adnak. Az iskolai feladatokból elkészülnek a munkaközösségi munkatervek, amelyeknek szervesen illeszkednek az intézményi munkatervhez, kiegészítik és lebontják annak feladatait. 4. Az intézmény milyen módon ismerteti meg Pedagógiai Programját, Intézményi Minıségirányítási Programját, egyéb hosszú távú terveit, valamint nevelési – oktatási - képzési és egyéb céljait az intézmény munkatársaival és más, az intézmény számára fontos partnereivel? A 6. kérdéssel összevonva. Az intézmény hosszú távú tervei és a nevelési-oktatás céljait tartalmazó dokumentumok a munkatársak számára írott formában hozzáférhetık a titkárságon, és elektronikus formában a közös hálózaton. Az igazgató nevelési értekezleten tájékoztatja a kollégákat a tervekrıl, célokról tanév elején, tanév végén, illetve a vezetıség munkaközösségi értekezleteken és tanári értekezleteken ad tájékoztatást. A szülıknek pályaválasztási szülıi értekezleteken ad tájékoztatást a vezetés. A diákok a diákönkormányzat tagjain, valamint a DÖK munkáját segítı pedagóguson keresztül és osztályfınöki órákon kapnak tájékoztatást. A fenntartó jegyzıkönyvön keresztül és személyes megbeszéléseken értesül ezekrıl. Partnereink a fentieken kívül még Nyílt napjainkon, a Házirenden az éves munkaterven keresztül, és a honlapunkon keresztül ismerhetik meg terveinket, céljainkat.

5. Hogyan mérik fel és értékelik az intézményben a Pedagógiai Program, az Intézményi Minıségirányítási Program ismeretét, tudatos használatát a munkatársak körében? Az alap dokumentumok tudatos használatát nem mérjük. Visszajelzéseket kapunk a tanmenetek ellenırzése során. 6. Hogyan biztosítják a Pedagógiai Program, az Intézményi Minıségirányítási Program és az egyéb hosszú távú tervek hozzáférhetıségét az intézmény partnerei számára? 4. kérdésben megválaszolva

7. Hogyan vizsgálják az éves munkaterv értékelésekor a Pedagógiai Programból, az Intézményi Minıségirányítási Programból és az egyéb hosszú távú tervekbıl adott évre lebontott feladatok teljesülését? Az éves munka értékelésekor a szempontok alapján, a tantestületi értekezleten a vezetık és munkaközösség-vezetık beszámolnak a feladatok teljesítésének folyamatáról és eredményeirıl.

3. EMBERI ERİFORRÁSOK Az intézmény hogyan tervezi meg, irányítja és fejleszti a munkatársakkal kapcsolatos tevékenységeit pedagógiai programjának és folyamatainak támogatása és hatékony mőködtetése érdekében? Az önértékelés során ezt a területet a teljes intézményre vonatkozóan, ezen belül a szakképzésre külön is meg kell vizsgálni az érintett munkatársi csoportokra bontva, az intézményen belüli összehasonlítás bemutatása érdekében. 3. a) Az emberi erıforrások tervezése, irányítása és fejlesztése 1. Hogyan történik az intézményben az emberi erıforrások hosszú távú tervezése? A vezetıség döntése alapján, az intézmény hosszú távú terveinek figyelembevételével a KT véleményezési jogának érvényesítésével történik. 2. Hogyan bontja le az intézmény az emberi erıforrásokkal kapcsolatos hosszú távú terveit éves tanítási ciklusokra? Minden tanév februárjában, a vezetıség összesíti a pedagógusok továbbképzésre - továbbtanulásra benyújtott írásbeli pályázatait, majd meghatározzák a támogatandók névsorát. 3. Milyen információk és elemzések alapján, és hogyan készíti el az intézmény az 5 évre szóló továbbképzési programját? Figyelembe vesszük: A pedagógusok végzettsége, képzettsége, képzési kötelezettsége PP –hoz szükséges végzettségek, képzettségek Új szakmák, új érettségi tantárgyak igényei Pénzügyi lehetıségek A 227/1997. Kormányrendeletnek megfelelıen készül. A vezetés készíti el a továbbképzési programot, a nevelıtestület hagyja jóvá.

4. Hogyan mőködik az intézményben az új munkatársak kiválasztásának és betanításának rendszere? A nevelıtestület által elfogadott gyakornoki program alapján. 5. Hogyan biztosítja az intézmény a személyes karriertervezés lehetıségét a munkatársak számára? Milyen módon érvényesülnek benne a személyes motivációk és az intézmény céljai? Amennyiben az intézmény céljai találkoznak a személyes karriertervezéssel, a vezetıség támogatja a dolgozót, céljai megvalósításában. 6. Hogyan biztosítja az intézmény az egyenlı elbírálás elvét, és az esélyegyenlıséget a munkatársak számára? A vezetıség minden munkatárs számára egyenlı esélyt teremt pályázatok kiírásával (eszköz, továbbtanulás, feladatellátás, külföldi tanulmányutak), az egyenlı elbírálás szempontjai nincsenek dokumentálva. A vezetıség hozza meg a döntést. 7. Hogyan szervezik meg az intézményen belüli munkarendet, és hogyan biztosítják ennek során a munkatársak egyenletes leterhelését?

A munkaközösségek a tanév végén, felosztják a következı tanév óráit, melyet a vezetıség áttekint, majd jóváhagy. Az órarend készítésével megbízott csoport és az igazgatóhelyettesek augusztus végéig elkészíti a tervezetet, amely egyéni kéréseket is figyelembe vesz. 8. Hogyan mérik a munkatársak igényeit és elégedettségét, milyen rendszerességgel és hogyan vizsgálják felül az igény- és elégedettségmérés rendszerét? A minıségirányítási csoport minden tanév végén, kérdıíves formában munkatársi elégedettséget mér. Az intézményi indikátorok győjtéséhez igazítja a minıségirányítási csoport megbízott tagja a kérdıíveket. 5 évente klíma tesztet töltenek ki a munkatársak. 9. Milyen más forrásból tájékozódnak a munkatársak véleményérıl? Nevelıtestületi értekezleteken lehetıség van szóbeli véleménynyilvánításra. 10. Hogyan használja fel az intézmény a munkatársi igény- és elégedettségmérés eredményeit? A minıségirányítási csoport tagjai kiértékelik, és a tanári szobában kifüggesztik az elégedettségmérés eredményeit. Nevelıtestületi értekezleten szóban ismertetik, intézkedéseket fogalmazunk meg a mérés alapján. Az önértékelés elkészítése során kerül felhasználásra. 3. b) A munkatársak szakmai tudásának, felkészültségének felmérése és fejlesztése 1. Hogyan határozzák meg a szakképzési célokkal összhangban, a szakképzı iskolában dolgozó munkatársak szakmai ismereteinek és szakmai alkalmasságának szempontjait, és milyen formában rögzítik ezeket? A hatályos jogszabályoknak megfelelıen történik. 2. A szakképzı iskola mindenkori képzési céljai alapján hogyan történik a munkatársak szakmai tudásának és képességeinek/kompetenciáinak felmérése, értékelése és fejlesztése? A Szakma Kiváló Tanulója versenyen elért eredmény alapján értékeli a vezetıség a munkatársak szakmai felkészültségét, az éves munkatervet értékelı nevelıtestületi értekezleten. A pedagógus teljesítményértékelési rendszer tartalmaz ilyen szempontokat. 3. Hogyan történik a 7 éves továbbképzési kötelezettség teljesítésének egyéni szintő tervezése? A vezetıség figyelemmel kíséri a munkatársak továbbképzési kötelezettségének jogszabályi teljesítését. A továbbképzési programban szabályozott. 4. Hogyan készíti el az intézmény az éves beiskolázási tervét? Hogyan veszi ennél figyelembe a munkatársak szakmai felkészültségének és szakmai munkájának értékelésébıl adódó egyéni fejlesztési célokat? Hogyan hangolja össze az egyéni és csoportos képzési igényeket az intézmény továbbképzési programjával? Lásd 3.a pontban 5. Hogyan kapnak tájékoztatást a munkatársak a továbbképzési lehetıségekrıl?

Az igazgatóhelyetteseknél megtalálhatók és megtekinthetık az akkreditált képzések listái, amelyrıl a faliújságon keresztül értesülnek a munkatársak. A munkaközösség-vezetık is tájékoztatást adnak munkaközösségi foglalkozásokon. 6. Mit tesz az intézmény a nem pedagógus munkatársak képzésének érdekében, és hogyan tervezi meg a továbbképzésüket? Az ügyviteli – gazdasági dolgozóknak a lehetıségek figyelembevételével biztosítjuk a továbbképzéseken való részvételek lehetıségét. 7. Hogyan segíti elı az intézmény a külsı képzıhelyen a gyakorlati oktatásban részt vevı munkatársak továbbképzését? Tájékoztatókat tartunk számukra, megkapják az intézmény szakmai anyagait, szakmai rendezvényeinkre meghívást kapnak. 8. Hogyan végzik a továbbképzések értékelését és a továbbképzéseken szerzett tapasztalatok továbbadását? A belsı továbbképzéseket a minıségirányítási csoport elégedettségi kérdıívvel értékeli. A külsı továbbképzéseken szerzett tapasztalatokról a munkaközösségekben vagy a tantestületben beszámolót tartanak. 9. Hogyan valósítják meg a munkatársak szakmai tudásának és képességeinek fejlesztését, a munkatapasztalatok megosztását és hasznosítását a belsı képzési és tudásátadási lehetıségek révén? Az intézmény vezetısége, az éves kiemelt fejlesztési területeknek megfelelıen, belsı továbbképzéseket és bemutató órákat szervez a tanév során.

3. c) A munkatársak bevonása és felhatalmazása Ezt az alkritériumot a modell második szintjén NEM KELL vizsgálni.

3. d) Az intézmény belsı kommunikációs rendszerének kialakítása és mőködtetése Ezt az alkritériumot a modell második szintjén NEM KELL vizsgálni.

3. e) A munkatársak teljesítményének értékelése és elismerése, valamint gondoskodás a munkatársakról 1. Hogyan alakították ki, mőködtetik és ismertetik meg az intézményben a munkatársak teljesítményértékelési rendszerét? A teljesítmény értékelési rendszer elemeit a minıségirányítási csoport szakértı segítségével, nevelıtestület bevonásával alakította ki a 2007/2008-as tanévben. Mőködtetése a 2008/2009-es tanév feladata. 2. Hogyan használja fel az intézmény a munkatársak teljesítményértékelésének eredményeit? Ebben az évben kezdjük alkalmazni. 3. Hogyan alakították ki, mőködtetik és ismertetik meg az intézményben a munkatársak anyagi és erkölcsi elismerési rendszerét? Hogyan teljesíti ez a rendszer a differenciálással és az ösztönzéssel kapcsolatos követelményeket? Nincs szabályozott ösztönzési rendszer. A kiemelkedı munkáért járó kereset kiegészítésnek vannak szempontjai. 4. Milyen módon hangolja össze az intézmény a munkatársak elismerési és jutalmazási rendszerét a munkatársak teljesítményértékelési rendszerével?

5. Milyen juttatásokat nyújt és milyen más módszereket alkalmaz az intézmény a munkatársakról való gondoskodás érdekében? Étkezési utalványt adunk a fenntartói döntések lehetıségeinek függvényében, és lehetıség van fizetés nélküli szabadságra. 6. Az intézményben hogyan növelik a munkatársak tudatosságát az egészségvédelem, a környezetvédelem, a biztonságos munkavégzés és a társadalmi felelısségvállalás területén? A hatályos jogszabályoknak megfelelıen történik a baleset-, tőz- és munkavédelmi oktatás. Munkaegészségügyi szolgálattal szerzıdésünk van. Mindenévben részt veszünk szőrıvizsgálatokon.

4. ERİFORRÁSOK Az intézmény hogyan irányítja, szervezi közvetett partnerkapcsolatait és belsı erıforrásait céljai elérése, Pedagógiai Programjának megvalósítása, valamint az intézményi folyamatok hatékony mőködése érdekében? Az intézmény közvetett partnerkapcsolatainak és belsı erıforrásainak (pénzeszközeinek, infrastruktúrájának, tárgyi eszközeinek és információs rendszerének) menedzselését (tervezését, szervezését és irányítását) a teljes intézményre vonatkozóan kell megvizsgálni az önértékelés során, és ahol lehetséges, ott külön kell vizsgálni a szakképzéssel kapcsolatos sajátosságokat. 4. a) A közvetett partnerkapcsolatok menedzselése 1. Hogyan végzik az intézmény mőködése és eredményessége szempontjából fontos közvetett partnerek és képviselıik azonosítását? A minıségbiztosítási csoport az IMIP 2. sz. melléklete alapján végzi a partnerek azonosítását. 2. Mely közvetett partnerek igényeit és elégedettségét méri az intézmény és milyen módon? Milyen rendszerességgel és hogyan vizsgálják felül az igény- és elégedettségmérés rendszerét? Kiemelt közvetett partnerek: Robert Bosch Elektronikai ZRT Hatvani Volán Tesco Global Áruházak Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hatvani képviselete Interjú módszerével, az IMIP-ben meghatározott gyakorisággal. 3. A közvetett partnerek igényeinek figyelembevételével hogyan határozták meg a kapcsolattartás követelményeit? A vezetés, a munkaközösség-vezetık, és a szaktanárok a munkájuk végzése során tartják a kapcsolatot a partnerekkel. Ez a rendszer írott formában nincs szabályozva. 4. Hogyan, milyen rendszerességgel és milyen csatornákon keresztül tájékoztatja az intézmény a közvetett partnereit? Jogszabályban meghatározott dokumentumok segítségével, nyílt nap szervezésével, és a kapcsolattartók személyes közremőködésével, a közvetett partnerek igényeinek megfelelı gyakorisággal történik a tájékoztatás. 5. Hogyan alakították ki követelményrendszerüket, értékelési eljárásukat a legfontosabb beszállítókkal kapcsolatban? Nincs beszállítói válogatás 6. Milyen együttmőködéseket alakítottak ki a közvetett partnerekkel a kölcsönös fejlıdés elısegítésére? Hogyan vonják be ıket az intézmény folyamatos fejlesztésének érdekében?

Napi személyes munkakapcsolatban áll az intézmény a közvetett partnereivel, a minden napi oktató-nevelı munka fejlesztése érdekében.

4. b) A pénzügyi erıforrások menedzselése Ezt az alkritériumot a modell második szintjén NEM KELL vizsgálni.

4. c) Az intézmény gazdálkodása ingatlanjaival, berendezéseivel, felszereléseivel és eszközeivel Ezt az alkritériumot a modell második szintjén NEM KELL vizsgálni.

4. d) Az intézmény belsı információs rendszerének kialakítása és mőködtetése, a munkatársak intézményen belül felhalmozott tudásának hasznosítása Ezt az alkritériumot a modell második szintjén NEM KELL vizsgálni.

5.FOLYAMATOK Az intézmény hogyan tervezi, szervezi, valósítja meg és fejleszti tovább folyamatait és azon belül nevelési-oktatási-képzési tevékenységét a partnerek igényeinek figyelembe vételével? Az intézmény nevelési-oktatási-képzési és mőködési folyamatainak és közvetlen partnerkapcsolatainak a tervezését, irányítását és fejlesztését, valamint nevelési-oktatási-képzési tevékenységének a megvalósítását a teljes intézményre vonatkozóan kell megvizsgálni az önértékelés során, és ahol lehetséges, ott külön kell vizsgálni a szakképzéssel kapcsolatos sajátosságokat. 5. a) Az intézményi folyamatok megtervezése, mőködtetése és fejlesztése Ezt az alkritériumot a modell második szintjén NEM KELL vizsgálni.

5. b) Az intézmény nevelési-oktatási-képzési tevékenységének megtervezése 1. Hogyan határozzák meg, és hol, milyen formában az intézmény pedagógiai értékrendje alapján a nevelési-oktatási tevékenységgel kapcsolatos közös követelményeket, és ezek a követelmények mely területekre terjednek ki? A közös követelmények a pedagógiai programban kerültek meghatározásra, mind a nevelés, mind a szakmai módszerek területén. Ezen kívül, bemeneti kimeneti mérések, szintvizsgák, a szakmai vizsgák és az érettségi vizsgák értékelési rendszerének alkalmazása a számonkérések során; az osztályfınöki munkaközösség határozza meg évkezdéskor, az osztályfınökök feladatait, és a szülıi értekezletek szempontrendszerét; A közös követelményeket a munkaközösségek határozzák meg minden esetben. A munkaközösségek feladatait az SZMSZ szabályozza. 2. Az intézmény hogyan határozza meg a cél- és feladatrendszeréhez illeszkedı nevelési, oktatási, képzési módszereket, eljárásokat és hogyan tervezi meg a bevezetésüket? Pedagógiai Programban rögzített 3. Hogyan biztosítják az új nevelési-oktatási módszerek, eljárások megismerését és alkalmazhatóságuk értékelését az intézmény Pedagógiai Programjával összhangban? (a 2. és 3. pont válaszai) A módszereket és az ezek alkalmazhatóságát a munkaközösségek tanév elején elemzik. Ezzel kapcsolatos céljaik az éves munkatervben fogalmazódnak meg. Az értekezleten, megbeszéléseken, belsı továbbképzéseken keresztül tájékoztatja a vezetıség a nevelıtestületet, nevelıtestületi értekezleten értékeli az alkalmazott módszereket. 4. Hogyan történik a módszereknek megfelelı taneszközök kiválasztása, és a gyakorlatba való bevezetésük támogatása? A munkaközösség vezetık a munkatervhez mellékelik az adott tanév eszközigényeit, a tagokkal történı elızetes egyeztetés alapján, majd a vezetıség dönt a beszerzésrıl, pénzügyi szempontok alapján. A pedagógiai programban szabályozott a taneszköz használat. A taneszköz kiválasztás elveit a Pedagógiai Program rögzíti.

5. Hogyan tervezik meg az intézmény céljai és a partneri igények alapján az intézmény oktatásiképzési szolgáltatásainak bevezetését, mőködtetését, beleértve a tanórán kívüli tevékenységeket és a szabadidıs programokat? A minıségbiztosítási csoport minden tanév végén, a közvetlen partnereink véleményét összegyőjti.. A kiértékeléskor született eredmények alapján, az igények és a lehetıségek figyelembevételével kínálunk szolgáltatást. A diákok a kínálatból választanak. 6. Hogyan készül az intézményben a tantárgyfelosztás és az órarend? A tantárgyfelosztást a munkaközösségek, az igazgatóhelyettessel együttmőködve készítik. Az órarendet az iskolavezetésbıl, a munkaközösség-vezetıkbıl és a tanárokból álló team készíti. Órarendi elv, az elıírásokon kívül: ne legyen napközben lyukas óra; lehetıség szerint ne legyen 9. óra továbbképzési kötelezettségek figyelembe vétele. 7. Hogyan igazodnak a munkaerı-piaci elvárásokhoz, visszajelzésekhez és igényekhez a szakmaválasztást meghatározó beiskolázás kialakításánál? Kapcsolattartás a külsı gyakorlati helyekkel, részvétel pályaválasztási kiállításokon – szülıi értekezleteken, a munkaügyi központok tájékoztatóin, nyílt hét. A beiskolázási tervet a fenntartóval egyeztetjük, és fenntartói elvárásoknak megfelelıen hirdetjük meg. 8. Hogyan történik a közismereti és a szakmai elıkészítı, szakmai alapozó képzés tartalmának összehangolása? Az új moduláris tantervek összhangban vannak. Egyéb esetben munkaközösség-vezetıi irányítással. 9. Hogyan biztosítják a szakképzı évfolyamokon a szakmai elmélet és a gyakorlati oktatás közötti összhang megteremtését? Tanmőhelyes gyakorlati hely esetében párhuzamos (ha van anyagi fedezet az anyagköltségre). Külsı gyakorlati helyek esetében, az SZVK-k kijuttatása a gyakorlati helyekre, folyamatos kapcsolattartás (elméleti szakmai tanárok, gyakorlati oktatás vezetı- külsı gyakorlati helyek vezetıivel, szakoktatóival). A szakmai vizsga követelményeit maximálisan figyelembe vesszük.

5. c) Az intézmény nevelési-oktatási-képzési tevékenységének megszervezése és megvalósítása a mindennapi mőködés során 1. Hogyan biztosítják a diákok számára a szakmaválasztáshoz szükséges információkat? Nyílt hét szervezésével, pályaorientációs tantárgy segítségével, lehetıség szerint szakmai kirándulásokkal, gyárlátogatásokkal. Azoknak a tanulóknak, akik még pályaválasztás elıtt állnak, minden év novemberében nyílt hetet szervezünk, és az iskola vezetése részt vesz az általános iskolák végzıs szülıi értekezletein. Az itt tanuló diákok számára pályaorientációs képzés folyik. 2. Hogyan biztosítják a diákok számára a pályaválasztáshoz, munkába álláshoz szükséges információkat? A végzıs diákok részt vesznek állásbörzéken, a munkaügyi központok tájékoztatóin. A munkaügyi központok képviselıi tájékoztatót tartanak a végzıs osztályok osztályfınöki óráin; Informatika,

idegen nyelv, vállalkozási ismeretek, európai uniós ismeretek oktatása; Pályaorientáció a 9. és a 10. évfolyamon elıkészíti az egyénre szabott pályaválasztást; Önéletrajz, motivációs levél készítésének tanítása, tanóra keretében. 3. Hogyan ismerik el a tanulók korábban megszerzett készségeit és kompetenciáit? Hogyan járul hozzá a szakképzı iskola a tanulók mobilitásához? Nincs intézményi gyakorlat. 4. Hogyan térképezi fel az intézmény a tanulók egyéni képességeit és tanulási nehézségeit? Az intézményünkbe kerülı 9. évfolyamos tanulók egyéni képességeit és tanulási nehézségeit szept. elsı két hetében a szaktanárok felmérik. A szaktanárok javítása és értékelése után a munkaközösségek meghatározzák a fejlesztendı képességek listáját, majd beépítik tanmeneteikbe. Az év végi visszamérés után a munka elemzésére kerül sor. Az SZFP kompetenciamérésének eredményét a szakmai tanárok elemzik és projektjeikbe, tanmeneteikbe beépítik. 5. Hogyan építik be a pályaorientációs és a szakmai elıkészítı, szakmai alapozó képzésbe az egyéni szakmai képességek vizsgálatát, és hogyan adnak errıl visszajelzést a tanulóknak? A szakmai képességek vizsgálata egységes rendszerben nem mőködik, visszajelzést a tanulók szóban kapnak. 6. A szakképzı évfolyamokra történı jelentkezéskor, a szelekcióban hogyan építenek a pályaorientációban és a szakmai elıkészítı képzésben szerzett egyéni tanulói tapasztalatokra, a képességek vizsgálatára? Nincs ilyen intézményi gyakorlat. 7. Hogyan történik az intézményben az új nevelési-oktatási-képzési módszerek, eljárások bevezetése? Hogyan biztosítják a tevékenység-központú módszerek elterjesztését? 2005 óta a projektoktatás módszerét tanulmányozták kollégáink külsı továbbképzéseken, bemutató órákon. A projekteket team munkában és egyénileg dolgozzák ki és valósítják meg. Rendszeresen részt veszünk módszertani továbbképzésen, az itt megszerzett ismerteket munkaközösségi foglalkozásokon, bemutató órákon átadjuk. 8. Mely oktatási módszerekkel és hogyan biztosítják az alapkészségek és a kulcskompetenciák elsajátítását, valamint a differenciált tanulási-tanítási folyamatot és az egyéni haladás lehetıségét? Hogyan épít az intézmény a tanulás folyamatában a tanulók együttmőködésére, és hogyan segíti a tanulók együttmőködésének javítását? 13. A tantestület továbbképzéseken tanulmányozta a megvalósítása egyéni próbálkozások szintjén maradt.

differenciált

9. Milyen tanulásszervezési eljárásokkal, eszközökkel, és hogyan tehetséggondozást, valamint a felzárkóztatást az intézményen belül?

tanulásszervezést,

valósítják

meg

de

a

A pedagógusok szakköröket hirdetnek meg, melyekre elızıleg megbízást kaptak az igazgatótól. Megfelelı számú érdeklıdı gyerek esetén mőködik a szakkör. Versenyekre, tehetségkutató rendezvényekre készítjük fel a legkiválóbb diákokat. A tehetséggondozást és a felzárkóztató foglalkoztatásokat a feladatellátási tervben vállalt feladatként végzik a tanárok.

10. Hogyan szervezik a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat? Tanulócsoportok kialakítását a törvényi elıírások szabályozzák, csoportbontásokat a névsor és választott nyelv alapján végzünk. 11. Hogyan ösztönzi az intézmény a tanulók aktív részvételét a tanulási folyamatban? Dicsérettel, jegyekkel. 12. Hogyan biztosítják, hogy a tanulók megismerhessék és elsajátíthassák a számukra megfelelı, az önálló ismeretszerzést segítı módszereket? Milyen módon támogatják az önálló tanulást az intézményben? Tanév elején a PP-ban rögzítettek szerint a szaktanárok saját tanítási órájukon foglalkoznak azzal, hogy hogyan kell tanulni az adott tantárgyat. Pályaorientáció és osztályfınöki órák keretében foglalkozunk még a témával. 13. (8. kérdéssel együtt) 14. Milyen részterületeken, és hogyan történik a tanulók teljesítményének értékelése? Pedagógiai Programunk része 2007 decembere óta a tanulók egységes értékelése, melyet minden munkaközösség beépített saját munkájába. Egyéni változatok is fellelhetık, de ezek munkaközösségenként egységesek. 15. Milyen értékelési szempontok alapján és hogyan, milyen módszerekkel történik a tanmőhelyi gyakorlati oktatás értékelése? Közvetett módon, a gyakorlati jegy, a szintvizsga jegy, a házi vizsga jegy, a szakmai vizsga, a kamara által szervezett vizsga jegy felhasználásával. 16. Hogyan történik a külsı képzıhelyen a gyakorlati oktatás értékelése, és milyen rendszerben értesül az intézmény a külsı képzıhelyeken történı értékelések eredményérıl? A külsı képzıhelyeken a tanulók szakmai elımenetelét havonta érdemjeggyel minısítik a szakoktatók. Az jegyeket eljuttatják az intézmény gyakorlati oktatásvezetıjéhez, aki az osztályfınököknek továbbítja. Az osztályfınök feladata a jegyek bevezetése a naplóba, a tanulók munkanaplójának aláírása, az oktatásvezetıvel megbeszélve a félévi és év végi jegyek megállapítása. 17. Hogyan készíti fel az intézmény a szakmai vizsgára a tanulókat, alkalmaznak-e köztes vizsgákat, szerveznek-e kiegészítı képzéseket? A szakmai vizsgafelkészítés során házi versenyeket, próbavizsgákat tartunk, valamint külön felkészítı órákat. Szakmánként változó, de a gyakorlati szintvizsgákon felül vannak köztes vizsgák is. (fodrász, nıi szabó) A köztes vizsgák a hagyományoktól függnek (félévente), intézményi írott szabályozása nincs. 18. Hogyan történik a tanulókra vonatkozó információk győjtése és továbbadása az intézményen belüli nyomon követés érdekében?

A tanulókra vonatkozó információkat a tanügyi nyilvántartóban győjti számítógépes rendszerben a kolléganı. Az osztályfınökök minden tanulóról információkat győjtenek, majd az egy osztályban tanítók megbeszélésén megosztják ill. bıvítik kollégáikkal. 19. Hogyan oldják meg a lemorzsolódás veszélyének figyelemmel kísérését, megelızését? A lemorzsolódás mértékét félévente tantestületi értekezleten elemezzük, intézkedési tervünk része az arány csökkentése. 20. Hogyan mőködik az intézményben a szakmai munkaközösségek rendszere? 13 szakmai alapon szervezıdött munkaközösség mőködik, van aki 3-4-nek is tagja tanított tárgyai miatt. SZMSZ-ben szabályozott mőködésük. 21. Hogyan és milyen formában valósul meg az egy osztályban tanító pedagógusok együttmőködése az intézményben? Minden évfolyamon - bármilyen probléma merül fel – az egy osztályban tanító pedagógusok együtt keresik a megoldást. Megbeszéléseken, értekezleteken segítik az osztályfınök munkáját. 22. Milyen módon biztosítják a szakmai elméleti és a gyakorlati oktatók, valamint a külsı képzıhelyek oktatóinak együttmőködését a képzés tartalmának összehangolása érdekében? Az iskola eljuttatja a szakmai vizsga követelményeit a külsı képzıhelyek oktatóinak. 23. Hogyan biztosítja az intézmény a külsı gyakorlóhely oktatási ügyekért felelıs vezetıjének a bevonását az intézménnyel közös nevelı-oktató munka megvalósításába? A gyakorlati oktatásvezetı és a mőszaki igazgatóhelyettes feladata a kapcsolattartás. Rendszeres megbeszéléseket, tájékoztatókat tartanak. 24. Amennyiben az intézmény tanulói között vannak kollégisták, hogyan biztosítja az intézmény a kollégiummal történı nevelési együttmőködést, és milyen területekre terjed ki ez az együttmőködés? A kollégium szerves része az intézménynek ( a kollégium az iskola épületében található), nevelıik folyamatosan figyelemmel kísérik a kollégista diákok tanulmányi elımenetelét, a nevelık teljes létszámmal részt vesznek nevelési értekezleteinken, továbbképzéseinken. 25. Az intézmény hogyan méri fel az igényeket, és hogyan szervezi meg prevenciós tevékenységeit, illetve szolgáltatásait a tanulói mentálhigiéné és az ifjúságvédelem terén? Egészségnapot szervezünk tanulóinknak a védını aktív közremőködésével, aki osztályfınöki órákon elıadásokat tart, folyamatosan szőri tanulóinkat az iskolaorvos szakmai támogatásával. Ifjúságvédelmi munkát ellátó kolléganınk szoros kapcsolatot tart kollégáival, a diákokkal, a családsegítıvel és a gyermekvédelmi szakemberekkel. Az iskolának nincs fıállású ifjúságvédelmi felelıse. 26. Hogyan biztosítják tevékenységekben?

a

tanulók

számára

az

esélyegyenlıséget

az

oktatási-képzési

Az intézményi esélyegyenlıségi terv elkészült. Magántanulóként tanuló diákjaink számára lehetıséget biztosítunk a konzultációkra a tananyagrészek idıarányos egyeztetésére..

5. d) Az intézmény nevelési- oktatási-képzési tevékenységének értékelése és fejlesztése 1. Milyen idıközönként, mi alapján és hogyan vizsgálják felül az intézmény nevelési-oktatási tevékenységével kapcsolatos közös követelményeket? A közös követelményeket a PP szabályozza. A felülvizsgálat a munkaközösségek feladata. Felülvizsgálatra a SZÖM készítése után, vagy profilváltáskor, új szakmai program, tanterv bevezetésekor, illetve a mérési eredmények tükrében kerül sor. 2. Milyen információk alapján és hogyan végzik a tantervek, szakmai program, tanmenetek, tananyagok tartalmának felülvizsgálatát és fejlesztését, annak érdekében, hogy megfeleljenek a változó szakmai elvárásoknak? A törvényi elıírások alapján kerül felülvizsgálatra. Amikor új kötelezı elvárás jelenik meg, (SZVK ÖMIP) ha új tankönyv, módszer kerül bevezetésre, vagy ha a mérési eredményeink ezt szükségessé teszik. 3. Hogyan értékelik a tanulói teljesítménymérések és a kompetenciamérések (kiemelten az országos mérés, értékelés), a szakmai vizsgák eredményeit, és miként csatolják vissza ezeket az eredményeket az intézmény nevelési-oktatási tevékenységének továbbfejlesztéséhez, szakmai programjainak módosításához? A mérések eredményeit a munkaközösségek vizsgálják, ha szükséges intézkedési terv készül, melyben megjelölik a fejlesztendı területeket- kompetenciákat és ezeket gyakoroltatják a tanulókkal. Az intézkedési terv megfogalmazódhat intézményi vagy munkaközösségi szintre. 4.

Hogyan használják fel a Pedagógiai Program megvalósulásának értékelésébıl és az Intézményi Minıségirányítási Program éves végrehajtásának értékelésébıl származó eredményeket az intézmény nevelési-oktatási-képzési tevékenységének a fejlesztéséhez? Az év végi beszámolók alapján jelöljük ki a következı év fı feladatait. Erre épül az intézményi és munkaközösségi munkaterv, tartalmazza a fejlesztési feladatokat is.

5. Milyen idıközönként, mi alapján és hogyan vizsgálják felül a tanulók értékelési rendszerét? Hogyan történik a rendszer fejlesztése az értékelés eredményei alapján? Intézményünkben a 2007-es évben került sor az értékelési rendszer felülvizsgálatára. Az elmúlt tanévben fejlesztési terv készült az egységes értékelési rendszer kialakítására, melyet a tantestület elfogadott és bekerült az értékelési rendszerünk a PP-be. 6. Milyen módon, és milyen rendszerben értékelik és fejlesztik tovább az intézmény nevelésioktatási módszereit, alkalmazott eljárásait? Hogyan biztosítják a nem eredményes, vagy nem kellıen hatékony nevelési-oktatási módszerek, eljárások azonosítását? Válasz az 5.b 2.3 kérdésénél található. 7. Hogyan értékelik és fejlesztik a külsı képzıhelyek módszertani kultúráját, alkalmazott eljárásait? Szóbeli konzultációkat tartanak a külsı képzıhelyekkel, valamint továbbképzés jellegő megbeszéléseket szerveznek a külsı oktatóknak több szakmában: elektrotechnika, fodrász, pék, építıipar.

5. e) A közvetlen partnerkapcsolatok menedzselése és fejlesztése Az 5.e alkritériumban az intézmény munkatársakon kívüli közvetlen partnereivel (pl. szülık, tanulók, fenntartó, külsı gyakorlati képzıhelyek, munkáltatók) kialakított partnerkapcsolatai menedzselésének, valamint igény- és elégedettségmérésének a módját kell bemutatni. 1. Hogyan végzik a közvetlen partnerek és képviselıik azonosítását, milyen rendszerességgel és hogyan vizsgálják felül az azonosított partnerek körét és a rájuk vonatkozó információkat? A partnerazonosítás a Commenius 2000 rendszer alapján megtörtént. IMIP 2. sz. melléklete. 2. Hogyan mérik a közvetlen partnerek igényeit és elégedettségét, milyen rendszerességgel és hogyan vizsgálják felül az igény- és elégedettségmérés rendszerét? A partnerek igény és elégedettségmérését kérdıívekkel mérjük évente, a tanulók és a munkatársak körében. A fenntartó évente közli velünk elvárásait. A közvetett partnereket interjúval mérjük. Az elégedettségmérést szükség szerint, felülvizsgáljuk, és aktualizáljuk. 3. A közvetlen partnerek igényeinek figyelembevételével hogyan határozták meg a kapcsolattartás követelményeit, és ezeket mely dokumentumokban fogalmazták meg? A kapcsolattartás követelményei még nincsenek szabályozva 4. Hogyan történik a közvetlen partnerektıl érkezı visszajelzések, panaszok kezelése? A panaszkezelés egyelıre nincs szabályozva. A szokások alapján az osztályfınök vagy az igazgatóhelyettesek intézkednek. 5. Milyen tevékenységekbe és fejlesztésekbe, és hogyan vonja be az intézmény a közvetlen partnereit? A KT elıírásai szerint alapdokumentumaink elkészítésébe vonjuk közvetlen partnereinket. 6. Milyen módon tájékoztatják az intézmény közvetlen partnereit jogaikról és kötelességeikrıl? Munkatársainknak munkaköri leírásuk tartalmazza feladataikat. A szülıket az osztályfınökök tájékoztatják a házirend tartalmáról minden tanév elsı szülıértekezletén. A tanulóink az elsı tanítási napon az osztályfınöküktıl tájékoztatást kapnak a jogaikról és kötelességeikrıl. A diákok a házirend tudomásulvételét aláírásukkal igazolják. A honlapon megtalálhatóak a dokumentumok. 7. Hogyan történik a tájékoztatás a tanulók elımenetelérıl? A tanulók elımenetelérıl a szülık rendszeres tájékoztatást kaphatnak az ellenırzın, bizonyítványon keresztül, valamint évente 4 szülıi értekezleten ( 2 alkalom idıpontja kötelezı, 2 alkalom idıpontja szabadon választható), és a fogadóórákon évente 2 alkalommal. 8. Hogyan kísérik figyelemmel, követik nyomon a tanulók szakmai pályáját?

A végzıs tanulók osztályfınökei követik tanulóik elhelyezkedését és továbbtanulását a vizsgák után. Mivel a válaszokra nem kötelezhetjük ıket, így csak részleges eredményekre juthatunk. Az elsı eredményeket az ısszel várjuk. 9. Milyen csatornákon keresztül, és hogyan valósul meg az intézmény tevékenységének és eredményeinek a megismertetése, az intézmény PR tevékenysége? A környezet tájékoztatása az iskola honlapján keresztül történik, valamint a rendezvényeinken (évzáró, ballagás, évnyitó, gála, szalagavató, nyílt napok, általános iskolai szülıi értekezlet, média, szórólapok, pályaválasztási fórumok, kiállítás). A PR tevékenység az általános igazgatóhelyettes feladata. .

6. A KÖZVETLEN PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK Milyen eredményeket ért el az intézmény elıre tervezett céljaival és más intézmények eredményeivel összehasonlítva a közvetlen partnerek elégedettsége terén és hogyan fejlıdtek ezen eredményei az elmúlt években? Ezt a területet a teljes intézményre vonatkozóan, ezen belül a szakképzésre (ahol célszerő szakiskolára és szakközépiskolára) külön is meg kell vizsgálni az önértékelés során, az intézményen belüli összehasonlítás bemutatása érdekében. A 6. kritériumban az intézmény munkatársakon kívüli közvetlen partnereinek elégedettségével kapcsolatos eredményeit kell bemutatni. A munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények a következı, 7. kritériumba tartoznak. (Minden egyes, a vélemények megismerésére vonatkozó kérdéscsoportnál meg kell vizsgálni, hogy mely közvetlen partneri körtıl (pl. tanulók, szülık, munkáltatók, fenntartó) érdemes megkérdezni az adott kérdést, azaz mely partner véleménye nyújthat releváns információt a vizsgált kérdés tekintetében.) A 6.b alkritériumban félkövér dılt karakterrel szedett mutatók ún. kulcsindikátorok (K), melyekhez kötelezı az intézményi adatgyőjtés. 6. a) A közvetlen partnerek véleménye az intézményrıl és teljesítményérıl 1. Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységével kapcsolatos partneri vélemények: a. a munkába állásra történı felkészítéssel vagy a tanulók továbblépésével kapcsolatban, b. a szakmai elméleti és gyakorlati képzés összhangjával kapcsolatban, c. a szakmai gyakorlat színvonalával kapcsolatban, d. a szakmai ismeretek korszerőségével kapcsolatban, e. a tanulók elhelyezkedési lehetıségeivel, elhelyezkedésük támogatásával kapcsolatban, f. a tanórán kívüli tevékenységek biztosításával kapcsolatban, g. az egyéni haladás lehetıségének biztosításával kapcsolatban, h. a tanulók értékelésével kapcsolatban. 2. A nevelı-oktató munka körülményeivel kapcsolatos partneri vélemények: a. az intézmény környezetével, létesítményeinek, épületeinek megfelelıségével, állagával kapcsolatban, b. az elméleti oktatás tárgyi felszereltségével kapcsolatban, c. a tanmőhelyek, gyakorlóhelyek állagával, felszereltségével kapcsolatban, d. a szakmai gyakorlat arányával kapcsolatban az iskolai tanmőhely és az üzemi, vagy vállalkozói gyakorlóhely között, e. a tanulóknak biztosított juttatásokkal kapcsolatban. 3. A közvetlen partnerekkel kialakított kapcsolat menedzselésével kapcsolatos partneri vélemények: a. a közvetlen partnerekkel történı kapcsolattartással kapcsolatban, b. a közvetlen partneri megkeresésekre való reagálással kapcsolatban, d. az intézmény által szolgáltatott információkkal és azok hozzáférhetıségével kapcsolatban, e. a panaszok és reklamációk kezelésével kapcsolatosan.

4. Az intézmény munkatársaival kapcsolatos partneri vélemények: a. a vezetés magatartásával és példamutatásával kapcsolatban, b. a munkatársak (pl. szaktanárok, szakoktatók, szabadidı szervezı, iskolapszichológus) felkészültségével kapcsolatban, c. a munkatársak kommunikációs készségével kapcsolatban, d. a munkatársak hozzáállásával kapcsolatban. 5. Az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek értékelésével kapcsolatos partneri vélemények: a. a Pedagógiai Program megvalósításával kapcsolatban, b. az Intézményi Minıségirányítási Program végrehajtásával kapcsolatosban, c. az intézmény egyéb hosszú távú terveinek megvalósításával kapcsolatban. 6. b) A közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerő adatok 1. A közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerő adatok a nevelı-oktató munka körülményeivel kapcsolatban: a. szakképzı iskola 9.évfolyamára jelentkezık és felvettek aránya – túljelentkezés (K), b. az iskola szakképzı évfolyamaira jelentkezık és felvettek aránya c. a kötelezı eszköz és felszerelésjegyzék elıírásaihoz képest való felszereltség (B), d. egy tanteremre jutó audio-vizuális eszközök száma (B), e. egy tanulóra jutó számítógépek száma (K), f. a hálózatba kötött számítógépek aránya az összes számítógéphez viszonyítva (B), g. az intézményi számítógépek és az Internet csatlakozások aránya (B) h. a tanulóknak nyújtott juttatások és ezek mértéke, i. a tanulók munka és tanulási körülményeinek javítása érdekében tett fejlesztések és ezek mértéke, j. az iskolakönyvtár éves gyarapodásának mértéke (B), k. munkaruhára, védıfelszerelésre fordított összeg a szakképzı iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B). 2. A közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerő adatok a velük kialakított kapcsolattartás eredményességével és hatékonyságával kapcsolatban: a. a közvetlen partnerekkel történı kapcsolattartás és kommunikáció eredményességének mutatói, b. a Diákönkormányzat eredményes mőködésének mutatói, c. a Szülıi Munkaközösség eredményes mőködésének mutatói, d. az iskolaszék eredményes mőködésének mutatói, e. a közvetlen partnerek együttmőködésekbe történı bevonásának eredményességi mutatói, f. második szakmát szerzett tanulók aránya a szakképzı iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B), g. az intézmény által mőködtetett szervezetek (pl. intézményi alapítvány) támogatottsága, h. a szülıi és tanulói ajánlások száma, i. a közvetlen partnerektıl beérkezı panaszok, reklamációk száma, aránya, j a gyakorlati képzésben együttmőködı munkáltatók aránya az oktatott szakmák számához viszonyítva (B), k. gyakorlati férıhelyek aránya a szakképzıs tanulólétszámhoz viszonyítva (B), l. a közvetlen partnerek részvételi aránya az intézmény által szervezett rendezvényeken, m. iskolai tanmőhelyben és külsı gyakorlóhelyen eltöltött gyakorlati órák aránya (K). 3. Egyéb, az intézmény számára fontos, a közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerő adatok, amelyek a fenti pontokban nem szerepelnek.

7. A MUNKATÁRSAK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK Milyen eredményeket ért el az intézmény elıre tervezett céljaival és más intézmények eredményeivel összehasonlítva a munkatársak elégedettsége terén és hogyan fejlıdtek ezen eredményei az elmúlt években? Ezt a területet a teljes intézményre vonatkozóan, ezen belül, ahol lehet a szakképzésre (ahol célszerő szakiskolára és szakközépiskolára) külön is meg kell vizsgálni az önértékelés során, az intézményen belüli összehasonlítás bemutatása érdekében. A 7.b alkritériumban félkövér dılt karakterrel szedett mutatók ún. kulcsindikátorok (K), melyekhez kötelezı az intézményi adatgyőjtés. 7. a) A munkatársak véleménye az intézményrıl és teljesítményérıl 1. A munkatársak véleménye a pedagógiai munka területén: a. a tantárgyfelosztással kapcsolatban, b. a tanulók egységes értékelési rendszerének kialakításával kapcsolatban, c. a képzési kínálattal kapcsolatban. 2. A munkatársak véleménye a szakmai munka értékelésérıl: a. az értékelési rendszer mőködésével kapcsolatban, b. az értékelés megfelelıségével (objektivitásával) kapcsolatban, c. az értékelés eredményeinek felhasználásával kapcsolatban. 3. A munkatársak véleménye az intézmény továbbképzési rendszerérıl: a. munkatársak továbbképzésének tervezésével és a továbbképzés megvalósításával kapcsolatban, b. a munkatársak egyéni képzési igényeinek teljesítésével kapcsolatban, c. a munkatársak képességeinek és tudásának fejlesztését szolgáló belsı képzésekkel kapcsolatban. 4. A munkatársak véleménye a vezetés területén: a. az alkalmazási feltételekkel kapcsolatban, b. a feladatok felosztásával kapcsolatban, c. a munkatársak támogatásával kapcsolatban a feladataik teljesítésében, d. a munkatársak észrevételeinek figyelembe vételével kapcsolatban, e. a vezetıi ellenırzéssel kapcsolatban, f. a teljesítményértékelési rendszer mőködésével kapcsolatban. 5. A munkatársak véleménye a munkakörülmények területén: a. a bér és egyéb juttatásokkal kapcsolatban, b. a helyi képzési program megvalósítási feltételeivel kapcsolatban, c. a munka-egészségügyi és munkavédelmi körülményekkel kapcsolatban, d. a munkahelyi környezettel, és annak biztonságosságával kapcsolatban, e. az elméleti oktatás eredményes megvalósítását szolgáló eszközállomány korszerőségével kapcsolatban, f. a tanmőhely gyakorlati képzéshez szükséges tárgyi felszereltség biztosításával kapcsolatban.

6. A munkatársak véleménye az együttmőködés területén: a. a munkaközösségekkel, és a munkaközösségek munkájának támogatásával kapcsolatban, b. a pedagógusok együttmőködésével kapcsolatban, c. a belsı információs rendszerrel kapcsolatban, d. az intézménynek a közvetlen partnerekkel való együttmőködésével kapcsolatban. 7. A munkatársak véleménye a bevonás területén: a. a küldetés, jövıkép, a Pedagógiai Program, az Intézményi Minıségirányítási Program és az egyéb hosszú távú tervek tartalmának kialakításába történı bevonással kapcsolatban, b. a munkatársak tervezésbe, döntés elıkészítésbe és döntésekbe történı bevonásával kapcsolatban, c. a team-munka alkalmazásával kapcsolatban, d. a team-munkában való részvételre történı ösztönzéssel kapcsolatban, e. a fejlesztı teamek munkakörnyezetének, a team-munka feltételeinek kialakításával kapcsolatban. 8. Az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek értékelésével kapcsolatos munkatársi vélemények: a. a Pedagógiai Program megvalósításával kapcsolatban, b. az Intézményi Minıségirányítási Program végrehajtásával kapcsolatosban, c. az intézmény egyéb hosszú távú terveinek megvalósításával kapcsolatban. 7. b) A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerő adatok 1. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerő adatok a pedagógiai munka területén: a. a munkatársak szakmai képzéseinek köre és eredményességük mutatói, b. egyetemre/fıiskolára járó munkatársak száma a munkatársi létszámhoz viszonyítva (B), c. a pedagógiai végzettséggel rendelkezı szakoktatók az összes szakoktatóhoz viszonyítva (B), d. dokumentummal igazolt informatikai ismeretekkel rendelkezı szakképzési pedagógusok aránya az összes szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K), e. nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkezı szakképzési pedagógusok aránya az összes szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K), f. a szaktanárok és gyakorlati oktatók ismeretátadási, készség- és képességfejlesztési módszereinek bıvítésével és e módszerek alkalmazásával kapcsolatos eredményességi mutatók, g. a Pedagógiai Program ismertségét és elfogadottságát jellemzı mutatók. 2. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerő adatok a szakmai munka értékelése területén: a. a szakmai alkalmasság és a szakmai munka értékelésének szempontjaihoz illeszkedı mutatók, b. szakos ellátottság mértéke (K), c. gyakorlati oktatók szakmai kompetenciája, d. óralátogatások száma a pedagógiai tevékenységet végzık létszámához viszonyítva (B), e. óralátogatások száma a megtartott órák számához viszonyítva (B), f. értékelı megbeszélésen résztvevı munkatársak aránya a teljes munkatársi létszámhoz viszonyítva (B), g. a munkatársak teljesítményértékelésébıl származó mutatók.

3. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerő adatok a munkatársak továbbképzése területén: a. az intézményben megvalósított belsı és külsı képzések eredményességére vonatkozó mutatók, b. a tanévben külsı továbbképzésen résztvevı szakképzı iskolai pedagógusok aránya a teljes szakképzı iskolai pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K), c. egynél több felsıfokú végzettséggel rendelkezı, szakképzı iskolában tanító munkatársak száma a teljes szakképzési pedagógusi létszámhoz viszonyítva (B), d. szakértıi tevékenységet folytató szakképzı iskolai pedagógusok aránya az összes szakképzı iskolában tanító pedagóguslétszámhoz viszonyítva (B), e. külföldi tanulmányúton résztvevı szakképzıi pedagógusok aránya (B), f. egy fıre jutó belsı továbbképzések óraszáma, g. belsı továbbképzések óraszáma az összes pedagógiai tevékenységet végzık létszámához viszonyítva (K), h. egy fıre jutó külsı továbbképzések óraszáma (B), i. átlagosan egy szakképzı iskolában tanító pedagógus továbbképzésére fordított éves összeg (K), j. bemutató órák száma. 4. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerő adatok a vezetés területén: a. a vezetés mőködésére vonatkozó eredményességi mutatók, b. az egyének és a teamek elismerésének mutatói, c. jutalmazott szakképzı iskolai pedagógusok száma a szakképzı iskolai pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K), d. munkaügyi jogviták aránya (B), e. kilépı pedagógusok száma (kivéve nyugdíjazás) a dolgozói létszámhoz viszonyítva (B), f. kilépı pedagógusok száma (beleértve a nyugdíjazást is) a dolgozói létszámhoz viszonyítva (B), g. engedélyezett álláshelyek és a betöltött álláshelyek aránya (B), h. óraadó pedagógusok aránya (B), i. egy fıre jutó betegnapok száma (K). 5. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerő adatok a munkakörülmények területén: a. alkalmazottak éves bruttó átlagjövedelme (B), b. jutalom bruttó összegének aránya az összes bruttó munkabérhez (B), c. munka és egészségvédelemmel kapcsolatos fejlesztések eredményességének mutatói, d. a munkatársak munkakörülményeinek javítására tett intézkedések és ezek eredményességi mutatói, e. egy alkalmazottra jutó számítógépek száma (B). 6. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerő adatok az együttmőködés területén: a. egy szakképzı iskolai pedagógusra jutó túlórák száma (B), b. egy szakképzı iskolai pedagógusra jutó helyettesítések száma (B), c. az intézményen belüli tapasztalatok összegzésének és átadásának eredményességi mutatói, d. a munkaközösségek munkájának eredményességére vonatkozó mutatók, e. a munkatársak közötti kommunikáció eredményességének mutatói.

7. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerő adatok a bevonás területén: a. a munkatársak bevonásának és felhatalmazásának mutatói, b. a munkatársak bevonásának mértéke a Pedagógiai Program, helyi tanterv kialakításába, c. a fejlesztı teamek és a fejlesztésben résztvevı munkatársak száma, d. a team-munka elterjedését igazoló mutatók, e. team-munkában résztvevı szakképzı iskolai pedagógusok száma a szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K), f. a team munkában résztvevı szakképzı iskolai pedagógusok számára biztosított órakedvezmények száma (B), g. a munkatársak bevonását igazoló mutatók az intézményi fejlesztésekbe, h. a munkatársak bevonását igazoló mutatók a döntések elıkészítésébe, i. a nem-pedagógus munkatársak bevonását igazoló mutatók az intézmény fejlesztési tevékenységébe.

8. A TÁRSADALMI HATÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK Milyen eredményeket ért el az intézmény elıre tervezett céljaival és más intézmények eredményeivel összehasonlítva a társadalom, illetve a társadalmat képviselı szervek, szervezetek elégedettsége terén és hogyan fejlıdtek ezen eredményei az elmúlt években? Ezt a területet a teljes intézményre vonatkozóan, ezen belül, ahol lehet a szakképzésre (ahol célszerő szakiskolára és szakközépiskolára) külön is meg kell vizsgálni az önértékelés során, az intézményen belüli összehasonlítás bemutatása érdekében. A 8. kritériumban az intézmény társadalmi szerepvállalását kell bemutatni. Ezek azok a tevékenységek, amelyeket az intézmény a nevelési-oktatási tevékenységén felül végez, és amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az intézmény elsıdleges célrendszeréhez. Ugyancsak itt kell bemutatni az intézmény közvetett partnereinek elégedettségével kapcsolatos eredményeit is. (Minden egyes vélemény kérdéscsoportnál meg kell vizsgálni, hogy mely társadalmi és / vagy közvetett partneri körtıl (pl. jogalkotó, társadalmi, civil, és szociális szervezetek, kamarák stb.) származó vélemény nyújthat releváns információt a vizsgált kérdés tekintetében.) A 8. kritériumban félkövér dılt karakterrel szedett mutatók ún. kulcsindikátorok (K), melyekhez kötelezı az intézményi adatgyőjtés. 8. Az intézmény társadalomra gyakorolt hatásainak eredményei 1. A közvetett partnerek véleménye, a velük kapcsolatos elégedettségi felmérések eredményei. 2. A társadalom véleménye: a. a közösség és a közvetett partnerek számára fontos információk megosztásával kapcsolatban, b. az intézmény és képviselıinek etikai magatartásával kapcsolatban, c. a társadalmi és közvetett partneri igények és elvárások kielégítésével kapcsolatban, d. a társadalmat képviselı szervezetekkel és az intézmény közvetett partnereivel történı együttmőködés hatékonyságával kapcsolatban, e. a közösen szervezett rendezvények megítélésével kapcsolatban. 3. A társadalom és a közvetett partnerek elégedettségét alátámasztó számszerő adatok: a. a társadalomtól, illetve a társadalmat képviselı szervezetektıl és a közvetett partnerektıl az iskola által elnyert díjak, kitüntetések és elismerések száma (K) (nem a pedagógiai munka elismeréséért kapott díjak), b. a közösen szervezett rendezvények számának alakulása, c. az intézmény számára kötelezıen elıírt társadalmi és törvényi követelményeknek való megfelelés (például ÁNTSZ-elıírások), amelyeket ezen ellenırzéseken való megfelelések igazolnak, d. az intézmény társadalmi szerepvállalása és ezen szerepvállalásra adott sajtóvisszhang (nem a pedagógiai munka elismerésére vonatkozó sajtóvisszhang), 4. A fenntartható fejlıdés elveinek érvényesítését alátámasztó számszerő adatok: a. energiafelhasználás alakulása, b. megújuló energiák használatának aránya, c. újrahasznosítható anyagok használatának mértéke, d. a keletkezı szemét mennyiségének alakulása.

5. Egyéb, a környezetterhelés megelızése érdekében tett erıfeszítéseket alátámasztó számszerő adatok: a. hang- és zajterhelés csökkentésének mértéke, b. veszélyes anyagok felhasználásának alakulása, c. veszélyes hulladékok keletkezésének aránya, d. tárolt és ártalmatlanításra elszállított veszélyes anyagok aránya.

9. KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEK Milyen eredményeket ért el az intézmény elıre tervezett céljaival, teljesítményével és más, megfelelıen kiválasztott intézmények eredményeivel összehasonlítva és hogyan fejlıdtek ezen eredményei az elmúlt években? Ezt a területet a teljes intézményre vonatkozóan, ezen belül a szakképzésre (ahol célszerő szakiskolára és szakközépiskolára) külön is meg kell vizsgálni az önértékelés során, az intézményen belüli összehasonlítás bemutatása érdekében. A 9. kritériumban félkövér dılt karakterrel szedett mutatók ún. kulcsindikátorok (K), melyekhez kötelezı az intézményi adatgyőjtés. 9. a) Az intézmény kulcsfontosságú eredményei 1. Az intézmény kulcsfontosságú eredményei a Pedagógiai Programban kitőzött nevelési célok teljesülésével kapcsolatban: a. a tanulók viselkedésének fejlıdésére vonatkozó eredmények, b. a gondozás, jóllét és a diákok védelmének eredményei, c. a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésében elért eredmények, d. a gyermek és ifjúságvédelem területén elért eredmények, e. külsı ifjúságvédelmi szervek eljárásába kerülı szakképzıs diákok aránya az összes szakképzıs tanulólétszámhoz viszonyítva (K), f. a szociális hátrányok enyhítése és leküzdése érdekében tett intézkedések eredményei, g. a hátrányos helyzető tanulók integrációjának eredményei, h. az etikus, erkölcsös magatartás elterjedtségének, megvalósításának eredményei. 2. Az intézmény kulcsfontosságú eredményei a Pedagógiai Programban kitőzött oktatási célok teljesülésével kapcsolatban: a. vizsgaeredmények szakmánként (B), b. a lemorzsolódás mértéke a szakképzı iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (K), c. adott szakmát megkezdett és befejezett tanulók aránya (K), d. SZKTV-n országos döntıbe jutó tanulók aránya a szakiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B), e. Szakmacsoportos szakmai elıkészítı Érettségi Tantárgyak Versenyen (SZÉTV) országos döntıbe jutó tanulók aránya a szakközépiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B), f. Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen (OSZTV) országos döntıbe jutó tanulók aránya a szakközépiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B), g. érettségit adó képzésen továbbtanuló diákok száma a végzett szakiskolás diákok számához viszonyítva (K), h. a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatban elért eredmények, i. a tanulók alapkészségeinek elsajátításával kapcsolatban elért eredmények, j. a tartalom átadását szolgáló eszközrendszerek korszerősítésének és bıvítésének eredményei, k. a tehetséggondozást támogató és felzárkóztató programok eredményei, l. a tanulási nehézségek leküzdését célzó tanulás-támogatási programok eredményei, m. elhelyezkedés a végzett szakképzı iskolai tanulók arányában (K), n. végzettségük szerint elhelyezkedı szakképzı iskolai tanulók aránya (K). 3. Az intézmény egyéb kulcsfontosságú eredményei: a. az Intézményi Minıségirányítási Program végrehajtásának értékelésével kapcsolatos eredmények, b. az intézmény kiemelt fejlesztéseivel kapcsolatos eredmények, c. a fenntartó által végzett ellenırzések eredményei, d. az intézmény egyéb kulcsfolyamatainak eredményei.

9. b) Az intézmény kulcsfontosságú eredményeit alátámasztó számszerő adatok Az intézmény egészére és egyes részeire (pl. osztályok, évfolyamok, speciális szakok, munkatársi kör) vonatkozó mutatók, amelyek segítik az intézmény teljesítményének differenciált megítélését. 1. Neveléssel kapcsolatos eredményeket alátámasztó számszerő adatok: a. igazolt és igazolatlan mulasztott órák száma és aránya, b. egy szakképzı iskolai tanulóra jutó igazolatlan órák száma (B), c. fegyelmi intézkedések és jutalmazások száma és aránya, d. egy szakképzı iskolai tanulóra jutó fegyelmezı bejegyzések száma egy tanévben (B), e. egy szakképzı iskolai tanulóra jutó dicsérı bejegyzések száma egy tanévben (B), f. magatartás jegyek évfolyamonkénti átlaga a szakképzı iskolában (B), g. szorgalom jegyek évfolyamonkénti átlaga a szakképzı iskolában (B), h. a nevelési problémák megoldására tett intézkedések eredményességi mutatói, i. az alkalmazott nevelési módszerek értékelésének eredményességi mutatói, j. az új nevelési módszerek bevezetésének eredményességi mutatói, k. a tanulók együttmőködésére vonatkozó eredményességi mutatók. 2. Oktatással kapcsolatos eredményeket alátámasztó számszerő adatok: a. az összes bukások aránya a szakképzı iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B), b. a több tantárgyból bukott szakképzı iskolai tanulók aránya az összes szakképzı iskolában megbukott tanulóhoz viszonyítva (B), c. PISA mérés eredményei az intézményben mérési csoportonként (B), d. országos kompetenciamérés eredményei (K), e. Hozzáadott Pedagógiai Érték mutató (K) f. egy szakképzı iskolai tanulóra jutó csoportbontásban megtartott órák száma (B), g. projektmódszer szerinti oktatásban részt vett szakképzı iskolai tanulók aránya a szakképzı iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B), h. a szakkörökön résztvevı szakképzı iskolai tanulók száma a szakképzı iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B), i. az év végén és az év elején, a tanórán kívüli foglalkozásokon résztvevık aránya, j. a felzárkóztató foglalkozáson résztvevı szakképzı iskolai tanulók száma a szakképzı iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B), k. a felzárkóztató foglalkozáson részt vett szakképzı iskolai tanulók közötti bukások aránya (B), l. sportversenyen 1-3. helyezést elért szakképzı iskolai tanulók aránya a sportversenyen indulókhoz viszonyítva (B), m. a szakirányban továbbtanulók száma, n. igényelt EuroPass mobilitási igazolványok száma a szakképzı évfolyamokon tanulók létszámához viszonyítva (B), o. kiállított EuroPass bizonyítvány-kiegészítı dokumentumok száma a szakképesítést szerzett tanulók arányában (B). 3. Az intézmény szakmai modellszerepét alátámasztó számszerő adatok: a. bázisiskolai, vagy gesztorintézményi szerepek száma (B), b. az intézmény által szervezett szakmai bemutatók száma (K), c. az intézmény által tartott konferenciák száma (B), d. más szervezetekkel közösen indított fejlesztési projektek száma (B), e. szakmai publikációk száma a szakképzésben (B).

4. Az intézményi mőködés hatékonyságát alátámasztó számszerő adatok: a. a versenyeredmények és az elérésükre fordított plusz órák aránya (B), b. egy szakképzı iskolában tanító pedagógusra jutó szakképzı iskolai tanulók száma (K), c. egy szakképzı iskolában tanító pedagógusra jutó szakképzı iskolai tanulók száma a közismereti tárgyak esetében, kivéve idegen nyelv (B), d. egy szakképzı iskolában tanító pedagógusra jutó szakképzı iskolai tanulók száma az idegen nyelvek esetében (B), e. egy szakképzı iskolában tanító pedagógusra jutó szakképzı iskolai tanulók száma a szakmai gyakorlati oktatásban (B), f. egy szakképzı iskolában tanító pedagógusra jutó szakképzı iskolai tanulók száma a szakmai elmélet oktatásában (B). 5. Az intézményi kapacitások kihasználtságát alátámasztó számszerő adatok: a. a szakképzı iskolai osztályok átlaglétszáma évfolyamonként (B), b. az egy tornateremre jutó osztályok száma (B), c. egy tanteremre jutó tanulók száma (B), d. a szaktantermek aránya az összes tanteremhez viszonyítva (B), e. étkezı kihasználtsága (B), f. egy tanteremre/csoportteremre jutó heti órák száma (K). 6. Az intézmény pénzügyi eredményeit alátámasztó számszerő adatok: a. az intézmény éves költségvetése (B), b. a költségvetés egy tanulóra jutó része (B), c. egy tanulóra jutó, nem költségvetési forrásból szerzett bevétel (K), d. egy tanulóra jutó pályázaton nyert fejlesztési összeg (K), e. nyertes pályázatok és megírt pályázatok aránya (B), f. személyi kifizetések aránya a teljes költségvetéshez viszonyítva (B), g. karbantartási és felújítási költségek aránya a teljes költségvetéshez viszonyítva (B), h. az eszközök karbantartására, mőködtetésére fordított összeg a teljes költségvetéshez viszonyítva (B), i. az épület karbantartására fordított összeg a teljes költségvetéshez viszonyítva (B), j. szemléltetı eszközök beszerzésére fordított egy tanulóra jutó összeg (K), k. szakmai eszközök, gépek beszerzésére fordított egy szakképzı iskolai tanulóra jutó összeg (K), l. szakmai eszközök, gépek beszerzésére fordított éves összeg a költségvetés arányában (B).

EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTÉSE

A Damjanich János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium eredményeinek összesítése a SZÖM II. szintjéhez tartozó követelményrendszer alapján a modell által meghatározott kritériumokhoz, alkritériumokhoz, illetve vizsgálati alterületekhez rendelten.

6.b) 1.a Közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerő adatok

Tanév

Jelentkezık száma

Felvettek száma

Túljelentkezés aránya

2005/2006

618 fı

289 fı

213 %

2006/2007

580 fı

282 fı

206 %

2007/2008

615

256

240%

6.b) 1.f 1 tanulóra jutó számítógépek száma: Tanév

Számítógépek

Tanulói létszám

száma

1

tanulóra

számítógépek száma

2004/2005

107

1258

0,08

2005/2006

107

1271

0,08

2007/2008

108

1227

0,088

jutó

6.b) 2.m

Iskolai tanmőhelyben és külsı gyakorlóhelyen eltöltött gyakorlati órák

aránya (K)

Gyakorlati idı

2004/2005

2005/2006

2007/2008

Tanulói létszám

366

356

374

15063

15840

belsı 6632

6212

6640

külsı 8851

8851

9200

Belsı képzıhelyre 42,83

41,24

41,92

58,76

58,08

Tanulói

létszámra 15483

esı óraszám Ebbıl képzıhelyen Ebbıl képzıhelyen

vonatkozó mutató Külsı képzıhelyre 57,17 vonatkozó mutató

7.b) 1.d Dokumentummal igazolt informatikai ismeretekkel rendelkezı szakképzési pedagógusok aránya az összes szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K)

Tanév

Pedagóguslétszám

Dokumentummal igazolt

%-os mutató

informatikai

ismerettel rendelkezı pedagógusok száma

2004/2005

90 fı

22 fı

24,0

2005/2006

89 fı

23 fı

25,8

2006/2007

89

26 fı

29,2

2007/2008

89

29 fı

32,6

7.b) 1.e Nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkezı szakképzési pedagógusok aránya az összes szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K) Tanév

Pedagóguslétszám

Nyelvvizsga

%-os mutató

bizonyítvánnyal rendelkezık száma 2004/2005

89

21

23

2005/2006

89

28

31,46

2006/2007

89

17

19,1

2007/2008

89

18

26,2

7.b) 2.b Szakos ellátottság mértéke (K) (hatályos Közoktatási Törvény értelmezésében szakképzésre vonatkoztatva

Tanév

Pedagóguslétszám Hatályos

Hatályos

%-os mutató

Közoktatási

Közoktatási

Törvény

Törvény

szerinti

szerinti

végzettsége

végzettsége

van

nincs

90 fı

89 fı

1 fı*

1

2005/2006/2007 89 fı

88 fı

1 fı*

1

2007/2008

88 fı

1 fı

1

2004/2005

89

7.b) 2.d Óralátogatások száma a pedagógiai tevékenységet végzık létszámához viszonyítva (K)

Tanév

Pedagóguslétszám

Látogatott

órák Látogatott óra/fı

száma 2004/2005

90

189

2,1

2005/2006

89

197

2,2

2006/2007/2008

89

206

2,31

7.b) 3.b A tanévben külsı továbbképzésen résztvevı szakképzı iskolai pedagógusok aránya a teljes szakképzı iskolai pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K)

Tanév

Pedagóguslétszám

Külsı

%-os mutató

továbbképzés ek óraszáma 2005/2006

90

23

25,5

2006/2007

89

32

35,9

2007/2008

89

26

29,21

7.b) 3.c Egynél több felsıfokú végzettséggel rendelkezı szakképzı iskolában tanító munkatársak száma a teljes szakképzési pedagógusi létszámhoz viszonyítva (K)

Tanév

Pedagóguslétszám

Egynél több felsıfokú

%-os mutató

végzettséggel rendelkezı pedagógus 2004/2005

90

31

34

2005/2006

89

33

37

2006/2007

89

39

43,8

2007/2008

89

42

47,2

7.b) 3.d Szakértıi tevékenységet folytató szakképzı iskolai pedagógusok aránya az összes szakképzı iskolában tanító pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K)

Tanév

Pedagógus-

Szakértıi

létszám

tevékenységet folytató

%-os mutató

pedagógusok száma 2005/2006

90

2

2,2

2006/2007

89

2

2,2

2007/2008

89

2

2,2

7.b) 3.g Belsı továbbképzések óraszáma az összes pedagógiai tevékenységet végzık létszámához viszonyítva (K) Tanév

Pedagóguslétszám

Belsı

Óra/fı

továbbképzések óraszáma 2005/2006

90

16

0,17

2006/2007

89

28

0,3

2007/2008

89

96

1,07

7. b) 3.i Átlagosan egy szakképzı iskolában tanító pedagógus továbbképzésére fordított éves összeg (K)

Tanév

Pedagóguslétszám

Továbbképzésre

fordított

éves összeg/fı 2004/2005

90

11.522,- Ft

2005/2006

89

15.899.- Ft

2006/2007

89

12.076,- Ft

2007/2008

89

11.700,- Ft

7.b) 4.c Jutalmazott szakképzı iskolai pedagógusok száma a szakképzı iskola pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K)

Tanév

Pedagóguslétszám Jutalmazott

%-os mutató

pedagógusok száma 2004/2005

90

0

0

2005/2006

89

0

0

2006/2007

89

0

0

2007/2008

89

0

0

7.b) 4.d Munkaügyi jogviták aránya (K)

Tanév

Pedagóguslétszám Munkaügyi jogvitákban %-os mutató érintett pedagógusok

2004/2005

90

0

0

2005/2006

89

0

0

2006/2007

89

0

0

2007/2008

89

0

0

7.b) 4.e Kilépı pedagógusok száma (kivéve nyugdíjazás) a dolgozói létszámhoz viszonyítva (K) Tanév

Pedagógusok

Kilépı

pedagógusok %-os mutató

létszáma

létszáma

2004/2005

90

5

5,5

2005/2006

89

8

8,98

2006/2007

89

9

10,11

2007/2008

89

8

8,98

7.b) 4.i Egy fıre jutó betegnapok száma (K)

Év

Pedagógusok

Betegnapok száma

létszáma

Egy

fıre

betegnapok száma

2005

90

491

5,45

2006

89

509

5,7

2007

89

513

5,76

jutó

7.b) 7.e Valamilyen team-munkában résztvevı szakképzı iskolai pedagógusok száma a szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K)

Tanév

Pedagógusok

Team-munkában

létszáma

résztvevı pedagógusok

%-os mutató

létszáma 2004/2005

90

79

87,7

2005/2006

89

80

89,8

2006/2007

89

89

100

2007/2008

89

89

100

8.) 3.a Az iskola által elnyert díjak, kitüntetések és elismerések száma (K) (nem a pedagógiai munka elismeréséért kapott díjak)

2004/2005-ös tanév: 12 eset 2005/2006-os tanév: 15 eset 2006/2007-es tanév: 10 eset 2007/2008-as tanév: 10 eset

9.a) 1.e Külsı ifjúságvédelmi szervek eljárásába kerülı szakképzıs diákok aránya az összes szakképzıs tanulólétszámhoz viszonyítva (K)

2004/2005-ös tanév: 14,9 % 2005/2006-os tanév: 16 % 2006/2007-es tanév: 13,4 % 2007/2008-as tanév: 14,8 %

9.a) 2.a Vizsgaeredmények szakmánként

Szakma

2004/2005-os tanév

2005/2006-os tanév

2006/2007-es tanév

megnevezése

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

Asztalos

2,3

3,85

2,83

3,5

2

2

2,57

3,43

Vízvezeték-és

2,57

3,35

2,3

3,33

1,33

2,67

2,08

3,91

Épületburkoló

3,18

3,18

3,54

3,54

2,44

3,33

1,33

3

Kımőves

2,38

3,15

2,28

3,28

2

2

2,6

2,83

Szobafestı-mázoló

2,45

3,63

4,12

4,37

-

-

2,57

4,29

Pék

2,71

2,85

3,6

3,6

3,4

4,4

2,57

3,14

Számítástechnikai

3

4,4

3,2

4,0

3,31

3,92

2,5

4,4

Villanyszerelı

2,58

4

2,5

3,23

1,75

3,25

2,58

4,27

Karosszérialakatos

2,75

3,75

2,83

3,75

3

4

2,63

4,25

Mechatronikai

3

4,2

3,37

3,62

3

3,6

2,9

3,1

Hegesztı

2,7

3,4

2,86

4,43

2,44

3

2,71

3

Kovács

-

-

5

5

-

-

-

-

Nıiruha-készítı

2,5

3,58

2,2

2,12

-

-

3,33

4,2

Élelmiszer és vegyi

2,76

3,85

3,23

4,15

3

4,14

3,11

3,89

Szerkezetlakatos

2,7

2,9

1,77

3

2

2,78

1,86

3,6

Villamosgép.-és

1,26

3,26

1,53

3,46

2,24

3,52

2,82

3,44

Fodrász

3

2,83

2,57

3,14

-

-

2,57

3,21

Gépipari

3,14

4,07

2,84

3,41

2,45

3,45

2,67

4

elmélet

2007/2008-as tanév

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

központifőtés szerelı

és tapétázó

mőszerész

technikus

áru kereskedı

kész.szer.

mérnökasszisztens

9.a) 2.b Lemorzsolódás mértéke a szakképzı iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva

Tanév

Tanulólétszám

Lemorzsolódott tanulók %-os mutató létszáma

2004/2005

1258

90

7,15

2005/2006

1271

78

6,37

2006/2007

1223

65

5,31

2007/2008

1227

127

10,35

9.a) 2.c Adott szakmát megkezdett és befejezett tanulók aránya Szakma megnevezése

Asztalos

Adott szakmát

Adott szakmát

Adott szakmát megkezdett

megkezdett tanulók

befejezett tanulók

és befejezett tanulók

létszáma

létszáma

aránya (%)

2006/2007 2007/2008

2006/2007 2007/2008 2006/2007

2007/2008

9

14

6

14

66,6

100

20

11

18

78,6

90

Élelmiszer-és vegyi áru 14 kereskedı Épületburkoló

12

12

11

1

91,6

8,3

Fodrász

12

15

5

14

41,6

93,3

Hegesztı

12

10

7

7

58,3

70

Karosszérialakatos

13

11

12

8

92,3

72,2

Kovács

-

-

-

-

-

-

Kımőves

14

14

12

5

85,7

35,7

Nıiruha-készítı

11

12

8

5

72,7

41,6

Pék

11

16

5

7

45,4

43,7

Szerkezetlakatos

17

15

4

5

23,5

33,3

Szobafestı

11

14

8

7

72,7

50

Villamosgép kész.szer.

14

10

3

11

21,4

100

Villanyszerelı

14

13

10

11

71,4

84,6

Vízvezetékszerelı

13

13

7

9

53,8

69,2

Gépipari mérnöka.

19

16

13

6

68,4

37,5

Mechatronikai techn.

18

17

8

10

44,4

58,8

Számítástechn.m.

9

9

5

7

55,5

77,7

9.a)

2.d

SZKTV-n

országos

döntıbe

jutó

tanulók

aránya

a

szakiskolai

tanulólétszámhoz viszonyítva 2004/2005-ös tanév: 1% 2005/2006-os tanévben: 2 % 2006/2007-es tanévben: 1 % 2007/2008-as tanévben: 0 %

9.a) 2.f Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen országos döntıbe jutó tanulók aránya a szakközépiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva

Erre vonatkozóan nincs adatunk, mert nem jutott be tanulónk a döntıbe.

9.a) 2.g Érettségit adó képzésen továbbtanuló diákok száma a végzett szakiskolás diákok számához viszonyítva 2004/2005-ös tanév: 18 % 2005/2006-os tanév: 23 % 2006/2007-es tanévben: 27,35 % 2007/2008-as tanévben: nem volt érettségizı osztály

9.a) 3.a Elhelyezkedés a végzett szakképzı iskolai tanulók arányában

Erre vonatkozóan nincs adatunk, de a térségben található munkaügyi központok jelzései alapján, Hatvan és kistérsége munkanélküliségi rátája országosan is jónak mondható.

9.a) 3.b Végzettségük szerint elhelyezkedı szakképzı iskolai tanulók aránya Erre vonatkozóan nincs adatunk.

9.b) 2.c PISA mérés eredményei az intézményben mérési csoportonként

Erre vonatkozóan nincs adatunk.

9.b) 2.d Országos kompetenciamérés eredményei

2001-es év standardizált tanulói teljesítmények: Szakiskola matematika: 415 Szakiskola olvasás: 394

Szakközépiskola matematika: 478 Szakközépiskola olvasás: 494

2003-as év standardizált tanulói teljesítmények: Szakközépiskola matematika: 502 Szakközépiskola magyar: 498 Szakiskola matematika: 406 Szakiskola magyar: 400

2004-es év standardizált tanulói teljesítmények: Szakközépiskola matematika: 408 Szakközépiskola magyar: 416 Szakiskola matematika: 483 Szakiskola magyar: 485

2006-os év standardizált tanulói teljesítmények: Szakközépiskola matematika: 485 Szakközépiskola magyar: 498 Szakiskola matematika: 415 Szakiskola magyar: 403

9.b) 2.m Igényelt EuroPass mobilitási igazolványok száma a szakképzı évfolyamokon tanulók létszámához viszonyítva

Erre vonatkozóan nincs adatunk.

9.b) 2.n Kiállított EuroPass bizonyítvány – kiegészítı dokumentumok száma a szakképesítést szerzett tanulók arányában Erre vonatkozóan nincs adatunk.

9.b) 3.b Szervezett szakmai bemutatók száma 2004/2005-ös tanévben 4 alkalom. 2005/2006-os tanévben 3 alkalom. 2006/2007-es tanévben 5 alkalom. 2007/2008-as tanévben 5 alkalom.

9.b) 4.b Egy szakképzı iskolában tanító pedagógusra jutó szakképzı iskolai tanulók száma A Közoktatási Törvény értelmében a szakközépiskola és a szakiskola is szakképzı iskolának számít. 2004/2005-ös tanévben: 1258/90=13,97 fı 2005/2006-os tanévben: 1271/89= 14,2 fı 2006/2007-es tanévben: 1223/89= 13,74 fı 2007/2008-as tanévben: 1227/89= 13,78 fı

9.b) 5.f Egy tanteremre, csoportteremre jutó heti órák száma 2004/2005-ös tanév: 1182/50 = 23,64 2005/2006-os tanév: 1168/50 = 23,36 2006/2007-es tanévben: 1838/50 = 36,76 2007/2008-as tanévben: 1874/50 = 37,48

9.b) 6.c Egy tanulóra jutó nem költségvetési forrásból szerzett bevétel 2004/2005-ös tanév: 14.125.000,- Ft /1258 fı = 11.228,- Ft/fı***** 2005/2006-os tanév:

21.051.000,- Ft/1271 fı= 16.562,- Ft/fı 2006/2007-es tanév: 60.225.412,- Ft/1223 fı= 49.244,- Ft/fı 2007/2008-as tanév: 45.797.775,- Ft/1227 fı= 37.335,- Ft/fı

9.b) 6.d Egy tanulóra jutó pályázaton nyert fejlesztési összeg 2004/2005-ös tanév: 456,- Ft/fı 2005/2006-os tanév: 409,- Ft/fı 2006/2007-es tanév: 18.469,- Ft/fı 2007/2008-as tanév: 11.078,-Ft/fı

9.b) 6.e Nyertes pályázatok és a megírt pályázatok aránya 2004/2005-ös tanév: 70 % 2005/2006-os tanév: 100 % 2006/2007-es tanév: 100 % 2007/2008-as tanév: 100 %

9.b) 6.j Szemléltetı eszközök beszerzésére fordított, egy tanulóra jutott összeg 2004/2005-ös tanév: 3547 Ft/fı 2005/2006-os tanév: 354 Ft/fı 2006/2007-es tanév: 0 Ft/fı 2007/2008-as tanév: 0 Ft/fı 9.b) 6.k

Szakmai eszközök, gépek beszerzésére fordított, egy szakképzı iskolai

tanulóra jutó összeg 2004/2005-ös tanév: 6.300,- Ft/fı 2005/2006-os tanév:

868,- Ft/fı

2006/2007-es tanév: 21.488,-Ft/fı

2007/2008-as tanév: 15.484,- Ft/fı

Értékelı Könyv Kritérium száma, és címe: 1.a, 1.b, 1.c, 1.d,Vezetés

Erısségek: 1. A jogszabályok naprakész ismerete

Erısségeket alátámasztó tények: Pontos és betartott munkamegosztás 7.a.4.b 7.a.4.c 7.a.4.d 7.a.4.e

2. Továbbképzéseken való részvétel

3. A vezetés részvétele tevékenységekben

a

4. Döntéshozatali folyamatok kapcsolódó kommunikáció

mérési

és

A munkatársak elégedettek az egyéni képzési igényeiknek a teljesítésével. Egy fıre jutó belsı továbbképzések száma értékelési nıtt az

Feladat és hatáskör szabályozott, és a ehhez szabályozásnak megfelelıen mőködik

7.a.4.b 3,92 7.a.4.c 3,76 7.a.4.d 3,58 7.a.4.e 3,69 Fejlesztendı területek: Fejlesztendı területeket alátámasztó tények: 1. Az egyéni teljesítmény egyéb eszközökkel való Az iskolánkban kevés lehetıség van a teljesítése, ösztönzı rendszer és annak rendkívüli teljesítmények jutalmazására, mőködtetése elismerésére

Megjegyzések (elemzést segítı ötletek, megállapítások): 1. 2. 3.

Erısségek és fejlesztendı területek összesített listája

ERİSSÉGEK: 1. A jogszabályok naprakész ismerete Továbbképzéseken való részvétel A vezetés részvétele a mérési értékelési tevékenységekben Döntéshozatali folyamatok és az ehhez kapcsolódó kommunikáció 2. Széleskörő adatgyőjtés a stratégia kialakításához A kompetencia alapú nevelés-oktatás beépítése a célrendszerbe, a pedagógiai programba 3. Az emberi erıforrások fejlesztése a karriertervezés támogatása az iskolánkban jól mőködik. Belsı képzések szervezése 4. Az iskola közvetett partnereivel kialakított kapcsolata. 5. Az igény és elégedettségmérés. Tanulói értékelés. Tanulói prevenciós, mentálhigiénés, gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységek.

FEJLESZTENDİ TERÜLETEK: 1. Az egyéni teljesítmény egyéb eszközökkel való teljesítése, ösztönzı rendszer és annak mőködtetése 2. Kulcsfolyamatok azonosítása, IMIP tudatos használata, felülvizsgálata.

3. Szakoktatók, szakmai tanárok alkalmazása és megtartása, annak ellenére, hogy a nyelvi tudásukat, informatikai képzettségüket nagyon támogatjuk. 4. Az iskola közvetett partnereivel tartott kapcsolattartás dokumentálása 5. Nyomon követési rendszer A belépı tanulók meglévı kompetenciáinak elismerése és a tanulói mobilitás lehetıségének biztosítása. Kapcsolattartás a közvetlen partnerekkel

56

Értékelı Könyv Kritérium száma, és címe: 2.a, 2.b, 2.c, Stratégia Erısségek:

Erısségeket alátámasztó tények:

1. Széleskörő adatgyőjtés a stratégia kialakításához Sokféle külsı és belsı információ.

2. A kompetencia alapú nevelés-oktatás beépítése a Elhelyezkedési információk. célrendszerbe, a pedagógiai programba Cégek keresik állásajánlattal.

meg

tanulóinkat

Külsı gyakorlóhelyekre kérnek tanulókat.

Fejlesztendı területek: 1. Kulcsfolyamatok azonosítása, használata, felülvizsgálata.

IMIP

Fejlesztendı területeket alátámasztó tények: tudatos A mőködés nem minden esetben szabályozott. A rendszer elemei teljesek, de némi kiegészítésre szorulnak. Pl.: a pedagógus teljesítményértékelés, szülıi mérés.

Megjegyzések (elemzést segítı ötletek, megállapítások): 4. 5. 6.

57

Értékelı Könyv Kritérium száma, és címe: 3.a, 3.b, 3.e, Emberi erıforrások

Erısségek: Erısségeket alátámasztó tények: 1. Az emberi erıforrások fejlesztése a A munkatársak továbbképzésére fordított karriertervezés támogatása az iskolánkban jól éves összeg folyamatosan nı. mőködik. A munkatársak elégedettek az egyéni igények figyelembevételével. 2. Belsı képzések szervezése

A belsı továbbképzések óraszáma nıtt. A bemutató órák száma emelkedett.

Fejlesztendı területek:

Fejlesztendı területeket alátámasztó tények: 2. Szakoktatók, szakmai tanárok alkalmazása és Kevés képzett ember jelentkezik. Nincs megtartása, annak ellenére, hogy a nyelvi ösztönzési rendszer. tudásukat, informatikai képzettségüket nagyon támogatjuk.

Megjegyzések (elemzést segítı ötletek, megállapítások): 7. 8. 9.

58

Értékelı Könyv Kritérium száma, és címe: 4.a, Erıforrások

Erısségek: 1. Az iskola közvetett partnereivel kialakított kapcsolata.

Erısségeket alátámasztó tények: A megkérdezett közvetett partnerek 100%-ban elégedettek az iskola által nyújtott információk átadásával kapcsolatban. Rendszeres és tartalmi kapcsolatot mőködtetünk.

Fejlesztendı területek:

Fejlesztendı területeket alátámasztó tények: Nincs adat.

3. Az iskola közvetett partnereivel tartott kapcsolattartás dokumentálása

Megjegyzések (elemzést segítı ötletek, megállapítások): 10. 11. 12.

59

Értékelı Könyv Kritérium száma, és címe: Erıforrások

Erısségek: 2. Az igény és elégedettségmérés.

Erısségeket alátámasztó tények: A folyamat szabályozott és gyakorlottan mőködik. Informatikai alapon mőködik, gyors és költséghatékony.

3. Tanulói értékelés.

4. Tanulói prevenciós, mentálhigiénés, gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységek.

Fejlesztendı területek:

Nincs fıállású gyermek és ifjúságvédelmi felelıs, ennek ellenére jelentıs eredményeink vannak.

Fejlesztendı területeket alátámasztó tények: Nem mőködtetjük szabályozottan, esetleges információink vannak.

4. Nyomon követési rendszer

5. A belépı tanulók meglévı kompetenciáinak elismerése és a tanulói mobilitás lehetıségének biztosítása. 6. Kapcsolattartás a közvetlen partnerekkel.

Nincs adat.

A kapcsolattartás követelményei nincsenek szabályozva.

Megjegyzések (elemzést segítı ötletek, megállapítások): 13. 14. 15.

60

A Szakiskolai Önértékelési Modell II. szintjének végrehajtása során fejlesztésre kijelölt területek és azok prioritásai

Szeptembertıl intézményi átszervezéssel összevonásra kerül 3 intézmény. Ezért egy komplex fejlesztendı területet választottunk és egy intézkedési terv készül..

1. Kulcsfolyamatok azonosítása, IMIP tudatos használata, felülvizsgálata (2. értékelı könyv) 2. Az iskola közvetett partnereivel tartott kapcsolattartás dokumentálása (4. értékelı könyv) 3. Nyomon követési rendszer (5. értékelı könyv)

61

62