3K CONSENS IRODA
Szakiskolai Fejlesztési Program II. IX. Monitoring jelentés 2009. I. negyedév
2009. április 30.
1/114
Tartalomjegyzék I. Bevezetés............................................................................................................................ 3 II. A jelentés célja, hatóköre ................................................................................................... 3 III. Főbb megállapítások (vezetői összefoglaló) .................................................................. 4 III.1. A tanulók jellemzői ................................................................................................ 4 III.2. A szakmai, gyakorlati képzés................................................................................. 5 III.3. Pályaválasztás, elhelyezkedés a munkaerő-piacon ................................................ 6 IV. A szakoktatók véleménye............................................................................................. 10 IV.1. A tanulók jellemzői, ahogy a szakoktatók látják.................................................. 11 IV.2. A diákok készségei............................................................................................... 16 IV.3. A tanítás sikerét meghatározó tényezők............................................................... 26 IV.4. Munkaerő-piaci esélyek és a diákok elhelyezkedési esélyei................................ 29 IV.4.1. A diákok szakmaválasztása a szakoktatók szemével ....................................... 29 IV.4.2. A szakoktatók tapasztalatai a diákok munkahelyi elvárásairól........................ 31 IV.5. A szakoktatók elképzelései a diákok munkaerő-piaci esélyeiről ......................... 33 IV.5.1. Kik segítik a diákokat az elhelyezkedésben? ................................................... 38 V. A tanulók véleménye........................................................................................................ 41 V.1. Az adatfelvétel általános jellemzői .......................................................................... 41 V.2. A tanulók szociokulturális háttere............................................................................ 43 V.3. A tanulók munkaerő-piaci esélyeinek növelése ....................................................... 56 V.3.1. A szakmai képzés tanulói megítélése............................................................... 56 V.3.2. Pályaorientációs hatások .................................................................................. 70 VI. A tanulókkal készített interjúk tapasztalatai................................................................. 90 VI.1. Bevezetés – az interjúk illeszkedése a monitoring rendszerében......................... 90 VI.2. Demográfiai jellemzők és intézményi háttér........................................................ 91 VI.3. Sikerek és kudarcok a szakmatanulás során......................................................... 92 VI.4. A pályaorientáció tapasztalatai - Jó irányba haladok? ......................................... 96 VI.5. Pályaválasztási tanácsadás, pályaorientáció....................................................... 100 VI.6. Iskolai tapasztalatok - A gyakorlati képzés........................................................ 102 VI.7. A szakma gyakorlása – attitűdök ....................................................................... 105 VI.8. Kilépés a munkaerő-piacra................................................................................. 106 VI.9. Továbbtanulás .................................................................................................... 111 VI.10. Az interjúk tapasztalatainak összegzése............................................................. 113
2/114
I.
Bevezetés
A CC Consultatio Kft. nyílt közbeszerzési eljárást követően kötött szerződést a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel (NSZFI) a Szakiskolai Fejlesztési Program II. (a továbbiakban: a Program) monitoringjának elvégzése tárgyában. A cég konzorciumi partnerei a megvalósításban a 3K Consens Kft. és a Mondolat Iroda Kft. A Jelentés elkészítése során az alábbi adatforrásokra támaszkodtunk: 21 intézményben 90 db szakoktatói kérdőív, 700 db tanulói kérdőív, valamint 16 intézményben felvett tanulói interjú (intézményenként 2-2 db). A jelentés időszakában eseményalapú kérdőív kitöltetésére, illetve feldolgozására nem került sor.
II.
A jelentés célja, hatóköre Hasonlóan az előző monitoring jelentéshez, e jelentés is tematikusan dolgozza fel a
Program eredményeit. Mint az előző jelentésben leírtuk, három olyan területet jelöltünk ki, amelyek együttesen lefedik a Program teljes célrendszerét, és amelyek a monitoring I. szakaszának zárásáig (2009 decembere) a további jelentések tárgyát is meghatározzák. Ezek a következők: • a szervezeti kultúra változása; • a tanulók munkaerő-piaci esélyeinek növelése; • az egyéni tanulási utak biztosítása, védelme. Az előző jelentés alapvetően a szervezeti kultúra tényezőire koncentrált, ezért most a tanulók munkaerő-piaci esélyeit, illetve az egyéni tanulási útjuk biztosítását vizsgáljuk, bemutatva a tanulók szociokulturális hátterét, valamint feldolgozva saját maguk, illetve szakoktatóik véleményét.
3/114
III.
Főbb megállapítások (vezetői összefoglaló)
Az alábbiakban a Programban részt vevő iskolák szakoktató, pedagógusai, valamint az intézményekben tanuló diákok véleménye, információi alapján foglaljuk össze a tanulók munkaerő-piaci elhelyezkedéssel kapcsolatos attitűdjét, véleményét, illetve terveit.
III.1.
A tanulók jellemzői
A szakoktatók szerint a diákok nagyon gyenge eredményekkel érkeznek az általános iskolákból (átlagosan tanulmányi átlaguk: 2,3), valamint az oktatók igen kritikusnak tartják a diákok családi hátterét. A válaszadó tanulók édes/nevelő anyjának 41%-a szakmunkás végzettségű, míg ugyanez az arány az édes/nevelő apák körében 56%, és az apákról és az anyákról is elmondható, hogy 50%-uk alkalmazottként dolgozik. A munkanélküliség tekintetében kicsivel magasabb az anyák aránya (18%), míg az apáknak csak kis hányada (9%-a) munkanélküli. A tanulók között sokan vannak nagycsaládosok, ezt mutatja, hogy az átlagosan egy háztartásban élők száma négy fő, és átlagosan két testvért jeleztek vissza. Alighanem utóbbiak is szerepet játszanak mind a diákok általános iskolai „előéletében”, mind pedig a szakmatanulás sikerességében. A válaszok alapján a tanulók lakóhely szerinti megoszlása város-falu viszonylatban kb. 50-50%, de csak 30%-uk jár abban a városban iskolába, ahol lakik, és 56%-uk bejáró tanuló. Fontos adat lehet, hogy a tanulók 54%-a dolgozik az iskola mellett, amely természetesen megnehezíti az iskolában tanult ismeretek, illetve átadott készségek elsajátítását.
4/114
III.2.
A szakmai, gyakorlati képzés
A szakoktatás elveszítette egyensúlyát a szakoktatók szerint. Majdnem minden a szakoktatók elkötelezettségén és szakmai felkészültségén múlik. Maga a szakoktatás, természetesen a pedagógussal, a diákkal és a gyakorlati képzés technikai és szervezeti feltételeivel nem egy összefüggő, hanem széttöredezett rendszer. (Az adatokból és kapcsolódó interjúkból csak annyit lehet megállapítani, hogy maguk a szakoktatók ezt így érzik.) Nem véletlen, hogy a kérdőíves felmérésnél kapott válaszok szerint a szakma eredményes tanítását mindenekelőtt a tanárok elméleti felkészültsége (ötfokú skálán 4,3); a szakoktatói példamutatás (4,2); a szakoktatók motiváltsága (4,0) határozza meg. A szakoktatók többsége a tanuláshoz való viszony alakításánál ezért egy hagyományos, módszert „alkalmaz”: hisznek abban, hogy a tanulók, a viszonyulások, és viselkedések „lemásolása” alapján nyitnak a tanulás fel. Hozzá kell tennünk, hogy a szakoktatók emellett jelentős szerepet tulajdonítanak magának a munkafeladatnak, illetve a munkafeladat (projekt) köré szervezett tanításnak-tanulásnak is. A szakoktatók jelentős szerepet tulajdonítanak a közvetlenül a tanuló személyiségére ható „beavatkozásnak”, a dicséret formájában, s ezzel együtt fontos eszköznek tekintik a megfelelő, felelősséggel járó feladatok kiadását, elvégeztetését: megjelenik az ebben a kultúrában magától értetődően „értelmes” termelő tevékenység, amelyet a szakoktató vezetésével végeznek. A szakoktató vonja be a felelősségteljes munkába a tanulókat. Az értelmes feladatok kiadásával, változatos és felelősséggel járó feladatok elvégeztetésével különösebb magyarázat nélkül is megértik a tanulók, hogy az, amit csinálnak, fontos: ez hozza létre a motivációt, a munkához való pozitív hozzáállást. Nagy sikerélményt jelent a tanulók számára, ha megfoghatják, hazavihetik, megmutathatják munkájuk eredményét. Ez elősegíti a szakmaszeretet, amely a megkérdezett szakoktatók véleménye szerint nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a tanulók jó szakemberré váljanak. A gyakorlati képzés nagyon meghatározó a tanulók életében. Sokan itt válnak először sikeressé az iskolai életútjuk során, kiszakadva az iskolapadban – frontális oktatási mód keretében – elszenvedett kudarcok közül.
5/114
A diákok közül többen is élményként emelték ki egy-egy tanáruk óráját, előadásmódját. Arra a kérdésre, hogy mitől tartanak „jó fejnek”, illetve szerethetőnek egy tanárt, meglehetősen homogén válaszok érkeztek. Nagy hangsúlyt kapott a humor, a segítőkészség, a közvetlenség, a konkrétan iskolai témákon kívüli odafigyelés és a szakmai tapasztalat is. A szakmai oktatók megítélésében leghatározottabban az oktató szakmai tapasztalata, hozzáértése domborodik ki pozitív motívumként a tanulók részéről. Azért is fontos ez, mert a szakmai oktatónak kiemelkedő szerepe van abban, hogy a tanuló megszereti-e a szakmáját. A szakmaszeretet és a motiválhatóság meglehetősen kényes kérdés ugyanis a fiataloknál, döntően befolyásolható a gyakorlati képzés indulásakor. A diákok nagyon rosszul tűrik a monoton, egyhangú munkát, emellett ha lehetőséget kapnak arra, hogy maguk szervezzék meg saját vagy mások munkáját, akkor is gyenge teljesítményt mutatnak. Ezzel függ össze, hogy a szakoktatók szerint a tanulóknak nehézségeik támadnak akkor is, ha olyan helyzetbe kerülnek, amikor maguknak kell dönteniük. A gyakorlóhelyek átlagosan 47 főt foglalkoztatnak, tehát alapvetően kisvállalkozások, bár a válaszok 1-5000 fő között mozogtak. A gyakorlóhelyek felszereltségét a tanulók átlagosnak minősítették, és úgy ítélték meg, hogy elegendő szakmai feladatot kapnak a gyakorlat során.
III.3.
Pályaválasztás, elhelyezkedés a munkaerő-piacon
Az általános iskolai pályaválasztási tanácsadásról a tanulók meglehetősen negatív képet festettek. A legtöbben elmondták, hogy szinte egyáltalán nem volt, mások iskolai nyílt napokról, osztályfőnöki órai elbeszélgetésekről számoltak be. A szakmát, amelyet most tanul a diák, leginkább a szülei, rokonai tanácsolták. A pályaválasztás folyamata csak nagyon kevesek esetében zajlik ideálisan – azaz veszi figyelembe a körülményeket, lehetőségeket, képességeket, készségeket egyaránt. Nagyszámú tanuló esetében nem a valós kívánságok, érdeklődések határozták meg, hogy hová kerültek, hanem az általános iskolai, vagy a korábbi középiskolában nyújtott tanulmányi eredmény.
6/114
A pályaorientációt a legtöbben hasznosnak találták annak ellenére is, hogy többen határozott elképzelésekkel érkeztek az iskolába. A tanulók szakmaválasztása szempontjából biztató, hogy 68%-uk úgy érzi, hogy ugyanazt a szakmát választanák most is, és csak 14%-uk számolt be arról, hogy más szakmát választana, ha újra dönthetne erről. A legtöbb megkérdezett tanuló szeretne jó szakemberré válni, és határozott elképzelése van a jó és a rossz szakember közötti különbségről. A szakoktatók szerint a diákok mindenekelőtt az anyagiakat tartják a legfontosabb szempontnak egy munkahellyel kapcsolatban. A tanulók tehát inkább remélnek anyagi előrelépést a szakképzettség megszerzésétől, mintsem valamilyen szakmai indíttatástól vezérelve folytatják tanulmányaikat. Megerősíti ezt az állítást, hogy a tanulók szerint a legfontosabb, hogy mihamarabb munkájuk legyen. Ezt követi, hogy a lehető legtöbbet kereshessenek, majd a szakmájukban való elhelyezkedés lehetősége, a bejelentettség kérdése, a lakóhely környezetében elhelyezkedés. Érdekes, hogy a biztos és bejelentett munka csak a válaszadók közel 23%nál jelentkezik a legfontosabb helyen: ez felveti a tanulók karriertervezésének hiányosságát, a nem megfelelő szintű gazdasági alapismereteket, és a jövőorientáció kérdését is. A szakoktatók a diákoknál pesszimistábban nyilatkoztak arról, hogy a tanulók a szakmájukban helyezkednek-e el. (A válaszolók 25 % állította azt, hogy a tanulók valószínűleg a szakmájukban fognak elhelyezkedni, míg olyan, aki ebben biztos lett volna, nem volt.) A diákok kérdőíves megkérdezése során ezzel szemben 52,6%-a jelezte azt, hogy a bizonyítvány megszerzése után a szakmájukban helyezkednek majd el. A legtöbb szakoktató a tanulókat munkaerő-piaci elhelyezkedésükben a legfrissebb technikák oktatásával, elméleti tudásának átadásával, illetve vállalati kapcsolataival kívánja segíteni. Ez utóbbival kapcsolatban meg kell jegyezni azonban, hogy a mind a szolgáltatás-jellegű, mind az ipari szakmákat tanító szakoktatóknak is csak 54 százaléka rendelkezik olyan vállalati kapcsolatokkal, amelyekkel segítségükre lehet a diákoknak.
7/114
Markáns különbségek mutatkoznak az ipari és a szolgáltatás-jellegű szakmák oktatói (és tanulói) között is. Az egyik legfigyelemreméltóbb tendencia, hogy a szakoktatók szerint a szolgáltató-jellegű szakmát tanuló diákok inkább találnak tartós munkahelyet; kedvezőbb
munkakörülmények
között
dolgozhatnak
(tisztaság,
fizikailag
kisebb
megterheltség); és gyorsabban találhatnak maguknak munkát. Ugyanakkor jelentős, kerek egésszel nagyobb eltérést találunk a méltányos bér lehetőségének tekintetében az ipari szakmák javára. Az álláskeresésre vonatkozóan a legtöbben az ismerősök, családtagok segítségét említik. Ez is erősíti a korábbi kutatások tapasztalatait, miszerint az informális álláskeresési módok a legelterjedtebbek a magyar társadalomban. Az elhelyezkedés kapcsán a gyakorlati helyen való maradás az egyik legerőteljesebben megjelenő alternatíva minden szakmacsoport esetében. Emellett nagyon erőteljes motívum a külföldi munkavállalásban való gondolkodás, mely azonban a legtöbb esetben nem tűnik megalapozott átgondolt alternatívának kapcsolatok és nyelvtudás hiányában. Mindazonáltal a tanulók jelentős többsége úgy véli, hogy saját szakmájában van esély boldogulni. A továbbtanulással kapcsolatos tervek nagyobb része inkább a presztízs, mint az elhelyezkedési esélyek javítása mentén kristályosodik ki, ugyanakkor az érettségi megszerzése majd minden tanulónál kritériumként jelenik meg saját magával szemben. Ennek hátterében egyrészt a valós elhelyezkedési esélyek állhatnak, miszerint érettségi nélkül nehezebb az elhelyezkedés, másrészt olyan külső elvárások, mint a presztízs, a megbecsültség igénye is megjelenik. A tanulók közvetlen továbbtanulási szándéka is magas, több, mint 60 %.
8/114
Az intézmények szakoktatóival és a tanulókat befogadó vállalkozások tulajdonosaival, egyes esetekben a vállalatoknál alkalmazott szakoktatókkal készített interjúink tapasztalati alapján mondjuk, hogy a tanulók és a pályakezdők megítélésénél a munkához való hozzáállást, általában a munka, a technológiák iránti érdeklődést valamint, a tanulás képességét a még ismeretlen befogadására, elsajátítására való készséget tekintik elsődlegesnek.
Ezzel
egyenértékűen
fontosnak
tartják
a
munkaszervezetbe
való
beilleszkedést, a másokkal való együttműködést, illetve a munkacsoportban kialakult, működő viszonyok elfogadását. Ez utóbbit a gyakorlaton lévő tanulók, illetve a pályakezdők esetében a szakma, illetve munkautasítások elfogadását is jelenti.
Ezzel szemben több válaszadó diák is kiemelte, hogy a munkahelyek nagy része eleve szakmai gyakorlattal rendelkező munkavállalót szeretne alkalmazni. Saját bőrükön érzékelik a pályakezdők esetében jellemző paradoxont: lenne lehetőség a szakmában, ha lenne tapasztalatuk, azonban annak megszerzése nagyon nehéz, ha nem tudnak alkalmazásba kerülni.
9/114
IV.
A szakoktatók véleménye
A 2009. I. negyedéves monitoring vizsgálatának keretei között on-line kérdőívet készítettünk az SZFP II. iskoláinak tanulói és szakoktatói számára. Sajnos a kérdőívet a feldolgozás megkezdésének pillanatáig csupán 21 iskola szakoktatói töltötték ki. Az alábbi feldolgozás ezért korlátozott mennyiségű adaton nyugszik, tehát a későbbiekben meg kell majd ismételni a feldolgozást, amennyiben több adat áll rendelkezésünkre. A szakoktatók számára megfogalmazott kérdőív kérdései három típusba sorolhatók: • Az első magukról a szakoktatókról, legfontosabb jellemzőikről és szakmai képességeik fenntartásáról, megújításáról szól. • A másik kérdéscsoport alapján a tanulók jellemzését, a képzésükhöz választott módszereket, valamint a tanulókat jellemzi; és azt vizsgálja, hogy a szakoktatók milyen mértékben tartják sikeresnek tevékenységüket. • A harmadik kérdéscsoport - a tanulóknak feltett kérdések komplementereként - a munkaerő-piaci környezet és a tanulók elhelyezkedési esélyei, a nekik nyújtott támogatások felől érdeklődik. Az alábbi feldolgozásban a második és a harmadik kérdéscsoportokra adott válaszokat elemezzük, ugyanis az első kérdéscsoport elemzésének csupán az adatok teljes körének beérkezése után látjuk értelmét. A szakoktatókkal folytatott interjúinkból egyértelműen kiderül, hogy a szakoktatók, összhangban az SZFP II. program filozófiájával, értik, hogy a szakoktatásba került tanulók túlnyomó többsége iskolai pályafutása során nagyon sok és mélyen ható kudarcélményt halmozott fel. Értik, hogy ezek leküzdése, gyengítése olyan alapfeladat, amely nélkül nem remélhető a képzés sikere. A tanulóknak tehát mindenekelőtt sikerélményre van szűkségük ahhoz, hogy befogadóvá váljanak. A szakmatanítás sikerességének egyik kulcskérdése tehát, hogy a szakoktatók hogyan képesek kezelni, mennyire tudják ellensúlyozni a diákok hátrányos családi környezetéből és addig teljességgel ki nem bontakoztatott képességeiből (kevésbé eufemisztikusan: alacsony fogalmi szintjükből és általános felkészületlenségükből) fakadó nehézségeket. A szakoktatóknak ugyanis meg kell találniuk azokat a pedagógiai eszközöket, amelyekkel képesek felkelteni a diákok érdeklődését, illetve amelyekkel a tanulók bevonhatóak a közös munkába. Az SZFP program lényegéhez tartozik az a pedagógiai, tanítás módszertani felfogás is, amely szerint a diktátumnál, az „így kell csinálni” típusú utasításnál, eredményesebb módszer olyan helyzetek, feladatok előállítása, amelyek során a tanulók maguk ismerik fel (olykor alig észrevehető irányítással) a megoldásokat, a „megcsinálás” módjait. 10/114
Ezért a kérdéseink egyrészt a sikertényezők oktatói értékelésére, másrészt arra irányultak, hogy az oktatók miként látják, értékelik a tanulókat: vajon reálisan ismerték-e fel a tanulók céljait, motívumait és ezt a felismerést figyelembe veszik-e a képzés során? Ugyanakkor kérdéseink másik része komplementer, azaz olyanok, amelyeket a tanulóknak is feltettünk, s értékeléséhez e válaszokat egymással kell összevetni. (Erre csak akkor lesz módunk, ha legalább közel teljes körűnek tekinthetők a tanulói és oktatói válaszok.)
IV.1.
A tanulók jellemzői, ahogy a szakoktatók látják
A szakoktatók egységesen úgy látják, hogy a diákokat elsősorban két tényező csoport jellemzi. Az egyik, az önállóságra, a megbecsültségre és ehhez szorosan kapcsolódva az önálló jövedelemszerzésre való törekvés. A tanulókkal folytatott interjúkból is tudjuk, hogy általában szűkös családi-jövedelmi helyzetűk kompenzálására, olykor irreálisan magas jövedelem megszerzésére „látnak lehetőséget”. Sajnos azt is be kell majd mutatnunk, hogy ugyanakkor a tanulók többsége a számukra közvetlenül elérhető munkaerő-piaci környezetükben nem látja a „magas” jövedelem megszerzésének lehetőségét. A szakoktatóknak tehát nemcsak a szakmatanítás, hanem a vágyak és a valóság ellentmondásaival is meg kell küzdeniük. A másik jellemző tényezőcsoport a szakemberré válás, az elhivatottság, a szakma gyakorlása és tanulása körüli attitűdök mentén kristályosodnak ki. Eszerint az alapvetően az anyagiakkal kapcsolatos motivációk mellett/mögött, ha nem is kiemelkedően nagymértékben, de megjelennek valamelyest a szakmai motivációk. Adataink szerint a szakoktatók a tanulók „megbecsültség, önállóság, jövedelem” iránti vágyának erősségét az ötfokú skálán átlagosan 3,3-re értékelték. Elgondolkodtató e tulajdonképpen magasnak egyáltalán nem mondható érték, különösen annak fényében, hogy a tanulók körében – más jellemzőihez képest – e tényező bír a legerősebb súllyal. Ugyanis a szakoktatók szerint a tanulókra jellemző másik, az elhivatottsággal kapcsolatos tényezők megítélése, még az előbbinél is sokkal alacsonyabb: 2,5, az ötfokú skálán.
11/114
A diákok jellemzői a szakoktatói vélemények alapján (faktoranalízis eredménye) Szakmai Önállóság, Kérdés motívumok megbecsültség 1. Tanulást támogató családi szociális háttér 0,60 0,39 2. Általános iskolából magukkal hozott tudás 0,62 0,38 3. Motiváltság a korábbi lemaradások felszámolására 0,72 0,42 4. Manuális készségek megléte 0,55 0,61 5. Szorgalom 0,78 0,31 6. Gépek eszközök használata 0,64 0,56 7. Érdeklődés a szakmában alkalmazott modern technikák iránt 0,68 0,49 8. Rajzolási készség 0,70 0,32 9. Rajzolvasási készség 0,73 0,26 10. A munka eredményének szeretete 0,76 0,44 11. Pontosság 0,71 0,51 12. Megbecsültség iránti igény 0,42 0,76 13. Fizikai munkabírás 0,66 0,50 14. Kitartó munkavégzés 0,72 0,47 15. Motiváltság a szakemberré válásra 0,81 0,40 16. Érdeklődés felkelthetősége 0,71 0,46 17. Szabálykövetés 0,76 0,38 18. Készség mások tapasztalatainak befogadására 0,61 0,55 19. A pénz motiváló ereje 0,24 0,87 20. Törekvés az önálló egzisztenciára 0,49 0,65 21. Önálló munkavégzés 0,67 0,57 22. Készek a folyamatos tanulásra 0,77 0,38 Elmondható tehát, hogy a szakoktatók szerint a diákok inkább remélnek anyagi előrelépést a szakképzettség megszerzésétől, mintsem valamilyen szakmai indíttatástól vezérelve folytatják tanulmányaikat. Ezen túlmenően kiderül, hogy a szakoktatók szerint a diákok igen gyenge eredményekkel érkeznek az általános iskolákból (ötfokú skálán átlagosan 2,3), valamint az oktatók igen kritikusnak tartják a diákok családi hátterét. Alighanem utóbbi tény, pontosabban a családok alacsony tanulás-támogatási képessége is szerepet játszik mind a diákok általános iskolai „előéletében”, mind pedig a szakmatanulás sikerességében.
12/114
Ezt a sikerességet minden bizonnyal befolyásolhatja az is, hogy a szakoktatók miként ítélik meg a diákok szorgalmát. Az adatok szerint a szakoktatóknak nincs könnyű dolguk, hiszen értékelésük szerint a diákok szorgalma, terhelhetősége (pl. motiváltság a korábbi lemaradások felszámolására, kitartó munkavégzés, folyamatos tanulás készsége) rengeteg kívánnivalót hagy maga után, mivel a tanulók ezen képességeit átlagban 2,4 és 2,9 között értékelték az ötfokú skálán. A szakoktatók szerint komoly hiányosságok mutatkoznak a diákok rajzolási és rajzolvasási készségei terén, ugyanakkor ennél, ha csak kis mértékben is, jobb a helyzet a fizikai munkabírás, vagy éppen a gépek, eszközök használata tekintetében. Célszerűnek tartottuk, hogy a szakoktatók között különbséget tegyünk az oktatott szakma jellegével kapcsolatban, ezért két csoportba soroltuk a szakoktatókat: • építőipari és gyáripari szakmákat, •
kereskedelmi, oktatókra.
vendéglátóipari,
szolgáltató
és
kézműves
szakmákat
Nyilvánvaló, hogy ezzel a tanulók két csoportját is létrehoztuk, vagyis a szakoktatói vélemények vagy az egyik, vagy a másik tanulói csoportra vonatkoznak. Mindenképpen figyelemre méltó tendencia, hogy kereskedelmi, vendéglátó ipari, szolgáltató és kézműves szakmák oktatói következetesen magasabb értékeket adtak az ötfokozatú skálán diákjaikra. Az adatokból tehát az tűnik ki, hogy az építőipari és gyáripari szakmákat tanuló diákok készségeit, képességeit oktatóik gyengébbnek ítélik, mint a szolgáltató-jellegű szakmákat tanító oktatók.
13/114
A diákok jellemzői a szakoktatói vélemények alapján
22. Készek a folyamatos tanulásra
21.Önálló munkavégzés
20. Törekvés az önálló egzisztenciára
19. A pénz motiváló ereje
18. Készség mások tapasztalatainak befogadására
17. Szabálykövetés
16. Érdeklődés felkelthetősége
15. Motiváltság a szakemberré válásra
14. Kitartó munkavégzés
13. Fizikai munkabírás Kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltató és kézműves
12. Megbecsültség iránti igény
11. Pontosság
10. A munka eredményének szeretete
Építőipar és gyáripari
9. Rajzolvasási készség
8. Rajzolási készség 7. Érdeklődés a szakmában alkalmazott modern technikák iránt 6. Gépek eszközök használata
5. Szorgalom
4. Manuális készségek megléte
3. Motiváltság a korábbi lemaradások f elszámolására
2. Általános iskolából magukkal hozott tudás
1. Tanulást támogató családi szociális háttér 0,0
0,5
1,0
1,5
14/114
2,0
2,5
3,0
3,5
4,0
4,5
2,3 2,3
Kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltató és kézműves szakmák 2,6 2,4
2,3
2,5
2,4
2,9 2,4 3,1
3,1 2,6 3,4
3,0 2,5 3,2
3,1
3,2
3,1
2,2 2,2 3,1 2,6 3,3 2,8 2,4 2,7 2,8 2,3
2,5 2,4 3,3 2,8 3,4 3,1 2,9 3,1 2,9 2,8
2,4 2,3 3,2 2,7 3,3 2,9 2,6 2,9 2,8 2,5
2,6
2,9
2,7
3,9 2,7 2,6 2,1
3,9 2,9 2,9 2,4
3,9 2,8 2,7 2,2
Építőipar és gyáripari szakmák 1. Tanulást támogató családi szociális háttér 2. Általános iskolából magukkal hozott tudás 3. Motiváltság a korábbi lemaradások felszámolására 4. Manuális készségek megléte 5. Szorgalom 6. Gépek eszközök használata 7. Érdeklődés a szakmában alkalmazott modern technikák iránt 8. Rajzolási készség 9. Rajzolvasási készség 10. A munka eredményének szeretete 11. Pontosság 12. Megbecsültség iránti igény 13. Fizikai munkabírás 14. Kitartó munkavégzés 15. Motiváltság a szakemberré válásra 16. Érdeklődés felkelthetősége 17. Szabálykövetés 18. Készség mások tapasztalatainak befogadására 19. A pénz motiváló ereje 20. Törekvés az önálló egzisztenciára 21.Önálló munkavégzés 22. Készek a folyamatos tanulásra
Az adatok az 5 fokú skálán választott értékek átlagait mutatják.
15/114
Összesen
2,4 2,3
IV.2.
A diákok készségei
Egy másik kérdésben közelebbről is meghatározhatták a szakoktatók, hogy a diákok mely képességeit hogyan értékelik. Általában a tanulók mindkét vizsgált (szakma)csoportjában meglehetősen alacsonyra értékelik a diákok készségeit. Úgy látják, komoly problémák mutatkoznak az egyes munkatevékenységek körül: a diákok nagyon rosszul tűrik a monoton, egyhangú munkát, emellett ha lehetőséget kapnak arra, hogy maguk szervezzék meg saját vagy mások munkáját, akkor is gyenge teljesítményt mutatnak. Ezzel függ össze, hogy a szakoktatók szerint a tanulóknak nehézségeik támadnak akkor is, ha olyan helyzetbe kerülnek, amikor maguknak kell dönteniük. A szakoktatók szerint ugyanis a diákokra közepesnél kisebb mértékben (ötfokú skálán átlagban 2,7) jellemző az, hogy váratlan helyzetben képesek gyorsan dönteni; és ezzel párhuzamosan ritkán sikerül jól megszervezniük saját maguk és mások munkáját (2,5). Árnyalja a képet, hogy e kérdésblokk során a második és harmadik legmagasabb értéket azok az állítások kapták, amelyek szerint a diákok képesek a csoportos munkára (3,1), és képesek új dolgokat megtanulni (3,2). A szakoktatók szerint a diákok digitális kompetenciájával van a legkevesebb gond, a legnagyobb értéket ugyanis a „Jól bánnak a számítógéppel” jellemző kapta (3,4). Az értékek alacsony szintje mellett viszonylag pozitívan ítélik meg a diákok együttműködő készségét és új dolgok, megoldások befogadásának képességét. Mennyire jellemzi a végzős diákokat az, hogy Kereskedelmi, Építőipar vendéglátóipari, és Összesen szolgáltató és gyáripari kézműves 1. Váratlan helyzetekben gyorsan tudnak dönteni 2,7 2,6 2,7 2. Tudnak csoportban, másokkal együttműködve 3,1 3,1 3,1 dolgozni 3. Képesek új dolgokat megtanulni 3,1 3,3 3,2 4. Megértik a felmerülő problémákat 3,0 3,0 3,0 5. Idegen nyelven tudnak kommunikálni 1,9 2,2 2,0 6. Jól bánnak a számítógéppel 3,4 3,5 3,4 7. Jól tudnak kommunikálni az emberekkel 2,5 2,9 2,7 8. Jól tűrik a monotóniát, az egyhangú, unalmas 2,1 2,4 2,2 munkát 9. Jól szervezik meg a saját és mások munkáját 2,5 2,5 2,5 10. Képesek pontos, alapos munkát végezni 2,8 3,0 2,9 11. Mindenhez értenek egy keveset 2,8 2,8 2,8 12. Kulturáltan tudnak viselkedni 2,5 3,1 2,7 Az adatok az 5 fokú skálán választott értékek átlagait mutatják
16/114
Az adatfelvétel fentebb bemutatott két kérdéssorával azt vizsgáltuk, hogy a szakoktatók miként látják-értékelik a diákok alaptulajdonságait és készségeit. Miként látják azt az alaphelyzetet, amelyre a gyakorlati képzési programot építeni kell, illetve lehet. Nyilvánvaló, hogy ennek ismeretétében határozandók meg a fejlesztésre-oktatásra alkalmasnak látszó módszerek. Maga az SZFP filozófiája azt vallja, hogy a képzés során a korábbinál tágabb, szabadabb, nagyobb önállóságot megengedő kereteket kell teremteni a tanuláshoz, képzéshez, amelytől a tanulók kreativitásának erősödése, a belső összefüggések felismerése, megértése várható, amelynek egyenes következménye az önbizalom erősödése, a munkához való hozzáállás javulása, az érdeklődés kibontakozása és más pozitív értékek. E filozófia szerint ilyen pozitív fordulat a tanulók beállítottságában „többet ér”, mint az elméleti vagy gyakorlati tudások passzív, mechanikus befogadása, ismétlésen alapuló gyakorlása. Az tehát a kérdés, hogy a szakoktatók milyen eszközöket, módszereket alkalmaznak az egyes kompetenciák fejlesztésére. Az alább bemutatott adatokkal azt vizsgáljuk, hogy miként vélekednek a szakoktatók az alábbi kompetenciák fejlesztésének eszközeiről: • Tanuláshoz való viszony • Önbizalom • Hozzáállás a munkához • Érdeklődés az újdonságok iránt • Készség a csoportmunkára • Törekvés az önállóságra
A készségek fejlesztésének sikere a szakoktatók szerint A diákok felelősségteljes törekvése az önálló egzisztenciára A diákok csoportmunkára együttműködésre való készsége
Kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltató és kézműves
A diákok érdeklődése a tanult szakma megoldásai és újdonságai iránt A diákok manuális készségei
Építőipar és gyáripari
A diákok munkához való hozzáállása
A diákok önbizalma A diákok tanuláshoz való viszonya 0,0
0,5
1,0
17/114
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
Az adatokból nem tudjuk eldönteni, hogy a megkérdezett szakoktatók értékelésük során mit tekintettek kiinduló pontnak. Ha grafikonon ábrázolt „0” pontot, akkor a megadott értékeket jelentős sikernek kell minősíteni, ha azonban onnan indulunk ki, hogy a tanulók különféle jellemzőit, tulajdonságait 2,5-3,5 között értékelték, akkor sikertelenségről beszélhetnénk. Interjús tapasztalataink inkább a „0” pontra épített magyarázatot, a fél sikert támasztják alá. Annál is inkább, mivel a szakoktatók úgy vélik, hogy a tanulók többsége „a gyakorlati képzés során találja meg magát” és ugyanezt támasztják alá a tanulókkal folytatott interjúk, velük kitöltött kérdőívek, amelyekből kiderül, hogy – az 5 fokozatú skálán – 3,0-3,7 közötti mértékben pozitív viszonyt alakítottak ki szakmai tevékenységük eredményéheztárgyához és magához a (gyakorlaton keresztüli) tanuláshoz. Ugyanakkor fontos észrevenni, hogy a tanulók más oldalról tekintenek a képzésre, mint a szakoktatók. Ők az önépítésre, személyi képességeik készségeik kipróbálására, fejlesztésére koncentrálnak, amíg az oktatók a szakemberi-, a munkavégző képesség fejlesztését tartják elsődlegesnek. Mindenesetre fontos, hogy a tanulók némileg (0,5-1,0 értékkel) magasabbra értékelik magukat, mint a szakoktatók a diákokat. E jelenségben a tanulók önbizalmának fejlődését véljük felfedezni. Az intézmények szakoktatóival és a tanulókat befogadó vállalkozások tulajdonosaival, egyes esetekben a vállalatoknál alkalmazott szakoktatókkal készített interjúink tapasztalati alapján mondjuk, hogy a tanulók és a pályakezdők megítélésénél a munkához való hozzáállást, általában a munka, a technológiák iránti érdeklődést valamint, a tanulás képességét a még ismeretlen befogadására, elsajátítására való készséget tekintik elsődlegesnek. Ezzel egyenértékűen fontosnak tartják a munkaszervezetbe való beilleszkedést, a másokkal való együttműködést, illetve a munkacsoportban kialakult, működő viszonyok elfogadását. Ez utóbbit a gyakorlaton lévő tanulók, illetve a pályakezdők esetében a szakma, illetve munkautasítások elfogadását is jelenti. Ez az oka annak, hogy a szakoktatóktól azt kérdeztük, hogy saját gyakorlatukban mely módszereket tartják a legalkalmasabbnak e tulajdonságok és készségek kialakítására. E felsorolt kompetenciákat csak egyetlen továbbival egészítettük ki. Ez az önbizalom. Mivel a szakoktatókkal egybehangzó véleményünk szerint éppen ennek gyakori hiánya jelenti a legsúlyosabb gátját, az előbbiekben felsorolt kompetenciák kialakulásának. Megjegyezzük, hogy a foglalkoztatók többsége úgy gondolja, hogy e kompetenciák fontosabbak, mint a konkrét szaktudás, mivel ezeket könnyebben átadhatónak tekintik, mint a vizsgált készségeket.
18/114
A vizsgálat „számára” 15 pedagógiai-képzési módszert definiáltunk, olyanokat, amelyeket a szakoktatókkal folytatott beszélgetéseinkben, interjúinkban a leghangsúlyosabbaknak érzékeltünk. A módszerek egyik csoportja tisztán pedagógiai jellegű, azaz közvetlenül a tanulók személyiségének fejlesztésére irányul. Az első csoport a dicséret és a személyes, illetve szakmai példamutatás, valamint a következetesség. Ez utóbbi három „módszert” azért soroljuk ide, mert maguk a szakoktatók fogalmazták meg, mint a fejlesztés-tanítás általuk leghatékonyabbnak tartott megoldását. A módszerek másik csoportja általában a pedagógusi-képzői munkához kapcsolódik. Ezek a meggyőző magyarázat, a gyakorlati példákra épülő magyarázat, életszerű példákra épülő magyarázat. A harmadik csoportba tartozó módszerek a gyakorlati képzés során végzett feladatok köré csoportosulnak. Arra építenek, hogy a tanuló megérti-megérzékeli magát a munkát, annak értelmét, illetve a munkán keresztül felismeri saját értékeit. Fontos, hogy a szakoktatók sokéves tapasztalatai jelennek meg ebben: felismerték, hogy a munkamozdulatok begyakorlása, részfeladatok elvégzése nem elegendő a tanulók motiválására, ők inkább a létrehozott végeredmény felől képesek az előbbiek szükségességét beláttatni. Ezért gondolják a szakoktatók, hogy az értelmes feladatok kiadásával, változatos és felelősséggel járó feladatok elvégeztetésével különösebb magyarázat nélkül is megértik a tanulók, hogy az, amit csinálnak, fontos: ez hozza létre a motivációt, a munkához való pozitív hozzáállást. A tanulók értékrendje szerint az első helyen – ezt több összefüggésben is láttuk már – a pénzkeresettel járó munka áll. Ha ilyen munkát kapnak, akkor a szakoktatók szerint a diákok nagyon motiválttá válnak.
19/114
A tanuláshoz való viszony fejlesz tésének pedagógiai módsz erei Több gyakorlat az elméleti oktatás rovására Vállalati gyakorlati képzés
Kereskedel mi, vendéglátói pari, szolgáltató és kézműves Építőipar és gyáripari
Szakmai példamutatás, Személyes példamutatás
Következetesség
Dicséret Értelmes feladatok kiadása, 0,0
2,0
4,0
6,0
8,0
10,0
12,0
A módszerek utolsó csoportja az üzemlátogatás, és vállalatoknál megvalósított gyakorlati képzés. Az adatok meg fogják mutatni, hogy a szakoktatók szerint a képzés e két formája a legkevésbé eredményes. Ugyan nem értünk egyet e nézettel, de az világos előttünk, hogy e nézetet a tanulók fölötti kontrol elvesztése motiválja. Ebben az esetben úgy érzik, a tanulók sikeréért nekik kell vállalniuk a felelősséget, olyan helyzetben, amikor már nincs lehetőségük a fejlesztésre. A felvétel eredményeit hat diagram segítségével mutatjuk be. A kérdőívben feltett kérdés a következőképpen hangzott: „Megítélése szerint mely eszközökkel, módszerekkel lehetne a mainál eredményesebben fejleszteni a tanulók alábbi tulajdonságait?” Ezt követően egy táblázatot adtunk, amely fejrovatába a fentebb felsorolt kompetenciákat, és oldalrovatában a szintén fentebb bemutatott módszereket jelöltük. Arra kértük a kérdőívet kitöltő szakoktatókat, hogy mind a hat kompetenciához maximum 5-5 fejlesztési módszert rendeljenek. Az alábbi diagramokban 15 megadott fejlesztési módszer közül az első, leggyakrabban megemlített 5-5 módszert, valamint a legritkábban említett két módszert ábrázoltuk.
20/114
Az önbizalom fejlesztésének pedagógiai módszerei
Üzem látogatás Több gyakorlat az elm életi oktatás rovás ára Keres kedelm i, vendéglátóipari, s zolgáltató és kézm űves
Pénzkeres ettel járó m unkafeladatok elvégezetés e Értelm es feladatok kiadás a,
Építőipar és gyáripari
Bevonás term elő tevékenys égbe Felelős s éggel járó feladatok végeztetés e
Dics éret,
0,0
5,0
10,0
21/114
15,0
20,0
Hasonlóságok és különbözőségek egyaránt megfigyelhetők a tanuláshoz való (pozitív) viszony-, és az önbizalom fejlesztése között. A szakoktatók mindkét kompetencia fejlesztésénél jelentős szerepet tulajdonítanak a közvetlenül a tanuló személyiségére ható „beavatkozásnak”, a dicséret formájában, s ezzel együtt fontos eszköznek tekintik a megfelelő, értelmes felelősséggel járó feladatok kiadását, elvégeztetését. Amíg azonban a tanuláshoz való pozitív viszony kialakításánál olyan további, viszonylag közvetlen „eszközök” hatásában bíznak, mint a szakmai, és személyes példamutatás, addig az önbizalom helyreállításánál-fejlesztésénél a dicséret mellett arra építenek, hogy a tanulók a feladat értelmét, célját ismerve, saját – a szakoktató által elismert – munkájuk eredménye alapján építik fel önmagukba vett bizalmukat. Bár egy ilyen felmérés nem alkalmas az alkalmazott pedagógiai módszerek differenciált elemzésére, mégis felvetjük: a szakoktatók többsége a tanuláshoz való viszony alakításánál egy hagyományos, véleményünk szerint nem túlzottan hatékony módszert „alkalmaz”: hisznek abban, hogy a tanulók, a viszonyulások, és viselkedések „lemásolása” alapján nyitnak a tanulás fel. Ezzel szemben sokkal megfelelőbbnek találjuk az önbizalom fejlesztésére választott „megoldást”. Ez esetben ugyanis nem „ráhatásra”, hanem felismerésre, önértékelésre épül a tanulók (remélhetőleg növekvő) önbizalma.
A munkához való hozzáállás fejlesztésének pedagógiai módszerei Üzem látogatás
Több gyakorlat az elm életi oktatás rovás ára
Keres kedelm i, vendéglátóipari, s zolgáltató és kézm űves
Pénzkeres ettel járó m unkafeladatok elvégezetés e
Értelm es feladatok kiadás a, Építőipar és gyáripari
Bevonás term elő tevékenys égbe
Felelős s éggel járó feladatok végeztetés e
Dics éret,
0,0
5,0
22/114
10,0
15,0
20,0
Ezt az értelmezést támasztják alán a munkához való hozzáállás fejlesztésére választott eljárások is. A hangsúly itt is a dicséret mellett a munkafeladat elvégzésén, és ezen keresztül a munkához való viszony pozitív alakulásán van. Mindkét utóbbi kompetenciára vonatkozóan ki kell emelnünk két fontos módszert: megjelenik az ebben a kultúrában magától értetődően „értelmes” termelő tevékenység, amelyet a szakoktató vezetésével végeznek. A szakoktató vonja be a felelősségteljes munkába a tanulókat. Azonban adataink azt mutatják, hogy nem minden esetben, és nem mindenki ért ezzel egyet. E megoldást támogatók úgy gondolják, úgy tapasztalják, hogy az oktató-mester szerep egyesítése ideálisabb megoldás, mint a külső gyakorlat. Véleményünk szerint ugyan nem lehet így általánosítani, mégis, ez a projektmódszer adekvát alkalmazása.
A szakmai újdonságok iránti érdeklődés felkeltésének módszerei
Értelmes feladatok kiadása, Felelősséggel járó feladatok végeztetése
Kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltató és kézműves
Vállalati gyakorlati képzés Gyakorlati példákra épülő elméleti magyarázatok
Építőipar és gyáripari
Változatos munkafeladatok elvégeztetése Üzemlátogatás A szakmában alkalmazott technológiák bemutatása 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10, 12, 0 0
A diagramot áttekintve egyet lehet érteni a szakoktatókkal. Az interjús vizsgálatok azt mutatják, hogy a szakmai újdonságok olyan megismertetésére ritkán van mód, amikor „látni is”, „fogni is”, „csinálni”, is és kellő magyarázat alapján „megérteni” is lehet a technikai újdonságokat. Pedig a tanulókat ez jobban vonzza, mint a hagyományos, frontális oktatás; ilyenformán ez a módszer a szakma iránti elköteleződés fontos „eszköze”.
23/114
A csoportmunkához szükséges készségek fejlesztésének pedagógiai módszerei
Üzem látogatás Több gyakorlat az elm életi oktatás rovás ára
Kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltató és kézműves
Vállalati gyakorlati képzés
Szakm ai példam utatás ,
Építőipar és gyáripari
Szem élyes példam utatás
Bevonás term elő tevékenys égbe A m unkavégzés valós s zabályainak hangs úlyozás a
0,0
5,0
10,0
15,0
Az önálló szalmai egzisztenciára való törekvés fejlesztése
Élets zerű példák, m agyarázatok alkalm azás a A m unkavégzés valós s zabályainak hangs úlyozás a Keres kedelm i, vendéglátóipari, s zolgáltató és kézm űves
Szakm ai példam utatás ,
Vállalati gyakorlati képzés
Építőipar és gyáripari
Felelős s éggel járó feladatok végeztetés e
Dics éret,
Pénzkeres ettel járó m unkafeladatok elvégezetés e 0,0
2,0
4,0
6,0
24/114
8,0 10,0 12,0 14,0 16,0
A két fenti diagram adatai alig különböznek az önbizalommal, és a munkához való hozzáállással kapcsolatban mért adatoktól. Értelmezésünk, érvelésünk sem különbözik az ott mondottaktól. A diákok me nnyire sze re tték me g...? m indig tanulhatok újat azt, hogy m egélhetés t nyújt m agam s zabhatom m eg a m unka m enetét egyértelm ű s zabályok s zerint dolgozhatok kis zám ítható m unkaidő beos ztás egyedül dolgozhatok m unkám eredm énye kézzelfogható les z cs oportban végezhető m unka érdekes m unka azt hogy elég kitartó vagyok az elvégzés éhez azt hogy elég erős vagyok az elvégzés éhez azt, hogy a jó m unkáért m egbecs ülés „jár” a pontos s ágot az em bereket, akikkel együtt dolgozhatok a m unka eredm ényét a találékonys ágot igénylő m unkát a gépeket, es zközöket 0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
A tanulók értékelése szerint a képzés eredményessége nem átütő, de az ötfokú skálán adott értékek mégis valamivel magasabbak a szakoktatók által adott értékeknél. Érdemes megfigyelni, hogy a válaszok (kissé) kiugró egyik csoportja a munka eredményéhez, és az ezzel együtt járó megbecsüléshez, a másik – alacsonyabb értékekkel ellátott – csoportja a munka szabályszerűségéhez, a megkövetelt fegyelemhez, a munkavégzés módjához kapcsolódik. A tanulók tehát pragmatikusak – ha ilyen kis különbségek alapján egyáltalán lehet valamit állítani. Kétségtelen, hogy kevés pozitív üzenetet kapnak a társadalmi, munkaerő-piaci környezetükből, amely a szakmára való alapos felkészülést, pontosabban a mély szakmai felkészültséget magasabbra értékelné az elvileg megszerezhető javaknál. Ez a körülmény amellett, hogy a szakképzésbe került tanulók – nem függetlenül szociális hátrányaiktól – kényszerpályán vannak, növeli a szakoktatásra nehezedő terhet. 25/114
IV.3.
A tanítás sikerét meghatározó tényezők
Minden bizonnyal maguk a szakoktatók is érzik ennek a felelősségét. Erről tanúskodik az a tény, hogy arra a kérdésünkre, miszerint mi járul hozzá leginkább a szakma sikeres tanításához, messze a legmagasabb értékeket kapták saját felkészültségükkel kapcsolatos állításaik. Fontos megjegyezni, hogy ezek között éppúgy találni a szakoktató pedagógiai érzékével kapcsolatos állításokat, mint a szakmai tudásra vonatkozókat. A kapott válaszok szerint ugyanis a szakma eredményes tanítását mindenekelőtt a tanárok elméleti felkészültsége (ötfokú skálán 4,3); a szakoktatói példamutatás (4,2); a szakoktatók motiváltsága (4,0) határozza meg. Ezzel szemben az iskola tárgyi felszereltsége kevésbé hangsúlyos tényező a sikeres oktatást illetően (3,5-3,6), a tanulók nyitottsága és felkészültsége terén már számos (korábban már érzékeltetett) nehézség adódik: A tanítási-képzési siker feltételeit 15 tényezővel írtuk körül. Ezek az alábbiak Kereskedelmi, Építőipar vendéglátóipari, és Összesen szolgáltató és gyáripari kézműves 1. A tanulók nyitottsága 2. A tanulók érdeklődése az új iránt 3. A tanműhely felszereltsége 4. A tanulók viselkedése 5. A szakoktatók motiváltsága 6. A szakoktatói példamutatás 7. A tanárok elméleti felkészültsége 8. A pedagógusok erkölcsi-anyagi megbecsültsége 9. A megfelelő anyagok rendelkezésre állása 10. Az oktatók felkészülésére fordított ideje 11. Speciális oktatói módszerek alkalmazása 12. A vállalatoktól kapott szakmai támogatás 13. Az üzemlátogatások motiváló ereje 14. A tanulók tudatos felkészülése 15. Az iskolán kívüli gyakorlatok
2,9 3,0 3,4 2,8 3,9 4,1 4,2
3,3 3,2 3,8 3,3 4,1 4,4 4,5
3,1 3,1 3,6 3,0 4,0 4,2 4,3
3,0
3,1
3,0
3,3 3,6 3,3 2,8 3,2 2,6 3,0
3,7 4,1 3,9 2,9 3,1 3,2 3,2
3,5 3,8 3,6 2,9 3,2 2,9 3,1
Az adatok az 5 fokú skálán választott értékek átlagait mutatják
26/114
E tényezőket faktoranalízis segítségével csoportosítottuk.
0,86828898
0,079653391
3. 4. gyakorlati vállalatközeli oktatási gyakorlatok módszerek 0,030225494 0,130905765
0,86768752
0,132177271
0,115267213 0,123588542
0,41751592
0,436481964
0,259889407 0,143596659
0,7362342
0,240372214
0,12556116
0,17877588
0,686474405
0,382691929 0,118098098
0,15037652
0,971938561
0,152457567 0,092081693
0,05011113
0,483877081
0,36538913
0,36944799
0,23277149
0,216872985 0,432083103
0,33312536
0,161611344
0,422673116 0,305297582
0,07120127
0,399069315
0,809796598 0,050407887
0,139574
0,210823895
0,705741491 0,052994248
0,04956801
0,099967844
0,415090965 0,696576649
0,11488492
0,150593959
0,020367061 0,520258418
0,58906056
0,026687954
0,396249569 0,392453695
0,42801049
-0,021743888
0,020189595
1. tanulók 2. Szakoktatók motiváltsága elkötelezettsége 1. A tanulók nyitottsága 2. A tanulók érdeklődése az új iránt 3. A tanműhely felszereltsége 4. A tanulók viselkedése 5. A szakoktatók motiváltsága 6. A szakoktatói példamutatás 7. A tanárok elméleti felkészültsége 8. A pedagógusok erkölcsianyagi megbecsültsége 9. A megfelelő anyagok rendelkezésre állása 10. Az oktatók felkészülésére fordított ideje 11. Speciális oktatói módszerek alkalmazása 12. A vállalatoktól kapott szakmai támogatás 13. Az üzemlátogatások motiváló ereje 14. A tanulók tudatos felkészülése 15. Az iskolán kívüli gyakorlatok
0,24982
0,224221029
0,64369808
Ennek alapján a tanítási siker négy tényezőcsoportját állapíthatjuk meg: Az első, hogy az így kibontakozó kép szerint a szakoktatás elveszítette egyensúlyát a szakoktatók szerint. Majdnem minden a szakoktatók elkötelezettségén és szakmai felkészültségén múlik. Maga a szakoktatás, természetesen a pedagógussal, a diákkal és a gyakorlati képzés technikai és szervezeti feltételeivel nem egy összefüggő, hanem széttöredezett rendszer. Az alábbi diagram így is értelmezhető. Hozzátesszük, adatainkból és kapcsolódó interjúinkból bizton csak annyit lehet megállapítani, hogy maguk a szakoktatók így érzik.
27/114
E képről nagyon nehéz megmondani, hogy „jó” vagy „rossz”. A szakoktatói fejlesztési-pedagógiai módszereken keresztül láttuk azt is, hogy jelentős szerepet tulajdonítanak a személyes jelenlétnek, példamutatásnak, dicséretnek, de ugyanakkor magának a munkafeladatnak, illetve a munkafeladat(projekt) köré szervezett tanításnaktanulásnak is. Ez utóbbi az SZFP program lényege. A diákok szerepét valószínűleg azért értékelik alacsonyabbra, mert nehezen birkóznak meg velük, de miért értékelik le a gyakorlat szerepét?
A tanítás sikertényezői a szakoktatók szerint 4,5
Építőipar és gyáripari
4,0 3,5 3,0
2,0
Kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltató és kézműves
1,5
összesen
2,5
1,0 0,5
s tá
e
ok ta
lt s ég gy
ak
or la
ti
és zü lk fe
ók ta t ok sz ak
sz ak
ok
ta t
ók
el
ta
nu
kö t
ló
el
k
ez
et
ny it o
t ts
te sé g
ág
e
a
0,0
Pedig a fentiekben láttuk, hogy azt a tevékenységük lényegének tartják. Talán azért, mert a gyakorlatok szervezettsége, feltételei, eszközei, a feladatok megteremtése, mind-mind napi leleményükön múlik?
28/114
IV.4.
Munkaerő-piaci esélyek és a diákok elhelyezkedési esélyei
A szakoktatók hogyan látják diákjaik munkaerő-piaci esélyeit? Átfogó, komplex képet szerettünk volna kapni erről a helyzetről, ezért több kérdésünk is ehhez a témához kapcsolódott. Ezekből a kérdésekből igyekeztünk összeállítani azt a folyamatot, amelyek a diákok szakmaválasztási döntésétől a munka világával kapcsolatos elvárásaikon át egészen a szakmában történő elhelyezkedésig, avagy pályaelhagyásig tart. E folyamatot a szakoktatók szemüvegén keresztül vizsgáljuk meg, azaz vizsgálatunk tárgya az, hogy a szakoktatók hogyan látják, hogyan érzékelik diákjaik szándékait, elvárásait és döntéseit; illetve ezen törekvéseket milyen erőtérben értelmezik, vagyis milyennek látják a munkaerő-piacon fennálló viszonyokat, amelyek között jobban elhelyezhetőek a diákok aspirációi. IV.4.1.
A diákok szakmaválasztása a szakoktatók szemével
Nagyon fontos tudni, hogy a tanulók szakmaválasztási döntéseire milyen tényezők voltak hatással, illetve milyen befolyások érvényesültek leginkább ezekben a döntésekben. A szakoktatók szerint a tanulók döntéseit mindenekelőtt közvetlen környezetük, azon belül is a család segítette a legnagyobb mértékben. A diákok csaknem fele ezek szerint szülők, rokonok tanácsára; s több mint harmaduk barátok, vagy kortárs csoport hatására döntött az adott szakma mellett. E tekintetben nincs jelentős eltérés a szakmákat egy kissé differenciálva sem, azaz közel azonos arányokat találunk az ipari, illetve a szolgáltató-jellegű szakmákat oktatók véleményei között, azzal együtt, hogy az ipari szakmákat tanulókat illetően a szakoktatók szerint valamivel kevesebben döntöttek az adott szakma mellett szülők, rokonok tanácsára. A szakoktatók úgy látják, hogy gyakorlatilag a személyes munkatapasztalat hatása elenyésző a diákok pályaválasztási döntéseiben. Annál érdekesebb viszont, hogy a szakoktatók meglátása szerint a szolgáltatás-jellegű szakmákat tanulók között nagyobb arányban (19,3%) találni olyan fiatalokat, akik tanári javaslatra döntöttek egy szakma mellett, mint az ipari szakmákban megfigyelhető (7,7%).
29/114
Milyen hatásra választotta a szakmát (válaszok megoszlása) Kereskedelmi, Építőipar és vendéglátóipari, Összesen gyáripari szolgáltató és kézműves Szülők, rokonok tanácsára 41,0 45,7 43,7 Tanár(ok) javaslatára 7,7 19,3 14,3 Barátok, kortárs csoport befolyása 39,4 31,3 34,8 Személyes munkatapasztalat 3,6 1,8 2,6 Egyéb 8,3 1,8 4,6 Összes válasz 100,0 100,0 100,0 A diákok milyen hatásra választották a szakmát a szakoktatók szerint Milyen hatásra választotta a szakmát (válaszok megoszlása) Oktatott szakmacsoportok összesen Egyéb
Milyen hatásra választotta a szakmát (válaszok megoszlása) Oktatott szakmacsoportok Kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltató és kézműves Milyen hatásra választotta a szakmát (válaszok megoszlása) Oktatott szakmacsoportok Építőipar és gyáripari
Személyes munkatapasztalat Barátok, kortárs csoport befolyása Tanár(ok) javaslatára Szülők, rokonok tanácsára 0,0
10,0
20,0
30,0
30/114
40,0
50,0
IV.4.2.
A szakoktatók tapasztalatai a diákok munkahelyi elvárásairól
Kérdésünkkel arra kerestük a választ, hogy a szakoktatók hogyan látják a diákok igényeit, elvárásait szakmájukkal, illetve leendő munkahelyeikkel kapcsolatban. A korábbiakhoz hasonlóan a szakoktatók szerint a diákok mindenekelőtt az anyagiakat tartják a legfontosabb szempontnak egy munkahellyel kapcsolatban. Ezek szerint a méltányos, kiszámítható és teljesítmény-arányos bérezés szerepel a tanulók kívánságlistáján az első helyen. Ez az igény mind az ipari, mind pedig a szolgáltatás-jellegű szakmák esetében egyformán magas. Az oktatók megfigyelési alapján ugyancsak nagyon fontos elvárás (szintén mindkét csoportban) a munkahelyen található jó társaság. Ugyanakkor szerintük a diákoknak csak közepes mértékben fontos az, hogy bejelentett munkaviszonnyal rendelkezzenek, felelősségteljes, illetve szakmájuknak megfelelő munkát végezhessenek. A lehetséges igényeket megfogalmazó állításokra a két csoportba sorolt szakmákat oktatók az esetek többségében közel azonos válaszokat adtak; azonban mindenképpen fel kell hívni a figyelmet egy érdekességre. Azon túl, hogy a szolgáltatás-jellegű szakmákat oktatók szerint diákjaik inkább részesítik előnyben az önálló munkát ipari szakmát tanuló társaiknál. Komolyabb eltérés mutatkozik egy igen fontos területen. Az ipari szakmákat tanuló diákok számára ugyanis oktatóik szerint fontosabb a lehető leggyorsabb elhelyezkedés, és – alighanem ezzel összefüggésben – kevésbé tulajdonítanak jelentőséget annak, hogy tartós munkahelyet szerezzenek. E mögött feltételezhetőleg az e szakmákban tapasztalható, a betanított munka nagyobb arányából fakadó fluktuáció állhat, valamint az, hogy a diákok tisztában vannak ezzel a ténnyel, és elfogadják, mint keretfeltételt. Innen nézve a leggyorsabb elhelyezkedés is ezekhez a feltételekhez való alkalmazkodásnak tekinthető.
31/114
Tapasztalata szerint a hamarosan pályára lépő diákoknak milyen mértékben fontosak az alábbi, munkahellyel kapcsolatos elvárások? Kereskedelmi, Építőipar vendéglátóipari, és Összesen szolgáltató és gyáripari kézműves 1. Tartós munkahelyet szerezzen 2,8 3,4 3,1 2. Bejelentett 2,9 3,0 3,0 3. Méltányos bért kapjon 4,2 4,3 4,3 4. Kiszámítható bérezés legyen 3,8 4,0 3,9 5. Ne kelljen napi 8 óránál többet dolgoznia 3,9 3,7 3,8 6. Kíméljék az egészségét 3,4 3,4 3,4 7. A szakmájának megfelelő tevékenységet 3,3 3,1 3,2 folytathasson 8. Folyamatosan legyen munkája 3,4 3,3 3,4 9. Kapjon megbecsülést a jó munkáért 3,8 4,0 3,9 10. Bére legyen arányban a teljesítményével 3,9 4,0 4,0 11. Felelősségteljes munkát kapjon 2,7 3,2 3,0 12. Önállóan végezhesse munkáját 2,8 3,5 3,1 13. Lehető leggyorsabb elhelyezkedés 4,2 3,5 3,8 14. Lakóhelyhez közeli munkahelyet kapjon 3,3 3,4 3,4 15. Tiszta munkakörülmények között dolgozzon 3,1 3,7 3,4 16. A munkavégzés ne legyen helyhez kötött 2,7 2,8 2,8 17. Jó társaságban legyen 3,9 4,0 4,0 Az adatok az 5 fokú skálán választott értékek átlagait mutatják Faktoranalízissel közelebbről is megvizsgálva e kérdést, ismét az anyagi szempontok teljes prioritását találtuk, azaz a szakoktatók szerint a tanulók legfontosabb elvárásai az anyagi megbecsültséget jelölő tényező-csoport (méltányos; kiszámítható; teljesítményarányos bér) körül kristályosodnak ki. Értékpreferencia-skálájukon középen helyezkednek el a munkavégzés, a munkahely „kényelmi” szempontjai (lakóhelyhez közeli munkahely, tiszta munkakörülmények). Végül az oktatók szerint a kevésbé fontos elvárásokat az alkalmazás jogi feltételei (bejelentett állás), illetve biztonsági szempontjai (tartós munkahely) jelentik. (A tanulói kérdőívek ezt az állítást egyértelműen megerősítik: a diákok számára a legkevésbé fontos a biztos, és bejelentett munkahely.)
32/114
Tapasztalata szerint a hamarosan pályára lépő diákoknak milyen mértékben fontosak az alábbi, munkahellyel kapcsolatos elvárások? Kereskedelmi, Építőipar vendéglátóipari, és Összesen szolgáltató és gyáripari kézműves Anyagi megbecsültség 3,9 4,1 4,0 Munkahely kényelmi szempontjai 3,2 3,6 3,4 Tartós és legális munkahely igénye 2,9 3,2 3,0 Az adatok az 5 fokú skálán választott értékek átlagait mutatják Tapasztalata szerint a hamarosan pályára lépő diákoknak milyen mértékben fontosak az alábbi, munkahellyel kapcsolatos elvárások? Oktatott szakmacsoportok összesen
Tartós és legális munkahely igénye
Tapasztalata szerint a hamarosan pályára lépő diákoknak milyen mértékben fontosak az alábbi, munkahellyel kapcsolatos elvárások? Oktatott szakmacsoportok Kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltató és
Munkahely kényelmi szempontjai
Anyagi megbecsültség
0,0
IV.5.
1,0
2,0
3,0
4,0
5,0
Tapasztalata szerint a hamarosan pályára lépő diákoknak milyen mértékben fontosak az alábbi, munkahellyel kapcsolatos elvárások? Oktatott É
A szakoktatók elképzelései a diákok munkaerő-piaci esélyeiről
Az előbbi kérdéshez illeszkedve kíváncsiak voltunk arra, hogy a szakoktatók szerint a diákok említett vágyai, igényei mekkora eséllyel találkoznak a munkaerő-piac valóságával. Az volt tehát a célunk, hogy a szakoktatóktól megtudjuk, véleményük szerint a tanulók milyen eséllyel remélhetik, hogy kívánalmaik teljesülnek a munka világában. Az egyes állításokat ötfokú skálán értékelhették a szakoktatók. A válaszokból kirajzolódó átlagokból jól látszik, hogy a szakoktatók szerint diákjaik, a későbbi potenciális pályakezdők csak mérsékelten számíthatnak arra, hogy elvárásaik ilyen vagy olyan mértékben teljesülnek. Különösen borúlátóak a tekintetben, hogy a tanulók tartós; lakóhelyükhöz közel eső helyen dolgozhatnak elhelyezkedésüket követően. Annak is nagy esélyét látják, hogy a diákoknak napi 8 óránál többet kell dolgozniuk.
33/114
Markáns különbségek mutatkoznak az ipari és a szolgáltatás-jellegű szakmák oktatói (illetve tanulói) között is. Az egyik legfigyelemreméltóbb tendencia, hogy a szakoktatók szerint a szolgáltató-jellegű szakmát tanuló diákok inkább találnak tartós munkahelyet; kedvezőbb munkakörülmények között dolgozhatnak (tisztaság, fizikailag kisebb megterheltség); és gyorsabban találhatnak maguknak munkát. Ugyanakkor jelentős, kerek egésszel nagyobb eltérést találunk a méltányos bér lehetőségének tekintetében, az ipari szakmák javára. Ennek pontos magyarázatára ezen adatsorok nem nyújtanak lehetőséget. Tapasztalatai szerint a diákok munkába lépésükkor milyen mértékben számíthatnak az alábbiakra a helyi munkaerő-piacon? Kereskedelmi, Építőipar vendéglátóipari, Összesen és szolgáltató és gyáripari kézműves 1. Tartós munkahely 1,9 2,5 2,2 2. Bejelentett 2,4 2,6 2,5 3. Méltányos bér 3,5 2,5 3,0 4. Bízhatnak abban, hogy megkapják bérüket 3,1 3,2 3,2 5. Nem kell többet dolgozni a napi 8 óránál 2,4 2,4 2,4 6. Kímélik egészségét 2,3 2,9 2,6 7. A szakmájának megfelelő tevékenységet 2,9 2,9 2,9 folytathat 8. Lesz munka folyamatosan 2,5 2,6 2,5 9. Megbecsülés a jó munkáért 2,6 3,0 2,8 10. Teljesítményét elismerve emelik bérét 2,5 3,0 2,8 11. Ha jól dolgozik, felelősségteljes munkát 3,1 3,1 3,1 kap 12. Ha bizonyít, önállóan végezheti munkáját 3,1 3,4 3,3 13. Lehető leggyorsabb elhelyezkedés 2,3 2,8 2,6 14. Lakóhelyhez közeli munkahely 2,4 2,7 2,5 15. Tiszta munkakörülmények 2,7 3,3 3,0 16. Ne legyen munkája helyhez kötött 2,7 2,7 2,7 17. Jó társaságban legyen 3,0 3,2 3,1 Az adatok az 5 fokú skálán választott értékek átlagait mutatják
34/114
Faktoranalízissel sem válik lényegesen árnyaltabbá a kép. Eszerint jó munkakörülményekre (tartós-, bejelentett-, lakóhelyhez közeli-, tiszta munka) közepesnél kisebb mértékben számíthatnak a diákok. Ennél jóval kedvezőbb a helyzetük a munkahelyi megbecsültség dimenzióiban (lehetőség az önálló munkavégzésre; a jól végzett munka megbecsültsége; felelősségteljes munka). Mindkét dimenzió esetében érvényesül az a tendencia, miszerint a szolgáltató-jellegű szakmákat tanulóknak – oktatóik szerint – jobb esélyeik vannak rendezett munkakörülmények között dolgozni. Tapasztalatai szerint a diákok munkába lépésükkor milyen mértékben számíthatnak az alábbiakra a helyi munkaerő-piacon? Kereskedelmi, Építőipar vendéglátóipari, Összesen és szolgáltató és gyáripari kézműves jó munkahelyi körülmények 2,4 2,8 2,6 megbecsült, felelősségteljes munka 3,3 3,7 3,5 Az adatok az 5 fokú skálán választott értékek átlagait mutatják
Tapasztalatai szerint a diákok munkába lépésükkor milyen mértékben számíthatnak az alábbiakra a helyi munkaerőpiacon? Oktatott szakmacsoportok összesen
megbecsült, felelőségteljes munka
Tapasztalatai szerint a diákok munkába lépésükkor milyen mértékben számíthatnak az alábbiakra a helyi munkaerőpiacon? Oktatott szakmacsoportok Kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltató és kézműves
jó munkahelyi körülmények
Tapasztalatai szerint a diákok munkába lépésükkor milyen mértékben számíthatnak az alábbiakra a helyi munkaerőpiacon? Oktatott szakmacsoportok Építőipar és gyáripari 0,0
1,0
2,0
3,0
35/114
4,0
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy ezt a kérdést hogyan látják a diákok. Ezért ezen a ponton érdemesnek tartottuk felhasználni a diákokkal kitöltetett kérdőívek adatait, és összevetettük a szakoktatók véleményeivel a diákok által maguknak elképzelt jövőképet. (A diákok maguk is egy ötfokú skálán értékelhették az egyes állításokat, ahol 1= egyáltalán nem; 5= teljes mértékben. Az oktatók ugyanígy járhattak el.) Ezt az összehasonlítást pedig kiegészítettük azokra a kérdésekre kapott válaszokkal, amelyek a szakoktatók véleményét tükrözik a felsorolt állítások pályaelhagyásra, illetve a szakmában történő elhelyezkedésre történő ösztönzéséről. Az eredmények tükrében mindenképpen megállapítható, hogy a diákok alapvetően derűsebbnek, kedvezőbbnek látják munkaerő-piaci lehetőségeiket tanáraiknál. Különösen nagy eltérés mutatkozik a foglalkoztatás biztonsága és jogi háttere, valamint a végzettségnek megfelelő munkakörben történő munkavégzés lehetőségét illetően. Vagyis a diákok elképzelései szerint nagyobb esélyük van tartós munkahelyet találni, legális alkalmazási feltételeket elérni; továbbá a szakmában elhelyezkedni, és munkájukért elismerést kapni – tanáraik ezzel szemben ennél borúlátóbban fogalmaztak. A szakoktatók szerint mindenekelőtt a munka biztonságának (azaz tartósságának) hiánya, a bérezés nem kielégítőnek vélt módja, illetve a teljesítménykövetelmények alacsony anyagi ellenértéke ösztönözheti leginkább a diákokat megszerzett szakmájuk elhagyására.
36/114
Munkaerő-piaci helyzet, és annak szakoktatói, illetve tanulói megítélése Szakoktatók Tanulók Szakoktatók szerint elképzelése a értékelése a pályaelhagyásra munkaerőmunkaerőösztönöz-e? piacról piacról A foglalkoztatás biztonsága 2,2 3,0 2,6 Bejelentett állása lesz 2,5 3,5 3,0 Méltányos bér 3,0 3,3 2,8 Bízhatnak abban, hogy 3,2 3,5 2,9 megkapják bérüket Nem kell többet dolgozni a napi 8 2,4 2,8 2,7 óránál Kímélik egészségét 2,6 3,2 2,8 A szakmájának megfelelő 2,9 3,9 3,3 tevékenységet folytathat Lesz munka folyamatosan 2,5 3,4 3,0 Megbecsülés a jó munkáért 2,8 3,6 3,1 Teljesítményét elismerve emelik 2,8 3,3 2,9 bérét Ha jól dolgozik, felelősségteljes 3,1 3,6 3,2 munkát kap Ha bizonyít, önállóan végezheti 3,3 3,7 3,1 munkáját Az adatok az 5 fokú skálán választott értékek átlagait mutatják Fontosnak tartottuk megkérdezni a szakoktatókat arról, hogy meglátásuk szerint a diákjaik mekkora eséllyel helyezkedhetnek el tanult szakmájukban. A válaszokból az derül ki, hogy a szakoktatók bizonytalanok a végzettségnek megfelelő elhelyezkedést illetően. A legtöbben az „is-is” választ adták, és az oktatók csupán negyede-ötöde gondolta úgy, hogy a diákok biztosan, vagy valószínűleg nem a szakmájukban fognak elhelyezkedni. A válaszolók 25 százaléka állította azt, hogy a tanulók valószínűleg a szakmájukban fognak elhelyezkedni, míg olyan, aki ebben biztos lett volna, nem akadt. (A diákok kérdőíves megkérdezése során 52,6%-uk jelezte azt, hogy a bizonyítvány megszerzése után a szakmájában helyezkedik majd el.) A szakmák jellege szerint az mondható el, hogy a szolgáltatás-jellegű szakmákat oktatók inkább valószínűsítik azt, hogy diákjaiknak sikerül végzettségüknek megfelelő munkahelyet találniuk, szemben az ipari szakmákat oktató kollégáikkal, akik szerint könnyebben elképzelhető, hogy tanulóik elhagyják szakmájukat.
37/114
A szakmában való elhelyezkedés valószínűsége a szakoktatók szerint 70,0 60,0
Építőipar és gyáripari
50,0 40,0
Kereskedelmi, vendéglátóipa ri, szolgáltató és kézműves összesen
30,0 20,0 10,0
.. ak
ak
el
el
h.
...
-is
gn
gn
fo n ba áj uk
m ak sz a
og
Bi zt
os
,h
űl Va
ló
sz
ín
ín sz ló Va
y
eg
űl eg
a
ne
sz
m
ak
a
m
sz
áj
ak
uk
m
ba
áj
n
uk
fo
ba
n ba uk áj m ak sz a m ne y og ,h os Bi zt
IV.5.1.
Is
n
fo
fo
gn
a.
gn
..
..
0,0
Kik segítik a diákokat az elhelyezkedésben?
Láttuk tehát, hogy a szakoktatók szerint a diákok nincsenek, illetve nem lesznek könnyű helyzetben akkor, amikor végzettségüket megszerezvén munkát keresnek. Ilyen esetben nyilvánvalóan nagy szerepe lehet annak, ha a potenciális pályakezdő valakitől segítséget kap, akár ötletek szintjén, akár közvetlenebb módon, konkrét állásajánlat formájában. A szakoktatóktól megkérdeztük azt is, hogy véleményük szerint a diákoknak kik tudnak a leginkább segítségükre lenni az elhelyezkedésben. A válaszokból az derül ki, hogy a szakoktatók legnagyobb számban a szülők, illetve a család segítségét tekintik az egyik legfontosabb ilyen forrásnak, ez mindkét, általunk összevont szakmacsoport esetében igaz. Figyelemreméltó eltéréseket találunk azonban az ipari, illetve a szolgáltató-jellegű szakmákat illetően két esetben is. Egyfelől az ipari szakmákat oktatók nagyobb arányban találják alkalmasnak a segítségnyújtásra a már szakmában dolgozó idősebb barátokat, a szolgáltató-jellegű szakmákat oktatók kisebb arányban tartják ezt alternatívának. Ennél is szembeötlőbb, ám fordított irányú különbséget találunk a gyakorlóhelyen megismert munkaadót illetően: a szolgáltató-jellegű szakmák szakoktatói kétszer annyian állítják azt, hogy ilyen módon kaphat segítséget egy elhelyezkedésre váró diák, mint az ipari szakmákat tanító kollégáik.
38/114
Kitől várhat segítséget egy diák az elhelyez kedésben?
Valamilyen szervezett állásbörzétől Az iskola által megteremtett kapcsolattól
Bármely iskolai tanártól
Iskolai, gyakorlati tanártól
összesen
A gyakorló helyen megismert munkaadótól, vállalkozótól
Kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltató és kézműves
Építőipar és gyáripari
Hirdetések tanulmányozásától
Idősebb, már dolgozó barátoktól
Szomszédaitól
Szüleitől, a család valamely tagjától
0,0
10,0
20,0
30,0
Megkérdeztük azt is, hogy maguk a szakoktatók mivel tudják segíteni diákjaik elhelyezkedését. A legtöbb oktató mindenekelőtt a legfrissebb technikák oktatását; elméleti tudásának átadását; és vállalati kapcsolatait említette meg. Mind a szolgáltatásjellegű, mind az ipari szakmákat tanító szakoktatók a vállalati kapcsolataikat jelölték meg legnagyobb arányban, azonban csupán a szakoktatók 54 százaléka rendelkezik olyan vállalati kapcsolatokkal, amelyekkel segítségükre lehet a diákoknak. Valamennyi, az oktatók által említett segítségnyújtással kapcsolatban igaz, hogy a szolgáltatás-jellegű szakmákat oktatók inkább érzik azt, hogy ezekkel tudnak segíteni diákjaik elhelyezkedésében; az ipari szakmákat tanítók kevésbé gondolják ezt.
39/114
Mivel segítik a szakoktatók a diákok elhelyezkedését?
Egyéb Összesen
A legfrissebb technikák oktatásával
Kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltató és kézműves
Elméleti tudása átadásával
Építőipar és gyáripari
Vállalati kapcsolataival
0,0
5,0
10,0
15,0
20,0
25,0
40/114
30,0
35,0
40,0
V.
A tanulók véleménye
Mivel az előző fejezet részletesen taglalta a szakoktatók véleményénél az egyes szakmai kérdéseket – a tanulói vélemények megjelenítésével az alábbi fejezet a tanulói vélemények rövid összegzését tartalmazza.
V.1.
Az adatfelvétel általános jellemzői
Mint már az előző fejezetben említettük, a tanulói kérdőívek kitöltésére on-line formában került sor. Válasz összesen 700 tanulótól érkezett, akiknek 62%-a fiú és 33%-ak lány (5% nem válaszolt erre a kérdésre). A válaszadó tanulók 88%-a szakiskolába jár, 5%-uk szakközépiskolás. Iskolatípusonkénti megoszlás
5%
7%
88%
nem válaszolt
szakiskola
41/114
szakközépiskola
Az életkor szerinti eloszlást a következő ábrán mutatjuk be. A válaszadók 3%-a nem válaszolt a korát firtató kérdésre. Az átlagéletkor 18,3 év. Életkor szerinti megoszlás
8%
3%
3%
0%
17%
21%
48%
17
18
19
20
21
22
42/114
nem válaszolt
V.2.
A tanulók szociokulturális háttere
A válaszadók édes/nevelő anyjának iskolai végzettségét illetően azt mondhatjuk el, hogy 41%-uk szakmunkás végzettségű, 28%-uknak 8 általános vagy kevesebb a végzettsége, 13%-uk jelzett az anyánál szakközépiskolai végzettséget, illetve 5%-uk jelzett gimnázium technikum, vagy szakközépiskolai végzettséget. Mindössze 6%-uk jelezte, hogy az anya felsőfokú végzettségű. A tanulók 7%-a nem válaszolt erre a kérdésre.
Az édesanya iskolai végzettsége
7% 6% 28%
5%
13%
41%
8 általános vagy annál kevesebb
szakmunkásképző
szakközépiskola, gimnázium, technikum
43/114
gimnázium
főiskola, egyetem
nem válaszolt
A válaszadók édes/nevelő apjának iskolai végzettségét illetően azt mondhatjuk el, hogy 56%-uk szakmunkás végzettségű, 19%-uknak 8 általános vagy kevesebb a végzettsége, 11%-uk jelezte az anyánál szakközépiskolai végzettséget. Mindössze 3%-uk jelezte gimnázium technikum, vagy szakközépiskolai végzettséget, és 3%-uknál az apa felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A tanulók 8%-a nem válaszolt erre a kérdésre.
Az apa iskolai végzettsége
3%
3%
8%
19%
11%
56%
8 általános vagy annál kevesebb
szakmunkásképző
szakközépiskola, gimnázium, technikum
44/114
gimnázium
főiskola, egyetem
nem válaszolt
A válaszadók lakóhely szerinti megoszlása: 44%-uk községben él, míg 51%-uk városban lakik. 5%-uk nem válaszolt erre a kérdésre. Lakóhely szerinti megoszlás
5%
51%
44%
nem válaszolt
község
45/114
város
A válaszadók 30%-a abban a városban jár iskolába, ahol lakik, 10%-uk kollégista, 56%-uk bejáró, és elenyésző azok aránya, akik ismerősnél, rokonnál lakva járna iskolába. (4%-uk nem adott erre a kérdésre választ).
Az iskolábajárás formái
0% 0%
4% 30%
56%
10%
helyben lakik
kollégista
bejárós
ismerősnél, rokonnál lakik
46/114
egyéb
nem válaszolt
A válaszadó diákok visszajelzései szerint átlagosan négyen (4,3) élnek egy háztartásban, a legmagasabb érték 18 fő volt. A testvérek számát illetően azt láthatjuk, hogy átlagosan 2 (2,13) testvért jeleztek vissza, de a maximum 9 testvér. A dolgozó testvérek száma áltagosan 0.6 fő volt, a maximálisan visszajelzett dolgozó testvér száma 5 fő, míg a munkanélküli testvérek száma átlagosan alacsony, 0.4 fő volt (de: itt a visszajelzett munkanélküli testvér maximális száma 11 fő volt!) A diákok szüleinek 62% együtt él, csak 34%-uk jelezte, hogy a szülők külön élnének, 4%-uk pedig nem válaszolt.
A szülők együttélésének megoszlása
4%
34%
62%
együttélnek
nem élnek együtt
47/114
nem válaszolt
A külön élő szülők gyerekei 73%-ukban az anyával, 19%-ban az apával, 5%-uk nevelő szülővel él, 2%-uk nagyszülővel él együtt, és csak 1%-uk él intézetben. Kivel él együtt a tanuló?
5%
2%
1%
19%
73%
Édesanyámmal
Édesapámmal
Nevelőszülőkkel
48/114
nagyszülő
intézet
Az apa foglalkozását illetően a diákok 11%-a nem válaszolt, 13%-uk azt jelezte, hogy az apa vállalkozó, 50%-uk édesapja alkalmazott, 7%-uk apja alkalmilag dolgozik, 9%-uk jelezte, hogy az apa munkanélküli, illetve 10%-uk nyugdíjas.
Az apa foglalkozása
10%
11%
9% 13%
7%
50%
nem válaszolt
Vállalkozó
Alkalmazott
Alkalmilag dolgozik
49/114
Munkanélküli
Nyugdíjas
Az anya foglalkozását illetően a diákok 10%-a nem válaszolt, 6%-uk azt jelezte, hogy az anya vállalkozó, 51%-uk édesanyja alkalmazott, 5%-uk anyja alkalmilag dolgozik. A diákok nagy aránya (18%-a) jelezte, hogy az anya munkanélküli. Az anyák 8%-a nyugdíjas, míg 11%-ban jelezték, hogy az anya vagy főállású anya, gyesen, gyeden van, vagy háztartásbeli.
Az anya foglalkozása
8%
1% 1%
10%
6%
18%
5%
51%
nem válaszolt
Vállalkozó
Alkalmazott
Alkalmilag dolgozik
Munkanélküli
50/114
Nyugdíjas
főállású anya/gyes
háztartásbeli
A tanulók 86%-a azt jelezte, hogy nincs alkohol problémákkal küzdő a családjában, és csak 5%-uknál merült fel ilyen probléma. A diákok 9%-a nem válaszolt erre a kérdésre. Alkohol problémék megjelenése
5%
9%
86%
alkohol probléma van
nincs
51/114
nem válaszolt
Fontos, és elgondolkodtató adat, hogy a tanulók 54%-a dolgozik az iskola mellett, amely természetesen megnehezíti az iskolában tanult ismeretek, illetve átadott készségek elsajátítását. Dolgozik-e az iskola mellett pénzért?
4%
42%
54%
nem válaszolt
igen
52/114
nem
A diákok szakmamegjelölését a következő táblázat tartalmazza: Szakma megnevezése asztalos szakács pincér eladó kőműves gépjavító dísznövény kertész fodrász forgácsoló hegesztő cukrász kertész villanyszerelő bútorasztalos női ruha késztő szobafestő karosszérialakatos környezetvédelem Számítógép-szerelő szerkezetlakatos csőszerelő Gépi forgácsoló festő géplakatos hentes erdész mezőgazdasági gépszerelő munkás pék szabó vegyi áru eladó burkoló laboráns szabó szőnyegszövő Bőrtárgy-készítő esztergályos karbantartó Központi fűtésszerelő zöldségtermesztő
Említések száma 54 54 50 49 45 36 29 26 25 25 20 20 19 16 15 14 13 13 13 13 12 11 10 10 10 8 8 8 8 8 8 5 5 5 4 3 3 3 3 3
A válaszadók 24%-a az általános iskolát követően járt másik iskolába, mint ahová most jár, 69%-uk viszont nem váltott iskolát, tehát eredetileg is a jelenlegi iskolájába jelentkezett.
53/114
Iskolaváltás volt-e a tanulók körében
7%
24%
69%
nem válaszolt
járt másik iskolába
54/114
nem járt
Az iskolaváltók 14%-a gimnáziumba járt, mg 43-43%-uk szakközép, illetve szakiskolába járt a jelenlegi iskoláját megelőzően. A szakmát, amelyet most tanul a diák leginkább a szülei, rokonai tanácsolták (e tényt a szakoktatók is megerősítették a kérdőíves lekérdezés során). Ezt követte a „láttam már ilyen szakembert dolgozni”-ok, majd a barátok, ismerősök hatása, illetve hogy dolgozott már ilyen mester mellett, és csak az utolsó két szempont között találjuk a munkahelyek ismeretét, illetve a tanár javaslatát. szakmaválasztás okai
436
415
450 400 350
292
300
226 198
250 200
131
150 100 50 0 1
Szüleim, rokonaim tanácsolták. Láttam már ilyen szakembert dolgozni. Barátom, ismerősöm, szomszédom ebben a szakmában dolgozik. Dolgoztam már ilyen szakember mellett.
Voltam már olyan műhelyben, munkahelyen, ahol ilyen szakemberek dolgoznak. A tanárom javasolta.
55/114
V.3.
A tanulók munkaerő-piaci esélyeinek növelése
V.3.1.
A szakmai képzés tanulói megítélése
A válaszadók 76%-a volt szakmai gyakorlaton, 20%-uk még nem.A gyakorlóhelyhez jutás formái közül leggyakoribb (39%), hogy az iskolai műhelyekben van a gyakorlat, 29%-uk esetében az iskola szervezte a gyakorlatot, 2%-uk esetén a kamara ajánlotta, míg 23%-uk a saját kapcsolatai révén jutott gyakorlóhelyhez. gyakorlóhelyhez jutás formái
7%
23%
2%
39%
29%
nem válaszolt
Az iskolai műhelyekben van a gyakorlat
Az iskola szervezte
56/114
A kamara ajánlotta
Saját kapcsolatok révén
A gyakorlóhelyek átlagosan 47 főt foglalkoztatnak, tehát alapvetően kisvállalkozások, bár a válaszok 1-5000 fő között mozogtak. A gyakorlóhelyek felszereltségét a tanulók átlagosnak minősítették, és úgy ítélték meg, hogy elegendő szakmai feladatot kapnak a gyakorlat során. A szakoktatók viszonyulását a diákokhoz jónak ítélik a válaszadók, mint ahogy a szakoktatók szakmai segítségadását is, azonban a technikai felszereltséget és a szakma megtanulását viszont csak átlagosnak.
szakmai gyakorlóhely megítélése
82,2 90
77,6 74,2
80 64 58,8
70 60 50 40 30 20 10 0 1
kap-e elegendő szakmai feladatot
szakoktatók viszonyulása
szakoktatók szakmai segítsége
57/114
technikai felszereltség
segíti a szakma tanulását
A válaszadó fiúk szignifikánsan pozitívabbnak ítélik a szakoktatói segítséget és a szakoktatók tanulókhoz való viszonyát, mint a lányok. A technikai felszerelés tekintetében a legelégedettebbek a bútorasztalosok. A szakoktatók szakmai segítségét legjobbnak a szőnyegszövő, élelmiszertartósító és esztergályos szakmát tanulók. A szakoktatók diákokhoz való
viszonyával
esztergályos
a
szakmát
legelégedettebbek tanulók.
A
központifűtés-szerelői,
legelégedettebbek
a
élelmiszertartósító
szakmai
és
feladataikkal
a
zöldségtermesztők, szőnyegszövők, központifűtés-szerelők, esztergályos, élelmiszertartósítók, bőrtárgy-készítők. A képzés szakmatanulásra hatását legjobbnak a fodrásztanulók ítélték. A szakmánkénti bontásban nézve a gyakorlati képzőhelyek megítélését az alábbiakat találtuk: Szakmák agrár gazdasági munkás bolti eladó bőrtárgy-készítő burkoló bútorasztalos cukrász csőszerelő dísznövény kertész élelmiszertartósító erdész esztergályos fodrász gépi forgácsoló géplakatos gyorsétkeztető hegesztő hentes karosszérialakatos kőműves környezetvédelem Központifűtés-szerelő laboráns női ruha készítő pincér szakács számítógép-szerelő szerkezetlakatos szerszámkészítő
Technikai felszereltség
Kap-e Szakoktatók Segíti a Szakoktatók elegendő szakmai szakma viszonyulása szakmai segítsége tanulását feladatot
3,44
4,11
4,22
3,83
3,06
3,31 2,33 2,43 3,83 2,91 3,67 2,68 3,00 3,00 3,00 3,41 3,09 2,58 3,00 3,78 2,88 3,14 3,41 2,58 3,00 3,00 2,71 3,53 3,12 1,83 3,00 3,50
3,61 3,00 2,57 3,83 3,18 4,56 3,51 5,00 3,00 5,00 4,14 4,06 3,58 3,00 4,04 4,25 4,14 3,79 2,92 4,00 3,00 3,11 3,53 3,45 3,58 4,14 3,00
4,00 4,33 3,86 3,88 3,50 4,56 3,73 5,00 3,00 5,00 4,27 4,00 3,58 3,00 4,43 4,00 4,29 4,02 2,92 5,00 3,00 3,74 3,85 3,65 4,17 4,43 2,00
4,29 5,00 3,29 4,13 3,47 4,33 3,86 5,00 3,50 5,00 4,73 4,54 3,42 3,00 4,30 3,75 3,86 3,86 3,25 5,00 4,00 4,26 4,11 3,98 3,75 3,71 4,50
2,78 3,00 2,43 2,95 2,56 3,00 2,86 3,00 2,50 3,00 3,14 2,74 2,92 3,00 3,13 2,63 2,86 2,84 2,83 3,00 3,00 2,89 2,94 2,94 3,08 3,00 3,00
58/114
Szakmák szobafestő szőnyegszövő textiltermék összeállító villanyszerelő zöldségtermesztő
Kap-e Szakoktatók Segíti a Technikai Szakoktatók elegendő szakmai szakma felszereltség viszonyulása szakmai segítsége tanulását feladatot 2,95 4,05 4,55 4,45 2,85 3,67 4,33 3,00 5,00 5,00 3,00
4,33
4,33
3,67
3,00
3,35 3,00
3,85 4,33
3,75 3,67
4,40 5,00
3,05 3,00
A válaszadók az alábbi állításokat, amelyeket az iskolában folyó képzéssel, neveléssel kapcsolatosak fontosság szerint a következőképpen ítélték meg. Állítás Az iskola jól felszerelt gyakorlati képzőhellyel rendelkezzen A munkában sikerélményhez juthassak Az iskola jól felszerelt tantermekkel rendelkezzen Ismerjem a tanárok elvárásait, értékelési szempontjait A tanárok értékelése önbizalomra ösztönözzön, sikerélményhez juttasson A tanárok értékelése segítse a fejlődésemet A tanárok, oktatók egységes szempontrendszert alkalmazzanak a tanulók értékelése során A tanulók javaslatai épüljenek be az iskola életébe Az iskola segít abban, hogy tudjak önállóan dolgozni Az iskola segítsen abban, hogy behozzam a lemaradásaimat Az iskola segítsen abban, hogy tudjak önállóan tanulni A tanulás általában sikerélményt nyújtson számomra Az iskola segítsen a pályaválasztással kapcsolatos döntésem megalapozásában A nem szakmai tárgyak segítsék a szakmához szükséges készségek kialakulását A tanárok többfajta módszerrel segítsék a tananyag elsajátítását Az iskola segítsen abban, hogy saját jövőmet megtervezzem Legyenek tanórákon kívüli programok A nem szakmai tárgyak segítsék a szakmai tárgyak anyagának elsajátítását A tanárok rendszeresen írásban kérjék ki véleményünket az iskolában folyó munkáról
59/114
%-os megítélés 85,4 81,4 78,8 77,2 76,4 75,85 75 73,8 73,6 73 70,4 70,2 66,2 65,6 65,4 65,2 65,2 64,8 61,4
A legfontosabbnak a jól felszerelt gyakorlóhelyet gondolták a diákok, ezt követte a sikerélményt adó képzés, illetve a jól felszerelt tantermek. Jól látható, hogy a diákok számára közepesen fontos, hogy a tanároktól kapott visszajelzések, értékelések segítsék személyiségük fejlődését, motiváljanak és pozitív érzéseket ébresszenek bennük. Az iskolával kapcsolatosan is inkább segítséget várnak el, amely a tanulók önállóságát és pályaválasztási döntését támogatják. Legkevésbé fontosnak a saját visszajelzésüket vélik az iskolával kapcsolatosan. A statisztikai elemzések azt mutatták, hogy a lány tanulók szignifikánsan magasabb értékeket adtak az alábbi álltásoknak, azaz fontosabbnak tartják azokat: •
A tanulás általában sikerélményt nyújtson számomra;
•
Az iskola segítsen abban, hogy tudjak önállóan tanulni;
•
A tanárok többfajta módszerrel segítsék a tananyag elsajátítását;
•
Az iskola segítsen abban, hogy behozzam a lemaradásaimat;
•
Az iskola jól felszerelt tantermekkel rendelkezzen;
•
Az iskola jól felszerelt gyakorlati képzőhellyel rendelkezzen;
•
A tanárok, oktatók egységes szempontrendszert alkalmazzanak a tanulók értékelése során. Emellett az elemzések azt is megmutatták, hogy a városban élő tanulók szignifikánsan
fontosabbnak ítélik az alábbi állításokat: •
A munkában sikerélményhez juthassanak;
•
Az iskola segítsen a pályaválasztással kapcsolatos döntés megalapozásában;
•
Az iskola jól felszerelt gyakorlati képzőhellyel rendelkezzen;
•
A tanárok értékelése segítse a fejlődésüket;
•
A tanárok értékelése önbizalomra ösztönözze, sikerélményhez juttassa a tanulókat. A szülők iskolai végzettsége tekintetében is találtunk szignifikáns kapcsolatokat.
Minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál inkább fontos a gyerek számára, hogy az iskola segítsen abban, hogy tudjanak önállóan tanulni, illetve, hogy a munkában sikerélményhez juthassanak. Az anya iskolai végzettségének növekedésével a diákok fontosabbnak vélik, hogy a tanárok többfajta módszerrel segítsék a tananyag elsajátítását, az iskola segítsen abban, hogy behozza a lemaradásait, az iskola jól felszerelt gyakorlati képzőhellyel rendelkezzen, a tanulók javaslatai épüljenek be az iskola életébe.
60/114
A tanult szakmák esetén nagy eltéréseket találunk az állítások megítélésében.
Szakmák
A tanulás általában sikerélmén yt nyújtson számomra
Az iskola A segítsen munkába abban, n hogy sikerélmé tudjak nyhez önállóan juthassak tanulni 3,88 3,95
agrár gazdaság
4,04
géplakatos
3,17
3,25
bolti eladó
3,75
szakács
Az iskola Az iskola segítsen Az iskola segít abban, a pályaválasztással segítsen hogy tudjak kapcsolatos abban, hogy önállóan döntésem saját jövőmet dolgozni megalapozásában megtervezzem 3,47
3,49
3,01
3,25
3,58
3,25
3,50
3,49
4,12
3,47
3,25
3,15
3,23
3,90
4,69
3,93
3,34
3,42
kőműves
3,53
3,42
4,26
3,59
3,03
2,86
szobafestő
3,68
3,52
3,51
4,14
3,14
4,00
cukrász
3,60
3,51
3,75
3,34
3,05
2,63
dísznövény kertész
3,34
3,17
3,57
3,12
2,68
2,74
hegesztő
3,65
3,31
4,50
4,47
3,79
3,99
csőszerelő
3,62
4,13
4,21
3,74
3,69
3,51
bútorasztalos
3,60
3,51
4,18
3,49
3,26
3,05
karosszérialakatos Központifűtésszerelő gépiforgácsoló
4,01
3,12
4,42
3,85
3,27
3,00
4,00
5,00
4,00
4,00
5,00
5,00
3,74
3,62
4,15
4,14
3,63
3,66
környezetvédelem
3,58
3,42
4,25
4,00
3,58
3,17
bőrtárgy-készítő textiltermék összeállító zöldségtermesztő
3,00
3,00
3,33
2,67
2,33
2,00
2,67
1,33
2,00
2,00
1,00
1,33
3,67
3,67
5,00
3,00
3,00
3,00
pincér
3,54
3,37
4,18
3,73
3,68
3,37
női ruha készítő
3,84
3,67
4,18
3,60
3,47
3,16
burkoló
3,86
4,23
4,51
4,23
3,79
3,14
erdész
3,00
3,50
4,00
3,50
4,00
4,00
szerszámkészítő
3,50
4,25
4,00
4,75
4,50
4,00
fodrász
4,10
4,50
4,43
4,20
4,01
4,06
villanyszerelő
3,15
2,87
3,49
3,28
3,12
2,79
számítógép-szerelő
2,26
2,19
2,49
2,36
1,64
1,71
szőnyegszövő
5,00
4,33
4,33
4,33
2,33
3,00
hentes
4,21
3,96
4,21
4,04
3,43
3,50
61/114
Szakmák
agrár gazdaság géplakatos bolti eladó szakács kőműves szobafestő cukrász dísznövény kertész hegesztő csőszerelő bútorasztalos karosszérialakatos központifűtésszerelő gépiforgácsoló környezetvédelem bőrtárgy-készítő textiltermék összeállító zöldségtermesztő pincér női ruha készítő burkoló erdész szerszámkészítő fodrász villanyszerelő számítógépszerelő szőnyegszövő hentes laboráns élelmiszertartósító gyorsétkeztető szerkezetlakatos esztergályos
A tanárok Az iskola többfajta segítsen módszerrel abban, hogy segítsék a behozzam a tananyag lemaradásaim elsajátításá at t
A nem szakmai tárgyak segítsék a szakmai tárgyak anyagának elsajátítását
A nem szakmai tárgyak segítsék a szakmához szükséges készségek kialakulását
A tanárok, oktatók egységes szempontrend szert alkalmazzana k a tanulók értékelése során
Ismerjem a tanárok elvárásait, értékelési szempontjait
3,99 3,00 4,02 4,05 3,39 4,00 3,32
3,53 3,13 4,19 4,18 3,76 3,71 3,20
2,69 3,17 3,01 3,46 3,24 3,60 2,82
2,83 3,17 3,03 3,46 2,94 3,67 3,24
3,51 3,21 3,81 4,00 3,71 3,97 3,55
3,65 3,21 3,92 4,08 3,84 4,16 3,91
3,19
3,15
2,87
2,86
2,94
3,42
3,88 3,97 3,76 4,38
3,67 3,72 3,52 4,06
3,82 4,05 3,23 2,62
3,85 4,62 3,08 3,55
4,42 4,03 4,07 3,84
3,90 3,31 4,07 4,42
4,00
4,00
4,00
4,00
3,00
5,00
3,80 3,92 2,33
4,06 4,00 3,33
3,77 3,50 2,67
3,54 3,58 3,00
4,00 3,75 3,33
3,89 3,75 2,00
2,33
3,00
2,67
3,00
3,33
2,33
4,33 3,69 4,02 3,72 4,50 4,50 4,05 2,71
3,67 3,71 3,96 3,79 4,50 4,00 3,99 2,97
3,67 3,24 3,42 3,72 3,00 3,00 3,79 2,76
3,67 3,31
4,33 3,60
5,00 3,84
3,65 3,14
4,13 3,15
4,34 3,30
2,93
2,56
1,84
1,69
2,33
2,49
5,00 4,39 3,70 5,00 3,00 3,85 5,00
5,00 3,43 4,83 5,00 5,00 3,31 5,00
5,00 3,33 4,83 5,00 3,00 2,92 5,00
2,67 3,72 4,48 5,00 1,00 3,92 5,00
3,67 3,75 4,40 5,00 3,00 5,00 5,00
5,00 4,28 4,30 5,00 5,00 5,00 5,00
Azt láthatjuk, hogy a legelégedettebbek az esztergályos tanulók és a gyorsétkeztető szakosok, bár az ezen területekről kapott válaszok alacsony tanulói létszám véleményét tükrözik. 62/114
A tanárok A A tanárok rendszeresen tanulók A tanárok értékelése írásban kérjék Legyenek javaslatai értékelése önbizalomra ki tanórákon Szakmák épüljenek segítse a ösztönözzön, véleményünket kívüli be az fejlődésemet sikerélményhez az iskolában programok iskola juttasson folyó életébe munkáról agrár gazdaság 3,45 3,78 3,39 3,71 4,13 géplakatos 3,25 3,58 3,21 3,17 3,17 bolti eladó 3,89 3,74 3,36 3,87 3,86 szakács 3,85 3,77 2,97 3,92 3,62 kőműves 3,58 3,96 3,02 4,03 2,96 szobafestő 4,37 4,09 3,17 3,14 3,45 cukrász 3,40 3,85 3,01 3,78 3,10 dísznövény kertész 3,09 3,49 2,71 3,21 3,15 hegesztő 4,52 4,20 3,02 4,11 2,65 csőszerelő 4,05 3,64 2,97 3,64 3,87 bútorasztalos 3,84 3,77 2,86 3,49 2,98 karosszérialakatos 4,44 4,67 3,16 3,82 3,49 központifűtésszerelő 3,00 3,00 3,00 5,00 5,00 gépiforgácsoló 4,25 4,12 3,13 3,73 5,0 környezetvédelem 3,92 4,00 3,17 3,67 3,50 bőrtárgykészítő 3,33 2,00 3,33 3,33 4,33 textiktermék 2,00 2,67 1,67 1,33 3,00 összeállító zöldségtermesztő 5,00 5,00 3,67 3,67 3,00 pincér 3,57 3,85 3,06 3,79 3,40 női ruha készítő burkoló erdész szerszámkészítő fodrász 3,74 4,56 3,41 4,08 3,07 villanyszerelő 3,31 3,30 2,16 3,40 2,13 számítógépszerelő 2,03 2,73 2,08 2,46 1,99 szőnyegszövő 3,67 2,33 4,33 4,33 5,00 hentes 4,57 4,04 3,79 3,57 4,28 laboráns 4,65 4,65 4,13 4,48 3,70 élelmiszertartósító 3,00 3,00 3,00 5,00 5,00 gyorsétkeztető 3,00 3,00 5,00 5,00 5,00 szerkezetlakatos 3,00 3,00 3,00 5,00 5,00 esztergályos 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00
63/114
Arra a kérdésre, hogy mit szeretnek a mostani szakmájukban a tanulók leginkább, a megbecsülést, a munka kézzelfogható eredményét, illetve a pontosságot említették. Állítások (aláhúzva azok, ahol a fiúk szignifikánsan magasabb pontokat adtak a fontosság tekintetében) azt, hogy a jó munkáért megbecsülés „jár” a pontosságot munkám eredménye kézzelfogható lesz azt hogy elég kitartó vagyok az elvégzéséhez a munka eredményét az embereket, akikkel együtt dolgozhatok érdekes munka azt hogy elég erős vagyok az elvégzéséhez csoportban végezhető munka a gépeket, eszközöket egyértelmű szabályok szerint dolgozhatok a találékonyságot igénylő munkát kiszámítható munkaidő beosztás a modern technikát a megmunkálást zárt helyen végezhető egyedül dolgozhatok a szabadban végezhető számítógép-vezérlésű gépeket a szerelést az építést a rajzolást a programozást magam szabhatom meg a munka menetét azt, hogy megélhetést nyújt mindig tanulhatok újat számítógéppel is dolgozhatok
64/114
Átlagos megítélés 3,88 3,78 3,75 3,73 3,73 3,69 3,65 3,63 3,52 3,41 3,40 3,39 3,33 3,27 3,17 3,17 3,13 3,01 2,98 2,79 2,59 2,57 2,54 3,17 3,82 3,86 2,76
A diákok legkevésbé a számítógép-vezérlésű gépeket, a szerelést, a rajzolást, az építést és a programozást szeretik a jelenlegi feladataikban. A lakóhely tekintetében azt találtuk, hogy a városban lakók szignifikánsan fontosabbnak ítélik, hogy a munka pontosságot jelentsen, érdekes és csoportban végezhető legyen. A megítélések tekintetében faktoranalízist végeztünk, mely alapján a válaszok 3 csoportba oszthatók: •
a kézügyességgel kapcsolatos tevékenységek;
•
a modern technikával kapcsolatos tevékenységek;
•
a munka körülményeivel kapcsolatos tevékenységek.
A tanulók a legfontosabbnak a munkakörülményeivel kapcsolatos állításokat ítélték, majd a kézügyességgel és a technikával kapcsolatos megítélések következnek. A tanulók 82,4%-a egyetértett azzal, hogy a szakmájához mindig kell újat tanulni. A szakmával kapcsolatos megbecsüléssel kapcsolatosan is 78,9%-uk pozitívan vélekedett, továbbá a gépek és berendezések munkát segítő hatásával is 78,3%-uk egyetértett. 73,8%-uk szerint a szakmájuk egyre több hozzáértést igényel, modern megoldások alkalmazásának szükségességét is 72% véli. 69,5%-uk szerint vállalkozásra ad lehetőséget a szakmájuk, illetve 67,7%uk szerint egyre több szakemberre lesz szükség, és közel annyian érzik úgy, hogy a szakmájukra biztos jövőt lehet építeni. A legkisebb egyetértés azzal a vélekedéssel volt, hogy a szakmájuk iránt csökkenne az igény; ezt 30,6% gondolta igaznak. Úgy tűnik, hogy a tanulók szakmájukkal kapcsolatosan igen derűlátók, mely mögött meghúzódó indokok között szerepelhet a nem releváns gazdasági erőviszonyok felmérése, illetve a szakmájukkal kapcsolatos elfogultság, a munkaerő-piaci helyzet nem reális megítélése is.
Állítás Mindig kell hozzá újat tanulni A jó szakembert mindig megbecsülik Új gépek berendezések segítik a munkát Egyre több hozzáértést igényel Modern megoldásokat kell alkalmazni Lehetőséget ad vállalkozás alapítására E szakmára biztos jövőt lehet alapozni Egyre több szakemberre lesz szükség Csökken iránta az igény
65/114
Egyetértők (%-os megoszlás) 82,4 78,9 78,3 73,8 72 69,5 68,3 67,7 30,6
Bizakodásra adhat okot a „life long learning” szemlélet megjelenése abban az állításban, hogy a tanulók úgy télik meg, hogy a szakmájukhoz mindig kell valami újat tanulni. A lány tanulók szignifikánsan pozitívabban értékelik a szakmájukkal jövőjével kapcsolatos állítások közül az alábbi állításokat: •
A jó szakembert mindig megbecsülik;
•
E szakmára biztos jövőt lehet alapozni;
•
Egyre több szakemberre lesz szükség;
•
Lehetőséget ad vállalkozás alapítására.
66/114
A diákok a saját szakmájuk jövőjével kapcsolatos megítélések szakmánkénti bontását láthatjuk az alábbi táblázatban. Minden szakma esetén kiemeltük a diákok által legfontosabbnak tartott állítást.
Szakmák
Mindig A jó E szakmára Modern Lehetőséget Új gépek kell Egyre több Egyre több Csökken szakembert biztos jövőt megoldásokat ad berendezések hozzá szakemberre hozzáértést iránta mindig lehet kell vállalkozás segítik a újat lesz szükség igényel az igény megbecsülik alapozni alkalmazni alapítására munkát tanulni
agrár gazdasági 31,00 munkás géplakatos 29,00 bolti eladó 89,85 szakács 231,38 kőműves 156,50 szobafestő 63,40 cukrász 57,00 dísznövény kertész 60,83 hegesztő 76,13 csőszerelő 27,33 bútorasztalos 91,00 karosszérialakatos 80,57 Központifűtés15,00 szerelő gépi forgácsoló 69,00 környezetvédelem 32,50 pincér 127,20 női ruhakészítő 54,00
28,00
23,67
30,00
26,67
30,00
22,67
28,00
28,00
30,00 96,33 257,98 161,13 67,40 69,21 58,69 75,13 25,00 86,80 72,24
30,00 122,75 271,50 185,50 60,20 81,59 88,81 77,13 28,33 92,80 78,48
31,00 112,50 261,15 171,46 77,00 74,33 77,07 77,13 25,00 92,80 75,38
31,00 94,60 265,10 178,75 68,40 72,10 67,83 77,13 28,33 101,80 70,67
35,00 94,00 273,73 170,17 68,40 80,52 66,55 81,00 25,00 109,00 85,24
44,00 102,98 257,23 178,63 58,40 78,52 72,40 79,13 24,00 87,80 76,90
31,00 92,60 254,58 168,75 79,20 62,78 60,86 75,13 25,00 92,00 70,67
46,00 340,25 314,25 239,17 105,00 92,13 74,55 139,25 29,33 150,40 80,86
15,00
15,00
15,00
22,50
15,00
15,00
15,00
30,00
66,00 37,50 135,58 60,00
72,50 45,00 138,62 82,00
72,86 35,00 141,62 72,00
66,00 32,50 140,47 57,00
83,07 35,00 119,57 60,00
70,86 45,00 136,53 68,00
67,00 37,50 128,23 51,00
104,75 45,00 183,33 60,00
67/114
Mindig A jó E szakmára Modern Lehetőséget Új gépek kell Egyre több Egyre több Csökken szakembert biztos jövőt megoldásokat ad berendezések Szakmák hozzá szakemberre hozzáértést iránta mindig lehet kell vállalkozás segítik a újat lesz szükség igényel az igény megbecsülik alapozni alkalmazni alapítására munkát tanulni burkoló 14,33 13,33 14,33 18,33 18,33 24,00 23,67 21,33 34,67 erdész 56,00 46,67 56,00 56,00 37,33 46,67 46,67 56,00 65,33 szerszámkészítő 3,00 3,00 4,00 2,00 3,00 4,00 5,00 3,00 6,00 fodrász 76,33 77,89 82,26 96,42 77,60 84,04 78,11 79,67 102,57 villanyszerelő 32,14 33,86 36,36 34,64 37,29 32,14 36,36 36,36 46,96 számítógép-szerelő 72,67 85,33 81,00 66,33 79,00 73,67 74,67 86,33 86,33 szőnyegszövő 5,00 3,00 5,00 4,00 4,00 6,00 6,00 hentes 36,60 27,00 27,00 31,80 41,40 38,60 28,00 31,80 53,00 laboráns 8,00 8,00 9,40 10,40 8,00 8,00 9,40 9,00 12,20 élelmiszertartósító 7,00 7,00 7,00 14,00 14,00 14,00 14,00 14,00 14,00 gyorsétkeztető 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 2,00 2,00 szerkezetlakatos 33,67 38,33 33,67 41,33 34,67 43,62 38,95 38,33 56,48 esztergályos 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 2,00
68/114
A tanulók szakmaválasztása szempontjából biztató, hogy 68%-uk úgy érzi, hogy ugyanazt a szakmát választanák most is, és csak 14%-uk számolt be arról, hogy más szakmát választana, ha újra dönthetne erről. szakmaválasztás
14%
18%
68%
nem válaszolt
ugyanezt
69/114
nem tanulna
V.3.2.
Pályaorientációs hatások A válaszadókra leginkább jellemző, hogy azért tanulnak, hogy legyen majd munkájuk.
A rábízott feladatokat szereti jól elvégezni. Közel annyian jelezték annak fontosságát, hogy jól öltözöttek legyenek, hogy a szüleik elismerjék őket, hogy önállóan élhessenek, hogy maguk dönthessenek a vásárlásaikról. A tanulókra, állításuk szerint nem jellemző, hogy nem gondolnak arra, mi lesz később, nem értenek azzal egyet, hogy kerülnék a tanulást és legkevésbé a „haverjaikra hallgatnak”.
Állítás Azért tanulok, hogy legyen majd munkám A rám bízott feladatokat szeretem jól elvégezni Fontos nekem, hogy jól öltözött legyek Arra készülök, hogy önállóan élhessek Fontos nekem, hogy a szüleim elismerjenek Dolgozok azért, hogy magam dönthessek vásárlásaimról Megtalálom a hangot a nálam idősebbekkel Szeretek sokat bulizni Ha lehet, elmegyek otthonról Szeretném, ha már nem kéne tanulni Érzem, hogy mások jobban élnek Leginkább a szüleimre hallgatok Nem gondolok arra, hogy mi lesz később Kerülöm a tanulást A haverjaimra hallgatok
%-os megítélés 83,4 82,8 82 78,2 77,8 75 73,8 67,4 66,6 65,8 61,2 59,8 53,6 52,6 47,4
A válaszadó lányok szignifikánsabban magasabb pontokkal illették az alábbi három állítást: •
Fontos nekem, hogy jól öltözött legyek;
•
Azért tanulok, hogy legyen munkám;
•
Fontos nekem, hogy a szüleim elismerjenek. Ezek az állítások jól tükrözik a serdülő lányok nagyobb megfelelési igényét, a
biztonságra törekvést is.
70/114
A kérdőív állításainak faktoranalízisekor azt találtuk, hogy a válaszadók megítélésében jól elkülönül 3 faktor. Az első a szülők elismerésével, mintaadásával kapcsolatos, a második faktor a társak, élet élvezetével kapcsolatos állításokat tömöríti, míg a harmadik faktor az önálló életre való felkészülést, alapjait szervezi egységbe.
Szakmák agrár gazdasági munkás géplakatos bolti eladó szakács kőműves szobafestő cukrász dísznövény kertész hegesztő csőszerelő bútorasztalos karosszérialakatos központifűtésszerelő gépi forgácsoló környezetvédelem bőrtárgy-készítő
Szeretném, Fontos nekem, ha már hogy jól nem kéne öltözött legyek tanulni
Dolgozok azért, hogy magam dönthessek vásárlásaimról
Arra Azért tanulok, készülök, hogy legyen hogy önállóan majd munkám élhessek
Leginkább a szüleimre hallgatok
Nem gondolok arra, hogy mi lesz később
2,61
2,08
2,57
3,30
3,27
3,18
3,88
2,33 3,11 2,80 3,01 3,52 3,03 2,73 3,01 3,49 3,17 3,85
2,96 3,12 2,83 2,98 2,64 2,87 2,18 2,77 2,90 2,68 3,87
3,21 3,18 3,09 3,43 3,33 3,45 3,26 4,08 3,41 3,26 3,96
4,29 4,34 4,26 4,37 4,06 4,43 3,72 4,20 4,64 4,24 4,53
3,75 4,03 3,66 3,98 3,94 4,02 3,44 3,62 3,90 3,59 4,69
2,63 4,16 3,86 4,05 4,04 3,98 3,64 4,61 3,95 4,32 4,31
4,00 4,37 4,36 4,21 3,96 4,45 3,84 4,70 3,77 4,54 4,77
3,50
2,00
4,50
3,50
5,00
4,00
5,00
3,09 3,00 2,67
2,63 2,42 3,67
3,24 3,00 2,00
4,42 4,33 3,33
4,29 3,75 2,33
4,09 4,08 3,33
4,54 4,67 2,33
71/114
Szakmák textiltermék összeállító zöldségtermesztő pincér női ruhakészítő burkoló erdész szerszámkészítő fodrász villanyszerelő Számítógép-szerelő szőnyegszövő hentes laboráns élelmiszertartósító gyorsétkeztető szerkezetlakatos esztergályos
Szeretném, Fontos nekem, ha már hogy jól nem kéne öltözött legyek tanulni
Dolgozok azért, hogy magam dönthessek vásárlásaimról
Arra Azért tanulok, készülök, hogy legyen hogy önállóan majd munkám élhessek
Leginkább a szüleimre hallgatok
Nem gondolok arra, hogy mi lesz később
3,67
3,67
4,33
5,00
4,33
5,00
5,00
2,33 2,86 3,07 3,53 3,50 3,25 3,39 2,35 1,48 3,33 2,68 2,95 5,00 1,00 3,41 3,00
4,00 2,45 2,47 1,30 1,75 2,75 2,63 1,87 1,43 3,33 3,32 3,18 3,00 5,00 3,36 5,00
1,67 3,57 3,44 4,30 2,25 2,25 3,23 3,06 2,07 2,67 3,39 3,43 5,00 1,00 3,64 5,00
5,00 4,24 4,11 4,86 4,00 3,25 4,59 3,36 2,26 4,67 3,93 4,65 4,00 5,00 3,51 4,00
5,00 4,13 3,44 4,58 4,00 2,25 3,91 3,15 1,78 3,67 3,61 3,18 5,00 5,00 3,74 5,00
4,00 3,89 3,87 4,93 4,50 2,75 3,66 3,93 2,10 4,33 3,82 4,48 5,00 4,00 3,96 5,00
5,00 4,28 3,98 4,93 4,25 3,25 4,40 3,18 2,24 3,67 3,68 4,88 5,00 5,00 4,05 5,00
72/114
Szakmák agrár gazdasági munkás géplakatos bolti eladó szakács kőműves szobafestő cukrász dísznövény kertész hegesztő csőszerelő bútorasztalos karosszérialakatos Központifűtésszerelő Gépi forgácsoló környezetvédelem Bőrtárgy-készítő textiltermék összeállító zöldségtermesztő pincér
Fontos Ha lehet, Szeretek A Megtalálom a Érzem, hogy nekem, hogy Kerülöm a elmegyek sokat haverjaimra hangot a nálam mások a szüleim tanulást otthonról bulizni hallgatok idősebbekkel jobban élnek elismerjenek
A rám bízott feladatokat szeretem jól elvégezni
2,92
2,86
2,25
2,95
3,12
2,87
2,29
3,69
3,17 3,51 3,11 3,76 3,32 2,77
4,17 3,42 3,44 3,67 2,95 3,63
2,67 2,21 2,36 2,51 2,52 2,34
3,79 3,67 3,89 3,93 3,90 3,74
3,38 4,18 4,08 3,76 3,69 4,26
2,00 2,87 3,28 3,29 2,85 2,81
2,42 2,68 2,58 2,69 2,50 2,60
4,46 4,50 0 4,14 4,15 4,33
3,13
2,75
1,97
3,09
3,67
2,70
2,06
3,61
4,25 4,31 3,48 4,02
3,31 3,72 3,42 4,28
2,28 2,62 2,14 3,20
3,55 3,33 4,04 4,14
3,66 3,79 3,79 4,57
3,19 3,59 3,01 3,70
2,90 3,05 2,74 3,25
4,38 4,64 4,66 4,39
3,50
4,00
2,50
3,50
4,50
3,50
3,50
3,50
2,96 3,92 2,00
3,50 3,83 1,33
2,54 2,58 1,67
3,69 4,00 2,67
4,13 4,42 3,33
3,16 3,25 2,67
2,92 2,25 2,67
4,34 4,42 2,33
2,67
1,00
2,00
3,00
4,67
2,67
1,33
3,33
3,33 3,58
3,33 3,29
2,67 2,58
3,67 3,87
3,33 3,97
3,00 3,13
2,33 2,66
4,33 4,25
73/114
Szakmák női ruhakészítő burkoló erdész szerszámkészítő fodrász villanyszerelő Számítógépszerelő szőnyegszövő hentes laboráns élelmiszertartósító gyorsétkeztető szerkezetlakatos esztergályos
Fontos Ha lehet, Szeretek A Megtalálom a Érzem, hogy nekem, hogy Kerülöm a elmegyek sokat haverjaimra hangot a nálam mások a szüleim tanulást otthonról bulizni hallgatok idősebbekkel jobban élnek elismerjenek 3,71 3,56 2,64 3,96 4,24 3,16 2,53 4,58 3,26 1,28 4,51 4,93 2,65 1,74 3,50 3,75 2,50 3,50 4,50 3,25 2,50 1,75 2,75 2,25 2,25 3,25 2,00 2,00 2,69 3,35 2,34 4,04 4,56 3,24 3,20 2,96 2,76 1,80 2,40 2,84 2,53 2,37
A rám bízott feladatokat szeretem jól elvégezni 4,13 4,86 4,25 2,50 4,36 3,26
1,70
1,81
1,58
2,22
2,13
2,47
1,65
2,19
3,67 3,75 3,95 5,00 4,00 3,25 5,00
3,00 3,96 3,83 5,00 4,00 3,47 5,00
1,33 2,50 2,75 2,00 4,00 2,90 3,00
3,33 3,68 4,40 3,00 4,00 3,74 5,00
3,33 3,86 4,00 5,00 5,00 4,12 5,00
2,67 3,64 2,93 3,00 5,00 3,19 4,00
2,33 2,50 2,43 3,00 2,00 3,19 5,00
4,00 3,93 3,93 5,00 4,00 4,23 5,00
74/114
A válaszadók 78%-a szándékozik megszerezni a szakmunkás oklevelet, csak 10%-uk nem akarja megszerezni azt. A szakközépiskolába járók jelezték nagyobb arányban a bizonyítvány megszerzésének szándékát.
Megszerzi-e a Szakiskolai bizonyítványt?
12%
10%
78%
megszerzi
nem szerzi meg
75/114
nem válaszolt
A válaszadók 61% tervezi a továbbtanulást, csak 33%-uk nem tervezi azt. A válaszadók számára a leggyakoribb cél az érettségi megszerzése (37%), ezt követi a második szakma megszerzésének említése (19%). Csak 7%-uk szándékozik egyetemen vagy főiskolán továbbtanulni. Továbbtanulási cél
7%
17%
19%
20%
37%
nem válaszolt
most nem tanulok tovább
érettségi megszerzése
76/114
második szakma megszerzése
főiskolai egyetemi képzés
A tanulók leginkább a jelenlegi lakókörnyezetükben vállalnának munkát, ezt követi a legközelebbi város, majd a megyeközpontban, külföldön, Budapesten, régióközpontban szeretnének dolgozni. Legkevésbé egy másik régióközpontban szeretnének munkát vállalni. A fiúk szignifikánsan többször jelezték, hogy a közeli városban keresnének munkát, és meglepő, hogy a lányok nyilatkoznak úgy, hogy inkább másik régióközpontban vagy akár külföldön vállalnának munkát.
munkakeresés átlagos rangsora 4,43
4,50
4,12
3,96
4,00
3,60
3,50
3,28 2,85
3,00 2,54
2,50 2,00 1,50 1,00 0,50
tb on zp kö
ik
A
ré
ré
gi ó
g ió
ye eg m
ym
ás
A
Eg
Adatsor1
77/114
an
an kö
Bu
zp
da
on
pe
tb
s te
ld ö Kü
l fö
n on zp kö
vá bi le b
ze kö A
leg
tb a
an sb ro
be té ze ye rn kö m ly e he Je
le n
le g
i la
kó
n
n
0,00
A válaszadók rangsorolásának százalékos megoszlását látjuk az alábbi táblázatban. A válaszadók 55%-a a jelenlegi lakókörnyezetében szeretne állást találni. Érdekes jelenség, hogy ezzel közel azonos azok aránya, akik a legközelebbi városban, illetve külföldön vállalnának munkát. Viszonylag kevesen gondolják, hogy más régióközpontokban keresnének megélhetést. Jelenlegi lakóhelyem környezetében A legközelebbi városban A megyeközpontban A régióközpontban Egy másik régióközpontban Budapesten Külföldön
1. helyen 55 31 26 16 13 23 36
7.helyen 18,70 16,40 20,00 30,90 33,90 35,00 34,90
A válaszadók megítélése szerint 71,4%-os az egyetértés abban, hogy ha bizonyítanak, akkor önállóan végezhetik a munkájukat. 70,6%-os az egyetértés abban a kérdésben, hogy ha jól dolgoznak, felelősségteljesebb munkát kapnak, illetve megbecsülik a munkájukat. Legkevésbé azokkal az állításokkal értenek egyet, hogy méltányosabb bért kapnak majd, hogy kímélik az egészségüket, és hogy nem kell többet dolgozni napi 8óránál, és hogy tartós munkahelyre találhatnak. %-os megítélés A szakmádnak megfelelő tevékenységet folytathatsz 77 Ha bizonyítasz, önállóan végezheted munkádat 73,2 Ha jól dolgozol, felelősségteljesebb munkát kapsz 71,8 Megbecsülnek munkádért 71,2 Bízhatsz abban, hogy megkapod a béredet 69,6 Bejelentett /szerződéssel foglalkoztatnak 69,4 Lesz munka folyamatosan 68,8 Méltányos bért kapsz 65,4 Teljesítményedet elismerve emelik béredet 65,2 Kímélik egészségedet 63,2 Tartós munkahelyre találsz 60,4 Nem kell többet dolgozni a napi 8 óránál 56 A válaszadó fiúk szignifikánsan nagyobb mértékben értenek egyet azzal, hogy a Állítások
szakmájuknak megfelelő tevékenységet folytathatnak majd, illetve, hogy a teljesítményüket elismerve emelik bérüket.
78/114
A szakmánkénti megítéléseket az alábbi táblázatokban foglaltuk össze.
agrár gazdasági munkás
2,57
Bejelentett /szerződéssel foglalkoztatnak 2,87
géplakatos
2,58
3,92
3,79
2,88
2,67
2,67
bolti eladó
3,26
3,62
3,03
3,49
2,93
2,75
szakács
2,81
3,62
3,23
3,85
2,10
3,28
kőműves
3,29
3,41
3,50
3,55
2,93
3,11
szobafestő
3,29
3,78
3,30
3,41
3,48
3,37
cukrász
3,00
3,41
3,12
3,59
3,20
3,06
dísznövény kertész
2,28
2,72
2,45
2,79
2,38
2,54
hegesztő
3,44
3,63
3,93
3,92
2,42
3,12
csőszerelő
3,18
2,79
3,26
3,33
3,00
3,21
bútorasztalos
3,01
3,76
3,47
3,82
2,39
3,38
karosszérialakatos
3,44
4,10
3,73
4,18
3,57
3,39
központifűtés-szerelő
3,00
4,50
3,50
4,00
2,50
4,00
gépi forgácsoló
3,32
3,92
3,69
3,95
3,48
3,30
környezetvédelem
2,67
3,17
3,42
3,42
2,75
3,00
bőrtárgy-készítő
3,00
4,67
4,33
4,33
3,33
4,00
textiltermék összeállító
1,00
1,33
1,33
1,67
3,00
2,67
zöldségtermesztő
3,00
3,67
4,00
5,00
4,33
5,00
pincér
3,18
3,75
3,37
3,28
2,55
2,66
női ruha készítő
2,60
3,04
2,87
3,16
2,73
3,18
burkoló
3,98
4,79
4,26
3,93
3,44
3,63
erdész
3,50
2,50
2,75
3,50
3,00
3,00
Szakmák
Tartós munkahelyre találsz
2,84
Bízhatsz abban, hogy megkapod a béredet 2,86
Nem kell többet dolgozni a napi 8 óránál 3,06
Méltányos bért kapsz
79/114
Kímélik egészségedet 3,52
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév
szerszámkészítő
2,00
Bejelentett /szerződéssel foglalkoztatnak 3,00
fodrász
3,19
3,48
3,25
3,62
3,35
3,66
villanyszerelő
2,31
2,88
2,69
2,82
2,25
2,22
számítógép-szerelő
1,84
1,96
1,84
2,01
1,84
1,82
szőnyegszövő
3,33
3,67
3,67
4,33
3,67
3,33
hentes
3,89
4,57
4,36
4,25
3,71
3,39
laboráns
3,35
3,58
3,83
4,00
3,48
3,83
élelmiszertartósító
4,00
5,00
5,00
3,00
2,00
3,00
gyorsétkeztető
3,00
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
szerkezetlakatos
2,76
3,60
3,87
3,25
3,69
3,35
esztergályos
3,00
5,00
4,00
4,00
3,00
3,00
Szakmák
Tartós munkahelyre találsz
2,50
Bízhatsz abban, hogy megkapod a béredet 2,50
Nem kell többet dolgozni a napi 8 óránál 2,75
Méltányos bért kapsz
80/114
Kímélik egészségedet 2,50
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév
Szakmák agrár gazdasági munkás
A szakmádnak megfelelő tevékenységet folytathatsz 3,43
Lesz munka folyamatosan
Megbecsülnek munkádért
Teljesítményedet elismerve emelik béredet
Ha jól dolgozol, felelősségteljesebb munkát kapsz
Ha bizonyítasz, önállóan végezheted munkádat
3,79
3,82
3,01
3,06
3,26
géplakatos
2,71
2,79
2,88
2,75
2,79
2,83
bolti eladó
3,13
3,29
3,25
2,68
3,24
3,29
szakács
3,90
3,99
3,73
3,19
3,57
3,92
kőműves
3,79
3,10
3,92
3,41
3,74
3,94
szobafestő
3,64
3,85
3,79
3,47
3,90
3,89
cukrász
3,26
3,40
3,40
3,28
3,71
3,69
dísznövény kertész
2,17
2,76
2,68
2,91
2,66
2,66
hegesztő
3,86
3,92
3,93
3,72
4,32
3,94
csőszerelő
3,56
3,31
3,41
3,15
3,64
3,82
bútorasztalos
3,74
3,55
3,72
3,35
3,98
4,50
karosszérialakatos
3,93
4,03
3,84
3,79
4,38
4,20
központifűtés-szerelő
4,00
3,50
3,50
4,00
4,00
3,00
gépi forgácsoló
3,75
3,73
3,92
3,57
3,83
3,85
környezetvédelem
2,92
3,17
3,25
3,42
3,50
3,75
bőrtárgy-készítő
2,33
4,33
4,33
4,00
4,33
4,67
textiltermék összeállító
1,33
1,67
2,67
2,67
2,67
2,67
zöldségtermesztő
4,67
4,33
5,00
4,33
4,67
4,67
pincér
3,47
3,42
3,33
3,00
3,41
3,62
női ruha készítő
2,80
3,16
3,40
3,18
3,64
3,73
burkoló
4,51
4,12
4,19
3,26
4,19
4,65
erdész
3,25
3,00
3,75
3,75
4,00
4,00
81/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév
Szakmák szerszámkészítő
A szakmádnak megfelelő tevékenységet folytathatsz 2,75
Lesz munka folyamatosan
Megbecsülnek munkádért
Teljesítményedet elismerve emelik béredet
Ha jól dolgozol, felelősségteljesebb munkát kapsz
Ha bizonyítasz, önállóan végezheted munkádat
2,50
2,75
2,75
2,75
3,00
fodrász
3,95
3,99
4,26
3,07
4,01
3,85
villanyszerelő
2,65
2,61
2,76
2,73
2,70
2,70
Számítógép-szerelő
2,07
1,81
2,28
2,19
1,89
1,96
szőnyegszövő
2,67
3,33
3,67
4,33
4,33
3,67
hentes
4,53
4,32
4,36
4,07
4,53
4,25
laboráns
4,35
4,18
4,35
4,18
4,35
4,35
élelmiszertartósító
1,00
2,00
3,00
5,00
4,00
3,00
gyorsétkeztető
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
szerkezetlakatos
3,95
3,67
3,27
3,92
3,61
3,57
esztergályos
4,00
3,00
4,00
4,00
4,00
5,00
A válaszadók véleménye szerint átlagosan nehéz lesz elhelyezkedni a lakóhelye környezetében. Az átlagos kezdő fizetésüket 80.000Ft-nak gondolják. A válaszadók 55%-a gondolt arra, hogy más munkával talán többet kereshetne. A diákok 31%-a úgy véli alkalmazottként fog dolgozni, 21%-uk saját vállalkozás indítását tervezi, 4%-uk családi vállalkozásban szándékozik dolgozni, 5%-uk alkalmi munkákat gondol a jövőbeli foglalkozásának.
82/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév
milyen viszonyok között fognak dolgozni
9%
4%
30%
5%
21%
31%
nem válaszolt
Alkalmi munkákat vállalok
Családi vállalkozásban dolgozom
83/114
Saját vállalkozást alapítok
Alkalmazottként dolgozom
Nem tudom
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév A válaszadók szerint a legfontosabb, hogy mihamarabb munkájuk legyen. Ezt követi, hogy a lehető legtöbbet kereshessenek, majd a szakmájukban való elhelyezkedés lehetősége, a bejelentettség kérdése, a lakóhely környezetében elhelyezkedés. Ezzel szemben a biztos munkahely megtalálása a legkevésbé fontos számukra. Az első munkahely kapcsán megítélt állítások fontossága 34,7 35
30 25 25
24
22,8
22,6
20 15,9 15
10
5
0 Minél gyorsabban legyen munkám
A lehető legtöbbet kereshessek
A szakmámban helyezkedjek
Bejelentett munkám Biztos, tartós munka legyen legyen
A lakóhelyem közelében dolgozhassa
Adatsor1
A válaszadók 34,7%-a jelölte meg legfontosabbnak azt, hogy minél gyorsabban legyen munkája. Ez az eredmény jól tükrözheti a serdülők magasabb leválási igényét. 25% rangsorolja legfontosabbnak, hogy a lehető legtöbbet keresse, a szakmában elhelyezkedést is 24%, a bejelentett munkát 22,8% helyezi első helyre, 15,9%-uk szerint a legfontosabb, hogy a lakóhelyükhöz közel dolgozhassanak. Érdekes, hogy a biztos és bejelentett munka csak a válaszadók
közel 23%-nál jelentkezik a legfontosabb helyen: ez felveti a tanulók
karriertervezésének hiányosságát, a nem megfelelő szintű gazdasági alapismereteket, és a jövőorientáció kérdését is. Minél gyorsabban legyen munkám A lehető legtöbbet kereshessek A szakmámban helyezkedjek Bejelentett munkám legyen Biztos, tartós munka legyen A lakóhelyem közelében dolgozhassa
84/114
34,7 25 24 22,8 22,6 15,9
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév Az első munkahely kapcsán rangsorolt állítások szakmánkénti felbontását mutatja az alábbi táblázat. Szakmák agrár gazdaság géplakatos bolti eladó szakács kőműves szobafestő cukrász dísznövény kertész hegesztő csőszerelő bútorasztalos karosszérialakatos központifűtésszerelő gépiforgácsoló Környezetvédelemi szakember bőrtárgykészítő textiktermék összeállító zöldségtermesztő pincér női ruha készítő burkoló erdész szerszámkészítő fodrász villanyszerelő számítógépszerelő szőnyegszövő hentes laboráns élelmiszertartósító gyorsétkeztető szerkezetlakatos esztergályos
Minél gyorsabban legyen munkám 1,60 2,29 2,55 2,06 2,35 2,75 2,00 1,68 3,21 2,13 2,60 2,86 2,00 2,54
2,55 2,21 2,98 2,70 2,85 2,38 2,65 1,97 2,28 2,77 2,35 3,88 1,50 2,30
A lakóhelyem közelében dolgozhassak 2,86 2,17 2,93 2,92 3,32 3,27 2,65 2,02 4,16 2,69 3,49 3,91 2,50 2,59
2,25
2,17
2,83
3,00
2,25
2,17
3,67
4,33
4,67
4,00
4,00
4,00
3,00
1,33
2,33
4,00
1,67
1,67
3,67 2,04 2,56 3,07 4,25 2,75 2,11 1,21 1,88 2,33 3,03 3,20 1,00 1,00 2,19 1,00
3,33 2,68 2,51 3,95 4,25 2,25 2,71 1,68 2,54 3,33 2,25 3,43 4,00 6,00 3,60 2,00
3,00 2,94 2,91 3,81 2,25 2,00 2,40 2,07 2,74 3,33 2,39 3,65 6,00 5,00 3,07 3,00
1,67 2,32 3,47 3,40 2,75 2,75 2,45 1,35 1,68 3,33 3,71 2,65 5,00 2,00 3,53 4,00
3,33 2,81 2,69 4,72 4,75 2,00 3,01 1,56 2,19 3,33 3,36 2,93 3,00 3,00 3,90 5,00
4,33 3,36 2,69 5,58 5,25 2,50 3,08 1,73 3,00 1,00 3,00 3,23 2,00 4,00 4,23 6,00
A lehető legtöbbet kereshessek
A szakmámban helyezkedjek
Bejelentett munkám legyen
2,79 2,58 2,77 2,64 3,05 2,61 2,54 2,11 2,22 2,18 3,01 2,64 4,00 2,59
3,05 2,58 2,65 2,71 2,90 2,45 2,71 1,80 2,86 2,82 2,65 3,31 5,00 2,48
Biztos, tartós munka legyen 3,16 2,54 3,21 2,78 2,88 2,62 2,92 2,24 2,63 2,38 3,82 3,38 6,00 2,23
A szakmánkénti bontás is azt támasztja alá, hogy a tanulók számára a legfontosabb, hogy minél gyorsabban el tudjanak helyezkedni. Érdekes, hogy a bejelentett munka igénye csak a szerszámkészítők esetén került átlagosan az első rangra.
85/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév A válaszadók az első munkahely kapcsán legfontosabbnak a jó társaságot gondolják, ezt követi a barátságos főnök, a tiszta munka, érdekes változatos munka, könnyen begyakorolható munka, családi vállalkozásban végzett munka, szabadban végzett munka, illetve a változó helyeken végzett munka.
első munkahely kapcsán megvalósulások
500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1 Jó társaság a munkában
Barátságos főnök
Tiszta munka
Érdekes, változatos munka
Átlagos munkabér
Könnyen begyakorolható munka
Családi vállalkozásban végzett munka
Szabadban végzett munka
Változó helyeken végezhető munka
86/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév A bizonyítvány megszerzése után a válaszadók 52,6%-ban jelzik azt, hogy a szakmájukban helyezkednek majd el. Arra a kérdésre, hogy ha nem a szakmájukban helyezkednek el, akkor mit szándékoznak csinálni, a válaszadók közül legtöbben a továbbtanulást jelezték. Legkevesebben azt jelezték, hogy nem szeretik a szakmájukat.
miért nem a szakmában helyezkedik el
400 350 300 250 200 150 100 50 0 1
Továbbtanulok Nem fizetnek meg
Van jobb elképzelésem Kevés munkahely van a szakmámban
Külföldre megyek Vállalkozó leszek
Nem becsülnek meg
Nem vesznek fel állandóra
Nem jelentenek be
Nem szeretem a szakmámat
87/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév A válaszadók szerint leginkább illenek rájuk, hogy szeretik, ha a társaik hozzájuk fordulnak magyarázatért. Nem kedvelik annyira a műszaki rajz készítését, az olvasást, a projektmunkát, a történelmet. A projektmunka alacsony megítélése meglepő, mivel eddigi monitoring jelentéseink éppen azt támasztották alá, hogy a diákok körében népszerűbb ez a módszer, mint az oktatók között. Állítások (aláhúzással jelölve a fiúk, dőlttel a lányok Átlagos által szignifikánsan magasabbra értékeltek) megítélés Szeretem, ha a társaim hozzám fordulnak 3,81 magyarázatért Szeretem, ha a tanárok mindent elmagyaráznak 3,62 Jól használom a számítógépet 3,58 Jó a kézügyességem 3,53 Szeretem, ha egy dolgot magam készíthetek el 3,49 Szeretek sportolni 3,42 Szeretem a feladatokat előre eltervezni 3,41 Szívesen találok ki új megoldásokat 3,40 Szeretem megérteni, mitől működik egy gép 3,31 Szívesen vagyok egyedül 2,76 Szeretem a projekt munkát 2,69 2,49 Szeretek olvasni Szeretek műszaki rajzokat készíteni 2,48 Szeretem a történelmet 2,47
88/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév A tanulók szerint a legnagyobb segítséget a szülőktől vagy a családtól várhatják, ezt követi az idősebb már dolgozó barát, a gyakorló helyen megismert munkaadó és vállalkozó került a 3. helyre. Legkevésbé a szomszédoktól és az iskolai tanáraiktól várnak segítséget. Ez utóbbi felveti az iskola elhelyezkedést segítő hatásának nagyon gyenge szintjét a gyerekek gondolkodásában, ami a pályaorientáció egyik alapköve lehetne. segítség az elhelyezkedésben
600
500
400
300
200
100
0 1
Szüleidtől, a család valamely tagjától
Idősebb, már dolgozó barátodtól
A gyakorló helyen megismert munkaadótól, vállalkozótól
Hirdetések tanulmányozásától
Iskolai gyakorlati tanárodtól
Valamilyen szervezett állásbörzétől
Az iskola által megteremtett kapcsolattól
Szomszédaidtól
Bármely iskolai tanártól
Az iskolájukkal közepesen elégedettek a diákok (64%).
89/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév
VI.
A tanulókkal készített interjúk tapasztalatai
VI.1.
Bevezetés – az interjúk illeszkedése a monitoring rendszerében
A következő fejezetben az SZFP II. keretében tanuló diákok helyzetével foglalkozunk. Az elemzés során elsősorban arra igyekszünk fényt deríteni, hogy a megkérdezett 11-13 osztályos tanulók hogyan látják saját helyzetüket, milyen rálátásuk van a munkaerőpiacra, objektív és szubjektív viszonyaik mentén milyen jövőképet festenek maguk elé. Emellett fontos kutatási kérdés, hogy az eddig a munka világában (akár gyakorlati oktatás, akár egyéb munkavégzés keretében) szerzett tapasztalatok és a Program nyújtotta iskolai munka hogyan befolyásolja körükben a szakmával, szakmatanulással kapcsolatos attitűdöket. Megvizsgáljuk azt is, miként vélekednek a Program keretében használt módszerekről, elsajátított ismeretekről, s végső soron arra is fényt próbálunk deríteni, hogy a pályaválasztást és a pályával kapcsolatos képre/önképre miként hatnak az új tanítási módszerek, a tágabb kereteket fölölelő oktatás eszközök használata. A diákok tapasztalatainak és jövőképének feltérképezéséhez a kvalitatív technikák használata tűnt adekvát kutatási módszernek. Az adatgyűjtés során az ország egész területéről, a Programban résztvevő tizenhat szakiskolában készítettek kollégáink mélyinterjúkat. A használt módszer sajátosságaiból adódóan nem is lehetett cél a begyűjtött adatok reprezentativitása, arra azonban törekedtünk, hogy különböző korú, nemű, az ország egymástól távoli részén élő és eltérő szakmacsoportban tanuló fiatalok véleményeit gyűjthessük össze. Az interjút készítők meghatározott vezérfonal mentén dolgoztak, ugyanakkor az interjúszituációk között természetesen voltak eltérések. Összesen 32 interjú készült, amelyek legnagyobb része 2-3 fővel készített csoportos interjú, 1-2 esetben egy nagyobb tanulócsoporttal folytak le kötetlen beszélgetések, máskor, pedig négyszemközti, hagyományos mélyinterjút készítettek a munkatársak. Az elemzés során tehát elsősorban a diákok munkaerő-piacról, szakmáról alkotott képére fókuszálunk. A főbb célok között megjelentek a szakmaoktatás értékelése a diákok szemszögéből, és az attitűdök, tipikus vélemények, véleményklímák kvalitatív típusú feltárása.
90/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév
VI.2.
Demográfiai jellemzők és intézményi háttér
A felkeresett intézmények jellegét tekintve elmondhatjuk, hogy a többség vegyes profilú szakképző-hely, azaz szakiskola és szakközépiskola vagy pedig kollégium egyben. A szakmacsoportok széles spektrumából merítettünk megint, jelen körben főként mezőgazdasági – kertészeti, építőipari, gépipari, élelmiszeripari, kereskedelmi és vendéglátóipari szakmák tanulóival készítettünk interjúkat. Mint tudjuk, a regionális különbségek sok esetben meghatározó jelentőségűek nemcsak az iskolaválasztás, hanem a későbbi, a munkaerő-piacra való belépés idején is. Korábbi vizsgálatok rámutattak, hogy egyes területeken hiányszakmaként jelentkező képzések más területeken valós elhelyezkedési esélyek nélkül bocsátják ki a tanulókat évről-évre. Ennek megfelelően a tizenhat intézmény körébe jelenleg is különböző, egymástól távoli és eltérő munkaerő-piaci sajátosságokkal bíró régiókból választottunk iskolákat. Mind a 16, jelen körben felkeresett intézményben két interjúfelvétel történt különböző korú diákokkal. Az összesen felvett 32 interjú során így 84 tanulót sikerült megkérdezni. Az iskolák profiljából, és az oktatott szakmák jellegéből fakadóan lényegesen több fiú került a mintába ez alkalommal, a megkérdezettek csak egynegyede lány. Korukat tekintve a többség 17-20 éves, egy-két megkérdezett tartozik az idősebb (20 év feletti) korosztályba. Minden tanuló 11-12. évfolyamra jár, tehát túl van már az első két éven, így a pályaorientáción, azaz elkezdődött náluk a szakmai oktatás. Az interjúalanyok kisebb része általános iskola után egyből SZFP-s kilencedik osztályba került, azonban ez alkalommal is sok közöttük az olyan tanuló, aki reintegrációs képzésből, illetve másik intézményből került jelenlegi osztályába. Az életútra vonatkozó kérdésekből derül ki, hogy, a szakiskola sok esetben a „második nekifutást” jelenti a tanuló számára, egy (vagy több) sikertelen próbálkozás után. Olyan tanuló is van, aki az érettségit követően került az intézménybe, hogy szakmát tanuljon – akár sikertelen felsőoktatási kísérlet után. „Kijártam az általánost és aztán pár évig nem jártam iskolába nemrég kezdtem újra, az anyagi keretek miatt dolgoznom kellett.” „Megpróbáltam a gépészmérnök kari főiskolát Egerben is, de nem bírtam, visszajöttem ide gépforgácsolónak.” „Itt lakok a szomszéd faluban. Nem voltam jó tanuló, így ide jöttem.”
91/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév A demográfiai jellemzők feltérképezése során figyelmet szenteltünk a lakóhely kérdésének is. Egyrészt a hazánkban meglévő területi egyenlőtlenségek miatt is fontos kérdés ez, másrészt a már említett, családi tényezők, problémák tekintetében sem mellékes, hogy a fiatal kollégiumban él, vagy hétköznapjait családi körben tölti. A megkérdezett diákok között jelenleg is nagy számban találunk olyanokat, akiknek a lakóhelye és az iskola nem egy településen található, de közülük kevesen kollégisták, a többiek naponta ingáznak, gyakran több mint egy órás utazással érik el iskolájukat. Az ingázás minden bizonnyal befolyásolja iskolai teljesítményüket és előmenetelüket, vélhetően nem pozitív irányban. A buszon és a buszmegállóban töltött idő hasznos órákat vesz el a tanulástól és a pihenéstől, szabadidőtől is. A tanulók objektív képességei mellett a motiváció és motiválhatóság hatnak erőteljesen a pályaválasztásra, és arra is, hogy a későbbiekben ki hogyan boldogul, el tudja-e végezni a középiskolát, és sikeresen lép-e be a munka világába. Számos kutatás rámutatott, hogy a motiváció kérdésében a szülői minta, a szülők iskolai végzettsége, szakmaválasztása erőteljesen meghatározó. Döbbenetes volt, hogy milyen kevés tanuló van pontosan tisztában szülei iskolai végzettségével, foglalkozásával és munkahelyével. Vannak bizonyos szakmák – például megfigyelhető volt ez a hentes tanulók körében – ahol a szülő, nagyszülő vagy rokon szakmája hatással van a tanulóra, családi tradíciók miatt választja azt, ismeri a munkakörülményeket, és tisztában is van annak tartalmával, azonban sok tanuló nem ismeri szülei munkáját, tevékenységét; ha szolgált is információval a kérdésre vonatkozóan, az nagyon bizonytalan és hiányos. A megkérdezettek családi hátterét tekintve elmondható, hogy a tanulók nagy többségének szülei különböző szakmunkások, egy-két fő rendelkezik csupán érettségivel. Diplomás felmenőkről jelen interjúkörben nem számolt be egyetlen megkérdezett fiatal sem.
VI.3.
Sikerek és kudarcok a szakmatanulás során
Az iskola meghatározó élményt jelent a tanuló számára a tekintetben, hogy megszereti-e a tanult szakmát, megmarad-e a pályán illetve motivált lesz-e abban, hogy szakmájában helyezkedjen el. Erre az iskolán belül nagyon sok esetben az oktatók személye – korábbi tapasztalatok arra mutattak rá, hogy különösen a szakmai oktató – kiemelkedő hatással van. A tanulókat az interjúk során megkérdeztük arról, hogy milyen élményekkel rendelkeznek az oktatásról, szakmatanulásról, megkértük őket számoljanak be kiemelkedő sikereikről, illetve kudarcélményeikről – ha vannak, illetve, hogy mit várnak el egy oktatótól, kit tartanak jó tanárnak.
92/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév A válaszaik igazolták is a korábbi tapasztalatokat, hiszen az elmesélt pozitív élmények legnagyobb része a szakmatanuláshoz, a gyakorlati képzéshez kapcsolódott. Tudjuk, hogy a szakiskolába kerülő tanulók jelentős része kudarcokat szenvedett el általános iskolai tanulmányai során, mely a gyakorlati képzések alatt nyer valamilyen szinten feloldozást. Egy-két tanuló a projektvetélkedőket hozta fel, mint kiemelkedő sikerélmény az ő iskolai életében, azonban a többség arról az élményéről számolt be, mikor elsajátított egy nehezebb fogást a szakmatanulás során, valamilyen jól elkészített munkadarab került ki a kezéből, dicséretet kapott a gyakorlati helyen, vagy önállóan végzett el egy-egy munkaszakaszt. A munka tehát többeknél, mint élmény, élményforrás jelenik meg beszámolóikban, különösen, ha visszaigazolást kapnak arról, hogy jól végezték a dolguk. Nagyon fontos tényező ez, hiszen a szakmai sikerek további ismeretek megszerzésére, pontosabb, precízebb, alaposabb, magasabb színvonalú munkavégzésre ösztönözheti a tanulókat, azaz a későbbi szakembereket. „Projektvetélkedőn kijutottunk a megyeire, ami során egy központi hengerzáró szelepet és a hozzá tartozó bemutató filmet is csináltunk a munkafolyamatról.” „hegesztő tanuló: az első normális varrat elkészítése, amiben nincsen semmi sarokzárvány, semmi szélbeégés.” „… az első rendelés teljesítése az étteremben és, hogy utána megdicsértek” „… az is jó élmény, mikor egy hajtós nap után hazaindulunk, és a többi szakács azt mondja, hogy jól dolgoztunk aznap…” „Először főztem élesben, borsólevest, és üresen jött vissza a tányér.” „Vicces, hogy milyen bénán csaptam a falra a cuccot, fröcsögött mindenfelé, most meg már úgy szeretem, olyan jól megy. Szeretem a falra csapni az anyagot. Nagyon belejöttem." „A betonozás az aztán ott van a toppon. Az nagyon durva. Gyorsan kell csinálni, mert köt. Szaladni kell, sietni. Dolgozunk rajta vagy hatan, egymástól függünk, nagyon jó a brigádunk." Mint fent olvasható, szintén nagyon értékes számukra egy-egy verseny, vagy kiállítás, ahol megmutathatják tudásukat. Többen kiemelték, hogy jó érzés a „szakmai közösséghez” tartozás. Az interjúk alapján látható, hogy nagy sikerélményt jelent a megkérdezett tanulók számára maga a munka tárgya. Egy elészült és jól sikerült leves, fal, varrat, gyertyatartó, ami a saját kezük közül kerül ki nagy büszkeségre ad okot számukra. Előfordulhat, hogy soha nem érte még korábban őket ekkora sikerélmény, mert az elméleti oktatás során egyáltalán nem, vagy csak nagyon csekély mértékben voltak sikeresek. Azonban itt kezükben foghatják és megmutathatják munkájuk, tudásuk gyümölcsét, és ez lelkesítően hat rájuk, további eredmények elérésére, tanulásra sarkallja őket. Olyan is akad természetesen, aki a 93/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév munkaeszközöket, a munkagépeket értékeli nagyra, azok használatára, „uralására” büszke. Nagyon fontos ez, hiszen korábbi tanulmányok és tapasztalatok a szakmunkás foglalkozások társadalmi presztízsének jelentős csökkenésére mutatnak rá, ami azon túl is nagyon káros a társadalomban, hogy negatívan érinti a tanulók önbecsülését, hiszen közben e szakmák nagy része rendre a hiányszakmák között jelenik meg, bizonyos ágazatokban nincs elegendő szakmunkás. Abban az esetben, ha a pályaorientációs rendszer hangsúlyozottabban rámutatna az elméleti tanulási problémákkal küzdő gyerekek esetében a gyakorlati munka örömére, eredményeire és megbecsültségére, véleményünk szerint több tanuló választaná a szakmunkás pályát, saját lehetőségeinek racionálisabb figyelembe vételével és tenné ezt önként, nem pedig ebbe az irányba sodródna. „Jó készíteni, ez nekem jól esik, ha látom a kész falat, és ha majd kell valakinek egy ház, én meg tudom csinálni. Aztán majd megmondják, hogy én építettem és büszke leszek.” „Most lettem kész egy saját tervezésű gyertyatartóval, amit majd hazavihetek.„ „… szeretem a nagy gépet, ahogy uralom és megművelem vele a földet.” „Jó érzés megmunkálni a fémet.” „Szinte a semmiből, milyen finom dolgot lehet varázsolni...” Többen is élményként emelték ki egy-egy tanáruk óráját, előadásmódját. Arra a kérdésre, hogy mitől tartanak „jó fejnek”, illetve szerethetőnek egy tanárt, meglehetősen homogén válaszok érkeztek. Nagy hangsúlyt kapott a humor, a segítőkészség, a közvetlenség, a konkrétan iskolai témákon kívüli odafigyelés és a szakmai tapasztalat is. Nagyon fontosnak tartják a tanulók, hogy a tanáruk jó szakember legyen, értsen a területhez, amivel foglalkozik. Az interjúk alapján egyértelműen látszik, hogy az oktató ezáltal tud tekintélyre szert tenni a diákok előtt, és ha felnéznek rá, jobban is figyelnek az óráin, jobban is akarnak teljesíteni az oktatás során. Fontos továbbá, hogy az oktató jól, alaposan magyarázzon, türelmes legyen, és különösen értékelik, ha életszerű, érdekes példákat, történeteket hoz, mesél el, amivel közelebb tudja hozni a tanulókat és a szakmát egymáshoz.
94/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév „… az a jó benne, hogy érti a viccet…” „Legyen jó a stílusa. Legyen szigorú és engedékeny is egyben.” „Az jó, hogy nem darálja a szakmát. Nem úgy adja le, mint egy könyvben van, hanem mesél hozzá történeteket is.” „Behozza a való életet, és el is magyarázza az anyagot, nem csak leadja.” „Van, aki 5 oldalt úgy ad le, hogy el is magyarázza és megérjük. Sokszor visszakérdez értjük-e. Mindig elmondja miről lesz szó, aztán nagyvonalakban leírjuk, szavakat értelmezünk, majd visszakérdez és aztán egyre részletesebben meséli el nekünk.” „A gyakorlati tanáraink a mesterek jó fejek velük másról is tudunk beszélni, magánéleti gondjainkat is néha megbeszéljük meg minden mást a világról.” Meglepő, hogy milyen sok tanulónál felmerült az iskolai életen kívüli területekre irányuló figyelem a tanár részéről. Sokan nagyra értékelik azt, ha más ügyben is lehet az oktatóhoz fordulni. Számos tanuló nem részesül otthon megfelelő figyelemben, nincs kihez fordulnia kérdéseivel, problémáival, de van, akinél csak a kamasz kor hozta konfliktusok miatt válik nehezebbé a szülővel való kommunikáció. Nagyon értékes a diákok számára, ha hiteles tanácsot kaphatnak gondjaikkal kapcsolatosan, egyáltalán, ha csak elmondhatják azokat egy odafigyelő felnőttnek. Ugyanezek a dolgok, tulajdonságok azok, melyek a figyelem felkeltéséhez, ébren tartásához hozzájárulnak. Főként azokon az órákon figyelnek oda a tanulók, ahol életszerű példákat, érdekes szakmai történeteket hallanak, időnként elhagyják beszélgetéseikben az iskolai környezetet és beszélnek a „világ dolgairól”, vicces, humoros az oktató előadásmódja, ha változatos az óra, illetve ha aktívan tudnak rajta részt venni. Különösen fontosnak tartják, hogy az oktatásban túllépjenek az elméleti részeken, mert úgy gondolják, hogy a gyakorlat az, amiből igazán meg tudják tanulni a dolgokat, szakmai fogásokat. Sokszor egy-egy feladat egyszerűnek tűnik, mikor megmutatja az oktató, azonban mikor rájuk kerül a sor, kiderül, hogy nem fog könnyen menni. Sokkal inkább képesek koncentrálni és figyelni, mikor kezükbe vehetik a dolgokat. Szintén fontos és a legtöbben kiemelték a szakma környezete megismerésének igényét. Azok az oktatók emelkedtek ki elbeszéléseik alapján a többi közül, akik valóban gyakorolják az általuk oktatott szakmát és élő példákat hoznak fel az oktatás során, praktikus tanácsokkal látják el a tanulókat.
95/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév „Volt, aki mesélget valós történeteket amik, megtörténtek, megtörténhetnek a szakmában. Az elég érdekes volt.” „… a személyes történetek, amiket nemcsak elmond, hanem már csinált és elvégzett, azt másképpen is mondja el olyan életszagúan.” „Tisztelet szükségeltetik és az, hogy szeresse azt, amit csinál, úgy magyarázza el mindig, hogy mindenki figyel.” „Az a jó, aki humorosan mondja el, vagy velünk együtt a táblához kihív, és ott magyarázza el. Nemcsak lenyomja a szöveget.” „A tanárok nagy része nem nagyon erőlteti meg magát.” „Általában mindig más-mást csinálunk a gyakorlatokon, mindig kitalálnak valamit, hol 10-es ytong téglából, hol 25-os téglából építünk falat vagy kéményt, mindig más.” A negatív élmények közé főleg a munkakörülményeket, illetve egyes munkákkal járó speciális körülményeket említették, a túl hideg, illetve túl meleg termet, műhelyt, ruházatot, azt, hogy koszosak, olajosak, büdösek lesznek a gyakorlat végére, hogy nyáron is be kell öltözni, hogy nem tudnak megfelelően tisztálkodni, mielőtt hazaindulnak. A szakácsok kiemelték azt, hogy nem szeretik az ételszagot, ami beivódik minden ruhájukba, a kőművesek pedig azt, hogy szinte bujdokolva mennek hazafelé a munkából, és abban reménykednek, hogy nem találkoznak össze ismerőssel, mert koszosak és izzadtak a munka után. Többen panaszkodtak, hogy nyáron, nagy melegben nehéz felvenni a munkaruházatot.
VI.4.
A pályaorientáció tapasztalatai - Jó irányba haladok?
Fontos kérdésnek tartottuk, hogy saját döntésüket hogyan értékelik a fiatalok, azt, hogy miként érzik, jól választottak-e iskolát, szakmát. Elégedettek-e, ha a lehetőségeikre gondolnak, akár az eddigi tanulmányokra, akár a jövőre tekintünk. Azt is megkérdeztük, másképp döntenének-e, ha visszamehetnének az időben, és megvizsgáltuk a szakiskolai pályaorientáció hatását szakmaválasztásukra, illetve az általános iskolai pályaválasztási tanácsadás jelentőségét a döntésük meghozatalában. A választások, döntések aspektusából vizsgálva azt a problémát újra meg kell jegyeznünk, hogy sokuknál nem valós döntést jelent az iskolaválasztás. Nem a valós kívánságok, érdeklődések határozták meg, hogy hová kerültek, hanem az általános iskolai, vagy a korábbi középiskolában nyújtott tanulmányi eredmény. A szülői hátteret tekintve a szakma-átörökítés, a családi hagyományok követése csak bizonyos szakmák esetében jellemző a megkérdezett fiatalok körében. Néhány tradicionálisabb szakma, szakterület esetében a diákok rendre arról számoltak be, hogy a családi hagyományok miatt választották szakmájukat. 96/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév Ennek okai között szerepel egyrészt a családi nyomás, tehát, hogy a szülő erőteljesen egy irányba orientálja gyermekét. Másrészt az, hogy a tanuló pontosan ismeri a szakma tartalmát, körülményeit, a teendőket és munkafolyamatokat, a kereseti lehetőségeket, összességében annak társadalmi viszonyrendszerét. Eligazodik abban, gyermekkora óta ismeri, benne „nő fel”, így természetes közegében tud majd munkát vállalni. Harmadik fontos elem, hogy a legtöbb ilyen tanuló a családi vállalkozásban el is fog tudni helyezkedni a bizonyítvány megszerzését követően. Jelen interjúkör tapasztalataként – csak úgy, mint novemberben – megint elmondható, hogy általában az élelmiszeripari, a pék-cukrász, hentes szakmákban tanuló fiataloknál jellemző az átörökítés, és a családi vállalkozások továbbvitele, de jelen körben a kőműves és a gépészeti szakmákat tanulók körében is többen erről számoltak be. Fontosnak tartjuk megállapítani újfent, hogy ezen kötődések más szakmákban is fontosak lennének, hiszen a családi hagyományok révén a szakmai elköteleződés, motiváció is magasabb, ugyanakkor a családi kohézióra is pozitívan hathat. „Édesapám is szakmabeli, hegesztő, így az is sokat számított a döntésben.” „Jó szakma, jól döntöttünk, nálunk a családban mindenki építészettel foglalkozik, ebben nőttem fel ez érdekel.” „Nálunk mindenki hentes, apukám is, bátyám is, nagyapám is az volt. Szeretem. Eleinte zavart a vér, de már megszoktam.” Egy racionális pályaválasztási folyamatban mindenképp szerepelnie kell a szakma jövőjével kapcsolatos információknak, a kereseti viszonyok és a saját készségek, képességek, lehetőségek mellett mindenképp mérlegelni szükséges, hogy a jövőben nő-e a szakma iránti kereslet, hogyan alakul a képzésszerkezet, túlképzés vagy alulképzés jellemzi-e az adott szakmát, szakmacsoportot, illetve milyen lehetőségek vannak a szakmai fejlődésre, előrelépésre. Fontos, hogy az ide vonatkozó, elérhető információk és maga a megközelítés is, részét képezze a pályaválasztási tanácsadásnak és a pályaorientációnak. A megkérdezett tanulók nagyobb részénél nem volt jellemző az ilyen szempontból is átgondolt, megfontolt pályaválasztás. Néhányan mondták, hogy azt hallották bizonyos szakmákról, hogy könnyen el lehet vele helyezkedni, hogy külföldön lehet vele munkát vállalni, ahol jól is lehet vele keresni vagy, hogy ez vagy az „hiányszakma”. Főként a gépipari és a vendéglátóipari szakmák tanulói számoltak be erről.
97/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév „Külföldön is el lehet helyezkedni, esetleg el lehet menni jobb cégekhez is, csak oda kell tenni magát az embernek.” „Meg végül is hiányszakma, a szülőktől ezt hallottam, hogy ezzel majd el tudok helyezkedni. Azt mondják külföldön is lehet munkát találni ezzel a végzettséggel, jól lehet keresni vele, tehát ezért sem bántam meg.” „… utánanéztem, hogy mivel lehet elhelyezkedni, és úgy hallottam, hogy ez hiányszakma. Aztán megnéztem, hogy hol lehet gépi forgácsolást tanulni a közelben, és így választottam ezt az iskolát.” A tanulók egy része tehát a családi befolyással magyarázta döntését. Mások lehetőségeikhez és információval való ellátottságukhoz képest igyekeztek racionális döntést hozni, melyben vagy szintén a család, rokon, vagy esetleg az osztályfőnök segített. Jó hatással van az, ha látnak maguk körül boldoguló szakmunkást, idősebb testvért például, aki megállja a helyét. A döntésben természetesen az érdeklődés, elhivatottság, valamint a vélt munkakörülmények is szerepet játszanak, azonban csak nagyon kevés esetben húzódott meg a döntés mögött ilyesfajta motiváció. Sűrűn felmerült az interjúk során a szülőktől hallott „enni mindenkinek kell”, „az emberek mindig fognak autót törni” stb. mondatok, melyek a szakmák szükségességét igyekeztek a tanuló számára alátámasztani. „Láttam a bátyám munkáit meg mesélte is amit csinál, volt amikor külföldön, Németben.” „Dolgozni is tudok már, és tapasztalom, hogy keresett szakma a burkoló, családon belül is van, aki ebben dolgozik, így könnyebb lesz munkát találni, majd ha elvégzem.” Sokszor dolgoztam már kőművesek mellett, és megtetszett, hogy milyen változatos, és milyen érdekes dolgokat meg tudnak csinálni a kőművesek, ezért elhatároztam, hogy kitanulom ezt a szakmát.” „Jó döntés volt, mert ebben a szakmában el lehet helyezkedni, autók mindig lesznek, amelyeket az emberek összetörnek.” „Régóta szerettem volna ezt csinálni, más tervem nagyon nem is volt, megtetszett mikor láttam a tévében.” „Óvodás korom óta szakács szeretnék lenni.” „Abból a szempontból rossz döntés, hogy míg mások csak napi 8 órákat dolgoznak, addig mi pincérek napi 10-12 órát, pont nyáron, mikor mindenki más szabadságon van.”
98/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév Volt, aki kihangsúlyozta a szakmaszerzés előnyeit a diplomaszerzéssel szemben: „azzal az átlaggal, amivel érettségiztem, maximum egy közepes szintű főiskolát végezhettem volna, így pedig itt a lehetőség, hogy egy jó szakács váljon belőlem, amivel többet érek, mint egy gyenge diplomával.” A tanulók egy részénél a döntés teljesen ad hoc-jellegű volt, nem is nevezhető valódi döntésnek, „csak úgy jött”. Néhány tanuló állítása szerint egyáltalán nem kapott segítséget a középiskola választásban: „… nem mondanám, hogy ez választás volt. Ide lehetett jönni egy F osztályosnak és kész. Nem is nagyon akarok ezzel foglalkozni. Az én kertem, ha lesz szép lesz és kész.” Többen is kihangsúlyozták, hogy kényszerválasztásként élték meg. Nagyon bizonytalanok voltak, nem nagyon voltak elképzeléseik, és ez most is megvan, jelenleg sem látják pontosan a jövőjüket. A döntés utólagos értékelését a szakmáról szerzett benyomások természetesen befolyásolják, emellett megjelennek a jövőre vonatkozó szempontok is, mint az fent látható. Többen hangsúlyozzák, hogy azért tartják jónak döntésüket, mert a szakmájukból meg fognak tudni élni. Míg mások a mindennapi érzeteik alapján válaszoltak, mint például, hogy jól érzik magukat itt, szimpatikusak a tanárok (gyakorlatvezető) vagy jó az osztályközösség. Az iskolaválasztásban a barátok, ismerősök véleménye is meghatározó jelentőségű, a későbbi állításokkal kapcsolatos információszerzéshez hasonlóan. Attól sem lehet eltekinteni, hogy a döntés meghozatalánál voltaképp egy középszintű oktatási intézményt választ a tanuló – voltaképp a tanulható szakma csak ezzel együtt, e mögött jelenik meg – így mérlegelésre kerül a középiskola közelsége, megközelíthetősége, elhelyezkedése is. „Közel legyen, ne kelljen sokat utazni.” „ Rendezett legyen a környezete, ne legyen "csürhe" a diákság. Jó tanárok legyenek.” A megkérdezett tanulók többsége jó döntésnek ítélte a választását, csak körülbelül 10 százalékuk döntene máshogy, illetve tervezi elhagyni a tanult szakmát.
99/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév
VI.5.
Pályaválasztási tanácsadás, pályaorientáció
A pályaorientáció alatt megismerkedhettek az iskolában oktatott és a szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal, filmeket nézhettek meg róluk, bemutatták az egyes munkafolyamatokat, voltak, akik gyárlátogatások során élőben is megismerkedhettek ezekkel. A bizonytalanok számára hasznos információk kerültek így napvilágra, segítette őket a döntésben, voltak, akik változtattak is eredeti elképzelésükön a pályaorientációs foglalkozás eredményeképp. Többen azonban arról számoltak be, hogy unalmas volt számukra ez a foglalkozás, hiszen határozott elképzeléssel érkeztek, és nem érdeklődtek a többi szakma iránt. Általában azonban a diákok többsége hasznosnak találta. Kiemelték a gyár és üzemlátogatásokat, a szakmai kiállításokat és azt, hogy élőben is megtekinthették, hogy valójában mivel is foglalkoznak az ott dolgozók. „Volt, de mi már addigra tudtuk, hogy ezt akarjuk csinálni majd.” „Videókat vetítettek meg a tanárok meséltek egyes szakmákról, az jó volt.” „… az osztályunkból csak egy fiú volt, aki akkor döntötte el, hogy hentes szeretne lenni.” „… viszont olyan több is volt, hogy a hentes pályaorientáció alatt derült ki, hogy valaki nem bírja a vért, vagy színtévesztő.” „ Jó volt, mert aki nem tudja, hogy mi akar lenni, az a pályaorientáción kaphat valami ötletet. Meg szerezhetnek információt, hogy mivel merre lehet elhelyezkedni.” „Nem volt valami izgalmas, de hasznos volt…” Kevesen, de olyanok is voltak, akik arról számoltak be, hogy náluk nem volt nagy hangsúly fektetve a pályaorientációra: „Náluk nem volt ilyen. Olyan volt, hogy bejött egy bankár, egy vállalkozó meg egy katona és mesélt a szakmájáról. Pedig fontos lenne azoknak, akik nem tudnak utánanézni a munkaerő-piaci dolgoknak, hogy az iskola informálja őket. Például náluk az iskolában minimum 40 % roma származású, és sokan nagyon szegények. Ők nem tudnak az internethez hozzáférni, nekik nagyon kellene a pályaorientáció.” Az általános iskolai pályaválasztási tanácsadásról a tanulók meglehetősen negatív képet festettek. A legtöbben elmondták, hogy szinte egyáltalán nem volt, mások iskolai nyílt napokról, osztályfőnöki órai elbeszélgetésekről számoltak be. A legkarakteresebben – és ez is csak kevéssé – az osztályfőnök szerepe domborodott ki, aki tanácsokkal igyekezett segíteni a döntés meghozatalában. Többen megfogalmazták ennek szükségességét, mert úgy gondolják 14 évesen nagyon kevés információ alapján kell meghozni egy nagyon nehéz döntést, amiben a tanulók segítségre szorulnak.
100/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév „ Iskolalátogatás volt csak, másra nem emlékszem.” „Fodrász akartam lenni, de az osztályfőnök lebeszélt, mert nagyon érzékeny a bőröm. Így utólag nagyon örülök neki.” Korábbi kutatásunk kapcsán már megfogalmazásra került, hogy egy ideál-tipikus pályaválasztás esetében milyen tényezőket szükséges mérlegelni a diákoknak és szüleiknek. A döntési folyamat nagyon összetett. Természetesen figyelembe kell venniük a lokális továbbtanulási lehetőségeket, az elérhető iskolákat, és az általuk oktatott szakmákat. Majd azokat megismerve fel kell mérniük, hogy milyen képességeket igényelnek, azokkal hol lehet elhelyezkedni, mik az elhelyezkedés esélyei, mekkora fizetésre lehet számítani, piacképes lesz-e a szakma a jövőben, keresni fogják-e a végzett szakembereket azon a területen, melyek a továbbtanulás, fejlődés lehetőségei, milyen szakmai életútra lehet számítani. Mérlegelni kell azt is, hogy a jelentkező fiatalnak mik az esélyei az adott iskolába, szakmacsoportra való bekerülésre, mind a képességeit, mind pedig az addigi eredményeket tekintve, és hogy alkalmas-e annak elsajátítására. Fel kell mérniük továbbá, hogy mely szakma érdekes, vonzó a pályaválasztó számára, hol, milyen szituációban tudja magát elképzelni, mivel foglalkozik szívesen szabadidejében, milyen tevékenységek kötik le, illetve miben ügyes, miben érzi magát fejlődőképesnek, és ez illeszkedik-e a kiválasztott szakmákkal. A folyamat során szükséges, hogy elhagyják az íróasztal és az iskola közvetlen környezetét, annak érdekében, hogy információikat, a döntéshez szükséges ismereteiket gyakorlati úton támasszák alá, gyárat, üzemet, irodát, munkahelyet látogatnak, kipróbálják magukat. Érdemes tréningeken részt venni, és szakemberek segítségét is igénybe venni. Az ideál-tipikus pályaválasztási szituációban tehát számtalan tényező és szempont játszik szerepet, azt, pedig a pályaválasztó dönti el, hogy melyikeket milyen súllyal veszi figyelembe, mely szempontok jelentenek az ő számára prioritást, és melyek azok, ahol kompromisszumot képes kötni. A mai oktatási rendszerben a pályaválasztás folyamata ennél lényegesen szegényebb képet mutat, és ezt jelen interjúfelvétel is alátámasztotta. Jellemzően nem megfelelő módon zajlik le, a tanulók nem jutnak hozzá a szükséges információkhoz a lehetőségeikről, az egyes szakmákról és azok tartalmáról, gyakorlati ismereteket szinte egyáltalán nem szereznek, saját képességeikkel, tulajdonságaikkal nem kerülnek tisztába. Fontos része a szakiskolai pályaorientáció, mely valamelyest pótolja az általános iskolában elmaradó hiányokat.
101/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév
VI.6.
Iskolai tapasztalatok - A gyakorlati képzés
A fiatalok munkaerő-piaci helyzetét vizsgáló több kutatás is foglalkozott a tapasztalatszerzés fontosságával, s a humánpolitikai szakemberek egybehangzó véleménye szerint is sokat növekednek a munkaerő-piaci esélyei a fiatalnak, ha bármilyen jellegű munkatapasztalattal rendelkezik a tanulmányai befejezésekor. Ezek a tapasztalatok nem függnek össze szorosan a szakmaismerettel, inkább a munkaszocializációs folyamat egyfajta előszobájaként értelmezik a munkaadók. A szakmaszeretet kialakításának legfőbb terepe a gyakorlati oktatás, hiszen itt találkoznak először a fiatalok a valós fogásokkal. A Szakiskolai Fejlesztési Program II. kilencedikes koruk óta kíséri a tanulókat, érezteti hatását az iskolai életben és oktatási módszereken. A Program hatásai mindenképpen tovább kell, hogy gyűrűzzenek a szakmaoktatás irányába és időszakára. Az interjúk során arról is kérdeztük a tanulókat, hogy milyen a gyakorlati képzés, és hogyan viszonyulnak hozzá. A tanulók a gyakorlati hely szempontjából teljesen vegyes képet adtak, egy nagyobb részük az iskola tanműhelyében tanul, másik részük külső gyakorlati helyen szerzi meg a gyakorlati ismereteket, de olyan is van, akinél ez a kettő egymás mellett, vegyesen jelenik meg – egyik évben az iskolában tanulnak, majd egy vállalatnál, cégnél folytatják. A beszámolók alapján úgy tűnik mindkét fő formának vannak a tanulók szempontjából érzékelhető előnyei és hátrányai is. Az iskolai tanműhelyek esetében a következő előnyöket és hátrányokat emelték ki: • jól felszerelt – a diákok tudni vélték, hogy ez az SZFP II. eredménye – „jól felszerelt, nem gagyi cuccokkal” •
van idő a munkafolyamatok elsajátítására, az oktató elmagyarázza mit kel csinálni
•
nem életszerű, nem tudja valójában helyettesíteni a kinti gyakorlati helyet – „Több gyakorlat jobb lenne, és fontos lenne külsős vállalati környezettbe is dolgozni.”
•
nem találkozik a tanuló a szakmában dolgozókkal
•
bizonyos munkafolyamatokat csak elméleti szinten tudnak megközelíteni, nincs mód a kipróbálására
•
a szakoktatóval jó viszony alakulhat ki – „Nagyon jó, mert megértő és segítőkész. A hangulat is jó. Tegeződünk.”
•
tiszta – „Mindig kitakarítunk, ha végeztünk. Mesélték, akik kint vannak, hogy csak egy csap van, ahol nagy a sor munka után. Ez nekünk nem így van.”
102/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév A külső gyakorlati helyek esetében a következők emelkedtek ki: • az életre nevel – „csak így lehet a szakmát megtanulni” •
izgalmas és érdekes élesben dolgozni – „bedobnak a mély vízbe, és ebből tudunk a legtöbbet tanulni”
•
jó látni egy jó szakembert munka közben
•
a tapasztaltabb munkatársaktól sokat lehet tanulni, sok fogást el lehet lesni
•
jó brigádban dolgozni – „összeszokott, jó csapatunk van, nagyon jól érzem magam, nagy a pörgés”
•
hiteles visszajelzéseket kapnak a mesterektől
•
a legtöbb munkafolyamatot élőben láthatják, megtanulhatják – „az idén már ránk bízták a menüből a bonyolultabb elemeket is, leves, főzelék, köret, és elhívnak az esküvőkre is, ahol aztán igazán lehet tanulni.”
•
azonban sokszor nem engedik őket „közel” az összetettebb folyamatokhoz, ugyanarra az egyszerű feladatra használják munkaerejüket
•
sokszor kihasználják a munkaerejüket, de nem tanulnak új dolgokat, segédmunkák végeztetése – „mindig rám bízzák az ilyen kulimunkát, csak töltöm fel a polcokat, nem is az én területem. Nagyon utálom.”
•
nincs idő a munkafolyamatok alapos elsajátítására
•
sokszor kemény fizikai munkát végeztetnek velük
•
„csicskáztatás” előfordul – „… postája járok, ebédet hordok, hétvégére is behívnak...”
Ezek alapján – legalábbis elméleti síkon – valóban a vegyes megoldás tűnik a legcélszerűbbnek, de természetesen ez nem minden esetben valósítható meg. A szakács tanulók például a kinti gyakorlaton érzik úgy, hogy a legtöbbet tudnak fejlődni és tanulni, ugyanakkor beszámoltak arról, hogy sok vizsgatételt csak elméletben tudnak főzni, mert az éttermekben nem jellemző, hogy rendelik azt az ételt. Összességében majd minden tanuló sokkal jobban szereti a gyakorlati képzést, mint az elméletet, azt hasznosabbnak, érdekesebbnek tartja. A legnagyobb részük több gyakorlatot szeretne az elmélet rovására. Voltak olyan hangok is miszerint fontos lenne az elmélet és a gyakorlat magasabb szintű összehangolása, egyrészt a tananyagok jobb elsajátítása érdekében, másrészt fizikailag, tehát hogy 3 nap fárasztó gyakorlat után ne kelljen a tanulónak 8-9 órát az iskolapadban ülni.
103/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév „Az elméleti napok hosszúak és fárasztóak.” „Több gyakorlat jobb lenne, és fontos lenne külsős vállalati környezettbe is dolgozni.” „Nem szeretnék több gyakorlatot, viszont azt igen, hogy az elmélet és a gyakorlat jobban össze legyen hangolva. Sokszor van az, hogy a gyakorlaton nem a terv szerint haladunk, tehát nem azt vesszük, amit elméleten tanultunk, hanem azt, amilyen munka bejön.” Az interjúkból kiderült, hogy a megkérdezett fiatalok túlnyomó többsége nem szerzett a képzés keretén kívüli munkatapasztalatot. A nyári munka során gyűjtött tapasztalat csak 1-2 esetben jelenik meg, főleg a vendéglátóiparban tanuló lányok körében, másoknál mezőgazdasági idénymunkák formájában. Mivel a legtöbb fiatal sajnálatos módon nem szerez iskolán kívüli munkatapasztalatokat, így a gyakorlati képzésnek e téren is megmutatkozik a jelentősége. A legtöbben pozitívan nyilatkoztak tanáraikról, oktatóikról. Nagyra értékelték a szaktudást, ha valaki jó volt a szakmájában, gyakorolja is azt, de az odafigyelést, törődést, türelmet is megemlítették, mint pozitív tényezők. Főként azt várták el oktatóiktól, hogy adják át megfelelően a szakmát, igazi, használható tudást kapjanak. Az iskolai évekre való visszaemlékezés során néhányan megjegyezték, hogy a projektoktatást „gagyinak” és unalmasnak találták, a gyakorlati képzésnek pedig főleg az előnyit és az ott szerzett élményeket emelték ki. "Én azt vártam, hogy faragjon belőlem embert. Faragjon belőlem egy jó kőműves embert." „Fontos, hogy felkészítsenek a szakmára, ne csak úgy bedobják a diákot a mély vízbe.” „Szakmailag nagyon ott van, nem kellett neki 2 perc és beállított egy bonyolult formázást az esztergán, és mondta majd egyszer mi is így tudjuk majd, ha tanulunk.” Többen azt is megjegyezték, hogy az első két év nagy időveszteség volt. Több szakmai fórumon is nagy vitatémát váltott már ki a szakiskolai oktatási rendszer pár évvel ezelőtti átdolgozása, amikor kivették a gyakorlati oktatást az első két évből és szakmai alapozással helyettesítették azt. A viták lezárulása nem történt meg napijainkig sem, azonban sok interjú tapasztalata alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az általános iskolában elméleti oktatásban részesülő kudarcos tanulók számára jó lehetőség a szakmatanulás, azonban a szakmai alapozó évek további kudarcokhoz, a szakmatanulástól való elforduláshoz vezethetnek esetükben.
104/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév
VI.7.
A szakma gyakorlása – attitűdök
A szakmaszeretet kialakulása, kialakítása fontos tényező a gyakorlati oktatás folyamán. A szakmájuk szépségeit a tanulók többsége meg tudja fogalmazni, mint ahogy azokat a tényezőket is, amiket kevésbé szeretnek benne. A negatívumok között szerepel például az egyes munkafolyamatok monotonitása, a mezőgazdasági szakmáknál és a kőműveseknél az, hogy ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. Pozitívumok főként a sikerekhez, az elért eredményekhez, elkészített munkadarabokhoz kapcsolódnak. Kiemelten fontosnak tartják a dicséreteket, a munka megbecsülését, legyen szó akár tanárról, munkaadóról, akár ügyfélről. Különösen nagy lépés a szakmaszeretet kialakulás felé vezető úton, ha sikerélményeket szereznek a tanulók, jól elkészítenek valamit, sikeresen elvégeznek egy feladatot és külön örömmel tölti el őket, hogy ha láthatják munkájuk eredményét, megfoghatják azt. Meghatározó továbbá az, hogy a szülőknek, családnak, barátoknak meg tudják mutatni, hogy mire képesek. „Legutóbb is csináltam egy sarokvarratott amire a szakoktató mondta, hogy olyan jól sikerült a minőségi vizsgán is átmenne.” „Jó dolog alkotni, és ha már rááll az ember keze és valami minőségi jó dolgot alkot. Legyen valami célja és értéke a munkámnak.” „az nagyon jó érzés, mikor kint vagyunk a boltban, és visszajön a vevő, mert elégedett volt velünk.’ „ha olyat csinálok, amiről tudom, hogy használni fogják, és jól sikerül, az jó érzéssel tölt el.” „ha elmegyünk hétvégén házi vágásra, és látják a szülők/család, hogy jól csináljuk, az nagyon jó.” A legtöbb megkérdezett tanuló szeretne jó szakemberré válni. Arra kérdésre, hogy mi különbözteti meg a jó szakembert a rossz szakembertől nagyon határozott válaszokat adtak. Kiemelték a precizitást, pontosságot, a hozzáértést, felkészültséget. Szembe állították az elvégzett munka minőségét a mennyiséggel és a rászánt idővel, szerintük a minőség számít a leginkább. Kiemelték még a szakma szeretetét, a hozzáállást és a munkakedvet is. A rossz szakember lusta, megbízhatatlan, pontatlan véleményük szerint és nem is fog tudni elhelyezkedni. A jó szakember szereti, amit csinál, a rossz nem. Fontos ismérve még a jó szakembernek a megszerzett tapasztalat, hiszen már ránézésre, vagy a gépek hangjából tudja, étel illatából, ha valahol hiba van. „Jó kőműves szépen meg jól megcsinálja/ a munka alapján lehet különbséget tenni.” „A jó szakember el tud helyezkedni a rossz meg nem.”
105/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév „A kézügyesség is számit meg a szorgalom, mennyit foglalkozott ezzel és milyen a hozzáállása ez mind kihat a minőségre.” „A rossz szakember lusta, nem dolgozik rendesen, a jó megfelelően pontosan végzi a dolgát.” „A varratok minősége számít vagy a lemez felületén maradt-e horpadás, amit ki kell-e kalapálni.” „A víz-gáznál a szivárgás-összeillesztés komoly, felelősségteljes munka, amire oda kell figyelni.” „A jó szakember beleadja szívét-lelkét a munkájába, a gyengébbet meg nem érdekli.” Szinte mindannyian egyetértettek abban, hogy a jó szakemberek könnyen el tudnak helyezkedni és megbecsültségre tesznek szert a környezetükben, így munkájuk is mindig akad, meg fognak tudni élni. A munkahelyeken is számít ez, a jobb munkás több fizetést fog kapni.
VI.8.
Kilépés a munkaerő-piacra
A Programmal kapcsolatos minél teljesebb kép kialakításához hozzá tartozik a tanulók pályája, karrierútja és ide vonatkozó elképzelései, az iskolapad elhagyását követően. A következőkben azzal foglalkozunk, hogy a fiatalok vajon saját munkába állásukat hogyan képzelik el, vannak-e konkrét elhelyezkedésre vonatkozó tervek a fejükben, mérlegelik-e a saját képességeiket, esélyeiket. Az interjúfelvételek tapasztalata szerint a jelen körben megkérdezett tanulók a korábbinál erőteljesebben foglalkoznak a munkába állással, elképzeléseik kikristályosodottabbak ez eddig megkérdezettekhez képest. Különösen a gépipari szakmák tanulói nyilatkoztak határozottan a kérdésben, úgy tűnt a beszélgetések alapján, hogy biztosnak érzik helyüket, elhelyezkedésüket, de a vendéglátóipari tanulók elképzelései is elég körvonalazódottak. Sokan tudnak a gyakorlati helyen maradni mindkét csoport képviselői közül az iskola végeztével, de ez más szakmák tanulóinál is felmerült. A Kecskemét környéki hegesztők és karosszéria lakatos tanulók már nagyban számolnak a Mercédesz gyár épülésével és annak vélhető foglalkoztató erejével. A kőműves tanulók is kiemelték annak lehetőségét, hogy ha jól dolgoznak, akkor a brigáddal tudnak majd maradni a bizonyítvány megszerzését követően.
106/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév „… hobbi biciklizéshez szeretnék speciális vázakat hegeszteni, ezt jelenleg Magyarországon Csepelen és Esztergomban csinálják, ott van ilyen nagyobb kerékpárüzem.„ „… a kecskeméti Mercédesz gyárba mennék, karosszériás hegesztőként.” „ Megismerkedtem egy mérnökkel nemrég ,aki érdeklődött, mit csinálok, és hogyan megy a hegesztés. Voltam már a cégénél egy próbanapon is, és megmutattam mit tudok. 960ft/órabér is lehet majd eleinte 800Ft/órabér lesz a kilátásom.” „Ha elvégzem az iskolát, akkor már biztos helyem van a családi brigádban, és megyek majd oda, ahol lesz munka. Szerintem jók a kilátásaim, most is dolgozok benne…” Tehát a gyakorlati helyen való maradás az egyik legerőteljesebben megjelenő alternatíva minden szakmacsoport esetén. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a szakmai képzés során kölcsönös szimpátia alakuljon ki, és csak azokon a területeken működik ez a gyakorlatban, ahol az iskolán kívül zajlik az oktatás, vállalkozásoknál. Ha jól teljesítenek a gyakorlat alatt, akkor maradhatnak, és ezzel a lehetőséggel sokan szeretnének élni. Vannak olyanok is, akik az iskola egyéb kapcsolataiban bíznak. „Vannak az iskolának külsős cégekkel kapcsolatai, ahová kötelező kimenni a 2. évben és itt mindig ajánlanak állást. Ha jók a körülmények és jó a fizetés, akkor odamegyek. Az Audi a nálunk gyakorlaton lévő diákokat szívesen várja, én úgy tudom.” „Ha végeznek a szakmával, akkor a gyakorlati hely, amivel az iskolának szerződése van, ajánl nekünk egy szerződést. Ha nincs jobb, akkor elfogadjuk.” „Van lehetőség ott maradni a cégeknél, ahol gyakorlaton vagyok. A feltétel, hogy sikeresen elvégezzem a képzést, tehát jó jegyekkel. Először próbaidőre vesznek fel, aztán meg hosszabb távra is akkor. Ez benne van a szerződésben, amit kötünk.” A legbizonytalanabbak a kertészeti és mezőgazdasági szakmák tanulói voltak az elhelyezkedési lehetőségeket illetően. Nincsenek tisztában azzal, hogy mihez kezdhetnek pontosan, ha elvégezték az iskolát, kertészeti áruházakban, kertészetekben, kertépítésben gondolkodnak leginkább. Esetükben sokszor felmerül a továbbtanulás, mint alternatíva.
107/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév „Szerintem meg senki nem tudja igazán.” „Én szeretnék Hollandiában kertészkedni, mert ott majd jól lehet keresni virágokkal.” „Talán nemzeti parkokban, nagyobb cégeknél tud elhelyezkedni egy környezetvédő, nem nagyon hallok erről semmit. Még tanulni akarok úgyis, tehát ezen még nem gondolkodom.” A saját vállalkozás megteremtése több szakmacsoport tanulói között is felvetődik, úgy tűnik, a diákok az önfoglalkoztatás előnyeit és hátrányait is mérlegelik, azonban csak csekély mértékben jelent ez alternatívát a számukra. Többeknél felmerül, hogy a családi vállalkozásban dolgozzanak, de ez kevés esetben tűnik számukra szimpatikus jövőképnek. Egy kertész tanuló szolgáltatott ellenpéldát: „Én, lehet, hogy vállalkozó leszek és 2-3 magammal fogok dolgozni. Vannak vállalkozói alapismereteim is.” A tanulók jelentős része – közel fele – említette a külföldi munkavállalás lehetőségét. Jellemző rájuk, hogy alapvetően gondolkodnak ebben az iskola elhagyását követő évekre tekintve, nagyon határozottan megjelenik az ország elhagyása, mint alternatíva, és vannak információik arról – elvándorolt ismerősöktől, rokonoktól – hogy milyen körülmények között tudnak külföldön munkát vállalni, mennyit tudnak keresni, mekkora eséllyel tudnak eléhelyezkedni. Érdekes azonban, hogy a legtöbben hadilábon állnak a nyelvtudással, sokuknak konkrét kapcsolatai sincsenek, tehát ezek a tervek nem feltétlenül reálisak esetükben, inkább kicsit „romantikus” érzetet keltenek. A szakács tanulók majd mindegyike, az egyéb vendéglátóipari szakmák esetében is közel 80 százalékuk folyami illetve tengerjáró hajón tervezi az iskola utáni éveket, de a németországi, spanyolországi munkavállalás is jelentős mértékben felmerül. Azt is gondolják erről, hogy fizikailag kimerítő, céljuk vele a szakmai tapasztalatok és a megállapodáshoz szükséges anyagiak megszerzése. Az ő esetükben a kapcsolatok is megoldottabbnak tűnek. Sokan büszkén emelték ki, hogy a szakács szakma egy zárt világ, ahol terjednek a lehetőségek és fontosak a kapcsolatok.
108/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév „6-7 évet szeretnének a szakmában tölteni, ebből pár évet külföldön, Svájcban, Németországban vagy Spanyolországban. Nagyon kemény ez a munka, nincs hétvége, nincs ünnepnap, nagy a hajtás, a pörgés. Nem lehet sokáig bírni fizikailag sem.” „Én nem maradok itt semmiképp, hanem megyek egy folyami hajóra.” „Nagybátyám mesélt már a németországi hajógyári munkájáról, ha elvégzem, majd bejuttat oda, ha kell.” „Szívesen mennék ki külföldre, csak nem tudok semmilyen idegen nyelven beszélni, és kapcsolatom sincs.” „Van elképzelésem. Hajózáson gondolkodom, csak nagyon húzós, mert nem sokat lehet otthon lenni és nagyon nagy a pörgés és nagyon gyorsan kell csinálni mindent. Van ismerősöm, aki már kint dolgozik, általa ki tudok menni.” Az álláskeresésre vonatkozóan a legtöbben az ismerősök, családtagok segítségét említik. Ez is erősíti a korábbi kutatások tapasztalatait, miszerint az informális álláskeresési módok a legelterjedtebbek a magyar társadalomban. A munkavállalás tekintetében ez a külföldi munka utáni második legjellemzőbb alternatíva. Mindazonáltal az intézményes utakat, az internetes és újságban lévő álláshirdetéseket csak nagyon kevés, az önéletrajz-írást azonban egyetlen tanuló sem említi. „Amúgy ismerősök alapján tudunk majd talán munkát találni.” „… édesapám már régóta dolgozik a szakmában és az ő brigádjába akármikor mehetek.” „Internet és az emberi kapcsolatok, hálózatok sokat jelentenek.” „Bár kapcsolat az van, van akinek szólhatok, ha esetleg el akarok majd helyezkedni.” „Kapcsolatok révén terjedhet el az ember neve, ha jól dolgozik.” „A sógorom 15- éve hegesztő németben dolgozik, ha sikerül vele megyek majd ki ha végzek" Érdekes, hogy a megkérdezetett tanulók jövőről alkotott elképzelései közé már beszűrődött a gazdasági válság hatása és ennek fényében valamelyest negatívabban látják helyzetüket. Érezhető, hogy a többség valójában nem érti, hogy miről van szó, de a felnőttektől hallották, hogy most nehezebb lesz. „Most az a baj, hogy nem kell sok burkoló. Azt mondják, a válság miatt.”
109/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév A pályaelhagyás a beszélgetések során néha magától is felvetődik, de direkt formában is kíváncsiak voltunk, hogy mit gondolnak erről a témáról a fiatalok, saját életünkben reális esélynek tartják-e, hogy vélik ki és miért vált ahhoz a szakmához képest, amit kitanult. Azt láthatjuk, hogy az interjúalanyok egy kisebb csoportja – az előző interjúkörhöz hasonlóan – biztosan állítja, hogy nem a szakmájában fog elhelyezkedni. A jelenség leginkább a kertész és mezőgazdasági szakmákat tanulók körében volt jellemző, de más szakmák esetében is felmerült. Ennek hátterében a szakmaszeretet hiánya állhat, és az, hogy, ezek a fiatalok valószínűleg nem önként választották az adott szakmát, képzést, hanem tanulmányai eredményeik, vagy egyéb problémák miatt egyfajta kényszerpályának éli meg azt. Közülük többen a választott szakma nehézsége miatt váltanának. „… nem szeretek rohangálni. A szakácsoknak jobb, mint a pincérnek, nem kell futkosnia, figyelni az emberekre, csak megcsinálja az ételt és kész. „ „Itt senki nem akar kertész lenni, de nincs más ötletünk se.” „Azért fogok váltani, mert ez gáz szakma, égő azt mondani, hogy növényes vagyok.” Korábbi tanulmányaink alapján a pályaelhagyás mögöttes motívumai a tanulók véleményei alapján a következők 3 nagy csoportba rendezhetőek össze, melyek jelen interjúkörben is megjelentek: • Strukturális tényezők: nincs a szakmájukban elég munkahely a környéken, túlképzés • Alacsony kereseti lehetőségek • Egyéni vágyak – pl. a szakmával való elégedetlenség „Van, amikor nincs más lehetősége az embernek, mert annyira "szar" a környezetünk. Nehéz innen Ózdról kitörni.” Mindazonáltal a tanulók jelentős többsége úgy véli, hogy saját szakmájában van esély boldogulni, és jórészt a (80.000-100.000Ft/hó) kereseti lehetőségeket is megfelelőnek tartják. Szeretnének is a szakmánál maradni, és mindent el is fognak ennek érdekében követni. Az egyéni alkalmatlanság, a képességek hiánya, a pályaelhagyás okaként egyáltalán nem merülnek fel. Többen megjegyzik, hogy már semmiképp nem akarnak tanulni, ezt a szakmát sajátították el, így most már ebben kell gondolkodniuk. „nem hiába választottuk ezt, nyilván ezzel akarunk majd valamit kezdeni".
110/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév Többen is kiemelik, hogy a munkahelyek nagy része eleve szakmai gyakorlattal rendelkező munkavállalót szeretne alkalmazni. Saját bőrükön érzékelik a pályakezdők esetében jellemző paradoxont: lenne lehetőség a szakmában, ha lenne tapasztalatuk, azonban annak megszerzése nagyon nehéz, ha nem tudnak alkalmazásba kerülni. „Nem tudtam elhelyezkedni, mert elutasítottak, hogy nincsen gyakorlatom.” „Nem tud elhelyezkedni, mert mindenhol valami alap gyakorlatot, szakmai tapasztalatot, 1-2 évet várnak el. De hogy szerezzen az ember gyakorlatot, ha sehova nem veszik fel?”
VI.9.
Továbbtanulás
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a fiatalok jövőképében a továbbtanulás miként jelenik meg, mit gondolnak, milyen esélyeket látnak maguk számára, egyáltalán fontosnak tartják-e. Az oktatási expanzió a szakiskolások életében a tankötelezettség 18 éves korra való kitolódásán érhető tetten elsősorban, azonban ha a középiskolai intézményeket együtt tekintjük, az utóbbi évtizedek során látványos szerkezet- és hangsúly eltolódás ment végbe a szakmunkás képzésektől az érettségit adó képzések felé. A szakmatanulás ideje nemcsak a felsőoktatásban mind szélesebb körű részvétel miatt tolódott ki, hatott rá a képzési piac pluralizálódása is. Az érettségizettek aránya folyamatosan nő, azonban közöttük és a diplomás rétegekben is egyre inkább előtérbe kerülnek a pályakezdő munkanélküliség problémái. Ez utóbbi a képzési piac és munkaerő-piac közötti egyensúlytalanság problémáira utal. A megkérdezett szakiskolai tanulók körében a továbbtanulásról szóló megnyilvánulások széles spektrumát láthatjuk, bár a többség gondolkodik a továbbtanulás valamely formáján. Legtöbbjüknek igen gyakori véleménye, hogy „legalább az érettségi legyen meg”. Ennek hátterében egyrészt a valós elhelyezkedési esélyek állhatnak, miszerint érettségi nélkül nehezebb az elhelyezkedés, másrészt a presztízs, megbecsültség szempontjai is megjelennek, azaz külső elvárások miatt alakítják ezeket. A felsőoktatás iránti érdeklődés ritkább, a szakmát érintő területeken, így például a kertész, a felszolgáló főiskolára menne, míg a lakatos tanuló vadászpuskaműves szeretne lenni, a lakástextil eladó pedig lakberendező.
111/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév „… érettségi nélkül nem vesznek fel sehova.” „Mestervizsgát akarom letenni, és konkrétan vadászpuskaműves OKJ-s képzést akarom elvégezni 1-éves képzés munka mellett Csongrádban.” „Jó lenne mesterszakácsnak tanulni, mestervizsgát tenni.” Jellemzően a fiúknál látni azt, a munkaerő-piaci érvényesülés szempontjából igen racionálisnak mondható, hogy párhuzamos, egymáshoz közeli szakmákat tanuljanak ki. Példaként hozható erre, hogy a szobafestőnek tanuló fiú a villanyszerelés, vagy kőművesség kitanulásában is gondolkodik, a több lábon állás, mint az érvényesülés kulcsa, egyre inkább jellemző, megítélésünk szerint minta átörökítés áll a hátterében. Jelen felvételben ez volt e legjellemzőbb a továbbtanulás kérdését illetően: másik, hasonló, rokonszakmát tanulni, kiegészíteni, ezzel piacképesebbé tenni a tudást, és biztosabbá a munkahelyet. „Ezután menni kell, tenni kell, mert semmi nem biztos a mai világban. Ami kiegészíti a szakmát, lakatos, kovács, csőszerelő, ezeket lehet elvégezni még mellé.” „Van a fényező szakma, ami vonz még, azt a papírt megszerezni. Hatvanban indítanak fényező szakmát, ami jól kiegészíti ezt a szakmát, legyen mellé egy másik is. Ne kelljen a mesternek két embert foglalkoztatnia, majd én megcsinálom. Ha már kilakatolom, tüntessem is el" Többen is azt tervezik, hogy maradnak abban az intézményben, hol jelenleg is tanulnak, vagy azért hogy érettségit szerezzenek, vagy másik szakma, esetleg OKJ-s képzés elvégzése érdekében. Az interjúk alapján nem derül ki, hogy ezek a munkába állás előtti idő kitolását, vagy valós munkaerő-piaci igények kielégítését célozzák, azonban a diákok harmada elmondta, hogy nem szeret tanulni, és legszívesebben, már nem is tanulna tovább egyáltalán.
112/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév
VI.10. Az interjúk tapasztalatainak összegzése A diákokkal készült interjúk alapján átfogó képet kaphattunk arról, hogy a diákok minként tekintenek saját szakmájukra, hogy látják jövőjüket, és milyen benyomásokat szereztek a képzés során. Az elemzés eredményeit az alábbiak szerint összegezhetjük: •
• •
•
• •
• • • • • • •
A szakmai oktatónak kiemelkedő szerepe van abban, hogy a tanuló megszereti-e a szakmáját. A szakmaszeretet és a motiválhatóság igen kényes kérdés a fiataloknál, döntően befolyásolható a gyakorlati képzés indulásakor, erőteljesen hat a gyakorlatvezető tanár hozzáállása, személyisége. A szakmai oktatók megítélésében leghatározottabban az oktató szakmai tapasztalata, hozzáértése domborodik ki pozitív motívumként. A gyakorlati képzés nagyon meghatározó a tanulók életében. Sokan itt válnak először sikeressé az iskolai életútjuk során, kiszakadva az iskolapadban – frontális oktatási mód keretében – elszenvedett kudarcok közül. Nagy sikerélményt jelent számukra, ha megfoghatják, hazavihetik, megmutathatják a munka tárgyát, munkájuk, tudásuk eredményét. Ez szintén segíti a szakmaszeretet, ami pedig a megkérdezettek véleménye szerint nélkülözhetetlen ahhoz, hogy jó szakemberré váljanak. Sok tanuló kiemelte, hogy fontos számára a „szakmai közösséghez” tartozás, hogy elismertségre tegyen szert szakmai körökben. Nagyszámú tanuló esetében nem a valós kívánságok, érdeklődések határozták meg, hogy hová kerültek, hanem az általános iskolai, vagy a korábbi középiskolában nyújtott tanulmányi eredmény. A pályaválasztás folyamata csak nagyon kevesek esetében zajlik ideálisan – azaz veszi figyelembe a körülményeket, lehetőségeket, képességeket, készségeket egyaránt. Az általános iskolai pályaválasztási tanácsadásról meglehetősen rossz képet festettek a tanulók, a legtöbbjük szerint egyáltalán nem is volt ebben részük. A pályaorientációt a legtöbben hasznosnak találták, annak ellenére is, hogy többen határozott elképzelésekkel érkeztek az iskolába. A pályaválasztásban a szakma átörökítése csak a tanulók egy kisebb része esetében jelent meg, mint befolyásoló tényező. A számukra elérhető munkahelyek tekintetében az ismerősök, családtagok benyomásaira támaszkodnak. A pályaelhagyás főként azoknál jellemző, akiknél valóban nem döntés, hanem sodródás történt az általános iskolát követően. A legtöbb megkérdezett tanuló szeretne jó szakemberré válni. Határozott elképzelésük van a jó és a rossz szakember közötti különbségről.
113/114
Szakiskolai Fejlesztési Program II. –Monitoring Jelentés - 2009. I. negyedév •
• •
•
• •
Az interjúfelvételek tapasztalata szerint a jelen körben megkérdezett tanulók a korábbinál erőteljesebben foglalkoznak a munkába állással, elképzeléseik kikristályosodottabbak ez eddig megkérdezettekhez képest. Az elhelyezkedés kapcsán, a gyakorlati helyen való maradás az egyik legerőteljesebben megjelenő alternatíva minden szakmacsoport esetén. Nagyon erőteljes motívum továbbá a külföldi munkavállalásban való gondolkodás, mely azonban a legtöbb esetben nem tűnik megalapozott átgondolt alternatívának kapcsolatok és nyelvtudás hiányában. Az álláskeresésre vonatkozóan a legtöbben az ismerősök, családtagok segítségét említik. Ez is erősíti a korábbi kutatások tapasztalatait, miszerint az informális álláskeresési módok a legelterjedtebbek a magyar társadalomban. A továbbtanulással kapcsolatos tervek nagyobb része inkább a presztízs, mint az elhelyezkedési esélyek javítása mentén kristályosodik ki. Az érettségi megszerzése majd minden tanulónál kritériumként jelenik meg saját magával szemben. Megjelenik továbbá az egymáshoz közel álló szakmák megszerzése is melynek hátterében a több lábon állás és a jobb munkaerő-piaci perspektívák állnak.
114/114
