GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:

366-19/2016.

Tárgy:

Ügyintéző:

Szabó Nóra Bartókné Hajnali Beáta Tarjányi István Kelemenné Szalóky Tímea Tóth Judit Bender Ferenc (96) 524-000

Mellékletek:

Tata, TÁP Kft. 460/162, 163, 164 hrsz. alatti ingatlan területén tervezett baromfifeldolgozó üzem telepítésének előzetes vizsgálata -

Hiv. szám:

-

Telefon:

H AT ÁRO Z AT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a TÁP Kft. (1239 Budapest, Európa u. 6. B1. épület I/112., a továbbiakban: Ügyfél) kérelmére lefolytatott, a 2890 Tata, Ipari Park 460/162, 163, 164 hrsz. alatti telephelyen tervezett baromfifeldolgozó üzem környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Jogosult: Székhely: KÜJ azonosító: KSH azonosító: A telephely címe: EOV koordinátái: KTJ azonosító: Telephely területe: Tervezett kapacitás:

TÁP Takarmányfuvarozási és Baromfitenyésztő Kft. 1239 Budapest, Európa u. 6. B1. épület I/112. 100419289 12507322-0147-113-01 2890 Tata, Ipari Park 460/162, 163, 164 X: 254099 Y: 593770 102625865 2 35 994 m 40 000 t/év

A tevékenység célja: A TÁP Kft. a Tata, Ipari Park 460/162, 163, 164 hrsz. alatti ingatlan területén zöldmezős beruházás keretében baromfifeldolgozó üzem telepítését tervezi, melynek során nagy mennyiségben pulykahúst kívánnak előállítani 40 000 t/év kapacitással.

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. - Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031 E-mail: [email protected] - Honlap: www.kormanyhivatal.hu

2.) Az engedélyezési eljárás menete: 2.1 A Hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 2.2 A tevékenység megkezdéséhez és folytatásához jogerős egységes környezethasználati engedély szükséges. Az egységes környezethasználati engedélyt e határozat jogerőre emelkedését követő 2 éven belül kérheti az Ügyfél. 3.) Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít.

II.

A Hatóság az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. sz. mellékletében előírt tartalmi követelmények és az alábbi szempontok határozzák meg: A kérelemnek tartalmaznia kell Hulladékgazdálkodási szempontból: - A létesítmény által igénybe vett terület helyszínrajzát a kibocsátó források bejelölésével, egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordináták feltüntetésével, - a létesítmény, illetve az ott folytatott tevékenység és annak jellemző termelési kapacitását, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket, - az alkalmazott elérhető legjobb technika ismertetését, - a létesítményben, illetve technológiában felhasznált, valamint az ott előállított anyagok, illetve energia jellemzőit és mennyiségi adatait, - a létesítmény kibocsátásainak forrásait, - a létesítményből származó kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzőit, valamint várható környezeti hatásait a környezeti elemek összességére vonatkozóan, - a létesítményből származó kibocsátás megelőzésére, vagy ha a megelőzés nem lehetséges, a kibocsátás csökkentésére szolgáló technológiai eljárásokat és egyéb műszaki megoldásokat, valamint ezeknek a mindenkori elérhető legjobb technikának való megfelelését, - a hulladék keletkezésének megelőzésére, valamint a keletkezett hulladék újrahasználatra való előkészítésére, újrafeldolgozására és újrahasznosítására, valamint a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezést, illetve - károsítást kizáró módon történő ártalmatlanítására szolgáló megoldásokat, - a technológia során, illetve a létesítmény működtetése során keletkező hulladékok, hulladékképződést eredményező tevékenységnek megfelelő azonosítókód szerinti besorolását, a gyűjtésükre (munkahelyi vagy üzemi gyűjtőhely) vonatkozó műszaki adatokat. - minden olyan intézkedést, amely az energiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését, illetve csökkentését szolgálják, különös tekintettel a Korm. rendelet 17 §-ban meghatározott követelmények teljesülésére. - a technológiáknak, technikáknak és intézkedéseknek az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatíváira vonatkozó rövid leírását, - biztosítékadási és céltartalék képzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott adatokat, - alapállapot-jelentést, - az üzembiztonságra vonatkozó és havária esetén megteendő intézkedések bemutatását.

2

- a munkahelyi gyűjtőhelyeken, illetve az üzemi gyűjtőhelyen egy időben gyűjthető hulladékok maximális mennyiségét, elszállításának gyakoriságát és az elszállítás egyéb feltételeit, - a raklap és konténermosó helységben keletkező szennyeződés gyűjtésének, illetve a mosóvíz elvezetésének módját, - a 02 01 02, 20 01 39 és 20 01 40 azonosító kódú hulladék besorolásának felülvizsgálatát a hulladékképződést eredményező tevékenység figyelembevételével - a 16 02 16 kóddal azonosított hulladék típusának ismertetését - meg kell adni a rácsszemét megnevezésű hulladék, vonatkozó jogszabály szerinti azonosító kódnak megfelelő besorolását. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Részletesen vizsgálandó az építés során fellépő környezeti zajkibocsátás, valamint a szállítás mint kapcsolódó tevékenység. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: - Részletesen ismertetni szükséges a technológia azon pontjait, ahol esetlegesen szag, bűzkibocsátás (diffúz forrás) kialakulhat, meg kell adni a szagkibocsátás hatásterületét és az azzal érintett ingatlanokat. - Ismertetni szükséges milyen műszaki megoldásokat terveznek megvalósítani a szagcsökkentés érdekében. - A légszennyező forrásokra vonatkozóan LAL-alapbejelentést kell tenni az OKIR-on keresztül elektronikusan, a légszennyező források üzemeltetésére a jogszabályban meghatározott tartalommal dokumentációt kell csatolni. III. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint eljárásban részt vett szakhatóság, 35800/745-1/2016. ált. számon a következő állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 366-2/2016. számú megkeresése alapján Gallfood Pulykafeldolgozó és Értékesítő Kft. (1239 Budapest, Európa utca 6. B1 ép. I. em. 112.) részére, a Tata ipari park 460/162, 163, 164 hrsz.-ú ingatlanokon baromfi vágóhíd üzem létesítése tárgyában folyamatban lévő előzetes vizsgálati eljárását lezáró határozat kiadásához az alábbi feltételekkel hozzájárulok: 1. A baromfi vágóhíd üzem ipari vízfelhasználásához kialakítandó mélyfúrású kútra, a technológiai víz kezeléséhez, csapadékvíz elvezetéséhez vízjogi létesítési engedélykérelmet kell benyújtani a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2§-ban előírt tartalom szerint a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság számára a kivitelezés megkezdése előtt. 2. Az építési munkálatok és használat során tilos a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének veszélyeztetése. 3. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. 3

4. A tervezett csapadékvíz-elvezető rendszeren keresztül az élővízfolyásokba bevezetett csapadékvizek minőségére vonatkozó kibocsátási határértékeknek meg kell felelniük a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben foglalt vonatkozó küszöbértékeknek. A kibocsátási határértékek pontos meghatározására a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során kerül sor. 5. A vízelvezető árkokban összegyűjtött és elvezetett csapadékvizek elszikkasztása nem eredményezheti a felszín alatti víznek a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezés mértékéről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott „B” szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. A tevékenység vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységnek minősül. Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés keretében lehet élni.” IV. Az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhang megállapítása érdekében az alábbi véleményt adta: Tata Város Jegyzője XI/107-1/2016. számon a következő állásfoglalást adta: „2015. január 27-én kelt - (hivatalunkhoz 2016. január 28-án érkezett) - fenti hivatkozási számú megkeresésükre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján belföldi jogsegély keretében, az előzetes vizsgálati dokumentáció áttanulmányozása után az alábbiak szerint tájékoztatom: A tárgyi ügyben érintett 460/162, 460/163 és 460/164 helyrajzi számú ingatlanokat Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének Tata Város Építési Szabályzatáról szóló 38/2005. (XII. 6.) önkormányzati rendelete (TÉSZ) és tervlapjegyzékének 17. sorában szereplő, 'Déli Ipari Park-Tesco és környezete Részszabályozási terv’ elnevezésű szelvénye az Gip-IP-3 jelű (egyéb ipari, gazdasági területek) övezetbe sorolja. A TÉSZ 5. mellékletének T3.2. jelű, gazdasági, ipari területek építési paramétereit összefoglaló táblázata szerint a Gip-IP-3 jelű övezetben: Megengedett Beépítési Megengedett legnagyobb Megengedett Legkisebb beépítettség [%] legnagyobb legkisebb mód* zöldfelület 2 építménymagasság [m] telekméret m % 10 000

szabadonálló

50

12,0

25

Az érintett ingatlanokon, azok összevonása után a tervezett beépítést a TÉSZ nem tiltja. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a baromfi vágóhíd üzem kérelemmel érintett területen történő elhelyezése a településrendezési eszközökkel nem ellentétes, az egyéb építésügyi jogszabályoknak való megfelelésről – a végleges és részletes dokumentáció, birtokában – az építési engedélyezési eljárás során lesz módom nyilatkozni. 4

A tervezett tevékenység Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 1/2012. (I. 30.) önkormányzati rendelet alapján helyi jelentőségű természetvédelmi területet nem érint, a beruházás a rendelet előírásaival összhangban van, a rendeletben foglalt követelményeknek megfelel.” V. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal szakkérdések során az alábbi véleményeket adta:

az

eljárásban

vizsgálandó

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztálya KE/067/00139-4/2016. számon az alábbi véleményt adta: „A Főosztály a honlapra feltöltött dokumentációt áttanulmányozta. A szakkérdést, a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően vizsgálta. A Főosztály a baromfifeldolgozó létesítésére vonatkozó, a NOVUM Felület- és Környezetvédelmi KKT. által elkészített előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltakat elfogadja, egyben megállapítja, hogy a tervezett beruházás megvalósítása esetén nem feltételezhető jelentős közegészségügyi hatás. A Főosztály felhívja engedélyes figyelmét az alábbiakra: 

A dolgozók részére az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírt minőségi követelményeknek megfelelő ivóvizet, és kézmosóval ellátott illemhelyet kell biztosítani. A keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni szükséges.



A tevékenység végzése során a felszíni és felszín alatti vizek nem szennyeződhetnek.



A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési engedélyt az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő köteles megszerezni.



A munkavégzés során keletkező települési (kommunális) és szerves hulladékokat zártan kell gyűjteni, elszállításukról rendszeresen gondoskodni kell. A gyűjtő edényeket úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá.



A fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak, valamint a rágcsálók és egyéb állati kártevők megtelepedésének és elszaporodásának megakadályozásáról, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres irtásukról gondoskodni kell. Az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.), megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy által Összeállított és működtetett program szerint kell végezni a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során rovarfertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatokat.



Az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe.



A baromfifeldolgozó üzem létesítését követően be kell tartani a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015. (XI.6.) EMMI rendeletben, valamint az Országos Közegészségügyi Központ álltai kiadott „A Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő 5

közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó kockázat értékeléséről és a kockázatcsökkentő beavatkozásokról szóló Módszertani útmutatóban” foglaltakat.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény-és Talajvédelmi Osztálya KEF/TAL/42-3/2016. számon az alábbi véleményt adta: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal mint elsőfokú talajvédelmi hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és 5. melléklete szerinti szakkérdést vizsgálva megállapította, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály fenti számú megkeresése, a munkaszám nélküli „GALLFOOD Pulykafeldolgozó és Értékesítő Kft. Baromfi vágóhíd üzem létesítése Tata, Ipari Park 460/162,163,164 hrsz. előzetes vizsgálati dokumentációja (Készítette: NOVUM Felület és Környezetvédelmi Kkt., 11.16 Budapest. Sáfrány u. 42., kelte: 2015. december, továbbiakban: EVD) foglaltak alapján a tárgyi engedély talajvédelmi szempontból feltételek nélkül kiadható.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya KE-06D/EP/232-2/2016. számon az alábbi véleményt adta: „A szakkérdés vizsgálatának eredménye: A tervezett beruházás által érintett ingatlanokon volt található a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által kezelt közhiteles hatósági nyilvántartásban szereplő 34597 („Tata - Káposztásvölgy”) ismert azonosított régészeti lelőhely. Ennek teljes felülete feltárásra került 2006 és 2007 során, az akkor elvégzett talaj-előmunkálatok kapcsán. Tehát az építkezés a feltárt lelőhely területen nem veszélyeztetne kulturális örökségi elemeket. A beruházás ennél fogva örökségvédelmi szempontból nem kifogásolható. A területileg illetékes Kuny Domokos Múzeummal történő egyeztetés során ajánlott tisztázni, hogy az általuk elvégzett feltáráson kívül további régészeti közreműködést indokoltnak tartanake a területen; amennyiben igen, úgy a talajszint alatti munkálatok idejére a munkákba bevonandóak.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatai Járási Hivatal Földhivatali Osztálya 10012/2016. számon a következő véleményt adta: „A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. számú melléklete alapján megállapítottam hatásköröm hiányát. A http:\edkvt.zoldhatosag.hu\kozerdeku\2015\melleklet\366-1.zip helyről letöltött dokumentáció munkarész alapján a tárgyi beruházás során termőföld területet igénybevételére nem kerül sor.” VI. Az Ügyfél a kérelem elbírálásáért járó 250 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VII. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125 000 Ft, természetes személyek, valamint civil szervezetek esetén 2500 Ft, melyet készpénz-átutalási megbízáson vagy a Hatóság 10033001-00299633-00000000 sz. számlájára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóság szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 6

I NDO KO L ÁS

A Gallfood Kft. (1239 Budapest, Európa u. 6. B1. épület I/112.) megbízásából a NOVUM Kkt. (1116 Budapest, Sáfrány u. 42.) előzetes vizsgálati dokumentációt és kérelmet nyújtott be a Hatósághoz a 2890 Tata, Ipari Park 460/162,163,164 hrsz.-ú ingatlan területén tervezett baromfifeldolgozó üzem létesítésének előzetes vizsgálata tárgyában. Az eljárás során a Gallfood Kft. a TÁP Takarmányfuvarozási és Baromfitenyésztő Kft.-vel (1239 Budapest, Európa u. 6. B1. épület I/112., a továbbiakban: Ügyfél) közös nyilatkozatot nyújtott be a Hatósághoz, amelyben kérelmezték, hogy a határozat jogosultja a Gallfood Kft. helyett a TÁP Kft. legyen. Az Ügyfél megfizette a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) 1. mellékletének 35. pontja alapján megállapított 250 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A Hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. sz. melléklete 21. pontjának – vágóhíd 25 t/nap vágottsúly-kapacitástól –, és előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3–5. § szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a Hatóság a következőket állapította meg: A Hatóság az eljárása során megállapította, hogy a benyújtott kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció – a hiánypótlás során csatolt dokumentációval kiegészítve – megfelel a R. 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. Az Ügyfél zöldmezős beruházás keretében a Tata, Ipari Park 460/162, 163, 164 hrsz. alatti ingatlan területén baromfifeldolgozó üzem megvalósítását tervezi, melynek során nagy mennyiségben pulykahúst tervez előállítani 40 000 t/év maximális kapacitással. A telepítés tervezett kezdési időpontja: 2016. II. félév. A beruházást egy ütemben tervezik megvalósítani. A tevékenység ismertetése A tervezett technológia: - Élőállat beszállítás: A feldolgozóüzembe a különböző telephelyekről kerül beszállításra az élő állat, melyeknek szállítását külső szállítócég végzi. A naponta beérkező élőállat száma kb. 7000 db, bemérésükre hídmérleg szolgál. A gépkocsin műanyag ketrecekben szállítják a baromfit, melyeket a az állatok kifüggesztése után a ketrecmosóban vegyszeres mosással fertőtlenítenek. A tiszta ketreceket a már kitisztított teherautóra visszahelyezik, ami a hídmérlegre felhajtva hagyja el a telepet. - Vágás, kopasztás, zsigerelés: Az elsődleges feldolgozás a szennyes (vágópálya) és a tiszta övezetre (zsigerelő pályára) osztható. Az élőállat a feldolgozó üzembe érkezve mérlegelésen és állatorvosi vizsgálaton esik át, majd a ketrecekből a pulykákat kiemelik és a felső pálya horgaiba illesztik. A következő művelet a kábítás, melyet elektromos árammal végeznek. Ezt követi a manuálisan végzett vágás. A vágást követően a testek egy véreztetési szakaszon esnek át. A vér egy központi vértároló tartályba kerül. A véreztetést követően a testek forrázáson mennek át, majd a kopasztó berendezésen haladnak keresztül. Ezután a testek zsigerelése történik, majd az előhűtőbe szállítják őket. - Előhűtés, darabolás és csomagolás: Az előhűtött testeket darabolják, tisztítják és csomagolják. 7

A feldolgozásra került teljes húsmennyiség a hűtőházba kerül, mely a telepen kerül kiépítésre.

A tervezett létesítmény összesített (levegőtisztaság-védelmi és zajvédelmi) hatásterületével érintett ingatlanok helyrajzi számai az alábbiak: Tata 460/89, 460/94, 460/130, 460/161, 460/168, 460/173, 460/181, 460/186, 456/8, 0328/4 helyrajzi számon felvett ingatlanok. Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból: Létesítés: Az üzem létesítésekor az építési hulladékok mellett, szennyezett csomagolási, olajos hulladékok, fa, műanyag és papírhulladék, gumi, üveg hulladékok, valamint települési szilárd hulladék keletkezése várható, további kezelésükről hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezőnek történő átadással gondoskodnak. Üzemelés: Az üzemelés időszakában veszélyes (olaj-víz szeparátorból származó hulladék, olajos rongy, fáradt olaj, szennyezett csomagolási hulladékok, akkumulátor, laboratóriumi vegyszerek, toner, fénycső) és nem veszélyes (állati eredetű, papír, műanyag csomagolási hulladék, védőruházat hulladéka, zsírfogó iszap, fém hulladék), valamint települési szilárd hulladék keletkezése várható, további kezelésükről hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezőnek történő átadással gondoskodnak. Felhagyás: Felhagyáskor bontási hulladékok képződnek, melyeket a vonatkozó, hatályos jogszabály szerint kerülnek gyűjtésre, és további kezelésükről hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezőnek történő átadással gondoskodnak. Havária: Létesítés és üzemelés felhagyás során veszélyes anyagok és hulladékainak kiömlése, elfolyása miatt, illetve munkagépek, illetve szállítójárművek üzem- és kenőanyagok elfolyásából alakulhat ki, melynek során veszélyes hulladékok keletkezése várható. Földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából: Az előzetes vizsgálati dokumentáció 3.3.5-ös fejezete szerint 2015. novemberében az érintett ingatlanon talaj- és talajvíz mintavétel történt. A talajmintákat Ag, As, Ba, B, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mo, Ni, Pb, Se, Sn, Zn és TPH komponensek tekintetében vizsgálták. Talaj esetében egyetlen vizsgált komponens koncentráció értéke sem haladta meg a „B” szennyezettségi határértéket. Az érintett ingatlanon kármentesítési eljárás nincs folyamatban, illetve fenti adatok szerint a földtani közeg szennyeződése nem történt meg. Levegőtisztaság-védelmi szempontból:

Létesítés: A létesítés során – terület előkészítése, felvonulási munkálatok – a munkagépek és szállítójárművek légszennyezésével, a földmunkálatok porzásával lehet számolni, melyek az építési, kivitelezési 8

időszak elteltével megszűnnek. A földmunkák során keletkező por felkeveredése minimális, és időszakos. Az építéshez kapcsolódó járműforgalom időszakos és átmeneti, várhatóan nem növeli meg jelentősen a meglévő utak por és nitrózus gázok okozta terhelését. Üzemelés: A tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett településen - Tata- a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1., 2. melléklete alapján a 3. „Komárom-Tatabánya-Esztergom” légszennyezettségi agglomerációba tartozik. Tata Város legközelebbi lakóépületei kb. 700 m-re találhatóak a tervezett üzemtől. A telephelyen levegőhasználattal járó folyamatok a következők: járműforgalomból eredő hatások, épületek fűtése, technológiai hőenergia előállítás. A tevékenységhez kapcsolódó gépjármű forgalom 15 db gépjármű/nap lesz. A közlekedés okozta levegőterhelést az áruszállítás gondos logisztikai szervezésével, a tehergépjárművek rendszeres karbantartásával kívánják minimalizálni. A telephelyen 2 db pontforrás létesül. Az épületek fűtését a tervek szerint 2 db VIESSMANN gyártmányú 978 kW hőteljesítményű kondenzációs gázkazán (P1 pontforráshoz kapcsolódik), a technológiai hő előállítását 1 db CERTUS gyártmányú, 1312 kW hőteljesítményű gőzfejlesztő gázkazán (P2 pontforráshoz kapcsolódik) látja el. A levegővédelmi hatásterületet a technológiai gőzkazán kéményén kibocsátott összesített NO2 –re vonatkoztatva 97 méterben határolható le. A levegőterheltség összesített hatásterülete által érintett ingatlanok helyrajzi számai a következők: Tata 460/94, 460/89 hrsz. Felhagyás: Az üzemelés felhagyása során a technológiai berendezések leszerelésével a levegőterhelés megszűnik Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A terület a létesítmény megvalósítására alkalmas, Tata Város rendezési tervében kijelölt iparterületének előírásaival összhangban áll. A működés során technológiai berendezések, valamint szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni a nappali és éjszakai időszakban egyaránt. A berendezések azonos technológiájú, meglevő üzem leszerelése és áttelepítése útján kerülnek beépítésre a szükséges kiszolgáló és üzemviteli létesítmények megvalósításával egyidejűleg. A zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés valamint a 6. § (1) bekezdés alapján került lehatárolásra a referencia üzem működése mellett elvégzett mérések és számítások alapján. Az így lehatárolt zajvédelmi hatásterület nem érinti Tata Város legközelebbi, 600 méterre levő lakóterületét. Az előzetes vizsgálat alapján a telephely zajkibocsátása a vonatkozó előírásoknak megfelel, így jelentős környezeti hatás nem várható. A zajvédelmi hatásterülettel érintett ingatlanok: Tata 460/168, 460/161, 460/89, 460/173, 460/181, 460/186, 460/94, 0328/4, 460/130, 456/8 Természet- és tájvédelmi szempontból: Az érintett telephely területe nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati 9

jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Fenti szakvélemény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet, továbbá az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park által korábban szolgáltatott térképi adatokon alapul.

A hatásterület megállapítását követően a Hatóság a R. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, sem annak lakossága, sem a hatásterület által érintettek részéről nem érkezett észrevétel. A Hatóság a Ket. 44. §-a, a R. 4. § (1) bekezdése, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata 3. pontja értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/745-1/2016. ált. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 366-2/2016.számon, 2016. január 14. napján érkezett levelében a Gallfood Pulykafeldolgozó és Értékesítő Kft. (1239 Budapest, Európa utca 6. B1 ép. I. em. 112.) részére a Tata ipari park 460/162, 163, 164 hrsz.-ú ingatlanokon baromfi vágóhíd üzem előzetes vizsgálati eljárásában szakhatóságként megkereste az I. fokú vízügyi és vízvédelmi hatóságot. A NOVUM Felület- és Környezetvédelmi KKT (1116 Budapest, Sáfrány u. 42.) által készített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: A tervezési terület vízellátására egy mélyfúrású vízkitermelő kutat terveznek létesíteni. A felhasználásra kerülő víz mennyisége várhatóan 2392 200 m3 /év. A tényleges vízfogyasztást vízmérő órák felszerelésével fogják ellenőrizni. A kitermelt víz először a hidroforházba, majd a felhasználási területre kerül. A kútból kikerülő víz kezelése szükség esetén a hidroforházban, automatikus klórgázadagolással fog történni. A technológiai szennyvizek tisztítását Nijhuis gyártmányú szennyvízkezelő berendezéssel fogják végezni. A keletkező 8-10%-os szárazanyagtartalmú flotált iszap sűrítése acéltartályban történik. A víztelenített iszapot 20 m 3-es acéltartályba gyűjtik, a keletkező iszapmennyiség arra engedéllyel rendelkező vállalkozónak kerül átadásra. A terület ivóvízellátása az ipari parkot ellátó célvezetékről biztosítható. A keletkező kommunális szennyvíz a kiépített szennyvízcsatornába bevezethető. A tetőfelületeken és parkolóban keletkezett csapadékvizet a kiépített csapadék-csatornába tervezik bevezetni. Ezt követően a csapadékvíz a Kocsi út alatti átereszen keresztül a Pokkerdűlői-vízfolyásba jut. A tervben szereplő kialakítások a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. Az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a 220/2004. (VIL21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésén és a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul.. Az Igazgatóság hatáskörét és illetékességét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése és a 2. számú melléklet 1 pontja állapítja meg. 10

Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (6) bekezdése szerinti módon, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Kormányrendelet 28. § (1) bekezdése és 5. melléklet 3. pontja alapján adtam meg. A döntés elleni önálló fellebbezést a Ket. 44. § (9) bekezdése nem teszi lehetővé. Kérem a Tisztelt Eljáró Hatóságot, hogy a Ket. 78. § (1) bekezdésére figyelemmel az érdemi határozatot szíveskedjen részemre megküldeni.” A Hatóság – a R. 1. § (6b) bekezdése alapján – a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata érdekében megkereste az érintett település jegyzőjét: Tata Város Jegyzője XI/107-1/2016. számon a megkeresésre a rendelkező részben található belföldi jogsegélyt adta. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet I. táblázat B oszlopában meghatározott szakkérdések vizsgálata az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt, valamint azok indokolása az alábbiakat tartalmazza: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya KE/067/001394/2016. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: „A Gallfood Kft. Tata, Ipari park, 460/162, 163, 164. hrsz-ú ingatlanon egy új baromfifeldolgozó üzem telepítését tervezi, ahol a tervezett fő tevékenység a beszállításra kerülő baromfi levágása, kopasztása, zsigerelése, darabolása és csomagolása jelenti. Az üzem tervezett tényleges feldolgozási kapacitása 115 tonna/nap (28000 tonna/év). A piaci igényektől függően a maximális kapacitás 165 tonna/nap (40000 tonna/év). A Kft. zöldmezős beruházás keretében egy 8789 m2 alapterületű pulykavágó üzemet, 3310 m2 alapterületű hűtőházat és 1441 m2 alapterületű iroda és szociális épületet kíván a területen létesíteni. A tervezési terület Tata, Ipari park területén található beépítetlen, mezőgazdasági terület. Az üzem számára kijelölt ingatlan határához ~600 méterre húzódnak a legközelebbi lakóterületek. Az üzemben a különböző termelőhelyekről beérkező pulykák vágása és nyersáruként való feldolgozását kívánják végezni. A naponta - külső szállítócég által - műanyag ketrecekben beszállított élőállatok száma kb. 7000 db. A szállítójárművek platójának mosása és fertőtlenítése magas nyomású berendezéssel történik. A ketrecek mosását az erre a célra kialakítandó ketrecmosóban történik. A szennyes rekeszek mosása- fertőtlenítése rekeszmosó gép segítségével történik, az erősen szennyezett rekeszek mosás előtti áztatására áztatókád szolgál. Az üzemben feldolgozásra került teljes húsmennyiség a hűtőházba kerül. A hűtési feladatok ellátására kb. 40 tonna ammóniát kell tárolni üzemszerűen a hűtőrendszerben. A felhasználásra kerülő vízmennyiség várhatóan 232200 m3/év. A tervezési terület vízellátásának biztosítására 1 db mélyfúrású kutat terveznek létesíteni. A kitermelt víz a központi hidroforházba, majd a felhasználási helyre kerül. Szükség esetén a víz klórgáz adagolásával kerül kezelésre. A kitermelt víz minősége negyedéves gyakorisággal kerül ellenőrzésre. Az ivóvízellátás az ipari parkot ellátó vízvezetékre való rákötéssel biztosított. A szennyvíz kibocsátás jelentős részét a technológiai szennyvíz fogja jelenteni. A keletkezett kommunális szennyvíz a közcsatornába kerül bevezetésre. A tervezett feldolgozó üzem, a továbbfeldolgozó üzem és a hűtőház tevékenységéből keletkező technológiai szennyvizek tisztítását szennyvízkezelő berendezéssel fogják végezni, majd ezt követően a közcsatornába kerül bevezetésre. A kommunális hulladék gyűjtését zárható edényzetben tervezik gyűjteni, melynek szállítását arra engedéllyel rendelkező cég szállítja el heti rendszerességgel. Az állati feldolgozásból származó hulladékok gyűjtése a az üzemépületen belül kialakított központi hulladékgyűjtő helyiségben 11

szelektálva történik. A baromfivér a véreztetőből szivattyú segítségével kerül tartályba, ahonnan az elszállítást végző cég tartálykocsival szállítja el. A veszélyes hulladékok gyűjtése az üzemi veszélyes hulladékgyűjtő-helyen hordókban történik. A tervezett dolgozói létszám: ~240 fő. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint Tata közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából érzékeny területnek minősül. Ezen túlmenően kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területek közé is besorolható a terület.” „A Főosztály szakkérdésre adott állásfoglalását, az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (1) bekezdése, környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. §. (1) bekezdése és 5. sz. melléklet I. táblázat 3. pontja biztosított jogkörében eljárva, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-ában, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997, (VII. 18.) Korm. rendeletben, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével alakította ki. A Főosztály illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése határozza meg.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény-és Talajvédelmi Osztály KEF/TAL/42-3/2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A tárgyi EVD-ben foglaltak szerint a tevékenység mezőgazdasági művelés alól kivett területen (Tata 460/162,163,164 hrsz.) zajlik, környezetében mezőgazdasági területek találhatók. Az EVD szerint a tervezett tevékenység üzemszerű működése során a környező termőföldeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja, így az elsőfokú talajvédelmi hatóság nem tett javaslatot előírásra. A szakkérdés vizsgálatával összefüggésben eljárási költség nem merült fel. A talajvédelmi hatóság hatásköréről a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. Rendelet 18. § (1) bekezdése, illetékességéről a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: KET.) 21. § (1) c) pontja rendelkezik.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály KE-06D/EP/232-2/2016. számú szakvéleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a „Tata, 460/162; 460/163; 460/164 hrsz; Gallfood Kft. üzemének előzetes vizsgálata” ügyében -a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és 5. melléklete alapján- örökségvédelmi szakkérdés vizsgálatának kérésével kereste meg hatóságomat. Vizsgálandó kulturális örökségvédelmi szakkérdés: annak elbírálása, hogy a telepen folytatandó tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek megfelel-e? A szakkérdés vizsgálata során a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015. (III. 31.) MvM utasítás 24-26. §-ai, és a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának az integrációval összefüggő hatósági eljárások vizsgálatára 12

vonatkozó átmeneti szabályokról szóló KEB/3/292-1/2015. számú utasítás IV. pontja szerinti eljárásrendet alkalmaztam. Kiadmányozási jogom a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának a kiadmányozás rendjéről szóló 20/2015. (IV. 1.) számú utasítása 4. számú függelékén alapul.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatai Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10012/2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 2016. január 19.-én érkezett levelében megkereste a Tatai Járási Hivatal Földhivatali Osztályát a Gallfood Pulykafeldolgozó és Értékesítő Kft. (1239 Budapest Európa utca 6. B1 épület I. em. 112). kérelmére a Tatai Ipari Park (460/162, 460/163, 460/164 hrsz.) területén kialakítandó baromfi vágóhíd üzem létesítésének előzetes vizsgálati eljárásban szakvélemény megadása céljából.” „Az eljárás során költség nem merült fel. Az ingatlanügyi hatóság hatásköréről, a termőföldvédelméről szóló 2007. CXXIX. tv. 7.§-a, a földhivatalok; valamint a Földmérési és Távérzékelési intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdése, illetékességéről 1. melléklet 12.3 pontja rendelkezik. A kiadmányozási rend az 51/2015. (V.29.) számú Kormánymegbízotti utasítás- 3. számú függelék 6.6. pontjában foglaltakon alapul.”

Fentiek alapján a Hatóság megállapította, hogy a tevékenység hulladékgazdálkodási, földtani közeg védelme szerinti, levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, táj- és természetvédelmi szempontból környezetre jelentős hatást feltételezhetően nem gyakorol, így környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ugyanakkor a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 9.1 pontja (Vágóhidak 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással), valamint 9.2. pont a) alpontja (kizárólag állati nyersanyagból kiindulva 75 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással) alapján egységes környezethasználati engedély köteles, ezért a R. 5. § (2) bekezdés ab) pontjának megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon, a megállapított tényálláson, a szakhatósági állásfoglaláson, a szakkérdésekre adott véleményeken és a belföldi jogsegélyre adott válaszon alapul. Az eljárási költségről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóság szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A fellebbezési díj mértékéről a 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 2. § (5)-(7) bekezdése rendelkezik. A Hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 2. számú melléklet 2. pontja állapítja meg. Győr, 2016. április 25. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából Dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető

13