GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:
4577-4/2016.
Tárgy:
Ügyintéző: Telefon:
dr. Karácsony Edina/ Winkler Anett +36 (96) 524-000
Mellékletek: Hiv. szám:
GYŐR-SZOL Zrt. Győr, 0680., 0678/12., 06478/14. és 0679 hrsz. – Előzetes vizsgálati eljárás
HATÁROZAT
I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 9024 Győr, Orgona u. 10.; KÜJ: 102719370; KTJ: 101606827; a továbbiakban: Ügyfél) által kérelmezett, a Győr, 0680., 0678/12., 06478/14. és 0679 hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyén (a továbbiakban: telephely) történő nem veszélyes hulladékok hasznosításával kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárást
lezárja és megállapítja
a következőket: II.
Az előzetes vizsgálati dokumentációt a Hatóság elfogadja, miután a környezeti hatások nem jelentősek és a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel; ezért környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges. III.
1. A telephely és a vizsgált tevékenység adatai: Telephely címe: Győr, külterület 0680., 0678/12., 06478/14. és 0679. hrsz. 2 Telephely nagysága: 5 ha 1.283 m Az ingatlanok tulajdonosa: GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt.
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 524-024 E-mail:
[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu
1.1. A tevékenység volumene: A telephelyen jelenleg is történik szennyvíziszap előkezelési tevékenység, melyet az előkezelést követően D8 ártalmatlanítási technológiával kezelnek. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az előkezelési tevékenységet a 2675-17/2010. számú határozatban (100.000 tonna/év szennyvíziszap víztelenítése), az ártalmatlanítási tevékenységet (9.950 tonna/év hulladék D8 biológiai kezelése, komposztálása) pedig a 3255-13/2010. számú határozatban engedélyezte az Ügyfél részére. Az Ügyfél a már eddig is végzett iszapkomposztálási technológiát szeretné tovább folytatni a D8 biológiai kezelés, ártalmatlanítás helyett R3 hulladék hasznosítási művelettel. Az Ügyfél fenti telephelyén hasznosítani tervezett nem veszélyes hulladékok összes mennyisége: 20.000 tonna/év. A tevékenység volumene 365 munkanappal számolva: 54,7 tonna/nap nem veszélyes hulladék hasznosítása.
2. A hulladékgazdálkodási tevékenység kezelési kódja: Hasznosítás R3: oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása.
2.1. A telephelyen hasznosítható hulladékok:
Azonosító kód
Hulladék megnevezése
02 01 03
hulladékká vált növényi szövetek
500
02 02 01
mosásból és tisztításból származó iszap
4.000
a nyersanyagok mosásából, tisztításából és mechanikus aprításából származó hulladék
500
02 07 01
19 08 05
települési szennyvíz tisztításából származó iszap
Mennyiség (tonna/év) Kezelési kód
R3
3-3,5% szárazanyag tartalmú
14.500
R3
95%-os iszap granulátum
500
R3
Összesen:
20.000
IV. Az engedélyezési eljárás menete: Az – egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött – hulladékkezelési tevékenység kizárólag a környezetvédelmi hatóság által kiadott hatályos hulladékgazdálkodási engedély birtokában, annak tartalma szerint végezhető. Jelen határozat a vizsgált tevékenység folytatásához szükséges – külön jogszabály alapján más hatóságok által kiadandó – egyéb engedélyek megszerzése alól nem mentesít.
2
V. Az eljárásban belföldi jogsegély keretében megkeresett Győr Megyei Jogú Város Jegyzője 63.2582/2015. számon a következő állásfoglalást adta: „A Győr-Szol Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. (9024 Győr, Orgona u. 10.) kérelmére indult és a Pannon-Connection Bt. (9023 Győr, Álmos u. 2.) által a Győr- Likócsi komposztálótelepen (Győr külterület 0680, 0678/12, 0678/14 és 0679 hrsz.-ű ingatlanokon) tervezett nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenység előzetes vizsgálata ügyében folytatott - a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgált- eljáráshoz az alábbi szakvéleményt adom: A megkereséshez elektronikus úton csatolt előzetes vizsgálati dokumentációt a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi tervezett tevékenység -Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) rendeletében, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) rendeletében, továbbá Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Győri Építési Szabályzatról (GYESZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (Z 25.) Ök rendeletével jóváhagyott — helyi jelentőségű természetvédelmi területet, követelményt nem érint. Szakvéleményem a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet 1. § (6b) bekezdése alapján, a GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának 2015. október 21-én Hivatalunkhoz belföldi jogsegély keretében érkezett megkeresése alapján került kiadásra.” VI. Az eljárásban szakhatóságként közreműködő Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság 35800/8481-1/2015. ált. számon a következő állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 14560-12/2015. számú megkeresése alapján GYŐR- SZOL Zrt. (9024 Győr, Orgona u. 10.) kérelmére, Győr külterület 0680, 0678/12, 0678/14, 0679 hrsz. Likócsi komposztálótelepen tervezett nem veszélyes hulladékhasznosítási tevékenység tárgyában folyamatban lévő előzetes vizsgálati eljárásban a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (továbbiakban: Hatóság) az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból az alábbi feltételekkel hozzájárul: 1. A tevékenység végzése nem veszélyeztetheti a felszíni és felszín alatti vizek állapotát. 2. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a szivárgás- és szennyezésmentes tárolásról. 3. Be kell tartani a H-1547-12/2007. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltakat 4. A csapadékvizek szikkasztása nem eredményezheti a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-a alapján a talajvíznek és a földtani közegnek a 6/2009. (IV. 14.) KvVM - EüM - FVM együttes rendeletben megadott „B” szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. 5. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni - a kárelhárítást azonnali megkezdése mellett - a Győr- Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. A tevékenység vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nem jelent olyan hatást, amely miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása válna szükségessé. Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.”
3
VII. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett 250.000,- Ft, (azaz kettőszázötvenezer forint) összeget a Hatóság részére mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárási költség viselője az Ügyfél. VIII. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000,- Ft, (azaz egyszázhuszonötezer forint) – természetes személyek, valamint civil szervezetek esetében 2.500,- Ft, (azaz kettőezer-ötszáz forint) –, melyet a „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 10033001-0029963300000000 sz. számlára kell átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
INDOKOLÁS
A GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 9024 Győr, Orgona u. 10.; KÜJ: 102719370; KTJ: 101606827; a továbbiakban: Ügyfél) által kérelmezett, a Győr, 0680., 0678/12., 06478/14. és 0679 hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyén (a továbbiakban: telephely) nem veszélyes hulladékok hasznosítására vonatkozóan előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő a – környezetvédelmi hatáskörében eljáró – Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Hatóság). A kérelem és mellékleteinek vizsgálata nyomán a Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél által végezni kívánt tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. sz. mellékletének 107. a) pontja (nem veszélyes hulladékhasznosító telep – 10 tonna/nap kapacitástól) szerint történik, melynek alapján a Khvr. 3. § (1) bekezdés a) pontja értelmében előzetes vizsgálati eljárást kell lefolytatni. – A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (1) bekezdése alapján a Hatóság 14560-2/2015. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, melynek nyomán a Reflex Környezetvédő Egyesület (székhely: 9024 Győr, Bartók B. u. 7.) ügyféli jogállásának megállapítását kérte, azonban az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek; emellett a Khvr. 3. § (4) bekezdése alapján közzétett közlemény nyomán sem érkezett az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel a Hatósághoz a rendelkezésre álló határidőn belül. Fenti kérelemnek a Khvr. 3. §-a és 4. sz. melléklete szerinti jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatai nyomán – a Ket. 37. § (3) és (5) bekezdéseiben foglaltak alapján – hiánypótlási felhívásokra került sor, melyeknek az Ügyfél megfelelően eleget tett: a hulladékkezelési technológia környezeti hatásainak előzetes vizsgálata és értékelése érdekében a szükséges dokumentációk benyújtásra kerültek, ezáltal tárgyi kérelem elbírálásra került. Az Ügyfél tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett 250.000,- Ft, (azaz kettőszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
4
szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. § (1) bekezdése és 1. sz. mellékletének 35. főszáma alapján. 1. A Hatóság eljárása során az alábbi technológiát vizsgálta a tervezett tevékenységgel összefüggésben: Az Ügyfél fenti telephelyén a 0680. hrsz.-ú, 2 ha 8.827 m2 nagyságú ingatlanon találhatóak a komposztálási technológia létesítményei. A hulladékok csővezetéken, illetve az Ügyfél saját tevékenységéből (zöldterület rendezése, kivitelezése) és más gazdálkodó szervezetektől teherjárműveken kerülnek a telephelyre. A telephelyen az Ügyfél, illetve jogelődje a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. 2006 óta folytat nem veszélyes hulladékkezelési tevékenységet. Az Ügyfél a telephelyen a Pannon-Víz Zrt. üzemeltetésében lévő Győr városi (bácsai) szennyvíztisztító telepről csővezetéken érkező 3 % szárazanyag tartalmú szennyvíziszap víztelenítését, faaprítékkal, oltóanyaggal történő bekeverését, zártcellás komposztálását, majd nyílt téri utóérlelését végzi. Az eljárás eredményeként talajjavításra alkalmas, 02.5/2733/11/2007. számon kiadott forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező Biomass Szuper Komszol komposzt keletkezik. A telephely kerítéssel körbekerített, zárható kapuval rendelkezik, vezetékes és ásott kútvízzel ellátott, villamosenergiaellátás rendelkezésre áll. A telephely létesítményei: - iszaptároló medence - cellás komposztáló épület (576 m2) és vele összeépített iszapvíztelenítő gépház (158,9 m2) - csurgalékvíz átemelő - faapríték tároló (211 m2) - csapadékvíz tározó - kiszolgáló épület - komposzt tároló épület (térburkolattal ellátott) - belső közlekedési utak - 40 tonnás méréshatárú hídmérleg A hulladékkezelést szolgáló eszközök, gépek: - Hiller típusú centrifugák, - polielektrolit oldó berendezés, - dobszita, - keverő és rosta berendezés, - hídmérleg, - rakodógép, - keverőgép, - biofilterek. A telephelyi technológia főbb lépései: A csővezetéken érkező szennyvíziszap víztelenítése, komposzt bekeverése, cellás komposztálás, beoltás, utóérlelés. A csővezetéken érkező szennyvíziszap ideiglenes iszaptároló aknában történő tárolását követően az iszapvíztelenítő gépházban üzemelő 3 db centrifugában kerül víztelenítésre, majd csigasoron keresztül jut a komposztálócsarnokba. A komposztálási tevékenység a cellás komposztáló épületben (munkacsarnok) történik, ahol 2 sorban 5-5 db, egyenként 40,48 m2 alapterületű, 1,4 m belmagasságú, vasbeton dobozszerű, hőszigetelt, fémajtóval zárható cellák állnak rendelkezésre. A cellafeltöltés előkezelt iszaphulladék és faapríték keverékével történik. A komposztálás oxigénigényéhez levegőbefújást alkalmaznak. A termofil aerob biológiai folyamatok során a szervesanyagok lebontása során keletkező, a komposzthalmot felmelegítő hő hatására elpusztulnak az iszap patogén szervezetei és a magasabb hőmérsékleten felgyorsul a szervesanyagok lebomlása. A faapríték lazítja az iszap szerkezetét, a levegő átfújással pedig szabályozható a komposztágy hőmérséklete és a komposzt víztartalma csökkenthető. Az elhasznált magas
5
páratartalmú meleg levegő elszívó ventilátorral kerül kivezetésre. A zárt cellákban történő egyenletes felmelegedés hatására a komposztálás 7-10 nap alatt végbemegy. A cellából kikerülő komposzt átrostálásra kerül, így homogén, könnyen kezelhető anyaggá válik. Az előállítandó késztermék megfelelő minőségének biztosítására a komposzt prizmába 2,5 V/V%-ban Biomass Kappa elnevezésű mikrobiális oltóanyagot kevernek. A komposzt további érlelésre, átmeneti tárolásra komposzttárolóra, térburkolatra kerül, ahol meghatározott időközönként géppel átforgatják. 3 hónapos utóérlelést követően a 02.5/2733/11/2007. számon kiadott forgalomba hozatali engedélynek való megfelelőség esetén termékké minősítik, évi várható mennyisége körülbelül 3.100 tonna. A komposzt Biomass Szuper Komszol néven lakossági, vagy nagyüzemi mezőgazdasági felhasználásra kerül értékesítésre termésnövelő anyagként. Munkaidő, munkaerő szükséglet: Tervezett működési, üzemelési idő 365 munkanap/év, 2 műszakban. A telephelyen egy műszakban dolgozók létszáma: 3 fő (művezető és 2 gépkezelő). A telephelyen foglalkoztatottak összes létszáma 5 fő. 2. A Hatóság eljárása során az alábbi környezeti igénybevételeket állapította meg a tervezett tevékenységgel összefüggésben: 2.1. Hulladékgazdálkodási szempontból 2.1.1. Létesítés A tevékenység végzéséhez szükséges műszaki feltételek rendelkezésre állnak. Nincs szükség olyan létesítésre, építésre, épület felújításra, melyből nem veszélyes és veszélyes hulladék keletkezhetne. 2.1.2. Üzemelés A kirothasztott szennyvíziszap csővezetéken érkezik a Pannon-Víz Zrt. üzemeltetésében lévő Győr városi (bácsai) szennyvíztisztító telepről. Az iszap ideiglenes tárolásra az iszaptároló aknába érkezik, majd az iszapvíztelenítő gépházban kerül víztelenítésre és előkezelésre. A víztelenítés során keletkező iszapvíz összegyűjtésre kerül és a csurgalékvíz átemelőn keresztül a bácsai szennyvíztisztító telepre jut vissza. A tehergépjárművel érkező hulladékok mérlegelést követően kerülnek a telephelyre. A faapríték gyűjtése esővédővel ellátott, 211 m2 alapterületű, vasbeton aljzatú tárolóban történik, mely három rekeszből áll. A technológiában keletkező komposzt esetén amennyiben az minőségi paraméterei miatt nem minősíthető termékké, akkor 19 05 03 előírástól eltérő minőségű komposzt hulladékként adható át engedélyes hulladékkezelőnek. A járművek karbantartása szakszervizben történik. A berendezések karbantartási, üzemeltetési munkáiból esetlegesen keletkező 15-ös főcsoportú veszélyes hulladékok és az üzemeltetés során keletkező nem veszélyes 15-ös és 20-as főcsoportú hulladékok munkahelyi gyűjtőhelyen kerülnek gyűjtésre, majd arra hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezőnek átadásra. A telephelyen keletkező 20 03 01 hulladék közszolgáltatás keretében kerül továbbadásra. 2.1.3. Felhagyás A telephelyen tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyásakor a hulladékok elszállításra kerülnek. A telephely egyéb ipari, kereskedelmi célra hasznosítható. Amennyiben az építmények elbontására/ átalakításra kerülnének úgy a munkák során keletkező 17-es főcsoportú hulladékok arra hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezőnek kerülnek majd átadásra. A felhagyás várható környezeti hatása elviselhetőnek tekinthető, a munkák befejeztével pedig megszűnik. 2.1.4. Havária Rendkívüli szennyezés munkagépek, szállítójárművek meghibásodása, sérülése esetén fordulhat elő, ilyenkor olajszármazék kerülhet a környezetbe, mely környezetszennyezést a kárelhárítási munkák során veszélyes hulladékként kell kezelni. A telephely teljes egészében burkolt, az esetleges elfolyást a burkolatról kell eltávolítani felitató anyag segítségével.
6
2.2. Levegőtisztaság-védelmi szempontból 2.2.1. Létesítés A tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett települése – Győr - a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1., 2. melléklete alapján a 2. számú zónába tartozik. A tevékenységgel érintett terület Győr, külterület 0680, 0678/12, 0678/14, 0679 hrsz.-ú ingatlanok. A telephely Győrtől északkeleti irányban található. Közvetlen környezetében keleti és nyugati oldalán erdőterület északi és déli oldalán honvédelmi besorolású terület, déli irányban 1. számú elsőrendű főút húzódik. A tevékenység telepítése építési tevékenységgel nem jár, a telephely már jelenleg is működik. 2006 óta történik szennyvíziszap komposztálás. 2.2.2. Üzemelés A szennyvíziszapot először víztelenítik, majd faaprítékkal és oltóanyaggal összekeverik, először zártcellás (10 db cellában) komposztálás, majd nyílt színi utóérlelése történik. A komposztálás lényegét jelentő termofil aerob biológiai folyamatok során a szervesanyagok lebontása során hő keletkezik, amely hatására elpusztulnak az iszap patogén szervezetei, és felgyorsul a szervesanyagok lebomlása. A komposztálási idő 7-10 nap. Az elszívott elhasznált levegő tisztítása két lépcsőben történik. Először vizes mosón kerül átvezetésre, ahol lekondenzál a levegő páratartalmának nagy része, megkötődnek a vízben oldódó gázok, ezután a biofilterre kerül, ahol adszorbeálódnak a kellemetlen szagú gázok, majd mikroorganizmusok által lebontódnak. A telephelyre a hulladék beszállítása folyamatosan történik az év során, a kiszállítás főként tavaszi és őszi időszakban. A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § szerinti légszennyező se diffúz se pontforrás nem létesül. Számítások alapján az ülepedő por a munkavégzés helyétől 67 méteren belül kiülepszik. Ez minősül hatásterületnek. A tevékenységgel kapcsolatos közúti szállítás a 1. számú úton történik. A várható napi forgalom az üzemelés során nem növeli meg számottevően a közlekedésből adódó légszennyezést. A kibocsátott kipufogógáz a közlekedési utakon csak csekély mértékű többlet légszennyezést okoz. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó imisszió a hígulás miatt a létesítési területen és a szállítási útvonalon a számítások alapján nem lép fel. 2.2.3. Felhagyás A tevékenység megszűntetésével a por, kipufogógáz kibocsátás megszűnik. 2.3. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból 2.3.1. Létesítés A tevékenység telepítése építési tevékenységgel nem jár, a telephely jelenleg is működik. A tevékenységgel érintett ingatlanok: Győr, külterület 0680, 0678/12, 0678/14, 0679 hrsz. 2.3.2. Üzemelés A telephely zajkibocsátását a technológiai zajforrások (biofilterek ventilátorai, keverőgép, komposztáló cellák szellőző ventilátorai, centrifugák, dobrosta), a munkagépek (teleszkópos rakodógép, gumikerekes homlokrakodó) és szállítójárművek határozzák meg. A zajforrások épületen belül és szabadtérben is üzemelnek. A telephelyen a tevékenységet nappali és éjjeli időszakban végzik. A benyújtott dokumentáció zajvédelmi munkarésze alapján a telephely zajkibocsátása megfelel az előírásoknak, a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő területen – a telephelytől északkeleti irányban Győr-Likócs lakóterületén és a telephelytől északnyugati irányban Győrszentiván üdülőterületén, valamint a déli irányban található Hajléktalanokat Segítő Szolgálat épületénél – a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A tevékenységnek, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól
7
szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontja és 6. § szerint, számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő épület, területet, így a telephelynek a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése a) pontja alapján nem kell rendelkeznie zajkibocsátási határértékkel. A zajvédelmi hatásterület a telephely középpontjától kb. 170 m-es sugarú kör, amely az alábbi ingatlanokat érinti: Győr, külterület 0728, 0751, 0678/10, 0678/9, 0678/8, 0678/7, 0678/3, 0678/4, 0729/1, 0729/2, 0749/4, 0747/9, 0681/2 hrsz.-ú ingatlanok. A tevékenységgel kapcsolatos közúti szállítás a 1. számú úton történik. A tevékenységhez kapcsolódó szállítás forgalma nem növeli meg számottevően az érintett út, útszakasz zajterhelését, az eredő járulékos zajszint változás nem éri el a 284/2007.(X. 29.) Korm. rendelet 7.§ (1) szerinti 3 dB-es mértéket. 2.3.3. Felhagyás A tevékenység megszűntetésével a zajkibocsátás megszűnik, a bontási tevékenység során a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. 2.4. Természet- és tájvédelmi szempontból A beruházással érintett terület országosan nem védett természeti terület és nem része Natura 2000 területnek, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezeteinek. Fentieket követően – a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság megkereste az ügyben szakhatósági jogkörrel rendelkező Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint területi vízügyi hatóságot; szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat VI. fejezetében rögzítette, indokolása az alábbiakat tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya 1456012/2015. számú levelében a GYŐR-SZOL Zrt. (9024 Győr, Orgona u. 10.) kérelmére, Győr külterület 0680, 0678/12, 0678/14, 0679 hrsz. Likócsi komposztálótelepen tervezett nem veszélyes hulladékhasznosítási tevékenység tárgyában folyamatban lévő előzetes vizsgálati eljárásban megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint elsőfokú vízügyi hatóságot szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A kérelemhez csatolta a Pannon - Connection Bt (9023 Győr, Almos u. 2.) által elkészített előzetes vizsgálati tervdokumentációt. Hatóságunk a mellékletként megküldött előzetes vizsgálati dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A kérelmező hulladékgazdálkodási engedélyekkel rendelkezik nem veszélyes hulladékra vonatkozóan (2675-17/2010.; 3255-13/2010.) tevékenységét ez alapján végzi. A telephelyen folytatni kívánt hulladékhasznosítási tevékenység sem felszíni, sem felszín alatti vizeket nem érint. A tevékenységgel érintett terület kijelölt, üzemelő vízbázis védőterületét nem érinti. Felszíni és felszín alatti vizeket érő havária esemény a telephely működése során nem következett be. Az előírások betartása esetén a felszíni, felszín alatti vizek és a talaj szennyezése nem valószínűsíthető. A tervben szereplő kialakítások a vonatkozó jogszabályok betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. Hatóságunk ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. melléklet II. táblázatán alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi
8
Igazgatóság hatásköre a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdésén alapul, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL tv. 33 § (8.) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg.” Fentiek alapján, valamint a Kr. 28. § (1) bekezdése és 5. sz. mellékletének I. táblázata alapján adott – GY/047/01676-2/2015. számú népegészségügyi, a GYF-01/1651-2/2015. számú talajvédelmi, a 10.512/2015. számú termőföldvédelmi és a GY-02D/EPH/3293-2/2015. számú örökségvédelmi, a VEV/001/2307-2/2015. számú bányafelügyeleti hozzájáruló szakvéleményeket is figyelembe véve a Hatóság azt állapította meg, hogy a tervezett tevékenység hulladékgazdálkodási, levegőtisztaságvédelmi, zaj- és rezgésvédelmi, valamint természet- és tájvédelmi szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol; ekképp a Hatóság a környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a Khvr. 5. § (2) bekezdés ac) pontjának megfelelően jelen határozat rendelkező része szerint döntött. A III. fejezetben szereplő kezelési műveleteket a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 3. sz. melléklete szerint felsorolt azonosító kódok alapján határozta meg a Hatóság. A III. fejezet 2.1. pontja által nevesített kezelhető hulladék körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. sz. mellékelte szerint felsorolt azonosító kódok alapján állapította meg a Hatóság. A Hatóság által nem ismert tények, adatok, illetve egyéb körülmények alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek, így különösen a Ht. 15. § (2) bekezdése által előírt nem veszélyes hulladékok hasznosítására vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély, melynek engedélyezési eljárás lefolytatására irányuló kérelem tartalmát a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 9. § (1) bekezdésében foglaltak állapítják meg. A Hatóság felhívja az Ügyfél figyelmét arra, hogy az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 22. § (4) bekezdése értelmében: „…komposztáló telep csak az üzemeltetési szabályzat környezetvédelmi hatóság általi jóváhagyását követően üzemeltethető.” A hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlása által történő munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése; továbbá a létesítés és a tevékenység végzése során az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a környezetvédelmi hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdés b) pontja és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése és alapján. Jelen határozat VII. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslati utat – fentiek szerint – a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet.
9
A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. § (5)-(7) bekezdései alapján határozta meg a Hatóság. (VIII. fejezet) A Hatóság hatáskörét a Kr. 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, 2016. április 15. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető
10
