GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: Ügyintéző: Telefon:
450-1/2016. dr. Sebő F. Dániel, Puskás Sándor +36 (96) 524-612
Tárgy: Mellékletek: Hiv. szám:
NHSZ Biogáz Kft. – IPPC 2 db
HAT ÁROZ AT
I. A környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) az NHSZ Biogáz Tatabánya Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2800 Tatabánya, Hosszú sor, statisztikai számjel: 23304855-3511-113-11, KÜJ: 102891300, KTJ: 102281281, KTJ lét.: 102625681; a továbbiakban: Ügyfél) részére a 2800 Tatabánya, 0739/17 hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyén (a továbbiakban: telephely) folytatott nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenységre vonatkozóan – levegőtisztaság-védelmi engedélyt és védelmi övezet megállapítását magában foglaló – egységes környezethasználati engedélyt ad az alábbiak szerint. II. A környezethasználóra vonatkozó általános adatok: 1. Az Ügyfél mint üzemeltető adatai Név:
NHSZ Biogáz Tatabánya Korlátolt Felelősségű Társaság
Székhely:
2800 Tatabánya, Hosszú sor
Cégjegyzékszám:
Cg. 11-09-018400
Környezetvédelmi ügyféljel:
102 891 300
Statisztikai számjel:
23304855-3511-113-11
2. A tulajdonosok adatai 2.1. Név:
NHSZ Tatabánya Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 2800 Tatabánya, Erdész u. E ép.) Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 524-024 E-mail:
[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu
2.2. Név:
AVE Magyarország Hulladékgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2800 Tatabánya, Erdész u. E ép.)
2.3. Név:
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (2800 Tatabánya, Fő tér 6.)
3. A telephelyre vonatkozó műszaki jellegű adatok Cím:
2800 Tatabánya, 0739/17 hrsz.
KTJ-szám:
102 281 281
Létesítményi KTJ-szám:
102 625 681
EOV-koordináták:
EOV X: 243642 EOV Y: 603510,05
Alapterület:
4 ha 8.833 m2
Folytatott tevékenység:
R1 Hasznosítás: Elsődlegesen tüzelő- vagy üzemanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása
Besorolás és volumen:
Nem veszélyes hulladék hasznosítása 75 tonna/nap kapacitáson felül
NOSE-P-kód:
105.14 Hulladékok újrahasznosítása, visszanyerése, újrafeldolgozó ipar
E-PRTR-kód:
6.5.
Beépített kapacitás:
2,078 MW villamos energia
3.1. A telephely létesítményeinek főbb műtárgyai, berendezéseinek műszaki adatai:
A technológia berendezései: - 6 db fogadósiló (szilárd hulladékok tárolására) - Higienizációs épületben elhelyezett 4 rekeszes fogadó akna, előtároló tartály - Fogadó-adagoló konténer - 2 db (egyenként) 2.660 m3 térfogatú, biomassza beadagoló csigás garattal, hidraulikus keverőkkel, fűtéssel, gázelvételi ponttal ellátott fermentor - 3 db (egyenként) kb. 4947,95 m3 térfogatú, keverőkkel, fűtéssel, gázelvételi ponttal ellátott, gáztárolóval összekapcsolt utófermentor - Szeparátor-állomás - Fermentálási maradéktároló, végtermék ülepítő medence - Fermentálási maradéktároló medence - 2 db blokkfűtő erőmű és gázfáklya - Transzformátor-állomás - Hőközpont
2
Tároló megnevezése Siló 1 Siló 2 Siló 3 Siló 4 Siló 5 Siló 6 Fogadóakna Higienizáló épület Fogadóvályú Higienizáló zsírtartály Lé puffertartály
1.750 1.750 1.750 1.750 5.600 5.600 963
Tárolási kapacitás (t) 875 - 2.100 875 - 2.100 875 - 2.100 875 - 2.100 2.800 - 6.720 2.800 - 6.720 770
26 28 3
16-31,2 25,2-30,8 2,7-3,3
Tárolási kapacitás (m3)
4. Az átvehető és hasznosítható nem veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége Azonosító kód
Hulladék megnevezése
02 01 01 02 01 02 02 01 03
Mosásból és tisztításból származó iszap Hulladékká vált állati szövetek Hulladékká vált növényi szövetek Állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát) elkülönítve gyűjtött és ne a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) Mosásból és tisztításból származó iszap Hulladékká vált állati szövetek Fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok Közelebbről nem meghatározott hulladékok Mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásból származó iszapok Fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből származó iszapok Közelebbről nem meghatározott hulladékok Közelebbről nem meghatározott hulladékok Fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből származó iszapok Közelebbről nem meghatározott hulladékok Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből származó iszapok Közelebbről nem meghatározott hulladékok Nyersanyagok mosásából, tisztításából és mechanikus aprításból származó hulladékok
02 01 06 02 02 01 02 02 02 02 02 03 02 02 04 02 02 99 02 03 01 02 03 04 02 03 05 02 03 99 02 04 99 02 05 01 02 05 02 02 05 99 02 06 01 02 06 03 02 06 99 02 07 01
3
Mennyiség (tonna/év) 500 2.700 500 52.000 500 5.000 1.000 1.500 500 500 4.000 400 500 500 1.000 13.000 500 1.500 400 500 400
02 07 02 02 07 04
20 01 08 20 01 25
Szeszfőzés hulladéka Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből származó iszapok Közelebbről nem meghatározott hulladékok Szerves hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 05-től Vizes folyékony hulladékok, melyek különböznek a 16 10 02-től Vizes tömény oldatok, melyek különböznek a 16 10 03-tól Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok Olaj-víz elválasztásából származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék Ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 08 11-től Biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok Étolaj és zsír
20 02 01
Biológiailag lebomló hulladékok
02 07 05 02 07 99 16 03 06 16 10 02 16 10 04 19 08 05 16 08 09 19 08 12
19 06 05 19 06 06
Állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó folyadék Állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag
Összesen:
4.500 1.500 400 500 500 1.500 500 35.500 1.300 1.500 3.000 500 5.000
100 100 99.300
A telephelyen egyidejűleg gyűjthető hulladékok tároló kapacitása: 2.000 tonna. (A fajtánkénti egyidejűleg gyűjthető mennyiség jelen esetben nem értelmezhető, mivel a hulladékok fogadás után a fermentációs tartályokba kerülnek.)
4.1. Az alkalmazott hulladékgazdálkodási technológia főelemei: A biogázüzemben szerves anyagok, növényi és állati eredetű, szennyvíztisztító művekből keletkező, illetve biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok kerülnek felhasználásra. Az anyagok anaerob bontása négy lépésben történik: 1. Hidrolízis 2. Sav-, 3. Acetát- 4. Metánképződés. A hulladékkezelési technológia alkalmazásának lépései: 1. Alapanyagok területre történő beszállítása, fogadása, mérlegelése hídmérlegen, tárolása 2. Biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok aprítása 70 ºC-on legalább 60 perces hőkezelése 3. Hulladékok fermentálása (elő- és utófermentálás), biogáz-előállítás 4. Termelt biogáz hasznosítása gázmotorban való égetéssel 5. Fermentálási maradék szeparátorban való szétválasztása, tárolása, illetve további hasznosításra történő átadása. A hulladékkezelési folyamat: A fermentorokban a mikrobiológiai folyamatokat mezofil hőmérsékleti tartományban (35-38 ºC) tervezik megvalósítani. Az erjedő anyag megfelelő hőmérsékleten tartása a blokk fűtőerőmű gázmotorjának meleg hűtővízével történik fűtőcsőgyűrűk alkalmazásával. Szeparátorban választják el az utófermentorokból kikerülő maradékfázis lebegő szilárd részének mintegy 60%-át. A szeparáció végeztével a folyadékfázist a fermentálási maradékülepítő medencébe vezetik, a centrifugált szilárd maradékfázist peremmel körül vett tárolómedencékben tárolják.
4
A nyers biogázt energetikai felhasználás előtt fizikai úton víztelenítik és levegő hozzávezetésével biológiai úton – szükség esetén vas-sók hozzáadásával – kéntelenítik. A tisztított biogázt gázmotorban elégetik, mely egy generátort hajt meg, ami villamos energiát termel.
4.2. Személyi feltételek: - 1 fő ügyvezető - 1 fő környezetmérnök - 1 fő felsőfokú végzettséggel rendelkező környezetvédelmi menedzser - További 8 fő munkavállaló (A tevékenység számítógépen történő közvetlen vezérléséhez 1-2 fő alkalmazott szükeséges.)
4.3. Pénzügyi feltételek: Az Ügyfél a Chartis Europe S.A. Magyarországi Fióktelepénél (székhely: 1088 Budapest, Rákóczi Ferenc út 1-3.) 03310197041400 kötvényszámú általános felelősség-biztosítással rendelkezik (káreseményenkénti 100.000,- € biztosítási összeg erejéig). III. A Hatóság az Ügyfél részére engedélyezi telephelyén az alábbi légszennyező pontforrások üzemeltetését és azokra vonatkozóan az alábbi levegőtisztaság-védelmi követelményeket állapítja meg. 1. A légszennyezést okozó technológiák megnevezése T1 T2
Biogázmotor Fermentációból kikerülő folyékony anyagtárolás
2. A létesítmény, illetve a technológia légszennyező forrásai 2.1. T1 technológiához kapcsolódó pontforrások: P1 P2
Gázmotor kürtője I. Gázmotor kürtője II.
2.2. A T2 technológiához kapcsolódó pontforrások: D3
Hígfázis tárolómedencék (összfelületük: kb. 13.320 m2)
A kibocsátott légszennyező anyagok, valamint az Elérhető Legjobb Technika alapján meghatározott kibocsátási határértékek jelen határozat elválaszthatatlan részét képező 3. verziószámú mellékletében kerültek megállapításra.
3. Védelmi övezet A Hatóság a telephelyen létesített diffúz légszennyező forrástól számított 300 méter sugarú körrel határolt területen „védelmi övezetet” állapít meg. Fenti védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek viselése a bűzterhelőt terhelik. A védelmi övezet bejegyzéséről való intézkedés határideje: jelen határozat jogerőre emelkedését követő 1 év. 5
IV. A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques /BAT/) követelményeinek figyelembevételével: 1. Környezetvédelmi előírások 1. Az Ügyfél – az Elérhető Legjobb Technikának való megfelelés, valamint az emberi környezetet érő kockázatok csökkentése érdekében – köteles folyamatos fejlesztésekkel törekedni környezetbarát vegyszerekkel üzemelő technológiák alkalmazására, továbbá minimalizálnia kell a keletkező hulladékok mennyiségét és a technológia környezetbe történő kibocsátásait. 2. A biogáz előállítási technológia biztonságos üzemeltetése érdekében az elkészített terveket folyamatosan aktualizálni kell, melynek keretében: a) megfelelő műszaki intézkedésekkel folyamatosan optimalizálni kell az energiafogyasztást, a nyersanyag felhasználást, a vízfogyasztást és a kibocsátásokat b) a haváriák és üzemzavarok (jelen határozatban foglalt IPPC-engedélyben meghatározott kibocsátási határérték-túllépések) elkerülése érdekében az elkészített tervekben foglaltakat kell betartani. 3. A működés során olyan eljárási rendet kell kialakítani, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. (Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a Hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására.) 4. Az Ügyfél köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorol(hat) a környezetre; a továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készíteni. 5. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen, illetve gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkezni. 6. Az Ügyfél köteles a hatályos jogszabályoknak megfelelően az előírások szerinti végzettséggel rendelkező környezetvédelmi megbízottat alkalmazni. 7. Az Ügyfél köteles biztosítani, hogy a – környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képzési feltételeiről szóló jogszabály szerint meghatározott – környezetvédelmi megbízott elérhető legyen a környezetvédelmi hatóság számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. 1.1. Hulladékgazdálkodási előírások: 8. A hulladékokat – amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – a telephelyen elkülönítetten kell gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet. 9. A munkahelyi gyűjtőhelyeken megfelelő számú és méretű gyűjtőedények alkalmazásával a veszélyes hulladékokat fajtánként elkülönítve kell gyűjteni. A veszélyes hulladékok egymással, illetve egyéb hulladékkal össze nem keverhetők. 10. A hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően a hasznosítás megkezdéséig legfeljebb 1 évig tárolható. 11. A telephelyen keletkező hulladékok további kezelésre csak kezelésükre vonatkozó hatályos hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezők részére adhatók át. 12. A hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására – a környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott – lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor. 13. A termékfelelősség, valamint a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján amennyiben a hasznosítási tevékenység során keletkező fermentációs maradék minősége nem megfelelő, illetve felhasználása nem megoldható; úgy azt hulladéknak kell tekinteni és további kezeléséről gondoskodni kell. 14. A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó – a megfelelés igazolására alkalmas – minőségbiztosítási rendszer tanúsítását akkreditált tanúsító szervezettel el kell végeztetni.
6
15. A hulladékstátusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert az arra feljogosított, jogszabályban meghatározott tanúsító szervezettel negyedévente ellenőriztetni kell. 16. Az anaerob kezelés során visszamaradó fermentációs maradékokat, a folyékony halmazállapotú ún. fermentlé és a szilárd halmazállapotú biotrágya mezőgazdasági területen történő elhelyezése a kihelyezés helye szerint illetékes talajvédelmi hatóság engedélyét követően lehetséges. 17. Termékké minősítés esetén annak kihelyezése, forgalomba hozatala a külön jogszabályban meghatározott engedélyben előírtaknak megfelelően valósítható meg. 18. A környezetbiztonságra, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységből – esetlegesen – fakadó környezeti káresemény elhárítására szolgáló felelősség-biztosítást és pénzügyi fedezetet folyamatosan fenn kell tartani. 19. Az – esetlegesen bekövetkező – havária elhárításához szükséges eszközöket (havária-terv, kármentesítéshez szükséges anyagok, stb.) folyamatosan a telephelyen kell tartani. 20. Az Ügyfél köteles 2016. május 31. napjáig a telephely részét képező (hasznosításra átvett hulladékok) hulladéktároló helyre vonatkozó üzemeltetési szabályzatot benyújtatni a Hatóság felé jóváhagyásra. 21. A berendezések rendszeres karbantartását és a kifogástalan üzemvitelt biztosítani kell. 1.2. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 22. A kezelendő hulladékokat minél előbb be kell dolgozni a technológiába. 23. A biogáztermelés során biztosítani és dokumentálni kell az optimális technológiai paraméterek (anyagösszetétel, hőmérséklet, tápanyagarány) meglétét. 24. A telephely szállítási útvonalainak naponta történő tisztítását el kell végezni. 25. A hulladékkezelésre történő hulladékok beszállítását úgy kell végezni, hogy azt ne kísérje panaszra okot adó diffúz bűz-, illetve porképződés. 26. A tevékenység során a légszennyezést okozó technológiai berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy a levegőterhelés minimális legyen. 27. A technológiai előírások megtartásával az üzemzavarok megelőzésével, illetve elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést. 1.3. Zaj- és rezgésvédelmi előírás: 28. Az Ügyfél a tevékenység megszüntetését, új üzemeltető tevékenységének megkezdését, továbbá a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, köteles 30 napon belül bejelenteni a Hatóság felé.
2. Tájékoztatási kötelezettségek 2.1. Értesítési kötelezettségek: 29. A tevékenység végzése során az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést – ideértve a légszennyezést is –, illetve haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a környezetvédelmi hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni. A képződött veszélyes hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni; kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezet részére történő átadással kell gondoskodni. 30. Az Ügyfél köteles: a) a rendkívüli esemény előfordulásakor, így különösen a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapot (üzemzavar, kibocsátási határérték-túllépés, nem engedélyezett kibocsátás) esetén – a szükséges intézkedések azonnali megtétele mellett – haladéktalanul értesíteni a Hatóságot, egyéb esetekben (tűz-, fertőzés-, járványveszély) az illetékes társhatóságokat (pl.: Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság) b) a rendkívüli eseményeket dokumentálni.
7
2.2. Bejelentési kötelezettségek: 31. Az üzemeltető engedélyes köteles a Hatóság felé 15 napon belül – egyidejűleg az engedély módosításának kérelmezésével – bejelenteni: a) az engedélyben meghatározott feltételek, technológia, avagy adatok jelentős és nem jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős és nem jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást b) a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 2.3. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek: 32. Az átvett, valamint a tevékenység során keletkezett hulladékokkal kapcsolatos naprakész nyilvántartást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell vezetni, melyet a tárgyi telephelyen elérhetővé kell tenni. 33. Az átvett, kezelt, keletkezett és tovább adott nem veszélyes hulladékokról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig a külön jogszabály által előírt formanyomtatványokon adatszolgáltatást kell teljesíteni a Hatóság felé. 34. A hulladékkezelési technológiáról sorszámozással ellátott üzemnaplót kell vezetni, melynek tartalmazni kell a beszállított hulladékok fajtáját, azonosító kódját, mennyiségét, jellemző összetételét, eredetét, valamint a beszállítás és kezelés időpontjait. 35. A légszennyező forrásra vonatkozóan évente a tárgyévet követő év március 31. napjáig elektronikus úton adatszolgáltatást kell teljesíteni a Hatóság felé. (Az adatszolgáltatási kötelezettség az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogrammal (ÁNYK) kitöltött és az Ügyfélkapun keresztül beküldött adatlapokkal teljesíthető. A KAR-, LAL- és LM-adatlapcsomagok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján az elektronikus nyomtatványok menüpont alatt érhetők el a http://web.okir.hu címen.) 36. Az Ügyfél a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat az annak bekövetkezését követő 30 napon belül köteles a Hatóság felé elektronikus úton bejelenteni (az Ügyfélkapun keresztüli LAL-változásjelentés formájában), kérelmezve egyidejűleg jelen határozatba foglalt egységes környezethasználati engedély módosítását. 37. A légszennyező pontforrások kibocsátását kétévente a tárgyévet követő év december 31. napjáig méréssel kell igazolni. A soron következő mérést 2016. március 1. napjáig kell elvégezni. 38. A tervezett mérés időpontjáról a mérés megkezdése előtt 15 nappal a Hatóságot értesíteni kell. A mérési jegyzőkönyvet a mérést követő 60 napon belül két példányban be kell nyújtani a Hatóság felé. 39. A mérés során előírt mérési módszert, vagyis szabványos, vagy azzal bizonyítottan egyenértékű mérést kell alkalmazni, melyet csak arra akkreditált mérőszervezet végezhet. 40. Az Ügyfél köteles valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról és karbantartásról nyilvántartást vezetni. 41. Az Ügyfél köteles betartani a naprakész kárelhárítási tervet, amely számba veszi a telephelyen esetlegesen bekövetkező haváriaeseményeket. A kárelhárítási tervnek folyamatosan tartalmazni kell az esetlegesen bekövetkező havária által okozott környezeti hatások minimalizálását, illetve lehetőség szerinti legkisebb mértékűre történő csökkentését szolgáló intézkedéseket. 2.4. A telephelyi tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó információs kötelezettségek: 42. A telephelyi tevékenységek felhagyására, a telephely bezárására és a terület újrahasznosítására vonatkozóan ütemezett és költségbecslést is tartalmazó felhagyási tervet kell készíteni, melyet be kell nyújtani véleményezésre a Hatóság felé a felhagyást megelőző 60 napon belül. 43. A tevékenység felhagyása során gondoskodni kell a feldolgozatlan, illetve a telephelyen – ideértve az üzemi gyűjtőhelyeket is – tárolt hulladék és a még nem hasznosított anyagok hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról. 44. A telephely bezárásának szándékát, annak határnapját megelőzően legalább 30 nappal írásban be kell jelenteni a Hatóság felé. A telephely bezárására indított eljárás során az Ügyfélnek be kell mutatni a
8
működés következtében a környezetet ért káros hatásokat, mely alapján a Hatóság megállapítja az esetlegesen elvégzendő vizsgálatok körét és a további teendőket.
V. 2016. tárgyévre vonatkozóan a felügyeleti díj arányos részét (a teljes tárgyévre vonatkozó 200.000,- Ft, időarányos részét jelen határozat jogerőre emelkedését követően 2016. december 31. napjáig tartó időszakra vonatkozóan) kell megfizetni jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a környezetvédelmi hatóság részére a „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 10033001-0029963300000000 sz. számlára (a továbbiakban: kincstári számla) történő átutalással. Az Ügyfél 2017. tárgyévtől kezdődően köteles a tárgyév február 28. napjáig a környezetvédelmi hatóság részére éves felügyeleti díjat fizetni a kincstári számlára történő átutalással, melynek összege 200.000,- Ft, (azaz kettőszázezer forint).
VI. Az eljárásban belföldi jogsegély keretében megkeresett Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzője 18-125/10/2015. számon az alábbi állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának 12438-14/2015. számú megkeresése alapján Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzője az NHSZ Biogáz Kft. (székhely: 2800 Tatabánya, Hosszú sor) IPPC-engedélye ügyében a helyi természet- és környezetvédelmi, a helyileg védett természeti értékekkel, valamint településrendezési eszközökkel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom: A 2800 Tatabánya, 0739/17 hrsz. alatti telephelyen és környezetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4. §-a, valamint Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 32/2011. (IX. 23.) ÖK rendelete szerinti helyileg védettséget élvező természeti érték nem található. A beadott tervek a Helyi Építési Szabályzatról szóló, többször módosított 53/2009. (XII. 18.) ÖK rendeletben és annak 3. sz. mellékletét képező „Dubnik-völgy különleges hulladékkezelő SZT” Szabályozási Tervében foglaltaknak megfelelnek. A vonatkozó helyi szabályozási eszközök dokumentumait levelemmel egyidőben elektronikus úton megküldöm a hatóság számára.”
VII. Az eljárásban szakhatóságként közreműködő Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság 35800/9171-2/2015.ált. számon a következő állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya az NHSZ Biogáz Kft. (székhely: 2800 Tatabánya, Hosszú sor) kérelmére a biogázüzem (2800 Tatabánya, 0739/17 hrsz.) egységes környezethasználati engedélyezési hatósági eljárásban megküldött 12348-19/2015. sz. szakhatósági megkeresésre az illetékes Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: Az egységes környezethasználati engedély kiadásához az alábbi feltételekkel járul hozzá: 1. A tevékenység végzése nem veszélyeztetheti a felszíni és felszín alatti vizek állapotát. 2. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 3. Be kell tartani az 1 db monitoringkútra kiadott 35800/3614-3/2015.ált. sz. határozattal módosított 5145-2/2013. sz. határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltakat. 4. Be kell tartani a biogázüzem
9
csapadékvíz-elvezetésére kiadott 35800/153-1/2015.ált. sz. határozattal módosított 31-1/2014/VH. sz. határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltakat. 5. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni – a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett – a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”
VIII. 1. A környezetvédelmi hatóság a jogerős egységes környezethasználati engedély nélkül, továbbá környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően a) korlátozhatja, b) felfüggesztheti, c) megtilthatja. 2. Amennyiben a környezethasználó az 1. pontban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt az eltelt időtartamra a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezer-százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi. 3. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő – továbbá adott esetben más környezetvédelmi – bírság megfizetésére (is), valamint intézkedési terv készítésére kötelezi.
IX. A Hatóság fentiekkel egyidejűleg a 199-17/2015. sz. jogerős határozattal módosított 1388-10/2014. sz. jogerős határozatba foglalt hulladékgazdálkodási engedélyt, továbbá a 2825-4/2014. sz. jogerős határozattal módosított 15184-4/2013. sz. jogerős határozatba foglalt levegőtisztaság-védelmi engedélyt visszavonja, így azok jelen határozat jogerőre emelkedésével hatályukat vesztik.
X. Jelen egységes környezethasználati engedély e határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdve 2021. február 15. napjáig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát az Ügyfélnek teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni a Hatóságnál 2020. augusztus 15. napjáig.
XI. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett 1.500.000,- Ft, (azaz egymillióötszázezer forint) összeget a Hatóság részére mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az. eljárási költség viselője az Ügyfél.
10
XII. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét – hirdetményi közlés esetén annak kifüggesztésétől számított 15. napot – követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 750.000,- Ft, (azaz hétszázötvenezer forint) – természetes személyek, valamint civil szervezetek esetében 15.000,- Ft, (azaz tizenötezer forint) –, melyet a kincstári számlára kell átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazoló bizonylat másolatát a fellebbezési kérelemhez mellékelni kell.
INDOKOLÁS
Az NHSZ Biogáz Tatabánya Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2800 Tatabánya, Hosszú sor, statisztikai számjel: 23304855-3511-113-11, KÜJ: 102891300, KTJ: 102281281, KTJ lét.: 102625681; a továbbiakban: Ügyfél) a 2800 Tatabánya, 0739/17 hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyére (a továbbiakban: telephely) vonatkozóan egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő a környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Hatóság). A kérelem és mellékleteinek vizsgálata nyomán a Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél által folytatni kívánt tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 2. sz. mellékletének 5.3. b) pontja szerint történik, melynek alapján a Khvr. 1. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontja értelmében egységes környezethasználati engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A Hatóság megállapította, hogy a folytatni tervezett hulladékgazdálkodási (hasznosítás) technológia elbírálása érdekében a szükséges dokumentációk a Khvr. 18. §-ában foglaltaknak megfelelően kerültek benyújtásra. – A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 98. § (1) bekezdése alapján a Hatóság 12348-12/2015. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek; emellett a Khvr. 21. § (1) bekezdés a) pontja és (2-3) bekezdései alapján közzétett hirdetmény nyomán sem érkezett az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel a Hatósághoz a rendelkezésre álló határidőn belül. A Hatóság – által a Ket. 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján – 12348-11/2015. sz. végzésével elrendelt közmeghallgatáson az eljáró Hatóság, valamint az Ügyfél képviseletében jelenlévőkön kívül más személy nem vett részt. Fenti kérelemnek a Khvr. 8. sz. melléklete, továbbá a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 9. § (1) bekezdése szerinti jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatai nyomán – a Ket. 37. § (3) és (5) bekezdéseiben foglaltak alapján – többszöri hiánypótlási felhívásra került sor, melyeknek az Ügyfél megfelelően eleget tett:
11
Az Ügyfél igazoltan megfizetett 1.500.000,- Ft, (azaz egymillióötszázezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. § (1) bekezdése és 3. sz. mellékletének 4. főszáma alapján. A Hatóság megállapította továbbá, hogy az Ügyfél által végezni kívánt tevékenység – annak volumenére tekintettel – a Khvr. 3. sz. mellékletének 107. a) pontja szerint is történik, melynek alapján a Khvr. 3. § (1) bekezdés a) pontja értelmében előzetes vizsgálati eljárást kell(ett) lefolytatni. Az előzetes vizsgálati eljárást lezáró érdemi döntését 7523-23/2011. sz. jogerős határozatával hozta meg a Hatóság jogelődeként eljáró Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, melyben azt állapította meg, hogy az Ügyfél által folytatni kívánt hulladékgazdálkodási tevékenység környezeti hatásai nem jelentősek.
A Hatóság eljárása során az alábbi környezeti igénybevételeket állapította meg a folytatni kívánt hulladékgazdálkodási tevékenység környezeti hatásaival összefüggésben: 1.
Az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques /BAT/) ismertetése:
Az integrált szennyezés megelőzésről és szabályozásról (Integrated Pollution Prevention and Control /IPPC/) szóló közösségi irányelv megköveteli az Elérhető Legjobb Technika alkalmazását. Az Elérhető Legjobb Technika nem konkrét technológiák meghatározását jelenti, hanem különböző technológiai eljárások, berendezések gazdaságilag is reális alkalmazását, melyek a legkisebb szennyezőanyagkibocsátást eredményezik. A telephelyen működő hulladékkezelési technológia levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelel a BATkövetelményeknek, figyelemmel az alábbiakra: a) A technológia automatikusan vezérelt, távfelügyelettel nyomon követhető, a rendszer működése az automatikus folyamatirányítási rendszeren keresztül irányítható b) Minden fermentor zárt, automatikus vezérlőegységekkel irányított c) A higenizáló belső légteréből a levegő BIOREC típusú biofilterre kerül elvezetésre, zárt ajtók mellett negatív nyomásos rendszer működik d) A folyékony hulladék-betárolók zártak e) A biogáztároló-kapacitás megfelelő, 4500 kW termikus terhelésű fáklya üzemel, melynek ellenőrzése évente megtörténik f) A csurgalékvíz a rendszerbe visszaforgatásra kerül, így gyűjtése szükségtelen g) Az anyagmozgatás során elszennyezett területeket megfelelő módon és gyakorisággal takarítja, tisztán tartja az Ügyfél.
2.
Hulladékgazdálkodási szempontból:
2.1. A telephelyre vonatkozó műszaki jellegű adatok: A telephely Tatabánya Megyei Jogú Város K3 jelű települési gazdasági övezetében a 2800 Tatabánya, 2 0739/17 hrsz. alatti 4 ha 8.833 m alapterületű ingatlanon található, melynek beépítési módja: szabadon álló, beépíthető max.: 40 %. 2.2. A korábbi tevékenység adatai: A telephelyen évente mintegy 100.000 tonna nem veszélyes hulladék biológia hasznosítása során 0,8-1,2 millió m3 biogáz termelhető. A biogáz elégetése 2014. tárgyévben 6375,5 MWh villamos energiát termelt. A tevékenység során 2014. évben 10.523 tonna folyékony halmazállapotú és 919 tonna szilárd halmazállapotú termőföldre kihelyezhető fermentálási maradék keletkezett.
12
3. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A telephely a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete értelmében a 3. Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi zónába” tartozik; a lakóépületek telephelytől való távolsága mintegy 1.100 méter. Az Ügyfél a telephelyén lévő légszennyező forrás (folyékony anyagtároló) üzemeltetésére vonatkozóan benyújtotta kérelmét elektronikus úton, ami az OKIR-LAIR-rendszerben feldolgozásra, majd elfogadásra került. A Hatóság a T1 technológia P1 (GE Jenbacher, JMS 412 motor) és P2 (GE Jenbacher, JMS 416 motor) pontforrásain kibocsátott légszennyező anyagokra a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: LVM rendelet) 7. sz. mellékletének 2.55.1. pontja alapján eljárás-specifikus technológiai kibocsátási határértékeket állapított meg. A P1 és P2 pontforrásokra vonatkozóan a KVII Kft. (székhely: 1141 Budapest, Zsálya u 17., I. em. 1.) által készített 41/2013. munkaszámú mérési jegyzőkönyv alapján a Hatóság azt állapította meg, hogy határértéket meghaladó koncentrációérték egyik légszennyező anyag esetén sincs; az levegőtisztaságvédelmi szempontból megfelelő. A – jellemzően bűzhatást okozó légszennyező anyagkibocsátással rendelkező – T2 „Fermentációból kikerülő folyékony anyagtárolási” technológiában szereplő felületi légszennyező forrásra technológiai határértékek nem kerültek megállapításra (ilyet az LVM rendelet sem tartalmaz); a felületi légszennyező források esetében a környezeti levegő egészségügyi határértékeinek betartásra szükséges csupán. Az Ügyfél a KVI-PLUSZ Kft-vel (székhely: 1211 Budapest, Szállító u. 6.) 2015. szeptember 9. napján tárgyi biogázüzem telephelyén és annak közvetlen környezetében szagmérést végeztetett. A benyújtott 15-137-01 munkaszámú dokumentáció adatainak felhasználásával (a Transzmisszió 1.1. programmal) végzett terjedésszámítás alapján a szaghatásterület – 1,5 SZE/m3-re lehatárolt – délkeleti irányban 80 méter, ami a telephely határain belül lehatárolható; a hatásterületen a levegővédelmi követelmények teljesülnek. A telephelyen üzemelő munkagépek kipufogógáz-kibocsátása csekélymértékű levegőterhelést jelent; az üzemelés során a beszállítás gépjárműforgalma nem okoz levegőterhelés-változást. A hulladékgazdálkodási tevékenység levegőtisztaság-védelmi hatásterülete az alábbi helyrajzi számú tatabányai ingatlanokat érinti: 0739/17; /16; /18; 1577/6; 0739/20; 1578; 0737/2 a; 0737/2 b; 0739/7 a; 0739/7 b; 0739/7 d; 0739/15; 0739/14. 4. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Eljárása során a Hatóság megállapította, hogy a telephely a rendezési tervben kijelölt gazdasági terület, melynek közvetlen környezetében erdőterületek, kisparcellás „Mk” zártkertjellegű kertes mezőgazdasági területek, valamint egyéb gazdasági területek találhatók. Üzemeltetése során a biogázüzem gépészetiüzemviteli berendezései, valamint a telephelyre irányuló rendszeres járműforgalom és szállítás értelmezhető zajforrásként. A tényleges zajkibocsátást és a zajvédelmi hatásterületet az AKUSZTIKA MÉRNÖKI IRODA Kft. (székhely: 6500 Baja, Szent László u. 105.) által készített BM004625 számú mérési jegyzőkönyv mutatja be, mely szerint a zajforrások együttes működés mellett a telephely zajvédelmi szempontból megfelel a jogszabályi előírásoknak, annak zajvédelmi hatásterülete nem éri el Tatabánya Megyei Jogú Város legközelebbi zajtól védendő területeit; ezért külön zajkibocsátási határértékek megállapítása nem szükséges. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zr.) 5. § (6) bekezdése alapján, valamint Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tatabánya településszerkezeti tervének módosításáról (Észak-Vértes városrész) szóló 148/2011. (VIII. 25.) TMJVÖKGY határozata előírásainak alapulvételével került lehatárolásra.
13
A szállítás mint kapcsolódó tevékenység napi 15-20 tehergépjármű forgalmával jár, ami – a környezet útjai mentén – nem eredményez 3 dB-es mértéket meghaladó közlekedési zajszint növekedést, ezért a Zr. 7. §-a szerinti hatásterület lehatárolása nem szükséges. A hulladékgazdálkodási tevékenység zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete jelen határozat elválaszthatatlan részét képező mellékletében feltüntetett helyrajzi számú tatabányai ingatlanokat érinti.
5. Természet- és tájvédelmi szempontból: A Hatóság megállapította, hogy a telephely nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, természet-, illetve tájvédelmi érdeket nem sért. – A Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően – a Khvr. 1. § (6b) bekezdése alapján megkeresett Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzőjének állásfoglalását a Hatóság e határozat VI. fejezetében rögzítette. – A Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság megkereste az ügyben szakhatósági jogkörrel rendelkező Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint területi vízügyi hatóságot; szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat VII. fejezetében rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya 1234819/2015. számú – 2015. november 24. napján érkeztetett – megkeresésével az NHSZ Biogáz Kft. (2800 Tatabánya, Hosszú sor) kérelmére a biogázüzem (2800 Tatabánya, 0739/17 hrsz.) egységes környezethasználati engedélyezési hatósági eljárásban megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint elsőfokú vízügyi hatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása érdekében. A kérelemhez csatolta az NHSZ Biogáz Kft. az SZ & L Enviromental Consulting Kft. (székhely: 2900 Komárom, Hét vezér u. 6-8., I. em.) által 2015. júniusában elkészített egységes környezethasználati engedély tervdokumentációt. Hatóságunk a mellékletként megküldött dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A biogázüzem vízellátása városi hálózatról történik, illetve a szennyvízelvezetés zárt csatornarendszeren keresztül a városi hálózatba kerül bebocsátásra. A talajvizek védelme érdekében a telephelyen 1 db talajvízfigyelő kút került kiépítésre, az ellenőrzés évenkénti egy alkalommal történő akkreditált mintavételezéssel és akkreditált laboratóriumi vizsgálatokkal történik. A parkolók és a közlekedő telephelyi utak csapadékvizei az SW Umwelttechnik Magyarország Kft. (székhely: 2339 Majosháza, Tóközi u. 10.) beton-víznyelőaknáival kerülnek összegyűjtésre és a Bárczy-féle olaj- és homokfogó műtárgyon kerülnek átvezetésre. Továbbá a silók esetlegesen szerves anyaggal szennyeződött csapadékvizei a CS-2-0 jelű csapadékcsatornába kerülnek elvezetésre, amely egy 2 x 50 = 100 m3 térfogatú puffertárolóba köt. Az itt összegyűjtött esetlegesen szennyeződött csapadékvizek a telephelyi technológiába felhasználásra kerülnek. A tetőfelületekről hulló tiszta csapadékvizek irányítottan közvetlenül a fóliabéléssel ellátott 810 m3 térfogatú záportározóba kerülnek elvezetésre, amely a tűzivíztároló-feladatot is ellátja. A tiszta csapadékvizeket gyűjtő záportározó túlfolyója a 2800 Tatabánya, Vasvári Pál utcával párhuzamos útárokba bekötő CS.1.0. jelű csapadékcsatornába köt. A telephely csapadékvíz előkezelésére és elvezetésére vízjogi üzemeltetési engedéllyel, valamint 1 db talajvízmonitroingkút vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A vizsgálattal érintett terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favir.) 2. sz. mellékletének 2. a) pontja alapján „érzékeny” területnek minősül. Az előírások betartása esetén a felszíni, felszín alatti vizek és a
14
talaj szennyezése nem valószínűsíthető. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett megfelel a Favir. és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. Hatóságunk ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szemben a fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. § (1) bekezdése d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdésén és 5. sz. mellékletének II. táblázatán alapul. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatásköre a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdésein alapul; illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. sz. mellékletének 1. pontja állapítja meg. A Hatóság állásfoglalását a Ket. 33. § (8) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg.” Fentiek, valamint a – népegészségügyi, talajvédelmi, termőföldvédelmi, örökségvédelmi és bányafelügyeleti feladatkörében eljáró – kormányhivatal Kr. 28. § (1) bekezdése és 5. sz. mellékletének I. táblázata alapján adott véleményei nyomán a Hatóság megállapította, hogy az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem az Ügyfél által teljesített hiánypótlási felhívásokat követően megfelel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ht.), továbbá a Khvr. 8. sz. mellékletében foglalt rendelkezéseknek; ezért a Hatóság – a Khvr. 20. § (11) bekezdésének és 11. sz. mellékletének megfelelően – a Kvt. 66. § (1) bekezdés b) pontja és 71. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a Khvr. 20. § (3) bekezdése alapján – a Khvr. 9. sz. mellékletében foglaltak figyelembevételével – jelen határozatával egységes környezethasználati engedély kiadásáról döntött. (I. fejezet) A II. fejezet 3. pontjában szereplő kezelési műveletet a Ht. 3. sz. melléklete szerint felsorolt azonosító kód alapján határozta meg a Hatóság. A II. fejezet 4. pontja által nevesített kezelhető hulladékok körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2-3. sz. mellékletei szerint felsorolt azonosító kódok alapján állapította meg a Hatóság.
Jelen határozat IV. fejezetében emelt előírások – a Khvr. 17. § (2) bekezdésében és 9. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően – az alábbi jogszabályi rendelkezéseken nyugodnak:
1-7. 8. 9.
Khvr. 17. § (1) bekezdése Ht. 12. § (4) bekezdése Ht; 56. § (2) bekezdése; Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hlr.) 13. § (6) bekezdése 10. Ht. 15. § (5) bekezdése 11. Ht. 31. § (5) bekezdése 12. Ht. 6. § (2) bekezdése 13. Ht. 3. § (1) bekezdés b) pontja; A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6.550. § 14. Ht. 10. § (3) bekezdése 15. Ht. 10. § (4) bekezdése 16-17. A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 18. Ht. 70. § (1-2) bekezdései; Hr. 9. § (2) bekezdés g) pontja 19. Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontja; Hr. 9. § (2) bekezdés h) pontja
15
20. Hlr. 21. § (4) bekezdése, 30. § és 2. sz. melléklet 21-23. Hr. 9. § (2) bekezdés c) pontja 24-25. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lvr.) 26. § (2) bekezdése 26-27. Lvr. 25. § (4) bekezdése és 6. sz. melléklete 26-27. Lvr. 5. § (3-4) bekezdései 28. Zr. 11. § (5) bekezdése 29-30. Kvt. 8. §; Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontja; Hr. 9. § (2) bekezdés h) pontja 31. Kvt. 82. § (1) bekezdése; Hr. 14. § (1) bekezdése 32. Ht. 65. § (1) bekezdése; A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hnyr.) 3. § (1-4) bekezdései, 7. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése és 1. sz. melléklete 33. Ht. 65. § (5) bekezdése; Hnyr. 10. § (1) bekezdés b) pontja, 12. § (1) bekezdése, (2) bekezdés c) pontja, (4) bekezdés a) pontja és 3. sz. melléklete 34. Ht. 65. § (4) bekezdése; Hlr. 21. § (2-3) bekezdései 35. Lvr. 31. § (2) bekezdése 36. Lvr. 35. § (2) bekezdése 37-40. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 14. sz. melléklete 41. A környezetkárosítás megelőzéséről szóló és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése 42-44. Ht. 31. § (1-2) bekezdései és 32. § (2) bekezdése; Hr. 9. § (2) bekezdés f) pontja
Az V. fejezet előírásait a Kvt. 96/B. § (1) és (3) bekezdései állapítják meg. A VIII. fejezet 1. pontjában foglalt rendelkezések a Khvr. 26. § (1) és (5) bekezdésein, 2. pontjában foglalt rendelkezések ugyanezen jogszabályhely (3) és (5) bekezdésein alapulnak. Ugyanez fejezet 3. pontját a Khvr. 26. § (4) bekezdése állapítja meg. A Khvr. 20/A. § (2) bekezdés e) pontja értelmében: „A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt 5 évre adja ki új tevékenység első alkalommal történő engedélyezése esetén.” A (teljes körű környezetvédelmi) felülvizsgálati dokumentáció előterjesztésének határidejét a Khvr. 20/A. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével határozta meg a Hatóság. (IX. fejezet) A Hatóság (új) IPPC-engedélyt adott az Ügyfélnek, melyre tekintettel a 199-17/2015. sz. jogerős határozattal módosított 1388-10/2014. sz. jogerős határozatba foglalt (próbaüzemi) hulladékgazdálkodási engedélyt a Hr. 15. § (2) bekezdés a) pontja, továbbá a 2825-4/2014. sz. jogerős határozattal módosított 15184-4/2013. sz. jogerős határozatba foglalt levegőtisztaság-védelmi engedélyt az Lvr. 22. § (5) bekezdése alapján visszavonta, így azok jelen határozat jogerőre emelkedésével hatályukat vesztik, ezért a Hatóság jelen határozat X. fejezetének megfelelően döntött. Jelen határozat XI. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont de) alpontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél.
16
A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 78. § (10) bekezdése és 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslati utat – fentiek szerint – a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. § (5-7) bekezdései alapján határozta meg a Hatóság. (XII. fejezet) A Hatóság hatáskörét a Kr. 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg.
Győr, 2016. január 25.
Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából
dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető
17
