GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:
398-23/2016.
Tárgy:
Ügyintéző: Telefon:
dr. Sebő F. Dániel, Winkler Anett +36 (96) 524-612
Mellékletek: Hiv. szám:
Nagyné Balázs Anita e. v. – Előzetes vizsgálat (Csorna)
HAT ÁROZ AT
I. A környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) Nagyné Balázs Anita egyéni vállalkozó (székhely: 9300 Csorna, Damjanich János u. 5., KÜJ: 102109467, KTJ: 102175636; a továbbiakban: Ügyfél) 9300 Csorna, Vasutas utcai (2796/2 hrsz.) alatti ingatlanon (a továbbiakban: ingatlan) történő veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtésével, valamint nem veszélyes hulladékok előkezelésével kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárását
lezárja és megállapítja
a következőket: II.
Az előzetes vizsgálati dokumentációt a Hatóság elfogadja, miután a környezeti hatások nem jelentősek és a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok sem merült fel; ezért környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges.
III. 1. A telephely és a vizsgált tevékenység adatai: A hulladékok lakossági beszállításból, vagy ipari termelőktől kerülnek az Ügyfél tulajdonában lévő 3.000 m2 alapterületű 9300 Csorna, Vasutas utcai (2796/2 hrsz.) alatti telephelyre.
2. A vizsgált hulladékgazdálkodási tevékenységek: 2.1. G0001 Gyűjtés: 2.2. Előkezelés:
A hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából R12: – Hasznosítást megelőző előkészítő műveletként – átalakítás az R1–R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében:
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 524-024 E-mail:
[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu
2.2.1. 2.2.2.
E02 – 03: Aprítás (zúzás, törés, darabolás, őrlés) E02 – 04: Tömörítés, bálázás, darabosítás (pl. agglomerálás, regranulálás)
Gyűjteni tervezett nem veszélyes hulladékok mennyisége: 17.280 tonna/év Gyűjteni tervezett veszélyes hulladékok mennyisége: 700 tonna/év Előkezelni tervezett nem veszélyes hulladékok összmennyisége: 2.120 tonna/év Évenkénti 312 munkanappal számolva a gyűjtési tevékenység volumene nem veszélyes hulladékok esetén 57,1 tonna/nap, veszélyes hulladékok esetén 2,24 tonna/nap.
3. Az Ügyfél által gyűjteni és előkezelni tervezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége: 3.1. A gyűjtéssel érintett nem veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége:
Hulladéktípus
Mennyiség (tonna/év)
07 02 13
Hulladék műanyag
20
15 01 02
Műanyag csomagolási hulladék
20
17 02 03
Műanyag
20
20 01 39
Műanyagok
20
Fémhulladékok
Műanyaghulladékok
Azonosító kód
Összesen:
80
02 01 10
Fémhulladék
100
12 01 01
Vasfém részek és esztergaforgács
50
12 01 03
Nemvas fém reszelék és esztergaforgács
30
15 01 04
Fém csomagolási hulladék
50
16 01 17
Vasfémek
100
16 01 18
Nemvas fémek
60
16 02 14
Kiselejtezett berendezés, amely különbözik a 16 02 09-től 16 02 13-ig terjedő hulladéktípusoktól
30
16 02 16
Kiselejtezett berendezésből eltávolított anyag, amely különbözik a 16 02 15-től
50
16 08 01
Arany, ezüst, rénium, ródium, palládium, irídium vagy platina tartalmú elhasznált katalizátorok (kivéve a 16 08 07)
10
17 04 01
Vörösréz, bronz, sárgaréz
500
17 04 02
Alumínium
1.500
17 04 03
Ólom
100
17 04 04
Cink
200
2
17 04 05
Vas és acél
5.000
17 04 06
Ón
10
17 04 07
Fémkeverék
500
17 04 11
Kábel, amely különbözik a 17 04 10-től
500
19 10 01
Vas- és acélhulladék
200
19 10 02
Nemvas fém hulladék
130
19 12 02
Fém vas
120
19 12 03
Nemvas fémek
300
20 01 36
Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21-től, a 20 01 23-tól és a 20 01 35-től
200
20 01 40
Fémek
8.000
Összesen:
17.740
Összesen:
17.820
3.2. A gyűjtéssel érintett veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége:
Azonosító kód 16 06 01*
Hulladéktípus
Mennyiség (tonna/év)
Ólomakkumulátorok
700
3.3. Az előkezeléssel érintett nem veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége:
Hulladéktípus
Mennyiség (tonna/év)
07 0213
Hulladék műanyag
20
15 0102
Műanyag csomagolási hulladék
20
17 0203
Műanyag
20
20 0139
Műanyagok
20
Fémhulladék
Műanyaghulladékok
Azonosító kód
Összesen:
80
15 01 04
Fém csomagolási hulladék
10
16 01 17
Vasfémek
40
16 01 18
Nemvas fémek
40
17 04 01
Vörösréz, bronz, sárgaréz
50
17 04 02
Alumínium
190
3
„E” azonosító kód
E02 – 03, E02 – 04
E02 – 03
17 04 04
Cink
20
17 04 05
Vas és acél
500
17 04 07
Fémkeverék
20
17 04 11
Kábel, amely különbözik a 17 04 10-től
500
20 01 40
Fémek
670
Összesen:
2.040
Összesen:
2.120
IV. Az engedélyezési eljárás menete: Az – egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött – folytatni tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység kizárólag a környezetvédelmi hatóság által kiadott hatályos hulladékgazdálkodási engedély birtokában, annak tartalma szerint végezhető. A telephely részét képező hulladéktároló hely 2016. szeptember 30. napjától kizárólag a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzatban foglaltaknak megfelelően üzemeltethető. Jelen határozat a vizsgált tevékenység megkezdéséhez szükséges – külön jogszabály alapján más hatóságok által kiadandó – egyéb engedélyek megszerzése alól nem mentesít. V. Az eljárásban belföldi jogsegély keretében megkeresett Csorna Város Jegyzője 637-1/2016. számon a következő állásfoglalást adta: „Hivatkozva a 398-4/2016. iktatószámú 2016. január 19. napján érkezett belföldi jogsegély tárgyú levelére – Nagyné Balázs Anita e. v. (székhely: 9300 Csorna, Damjanich János u. 5.) 9300 Csorna, Vasutas utcai (2796/2 hrsz.) alatti telephelyén működő hulladék nagykereskedés és melléktermék-felvásárló telep kapacitás-növekedés előzetes vizsgálati eljárásával kapcsolatban – az alábbiakról tájékoztatom: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (6b) bekezdése alapján mellékelten megküldöm a település belterületének helyi építési szabályzatáról szóló 1/2000. (X. 2.) sz. rendeletet (a továbbiakban: HÉSz). A HÉSz előírásait áttekintve Csorna Város Főépítésze 2016. január 21. napján az alábbi tájékoztatást adta: Az adott telekre jelenleg nem vonatkozik szabályozási előírás, ezért az illeszkedés szabályai az érvényesek az építési törvény szerint.” VI. Az eljárásban szakhatóságként közreműködő Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság 35800/891-3/2016.ált. számon a következő állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 398-7/2016. számú megkeresése alapján Nagyné Balázs Anita (9300 Csorna, Damjanich J. u. 5.) részére, a Csorna 2796/2 helyrajzszámú ingatlanon folytatott hulladék előkezelési tevékenység előzetes vizsgálati eljárását lezáró határozat kiadásához az alábbi feltételekkel hozzájárulok:
4
Előírások:
1. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni a Győr- Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak.
2. Az elszikkasztásra kerülő csapadékvizek nem okozhatják a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM- EüM-FVM együttes rendelet meghatározott „B” szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát.
3. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról. 4. A tevékenység során a felszíni és felszín alatti vizek nem szennyeződhetnek. 5. A telephelyen a munkagépek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenő és/vagy üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen.
6. A keletkező kommunális szennyvizek gyűjtésére szolgáló műtárgy megfelelő gyakoriságú ürítéséről gondoskodni kell, hogy a túlfolyás biztonságosan elkerülhető legyen. 7. A telepen képződő és zárt aknában gyűjtött települési folyékony hulladék elszállítása kizárólag annak fogadására és tisztítására alkalmas szennyvíztisztító telepen történhet.
8. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a gyűjtőmedence mindenkori maximális telítettsége ne haladja meg a 85 %-ot. A tevékenység vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nem jelent olyan hatást, amely miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása válna szükségessé. Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés keretében lehet élni.” VII. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett 250.000,- Ft, (azaz kettőszázötvenezer forint) összeget a Hatóság részére mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárási költség viselője az Ügyfél. VIII. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét – hirdetményi közlés esetén annak kifüggesztésétől számított 15. napot – követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó – indokolással ellátott – fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000,- Ft, (azaz egyszázhuszonötezer forint) – természetes személyek, valamint civil szervezetek esetében 2.500,- Ft, (azaz kettőezer-ötszáz forint) –, melyet a „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 1003300100299633-00000000 sz. számlára kell átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazoló bizonylat másolatát a fellebbezési kérelemhez mellékelni kell.
INDOKOLÁS Nagyné Balázs Anita egyéni vállalkozó (székhely: 9300 Csorna, Damjanich János u. 5., KÜJ: 102109467, KTJ: 102175636; a továbbiakban: Ügyfél) a 9300 Csorna, Vasutas utcai (2796/2 hrsz.) alatti ingatlanon lévő telephelyére vonatkozóan előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő a
5
környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Hatóság) 2016. január 6. napján; figyelemmel arra, hogy veszélyes és nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos gyűjtési, valamint nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos előkezelési tevékenységét 5 tonna/nap küszöbérték felett tervezi folytatni. Fentiek nyomán – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – 2016. január 8. napján közigazgatási eljárás indult a Hatóságnál; melynek ügyintézési határideje a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. § (2) bekezdése értelmében 30 – közmeghallgatás tartása esetén 45 – nap, amibe nem számítanak be a Ket. 33. § (3) bekezdése által meghatározott időtartamok. A kérelem és mellékleteinek vizsgálata nyomán a Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél által végezni kívánt tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. sz. mellékletének 108. a) pontja (fémhulladékgyűjtő, -előkezelő, -hasznosító telep – beleértve az autóroncstelepeket – 5 tonna/nap kapacitástól) szerint történik, melynek alapján a Khvr. 3. § (1) bekezdés a) pontja értelmében előzetes vizsgálati eljárást kell lefolytatni. – A Ket. 15. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (1) bekezdése alapján a Hatóság 398-2/2015. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek; emellett a Khvr. 3. § (4) bekezdése alapján közzétett 398-2/2016. sz. közlemény nyomán sem érkezett az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel a Hatósághoz a rendelkezésre álló határidőn belül. A kérelem és mellékleteinek a Khvr. 3. §-a és 4. sz. melléklete szerinti összevont jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatát követően a Hatóság – a Ket. 37. § (3) bekezdése alapján kibocsátott – 398-5/2016. sz. végzésével hiánypótlásra hívta fel az Ügyfelet, melyre tekintettel a Ket. 29. § (1c) bekezdése alapján mellőzte a Ket. 29. § (1b) bekezdése szerinti sommás eljárás szabályait és a Ket. 71/A. § (1) bekezdése szerinti függő hatályú 398-6/2016. sz. végzése meghozataláról döntött. Az Ügyfél fenti hiánypótlási felhívásnak – egy pont kivételével – eleget tett: a tervezett hulladékgyűjtési és (elő)kezelési technológia környezeti hatásainak előzetes vizsgálata és értékelése érdekében a szükséges dokumentációk benyújtásra kerültek, ezáltal tárgyi kérelem elbírálásra került. Az Ügyfél igazoltan megfizetett 250.000,- Ft, (azaz kettőszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. § (1) bekezdése és 1. sz. mellékletének 35. főszáma alapján. A hiánypótlási felhívás ellenére a műanyaghulladékok gyűjtési és előkezelési mennyiségére az Ügyfél későbbi beadványában sem találhatók adatok, táblázatok, ezért a Hatóság az eredeti beadvány adatai szerint döntött. A Ket. 51. § (2) bekezdése értelmében: „Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy a 31. § (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást.”
6
Miután műanyaghulladékok esetében külön gyűjtési mennyiség nem, csak előkezelhető mennyiség került megadásra, a gyűjthető hulladékok mennyiségét az előkezelési hulladékmennyiség alapulvételével állapította meg a Hatóság. A Tervdokumentáció 16. oldalán felsorolt 4 előkezelendő műanyaghulladék esetében egyenként 20 tonna/év mennyiség (azaz összesen 80 tonna/év), azonban az összegzésben már 100 tonna/év szerepel. Az összeg számszakilag nem jó, ezért a Hatóság 80 tonna/év mennyiségben határozta meg műanyaghulladékok vonatkozásában az összes gyűjthető és előkezelhető hulladékmennyiséget. A 17 04 11 azonosító kódú kábel, amely különbözik a 17 04 10-től megnevezésű hulladéktípus esetén a hiánypótlási felhívásra adott beadványban 600 tonna/év mennyiség előkezeléséről ír az Ügyfél, míg a hulladék gyűjtésénél 500 tonna/év szerepel. Tekintve, hogy az előkezelendő hulladék mennyisége nem lehet több a gyűjthető 500 tonna/év hulladékmennyiségnél, az előkezelhető hulladékmennyiséget is 500 tonna/évben állapította meg a Hatóság. A 100 tonna/év mennyiséggel történő csökkentés az összes előkezelt fémhulladék megadott mennyiségét is csökkentette 2.140 tonna/évről 2.040 tonna/év mennyiségre. 1. A Hatóság eljárása során az alábbi technológiát vizsgálta a tervezett tevékenységgel összefüggésben:
A drótkerítéssel körbekerített telephely zárható kapukkal rendelkezik, emellett teljes területe térbetonnal ellátott, melyen rendelkezésre állnak: főépület, iroda, szociális helyiségek, hulladékfogadó terület, 156 m2 alapterületű színesfém válogató és tároló szín, 300 m2 alapterületű konténer tároló és parkoló, 600 m2 alapterületű manipulációs tér (vasfémhulladékok gyűjtésére és válogatására), ömlesztett vashulladék tárolótér. A 156 m2 alapterületű színben gyűjtik a rézhulladékokat, veszélyes hulladékokat és a telephelyen keletkező másodlagos hulladékokat. A veszélyes hulladék (akkumulátor) megfelelő gyűjtő edényzetbe kerül (akkumulátor saválló műanyagládába); míg a nem veszélyes hulladékok ömlesztve, acél-, és műanyagkonténerekben, illetve fémhordókban kerülnek gyűjtésre. Alkalmazott gépek, berendezések és személyi feltételek: - 1 fő középfokú végzettségű környezetvédelmi munkatárs - 12 fő telephelyi alkalmazott - 30 tonnás méréshatárú hídmérleg - 1.500 kg méréshatárú lapmérleg - Targonca, tehergépjármű - Flex, lángvágó, lemezolló - Darálógép - Réz/alumínium kábeldaráló/szeparáló berendezés (kábelhulladék darálásához) - (Alkalmilag bérelt) bálázógép 2. A Hatóság eljárása során az alábbi környezeti igénybevételeket állapította meg a tervezett tevékenységgel összefüggésben:
2.1. Hulladékgazdálkodási szempontból 2.1.1. Létesítés A tevékenység végzéséhez szükséges műszaki feltételek rendelkezésre állnak. Nincs szükség olyan létesítésre, illetve építésre, melyből veszélyes, vagy nem veszélyes hulladék keletkezhetne.
7
2.1.2. Üzemelés A tervezett működési idő – egy műszakos (nappali) munkarenddel számolva – évenkénti 312 munkanap. A hulladékok átvétele során a hulladékok összetétele ellenőrzésre kerül. A hulladékok mérlegelésüket követően anyagtípusonként és tulajdonságaiktól függően kerülnek csoportosításra, majd gyűjtésre. A gyűjtés a hulladék tulajdonságaitól függően fémhordóban, fémkonténerben, műanyagkonténerben, stb. szabadtéren betonozott területen vagy fedett, oldalról nyitott tárolótéren történik. A hulladékok mozgatását munkagéppel és szállító járművel végzik, melyek időszakos karbantartása nem a telephelyen, hanem szakszervizben történik. Esetleges, gyors javítás esetén fordulhat csak elő hulladék keletkezése a javításból. Az előkezelési technológia során válogatás, aprítás, adagolható méretre darabolás és kábelhantolás történik. A technológiából kimenő hulladékáramban a bemenő hulladékkal megegyező azonosító kódú hulladék mellett másodlagos hulladékként az alábbi nem veszélyes hulladékok keletkeznek:
Azonosító kód
Hulladéktípus
Mennyiség (tonna/év)
19 10 01
Vas- és acélhulladék
5
19 10 02
Nemvas fém hulladék
5
19 12 02
Fém vas
0,25-0,5
19 12 03
Nemvas fémek
0,25-0,5
Összesen:
10,5-11
2.1.3. Felhagyás A telephelyen tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyása után a telephelyen hulladékok nem maradnak. A bontási munkálatok során építési-bontási hulladékok keletkezésével kell számolni. A tevékenység felhagyása következtében a bontási, illetve átalakítási munkák során várható hatások elviselhetőnek tekinthetők, nagy részük csak a bontás, illetve átalakítás időtartama alatt jelentkezik; a munkák befejeztével megszűnnek. 2.1.4. Havária Rendkívüli szennyezés munkagépek vagy szállítójárművek meghibásodása, sérülése esetén fordulhat elő, ilyenkor olajszármazék kerülhet a környezetbe, mely környezetszennyezést a kárelhárítási munkák során veszélyes hulladékként kezelik. A telephely teljes egészében burkolt, az esetleges elfolyást a burkolatról felitató anyag segítségével távolítják el. 2.2. Levegőtisztaság-védelmi szempontból 2.2.1. Létesítés A telephely kialakítása már megtörtént; a tevékenység területe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1-2. sz. mellékletei alapján a 10. „Az ország többi területe, kivéve az alább kijelölt városokat” légszennyezettségi zónába tartozik.
2.2.2. Üzemelés Az üzemelés során a telephely légszennyezését a munkagépek és szállítójárművek határozzák meg. A tervezett napi gépjárműforgalom 3,5 tonna feletti járműkategória esetén 2-3 gépjármű/nap, magánszemélyek beszállítása esetén 30-40 gépjármű/nap. A rakodás során az anyaghalmaz minimális kiporzásával kell számolni. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 14. pontja szerinti hatásterület a nitrogén-oxidok kibocsátása következtében alakul ki. A hatásterület a munkavégzés helyétől 6 méter
8
távolságban jelölhető ki; a kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás következtében várhatóan nem lép fel. A járulékos tevékenységek során a munkagépek üzemelésekor por és kipufogó gázok kibocsátása várható, melyek hatása nem jelentős. A tevékenységgel kapcsolatos közúti szállítás várhatóan nem növeli meg számottevően az érintett úton, útszakaszon a légszennyezettséget. A telephelyen pont-, illetve diffúz forrás nem létesül. 2.2.3. Felhagyás A tevékenység felhagyása során az építésnél jelentkező kibocsátásokkal kell számolni. A hulladékgazdálkodási tevékenység levegőtisztaság-védelmi hatásterülete az alábbi helyrajzi számú csornai, illetve Csorna környéki ingatlanokat érinti: 2496/1; 2792/4; 2793-2795 és 2797. 2.3. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból 2.3.1. Létesítés A tevékenység telepítése építési tevékenységgel nem jár, telephelyén az Ügyfél jelenleg is végzi már hulladékgazdálkodási tevékenységét. 2.3.2. Üzemelés A telephely zajkibocsátását a technológiai zajforrások, a szabadtérbe telepített munkagépek (daráló és bálázógép, egyéb kézi gépek, targonca, stb.) és szállítójárművek határozzák meg. A telephelyen a tevékenységet egy műszakos munkarendben nappali időszakban végzi az Ügyfél. A telephely zajkibocsátása – a benyújtott számítások alapján – megfelel a jogszabályi előírásoknak, a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő épületnél – a telephelytől mintegy 400 méterre található 9300 Csorna, Bartók Béla út 48. szám alatti lakóépületnél – a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: Együttes rend.) 1. sz. mellékeltének zajterhelési határértéke teljesül. A tevékenységnek a zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zvr.) 5. § (2) bekezdés a) pontja és 6. §-a szerinti méréssel és számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő épület, illetve egyéb területet, így a telephelynek a Zvr. 10. § (3) bekezdés a) pontja értelmében nem kell rendelkezni zajkibocsátási határértékkel. A tevékenységgel kapcsolatos közúti szállítás a 86. számú főúton történik. A tevékenységhez kapcsolódó szállítás forgalma várhatóan nem növeli meg számottevően az érintett útszakasz zajterhelését, az eredő járulékos zajszintváltozás nem éri el a Zvr. 7. § (1) bekezdése szerinti 3 dB-es mértéket. 2.3.3. Felhagyás A felhagyás során a technológiai berendezések kitelepítésével a zajkibocsátás megszűnik. A bontási tevékenység során az Együttes rend. 2. sz. mellékeltének zajterhelési határértéke teljesül nappali időszakban a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő épületeknél. A hulladékgazdálkodási tevékenység zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete az alábbi helyrajzi számú csornai, illetve Csorna környéki ingatlanokat érinti: 2792/4; 2794-2795; 2796/1 és 2797.
9
2.4. Természet- és tájvédelmi szempontból A telephely területe nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, továbbá nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tervezett tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, egyéb természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. – A Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően – a Khvr. 1. § (6b) bekezdése alapján 398-4/2016. sz. irattal megkeresett Csorna Város Jegyzőjének állásfoglalását a Hatóság e határozat V. fejezetében rögzítette. Fentieket követően – a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság megkereste az ügyben szakhatósági jogkörrel rendelkező Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint területi vízügyi hatóságot; szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat VI. fejezetében rögzítette, indokolása az alábbiakat tartalmazta: „Győr-Moson Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (a továbbiakban Főosztály) 398-7/2016. számon megkereste a Győr-Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban Igazgatóság) szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából, Nagyné Balázs Anita (9300 Csorna, Damjanich J. u. 5.), Csorna 2796/2 helyrajzszámú telephely előzetes vizsgálata tárgyában. Varga András szakértő által készített GJ-15-020 munkaszámú előzetes vizsgálati dokumentációja alapján az alábbiakat állapítottam meg: - a burkolt felületekről a csapadékvíz a saját területen elszikkasztásra kerül. - A telephelyen dolgozók szociális ellátása során keletkező szennyvizek gyűjtésére egy 5m3 es zárt szennyvíztároló került kialakításra, melynek elszállítását a Florasca Kft. végzi el. - az ivóvíz-ellátás közműhálózatról valósul meg. Az Igazgatóság hatáskörét és illetékességét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése és a 2. számú melléklet 1. pontja állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket. ) 44. § (6) bekezdése szerinti módon, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Kormányrendelet 28. § és 5. melléklet alapján az ott meghatározott szakkérdésekre kiterjedően adtam meg. A döntés elleni önálló fellebbezést a Ket. 44. § (9) bekezdése nem teszi lehetővé.” Fentiek, valamint a – népegészségügyi, örökségvédelmi, talajvédelmi, termőföldvédelmi és bányafelügyeleti feladatkörében eljáró – kormányhivatal Kr. 28. § (1) bekezdése és 5. sz. mellékletének I. táblázata alapján adott véleményei nyomán a Hatóság azt állapította meg, hogy a tervezett tevékenység hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, valamint természet- és tájvédelmi szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol; ekképp a Hatóság a környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a Khvr. 5. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjának megfelelően jelen határozat I-II. fejezetei szerint döntött. A II. fejezet 2. pontjában szereplő kezelési műveleteket a Ht. 3. sz. melléklete és a Hr. 2. sz. melléklete szerint felsorolt azonosító kódok alapján határozta meg a Hatóság.A II. fejezet 3. pontja által nevesített hulladékok körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2-3. sz. mellékletei szerint felsorolt azonosító kódok alapján állapította meg a Hatóság.
10
A Hatóság által nem ismert tények, adatok, illetve egyéb körülmények alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek, így különösen a Ht. 12. § (2) bekezdése, 15. § (2) bekezdése és 62. § (1) bekezdése által előírt veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtésére, valamint nem veszélyes hulladékok előkezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély, melynek engedélyezési eljárás lefolytatására irányuló kérelem tartalmát a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §-ában, 7. § (1) bekezdésében, 8. §-ában és 9. § (1) bekezdésében; továbbá a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet 3. §-ában foglaltak állapítják meg. A Hatóság felhívja az Ügyfél figyelmét arra, hogy az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdése értelmében: „…A hulladéktároló hely csak az üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint, a környezetvédelmi hatóság általi jóváhagyását követően üzemeltethető.” (IV. fejezet) A Hatóság felhívja a figyelmet arra is, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlása által történő munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése; továbbá a létesítés és a tevékenység végzése során az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a környezetvédelmi hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdés b) pontja és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján. Jelen határozat VII. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont de) alpontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 78. § (10) bekezdése 98. § (1a) bekezdése és 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslati utat – fentiek szerint – a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet.A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. § (5-7) bekezdései alapján határozta meg a Hatóság. (VIII. fejezet) A Hatóság hatáskörét a Kr. 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, 2016. március 5. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából
dr. Buday Zsolt főosztályvezető h.
11
