Szakiskolai Fejlesztési Program II. IV. Monitoring jelentés

3K CONSENS IRODA

Szakiskolai Fejlesztési Program II. IV. Monitoring jelentés 2007. IV. negyedév

2008. január 31.

Tartalom 1. 2. 3.

4.

5.

6.

BEVEZETÉS ................................................................................................................................................ 3 A JELENTÉS CÉLJA, HATÓKÖRE................................................................................................................... 3 FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK, JAVASLATOK ...................................................................................................... 4 3.1. A Program általános megítélése .................................................................................................... 4 3.2. A Program megvalósulását befolyásoló tényezők ......................................................................... 4 3.3. A támogatásokra vonatkozó megállapítások ................................................................................. 5 3.4. Az intézményekben folyó szakmai munka változása .................................................................... 6 3.5. A Programkoordinációs Irodára vonatkozó megállapítások.......................................................... 7 3.6. Javaslatok ...................................................................................................................................... 8 A PROGRAM INTÉZMÉNYI SZINTŰ MEGVALÓSULÁSA.................................................................................. 9 4.1. A Program megítélése – a célok megvalósulása............................................................................ 9 4.1.1. A Programmal kapcsolatos problémák .................................................................................... 10 4.1.2. Intézmények összevonása........................................................................................................ 11 4.1.3. A második tanév beindítása és az elmúlt tanév értékelése....................................................... 12 4.2. Csoportok kialakultsága .............................................................................................................. 13 4.3. Horizontális együttműködés ........................................................................................................ 22 4.3.1. Horizontális együttműködés – a negyedéves intézményi kérdőív adatai................................. 23 4.4. Reintegrációs osztályok............................................................................................................... 33 4.5. Továbbképzések .......................................................................................................................... 34 4.5.1. A képzéseken való részvétel - az intézményi kérdőív adatai................................................... 35 4.5.2. Tudásátadás, belső tapasztalatcsere ......................................................................................... 44 4.6. Támogatások................................................................................................................................ 46 4.6.1. Oktatási munkát segítő példaanyagok, kézikönyvek - Az intézményi kérdőív adatai............. 46 4.6.2. Kiemelt jelentőségű programok............................................................................................... 51 4.6.3. Animátorok, szakértők – az intézményi kérdőív adatai........................................................... 52 4.7. Az intézményekben folyó oktatási tevékenység változása .......................................................... 56 4.7.1. A projektmódszer alkalmazása ................................................................................................ 56 4.7.2. A diákok és a szülők hozzáállása............................................................................................. 57 4.7.3. A tanári kar hozzáállása........................................................................................................... 58 A RÉSZTVEVŐK VISZONYULÁSA A PROGRAMHOZ ..................................................................................... 60 5.1. Az iskolán belüli munkaszervezés............................................................................................... 60 5.2. Új módszerek alkalmazása .......................................................................................................... 60 5.3. Külső feltételek és támogatások .................................................................................................. 62 5.3.1. A Program céljainak ismertsége .............................................................................................. 62 5.3.2. Szakmai módszerek, eszközök ................................................................................................ 65 5.3.3. Horizontális tanulás ................................................................................................................. 67 5.3.4. A projekt-alapú tanórák leírásának, értékelésének tapasztalatai.............................................. 69 AZ ESEMÉNYEK VIZSGÁLATA ................................................................................................................... 75 6.1. Eseményalapú kérdőívek feldolgozása........................................................................................ 75 6.2. Az események általános értékelése.............................................................................................. 78 6.3. Az események tartalmi értékelése ............................................................................................... 84

2 / 89

1. BEVEZETÉS A CC Consultatio Kft. nyílt közbeszerzési eljárás során kötött szerződést a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel (NSZFI) a Szakiskolai Fejlesztési Program II. (a továbbiakban: a Program) monitoringjának elvégzése tárgyában. A cég partnerei a megvalósításban a 3K Consens Kft. és a Mondolat Iroda Kft. Az aktuális jelentés a 2007. IV. negyedévet foglalja össze. A Jelentés elkészítése során az alábbi adatforrásokra támaszkodtunk: iskolai negyedéves kérdőív 61 db, résztvevői negyedéves kérdőív: 1034 db, eseményre vonatkozó résztvevői kérdőív 596 db, eseményekre vonatkozó szakértői kérdőív 42 db. Emellett 20 intézményben történt interjús adatfelvétel. 2. A JELENTÉS CÉLJA, HATÓKÖRE A monitoring rendszer fő célja a Program intézményekben történő megvalósulásának nyomon követése, illetve a program hatásának folyamatközi mérése, értékelése. Emiatt a Monitoring tevékenységek és eszközök elsősorban a program intézményi hasznosíthatóságának mérését célozzák meg. A monitoring jelentések ezért mind horizontálisan (a Program általános céljait tekintve), mind pedig vertikálisan (az egyes fejlesztési területek célrendszerére vonatkozóan) vizsgálják a Program implementálását, illetve a lehetséges fejlesztésekre tesznek javaslatokat. A monitoring rendszer két komponensből tevődik össze: 1. Hagyományos, helyszíni kérdőív és interjú alapú monitoring, amelynek célja a személyes visszajelzések alapján szintetizálni a Program és az iskolák viszonyát, valamint a Program által kiváltott hatásokat. 2. On-line rendszer segítségével gyűjtött (lehetőleg minél inkább „valós idejű” adatok), amelyekből származó adatok statisztikai elemzése alapján kerülnek megfogalmazásra a Program hatásaival kapcsolatos következtetések. Ideális esetben a rendszer vezetői és szakértői döntések támogatására is használható. Az első komponens keretében először teljes körben, majd negyedévenként a résztvevők negyedére kiterjedően keressük fel a partneriskolákat, és az előző tapasztalatok alapján aktualizált eszközökkel, célzottan gyűjtünk adatokat. A rendszer második komponense on-line alapú, a Programban érintett szereplők által kitöltött kérdőívek feldolgozásán alapszik. A működéssel kapcsolatos megrendelői és felhasználói elvárások alapján folyamatosan fejlesztjük a rendszert, és ezek részleteiről tájékoztatást nyújtunk a felhasználóknak. A működéssel kapcsolatos megrendelői és felhasználói elvárások alapján folyamatosan fejlesztjük a rendszert, és ezek részleteiről tájékoztatást nyújtunk a felhasználóknak. A IV. monitoring jelentés a 2007. IV. negyedévben felvett adatok alapján tárja fel a Program intézményi fogadtatását, illetve elterjedtségét a negyedéves intézményi és résztvevői kérdőívek feldolgozásával. Az intézményi elterjedtség vizsgálata ezen felül tartalmazza a Programban részt vevő pedagógusok, szakemberek – egyes programelemekkel kapcsolatos – véleményét a negyedéves résztvevői, továbbá az on-line, eseményalapú kérdőívek alapján. Mivel az első teljes körű adatfelvétel óta az iskolák egy teljes tanévet befejeztek, a 2007. IV. évi Jelentéshez – külön intézményi kérdőíves lekérdezés alapján – elkészítettük a 2007/2007-es tanév értékelését is, melyet a Jelentés kiegészítéseként csatolunk. 3 / 89

3. FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK, JAVASLATOK Az alábbiakban, a Programban részt vevő iskolák, valamint a Programban érintett pedagógusok, szakemberek információi alapján röviden összefoglaljuk a 2007. IV. negyedévére vonatkozó monitoring főbb megállapításait. 3.1.A Program általános megítélése A legtöbb intézmény érzékelte a szakiskolai oktatással kapcsolatosan egyre fokozódó mértékben fellépő nehézségeket, problémákat, és meg is fogalmazódott a változtatás iránti igény. Főként a megváltozott szociokulturális és társadalmi viszonyok, a családok és a gyerekek életmódjának, ezáltal az iskola szerepének megváltozása áll a problémák hátterében. A válaszadóknak csak a fele (42,1 %) rendelkezik információval a szakképzéssel kapcsolatos központi stratégiai célkitűzésekről. A Programmal kapcsolatos általános tájékoztatást nem tartották kielégítőnek a válaszadók, mivel annak megfelelőségét hozzávetőlegesen 67,8 %-ra értékelték. A saját szervezetükben folyó fejlesztési munkáról azonban a jelentős többség (75 %) kapott tájékoztatást. Lényeges azonban, hogy a második SZFP-s tanév beindítása sokkal könnyebben ment, már tudták a pedagógusok, hogy mire számítsanak, mire készüljenek. A legtöbb intézmény sokkal kényelmesebben, otthonosabban érzi magát a Programban, jobban eligazodik a képzések rendszerében és jobban érzékeli, tudja definiálni azt is, hogy mi a dolga. A megkérdezett projektvezetők szerint elmúltak, de legalábbis lényegesen csökkent a szkepticizmus. Az iskolák általában úgy ítélik meg, hogy érdemes részt venni a Programban. 3.2.A Program megvalósulását befolyásoló tényezők Talán a legnagyobb problémát az intézmény-összevonások jelentették a vizsgált időszakban. Több iskola is panaszkodott arra, hogy hiába jelzik, jelezték a vezetőváltást, a név és az OM azonosító megváltozását, ezt sem a Programkoordinációs Iroda, sem más szervek nem veszik tudomásul, és ebből sok probléma adódik az intézményekben. Nehézséget jelent számukra, hogy külön vezessék a statisztikákat, vagy például, hogy hogyan, mely intézményre, vagy részintézményre vonatkozóan dolgozzanak tovább a minőségbiztosítás területén. A megvalósulást nehezítő tényező az is, hogy az iskolák, illetve a pedagógusok kevésnek érezték a felkészülési időt, „gördülő” tanmenettel dolgoznak, és az egyébként is kevés helyettesítési alapot tovább rontotta az új kötelező óra-szabályozás.

4 / 89

3.3.A támogatásokra vonatkozó megállapítások Az eseményalapú kérdőívekre adott válaszok szerint a Programban résztvevők általánosan hasznosnak ítélték a kapott tartalmi segítséget, hiszen a szakértők átlagosan 80,5%-os, a résztvevők átlagosan 73,5 %-os elégedettséget jeleztek vissza. Ebben a negyedévben összesen 688 pedagógust érintettek a képzések. Az interjúk során a legtöbb intézmény azt mondta, hogy a Programban a tanári kar nagy része vett már részt valamilyen továbbképzésen, azonban ez továbbra is főként a kisebb iskolákban igaz. A nagyobb iskolákban csak a szakiskolában (is) tanítókat vagy a valamilyen egyéb módon érintetteket küldik rendszeresen képzésre, azonban elmondható, hogy az érintettek majd száz százaléka részt vett már képzésen. A projektvezetők szerint1 hullámzó a továbbképzések minősége. Ezzel együtt elmondható, hogy a projektvezetőkhöz érkező visszajelzések alapján inkább jónak, hasznosnak és tartalmasnak tartják a résztvevő pedagógusok a tréningeket és képzéseket. A képzéssel szembeni érvként hangzott el, hogy a pedagógusok nem eléggé motiváltak, főként az őket és az iskolát körülvevő bizonytalanságok miatt. A képzésekkel kapcsolatosan továbbra is nagy gond az intézményekben a helyettesítések megszervezése, ez főleg a kisebb intézményekben ütközik ki, de a nagyobbak is küzdenek vele. Azok az iskolák vannak szerencsésebb helyzetben ebből a szempontból, ahol a fenntartó fizeti a túlórák után járó pénzt, és nem az intézménynek kell kigazdálkodnia. Még mindig sok panasz van azonban a képzések helyszínére. Ahogy azt már az ezt megelőző jelentésekben is megfogalmaztuk, a közlekedésileg erősen Budapestcentrikus országban nehéz a vidéki helyszínek megközelítése, sok időt vesz el és nagy szervezést igényel. A belső képzéseket minden vizsgált témában valamivel hasznosabbnak ítélték a résztvevők, bár a néhány százalékos eltérés nem számottevő. Ez az előző negyedéves eredményekhez képest változás, mert akkor a továbbképzéseket tartották használhatóbbnak. Ez azt feltételezi, hogy kialakultak azok a belső információátadó hálózatok, amelyek a belső disszemináció fontos és kívánatos elemei a Program szerint. Ennek ellenére – a negyedéves résztvevői kérdőívre érkezett válaszok alapján – a belső disszemináció ebben a negyedévben lényegesen kisebb mértékben működött, mint az előzőben. Az iskolák az előző negyedévhez képest jelentősen jobban állnak a felszereltség tekintetében, folyamatosan érkeznek az oktatást támogató anyagok és technikák. Ezek áttanulmányozására egyre több gondot fordítanak a pedagógusok, és az iskola pedagógusai közül egyre többen tanulmányozzák át a kapott anyagokat. A válaszoló intézmények a technikai feltételek javulásáról is beszámoltak. Ebben a negyedévben az egyik legnagyobb nagyságrendű programelem az Országos projektvetélkedő volt, amelynek eredményességét az intézmények tízfokú skálán 8,1-re értékelték. A programon közel ezer diák vett részt. 1

Interjús adatfelvétel alapján

5 / 89

Az előadói/tanácsadói segítségnyújtással alapvetően elégedettek az intézmények, tehát a Programnak sikerült megfelelően felkészült szakértői erőforrást biztosítani az intézmények számára. 3.4.Az intézményekben folyó szakmai munka változása Az érintettek hozzávetőlegesen heti 7,5 órában, átlagosan 2 SZFP-s osztályban tanítanak. A pedagógusok megítélése szerint az elmúlt negyedévben oktatói tevékenységében átlagosan 51 %-ban valósult meg a műveltségi területek szerinti komplex megközelítés. Emellett a Programmal kapcsolatos tanórán kívüli feladatok ellátására is meglehetősen sok időt fordítanak a pedagógusok, átlagosan 13 órát hetente. A pedagógusok által oktatott tantárgyak/műveltségi területek oktatásánál átlagosan 78,48 %-ban érvényesült a hagyományos, 45 perces órabeosztás. Ez az előző negyedévhez képest komoly emelkedést jelent, ami azt jelentheti, hogy a hagyományos órakeretek megbontása nagyon nehezen indul el az intézményekben. Azért is fontos ez a tény, mert a Program hatására ennek a számnak csökkennie kellene – elsősorban a projektmódszer alkalmazása miatt. Azért is érdekes ez a tény, mert az interjús megkérdezés során már viszonylag kevés panasz érkezett arra vonatkozóan, hogy a projektnapok, vagy projekthetek megszervezése bonyodalmat okozott. A tanterv, az órarendek kialakításakor ugyanis már tudták, hogy mivel kell számolniuk, így ez lényegesen könnyebben ment. A pedagógusok a különböző tanulói kompetenciák fejlesztésének, illetve az új módszerek alkalmazásának lehetőségét saját oktatói tevékenységük során meglehetősen pesszimistán látják, hiszen az ezekre vonatkozó kérdések mindegyikére kevesebb, mint 50 %-os értéket jelöltek meg. Különösen alacsony értéket kapott a mérésre épített egyéni tanulási programok módszerének alkalmazása. Ugyanakkor megfigyelhető a frontális, a projektvezetők által általában „régi”nek nevezett módszerek és az új módszerek keveredése, melyet általában azzal indokolnak, hogy ilyen gyorsan sem a pedagógusok, sem a tanulók nem tudnak átállni. Emellett a legtöbb projektvezető szerint csökkent a programot ellenzők tábora, „már nem sikk ellenzékben lenni”. Az előző negyedévben a Mérés-értékelés csoport – 67-ből 47 iskolában – és a Minőségfejlesztés csoport – 46 iskola – a két leginkább kialakult szervezeti egység az iskolákban, a választ adó intézmények többségében megvalósult. 2007 negyedik negyedévben (jelen negyedév), szintén e két csoport kialakultsága a legmagasabb, a válaszadó iskolák 95 %-ban, illetve 92 %-ban működtek. Összességében a szervezeti egységek kialakultsága körülbelül 12 %-kal nőtt az előző negyedévhez képest.

Az iskolák egyértelműen fontosnak és hasznosnak ítélik a horizontális együttműködéseket. A fejlesztési területek közül a Minőségfejlesztés fejlesztési területen alakult ki a legtöbb horizontális együttműködés a 2007 IV. negyedévében is, hasonlóan az előző negyedévhez. 6 / 89

A más intézménytől kapott új módszerek alkalmazását segítő anyagok és eszközök áramlása is megindult a rendszerben, bár a válaszadóknak csak a fele tanulmányozta már át azokat. A II. körös anyagoknál az SZFP I.-es iskolák anyagait valamivel használhatóbbnak értékelték a pedagógusok, amely nem meglepő, hiszen ezen intézmények egy hároméves fejlesztési periódus termékeit adták át az érdeklődő iskoláknak. A válaszadók 64 %-a szerint a munkatevékenységre tervezett eredményt teljes mértékben elérték. 3.5.A Programkoordinációs Irodára vonatkozó megállapítások A vizsgált időszakban az intézmények nem jeleztek olyan észrevételeket, amelyek konkrétan a PKI működésére vonatkoztak volna. A támogatások intézményi felhasználását érintő iskolai problémák kapcsán azonban fontos lenne a PKI-nak átgondolnia néhány tevékenységét (pl. a képzések vidéki szervezése stb.).

7 / 89

3.6.Javaslatok A Program sikeres megvalósítása érdekében érdemes és szükséges az intézmény összevonással érintett iskolákban, a tanári létszámban és szerkezetben bekövetkezett változásokra figyelni, hiszen érinthetik a Programnak a szervezeti, illetve a pedagógiai kultúra alakítására irányuló célkitűzéseit. Javasoljuk továbbá, hogy a monitoringot végző szervezettel együtt vizsgálják felül az összevont intézmények esetében az adatgyűjtés alapegységét, mert a megváltozott iskolaméret és statisztikák torz következtetésekhez vezethetnek. Az SZFP program eszköztámogatásai jelentős költségterhek alól mentesítik a fenntartókat, másfelől azonban a Program fenntartásához szükséges működési kiadásokat (pl.: fogyó eszközök) növelik. E költségvetési szerkezetváltásról lenne célszerű az intézményvezetőknek megállapodniuk a fenntartókkal. Ez ritkán jár sikerrel. Ebben érdemes lenne segítséget nyújtani az intézményvezetőknek. Továbbra is sok panasz érkezik egyes szakértők, előadók felkészültségére. Ezért ismét javasoljuk a szakértők, animátorok munkájának vizsgálatát az iskolák viszszajelzéseinek figyelembe vételével, illetve mérlegelésével, valamint a beérkezett panaszok részletes kivizsgálásával. Érdemes megfontolni a benchmarking adatbázis folyamatos korrekciójának lehetőségét. Ne csak egyszer lehessen a feltöltést elvégezni, hanem az esetleges hibákat, hiányzó adatokat folyamatosan lehessen felvinni. Az előző negyedévekhez hasonlóan a továbbképzésekkel kapcsolatban most is számos észrevétel érkezett, ezek alapján a következő javaslatokat tesszük: • A képzésen résztvevők helyettesítése nehezen megoldható az iskolák számára, ezért érdemes lenne átgondolni annak lehetőségét, hogy az egyes fejlesztési területekhez kapcsolódó képzések száma, illetve időtartama csökkenjen. • Megoldás lehetne ebben a témakörben a helyettesítések részleges finanszírozása is. • Továbbá szükséges lenne a részvétel tervezhetősége érdekében, hogy a képzések időpontjáról időben kapjanak tájékoztatást a potenciális résztvevők. • Javasoljuk továbbá, hogy a Program mérlegelje a vidéki oktatási helyszínek megváltoztatását, ez a legtöbb intézmény számára nehezen elérhető, és mind időben mind anyagilag nehézséget okoz.

8 / 89

4. A PROGRAM INTÉZMÉNYI SZINTŰ MEGVALÓSULÁSA A program intézményi szintű megvalósultságának leírását két vizsgálati eszközzel megszerzett adatok támasztják alá. Egyrészt jelen negyedévben is felhasználtuk az intézményi kérdőívekre beérkezett válaszokat. Ezek az adatok összehasonlíthatóak az előző negyedéves vizsgálatok adataival, és így lehetőség nyílik az egyes dimenziók mentén történt előrehaladások, változások bemutatására. Másrészt 20 iskola közreműködésével folytattuk a személyes megkeresésen, azaz interjús adatfelvételen alapuló vizsgálatot. A következőkben e két módon beérkezett adatok és információk összegzése olvasható. A Szakiskola Fejlesztési Program 2007. évi őszi interjús monitoring vizsgálata során 20 szakiskola került kiválasztásra, az a húsz intézmény, melyre eddig nem került sor. Elvben tehát jelenleg száz százalékos az iskolák egy év alatt interjúfelvétel céljából történő megkeresése, azonban sűrű elfoglaltságaira hivatkozva egy iskola elutasította a válaszadást. A vele készítendő interjút a következő negyedévben vesszük és dolgozzuk fel. Így egy év alatt 69 intézménybe jutottunk el személyesen. Az interjúk felvételét minden megkeresett intézményben elvégeztük egyrészt a projektvezetőkkel, másrészt megkérdeztünk az iskolában oktató tanárokat is. Jelen fejezet a projektvezetők által elmondottakat és az intézményi kérdőív kitöltéséből származó adatokat összegzi. 4.1.A Program megítélése – a célok megvalósulása A Szakiskolai Fejlesztési Program II. megítélésének bemutatása a jelen negyedévben felvett interjúk eredményeinek összefoglalásán keresztül a legszemléletesebb. Mint azt már az előző jelentésekben is megfogalmaztuk, az interjús felvételek alapján egyértelmű, hogy a legtöbb intézmény érzékelte a szakiskolai oktatással kapcsolatosan egyre fokozódó mértékben fellépő nehézségeket, problémákat, és meg is fogalmazódott a változtatás iránti igény. Főként a megváltozott szociokulturális és társadalmi viszonyok, a családok és a gyerekek életmódjának, ezáltal az iskola szerepének megváltozása áll a problémák hátterében a projektvezetők véleménye szerint. A válaszadó szerint nehéz lekötni a tanulókat, felkelteni érdeklődésüket a „felgyorsult, interaktív világ, vibráló és gyors ingerei”, változásai közepette. „… személyes tapasztalatom az, hogy ezek a gyerekek arra már képtelenek, hogy a tanár kimegy a táblához és figyeljenek és jegyzeteljenek. Ez, hogy foglalkoztatjuk őket, akár egy három órán keresztül is, az a része jobb (…) amikor matathatnak valamit, az jobb.” „Egyre több hátrányos helyzetű tanuló jött hozzánk, mivel befogadó iskola vagyunk, nem nagyon tudtunk megfelelően foglalkozni ezekkel a tanulókkal, sajátos nevelési igényűekkel, akiket integrálni kell a normál gyerekek közé, és erre nekünk nem volt semmiféle megoldásunk eddig, nehezen tudtuk kezelni.” „Mi, amikor ebbe a programba beugrottunk, annyira nem céltudatosan történt, hogy nekünk kidolgozott célunk lett volna.” „Eszközfejlesztés, módszertani fejlesztés. Annyira nehéz volt ezekkel a szakiskolai osztályokkal, hogy úgy éreztük, nincs vesztenivalónk, ennél rosszabb már úgy sem lehet.” „… biztos az, akinek ez eszébe jutott azért találta ki, mert látta, hogy a szakiskolai képzéssel bajok vannak. Mi is láttuk belülről is.”

9 / 89

Annak ellenére, hogy szinte mindenütt belátták a változtatás szükségességét, a legtöbb iskola kezdetben a fennmaradást vagy az eszközfejlesztést szem előtt tartva vágott bele a programba, mint ahogy pályáznak a legtöbb hasonló kezdeményezésen, pályázati kiíráson is (például Phare, Leonardo vagy Világbanki projektek). Egy év elteltével a célok és az oda vezető lehetséges utak is sokkal inkább megfogalmazhatók, kézzel foghatóvá váltak. Jelenleg a legtöbb intézmény számára már fontos helyen van a célok között a módszertani megújulás, a szakiskolai képzés megújulása, a bukási és lemorzsolódási arányok csökkenése, jól képzett, a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő munkaerő képzése. „Az iskola megmentése nagyon fontos cél volt, mert már akkor is a fejünk felett lebegett az összevonás” „Most a legfőbb célnak a módszertani megújulást tekintem, tudomásul kell venni, hogy ezekkel a diákokkal nem lehet a hagyományos módon eredményt elérni” „Azzal, hogy az iskola az SZFP II-be belépett, csak nyert.” A célok tehát valamelyest átformálódtak, konkretizálódtak, a program megítélése, pedig egyre pozitívabb. Egyre több iskola számol be céljainak, részcéljainak megvalósulásáról, ha nem is nagy, de már érzékelhető eredmény eléréséről, és bizakodóak a programmal kapcsolatosan. A legtöbben azt mondják, hogy minimális mértékben ugyan, de csökken a lemorzsolódás, a bukások száma, és nagyobb sikereket érnek el a tanulók aktivizálása, érdeklődésük felkeltése területén. „Bevált a dolog. Ahol ezeket a kooperatív órákat tartják, ott a gyerekek jobban szeretnek iskolába járni, csökken a hiányzás. Könnyebb a diáknak jó jegyeket szerezni ezzel a fajta oktatással, így van egy kis sikerélménye, mert ha a csoport letesz valamit az asztalra abból ő is részesülhet.” „Az intézmény célja, hogy a térségnek olyan munkaerőt biztosítsunk, aki azonnal munkába tud állni, aki kompetens a munkájában, és olyan emberré váljon, aki a szolgáltató iparban vállalkozást tud indítani. Ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztését tűztük ki célul, és nagyon jól haladunk ebben az irányban. Egyértelmű fejlődés mutatkozik, ha csak a kompetenciamérést nézzük.”

4.1.1. A Programmal kapcsolatos problémák Az interjú felvételek során minden alkalommal biztatjuk a projektvezetőket, hogy nyíltan számoljanak be a programmal kapcsolatos problémáikról, nehézségeikről, valamint ha megfogalmazható az esetleges megoldási alternatívákról, melyeket megfelelőnek találnak, találnának. Az interjúk során örömmel tapasztaltuk, hogy egyre csökken a konkrét panaszokkal előállók száma, egyre kevesebb olyan problémát, nehézséget hoznak fel, melyben a Programiroda illetve a program tehető felelőssé. A mégis felmerülő problémák legnagyobb része még mindig a képzésekkel és különböző egyéb programokkal, rendezvényekkel van összefüggésben, de ezek száma is nagymértékben csökkent, az egy évvel ezelőtti felvételhez viszonyítva. Tehát továbbra is komoly problémát jelent, a képzésekre járás, az odautazás, a helyettesítések, és a kapcsolódó dologi kiadások finanszírozásának a kérdése bizonyos intézmények számára. Nehézség továbbá a programok torlódása, és „dömping szerűsége” tehát, hogy általában sok program 10 / 89

esik ugyanarra az időpontra, illetve időszakra. Többen panaszkodtak az elszámolási határidők szűkösségére, illetve, hogy „az nagy gond, hogy az elszámolás nem igazodik az iskolák ritmusához, nyári szünet, téli szünet, májustól a vizsgák”. Egy másik gond – ez azonban majd minden intézménynél elhangzott – a salgótarjáni képzési helyszínnel kapcsolatosan merült fel. "az információáramlás már sokkal jobb, gondot inkább az jelent, ha meg kell jelennünk egy olyan konferencián, ami számunkra teljesen érdektelen, és a helyszíne is rosszul szervezett" "… ilyen kis létszámú tantestületben, a 12 főnél nehéz ezt megoldani, ha 8an elmennek" „A továbbképzések kapcsán a helyettesítés megoldása nagy gond. Most szembesült néhány kolléga azzal, hogy levonják a pluszóráját, ezt is neki kell megszenvedni, holott van úgy, hogy egy hétig is távol van. Nehéz tolerálni, hogy az iskola érdekében mennek és anyagi hátrány éri őket.” Előrelépésnek tekinthető azonban, hogy már csak egyetlen megkérdezett iskola említette meg, mint számára kiemelkedő problémát a projektoktatás megszervezését. „A projektnapok megszervezése. Ez a módszer teljesen idegen az iskola eddigi munkaszervezésétől, ráadásul az iskolában nem csak szakiskola van, és ezért még nehezebb.” Ugyan örömmel vette több intézmény is, hogy különböző forrásokat el tudtak különíteni, illetve el tudtak költeni a mindennapos használatban gyorsan fogyó – papír, nyomtatópatron, stb. – eszközökre, néhány iskolának ez továbbra is gondot jelent. Továbbra is fennálló gond az aktívan résztvevő, és a program kezdete óta valóban fokozódó teljesítményt nyújtó pedagógusok honorálása. Néhány intézmény ugyan ezen a téren is érzékelt javulást, vagy valamilyen más forrásból fordított erre, de alapvetően ez a probléma megoldatlan maradt. Összességében tehát főként szervezési, adminisztratív, szervezeti és anyagi problémákról számoltak be az intézmények, maga a projektoktatás kevésbé merül fel problémaként. Továbbá majd minden megkérdezett projektvezető kiemelte, hogy összességében minden területen sokat javultak a feltételek a program kezdete óta. Különösen igaz ez az eszközellátottságra és az információáramlásra, melyeket a legtöbben emeltek ki e tekintetben. 4.1.2. Intézmények összevonása A most megkérdezett intézmények közül az utóbbi évben öt intézmény került más intézménnyel összevonásra, kettőben, pedig kilátásban van. Az összevont intézmények főként az adminisztráció, a levelezés, a szerződéskötések megnehezedéséről számoltak be az összevonás kapcsán. Egy intézmény kifejezetten előnyösnek találja, hogy bekövetkezett az egyesítés, azért, mert a másik intézmény részt vett az SZFP I.-ben, és így tanulhatnak annak tapasztalataiból, segítséget kérhetnek az ottani szakértőktől. Több iskola is panaszkodott arra, hogy hiába jelzik, jelezték a vezetőváltást, a név és az OM azonosító megváltozását, ezt sem a Programkoordinációs Iroda, sem más szervek nem veszik tudomásul, és ebből sok probléma adódik az intézményekben. A programra gyakorolt hatásról egyelőre nem tudnak beszámolni, azonban nehézséget jelent a számukra, hogy külön vezessék a statisztikákat, vagy például, hogy hogyan, mely intézményre, vagy részintézményre vonatkozóan dolgozzanak tovább a minőségbiztosítás területén. 11 / 89

Az összevonás maga után vonta azt is, hogy elküldhetnek tanárokat az iskolákból, és nem egy projektvezető szerint ez olyan szempontból pozitív változás, hogy így „mindenki feje felett ott lebeg a pallos” sokkal aktívabbak a pedagógusok, belátták, hogy a saját állásuk megőrzése érdekében is törekedni kell a programban való aktív részvételre.

4.1.3. A második tanév beindítása és az elmúlt tanév értékelése Minden megkérdezett iskola projektvezetője úgy nyilatkozott, hogy a második SZFP-s tanév beindítása sokkal könnyebben ment, már tudták, hogy mire számítsanak, mire készüljenek, tisztában voltak a projektoktatás alapvető részleteivel, a projektnapokkal, és sikeresebbek voltak abban, hogy a programnak megfelelően tervezzék meg az órarendet, terembeosztást. „Elég jól sikerült átalakítani a feltételeket, pl.: van projektterem, a természet ismeret órák tömbösítve vannak. Azért még kell majd alakítani rajta jövőre is. A tanmeneteket még mindenki a régi metódus szerint alakította ki, persze figyelembe véve a program ajánlásait, jövőre talán ezt is lehet majd csiszolni, jobban a projekt menetéhez igazítva.” Az interjúfelvételek során jelen negyedévben felkeresett intézmények szinte mindegyikében a program megítélésének javulásáról lehet beszámolni. Az eredmények tekintetében egyetlen iskola kivételével mindenki pozitívan nyilatkozott a programról és annak hozományairól. Főként a tanárok továbbképzését, az eszközfejlesztést, a módszertani megújulást emelték ki, mint jelentős pozitívum. Többen is beszámoltak arról, hogy egy év elteltével gyökeresen megváltozott a véleményük és a tanári karban illetve a vezetésen is ezt érzékelik. A vélemények szerint a tanulók is könnyebben boldogulnak ebben a rendszerben, jobb eredményeket érnek el, volt, aki szerint az iskola környezetének, munkaerőpiacának érdeklődését is sikerült felébreszteni. „Amiket kitűztünk magunknak, azokat folyamatosan eléregetjük. Eszközöket jól tudtunk vásárolni, a HHR osztályt gyönyörűen be tudtuk rendezni az idén, olyan továbbképzésekben veszünk részt, amelyek az új OKJ miatt nagyon fontosak, kollegák voltak külföldön. Arról nem beszélve, hogy tudják, hogy vagyunk, tudják, hogy itt SNI-s tanulók vannak, talán a munkavállalók is előbb utóbb felfigyelnek ránk. Jó látni, hogy a legkorszerűbb módszerekkel ismerkedik az iskola.” Egy év elteltével a legtöbb intézmény sokkal kényelmesebben, otthonosabban érzi magát a programban, jobban eligazodik a képzések rendszerében és jobban érzékeli, tudja definiálni azt is, hogy mi a dolga. A megkérdezett projektvezetők szerint elmúltak, de legalábbis lényegesen csökkentek a kétkedések, a szkepticizmus. „Az első év egy ismerkedési év volt, és az idei az, amikor már valóban fut a program, a kollegák is most kezdik jobban átlátni, amikor már használják a dobozokat.” „… az első SZFP-s évünk a programmal szembeni bizalmatlanságról szólt, nehéz volt mozgósítani a kollégákat, jó-e ez nekünk, kell-e ez nekünk, mindig ezt vetették fel. Ebben az évben már nincsenek ilyenek, inkább a lelkesedés kezd előjönni, hogy megjöttek az első beszerzések, amelyek a körülményeket javítják…” 12 / 89

Egy iskola kivételével mindenki azt mondta, hogy érdemes volt részt venni a programban. A projektvezető ennek az iskolának a képviseltében azt mondta el, hogy szerinte „rosszul szervezett, összeszedetlen a program” és, hogy csak „gondot csináltunk magunknak”, valamint arról számolt be, hogy a vezetés sem támogatja. A többi tizenkilenc intézmény határozottan úgy gondolja, hogy érdemes volt részt venni a programban, többen kiemelték az eszközfejlesztést, mint legnagyobb eredményt, de nem csak ebben nyilvánul meg a program eredményessége. Sikerült nem csak megfogalmazni a célokat, de egy-egy célt, részcélt el is érni, ezen felül a bukás és a lemorzsolódás terén is beszámoltak javulásról, ha csak enyhe, de érzékelhető mértékben is. „Javult a bukási és lemorzsolódási arány, a program fölrázta a tantestületet, javult a tanárok közti együttműködés, a diákok számára színesedtek az órák, szórakoztatóbbak, a projektvetélkedő jót tett a közösségek kialakulásának.” 4.2.Csoportok kialakultsága Az interjúfelvétel során megkérdezett iskolák mindegyikében működnek a fejlesztési területekhez kapcsolódó csoportok, legáltalánosabb a minőségirányítás és a mérésértékelés csoport. A legtöbb intézményben kampány illetve akciószerűen van közös munkavégzés a csoportokon belül. A másik általános megoldás a havi egyszeri értekezlet, csak nagyon kevés intézményben van továbbra is formálisan meghatározott rendszer a csoportok működésére. A projektvezetők elmondták, hogy általában pozitív visszajelzések érkeznek a működő csoportok köréből, hasznosnak tartják a benne végzett munkát. „Átlagosan havi egy összejövetel van, de ha feladat van, akkor azt folyamatosan megbeszéljük akár szünetekben vagy lyukasórákban. A feladatok, amiket a csoportoknak végre kell hajtani tényleg nagyon fontosak.” „2-3 hetente ülnek össze és megbeszélik a tapasztalataikat. De MÉCS hetente összeül és végzi az aktuális feladatokat. Most épp a folyamatszabályozási kézikönyv elkészítésén dolgoznak, megpróbáljuk leírni azokat a folyamatokat, amiket eddig is csináltunk az iskolában csak nem volt leírva.” A 2007 negyedik negyedévi intézményi kérdőívre adott pozitív válaszok jelentősen megnőttek az előző negyedévhez képest, különösen a Mérés-értékelés csoport, Önértékelés, Minőségfejlesztés csoport kategóriákban. Kisebb mértékben nőtt az Önfejlesztési csoport kialakultságáról beszámolt intézmények száma. Az előző negyedévben a Mérés-értékelés csoport – 67-ből 47 iskolában – és a Minőségfejlesztés csoport – 46 iskola – a két leginkább kialakult szervezeti egység az iskolákban, a választ adó intézmények többségében megvalósult. 2007 negyedik negyedévben (jelen negyedév), szintén e két csoport kialakultsága a legmagasabb, a válaszadó iskolák 95%-ban, illetve 92%-ban működtek. Az előző negyedévhez viszonyítva a projektvezetővel rendelkező iskolák aránya jelentősen megnőtt. Míg az előző negyedévben 67 iskolából 49-ben (ez alig változott a korábbi negyedévekben) volt kijelölt projektvezető, addig a jelen negyedévben az iskolák 97%-a rendelkezik kijelölt projektvezetővel. Legkevésbé a Szakmai alapozás csoport alakult ki, 61 válaszadó iskolából 19 nyilatkozott a létéről, e 19 iskolában már a korábbi negyedévekben is volt ilyen csoport, ezek köre nem bővült ebben a negyedévben. A program kezdete óta az SZFP II. megvalósítására valamilyen szervezetet 13 / 89

kialakító iskolák száma 2007/4. negyedév Említő iskolák száma Projektvezető Humán Közismereti tantárgycsoport vezető Reál közismereti tantárgycsoport vezető Nyelvi tantárgycsoport vezető Szakképzést előkészítő program csoportvezető Informatikai vezető Szakmai alapozás –csoport Mérés-értékelés – MÉCS Önfejlesztési csoport Önértékelés/Minőségfejlesztés csoport

59 29 25 26 33 21 19 58 37 55 61

Összesen A program kezdete óta az SZFP II. megvalósításá-ra valamilyen szervezetet kialakító iskolák száma - 2007 IV. negyedév Önértékelés/Minőségfejlesztés csoport

55

Önfejlesztési csoport

37

Mérés-értékelés – MÉCS

58

Szakmai alapozás –csoport

19

Informatikai vezető

21

Szakképzést előkészítő program csoportvezető

33

Nyelvi tantárgycsoport vezető

26

Reál közismereti tantárgycsoport vezető

25

Humán Közismereti tantárgycsoport vezető

29

Projektvezető

59 0

10

20

30

40

50

60

70

A Reál közismereti tantárgycsoport vezető, a Nyelvi tantárgycsoport vezető, az Informatikai vezető és a Szakmai alapozás –csoportvezető pozíciók kialakításával és feltöltésével az iskolák igen rosszul állnak. E pozíciók kialakultsága alig változott az elmúlt két-három negyedévben. Összességében (e négy terület kivételével) az eredmények azonban előre14 / 89

lépésről tanúskodnak, a szervezeti egységek kialakultsága körülbelül 12%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. A program kezdete óta az SZFP II. megvalósítására valamilyen szervezetet kialakító iskolák aránya

Önértékelés/Minőségfejlesztés csoport

Önfejlesztési csoport

Mérés-értékelés – MÉCS

Szakmai alapozás –csoport

Informatikai vezető

2007/2. negyedév Szakképzést előkészítő program csoportvezető

2007/4. negyedév

Nyelvi tantárgycsoport vezető

Reál közismereti tantárgycsoport vezető Humán Közismereti tantárgycsoport vezető

Projektvezető

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

120,0

A kialakult pozíciókat tekintve azt tapasztaljuk, hogy a választ adó iskolák közül csupán kettőben nem alakult még ki egyik sem. Tizenkét iskolában alakították ki az összes – hat darab – általunk megkérdezett pozíciót (azaz a projektvezető; humán, közismereti; reál, nyelvi; szakképzést előkészítő; informatikai vezető). A választ adó iskolák átlagosan 3,2 pozíciót alakítottak ki a negyedéves kérdőív alapján.

15 / 89

SZFP II megvalósítására kialakított pozíciók száma iskolánként 2007 IV. negyedév 7 6 5 4 3 2 1 0 1

3

5

7

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61

A létrehozott csoportok kialakítása terén is hasonló a helyzet. Az Önértékelés/Minőségfejlesztés, az Önfejlesztés, a Mérés-értékelés, és a Szakmai alapozás csoportok kialakultságát kérdeztük meg, valamint volt az iskoláknak lehetőssége bejelölni, amennyiben egyéb, a kérdőíven nem szereplő csoportot hoztak létre. A választ adók közül három intézmény nem hozott létre csoportot, tizennégy iskola, pedig négyet hozott létre. Átlagosan 2,8 csoportot hoztak már létre az intézmények a vizsgált negyedévig. SZFP II m egvalósítására kialakított csoportok szám a iskolánként 2007 IV. negyedév 5 4 3 2 1 0 1

3

5 7

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61

A következő ábrán az iskolák aktivitását láthatjuk a pozíciók kialakítása és a csoportok megalakulása terén. Két olyan iskola van, amely nem mutat aktivitást egyik téren sem, tíz iskola számolt be teljes aktivitásról, azaz mindegyik általunk megkérdezett csoportot, illetve funkciót kialakította. Átlagosan hat csoportot és/vagy pozíciót hoztak létre az iskolák a tárgyalt negyedévben.

16 / 89

Az intézmények aktivitása az SZFP II megvalósítására kialakított csoportok és pozíciók terén (2007 IV. negyedév) 12 10 8 6 4 2

61

58

55

52

49

46

43

40

37

34

31

28

25

22

19

16

13

10

7

4

1

0

Belső segítő-szaktanácsadó funkció kialakultsága területenként - intézményi kérdőív adatai A program kezdete óta belső segítő-szaktanácsadó funkciókat kialakító iskolák száma 2007/4. negyedév Fejlesztési területeke Említő iskolák száma Kommunikációs készségek fejlesztésének módszerei 11 Tanulásmódszertan 17 Személyiség- és önismeret fejlesztés módszerei 11 Csoportmunka alkalmazása 18 Projektmódszer alkalmazása 30 Közösségfejlesztés módszerei, alkalmazása 5 Egyéni tanulási programok kialakítása, alkalmazása 10 Szakmai alapozás módszereinek kialakítása, alkalmazása 18 Mérés-értékelés 50 Önértékelés/ minőségfejlesztés 47 Összesen 61

17 / 89

A program kezdete óta -belső segítő-szaktanácsadó funkciókat kialakító iskolák száma 2007/4. negyedév

47

Önértékelés/ minőségfejlesztés

50

Mérés-értékelés

18

Szakmai alapozás módszereinek kialakítása, alkalmazása

10

Egyéni tanulási programok kialakítása, alkalmazása

5

Közösségfejlesztés módszerei, alkalmazása

30

Projektmódszer alkalmazása

18

Csoportmunka alkalmazása

11

Személyiség- és önismeretfejlesztés módszerei

17

Tanulásmódszertan

11

Kommunikációs készségek fejlesztésének módszerei

0

10

20

30

40

50

60

A belső segítő-szaktanácsadó funkciók kialakultsága tekintetében az előző negyedévhez viszonyítva csak a Mérés-értékelés és az Önértékelés/minőségfejlesztés területén tapasztalható nagyobb előrelépés. Ezen belül is a legintenzívebben jelen negyedévben az Önértékelés/minőségfejlesztéshez kapcsolódó funkciók kialakultsága emelkedett. A Tanulásmódszertan a korábbi 22 százalékról 28 százalékra, a Projektmódszer alkalmazásához kapcsolódó belső segítő szaktanácsadó funkció kialakultsága 46 százalékról 49 százalékra emelkedett. Az előző negyedévhez képest alig változott a Szakmai alapozás módszereinek kialakítása, alkalmazása, a Közösségfejlesztés módszerei, alkalmazása és a Kommunikációs készségek fejlesztésének módszerei terén kialakított funkciók száma. Összességében azonban jól látható, hogy az intézmények egyre inkább belátják a segítőszaktanácsadó funkció kialakításának szükségességét, annak előnyeit, használhatóságát. Egyre több területen, egyre több belső segítő szaktanácsadó funkciót alakítanak ki.

18 / 89

A program kezdete óta -belső segítő-szaktanácsadó funkciókat kialakító iskolák aránya








2006/4. negyedév


2007/1. negyedév 2007/2. negyedév

Tanulásmódszertan

2007/4. negyedév Kommunikációs készségek fejlesztésének módszerei

0

10

19 / 89

20

30

40

50

60

70

80

90

Fejlesztő teamek kialakultsága területenként A fejlesztő teamek kialakultságának tekintetében 2007. negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest nem történt jelentős előrelépés. A következő táblázat mutatja a tárgyalt negyedévben a különböző területek mentén létrejött fejlesztési teamek számát. A program kezdete óta fejlesztő teamet létrehozó iskolák száma 2007/4. negyedév Fejlesztési területek

Említő iskolák Résztvevő száma pedagógusok száma Kommunikációs készségek fejlesztésének módszerei 9 40 Tanulásmódszertan 13 81 Személyiség- és önismeret fejlesztés módszerei 11 84 Csoportmunka alkalmazása 15 112 Projektmódszer alkalmazása 27 276 Közösségfejlesztés módszerei, alkalmazása 3 13 Egyéni tanulási programok kialakítása, alkalmazása 8 38 Szakmai alapozás módszereinek kialakítása, alkalmazása 16 82 Mérés-értékelés 48 206 Önértékelés/ minőségfejlesztés 46 201 Összesen 61 1133 Fejlesztő teamet létrehozó iskolák száma fejlesztési területenkén (iskolák száma 2007/4. negyedév) 46


48


16


8


3


27


15


11


13

Tanulásmódszertan

9


0

10

20

30

40

50

60

Legnagyobb mértékben a Mérés-értékelés és az Önértékelés/Minőségfejlesztés területen hoztak létre fejlesztő teameket, a választ adó iskolák 79 illetve 75 százaléka alakította ki őket. A Projektmódszer alkalmazása kapcsán szintén magas arányban, a válaszolók közel felénél alakult ki fejlesztő team. 20 / 89

Legkevésbé a Közösségfejlesztés módszerei, alkalmazása és az Egyén tanulási programok kialakítása valamint a Kommunikációs készségek fejlesztésének módszerei témakörökben léteznek fejlesztő csoportok. Az alábbi táblázat százalékos formában mutatja a felsorolt területeken kialakult csoportok arányát az egyes vizsgált negyedévekben. Látható, hogy a Mérés-értékelés, az Önértékelés/Minőségfejlesztés és a Csoportmunka alkalmazása területén előrelépés történt, a többi területen a vizsgált 2007 IV. negyedév nem hozott bővülést. Összességében látható tehát, hogy egyes területeken kevesebb fejlesztő team működik, mint az előző negyedévben, ugyanakkor a fentebb említette területeken további előrelépés, bővülés tapasztalható. Fejlesztő teamet létrehozó iskolák aránya az alábbi területeken








2006/4. negyedév 2007/1. negyedév 2007/2. negyedév 2007/4. negyedév


Tanulásmódszertan

Kommunikációs készségek fejlesztésének módszerei 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

Az iskolák által létrehozott fejlesztő teamek tagjainak az egyes területek közötti aránya a következőképpen oszlik meg: a legtöbb pedagógus a projekt módszer alkalmazása területén fejt ki aktivitást, az összes résztvevő pedagógus negyede ezen a területen dolgozik, annak ellenére, hogy nem ezen a területen működik a legtöbb team. Ugyancsak magas a pedagógusok aránya az Önértékelés/minőségfejlesztés és a Mérés-értékelés területén, 1818 százalék.

21 / 89

A Közösségfejlesztés módszerei, alkalmazása, az Egyéni tanulási programok kialakítása, alkalmazása és a Kommunikációs készségek fejlesztésének módszerei területen dolgozik a legkevesebb pedagógus. Az iskolák által létrehozott fejlesztő teamben résztvevő pedagógusok aránya 2007/4. negyedév

18


18

Mérés-értékelés Szakmai alapozás módszereinek kialakítása, alkalmazása

7 3


1


24


10


7


7

Tanulásmódszertan

4


0

5

10

15

20

25

30

4.3.Horizontális együttműködés A jelen negyedévben interjúfelvétel céljából megkeresett húsz intézmény fele számolt be rendszeres horizontális kapcsolatokról. A másik tíz intézményből ötben eseti a horizontális találkozó, megbeszélés létrejötte, míg ötben nem működik ilyen típusú kapcsolattartás. Azokban az iskolákban, ahol nem működik, illetve ahol esetinek nevezhető a működése főként időhiányra és szervezési nehézségekre panaszkodtak, de egy-két intézmény feleslegesnek tartja a tanulás, tapasztalatszerzés e formáját. "Nem nagyon látjuk, hogy mi lenne a haszna. Ki kéne próbálni, de eddig nem volt rá időnk. Nagyon el vagyunk havazva. De tervezzük."

22 / 89

Az iskoláknak az a fele, amely rendszeresen szervez, illetve részt vesz horizontális csoportmunkában, valamint azoknak is egy része, akik csak esetileg, nagyon hasznosnak ítélték, nem egy projektvezető szerint ez a program egyik kiemelkedően hasznos része. "ez a leghasznosabb" „Nagyon jó, én üdvözlöm ezt a programot. Nagyon jó barátokat szereztünk. Hihetetlen. Nagyon sokat tapasztaltunk, láttunk. Annyit tanultunk, hogy az szuper. Rendszeresen találkozunk, bár ez most nagyon sűrű volt. Csak sajnálom, hogy csökkentették a pénzt.” "… nagyon hasznos, hogy a többi projektvezetővel meg tudjuk vitatni a közös dolgokat. Ez nagyon fontos, a képzéseknek is ilyen keretben kellene történniük." "bárcsak több időnk lenne ezekre" A legtöbb intézmény természetesen továbbra is főként területi alapon tartja fenn ilyen irányú kapcsolatait, vannak arra is példák azonban, hogy az iskola profilja, illetve a hátrányos helyzetűek reintegrációja téma mentén szerveződik egy-egy kapcsolat. 4.3.1. Horizontális együttműködés – a negyedéves intézményi kérdőív adatai A negyedéves kérdőív alapján beérkezett válaszok szerint a Program kezdete óta 252 alkalommal történt horizontális együttműködést célzó összejövetel az iskolák között. Összesen a választ adó 61 iskolából 49 számolt be horizontális kapcsolatról, azaz a választ adó iskolák közel 80 százaléka. A tapasztalatok azt mutatják, hogy találkozó alkalmával nem csak egy témában értekeznek az iskolák egymással, átlagosan 6 tématerület kerül terítékre. Az is látható, hogy egy iskola 2-3, akár négy másik intézménnyel tart fenn szorosabb kapcsolatot. Legtöbb esetben a Minőségfejlesztés fejlesztési területről egyeztettek – összesen 184 alkalommal, mely közel 60 alkalommal több, mint az előző negyedévben – valamint általános, a Programmal kapcsolatos tapasztalatcsere, megbeszélés történt – 138 alkalommal, ez közel 20 alkalommal több, mint az előző negyedévben. Ezen felül egyéb tapasztalatcsere, tájékoztató, megbeszélés (124), valamint a Mérésértékelés (123 alkalom), a Közismeret (88), a Reintegráció (84 alkalom) témakörök is magas számban megtárgyalásra kerültek az összejöveteleken. Természetesen egy összejövetelen több téma is megbeszélésre került.

23 / 89

A program kezdete óta az intézmény horizontális csoport összejövetelen való részvételeinek száma, 2007/4. negyedév 1 alka2 alka3 alka4 alkaÖsszes lommal lommal lommal lommal alkalom Reintegráció 12 14 8 5 84 Közismeret 13 9 7 9 88 Önfejlesztés 5 5 6 6 57 Mérés - értékelés 17 16 10 11 123 Minőségfejlesztés 24 22 20 14 184 SZFP I., II. tapasztalatcsere, tájékoztató, megbeszélés 19 16 17 9 138 Egyéb tapasztalatcsere, tájékoztató, megbeszélés 19 16 15 7 124 Horizontális oktatás 6 9 4 4 52 Projectmódszer 12 16 8 1 72 Egyéb módszertani továbbképzés 0 5 2 1 20 Intézményi gyakorlat fejlesztése 6 7 7 2 49 Egyéb, és pedig (moduláris képzés bevezetése) 2 2 0 0 6

A program kezdete óta az intézmény horizontális csoport összejövetelen való részvétele alkalmak száma összesen, 2007/4. negyedév Egyéb, és pedig (moduláris képzés bevezetése)

6 49

Intézményi gyakorlat fejlesztése 20

Egyéb módszertani továbbképzés Projectmódszer

72 52

Horizontális oktatás

124

Egyéb tapasztalatcsere, tájékoztató, megbeszélés SZFP I., II. tapasztalatcsere, tájékoztató, megbeszélés

138 184

Minőségfejlesztés 123

Mérés - értékelés Önfejlesztés

57 88

Közismeret

84

Reintegráció 0

20

40

60

80

100 120 140 160 180 200

A választ adó iskolák közül tizenkettő, tehát egyötödük nem vett még részt egyáltalán ilyen típusú összejövetelen. A lezajlott tapasztalatcseréken összesen 448 pedagógus vett részt, egy iskola képviseletében átlagosan 8,5 fő képviseltette magát. A válaszadó iskolák közül tizenhat 15 főnél több pedagógust delegált a horizontális összejövetelekre.

24 / 89

Horizontális tapasztalatcserén résztvevő pedagógusok száma iskolánként 2007/4. negyedév 25 20 15 10 5 0 1

3

5

7

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61

A tárgyalt horizontális tapasztalatcserék hasznosságát egy 10 fokú skálán kellett megítélnie az iskoláknak. Az összes lezajlott tapasztalatcserét illetően a horizontális összejövetelek hasznosságát átlagosan 8,2-re értékelték az iskolák. A horizontális összejövetelek hasznosságára a legalacsonyabb pontérték az 5-ös, az iskolák döntő többsége magasabbra ítélte a tapasztalatcserék hasznosságát. Az interjúk tapasztalataival egybehangzóan elmondható tehát, hogy az iskolák aktívak a horizontális csoportok létrehozása és a tapasztalatcserék tekintetében, azt az előző negyedévhez képest hasznosabbnak ítélik. Mennyire ítéli hasznosnak a lezajlott tapasztalatcseréket? (10 fokú skálán) 2007/4. negyedév 12 10 8 6 4 2 0 1

3

5

7

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61

A következő térképek azt mutatják, hogy egyes fejlesztési területek mentén területileg mely iskolák működnek együtt. Jellemzőek a területi közelség okán létrejövő csoportok, de vannak intézmények, amelyek hasonló, illetve ugyanazon oktatási irányultság, oktatott szakmák kapcsán tartanak horizontális értekezleteket, megbeszéléseket.

25 / 89

Az iskolák horizontális együttműködését területi szempontból fejlesztési területenként rendeztük térképre. Egy térkép a fejlesztési terület mentén felmerülő témákban létrejövő horizontális együttműködéseket, megbeszéléseket, egyeztetéseket ábrázolja, tehát az adott fejlesztési terület kapcsán kapcsolatot tartó iskolákat mutatja. A jelenlegi felvétel rámutatott arra, hogy az iskolák horizontális kapcsolattartása, a megbeszélések, találkozók témái sokkal tágabb téren mozognak, mint amit a fejlesztési területek lefednek, illetve azok mentén ki lehet fejezni. Ennek ellenére, mint az egyik legfontosabb dimenzió, azaz az öt fejlesztési terület mentén ábrázoltuk a kapcsolatokat, annak kiemelkedő szerepe, valamint az adatok kezelhetősége miatt. A következő térkép a hátrányos helyzetűek reintegrációja, tehát a Hátrányos helyzetűek reintegrációja fejlesztési terület mentén együttműködő iskolákat ábrázolja. E terület tekintetében öt csoport kialakulását, működését láthatjuk.

26 / 89

Új intézményi (horizontális) csoportok kialakítása 64

1 - A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK REINTEGRÁCIÓJA 17

22 40

26

59

12

48

66

35

45 46 55 9

20

42

28

39

5

53 4

29

37

3

14

41 57

25 43

67 52 58

69

2

34

1

70

47

44

24

16 19

10

61

63

32

23

65

36

60

62

7

33 31

23

38

6

68

21

56 11

50

13 30

18 54

51

27 8

49

A csoportokba tartozó intézmények, és a fejlesztési terület mentén kialakult öt csoport a következő:

27 / 89

A Közismereti fejlesztési területen 3 nagyobb csoport és 3 kisebb csoport alakult ki.

A csoportokba tartozó intézmények, és a fejlesztési terület mentén kialakult hat csoport a következő: 2 - KÖZISMERETI OKTATÁS ÉS SZAKMAI ALAPOZÁS 11 44 19 10 14 20 21 23 40 70

Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Békés Megyei Radványi György Középiskola, Szakiskola Bethlen Gábor Szakképző Iskola Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Kereskedlmi és Idegenforgalmi Középiskola Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola

Budapest Orosháza Szekszárd Elek Gyomaendrőd Budapest Hatvan Budapest Tokaj Békéscsaba

9 12 28 45 46 48 54 60

Bánki Donát Szakképző Iskola Kisbér Berg Gusztáv Szakiskola Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola Krúdy Gyula Gimnázium, Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Lukács Sándor Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola, Kollégium Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskola Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Kisbér Kapuvár Szombathely Győr Győr Győr Sopron Veszprém

65 33

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium JNS Megyei Ipari, Mezőgazd, Ker. és Vendéglátóipari Szakképző Iskola és Kollégium

Karcag Jászapáti

17 26 35 18

Bolyai Farkas Szakképző Iskola FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium

Ózd Pétervására Gyöngyös Eger

37 41 43 47 57

Kandó Kálmán Szakközépiskola és Szakiskola Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakképző Iskola

Kecskemét Kecskemét Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kecskemét

2 32 58

516.sz Ipari Szakképző Iskola és Kollégium Jálics Ernő Általános, Művészeti és Szakképző Iskola, Diákotthon Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola

Dombóvár Kadarkút Kaposvár

28 / 89

A Mérés-értékelés fejlesztési területen hét nagyobb csoport alakult ki.

A csoportokba tartozó intézmények, és a fejlesztési terület mentén kialakult hét csoport a következő:

3 - SZAKISKOLAI MÉRÉS-ÉRTÉKELÉS 21 17 26 35 18

Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet Bolyai Farkas Szakképző Iskola FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium

Hatvan Ózd Pétervására Gyöngyös Eger

28 54 6

Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskola Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

Szombathely Sopron Sárvár

45 46 48

Krúdy Gyula Gimnázium, Idegenforg, Vendéglátóipi Szakközép és Szakiskola Lukács Sándor Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola, Kollégium

Győr Győr Győr

37 47

Kandó Kálmán Szakközépiskola és Szakiskola Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola

Kecskemét Kiskunfélegyháza

23 50

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium

Budapest Budapest

30 51

Inczédy György Szakközépiskola és Szakiskola Rétközi Szakiskola és Népfőiskola

Nyíregyháza Kék

32 69 49

Jálics Ernő Általános, Művészeti és Szakképző Iskola, Diákotthony Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola Pécsi Ker, Idegenforg és Vendéglátóip Szakközépiskola és Szakiskola

Kadarkút Nagykanizsa Pécs

29 / 89

Az Önfejlesztés fejlesztési területtel kapcsolatosan egy Nyugat-Dunántúli csoport kialakulása látható.

A csoportokba tartozó intézmények, és a fejlesztési terület mentén kialakult csoport a következő:

A Minőségfejlesztés fejlesztési területen alakult ki a legtöbb horizontális együttműködés a 2007 negyedik negyedévében is, hasonlóan az előző negyedévhez. Összesen nyolc csoport kialakulásáról és 36 iskola részvételéről számolhatunk be. A választ adó iskolák közül tehát, aki azt nyilatkozta, hogy részt vett horizontális értekezleten, az iskolák többsége legalább egyszer a minőségfejlesztés témakört is napirendre helyzete. Tehát a választ adók közel fele vett részt e téma mentén horizontális megbeszélésen. A fejlesztési terület értekezleteken való népszerűségének – sok egyéb más mellett – oka lehet, hogy e téren érzik legnagyobb szükségét az egyeztetéseknek, egymás segítésének és segítségkérésnek az intézmények, illetve a központi szervezés eredményének is köszönhető az aktivitás.

30 / 89

31 / 89

A csoportokba tartozó intézmények, és a fejlesztési terület mentén kialakult nyolc csoport a következő:

5 - SZAKISKOLAI MINŐSÉGFEJLESZTÉS 65 33 53 3

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium JNSz Mi Ipari, Mezőgazd, Ker és Vendéglátóipi Szakképző Iskola és Kollégium Ruhaipari Szakközép- és Szakiskola 626. Szakképző Iskola és Kollégium

Karcag Jászapáti Szolnok Mezőtúr

30 51 14 9 66 68

Inczédy György Szakközépiskola és Szakiskola Rétközi Szakiskola és Népfőiskola Bethlen Gábor Szakképző Iskola Bánki Donát Szakképző Iskola Kisbér Vasvári Pál Középiskola, Szakiskola és Kollégium Wesselényi Miklós Szakközépiskola és Szakiskola

Nyíregyháza Kék Gyomaendrőd Kisbér Tiszavasvári Nyíregyháza

32 69 49 62

Jálics Ernő Általános, Művészeti és Szakképző Iskola, Diákotthon Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola Pécsi Ker, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Thúry György Kereskedlemi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola

Kadarkút Nagykanizsa Pécs Nagykanizsa

21 35 19

Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

Hatvan Gyöngyös Szekszárd

37 47 41 43 57

Kandó Kálmán Szakközépiskola és Szakiskola Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakképző Iskola

Kecskemét Kiskunfélegyháza Kecskemét Kiskunfélegyháza Kecskemét

60 5 42 8 29

Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Árpád Szakképző Iskola és Kollégium Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája Hild József Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium

Veszprém Székesfehérvár Pétfürdő Baja Dunaújváros

54 45 6 12

Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskola Krúdy Gyula Gimnázium, Idegenforg, Vendéglátóip Szakközépiskola és Szakiskola Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Berg Gusztáv Szakiskola

Sopron Győr Sárvár Kapuvár

23 50 10 20 56

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium Békés Megyei Radványi György Középiskola, Szakiskola Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

Budapest Budapest Elek Budapest Budapest

A következő táblázat a fejlesztési területek mentén történő horizontális kapcsolattartásban kialakult csoportok számát és a részt vevő iskolák számát összesíti: Fejlesztési terület Hátrányos helyzetűek reintegrációja Közismereti oktatás és szakmai alapozás Mérés-értékelés Szakiskolai Önfejlesztés Minőségfejlesztés

Kialakult csoportok száma 5 6

Csoportokban résztvevő iskolák száma 16 32

7 1 8

20 5 36

Az iskolák tehát fontosnak és hasznosnak ítélik a horizontális együttműködéseket. A legaktívabbnak a minőségfejlesztés fejlesztési terület mentén történő horizontális kapcsolatépítésben és kialakításban mondhatók az intézmények.

32 / 89

4.4.Reintegrációs osztályok A jelen negyedévben interjúfelvétel céljából megkeresett húsz intézmény közül tizenháromban van reintegrációs osztály. Többségüknek jók a tapasztalatai. A legtöbben azt mondták, hogy nehezebb ezekkel a tanulókkal dolgozniuk, de a program biztosította keretek között, nagyobb odafigyelést adva tudnak sikereket elérni, bent tudják őket tartani az iskolában. Néhány iskolában az is gondot jelent a reintegrációs osztály tanulóinak az esetében, hogy egyáltalán bejárjanak az iskolába. „Még nagyon friss a dolog, hiszen csak ebben az évben vágtunk bele. Jelenleg 14-ből 7 fő jár rendszeresen. Akik szívesebben járnak azok olyan tanulók, akik ide jártak hozzánk. 9.-ből kimaradtak. Őket jobban motiválja, hogy ugyan oda juthatnak, mint a volt osztálytársaik.” "teljesen más, őket sokkal nehezebb bevonni, alulértékeltek, alulmotiváltak, megkeseredettek, jobban, mint a többiek. Sokkal több munkát igényel emberileg." A sikerek elérésében kiemelték a személyes odafigyelést, a kisebb létszámú csoportokat, az önismeret lehetőségét, de azt is, hogy kevesebb tanár, sűrű, napi szintű kapcsolat által jobb kapcsolatot tud kialakítani ezekkel a tanulókkal. „Meg kell találni hozzájuk a kulcsot. Egy biztos, hogy az első két hónapot, az ő esetükben, az önismeretre és a személyiségfejlesztésre kell fordítani.” „Nagyon sokat számít, hogy az osztályfőnök gyógypedagógus, és pszicho pedagógus, a segítője, pedig mentálhigénikus volt. Valamint, hogy a személyiségfejlesztésre, főleg a kezdetekben, nagy hangsúlyt fektetünk a reintegrációs osztálynál. A reintegrációs osztálynál nagyon fontos a megszokott tanár jelenléte, tehát náluk nem lehet úgy helyettesítgetni, mint ahogy más osztályokban.” Egy intézményben azonban arról számoltak be, hogy sikertelenül zárult az előző évben a reintegrációs osztály, a tizenkét főből mindössze öt került tovább a szakképzésbe, végzett sikeresen, és az iskola nem is indított el ilyen osztályt ebben az évben. Egy másik intézmény esetében azonban a hasonló eredmény nem keserítette el a tanárokat, sőt úgy gondolják, hogy ha kis lépés is, de akkor is előre mutat. "mindenképpen van eredménye, mivel minden megmentett gyerek számít, ha egy tanulót meg tudunk menteni, már az is eredmény, tizenhárom fős csoportból négy tanuló tudott tovább menni, szakmát tanulni" A legtöbben azonban eredményesnek ítélik a hátrányos helyzetűek reintegrációját. Elhangzott olyan vélemény miszerint a teljes szakiskolai oktatásnak úgy kellene működnie, mint ahogy az a reintegrációs osztályokban zajlik, a szakiskolai tanulóknak erre lenne szükségük, hogy sikeresek legyenek a tanulmányaik során. „A szakképzésben ennek van értelme. Ezeknek a gyerekeknek a 80-90%-ának erre van szüksége.” „Nagyon szép, és jó eredményeket értek el. A tanárok jól ráéreznek a gyerekek igényeire.”

33 / 89

4.5.Továbbképzések Az interjú felvételek során a legtöbb intézmény azt mondta, hogy a programban tanári kar nagy része vett már részt valamilyen továbbképzésen, ez továbbra is főként a kisebb iskolákban igaz. A nagyobb iskolákban csak a szakiskolában (is) tanítók vagy a valamilyen egyéb módon érintetteket küldik rendszeresen képzésre, azonban elmondható, hogy az érintettek majd száz százaléka részt vett már képzésen. Abban, hogy melyik képzésre ki megy el a legtöbb esetben az érdekeltség, és az érdeklődés dönt, tehát olyan pedagógus megy, aki érintett az adott témában, illetve meg szeretne tanulni valamit, meg szeretne ismerkedni valamivel. A különböző fejlesztési területekhez tartozó képzések esetében szinte kivétel nélkül valamelyik az adott csoportba tartozó pedagógus képviseli az intézményt. Másodsorban az dönt, hogy kinek van szabadideje, valamint a vezetők jelölik ki a delegált tanárt, de az is gyakran mérvadó szempont, hogy kinek van gyereke a tanári karban, hiszen ő nehezebben tudja megoldani az akár több napos távollétet. A legtöbb intézményben eleve olyan pedagógusok vesznek részt a programban a projektvezetők elmondása alapján, akik lelkesek és nyitottak a program irányában, így a képzéseket is könnyebben, lelkesebben fogadják, de van olyan eset, amikor ki kell jelölni valakit. „Volt egy pár képzés, ami mindenkinek kötelező volt, volt, ahova voltak önként jelentkezők, és egy pár alkalommal én jelöltem ki igazgató helyettes úrral, hogy kit kellene elküldeni.” „… a továbbképzés témája dönti el, illetve, ha szakos jellegű a képzés, akkor a szak dönt, ha pozíció jellegű, akkor a pozíció. Ha vezető, vagy csoportvezető kell, akkor ő megy.” „Az egész program kapcsán fontosnak tartottuk, hogy elsősorban olyanokat vonjunk be, akik érdeklődnek, vagy nyitottabbak. Már a program előtt is voltak továbbképzések az iskolában, amiken látszódott, hogy kikre lehet számítani.” Vannak olyan intézmények, ahol külön energiát fektetnek a passzívabb, ellenállóbb tanárok bevonására, igyekeznek a program elemeit mindenkire kiterjeszteni. „De én próbálok mindenkit elküldeni valamilyen továbbképzésre, azért az is halljon róla valamit, aki nem túl lelkes, odamegyek hozzá, személyesen beszélek vele, így általában elmegy ő is.” A képzésekkel kapcsolatosan továbbra is nagy gond az intézményekben a helyettesítések megszervezése, ez főleg a kisebb intézményekben ütközik ki, de a nagyobbak is küzdenek vele. Azok az iskolák vannak szerencsésebb helyzetben ebből a szempontból, ahol a fenntartó fizeti a túlórák után járó pénzt, és nem az intézménynek kell kigazdálkodnia. „Mivel viszonylag kicsi a tanári kar, egy- egy kollega, évente körülbelül háromszor is megy képzésre, így meg kell oldani a helyettesítést, ami nem mindig könnyű.” A program kezdetéhez képest jóval kevesebben, de még mindig több intézmény jelezte, hogy még mindig leterhelőnek, tartja a képzések mennyiségét, nehezen megszervezhetőnek ezek miatt az iskola életét, de többen hangot adtak, hogy „látjuk az alagút végét”, „vége lesz ennek a dömpingnek”. A mennyiséggel kapcsolatosan tehát csökkent a panaszok száma, sőt – főként a nagyobb intézmények körében – kifejezetten jónak tartották azt. Főként a torlódások, felhalmozódó képzések miatt volt panasz, hogy egy időben van több különböző képzés időpontja megjelölve. Több panasz érkezett azonban a képzések mi34 / 89

nőségére, majd minden projektvezető említette, hogy hullámzó a továbbképzések minősége. Ezzel együtt elmondható, hogy a projektvezetőkhöz érkező visszajelzések alapján inkább jónak, hasznosnak és tartalmasnak tartják a résztvevő pedagógusok a tréningeket és képzéseket, átlagosan húsz százalék körül határozták meg az iskolák a minőségileg nem megfelelő képzések arányát. Az is segíti a helyzetet, hogy az eltelt egy év alatt már kezdik kiismerni magukat az érintettek, hogy melyik képzésre érdemes elmenni, melyik előadóval, előadás tartalmával voltak megelégedve. Ugyanez vonatkozik a szakértőkre is, a jól bevált, hasznosnak ítélt szakértőket hívják az intézmények. „… a mennyiséget mindenki jónak tartja, eddig mindenre sikerült elküldenünk valakit, valahol már hasznosultak is, szinte mindegyik képzés. Azért jönnek a pedagógusok és mondják, hogy tök jó, hogy arra elküldtél engem tavaly, mert megcsináltuk és tök jó és használják.” „… biztos voltak jobb és rosszabb képzések is, volt, amelyiket lehúzták a kollégák, főleg azokat, amelyiken elmegy valaki és csak elmondják neki, hogy mi van egy ilyen ppt bemutatón, az egy olyan fölösleges dolognak tűnik, azért mert, sokszor nem tesznek hozzá pluszt.” „… volt, ami kifejezetten jó volt, illetve volt olyan, ami abszolút felesleges volt, pl. tavaly a pályaorientációval kapcsolatban. Az előadók elkéstek, és az egész használhatatlan volt, nagy botrány volt belőle.” Még mindig sok panasz van azonban a képzések helyszínére. Ahogy azt már az ezt megelőző jelentésekben is megfogalmaztuk, a közlekedésileg erősen Budapest-centrikus országban nehéz a vidéki helyszínek megközelítése, sok időt vesz el és nagy szervezést igényel. Még azok az intézmények is preferálják a fővárost, akik egyébként földrajzilag közelebb fekszenek a képzés helyszínéhez, mert esetenként a közlekedés – főként a MÁV vagy a VOLÁN járatok esetében – több időt vesz el, mintha a messzebbi fővárosba utaznának. „… a Salgótarján az felháborító. Az önfejlesztő mindig Győrben van, ez sem egyszerű" Összességében elmondható, hogy a képzésekről alkotott vélemények valamelyest javultak, a projektvezetők pozitívabb képet festettek. Ugyan még mindig vannak minden intézménynek ezzel kapcsolatos – főként szervezési jellegű – problémái, de egyre könnyebben küzdik le ezeket az akadályokat. Hozzá kell tenni azonban, hogy ahol a helyettesítésekből és a képzésre utazásból származó többlet költségeket nem finanszírozza az intézmény fenntartója, ott ezek a problémák csak nagy áldozatok árán oldhatók meg. 4.5.1. A képzéseken való részvétel - az intézményi kérdőív adatai Az intézménymenedzsment képzésen résztvevők összetételét látjuk a következő táblázatban. Ebben a negyedévben az intézménymenedzsment képzésen való részvétel többszöröse az előző negyedévinek. Kiemelkedő létszámban vettek részt ilyen típusú képzésen a közismereti oktatók, továbbá a szakmai oktatók és az intézményvezetés valamely tagja.

35 / 89

Milyen előrehaladást értek el az Intézménymenedzsment képzésen (120+30 órás) való részvétel terén? (2007/4. negyedév) Részvétel a képzések alábbi heti programján 1 hét 2 hét 3. hét 4. hét Intézményvezetés tagja 44 16 16 6 Közismereti oktató 49 21 21 12 Szakmai oktató 43 18 17 11 Gyakorlati képzőhely képviselője 22 11 11 7 Kollégiumi tanár 8 4 3 1 A fenntartó képviselője 2 1 1 0 Az intézménymenedzsment képzést követően a megkérdezett 61 iskolából 39-ben tartottak tájékoztatót, annak tapasztalatairól, illetve az intézmény követelményeinek megbeszélésére. Tartottak-e az intézményben tájékoztató értekezletet, ai intézménymenedzsment képzést követően annak tapasztalatai és intézményi következményeinek megbeszélésére? 2007/4. negyedév

nem

igen

1

3

5

7

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53

A képzésen résztvevők a képzés leghasznosabb elemének, illetve eredményének a módszertani megújulást, az önfejlesztést és intézménymenedzsmentet, valamint a kapcsolatépítés, tapasztalatcsere lehetőségét tekintették. Ugyanakkor túl hosszúnak tartották a képzés idejét, valamint egyes előadások, foglalkozások hosszát és minőségét kifogásolták. Intézménymenedzsment képzés leghasznosabb tartalmi elemei (2007/4. negyedév) Leghasznosabb tartalmi elemek Említések száma Kapcsolatépítés - tapasztalatcsere 23 Belső kommunikáció fejlődése - csapatépítés, csapatmunka, probléma-megbeszélés 14 Módszertani megújulás - kooperációs technikák, horizontális tanulás 33 A program megismerése, megértése 6 Önfejlesztés, pályázatírás, intézmény menedzsment 24 Rendszerszerű szemlélet kialakulása - cél-, stratégiaképzés, gyakorlati megközelítés 14 Egyéb 9 összesen 123 36 / 89

Intézménymenedzsment képzés legkevésbé hasznos tartalmi elemei (2007/4. negyedév) Legkevésbé hasznos tartalmi elemek Említések száma Pályaorientáció 3 Csapatépítés 3 Játékok 7 Hosszú előadások, hosszú képzés 8 Egyes előadások, foglalkozások 14 Készségfejlesztő tréning 3 Iskolamenedzselés 3 konfliktuskezelés, szociológia 5 Egyéb 2 összesen 48 A képzéshez a résztvevők összességében pozitívan viszonyultak, a megkérdezettek 60%-a pozitív érveket hozott fel a képzés mellett. A pozitív érvek közül legtöbben az új ismeretek megszerzésének lehetőségét, a kapcsolatépítési lehetőségeket jelölték meg. Fontos érvként hangzott el a képzés mellett, hogy a résztvevők belátták a változás szükségességét.Ú Negatív érvként legtöbben a képzések hosszát jelölték meg, emellett többen elégedetlenek voltak az egyes foglalkozásokkal, unalmasnak, kiforratlannak, feleslegesnek tartva azokat. A képzéssel szembeni érvként hangzott el, hogy a pedagógusok nem eléggé motiváltak, főként az őket és az iskolát körülvevő bizonytalanságok miatt. Az intézménymenedzsment képzéssel kapcsolatos legfontosabb pozitív és negatív érvek (2007/4 negyedév) Legfontosabb pozitív ér- Említések Említések Legfontosabb negatív érvek vek száma száma Új ismeretek, módszerek megismerése 23 Hosszú képzés, túlterheltség 22 Tapasztalatcsere 7 Unalmas, felesleges, kiforratlan 11 Tanulók befogadó-készségével, hozzáállásával, tudásával kapcso6 Kapcsolatépítés 10 latos problémák Csoportmunka hasznossága 3 Bizonytalanság, motiváció hiánya 9 Változások szükségesek 17 Egyéb 5 Kompetencia fejlesztés 3 Egyéb 12 Az eddig felhalmozott tapasztalataik alapján az intézmény és dolgozói úgy érzik, hogy a projekt módszer bevezetése, alkalmazása kívánja meg a legnagyobb erőfeszítést, azonban az interjúk tapasztalatai alapján ez is csökkenő tendenciát mutat, tehát ha ez is a legnehezebb az iskolák számára, az elmúlt egy év során egyre könnyebben birkóznak meg ezzel a feladattal. A fejlesztési területek nehézségének megítélése az elmúlt negyedévhez viszonyítva nem változott.

37 / 89

Az intézmény és dolgozói részéről a legnagyobb erőfeszítést igénylő fejlesztési terület (2007/4. negyedév) Fejlesztési területek Említések száma Reintegráció 4 Közismereti 5 Mérés-értékelés 7 Minőségfejlesztés 4 Projekt módszer 10 Módszertani megújulás 6 Tanulók motiválása, lemorzsolódás csökkentés 6 Adminisztráció, intézménymenedzsment 7 Egyéb 2 2007 negyedik negyedévében a megkérdezett 61 iskola 78 százaléka elkezdte a képzési program részeként a többéves intézményi stratégia készítését. Elkezdték-e készíteni a többéves intézményi stratégiát? 2007/4. negyedév

nem

igen

1

3

5

7

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61

Az alábbi táblázatban a 2007 negyedik negyedéves intézményi kérdőívet kitöltő 61 iskola pedagógusainak részvétele látható különféle képzéseken. A felsorolt képzések a pedagógusok készségeinek, képességeinek fejlesztését célzó képzéseket sorolja fel. Ezeken a képzéseken, ebben a negyedévben összesen mintegy 500 pedagógus vett részt.

38 / 89

Az Intézmény pedagógusainak részvétele különféle képzéseken, szakmai konferenciákon Az oktatók, pedagógusok készségeit fejlesztő képzések (2007/4. negyedév) Képzések Résztvevők száma Differenciális tanulásszervezés 39 Kooperatív módszertanok alkalmazása 89 Projektmódszer alkalmazása 101 Konfliktuskezelés, problémamegoldás 43 Kommunikációs tréningek 17 Pedagógus mesterség fejlesztése (pedagógus személyiségfejlesztő tréningek) 11 Külföldi nyelvtanfolyam 44 Szakmai konferencia a reintegrációs fejlesztési területen dolgozók számára (h.h.) 48 Regionális műhelymunka-(h.h) 75 Nyelvtanári továbbképzés (h.h) 32 összesen 499 A pedagógusok fejlődését célzó képzéseken 2007 negyedik negyedévében legnagyobb számban (a 61 iskola képviseletében összesen 101fő) a Projektmódszer alkalmazása témakörben vettek részt képzésen, továbbképzésen, de kiemelkedik a Kooperatív módszertanok alkalmazása terület is (89 pedagógus végezte el). Szintén jelentős ebben a negyedévben a Regionális műhelymunka képzésen való részvétel, 75 pedagógus vett részt ilyen képzésen. Legkevesebben a Pedagógusi mesterség fejlesztését célzó tréningeken (11fő), a Kommunikációs tréningeken (17fő), és a nyelvtanári továbbképzésen (32fő) vettek részt.

39 / 89

Az Intézmény pedagógusainak részvétele különféle képzéseken, szakmai konferenciákon (2007/4. negyedév) Az oktatók, pedagógusok készségeit fejlesztő képzések

32

Nyelvtanári továbbképzés (h.h)

75

Regionális műhelymunka-(h.h) Szakmai konferencia a reintegrációs fejlesztési területen dolgozók számára (h.h.)

48 44

Külföldi nyelvtanfolyam Pedagógus mesterség fejlesztése (pedagógus személyiségfejlesztő tréningek)

11 17

Kommunikációs tréningek

43

Konfliktuskezelés, problémamegoldás

101

Projektmódszer alkalmazása 89

Kooperatív módszertanok alkalmazása 39

Differenciális tanulásszervezés 0

20

40

60

80

100

120

Az előző negyedévhez viszonyítva megváltoztak az egyes képzéseken résztvevők arányai. Míg az előző negyedévben a Konfliktuskezelés, problémamegoldás, a Projektmódszer alkalmazása, a Kooperatív módszerek alkalmazása és a Differenciált tanulásszervezés volt a „legnépszerűbb” képzés a pedagógusok között, addig a 2007 negyedik negyedévében a nyelvi képzéseken, kommunikációs tréningeken, Pedagógus mesterség tréningen, illetve Regionális műhelymunkán és reintegrációs szakmai konferenciákon vettek részt nagyobb számban a pedagógusok. Megjegyezzük természetesen, hogy az egyes képzéseken való részvételt az is befolyásolja, hogy adott negyedévben, mely képzésekből szerveznek többet, vagy kevesebbet.

40 / 89

Az Intézmény pedagógusainak részvétele különféle képzéseken, szakmai konferenciákon Az oktatók, pedagógusok készségeit fejlesztő képzések

Nyelvtanári továbbképzés (h.h)

Regionális műhelymunka-(h.h) Szakmai konferencia a reintegrációs fejlesztési területen dolgozók számára (h.h.)

2007/4. negyedév

Külföldi nyelvtanfolyam

2007/2. negyedév Pedagógus mesterség fejlesztése (pedagógus személyiségfejlesztő tréningek) Kommunikációs tréningek

Konfliktuskezelés, problémamegoldás


Kooperatív módszertanok alkalmazása

Differenciális tanulásszervezés 0

20

40

60

80

100

120

140

160

Az intézmények fejlődését, a fejlesztési területek kialakulását, megfelelő értelmezését és működést célzó képzéseken való részvétel kapcsán szintén 61 iskola válaszolt. Az ilyen típusú képzéseken összesen 189 fő vett részt 2007 negyedik negyedévben. A legtöbben (61 válaszoló iskola képviseletében összesen 88-an) a Mérés-értékelési továbbképzésen vettek részt. Ugyanebben a témában külföldi tanulmányúton 50 pedagógus vett részt. 44-en, pedig a Minőségügyi módszertani továbbképzésen. A Pályázatíró képzés volt a legkevésbé népszerű, ebben a negyedévben mindössze heten vettek rész ilyen típusú képzésen. Az Intézmény pedagógusainak részvétele különféle képzéseken, szakmai konferenciákon Az intézmény fejlődését, szolgáló képzések (2007/4. negyedév) Képzések Résztvevők száma Mérés-értékelési továbbképzés 88 Külföldi tanulmányút mérés –értékelés témakörben 50 Minőségügyi módszertani képzés 44 Pályázatírói képzés (önf) 7 összesen 189

41 / 89

Az Intézmény pedagógusainak részvétele különféle képzéseken, szakmai konferenciákon (2007/4. negyedév) Az intézmény fejlődését, szolgáló képzések

7

Pályázatírói képzés (önf) Minőségügyi módszertani képzés

44

Külföldi tanulmányút mérés –értékelés témakörben

50

Mérés-értékelési továbbképzés

88 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Az intézmény fejlődését szolgáló képzéseken való részvételi aktivitás 2007 negyedik negyedévében alatta marad az előző negyedévinek, különösen a Mérés-értékelési továbbképzéseken és a Pályázatíró képzésen vettek részt kevesebben. A külföldi tanulmányút szervezése erre a negyedévre esett, melyen 50 fő vett részt. Az Intézmény pedagógusainak részvétele különféle képzéseken, szakmai konferenciákon (2007/4. negyedév) Az intézmény fejlődését, szolgáló képzések

Pályázatírói képzés (önf)

2007/4. negyedév 2007/2. negyedév

Minőségügyi módszertani képzés Külföldi tanulmányút mérés –értékelés témakörben

Mérés-értékelési továbbképzés 0

20

40

60

80

100

120

140

Az intézmény fejlődését, szolgáló képzések közül 2007 negyedik negyedévben a legtöbb iskola a mérés-értékelés témakörben szervezett külföldi tanulmányúton képviseltette magát (61 iskolából 45 iskola, 74%). A mérés-értékelés témában szervezett képzésen a válaszadó 61 iskola 57%-a, míg a Minőségügyi módszertani továbbképzéseken a válaszoló iskolák 49%-a vett részt. A Pályázatírói képzésen ebben a negyedévben csak 2 iskola képviseltette magát. A résztvevők tízfokú skálán a Pályázatírói képzést ítélték leghasznosabbnak (9), ugyancsak hasznosnak ítélték a mérés-értékelés témakörben szervezett külföldi tanulmányutakat (8,4). A minőségbiztosítási továbbképzésnek 8,1 pontot adtak átlagosan. A négy téma közül a mérés-értékelés területén szervezett képzések hasznosságát ítélték az iskolák a legalacsonyabbra, bár ez is magas pontszámnak tekinthető, 7,3. Az előző negyedévhez viszonyítva ebben a negyedévben, mind a négy képzési területen hasznosabbnak ítélték az iskolák a képzéseket. Az intézmény fejlődését szolgáló képzéseken való részvétel 42 / 89

Mérés-értékelési továbbképzés Külföldi tanulmányút mérés – értékelés témakörben Minőségügyi módszertani képzés Pályázatírói képzés (önf)

2007/4. negyedév Részt vettek az intézMennyire ítélték haszmény fejlődését, szolgá- nosnak? (10 fokú skáló képzéseken lán) 35 7,3 45 30 2

8,4 8,1 9,0

A szervezett képzéseken összesen 688 pedagógus vett részt számszerűen, ebből Az oktatók, pedagógusok készségeit fejlesztő képzéseken 499 fő és Az intézmény fejlődését, szolgáló képzéseken 189 fő. Az előző negyedévhez képest kisebb arányban küldenek egy pedagógust több képzésre. Az alábbi táblázat mutatja az egy iskolából összesen Az oktatók, pedagógusok készségeit fejlesztő képzésekre küldött pedagógusok számát. 13 intézmény nem képviseltette magát ezeken a képzéseken, 17 iskolából 10 főnél többen vettek részt. Többségük azonban 1-5 főt delegált a képzésekre. Az Intézmény pedagógusainak részvétele az oktatók, pedagógusok készségeit fejlesztő képzéseken (2007/4. negyedév) (résztvevő pedagógusok száma intézményenként) 50 40 30 20 10 0 1

3

5

7

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61

Az alábbi táblázatban az egy iskolából az intézmény fejlődését, szolgáló képzésekre küldött személyek száma látható iskolánként. A választ adó iskolák közül tizenhét 5 főnél többet delegált 2007 negyedik negyedévben intézmény fejlődését, szolgáló képzésekre. Kilenc intézmény egyáltalán nem képviseltette magát ilyen képzéseken.

43 / 89

Az Intézmény pedagógusainak részvétele az intézmény fejlődését, szolgáló képzéseken (2007/4. negyedév) (résztvevő pedagógusok száma intézményenként) 12 10 8 6 4 2 0 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61

Összességében tehát elmondható, hogy az iskolák számára – bár az előző negyedévhez képest valamivel kedvezőbb képet mutatva – ebben a negyedévben is gondot jelent a továbbképzéseken, képzéseken, konferenciákon való részvétel megszervezése több iskolában. Ezt mind az interjúfelvétel tapasztalatai mind a kérdőívek alátámasztották. Az iskolák jellemzően ugyanazokat a pedagógusokat küldik el az egyes rendezvényekre. Ez fakadhat az iskolák méretéből, hiszen a kisebb iskolák nehezebben tudnak delegálni tantestületi tagot, és az óra-elszámolási, helyettesítési valamint anyagi problémák is szerepet játszanak. Mindezek mellett a résztvevő pedagógusok alapvetően hasznosnak ítélik a képzéseken való részvételt. 4.5.2. Tudásátadás, belső tapasztalatcsere Az interjúfelvételek alapján elmondható, hogy a most negyedévben megkeresett iskolák körülbelül felében van valamilyen formális mód az ismeretátadásra, a képzéseken, különböző eseményeken szerzett tapasztalatok átadására. Ezek legnagyobb része havi egyszeri értekezletet tart ebben a témakörben. Ezen felül a legtöbb projektvezető kihangsúlyozta a különböző informális módon való ismeretátadás jelentőségét. „Nem rögtön a képzés után, de átadjuk a tapasztalatainkat. Általában 1-2 képzés után, amikor már "összegyűlik egy adag", akkor tartunk egy nevelőtestületi értekezletet, amire e képzéseken résztvevők felkészülnek, és beszámolnak a tapasztalataikról. De nemcsak ezen az úton terjednek a tapasztalatok, hanem informális utón is a tanáriban, vagy a folyósón.” „Formális módja nincs, mert nálunk délelőtt, délután megy az oktatás, mert tanterem hiánnyal küszködünk, úgy nehéz.” Többen is megfogalmazták, hogy tervezik, illetve fontosnak tartanák az ilyen alkalmak megszervezését, de ez nehézségekbe ütközik időhiány, vagy egyéb ok miatt. Többen egyéb módszerek bevezetésével próbálkoznak, van, ahol beszámolót kell írni, ami mindenki számára hozzáférhető, van, ahol számítógépes rendszerben kell kitölteni egy ívet, mely rögzíti a képzés tartalmát. Van olyan intézmény is, amelyben belső tanácsadó teamet hoztak létre, hozzájuk érkezik be minden fontos tudás és információ, ők ismerik a dobozok tartalmát is, hozzájuk lehet fordulni, ha kérdése van valakinek.

44 / 89

„Ez nagyon nehéz, mert sokszor előfordul, hogy jönnek haza a kollégák halál lelkesen, és nehezen találjuk meg a fórumát, hogy ezt hogy lehet átadni. Minden fórumon, amikor összeül a tanári kar szóba, kerülnek a képzések, de azért ez nem elég. Most azzal próbálkozunk, hogy a hazajövők minden képzésről írnak egy rövid, egyoldalas beszámolót, amit kirakunk a faliújságra.” „Ha kérdés van, azért tudjuk ki vett részt, és ahhoz küldjük, aki ebben felvilágosult.” Továbbra is nehezebben boldogulnak a kérdésben a nagyobb iskolák, melyekben azonban egyre inkább olyan csoportok alakulnak ki, akik minden a program által megszerzett tudást birtokolnak, ők járnak a továbbképzésekre, ők tartják a projektnapokat. A nagy (1000 tanuló feletti) iskolákban a teljes tanári karok körülbelül egyharmada értesül rendszeresen az eseményekről, új ismeretekről. "Van egy kis mag (6 fő), aki szívvel-lélekkel csinálja, és ők viszik a többieket.” A kisebb iskolákban (500 tanuló alatt), az informális mód sokkal elterjedtebb, de hatékonynak is nevezhető. A legtöbb ekkora méretű intézmény igyekszik – sőt, nincs is más lehetősége – mindenkit bevonni a programba, mindenkit érdekelté tenni benne. De nagyobb intézmények esetében is többször megjelent a tanárok kötelező bevonása, mint eszköz a hozzáállás javítására, illetve módszerek terjesztésére. „Az mindenképpen fontos, hogy mindenkit bevontunk a projekt munkába. Senki nem ússza meg, hogy projektezzen, és aki már belejön, rutint szerez ebben, az szívesebben csinálja.” Összességében elmondható az interjúk alapján, hogy az előző negyedévekhez képest jobban átérzik a belső ismeretátadás fontosságát, és ha formális mód nem is minden esetben alakult ki, illetve csak havonta egyszer, egyre több alternatív megoldást találnak ki és alkalmaznak a kérdés megoldása érdekében. A negyedéves kérdőíves felvétel adatai alapján, a továbbképzéseken szerzett tudásanyag továbbadása a válaszadó iskolák 60-90%-ában történt meg. 2007 negyedik negyedévben, a mérés-értékelés témakörben lezajlott külföldi tanulmányutakat követően szerveztek legtöbb értekezletet a tapasztalatok átadásra az iskolában, az iskolák 67%. A pályázatíró képzés után egyik iskola sem szervezett tapasztalatátadó értekezletet. Az intézmény fejlődését szolgáló képzések tapasztalatinak átadására szervezett értekezletek (2007/4. negyedév) Értekezletet szerveztek Mérés-értékelési továbbképzés 23 Külföldi tanulmányút mérés –értékelés témakörben 41 Minőségügyi módszertani képzés 23 Pályázatírói képzés (önf) 0 A továbbképzéseken szerzett tapasztalatok átadásának módját igen kevés iskola válaszolta meg. A válaszokból kitűnik azonban, hogy a képzések leginkább a mérés-értékelési rendszer fejlesztését inspirálták, a válaszok 40%-a így képzeli el leghatékonyabbnak a megszerzett tapasztalatoknak a szervezeti működésbe építését. A válaszok negyed része a minőségirányítási rendszer fejlesztésében képzeli el a tanultak hasznosítását. A továbbképzéseken megszerzett ismeretek, tapasztalatok átadása kialakulatlan az intézményekben, ezt a interjú felvételek és a kérdőív adatai is megerősítik. Nincsenek 45 / 89

módszerek, hogy azokat beépítsék a szervezet működésébe. Erre utal a válaszok alacsony száma, illetve a válaszok között 21%-ot képviselő „tapasztalatok átadása” válasz, amely azt mutatja, hogy a válaszadók nem tudják, hogyan hasznosíthatnák a megszerzett ismereteket. A megszerzett tapasztalatot miként kívánják beépíteni a szervezet működésébe? 2007/4. negyedév Tapasztalatok hasznosításának módja Említő iskolák Mérés -értékelési továbbképzés Minőségirányítási program kidolgozása Mérés-értékelési rendszer kialakítása Feladatbank létrehozása Szervezet-, irányítás fejlesztés Külföldi tanulmányút Tapasztalatok átadása Mérés-értékelési rendszer fejlesztése Minőségügyi módszertani képzés Minőségirányítási program kidolgozása Tapasztalatok átadása Pályázatírói képzés (önf) Pályázatírási technika javítása

3 8 3 2 5 9 8 4 1

4.6.Támogatások 4.6.1.

Oktatási munkát segítő példaanyagok, kézikönyvek - Az intézményi kérdőív adatai

Az intézményi kérdőív kitöltése idején a különböző típusú támogatások, oktatási munkát szolgáló anyagok és kézikönyvek átadása folyamatban volt. A kérdőív különbséget tesz az anyagi, a tanítási munkát tárgyakkal, anyagokkal segítő, és az oktatási munkát különböző programokkal, valamint animátori, szakértői hozzájárulással segítő támogatások között. Az egyes támogatási formák folyamatosak, így 2007 negyedik negyedév végéig mutatják az adatokat. Oktatási munkát segítő példaanyagok, kézikönyvek – átadott tapasztalatok, módszerek A kérdésre 54 iskola válaszolt. Mostanra minden iskola megkapta az előző negyven tanboxot tartalmazó szekrényt és annak tartalmát, egy iskola nyilatkozott úgy, hogy csak részben kapta meg a következő 40 tanboxot tartalmazó komódot. A választ adó iskolák többsége (95%), megkapta már a Jó gyakorlatok példatárt, s majdnem mind a Nyelvi tananyagokat és a Multimédiás CD-feladatbank anyagait is. Ugyanakkor a Szakmacsoportos felkészítést szolgáló feladatbankot még nem kapták meg az iskolák. A feladatbankokat is csak az iskolák egy kisebb része kapta meg. Megkapta-e az intézmény az oktatási munkát támogató példaanyagokat, kézikönyveket? (2007/4. negyedév) igen nem részben SZFP I. iskolák valamelyike által átadott tapasztalatok, mód20 12 8 46 / 89

szerek SZFP II. iskolák valamelyike által átadott tapasztalatok, módszerek Multimédiás CD-feladatbank Nyelvi tananyag Szakmacsoportos felkészítést szolgáló feladatbank Szakmaismertető film (pályaorientációhoz) Tanboxok – első 40 projekttel Tanboxok második 40 projekttel Moduláris projektalapú tanulási útmutatók Módszertár (Jó gyakorlatok példatár) (közismereti) Projektbank pályaorientáció és szakmai alapozás segítésére (hátrányos h.) Beiskolázási tevékenységet támogató módszertani anyag (hátrányos h.) Feladatlap bank (mérés-értékelés) Feladatlap bank speciális szakiskolák részére

28 38 43 0 24 53 51 21 51

9 7 1 45 5 0 0 12 2

6 0 0 3 4 1 1 1 0

17

10

0

6 14 2

14 14 14

0 1 0

Megkapta-e az intézmény az oktatási munkát támogató példaanyagokat, kézikönyveket, stb. 2007.IV. negyedév (iskolák száma) Feladatlap bank speciális szakiskolák részére

részben

Feladatlap bank (mérés-értékelés)

nem Beiskolázási tevékenységet támogató módszertani anyag (hátrányos h.)

igen

Projektbank pályaorientáció és szakmai alapozás segítésére (hátrányos h.) Módszertár (Jó gyakorlatok példatár) (közismereti)

Moduláris projektalapú tanulási útmutatók

Tanboxok második 40 projekttel

Tanboxok – első 40 projekttel

Szakmaismertető film (pályaorientációhoz)

Szakmacsoportos felkészítést szolgáló feladatbank

Nyelvi tananyag

Multimédiás CD-feladatbank SZFP II. iskolák valamelyike által átadott tapasztalatok, módszerek SZFP I. iskolák valamelyike által átadott tapasztalatok, módszerek

0

47 / 89

10

20

30

40

50

60

A 2007 negyedik negyedévi kérdőívek alapján kijelenthetjük, hogy a kapott anyagokat a pedagógusok átlagosan 67%-a áttanulmányozta, ez mintegy 5%-kal magasabb arány, mint az előző negyedévben. A következő diagram azt mutatja meg, hogy az iskolákban átlagosan a pedagógusok hány százalékának volt módja a megkapott támogatásokkal való megismerkedésre a különböző támogatások tekintetében. Látható, hogy az iskolák elmondása szerint átlagosan a tanári karok 40-85%-a tanulmányozta át a beérkezett anyagokat. Legmagasabb arányban a Tanboxokat volt alkalmuk tanulmányozni a pedagógusoknak, (82-85%). Legalacsonyabb arányban a más SZFP-s iskolától származó tapasztalatokat, módszereket tanulmányozták át a pedagógusok. A Beiskolázási tevékenységet támogató módszertani anyagot és a speciális iskolák számára kidolgozott feladatbankot szintén alacsony arányban tanulmányozták át a tanárok. A válaszadó iskolákban a szakmai anyagot áttanulmányozó pedagógusok aránya 2007. VI. negyedév (%)

Feladatlap bank speciális szakiskolák részére Feladatlap bank (mérés-értékelés) Beiskolázási tevékenységet támogató módszertani anyag (hátrányos h.) Projektbank pályaorientáció és szakmai alapozás segítésére (hátrányos h.) Módszertár (Jó gyakorlatok példatár) (közismereti) Moduláris projektalapú tanulási útmutatók Tanboxok második 40 projekttel Tanboxok – első 40 projekttel Szakmaismertető film (pályaorientációhoz) Szakmacsoportos felkészítést szolgáló feladatbank Nyelvi tananyag Multimédiás CD-feladatbank SZFP II. iskolák valamelyike által átadott tapasztalatok, módszerek SZFP I. iskolák valamelyike által átadott tapasztalatok, módszerek

0

10

48 / 89

20

30

40

50

60

70

80

90

A megkapott anyagok technikai feltételeinek tekintetében elmondható, hogy az iskolákban átlagosan 74%-ban vannak meg ezek a feltételek. Az előző negyedévhez képest 2007 negyedik negyedévében minden kategóriában javulás tapasztalható. A különböző támogatások háttérfeltételeinek meglétét tekintve a válaszok átlagosan 61 és 83% között mozognak. Legnagyobb mértékben a beiskolázási tevékenységet támogató módszertani, és a Projektbank pályaorientáció és szakmai alapozás segítésére készült anyaghoz és a tanboxokhoz állnak rendelkezésre az alkalmazáshoz szükséges technikai feltételek. A speciális szakiskolák technikai háttérfeltételei elmaradnak más iskolák ilyen jellegű felszereltségétől, a speciális szakiskolák számára készült feladatbank alkalmazásához az iskolákban csupán 45%-ban vannak biztosítva.

A válaszadó iskolákban a technikai feltételek meglétének aránya 2007. IV. negyedév (%)

Feladatlap bank speciális szakiskolák részére

Feladatlap bank (mérés-értékelés) Beiskolázási tevékenységet támogató módszertani anyag (hátrányos h.) Projektbank pályaorientáció és szakmai alapozás segítésére (hátrányos h.) Módszertár (Jó gyakorlatok példatár) (közismereti)

Moduláris projektalapú tanulási útmutatók

Tanboxok második 40 projekttel

Tanboxok – első 40 projekttel

Szakmaismertető film (pályaorientációhoz)

Szakmacsoportos felkészítést szolgáló feladatbank

Nyelvi tananyag

Multimédiás CD-feladatbank SZFP II. iskolák valamelyike által átadott tapasztalatok, módszerek SZFP I. iskolák valamelyike által átadott tapasztalatok, módszerek

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

Összességében elmondható, hogy az iskolák az előző negyedévhez képest jelentősen jobban állnak a felszereltség tekintetében, folyamatosan érkeznek az oktatást támogató anyagok és technikák. Ezek áttanulmányozására egyre több gondot fordítanak a peda49 / 89

gógusok, és az iskola pedagógusai közül egyre többen tanulmányozzák át a kapott anyagokat. A válaszoló intézmények a technikai feltételek javulásáról is beszámoltak.

50 / 89

4.6.2. Kiemelt jelentőségű programok A PKI szervezésében három kiemelt jelentőségű program is indult, melyek eredményei – az azokon való részvétel – kiemelkedő jelentőségű volt. Az alábbi táblázatból látható, hogy az iskolák mekkora része vett részt aktívan a felsorolt programokon. A válaszoló iskolák közül 43, azaz az összes válaszoló közel 87 százaléka részt vett az Országos Projektvetélkedőn, 44 intézmény (72%) a Tanárcsere és 49, azaz majd 80 százalék a Diákcsere programban. Pályakövetési kísérleti programban mindössze 5 iskola vett részt. Oktatást, pedagógiai munkát támogató programokon való részvétel (2007/4. negyedév) igen nem részben Diákcsere program 49 1 0 Tanárcsere program 44 1 1 Országos projekt vetélkedő 53 0 0 Oktatást, pedagógiai munkát támogató programokon résztvevő iskolák száma (2007. IV. negyedév)

53

Országos projekt vetélkedő

44

Tanárcsere program

49

Diákcsere program

0

10

20

30

40

50

60

A programok hasznosságának megítélése eltérő, az Országos projektvetélkedő kapta a legmagasabb pontértéket, tízfokú skálán 8,1-re értékelték a program eredményességét. A programon közel ezer diák vett részt. A válaszadó iskolák szerint legkevésbé a Tanárcsere program hozta a tőle elvárható eredményt, 5,3-ra értékelték, a programban 25 tanár vett részt. A Diákcsere Program eredményességének megítélése 6,3 pont, a programon mintegy száz diák vett részt. Jelöltek-e megfelelő személyeket (diákot, tanárt) a részvételre? (2007. IV. negyedév) Jelöltek-e megfelelő Milyen mértékben személyt? Résztvevő szemé- hozta az elvárható lyek száma eredményt? igen nem Diákcsere program 21 24 99 6,3 Tanárcsere program 15 23 25 5,3 Országos projekt vetélkedő 46 6 972 8,1

51 / 89

Megítélésük szerint a program összességében milyen mértékben hozta az elvárható eredményeket? (2007. IV. negyedév) 10 fokú skálán

8,1

Országos projekt vetélkedő

Tanárcsere program

5,3

6,3

Diákcsere program 0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

7,0

8,0

9,0

4.6.3. Animátorok, szakértők – az intézményi kérdőív adatai A választ adó intézmények java része kapott, illetve igénybe vett animátori, illetve szakértői támogatást. Mérés-értékelés területen 54 (az előző negyedévben 39) iskola számolt be erről, egyéb szakértő igénybevételéről 39 iskola. A harminc órás intézményfejlesztési szakértői támogatást a választ adó iskolák közül 37 vette igénybe. Mindhárom típusú szakértői támogatás igénybe vétele magasabb volt, mint az előző negyedévben. Kapott-e támogatást az alábbi területeken? (2007. IV. negyedév) igen nem részben Szakértői segítség nyújtás -mérés-értékelés területén 54 2 1 30 órás szakértői támogatás az intézményfejlesztés területén 37 9 2 Egyéb szakértői, mentori, animátori támogatás 39 4 0 Kapott-e támogatást az alábbi etrületeken 2007. IV. negyedév

Egyéb szakértői, mentori, animátori támogatás

részben nem igen

30 órás szakértői támogatás az intézményfejlesztés területén Szakértői segítség nyújtás -mérés-értékelés területén 0

10

20

52 / 89

30

40

50

60

A megszervezett konzultációkon résztvevő pedagógusok száma az előző negyedévhez képest jelentősen megemelkedett. A válaszadó iskolák pedagógusainak mintegy 68%-a részvett ilyen jellegű konzultációkon. Legtöbb résztvevő a mérés-értékelési konzultációkon volt, 235fő. A válaszadó iskolákban a konzultációkon résztvevő pedagógusok száma és aránya (2007. IV. negyedév) Résztvevő pedagóguRésztvevő szemésok aránya (%) lyek száma Szakértői segítségnyújtás mérés-értékelés területén 67,6 235 30 órás szakértői támogatás az intézményfejlesztés területén 67,1 141 Egyéb szakértői, mentori, animátori támogatás 69,6 218 A válaszadó iskolákban a konzultációkon résztvevő pedagógusok aránya 2007. IV. negyedév(%)

Egyéb szakértői, mentori, animátori támogatás

70

30 órás szakértői támogatás az intézményfejlesztés területén

67

Szakértői segítség nyújtás mérés-értékelés területén

68

66

66

67

67

68

68

69

69

70

70

Az animátorok és a szakértői támogatás eredményességének megítélése jó, átlagosan 7,4 pontot kapott a tízfokú skálán. A mérés-értékelési szakértői segítségnyújtás a tőle várt eredményhez képest csak háromnegyed részben elégítette a ki a várakozásokat. Az intézményfejlesztés területen nyújtott szakértői támogatás 6,9 pontot kapott. E két szakértői segítségnyújtáson kívüli egyéb szakértői tevékenységeket az iskolák eredményesebbnek értékelték, (közel nyolc pontra).

53 / 89

Megítélésük szerint a program összességében milyen mértékben ”hozta” az elvárható eredményeket? (2007. IV. negxedév) Egyéb szakértői, mentori, animátori támogatás

7,9

30 órás szakértői támogatás az intézményfejlesztés területén

6,9

Szakértői segítség nyújtás mérés-értékelés területén

7,5

6,2

6,4

6,6

6,8

7,0

7,2

7,4

7,6

7,8

8,0

2007 negyedik negyedévben a támogatások felhasználására 30 iskola válaszolt. A 30 iskola összesen 190 eszköz és támogatás típust sorolt fel. Ezek összesen 204807 ezer forintba kerültek, melyből az SZFP-s támogatás 170148 ezer forint volt. A legmagasabb összeget a különböző technikai eszközök, berendezések vásárlása emésztette fel. A nem hardver eszközök közül a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása témakörében szervezett továbbképzésekre költöttek az iskolák. Legkevesebbet minőségfejlesztési tanácsadásra költöttek az iskolák. Miként használták fel az elmúlt negyed évben a támogatásokat? 2007. IV. negyedév Felsorolt eszköz Ráfordítás Ebből SZFP-s Válaszoló is- és támogatás tí- összesen támogatás kolák száma pusok száma (ezer Ft) (ezer Ft) Eszközvásárlási támogatás 30 34 145554 114444 Minőségfejlesztés Horizontális tanulás 22 22 7537 7549 Továbbképzés (Hátrányos h.) 10 14 17672 17672 Nyelvtanfolyam (közismereti) 27 27 6145 5967 Informatikai fejlesztés 27 27 4592 4275 Minőségfejlesztési tanácsadás 9 9 920 830 Szakértői támogatás (hátrányos h.) 12 13 6520 6520 Kerettantervi felkészítés-tanácsadás 23 27 7167 7167 Egyéb 13 17 8700 5724 A támogatásból szervezett Nyelvtanfolyamon és a Hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása továbbképzéseken összesen 271 fő vett részt a 30 válaszadó iskolából. Az ábrából leolvasható, hogy az iskolák egyharmada 10 főt küldött a Hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása témájú továbbképzésekre, átlagosan 6,6 főt (összesen 153 fő). Nyelvtanfolyamra a válaszadó iskolákból átlagosan 2,7 fő ment el (összesen 118 fő). Leggyakoribb, hogy az iskolák két-három főt küldtek nyelvtanfolyamra. 54 / 89

Képzésen résztvevő pedagógusok száma (2007. IV. negyedév) Résztvevők száma Hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása, Továbbképzés 153 Nyelvtanfolyam (közismereti) 118 Hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása témában szervezett továbbképzésen 153-an vettek részt. Azonban a résztvevők a megkérdezett 61 iskolából mindössze 23 iskolából kerültek ki, az iskolák 62%-a nem küldött résztvevőt ezekre a továbbképzésekre. A résztvevő iskolák átlagosan 6,7 főt küldtek, 9 iskola küldött 10-10 főt. Hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása, Továbbképzésen egy iskolából résztvevő pedagógusok száma (2007. IV. negyedév) 12 10 8 6 4 2 0 1

4

7

10 13 16 19 22 25 28 31 34 37 40 43 46 49 52 55 58 61

2007 negyedik negyedévben a nyelvtanfolyamon való részvétel létszámban kevesebb, mint a hátrányos helyzetű képzésen való részvétel, azonban itt az iskolák többsége képviseltette magát, igaz iskolánként sokkal szerényebb létszámmal. A megkérdezett iskolák 72%-a (44 iskola) összesen 118 főt küldött. Egy iskola átlagosan 2,7 főt küldött nyelvtanfolyamra. Nyelvtanfolyam résztvevő pedagógusok száma 2007. IV. negyedév 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61

55 / 89

4.7.Az intézményekben folyó oktatási tevékenység változása2 4.7.1. A projektmódszer alkalmazása Az interjúk tapasztalatai szerint amellett, hogy még mindig általános gyakorlat a megkérdezett iskolák körében az, hogy a kijelölt projektnapon a tanárok órarendszerűen váltják egymást, tehát ahol az egyikük befejezte kicsöngetéskor, a következő ott folytatja, egyre több iskolában tapasztaltuk, hogy egyéb, alternatív módokat választottak ebben a tanévben. Egyrészt van több olyan intézmény, ahol nem hetente egy projekt napot tartanak, hanem havonta egy projekt hetet, van olyan, ahol a projekt oktató tanárokat jelölték ki, ők felkészülnek egy-egy projektből, és azt végigviszik az összes érintett osztályban. Előfordul az is, hogy duplaórákkal, összevont órákkal próbálkoznak, de ez ritkább „csak a lelkesebb tanárokra jellemző”. „Igen, használjuk. Minden hónapban van egy projekthét. Hét, mi nem napot jelöltünk ki, hanem egész hetet. Mind a 9. mind a 10. osztályban csináljuk.” „… az idén máshogy szerveztük, már júniusban leültünk néhányan, akik ilyen foglalkozást fogunk tartani, és a projekt dobozok témaköreinek megfelelően, egymás között felosztottuk, hogy ki melyiket csinálja, és így egy emberre jutott 3-4 doboz. 4 ember vesz részt, tehát egy ember meg tanul egy projektet csinálni, és minden osztályban körbe viszi, majd tanulja a következőt. Ilyen forgószínpad szerűen. A tizedikbe maradt a tavalyi rend, hogy össze tudjuk hasonlítani, de jobb ez az új.” Jelen felmérés is arról tanúskodik, hogy az intézmények egy részében egyre inkább beszivárognak a programnak köszönhetően elsajátított módszerek és az új tananyagok a hagyományos, negyvenöt perces órákra, illetve a nem szakiskolai oktatásba is. Mint a projektvezetők mondják, ez is a tanárok rátermettségével, érdeklődésével, lelkesedésével van összefüggésben. „Igen, a lelkesebb tanárok szokták bevinni a negyvenöt perces órákra is. Egyébként is nagyon jónak tartjuk a tanboxokat, nagyon sokat segít, van, amit csak leveszek és beviszem az órára, minden benne van. Az szokott gond lenni, hogy általában nagyobb óraszámú egy-egy projekt, mint amit rá lehet szánni a tanmenet szerint.” Jelen megkérdezés során már viszonylag kevés panasz érkezett arra vonatkozóan, hogy a projektnapok, vagy projekthetek megszervezése bonyodalmat okozott, a tanterv, az órarendek kialakításakor már tudták, hogy mivel kell számolniuk, így ez lényegesen könynyebben ment. A tanboxok és különböző példatárak kevés intézmény esetében vannak egy az egyben felhasználva, továbbra is működő gyakorlat, hogy a dobozok tartalmát ötletek szerzéséhez, saját projektek felépítéséhez használják. Továbbra is igyekeznek azt a saját környezethez, a tananyaghoz és a gyerekek képességeihez igazítani. Megfigyelhető a frontális, a projektvezetők által általában „régi”-nek nevezett módszerek és az új módszerek keveredése, melyet általában azzal indokolnak, hogy ilyen gyorsan sem a pedagógusok, sem a tanulók nem tudnak átállni. A diákok is igénylik a 2

Interjús tapasztalatok

56 / 89

negyvenöt perces rendet, hogy a szünetben legyen lehetőségük beszélgetni a barátaikkal, valamint egyes projektvezetők szerint „ezekkel a gyerekekkel nem lehet csak projektezni”. Többen is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy nem látják, hogy összhangban állnának a követelmények és az új módszerek, tehát, hogy az új módszerekkel átadható tananyag nem lesz elegendő a tanulóknak a követelmények teljesítéséhez. „Igen, használjuk az új módszereket. De szükség van régi módszerekre is, hiszen ott a felelősség, hogy sikerül-e megtanítani a gyerekeket arra, amit mindenképpen meg kell tanulniuk.” "… elmegy a projekt miatt a gyerekek fölött a nap. Tudni meg semmit sem fognak kellően" „általában vegyes vélemények vannak (…) nem tudni, hogy lesz ebből szakmatanulás." Összességében – az aggodalmak ellenére – a megkérdezettek inkább hasznosnak és szükségesnek ítélték a projektoktatást. Egyrészt a legtöbb résztvevő érzékeli a pillanatnyi sikereket és bizakodó a jövőre nézve, másrészt a megkérdezettek nagy százaléka azt gondolja, hogy a szakiskolába járó gyerekek olyan nagymértékű hátrányban vannak, olyan sok kudarc érte őket, aminek köszönhetően olyan alacsony az önértékelésük, hogy a hagyományos módszerekkel nem lehet velük sikereket elérni. "nehéz belőlük kinevelni, hogy ’hülye’ vagy fiam, nagy gond van az önértékelésükkel. Velük elhitették négy, vagy nem tudom én hány év alatt, hogy belőlük semmi sem lesz, úgy is megbukott, de tovább engedték, hogy legyen belőle valami. Ilyen helyzetből elég nehéz indulni, de nincs más választásunk…" „Sikeresek, szeretik csinálni a gyerekek, biztos, hogy meg is marad belőle sok minden. Valahogy más ilyen alkalmakkor a tanár-diák viszony. Oda mernek menni, elmondani a problémáikat, megfogadják a tanácsokat.” 4.7.2. A diákok és a szülők hozzáállása A vélemények alapján a diákok reakciója vegyes. A nagyobb rész esetében inkább pozitív, többek szerint jobban szeretnek iskolába járni, aktívabbak az órán, és közvetlenebb kapcsolatot sikerült velük kialakítani, melynek köszönhetően könnyebben kezelhetőek. „Jobban szeretnek iskolába járni, élvezik a csoportmunkát, tényleg aktívabbak. Gyakran úgy telik el 45 perc, hogy észre sem veszik. Szívesebben járnak be, mert nem kell félni a dolgozattól, meg a feleléstől.” Vannak olyanok, akik szerint vegyes a diákok hozzáállása, míg egyesek dolgoznak a csoportmunka során, addig mások nem kapcsolódnak be a munkába. Nehézséget jelent a tanárok számára az is, hogy a sok éven át a frontális oktatáson „szocializálódott” tanulókat aktivitásra sarkalják. „… nem nagyon tudják mihez mérni, potyautas effektus van, egy dolgozik, a többi döglik, nem tudnak együtt dolgozni, és nem is akarnak, egyáltalán nyűg nekik ez az egész” "… hozzá vannak szokva, hogy ülnek és elvannak, és a projektezéshez sokszor nem fűlik a foguk" Egy megkérdezett projektvezető szerint, attól függ a hozzáállás, hogy „hogyan adja elő az ember. Amikor a gyerekeknek elmondtam, hogy ti kiválasztott gyerekek vagytok, mert egy különleges programban vesztek részt, a gyerekek nagyon büszkén fogadták. Ugyanígy a szülők is. Odajöttek, megköszönték, hogy az ő gyerekeik ide járhatnak. Nem érzik tehernek.” Összességében az iskolák kétharmadában pozitív hozzáállásról, a diákok számára is érzékelhető előnyökről számoltak be. A tanulók értékelik, hogy más módszerekkel tanulhatnak, de főként, azért mert könnyebbnek érzékelik. A többség arról is beszámolt, hogy kevesebb magatartás problémával küzdenek a program óta,

57 / 89

azonban egyesek szerint ez az egy-két vélemény nem arról tanúskodik, hogy csökkentek volna a magatartásproblémák, hanem, hogy enyhült az oktatási forma. „nem változott a gyerekek magatartása, a pedagógusok hozzáállása enyhült. Nem kell, sőt nem lehet megkövetelni a síri csendet. Mindenki kezd hozzáidomulni, hogy ez már más.” „Nehezebben mérhető, mert eleve a légkör más, mert ha egy frontális óra van, és az a dolga hogy figyeljen, ott úgymond a csönd a mérce, itt pedig nem lehet a csend a mérce, mert dolgoznak, eleve munkazajjal jár, mondjuk aki rutinos, az fel tudja ismerni a munkazaj és a zaj közti különbséget.” A szülők hozzáállása nehezebb kérdés. Többen is egyre növekvő érdektelenségről számoltak be, nem foglalkoznak a szülők a gyerekekkel, az iskolai eredményeikkel, már az is siker, ha eljönnek a szülői értekezletre vagy fogadóórára. Néhány szülő aggodalmát fejezte ki az iskola felé a programmal kapcsolatban, félnek, hogy „nem tanul a gyerek”, furcsának találják a hagyományos értékelés, a könyvek, füzetek hiányát. „A szülők teljesen passzívak, nem nagyon törődnek a gyerekeik iskolai eredményével, egy szülőire 30-ból maximum 10 szülő jön el.” „Furcsának tartották, hogy a projektnapokra nem kell hozni füzetet, könyvet, jöttek a telefonok, hogy tényleg így van-e, de most már megszokták.” „… még az első szülőire eljönnek, mikor kezdődik az iskola, és amikor tájékoztatjuk őket, hogy mi ez a program, mi ez az iskola.” „… a gyerekek jól reagálnak, a szülők nem mindig. Ugyanis a szülők nagy része a régi szocialista rendszerben tanult, hozzá van szokva, hogy tanulunk, számon kérünk stb. a gyerek vagy megbukott vagy nem, mi az, hogy bejön, aztán itten ragasztgat, meg rajzolgat.”

4.7.3. A tanári kar hozzáállása Örömmel számolhatunk be arról, hogy a legtöbb projektvezető szerint csökkent a programot ellenzők tábora, „már nem sikk ellenzékben lenni”. Természetesen még mindig vannak olyanok, akik nem szívesen vesznek részt, illetve ragaszkodnak a „régi, jól bevált” tanítási módszerekhez. „A többség úgy ítéli meg, hogy a program abba az irányba halad, amerre kell. Vannak, akik nem értenek egyet, és ellenállnak a változtatási szándékoknak, de ők vannak kevesebben, a tanári kar 1/4-e. A vezetőség nagyon ösztönzi a program minél jobb elterjedését.” Többen is kiemelték, hogy az intézmény vezetése nagyban befolyásolja a tanári kar hozzáállását, a rátermett, a programmal szemben elkötelezett intézményvezető nagyobb aktivitást és pozitívabb hozzáállást vált ki, míg a például nyugdíj előtt álló vagy szkeptikus hozzáállást tanúsítók ennek ellenkezőjét váltják ki. „… azt figyeltük meg, hogy ha bármilyen program, képzés stb. van, és a két vezető felírja magát a listára, rögtön az elejére, akkor megtelik a lista. Nálunk elkötelezett és rátermett a vezető. A pedagógusok egy része azért csordaszellemű. Hála Istennek nem fafejű vezetőnk van, hanem nyitott és kompromisszum kész.” „A vezetőség elkötelezettsége nagyon fontos, például amikor bemutató órát kell tartani akkor az igazgató helyettesek is vállalnak, hogy példát mutassanak a kollégáknak.” Az ellenzők érvei sokfélék, főként időhiánnyal, a meghosszabbodott felkészülési idővel van összefüggésben, de többen vannak azok is, akik a program által elsajátított módszereket játszadozásnak tartják, és a hagyományos, frontális osztálymunkában hisznek. Vannak 58 / 89

azonban ennél konkrétabb aggályokat megfogalmazók is. Az ellenzékben lévő pedagógusok egy része úgy véli, hogy a kompetencia alapú szakmai vizsga bevezetésével olyan vizsgakövetelmények lesznek, melyeknek a program módszereivel oktatott tanulók nem fognak tudni megfelelni. „… ezért nekünk ennek megfelelően kell oktatni a gyerekeket, mert ha ott találkozik először azzal, hogy kompetencia akkor csak bután fog nézni és megbukik.” Több projektvezető is arról számolt be, hogy a tantestület eleve pozitív hozzáállást tanúsított főként az elmúlt évek nehézségeinek, az egyre nehezebben kezelhető és egyre „problémásabb” tanulóállománynak, illetve a különböző egyéb projektekben való részvételnek köszönhetően. Véleményük szerint a program során még tovább javult a hozzáállás, hiszen sikereket értek el és ez motiválta őket. "Megy a Leonardo, a HEFOP, hozzá vagyunk szokva. Máshogy nem is lehet talpon maradni, és fejlődni, csak annyit lehet elérni, hogy vegetáljunk, a végén meg becsukhatjuk a kaput." „Látták ez eredményeket, hallották a pozitív tapasztalatokat.” Arra a kérdésre, miszerint igaznak tartják-e azt a kijelentést, hogy az idősebb kollégáiknak negatívabb a hozzáállása, mint a fiataloknak megint nem érkezett egyértelmű igen. A megkérdezett projektvezetők körülbelül fele gondolja azt, hogy van összefüggés a másik fele, pedig azt, hogy inkább nincs. Többen is azt mondták, hogy a fiataloknak természetesen könnyebb, de inkább a pedagógus személyisége befolyásolja a hozzáállást. Persze vannak olyan nyugdíj előtt álló tanárok, akik már nem tudják befogadni a programot, és ha lehet nem is vesznek részt semmilyen hozzá kapcsolódó tevékenységben. „Nagyvonalakban igaz. De több középkorú kolléga is azt mondta, hogy muszáj változtatni, ha nem akarunk bedilizni ezektől az osztályoktól.” „… mindenképpen, azért nyugdíj előtt 5-6 évvel már nem váltanak, azt mondják nekem, ez nem kell, tegyetek el oda, ahol nincs SZFP.”

59 / 89

5. A RÉSZTVEVŐK VISZONYULÁSA A PROGRAMHOZ A negyedéves résztvevői kérdőívet 1034 fő töltötte ki. A válaszadók átlagosan kettő 9. osztályos SZFP-s osztályban tanítanak, és 34%-uk nem tanít a programban résztvevő 9. osztályban. A válaszadó pedagógusok 12,5%-a tanít reintegrációs osztályban.

5.1.Az iskolán belüli munkaszervezés Az érintettek hozzávetőlegesen heti hét és fél órában (7,55), átlagosan két (2,01) SZFPs osztályban tanítanak. A pedagógusok megítélése szerint az elmúlt negyedévben oktatói tevékenységében átlagosan 51,03%-ban valósult meg a műveltségi területek szerinti komplex megközelítés. A válaszadók által oktatott tantárgyak/műveltségi területek oktatásánál átlagosan 78,48%-ban érvényesült a hagyományos, 45 perces órabeosztás. Ez az előző negyedévhez képest komoly emelkedést jelent, ami azt jelentheti, hogy a hagyományos órakeretek megbontása nagyon nehezen indul el az intézményekben. Azért is fontos ez a tény, mert a Program hatására ennek a számnak csökkennie kellene – elsősorban a projektmódszer alkalmazása miatt. A Programmal kapcsolatos tanórán kívüli feladatok ellátására meglehetősen sok időt fordítanak a pedagógusok, átlagosan 13,07 órát hetente. Arra a kérdésre, hogy hetente a munkaidején kívül hány órát foglalkozik a programmal, a válaszadók átlagosan 5,59 órát jelöltek meg. A válaszadó személyek 42,3%-a tagja az iskolán belül az új módszerek alkalmazását elősegítő munkacsoportoknak. Ennél valamivel kevesebb, 40,4% vállalt már olyan feladatot, amely a kollégák munkáját segíti. Ez az arány előző negyedévben kétszer akkora volt (84,4%), tehát jelentős visszaesés tapasztalható.

5.2.Új módszerek alkalmazása A válaszadók a különböző tanulói kompetenciák fejlesztésének, illetve az új módszerek alkalmazásának lehetőségét saját oktatói tevékenységük során meglehetősen pesszimistán látják, hiszen az ezekre vonatkozó kérdések mindegyikére kevesebb, mint 50 %-os értéket jelöltek meg. Különösen alacsony értéket kapott a mérésre épített egyéni tanulási programok módszerének alkalmazása, amely valószínűleg összefüggésben van a hagyományos 45 perces tanítási idővel, illetve a szakiskolába járó gyermekek szociokulturális hátterével. Ugyanakkor ez a válasz egyértelműen indokolja a Program Mérés-értékelés fejlesztési területének létjogosultságát.

60 / 89

megvalósítás mértéke 60,00

50,00

49,18

47,11

45,50

44,96

44,15

42,76

42,59

40,00

36,35

30,00

megvalósítás mértéke

20,00

10,00

0,00

A m érésre épített egyéni tanulási program ok m ódszerének alkalm azása

A tanulók tanulási m ódszereinek fejlesztését

A differenciált tanulásszervezés alkalm azását

A tanulók önism eretének önellenőrzési képességének fejlesztését

A tanulók hiányzó alaptudásának és készségeinek pótlását

A kooperatív tanítási m ódszerek alkalm azását

A tanulók kom m unikációs készségeinek fejlesztését

A projektm ódszer alkalm azását

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt periódusban milyen mértékben sikerült a hagyományos, frontális tanítási módszerek új módszerekkel való felváltása saját munkájában, a válaszadók 78,48 százalékos értéket jelöltek meg, amely azt jelzi, hogy visszaesés tapasztalható az új módszerek rutinszerű használatának elterjedésében. A pedagógusok 36,2 százaléka vett részt a Programhoz kapcsolódó bemutató tanításon, és csupán 11,9 százalékuk tartott a Program keretében bemutató tanítást. Az új módszerek alkalmazásának egyik legfontosabb gátja az intézmények alapvető eszköz-ellátottságának alacsony színvonala, hiszen arra a kérdésre, hogy mit tehet az intézmény az új módszerek alkalmazásának előmozdításáért, a pedagógusok a tárgyi feltételek biztosítása mellett a továbbképzések biztosítása, anyagi és órarendi változások meglétének hiányát említették meg. Az előző negyedévhez hasonlóan fontosnak tartják a pedagógusok motiválását, az önképzést, hangsúlyozva, hogy ezek nélkül nem valósulhat meg a Program. Ha azonban azt vizsgáljuk meg, hogy maguk a pedagógusok mit tehetnek az új módszerek alkalmazásának előmozdításáért, láthatjuk, hogy legtöbbjük a pedagógusok hozzáállásának megváltoztatását tartja a legnagyobb gátló tényezőnek. A hozzáállás mellett magának az új módszereknek az alkalmazása, tehát a napi tanítási gyakorlatba történő beépítése, valamint – ehhez kapcsolódóan – az ismeretszerzés, a továbbképzéseken való részvétel szerepel a leghangsúlyosabban a válaszok között, amely szintén a pozitív hozzáállás bizonyítéka. A harmadik tényezőcsoport a változásban a szülők és diákok személye. A pedagógusok egyharmada „elégedetlen” a tanulók/szülők hozzáállásával, azaz több támogatást várna 61 / 89

tőlük munkájához. Ezt kiegészítendő, erősebb szülői kontroll szükségességét tartják fontosnak, amely ahhoz is hozzájárulna, hogy a gyerekek eljárjanak az iskolába, hogy rendelkezzenek megfelelő taneszközökkel. Ezen kívül elvárásként megjelenik, hogy legalább a szülő mutasson érdeklődést a gyereke tanulmányai iránt, az iskola iránt. A diákoktól nagyobb érdeklődést, aktivitást várnának el. Ezen válaszok jól mutatják, hogy a szakiskolai képzésben sok problémás, tanulási zavarokkal küzdő, hátrányos szociokulturális hátterű gyermek vesz részt, és a képzés tartalmi megújítása nehéz feladat az ő, illetve szüleik bevonása nélkül.

5.3.Külső feltételek és támogatások 5.3.1. A Program céljainak ismertsége A Programmal kapcsolatos általános tájékoztatást nem tartották kielégítőnek a válaszadók, mivel annak megfelelőségét hozzávetőlegesen 67,8 %-ra értékelték. A saját szervezetükben folyó fejlesztési munkáról azonban a jelentős többség (75 %) kapott tájékoztatást. A pedagógusok a tanítás új módszereinek megvalósításához kapott szakmai módszerekkel és anyagokkal kapcsolatosan 61,2%-os elégedettséget jeleztek. A kompetenciamérésekkel kapcsolatos tájékoztatás kapcsán még kisebb mértékű elégedettség mérhető (54,6%).

80

70

75 67,8 61,9

60

75

61,2 54,6

54,4

48,1

50

40

30

20

10

0 Kapott–e tájékoztatást az Kapott-e elegendő Kapott–e elegendő általános Kapott-e elegendő tájékoztatást/ szakmai intézményi szervezetben folyó tájékoztatást az SZFP II. tájékoztatást/ szakmai fejlesztési munkáról? programról? módszert, anyagot a tanítás új módszert, anyagot a tanulói kompetenciamérések módszereinek eredményeinek megvalósításához? felhasználásához? IV. negyedév

II.negyedév

62 / 89

A válaszadóknak csak a fele (42,1 %) rendelkezik információval a szakképzéssel kapcsolatos központi stratégiai célkitűzésekről, ugyanakkor arra a kérdésre, hogy ezek közül mely elemeket tartja a legfontosabbnak, nagyon sokféle válasz érkezett. A nyílt válaszokban az alábbi elemek szerepelnek legtöbbször: • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

•

•

Új tanítási módszerek elterjesztése; Differenciált oktatás kialakítása; Szakmai, oktató munka megújítása, megújítása; Kompetencia alapú képzés bevezetése; Minőségügyi kézikönyv elkészítése; Piacképes tudás biztosítása; Tanuló jól érezze magát; Élethosszig tartó tanulás; Indikátorok bevezetése; Tanulói lemorzsolódás csökkentése; Szakképzés megújítása; Szakképzés presztízsének visszaállítása; Motiváció erősítése; Új szakképzési szerkezet kialakítása; Önálló munkára történő nevelés; Mobilizálható szakmunkások képzése. Tanulásmódszertan: o kooperatív tanulás, o minőségfejlesztés Programtelepítés, használat Célrendszer felülvizsgálata: o jövőbeni feladatok; o jó gyakorlatok más intézményben; o intézkedési tervek magvalósítása; o feladat kiosztás, időpontok. A felhasználói azonosítás rendjének megismerése: o az adatbázis jelenlegi felépítése; o kulcs-, és benchmarkin adatok megismerése; o egyes indikátorok tartalmának értelmezése; o az adatok forrásainak megismerése; o a mutatók számítási módja. A helyi minőségfejlesztési feladatok áttekintése: o a feladatok munkamenetének megszervezése; o hasznos tanácsok, tippek a feladatok elvégzéséhez; o információcsere; o horizontális kapcsolatok kiépítése; o folyamatos kapcsolattartási lehetőség.

63 / 89

Mint látható, a pedagógusok az ágazati célrendszer között már több, konkrét SZFP-s célt is felsorolnak (pl. indikátorok bevezetése, lemorzsolódás csökkentése), illetve olyan célokat is megfogalmaznak, amelyeket pedagógusként tartanak fontosnak (pl. a tanuló érezze jól magát). Ezek a célok, még ha nem is minden esetben jelennek meg egységes rendszerben a pedagógusok előtt, jól mutatják, hogy megindult egy olyan fajta gondolkodás, illetve kialakult egy olyan attitűd, amely felismerte a fejlesztések fontosságát. Miért vesz részt az intézmény az SZFP-II programban?

Fejlődés és jövőkép

4% 15%

Új módszerek elsajátítása

26%

1% 10%

Hosszútávú biztonság megtartása (fennmaradás, tanulólétszám, sikeresség) Lemorzsolódás csökkentése, felzárkóztatás Színvonal emelés

Eszköz fejlesztés

14%

30%

Hátrányos helyzetűek reintegrációja

Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a válaszadók közel egyharmada intézménye fejlődését, illetve jövőjét tartotta a legfontosabb olyan célnak, amely miatt iskolája részt vesz a Programban. Ha ehhez hozzáadjuk a hosszútávú biztonság megtartása célt, úgy összességében 40 % gondolta úgy, hogy az intézmény megmaradásához járulhatnak hozzá a Program által biztosított szakmai és egyéb eszközök. Emellett pozitívum, hogy a pedagógusok jelentős része (30 %) egyértelműen az új módszerek elsajátítását tartotta a legfontosabbnak, amely szintén a fejlődés iránti pozitív attitűdöt bizonyítja. Ezért viszonylag kevesen, csak 15 %uk jelölte meg az eszközfejlesztést, mint fontos célt.

64 / 89

5.3.2.

Szakmai módszerek, eszközök

A Program keretében az intézmények a fejlesztési területek koordinálásával különféle támogatásokat kaptak. Részt vett-e képzésen?

Differenciális tanulásszervezés Kooperatív módszertanok alkalmazása Projektmódszer alkalmazása Konfliktuskezelés, problémamegoldás

Részt vett-e intézményen belüli csoportmunkában?

Részt vett-e konferencián?

Részt vett-e intézmények közötti tapasztalatcserén? Az intézmények közötti tapasztalatcsere menynyire segítette? (%)

Részvétel (%)

Az intézményen belüli csoportmunka milyen mértékben segítette? (%)

Részvétel (%)

A konferencia milyen mértékben segítette? (%)

39,4

37,9

58,1

4,7

48,7

6,5

55,1

13

42,3

25,7

60,4

5,1

61,4

7,7

57,8

28

61

16,3

47,8

8,2

65,9

13,2

63,2

21

52,3

16,5

37,8

3,7

60,5

4,2

59,6

Részvétel (%)

A képzés milyen mértékben segítette? (%)

38

Részvétel (%)

A leghasznosabbnak a projektmódszer alkalmazásáról szóló konferenciát tartották, míg legkevésbé hasznosnak a konfliktuskezeléssel kapcsolatos intézményen belüli csoportmunkát. A legtöbben differenciális tanulásszervezéssel kapcsolatos képzésen vettek részt, míg legkevesebben konfliktuskezeléssel foglalkozó konferencián. 70

60

50

40

30

20

10

0 A képzés milyen mértékben segítette (1-10ig)?

Differenciális tanulásszervezés

Az intézményen belüli A konferencia milyen mértékben csoportmunka milyen mértékben segítette (1-10ig)? segítette (1-10ig)?

Kooperatív módszertanok alkalmazása

65 / 89


Az intézmények közötti tapasztalatcsere mennyire segítette (1-10ig)? Konfliktuskezelés, problémamegoldás

A képzések meghatározó elemei a Programnak, ezért ezek megítélése kulcsfontosságú a programirányítók számára. A Program által kínált továbbképzési kínálatot csak a válaszadók 60,8 %-a ismeri, és közülük is csak 16,6 % volt biztos abban, hogy az a képzés, amelyen részt vett eredetileg szerepelt saját iskolája beiskolázási tervében. (A kitöltők közel fele – 45,2%-a nem rendelkezett információval erről.) Ha megvizsgáljuk, hogy a továbbképzések és a belső képzések milyen mértékben segítették a pedagógusok munkáját, láthatjuk, hogy a belső képzéseket minden vizsgált témában valamivel hasznosabbnak ítélték a résztvevők, bár a néhány százalékos eltérés nem számottevő. Ez az előző negyedéves eredményekhez képest változás, mert akkor a továbbképzéseket tartották használhatóbbnak. Ez azt feltételezi, hogy kialakultak azok a belső információátadó hálózatok, amelyek a belső disszemináció fontos és kívánatos elemei a Program szerint. Tapasztalatok átadása

38%

51%

11%

Nem vettem részt képzésen

Részt vettem, és volt módom átadni a tapasztalatokat

Nem volt módom átadni a tapasztalatokat

Azon pedagógusok közül, akik részt vettek valamilyen képzésen, csupán 11 % jelezte azt, hogy módja volt átadni tapasztalatait kollégáinak. A Program iskolai terjedése szempontjából kulcsfontosságú belső disszemináció ebben a negyedévben lényegesen kisebb mértékben működött.

66 / 89

70

66,30 62,50

63,50

63,00 60,20

60,60

62,40

60 51,3 50

40 32,8

31,4 30

20

16 13,5 10

11

10

0 tanulmányozás mértéke Multimédiás CD-feladatbank Szakmaismertető film (pályaorientációhoz) Moduláris projektalapú tanulási útmutatók

hasznosság mértéke

Nyelvi tananyag Tanboxok – első 40 projekttel

Szakmacsoportos felkészítést szolgáló feladatbank Tanboxok - második 40 projekttel

A Program által biztosított anyagok és eszközök a fejlesztési területek munkatervének függvényében folyamatosan érkeznek meg az intézményekhez, amelyek felelőssége azok eljuttatása a végső felhasználókhoz, a pedagógusokhoz, diákokhoz. Ezen szakmai anyagokat azonban a pedagógusok közepes mértékben hasznosítják a tanítási munkájukban. Ez lényegesen magasabb mérték, mint az előző negyedévben, amikor csak az ismerkedés fázisában tartottak a pedagógusok. 5.3.3. Horizontális tanulás A válaszadó pedagógusok 28,8 százaléka vett részt saját körös (SZFP II.) és 16,4 százalékuk előző körös (SZFP I.) iskolákkal közösen szervezett tapasztalatcserén. Fontos tény, hogy működik mindkét csoportban egymás tapasztalatainak átadása, a horizontális tanulás e fontos formája. Az ezekkel való elégedettség és hasznosság megítélésének mértéke azonban csak 60 % körüli.

67 / 89

66,40 70

61,40

60

50

40 28,8 30 16,4 20

10

0 részvételi arány

hasznosság

SZFP I. iskolák valamelyike által átadott tapasztalatok, módszerek

SZFP II. iskolák valamelyike által átadott tapasztalatok, módszerek

A más intézménytől kapott új módszerek alkalmazását segítő anyagok és eszközök áramlása is megindult a rendszerben, bár a válaszadóknak csak a fele tanulmányozta már át azokat. A II. körös anyagoknál az SZFP I.-es iskolák anyagait valamivel használhatóbbnak értékelték a pedagógusok, amely nem meglepő, hiszen ezen intézmények egy hároméves fejlesztési periódus termékeit adták át az érdeklődő iskoláknak.

68 / 89

5.3.4. A projekt-alapú tanórák leírásának, értékelésének tapasztalatai A negyedéves kérdőívünk második részében a pedagógusokat arra kértük, hogy mutassák be, ők hogyan szervezik meg és bonyolítanak le egy-egy projekt-alapú tanórát. A kérdőívet kitöltők közül 473-an jelezték, hogy vezettek már projekt-alapú tanórát. A megkérdezett válaszadók a következő tárgyakat tanították. tantárgy gyakorlati oktatás nyelv magyar nyelv matematika informatika szakmai alapozás gyakorlat szakmai előkészítés elmélet történelem fizika biológia földrajz kémia pályaorientáció testnevelés rajz, mozgókép gyógypedagógia technika ének-zene

%-os megoszlás 16 14 11 9 9 7 7 5,7 3 3 3 3 3 2 2 1 1 0,3

Az elkészített projektek is ezeket a tantárgyakat érintették. Arra kértük a válaszadókat, nevezzék meg a projektben résztvevő első és második pedagógusokat. A megnevezett első pedagógusok száma 432 volt, a tantárgyi megoszlások hasonló tendenciát mutattak, mint az alapszakok. A második pedagógus 153 esetben szerepelt. Az ő szakjaikat illetően is a nyelvi tárgyak szerepeltek leggyakrabban. 2. pedagógus szakja nyelv gyakorlati oktatás magyar nyelv biológia matematika történelem informatika szakmai alapozás gyakorlat szakmai előkészítés elmélet fizika földrajz 69 / 89

%-os megoszlás 19 14 13 12 8 7 5 5 5 4 3

2. pedagógus szakja pályaorientáció pályaorientáció gyógypedagógia rajz, mozgókép testnevelés

%-os megoszlás 1 1 1 1 1

Az elkészült, említett projektek az alábbi tudáselemeket érintették: tudásterület Mindennapi élet Szakmai tudás Közismereti Kommunikációfejlesztés Matematika Személyiségfejlesztés Természettudományos Környezeti ismeretek IKT Készségfejlesztés Szövegértés

%-os megjelenés 13 18 13 9 10 8 8 6 7 5 3

A leggyakrabban a szakmai tudáshoz kapcsolódó projekteket nevezték meg a válaszadók. Az érintett tanulólétszámokról azt mondhatjuk el, hogy átlagosan 14,1 diákot érint egy-egy projekt, de volt olyan válaszadó, aki 2, illetve aki 200 gyereket jelölt meg. A projekt megvalósítására rendelkezésre álló időkeret a következőképpen alakul: Szervezési forma Egy 45 perces óra Két vagy több 45-perces óra összekacsolva Több nem egymás után következő 45 perces óra egy napon belül Több, nem egymás után következő 45 perces óra egy héten belül

Válaszadók száma 115 268

%-os megoszlás 20,2 47,0

36

6,3

151

26,5

A tanárok majdnem fele a projektek megvalósítására 2 vagy több egymást követő órát használ fel a kivitelezéshez. A terem berendezését illetően azt mondhatjuk el, hogy az esetek 45%-ban a hagyományos terem átrendezhető kiscsoportos munkához, és 44,5 %-esetében van külön kiscsoportos munkához berendezett terem. Csak 10 % esetében folyik projektalapú oktatás olyan termekben, ahol mozdíthatatlanok a székek és az asztalok. A termek felszereltségével kapcsolatban a válaszadó tanárok 25%-ban jelezték projektor meglétét, a számítógépes ellátottság 19%-os. 70 / 89

600 512 500

400

300

256 191

200

177

169

162

156 91

100

74

59

52

0 említések száma Hagyományos tábla CD lejátszó Multimédia- eszköz Egy Flipchart, vagy ezt a funkciót betöltő megoldás A csoportok számát meghaladó számú számítógép Csoportonként egy Flipchart, vagy ezt a funkciót betöltő megoldás

Projektor Egy számítógép Írásvetítő Diktafon vagy magnó Csoportonként egy-egy számítógép

A projektalapú oktatáshoz az iskolákban lehetőség van más megoldásokra is, ezeket foglalja össze a következő táblázat.

Lehetőség az iskolai könyvtár használatára Lehetőség a számítógépterem használatára Lehetőség valamilyen előre elkészített adatbank, tudástár használatára Lehetőség gyakorlati terem eszközeinek használatára

Jelölések száma 478 408

%-os megjelenés 46,2 39,4

335

32,3

259

25

A pedagógusok 46 %-a jelezte, hogy az iskolai könyvtár használatára is lehetősége kínálkozik a projektalapú oktatás megtartására, és ezen felül a számítógéptermet is lehet használni erre a célra az esetek 39,4 %-ban. Előre elkészített adatbankot és tudástárat is használhat 32,3 %-uk, míg 25 %-uk a gyakorlati termet is igénybe veheti projektalapú oktatásra. A projekt előkészítésével kapcsolatosan azt mondhatjuk el, hogy a projektek ötletek 36 %ban vegyes forrásból származtak, de 39 %-ban saját fejlesztés is megjelent. A PKI által nyújtott (elkészített) projekt Más forrásból származó előre elkészített projekt Saját/helyi fejlesztésű projekt Vegyes forrásokból származó projekt

%-os megoszlás 19 6 39 36

A projekt előkészítéséhez felhasznált órák száma az első alkalommal történő megvalósítás esetén 6,76 órát tett ki. A legkevesebb óra 1, míg a legtöbb 45óra volt. Abban az esetben, ha nem első alkalommal végezte a tanár a projektet, akkor az átlagosan 4,28 órát 71 / 89

tett ki, a legkevesebb időtartam ebben az esetben a felkészüléshez 1óra volt, míg a legtöbb 67. A válaszadóink körében 55,2 %-ban kapcsolódott a projekt megvalósításához a tanulók személyére szabott tanóránkon kívüli előkészítő feladat. Emellett 49,7 %-ban jeleztek a csoportra szabott tanóránkon kívüli előkészítő feladatot. A válaszadók a tanulók (együttes) előkészítő munkáját ötfokú skálán 2,99-nek, azaz 59,8 %-osnak értékelték. Az előkészítő munkához rendelkezésre álló tárgyi feltételeket 3,4-nek, 68%-osnak, míg a saját előkészítő munkájukat 4,02-esnek, tehát 80,4%-osnak ítélték meg.

90,00

80,40

80,00 68,00 70,00

59,80

60,00

50,00

40,00

30,00

20,00

10,00

0,00 saját előkészítő munkája

tárgyi feltételek

a tanulók (együttes) előkészítő munkája

A válaszadók 83,7 %-a jelezte, hogy a projektmunkához szükség volt kiscsoportok kialakítására. A csoportszervezés véletlenen alapuló volt 63 %-ban, szándékoltan homogén 5,2 %ban, míg szándékoltan heterogén 32,8%-ban. Egyértelmű, hogy a heterogenitás alapjaként a képességek, kompetenciák közötti különbségeket favorizálják a pedagógusok, melyt a nem és az aktivitásbeli különbségek alapul vétele szempontok követnek. A homogenitás alapjául is a képességek és kompetenciák szolgálnak, de ebben az esetben a barátság, ismerősség, valamint a nemi azonosság is alap volt a homogenitás meghatározásához. Arra a kérdésre, hogy milyen feladatelemeket tartalmazott a projekt, azt találtuk, hogy a projektek 83,8%-ban csak a közösen elvégzett részfeladatokat tartalmazták, 11,4 %ban egyéni és csoportos feladatokat is, és csak 4,8 %-ukban nem volt csoportbontás. Válaszadók száma %-os megoszlás 72 / 89

28 Nem volt csoportbontás Csak a közösen elvégzett részfeladatokat 487 66 Egyéni és csoportos feladatokat

4,8 83,8 11,4

A válaszadó tanárok 62,7 %-a befolyásolta az egyéni feladatok meghatározását, és 69,5%uk nyilatkozott úgy, hogy az egyéni feladatok meghatározásában volt szerepe a diákok pedagógusok által ismert/mért kompetenciáinak. A projektoktatás során fejlesztett kompetenciák, jellemzők megvalósulásának mértékét jelzi az alábbi ábra. A projektoktatás leghasznosabb része a jókedvű, eredményorientált légkör megléte, a tanári segítségadás megfelelő lehetősége volt. A közös eredmény elérése okozta a legtöbb gondot a válaszadók szerint.

3,88

4,00 3,64 3,50

3,34 3,17

3,25

3,00

2,50

2,00

1,50

1,00

0,50

0,00 Feladat_prezentáció

Tanári_segítségkérés

Jókedvű_munkalégkör

Közös_eredmény

Egyéni_felelősségvállalás

A csoportmunka során a válaszadók a fegyelmező beavatkozás szükségességét átlagosan 52,4 %-nak ítélték meg ez lényegesen nagyobb, mint amennyit a projektmódszer általában megkíván.

73 / 89

A válaszadó tanárainkat megkértük, hogy az egyes tanóraelemek arányát ítéljék meg a projektoktatás során. Eszerint a csoportok munkája igényelte a legtöbb időt, ez átlagosan hoszszabb volt, mint egy hagyományos tanóra. A legkevesebb időt a csoportok együttműködésének értékelése jelentette. Összességében a válaszadók szerint a projektmunka megvalósítása átlagosan 133 percet venne igénybe, ez körülbelül 3 hagyományos tanórának feleltethető meg. A csoportok munkája A hagyományos tanári tanítás Az osztály egészének nyújtott kiegészítő ismertátadás Az egy-egy csoportnak nyújtott kiegészítő ismeretátadás Hagyományos feleltetés A tanuló egyéni munkájának értékelése A tanulásszervezés A csoportok közös munkája eredményeinek értékelése A részfeladatokat elvégző tanulók egyéni munkájának értékelése A csoport együttműködésének értékelése

Átlagos perc 55,41 19,36 15,56 13,79 13,53 11,53 11,44 10,27 9,40 8,79

A válaszadók a tanulók tudásgyarapodását átlagosan 69,6 %-os, a kooperációs készség fejlődését 69,4 %-os, a tanulók prezentációs készségének fejlődését 65,2 %-osnak ítélték meg.

69,4

70

69,6

69

68

67

66

65,2

65

64

63 Prezentációs_készség

Kooperációs_készség

Tanulók_tudásgyarapodása

Azaz a pedagógusok szerint a projektmódszer jól fejleszti a kooperációs készséget, és emellett nagyon jó hatással van az ismeretek elsajátításra is.

74 / 89

6. AZ ESEMÉNYEK VIZSGÁLATA 6.1.Eseményalapú kérdőívek feldolgozása Az eseményalapú (on-line) kérdőíveket összesen 596-en töltötték ki, amely ugyan alatta marad az eseményeken résztvevők számának, azonban a válaszok relevanciáját tekintve elfogadható és feldolgozható mennyiségű választ tartalmaz. Emellett a szakértőkkel is kitöltettünk az eseményekről kérdőívet, így 42 értékelhető kérdőívet dolgoztunk fel. A szakértők 74 %-a előadóként, szakértőként vagy tanácsadóként vesz részt a Programban, 2 %uk résztvevő iskolavezetőként teljesíti szakértői feladatait. A válaszadók számát fejlesztési területenként az alábbi ábra mutatja be: Eseményalapú kérdőívek kitöltői

300

250

200

150

100

50

0 Szakképzési évfolyamokon módszertani fejlesztés


Szakiskolai önfejlesztés

szakértők

Szakiskolai Közismereti oktatás Szakiskolai mérésminőségfejlesztés és szakmai alapozás értékelés megújítása

résztvevők

Jól látható, hogy a vizsgált időszakban a Közismereti oktatás és szakmai alapozás megújítása fejlesztési területen, valamint a mérés-értékelés területen a legmagasabb a válaszadók száma, ez azonban alapvetően a továbbképzéseken résztvevők válaszainak tudható be. Az egyes fejlesztési területeken tervezett események száma és azon események száma, amelyre vonatkozóan válaszok érkeztek be, eltérő, sőt, az érintett eseményeken sem minden résztvevő töltötte ki a kérdőíveket.

75 / 89

Az alábbi táblázat a különböző fejlesztési területeken mért eseményeket mutatja be: Hátrányos Szakiskolai helyzetűek önfejlesztés reintegrációja

Szakiskolai minőségfejlesztés

Közismereti oktatás és szakmai alapozás megújítása

Szakisko- Összes lai mérésértékelés

Feladatlap-bank fejlesztés

0

0

0

0

1

1

tanári mobilitás

0

0

0

5

0

5

Pályázat tanulói mobilitásra Speciális tanulók részére készített tananyag előkészítéseösszeállítása

0

0

0

1

0

1

0

0

0

1

0

1

0

2

0

0

0

2

0

2

0

0

0

2

0

0

2

0

0

2

0

0

0

3

0

3

0

0

0

4

0

4

0

0

0

11

0

11

7

0

0

0

0

7

9

0

0

22

70

101

0

9

0

0

0

9

0 9

0 0

9

0 0

0 0

9 9

0 0 0

0 0 0

10 0 0

0 0 11

0 10 0

10 10 11

0 0 0 14 39

0 49 0 0 62

0 0 0 39 60

17 0 0 109 184

0 0 81 89 251

17 49 81 251 596

Adatbázis fejlesztés. Felmérés az iskolák által használt tankönyvek és tankönyv csomagokról Módszertani útmutató kialakítása a mentor cégek hálózatának megtervezésére és működtetésére, a gyakorlati bemutatók Országos Projektvetélkedő előkészítése és értékelése, fordulók Szakértői konzultációk Külföldi nyelvtanfolyamok lebonyolítása Horizontális tanulás támogatása, regionális műhelymunkák szervezése Bemeneti kompetenciák átdolgozása, mérése II. kör 3. heti képzése Intézményi fejlesztések szakértői támogatása Nyelvtanárok továbbképzése Benchmarking adatbázis indikátor listájának felülvizsgálata. Szakiskolai tanárok képzése Pedagógus-továbbképzések Országos konferenciák, regionális találkozók, bemutató órák, foglalkozások IV. kör 1. heti képzése Külföldi tapasztalatcsere Egyéb Összesen

76 / 89

A feladatmegvalósítás formája szerint a válaszadó résztvevők 19 %-a műhelymunkában, illetve 46,85 %-uk továbbképzésen vett részt. Feladatmegvalósítás formája

továbbképzés műhelymunka csoportos feladatmegoldás nyitókonferencia helyszíni felkészítés tanácsadás tanulói kompetenciamérés szervezés, koordináció programvezetés szakanyagok készítése szakmai fejlesztés ellenőrzése technikai szolgáltatás lektorálás informatikai fejlesztés képzők kiválasztása

Válaszadók %-os száma megjelenés 235 98 39 34 34 26 14 11 9 2 1 0 0

46,85 19 8 7 7 5 3 2 2 0,1 0,05 0 0

A feladatmegvalósítás formája szerint a válaszadó szakértők 46,3 %-a programvezetésben, illetve 32%-uk műhelymunkákon tevékenykedik. Emellett továbbképzéseket tart 12 %-uk, lektorálást végez 7,3 %-uk, valamint különböző szervezésekben, koordinációban vesznek részt. Feladatmegvalósítás formája továbbképzés műhelymunka csoportos feladatmegoldás szervezés, koordináció programvezetés lektorálás

77 / 89

Szakértők %-os száma megjelenés 5 12 13 32 1 2,4 19 46,3 3 7,3

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy milyen feladatokat végeztek a szakértők. A válaszadók 41 %-a jelezte jó gyakorlatok átadását, 22 %-uk szakmai tréninganyagok készítését, 16 %uk módszertani továbbképzés, 9 %-uk egyéb tevékenységet végzett, míg 3-3 %-uk bemutatók tartását, fogadását, részvételt továbbképzéseken és informatikai háttéranyag elkészítésében való részvételt jelzett. szakértők %-os száma megoszlás jó gyakorlatok átadása 13 41 szakmai/tréninganyag elkészítése 7 22 módszertani továbbképzés 5 16 egyéb 3 9 részvétel továbbképzésen 1 3 bemutató tartása 1 3 bemutató befogadása 1 3 informatikai-multimédia háttéranyag létrejöttében részvétel 1 3

6.2.Az események általános értékelése A válaszadók hasznosnak ítélték a kapott tartalmi segítséget, hiszen a szakértők átlagosan 80,5%-os, a résztvevők átlagosan 73,5 %-os elégedettséget jeleztek vissza. A legnagyobb eltérést a hasznosság megítélésében a mérés-értékelés területen találunk, ahol a szakértők szignifikánsan hasznosabbnak ítélték meg az általuk nyújtott segítséget, mint a résztvevők. A segíség hasznosságának megítélése

8,6

9 8 8

7,46

7,44

7,53

7,02

7,34

7,35



7 6 5 4 3 2 1 0 Szakiskolai önfejlesztés

Közismereti oktatás és szakmai alapozás megújítása

Szakiskolai mérésértékelés

résztvevő

szakértő

78 / 89

A tartalmi elemek tekintetében azt találtuk, hogy a legtöbb konkrét segítség magával a Programnak a megvalósításával kapcsolatosan, valamint a mérés-értékeléssel, kompetenciamérésekkel, jó gyakorlatok átadásával, konkrét anyagok, feladatsorok átadásával, előadásokkal, különböző szakmai anyagokkal, informatikai segítségnyújtással, módszertani segítségekkel és a tanboxok megjelölésével írható le. Résztvevők Szakértők Tartalmi elemek Említések %-os Említé%-os száma megoszlás sek szá- megoszlás ma Program megvalósítás segítése 35 18 19 32 Jó gyakorlat átadása 26 13 2 4 Feladatsorok átadása 26 13 4 7 Konkrét anyagok átadása 22 11 3 5 Módszertani segítség 15 8 2 4 Mérés-értékelés 15 8 12 21 Előadás szakmai témában 15 8 10 18 Projekt módszer 15 8 1 2 Kompetenciamérések 12 6 3 5 Informatikai segítség 6 3 0 0 Projektvetélkedő szervezéséhez 0 anyagok 4 2 0 Tanboxok ismertetése 3 2 0 0 Az előadói tevékenység megítélése a két csoportban eltérő. A szakértők a tartalmi újszerűség és alkalmazhatóság esetén jobbnak ítélték meg a saját teljesítményüket, mint a résztvevők. A szakértők a befogadást teljesebbnek, újszerűbbnek és alkalmazhatóbbnak látják, a résztvevők ebben a kérdésben szignifikánsan rosszabb értékeléseket adtak. Az átadott ismeretek, bemutatott készségek befogadásának mértéke az alábbi szempontokból tartalmi teljesség tartalmi újszerűség az alkalmazhatóság kérdései

Szakértők átlagos megítélés 10fokozatú skálán 8 7,89 8,2

79 / 89

A részvevők átlagos megítélés 10fokozatú skálán 7,59 7,41 7,19

Az előadói/tanácsadói segítségnyújtással alapvetően elégedettek az intézmények, tehát a Programnak sikerült megfelelően felkészült szakértői erőforrást biztosítani az intézmények számára. Ettől függetlenül természetesen a különböző fejlesztési területeknek érdemes rendszeresen értékelni szakértőik tevékenységét, és – amennyiben szükséges – képzéseket biztosítani számukra. 12

9,75

9,7

10 9

8,75

9

8,75

8,75

9,38

9

9,15

9

8,5

8,468,42 7,62

8 6,92

6,85

6,25

8,75

8,98,81 Hátrányos helyzetuek reintegrációja

7,81 6,5

7,12 6,63

6

Közismereti oktatás és szakmai alapozás megújítása Szakiskolai mérés-értékelés Szakiskolai minoségfejlesztés Szakiskolai önfejlesztés

4

2

al ka lm az ha tó sá g

sz em lé le te ss ég

el őa dá sm ód /k om m un ik ác ió

js ze rű sé g ta rta lm iú

ta rta lm it

el je ss ég

0

A válaszadó szakértők szerint egy 10 fokozatú skálán átlagosan 8,05-as értékben tudták felkészíteni a résztvevőket a feladatra. 10 9 8 7 6 Közismereti oktatás és szakmai alapozás megújítása Szakiskolai mérés-értékelés

5 4


3 2 1 0 tartalmi teljesség tartalmi újszerűség

a befogadók nyítottsága

a párbeszéd, a konzultáció

az alkalmazhatóság kérdéseinek tisztázása

Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy az előadókkal/szakértőkkel szemben támasztott elvárások magukon az eseményeken milyen mértékben érvényesültek, azt láthatjuk, hogy vala80 / 89

mivel alacsonyabb mértékben, azonban még mindig pozitívan. A munkafolyamat megítélése a válaszadók 3%-a szerint akadozó, 43 % szerint normális ütemű, míg 54 % szerint gördülékeny. Az is jól látszik az ábrán, hogy az akadozó jelzőt leginkább a mérés-értékelési komponenseken találtunk, de meg kell jegyezni, hogy ebben a komponensben volt a legtöbb esemény ebben a negyedévben, ezért a válaszok is szélesebb skálán mozoghattak. 60

50

40

30

akadozó normális ütemű gördülékeny

20

10

0 Közismereti oktatás és szakmai alapozás megújítása





A csoport együttműködését 77,7 %-osnak ítélték meg a részvevő válaszadók, míg 83,9 %osnak a szakértők. A résztvevők közötti munkateher elosztást a válaszadók 65 %-a egyenletesnek ítélte, 29 %-uk szerint változó volt, míg 6 %-uk egyenetlennek élte meg. A szakértők a résztvevők közötti munkateher elosztást 67 %-ban egyenletesnek, 33 %-ban változónak ítélték. A válaszadók 64 %-a szerint a munkatevékenységre tervezett eredményt teljes mértékben elérték, 35 %-uk szerint csak részben, míg 1 %-uk szerint nem érték el a kívánt eredményt. A szakértők 77 %-a szerint a munkatevékenységre tervezett eredményt teljes mértékben elérték, és 23 %-uk szerint érték el azt csak részben.

81 / 89

Az együttműködést legjobbnak a szakiskolai minőségfejlesztés, míg a legrosszabbnak a közismereti komponens területén jelezték a válaszadók. együttműködés átlagos mértéke 9

8,6 8,5 8,3

8 7,7

együttműködés átlagos mértéke

7,5 7,3

7,24

7

6,5 Közismereti oktatás és szakmai alapozás megújítása





Az eseményeken a csoportok együttműködése szintén megfelelő, sőt jónak mondható. Meg kell jegyezni azonban, hogy a képzések, és különösen a tréning jellegű képzések esetében, melyek a szakiskolai minőségfejlesztés és a szakiskolai önfejlesztés fejlesztési területen a vizsgált időszakban inkább jellemzőek voltak, a csoportok együttműködési mutatói általában magasak a munka jellegéből adódóan. A résztvevők inkább egyenletesnek érezték a munkateher elosztását a közismereti, a mérés-értékelés és a hátrányos helyzetűek reintegrációja területen zajló eseményeken. Legváltozóbbnak a szakiskolai minőségfejlesztés és a szakiskolai önfejlesztés fejlesztési területeken ítélték a munkateher elosztást.

82 / 89

A munkaterhelés megítélése komponensenként

70

60

50

40 egyenetlen változó egyenletes

30

20

10

0 Közismereti oktatás és szakmai alapozás megújítása





Ennél a válasznál csak elméletileg létezik 100 %, ezért az összességében 2,6-os átlag nagyon jó eredménynek minősíthető, bár érdemes megvizsgálni az egyes fejlesztési területek esetében a különböző eseményeket is. eredményesség megítélése 2,7 2,68

2,65 2,62 2,6

2,62

2,6

2,55

eredményesség megítélése

2,5

2,5

2,45

2,4 Közismereti oktatás és szakmai alapozás megújítása




83 / 89


6.3.Az események tartalmi értékelése A Program meghatározta azokat a célokat, amelyeket a különböző fejlesztési területeknek el kell érni. Minden fejlesztési terület e célok alapján tervezte meg saját munkatervét, amelyben meghatározta a szükséges feladatokat. Az alábbi diagrammok azt mutatják be, hogy a Program keretében a résztvevők számára biztosított képzések, műhelymunkák stb. (események) milyen mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy az intézményvezetők, pedagógusok, projektvezetők felkészültté váljanak a célok elérésére. A válaszadók megítélése szerint a felkészüléshez, feladatmegvalósításhoz kapott inputok (képzések, tanácsadások, kapott szakanyagok) különböző mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a pedagógusok felkészültebbé váljanak az alábbi fejlesztési célok megvalósítására. Az alábbi szempontokat 10 fokú skálán értékelték.

a tanulók motiválása tanulásszervezés tanításmódszertan a tanulókkal való egyéni testreszabott munka a jó gyakorlatok alkalmazásához a mérés-értékelés beemeléséhez a mindennapi munkába az intézményen belüli szakmai kommunikációhoz a lemorzsolódás csökkentése motiválás a tanulásra sikerélmény juttatása a tanulásban a bemeneti kompetenciák feltárása, értékelése a képzési programok folyamatos megújulásához sikerélmény juttatása a munkában munkavégzésre való szocializáció pályaválasztási döntés megalapozása a hiányzó készségek pótlása hálózati kapcsolatok erősítése az informatikai felkészültség a tanulók élettervezésének elősegítése korszerű intézmény menedzsment kialakítása a hiányzó tudások pótlása CQAF modell szerinti minőségirányítási rendszer kialakítása a nyelvi készségek fejlesztése

résztvevői szakértői 6,36 7,57 6,49 7,41 6,41 6,89 6,24 6,30 6,97 6,21 6,36 5,90 6,55 5,33 5,64 5,27 6,12 4,60 6,48 4,14 6,24 3,83 6,43 3,67 6,20 3,50 6,12 3,05 5,47 2,95 5,81 2,86 6,23 2,81 5,65 2,74 5,62 2,48 6,15 2,05 5,72 2,02 5,88 1,69 5,55 1,36

Azt láthatjuk, hogy a szakértők a tanulók motiválása, a tanulásszervezés, a tanításmódszertan és a tanulókkal való egyéni testreszabott munka célok kivételével minden területen szignifikánsan alacsonyabb értékelést adtak a tekintetben, hogy mennyire járult hozzá az egyes esemény a felkészültséghez.

84 / 89

A viszonylag alacsony átlag több tényezővel indokolható: Egyrészt a Program még mindig „új” a résztvevők számára, egy részük nem látja annak egészét, illetve nem ismeri konkrét célrendszerét. Másrészt sok esetben nem tudja kötni saját intézményi fejlesztési céljaihoz, illetve saját oktatói tevékenységéhez. Harmadrészt egyszerre túlságosan sok információt kapnak a résztvevők, amelynek rendszerbe foglalásához valószínűleg időre van szüksége

8,00

7,00

6,00


5,00

Közismereti oktatás és szakmai alapozás megújítása Szakiskolai mérés-értékelés

4,00

Szakiskolai minőségfejlesztés 3,00


2,00

1,00

0,00 tanitásmódszertan

tanulásszervezés

a tanulókkal való a tanulók motiválása egyéni testreszabott munka

a lemorzsolódás csökkentése

Azt láthatjuk, hogy a szakiskolai önfejlesztés komponensben ítélték a leghasznosabbnak az eseményeket. A tanulásszervezés megítélése kiugróan magas volt a szakiskolai önfejlesztés komponensben.

85 / 89

8,00

7,00

6,00


5,00


4,00



2,00

1,00

0,00 a hiányzó tudások a hiányző készségek pótlása pótlása

motiválás a tanulásra

munkavégzésre való szocializáció

pályaválasztási döntés megalapozása

Ezen 5 komponens esetén is azt láthatjuk, hogy ezek a területek szintén a szakiskolai önfejlesztés kapcsán bizonyultak a leghasznosabbnak. Érdekes eredmény, hogy a pályaválasztási döntés megalapozását támogató események megítélése a hátrányos helyzetűek reintegrációja területen kapta a legkevésbé hasznos megítélést. A közismereti komponens alacsony megítélése is érdekes momentum. 8,00

7,00

6,00 Hátrányos helyzetűek reintegrációja 5,00 Közismereti oktatás és szakmai alapozás megújítása Szakiskolai mérés-értékelés

4,00



2,00

1,00

0,00 a bemeneti a nyelvi készségek kompetenciák fejlesztése feltárása, értékelése

a tanulók élettervezésének elősegítése

sikerélmény juttatása a tanulásban

sikerélmény juttatása a munkában

Meglepő az az eredmény, hogy a Hátrányos helyzetűek reintegrációja fejlesztési területen kevésbé fontosnak tartották a bemeneti kompetenciák feltárását, értékelését, amely azonban a Szakiskolai mérés-értékelés területen viszonylag hangsúlyosan megjelenik. Fontos információ, hogy a Szakiskolai önfejlesztés fejlesztési területen a tanulók élettervezésének elősegítése kivételével a legmagasabb a megítélt hasznosság mértéke. 86 / 89

8,00

7,00

6,00


5,00


4,00



2,00

1,00

0,00 az intézményen belüli szakmai kommunikációhoz

a képzési programok folymatos megujulásához

a jó gyakorlatok alkalmazásához

a mérés-értékelés beemeléséhez a minennapi munkába

Az intézményben belüli szakmai kommunikációhoz minden fejlesztési terület hozzájárult, bár nyilvánvaló, hogy ez elsősorban a minőségfejlesztéshez, illetve az önfejlesztéshez köthető cél. Pozitívum, hogy a jó gyakorlatok alkalmazását gyakorlatilag minden terület támogatta, és ugyanez igaz a képzési programok folyamatos megújítására is. 9,00

8,00

7,00

6,00


5,00


4,00

Szakiskolai minőségfejlesztés Szakiskolai önfejlesztés

3,00

2,00

1,00

0,00 korszerű intézmény menedzsment kialakítása

hálózati kapcsolatok erősítése

CQAF modell szerinti minőségirányítási rendszer kialakítása

A korszerű intézménymenedzsmentet és a CQAF modell erősítését a Szakiskolai minőségfejlesztés és a Szakiskolai önfejlesztés fejlesztési terület támogatja legeredményesebben. A

87 / 89

hátrányos helyzetű program esetén találjuk a hálózati kapcsolatok hasznosságának igen alacsony mértékű megítélését. A válaszadó résztvevőket arra kértük, jelezzék észrevételeiket a program megvalósítása kapcsán. Ezek a következőek: • Határidők átgondolása, betartása. Pontos, naprakész információkkal ellátni az érdekelteket, időben értesíteni az aktuális feladatok előkészítéséről, a határidőkről. • Az adminisztrációs terhek csökkentése. • Kevesebb létszámú osztályokban hatékonyabb volna az egyéni/csoportos fejlesztés végrehajtása. • Csoportbontások nagyobb száma. • Új szemléletű tankönyvek. • Jól felszerelt tantermek. • A gyakorlati felkészültség növelése. • Tapasztalatcsere más iskolákkal, összefogás környékbeli iskolákkal. • Továbbképzések biztosítása. • Anyagi háttér támogatás megadása. A felkészülések elszámolása, kompenzálása a tanéri fizetésekben. • Pénzügyi motivációval, az eszközpaletta kiterjesztésével, a fejlesztésre fordítható összeg szabadabb felhasználásával lehetne javítani. • A Program beindítására már rendelkezni kellene a résztvevő intézeteknek a projektoktatás széleskörű, azonnal hozzáférhető eszköztárával, kiépített, működő technikai rendszerekkel, könyvtárral, folyóirat készlettel, egyéb információ-hordozó, illetve -továbbító eszközökkel. • Horizontális kapcsolatok bővítése. • Az iskola vezetőségének elkötelezettségét kellene növelni a minőségirányítási rendszer működtetésének irányában. Amíg a vezetőség kötelező elvégzendő feladatnak tekinti, nem várható eredményes működtetés. • Az infrastrukturális háttér színvonalának érdemi növekedése, a pedagógusok anyagi ösztönzése, a helyi pedagóguscsoportok szorosabb együttműködését ösztönző pályázatok meghirdetése. • A továbbképzéseken hatékonyabb és konkrétabb gyakorlati feladatok. „Túl sok az átfedés.” • Hatékony, szabadon elérhető, letölthető feladatbank, tanári példatár. • Nyilvános fórum, interaktív tapasztalatcsere az interneten személyek és intézmények között. • A benchmarking adatbázis folyamatos korrekciójának lehetőségét meg kellene teremteni. Ne csak egyszer lehessen a feltöltést elvégezni, hanem az esetleges hibákat, hiányzó adatokat folyamatosan lehessen felvinni. • A témában tervezett továbbképzés olyan időpontban való lebonyolítása, hogy elegendő idő maradjon a határidős feladatok elvégzésére, megfelelő szakértői támogatással és segítséggel. • Egyenlő teherviselés, intenzívebb kooperáció a résztvevők között. • A tanulók motiválása. • Az SZFP II. Programot teljes egészében az általános iskolai oktatás fejlesztésére kellene fordítani. A szakértők észrevételeit – a Program célkitűzéseinek jobb megvalósulása érdekében – az alábbiakban foglalhatjuk össze:

88 / 89

• • •

•

A rendszerben sok az áttétel, az átadott tartalmak beépülésére hagyott idő kevés, továbbá a beépülés nem ellenőrzött. A szakmai konzultáció esetmegbeszéléssel történő kiegészítése fontos lenne. Iskolák közötti diák és pedagógus tematikus összejövetelek szervezése hasznos lenne a célból, hogy a jó gyakorlatok mintául szolgálhassanak azoknak a tanároknak, akik úgy érzik, hogy eszköz- vagy tapasztalathiány miatt alacsonyabb a témában való jártasságuk. Határozottabb elvárások a résztvevő iskolákkal szemben.

89 / 89

Szakiskolai Fejlesztési Program II. IV. Monitoring jelentés

Recommend Documents