A …/2015.(…) Kgy. határozat melléklete (Az I. határozati javaslat melléklete)
Sopron Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata
2015.
1
TARTALOMJEGYZÉK 1. A város általános helyzetképe..............................................................................................................................4 2. A szociális szolgáltatástervezési koncepció leginkább érintett célcsoportjai.......................................................7 3./ Sopron Megyei Jogú Város kötelezően ellátandó szociális ...............................................................................8 valamint gyermekjóléti alapellátási és szakellátási feladata ...................................................................................8 4./ Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata által biztosított személyes gondoskodást nyújtó, valamint gyermekjóléti feladatokat ellátó intézmények:..............................................................................................................10 4.1. Soproni Szociális Intézmény...........................................................................................................................10 4.1.1. Szociális Alapellátások Intézete...................................................................................................................11 4.1.1.1. Gondozási Központ ..................................................................................................................................11 4.1.1.2. Idősek Nappali Ellátása.............................................................................................................................16 4.1.1.3. Virágfüzér Sérültek Napközi Otthona .......................................................................................................20 4.1.1.4. Pszichiátriai betegek nappali ellátása ........................................................................................................22 4.1.1.5. Pszichiátriai betegek közösségi ellátása ....................................................................................................24 4.1.2. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁSI INTÉZET ........................................................................................26 4.1.3. Hajléktalanokat Ellátó Intézet ......................................................................................................................30 4.1.3.1. Éjjeli Menedékhely ..................................................................................................................................30 4.1.3.2. Átmeneti Szállás .......................................................................................................................................31 4.1.3.3. Nappali Melegedő .....................................................................................................................................33 4.1.3.4. Népkonyha ................................................................................................................................................33 4.1.3.5. Utcai szociális munka ...............................................................................................................................33 4.1.4. Idősek Otthona .............................................................................................................................................34 4.2. Egyesített Bölcsődék.......................................................................................................................................40 4.3. Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete.......................................................................42 4.4. Foreno Foglalkoztatási és Rehabilitációs Nonprofit Kft. ...............................................................................61 5. Érdekvédelmi szervezetek..................................................................................................................................62 6. Sopron városban más fenntartó által működtett szociális intézmények .............................................................62 6.2. Nyugdíjas Pedagógusok Otthona Sopron........................................................................................................63 6.3. Fogyatékos Gyermekek Otthona.....................................................................................................................64 6.4. Szent Benedek Idősek Háza ............................................................................................................................64 6.5. Fabricius Endre Evangélikus szeretotthon ......................................................................................................64 6.6. Flandorffer Ignác Szociális Intézmény Sopron ...............................................................................................65 7. A Szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztési prioritásai........................................65 7.1. A szociális szolgáltatások fejlesztési prioritásai .............................................................................................65 7.2. A gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztési prioritásai ........................................................66 8. Fejlesztési tervek................................................................................................................................................66 8.1. Hajléktalanok otthona .....................................................................................................................................66 8.2. Nappali demens centrum.................................................................................................................................67 8.3. Foglalkoztatási program .................................................................................................................................68
2
A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 92.§ (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségünknek eleget téve elkészítettük Sopron Megyei Jogú Város Szolgáltatástervezési Koncepcióját, melyet Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése 434/2003. (XII. 18.) sz. határozatával elfogadott. A koncepció célja volt egy olyan program elkészítése, amely az alap és szakosított ellátások területén az intézmények szakmai feladatellátását biztosítja a törvényi előírásoknak megfelelően, igazodva az ellátási igényekhez és a település lakosságszámához. Jelen szolgáltatástervezési koncepció célja Sopron Megyei Jogú Város szociális- és gyermekjóléti ellátottságának pillanatfelvétele, valamint visszatekintés az elmúlt két év történetére, krónikájára, annak bemutatása; szakmai elképzeléseinek, lehetőségeinek megfogalmazása. A szociális szolgáltató rendszer fő változásai: A koncepció felülvizsgálata során bemutatásra kerülnek az elmúlt időszak változásai, a már meghatározott feladatok bővítése, korrekciója. Koncepciónk felülvizsgálatánál csak azokra a területekre térünk ki, ahol változás történt az elmúlt időszakban. Tekintettel arra, hogy több alapszolgáltatás és szakosított ellátás társulási formában működik, valamennyi ellátási formát nevesítettük. 1. A VÁROS ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE
A szociális ellátórendszer kiépítése és működtetése függ a város lakosságának szociális helyzetétől, egészségügyi állapotától illetve korösszetételétől. A város lakosainak számát illetően megállapíthatjuk, hogy az idősek száma évről-évre növekvő tendenciát mutat. Az öregedési folyamat tendenciáit figyelembe véve egyre nagyobb súlyt kell fektetni az idősekről való gondoskodásra.
Az Önkormányzat közigazgatási területén állandó lakóhellyel, vagy annak hiányában tartózkodási hellyel rendelkező lakosok száma (2015. január 1. állapot szerint) korcsoport 17 év alatt: 18-59 év: 60 év felett: Összesen:
fő 9 958 34 220 14 514 58 692
3
A MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA, FONTOSABB IDŐBELI SOROK PREZENTÁLÁSA: A megye humánerőforrás adatai: A megye lakónépessége a legutolsó KSH adatok szerint 450 318 fő volt, mely 2006 fővel több, mint egy évvel korábban. Az ország lakónépességének 4,6%-a, míg az alkalmazásban állók 4,4%-a él Győr-Moson-Sopron megyében. A lakónépesség 51,6%-a nő. A megye korszerkezetére jellemző, hogy a 15 éven aluliak aránya 14,4%, a 15-64 év közöttieké 69,1%, a 64 év felettieké pedig 16,5%. Adattár: KSH (2014) A gazdasági környezet jellemzői: Győr-Moson-Sopron megye gazdasági fejlettségét mutatja, hogy 73 598 megyei székhelyű regisztrált vállalkozás szerepel a nyilvántartásban. Az egy főre jutó GDP az országos átlag 121,7%-a. Az ipari termelés ágazati szerkezetében a gépipar dominál. A gépiparon belül a hagyományos bázissal rendelkező közúti járműgyártás fejlődik a legnagyobb mértékben. A megyében 1324 külföldi érdekeltségű gazdasági szervezet működik, így nem csoda, hogy a térség fejlődésének legfőbb mozgatórugói a külföldi befektetések és a hozzájuk kapcsolódó helyi kis- és középvállalkozások. Adattár: KSH (2014) Foglalkoztatási, aktivitási, munkanélküliségi mutatók:
15-64 éves korú népesség (ezer fő)* Gazdaságilag aktívak száma (ezer fő)* Foglalkoztatottak száma (ezer fő)* Álláskeresők száma (ezer fő)** Álláskeresési ráta (%)** Foglalkoztatási ráta (%)* Aktivitási ráta (%)* Inaktívak aránya (%)*
GY-M-S Megye 306,0
Országos 6648,1
213,8
4449,5
207,6
4091,4
6,249
453,190
3 68,1 70,2 29,8
10,3 61,7 67,1 32,9
A regisztrált álláskeresők számának alakulása kirendeltségenként: Kirendeltség Győr Kapuvár Mosonmagyaróvár Sopron Csorna Összesen:
2013. júl (fő)
2014. jún. (fő)
2014. júl. (fő)
5384 470 1184 947 593 8 578
3869 251 561 554 284 5 519
3852 254 483 469 256 5 314
4
Megyénkben valamennyi kirendeltségen csökkent az álláskeresők száma. A legnagyobb arányú csökkenés a soproni kirendeltségnél figyelhető meg. A regisztrált álláskeresők száma 2015. szeptemberében a következőképpen alakult Sopronban:
Nyilvántartott Folyamatosan Álláskeresési álláskeresők nyilvántartott járadékban szám álláskeresők részesülők száma száma 350 fő 33 fő 145 fő
álláskeresési segélyben részesülők száma 51 fő
FHTEGYT-ben részesülők száma 17 fő
Munkakorú népesség száma 40.009fő
Adattábla: www.nfsz.munka.hu A munkaerőpiac feszültségei, gondjai hasonlóak a megyeihez. Ilyen területek: 55 év felettiek elhelyezkedési lehetőségei Egyéb hátrányos helyzetű munkanélküliek visszajuttatása a munka világába (egészségügyi, családi és szociális probléma, képzetlenség, nem piacképes szakképzettség, etnikai hovatartozás) Továbbá jelentős tényező a pályakezdő fiatalok munkahelyhez juttatása, különös tekintettel a főiskolát és egyetemet végzettekre. A szakképzetlen munkavállalók, továbbá a gazdaság által nem keresett szakképzettséggel rendelkezők sajnos kiszorulnak a munkaerőpiacról. Megyénkben a legalacsonyabb a képzetlenek aránya, köszönhetően a jobb foglalkoztatási helyzetnek. A tartós munkanélküliség elszegényedést, a lakhatási körülmények romlását, a szegénység átörökítését idézheti elő, kitörni belőle az idő előrehaladtával egyre nehezebb. Ezért lehetnek kiemelkedően fontosak a munkavállaláshoz vezető programok, az életvezetési tanácsok.
5
2. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ LEGINKÁBB ÉRINTETT CÉLCSOPORTJAI Idősek, nyugdíjasok A demográfiai adatok, de a mindennapos életünk során tapasztaltak is azt mutatják, hogy hasonlóan az országos tendenciákhoz, a város lakossága elöregedik, egyre fontosabb feladat az idősekről való gondoskodás, illetve az időskori – szellemi és fizikai - aktivitás megőrzése, ennek elősegítése. Munkanélküliek A falvaknak, községeknek egyre kisebb a munkaerőmegtartó-képességük, a munkahelyek jó infrastrukturális tulajdonságokkal rendelkező területekre koncentrálódnak, melyek elsősorban a városokban találhatóak, illetve a határ közelségére való tekintettel sokan választják a szomszédos Ausztriát munkavégzésük helyéül, elsősorban a jóval magasabb kereseti lehetőségek miatt. Fogyatékkal élők A fogyatékkal élők sajátos szükségleteit kiemelten kell kezelni. A különböző tervezési és döntési folyamatoknál jelenleg a munkaerőpiacon való részvételre irányul a figyelem és a támogatás. Kiemelten fontos, hogy a fogyatékosság súlyosságából adódóan a munkára nem képes fogyatékkal élők számára a speciális ellátást és gondozást nyújtó kis létszámú átmeneti és lakóotthoni egységek létrejöjjenek. A megváltozott munkaképességű emberek bővítik a kört, hiszen ők állapotuknál fogva több, speciális odafigyelést, ellátást igényelnek, különösen nehéz nekik a nyílt munkaerőpiacon való aktív részvétel. Hajléktalanok A városi lét sajátossága a hajléktalanság problémája, a hajléktalanok számának gyarapodása. A kistelepülésen a hajléktalanság nem jellemző, de gyakran – szinte minden településen – találkozhatunk olyan emberrel, emberekkel, akik csak azért nem hajléktalanok a szó klasszikus értelmében, mert van házuk, van lakhatásuk, de életmódjuk és körülményeik rosszabbak, mint a városi hajléktalan „sorstársaiké”.
6
3./ SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖTELEZŐEN ELLÁTANDÓ SZOCIÁLIS VALAMINT GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSI ÉS SZAKELLÁTÁSI FELADATA A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján az önkormányzat a következő szolgáltatásokat biztosítja:
Feladat I. Szociális alapszolgáltatások - Étkeztetés - Házi segítségnyújtás - Családsegítés - Utcai szociális munka 1. Speciális alapellátási feladatok - Közösségi pszichiátriai ellátás - Támogató szolgálat - Idősek nappali ellátása - Fogyatékosok nappali intézménye - Pszichiátriai betegek nappali intézménye - Nappali melegedő II. Szakosított ellátási formák 1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények - Idősek otthona 2. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - Időskorúak gondozó háza - Hajléktalan személyek átmeneti szállása - Éjjeli menedékhely
A feladat ellátását biztosító intézmény Szociális szolgáltatások Soproni Szociális Intézmény, Szociális Alapellátások Intézete Soproni Szociális Intézmény, Szociális Alapellátások Intézete Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete Soproni Szociális Intézmény, Hajléktalanokat Ellátó Intézet Soproni Szociális Intézmény, Szociális Alapellátások Intézete Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete Soproni Szociális Intézmény, Szociális Alapellátások Intézete Soproni Szociális Intézmény, Szociális Alapellátások Intézete Soproni Szociális Intézmény, Szociális Alapellátások Intézete Soproni Szociális Intézmény, Hajléktalanokat Ellátó Intézet
Soproni Szociális Intézmény, Idősek Otthona
Soproni Szociális Intézmény, Idősek Otthona Soproni Szociális Intézmény, Hajléktalanokat Ellátó Intézet Soproni Szociális Intézmény, Hajléktalanokat Ellátó Intézet
7
Gyermekjóléti szolgáltatások I. Alapszolgáltatások Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekek napközben ellátása - bölcsődei ellátás
Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete Sopron Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődék
II. Szakosított ellátások - Gyermekjóléti Központ - Helyettes szülői hálózat - Családok Átmeneti Otthona - Gyermekek Átmeneti otthona
Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete
A Sztv. 90. § (2) bekezdése értelmében a megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási feladatokat, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását, idősek otthonát fenntartani, mely feladatok tekintetében Sopron Megyei Jogú Város teljes mértékben megfelel a törvényi előírásoknak.
8
4./ SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ, VALAMINT GYERMEKJÓLÉTI FELADATOKAT ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK:
Igazgatás
4.1. SOPRONI SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY
Törzskar Titkárság Munkaügy
Üzemeltetési csoport
Szociális Alapellátások Intézete
Gondozási központ Házi segítségnyújtás Étkeztetés Nappali ellátás (pszichiátriai)
Egészségügyi Alapellátási Intézet
Iskola-egészségügyi ellátás
Ügyeleti ellátás
Háziorvosi ügyelet
Hajléktalanokat Ellátó Intézet
Idősek Otthona
Átmeneti szállás
Balfi u. otthon
Éjszakai menedékhely
Ikva otthon
Nappali melegedő
Átmeneti otthon
Gy.orvosi ügyelet Utcai szociális szolgálat
Közösségi ellátás
Fogorvosi ügyelet
„Lilaakác” idősek klubja
Védőnői ellátás
„Ciklámen” Idősek klubja
Ter.-i védőnői ellátás
Népkonyha
Isk.-i védőnői ellátás „Virágfüzér” Sérültek Nappali Otthona
9
Épületüzemeltetés, karbantartás
Gazdasági csoport
Könyvelés, pénzügy
Szállítás
Pénztár
Takarítás, portaszolgálat
Élelmezés
Mosoda, varroda
4.1.1. SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSOK INTÉZETE A Szociális Alapellátások Intézetének szakmai egységei három ellátotti csoport, az idősek, a fogyatékos személyek, valamint a pszichiátriai betegek számára nyújtanak szolgáltatásokat. A különböző szolgáltatások szorosan együttműködnek, munkájukat összehangoltan, egymásra épülve, a segítséget kérő szükségletét, igényét figyelembe véve végzik. Az ellátás során kiemelt szempont a kliensek egészségi-mentális-fizikai állapota, életkora, valamint az a szocio-kulturális környezet, amely aktuálisan körülveszi a szolgáltatást igénylőket. A Szociális Alapszolgáltatások Intézete ellátási területe: Étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, fogyatékkal élők nappali ellátása: Sopron és közigazgatási területe Pszichiátriai betegek nappali ellátása és közösségi gondozása: Sopron Járás közigazgatási területe A Szociális Alapellátások Intézetében működő szolgáltatások Szolgáltatás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Lila Akác Idősek Klubja Ciklámen Idősek Klubja Virágfüzér Sérültek Napközi Otthona Pszichiátriai Betegek nappali ellátása Pszichiátriai Betegek közösségi ellátása
Cím, elérhetőség 9400 Sopron, Major köz 3. 9400 Sopron, Major köz 3. 9400 Sopron, Major köz 3. 9400 Sopron, Kossuth u. 10. 9400 Sopron, Kossuth u. 10. 9400 Sopron, Uszoda u. 9. 9400 Sopron, Uszoda u. 9.
Engedélyezett férőhelyszám igény szerint 256 fő 40 fő 25 fő 24 fő 40 fő 40 fő
4.1.1.1. GONDOZÁSI KÖZPONT (Sopron, Major köz 3.) Étkeztetés, házi segítségnyújtás Az ellátás célja: • Étkeztetés Sopron város területén életvitelszerűen élő, lakó – és tartózkodási hellyel rendelkező személyek részére legalább napi egyszeri meleg étel biztosítása. A szociális rászorultság feltételeit a törvényi előírásoknak megfelelően a települési önkormányzat rendeletben szabályozta. Az étkeztetés szervezése a Gondozási Központ vezetőjének feladata. Az étkeztetés szervezése, a város közigazgatási területén működő főzőhelyekről, vásárolt ebéd formájában, a beszállító – mint főzőhely – kapacitásától függően. • Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtásban részesülő személy saját otthonában, megszokott lakókörnyezetében kapja meg az élethelyzeti sajátosságainak megfelelő ellátást. Olyan ellátási forma, amely az igénybevevő önálló életvitelének fenntartásában – szükségleteinek megfelelően – lakásán, lakókörnyezetében biztosítja a segítségnyújtást. Sze-
10
mélyre szabott ellátást nyújt az igénybevevő fizikai, mentális és szociális szükségleteinek, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően. Az ellátásra jogosultak otthonukban történő teljes körű ellátása, 19 értékelési pontot elérő, de napi 4 órát meg nem haladó gondozási szükségletet feltételező egészségi állapot, és önellátási képesség függvényében, szociális segítés, és személyi gondozás címén. A gondozási szükséglet vizsgálatot követően, személyre szabottan a részletezett szolgáltatási elemekről szóló megállapodás szerint. Szakképzetlen gondozó szociális segítés feladatait, szakképzett gondozó szociális segítés és személyi gondozás együttes feladatait láthatja el. Az ellátotti célcsoport jellemzői Étkeztetés Az idősek életszínvonala a lakosság egészéhez hasonlóan csökkenő tendenciát mutat. Az idős korcsoporton belül azonban jelentős jövedelmi különbségek mutatkoznak. Az időskorúak jelentős részének megélhetését általában a nyugdíjból származó jövedelmek biztosítják. Mivel az egyszemélyes háztartásokban élők arányszáma magas, így az anyagi lehetőségeik erősebben korlátozottak az átlaghoz képest. Ellátottak nem, korcsoport és jövedelem csoportok szerinti megoszlása: Nők: 59 % Kor szerinti megoszlás: 18-59 éves 60-74 éves 75-89 éves 90 év feletti
Férfiak: 41% Nők: 8% 25 % 22 % 4%
Férfiak: 15 % 15 % 10 % 1%
(2014 évi KSH-s adat alapján) Jövedelmi helyzet megoszlása: 28500 Ft- vagy az alatti jövedelem:
7,5 %
28.501 – 51.300 Ft /hó közötti jövedelem
7%
51.301-74.100 Ft/hó közötti jövedelem
19 %
74.101-96.900 Ft /hó közötti jövedelem
28 %
96.901-119.700 Ft /hó közötti jövedelem
25 %
119.701 Ft /hó feletti jövedelem
13,5 %
(2015 év októberi állapot és nyilvántartás alapján) Rászorultsági mutatók (2015 októberi állapot): Kor (idős és meggyengült az egészségi állapota): 57% Orvosi igazolás szerinti (nem idős: 65 év alatti) egészségkárosodott: 18% Pszichiátriai betegség: 14% Hajléktalanság: 5% Fogyatékosság: 4% Szenvedélybetegség: 2%
11
Házi segítségnyújtás A város különböző övezeteiben más és más a korösszetétel. Legjobban öregedő a belváros, amelyben a lakosság egyötöde 65 éves vagy ennél idősebb, de ez a tendencia évről évre kitolódik a lakótelepekre (Jereván, Kazinczy tér és környéke), valamint a kertvárosi és családi házas övezetekre (Lőverek, Kurucdomb), és Bánfalva városrészre, valamint a városhoz tartozó külső övezetekre (Balf, Bánfalva, Görbehalom, Brennbergbánya). Ez utóbbiak, komoly kihívást jelentenek az otthon gondozás tekintetében, a házi segítségnyújtás szervezési feladataira. Az egészségügyi ellátás biztosítása szempontjából az idősek ellátása komoly nehézséget okoz a túlterhelt, magas ellátotti számmal rendelkező háziorvosi körzeteknek. Az intézményi ellátásra szorulók száma évek óta magasabb mértékű, mint az intézményi ellátás kapacitása. Ennek terhei szintén a házi segítségnyújtás feladatkörében csapódnak le. Bár a bentlakásos otthonok száma növekedett, a térítési díjat megfizetni képes lakosság aránya nem változott. Egyre gyakoribb jelenség a privát gondozások iránti igény, épp úgy a kereslet – azonnali munkakezdés, rugalmas munkaidő -, mint a kínálat oldaláról – jövedelem kiegészítés lehetősége -. A privát gondozások előretörését látszik támogatni az egy szereplőssé redukálódott intézményes szolgáltatói jelenlét, a gondozói munkakörre jellemző fluktuáció, és minőségromlás – értékes munkaerő Ausztriában való elhelyezkedése -. Nemek szerinti megoszlás: Nők: 74%
18-59 éves 60-74 éves 75-89 éves 90 év feletti
Férfiak: 26% Kor szerinti megoszlás: Nők: 2% 12 % 43 % 16 %
Férfiak: 5% 5% 13 % 4%
(2014 évi KSH adatok alapján / 278 fő étkeztetett vonatkozásában ) Jövedelem csoportok: 0-28.500 Ft-ból vagy az alatt élők aránya 28.501- 51.300 Ft-ból élők aránya 51.301-74.100 Ft-ból élők aránya 74.101-96.900 Ft-ból élők aránya 96.901-119.700 Ft-ból élők aránya 119.701- 140.000 Ft-ból élők aránya 140.001 Ft-ot meghaladó jövedelemmel rendelkezők aránya:
(2015 év októberi állapot és nyilvántartás alapján)
12
%-os megoszlása 1% 3% 5% 13 % 37 % 21 % 20 %
Gondozási szükséglet szerinti megoszlás: napi 1 óra napi 2 óra napi 3 óra napi 4 óra napi 4 órát meghaladó tehát min napi 4 óra
57 % 21 % 3,5 % 8% 10%
Megbetegedések szerinti megoszlás: Diagnózis típusok: Neurológiai eredetű Szív és érrendszeri Mozgásszervi diagnosztizált Mozgásszervi nem diagnosztizált, de ellátást befolyásoló Endokrin eredetű Urológiai Mellkas gyógyászati Szemészeti Daganatos eredetű Demencia tünetek diagnosztizált Demencia tünet együttes, nem diagnosztizált, de ellátást befolyásoló Pszichiátriai eredetű egyéb
%-os arány 15 % 28 % 16 % 3% 8% 6% 0,5 % 5% 2,5 % 2% 9% 5%
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége Étkeztetés Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően (munkanapokon, illetve igény szerint munkaszüneti és ünnepnapokon) az egyszeri meleg étel biztosításával történik. Háziorvos javaslatára, vagy a kérelmező kérésére diétás étkeztetést is biztosítanak. Az ellátás biztosításának módjai: • kiszolgálással, egyidejű helyben fogyasztással, • elvitel lehetővé tételével, • lakásra szállítással valósul meg. Az étkeztetésért az ellátottak személyi térítési díj fizetésére kötelezettek. Összege a helyi rendeletnek megfelelően kerül megállapításra. Szakmailag pozitív tendencia a hajléktalan személyek által mind nagyobb mértékben igényelt térítéses ebéd igénybevétele -5 %-.
13
Továbbá a rossz egészségi állapotú, de magasabb jövedelmű idősek aránya - havi átlagban 57 %-, ők azok, akik az intézményi térítési díj maximumát is képesek megfizetni – 13,5 %-. A minőséggel kapcsolatos visszajelzések alapján az ellátottak a biztosított egyszeri meleg ebéddel, közepes mértékben elégedettek. Általánosnak mondható, hogy az aktív korúak változatlanul inkább a mennyiség, míg az idősebbek a minőség vonatkozásában élnek kifogással. 2015 év júniusától a szolgáltatás kibővült egy újabb választható főzőhellyel, valamint ennek köszönhetően a vasárnapi ebédek házhozszállításának lehetőségével. Mivel az ebédek kiszállítására nincs társadalmi gondozásra jelentkező, és egyetlen beszállítóra épül az egész szolgáltatás, egyre nehezebb az újonnan jelentkező cukros betegek számára az optimális kiszállítási időpontok megszervezése. Házi segítségnyújtás A személyes szükségletek kielégítése érdekében folytatott segítő tevékenység szakmai tartalma magába foglalja a komfortérzet biztosítását, a szervező feladatokat, a fizikai és mentális ellátást. A házi segítségnyújtás módját, formáját és rendszerességét orvosi javaslatra a gondozási központ vezető és vezető gondozó a gondozási szükségletvizsgálat eredménye alapján, az ellátást kérelmező igényei szerint határozza meg. Minden esetben az egyéni szükségleteknek megfelelően az ellátást igénybevevővel közösen kerül kialakításra az ellátandó feladatkör – szociális segítés, vagy személyes gondozás-, illetve az ellátáshoz biztosított időbeosztás, az egy hétre összevontan alkalmazható egyéni gondozási szükséglet határain belül. A házi gondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel és az otthonápolási szolgálattal, valamint az otthoni hospice szolgálattal, a komplex ellátás érdekében. A házi segítségnyújtásért az ellátottak személyi térítési díj fizetésére kötelezettek. Összege a helyi rendeletnek megfelelően kerül megállapításra Az ellátások időben történő kezdeményezésének legfőbb akadálya a térítési díj. Viszont a nagy problémákkal való szembesülést követően azonnali és teljes körű megoldást remélve kérelmezik az ellátást, sokszor napi 4 óra gondozási szükségletet meghaladó esetekre. A szolgálat személyi feltételei ehhez nem adottak. 2015. októberi állapotfelmérés alapján - közlekedési idő nélkül! – teljes igénybevétel esetére az alábbi személyi feltételre lenne szükség, - közlekedési idő, szabadságolás, és táppénz figyelmen kívül hagyásával. napi 1 óra napi 2 óra napi 3 óra napi 4 óra napi 4 órát meghaladó tehát min napi 4 óra
67 fő ellátása →8,3 gondozó/ nap 25 fő ellátása →6,25 gondozó/ nap 4 fő ellátása→1,5 gondozó/ nap 9 fő ellátása→ 4,5 gondozó/ nap
Összesen:
117 ellátott→26,5 gondozó/ nap
12 fő ellátása → 6 gondozó/ nap
14
2015 október havi ellátás: 117 ellátott→ 19 gondozó (-1 fő tartós táppénzen levő)
A fluktuáció, és az utánpótlás minősége egy folyamatosan növekvő probléma képletét vetíti elénk (képzett, hivatástudattal bíró megbízható munkaerő→ ausztriai munkavállalás; kevésbé elhivatott és megbízható munkaerő → szolgáltatási minőség hanyatlása). Tartós intézményi elhelyezésre várakozók száma mindig magas, férőhelyszám bővítésre kevés a lehetőség, továbbá a bentlakásos ellátás rendkívül költséges. A dolgozó családtagok nagy része segítség nélkül képtelen a probléma önerőből történő megoldására – privát gondozók megfizetése-, és az idős emberek szakszerű és biztonságos ellátására. Elégtelen gondoskodás esetén, egy egyszerű probléma pl elégtelen folyadékpótlás, egészségügyi beavatkozást igénylő, költséges problémává nőheti ki magát. Az otthon gondozás fejlesztése, innovatív megoldások keresése, hosszú távon az egyetlen reális lehetőség az idősödés problémáinak gazdaságos és egyben humánus megoldására. 4.1.1.2. IDŐSEK NAPPALI ELLÁTÁSA • •
“Ciklámen” Idősek Klubja (Sopron, Kossuth L. u. 10.) “Lila Akác” Idősek Klubja (Sopron, Major köz 3.) A szolgáltatás célja, feladata
Az idősek nappali ellátásának alapvető célja, hogy az ellátást igénybe vevők számára elérhető, nyugodt, otthonos légkörű, egyéni szükségletekre épülő szolgáltatást nyújtson. Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területén – hasonlóan a legtöbb magyarországi településhez – intenzív elöregedési folyamat zajlik, valamint nő az egyszemélyes háztartások száma. Az elöregedés mellett jellemző e korosztály rossz egészségi és mentális állapota, kimutathatóan jelen van az időskori demencia, ami tovább súlyosbítja az idős emberek és hozzátartozóik életkörülményeit. Az említett körülmények alapján várható, hogy az idősek nappali ellátására, valamint az időskori demenciában szenvedő betegek nappali ellátására egyre nagyobb igény mutatkozik. A kifejezetten időskorú ellátást igénylők mellett egyre gyakrabban igénylik a nappali ellátást a fiatalabb, friss nyugdíjasok köréből, akik egy része egészségi állapotuk hirtelen romlása miatt igényelnék ellátásukat – infarktuson, agyvérzésen átesett rehabilitáltak –, de egyre gyakrabban érdeklődnek a nappali ellátás szolgáltatásai felől azok a nyugdíjasok, akik az időskori rekreációt fontos életprogramjuknak tartják. Mindebből kitűnik, az idősek nappali ellátásának nagyon széles körű igényeket kell kielégíteni, hogy megvalósítani kívánt programjaival a fiatalabb korosztály rekreációs igényeit, a fizikai és mentális hanyatlásban szenvedő réteg biztonsági, egyéni szükségleteit, az egészségi és szociális nehézségekkel küszködő idősek személyes gondoskodását és a jelentkező egyéb igényeket is maradék nélkül szolgálhassa. Az intézmény két telephelyén, összesen 65 engedélyezett férőhelyen valósítják meg szakmai tevékenységüket, mely fizikai, egészségi, mentális, szociális segítségnyújtást, integrált formában demens ellátást, valamint rekreációs elemeket tartalmaz. A klubok mellérendeltségi viszonyúak, Sopron városának két különböző pontján, az
15
adott ellátotti körnek, ugyanazon tartalommal rendelkező szolgáltatást nyújtanak. Szakmai, erkölcsi, emberi együttműködésük jó, az idősellátással kapcsolatos szemléletük hasonló értékeken alapul. A telephelyek egymás között a helyettesítések feladatait is teljes mértékben megoldják. Az idősek nappali ellátásának, az idősek klubjainak magas színvonalon történő szakmai működése az ellátást igénybe vevők fizikai, mentális, egészségi állapotának javulását eredményezheti, ami pedig mind az idős ember, mind pedig családtagjai szempontjából kívánatos. A nyugdíjas ember minél korábban kerül a nappali ellátás rendszerébe, annál korábban tapasztalja meg a közösség megtartó erejét, sajátítja el a rekreáció lehetőségeit, annál aktívabban éli nyugdíjas éveit, lelassítva ezzel testilelki-mentális hanyatlását. A „sikeres” öregedés útja a minél aktívabb időskor, ami nem utolsó sorban elősegíti azt is, hogy az idős ember saját lakókörnyezetében, családja körében élje életét, tehermentesítve ezzel a bentlakásos intézmények amúgy is terhelt létszámhelyzetét. Demens személyek nappali integrált ellátása A demenciával küzdő idős emberek személyközpontú ellátásával, foglalkoztatásával alapvető cél, hogy ellátottaink a szellemi leépülés során életminőségüket megőrizve, jó közérzettel, pszichés és szomatikus egyensúlyuk megtartása mellett éljék életüket. Kognitív zavaraik mellett is érzékeljék a jó bánásmódot, képesek legyenek az adott pillanatok élvezetére, állapotromlást késleltető támogatást kapjanak. Önellátási képességük csökkenése mellett is kielégítettek legyenek szükségleteik és meg tudják őrizni emberi méltóságukat. A demens személyek egyéni és csoportos foglalkoztatása napi szintű. A csoportos foglalkozásokat a többségi ellátotti körnek havi tervek alapján szervezett programok képezik, melyekbe demens ellátottjaink beilleszthetők. Kiemelt fontossággal bírnak a különböző testmozgásos programok, kímélő és kondicionáló torna, játékosmozgásos foglalkozások, művészet-terápiák (zenehallgatás, éneklés, irodalmi művek felolvasása, meghallgatása, kreatív technikák művelése stb.). Egyéni, személyközpontú foglalkoztatásuk az ”egyéni gondozási tervben” megjelölt célok alapján napi rendszerességgel, egyéni igényeik-szükségleteik figyelembevételével történik. Az ellátottak körének, demográfiai mutatóinak, szociális jellemzőinek, ellátási szükségleteinek bemutatása. Az igénybe vevők jellemző adatai Engedélyezett férőhelyek száma: Megállapodással rendelkezők száma:
65 éven aluli 65- 69 éves 70- 74 éves 75 – 79 éves 80 – 89 éves 90 év feletti
65 fő 61 fő
Igénybe vevők kor szerinti megoszlása 9 fő 13 fő 13 fő 12 fő 13 fő 1 fő
Szenvedélybetegek száma Pszichiátriai betegek száma Fogyatékossággal élők száma Krónikus betegséggel élők száma
3 17 fő 9 fő 40 fő
16
Önellátásukban jelentősen korlátozottak száma Igénybe vevők közül házi segítségnyújtásban is részesül Igénybe vevők közül étkezésben is részesül Igénybe vevők közül naponta igénybe veszi a szolgáltatást Igénybe vevők közül szállítást igényel /IGÉNYELNE Igénybe vevők közül személyi térítési díjat fizet A megállapodással rendelkezők közül rekreációs programokat igénylők száma
16 fő 2 fő 43 fő 37 fő 9 fő 61 fő 30fő
A fenti mutatók egyértelműen láttatják, hogy az idősek nappali ellátásának ellátási szükségletei meglehetősen széleskörűek. Ezen széleskörű igények kielégítése érdekében - amelyek szakmailag megalapozottak - az idősek nappali ellátásának újragondolása szükségszerű. Jelenleg az ellátottak száma folyamatos emelkedést mutat mind az átlagos ellátási szükségleteket, mind a demens ellátási szükségleteket illetően. Ez a létszámnövekedés reális igénynövekedést is jelent, amit kielégíteni szükséges és elkerülhetetlen a fentebb már említett demográfiai mutatók és igényszintek miatt. Az idősek nappali ellátásának zavartalan működtetését azonban számos tényező nehezíti. Ezek a következők: Jelenleg az ellátottak száma nem éri el a megengedett létszámot, aminek számos oka van. Ezek feltehetően a következők: •
A klubjainkban integrált formában működtetett demens idősek ellátása meglehetősen áthatja a nappali ellátás működését, sok esetben távol tartva a még jó mentális képességű, aktivitásra, rekreálódásra vágyó nyugdíjasokat. Ezen személyek rekreációs igényeinek kielégítése un. demencia-prevenciót szolgálna, ennek személyi és tárgyi feltételei azonban nem adottak.
•
Az időskorú személyek – fogyaték nélkül élők – számára nem megoldott sem intézményünknél, sem más szolgáltatóknál a személyszállítás, a nappali ellátás igénybevétele számukra csak egyéni/családi úton oldható meg. Azok az idős emberek, akiket családjuk nem tud szállítani, önerőből pedig – fizikai és/vagy mentális hanyatlás, anyagi korlátok, stb. miatt - nem képesek látogatni a klubokat, hiába szorulnának ellátásra, nem tudják azt igénybe venni.
A fentiekből adódik, hogy Sopron városában jelentős igény mutatkozik az időskorú személyek nappali ellátására, szolgálva ezzel a mind hosszabb ideig fenntartható önálló, családban támogatott életvitelt és a bentlakásos intézmények tehermentesítését. Észrevehetően egyre jelentősebb igény mutatkozik a demenciában szenvedő idősek nappali ellátására, hiszen számuk egyre nő, és sok család terhét lehet enyhíteni ellátásuk megszervezésével, de ennek tárgyi és személyi feltételei nem adottak. A demens és az átlagos gondozási szükségletű idősek nappali ellátáshoz való jutása érdekében feltétlenül meg kellene szervezni szállításukat. A szállítási szolgáltatás az idősek/demensek nappali ellátásának részét kell, hogy képezze, segítve, támogatva ezzel az amúgy is nagy terhet hordozó családokat.
17
Szükségszerű, hogy a még átlagos szükségletű, jó mentális képességű igénylők un. demencia - prevenció formájában zavartalan rekreációs lehetőségekhez jussanak. Összességében elmondható, hogy az idősek, és a demenciában szenvedő idősek nappali ellátására egyre növekvő igény mutatkozik a lakosság köréből. A demográfiai mutatók azt jelzik, hogy a társadalom idősödése az elkövetkező 20-30 évben tovább fokozódik. Az idősekről való széleskörű gondoskodásra, az otthonukban való segítségnyújtás mellett a nappali intézményes gondoskodás korszerű és egyéni szükségletekhez igazodó lehet. Ezen széleskörű szükségletek kielégítésére a nappali idősellátás lehetőségeit, szakmai tartalmát, személyi és tárgyi feltételeit korszerűsíteni, bővíteni szükségeltetik, hogy megfeleljen a fokozódó társadalmi elvárásoknak. A korszerű és sokrétű nappali idősellátás azon túlmenően, hogy méltó időskort biztosít elöregedő társadalmunk megbecsült tagjai számára, támogatja az idősek hátterét jelentő családjaikat is, akiknek helytállása nélkülözhetetlen időseink saját otthonukban való, élethosszig tartó segítésében. 4.1.1.3. VIRÁGFÜZÉR SÉRÜLTEK NAPKÖZI OTTHONA (Sopron, Kossuth L. u. 10.) A „Virágfüzér” Sérültek Napközi Otthona 2003 májusától, működik a hajdani Családsegítő Intézet, mai nevén a Soproni Szociális Intézmény szociális szolgáltatásainak keretein belül. A napközi otthon a Szociális Alapellátások Intézetén belül biztosítja a Sopron közigazgatási határain belül, saját otthonukban élő, 16. életévüket már betöltött – tehát a jelenlegi törvények szerint nem tanköteles korú - önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékkal élő (értelmi, érzékszervi, mozgássérült, halmozottan sérült) és autista - nevelési, oktatási intézményben nem járó - személyek napközbeni ellátását. A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy a 16. életévét betöltött fogyatékkal élő, - de még tanulói jogviszonyban álló- tanuló a tanítási szünetek alkalmával igénybe vegye ezt a szolgáltatást. A napközi otthonban engedélyezett férőhelyek száma 2009-től 24 főre növekedett. Az intézménynek elsődleges és alapvető feladata a fogyatékossággal élő emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, a társadalom szemléletének megváltoztatása és kiemelten hangsúlyos az egyén meglévő képességeire alapozott tervezés, szervezés, fejlesztés, habilitációs és rehabilitációs lehetőségek, egyéb szolgáltatások felkutatása és a hozzáférésük integrált formában való biztosítása, támogatása. A szolgáltatás működtetésével kiemelt cél a lakosság körében a befogadó-elfogadó attitűd, a tolerancia és segítségnyújtási képesség erősítése, ezáltal is elősegítve speciális bánásmódot igénylő fogyatékosok társadalmi esélyegyenlőségét. A nappali ellátást nyújtó intézmény az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön. Az ellátást igénybe vevő életkörülményeivel kapcsolatos problémák, képességeikhez mért segítséggel történő megoldását rendszeres tanácsadással segíti. Biztosítja a
18
gondozottak szükségletei szerinti szolgáltatások elérhetőségét. Elősegíti a fogyatékos emberek társadalmi integrációját, esélyegyenlőségének biztosítását. A napközi otthoni ellátás magában foglalja a gondozottak igényeinek és szükségleteinek megfelelő szakszerű ápolási-gondozási feladatok folyamatos ellátását. Fontos feladat a személyre szabott bánásmód, a szeretetteljes légkör megteremtése, ahol az egymásra való odafigyelés, a feltétel nélküli elfogadás, az emberi méltóság maximális tiszteletben tartása nyújtják azt a biztonságot, melyben a sérült ember képes a tőle elvárható legteljesebb önállóságra, tartalmas, boldog életre. Mint nappali intézmény, mindent megteszünk az ellátást igénybevevő testi-lelki aktivitása fenntartásának, megőrzésének érdekében. A szolgáltatás keretében szervezik az ellátottak korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembevételével: • Az aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, torna, konduktor által vezetett speciális tornafoglalkozás) • A szellemi és szórakoztató tevékenységeket (olvasás, felolvasás, tévézés, játékok, zenehallgatás), • A kulturális tevékenységeket (rendezvények, ünnepségek, névnapok, színház, mozi-, kirándulások) Ellátottak köre Sopron közigazgatási területén családban élő fogyatékos személy, aki • betöltötte 16. életévét, • nem tanúsít veszélyeztető magatartást önmagára és a közösségre nézve sem, • helyzetváltoztatásra segítséggel és/vagy segédeszközzel képes, • önkiszolgálásra részben képes, vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló, • nem igényel állandó ápolást, • gyógypedagógiai nevelési, oktatási intézményben nevelésre, oktatásra, nem alkalmas, és felvétele elhelyezése korának, állapotának megfelelő oktatási intézményben nem biztosítható, • rendkívül indokolt esetben olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akikre nézve szülője vagy más hozzátartozója ápolási díjban részesül. A napközis ellátást igénybevevők köre • • • •
enyhe-, középsúlyos-, és súlyos értelmileg akadályozottak halmozottan és súlyos fokban sérültek (3 fő kerekes székes) autista ép értelmű mozgásban akadályozott személyek A jelenlegi napközisek életkora 19-tól 68 éves korig terjed: Életkor 0- 18 18-62 62-
Nő 0fő 14 fő -
Férfi 0 fő 11 fő 1 fő
A mozgásban korlátozott ellátottak és a súlyos értelmi akadályozott sérültek szállítását lehetőség szerint a Támogató Szolgálat biztosítja. Sajnos a Támogató Szolgálat kapacitása nem tudja kielégíteni teljes mértékben az igényeket.
19
A munkatársak különböző tevékenységek során mindvégig szem előtt tartják, hogy a tevékenység milyen állapotú fogyatékkal élőre irányul. A jelenlegi ellátotti körben azonban sok a súlyosan, és halmozottan sérült felnőtt. Fontos az ellátottak pszichés állapotának megőrzése- esetleges fejlesztése- mellett, a fizikai és egészségi erőnlétük, aktivitásuk megőrzése is, hiszen ha valamely változás miatt az ellátottnak nincs megfelelő komfortérzete, az kihathat mentális állapotának romlására, változásaira is. Sok esetben a fizikai akadályozottság, a halmozott sérülés szükségessé teszi a napközbeni pihenést, a nyugodt körülmények közötti alvást, amelyre a pihenőszoba nyújt lehetőséget. A szolgáltatásokat kibővítve a konditerem belső részében illetve a pihenőszobában – a sérült állapotától függően - heti 2 alkalommal terveznek „bazalis” terápiát, amely elsősorban a halmozottan sérültek állapotjavítására, komfort érzetük javítására szolgálna. A terápiára nagy szükség van, mert az önálló tapasztalatszerzést nélkülöző fiatalok számára nyújt segítséget. A bazalis stimuláció, terápia folyamán sokoldalú érzékelési információk felvételére válik képessé a halmozottan sérült fiatal. A terápia során egy "stimuláció"-t (késztetés) végeznek az önaktivitásra, változó időtartamú és minőségű ingerlés által. A fejlesztés középpontjában az észlelési folyamatban leginkább működő szomatikus, vibrációs és vesztibuláris ingerlés (végtagok simogatása, dörzsölése, hideg-meleg érzet kiváltása, ringatás stb.) áll. Ez szag-, íz-, akusztikus, valamint egyéb érintési (taktilis-haptikus) és vizuális információkkal, a kommunikációs képesség fejlesztésével egészül ki. A terápiára igény és szükség van. 4.1.1.4. PSZICHIÁTRIAI BETEGEK NAPPALI ELLÁTÁSA (9400 Sopron, Uszoda u. 9.) A nappali ellátás célja a pszichiátriai betegek rehabilitációjának, re-integrációjának elősegítése, a helyi települési közösségbe, a foglalkoztatási rendszerbe történő beilleszkedésük támogatása. Hosszú távú cél a pszichiátriai betegek szociális kompetenciájának javítása, a stigmatizáció csökkentése. Aktivizálás az egészségügyi ellátás igénybevételében, a foglalkozási rehabilitációban, a társadalmi szerepvállalásban. A Soproni Szociális Intézmény, a Pszichiátriai Betegek Nappali Ellátásának kialakításával komplex segítséget nyújt a pszichiátriai betegséggel élő emberek számára. Az ellátórendszer lépcsőzetesen épül egymásra (közösségi, nappali, személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos pszichiátriai ellátás), ugyanakkor a különböző szolgáltatások között átjárhatóság van. A nappali ellátás egyrészt különböző, az ellátás céljában részletezett szolgáltatásokat nyújtja a klienseknek, másrészt tehermentesíti a pszichiátriai betegséggel küzdő emberek hozzátartozóit, családját. A nappali ellátás a közösségi ellátással szorosan együttműködve igyekszik megelőzni a kliensek pszichés állapotának romlását, hogy kevesebb alkalommal kerüljön sor kórházi kezelésre, kitolható legyen a bentlakásos otthoni elhelyezés időpontja. A nappali ellátásban azon pszichiátriai betegek részesülnek, akik elsősorban az F2029 diagnózis, illetve e diagnózisokba nem besorolható pszichiátriai betegség valamelyikével rendelkeznek. Elsősorban azokat a személyeket látják el, akik:
20
• tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, • a saját otthonukban élő, nem akut veszélyeztető állapotú pszichiátriai betegek, akiknek a betegsége ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható, és akik életvitelükben, szociális helyzetük javításában igényelnek segítséget, • a tüneteket mutató, de pszichiátriai kezelés alatt nem álló személyek.
A nappali ellátás az öntevékenységre, az önsegítésre épül, biztosítja az ellátást igénybe vevők igényei alapján a kulturális, szabadidős, tájékoztató, képzési, és családi programok, találkozók szervezését, lebonyolítását. A célcsoport jellemzői A pszichiátriai betegek nappali ellátása 2005 óta biztosított Sopronban és a környező településeken. Az eltelt években folyamatosan emelkedett a nappali ellátásban részesülő személyek száma, jelenleg 40 fő ellátását tudják biztosítani. 2012 nyarán csökkent az ellátottak létszáma, ennek elsődleges oka, az azóta bevezetett térítési díjfizetési kötelezettség. 2014 decemberében 36 fő volt a megállapodással rendelkező személyek száma (16 nő, 20 férfi). Közülük a BNO 10 kódkönyv F20-29 diagnóziskódjába F31-33 diagnóziskód F40-42 diagnóziskód Egyéb F00-F99 kategóriába 20-30 év 31-40 év 41-50 év 51-60 év 60 év feletti
23 fő 2 fő 4 fő 7 fő 7 fő 14 fő 9 fő 4 fő 2 fő
Életkori eloszlás szerint:
A megállapodással rendelkező ellátottak közül 30 fő családban, 6 fő egyedül él. Az ellátottak többsége megváltozott munkaképességű. Ebből kifolyólag rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülnek, de sokan elegendő szolgálati idő hiányában valamiféle segélyre jogosultak, de ellátottaink egy része elegendő szolgálati idő hiányában segélyezett vagy nem jogosult pénzbeli ellátásra. Így az önálló életre való esélyük a pszichés megbetegedésből adódó egyéb nehézségek mellett, pusztán az anyagi helyzetük miatt is alacsony. A munkaerőpiac jelenleg nem tudja teljes mértékben kielégíteni a megváltozott munkaképességűek igényeit. Problémaként merül fel, hogy nehezen tudnak elhelyezkedni a pszichiátriai betegséggel küzdő emberek. A pszichiátriai betegek nappali ellátásának potenciális igénybe vevői köre a jelenleg ellátott létszámnál jóval tágabb, ugyanis az ellátási területen a statisztikai adatok alapján 1400 fő a pszichiátriai betegek száma. Ez a szám csak a krónikus, nagy kórképpel kezelt pszichiátriai betegekre vonatkozik. Kistérségünkben a hajléktalanok között is nagy létszámban fordulnak elő pszichiátriai betegek (megfelelő családi háttér hiányában, gyakran elindul a negatív szociális spirál).
21
A pszichiátriai betegek ellátási szükséglete a speciális igényeiknek megfelelő munkahely létrehozása, a lakhatási feltételek javítása, a nappali elfoglaltság, szabadidő megteremtése. Az intézményen belüli foglalkoztatási lehetősége az ellátottak meglévő képességeire építve, életkoruknak, fizikai és mentális állapotuknak megfelelően munkarehabilitáció és munkaterápia keretében biztosított. Az ellátottak meglévő képességei, kora, egészségi és mentális állapota alapján történik a foglalkoztatási forma kiválasztása az ellátott és hozzátartozója/gondnoka bevonásával. 4.1.1.5. PSZICHIÁTRIAI BETEGEK KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSA (Sopron, Uszoda u. 9.) A közösségi ellátás a pszicho-szociális rehabilitáció eszközeivel nyújt segítséget a saját lakókörnyezetükben élő krónikus pszichiátriai és szenvedélybetegeknek. Célja a betegségből adódó károsodás, pszicho-szociális fogyatékosság okozta hátrányok leküzdése annak érdekében, hogy a pszichiátriai és szenvedélybetegek a számukra lehetséges legteljesebb mértékben részt vehessenek a közösség életében. A közösségi ellátást nyújtó szociális szakemberek munkájának fókuszában a krónikus pszichiátriai és szenvedélybetegek felépülési lehetősége áll. Felépülésüket igyekeznek elősegíteni a pszicho-szociális rehabilitáció eszköztárával: az érintettek megküzdési képességének erősítésével, önsegítő aktivitásuk ösztönzésével, felelősségérzetük ébren tartásával, készségfejlesztéssel, személyes szabadságuk tiszteletben tartásával, az erőforrások felkutatásával, a segítő intézmények közti együttműködés serkentésével. A közösségi ellátás hosszú távú segítséget nyújt a pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális kompetenciájának javításában, a stigmatizáció csökkentésében, az egészségügyi ellátás igénybevételében, a foglalkozási rehabilitációban, a társadalmi szerepvállalásban, ezáltal az ellátottakat képessé teszi személyes céljaik elérésére. A szolgáltatást az ellátott természetes életterében kell végezni, azokon a színtereken, ahol igény mutatkozik a szolgáltatásra. A közösségi szolgáltatás alapja az a meggyőződés, hogy a pszichiátriai problémával élők képesek életüket irányítani és eredeti lakókörnyezetükben a közösség más tagjaival azonos szintű teljes életet élni. A szolgáltatások kialakításában a felhasználók és természetes támogatóik igényeire szükséges alapozni. A hatékonyabb beavatkozás érdekében figyelembe kell venni az egyén és környezete közötti kölcsönhatások rendszerét (a lehetőségeket és korlátokat). A közösségi pszichiátriai ellátás Sopron és 39 környező település lakossága számára érhető el, egyedüli közösségi szolgáltatást nyújtó ellátóként.
A célcsoport jellemzői
A közösségi pszichiátriai ellátás 2003 óta biztosított Sopronban és a környező településeken. 2009. január 1. óta a finanszírozás gyökeresen megváltozott, a szolgáltatás biztosítása az NRSZH-val kötött finanszírozási szerződés útján történik. 2014 decemberében 41 fő volt a megállapodással rendelkező személyek száma (13 férfi, 28 nő). 22
Közülük a BNO 10 kódkönyv szerint: F20-29 diagnóziskódjába összesen 32 fő 10 férfi F31-33 diagnóziskód 5 fő 1 férfi F40-42 diagnóziskód 3 fő 2 férfi Egyéb F34 diagnóziskód 1 fő -
22 nő 4 nő 1 nő 1 nő
Életkori eloszlás szerint: 20-30 év 31-40 év 41-50 év 51-60 év 60 feletti
5 fő 12 fő 9 fő 12 fő 3 fő
1 férfi 4 férfi 4 férfi 4 férfi 0 férfi
4 nő 8 nő 5 nő 8 nő 3 nő
28 fő él családban, 13 fő egyedül. Az ellátottak többsége megváltozott munkaképességű, ebből kifolyólag rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülnek, de sokan elegendő szolgálati idő hiányában valamiféle segélyre jogosultak. Így az önálló életre való esélyük a pszichés megbetegedésből adódó egyéb nehézségek mellett, pusztán az anyagi helyzetük miatt is alacsony. A munkaerőpiac jelenleg nem tudja teljes mértékben kielégíteni a megváltozott munkaképességűek igényeit. Problémaként merül fel, hogy nehezen tudnak elhelyezkedni a pszichiátriai betegséggel küzdő emberek. SWOT ANALÍZIS GYENGESÉGEK
ERŐSSÉGEK
-
több éves, a munkatársak egy részé- a nappali ellátásban résztvevők létnél évtizedes, szakmai tapasztalat a számcsökkenése pszichiátriai betegséggel élő embetovábbképzések hiánya (anyagi nehézsérek ellátásával kapcsolatban gekből adódóan) kis létszámú munkacsoport szupervízió hiánya (anyagi nehézségből szakképzett személyzet adódóan) együttműködési készség
programok szervezésének nehezítettsége (anyagi nehézségekből adódóan)
alkalmazkodóképesség a nappali ellátást érintő térítési díjfizetés bevezetése (ez hatással van az ellátottak létszámára, és leszűkíti a programszerveszakmai önállóságot biztosító felsőbb zést, hiszen a térítési díjfizetésen túl, az ellávezetés tottak nehezebben tudnak önköltséges progmagas szakmai tudású, együttműködő ramokat vállalni) pszichiáter konzultáns orvos folyamatos szervezeti és személyi változások, az ebből fakadó bizonytalanság jó állapotú épület kialakult szakmai kapcsolatok
megfelelő eszközök
bizonyos mértékű ráutaltság a pszichiátriai
23
egészségügyi ellátórendszerrel szemben jó kapcsolat a kliensek, illetve hozzátartozóik által létrehozott alapítvány (Napszak Intéz- az ellátások elindulása óta eltelt évek mény Alapítvány) vezetőségével ellenére is alulinformáltság a szolgáltatások tartalmáról, elsősorban az egészségügyi ellátórendszerben a pszichiátriai betegek szociális ellátórendszerének hiányosságai („hiányzó lépcsőfokok”) LEHETŐSÉGEK
-
szakmai kapcsolatok létesítése, erősítése, tapasztalatszerezés-, csere hasonló ellátásokkal (az ország területéről)
VESZÉLYEK
-
változó jogszabályi háttér (intézményen belüli szociális foglalkoztatás helyzetének bizonytalansága)
emiatt nehezen tervezhető stratégia
új stratégia kialakítása a nappali ellátottak foglalkoztatás megszűntetése létszámának növelése céljából (magasabb szociális esetén a nappali ellátotti létszám drasztikus létszám – hatékonyság növelése, magasabb normatíva, jobb anyagi lehetőségek – meg- csökkenése valósítható továbbképzések, programok) kis ellátás, általánosságban inkább gyenge lokális szinten a szakmaközi kapcsolatok érdekérvényesítő klienscsoporttal további erősítése az ellátások propagálása, információ-nyújtás a szakemberek (elsősorban egészségügyi pszichiátriai ellátás) és az érintettek részére pályázati lehetőségek kihasználása – Napszak Intézmény Alapítvány részvételével
4.1.2. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁSI INTÉZET Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 142/2015. (VI. 25.) számú Kgy. határozatában foglaltak szerint 2015. október 1-jétől a védőnői ellátás mellett az iskola- és ifjúság-egészségügy, valamint a központi orvosi ügyelet feladatellátása a Soproni Szociális Intézet keretein belül kerül megszervezésre. Az Intézményen belül önálló szakmai egység jött létre (Egészségügyi Alapellátási Intézet), ahol a szakmai koordinációs feladatokon túl az új egészségügyi törvény által célul kitűzött népegészségügyi és prevenciós és szakmai koordinációs feladatok kellő hatékonysággal szervezhetők a továbbiakban.
24
Az Egészségügyi Alapellátási Intézet szakmai egységei 1. védőnői ellátás 2. ifjúság- és iskola-egészségügyi ellátás 3. alapellátáshoz kapcsolódó házi orvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátás 1. A védőnői ellátás A védőnők mindennapi munkájuk során ember-léptékű, segítő értékrend alapján végzett családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják A védőnő személyes és közösségi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése céljából a várandós anyák, a 0-18 éves gyermekek, valamint a családtervezés időszakában lévő személyek számára. A preventív alapellátásként működő védőnői ellátás tevékenységét elsősorban az anya,- és csecsemővédelem területén fejti ki. Ez a feladatkör kibővül a családok egészségvédelmének, egészségkultúrájának emelésével, az egészséges életmódra történő oktatással, neveléssel. A védőnők munkájának középpontjában a prevenció, ezen belül is döntően a primer prevenció áll. A gyógyító tevékenységgel egyenrangú feladattá vált a megelőző, egészségvédő tevékenység. A védőnői feladatok ellátására Sopronban 17 területi védőnői körzet és 11 iskolai védőnői körzet került kialakításra, ahol 17 fő védőnő látja el a feladatot egy vezető védőnő irányítása mellett.
2. Ifjúság- és iskola-egészségügyi ellátás A települési önkormányzatok egészségügyi alapellátási feladatát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 42. §-a szabályozza, mely magában foglalja az iskolaegészségügyi ellátás biztosítását is. A 3-18 éves korosztály megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban való rendszeres részvételét az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet tartalmazza. Az iskola-egészségügyi ellátás 3 fő iskolaorvos, 3 fő asszisztens és 11 fő iskolai védőnő előre tervezett, összehangolt tevékenységéből áll. Az iskola-egészségügyi ellátást valamennyi nevelési-oktatási intézményre kiterjesztve intézményenként, illetve több intézmény közös ellátásával biztosított.
25
Az ellátás fő célja •
a kiskorúak harmonikus testi és lelki fejlődésének elősegítése,
•
valamint személyes és közösségi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, és az egészségfejlesztés céljából.
Az ellátás feladata •
Az ifjúság-egészségügyi szolgáltatás az ellátás során kiemelt figyelmet fordít a gyermekek egészségét veszélyeztető tényezők megelőzésére, felismerésére és megszüntetésére.
•
Ennek érdekében együttműködik a közoktatási, a szociális és családsegítő, valamint a gyermekek védelmét ellátó intézményekkel, személyekkel, és szükség esetén megfelelő intézkedést kezdeményeznek.
•
A gyermekek, tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő a nevelési-oktatási intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi.
•
A tanulók egészségügyi ellátásán kívüli egyéb iskola-egészségügyi feladatokat (környezet-egészségügy, élelmezés-egészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés, pályaválasztási tanácsadás) az iskolaorvos és a védőnő az oktatási intézmény vezetőjével, illetőleg a szakmai szervezetekkel együttműködve végzi.
További megelőző ellátások: • életkornak megfelelően teljes körű fizikális szűrővizsgálat • életkornak megfelelő, fejlődésre vonatkozó vizsgálatok • a környezeti tényezők rizikófaktorainak feltárása, az általuk indukált betegségek megelőzését és korai felismerését céltó szűrővizsgálatok, tevékenységek • részvétel az iskolai egészségfejlesztésben • az egészségügyi, szociális, mentális problémákkal élő, hátrányos helyzetű tanulók kiemelt gondozása, megfelelő iskolai körülmények, életvitel kialakításában történő segítségnyújtás, pályaválasztás segítése • a tanulók szakmai alkalmasságának orvosi, védőnői vizsgálata • az iskolai életkorhoz kötött kampányoltások elvégzése • együttműködés a köznevelés szereplőivel, szülőkkel, az alapellátás más szereplőivel, gyermekjóléti szolgálattal • egyéni tanácsadás
26
3. Központi ügyeleti ellátás Az ügyeleti ellátás az életet, egészséget veszélyeztető megbetegedés, továbbá a beteg állapotromlásának időben történő megelőzésére kialakított sürgősségi betegellátó szolgálat. A központi ügyelet a háziorvosoknak a sürgős – a következő rendelési időig nem halasztható – orvosi tevékenységek elvégzése céljából szervezett szolgálat. A fogorvosi ügyelet a sürgősségi fogorvosi feladatok ellátására szervezett szolgálat. A szolgálat szervezése az alábbiak szerint biztosítja a hozzáférést a lakosság számára: Az ügyeleti szolgálat helye: • •
Központi ügyelet: Fogorvosi ügyelet:
9400 Sopron, Győri u. 15. VI. sz. épület 9400 Sopron, Győri u. 15. VI. sz. épület
Az ügyeleti szolgálat működési ideje: o Központi ügyelet 1. naponta 16.00 órától másnap 08.00 óráig 2. szombat, vasárnap és munkaszüneti napokon 08.00 órától másnap 08.00 óráig. 3. szombat, vasárnap és munkaszüneti napokon 1 főgyermek házi orvossal megerősített formában o fogorvosi ügyelet 1. szombat, vasárnap és munkaszüneti napokon 09.00 órától 15.00 óráig
Ellátási terület: 1. A központi háziorvosi ügyelet: Sopron város felnőtt és gyermek lakossága, továbbá Harka község felnőtt lakossága. 2. A fogorvosi ügyelet: Sopron város, valamint Sopron és Térsége Önkormányzati Társulás társult községei, valamint a külön ellátási szerződéssel rendelkező községek lakosságának ellátására terjed ki. A társult községek száma 26. (Ágfalva, Csáfordjánosfa, Csapod, Csér, Egyházasfalu, Fertőboz, Fertőd, Fertőhomok, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hegykő, Hidegség, Iván, Kópháza, Lövő, Nagycenk, Nemeskér, Pereszteg, Petőháza, Pusztacsalád, Sarród, Sopron, Újkér, Völcsej, Zsira); külön ellátási szerződéssel rendelkezik: Beled, Ebergőc, Fertőrákos, Nagylózs, Pinnye, Répcevis, Röjtökmuzsaj, Sopronhorpács, Sopronkövesd Und; A szolgálat az alábbi alapelvek figyelembe vételével végzi feladatát: • emberközpontúság • szakmai, etikai normák betartása • betegjogok figyelembe vétele, • esélyegyenlőség biztosítása
27
• egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó előírások betartása • a működésre vonatkozó belső szabályzatok
4.1.3. HAJLÉKTALANOKAT ELLÁTÓ INTÉZET Sopronban a hajléktalanok által igénybe vehető szolgáltatásokat és intézményi ellátásokat az önkormányzati fenntartásban működő Soproni Szociális Intézmény Hajléktalanokat Ellátó Intézete biztosítja. A Soproni Szociális Intézmény Hajléktalanokat Ellátó Intézete az intézmény önálló szakmai egysége, szociális alapszolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátásokat közvetít, a működtetés az egyes szakmai egységek egymásra épülésével, valamint az intézmény többi ellátásával, szolgáltatásával együttműködve valósul meg. Sopronban az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények a Belvároshoz közel, műemléki környezetben helyezkednek el, ez nem kifejezetten célszerű és előnyös. Az udvaron helyezkedik el a menedékhely és a szállás, valamint a hajléktalan ellátásban dolgozó kollégák számára rendszeresített konténer, amely irodaként funkcionál. Az épületek az évek óta tartó folyamatos használat során jelentősen amortizálódtak, alapos felújításra szorulnak. Az intézmény részben akadálymentesített, bútorzata, berendezései és felszerelési tárgyai, valamint az életvitelhez szükséges körülmények az ellátottak életkori sajátosságainak, egészségügyi- és mozgásállapotának részben felelnek meg. 4.1.3.1. ÉJJELI MENEDÉKHELY (Sopron, Kossuth L. u. 10.) A szolgáltatás biztosítása Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata számára kötelezően ellátandó feladat. A menedékhely olyan hajléktalan személyeknek nyújt éjszakai pihenési lehetőséget, akik az önellátásra, valamint a közösségi együttélés szabályainak betartására képesek. Engedélyezett férőhelyszám 23 fő, az ellátás kizárólag férfiakat fogad be. Ettől eltérő a téli krízis, amikor a menedékhely 6-8 fő női férőhelyet biztosít. Az Intézet adatai alapján a nyári hónapokban csökken a menedékhelyen töltött éjszakák száma a klienskörben. Ez a kedvező időjárási viszonyoknak köszönhető, meleg időben szinte bárhol meghúzódnak éjszakára. A hideg beköszöntével többen kényszerülnek fedél alá vonulni, ezekben a hónapokban jelentősen emelkedik az ellátottak száma. A nők megjelenése az ellátásban szinte kizárólag párokra értendő, nyári viszonylatban nők befogadására nincs lehetőség. Télen azok a párok jelennek meg (átlagosan 3-4 párkapcsolatban élőről van szó), akik nyáron az éjszakáikat közterületen, vagy más formában meg tudják oldani (pl. szívességi lakáshasználóként, vagy önkényes lakásfoglalóként). Időszakos férőhelyszám bővítésre nincs lehetőségünk, hiszen ehhez számos feltételnek (egy ellátottra jutó 4 m2 alapterület biztosítása, mellékhelyiségek számának növelése, stb.) kellene az intézménynek megfelelnie. Az ellátottak életkori sajátosságairól elmondható, hogy leginkább az idősebb korosztály veszi igénybe ezt a típusú ellátást, az átlagéletkor 54 év feletti. Sokan rendelkeznek nyugdíjjal, nyugdíjszerű ellátással, vagy alkalmi munkából származó jövede-
28
lemmel, de közülük csak néhányan kérelmezik felvételüket az Átmeneti Szállásra. A nyári időszakban megelégednek az ingyenes „matraccal”, de vannak, akik hajlandóak térítési díjat fizetni, és beköltözni a szállásra, gondoskodva a biztos férőhelyről, a viszonylagos nyugalomról. A jó idő beálltával kiköltöznek, és újból megjelennek az ingyenes Éjjeli Menedékhelyen. Az ellátotti kör egészségi állapotáról általánosságban elmondható, hogy a régóta hajléktalan életformába kényszerült, vagy megrekedt emberek általános állapota rendkívül kedvezőtlen. Az alkoholfogyasztás járulékos jelenségei minden ellátottnál megfigyelhetők, gyakran egyéb szervi, pszichés problémával is társulnak. Orvosi ellátást csak akut esetben vesznek igénybe, az egyetlen stabil vizsgálat, amire a rendszer „kényszeríti” őket, a tüdőszűrő vizsgálat, hiszen érvénytelenség esetén a napi felvételt a munkatársak megtagadják. Vannak olyan hajléktalan személyek, akiknek a felvételét egészségi állapotukra való tekintettel kell megtagadni. Az önellátásra képtelen hajléktalan személyek elhelyezése - akár rövid, vagy hosszútávon – nem megoldott. Az éves átlag igénybevétel 23 fő (2014. év). A Házirend szabályait betartani képtelen (pl. az alkoholfogyasztás tilalmát vagy a dohányzási szabályokat betartani képtelen) vagy a minimálisan előírt szabályokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyó személyek befogadásának megtagadása során sok esetben operatív intézkedéseket szükséges tenni (rendőrség értesítése). Az ellátottak szabálytagadó magatartása, és a munkatársak szabálykövető magatartása napi problémákat, érdekellentéteket hívnak elő. Ez a mindennapi szakmai munkát nehezíti, leginkább a téli időszakban. Előfordulás esetén az életmentés, mint alapvető érték előtérbe helyezése miatt a már befogadott ellátottat nem lehet az intézményből eltávolítani. Sajnálatos, hogy nincs lehetőségünk egy „dühöngőt”, „lábadozót” kialakítani, ahová az alkohol, vagy tudatmódosító szerek hatása alatt álló hajléktalan személy éjszakára elhelyezhető. Évek óta visszatérő probléma, hogy a környéken élő lakóközösség egy része még mindig nem fogadja el a hajléktalan személyek napi jelenlétét, látványát. Az intézmény előtt gyülekező, délután 5 órai befogadásra várakozók viselkedésükkel sok esetben zavarják a környék, vagy az arra járók nyugalmát (pl. hangos beszéd, szemetelés, kéregetés, utcán vizelés, stb.), és kivívják a hajléktalansággal szembeni ellenérzés fokozódását. A menedékhely 17 órától 07 óráig tart nyitva, napi 14 órában nyújtja a szolgáltatásait. Beléptető rendszer nem került kialakításra, az intézmény kapubejáratának átalakítása, korszerűsítése, kamerarendszer felszerelése műemlékvédelmi szabályok betartásához kötött, jelentős anyagi ráfordítást igényel. 4.1.3.2. ÁTMENETI SZÁLLÁS (Sopron, Kossuth L. u. 10.) A szolgáltatás biztosítása Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata számára kötelezően ellátandó feladat. A Hajléktalanok Átmeneti Szállása átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, azaz szállás és kiegészítő szolgáltatások biztosítása meghatározott időtartamra. Az ellátást azok vehetik igénybe, akik önálló életvitelre képesek, és hajlandóságot mutatnak a szociális munkással való együttműködésre és feladatvállalásra. Az Átmeneti Szállás 37 engedélyezett férőhelyen nyújtja az ellátást, amiért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj megállapítása „sávosan igazodik” a kliens jövedelmi viszonyaihoz.
29
Az Átmeneti Szállás az Éjjeli Menedékhely mellett közvetlenül, szintén az intézmény székhelyének területén helyezkedik el. Az épület szerkezete, a szobák kialakítása hasonló. A szobák nagysága különböző, így az ellátottak száma is szobánként változó. Két szobában 8-7 férőhely (4-4 db emeletes ágy) került kialakításra a férfi igénybevevők, egy szobában 6 férőhely (3 db emeletes ágy) a női igénybevevők részére. A szobák ebben a formában rendkívül zsúfoltak, az egy ellátottra jutó lakóterület nem (egyik szobában sem) éri el, amit a jogszabály előír, meghatároz. A női férőhelyek kialakítása a (nemenként elkülönített) vizesblokkok felújítását tette szükségessé. Az egyik szoba padlóburkolatának cseréje megtörtént, valamint a szobák falain tisztasági festést végeztek. Sajnos a penészesedés minden helyiségben újra utat tör. Mégis, a hajléktalan életformába kerülő nők számára is átmenetileg megoldást kínálhat a szállás. Az Átmeneti Szállást igénybevevők átlagéletkora nők esetében 50, férfiak esetében 52 év. A térítési díjfizetési kötelezettségüknek mindannyian eleget tesznek, hátralék keletkezésének, vagy halmozódásának lehetőségeit a szociális munkások elhárítják. Az ellátottal kötött megállapodás tartalmazza a díjfizetés elmaradásának szankcióit, illetve az előtakarékosság fizetésének mértékét és eseteit. A térítési díj mértéke igazodik a megszerzett jövedelemhez. A jövedelemsávok megállapításánál figyelembe vettük a mindenkori legkisebb nyugdíj mértékét, illetve a közfoglalkoztatásban részt vevők munkajövedelmét is. A szállást igénybevevők száma a nyári hónapokban nem nőtt. Jelenleg 17 fő veszi igénybe ezt az ellátási formát, ez viszonylagos emelkedés a nyári hónapokban ellátott (9-10) főhöz képest. Az éves átlag igénybevétel 12-13 fő. Az ellátottak közül nyugdíjban részesül 2 fő, dolgozik 10 fő, ebből négyen közfoglalkoztatásban vesznek részt. Egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátásban 5 fő részesül. A hajléktalan létből való kiemelkedés, élethelyzetükön való jelentős mértékű javulás elérése érdekében vállalt együttműködési kötelezettségüknek – vérmérsékletüknek megfelelően – többé, kevésbé eleget tesznek. A közös munka célja a határozott időre szóló intézményi jogviszony megszűnése utáni lakhatás megoldása. 3 fő esetében a tartós bentlakásos intézményben való elhelyezés (idősek otthona, illetve pszichiátriai betegek otthona) lehetne a megoldás, a többi ellátott esetében az albérlet, társbérlet, szobabérlet, panzió jöhet szóba. Családi kapcsolatokkal nem sokan rendelkeznek, így természetes támaszuk sorstársaik köréből kerül ki. Sokszor kibékíthetetlen ellentétek és nagymértékben megromlott hozzátartozói viszonyok miatt a kliens családi környezetébe nem helyezhető vissza. Kevés a városban a megfizethető áron bérbe vehető lakás (önkormányzati vagy albérlet), a kliensek rendszeres jövedelme alacsony. Tapasztalatuk szerint a különböző jogcímen fizetett bérleteket hosszútávon fizetni képtelenek, időről-időre megjelennek az ellátórendszerben. Az ellátás minőségében reményeink szerint pozitív változást hoz majd a Balfi u. 15. szám alatt kialakított épület bevonása az ellátórendszerbe. Az említett ingatlan segítségével 5 fő részére nyílik lehetőség átmeneti ellátási formában történő elhelyezésre, ami a Kossuth L. u. 10. szám alatti szolgáltatáshoz képest magasabb szintű ellátást nyújt majd az ellátottaknak. Az ilyen típusú változások, újítások nagyban hozzájárulnak a magasabb szintű ellátás biztosításához, ami azért is kiemelten fontos, mivel a Kossuth L. utcában működő szolgáltatások 2016. december 31-ig szóló működési engedéllyel rendelkeznek, a férőhelyszám csökkentése ily módon mérsékelhető és az ellátási színvonal pedig növelhető.
30
4.1.3.3. NAPPALI MELEGEDŐ (Sopron, Magyar u. 22.) A szolgáltatás biztosítása Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata számára kötelezően ellátandó feladat. A Nappali Melegedő nappali ellátást nyújtó intézmény, amely 30 fő (maximum 45 fő) nappali tartózkodására ad lehetőséget. Általában olyan szolgáltatások biztosítása a feladat, amelyek a lakhatási lehetőség hiánya miatt a hajléktalan személy számára nem elérhetőek (pl. postacím megadása). A Nappali Melegedő nyitva tartása munkanapokon 8-16 óráig tart. A Nappali Melegedő feladata, hogy az utcán lévő hajléktalan személyek nappali ellátását biztosítsa, az alapvető emberi igényeket kielégítse, az életvitelhez szükséges feltételeket biztosítsa, védelmet nyújtson az időjárás viszontagságai ellen. A szolgáltatásokat a nyári hónapokban és pl. a mezőgazdasági idénymunkák idején kevesebben veszik igénybe, de így is elmondható, hogy az intézmény éves átlagban teljes kihasználtsággal működik. Leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások: tisztálkodás, mosás, illetve tévézés. A kollégák segítséget nyújtanak az okmányok beszerzésében, nyugdíjügyek intézésében, szakorvosi ellátás megszervezésében, kórházi kezelés megszervezésében. Az intézmény napközben lehetőséget biztosít a pihenésre, közösségben végezhető programok lebonyolítására. A hajléktalanok nappali ellátása térítésmentesen vehető igénybe. 4.1.3.4. NÉPKONYHA (Sopron, Magyar u. 22.) A Népkonyha alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással napi egyszeri egy tál meleg ételt biztosít azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik más étkeztetési formát nem vesznek igénybe. Az intézet jelenleg napi 50 adag ételt biztosít. A Nappali Melegedő közösségi helyiségében kerül sor a népkonyhai étkeztetésre. A hét munkanapjain 12.00 és 13.30 óra között a melegedő közösségi helyisége Népkonyhaként funkcionál. A klienseink az utcán élő hajléktalan személyek, az Intézményünk Éjjeli menedékhely szolgáltatását igénybevevő személyek, valamint a lakhatással rendelkező, de a szociális étkeztetést, vagy más étkeztetési formát megfizetni nem képes személyek köréből kerülnek ki. 4.1.3.5. UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA (Sopron, Magyar u. 22.) Az utcai szociális munka az utcán, közterületen működő szociális szolgáltatás egyrészt a már nyilvántartott hajléktalan személyek segítése céljából, továbbá a még felderítetlen hajléktalan egyének, csoportok bevonását kezdeményezi az ellátórendszerbe. Mindazon hajléktalan személyek körében végeznek segítő tevékenységet, akik már a nyilvántartásukban szerepelnek, illetve a lakossági, intézményi bejelentések alapján közelítik meg a látókörükbe került személyeket. A bejelentésekre azonnal reagálnak, a kollégák a lehető legrövidebb időn belül a helyszínére mennek. Sok esetben a bejelentés utáni helyszíni szemlén derül ki, hogy a személy nem ismeretlen az utcai
31
szociális munkások előtt, és a kliens bizalmatlansága miatt nem jár eredménnyel a bevonás az intézményi ellátások egyikébe sem. 4.1.4. IDŐSEK OTTHONA (Sopron, Balfi utca 80.) Napjainkban az öregedés és az idős emberek ellátása a társadalom egésze számára nagy kihívást jelent. Az általános demográfiai folyamatokból – az idősek a népességen belüli arányának emelkedése – valamint az idősek általános életkörülményeiben történt kedvezőtlen változások miatt a szociális ellátások iránti igények folyamatos növekedése prognosztizálható. Az Idősek Otthona gondoskodik az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes - elsősorban nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek ellátásáról. Az Otthonba a napi 4 órát maghaladó gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az Otthonba a 18. életévét betöltött betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes személy is felvehető, ha gondozási szükséglete a napi négy órát meghaladja, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.
Az otthon feladatai és feladatmutatói Telephely Sopron, Balfi u. 80. IKVA OTTHON Sopron, József A. u. 5.
Feladat Átlagos ápolás, gondozás Idősek emeltszintű otthona Időskorúak Gondozóháza Emelt szintű ellátás
Férőhely 174 11 8 37
Az Idősek Otthona feladatellátása az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatiról és működési feltételeiről, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben meghatározottak szerint történik. Az intézményben a 2013. évi koncepció felülvizsgálatához képest az alaptevékenységben nem történt változás. Az Idősek Otthona Balfi úti telephelyének működési engedélye határozott idejű 2016. december 31-ig szól, mivel egy részleg nem rendelkezik ellátottanként a törvény által előírt egy főre jutó 6 m2 alapterülettel. A részleg felújítása 2015-ben megtörtént, ezáltal megfelelő számú a fürdők és WC-k száma, de a szobákban elhelyezettek számát csökkenteni kell. Az Idősek Gondozóháza (átmeneti ellátási forma) és az Ikva Otthon emelt szintű ellátási forma határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. Az elkövetkezendő időszak feladatai közé tartozik a végleges működési engedély megszerzése, a törvényi előírások biztosítása a női osztályon.
32
2010-től a Balfi úton demens részleg működik, de a demenciában szenvedők nagy száma miatt, minden részlegen látnak el demens beteget a szakmai irányelvek szerint. Az ellátás formái Átlagos ápolást-gondozást nyújtó ellátás A Balfi úti intézetben az ellátás a 174 fős otthonban történik, ahol 1 – 2 – 3 – 4 ágyas szobában kerülnek elhelyezésre a gondozottak. Személyi térítési díj ellenében gondozást, átlagos ápolást és teljes körű ellátást biztosítanak. Emelt szintű ellátás Az Ikva Otthonban egyszeri használatba vételi díj befizetésével élethosszig tartó lakhatást és gondozást, teljes körű ellátást biztosítanak egy és két személyes lakrészekben. A használati jog nem örökölhető, az ellátásért személyi térítési díjat kell fizetni. A Balfi úti emelt szintű ellátási formát fokozatosan megszűntetik, visszaminősítik átlagos ellátásra. Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás 2012. novemberétől az Idősek Gondozóháza a Gesztenyés körútról a Balfi útra lett áthelyezve, a 15 férőhely 8- ra csökkent. Személyi térítési díj ellenében gondozást, ápolást és teljes körű ellátást kapnak a lakók. Demens betegek ellátása A demens lakókat elsősorban a Balfi úti demens részlegen látnak el, de tekintettel a demencia kórképben szenvedők nagy számára a szakmai irányelvek szerint minden részlegen gondoznak demens lakókat. Az ellátás tartalma - a lakhatásról való gondoskodás 24 órás felügyelet mellett, - napi háromszori étkezés biztosítása, - gondozási, ápolási feladatok ellátása, - a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátás nyújtása, - mentálhigiénés ellátás biztosítása, - az ellátottak intézményen belüli foglalkoztatása, - demens betegek ellátása külön szakmai elvek szerint, - a hivatalos ügyekben való segítségnyújtás, illetve eljárás, - szükség esetén ruházattal és textíliával való ellátás, - a lakók ruházatának, textíliájának mosása, vasalása, javítása. A feladatellátás módja A feladatellátás a szakszemélyzet munkaköri leírása, a vezetők utasítása, valamint az ellátottak személyre szóló szükséglete szerint történik. Az ellátási feladatokat azok jellegének megfelelően naponta többször, naponta, illetve több naponta, igény, illetve a gondozó személyzet megítélése szerint kell ellátni, az emberi méltóság tiszteletben tartása mellett. A gondozás 4 nagy egységben történik, ezeken belül hét gondozási részlegen.
33
A gondozás tartalma a. Előgondozás Az intézményi elhelyezést megelőzően az intézetvezető vagy az általa megbízott személy tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről, a megfelelő személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében és felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre. b. Fizikai ellátás Az ellátó részlegek biztonságosan vannak kialakítva. Rendelkeznek megfelelő világítással, berendezéssel. Fokozott figyelemmel kísérik a lakószobák, fürdők, ebédlők folyosók, mellékhelyiségek, kiszolgáló helyiségek tisztaságát. Minden részlegen található foglalkoztatás céljára szolgáló helyiség. Tájékozódást segítő eszközök, feliratok segítik az időseket a részlegeken az eligazodásban. Biztosítva van a látogatók fogadására alkalmas helyiség. Az Intézet szépen parkosított, padokkal, napernyőkkel felszerelt udvarral rendelkezik, melyet a lakók a házirendben rögzített módon használhatnak. Az otthon rendelkezik a látogatók számára parkolóhellyel, mentő számára megállási lehetőséggel. Tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető. A fizikai ellátás keretein belül biztosított a lakók testi-lelki komfortjának, higiénés, mozgás, táplálkozási és biztonsági szükségletének kielégítése. Valamennyi lakó ellátása személyre szabott egyéni gondozási terv alapján történik, amit a lakó intézetbe kerülése után készítenek el. A gondozottal kapcsolatos tevékenységek koordinációját az osztályvezető nővérek végzik, az intézeti főnővér, irányítása, szakmai felügyelete és ellenőrzése mellett. c. Egészségügyi ellátás Az Otthon biztosítja az igénybevevők egészségügyi ellátását, az egészség megőrzését, életvitelre, diétára vonatkozó tanácsadást, felvilágosítást. Gondoskodik az ellátottak rendszeres orvosi felügyeletéről, szükség szerint ápolásáról illetve - lehetőségeinkhez mérten - szakápolásáról, szakorvosi ellátáshoz, kórházi kezeléshez való hozzájutásáról, a törvényben meghatározott gyógyszer- és gyógyászati segédeszközökkel való ellátásáról. Elvégezik, az orvosok által elrendelt vizsgálatokat és az Intézet keretein belül megoldható gyógykezeléseket. d. Mentálhigiénés ellátás A mentális gondozás a pszichés állapotrosszabbodás megelőzésére szolgál, ami már az otthonba kerülés előtt az előgondozásban is megjelenik. Az intézményi elhelyezést követően a lelki egyensúly helyre állítására, megtartására irányul. Az idősotthoni életformához való alkalmazkodás elősegítése az intézmény valamennyi dolgozójának feladata. A mentálhigiénés ellátás feladata, normális pszichés működést biztosítása, ami szorosan kapcsolható a gerontológiai feladatokhoz. A mentálhigiénés ellátás célja, az idős személyiség szerkezetének fenntartása, hogy belső lelki harmóniáját megőrizve beilleszkedjen környezetébe és ott békében, konfliktus nélkül éljen. A mentálhigiénés ellátást egyéni, kis- és nagycsoportos formában történik.
34
e. Foglalkoztatás A foglalkoztatás feladata, az Otthon lakói részére hasznos, élmény dús időtöltés biztosítása, az egyéni gondozási tervben foglaltak szerint, az ellátott meglévő képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelően. A foglalkoztatás napi, heti, havi illetve éves foglalkozatási terv szerint történik. A foglalkoztatásban jelentős szerepe van a foglalkoztató nővéreknek, akik szervezik a programokat, de természetesen részt vállalnak a feladatok megvalósításából a szakmai TEAM tagjai is, illetve az otthon összes dolgozója. A foglalkoztatás célja, a hasznos időtöltés, szórakozási lehetőség, kikapcsolódás biztosítása, mellyel csökken a feleslegesség érzés, az izoláció, a magány és elterelődik az idős ember figyelme az aktuális problémáiról. f. Étkeztetés Az Otthon saját konyhával rendelkezik, amely a HACCP minőségbiztosítási rendszer szerint működik. Az étkeztetést a bentlakók életkori sajátosságainak, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően biztosítjuk a szociális étkeztetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. Az ellátottak étkeztetése keretében legalább napi háromszori étkezés – ebből legalább egy alkalommal – meleg étel van. Ha az ellátást igénybe vevő egészségi állapota indokolja, diétás étkezésre is van lehetőség. g. Ruházattal és textíliával való ellátás Az ellátottak részére megfelelő minőségű, az évszakhoz, az időjáráshoz igazodó, ápolt, tiszta ruházatot biztosítanak. A ruházattal és textíliával való ellátást a házirend rögzíti. h. Egyéb szolgáltatások Az intézményben fodrászati, varrodai és mosodai szolgáltatás is igénybe vehető. A szolgáltatást igénybevevők jellemzői Az elhelyezésre várók jellemzői Az intézmény szolgáltatásai iránt továbbra is nagy az igény, jelenleg 212 fő várakozót tartanak nyilván 2015. október 22-ig. Ebből 198 fő tartós elhelyezésre, 24 fő átmeneti elhelyezésre vár. A várakozók között nő az alacsony jövedelemmel rendelkezők száma, akik más intézetbe nem nyernek elhelyezést, mert a magasabb térítési díjat fizetni nem tudják. Emelkedik a fiatalabb, 60 év alatti várakozók száma is. Sajnos növekedett a szenvedélybetegek száma, akik más alapbetegségben is szenvednek, ez indokolja felvételüket. Az idősotthon keretein belül aztán sok gondot okoznak, életmódjukkal zavarják az idős embereket, korlátozó megoldásokra viszont nagyon kevés lehetőségük van. Az Időskorúak Gondozóházában is folyamatos az igény, jelenleg 24 fő várakozik, de ezek jelentős része tartós elhelyezésre vár valójában.
35
Várakozók száma Tartós elhelyezés Átmeneti elhelyezés
Férfi 60 fő 4 fő
Összesen 198 fő 24 fő
Női 138 fő 20 fő
Az ellátottak jellemzői: Az elmúlt időszakban megfigyelhető a bekerülő lakók polimorbiditása, ami fokozott fizikai és pszichés megterhelést ró az őket gondozó személyzetre. A teljes ellátást igénylők száma 104 fő, inkontinensek száma 170 fő, gasztrosztómával élő személy 6 fő, hosszas alvadásgátló kezelésben részesül 40 fő.
Az ellátottak korcsoport szerinti összetétele 2015. 10.22-én: 40 – 59 év
60 – 69 év
70 – 79 év
80 – 89 év
90 – év
Összesen (fő)
Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Idősek Otthona Gondozó Otthon
Nő
6
8
10
11
18
25
13
57
4
22
51
123
0
0
1
1
0
2
1
4
0
2
2
9
Ikva Otthon
0
0
0
3
0
7
3
18
2
5
5
33
Időkorúak Gondozóháza
0
0
2
0
0
1
0
6
0
0
2
7
Összesen
6
8
13
15
18
35
17
85
6
29
60
172
A férfi ellátottak kor összetétele:
FÉRFI 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – 89 év 90 – év Összesen
Idősek Otthona (fő)
Gondozó Otthon (fő)
Ikva Otthon (fő)
Időkorúak Gondozóháza (fő)
Összesen (fő)
6
0
0
0
6
10
1
0
2
13
18
0
0
0
18
13
1
3
0
17
4
0
2
0
6
51
2
5
2
60
36
A női ellátottak korösszetétele:
NŐ
Idősek Otthona (fő)
Gondozó Otthon (fő)
Ikva Otthon (fő)
Időkorúak Gondozóháza (fő)
Összesen (fő)
8
0
0
0
8
11
1
3
0
15
25
2
7
1
35
57
4
18
6
85
22
2
5
0
29
123
9
33
7
172
40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – 89 év 90 – év Összesen
A táblázatokból látható, hogy a férfiak és a nők aránya megfelel az országos statisztikáknak. Az életkort tekintve legjelentősebb a 80 év felettiek aránya. Az ellátottak gondozási szükséglete, önellátási képessége 2015. 10. 22-én:
20
Gondozó Otthon (fő) 3
10
Időkorúak Gondozóháza (fő) 1
68
5
14
7
86
3
14
1
174
11
38
9
Idős Otthon (fő) Önellátó Részben önellátó Teljes ellátást igényel Összesen
Ikva Otthon (fő)
Az önellátási képesség vizsgálata során látható, hogy az Idősek Otthona részlegen a lakók közel 50%- a teljes ellátást igényel, és mindössze 19 fő aki önellátó. Ez az adat utal a munka nehézségére is. Az önellátónak véleményezett lakók is igényelnek gondozást, ápolást (pl. borotválás, hajvágás, gyógyszerelés, kardinális tünetek megfigyelése, mentálhigiénés ellátás, foglalkoztatás stb.) de a legtöbb tevékenységet (pl. öltözködés, tisztálkodás, mozgás stb.) önállóan végzik. A többi részlegen a kategóriák között nagyobb az egyensúly. Személyi feltételek Szakdolgozói létszám összesen: 69,75 fő. Az intézmény szakképesítési aránya megfelel a törvényi előírásoknak, fontos cél ennek megőrzése.
37
A dolgozók munkaköri leírásának folyamatosan felülvizsgálata lehetővé teszi, hogy mindenki a kompetenciájának megfelelően, a tőle elvárható legmagasabb szinten teljesítsen. A rendeletben meghatározott minimum szakmai létszámok nem elégségesek a lakók gondozási szükségleteinek kielégítéséhez, ezért a dolgozók nagyon túlterheltek, nagy a kiégés veszélye, amit még az is fokoz, hogy az engedélyezett létszámot sem sikerül betölteni. Az intézményben sajnos nagy a fluktuáció, elsősorban a szakdolgozók tekintetében. Az eltávozott dolgozókat nagyon nehéz pótolni. Annak ellenére, hogy az állások többször is meg vannak hirdetve, nagyon csekély az érdeklődés. Több alkalommal az is előfordul, hogy miután az állás keresők szembesültek a munka nehézségi fokával, és a havi illetménnyel a szakdolgozókra háruló felelősséggel nem vállalták el a felkínált munkát. A személyi feltételek javítása a legfontosabb feladat az elkövetkező időben. Ezen a problémán béremeléssel, a bér melletti juttatásokkal, létszám növelésével lehetne segíteni. A szakképzési törvény változása miatt a szakképzett szociális gondozók számának további csökkenése várható, mert a jelentős összegű képzéseket a dolgozók önerőből nem tudják kifizetni. Tárgyi feltételek Az alapvető tárgyi feltételek biztosítottak. A mosodai géppark elhasználódott, új gépek beszerzése szükséges. Az épület állagának megóvása, a folyamatos karbantartása, festés nagyon fontos feladat. 4.2. EGYESÍTETT BÖLCSŐDÉK A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő – 20 hetes – 3 éves korú – gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végzi. A jelenlegi társadalmi helyzetben létfontossága van a bölcsődéknek. A legtöbb családban a család fenntartásához mindkét szülő keresetére szükség van. A családok minden rétege igénybe veszi a bölcsődei ellátást: munkás, értelmiségi – pedagógus, orvos, mérnők – vállalkozó, munkanélküli családok. Jelentősen megnőtt az ország keleti feléből idetelepült családok száma. Sopron Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődék Intézménye látja el 6 bölcsődében 347 férőhellyel a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását a városban. A családtámogató szolgáltatások a bölcsődei alapellátás prioritása mellett szervezhetők. A szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeinek kialakításánál a kisgyermek nevelés-gondozás elveit és gyakorlatát kell követni az egyes szolgáltatási formák eltérő jellegét figyelembe véve. A bölcsőde az alapellátáson túli, a családi nevelést támogató szolgáltatásként gyermeknevelési tanácsadással, és időszakos gyermekfelügyelettel, sószoba használattal segíti a családokat.
38
Gyermeknevelési Tanácsadás: Napi találkozáskor, szülőcsoportos beszélgetéseken és szülőértekezleteken veszik igénybe a szülők. Leggyakoribb témák: szobatisztaságra szoktatás kérdése, testvérféltékenység, nagyszülő-unoka kapcsolata, ünnepek a családban, játékvásárlás, balkezesség, stb. A tanácsadás térítésmentes. Időszakos gyermekfelügyelet: A szülő elfoglaltsága idejére, néhány órára kérheti gyermeke bölcsődei ellátását. Az időszakosan gondozott gyermek felvehető egy erre a célra létrehozott csoportba, vagy a normál bölcsődei csoport üres férőhelyeire. Jelenleg 6 gyermek jár rendszeresen, a szolgáltatás térítési díja 320 Ft/ óra ÁFÁ-val együtt. Ha a szülő étkezést is kér, akkor 460 Ft összeget fizet napi étkezési díjként. Só-szoba: Négy bölcsődében működik, (Csodaország, Bóbita, Zöld Ág, Százszorszép Bölcsőde) használata térítésmentes a bölcsődei gyermekek számára. Cél, hogy a bölcsődék a nevelési év kezdetekor minél nagyobb feltöltöttséggel üzemeljenek, a lakosság igényeit kielégítve. Szeptember hónaptól folyamatosan szoktatják az óvodába távozott gyermekek helyére jelentkezett bölcsődéseket. Baba-mama mese-muzsika: A gyermekek és a szülők közösen énekelnek, mondókáznak zenei nevelésben jártas kisgyermeknevelők útmutatása szerint. A szülő megismerheti a 0-3 éves korosztálynak ajánlott mondókákat, énekeket. Megtanulhatják az ismeretlen szövegeket, a megfelelő ritmust. Útmutatást kapnak arról milyen mesék, gyermektörténetek érdeklik a gyermeket. A szolgáltatást előre tervezett időpontban nyújtanánk, amiért térítést kell a szülőnek fizetni. Délutáni gyermekfelügyelet, 17.00-tól 19.00-ig: A szülő elintézheti dolgait, amire a délutáni időpontban nincs lehetősége, hasonlóan az időszakos gyermekfelügyelethez, fizetős szolgáltatásként tervezzük. A „Soproni Bölcsődékért Egyesület” egészségnevelési programja a helyes táplálkozásról, ételkóstolóval egybe kötve. A családbarát szolgáltatások rávilágítanak arra, hogy a bölcsődék képesek a társadalmi változásokat fogni és arra reagálni, képesek változni és keresik a változás lehetőségét. Az Egyesített Bölcsődék várólistáján 30 fő gyermek szerepel, akik 2016. évtől igénylik a bölcsődei ellátást. Amennyiben az év végéig nem jelentkeznek olyan családok, akiknél már az édesanya is dolgozik, az üres férőhelyekre folyamatosan kerülnek be a várólistáról a gyermekek.
39
4.3. SOPRON ÉS KÖRNYÉKE CSALÁD ÉS GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁS INTÉZETE A Soproni Szociális Intézményhez integrált, majd abból kivált szakmai egység 2013. július 01-től önálló intézményként dolgozik, ellátási területe 2007 óta Sopron és környéke, Sopron város, Ágfalva, Harka, Fertőrákos és Kópháza községek közigazgatási területe. A feladatellátás ilyen módja hatékonynak bizonyult, így a jövőben is e formát kívánják az önkormányzatok fenntartani. Az Intézmény szociális és gyermekjóléti alapellátást biztosít a Szociális törvény és a Gyermekvédelmi törvény előírásai szerint. Családsegítés, támogató szolgáltatás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek és családok átmeneti gondozása kormányzati funkciók ellátását nyújtja a fenntartó társulás területén élő egyéneknek és családoknak. A folyamatos törvényi és szervezetbeli változások miatt a szakmai munkavégzés feltételei is több ízben változtak, de szakmai alapelvek és a szakmai munka tartalma eddig változatlan volt. A 2016 január 1-től életbe lépő törvényi változások azonban jelentős munkaszervezési, szakmai tartalmi és szemléletbeli változásokat is jelentenek. A kormányzat egyik kiemelt társadalompolitikai célja az esélyteremtés a hátrányos helyzetben élő gyermekek számára. E cél megvalósításához járul hozzá az Szociális törvény, valamint a Gyermekvédelmi törvény 2016. január 1-jétől hatályos módosítása, aminek eredményeképpen a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás, mint a gyermekvédelem első védvonala megerősítésre kerül, továbbá feladatmegosztás kerül kialakításra a települések és a járások közt. 2016. január 1-jétől a családsegítés csak gyermekjóléti szolgáltatással integráltan működhet, család- és gyermekjóléti szolgálat vagy család- és gyermekjóléti központ keretében. Az integráltan létrejövő szolgáltatás települési szinten elérhető kötelező szolgáltatássá válik, az ellátandó terület nagysága (járás/település) szerint differenciált szolgáltatási tartalommal, hiszen hozzáférhetősége mind a gyermekek védelme, mind a családok támogatása szempontjából alapvető fontosságú. Az új feladatmegosztás szerint a települési önkormányzatok feladatkörében marad a lakóhely szintű minimumszolgáltatások biztosítása. A hatósági feladatokhoz kapcsolódó, gyermekek védelmére irányuló tevékenységek, valamint a speciális szolgáltatások biztosítása a járásszékhelyek települési önkormányzatainak kötelező feladata lesz. A gyermekjóléti szolgáltatás megerősítése a szervezeti változások mellett olyan szakmai átalakítást is jelent, amely holisztikus szemléletben kezeli a gyermeket és a családot. A szolgáltatás az ellátási területen élő valamennyi gyermekre, családra, gyermektelen családra és egyedülálló személyre is kiterjed. A Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátások Intézete mind a szolgálat, mind a központ feladatait köteles lesz ellátni, mint járásszékhely településen működő szolgáltató. Az alábbi változások kiemelése a szolgáltatástervezés szempontjait figyelembe véve feltétlenül szükséges: - a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer megerősítésre kerül: települési szinten jelzőrendszeri felelőst, járási szinten jelzőrendszeri tanácsadót kell kijelölni. Ez utóbbi koordinálja a járás területén működő jelzőrendszerek munkáját, és szakmai segítséget nyújt a szolgálat számára; - a család- és gyermekjóléti központ a hatósági intézkedésekhez kapcsolódó tevékenységek ellátása keretében esetmenedzselést végez, melynek során az esetmenedzser az igénybe vevő és az esetkezelésbe bevont szakemberek, szolgálatok és ellátást nyújtók tevékenységét végigkíséri, együttműködésüket koordinálja;
40
- az új struktúra racionálisabb feladatmegosztást alakít ki a szolgálat és a központ között azzal, hogy a feladatellátás alapja a szolgálat és a központ közötti szoros együttműködés; - ha az intézmény a szolgálat és a központ feladatait is ellátja, biztosítani szükséges a külön szakmai egységben történő működést, ilyen módon garantálható szervezeti oldalról a törvényi szinten már meghatározott feladatmegosztás. A felsorolt változások az Intézményen belül szervezeti és feladat ellátási változásokat is jelentenek. A törvény értelmében a család- és gyermekjóléti központ ellátási területe Sopron járás közigazgatási területe lesz, ami szükségessé teszi a járásban működő többi alapszolgáltatási intézménnyel való szoros szakmai együttműködést is. A feladat ellátás minden részlete még nem ismert, január 01-től elkezdődik az új struktúra kialakítása, módszertani útmutatók készítése. Az esetmenedzseri rendszer teljesen új munkaforma lesz, szinte előzmény nélküli munkamód, ami nagy körültekintést, nagyon alapos szakmai tudást és igen kifinomult szakmai együttműködést tesz szükségessé a folyamat résztvevői körében. A szervezeti változások által generált szakmai változások azonban csak megerősítik az eddig alkalmazott szakma-etikai alapelvek érvényességét. Továbbra is legfontosabb a gyermekek legjobb érdeke szerinti megoldások keresése, a tőlünk telhető legmagasabb szakmai színvonalon végzett, pontos munka, a kliens személyiségének, önrendelkezésének tiszteletben tartása, a prevenció, mint alapelv figyelembe vétele a munka minden területén. Az új szereveti struktúra a meglévő alapokra épül, azok szakmai hagyományait folytatja tovább. Az eddig összegyűjtött szakmai tudást, tapasztalatot fogják hasznosítani a kollégák az új feladatkörökben is. Az új szolgáltatási keretek pontos kidolgozása a 2016. év feladata lesz. A 2017. évben már a tapasztalatokra építve lehet a szervezeti és szakmai kereteket pontosítani és a törvény által előrevetített feladatokat a rendszerbe illeszteni. Gyermekjóléti Központ A 2013. és 2014. év feladatokban és kihívásokban sok újat hozott a Gyermekjóléti Központ számára annak ellenére, hogy a szakmai munka formája és tartalma változatlan maradt. A törvényi szabályozás nagy mértékben nem változott ugyan, de a folyamatos, apró változások a munka részterületeit újra átrendezték. A közigazgatási változások (Gyámhivatali tevékenység változásai) az ő munkájukat is érintették, mert a hatósági feladatokhoz kapcsolódva dolgozik az alapellátás. A gondozotti létszám-mutatók a számokat nézve érdekes képet mutatnak. 2014. évben a gondozott gyermekek száma újra emelkedett, 591 fő, a 2012. évvel megegyező szám. Az emelkedést főleg az év második felében tapasztaltak. A gondozott családok száma is emelkedett az előző évhez képest, de még nem éri el a 2012. év szintjét. A munka részterületeit is ismerve elmondható, hogy a kevesebb családban nagyobb gyermekszámot gondoznak, vagyis a gondozott családokban nem csak 1-1, hanem valamennyi gyermek problémás. Nem mondható már el az, hogy a jól működő családban egy gyermek válik problémássá, mintegy tünethordozóvá, mint előző években, hanem a problémák súlyosbodása miatt a családban élő valamennyi gyermek, más-más részterületen, de problémákkal küzd. Sopron városban 2013. évben 485, 2014. évben 505 gyermeket gondoztak. A Központ munkavégzése során várólista nem alakul ki, ezt a szolgáltatás jellege kizárja.
41
A 2012. kiemelkedő évekhez képest kissé alacsonyabb, a 2013. évet azonban jóval meghaladta az új gondozási esetek száma, és a 2012. évvel egyezik a lezárt esetek száma is. Az esetek egy része időben felismert problémából ered, ekkor a baj gyorsan orvosolható és az együttműködés egy éven belül lezárható. A sokproblémás, nagy nehézségekkel küzdő családok gondozása, az esetek megoldása hosszú, így a gondozásban töltött idő is hosszabb. Egyes családok évek óta, folyamatosan gondozásban részesülnek, a gyermekek veszélyeztetettségének mértéke azonban nem csökken. Őket a szociális ellátórendszer többi szereplője is jól ismeri, életvitelük azon alapszik, hogy valaki majd úgyis megmenti őket az utolsó pillanatban. 800 700 600
gondozott család
500 400
gondozott gyermek
300 200 100 0 2006
2008
2010
2012
2014
A tankötelezettség megszegése miatt jelzett esetek száma csökkent, de egyre fiatalabb gyermekek kerülnek emiatt gondozásba. A problémacsoport jelzései több olyan családot juttattak a látókörükbe, akiket a jelzőrendszer más miatt nem jelzett volna. Az év folyamán is sok jelzést kaptak más település gyermekjóléti szolgálatától ideköltöző családokról. 2011. évben 52 migránsnak tekinthető családot gondoztunk, ez 83 felnőttet és 100 gyermeket jelentett. 2012. évben 44 migráns családot gondoztak, és emellett tanácsadási formában láttak el közel ugyanennyi családot. 2013. évben 44 család 83 gyermekét gondoztak hosszabb távon, és tanácsadásban is segítettek migránsnak tekinthető családokat. 2014. évben 52 migráns családot, vagyis 71 felnőttet és 92 gyermeket gondoztak, vagyis újra elérték a 2011. évi szintet. 2014. évben egyre több esetben fordult elő, hogy a segítséget kérő, ideköltöző család rövid időn belül visszaköltözött eredeti lakóhelyére, mert nem talált tartós lakhatási lehetőséget Sopronban. Több migráns család, de régóta ismert vagy gondozott család él nagyon rossz, méltatlan lakáskörülmények között. Egyes családok a panziók között vándorolnak, tartozásokat felhalmozva, mert a magas bérleti díjakat nem tudják kifizetni. Jellemzően anyagi és ügyintézési probléma miatt jelentkeznek és kérnek segítséget szolgálatunknál, de gyorsan kiderül, hogy családi konfliktusok, vagy gyermeknevelési gondok is nehezítik a helyzetüket.
42
350 300 250 200 150 100 50
új esetek lezárt gondozás 14 20
13 20
12 20
11 20
10 20
09 20
08 20
07 20
20
06
0
2012. év februárjában indult el, és 2014. évben már bejáratottan működött a központi elektronikus nyilvántartási rendszer (KENYSZI). Az adatok feltöltése zökkenőmentes, az átlagos napi gondozotti létszám 400 gyermek körüli volt, de nyáron esetenként elérte a 420 főt is. 2014. december 31-én 398, 2015 szeptember 15-én pedig 412 gyermek állt gondozásban a Gyermekjóléti Központ nyilvántartása szerint. A kezelt probléma-típusok száma érdekesen alakult, amint a 3. táblázat is mutatja. A számba vett problématípusok jelentős átrendeződése volt látható a 2013. évben, ez egyes sorokban megint nagyot változott. A lila szín jelöli a 2013. évet, a világos pedig a 2014. évet. A családi konfliktusok problémaként jelentkezése a 2012. év nagy emelkedése után tavalyelőtt kissé visszaesett, 2014-ben ismét emelkedett, a 3. legmagasabb számot mutatja. Örömteli adat, hogy a családon belüli bántalmazás, a szülői elhanyagolás csökkent, jelentősen emelkedett azonban a család életviteli problémája és a család életviteli gondjai, mint gondozási ok. A 2014. évben 13 esetben gondoztak fizikai bántalmazást elszenvedett gyermeket, és 20 esetben súlyos fizikális elhanyagolás volt a gondozás oka. Szexuális bántalmazás gyanújáról is több jelzést kaptak, de ezek nagy része nem bizonyosodott be. Az anyagi problémák kezelése az adatok alapján kicsit emelkedett a tavalyi évben annak ellenére, hogy az anyagi gondokkal küzdő családok támogatásában más szolgálatok is részt vesznek. A gyermeknevelési problémák száma nagyon magas. A jelenség pontos okát nem tudják, de az esetek elemzése kapcsán úgy látják, hogy a munkában túlterhelt szülők kevés időt és energiát fordítanak a gyermekek nevelésére, ami már kiskamasz korban is súlyos gondokat okoz a családokban és az iskolában egyaránt. E területen a problémák súlyosbodását és az általános helyzet romlását látjuk.
43
300 250 200
1. anyagi 2. gyermeknevelési 3. gyermekint.-ben beilleszkedési zavar 4. magatartási 5. családi konfliktus 6. család életvitele 7. szülői elhanyagolás 8. bántalmazás 9. fogyatékosság 10. szenvedélybetegség
150 100 50 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
problématípusok
A gondozott gyermekek, főleg a 10-14 évesek közül többen segítségre szorulnak a tanulásban egyes tantárgyakból. Nagy segítséget jelentett a 2014. évben a pedagógiai tanácsadók munkája, akik a családgondozók ajánlása alapján foglalkoznak a tanulási problémákkal küzdő gyermekekkel. Esetenként korrepetálási feladatokat a szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók is végeztek, ennek ellenére sem tudnak minden igényt kielégíteni. Tapasztalatunk szerint az iskolák is szerveznek tantárgyi korrepetálásokat, mégis nagy az igény erre a szolgáltatásra. A tankötelezettség 16 évre való leszállítása miatt csökkent az igazolatlan iskolai mulasztás miatt gondozásba kerülő gyermekek száma. A 16. életévüket betöltött, iskolába nem járó gyermekek egy része munkát vállal, és kikerül az ellátásból, de továbbra is gondozásban marad a naphosszatt csavarogó, otthon ülő fiatal, bár a családgondozó eszköztelen a helyzetben. Emelkedett az igazolatlan iskolai mulasztások száma a 10-12 éves korosztály körében. A gyermekek esetén gyakran a tehetetlenség érzésével szembesülnek, amikor minden segítő és hatósági eszköz alkalmazása mellett sem sikerül eredményt elérnünk. Az igazolatlan iskolai mulasztások kezelése még szorosabb együttműködést igényel az iskola, a gyermekjóléti központ és a Gyámhatóság között, hogy a nagyon szűkre szabott határidőket be tudják tartani. Óvodáztatási támogatás természetben való nyújtására és családi pótlék felfüggesztésére szülői elhanyagolás miatt városunkban nem került sor, ezen eljárásokra nem is tettek javaslatot. A védelembe vétel mellett folytatott családgondozások száma valamelyest ismét csökkent, 2014. évben 70 fő. Ez az ellátási forma a hatóság és az alapellátás együttes munkaformája, amely nagyon súlyos, összetett családi problémákat próbál megoldani. Ezen ügyekben egyszerre van jelen a családi konfliktus, gyermeknevelési probléma, és a szülői inkompetencia, ami a bajok forrásának tekinthető. Jellemzőek az elhúzódó krízisek, az egymás után kialakuló sürgősségi helyzetek, a szélsőséges tüneteket mutató, hullámzó esetlefolyások. Sok szakembert, szervezetet próbálnak a gyermekek mellé állítani, de a családgondozók elfáradnak a kilátástalannak tűnő
44
munkában, amit nehezít az intézményi átalakulások, szabályozásbeli változások miatt időnként lelassult hatósági ügyintézés.
100 80 60 védelembe vétel
40 20 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Egyre több család igényelte a közvetítői eljárást családi konfliktusaik rendezésére. Ma már klasszikus mediációt és családi egyeztetést is vezetnek a kollégák a szolgáltatást kérő családnál a konfliktus jellege szerint hosszabb-rövidebb ideig. Változatlanul magas a tanácsadás, mint szolgáltatás esetszáma. Ide azokat az eseteket sorolják, amit nem lehet egy találkozással megoldani, de a klasszikus gondozásba vétel nem indokolt. Tipikusan ide sorolható esetek a Rendőrség által jelzett szabálysértési ügyek egy része. Ez évben volt köztük zsarolás, orgazdaság, és természetesen lopási ügyek is, de jelentősen emelkedett a kábítószerrel való visszaélés bűnesetszáma. A gyermekek nagy része meggondolatlanul elkövet csínytevésnek ítélt dolgokat, és a családdal együtt nagyon megijednek, ha komoly ügy lesz belőle. A háttérben a legtöbb esetben sokat dolgozó, túlhajszolt szülőket találunk, akik a gyermekek szabadidejét nem tudják megfelelően kontrollálni. A családgondozók segítenek a helyes családi napirend kialakításában, szabályok felállításában, de a szülők feladatát nem tudják átvállalni. Óvodai és iskolai szociális munka Mára bevált gyakorlattá lett a városban az óvodai és iskolai szociális munka általuk bevezetett modellje. Lehetővé teszi az észlelő- és jelzőrendszer hatékony működtetését. A pedagógus és a családgondozó számára megbízható információs forrást biztosít, személyes kapcsolat keretében. A gyermek problémái gyorsan felszínre kerülnek, hatékony módon kezelhetőek. Az intézményekben (iskolák, óvodák) a törvényi változások ellenére megmaradt ifjúságvédelmi felelősök és az osztályfőnökök sok esetkezelésben vannak a segítségünkre. Az általános prevenciót segítik az együttműködés más területei. Pl: közös klubfoglalkozások, szabadidős programok, prevenciós célú órák. A feladatellátás módja az iskola igényeihez és lehetőségeihez igazodott. A munkát egységes szemlélet jellemezte, de az intézmények igényeiből adódóan a jelenlét sokszínű lett. Nagy segítséget jelentett az iskolai szociális munka kiépített hálózata az igazolatlan iskolai hiányzásokkal és az iskolai magatartásproblémás gyermekek ellátásával kapcsolatos esetmunkában. Az ifjúságvédelmi felelősök klubja rendszeresen fórumot teremt arra, hogy a fellépő nehézségeket, a változó törvény miatt változó feladatokat megvitassák.
45
Kórházi szociális munka A kórházi szociális munka keretén belül két kórházi osztályon vannak jelen rendszeresen, a szülészet-nőgyógyászat, illetve a gyermekosztály részlegeken. Az osztályokon dolgozó védőnőkkel, ápolónőkkel, illetve az orvosokkal jó kapcsolatot sikerült kialakítani. A szülészeti osztályon a legtöbb jelzést a hajléktalan, illetve az újszülöttjükkel nem a megfelelő módon foglalkozó kismamákról kapják, akik általában már a Gyerekjóléti Szolgálat kliensköréhez tartoznak. 2014. évben emelkedett a kellő élettapasztalat nélkül, 18 éves kor alatt gyermeket vállaló anyák családgondozásának száma. Munkájuk során gyakran dolgoznak együtt a pszichiátriai osztállyal, illetve gondozóval is, de ez nem tartozik a kórházi szociális munka körébe. A pszichiátriai osztály orvosai és egyéb szakemberei készségesen dolgoztak velük együtt az esetmunkában. Szabadidős programok Az utcai és lakótelepi szociális munka célja: magatartásával fejlődését veszélyeztető, szabadidejét utcán töltő, kallódó, csellengő gyermekek speciális segítése. Ennek központi eleme az évek óta működő Ifjúsági Ügyelet, mely a szabadidő értelmes és biztonságos eltöltésén túl speciális segítség nyújtására is lehetőséget ad. Az ügyeletet látogató gyermekek száma alkalmanként átlagosan 25-30 fő, legfőképp a 10-14 éves korosztály, lányok és fiúk közel egyforma arányban vették igénybe a szolgáltatást. A szabadidejük egy részét itt töltő gyermekek számára fontosak a pontos, mindenki által egyformán képviselt keretek, viselkedési szabályok. A viselkedési szabályokat kiterjesztették a Kisház környékére is, és szankciókat alkalmaznak azok megszegése esetén is (pl: fekvőtámasz). 2014. évben 2 pályázat keretében is végeztek prevenciós feladatokat. A Kisházban a TÁMOP-5.4.9 keretében bővített, napi nyitva tartás szerint dolgoztak. A Kurucdombi városrehabilitációs program keretében pedig klubfoglalkozást is tartottak a kurucdombi projektirodában. 2014. évben is folytatódott az éjszakai gyermekvédelmi őrjárat, a Rendőrséggel közösen, havonta 1 alkalommal. Az őrjáratokban több családgondozó is részt vett, havi váltásban. A nyáron 5 turnusban szerveztek nyári napközis tábort Sopronban, a családsegítő szolgálattal közösen. A különböző ünnepekhez kapcsolódó játszóházi programokra a szülőket is invitálják. 2013. évben indult, 2014. évben már folyamatosan működött a Kisházban a Boróka klub. A program a kisbabákat dajkáló édesanyáknak kínál segítséget. Mondókás, beszélgetős programot biztosítanak a klubvezetők, a csecsemők, kisgyermekek érzelmi neveléséhez adnak mintát, ami a korai kötődési problémák csökkenéséhez járulhat hozzá. Mára alkalmanként 15-20 kismama és kisbaba vesz részt a ma már hetente szervezett klubfoglalkozásokon. A kismamák általában más városból ideköltöző anyukák, akik családi segítség nélkül élnek itt, és segítséget kapnak napi problémáik megoldásához is.
46
Kapcsolattartási ügyelet 2005 óta működik a városban a kapcsolattartási ügyelet, melynek kihasználtsága folyamatos. Mára jó együttműködést alakítottak ki a Gyámhivatal mellett a Bírósággal is. A kapcsolattartási ügyeletre került esetek mindegyike súlyos konfliktusokkal terhelt, az ügyeletet ellátó kollégáknak szinte minden esetben konfliktuskezelést is el kell látniuk. Nagy érzelmi nyomás alatt dolgoznak, a felek gyakran emelnek kifogást a munkájuk ellen, mert mindig úgy érzik, hogy a másik fél javára elfogultak. A kollégák legjobb tudásuk szerint, a határozatban foglaltakat a lehető legpontosabban betartva járnak el, a gyermek legjobb érdeke szerint. Szomorú, hogy a gyermek érdekét az egymással háborúban álló szülőkkel szemben kell képviselniük. Készenléti szolgálat A Készenléti Szolgálat keretében 2005. július 1 óta fogadjuk a telefonhívásokat a Gyermekjóléti Központ hivatalos nyitvatartási idején túl is, így biztosítjuk, hogy a Gyermekjóléti Központ telefonon folyamatosan elérhető legyen. Ugyanazt a szolgáltatást tudjuk biztosítani hét végén és éjszaka is, amit nyitvatartási időben. Biztosított az információnyújtás, telefonos tanácsadás, üzenetek átvétele-átadása, szükség esetén azonnali intézkedés, kapcsolatfelvétel a kompetens jelzőrendszeri tagokkal. Az eltelt idő tapasztalatai szerint a szolgáltatás szükséges és elégséges formában működik városunkban. Fontos a többi, éjszakai ügyeletet, feladatot ellátó szolgáltatóval a folyamatos kapcsolattartás. Családsegítő Szolgálat
A Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete - melyet a Sopron és Környéke Szociális- Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás tart fenn - feladatai közül a családsegítő szolgáltatást teljes szakmai vertikumában biztosítja a város közigazgatási területén élő minden lakosnak. A Családsegítő Szolgálat az 1993. évi III. törvény előírásai, az 1/2000 SzCsM rendelet, a 63/2006 Korm. rendelet, és módosításai, valamint a szociális pénzbeli és természetbeni ellátások szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet alapján végzi tevékenységét, nyújtja szolgáltatásait. Az alábbi szolgáltatások elérését biztosítjuk a területünkön élőknek: 1. Egyszeri segítségnyújtás (információ, tájékoztatás, szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás) 2. Családgondozás 3. Adósságkezelési szolgáltatás 4. Álláskeresési szolgáltatás, beleértve az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programjának szervezését 5. Közvetítés pszichológiai tanácsadásra 6. Közvetítés jogi tanácsadásra 7. Közvetítés (más alap, illetve szakosított ellátásba, szolgáltatóhoz; adományok) 8. Környezettanulmány készítés a támogatási kérelmek elbírálásához 9. Közösségi ellátás 10. Csoportokban végzett tevékenységek (nyári tábor, játszóház, prevenciós jellegű foglalkozások) 47
A szolgáltatásban, a segítő tevékenység jellege miatt nem alakulhat ki várólista, a hozzánk forduló személynek azonnal segítséget kell nyújtani. A személyes segítő szolgáltatás keretében hozzájuk fordulók nagy része anyagi nehézségekkel küzd. Másik nagy probléma-csoport a lakhatási gondok különféle problematikája. Ezek megoldásában segítséget jelent a hajléktalan ellátásban kialakított női férőhelyek biztosítása. Továbbra is gondot jelent azonban a szociális bérlakások alacsony száma és a megfelelő, kifizethető bérű albérletek hiánya. Mindenképpen fontosnak tartjuk a városi bérlakás-helyzet, lakhatási feltételek felmérését-elemzését, és a lakhatási nehézségekkel küzdők ellátásának segítésére városi koncepció kidolgozását.
11. A biztosított ellátások igénybe vétele: A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma: 517 fő Családgondozás: 195 család Közvetítés jogi tanácsadásra: 80 fő Adósságkezelési szolgáltatást igénybe vett: 71 esetben Közvetítés más szolgáltatóhoz: 17 fő Közvetítés pszichológiai tanácsadásra: 40 fő Adomány közvetítés: 114 esetben Kapcsolaterősítő programok szolgáltatása: 28 fő Csoportfoglalkozáson részt vettek: 48 fő Éves (összes) forgalmunk: 3289 alkalom A szolgáltatást igénybe vevők problémái szempontjából az anyagi gondok megjelenése a vezető problématípus. Ezt követik foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek és az életviteli problémák. A 2014-es évben is számottevő volt az ügyintézésekhez való segítségkérés. 150 esetben fordult elő több probléma megjelenése adott kliensnél.
48
Eredmények: Ebben az időszakban több (nyertes) pályázatot is írtak, melyek megvalósítása esetenként átnyúlik a 2015-ös évre is: 1. Csoportos szabadidős program rendszeres szociális segélyben részesülő ügyfelek számára A program célja egy olyan, a Családsegítő Szolgálattal együttműködésre kötelezett, rendszeres szociális segélyben részesülők számára szervezett szabadidős, kulturális, ismeretterjesztő, csoportos tevékenység létrehozása, amely az azonos problémával küzdő ügyfelek részére nyújt hasznos időeltöltést, erősíti a közösségi kohéziót, meggátolja az izolálódás folyamatát, illetve a közös élmények által segíti a társas kapcsolatok fejlődését.
2. „Pályázat informatikai eszközökre 2014” A Holdkő Alapítvány által hirdetett pályázaton nyertünk 1 db számítógépet. 3. NYDOP-3.1.1/B2-13-k2-2013-0004 Szociális Városrehabilitáció a soproni Kurucdombon Bővített életvezetési-szociális-gyermekjóléti szolgáltatásokat biztosítottak a Kurucdombon. Ennek keretében működtették az alábbi szolgáltatásainkat: • Álláskeresők csoportja mentorálással • Lakossági fórum • „Pénzköltészet – művészet” • Tanácsadás • Kézikönyv - Segítség a mindennapi „túléléshez”
49
Munkájukat segítő szervezetek, együttműködő partnerek: • Egész évben továbbra is szoros az együttműködés a SMJV Polgármesteri Hivatal HSZO Szociális Csoportjával. • A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Soproni Kirendeltségével az álláskeresők, illetve az ellátások kapcsán kialakult a hatékony együttműködés. • A Szt. Cirill és Method Alapítvánnyal Együttműködési Megállapodás aláírásával az „Esély, lépéselőny!” című pályázatban meghatározott pályázati célt (a projektet) együttműködéssel valósítják meg. • A menekültügyi integráció kapcsán a 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról valamint a 1993. évi III. törvény előírásai alapján együttműködnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Menekültügyi Igazgatóság, Ellátási és Integrációs Osztályával. • Jelzőrendszeri tagként részt vesznek szakmaközi megbeszéléseken, esetkonferenciákon a probléma hatékony kezelése érdekében. • A Sopron Holdinggal – az adósságkezelési tanácsadás/szolgáltatás kapcsán napi kapcsolatuk van. • A szolgáltatókkal napi szinten egyeztetnek a kliensek/családok folyószámla egyenlegével, tartozásaik rendezésére irányuló kérelmek miatt. • A helyi civil szervezetekkel is ápolnak szakmai kapcsolatot egy-egy család/kliens segítése kapcsán.
Gyermekek Átmeneti Otthona A Gyermekek Átmeneti Otthona krízishelyzetben, vagy átmeneti problémával küzdő családok gyermekeit fogadja. Megalakulásuk óta 135 fő gyermek lakott átmeneti jelleggel az Otthon falai között, akik számára a családjuktól külön töltött időszakban igyekeztek biztonságot, nyugodt körülményeket biztosítani. Az Otthont szakmai körökben jól ismerik, több esetben iskolák, óvodák kérnek segítséget óvodásuk, iskolásuk átmeneti problémájának megoldásában. A gondozásba kerülő gyermekek többsége az elmúlt évekhez hasonlóan legnagyobb számban a Gyermekjóléti Szolgálat látókörében lévő, általuk gondozott családok gyermekeiből állnak.
50
A gondozási napok száma az éves adatok alapján: 1744 nap 2014. évben az Otthonban gondozott (újként bekerülő) gyermekek közül 8 gyermeket kríziselhelyezés keretében fogadtak. Közülük 4 gyermek kérte saját felvételét, 4 gyermek esetében pedig a szülő kérte az elhelyezést. A gondozott gyermekek 1 fő kivételével mindannyian a Gyermekjóléti Szolgálat látókörében voltak már a beköltözést megelőzően is. • 19 esetben a szülő kezdeményezte a gyermek(ek) felvételét • 4 esetben a gyermek kezdeményezte krízisfelvételét • 1 esetben más intézmény (Gyermekjóléti Szolgálat) kezdeményezte a felvételt
A tartósan náluk gondozott gyermekek közül a legfiatalabb gyermek 3 éves, a legmagasabb életkorú gyermek 17 éves. A korábbi években az volt a tapasztalatuk, hogy a szülők a gyermek felvételének időpontjában úgy tervezték, hogy a gyermek átmeneti gondozását indokolttá tévő okokat rövid idő alatt, néhány hónap alatt sikerül rendezniük, így az esetek többségében 2- 3 hónapra kötöttek megállapodást az Otthonnal. 2014. évben ez jelentős változást mutat, ugyanis a szülők inkább több hónapos, sőt előfordult, hogy 1 éves szerződést szerettek volna kötni az Intézménnyel. Okként elmondták, hogy szeretnék bebiztosítani a gyermek intézményben való elhelyezését, és az elhelyezést indokolttá tévő okok megszűnésekor kérik a szerződés felbontását. Az Otthon egyetlen esetben sem kötött 1 éves időtartamra szerződést. Meglátásuk szerint a szülők többsége úgy érezheti, ráér a probléma megoldásával foglalkozni, abban aktívan, tevékenyen részt venni, hiszen 1 év alatt bőven van idő azok megoldásával foglalkozni. Ebben az esetben indokolatlanul elhúzódhat az átmeneti gondozás időtartama, amely a gyermek lelki életére negatívan hat. 2014. évben 5 gyermek esetében 1 alkalommal, 1 gyermek esetében 2 alkalommal került sor a szerződés meghosszabbítására a szülő kérelmére. Tapasztalatuk azt mutatja, hogy 6 hónap az az időtartam, mely alatt, ha nem rendeződik a gyermek sorsa, akkor kevés az esély a hazakerülésre. Ilyen esetekben kezdeményezik a családgondozó felé az esetkonferencia tartását, vagy közös megbeszéléseken vitatják meg a lehetőségeket.
51
A jelzőrendszer tagjaival való folyamatos együttműködés, valamint a gondozott gyermekek családjaival való napi kapcsolattartás, segítő beszélgetés, tanácsadás során segíteni az átmeneti gondozás igénybevételéhez vezető ok megszüntetését, valamint megelőzni azt, hogy hatósági intézkedésre, a gyermek családjából való kiemelésére kerüljön sor. Az elmúlt időszak tapasztalatainak, az elkötelezett munkatársaknak köszönhetően az Otthonban gördülékeny, hatékony munkavégzés folyik. Az idei évben a gondozott gyermekek bekerülési oka jelentősen megváltozott. Többek között több öngyilkossági kísérletet elkövető, pszichiátrián kezelt beteg gyermek felvételére is sor került. Sajnos egyre több hasonló problémával, pszichiátriai előzménnyel kerültek szembe. Korábban hasonló jellegű problémával a gondozott gyermekek részéről még nem találkoztak, így erre fel kellett készülnie minden kollégának. Folyamatosan tapasztalják, hogy a jelzőrendszer tagjaival, a gyermekek hozzátartozóival való együttműködés, jó kapcsolat nélkülözhetetlen a gördülékeny és biztonságos munkavégzés szempontjából. Nagy szakmai kihívás a nagyon eltérő korú, nagyon sérülékeny, érzékeny, nagy veszteséget átélt gyermekek lelki támogatása, számukra biztonságot nyújtó és általuk is biztonságosnak látszó környezet megteremtése. A Gyermekek Átmeneti Otthonában várólista nincs. A 12 férőhelyen átlagosan 5 gyermek tartózkodik, de az átlag természetesen csal. Többször előfordul, hogy 10-11 gyermek tartózkodik az Otthonban, tehát telt ház van. A lakók között nagy a mozgás, sok gyermek csak 1-2 napot vagy hetet tölt náluk, amíg helyzete megoldódik. Ez természetes, mert az Otthonnak ez a célja: a lakhatási problémával küzdő család gyermekét fogadja be, amíg a helyzete nem rendeződik.
Családok Átmeneti Otthona A Családok Átmeneti Otthona a személyes gondoskodást nyújtó ellátás, mely az átmeneti gondozás keretein belül biztosítja, a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával a gyermek értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését, elősegíti az alapvető szükségleteinek kielégítését, a kialakult veszélyeztetettségének megszüntetését. A Családok Átmeneti Otthona szállás lehetőséget biztosít minden olyan család részére, akik a társulás területén állandó lakcímmel rendelkeznek, átmenetileg krízishelyzetbe kerültek, nem tudják megoldani lakhatásukat. Továbbá, biztosítja olyan várandós anyák és férjeik, vagy élettársaik részére is, akik válsághelyzetbe kerültek, valamint a társulás területén állandó lakcímmel rendelkeznek, és újszülött gyermekükkel nem tudnak sehova sem menni. Az ellátást a családok az átmeneti gondozásra vonatkozó szabályok alapján a szállásszerződésben rögzített időtartamra, de legfeljebb 1 évre vehető igénybe, mely indokolt esetben hosszabbítható meg 6 hónappal. A Családok Átmeneti Otthona Sopronban a Vasvári Pál u. 2/a. szám alatt folyamatos munkarend szerint működő intézmény, mely 7+1 szobában 20 férőhelyen biztosítja az igénybe vevők részére a szolgáltatást. A tetőtérben működő otthonban 1-1 család külön szobában kerül elhelyezésre, és 4-4 család használ közösen 1-1 szociális blokkot. A szűk élettér a közös társalgóval és étkezővel növelhető.
52
2014. évben ellátottak száma és összetétele a következőképpen alakult. • •
• •
Az ellátott személyek száma: 92 fő volt. Várandós anya: 3 fő családok száma: 33 család ebből gyermek: 49 fő felnőtt: 43 fő gondozási napok száma: 7 742 nap. Átlag létszám: összesen: 21,20 fő felnőtt: 9,70 fő Gyermek: 11,60 fő
Az Otthon kihasználtsága szinte folyamatosan maximális. 2014. évben 20 –egy gyermeket, 6 –két, vagy több gyermeket nevelő anya, valamint 7 - teljes család kért elhelyezést. (Az adatok a kríziselhelyezést is magukba foglalják). Ideiglenes elhelyezésben 2013. évben, és 2014. évben is 15-15 család részesült. Az átlag igénybevételi idő viszont a tavalyi 6.3 hónaphoz viszonyítva emelkedett, 7.75 hónapra. 2014. évi gondozási napok száma
Az ellátást 2014. évben új igénybevevő családok elhelyezést kiváltó ok alapján a következőképpen alakult: o anyagi okok miatt hajléktalanná válás: 10 család (a lakhatás elégtelensége, ki nem fizetett albérleti díjak, valamint drága albérleti díjak, életveszélyessé vált lakás, munkanélküliség miatt) o családi konfliktus: 2 család o életvezetési problémák: 2 család o bántalmazás: 4 anya gyermekével
53
Családjaik kiköltözési lehetőségei a következőképpen alakultak: o Albérletbe 3 család, o szolgálati lakás: 1 család o Vissza a családhoz 2 család, o más településre: 4 család o ismerőshöz: 1 o 2014. 12.31-én az intézmény lakója 8 család (21 fő). Az Intézményben élő családoknak a szállásszerződésben rögzítettek alapján kötelezően takarékoskodnak. Sajnos, a szolgáltatást igénybevevő családok beköltözési körülményei oly mértékben megváltoztak, hogy a takarékoskodás szinte szóba sem jöhet. Nagy öröm, ha a családok a mérhetetlen adósságukat redukálni tudják. Családgondozói feladatok közül a legfontosabb, a munkahelyteremtés. A szülők részére minden lehetőséget megadnak az elhelyezkedéshez. A családgondozók, gondozónők segítséget nyújtanak önéletrajzírásban, felkészítik őket arra, hogyan kell jelentkezni akár telefonon, akár személyesen egy munkahelyre. Ez nem csak szóban történik meg, hanem gyakorlatokat végeznek, hogy bátorítsák őket, nagyobb önbecsüléssel rendelkezzenek, határozottabbá váljanak. Biztosítják részükre hirdetési újságokat, valamint az interneten tájékozódunk a képességeiknek, lehetőségeiknek megfelelő munkahely hirdetései felől. Nagyon fontos, és nehéz feladat megtanítani a szülőket a gazdálkodásra. Egyes családoknak súlyos életvezetési problémáik vannak, fontossági sorrendet nem képesek felállítani. Kitartó és következetes munkával lehet csupán kisebb-nagyobb eredményeket elérni. Komoly szakmai munkával, odafigyeléssel a családok meg tudják tanulni azt, hogy a kevés jövedelmet hogy lehet beosztani úgy, hogy tartalékot tudjanak képezni. Gondozás és nevelés területén a gyermekeket is az önállóságra, a munkára nevelik. Bevonják őket a háztartási feladatokba. Törekszenek arra, hogy a családok, beleértve a gyermekeket is, alakítsák ki a szokásrendjüket, osszák meg a feladatokat maguk között. Az Otthonban élő gyermekek tanulmányi eredményei pozitív irányba változtak. Szinte minden gyermek 1 jeggyel javított az előző félévhez viszonyítva. Ez köszönhető
54
részben az otthon dolgozóinak aktív odafigyelésének, részben az intézmény fejlesztőpedagógusának. Segítenek a tanulásban, házi feladatok elkészítéséhez. Megtanítják a szülőt arra, hogy gyermekének a későbbiekben segítséget tudjon nyújtani. Az IKEA magyarországi leányvállalata 3 000 000 Ft összegben ajánlott fel bútorokat, kiegészítő kellékeket a Családok Átmeneti Otthona részére. Támogatásával élhetőbbé, szebbé tették környezetüket. A nehéz életkörülmények között élő zaklatott családok vidám hangulatú otthonban könnyebben elviselik fájdalmaikat, és előbb fel tudják építeni új jövőjüket. A családok átmeneti otthona szinte egész évben maximális kihasználtsággal működik, általában várólista is kialakul, ami 1-2 hónapos várakozást jelent. A megváltozott lakáspiaci helyzet miatt sok család venné igénybe a szolgáltatást, ha lenne kapacitásunk. Mindenképpen fontosnak tartják a városi bérlakás-helyzet, lakhatási feltételek felmérését-elemzését, és a lakhatási nehézségekkel küzdők ellátásának segítésére városi koncepció kidolgozását. TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT A szolgáltatás célja: fogyatékos személyek önrendelkezésen alapuló önálló életmódjának segítése, így lakókörnyezetben történő ellátásuk, közszolgáltatások elérésének segítése és lakáson belüli, speciális segítségnyújtás biztosítása. A szolgáltatás feladatai • személyi szállítás • személyi segítés • ügyintézés, tanácsadás, információnyújtás Ellátásra jogosultak:
1 426 fő
• Magasabb összegű csp.:
963 fő
• FOT:
451 fő
• Vakok szem. jár.:
12 fő
Az igazolással rendelkezők számához képest csak kevesen kerülnek a szolgáltatás látókörébe. Ennek több oka is van: A MÁK-határozattal rendelkező fogyatékos személyek közül sokan élnek valamilyen otthonban, ahol megfelelő ellátásban részesülnek. Többen családban élnek, így egyelőre nem igényelnek segítséget, ők potenciális ügyfelek, hiszen a szülő idősödése magával hozza az otthoni ellátás nehézségeit is. Ugyanakkor, nem lehet figyelmen kívül hagyni az orvosok jelzését sem, hiszen néhány betegség az érintettek számának emelkedését vetítheti előre. Folyamatos problémaként említhető az öregedés: a 60 év feletti népesség száma egyenletes növekedést mutat. Ebből eredően az idős lakosság körében számolni kell - a különböző betegségek előfordulása nyomán - a fogyatékossággal is, az átlag életkor várható emelkedése okán pedig az elmagányosodás problémájával is.
55
A szolgáltatással kapcsolatos összesített adatok: 2014. évben az összes ellátott száma: • szociálisan rászorult • szociálisan nem rászoruló (önköltségi árú térítési díjjal) Összes forgalom: • szállítások száma • gondozások száma • információnyújtás, tanácsadás: • közösségi programok: Az ellátásból kikerültek száma: 4. elköltözött más városba 5. idősek otthonába került 6. fogyatékos gyermekek otthonába került 7. nem kapta meg szociálisan rászoruló státuszt 8. piaci alapú szolgáltatásra váltott
37 fő 34 fő 3 fő
8473 4338 3852 107 176 6 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő
Az ellátottak fogyatékosság szerinti megoszlása Legnagyobb arányban mozgássérültek (41 %) vették igénybe a szolgáltatást. Számszerűen az értelmileg akadályozottak követik második nagy csoportként a mozgáskorlátozottakat (20 %), majd a látássérültek (15 %). Kevesebben kértek segítséget a halmozottan sérültek (13 %), az autisták száma pedig (0 %) elenyésző az egészhez képest (1 fő). Hallássérült ügyfél ebben az évben sem kért szolgáltatást. Külön említést érdemel az egyéb kategória (8 %), amely azt jelzi, hogy vannak olyan felhasználók, akik nem minősülnek súlyosan fogyatékosnak (nem részesülnek fogyatékossági támogatásban vagy emelt összegű családi pótlékban), vagyis a szolgáltatás szempontjából nem minősülnek szociálisan rászorulónak, de a szolgáltatást igénybe vehetik a szabad kapacitás terhére, önköltségi áron. Az összesen 3 fő közül 2 fő munkahelyre vette igénybe a szállítást, 1 fő pedig az idősek klubjába. Személyi segítés A személyi segítés körében leginkább igényelt szolgáltatás a mobilizáció, amely egyrészt jelenti a kliens kísérését az általa kért helyekre, illetve jelenti a lakáson belüli vagy a lakókörnyezetben végzett mobilizációt, amely kifejezettem az ellátott fizikai állapotának szinten tartását célozza meg. Mindemellett a személyi segítők besegítenek a házimunkákba, bevásárlásokba, közreműködnek az orvosi vizsgálatok során, segítséget nyújtanak az ügyintézésekhez. Ezért céluk a potenciális ügyfelek felkeresése, számukra szolgáltatás felkínálása. A mozgásfogyatékos ügyfelek mellet cél az értelmileg sérült, intézményes ellátást nem igénylő fiatal felnőttek támogatása, számukra életvezetési, ügyintézési segítség nyújtása. A remélhetően megnövekedő ügyfélkör ellátására tervezzük a személyi segítők számának emelését 1 fővel, amire a jelenlegi létszámkeret is lehetőséget ad.
56
Szállítási szolgáltatás A 2013-as koncepcióban meghatározásra került, hogy a Támogató szolgálat által használt gépjármű cseréje indokolt lenne, ami megvalósult, és 2014 tavaszától egy teljesen új autó biztosítja a rászorult személyek szállítását. Ezzel a szolgáltatás ellátása biztonságossá vált. A napi 8 órában az autó limitált számú igényt tud kielégíteni, pedig a szállítási szolgáltatásra nagy számú igény mutatkozik. A szolgálatban 4 fő dolgozik 8 órás munkarendben: Összegzés: A szociális szolgáltatások fejlesztése továbbra is kiemelt szempontként szerepel a szolgáltatástervezésben. Az esélyteremtés, esélyegyenlőség biztosítása, prevenciós szemlélet előtérbe helyezése, mint szakmai alapelv, minden szolgáltatásszervezési feladat fő szempontját jelenti. Az elmúlt évek jó gyakorlatát folytatva továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok segítésére, annak minden területére, gyermekekre, idősekre, fogyatékosokra egyaránt. A gyermekvédelmi, gyermekjóléti területen fontos a jelenleg magas szakmai színvonalon működő szolgáltatások minőségének megőrzése, az elindult jó gyakorlatok folytatása. Az igénybevételi adatok tendenciáinak ismeretében szükségesnek látszik a gyermekjóléti alapellátások közül az átmeneti gondozás (CSÁO) férőhelyszámának emelése. Fontos feladat a prevenció, mint alapelv előtérbe helyezése. Ennek szellemében a gyermekek, fiatalok veszélyeztetettségét növelő rossz hatások kiszűrése, a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyságának növelése, a szakmai kommunikáció erősítése. A jelenleg is jól működő ifjúságvédelmi felelősök klubjának mintájára szükséges szakmai műhelyek, munkacsoportok működtetése a 2016-tól megváltozó törvényi szabályozás előírásai szerint. A gazdasági-társadalmi folyamatok új kihívásokat állítanak az ellátórendszer szereplői elé. A gyermekek, fiatalok nagy biztonsággal mozognak a virtuális világban, a veszélyeztető tényezők új formái már nem csak a lakókörnyezetben keresendők. Fontos tehát a ma jól működű szolgáltatások folyamatos megújítása, új szabadidős programok beindítása, a megváltozott szocializációs környezet kihívásaira kreatív válaszok keresése. A gyermekek számára szánt programok megújítása mellett szükséges a szülők, érintett családtagok számára önsegítő-segítő csoportok szervezése, vezetése, elektronikus fórumok teremtése, ahol a tanácsadás, szociális segítés indirekt formáit hatékonyan tudják működtetni. Mindezek megvalósításához fontos a technikai-személyi feltételek megteremtése. A család és gyermekvédelmi ellátások hatékonyságának növelése, az erőforrások jobb kihasználása érdekében jelentős törvényi változások lépnek életbe 2016. január 01-től. Az új szervezeti keretek (család- és gyermekjóléti szolgálat; család- és gyermekjóléti központ) új szemléletmódot és munkaszervezést is kívánnak a szociális szakemberektől. Fontos az új keretek szakmai tartalommal való megtöltése, a bevezetésre kerülő esetmenedzseri rendszer által teremtett lehetőségek kihasználása, az új kihívásokra való felkészülés, valamint a járási szintű együttműködés szorosabbá tétele.
57
4.4. FORENO FOGLALKOZTATÁSI ÉS REHABILITÁCIÓS NONPROFIT KFT. A Soproni Szociális Foglalkoztatót Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 1991. április 16-án alapította. A Szociális Foglalkoztató alapításának évében Sopron városában és környékén a 2500 főt meghaladta azon emberek száma, akik valamilyen betegség miatt munkaképességüket részben vagy teljesen elvesztették. Ezeknek az embereknek egy része az akkor még működő városi "nagyüzemekben" ún. rehabilitációs állásokat töltött be, vagy otthon ült tétlenül, kiesve a munka világából, lassan a maradék munkakészségét is elveszítve. A soproni "nagyüzemek" már szétesésük hajnalán megváltak az egyébként is hátrányban lévő emberektől. A Szociális Foglalkoztatót ezen megváltozott munkaképességű, rokkant, vagy egyéb hátrányuk miatt a munkaerőpiacról kiszoruló emberek támogató foglalkoztatására hozták létre. Alapítása óta ismert gazdasági környezetben és pályázati támogatásokat is igénybe véve képes volt fejlődni úgy, hogy a működéshez szükséges bevételei folyamatosan növekedtek, miközben az önkormányzat támogatása százalékarányosan folyamatosan csökkent. Ekkor a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak aránya 80% feletti volt. 2007. július 1-jén az intézmény költségvetési intézményből átalakult közhasznú társasággá, így a név Soproni Szociális Foglalkoztató és Rehabilitációs Kht lett. A tulajdonos 100%-ban SMJV Önkormányzata maradt. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény úgy rendelkezett, hogy a közhasznú társaságoknak 2009. június 30. napjáig át kellett alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá, ezért 2009. január 26-tól a kht. nonprofit kft-ként végzi tevékenységét FORENO Foglalkoztatási és Rehabilitációs Nonprofit Kft. néven. A FORENO Foglalkoztatási és Rehabilitációs Nonprofit Kft munkaviszonyban foglalkoztatja a megváltozott munkaképességű dolgozókat. A foglalkoztatás 4, 5, 6 illetve 7 órában, a bérezés a legtöbb esetben teljesítmény/darabbér szerint történik. A Kft. főbb tevékenységei az alábbiak: • Nyomdai tevékenység • Varrodai tevékenység • Csomagolóanyag-ipari tevékenység • Csomagolási és szerelési tevékenység • Elektronikai hulladék-feldolgozó divízió
58
5. ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK A szervezetek feladatainak teljesítéséhez az önkormányzat az alábbi segítséget nyújtja: pályázati támogatás, koordinációs és szponzori segítség, szakmai előadások szervezése, anyagi és erkölcsi támogatás, helyiség biztosítása. Elő kell segíteni, hogy a civil szervezetek, kezdeményezések erősödjenek, különösen azok, amelyek országos szinten is jelentős szerepet vállalnak a szociális ellátó rendszerben, s több évtizedes múltra tekintenek vissza. A civil szervezetek működése elsősorban az alapellátások területén jelentkezik, ami egyrészt kiegészítése az önkormányzat szociális feladatellátásának, másrészt biztosítja a speciális csoportok (idősek, fogyatékosok stb.) érdekérvényesítését. A civil szervezetek munkájának támogatásával és hatékony együttműködéssel elérhető, hogy a megelőzés révén a hátrányos helyzet kialakulása már a kezdeti stádiumban megállítható vagy visszafordítható legyen. Az Önkormányzat Civil szociális-társadalmi iránytű név alatt összegyűjtötte és a lakosság számára hozzáférhetővé tette az aktív civil szervezetek listáját 2014 áprilisában. Az érdeklődő városi polgárok, lakosok számára pedig az önkormányzatnál dolgozó humánszolgáltatási szakreferens (civil referens) tud ajánlásokat megfogalmazni, kinek-kinek az érdeklődése szerint. Kiemelt ellátási feladat intézményeink számára, hogy keressék a kapcsolatot és legyenek nyitottak a civilek, önkéntesek munkájára. Az önkéntes nem csak az ellátó rendszernek jelent közvetlen segítséget, hanem tapasztalatunk alapján például időskorban komoly szerepe van az önkéntes munkának az időskori aktivitás megőrzésében, míg fiataloknál, egyetemistáknál a pályaválasztási orientáció, az élethivatás megtalálásában is. A civil kezdeményezések közül kiemelendő például az elmúlt időszakból az „Alzheimer Café” civil kezdeményezés (Idősek Európa-háza Alapítvány), ami segítséget nyújt - havonta egy találkozási alkalommal, kávéházi körülmények között - a demenciában szenvedőknek, azok hozzátartozóinak a betegség jobb megértéséhez, elviseléséhez.
6. SOPRON VÁROSBAN MÁS FENNTARTÓ ÁLTAL MŰKÖDTETT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK Az alábbiakban olyan intézmények kerülnek röviden bemutatásra, amelyek egyrészt ellátást nyújtanak, illetve biztosítanak a városban, kistérségben élő személyek számára; másodrészt a város területén működnek, de a fenntartó nem a helyi önkormányzati rendszer része. Ezek az intézmények az általuk nyújtott ellátásokon túl, fontos szerepet töltenek be a város lakosságának életében. Elengedhetetlennek tartjuk megemlíteni őket azért is, mert sok aktív embernek adnak munkát (szociális ápoló- és gondozó szakemberek, mentálhigiénikus-, szociális szakemberek, foglalkoztatók, fizikai munkások, egyéb feladatokat ellátó közép-és felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók) illetve "lehetőséget és teret biztosítanak" a fogyatékossággal, a pszichés betegségekkel való együttélésre; integrációra.
59
Intézmény Soproni Nyugdíjas Pedagógus Otthon Fogyatékos Gyermekek Otthona Szent Benedek Idősek Háza
Fenntartó OMSZI Intézményfenntartó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Magyar Bencés Kongregáció
Fabricius Endre Evangélikus Szeretetotthon Flandorffer Ignác Szociális Intézmény Sopron
Soproni Evangélikus Egyházközösség Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
Szolgáltatás Idősek otthona Fogyatékosak otthona Idősek otthona; Időskorúak gondozóháza:
Ellátottak (fő) 50 170 49 29
Idősek otthona Pszichiátriai betegek otthona Pszich. bet. átmeneti otthona Pszich bet rehab.részlege
Összesen:
50 130 6 10 494
6.2. NYUGDÍJAS PEDAGÓGUSOK OTTHONA SOPRON Az otthon 1955 decembere óta működik; 50 férőhelyen, elsősorban pedagógusokat és hozzátartozóikat, üres férőhely esetén pedig a nem pedagógus múlttal rendelkezőket is ellátja. Az otthonban támogató pszicho - szociális gondozás valósul meg, amelynek lényege a személyközpontú gondoskodás. A lakók teljes körű ellátásban részesülnek, amely az elhelyezést, az élelmezést, az egészségügyi és kulturális, valamint pszichés, mentális gondozást foglalja magában. Orvosi ellátás heti két alkalommal, gyógytornász heti egy alkalommal áll a bent lakó idősek rendelkezésére. Az intézmény mikrobuszával rendszeresen kirándulásokat szerveznek, a távolról érkező rokonok és vendégek elhelyezésére a különálló vendégházban van lehetőség. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 9/2009. (II. 26.) Kgy. határozattal az Önkormányzat és az OMSZI Közhasznú Társaság (jogutód: OMSZI Intézményfenntartó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft) között létrejövő ellátási szerződést kötött. Az ellátási szerződés értelmében az OMSZI által működtetett Nyugdíjasok Pedagógus Otthona kötelezettséget vállalt, hogy a mindenkori szakmai jogszabályok alapján egyidejűleg legfeljebb 5 fő - az önkormányzat fenntartásában működő Soproni Szociális Intézmény, Idősek Otthona várólistáján szereplő személyek közül soproni lakóhellyel rendelkező személy tartós gondozását végzi, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. Az intézmény működési engedélye határozatlan időre szól, az engedélyezett férőhelyek száma 50 fő. 6.3. FOGYATÉKOS GYERMEKEK OTTHONA Az Intézmény a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában működik, a lakóotthon feladata a korszerű életkörülmények mellett önmaga ellátására részben képes fogyatékos személyek teljes körű ápolása, gondozása, szinten tartó foglalkoztatása, szabadidős tevékenységek, munka jellegű foglakoztatások megszervezése - szociális segítők részvételével. Az intézmény legnagyobb problémája továbbra is a 30 éve épült Főépület felújításának szükségessége.
60
Legfontosabb terveik a főépület korszerűsítése, a külső homlokzat és a lapostetők szigetelése, a tetőszerkezet üvegkupolájának cseréje, szigetelése, a főbejárati és menekülése lépcsők javítása, a liftek felújítása. A fentiekre hivatkozva az intézmény 2015. évben a fenntartó a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság közreműködésével KEOP-2015-5.6.0 „Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése” című kiírásra pályázatot nyújtott be. A pályázat elbírálás alatt van. A fogyatékos személyek számára ápolás, gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és végrehajtásáról kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1257/2011 (VII.21.) Kormányhatározat alapján a nagy intézmények átalakításával járó terveket próbáljuk a stratégiában leírtak alapján a lakók állapotához igazodva kialakítani az intézményben. Az intézményi férőhelyek kiváltását szakaszos vagy részleges formában tudjuk csak elképzelni. Jövőképük a Főépület további modernizációján túl, a szociális ellátás további fejlesztése: szakápolási tevékenység biztosítása, személyi és tárgyi feltételek további javítása. Az intézményben az ellátottak száma 2015. október 1-jei adat szerint 158 fő volt, várakozó nem volt. 6.4. SZENT BENEDEK IDŐSEK HÁZA Az intézménynek két ellátási típusa van: 49 fő idősek otthona átlagos ápolást, gondozást biztosító elhelyezéssel, míg 29 főnek az átmeneti elhelyezés keretében időskorúak gondozóháza áll rendelkezésre. Jövőbeli célként fogalmazták meg a szinten tartásra való törekvést, szakmai létszámban és szakmai munkában egyaránt, az eszközök és az épített környezet folyamatos pótlását és karbantartását. 6.5. FABRICIUS ENDRE EVANGÉLIKUS SZERETOTTHON Az Otthon olyan bentlakásos szociális intézmény, ahol a rászoruló időskorúak gondozását és ápolását végzik lelki, egészségügyi és szociális szükségleteiknek megfelelően. Az Otthon célja: a rászorulók, elsősorban az idős, beteg emberek szociális, egészségügyi és lelki ellátásának biztosítása, keresztény szellemben. A hatályos működési engedélyben - mely határozatlan időre szól - szereplő ellátotti létszám: 50 fő. Ellátottjaiknak jelentős hányada (93,4%) 76 év feletti, és döntő többségében nő (86,95 %), melynek következtében a várakozók között is több hölgyet (8) találunk, mint férfit (3). 6.6. FLANDORFFER IGNÁC SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY SOPRON Az intézmény (NapSzak, majd Pszichiátriai Betegek Otthona) 2013. január 1-jétől a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában működik, azt megelőzően Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata látta el a fenntartással járó feladatokat. A korábbiakhoz hasonlóan az intézmény pszichiátriai betegek bentlakásos ellátását végzi, a működési engedélyben - mely a személyi, tárgyi feltételek hiánya miatt 2016. december 31-ig hatályos - szereplő 146 férőhely tekintetében. A jövőbeni tervek között szerepel a lakószobákban elhelyezettek számának csökkentése a jogszabályban meghatározott 4 főre, ennek elérése érdekében szükséges tetőtérbeépítés, lift beszerelése.
61
Az ellátottak által használt vizesblokkok felújítása szintén sürgető, annak leromlott állapota miatt, azonban a rendszeres karbantartásra nincs fedezet, forráshiány miatt az ellátás minőségi színvonala csorbát szenved. Az intézményen belül működő szociális foglalkoztatás további sorsa bizonytalan (jelenleg információk alapján a támogatási szerződés 2016. június 30-ig került meghosszabbításra), ez kihat az ellátottak jövedelmi viszonyaira és a gondozási díjbevétel alakulására is. 7. A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI, GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSI PRIORITÁSAI 7.1. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSI PRIORITÁSAI A fejlesztési irányok tekintetében ma is érvényesek a 2003. évi alapkoncepcióban meghatározottak. A város lakóinak igényeihez, illetve szociális szükségleteihez igazodó, a jogszabályokban előírt ellátórendszer kialakítása. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján indokolt nagyobb figyelmet fordítani az alapszolgáltatások esetében a speciális ellátási csoportokra. Alapellátás terén a fogyatékossággal élőkre, a pszichiátriai és szenvedélybetegekre, a hajléktalan személyekre, az idősekre, kiemelten a demens idősekre. A szociális alapellátások, lehetőleg teljes körű biztosítása, mivel ezen ellátási formák működtetése teszi lehetővé, hogy minél több rászoruló a saját otthonában, megszokott környezetében kapja meg a szükséges segítséget, továbbá humánusabb és lényegesen olcsóbb a működtetésük, mint a bentlakásos ellátásoké. Az Idősek Otthonában a határozatlan idejű működési engedély megszerzése a cél. Továbbra is szorgalmazzuk és a lehetőségekhez mérten segítjük az egyházi, alapítványi, civil szervezetek által fenntartott szolgáltatások működését. Biztosítani kell a méltó életfeltételeket, a társadalmi integráció lehetőségét, azok számára, akik betegségük, fogyatékosságuk, életkoruk miatt nem kapcsolódhatnak be a foglalkoztatásba. 7.2. A GYERMEKJÓLÉTI, GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSI PRIORITÁSAI A szakmai koncepció egyik fontos célkitűzése lehet a jó szakmai színvonalon elindult szolgáltatások minőségének megőrzése, a kialakult jó gyakorlatok szinten tartása és fejlesztése. A másik fontos cél a társadalmi-gazdasági változások között a gyermekek, fiatalok veszélyezettségét növelő rossz hatások kiszűrése, a veszélyeztető okok feltárása, a folyamatok szociológiai felmérése, elemzése, a romló tendenciák megelőzése. Ilyen veszélyeztető folyamat az iskolán belüli és kívüli agresszió növekedése, a deviáns viselkedésformák terjedése, a családok szocializációs képességének visszaszorulása. A meglévő ellátórendszernek a feladata lehet, hogy kreatív válaszokat keres ezekre a kihívásokra.
62
8. HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI TERVEK 8.1. HAJLÉKTALANOK OTTHONA a) Alapkoncepció: a szolgáltatások iránti igények, szükségletek és az ellátási kötelezettségek teljesülése: 1. Az ellátási kötelezettség a nyújtott ellátások, szolgáltatások tekintetében teljes körű, a szükséglet szerinti ellátás, a hajléktalanok otthona igényként jelenik meg. Indokolás: A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeinkben számos időskorú, krónikus egészségügyi problémával küzdő ellátottat gondoznak, az ő helyzetük a legkedvezőtlenebb. Az Éjjeli Menedékhelyet igénybevevők mintegy 15%-a számára az ellátás hosszútávon nem biztosítható, tartós bentlakásos intézményi elhelyezésük indokolt. Ellátásunkban az egészségügyi kapacitás véges (a szakdolgozók feladata az elsősegélynyújtásban, mentőszolgálat azonnali értesítésében kimerül, a háziorvos heti két órában tart vizsgálatot, tanácsadást), korlátozott, kompetencia határainkat olykor meghaladó mértékű. Az önkormányzati, állami szociális intézmények terheltsége maximális, várólista van, az említett célcsoport tekintetében sajnos növekedéssel lehet számolni, a szakellátás így rövid időn belül nem releváns. Csak a korrekt szakmai, de mindazonáltal személyes kapcsolatoknak köszönhetően sikerül egy-egy hajléktalan személy intézményi elhelyezése. Mindamellett alapvető érték a szociális jogok érvényesítésének lehetősége, a hátrányos megkülönböztetés elutasítása. Az ellátotti és lakossági körben is – várhatóan – pozitív fogadtatása lenne a hajléktalanok otthonának, hisz az azonos problémájú és életmódot folytató sorstársak körében szociális biztonságuk hosszútávon teremtődne meg. Mintegy 10-15 fő befogadására alkalmas ápolást, gondozást nyújtó intézményt lehetne kialakítani a hatályos jogszabályok egybevetésével. b) Intézményi rekonstrukciós program: a. A fenntartói kötelezettségből adódó, a hajléktalan ellátás intézményrendszer meglévő épületeinek átfogó építészeti felújítása, fejlesztése szakmai funkcionális szempontok alapján. Előnye: jogszabályi előírásoknak való megfelelés, finanszírozási források pályázatok útján történő mellérendelési lehetősége (bár ez esetleges, nem fedezi teljes mértékben a korszerűsítési, fejlesztési költségeket, önerő bevonására feltétlenül szükség van). Hátránya: komplexitás hiánya. b. A meglévő épületek korszerűsítése, felújítása, bővítése, fejlesztése helyett célszerűnek tűnik a hajléktalan emberek számára biztosított szolgáltatásokat térben összekapcsolni, és egy erre a célra megfelelő helyen, megfelelő minőségű infrastrukturális és tárgyi feltételek mellett biztosítani. A cél olyan komplex centrum létrehozása, amely lehetővé teszi a hajléktalan emberek többlépcsős társadalmi integrációját, ellátását. Előnye: komplexitás, a megfelelő szolgáltatási környezet biztosítása, szükségletek eredményesebb kezelése, érdekütközések, konflik-
63
tushelyzetek jelentős részének megelőzése. Hátrány: finanszírozása költséges. 8.2. NAPPALI DEMENS CENTRUM A klubokban integrált formában működtetett demens idősek ellátása meglehetősen áthatja a nappali ellátás működését, sok esetben távol tartva a még jó mentális képességű, aktivitásra, rekreálódásra vágyó nyugdíjasokat. Az időskorú személyek – fogyaték nélkül élők – számára nem megoldott sem az önkormányzat által fenntartott intézménynél, sem más szolgáltatóknál a személyszállítás, a nappali ellátás igénybevétele számukra csak egyéni/családi úton oldható meg. A fentiekből adódik, hogy Sopron városában jelentős igény mutatkozik az időskorú személyek nappali ellátására, s az idei személyi térítési díj csökkentése várhatóan elérhetőbbé teszi számukra szolgáltatásainkat. Észrevehetően egyre jelentősebb igény mutatkozik a demenciában szenvedő idősek nappali ellátására, hiszen számuk egyre nő, és sok család terhét lehet enyhíteni ellátásuk megszervezésével, de ennek tárgyi és személyi feltételei nem adottak. Mára azonban olyan mértékben jelentkezett a probléma, amit integrált formában, a kérelmezői igény, és szakmai létszám lehetőségei mellett nem lehet megoldani, így a szükséges lenne egy önálló demens részleg vagy központ kialakítása. A demens személyek nappali ellátása megszervezhető önálló intézményi formában, illetve más nappali ellátás részeként. Az otthonukban élő idősek számára a szociális biztonság területén előrelépést jelentene a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése, és meglévő szolgáltatásokhoz való kapcsolása, valamint egy – a gyermekvédelmi jelzőrendszerhez hasonló - idősügyi jelzőrendszer működtetése. A szociális gondozást, segítést végzők közlekedési feltételeinek javítása (pl. kerékpár park) a gondozók oldaláról jelentene segítséget. Az időskorú személyek – fogyaték nélkül élők – számára nem megoldott sem az önkormányzat által fenntartott intézménynél, sem más szolgáltatóknál a személyszállítás, a nappali ellátás igénybevétele számukra csak egyéni/családi úton oldható meg. A demens és az átlagos gondozási szükségletű idősek nappali ellátáshoz való jutása érdekében meg kellene szervezni szállításukat. A szállítási szolgáltatásnak az idősek/demensek nappali ellátásának részét kell képezni, segítve, támogatva ezzel az amúgy is nagy terhet hordozó családokat.
64
8.3. FOGLALKOZTATÁSI PROGRAM A Magyar Köztársaság Kormánya 2008. évben hirdette meg az „Út a munkához” programot. A program komplex intézkedésekkel kívánt hozzájárulni, ahhoz, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt, valamely közfoglalkoztatási formában. Részvételük két szempontból is fontos: egyrészt a korábban rendszeres szociális segélyben részesülő munkaképes személyek nem veszítik el kapcsolatukat a munka világával, és a segély helyett rendszeres munkajövedelemhez jutnak, másrészt az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók számára a közfoglalkoztatásban való részvétel jelenti a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés első lépcsőjét. A nyugati határszél erős vonzást jelent az estleges külföldi munkavállalás, illetve a jobb fizetés reményében, de sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy az elhelyezkedés, a munkavállalás az ide költözött családok körében csekély mértékű, nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Hátrányos helyzetű csoportok jellemzően az alacsony iskolai végzettségűek, a Gyesről, Gyed-ről visszatérő nők, a fiatal pályakezdők. Sopron és vonzáskörzetében található a megyében működő vállalkozók 18 %-a, gazdasági és munkaerő-piaci helyzete országos és megyei összehasonlításban is kedvezőnek ítélhető. A térség gazdaságára eddig kedvező hatást gyakorló nyugati idegenforgalom, ami a kereskedelem és a szolgáltató ágazat jelentős fejlődését eredményezte, a szolgáltató ágazat húzóerővel bírt a térség gazdaságára. A szakképzetlen munkavállalók, továbbá a gazdaság által már nem keresett szakképzettséggel rendelkezők sajnos kiszorulnak a munkaerőpiacról, és egyre jelentősebb arányban válnak a segélyezési rendszer alanyaivá. Az utóbbi években egyre több azon fiatalok száma is, akik egyáltalán nem találnak munkát, így munkatapasztalatot sem tudnak szerezni. A tartósan munka nélkül lévő kliensekre jellemző, hogy érdekeiket nehezen érvényesítik, a változásokat nehezen viselik. Nem ismerik az álláskeresési technikákat, nehezen motiválhatók. A tartós munkanélküliség elszegényedést, a lakhatási körülmények romlását, a szegénység átörökítését idézheti elő, és kitörni belőle az idő előrehaladtával egyre nehezebb. Ahhoz, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen, a segélyezési rendszer passzív és aktív eszközeiről, azaz a közfoglalkoztatásban, a munkaerőpiaci programban való részvételére és a képzésre kell a hangsúlyt és a segítés módjait helyezni. A város aktív korú lakóinak elszegényedése a munkanélküliségből és jelentős életfeltételbeli hiányosságokból ered. Más eszközök a szegénységet eredményező helyzetnek a megváltoztatását vállalják fel, ilyenek a munkavállaláshoz vezető programok. Ehhez a szociális ellátórendszernek is változnia kell, mégpedig úgy, hogy a szociális biztonsághoz való jog garantálása mellett az aktivitás megőrzését és az öngondoskodás elvének erősítését, a munkaerőpiacon való elhelyezkedést gátló tényezők felszámolását is biztosítja. A térség munkaerő-piaci helyzetének elemzése alapján látható, hogy bizonyos tényezők, úgymint az alacsony iskolai végzettség, a képzettség az alkalmazkodóképesség hiánya, hajléktalanság, rossz egészségi állapot, etnikai, nemi, fogyatékosság vagy életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetés a diszkriminatív munkáltatói attitűdök jelentős munkaerő-piaci hátrányok kialakulásához vezetnek.
65
A közfoglalkoztatást 2011. évtől a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltja fel, amelynek legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. Mindez a foglalkoztatási és szociális tárgyú jogszabályok módosítása mellett az eddig többféle forrásból finanszírozott közfoglalkoztatási formák átalakulásával is együtt jár. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program lényege, hogy pályázat keretében igényelhető támogatások felhasználásával valósul meg. A közfoglalkoztatás a Munkaerő-piaci Alapból kerül finanszírozásra, a keret felhasználását új kormányrendelet fogja szabályozni. Az új rendszer a munkaügyi kirendeltségekkel való szoros együttműködést, folyamatos párbeszédet feltételez, hiszen a szociálisan hátrányos álláskeresőkről való gondoskodás közös felelősségen alapul. A közfoglalkoztatás csak a munkaügyi kirendeltség közvetítésével valósulhat meg. A közfoglalkoztatás típusai 1. Önkormányzati RÖVID IDŐTARTAMÚ közfoglalkoztatás (napi 4 órás munkaidő): a települési önkormányzatok mindennapi közfeladatai ellátását segítő támogatás 2. Önkormányzati HUZAMOSABB IDEJŰ közfoglalkoztatás (napi 6–8 órás munkaidő) 3. Közérdekű célok programszerű támogatása 4. A vállalkozások közmunka támogatása 5. Országos közfoglalkoztatási programok A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben számottevő lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek,) átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására. A foglalkoztatottság e formájánál fontos megemlíteni, hogy ezek a programok a mélyszegénységben élők és romák helyzetén is segít. Az Önkormányzat a közfoglalkoztatás maximális kihasználtságával erősíti a munkavállalási esélyeiket. Soproni Közfoglalkoztatási Program A SMJV Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Osztály Szociális csoportjának nyilvántartása alapján 2015. szeptemberéig a foglalkoztatással kapcsolatos főbb mutatói az alábbiak: Aktív korúak ellátásában részesült Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesült Egészségkárosodott rendszeres szociális támogatásban részesült Rendszeres szociális segélyben részesülő Önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatásban részt vevők száma Családsegítő Szolgálattal a foglalkoztatás céljából együttműködők száma
66
75fő 33fő 40fő 2 fő 53 fő 2 fő
Záró gondolatok A koncepcióban foglaltak alapján megállapíthatjuk, hogy országos szinten Sopron szolgáltatási rendszere összességében kiemelkedő színvonalú. A törvényi kötelezettségeknek eleget tesz és folyamatosan törekszik arra, hogy a jövőben is így legyen. A városi intézményi fejlesztési célkitűzéseket a 2014-2020 időszakot illetően az Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalmazza. A cél természetesen a növekvő lakosságszám alapján a szolgáltatási rendszerek és az újonnan jelentkező kihívások, fejlesztések összehangolása; például: bölcsődék (óvodák) építése (felújítása) terén, alap-egészségügyi intézményrendszer, ellátó rendszer fejlesztésében. Tudjuk, hogy a családok életét alapvetően a lakás és munkahely kérdése határozza meg. A biztonságos családi háló hiányában az emberi életek szétesnek, a szociális szféra egyes szolgáltatási területei túlterheltté válnak. Így a szociális szolgáltatásokon túl természetesen a lakáskörülmények javítása, a hitelrendszer átalakulása következtében természetszerűleg folyamatos újragondolást igényel a városrészéről is. Ennek egyik szerves eleme – a szociális szférának fontos soft elemeken túl – a Kurucdombi városrehabilitációs program, a Rodostói úton megvalósuló lakásberuházási projekt, mely teljes egészében uniós finanszírozás keretében valósul meg. E programmal párhuzamos több tucat lakás is felújításra került, melyek célszerű használata és hasznosítása a következő 10 évben a város feladata. Nagyon fontosnak látjuk, hogy az önkéntes energiák és erőforrások a jövőben ne vesszenek el, a társadalmi aktivitás terén – igazodva az igényekhez – a város minden igényelt segítséget meg kíván adni.
67
