Szakiskolai Önértékelési Modell I. dokumentációja 2009

amjanich János Ipari Szakképzési Intézet

Szakiskolai Önértékelési Modell I. dokumentációja

2009.

Tartalomjegyzék

1. Önértékelési projektterv ........................................................................................................ 3

2. Helyzetfelmérés .................................................................................................................... 8 Az intézmény bemutatása.............................................................................................. 8 I. Az intézmény képzési struktúrája ............................................................................ 11 II. Intézményi környezet ............................................................................................. 16 III. Intézmény célrendszere ......................................................................................... 18

3. Eredmények összesítése ...................................................................................................... 21

4. Értékelı könyvek................................................................................................................. 42

5. Erısségek és fejlesztendı területek összesített listája......................................................... 46

6. A Szakiskolai Önértékelési Modell I. szintjének végrehajtása során fejlesztésre kijelölt területek és azok prioritásai ................................................................. 48

7. Intézkedési tervek................................................................................................................ 49

2

ÜTEMTERV A Szakiskolai Önértékelési Modell megvalósításnak intézményi szintő tervezése Intézmény neve: Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet Hatvan OM azonosító: 031626 Szakértı neve: Dr. Csontos Jánosné Bevezetés fázisai, lépései

A feladat felelıse

A feladat elvégzésének határideje

Elıkészítés a SZÖM bevezetéséhez I.

Bán Mihályné igazgató Résztvevık: Pintér Csaba Kollár Edina Tóth Andrea

Bán Mihályné igazgató Kollár Edina Dr. Csontos Jánosné szakértı

2006.05.10.

Intézményi feladatok felsorolása

Szükséges erıforrások meghatározása

Az intézményi felelısök kiválasztása

Felelısök megfelelısége

Szakértı feladatai

Szakértıi kontaktóra az intézményben

A Programigazgatóság által felkészített szakértı Dr. Csontos Jánosné

Szándéknyilatkozat elkészítése, aláírása Beküldés a Programigazgatóságra Ütemterv elkészítése: a SZÖM megvalósításának Vezetıség, intézményi szintő intézményi tervezése felelısök, szakértı Beküldés a Programigazidıráfordítása gatóságra

Elvárt eredmény

Intézményi felelısök

Az intézményi felelısök megbízása Pintér Csaba Megbízás feltételei Rozmaringné Kollár Edina Tóth Andrea A szakértı kiválasztása, kapcsolatfelvétel, felkérés

2006.05.10.

Intézményi konzultáció dátuma

Megbízott intézményi felelısök Kapcsolatfelvétel, Felkérés elfogadása

Felkérés

Szándéknyilatkozat aláírása

Szándéknyilatkozat

Feladatlista készítése, erıforrások meghatározása, ütemterv elkészítése

2

Ütemterv

Bevezetés fázisai, lépései

A feladat felelıse

Kollár Edina

Munkatársi tájékoztató Tantestületi értekezleten



Intézményi feladatok felsorolása Intézményi felmérés elkészítése: a minıségirányítás helyzete az intézményben

Felelısök idıráfordítása

Beszámoló elkészítése a helyzetfeltáró munkáról

Rögzítés írásban: HR és dologi ráfordítás

2006.05.19.

Bán Mihályné igazgató

2006.06.30.

Beszámoló elküldése Programigazgatóságra

a

Bán Mihályné igazgató Kollár Edina Pintér Csaba

2006.09.0506-07.

Az intézményi értékelı csoport központi felkészítése

Kollár Edina Bán Mihályné igazgató

2006.08.23.

A tantestületi tájékoztató HR idıráfordítás, elıkészítése, tájékoztató dologi kts.-írásos anyagok elkészítése anyagok másolása

Kollár Edina

2006.08.25.

Emlékeztetı készítése



2006.05.18.

Helyzetfelmérés: dokumentumok, szervezet Az SZMBK bevezetésével kapcsolatos kérdések tisztázása Szempontrendszer kidolgozása, egyeztetése Felmérés elkészítésének segítése Beszámoló elkészítése a helayzetfeltáró munkáról


Elvárt eredmény

Intézményi felmérés

5 Intézményi helyzetfeltárás

Dologi kts.

Elküldött beszámoló

Dologi kts-útikts.

Felkészült intézményi önértékelı csoport

HR idıráfordítás, dologi kts.

4

Tájékoztató anyag elkészítésében szakmai támogatás

Tájékoztató anyagok

Emlékeztetı


A feladat felelıse




Kollár Edina

2006.09.01.

Összefoglalók eljuttatása a partnereknek

Dologi kts

Összefoglalók a partnereknél

A modell értelmezése Kulcsindikátorok értelmezése

HR idıráfordítás, munkavégzés

Ismert és értelmezett modell, kulcsindikátorok

A team felkészítése


Kollár Edina Intézményi önértékelı team felkészülésefelkészítése Tóth Andrea Pintér Csaba Szalontai Beáta Rozmaringné Kollár Edina Arlettné Molnár Mária

Kollár Edina 2006.10.17.

Pintér Csaba

Kollár Edina Intézményi önértékeléseredmények meghatározása

A meglévı adatgy eszközök felülvizsgálata


2006.10.1819-20.

Kulcsindikátor képz.

HR idıráfordtás

2006.10.15.

Reprezentatív adatok összegyőjtése,kiscsop. interjú

Idıráfordítás, Dologi kts.másolatok, postaktg.

Meglévı adatok elemzése, eredmények meghatározása

Nyomtatás, fénymásoás, HR idıráfordítás, munkavégzés, számítógép

Kollár Edina

Kollár Edina

2006.10.30.

5


2006.09.08.


Modellértelmezés, kulcsindikátorok értelmezése, Módszertani ismeretek átadása Meglévı mérıeszközök hozzáigazítása a modellkövetelményekhez


6 óra

Elvárt eredmény

Modellhez igazított mérıeszközök Kiválasztott adatforrások, mérıeszközök Feladatok megosztása az önértékelést végzık között Feladatok megosztása az önértékelést végzık között A célnak megfeleltetett rendszerezett adatok!

2006.10.24.

Elemzési technikák megismertetése, Eredmények meghatározásának szakmai

5 óra

Adatelemzés


A feladat felelıse







Elvárt eredmény

támogatása Elemzési anyag elkészítésének támogatása Fejlesztési irányok meghatározása Arlettné Molnár Mária

Kollár Edina

Kollár Edina

2006.11.09.

Kollár Edina

Arlettné Molnár Mária

Következtetések levonása, fejlesztési irányok meghatározása


Célok priorizálása, kategorizálása


Célrendszer létrehozása: cél-eredmény-indikátor


A fejlesztési elkészítése

HR idıráfordítás, munkavégzés, dologi kts.

terv

Fejlesztési irányok

2006.11.09.

Módszertani ismeretek átadása; célképzés, szisztematikus okelemzés, fejlesztési terv elemei, összeállításának szempontjai Fejlesztési terv elkészítése Intézkedési tervek elkészítésének módszertana

5 óra

Priorizált és kategorizált célok

Célrendszer

Fejlesztési terv


2006.11.10.

A fejlesztési irányok, célok egyeztetése az intézmény vezetıségével



2006.11.10.

A fejlesztési terv munkatársi jóváhagyása: tantestületi elıterjesztés


Munkatársak által jóváhagyott fejlesztési terv

Team-ek szervezése az egyes fejlesztési célok megvalósítására


Team-ek az egyes fejlesztések végrehajtására

Pintér Csaba Tóth Andrea

6


Az önértékelési dokumentumok beküldése

A fejlesztési terv megvalósítása



Pintér Csaba Szalontai Beáta

Intézkedési tervek elıkészítése az egyes célok megvalósítására


Pintér Csaba Kollár Edina

2006.11.15.

Az önértékelési dokumentumok összeállítása


Bán Mihálnyé igazgató

2006.11.30.

Az önértékelési dokumentumok beküldése a Programigazgatóságra

HR idıráfordítás, munkavégzés, dologi kts.

Elküldött önértékelési dokumentumok


A fejlesztési megvalósítása a foglaltak szerint

A meghatározott fejlesztéshez szükséges erıforrások

Fejlesztési terv megvalósítása


A fejlesztések megvalósulásának értékelése


Értékelés

A feladat felelıse


terv benne

7




Elvárt eredmény

Intézkedési terv elemei Az önértékelési dokumentumok összeállításának szakmai segítése

Önértékelési dokumentumok

Helyzetfelmérés – Intézmény bemutatása Az intézmény adatai Az intézmény neve:

Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet

Székhelye:

3000 Hatvan, Vécsey u. 2/a.

Telephelyei:

Tanmőhely: 3000 Hatvan, Vadvirág u. 1. Tantermek: 3000 Hatvan, Madách u. 6. Kollégium: 3000 Hatvan, Mikszáth tér 15.

Típusa:

Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény

Mőködési területe:

Heves megye, Heves megye területén kötelezı felvételt biztosító intézmény

Törzsszáma:

378 176 000

OM azonosítója:

031 626

Alapító neve:

Hatvan Községi Elıljáróság alapította

Alapítás éve:

1890-ben

Fenntartó szerv neve:

Heves Megye Önkormányzata

Címe:

3300 Eger, Kossuth L. u. 9.

Felügyeleti szerve:

Heves Megye Közgyőlése 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Szervezeti és Mőködési Szabályzatát, Pedagógiai Programját, Minıségirányítási Programját, Házirendjét átruházott hatáskörben a Heves Megyei Közgyőlés Mővelıdési Bizottsága hagyja jóvá

Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

8

Alaptevékenység:

80120 Iskolai oktatás 1. 80120-4 Nappali rendszerő általános középfokú oktatás Szakközépiskola (9-12. évfolyam): az általános mőveltséget megalapozó évfolyamon a tanulmányi idı 4 év. Szakiskola (9-10. évfolyam): az általános mőveltséget megalapozó évfolyamon a tanulmányi idı 2 év, felzárkóztató oktatás: tanulmányi idı 1 vagy 2 év Alapvizsga, középszintő érettségi vizsga elıkészítése, szervezése továbbá emelt szintő érettségi vizsga elıkészítése, vizsgára történı felkészítés

80220 Szakképesítés megszerzésére felkészítı oktatás 2. 80221-1 Nappali rendszerő szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás Szakiskolai szakképzés: az OKJ-ban meghatározott évfolyamon, képzési idıben folyó képzés Szakközépiskolai szakképzés: az OKJ-ben jelzett bemeneti követelmények alapján, az OKJ -ben meghatározott évfolyamon és képzési idıben folyó képzés. A szakmacsoportok, szakmák meghatározását, helyi tantervét az intézmény pedagógiai programja tartalmazza. A tanulmányi idı – az OKJ alapján – az elızetes ismeretek beszámításával, a pedagógiai programban meghatározottan rövidíthetı. 3. Iskolarendszeren

belüli

szakmai

vizsgára

történı

felkészítés, az vizsga elıkészítése, szervezése 4. 702030 Kollégiumi ellátás, igény szerint sajátos nevelési igényő tanulók számára is 5. 80402-8

Iskolarendszeren

kívüli

szakmai

oktatás,

vizsgáztatás 6. 80123-6

Általános

mőveltséget

iskolarendszerő felnıttoktatás

9

megalapozó

7. 80223-3

Szakképesítés

megszerzésére

felkészítı

iskolarendszerő felnıttoktatás Az OKJ-ban jelzett bemeneti követelmények alapján, az OKJ-ban meghatározott évfolyamokon és képzési idıben folyó képzés A szakmacsoportok, szakmák meghatározását, a helyi tantervet az intézmény pedagógiai programja tartalmazza. A tanulmányi idı – az OKJ alapján – az elızetes ismeretek beszámításával a pedagógiai programban meghatározottan rövidíthetı. 8. 80304 Felsıfokú szakképesítést nyújtó képzés Az intézmény pedagógiai programjában szabályozott, a felsıfokú intézménnyel kötött megállapodás alapján folyó akkreditált képzés 9. 80520 Pedagógiai szakszolgálat: gyógytestnevelés 10. 92403 -6 Diáksport tevékenység 11. 804210 Felnıtt és egyéb oktatási tevékenység 12. 80510 Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítı tevékenység

Kiegészítı tevékenység:

55232-3 Iskolai intézményi étkeztetés 55233-4 Kollégiumi intézményi étkeztetés 55241-1 Munkahelyi vendéglátás: szervezett felnıtt étkeztetés az intézmény dolgozói részére 926200 Egyéb sporttevékenység Szabadidıs sportolás szervezése, sportesemények lebonyolítása 923410 Közösségi mővelıdési tevékenység 925110 Könyvtári tevékenység 702030 Egyéb korlátozottan igénybe vehetı szálláshely szolgáltatás 702200 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Saját ingatlannal nem rendelkezik. A használatában lévı helyiségek, eszközök hasznosítása bérbeadás útján történik. 744000 Hirdetés, reklám elhelyezése 10

Az intézmény gazdasági reklámtevékenységet is folytathat, amely nem lehet ellentétes a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 122 § (12) bekezdésével, és a gazdasági reklámtevékenységrıl szóló 1997. évi LVIII. törvényben foglaltakkal. Az intézmény e tevékenységre szerzıdést köt. A reklámozásból származó bevételeit alaptevékenysége finanszírozására fordítja. Az intézmény SZMSZ- ében köteles szabályozni tevékenységével kapcsolatos feladatokat. 751768 Intézményi vagyon mőködtetése

I. Intézmény képzési struktúrája Az iskola alapítási éve 1890. Több iskolatípust mőködtet: szakközépiskola 9-12. évfolyam, szakmacsoportos 9-10. osztályok, 10. osztályra és érettségire épülı szakképzés, AIFSZ képzés, Felnıttek Középiskolája. A tanulók a különbözı iskolatípusokon keresztül szintrıl szintre haladva egyre magasabb végzettséget szerezhetnek, biztosított az átjárhatóság és a pályakorrekció lehetısége. A nevelıtestület Pedagógiai programja ehhez igazítottan olyan készség és képességfejlesztés, amely lehetıséget teremt arra, hogy a különbözı képességő, és felkészültségő diákok, az átjárható iskolarendszerben egyéni képességeiknek megfelelıen tanulhassanak.

11

amjanich János Ipari Szakképzési Intézet Az iskola kódszáma: 031626

3000 Hatvan, Vécsey u. 2/a. A szakok kódszámai a táblázatban

SZAKKÖZÉPISKOLAI OSZTÁLYOK

Informatika

SZAKMACSOPORTOS 9-10.

Közlekedés szakközép 02

szakközép

Tel.: 37/342-844 e-mail: [email protected]

Elektrotechnikaelektronika 04

Gépészet 03

osztályok

Építészet 05

Kereskedelemmarketing 07

Könnyőipar 06

01 9-10. osztály 2 év szakmai orientáció (heti 5 óra)

9-10. osztály 2 év alapozó képzés heti 1 óra pályaorientáció

11-12. osztály

2 év szakmacsoportos alapozó oktatás (heti 8 óra) ÉRETTSÉGI

– – – – –

számítástechnikai mőszerész szoftverüzemeltetı háztartási gépszerelı mechatronikai technikus gépipari mérnökasszisztens (termelésirányítási és logisztikai szak)

–

autószerelı – autoelektromőszerész – vasútgépész – vasútüzemvitel-ellátó

− − − −

hegesztı szerkezetlakatos vízvezetékszerelı karosszérialakatos

− − −

villanyszerelı villamosgép-és készülékszerelı számítógépkezelı

− − − −

asztalos szobafestı kımőves épületburkoló

− −

Nıiruha-készítı fodrász

FELNİTTEK KÖZÉPISKOLÁJA-ÉRETTSÉGI

12

− −

élelmiszer- és vegyiáru kereskedı pék

Az aktuális állapot figyelembevételével a tanulók megoszlása képzési rendszerenként és szakmacsoportonként a következı:

Tanulók megoszlása iskolatípusonként

Szakközépiskolai 7%

3% 35%

Szakmacsoportos

27% Szakképzés nem érettségihez kötött Szakképzés érettségihez kötött 28%

Felnıttképzés

Az ábrán feltüntetett tanulói létszám 5,7 %-a kollégista.

A képzési szerkezet kialakítását törvényi lehetıségeken túl a helyi munkaerıpiac szükségletei, valamint a fenntartóval egyeztetett távlati fejlesztési elképzelések határozzák meg. A Hatvani Ipari Parkba települt cégek megjelenése, a térség munkanélküliségének drasztikus csökkenését eredményezte, s egyúttal megnövekedett a magasan kvalifikált szakemberek iránti igény. A kialakított oktatási struktúra, széles lehetıségeket kínál esetlegesen új szakmák indítására, és a partnerek igényeihez való alkalmazkodásra, és a kötelezı beiskolázásból eredı feladatok teljesítésére.

13

A Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet Képzési szerkezetét az alábbi diagramok szemléltetik: Szakmai képzést megalapozó diagram Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet

Kollégium

Szakmacsoportos 9-10 osztályok

Szakközépiskola

Felnıttek középiskolája

Informatikai

Gépészet

Közlekedési

Elektronikai

Orientáció nélküli

Építıipari

Könnyőipari

Kereskedelemmarketing

Az intézmény jövıképe Olyan korszerő, a társadalmi elvárásokhoz és munkaerı-piaci viszonyokhoz igazodó intézmény kialakítása, amely képes megfelelni partnerei elvárásának. Az intézmény küldetése Az intézmény célja olyan szakemberek képzése, akik képesek alkalmazkodni változó korunk változó követelményeihez és a piacgazdaság viszonyai között eredményes szakmai munkát végezni. Az egyetemes erkölcsi értékek talaján bírják az egyéni érdekek okos és megfontolt érvényesítésének képességét.

14

Alapértékek bemutatása

korszerő, piacképes szaktárgyi ismeretek általános mőveltségbeli tudásanyag, amely egyben emberformáló szereppel is bír, a tanulás tanítása a rendszeresség elvére épülı fokozatos megterhelés A munkavégzés tanítása: megjelenı vállalkozások szakemberszükségleteinek a kielégítése Szükség és lehetıség szerint részt veszünk egyes szakmák, szakmacsoportok tartalmi meghatározásának,

követelményrendszerének

összeállításában, oktatásában.

15

kidolgozásában,

tematikájának

II. Intézményi környezet Tanulók száma: 1271 fı Munkatársak száma: 89 fı pedagógus és 33 fı technikai dolgozó Vezetıség: 5 fı

A városban 3 hasonló profilú intézmény mőködik. Kettı közoktatási intézmény: Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola, illetve Grassalkovich Alapítványi Szakiskola. Egy iskolarendszeren kívüli oktatási Gróf Batthyányi Lajos Alapítványi Szakközépiskola. A térség munkaerı-piaci igényeit a hatvani Munkaügyi Központ mérési adatainak figyelembe vételével a következı jellemzi (A Hatvani Kirendeltség vonzáskörzetéhez 12 település tartozik, azonban a körzet sajátosságából adódóan kapcsolatrendszerük még három másik megyébe /Pest, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok/ is átnyúlik. Hatvan város és körzete természeti, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt heterogén. Az alapvetıen és meghatározóan mezıgazdasági kistérségben jelentıs ipari üzemek találhatók. A hatvani kirendeltség körzetében mőködı Ipari Parkban 5 olyan nagyobb vállalat létesült az elmúlt években, melynek tulajdonosai külföldiek, megjelenésük jelentısen kihatott a kistérség munkaerıpiaci helyzetére. 1997-ben települt a hatvani Ipari Parkba az LKH Leoni Hungária Kft., amely 100%-ban német tulajdonú. A cég kábelgyártással foglalkozik, beszállítója az egri Leoni-nak, a Lear Corporation Kft. gödöllıi és gyöngyösi üzemeinek. 1998-ban új befektetıként jelent meg a Dai Dong Hungária Rt., mely 100%-ban külföldi érdekeltségő. A munkaadó mőanyag fröccsöntött alkatrészek gyártásával foglalkozik (mobil telefon elılap, Sony 17”-os monitor doboz, video, TV, DVD elılap), beszállítója a Sony gödöllıi, francia gyárának. 1999-ben a hatvani Ipari Parkban a Robert Bosch Elektronika Kft. létesített zöldmezıs beruházást, mely 100%-ban német tulajdonú. (A legnagyobb beruházás, jelenleg 1700 fıt foglalkoztat). A munkaadó elektronikai alkatrészeket gyárt (Volkswagen 4, Mercedes mőszerfal, ABS

vezérlı

haszongépjármővekbe,

személyautók

automata

sebességváltó

vezérlıje).

Kirendeltségünk segítségével eddig összesen 707 fı nyert felvételt. Legjellemzıbb az operátori, illetve a szervíztechnikusi munkakör. A dolgozók 75%-a ezekben a munkakörben tevékenykedik, a fennmaradó 25% szellemi foglalkozású. A 2005. évben további bıvítés várható kb. 800 fı erejéig, 16

elsıdleges operátori munkakörben. 2000-ben települt a Hatvani Ipari Parkba az Eastern Asia Industries Hungária Kft., mely 100%-ban szingapúri tulajdonú. A Kft. kisebb mérető hangfalakat gyárt, beszállítója a Philips-nek és a JVC-nek. A térség jelentıs foglalkoztatója a petıfibányai telephellyel rendelkezı Young Star Kft., amely 100%-ban külföldi tulajdonú. A cég 1998-ban települt a község egykori ipari területére. A Kft. Samsung televíziók elı- és hátlapját készíti A hatvani Ipari Park területén 2003. elejétıl új munkaadó kezdte meg tevékenységét. A Saia-Burgess autóipari divíziója a már mőködı ózdi termelı üzemét bıvíti. A hatvani gyár gépjármővek elektromos zárjait, illetve ablakemelıit gyártja. Az Ipari Park területén létesített autóértékesítı szalont 2003. márciusában a Renault Képe Kft. A térség jelentıs foglalkoztatója a lırinci telephellyel rendelkezı Hunplast Kft., amely 100%-ban külföldi tulajdonú. A cég 2003-ban települt a község egykori laktanya területére. A Kft. televíziók elı- és hátlapját készíti. A Munkaügyi Központ munkanélküliségre vonatkozó adataiból látható, hogy a 8 általános iskolát ill. kevesebbet végzettek aránya 39%, szakközépiskolát és technikumot végzettek aránya 15%. Tehát a munkaerı-piac igényli a jól képzett magasan kvalifikált munkaerıt. Iskolánkban a képzési rendszer sajátosságaiból adódóan adott, hogy a 10. osztályra épülı szakmai képzést befejezıen a diákok érettségit szerezhessenek, növelve ezzel elhelyezkedési esélyeiket. (Viszonylag kevesen szerepelnek a munkanélküliek rendszerében gimnáziumi végzettséggel (8%), melyet egyes elemzések szerint az a tény magyaráz, hogy a gimnáziumi érettségit követıen a diákok nagyrészt a felsıoktatásban vagy valamilyen szakmai képzésben tanulnak. A fıiskolások és egyetemet végzettek aránya 3%.

17

III. Intézmény célrendszere III.1. Intézmény stratégiai céljai No

Stratégiai cél

1.

Közvetlen és közvetett partnereink igényeinek megfelelı képzési struktúra karbantartása és a szélesebb kínálat biztosítása Az emberi erıforrások karbantartása, továbbfejlesztése

2.

3.

Az oktatásunk elméleti és gyakorlati területén az eszközállomány bıvítése,fejlesztése

Stratégiai célt tartalmazó dokumentum és annak fejezete IMIP (II.), Pedagógiai Program (II.) Pedagógiai Program (I.6.), Szervezeti és Mőködési Szabályzat Pedagógiai Program (15.)

III.2. Stratégiához kapcsolódó intézményi célok és sikerkritériumai No

Intézményi cél

1. korszerő, piacképes szaktárgyi ismeretek

Célhoz megfogalmazott sikerkritérium Munkaerı-piacon történı elhelyezkedés eredményessége

Intézményi célt tartalmazó dokumentum és annak fejezete Pedagógiai Program tantervi kötete SZFP II. tanterv

2. általános mőveltségbeli tudásanyag, amely egyben emberformáló szereppel is bír 3. a tanulás tanítása

A szocializációból adódó problémák csökkenése

Pedagógiai Program (7.,9.)

4.

Lemorzsolódás csökkentése, tanulmányi elımenetel javulása

Pedagógiai Program (6.)

Munkaerı-piaci elhelyezkedés

Pedagógiai Program (II.)

a rendszeresség elvére épülı fokozatos terhelés 5. A munkavégzés tanítása 6. megjelenı vállalkozások szakemberszükségleteinek a kielégítése

18

III.3.Az intézmény kapcsolatrendszere

No Partner megnevezése 1. Fenntartó 2. Gazdálkodó szervezetek

Együttmőködés formája Személyes szóbeli és írásbeli kapcsolattartás

Együttmőködés szabályait tartalmazó dokumentum és annak fejezete SZMSZ 2.4.,2.6.,2.9,.2.10.,2.13.,2.14. Éves munkaterv, 4.5. fejezet

IV. Az intézmény mérési rendszere

IV.1. Partneri igény és elégedettség mérés rendszere No Felmérésben résztvevı partneri kör megnevezése 1. Szülık 2. Tanulók

Felmérés módszere

Kérdıíves

Felmérés gyakorisága, idıpontja

Mérésre vonatkozó írásos szabályozás

Évente 1 MIP-ben rögzítettek alkalommal a szerint tanév munkarendjéhez igazodva

A kapott információk felhasználásának helye, módja Nevelıtestületi értekezletek, iskolaszék, szülıi értekezletek, SZMK értekezletek, fogadónap, személyes visszajelzések

IV.2. Egyéb intézményi mérések, értékelések és ellenırzések

No Mérés, ellenırzés, értékelés megnevezése

1. 2.

Kompetencia Munka köz. mérések

3.

Országos Közoktatási Intézet

Mérés, ellenırzés, értékelés gyakorisága, idıpontja évente

19

Mérésre, ellenırzésre, értékelésre vonatkozó írásos szabályozás központi Munkaközösség által kidolgozott központi

A kapott információk felhasználásának helye, módja Éves munkaterv, mindennapi munka, tanmenetek

V. Intézményi fejlesztések No Intézményi fejlesztés (megnevezése és azonosítója) Kollégium

Fejlesztés felelıse

igazgató

Befejezés dátuma

Elvárt eredmény

Fejlesztés sikerkritériuma

Állagmegóvás, szintemelés

Kultúrált környezet, elégedett diákok, szülık, kollégium kihasználtsága nı Oktatás színvonalának javulása. Az iskola megítélése, népszerősége javul. Elégedett dolgozók, intézmény mőködésének feltételei tovább javulnak

folyamatos

Eszközfejlesztések

Korszerősödés, hatékonyabb oktatás Szervezeti klíma javulása, hatékony, dinamikus mőködés Kellı felkészültség, könnyebb és eredményesebb munkavégzés

Szervezeti fejlesztés, humán erıforrás folyamatos karbantartása

20

EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTÉSE

A Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet eredményeinek összesítése a SZÖM I. szintjéhez tartozó követelményrendszer alapján a modell által meghatározott kritériumokhoz, alkritériumokhoz, illetve vizsgálati alterületekhez rendelten.

6.b) 1.a Közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerő adatok Szakképzı iskola 9. évfolyamára jelentkezık és felvettek aránya – túljelentkezés a 2005/2006-os, 2006/2007-es tanévben.

Tanév

Jelentkezık száma

Felvettek száma

Túljelentkezés aránya

2005/2006

618 fı

289 fı

213 %

2006/2007

580 fı

282 fı

206 %

Az

intézmény beiskolázási

mutatói jók.

A

túljelentkezés

az

egyes

iskolatípusokban eltérı, a fenti százalékos mutatók átlagot tükröznek. Az átlagtól eltérıen legnagyobb túljelentkezés a szakközépiskolai osztályokban van, valamint az építıipari, a kereskedelem-marketing, a gépipari és a könnyőipari területen. Ez utóbbi három terület a munkaerı-piac keresleti oldalával is összhangban áll.

21

6.b) 1.f 1 tanulóra jutó számítógépek száma:

Tanév

Számítógépek száma

Tanulói létszám

1

tanulóra

jutó

számítógépek száma 2004/2005

107

1258

0,08

2005/2006

107

1271

0,08

A számítógéppel történı ellátottság mértékében változás nem történt. Az ellátottság tekintetében biztosítani tudjuk, hogy tanítási órákon rendelkezésére álljon 1 számítógép. Mindez biztosítja az oktatás kellı hatékonyságát, ugyanakkor biztosított a tanórán kívüli számítógép használat megszervezése oly módon, hogy a teljes iskolai igényt kielégítse. A számítógépes termek használatát kollégistáink számára lehetıvé tesszük, megjegyezni kívánjuk, hogy a kollégium városi intézmény, így a géphasználat lehetıségét más iskolák kollégista diákjai is megkapják intézetünkben.

22

6.b) 2.m Iskolai tanmőhelyben és külsı gyakorlóhelyen eltöltött gyakorlati órák aránya (K)

Gyakorlati idı

2004/2005

2005/2006

Tanulói létszám

366

356

Tanulói

létszámra 15483

15063

esı óraszám Ebbıl

belsı 6632

6212

külsı 8851

8851

képzıhelyre 42,83

41,24

képzıhelyen Ebbıl képzıhelyen Belsı

vonatkozó mutató Külsı

képzıhelyre 57,17

58,76

vonatkozó mutató

A gyakorlati órák számára vonatkozó mutatószámok, úgy véljük, kedvezıen alakulnak, annál is inkább, mert elvárás a külsı képzıhelyek egyre nagyobb mértékő bevonása a szakképzésbe. Ez a tendencia az iskolai és munkaerı-piaci képzés helyes arányának megteremtését szolgálja.

23

7.b)

1.d

Dokumentummal

igazolt

informatikai

ismeretekkel

rendelkezı

szakképzési pedagógusok aránya az összes szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K)

Tanév

Pedagóguslétszám

Dokumentummal igazolt %-os mutató informatikai

ismerettel

rendelkezı pedagógusok száma

2004/2005

90 fı

22 fı

24,0

2005/2006

89 fı

23 fı

25,8

Az informatikai ismeretekkel rendelkezı pedagógusok száma folyamatosan nı, és a jelenleg folyó SZFP II. várható képzéseinek köszönhetıen még kedvezıbb tendenciát mutat.

7.b) 1.e Nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkezı szakképzési pedagógusok aránya az összes szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K)

Tanév

Pedagóguslétszám

Nyelvvizsga

%-os mutató

bizonyítvánnyal rendelkezı pedagógusok száma 2004/2005

90 fı

21 fı

23,0

2005/2006

89 fı

28 fı

31,46

A nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkezı, szakképzésben dolgozó pedagógusok arányában szintén pozitív elmozdulás tapasztalható. Remélhetıleg a jelenleg még képzésben lévık tovább növelik ezt az arányszámot.

24

7.b) 2.b Szakos ellátottság mértéke (K) (hatályos Közoktatási Törvény értelmezésében szakképzésre vonatkoztatva

Tanév

Pedagóguslétszám Hatályos Közoktatási

Hatályos

%-os

Közoktatási

mutató

Törvény szerinti Törvény végzettsége van

szerinti végzettsége nincs

2004/2005

90 fı

89 fı

1 fı*

98,8

2005/2006

89 fı

88 fı

1 fı*

98,8

* A kolléga Kanadában nyelvoktatói végzettséget szerzett ugyan, de ez a tanúsítvány a Közoktatási Törvény értelmében nem elfogadható. Jelenleg a Miskolci Egyetem angol szakán levelezıs munkarendben folytatja tanulmányait.

7.b) 2.d Óralátogatások száma a pedagógiai tevékenységet végzık létszámához viszonyítva (K)

Tanév

Pedagóguslétszám

Látogatott órák Látogatott száma

óra/fı

2004/2005

90

189

2,1

2005/2006

89

197

2,2

Az óralátogatások számát nem tekintjük elégségesnek. A látogatási mutató eredményeit alacsonynak ítéljük. Az eddig alkalmazott szempontokat szükségesnek tartjuk felülvizsgálni. Az óralátogatás szempontjai elsıdlegesen a tantestület tagjaihoz kötöttek voltak, és nem jelent meg az osztályokhoz, évfolyamokhoz igazodó tanulói elırehaladást is figyelembevevı szándék.

25

7.b) 3.b A tanévben külsı továbbképzésen résztvevı szakképzı iskolai pedagógusok aránya a teljes szakképzı iskolai pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K)

Tanév

Pedagóguslétszám Külsı

%-os

továbbképzések mutató óraszáma 2004/2005

90

23

25,5

2005/2006

89

32

35,9

Az adatokból jól látható, hogy a továbbképzésben résztvevık arányában egy pozitív elmozdulás történt. A viszonylagos, ám tantestületi léptékekkel mérve jelentıs változást az SZFP II. program képzései indukálták.

7.b) 3.c Egynél több felsıfokú végzettséggel rendelkezı szakképzı iskolában tanító munkatársak száma a teljes szakképzési pedagógusi létszámhoz viszonyítva (K)

Tanév

Pedagóguslétszám Egynél több felsıfokú

%-os mutató

végzettséggel rendelkezı pedagógus 2004/2005

90

31

34

2005/2006

89

33

37

A tantestület tanulási kedvét jól tükrözi a százalékos mutatószám, amely pozitív irányban alakul. Az iskolában dolgozók továbbtanulási szándékai ettıl jóval magasabb arányt mutatnak, de a támogatásra vonatkozó kérelmek töredékét tudjuk csak a lehetséges keretbıl finanszírozni. Az intézmény minden olyan területen rendelkezik szakemberrel, amely státusz hiányában nem betölthetı, így ifjúságvédelmi,

26

fejlesztıpedagógus stb. tanárkollégánk van, de önálló foglalkoztatást biztosítani a költségvetési megszorítások miatt nem tudunk. Az iskola humán erıforrás-fejlesztésre vonatkozó távlati terveihez igazítottan történtek az eddigi támogatások.

7.b) 3.d Szakértıi tevékenységet folytató szakképzı iskolai pedagógusok aránya az összes szakképzı iskolában tanító pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K)

Tanév

Pedagóguslétszám Szakértıi

%-os mutató

tevékenységet folytató pedagógusok száma 2004/2005

90

2

2,2

2005/2006

89

2

2,2

Szakértıi tevékenységet kevés pedagógus folytat, holott tapasztalataik arra alkalmassá tennék ıket.

7.b) 3.g Belsı továbbképzések óraszáma az összes pedagógiai tevékenységet végzık létszámához viszonyítva (K)

Tanév

Pedagóguslétszám Belsı

Óra/fı

továbbképzések óraszáma 2004/2005

90

16

0,17

2005/2006

89

28

0,3

27

A belsı továbbképzésekhez azokat a kollégák által kollégáknak tartott képzéseket soroltuk, amelyek • egyrészt a folyamatos, törvénynek megfelelı munkavégzést biztosítják, pl.: tőzvédelmi, munkavédelmi oktatások, • másrészt a kollégák továbbképzését szolgálják, különös tekintettel a kommunikációs és információs technológiák elsajátítására, számítógépes programok használata, folyamatos ismeretbıvítés.

7. b) 3.i Átlagosan egy szakképzı iskolában tanító pedagógus továbbképzésére fordított éves összeg (K)

Tanév

Pedagóguslétszám Továbbképzésre

fordított

éves összeg/fı 2004/2005

90

11.522,- Ft

2005/2006

89

15.899.- Ft

A továbbképzésre fordított, egy fıre jutó éves összeg növekedése a továbbképzés fajták átstruktúrálódásából adódik. Az intézményi költségvetésben normatív alapon rendelkezésünkre álló forrás folyamatos csökkenése ellenére szükséges

a

továbbképzési

ráfordítások

növelése,

mert

az

alapképesítések

megszerzésének száma ugyan folyamatosan csökken, de a kötelezı „hétévenkénti pontszerzések” támogatása, valamint a meglévı humánerıforrás helyi elvárásaihoz való alakítása válik szükségessé ahhoz, hogy szakmai feladatainkat, az adott pedagógusi létszámmal, az elıírásnak megfelelıen, elláthassuk (egyes területekre pl. informatikai mérnök, villamosmérnök, gépészmérnök, kımőves szakoktató, stb., új kollégát felvenni nem tudunk a közalkalmazotti szférában alkalmazott bértábla lehetıségei miatt, ugyanis iskolánkban, csakúgy, mint az ország legtöbb iskolájában, a pedagógusok a bértáblában meghatározott minimum szintre vannak besorolva.)

28

7.b) 4.c Jutalmazott szakképzı iskolai pedagógusok száma a szakképzı iskola pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K)

Tanév

Pedagóguslétszám Jutalmazott

%-os mutató

pedagógusok száma 2004/2005

90

0

0

2005/2006

89

0

0

Bár pedagógusaink az iskola jellegébıl adódóan is, igen komoly munkát végeznek, de évek óta, a költségvetési megszorítások miatt, ezt a munkát anyagilag megbecsülni nem tudjuk.

7.b) 4.d Munkaügyi jogviták aránya (K)

Tanév

Pedagóguslétszám Munkaügyi jogvitákban %-os mutató érintett pedagógusok

2004/2005

90

0

0

2005/2006

89

0

0

7.b) 4.e Kilépı pedagógusok száma (kivéve nyugdíjazás) a dolgozói létszámhoz viszonyítva (K)

Tanév

Pedagógusok

Kilépı

pedagógusok %-os mutató

létszáma

létszáma

2004/2005

90

5

5,5

2005/2006

89

8

8,98

29

Intézményünkben a fluktuáció száma a százalékos mutató relatív magas értéke ellenére sem jelentıs, ugyanis a létszámmozgás elsısorban a nyugdíjba vonuló pedagógusok helyére beálló új dolgozók próbaidın belüli eltávozásából adódik.

7.b) 4.i Egy fıre jutó betegnapok száma (K)

Tanév

Pedagógusok

Betegnapok száma

létszáma

Egy

fıre

jutó

betegnapok száma

2004/2005

90

491

5,45

2005/2006

89

509

5,7

7.b) 7.e Valamilyen team-munkában résztvevı szakképzı iskolai pedagógusok száma a szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K)

Tanév

Pedagógusok

Team-munkában

létszáma

résztvevı pedagógusok

%-os mutató

létszáma 2004/2005

90

79

87,7

2005/2006

89

80

89,8

Az intézet a környezet megítélése szerint is gyermekcentrikus intézményként van számontartva. A mutatóból is látszik, hogy tanáraink és szakoktatóink a pedagógus munkát elhivatottan, hivatásként végzik.

30

8.) 3.a Az iskola által elnyert díjak, kitüntetések és elismerések száma (K) (nem a pedagógiai munka elismeréséért kapott díjak)

2004/2005-ös tanév: 12 eset 2005/2006-os tanév: 15 eset

9.a) 1.e Külsı ifjúságvédelmi szervek eljárásába kerülı szakképzıs diákok aránya az összes szakképzıs tanulólétszámhoz viszonyítva (K)

2004/2005-ös tanév: 14,9 % 2005/2006-os tanév: 16 %

31

9.a) 2.a Vizsgaeredmények szakmánként

Szakma megnevezése

2004/2005-os tanév

2005/2006-os tanév

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

Asztalos

2,3

3,85

2,83

3,5

Vízvezeték-és

2,57

3,35

2,3

3,33

Épületburkoló

3,18

3,18

3,54

3,54

Kımőves

2,38

3,15

2,28

3,28

és 2,45

3,63

4,12

4,37

Pék

2,71

2,85

3,6

3,6

Számítástechnikai

3

4,4

3,2

4,0

Villanyszerelı

2,58

4

2,5

3,23

Karosszérialakatos

2,75

3,75

2,83

3,75

Mechatronikai

3

4,2

3,37

3,62

Hegesztı

2,7

3,4

2,86

4,43

Kovács

-

-

5

5

Nıiruha-készítı

2,5

3,58

2,2

2,12

3,85

3,23

4,15

központifőtés szerelı

Szobafestı-mázoló tapétázó

mőszerész

technikus

Élelmiszer és vegyi áru 2,76 kereskedı Szerkezetlakatos

2,7

2,9

1,77

3

Villamosgép.-és kész.szer.

1,26

3,26

1,53

3,46

Fodrász

3

2,83

2,57

3,14

Gépipari

3,14

4,07

2,84

3,41

mérnökasszisztens

32

5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

Vízvezeték-és központifőtés szerelı

Kovács

Épületburkoló

Nıiruha-készítı

Kımőves

Élelmiszer és vegyi áru kereskedı

Szobafestımázoló és tapétázó

Szerkezetlakatos

Villamosgép.-és készülékszerelı

Fodrász

Gépipari mérnökasszisztens

Pék

Számítástechnikai mőszerész

Villanyszerelı

Karosszérialakatos

2005/2006-os tanév gyakorlat

Hegesztı

2005/2006-os tanév elmélet

Asztalos

33

Mechatronikai technikus

9.a) 2.b Lemorzsolódás mértéke a szakképzı iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva

Tanév

Tanulólétszám

Lemorzsolódott tanulók %-os mutató létszáma

2004/2005

1258

90

7,15

2005/2006

1271

78

6,37

A magyar oktatási rendszerben a középiskolai oktatás lényegében gimnáziumi, szakközépiskolai

és

szakiskolai

formában

történik.

A

szakiskolába

és

a

szakközépiskolába (szakképzésbe) kerülı tanulók 8. osztály után lépnek ebbe a rendszerbe. Sajnálatos, hogy a magyar oktatásban a pályaválasztást – bár elvileg a pályaválasztás idejét kitolni igyekeznek - az egyes középiskolákba való bejutást (pályaválasztást) a 6-8. osztályos gimnáziumok miatt már 10 éves korban el kell dönteni. Egyenes következmény, hogy 8. osztályra (14 éves korra) már egy szelektált évfolyamból juthat tovább a tanuló a szakképzés területére. Mindezt tetézi, hogy a „maradványelv” miatt is, ennek az általános iskolai állománynak a szociális háttere sem kedvezı. Így a szakképzésbe kerülı tanulók hasonló korú gimnáziumi társaikhoz képest lényeges hátránnyal indulnak. A szociális hátrány, az idınként halmozott hátrány, a helyenként kimutatható szegregációból adódó hátrány, a tanuláshoz való negatív viszony meghatározó számukra, a felemelt tankötelezettséget pedig erıszakos kényszerként élik meg. Így a szakképzı évfolyamokon a lemorzsolódás országos szinten is magas. Tekintettel arra, hogy iskolánk ún. „merítési” közege mindezekkel a fent említett hátrányokkal rendelkezik, úgy értékeljük, hogy elért eredményeink elfogadhatóak és a kimutathatóan javuló tendencia pozitívnak ítélhetı meg.

34

9.a) 2.c Adott szakmát megkezdett és befejezett tanulók aránya

Szakma

Adott

szakmát Adott

megnevezése

megkezdett tanulók befejezett létszáma

létszáma

szakmát Adott

tanulók megkezdett

(%) 6

66,6

vegyi 14

11

78,6

Épületburkoló

12

11

91,6

Fodrász

12

5

41,6

Hegesztı

12

7

58,3

Karosszérialakatos

13

12

92,3

Kovács

2

1

50

Kımőves

14

12

85,7

Nıiruha-készítı

11

8

72,7

Pék

11

5

45,4

Szerkezetlakatos

17

4

23,5

Szobafestı

11

8

72,7

Villamosgép

14

3

21,4

Villanyszerelı

14

10

71,4

Vízvezetékszerelı

13

7

53,8

Gépipari mérnöka.

19

13

68,4

Mechatronikai techn.

18

8

44,4

Számítástechn.m.

9

5

55,5

Élelmiszer-és

9

áru kereskedı

kész.szer.

35

és

befejezett tanulók

Asztalos

szakmát

aránya

Adott szakmát megkezdett tanulók létszáma

Adott szakmát befejezett tanulók létszáma

Kımőves

Nıiruha-készítı

Mechatronikai techn.

Számítástechn.m.

Kovács

Hegesztı Villanyszerelı

Gépipari mérnöka.

Fodrász Villamosgép kész.szer.

karosszérialakatos

Épületburkoló Szobafestı

Vízvezetékszerelı

Élelmiszer-és vegyi áru kereskedı Szerkezetlakatos

Asztalos

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Pék

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Tapasztalatunk az évek során az, hogy az elméletigényes, vagy a tanuló és a szülı számára népszerőtlen szakmákra beiskolázott tanulók (pl.: villamosgép-és készülékszerelı,

szerkezetlakatos)

lemorzsolódási

aránya

a

legmagasabb.

Magyarázható ez a szakmák elsajátításához szükséges elméletigényességgel, illetve azzal, hogy a szakiskolai képzésbe az általános iskolából már a többszöri szelekció

36

miatt (6-8 osztályos gimnáziumok, szakközépiskolák, stb.), a kevésbé jó képességő tanulók, illetve a devianciával, különbözı magatartási és tanulási zavarokkal küzdı gyerekek kerülnek.

9.a) 2.d SZKTV-n országos döntıbe jutó tanulók aránya a szakiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva 2004/2005-ös tanév: 1% 2005/2006-os tanévben: 2 % Bár a százalékos szám nem túl magas, de elért eredményeink igen jók, lényegében azonos szakmacsoportokra jellemzıek.

9.a) 2.f Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen országos döntıbe jutó tanulók aránya a szakközépiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva

Erre vonatkozóan nincs adatunk, mert nem jutott be tanulónk a döntıbe.

9.a) 2.g Érettségit adó képzésen továbbtanuló diákok száma a végzett szakiskolás diákok számához viszonyítva 2004/2005-ös tanév: 18 % 2005/2006-os tanév: 23 %

Saját

iskolánk

továbbképzésében

megjelenı

tanulók

száma

magas,

magyarázható ez az iskola gyermekközpontú szemléletével, mely lehetıvé teszi, hogy a tanulók tanulmányaik elırehaladása során rájöjjenek, hogy szükséges a továbbképzés, illetve a továbblépés. A százalékos mutató azonban nem teljesen fedi le a valóságot, mert a valóság ennél lényegesen jobb, ugyanis igen sok tanulónk, némi kihagyás után, továbbtanulási céllal tér vissza intézményünkbe.

37

9.a) 3.a Elhelyezkedés a végzett szakképzı iskolai tanulók arányában

Erre vonatkozóan nincs adatunk, de a térségben található munkaügyi központok jelzései alapján, Hatvan és kistérsége munkanélküliségi rátája országosan is jónak mondható.

9.a) 3.b Végzettségük szerint elhelyezkedı szakképzı iskolai tanulók aránya Erre vonatkozóan nincs adatunk.

9.b) 2.c PISA mérés eredményei az intézményben mérési csoportonként Erre vonatkozóan nincs adatunk.

9.b) 2.d Országos kompetenciamérés eredményei

2001-es év standardizált tanulói teljesítmények: Szakiskola matematika: 415 Szakiskola olvasás: 394

Szakközépiskola matematika: 478 Szakközépiskola olvasás: 494

2004-es év standardizált tanulói teljesítmények: Szakközépiskola matematika: 408 Szakközépiskola magyar: 416 Szakiskola matematika: 483 Szakiskola magyar: 485 Helyezésre vonatkozóan adatunk nincs.

38

9.b) 2.m

Igényelt EuroPass mobilitási igazolványok száma a szakképzı

évfolyamokon tanulók létszámához viszonyítva Erre vonatkozóan nincs adatunk.

9.b) 2.n Kiállított EuroPass bizonyítvány – kiegészítı dokumentumok száma a szakképesítést szerzett tanulók arányában Erre vonatkozóan nincs adatunk.

9.b) 3.b Szervezett szakmai bemutatók száma

2004/2005-ös tanévben 4 alkalom. 2005/2006-os tanévben 3 alkalom.

9.b) 4.b Egy szakképzı iskolában tanító pedagógusra jutó szakképzı iskolai tanulók száma

szakképzı iskolában tanító pedagógusra jutó szakképzı iskolai tanulók száma 14,25 14,2 14,15 14,1 14,05 14 13,95 13,9 13,85 2004/2005-ös tanévben:

2005/2006-os tanévben:

A Közoktatási Törvény értelmében a szakközépiskola és a szakiskola is szakképzı iskolának számít. 2004/2005-ös tanévben: 1258/90=13,97 fı 2005/2006-os tanévben: 1271/89= 14,2 fı

39

9.b) 5.f Egy tanteremre, csoportteremre jutó heti órák száma 2004/2005-ös tanév: 1182/50 = 23,64 2005/2006-os tanév: 1168/50 = 23,36

9.b) 6.c Egy tanulóra jutó nem költségvetési forrásból szerzett bevétel 2004/2005-ös tanév: 14.125.000,- Ft /1258 fı = 11.228,- Ft/fı***** 2005/2006-os tanév: 21.051.000,- Ft/1271 fı= 16.562,- Ft/fı

9.b) 6.d Egy tanulóra jutó pályázaton nyert fejlesztési összeg

2004/2005-ös tanév: 456,- Ft/fı 2005/2006-os tanév: 409,- Ft/fı

Az indikátorok mutatószámainál tanévet vettünk alapul, ugyanakkor gazdasági szempontból naptári évet kell számolnunk. Naptári évben számolva figyelembe kell vennünk a jelenleg megvalósítás alatt álló Munkaerı-piaci alap képzési alaprészének 2006. évi decentralizált kerete terhére megnyert pályázat összegét, amely beruházás bruttó összköltsége önrésszel együtt 9.728.520,- Ft. Ezt a fejlesztést is beszámítva az egy tanulóra jutó pályázaton elnyert fejlesztés már 8.063,- Ft/fı. Tovább módosítja a képet az SZFP II. program keretében történı, fejlesztésre kapott pénzforrás. Ezt is beszámítva az egy tanulóra jutó fejlesztési összeg 8.338,- Ft. A számítások természetesen nem tartalmazzák az SZFP keretében kapott, mőködésre felhasználható pályázati pénzeket.

40

9.b) 6.e Nyertes pályázatok és a megírt pályázatok aránya 2004/2005-ös tanév: 70 % 2005/2006-os tanév: 100 %

9.b) 6.j Szemléltetı eszközök beszerzésére fordított, egy tanulóra jutott összeg 2004/2005-ös tanév: 3547 Ft/fı 2005/2006-os tanév: 354 Ft/fı

Az iskola szemléltetı eszköz állománya a világbanki szakközépiskola által elnyert eszközöknek köszönhetıen, jónak mondható. Jellemzıen eszközkarbantartásra, felújításra és kismértékő új eszköz beszerzésre volt csak szükség. A mutatószámok közötti nagy különbség oka, hogy a 2004/2005-ös tanévben iskolánk az informatikai tanterem korszerősítésére egy jelentısebb pénzforrást költött, a fejlesztés tehát az információs és kommunikációs technológiák mintegy elvárható korszerősítését szolgálta.

9.b) 6.k

Szakmai eszközök, gépek beszerzésére fordított, egy szakképzı iskolai

tanulóra jutó összeg 2004/2005-ös tanév: 6.300,- Ft/fı 2005/2006-os tanév:

868,- Ft/fı

Az iskola szakmai kínálatában megjelenı rendkívül sokféle szakma gyakorlati oktatása szükségessé teszi, hogy folyamatosan pótlásra, kiegészítésre kerüljenek az elhasználódott, amortizálódott eszközök, gépek, berendezések. A 2004/2005-ös tanév kiemelt forrásfelhasználását egy ilyen korszerősítési program során vásárolt eszközök jelentették

41

Értékelı könyv Kritérium száma és címe:

6.b) A közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerő adatok Erısségek:

Erısségeket alátámasztó tények:

6.a 1.a, c 6.a 2.b 6.a 2.d

Fejlesztendı területek:

6.b 1.a 6.b 1.f 6.b 2.m

Fejlesztendı területeket alátámasztó tények:

Megjegyzések (elemzést segítı ötletek, megállapítások): A 6. pontban felsorolt kritériumok, úgy véljük, kedvezıen alakulnak. Az iskola elképzeléseinek, hosszú távú céljainak megfelelnek. Természetesen ezeknek az erısségeknek a fejlesztése is kívánatos lehet a késıbbiek folyamán.

42


7. A munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények Erısségek:


7.a 3.b 7.a 5.a, c 7.a 6.b


7.b 3.c 7.b 4.d 7.b 7.e


7.a 3.c 7.a 3.b 7.a 4.e 7.a 6.d 7.a 2.a

7.b 1.d 7.b 1.e 7.b 2.d 7.b 3.d 7.b 4.c

Megjegyzések (elemzést segítı ötletek, megállapítások):

43


9. a) Az intézmény kulcsfontosságú eredményei Erısségek:


9.a 2.g



9.a 2.a 9.a 2.b 9.a 2.g

Megjegyzések (elemzést segítı ötletek, megállapítások): A szakmai képzés vizsgaeredményeinek javítása folyamatosan fejlesztendı területként jelenik meg. A képet vélhetıen jelentısen módosíthatja az új OKJ-ban történt változások kapcsán megjelenı tananyagtartalmak változása. A pozitív elmozdulást vélhetıleg segíti a kompetencia alapú képzés bevezetése. Mindez együtt a jövı évi mérési eredményekben változásokat indukálhat. 2006. szeptemberétıl az iskolai felzárkóztató foglalkozások száma a tanulási hátrányok leküzdésére irányuló egyéni foglalkozások lehetısége megnövekedett.

44


9. b) Az intézmény kulcsfontosságú eredményeit alátámasztó számszerő adatok Erısségek:

Erısségeket alátámasztó tények: 9.b 3.b


Fejlesztendı területeket alátámasztó tények: 9.b 3.b

Megjegyzések (elemzést segítı ötletek, megállapítások):

45

Erısségek és fejlesztendı területek összesített listája ERİSSÉGEK 1. 6.a 1.a, c

2. 6.a 2.b

3. 6.a 2.d

4. 7.a 3.b

5. 7.a 5.a, c

6. 7.a 6.b

7. 9.a 2.g

FEJLESZTENDİ TERÜLETEK 1. 7.a 3.c

2. 7.a 3.b

3. 7.a 4.e

4. 7.a 6.d

5. 7.a 2.a

6. 9.a 2.a

7. 9.a 2.b

8. 9.a 2.g

46

A fejlesztendı területek két nagy csoportba sorolhatók. Az elsı ilyen csoport a pedagógusok tudásának fejlesztését tőzi ki célul. A tudás folyamatos fejlesztése szükséges ahhoz, hogy a kollégák megfelelıen tudják ellátni feladatukat, s ezáltal jól képzett, a piaci igényeknek megfelelı szakembereket tudjanak képezni. A megfelelı tudás és a megfelelı munkavégzés ellenırzése szintén kulcsfontosságú feladat, ezért a fejlesztések között kiemelt helyet foglal el az óralátogatások számának emelése. Az ebbıl nyert információk alapján természetesen a jól dolgozó kollégák jutalmazási rendszerét is fejleszteni lehet. Emellett ösztönözni kell ıket arra, hogy minél több szakértıi munkát vállaljanak. A szakértıi munka során tágabb képet kaphatnának a partneri igényekrıl és elısegíthetnék a közvetlen és közvetett partnerekkel való együttmőködést. A másik fı fejlesztési terület a tanulók vizsgaeredményeinek javítása és a lemorzsolódás csökkentése. Mindkét mutató az elméletigényes és a kevésbé népszerő szakmáknál a legrosszabb. Ezért keresni kell az oktatási és értékelési módszerek fejlesztésének lehetıségét. Népszerősíteni kell a még kevésbé preferált szakmákat, a népszerősítés érdekében növelni kell a szakmai bemutatók számát.

47

A Szakiskolai Önértékelési Modell I. szintjének végrehajtása során fejlesztésre kijelölt területek és azok prioritásai

1. Az óralátogatások számának emelése (R) 2. A lemorzsolódás mértékének csökkentése a szakképzı évfolyamokon (K) 3. Szervezett szakmai bemutatók megszervezése és lebonyolítása (H)

(R) – rövidtávú cél

a 2005/2006-os tanév I. félévének vége

(K) – középtávú cél

a 2005/2006-os tanév vége

(H) – hosszú távú cél

folyamatosan 2011-ig

48

Intézkedési tervek a fejlesztési területekre Óralátogatások Alaphelyzet

RÖVID TÁVÚ CÉL Az óralátogatások számát nem tekintjük elégségesnek, a látogatási mutató eredményei alacsonyak. Az eddig alkalmazott szempontokat szükségesnek tartjuk felülvizsgálni. Az óralátogatás szempontjai elsıdlegesen a tantestület tagjaihoz voltak kötöttek, és nem jelent meg az osztályokhoz, évfolyamokhoz igazodó tanulói elırehaladást is figyelembevevı szándék. Cél az óralátogatások szempontrendszerének átalakítása oly módon, hogy: - osztályokra koncentráltan segítse a bemeneti szint mérését - a tanári módszerek figyelemmel kísérése - a tanári munka ellenırzése

Fontosság

Ellenırzés, értékelés, minıségbiztosítás miatt.

Munkavégzés formája

Határidı

Személyes meghallgatás, megbeszélés különbözı szinten (vezetık, munkaközösség-vezetık, tantestület) 2005/2006-os tanév I. félév vége

Felelısök

Iskolavezetés, munkaközösség – vezetık

Résztvevık

tantestület

Az intézkedés pontos megfogalmazása

Óra- és foglalkozáslátogatás

Erıforrások

Szükséges feltételek rendelkezésre állnak

Ellenırzés

Folyamatosan

Sikerkritérium

A tanulók tanulmányi színvonalának emelkedése (vizsgaeredmények, lemorzsolódás csökkentése), módszertani kultúra emelkedése és a szervezeti klíma minıségi javítása

49

Lemorzsolódás csökkentése Alaphelyzet

Fontosság


KÖZÉPTÁVÚ CÉL Tapasztalatunk, hogy az elméletigényes vagy a tanuló és a szülı számára népszerőtlen szakmákra beiskolázott tanulók lemorzsolódási aránya a legmagasabb. Magyarázható ez a szakmák elsajátításához szükséges elméletigényességgel, illetve azzal, hogy a szakiskolai képzésben az általános iskolákból a kevésbé jó képességő tanulók, illetve a devianciával, különbözı magatartási és tanulási zavarokkal küzdı gyerekek kerülnek. A munka világába való beilleszkedés segítése, javítása, a tanulók önbecsülésének, önbizalmának növelése. Folyamatos, elızetes és utólagos ellenırzés.

Határidı

2005/2006-os tanév vége

Felelısök

Iskolavezetés, osztályfınökök

Résztvevık

Szaktanárok, szakoktatók


Tanmenetek, módszerek újragondolása

Erıforrások

A szükséges feltételek rendelkezésre állnak

Ellenırzés

Idıszakos ellenırzések

Sikerkritérium

A lemorzsolódás mértékének csökkenése

50

Szervezett szakmai bemutatók megszervezése és lebonyolítása HOSSZÚ TÁVÚ CÉL

Alaphelyzet


Az iskola szakmai kínálatában megjelenı rendkívül sokféle szakma gyakorlati oktatása szükségessé teszi, hogy a környezetet folyamatosan tájékoztassuk lehetıségeinkrıl, ugyanakkor figyelemmel kell kísérni a gazdasági szektor elvárásait, a szülık és a tanulók igényeit. A siker érdekében egyeztetni kell ezeknek a partnereknek az elképzeléseit. Az iskola, mint szolgáltató, biztos alapot nyújtson a gazdaság igényeit figyelembe véve, a tanulók szakmai boldogulásához, megteremtve az egész életen át tartó tanulás, szakmai képzés alapjait. Sokszínő PR tevékenység alkalmazása

Határidı

Folyamatosan 2011-ig

Felelısök

Vezetıség és munkaközösség-vezetık

Résztvevık

Tantestület


Szakmai bemutatók professzionális megszervezése és kivitelezése

Erıforrások

A szükséges feltételek rendelkezésre állnak, illetve pályázati kiegészítés lehetséges

Ellenırzés

Vezetıség

Sikerkritérium

Az intézményrıl valóságos és kedvezı kép kialakítása

Fontosság

51

Szakiskolai Önértékelési Modell I. dokumentációja 2009

Recommend Documents