GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:
10866-22/2015.
Hiv. szám:
-
Ügyintéző:
dr. Király Bernadett Zsófia / Perjés Katalin Boglárka
Melléklet:
-
Tárgy:
Gyermely, Gyermelyi Tojás Kft. GyermelyKabláspuszta, 046/10. hrsz. alatti Kablás baromfinevelő telep egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata
HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) – felülvizsgálva a H-751-8/2010. számú határozattal kiadott, és 11959-3/2011., valamint 6662-3/2013. számú határozatokkal módosított egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyben foglaltakat – a Gyermelyi Tojás Kft. (székhely: 2821 Gyermely, Bajnai út 1.; a továbbiakban: Ügyfél) részére a Gyermely, 046/10 hrsz.-ú telephelyén folytatott tevékenységre – „Nagy létszámú állattartás – Intenzív baromfitenyésztés, több mint 40 000 férőhely baromfi számára” – a Vidra Környezetgazdálkodási Kft. által készített, „Gyermelyi Tojás Kft. GyermelyKabláspuszta, Kablás baromfinevelő telep egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata” című dokumentáció alapján, diffúz forrásra vonatkozó levegőtisztaság-védelmi engedélyt is magába foglaló egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt ad az alábbiak szerint. II. 1. Az engedélyes adatai: Név: Székhely: KSH-szám: KÜJ:
Gyermelyi Tojás Kft. 2821 Gyermely, Bajnai út 1. 11992426-0147-113-11 100271207
2. A telephely adatai: Telephely megnevezése: Telephely címe: EOV koordináta: KTJ:
Kablás 1. baromfinevelő telep Gyermely, 046/10. hrsz. X: 252568 , Y: 619835 100381840
3. A tevékenység adatai: Az Ügyfel a Gyermely, 046/10 hrsz.-ú ingatlanon baromfinevelő telepet üzemeltet, ahol zárt rendszerű, alom nélküli, ketreces, száraz baromfitartás történik. A jércék nevelése 4 db, egyenként 900 m2-es épületben történik, 5 szinten, ketrecekben. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. - Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031
Maximális férőhely-kapacitása: 200 000 db baromfi. A tevékenység TEÁOR kódja: 0147 - baromfitenyésztés, 0162 állattenyésztési szolgáltatás, 1089 máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártás, 4633 tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelme. E-PRTR kód: 55 A tevékenység NOSE-P kódja: 110.05 III. A Hatóság az Ügyfél részére engedélyezi a telephelyén lévő légszennyező diffúz forrásának üzemeltetését, és arra vonatkozóan az alábbi levegővédelmi követelményeket állapítja meg: 1. Légszennyezést okozó technológia megnevezése: T1 – Tojójérce nevelés 2. A létesítmény, illetve technológia légszennyező forrása: A T1 technológiához tartozó diffúz forrás: D1 Kablás baromfinevelő telep 3. Az elérhető legjobb technika alapján meghatározott kibocsátási határértékek: 3.1. A T1 tojójérce nevelés D1 Kablás baromfinevelő telephelyhez kötött diffúz forrására vonatkozóan technológiai kibocsátási határértékek nem állapíthatóak meg. 3.2. A tojójérce nevelés során ammónia (6) és metán (100) légszennyező anyag kerül kibocsátásra. IV. A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások az elérhető legjobb technika (BAT) figyelembevételével 1. Levegőtisztaság-védelem 1.1.
Az üzemeltető a légszennyező forrásra vonatkozóan köteles elektronikus úton adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára. Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges elektronikus űrlapok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) publikus felületén (http://web.okir.hu/hu/adatszolgaltatas) korlátozás- és térítésmentesen hozzáférhetők. Az elektronikus űrlapokat általános nyomtatványkitöltő keretprogram (ÁNYK) segítségével lehet kitölteni. A kitöltött űrlapokat az ÁNYK elektronikus beküldési funkcióját használva ügyfélkapun keresztül kell megküldeni.
1.2.
Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetőjének a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdése szerint a tárgyévet követő év – első alkalommal az üzemelés megkezdését követő évben – március 31-ig a Hatóság részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést kell benyújtania.
1.3.
Törekedni kell a meglévő növényzet, facsoportok megtartására, karbantartására.
1.4.
Az épületeket megfelelő szellőzéssel kell ellátni, hogy a trágya hőmérséklete alacsony maradjon.
1.5.
A takarmánykeverékben a nyers fehérjetartalmat csökkenteni kell, elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával. Az üzemeltetés során a takarmány lefejtő- és adagoló rendszerek zártságát és kiporzás mentességét biztosítani kell.
1.6.
Minimálisra kell csökkenteni a trágya érintkezését a környezeti levegővel a következő módszerek segítségével: A trágya tartózkodási idejét az istállóban minimálisra kell csökkenteni, azt
2
rendszeresen el kell távolítani. A trágya minél nagyobb szárazanyag-tartalmának elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. A trágyát a földekre szivárgásbiztos, zárt járművel kell kiszállítani. 1.7.
A bűzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást.
1.8.
A kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasárnapokat és ünnepnapokat. A trágyaszállítás a település elkerülésével, kijelölt útvonalon történhet.
1.9.
Minden időjárási körülmények között biztosítani kell a közlekedési utak pormentességét. Szükség esetén száraz időben locsolással pormentesíteni kell.
1.10.
A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Bűzpanaszok esetében a trágya szagkibocsátásának csökkentése érdekében azt rendszeresen szagcsökkentő adalékanyaggal kell kezelni. Tartós bűzproblémák esetén, telephelyen belül, bűzcsökkentő célú védőfásítást kell telepíteni, gyorsan növekedő fasor, ill. magasra növő cserjesávval, őshonos növényfajokból, lágylombos fák telepítésével a telephely takaráshoz szükséges sűrűségben.
1.11.
A légszennyezettség egészségügyi határértékei a technológiából eredően a telephely közvetlen közelében sem léphetőek túl.
1.12.
A lakosságot zavaró bűzkibocsátását minimalizálni kell.
1.13.
Az istállókban az állategészségügyi feltételeket és a BAT vonatkozó előírásait (fajlagos állatlétszám, megfelelő légcsere, illetve szennyezőanyag teremkoncentrációk) be kell tartani és ez által meg kell akadályozni a környezeti levegőbe kikerülő koncentrált légszennyezést.
tisztaságát,
2. Zajvédelem 2.1.
Az üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, köteles 30 napon belül bejelenteni a Hatóságnak.
3. Hulladékgazdálkodás 3.1.
A keletkező állati eredetű melléktermékek, hulladékok esetében a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet előírásait kell alkalmazni.
3.2.
Munkahelyi gyűjtőhelyen hulladék a gyűjtőedény – környezetszennyezést kizáró – megteltéig, de maximum a képződésétől számított 6 hónapig gyűjthető.
3.3.
A tevékenység során keletkező hulladékokról a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően nyilvántartását kell vezetni, illetve az adatszolgáltatást kell teljesíteni.
3.4.
A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell.
3.5.
Amennyiben lehetséges, a keletkező hulladékok hasznosításra történő átadását kell előtérbe helyezni az ártalmatlanítással szemben.
3.6.
A tevékenység végzése során bármilyen okból bekövetkező környezetszennyezés elhárításáról az engedélyes haladéktalanul gondoskodni köteles. A bekövetkezett káreseményről, annak
3
kiterjedéséről, mértékéről, a veszélyeztetett környezeti elemekről, továbbá a tett intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a Hatóságot. A környezetbe került hulladék jogszabályokban előírt összegyűjtéséről és elhelyezéséről engedélyes késedelem nélkül gondoskodni köteles. 3.7.
A tevékenység végzése során az esetlegesen előforduló környezeti károk felszámolására felelősségbiztosítást kell kötni, és azt folyamatosan fenn kell tartani.
3.8.
A tevékenység felhagyása esetén az üzemelés és felhagyás során keletkező hulladékok hulladékkezelőnek történő átadásáról gondoskodni kell.
4. A tevékenység szüneteltetése és felhagyása 4.1.
A tevékenység szüneteltetését vagy végleges felhagyását a szükséges intézkedések meghatározására vonatkozó terv benyújtásával kell bejelenteni, amelyet a Hatóság hagy jóvá.
4.2.
A tevékenység felhagyása esetén a telephelyen lévő hulladékok átadásáról engedélyezett gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodnak. V.
Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi szakhatósági állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/5513-1/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Győr-Moson-Sopron Megyei Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr. Árpád u. 2832.), Gyermelyi Tojás Kft. (2821 Gyermely, Bajnaí út 1.) kérelmére egységes környezethasználati környezetvédelmi működési engedélyezési eljárásra irányuló hatósági eljárásban megküldött 10866-5/2015. számú szakhatósági megkeresésre a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: A környezetvédelmi működési engedély megadásához előírásokkal hozzájárulok. Előírások, feltételek: 1. Be kell tartani a monitoring kutak üzemeltetésére vonatkozó H-12619-5/2007. számú vízjogi üzemeltetési engedély előírásait. 2. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp- és alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” A tevékenység telepítési helye szerinti önkormányzat jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a tevékenység településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata során az alábbi nyilatkozatokat tette: A Gyermelyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője XVII/914-/2015. számon a következő nyilatkozatot tette: „Általános jegyzői hatáskörömben eljárva a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (9021 Győr, Árpád u. 28-32) 10866-8/2015 számú megkeresésére a Gyermelyi Tojás Kft. egységes környezethasználati engedély tárgyban, belföldi jogsegély keretében nyilatkozom, hogy a Vidra Környezetgazdálkodási Kft. – MSZ 14/361-KN – által készített egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata alapján a helyi környezet- és természetvédelmi előírások figyelembevételével, valamint a helyi építési szabályzat és a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. §-a, illetőleg a 4. melléklete alapján megfelel.
4
A nyilatkozat ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. A jogorvoslati jog csak a határozat, vagy ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.” A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban vizsgálandó szakkérdések vizsgálata során az alábbi véleményeket adta: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztálya KEF/TAL/375-3/2015. számon a következő véleményt adta: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. Korm. rendelet 5. melléklete szerinti szakkérdést vizsgálva a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály fenti számú megkeresése, a 14/361-KN munkaszámú „Gyermelyi Tojás Kft. Gyermely-Kabláspuszta, Kablás baromfinevelő telep Egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata (Készítette: Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100., továbbiakban: Felülvizsgálati dokumentáció) foglaltak alapján a tárgyi engedély talajvédelmi szempontból feltételek (kikötések) nélkül kiadható.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály KER/067/00638-3/2015. számon a következő véleményt adta: „A Főosztály a http://edktvf.zoldhatosag.hu/kozerdeku/2015/melleklet/10886-1.zip honlapra feltöltött dokumentációt a jogszabályban foglaltaknak megfelelően áttanulmányozta. A telep közelében jelentős környezeti, egészségkárosító hatások nem várhatók, a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel.” VI. A jelen határozatban megadott engedély 2025. december 1. napjáig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát oly módon kell elvégezni, hogy a Hatósághoz teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt a jogszabályban előírt módon és tartalommal kell benyújtani 2020. augusztus 1. napjáig. A 6662-3/2013. számú határozat üzemi kárelhárításra vonatkozó rendelkezései 2018. június 10-ig hatályosak.
VII. Aki az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatja tevékenységét, azt a környezethasználót a Hatóság a határozatában kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint az engedélyben rögzített feltételek betartására kötelezi. Környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén a Hatóság a tevékenység gyakorlását korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy megtilthatja. VIII. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért a 250 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. IX. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó
5
fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125 000 Ft, civil szervezetek és természetes személyek esetén 2500 Ft, melyet készpénz-átutalási megbízáson vagy a Hatóság 1003300100299633-00000000 sz. számlájára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóság szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. INDOKOLÁS A Hatóság az Ügyfél részére H-751-8/2010. számú határozatával egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt adott a Gyermely, 046/10 hrsz.-ú telephelyén folytatott – nagy létszámú állattartás – Intenzív baromfitenyésztés, több mint 40 000 férőhely baromfi számára – tevékenységre, melyet 11959-3/2011., valamint 6662-3/2013. számú határozataival módosított. Az Ügyfél benyújtotta a Vidra Környezetgazdálkodási Kft. által készített, „Gyermelyi Tojás Kft. GyermelyKabláspuszta, Kablás baromfinevelő telep egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata” című dokumentációt. Az Ügyfél megfizette a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 30.) Korm. rendelet I. sz. melléklet III. fejezet 7. és 10.1. pontja alapján megállapított igazgatási szolgáltatási díjat. A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) és (6) bekezdése alapján hirdetményi úton értesítette a hatásterületen élő ügyfeleket az eljárás megindításáról, a civil szervezeteket továbbá elektronikus úton értesítette, azonban az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek. A Hatóság a dokumentáció vizsgálatát a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 8. sz. mellékletében és az 1995. évi LIII. törvény 75. §-ában foglaltak alapján végezte el. A hiánypótlásokkal kiegészített dokumentáció megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A Hatóság a benyújtott és hiánypótlásokkal kiegészített dokumentáció alapján a következőket állapította meg: Az Ügyfél tevékenysége a Khvr. hatálya alá tartozik, a rendelet 2. sz. mellékletének 11. a) pontja alapján: „Nagy létszámú állattartás Intenzív baromfitenyésztés, több mint - 40 000 férőhely baromfi számára.” A tevékenység részletezése, az alkalmazott technológia bemutatása: A telephely elhelyezkedése: Gyermely település Komárom-Esztergom megyében, a Keleti-Gerecse kistáj területén helyezkedik el. A tojótyúktelep Gyermely település külterületén található, megközelíthető Szomor és Bajna településeket összekötő útról, keleti irányban. Az alkalmazott technológia: A telepen az 1970-es évek óta állattartás folyik, 1980-ig mélyalmos baromfitartást folytattak. 1987-ig ketreces, hígtrágyás baromfitartást folytattak. 1997-től technológiaváltás következtében víz hozzáadása nélküli ketreces tartás kezdődött. A telepet 2006-tól a Gyermelyi Tojás Kft. üzemelteti. Az engedélyezett tevékenység jércetelep működtetése. A jércék nevelése 4 nagyobb épületben történik. 1 kisebb épületben helyezkedik el a szociális helyiség. Az ólakba BIG-DUTCHMAN technológiát használnak. Az épületekben a tyúkok 5 szinten, ketrecekben találhatóak. A telep állatlétszáma 150 000 db jérce körül mozog. Az etetés és itatás automata etetőrendszeren, itatóegységeken történik. A vízigény átlagosan 2 l/jérce/turnus. A ketreces tartás során almot nem használnak, a rácsos aljú ketrecek alatt található gyűjtőfelületre kerül a trágya, melyet hetente 2 alkalommal víz hozzáadása nélkül, automata tolólappal letisztítanak és szárítanak. A gyűjtőfelületek végén találhatók a trágya elvezetésére kiépített szállítószalagok, melyről a keletkezett,
6
szárított trágya az épületek mellett elhelyezett gyűjtőedénybe kerül. A telep az állatok kitelepítését követően kb. 6 hétig üres, ekkor történik meg az ólak kifertőtlenítése, melyet ködösítéssel végeznek. A tevékenységhez kapcsolódó egyéb műveletek: A telepen évente kb. 1.500 t trágya keletkezik. Ezen trágyára jellemző, hogy hozzáadott plusz vizet nem tartalmaz, sőt egy trágya szárító segítségével nedvességtartalma 30%-ra csökken, így állagából adódóan száraz, „almos” trágyaként kezelhető. A kitrágyázás gyakorisága 2 alkalom/hét, ekkor a teljes telep kitrágyázásra kerül. A trágya az ólak mellett elhelyezett 4 m3-es fémkonténerekbe kerül. A konténerek elszállítása a kitrágyázást követően rövid idő alatt megtörténik. A konténerek elszállítása a kitrágyázást követően rövid idő alatt megtörténik. Az ügyfél a telephelyen képződő trágyát átadja a Gyermelyi Gabona Kft.-nek szántóföldi kihelyezésre. A tyúkok vízigényét a Gyermely Élelmiszeripari Zrt. központi telephelyén található fúrt kútból biztosítják, melyhez saját hidroglóbusz tartozik. A vízkivétel karsztvíz jellegű. A kút üzemeltetése az ÉDUVIZIG által kiadott többször módosított 10.184-6/1983. számú határozata alapján történik (vízigény 105.000 m3/év). A telep vízmennyisége naponta 50 m3, ennek 95%-a a technológiát szolgálja, a fennmaradó rész a szociális blokk igényeit elégíti ki. A felhasznált vízmennyiség éves szinten kb. 15 000 m3. A technológiában felhasznált vizek szinte teljes mennyisége automata itatórendszereken jut a ketrecekbe. A telephelyen állattartásból származó technológiai szennyvíz nem keletkezik. A telephelyen kommunális szennyvíz keletkezik. Ennek mennyisége átlagosan 0.5-1 m3/nap. A szociális helyiségben keletkező települési folyékony hulladékot egy 10 m3 térfogatú föld alatti vízzáró kivitelű vasbetonaknában gyűjtik. A szennyvíz elszállítása engedéllyel rendelkező szervezettel (Kovács és Fiai Szolgáltató Bt.) történik. A képződött szennyvizek ártalmatlanítása az Észak-dunántúli Vízmű ZRt. üzemeltetésében lévő szennyvíztisztító-telepen történik. A telepen lévő épületegyüttesre kerülő csapadékvíz szennyezés-mentes elvezetése megoldott. A csapadékvíz az épületek közt található zöld felületekre kerül, ahol elszikkad természetes úton. A tojótyúk telepen kiépített árokrendszer nincs. A viszonylagos nagy felületek biztosítják a csapadék beszivárgását a talajba. A telep területén föld alatti gázolaj-, illetve benzintartály elhelyezése nem történt. Földben található még a szociális épület és az ólak fűtését biztosító földgázvezeték, illetve az épületekbe vezető vízvezeték rendszer. Takarmányozás: A telephelyen istállónként 1 db takarmánytároló tartálya van. A takarmány zárt rendszeren keresztül jut az etetőkbe, az etetés gördülő adagológarattal történik. Az állatok ivóvíz igényét zárt itatóberendezés biztosítja. Környezeti hatások: Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Megállapítható, hogy a baromfitelep üzemeltetése során – ketreces állattartás – a szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel, és bűzhatással kell számolni. A telephely környezetében 3 km-es körzetben lakóház, védendő objektum nincs. A telephelyet mezőgazdasági és erdőgazdasági területek határolják. A telephelyen légszennyező pontforrás nincs. A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a Hatóság hatáskörébe tartozó diffúz forrás üzemel (4 db csirkenevelő épület). A telep férőhelye maximálisan 200 000, átlagos állatlétszáma 180 000 db. A levegő minőségét befolyásoló kellemetlen szag, bűz közvetlen hatásterülete telephely közvetlen környezete. A kellemetlen szagok terjedését az uralkodó szélirány befolyásolja. Az elmúlt években bűzzel kapcsolatos lakossági panaszbejelentés nem érkezett. Gyermely a a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete szerint a 10. légszennyezettségi zónába tartozik, amely alapján a kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxid és benzol F, a szilárd légszennyező anyag pedig az E kategóriába lett besorolva, intézkedési program nem szükséges a településre vonatkozóan. A levegőtisztaság-védelmi hatásterület a poremisszió vonatkozásában a geometriai súlypont köré rajzolt 318 méter sugarú körrel határolható le.
7
A levegőtisztaság-védelmi hatásterület az ammónia emisszió vonatkozásában a geometriai súlypont köré rajzolt 422 méter sugarú körrel határolható le. A szag, illetve bűzhatást az állatok jellegzetes szaga, valamint trágyája, esetlegesen felhasznált tápszerek és gyógyhatású készítmények illata okozza. A ketreces állattartás során anaerob bomlási folyamatok is lezajlanak, amelyek, ammónia, kén-hidrogén stb. képződéssel járnak. A természetes és mesterséges ventilláció segítségével az istállók nyílásain távozó légszennyező és szag anyagok diffúz légszennyezésként jelentkeznek, viszonylag egyenletes elosztásban kerülnek ki a levegőbe. A levegő minőségét befolyásoló kellemetlen szag, bűz közvetlen hatásterülete az istállók közvetlen környezete. A kellemetlen szagok terjedését az uralkodó szélirány befolyásolja. A mellékelt szagszennyezett levegő terjedésének számítással való meghatározása alapján, a telep szagvédelmi hatásterülete a telephely geometriai súlypontjától mért 751 méterben határolható le. Ez az érték az 1 SZE/m3 szagemisszió távolsága. Ez az a távolság, ahol a szagérzet kialakulásának valószínűsége esetlegesen még érezhető mértékű lehet. A hatásterülettel érintett ingatlanok: Gyermely 0109/1, 0109/2, 0111/1, 0111/3, 0111/4, 0111/6, 0111/7, 0111/8, 0111/9, 0111/10, 0112/1, 0112/3, 033/8, 041/1, 041/2, 041/4, 044, 046/3, 046/4, 046/6, 046/10, 046/11, 047, 048., 049, 050, 053/9, 053/10, 053/4, 058, 061 helyrajzi számú ingatlanok. A 3 SZE/m3 érték 380 méternél, az 5 SZE/m3 a 277 méternél határolható le a telephely geometriai súlypontjától mérve. Ezek azok a távolságok, ahol a szagérzet kialakulásának valószínűsége esetlegesen még zavaró mértékű lehet. A bemutatott számítás alapján a bűzkibocsátás hatásterülete lakott területet nem érint. Zajvédelmi szempontból: A baromfinevelő telep működése során az istállók szellőző ventilátorai, az etető-itató rendszer, a szállítójárművek és az anyagmozgatási, rakodási tevékenység zajkibocsátásával lehet számolni. A zajforrások a telephelyen nappali és éjjeli időszakban is működnek. A teljes körű környezeti felülvizsgálati dokumentációhoz becsatolt ÖKO-RAAB Mérnöki, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. által készített R-0317/3/15 számú mérési jegyzőkönyv és szakértői véleménye megfelel a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4. számú és 5. számú melléklet előírásainak. A környezeti zajmérési jegyzőkönyv alapján, a telephely zajkibocsátása megfelel az előírásoknak, az állattartó teleppel szomszédos területek zajvédelmi szempontból nem védendő külterületi mezőgazdasági területek, melyeken nem található zajvédelmi szempontból védendő épület, így a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékeinek, az üzemelés során nem kell teljesülniük. A tevékenységnek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés valamint a 6. § (1) bekezdés alapján méréssel és számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet, így a telephelynek a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése a) pontja alapján nem kell rendelkeznie zajkibocsátási határértékkel. A tevékenység zajvédelmi hatásterületével érintett ingatlanok: Gyermely 050, 046/11, 047, 046/3, 046/4 hrsz.-ú ingatlanok. A létesítmény működésével érintett területek zajvédelmi kategóriába sorolásánál Gyermely Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 10/2008. (XI. 13.) és 18/2013. (VII. 3.) önkormányzati rendeletekkel módosított 6/2006. (VI. 8.) önkormányzati rendelet Gyermely Község helyi építési szabályzata és szabályozási tervének előírásai szerint történt. Természet- és tájvédelmi szempontból: Az érintett terület nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Hulladékgazdálkodási szempontból:
8
A tevékenység végzése során keletkező hulladékok: A telephelyen folytatott technológia zárt rendszerű, alom nélküli, száraz baromfitartás, amely során az alábbi veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkeznek: Megnevezés veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék egyéb települési hulladék, ide értve a vegyes települési hulladékot is
Hulladék kódszáma 15 01 10* 20 03 01
Az állati mellékterméknek minősülő állati tetemeket vagy a hulladékká vált állati szöveteket az állategészségügyi előírásoknak megfelelően kezelik. Az elhullott állati tetemek gyűjtése betonozott területen, erre a célra gyártott kukában történik elszállításig. A települési szilárd hulladékot zárt edényzetben gyűjtik, átadása a közszolgáltatónak történik. A szociális létesítményeknél keletkező nem közművel összegyűjtött szennyvíz, föld alatti aknában történő gyűjtése és további kezelése megoldott. A keletkező veszélyes hulladékot zárt gyűjtő edényzetben, munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik a további kezelésre történő átadásig. Felhagyás során keletkező hulladékok: A tevékenység felhagyása esetén, a telephelyen levő hulladékok átadásáról engedélyezett gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodnak. Üzemi kárelhárítási terv szempontjából: Az Ügyfél a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete 11. b) és c) pontja alapján üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. A Hatóság megállapította, hogy a telephely rendelkezik üzemi kárelhárítási tervvel, melyet a 6662-3/2013. számú határozatában jóváhagyott. Földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából: Gyermely Kabláspusztai telephelyen (046/10 hrsz.) kármentesítési eljárás nincs folyamatban. Az ingatlanon talajvíz monitorozás folyamatban van. A dokumentáció az alábbiak szerint nyilatkozik a földtani közeget érintő hatásokról: „Az állattartás zárt térben történik, a trágyakezelés és gyűjtés szintén szabályozott, az előírásoknak megfelelő módon történik, a szennyvizet zárt szennyvíztárolóban gyűjtik, a kiszállítás és ártalmatlanítás engedélyezett módon zajlik, a hulladékgyűjtés és kiszállítás ugyancsak. Mindez biztosíték a talajszennyezés kizárására.” A telep működése talajszennyezést nem okoz, a földtani közeg állapotát nem károsítja. A tevékenység felhagyása az alábbi hatásokat okozza az érintett ingatlan földtani közegére: „Ha a területen már nem folytatnak tevékenységet, a terület rekultiválásra kerül, és az eredeti állapothoz hasonló feltételek jönnek létre. A rekultiváció során a közművek eltávolításra, az épületek elbontásra kerülnek, és tereprendezést végeznek. Ezt követően az eredeti állapothoz közeli állapotok állnak be.” A tevékenység a földtani közeg állapotát nem befolyásolja negatívan, talajszennyezésről a Hatóságnak nincs tudomása. Az Elérhető Legjobb Technikának (BAT) való megfelelés szempontjából: A tevékenység során keletkező hulladékok szelektív gyűjtése zárt helyen történik, további kezelése megoldott, az anyagfelhasználást nyomon követik és elemzik. A trágya a telephelyről a lehető legrövidebb idő alatt elszállításra kerül. A fertőtlenítés a vizes takarítás után – a minimális mosóvíz az elvezető rendszeren keresztül kikerül a tárolókba – következik, amely során a fertőtlenítőszert porlasztással juttatják a falakra, padozatra és az
9
istállóban lévő tárgyakra. A porlasztott fertőtlenítőszer kis mennyiségéből fakadóan vizes elfolyás nincs, a kijuttatott anyag vékony bevonatot képez, majd felszárad. Részletes receptúrák alapján elkészített takarmány keverékekben, csak az adott korcsoporthoz szükséges fehérje mennyiséget tartalmazzák a takarmányok. A takarmány felhasználást folyamatosan nyomon követik. Az istállók megfelelő hőszigetelő tulajdonságú épületek; mesterséges szellőztetést alkalmaznak. A Hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. §, illetve az 5. számú melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza:
35800/5513-1/2015.
számú
„Győr-Moson-Sopron Megyei Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 10866-5/2015. számú – 2015. június 11-én érkeztetett – megkeresésével a Gyermelyi Tojás Kft. környezetvédelmi működési engedélyre irányuló kérelmére indult hatósági eljárásban a az illetékes Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban: Katasztrófavédelmi Igazgatóság) szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (3) bekezdés alapján az engedélyezési hatósági eljárásban környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezetvédelmi teljesítményértékelés alapján lefolytatandó környezetvédelmi működési engedélyezési eljárásban a tevékenység vízellátásának a csapadék és a szennyvíz elvezetésének vizsgálata, valamint annak elbírálása, hogy a vízbázis védőterületére, védőidomára, a felszíni vizek, felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, továbbá annak elbírálása kérdésben, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A Hatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi:
-
-
A telephely vízellátását fúrt kútról biztosítják, a kútra vonatkozó 10.184-6/1983. számú vízjogi üzemeltetési engedély időbeli hatálya lejárt. A kútra vonatkozó vízjogi engedélyezési eljárás folyamatban van. A telephelyen kommunális és technológiai szennyvíz keletkezik. A szociális létesítmények üzemeltetéséből keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése zárt betonaknában történik. Technológiai szennyvíz az istállók padozatának takarítása során keletkezik, mely szintén a kommunális szennyvíz aknákba kerül bevezetésre. A csapadékvizek a technológiából eredően nem szennyeződhetnek. A telephelyre lehulló csapadék jelentős része a burkolatlan felületeken elszikkad. A felszín alatti vizek védelme érdekében 2 db monitoring kutat üzemeltetnek. A kutak üzemeltetésére vonatkozóan érvényes – H-l 2619-5/2007. – vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek.
A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A döntést alátámasztó jogszabályok: 1. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. 2. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. 3. A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet.
10
4. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott tervdokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági hatáskörét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése, továbbá a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33.§ (3) bekezdés, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. mellékletének b) pontja állapítja meg.” A Hatóság a tevékenységnek a – a Khvr. 1. § (6b) bekezdése alapján – a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata érdekében megkereste a tevékenység telepítési helye szerinti jegyzőt: A Gyermelyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a megkeresésre a rendelkező részben található nyilatkozatot adta. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet I. táblázata alapján az eljárásban a szakkérdések vizsgálata során adott véleményének indokolása az alábbiakat tartalmazza: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály KEF/TAL/375-3/2015. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: „A tárgyi Felülvizsgálati dokumentációban foglaltak szerint a tevékenység mezőgazdasági művelés alól kivett területen (kivett baromfitelep) zajlik, környezetében mezőgazdasági területek találhatóak. A kitrágyázást követően a trágyát a Gyermelyi Tojás Kft. Gyermely 053/7 hrsz.-ú trágyatárolójára szállítják, majd a trágyát a Gyermelyi Tojás Kft. eladja a Gyermelyi Gabona Kft-nek, aki azt a Gyermely Vállalatcsoport mezőgazdasági területein hasznosítja. Fentiek alapján megállapítható, hogy a telepen folytatott tevékenység a környező termőföldeket, talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja, így az elsőfokú talajvédelmi hatóság nem tett javaslatot előírásra. A szakkérdés vizsgálatával összefüggésben eljárási költség nem merült fel. A talajvédelmi hatóság hatásköréről a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése, illetékességéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: KET) 21. § (1) c) pontja rendelkezik.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály KER/067/00638-3/2015. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: „A Főosztály a dokumentációt a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, lakott területtől számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően vizsgálta.
11
A Gyermelyi Tojás Kft. (Továbbiakban: Kft.) 2821 Gyermely, Bajnai út 1. alatti ingatlanon található baromfinevelőtelep egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség H-751-8/2010. ügyiratszámon adott ki. Jelen engedélykérelem ennek meghosszabbítására irányul. Fentiek alapján a Főosztály az egységes környezethasználati engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárul. A kiadmányozási jog a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015. (III. 31.) számú MvM utasítás 20. § (3) bekezdés a) pontján alapul.” Az előírások – a fent hivatkozottakon túl – a következő jogszabályokon alapulnak: A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lvr.) 31. § (2) bekezdése alapján, a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell teljesíteni. A zajvédelmi előírás a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdésén alapul. A hulladékgazdálkodási előírásokat a Hatóság az alábbi jogszabályok alapján állapította meg: 45/2012. (V. 8.) VM rendelet; a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 31. § (1)-(2) bekezdése, 65. § (1)-(5) bekezdése, 66. § (4) bekezdése, 80. § (1) bekezdés e) pontja, az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 13. § (10) bekezdése, a Khvr. 11. mellékletének 4. g) pontja. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység a meghatározott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelményrendszerének megfelel, a környezet védett elemeit nem károsítja, ezért egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt adott a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. §-a, 70. § (1) bekezdése, 71. § (1) bekezdése, 79. § (1) bekezdés a) pontja, 81. §-a és a Khvr. 17. § (2), 20. § (3), (4), (11) és (12) bekezdés a) pontja, 11. sz. melléklete, a fent megállapított tényállás és a szakhatósági állásfoglalások alapján; és a hatáskörébe tartozó – külön jogszabályban meghatározott – engedélyt az egységes környezethasználati engedélybe foglalta. A levegőtisztaság-védelmi engedély az Lvr. 26. § (3) bekezdésén alapul. A jogkövetkezményekre való figyelmeztetést a Khvr. 26. § (4) bekezdése tartalmazza. Az engedély időbeli hatályát a Hatóság a Khvr. 20/A. § (1) bekezdés alapján állapította meg. A felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés a Khvr. 20/A. § (4) bekezdésén alapul. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd.) pontján alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, a jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/205. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 2. § (5)-(7) bekezdésén alapul. A szakhatósági állásfoglalások elleni jogorvoslat útját a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg. A Hatóság hatásköre a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 2. sz. melléklet 2. pontja határozza meg. Győr, 2015. november 03. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából Dr. Buday Zsolt s. k. főosztályvezető
12
