Stratégiai menedzsment fejlesztése

Stratégiai menedzsment fejlesztése

Budapest XVIII. kerület Polgármesteri Hivatala számára Verziószám: v2

2010.

KOORDINÁCIÓS TÉRKÉP ÉS ÖNKORMÁNYZATI STRATÉGIAI MENEDZSMENT FEJLESZTÉSE BUDAPEST XVIII. KERÜLETÉBEN

Tartalomjegyzék 1 . DOKUMENTUM CÉLJA......................................................................................................................9 2 . KOORDINÁCIÓS ESZKÖZ.............................................................................................................11 2.1

A STRUKTURÁLIS KOORDINÁCIÓS ESZKÖZÖK.................................................................................... 15

2.1.1 Strukturális koordinációs eszközök átalakítása, fejlesztése, folyamatgazdák kijelölése .....................16 2.2

A TECHNOKRATIKUS KOORDINÁCIÓS ESZKÖZÖK............................................................................... 22

2.3

A SZEMÉLYORIENTÁLT KOORDINÁCIÓS ESZKÖZÖK........................................................................... 22

2.3.1 Konfliktus........................................................................................................................................23 2.3.2 Vezető kiválasztás..........................................................................................................................30 2.3.3 Szervezeti kultúra............................................................................................................................32 2.3.4 Képzés.............................................................................................................................................33 3 . FUNKCIONÁLIS SZERVEZET.......................................................................................................37 4 . BUDAPEST XVIII. KERÜLETI POLGÁRMESTERI HIVATAL KOORDINÁCIÓS TÉRKÉPE.....................................................................................................................................................40 4.1

BUDAPEST XVIII.

FENNTARTÁSÚ

KERÜLETI

INTÉZMÉNYEK

ÉS

POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETI DIAGRAMJA, ÖNKORMÁNYZATI

BIZOTTSÁGOK

BEMUTATÁSA

ÖNKORMÁNYZATI

(STRUKTURÁLIS

KOORDINÁCIÓS ESZKÖZÖK)......................................................................................................................... 40

4.2

BUDAPEST XVIII.

KERÜLET

ÖNKORMÁNYZATA

ÁLTAL ALKALMAZOTT

TECHNOKRATIKUS

KOORDINÁCIÓS ESZKÖZÖK BEMUTATÁSA..................................................................................................... 50

4.3

BUDAPEST XVIII.

KERÜLET ÖNKORMÁNYZATA ÁLTAL ALKALMAZOTT SZEMÉLYORIENTÁLT

KOORDINÁCIÓS ESZKÖZÖK.......................................................................................................................... 57

4.4

KONFLIKTUS.................................................................................................................................... 57

4.5

VEZETŐ KIVÁLASZTÁS...................................................................................................................... 57 2


4.6

SZERVEZETI KULTÚRA...................................................................................................................... 58

4.7

KÉPZÉS........................................................................................................................................... 59

4.8

SZABÁLYZATI STRUKTÚRA KOHERENCIÁJÁNAK FEJLESZTÉSE, SZABÁLYZATOK ÖSSZEFÉSÜLÉSE............61

5 . A STRATÉGIA ÉS MENEDZSMENT............................................................................................73 5.1

A STRATÉGIA ÉS MENEDZSMENT....................................................................................................... 73

5.1.1 Stratégia..........................................................................................................................................73 5.1.2 Menedzsment...................................................................................................................................73 5.2

STRATÉGIAI MENEDZSMENT.............................................................................................................. 74

5.2.1 A stratégiai menedzsment előnyei.....................................................................................................74 5.2.2 A stratégiai vezetés (tervezés) és az operatív vezetés (szervezés) közötti különbségek .........................74 5.2.3 Üzleti célok.....................................................................................................................................75 5.2.4 Stratégiai gondolkodás, a három fő stratégiai kérdése.......................................................................75 5.2.5 A stratégiai menedzsment megvalósulásának fő elemei......................................................................76 5.2.6 A stratégiai menedzsmentet 5 fő feladatra lehet lebontani.................................................................76 5.2.7 A stratégiai döntések jellemzői.........................................................................................................77 5.2.8 Stratégiaformálás.............................................................................................................................77 5.3

HELYZETELEMZÉS............................................................................................................................ 79

5.3.1 A külső elemzés..............................................................................................................................79 5.3.2 A belső elemzés................................................................................................................................80 5.3.3 Elemzési módszerek:.......................................................................................................................80 5.4

. A MEGVALÓSULÁS FOLYAMATA....................................................................................................... 85

3


5.4.1 A humán erőforrás szervezése..........................................................................................................85 5.4.2 Érdekcsoportok a szervezeten kívül és belül.....................................................................................85 5.4.3 Stratégiák tipizálása........................................................................................................................87 5.5

A SZERVEZETI EGYSÉGEK STRATÉGIÁJA............................................................................................ 88

5.5.1 Explicit stratégia dokumentumokban..............................................................................................88 5.5.2 Stratégiai célpiramis.........................................................................................................................88 5.6

STRATÉGIAI KONTROLLING, VISSZACSATOLÁS.................................................................................... 93

5.7

STRATÉGIAALKOTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL............................................................................... 95

5.7.1 Stratégia fogalma.............................................................................................................................95 5.7.2 Az Európai Unió stratégiái............................................................................................................95 5.7.3 Önkormányzatokat érintő hazai stratégiák.....................................................................................99 5.7.4 Az önkormányzati stratégiák csoportosítása..................................................................................111 6 STRATÉGIAI TÉRKÉP......................................................................................................................115 6.1

. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA...............................116

6.1.1 Jelenlegi felépítés és stratégiai célstruktúra leírása............................................................................116 6.1.2 Az SZMSZ továbbfejlesztésének lehetőségei..................................................................................119 6.2

. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA............................................................................... 122

6.2.1 A dokumentum célja.....................................................................................................................122 6.2.2 Jelenlegi felépítés és stratégiai célstruktúra leírása............................................................................123 6.2.3 Érintett önkormányzati feladatok.................................................................................................124 6.2.4 Továbbfejlesztés lehetőségei.............................................................................................................125

4


6.3

. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM................................................................................................... 128

6.3.1 A dokumentum célja.....................................................................................................................132 6.3.2 Érintett önkormányzati feladatok.................................................................................................133 6.3.3 Továbbfejlesztés lehetőségei.............................................................................................................133 6.4

. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV........................................................................................................... 136

6.4.1 Jelenlegi felépítés és stratégiai célstruktúra leírása............................................................................137 6.4.2 A dokumentum elkészítésének a felelőse........................................................................................137 6.4.3 Érintett önkormányzati feladat......................................................................................................137 6.4.4 Továbbfejlesztés lehetőségei.............................................................................................................139 6.5

. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI KONCEPCIÓ........................................................................................ 148

6.5.1 A dokumentum célja.....................................................................................................................150 6.5.2 A dokumentum elkészítésének a felelőse........................................................................................150 6.5.3 A dokumentumban megjelenítendő célrendszer...............................................................................151 6.5.4 Jelenlegi felépítés és stratégiai célstruktúra leírása............................................................................151 6.5.5 Érintett önkormányzati feladat......................................................................................................152 6.5.6 Továbbfejlesztés lehetőségei.............................................................................................................152 6.6

. INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA.................................................................................. 157

6.6.1 A dokumentum célja.....................................................................................................................157 6.6.2 A dokumentum elkészítésének a felelőse........................................................................................158 6.6.3 A dokumentumban megjelenítendő célrendszer...............................................................................158 6.6.4 Jelenlegi felépítés és stratégiai célstruktúra leírása............................................................................159

5


6.6.5 Javaslatok az IVS fejlesztésére......................................................................................................160 6.7

. ÖNKORMÁNYZAT HOSSZÚ TÁVÚ STRATÉGIAI TERVE...................................................................... 163

6.7.1 A dokumentum célja.....................................................................................................................163 6.7.2 Jelenlegi felépítés és stratégia leírása................................................................................................164 6.7.3 A kerület hosszú távú stratégiájának továbbfejlesztési lehetőségei...................................................167 6.7.4 A dokumentum elkészítésének felelőse...........................................................................................179 6.7.5 Érintett önkormányzati feladat......................................................................................................182 6.8

. EGÉSZSÉGÜGYI TERV................................................................................................................... 183

6.8.1 A dokumentum célja.....................................................................................................................184 6.8.2 A dokumentum elkészítésének a felelőse........................................................................................184 6.8.3 A dokumentum megjelenítendő célrendszer.....................................................................................186 6.8.4 Jelenlegi felépítés és stratégia leírása................................................................................................189 6.8.5 Önkormányzati feladatok..............................................................................................................189 6.8.6 Javaslatok, a továbbfejlesztés lehetőségei.........................................................................................189 6.9

. ÖNKORMÁNYZAT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA.................................................................... 192

6.9.1 A dokumentum célja.....................................................................................................................192 6.9.2 A dokumentum elkészítésének a felelőse........................................................................................194 6.9.3 A dokumentumban megjelenítendő célrendszer...............................................................................195 6.9.4 A jelenlegi helyzet bemutatása........................................................................................................198 6.9.5 Érintett önkormányzati feladatok.................................................................................................199 6.9.6 Javaslatok ....................................................................................................................................199

6


7 . STRATÉGIAI CÉLÉRTÉKRENDSZER FEJLESZTÉSE........................................................202 7.1

KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERV......................................................................................................... 203

7.1.1 A dokumentum célja.....................................................................................................................206 7.1.2 A dokumentum elkészítésének a felelőse........................................................................................206 7.1.3 A dokumentumban megjelenítendő célrendszer...............................................................................209 7.1.4 Érintett önkormányzati feladatok.................................................................................................211 7.1.5 Javaslatok a közfoglalkoztatás tervezéséhez:..................................................................................211 7.2

INFORMATIKAI STRATÉGIA.............................................................................................................. 213

7.2.1 A dokumentum célja.....................................................................................................................213 7.2.2 A dokumentum elkészítésének a felelőse........................................................................................213 7.2.3 A dokumentumban megjelenítendő célrendszer...............................................................................216 7.2.4 A jelenlegi informatikai rendszer bemutatása a kerületben.............................................................218 7.2.5 Javaslatok a kerületi informatikai fejlesztésre................................................................................218 7.2.6 A jelenlegi informatikai rendszer bemutatása a hivatalban............................................................221 7.2.7 Javaslatok a hivatal fejlesztésére.....................................................................................................222 7.2.8 Érintett önkormányzati feladatok.................................................................................................223 7.2.9 Javaslatok az informatikai stratégia tervezéséhez...........................................................................223 7.3

KATASZTRÓFAVÉDELMI TERV......................................................................................................... 225

7.3.1 A dokumentum célja.....................................................................................................................226 7.3.2 A dokumentum elkészítésének a felelőse........................................................................................226 7.3.3 A dokumentumban megjelenítendő célrendszer...............................................................................227

7


7.3.4 Érintett önkormányzati feladat......................................................................................................228 7.3.5 Javaslatok a katasztrófavédelmi terv elkészítéséhez........................................................................229 7.4

POLGÁRI VÉDELMI TERV................................................................................................................ 231

7.4.1 A dokumentum célja.....................................................................................................................231 7.4.2 A dokumentum elkészítésének a felelőse........................................................................................231 7.4.3 A dokumentumban megjelenítendő célrendszer...............................................................................232 7.4.4 Érintett önkormányzati feladatok.................................................................................................235 7.4.5 Javaslatok a polgári védelmi terv elkészítéséhez..............................................................................236 A.

SZÁMÚ MELLÉKLET

.......................................................................................................................... 238

B.

SZÁMÚ MELLÉKLET

.......................................................................................................................... 240

C.

SZÁMÚ MELLÉKLET........................................................................................................................... 242

D.

SZÁMÚ MELLÉKLET........................................................................................................................... 244

E.

SZÁMÚ MELLÉKLET........................................................................................................................... 246

8


1

. DOKUMENTUM CÉLJA

A dokumentum célja, hogy feltérképezze a hivatali működés koordinációs mechanizmusait, áttekinthetőséget biztosítson a hivatal technokratikus koordinációs rendszerét, a szabályzati hátterének állapotát, valamint a hivatal strukturális és személyorientált koordinációs rendszerét illetően. A koordinációs térkép elkészítésénél a polgármesteri hivatalban és az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinél lefolytatott mélyinterjús lekérdezésre, valamint az ügyviteli dokumentumok feldolgozására támaszkodtunk. Az elkészült koordinációs térkép segítségével a vezetők felé képet mutatunk a hivataluk szervezeti működésének szabályozottságáról, összehasonlítási alapot nyújtunk a hivatal technokratikus rendszere és az ideális szabályozottsági háttér között. A hivatali koordináció felülvizsgálatának céljai közé tartozik, hogy a Budapest XVIII. kerület Polgármesteri Hivatalában történő munkavégzés hatékonyságán javítsunk, olyan működésfejlesztési javaslatokat fogalmazzunk meg, amelyek támogatást nyújtanak a dolgozóknak a feladatuk elvégzését illetően. A dokumentumban továbbá feltérképezni a polgármesteri hivatal stratégiáit, meghatározza a stratégiákhoz kapcsolódó döntési- és felelősségi köröket, a stratégiai célok definiálásával irányt mutasson

a

hiányzó

stratégiai

dokumentumok

elkészítésére,

valamint

a

meglévők

továbbfejlesztésére. Stratégiai dokumentumnak nevezünk minden, az önkormányzatnál megtalálható programot, tervet, helyzetelemzést és koncepciót. A kerület fejlődése érdekében: • az önkormányzatnak legyenek stratégiái; • a stratégiák igazodjanak az önkormányzat igényeihez; • a stratégiák mindig a vonatkozó törvénynek megfelelően legyenek aktualizálva. A projekt céljai közé tartozik, hogy Budapest XVIII. kerület Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalának működésében egyre nagyobb hangsúllyal jelentkezzen a stratégiai menedzsment, amely a kerület gyarapodásának nem elégséges, de szükséges feltétele.

9


A dokumentumban bemutatjuk az önkormányzati stratégiaalkotás általános folyamatát, a helyi specialitások mellett érvényesülő EU-s és hazai kormányzati elképzeléseket, amelyek hatással vannak az önkormányzati stratégiaalkotásra, továbbá felsoroljuk, csoportosítjuk az egyes hazai önkormányzati szektorban jellemzően fellelhető stratégiai dokumentumokat. A dokumentum továbbá strukturált, részletes összefoglalót adunk Budapest XVIII. kerület Önkormányzatának hatályban lévő stratégiáiról (stratégiai térkép), amely tartalmazza a szervezet stratégiai céljainak a megfogalmazását a kapcsolódó döntési- és felelősségi körrel, valamint a meglévők stratégiák, tervek, programok fejlesztését, míg az utolsó fejezetben új stratégiai célokat fogalmazunk meg a hiányzó stratégiai területek, dokumentumok elkészítése kapcsán.

10


2

. KOORDINÁCIÓS ESZKÖZ

Jelen részben bemutatjuk, hogy egy szervezet életében milyen szerepet töltenek be a koordinációs eszközök, felhívjuk a figyelmet a koordináció fontosságára. A szervezeti struktúrát alapvetően a munkamegosztás, a hatáskör-megosztás, a koordinációs eszközök és az ezekből származtatott konfiguráció határozza meg. A továbbiakban néhány szót ejtünk a munkamegosztásról, a hatáskör-megosztásról és a konfigurációról, ezután a fókuszt a koordinációra helyezzük A munkamegosztás alatt egy nagyobb feladatkomplexum részfeladatokra bontását, és ezen részfeladatok bizonyos szervezeti egységekhez való rendelését értjük, amely egyben a szervezetek tagolásának is az alapját képezi. A szervezeten belül kialakított elsődleges munkamegosztás a szervezet alaptevékenységéből adódó feladatok – valamilyen elv szerinti – legátfogóbb felosztását jelenti. Az elvek – amelyek alapján a munkamegosztás kialakításra került – a következők lehetnek: • funkcionális - homogén szakmai tevékenységeket különítenek egymástól; • tárgyi - homogén input illetve output csoportok szerint rendelendők az ellátandó feladatok és az egyes szervezeti egységek egymáshoz; • regionális - esetében a feladatok földrajzi, illetve értékesítési területek szerinti elkülönítése jellemző. Egydimenziós szervezeteknek azon szervezeteket nevezünk, amelyekben a munkamegosztás kizárólag a fent említett három elv egyike szerint történik. Két- és többdimenziós szervezeteknél az említett munkamegosztási elveket az elsődleges munkamegosztás szintjén párhuzamosan alkalmazzák. Kettőnél több elv alkalmazása ritkának mondható a szervezetekben, az esetek többségében csak multinacionális cégeknél található olyan megoldás, ahol mindhárom elv szerinti munkamegosztást egyidejűleg alkalmazzák. Ezeket a megoldásokat tenzorszervezet névvel illetjük. Az egyes szervezeti egységek a munkamegosztásból rájuk háruló feladatukat csak akkor tudják ellátni, ha azok vezetői megfelelő hatáskörrel bírnak. A hatáskörök szervezeten belüli megosztása a munkamegosztási elvek alapján tagolt szervezeti egységek vezetői kompetenciáinak kialakítását jelenti. Ezen belül döntő jelentőséggel bír a döntési és utasítási

11


hatásköröknek a felosztása a vállalatvezetés és az alárendelt hierarchikus szintek vezetői között. Ez utóbbi alapján megkülönböztetünk egyvonalas és többvonalas szervezeteket. • Egyvonalas szervezetekről akkor beszélünk, ha az alárendelt egységek csak egy felsőbb szervezeti egységtől kaphat utasítást. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a függelmi és a szakmai irányítás szervezetileg, azaz személyében, nem különül el. A befelé történő feladatkijelölés és utasítás, valamint a felfelé irányuló jelentés lineáris, így könnyen áttekinthetőek a belső kapcsolatok, az alá- és fölérendeltségi viszonyok. Azonban hátrányára szolgál a kommunikációnak, az ui. csak szolgálati utakon terjedhet. Kis családi vállalkozások jelentős része működik ebben a formációban, különösen a fejlődés kezdeti szakaszában. • Többvonalas szervezetekről akkor beszélünk, amikor az alárendelt egységeket két vagy több szervezeti egység is utasíthatja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függelmi és szakmai kapcsolatok részlegesen vagy teljesen elkülönülnek, azaz az általános munkáltatói kapcsolat elválik a szakmai irányítástól. A munkamegosztást, a hatásköri rendszert, az alkalmazott koordinációs eszközöket elsődleges strukturális jellemzőnek tekintjük, ezzel szemben a konfiguráció származtatott vagy másodlagos strukturális jellemző. Az első három ugyanis kialakítja a szervezet struktúrájának vázát, azaz a konfigurációt. Ez az önálló jelentéstartalommal bíró strukturális jellemző a következő kategóriákkal írható le: • a szervezet mélységi tagoltsága, azaz a hierarchikus szintek száma; • a szervezet szélességi tagoltsága, azaz az egy vezető alá közvetlenül tartozó alárendeltek száma a hierarchia egyes szintjein; • egyes szervezeti egységek mérete, azaz az adott egységhez tartozó foglalkoztatottak száma. Az egyes szervezeti egységek a munkamegosztás során saját (rész)feladataikat látják el. A közös cél elérése érdekében azonban közöttük együttműködésre, összefogásra van szükség. A koordináció a dolgok egymás mellé rendelését, összehangolását, „megfelelő viszonyba hozás”át jelenti. Az eltérő feladatokkal és hatáskörökkel rendelkező, de egymással szoros kapcsolatban álló szervezeti egységek (személyek) működésének összehangolása, a szervezet egészére vonatkozó célok tejesítése érdekében. Egyes felfogások szerint a hatáskörök kialakítása is koordinációs eszköz. A szervezeti egységek differenciálódása a munkamegosztásból és a

12


hatáskörök megosztásából adódó természetes következmény, ezért nem ezen különbségek megszüntetésére, hanem a részeknek a szervezeti célok érdekében történő összefogására kell törekedni. A koordinációs szükséglet annál erősebben jelentkezik, minél jellemzőbb a szervezeti egységek különbözősége. A szervezeti egységek közötti együttműködés megvalósítását az úgynevezett koordinációs eszközök biztosítják. A kommunikációs utak iránya szerint vertikális és horizontális típusú koordinációt különböztethetünk meg. A vertikális koordináció elsősorban az egymás alá-fölérendelt egységek közötti kommunikációt jelenti, amelynek jellegzetes megnyilvánulási formája az utasítás, jelentés. A horizontális koordináció pedig az azonos tevékenység és hatásköri szinten lévő szervezeti egységek közötti kommunikációhoz kapcsolódik. A koordinációs eszközök első csoportját (strukturális) a különböző egységek közötti kapcsolatok, projekt szervezetek határozzák meg. A koordinációs eszközök második csoportjába (technokratikus) tartoznak a szabályzatok, belső utasítások, tervek, programok, míg a koordinációs eszközök harmadik csoportja (személyorientált) az egyén szervezettel való azonosulást célozza. A vezetők koordinációja nem egyik vagy másik eszköz kizárólagos választását jelenti, sokkal inkább arra kell törekedni, hogy az eszközök céloknak megfelelő portfólióját alakítsuk ki. A koordinációs tevékenység ugyan nem egy eszköz, de az eszközök egyik vagy másik csoportja köré formálódik, s ezzel jól jellemezhető egy adott szervezeti forma. Az alábbi ábra a koordinációs eszközök típusait és magukat, a koordinációs eszközöket szemlélteti.

13


Koordinációs eszközök

Koordinációs eszköz típusa

Strukturális

Technokratikus

Koordinációs eszköz

Hierarchia (vertikális koordináció) Ad hoc és állandó bizottság, team , projekt Termékmenedzserek Mátrix típusú megoldások

Szabályok, szabályzatok , eljárások Tervek, programok, menetrendek Költségkeretek , pénzügyi tervek, elszámolóárak

Személyorientált Konfliktusfeloldás Vezetőkiválasztás Szervezeti kultúra, belső értékrend

A bemutatott ábrán található koordinációs eszközök szinte kivétel nélkül megtalálhatóak a polgármesteri hivatalokban is (termékmenedzserek, mátrix típusú megoldások kivételével). A strukturális koordinációs eszközök a szervezeti struktúra keretei között biztosítják a koordinációt a hierarchia, teamek, projektek, közvetlen kapcsolatok segítségével. A technokratikus koordinációs eszközök közé a formalizált, irányt szabó eszközök és szabályok, szabályzatok, tervek, programok tartoznak. A személyorientált koordinációs eszközök segítik az egyének szervezeti célokkal való azonosulását (konfliktuskezelés, szervezeti kultúra, belső értékrendek stb.

14


2.1 A strukturális koordinációs eszközök A strukturális koordinációs eszközök adott szervezeti struktúra keretei között olyan pótlólagos, koordinációt segítő megoldásokat jelentenek, amelyek az adott struktúra lényeges átalakítása nélkül (vagy csak átmenetileg módosítva) biztosítják a megnövekedett koordinációs igény kielégítését. Ilyen koordinációs eszközök a projektek, a teamek az állandó és ad hoc bizottságok. A strukturális koordinációs eszközök fajtái: • Projekt - különböző motivációjú, eltérő ismeretekkel rendelkező emberek kerülnek kapcsolatba olyan feladatok megoldása érdekében, amelyekre érvényes: -

homogén szakembergárda (team formában heterogén),

-

időbeli korlát,

-

viszonylagos újszerűség,

-

nagy kockázat,

-

egyszeri jelleg,

-

komplexitás,

-

folyamatos tevékenység,

-

hierarchikus belső szervezet (projekt team esetében nem).

• Team - a szervezet, különböző területein tevékenykedő, feladatorientált és autonóm egység, amelyet probléma megoldására, ill. állandó vagy ideiglenes feladat elvégzésére hoznak létre, amelyre jellemzőek az -

újszerű, rosszul strukturált feladatok (esetleg rutinszerű feladatok felügyelete),

-

folyamatos tevékenység,

-

nem hierarchikus belső szervezet (formális vezető nélküli).

15


• Állandó és ideiglenes bizottságok - kevésbé speciális tevékenységet végeznek, inkább a kommunikációt segítik elő a szervezet, különböző szintjei között, különböző szakmai területek döntéseinek koordinációját látják el (döntések szakmai megalapozottságát, dolgozói részvételét, operatív-stratégiai szemlélet egyidejű képviseletét) -

időben korlátozott vagy lehet állandó,

-

heterogén szakembergárda, a tagok eredeti státuszukat megtartják, sem szakmailag, sem függelmileg nem kerülnek ki az eredeti szervezeti keretükből,

-

nem folyamatos tevékenység,

-

nem hierarchikus belső szervezet, a felső vezetés mellett működnek (tehermentesítés).

• Törzskarok – a stratégiai döntések előkészítői, közvetlenül a vezetésnek alárendelten működnek, utasítási jog nélküli csoportnak számítanak • közvetítenek a hierarchián belül • javaslataikban megjelenik a több szempontúság (több szempontú látókört képviselnek, a hivatali hierarchiában lefelé stratégiát közvetítenek, felfelé lehetőségeket) • homogén szakembergárda • hierarchikus belső szervezet.

2.1.1 Strukturális koordinációs eszközök átalakítása, fejlesztése, folyamatgazdák kijelölése A kerület vezetését a Polgármester, illetve a Képviselő testület alkotják, a Polgármesteri Hivatal, felelős vezetője a Jegyző. A hivatali struktúra kapcsán említettük a funkcionális szervezet fogalmát, amely jellemzi a Budapest XVIII. kerület Polgármesteri Hivatalt. A vertikális koordináció eszközei szerepelnek hangsúlyosan a működésben, az ügymenetek lefolytatásában, míg a horizontális nem jelentős. A Hivatal szervezeti egységei az alábbiak:

16


• Polgármesteri Kabinet • Pénzügyi Iroda • Városüzemeltetési, Intézményirányítási és Koordinációs Iroda • Adóügyi Iroda • Szociális és Gyermekvédelmi Iroda • Jegyzői Koordinációs Iroda • Belső Ellenőrzési Titkárság • Okmány és Hatósági Iroda • Műszaki Iroda • Gyámhivatal Az alábbi táblázatban kerülnek összefoglalásra a legfontosabb hivatali folyamatcsoportok, azon szervezeti egységhez kötötten, amely az adott folyamat felelőse, folyamatgazdája. Folyamatcsoportok, folyamatfelelősök

Polgármester

1 fő

Jegyző

1 fő

Aljegyző

1 fő

Alpolgármesterek

3 fő

Városüzemeltetési, Intézményirányítási és Koordinációs Iroda Irodavezető

1 fő

Csoportvezető

1 fő

Ügyintéző

18 fő Pályázatok (PÁLY) Beruházás (BER) Lakásgazdálkodás (LG)

17


Környezet-

és

természetvédelmi

igazgatás

(KTVI) Oktatásigazgatás (OKT) Ügyfélszolgálat (ÜSZ) Polgármesteri Kabinet Irodavezető

1 fő

Csoportvezető

1 fő

Ügyintéző

28 fő Közterület felügyelet (KTF) Közművelődés igazgatás (KÖZM) Sportigazgatás (SPORT) Egészségügyi igazgatás (EÜ) Kisebbségi

önkormányzatokkal

kapcsolatos

feladatok (KISEBB) Ügyfélszolgálat (ÜSZ) Titkársági feladatok (TITK) Okmány és Hatósági Iroda Irodavezető

1 fő

Csoportvezető

1 fő

Ügyintéző

45 fő Anyakönyv és népesség nyilvántartás (AKV) Hagyatéki ügyek (HÜ)

18


Birtokvédelmi ügyek (BV) Szabálysértési ügyek (SZB) Egyéb hatósági feladatok (EGY) Ellátási, gondnoksági feladatok (ELLÁT) Kereskedelmi és Ipari igazgatás (KI) Ügyfélszolgálat (ÜSZ) Okmányiroda (OKM) Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Irodavezető

1 fő

Ügyintéző

21 fő Szociális igazgatás (SZOC) Ügyfélszolgálat (ÜSZ)

Műszaki Iroda Irodavezető

1 fő

Csoportvezető

2 fő

Ügyintéző

17 fő

Ügykezelő Építésigazgatás / Építéshatóság (ÉP) Közmű-, Közterületi igazgatás (KT) Vagyonnyilvántartás (VNY) Egyéb vagyonkezelési ügyek (VAGY)

19


Belső Ellenőrzési Titkárság Irodavezető

1 fő

Ügyintéző

3 fő Belső ellenőrzés (ELL)

Pénzügyi Iroda Irodavezető

1 fő

Csoportvezető

1 fő

Ügyintézők

17 fő Pénzügy (PÜ) Számvitel (SZV) Kontrolling (KON) Bér (BÉR) Költségvetés (KÖLT)

Adóügyi Iroda Irodavezető

1 fő

Ügyintézők

15 fő Adó ügyek (ADÓ)

Jegyzői Koordinációs Iroda Irodavezető

1 fő

Csoportvezető

2 fő

Ügyintéző

30 fő

20


Jogi feladatok (JOG) Testületi feladatok (TEST) Bizottsági feladatok (BIZ) Szervezési feladatok (SZERV) Titkársági feladatok (TITK) Iktatás (IKT) Postázás (POS) Humánpolitikai feladatok (HR) PR feladatok (PR) Informatikai feladatok (INF) Állattenyésztési igazgatás (ÁTI) Állatvédelmi és állategészségügyi igazgatás (ÁVI) Növényvédelmi igazgatás (NVI) Gyámhivatal Irodavezető

1 fő

Ügyintéző

10 fő Gyámügy (GYÁM)

Az önkormányzat összes kötelezően és szabadon választott feladatait a szintén ezen projekt keretein belül átadott Hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés javítása a rendelalkotási folyamat fejlesztése valamint az intézményi kapcsolattartás fejlesztése című tanulmányban kerülnek kifejtésre. Az említett tanulmányban történik meg az egyes feladatok leírása és irodákhoz történő rendelése is.

21


2.2 A technokratikus koordinációs eszközök A technokratikus koordináció a szervezet működésébe a szabályzatok révén beépített eljárási rendet hivatott megvalósítani. Ilyen eszközök a tervezési, a pénzügyi, költségvetési, a belső elszámolási és a biztonsági rendszerek szabályai, tehát ide tartoznak a szabályzatok, a rendeletek, az eljárások és a határozatok. A technokratikus típusú koordinációs eszközök erőssége határozza meg a szervezet szabályozottságát,

a

szervezet

programozottságáról,

formális

szabályairól

ad

képet

(menedzsmentkontroll, kontrolling, tervek, költségkeretek, programok). Jellemzően formalizált útmutatók, amelyek egységes irányt szabnak az egyes szervezeti részterületek tevékenységének. Ezek megléte vagy hiánya mutatja, hogy az adott szervezet tevékenységei mennyire kötődnek a formális szabályokhoz, mennyiben orientálják a szervezeti tagok teljesítményeit a rögzített eljárások és elvárások. A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány technokratikus koordinációs eszközt: • Tervek, programok, menetrendek pl. ügyrendek; • Különféle szabályok, szabályzatok, eljárások, procedúrák pl. SZMSZ; • Költségkeretek, pénzügyi tervek, elszámoló-árak.

2.3 A személyorientált koordinációs eszközök A személyorientált koordinációnak elsősorban az a szerepe, hogy segítse az egyének azonosulását a szervezettel, a szervezeti célokkal és az elvégzendő feladatokkal. A személyorientációt egyrészt az egyéneket közvetlenül ösztönző, ráhangoló, kényszerítő eszközök, másrészt a pszichológiai (bizonyos mértékben az ideológiai) befolyásolások jelentik. A személyorientált koordináció a pszichológiai befolyás eszközeivel él, fontos koordinációs eszköznek számít: • a konfliktuskezelés, • a vezető kiválasztás, 22


• a szervezeti kultúra, a belső értékrend, • a képzés. A személyorientált koordinációs eszközök olyan eszközök, amelyek az egyén szervezettel való azonosulását célozzák az erős szervezeti értékrend, szervezeti kultúra kiépítése és tudatosítása, a belső képzési formák kiterjesztése útján, valamint megfelelő szakemberek vezetővé választásával. A személyorientált koordinációs eszközök olyan eszközök, amelyek az egyén szervezettel való azonosulását célozzák az erős szervezeti értékrend, szervezeti kultúra kiépítése és tudatosítása, a belső képzési formák kiterjesztése útján, valamint megfelelő szakemberek vezetővé választásával. A Budapest XVIII. kerületi hivatalban nagyon ritkán alkalmaznak személyorientált koordinációs eszközöket, így ezt a fejezetet részletesen tárgyaljuk.

2.3.1 Konfliktus A fejezet célja, hogy • megkülönböztesse a szervezet szempontjából jó és rossz konfliktusokat; • bemutassa az egyéni és szervezeti szintű konfliktusok kezelésének modelljeit; • bemutassa a konfliktus kezelés lehetséges eszközeit; • lefektesse a 3. fejezet elméleti hátterét ahol javaslatokat adunk a konfliktusok kezelésére, tárgyalására A szervezetek tele vannak konfliktusokkal. Napjainkra a konfliktus felfogása megváltozott, a szervezetek bátorítják a konfliktusok felszínre kerülését, mert a harmónia egyben a változatlanság, a változás képességének hiánya is. E felfogás szerint a szervezeteknek és csoportoknak meg kell találni a konfliktus és harmónia dinamikus egyensúlyát, hogy megőrizzék változási képességüket, kreativitásukat. A konfliktusok tehát nem szükségképpen negatív jelenségei a szervezeteknek: elősegítik a dinamikus környezethez való alkalmazkodást és akár szervezeti tagok megelégedettségét is növelhetik. Konfliktusról akkor beszélünk, ha két vagy több érintett fél közül valamelyik azt érzékeli, hogy mások negatívan viszonyulnak valamihez, ami számára fontos. A konfliktusok tulajdonságaik:

23


• Konfliktusba csak akkor keveredhetünk, ha veszélyeztetve látunk valamit, ami számunkra fontos. Ez a fontos dolog lehet bármi: erőforrás, előmeneteli lehetőség, döntési alternatíva, státusz, vagy akár saját értékünk, hiedelmünk, meggyőződésünk. • Konfliktus akkor keletkezik, ha erről a számunkra fontos dologról mások eltérően vélekednek: ugyanazt az erőforrást akarják megszerezni, vagy egyszerűen csak megakadályozni, hogy mi hozzáférjünk, ugyanazt a pozíciót szeretnék megszerezni, vagy csak megakadályozni hogy mi töltsük be, más döntési alternatíva mellett törnek lándzsát, aláássák a csoportban kivívott státuszunkat, nyilvános fórumon az általunk vallott értékekkel,meggyőződésekkel szembe más értékeket, meggyőződéseket szegeznek. Ennek megfelelően beszélhetünk érdek-vagy értékkonfliktusról. • •A konfliktus észlelt jelenség. Nincs konfliktus akkor, ha az érdek-, vagy véleménykülönbséget egyik fél sem észleli, vagy észleli ugyan, de nem tekinti problematikusnak. (Látens konfliktusról beszélünk olyankor, ha fennáll egy konfliktus lehetősége, de egyik fél sem észleli, és át nem élt konfliktusról akkor, ha észlelik ugyan, de nem tulajdonítanak

neki jelentőséget.) Vegyük észre ugyanakkor, hogy egy

konfliktushelyzet kialakulásához elegendő,ha csak az egyik fél észleli és éli át a konfliktust. • A konfliktus a felszínen mindig személyek vagy csoportok között bontakozik ki, de az esetek többségében szervezeti okai vannak: a számunkra fontos dolog a szervezetben hozzáférhető, és szervezeti létünk által válik fenyegetetté. Igen sok olyan konfliktust élünk és harcolunk meg, amelyeknek magánéletünkben vagy akár más szervezetben nem lenne jelentősége. Ennek tudatosítása azért fontos, mert csak felszíni kezelését jelenti egy konfliktusnak az, ha személyközi vagy csoportközi síkját próbáljuk megoldani, de nem érzékeljük, és nem viszonyulunk azokhoz a szervezeti kiváltó okokhoz, amelyek az adott konfliktust okozták.

24


A jó és a rossz konfliktus A fejezet bevezetőjében napjaink konfliktus felfogását úgy jellemeztük, mint amely bátorítja a konfliktust, és a siker egyik lényeges összetevőjének tekinti. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden konfliktus jó. • Jónak tekintjük azt a konfliktust, amely elősegíti a csoport céljainak elérését, növeli teljesítményét. • Rossznak nevezhetjük ezzel szemben azt a konfliktust, amely a csoportteljesítmény csökkenéséhez vezet. A rossz konfliktus következményei: • olyan helyzetet eredményez, amely érzelmileg telített (pl. valaki nyer/veszít); • védekező, blokkoló magatartáshoz vezet; • polarizálja a csoportvéleményt; • a csoport széteséséhez vezet. • konstruktívnak tekintjük ezzel szemben azokat a konfliktusokat, amelyek • bátorítják a kreativitást, az ötletek felszínre kerülését; • leleplezik az irracionális érveket; • leválasztják a problémát az egyénről; • enyhítik a feszültséget; • a változás és az önértékelés szellemét viszik a csoportba; • átláthatóvá teszik a hatalmi és erőviszonyokat. A jó konfliktus következményei • teret enged minden ötletnek, • nem „személyesíti meg” az ellenvéleményt, • a hatalmi motívum nem döntheti el a problémát rejtett módon (ha ez dönti el, azt nyíltan kell megtegye), • kritikus értékelést és érdemi problémamegoldást tesz lehetővé.

25


A konfliktus kialakulásának folyamata A konfliktus, mint folyamat öt szakaszra osztható: • megelőző helyzetre; • a konfliktus felismerésére és átélésére; • a konfliktus kezelési módjának kialakítására; • a konfliktus alatti tényleges viselkedésre és • a következményekre. Megelőző helyzet: Minden konfliktusnak van valamilyen

előzménye

a

kölcsönös

információhiány a másik céljairól, törekvéseiről, tökéletlen vagy félreértett kommunikáció, nem megfelelő vezetési stílus, a dolgokról alkotott eltérő hiedelmek, az értékrendek eltérése mindmind okozhatnak konfliktust. Konfliktushoz vezethet bármilyen egyet nem értés, ellentmondás, összeegyeztethetetlenség: az eltérő érdekek (célkonfliktus), a különböző meggyőződések, hiedelmek, értékek (kognitív konfliktus) és a dolgok iránti eltérő attitűdök (érzelmi-effektív konfliktus). Nem szükségszerű azonban, hogy egy potenciális (látens) konfliktusból tényleges konfliktus váljék. Észlelés és átélés: A konfliktus lehetőségéből tényleges konfliktus akkor válik, ha ez valamelyik érintett félben tudatosul – úgy észleli, hogy számára fontos dologhoz a másik fél negatívan viszonyul. Ez az észlelt konfliktus. Minthogy a konfliktus kialakulása észlelési kérdés, vélt ellentmondások is vezethetnek konfliktushoz. A konfliktus tényének felismerése azután rendszerint csalódottságot, feszültséget, indulatokat ébreszt bennünk, amely negatív érzést, attitűdöt alakít ki a másik fél iránt. Ilyenkor már átélt konfliktusról beszélünk. A konfliktus kialakulásához tehát kell mind egy megértés, mind egy ahhoz kapcsolódó kellemetlen érzés. Már ezen a ponton sok minden eldől a konfliktus végkimenetelét illetően. Az egyik lényeges dolog a nyerési esélyek észleléséhez kapcsolódik: a konfliktust olyannak észleljük-e, amelyben csak egymás rovására érhetünk el eredményt, vagy úgy véljük, létezik a helyzetnek egy olyan megoldása, amelyből mindkét fél előnyösen jöhet ki. A másik lényeges meghatározó tényező a konfliktushoz kötőtő érzelmeinkhez kapcsolódik: ha érzelmeink túlzottan negatívak és erőteljesek a másik fél iránt, az többnyire a problémák leegyszerűsítéséhez, a másik fél lehetséges lépéseivel kapcsolatos gyanakváshoz, a bizalom megrendüléséhez vezet. Ez több következménnyel is járhat: beszűkíti a lehetséges megoldások számát, korlátozza a kreatív problémamegoldást, és csökkentheti a kooperatív problémamegoldás lehetőségét. A túlzott érzelmi elköteleződés nagy

26


valószínűséggel problémamegoldás helyett konfrontációhoz, nyílt ütközéshez vezet. Az átélt érzelmeknek van még egy lényeges következménye: egy logikai úton konstruktívan megoldható kérdés személyes üggyé válik. Már nem a probléma a fontos, hanem sérelmeink vezetnek a konfliktusok megoldása során. A konfliktus kezelési módjának kialakítása: A konfliktus észlelését és átérzését a konfliktus szándékolt kezelési módjának megválasztása, a konfliktuskezelés stratégiájának kialakítása követi. Ilyenkor döntjük el, hogyan szándékozunk a számunkra kedvezőtlen helyzetet felszámolni, az észlelt problémát megoldani. Ezt a szakaszt azért is célszerű elkülöníteni a következő – cselekvési – fázistól, mert az azonnali akció egy lényeges dologgal nem vet számot: a másik fél konfliktuskezelési stratégiájával. Számtalan konfliktus elmérgesedésének az oka az, hogy téves feltételezésekkel élünk a másik fél szándékairól, várható cselekvéséről. Ezek közül a leggyakoribb csapda az, hogy a másik felet passzívnak feltételezzük: csak azt döntjük el, mit akarunk tenni, de nem vetünk számot azzal, hogy lépéseink válaszreakciókat eredményeznek. A konfliktus alatti tényleges viselkedés: Sokan ezzel a szakasszal azonosítják a konfliktust, mivel itt válik láthatóvá a konfliktus, itt hangzanak el kijelentések, itt indulnak el kezdeményezések, és itt válik láthatóvá a másik fél reakciója is. Ebben a szakaszban a felek nyíltan konfliktuskezelési stratégiájuk megvalósítására törekszenek. Ez megvalósulhat egyetlen ütköztetésben, de szélsőséges esetben akár évekig elhúzódhat. A tényleges magatartás sokszor eltér a szándékolttól, ha rosszul mértük fel lehetőségeinket, vagy ügyetlenek vagyunk a stratégia kivitelezésében, a másik fél váratlan válaszlépéseink megválaszolásában.

27


A konfliktusok a következő intenzitássokkal fordulnak elő

Megsemmisítő konfliktus

A másik fél megsemmisítésére tett nyílt erőfeszítés Agresszív fizikai támadások Fenyegetések, ultimátumok Nyers szóbeli támadás Mások nyílt számonkérése, felelősségre vonása Kisebb félreértés, egyet nem értés

Nincs konfliktus

Harmónia

A tényleges konfliktus e skála valamely pontján kezdődik és két jellegzetes lefutása képzelhető el: • Az egyik a kezdeményezés–reakció–viszontválasz–reakció folyamatában egyre nagyobb amplitúdóval kúszik felfelé a konfliktus kiéleződése, elmérgesedése felé. Ez a konfliktus megoldása szempontjából veszélyes folyamat, azzal fenyeget, hogy a felek nem jutnak eredményre, és a konfliktusnak háromféle kimenete lehet: • vagy megoldatlan marad (a felek beássák magukat a pozícióik mögé és védekező álláspontjukból kimozdíthatatlanok); • vagy az egyik fél nyers hatalmi eszközökkel, erőszakkal oldja meg a konfliktust; • vagy valamelyik fél távozik a szervezetből. Utóbbi kettő valamilyen lezárását jelenti a konfliktusnak, de a szervezet sokat veszíthet e megoldásokkal. • A másik csillapuló amplitúdóval a megoldás, megegyezés irányába vezet, a felek felülemelkednek személyes érzelmeiken és a problémára koncentrálva a konfliktus okozta feszültséget egy elviselhető sávba terelik. Ez a lefolyás sikeres probléma megoldással, a konfliktus érdemi lezárásával kecsegtet.

28


A konfliktusok előbb bemutatott két lefutása lényegében két lehetséges következményt eredményezhet. Az egyik növeli a szervezet/csoport teljesítményét, a másik csökkenti. A következmények ismeretében adhatunk végleges választ arra, hogy a konfliktus konstruktív volt-e vagy destruktív. A konfliktusok kezelése

Rámenős önérdekű

A saját érdekek követése

Versengés

Együttműködés

Kompromisszum

Elkerülés

Alkalmazkodás

Visszahúzódó , lemondó Nem kooperatív, a Kapcsolat nem fontos

Kooperatív, a kapcsolat fontos

A másik fél szempontjainak figyelembe vétele

Személyközi konfliktusról két vagy több személy céljainak, elképzeléseinek, érzéseinek vagy magatartásformáinak összeegyeztethetetlensége esetén beszélünk. Ilyen felmerülhet az érdekek eltérése esetén, de már az is konfliktushoz vezethet, ha az érdekek ugyan összeegyeztethetők, de teljesülésüket a felek más módon képzelik el. a konfliktusban részt vevők rendszerint egymásra utaltak, kölcsönösen függenek egymástól, azaz választásaik és cselekvéseik befolyásolják azt, hogy a másik fél mit választhat, illetve milyen eredményt ér el;

29


az önérdekű stratégia sokszor mindkét fél számára kedvezőtlenebb eredményre vezet, mint az együttműködésre alapozott közös stratégia. A személyközi konfliktusok megoldása során saját céljaink elérésére törekedhetünk úgy, hogy kizárólag önérdekünk vezérel és úgy is, hogy tekintettel vagyunk másokra. A két megfontolás az alábbi ábrán látható kétdimenziós térképet eredményezi, amely a konfliktus során követhető ötféle magatartásformát különböztet meg.

2.3.2 Vezető kiválasztás A fejezet bemutatja a különböző vezetői típusokat: Interperszonális szerepek Azon szerepek, amelyeken keresztül a Hivatal működésével összefüggő embercsoportokkal tartják a kapcsolatot Képviselő Mint a formális hatalom birtokosa a szervezetben, a menedzseri beosztás szimbólumot jelent, számos kötelezettséggel, képviseli az adott szervezetet. Kapcsolattartó A menedzsereknek széles kapcsolatrendszert kell kialakítaniuk. Beosztásánál fogva a menedzser kapcsolatban van saját beosztottaival és más szervezetek tagjaival. Információt és szolgáltatásokat nyújt, s viszonzásul ő is ugyanezt kapja másoktól. Vezető Ez a szerep kifejezi a menedzser és a beosztottak közötti viszonyt. Magában foglalja az emberek motiválását és a munkakörnyezet javítására vonatkozó törekvéseket. A vezetési tevékenység áthatja az egész menedzseri munkát. Ez a vezetői szerepe érvényesül: ha a beosztottakat bátorítja, ha beleszól a munkába, ha a kérdésekre válaszol, ha fogadja a visszacsatolásokat.

30


Információgyűjtő A szervezetén belüli szerepe összeköti a menedzsert minden egyes emberrel, így válik a belső információáramlás központjává. Esetleg egy-egy résztevékenységről nem tud annyit, mint az a beosztott, aki konkrétan azt végzi, de a teljes szervezetről többet tud, mint bármely csoporttag. Ő az általános információhordozó. Ezen kívül a beosztása és a "kapcsolattartó" szerepe révén kapcsolatban áll olyan szervezeten kívüli emberekkel, akik maguk is információs központ szerepet töltenek be a saját szervezetükben. Információ elosztó A menedzsernek az információk nagy részét továbbítania kell beosztottjai felé. Ezek egy része tényeket, más része terveket harmadik része értékeléseket tartalmaz. Szóvivő Feladata az információ továbbítása a kívülállók felé. Tájékoztatják a felettes szerveket és más érdekelteket a szervezet teljesítményéről, változásairól és terveiről. Vállalkozó Feladata a végrehajtandó változásokat kezdeményezése, kidolgozása. Ő kutatja fel a lehetőségeket és tárja fel azokat a potenciális problémákat, melyek arra késztetik, hogy akciót kezdeményezzen. Zavarelhárító, problémakezelő A Hivatal életében időnként vannak olyan feladatok, helyzetek melyeket nem lehet rutinszerűen kezelni, zavart, feszültséget okoznak. A hivatali vezetők feladata ezek felvállalása, kezelése. Erőforrás elosztó Az erőforrások elosztásával, átcsoportosításával a menedzser döntően befolyásolja az egyes egységek és emberek teljesítőképességét.

31


Tárgyaló A Vezető tárgyalások, alkuk kialakításának résztvevője. Olyan csoportokkal, egyénekkel tárgyal, akik különböző értékekkel és motivációkkal rendelkeznek, amelyektől eszközöket és erőforrásokat szerez, és amelyeknek szolgáltatásait nyújtja.

2.3.3 Szervezeti kultúra A szervezeti kultúra a szervezet tagjai által elfogadott, közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések és hiedelmek rendszere. Ezeket a szervezet tagjai érvényesnek fogadják el és az új tagoknak is átadják, mint kívánatos gondolkodási és magatartásformát. Értékek, amelyek a szervezeti kultúrák építőkövéül szolgálnak: • munkakörrel vagy a szervezettel való azonosulás, • egyén- vagy csoportközpontúság, • humán orientáció, • belső függés – függetlenség, • erős vagy gyenge kontroll, • kockázatvállalás - kockázatkerülés, • teljesítményorientáció, • konfliktustűrés – konfliktuskerülés, • cél – eszköz orientáció, • nyílt rendszer – zárt rendszer, • rövid vs. hosszú távú időorientáció. A szervezeti kultúrának vannak látható megjelenési formái és vannak közvetlenül nem vizsgálható, a látható felszín alatt meghúzódó jellemzői. A láthatóak a ceremóniák, történetek, sztorik, nyelv, szakzsargon, szimbólumok. A nem láthatóak az értékek, feltevések, hiedelmek, érzések, attitűdök.

32


Létezik erős és gyenge kultúra is: A gyenge kultúra akkor alakul ki, ha a szubkultúrák túlságosan erősek és nincs olyan domináns kultúra, amely integrálhatná azokat. Az erős kultúra a domináns kultúra azon alapvető értékei, amelyen széles körben osztoznak a szervezetben, és amelynek a hatása erőteljes a szervezeti tagok magatartására. A kultúra erejét tehát magatartásbefolyásoló ereje adja. Az erős kultúra előnyei a kiszámítható viselkedés, az erős szervezeti elkötelezettség, a kisebb fluktuáció, a formális szabályozás helyét átveheti. Hátránya a rugalmatlanság.

2.3.4 Képzés A szervezeti tanulás az a folyamat, amelynek eredményeként a szervezetben: • tudás jön létre, ez a tudás • elterjesztésre kerül a szervezetben • beépül a szervezetbe (a szervezeti memóriába) és rögzül • ezáltal a döntésekhez és a konkrét akciók megvalósításához tartósan elérhetővé és felhasználhatóvá válik más szervezeti tagoknak és egységeknek is. A szervezet a tagjai révén tanul, de a szervezeti tanulás több és más, mint a tagok tanulásának összessége.

33


2 oldalról lehet megközelíteni: tartalma (tudás) és folyamata

A képzés tervezésének lépései

Igényfelmérés - Szervezetanalízis - Munka-, feladat-, szakmaelemzés - Egyénelemzés

Képzéstervezés

A képzés lebonyolítása

Utókövetés

A felnőttképzést az alábbiak jellemzik: • motiváció belülről fakad (megfelelés), tanár csak támogató • előzetes tapasztalatok erőforrások a tanuláshoz • a tanulók több jelentőséget tulajdonítanak a megtapasztaltakra • a fejlesztés folyamatának és ütemének illeszkednie kell a tanulókhoz (pl. kor) • tanulás eredményének relevánsnak és alkalmazhatónak kell lennie A képzés hatására fejlődhet az egyén, a csoport és a szervezeti is. A szervezeti tanulás folyamata A tudás származhat szervezeten belülről és kívülről egyaránt

34


• már meglévő tudás elsajátítása (mások által kitalált) – kognitív tanulás /szervezeten kívüli/ • eredeti tudás létrehozása új összefüggések és tények feltárásával, vagy meglévő ismeretek eredeti módon való kombinálásával (pl. tapasztalatból való tanulás) /szervezeten belüli/ A tudás szervezeti elterjesztése és rögzítése • Explicit tudásnál: • szervezeti dokumentumok, jelentések, • vezetői utasítások, • körlevelek, • tájékoztatók, belső újságok, kézikönyvek, • folyamatleírások és szabályzatok, • pénzügy • Implicit tudásnál: • rotációs programok, • feladatmegoldó teamek, amelyekbe eltérő területekről jönnek emberek • képzési és fejlesztési programok • egyéb tudásmegosztó fórumok • orientációs programok • mentori rendszer A képzés típusának a választáskor tanácsos figyelembe venni a résztvevők személyes tanulási stílusát és a szervezet igényeit. On-the-job képzés: • fontos a résztvevő, tanulás (tantermi oktatásnál ez nem lehetséges) • szükséges az egy tréner – egy képzendő felállás, pl. sales körút • kis csoportról van szó (kevesebb, mint 5 fő) • drága lenne az embereket elvonni a munkavégzéstől • a munkát folyamatos jellege miatt nem lehet megszakítani • technikai eszközök vagy biztonsági szempontok nem tesznek mást lehetővé • folyamatos vált-ok nem teszik lehetővé a munkakörnyezeten kívüli tanulást

35


Off-the-job képzés • munkakörnyezeten kívüli tanulás • elméleti tanulás is • nagyobb csoportról van szó (több mint 5 fő) Fontos, hogy a képzés után értékeljük a hatását, ehhez a következőek vizsgálata szükséges: • A résztvevők reakciói • A megtanult, elsajátított ismeretek, képességek, attitűdök szintje • A megváltozott viselkedés, a tanulási transzfer szinte • Az egyéni és szervezeti teljesítmény szintjének változása • A teljes képzési (fejlesztési) tevékenység értékelése (nem csak az adott programé): • Kognitív változás A szervezeti tanulás eredménye Kognitív változás Nincs

Van 3.

Új

felismerés,

értelmezésekben Nincs

1. Nincs szervezeti tanulás

változás, amelynek

az

bekövetkező szemléletváltás,

nincs

közvetlen

magatartási vonzata – lehetőség a magatartás-változásra.

Magatartásváltozás

2.

Máshol

alkalmazott puszta 4. Új felismerések, értelmezések

megoldások átvétele, Van

másolás

útján és

történő tanulás; VAGY eredményeként kényszer bekövetkező

szemléletváltás újszerű

hatására szervezeti döntések, a szervezeti magatartás- magatartás, tartós megváltozása

változás;.

36


3

. FUNKCIONÁLIS SZERVEZET

A polgármesteri hivatalok működése és vezetése a munkamegosztás, a hatáskör-megosztás és a koordinációt figyelembe véve leginkább a funkcionális szervezethez hasonlítható. E szervezeti formát az egyik legrégebbi strukturális megoldásnak tekinthetjük. A következő néhány sorban bemutatjuk a funkcionális szervezet jellemzőit. • A munkamegosztás az elsődleges munkamegosztás funkciói szerint, munkaköri leírások segítségével történik. • A hatáskör-megosztás tekintetében a döntési jogkörök centralizáltak, erőteljes szabályozottság mutatkozik mind a munkamegosztásra, mind a hatáskörükre vonatkozóan. • A vertikális koordinációs mechanizmus számára kiépített csatornák kapnak szerepet. • A

horizontális

koordináció

projektek,

teamek,

törzskarok

és

bizottságok

működtetésével valósul meg. • A fentebb bemutatott koordinációs eszközök közül jellemzően a technokratikus eszközök segítségével koordinál. Előnyei: • A specializáció a termelékenység növekedését és az egységköltség csökkenését eredményezi • A folyamatok standardizáltsága csökkentheti a koordináció költségeit • A stabil környezetnek és operatív válaszképességnek köszönhetően a vállalati stratégia kialakítása viszonylag egyszerű és olcsó Hátrányai: • Az alrendszerek erőteljes szegmentáltsága miatt egoista, egymással nem kommunikáló funkciók léte • Növekvő diverzifikáció esetén a materiális és információs kapcsolatok nehezen áttekinthetők • Felesleges mennyiségi és minőségi tartalékok keletkezhetnek • A megváltozott környezethez nem tud időben alkalmazkodni 37


• A centralizált döntési jogkörök miatt a felső vezetés nem képes mindig megfelelően koordinálni • A stratégiai szemlélet elhanyagolása (a vezetés elkényelmesedhet) • Korlátozott lehetőségek vezető-kiválasztásra (mindenkinek speciális a tudása, korlátozott a lehetőség a generalista vezetők kiválasztására) A klasszikus funkcionális szervezet felépítését az alábbi ábra prezentálja.

Vállalatvezetés Vállalatvezetés Törzskar Törzskar

Fejlesztés Fejlesztés

Termelés Termelés

Végrehajtás Végrehajtás

Kereskedelem Kereskedelem


Tervezés, Tervezés,pénzügy pénzügy


38


A polgármesteri hivatalokra átültethető funkcionális szervezeti jellemzőket a következő ábrán láthatjuk.

Polgármester, Polgármester,Jegyző Jegyző Belső Belsőellenőrzés ellenőrzés

Igazgatás Igazgatás

Pénzügy Pénzügy

Városfejlesztés Városfejlesztés

Üzemeltetés Üzemeltetés

A törzskar szerepét legtöbbször a belső ellenőrzés tölthetné be, de általában túlságosan kis szervezeti egység és legtöbbször nem hagyják törzskarként működni.

39


4

. BUDAPEST XVIII. KERÜLETI POLGÁRMESTERI HIVATAL KOORDINÁCIÓS TÉRKÉPE

4.1 Budapest XVIII. kerületi Polgármesteri Hivatal Szervezeti diagramja, önkormányzati fenntartású intézmények és önkormányzati bizottságok bemutatása (strukturális koordinációs eszközök) A koordináció alapvető strukturális jellemző, ami az eltérő feladatokkal és hatáskörökkel rendelkező, de egymással szoros kapcsolatban álló szervezeti egységek és/vagy személyek működését, összehangolásának módját jelenti. A koordináció irányát tekintve a hivatali működés sajátossága az erős vertikális koordináció, a szervezeti egységeken belüli koordináció (pl. ügymenetek), különös tekintettel a technokratikus koordinációs eszközök vannak túlsúlyban (utasítások, jelentések). Kevésbé számítanak fejlettnek a hivatalban a horizontális koordinációs eszközök (projektek, folyamatok közötti összehangoltság), valamint kisebb szerepet kap a személyorientált koordináció is, mint más típusú szervezetekben. A koordináció típusát tekintve a hivatalban is megkülönböztethetjük a technokratikus, a személyorientált és a strukturális eszközöket, amelyek jelenlegi struktúrájának feltérképezése és fejlesztése képezi a feladatunkat. A továbbiakban a koordinációs eszközök ezen csoportosítása mentén vizsgáljuk a Budapest XVIII. kerületi Polgármesteri Hivatalt. A strukturális koordinációs eszközöket a fentebb vázolt koordinációs eszközök fajtái szerint vizsgáltuk meg, amelyek biztosítják a szervezeten belüli és a szervezethez kapcsolódó intézmények működésének összehangolását (projektek, teamek, bizottságok, törzskar). A hivatali struktúra kapcsán említettük a funkcionális szervezet fogalmát, amely jellemzi a Budapest XVIII. kerületi Polgármesteri Hivatalt. A vertikális koordináció eszközei szerepelnek hangsúlyosan a működésben, az ügymenetek lefolytatásában, míg a horizontális nem jelentős. A projektek rendszerint pályázatokhoz kapcsolódnak, amelyek megvalósítására nem rendelkezik a hivatal egy projektszervezettel, még a pályázati lehetőségek felkutatása sincs szabályozott mederbe terelve, nincsenek meghatározva az ehhez kapcsolódó feladatok a szervezet, különböző szintjein.

40


Budapest XVIII. kerület Polgármesteri Hivatalának szervezeti felépítése:

Polgármester

Jegyző

Alpolgármesterek

Aljegyző

Pénzügyi Iroda

Városüzemeltetési , Intézményirányítá si és Koordinációs Iroda

Adóügyi Iroda

Szociális és Gyermekvédelmi Iroda

Jegyzői Koordinációs Iroda

Közterületfelügyeleti és Hatósági Ellenőrzési Csoport

Pénzügyi Csoport

Intézményi Csoport

Adóügyi ügyintézők

Gyám- és Gyermekvédelmi Csoport

Szervezési csoport

Vállalkozói igazolvány ügyintézés

Építéshatósági Csoport

Főépítészi Munkacsoport

Számviteli Csoport

Gazdálkodási Csoport

Építmény - és telekadó ügyintézők

Szociálpolitikai Csoport

Jogi referensek

Személyi igazolvány , útlevél , lakcímigazolvány , mozgáskorlátozottak parkolási engedélyek

Vagyoncsoport

Polgármester és titkársága

Költségvetési csoport

Lakásgazdálkodási Csoport

Végrehajtás

Közlekedésigazgatás jogvitás ügyek

Műszaki Csoport

Polgármesteri Kabinet Iroda

Személyügy

Belső Ellenőrzési Titkárság

Okmány és Hatósági Iroda

Műszaki Iroda

Gyámhivatal

Közlekedésigazgatás

Alpolgármesterek és titkárságaik

Környezetvédelmi Csoport

Ügyviteli Csoport

Polgármesteri Kabinet Iroda referensei

Pályázati Csoport

Informatikai Csoport

Telepengedélyezési ügek , ipar , kereskedelmi ügyek

Közlekedésigazgatás Városkép szerkesztősége Jegyző és titkársága Anyakönyvi Csoport

Aljegyző és titkársága

41

KOORDINÁCIÓS TÉRKÉP ÉS ÖNKORMÁNYZATI STRATÉGIAI MENEDZSMENT FEJLESZTÉSE BUDAPEST XVIII. KERÜLETÉBEN Polgármester

Jegyző

Alpolgármesterek

Aljegyző

Pénzügyi Iroda

Városüzemeltetési , Intézményirányítá si és Koordinációs Iroda

Adóügyi Iroda

Szociális és Gyermekvédelmi Iroda

Jegyzői Koordinációs Iroda

Közterületfelügyeleti és Hatósági Ellenőrzési Csoport

Pénzügyi Csoport

Intézményi Csoport

Adóügyi ügyintézők

Gyám- és Gyermekvédelmi Csoport

Szervezési csoport

Vállalkozói igazolvány ügyintézés

Építéshatósági Csoport

Főépítészi Munkacsoport

Számviteli Csoport

Gazdálkodási Csoport

Építmény - és telekadó ügyintézők

Szociálpolitikai Csoport

Jogi referensek

Személyi igazolvány , útlevél , lakcímigazolvány , mozgáskorlátozottak parkolási engedélyek

Vagyoncsoport

Polgármester és titkársága

Költségvetési csoport

Lakásgazdálkodási Csoport

Végrehajtás

Közlekedésigazgatás jogvitás ügyek

Műszaki Csoport

Polgármesteri Kabinet Iroda

Személyügy

Belső Ellenőrzési Titkárság

Okmány és Hatósági Iroda

Műszaki Iroda

Gyámhivatal

Közlekedésigazgatás

Alpolgármesterek és titkárságaik

Környezetvédelmi Csoport

Ügyviteli Csoport

Polgármesteri Kabinet Iroda referensei

Pályázati Csoport

Informatikai Csoport

Telepengedélyezési ügek , ipar , kereskedelmi ügyek

Közlekedésigazgatás Városkép szerkesztősége Jegyző és titkársága Anyakönyvi Csoport

Aljegyző és titkársága Általános Igazgatási Csoport

Szabálysértési Csoport

Ügyfélszolgálati Csoport

Pestszentimrei Kihelyezett Okmányiroda

Pestszentimrei Ügyfélszolgálat

42


A teamek működése szintén informális keretek között zajlik. Az önkormányzat fenntartása alá eső intézményekkel való kapcsolattartásban sem figyelhetünk szabályozottságot, ennek irányában érdemes lenne lépéseket tenni. Budapest XVIII. kerületi intézmények és az intézmények vezetői

Oktatási intézmények

Intézményvezető Hrisztoforidiszné Rábai

1. számú Etalonsport Általános és Sportiskola

Zsuzsanna

Ady Endre Utcai Általános Iskola

Macsó Lenke

Aprók Falva Óvoda

Minkolényi Ilona

Bóbita Óvoda

Vad Sándorné

Bókay Árpád Általános Iskola

Babák Sándorné

Brassó Utcai Általános Iskola

Tasnádi András

Csemete Nevelde

Németh Jenőné

Cseperedő Óvoda

Sárkányné Csákányi Magdolna

Csontváry Kosztka Tivadar Általános és Alternatív Iskola

Gál Józsefné

Darus Utcai Általános és Magyar-német Két Tannyelvű Iskola

Bakos Péterné

Dohnányi Ernő Zeneiskola

Sánta Ferenc

Dráva Óvoda

Borbély Szilvia

Eötvös Loránd Általános Iskola

Kuba Gábor

Eszterlánc Óvoda

mb. Molnárné Tömör Gyöngyi

43


Gazdasági Ellátó Szervezet (GESZ)

Pártos János

Gulner Gyula Általános Iskola

Kerekes Elek

Gyöngyszem Óvoda

Pongráczné Mercs Ágnes

Hunyadi Mátyás Gimnázium

Kabdebó Ferenc

Kandó Téri Általános Iskola

Magyar Márta

Kapocs Általános és Magyar-angol Két Tannyelvű Iskola

Fadgyasné Láda Erika

Karinthy Frigyes Gimnázium

Hutai László

Kassa Utcai Általános Iskola

Horváth Gábor

Kastélydombi Általános Iskola

Véghely Tamásné

Kerekerdő Óvoda

Kékesi Szilvia

Kondor Béla Általános Iskola

Vida Béla

Napraforgó Óvoda

Mezeiné Bakóczay Hedvig

Napsugár Óvoda

Perge Zsoltné

Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Janovszk Gabriella Nyitnikék Óvoda

Buzsákiné Király Klára

Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény

Frank Gabriella

Pestszentlőrinc - Pestszentimrei Felnőttek Gimnáziuma és Továbbképző Központja

Cselovszki Jenő

Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola

Elek Noémi

Pitagorasz Általános Iskola

Herczeg Béláné

Pitypang Óvoda

Knizner Anikó

Robogó Óvoda

Dóczy Ildikó 44


Speciális Oktató és Fejlesztő Intézmény (óvoda, általános iskola, speciális szakiskola és pedagógiai szakszolgáltató)

Batári Géza

Szélmalom Óvoda

Takácsné Boda Erzsébet

Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola

Magyarné Teliska Gyöngyi

Szivárvány Óvoda

Scharekné Horváth Zita

Táncsics Általános és Német Nemzetiségi Iskola

Svélecz Edit

Vackor Óvoda

Szőnyiné Guth Irén

Vajk-sziget Általános Iskola

Kucsák László

Vándor Óvoda Kindergarten Vándor

Szlezákné Czirják Judit

Vörösmarty Mihály Ének-zenei Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium

Járainé Bődi Györgyi

Zöld Liget Óvoda

Herpainé Ábrányi Dóra

Zenevár Óvoda

Takács Katalin

Szociális intézmények

Intézményvezető

Bababirodalom Bölcsőde és Szolgáltató Központ

Marton Attiláné

Bambi Bölcsőde

Dzurisné Sinka Katalin

Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ

Madarassy Judit

Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ Családok Átmeneti Otthona

Csiby Klára

45


Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ Gyermekek Átmeneti Otthona

Kalocsai Pálné

Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálat

Streck Erzsébet

Csibekas Bölcsőde

Fekete Györgyné

Csiga-biga Bölcsőde

Dvoracskóné Borbély Judit

Egyesített Bölcsődék Intézménye

Kiss Ferencné

Egyesített Szociális Központ

Dohonyi Béláné

Egyesített Szociális Központ Családsegítő Szolgálat

Kovács Krisztina

Egyesített Szociális Központ Borostyán Gondozási Központ

mb. Kulcsár Mária

Egyesített Szociális Központ Derűs Szív Gondozási Központ

Gergely Ildikó

Egyesített Szociális Központ Ezüstfenyő Gondozási Központ

mb. Muhari Lászlóné

Egyesített Szociális Központ Gyöngyvirág Napköziotthon

Holubné Sarlós Zsuzsanna

Egyesített Szociális Központ Napraforgó Gondozási Központja

Kovács Ágnes

Egyesített Szociális Központ Reménység Gondozási Központ

dr. Mikófalviné Kitka Piroska

Egyesített Szociális Központ Somogyi László Gondozóház

Kovács Ágnes

Erdei Kuckó Bölcsőde

Feil Julianna

Fecskefészek Bölcsőde és Korai Fejlesztő Részleg

Páll Zsoltné

46


Hétszínvirág Bölcsőde

Szabó Miklósné

Micimackó Bölcsőde

Metzné Ördög Aranka

Napsugár Bölcsőde

Borbíró Lászlóné

Közművelődési intézmények

Intézményvezető

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Havanna)

-

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Lőrinci Nagykönyvtár)

Farkas Ferenc

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Pestszentimre)

-

Kondor Béla Közösségi Ház

Kiss Marianna

Pestszentimrei Közösségi Ház

Ódor Katalin

Gazdasági társaságok

Intézményvezető

Vagyon18 Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc Pestszentimre Önkormányzat Vagyonkezelő zártkörűen működő Részvénytársaság

Veszteg József

Bókay Kft.

Iváncsics Judit

M18 Műszaki Üzemeltető és Karbantartó Korlátolt Felelősségű Társaság

Zsólyomi Attila

Pestszentlőrinc - Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Non-Profit Kiemelten Közhasznú Kft.

Dr. Regôs János

Városüzemeltető Kft.

Jaseri Márk

47


Az állandó bizottságokat Budapest XVIII. kerületi Önkormányzatának képviselő testület hozta létre, továbbá lehetősége van meghatározott feladatok ellátására, ill. meghatározott ügyek megtárgyalására ideiglenes bizottságok kialakítására. Jelenleg az alábbi állandó bizottságok működnek Budapest XVIII. kerületében: Budapest XVIII. kerületi bizottságok

Bizottság

Fő

Oktatási, Közművelődési, Sport és Ifjúsági Bizottság

9 fő

Pénzügyi, Költségvetési és Közbeszerzési Bizottság

9 fő

Szociális és Lakásügyi Bizottság

9 fő

Tulajdonosi Bizottság

9 fő

Egészségügyi és Környezetvédelmi Bizottság

9 fő

Testületi, Ügyrendi és Koordinációs Bizottság

9 fő

Településfejlesztési Bizottság

9 fő

A bizottságok döntenek a képviselő testülettől átruházott hatáskörökben, előkészítik és véleményezik a testületi előterjesztéseket, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását, a rendeletek hatályosulását, állást foglalnak a rendelettervezetek, fejlesztési koncepciók, programok, költségvetés és zárszámadás elfogadásáról irányuló kérdésekben. A bizottságok részletes feladatai a Szervezeti és Működési Szabályzat 5. fejezetében vannak lefektetve.

48

KOORDINÁCIÓS TÉRKÉP ÉS ÖNKORMÁNYZATI STRATÉGIAI MENEDZSMENT FEJLESZTÉSE BUDAPEST XVIII. KERÜLETÉBEN Budapest XVIII. kerület Önkormányzatának képviselő testülete és bizottságai

Budapest XVIII. kerület Önkormányzatának képviselő testülete és bizottságai Dr. Mester László , polgármester

Képviselők: 1. Ábrányi Béla 2. Bauer Ferenc 3. Berkes Péter 4. Bohoczki József 5. Csabafi Róbert Imre 6. Csomó Tamás 7. Dámsa József Lajos 8. Dömötör István 9. Fábián Rudolf 10. Fehér Gábor 11. Ferencz István 12. Fülöp Tamás 13. Galgóczy Zoltán 14. Hámori László 15. Koczka Józsefné 16. Kőrös Péter 17. Kőszegi János 18. Lévai István Zoltán 19. Maitz László 20. dr. Mester László 21. Mogyorósiné dr . Pécsi Ildikó 22. Sándor László 23. Simon Gábor 24. Szabó Zoltán Tibor 25. Szaniszló Sándor 26. Szarvas Attila Sándor 27. Székely Péter Csaba 28. dr. Szlifka Gábor 29. Ternyák András 30. Ughy Attila 31. Vilmányi Gábor

Településfejlesztési Bizottság: Fülöp Tamás - elnök Ábrányi Béla - alelnök Bauer Ferenc Fábián Rudolf Kőszegi János Hodruszky Csaba Mészáros Mihály Sándor Györgyné Pásztor János

Szociális és Lakásügyi Bizottság: Fehér Gábor - elnök Ternyák András - alelnök Szabó Zoltán Tibor - alelnök Koczka Józsefné Dámsa József Kiss Róbert dr. Regős András Vágó Istvánné Weidel Walter

Tulajdonosi Bizottság: Kőrös Péter - elnök Bohoczky József - alelnök Ábrányi Béla Galgóczi Zoltán Székely Péter Csaba Sonnewend László Dimity Miklós Csabai Istvánné Csatlós Csaba

Testületi, Ügyrendi és Koordinációs Bizottság:

Pénzügyi, Költségvetési és Közbeszerzési Bizottság :

Lévai István Zoltán - elnök Vilmányi Gábor - alelnök dr. Szlifka Gábor Hámori László Csomó Tamás Gönczöl András Ifj. Garai György Margittai Péter Ágoston - Papp Gábor

Csabafi Róbert - elnök dr. Szlifka Gábor - alelnök Bohoczki József Kőrös Péter Ughy Attila Iványi István Kardos Gábor dr. Nemeskéri-Kutlán Endre Sándorné dr . Kriszt Éva

Egészségügyi és Környezetvédelmi Bizottság:

Oktatási, Közművelődési, Sport és Ifjúsági Bizottság :

Dömötör István - elnök Berkes Péter - alelnök Fábián Rudolf Koczka Józsefné Maitz László Kucsák László Kovács László dr. Takács Valéria Tevekeliszné Kerékgyártó Mária

Mogyorósiné dr . Pécsi Ildikó elnök Galgóczy Zoltán - alelnök Fehér Gábor Fülöp Tamás Szarvas Attila Nagy Orsolya Pilhoffer Ferenc Sántha Gábor Szabó Attila Árpád

49


4.2 Budapest XVIII. kerület Önkormányzata által alkalmazott technokratikus koordinációs eszközök bemutatása Korábban kihangsúlyoztuk, hogy a funkcionális szervezeteknél jellemző a technokratikus koordinációs eszközök alkalmazása. A továbbiakban a Budapest XVIII. kerületi Polgármesteri Hivatal működésének szabályozottsága kerül figyelmünk középpontjába, amelynek keretében sorra vesszük, hogy milyen szabályzatok állnak rendelkezésre a hivatalban. A technokratikus koordinációs eszközöket 4 csoportba soroltuk: • Tervek, programok, stratégiák; • Szabályok, szabályzatok, eljárások; • Gazdálkodási szabályzatok; • Koordinációs interakciók.

50


Sorszám

Technokratikus koordinációs eszközök

Rendelkezésre állnak-e a hivatalban

Tervek, programok, stratégiák 1.

Integrált Városfejlesztési stratégia

X

2.

Gazdasági program

X

3.

Esélyegyenlőségi terv

X

4.

Fenntarthatósági terv

5.

Informatikai stratégia

X

6.

Hosszú távú közlekedés fejlesztési koncepció

X

7.

Intézkedési terv

X

8.

Hulladékgazdálkodás

9.

Média koncepció

X

10.

Környezetvédelmi program

X

11.

Minőségügyi Kézikönyv

X

12.

Helyi építési szabályzat

X

13.

Irattári terv

14.

Településrendezési terv

Az IVS tartalmazza

15.

Zöldfelület szabályozás

X

51


Szabályok, szabályzatok, eljárások 1.

SZMSZ

X

2.

Munkaköri leírások

X

3.

Kiadmányozási szabályzat

X

Kötelezettségvállalás, utalványozás, 4.

ellenjegyzés, érvényesítés rendjének

X

szabályzata 5.

Közbeszerzési szabályzat

X

6.

Közszolgálati szabályzat

X

7.

Közzétételi szabályzat

X

8.

Iratkezelési Szabályzat

X

9.

Polgármesteri Hivatal anyagigénylési rendje

X

10.

Belső ellenőrzés szabályzata

X

11.

Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat

X

12.

Informatikai biztonsági szabályzat

X

13. 14. 15. 16.

Munkavállalók, közalkalmazottak juttatásai, munkarendje Közterület-felügyelet eljárási rendje Közérdekű adatok szolgáltatásával kapcsolatos szabályzat Tűzvédelmi szabályzat

X X X X

52


17.

Szervezeti felépítés

X

18.

Rendeletek

X

19.

Határozatok

X

20.

Pályázati szabályzat

21.

E-közigazgatási szabályzat

22.

Ügyrend

23.

Támogatási szabályzat

24.

Környezetvédelmi helyi szabályozás

25.

Közműves elvezetés és kezelés

26.

Köztisztaság, szilárd hulladék

27.

Ellenőrzési szabályzat

X

28.

Képviselőtestületi szabályzat

X

29.

Munkavédelmi szabályzat

X

30.

Közszolgálati adatvédelmi szabályzat

X

31.

Panaszkezelési szabályzat

X

X

53


Gazdálkodási szabályzatok 1.

Számviteli szabályzat

X

2.

Számlarend

X

3.

Bizonylati rend

4.

Önköltség-számítási szabályzat

5.

Eszközök és források értékelési szabályzata

X X

6.

Pénzkezelési szabályzat

X

7.

FEUVE

X

8.

Szabálytalanságok kezelésének szabályzata

X

9.

Kontrolling Szabályzat

10.

Leltározási szabályzat

(Hatályon kívül)

11.

Selejtezési szabályzat

(Hatályon kívül)

12.

Gépjármű költség-elszámolási szabályzat

13.

Hivatali gépjármű használati szabályzat

14.

Vagyontételi szabályzat

X

15.

Lakáskorszerűsítési szabályzat

X

54


Koordinációs interakciók 1. 2.

Hirdetmény, üzenőfal Elektronikus levelezés (kör- e-mail, csoportmail)

X X

3.

Formalizált találkozók, értekezletek

4.

Teljesítményértékelés

X

5.

Feladatkiosztás

X

Az alapvető technokratikus szabályozási eszközt a polgármesteri hivatalokban a szervezeti és működési szabályzat, valamint a munkaköri leírások jelentik, amelyek naprakész formában elektronikus állnak rendelkezésre. A településnek integrált városfejlesztési stratégiája van, a kötelező 4 éves gazdasági program, rendelkezésre áll. A gazdálkodási szabályzatok tekintetében megtalálható a hivatalban a számviteli szabályzat, a számlarend, a bizonylati rend, az önköltség-számítási szabályzat, az eszközök és források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat, a leltározási szabályzat, valamint a vagyontételi szabályzat. Kiemelten kell kezelni a dokumentumok naprakészségét, a szabályzatok időszakonként történő felülvizsgálata nélkül informálissá válhat a hivatal irányítása, továbbá az időszakos szabályzati frissítések biztosítják a jogszabályoknak való megfelelőséget. A frissítéseket az elektronikus formában rendelkezésre álló dokumentumokon lehet végrehajtani, a papír alapúak módosítását újra elektronikus formába kell hozni. A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése még gazdasági vállalkozásoknak is problémákat okoz, amelyet a kontrolling rendszer minél szélesebb körű kiterjesztésével lehet támogatni. A kontrolling szabályzat támogatja a stratégiai célok megvalósítását, a gazdálkodás átláthatóbbá és hatékonyabbá tételét, a megalapozottabb, pontosabb, gazdálkodás-tervezés megvalósítását, valamint a megfelelő gyorsaságú, megalapozott döntéshozatalt a használható vezetői információk

55


szolgáltatása révén. Ennek tükrében rövidtávon javasoljuk a napi jelentések bevezetését, valamint hosszú távon a kontrolling teljes kiszélesítését a pénzügyi rendszer támogatására. A kontrolling rendszer részét képezik • a tervezés és előkalkuláció, • a pénzügyi – számviteli rendszer, a beszámolási, elszámolási rendszer, önköltség-számítási rendszer, utókalkuláció. A teljesítményértékelést tekintve a jegyző értékeli szövegesen a munkatársakat. A mostani kötelező teljesítménymérés és –értékelés rendszer nem számít motivációs tényezőnek, az ÁROP keretében kialakításra kerül egy mutatószámokon alapuló teljesítményrendszer, amely a szervezeti tagokat jobban ösztönözheti a szervezeti célok magvalósítására. A hivatali működés hatékonysága érdekében a hivatali vezetésnek propagálnia kellene a sűrűbb kapcsolattartást, informális tájékoztatókat az intézményvezetők felé, ahol a soron következő és aktuális munkákról, felmerülő problémákról tartanának beszámolót. Formálisan meg lehet határozni, hogy minden hónapban meghatározott napon értekezletet tartsanak a fentebb említett személyek részvételével. A napi kapcsolattartás teljesen informális keretek között zajlik a hivatalban. A feladatkiosztás szóban történik, a csoport-mailek, kör-e-mailek használata nem jellemző, az üzenő falon közzétett információk a lakossági tájékoztatást szolgálják. A személyorientált koordináció eszközeit önkormányzati szinten többnyire nem használják (legfeljebb egyes eszközeit – képzés), az egyéni célok szervezeti célokkal való azonosulása nem jelenik meg a vezetők elképzeléseiben. Az általunk felsorolt személyorientált koordinációs eszközök - konfliktuskezelés, vezető-kiválasztás, a belső értékrend – a szervezeti kultúra fogalomkörébe tartoznak. A személyorientált koordinációs eszközök közül a képzés tartozik azok közé, amelyek valamilyen szinten jelentkeznek a polgármesteri hivatalok életében.

56


4.3 Budapest XVIII. kerület önkormányzata által alkalmazott személyorientált koordinációs eszközök A személyorientált koordináció eszközeit Budapest XVIII. kerület Önkormányzata többnyire nem használja, az egyéni célok szervezeti célokkal való azonosulása nem jelenik meg a vezetők elképzeléseiben. Az általunk felsorolt személyorientált koordinációs eszközök - konfliktuskezelés, vezető-kiválasztás, a belső értékrend – a szervezeti kultúra fogalomkörébe tartoznak. A személyorientált koordinációs eszközök közül a képzés tartozik azok közé, amelyek valamilyen szinten megjelenik Budapest XVIII. kerület Polgármesteri Hivatala életében.

4.4 Konfliktus Budapest XVIII. kerületében nincs tudatos konfliktuskezelés. Javasoljuk, hogy a fent leírtak alapján kezeljék tudatosan a hivatalban felmerülő konfliktusokat.

4.5 Vezető kiválasztás Budapest XVIII. kerület Polgármesteri Hivatalában végzett interjús adatfelvételünk során kiderült, hogy a vezetők menedzseri képességeik még fejleszthetőek. Ez adódik egyrészt abból, hogy a kiválasztás során ezen képességek nem voltak előtérbe helyezve és abból is, hogy a kiválasztást követően a kellő szakirányú képzés nem állt rendelkezésre. A versenyszférával ellentétben a közigazgatásban a hatékonyság és a termelékenység nem elsődleges funkcionalitások. A vezetői posztok feltöltése során nem elsősorban e paraméterek létrehozására koncentráltak. Sokkal inkább fontos volt az adott szakterület mélyre ható ismerete, illetve a munkával eltöltött idő honorálása. A kor igényei viszont egyre inkább a szolgáltató Hivatal irányába mozdítják el a lakossági elvárásokat, bár ezen elvárások régiónként eltérhetnek.

57


Annak érdekében, hogy a vezetők kompetens menedzserek legyenek, szükség van arra, hogy a menedzsment ismeretek és eljárások meghonosítsák a Hivatalban úgy, hogy az a hatékonyságot növelje és javítsa a koordinációt.

4.6 Szervezeti kultúra A belső kompetencia központok a strukturális koordináció kiemelten fontos eleme, viszont az önkormányzatok egyik gyenge pontját jelenti a belső kompetencia központok kialakítása és folyamatos működtetése. Minden szervezet számára fontos a kollektív tanulás és az erre való fogadókészség. Fontos továbbá a megfelelően működő belső környezet kialakítása. A 8. ábrán a teljesítményre ható tényezőket láthatjuk, a szervezeti kultúra szempontjából. 1.

Külső környzet

Stratégia

ÁBRA

S ZERVEZETI

KULTÚRA BEFOLYÁSOLÁSA

Struktúra

Magatartás

Teljesítmény

Belső adottságok

Mint az ábra is jól szemlélteti, azok a szervezetek lesznek igazán sikeresek, amelyek megfelelő figyelmet fordítanak a belső adottságaik alakítására. Ennek egyik eszköze lehet a belső kompetencia központ létrehozása. Az önkormányzatok is önállóan gazdálkodó szervezetek, ezért fontos számukra az erőforrásaik megfelelő felhasználása, és a minél költséghatékonyabb működés megteremtése. Ebben nyújt segítséget a kompetencia központ. Működésének lénye: Feltérképezésre kerül a dolgozók képzetségi szintje, amely segítségével megállapítható, hogy melyek azok a dolgozók, akik az átlagnál jobban képzettek pl.: informatika, problémamegoldó készség, tárgyalástechnika stb. terén. Ezek az információk egy belső adatbázisba kerülnek, amely segítségével a továbbképzési lehetőségek megállapíthatók lesznek, továbbá az is kimutatható, hogy kik azok a munkavállalók,

58


akik ezeket a képzéseket meg tudják tartani munkatársaik számára. Ezzel a módszerrel a szervezet időt és pénzt takarít meg, hiszen nincs szükség minden dolgozót továbbképzésre küldeni, mert ezt a belső erőforrások segítségével is meg lehet oldani. Fontos továbbá, hogy az emberek szívesebben tanulnak új dolgokat ismerőseiktől, kollégáiktól, mint egy idegen oktató cégtől, hiszen az oktatás hangulata kötetlenebb és az emberek többet mernek kérdezni, ha valamit nem értenek, ezzel elkerülhetőek a lemaradások és félreértések. A hazai önkormányzati szektorban végzett kutatásaink alátámasztják, hogy az emberek szívesen vennék az új módszerek megismerését, új technikák elsajátítást. Ezen szemléletmód alól Budapest XVIII Kerület Önkormányzata sem kivétel. Budapest XVIII. kerületében nincs tudatos szervezeti kultúraalakító, befolyásoló tevékenység a szervezeti kultúra legfőbb alakítója a szervezet formális és informális vezetőinek viselkedése, értékrendje. A kultúra szabadon, spontán módon szerveződik. A formális és informális vezetők természetesen nagy hatást gyakorolnak a kultúrára az által, ahogyan viselkednek, ahogyan kommunikálnak, döntéseket hoznak. A szervezeti kultúra alakítása komplex feladat, mely formális és informális teendők sokaságából épül fel. Ahhoz, hogy meg tudjuk határozni a szükséges lépéseket, fel kell vázolnunk azt a víziót, amelyet közép illetve hosszú távon el szeretnénk érni. Ezt követően kell a rövidtávú célkitűzéseket meghatározni és kiosztani a hozzájuk tartozó feladatokat, felelősségeket. Javasoljuk, hogy a Hivatal alakítsa tudatosan a szervezet kultúráját annak érdekében, hogy célkitűzéseit hatékonyabban tudja elérni és munkatársait jobban fel tudja sorakoztatni a Hivatal célkitűzései és elsőszámú vezetői mögé.

4.7 Képzés A Budapest XVIII. kerületi Hivatalban ritkán vannak képzések, belső képzést egyáltalán nem szoktak tartani. A képzések többnyire a már nagyon nagy hiányosságokra fókuszálnak, a részt vevők száma alacsony és a megszerzett tudást nem adják tovább. A képzés értékelése sem történik meg. Javasoljuk, hogy az On-the-job típusú képzési eszközök közül a mentorállást, a projektmunkában való részvételt, illetve a munkaköri rotációt alkalmazzák. Az Off-the-job típusú képzések közül 59


pedig a tréningeket (néhány napos, többnyire bentlakásos formában megszervezett, koncentrált és strukturált képzési forma; rövid idő alatt egyszerre nagyobb fejlesztési lépés tehető.)

60


4.8 Szabályzati struktúra koherenciájának fejlesztése, szabályzatok összefésülése Budapest XVIII. kerület Önkormányzatának folyamattérképe a következő oldalon látható. A folyamattérkép a szervezeti folyamatok alapvető összefüggéseit mutatja be az szervezeti működést megvalósító szervezeti felépítés figyelembe vétele nélkül, kizárólag a folyamatok, illetve azok felső szintű összefüggéseinek ábrázolásán keresztül.

61


Folyamattérkép

Object 4

62


A technokratikus koordinációs eszközök a fenti ábrán szereplő folyamatokat, az egyes blokkokhoz tartozó ügymeneteket koordinálják. A következőkben bemutatjuk, hogy mely ügymenetcsoportokhoz mely szabályzatok tartoznak, majd megvizsgáljuk, hogy Budapest XVIII. kerület Önkormányzata ezek közül melyekkel rendelkezik, melyek azok amelyek javításra szorulnak, melyek azok, amelyek nincsenek és melyek azok, amelyeknek a hiánya kritikus.

Budapest XVIII. kerületében a támogató folyamatokhoz rendelkezésre álló szabályzatok:

Támogató folyamatok Infrastruktúra üzemeltetés

Bérszámfejtés Számvitel, könyvelés SZMSZ Munkaköri leírások SZMSZ Munkaköri leírások Kötelezettségvállalás , utalványozás , ellenjegyzés , érvényesítés rendjének szabályzata Belső ellenőrzés szabályzata Számviteli szabályzat Számlarend Bizonylati rend Pénzkezelési szabályzat FEUVE

Informatikai stratégia SZMSZ Munkaköri leírások

IT üzemeltetés Irattári terv SZMSZ Munkaköri leírások Iratkezelési Szabályzat Belső ellenőrzés szabályzata

Iktatás

Integrált Városfejlesztési stratégia Gazdasági program Fenntarthatósági terv Helyi építési szabályzat Település rendezési terv SZMSZ Munkaköri leírások Tűzvédelmi szabályzat

Jogszabály követés

SZMSZ Munkaköri leírások Belső ellenőrzés szabályzata

A koordinációs eszközöket az ügymenetekhez-rendelését követően, minőségük szerint osztályoztuk. Az alábbi táblázat a már meglévő eszközökre vonatkozóan két kategóriát tartalmaz, az első csoport tartalmazza azokat melyeket megfelelőnek találtunk, a második csoporthoz pedig azokat melyek javításra szorulnak. A 3.2 fejezet „Technokratikus koordinációs eszközök” táblázata kitöltésével képet kaptunk a hiányzó koordinációs eszközökről, melyeket szintén két kategóriába soroltunk. Az első csoportban soroltuk fel a hiányzó dokumentumokat, míg a másodikban a kritikus stratégiákat jelöltük meg.

63


Budapest XVIII. kerület - Támogató folyamatok technokratikus koordinációs eszközei Gazdasági program Helyi építési szabályzat Irattári terv Településrendezési terv Iratkezelési Szabályzat Belső ellenőrzés szabályzata Számviteli szabályzat Számlarend Van Hosszú távú közlekedésfejlesztési koncepció Bizonylati rend Pénzkezelési szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Informatikai stratégia Integrált Városfejlesztési stratégia Informatikai biztonsági szabályzat, FEUVE Van, de javításra szorul

Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítésrendjének szabályzata Polgármesteri Hivatal anyagigénylési rendje

Nincs

Gépjármű költség-elszámolási szabályzat Hivatali gépjármű használati szabályzat

Nincs, hiánya kritikus


64


A táblázat „Van, de javításra szorul” és a „Nincs, hiánya kritikus” soraiból jól látható, hogy két technokratikus koordinációs eszköz esetén szükség van mihamarabbi beavatkozásra. A „Nincs” sorból megállapítható továbbá, hogy Budapest XVIII. kerület Önkormányzat három a hasonló méretű önkormányzatok gyakorlata alapján készített „Technokratikus koordinációs eszközök” táblázatban megjelenített stratégiai/szabályzati anyaggal nem rendelkezik. Ezen dokumentumok kiemelésével elsődleges célunk, hogy felhívjuk Budapest XVIII. kerület Önkormányzatának figyelmét a már fent említett általánosan elterjedt technokratikus koordinációs eszközgyűjtemény kialakításának fontosságára. A táblázati struktúrát e három csoport esetében kiegészítjük két további dimenzióval: • Megvalósítás sürgőssége -

Rövidtáv

-

Középtáv

-

Hosszútáv

-

Megvalósítás fontossága

-

Nagyon fontos

-

Közepesen fontos

-

Kevésbé fontos

65


Beavatkozásra javasolt technokratikus koordinációs eszközei

Budapest XVIII. kerület - Támogató folyamatok beavatkozásra javasolt technokratikus koordinációs eszközei Koordinációs eszköz

Sürgősség

Fontosság

Megoldási javaslat Az ÁROP projekt 2. szakaszában átadásra

Kötelezettségvállalás,

kerül a „Gazdálkodási

utalványozás,

folyamatokkal

ellenjegyzés, érvényesítés

Középtáv

Nagyon fontos

kapcsolatos fejlesztési javaslatok”

rendjének

dokumentum, mely a

szabályzata

témakör részletes kifejtését és gyakorlati megoldásokat tartalmaz


Rövidtáv

Nagyon fontos

Az „M1” melléklet

66


Az alapfolyamatok tekintetében rendelkezik Budapest XVIII. kerülete a legtöbb koordinációs eszközzel: Alapfolyamatok SZMSZ Munkaköri leírások Kiadmányozási szabályzat Belső ellenőrzés szabályzata Ügyrend

SZMSZ Munkaköri leírások Kiadmányozási szabályzat Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjének szabályzata Közbeszerzési szabályzat Belső ellenőrzés szabályzata Ügyrend

Helyi építési szabályzat SZMSZ Munkaköri leírások Kiadmányozási szabályzat Belső ellenőrzés szabályzata Ügyrend Teljesítményértékelés

Gazdasági program SZMSZ Munkaköri leírások Kiadmányozási szabályzat Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjének szabályzata Közbeszerzési szabályzat Belső ellenőrzés szabályzata Ügyrend Számviteli szabályzat Számlarend Bizonylati rend Pénzkezelési szabályzat FEUVE Leltározási szabályzat Selejtezési szabályzat Vagyongazdálkodási és beruházási szabályzat

Integrált Városfejlesztési stratégia Helyi építési szabályzat Település rendezési terv SZMSZ Munkaköri leírások Kiadmányozási szabályzat Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjének szabályzata Közbeszerzési szabályzat Belső ellenőrzés szabályzata Ügyrend Vagyongazdálkodási és beruházási szabályzat

SZMSZ Munkaköri leírások Kiadmányozási szabályzat Belső ellenőrzés szabályzata Ügyrend

Gazdasági program SZMSZ Munkaköri leírások Kiadmányozási szabályzat Közbeszerzési szabályzat Belső ellenőrzés szabályzata Ügyrend

SZMSZ Munkaköri leírások Kiadmányozási szabályzat Belső ellenőrzés szabályzata Ügyrend

Ügyfél bejelentések fogadása (Front Office ) Építéshatósági ügyintézés

Háttérműveletek (Back Office) Városfejlesztés / Pályázatmenedzsment

Igazgatási és hatósági ügyintézés Adóügyi/ Pénzügyi ügyintézés

Önkormányzati munka támogatás – rendelet előkészítés

Intézmény fenntartás Szociális ügyintézés

Külső és belső (főként pénzügyi ) jelentések (Kontrolling)

Oktatási , kulturális és sport ügyintézés

Költségvetés tervezés

Városüzemeltetési ügyintézés

Okmányiroda üzemeltetés

Kommunikációs folyamatok

Integrált Városfejlesztési stratégia Gazdasági program Helyi építési szabályzat Település rendezési terv SZMSZ Munkaköri leírások Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjének szabályzata Közbeszerzési szabályzat Belső ellenőrzés szabályzata Ügyrend Vagyongazdálkodási és beruházási szabályzat

Irattári terv SZMSZ Munkaköri leírások Belső ellenőrzés szabályzata Ügyrend

SZMSZ Munkaköri leírások Belső ellenőrzés szabályzata Ügyrend Integrált Városfejlesztési stratégia Gazdasági program Informatikai stratégia SZMSZ Munkaköri leírások Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjének szabályzata Belső ellenőrzés szabályzata Ügyrend Számviteli szabályzat Vagyongazdálkodási és beruházási szabályzat

SZMSZ Munkaköri leírások Ügyrend Hirdetmény, üzenőfal

Gyámhatóság üzemeltetés

67


Az alábbi táblázatban a már fent említett struktúra használatával kategorizált „Alapfolyamatokat támogató technokratikus eszközöket” találjuk. A „Van”, a „Van, de javításra szorul”,a „Nincs” és a „Nincs, hiánya kritikus” sorokban megjelenő „eszközök” szintén az önkormányzatok gyakorlata alapján készített „Technokratikus koordinációs eszközök” táblázatban alapján készült .

Budapest XVIII. kerület – Alap folyamatok technokratikus koordinációs eszközei Van

Gazdasági program Irattári terv SZMSZ Közbeszerzési szabályzat Belső ellenőrzés szabályzata Ügyrend Számviteli szabályzat Számlarend Bizonylati rend Pénzkezelési szabályzat Selejtezési szabályzat Hirdetmény, üzenő fal Közszolgálati szabályzat Önköltség-számítási szabályzat Eszközök és források értékelési szabályzata Integrált Városfejlesztési stratégia

68

KOORDINÁCIÓS TÉRKÉP ÉS ÖNKORMÁNYZATI STRATÉGIAI MENEDZSMENT FEJLESZTÉSE BUDAPEST XVIII. KERÜLETÉBEN Informatikai stratégia Kiadmányozási szabályzat Tűzvédelmi szabályzat FEUVE Közzétételi szabályzat Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat Közérdekű adatok szolgáltatásával kapcsolatos szabályzat Ellenőrzési szabályzat Képviselőtestületi szabályzat Munkavédelmi szabályzat Közszolgálati adatvédelmi szabályzat Kontrolling Szabályzat Vagyontételi szabályzat Teljesítményértékelés Közterület-felügyelet eljárási rendje Környezetvédelmi helyi szabályozás Lakáskorszerűsítési szabályzat Zöldfelület szabályozás Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés Van, de javításra szorul

rendjének szabályzata Munkaköri leírások

69


Munkavállalók, közalkalmazottak juttatásai, munkarendje E-közigazgatási szabályzat Támogatási szabályzat Nincs Szabálytalanságok kezelésének szabályzata Helyi építési szabályzat Településrendezési terv Pályázati szabályzat Nincs, hiánya kritikus

Panaszkezelési szabályzat Leltározási szabályzat

A besorolás után a következő beavatkozási javaslat táblázatot kapjuk: Budapest XVIII. kerület - Alap folyamatok beavatkozásra javasolt technokratikus koordinációs eszközei Koordinációs eszköz

Sürgősség

Fontosság

Megoldási javaslat Az „M2” melléklet a

Munkaköri leírások

Rövidtáv

Nagyon fontos

munkaköri leírások egységesítésére tartalmaz sablont.

Pályázati szabályzat Panaszkezelési szabályzat Leltározási szabályzat Kötelezettségvállalás,

Középtáv

Nagyon fontos

Az ÁROP projekt 2.

70

KOORDINÁCIÓS TÉRKÉP ÉS ÖNKORMÁNYZATI STRATÉGIAI MENEDZSMENT FEJLESZTÉSE BUDAPEST XVIII. KERÜLETÉBEN szakaszában átadásra kerül a „Gazdálkodási folyamatokkal utalványozás,

kapcsolatos fejlesztési

ellenjegyzés,

javaslatok”

érvényesítés rendjének

dokumentum, mely a

szabályzata

témakör részletes kifejtését és gyakorlati megoldásokat tartalmaz

A menedzsment folyamatokhoz rendelkezésre álló Budapest XVIII. kerületi technokratikus koordinációs eszközök a következők:

Menedzsment folyamatok Önkormányzati döntések implementálása

Vezetői ellenőrzés, teljesítmény értékelés

SZMSZ Teljesítményértékelés

71


A menedzsment folyamatok besorolása is a fenti gyakorlat alapján készült: Budapest XVIII. kerület - Menedzsment folyamatok technoktraikus koordinációs eszközei SZMSZ Van Teljesítményértékelés Van, de javításra szorul

-

Nincs

-

Nincs, hiánya kritikus

-

A menedzsment folyamatok támogatására alkalmazott technokratikus koordinációs eszközök esetében Budapest XVIII. kerület Önkormányzat rendelkezik a szükséges dokumentumokkal, melyek betöltik meghatározott szerepüket, nincs szükség, módosításra.

72


5

. A STRATÉGIA ÉS MENEDZSMENT

Ebben a fejezetben egy átfogó és általános leírás kerül bemutatásra a stratégia és menedzsment vonatkozásában.

5.1 A stratégia és menedzsment 5.1.1

Stratégia

Eredetileg hadi tudomány, az ókorban a görög katonai vezetők (Sztratégosz = tábornok, a modern görög hadseregben a legmagasabb katonai tisztség) alkalmazták nagy sikerrel. A stratégia valójában nem más, mint a reális célok kitűzésének és elérésének tudománya. Az üzleti életben a XX. század hatvanas évektől használják az üzleti célok kitűzésének és elérésének megjelölésére A stratégia csak akkor értelmezhető, ha többféle cselekvés közül lehet választani.

5.1.2 Menedzsment A menedzsment a tevékenységek megszervezésének és elrendezésének tudománya, a vezetés egyik (de nem egyedüli) eleme. A menedzsment tevékenység általánosságban olyan feladatok összessége, amely egy szervezetben fellelhető emberi, pénzügyi, fizikai és információs erőforrások tervezésének, szervezésének, vezetésének és irányításának folyamata a szervezet céljainak eredményes és hatékony megvalósítására irányul bizonyos célok elérése érdekében.

73


5.2 Stratégiai menedzsment A stratégiai menedzsment egy olyan folyamatelvű tevékenység rendszer, melynek keretében tudatosan választjuk meg és megszervezett tevékenységgel törekedünk elérni a céljainkat. A stratégiai menedzsment olyan döntések megfogalmazásával és végrehajtásával foglalkozik, melyek célja a fenntartható sikeres működés megteremtése.

5.2.1 A stratégiai menedzsment előnyei A megtervezett tevékenységek több szempontból is pozitív hatással vannak egy szervezet működésére. Ezek közül a következők a legfontosabbak: • A feladatok és felelősök kijelölésével növeli a tudatosságot • Célokat ad a szervezetnek • Növeli a döntések belső egységét (a közös célért folytatott munka) • Explicitté teszi a feltételezéseket • Kikényszeríti a döntések igazolását Természetesen a különböző modellek és elemzési eszközök nem helyettesítik a jó ítélőképességet.

5.2.2 A stratégiai vezetés (tervezés) és az operatív vezetés (szervezés) közötti különbségek A stratégiai vezetés gyakorlatilag a jövőt készíti elő. Elsőként megvizsgálja a szervezet helyzetét, felméri a belső és külső hatásokat, összehasonlítást végez azzal kapcsolatban, hogy mit szeretne és ebből mit tud megvalósítani. Ennek eredményeképp kialakít egy kívánt jövőképet és megtervezi az oda vezető lépéseket. Elemzi az ehhez szükséges feltételeket, illetvejavaslatot tesz a szervezetben szükséges változtatásokra. Végül pedig a megkezdett stratégia mögül indokolatlanul nem hátrál ki, sőt felvállalja a változtatásokkal járó konfliktusokat is.

74


Ezzel szemben az operatív vezetés a jelenre fókuszál: Felveszi, elvállalja a munkafeladatokat, egyezteti a határidőket és biztosítja a munkafeltételeket. A rendelkezésre álló lehetőségek szerint motiválja a munkatársakat, számukra szétosztja a munkát, azt határidőre bekéri és ellenőrzi. Betartja a számára előzetesen megadott költségvetést. Jelentési kötelezettsége van a felsőbb vezetés felé, valamint felelősséget vállal a az elvégzett, elvégeztetett munkára.

5.2.3 Üzleti célok A vállalati szektorban nagyon sokféle üzleti cél kerülhet megfogalmazásra, azonban egy önkormányzat számára a működésből fakadóan korlátozott a célok száma. Ezek közül a legfontosabbak: • Stabil működési szisztémát kialakítani • Azokból az erőforrásokból, amelyek megvannak vagy könnyen elérhetők A végső kívánalom: Hosszú távú fejlődési pályára állítani az irányított települést

5.2.4 Stratégiai gondolkodás, a három fő stratégiai kérdése Ez a gondolkodásmód egyszerűen elsajátítható és bármilyen feladatra ráhúzható. Mindig ugyan azt a 3 fő kérdést kell feltenni, mikor meghatározzuk a feladatot: • Hogy állunk most? – Ez a kérdés a jelenlegi helyzetből indul ki, gazdasági, infrastrukturális, pénzügyi és erőforrás gazdálkodási szempontok szerint. • Hová akarunk eljutni? – Meg kell fogalmazni a céljainkat, illetve azt, hogy milyen tevékenységeket akarunk megvalósítani. • Hogyan jutunk el odáig? – Azt kell meghatároznunk, hogy a kitűzött célokat milyen módon, milyen eszközökkel, milyen rendszereket alkalmazva akarjuk elérni

75


Egy Gazdálkodó önkormányzati szervezetnek a következő kérdéseket kell végiggondolnia: • Mit szükséges tenni annak érdekében, hogy a hosszú távú sikeres működést garantálni tudjuk? • Hogyan, és milyen módon tudjuk ezt elérni? • Hogyan oldható fel a feszültség a célkitűzések, a környezeti hatások, és a szervezet erőforrásai között? A stratégia fő célja, hogy biztosítsa az egyensúlyt e három tényező között, megtalálja az optimális szerkezetet a fent említett struktúrák között.

5.2.5 A stratégiai menedzsment megvalósulásának fő elemei Ha a három fő kérdésből az első kettőre sikerült választ találni, akkor már tudjuk, hogy mit szeretnénk elérni. A harmadik kérdés a megvalósítás folyamata. Ebben a körben a következőket kell tenni: • Először meg kell határozni, ki kell dolgozni a sikerhez vezető stratégiát. • Meg kell szervezni a megvalósításhoz szükséges folyamatokat • A folyamatokhoz hozzá kell rendelni a szükséges erőforrásokat (humán erőforrás, eszközök, anyagok, gépek, szellemi javak stb.) • A megvalósulást folyamatosan ellenőrizni kell (felelősök kijelölése és beszámoltatása, az elért eredményekről jelentések bekérése, külső és belső ellenőrző tevékenység végzése)

5.2.6 A stratégiai menedzsmentet 5 fő feladatra lehet lebontani 

Stratégiai jövőkép és küldetés kidolgozása – meg kell határozni, hogy merre tart a szervezet, mik a jelenlegi feladatai, hová szeretne eljutni a jövőben



Célok kitűzése – rövid és hosszú távú teljesítmény célok kidolgozása különböző szervezeti területekre (pl. pénzügyi, műszaki célok)

76




Stratégia kialakítása a kitűzött célok eléréséhez - A cselekvések megközelítési módja a kitűzött célok eléréséhez. – módszer, költség, idő tekintetében megfogalmazni a cselekvési tervet.



Stratégia megvalósítása és végrehajtása – folyamatok nyomon kísérése, kontrolling elemek beépítése, elszámoltatás



Figyelemmel kísérés, értékelés és folyamatos kontroll – javító – intézkedések

Ez az 5 elem szoros kapcsolatban áll egymással, hiszen ha bármelyik rosszul működik, az jelentősen befolyásolja a többi feladatot. Fontos, hogy az értékelés nem fejeződik be a cél megvalósulásakor, hiszen a folyamatokat időről időre felül kell vizsgálni. Ezt takarja a PDCA – folyamat, ami angolul a Plan (tervezés) Do (a megvalósítás), Check (értékelés), Act (javítás) elemekből tevődik össze.

5.2.7 A stratégiai döntések jellemzői Bár szinte végtelen számú döntési lehetőség található az üzleti életben, ez a döntési típus mégis könnyen behatárolható. Általánosságban minden stratégiai döntésre jellemzők a következők: • Egyediség (szemben a rutinszerűséggel) • Folyamatosság • Hosszú távú gondolkodás • Multifunkcionális jelleg és interakció (a folyamatokat össze kell hangolni) • Tér és idő (hol és mikor – a helyes időzítés és helyszín megválasztása)

5.2.8 Stratégiaformálás A stratégiaformálás a meghatározott céloktól, illetve a szervezet hierarchiájától függ. Különböző helyzetekben más-más forma szükséges. A stratégia meghozatalának motivációi szerint három fajtája létezik: • Lehet kimondott vagy kimondatlan • Lehet a legfelső vezető egyszemélyes döntése vagy kollektív alkotás • Lehet részletes dokumentum-sorozat vagy csak egy küldetés nyilatkozat 77


A beáramlási logisztikába soroljuk azokat a tevékenységeket, amelyek a termékhez kapcsolódó inputok beszerzésével, tárolásával es elosztásával foglalkoznak. Jelen esetben a beáramlási logisztika alatt az okmányok bekérésé, adatok gyűjtését, és egyéb input tevékenységet értünk. A termelési/szolgáltatási funkció fedi le az összes olyan területet, amely a termék/szolgáltatás előállításához kapcsolódik. Jelen esetben a szolgáltatást, mint tényleges tevékenységet takarja ez a pont. Például a kérelmek elbírálását, adók megállapítását, engedélyek elkészítését. A kiáramlási logisztika tevékenységei felelősek azért, hogy a termek/szolgáltatás eljusson a fogyasztóhoz. Jelen esetben azok a folyamatok, amelyek a tevékenység output oldalán találhatók. Például a személyi igazolványok adatainak megküldése az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium felé. A marketing és értékesítés az értéklánc-modellben elkülönül, de a marketing, mint diszciplína a csatornapolitikán keresztül foglalkozik a kiáramlási logisztikával. Ha külön kategóriákban gondolkodunk, a marketingfelelős az médiakapcsolat kezeléséért, a honlap menedzsment koordinálásáért. A támogató tevékenységek ahhoz járulnak hozzá, hogy az alaptevékenységeket zökkenőmentesen es az elvárt színvonalon lássák el.

78


5.3 Helyzetelemzés A stratégia kidolgozása előtt fontos felmérni a szervezet környezetét, hiszen ez jelentősen meghatározza a lehetőségek körét. Két kérdést foglal magába, amelyeket vizsgálni kell: • 1. A gazdálkodó szervezet külső – Makro – környezete: Tendenciák, külső feltételek, hatások az önkormányzati működésre, piac, mint szolgáltatási termékkör és a fogyasztók, mint érdekcsoport. • 2. A szervezet belső – Mikro – környezete: folyamatok, képességek, saját erőforrásokkal összefüggő erős és gyenge pontjai, kompetenciák, illetve versenyképesség.

5.3.1 A külső elemzés Fel kell mérni, hogy milyen hatások érhetik a szervezetet, a stratégia megvalósulásának folyamatában. A következő pontokat kell vizsgálni: • Vevők fizetőképessége • Versenytársak – jelen esetben a környező önkormányzatok adószedési-, vagy körzeti ügyekkel kapcsolatos – helyzete • Piac szabályozása – milyen mértékben korlátozott, és mennyire kap szabad kezet a döntések meghozatalában a hivatal. • Technológiai fejlődés – rövid és hosszú távú prognózisok, ezek határozzák meg, hogy a szervezet milyen fejlesztéseket kezdeményezzen (pl. informatikai hálózatok, állomások) • Beruházási korlátok – költségvetés korlátai, vis major esetek • Munkaerőpiac helyzete – van-e kellő számú szakképzett munkatárs a feladatok ellátására? Vannak-e speciális, vagy több területet is lefedő munkaterületek? Továbbképzések szükségesek-e? Az elemzés akkor sikeres, ha felhívja a figyelmet a megvalósítással kapcsolatos veszélyekre, illetve rávilágít a gazdálkodó előtt álló lehetőségekre.

79


5.3.2 A belső elemzés A belső elemzésben azt szükséges kutatni, hogy mi áll pillanatnyilag a megvalósításhoz rendelkezésre, hogyan, miként működik a szervezet jelenlegi formájában: • Meglévő, már beruházott technológia – vizsgálni kell, hogy a háttér rendszerek (informatikai adatbázisok, hardverek) működőképesek-e, érdemes-e velük meghatározott időtávokban tervezni. • A meglévő kapcsolatrendszer – meg kell keresni azokat a külső és belső forrásokat (szervezetek, befolyásos személyek), akikkel kapcsolatban áll a hivatal, fel kell mérni, hogy milyen minőségűek és mélységűek a kapcsolatok? • Pénzügyi helyzet – jelenlegi helyzetben milyen lehetőségek adódnak (hitelállomány csökkentése, beruházások elkezdése) • A belső folyamatok szervezettsége – Az egyik legátfogóbb értékelési terület. Gyakorlatilag az egész szervezetet átfogja, sok probléma forrását meg lehet találni. Például: Felelősség kérdése, feladatok elosztása, ellenőrzések módszere, stb. • Belső ösztönzési rendszer – Milyen motivációi vannak a dolgozóknak, Szakmai és kötetlen összejövetelek vizsgálata, a jelenlegi rendszernek milyen előnyei és hátrányai vannak? • Munkatársak tudása – értékelni kell a tudásbázist és a hozzáállást. Az felmérésben meg kell keresni az erősségeket, amelyekre támaszkodni lehet, és kiindulási alapot képeznek, valamint meg kell találni a gyengeségeket, amelyek akadályozhatják, vagy meghiúsíthatják a stratégia végrehajtását.

5.3.3 Elemzési módszerek: A legismertebb módszer a makro- és mikrokörnyezet vizsgálatára az úgynevezett SWOT analízis, magyar megfelelője a GYELV elemzés.

80


A SWOT (GYELV) elemzés A legelterjedtebb elemző- értékelő rendszer. Az elemzés eredményeként egy olyan táblázatot kapunk, amely segít a szervezet helyzetének kritikus értékelésében. 4 fő eleme: Erősségek (Strengths), Gyengeségek (Weaknesses), Lehetőségek (Opportunities), Veszélyek (Threats). • Erősségek: A szervezet saját, jelenlegi belső környezetében keresi azokat a pontokat, amelyek jól működnek, pozitív irányba mutatnak, vagy enyhe ráhatással még jobbá tehetők. Ezekből lehet a stratégia megtervezése során kiindulni, ezek mentén, ezek irányban elindítani a tervezést, megvalósítás alatt ezekre támaszkodni. • Gyengeségek: A gyengeségeket is a szervezet saját, jelenlegi belső környezetében kell keresni. Ennek célja, hogy feltárja azokat a pontokat, amelyekben a gazdálkodó kevésbé domináns, olyan folyamatokat, amik nem jól működnek, amiket a folyamat során ki kell javítani. A gyenge pontokkal kapcsolatban, a későbbiekben az a cél, hogy lehetőség szerint a szervezet erősségei közé lehessen őket sorolni. • Lehetőségek: A lehetőségeket a szervezet külső környezetében kell keresni, méghozzá a megvalósulás folyamatában, vagyis a jövőre vonatkoztatva. Meg kell találni azokat a pontokat, amiket kihasználva sikeresebbé válhat az önkormányzat. • Veszélyek: Szintén a szervezetre esetlegesen ható negatív folyamatokat és fenyegetéseket kell vizsgálni. Melyek azok a folyamatok, amelyek akadályozhatják, vagy megakaszthatják a stratégiai terv megvalósulását. Az értékelés akkor sikeres, ha segítségével sikerül kijelölni azt az irányt, amely meghatározza a feladat végrehajtását úgy, hogy közben a veszélyek a lehető legkisebb mértékűre csökkennek.

81


Jelenre vonatkozó

Belső elemzés

Jövőre vonatkozó

ERŐSSÉGEK:

LEHETŐSÉGEK:

Városszerkezet, településkép

Társadalmi demokrácia

Társadalmi, lakossági jellemzők Intézményi ellátottság Kereskedelmi és szolgáltatási

megteremtése Ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatások fejlesztése

ellátottság

Külső elemzés

GYENGESÉGEK:

VESZÉLYEK:


Önerő hiányában nem lehet

Társadalmi, lakossági problémák Intézményi hiányosságok

minden pályázatot beadni Az önkormányzati csődhelyzet is bekövetkezhet

Kereskedelmi és szolgáltatási hiányosságok

82


A Porteri 5 tényezős modell Porter 5 tényezős modellje

A porteri öt erő modell segítségével lehet legegyszerűbben meghatározni egy szervezet (verseny) környezetét. Annak ellenére, hogy ez az elemzési eszköz elsősorban a piaci vállalatokra lett optimalizálva, ugyanúgy hasznosíthatóak a közszféra szervezetei esetében is. Ami egy piaci szereplő esetében a bevétel, az egy önkormányzat esetében az ügyfél elégedettség, ami egy önkormányzati választáson akár szavazatokban is megmutatkozhat. Szállítók: az önkormányzattal kapcsolatban álló külső vállalkozások. Például informatikai szolgáltatást nyújtók, energiaellátó cégek, kiszervezett tevékenységet végzők. A beszállító abban érdekelt, hogy minél magasabb árat érjen el, az önkormányzat pedig abban, hogy minél olcsóbban vásároljon. Érdekellentét áll elő, ami hatalmi harccá fajulhat. A szállítók alkupozíciója akkor nagy, ha iparágukat kevés vállalat uralja és azok koncentráltabbak, mint a vevői oldal, illetve, ha a termék fontos, minőségi alkotóeleme a vevő konstrukciójának. Ha jelen van minőségi helyettesítő termék, akkor a szállítók alkupozíciója gyengül. Ha a vevőnek drága átállnia a helyettesítő termékre, az ismét a szállító alkupozíciójának erősödése felé hat. A munkaerőt is szállítónak kell tekinteni: könnyű belátni, hogy a szűkösen rendelkezésre álló, magas szakképzettségű munkavállalók alkupozíciója erős.

83


Vevők: jelen esetben az önkormányzati szolgáltatásokat igénybe vevő magán és jogi személyek (illetve a jogi személyiséggel nem/rendelkező gazdasági társaságok), az ügyfelek. A vevő vagy alacsony árat, vagy jó minőséget akar, esetleg mindkettőt. Ha a vevő informálódik a piaci viszonyokról, tájékozott lesz, ez is rendszerint alkupozíciójának erősödését szolgálja. A nyomás erősödését eredményezheti az is, ha a vevő szorult helyzetbe kerül és költségeinek csökkentésére kényszerül. Előfordulhat – és a válság okán egyre inkább előfordul – hogy a vevő nem „akar” valamit megvásárolni. Ez a „nem” szándék jelentősen megnehezíti az eladó/szolgáltatást nyújtó dolgát. A vevővel szembeni alkupozíció javítása jelen esetben a hivatali nyitva tartás megváltoztatását, illetve a döntéshozatali előterjesztésekbe való bevonásokat jelenti, illetve az elmozdulást az e-ügyintézés felé. Helyettesítő termékek és új belépők: jelen esetben azok a szolgáltatások, amelyeket más önkormányzatok is el tudnak végezni, leginkább a körzeti ügyek esetében. A kérdés az, hogy egy adott szolgáltatást milyen mértékben helyettesíthet egy másik önkormányzat

adott

szolgáltatása?

A

vevő

számára

minél

vonzóbb

az

alternatív

termék/szolgáltatás, annál nagyobb bajban van iparágunk jövedelmezősége. Azok a helyettesítő iparágak a legveszélyesebbek termékre/szolgáltatásra, amelyek ár/érték aránya folyamatosan nő. A versenyben közrejátszik az a tényező is, hogy a vevőt mennyire terheli a helyettesítő termékre való átállás. Ha ez az átállási teher kicsi, az a fenyegetettség növekedésének irányába hat. Ágazati versenytársak: speciális eset az önkormányzati ágazati verseny, az önkormányzat a helyi ügyek tekintetében monopolhelyzetben van, azonban a körzeti ügyekben inkább beszélhetünk versenyről. Vetélkedés formája lehet például árverseny, szolgáltatásbővítési verseny. Ha sok és közel azonos erejű önkormányzat van fizikai közelségben, az a verseny erősödését valószínűsíti. Ha alacsony a növekedési ütem, az szintén erősítő tényező, mert az egyes önkormányzatok viszont növekedni szeretnének. A magas állandó költségek is a verseny gerjesztői lehetnek, hiszen a szereplők a jobb kapacitás-kihasználtság elérése érdekében lenyomják az árakat. A porteri koncepció szerint az öt tényező mentén az adott iparág (jelen esetben az önkormányzatok versenyének) elemzését, diagnózisát kell elvégezni. A diagnózis feltárja a verseny mögött meghúzódó okokat, megérthető az önkormányzati működés valódi természete. Ez képezi a versenystratégia meghatározásának bemenetét.

84


5.4 . A megvalósulás folyamata Ebben a fejezetben a dokumentum azt fejti ki, hogy milyen módon kell a szervezeti stratégiai célokat megvalósítani. A megvalósulás tekintetében a következő fő tényezőket kell figyelembe venni: A mindennapi működést mennyire hatja át a jövő és a célok rendszere. A megfogalmazott kívánalmak hogyan épülnek be a napi szintű feladat végrehajtásba. Az operatív vezetés céljai, működése a stratégiai célok felé viszi-e a szervezetet? – Figyelemmel kell kísérni az operatív vezetés működését, a stratégiához való ragaszkodását, a kiadott feladatok elvégzését. Vannak-e stratégiai jelentőségű változások, projektek, ezek hogyan kapcsolódnak a kitűzött célok megvalósításához. Humán erőforrás szervezése 5.4.1 A humán erőforrás szervezése A stratégiai menedzsment egyik legfontosabb feladata, hiszen a munkaerő az egyik legköltségesebb erőforrás. Önkormányzatoknál külön kényes kérdés, hiszen a szervezet az adófizetők pénzéből gazdálkodik. Ezzel kapcsolatban a vezetésnek a következő kérdésekre kell koncentrálnia: • Az elérhető munkaerő megfelel-e a céloknak, képes-e ellátni a rábízott munkát, azért vállalja-e a felelősséget? • A munkatársak tudatában vannak-e a céloknak, kaptak-e megfelelő felkészítést, oktatást azokról, elfogadták-e ezeket a célokat? • Megfelelő a motivációs rendszer?

5.4.2 Érdekcsoportok a szervezeten kívül és belül Minden gazdálkodó szervezet esetében megtalálhatók külső és belső érdekcsoportok: • Beszállítók, munkatársak (a hivatali dolgozók és a hivatallal üzleti kapcsolatban lévő egyéb vállalatok, szervezetek, pl. kiszervezett tevékenységet végző cégek)

85


• Hitelezők (az önkormányzati szektorban nagyobb beruházások esetén külső forrásokra is támaszkodik: bankok, pénzintézetek, illetve bocsájthat ki kötvényt is) • Szabályozó hatóságok (minisztériumok, állami felügyeleti szervek, pl. APEH, ÁSZ) Minden érdekcsoport elvárással tekint a szervezetre, és ereje van az érdekeinek érvényesítésére. A

stratégiának

az

elvárások

teljesítésére

vonatkozóan

különböző

prioritásokat

kell

megfogalmaznia és javaslatot kell tennie. Úgy kell kialakítani a stratégiát, hogy minden érdekcsoport megtalálja a számításait, viszont egyik fél se kapjon többet, mint amennyi jár neki.

Kompetitív és kooperatív taktikák A stratégiák végrehajtását a szervezet alapozhatja a saját képességeire, de alapozhatja más vállalatokkal való együttműködésre is. Az első esetben kompetitív taktikáról beszélünk, mert ekkor a szervezet nem számit együttműködésre, ezáltal nagyobb az önálló feladatainak köre. A kompetitív taktikák alkalmazása során mindig tisztában kell lenni azzal, hogy rendelkezünk-e a megfelelő erőforrásokkal és kompetenciákkal a stratégia végrehajtásához. Ha nem, kérdés mennyi időbe és ráfordításába kerül, míg ezeket kifejlesztjük. Sok esetben az erőforrások illetve kompetenciák előállítása, kifejlesztése több energiát emészt fel, mint ha valaki egy a területen jártas partnerrel kezd együttműködésbe. Ez az oka annak, hogy az önkormányzatok gyakran választják a kooperatív taktikákat. Az empirikus kutatások eredményei azt támasztják alá, hogy a gazdálkodók elsősorban akkor alakítanak együttműködési hálózatot, ha ezáltal a gazdasági erőben vagy versenyképességben szinergia érvényesül, azaz a partnerek együttes ereje nagyobb, vagy pozíciójuk jobb, mint különkülön, előre láthatóan mindkét fél győztesként kerül ki az együttműködésből. A kompetitív taktikák esetében egyszerű a kategória határainak meghúzása, hiszen ilyenkor a szervezet maga hajtja végre a stratégiához kapcsolódó összes feladatot. A kooperatív taktikák esetében viszont az együttműködés

többféle

módja

képzelhető

el,

amelyek

a

feladatok

megosztásában,

menedzselésében es a kooperáció működtetésében lényeges különbségeket jelentenek.

86


5.4.3 Stratégiák tipizálása A stratégiák minden esetben egyediek, de típusokba sorolhatók: • Környezetalakító stratégiák • Válságstratégiák • Versenystratégiák (ezzel a kérdéssel jelen dokumentum nem foglalkozik)

Környezet alakító stratégiák A monopolhelyzetű vagy piacvezető gazdálkodók erősen befolyásolják a környezetüket, és a piacukat. • Minden érdekcsoporttal szemben ki kell alakítaniuk a megfelelő reagálást • Figyelembe kell venni az érdekcsoportok érdek-érvényesítő erejét Együttesen kell optimalizálni a ráfordításokat és a hasznokat

Válságstratégiák A válságban levő szervezetek választhatnak a túlélésre törekvés vagy a gyors kivonulás között. • Túlélés esetén előbb stabilizálni kell a gazdálkodó romlási folyamatait • Meg kell egyezni a tulajdonosokkal és a hitelezőkkel • El kell indítani egy drasztikus változtatási programot. Kivonulásnál (kiszervezésnél) precíznek kell lenni, és lehetőleg gyorsnak.

87


5.5 A szervezeti egységek stratégiája A nagyobb szervezeteknél léteznek kisebb stratégiai egységek: • Földrajzi tagolódás szerint (pl. az intézmények fizikailag nincsenek a hivatalhoz kötve) • Termékek, szolgáltatási szektorok szerint (pl. egy bölcsőde, vagy egy középiskola másmás szolgáltatást nyújt) • Birtokolt technológiák szerint (pl. az egyes intézmények különböző informatikai infrastruktúrája) Az egységek magatartása hatással van a teljes szervezeti stratégiára, a döntéseknél figyelembe kell venni ezeket a feltételeket is, ennek elmaradása később megakaszthatja, vagy rossz irányba terelheti a teljes önkormányzati stratégiát.

5.5.1 Explicit stratégia dokumentumokban A szervezeti stratégiák meg kell, hogy jelenjenek a gazdálkodó hivatalos dokumentumaiban. Általában a legfontosabb feladatok: • Vezető nyilatkozik a szervezet jövőjéről • Éves jelentést adnak ki • Döntési fórumok határozatokat fogadnak el • A költségvetés tervezéséhez irányelveket adnak ki • Külön stratégiai dokumentumokat készítenek

5.5.2 Stratégiai célpiramis A stratégiai célpiramis vizualizálja a stratégiai struktúrát, kijelöli a legmagasabb szinttől a legalsó végrehajtási folyamatig a szükséges területeket. A szervezeti dokumentumokban is meg kell jelennie a szervezeti stratégiának:

88


Vállalati szintű jövőkép Legfontosabb paraméter az időtáv, amire a jövőkép készül. Meg kell határozni a területet és annak változásait: a különböző feladatokat mikor kell végrehajtani. A folyamatokat úgy célszerű egyeztetni, hogy azok a legkevesebb költség ráfordítást eredményezzék. (pl. egy útfelújítás után fél évvel ne kelljen az aszfaltot megbontani csatornázás miatt.) Ennek elérése érdekében a célokat kiegyensúlyozottan kell kitűzni: • Pénzügyi-, marketing-, szervezési-, jövő-előkészítő célokat • A célok összefüggését is vizsgálni kell: • egyik feltétele vagy következménye a másiknak? ellentmondanak-e a célok egymásnak?

89


Üzleti stratégia a szervezet szintjén Az üzleti területen belül meg kell határozni: • a hosszú távú verseny-előny forrását a gazdálkodó számára • az elérendő piaci részesedést; • a választott (választható) technológiákat • a legnagyobb mérföldköveket a célokhoz vezető úton • a célokhoz rendelt belső (BSC) mérőszámokat • a stratégiai üzleti egységeket az elindítandó akciókat, projekteket és fejlesztéseket.

Üzletágak stratégiája A szervezeti stratégiában meghatározott üzleti egységek önálló stratégia-alkotók is. Szintén nincs részletezve az összes elem, csak a vonatkozók: • Versenyhelyzet vizsgálata (részletesen és konkrétan) • Technológia életciklus vizsgálata • Ügyfélkapcsolati koncepció • Küzdelem a szervezet erőforrásaiért (munkaerő) A többi szervezeti egységgel való együttélés kialakítandó

90


Funkcionális stratégiák A funkcionális egységek kiszolgálják a szervezet üzleti egységeit, és a stratégiai célokat. Önálló kapcsolat a külvilággal, ahonnan információt hoznak: • Munkaerőpiac – a munkanélküliség kérdése • Pénzpiac – önkormányzati portfólió kezelés • Támogató- kiszolgáló szerepkör – az önkormányzati működés érdekében egyéb funkcionális területek stratégiái, melyek szorosan illeszkednek a fő feladatok stratégiáihoz. Az értékek előállításához hozzájárulnak, de nem ők a legfőbb értékalkotók!

Folyamatok átszervezése A szervezet tényleges folyamatait is a stratégiai célokhoz kell igazítani. Sok szervezet esik abba a hibába, hogy bár a stratégiai szinten mindent maradéktalanul megterveznek, az ehhez szükséges szerkezeti változásokat csak részben, vagy egyáltalán nem hajtják végre. Ez a tevékenység fontos részét képezi a stratégiai menedzsmentnek, megvalósításához a következő feladatokat kell elvégezni: • Fel kell mérni a meglévő folyamatokat; át kell gondolni a technológiai fejlesztések hatását a folyamatokra. Végig kell gondolni, melyek működnek megfelelően, és melyeket kell megváltoztatni az új szerkezet támogatásához. • Meg kell tervezni a jövőbeni folyamatokat; külön át kell gondolni a kockázatokat és a rugalmasságot, ezek ismeretében végig lehet gondolni, hogy így is érdemes-e megvalósítani a terveket. • A jelen és a jövőbeni folyamatok költségeit és egyéb ráfordításait számba kell venni; a várható költségeket az elérhető bevételekhez kell igazítani. Itt is érdemes végig gondolni, hogy megéri-e váltani. • Meg kell határozni a felszabaduló erőforrásokat (hely, energia, létszám, idő, pénz)

91


Változásmenedzsment A változások bevezetése általában fájdalmas folyamat. Minden intézmény, szervezet életében az egyik legnehezebb döntés a már jól bevált, jól megszokott folyamatoktól, tárgyaktól, egyéb elemektől való megválás. Még akkor is nehezen fogadják el az újat, ha arról tudható, hogy jobb, könnyebb, gyorsabb, vagy egyszerűbb, mint az addig alkalmazott megoldás. Még nagyobb lehet az ellenállás, ha az átállási folyamat átmenetileg nehézségeket, vagy kellemetlenségeket okoz. • Meg kell tervezni a változásokat, az időbeli ütemezést és az átállást. A nem tervezett folyamatok ugyanis gyorsan felboríthatják az egész struktúrát. • Számolni kell az érintettek (nyílt, rejtett és passzív) reagálásával, ezeket a megfelelő módon kezelni kell, a meggyőzéstől kezdve akár a szankcionálás eszközeivel. Gyorsan kell lebonyolítani a változtatásokat, hogy minél kisebb nehézségeket okozzon a működésben.

92


5.6 Stratégiai kontrolling, visszacsatolás A stratégiai dokumentumokban leírt célok és stratégiai magatartások ritkán teljesülnek 100%-ban. A hiba nagysága minden munkafázisban megsokszorozódik, vagyis minél később találják meg, annál – nagyságrendekkel – nagyobb munka annak elhárítása. A belső ellenőrzés és a részfeladatok figyelemmel kísérése nagyban megkönnyítheti a folyamat lezajlását. Dokumentálni kell a kitűzött mérföldkövek elérését. Fel kell állítani stratégiai mérőszámokat, azokat szükséges figyelni, az üzleti partnereket adott időközönként érdemes felülvizsgálni, és számba kell venni a rejtett kockázatokat is. A visszacsatolás, a felelősök kinevezése és számonkérése segít az esetleges hibák feltárásban, kijavításában. Ennek érdekében folyamatos felügyelet szükséges, abban a következő kérdésekre kell válaszolni: • A költségvetési tervben megjelennek-e a stratégiai célok, és a kapcsolódó projektek? • A szervezet halad-e a kitűzött céljai felé? • Kiegyensúlyozottak-e a célok a különböző csoportok felé? • Hogyan alakul a terv-tény reláció? • A kontrolling tevékenység keretében az átláthatóság biztosításának érdekében a következő lépéseket kell megtenni: • Információellátás – információk nélkül nehéz közös munkát végezni. Egy-egy terület kihagyása az információáramlásból akár hosszabb időre visszatarthatja a stratégia megvalósulását • Jövőorientált beszámolórendszer kialakítása – mérföldkövek kijelölése, ezzel kapcsolatban a felelősök kijelölése. • Célok és tervek koordinálása – a terveket mindig a céloknak alárendelten kell kialakítani, ettől eltérni nem szabad, csak akkor, ha az nem befolyásolja a célok elérését • Érdekeltség megteremtése a célorientált döntésekhez • Kontrolling rendszerek működtetése és fejlesztése

93


A kontrolling megvalósítása az 5. fejezetben taglalt PDCA- elvet követi:

A PDCA elv

Tervezés (Plan) Felülvizsgálat (Act)

Végrehajtás (Do) Ellenőrzés (Check)

Kontrolling folyamata

94


5.7 Stratégiaalkotás az önkormányzatoknál 5.7.1 Stratégia fogalma A stratégia meghatározásánál már említettük, hogy a reális célok kitűzésének és elérésének tudománya. A stratégia szó azonban napjainkban már sokkal általánosabb jelentést takar, felkészülést egy jövőben bekövetkező eseményre. Az önkormányzatok életében a stratégia szót azonosítani lehet a szervezet működésének és fejlesztésének koordinálásával.

5.7.2 Az Európai Unió stratégiái Magyarország 2004. május 1-én az Európai Unió tagjává vált, ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Európai Unói általános stratégiai útmutatását, így először ezt kell megvizsgálnunk. Az Unió legfontosabb célkitűzése a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés megvalósítása és fenntartása, amit az Sustainable Development Strategy, röviden az SDS szolgál. A továbbiakban egy rövid összegzést adunk az SDS céljairól 2006-tól kezdődően. Célok: • Környezetvédelem • Szociális igazságosság és kohézió • Gazdasági jólét • Nemzetközi kötelezettségeink teljesítése • Klímaváltozás és környezetbarát energia • Fenntartható közlekedés • Fenntartható fogyasztás és termelés • A természeti erőforrások megőrzése és azokkal való gazdálkodás • Közegészségügy • Társadalom integráció, demográfia és migráció • A globális szegénység és a fenntartható fejlődés kihívásai

95


Fő kihívások: • Az energiaváltozás és a tiszta energia • Fenntartható közlekedés • Fenntartható fogyasztás és termelés • A természeti erőforrások megőrzése és azokkal való gazdálkodás • Közegészségügy • Társadalom integráció, demográfia és migráció

Ezen információk tudatában alkothatunk egy általános képet az EU fontosnak vélt stratégiáiról, amelyeket a 2007-ben megalkotott Lisszaboni Szerződésben fektettek le. A pénzügyi válság a reálgazdaságra is hatást gyakorolt, amely döntően befolyásolja az Unió stratégiáit és a növekedés fenntartására tett intézkedéseit. A jelenleg érvényben lévő dokumentumok fő irányvonalai a kis és középvállalatok terheinek csökkentése, a képzések számának és minőségének emelése, valamint a kutatás fejlesztési ráfordítások növelése. Emellett a célok közt szerepel a vállalkozások számára a megfelelő mértékű támogatások biztosítása, például az energiahatékonyság és az innovatív tiszta technológiák iránti igények kiegészítésére, a kohéziós politikai programok forrásainak felhasználásának felgyorsítására, amelynek célja a közösségi beruházások támogatása. Ifjúsági stratégiát kidolgozását jelöli meg a fiatalkorúak problémáinak (aránytalanul magas munkanélküliség, iskolai lemorzsolódás stb.) hatékonyabb kezelése érdekében. Európában 2009 a kreativitás és az innováció éve, középpontba állítva a képességfejlesztés jelentőségét és az innováció ösztönzését az EU növekedési és foglalkoztatási stratégiájához igazodva. Ennek egyik fontos lépése az a kezdeményezés, amely az egyetemek és a vállalatok közötti kapcsolatok javítását tűzte ki célul. A növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia konszenzust teremtett abban, hogy Európát fel kell készíteni a jövő versenyképességi és szociális kihívásainak kezelésére, és hogy az európai gazdaságot a társadalmi igazságosság és a fenntarthatóság európai alapértékeiből kiindulva kell fejleszteni.

96


Az EU által vezetett megbeszélések mindennapos témája a környezetvédelem, ebből kifolyólag három 2020-ig teljesítendő célszámot határoztak meg: • üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 %-os csökkentése, • megújuló energia arányának 20 %-ra történő emelése, • energiahatékonyság 20 %-os javítása. Az egyeztetések másik fő célkitűzése az európai energiaellátás/-termelés biztonságossá és fenntarthatóvá tétele, illetve versenyképességének biztosítása. Az energiaárak 2008-as erős kilengései

ismét

rávilágítottak

Európa

energiapolitikai

sebezhetőségére,

valamint

az

energiabiztonság előmozdításának sürgető igényére. A Bizottság energiaügyi stratégiai felülvizsgálatának feladata az energiaellátás biztonságát javító általános stratégia kidolgozása, ami a 2009. év egyik központi témája. A konkrét intézkedések közé tartozik az energiahatékonysági intézkedések valós végrehajtása, az összekapcsolhatóság és a hatékony készletgazdálkodás közös célkitűzésének megvalósítása különösen a tekintetben, hogy az új tagállamok rácsatlakozhassanak az európai gerinchálózatra, továbbá az Unión kívüli ellátás javítására és diverzifikálására vonatkozó koordinált stratégia kidolgozása. Hangsúlyt kapnak a gáz és a villamos áram belső piacára vonatkozó javaslatok elfogadását biztosító intézkedések, ezen belül különösen azok, amelyek biztosítják a versenyképesség javulását és a méltányos árakat, valamint a szabályozó hatóságok együttműködését. A környezeti, a mezőgazdasági és a halászati politika mind azonos célt követ: a napi irányítási és ellenőrzési struktúrák, illetve azon hosszú távú elképzelések összeegyeztetését, amelyek Európa természeti forrásainak fenntartható felhasználására vonatkoznak. Szintén 2009-ben a Bizottság – az EU integrált tengerpolitikájának keretében – széles körű konzultációt kezdett a közös halászati politika reformjáról, amelynek fontos tematikai eleme lesz a biológiai sokféleség. Emellett 2009ben sor került még a KAP (közös agrárpolitika) állapotfelmérésének végrehajtására, ideértve a közvetlen kifizetésekhez rendelt források vidékfejlesztésre történő átcsoportosítását, amely az olyan újabb kihívások kezelését biztosítja, mint az éghajlatváltozás, megújuló energiák, vízgazdálkodás és biológiai sokféleség. A Bizottság az Európa-projekt középpontjába állította az európai polgárt: a polgárokhoz közel álló olyan területeken dolgozott ki politikákat, mint az alapvető jogok és állampolgárság, migráció, igazságszolgáltatás, biztonság és védelem, fogyasztóvédelem és egészségügy. Az EU számos, a

97


polgárok számára közvetlen jelentőséggel bíró területen indított kezdeményezéseket, amelyekkel elő kívánják mozdítani a fogyasztóvédelmi szabályok európai szintjén történő hatékony érvényesítését is. Továbbá prioritásként kezelik a közös bevándorlási politika megteremtésének célkitűzését. Ezekkel összefüggésben szerepet kapnak a külső politikák is: meg kell erősíteni a harmadik országokkal a migráció kezelésére létrehozott partnerségeket, és szorosabb kapcsolatokat kell teremteni a fejlesztési és a kereskedelmi politikákkal. 2009-ben működésbe lépett az Európai Migrációs Hálózat és azok az elemek, amelyek biztosítják a közös európai menekültügyi rendszer (ECAS) 2010-ig történő befejezését, ideértve az európai menekültügyi támogató hivatal létrehozását. Mivel a polgárok immár szabadon mozoghatnak az EU-n belül, egyenlő hozzáféréssel kell rendelkezzenek az igazságszolgáltatáshoz, hogy részesülhessenek a jogállamiság által biztosított jogvédelmében. A jogsértőknek számolniuk kell a velük szembeni eljárásokkal és ítéletekkel. Az EU 2009-ben közelebb került ahhoz, hogy valódi igazságügyi térséggé váljon: a büntető és a polgári ügyekben a határozatok kölcsönös elismerése elvének alkalmazása egy sor új területtel bővül (bírói határozatok, eljárásjog, öröklés és végrendeletek). Az uniós polgárok biztonságának megerősítése érdekében a Bizottság olyan javaslatokat is előterjesztett, amelyek a bűnözés egyes speciális vagy új formáival foglalkoznak: • gyermekek elleni visszaélések és a gyerekkereskedelem hatékonyabb megelőzése; • fokozott nemzetközi együttműködés az internetes támadások elleni küzdelem és azok megelőzése terén; • vegyi, biológiai, nukleáris, radiológiai és egyéb fenyegetések formájában megvalósított terrortámadások. A Bizottság 2009-ben is folytatta a stratégiai partnerekkel fenntartott kapcsolatok továbbépítését. Az utóbbi évek is bizonyítják, hogy a nagy nehézségekkel járó időkben milyen fontosak az Egyesült Államokkal közösen kimunkált stratégiák, mint ahogy kölcsönösen fontos az Oroszországgal fenntartott jó viszony és a hatásos politikai intézkedések kidolgozása olyan területeken, mint az energiaügy, a migráció, a kereskedelem és a beruházások. A pénzügyi válság ugyanakkor arra is rávilágított, hogy mennyire sürgető az ázsiai stratégiai partnerekkel – Kínával, Indiával és Japánnal –, valamint egyéb felemelkedőben lévő gazdaságokkal, pl. Brazíliával fenntartott kapcsolatok elmélyítése.

98


5.7.3 Önkormányzatokat érintő hazai stratégiák Magyarország, hogy megfeleljen az Európai Unió által támasztott követelményrendszernek, kidolgozta saját stratégiai tervét, amely kilenc fő kihívást jelölt meg: • A költségvetési hiány csökkentése • Kutatás-fejlesztés és innováció • Üzleti környezet kialakítása • Versenypolitika • Infrastruktúra • A foglalkoztatás és aktivitási ráta növelése • A hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának javítása • Regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése • Humántőke erősítése

ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT) az Európai Bizottság 2007. május 7-én hagyta jóvá, amely nem más, mint Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007-2013 között, amely a foglalkoztatást és a növekedést állítja a középpontba. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indított el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket. • a gazdaságban, • a közlekedésben, • a társadalmi megújulás területén, • a környezet és az energetika területén, • a területfejlesztésben és • az államreform feladataival összefüggésben.

99


A célokhoz kapcsolódó tematikus és területi prioritások az alábbiak szerint kerültek meghatározásra: • Gazdaságfejlesztés; • Közlekedésfejlesztés; • Társadalmi megújulás; • Környezeti és energetikai fejlesztés; • Területfejlesztés; • Államreform. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódnak az operatív programok, amelyek nagy részére az önkormányzatok is pályázhatnak, azonban a legtöbb pályázati lehetőség valamilyen stratégia meglétéhez kötött. Ezt egy egymásra épülő rendszerként kell elképzelni. Az Európai Unió stratégiai célokat határoz meg, amelyhez minden tagállam elkészíti a saját nemzeti tervét és az ehhez kapcsolódó operatív programokat. Ezen programok alapján Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatok formájában határozza meg a fejlesztések irányultságát, azonban az indulási feltételek között gyakran szerepelnek minimális elvárásként vagy pozitívan diszkriminált feltételként tervek, stratégiák, koncepció, helyzetelemzések.

100


Az egyes operatív programokban a 15 %-os hazai nemzeti társfinanszírozással együtt indikatív jelleggel, a 2004-es árakon számolva az alábbi források állhatnak rendelkezésre: (265 Ft/euró, 2004-es árak)

Operatív programokra rendelkezésra álló források

Operatív programok Összesen

milliárd forint

Gazdaságfejlesztés

OP 690,0

Közlekedés OP

1703,2

Társadalmi megújulás OP

966,0

Társadalmi infrastruktúra OP

538,9

Környezet és energia OP

1140,0

Nyugat-dunántúli OP

128,3

Közép-dunántúli OP

140,5

Dél-dunántúli OP

195,0

Dél-alföldi OP

207,1

Észak-alföldi OP

269,6

Észak-magyarországi OP

249,9

Közép-magyarországi OP

419,0

Államreform OP

40,9

Elektronikus közigazgatás OP

99,8

Végrehajtás OP

87,2

Új Magyarország Fejlesztési Terv összesen

6875,4

Európai területi együttműködés*

106,8

*Megjegyzés: Az „Európai területi együttműködés” célkitűzés programjainak leírása külön dokumentumokban jelenik meg.

101


A fejlesztési terv mellékletében szereplő projektlista indikatív, annak véglegesítéséről más projektlistákkal való összevetés és értékelés után dönt a Kormány. A következőkben egy általános bemutatást tartunk az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjairól. Államreform Operatív Program (ÁROP) Az ÁROP általános céljaként az igazgatási rendszer teljesítményének és a nyújtott szolgáltatások színvonalának az erőforrások optimális felhasználása mellett történő növelését határozták meg. A teljes közigazgatás hatékonyabbá tételével nyújtsanak a kor követelményeinek megfelelő színvonalú szolgáltatást amellett, hogy az igazgatási intézmények – az önkormányzatok - piaci szereplőkhöz hasonlóan a legjobban használják fel az anyagi és személyi erőforrásaikat. Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) Az EKOP célja a közigazgatás és igazságszolgáltatás működésének, eljárásainak, szolgáltatásainak az infokommunikációs technológiát kihasználó modernizációja annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegye az állam működését. Önkormányzatok tekintetében különösen fontossá válik az informatikai stratégia, mivel az önkormányzat csak az informatikai fejlesztési lehetőségeinek átvizsgálása után kezdhet el gondolkozni az e-közigazgatás bevezetésén. Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) A GOP a magyar gazdaság, tartós növekedését a fizikai és a humán tőke minőségének, valamint a teljes tényezőtermelékenységnek a javításával kívánja elősegíteni. A GOP többek között a kutatásfejlesztést (K+F), az innovációt, a kis- és középvállalkozások (KKV), valamint az információs társadalom (IT) fejlődését támogatja. Ez a program nem kapcsolódik közvetlenül az önkormányzatok stratégiájához, csak közvetett módon, hiszen nagyban hozzájárul a kerületfejlesztési tervekhez és az infrastruktúra fejlesztéséhez. Ilyenek lehetnek például az ipari parkok kialakítása, amely kihatással van a helyi iparűzési adó mértékére.

102


Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) A KEOP alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése. A támogatásokat környezetvédelmi (szennyvíztisztítás, hulladékgazdálkodás, környezetvédelmi célú informatikai fejlesztés stb.) és energetikai fejlesztési feladatokra lehet felhasználni (pl. megújuló energia). A KEOP-os pályázatokra akkor lehet pályázatot benyújtani, ha rendelkeznek az önkormányzatok környezetvédelmi programmal. Speciális pályázatok is megkövetelik a tervek; helyzetelemzések meglétét. Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) Földrajzi, geopolitikai helyzete és nyitott gazdasága következtében Magyarország gazdasági versenyképessége és ezzel szoros összefüggésben az életmód minősége meghatározó mértékben függ a közlekedés fejlettségétől. Itt sem lehet figyelmen kívül hagyni a kerületfejlesztési stratégiát, ez főleg Budapest és a megyei jogú városok esetében használható ki (pl. 4-es metró, miskolci és szegedi villamos projekt stb.). Regionális Operatív Program (ROP) A ROP-ok a 7 magyarországi régióhoz kapcsolódó operatív programok. A ROP-ok legfontosabb céljai közé tartozik a regionális gazdasági versenyképesség erősítése, a régiók turisztikai vonzerejének növelése, a térségi közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztése, a helyi környezeti állapot javítása, az energiatakarékosság és –hatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, kerületnek átfogó, integrált fejlesztése, a régión belüli társadalmi és területi különbségek mérséklése, a társadalmi infrastruktúra fejlesztése. Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) A TÁMOP-ban megjelennek a demográfiai, a munkaerő piaci, a humán erőforrásokat érintő, a társadalmi kirekesztődés következtében megmutatkozó problémák, amelyek orvoslására biztosítanak forrásokat ezen program keretében. Amennyiben az önkormányzat nem rendelkezik közfoglalkoztatási tervvel, nem pályázhat munkaügyi központok által nyújtott támogatásokra.

103


Társadalmi infrastruktúra Operatív Program (TIOP) A társadalmi infrastruktúra fejlesztésének igénye leginkább az oktatáshoz, közművelődéshez, kultúrához, az egészségfejlesztéshez, a társadalmi befogadáshoz, a munkaerő piaci részvételt támogató infrastruktúrához kapcsolódik. Az önkormányzatok abban az esetben pályázhatnak oktatási

vagy

egészségügyi

intézmények

felújításra,

ha

rendelkeznek

esélyegyenlőségi

helyzetelemzéssel és tervvel, illetve egészségügyi tervvel. Végrehajtás Operatív Program (VOP) A VOP célja biztosítani az ÚJ Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) hatékony, eredményes, szabályszerű és átlátható megvalósítását, elősegíteni a 2007-2013-as időszakban felhasználható források hatékony módon történő, eredményes, a kitűzött célokat elérő és szabályszerű felhasználását. 2008-ban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KVM munkacsoportja megalkotta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát, amelynek részei a: • fenntartható fejlődés; • helyzetelemzés; • a prioritások, célok és feladatok; • valamint a végrehajtás átfogó feladatai és eszközei. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia prioritásait az alábbiak szerint jelölték meg: • Fenntartható népesedési politika; • Egészségi állapot javítása; • A társadalmi kohézió és foglalkoztatás javítása; • Természeti értékek védelme; • Klímaváltozás elleni küzdelem; • Fenntartható vízgazdálkodás; • A versenyképesség fenntartható erősítése; • A fenntartható termelési eljárások és fogyasztói szokások erősítése; • Az energiagazdálkodás átalakítása; • A fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása;

104


• Gazdasági szabályozás.

105


A gazdasági válság hatására az Európai Unió 2009-ben lefektette a stratégiai prioritásait, amelyek jelentős hatással bírnak a tagállamok fejlesztési irányával kapcsolatban. A prioritástengelyek a: • Növekedés és foglalkoztatottság; • Éghajlatváltozás és fenntartható Európa; • Polgár közeli Európa; • Európa, mint globális partner köré csoportosultak.

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV Az Új Széchenyi Terv a jelen dokumentum készítésekor még csak egy vitairat, azonban mindenképp érdemes írni róla, hiszen valószínűsíthető, hogy változásokat már csak a kisebb részletekben fog tartalmazni a végleges változat, a jelentős szerkezeti módosítások nem lesznek jellemzők. Mivel ez a tanulmány egy Önkormányzati szervezet fejlesztés keretében készül, ezért a tervből azokat a részeket emeljük ki részletesebben, amelyek az önkormányzatok számára is releváns információkat tartalmaznak. Az Új Széchenyi Terv a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésére támaszkodik. Tekintve azonban az államháztartás jelenlegi helyzetét, az Új Széchenyi Tervben az állam

alapvetően

az

uniós

forrásokkal

vehet

részt

a

fejlesztési

kockázatközösség

megteremtésében. Éppen ezért, a kockázatközösség másik elemeként világossá kell tenni: az uniós forrás nem ingyen pénz – az uniós forrásnak nagyon magas költségei vannak az uniós tagsági díj befizetésétől a pályázatokhoz szükséges hazai önrész előteremtésén át a pályázatokhoz kapcsolódó bürokrácia fenntartásának költségéig. Az uniós források költségeit nézve, annak majdnem egyharmada hazai – a költségvetést is terhelő – forrás, és a pályázatok kiírásánál ezzel mindig tisztában kell lenni. Ennek érdekében gyökeresen át kell alakítani az uniós források elosztásának és pályázatainak rendszerét. Először is, az eddigi kínálati politika helyett, a vállalkozók terveit, vagyis keresletét kell a középpontba helyezni. Nem az állami szervek és nem a minisztériumok feladata, hogy kitalálják, milyen pályázatokra van szükségük a vállalkozóknak és az önkormányzatoknak. Ellenkezőleg: a pályázónak, a vállalkozónak és az önkormányzatnak van fejlesztési ötlete, projektje, ő szeretne

106


valamit megvalósítani, létrehozni, erre fordítja saját forrásait, az állam feladata pedig az, hogy ehhez, kiegészítésként – az uniós források felhasználásával – kedvező finanszírozási lehetőséget, például hitelgaranciát vagy kedvezményes hitelt biztosítson. Ám az államnak egyáltalán nem feladata – amint az elmúlt években történt –, hogy az uniós források szétszórásával, a pályázatokon keresztül kijelölje a piaci verseny nyerteseit. Nem az a dolga, hogy a pályázati rendszerrel ingyen pénzt kínáljon a vállalkozóknak vagy az önkormányzatoknak olyan projektekre, amelyeket csak azért indítanak el, mert arra uniós pályázatot írtak ki. Másodsorban, jelentősen csökkenteni kell a pályázatok számát, és szintén nagymértékben egyszerűsíteni kell a pályáztatási eljárásokat, valamint a pályáztatási intézményrendszert. Célszerű világosan elkülöníteni egymástól azokat a tömeges és többnyire kis értékű pályázatokat, amelyeknél adott pályázati feltételek esetén minden pályázó támogatásban részesülhet, illetve azokat a pályázatokat, amelyek többnyire egyedi nagyberuházáshoz kapcsolódnak, így előkészítésük és elbírálásuk hosszabb időt vesz igénybe. Az Új Széchenyi Terv középpontjában egyetlen nagy cél áll: a foglalkoztatás dinamikus bővítése. Számokban kifejezve az a törekvés vezérli a gazdaság- és társadalomfejlesztő programot, hogy tíz év alatt egymillió új és adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon. A munkaerőpiac természetes mozgásán, a kereslet és a kínálat időszakos ingadozásán túlmutatóan, tartós többletként jelentkezzen az egymillió munkahely. A cél az, hogy kivezessék az embereket a segély – munka – segély csapdájából. Az egymillió új és adózó munkahely 10 éven belül- egyszerre több célt is szolgál: javítja az államháztartás egyensúlyát, élénkíti a belső keresletet, stabilizálja a nagy elosztó rendszerek forrásait, elősegíti a leszakadó rétegek, társadalmi csoportok és térségek felzárkóztatását. Továbbá morális szerepet is betölt a foglalkoztatás növelése, csökken az elszegényedés, a falvak elnéptelenedése, a közszolgáltatások alulfinanszírozása. A magyar gazdaság kitörési pontjai és az Új Széchenyi Terv 7 programja A következő évek gazdaságpolitikája nem szólhat az állam által kiválasztott „nyertes” ágazatokról, de rendelkeznie kell egy olyan jövőképpel, amely jelzi, hogy mely tevékenységek lehetnek a gazdasági növekedés húzó területei. Világos jövőképpel van értelme fejlesztéspolitikáról, és versenyképességről beszélni. A magyar gazdaság jövőjét nemcsak a monetáris és a költségvetési politika sikeressége fogja meghatározni, hanem az is, hogy sikerül-e a reálszférát ismét dinamikus és fenntartható növekedési pályára állítani. Mindez 2010 közepén is kettős feladatot jelent: egy

107


rövid távú, válságkezelési program végrehajtását és egy hosszabb távú stratégiai jövőkép kialakítását. Ami a stratégiai feladatokat illeti, abból kell kiindulni, hogy milyen jelentősége van egy Magyarországhoz hasonló, kisméretű, nyitott, természeti erőforrásokban egyedi országnak, hogy a nemzetközi és hazai piacokon versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal jelenjen meg? Meg kell találnunk azokat a kitörési pontokat, azokat a jövő- iparokat, amelyek képesek a gazdaság egészének dinamizálására, meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek a kitörési pontokat összekötik, és ezek révén a kitörési pontok, amelyek az Új Széchenyi Terv programjai alkotnak: Gyógyító Magyarország – Egészségipar Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés • Otthonteremtés – Lakásprogram • Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés • Tudomány – Innováció – Növekedés • Foglalkoztatás • Közlekedés – Tranzitgazdaság

Az anyagból 7 kitörési pont – 4 ágazati és 3 horizontális – rajzolódik ki. A 4 ágazati kitörési pont: • az egészségipar • a zöld gazdaság • a hálózati gazdaság • a tudásgazdaság A 3 átfogó kitörési pont: • otthonteremtés • munka és teljesítményközpontú gazdaság • tranzitgazdaság

108


Otthonteremtés A lakásfinanszírozás szabályozási problémáinak megoldására, a lakásbérlést és bérbeadást perspektivikussá tevő környezet megteremtésére van szükség. Össze kell kapcsolni a lakástámogatásokat a gyermekvállalással, a jövedelemadózással, az energiahatékonysággal, a minőségi és legális építéssel.

A foglalkoztatás növelése Az új magyar kormány legfontosabb célja a foglalkoztatás növelése. A magasabb foglalkoztatás megvalósításának elengedhetetlen feltétele új munkahelyek létrehozása, ami nem megy egyik napról a másikra. A változáshoz a sok szempontból hibás korábbi gazdaságpolitika és foglalkoztatáspolitika átalakítására van szükség. Egyszerre több területen kell nagymértékű, átfogó változtatásokat eszközölni, szükség szerint megváltoztatva a gazdaság, a társadalom szereplőinek elvárásait, viselkedését. Több dolognak kell egyszerre teljesülnie, melyek –rövid távon – az alábbiak: • a külföldi tőke számára anyagilag vonzóvá kell tenni a magyarországi beruházásokat, • segíteni kell a kis- és közepes vállalkozások fejlődését, növekedését, ösztönözve fejlesztéseiket, • az embereket anyagilag motiválni kell a munkavállalásra, hogy ne meneküljenek az inaktivitásba, • a képzéseket az új gazdasági igényekhez kell igazítani, a klasszikus állami közfoglalkoztatást az „értelmes” munka irányába kell terelni (a közfoglalkoztatás azonnali munkahelyteremtés), • újra kell gondolni a vidéki, falusi közfoglalkoztatás alapjait, hiszen nagyon sok helyen már 20 éve hiányoznak a munka feltételei, a munka intézményei, a munka kultúrája, • bővíteni szükséges a szociális földprogramot (elsősorban a munkára aktiváló hatást erősítve, rövid idejű képzésekkel összekötve),

109


• az önkormányzatok önellátását segítő foglalkoztatási lehetőségek biztosítása szükséges a jogszabályi környezet módosításával.

Egyensúly akkor keletkezhet, ha minél többen lesznek képesek hagyományos piaci munkaviszonyból megélni, mert ezáltal nőhet a befizetés a kasszába és így a munkaerőpiacról véglegesen kiszorultak is színvonalasabb ellátásban részesülhetnek. Paradigmaváltásra van szükség. „Első az értékteremtő munka” elv alapján minden Lehetséges eszközzel azok munkába állását kell támogatni, akik képesek a munkavégzésre, és a befizetéseik által előteremtett hagyományos pénzbeli ellátásokkal és szolgáltatásokkal azon emberek méltó megélhetését biztosítani, akik munkára képtelenek. A jobb anyagi helyzetbe kerülő embereknek emelkedik a fogyasztása, ami javítja a zömében belföldi fogyasztásra építő kis- és mikro vállalkozások növekedési esélyét. Mivel minden teljesítmény csakis versenyben, és csakis munkából születik, ezért a gazdaságpolitika középpontjába – a verseny mellett – a munkát kell állítani. Ma szinte teljes az országban a szakmai konszenzus, hogy a magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési problémái mögött nagyrészt az Európában kirívóan alacsony foglalkoztatási szint áll. A szakmai egyetértésnél azonban több kell: a gazdaság, a társadalom és az állam működését munkaközpontúvá kell átalakítani.

Támogatási formák Munkahelyteremtő • Új beruházás: zöldmezős, vagy már meglévő ingatlan megszerzése, felépítése, átalakítása, eszköz, gép, jármű beszerzése új, vagy jó állapotban, határozott idejű foglalkoztatással és saját erővel; Munkahely megtartása: megsegítés a munkahelyek megtartása érdekében; • Működtetésre, megóvásra átvétel (új): határozott időre (hosszabbítási lehetőséggel): a településen, kistérségben átmenetileg gazdaságtalanul üzemelő, szolgáltató, vagy termelő egységek működtetésének további biztosítása. • Munkahelymegtartó és üzemelő tevékenységek folyamatos segítése 110


• A vállalkozás, vagy gazdasági tevékenységet végző szervezet a rokkantnyugdíjas foglalkoztatása után ne támogatást, hanem kedvezményt kapjon;

Részletesen ki kell dolgozni az akkreditált szervezeteknél a jelenleg alkalmazásban lévő, de nem kellő gondossággal működtetett támogatási rendszereket: pl. bértámogatás, az ehhez kötődő költségtámogatás, a reális költségelemek támogatását magában hordó védett szervezeti szerződés.

5.7.4 Az önkormányzati stratégiák csoportosítása Az önkormányzati stratégiákat többféleképpen lehet csoportosítani. Stratégiai dokumentumnak nevezünk a dokumentumban minden stratégiát, tervet, koncepciót, helyzetelemzést. Különbséget jelent a stratégiai dokumentum hatásköre, ami meghatározza, hogy • kistérségi, • kerületi vagy • intézményi szintre terjed ki az adott dokumentum.

Egy másik csoportosítás szerint a stratégiákat a felhasználási területük szerint lehet kategorizálni. Ennek megfelelően megkülönböztethetünk Társadalmi stratégiákat; • Szervezeti és Működési Szabályzat • Közfoglalkoztatási terv • Egészségügyi terv • Esélyegyenlőségi terv • Szociális szolgáltatási koncepció • Önkormányzat Minőségirányítási Programja Gazdasági stratégiákat; • Hosszú távú gazdasági program • Az önkormányzat gazdasági programja, amely egy önkormányzati ciklusra vonatkozik 111


• Az önkormányzat költségvetési rendelete • Informatikai stratégia

Természeti stratégiákat • Integrált Városfejlesztési stratégia • Hulladékgazdálkodási terv • Környezetvédelmi program • Katasztrófavédelmi terv • Polgári védelmi terv • Kerület rendezési terve

A stratégiákat megkülönböztethetjük aszerint is, hogy mely döntéshozó milyen jellegű döntéssel fogadta el a stratégiai dokumentumot. Az elfogadás a döntéshozó személye és a döntés jellege szerint történhet Képviselő-testületi rendelettel; • Szervezeti és Működési Szabályzat • Hosszú távú gazdasági program (amennyiben rendelkeznek ezzel, ez a menete) • Az önkormányzat költségvetési rendelete • Kerület rendezési terve Képviselő testület határozattal; • Közfoglalkoztatási terv • Egészségügyi terv • Esélyegyenlőségi terve • Szociális szolgáltatási koncepció • Önkormányzat Minőségirányítási Programja • Az önkormányzat gazdasági programja, amely egy önkormányzati ciklusra vonatkozik • Informatikai stratégia

112


• Kerületfejlesztési stratégia • Hulladékgazdálkodási terv • Környezetvédelmi program

Polgármester aláírásával • Polgári védelmi terv • Katasztrófavédelmi terv

Stratégiai programok ellenőrzése A stratégiai programok nagy része általában pályázatok esetén kerül ellenőrzésre, mert egyre több esetben számít pályázati feltételnek, hogy az adott pályázathoz rendelkezzen az önkormányzat elfogadott tervvel. Ezek felülvizsgálata általában nem szakmai szempontból történik, a tartalmát jellemzően nem ellenőrzik, a testületi döntés kivonatának megléte hangsúlyosabb szerepet kap a monitoring során. Az önkormányzatokat a jelenlegi szabályozás szerint az ügyészség és az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ügyészség a gyakorlat szerint csak konkrét törvénysértés esetén kezd érdeklődni az önkormányzati stratégiák iránt. Az ÁSZ ezzel szemben már konkrétan vizsgálja az önkormányzati stratégiák

meglétét,

mivel

az

ÁSZ

az

önkormányzatok

pénzügyi

felhasználásának

szabályszerűségét ellenőrzi, így ez természetesnek hat. Az önkormányzati stratégiák közül leggyakrabban az önkormányzati SZMSZ-t, az önkormányzat költségvetési rendeletét, a gazdasági programját és az informatika stratégiáját vizsgálja. Az informatikai stratégia fontosságára azért szoktak kitérni, mert abban szükséges leírni az önkormányzat kötelező nyilvánosságot érintő ügyeit (pl. hogyan kell az önkormányzat honlapján megjelentetni az ötmillió forintot elérő és az azt meghaladó önkormányzati szerződéseket). Az informatikai stratégiából az is kiderülhet, hogy milyen szabályzatot alkalmaznak a hivatalban a honlapra feltett közbeszerzési tervre és annak módosítására. Az ÁSZ ellenőrzéssel kapcsolatban az a probléma mutatkozik, hogy több stratégiai dokumentumot kell vizsgálnia egy átfogó ellenőrzés alkalmával az önkormányzatoknál, csak a hivatal belső szabályzatai több száz oldalt tesznek ki, amit szükséges áttanulmányozni, ezek mellé 113


jelentkeznek a stratégiai dokumentumok. További kérdést vet fel az a tény is, hogy az ÁSZ-nak melyik stratégiát kell felülvizsgálnia, az éppen hatályosat vagy a több évvel ezelőttit. Az ÁSZ eléggé leterhelt ehhez és nem biztos, hogy az adott vizsgálat alkalmával mindenre kiterjedő részletes ellenőrzést tudnak végrehajtani.

114


6

STRATÉGIAI TÉRKÉP

A 3. fejezetben bemutatásra kerülnek azok az önkormányzati stratégiák, amelyek rendelkezésre állnak Budapest XVIII. kerület Polgármesteri Hivatalánál. A fejezet felépítését tekintve a stratégiai dokumentumok felsorolása után az egyes stratégiáknál bemutatjuk az adott stratégiai dokumentum jelenlegi állapotát, amely mellé megfogalmazzuk az ideális formát is, a dokumentum elkészítésének célját, a stratégiai dokumentumot övező törvényi szabályozás hátterét, a stratégia elkészítésének a felelősét, a dokumentum felépítését, az előállítás során jelentkező buktatókat. Az alábbiakban olvashatóak azon önkormányzati stratégiák, amelyek alapján elkészítettük az önkormányzat stratégiai térképét: • Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata • Az Önkormányzat Gazdasági programja • Környezetvédelmi program • Esélyegyenlőségi terv • Szociális szolgáltatási koncepció • Integrált Városfejlesztési stratégia • A hosszú távú gazdasági program • Egészségügyi terv • Önkormányzat Minőségirányítási Programja

115


6.1 . Az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata Az önkormányzat az 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18.§. (1)- ben foglalt felhatalmazás alapján - szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) rendeletet alkot. A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A dokumentum célja Az önkormányzat képviselő-testülete, bizottságai, polgármestere, alpolgármesterei, jegyzője, aljegyzője, valamint az önkormányzat hivatala és dolgozói számára a törvény felhatalmazása, illetve jogszabály által nem szabályozott esetekben szabályok meghozatala, amelyek kötelező érvényűek. Az önkormányzat működése ezáltal egységessé válik, a feladatok mindenki számára világossá válnak. 6.1.1

Jelenlegi felépítés és stratégiai célstruktúra leírása

Pestszentlőrinc- Pestszentimre Szervezeti és Működési Szabályzata szerkezetileg és tartalmilag is megfelelő. A dokumentumon látszik a megszerkesztettség, a címek és a szöveg jól elkülönülnek, könnyen megtalálhatók a bele foglalt rendelkezések. Tartalmi szempontból vizsgálva megállapítható, hogy kellő mennyiségű információt tartalmaz, körültekintő, széles látókört jelenít meg, ezekre részletesen is kitér. Az SZMSZ jelenlegi szerkezetének bemutatása Bevezető: Az 1949. évi XX. törvény 42. §. (Alkotmány) hivatkozás, amely kimondja: „A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása”. Továbbá ide tartoznak az 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) alábbi szakaszai és bekezdései:

116


1. §(1) A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el. 2. §(1) A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.Budapest XVIII. kerület Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata 2007 áprilisában került egységes szerkezetbe foglalásra. Az Önkormányzat Az Önkormányzat fejezetben lett lefektetve az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, jogi személye, jelképei (címere, zászlaja, hivatalos pecsétje, kitüntetései). A képviselő-testület működésének szabályai A képviselő-testület működésének szabályai kitér a testület létszámára és összetételére, programtervére, a testület üléseire, az ülések összehívására és nyilvánosságára. A képviselő-testület tanácskozási rendje A tanácskozási rend tartalmazza a tanácskozás határozóképességét, napirendjét, háztanácsát, az ülés levezetését, az elnök jogkörét, a tárgyra térést, szómegvonást, az ülés félbeszakítását, rendfenntartását, tanácskozási rendjét, tárgyalás menetét, felszólalásokat, tárgyalási szünet elrendelését, a vita bezárását, előterjesztéseket, indítványokat, eljárásokat, kérdés bejelentéseket, interpellációt, a döntéshozatal szabályait, határozathozatalokat, szavazásokat, rendeletalkotásokat. A jegyzőkönyv A jegyzőkönyv fejezet tartalmazza a jegyzőkönyv tartalmát, a jegyzőkönyv elkészítését és felterjesztését és a jegyzőkönyvbe való betekintést. Bizottságok A bizottságok fejezet részletesen kitér a bizottságok jogállására és feladatkörére, tagjaira és tisztségviselőire, az állandó és ideiglenes bizottságokra, a működésére, az együttes albizottságokra és a hatásköri összeütközésekre. Önkormányzati képviselő

117


A fejezet részletesen leírja a képviselő kötelességeit, jogait, javadalmazásait valamint a Tanácsnokra, a tanácsnokokra, az Egyházügyi tanácsnok feladatkörére, az Európai Uniós és központi fejlesztések koordinálásáért és kormányzati kapcsolatokért felelős tanácsnok feladatkörére és jogaira, a Nemzetiségi és civilügyi tanácsnok kisebbségekkel kapcsolatos feladatkörére, a Nemzetiségi és civilügyi tanácsnok civil szervezetekkel kapcsolatos feladatkörére és a tanácsnokok jogaira. Képviselőcsoport Az önkormányzati képviselők tevékenységük összehangolása érdekében képviselőcsoportot hozhatnak létre. A képviselőcsoport megalakításához és működéséhez legalább kettő képviselő szükséges. Közmeghallgatás, lakossági fórum, népi kezdeményezés, helyi népszavazás A fejezet tartalmazza a közmeghallgatást, önkormányzati lakossági fórumot, népi kezdeményezést és a helyi népszavazás rendjét. Kissebségi önkormányzat Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata a kerület kisebbségi önkormányzataira vonatkozó előírásait külön rendeletben szabályozza. Tisztségviselők A Tisztségviselők fejezet tartalmazza az Önkormányzati tisztségviselőit, a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyző és az aljegyzőt és az ők feladatait. Polgármesteri Hivatal A Képviselő-testület Polgármesteri Hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. Az Önkormányzat vagyona és költségvetése A fejezet kitér az Önkormányzat vagyonára, a költségvetési koncepcióra és költségvetési rendeletre. Az Önkormányzat külső kapcsolatai 118


A fejezet tartalmazza a kerület és a főváros kapcsolatait, valamint a nemzetközi kapcsolatokat is egyaránt. Záró rendelkezések A Képviselő-testület 2007. július 03-i ülésén a 823/2007. (VII.03.) határozatával döntött a Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítésének módosításáról és megalkotta 30/2007. (IX. 11.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendeletét, amely a kihirdetése napján lép hatályba. A 43/2007. (XII. 21.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendeletmódosítás 2007. december 21.-én lép hatályba és a módosítással nem érintett részek továbbra is hatályban maradnak. A 3/2008. (II.05.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendeletmódosítás 2008. február 5.-én lép hatályba és a módosítással nem érintett részek továbbra is hatályban maradnak. 6.1.2 Az SZMSZ továbbfejlesztésének lehetőségei Preambulum készítése: javasoljuk, hogy az SZMSZ elejére készüljön el egy bevezető, amelyben megfogalmazásra kerül a dokumentum létrejöttének szükségessége (pl. önkormányzati rendszer bevezetése), feladatai, hatálya és a követendő értékrendszer (pl.: önálló, szabad, demokratikus és nyilvános működés). A X. és a XI. fejezetet javasoljuk összevonni, és a következők szerint bővíteni: •

A polgármester, a jegyző és az alpolgármesterek közgyűlésben, valamint a hivatali

munkában ellátandó feladatainak felsorolása. •

A Polgármesteri Hivatal meghatározása, feladatkörei, a teljes hivatali dolgozói létszám

meghatározása. az irodák és irodavezetők részletes leírásával: megadva a dolgozói létszámot irodánként, a vezetők és az alkalmazottak számát, ezen kívül feladataikat és felelősségi körüket is. A mellékleteket javasoljuk újra rendszerezni, a hatályon kívül helyezetteket eltávolítani a listából is, a foghíjakat (az olyan mellékletpontokat, amik nem tartalmaznak információt) betölteni. A különböző mellékletekben található információkat javasoljuk meghivatkozni az SZMSZ

119


vonatkozó részében. (Pl.: a 34. oldalon található költségvetési rendeletben le van írva, hogy bizonyos előirányzatokat a rendelet mellékletben kell megjeleníteni, azonban nincs megjelölve, hogy ez hányas számú mellékletben található.) Az SZMSZ különböző fejezetei alatt található pontok magyarázatát sok helyen csak egy törvényi hivatkozással jelölik (pl.: „A Képviselő-testület zárt ülést tart az Ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontjában felsorolt esetekben.”), ez viszont nehézséget okoz az ügyintézőknek, megnehezíti az adatkinyerést. A dokumentum elkészítésének a felelőse A jegyző felelős az SZMSZ elkészítésért, valamint aktualizálásáért, de amennyiben van jogi hatáskört gyakorló bizottság, az véleményezi, és polgármester terjeszti a képviselő testület elé. Minden esetben a képviselő-testület hagyja jóvá az SZMSZ-t, mert rendeletként funkcionál és a rendeletalkotás át nem ruházható hatáskör. Érintett önkormányzati feladatok Ezen stratégiát egy szóval úgy lehetne jellemezni, hogy ez a dokumentum testesíti meg az önkormányzati igazgatást. Ebben a testület a működés minden egyes mozzanatát meghatározhatja, felruházhatja a helyi hatalmat gyakorlót és tulajdonost jogokkal és kötelezettségekkel. Ennek egy korlátja van, hogy jogszabályellenes. Amennyiben jogszabálysértő a rendelet, a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságán meg lehet támadni.

120


A továbbfejlesztési projektszervezet kialakítása a kompetencia térkép segítségével Budapest XVIII. kerület mindenkori jegyzője felelős az SZMSZ aktualizálásáért, melyet az Testületi, Ügyrendi és Koordinációs Bizottság véleményezésével a mindenkori polgármesternek szükséges a képviselő testület elé terjesztenie. Az alábbi ábra szemlélteti az SZMSZ aktualizálásának menetét a munkafolyamatban részt vevő szereplők és a folyamat menete tekintetében.

Az SZMSZ aktualizálásának menete

Projektvégrehajtás menete Hivatali munkacsoport Jegyző

Jegyzői Koordinációs Iroda vezető

Ügyrendi Bizottság

Képviselő testület

Dokumentum elkészítése

Dokumentum véleményezése

Dokumentum jóváhagyása

121


Az SZMSZ aktualizálásában az alábbi hivatali munkacsoportot javasoljuk felállítani: • Mindenkori jegyző, aki felelős az SZMSZ elkészültéért, • Jegyzői Koordinációs Irodavezető, aki a jogi háttér megfelelő biztosításáért felel,

Aktualizálás buktatói Ha nagyon sokszor módosulnak a jogszabályok, akkor érdemes újat alkotni, mert nem biztos, hogy célravezető a többszöri módosítás. Gyakran változó részeket egyszerűbb az SZMSZ függelékeként vagy mellékleteként szerepeltetni. Hatáskörök átruházásánál fontos, hogy olyan helyre ruházzák át, ahol minden feltétel adott a hatáskör végrehajtásához. Olyan területet nem kell, hogy szabályozzon az SZMSZ, amit eleve jogszabály már meghatároz.

6.2 . Az önkormányzat gazdasági programja Az Ötv. 91. § (1) bekezdése így szól: „Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését.” Ugyanezen szakasz (6) bekezdése kimondja „A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.” 6.2.1 A dokumentum célja A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. Az önkormányzat gazdasági programja meghatározza az önkormányzat két választási időszak közötti időben történő fejlesztési irányát, lefekteti az elérendő célokat, amikhez feladatokat rendel, (mit kell fejleszteni a kerületben ahhoz, hogy a kitűzött célok teljesüljenek) illetve felállít

122


egy fontossági sorrendet a fejlesztések között. A prioritásokat úgy kell meghatározni, hogy azok teljes mértékben elősegítsék a folyamatos, lineáris fejlődést. (pl. Egy felújított útburkolatot ne kelljen megbontani egy csatornázási beruházás miatt. Ezek nem minden esetben önkormányzati feladatok, azonban az illetékes cégekkel, üzemeltetőkkel történő egyeztetés sok energiát, felesleges plusz munkát takaríthat meg.)

6.2.2 Jelenlegi felépítés és stratégiai célstruktúra leírása Budapest XVIII. kerületi Önkormányzat képviselő testületének gazdasági programja a 2007-2010 évre szól, amely 2007 áprilisában került elfogadásra. A program tartalmazza az önkormányzat céljait, a célok elérését szolgáló kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek igazodnak a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságokhoz és a területfejlesztési

koncepcióhoz.

Tartalmazza

még

a

fejlesztési

elképzeléseket,

a

munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a kerületfejlesztési és adópolitika céljait, az egyes közszolgáltatások biztosításának és színvonalának javítására irányuló megoldásokat, feltételeket, valamint a befektetés-támogatás politika és a városüzemeltetési politika céljait. Az összeállított anyag, valamint a kerület valamennyi működési területét felölelő SWOT analízis alapul szolgált a gazdasági programhoz. A SWOT analízissel sorra vették az önkormányzat belső feltételrendszerének gyengeségeit, erősségeit, külső környezetének lehetőségeit és veszélyeit. A program kitér a: • Területileg koncentrálódó szociális problémák; • foglalkoztatási problémák; • a kisebbségek problémái; • a szociális és egészségügyi infrastruktúra korszerűtlensége; • magas bűnözés; demográfiai problémák (elöregedés); • parkolási gondok; • közlekedési hálózat kapacitás-problémái; • romló minőségű és esztétikai megjelenésű lakásállomány.

123


Budapest 2002. évi Városfejlesztési Koncepciójában kiemelt szerepet kap a lakhatóság megteremtése, a városrészek megújítása a komplex város rehabilitáció eszközével. A koncepció által megállapított funkcionális hosszú távú stratégiai célok teljes összhangot mutatnak a helyi fejlesztés céljaival: • geopolitikai helyzet kihasználása • közlekedési rendszer fejlesztése • épített környezet minőségének javítása • a természeti környezet minőségének javítása, a kommunális infrastruktúra és a zöldterületi rendszer fejlesztése • kultúra és szabadidős tevékenységek fejlesztése • fenntartható társadalom és a közösségi kultúra fejlesztése • kerület és környéke térségi integrációjának fejlesztése

Az Európai Unióban megszerzett forrásoknak köszönhetően Magyarországon nagy volumenű fejlesztési program valósulhat meg. A fejlesztések hozzásegíthetik a kerületet ahhoz, hogy adottságait, ötleteit kamatoztatva gyorsított ütemben zárkózzon fel az Európai Unió nyugati gazdaságaihoz. Ennek eléréséhez a foglalkoztatás bővítése és a növekedés biztosítása vezethet. A foglalkoztatási cél egyaránt tartalmazza a munkahelyteremtő beruházások és a magyar emberek foglalkoztathatóságának javítását célzó projektek támogatását. A foglalkoztatás terén az a cél, hogy a magyarországi mutatók felzárkózzanak az EU-s foglalkoztatási adatokhoz.

6.2.3 Érintett önkormányzati feladatok A munkahelyteremtésre, a kerületfejlesztésre, az adóigazgatásra, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok, illetve kerületek esetében a befektetés támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit kell, hogy tartalmazza a dokumentum.

124


Az önkormányzati igazgatás szinte minden ágát felöleli, mert a középtávú gazdasági programban szinte minden önkormányzati igazgatást érintő tényezőt bele lehet foglalni. Ez a dokumentum egy lenyomata a képviselő-testületi akaratnak, hogy mit szeretne a testület a kerületben fejleszteni (szociális, egészségügyi, gazdasági irányú, kerületszépítést előidéző, kulturális fejlesztést, oktatási fejlesztést célul kitűző projekteket támogat).

6.2.4 Továbbfejlesztés lehetőségei Összességében megfelelőnek mondható Budapest XVIII. kerület Önkormányzatának Gazdasági Programja, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az időszakos felülvizsgálatát, a folyamatos ellenőrzését, célok megvalósulását, a megváltozott körülményeknek megfelelő változáskezelést. A jelenleg hatályos Gazdasági Program hatályát veszti az önkormányzati választásokat követően, ezért az Önkormányzatnak új programot kell készítenie a következő ciklusra. A jelenlegi Gazdasági Programból kiindulva, de azt szerkezetileg és tartalmilag több helyen módosítva elkészítettük az új ciklusprogram általunk javasolt szerkezeti vázlatát. Ez a javaslat elsősorban egy szerkezeti koncepció, azonban a legtöbb helyen a feltöltéshez szükséges fontosabb iránymutatásokat is tartalmaz, illetve egyes részein konkrét tartalmi javaslatokat is teszünk, amelyek szó szerint is belekerülhetnek a dokumentumba. Itt tartjuk fontosnak megjegyezni, hogy a javaslatok nem kötelező jellegűek, azokat a dokumentum elkészítéséért felelős személynek kell eldöntenie, hogy megtartja, átalakítja, vagy meg sem jeleníti. A Gazdasági Programra vonatkozó fejlesztési javaslatunk a jelen dokumentum 5. sz. mellékletében található meg

A továbbfejlesztési projektszervezet kialakítása a kompetenciatérkép segítségével Budapest XVIII. kerület mindenkori polgármestere felelős a kerület Gazdasági Programjának elkészítéséért, melyet a Testületi, Ügyrendi és Koordinációs Bizottság, a Pénzügyi, Költségvetési és Közbeszerzési Bizottság, az Oktatási-, Közművelődési, Sport és Ifjúsági Bizottság, a Szociális és Lakásügyi Bizottság, Településfejlesztési Bizottság, Tulajdonosi Bizottság valamint az Egészségügyi és Környezetvédelmi Bizottságvéleményezésével a mindenkori polgármesternek szükséges a képviselő testület elé terjesztenie. 125


A következő ábra a gazdasági program elkészítésének menetét szemlélteti a munkafolyamatban részt vevő szereplők és a folyamat menete tekintetében.

A gazdasági program kidolgozásának menete

Projektvégrehajtás menete Hivatali munkacsoport Polgármester

Pénzügyi Irodavezető

Testületi , Ügyrendi és Koordinációs Bizottság


Oktatási -, Közművelődési , Sport és Ifjúsági Bizottság

Településfejlesztési Bizottság


Tulajdonosi Bizottság






A gazdasági program kidolgozásában az alábbi hivatali munkacsoportot javasoljuk felállítani: • Mindenkori polgármester, aki felelős a gazdasági program elkészültéért, • Pénzügyi irodavezető, aki a háttér anyagok megfelelő biztosításáért felel,

126


A gazdasági program megvalósítása a mindenkori képviselő testület felelősségi körébe tartozik. Aktualizálás buktatói Az aktualizálásnál figyelmet kell fordítani, hogy olyan elképzelések ne kerüljenek bele a programba, amelyek csak álom szinten léteznek, a megvalósításra reális esély nincs. Ezzel szemben kimaradhatnak hasonló prioritással bíró, ugyanakkor megvalósítható projektek is (pl. a testület elképzelése szerint iskolát újítanának föl a drasztikusan csökkenő gyereklétszám mellett, viszont az elöregedő lakosság ellátását, az idősek érdekeit nem képviselik kerületi szinten). Nem szabad abba a hibába esni a középtávú program aktualizálásánál, hogy nem egy ciklusra készítik és mivel az alakuló üléstől számított hat hónapon belül felül kell vizsgálni, több lesz benne a módosítás, mint az eredeti szöveg.

127


6.3 . Környezetvédelmi program A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény külön fejezetben foglalja össze a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés b) pontja szerint a kerületi önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében önálló kerületi környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. §-ban foglaltak szerint, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá. A 48/B (2) bekezdése előírja, hogy az átfogó környezetvédelmi tervnek mit kell tartalmaznia: • a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést: elsősorban a levegő, a vizek állapota, a hulladékok, a zaj, a különböző mérgező anyagok, a fény és egyéb környezetre ártalmas források feltárása, összevetve a múltban történt mérésekkel. Ez alapján lehet pontos képet kapni a jelenlegi helyzetről. • a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat: az értékelés eredményének tükrében fel kell vázolni egy célpiramist, amely a legmagasabb szintű stratégiától lefelé haladva, pontosan meghatározza a jövőben elérni kívánt eredményeket. • a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését: le kell fektetni, melyek azok a területek, amelyeket a jövőben leginkább fejleszteni szükséges (természetesen tematizáltan az egyes területekre). • a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit: a megvalósítás módszeréhez mérhető elemeket kell csatolni, úgy mint határértékeket, kvótákat, évszámokat, mennyiségi adatokat stb… • az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével: az alkalmazott módszerekhez költségeket kell rendelni, hiszen a környezetvédelmi tervek megvalósulásának egyik legnagyobb gátja a magas költségvonzat.

128


A törvény 48/E. § szakasza az alábbiakat szabályozza még a környezetvédelmi programmal: (1) A kerületi környezetvédelmi programnak a kerület adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmaznia kell • a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, • a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett kerületi önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel, • a zöldfelület-gazdálkodással, a parkok, erdők, ligetek karbantartásával • a kerületi környezet és a közterületek tisztaságával: az illegális hulladékgyűjtők felszámolása, prevenciók és szankciók kialakítása • az ivóvízellátással: minőségi és mennyiségi szempontok javításával, takarékossági programok meghirdetésével, • a kerületi csapadékvíz-gazdálkodással: figyelemmel kell lenni a változó időjárási tényezőkre (rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék befogadása, hasznosítása, pl.: a vízáteresztő felületek, burkolatok arányának növelése a településen belül) • a kommunális szennyvízkezeléssel: a szennyvizek tisztításával, visszaforgatásával, újrahasznosításával, • a kerületihulladék-gazdálkodással, a hulladékok csökkentésével, a szelektív hulladékgyűjtés további bővítésével, a keletkező szilárd és folyékony hulladékok felhasználásával, újrahasznosításával, • az energiagazdálkodással, a megújuló energiaforrások alkalmazásának vizsgálatával • a közlekedés- és szállításszervezéssel, a közúti, a vasúti és a légi közlekedés tervezésével, a logisztikai csomópontok átrajzolásával, forgalomcsillapítással és súlykorlátozással, az átrakodások megkönnyítésével, • a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével, régi gyártelepek és üzemek telephelyeinek felszámolásával, az ott található szennyező anyagok likvidálásával, kapcsolatos feladatokat és előírásokat.

129


(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kerületi környezetvédelmi program - a kerület adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban – tartalmazhatja kerületi környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítását, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen: • a területhasználattal, (A sűrűn lakott városrészi területek, agglomerációk környezeti állapota és környezet-egészségügyi helyzete nem megfelelő, különös tekintettel a területhasználat környezeti konfliktusaira. A Közép-magyarországi régió a budapesti agglomeráció miatt a területfejlesztés és környezetvédelem szempontjából az ország legnehezebben kezelhető, egyben legszennyezettebb térsége.) • a földtani képződmények védelmével, (pl. a jegyzék-közzétételi kötelezettséggel nem érintett források és víznyelők természetvédelmi szempontok szerinti nyilvántartásba vételével) • a talaj, illetve termőföld védelmével, a pusztulástól, az eróziótól, az elsavanyodástól, biológiai

aktivitásának

fenntartásával,

az

élővilágát,

szerkezetének

és

szerves

anyagtartalmának megőrzésével, a növénytermesztéssel kivont makro- és mikroelemek pótlásával (a talaj képes újra és újra megújulni és biztosítani a rajta élő emberek egészséges életét) • a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével, (Magyarország hidrogeológiai adottságainak köszönhetően ivóvízellátásának csaknem 95 %-a a felszín alatti vizeken alapszik, ezért kiemelt fontosságú a felszín alatti vizek tartós védelmének biztosítása. Ez különösen sürgető az ún. sérülékeny földtani környezetben található vízbázisok esetében. Az ipari fejlődés árnyoldalaként a természeti környezet egyre nagyobb mértékben károsodik. Ezeken az ún. sérülékeny földtani környezetben lévő vízbázisokon a felszínen található szennyező forrásoktól nem vagy csak részben védi meg a vízbázisokat a fölöttük lévő kőzetréteg.) • a rekultivációval és rehabilitációval, konkrétan a kedvezőtlen ökológiai változások megállításával, a folyamatok visszafordításával és rekonstrukciójával, leginkább az emberi beavatkozás miatt elpusztult természeti környezet, különösen a növényzet tudatos helyreállításával (talajjavítással, ültetéssel). • a természet- és tájvédelemmel, (itt fontos megjegyezni, hogy a tájvédelmi tevékenység nem korlátozódik a védett természeti területekre és nem csak a tájkép védelmét jelenti. A

130


tájvédelem alapvető célja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során megőrizzük a tájak természetes, természet közeli állapotát, hosszú távú hasznosíthatóságát, fennmaradjanak a tájak esztétikai adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek. A tájvédelem lényeges eszköze a létesítmények tájba illesztése pl.: telepítési helyszín megválasztása, környezetterhelő hatások mérséklése, tájjelleghez alkalmazkodó kialakítás és a takarás). • az épített környezet védelmével, (ezzel a kérdéssel ugyanezen dokumentum 13.1 pontjában található Gazdasági Program fejlesztési lehetőségei keretében, „A meglévő kerület arculatának megőrzése, továbbfejlesztése.” cím alatt foglalkozunk) • az ár- és belvízgazdálkodással, (szintén a megváltozó időjárás miatt szükséges pl. a decentralizált csapadékvíz-tározók építésével a vizek késleltetett bevezetése a befogadóba a korlátozott és olykor szűk kapacitású csatornahálózatokon keresztül) • az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással, Lényegesek lehetnek a hatások a legtöbb ágazat számára. (Pl.: Eddig nem honos kórokozók és állati kártevők is megjelenhetnek, ami ellen nincs felkészülve a mező- és erdőgazdaság, de ugyanígy az energiagazdálkodásra (az energiaigények mértékének változásával), a közlekedésre, az ipari termelés egyes területeire.) • a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel (oktatás, tudatos energiatakarékosságra való tanítás, főleg a még fogékony 8 – 14 éves korosztály számára.), kapcsolatos feladatokat, illetve előírásokat. (3) A kerületi önkormányzat gondoskodik a kerületi környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását. Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata a kerület kiemelkedő zöldfelületi adottságaira tekintettel és a lakosok elvárásainak megfelelően új környezetvédelemi programot dolgoz ki.

131


6.3.1 A dokumentum célja A környezetvédelmi program célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása. A program a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelő kereteket teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére, és elősegíti • a

környezet

igénybevételének,

terhelésének

és

szennyezésének

csökkentését,

károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását; • az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását; • a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást; • A társadalmi és gazdasági feladatok / folyamatok és a környezetvédelmi követelmények összehangolása. • A lakossági és a civil szervezeti kezdeményezések fogadása, a megvalósításban való részvétel feltételeinek a biztosítása. Jelenlegi felépítés és stratégiai célstruktúra leírása A környezetvédelmi program olyan hosszú távú terv, amely mindazon célkitűzéseket és feladatokat összesíti, amelyek a kerület adottságai, jellegzetességei, az aktuális trendek, illetve a lakosok igényei szempontjából a következő öt év során kiemelkedő jelentőséget kapnak. A program az érvényes jogszabályokra tekintettel elsősorban azokra a területekre koncentrál, amelyeken Pestszentlőrinc-Pestszentimre hátrányban van, illetve komoly fejlődési és fejlesztési lehetőségekkel rendelkezik. Ilyenek az alábbi főbb területek: • Zöldterület gazdálkodás • Kerületi környezet tisztaság, hulladékgazdálkodás • Csapadékvíz elvezetés • Környezeti nevelés • Energiagazdálkodás

132


A program kijelöli a következő öt év fő fejlesztési irányait, emellett konkrét lépéseket és feladatokat is megfogalmaz. A program finanszírozására az Önkormányzat éves költségvetésében külön összeget különít el, amely a programban kifejtett konkrét célkitűzések és feladatok végrehajtására használható fel. A program megvalósítása során nagy szerep hárul az önkormányzat kommunikációjára, hiszen a kitűzött célok (szemléletváltás, lakosság bevonása, stb.) csak tájékoztatás, a figyelem felkeltése és ösztönzés révén érhetők el.

6.3.2 Érintett önkormányzati feladatok Az Ötv 8. §(1) bekezdése alapján önkormányzati cél az épített és természeti környezet védelme, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

6.3.3 Továbbfejlesztés lehetőségei A kerületi környezetvédelmi program tartalmi követelménye A 47.§. (1) a 46.§.(1) bekezdés b) pontjában meghatározott kerületi környezetvédelmi programnak ki kell terjednie: • A kerületi környezet tisztaságára, • A csapadékvíz-elvezetésre, • A kommunális szennyvízkezelésre, -gyűjtésre, -elvezetésre, -tisztításra, • A kommunális hulladékok kezelésére, • A lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, kerületüzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés és légszennyezés elleni védelemre, • A helyi közlekedésszervezésre, • Az ivóvízellátásra, • Az energiagazdálkodásra, • A zöldterület-gazdálkodásra,

133


• A feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, kerületre vonatkozó feladataira és előírásaira, • A feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, kerületre vonatkozó feladataira és előírásaira.

A továbbfejlesztési projektszervezet kialakítása a kompetencia térkép segítségével Elkészítését környezetvédelmi szakemberek végzik, a Városüzemeltetési, Intézményirányítási és Koordinációs Iroda valamint a Műszaki Iroda közreműködésével. A képviselő-testület fogadja el határozatával.

A környezetvédelmi program kidolgozásának menete

Projektvégrehajtás menete Környezetvédelmi szakemberek

Szakhatóságok






134


A környezetvédelmi program végrehajtásában szükséges részt vennie a hivatal részéről a Városüzemeltetési, Intézményirányítási és Koordinációs Iroda valamint a Műszaki Iroda dolgozóinak. A környezetvédelmi program megvalósítására az alábbi munkacsoport felállítását javasoljuk: •

Városüzemeltetési, Intézményirányítási és Koordinációs Iroda vezetője

•

Műszaki Irodavezető.

Aktualizálás buktatói Korlátozottan felhasználható környezetvédelmi program születhet, ha az aktualizálással megbízott szakértő nem veszi figyelembe Budapest XVIII kerület adottságait, hanem csak általánosságokkal egészíti ki a programot, ezáltal a stratégiai dokumentum nem töltheti be a predesztinált céljait.

135


6.4 . Esélyegyenlőségi terv Az Országgyűlés megalkotta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. E törvény IV. fejezete tartalmazza a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programot, amelynek célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, ami a Kormány, az önkormányzatok és ezek intézményei, civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Az említett törvény 63.§ (5) bekezdés értelmében a kerületi önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a kerületben hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét segítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését; a kerületi önkormányzat a tárgyévet követő év június 30-ig ütemterve teljesítéséről éves jelentést fogad el.

A dokumentum célja Az esélyegyenlőségi terv alapján a kerületben érvényesüljön a „minden ember egyenlő” alapelv. A közvetlen vagy közvetett diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés senkit se érintsen, sem faji, etnikai, nemzetiségi, vallási, nemi, életkor, családi állapot, fogyatékkal élőság vagy egyéb (pl. gazdasági) okból fakadóan. A jogok érvényesülését, a megfelelő képviseletet és az elismerést, embertársaink tiszteletben tartását minden fórumon, intézményben és a helyi munkáltatóknál is alapvető célként kell kitűzni. Az Európai Unió is kiemelten foglalkozik a területtel. Alapjogi Chartájának 26. cikke úgy fogalmaz, hogy a fogyatékkal élők jogainak biztosítása csak úgy lehetséges, ha kiemelt figyelemmel kezeljük az őket érintő sokrétű problémákat. Az elsődleges cél, hogy a fogyatékkal élők betölthessék állampolgári szerepüket, és elláthassák az ehhez kapcsolódó feladatokat. Hasonlóan fontos,

hogy

döntési

lehetőségeikben,

életük

irányításában

ugyanakkora

szabadságot

élvezhessenek, mint nem fogyatékos társaik. Az e téren indított kezdeményezéseknek a hozzáférés, a társadalmi befogadás és az egyenlő bánásmód biztosítását kell célul tűzniük. Ebből

136


fakadóan a Közösség egyik fő törekvése, hogy minden rászoruló számára rendelkezésre álljon a tartós ápolás és a támogató szolgáltatások igénybevételének lehetősége. Ezen felül az EU figyelmet fordít a fogyatékosság jelentette terhek csökkentésére, a habilitáció és rehabilitáció biztosítására, a fogyatékosság szociális és gazdasági következményeinek enyhítésére, valamint az egészségügyi egyenlőtlenségek kiküszöbölésére. A kiemelt feladatokat e területen a társadalmi kirekesztés csökkentése, az akadályok és korlátok megszüntetése, a mobilitás elősegítése, valamint az információs technológia nyújtotta lehetőségek kiaknázása jelenti.

6.4.1 Jelenlegi felépítés és stratégiai célstruktúra leírása Az esélyegyenlőségi terv jelenleg két fő fejezetet tartalmaz. Az Esélyegyenlőségi Program első fejezet elemzi a kerület általános népességi, gazdasági helyzetét, az esélyegyenlőségi területeket - a szociális biztonság és egészségügy, lakhatás, oktatás, foglalkoztatás, - valamint a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását. Második fejezet meghatározza a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, a célok megvalósítása érdekében tervezett intézkedéseket, a megvalósítás forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. Pestszentlőrinc-Pestszentimre jelentős tradíciókkal rendelkező, hagyományait ápoló városrész. A kerületi polgárok (tősgyökeres és beköltözöttek egyaránt) büszkék lakóhelyükre, itt képzelik el gyermekeik jövőjét is. Ez az erős kötődés jelentős társadalmi- szervező-fejlesztő energiákat szabadíthat fel az Esélyegyenlőségi Programban foglaltak megvalósításhoz. A cél elérése érdekében továbbra is támogatni kell a nagyszámú civil és szakmai szervezeteket, tudatosan össze kell fogni munkájukat, véleményeiket pedig érvényesíteni és megjeleníteni az egyes programok megvalósítása során.

6.4.2 A dokumentum elkészítésének a felelőse Az esélyegyenlőségi terv elkészítésének a felelőse a jegyző az elfogadásról a képviselő-testület határozattal dönt.

6.4.3 Érintett önkormányzati feladat Az Ötv. 8. § (4) bekezdése ekképpen rendelkezik: 137


Az önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, a szociális alapellátásról, köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. A helyi önkormányzatok, valamint a kistérségi társulások részére az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján elkészítésre kerülő helyi esélyegyenlőségi programmal kapcsolatos önkormányzati feladatok: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) 2010. május 1-jén hatályba lépő 63/A. §-a rendelkezik a helyi esélyegyenlőségi programról. A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás 5 évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, melyet kétévente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az Ebktv. rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. A helyi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulása abban az esetben részesülhet a fenti támogatásokból, ha a társulást alkotó helyi önkormányzatok mindegyike rendelkezik az Ebktv. rendelkezéseinek megfelelő hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal. A külön jogszabály szerint leghátrányosabb helyzetű kistérségekben levő, valamint a húszezer lakos feletti települések esetében 2010. július 1-jétől, míg egyéb települések esetében 2011. január 1-jétől esélyegyenlőségi szakértőt kell bevonni a helyi esélyegyenlőségi program előkészítésébe, áttekintésébe, valamint a felülvizsgálatába. Az esélyegyenlőségi szakértő véleményét csatolni kell az elfogadott esélyegyenlőségi programhoz, annak áttekintéséhez, valamint felülvizsgálatához. Az Ebktv. 2010. április 30-áig hatályos 63. § (5) bekezdése alapján a települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok 138


megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését; a települési önkormányzat a tárgyévet követő év június 30-ig ütemterve teljesítéséről éves jelentést fogad el. Ha a helyi önkormányzatok vagy az önkormányzati társulás az Ebktv. 63. § (5) bekezdés szerinti esélyegyenlőségi programot fogadott el, akkor a programot a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól szóló 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet (továbbiakban: Hepr.) felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint 2011. június 30-ig kell felülvizsgálni és módosítani, vagy új esélyegyenlőségi programot kiadni. A szakértő feladatainak ellátásához a helyi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás segítséget nyújt. A helyi esélyegyenlőségi programban: • helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, valamint • meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket.

6.4.4 Továbbfejlesztés lehetőségei Az Európai Bizottság által meghirdetett "egyenlő esélyek mindenki számára" egyike az Európai Unión belüli, széleskörű, stratégiailag meghatározott diszkrimináció-ellenes harc kiemelkedő kezdeményezéseinek. A dokumentum elkészítésénél figyelembe kell venni a szolidaritás, a méltányos és rugalmas bánásmód, illetve a pozitív diszkrimináció lehetőségét. Az „Egyenlő esélyek mindenki számára” négy fő témakörre oszlik: • Jogok - felhívni a figyelmet az egyenlőség jogára, a diszkriminációellenességre, valamint a halmozott megkülönböztetés problémájára, • Képviselet - párbeszédek kialakításával bevonni a programba a megkülönböztetés által érintett csoportokat, valamint biztosítani a nők és férfiak egyenlő részvételét; • Elismerés - a sokszínűség elismerése és népszerűsítése; • Tiszteletben tartás - az összetartó társadalom hirdetése.

139


Célcsoportok Az esélyegyenlőségi program a leginkább veszélyeztetett célcsoportokra kell, hogy kiterjedjen, ezek az alábbiak: • nők, • roma lakosság, • gyermekek, • időskorúak, • munkanélküliek, • fogyatékkal élők, tartós egészségügyi problémákkal küzdők, • hajléktalanok.

A helyi esélyegyenlőségi programban megfogalmazott intézkedések a nők és férfiak esélyegyenlőtlenségének, a mélyszegénységben élők, romák esélyegyenlőtlenségének, valamint a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőtlenségének csökkentésére irányulnak. Ettől eltérni csak a jogszabályban meghatározott esetekben lehet. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. Az

esélyegyenlőségi

program

elkészítéséhez

szükséges

helyzetelemzést,

valamint

az

esélyegyenlőtlenségek csökkentésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatot a szakértő és az önkormányzat együttműködése keretében kell elkészíteni, amely során célszerű a helyi erőforrások felhasználása. A szakértői helyzetelemzés ismeretében a helyi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás helyzetelemzést fogad el, majd a szakértő által előkészített tervjavaslat ismeretében elfogadja a helyi esélyegyenlőségi programot.

140


A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy - a helyi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás döntése alapján - a helyzetelemzés, valamint az intézkedési tervjavaslat együtt kerüljön elkészítésre. Az esélyegyenlőségi szakértő az elfogadott helyi esélyegyenlőségi programot véleményezi. Véleményezése arra irányul, hogy a program alkalmas-e az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének elősegítésére az esélyegyenlőségért felelős miniszter módszertani segédletet ad ki, amely a minisztérium honlapján elérhető. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (továbbiakban: FSZH) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékkel összefüggő feladatok ellátása során, s mint ilyen, vezeti a Névjegyzéket. A Névjegyzék naprakész adatait az FSZH a honlapján (www.afsz.hu) közzéteszi. Az FSZH a helyi esélyegyenlőségi program elkészítéséhez és felülvizsgálatához a helyi önkormányzat vagy a többcélú kistérségi társulás kérelmére jelöl ki szakértőt, a kérelem FSZHhoz való beérkezését követő nyolc munkanapon belül. Nem jelölhető ki szakértőként: • a helyi önkormányzat - többcélú kistérségi társulás esetén bármely önkormányzat polgármestere, alpolgármestere, képviselő-testületének, közgyűlésének tagja, jegyzője, bizottságának külső tagja, továbbá az önkormányzat által közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személy, • az a) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója, és • akitől tárgyilagos szakvélemény készítése nem várható el.

A szakértőt szakértői tevékenységéért az FSZH-val kötött szerződés alapján illeti meg díjazás. Azon települések esetében, amelyeknél 2011. január 1-jétől kötelező az esélyegyenlőségi szakértő igénybe vétele, fenti időpontot megelőzően is lehetőségük lesz szakértőt kérni az FSZH-tól. Amennyiben szabad szakértői kapacitás áll rendelkezésre, a Hivatal a kijelölésnek eleget tesz.

141


Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a polgármester, vagy a megyei közgyűlés elnökének kérelmére megvizsgálja, hogy a helyi önkormányzat rendelkezik-e az Ebktv. rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal, és ezt a tényt a kérelem beérkezését követő negyvenöt munkanapon belül hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A kérelemhez csatolni kell a szakértői véleményt. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a hatósági bizonyítványokat a honlapján közzéteszi (www.egyenlobanasmod.hu). A helyi önkormányzat és az Egyenlő Bánásmód Hatóság saját honlapján közzéteszi a helyi esélyegyenlőségi programot, valamint az esélyegyenlőségi szakértő által készített véleményt. XVIII. Kerület esélyegyenlőségi tervét a fent leírtak szerint javasoljuk a két éves felülvizsgálat keretében aktualizálni. A dokumentumban jelenleg nem található meg a vallási felekezetekre, hitbeli meggyőződésre vonatkozó hátrányos megkülönböztetés, ezért javasoljuk, hogy ez a pont feltétlenül kerüljön bele, mert az egyházi koncepció dokumentum nem része az esélyegyenlőségi tervnek. A jelenlegi koncepció nem tartalmazza azokat az előírt paramétereket, amelyek az dokumentum tervszerűségét adják. Ezért javaslatunk szerint az egyes intézkedésekhez kapcsolódóan meg kell határozni a végrehajtás határidejét, felelőseit, valamint a költségek forrását is. További javaslatok Javasoljuk, hogy az esélyegyenlőségi terv könnyebb alkalmazhatósága érdekében készüljön tartalomjegyzék a dokumentumhoz, az egyes nagyobb és kisebb fejezetek megkülönböztetésével, hogy gyorsabban és könnyebben használható legyen. A dokumentumban jelenleg csak felületesen és nem egységes szerkezetben található a hátrányos helyzetűek számára nyújtott kommunikáció fejlesztésére irányuló tartalom. Javasoljuk, hogy ez egységesítve a következő megfogalmazásban kerüljön bele: A fogyatékkal élő ember alapvető joga, hogy hozzájusson a közérdekű, valamint a jogai gyakorlásához szükséges információhoz. Ez a hozzáférés jelenti egyrészt azt, hogy a fogyatékkal élő személy érzékelje az információkat (a vak személy hallja, a siket személy lássa azokat), másrészt azt, hogy biztosított legyen számára a megfelelő értelmezés lehetősége. Hozzáférhető az

142


információ akkor, ha azt a fogyatékkal élő személy érzékelheti, és az biztosítja számára a megfelelő értelmezés lehetőségét. Infó-kommunikációs akadálymentesítés Az

információs

technológiák

elterjedésével,

az

információk

egyszerűbb

és

olcsóbb

hozzáférésével, kezelésével az elektronikus gazdaság kialakulása alapvetően módosítja a gazdasági tevékenységek korábbi rendszerét. Az információs technológiák adta lehetőségek sok esetben kihasználatlanok és azokat a hátrányos, valamint speciális élethelyzetű csoportok nem érik el. Az internetes, multimédiás, informatikai fejlesztéseknél és eszközbeszerzéseknél biztosítani kell a fogyatékkal élő személyek korlátlan hozzáférhetőségét. Ezek köre tágabb, mint a gyógyászati segédeszközöké. Idetartoznak - a mozgást segítő eszközökön túl - a látást pótló hangot adó, vagy tapintható és tapintó eszközök, a látást segítő eszközök (pl. nagyítók), a hallást pótló fényjelet adó vagy rezgő eszközök (pl. a csengetést pótló fényjelek a telefonon), a hallást segítő eszközök (pl. adó-vevők), a siket-vakok esetében a látást és a hallást pótló rezgő eszközök. Továbbá az alternatív kommunikációs csatornát használó emberek esetében a kommunikációt segítő eszközök (pl. hallássérültek esetében SMS küldésére alkalmas mobiltelefon, faxkészülék; látássérültek esetében számítógép, nem beszélő, autizmussal élő emberek esetében az augmentatív kommunikációs eszközök).” A kerületi esélyegyenlőségi tervből hiányoznak az egyenlő bánásmód megsértésének meghatározása, esetei. Javaslatunk szerint ezt a lent bemutatott formában lehetne beemelni a dokumentum egyenlő bánásmóddal foglalkozó fejezetébe: „Az egyenlő bánásmód megsértésének esetei {2003. évi CXXV. törvény szerint}: • Közvetlen hátrányos megkülönböztetés; • Közvetett hátrányos megkülönböztetés; • Zaklatás; • Jogellenes elkülönítés; • Megtorlás;

(Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban (2003. évi CXXV. törvény 8. §-a).

143


Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz (2003. évi CXXV. törvény 9. §-a).)”

Ugyancsak hiányzik a dokumentumból a védett tulajdonságok felsorolása, ezt szintén a 2003. C. tv. fogalmazza meg, javasoljuk, hogy kerüljön bele a tervbe, az alábbi módon:

• neme

„Védett tulajdonságok {2003. évi CXXV. törvény 8. §.}:

• faji hovatartozása • bőrszíne • állampolgársága • nemzetisége • nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, • anyanyelve, • fogyatékossága, • egészségi állapota, • vallási vagy világnézeti meggyőződése, • politikai vagy más véleménye, • családi állapota, • egyszülős család [anyasága (terhessége) vagy apasága], • szexuális irányultsága, • életkora, • társadalmi származása, • vagyoni helyzete, • foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának • részmunkaidıs jellege, illetve határozott időtartama, • érdekképviselethez való tartozása, • egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (továbbiakban együtt: tulajdonsága) szerint.

144


Az esélyegyenlőség alapja a diszkriminációmentesség: meghatározott tulajdonság miatt senkit hátrány nem érhet. Akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük Faji hovatartozás: Az ENSZ Faji Egyezményében található meghatározásból kiindulva a faji megkülönböztetés magában foglalja nem csak a szűkebb értelemben vett fajhoz való tartozás, de a bőrszín, a leszármazás, valamint a nemzetiségi és etnikai származás alapján történő diszkriminációt is. Az egyezmény a szűkebb értelemben vett faji megkülönböztetésről kimondja, hogy az ezen alapuló minden felsőbbrendűségi elmélet tudományos szempontból hamis, erkölcsileg elítélendő, és társadalmilag veszélyes. Bőrszín szerinti diszkrimináció: A színes bőrű külföldiek mellett ez a tulajdonság Magyarországon tipikusan a roma lakosság egy részét jellemzi, így e két csoport hátrányos megkülönböztetésének alapjává válhat. E védett tulajdonság különös jelentőségét az a tény adja, hogy - szemben sok más tulajdonsággal - látható, ez pedig sajnos sok esetben felerősíti a diszkriminációt, illetve megnöveli annak kockázatát.”

A továbbfejlesztési projektszervezet kialakítása a kompetenciatérkép segítségével Az esélyegyenlőségi terv aktualizálásáért a XVIII. Kerület Jegyzője felelős, melyet a Szociális és Lakásügyi Bizottság valamint az Egészségügyi és Környezetvédelmi Bizottság véleményezésével a képviselő-testület fogad el. A következő ábra az önkormányzat esélyegyenlőségi tervének menetét szemlélteti a munkafolyamatban részt vevő szereplők és a folyamat menete tekintetében.

145


Az esélyegyenlőségi terv kidolgozásának menete

Projektvégrehajtás menete Hivatali munkacsoport Jegyző Dokumentum elkészítése Szociális és Gyermekvédelmi Iroda vezető Dokumentum elkészítésében való segítség nyújtása Szociális intézmények






Az esélyegyenlőségi terv kidolgozásában az alábbi hivatali munkacsoportot javasoljuk felállítani: • Mindenkori jegyző, aki felelős az esélyegyenlőségi terv kidolgozásáért, valamint • Szociális és Gyermekvédelmi Iroda, aki segítséget nyújt a jegyzőnek a terv kidolgozásában, Az esélyegyenlőségi terv végrehajtása a jegyző felelősségi körébe tartozik.

146


Az esélyegyenlőségi tervhez kapcsolódó további jogszabályok: • A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény, • Az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XXXIX. törvény, • Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, • A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól szóló 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet, • Az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékről, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzéséről és annak feltételeiről, a szakértő működéséről szóló 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet, • Az esélyegyenlőségi szakértők képzésének követelményeiről szóló 118/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet

Aktualizálás buktatói Amennyiben nem megfelelő a helyzetelemzés akkor az aktualizált terv sem lesz az. Ha a terv nem szünteti meg a szegregációt, az önkormányzat pályázati lehetőségektől eshet el. A közintézmények akadálymentesítésének a megvalósítási programja is bele kell, hogy kerüljön a tervbe, mert enélkül nem lesz teljes.

147


6.5 . Szociális szolgáltatási koncepció Az 1993. évi III. törvény (továbbiakban a Szoc. tv) 92. §(3) bekezdése kimondja, hogy a legalább 2000 lakosú kerületi önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a kerületben, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A Szoc. tv. 58/B. §(2) bekezdése így szól „A 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, illetve a megyei, fővárosi önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai a helyi önkormányzat, illetve a társulás területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői.” A 2001. évi törvénymódosítás (2001. évi LXXIX. törvény) tovább bővítette a fenntartó kötelezettségeit, több területen is, így – egyebek mellett – a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének kötelezettsége is beépült a törvénybe. A törvény 92.§.(3) bekezdése meghatározza azon önkormányzatok körét, amelyek kötelesek elkészíteni szolgáltatástervezési koncepciójukat. Itt találunk szabályozást arra nézve is, hogy a koncepció tartalmát kétévente felülvizsgálni és aktualizálni szükséges. A 92.§.(4) bekezdése a koncepció legszükségesebb tartalmi elemeire hívja fel a figyelmet (lakosságszám, korösszetétel, szolgáltatások iránti igények, ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete, ütemterv a szolgáltatások biztosítására, működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatok, esetleges együttműködés keretei, speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségessége). A 92.§.(5) bekezdése előírja, hogy a települési önkormányzat koncepciójának illeszkednie kell a megyei, fővárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz.

148


A megyei, fővárosi önkormányzat részére határoz meg speciális, kötelezően beépítendő tartalmi elemeket a 92.§.(6) bekezdés, többek között az intézményrendszer struktúráját, szerkezetét, legfontosabb jellemzőit, valamint a szakosított ellátások iránti igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét, legfontosabb szociális jellemzőit, az intézményrendszer korszerűsítésének irányait illetően, továbbá a módszertani feladatok ellátására vonatkozó koncepciót. A 92.§.(7) bekezdéstől a (9) bekezdésig a koncepció véleményeztetésének, egyeztetésének folyamatára vonatkozó szabályokkal találkozhatunk. A szociális törvény módosított 90/A. §-a a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalok számára kötelezően előírja, hogy „…amennyiben az önkormányzat…a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének nem tesz eleget, felszólítja az önkormányzatot megfelelő határidő kitűzésével a feladat teljesítésére.” A szociális törvény új, 58/B.§-ában két – a jövőben minden bizonnyal jelentős szerepet betöltő – fórumot nevesít, nevezetesen a Szociálpolitikai Tanácsot, valamint a szociálpolitikai kerekasztalt, melyeknek kiemelt feladataként említi a koncepciók véleményezését, ill. a koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérését. A modern szociálpolitika alapgondolata, hogy társadalmunk alrendszereinek működése során úgy az egyén, mint annak a kisebb – nagyobb közösségei, különböző módon strukturált csoportjai számára adódhatnak olyan helyzetek, problémák, amelyekben ideiglenesen vagy véglegesen nem tudnak magukról elfogadható szinten gondoskodni. A társadalom mindazon tagjai, akik bármilyen oknál fogva (betegség, megváltozott munkaképesség, fogyatékosság, munkanélküliség, a család hiánya, családi körülmények változása, hajléktalanság stb.) beilleszkedési zavarokkal küzdenek. Normális életvitelük, megélhetésük mások közreműködése, külső segítsége nélkül nem biztosítható. A szociális gondoskodás feladata nem kevesebb, mint, hogy e társadalmilag tipikus, de egyénileg jelentkező élethelyzeteket feltárja, s azokra – a jog által biztosított keretek között reagáljon. Éppen ezért nagyon fontos azoknak az eszközöknek a biztosítása, amelyekkel a felmerülő problémák a leghatékonyabban kezelhetők, úgy, hogy az egyén szabadságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsa, ugyanakkor a közösség védelme is megvalósuljon. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésékor fontos követelmény a realitáson alapuló, lehetőleg primer adatokból származó információk feldolgozása, főleg a kisebb településeken. A tervezés, a fejlesztés ütemezése során további követelmény a realitás, a fokozatosság elvének

149


érvényesítése, a meglévő szolgáltatások szakmai feltételeinek korszerűsítése, színvonalának emelése, a dolgozók szakmai felkészültségének növelése, hogy az intézmények szervezetiirányítási rendszerének átalakítása során egy modernebb és korszerűbb szemléletmód, az ellátásban pedig korszerű szervezeti integráció valósuljon meg. Előnyben kell részesíteni a rászoruló személy saját környezetében történő gondozását, hogy lehetőleg saját otthonukban, vagy ismerős környezetükben kapják meg az igényelt segítségnyújtást, gondoskodást. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a partnerség elve alapján dinamikusabbá kell tenni az együttműködés csatornáit a szolgáltatási szektorokkal, a különböző civil, illetve egyházi szolgálatokkal, a különböző szolgáltatók és fenntartók, a települési és megyei önkormányzatok között. A szolgáltatási struktúra kialakításánál nemcsak a mennyiségi növekedésre, hanem differenciáltabb, komplexebb, magasabb színvonalú ellátások megteremtésére van egyre nagyobb igény.

6.5.1 A dokumentum célja A különböző szintű munkatervek mellett cél, hogy készüljön egy olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt a szociális ellátások és a személyes szolgáltatások rendszeréről és fejlesztési irányairól, nem csak az egyes intézmények szintjén, hanem átfogó módon a kerületben felismert szükségleteket és a lehetőségeket összhangba hozva. A célok között említendő, hogy a kerületben kikerülhetetlen a szociális védelmi rendszer kapacitásának bővítése és a területi, szerkezeti egyenlőtlenségek mérséklése. Fontos szakmai cél, hogy kooperatív módon készüljön el a hiányzó ellátások és szolgáltatások létesítése, a meglévő ellátások minőségének biztosítása, a szociális védelmi rendszer minőségfejlesztése.

6.5.2 A dokumentum elkészítésének a felelőse A koncepció elkészítéséért a jegyző a felelős.

150


6.5.3 A dokumentumban megjelenítendő célrendszer A szociális szolgáltatási koncepció az önkormányzatok szociális szolgáltatásai stratégiájának, operatív tervezésének és az operatív tervekből származtatott fejlesztési projektjei alapját kell, hogy képezze. A koncepció a feladatok és a fejlesztési irányok különféle szintekre történő lebontása által a szociális szolgáltatások, illetve az azokat körülvevő környezet különféle viszonylataiban folyamatosan működőképes kell, hogy legyen. A koncepció célja, hogy az irányokat kijelölje, de vigyázni kell arra, hogy ez ne a részletek síkján történjen, hiszen azok már a koncepcióra épülő stratégiákban és operatív tervekben kell, hogy megfogalmazódjanak. Nagyon fontos, hogy a koncepció ne csak mennyiségi és minőségi fejlesztéseket megvalósító felújításokról, beruházásokról szóljon. Fel kell ismerni annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatoknak a közvetlen ellátási feladataik mellett szabályozási hatáskörükben is adódhatnak koncepcionális fejlesztési elképzeléseik.

6.5.4 Jelenlegi felépítés és stratégiai célstruktúra leírása Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 92. § (3) bekezdése alapján 2004-ben elkészítette a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját, melyet a Képviselő-testület az 1081/2004. (XI.25.) számú határozatával jóváhagyott, egyben megfogalmazta azokat az alapelveket, értékeket, amelyek a szociálpolitika, az ellátó rendszer fejlődése és működése szempontjából meghatározóak. A törvényi kötelezettségnek eleget téve 2006 évben megtörtént a koncepció felülvizsgálata. A felülvizsgált dokumentum a tartalmi előírásoknak megfelelően meghatározta a kerület középtávú fejlesztési stratégiáját, a 2007-2010 közötti fejlesztések időrendi ütemezését évenkénti bontásban. A második felülvizsgálat során az adatok frissítésével, az elért eredményekkel és az új feladatokkal, igényekkel összhangban került átalakításra a koncepció.

151


6.5.5 Érintett önkormányzati feladat Az Ötv. 8. (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a kerületi önkormányzat köteles gondoskodni a szociális alapellátásról.

6.5.6 Továbbfejlesztés lehetőségei A dokumentum rengeteg használható adatot tartalmaz, jó a tematikája, a tartalom és a szerkezet is. 2008-as megjelenése óta azonban sok változás történt, ezért elsőként javasoljuk a koncepciót felülvizsgálni, aktualizálni. A koncepció alapvető célját javaslatunk szerint fel lehetne tüntetni a dokumentum elején, illetve egy egységes jövőkép lefektetése is hasznos lehet. Javasoljuk továbbá, hogy a koncepció felülvizsgálta során helyezzenek nagy hangsúlyt a kerületben elérhető szolgáltatások és az azt igénybevevők számára, ennek tükrében le lehet vonni a következtetést, hogy milyen intézményt kellene létrehozni, mire lenne szüksége a kerületnek. A koncepcióban nem találtunk utalást arra vonatkozóan, hogy a dokumentum összhangban áll „Budapesti Szociális Charta”-ban rögzített törekvésekkel. Javasoljuk, hogy a dokumentumba kerüljenek bele a hajléktalan diszpécser szolgálat adatai. Jelenleg a Menhely Alapítvány látja el a Közép-Magyarországi Regionális Diszpécser Szolgálatot, ez Budapestet is magában foglalja. Javaslatunk szerint a szociális szolgáltatási koncepció részeként meg lehetne jeleníteni a 2010. évi CXXX.tv. 3. sz. mellékletének 11.c) alpontja alapján bevezetett otthonközeli ellátást. Ez a fogalom a gyakorlatban az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, valamint az időskorúak nappali ellátásának finanszírozási módját tartalmazza. Természetesen a fenntartó döntése, hogy az otthonközeli ellátásokból mely szolgáltatást, vagy szolgáltatásokat működtet. (A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. idevágó rendelkezése alapján az étkeztetés, és a házi segítségnyújtás minden önkormányzatnak továbbra is kötelező feladata. Az otthonközeli ellátás fenntartói teendők: • Az intézményi térítési díj megállapítása: Az Szt. 115.§ (1) bekezdése szerint a szociális ellátások intézményi térítési díja a szolgáltatási önköltség és a normatív hozzájárulás különbözete. Az Szt. szociális ellátásként az étkeztetést, a házi segítségnyújtást és a nappali ellátást nevesíti, tehát ezekre szükséges intézményi térítés díjat külön-külön

152


megállapítani. Az együttes igénybevétel nem jelenik meg összevont intézményi térítési díjak formájában, azt a fizetendő személyi térítési díjak számításakor kell kezelni. Az Szt. 115.§ (9) bekezdése azt is kimondja, hogy a szolgáltatási önköltség a szolgáltatás kapcsán felmerült ráfordítások egy szolgáltatási egységre (ételadag, szolgáltatási óra, nap) számított értéke. A személyes gondolkodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. Rendelet (a továbbiakban Tkr.) 3.§ (3) bekezdése alapján az intézményi térítési díjat konkrét összegben, tíz forintra kerekítve kell megállapítani. A fentiek alapján a következő módon állapítható meg a három intézményi térítési díj a Számviteli Törvényben található képlet alapján: • Étkeztetés önköltsége egy napra – 221 Ft (25% támogatás) = étkeztetés egy napi intézményi térítési díja. • Házi segítségnyújtás önköltsége egy munkaórára – 83 Ft (662 = 75%támogatás, ezt kell 8al osztani a munkaóra elérése érdekében) = házi segítségnyújtás egy munkaórára jutó intézményi térítési díja. • Időskorúak nappali ellátásának önköltsége egy napra – 353 Ft (40% támogatás) = időskorúak nappali ellátásának egy napi intézményi térítési díja. Az önkormányzati fenntartó az általa biztosított szolgáltatások intézményi térítési díját rendeletben határozza meg. Ezek összegei a fenntartó döntése alapján alacsonyabbak lehetnek a képletek eredményeinél /lásd: Szt. 115. § (10) bekezdés/. (Az otthon közeli ellátás normatív állami támogatása egy évre 221,450 Ft, egy napra 882 Ft /221,450/251/.

Az egy napi összeg adott százalékával számolunk az intézményi térítési

díjak megállapításánál.) Működési engedély felülvizsgálata Az otthon közeli ellátás normat

ív támogatásainak igényléséhez szükséges, hogy

hatályos működési engedéllyel rendelkezzen a fenntartó arra az alapszolgáltatásra, amit biztosít. Ez egyetlen helyen lehet kérdéses: az időskorúak nappali ellátásából kiváló étkeztetés 2010-től történő működtetésekor. Természetesen ez a kérdés csak akkor merül fel, ha étkeztetést is kíván biztosítani a fenntartó. A fenntartó vizsgálja meg a működési engedélyét, hogy az tartalmazza-e az étkeztetést. Ha igen, nincs teendője. Ellenben, ha nem, akkor étkeztetésre kell működési engedélyt kérnie a szociális

153


szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII.29.) Korm. rendelet 5. §-a alapján. A fenntartói teendők mellett intézményi feladatok is meghatározásra kerültek, ezek röviden a következők: • Személyi térítési díj megállapítása: Az Szt. 115. (2) bekezdése szerint az intézményvezető állapítja meg a személyi térítési díjat. Étkeztetés és házi segítségnyújtás esetén az igénybe vevő családi jövedelem nyilatkozata és azt alátámasztó igazolások alapján. Nappali ellátás esetén az igénybe vevő egyéni jövedelem nyilatkozata és az alátámasztó igazolások alapján. • Személyi térítési díj kiszámlázása: Az ellátott továbbra is azért fizet, amit az adott hónapban igénybe vett. A számla végösszege továbbra sem haladhatja meg az Szt.-ben meghatározott jövedelem mértékét. • Nappali ellátásra szóló megállapodás módosítása: Az Szt. 65/F.§ (1) c) pontja szerint a szolgáltatónak idősek nappali ellátásakor étkeztetést nem kell biztosítania. Aki továbbra is kéri ezt az ellátást, az 2010-től nappali ellátott és étkeztetést igénybe vevő is egyben. • Otthon közeli ellátás adminisztrációja: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 4.sz melléklete szerinti igénybevételi naplót kell vezetni. Ebben kerül összesítésre a három szolgáltatás napi igénybe vétele, ez alapján történik a normatív támogatás elszámolása. Nagyon fontos elkülöníteni két alapvető tényt. Az otthon közeli ellátás normatív támogatásának napi összege és a személyi térítési díj megállapítása két különböző dolog. • Egyéb kötelező adminisztráció: étkeztetés és házi segítségnyújtás esetén ellátási napon vezetni kell az otthon közeli ellátás igénybevételi,- illetve a gondozási naplót. A rendelet 2. sz. mellékletének I. 2. alpontja 9 ellátottra vetítve 1 fő szociális gondozó foglalkoztatását irányozza elő, mely arányosítást tesz lehetővé az ellátotti létszámhoz képest, eltérve az eddigi gyakorlattól. A szakmai létszám megállapításának nincs köze ahhoz, hogy egy ellátott hány órában kap házi segítségnyújtást, illetve a gondozási szükségletéről szóló szakvélemény számára hány órát ír elő. Az ellátottak száma egyenlő a megállapodások számával.

154


A továbbfejlesztési projektszervezet kialakítása a kompetencia térkép segítségével A szociális szolgáltatási koncepciót a Budapest XVIII. Kerület Polgármesteri Hivatalának Szociális és Gyermekvédelmi Iroda vezetőjének, vagy a jegyzőnek kellene aktualizálnia a fent javasolt szervek véleményezésével.

A szociális szolgáltatási koncepció kidolgozásának menete

Projektvégrehajtás menete Hivatali munkacsoport Jegyző Dokumentum elkészítése Szociális és Gyermekvédelmi Irodavezető

Szociális Kerekasztal





A szociális szolgáltatási koncepció kidolgozásában az alábbi hivatali munkacsoportot javasoljuk felállítani: • Mindenkori jegyző, aki felelős a szociális koncepció kidolgozásáért, valamint 155


• Szociális és Gyermekvédelmi Irodavezető, aki segítséget nyújt a jegyzőnek a terv kidolgozásában, A szociális szolgáltatási koncepció végrehajtásában a jegyzőnek a szociális ügyintéző segítségével szükséges szerepet vállalnia.

Aktualizálás buktatói Problémák jelentkezhetnek, ha az aktualizálás során nem mérjük fel helyesen a kerület szociális igényeit és a tervből megvalósuló események, szolgáltatások a kerületet anyagilag hátrányos helyzetbe hozza. Pl. egy gondozási központot létrehoz az önkormányzat pályázati pénzből, de nincs, aki igénybe vegye, ettől függetlenül 5 évig működtetni kell.

156


6.6 . Integrált Városfejlesztési Stratégia Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a kerületrendezést is megalapozó, a kerület közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati kerületfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a kerület jövőbeni fejlesztési irányait tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban kerületpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Az integrált városfejlesztési stratégia minden város, illetve kerület számára eredményes eszköz fejlesztéseinek összehangolása, optimalizálása céljából. Az integrált városfejlesztési stratégia a kerület

középtávú

fejlesztéseit

megalapozó

stratégiai

dokumentum,

melynek

legitim

alkalmazásához szükséges, hogy azt az önkormányzat képviselőtestülete megtárgyalja, és határozatban jóváhagyja. A stratégia elsődlegesen a kerület önkormányzata számára fogalmazza meg az általa irányítható, befolyásolható beavatkozások tervezett irányait és céljait.

6.6.1 A dokumentum célja Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (röviden IVS) készítésének elvi vezérfonala az, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac önmagában nem valósít meg, de szükségesek a kerület fejlődése szempontjából. A piaci és közszereplők beruházásai közötti egyensúly kialakítása az IVS egyik alapvető feladata. A stratégiakészítés során azt kell szem előtt tartani, hogy a kerület vonzerejét növeljük mind a lakosság, mind a gazdálkodó szervezetek irányában. A kerületi vonzerő az a fogalom, amely egységes szemléletbe integrálja a különböző ágazati szempontú optimumokat. A kerületfejlesztési vagy gazdálkodási döntések megszületését a sokszor nehezen megmagyarázható kerületi vonzerő jobban motiválja, mint az ágazati kimutatások, gazdaságossági számítások. Nem véletlen, hogy az európai térségek fejlesztése során a kerületi vonzerő egyre gyakrabban használt kifejezés, ugyanis az egyes kerületek vonzerejük alapján lesznek a város fejlődésének motorjai. Így válik a kerület és annak fejlesztése a regionális fejlesztési elképzelések alkotóelemévé.

157


Az IVS lényeges eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozott fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal. A megvalósítási elemek keretében a lehetőségek figyelembevételével a lehető legpontosabb becslését adja a meghatározott célokra igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének.

6.6.2 A dokumentum elkészítésének a felelőse Javasoljuk, hogy szakemberek készítsék az integrált városfejlesztési stratégiát. Az integrált városfejlesztési stratégiát a képviselő-testület határozatban hagyja jóvá. Az önkormányzatoknak a pályázatok benyújtásánál pozitív diszkrimináció alá esnek, amennyiben rendelkeznek az integrált városfejlesztési stratégiával, mert ezzel a tervvel tudják bizonyítani, hogy mit szeretnének végrehajtani a kerületen. Ennek szellemében javasoljuk, hogy a terv jóváhagyása előtt a bizottságok és a kerület civil szervezetei véleményezzék a tervet, ugyanis aki a városrészben él, az érzelmileg is kötődik a kerülethez. Továbbá javasoljuk, hogy az elfogadása előtt a kerületi fórumon is ismertetve legyen az integrált városfejlesztési stratégia.

6.6.3 A dokumentumban megjelenítendő célrendszer Az integrált megközelítés elvét alkalmazva a városfejlesztési stratégiában meg kell határozni a fejlesztési célokat és területeket, valamint kiemelt figyelmet kell fordítani a partnerség szempontjainak érvényesítésére, az önkormányzat vezető szerepe mellett a lakosság, a gazdasági szereplők, a civil szféra bevonására. Az integrált városfejlesztési stratégia egy középtávú (7-8 év) fejlesztési szemléletű dokumentum, amelynek célja a területi alapú és szemléletű tervezés megszilárdítása a városokban, kerületekben a városrészekre vonatkozó célok meghatározása, és azok középtávú megvalósítása. A stratégiának alapoznia kell a kerület már meglévő stratégiai tervezési dokumentumaira és biztosítani kell az azokhoz való illeszkedést a kitűzött célok vonatkozásában. Ki kell jelölni azokat a fejleszteni kívánt akcióterületeket, amelyekre a kerület középtávon koncentrálni kíván. Az akcióterületek kijelölése és az ott javasolt fejlesztési tevékenységek meghatározása indikatív jellegű, azok a fejlesztéspolitikai célkitűzések módosulása és egyéb folyamatok alakulása függvényében az IVS felülvizsgálatakor (általában 2-3 évente) változhatnak.

158


6.6.4 Jelenlegi felépítés és stratégiai célstruktúra leírása 1. Helyzetelemzés A dokumentum első fejezete tartalmazza a helyzetelemzést, amely magába foglalja az IVS céljait, szerepét, a tartalmi követelményeket és a tervhierarchiát. 2. Kerület szerepének meghatározása A kerület szerepe, elhelyezkedése a fővároson belül, a város szerepének a meghatározása, a Podmaniczky Programhoz való kapcsolódás, a fővárosi és kerületi IVS kapcsolata és a kerület vonzáskörzetének az ismertetése által kerül leírásra a kerület szerepének a bemutatása, meghatározása. 3. Kerületi szintű helyzetértékelés A helyzetértékelés a kerület jelenlegi helyzetét vázolja fel. Az idősoros adatok felhasználásával azonosíthatóak a városrész társadalmi és gazdasági helyzetének időben értelmezett változási folyamatai, a folyamatok alakulásának fő tendenciái. 4. Kerületrészek jellemzése Az IVS teljesen lefedi a kerületet, mindegyik kerületrésszel kapcsolatban megállapításokat tesz. A kerületrészeket összehasonlítja demográfia, iskolázottság, lakásviszony, foglalkoztatottság adatai alapján. A fejezet végén kerül bemutatásra a szegregáció és az anti-szegregációs program. 5. Kerület jövőképe A kerület jövőképe című fejezet tartalmazza a kerület jövőbeni képéről alkotott megállapításokat. 6. Akcióterületek A rövidtávú fejlesztések alapján kerülnek bemutatásra a kerületrészekre vonatkozó akciótervek. 7. Megvalósíthatóság

159


A dokumentum utolsó fejezetében a megvalósíthatóság című fejezet bemutatja az IVS illeszkedését az egyéb programokhoz, az ágazati és tematikus stratégiákat, a megvalósítás kockázatait, partnerséget és a megvalósulás ellenőrzését. 6.6.5 Javaslatok az IVS fejlesztésére A jelenlegi integrált városfejlesztési stratégia átvizsgálását követően azt mondhatjuk, hogy megfelelőnek találtuk, hiszen az a módszertani kézikönyv útmutatásai alapján készült el. Néhány javaslatot a jövőre nézve tudunk megfogalmazni a következő stratégia elkészítéséhez. Javasoljuk, hogy a következő IVS elkészítése során a kerület ne csak a területi és stratégiai alapú tervezési szemléletet alkalmazza, hanem a participáción alapuló tervezési folyamat elemeit is építse bele a dokumentum elkészítésébe. A megvalósításban érdekelt szereplők, a helyi lakosság, a gazdasági élet és a civil szféra szereplőinek aktív bevonásával a kerület a tervezés során építsen ezen eredményekre, és a megvalósítás során is számítson a lakók és a kerületet használók aktív részvételére. A jelenlegi Integrált Városfejlesztési Stratégia nem tartalmaz egy rövid, kivonatos vezetői összefoglalót, pedig ez nagy segítségére lehet azoknak, akik számára egy tömör tartami összefoglalás szükséges, valamint ebben lehet lefektetni a stratégia alapvető céljait is. Javasoljuk, hogy a következő dokumentumba ez a rész kerüljön kidolgozásra. A következő városfejlesztési stratégiában javasoljuk, hogy kerüljön bemutatásra a városfejlesztés európai szabályozási háttere, stratégiai dokumentumai, a korábbi városfejlesztési támogatások tapasztalatai is.

A továbbfejlesztési projektszervezet kialakítása A következő Integrált Városfejlesztési Stratégiát is külső szakemberek készítsék Budapest XVIII. kerületi Önkormányzat számára, amelyet az Egészségügyi és Környezetvédelmi Bizottság véleményezésével a képviselő testület hagyja jóvá. Az alábbi ábra szemlélteti az IVS aktualizálásának menetét a munkafolyamatban részt vevő szereplők és a folyamat menete tekintetében.

160


Az IVS aktualizálásának menete

Projektvégrehajtás menete Külső szakemberek


Pénzügyi irodavezető Adatszolgáltatás

Városüzemeltetési , Intézményirányítási és Koordinációs Iroda

Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság




Az IVS aktualizálásában az alábbi hivatali munkacsoportot javasoljuk felállítani: • Városüzemeltetési, Intézményirányítási és Koordinációs Iroda vezető, aki a háttéranyagok megfelelő biztosításáért felel, • Pénzügyi Irodavezető, aki a háttéranyagok megfelelő biztosításáért felel.

161


Aktualizálás buktatói Amennyiben az Integrált Városfejlesztési Stratégiát újra külső céggel kívánják elkészíteni, a következőkre kell figyelni, hogy a dokumentum teljes egészében megfeleljen az önkormányzat elvárásainak: • Előzetes ajánlat kérése több cégtől is • Referenciák kérése • A készülő anyagokról rendszeres tájékozató kérése, amelyet az illetékes személyek nézzenek át. Összefoglalás A munka eredményeként egy olyan komplex városfejlesztési dokumentáció állhat a XVIII. Kerület rendelkezésére, mely az elkövetkező 7-8 évre és hosszabb távon a következő 15-20 évre vonatkozóan megadhatja azokat a főbb városfejlesztési irányvonalakat, fő célokat és akcióterületeket, melyek kiszámítható fejlesztési környezetet, nyomon követhető és célzott fejlesztéseket, továbbá keretet és struktúrát biztosíthatnak az egyes projektek összefüggő programmá szervezéséhez és a jövőképben meghatározott célok eléréséhez. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia továbbá lehetőséget ad az intenzíven fejlesztendő területekre

tervezett

beavatkozásokat

részletesen

előkészítő,

a

pénzügyi

tervet,

a

megvalósíthatóságot, és fenntarthatóságot is vizsgáló Akcióterületi tervek kidolgozására. Az így összeállt dokumentumcsomag alkalmas lesz a következő időszakban hatályba lépő, a magyar kormány és az Európai Unió által kidolgozott kerületi rehabilitációs pályázatokon való részvételre.

162


6.7 . Önkormányzat hosszú távú stratégiai terve Az Ötv. 90. §(1) bekezdése kimondja „A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.” Úgy gondoljuk a gazdálkodás biztonságát nem csupán egy ciklusra érdemes meghatározni, hanem hosszú távú programot javasolt kidolgozni.

6.7.1 A dokumentum célja Ezzel a stratégiai dokumentummal rendszerint az önkormányzatok nem rendelkeznek, pedig mindenképpen hasznos volna, mert jelenleg a képviselő-testületek több ciklusra döntenek előre a hosszú távú koncepció megléte nélkül. A hosszú távú gazdasági programban szerepeltetni kell a hosszú lejáratú követeléseket és kötelezettségeket, továbbá a hosszú lejáratú hiteleket, amelyek két vagy több önkormányzati cikluson átívelnek. A hosszú távú gazdasági program jogosságát igazoló intézmény a Public-Private-Partnership, az úgynevezett

PPP

konstrukció,

amelynek

keretében

a

beruházásokat

közösségi-

és

magánfinanszírozáson keresztül valósítják meg. Az életből vett példával élve: a vállalkozó felépít egy létesítményt, pl. sportcsarnokot vagy tanuszodát, és üzemelteti azt. Az állam bizonyos összeget biztosít havonta a vállalkozónak, továbbá az önkormányzat is támogatást nyújt bevételeiből az állammal párhuzamosan havi rendszerességgel. Ha a bevétel nem fedezi a költségeket, az önkormányzat saját forrásából köteles kiegészíteni az összeget. Ezek a megállapodások jelenleg 15 évre kötöttek, a konstrukció tartalmazza, hogy a 15 éves ciklus végén egy jelképes összegért az önkormányzat tulajdonába kerül a létesítmény. Ez több mint három és fél önkormányzati ciklust ölel fel, ebből is kitűnik, hogy ezt csak hosszú távú koncepció birtokában lenne szabad megvalósítani. Az önkormányzatok kötvénykibocsátásait hasonló szemszögből kellene vizsgálni, mivel a felvétel most történik, de a törlesztés lehet, hogy csak tíz év múlva indul majd el. A mostani gyakorlat szerint a jelenlegi képviselő-testület feléli a pénzt, majd a két ciklus múlva következő képviselőtestület fogja kezdeni a visszafizetést. Ugyanez a helyzet a hosszú lejáratú hitelekkel, amelyek csak még később, húsz év múlva járnak le. Az Ötv. 88. §-a ad iránymutatást ezekre a kérdésekre, de az önkormányzatok nem kötelesek betartani azt.

163


(Találkoztunk olyan önkormányzattal, amelynek épületére felvett hitel olyan hosszú lejáratú, hogy szerintünk még lejárta előtt újból fel kell majd újítani.)

6.7.2 Jelenlegi felépítés és stratégia leírása A XVIII. Kerület rendelkezik egy jelenleg is hatályos (2014-ig) jövőképpel. Ebben a következő pontok jelentik a prioritást: • hogyan tudja a kerület a helyét, szerepét meghatározni és biztosítani a régióban és az egyesült Európában, figyelembe véve a gazdaságban bekövetkező tőkekoncentráció, a multinacionális vállalatok fokozódó jelenlétét és hatását, valamint megteremteni a gazdasági növekedés feltételeit; • milyen mértékben tudja biztosítani a kerület a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében az épített és természeti környezet adottságainak fenntartható fejlesztését; • milyen szintű és mértékű szociális biztonságot nyújt a városrész a lakosságnak, s hogyan kezeli a meglévő szegénység problémáit, miképpen képes a középrétegek leszakadását mérsékelni, s hogyan biztosítja a leszakadó társadalmi csoportok számára az integrálódás esélyét; • végül hogyan tudja hatékonyabbá tenni működését, valamint milyen mértékben tudja kialakítani a gazdasági és a civil szférával a partneri együttműködést, a kölcsönös előnyöket kereső kooperációra és kompromisszumra építve - felismerve az önkormányzat korlátos forrásait.

A jövőkép kialakításakor a következő 4 fő irányvonalat vették alapul: Gazdasági jólét: Stratégiai célok: • tartósan versenyképes gazdaság • diverzifikált gazdaságszerkezet • magas foglalkoztatottság

164


Fejlesztési alapelv: • versenyképesség növelése Közösségi jólét Stratégiai célok: • a helyi identitás erősítése és a lakosság komfortérzetének növelése • a társadalmi kohézió és szolidaritás erősítése • a szociális ellátórendszer minőségfejlesztése • tudatos településmarketingre épített networking kialakítása

Fejlesztési alapelvek: • a társadalmi szolidaritás és partnerség • szolgáltató önkormányzat által támogatott társadalmi kooperáció • fenntartható társadalomfejlődés

Várható hatások: • Aktív demokratikus közélet, aktív kommunikáció. • Hozzájárulás a gazdasági, kulturális funkciók fejlődésének megalapozásához és a lakosság komfortérzetének növeléséhez. • Növekszik a képviseleti demokráciában történő részvétel szükségességének tudatossága.

165


Kulturális jólét Stratégiai célok: • a kerület legfőbb erőforrásának, a humánetőkének piacképessé tétele • helyi tudásalapú gazdaság és társadalomfejlesztési modell kialakítása • regionális humánerő-fejlesztési funkciók kialakítása

Fejlesztési alapelvek: • integrált humánerő-fejlesztési szemlélet, amely közelíti és összeköti a gazdaság és képzés az oktatás valamint a foglalkoztatás és szociális gondoskodás szereplőit • élethosszig tartó tanulás és tudásalapú társadalom európai integrációs és hazai fejlesztési modelljeinek adaptálása • a fejlődés fenntartáshoz tartósan hozzájárulni a legfőbb erőforrás fejlesztésével

Várható hatások: • Összehangolt fejlesztések kedvező, „gerjesztő” hatása, országos elismertség, szellemi tőke helybentartása. • Stabilizálódik az oktatási szféra, a képzett fiatalok itt maradnak, s az új fejlesztések szakember-ellátottsága biztosított lesz. • Tudásalapú társadalom és gazdaság modelljének megteremtése.

Ökológiai jólét Stratégiai cél: • a vonzó és élhető környezeti adottságok megőrzése, illetve kialakítása

166


Fejlesztési alapelv: • a fejlődés fenntarthatóságának biztosítása

Várható hatások: • Kellemesebb és egészségesebb lakókörnyezet, ápolt, gondozott városrész, minőségi kerületfejlődés. A jelenlegi dokumentum összességében jól koncepcionált, a hosszú távú tervként részletesen kidolgozott, konkrétumokat tartalmaz. Továbbá széles látókörrel rendelkezik, a fejlesztési területetek széles skáláját lefedi. Nincsenek azonban körülhatárolva, legalább egy nagyobb szervezeti egységbe besorolva az adott fejlesztési területek felelősei, illetve a kidolgozói. Természetesen nem személyekre, inkább szervezetekre gondolunk itt. Nagyon kevés továbbá a prioritás, amit az egyes területekhez hozzá kellene rendelni, így gyakorlatilag hiányzik a kitűzött cél fontossága, vagy a végrehajtására meghatározott idő. A hosszú távú stratégiának ugyan nem szükséges pontos dátumokat tartalmaznia, de legalább fontossági sorrend, vagy a végrehajtásra meghatározott évek számával szükséges kontrollálni.

6.7.3 A kerület hosszú távú stratégiájának továbbfejlesztési lehetőségei A kerület fejlődési irányának meghatározása során a magasabb rendű tervek előírásai nem hagyhatóak figyelmen kívül. Budapest XVIII. Kerületének esetében az országos terveken kívül a fővárosi elképzelések, koncepciók vizsgálata is elengedhetetlen. A kerület, fejlesztési irányultságának, fejlődési struktúrájának meghatározásában alapvető fontosságú a belső erőforrások mellett megvizsgálni a környezeti beillesztést is, figyelembe kell vennünk a kerületet és tágabb környezetét, a metropolisz térség jövőjét befolyásoló veszélyeket és lehetőségeket, hiszen a trendelemzésből a kerületi struktúra várható változásaira is következtethetünk, melyekre a fejlesztések során reagálni kell, hogy egy a XXI. századnak megfelelő települési környezet alakuljon ki.

167


Az 5. fejezetben bemutatott PDCA- elv szerint javasoljuk kialakítani a hosszú távú stratégia alapjait.

A PDCA elv

Tervezés (Plan) Felülvizsgálat (Act)

Végrehajtás (Do) Ellenőrzés (Check)

A hosszú távú fejlesztési stratégiával szemben támasztott elvárások szerint a koncepciót a következő elvek mentén kell kialakítani

Együttműködő

Reális

Megvalósítható Elfogadható

Kölcsönhatásokon alapuló

• Fejezze ki a közösség, a térség lakóinak akaratát • Tükrözze a kommunikáció eredményeit, az elhatározásokat jelezze vissza • Aknázza ki a lehető legjobban az adottságokat és a környezeti tendenciákat • A fejlődési pálya építsen a térség folyamataira, legyen kreatív, megújító • Számoljon a külső tényezők lehetőségeivel, befolyásolhatóságával, a térségnek és szereplőinek korlátaival, eszközeivel • Legyen a fejlesztés szereplőinek érdekei szerint való • Legyen a döntéshozók és a megvalósítás szereplőinek kockázata minimális • Fejtsen ki lehető legerősebb fejlesztő hatást a fejlődés elemi összetevői közötti kapcsolatrendszerben

Ebben a megközelítésben vizsgáljuk tehát a gazdasági, társadalmi, vagy politikai életben hosszútávon fennálló folyamatokat, trendeket, amelyek az egy területre jellemző tulajdonságokat írják le. 168


A trendek törése, változása a környezet átstrukturálódását vonja maga után, megváltozik a kerületi struktúra, az országokon belüli településhálózat struktúrája és így tovább. Egyes területek felértékelődnek, egyesek pedig elveszítik szerepüket. A fenti bekezdések alapján a következő trendek figyelembe vételét javasoljuk a hosszú távú stratégia kialakításakor: a) A gazdasági környezet változásai • A gazdaság a primer szektortól (mezőgazdaság) vándorolt az ipari termelésbe, majd a szolgáltatásokon át ma már a tudás-iparba tart: kutatás, tanácsadás, kommunikáció és továbbképzés. • A munka magasabb – hozzáadott – értékű, termelékenyebb, gyorsabb és rugalmasabb. Megnőtt a szellemi munka jelentősége. • Már nem csupán emberi erőforrásokról, hanem emberi tőkéről is beszélünk. A humán erőforrás az egyetlen termelő faktor, amelynek az „output”-ja (kimenete) nem korlátozott (véges), mint a nyersanyagoké vagy akár a tőkéé. • Egyre több vállalkozás helyezi a középpontba az embert. A munka a teljesítményen és a kreativitáson alapul. A piacon az új elvárt képességek: a képzettség, a kommunikáció és a kreativitás. • A határok elmosódnak- a munka kevésbé lesz azonosítható a munkahellyel; • A termelés és az irányítás szétválása következtében lehetővé válik, hogy bármely település, régió területén megjelenjen akár egy nemzetközi vállalat termelő, vagy irányító egysége. • A technológiai fejlődés eredményeként a különböző cégek, vállalatok és szervezetek feladatai és helyszínei könnyen és gyorsan feloszthatókká váltak; a munkaerő-igényes tevékenységek áthelyeződtek az olcsó munkaerőt kínáló országokba, illetve a szakértelmet kívánó feladatok a fejlettebb országokba. • Egy-egy ország exportjának jelentős részét tudásalapú szolgáltatások teszik ki; a kutatás és fejlesztés eredményei rövid idő alatt hatalmas távolságokra eljuttathatók. • A telekommunikáció lehetővé tette a távmunka lehetőségét, ezáltal a munkaerőpiac is nemzetközivé vált. A motorizáció által pedig nőtt a lakosság mobilitása is. A globalizációs és gazdasági változások hatására a városok, kerületek átstrukturálódását az alábbi trendek jellemzik: • Nemzetközi közlekedési csomópontok felértékelődése; • A befektetőkért vívott verseny hatására az ipari parkok, gazdasági területek terjedése;

169


• A belső, volt ipari területek helyén nagyméretű, szabad, szennyezett barnamezős területek megjelenése; • a gazdasági területek decentralizációja – a belvárosi területek értékvesztése, külső területek felértékelődése; • a városi térségek nemzetközi színtéren versenyeznek, így a város-marketing (városrészi, kerületi marketing) kiemelt szerephez jut; b) Politikai változások • Gazdaságpolitika Globalizáció – a globális, multinacionális vállalatoknál kialakult irányultság. Mivel a nemzetközi, globális vállalatok helyi versenyfeltételek mellett működnek, így a cégeknél a meglévő globális értékrend mellett, azzal párhuzamosan kialakul, megerősödik a lokális, helyhez kötött szemléletmód. Pénzügyi tőke / működő tőke – a csökkenő árbevételek kikényszerítik a kreatív és rugalmas pénzügyi stratégiák alkalmazását, valamint a magánszektor egyre intenzívebb bevonását a különböző fejlesztési projektekbe. • Társadalom politika Demokratikusság – a városvezetésnek megfelelő szintű, nyílt kommunikációt kell kialakítania a polgárokkal. Összeolvadás – az élet számos területén megfigyelhető: munka és szabadidő, kultúra és értékek, köz- és magánszféra (PPP), stb. • Kerületpolitika, irányítás Az európai tagállamok közös városfejlesztés-politikai elveit és stratégiáit összefoglaló irányelvek (Lipcsei Charta - 2007) Alkalmazzák az integrált városfejlesztés eszközét és bevonják a releváns hatóságokat a végrehajtásba, valamint megteremtik nemzeti szinten a szükséges kereteket; Biztosítják az integrált városfejlesztési politika végrehajtásához szükséges képességek és hatékonyság elsajátítása helyi hatósági szinten,

170


Megteremtik a rendszeres és strukturált tapasztalat- és ismeretcserét a fenntartható városfejlesztés területén nemzeti és nemzetközi szintéren is c) A társadalmi környezet változásai A gazdasági átalakulás (liberalizáció) együtt jár a jóléti állam átszerveződésével, az állami szociális gondoskodás csökkenésével. A szociális hálózat visszaszorulásának következtében a társadalmi rétegek között nőnek a különbségek, a munkaerő piaci lehetőségek bizonytalanok, csökken a képzetlen munkaerő biztos foglakoztatása, nő a munkanélküliség, amely a foglakoztatási szerkezet átalakulásából következik. Az állam szerepe, illetve a közösségi szektor intézményei is új meghatározást nyernek, melyben nagyobb hangsúlyt kap a dereguláció (szabályozottság mértékének csökkenése) és a decentralizáció a szolgáltatások kínálatában való versenyképesség. A modern ipari társadalmat kezdi felváltani a posztmodern társadalom, amelynél nagyobb hangsúly helyeződik a piacra, mely a gazdasági siker forrására. A piac szerepének növekedése a fogyasztási szokások megváltozásához

vezetnek,

kialakul

a

fogyasztói

társadalom.

A

gazdaság

fejlődése

elképzelhetetlen lett volna a technológia fejlődése nélkül, ami viszont az információs társadalom kialakulásához vezetett. Az információs társadalomban csökken az egyének közötti személyes kontaktusok számának szükségessége. Ezáltal csökken a társadalmi kontroll. • Kiemelendő a jóléti állam által épített lakótelepek problémái – szlömösödés, magas fenntartási költség, zöldfelületek rendezetlensége; • Közszolgáltatások

racionalizálása,

privatizációja

–

hatékonyabb

működés,

üres

középületek (intézményépületek) megjelenése; A technológiai fejlődésének hatásai A gazdaságban és a társadalomban bekövetkező strukturális átalakulások szükséges feltétele volt a technológiai fejlődése. A termelési rendszer legfőbb mozgatórugójává az információs ipar termékei váltak. d) A technológia fejlődésének hatásai a településekre: • A telekommunikációs rendszerek, mint hálózati és infrastrukturális elemek megjelennek; • Külvárosi és zöldövezeti irodaházak megjelenése;

171


• Motorizáció által a külvárosi területek is könnyen megközelíthetővé váltak; • városközpontok és a kerületek közötti népsűrűség különbség csökkent; • Város, vagy kerület belső területei elveszítik vonzerejüket – közlekedési szempontból előnyős területek népszerűsége nő; • Lakosság decentralizációja figyelhető meg, belvárosból a külső kerületekbe és az agglomerációba; • Nagyobb városok és környékének urbanizáció növekedése; e) Környezeti jellemzők Az ipari forradalom óta folyamatosan nő a környezetszennyezés. Mindeközben a modern társadalom kialakulása maga után vonta az egészséges élet igényét. A városi területek és a városlakók számának növekedése, a városi zöldfelületek csökkenése maga után vonta a természeti környezet felértékelődést, védelmének az igényét. Kezdetben a környezetvédelem nemzeti és helyi szinten jelent meg. Ugyanakkor a globalizáció és a növekvő környezetszennyezés átfogó, nemzetközi irányelvek megjelenését eredményezte • Fenntartható fejlődés – városok, kerületek fejlődésének támogatott iránya; • Ökológiai hálózatok (Natura 2000, stb.) - terület-felhasználási korlátozások urbanizáció a városi, kerületi zöldfelületek csökkenéséhez vezet; • A városi, kerületek zöldfelületek, rekreációs területek iránti igény megnövekedése; • Természetes és természet közeli területek felértékelődése (a piacon) • „értékesíthető” termékké válik, mely megjelenik a telekárban, egy-egy település, kerület képének meghatározásában; f) Közlekedés A közlekedési szokások megváltozásának hatásai a városokra, kerületekre: • A városi, kerületi terek a közlekedésnek lettek alárendelve; • Egyre több gyalogos zóna kerül kialakításra; • A külső kerületekben P+R parkolók terjedése; • Elkerülő

utak,

autópályák

csomópontjainak

környéke,

város

közeli

területei

felértékelődnek; • Erősödött a kötöttpályás közlekedés fejlesztésének igénye;

172


A stratégia különböző pontjainak javasolt elkészítési menete Az egyes fejlesztési irányok, programok meghatározásakor a következő sémát javasoljuk követni a pontos, visszakereshető, ellenőrizhető stratégia kialakításának eléréséhez: 1. A program célja: rövid, lényegre törő bemutatás. 2. A program tervezett elemei: itt javasoljuk feltűntetni, milyen információk, eszközök, illetve milyen típusú és összetételű szervezeti háttér szükséges a program végrehajtásához a)

A projektek előzetes értékelése: a szükséges ráfordítások, várható bevételek, kockázatok együttes értékelése, illetve tágabb értelemben vett költség-haszonelemzés (a társadalmi, környezeti szempontok figyelembe vételével).

b) Kommunikációs terv: biztosítja az egyes eseményekhez kötendő kommunikációs tevékenységet annak érdekében, hogy a különböző érdekcsoportok (pl. lakosság, befektetők) megfelelő tájékoztatást kapjanak a projekt fázisairól, a végrehajtás szükségességéről, illetve időben tájékoztatva legyenek a megvalósítás érdekében felmerülő ideiglenes kellemetlenségekről (útlezárás, áramszünet stb…) 3. Várható eredmény: meg kell határozni a fejlesztés által megvalósuló társadalmi,- gazdasági,környezetvédelmi- és egyéb előnyöket. A programokat célszerű prioritások szerint rendezni, ezeket pedig időrendi sorrendben bemutatni, a programok elején feltűntetve a következő javasolt táblázat szerint: Stratégiai cél Alapelem Eszköz

Itt javasoljuk megnevezni a tervezett programot Itt

javasoljuk

megadni,

hogy

pl.

gazdasági,

társadalmi,

vagy

környezetvédelmi célú a program Javasoljuk meghatározni, hogy milyen eszközök, információk, szervezési folyamatok szükségesek

Időbeli ütemezés: A javasolt

Javaslatunk szerint nem csupán dátumot lehet lefektetni, hanem valamely

kezdési időpont

esemény megvalósulását is meg lehet adni a kezdés feltételeként.

173


Várható

A projekt teljes végrehajtásának időtartamát javasoljuk itt megadni

időtartam Szervezeti igény, kompetenciák: Program koordinátor

Ha nem egy meghatározott személy, akkor irodát is meg lehet adni

Bevonható

Javasoljuk az összes gazdasági szereplőt, civil szervezetet, akik részt vesznek

partnerek

a program végrehajtásában

Konzulens

Véleményünk szerint azt a személyt/irodát javasoljuk megadni, aki szakmai segítséget nyújt a projekt kialakításában, vagy megvalósításában.

Információs Technológia fejlesztése A kerület hosszú távú stratégiájának kidolgozása teljes mértékben a kerületi Önkormányzat feladata, hiszen csak ez a szervezet képes pontosan felmérni a fennálló helyzetet, és jogosult meghatározni a kerület fejlesztési irányait. Azonban az információs technológiával kapcsolatos fejlesztési lehetőségeket részletesen is bemutatjuk, ugyanis ez egyrészt a kerület hosszú távú gazdasági programjából (Jövőkép) teljes mértékben kimaradt. Véleményünk szerint jelenleg ez az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat a világon, megoldásait és innovációit alkalmazva több helyi szintű problémára is megoldást jelenthetnek ezért is szentelünk ennek a résznek nagyobb terjedelmet. Javaslatunk szerint az Önkormányzat a következő lehetőségeket végig gondolva beemelhetné a hosszú távú programba a hálózati, telemetrikai és telematikai infrastruktúra bővítését: Első körben fontos megjegyezni, hogy manapság egy város, település, vagy kerület versenyképessége nagymértékben azon is múlik, hogy az internet és más információs technológiák képesek-e a társadalom életének, a közigazgatás, a vállalkozások működésének és az emberek mindennapjainak részévé válni. A közigazgatásnak élen kell járnia a hatékony információcsere

és

elektronikus

közszolgáltatások

kiépítésében,

az

új

megoldások

alkalmazásában. Minél gyorsabban és szélesebb körben történik meg a rendszer kiépítése, annál hatékonyabb és ügyfél közelibb közigazgatás valósítható meg.

174


Elektronikus ügyintézési rendszer A kerület pozíciójának, versenyhelyzetének erősítése megköveteli a helyi Önkormányzat szintjén is a szolgáltató Önkormányzat - az ügyfélbarát szolgáltatások, ügyintézés - rendszerének kiépítését, működtetését. Az interneten keresztül biztosított Önkormányzati szolgáltatási rendszer - információ-szolgáltatás, ill. e-ügyintézés kialakítása és működtetése - jelentősen hozzájárul az információs és tudásalapú társadalom helyi kialakulásához, a városrész versenyelőnyének megtartásához. A költségvetés és a kötelezettségvállalások kezelése, a könyvelés, a készletnyilvántartás rendkívül munkaigényes, ugyanakkor számtalan hiba, visszaélés lehetőségét magában hordozó folyamat. Éppen ezért javasoljuk, hogy egy olyan, a pénzügyekkel kapcsolatos folyamatokat integrált formában megvalósító rendszer kerüljön hosszabb távon felhasználásra, ami mindezt nagymértékben egyszerűsíti. Ennek birtokában lehetővé válik a számviteli és kötelezettségvállalási rend maradéktalan betartása, csökkenek a hibák, visszaélési lehetőségek. Távolabbi célként javasoljuk a stratégiában megjeleníteni a CLBPS ajánlás szerinti 4. e-ügyintézési szolgáltatási szint fokozatos elérését. A 4. szolgáltatási szint a teljes elektronikus ügyintézést valósítja meg, on-line fizetéssel. Az ügyek otthonról történő elintézésének lehetőségén túl, a hivatal számára is óriási előnyöket rejt magában a személyes megjelenés minimálisra csökkentése. Az elektronikusan kezdeményezett ügyek a hagyományos ügyekhez képest jóval kevesebb élőmunkát igényelnek, ezáltal a Hivatal számára is egyértelmű könnyebbséget jelentenek. Az elektronikus ügyintézés felhasználói köre várhatóan sokkal nagyobb mértékben növekszik majd, hiszen egy adott ügy fél óra alatt otthonról történő elintézésének lehetősége áll szemben a több napos sorban állással és utánajárással, amennyiben megfelelően széles körben kiépülnek a közösségi hozzáférési lehetőségek. Egy ilyen rendszer a jóval hatékonyabb ügymenet és működtetési, illetve ellenőrzési lehetőségek mellett azt az előnyt is nyújtja, hogy működtetésének költsége olcsóbb. A Hivatalban sok különböző nyilvántartást vezetnek, ebből többet párhuzamosan. Sok a papír alapú nyilvántartás elektronikus feldolgozása, de ezek csak mechanikus átmásolásai a kartotékos rendszernek, a redundancia kérdése továbbra is fennáll. Az elektronikus iktatással és dokumentumkezeléssel párhuzamosan szükséges bevezetni a hivatalon belüli egységes, továbbá más intézmények adatbázisaival is kommunikálni képes nyilvántartások rendszerét.

175


A hatékony e-ügyintézés kialakítása megköveteli a Polgármesteri Hivatal belső működési folyamatainak újraszervezését, optimalizálását, valamint az Önkormányzati döntéshozók, ill. köztisztviselők, közalkalmazottak képzését is. Önkormányzati honlap Javaslatunk szerint a honlapnak a kerület elsőszámú kommunikációs eszközévé kell válnia. A hivatalos hirdetmények teljes körű összetételén túl az Önkormányzati honlap alkalmas az informálódási célú személyes, illetve telefonos megjelenés kiváltására. Nem lebecsülendő továbbá a honlap közösségszervező ereje sem, a megjelenített események, civil szervezetek, egyházak, sportegyesületek az eddigieknél jóval nagyobb nyilvánossághoz juthatnak. Az információ áramlás szempontjából fontos jellemzők: • nyílt hálózat, amely napi 24 órában a világ szinte bármely pontjáról bárki számára elérhető, • minimális költséggel, nagy tömeg juthat ez által információhoz, gyakorlatilag azonnal, • Semmilyen más médiumhoz nem hasonlítható az interneten publikált anyagok költséghatékonysága. Az interneten való rendszeres és naprakész információközlés költségei össze sem mérhetőek, egy “hagyományos” médium, újság, nyomtatvány, vagy akár kábeltelevízió előállítási és terjesztési költségeivel, • interaktivitás, az internetes kommunikációs folyamat összes résztvevője számára egyaránt adott a lehetőség a közvetlen reakcióra, • jóval többet jelent, mint egyszerű információközlést: az interneten tranzakciók sorozata bonyolódik, „Intelligens kerület” Az intelligens kerület véleményünk szerint az Önkormányzat egyik hosszú távú stratégiai programja lehet, hiszen a világ, és ezen belül a városrészben élők igényei is egyre inkább ebbe az irányba tartanak. A notebook-ok, netbook-ok, PDA-k és smartphone-ok terjedése még ugyan gyerekcipőben jár Magyarországon, azonban véleményünk szerint néhány éven belül nagymértékben megnő az ilyen termékek tulajdonosainak száma, akik a technika által adott lehetőségeket ki is akarják használni. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy az Önkormányzatnak már most fel kell készülnie egy bizonyos szintű innovációra, amely az ügykezelést és az ügyfelekkel történő kommunikációt érinti. Ebben a részben egy általános leírást kívánunk bemutatni az új

176


lehetőségekről. A fejlesztések irányáról és mértékéről az Önkormányzat hivatott dönteni, ezért itt egyfajta útmutatást kívánunk adni a jövőre vonatkozó lehetőségekről. A vezeték nélküli hálózatok lehetővé teszik az egyes iskolák, Önkormányzati intézmények összekötését, hálózatba kapcsolását a vezetékes kiépítésű rendszerek árának töredékéért (Hatékony erőforrás megosztás az intézmények között, videokonferencia, információcsere, valódi távoktatás.)

A térképhez rendelt adatok oda–vissza irányban elérhetők és lekérdezhetők, természetesen csoportosíthatók, illetve valamilyen szempont szerint kigyűjthetők. A leválogatott adatok eltárolhatók akár térképi, akár szöveges formátumban, így ezek utólagos elérése és bemutatása gyorsan megvalósítható. A különféle szöveges adatformátumok mellett a térkép objektumokhoz rendelhetők különféle típusú állományok is. Ezek kapcsolása és lekérdezése még gyorsabban valósulhat meg a térképpel kapcsolatban, hiszen a lekérdezés esetén a program a társított adattípusnak megfelelő alaprendszerrel tölti be az adott információhalmazt. A felhasználók igényeit minél jobban kielégítő, de egyszerű és általános adatkezelőre van szükség, mellyel minden feladat gyorsan elvégezhető. Szerver-farm Véleményünk szerint a tervezett hálózat egy másik nélkülözhetetlen eleme egy helyi, központi szerver-farm kialakítása, mely egyrészt a hálózat működéséhez szükséges szerverek és egyéb hálózati eszközök elhelyezését és működtetését biztosítja, másfelől az „Intelligens kerület” projekt felhasználói számára nyújt lehetőséget a saját szervereik, szerver-alkalmazásaik elhelyezésére, jelentős költségmegtakarítást eredményezve az intézmények, vállalatok számára. A szerver-farm kialakításánál a legfontosabb szempont a megfelelő sávszélesség biztosítása az Internet irányába. A projekt tervezése során felmerült alkalmazási lehetőségek kapcsán a legfontosabb követelmény a moduláris felépítés és a szabványok használata. E szempontok biztosítják mind a kivitelezés, mind a működtetés, mind a későbbi esetleges bővítések során a gazdaságosságot és az új alkalmazások rendszerhez való kapcsolódásának lehetőségét. A kliens eszközök tervezése során az alábbi alkalmazások használatával kell számolni, figyelembe véve a fent említett szempontokat: Közbiztonság • mobil kamerarendszer -

vezeték nélküli, nagyfelbontású kamerarendszer (táv vezérelhető)

177


-

mobil kommunikációs rendszer

-

VoIP telefon

-

hordozható számítógépek

-

PDA-s alkalmazások (Personal Digital Assistant: a zsebszámítógépek általánosan elterjedt elnevezése)

-

betörésjelzők, tűzjelzők, személyi riasztók

-

vezeték nélküli betörés-, és tűzjelzők

-

személyi riasztók

Turizmus • hot spot-ok közterületen és középületekben -

nyilvános, vezeték nélküli Internet hozzáférési pontok, pozíciófüggő WEB-es alkalmazással

-

infópultok közterületen és középületekben

-

nyilvános Internet terminálok, pozíciófüggő web-es alkalmazással

Közlekedésszervezés és irányítás • utas tájékoztató rendszer -

autóbusz megállókban elhelyezett utas tájékoztató terminálok

-

kamerarendszer a főbb közlekedési útvonalakon

-

a közlekedés optimalizálását elősegítő információs rendszer

-

jelzőlámpák felügyelete

-

a közlekedés optimalizálását elősegítő távfelügyeleti rendszer

178


Városi és kerületi közszolgáltató intézmények és vállalatok infokommunikációs rendszere • mobil kamerarendszer -

vezeték nélküli, nagyfelbontású kamerarendszer (táv vezérelhető)

-

mobil kommunikációs rendszer

-

VoIP telefon

-

hordozható számítógépek

-

PDA-s alkalmazások

-

telemetria rendszer

-

vezeték nélküli távmérő rendszer

-

intézmények és vállalatok zárt kommunikációs hálózata

-

zárt intézményi/vállalati vezeték nélküli gerinchálózat

A felsorolásból látható, hogy az alkalmazások jelentős része mobil megoldásokon alapul, ezért úgy gondoljuk, hogy az „Intelligens krület” projekt kizárólag a vezeték nélküli technológia használatával kivitelezhető. A projekt több területén is előfordul számos alkalmazás azonos, vagy közel azonos formában, ebből következik, hogy a kliens eszközök tervezésekor lehetőleg egységes technikai megoldásra kell törekedni, szem előtt tartva a gazdaságosságot és a már említett moduláris megoldásokat.

6.7.4 A dokumentum elkészítésének felelőse Javaslatunk szerint ezt a jegyzőnek kell elkészíteni a Pénzügyi irodavezető segítségével. A jegyző és az irodavezető akár több évtizedig is lehet állandó, míg a testület és a polgármester megbízatása pusztán négy évre szól (újraválasztás esetén ez hosszabbodhat). A képviselő testületnek kell jóváhagyni a hosszú távú gazdasági programot, méghozzá rendeletben, mivel a rendelet nyilvános, így minden kerületi választópolgár láthatja, hogy a képviselő-testület milyen irányt szabott meg a jövő számára.

A stratégiaalkotásért és végrehajtásért felelős projektszervezetének kialakítása a kompetencia térkép segítségével

179


Javaslatunk szerint a jegyzőnek és a pénzügyi irodavezetőnek szükséges kidolgozni a hosszú távú gazdasági programot, amit később a testületnek kell jóváhagynia. Az alábbi ábra az önkormányzat hosszú távú gazdasági programjának elkészítésének menetét szemlélteti a munkafolyamatban részt vevő szereplők és a folyamat menete tekintetében.

180


A hosszú távú gazdasági program kidolgozásának menete

Projektvégrehajtás menete Hivatali munkacsoport Jegyző Pénzügyi irodavezető


Titkársági ügyintéző

Kisebbségi Önkormányzat

Oktatási , Közművelődési , Sport és Ifjúsági Bizottság Szociális és Lakásügyi Bizottság

Pénzügyi , Költségvetési és Közbeszerzési Bizottság


Testületi , Ügyrendi és Koordinációs Bizottság Településfejlesztési Bizottság



A hosszú távú gazdasági program kidolgozásában az alábbi hivatali munkacsoportot javasoljuk felállítani:

181


• Mindenkori jegyző, aki felelős lenne a hosszú távú gazdasági program elkészültéért, • Pénzügyi irodavezető, aki segítséget nyújt a jegyzőnek a program kidolgozásában, • Titkársági ügyintéző, aki a jogi háttér megfelelő biztosításáért felel, A hosszú távú gazdasági program megvalósítása a mindenkori képviselő testület felelősségi körébe tartozik. 6.7.5 Érintett önkormányzati feladat Az Önkormányzat, mint tulajdonos az elsődleges felelőse az önkormányzat gazdálkodásának, hogy a jövő számára biztosítsa a folyamatos fejlődés lehetőségét. Az Önkormányzaton belül a hosszú távú program elkészítése az egész hivatal számára feladatot kell, hogy jelentsen, hiszen a kidolgozásában minden irodának részt kell vállalnia.

Elkészítés buktatói Javaslatunk alapján nem szükséges konkrét év meghatározása benne, tartozzon bele a nem csak gazdasági vonzatú, hanem minden kötelezettségvállalás, amelynek anyagi vonzata van és lehet a jövőre nézve. A stratégia nem lesz hasznos, illetve nem lehet sikeres, ha az Önkormányzat nem jól választja meg a fejlesztési irányokat, nem veszi figyelembe a prioritásokat, valamint ha a felvázolt programok egyáltalán nem tartalmaznak semmilyen konkrétumot.

182


6.8 . Egészségügyi terv Az egészségterv elkészítése és megvalósítása illeszkedik ahhoz az alkotmányos joghoz, mely szerint: "A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez" (A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/D. § /1/). A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a az alábbiak szerint rendelkezik: „A kerületi önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében, különösen a kerületfejlesztés, a kerületrendezés, az épített és természetes környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és kerülettisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.” A Ötv. 8 (4) bekezdés alapján a kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az egészségügyi alapellátásról. Az Egészségügyi Világszervezet 1998-as Közgyűlése nemzetközi nyilatkozatot fogadott el az egészségről. Eszerint az elérhető legjobb egészségi állapot egyike az alapvető emberi jogoknak. A lakosság egészségi állapotának és jólétének javítása a gazdasági és társadalmi fejlődés végső célja, ugyanakkor elismert tény, hogy a lakosság jó egészségi állapota a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik előfeltétele. Ebben a folyamatban kiemelkedő szerepe van a lakosság egészségi állapotában mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentésének. Az egészségi állapot javítása nem képzelhető el megalapozott nemzetközi, nemzeti és regionális politikai stratégiák nélkül. Az „Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja” című - az Országgyűlés által elfogadott – dokumentum kiemelt célként kezeli: • •

a születéskor várható élettartam egy évtizeden belül három évvel történő növelését, a jövő generációja számára az egészséges fejlődés feltételeinek biztosítását,

183


• • •

az egészség megőrzését, javítását, az egészségben eltöltött évek számának kiterjesztését, a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentését.

E kiemelt célok megvalósításában az állami intézmények szerepe mellett meghatározó jelentőséggel bírnak az önkormányzatok, a szakmai és civil szervezetek, az oktatásügy, az egyházak, a média, és az üzleti élet egyes szereplői.

6.8.1 A dokumentum célja Az egészségterv célja a kerület lakosai életfeltételeinek, életminőségének, s ezen keresztül az itt élő emberek egészségi állapotának javítása az élet minőségét befolyásoló tényezők változtatásán keresztül. Az egészségterv megvalósításának a kerület testi, lelki és szociális „jól-létét” kell szolgálnia. Az egészségterv célja nem egyszerűen a közösség tagjainak védelme a betegségektől, bajoktól, hanem, aktív cselekvés az egészségért, melynek segítségével minőségi változások indulnak el az egészséges közösségek kialakulása, erősödése érdekében. A kerületi egészségterv összetett, a kerület állapotleírásából kiinduló, a lakosság életminőségének, egészségének javítását szolgáló, az adott közösség aktív részvételével kidolgozott stratégiai terv és az ebből következő problémamegoldás-orientált cselekvési program, amely tartalma és a közösség tagjainak aktív részvétele szempontjából fenntartható. Az egészségterv tehát nem egy hatóság vagy néhány ember elképzeléseit tükröző feladatterv, hanem a kerületben élők közös akaratát tükröző több éves stratégia, melynek cselekvési programját, a meglévő és megszerezhető források, a meglévő és kialakítandó szakmai kompetenciák és a helyi közösség minél szélesebb körű támogatása aktualizálja. Az egészségterv elérendő célja, hogy a közösség szellemi és anyagi erőforrásainak bevonásával is növelje a problémák belátható időn belül történő megoldását, továbbá az életminőség és az egészség segítségével építse a közösséget.

6.8.2 A dokumentum elkészítésének a felelőse

184


Az egészségtervet szakembereknek szükséges elkészíteni. A terv elkészítéséhez szükséges bevonni a Budapest XVIII. kerületi Polgármesteri Hivatal Szociális és Gyermekvédelmi Irodáját, a védőnőket, a háziorvost, a fogorvost és a területileg illetékes ÁNTSZ-t. A képviselő-testület határozattal hagyja jóvá az egészségtervet a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleménye alapján. A stratégiaalkotásért és végrehajtásért felelős projektszervezetének kialakítása a kompetencia-térkép segítségével A dokumentumot egészségügyi szakembereknek szükséges elkészíteni, mivel az egészségterv kidolgozásához egészségügyi szakemberek igénybevétele szükséges. Az alábbi ábra az egészségterv elkészítésének menetét szemlélteti a munkafolyamatban részt vevő szereplők és a folyamat menete tekintetében.

Az egészségterv elkészítésének menete

Projektvégrehajtás menete Szakemberek


Hivatali munkacsoport Szociális és Gyermekvédelmi Irodavezető

Aljegyző

Dokumentum elkészítésében való segítség nyújtása

Orvosok és védőnők ÁNTSZ





185


A hivatali munkacsoportban található személyeket érdemes bevonni a terv készítésébe az adatszolgáltatás tekintetében. Az egészségterv végrehajtásában az Szociális és Gyermekvédelmi Iroda vezetőjének (valamint az aljegyzőnek) az irányításával a szociális ügyintézők segítségével szükséges szerepet vállalnia. A kompetenciák és a jelenlegi munkakör alapján a feladat végrehajtására az alábbi munkacsoport felállítását javasoljuk: • Szociális és Gyermekvédelmi Iroda vezetőjét javasoljuk az egészségterv megvalósítására létrehozandó csoport vezetésére. • Aljegyző.

6.8.3 A dokumentum megjelenítendő célrendszer A dokumentum elkészítése egy néhány fős munkacsoport feladata (akik nem feltétlenül az önkormányzat alkalmazottai), az egész alapja a helyi közösségek igénye és az egyes intézmények, szervezetek közötti partneri együttműködés. A jó egészségtervnek feltétele a lakosok aktivitása, bevonása a programok előkészítésébe, megvalósításába és értékelésébe egyaránt. Az egészség terv mindenki számára átlátható, elérhető kell, hogy legyen, így a külső és belső kommunikáció tervezésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Az egészségterv négy területen kíván fellépni: • az egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása, • az egészséges életmód programjai az emberi egészség rizikófaktorainak csökkentése, • az elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelőzése, • az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése. Az Egészség Terv strukturális elemei a következők: • Állapotleírás: komplex módon bemutatja a település adottságait (lakosság összetétele, egészségi állapota, gazdasági, infrastrukturális, földrajzi helyzet, stb.), jellegzetességeit. • Problématérkép: a helyi lakosok által érzékelt problémák összegyűjtése, felsorolása, és rendszerezése forrásigény, illetve helyi kezelhetőség szempontjából. • Stratégia: a problématérképben megfogalmazott problémák kezelésére, enyhítésére egy szakmai munkacsoport hosszú távú (több év) irányvonalakat jelöl ki.

186


• Cselekvési terv: kis vagy nagyobb forrásigénnyel rendelkező, de helyi szinten megoldható problémákra reagáló, a stratégiában megfogalmazott irányokkal koherens, közösségi igényen alapuló települési programterv bemutatása az elkövetkező 1 évre, amely választ ad arra, hogy kinek a szervezésében, hol, kikkel, kiknek milyen céllal mit tervez, és hogy ettől milyen eredményt várnak. • Eredmények, hatások leírása • Monitoring Az első lépés a kerület egészségügyi helyzetének leírása. Az egészségkép a kerület lakossága egészségi állapotának, a kerületre jellemző életfeltételeknek, életminőségnek a leírása, a valóság metszete egy konkrét időpontban. Az állapotfelmérés célja az életminőséget, az egészségi állapotot befolyásoló tényezők feltérképezése, a feltárt tényekből problémalista összeállítása a további stratégiai célok, illetve cselekvési programok meghatározása érdekében. Szót kell ejteni a dokumentum elkészítésénél az egészségi állapotot befolyásoló tényezőkről: • Demográfiai adatok; • Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet; • A természeti és épített környezet; • Természeti adottságok -

Talaj,

-

Levegőminőség,

-

Vízminőség,

-

Hulladékkezelés,

-

Zajártalmak, levegőszennyezés;

-

Szociális ellátás;

-

Gyermekjóléti ellátások,

-

A lakhatás feltételei;

• Közrend, közbiztonság: A kerületben élők közérzetét és ezzel összefüggésben társadalmi jólétét nagymértékben befolyásolja, hogy az ott élők mennyire érzik biztonságban saját és

187


családjuk testi épségét, anyagi javait. A nyugodt, biztonságos környezet kedvező hatással van az egészségi állapotra. • Életmód, szokások. (Az életmódbeli tényezők nagyban befolyásolják az egészségi állapotot.) -

Dohányzási szokások,

-

Alkoholfogyasztás,

-

Táplálkozási szokások,

-

Mozgás,

-

Kábítószer fogyasztás megelőzése;

-

Mentálhigiénés helyzet.

A részletes és pontos állapotleírás egyik legfontosabb eredménye az egészségi állapotot kedvezőtlenül befolyásoló tényezők, problémák feltárása, illetve bemutatása. Az állapotleírás során számos problémát feltárunk, melyek megoldására tudjuk kidolgozni a közösség egészségfejlesztési stratégiáját. A cselekvési terv az egészségkép tényeire épülve fogalmazza meg a teendőket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a lakosság egészségi állapota kedvező irányban módosuljon. A cselekvési programmal szemben támasztott főbb kritériumok: • a legfontosabb problémákra kell, hogy irányuljon, • reális megoldásokat kell, hogy tartalmazzon, • felméri az erőforrásokat, • ütemezi a lépéseket, • meghatározza a siker kritériumait, • meghatározza a fenntarthatóság feltételeit. Az egészségterv megvalósításában kiemelkedő szerepe van a nyilvánosságnak. A kommunikációs fázis célja, hogy lehetővé váljék az egészségtervben megfogalmazottak részletes és teljes körű megismerése, illetve e folyamatos kommunikáció hatására változzék az egyéni motivációk, a választható magatartásmodellek köre. Az eredmények vizsgálatához a sikeresség kritériumait és az indikátorokat előre meg kell határozni, hogy vizsgálni tudjuk mire jutottunk, mit és milyen minőségben tudtunk megvalósítani

188


a kitűzött célokból. A folyamatos elemzést –monitorozást követően tudjuk megvalósítani a szükséges korrekciókat.

6.8.4 Jelenlegi felépítés és stratégia leírása A dokumentumban leírásra kerültek a népességi jellemzők, illetve a mortalitás, majd a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. kerül bemutatásra. Ezután kerülnek sorra a kerület alap- és szakellátási adatai

.

Az

egészségügyi koncepció harmadik fejezete tér ki a középtávú célkitűzésekre és a legfontosabb feladatokra. A jelenlegi egészségtervet összességében megfelelőnek találtuk, azonban az elérni kívánt célok pontosabb megjelenítése és a problémák sikeres kezelése érdekében a Javaslatok, a továbbfejlesztés lehetőségei fejezetben részletezzük azon javaslatokat, kiegészítéseket melyek alkalmazásával eredményesebben lehet biztosítani a lakosság életminőségének javítását szolgáló terv megvalósulását.

6.8.5 Önkormányzati feladatok Az egészségügyi terv elkészítéséért az önkormányzat felel. Az önkormányzat feladata, hogy az egészségügyi szakemberek a Polgármesteri Hivatal Szociális és Érdekvédelmi Irodájával, a civil szervezetekkel és a lakossággal együttműködve készítsék el a kerület egészségügyi tervét.

6.8.6 Javaslatok, a továbbfejlesztés lehetőségei Az állapotleírásban célszerű lenne a demográfiai adatok mellett az alábbiak bemutatás is: • a születésekre, halálozásokra, el- és beköltözésre vonatkozó adatok és ezek egyenlegei, • halálozás főbb jellemzői, • a kerület helyzete a kommunális szolgáltatásokat jellemző adatokon keresztül szemlélve, • a lakosság egészségi állapotának részletesebb jellemzése, • a lakosság életmódjának jellemzése, • a mentálhigiénés helyzet jellemzése, • az életkörülmények jellemzése.

189


Az állapotleírás önmagában még nem ér semmit, azt meg kell ismertetni a kerület lakosságával. Ennek legegyszerűbb módja közösségi összejövetelek szervezése. Itt megismertethetjük a résztvevőkkel az egészségkép megállapításait, megbeszélhetjük, a megoldandó problémák fontossági sorrendjét, illetve megoldásuk módját. A széleskörű és részletes helyzetelemzés elkészítésének számos pozitív hatása van: • kialakul a helyi párbeszéd és a partnerség • újabb energiákat szabadít fel a közösségi összefogás • az egészség egy erős hívó szó, megmozdulnak rá az emberek és a felelősök Az állapotleírás voltaképpen arra a kérdésre ad választ, hogy "hol állunk most". Ehhez a ponthoz képest határozhatjuk meg terveinket, és azt, hová szeretnénk eljutni, így jelentőségét nem szabad alábecsülni, az egészségterv elkészítése során nagy hangsúlyt kell rá fektetni. A kerületi lakosság egészségi állapotának ismerete meghatározó jelentőségű nemcsak az egészségügyi

intézkedések

tervezése

szempontjából,

hanem

a

kerület

fejlődése

és

versenyképessége szempontjából is. Az állapotleírás eredményeire támaszkodva javasolt a stratégia elkészítése, amely a kerület szintjén legjobban kezelhető problémák megoldására koncentrál az előzetesen felállított problématérkép segítségével. A cselekvési program a legfontosabb problémák megoldására kell, hogy irányuljon, reális megoldási lehetőségeket kell, hogy tartalmazzon. Fel kell, hogy mérje az erőforrásokat és ütemeznie kell a lépéseket és nem utolsó sorban meg kell, hogy határozza a fenntarthatóság feltételeit. Az egészségügyi terv ajánlott felépítését az 1. számú melléklet tartalmazza.

Elkészítés buktatói Az általános buktató tényezők az egészségtervnél is jelentkeznek, amennyiben általánosságban készül az egészségterv, és a készítő szakemberek nem veszik figyelembe a lakosság kor szerinti összetételét, a kerület adottságait (nem számolnak a kerület fekvéséből fakadó adottságokkal – pl.

190


távolság a különböző szakellátóktól, nem tartalmaz a dokumentum megelőzést szolgáló vizsgálatokat, egészségnap megszervezését), az egészségterv pusztán a fiókok mélyén lesz elsüllyesztve, nem fogja betölteni funkcióját.

191


6.9 . Önkormányzat Minőségirányítási Programja Az 1993. évi LXXIX. törvény 85. § (7) bekezdése kötelezővé teszi az önkormányzatok számára az Önkormányzati Minőségirányítási Program elkészítését. „A

helyi

önkormányzati

intézményfenntartó

elkészíti

az

önkormányzati

közoktatási

intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más

ágazatok

-

gyermek-

és

ifjúságvédelem,

szociálpolitika,

munkaerő-gazdálkodás,

közművelődés, egészségügy - kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal.”

6.9.1 A dokumentum célja Az önkormányzati minőségirányítási programnak (röviden ÖMIP) az a célja, hogy helyzetértékelés alapján stratégiai irányokat és domináns értékeket határozzon meg. Az ÖMIP egy folyamat elindítója, amely a fenntartó aktívabb részvételét igényli a tervezésben, az ellenőrzésben és az értékelésben. A minőségirányítási program tartalma: • Helyzetelemzés • Jövőkép • Minőségpolitika • A helyi közoktatási feladatellátás középtávú céljai és prioritásai • Fenntartói elvárások megfogalmazása intézményenként • Fenntartói ellenőrzési és értékelési rendszer • Ágazati és ágazatközi kapcsolatok Az ÖMIP az alábbi célokat kell, hogy szolgálja:

192


• Támogassa a fenntartót valamennyi közoktatási feladata ellátásában, • Segítse elő, hogy az önkormányzat szakmailag megalapozott döntéseket tudjon hozni a közoktatási szolgáltatásokra fordítható források hatékony felhasználásáról, • Késztesse arra az irányítást, hogy folyamatosan működtesse az ágazati és ágazatközi kapcsolatrendszerét, támaszkodjon a helyi társadalom elvárásaira, • Késztesse arra a közoktatás-irányítás szereplőit, hogy folyamatosan gondolják át és tervezzék meg feladataikat, • Vessen véget a közoktatási rendszer indokolatlanul felügyelet nélkül hagyott működésének, • Járuljon hozzá a hatékonyabb, eredményesebb intézményi működéshez. Az ÖMIP működtetője a polgármesteri hivatal, működésének kontrollját az oktatási bizottság látja el. A működtetés feltétele a megbízható információk rendelkezésre állása, professzionális döntés-előkészítés és döntéshozatal, valamint a korrekt végrehajtás. Az önkormányzat határozza meg a közoktatási célokat és eszközöket, és erre kell az intézményeknek építeni saját programjukat. Az 1993. évi LXXIX. törvény 40.§-a tartalmazza a közoktatási intézményekre vonatkozó működési rendet. E paragrafus alapján a közoktatási intézmények feladataik hatékony, törvényes és

szakszerű

végrehajtásának

folyamatos

javítása,

fejlesztése

céljából

meghatározzák

minőségpolitikájukat, illetve a minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert építenek ki és működtetnek. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézményeknek saját minőségirányítási programjukban kell rögzíteniük. Az intézményi minőségirányítási program (röviden IMIP) határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítást szolgáló elképzeléseket. A törvény értelmében az IMIP rendező elveket ad a mérés-értékelési feladatok, a magasabb vezetői értékelési szempontok és a fenntartói intézményértékelés tartalmára vonatkozóan. A törvény 40. §-ának (12) bekezdése alapján a fenntartó a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon köteles nyilvánosságra hozni a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelését. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési feladatok végrehajtását.

193


Az IMIP szükségességét az alábbi elvek, szempontok igazolja: • Érték legyen a minőségközpontúság, • Partnerközpontúan működjön, • Szolgáltató iskola legyen, • A folyamatos fejlesztés beépüljön a napi gyakorlatba, • Működés hatékony legyen. Az intézményi minőségirányítási program elemei: • Minőségpolitika, minőségcélok • Minőségfejlesztési rendszer -

Vezetés felelőssége

-

Tervezés

-

Ellenőrzési-értékelési rendszer

-

Partnerkapcsolatok

-

A rendszer működtetése

6.9.2 A dokumentum elkészítésének a felelőse Ezt a programot általában egy közoktatási szakértő készíti el az Intézmény Minőségirányítási Programmal együtt. A programokat a közoktatási szakértő az intézményvezetők adatai alapján és a segítségükkel készíti el. A XVIII. Kerületben az Oktatási, Közművelődési, Sport és Ifjúsági Bizottságnak kell véleményeznie, és ezután fogadja el a képviselő-testület határozatával. Az ÖMIP-hez kell igazodnia az IMIP-nek, amelyet szintén az önkormányzat hagy jóvá határozatával. A stratégiaalkotásért és végrehajtásért felelős projektszervezetének kialakítása a kompetencia térkép segítségével Az alábbi ábra az Önkormányzat Minőségirányítási Programja menetét szemlélteti a munkafolyamatban részt vevő szereplők és a folyamat menete tekintetében.

194


Az Önkormányzat Minőségirányítási Programja kidolgozásának menete

Projektvégrehajtás menete Dokumentum elkészítése

Közoktatási szakértő

Dokumentum elkészítésében való segítség nyújtása, adatszolgáltatás

Intézmények

Oktatási , Közművelődési Sport és Ifjusági Bizottság




Az Önkormányzat Minőségirányítási Programjának végrehajtása a jegyző felelősségi körébe tartozik,

az

Intézmények

Minőségirányítási

Programjának

a

végrehajtása

viszont

a

Városüzemeltetési, Intézményirányítási és Koordinációs Iroda (röviden VIKI) vezetőjének a feladata. Az ÖMIP végrehajtásában a pedagógiai referens segíti a kapcsolattartást az intézményekkel. A fenntartó részéről a VIKI vezetője a program szerint ellenőrzi az intézmények tevékenységét. A beavatkozás során az intézkedéseket az intézmények vezetőinek kell végrehajtaniuk.

6.9.3 A dokumentumban megjelenítendő célrendszer A dokumentumban be kell mutatnia az önkormányzati közoktatási intézményeket. • Óvoda • Óvodák, csoportok, óvodások száma a kerületben

195


• Általános Iskola • Iskolák, osztályok, iskolások száma • Középiskola • Középiskolák, osztályok, szakirányok száma

A közoktatás-tervezés szintjei: • Tervezés: Az önkormányzati intézkedési terv, a kerület közoktatási koncepció, a helyi nevelési-pedagógiai program elfogadása. • Végrehajtás: Az intézmények a pedagógiai programjukban megfogalmazott célkitűzéseik elérése érdekében – a fenntartó által jóváhagyott - saját minőségirányítási programjuk, illetve dokumentumaik alapján végzik feladataikat. A fenntartó éves munkatervében jeleníti meg a közoktatással kapcsolatos feladatait. • Ellenőrzés: A fenntartó az intézkedési tervében és minőségirányítási programjában rögzítettek alapján ellenőrzi az intézmények tevékenységét. • Beavatkozás: Az ellenőrzést követő értékelések eredményeképpen – annak érdekében, hogy az intézmények az önkormányzati intézkedési tervben, illetve az intézményi nevelési-pedagógiai programban rögzített célokat még jobban megközelítsék – következtetések levonását, intézkedések megtételét várja el az intézményektől. Az intézkedések tervezésével, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatban folyamatosan beszámoltatja az intézményvezetőket. A magyar közoktatás fejlődésének elkerülhetetlen elemeként

megjelent

minőségfejlesztés,

minőségirányítás

beépült

a

közoktatás

gyakorlatába. Az ÖMIP-ben felszínre kell, hogy kerüljenek a nevelési-oktatási intézményekkel kapcsolatos fenntartói elvárások. Az intézmények kapcsán (óvodában, általános iskolában, középiskolában stb.) meg kell határozni a rövid és középtávú célokat, valamint a célok eléréséhez az eszközök biztosítását. Az önkormányzati minőségirányítási program, kötelező eleme a minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer. A minőségpolitikai nyilatkozat a fenntartó, illetve az intézmény “hitvallása” a minőségről.

196


A minőségfejlesztési rendszer részét képezi a fenntartó elvárásainak a meghatározása. Az elvárások meghatározásának alapja a helyzetelemezés és jövőképalkotás a helyi társadalom elvárásai alapján. A helyi közoktatási feladatellátás középtávú céljait és prioritásait kell, hogy megfogalmazza. Az ágazati kapcsolatrendszer leírása azoknak a közoktatásban működő szervezeteknek és személyeknek az azonosítása, amelyekkel az önkormányzat kötelezően, illetve saját elhatározásból kapcsolatot tart. Az ágazati kapcsolatrendszer leírása során meg kell határozni az együttműködési területeket és formákat, valamint a kapcsolattartás módját. Az ágazatközi kapcsolatrendszer leírása pedig azoknak a partnereknek a meghatározása, amelyek a közoktatási rendszeren kívül vannak, de az együttműködést velük jogszabály írja elő és/vagy az önkormányzat számára fontos a velük való együttműködés. Az ÖMIP működtetése során a célok és az elvárások meghatározása érdekében folyamatosan szükséges gyűjteni és elemezni a helyi társadalom elégedettségét, elégedetlenségét és elvárásait. A kitűzött célok megvalósulását folyamatosan értékelni kell, fejlődésük érdekében pedig feladatterveket kell készíteni, valamint ellenőrzési és értékelési rendszert kell készíteni. Ellenőrzés és értékelés területei: • Közoktatási intézmények törvényességi ellenőrzése -

a belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartása,

-

a szabályzatokban foglaltak jogszerűsége,

-

a döntéshozatal és a működés jogszerűsége,

-

az intézmény működésére vonatkozó jogszabályok betartása,

-

a feladatellátás szabályszerűsége,

-

a tanítási, tanulási folyamattal közvetlen kapcsolatban álló előírások betartása,

-

az intézményi dokumentumok jogszabályi megfelelősége,

-

a nyilvántartási rendszer szabályszerűsége,

-

a gazdálkodás törvényessége,

-

bizonylatolás rendjének törvényessége,

-

a továbbképzési rendszer működtetésének törvényessége,

-

a tanulóknak adott juttatások, kedvezmények szabályossága,

-

a balesetvédelem, munkavédelem szabályainak betartása,

197


-

a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésére tett intézkedések,

-

a

nevelő-

és

oktató

munka

egészséges

és

biztonságos

feltételeinek

megteremtésével összefüggő tevékenységek, -

az alkalmazás szakképesítési követelményeknek való megfelelése.

-

Gazdálkodási tevékenység ellenőrzése, értékelése

-

Közoktatási intézmények szakmai ellenőrzése és értékelése

-

a kerület stratégiai céljainak való megfelelés,

-

az intézményi minőségirányítási programok gyakorlati eredményessége,

-

a megtervezett fejlesztések elérése,

-

a nevelési, pedagógiai programok teljesülése,

-

a vezetői programok megvalósulása,

-

az intézmény működésének hatékonysága,

-

a szakmai munka eredményessége, hatékonysága,

-

az értékelési rendszer hatékonysága,

-

képességfejlesztés, esélyegyenlőség biztosítása,

-

a partneri igényeknek való megfelelés,

-

a partneri elégedettség.

-

Humánerőforrás és hasznosítása

-

Vezetés, menedzselés

6.9.4 A jelenlegi helyzet bemutatása A XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Minőségirányítási Programja a bevezetőt követően a második fejezetben az önkormányzati közoktatási rendszert írja le, majd a fenntartói elvárásokat és az ezekhez kapcsolódó intézményi feladatokat jeleníti meg. Ezek közül külön kiemeli a következőket: • A közoktatási rendszer minőségpolitikája, minőségcéljai • Az egyes intézmény típusnak a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatai • A közoktatás rendszerét érintő más ágazattal való kapcsolat • Intézményfenntartói ellenőrzés-értékelés Az utolsó fejezet pedig már a minőségbiztosítási rendszer leírásáról szól. 198


Az önkormányzat minőségirányítási programjához fűzhető fejlesztés lehetőségeit a Javaslatok című fejezetekben mutatjuk be.

6.9.5 Érintett önkormányzati feladatok Az Ötv. 8. § (4) bekezdése alapján a kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről.

6.9.6 Javaslatok Az önkormányzat minőségirányítási programjának az elkészítésekor a dokumentum első fejezetében célszerű lenne egy helyzetfelmérést készíteni a hosszú távú célok megfogalmazásához. A helyzetfelméréshez az alábbi adatok alkalmazhatók: • Törvények, országos és helyi szintű jogszabályok; • Érvényes önkormányzati tervezési dokumentumok: Intézkedési terv, Kerületi oktatási koncepció, Településfejlesztési terv; • Közoktatási megállapodások, • Nemzeti Fejlesztési Terv; • Közoktatás rendszerét érintő tervezési dokumentum; • Elégedettségmérés eredményei, különös tekintettel a fejlesztési javaslatokra; • Demográfiai mutatók; • Közoktatással kapcsolatos országos és helyi statisztikák, elemzések; • Munkaerő-piaci előrejelzések; • A közoktatási intézmények stratégiai dokumentumai: nevelési/pedagógiai programok, kollégiumi

nevelési

programok,

alapító

okiratok,

intézményi

minőségirányítási

programok, intézményvezetői pályázatok; • A pénzügyi, törvényességi és szakmai ellenőrzések, értékelések eredményei; • Az önkormányzat finanszírozási lehetőségei; • Az intézményi éves munkatervek megvalósulásának értékeléséből származó adatok. Javasolt a dokumentumban a helyi közoktatási feladatellátás középtávú céljait és prioritásait is bemutatni. A célok és prioritások meghatározása a társadalmi partnerek bevonásával a

199


véleményükre, igényeikre építve alakítható ki. Fontos, hogy a fenntartó önkormányzat ismerje a településen élők óvodáztatással, iskoláztatással kapcsolatos igényeit, elvárásait. Az igények, elvárások megismerése számos módszer alkalmazásával (kérdőíves vizsgálat reprezentatív mintán, fókuszcsoportos interjú stb.) elvégezhető. A dokumentum harmadik fejezetében (A közoktatás rendszerét érintő más ágazatokkal való kapcsolat) javasolt lenne az ágazatközi kapcsolatrendszer leírása mellett az ágazati kapcsolatrendszer bemutatása is, valamint az összes szervezetre és személyre vonatkozóan az együttműködési területek és formák pontos meghatározása, a kapcsolttartás módjának a meghatározása, továbbá a kapcsolati háló megállapítása. A fenntartói ellenőrzési-, mérési-, értékelési rendszer kialakítása során az alábbi alapelvek érvényesülését szem előtt kell tartani: • Valamennyi intézményre ki kell terjednie azonos szempontok szerint, • Fejlesztő célú legyen és a minőség javítását segítse, • Megalapozott legyen az értékelés, • A szempontrendszer legyen világos az intézmények számára, az intézmények és szülők számára pedig az eredmény, • Kapcsolódjon össze az intézményi önértékeléssel. Az ellenőrzés és értékelés koncepciójának az elkészítése során javasoljuk: • az eddigi értékelési és elemzési előzmények értékelését, • az ellenőrzéssel és értékeléssel kapcsolatos alapelvek meghatározását (mire és hogyan használja fel a fenntartó, milyen elvek mentén kívánja megszervezni, stb) • a területekhez kapcsolódó indikátorok meghatározását, • egy adatbázis kialakítását a keletkezett információkra vonatkozóan. Az indikátorrendszer egy jelző rendszer, amely mutatja, ha valami nem megfelelően működik. Egy indikátor több értékelési szemponthoz is hozzárendelhető. Az indikátorok kiszámításának a módját pontosan kell meghatározni. Az adatbázisba a fenntartó által kért és az intézményektől begyűjtött adatok kerüljenek. Az összevont mutatók az adatok áttekintését segítik, melyekhez értékek is rendelhetők, mint például a „kiváló, jó, megfelelő”. Az értékek alakulása lehetővé teszi a változások meghatározását, illetve a változások irányának a vizsgálatát (javul- stagnál-romlik).Az ellenőrzésben és az értékelésben a 200


törvényesség, eredményesség, hatékonyság, szakszerűség, elégedettség nézőpontjából érdemes a következtetéseket levonni.

Elkészítés buktatói Olyan célt kell felállítani, ami az adott kerület viszonylatában megoldható, ami a gyermekekhez (összetételükhöz) igazodik. A különböző célokhoz hozzá kell rendelni a megfelelő anyagi fedezetet. A dokumentum nem éri el a célját, ha az elkészítő szakértő csak általánosságban készíti el és nem konkrétan a kerületre az Önkormányzat Minőségirányítási Programját.

201


7

. STRATÉGIAI CÉLÉRTÉKRENDSZER FEJLESZTÉSE

Ebben a fejezetben a stratégiai térkép elemzése során feltárt hiányosságokat, fejlesztési lehetőségek leírását mutatjuk be stratégiai célok definiálásán keresztül az előző fejezetben megismert logika alapján. Tehát vázoljuk a stratégiai dokumentum célját, a stratégiai dokumentumot meghatározó törvényi szabályozás hátterét, a stratégia elkészítésének a felelősét, a javasolt dokumentum felépítését és az előállítás során jelentkező buktatókat. A fejlesztési lehetőségek egyrészt a stratégiai térképen nem jelentkező stratégiai területeket és célokat, másrészt a vizsgált stratégiai térképen szereplő, de időközben aktualitását vesztő célokat érintik. Az önkormányzati stratégiák, amelyek nem állnak rendelkezésre az önkormányzatnál, ugyanakkor hatékony segítséget nyújtanának az önkormányzati működésben: • Közfoglalkoztatási terv, • Informatikai stratégia, • Katasztrófavédelmi terv, • Polgári védelmi terv,

202


7.1 Közfoglalkoztatási terv A munkaerő-piaci problémák megoldására a Kormány 2008 során kidolgozta az Út a munkához elnevezésű programot. Az intézkedésterv szerint ahhoz, hogy a negatív tendenciákon változtatni lehessen, a segélyezési rendszer passzív eszközeiről, az aktív eszközökre, azaz a közfoglalkoztatásban, a munkaerő-piaci programban való részvételre és a képzésre kell a hangsúlyt és a segítés módjait helyezni. Ehhez a szociális ellátórendszernek is változnia kell, mégpedig úgy, hogy a szociális biztonsághoz való jog garantálása mellett az aktivitás megőrzését és az öngondoskodás elvének erősítését, a munkaerőpiacon való elhelyezkedést gátló tényezők felszámolását is biztosítsa. A program célja, hogy a munkára képes tartós munkanélküli személyek a korábbinál fokozottabb mértékben

vegyenek

részt

valamely

közfoglalkoztatási

formában

vagy

rendszeres

munkajövedelemhez jussanak és közelebb kerüljenek a munka világához. A változás célja továbbá a segélyezettek munkaerő piaci pozíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése, a foglalkoztatás növelése, a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése, a 35 év alatti 8 általános iskola végzettséggel nem rendelkező álláskeresők számára pedig a munkaügyi központok által szervezett felzárkóztatási képzések biztosítása. Fontos, hogy a szociális ellátórendszerben lévő és bekerülő emberek foglalkoztatása szervezett keretek között történjen. Ezért kiemelt jelentőségű a közfoglalkoztatás szervezése, a közfoglalkoztatási terv a településen élők adottságaihoz és a helyi sajátosságokhoz, lehetőségekhez igazodó elkészítése. Ennek kidolgozása a települési önkormányzatok feladata, de a munkaerő-piaci szervek is részt vesznek az előkészítés folyamatában, illetve a megvalósítás segítésében. A közfoglalkoztatási terv olyan egyéves időtartamra szóló terv, amelyben az önkormányzatok negyedéves ütemezésben meghatározzák azokat a munkafeladatokat, munkaköröket, amelyeket részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében kívánnak ellátni, az egyes feladatok ellátásához szükséges létszámot, a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét és a megvalósításhoz szükséges költségeket. A közfoglalkoztatási terv elkészítéséhez a kirendeltség, illetve kirendeltség és szolgáltató központ összefoglaló adatokat, információkat szolgáltat. Előrejelzéseket készít az álláskeresési ellátást kimerítő, vagy a már tartósan álláskeresők és várhatóan aktív korúak ellátására jogosult 203


álláskeresőként nyilvántartott rendszeres szociális segélyben részesülő személyek létszáma és iskolai végzettsége, szakképzettsége szerinti várható összetételéről. A program keretébe illesztve, annak eredményeként 2008. december 15-én döntött az Országgyűlés, az egyes szociális és foglalkoztatási törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvény elfogadásáról. A csomag a végrehajtási rendeletek módosítása is (A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 341/2008. (XII.30.) Kormányrendelet).

Jogszabályokat érintő módosítások: Az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú A

pénzbeli

és

törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. ellátásokkal törvény által érintett módosítások

természetbeni

szociális

kapcsolatos

kormányrendeletek

egyes

módosításáról

szóló

341/2008. (XII.30.) Kormányrendelet által érintett módosítások a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról az szóló 1993. évi III. törvény

egyes

pénzbeli

szociális

ellátások

elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III.27.) Kormányrendelet

a

foglalkoztatás

elősegítéséről

és

a a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások

munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. igénylésének és megállapításának, valamint törvény

folyósításának

részletes

szabályairól

szóló

63/2006.(III.27.) Kormányrendelet a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek,

valamint

a

gyermekek

gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát elősegítéséről,

keresők továbbá

foglalkoztatásának az

ösztöndíjas 204


foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37/A. § alábbi bekezdései így szólnak: (1) A kerületi önkormányzat, illetve a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából - az állami foglalkoztatási szerv által szolgáltatott összefoglaló adatok, információk és előrejelzések alapján - egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet készít. A közfoglalkoztatási terv tervezetét a polgármester, illetve társulás esetén a társulási megállapodásban kijelölt személy előzetes véleményezésre megküldi az állami foglalkoztatási szervnek, illetve a 2000 fő feletti települések esetében a helyi szociálpolitikai kerekasztalnak. Az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal a közfoglalkoztatási terv tervezetével kapcsolatos véleményéről annak kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a kerületi önkormányzatot. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal határidőben nem nyilvánít véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a közfoglalkoztatási terv tervezetében foglaltakkal egyetért. A kerületi önkormányzat képviselőtestülete, illetve a társulás döntéshozó szerve az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal véleményének ismeretében a közfoglalkoztatási tervet évente február 15-éig, a 2009. évben április 15-éig fogadja el. A helyi szociálpolitikai kerekasztal szereplőit a szociális törvény nevesíti: 58/B. § ( (2) A 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, illetve a megyei, fővárosi önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai a helyi önkormányzat, illetve a társulás területén szociális

205


intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői. (2) A közfoglalkoztatási terv tartalmazza a) a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét, b) a részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében ellátandó közfeladatok megjelölését és várható ütemezését, c) a b) pont szerinti feladatok ellátásához szükséges létszámot, d) a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat. (3) A közfoglalkoztatási tervet az elfogadását követő 5 napon belül meg kell küldeni a kincstárnak. Ha a kerületi önkormányzat, illetve a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás a közfoglalkoztatási tervet az (1) bekezdés szerinti időpontig nem fogadja el, akkor az elfogadott közfoglalkoztatási tervnek a kincstárhoz történő megérkezéséig a kincstár visszatartja a közcélú foglalkoztatásra a 124. § (2) bekezdése szerint biztosított állami támogatás 15%-át. (4) A közfoglalkoztatási terv módosítható, ha érvényességének időtartama alatt a (2) bekezdés szerinti körülményekben lényeges változás következik be.

7.1.1

A dokumentum célja

A közfoglalkoztatási terv segítse elő a kerületben élő aktív korú lakosság tervszerű bevonását a közfoglalkoztatásba, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásait mérsékelje, a foglalkoztatást növelje, a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködését erősítse a segélyezettek integrációja

érdekében.

Az

önkormányzat

és

a

munkaügyi

központ

folyamatos

kapcsolattartásának köszönhetően derüljön ki, hogy az adott időszakban milyen feladatokra milyen végzettségű embereket lehet alkalmazni. A kincstárnak is meg kell küldeni az adatokat, mert ezáltal lehet tervezni az éves központi pénzügyi keretet, mivel ezen foglalkoztatottak bérét 95%-ban az állam állja.

7.1.2 A dokumentum elkészítésének a felelőse

206


A tervet a Budapest XVIII. kerületi Polgármesteri Hivatal Szociális és Gyermekvédelmi Irodának, az Okmány- és Hatósági Irodának kell elkészítenie a Szociális Kerekasztal bevonásával és a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, emellett véleményezi a munkaügyi kirendeltség is. A közfoglalkoztatási tervet a képviselő-testület hagyja jóvá határozatával. Az alábbi személyeket javasoljuk a Szociális Kerekasztal tagjainak sorába: • A Szociális és Gyermekvédelmi Iroda vezetőjét, • Az Okmány- és Hatósági Irodájának irodavezetőjét, • A településen működő szociális intézmények vezetőit, függetlenül attól, hogy ki a fenntartója, • A vezető védőnőt, • Az oktatási intézmények vezetőit. A stratégiaalkotásért és végrehajtásért felelős projektszervezet kialakítása a kompetencia térkép segítségével A közfoglalkoztatási tervet a Budapest XVIII. kerületi Polgármesteri Hivatal Okmány- és Hatósági Irodának és a Szociális és Gyermekvédelmi Irodának kellene elkészíteni az aljegyző támogatásával és fent javasolt szervek véleményezésével. A következő ábra az önkormányzat közfoglalkoztatási tervének menetét szemlélteti a munkafolyamatban részt vevő szereplők és a folyamat menete tekintetében.

207

KOORDINÁCIÓS TÉRKÉP ÉS ÖNKORMÁNYZATI STRATÉGIAI MENEDZSMENT FEJLESZTÉSE BUDAPEST XVIII. KERÜLETÉBEN A közfoglalkoztatási terv kidolgozásának menete

Projektvégrehajtás menete Hivatali munkacsoport Okmány- és Hatósági Iroda vezetője, Szociális és Gyermekvédelmi Iroda vezetője

Aljegyző


Jegyzői Koordinációs Iroda dolgozója

Szociális Kerekasztal


Munkaügyi Kirendeltség Kisebbségi Önkormányzat



A közfoglalkoztatási terv kidolgozásában az alábbi hivatali munkacsoportot javasoljuk felállítani: • Okmány- és Hatósági Iroda irodavezetője, Szociális és Gyermekvédelmi Iroda irodavezetője, akik felelősek a közfoglalkoztatási terv kidolgozásáért, valamint • . Aljegyző, aki segítséget nyújt a terv kidolgozásában. A közfoglalkoztatási terv végrehajtásában a Jegyzői Koordinációs Iroda vezetőjének (valamint az aljegyzőnek) az irányításával a szociális ügyintézők segítségével szükséges szerepet vállalnia. A kompetenciák és a jelenlegi munkakör alapján a feladat végrehajtására az alábbi személyeket javasoljuk: • Okmány- és Hatósági Iroda irodavezetőjét a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda vezetőjével együtt javasoljuk a közfoglalkoztatási terv megvalósítására létrehozandó csoport vezetésére. • . Aljegyző, aki érintett a terv elkészítésében és megvalósításában.

208


7.1.3 A dokumentumban megjelenítendő célrendszer A közfoglalkoztatási tervben be kell mutatni a kerületet, a kerület foglalkoztatási helyzetét, a lakossági adatokat, az egészségügyi ellátottságot és a kerület intézményeit. Az aktív korúak ellátására jogosult személyek munkaerő-piaci helyzetének javításával összefüggő feladatok eredményes ellátásához szükséges a kirendeltségek, illetve kirendeltség és szolgáltató központok és a kerületi önkormányzat közötti fokozott együttműködés. A kirendeltség, illetve kirendeltség és szolgáltató központ a közfoglalkoztatási terv elkészítéséhez az alábbi adatokat kell, hogy biztosítsa az önkormányzat részére: • a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak várható létszáma, akik részére az ellátás folyósításának feltétele a közfoglalkoztatásban vagy képzésben való részvétel A települési önkormányzatok illetve a közfoglalkoztatási feladatokat ellátó önkormányzati társulások tervezési munkájához a kirendeltségeknek valamint kirendeltség és szolgáltató központoknak információt kell nyújtaniuk arra vonatkozóan, hogy a tervezési évben várhatóan -

hány fő meríti ki az álláskeresési támogatás folyósítási idejét,

-

hány fő esetében szüntették meg az álláskeresési támogatás folyósítását kereső tevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejárta előtt, akik a kereső tevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szereztek jogosultságot,

-

hány fő ellátásban nem részesülő álláskereső együttműködése haladja meg az egy évet.

• az érintettek életkor, nem, iskolai végzettség, szakképzettség szerinti összetétele • a munkaügyi központ szervezésében induló képzések várható szakirányai, a résztvevők létszáma, • a térségben induló helyi, központi és európai uniós munkaerő-piaci programok, a programba bevonhatók létszáma, A kirendeltségnek, illetve kirendeltség és szolgáltató központnak tájékoztatni kell az önkormányzatot a közfoglalkoztatási terv részét képező képzési és munkaerő-piaci programokra vonatkozó egyéb lehetőségekről is. A kirendeltségnek az év közben a területén bekövetkezett munkaerő piaci változásokról, az újonnan induló munkaerő-piaci programokról, képzésekről tájékoztatni kell a kerületi önkormányzatot.

209


A terv akkor lesz használható, ha bevonásra kerül a foglakoztatással foglalkozó bizottság is. Az intézményeket sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert az intézményvezetők tudják elmondani, hogy mire lenne szükségük és ez alapján lehet tervezni. Érezhető a különbség, ha a vállalkozót fizeti az önkormányzat valamilyen munka elvégzéséért vagy csak 5%-os önrésszel a közmunkást. A tervnek tartalmaznia kell: 1. Helyzetelemzés A helyzetelemzésnek tartalmaznia kell a közfoglalkoztatási terv elkészítéséhez szükséges előrejelzéseket, statisztikai adatokat, az adott évben álláskeresőként nyilvántartott, rendszeres szociális segélyben részesülő személyek létszámáról, iskolai végzettség és szakképzettség szerinti összetételéről szóló adatokat annak érdekében, hogy az önkormányzat felkészülhessen a rendszeres

szociális

segélyre

jelentkezők

képzettségének

megfelelő

foglalkoztatás

megszervezésére. 2. Közfeladatok és ütemezésük A részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében ellátandó közfeladatok megjelölése és várható ütemezése. A tervezés folyamatában az önkormányzatnak az ellátandó közfeladatok tükrében szükséges számba venni elsődlegesen azt, hogy milyen intézmény hálózattal rendelkezik. Feladatait (vagy annak egy részét) társulásban vagy feladat ellátási szerződés keretén belül, akár társadalmi szervezet közreműködésével látja-e el. Van-e az önkormányzat többségi tulajdonában álló olyan gazdasági társaság, amely jogszabályon alapuló települési önkormányzati feladatot lát el, illetve van-e a települési önkormányzat közigazgatási területén vagy elérhető közelségben olyan intézmény, gazdasági társaság, vagy egyéb társadalmi szervezet, amely helyi önkormányzati vagy állami feladatot lát el és a közcélú foglalkoztatás tekintetében kész együttműködni. Amennyiben igen, úgy ezekkel, a szervezetekkel célszerű a kapcsolatot felvenni. 3. A közfeladatok ellátásához szükséges létszám meghatározása Közfeladatok ellátáshoz szükséges létszám megtervezése az adott évben a közfoglalkozásba bevonhatók létszámadatait tartalmazza. Javasolt az adatokat iskolai végzettség és nemenkénti bontásban megtervezni. Vannak olyan bizalmas jellegű munkakörök is ahol nem célszerű a közcélú dolgozók személyének változtatása. Mindezeket a tervezés során végig kell gondolni. 4. A közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló források

210


Az önkormányzatok a foglalkozatással összefüggő személyi kiadásaik (munkabér, bérjellegű juttatások és közterhek) 95%-át igényelhetik vissza a központi költségvetésből. A foglalkozatással összefüggő dologi költségek fedezetét az önkormányzatnak kell saját költségvetéséből betervezni, vagy pályázati forrásból biztosítani.

7.1.4 Érintett önkormányzati feladatok A leginkább érintett terület a szociális igazgatás, de a közfoglalkoztatás kiterjesztésével az egész kerület gazdálkodását lehet fejleszteni, így még több feladatkörhöz is kapcsolódik.

7.1.5 Javaslatok a közfoglalkoztatás tervezéséhez:  Tervezés időszakának hamarabbi megkezdése,  A tervezés elején fórumok szervezése (gyakorlati tanácsadással, felkészítéssel) jelentősen segíti a munkát,  Tervkészítés során el kellene különíteni a foglalkoztatás dologi és személyi költségeit,  Az előkészületi munkát segítő adattáblákat (információtartalmuk miatt) szükséges lenne mellékletként csatolni a tervekhez,  Ahhoz, hogy a terv módosítására minél kevesebbszer kerüljön sor, célszerű végiggondolni azokat a közfeladatokat, amelyeket a közfoglalkoztatás keretében kíván ellátni, illetve elláttatni az önkormányzat, valamint az ehhez szükséges létszámot.  A tervezésnél kiemelt fontosságúak a korábban szerzett tapasztalatok, vagyis a közfoglalkoztatás, valamint a közfoglalkoztatási tervben foglaltak megvalósításának értékelése. Az értékelés során lényeges az adatok összevetésén túl az esetleges eltérések okainak feltárása, kimutatása vagy becslése.

A közfoglalkoztatási terv ajánlott felépítését az 1. számú melléklet tartalmazza.

Elkészítés buktatói Az elkészítésnél törekedni kell a minél pontosabb adatfelvételre, mivel a nem megfelelő adatok (pl. nem tervezik be az összes várható feladatot) a munkaerő hatékonyatlan felhasználásához

211


vezetnek. A koordináció és kommunikáció hiánya is az optimálistól eltérő végeredményt okozhat (ha nem kérik ki azoknak az intézményeknek, alapítványoknak, egyházaknak és civil szervezeteknek a véleményét a terv elkészítésekor, akik a kerületben igénybe szeretnének ilyen munkásokat venni).

212


7.2 Informatikai stratégia A Magyar Információs Társadalom Stratégiáról és annak végrehajtásáról szóló 1126/2003. (XII. 12.) Korm. határozat meghatározza Magyarország informatikai stratégiáját. Az önkormányzatok komplex elektronikus közigazgatási rendszerének fejlesztése kapcsán az elsődleges cél az üzletorientált, hatékony és költségtakarékos elektronikus szolgáltatások kifejlesztése. E szolgáltatások olyan internet- alapú környezet és hozzáférési lehetőség megteremtését foglalják magukban, amelyek keretében a közigazgatási szervezetek, közintézmények tulajdonában lévő, az üzleti vállalkozások számára hasznosítható olyan adatforrások és szolgáltatások válnak elérhetővé – az adatvédelmi szabályok betartása mellett – mint pl. statisztikai, adózási, vámadatok, engedélyeztetési eljárások, (köz)beszerzési eljárásokban való részvétel, ügyek intézéséhez kötődő tájékoztatás, kiszolgálás. A hazai közigazgatásnak, beleértve a települési és területi önkormányzatokat is, EU tagállami közigazgatásként kell tudni működnie. Ez magában foglalja a szolgáltató közigazgatás, ügyfélközpontú ügyintézés megvalósítását. A célkitűzés teljesítése érdekében jelentősen fejleszteni kell a helyi közigazgatás, az önkormányzatok informatikai hátterét. Korszerűsíteni kell a települési, területi és a kisebbségi önkormányzatok infokommunikációs eszközparkját. A korszerűtlen információs rendszereket fel kell váltani a korszerű, globális, integrált rendszereknek.

7.2.1 A dokumentum célja A kerület lakossága, az önkormányzat hivatala és az intézményei hatékonyan kapcsolódjanak be az információs társadalomba. Az informatikai infrastruktúra által a lakosságoz minél több információ jusson el és a lakosság igényeiről is informálni tudja a döntéshozót. Általános cél, hogy az önkormányzat rövid időn belül elérje az e-közigazgatás legmagasabb szintjét.

7.2.2 A dokumentum elkészítésének a felelőse Ezt a tervet külsős szakembernek kell írnia, mert a hivatalokban ritkán van olyan beállítottságú kolléga, aki ezt meg tudja alkotni, ugyanakkor inkább csak a városi, kerületi hivatalok rendelkeznek külön informatikussal. A stratégia megalkotásában az informatikusnak együtt kell működni a külsős szakemberekkel (adatszolgáltatás stb.), akik független helyzetelemzést tudnak vázolni a hivatali és intézményi informatikai viszonyokról.

213


Az informatikai stratégia érinti az önkormányzat gazdálkodását, a Pénzügyi Költségvetési és Közbeszerzési Bizottságnak mindenképpen véleményeznie kell, ezután a képviselő-testület hagyja jóvá. A stratégiaalkotásért és végrehajtásért felelős projektszervezetének kialakítása a kompetencia térkép segítségével Az informatikai stratégiát külső szakembereknek szükséges kidolgozni, mivel a szakértők független, külső szemmel tudnak helyzetfelmérést végezni az állományról, valamint fejlesztési lehetőségeket javasolni. A

következő

ábra

az

informatikai

stratégia

kidolgozásának

menetét

szemlélteti

a

munkafolyamatban részt vevő szereplők és a folyamat menete tekintetében.

214


Az informatikai stratégia elkészítésének menete Projektvégrehajtás menete Külső informatikai szakemberek


Hivatali informatikus

Adatszolgáltatás





Az informatikai stratégia végrehajtását a jegyzőnek kell irányítani a hivatali informatikus és a Pénzügyi irodavezető segítségével. Az informatikai stratégia végrehajtását erősen befolyásolja a kerület anyagi helyzete. A fejlesztési lehetőségeket az informatikusnak (valamint bárkinek, aki informatikai fejlesztési javaslattal bír a hivatalban) szükséges a döntéshozók, jelen esetben a jegyző elé tárni, aki a pénzügyi irodavezetővel történő egyeztetés után javasolja az adott informatikai eszközök vagy immateriális javak beszerzését a hivatal számára. Amennyiben szabad pénzeszközök állnak rendelkezésre az adott informatikai beszerzésre, a képviselő testület biztosan támogatja a fejlesztést. Az informatikai stratégia megvalósítására javasolt munkacsoport: • Jegyző; • Pénzügyi irodavezető; • Informatikus.

215


7.2.3 A dokumentumban megjelenítendő célrendszer Az önkormányzati működés korszerűsítési folyamatainak egyik elsődleges eszköze az informatika. A megnövekedett önkormányzati feladatok, az okmányirodák megjelenése, komplex rendszerek fejlesztésére vonatkozó igények, a választások, mind-mind jelzik a felkészült szakemberek szükségességét, továbbá ma már egyértelműen kimondhatjuk, hogy az önkormányzat működésének egyik kulcseleme az informatika. Az ügyvitel, a munkavégzés minden elemét lehet ma már informatikával támogatni, de hatékonyan csak megfelelő szervezéssel és tervezéssel (stratégiaalkotással). Az informatikai stratégia nem más, mint az önkormányzati feladatok hatékony elvégzéséhez nyújtható számítógépes támogatás tervezése, az erőforrások megteremtése és elosztása, majd működtetése, tehát a fejlődés irányainak kijelölése, a lehetőségek kihasználása. Az informatikai fejlesztések egyik kiemelten fontos tényezője, hogy a felhasználók mennyire képesek elsajátítani az új rendszerek használatát, illetve mennyiben képesek a későbbiekben üzemeltetni azt. Kulcsfontosságú tehát, hogy a hivatalokban dolgozó köztisztviselők (akik közül meglehetősen kevesen rendelkeznek ECDL vizsgával) megfelelő oktatásban részesüljenek. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az informatikának meghatározó szerepe van a közigazgatási folyamatok racionalizálásában. A hivatali ügymenet megfelelő szintű számítógépes támogatottsága esetén az ügymenet gyorsabbá és hatékonyabbá tétele mellett számottevő munkaerő-kapacitás szabadul fel. Kiemelt területet képez az elektronikus dokumentumkezelés. Az iratarchiválást is magukba foglaló elektronikus dokumentumkezelő és workflow rendszerek megjelenése forradalmi változást eredményez az iratkezelésben. A digitális formában archivált iratoknak köszönhetően felgyorsul, és átlátható lesz a hivatalon belüli iratforgalom. Az önkormányzati intézményekkel való kapcsolattartás is fontos terület. Az e-közigazgatási fejlesztések lényeges része, hogy az önkormányzat a hivatalos kommunikáció szempontjából egyetlen rendszerbe integrálja intézményeit. Egy ilyen rendszer a jóval hatékonyabb ügymenet, illetve ellenőrzési lehetőségek mellett gyorsabb, hatékonyabb és nem utolsó sorban olcsóbb, mint az önkormányzat és az intézményeinek telefon, posta és más kommunikációs eszközeinek összköltsége. A kerületi önkormányzat az Alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. szellemének megfelelően a helyi közösség önigazgatásán alapul. A lakosság az önkormányzat irányításában való közvetlen részvételt elsősorban az országos választások és a helyi

216


népszavazások alkalmával gyakorolhatja. Azonban az önkormányzat működését nagyfokú átláthatóság és lakossági megnyilvánulási lehetőség kell, hogy jellemezze. Ezen megnyilvánulások az alábbiak lehetnek: • az önkormányzat legfontosabb jogosítványait gyakorló és a helyi jogalkotást végző képviselő-testület üléseinek nyilvánossága, • a napi szintű döntéseket meghozó bizottságok üléseinek nyilvánossága, • helyi civil szervezettekkel való párbeszéd, • lakossági fórumok, • az önkormányzat gazdálkodásának nyilvánossága, • bejelentések tétele, véleménynyilvánítás konkrét kérdésekben, • helyi kezdeményezések, javaslatok, indítványok megtétele.

A jogosítványok gyakorlásának alapvető feltétele a hatékony információáramlás. Fontos, hogy a lakosság

naprakészen

informálva

legyen

az

önkormányzat

döntéseiről,

rendeleteiről,

gazdálkodásáról, eseményeiről, valamint, hogy azonnali, hatékony és reprezentativitásra törekvő visszajelzési lehetőségek révén az önkormányzati vezetők, képviselők is megfelelően tájékozódjanak a lakosság véleményéről. Egy szinte egyenrangú, alapvetően demokratikus jellegű kapcsolat jellemzi tehát az önkormányzat-állampolgár viszonyt, ahol a hangsúly a kölcsönösen hatékony információáramláson van. Mindebben a polgármesteri hivatalra, a képviselőkre és bizonyos vonatkozásaiban a helyi lakosságra kiterjedő munkában nagyfokú előrelépést jelenthet egy informatikai rendszer. Ilyen megoldás lehet egy web-alapú (workflow) rendszer, amely kezeli a testületi és a bizottsági ülésekre készülő előterjesztések megalkotási és jóváhagyási folyamatát, azok eljutását a képviselőkhöz, támogatja a képviselők munkáját és a testületi, bizottsági ülések levezetését, kezeli a határozatokat, és követi azok végrehajtását. Kiegészítve azzal, hogy a lakosság az interneten keresztül hozzáférjen a határozatokhoz, fontosabb anyagokhoz, az ülések hang- és képanyagaihoz. A feladatok megfogalmazásánál figyelembe vettük az Európai Unió elvárásait (Common List of Basic Public Services), MITS Elektronikus Önkormányzati részstratégiáját, valamint az önkormányzat anyagi tehervállalási lehetőségét az esetleges pályázati lehetőségekkel.

217


Az informatikai stratégia kapcsán meg kell különböztetni a kerület és a polgármesteri hivatal informatikai stratégiáját. Első lépésben fel kell mérni a jelenlegi informatikai rendszert, majd javaslatokat kell megfogalmazni az informatikai előrelépés tükrében. Alapvető fejlesztési célok az önkormányzatok számára: • Széles körű funkcionalitást megvalósító, integrált irányítási rendszerek alkalmazása, • Az online közigazgatási szolgáltatások és az azokat kiszolgáló közigazgatás-ügyvitel, a költségvetés és további területek informatikai fejlesztése, • A szolgáltató közigazgatás, az ügyfél-központú ügyintézés megvalósítása, • A megfelelő sebességű és nagy megbízhatóságú (széles sávú) internet-hozzáférés biztosítása, az infó-kommunikációs eszközpark korszerűsítése, • Elavult információs rendszerek felváltása korszerű, globális, integrált rendszerekkel. 7.2.4 A jelenlegi informatikai rendszer bemutatása a kerületben 

Szélessávú közmű van-e a kerületben;



A vezetékes távközlési vonalon tudnak-e bárkinek szélessávú internetet szolgáltatni;



Kábeltelevízió szolgáltató van-e a kerületben és milyen szolgáltatásokat tud nyújtani még;



Vezetékes telefonok száma;



Internet előfizetők száma.

7.2.5 Javaslatok a kerületi informatikai fejlesztésre 

A

kerületben

szélessávú

közmű

kiépítése,

hogy

minden

lakás

rendelkezhessen telefonnal és internettel, továbbá kábeltelevízióval; 

Létrehozni egy helyi csatornát, amellyel a lakosságot tájékoztatni lehetne minden közérdekű információról (ezen keresztül lehetne közvetítetni vagy leadni a képviselő-testületi üléseket);



Idősek és betegek számára riasztás kialakítása;



A kerületi honlap naprakész információkat tartalmazzon;



Az intézmények informatikai rendszereinek összekapcsolása;



Wifi pontok létrehozása.

218


7.2.5.1

Hosszú távú informatikai fejlesztések

Informatikai belső hálózat Bár az informatikai belső hálózat nem kerületi, hanem hivatali feladat, mégis fontosnak tartjuk itt részletezni, hiszen a Polgármesteri Hivatal fejlesztése is a kerület jobb működésének feltétele. Véleményünk szerint az Önkormányzatnál egy belső informatikai hálózat, illetve ezen belül egymástól elkülöníthető, megfelelő jogosultsági védelemmel rendelkező hálózat kialakítása szükséges. A különböző szintek a belső informatikai számítógépes hálózaton keresztül, a biztonsági előírások betartása mellett biztosítják az információ áramlását. Iktatás, és ügyiratkezelés tekintetében a számítógépes iktatórendszerek lényegében nem többek, mint a hagyományos papír alapú iktatórendszer alkalmazása. Ezeket fel kell váltani a korszerű, iratarchiválást is magukban foglaló elektronikus dokumentumkezelő rendszerekkel, az iratkezelésben. A digitális formában archivált iratoknak köszönhetően megszűnik az elveszett irat fogalma. Felgyorsul és átláthatóvá válik a hivatalon belüli iratforgalom, nyilvánvalóvá válik, melyek a késedelmes ügyek, mérhető válik az egyéni munkateljesítmény, illetve egyértelművé válik a tévedésekkel, visszaélésekkel és késedelmes ügyintézéssel kapcsolatos felelősség. Természetesen a teljes digitális iktatási és ügyirat kezelési átállást a törvényi változástól (amely megengedi a kizárólagos elektronikus adattárolást) kell függővé tenni, azonban véleményünk szerint ez legkésőbb a következő hosszú távú stratégiai koncepció idő intervalluma alatt hatályba lép. A digitális térkép Bár a honlap „Kerület” nevű menüpontja tartalmaz egy „Térkép”- linket, azonban ennek megnyitásakor többszöri próbálkozásunkra is csupán egy üres, fehér háttér jelent meg. A digitális térképről általában A térinformatikai rendszerek belső adattartalma két nagy csoportra osztható. Az egyik a digitális alaptérkép, a másik, a térképhez kapcsolni kívánt adatok, táblázatok, szöveges adatbázisok.

219


Információk feldolgozásánál gyakran figyelembe kell venni azok térbeli elhelyezkedését, változásait. Ezek fontos ismereteket közvetítenek, emellett gyakran egyfajta esztétikai élményt is nyújtanak.

Az

információk

helyre,

körülményekre,

trendre,

útvonalakra,

jelenségekre

vonatkoznak, illetve egy várható esemény modellezésével kapcsolatosak. A méretarány jelzi, hogy a valós méretek és a térképi méretek milyen összefüggéssel számíthatók át az adott vetületi rendszer alapfelületén. A térképek rendszeresen megjelennek (pl. gazdasági, politikai atlasz stb.) és jelzik, hogy a bennük foglalt adatok mely időpontra vonatkoznak, tartalmuk meddig tekinthető csak aktuálisnak. Szükséges a változásoknak megfelelő, folyamatos aktualizálása. Digitális városrész Általános bemutatás: A digitális városrész egy olyan koncepció, amely alapvetően átalakítja életünket. Ahelyett, hogy az irodánkhoz, otthonunkhoz, vagy egyéni hot-spotunkhoz lennénk kötve, gyors, kényelmes hozzáférést kapunk információhoz, egymáshoz a kerület (és később egész Budapest) bármely pontján. Alapvető jelentősége: közigazgatási szervezetek hatékonyabban működnek azáltal, hogy

információt cserélnek és

jobban kihasználják az informatika erőforrásait, • készenléti szervek jobban informálódnak vészhelyzetekről és gyorsabban reagálhatnak, • vállalkozások hatékonyabbá válnak, amely növeli versenyképességüket a globális piacon, • a polgárok elégedettebbek lakóhelyükkel és az általános életszínvonalukkal is. A „digitális kerület” egy városrészt átfogó szélessávú vezeték nélküli internetes hálózat kialakításával hozzájárul a kerület gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. A városrész egy moduláris, skálázható, szabványos vezeték nélküli digitális infrastruktúra létrehozását alapozhatja meg, melynek magja egy térinformatika alapú adatintegrációs alkalmazás. Az integrációs alkalmazás egyesíti majd a különféle köz- és magánszférai intézmények adatait, digitális szolgáltatásait. A városrész igazgatási területén kialakul az új infrastruktúra magja, az adatintegrációs alkalmazás. Sínként működik és összekapcsolja a szervezetek között felosztott információt, és egyben lehetővé teszi ennek felhasználását. Az alkalmazás magában foglal egy grafikai felhasználói interfészt, amellyel a felhasználók megtekinthetik a különböző szervezetektől szármázó információt és (digitális) térképeket. Az adatintegrációs alkalmazás lehetővé teszi a különböző 220


adatok összedolgozását és térképek igények szerinti testre szabását. A felhasználók egyszerre indíthatnak kéréseseket több szervezet adatbázisain különböző kritériumok alapján, és információkat nyerhetnek az összeillő elemekről. Első programja lehet egy projekt keretén kifejlesztésre kerülő térinformatikai alkalmazás, mely segíthet akár buszok nyomkövetésében, irányításában és hosszabb távon a járatok optimalizálásában. Javaslat néhány konkrét alkalmazási területre: • közüzemi térkép, amely ábrázolja a kerület, különböző közműveit és egyéb infrastruktúrait (víz, gáz, egyéb vezetékek, utak, stb.), rendezi az azokhoz kapcsolódó adatokat, • közmű infrastruktúra (víz, gáz, hő vezetékek, átemelők, stb.) megfigyelése az azokra felszerelt drótnélküli érzékelők segítségével az üzemzavarok beazonosításának érdekében, • tömegközlekedés nyomkövetése, optimalizálása, • közlekedési körülmények megfigyelése, • adatszolgáltatás a közműszolgáltatók alkalmazottai részére mobil eszközök segítségével, • ügyfélszolgáltatás (autóbusz menetrendek és járatok, közmű órák automatikus adatbeküldése, parkoló óra díjfizetése stb.) • közbiztonsági alkalmazások (ip alapú fix és mobil drótnélküli kamerák, adatszolgáltatás mobil eszközökhöz) A hálózatok fejlődnek. Fejlődnek a felhasználók, valamint a rendelkezésre álló alkalmazások is. Ha egy hálózat már jól működik, a felhasználók több funkciót fognak kérni. Ha már több alkalmazás létezik, a felhasználók az alkalmazások képességeinek az integrálására fognak törekedni. A felhasználók a hálózat használhatóságát megnövelik azzal, hogy a különböző alkalmazásokat és funkciókat összevonják, az adatokat pedig megosztják az alkalmazások között. (A résztvevő szervezetek e-szolgáltatási alkalmazásait a későbbiekben az adatintegrációs alkalmazásra alapozva lehet megvalósítani. Az infrastruktúra közös magja lehetővé teszi az új alkalmazások fejlesztésénél a duplikálás elkerülését. Az egyes alkalmazások szolgáltatásainak összevonása, valamint az adatok a résztvevő szervezetek közötti megosztása az architektúrába beépített ipari szabványnak számító interfészeken keresztül történik.)

7.2.6 A jelenlegi informatikai rendszer bemutatása a hivatalban 

Számítógépek, laptopok, nyomtatók, multi funkciós készülékek száma; típusa, 221




Belső hálózat milyensége,



A számítógépeken futó operációs rendszerek,



A speciális szoftverek felsorolása,



A vírusvédelem bemutatása,



Adatmentés, adatvédelem,



Karbantartás,



E-közigazgatás bemutatása,



Dolgozók számítástechnikai ismerete.

7.2.7 Javaslatok a hivatal fejlesztésére 

A géppark optimalizálása,



Azonos operációs rendszerek használata,



A dolgozók számítástechnikai tudásának bővítése,



A belső hálózat létrehozása (amennyiben nincs),



Minden dolgozó számára internet biztosítása,



Az ügyfélváróban terminál biztosítása,



Integrált ügyfélhívó bevezetése,



A belső munkákban az integrált rendszerek alkalmazása (iktatás, számlázás, könyvelés, határozathozatal),



E-közigazgatás teljes bevezetése.

222


7.2.8 Érintett önkormányzati feladatok Az Ötv. 8. §-a érinti a kerületfejlesztést és közvetett módon a foglalkoztatást. Manapság, amikor a távmunka egyre jobban beépül a köztudatba, a foglalkoztatási kérdéseket sem lehet elhanyagolni. A demokrácia egyik fontos eleme a nyilvánosság, amelynek költséghatékony biztosításában sokat tud tenni az informatika (pl. honlap, hírlevél stb.). Amennyiben a közeljövőben tovább fejlődik az e-közigazgatás, és hamarosan eljuthatunk egy magasabb szintjére, az ügymenetek idejének rövidülésének köszönhetően hatékonyabb munkavégzés valósulhat meg a hivatalban.

7.2.9 Javaslatok az informatikai stratégia tervezéséhez Mindennemű informatikai fejlesztés előfeltétele egy megfelelő informatikai infrastruktúra kialakítása és fenntartása. E tekintetben a hazai települési önkormányzatok helyzete meglehetősen vegyes képet mutat: nemcsak az egyes önkormányzatok fejlettségi szintje rendkívül különböző, de sokszor egy adott hivatalon belül is a legkülönfélébb hardver- és szoftvereszközök találhatóak meg. Kulcsfontosságú,

hogy

a

hivatalokban

dolgozó

köztisztviselők

megfelelő

oktatásban

részesüljenek. A helyi rendszerek használatát és az alapvető biztonsági ismereteket a felhasználóknak mindenképpen szükséges elsajátítaniuk. A költségevetés és a kötelezettségvállalások kezelése, a könyvelés, a készletnyilvántartás rendkívül munkaigényes, ugyanakkor számtalan hiba, visszaélés lehetőségét hordozza magában. Mindezt nagymértékben egyszerűsítheti egy, a pénzügyekkel kapcsolatos folyamatok támogatását integrált formában

megvalósító

szoftver,

melynek

birtokában

lehető

válik

a

számviteli

és

kötelezettségvállalási rend betartása, csökkennek a hibák, valamint a visszaélési és korrupciós lehetőségek. Stratégiaalkotás nélkül az informatikai fejlesztések finanszírozása is nehezen teremthető meg, hiszen a célok és az azokat megvalósítani hivatott beruházások ütemezésének ismerete nélkül nem lehetséges megalapozottan tervezni az informatikai költségvetést.

223


Az IT-stratégia kapcsán meg kell határozni a rövid, a közép és a hosszú távú célokat Budapest XVIII kerületére és a Polgármesteri Hivatalra egyaránt, a célok meghatározásához a forrást is mellé kell rendelni. Összességében a stratégia magában kell, hogy foglalja az önkormányzat terveinek és célkitűzéseinek megértését, az önkormányzat szakigazgatási információs igényének megállapítását, az informatikai alkalmazások körvonalazását, és a működtetéséhez szükséges technológia meghatározását, a kialakításához, bevezetéséhez nélkülözhetetlen koncepciók és tervek rögzítését, az e-közigazgatás bevezetési stratégiájának irányítását, felülvizsgálatát és kiteljesítését egyaránt.

A stratégiaalkotás ajánlott folyamatát a 2. számú melléklet tartalmazza.

Elkészítés buktatói Az informatikai stratégia annyit ér, amennyit meg lehet belőle valósítani. Amennyiben a fejlesztésekhez nem állnak rendelkezésre a források, nem biztosítják a tervek végrehajtását, nem fog informatikai fejlesztés megvalósulni a kerületben. Ezért fontos, hogy a kerületre specializáltan szükséges elkészíteni az informatikai stratégiát (ne tervezzenek sem alul, sem felül). Ha alul terveznek az informatikai stratégiában, akkor nem éri el a célját, ha felül, akkor pedig drága lesz a hatékonyságához képest.

224


7.3 Katasztrófavédelmi terv A katasztrófavédelem a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 19 § a) pontja alapján a polgármester felelős a kerületi katasztrófa elhárítási tervek elkészítéséért, valamint a helyi lehetőségek figyelembevételével a védekezés feltételeinek a biztosításáért. Polgármester feladatai: 19. § A polgármester (a fővárosban a főpolgármester) az illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülés és a védekezés feladatait. Ennek keretében: a) felelős a települési, kerületi katasztrófa-elhárítási tervek elkészítéséért, valamint a helyi lehetőségek figyelembevételével a védekezés feltételeinek a biztosításáért, b) irányítja a védekezésre való felkészítést, c) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a katasztrófavédelem érdekében határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi, illetőleg a területi, települési, kerületi és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be, d) gondoskodik az illetékességi területen élő vagy tartózkodó személyek részére, a katasztrófaveszélyekről szóló, a magatartási szabályokat is tartalmazó tájékoztatásról, e) kérelmezheti a Kormánynál, külön jogszabály alapján, települése katasztrófa sújtotta területté történő nyilvántartását. 20. § (1) A polgármester a településen a védekezés során:

225


a) irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet, b) halasztást nem tűrő esetben átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges intézkedéseket, és erről haladéktalanul értesíti a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét, c) szervezi és irányítja a lakosság védelmét, kitelepítését, kimenekítését, illetőleg befogadását és visszatelepítését, d) szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történő ellátását, e) elrendeli a megyei közgyűlés elnökének, a főpolgármesternek a rendelkezése alapján - vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával - polgári védelmi szervezetek alkalmazását, f) együttműködik más települések polgármestereivel, a védekezésbe bevont más szervezetekkel a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában. Mivel a XVIII. Kerület dokumentumai között csak Tűzvédelmi tervet találtunk, ezért javasoljuk egy Katasztrófavédelmi terv elkészítését is, a következő javaslataink szerint.

7.3.1 A dokumentum célja A kerület katasztrófa helyzetével tisztában kell, hogy legyen az Önkormányzat, a katasztrófákat amennyiben lehetséges, előzze is meg. Ha mindezek ellenére mégis bekövetkezik a katasztrófa, akkor a leghatékonyabban tudjon védekezni, a polgárok és értékek védelmének érdekében a lehető legnagyobb mértékű mentését legyen képes ellátni és a katasztrófa elmúltával a helyreállítást is tervszerűen végre tudja hajtani.

7.3.2 A dokumentum elkészítésének a felelőse A katasztrófavédelmi tervet általában a polgárvédelmi kirendeltségek végzik, a polgármesteri hivatal csak segítséget nyújt az elkészítéséhez. Általában az önkormányzatok a polgárvédelmi kirendeltségeket anyagilag is támogatják, ezért készítik el a tervet. A katasztrófavédelmi tervet

226


nem kell jóváhagyatni a képviselő-testülettel, mert a törvény a polgármester hatáskörébe delegálja ezt a feladatot. A stratégiaalkotásért és végrehajtásért felelős projektszervezetének kialakítása a kompetencia térkép segítségével A mindenkori polgármester felelős a katasztrófavédelmi terv elkészítéséért. Az alábbi ábra a katasztrófavédelmi terv kidolgozásának menetét szemlélteti a munkafolyamatban részt vevő szereplők és a folyamat menete tekintetében.

A katasztrófavédelmi terv elkészítésének menete

Projektvégrehajtás menete Polgárvédelmi kirendeltség

Polgármesteri Hivatal

Polgármester




A katasztrófavédelmi terv megvalósításában a műszaki csoportvezetőnek kell részt vennie, a megvalósítás során neki kell irányítani a szervezést.

7.3.3 A dokumentumban megjelenítendő célrendszer A dokumentum célja, hogy csökkentse vagy elkerülje a potenciális veszélyek kockázatait, valamint biztosítsa a gyors, megfelelő segítséget az áldozatok számára, illetve a hatásos helyreállítást.

227


Rögzíti azokat az eljárásokat, melyek csökkenthetik a katasztrófa nagyságát, megmutatja, hogyan reagálhatnak közvetlenül egy katasztrófát követően és milyen lépéseket kell ahhoz megtenni, hogy minél hatékonyabb legyen a felépülés. A katasztrófák elleni védelem leghatékonyabb módja a megelőzés. A veszélyhelyzet elemzés, kockázatbecslés, tervezés, felkészülés és kiképzés, valamint a katasztrófa elleni védelem egyik legfontosabb időszaka.

Katasztrófa A szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését,valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

Katasztrófahelyzet Olyan mértékű katasztrófaveszély, illetőleg bekövetkezett katasztrófa, amikor az arra felhatalmazott állami szerv vezetője a katasztrófa veszélyének, bekövetkezésének tényét megállapította, és a szükséges intézkedéseket elrendelte.

7.3.4 Érintett önkormányzati feladat Az Ötv. 8. § (1) bekezdése kimondja: A kerületi önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: az épített és természeti környezet védelme, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban.

228


7.3.5 Javaslatok a katasztrófavédelmi terv elkészítéséhez A katasztrófavédelmi terv a katasztrófa veszélye, illetve a katasztrófa esetére a mentésre, valamint a károk enyhítésére vonatkozó rendszabályok bevezetésére és a katasztrófavédelemben részt vevők feladataira vonatkozó terv. A katasztrófákat és az azok elleni védekezési lehetőségeket, illetve az óvintézkedéseket folyamatosan szükséges elemezni. A készenlét, a reagálás, a helyreállítás és a mérséklés négy fázisának integrálódásával együttesen lehet megtanulni a katasztrófák jellemzőit, az előnyös újjáépítést, a védelmi intézkedések fejlesztését vagy éppen a nyilvánosság oktatását. Nagyon fontos, hogy a katasztrófavédelmi terv részletesen tartalmazza a védekezésbe bevonható helyi erőket és eszközöket. A terv akkor megfelelő, ha a reális veszélyeztetésnek megfelelő feladatokat tartalmaz, és e feladatok megoldására rendelkezésre áll minden felsorolt feltétel. A katasztrófavédelmi terv részét kell, hogy képezze a mentési, kárelhárítási terv is, melyben célszerű bemutatni a káros hatások által potenciálisan érintett területek nagyságát, a prognosztizált személyi veszteségeket, a károsító hatások kifejlődésének időtartamát. Egy esetleges katasztrófa bekövetkezéséről a lakosság a riasztás útján értesülhet, melyhez szükséges a riasztó eszközök elhelyezése és a lakosság felkészítése a riasztás jeleire. Egy katasztrófa elhárításának a sikeressége nagymértékben függ az előzetes felkészítés és gyakorlás meglététől is. A katasztrófavédelmi tervnek az alábbi szempontoknak kell megfelelnie: • reálisan végrehajtható feladatok szerepeljenek benne, • az intézkedések fedjék le a biztonsági jelentésben leírt, a települést érintő károsító hatásokat, • az irányító szervezet alkalmas legyen a megjelölt feladatok hatékony irányítására, • megfelelő számú és rendeltetésű erő és eszköz legyen tervezve, • megfelelő szakfelszerelés és egyéni védőfelszerelés álljon rendelkezésre.

A katasztrófavédelmi terv felépítését a 3. számú melléklet tartalmazza.

229


Elkészítésének buktatói Az évek során aktualizálni kell, mert idejétmúlttá válhatnak a meghatározott felelősök, akiknek le vannak fektetve a tervben a feladataik (pl. az érintett személy elköltözött a kerületből, már nem lehet igénybe venni a). Figyelmet kell fordítani a fentebb leírtak teljes körű megfelelésére.

230


7.4 Polgári védelmi terv A polgári védelemről 1996. évi XXXVII. törvény 10. § (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy „a polgármester illetékességi területén irányítja a polgári védelmi feladatok végrehajtását. E jogkörében: felelős a kerület polgári védelmi terveinek kidolgozásáért.”

7.4.1 A dokumentum célja A polgárvédelmi terv célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.

7.4.2 A dokumentum elkészítésének a felelőse Ezt a tervet is általában a polgárvédelmi kirendeltségek készítik, az adatszolgáltatás a polgármesteri hivatal dolga. Ezt sem kell jóváhagyatni a testülettel, ez a terület is a polgármester hatáskörébe tartozik. A stratégiaalkotásért és végrehajtásért felelős projektszervezetének kialakítása a kompetenciatérkép segítségével A polgármester felelős a polgárvédelmi terv elkészítéséért. Az alábbi ábra a polgárvédelmi terv kidolgozásának menetét szemlélteti a munkafolyamatban részt vevő szereplők és a folyamat menete tekintetében.

231


A polgárvédelmi terv elkészítésének menete

Projektvégrehajtás menete Polgárvédelmi kirendeltség

Polgármesteri Hivatal

Polgármester




A polgárvédelmi terv megvalósításában a műszaki csoportvezetőnek kell részt vennie, a megvalósítás során a feladata a polgári védelem szervezése.

7.4.3 A dokumentumban megjelenítendő célrendszer Polgári védelem A honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és intézkedési rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében. Az 1. §-ban meghatározott célok megvalósítás érdekében polgári védelmi feladat: a) a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó megatartási szabályokra; b) a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása;

232


c) a figyelmeztetés, a tájékoztatás, a riasztás; d) egyéni védőeszközökkel történő ellátás; e) óvóhely védelem f) lakosság kimenekítése és kitelepítése g) a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) védelme; h) az elsötétítés, fényálcázás; i) a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, a mentesítés és a fertőtlenítés, illetőleg az ezzel összefüggő ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések; j) a polgári védelmi tervezés, szervezés; l) a települések veszélyeztetettségének felmérése; m) közreműködés a lakosság légi riasztásában, a kulturális javak védelmében, a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, továbbá a tűzoltásban, illetőleg a nemzetközi szerződésekből adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában. A törvény alkalmazásában veszélyhelyzet a szükséghelyzetet [Alkotmány 19. § (3) bek. i) pont] el nem érő mértékű, az élet- és vagyonbiztonságot vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot, amelyet különösen a következő események válthatnak ki: • súlyos, több embernél halálos lefolyású tömeges megbetegedést előidéző kórokozó megjelenése, amely kórokozót ürítő embertől, kórokozót tartalmazó holttesttől, kórokozóval szennyezett élelmiszerből, vízből, talajból, tárgyról, anyagról, levegőből, állatból vagy állati tetemből származik; • ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni vizek haváriaszerű szennyezése; • kedvezőtlen meteorológiai viszonyok következtében fellépő légszennyezettség állapot, amelynek során bármely légszennyező anyag koncentrációja a 30 perces levegőminőségi határértéket a megengedett esetszámon felül meghaladja;

233


• a környezet veszélyes hulladékkal való közvetlen és súlyos szennyezése; • az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben radioaktív anyaggal végzett tevékenység során vagy nukleáris űrobjektum becsapódását követően a biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló és a lakosság nem tervezett sugárterhelését előidéző esemény; • ipari létesítményben, továbbá szénhidrogén-kitermelés során vagy veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező baleset, amikor a szabadba kerülő mérgező anyag az emberi életet vagy egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti; • árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, illetőleg, ha töltésszakadás veszélye fenyeget; • több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás; • régión belül egyidejűleg járhatatlan vasútvonal, főút, valamint legalább öt mellékút; • belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további, elöntések várhatók.

A polgárvédelmi feladatok kidolgozása A polgármester illetékességi területén irányítja a polgári védelmi feladatok végrehajtását. E jogkörében: a) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi, illetőleg a területi, települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe, kiképzésre és gyakorlatra osztja be; b) a polgári szervek részére elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását; c) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő, rendelkezésre bocsátott technikai berendezések működését; d) polgári védelmi ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol; 234


e) felelős a települési polgári védelmi terveinek kidolgozásáért; f) gondoskodik a központi készletekből átadott anyagi-technikai eszközök állagának megóvásáról és megfelelő tárolásáról.” A polgármester a polgári védelmi feladatok során a) szervezi és irányítja a lakosság felkészítését, egyéni és óvóhely védelmét, kitelepítését, kimenekítését, illetőleg befogadását és visszatelepítését; b) szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történő ellátását; c) elrendeli a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester rendelkezése alapján – vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával – polgári védelmi szervezetek alkalmazását; d) szervezi a fegyveres erők és rendvédelmi szervek, valamint a társadalmi szervezetek együttműködését, illetőleg együttműködik más települések polgármestereivel a polgári védelmi feladatok végrehajtásában.”

7.4.4 Érintett önkormányzati feladatok Az Ötv 8. §(1) bekezdése szerint a kerületi önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen az épített és természeti környezet védelme, a vízrendezés és a csapadékvízelvezetés, a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól való gondoskodás. Az Ötv 8. (4) bekezdése kimondja, hogy a kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról.

235


7.4.5 Javaslatok a polgári védelmi terv elkészítéséhez Az általános polgári védelmi terv a következő polgári védelmi feladatokat kell, hogy tartalmazza: • irányítás, vezetés (management), együttműködés, • riasztás, figyelmeztetés, tájékoztatás, • kitelepítés, kimenekítés, elhelyezés, • óvóhelyi védelem, • elzárkóztatás, • egyéni védőeszközök, menekülő felszerelések biztosítása a mentőerők, illetve a lakosság részére, • létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme, • kulturális javak, fontos vagyontárgyak védelme, • elsötétítés, fényálcázás, • polgári védelmi szervezetek készenlétbe helyezése és a polgári védelmi szervek készültségbe helyezése, • felderítés, alkalmazás, mentés, • elsősegélynyújtás, sérültszállítás, • mentesítés (sugár, illetve vegyi), • fertőtlenítés, • ideiglenes helyreállítás, • áldozatokkal kapcsolatos tevékenység, • híradás biztosítása, • tűzoltási közreműködési feladatok, • a mentéshez szükséges anyagi készletek, továbbá az élelmiszer, ivóvízellátás biztosítása, étkeztetés a mentőerők, illetve lakosság vonatkozásában, • szállítás, • migráció esetén a menekültek ideiglenes elhelyezésében, ellátásában való közreműködés. A tervben szerepelni kell:

236


• A polgári védelmi irányítási feladatokra igénybe vehető személyeket, (hivatal dolgozóit, a képviselő-testület tagjait, polgárőrség parancsnokát és tagjait stb.), • Az igénybe vehető technikai dolgokat és eszközöket, • Az igénybe vehető helyiségeket

Elkészítés buktatói Ha nem aktualizálják a tervet, akkor a terv használatánál jelentkezhet a probléma az aktualitások hiányából adódóan. Tudatosítani kell az érintettekkel, hogy a személyeknek mi a feladatuk a polgári védelemmel kapcsolatosan. Figyelembe kell venni, hogy megfelelően kerüljenek felmérésre az igénybe vehető eszközök és azok rendben tartására is figyelmet kell fordítani.

237


a. számú melléklet Az egészségügyi terv ajánlott felépítése I.

Bevezető

A dokumentum céljának a bemutatása, az egészségügyi terv létrehozásában tevékenykedő személyek, szervezetek bemutatása. I.

Állapotleírás, egészségkép 1. Népesség 2. Lakosság egészségi állapota -

Halálozás főbb jellemzői

-

Megbetegedési viszonyok

3. Lakosság egészségét befolyásoló tényezők -

Társadalmi-gazdasági helyzet

-

Egészségmagatartás

-

Környezeti tényezők

4. Egészségügyi ellátórendszer bemutatása • Háziorvosi ellátás, • Fogszakorvosi ellátás, • Védőnői szolgálat, • Foglalkozás-egészségügy, • önkormányzat által önként vállalt egészségügyi feladatok (amennyiben van ilyen - labor, fizikoterápia, gyógytorna, fogászati röntgen stb.) Ki kell emelni az egészségügyi ellátó rendszer kapcsán a kerület térségi szerepvállalását is az egészségügy területén (pl. ügyleti központ), az önkormányzat egészségügyi ellátórendszerén kívüli ellátásokat (járó-és fekvőbeteg szakellátás, gyógyszertári ellátás stb.), valamint a helyi segítőhálózatot. • hivatásos segítők, -

Egészségügyi, szociális és gyermekjóléti intézmények,

-

Családsegítő Szolgálat,

-

Gyermekjóléti szolgálat;

238


II.

civil segítők.

Problématérkép

Problémák azonosítása, elemzése. III.

Stratégia meghatározása

Stratégia kidolgozása a kiemelt problémákra koncentrálva. IV.

Cselekvési terv

Az egészségkép tényeire épülve, a kidolgozott stratégiák szerint a teendők megfogalmazása. Megvalósítható, követhető életmodellek, ajánlások kidolgozása. • megoldási lehetőségek bemutatása, • erőforrások felmérése (szervezeti, pénzügyi) • lépések ütemezése V.

Kommunikációs tevékenység

Lehetőségek feltérképezése, kihasználása, amelynek segítségével elérhetjük az érintetteket (helyi kiadvány, szórólap, falugyűlés, szülői értekezlet, stb.). VI. VII.

Eredmények, hatások Monitoring

239


b. számú melléklet A közfoglalkoztatási terv ajánlott felépítése I.

Bevezető

A közfoglalkoztatási terv elkészítéséhez szükséges fogalmak pontos meghatározása. A közfoglalkoztatás keretében a közfeladatok ellátása közcélú munka, közhasznú munka és közmunka formájában végezhető. • A közcélú munka, • A közhasznú munka, • Közmunka.

II.

Statisztikai adatokra épülő helyzetelemzés • Lakosságszám változása, • Népesség korcsoportok, képzettség szerinti megoszlása, • Munkaképes korú lakosság korcsoport szerinti megoszlása.

A Munkaügyi központ által szolgáltatott adatok alapján az önkormányzat fel tud készülni a rendszeres

szociális

segélyre

jelentkezők

képzettségének

megfelelő

foglalkoztatás

megszervezésére. Az ellátási státusz szerint a csoportok megkülönböztetése: • az ellátásban nem részesülők, • (a munkanélküli járadékban vagy) álláskeresési juttatásban részesülők, • rendszeres szociális segélyben részesülők.

III.

Előző évi közfoglalkoztatás adatai

IV.

Tervezett közfoglalkoztatás

A közfoglalkoztatás adott évre vonatkozó tervezése a rendelkezésre állási támogatásban előző év december 31-én részesülők száma, képzettségi adata, valamint a Munkaügyi Központtól kapott adatok, előrejelzések alapján. 240


• Előrejelzés, • Foglalkoztatási igények bemutatása, • Foglalkoztatottak létszámának meghatározása munkakörök szerint. V.

A közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló források

A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek részletes bemutatása intézményenként és munkakörönként. Mellékletek • Aktív korúak ellátásban részesülők helyzetének elemzése, értékelése (előző évi adatok alapján), • Intézmények által benyújtott közcélú foglalkoztatásra irányuló igények bemutatása, • Közfoglalkoztatási terv (rendelkezésre állási támogatásra jogosultak nemenkénti megoszlása, közfeladatok megjelölése, foglalkoztatás szervezése, finanszírozás összege).

241


c. számú melléklet Az informatikai stratégiaalkotás folyamata: I.

Összefoglaló, bevezetés

Az összefoglaló képet nyújt a dokumentum létrehozásának céljáról, körülményeiről, tartalmáról. II.

Koncepcióalkotás 1. Helyzetelemzés

A helyzetelemzés fejezet mutatja be az informatika, e-közigazgatás jelenlegi helyzetét, szerepét, működését az intézményen belül az alábbi területekre kiterjedően. -

Stratégiai terület bemutatása (intézményen belüli információs folyamatok, más ágazatokhoz való kapcsolódás, az intézmény és állampolgárok, vállalkozások közötti információs folyamatok, szolgáltatások ismertetése)

-

Horizontális témák ( informatikai biztonság követelményeinek kielégítéséről szóló tájékoztatás)

-

Intézményi környezet

-

Jogszabályi környezet

-

Technológiai környezet

-

Pénzügyi környezet

2. SWOT elemzés és alternatívái Általában bevett módszer a külső környezet és a belső feltételek együttes mérlegelésére a SWOTelemzés, mely a belső erősségeket és gyengeségeket veti össze a külső környezet lehetőségeivel és veszélyeivel. 3. Célállapot leírása A stratégiában tervezett jövőbeni állapot reális, a meghatározó szervezeti, infrastrukturális, humán kapacitásra való tekintettel kell, hogy megfogalmazódjon. 4. Stratégiai irányok, alternatívák bemutatása

242


A stratégiai dokumentumnak indokolnia kell azt az utat, melyet a célállapot eléréséhez választottak, melyhez szükség van az egyéb lehetőségek vizsgálatára. III.

Terv kibontás 1. Célkitűzések, célok rendszere 2. Eszközök bemutatása, projektek ismertetése

A fejlesztési, szakmai és technikai jellegű projektek egymás közti kapcsolatát be kell mutatni, annak érdekében, hogy ne legyenek szigetszerű fejlesztések. 3. Személyi feltételek 4. Irányítás, felügyelet A felügyeleti, hangolási és felülvizsgálati folyamat biztosítja, hogy a megvalósítás eredményes, hatékony és gazdaságos legyen, és hogy a változó körülményekkel mindig összhangban álljon. 5. Pénzügyi terv 6. Megvalósítás, ellenőrzés, monitoring Ellenőrzési célok kijelölése, ellenőrzés területeinek meghatározása, prioritások képzése, ellenőrzési szervek feladatokhoz rendelése. IV.

Konzisztencia -

az európai uniós politikákkal, célkitűzésekkel

-

a nemzeti politikával, célkitűzésekkel

-

a mellé és alárendelt stratégiákkal

243


d. számú melléklet Katasztrófavédelmi terv felépítése: I.

Kerület fekvése, jellemzői

A kerület bemutatása mellett vázolni kell a tervben a lehetséges katasztrófa helyzeteket: • Üzemek bemutatása és a katasztrófa bekövetkezésének lehetőségei működésükben; • Közúti szállítás során fellépő katasztrófahelyzetek; • Vasúti szállítás során fellépő katasztrófahelyzetek; • A kerületek közelében levő folyók medrükből való kilépésének lehetősége; • Belvíz lehetősége; • Közeli erdők nagysága, amelyek a kerületet veszélyeztethetik. II.

Polgári védelmi besorolás

Kerület veszélyeztetettségének értékelése. III.

Katasztrófákkal kapcsolatos tevékenységek részletezése • Riasztás • Az esemény bekövetkezte • Az esemény felismerése • Beavatkozás az esemény megállítására • A katasztrófa-elhárítási csapat riasztása • A károk enyhítése • A helyreállítási folyamat megindítása • Tényleges helyreállítás • Tanulságok levonása

IV.

Tesztelés, frissítés

Biztosítani kell a rendszeres tesztelést és felülvizsgálatot a terv teljes tartalmi és szervezeti kiterjedésében. V.

Képzés 244


Az alkalmazottak, vezetők, külső szolgáltatók képzésének alapelveit meg kell fogalmazni. A tervben szerepelni kell a felsoroltaknak: • A személyi állomány bemutatása riasztás esetén; • A személyek bevonásának a lehetősége a védekezésben (közmunkások, korkedvezményes nyugdíjasok); • A kerületben igénybe vehető eszközök katasztrófa esetén; • Kitelepítés megszervezése utcánként; • A katasztrófa utáni helyreállításra javaslatok.

245


e. számú melléklet Javaslatok az új Gazdasági Program kidolgozásának fejlesztésére Ebben a fejezetben szeretnénk előkészíteni XVIII. Kerület Önkormányzata számára a következő gazdasági programot. Egy gazdasági program elkészítése azonban hosszadalmas és bonyolult folyamat, amely során minden kerületi, önkormányzati szempontra ki kell térni, ezért azt csak belső szakemberek képesek pontosan és hatékonyan elkészíteni, hogy mindenben megfeleljen az önkormányzat és a kerület érdekeinek és elvárásainak. Az általunk javasolt gazdasági programban csak azok a részek kerülnek kifejtésre, amelyet külső szakértőként el tudunk készíteni. A dokumentum többi részében iránymutatásokat fogalmazunk meg.

Tartalomjegyzék 1.VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...........................................................................................................251 2.BEVEZETÉS..........................................................................................................................................251 3.HELYZETÉRTÉKELÉS.....................................................................................................................252 3.1.ELŐZMÉNYEK, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR.................................................................................................. 253 3.2.AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV PROGRAMJA (VITAIRAT)............................................................................... 255 3.3.AZ EURÓPAI UNIÓ PRIORITÁSAI 2020-IG.......................................................................................... 258 3.4.A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ................................................................................................... 259 3.5.A KERÜLET FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, ADOTTSÁGAI...................................................................... 263 3.6.A KERÜLET GAZDASÁGI HELYE ÉS SZEREPE....................................................................................... 266 3.6.1A kerület stratégiai adottságai........................................................................................................267 3.6.1.1.SWOT analízis...................................................................................................................................................................... 269 3.6.1.2.Népesedési adatok, (keresetek, pályakezdők, lakásellátottság)........................................................................................ 270 3.6.1.3.Foglalkoztatottság, munkanélküliség.................................................................................................................................. 271 3.6.1.4.A XVIII. kerületi társas vállalkozások országos összehasonlítása .................................................................................. 271

246

KOORDINÁCIÓS TÉRKÉP ÉS ÖNKORMÁNYZATI STRATÉGIAI MENEDZSMENT FEJLESZTÉSE BUDAPEST XVIII. KERÜLETÉBEN Az összehasonlítás módszere.......................................................................................................................................................... 272 A XVIII. kerületi társas vállalkozások országos összehasonlítása az árbevétel és a foglalkoztatottak száma szerint ..........272

4.STRATÉGIAI CÉLOK, FEJLESZTÉSI ALAPELVEK...............................................................277 4.1.STRATÉGIAI CÉLOK, FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK.................................................................................... 277 4.2.AGGLOMERÁCIÓS KISTÉRSÉGI-TÉRSÉGI MODELLKÍSÉRLET ÉS STRATÉGIAI SZÖVETSÉG...........................278 1.PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI HELYZETELEMZÉS....................................................................278 4.3.GAZDASÁGI PROGRAM PÉNZÜGYI ALAPJAI, ÖNKORMÁNYZATI FELTÉTELRENDSZER...............................278 4.4.VAGYONGAZDÁLKODÁS, VAGYONHASZNOSÍTÁS................................................................................... 281 4.4.1A hatékony vagyongazdálkodás alapelvei........................................................................................282 4.4.1.1.Ingatlanvagyon...................................................................................................................................................................... 282 4.4.1.2.Lakásvagyon.......................................................................................................................................................................... 283 4.4.1.3.Részvények, üzletrészek....................................................................................................................................................... 284 4.4.1.4.Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok............................................................................................................... 284 4.4.1.5.Forgóeszközök...................................................................................................................................................................... 285

4.5.AZ ÖNKORMÁNYZAT PÉNZÜGYI STRATÉGIÁJA...................................................................................... 285 4.6.AZ ÖNKORMÁNYZAT BEVÉTELEINEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA................................................................. 286 4.6.1Allokációs és forrásszerzési politika................................................................................................286 4.6.1.1.Allokációs politika................................................................................................................................................................ 286 4.6.1.2.Adópolitika............................................................................................................................................................................ 287

5.TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, VÁROSÜZEMELTETÉS...............................................................288 5.1.ÖNKORMÁNYZATI FELADATELLÁTÁS. INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA........................................................... 288 5.2.TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS KÖVETENDŐ IRÁNYAI..................................................................................... 289 5.2.1Intézményi fejlesztés........................................................................................................................289

247


5.2.2Közlekedés......................................................................................................................................289 5.2.3Közműellátás..................................................................................................................................290 5.3.A VÁROSÜZEMELTETÉS FŐBB CÉLKITŰZÉSEI........................................................................................ 290 5.3.1Környezetvédelem, környezetfejlesztés...............................................................................................290 5.3.1.1.Levegőtisztaságvédelem....................................................................................................................................................... 291 5.3.1.2.Zajvédelem............................................................................................................................................................................ 292 5.3.1.3.Vizek védelme....................................................................................................................................................................... 293 5.3.1.4.Környezettudatosság fejlesztése és támogatása................................................................................................................ 294 5.3.1.5.Energiatermelés és felhasználás környezetkímélőbbé tétele (racionalizálása) ............................................................... 295 5.3.1.6.Környezet-információs rendszerek létrehozása................................................................................................................ 296 5.3.1.7.Épített környezet védelme................................................................................................................................................... 297

5.3.2Út- és járdajavítás..........................................................................................................................297 5.3.3Zöldfelület gazdálkodás..................................................................................................................298 5.3.4Játszóterek, sportpályák felújítása, szabványosítása, átépítése..........................................................298 5.3.5Öntözőhálózat felújítása, építése, csobogók, szökőkutak kihelyezése................................................298 5.3.6Pihenőparkok, közösségi parkok építése.........................................................................................298 5.3.7Közrend, közbiztonság fejlesztése....................................................................................................299 5.4.UTCÁK REHABILITÁCIÓJA.................................................................................................................... 300 5.5.BEFEKTETŐI TÁMOGATÁS................................................................................................................... 302 6.KÖZSZOLGÁLTATÁSOK

BIZTOSÍTÁSA,

SZÍNVONALUK

JAVÍTÁSÁRA

VONATKOZÓ MEGOLDÁSOK........................................................................................................303 7.FOGLALKOZTATÁS,MUNKAHELYTEREMTÉS FELTÉTELEINEK ELŐSEGÍTÉSE, HUMÁN-ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE............................................................................................303 7.1.FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSE............................................................................................................... 303 248


7.2.HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI.................................................................................... 304 8.HUMÁN SZOLGÁLTATÁSOK........................................................................................................306 8.1.SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, GYERMEKVÉDELEM.............................................................................................. 306 8.1.1Szociális ellátás fejlesztése...............................................................................................................306 8.1.2Gyermekjóléti, gyermekvédelmi és szociális alapszolgáltatások, szociális ellátás...............................306 8.2.GAZDASÁGI KONCEPCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY TERÜLETÉN...................................................................... 307 8.2.1Egészségügyi ellátás fejlesztése.........................................................................................................307 8.3.OKTATÁS, IFJÚSÁGPOLITIKA................................................................................................................ 308 8.3.1Óvodai ellátás.................................................................................................................................308 8.3.2Alapfokú oktatás...........................................................................................................................309 8.3.3Középfokú oktatás..........................................................................................................................309 8.3.4Egyéb, a közoktatást közvetlenül érintő feladatok..........................................................................310 8.4.SPORT ÉS KULTURÁLIS ÉLET................................................................................................................ 310 8.4.1Testnevelés és sport..........................................................................................................................310 8.4.2Közművelődés, kulturális fejlesztések..............................................................................................310 9.INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA................................311 9.1.ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK MEGVALÓSÍTÁSA................................................... 311 9.2.VÁROSMARKETING, KOMMUNIKÁCIÓ................................................................................................... 312 10.KAPCSOLATRENDSZER...............................................................................................................312 10.1.KAPCSOLATTARTÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI VÁLLALKOZÁSOKKAL.............................................312 10.1.1Befektetés ösztönzés, KKV-k erősítése..........................................................................................312 10.1.2Klaszterhálózatok kiépülésének elősegítése....................................................................................313

249


10.2.HELYI ÖNKORMÁNYZATI KISEBBSÉGEK............................................................................................. 313 10.3.TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATOK......................................................................................................... 314 10.4.CIVIL SZERVEZETEK, EGYHÁZAK...................................................................................................... 315

250


1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A vezetői összefoglaló javasolt szövegének bemutatása „Budapest XVIII. Kerület Önkormányzatának elsődleges célja, hogy a változó gazdasági környezetben is megőrizze működőképességét, gazdálkodásának stabilitását. Mindezt annak érdekében, hogy a kerület lakosságának a lehető legmagasabb szintű szolgáltatásokat tudja nyújtani. A program fő hangsúlya, hogy a helyi igényeknek megfelelő, magas színvonalú szolgáltatások rendszere alakuljon ki. A gazdasági programban törekedtünk megteremteni a kényes egyensúlyt az önkormányzat nyereséges működése és a városrészben jelenleg élők, valamint a potenciális jövőbeni beköltözők számára nyújtott szolgáltatások magas színvonalú minősége között. A program továbbá kitér a kerületfejlesztési lehetőségeire, amely magában foglalja többek között a munkahelyteremtést,

az

oktatáskorszerűsítést,

a

közbiztonság

erősítését,

a

szociális

alapszolgáltatások színvonalának, vagy akár a kerületben élők információs infrastruktúrájának növelését is. A jelenkor egyik legnagyobb problémájára reagálva a Gazdasági Program komoly hangsúlyt fektet környezeti ártalmak megakadályozására, a természeti és kulturális értékek védelmére, annak érdekében, hogy a kerület tisztább, élhetőbb és szerethetőbb legyen lakóinak, valamint az ide látogatók számára.”

2. BEVEZETÉS A bevezetés javasolt szövegének bemutatása „Budapest XVIII. Kerület Gazdasági Programja több tervezési szinthez és stratégiához is igazodik, így Budapest Város tervdokumentumaihoz, az ország és az Európai Unió terveihez és programjaihoz. A Gazdasági Program nem operatív terv, nem a gazdálkodás elemeit összegzi, hanem több évre szóló gazdasági stratégia, melynek célja a település és lakossága életkörülményeinek javítása.

251


A későbbiekben szorgalmazni kell tehát a stratégia megvalósításának folytatását, azaz operatív programok elkészítését, a megvalósítást megalapozó feladatterv megalkotását. A fejlesztési stratégiához kapcsolódó konkrét intézkedések kidolgozásával folytatódik a terv végrehajtás, beleértve az operatív programok konkrét megvalósításához szükséges tartalom és célmeghatározást, a megvalósítás módját, mechanizmusát, a stratégiák és tervek pontos forrásösszetételét, az intézkedés kritérium rendszerét, a megvalósításban közreműködő szervezeteket, az eredményesség vizsgálatát, értékelését, az adott program keretében végrehajtandó intézkedéseket. A kerület Gazdasági Programja a következő években a költségvetést meghatározó alapdokumentumként is funkcionál, hiszen alapját képezi az adott év költségvetési, tervezési sarokszámainak. A program által felölelt intervallum egyes éveinek költségvetési számai kialakítása a gazdasági program prioritásainak figyelembe vételével történik. A Gazdasági Program a választási periódusra vonatkozó, középtávú stratégiai elemeket tartalmazó program, a költségvetés, a ciklusprogram elemeit tartalmazó, adott költségvetési évre vonatkozó terv. A költségvetés éves tervezésnél a szükséges önrész biztosítása mellett törekedni kell a pályázati források és egyéb külső források bevonására.”

3. HELYZETÉRTÉKELÉS Javaslatok a helyzetértékelés bemutatására „A helyzetértékelés című fejezet a jelen állapotokat hivatott bemutatni. Azt a kiindulási alapot, amelyről a ciklusprogram célkitűzései megállapításra kerültek. Ez a fejezet azért fontos a stratégia számára, mert egyrészről a dokumentum elkészítéséhez elengedhetetlen segítség a fejlesztendő területek, ellátandó feladatok és a legfontosabb prioritások megállapításához, ezáltal a koncepció, majd a stratégia kialakításához, másrészt egyfajta ellenőrző szerepe is van, a ciklus lezárásakor ennek alapján következtetéseket lehet levonni a kitűzött célok, és a megvalósított tényekről. A helyzetértékelés szisztémája a múltból a jelenbe, valamint a tágabb földrajzi és gazdasági szerkezetből a legszűkebb felé haladva került kialakításra.”

252


3.1. Előzmények, jogszabályi háttér „A Gazdasági Program stratégiai eszköz, a következő ciklusra előrevetítve ötvözi a településrendezés és településfejlesztés céljait, eszközrendszerét, programjait. A ciklusprogram akkor teljes, ha a környező kerületek, települések, Budapest, a régió, az országos illetve az Európai Uniós elvekkel, lehetőségekkel, programokkal összhangban áll. Budapest XVIII. Kerülete középtávú gazdasági programjának összeállításakor elsősorban a Magyar Köztársaság törvényhozása, jogrendje által meghatározott tervezési alapelvek kerültek kötelezően figyelembe vételre, ugyanakkor az Európai Unió tervezési rendszerében alkalmazott alapelvek is meghatározták a dokumentum tartalmát. A program készítői figyelembe vették továbbá Budapest Város fejlesztési és tervezési célirányait. A program összeállításakor felhasznált tervezési anyagok, tanulmányok – helyi fejlesztési programok, helyzetelemzések, cselekvési programok, szakmai- társadalmi megbeszélések – elemzése, értékelése és mérlegelése alapján kerültek kiválasztásra azon célirányok, melyek a stratégia irányát megszabják. A 2011-2014 éveket felölelő gazdasági stratégia kialakítása során felhasznált közép- és hosszú távú alapkoncepciókat megfogalmazó dokumentumok: • Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013, • Új Széchenyi Terv vitairata • Jövőkép: Budapest XVIII. Kerület Hosszú távú stratégiája • Budapest XVIII. Kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiája • Budapest XVIII. Kerület Környezetvédelmi Programja • Fővárosi Integrált Városfejlesztési Stratégia • Podmaniczky terv – Budapest Város fejlesztési terve • Európai Unió stratégiái • Budapest Városfejlesztési Koncepciójában, • Budapesti Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve

A 2011-2014 évekre szóló Gazdasági Program a fenti dokumentumok alapelveire építkezik, annak kitűzött céljait foglalja magába, kiegészítve, illetve kiigazítva azt minden fontosabb területtel,

253


amelynél a programon belüli rangsor megváltoztatására volt szükség a folyamatosan változó külső környezethez történő alkalmazkodás feltételeinek megteremtése érdekében. A program tartalmazza az önkormányzat céljait, a célok elérését szolgáló kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek igazodnak a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságokhoz és a területfejlesztési

koncepcióhoz.

Tartalmazza

még

a

fejlesztési

elképzeléseket,

a

munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési és adópolitika céljait, az egyes közszolgáltatások biztosításának és színvonalának javítására irányuló megoldásokat, feltételeket, valamint a befektetés-támogatás politika és a városüzemeltetési politika céljait. A program előkészítéséhez elemeztük a kialakult helyzetet és értékeltük azt. Az összeállított anyag valamint a kerület valamennyi működési területét felölelő SWOT analízis alapul szolgált a gazdasági

programhoz.

A

SWOT

analízissel

sorra

vettük

az

önkormányzat

belső

feltételrendszerének gyengeségeit, erősségeit, külső környezetének lehetőségeit és veszélyeit. Ezeket átgondolva alakítottuk ki stratégiánkat az erősségek megtartására, növelésére és a lehetőségek kihasználására.”

További javaslatok az előzmények kialakítására Az előzményekben javasoljuk röviden felvázolni az előző Gazdasági Program célkitűzéseit, annak sikerességét, kielemezve, hogy mely területeken ért el sikereket az Önkormányzat, illetve melyek azok a pontok, amelyeket nem, vagy csak félig sikerült megvalósítani. (Ezeket mi nem ismerhetjük.) A jogszabályi háttér felvázolása az előző ciklusprogramban is jó gyakorlat volt, ezt javasoljuk az új programban is megjeleníteni.

A javasolt jogszabályi háttér bemutatása „A Gazdasági Program összeállításának kötelezettségét a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény határozza meg. Tartalmát illetően az Ötv. 91. §. (6) bekezdése szerint: <
254


adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.>> Az Ötv. 91.§-ban részletezett tartalmú gazdasági program igazodhat a választási ciklusokhoz, akár ettől hosszabb távra is szólhat a Képviselő-testület döntésétől függően. Jelen Gazdasági Programot a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára állítottuk össze, de egyes megfogalmazott célok túlmutatnak a jelenlegi cikluson.

3.2. Az Új Széchenyi Terv programja (vitairat)

Javaslatok az Új Széchenyi Terv bemutatására „Az Új Széchenyi Terv – a talpra állás és felemelkedés politikai programja – Magyarország 2011től hatályba lépő fejlesztési koncepciója, a Nemzeti Fejlesztési Terv utódja. A program az Európai Uniótól származó források elosztásában Az Új Széchenyi Terv 7 legfontosabb programja: 1.

Gyógyító Magyarország – Egészségipar

2.

Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés

3.

Otthonteremtés – Lakásprogram

4.

Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztése

5.

Tudomány – Innováció – Növekedés

6.

Foglalkoztatás

7.

Közlekedés – Tranzitgazdaság

255


Forrás: Új Széchenyi Terv

Az elkészült anyagokból 7 kitörési pont – 4 ágazati és 3 horizontális – rajzolódik ki. A 4 ágazati kitörési pont: • az egészségipar, • a zöld gazdaság, • a hálózati gazdaság, • a tudásgazdaság.

A 3 átfogó kitörési pont: • otthonteremtés, • munka – és teljesítményközpontú gazdaság • tranzitgazdaság

256


Integráció A kitörési pontok közös sajátossága, hogy sokféle, klasszikus értelemben vett iparágat integrálnak, mindegyiknél komoly esély van arra, hogy a fejlesztés már középtávon globális, vagy európai léptékben is versenyképes hazai termékek, szolgáltatások, vagy vállalatok megjelenéséhez vezessen, mindegyik kitörési pont esetében a fejlesztés további piacokat nyit meg, és mindegyiküknél központi szerepet kap a magas hazai hozzáadott érték. A program feladata, hogy nem csupán a szűken vett iparágakra kívánja helyezni a hangsúlyt, hanem az azokhoz kapcsolódó összes ágazatot fejleszteni kívánja. (Pl.: Az egészségipar magába foglalja többek között a gyógyszeripart, az orvosi műszergyártást, a gyógyászati segédeszközök gyártását, a termál- egészségturizmust, a hozzá kapcsolódó turisztikai szakképzést, a balneológiát, a növényházi kertészetet, a gyógynövénytermesztést és – feldolgozást, a termálvíz gyógyászati alkalmazását, a szépségipart, és az ásványvíztermelést.)

A hét felsorolt stratégia közül a terv a legnagyobb hangsúlyt egyértelműen a foglalkoztatásra kívánja fordítani, hiszen ez a pont a többi programban is folyamatosan megjelenik célként. Ennek eredményeképp a foglalkoztatás növelését Az Új Széchenyi Terv egymillió új munkahely létrehozásával kívánja elérni.”

További javaslatok az Új Széchenyi Terv bemutatásával kapcsolatban Az Új Széchenyi terv a jelen dokumentum megírásakor még csak egy vitairatként létezik, azonban várhatóan főbb pontjaiban már nem lesz számottevő változás. Javasoljuk, hogy az itt megírt szöveget az Új Széchenyi Terv elfogadásakor vizsgálják felül és az esetleges eltéréseket módosítsák.

257


3.3. Az Európai Unió prioritásai 2020-ig Javaslat az Európai Unió prioritásainak bemutatására „Az Európai Parlament 2010 júniusában az Unió hosszú távú koncepciójának – EU 2020 stratégia – kialakítására két határozatot fogadott el. Az első a gazdasági irányítással, a második pedig az úgynevezett "zászlóshajó" kezdeményezésekkel foglalkozik. A jelenlegi válságból történő kilábalás kapcsán megegyezés mutatkozik abban, hogy csak hatékony pénzügyi és gazdasági koordinációval kerülhető el a jövőben egy hasonló esemény. Emellett az EU 2020 stratégia hatékony végrehajtása érdekében is szükséges a gazdasági irányítás uniós szintű reformja.

Az új foglalkoztatási és növekedési stratégia prioritásai teljes összhangban vannak a magyar kormány elképzeléseivel, hiszen a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés beindítása, valamint a versenyképesség fokozása mind uniós, mind nemzeti szinten prioritást élvez. A célok megfelelő elérése érdekében azonban számos területen változtatások szükségesek: növelni kell, különösen a nők körében a foglalkoztatás szintjét, vállalkozásbarát környezetet kell kialakítani, a közpénzeket pedig hatékonyabban kell felhasználni. Emellett nem téveszthetjük szem elől a kohéziós politikát sem, hiszen csak ezzel teremthetjük meg a megfelelő forrásokat a gazdasági növekedéshez. A határozat szerint az Európai Parlament prioritásai: • gazdasági növekedés - munkahelyteremtés és a versenyképesség fokozása; • a kis és közepes vállalkozások szerepe a szociális piacgazdaság fenntartásában; • a belső piac kiteljesítése; • "innovatív Unió" - K+F és innovációs technológia - az új munkahelyekhez szükséges új készségek; • mozgásban a fiatalok - oktatás, képzés és az élethosszig tartó tanulás; • az európai digitális menetrend; • erőforrás-hatékony Unió; • uniós energia-hatékonyság;

258


• a globalizáció kihívásaira válaszoló iparpolitika; • szociális befogadás és kohézió.”

3.4. A Közép-Magyarországi Régió Javaslat a Közép- Magyarországi Régió bemutatására „Magyarországon az Európai Unió követelményeinek megfelelően regionális területbeosztás működik. Egy 1999-ben hozott törvény rendelkezik az ország regionális beosztásáról. Eszerint hét régiót hoztak létre. Mivel teljesen új beosztás létrehozása és a működtető intézményrendszer kialakítása igen nagy feladat lett volna, ezért egy-egy régió teljes egészében lefed több megyét is. Az így kialakított rendszer szerint a magyarországi régiók a következő megyékből állnak:

1.

Közép-Magyarország (Budapest és Pest megye)

2.

Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye)

3.

Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye)

4.

Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy és Tolna megye)

5.

Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye)

6.

Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

7.

Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye)

A régiók mérete, népességszáma, fejlettsége jelentősen különbözik egymástól. A legkisebb területű régió Közép-Magyarország, mégis itt él az ország népességének 28%-a. Ennek oka, hogy ebbe a régióba tartozik Budapest is. A városi népesség aránya itt 80%-hoz közelít, míg a többi régióban 50% körüli. Közép-Magyarországi régió adatai Területe: 6 919 km2 (Magyarország területének 7,4%-a) Népesség (ezer fő): 2 825,0 (Magyarország népességének mintegy 28%-a) 259


Népsűrűség (fő/km2): 408,3 (A Magyarországi átlag közel négyszerese) Városi népesség aránya (%): 80,8

A Régió az országos GDP 47 %-át termeli, ebből azonban Budapest részesedése 37 %, míg Pest megye többi területére 10 % GDP termelés jut. Az 1990-es években a nagyvállalati struktúra felbomlásával

és

a

privatizációs

folyamatok

széleskörűvé

válásával

párhuzamosan

Magyarországon szaporodni kezdtek a kis- és közepes méretű vállalkozások. 2008-ban 525.483 vállalkozás működött a Régióban; ezek 70 %-a Budapesten, 30 %-a pedig Pest megyében.Az egyéni vállalkozások aránya az összes működő vállalkozás között 23 %, mely az országos átlag alatt marad. A vállalkozások területi eloszlása a Régióban tehát korántsem homogén: a legtöbb vállalkozás Budapest belső kerületeiben, a nyugati és északi agglomerációban található. Az 1.000 főre jutó vállalkozások száma az V. kerületben a legmagasabb (344), míg Márianosztrán mindössze 17,2 vállalkozás jut ugyanennyi főre. Méretüket a működő társas vállalkozások túlnyomó része 0-9 főt foglalkoztató kisvállalkozás. A 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozások aránya kevesebb, mint 1 %. A Régióban ráadásul 231 ezer egyéni vállalkozás van, melyek jelentősége, bevétele az esetek túlnyomó többségében elmarad a társas vállalkozásokétól. A régiós átlagot meghaladó számban találhatók egyéni vállalkozások az agglomeráción kívül eső területeken és az agglomerációhoz tartozó alföldi településeken. Budapesten az egy vállalkozásra jutó adózás előtti eredmény értéke a régiós átlag két és félszerese (kerületi bontásban az V. kerület áll az élen). A Régió súlya kiemelkedően magas az országba érkező külföldi tőke területi megoszlását tekintve. A külföldi érdekeltségű vállalkozások 68,1 %-a a külföldi tőke 69,2 %-a található a Régióban. Ágazati megoszlását tekintve a külföldi tőke 40,4 %-a a kereskedelem területére, 34,9 %-a az ingatlan-ügyletek területére áramlott, csupán 8,9 %-a preferálta az ipart és 4,2 %-uk az építőipart. Területi megoszlását tekintve elmondható, hogy a külföldi tőkével rendelkező vállalkozások túlnyomó része a fővárosban és a bevezető főutak mentén telepedett meg. A Közép-magyarországi régió az ország összes mezőgazdasági termőterületének 8 %-ával rendelkezik, melynek 41 %-a szántó, 1,6 %-a kert, 0,7 %-a szőlő, 1,5 %-a gyümölcsös, 8,2 %-a gyep, míg az erdők részaránya 21,9 %. A Régió a magyar mezőgazdaság által megtermelt GDP-

260


ből 9,9 %-kal részesedik. Az utóbbi húsz év folyamán a mezőgazdasági terület csökkent, legnagyobb mértékben a szőlő, gyümölcsös és kert területek esetében 2000 után a csökkenő tendencia megfordult. A szántóterületek aránya nagyjából változatlan maradt, a halastavak és az erdők

területe

pedig

növekedett.

A

Régió

mezőgazdaságának

területi

szerkezetéről

általánosságban elmondható, hogy a főváros közelében, az intenzív kertészeti kultúrák dominálnak; a távolabbi, elsősorban alföldi területeken pedig a hagyományos állattartás és szántóföldi növénytermesztési kultúrái. Országos viszonylatban kiemelkedő a Régió zöldség- és gyümölcstermesztése, valamint tejtermelése. Az ipar szerepe a gazdaság ágazati szerkezetében a szolgáltatások túlsúlya révén a második helyre szorult vissza (a regionális GDP 18,5 %-ával). Az ipari vállalkozások legnagyobb koncentrációja a budapesti agglomeráció területén jellemző. A Régió szerepe az ipari foglalkoztatásban országos összehasonlításban is meghatározó a vegyiparban, a fa-, papír- és nyomdaiparban, valamint a gépiparban. A gépipar részesedése a feldolgozóipari foglalkoztatásban Budapesten 30,6 %, Pest megyében közel 42,5 %. A második legnagyobb foglalkoztató Budapesten a vegyipar, Pest megyében az élelmiszeripar. Az újonnan települt ipari beruházások jelentős része az agglomerációs településeket választotta, ezért Budapesten az ipar fokozatos visszaszorulása, Pest megyében a vidéki átlaghoz közeli alakulása (a termelési érték növekedése, a foglalkoztatottak számának stagnálása) figyelhető meg. Az ipari termelés egy lakosra jutó értéke a Középmagyarországi régióban az országos átlag alatti, felét sem éri el az észak-dunántúli térségek értékének, de meghaladja a keleti és déli régiók értékét. A szolgáltató (tercier) szektor a Régión és az országon belüli legnagyobb arányát Budapesten éri el (közel 80 %). A Régió 34 nagy cégközpontjából 28 Budapesten, 4 Budaörsön (Metro, Spar, Tesco, Telenor) és egy Fóton (Phoenix Pharma) található. Az agglomeráció hasonlóan magas értékeket mutat, elsősorban az agglomeráció nyugati és északi, Szentendréig, Vácig terjedő részben, a keleti, Budapesttel határos településeiben. Az agglomeráción kívül eső településeken alig van számottevő vállalkozói aktivitás a gazdasági szolgáltatások tekintetében. Országosan a Régióban a legnagyobb a kereskedelmi vállalkozások koncentrációja, a kereskedelmi cégek 46,8 %-a itt található. A Régió kereskedelmi vállalkozásai nagytérségi, sőt országos szintű ellátó feladatot is betöltenek. A kiskereskedelmi struktúrát jelentősen átalakították a közelmúltban megjelent tőkeerős külföldi vállalkozások szuper- és hipermarketjei, amelyek mára mind az agglomerációs települések, mind Budapest kiskereskedelmi ellátási igényének jelentős részét kielégítik. Előnyük a lakosság szempontjából, hogy az erős verseny és a maximális gazdaságosság megteremtésével leszorítja az 261


árakat. Hátránya ugyanakkor, hogy a kis tőkeerejű (de a foglalkoztatásban jelentős) kiskereskedelmi vállalkozások működését ellehetetlenítik. A XXI. század gazdaságföldrajzát a "kreatív helyek" gazdaságföldrajzaként vetítik előre a kutatók. Kreatív tevékenységek, iparágak közé sorolható például a kiadói és nyomdai tevékenység, a számítástechnika, a kutatás-fejlesztés, a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások (tanácsadás, tervezés, hirdetés, stb.), a szórakoztató, kulturális és sporttevékenység. Elemzési célú statisztikai adatok szerint a főváros részesedése az országos hozzáadott értékből éppen ezekben az ágazatokban 50 % feletti. Ezeknek a tevékenységeknek a koncentrációja lehetővé és szükségessé teszi, hogy az egyes szolgáltatók speciális kínálattal jelenjenek meg, széles választékot biztosítva a Régió és az egész ország számára. Az informatika azért érdemel külön is figyelmet, mert középtávon meghatározóvá válhat az újgazdaság, és annak fejlettsége befolyásolja a térségek bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztásba. Budapest részesedése országos szinten kiemelkedő: a fővárosban koncentrálódik az Internet-használók és a domain szerverek 70 %-a, a számítógépek 50 %-a. A legígéretesebbnek tartott hazai internetes cégek, vállalkozások is mind fővárosiak. A Közép-magyarországi régió kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik, melyeken alapulva az idegenforgalom jelentőségét tekintve a régiók között vezető szerepet játszik. A természeti és kulturális adottságok mellett az idegenforgalmi infrastruktúra, a többi régióhoz képest fejlett, azonban a belső aránytalanságok (Budapest túlsúlya) meghatározók. További előny, hogy a szezonalitás a térségben nem jelentkezik olyan szélsőséges módon, mint például a Balaton partján. A Régióban található a hazai szállodai férőhelyek egyharmada. Az országban eltöltött vendégéjszakák 31, a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák 52 %-a Budapesten realizálódik. Ugyanakkor az eltöltött vendégéjszaka az országos átlag alatt van, azaz a vendégek átlagosan kevesebb időt töltenek el a fővárosban. A Régió – benne elsősorban a főváros – kiemelkedő részesedést mondhat magáénak az üzleti-, konferencia- és gyógy turizmus terén.”

262


3.5. A kerület földrajzi elhelyezkedése, adottságai Javaslat a földrajzi elhelyezkedés bemutatására „A kerület arculata, jellege A XVIII. kerület két településből, Pestszentlőrincből és Pestszentiméből áll. A 100 ezer fő állandó lakos kb. 79-21%-ban oszlik meg a két kerületrész között. A kerület főleg lakójellegű peremkerület, többségében alacsony szintszámú, laza családi házas beépítéssel, több intenzív beépítésű lakóteleppel és néhány fontosabb ipari létesítménnyel. A lakójelleg a múlt századvégi nyaralóhely-funkció egyenes folytatása. A kerület területén foglal helyet Budapest és az ország nemzetközi repülőtere, Ferihegy, s itt működnek a következő országos jelentőségű intézmények:

Országos

Meteorológiai

Szolgálat

Központi

Előrejelző,

Központi

Légkörfizikai Intézet. Elhelyezkedés A XVIII. kerület az északi szélesség 47°24’ és 47°28’ között, illetve a keleti hosszúság 19°49’ és 19°56’ között fekszik. Legnagyobb kiterjedése mind észak-déli, mind kelet-nyugati irányban 8-8 km. Területe: 38,61 km2 (belterület: 32,19 km2, külterület: 6,42 km2) Éghajlat A mérsékelt égöv kontinentális változatára jellemző hőmérsékleti- és csapadékviszonyok az uralkodók. Az évi hőmérséklet 11 °C körüli, az évi csapadékmennyiség 400-600 mm között ingadozik. Az országban általában uralkodó északnyugati széliránnyal szemben a kerület mikroklímájára a gyakoribb keleti-délkeleti szélirány a jellemző. Domborzat A XVIII. kerület a Duna bal partján terül el, a pesti síkság része, bár nem teljesen sík. Felszíne kelet felé emelkedik. A kerület legmagasabb pontja 145 m tengerszint feletti magassággal a X., XVII. és XVIII. kerület hármas határpontja, amely nem éri el a Várhegy szintjét. A Gilice téri magaslat 138 m. A legalacsonyabban fekvő részek a Nagykőrösi út és Méta utca

263


kereszteződésénél 115 m magasan találhatók. (A Duna 0 vízszintje 95 m tengerszint feletti magasságnak felel meg az Adria felett.) Földtani közeg Az Ős-Duna-meder itt lerakott allúvium kavics teraszaiból eredően gazdag kavicslelőhelyek találhatók a kerületben, melyek kiaknázására a múlt században több kavicsbánya jött létre: a lőrinci temetőnél, a Péterhalmi út melletti Sashegyen és a Vecséssel határos mai Ganz kertváros területén. A kavicskitermelés mára megszűnt. Megtalálható itt a pannon agyag is, egyes részeken jelentős vastagságban. Kiaknázására hosszabb ideig két téglagyár is működött. Pestszentimre területén a felszíni futóhomok az uralkodó. Az eddig feltárt nagy talajszennyezéseket sikerült a kerület területén szakszerűen kármentesíteni (Ferihegyi Repülőtér kerozin, volt Téglagyári terület biogáz, Szemere-telep pakura szennyezés). A felszín alatt lévő feltehetően fűtőanyag tároló eszközök megszűntetése még nem valósult meg. Felszíni víz A felszíni vizek legnagyobb részt a Gyáli patak 7-es ágába folynak. A volt Sósmocsár-árok a Lakatos út – Margó Tivadar utca – Baross utca – Kolozsvár utca nyomvonalon zártszelvényű csapadékvíz-csatornaként épült ki az Ipacsfa utcáig, innen tovább már nyílt árokban halad a Közdűlő utca mentén, Pesterzsébeten át, a Duna irányába. Nem rendelkezik lefolyással a jelenleg nem hasznosított Nefelejcs utcai lápos Büdös tó, illetve a Méta utca mentén elhelyezkedő másik mocsaras terület. A felszín nem egyenletes lejtésű, a domborzati viszonyok adottságai révén horpaszok, teknők, mélyedések találhatók. Ezek a mély fekvésű, lefolyástalan területek csapadékvíz-elvezetés szempontjából külön gondot jelentenek. Az 1911-1930-ig működött Balázs-féle téglagyár helyén, a Vajk utcai felhagyott agyagbánya gödrében kis tó képződött, mely jelenleg horgásztó. Talajvíz A kerület területén változó magasságban található. A talajvíz a kerület több pontján nitráttal szennyezett. Csapadékvíz A kerület csapadékvíz elvezető hálózata nem mindenhol megfelelő, ám kiépítése, korszerűsítése, bővítése és karbantartása folyamatos feladatunk. A kérdés megoldását nehezítik az önkormányzat

264


anyagi lehetőségei, a szövevényes tulajdonosi viszonyok és felelősségi területek, valamint a lakosok gondatlansága is. Ivóvíz A kerület ivóvíz hálózata majdnem 100%-osan ki van építve. A közterületeken az út menti zöldsávban közkutak és a játszótereken ivókutak találhatók. Szennyvíz A kerület szennyvíz hálózata folyamatosan épül, jelenleg a kerület 80%-a csatornázott. Életbe lépett a kerületi talajterhelési díjról szóló 39/2004. (VIII. 31.) helyi rendelet. Levegő A levegőtisztaság-védelem a környezetvédelem egyik legfontosabb feladata. A légszennyezés közvetlenül hat az emberi egészségre, és befolyásolja egyben a környezet más elemeinek állapotát is. A levegőtisztaság-védelem felmérésénél figyelembe kell venni az országhatárokon kívülről érkező levegő állapotát, a termelési és fogyasztási tevékenységeket, valamint a közlekedés következtében a légtérbe kerülő szennyező anyagok mennyiségét és minőségét. 2007. 09. 25-én mért légszennyezés µg/m³ mértékegységben a következőképpen alakult: NO2

SO2

CO

NOx

ózon

50

6

520

88

46

Az Országos Légszennyezettség Mérőhálózat Budapest Gilice téri mérőállomása által mért adatok alapján a következőket mondhatjuk el. A levegő minősége a mérőállomás környékén SO2 és CO tartalma alapján kiválónak, NO2 tartalma alapján szennyezettnek, nitrogén-oxid tartalma alapján megfelelőnek, ózon tartalma alapján jónak mondható.

265


Zaj A kerület lakosságát és környezetét a közlekedésből (közút, vasút, légi), az ipari, az építő és a szórakozó tevékenységekből eredő zajterhelés éri. A pontos adatok érdekében 2006-ban átfogó zajszintmérést végeztettünk, 2007-ben pedig elkészült Budapest és agglomerációjának stratégiai zajtérképe (konfliktus térképek 1.melléklet), amelyen azonban a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér nem szerepel. A vasúti közlekedésből eredő zajterhelés a közeljövőben csökkenni fog a Ferencváros – Ceglédi vasútvonal felújítása révén. A közúti forgalomból adódó zajterhelés a zóna kialakítások és tehergépjárművek kitiltása következtében már csökkent. A zaj elleni mobil védelem kialakítása pályázati források igénybe vétele révén folyamatban van. A Ferihegyi repülőtér működéséből eredő zaj elleni küzdelem az önkormányzat számára kiemelt kérdés, amelyben mind a Budapest Airporttal, mind a kormánnyal folyamatos egyeztetéseket folytatunk. A kérdés megoldása azonban nem lehetséges kerületi hatáskörben.” (Forrás: Budapest XVIII. Kerület Önkormányzat – Környezetvédelmi Program 2008-2012)

3.6. A Kerület gazdasági helye és szerepe Javaslatok a kerület gazdasági helyének és szerepének bemutatására „A kerület szerepe, elhelyezkedése Budapesten belül (OTK, OThK) Az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elősegítése révén létrehozott regionális rendszer alapján Budapest és a főváros XVIII. kerülete a Közép-Magyarországi (tervezési statisztikai) régió részét képezi. A fejlesztéspolitika elsődleges területi egysége az ország hét NUTS2 szintű régiója, amelyek a decentralizált fejlesztéspolitikának, az ágazatok területi integrációjának elsődleges szintjét jelentik. Magyarország térszerkezetét nagyban befolyásolja a főváros kiugró fejlettsége az ország többi részéhez viszonyítva. Az OTK besorolása alapján Budapest a regionális és nemzetközi fejlesztési tengelyek csomópontjában helyezkedik el, és mint országos központ jelentősen meghatározza az ország főváros központú térszerkezetét. 266


Budapest Közép- és Délkelet-Európa és az ország vezető innovációs, gazdasági, kulturális és turisztikai központja, amely egyedülállóan alkalmassá teszi arra, hogy rajta keresztül hazánk és tágabb környezete bekapcsolódjon az európai, ill. a globális gazdasági, kulturális vérkeringésbe. Budapest jelentős kulturális örökségével, gyógyvizeivel és turisztikai látványosságaival Európa tíz leglátogatottabb városa közé tartozik, amelyet több regionális és európai kormányzati intézmény választ székhelyéül. A gazdaság koncentrációja nyomán a fővárosban a foglalkoztatási arány magasan az országos értékek felett alakul - Budapesten 58,2%, míg országosan 50,9%. A fővárosban a szolgáltatások részesedése a hozzáadott értékből megközelíti a 80%-ot. A gazdaság húzóerejét a bankok, a nagykereskedelem, a szellemi szolgáltatások, telekommunikáció és az ingatlanüzlet adja. A külföldi tőkeállomány 75 %-a tercier szektorba áramlik. Az Országos Területfejlesztési Koncepció a versenyképes budapesti metropolisz-térség elősegítése kapcsán a 2013-ig tartó időszakra országos területi célokat határoz meg.

A város szerepének meghatározása szűkebb értelemben - a kerület Budapest XVIII. kerülete adottságai és a kitűzött fejlesztési céljai alapján elsősorban a Havanna lakótelep szociális rehabilitációja, valamint Pestszentimre városközpontja és az Üllői út funkcionális rehabilitációja révén tud az országos fejlesztési célok megvalósításához kapcsolódni. A Közép-magyarországi régió területi céljainak rendszerébe illeszkedik Budapest hagyományos ipari technológiával épített lakótelepeinek rehabilitációja, mely országos irányelv harmonizál Pestszentlőrinc - Pestszentimre fejlesztési szándékaival és potenciáljával.”

3.6.1

A kerület stratégiai adottságai

Javaslat a stratégiai adottságok bemutatására „Pestszentlőrinc- Pestszentimre területe: 39 km2 A kerület lakossága: kb. 97900 fő

267


Közlekedés, logisztika A kerületben található Magyarország legnagyobb 0-24 órás nemzetközi légi terminálja, a Budapest- Ferihegy Repülőtér, melynek jelenlegi üzemeltetője a Budapest Airport Zrt. A légikikötő évente nagyjából 125 ezer gépet, és 8.500.000 személyt fogad/indít. A Budapest Airport Zrt. 2011-ig több mint 261 millió eurót, mintegy 65 milliárd forintot fektet be a repülőtér infrastruktúrájának bővítésébe és modernizálásába. A budapesti repülőtér fejlesztése elősegíti a régió gazdasági növekedését, valamint – közvetve és közvetlenül - új munkahelyeket teremt. A kerület területén található az Országos Meteorológia Szolgálat Központi Előrejelzője és a Központi Légkörfizikai Intézet is. A közúti közlekedésben az M5-ös autópálya, illetve a 4. sz. főút a legjelentősebb közlekedési utak, amelyek jó alapot szolgáltatnak a logisztikai szolgáltató központok és ipari parkok letelepedésére. A kötött pályás közlekedés mind a személy, mind pedig a teherszállításban jelen van, azonban ennek fejlesztése fontos feladat lehet (bár ezek nem feltétlenül önkormányzati feladatok, azonban a fejlesztések végrehajtásában az önkormányzatnak is komoly támogató szerepe lehet. Lakó – pihenő övezet A repülőtér mellett a kerület nagy stratégiai adottsága a nyugodt környezet, a nagy lakótelepek mellett nagy számban találhatók családi házas övezetek is. Rendezett jogi, szabályozási környezet: A kerület elmondhatja magáról, hogy rendezett jogi és szabályozási környezettel bír. Az ide érkezők az Önkormányzattól megfelelő segítséget kapnak az eligazodásban. Fontos azonban hogy az Önkormányzati honlapon tovább fejlődjön az elektronikus ügyintézés, erre a jövőben nagy hangsúlyt kell fektetni.”

268


További javaslatok a stratégiai adottságok bemutatásához Javasoljuk, hogy a Gazdasági Program készítői azokat az – általunk nem ismert – adottságokat gyűjtsék ki és hangsúlyozzák, amelyek által a kerület fejleszthető, vagy amelyek fejlesztésével a kerület gazdasági/társadalmi/kulturális színvonala emelkedhet. Tőkebeáramlás dinamikáját és jövőképét is javasoljuk bemutatni, valamint

3.6.1.1. SWOT analízis Javaslat a SWOT elemzés bemutatására Az elemzés pontos elvégzéséhez egyrészt nem állnak rendelkezésre számunkra pontos információink, másrészt az Önkormányzatnál senki sem lehet kompetensebb ennek a feladatnak az elvégzésére, ezért a táblázatot inkább, mint szerkezeti mintát javasoljuk.

269


Jelenre vonatkozó

Jövőre vonatkozó

ERŐSSÉGEK:

LEHETŐSÉGEK:

Az önkormányzat hosszabb távon Társadalmi

Belső elemzés

tudatos

szereplő

a

demokrácia

kerület megteremtése

jövőjének formálásában

Ipari,

kereskedelmi

Társadalmi, lakossági jellemzők

szolgáltatások fejlesztése

Intézményi ellátottság

Az

Kereskedelmi

és

szolgáltatási

ellátottság

együttműködések

formálása,

a

és

tudatos

kistérségtől

az

Európai Unióig terjedően. Európai Uniós területfejlesztési

Külső elemzés

támogatások GYENGESÉGEK:

VESZÉLYEK:


Önerő hiányában nem lehet

Társadalmi, lakossági problémák Intézményi hiányosságok Kereskedelmi

és

minden pályázatot beadni Az önkormányzati csődhelyzet is bekövetkezhet

szolgáltatási

hiányosságok

3.6.1.2. Népesedési adatok, (keresetek, pályakezdők, lakásellátottság) Ezt a fejezetet javasoljuk a meglévő önkormányzati statisztikai adatokkal feltölteni.

270


3.6.1.3. Foglalkoztatottság, munkanélküliség összes helyben lakóhelyén dolgozó (fő)

bejáró (fő)

foglalkoztatott (fő)

eljáró (fő)

XVIII. Kerület *szomszédos település *régiós átlag

Megnevezés

XVIII.Ker.

80e főnél nagyobb kerületek átlaga

KözépMagyaror szág

Foglalkoztatottság Alkalmazásban állók száma (fő) Ebből: Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás,

védelem,

kötelező

társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Iparban alkalmazásban állók aránya, % Mezőgazdaságban

alkalmazásban

állók

aránya, % Szolgáltató szektorban alkalmazásban állók aránya, %

3.6.1.4. A XVIII. kerületi társas vállalkozások országos összehasonlítása 271


Az összehasonlítás módszere Az összehasonlítás során a XVIII. kerületi telephellyel rendelkező társas vállalkozások kerülnek összehasonlításra Magyarországi viszonylatban. Az összehasonlítás során tovább szűkítettük a kört a Budapesten működő vállalatokra, valamint a hasonló méretű kerületekre (80-100 ezer lakos). Az elemzés kitér többek között a foglalkoztatottak számára, az árbevételre, az egy főre jutó árbevételre és az egy foglalkoztatottra jutó lakosok számára is.

A XVIII. kerületi társas vállalkozások országos összehasonlítása az árbevétel és a foglalkoztatottak száma szerint Magyarországon összesen mintegy 539 ezer társas vállalkozás található, ebből 156 ezer darab, főállású alkalmazottat nem foglalkoztató cég működik, amelyből a XVIII. kerülettel egy kategóriában lévő (80-100 ezer fő lakosságú) kerületekben 15000 darab tevékenykedik. A XVIII. kerületben az ilyen vállalkozások száma 2100 darab, ez 29%-át teszi ki az összes cégnek, ami némileg kevesebb a hasonló méretű településeken megfigyelhető aránynál (34%). Az egy fővel működő cégek száma országosan 147 ezer, a 80-100 ezres lakosságú kerületekben 11500 darab, a XVIII. kerületben 2200 darab működik ebben a méretkategóriában, az összes céghez viszonyított hányad mindegyik esetben 30% körül alakul. A 2 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok száma 60,7 ezer Magyarországon, 4500 a 80-100 ezer fős kerületekben és 900 a XVIII. kerületben, az összes cégnek ez 10-12%-át jelenti. A 3-4 fővel működő cégek 7-8%-ban, az 5-9 főt alkalmazók 5-6%-ban vannak jelen a XVIII. kerületben, illetve a hasonló méretű kerületekben is. A 10-19 főt foglalkoztató cégek aránya a vizsgált sokaságban 2%, a 20-49 főt foglalkozató cégek hányada 1%, míg az 50-99 fővel működő vállalkozások aránya már nem éri el az 1%-ot. Ennél nagyobb létszámmal jelenleg mindössze 20 darab vállalkozás működik a XVIII. kerületben, a 80-100 ezres kerületek esetében sem éri el ezek hányada a 0,5%-ot. A XVIII. kerületi cégek által foglalkoztatottakra jutó lakosok száma átlagosan mintegy 3,7 fő, ami nagyjából megfelel az országos értéknek, viszont jóval magasabb a hasonló méretű kerületek átlagánál. A XVIII. kerületben a legfeljebb 20 millió forint árbevételt elérő vállalatok száma 5100, az összes itt működő cég kétharmadát ezek a vállalkozások adják, ami országos viszonylatban és a hasonló méretű településekhez képest is átlagosnak tekinthető. A 21-50 millió forint és az 51-300 millió forint forgalmat bonyolító vállalatok aránya is 9-10% körül alakul. 300 millió forintnál nagyobb árbevételt a cégek 3%-a ért el (200 db), 4 milliárd forint felett mindössze 20 vállalat található.

272


Érdemes kiemelni, hogy a XVIII. kerületben a 300 millió forintnál nagyobb forgalmú cégek aránya mind az országos, mind a budapesti, mind a hasonló méretű települések átlagánál kisebb. A 1. táblázat jól érzékelteti, hogy mind a hasonló méretű kerületekhez, mind az átlagos budapesti kerülethez viszonyítva a XVIII. kerületben mindegyik méretkategóriát tekintve alacsonyabb a vállalatok száma, ami az árbevétel szerinti megoszlásban is megmutatkozik.

273


A cégek létszám és árbevétel szerinti megoszlása Összesen Összes

Ismeretlen 0-20 Millió Ft 21-50 Millió Ft 51-300 Millió Ft 301-500 Millió Ft 501-700 Millió Ft 701-1000 Millió Ft 1001-2500 Millió Ft 2501-4000 Millió Ft 4001 Millió Ft felett

57964 351773 54202 54016 7441 3559 2762 4085 1078 2013

Ismeretlen 0 fő 1 fő 2 fő 3-4 fő 5-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-99 fő 100-149 fő 150-199 fő 200-249 fő 250-299 fő 300-499 fő 500-999 fő 1000-1999 fő 2000-4999 fő 5000 fő felett

59464 155822 147240 60704 47349 35247 17804 9732 3011 918 462 272 155 322 255 74 45 17

Összesen

538893

Budapest

80-100 ezres kerületek

Az alkalmazottak száma szerint 35078 4726 209155 28993 34026 4077 34010 3734 4500 550 2110 228 1638 175 2371 265 584 68 1089 130 Árbevétel szerint 23332 4931 72700 14698 56049 11488 22572 4498 16487 3202 11968 2169 6140 1104 3217 571 1006 157 307 49 135 12 97 10 48 14 120 19 87 12 32 5 24 4 11 3

324561

42946

Budapest

Átlagosan 80-100 ezres kerületek

XVIII. ker.

995 6201 877 870 128 63 49 75 21 40

1182 7248 1019 934 138 57 44 66 17 33

763 5082 718 672 72 30 31 39 8 20

1014 3161 2437 981 717 520 267 140 44 13 6 4 2 5 4 1 1 0

1233 3675 2872 1125 801 542 276 143 39 12 3 3 4 5 3 1 1 1

779 2139 2221 891 630 455 181 102 17 6 4 1

9319

10737

7435

2 6 1

274


Az alábbiakban a kerület két fő városrészét, Pestszentlőrincet és Pestszentimrét hasonlítottuk össze a cégek létszám és ágazat szerinti megoszlása alapján. Jól látható, hogy a lakossága alapján is mintegy négyszer akkora Pestszentlőrincen található a vállalkozások közel négyötöde. A pestszentlőrinci cégek között némileg nagyobb a magasabb létszámmal működők aránya, amit az árbevétel szerinti megoszlás is alátámaszt: az itteni vállalkozások átlagosan nagyobb forgalmat bonyolítanak. A gazdasági különbségeket tovább árnyalja, hogy az egy foglalkoztatottra jutó lakosok száma másfélszer akkora (5,2) Pestszentimrén, míg az egy alkalmazottra eső árbevétel becsülhetően csak mintegy harmada a Pestszentlőrinci értékhez képest.

275


A XVIII. kerületi cégek létszám és árbevétel szerint Cégek száma Pestszentlőrinc Ismeretlen 0-20 Millió Ft 21-50 Millió Ft 51-300 Millió Ft 301-500 Millió Ft 501-700 Millió Ft 701-1000 Millió Ft 1001-2500 Millió Ft 2501-4000 Millió Ft 4001 Millió Ft felett Ismeretlen 0 fő 1 fő 2 fő 3-4 fő 5-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-99 fő 100-149 fő 150-199 fő 200-249 fő 250-299 fő 300-499 fő 500-999 fő 1000-1999 fő 2000-4999 fő 5000 fő felett

Összesen

Cégek megoszlása

Pestszentimre

Az alkalmazottak száma szerint 595 168 3937 1145 549 169 516 156 63 9 25 5 27 4 35 4 8 20 595 168 Árbevétel szerint 617 162 1673 466 1717 504 676 215 478 152 347 108 139 42 93 9 17 6 4 1 1 6 1

1

5775

1660

Pestszentlőrinc

Pestszentimre

10,3% 68,2% 9,5% 8,9% 1,1% 0,4% 0,5% 0,6% 0,1% 0,3% 10,3%

10,1% 69,0% 10,2% 9,4% 0,5% 0,3% 0,2% 0,2% 0,0% 0,0% 10,1%

10,7% 29,0% 29,7% 11,7% 8,3% 6,0% 2,4% 1,6% 0,3% 0,1% 0,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,1% 0,0% 0,0%

9,8% 28,1% 30,4% 13,0% 9,2% 6,5% 2,5% 0,5% 0,0% 0,0% 0,0% 0,1% 0,0% 0,1% 0,0% 0,0% 0,0%

100%

100%

276


4. STRATÉGIAI CÉLOK, FEJLESZTÉSI ALAPELVEK 4.1. Stratégiai célok, fejlesztési prioritások Javaslat a fejlesztési prioritások bemutatására Az Önkormányzatnak a fent leírt helyzetelemzés, a különböző magasabb rendű szervek (Budapest

Város,

Magyar

Köztársaság,

Európai

Unió)

által

kidolgozott

stratégiák

figyelembevételével, valamint a más területeket érintő, már meglévő tervek (városfejlesztés, környezetvédelem) alapján kell megfogalmaznia azokat a célokat, amelyeket a jövőben el kíván érni. A célokat célszerű fontossági sorrendbe tenni, hiszen a fejlettségi mutatók önkormányzatonként változók, sőt azon belül a különböző ágak is eltérő szinten állhatnak. Véleményünk szerint az önkormányzatok stratégiai prioritásai a következő területek fejlesztésére kell, hogy irányuljon: • Munkahelyteremtés, foglalkoztatottság; • Helyi gazdaság, befektetés ösztönzés; • Kommunális feladatok (benne: utak, közművek, közlekedés stb); • Lakáshelyzet, bérlakásépítések, panelprogram, lakótelepek környezete; • Szociálpolitika, családok támogatása; • Oktatás-nevelés; • Egészségügy, megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők; • Településfejlesztés, városarculat, nagyberuházások, EU-projektek; • Villamosenergia-ellátás, gázszolgáltatás, távfűtés; • Közszolgáltatások (szemétszállítás és - ártalmatlanítás, víz és csatorna, tömegközlekedés stb.); • Adópolitika, hatósági árak; • Kultúra, művészetek, közgyűjtemények; • Sport; • Civil kapcsolatok, egyházak, kisebbségek; • Nemzetközi kapcsolatok, katasztrófavédelem, honvédelem, közbiztonság;

277


• Turizmus, idegenforgalom; • Önkormányzat, igazgatás, költségvetés; • Környezetvédelem Természetesen a fontossági sorrendet az önkormányzatnak kell megállapítania, ahogy azokat a területeket is, amelyekkel esetleg egyáltalán nem kíván foglalkozni.

4.2. Agglomerációs kistérségi-térségi modellkísérlet és stratégiai szövetség Javaslatok a kistérségi stratégiai szövetség irányaira Pestszentlőrinc – Pestszentimre egyrészt területi elhelyezkedésének, másrészt a kerület egyes részeinek falusias (családi házas beépítettség) jellegéből fakadóan több területen is közös kapcsolódási pontokat alakíthat ki a környező településekkel (pl.: Gyál, Felsőpakony, Alsónémedi, Üllő, Bugyi, Ócsa). Ugyan a kistérségek ma már részben szabályozzák a közös projektek lebonyolítását, azonban több területen (sport, szabadidő, elektronikus ügyintézés) sikeres kooperáció valósulhat meg a települések között. Az együttműködés keretében az előző gazdasági programban már megkezdett célok folytatását, illetve új együttműködési lehetőségek keresését javasoljuk: • közös e-közigazgatási fejlesztés megvalósítása; • mintajellegű projektek megvalósítása, és ennek érdekében közös stratégiák meghatározása, figyelembe véve az Új Széchenyi Tervben meghatározottakat. A célok érdekében támogatásért a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz fordulhatnak az együttműködni szándékozók.

1. PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI HELYZETELEMZÉS 4.3. Gazdasági program pénzügyi alapjai, önkormányzati feltételrendszer Javaslatok a gazdasági program pénzügyi alapjai pont bemutatására

278


„A konkrét, kidolgozott operatív feladatok, projektek megvalósításához finanszírozási forrásokat kell biztosítani. A programok megvalósításának keretét, egyben megvalósíthatóságát is a szükséges források biztosításának lehetősége adja meg. A lehetséges források az Önkormányzat saját forrásai, az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati forrásai, az Európai Unió pályázati rendszerben biztosított forrásai, az Új Széchenyi Terv pályázati forrásai, valamint a magántőke bevonása.

Saját források A stratégiai program végrehajtása során az Önkormányzat szerepvállalása az adott évi költségvetési adataiban mutatkozik meg. A kerület költségvetésében minden évben elkülönítésre kell, hogy kerüljenek többek között az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, a városüzemeltetés területén az Önkormányzatra háruló nagyrészt kötelező jellegű feladatok ellátását biztosító keretek. Az adott évi költségvetésben el kell különíteni továbbá mindazokat a forrásokat, amelyek a Gazdasági Program további fejlesztési jellegű feladataihoz biztosítanak fedezetet. Az Európai Unió támogatási forrásai felhasználásának alaptétele az addicionalitás elve, azaz az elérhető támogatások önmagukban nem vállalják fel a fejlesztések teljes fedezetét, az egyes projektek jellegéből adódóan az Önkormányzatnak saját erőt fel kell mutatnia. A ciklus egyik legfontosabb feladta ennek a saját erőnek a biztosítása, minél jelentősebb vállalkozói tőke bevonásával is. Stratégiai cél, hogy a megvalósuló fejlesztések a szükséges saját erő felhasználásával, a költségvetést kevésbé terhelő módszerekkel, pályázati forrásokból és számottevő vállalkozói tőkéből valósuljanak meg, ezáltal is jelentős forrásokat koncentrálva a kerületbe és környezetébe. Európai Uniós források Az Önkormányzatokkal kapcsolatos pályázati lehetőségek bemutatására a program több fejezetében is kitért. Minden magyarországi program végrehajtására, így a kerületi programok végrehajtására is vonatkozó általános alapelv, hogy a programfinanszírozás jellegében hazánk részére biztosított támogatási forrásokat a lehető legmagasabb arányban elérhessék a hazai pályázók. A korlátozott mértékben rendelkezésre álló pályázati források elérésére a hazai pályázók között éles verseny alakult ki. A programok között szereplő kiemelt projektek egy része komoly beruházás, helyenként igen nagy forrásigénnyel. Ezen programok végrehajtása csakis külső

279


források, köztük pályázati pénzeszközök felhasználása mellett képzelhető csak el. Ennek következtében megállapítható, hogy a program sikeressége alapvetően a pályázati források elérésén is nagymértékben múlik.

Magánszektor, mint finanszírozási forrás A magántőke részvételének sokfajta formája lehet: PPP, BOT (Build Operate Transfer), kockázati tőke, Önkormányzati szolgáltatások magántőkével történő megvalósítása. A Gazdasági Program jelentős finanszírozási háttere lehet köz- és magánszféra partnerségét jelentő PPP (Public-Private Partnership) konstrukciói, amelyben a közfeladat ellátásához szükséges eszköz tervezési, építési és finanszírozási, illetve az üzemeltetési feladatokat - az Önkormányzattal kialakított komplex együttműködés keretében - a magánszektor látja el. A PPP magánszektor gazdasági hatékonyságát, projekt megvalósítási és üzemeltetési tapasztalatát, innovatív eljárásainak bekapcsolását biztosítja a közszolgálati feladatok ellátásába. A PPP konstrukcióban megvalósuló projektekhez az alábbi előnyök kapcsolódnak: • A költségvetés forráshiányos helyzetében az indokoltnak minősített beruházások megvalósítása oly módon történik, hogy a beruházás finanszírozásának terhei hosszabb időtávon és kizárólag az előre meghatározott feltételek teljesülése esetén terheljék az Önkormányzati költségvetést. • A megvalósuló beruházások nem jelentkeznek egy összegben azonnali forrásigényként így, egyidejűleg több jelentős beruházást lehet megvalósítani egymással párhuzamosan. • A PPP konstrukció a kiadások hosszútávú tervezhetőségét is biztosítja • A projekt megvalósítás során jelentkező kockázatok jelentős részének áthárítása a magánszektorra. A rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználása a privát szektorra jellemző költséghatékonyság biztosításával, a beruházással kapcsolatos kockázatok jelentős mértékben történő áthárítása a magán szférára.” Javaslatok a pénzügyi alapok vizsgálatának irányaira Ebben a pontban véleményünk szerint azt szükséges vizsgálni, hogy van-e az Önkormányzatnak a korábbi évek tendenciájától lényegesen eltérő bevételi forrása, akár pozitív, akár negatív irányban. Amennyiben igen, mik ezek az elemek és miért alakultak így? Mit lehet tenni ennek 280


megtartása/megváltoztatása érdekében? Az Önkormányzatnál az elmúlt időszakban mekkora jelentőséggel bírt a saját bevételeken belül az iparűzési adó? Javaslatunk szerint feltétlenül szükséges vizsgálni azt is, hogy a kerület gazdasági teljesítőképessége alapot ad-e arra, hogy ezen bevétel stabilan szolgálja az Önkormányzat működőképességét, a tervezett fejlesztéseket. Véleményünk szerint fontos kiemelni azt is, ha az Önkormányzat a kerület gazdaságához közvetett módon, tehát nem a költségvetés kiadásain keresztül is hozzájárult – például az iparűzési adórendeletben biztosított adókedvezmények nyújtásával. Javaslatunk szerint fel kell mérni, hogy az európai uniós csatlakozással megnyílt lehetőségek kihasználása sikeres volt-e a kerület számára, ha nem, miért? Alapvető célként kell megfogalmazni ezeknek a lehetőségeknek a maximális kiaknázását, amihez mindenekelőtt az Önkormányzat pályázati önerő képességét célszerű növelni. Külső forrásként figyelembe vehető tételek: • a városrész, körzetében megvalósuló kormányzati fejlesztések; • a területfejlesztési alapok (országos és helyi regionális alapok); • pályázati alapok; • európai uniós programok forrásai; • a kerületben és a megyében működő decentralizált szervek és képviseleti szervezetek fejlesztési forrásai; • a gazdasági szereplők ilyen célra mozgósítható forrásai.

4.4. Vagyongazdálkodás, vagyonhasznosítás A vagyongazdálkodás, vagyonhasznosítás fejezet az önkormányzat tulajdonában álló tárgyi, ingatlan, eszköz és szellemi tulajdon állományát hivatott megjeleníteni. Javasoljuk, hogy ezek mindenképp kerüljenek be a Gazdasági Programba, megkönnyítve az átláthatóságot Javasoljuk átemelni a még ma is aktuális szöveget az előző ciklusprogramból. A vagyongazdálkodás célja az önkormányzat vagyonából származó jövedelem növelése, a kerületfejlesztés pénzügyi eszközeinek megszerzése, az önkormányzati vagyon gyarapítása.

281


A biztonságos működtetés tartós megteremtése érdekében keressük az ésszerűbb és költséghatékonyabb működési kereteket. A

vagyongazdálkodás

elengedhetetlen

feltétele

az

önkormányzati

vagyon

naprakész

nyilvántartása. Folytatnunk kell az ingatlanok, vagyonelemek teljes körű műszaki felmérését, mellérendelve a hasznosítási lehetőségeket, valamint a távlati fejlesztési ütemezést. A vagyongazdálkodás során folyamatos racionalizálásra van szükség, mindig a legoptimálisabb, legeredményesebb hasznosítási forma elérése a cél.

4.4.1

A hatékony vagyongazdálkodás alapelvei

Javaslat az alapelvek bemutatására „Budapest XVIII. Kerület Önkormányzata felelős a tulajdonában álló vagyontárgyakkal, pénzeszközökkel, vagyoni értékű jogokkal, és egyéb, a városrész tulajdonát képező értékkel gazdálkodni oly módon, hogy annak eredménye a kerület hasznára váljon. A gazdálkodási tevékenységet oly módon kell végezni, hogy az a kerület számára vagyoni hátrányt ne okozzon. Ennek érdekében a kerület tulajdonában lévő épületállomány állagmegóvását és szükség szerinti renoválását folyamatosan biztosítanunk kell. Kiemelt figyelmet kell szentelnünk továbbá a műemlékek, valamint a XVIII. Kerület tulajdonában lévő egyéb köztéri műtárgyak (parkokban található szökőkutak, padok, játszóterek berendezési tárgyai, díszes kandeláberek stb.) megóvására is. Ügyelnünk kell továbbá arra is, hogy követeléseinket lehetőség szerint mindig behajtsuk, kötelezettségeinket pedig határidőre teljesítsük.”

4.4.1.1. Ingatlanvagyon Javaslat az ingatlanvagyon és a vele járó feladatok bemutatására „A kerületnek a fenntartható fejlődés érdekében a racionális terület-felhasználásra, a beépíthető és be nem építhető területek optimális arányának megtartására, az ésszerű városüzemeltetés feltételeinek biztosítására kell törekednie. Kiemelt hangsúlyt kell kapnia az épített és a természetes környezet rehabilitációs folyamatoknak. 282


A vagyongazdálkodás keretében tehát általánosan azt kell elérnünk, hogy meghatározott keretek között valódi vagyongazdálkodás alakuljon ki. Pestszentlőrinc-Pestszentimre különböző materiális vagyonelemei közül az ingatlanvagyonnal történő valódi gazdálkodás feltételeinek megteremtése kiemelkedő fontosságú. Az ingatlanokra nem csupán, mint vagyoni értékek megtestesítőire - ezáltal bevételek forrásaira - kell tekintenünk, hanem látnunk kell, hogy a tulajdonlás költségekkel, terhekkel is együtt jár. Amellett, hogy költségvetési szempontból továbbra sem nélkülözhetjük az ingatlanokból nyerhető forrásokat, az intézményi vagyon (intézmények elhelyezésére szolgáló ingatlanok, utak stb.) kezelése során a jelenlegi költséges kezelői rendszert át kell alakítanunk és lehetőleg egy szakmai kezelő kezében összpontosítanunk. Emellett azonban az egyéb ingatlanvagyon tekintetében továbbra is törekednünk kell a kerület lakáscélú és ipari felhasználási célú telekkínálatának bővítésére, javítva ezáltal a lakásmobilitás, valamint az iparosítás mutatóit. A kereskedelmi célú ingatlanok kialakítása és értékesítése során folyamatos figyelemmel kell kísérnünk a kereskedelem, különösen a kiskereskedelem alakulását, és lehetőleg ki kell küszöbölnünk a kiskereskedelemre hátrányos tényezőket. Az Önkormányzati tulajdonú helyiségek bérleti rendszerét e szempontok figyelembevételével kell felülvizsgálnunk. A helyiségbérleti díjakat - lehetőleg nagyobb differenciálás mellett - a valós piaci árakhoz kell igazítanunk, amely nem feltétlenül emelést jelent, ugyanis több területen a folyamatos inflációs korrekció miatt adott esetben a piacit meghaladó, míg máshol ettől elmaradó bérleti díjak is kiszabásra kerülhettek.”

4.4.1.2. Lakásvagyon Javaslat a lakásvagyon, és a hozzá tartozó feladatok bemutatására „A vagyongazdálkodásnak a lakásvagyon a forrásdeficittel talán leghátrányosabban érintett területe. Az épületek sajátosságuknál fogva konjunktúrákon átívelve, hosszú távon nem csak bevételek forrását jelentik, de fenntartásuk jelentős költséget ró a tulajdonosra, az Önkormányzatra. Ennek fedezetét az Önkormányzat nem feltétlenül képes megteremteni, ezért meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a magántőke bevonásra kerüljön, ennek segítségével lehet a területen jelentősen előre lépni.

283


Továbbra sem szerencsés azonban általában a lakások értékesítése. A lakásoknál egyrészről mindig lesznek olyan társadalmi csoportok, amelyek a társadalom bizonyos fokú gondoskodása nélkül képtelenek önállóan lakáshoz jutni, másrészről a gazdasági változások társadalmi lekövetése előbb utóbb a bérlakás felé fogja orientálni azokat, akik nem kívánják tőkéjüket lekötni. Az Önkormányzati lakásvagyon tekintetében tehát profiltisztítást kell végrehajtanunk, melyet az épületek szintjén látunk kivitelezhetőnek. Ennek keretében értékelnünk kell, melyek azok az épületek, amelyek nagyobb ráfordítás nélkül nem üzemeltethetőek gazdaságosan, és ezekben az épületekben lévő lakásokat ki kell jelölni értékesítésre. Tehát a lakásvagyont különböző szempontok alapján felül kell vizsgálni, hogy kiderüljön, melyek jelenleg azok az Önkormányzati tulajdonban lévő lakások, amelyek „holt” vagyont jelentenek. Amennyiben ezek értékesítése után nagyobb bevételhez jut az Önkormányzat, abból célszerű lehet újabb, gazdaságosan üzemeltethető lakásokat vásárolni.”

4.4.1.3. Részvények, üzletrészek Amennyiben az Önkormányzat rendelkezik értékpapírokkal, üzletrészekkel, abban az esetben ezeket is célszerű feltűntetni, teljes önkormányzati vagyon bemutatása érdekében. Javaslat az értékpapír portfólió bemutatására „Az önkormányzat üzletrészekben, részvényekben megtestesülő portfoliójával való gazdálkodás körében a kisebb befolyást biztosító üzletrészek és részvények megtartása nem indokolt, azonban minden ilyen ügyletet előzetesen – a városrész érdekeire tekintettel – egyedileg vizsgálni szükséges. A nagy értékű és volumenű részesedésekkel történő gazdálkodás körében a foglalkoztatottsági szempontok elsődlegessége mellet a stratégiai célok és piaci lehetőségek függvényében kell vizsgálni az esetleges értékesítési lehetőségeket.”

4.4.1.4. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok Javasoljuk átemelni az előző gazdasági programból „A vagyonkezelés legnagyobb részét az ingatlan vagyon kezelése teszi ki. Ugyanakkor a vagyon részét képezik az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, üzletrészek is.

284


Önkormányzatunk általános célja, hogy a gazdasági társaságaink üzleti tevékenységeik eredményével hozzájáruljanak az önkormányzat bevételeinek növeléséhez, elvégezzenek olyan önkormányzati feladatokat, amelyeket hatékonyan a gazdasági társaságokon keresztül lehet megvalósítani. Az önkormányzat a tulajdonosi jogait elsősorban a társaságok irányító testületein keresztül gyakorolja. Valamennyi gazdasági társasággal szembeni alapvető követelmény, hogy üzleti tervben jóváhagyott eredmény elérésére törekedjenek az önkormányzati megrendeléseken kívül is.”

4.4.1.5. Forgóeszközök Javaslatok a forgóeszközkészlet és a likviditási mutató bemtatására Az előző gazdasági programban megtalálható likviditási mutató ábrát javasoljuk az új programban is aktualizálni és megjeleníteni: Bp. XVIII. ker. Önkormányzat

2008.

2009.

2010.

%

%

%

Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek*100

Továbbá itt kerülhetnek felsorolásra a városrész számviteli mérleg szerinti forgóeszközei is, amelyek szintén az önkormányzati vagyon részét képezik.

4.5. Az önkormányzat pénzügyi stratégiája Javaslat a pénzügyi stratégia megjelenítésére Az előző gazdasági programban található pénzügyi stratégiai táblázatot javasoljuk átemelni az új gazdasági programba is, elkészítettük ennek egy változatát.

285


Pénzügyi stratégia

Reális Jövőkép megfogalmazása

Ágazati A Stratégiák feladatok kidolgozása: ellátásának, kötelező, Mennyiségéönként nek és vállalt Minőségének feladatok elemzése

Mit szeretnénk elérni a következő időszakban (célok)

A kitűzött célok elérését milyen módon valósítjuk meg

Feladat ellátási módja megválasztása a célok megvalósulása érdekében

Ellenőrzés, kontroll a folyamatok közben, és végrehajtásuk után is

A pénzügyi stratégia kidolgozása az Önkormányzat feladatkörébe tartozik. A javaslatunk szerint – ahogy az ábrán is megjelöltük – a stratégiai tervezéshez mindig mellé kell rendelni az ellenőrzési feladatot is. Ez egyrészt belső ellenőrzés a folyamatok megvalósulása közben, illetve egy külső ellenőrzés a feladatok végrehajtása után, utólagos korrekcióval.

4.6. Az önkormányzat bevételeinek várható alakulása 4.6.1

Allokációs és forrásszerzési politika

4.6.1.1. Allokációs politika Javaslatok az témához A lejjebb található három bekezdést javasoljuk beemelni a régi gazdasági programból, ezek véleményünk szerint továbbra is aktuálisak az Önkormányzat számára.

286


„Az allokációs politika szerves része a fenntartható fejlődésnek. Önkormányzatunknak olyan projekteket célszerű felvállalnia, amelyeket hosszú távon fenn tud tartani, működtetésére képes. Amennyiben az előírt kötelező feladatokat kizárólag olyan mértékben látnánk el, amennyit a jogszabály meghatároz, és ezen túlmenően nem teszünk hozzá semmi pluszt, akkor nem tudjuk megvalósítani legfontosabb célkitűzésünket, az „élhető, működőképes, gondoskodó, szerethető kerület ” megvalósítását.

Meg kell fogalmaznunk a közjavak nyújtására, a költségvetési intézmények fenntartására vagy hasonló funkciójú magánszervezetek támogatására vonatkozó elképzeléseinket. Ki kell alakítanunk a szorosabban vett gazdasági tevékenység (vállalkozások) támogatásának módját, illetve annak kedvezményezését jelentő adó- és kiadáspolitikánkat. Az allokációs politika tényleges intenzitásának megítéléséhez tartozik, hogy költségvetésen kívüli eszközökkel is folytatható, így a valóságos hatásokat lehetetlen közvetlenül meghatározni.”

4.6.1.2. Adópolitika Javaslatok az adópolitika bemutatásához Az adópolitikát bemutató ábrát javasoljuk átemelni az előző gazdasági programból, mert véleményünk szerint annak céljai nem változtak.

287


Adópolitika Végrehajtás hatékonyságának javítása Az adóbevételek növelésének feltételei Tervszerű (éves ellenőrzési terv alapján végzett) adóellenőrzés, az adóhiányok feltárása és beszedése

A nem adózók (bevallási kötelezettségüket elmulasztók) tervszerű felkutatása és adóztatása

Indokolt esetben adóbírság, mulasztási bírság kiszabása

Javasoljuk az adópolitikai résznél is hangsúlyozni az e-ügyintézés fontosságát, hiszen alkalmazásával nemcsak időt, hanem pénzt is megtakaríthat az önkormányzat (pl. postaköltség)

5. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, VÁROSÜZEMELTETÉS 5.1. Önkormányzati feladatellátás. Intézményi struktúra Javasoljuk átemelni az előző program hasonló fejezetének első bekezdését „A kerület önkormányzata mindig kiemelt figyelmet fordított arra, hogy intézményeiben biztosítani tudja a minőségi munkavégzés feltételeit. Az utóbbi években az önkormányzatok által ellátandó feladatok száma folyamatosan nőtt, míg bevételeik növelésére nem adódott lehetőség. Az intézmények fenntartására, működtetésére az önkormányzat költségvetésének jelentős hányadát költi, a kiadási költségek az utóbbi öt évben megsokszorozódtak.”

288


További Javaslatok Javasoljuk megvizsgálni az intézményi struktúra jelenlegi helyzetét, a programba ezek ismeretében kerülhetnek csak be az új célok.

5.2. Területfejlesztés és követendő irányai Javaslatok a fejlesztések irányára Ebben a részben javasoljuk kifejteni az infrastrukturális fejlesztéseket, ezen belül itt kerülhetne bemutatásra a bérlakás program, az intézmény-felújítások, valamint a kerületben élők komfortérzetének javítását és a városképet befolyásoló létesítmények rekonstrukcióinak részletes felsorolása, illetve tételes leírása.

5.2.1

Intézményi fejlesztés

Az intézményi fejlesztésnek magában kell foglalnia az Önkormányzat tulajdonában álló intézmények infrastrukturális és szervezeti fejlesztését. Javasoljuk felülvizsgálni az esetlegesen közös tulajdonban lévő ingatlanok és intézmények (pl. fővárosi önkormányzattal) tulajdonjogát, és amennyiben nem szükséges, ezeket célszerű teljes mértékben felvásárolni, vagy eladni, mert véleményünk szerint a közös tulajdon megnehezítheti, vagy el is lehetetlenítheti a szükséges fejlesztéseket.

5.2.2

Közlekedés

A közlekedés szervezése és fejlesztése minden Budapesti kerületnek stratégiai feladata, ráadásul Pestszentlőrinc-Pestszentimre területén található nemzetközi repülőtér még hangsúlyosabbá teszi ezt a problémát. Javaslatunk szerint fel kell mérni a közúti és a kötött pályás közlekedés infrastrukturális helyzetét, a fejlesztésre váró területeket a dokumentumban prioritás szerint felsorolni, ( azokat is célszerű, amelyek nem az Önkormányzat hatáskörébe tartoznak, hanem pl. a Közútkezelő üzemelteti. Egyrészt az egyes fejlesztések így könnyebben összehangolhatók, másrészt az Önkormányzat ezek ismeretében könnyebben végezhet lobbi tevékenységet, illetve vállalhat koordinációs szerepet is. )

289


5.2.3

Közműellátás

Javaslat a közműellátás bemutatására A kerület már a 90-es évek elején is elérte az összes ingatlan 97 %-os ivóvíz-hálózati ellátottságát. Javaslatunk szerint átfogó karbantartási vizsgálat szükséges, amely feltárja az esetleges hibákat.

5.3. A városüzemeltetés főbb célkitűzései Javaslatok a célkitűzésekre A városüzemeltetési politikát javasoljuk átemelni az előző programból, mert véleményünk szerint annak szerkezete még most is aktuális. a) Városüzemeltetés feladatainak meghatározása • helyi közutak, közterületek, parkok és zöldterületek fenntartása • köztisztasági és hulladékgazdálkodási feladatok ellátása, • csatornák, vízmű rendszerek üzemeltetése • tömegközlekedés szervezése • közbiztonság fenntartása b) Közszolgáltatások és az önként vállalt feladatok általános kereteinek meghatározása c) Az elérendő célok és azok megvalósításához szükséges eszközök

5.3.1

Környezetvédelem, környezetfejlesztés

A környezetvédelemről szóló, részletes tanulmány és stratégia A Budapest XVIII. Kerület Önkormányzatának Környezetvédelmi programjában található, ezért nem kívánunk vele mindenre kiterjedően foglalkozni, azonban úgy gondoljuk, hogy a Gazdasági Programba mindenképp bele kell illeszteni ezeket, hiszen a környezet és gazdaság egyre inkább összekapcsolódnak mind vállalati, mind pedig önkormányzati szinten.

290


5.3.1.1. Levegőtisztaságvédelem Javaslatok a gazdasági programba való beillesztéshez A közlekedés a kerületben is egyre nagyobb légszennyező tényezővé vált. A gépjárművekből származó kibocsátások jelentős szerepet játszanak a nagy forgalmú közutak közvetlen környezetének

és

a

városrész

levegőjének

szennyezettségében.

A

kerület

földrajzi

elhelyezkedéséből adódóan nagy a közelben áthaladó forgalom. A közlekedésből származó emisszió mértéke a közlekedésben részt vevő járművek számán kívül nagymértékben függ a járművek műszaki állapotától, kategóriájától, valamint az úthálózat minőségétől is. A nitrogén-dioxid, a szén-monoxid és az ólomszennyezés jelentős része közlekedési eredetű. A felsorolt komponenseken kívül nagy mennyiségű szilárd anyag (por) és policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) is kerül a légtérbe a közúti közlekedés által. A közlekedési emisszió hatására lényegesen kedvezőtlenebb légszennyezettség (immissziós) értékek alakulnak ki, mert a kibocsátás alacsonyan (az utca szintjén) történik. További javaslatok A levegőtisztaság védelemmel kapcsolatban a kerület környezetvédelmi stratégiája foglalkozik részletesen, ezért itt csak az elérendő célokat javasoljuk megjeleníteni, azonban hivatkozni kell a dokumentumra és a megvalósítását is szorgalmazni kell. A célok: • Légszennyezettség csökkentése, különösen a főforgalmú utak mentén • Az Európai Unió által megadott határértékek betartása • Az immisszió csökkentése elsősorban a kritikus szennyezőanyagok (nitrogén-oxidok és por) kibocsátás-mérséklése révén • A kerület allergén növény fertőzöttségének a minimális szintre szorítása

291


5.3.1.2. Zajvédelem Javaslat a zajvédelem bemutatására „A hazai és a külföldi felmérések adatai azt támasztják alá, hogy a városi lakosság számára a zajterhelés jelenti az egyik legnagyobb környezeti problémát. A közlekedés által okozott zaj növekedésére utal, hogy a panaszoknak ma már 80%-a közlekedési eredetű, a közlekedéssel kapcsolatos hatások általában együttesen jelentenek légszennyezettség és zajszintekkel kapcsolatos problémákat. Ezért a közúti forgalommal kapcsolatos intézkedésekben a levegőszennyezés csökkentésének és a zajvédelmi célok megvalósításának párhuzamosan, egymást kiegészítve kell megtörténnie. A vasúti közlekedésből adódó zaj ma a kerületen keresztülmenő két vasúti vonalból adódik. Ennek mértéke a Cegléd-Szolnok vasútvonal mellett 2008 nyarának közepére elkészülő zajvédő fal révén csökkenni fog. A Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér légi közlekedéséből adódó zajterhelés csökkentésére a Budapest Airport Zrt. átfogó zajcsökkentő programot készített. A program tartalmazza pl. a passzív akusztikai védelmet és hajtóműpróbázó hely építését. A közlekedési zajon kívül a kerületben a sokszor családi házas övezetben működő kisebb és nagyobb üzemek keltette zajterhelés jelent még problémát. További problémát jelent a kerület vendéglátó-ipari helyiségeinek (diszkók és éttermek) zajterhelése, amely nagymértékben a vendégközönségtől függ.”

További javaslatok A kerület hatályos környezetvédelmi programja tartalmazza a zajvédelemhez kapcsolódó feladatokat, ezért itt csak a kitűzött célokat javasoljuk felsorolni: • A kertvárosi jelleg megőrzése, a határérték fölötti zajterhelések megszüntetése • A lakóterületekbe beékelődött zajterhelést okozó termelői tevékenységek fokozatos megszüntetése, a lakóterület elsődleges funkciójának érvényre juttatása • A szabadidős tevékenységből származó zajok csökkentése

292


• A lakóterületek éjszakai, munkaszüneti napokbeli és koraesti órákban érvényesülő zajterhelésének csökkentése • A közlekedésből eredő zajterhelés csökkentése

5.3.1.3. Vizek védelme Javaslatok a vizek védelmével kapcsolatban A környezetvédelmi program szerint a kerület ivóvízellátása jónak mondható. „A kerület lakosságának ivóvízzel való ellátottsága mennyiségi és minőségi szempontból gyakorlatilag teljes körűen megoldott.” Javasoljuk, hogy mielőtt ez a rész bekerül a gazdasági programba, ellenőrizzék, vizsgálják felül, hogy ez az állapot valóban fennáll-e még. Ha nem, úgy új célok kialakítására van szükség a témával kapcsolatban. A célok között a környezetvédelmi program a következőt tartalmazza: El kell érni, hogy megszűnjenek a szolgalmi jogú vízvezetékek, és az egészséges életmód jegyében nőjön a lakosság, elsősorban is a fiatalok vízfogyasztása A csapadékvízzel kapcsolatban a következő részt javasoljuk átemelni a környezetvédelmi programból: „Pestszentlőrinc - Pestszentimrén, de elsősorban is Pestszentimre területén nagy gondot okoz a hirtelen nagy mennyiségben lehulló csapadék. A probléma oka egyrészt a nem megfelelően kiépített csapadékvíz elvezetési hálózat, másrészt a lakosság gondatlansága, harmadrészt pedig a kerületi és a fővárosi hatáskörök megoszlása. Míg ugyanis a kisvízfolyások, illetve az árokhálózat egy része a fővárosi önkormányzat tulajdonában és kezelésében (FCSM Zrt.) található, addig jelentős hosszúságú árokhálózat, kisvízfolyás és zárt csapadékcsatorna van a kerületi önkormányzat tulajdonában, kezelésében és üzemeltetésében is. A csapadékvíz-elvezető hálózat jellemző hiányossága, hogy a rendszer tervezése, építése és korábbi fejlesztései során a csapadékvíz helyben tartása és a párolgás biztosítása egyáltalán nem szerepelt a fontos szempontok között. Ennek megfelelően a burkolt felületek csökkentése, az egyes kisvízfolyások, vízelvezető árkok természeteshez közeli kialakítása legfeljebb elszigetelt

293


egyedi törekvésnek számított, mindeddig nem épült be a tervezési rendszerbe. Keresni kell a pályázati lehetőségeket, az ahhoz szükséges önrészt biztosítani kell. A célok: • Az önkormányzat kiemelt célja, hogy kerület területére eső nagy mennyiségű, gyorsan jövő csapadék ne okozzon gondot és anyagi kárt a lakosság számára. • A csapadékvíz helyben történő hasznosításának ösztönzése a lakosság számára a csapadékvíz elvezető árkok folyamatos karbantartásával.”

5.3.1.4. Környezettudatosság fejlesztése és támogatása „Napjaink globális méretű problémája környezetünk, klímaviszonyaink átalakulása, az ebből eredő klimatikus változások és azok hatásainak elemzése, a kedvezőtlen hatású folyamatokat kiváltó tényezők mérséklése az általános felmelegedés, az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásának mérséklése, az energiagazdálkodás átgondolása, új alapokra helyezése, a felhasznált energiaforrások összetételének újragondolása és a megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelése. A környezettudatosságnak a kormányzati szintek mellett már helyi Önkormányzatoknál, a háztartásokban jelentkeznie kell. Mindezekhez hozzátartozik a gondolkodásmód, a szemléletmód megváltoztatása, a környezettudatos életszemlélet kialakítása már városi szinten is jelentkező feladat, amelyre minden Önkormányzatnak fel kell készülnie. A környezettudatosság egyik fontos eleme a köztisztaság, közhigiénia kialakítása. Ez egyrészről a megfelelő neveléssel alakítható ki az állampolgárok gondolkodásában, másrészről viszont az Önkormányzat feladata a kerület tisztán tartása. A globális méretekben jelentkező problémák helyi szintű kezelése az eredményesség alapvető feltétele.” Javaslatok a megvalósításra Környezetvédelmi vetélkedők, akció programok megszervezése a média tájékoztatásával. Ezeket az Önkormányzat szervezi, viszont civil szervezetekkel, és más intézményekkel történő kapcsolatfelvétel útján hatékony együttműködés alakítható ki.

294


A program elemei javaslatunk szerint a városrész környezetének minőségét legjobban rontó gépjárműforgalom

csökkentésére, alternatív közlekedési szokások népszerűsítésére (pl.

kerékpár/utak építése, vagy a kötött pályás közlekedés fejlesztésének szorgalmazása), a közterületek közösségi élet terévé alakítására irányulhatnak.

5.3.1.5. Energiatermelés és felhasználás környezetkímélőbbé tétele (racionalizálása) A kerület környezetvédelmi programja részletesen foglalkozik ezzel a témával, javaslatunk szerint össze kell egyeztetni a gazdasági és a környezetvédelmi célokat, és azokat az energia stratégiákat kell beemelni a gazdasági programba, amelyek a gazdasági célokhoz relevánsak. Részletesen az alternatív energiatermeléssel foglalkozunk, hiszen a legnagyobb fejlesztést ez a terület igényli. Javaslatok az alternatív energetikai téma bemutatására „Kerületi célként kell megfogalmazni egy, az EU- és a fővárosi irányelvekhez igazodó kerületi intézkedési terv kidolgozását, a megújuló energiaforrások megtelepítésének, felhasználásának ösztönzését és elősegítését. A felhasznált energiaforrásokon belül a megújuló energiák felhasználási arányának növelését, az üvegházhatást kiváltó káros gázkibocsátás csökkentését.” Javaslatunk szerint az energiaszolgáltatókat ösztönözni kell, érdekeltté kell tenni az alternatív energia minél nagyobb mértékű átvételére, a rendszerbe való beépítésére. Ez nem csupán kerületi, hanem Budapesti, sőt régiós feladat is egyben. Javaslatunk szerint támogatni kell a napenergia felhasználását, ez elsősorban családi házak, kisebb épületek fűtését, melegvíz ellátását oldhatná meg rendkívül energiatakarékos módon. Szorgalmazni kell továbbá az elavult fűtőberendezések cseréjét, a hőszigetelést és a mérhető, szabályozható fűtési rendszer kialakítását. Fel kell mérni mindazokat az adottságokat, mellyel a városrész rendelkezik. Az adottságok és a jelenleg felhasznált energiaforrások számbavételét követően kell megtalálni mindazokat a megújuló energiaforrásokat, melyek megtelepítésének feltételei a kerület természeti adottságainak, gazdálkodási környezetének és kultúrájának leginkább megfelelnek. A program feltételrendszerének kidolgozása elsősorban szervezési feladatok elé állítja az Önkormányzatot. A program keretében megvalósuló beruházások elsősorban magántőke

295


bevonása útján képzelhetők el (PPP konstrukcióban), kiegészítve az Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve az Új Széchenyi Terv programjaiban rendelkezésre álló támogatási formákkal.

5.3.1.6. Környezet-információs rendszerek létrehozása A környezetinformációs rendszerek kiépülésével egyrészt mérhető, naprakész adatok kerülnek a döntéshozók elé, másrészt alkalmazásuk rendkívül széles területet fedhet le. Mivel a kerületben található Az Országos Meteorológiai Szolgálat Légkörfizikai Kutató Központja, ezért véleményünk szerint az információs rendszerek fejlesztésével olcsóbban lehetne megoldást találni a kiépítésre, mint egy olyan településen, ahol nincs Javaslat a környezet-információs rendszerek bemutatására „A környezetinformációs rendszerek elterjedése nagyban segítheti a kerület infrastruktúrális fejlesztéseit. Nagy jelentőségűek a műszaki információs rendszerek, térinformatikai információs rendszerek, egyesített közműtérképek felhasználása a hatósági ügyintézésben és az építéshatósági ellenőrzésben. A digitális térképeken vezetett helyi építéshatósági adatokat, közműtérképet, továbbá évente frissülő, a digitális térképekkel összevethető légifelvétel-adatbázist is tartalmazó, a lakcímnyilvántartással és az iktatórendszerrel integrált térinformatikai rendszerek birtokában a hatósági igazgatási tevékenység hatékonysága nagyságrendekkel növekszik. A lehetőségek szinte beláthatatlanok. A digitális alaptérképpel összevetett légi felvételek segítségével automatizálható annak megállapítása, hogy hol történtek, bizonyos építéshatósági szabálysértések, túlépítés, engedély nélküli építkezés, közterület-foglalás, illetve egyéb.”

További javaslatok Javaslatunk szerint kísérleti jelleggel létre lehetne hozni a környezetvédelmi információs rendszerek adatbázisát a legtöbb környezeti elemre, minden környezeti terhelést jelentő tevékenységre. A rendszer kialakítása során az Önkormányzatnak együtt kell működnie az érintett szakirodákkal és a társhatóságokkal.

296


5.3.1.7. Épített környezet védelme Javaslatok az épített környezet védelmének kidolgozásához Véleményünk szerint egy helyzetértékelést kell az első bekezdésben lefektetni. A műemlék védelem alatt álló épületek állagmegőrzésének jelenlegi állapotát javasoljuk itt bemutatni, egyenként felsorolni az ilyen jellegű épületeket, ezek külső- és belső problémáit, szükséges renoválási- fejlesztési igényeket. A helyzetértékelésben felsorolt épületek/szobrok/utcák és terek fejlesztését javasoljuk lefektetni. Javasoljuk továbbá, hogy ide kerüljenek azok a folyamattervek, amelyek a fent említett elemek megújítását, állagmegóvását szolgálják. Az épített környezet óvása, minőségének javítása környezetbarát megoldások (pl. közlekedés, energiaszolgáltatás, stb.) kimunkálását, megvalósítását foglalja magába.

5.3.2

Út- és járdajavítás

Javaslatok a témával kapcsolatban Ebben a részben szükséges részletezni azokat az útszakaszokat, amelyek fejlesztése megtörtént, illetve azokat, amik felújításra szorulnak, valamint javasoljuk tételesen felsorolni azokat a helyszíneket és intézkedéseket, amelyek esetében a kerület közlekedésének fejlesztése szükséges. Javaslatunk szerint továbbá prioritásokat is célszerű megjelölni: itt azokat az elérni kívánt pontokat kell megfogalmazni, amelyek a következő években sürgős megvalósítást igényelnek. Amennyiben lehetséges, javasoljuk figyelembe venni a közműépítések, javítások időpontjait, hogy ne fordulhasson elő olyan helyzet, hogy a frissen felújított útszakaszt például a csatornahálózat felújítása miatt akár csak egy csíkban is, de meg kell bontani.

297


5.3.3

Zöldfelület gazdálkodás

A kerület zöldfeleület gazdálkodását a Zöld Koncepció nevű dokumentum tartalmazza, de célkitűzéseit szintén bele kell emelni a gazdasági programba, hogy segítségével egyszerűbbé válhasson a célok összehangolása. Legfontosabb a zöldkoncepció prioritásait, vagyis a cselekvési ütemtervet beemelni. Mivel e-terv készültségi szintjét mi nem ismerjük, ezért javasoljuk, hogy az Önkormányzat kijelölt felelőse végezze el.

5.3.4

Játszóterek, sportpályák felújítása, szabványosítása, átépítése

Ez a fejezet hasonló címmel megtalálható a kerület Zöld koncepció című dokumentumában is, javasoljuk, hogy az abban található prioritásokat emeljék át ide, valamint a célokat az abban megfogalmazottak szerint alakítsák ki. Mivel e-terv készültségi szintjét mi nem ismerjük, ezért javasoljuk, hogy az Önkormányzat kijelölt felelőse végezze el.

5.3.5

Öntözőhálózat felújítása, építése, csobogók, szökőkutak kihelyezése


5.3.6

Pihenőparkok, közösségi parkok építése

298



5.3.7

Közrend, közbiztonság fejlesztése

„A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, amelynek 8. § (1) bekezdése a települési önkormányzatok kötelező feladatai közé sorolja a közbiztonság helyi feladatairól, valamint a tűzvédelemről való gondoskodást. Az Európai Unió Tanácsának 2001. május 28.-i

határozata a kriminalitás hagyományos területein belül három prioritást állít fel: a városi bűnözés, a gyermek- és fiatalkori bűnözés, valamint a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés csökkentését. Pestszentlőrinc – Pestszentimre egy százezres kerület, közlekedési csomópont, így központi szerepet tölt be életünkben a közbiztonság kérdése. Az Önkormányzat több eszközzel évek óta segíti a rendőrség és a polgárőrség munkáját, emellett pedig közvetlenül is sokat tesz a városlakók nyugalma és biztonsága érdekében. Az Európai Városi Charta szerint az európai állampolgároknak „joguk van biztonságos és lehetőség szerint bűnözéstől, erőszakos cselekményektől és agressziótól mentes településeken élni. A biztonságos lakóhelyhez való jog megvalósítása, az életminőséget javító közbiztonság megteremtése tehát a fő prioritás. A célkitűzések akkor érhetők el, ha a bűnmegelőzés a társadalompolitika integrált részéve válik, és további cél - a Charta szerint: • közösségi biztonságkezelés szemléletének és módszertanát meghonosítása; • bűnözést mennyiségi és minőségi téren történő csökkentése; • rend teremtése a közterületeken és a közutakon; • további lakótelepi rendőrőrsök megalakítása; • lakosság biztonsági elvárásainak biztosítása; • tűz-, és katasztrófavédelem biztosítása; • a Városi Rendőrkapitányságot és a Polgárőrséget továbbra is támogatja az Önkormányzat;

299


• rendőri jelenlét növelése a közterületeken; • körzeti megbízotti rendszer további bővítése; • térfigyelő kamerák számának emelése (bűnelkövetési arány további csökkenése, köztereink, kulturális értékeink fokozottabb védelme). További javaslatok a közbiztonság növelésével kapcsolatban • A közterület-felügyelők számának felülvizsgálata, szükség esetén emelése (szabálytalanul parkolók száma csökkenjen, középületek és közterületek rongálóinak, szemetelők száma csökkenjen). • Ha még nincs, a temetők őrzésének biztosítása. • A közúti balesetek, illetve a vagyon és élet elleni bűncselekmények, betöréses lopások további csökkentése. • Közvilágítás javítása a városrész különböző területein. • A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű rétegekhez tartozók az önkormányzat által szervezett rendszeres közhasznú és közcélú programokon való részt vételének biztosítása. • Az önkormányzat információs csatornái felhasználásával népszerűsítse és ösztönözze a bűnmegelőzési oktatást és képzést, a bűnmegelőzéssel kapcsolatos tapasztalatait és ismereteit adja át. • Összehangolt ellenőrzéseket kell tartani a az időszakos és telephelyhez nem kötött árusoknál.”

További javaslatok Javasoljuk, hogy a fent leírt célok mentén alakítsák ki a közbiztonsági célstratégiát.

5.4. Utcák rehabilitációja Javaslat a témával kapcsolatban „Önkormányzatunk közúthálózata több mint 300 km hosszú. Az úthálózat egy része szilárd burkolatú, a többi az 1960-1970-es években készült portalanított (felületkezelt). A portalanított út

300


fenntartása sok gondot jelent évről -évre, hisz ezek élettartama 10-20 év, ma csak a rendszeres évi három-négy alkalommal elvégzett kátyúzással lehet a biztonságos közlekedést ezeken fenntartani. Kerületünkben található Budapest nemzetközi repülőtere, mely az elmúlt időszakban jelentős fejlődésnek indult.”

301


További javaslatok Mivel a kerületben található utak egy része nem önkormányzati, hanem a közútkezelői fenntartás alá tartozik, ezért javasoljuk, hogy az ezekhez közeli útfelújítások előtt mindig konzultáljanak a közútkezelővel, a felújítások miatti esetleges torlódások csökkentésének céljából. Javasoljuk szorgalmazni továbbá a lakó-pihenő övezetek kiterjesztését minden olyan útszakaszra, ahol ez indokolt, valamint a csillapított forgalmú, ún. „sétálóutcák” kialakításának folytatását. Szintén javasoljuk a prioritások és ütemtervek elkészítését, és a gazdasági programba való beültetését, legalább vázlati szinten.

5.5. Befektetői támogatás A befektetés-ösztönzés kialakításához javasolt célok • Javaslat kidolgozása kedvezmények biztosítására újonnan betelepülő, ill. magas hozzáadott értékkel termelő (innovatív) vállalatoknak. • Ha még nincs, angol és német nyelvű városismertető kiadvány készítése a befektetők számára • Idegen nyelvű képzési programok kidolgozásának ösztönzése, támogatása középfokon Klaszterhálózatok kiépítésében történő koordinációs részvétel • Pályázatfigyelési szolgáltatás (ÚMFT pályázatai, regionális pályázatok) • Vállalkozói központ kiépítése, • Üzleti klub létrehozása a vállalatok számára. • Nyilvántartás a városrészben elérhető üres irodahelyiségekről, ipari parki területekről • Egyablakos ügyintézés biztosítása a kerületbe települő új vállalatoknak, segítségnyújtás az Önkormányzathoz forduló befektetőknek idegen nyelven

Itt javasoljuk azokat az előnyöket is felsorakoztatni, amelyek miatt szükséges, és érdemes megvalósítani a felvázolt terveket. (Pl. az új befektetések révén új munkahelyek nyílnak az itt

302


lakók, és az újonnan betelepülők számára, ezáltal a foglalkoztatás nő és az életkörülmények javulnak.)

6. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK

BIZTOSÍTÁSA,

SZÍNVONALUK

JAVÍTÁSÁRA VONATKOZÓ MEGOLDÁSOK A társadalmi szolgáltatások biztosítása és fejlesztése a stratégiai programok közül a legtöbb törvény által előírt kötelező jellegű feladatot tartalmaz az Önkormányzat számára. A kerületi élet minőségének, illetve az életkörülményeinek javítása városrész stratégiai célja kell, hogy legyen. A társadalmi szolgáltatások fejlesztése véleményünk szerint a leggyorsabban érződik a helyi lakosság életkörnyezetében, életminőségében. A minőségi, magas színvonalon biztosított szolgáltatások és azok folyamatos javítása és kiigazítása kiterjed az egészségügyi szolgáltatások, a szociális ellátás, a kultúra, a sport, és a közbiztonság területeire.

7. FOGLALKOZTATÁS,MUNKAHELYTEREMTÉS FELTÉTELEINEK

ELŐSEGÍTÉSE,

HUMÁN-ERŐFORRÁS

FEJLESZTÉSE 7.1. Foglalkoztatás bővítése Javaslatok a foglalkoztatás bővítésének bemutatására „A gazdasági válság hatására az elmúlt években a kerületben is emelkedett a munkanélküliek száma. A foglalkoztatás növelése, illetve a vállalkozásösztönzés érdekében kiemelt területként kell kezelnünk a kerület gazdasági életének élénkítését, a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását. Erre vonatkozóan javaslatunk szerint itt érdemes külön is kiemelni, tételesen felsorolni a tervezett intézkedéseket.

303


A vállalkozásösztönző intézkedésektől várt eredmények: munkahelyteremtés, a helyi mikro- kisés középvállalkozások versenyhelyzetének erősítése, valamint hosszabb távon növekvő helyi adóbevételek.”

7.2. Humánerőforrás-fejlesztés lehetőségei Javaslatok a humán erőforrás fejlesztésének bemutatására „Az európai közösségen belül – a négy szabadságjog közül – a munkaerő szabad áramlása már 1968-ban megvalósult, de az igazi áttörést a Schengeni Egyezmény (1995) jelentette. A közösség munkaerőpiacának legfontosabb célkitűzései: a foglalkoztatottság növelése, a munkabérek színvonalának emelése és a bér-megkülönböztetés kiküszöbölése. A humán erőforrások fejlesztésének kérdését kiemelten szükséges kezelni a – regionális, megyei, fővárosi és kerületi – dokumentumok, fejlesztési koncepciók és programok kialakítása során. Az Európai

Unió

2007-2013-as

időszakának

legfontosabb

célkitűzései

a

növekedés

és

foglalkoztatottság emelése. Budapest XVIII. kerület humánerőforrás fejlesztési stratégiájának kidolgozásakor három prioritást kell felállítania: 1.

A munkaerő mennyiségi és minőségi kielégítése – részben a kerületbe áramló migrációval,

részben a meglévő tartalékok feltárásával és kihasználásával 2.

A gazdasági igények és a szakképzés összhangjának lehetőség szerinti erősítése;

3.

Az életminőség és az életkörülmények folyamatos javítása;”

Véleményünk szerint ezzel összhangban kerülhetnek megfogalmazásra az alábbi célkitűzések. Javaslatunk szerint a célterületen az alábbi stratégiai célokat kell megfogalmazni: • A humánerőforrás-fejlesztésre fordítható források növelése, különös tekintettel a munkaerő-állomány esélykülönbségek

foglalkoztathatóságának csökkentésére.

A

városi

sikerességére és

a

és

térségi

a

társadalmi

humánerőforrás

alkalmazkodóképességének javítása, az oktatási-képzési rendszerek fejlesztése, a munkaerő-piaci elhelyezkedés sikerességének elősegítése. • Az oktatással szembeni gazdasági és társadalmi elvárások felerősödésének megfelelő fejlesztéspolitika kialakítása, tartalmi elemeinek kidolgozása és megvalósítása.

304


• Az oktatási, képzési rendszerek korszerűsítése a minőség, a hozzáférés, a hatékonyság hármas követelményéhez igazodva • A képzésben érintett szociális partnerek együttműködésének fokozása

További javaslatok a humánerőforrás fejlesztésére • Az oktatásban dolgozók alap-, tovább- és átképzésének támogatása; pedagógusok munkaerő-piaci elhelyezkedését segítő bizottság működtetése. • Az informatikai és kommunikációs technológiák használatára való alkalmasság fokozása. • A pályaorientáció valós társadalmi szerepének biztosítása valamennyi intézménytípusban. • A szociális kompetenciák fejlesztéséhez szükséges intézményi intézkedések ösztönzése, és ellenőrzése (Idegen-nyelv tudás elterjesztése és általánossá tétele, nemzetközi kapcsolatok támogatása, a szakma-, és képzés-független kreativitás fokozása) • Központok kialakítása a halmozottan sérült és sajátos nevelési igényű tanulók esélyeinek javítására kiírt, releváns pályázatokra alapozva (Beruházás a 21. század iskolájába, Digitális Iskola fejlesztése, oktatási kistérségi társulások, TIOK, TISZK) • Az intézményi és a személyes innovációs potenciál fejlesztése, különösen a tehetség kibontakoztatásának segítése • Minőség javítását és a költséghatékonyságot egyidejűleg ösztönző szervezeti megoldások bevezetése és elterjesztése. Hálózatszerű és projektszemléletű kooperációs kultúra kialakítása. Az ebből adódó követelményrendszer érvényesítése a magasabb vezetők kiválasztása és minősítése során • A szakképzési lehetőségek biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára. • A módszertani megújulás segítése, korszerű oktatási eszközrendszer biztosítása • A formális és nem formális együttműködés rendjének strukturálása. A párhuzamos és átfedő tevékenységek integrálása • Az együttműködés személyi felelősségének, tárgyi és infrastrukturális feltételeinek, rendjének szabályozása

305


8. HUMÁN SZOLGÁLTATÁSOK 8.1. Szociális ellátás, gyermekvédelem 8.1.1

Szociális ellátás fejlesztése

Javaslatok a szociális ellátás fejlesztésének bemutatása A kerület pénzbeli és természetbeni ellátásokat, valamint személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátásokat biztosít polgárai számára. Az ezzel kapcsolatos helyzetet javasoljuk felvázolni. Melyek azok a programok, amelyek jó, illetve azok, amelyek kevésbé megfelelően működnek, arányos-e a támogatás.

8.1.2

Gyermekjóléti, gyermekvédelmi és szociális alapszolgáltatások,

szociális ellátás Javaslatok a szociális alapszolgáltatások kialakítására „Alkotmányunk az Általános rendelkezések között rögzíti a az ifjúság érdekeinek védelmét [Alkotmány 15. és 16.§]. Az Alkotmány 67.§ (1) bekezdése pedig deklarálja: "A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges." A gyermeki jogok védelmét az Alkotmányon kívül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény az országgyűlési biztos külön is nevesített kötelezettségévé teszi.” Ezekből a jogszabályokból kiindulva szükséges megvizsgálni a kerület jelenlegi gyermekvédelmi feladatait, és szükség esetén új, vagy módosított intézkedéseket szorgalmazni. További javaslataink A Családsegítő Szolgálat fejlesztése véleményünk szerint indokolt lehet, mivel a kiskorúak veszélyeztetettségének alakulása szükségessé teheti akár az utcai szociális munka kiterjesztését a városrész területére is.

306


Javaslatunk továbbá a szociálisan rászorultak támogatási rendszerének – legalább a jelenlegi szinten történő – működtetése, valamint a megjelenő új szükségletekre történő megfelelő, rugalmas és gyors reagálás.

8.2. Gazdasági koncepció az egészségügy területén 8.2.1

Egészségügyi ellátás fejlesztése

Az egészségügyi intézkedéssel kapcsolatos program végrehajtása, eredményessége véleményünk szerint nagyban függ az egészségügyi rendszer központi kormányszintű átalakításától. Javasoljuk az orvosi rendelők tulajdoni és minőségi kérdéseit, a magyar és uniós előírásoknak való megfelelést vizsgálni, úgy, mint akadálymentesítés, jogszerű munkavégzés feltételei, előírt felszerelések és berendezések beszerzése/karbantartása/pótlása, illetve egyéb, pl. informatikai ellátottság vizsgálata. Véleményünk szerint, hatékonyabbá válik az egészségügyi prevenció, a támogatásra szorulók számára a segítségnyújtás, korszerűsödik az egészségügyi eszközrendszer, a rendelők megközelíthetősége és felszereltsége.

• Önkormányzat tulajdonában lévő rendelők akadálymentesítése ( amennyiben van ilyen); • Iskolavédőnői szolgálatok elhelyezése általános iskolákban orvosi szobák kialakításával; • Népegészségügyi szűrőprogramokhoz kapcsolt Egészségvédelmi Nap szervezése; • Rendelők felszereltségének javítása; • Várakozáscsökkentő, programozott egészségügyi ellátás fejlesztése; • Központi, védőnői tanácsadás kialakítása; • Szociálisan rászorulók számára biztosított segélyek és támogatások összegének újragondolása; • A drogfogyasztás megelőzésére további programok megvalósítása, illetve a betegek számára megfelelő gyógyítást, rehabilitációt biztosítása.

307


8.3. Oktatás, ifjúságpolitika Javasoljuk az előző gazdasági programból átemelni a következő bekezdéseket: „Válaszolva a társadalmi kihívásokra a számos tartalmi változás közül legfontosabb elemként az innováció került a helyi oktatáspolitika homlokterébe. Ez a kétirányú cselekvéssorozat egyrészt a társadalmi integrációt segítő, esélyegyenlőség megteremtését célzó, a közoktatást megújító folyamatok erősítését, másrészt a számítástechnikai és idegen nyelvi képzés alapjainak megteremtését szolgálja (óvodapszichológusi hálózat és a fejlesztőpedagógusi hálózat kiépítése, integrált nevelés feltételrendszerének biztosítása, HEFOP – TIOK, JAM programok, helyi pályázatok rendszerének működtetése). Ezeket

a

vívmányokat

megtartva

törekszünk

a

már

meglévő

humánerőforrás

felhasználásával/továbbképzésével, és külső források bevonásával az integrált nevelés fejlesztésére, a környezettudatos nevelés, és a tehetséggondozás színtereinek kiszélesítésére, erősítésére, a pedagógiai innováció továbbfejlesztésére, a társadalmi integráció és az úgynevezett „második esélyt adó” oktatási formák támogatására. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése gondolatkörben fel kívánjuk tárni a különböző üzemeltetési problémákat, azokat az alkalmatlan, rossz műszaki állapotú, vagy nem megfelelő méretű ingatlanokat, melyek veszteségforrások lehetnek, vagy csökkentik a nyújtott szolgáltatás színvonalát (pl. kihasználatlan óvoda, iskola). Fel kell mérnünk a bővítésre, fejlesztésre alkalmas intézményeket, épületeket. Összeállítjuk - a közoktatási törvényre figyelemmel - a 2014-ig szóló eszközfejlesztési ütemtervet, amelynek fontos eleme a hiányzó feltételrendszer biztosítása (könyvtár, hiányzó tornaszoba, tornaterem, informatikai fejlesztés).

8.3.1

Óvodai ellátás

Javaslatok az óvodai ellátás bemutatására A gyermekek megtartása, valamint új gyermekek fogadása véleményünk szerint csak jól felszerelt, korszerű létesítményekkel történhet, ez a bizalom megnyerésének egyik alapja.

308


Óvodák műszaki állapotának és felszereltségének jelentős javítása, továbbá az udvari játékok folyamatos megújítása a ma érvényes szabványoknak megfelelően.

8.3.2

Alapfokú oktatás

Javaslatok az alapfokú oktatás bemutatására Az alapfokú oktatás már távolról sem jelenti a tanulók tanulmányainak befejezési lehetőségét. A tankötelezettség 18 éves korra történt megnövelésével az oktatás sokrétű kínálata a középfokon jelenik meg. Itt is javasoljuk a folyamatosság és a sematizált oktatás figyelembe vételét a program kidolgozásakor. Véleményünk

szerint

különösen

fontos

feladatként

kell

számon

tartani

a

tanulók

pályaválasztásában az egyéni kompetenciákra épülő, optimálisra törekvő döntések elősegítését, összehangolva a városrész munkaerő iránti igényeinek mindenkori alakulásával. Az Önkormányzat célja lehet a szakképzés lehetőségeinek eddiginél sokkal reálisabb, az egyéni kompetenciák és a munkaerő piaci igények szerinti irányainak kiajánlása, az általános iskolát végző fiatalok felé. Az önhibájukon kívül lemaradó vagy különleges tanulási helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatásának biztosítását is kiemelten kell kezelni. Fejleszteni kell a testnevelést úgy tartalmi, szakmai, mind infrastrukturális szempontból.

8.3.3

Középfokú oktatás

Javaslat a középfokú oktatás fejlesztésének gazdasági programban való megjelenítésére A kerület jelenleg 4 középfokú oktatási intézményt üzemeltet: • Hunyadi Mátyás Gimnázium • Karinthy Frigyes Gimnázium • Pestszentlőrinc - Pestszentimrei Felnőttek Gimnáziuma és Továbbképző Központja • Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Középiskola

309


Javasoljuk az intézmények infrastrukturális fejlesztéseit meghatározni, (pl. akadálymentesítés, IT beruházások, energetikai fejlesztés) ezekhez célszerű prioritásokat rendelni.

8.3.4

Egyéb, a közoktatást közvetlenül érintő feladatok

8.4. Sport és kulturális élet 8.4.1

Testnevelés és sport

Javaslatok a sportbeli fejlesztések bemutatására Javaslatunk szerint ez a rész tartalmazhatná a jelenlegi szabadidős, verseny- és tömegsport lehetőségeket. Az uszodák, sportpályák állapotát, a sportolni vágyók igényeit, a kerületi aktív programok helyzetét kell felvázolni javaslatunk szerint. A városrész Önkormányzata abból indulhatna ki, hogy az egészség megőrzésében játszott szerepe miatt a sport – azon belül javaslatunk szerint a szabadidő-, és tömegsport - feltételeinek megteremtése és fejlesztése rendkívüli fontosságú az életminőség szempontjából. Véleményünk szerint a célkitűzések a versenysport és a tömegsport támogatására és ösztönzésére terjedhetnek ki elsősorban. Továbbra is fő célnak kell lennie, hogy a sportolni vágyókat, és az azoknak helyet és eszközt nyújtó sportszervezeteket az Önkormányzat pénzügyi eszközök biztosításával, és a versenysport technikai feltételeinek biztosításával segítse. A tömegsport területén cél a főleg fiatal és középkorú korosztály sportolási lehetőségeinek biztosítása és népszerűsítése, az ehhez szükséges feltételrendszer biztosítása, a szabadidősportok anyagi és tárgyi feltételeinek biztosítása minden korosztály számára. A rekreáció tekintetében javasoljuk az egészségmegőrző programok számának növelését, illetve a prevenciós előadások gyakoriságának emelését. 3 példa a célkitűzésekre: • A szabadidősport anyagi- és tárgyi feltételeinek fejlesztésében prioritást kell kapnia a gyermek- és ifjúsági korosztály testi nevelésének, biztosítva a speciális, gyógytestnevelési igények kielégítését is. • Műfüves labdarúgó pályák építése hosszú távon. • Kerékpárút hálózat fejlesztése

8.4.2

Közművelődés, kulturális fejlesztések

310


Javaslatunk szerint a közművelődésben fontos feladat a városrész kulturális életének koordinálása, oly módon, hogy a sokféle fenntartású és működtetésű intézmény által szervezett programok integrálódjanak a kerület közművelődési életébe és hatásukban erősítsék egymást.

9. INFORMÁCIÓS

TÁRSADALOM

FELTÉTELEINEK

BIZTOSÍTÁSA 9.1. Elektronikus közigazgatási szolgáltatások megvalósítása Javaslataink részletesen az elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztéséről a szintén az ÁROP program keretében átadott Partnerségi tanulmányban találhatók meg. További javaslatok Fontos célként javasoljuk, hogy az ebben a projektben megvalósított e-közigazgatási fejlesztések kerüljenek kiterjesztésre a helyhatósági feladatok összes területére, a korszerű eszközökkel és megoldásokkal támogatott hatékony és ügyfél-centrikus ügyintézés elősegítése érdekében. Egy olyan szolgáltatási platform kialakítása a cél a kerület lakossága felé, amelyen minden információ elérhető, aminek az ügyfelek szempontjából jelentősége lehet, illetve amit a helyben élők érdekében az Önkormányzat szolgáltatni tud. Ennek érdekében egy középtávú fejlesztési stratégia kerüljön kialakításra, amely része lehet majd egy, a 2010-14 közötti tervezési időszak önkormányzati informatikai pályázatának. Véleményünk szerint egy ilyen rendszernek a környező kerületekre, településekre történő kiterjesztése által javulhat a kommunikáció a városrész és a kistérségi települések közt, a fejlesztésekkel elérhetővé váló új, elektronikus szolgáltatások révén pedig az ottani Önkormányzatok munkája is hatékonyabbá válhat. „Ezen modern informatikai eszközökkel és megoldásokkal támogatott, szolgáltatásközpontú gondolkodásmód mentén kialakítandó rendszer alkalmazásával javulhat az ügyfélkiszolgálás minősége a

városrész Önkormányzatánál,

ezáltal csökkenhet

a

gazdasági szereplők

alkalmazottainak és a lakosságnak – korábban az ügyintézésekre – fordított kieső ideje, javulhat a KKV-k tájékozottsága és a civil szervezetek is több lehetőséget és korszerű eszközt kapnak kézhez saját közhasznú információinak a terítésére. • A közigazgatási szolgáltatások folyamatának egyszerűsítése és elektronizálása; 311


• Nyilvántartási rendszerek, adatbázisok átalakítása, fejlesztése; • Szolgáltatás szemléletű közigazgatás kiszélesítése;”

9.2. Városmarketing, kommunikáció A városmarketing programjának alapvetően két célt kell megfogalmaznia: • egyrészt erősíteni kívánja az itt élők kötődését a városhoz, • másrészt hozzá kell járulnia városról kialakított kép tudatos formálásához országon belül és kívül. A kommunikáció fejlesztésével kapcsolatos részletes javaslataink a szintén az ÁROP program keretében átadott Partnerségi tanulmányban találhatók.

10. KAPCSOLATRENDSZER 10.1.

Kapcsolattartás és együttműködés a helyi vállalkozásokkal

10.1.1 Befektetés ösztönzés, KKV-k erősítése Javaslatunk szerint ide kerülhetnek a város, vállalkozásokkal kapcsolatos céljai. Ilyenek lehetnek például: • Megfelelő háttér-infrastruktúra kialakítása (irodahelyiségek, ipari parkok szabad kapacitása) • Befektetés ösztönzés • Szolgáltatások fejlesztése, vonzó életkörülmények megteremtése • Munkaerővonzó képesség növelése, megfelelő humán erőforrás biztosítása (szakképzett, idegen nyelveket beszélő munkaerő) A fenti célkitűzések szorosan összefüggnek más, a Gazdasági Programban szereplő célkitűzéssel és projekt-tervvel.

312


10.1.2 Klaszterhálózatok kiépülésének elősegítése Javaslatok a klaszterhálózatok kialakításának bemutatására Javaslatunk szerint meg kell vizsgálni azokat a gazdasági tevékenységeket, vállalkozásokat, amelyek alkalmasak arra, hogy magasabb szintű együttműködés kialakítását segíthesse elő a kerület. A klaszterhálózatok fejlődése mindig magával hozza a gazdaság általános fejlődését, mind a vállalatokon belül, mind pedig a környezetükben található vállalkozások esetében. Kiemelkedő gazdasági szektorok, klasztermagok a kerületben: • logisztika • élelmiszeripar • kereskedelem • termelés Az Önkormányzat célja lehetne, hogy a kerületi székhelyű, illetve a környező kerületek területén meghatározó gazdasági jellemzőkkel bíró vállalkozások között a termelés mellett tudás-intenzív, magas hozzáadott értéket igénylő tevékenységek végzésével létrejöjjön – tulajdonképpen regionális szinten – a klaszterképződés. További javaslatok a klaszterhálózat kialakításának elősegítésére • Aktív részvétel a klaszterek kialakulásának előmozdításában (vállalatok feltérképezése, megkeresése, koordináció) • Pályázatfigyelési szolgáltatás gazdasági klaszterek számára (Új Magyarország Fejlesztési Terv/Új Széchenyi Terv – pályázatai, egyéb regionális pályázatok)

10.2.

Helyi önkormányzati kisebbségek

Javaslatok az önkormányzati kisebbségek bemutatásához Javasoljuk átemelni az előző programból a következőket: „A helyi kisebbségi önkormányzatok 1995. óta működnek kerületünkben, központi támogatásból, önkormányzati támogatásból ill. egyéb forrásból (pályázati lehetőségek) finanszírozzák működési kiadásaikat.

313


Fontosnak tartjuk, hogy támogassuk a különböző nemzetiségek identitás tudatának megőrzését. A nemzetiségi, hagyományőrző rendezvények, nemzetközi fesztiválok élénk színfoltjai kerületünk életének, ugyanakkor a kerületi rendezvényeinken is aktívan szerepet vállalnak. A különböző kultúrák közötti kölcsönös érdeklődés fennáll. A helyi kisebbségi önkormányzatok figyelemmel kísérik és lehetőségeik szerint támogatják az iskoláinkban zajló nemzetiségi, nyelvi oktatásokat, etnikai programokat.” További javaslatok Véleményünk szerint itt lehetne tételesen felsorolni a kerületben található kisebbségi önkormányzatokat, illetve javasoljuk kialakítani az újabb közös célokat.

10.3.

Testvérvárosi kapcsolatok

Javaslatok a testvérvárosi kapcsolatok bemutatására Budapest Város XVIII. Kerületének testvérvárosai: • Tusnádfürdő • Nin • Dabrova Tarnovskai Járás • Neszebar • Roding • San Nikola, la Strada • Artasat

Javaslatunk szerint a nem, vagy nem kellő hatékonysággal működő testvérvárosi kapcsolatokat meg kellene újítani, míg a jól működők esetében fel lehetne kutatni a szorosabb együttműködés lehetőségeit, ezeket a relációkat célszerű új tartalmakkal megtölteni. Az eddigi kooperációk főként a kultúra és a sport területére korlátozódtak. Ezek fenntartása mellett szükséges eddig egyáltalán nem létező képzési és szakképzési együttműködéseket megteremteni és folyamatossá tenni.

314


10.4.

Civil szervezetek, egyházak

Javasoljuk az előző gazdasági programból átemelni a következő bekezdéseket: „Budapest XVIII. kerületében a helyi önállóságot hangsúlyozó önkormányzatiság kezdeteitől a helyi közfeladatok megoldásában a polgárok öntevékeny társulásai a civil szervezetek mellett – esetenként közvetett formában – jelentős szerepet játszanak az egyházak, felekezetek és vallási közösségek helyi szervezetei is. A civil szervezeteknek és az egyházaknak a kerület és lakossága érdekében kifejtett tevékenységének jelentőségét és hatékonyságát úgy kívánjuk növelni, hogy partnerként fellépve, folyamatos párbeszéd keretében mérjük fel az igényeket. Szabályozott formában, a pályázati eljárásban résztvevők jogait és kötelezettségeit rögzítve, esélyegyenlőséget biztosítva folyósítjuk a szükséges támogatásokat. Az egyházak, felekezetek és vallási közösségek nemcsak országosan, de helyi szinten is a társadalom kiemelkedő fontosságú értékhordozói és közösségteremtő tényezői; kerületünkben, a helyi közösségek életében kiemelkedő kulturális-, közművelődési, és szociális-egészségügyi és karitatív tevékenységet látnak el. Tevékenységük elismerését és támogatását rendkívül fontosnak tartjuk. Az egyházak fenti tevékenységei mellett az önkormányzatunk figyelemmel kíséri és támogatja a sokszor kiemelkedő kultúrtörténeti, helytörténeti jelentőségű, városképet meghatározó egyházi ingatlanok karbantartását is.”

315

Stratégiai menedzsment fejlesztése

Recommend Documents